A
terrorista zsidó állam terrorizálja az egész világot.
A
Jobbik elnöke szerint Izrael a Gázai hadművelettel ismét
bebizonyította, hogy egy „rasszista diktatúrát működtet, és
létrehozta a történelem legnagyobb koncentrációs táborát:
Gázát”. Vona Gábor erről csütörtökön beszélt az Izrael
budapesti nagykövetsége előtt tartott demonstráción.
A
több száz fős, magyar, jobbikos, árpádsávos és palesztin
zászlókkal demonstrálók előtt Vona Gábor hangsúlyozta: a
Jobbik követeli, hogy az Országgyűlés még az idén mondja fel a
2010-ben elfogadott társulási szerződést Izraellel, valamint még
a héten egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztenek a
parlament elé a „Gázai
népirtás elítéléséről”.
Emellett az
ellenzéki párt a kormánytagok és az országgyűlési képviselők
nemzetbiztonsági átvilágítását követeli, hogy kiderüljön,
vannak-e izraeli állampolgárok közöttük.
Alszik a világ a zsidó hóhérok
meg dolgoznak , a legkorszerübb gyilkoló gépekkel öli a
koncentrációs tábor lakóit, kiknek még a védekezés jogát sem
adják meg. Az atomrakéták árnyékában a szende nemzetállamok
még a tiltakozásra sem méltók, pedig ha kitekinthetnének és nem
volna csukva a szemük látnák az Amerikai koncentrációs táborokat
is / 800 drb van naprakészen befogadó állapotba csak a
parancsszónak kell elhangzani és Amerikai milliók fogják élvezni
a terrorista Birodalmi amerika vendégszeretetét családostól
nagyszülőkön át a gyerekeket is begyűjtik átnevelik likvidálják
a munkanélküliek nagy hadát. A háború már nem falja fel a
munkanélkülieket jön a munkatábor, de lehet , hogy késő lesz az
eszmélésre a reagálásuk, a két terrorista hatalom az orránál
fogva leigázza a föld lakosságát, demokrácia ide vagy oda a
terror lesz az úr a földön és a zsidó , most gyüjtsetek bőrönd
atombombára még nem késő , had tanulják meg mi az a rettegés, a
rohadt zsidóknak ne kegyelmezzetek, az egész világon gyilkolják a
gojokat , hol nyiltan , hol balesetnek álcázva , de ölik a népet
e hóhérok. Menjenek az öngyilkos merénylők a zsidóságra az USA
.-ba is , hátha így nem indítjákbe az ott lévő koncentrációs
táborokat, hisz ha jól megnézzük az állam a terrorista és a
gépezete őket kéne brezárni ide. A birodalmat működtetők
rácsok mögött, a nép meg rájönne, hogy még adót sem kellene
fizetniük és 100 szor jobban élnének mint most , de kilopták a
szemüket a zsidó bankárok, az uzsora kamatrendszer működtetésével
eltartatják magukat és hitsorsuakat az egyszerű Amerikai néppel ,
kik ha kell háborúznak értük , de mindenképpen jól lerabolják
őket, és ha kell lerobbantják a világkereskedelmi központot ,
hogy még több arabot öljenek meg , mert a zsidó érdek így
kivánja.
Megértem , hogy az agymosott
politikai vezetők nem akarnak semmit sem tenni e terroristákkal
szemben , de a józan paraszti ésszel megáldott népesség miért
nem tesz semmit, amíg még lehet. Itt csak a jobbik mer tiltakozni a
repedt seggű fideszes zsidó sereg csak a zsidózásra figyel , ki a
fasznak kellenek ezeka rablók az ország nyakába, menjenek a
palesztin koncentrációs táborokba, és onnan tiltakozzanak a
terrorgépezet ellen, ha túlélik a foszforbombázást, a célzott
támadást.
Egész éjjel rombolta Gázát, gyilkolta a gyerekeket a cionista hadsereg
2012.
november 16. 08:15
Hunhír.info
Hunhír.info
A
cionista rezsim légiereje heves légicsapásokat mért ismét péntek
reggel a Gázai övezetre, rakéták hullottak a terület
székhelyére, Gázavárosra is, és lerombolták a palesztin
belügyminisztérium útlevélkiadó hivatalának az épületét -
tájékoztattak palesztin hírforrások. A gázai mentőszolgálat
szerint a zsidó támadásokban eddig 19 palesztin halt meg, köztük
sok gyerek, a sebesültek száma pedig meghaladja a 230-at.
A
palesztin belügyminisztérium szóvivője szerint péntekre
virradóra 130 berepülést hajtottak végre az izraeli harci gépek,
és reggeli órákban is több tucat támadást intéztek a palesztin
enkláve ellen. Szemtanúk szerint a legújabb légicsapásokban
megsemmisült a palesztin fegyveresek egyik gyakorlóterepe. A gázai
mentőszolgálat szerint az izraeli támadásokban eddig 19 palesztin
halt meg, köztük sok gyerek, a sebesültek száma pedig meghaladja
a 230-at.
Az izraeli hadsereg közölte péntek reggel, hogy a harmadik napja tartó hadműveletben eddig 466 légicsapást mért az övezetre, a palesztinok pedig 280 rakétát lőttek ki onnan Izrael területére. Közülük 131-et megsemmisített a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer. Éjfél óta 11 rakétatámadás érte Izraelt.
Azt is közölték: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Egyiptom kérésére beleegyezett abba, hogy Izrael véget vet mindenfajta támadó műveleteknek Hisam Mohamed Kandil kormányfő péntek reggeli látogatása idején, ha közben nem érik támadások az országot. A találkozó a tervek szerint háromórás lesz. A Reuters szerint Kandil gázai látogatása a Hamász-fegyveresek iránti példátlan szolidaritásnak a jele.
A palesztin hatóságok közben ismét arra szólították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy vessen véget az izraeli hadműveletnek. Rijád Manszúr, a palesztinok megfigyelői státussal rendelkező ENSZ-képviselője a BT-nek írt levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy izraeli harckocsik, páncélozott járművek és buszok érkeztek a gázai határokhoz. Hírügynökségek szerint egyre valószínűbb, hogy Izrael szárazföldi támadást is indít a palesztin övezet ellen.
Az izraeli hadsereg közölte péntek reggel, hogy a harmadik napja tartó hadműveletben eddig 466 légicsapást mért az övezetre, a palesztinok pedig 280 rakétát lőttek ki onnan Izrael területére. Közülük 131-et megsemmisített a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer. Éjfél óta 11 rakétatámadás érte Izraelt.
Azt is közölték: Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök Egyiptom kérésére beleegyezett abba, hogy Izrael véget vet mindenfajta támadó műveleteknek Hisam Mohamed Kandil kormányfő péntek reggeli látogatása idején, ha közben nem érik támadások az országot. A találkozó a tervek szerint háromórás lesz. A Reuters szerint Kandil gázai látogatása a Hamász-fegyveresek iránti példátlan szolidaritásnak a jele.
A palesztin hatóságok közben ismét arra szólították az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy vessen véget az izraeli hadműveletnek. Rijád Manszúr, a palesztinok megfigyelői státussal rendelkező ENSZ-képviselője a BT-nek írt levelében aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy izraeli harckocsik, páncélozott járművek és buszok érkeztek a gázai határokhoz. Hírügynökségek szerint egyre valószínűbb, hogy Izrael szárazföldi támadást is indít a palesztin övezet ellen.
Irán, Oroszország és Kína is az izraeli agresszió ellen
2012.
november 15. 18:49
Hunhír.info
Hunhír.info
Teherán
is elítélte csütörtökön a Gázai övezet elleni izraeli
offenzívát. "Irán szervezett terrorizmusnak tekinti az
izraeli hadsereg bűncselekményét, civilek megölését, és élesen
elítéli azt" - jelentette ki Ramin Mehmanparaszt külügyi
szóvivő a félhivatalos FARS hírügynökség jelentése szerint. A
szóvivő egyúttal bírálta "az emberi jogok védelmét
hangoztató nemzetközi szervezetek hallgatását" az ügyről.
Oroszország
aránytalannak tartja a Gázai övezet izraeli bombázását, de a
Hamász rakétatámadásait is elfogadhatatlannak ítéli. "Az
Izrael déli részét érő (palesztin rakéta)támadások és Gáza
aránytalan (izraeli) bombázásai teljesen elfogadhatatlanok,
különösen, ha civil halottakkal járnak mindkét oldalon" -
jelentette ki csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén Alekszandr
Lukasevics külügyi szóvivő.
Kína "komolyan aggodalmát" hangoztatta a Gázai övezet elleni izraeli támadás miatt. A pekingi külügyminisztérium a "legnagyobb fokú visszafogottságra" szólította fel a zsidó államot. Pekinget nagyon nyugtalanítják a történtek, és elítél minden olyan akciót, amelyben civilek esnek áldozatul - közölte csütörtökön Hung Lej külügyi szóvivő. Kína az eszkaláció elkerülésére inti a feleket, "különösen Izraelt".
Kína "komolyan aggodalmát" hangoztatta a Gázai övezet elleni izraeli támadás miatt. A pekingi külügyminisztérium a "legnagyobb fokú visszafogottságra" szólította fel a zsidó államot. Pekinget nagyon nyugtalanítják a történtek, és elítél minden olyan akciót, amelyben civilek esnek áldozatul - közölte csütörtökön Hung Lej külügyi szóvivő. Kína az eszkaláció elkerülésére inti a feleket, "különösen Izraelt".
Terrortámadás Tel-Aviv központjában, Gázánál tűzszünetet kötöttek - percről percre
Szerdán
napközben folytatódtak az intenzív rakétatámadások a
Gázai-övezetből, Izrael pedig terrorista célpontokat bombázott.
Délelőtt Tel-Aviv központjában terroristák felrobbantottak egy
autóbuszt - izraeli sajtóértesülések szerint a Hamasz közölte:
megtorlás volt. Estére végül - hosszas egyeztetéseket követően
- sikerült tető alá hozni a tűzszünetet Izrael, valamint a
palesztin frakciók között.
Ez bezzeg terrortámadás a börtönőrök támadása az békés
célú volt, atombombát kellet volna robbantaniuk, had rettegjenek a
hivatásos rettegők, atom aktatáskára gyűjtünk ti mennyivel
száltok be, - semmivel - , nem baj majd elszálltok, füst milánok.
Te büdös zsidó az ATV – nél, még mindig nem tanultad meg ,
hogy koncentrációs táborból nem lehet terrortámadást indítani,
hülyítsd a magadfajta hivatásos rettegő cionistákat, de ne a
magyarokat. Az agy mosott politikai elitünknek bemesélhetitek, és
megerősítésként, újra meg újra elismételhetitek, hogy
rögzüljön az agymosás, amit a Soros szemináriumon már
elvégzett a jobb és bal oldali hazaáruló politikai
gengsztereken. Örömmel jelenthetem a gengszterváltás megtörtént,
az ország romokban , nemzeti vagyonunk idegen kézen van a földünket
most viszik nemsokára a vízkészletünk átjátszása zsidó kézre
folyamatban van . Meddig tűrjük még , e rabló banda tündöklését
bármely pártot veszed dugig van zsidóval kik kilopják a szemünket
és ott gyilkolnak meg ahol sikerül , ha másként nem megy
balesetnek álcázzák az ölést, de folyamatosan pusztítanak
bennünket.
Mi
lesz veled Palesztina?
A
terrorista zsidó állam fokozatosan kiszorítja a Palesztinokat
saját államából. Nézd a térképet az nem hazudik. A lakosságot
gyilkolja ,gyilkolta, és ha valaki ki nem irtja őket gyilkolni
fogja őket . Fiatalt, gyerekeket, nőket, öregeket válogatás
nélkül Hitlert megszégyenítő módon irtja a Palesztin népet a
világ szeme láttára a cionista világuralom összekacsintásával
ellehetetlenítik őket , a legmodernebb gyilkoló gépekkel törnek
az életükre. Terrorista módon fenyegeti a térséget az atom
arzenáljával, nem tudom mikor unja meg a világ , valakinek
hidrogénbombát kellene robbantani a kiválasztott nép
eltüntetésére, hogy jobb legyen e világ. A zsidesztől ez nem
várható el , de a többi ország tiltakozhatna a terrorizmus ellen
, és megszakíthatná a diplomáciai kapcsolatot a terrorista zsidó
állammal.. A zsidesz 80 % - os zsidóságával nem tagadja meg
Likudos testvéreit , de mi tanultunk az esetből , a fülke
forradalom el fog dőlni beintünk a FIDESZ - nek , a nemzeti
színekbe burkolt hiénáknak , kik a hatalmi mámorban az ördöggel
is szövetkeznének mint a többi párt , kivétel a Jobbik, kik
kiállnak a nép érdekei mellet. A földet nem akarják átjátszani
a zsidó hiénáknak, mint a FIDESZ, kik nagyot akarnak szakítani a
termőföldből, és a vízkészletből, a 80 % - os zsidó tagság
követeli az apanázst , mi meg szívjuk a fogunkat , és úgy járunk
mint a Palesztin nép, kiszorítanak a hazánkból, mert még az
önvédelmet is megtagadják tőlünk a hollókosztos ingyenélő
cionista zsidó patkányok.
Amint látod a terrorista nem a palesztin nép, kinek elrabolták
a területét, hanem a cionista sátán imádó zsidóság. Jól
látszik a térképen a cionisták területrablásai, és a jelenlegi
helyzet a Gázai koncentrációs tábor ahová mint rezervátum
körbezárva megfosztva minden külső segítségtől megnyomorítanak
egy nemzetet, az ilyen terroristákat ki kel irtani , egy rohadt
zsidó se maradjon a földön , hisz annyi bajt okoztak már az
emberiségnek.
Igazán mondom táska atombombát kell adni a palesztin
szabadságharcosoknak , hogy végrehajthassa az emberiség ítéletét,
ha már a fejlett nyugat a demokrácia bajnokai oda dobták ezt a kis
népet a sakálok karmai közzé. Már rég vállalni kellet volna
valamelyik nemzetállami tömörülésnek a táska atombomba
használatát a terrorista zsidó állam ellen kik az egész
emberiséget fenyegetik, terrorizálják, az Amerikai Birodalmi
elittel , kik a cionista világhatalom kiépítésén fáradoznak ,
és e célból ölik a gojokat kiprovokált háborúkban balesetnek
látszó gyilkos módszerekkel , titkosszolgálatok közreműködésével
irányításukkal, és közreműködésükkel.
Had tegyem fel a kérdést . Mi lesz veled Emberiség?
Kamatrabszolgaként éled le a hátralévő kis idődet, vagy
fellázadsz és kiirtod a zsidó bankárok által támogatott új
világrendszer embereit. Esetleg megvárod , hogy kiirtsák az
emberiség 90 % - át, és reméled , hogy te nem leszel a kiirtottak
között, mert terád nagy szükség van itt a földön . Ha nem
volnál a Föld forgása is megállna, a zsidók hozzád imádkoznak
és te tartod itt rendben az életet. Ha ilyen nagy marha vagy akkor
ne csatlakozz az ébredők kötelékébe, majd a társaid téged is
megmentenek , vagy rájönnek , hogy egy kollaboráns vagy akit el
kell pusztítani még mielőtt komolyabb bajt okozhatnál.
Az
értelmiség árulása
a
politikai bűnözés
Meg kell törnünk a hatalmukat
A magyar nép fennmaradására esély sincsen mindaddig, amíg nem jön létre egy valóban a népből származó, kizárólag a nemzetünk sorsa iránt elkötelezett plebejus értelmiség. Immár több mint 60 esztendeje egyáltalán nincsen a magyarság szolgálatában álló intellektuális réteg.
Mondhatnánk persze, hogy „független értelmiség” soha sehol a világon nem létezett: az írástudók régebben az egyházaknak, az uralkodóknak, vagy éppen gazdag mecénásoknak engedelmeskedtek, az újabb korban pedig a pénzarisztokráciának vannak alávetve. Azonban mindig voltak merész harcosok, akiknek volt bátorságuk fellázadni a pénzt osztó hatalmasságok ellen, és vállalva megaláztatást, üldöztetést, nyomort, sőt sok esetben a börtönt is, népük mellé álltak. De hol vannak a mai kor intellektuális lázadói?
Nos, mutatóban akad belőlük egy-kettő, de nekik legfeljebb az üldözött internetes „gerillamédiában” van megszólalási lehetőségük, és még akkor is jól teszik, ha álneven ténykednek. A „fősodratú” médiába nem hívják meg őket, de a legtöbben közülük el se mehetnének, mert ha lelepleződne személyazonosságuk, legott kirúgnák őket a munkahelyükről, és még az is elképzelhető, hogy „gyűlöletkeltés” miatt pereket akasztanának a nyakukba. Egyszóval, léteznek magányosan küzdő harcosok, akik nem egyszer inkognitóban, megélhetési problémákkal küszködve, üldöztetést vállalva küzdenek a magyarság jogaiért és az igazságért. „Népi” értelmiségünk azonban nincs: van helyette „liberális értelmiség”, meg vannak, akik „konzervatívnak”, illetve „kereszténynek” nevezik magukat, de talán közelebb járunk az igazsághoz, ha azt mondjuk, vannak SZDSZ-es, pontosabban most már „LMP”-s, továbbá „MSZP-s” és fideszes értelmiségiek, akiknek a megélhetése biztosítva van, publikációs lehetőségekhez és ösztöndíjakhoz jutnak, sőt olyanok is akadnak közülük szép számmal, akik remekül megélnek, ha pedig jól fizető politikusi álláshelyekkel jutalmazzák szolgálataikat, akár luxuskörülményeket is teremthetnek maguknak.
A pénzt pedig ugyanazok az olimposzi magasságokban trónoló cionista bankárok adják az egész intellektuális bagázsnak. Ennek ára azonban az, hogy az összes, úgynevezett „értelmiségi” számára világosan meg vannak jelölve a határok, melyek között mozoghatnak. Mindenki – újságírók, történészek, közgazdászok, jogászok – pontosan tudják, melyek azok a tabutémák, amelyekről szólni nem lehet (holokauszt, zsidóság szerepe régen és ma, faji kérdések, cigánykérdés). De ha mégis muszáj szólni ezekről a legfontosabb kérdésekről (mert a „gerillák” és „kurucok” rájuk kényszerítik az állásfoglalást), akkor az uralkodó oligarchia köreiben megfogalmazott hivatalos szövegeket kell visszaböfögniük. Az önálló vélemény megfogalmazását, az ellenállást – vagy ahogy a 68-as nemzedék egykor nevezte: a nonkonformizmust – állásvesztéssel, kirekesztéssel, esetleg börtönnel büntetik. Kínálkozó kérdés természetesen, hová lett a 68-as nemzedék annyit magasztalt „nonkonformizmusa”? Még megtoldhatnánk azzal, hogy hová lett a liberális-zsidó értelmiség nonkonformizmusa és forradalmisága? A válasz kézenfekvő: a 68-asok sohasem voltak igazi lázadók, aki pedig mégis az volt közülük, nem tudta pontosan, kik és mi ellen is kellene lázadni, ráadásul olyannyira áhították a pénzt, a hatalmat és az élvezetet, hogy az első adandó alkalommal elárulták népüket és eszméiket. Ami pedig a zsidókat illeti, addig voltak „forradalmárok”, amíg kezükbe nem kaparintották a hatalmat az egész nyugati világban.
Az áruló értelmiség – legyen az „liberális”, MSZP-s, fideszes „keresztény” vagy „konzervatív” - feladatai az alábbiakban foglalhatók össze:
1. El kell hitetni a magyar néppel, hogy a nyakunkon élősködő bankároligarchia, illetve a gyarmattartó világbirodalom (Izrael-USA-EU) csupa jót akar nekünk, és a mi érdekünkben ténykedik (MSZP-s, liberális, SZDSZ-LMP-s tálalás szerint), illetve ha akadnak is időnként nézetkülönbségek a „nemzetközi” cionista pénzarisztokrácia által vezérelt világbirodalom és hazánk között, azok végső soron feloldhatók, hiszen „egy csónakban ülünk” (fideszes, „konzervatív”, „keresztény” tálalásban).
2. El kell hitetni a magyar néppel, hogy a létét, fennmaradását fenyegető jelenségek - az elöregedés, a demográfiai katasztrófa, a családok, az oktatás, az egészségügy lezüllése, a nyugdíjrendszer válsága, a morális alapértékek eróziója, cigánybűnözés - „természetes jelenségek”, a „globális világrend” velejárói, amelyek ellen nemigen lehet semmit tenni (liberális, MSZP-s SZDSZ-es, LMP-s hangszerelésben), vagy csak nagyon lassan és óvatosan szabad a megoldásuk érdekében cselekedni (a fideszes, „konzervatív, „keresztény” „értelmiségiek” véleménye szerint).
3. A világbirodalom hivatalos vallásának tekinthető holokausztvallás alaptételeit vitatni, azokkal kapcsolatban kételyeket, kérdéseket megfogalmazni szigorúan tilos – hirdeti teljes egyetértésben a „liberális”, valamint a „jobb-és baloldali értelmiség”. Aki mégis megteszi, az eretnek, akit a jog eszközeit is igénybe véve kell elhallgattatni.
4. A zsidóságnak a történelemben illetve napjainkban játszott szerepéről őszintén beszélni tilos – hirdeti ugyancsak teljes egyetértésben az úgynevezett értelmiség úgy Magyarországon, mint másutt is a nyugati világban. A zsidóságról csakis az ájult tisztelet, vagy a megrendülés és a sajnálkozás hangján szabad szólni.
5. A magyar nép (és más nyugati népek) fennmaradása szempontjából alapvető fontosságú faji kérdések boncolgatása szintén szigorúan tilos – íme egy újabb olyan alapdogma, amelyben teljes az egyetértés a „liberális”, valamint az úgynevezett „bal-és jobboldali értelmiség” képviselői között. Akiknek fontos feladata, hogy a magyarság ellenálló erejét megtörjék, és kicsavarják a kezéből azokat az eszközöket, amelyekkel a létére törő bűnözőkkel és maffiákkal szemben megvédhetné magát.
6. Végezetül pedig, legyen „jobb, vagy baloldali”, az „áruló értelmiségi” egyik fő ismérve, hogy igyekszik az „utca emberének” figyelmét elterelni a legfontosabb alapkérdésekről, és mellékes, kevésbé fontos ügyek felé fordítani a közfigyelmet. Ezen kívül pedig igen jó pénz üti annak az értelmiséginek a markát, aki részt vállal a „cirkuszt a népnek” programban, vagyis szerepet vállal az úgynevezett „szórakoztatásban”, amelynek egyik fő funkciója, hogy „altassa”, „elringassa” a végveszedelemben lévő népet, teljesen kikapcsolva annak immunrendszerét. Mindezen túl, véleményem szerint mindaz, ami a médiában úgynevezett „szórakoztatás” címen folyik, kimeríti az „ifjúságellenes bűntett fogalmát. (Amit pedig hírszolgáltatás címén művelnek, az pedig a tudatos félretájékoztatás és félrehazudozás fogalmát meríti ki.)Mindenfajta nemzeti forradalom alapfeltétele: egy magyar eredetű, csak a magyarság ügyének elkötelezett írástudó réteg létrejötte.
Perge Ottó
Nézzünk
csak a térképre és pörgessük meg kissé az újkori történelem
lapjait.Az egykori Palesztina területén létrejött új Izrael
kezdettől fogva azt a sorsot szánta a palesztin népnek, amit
Amerika szánt az indiánoknak, mivel útban voltak azok is, ezek is.
Izrael kezdettől fogva túlnézett "szűkös" határain,
mert a tágas Közel Kelet egészére fájt a foga. Nem győzöm
elégszer idézni Menahem Begin 1958.okt.28-án a hadsereg tagjaihoz
intézett beszédét. "Nektek
izraelieknek nem szabad könyörületeseknek lennetek, amikor
ellenségeitekkel leszámoltok. Nem rokonszenvezhetünk vele, amíg
nem semmisítjük
meg az 'úgynevezett' arab kultúrát,
amelynek romjain felépítjü a magunk civilizációját. ... Ha
északra pillantunk, látjuk szíria és Libanon termékeny síkságait
... Kelet felé a Tigris és az Eufrátesz gazdag völgyeit ... Irak
olaját, nyugatra az
egyiptomiak földjét.
Nekün nincs lehetőségünk a fejlődésre, amíg nem rendezzük
területi problémáinkat az erő pozíciójából, amíg nem
kényszeítjük az arabokat a teljes engedelmes ségre." [The
Jerusalem Post 1963. jun.16 - Makai: Izrael Állam és a cionizmus -
Kossuth Kiadó 1973 238. old.] Ki
is ez a Begin? Jelkép! Az 'úgynevezett
kapitalista civilizáció' jelképe.
Ifjú cionistaként kezdte. Majd terroristaként folytatta. Nevéhez
fűződik a jeruzsálemi Dávid király szálloda
felrobbantása. Meg a Deir Jaszin falu elleni hadművelet, amelynek
keretében emberei a falu lakosságát legyilkolták, nőket,
férfiakat, öregeket, betegeket, gyerekeket vegyesen. Aztán
felakasztották? Nem! Politikus, sőt miniszterelnök, sőt béke
nobeldíjas lett.
Közben Izrael sikeres védekező, azaz területfoglaló, háborúkat folytatott arab szomszédai és az Izraelben élő palesztinok ellen. A belső annexió sikereit elég egy térképpel szemléltetni és annyit hozzá tenni, hogy annak legutóbbi"epizódja" a gázai mészárlás és a népgyilkos gázai blokád volt. Persze a kűlső háborúk is hoztak a konyhára jócskán. Ehhez azonban muszály egy névsort csinálni a háborúkról, mert enélkül nem lehet megérteni a Camp Davidben létrehozott "közelkeleti békerendszer" multját, jelenét és jövőjét. Első arab-izraeli háború 1948
Második arab–izraeli háború (a szuezi válság) 1956
Harmadik arab–izraeli háború (a hatnapos háború) 1967
Negyedik arab–izraeli háború (jom kippuri háború) 1973
Ötödik arab–izraeli háború (az első libanoni háború) 1975 április
1978.09.17 - Camp Davidi Egyezmény
1993 szeptember 13 Washington, Jichak Rabin és Jasszer Arafat "békeszerződése" Hatodik arab-izraeli konfliktus (gáza) 200Ezen háborúk eredményeképp Izrael megszállta, ill. bekebelezte a Sinai félszigetet, a Gázai övezetet, Ciszjordániát, a Golán fennsíkot, Libanon déli csücskét és mindenekfölött Jeruzsálemet.
A hódítások megtarthatása érdekében szét kellett zúzni az arab államok morálját és egymás iránti szolidaritását. Ezt szolgálta a Camp Davidben kötött mocskos alku, pardon - békeszerződés, amelyben a békéltető szerepét Amerika, a békegalambot Izrael, a balekot pedig Egyiptom játszotta. Az egyiptomi nép árulóját Anvar Szadatot, utolérte megérdemelt sorsa. 1981.10.06-án egy katonai dísszemlén felvonuló elitalakulat egyik tehergépkocsijáról lekászálódott néhány katona, majd tempósan a díszemelvényhez masírozva, hosszú géppisztoly sorozatokkal lemé szárolták "elnöküket" és akik a közelében voltak.Mubarak is a közelében volt.Ő megúszta - akkor...
Közben megtaláltam †Szadat képét, amit a dísszemle után készítettek róla. Azért teszem közzé, mert tanulságos mindenki számára, akik árulásra vetemednek népükkel szemben.
Egyiptom - ahogy nálunk mondani szokás - eben gubát cserélt. Hoszni Mubarak következett. Rá már jobban vigyáztak, azaz vigyázott az izraeli MOSZAD... Majd lentebb szemléltetem ezt.
Most azzal folytatom, hogy a béke ügye szépen haladt, hála a jóságos Uncle Samnak. 1993 szeptember 13. -án a Fehér HázbanClinton közvetítésével Rabin, és Arafat békét kötöttek egymással. Érdekes, hogy emiatt nem Arafatot gyilkolták meg a szélsőséges iszla misták, hanem Rabint [talán az egyetlen tüch tig úriembert Izraelben] saját hitsorsosai, Jigal Amirkeze által, aki végig vigyorogta ügyének tárgyalását, amely nek során nemzeti hőssé avatták ezt a ronda jakhecet.
Közben Izrael sikeres védekező, azaz területfoglaló, háborúkat folytatott arab szomszédai és az Izraelben élő palesztinok ellen. A belső annexió sikereit elég egy térképpel szemléltetni és annyit hozzá tenni, hogy annak legutóbbi"epizódja" a gázai mészárlás és a népgyilkos gázai blokád volt. Persze a kűlső háborúk is hoztak a konyhára jócskán. Ehhez azonban muszály egy névsort csinálni a háborúkról, mert enélkül nem lehet megérteni a Camp Davidben létrehozott "közelkeleti békerendszer" multját, jelenét és jövőjét. Első arab-izraeli háború 1948
Második arab–izraeli háború (a szuezi válság) 1956
Harmadik arab–izraeli háború (a hatnapos háború) 1967
Negyedik arab–izraeli háború (jom kippuri háború) 1973
Ötödik arab–izraeli háború (az első libanoni háború) 1975 április
1978.09.17 - Camp Davidi Egyezmény
1993 szeptember 13 Washington, Jichak Rabin és Jasszer Arafat "békeszerződése" Hatodik arab-izraeli konfliktus (gáza) 200Ezen háborúk eredményeképp Izrael megszállta, ill. bekebelezte a Sinai félszigetet, a Gázai övezetet, Ciszjordániát, a Golán fennsíkot, Libanon déli csücskét és mindenekfölött Jeruzsálemet.
A hódítások megtarthatása érdekében szét kellett zúzni az arab államok morálját és egymás iránti szolidaritását. Ezt szolgálta a Camp Davidben kötött mocskos alku, pardon - békeszerződés, amelyben a békéltető szerepét Amerika, a békegalambot Izrael, a balekot pedig Egyiptom játszotta. Az egyiptomi nép árulóját Anvar Szadatot, utolérte megérdemelt sorsa. 1981.10.06-án egy katonai dísszemlén felvonuló elitalakulat egyik tehergépkocsijáról lekászálódott néhány katona, majd tempósan a díszemelvényhez masírozva, hosszú géppisztoly sorozatokkal lemé szárolták "elnöküket" és akik a közelében voltak.Mubarak is a közelében volt.Ő megúszta - akkor...
Közben megtaláltam †Szadat képét, amit a dísszemle után készítettek róla. Azért teszem közzé, mert tanulságos mindenki számára, akik árulásra vetemednek népükkel szemben.
Egyiptom - ahogy nálunk mondani szokás - eben gubát cserélt. Hoszni Mubarak következett. Rá már jobban vigyáztak, azaz vigyázott az izraeli MOSZAD... Majd lentebb szemléltetem ezt.
Most azzal folytatom, hogy a béke ügye szépen haladt, hála a jóságos Uncle Samnak. 1993 szeptember 13. -án a Fehér HázbanClinton közvetítésével Rabin, és Arafat békét kötöttek egymással. Érdekes, hogy emiatt nem Arafatot gyilkolták meg a szélsőséges iszla misták, hanem Rabint [talán az egyetlen tüch tig úriembert Izraelben] saját hitsorsosai, Jigal Amirkeze által, aki végig vigyorogta ügyének tárgyalását, amely nek során nemzeti hőssé avatták ezt a ronda jakhecet.
Persze
Mubarakra jobban ügyelt a MOSZAD. Ennek tudható be, hogy Harminc év
óta ülhet Egyiptom trónján és most se' akar elkotródni, az
istennek se.
Mubarak sohasem igyekezett titkolni nyálas Izrael - hűségét. Egyáltalán nem szégyellt a Gázai tömeggyilkossal, Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel és a bájos külügymi niszterrel Cipi Livni kisasszonnyal fényképezkedni. [Az izraeli liberálisokról (Likud) Orbán Viktor párttestvéreiről van szó.]
Mubarak sohasem igyekezett titkolni nyálas Izrael - hűségét. Egyáltalán nem szégyellt a Gázai tömeggyilkossal, Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel és a bájos külügymi niszterrel Cipi Livni kisasszonnyal fényképezkedni. [Az izraeli liberálisokról (Likud) Orbán Viktor párttestvéreiről van szó.]
Mubarak
előtt alighanem a Nagy Ramszesz fáraó példája lebeg, aki
ötvenhat évig hízlalhatta az ülepét Egyiptom trónján.
Sikerülhet neki? Aligha! Más szelek fujdogálnak mostanság. Az
ókori Egyiptom volt az egyik leghosszabb ideig fungáló birodalom.
Több mint 4000 évig állt fent. Érdekes, hogy miközben
felépítették a piramisokat és egyéb munkaigényes
létesítményeket, alig - alig lázadoztak a fennálló rend ellen.
Épp a kapitalizmus hozza ki a sodrukból a béketűrő fellahok
kései utódait. Hála a régészek, ill. történészek
hangyaszorgalmának. mára nagyjából világossá vált, hogy a
piramisépítőknek nem voltak egzisztenciális problémáik.
Modernkori utódaiknak viszont vannak. Egyiptomban éhséglázadás,
vagy ha úgy tetszik "egzisztenciális forradalom" tört
ki, látszólag.
Mondom látszólag, mert a békepaktumok tulságosan sok megoldatlan
problémát söpörtek a szőnyeg alá anno.
Az arab -
izraeli háborúk kapcsán sokminden juthat eszünkbe, de most
csak Gamal Abdel Nasszernek, az egyiptomi Kemal
Atatürknek jut hely és idő. A "szabad tisztek
mozgalmának" viharában Nasszer ezredes maradt talpon és a
hadseregre alapozva, meg a Szovjetúnió segítségére
támaszkodva, egy modern szekularizált Egyiptomot álmodott.
Tervének Szíriát is sikerült megnyernie és egy önkéntes
államszövetséget is összegründolt Egyesült Arab Köztársaság
néven. A fundamentalista ellenfél, a Muszlim Testvérek Szövetsége,
élesen szembenállt ezzel az "istentelenséggel". Nasszer,
hogy finoman szóljak, marginalizálta őket.
Mert
nagyot is álmodni "elképzeléseinek
megvalósítása végett jelentős reformokba kezdett,
amelyek közül a földreformot (földosztást), a bankok és a
külföldi érdekeltségűvállalatok (pl. Szuezi-csatorna Társaság)
államosítását, szocialista típusútervezési rendszer
bevezetését, iparosítást és az állami redisztribució
újragondolását(jóléti
kiadások drasztikus megemelése)
emelhetők ki. elképzelései
közül." Nem
véletlenül hasonlítgatták oly gyakran és oly nagy előszeretettel
Hitlerhez a libsik. [A mai hazai libsik az efajta alakokat Chavezhez
hasonlítgatják...] Elkövetkezett azonban az 1967-es hatnapos
háború, amely alaposan megtépázta Nasszer és a hadsereg
tekintélyét. Muszlim Testvérek Szövetsége mozgolódni
kezdett: lám mi megmondtuk. "1954-ben
már résztvevői voltak a Nasszer-ellenes puccskísérletnek,
amely miatt sokan börtönbe kerültek. Minazonáltal az arab
politikai rezsimet olyannak bélyegezték, amely nem
tartjatiszteletben az iszlám előírásait. A dzsihádot tartották
az új, az iszlámra épülő rendszermegteremtése eszközeként,
vagyis elvetették az együttműködést a jelenlegi kormányzattal,és
hitetlennek nyilvánították (takfír) a kooperáló muszlimokat.
... Sikerrel alkal mazták az iszlám követésére való
felhívást (daava) abban
az egyiptomi társadalomban, amelynek értékrendjében jelentős
felfordulástidéztek elő a nyugati értékek (pl. öltözködési
szokások) átalakulása."Jól
látták a dolgokat, de nem láthattak mindent előre. Nem tudták,
hogy a "nyugati értékek" a társadalom döntő több
ségének abszolút elnyomorodását, a tömeges éhezést, a
betegségeket, a bűnözést jelentik, szerte a világon, így
Egyiptomban is."1970.
szeptember 28-án Nasszer szívrohamban elhunyt, amellyel a XXI.
századiEgyiptom szempont jából a legjelentősebb időszak zárult
le. Nasszer utódja Anvar Szadat lett."[Miközben
ezeket a sorokat pötyögöm, a tévében hallom, hogy "Bibi"
Netanjahu a "szélsőségek" előretöréséről károg. A
törökök meg arról beszélnek, hogy Egyiptom népét (is)
megilleti a szabadság.]
Tehát
leszögezhetjük, hogy Egyiptom népének sem a nasszerizmus, sem a
nyugatbarátság nem hozott megváltást. Marad az iszlám opció, a
dzsihád!
És most
tessenek Észak-Afrika, ill. a Közel-kelet térképére nézni!
Az
arab tavasz háttér információi a végső cél orosz ország és a
nemsokára bejelentik az Európai Egyesült Államok megalakulását
háttér tanulmányban kapsz eligazítást a mozgató rugókról.
Keresd meg az előzőekben ismertetett blogokban az írást, és
képben leszel.
Nos, mit
látnak köröskörül? Hát Izrael "jóbarátait". Felül
északon az újdonsült jóbarát Törökország. Északkeletre
Szíria, Irak és Irán. [Az utóbbiak elásták a régi véres
csatabárdokat és már köszörülik a görbe kardokat.] Balra
Marokkó, amely már maga is mocorog. Az iszlamista Algéria.
Tunézia, amely szintén lázad. Libia amely megint a "terrorizmus"
támogatója lehet, ha a lökött Kadhafinak nem kell attól
tartania, hogy Izrael lebombázza a palotáját a férfi-háremmel és
a női testőrökkel egyetemben.
Hát bizony
ez a sakktábla, Izrael számára nem garantál újabb győzelmeket.
Az arab izraeli háborúk történetében egyébként két ismétlődő
elem van. Az egyik Amerika mindíg időben érkező totális
segítségnyujtása az erőviszonyok Izrael javára billentésében.
A másik a "kulturált", a "művelt" Európa
aljas cinkossága. Erről sokat írhatnék. Elég ha csak arra
utalok, hogy a hóhér Begin és az áruló Szadat Béke Nobeldíjat
kaptak. Ennek jellemzésére kissé kutakod tam a szinoníma
szótárban. Egyetlen nem illő, de ideillő kifejezést
találtam: köpedelem. Ha az ENSZ dicstelen szere pére gondolok, már
nem is keresgélek, mert hányingerem van.
Most térjünk
vissza Kairóba, ahol milliós tüntetés zajlik most [2011.02.01 -
22:05] is, szépen növekszik a halottak és sebesültek száma is.
Mi lesz ott? Ott, ahol Allah szelleme kibújt a palackból?
Vannak ott
is zsidó kommandósok, mint nálunk 2006-ban és jelenleg is? Mi
2006-ban kevesen voltunk. Az egyipto miak sokan vannak. A
hadsereg együtt ünnepel és imádkozik a tüntetőkkel. Elfogad még
Mubaraktól tűzparancsot? Kötve hiszem. És a rendőrség?
Gondolom, a halottakat és a sebesülteket ők állítják elő,
azonosító számmal, vagy anélkül. Őket felkoncolják mint
Ceausescu ügyetle nebb szekusait, vagy mint nálunk '56-ban az
elkapott ávósokat.
És még nem
is kalkuláltuk az Al Kaida, a Hamász, stb. "önkénteseket".
Ott vannak köröskörül macskaugrásnyira. Az lesz a legkínosabb,
ha Libanon és a Gázai öve zet harcosai meglódulnak. Nekik aztán
van mit törleszteniük.
Dehát kik
az egyiptomi ellenfelek? Mubarak és csahosai? Ők nem! Viszont,
ha a camp davidi "békerendszer" alapköve Egyiptom
kimozdul a sarkából, Izrael megnézheti magát. Hagyhatja ezt
Izrael és Amerika? Nem hagyhatja, de mit tehet? Óriási térségek
kerültek, ill. kerülnek "feszültség" alá. Vietnam óta
tudjuk, hogy Amerika egy elszánt kis népet sem tud legyőzni, mert
nincsenek katonái. Az iraki, afganisztáni és újabban a pakisztáni
tapasztalatok csak ismételten aláhuzzák e tétel igazságát. [A
helikopterről újságírókra vadászó narkós géppuskásokat
nem tekintem katonáknak, se a koncentrációs táborok szadistáit
és a szerződtetett börtönkurvákat.]
Nem vitatható. hogy az arab - izraeli háborúkban az izraeli katonák harci értéke magasabb volt, mint a reguláris (!) egyiptomi, szíriai, stb. alakulatok katonáié. Dehát már nem ezekkel, nem ilyenekkel kerülnek szembe, hanem ugyan olyan kegyetlen és fanatikus gyilkosokkal, mint ők maguk. Nasszer idejében még nem voltak öngyilkos "terroristák". Mostmár vannak - tömegestől! Tudott dolog, hogy a talmudi gyűlölet "csodákra" képes harctéri viszonyok között is. Erre apellált fent idézett beszédében a béke nobeldíjas gyilkos: Menachem Begin. De milyen az a gyűlölet, amelyet a napalmmal, fehér foszforral halálra égetett kisgyermek szülei éreznek? Most könnyen kiderülhet...
Nem vitatható. hogy az arab - izraeli háborúkban az izraeli katonák harci értéke magasabb volt, mint a reguláris (!) egyiptomi, szíriai, stb. alakulatok katonáié. Dehát már nem ezekkel, nem ilyenekkel kerülnek szembe, hanem ugyan olyan kegyetlen és fanatikus gyilkosokkal, mint ők maguk. Nasszer idejében még nem voltak öngyilkos "terroristák". Mostmár vannak - tömegestől! Tudott dolog, hogy a talmudi gyűlölet "csodákra" képes harctéri viszonyok között is. Erre apellált fent idézett beszédében a béke nobeldíjas gyilkos: Menachem Begin. De milyen az a gyűlölet, amelyet a napalmmal, fehér foszforral halálra égetett kisgyermek szülei éreznek? Most könnyen kiderülhet...
Ja a
gyűlölet. Jut eszembe, nemrég kalkulálgattam, hogy a zsidóság
miből gyüjtött össze legtöbbet. Száz tippelő közül legalább
99 rávágná: pénzt! Áh nem. Gyűlöletet. Ez a matéria az éhező
embermilliárdok globalizált "tőkéje".
Jó lesz belegondolni, hogyan képes funkcionálni - adott helyzetben, értő kezekben.
Jó lesz belegondolni, hogyan képes funkcionálni - adott helyzetben, értő kezekben.
Aztán van
itt még egy szinte mellékesnek tűnő körülmény. Hírlik, hogy a
későbbi arab - izraeli háborúkban az izrae liek felvonultatták
a harcászati nukleáris csapásmérő alakulatokat is, készen arra,
hogy bevessék azokat, ha a harci helyzetet Amerika segítsége
ellenére sem sikerül kedvezőre változtatni. Nagy a valószínűsége,
hogy erről a rossz szokásáról az izraeli hadsereg máig sem volt
képes leszokni. Nem kizárt, hogy a közvetlen atomfenyegetés is
befo lyásolhatta az arab seregek harci szellemét, különös
tekintettel a vezérkarokra, ahol tudhatták mi a tét.
Csakhogy a
harcászati [tehát nem hadászati] atomfegyverek pusztító hatása
fordítottan arányos a célterület nagysá gával. Márpedig,
akárhogy is nézzük, a legkisebb célterület éppen Izrael. [Ha a
térkép nem csal.]
Most pedig
engedjék meg, hogy könnyed levezetés gyanánt, felüljek kissé
kedvenc vesszőparipámra a cári ochrana ügynöke által hamisított
(!) "Jegyzőkönyvekre".
Ebben az
áll, hogy
amint a jelképes kígyó megteszi körét, halálos ölelésébe
szorítja a gójok világát. Nos a hasonlat szellemes, de sántít,
mint a hasonlatok általában. A kígyó ölelése, ill.
szorítása, prózai célt szolgál. Az áldozatot teszi
alkalmassá arra, hogy a kígyó lenyelje, azaz e táplálkozás
révén biztosítsa önfenntartását. Azt is tudjuk, hogy a kígyó
állkapcsai és emésztő csatornája hihetetlenűl rugalmasak és
saját keresztmetszetük többszörösére képesek kitágulni, hogy
a táplálékot befogadhassák, feldolgozhassák. A kigyóról
viszont az is köztudott hogy tényleg olyan okos állat, mint a
"Jegyzőkönyvek" jelképes kígyója. Épp ezért nincs
arra példa, hogy egy - mégolyan nagy - kigyó is megkisérelne
egészben lenyelni, mondjuk egy kafferbivalyt. Szerintem a jelképes
kígyó sem spekulálhat másképp...
2011.02.01
Zsidók által szervezett vérfürdők. Feltétlenül olvasd el!
Nagyon
fontos! Olvasd, terjeszd!!!
A második világháború kirobbantásában is szerepet játszott Palesztina minőségi zsidókkal való feltöltésének szándéka.
Jellemzően sehonnan nem akartak elmenni, ahová befészkelték magukat és ez a cionistáknak, vagyis inkább a Amerikában és más nemzet élén befészkelődött kozmopolita zsidó vezetők érdekeinek ez részben ellent mondott.
A második világháború kirobbantásában is szerepet játszott Palesztina minőségi zsidókkal való feltöltésének szándéka.
Jellemzően sehonnan nem akartak elmenni, ahová befészkelték magukat és ez a cionistáknak, vagyis inkább a Amerikában és más nemzet élén befészkelődött kozmopolita zsidó vezetők érdekeinek ez részben ellent mondott.
Azon
zsidóknak, akik különböző gazdasági, gyarmatosító és
katonapolitikai, faji ( rassz) - politikai okok miatt is létre
akarták hozni a zsidó kirakatállamot, be akartak ékelődni a
Palesztin olajtérségbe és bástyát, ugródeszkát akartak
létrehozni a további modern gyarmatosításhoz (Láthatod napjaink
törekvését!) , azoknak nem kedvezett a kivándorlási szándék
hiánya.
Ezért a cionista fegyvert kiötlő kozmopolita zsidó bűnszövetkezet sok egyéb nyereséget hozó II. világháborúval, a mindennemű fegyverkező általános pénzelésével, szponzorált, általános népirtással, közte a saját fajuk minősítő selejtezésével létrehozta a menekülési kényszert.Olvasd csak el az alábbiakat is és talán jobban érthetővé válik számodra a jellemző ( A kivétel lehetőségével!) zsidó lélek!
Előbb megérted miként volt a náci vezérkarban számtalan zsidó származású. Hogy miként lehetett a nemzeti szocialista eszme atyja, Hitler felfedezője az osztrák zsidó Dietrich Eckart. Megérted, hogy Hitler és az NSDAP fő ideológusa miként lehetett a zsidó Alfred Rosenberg.
Ha megérted a zsidó gondolkodást, nem döbbensz le, hogy a zsidó Torgeumada főinkvizítor vezényletével a spanyol zsidók miként mészárolhatták tízezer számra és üldözhették fajtestvéreiket ( rassz!).
Ezért a cionista fegyvert kiötlő kozmopolita zsidó bűnszövetkezet sok egyéb nyereséget hozó II. világháborúval, a mindennemű fegyverkező általános pénzelésével, szponzorált, általános népirtással, közte a saját fajuk minősítő selejtezésével létrehozta a menekülési kényszert.Olvasd csak el az alábbiakat is és talán jobban érthetővé válik számodra a jellemző ( A kivétel lehetőségével!) zsidó lélek!
Előbb megérted miként volt a náci vezérkarban számtalan zsidó származású. Hogy miként lehetett a nemzeti szocialista eszme atyja, Hitler felfedezője az osztrák zsidó Dietrich Eckart. Megérted, hogy Hitler és az NSDAP fő ideológusa miként lehetett a zsidó Alfred Rosenberg.
Ha megérted a zsidó gondolkodást, nem döbbensz le, hogy a zsidó Torgeumada főinkvizítor vezényletével a spanyol zsidók miként mészárolhatták tízezer számra és üldözhették fajtestvéreiket ( rassz!).
Ezek
a zsidók egészen a magyar Délvidékre és egészen Budáig
költöztek. Sejtheted miként alakult ki az a perverz genetika, mely
az 1991- ben kezdődő „jugoszláv” háborúban mutatta meg a
foga fehérjét.
Többek között sejtheted, hogy Nemzetünkre nézve milyen következményei lettek a szentistváni rendszer által beengedett ejrópai, majd a spanyol és a galíciai zsidók beékelődésének.
Talán megérted végre, hogy kisebb- nagyobb fellendülésekkel, - inkább a lejtmenet ideig- óráig tartó megtorpanásától eltekintve miért így áll a Magyar Nemzet szénája.Megérthetnéd már végre, hogy mi, gójok mire számíthatunk ezen lények részéről!
A pénz, a hatalomvágy, vagyis a parazitaság késztetése, mára a JUDAMEROPAI, majd totális VILÁGBIRODALOM- építő, - rabszolgatartó késztetés oly erős bennük, hogy még sajátjaikat sem kímélik!
Megértheted, hogy miért nem tűrhetjük, hogy bármely társadalmi formában zsidók mesterkedjenek a Magyar, vagy bármely más nemzet élén és semmilyen kulcspozícióban, mert bizony ez a jellem nem csak az alábbi történetekben mutatkozik meg. Ez a megértés a jóravaló zsidók érdeke is!
MAGYAR SORSOT - MAGYAR KÉZBE!
Persze ebben az ION COJA írásban is van egy csomó zsidó érdeket szolgáló smafu, akár csak 6000000-ós, akár 450000- es létszámot, a tényleges áldozatok elhintett létszámát tekintve is.
Kőműves Géza
Sopron
Tomás de Torquemada a zsidó inkvizitor és zsidó társai valójában vérfürdőt rendeztek Spanyolországban.
Egymást gyilkolták a zsidók. Akiről feltételezték, hogy tudott a zsidók által, zsidókról felállított lista tartalmáról, vége volt. Tamást később a zsidó unokaöccse szúrta le.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torquemada főinkvizítor
•
Tomás de Torquemada (magyarosan Torquemada Tamás, teljes nevén Tomás de Torquemada prior de Santa Cruz) (1420. Valladolid - 1498. szeptember 16. Ávila) Domonkos-rendi pap, 1481-1498 között spanyol főinkvizítor. Hitvallása: „Egy ország, egy nép, egy vallás". Ő fogalmazta meg azt a rendeletet (ediktum), amit a spanyolországi zsidók 1492-ben történt kiűzése követett. Nevéhez több ezer ember lemészárlása és elűzése kötődik. Kikeresztelkedett muzulmánokat és zsidókat is meggyilkoltak idejében, mivel áttérésük nem feledtette etnikai hovatartozásukat. A történelem úgy értékeli, hogy Spanyolországban egy „kis holokauszt” ment végbe.
Élete
A spanyolországi Valladolidban született. Tomás de Torquemada zsidó származású volt, nagyanyja kikeresztelkedett marrán zsidó nő volt. Torquemada dominikánus szerzetes lett, s hogy származásáról elterelje a figyelmet, buzgón, nagy odaadással dolgozott azon, hogy a zsidó és muszlim hittől megtisztítsa egész Hispániát.
1481-1498 között működött az újonnan meglakított Inkvizíció (El Santo Oficio de la Santa Inquisition) élén. Ebben a hivatalában 97 321 embert ítélt el, köztük több ezret máglyahalálra.
Az El Santo Oficio de la Santa Inquisition, közismertebb nevén a spanyol inkvizíció 1478-ban alakult, II. Ferdinánd aragóniai király és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető. A Spanyol Inkvizíció a pápaság inkvizíciójától függetlenül jött létre 1478-ban elsősorban azon megtért zsidók és muzulmánok megbüntetésére, akikről a spanyol monarchia úgy gondolta, áttérésük csupán színlelt. A XV. század végén a spanyol egységesítési folyamat fontos részét képezte a katolikus uralkodók, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella számára a vallási egység megteremtése. 1478-ban IV. Sixtus pápa engedélyt adott a spanyol korona számára az állami inkvizíció bevezetésére. Ez azt jelentette, hogy az uralkodó nevezhette ki és foszthatta meg méltóságától az inkvizítorokat. 1480-tól kezdve a székhely Sevillában volt, a joghatósága pedig az egész ország területére érvényessé vált. Ténylegesen csak egy év múlva kezdte meg működését. Fő feladatául a zsidóeretnekség gyökeres megszüntetését tűzte ki célul az “újkeresztények” körében. Ferdinánd ragaszkodott az erős pápai támogatáshoz, és egy mindenek fölött álló komoly inkvizíció felállításához. A spanyol inkvizíció egész Európában elrettentő példaként szolgált, ezért Sixtus 1482-ben formálisan elítélte azt. Valójában azonban nem bánta, hogy az általa gyűlölt eretnek irányzatok ellen olyan keményen fellép. A Domonkos-rend kapta meg a végrehajtás feladatát, vezetőül pedig Torquemada Tamást választották. A spanyol inkvizícó pápaságinál sokkal keményebb, durvább eszközökkel dolgozott, a halálbüntetést is jóval gyakrabban alkalmazta. Szörnyű tevékenysége következtében hamarosan már a spanyol őslakosok sem érezhették magukat biztonságban. A Spanyol Inkvizíciót csak 1834-ben szüntették meg. Torquemada Aragóniai Ferdinánd király gyóntató atyja volt. Torquemada fogalmazta meg azt a rendeletet (ediktum), amellyel II. Ferdinánd aragóniai király és Kasztíliai Izabella a spanyolországi zsidókat 1492-ben kiűzte az országból. 1498 szeptember 16-án Segoviában halt meg, a Domonkos-rend kolostorában, ahol már 22 éves korában, mint rendfőnök működött.
A zsidók kiűzése Spanyolországból [szerkesztés]
A zsidók már ott voltak Spanyolországban a Birodalom korai időszakáról kezdve, tehát nagyon mélyen gyökerező, nagyon gazdag közösség volt, de ahogy az üldöztetések növekedtek Európában, és egyre több helyről utasították ki őket, a spanyol társadalomra is nyomás nehezedett. 1378-ban, Sevillában egy pap kezdte azt tanítani, hogy a zsinagógákat meg kell semmisíteni, és a zsidó lakosságot gettókba kell tömöríteni. 1390-ben mind a püspök, mind Kasztília királya hirtelen meghalt. A zsidóság helyzete nagyon sötétre fordult, mert őket kezdték vádolni ennek a két személynek a haláláért.
Könyvmáglya
1391. június 4-én Sevillában pogrom tört ki a zsidóság ellen és egész Hispániára kiterjedt. Ennek a következtében zsidóság egyharmada elpusztult, egyharmada áttért a kereszténységre, a maradék pedig elhagyta hazáját. 1391-től számíthatjuk a kiűzetés tragédiájához vezető út kezdetét: ekkor került sor Ferrant Martinez zsidóellenes akciójára Sevillában, amikor kényszertérítések eredményeképp mintegy 100 000 zsidó konvertált – hatalmas szám a XIV. századi Európában! Becslések szerint a kb. 300 000-es „spanyol” zsidó lakosság harmada az üldözések áldozatául esett és egy harmadik harmad valahogy megmenekült, vagy országon belül bújt el, vagy külföldre szökött. Valójában már a XIII. század közepén felmerül az igény az egész hispániai zsidóság áttérítésére: Sevilla 1248-as, III. Ferdinánd király (1217-52) által kiharcolt kapitulációja folytán Granada kivételével majdnem egész Hispánia keresztény uralom alá került, és ez azt a vágyat keltette a hispánok egy részében, hogy véget vessenek a hitbéli sokféleségnek. [7] Ennek köszönhetően rendezik meg 1263-ban a barcelonai hitvitát Móse bem Náhmán de Gerona (Náhmánidesz) rabbi és Pablo Christiani barát között, I. Jakab aragóniai király színe elõtt. Náhmánidész a vita után menekülni kényszerül ugyan, de a zsidók nagy többsége ekkor még nem érzi olyan fenyegetőnek a légkört, hogy áttérésre gondolna.
Ezen időszak rabbijai elkezdték átgondolni, hogy miért is történhetett meg ez az áttérési hullám és felismerték, hogy a hit megkopása és az asszimiláció következtében állt elő ez a helyzet.
Így megjelenik egy csoportja a zsidóságnak, akiket konverzoroknak, áttért zsidóknak neveztek. Mivel ők már kereszténnyé lettek, bejuthattak a társadalom felsőbb rétegeibe,beleértve a nemességet és a királyi réteget is, nem kellett már számolniuk a diszkriminációval.
Pontosan ez a tény vezet a legnagyobb robbanáshoz Spanyolországban.
Három csoportosulást különböztetünk meg ebben az időszakban a zsidóságon belül: a konverzorok csoportját, azon zsidókat, akik megtartották a zsidó identitásukat és az ú.n. marranókat (spanyolul: disznók), akik ugyan formailag áttérnek, de a magánéletben megtartják a zsidó szokásokat és vallást.
Általában ezek a csoportok továbbra is együtt élnek, ami óriási feszültséget eredményez, mert az áttért zsidók antiszemitává válnak. A konverzor csoport viszont egyre feljebb kerül a spanyol társadalomban, amit a tömegek egyre nagyobb féltékenységgel néznek. Megpróbálnak nyomást gyakorolni a társadalomra, hogy közösítsék ki őket, de ezt már vallási alapon nem lehet megtenni, hiszen már ők is keresztények. Faji alapon próbálkoznak tehát. A spanyolok elkezdik a családfájukat kutatni, hogy biztosítsák: nincs zsidó rokonuk.
Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella
Ekkor létrejön egy érdekházasság Spanyolországban. Korábban az ország fejedelemségekből állt. Az uralmon lévő IV. Henrik kasztília királyának mostohatestvére és örököse, Kasztíliai Izabella, valamint Ferdinánd, Aragónia trónörököse között létrejött házasság teszi le egy egységes spanyol királyság alapkövét. A cél, hogy Spanyolországot a kereszténység zászlaja alatt egyesítsék.
A zsidóság még anyagilag is támogatta őket, mivel feltételezték, hogy II. Ferdinándnak anyai ágról való zsidó származása miatt befolyásolni tudja a társadalmat, hogy nagyobb toleranciát mutassanak a zsidóság felé. Kezdetben ez így is történt. Róma azonban nyomást gyakorolt Spanyolországra, hogy ott is állítsanak fel inkvizíciós bíróságokat, és a konverzorokat bélyegezzék eretnekeknek. Ferdinánd először ezt visszautasítja, de Izabella hatására mégis megteszi, mivel pletykák kezdenek terjengeni, hogy Ferdinándot vissza akarják téríteni a judaizmusba.
Ugyanebben az évben egy hatalmas nyílt tárgyalást tartottak, ahova konverzorok ezreit hívták meg, és rájuk bizonyították, hogy megtérésük hamis, majd kivégezték őket. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy ezeknek az inkvizícióknak semmi közük nem volt a nem áttért zsidósághoz; céljuk a keresztény egyház berkein belül az eretnekség kiirtása volt. A konverzorokat és marranókat vizsgálták meg, hogy vajon gyakorolják-e a zsidó szokásaikat. Ez ötven éven át tartott.
1491-ben megváltozik a helyzet. Toledóban a konverzorok és marranók ellen vérvádat emelnek. Egy állítólagos összeesküvést lepleznek le, melynek célja a spanyol király trónfosztása volt. Ez volt az a fordulópont, mely a Spanyolországból való kiűzetéshez vezetett. 1492. január 2-án Ferdinánd és Izabella győzelmet aratnak a granadai muzulmánok fölött és ezzel Spanyolország egységes keresztény állam lesz.
Torquemada, a spanyol inkvizíció feje szerint a zsidók mindaddig, míg Spanyolországban maradnak, kísértést jelentenek a konverzorok számára, hogy gyakorolják a zsidó örökségüket. Ráveszi Ferdinándot, hogy adja ki a száműzetés rendeletét, melynek lényege, hogy a zsidók vagy elhagyják az országot, vagy áttérnek. 1492. március 31-én ki is adják ezt a rendeletet.
Ez a rendelet megtiltotta, hogy bárki aranyat, ezüstöt és drágakövet vigyen magával. A kérdés az volt, hogy hova menjenek, hiszen a környező országok már korábban mind kitiltották a zsidókat, oda nem mehettek. Mi legyen a tulajdonaikkal, mely nem elhanyagolható vagyon. Hatalmas műkincsgyűjteményeket, zsinagógákat kenyérért adnak el. Ferdinánd udvarában élt egy zsidó, Don Jichák Ábrávánél, a király kincstárnoka. 1492 tavaszán azzal áll elő, hogy a zsidó közösség helyreállítja a flamand háború alatt kimerült kincstárat, vagyis megvásárolja a maradás lehetőségét.
Torquemada egy furcsa lépést tesz, amelyről egy korabeli inkvizítor így ír:
"Elment a királyi palotába, ruhája alá egy feszületet rejtett és szenteskedve nyíltan szólt a királynak: Tudok a király dolgairól. Lásd, itt van a Megváltó feszülete, akit az átkozott Júdás harminc ezüstpénzért adott el az ellenségeinek és feladta őt a vádlóinak. Ha ez a cselekedet tetszik, akkor adja el magasabb pénzösszegért. Ami engem illet, elállok minden hatalomtól, nem vállalom ennek szégyenét. Te leszel a felelős Isten előtt ezért az üzleti akcióért. Miután ezeket elmondta, letette eléjük a feszületet és elment."
Francisco Ricci: Auto de Fe (1683) Prado
Goya: Az Inkvizíció bírósága (Auto de fe de la Inquisición)
Ennek következtében Ferdinánd véghezvitte tervét a zsidóság Spanyolországból való kiűzetésével kapcsolatban. Négy hónapot kaptak arra, hogy elhagyják az országot. Kiűzetésük napjául 1492. augusztus 2-át (Tis'á Be'áv ), vagyis az első és második Templom lerombolásának napját írták ki. Hatalmas zsidó közösség kényszerült távozásra. Kétszázezer elhagyja az országot, százezer áttér.
A kérdés csak az volt, hogy hova menjenek. Sokan Navarrába, Olaszországba, a mai Hollandiába, Törökországba, a Földközi-tenger kikötőibe vándoroltak és lassan felszivárogtak egészen Budáig. Százhúszezer Portugáliába vándorol. A portugál uralkodó nyolc hónapot engedélyez a maradásra, utána mehetnek, ahova akarnak. Ezért a tartózkodásért azonban hatalmas pénzösszeget kellett fizetniük. Később ezt az ajánlatot visszavonják: vagy áttérnek, vagy rabszolgák lesznek. A zsidó gyerekeket elszakítják szüleiktől, és Afrika partjainál lévő szigetekre száműzik őket. Idézet egy portugáliai zsidó krónikából:
"Dél Tomis szigetét nemrégen fedezték fel. Ezt a szigetet különböző gyíkok, kígyók és más veszedelmes hüllők lakják. Mindenféle racionális érvet nélkülözött ez a hely. A király ezt a helyet arra használta, hogy elátkozott bűnösöket száműzzön ide, s úgy döntött, hogy ezek közé sorolja a zsidók ártatlan gyerekeit is, mivel a szülőket láthatóan Isten büntetése sújtja. Amikor ez a szerencsétlen óra elérkezett, hogy ezt a barbár dolgot végrehajtsák, az anyák arcukat karmolták fájdalmukban, mikor 3 évesnél kisebb csecsemőiket elvitték a karjaikból. Nagy tiszteletben álló vének szaggatták meg szakállukat, amikor saját testük gyümölcsét ragadták el tőlük. A gyerekek átható hangja kiáltott a menny felé, sírtak, mikor szüleik karjából kiragadták őket. Néhány asszony a király lábához vetette magát és azért könyörgött, hagy mehessen el gyermekeivel. De a király kegyelmét még ez sem indította meg. Volt egy anya, akit ez a rettenetes, megmagyarázhatatlan kegyetlenség annyira megrázott, hogy nem törődve a karjában lévő gyerek sírásával, egy hajóról a tengerbe vetette magát. Gyermekét ölelve együtt fulladtak meg.Végül, mikor ezek az ártatlan gyerekek Dél Tomis puszta szigetére érkeztek, amely nem volt más, mint a sírhelyük, kegyetlenül partra vetették és otthagyták őket. Majdnem mindegyiküket ezek a hatalmas gyíkok falták fel. Akik megmenekültek ezektől a hüllőktől, az éhségtől és az elhagyatottságtól pusztultak el."
Így mentek el a zsidók Spanyolországból.
Granada visszavétele
Több évszázados küzdelem során egyesültek a hispán államok és 1479-től csak kettő maradt, Portugália és Spanyolország. A spanyol uralkodópár, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, legfőbb célja a rekonkviszta befejezése volt, ami akkor már csupán Granada városát jelentette. Ez 1492-ben sikerült teljesen, amikor Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd királyok elfoglalták az utolsó mór erősséget, Granadát.
Kolombusz Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd spanyol uralkodóktól pénzt kapott, hogy elinduljon Amerikát felfedező útjára. Három hajóval - Santa Maria, Niña, Pinta - vágott neki az útnak. 1492. augusztus 3-án indult Palos kikötôjébôl és 1492. október 12-én kötött ki az egyik Karib-tengeri szigeten.
Torquemada tevékenysége arra is kiterjedt, hogy felkutassa kinek van legalább egyetlen zsidó, vagy muzulmán felmenője. Véleménye szerint a bűn már eleve a zsidók vérében van, amely átterjed az utódokra is, ezért ők hiába gyakorolják buzgón a keresztény vallásukat, akkor is bűnös emberek, mert őseik zsidók voltak. Ez faji megkülönböztetés volt már, emiatt a spanyolországi eseményeket a történelem „kis holokauszt”-nak értékeli.
Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják! Az áldozatok létszámát zsidó érdek szerint tupírozzák ebben az írásban is!
Ki küldte Auschwitzbe a 460.000 zsidót Magyarországról?
Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal
ellentétben, Auschwitzbe küldték, a halálba, polgártársaikat a
zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a
haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az
eset jól ismert és sokat hangoztatott. Én magam is többször írtam a
témáról, az 1990 előtti hivatalos történelem tudomány nyomvonalát
követve, miszerint amíg a romániai zsidók nagy része megmenekült,
addig a magyarországiak egy dúrva megsemmisítésnak voltak alávatve.
Maga Winston Churchill is beszélt erről a magyar történelmi
eseményéről, mint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáról.Ez
volt az 1991-ben megjelentetett Transilvania Invincibile Argumentum
című könyvem egyik fejezetének a címe is, amely viszont jóval 1990
előtt íródott.
Ezt a fejezet címet újra használtam a 2004-ben megjelent Protocoalele
Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem
régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve,
hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a
hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek,
mondhatnám!...Hanem a zsidók!
Viszont hét évvel a Protokolljaim kiadása után azt tapasztalom, hogy
hipotéziseim nem jutottak el egyetlen magyarhoz sem. Ez természetesen
az én hibám elsősorban, mert nem tudtam soha jól eladni az írásaimat.
Most újra jelentkezem, több okból is, amelyek közül az egyik, hogy a
csíkszeredai fiatal székely hokisok még büszkébbek legyenek arra, hogy
magyarok és nem, Isten őrizz!, románok...
1990 után , mint ismert, a románok is azon kapták magukat, hogy
holokauszttal vádolják őket is! A vádlók kétes foglalkozású zsidó
szerzők voltak. Egyik napról a másikra a romániai holokauszt szakértői
lettek. Magam elég informáltnak tartottam ahhoz, hogy válaszoljak a
vádakra. Így kerültem, akarva-nem akarva, bele ebbe a hórába, amit ha
belekerültem, akkor végig kell járni, vagyis tovább kellett
informálódjak ebben a témában. Eljutottam oda, hogy megtudjam,
mennyire megalapozatlanok a jól ismert magyar vádak! Ismétlem:
magalapozatlanok! Kitaláltak vagy legjobb (legrosszabb!) esetben is
eltúlzottak.
Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzbe
küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben
döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb színtű
zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő
Bizottságában!
Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere
című munkájának adatait használtam ( a romániai kiadás címe: Procesul
sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem
vonta kétségbe. Roger Garaudy, jól ismert baloldali egyéniség,
demokratikus beállítottsággal, mentes mindenféle párt besorolástól,
többször kapott kritikát egyesektől az utóbbi írásainak, úgymond,
antiszemita jellege miatt, de senki sem tudta felróni neki azt, hogy
valótlan vagy elferdített adatokat tett közzé. Roger Garaudytól olyan
adatokat vettem át a témával kapcsolatban , amelyek mindenike zsidó
szerzőktől vagy intézményektől származik. Idézek továbbá a
Protocoalele Kogaionului című írás 77-79 oldaláról. Roger Garaudytól
megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó
származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű
anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az
volt,
hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a terhére (47-ik oldal).
Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a
figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a
bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be
-2-
mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt
Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való
belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elüzött zsidók
problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe
elsősorban a cionista doktrinából ered. A problémát nem a
segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből
kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrinák szövegei sokkal
kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva.
Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának
Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van
annélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az
egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk
megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a
judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű
felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni
10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország
megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó
aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg
kell mentenünk azt a 10.000-et, a kivül maradt millió elkeseredett
kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal). Tehát a 10.000
hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a
hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett
bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a
cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem!
Sőt, úgy tűnik, hogy éppen az ők érdekeit szolgálta!
A fenti szöveg ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mi is történt az
Auschwitzbe érkezett zsidókkal: két táborra osztották őket a
jellemzőik alapján, éppen a hasznosság elve szerint. Aki a német
haditermeléshez hozza tudott járulni (az ország megszilárdításához) az
életben maradt. A többiek, akik valóságos teher voltak a nácik számára
is, mint emberi hulladékok gyorsabban befejezték földi pályafutásukat.
Még megjegyezhetjük, hogy a fenti szöveget egy intézmény adta ki, nem
pedig egy szívtelen, kótyagos egyén, és mégis tele van az emberiséggel
szembeni határtalan megvetéssel, ami nem állt meg a kinyilatkoztatások
színtjén, hanem nagyon is konkrét és reális következményei lettek
meghatározva százezrek életét vagy eseteg milliókét, ha a mediatizált
holokausztot és a zsidó szenvedést sírató propagandisták adatait
vesszük alapul. Ilyen mérvű cinizmussal és megvetéssel csak irodalmi
szövegekben vagyunk megszokva, ahol a magatartás és helyzetek ilyen
eltúlzásának művészi szerepe van és a következmények is csak ezen a
színten maradnak. Ebben az esetben ennek a szövegnek kimondottan
gyilkos, emberírtó szerepe van. Hol van innen a híres zsidó
szolidarítás? Miért nem működött? Az emberi szolidarításról nem is
merek beszélni!
Egyébként ezek a cionista szövegek a kétféle minőségű zsidókról, egy
gyakorlati életfilozófiáról árulkodnak és egy idáig a történelemben
nem létező pragmatizmusról, amely lélegzet nélkül hagy minden normális
embert, zsidót vagy keresztényt: Egy egyszerű filantrópikus mentése a
németországi zsidóknak csak kellemetlenségeket okozott volna a
cionistáknak, főleg hogy a mentés esélyei annál kissebbek, minél
nagyobb a katastrofa. A németországi zsidók érdekében tudunk
cselekedni, ha ezek palesztinába hozzák a vagyonukat. A jelenlegi
menekülteknek nincs meg ez az előnyük, mert üres kézzel akarnak jönni.
Ezek tehát nem tudnak semmit adni a Yichouvnak (ez volt Izrael neve,
mielőtt 1948-ban elismerték volna független államként), és nem
várhatunk másra, mint amit eddig is megállapítottunk a németországi
zsidók nagy részéről: teljes eltávolodást, sőt ellenséges magatartást
Izrael földjével szemben, a tisztelet hiányát minden iránt, ami zsidó,
egy embertömeg, amelynek semmi köze a cionizmushoz és amelyikből
teljesen kihalt a nemzeti érzés (48.oldal).
-3-
Robert Garaudy kommentárja: ezen szövegek idézése világosan mutatja a
különbséget a judaizmus, mint vallás, amit tisztelek és a
nacionalista, leigázó politikai cionizmus között, amit elitélek. Mi
több, ezek a szövegek világossá teszik azoknak az csalását és
álnokságát, akik ma síratják azokat az áldozatokat, akiket nem akartak
megmenteni.(49.oldal).
Megjegyzendő mondat: azoknak a csalását, akik síratják azokat az
áldozatokat, amelyeket nem akartak megmentani!
Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert
szegény zsidók voltak, üres kézzel...
Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy
mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a
jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett
átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak programálva, azok
minőségi zsidók kellett legyenek: cionista eszmékkel, akik
elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több
zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény
zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem
volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával és amely nem mutatott
tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a
megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat
millió?...A híres hat millió?
Jegyzet: A fentiekből egy káprázatos, de egyáltalán nem abszurd,
hipotézis állítható fel, ami a cionista doktrina szövegeiből
levezethető: a holokauszt, mint büntetés azoknak, akik nem viseltettek
tisztelettel mindaz iránt, ami zsidó vagy héber!
Egyelőre csak jeleztem ezzel a hipotézissel, hogy később
leellenőrizhessem, más megfelelő dokumentumokkal. Lehet, hogy
megteszik mások ezt az ellenőrzést. Más hozzáértőbbek, tanultabbak...
Milyen helyzetben voltak a magyarorszégi zsidók ebből a cionista
szemszögből nézve?
Ők arról voltak ismertek, hogy hajlandóak voltak az asszimilációra
vagy már asszimilálódtak. A dualizmus idején hagyományosan ők
magyarnak vallották magukat, különösképpen népszámlálások idején vagy
más lojalítási teszteken. Megkockáztatom azt állítani, hogy kevés
olyan zsidó volt , aki ott hagyta volna a konfotját, amiben itt élt,
azért, hogy Palesztinába menjen és ott mindent kezdjen előlről. A
zsidók is emberek! Hős és vértanú nép nem létezett soha...Csupán a
cionista doktrina követte ezt: kiválassza az eljövendő Izraelnek
azokat a zsidókat, akikből egy hős és vértanú nép legyen...
Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista
vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak,
hogy a Szentföldre lépjenek?
Idézek tovább a Protocoalele Kogaionului című könyvből, 77-79. oldal.
Tehát nagyon sokszor a németországi, de általában a nácik által
elfoglalt országokban a zsidók nem voltak mások, csak emberanyag,
amelyikből az Izraelt alapító cionisták kiválasztották (egyébként is
kiválasztott nép), hogy melyik zsidó élhet meg, kivándorolva
Palesztinába és melyik gyengébb minőségű, hasznavehetetlen és
nemkivánatos, az marad a nácik rendelkezésére.Ezt mondja a nagy
cionista Ben Gurion is, az új Izrael állam első elnöke: azt a
kissebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a
palesztinai cionista projektnek megfelelően (44.oldal).
Tehát a cionisták gondja az volt, hogy megmentsék a hős és vértanú
kissebbséget és a hat milliós többséget hagyták a kivégző táborok
gondjára.
Nota bene: hogy a náci lágerek sorsára hagyott zsidók alkották a
többséget, mint következtetést alátámasztja, expressis verbis
(kimondottan) Roger Garaudy kommentárja is, amelyet Rudolf Kastnerrel
kapcsolatban tesz, akit az 50-es években a nácikkal való
kollaborálásért itéltek el. A perben Rudolf Kastnert azzal vádolták,
hogy egyetértésben a cionista vezetőkkel (akik közül a legtöbben a per
idején miszterek voltak) Eichmannal üzletelt 1684 hasznos zsidó (a
kiemelés Roger Garaudytól) kiszabadításáról és Palesztinába
emigrálásáról, mint az eljövendő Izrael építéséhez szükséges
emberekről, annak fejében, hogy meggyőzi a 460.000 magyarországi
zsidót, hogy csak egy egyszerű áttelepítésről van sző, semmiképpen sem
az Auschwitzi haláltáborokba való szállításról.
Halevi bíró rámutatott arra, hogy ezek a gyilkosságok mind a Zsidó
Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek
(44.oldal).
Kegyetlen mondat: ezek a gyilkosságok a Zsidó Ügynökség és a
Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek. Ezek a
gyilkosságok...vagyis a magyarországi zsidók szinte teljes kiirtása a
Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongressus jóváhagyásával vagy
pontosabban hozzájárulásával történt.
Néhány tisztázó kérdés:
Az Izrael építésénél hasznos 1684 zsidó, feltehetően mind
szuper-tehetségek volt, mindenik közülük egy potenciális Nobel-díj
várományosa. Megtudták ők valaha is, hogy milyen feltételek mellett
szabadultak Németországból és kerültek Palesztinába?
Közzétették valaha is ezt a listát az 1684 névvel?
Ha a 460.000 zsidó Auschwitzi haláltáborba küldése a Zsidó Ügynökség
és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történt, akkor miért
vádolják még ma is a magyarokat, a magyar államot és a magyarságot úgy
általában a 460.000 magyar zsidó Németországba deportálásával és
meggyilkolásával 1944 tavaszán?
Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt
folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint
az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a
gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók
kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket
is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel
megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek
berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak
arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen
könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelzyezésről van
szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy
mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a
sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok
voltak, hogy a Szentföldre lépjenek.
Évekkel előbb, különböző alkalmakkor kommentáltam ezt az emberiség
történetében a legvisszataszítóbb gyilkosságot, különbséget téve a
magyarok ázsiai, hun állatias viselkedése és a románok emberiessége és
tűrőképessége között. Úgy hiszem vissza kell vonjam akkori
megállapításaimat és véleményemet. Mea culpa! Sajnálom, hogy a
tévedésem nem volt teljes! Szerettem volna, hogy visszavonom a
vádjaimat és kész! Sajnálatos módon nem azért kell visszavonjam
vádjaimat, mert nem igazak, nem egyeznek a tényekkel, nincs értelmük,
hanem azért mert másoknak kell azokat címezzem! Vádjaimat fenntartom
csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a
cionizmus! A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért,
akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe
szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával...Sőt
a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger
Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek az emberiség
legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston
Churchilltől származik.Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen
ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség
legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek
gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan
zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a
háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg.
Teljesen visszataszító.Nec plus ultra.
Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő
magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a
népírtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek
megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk
megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően!
Mert ez az igazság lényege.
És egy utolsó kérdés: Az átszállítás szervezője Eichmann, nem volt
véletlenül zsidó, úgy ahogy nagyon sok zsidó mondja?...
ION COJA
2011. december 22.
Többek között sejtheted, hogy Nemzetünkre nézve milyen következményei lettek a szentistváni rendszer által beengedett ejrópai, majd a spanyol és a galíciai zsidók beékelődésének.
Talán megérted végre, hogy kisebb- nagyobb fellendülésekkel, - inkább a lejtmenet ideig- óráig tartó megtorpanásától eltekintve miért így áll a Magyar Nemzet szénája.Megérthetnéd már végre, hogy mi, gójok mire számíthatunk ezen lények részéről!
A pénz, a hatalomvágy, vagyis a parazitaság késztetése, mára a JUDAMEROPAI, majd totális VILÁGBIRODALOM- építő, - rabszolgatartó késztetés oly erős bennük, hogy még sajátjaikat sem kímélik!
Megértheted, hogy miért nem tűrhetjük, hogy bármely társadalmi formában zsidók mesterkedjenek a Magyar, vagy bármely más nemzet élén és semmilyen kulcspozícióban, mert bizony ez a jellem nem csak az alábbi történetekben mutatkozik meg. Ez a megértés a jóravaló zsidók érdeke is!
MAGYAR SORSOT - MAGYAR KÉZBE!
Persze ebben az ION COJA írásban is van egy csomó zsidó érdeket szolgáló smafu, akár csak 6000000-ós, akár 450000- es létszámot, a tényleges áldozatok elhintett létszámát tekintve is.
Kőműves Géza
Sopron
Tomás de Torquemada a zsidó inkvizitor és zsidó társai valójában vérfürdőt rendeztek Spanyolországban.
Egymást gyilkolták a zsidók. Akiről feltételezték, hogy tudott a zsidók által, zsidókról felállított lista tartalmáról, vége volt. Tamást később a zsidó unokaöccse szúrta le.
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Torquemada főinkvizítor
•
Tomás de Torquemada (magyarosan Torquemada Tamás, teljes nevén Tomás de Torquemada prior de Santa Cruz) (1420. Valladolid - 1498. szeptember 16. Ávila) Domonkos-rendi pap, 1481-1498 között spanyol főinkvizítor. Hitvallása: „Egy ország, egy nép, egy vallás". Ő fogalmazta meg azt a rendeletet (ediktum), amit a spanyolországi zsidók 1492-ben történt kiűzése követett. Nevéhez több ezer ember lemészárlása és elűzése kötődik. Kikeresztelkedett muzulmánokat és zsidókat is meggyilkoltak idejében, mivel áttérésük nem feledtette etnikai hovatartozásukat. A történelem úgy értékeli, hogy Spanyolországban egy „kis holokauszt” ment végbe.
Élete
A spanyolországi Valladolidban született. Tomás de Torquemada zsidó származású volt, nagyanyja kikeresztelkedett marrán zsidó nő volt. Torquemada dominikánus szerzetes lett, s hogy származásáról elterelje a figyelmet, buzgón, nagy odaadással dolgozott azon, hogy a zsidó és muszlim hittől megtisztítsa egész Hispániát.
1481-1498 között működött az újonnan meglakított Inkvizíció (El Santo Oficio de la Santa Inquisition) élén. Ebben a hivatalában 97 321 embert ítélt el, köztük több ezret máglyahalálra.
Az El Santo Oficio de la Santa Inquisition, közismertebb nevén a spanyol inkvizíció 1478-ban alakult, II. Ferdinánd aragóniai király és Kasztíliai Izabella uralkodása alatt. A spanyol inkvizíció független volt a római egyháztól, így világi mozgalomnak tekinthető. A Spanyol Inkvizíció a pápaság inkvizíciójától függetlenül jött létre 1478-ban elsősorban azon megtért zsidók és muzulmánok megbüntetésére, akikről a spanyol monarchia úgy gondolta, áttérésük csupán színlelt. A XV. század végén a spanyol egységesítési folyamat fontos részét képezte a katolikus uralkodók, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella számára a vallási egység megteremtése. 1478-ban IV. Sixtus pápa engedélyt adott a spanyol korona számára az állami inkvizíció bevezetésére. Ez azt jelentette, hogy az uralkodó nevezhette ki és foszthatta meg méltóságától az inkvizítorokat. 1480-tól kezdve a székhely Sevillában volt, a joghatósága pedig az egész ország területére érvényessé vált. Ténylegesen csak egy év múlva kezdte meg működését. Fő feladatául a zsidóeretnekség gyökeres megszüntetését tűzte ki célul az “újkeresztények” körében. Ferdinánd ragaszkodott az erős pápai támogatáshoz, és egy mindenek fölött álló komoly inkvizíció felállításához. A spanyol inkvizíció egész Európában elrettentő példaként szolgált, ezért Sixtus 1482-ben formálisan elítélte azt. Valójában azonban nem bánta, hogy az általa gyűlölt eretnek irányzatok ellen olyan keményen fellép. A Domonkos-rend kapta meg a végrehajtás feladatát, vezetőül pedig Torquemada Tamást választották. A spanyol inkvizícó pápaságinál sokkal keményebb, durvább eszközökkel dolgozott, a halálbüntetést is jóval gyakrabban alkalmazta. Szörnyű tevékenysége következtében hamarosan már a spanyol őslakosok sem érezhették magukat biztonságban. A Spanyol Inkvizíciót csak 1834-ben szüntették meg. Torquemada Aragóniai Ferdinánd király gyóntató atyja volt. Torquemada fogalmazta meg azt a rendeletet (ediktum), amellyel II. Ferdinánd aragóniai király és Kasztíliai Izabella a spanyolországi zsidókat 1492-ben kiűzte az országból. 1498 szeptember 16-án Segoviában halt meg, a Domonkos-rend kolostorában, ahol már 22 éves korában, mint rendfőnök működött.
A zsidók kiűzése Spanyolországból [szerkesztés]
A zsidók már ott voltak Spanyolországban a Birodalom korai időszakáról kezdve, tehát nagyon mélyen gyökerező, nagyon gazdag közösség volt, de ahogy az üldöztetések növekedtek Európában, és egyre több helyről utasították ki őket, a spanyol társadalomra is nyomás nehezedett. 1378-ban, Sevillában egy pap kezdte azt tanítani, hogy a zsinagógákat meg kell semmisíteni, és a zsidó lakosságot gettókba kell tömöríteni. 1390-ben mind a püspök, mind Kasztília királya hirtelen meghalt. A zsidóság helyzete nagyon sötétre fordult, mert őket kezdték vádolni ennek a két személynek a haláláért.
Könyvmáglya
1391. június 4-én Sevillában pogrom tört ki a zsidóság ellen és egész Hispániára kiterjedt. Ennek a következtében zsidóság egyharmada elpusztult, egyharmada áttért a kereszténységre, a maradék pedig elhagyta hazáját. 1391-től számíthatjuk a kiűzetés tragédiájához vezető út kezdetét: ekkor került sor Ferrant Martinez zsidóellenes akciójára Sevillában, amikor kényszertérítések eredményeképp mintegy 100 000 zsidó konvertált – hatalmas szám a XIV. századi Európában! Becslések szerint a kb. 300 000-es „spanyol” zsidó lakosság harmada az üldözések áldozatául esett és egy harmadik harmad valahogy megmenekült, vagy országon belül bújt el, vagy külföldre szökött. Valójában már a XIII. század közepén felmerül az igény az egész hispániai zsidóság áttérítésére: Sevilla 1248-as, III. Ferdinánd király (1217-52) által kiharcolt kapitulációja folytán Granada kivételével majdnem egész Hispánia keresztény uralom alá került, és ez azt a vágyat keltette a hispánok egy részében, hogy véget vessenek a hitbéli sokféleségnek. [7] Ennek köszönhetően rendezik meg 1263-ban a barcelonai hitvitát Móse bem Náhmán de Gerona (Náhmánidesz) rabbi és Pablo Christiani barát között, I. Jakab aragóniai király színe elõtt. Náhmánidész a vita után menekülni kényszerül ugyan, de a zsidók nagy többsége ekkor még nem érzi olyan fenyegetőnek a légkört, hogy áttérésre gondolna.
Ezen időszak rabbijai elkezdték átgondolni, hogy miért is történhetett meg ez az áttérési hullám és felismerték, hogy a hit megkopása és az asszimiláció következtében állt elő ez a helyzet.
Így megjelenik egy csoportja a zsidóságnak, akiket konverzoroknak, áttért zsidóknak neveztek. Mivel ők már kereszténnyé lettek, bejuthattak a társadalom felsőbb rétegeibe,beleértve a nemességet és a királyi réteget is, nem kellett már számolniuk a diszkriminációval.
Pontosan ez a tény vezet a legnagyobb robbanáshoz Spanyolországban.
Három csoportosulást különböztetünk meg ebben az időszakban a zsidóságon belül: a konverzorok csoportját, azon zsidókat, akik megtartották a zsidó identitásukat és az ú.n. marranókat (spanyolul: disznók), akik ugyan formailag áttérnek, de a magánéletben megtartják a zsidó szokásokat és vallást.
Általában ezek a csoportok továbbra is együtt élnek, ami óriási feszültséget eredményez, mert az áttért zsidók antiszemitává válnak. A konverzor csoport viszont egyre feljebb kerül a spanyol társadalomban, amit a tömegek egyre nagyobb féltékenységgel néznek. Megpróbálnak nyomást gyakorolni a társadalomra, hogy közösítsék ki őket, de ezt már vallási alapon nem lehet megtenni, hiszen már ők is keresztények. Faji alapon próbálkoznak tehát. A spanyolok elkezdik a családfájukat kutatni, hogy biztosítsák: nincs zsidó rokonuk.
Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella
Ekkor létrejön egy érdekházasság Spanyolországban. Korábban az ország fejedelemségekből állt. Az uralmon lévő IV. Henrik kasztília királyának mostohatestvére és örököse, Kasztíliai Izabella, valamint Ferdinánd, Aragónia trónörököse között létrejött házasság teszi le egy egységes spanyol királyság alapkövét. A cél, hogy Spanyolországot a kereszténység zászlaja alatt egyesítsék.
A zsidóság még anyagilag is támogatta őket, mivel feltételezték, hogy II. Ferdinándnak anyai ágról való zsidó származása miatt befolyásolni tudja a társadalmat, hogy nagyobb toleranciát mutassanak a zsidóság felé. Kezdetben ez így is történt. Róma azonban nyomást gyakorolt Spanyolországra, hogy ott is állítsanak fel inkvizíciós bíróságokat, és a konverzorokat bélyegezzék eretnekeknek. Ferdinánd először ezt visszautasítja, de Izabella hatására mégis megteszi, mivel pletykák kezdenek terjengeni, hogy Ferdinándot vissza akarják téríteni a judaizmusba.
Ugyanebben az évben egy hatalmas nyílt tárgyalást tartottak, ahova konverzorok ezreit hívták meg, és rájuk bizonyították, hogy megtérésük hamis, majd kivégezték őket. Fontos ismét hangsúlyozni, hogy ezeknek az inkvizícióknak semmi közük nem volt a nem áttért zsidósághoz; céljuk a keresztény egyház berkein belül az eretnekség kiirtása volt. A konverzorokat és marranókat vizsgálták meg, hogy vajon gyakorolják-e a zsidó szokásaikat. Ez ötven éven át tartott.
1491-ben megváltozik a helyzet. Toledóban a konverzorok és marranók ellen vérvádat emelnek. Egy állítólagos összeesküvést lepleznek le, melynek célja a spanyol király trónfosztása volt. Ez volt az a fordulópont, mely a Spanyolországból való kiűzetéshez vezetett. 1492. január 2-án Ferdinánd és Izabella győzelmet aratnak a granadai muzulmánok fölött és ezzel Spanyolország egységes keresztény állam lesz.
Torquemada, a spanyol inkvizíció feje szerint a zsidók mindaddig, míg Spanyolországban maradnak, kísértést jelentenek a konverzorok számára, hogy gyakorolják a zsidó örökségüket. Ráveszi Ferdinándot, hogy adja ki a száműzetés rendeletét, melynek lényege, hogy a zsidók vagy elhagyják az országot, vagy áttérnek. 1492. március 31-én ki is adják ezt a rendeletet.
Ez a rendelet megtiltotta, hogy bárki aranyat, ezüstöt és drágakövet vigyen magával. A kérdés az volt, hogy hova menjenek, hiszen a környező országok már korábban mind kitiltották a zsidókat, oda nem mehettek. Mi legyen a tulajdonaikkal, mely nem elhanyagolható vagyon. Hatalmas műkincsgyűjteményeket, zsinagógákat kenyérért adnak el. Ferdinánd udvarában élt egy zsidó, Don Jichák Ábrávánél, a király kincstárnoka. 1492 tavaszán azzal áll elő, hogy a zsidó közösség helyreállítja a flamand háború alatt kimerült kincstárat, vagyis megvásárolja a maradás lehetőségét.
Torquemada egy furcsa lépést tesz, amelyről egy korabeli inkvizítor így ír:
"Elment a királyi palotába, ruhája alá egy feszületet rejtett és szenteskedve nyíltan szólt a királynak: Tudok a király dolgairól. Lásd, itt van a Megváltó feszülete, akit az átkozott Júdás harminc ezüstpénzért adott el az ellenségeinek és feladta őt a vádlóinak. Ha ez a cselekedet tetszik, akkor adja el magasabb pénzösszegért. Ami engem illet, elállok minden hatalomtól, nem vállalom ennek szégyenét. Te leszel a felelős Isten előtt ezért az üzleti akcióért. Miután ezeket elmondta, letette eléjük a feszületet és elment."
Francisco Ricci: Auto de Fe (1683) Prado
Goya: Az Inkvizíció bírósága (Auto de fe de la Inquisición)
Ennek következtében Ferdinánd véghezvitte tervét a zsidóság Spanyolországból való kiűzetésével kapcsolatban. Négy hónapot kaptak arra, hogy elhagyják az országot. Kiűzetésük napjául 1492. augusztus 2-át (Tis'á Be'áv ), vagyis az első és második Templom lerombolásának napját írták ki. Hatalmas zsidó közösség kényszerült távozásra. Kétszázezer elhagyja az országot, százezer áttér.
A kérdés csak az volt, hogy hova menjenek. Sokan Navarrába, Olaszországba, a mai Hollandiába, Törökországba, a Földközi-tenger kikötőibe vándoroltak és lassan felszivárogtak egészen Budáig. Százhúszezer Portugáliába vándorol. A portugál uralkodó nyolc hónapot engedélyez a maradásra, utána mehetnek, ahova akarnak. Ezért a tartózkodásért azonban hatalmas pénzösszeget kellett fizetniük. Később ezt az ajánlatot visszavonják: vagy áttérnek, vagy rabszolgák lesznek. A zsidó gyerekeket elszakítják szüleiktől, és Afrika partjainál lévő szigetekre száműzik őket. Idézet egy portugáliai zsidó krónikából:
"Dél Tomis szigetét nemrégen fedezték fel. Ezt a szigetet különböző gyíkok, kígyók és más veszedelmes hüllők lakják. Mindenféle racionális érvet nélkülözött ez a hely. A király ezt a helyet arra használta, hogy elátkozott bűnösöket száműzzön ide, s úgy döntött, hogy ezek közé sorolja a zsidók ártatlan gyerekeit is, mivel a szülőket láthatóan Isten büntetése sújtja. Amikor ez a szerencsétlen óra elérkezett, hogy ezt a barbár dolgot végrehajtsák, az anyák arcukat karmolták fájdalmukban, mikor 3 évesnél kisebb csecsemőiket elvitték a karjaikból. Nagy tiszteletben álló vének szaggatták meg szakállukat, amikor saját testük gyümölcsét ragadták el tőlük. A gyerekek átható hangja kiáltott a menny felé, sírtak, mikor szüleik karjából kiragadták őket. Néhány asszony a király lábához vetette magát és azért könyörgött, hagy mehessen el gyermekeivel. De a király kegyelmét még ez sem indította meg. Volt egy anya, akit ez a rettenetes, megmagyarázhatatlan kegyetlenség annyira megrázott, hogy nem törődve a karjában lévő gyerek sírásával, egy hajóról a tengerbe vetette magát. Gyermekét ölelve együtt fulladtak meg.Végül, mikor ezek az ártatlan gyerekek Dél Tomis puszta szigetére érkeztek, amely nem volt más, mint a sírhelyük, kegyetlenül partra vetették és otthagyták őket. Majdnem mindegyiküket ezek a hatalmas gyíkok falták fel. Akik megmenekültek ezektől a hüllőktől, az éhségtől és az elhagyatottságtól pusztultak el."
Így mentek el a zsidók Spanyolországból.
Granada visszavétele
Több évszázados küzdelem során egyesültek a hispán államok és 1479-től csak kettő maradt, Portugália és Spanyolország. A spanyol uralkodópár, Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella, legfőbb célja a rekonkviszta befejezése volt, ami akkor már csupán Granada városát jelentette. Ez 1492-ben sikerült teljesen, amikor Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd királyok elfoglalták az utolsó mór erősséget, Granadát.
Kolombusz Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd spanyol uralkodóktól pénzt kapott, hogy elinduljon Amerikát felfedező útjára. Három hajóval - Santa Maria, Niña, Pinta - vágott neki az útnak. 1492. augusztus 3-án indult Palos kikötôjébôl és 1492. október 12-én kötött ki az egyik Karib-tengeri szigeten.
Torquemada tevékenysége arra is kiterjedt, hogy felkutassa kinek van legalább egyetlen zsidó, vagy muzulmán felmenője. Véleménye szerint a bűn már eleve a zsidók vérében van, amely átterjed az utódokra is, ezért ők hiába gyakorolják buzgón a keresztény vallásukat, akkor is bűnös emberek, mert őseik zsidók voltak. Ez faji megkülönböztetés volt már, emiatt a spanyolországi eseményeket a történelem „kis holokauszt”-nak értékeli.
Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják! Az áldozatok létszámát zsidó érdek szerint tupírozzák ebben az írásban is!
Ki küldte Auschwitzbe a 460.000 zsidót Magyarországról?
Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal
ellentétben, Auschwitzbe küldték, a halálba, polgártársaikat a
zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a
haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az
eset jól ismert és sokat hangoztatott. Én magam is többször írtam a
témáról, az 1990 előtti hivatalos történelem tudomány nyomvonalát
követve, miszerint amíg a romániai zsidók nagy része megmenekült,
addig a magyarországiak egy dúrva megsemmisítésnak voltak alávatve.
Maga Winston Churchill is beszélt erről a magyar történelmi
eseményéről, mint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáról.Ez
volt az 1991-ben megjelentetett Transilvania Invincibile Argumentum
című könyvem egyik fejezetének a címe is, amely viszont jóval 1990
előtt íródott.
Ezt a fejezet címet újra használtam a 2004-ben megjelent Protocoalele
Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem
régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve,
hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a
hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek,
mondhatnám!...Hanem a zsidók!
Viszont hét évvel a Protokolljaim kiadása után azt tapasztalom, hogy
hipotéziseim nem jutottak el egyetlen magyarhoz sem. Ez természetesen
az én hibám elsősorban, mert nem tudtam soha jól eladni az írásaimat.
Most újra jelentkezem, több okból is, amelyek közül az egyik, hogy a
csíkszeredai fiatal székely hokisok még büszkébbek legyenek arra, hogy
magyarok és nem, Isten őrizz!, románok...
1990 után , mint ismert, a románok is azon kapták magukat, hogy
holokauszttal vádolják őket is! A vádlók kétes foglalkozású zsidó
szerzők voltak. Egyik napról a másikra a romániai holokauszt szakértői
lettek. Magam elég informáltnak tartottam ahhoz, hogy válaszoljak a
vádakra. Így kerültem, akarva-nem akarva, bele ebbe a hórába, amit ha
belekerültem, akkor végig kell járni, vagyis tovább kellett
informálódjak ebben a témában. Eljutottam oda, hogy megtudjam,
mennyire megalapozatlanok a jól ismert magyar vádak! Ismétlem:
magalapozatlanok! Kitaláltak vagy legjobb (legrosszabb!) esetben is
eltúlzottak.
Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzbe
küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben
döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb színtű
zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő
Bizottságában!
Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere
című munkájának adatait használtam ( a romániai kiadás címe: Procesul
sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem
vonta kétségbe. Roger Garaudy, jól ismert baloldali egyéniség,
demokratikus beállítottsággal, mentes mindenféle párt besorolástól,
többször kapott kritikát egyesektől az utóbbi írásainak, úgymond,
antiszemita jellege miatt, de senki sem tudta felróni neki azt, hogy
valótlan vagy elferdített adatokat tett közzé. Roger Garaudytól olyan
adatokat vettem át a témával kapcsolatban , amelyek mindenike zsidó
szerzőktől vagy intézményektől származik. Idézek továbbá a
Protocoalele Kogaionului című írás 77-79 oldaláról. Roger Garaudytól
megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó
származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű
anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az
volt,
hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a terhére (47-ik oldal).
Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a
figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a
bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be
-2-
mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt
Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való
belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elüzött zsidók
problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe
elsősorban a cionista doktrinából ered. A problémát nem a
segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből
kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrinák szövegei sokkal
kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva.
Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának
Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van
annélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az
egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk
megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a
judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű
felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni
10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország
megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó
aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg
kell mentenünk azt a 10.000-et, a kivül maradt millió elkeseredett
kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal). Tehát a 10.000
hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a
hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett
bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a
cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem!
Sőt, úgy tűnik, hogy éppen az ők érdekeit szolgálta!
A fenti szöveg ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mi is történt az
Auschwitzbe érkezett zsidókkal: két táborra osztották őket a
jellemzőik alapján, éppen a hasznosság elve szerint. Aki a német
haditermeléshez hozza tudott járulni (az ország megszilárdításához) az
életben maradt. A többiek, akik valóságos teher voltak a nácik számára
is, mint emberi hulladékok gyorsabban befejezték földi pályafutásukat.
Még megjegyezhetjük, hogy a fenti szöveget egy intézmény adta ki, nem
pedig egy szívtelen, kótyagos egyén, és mégis tele van az emberiséggel
szembeni határtalan megvetéssel, ami nem állt meg a kinyilatkoztatások
színtjén, hanem nagyon is konkrét és reális következményei lettek
meghatározva százezrek életét vagy eseteg milliókét, ha a mediatizált
holokausztot és a zsidó szenvedést sírató propagandisták adatait
vesszük alapul. Ilyen mérvű cinizmussal és megvetéssel csak irodalmi
szövegekben vagyunk megszokva, ahol a magatartás és helyzetek ilyen
eltúlzásának művészi szerepe van és a következmények is csak ezen a
színten maradnak. Ebben az esetben ennek a szövegnek kimondottan
gyilkos, emberírtó szerepe van. Hol van innen a híres zsidó
szolidarítás? Miért nem működött? Az emberi szolidarításról nem is
merek beszélni!
Egyébként ezek a cionista szövegek a kétféle minőségű zsidókról, egy
gyakorlati életfilozófiáról árulkodnak és egy idáig a történelemben
nem létező pragmatizmusról, amely lélegzet nélkül hagy minden normális
embert, zsidót vagy keresztényt: Egy egyszerű filantrópikus mentése a
németországi zsidóknak csak kellemetlenségeket okozott volna a
cionistáknak, főleg hogy a mentés esélyei annál kissebbek, minél
nagyobb a katastrofa. A németországi zsidók érdekében tudunk
cselekedni, ha ezek palesztinába hozzák a vagyonukat. A jelenlegi
menekülteknek nincs meg ez az előnyük, mert üres kézzel akarnak jönni.
Ezek tehát nem tudnak semmit adni a Yichouvnak (ez volt Izrael neve,
mielőtt 1948-ban elismerték volna független államként), és nem
várhatunk másra, mint amit eddig is megállapítottunk a németországi
zsidók nagy részéről: teljes eltávolodást, sőt ellenséges magatartást
Izrael földjével szemben, a tisztelet hiányát minden iránt, ami zsidó,
egy embertömeg, amelynek semmi köze a cionizmushoz és amelyikből
teljesen kihalt a nemzeti érzés (48.oldal).
-3-
Robert Garaudy kommentárja: ezen szövegek idézése világosan mutatja a
különbséget a judaizmus, mint vallás, amit tisztelek és a
nacionalista, leigázó politikai cionizmus között, amit elitélek. Mi
több, ezek a szövegek világossá teszik azoknak az csalását és
álnokságát, akik ma síratják azokat az áldozatokat, akiket nem akartak
megmenteni.(49.oldal).
Megjegyzendő mondat: azoknak a csalását, akik síratják azokat az
áldozatokat, amelyeket nem akartak megmentani!
Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert
szegény zsidók voltak, üres kézzel...
Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy
mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a
jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett
átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak programálva, azok
minőségi zsidók kellett legyenek: cionista eszmékkel, akik
elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több
zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény
zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem
volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával és amely nem mutatott
tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a
megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat
millió?...A híres hat millió?
Jegyzet: A fentiekből egy káprázatos, de egyáltalán nem abszurd,
hipotézis állítható fel, ami a cionista doktrina szövegeiből
levezethető: a holokauszt, mint büntetés azoknak, akik nem viseltettek
tisztelettel mindaz iránt, ami zsidó vagy héber!
Egyelőre csak jeleztem ezzel a hipotézissel, hogy később
leellenőrizhessem, más megfelelő dokumentumokkal. Lehet, hogy
megteszik mások ezt az ellenőrzést. Más hozzáértőbbek, tanultabbak...
Milyen helyzetben voltak a magyarorszégi zsidók ebből a cionista
szemszögből nézve?
Ők arról voltak ismertek, hogy hajlandóak voltak az asszimilációra
vagy már asszimilálódtak. A dualizmus idején hagyományosan ők
magyarnak vallották magukat, különösképpen népszámlálások idején vagy
más lojalítási teszteken. Megkockáztatom azt állítani, hogy kevés
olyan zsidó volt , aki ott hagyta volna a konfotját, amiben itt élt,
azért, hogy Palesztinába menjen és ott mindent kezdjen előlről. A
zsidók is emberek! Hős és vértanú nép nem létezett soha...Csupán a
cionista doktrina követte ezt: kiválassza az eljövendő Izraelnek
azokat a zsidókat, akikből egy hős és vértanú nép legyen...
Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista
vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak,
hogy a Szentföldre lépjenek?
Idézek tovább a Protocoalele Kogaionului című könyvből, 77-79. oldal.
Tehát nagyon sokszor a németországi, de általában a nácik által
elfoglalt országokban a zsidók nem voltak mások, csak emberanyag,
amelyikből az Izraelt alapító cionisták kiválasztották (egyébként is
kiválasztott nép), hogy melyik zsidó élhet meg, kivándorolva
Palesztinába és melyik gyengébb minőségű, hasznavehetetlen és
nemkivánatos, az marad a nácik rendelkezésére.Ezt mondja a nagy
cionista Ben Gurion is, az új Izrael állam első elnöke: azt a
kissebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a
palesztinai cionista projektnek megfelelően (44.oldal).
Tehát a cionisták gondja az volt, hogy megmentsék a hős és vértanú
kissebbséget és a hat milliós többséget hagyták a kivégző táborok
gondjára.
Nota bene: hogy a náci lágerek sorsára hagyott zsidók alkották a
többséget, mint következtetést alátámasztja, expressis verbis
(kimondottan) Roger Garaudy kommentárja is, amelyet Rudolf Kastnerrel
kapcsolatban tesz, akit az 50-es években a nácikkal való
kollaborálásért itéltek el. A perben Rudolf Kastnert azzal vádolták,
hogy egyetértésben a cionista vezetőkkel (akik közül a legtöbben a per
idején miszterek voltak) Eichmannal üzletelt 1684 hasznos zsidó (a
kiemelés Roger Garaudytól) kiszabadításáról és Palesztinába
emigrálásáról, mint az eljövendő Izrael építéséhez szükséges
emberekről, annak fejében, hogy meggyőzi a 460.000 magyarországi
zsidót, hogy csak egy egyszerű áttelepítésről van sző, semmiképpen sem
az Auschwitzi haláltáborokba való szállításról.
Halevi bíró rámutatott arra, hogy ezek a gyilkosságok mind a Zsidó
Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek
(44.oldal).
Kegyetlen mondat: ezek a gyilkosságok a Zsidó Ügynökség és a
Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek. Ezek a
gyilkosságok...vagyis a magyarországi zsidók szinte teljes kiirtása a
Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongressus jóváhagyásával vagy
pontosabban hozzájárulásával történt.
Néhány tisztázó kérdés:
Az Izrael építésénél hasznos 1684 zsidó, feltehetően mind
szuper-tehetségek volt, mindenik közülük egy potenciális Nobel-díj
várományosa. Megtudták ők valaha is, hogy milyen feltételek mellett
szabadultak Németországból és kerültek Palesztinába?
Közzétették valaha is ezt a listát az 1684 névvel?
Ha a 460.000 zsidó Auschwitzi haláltáborba küldése a Zsidó Ügynökség
és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történt, akkor miért
vádolják még ma is a magyarokat, a magyar államot és a magyarságot úgy
általában a 460.000 magyar zsidó Németországba deportálásával és
meggyilkolásával 1944 tavaszán?
Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt
folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint
az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a
gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók
kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket
is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel
megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek
berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak
arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen
könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelzyezésről van
szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy
mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a
sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok
voltak, hogy a Szentföldre lépjenek.
Évekkel előbb, különböző alkalmakkor kommentáltam ezt az emberiség
történetében a legvisszataszítóbb gyilkosságot, különbséget téve a
magyarok ázsiai, hun állatias viselkedése és a románok emberiessége és
tűrőképessége között. Úgy hiszem vissza kell vonjam akkori
megállapításaimat és véleményemet. Mea culpa! Sajnálom, hogy a
tévedésem nem volt teljes! Szerettem volna, hogy visszavonom a
vádjaimat és kész! Sajnálatos módon nem azért kell visszavonjam
vádjaimat, mert nem igazak, nem egyeznek a tényekkel, nincs értelmük,
hanem azért mert másoknak kell azokat címezzem! Vádjaimat fenntartom
csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a
cionizmus! A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért,
akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe
szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával...Sőt
a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger
Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek az emberiség
legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston
Churchilltől származik.Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen
ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség
legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek
gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan
zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a
háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg.
Teljesen visszataszító.Nec plus ultra.
Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő
magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a
népírtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek
megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk
megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően!
Mert ez az igazság lényege.
És egy utolsó kérdés: Az átszállítás szervezője Eichmann, nem volt
véletlenül zsidó, úgy ahogy nagyon sok zsidó mondja?...
ION COJA
2011. december 22.