Zománcozott burgonya,

Zománcozott burgonya, ennél finomabb köretet még

Zománcozott burgonya,

ennél finomabb köretet még nem kóstoltál

Annyira ízletes, hogy önmagában is szívesen falatozunk belőle, még hús sem kell mellé!

Hozzávalók

• 1 kg burgonya,
• 3 evőkanál cukor,
• 4-5 dkg vaj,
• só.

Elkészítés

A burgonyát sós vízben, héjában megfőzöm, és meghámozom. Amikor kihűlt, szűrőbe teszem, hideg vízzel leöblítem, majd lecsepegtetem. A cukrot egy serpenyőben felolvasztom, s lapos késsel addig keverem, amíg barnulni kezd. (Vigyázni kell, nehogy megégjen.) Ezután a serpenyőt leveszem a tűzről, és az, olvadt cukorhoz hozzáadom a vajat, s addig keverem, míg a vaj is elolvad. Ezután beleöntöm a nedves burgonyát, s addig lökdösöm, rázogatom a cukros vajban, amíg egyenletesen “zománcozott”, és aranybarna lesz. Végül a serpenyőt visszahelyezem a tűzre, és kis lángon átmelegítem. Azonnal tálalom, tetszés szerint felaprított hagymát is szórhatunk rá.

Forrás: bidista.com

A titkos fűszer, amitől igazán finom az erdélyi házi kolbász!

GASZTRO

 2018. 01. 12.

---

Ettől egyedi az íze!

Hozzávalók, amelyek kb. 25 közepes méretű kolbász elkészítéséhez kellenek:

•     3 kg, zsírosabb disznóhús
•     1,5 kg marhahús
•     3 fej fokhagyma
•     1 evőkanál szárított borsikafű, vagy csombor (ez a titkos hozzávaló)
•     2 evőkanál édes őrölt paprika
•     1 evőkanál csípős őrölt paprika
•     1 kiskanál őrölt fekete bors
•     só, ízlés szerint
•     töltéshez szükséges bél

Tisztítsd meg alaposan a beleket. A húsokat vágd fel kockákra, majd darálógépben daráld le, végül egy nagyobb edénybe tedd bele. A megtisztított fokhagymát zúzd le, majd a többi fűszerrel együtt add hozzá a darált húshoz, és alaposan keverd össze.

Hagyd 2 órát állni az egészet, majd azután következhet a töltés. Pár órát hagyd, hogy száradjanak a friss kolbászok, majd 2-3 napra tedd ki a hidegbe, utána mehet fel a füstre, és kész is a finom erdélyi házi kolbász. Forrás

Igazi hájgyilkos ez a karfiolkenyér! Meglepődsz, annyira gyorsan lerobbantja rólad a felesleges zsírt!

Hozzávalók:

2 bögre felaprított karfiol
2 tojás
1 evőkanál darált mandula, vagy Norbi liszt, paleo liszt
só, bors, bármilyen fűszer ízlés szerint






Elkészítés:

Melegítsd elő a sütőt 180 fokra és tegyél sütőpapírt egy tepsire. Szedj rózsáira egy fél fej karfiolt, mosd meg, és tedd egy késes aprítóba. Addig morzsold, míg rizsszerű állaga nem lesz. Forralj fel egy lábos vizet, és mikor lobog a víz, dobd bele a karfiolt. Főzd egy percig, majd szűrd le. A morzsát tedd egy tiszta konyharuhába és nyomkodd ki belőle a felesleges vizet.
Tedd hozzá a tojást, mandulát és a fűszereket, majd formázz kis lapokat a sütőpapírra a keverékből. Arra vigyázz, hogy ne legyen túl vékony, mert akkor nem tudod megfordítani. Süsd 10 percig, majd óvatosan fordítsd meg és pirítsd még 7 percig a másik oldalát. Remek diétás kenyeret kapsz így. Vedd ki a sütőből és hagyd kihűlni. Ha ropogósabban szereted, egy palacsintasütőben kicsit még egyesével átpiríthatod. Tálald pirított csirkecsíkokkal, és zöldségekkel.

Ki­ütés­sel győz a zel­ler, job­bat mu­ta­tunk, mint a sült krumpli!

Fan­tasz­ti­kus köret, még a sült krump­li­nál is fi­no­mabb! Nem en­gedi fel­ra­kódni de­re­kadra az utá­la­tos pár­nács­ká­kat, rá­adá­sul igazi af­ro­di­zi­á­kum! Pró­báld ki, biz­tos nem fogsz csa­lódni!

Ez a nem mindennapi  köret amit húsok mellé, vagy  önálló fogásként egy kis mártogatóssal tálalhatsz, nem más mint a sült zeller!

A méltánytalanul csak leveszöldségnek elkönyvelt zeller hihetetlen sok lehetőséget tartogat a számunkra!

(Fotó: Pinterest)

Fotó: 123RF

A zellernek különleges ízén kívül számos jótékony hatása van. Magas C-vitamin és ásványi tartalma mellett az egyik legjobb diétás zöldség! Erős vízhajtó és étvágycsökkentő hatása nagymértékben hozzájárul  a sikeres fogyáshoz! Hatásosan méregteleníti a szervezetet, megtisztítja a májat, a nyirokrendszert, egyensúlyba hozza a vér PH-ját!

Használd ki a zeller jó tulajdonságait, gazdag ízét, az unalmas köretek helyett próbáld ki az egyszerűen elkészíthető és nagyon finom sült zellert!

Remekül helyettesítheted vele a szénhidrátban gazdag egészségtelen köreteket, elsősorban a sült krumplit !

Sült zeller

Hozzávalók:

• zeller
• fűszerek
• só
• olaj

Így készítsd:

Pucold meg a zellert és vágd vékony hasábokra.

1. Sózd meg és forgasd össze az ízlésed szerinti fűszerkeverékkel.
2. Tedd sütőpapírral bélelt tepsibe és permetezd meg olajjal, egyenletesen, hogy mindenhol érje.
3. 230 fokon süsd 20-30 perc alatt készre!

Kenyérlángos

Töki Pompos, Langalló, Kenyérlángos, ki minek hívja. Nagy kedvenc ez a recept, egyszerű elkészíteni, talán az...részletek

 Varga Gábor

Követés

Hozzávalók

12 szeletre

1. A tésztához
2. 500 g búzaliszt (BL55)
3. 3 szem burgonya (főtt, áttört)
4. 1 teáskanál só
5. 50 g élesztő (friss)
6. A feltéthez
7. 200 g szalonna, bacon (nyers)
8. 1 fej lilahagyma
9. 4 gerezd fokhagyma
10. 330 g tejföl (20%-os)
11. 200 g trappista sajt (reszelt)

Elkészítés

145 perc

1. A közepes méretű burgonyákat héjastól puhára főzzük. Meghámozzuk, majd burgonyanyomón összetörjük.
2. A lisztet tálba tesszük, hozzá morzsoljuk az élesztőt, megszórjuk a sóval, és bele megy a főtt tört krumpli is. Elkezdjük gyúrni és adunk hozzá egy keveset a krumpli főzőlevéből, annyit, amitől összeáll, jól összegyúrjuk, dagasztjuk.
3. Tiszta konyharuhával letakarva meleg helyre téve 1 óra alatt a duplájára kelesztjük. Lisztezett deszkán ujjnyi vastagságúra nyújtjuk. Ez az adag pont 1 tepsire elegendő. Az enyém mérete amiben sütöm: 32*39 cm. Szóval a tepsibe tesszük a tésztát.
4. A fokhagymák héját eltávolítjuk, és fokhagyma nyomón összezúzzuk. A pohár tejfölhöz keverjük.
5. A tésztát megkenjük a fokhagymás tejföllel, nyugodtan kenjük rá az egészet, szórjuk rá a darabolt bacont, és a lilahagymát, amit laskára vágtunk.
6. 200 C fokon 25 percig sütjük, ekkor kihúzzuk a sütőből és a reszelt sajtot is eloszlatjuk rajta, és visszatesszük még 15 percre a sütőbe.
7. És kész is! :)

Bagett

Napok óta bagettet sütök, annyira rákattant a kis családom. A kicsi fiam a foci meccsre is ezt vitt, felszelte, teletömte a zsebeit és szotyi helyett ezt rágcsálta.
Bagettel régóta kísérletezgetek, sütöttem már tepsin, gőzös sütőben, jénaiban, két tepsi között, de a legjobb sütőzacsiban lett. Ebben hirtelen éri a hő, ami jól felhúzza, a körülötte lévő gőztől pedig szép fényes, ropogós héja lesz.

Este kezdem készíteni, egy elő tésztát csinálok:

• 200 g BL 80 liszt
• 130 g víz
• 4 g élesztő

Ezeket összekeverem, nem kell nagyon gyúrni, elég míg szépen összeáll a tészta. Egy tálba teszem, amit konyharuhával letakarok és éjszakára, 10-12 órára a konyha pulton hagyok. Mehet hűtőbe is, ott 12-14 óra kell neki, majd felhasználás előtt hagyom, hogy átvegye a szoba hőt.

Tészta:

• az összes elő tészta
• 3,2 dl víz (kenyérsütőgéphez elég 2,8dl)
• 2 tk. só
• 2 ek. olaj
• csipet aszkorbinsav
• 2 ek. burgonyapehely (elhagyható)
• 50 dkg BL 80 liszt
• 1 tk. cukor
• 1 dkg élesztő

A hozzávalókból tésztát dagasztok, egy kicsit lágyabbat, mint a kenyérnél. Kiolajozott kelesztő tálba teszem, hagyom duplájára kelni. Lisztezett felületre borítom, majd négy egyforma részre osztom. Megformázom a bagetteket, körbe lisztezem őket, hogy a sütőzacsi ne ragadjon rájuk, majd óvatosan belecsúsztatom a zacsiba. Egy tasakban két bagett fér el. Hagyom őket megint duplájára kelni, nekem kellett még egy óra ehhez. A sütőt előmelegítem 220 fokra. Óvatosan benyúlok a zacsikba, bevágom egy éles pengével a tésztákat, majd hagyom tovább kelni, míg a sütő melegszik. mielőtt beteszem, vizet permetezek a zacsiba és a száját óvatosan a bagettek alá hajtom.

Kb. 20-25 percig sütöm, míg szép pirosak, fényesek lesznek. Kibontom a zacsiból, óvatosan, mert a gőz nagyon éget, majd rácsra teszem őket, kicsit lepermetezem hideg vízzel, majd hagyom, hogy kihűljenek.

A legegyszerűbben elkészíthető természetes kovász

A legegyszerűbben elkészíthető természetes kovász, ahogy én készítem: Egy befőttes üvegbe tartom a kovászt, és nem a csavaros tetőt használom, hanem a nagy dobozos tejfölnek a tetejét. Én  a konyhában tartom az üveget, naponta többször , mikor arra járok, megemelgetem a tetőt ( megszagolom, imádom) és adok neki kicsi friss levegőt, így nem lesz elviselhetetlenül erősen savanyú illata.

 Első nap: 4 evőkanál langyos vízbe teszek 4 evőkanál fehér lisztet (BL55) és fakanállal összekeverem, majd felverem, mint a galuskatésztát.

Utána minden nap:3 evőkanál langyos víz, 3 evőkanál liszt(BL55) Minden nap ugyan abban az időpontban (reggel vagy este) etetem. Nem kell megijedni, mert az első 1-2 nap kicsit visszataszító illata van, de a harmadik naptól kezd savanykás, kovászillatúvá válni és lassan kezd emelkedni, majd visszaülepedni.

Akkor a legaktívabb, mikor az erjedéskor a legmagasabb az üvegben.   Ahogy telnek a napok, egyre intenzívebb lesz az illata és egy hét után már bátran lehet használni!

Hetente sütök ezzel a módszerrel, hogy minden nap etetem a kovászom, és így  pont elég az üvegben az a mennyiség , mikor kiveszem a sütéshez való adagot, majd kezdem ismét az etetést. Annyi kovász mindig marad az üvegben, ami beindítja a következő erjedést.

Ha valaki ritkábban süt, akkor be kell tenni a hűtőbe az üveget  és a sütés előtti estén kivenni és ismét megetetni. A hűtőben egy-két hétig lehet tartani.

Természetes, élesztőmentes kovász recept

hozzávalók / 4 adag

• 100 g kenyérliszt BL80 (szinte bármilyen liszt jó)
• 100 g víz
• 10 g kefir

elkészítés

Kovász nevelése

1. Egy tiszta, egyenes falú befőttes üvegben keverjünk el 100 g lisztet 100 g kézmeleg vízzel és egy picurka kefirrel. A liszt szinte bármilyen lehet, amíg tartalmaz sikért, azaz tetszés szerinti búzaliszt, rozsliszt. Kezdésnek azonban a legjobb a "sima" fehér liszt, mivel a korpás liszteknél nagyobb rá az esély, hogy olyan szennyeződés is kerül a még gyenge kovászba, ami megölheti. Amikor már aktív, "átnevelhetjük" bármilyenné, egyszerűen kezdjük el az újfajta liszttel (pl. rozs) etetni. Kefirből a házi az ideális, bolti kaukázusi a második legjobb, de nagyjából bármilyen megteszi. Ami a vizet illeti, sima csapvíz sem gond, de a szénsavmentes ásványvizet általában meghálálja a kovász. Még ennél is jobb a friss forrásvíz, kútvíz.
2. Ha bekevertük a kovászt, lazán fedjük le az üveget, tegyünk egy jelzést az üvegre a massza tetejénél, hogy lássuk, ha nőtt, majd tegyük min. 20, max. 30 fokos helyre, és hagyjuk békében elmélkedni 24 órát.
3. Egy nap után szerencsés esetben már kicsit buborékos a keverék, és enyhén savanykás szaga van. A folyamat sebessége és intenzitása azonban függ a hőmérséklettől, a liszt fajtájától, a víz keménységétől, a környezetben lévő levegőtőtől stb., szóval minden kovász más lesz, külön személyiséggel és ritmussal. Bárhogy is fest azonban a kovászunk, etessük meg 24 óra után. Ez annyit jelent, hogy adjunk hozzá újra 100 g lisztet és 100 g vizet, és keverjük el jól. Kefir többször már nem kell. Tegyük vissza lazán a fedőt, tegyük a szintjelzőt a massza tetejéhez, megint hagyjuk békén a kovászkánkat.
4. Harmadnap ismételjük meg az előző napi teendőket.
5. Negyednapra már szinte biztosan lesz egy nagy adag buborék a masszában, esetleg már egészen habos is lehet, nagy eséllyel meg is emelkedett kicsit, és már határozottan érezhető a savanykás, kellemes illata. Ha már ilyen, onnantól már szorosan lezárhatjuk a tetőt az etetések után, és mostantól etetés előtt mindig dobjuk ki a kovász nagy részét, és csak 100 grammot tartsunk meg, ehhez adjuk az újabb 100-100 lisztet/vizet. (A kidobandó mennyiséget felhasználhatjuk palacsintába, nokedlibe.) Ha időnk engedi, akkor amikor már gyorsan növekszik a kovász, néhány órával etetés után duplájára emelkedik, etethetjük gyakrabban is, nem kell kivárni a 24 órát. Akár napi 2-3-4-szer is ehet, csak annál erősebb lesz. 24 óránként viszont mindenképp kapjon enni!
6. Ismételjük a kidobást/etetést addig, míg a kovászunk meg nem erősödik, ki nem fejlődik benne egy aktív, sütéshez alkalmas baktériumkultúra. Amikor már elég erős, nagy buborékokkal lesz tele, halmokban megemeli a massza tetejét, minimum duplájára nő a térfogata etetés után, és egyre kevesebb idő kell neki ehhez, valamint ha belecseppentjük egy pohár vízbe, lebeg a tetején. Ezt az állapotot biztosra vehetően úgy két hét után fogja elérni. Próbálhatunk vele sütni előbb is, de megeshet, hogy még igen lapos kenyér lesz a végeredmény, jobban járunk, ha türelmesek vagyunk.

Élet a kovászunkkal

1. Ha már van aktív kovászunk, használhatjuk bármilyen kelt tésztába. Ahhoz, hogy mindig kéznél legyen, és ne kelljen többé a nevelésével foglalkoznunk, erősen, egészségesen kell tartanunk. Ehhez az első lépés, hogy beköltöztetjük a hűtőbe. (Kivéve, ha szinte minden nap sütünk, ez esetben kint hagyhatjuk a konyhapulton, de akkor továbbra is naponta etetni kell.) A hűtőbe költözéshez válasszunk akkora üveget, amiben elfér kb. háromszor annyi massza, mint amennyit tartani szeretnénk. Pl. 300 gramm kovászt szeretnénk tartani, akkor minimum 900 ml-es edényben tároljuk, különben kifuthat. Etessük meg a fent leírtak alapján, és azonnal tegyük be a hűtőbe.
2. A hidegben a szokásosnál lassabban, de továbbra is nőni és fejlődni fog a kovász. Szükség esetén akár hetekig is életben marad, de egyre savanyodik, minél tovább nem eszik, így ajánlatos hetente egyszer akkor is megetetni, ha nem sütünk. Etetéskor mindig csak a harmadát tartsuk meg, és kétharmad víz-liszt keverékkel etessük. Ha sok kovász kap keveset enni, egyre savanyúbb és gyengébb lesz, míg fordítva eljárva kellemes ízt fog adni a kenyérnek, és erős marad. (Ha sajnáljuk a kidobandó részt ténylegesen kidobni, akkor ezt gyűjtsük egy külön edényben, és pl. palacsintába, nokedlibe, de igazából bármibe, amibe liszt kell, elhasználhatjuk. Ez nem fog sokat emelni a tésztán, de kicsit könnyebbé teszi.)
3. Amikor sütni szeretnénk a kovásszal, vegyük ki a hűtőből egy nappal sütés előtt. Ha kevesebb mint egy hete tettük be, hagyjuk egy pár órát melegedni, hogy befejezhesse az előző adag liszt elfogyasztását, ha már egy hetes, akkor rögtön dolgozhatunk vele. A szokásos módon csak a harmadát tartsuk meg, és etessük meg kétharmad friss liszt-vízzel. (Kivéve, ha másnap igazán sok kovászra van szükségünk, ez esetben a teljes mennyiséghez adhatunk sokszoros mennyiségű lisztet-vizet.) Úgy igyekezzünk időzíteni, hogy akkorra legyen igazán aktív a kovász (addigra duplázódjon meg a térfogata, és még ne essen vissza), amikor sütnénk. Ehhez kell egy kis gyakorlat, de ha megismertük a kovászunkat, menni fog. A folyamat sebességét az arányokkal és a hőmérséklettel befolyásolhatjuk. Ha a fentiektől eltérően pl. egészen kevés kovászhoz adunk sok lisztet-vizet, akkor lassabb lesz a folyamat. Akár 1 evőkanál kovász is át fog járni akár 500 gramm vizet-lisztet is, csak lassabban. Segít a lassításban az is, ha hűvös helyre tesszük a kovászt, és gyorsít, ha kifejezetten meleg (de nem több, mint 30 fokos!) helyre. Továbbá variálhatunk azzal is, hogy nem 1-1-1 arányban adagoljuk a kovászt, friss vizet és lisztet. Ha több a friss liszt, mint a víz, keményebbre, egészen tészta keménységűre keverjük a kovászt, akkor lassabban fog emelkedni, viszont tovább marad a "csúcson", lassabban esik össze, tehát ez pl. kezdőknek, akik még nem biztosak az időzítésekben, hasznos lehet.
4. Másnap, amikor elérte a maximális méretet a kovász, az adott receptnek megfelelően felhasználhatjuk a nagy részét, a szokásos adagunkat (pl. 100 grammot) pedig megetethetjük ismét az eredeti edényében (pl. 200 gramm vízzel-liszttel, hogy a kiinduló mennyiséget kapjuk), és mehet vissza azonnal a hűtőbe.
5. Bármilyen, sikértartalmú lisztet használhatunk, de ha változtatunk a "szokásos étkezésen", az átmenetileg megzavarhatja a kovászt, savanyíthatja pl., ezért ha különböző fajta kovászokat szeretnénk használni, akkor lehetőleg ne egyet variáljunk, hanem szaporítunk külön 1-1 adagot pl. rozskovásznak, fehér kovásznak, teljes kiőrlésűnek stb., és onnantól mindegyiket csak egyféle liszttel etessük.

Kovászoljunk!

Nagyon érdekes, hogy a kovász szó elhangzása lázba hozza legtöbbször még azokat az embereket is, akik egyébként nem foglalkoznak kenyérsütéssel. Ha egy kisebb, nagyobb társaságban vagyok, előbb-utóbb szóba kerül a kenyérsütés, majd szinte rögtön jön a kérdés, hogy kovásszal vagy élesztővel sütöm-e a kenyeret. A kovász szó maga valami nosztalgikus hangulatot képes árasztani, jönnek az emlékek, hogy bezzeg hajdanában milyen jó kovászos kenyeret sütött a nagyi vagy a dédi vagy a falu pékje.
Akik pedig házi kenyérsütésre adják a fejüket szinte kivétel nélkül kényszert éreznek a kovászolásra is. A kovász titokzatos valami, a liszt és víz keveréke a szemünk láttára kel életre, válik aktívvá, képes lesz önmagában is megkeleszteni a kenyértésztát. Persze a kezdeti lelkesedés legtöbbször hamarosan alábbhagy, hiszen ezt a befőttesüvegben bugyborékoló valamiről nagy odafigyeléssel kell gondoskodni, különben szegény elhalálozik. Így sokan ismét az öregtésztához nyúlnak.
Én sem vagyok kivétel, engem is izgat a kovász, én is többször készítettem már erjesztett kultúrát, amit aztán szépen hagytam is tönkremenni (bár, egyszer egy éven keresztül képes voltam fenntartani) . Minél többet foglalkozom a kenyérsütéssel, annál inkább úgy érzem, hogy milyen keveset tudok róla, különösen igaz ez a kovászolásra. De nem baj, mindig jó, ha új kihívásokkal nézz szembe az ember.
A kovász indításának ezer módja van. Van francia, német, amerikai és még ki tudja milyen stílusú kovászindítás. Egyik hígabb, másik keményebb tésztával indít, egyik erősebbre, másik gyengébbre készíti. Nincs új a nap alatt, csupán a számunkra legideálisabbat kell megkeresnünk.
Eddig inkább találomra készítettem a kovászt, mint precíz előírás szerint, meg is lett az eredménye, én kovászom is előbb vagy utóbb kimúlt, túlérett, túlságosan savanyúvá vált.
A kovász tej-és ecetsav baktériumokból, valamint kovászélesztőből áll. Ha ezeknek megfelelő az egyensúlya, akkor csodálatos kenyereket fogunk tudni sütni.
Az új kovászomhoz Susan, a Wild Yeast blog írójának módszerét vettem alapul, egy hígabb, 100 %-os hidratáltságú kovászt készítettem. Ez az jelenti, hogy a liszt és a víz aránya megegyező.
A módszer nagyon egyszerű, csak némi kitartásra van szükség.
A kovászoláshoz kell egy befőttesüveg (vagy kettő), kell víz, méghozzá klórmentes és kell liszt. Valamint egy fakanál vagy szilikonos spatula és egy digitális mérleg.
Ha a csapból klóros víz folyik, akkor érdemes palackozott vizet használni az indításhoz, vagy kiengedni egy üvegbe és 24 órán keresztül állni hagyni, a klór ugyanis gátolja az erjedést.
A kovász indításához a legmegfelelőbb a rozsliszt. A rozsszemek felületén a kovászkészítéshez ideális élesztőgombák találhatóak. A fehér lisztből készülő kovász sokkal nehezebben, lassabban fog beérni. Én fele-fele arányban használom a teljeskiőrlésű (bio) rozslisztet és a kenyérlisztet.
Ha ezek megvannak, akkor kezdhetjük is!

1. nap:
Vegyük a tisztára mosott befőttesüvegünket és mérjük meg, majd az üvegre írjuk rá egy alkoholos filccel a súlyát. Erre azért van szükség, mert etetéskor a már bekevert kovásznak csak egy részére van szükség, a többit kiöntjük. Így ha ráírjuk a súlyt az üvegre, majd hozzáadjuk a szükséges kovász súlyát, akkor addig kell az üvegből kiöntenünk a felesleget míg a mérleg a megfelelő számot mutatja. Tehát, ha az üvegünk mondjuk 250 g és 50 g kovászt szaporítunk, akkor addig öntjük ki az üvegből a felesleget, míg a  lenullázott mérlegre téve az 300 g-ot mutat.
Vagy rendszeresítsünk két üveget, így minden etetéskor csak átöntünk a tiszta üvegbe 50 g-ot és azt keverjük tovább, a másik üvegből kidobjuk a maradékot és tisztára mosva félretesszük a következő etetésig.

Ha ezzel megvagyunk, akkor mérjünk az üvegbe 50 g langyos vizet (én előzőleg az üveget is meleg vízzel átöblítem, hogy ne legyen hideg), majd mérjünk hozzá 25 g tk. rozslisztet és 25 g fehérlisztet. Egy szilikon spatulával vagy fakanállal alaposan keverjük el, az üvegre csavarjuk rá lazán a tetejét, vagy fóliázzuk le, majd tegyük meleg helyre. Ez lehet radiátor közelében, vagy a hűtő tetején. Nálam napközben a sütő mellett van, éjszakára pedig, amikor visszaveszünk a fűtésből, a mikróba teszem, hogy egyenletes hőmérsékleten legyen.

24 óra múlva már mutatkoznia kell némi buboréknak, az élet jelének a masszánkban. Ez főként akkor igaz, ha rendszeresen sütünk egy ideje kenyeret, hisze akkor nálunk már a levegőben van az élesztőbaktérium, szemben azokkal a konyhákkal, ahol eddig nem nagyon foglalkoztak házi pékséggel. Az én reggel bekevert kovászom már este mutatott némi életjelet.
Ha 24 óra múlva még semmi jele annak, hogy beindult volna az erjedés, akkor lehet hagyni még 24 óráig a kovászt, de tovább nem érdemes várni, legkésőbb a második nap végén tovább kell lépni.
Az enyém így festett az első nap végén:

2. nap:
A második nap, érdemes reggel kezdeni a kovászolást, reggelén a meglévő masszából kiveszünk 50 g-ot, a többit kiöntjük. Hozzáadunk 50 g langyos vizet, és 25 g tk. rozslisztet és 25 g fehérlisztet.
Tegyük vissza a meleg helyre és hagyjuk 12 órán keresztül érni.
12 óra múlva ismét vegyünk ki belőle 50 g-ot és adjunk hozzá ugyanennyi vizet, valamint 25 g tk. rozslisztet és 25 g fehérlisztet.

3-8.nap:
Ezt ismételjük egészen a nyolcadik-kilencedik napig. Látni fogjuk, hogy a kovászunk egyre magasabbra nő, egyre buborékosabb, lazább lesz. Az illata pedig kellemesen savanykás.

Kovászom a nyolcadik nap reggelén, amikor már épp csendesedett, etetésre várva:

A nyolcadik-kilencedik napra készen van az érett  kovászunk, amely már önmagában, élesztő hozzáadása nélkül is képes a tésztát megfelelően megemelni, megkeleszteni.

Innentől kezdve már elég naponta egyszer etetni ha rendszeresen használjuk, de ekkor már nem kell meleg helyen tartanunk, egyszerűen csak tegyük a konyhapultra. Nyáron, vagy nagyon meleg konyhában továbbra is érdemes a 12 órás etetési időt betartani a túlérés elkerülése miatt. 

A kilencedik naptól emeltem a kovász mennyiségén, 100 g kovászt etetek 100 g vízzel és 100 g liszttel. Így mindig van elegendő mennyiségem a sütéshez, és ha kell, akkor tudok belőle ajándékozni is:

Ha mondjuk csak hetente egyszer sütünk, akkor érdemes betenni a hűtőbe és pihentetni. Ha tegyük fel, csak hétvégén van időnk a kissé hosszadalmasabb kovászos kenyérhez, akkor szerdán-csütörtökön vegyük ki és kezdjük el etetgetni, hogy kellően érett legyen a hétvégére. (hétköznap továbbra is javaslom az öregtésztás kenyereket!)

Aki jobban szereti most már csak fehérliszttel is etetheti vagy változtathat a rozsliszt és fehérliszt arányán kedve szerint. Én maradtam az eredeti aránynál, mert szerintem a fehér kenyérnek csodás ízt ad a rozskovász.

Mivel rendszeresen sütök, főként most, hogy kísérletezésbe kezdtem a megfelelő kovászos tésztához, a konyhapulton tartom a kovászomat, de a kilencedik napon, a maradékból, amit egyébként ugye kiöntenénk, kivettem 50 g-ot és egy lezárt üvegben a hűtőbe tettem. Vésztartaléknak. Ott akár hetekig is el van, anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni. A hűtőből kivett kovászt egyszerűen újra lehet éleszteni, csak el kell kezdeni etetni az eddigiek szerint. Kb. a harmadik napra lesz kellően erős, hogy önmagában is használni lehessen.

Ha véletlenül kimaradt egy etetés nem kell, megijedni, folytatni kell, de azért érdemes odafigyelni, különben könnyen túlérhet.

Most így néz ki a már 24 órája megetetett, lecsendesedett, etetésre váró kovászom (kb. két hetes):

Reményeim szerint ezután majd jönnek kovászos receptek is. Bár már van belőle egy-kettő a blogon. Például ez:

A kenyér

És még egy, ami már ehhez hasonló kovásszal készült:

Rozskovászos kenyér

Házi kenyér 5 perc alatt – dagasztás, kelesztés nélkül!

Öt perc a munka, harminc perc sütés, és már ott gőzölög az asztalon az írek mesés kenyere! Nagyon jó kis aduász arra az esetre is, ha elfogy a kenyér, vagy nincs kedvünk boltba menni, mert vacak az idő.

Nem egyszer találkoztam már a dagasztás nélküli kenyérrel különböző blogokon, de megmondom őszintén az, hogy valamit nem kell dagasztani, önmagában enyhén szólva kevés, ha azt nézzük, hogy 12 órát kell pihentetni a tésztát, aztán további egy órát, meg a tálat melegíteni még húsz percig. Na ez nem az a recept! Hanem az, ami ötperces munkával kezdődik és harminc percnyi láblógatás után ropogósra sült kenyérrel ért véget. Méghozzá az írek híres szódás kenyerével, aminek a héja kopogós-ropogós, és aranybarna. Ezt a kérget azonban nem kell tépnünk, könnyű harapni, a belseje pedig puha és lyukacsos…

A mennyiségeket kétféle módon fogom megadni, egyszer dekában, másodszor pedig a kefir poharával mérve azoknak, akiknek nincs kedvük mérlegezni.

Hozzávalók:

– 50 dkg finomliszt (5 enyhén púpozott pohár liszt)
– 1 teáskanál só
– 1 teáskanál cukor
– 1 teáskanál szódabikarbóna
– 2 pohár kefir vagy natúr joghurt (150 g-os)
– 2 dl víz (1 pohár víz)

Elkészítése:

A sütőt 200 fokra kapcsoljuk! A száraz hozzávalókat egy keverőtálba szórjuk, majd a közepébe beleöntjük a kefirt és a vizet. Kézzel olyan tessék-lássék módra összedolgozzuk, tényleg csak nagyjából, ahogyan a képen is látszik.

A lényeg, hogy egy lágy tésztát kapjunk, amit végül nagyjából kerekre igazgatunk és egyszerűen beleemeljük egy sütőpapírral kibélelt jénaiba. Most jön a kozmetikázás: vizes kézzel a tetejét elsimogatjuk, hogy picit simább legyen, majd késsel bevágjuk keresztalakban.

Már mehet is a sütőbe, ahonnan bő harminc perc múlva illatozó, aranyszínre sült formában emelhetjük ki és tehetjük az asztalra legnagyobb örömünkre

Jó étvágyat!

Szerző:Rupáner-Gallé Margó

Pita kenyér

Még mindig maradt a szílveszteri sültbárányból. Tegnap lencsefőzelékkel ettük, biztos ami biztos. Ma a jól bevált pitát vetettem be és nem is kellett csalódnom, pillanatok alatt eltünt a fiúk tányérjáról, na jó, az enyémről is. A hús pedig elfogyott.Pita tészta:

• 3 dl langyos víz
• 2 tk. só
• 2 ek. olívaolaj
• 50 dkg liszt (grahamliszt)
• 1 tk. cukor
• 3 dkg élesztő

A hozzávalókból kissé lágyabb tésztát dagasztok, majd hagyom duplájára kelni. Kb. 45-60 perc kell neki. Ezután 8 egyforma darabba vágom, gömbölyítem őket, hagyom 5-10 percig pihenni. Ezalatt a sikérszálak ismét megnyúlnak, így könnyebb nyújtani őket. Ovális vagy kerek formákat készítek belőlük, olyan 2-3 mm vastagokat. Ruhával letakarva hagyom őket 30 percig pihenni. Előmelegítem a sütőt 220 fokra. A sütő rácsán

sütöm őket, nem tepsin, egyszerre 2-3 darab fér el. 5-6 perc

sütés elég nekik.
Tálaláskor apróra vágott húst, zöldségeket, salátát, öntetet teszek ki, mindenki elkészíti a saját gyrosát.Öntet:

• 2 pohár joghurt
• csipet só
• bors
• 1 gerezd zúzott fokhagyma
• citromlé ízlés szerint
• apróra vágott petrezselyemzöld, korianderzöld
• chili, aki szereti
• lilahagyma vékonyra karikázva (aki bírja)

Pita

Nem is értem, miért nem próbáltam ki eddig? olyan egyszerű, mint a pofon!:)

Limara receptjét vettem elő, amely megjelent tavaly augusztusban a Kifőztük kenyeres különszámában. A különszám a weboldalról még letölthető, érdemes, mert rengeteg jó kenyér- és péksütemény recept van benne.

Szóval pita!:) mondom, ha követi valaki a leírtakat, szerintem nem lehet elrontani, nekem nyolcból nyolc tökéletesre sikerült. Pedig a kelesztési időkből kicsit lecsíptem - ide azért a normál időket írom -, mert szokás szerint kicsit sietni kellett vele, de így is szépen felfújódtak. A lisztet szokásom szerint kevertem, de az csak jót szokott tenni a kelt tésztáknak.

Hozzávalók nálam:

45 dkg kenyérliszt (BL 80)

5 dkg Graham-liszt

3 dl langyos víz

3 dkg friss élesztő

1 kávéskanál cukor

2 kávéskanál só

2 evőkanál olaj

1 dl langyos, cukros tejben fölfuttatjuk az élesztőt, hozzátesszük a kimért liszthez. A többi hozzávalóval együtt robotgéppel puha tésztát dagasztunk, majd hagyjuk, hogy letakarva duplájára keljen.

Kicsit átgyúrjuk, 8 részre osztjuk, majd mindegyikből kerek gombócot formázunk, és 10 percre letakarjuk őket. A gombócokat 2-3 mm vékonyra kinyújtjuk, majd azokat még 30 percig konyharuha alatt kelesztjük.

Forró - 220 fokos légkeveréses - sütőben, a rácson (nekem 3 fért el rajta egyszerre) 6-7 perc alatt világos barnára sütjük.

Zöldborsós sertésragu, tarhonyával recept

Nagyon sokszor készítem ezt az ételt, mert gyorsan elkészül és finom.

A recept hozzávalói (  személyre)

• 1 kg sertéscomb vagy lapocka
• 1 db nagyobb hagyma
• 1 db paradicsompaprika
• 1 db paradicsom
• 1 teáskanál só
• ízlés szerint bors
• 20 dkg borsó mirelit vagy friss
• 1 teáskanál fűszerpaprika
• 1 csokor zöldpetrezselyem
• 1 evőkanál ételsűrítőpor
• 50 dkg sörétes tarhonya

Elkészítés

A tarhonyát először olajon megpirítom, majd kétujjnyi hideg vízzel felöntöm, sózom, majd lefedem, és teljes takarékon készre főzöm.

A húst jól leöblítem, majd apró darabokra vágom. A hagymát felkockázom, olajon megpárolom, majd a fűszerpaprikával színt adok neki, végül sózom, borsozom. Kevés vízzel felöntöm, a húst az edénybe rakom, jól elkeverem, és felaprítom a paprikát, és paradicsomot is hozzáadom.

Amikor félig megpuhult a hús, petrezselymet vágok bele, és a borsót beleöntöm. Így még 10-15 percig főzöm, és az ételsűrítőt a végén hozzáadom. A kész tarhonyával tálalom.

ZÖLDBORSÓS TOKÁNY

HOZZÁVALÓK

• 
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  

• 50 dkg sertéstarja vagy -lapocka
• 6-7 dkg füstölt csemege szalonna
• 2 db közepes vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 ek liszt
• 40 dkg kifejtett zöldborsó
• 1 db kis kápia paprika
• néhány karika csípős zöldpaprika
• 1 tk őrölt paprika
• 2-3 tk morzsolt majoránna
• őrölt bors
• 1 db (bio) húsleveskocka
• 1 csokor aprított petrezselyem zöldje
• só

ELKÉSZÍTÉS

1. A húst megmossuk, megszárítjuk, majd kisujjnyi darabokra vágjuk. A szalonnát vékonyan felszeleteljük, a hagymát és a fokhagymát finomra aprítjuk. A kápia paprikát kis kockákra daraboljuk.
2. A szalonnát egy serpenyőben pirítani kezdjük. A húst megsózzuk, megborsozzuk, összeforgatjuk a liszttel, majd a szalonnához adjuk a fokhagymával együtt. Magas lángon pár percig pirítjuk, majd tányérra szedjük, és félretesszük. 
3. A visszamaradt zsiradékban üvegesre dinszteljük a hagymát, majd visszatasszük serpenyőbe a félretett húst a szalonnával együtt. Meghintjük egy kevés őrölt paprikával, majoránnával, majd a zöldpaprikával ízesítjük. Felöntjük kb. 1,5 dl vízzel, hozzáadjuk a leveskockát, és saját levében puhulásig pároljuk.
4. Hozzáadjuk a zöldborsót, az elfőtt folyadékot szükség szerint kevés vízzel pótuljuk, majd puhulásig együtt pároljuk az egészet. Közben frissen aprított petrezselyemmel ízesítjük. Ízlés szerinti körettel tálaljuk.

ZÖLDBORSÓS APRÓPECSENYE

Hozzávalók:

• 50 dkg sertés szűzérme vagy karaj - kisujjnyi darabokra aprítva
• 45 dkg zöldborsó (télen fagyasztott)
• 7-8 dkg füstölt húsos szalonna - keskeny, hosszúkás szeletekre aprítva
• 2 evőkanál olaj
• 2 közepes fej vöröshagyma - finomra aprítva
• 3 gerezd fokhagyma - zúzva, aprítva
• kb. 1 evőkanál Piros Arany vagy 1 db piros húsú paprika keskeny szeletekre aprítva
• kb. 1 evőkanál morzsolt majoránna
• kb. 1 bő teáskanál durvára őrölt tarkabors
• 1 teáskanál liszt
• kevés ételízesítő
• só

ELKÉSZÍTÉS

Elkészítés: A szalonnát az olajban kisütjük, beledinszteljük a vöröshagymát, majd a fokhagymát. Rátesszük a húst, erős hőfokon néhány percig keverjük-pirítjuk, sóval, bőven borssal, majoránnával ízesítjük, hozzáadjuk a paprikakrémet. Takarékra vesszük, lefedve saját levében puhára pároljuk, ha szükséges, a vizet pótoljuk, a végén zsírjára sütjük.
A zöldborsót ráöntjük, meghintjük bőven petrezselyemmel, enyhén sózzuk. Kevés vizet aláöntünk, rövid idő alatt puhára pároljuk.
A végén a lisztet kikeverjük kicsi vízzel, sűrítjük a mártást, valamint kevés ételízesítővel, esetleg még őrölt borssal fűszerezzük.
Párolt rizzsel és salátával tálaljuk.

ZÖLDBORSÓS CSIRKEAPRÓLÉK-LEVES

HOZZÁVALÓK

• 
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  
  

• Hozzávalók kb. 5 személyre:
• 70 dkg csirkeszárny és -nyak vegyesen
• 1 kg zöldborsó (nettó súly kifejtve 50 dkg)
• 25 dkg vegyes zöldség (sárgarépa, fehérrépa, zeller) - aprítva
• 1 vöröshagyma - finomra aprítva
• 1 duci gerezd fokhagyma - aprítva
• 3 evőkanál olaj
• kb. 2 dkg liszt
• őrölt pirospaprika
• őrölt feketebors
• kevés ételízesítő (kedvencünk)
• só
• nagy csokor petrezselyemzöld - aprítva
• A levesbetéthez:
• 1 tojás
• pici víz
• liszt - amennyit felvesz
• pici só

ELKÉSZÍTÉS

Elkészítés: A csirkeszárnyakat megtisztítom, a forgóknál 3 részre, a nyakát félbe vágom, megmosom, enyhén besózom.
Forró olajban a zöldségeket magas hőfokon megpirítom, beledinsztelem a vöröshagymát, majd a fokhagymát, meghintem a liszttel, rövid ideig keverem-pirítom, majd meghintem a pirospaprikával, és felengedem kb. 1 liter vízzel. Sózom, borsozom, a csirkedarabokkal kb. fél órát főzöm félrecsúsztatott fedővel, csendesen. Majd hozzáöntöm a zöldborsót, kiegészítem még kb. fél liter vízzel, fűszerezem.
Amikor a borsó puhul, a tojásból és lisztből kevert galuskatésztát szaggató segítségével beleszaggatom a forrásban lévő levesbe, közben kevergetem, hogy a tészta ne ragadjon össze. Amikor a tészta feljön a leves tetejére, takarékon még rövid ideig főzöm, közben beleszórom a petrezselymet, és tálalom.

ÍGY LESZ MÉG FINOMABB A RÁNTOTT HÚS!

Minden második magyar kedvenc étele a rántott hús, és ezen nem is csodálkozunk. A vasárnapi ebéd elengedhetetlen kelléke az aranybarnára sült friss hússzelet. Ez az étel azonban sokkal több rafinériát is megenged, mint amit gondolnánk. Íme néhány ötlet, amivel még finomabbá varázsolhatjuk a család

kedvencét .

1. BUNDÁZÁS

Nem válik unalmassá a rántott szelet, ha olykor nem csak zsemlemorzsát használsz a panírozáshoz. A morzsához keverhetsz reszelt sajtot (például parmezánt), durvára darált diót vagy mandulát, szezámmagot.

2. MÁRTÁST RÁ!

A hússzelet mártással tálalva még ízletesebb. Készíts házi paradicsom- vagy tejszínes gombaszószt, és kínáld azzal a rántott karajt! Esetleg locsold meg vele a kisütött húst, majd szórd meg reszelt sajttal, amit aztán olvassz rá a sütőben!

3. TÉSZTÁVAL

A fenti mártásos rántott húshoz tészta, például szélesmetélt is illik, de ha még laktatóbb fogásra vágysz, házi burgonyagombóccal tálald!

4. BORJÚHÚS

Viszonylag drága, és egyáltalán nem könnyű hozzájutni. Ha azonban különlegességet tennél az asztalra, és be is tudod szerezni, megkockáztathatod sertéskaraj helyett a borjúhúst. A vékony hússzeleteket óvatosan kell klopfolni, különben beszakadhatnak. A legjobb, ha a húst két folpakdarab közé teszed, és nyeles serpenyő aljával ütögeted laposabbra.

5. TEPSIBEN IS LEHET

A rántott csirkét sütőben is elkészítheted. A tepsibe önts kb. 1/2 dl olajat, majd a panírozott húsokat sorban tedd bele! Tetejükre forgácsolj 3-5 dkg margarint, és előmelegített sütőben, 190 fokon pirítsd kb. 30 percig! Aztán fordítsd meg a húsokat, majd további kb. 20 perc alatt süsd készre őket! A rántott hús így omlós lesz, a panír pedig ropogós.

EGYSZERŰ CORDON BLEU

Hozzávalók (4 személyre):

1 kis fej saláta (tépősaláta), 1 csokor rukola, 2 paradicsom, 1/2 kígyóuborka, 200 g joghurt, 1 tk cukor, 1 ág petrezselyemzöld, 8 szelet (60 dkg) sertéskaraj, 4 szelet sajt (ementáli), 4 szelet sonka, 3 ek liszt, 1 tojás, 10 dkg zsemlemorzsa, 3-4 dkg vaj, só, bors, fogvájó

Elkészítése:

1. Két szép salátalevelet félreteszünk, a többit a rukolával együtt falatnyi darabokra tépjük. A paradicsomot vékony cikkekre vágjuk. A hosszában félbevágott uborkát felszeleteljük, és összekeverjük a többi előkészített hozzávalóval.

2. A joghurtot csipetnyi cukorral, sóval és borssal ízesítjük, majd belevegyítjük a felaprított petrezselyemzöldet.

3. A laposra vert karajszeleteket megsózzuk, megborsozzuk. Négyet megrakunk 1-1 szelet sajttal és sonkával, majd egy-egy szelet húst helyezünk rájuk. Mélytányérban villával elkeverjük a tojást. A fogvájóval összetűzött hússzeleteket egymás után a lisztbe, a tojásba, majd a zsemlemorzsába forgatjuk.

4. Serpenyőben felhevítjük a vajat, és a panírozott húst közepes hőfokon, mindkét oldalon 8-10 percig sütjük. A salátát tálba halmozzuk, és meglocsoljuk egy kevés öntettel. A maradék öntetet külön tálkában kínáljuk.

A Cordon bleu-t a félretett salátalevelekkel, esetleg citromkarikával és paradicsomcikkekkel díszítjük. Hasábburgonya, ketchup és majonéz illik hozzá.

Elkészítési idő: kb. 40 perc.

PULYKAMELL SZEZÁMBUNDÁBAN

Hozzávalók (4 személyre):

60 dkg burgonya, 5 tojás, 10 dkg zöldborsó (fagyasztott is jó), 1 üveg (370 ml) csemegeuborka, 2-2 ág majoránna, petrezselyemzöld és kapor, 10-10 dkg majonéz és koktélparadicsom, 10 dkg szezámmagos extrudált kenyér vagy keksz, 8 szelet pulykamellfilé, 6 ek liszt, olaj, só, bors

Elkészítése:

1. A burgonyát kb. 20 perc alatt megfőzzük, majd meghámozzuk. Nyolc perc alatt keményre főzünk 4 tojást. A borsót felengedjük. Az uborkát vastag szeletekre vágjuk. A zöldfűszereket felaprítjuk.

2. A meghámozott tojásokat 8-8 cikkre vágjuk. A majonézt 4 ek uborkalével meg a zöldfűszerekkel összekeverve sózzuk, borsozzuk. A paradicsomot félbevágjuk, a burgonyát felkarikázzuk, és összekeverjük az előkészített hozzávalókkal meg a mártással.

3. A kenyeret szétmorzsoljuk. A húst megszórjuk sóval, borssal, majd egymás után a lisztbe, az elkevert tojásba és a kenyérmorzsába forgatjuk. A felhevített olajban 3-5 perc alatt megsütjük a húsokat, és a salátával tálaljuk. Ízlés szerint díszítjük.

Elkészítési idő: kb. 90 perc

A TÖKÉLETES RÁNTOTT HÚS >>>

A RÁNTOTT HÚS DICSÉRETE >>>

RÁNTOTT HÚS RECEPTEK >>>

RÁNTOTT CSIRKÉK >>>

RÁNTOTT GOMBÁK >>>

RÁNTOTT SAJTOK >>>

RÁNTOTT KARFIOLOK >>>

Narancsos céklalekvár csokoládéval boldogítva

A cékla jótékony hatásairól csak úgy áradozik az internet, csak a Google a megmondhatója, hogy a vérképző vagy az antikarcinogén tulajdonsága miatt népszerűbb. Ha már megvolt a savanyúságként, céklás süteményben, és még mindig van feldolgozandó bíbor gyökér a spájzban, akkor jöhet újabb tartósítás: legyen belőle lekvár!

De nem ám akármilyen: olyat szerettem volna készíteni, hogy egyrészt Gombóc Artúr múzsájává fogadjon, másrészt a család legifjabb, zöldségdetektálásban rendkívül éber tagjába is bele lehessen diktálni az elkészült lekvárt (ez utóbbi sikerült!).

Kezdjünk is neki, mert nagyon egyszerű.

Hozzávalók:

1 kg cékla (ebből kb. 75 dkg püré lesz)
10 dkg cukor
fél narancs leve
1 tábla étcsokoládé

A céklát alaposan meg kell mosni, majd héjastól megfőzni. Ha megfőtt, jöhet a hámozás és elődarabolás, amit aztán a botmixeres kezelés követ. Lehet darálni és reszelni is, de a lustábbaknak és azoknak, akik a krémesebb állagot kedvelik, a mixert javasoljuk. (Az sem utolsó szempont, hogy a kezünket így kevésbé festi meg a cékla.)

A kapott pürét a fenti hozzávalókkal alaposan elkeverjük. A csokoládét érdemes előolvasztani, így sokkal rövidebb ideig kell majd a kondér fölött ácsorogni. Narancsból azért csak egy fél került a receptbe, mert nem akartam, hogy savanykás íz domináljon, elvégre itt egy csokoládés költemény van készülőben (+ genetikailag ki nem állhatom a savanyú ízzel töltött csokoládékat). A rotyogtatásra 15 percet szántam, hogy a cukor és a csokoládé a massza minden részével frigyre lépjen.

Az elkészült lekvár elég sűrű, és nincs is ezzel semmi gond. Üvegekbe töltjük (kanállal tunkoljuk), majd jöhet a már szokásos szeánsz, 10 percre lefelé fordítjuk az üvegeket.

Végül az élmény

A cékla domináns íze nem tűnik el végleg, viszont a hozzáadagolt csokoládé miatt olyan lesz, mint egy jó sűrűre főzött csokipuding (nekem ez jutott róla az eszembe). Aztán az ember agyába masszívan beül a csokoládé okozta endorfin és boldog, hogy céklalekvárt ehetett. Igazi kuriózumot.