Futurológia
Egy csodálatos Őrült Ház
A
vietnami szálloda nevéhez méltóan őrületes – őrületes jó.
A vendég úgy érzi magát, mintha egy valódi mesevilágba
csöppenne... Ez persze nem csoda és a legkevésbé sem véletlen,
hiszen a 10 szobás hotelben keveredik Disney csodavilága Salvador
Dalí és Antoni Gaudi excentrikus művészetének hangulatával.
Tulajdonképpen
szürreális hely a Crazy House, azaz az Őrült Ház. A kézzel
készített bútorok, a lépcsők és az előterek mind arra
szolgálnak, hogy az ember a természetben (legyen az mondjuk egy
barlang) érezze magát. A tervező Dang Viet Nga azt mondja,
egyrészt Da Lat város környékének természeti szépségei,
másrészt a katalán építészzseni, Antoni Gaudí munkássága
ihlették.
Így
nem csoda, hogy központi szerepet kapnak az állatok: van Tigris
Szoba (benne hatalmas, izzó tekintetű tigrissel - az
előző képen látható),
Kenguru Szoba (benne kenguru, melynek a hasa kandallóként
funkcionál – ezt inkább nem szeretnénk elképzelni - egy
részét látni viszont a következő képen lehet)
és Sas Szoba, ahol a kandalló egy sastojást formáz.
Az
állatok egy-egy népet szimbolizálnak a tervező elképzelései
szerint: a tigris „a kínaiak kitartását", a sas „az
amerikaiak nagyságát és erejét", míg a Hangya Szoba „a
keményen dolgozó vietnamiakat".
Magát
az építkezést helyi, szakképzetlen munkaerővel végeztették el
a természetességre hivatkozva (ezt kissé félve írjuk le, ismerve
a magyarországi viszonyokat – nehogy újabb érvvel szolgáljunk a
mesteremberek egy bizonyos rétegének...), így aztán nem nagyon
találni pontos derékszögeket, vannak viszont furcsa ablakok, és
kissé össze-vissza falak.
Igazán
nem áll szándékunkban egy követ fújni a város kommunista
vezetésével, de a Népbizottság legfőbb kifogása a hotel ad-hoc
karaktere, „a formai esztétika és a szerkezeti egység hiánya"
volt.
A
2000 négyzetméteres szálloda ennek ellenére 1990-ben megépült,
és ma már a pop art ikonikus képviselőjeként emlegetik, mi több,
a kínai angol nyelvű napilap, a People's Daily felvette a világ
legbizarabb építményeinek listájára.
Címkék: szálloda Vietnam Crazy House Da Lat Dang Viet Nga
Vízummentes inkubátorhajó startup cégeknek
Milyen
lenne kezdő vállalkozóként egy Szilícium-völgyhöz hasonló
helyen dolgozni, csak éppen vízummentesen és nemzetközi vizeken?
A Blueseed legfrissebb
tervei némi Paypal-os
hátszéllel avagy
hogyan találkozhat az offshore biznisz, az információtechnológia
és a kalózvilág?
A
2011 nyarán alapított Blueseed koncepciója (Googleplex of the Sea)
egy vízummentes inkubátorhajó lenne nemzetközi vizeken, 12
tengeri mérföldre (kb. 22 km-re) a Szilícium-völgytól. Az
alapítók szerint az USA vízumpolitikája cseppet sem nem könnyíti
meg a külföldi vállalkozások megtelepedését, az ún. Startup
Visa Act még változtatásokra szorul, pedig számos nagy és híres
amerikai vállalatot bevándorlók vagy azok gyermekei alapítottak.
A hajó és a design egyelőre még nincs meg. Többféle verziót terveztettek, konténerhajótól a kaptáralakúig, többszintes modern hajótól a teraszos elrendezésig minden előfordul. Vagy lízingelnek egyet, vagy vásárolnak és átalakítanak egyet vagy teljesen újat építenek. Így is-úgy is a megfelelő igényekhez kell alakítani, ugyanis 1000 vállalkozó/vállalkozás kapna lehetőséget, hogy beköltözzön a hajóra. Már közel 400 jelezte is, érdekelné a nyíltvízi kiruccanás. 200-300 fős személyzet, szupergyors internet, 4 fős apartmanok, catering, 24 órás biztonsági szolgálat, portaszolgálat, orvosi ellátás, konditerem, játékszobák, posta, helikopter-leszálló, mindez átlagosan 1500 dollárnyi bérleti díjért.
A
hajónak (mely a Marshall-szigetek vagy a Bahamák zászlaja alatt
lesz bejegyezve) már kialakult rajongótábora van. Ők úgy
gondolják, valódi változás érhető el és könnyebben tud majd
amerikai és külföldi együtt dolgozni, főként a vízumrendszer
"kijátszása" miatt. A fedélzeten ugyanis
vízummentességet élveznének az "utasok", ha pedig a
szárazföldön akad dolgunk, turistavízummal vagy üzleti vízummal
megoldható, nem kell munkavállalói vízum. Az ötletgazdák amúgy
abban bíznak, hogy a projekt miatt az amerikai vezetés 2013-ban
újra előveszi a vállalkozói vízum ügyét.
A
kritikák azonban pont a vízum/adóügyekből erednek, sokan
illegális offshore bizniszről beszélnek és már most kalózhadakat
szerveznének a hajó elsüllyesztésére, mondván ez megint csak a
gazdagok (törvényen kívüli) játéktere, és csak az amerikai
bevándorlási- és adóhatóságok megkerülésére szolgál. Nem
beszélve a tetemes üzemeltetési költségekről, 1000 ember és
egy hatalmas hajó fenntartása dollármilliókat emészthet fel.
Ha
már a dollármillióknál tartunk, a teljes büdzsét kb. 15-35
millió dollárra becsülik, az első körös pénzgyűjtés megvolt,
eddig kb. 300 ezer dollár gyűlt össze, később Peter Thiel, a
Paypal atyja is bekapcsolódik az adományozásba. Igyekezniük kell,
mert a tervek szerint 2013 végén, 2014 elején már vízre is
szállnának az első vállalkozók. Már csak az a kérdés, hogy
megússzák-e szárazon.
Így élünk falun a 21. században?
A
20. századi urbanizációs robbanás következtében ma már a
lakosság nagyobb hányada – számuk 2030-ra elérheti az
ötmilliárdot – városokban él, és ezeknek a
városoknak reagálniuk
kell az
átalakuló környezeti hatásokra, a megnövekedett lakosságszámra
és a folyton változó emberi igényekre. De
mi a helyzet a kisvárosokkal, a falvakkal, mi a jövő? Oldalirányú
vagy felfelé terjeszkedés?
A
falusi vagy kisvárosias élet nyújtotta nyugalom és az ottani
közösségi élet mintha mára háttérbe szorult volna, pedig a
„helyhiány" megoldásával talán újra vonzóvá válhatna a
ma rohanó és (el)urbanizálódott emberének. A Brenac + Gonzalez
építésziroda a helyhiányt egyszerűen és ötletesen oldotta
meg: oldalra
terjeszkedni már nem, csakis felfelé lehet.
Olyan magasházat/toronyházat terveztek, amelynek egyik alapeleme a
hihetetlenül sok zöldfelület.
A
francia építészek bukott ikonként tekintenek a falusi/kisvárosi
életformára, ami a megfelelő építészeti megoldásokkal akár
újra követendő példa lehetne a lakhatási trendek területén.
Párizs egyik külvárosi negyedébe (Boulogne-Billancourt) tervezték
a 27 900 m2-es épületet, a környék jó közlekedési
összeköttetéssel és adottságokkal bír, a toronyház pedig –
bár magasságával kilóg, mégis – illeszkedik a környezetbe.
Az
épület sok-sok rétegből áll össze, melyek függőlegesen
helyezkednek el és igazodnak a lakók igényeihez: nemcsak lakások,
de játszótér, közösségi és kereskedelmi funkciók,
találkozóhelyek is vannak, csak úgy, mint egy hagyományos falusi
főtéren. Ehhez kapcsolódik a zöld koncepció, kert-stílusú
teraszokat alakítottak ki minden lakóegységnél, a 80 cm mély
földben akár fák is meggyökerezhetnek. A zöldfelület nemcsak a
természetet és az állandó körforgást jelenti ebben a
projektben, de a környezeti hatások (nap, szél) ellen is védenek
és egyúttal a zaj-és légszennyezés ellen is.
A
lakóterek nagyok, mintegy 3 méteres belmagassággal, sok
üvegfelülettel és rugalmas térkialakítással. A terasz és a
saját kiskert pedig olyan adalék, ami a betondzsungelben élő
korosztályoknak megteremtheti az egyensúlyt a városi és kisvárosi
létforma között. De
egyelőre nehéz elképzelni, hogy a megszokott látkép helyett ez a
Bábel tornyára emlékeztető konstrukció jelenti majd egyszer a
vidéket, és a tornácos parasztházakat vagy a sátortetős
épületeket már csak fotón nézegethetjük.
Így nézhet ki Amszterdam és New York 30 év múlva
Bár már látnám , hogy beindult a terv , és a zsidók a batyujukkal húznának a szentföldre. És mivel a Palesztinokat koncentrációs táborba kényszerítették , ezt a népet a világ államainak be kell fogadniuk , hisz Anglia varrta a nyakukba a zsidó népet , ,, ha Amerikát hadba viszik övéké lesz Palesztina ,, - Most megoldást kell találni e fáradt meggyötört népnek . Aki ezek után is maradna , hisz ez a szülőföldje azon nem tudunk segíteni , ha pedig atomháborúval fenyegetőzik a világ felé a zsidó héja , hát megelőzésképpen el kell rendelni a zsidó atomholokausztot ,és azt kell mondanom , pusztuljon az emberiség legnagyobb bűnöző bandája . Így feltehetőleg felnő egy jó pár korosztály akik nem háborúra termettek , és nem azért neveltek , hogy egy kisebb csoport érdekébe háborúzzon és életét adja mint most az Amerikai fiatalok , kik ugyan munkanélküliek lennének , de a munkanélkülieket nem így kell megszüntetni. A birodalmi Amerika mint láttuk kiirtotta az őslakosságot, ez is holokauszt volt , a nemzet állam gyermekeit nem kell feláldozni a cionista bankárkaszt oltárán , inkább a bankárkaszt képviselőit kellene odadobni a sátánuknak , és nem azokat az ártatlan gyermekeket akiket országszerte elrabolnak azért , hogy növeljék a rituáléjuk hatását . Tehát se a gyerekeket , se a katonákat ne áldozzák fel a sátán oltárán egy zsidó bankárkaszt kedvéért se, inkább őket tegyék meg rituális áldozatokká. És kiderül majd , hogy nem is arab terroristák garázdálkodnak Amerikában , csak a jó öreg CIA az ki mozgatja a rugókat , és őket is mozgatja a pénzkartel élcsapata az a 300 család aki lefölözi a világot . Ha a világ vagyona 100 egység az övéké e 100 - ból 99, és a maradékon osztozik a világ többi része. Miért is nem veszik el e vagyont a mindössze 6000 főből álló egységtől mert jól szervezettek , az őket kiszolgálókkal mindössze 1 % - nyian vannak . Ha bérgyilkosokat küldnénk rájuk , és minden családot le feleznénk nem kellene ahogy akarják az emberiség 80 % - át kiirtani . Ha nem adnák fel a szándékukat akkor az egész cionista bankárkasztot és a kiszolgáló talpnyalókat is likvidálni kell . Ez a föld 1 % - a , a 80 % - k helyet szép remény az életben maradásért , az emberi fajért hozott álldozatért ezt bizony meg kell hozni .
Mennyire
változik meg a környezet, mi mindent hasznosítunk újra, milyen
minőségű lesz a levegő és vajon a tengerek, óceánok mennyire
alakítják át a két várost? Lehet nem is szárazföldön, hanem
vízen ünneplik majd április 22-ét, a Föld Napját.
És
miért éppen New York és Amsterdam? Történetük több ponton is
összekapcsolódik, New Yorkot 1624-ben holland telepesek alapították
Új-Amszterdam néven, és mindkettőnek meg kell küzdenie a
klímaváltozás okozta új környezeti kihívásokkal, hatalmas
vízparti területeik vannak, és lassan ki kell költözni a vízre.
Hiába
választja el New Yorkot és Amszterdamot egy fél világ, a
problémáik hasonlóak, ennek bemutatására 2011-ben rendeztek
egy kiállítást,
ahol tíz „pillanatképet” mutattak be, öt nagy területre
koncentrálva (levegő, mozgás, étkezés, szórakozás, lakhatás).
A kiállításon mindkét város 5- 5 építészirodája vett részt,
terveik sokkal inkább voltak vitaindítóak, mintsem konkrét
megoldások egy-egy problémára. Azt reprezentálták, vajon milyen
lesz majd 30 év múlva egy ilyen nagyvárosban élni.
Úszó iskolák a világ peremén
1950
óta május utolsó vasárnapja a gyerekeké, őket ünnepeljük, a
nemzetközi gyermeknap egyben az ő jogaikra, lehetőségeikre
irányítja rá a figyelmet. Ez a nap azonban nemcsak az önfeledt
játékról szól, hanem arról is, mit teszünk értük, mire és
hogyan tanítjuk őket. És nem utolsósorban hol, milyen feltételek
mellett. Ami nekünk extrém körülmény lehet, máshol teljesen
hétköznapi: az
iskolapad is kiköltözik a vízre.
Az
ázsiai iskolapélda
Bangladesben
az időjárás nemcsak a mindennapi életet nehezíti meg – 2050-re
az ország ötöde lesz víz alatt és 30 millió ember válhat
környezeti menekültté az
ENSZ szerint –, de az iskolába való eljutást is. A monszun miatt
több ezer iskolát zárnak be, a gyerekek hónapokig nem tanulnak. A
vízen és vízzel való együttélés pedig alapvető az országban,
ahol 160 millióan élnek 144 ezer km²-en, és mindent
keresztülszelnek a folyók, csatornák.
Mohammed
Rezwan helyi építész és aktivista 1998-ban 500 dollárból
megalapította aShidhulai
Swanirvar Sangstha civil
szervezetet és 2002-ben indította
el az első hajó-iskola projektet,
azóta közel 100 ilyen hajó segíti a gyerekek tanulását.
2012-ben több, korábbi díj után megkapta a WISE-díjat (World
Innovation Summit for Education) is.
A
hajókat helyi anyagokból készítik, keskenyek, hogy a kisebb
csatornákon is könnyen mozogjanak, tetejük vízálló, idekerülnek
a napelemek. Oldalukon több ablak is van a jobb szellőzés
érdekében, belül pedig nem találhatóak tartóoszlopok (erős
fémszerkezet tartja a súlyt), hogy több pad beférjen, így 30-35
gyermeket és felnőttet is képesek befogadni. A hajó-iskola
rendszer 250 km-es távolságot fed le, közel 90 ezer családnak
segít (sokan csak így jutnak számítógép közelébe) és a
hagyományos oktatás mellett pl. azt is megtanítják a kicsiknek,
hogyan gyűjtsenek tiszta (ivó)vizet.
A
nigériai cölöpsuli
Nigériában
sem sokkal jobb a helyzet. A legnagyobb város, Lagos
egyik nyomornegyedében mintegy 90 ezren élnek,
javarészt halászatból, önfenntartó módon, a kormányzat nem
különösebben foglalkozik velük. Ennek ellenére tavaly sok
cölöpházat leromboltak, és ezt idén is folytatni kívánják,
hogy fejleszteni tudják a vízpartot. Na de milyen áron?
A
helyi közösség problémáinak megoldása érdekében az NLÉ
Architects 2012
őszén azENSZ
Fejlesztési Programja támogatásával
elindította a Makoko
Úszó Iskola projektet,
az első szakasz márciusban zárult le.
Az
úszó szerkezet fő alapanyaga a fa, alakja pedig egy háromszögre
hasonlít, az osztálytermek a második szinten helyezkednek el. Az
alsó szinten játszótér és zöldfelület található, legfelül
pedig még egy nyitott osztályterem. A tetőre itt is napelemeket
helyeztek, valamint esővízgyűjtő- és természetes ventillációs
rendszert is kialakítottak. Az egészet pedig műanyag hordókra
építették, így lebeg a vízen az iskola.
A
projekt második fázisában azt tervezik, hogy az iskola mintájára
úszó otthonokat építenek, amelyeket akár össze is lehet
kapcsolni, a harmadik szakaszban pedig egy egész úszó kommunát
alakítanának ki, amely tovább terjeszkedhet a lagúnában.
A finnek első úszó faluja
A
klímaváltozás következtében a víz egyre nagyobb területeket
hasít ki a szárazföldből. Többször írtunk már vízre költözős
elképzelésekről, melyeknek elsősorban a hollandok az
ötletgazdái, most azonban a finnek is nekidurálták magukat, bár
egyelőre még csak kicsiben. A helyszín Pori, a nyugati
partvidéken, amely most már nemcsak jazz
fesztiváljáról ésstrandjairól híres,
de itt épül Finnország első úszó faluja is.
A
vizes megoldásokra specializálódott Marinetek
Group és
a tanácsadásban, kivitelezésben jártas Sito tervei
alapján 16 könnyűszerkezetű házat húznak fel, kettő már el is
készült. A leginkább az északi csónakházakra emlékeztető
épületeket (faszerkezet, fekete sátortető) úgy alakítják ki,
hogy ellenálljanak az extrém időjárási viszonyoknak (szél, eső,
hó). Mindegyik energiatakarékos technológiával működik majd
(hővisszanyerő és napelemes rendszerek). A projekt LEED
minősítésre hajt.
A
házak 52-93 m² nagyságúak lesznek és előre gyártott elemekből
a helyszínen állítják össze őket. Az alapot egy erős, szilárd
ponton képezi majd, melyet lehorgonyoznak a tengerfenékre. A helyi
víz-és szennyvíz rendszerhez saját szivattyúkkal csatlakoznak.