Gondoltad volna III.

Gondoltad volna III.

Vírusenergia: a jövő erőforrása

Akár a lépéseinkből is nyerhetünk a jövőben elektromos energiát amerikai kutatók vírusokra alapozott technológiájával.

Képzeljük el például, hogy sétálásunkkal töltjük fel telefonunkat a cipőtalpunkba ágyazott papírvékonyságú generátorral. Ezt a ma még futurisztikus forgatókönyvet segít megvalósítani a Berkeley Lab kutatócsoportja, amely újonnan kidolgozott eljárásában emberre ártalmatlan vírusokat használt fel arra, hogy a mechanikus energiát átalakítsák elektromossággá.

Tesztdarabként felépítettek egy generátort, amely egy kisméretű folyadékkristályos kijelző működtetéséhez elegendő energiát termel. Génmérnökséggel "méretre szabott", azaz töltéssel bíró vírusokkal vontak be egy bélyeg nagyságú elektródát, amelynek nyomkodásakor elektromos energia keletkezik. Generátoruk az első, amely egy biológiai anyag piezoelektromos tulajdonságát használja fel elektromosság termelésére - írta közleményében az intézet.
A fejlesztés mérföldkőnek számít olyan miniatűr eszközök kidolgozása felé, amelyek mindennapi tevékenységeink energiáját hasznosítják, például az ajtócsukásét vagy a lépcsőzését. Mivel az alkalmazott M13 bakteriofág vírus rendezett filmmé szerveződik össze, egyszerűbben működő mikroelektronikai eszközöket is készíthetnek a módszerrel.
A tanulmányt a Nature Nanotechnology című szakfolyóirat legutóbbi számában ismertették a kutatók.
Forrás: Hír24

Élő szervezet lenne a Föld?

Gaia-hipotézisnek hívják azt az ökológiai elméletet, melynek a lényege, hogy a Föld bolygó összes élő és élettelen egy szorosan összefüggő rendszert alkot, amely képes fenntartani létezésének feltételeit.

A létezés fenntartásához szükséges működést, azaz a belső környezet dinamikus állandóságát homeosztatikus működésnek hívják és az élettan legfontosabb jellemzője. Ezzel határozzák meg, mi élő és mi nem az. Csak az élő szervezetek bírnak ezzel a tulajdonsággal.Az úgynevezett Gaia-hipotézis ezt vetíti ki a Földre. Az elmélet Dr. James Lovelocktól származik, aki a NASA megbízásából a lehetséges marsi életet tanulmányozta a hetvenes években.

James Lovelock definíciója szerint a Gaia: "A föld bioszféráját, atmoszféráját, vizeit és földjeit magába foglaló komplex egység; kibernetikai rendszer, mely maga képes a földi élethez szükséges optimális fizikai és kémiai környezetet kialakítani és fenntartani."
Amerikai tudósok most ismét elkezdtek a Gaia-teóriával foglalkozni. Szerintük az óceáni élőlények - makroalgák és fitoplanktonok - kénkibocsátásával lehetne cáfolni vagy bizonyítani a Gaia-elméletet.
A kén a tizedik leggyakoribb elem az Univerzumban és rengeteg szervetlen és szerves vegyületben megtalálható. A kénkibocsátás ciklusai kritikus szerepet játszanak a földi éghajlatváltozásban, az ökoszisztémák alakulásában.
A tudósok szerint a kénkibocsátás ciklusait a szerves dimetil-szulfid és a dimetil-szulfonio-propionát vegyületekben a kénizotópok mérésével lehet meghatározni.
A Marylandi földtani tanszéken jelenleg még folyik a kutatás, amellyel az éghajlatváltozás megjósolhatóságát is elemzik. A kutatók közben remélik, hogy emellett végre sikerül választ találni a nagy kérdésre is: mennyire tekinthetünk élőlényként Földünkre?
Forrás: Hír24

A nanotechnológia új orvostudományi lehetősége

A hajszálnál sok milliomodnyinál is kisebb, nanoméretű részecskék megjelentek a különböző diagnosztikai technikákban, de most amerikai kutatók idegrendszeri vizsgálatok tökéletesítésére alkalmazták. A klatrin fehérjék változás nélkül jutnak be az agyszövetbe és a jövőben az ideggyógyászati betegségek kezelésére használt gyógyszermolekulák szállítására is alkalmasak lehetnek.

Giordana Vitaliano, a McLean Kórház agyi képalkotással foglalkozó, nanotechnológiai csoportjának vezetője, a PLoS ONE tudományos folyóiratban közölte új vizsgálatuk eredményeit. A klatrin fehérjét tanulmányozták, mely mind az emberi, mind az állati, sőt növényi és baktérium sejtekben egyaránt megtalálható.

A fehérjét sikerült módosítani, hogy élő, emberi sejtekben is bejuttatható legyen. "A klatrint eddig soha nem változtatták meg, de ez a sikeres beavatkozás lehetővé teszi, hogy a fehérje a gyógyszereket és a diagnosztikában használatos képalkotó anyagokat is bejuttassa az agyszövetbe" - mondotta a munkacsoport vezetője.
A klatrin fehérje a szervezetben is természetes, szállító molekula, mely igen különböző anyagokat juttat át a biológiai sejtfalakon keresztül. Mind a vizsgálati technikák, mind a gyógyítási lehetőségek fontos tétele, hogy változás nélkül átvigyenek különböző anyagokat a vér-agy gáton át. A kutatóknak már sikerült klatrin nanorészek segítségével állatokban keresztüljuttatni a vérből az agyszövetbe különböző anyagokat. 
Igen lényeges lehetőséget jelent a klatrin nanorészecskék használatára a mágneses rezonancia képalkotás. A gadolinium kontrasztanyagokat gyakran alkalmazzák a mágneses rezonancia teljesítményének javítására. A munkacsoport igazolta, hogy a gadolinium klatrin nanorészecskék útján nyolcezerszer jobb teljesítményt nyújtott, mint a jelenleg engedélyezett kontrasztanyag, a gadopentát dimeglumin.
"Ez azt jelenti, hogy a jó minőségű mágneses rezonancia képekhez nyolcezerszer kevesebb gadoliniumra van szükség. Ezzel a módszerrel lényegesebb kisebb esélye van a kontrasztanyag okozta toxicitásnak, mint a korábbi változat esetén, és ez igen nagy eredmény" - hangsúlyozta Vitaliano professzor.
A tisztított klatrin nanorészecskék a diagnosztikus kontrasztanyagok szállításán túl ígéretes lehetőséget jelentenek gyógyszermolekulák agyszövetbe juttatására is.
Forrás: Kárpátinfo

Megújuló energia okozza a felmelegedést?

A Nature Climate Change szaklapban megjelent írás szerzői a Texas állambeli szélfarmok hőmérsékleti változásait elemezték 2003-2011 között, és arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a szélerőművek körül az átlaghőmérséklet 0,72 Celsius-fokkal nőtt meg.

Egy új tanulmány szerint a szél hasznosítása mégsem olyan környezetbarát, mint azt gondoltuk.

Bár a tanulmány viszonylag korlátozott volta miatt nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, a kutatók szerint "ezek a változások, ha elég nagy területet érintenek, akár észrevehető hatással is lehetnek a helyi időjárásra és klímára".
A keletkező hő okozója valószínűleg a szélerőművekben képződő energia, a rotorok mozgása, az általuk keltett turbulencia. Érdekes módon a konkrét felmelegedés leginkább éjjel tapasztalható, ezért a kutatók azt feltételezik, hogy a turbinák "helyben tartják" a nappali meleg levegőt, emiatt a felszín éjszakai lehűlése némi késéssel következik be.
Egyesek szerint a szélerőművek az emberi egészségre is károsak, a környezeti hatásokkal együtt pedig egyre indokoltabbnak tűnik, hogy szó szerint szélnek eresszük őket.
Forrás: Hír24

Amerika új mindenható „nagy szeme” a vesénkbe lát

Az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség a leghatalmasabb, legtitkosabb és potenciálisan legtolakodóbb szervezet lesz, ha megépül gigantikusra tervezett adatközpontja Utahban.

A Utah állam-beli Bluffdale-ben épülő National Security Agency (NSA) adatközpont az utolsó eleme lesz annak a komplex titkosszolgálati puzzle-nek, amelyet a terrorizmus elleni védekezésre hivatkozva raktak össze az elmúlt évtizedben – írja a Wired magazin a fejlesztésekről szóló beszámolójában. A központ célja, hogy elkapja, megfejtse, elemezze és tárolja a világ kommunikációjában – a műholdakon, a mélytengeri kábeleken, a nemzetközi, a külföldi és belföldi hálózatokban – áramló adatokat. Úgy tervezik, hogy a 2 milliárd dollárért épülő létesítmény 2013 szeptemberében áll üzembe.

A Bush-adminisztráció a 9/11-es és néhány másik merényletre hivatkozva már 2003-ban létre akart hozni egy hivatalt, amelyik hatalmas adatbázisokba öntötte volna be a kommunikáció minden formájából származó információkat – köztük teljes magánemail-tartalmakat, mobiltelefonos beszélgetéseket, internetes kereséseket, parkolószámlákat, utazási útvonalakat, könyvesbolti beszerzéseket és mindeféle digitális zsebpiszkot. De a Kongresszus az amerikaiak magánéletének és személyiségi jogainak védelmét fontosabbnak tartva, elkaszálta a javaslatot.

Bluffdale most visszacsempészi ezt elképzelést. Ahogy a Wirednek egy magát felfedni nem kívánó tisztviselő mondta: „Mindenki célpont; mindenki a kommunikációjával együtt célpont.” Azaz az NSA kiterjeszti kutakodásait az egész Egyesült Államokra és annak minden polgárára, bárhol legyenek is a világon. A milliárdszámra begyűjtött mindenféle formájú információ tárolására, válogatására és elemzésére persze szuperszámítógépek kellenek, és nagyon mély titoktartás. Elvileg a központ arra létesült, hogy a hírszerzést támogassa a kibertérből érkező támadások elhárításában.

Amikor a 2 milliárd dolláros (mintegy 450 milliárd forintos) létesítény készen lesz, 93 ezer négyzetmétert foglal majd el (ami bő ötszöröse a budapesti Parlament alapterületének).

1 Látogatókat ellenőrző központ
A 9,7 millió dolláros egységnek egyetlen feladata van csupán: csak „tiszta” személy léphet be rajta keresztül.
2 Adminisztráció
A technikai személyzet és az adminisztratív alkalmazottak munkahelye.
3 Adattermek
Négy, egyenként 2320 négyzetméteres terem, ahol hosszú sorokban állnak a számítógépek.
4 Tartalék generátorok és üzemenyagtartály
Három napra elegendő tartalék az önálló energiatermeléshez.
5 Víztartály és szivattyúk
Naponta 7,75 millió liter vizet tudnak átpumpálni.
6 Hűtőüzem
Mintegy 60 ezer tonnányi hűtőberendezés tartja megfelelő hőmérsékleten a szervereket.
7 Transzformátorállomás
Ezen a centrálén át érkezik a napi 65 megawatt elektromosáram.
8 Biztonsági rendszer
Videoellenőrzés, betörésdetektálás, és más, összesen 10 millió dollár értékű berendezés védi a létesítményt az illetéktelenektől.
Hogy mennyi adatról is van szó, azt a következőképpen lehet érzékeltetni. A Pentagon már 2007-ben arról riportolt, hogy a kiterjesztett világmétretű kommunikációs hálózatában (Global Information Grid) adatok yottabyte-jait kezelik.
Egy yottával akarnak beljebb lenni
A Cisco jelentése szerint a teljes internetes forgalom 2010 és 2015 között megnégyszereződik, és eléri a 966 exabyte forgalmat évente. És egymillió exabyte egyenlő egy yottabyte-tal. Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója úgy becsülte, hogy a teljes emberi tudás, ami az ősidőktől 2003-ig létrejött összesen kites 5 exabyte-ot. Ha az NSA egy yottabyte-nyi adatot tölt be a utahi adatközpontjába, az megfelelne 500 000 000 000 000 000 000 (500 trillió) oldal szövegnek. De hogy a központ valós kapacitása valójában mekkora, az szigorúan titkos.
Az adatok az NSA utahi adatközpontjában tulajdonképpen felköltöznek a titkos felhőbe, amelyet bárhonnan elérhetnek meghatalmazott kódtörők, adatbányászok, Kína-elemzők, antiterrorista specialisták stb. A felhő feltöltése a következő főbb helyekről történik.
Geostacionárius műholdak. 
Négy műhold figyeli a mobiltelefonálástól a walkie-talkie adásokon át a radarokig az összes kommunikációt a világ érzékeny területein.
A légierő adatközpontja. 
A műholdakon kívül mindenféle repülőgépekről is begyűjtik az adatokat.
Fort Gordon bázis. 
Az európai, észak-afrikai és közel-keleti információkat gyűjtik, elemzik és továbbítják.
Lackland légibázis. Latin-Amerikát, a Közel-Keletet és Európát figyelik; itt van a utahi központ pótrendszere üzemzavarok esetére.
NSA Hawaii. 
Ázsiára fókuszálnak.
Belső lehallgatórendszer. 
Az USA-n belüli kommunikációt ellenőrzi.
Tengerentúli lehallgatórendszer. 
A határokon túli kommunikációt ellenőrzi.
Utah Adatközpont. 
Salt Lake City külterletén fut össze minden szál, s itt történik meg a dekódolása mindazoknak az információknak, amelyeket még vagy másutt nem sikerült feltörni.
Több célú kutatási létesítmény. 
Szuperkomputereket és kódolási algoritmusokat fejlesztenek.
NSA központ, Fort Meade. 
Itt készítik elő az információkat, mielőtt a politikai döntéshozók kezébe kerülnének.
Forrás: HVG

A jövő számítógépe mágneses baktériumokból

A Leedsi Egyetem kutatói a Tokiói Egyetemen tevékenykedő kollégáikkal közösen végezték vizsgálataikat a vasevő mikroorganizmusokkal, amelyek apró mágnesként felhasználhatók lehetnek szupergyors meghajtók készítésére.

Vasat fogyasztó, ezáltal biológiai mágnessé váló baktériumok alkalmazásával épülhet fel a jövő bioszámítógépe

Ahogy fejlődik a technológia és a számítógépek alkatrészei egyre kisebbek és kisebbek lesznek, egyre nehezebbé válik a nanoméretű elektronika kialakítása. A kutatók ezért vonták be a fejlesztésbe a mikrobákat is.

Most ismertetett tanulmányukban a Magnetospirillum magneticum elnevezésű baktériumot használták kísérleteikhez. Ezek a természetes úton mágneses mikroorganizmusok általában vizes környezetben élnek, például tócsákban vagy tavakban, a felszín alatt, oxigénhiányos állapotban. Úgy úsznak a vízben, hogy követik a Föld mágneses vonalait, mint aprócska iránytűk állnak be a mágneses mezőben, hogy megtalálják a számukra megfelelő oxigénkoncentrációt. Amikor a baktérium vasat fogyaszt, akkor azzal a szervezetében lévő fehérjék kapcsolatba lépnek, és apró magnetit kristályokat hoznak létre.
A kísérletekben tanulmányozták, hogy a mikrobák miként gyűjtik magukba a vasat, hogyan alakulnak ki bennük a nanomágnesek, majd ezt követően a kutatók lemásolták a folyamatot a baktériumon kívül. Így aprócska mágneseket növesztettek, amelyekről úgy vélik, hogy alkalmasak lehetnek a jövőben merevlemezek építésére.
Azon kívül, hogy miniatűr mágneseket tudtak létrehozni a mikroorganizmusok felhasználásával, apró elektromos vezetéket is sikerült megalkotniuk az élő szervezetekből. Nanoméretű csövet készítettek a sejtek membránjából, amelyhez a sejteket ellenőrzött laboratóriumi környezetben tenyésztették egy emberi lipid molekulában lévő fehérje segítségével.
Ilyen biocsöveket alkalmazhatnak a jövőben vezetékként a számítógépekben az információ továbbítására. Mivel a vezeték biokompatibilitása igen nagy, ezért a kutatók reményei szerint az emberi gyógyászatban is alkalmazhatják.
Forrás: Hír24

A dél-afrikai fémgolyók titka: az evolúció cáfolata?

Dél-Afrikában meghökkentő leletekre bukkantak a bányászok. Több száz fémgolyó látott napvilágot. A hír nem új és rendszeresen előveszik, hátha értelmes magyarázatot tudnak adni az anomáliára. Hogyan kerültek oda ezek a megmunkált alkotások? Kik, mikor és milyen célzattal készítették? Milyen hasonló bizonyítékokkal találkoztak világszerte a geológusok, az antropológusok és az amatőrök?

A fémgolyókat alapvetően könnyebb bevizsgálni, mint például a kristálykoponyákat vagy az Ica köveket. Sokat segít ugyanis az a környezet, ahol megtalálták őket. És pontosan ez adja rejtély pikantériáját. Egy üledékes kőzetrétegben bukkantak a fémgolyókra, melynek becsült kora 2,8 milliárd év, plusz-mínusz néhány százmillió év. A mai evolucionista elmélet szakértői szerint abban a földtörténeti korban nem jelenhetett meg az értelmes élet ezen a bolygón. Valószínűsíthető, hogy primitív élőlények ekkor már vegetáltak itt, de szabályos gömb alakú fémgolyókat aligha készíthettek maguktól.

A témát nemes egyszerűséggel félre is söpörhetnénk, ha az említett fémgolyókon ne találtak volna különböző rovátkákat és ábrákat. Valójában több milliárd éves leletekről beszélünk, amelyek egészen nyilvánvaló módon nem a természeti erők közreműködésével keletkeztek, hanem tudatos alkotás eredményeképpen. De vajon hogyan?

A golyók mérete nem több 2-3 centiméternél és jól kivehetők rajtuk a párhuzamos vonalak. Vajon ezek mit szimbolizálnak a szabályos gömbök közepén? Talán az Egyenlítőt, a Baktérítőt és a Ráktérítőt ábrázolják? Tudományos szempontból talány, hogy milyen céllal készültek az ábrák. Csupán két részre szokták osztani a golyókat: megkülönböztethetünk fehér foltos és kékes tónusúakat, valamint porózusabb és fehér anyagot tartalmazó fajtákat. Itt megáll a tudomány, ennél többet egyelőre hivatalosan nem közöltek.

Ekkor vetődik fel az emberi faj eredetének kérdése. A The Geologist című tudományos lap szerint Illinois államban emberi csontvázat találtak 27 méterrel a föld alatt. A lelet felett talált kőzetréteget semmi sem bolygatta meg, érintetlen volt. Most jön a meglepő felfedezés: 300 millió éves a réteg. Ahogy mondani szokás, erre varrjunk gombot.

A történelem előtti korok régészetét tanulmányozva nem túlzás, hogy több száz olyan bizonyítékot találunk, amelyek azt támasztja alá, hogy humanoid lények népesítették be a Földet év tíz- és százmilliókkal ezelőtt. A darwini elméletet egészen egyszerűen nem támasztják alá a tények. Milyen tényekre gondolok? Például Utah államban Antelope Springs környékén 440 millió éves emberi lábnyomot találtak. A lábnyom tulajdonosa cipőt viselt. Ezt a megkövesedett leletek mutatják.

Számos hasonló lábnyomot fedeztek még fel. Mellettük, ugyanúgy beágyazódva és megkövesedve találtak 280 millió éve kihalt háromkaréjú ősrákokat. Ilyet nehéz lenne hamisítani. Azután jurakori mészkőben rozsdamentes acél csövet is találtak, miként nyakláncot, csavart és egyéb eszközöket is.
De nem csak az amatőr archeológusok olyan szerencsések, hogy ilyen leletekre bukkanjanak. Eklatáns példa erre Carlos Ribeiro-nak, Portugália vezető geológusának az esete, aki húszmillió éves kőzetrétegekben több száz kőeszközt fedezett fel. A felfedezés nem egyedülálló, mivel a Francia Tudományos Akadémia tudományos folyóirataiban is jelentek már meg beszámolók hasonló korú kőeszközökről.
Bizonyos, hogy évmilliókkal ezelőtt „valakik” gyémántot, aranyat és ezüstöt bányásztak Afrikában és Amerikában is. A geológusok kormeghatározását aligha tagadhatják le az antropológusok azzal az érvvel, hogy tévednek, mert akkor a világ miden táján tévednének. Lehetségesnek, avagy logikusnak tűnik, hogy az egyedfejlődés másképpen zajlott le, talán több fordulat volt benne, amelyekről eddig még nem szereztünk tudomást.
Bizarr dolognak számít, hogy fémgolyók nem csak a föld mélyéből kerülhetnek elő, hanem az égből is pottyanhatnak. Namíbiában (Windhoek) éppen ez történt. A NASA és az Európai Űrközpont sem tud egyelőre elfogadható választ adni arra a rejtélyre, hogy a 6 kilogrammos, üreges fémgolyó honnan érkezett. A vizsgálatok kiderítették, hogy a golyó átmérője 35 cm, a golyó két darabból lett összeillesztve, minden jel szerint hegesztve. A hatóságok egyelőre találgatnak, mert nem lehet minden egyes esetre ráfogni, hogy műholdak leváló darabjai. A talányt fokozza, hogy nem csak ezt a 2011-es esetet kellene megválaszolni, mert az elmúlt két évtizedben Afrika más régióiban, Dél-Amerikában és Ausztráliában is több hasonló jelenséget jegyeztek fel. Úgy tűnik, szaporodnak a rejtélyek a nagyvilágban, ugyanakkor agyonhallgatják a vizsgálati eredményeket, vagy megpróbálják mesterkélt magyarázatokkal elütni a rejtélyek élét.
Forrás: Boldog 

Napot

A Húsvét-sziget szobrainak legújabb ásatási eredményei

A Csendes-óceán egyik legelhagyatottabb részén, Dél-Amerikától több ezer kilométerre nyugatra emelkedik ki a vízből kissé megárvulva a Húsvét-sziget. Hivatalosan Isla de Pascua, de lakói csak Rapanui-nak hívják. Csupán néhány száz bennszülött lakja a szigetcsoportot, akik a Világ Köldökének – Te Pito o Te Henuának – nevezik a lakóhelyüket Ez a sivár vidék számos ősi kulturális felfedeznivalót ad a világnak.

A vulkáni táj kopár kőarca nem igazán kedvez a növényvilágnak. Nem tudni pontosan mikor fedezték fel ennek a szigetnek a hajózási útvonalaktól oly messze eső, rejtélyekkel teli világát. (Chilétől 3700, Új-Zélandtól 7200, Hawaiitól 9000 km fekszik.)
 

Az expedíciók leírásából kiderül, hogy százszámra állnak kolosszális méretű kőszobrok a szigeten, furcsamód, elszórva, vagy esetenként széttöredezve, romokban heverve. Elhelyezkedésükben nehéz rendszert felfedezni, mert hol kőteraszokon, hol helyoldalból mintegy kinőve, hol pedig régen kihunyt tűzhányó kráterfalaiból kiemelkedve meredeznek e kőmonstrumok.

Megkapó stílusuk örökre bevésődik az emberi elmébe, amely egyszer megpillantotta őket. A puha lávatufából kővésőkkel és obszidián ékekkel faragták ki egykoron az ősi szobrászok pazar műveiket. Az óriásfejek szája zárt, orruk nagy és homorú, szemgödreik sötétek és füleik hosszúak.

Ezután helyénvaló feltenni a kérdéseinket, amelyek a prehistóriába nyúlnak vissza válaszokért:

• Melyik nép és miért alkotta a Húsvét-sziget szobrait?
• Honnan érkeztek?
• Melyik korban éltek?
• Hogyan állhattak kapcsolatban a tízezer kilométer távolságra lévő Salamon-szigetek lakóival?
• Mivel magyarázható a sok rokon vonás a maori nyelvvel és Új-Zéland műveltségével?
• Milyen célja van a kőkolosszusoknak: bálványok, istenek másai vagy mások?

A Húsvét-szigeten található kőszobrokat Moainak (moái) nevezik. A legtöbb kolosszust egy darabból faragták. Némely fejen egy pukaunak nevezett különálló korong is található. Jelenleg több mint 800- Moait ismernek, melyek a sziget partvonalának teljes hosszán emelkednek ki a földből. Többségüket a Rano Rarakuból származó szikladarabokból készítették. A bányában majdnem 400 további, befejezetlen szobor van. A szobrok mindegyike több tíz tonnát nyom, a legnagyobb Moai – Paro – tíz méter magas és körülbelül nyolcvan tonnát nyom. A munkálatok valószínűleg váratlanul szakították meg. Sok szobrot be sem fejeztek. A későbbi szigetlakók az összes befejezett Moait felborították.

A sziget történelméből annyit citálnék ide, hogy elsőként Jakob Roggeween lépett húsvét napján a szigetre 1722. április 6-án. Volt francia és brit gyarmat is, ma Chiléhez tartozik. Jártak itt rabszolgavadászok is. Eugene Eyraud térített a szigeten és mint ahogyan az lenni szokott, elégette, ami nem tetszett neki: elpusztította az írástáblák egy részét. A 20. században több misszió is feltérképezte a Húsvét-sziget leletanyagát. Kétségtelenül Thor Heyerdahl jutott a legmesszebbre a kutatásokban, aki elnyerte a lakosok bizalmát.

Hatalmas felfedezés, hogy a csupán kőfejekként elhíresült szobroknak többnyire van testük is a föld alatt: válluk, karjuk és törzsük. Ezzel együtt tömény rejtély a történetük. Az elméleteknek mindenképpen meg kell válaszolniuk, hogy miért öltek évekig tartó szívós munkát a szobrok megalkotásába, hogy pontosan milyen kultuszhoz kapcsolódnak (ősök, uralkodók, istenek), hogyan szállították a sziget egyik végéről a másikra több mázsás vagy tonnás kőtömböket, s miért éppen egy ilyen kietlen és nem túl nagy szigetre esett az építők választása?

Egy legenda szerint egy törzsfőnök, Hotu Matuʻa király új otthon után kutatva választotta ki a szigetet. Az Ahu Akivi hét darabból álló szoborcsoportja az egyetlen, amelyik az óceán felé néz, az összes többi Moai a sziget belseje felé fordul arccal. A kőszobrok az elhunyt törzsfőnökök

emlékére készülhettek, mert így akarták a vezető manáját – varázserejét – megőrizni az utókor számára. A manától várták a bő termést és a pozitív jövőjük zálogát látták benne.

Az utóbbi években is indultak régészeti expedíciók a világ egyik legeldugottabb szigetére, hogy összegyűjtsék és rendszerezzék a Húsvét-sziget rejtélyeit. A helyzetüket nem könnyítette meg, hogy a Moai-kat és környezetüket a helybéliek megszentelt területként kezelik. A szkennelésekkel sikerült azonban milliméteres pontossággal feltérképezni a kiválasztott szobrokat és térmodelleket készíteni róluk ezzel mintegy előkészítve a terepet az ásatásokhoz. A jövőben további expedíciókat terveznek a Húsvét-szigetre. Jelentőségét az is mutatja, hogy 1995-ben az UNESCO a kulturális világörökség részévé nyilvánította a Moai-kat.

Az okkult válaszok a korábban feltett kérdésekre úgy hangoznak, hogy nem a mai emberiség tagjai építették a Húsvét-sziget kőgigászait, hanem egy ősi, elsüllyedt földrész, nevezetesen, Lemúria óriásai alkották meg őket. Azonban valószínűbbnek tartom, hogy ez a kontinens nem Lemúria volt, hanem a legendás Mú szigete, minthogy előbbi a mai Indiai-, utóbbi pedig a Csendes-óceánban terült el egykoron.
 

De még mielőtt primitívséggel vádolnánk az építőket, gyorsan megjegyzem, hogy sziklavéseteket, festményeket és írástáblákat is találtak itt, amelyek művészi színvonalú

hieroglifikus írásról tanúskodnak. Kérdés: hogyan jutottak el a gondosan kidolgozott írástudományig eme elszigetelt, Isten háta mögötti helyen? A kérdés egyre zavarosabb, minél több a felfedezés, ezért sok kutató inkább feladja. Spirituális ismeretek nélkül valóban túl nagy fába vágja a régészet a fejszéjét.
 

Nagyon úgy fest a dolog, hogy egy olyan ősi kontinenstől sugárzott szét az őstudás a szélrózsa minden irányába, amelyet ma már nem csodálhatunk meg teljes pompájában.

Ami még elgondolkodtató a legfrissebb eredmények tükrében, az a Húsvét-sziget vallása, amely egy fregattmadárfejű emberalakhoz kapcsolódik, aki nem madárember, hanem madáristen, s akinek a neve: Make Make. Ha meggondoljuk, hogy hányféle kultúrában találkozunk állatfejű istenségekkel, akkor jó okunk van feltételezni, hogy eme ősműveltségnek közös gyökerei lehettek más, történelemelőtti civilizációkkal. De ez már egy másik témát nyit meg, amellyel külön is érdemes lesz később foglalkozni.

2012. Április 19. - Szerző : Száraz György

Forrás: Boldog Napot  

Így kell túlélni a világvégét

John Cohnt, az IBM mérnökét tíz másik önkéntessel együtt egy hétre elzárták a külvilágtól. A Discovery Channel posztapokaliptikus világát bemutató kísérlete, a Kolónia – amely nálunk két éve futott – próbára tette tudásukat. A társadalom több rétegéből érkező önkénteseket elvágták az elektromos hálózattól, nem sok élelmet és még annál is kevesebb vizet kaptak. A végére bámulatos dolgokat hoztak létre a kísérlet helyszínéül szolgáló elhagyott raktártelepen talált holmikból.

John Cohn már évtizedek óta dolgozott az IBM-nél, amikor megkeresték egy valóságshow-hoz. John C. – ahogy a show-ban végig nevezték – IBM fellow, ez a cégnél a tudósok, mérnökök, programozók számára elérhető legnagyobb rang. Aki azt gondolja, hogy ilyen fontos beosztáshoz némi karót nyelt stílus is társul, nagyot téved. „Én egy nörd vagyok, és szülő is egyben. Ez a kombináció nagyon érdekes. Felveti a kérdést, hogyan is neveljük az új generációt?" – kezdte előadását Cohn, majd megmutatta a hallgatóknak saját, a mérnöki hivatás szeretetéről szóló dalát.

„Miért csinálok ilyen őrült dolgokat?" – kérdezte a hallgatóságtól az Engineering Paradise rap levetítése után. A magyarázata viszonylag egyszerű: a tudományos ismeretterjesztés. Az IBM tavaly volt százéves, ekkor áttekintették, hogyan fejlődött az elektronika. Kevesen tudják, de a vállalat első gépei mechanikusak voltak. Konkrétan például hússzeletelők. Cohn szerint az innovációnak van egy olyan tulajdonsága, hogy egy idő után nem megy tovább előre, ilyenkor vissza kell lépni, és a régi megoldásokat újraértelmezni. Az alapoktól, akárcsak egy posztapokaliptikus valóságshow-ban, amiből a közönség is sokat tanulhat.

Nehéz, kell a matek

Cohn érvelése szerint manapság egyre kevesebben mennek mérnöknek. A legnagyobb lökést a szakmának a Szputnyik–1 adta, 1957-es felbocsátása után radikálisan megnőtt a mérnöki diplomák száma. Most visszaesés tapasztalható. „Ez szívás” – kommentálta az ehhez tartozó grafikon lefelé ívelő szakaszát.

Az általános vélekedés szerint a mérnökök nagy mértékben hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez. Más dolgokra viszont a kérdőívek tanúsága szerint igen alacsony pontszámokat kapnak, péládul a környezet megvédésére, emberéletek mentésére. A legérdekesebb az, hogy ha a tudósokra vonatkoztatva kérdezzük ugyanezekről az embereket, az derül ki, hogy róluk sokkal jobb kép él a fejekben. „Pedig a mérnök olyan tudós, akinek van állása” – viccelődött John Cohn.

Az emberek alapvetően három dolgot mondanak, ha megkérdezik tőlük, mi a véleményük a mérnöki hivatásról. Először is, nehéz. Cohn szerint ebben van valami. Másodszor, jónak kell hozzá lenni matekból. Ez sem árt. Harmadszor pedig: nem való mindenkinek. Ez az a vélekedés, ami ellen a magát Őrült Tudósnak nevező mérnök minden erejével küzd. Megpróbálja megismertetni a tudományt akivel csak lehet, hogy eloszlassa ezt a hamis vélekedést.
Kérdeztem a koszmoszt

„Mit tehetek én, hogy minél több embert érdekeljen a mérnöki pálya?" – tette fel magának a kérdést az IBM kutatója. „Kérdeztem a kozmoszt, nem hiszitek el, a következő nap felhívtak egy tévétől.” A Discovery Channel kérte fel, hogy szerepeljen egy olyan valóságshow-ban, amely egy apokalipszis utáni világot mutat be.

A forgatókönyv szerint egy vírus az emberiség nagy részét kipusztította, és tíz ember – a show szereplői – egy elhagyott gyártelepen maradt, áram nélkül, minimális vízzel és egy kevés élelemmel, ráadásul még egymást sem ismerik. A szereplők csak azt használhatták, amit a raktárban találtak. 

A tévé a lehető legvalóságosabb túlélési helyzeteket szimulálta: voltak ellenségeik is, akik megtámadták őket. Persze nem bánthatták őket, de erről az önkéntes résztvevők nem tudtak.

Persze nem kerülhetett be azonnal a show-ba, előtte tesztkérdésekre kellett válaszolnia, például arra is, hogy az idegenek irányítják-e az agyát. „Milyen hülye kérdés, ha ők irányítanak, nyilván azt írják, hogy nem” – fűzte hozzá.

Elektromosság, víz és élelem nélkül

Az élet tehát nem volt egyszerű. Például, élelem nem lévén, patkányokat ettek. John C. is, pedig vegetáriánus. Két ágyon kellett osztoznia tíz embernek. Mégis azt mondja, ez élete legjobb mérnöki élménye volt. A Discovery alapvetően azt akarta látni, hogyan rakják újra össze kicsiben azokat a technikai és társadalmi rendszereket, amelyek a vírusfertőzés miatt megszűntek. Amikor a helyreállítási, fejlesztési munkákba belekezdtek, a többi gond hirtelen eltörpült. Rengeteg dologhoz volt szükségük például elektromosságra. Helyben találtak néhány akkumulátort, ezeket sorba kötötték, de a váltóárammá alakítást is maguknak kellett megoldaniuk.

Ennél is komolyabb probléma volt az ivóvíz kérdése. Egy ember víz nélkül mindössze 3-4 napig bírja ki, tehát sűrgősen meg kell oldaniuk a helyzetet. Nagy szerencséjükre egyszer csak esni kezdett, ekkor mindenki fogta az összes fellelhető hordót, és hordták ki az udvarra, hogy összegyűjtsék az esővizet – kivéve John C-t, aki önfeledten zuhanyozni szaladt, ruha nélkül. Persze egyenesen egy kamerába nézett. Később nagyon aggódott, hogy mi lesz ebből, hiszen főnökei, sőt a gyerekei is látták, mi történt. A valóságshow után a főnöke valóban magához hívatta, de a jelenethez csak annyit fűzött, hogy többet kellene napoznia.
John Cohn számára a show legfontosabb tanulsága az volt, hogy nem kell mindent túlaggódni; a karrierjének jót tett és a főnököknek is tetszett a dolog, sőt igazából az egész tényleg a mérnöki hivatás bemutatásáról szólt, hiszen folyamatosan fejleszteniük kellett.
Víztisztítás homokkal
Mérnöki tudásának köszönhetően találták ki, hogyan tisztítsák meg a vizet. Erre mindenképpen szükségük volt, hiszen az eső ritkán esett, a folyó pedig nagyon koszos volt. A nagy szennyeződések eltávolításához homokot használtak, a többi koszt pedig faszénnel szűrték, így már iható vizet kaptak, még ha az íze és a szaga nem is volt tökéletes.
Meg kellett oldani az elektromosság problémáját is. Voltak ugyan akkumulátoraik, de nem tudták, hogyan töltsék fel őket. Találtak a raktárban egy gázolajjal működő motort, de az üzemanyagból csak nagyon keveset. Ekkor jutott eszébe az IBM tudósának, hogy régen, amikor Bécsben tanult, mesélték neki, hogy a világháború idején az üzemanyag-hiány miatt át kellett állítani a gépeiket fatüzelésűre.
Innen jött az az ötlete, hogy a náluk lévő generátort is meghajthatnák így. Ezért építettek egy rögtönzött kazánt: egymásra raktak két hordót, az alsóban tüzet raktak, a felsőbe pedig fát, és egy kis nyílást vágtak rá, ezen keresztül távozott a megtermelt fagáz.
Persze a fagázzal üzemeltetett motor csak ideiglenes megoldást jelenthetett, így a csapat új megoldás után nézett. A közeli épületeken szerencsére találtak pár napelemet, John pedig épített egy kis szervomotort, amely követte a Napot, az alapján, hogy a napelemek melyik felére sütött éppen jobban a nap.
Megérte
Miután az alapvető technikai szükségleteiket sikerült kielégíteni, egy kicsit még tovább léptek: a szimuláció részeként kommunikációs eszközt építettek. Mivel túl sok minden nem állt rendelkezésükre, John C. összerakott egy szikratávírót, amellyel már tudtak segélyhívást küldeni a külvilágnak – igaz, amikor a producer megtudta, hogy a készülék működik, kérte, hogy ne SOS-t sugározzanak, hátha valaki még félreérti. Attól kezdve a „küldjetek rumot" üzenet hasított az éterben.
John Cohn, bár az elején fáradtan, koszosan nem értette, mit is keres a műsorban, a végére rájött, hogy ez az egész tényleg a tudományról is, a mérnöki pályáról is szólt. Megmutathatta a tévénézőknek, hogy amiért ő rajong, mire jó a gyakorlatban. Azóta pedig ezekkel a látványos elemekkel tarkítva magyarázhatja az érdeklődöknek a mérnöki hivatás előnyeit.
Forrás: Index

A 75 éve keresett részecske: anyag is, meg nem is...

Ettore Majoranától származik az elképzelés, hogy léteznek olyan részecskék, amelyek azonosak lehetnek antianyag párjukkal, vagyis nem úgy "viselkednek", mint a számunka ismerős anyagi részecskék.

Holland kutatók úgy vélik, hogy végre bizonyítékot találtak a saját maga antianyagaként is szolgáló Majorana-fermion létezésére.

Például ha az elektron és ellentétes töltésű párja ütközik, kioltják egymást röntgensugarak kibocsátása közben, míg a semleges Majorana-részecske saját maga ellentett párja, antirészecskéje. A briliáns olasz elméleti fizikusnak egyébként az élete is egy megoldatlan rejtély: 1938. március 27-én hajóra szállt Nápolyban és Palermóba indult, azonban se élve, se holtan nem látták többé.
Az elmúlt 75 évben a fermionok létezését sokan próbálták már bizonyítani, most a Delfti Műszaki Egyetem kutatóinak kísérlete azt sugallja, tényleg létezik a különleges részecske. Leo Kouwenhoven kutatócsoportja az Eindhoveni Műszaki Egyetemen tevékenykedő kollégáik segítségével egy olyan eszközt épített, melyben egy igen vékony nanovezeték érintkezett egy félvezetővel és egy szupravezetővel.
Amikor a nanoméretű vezeték mentén mágneses mezőt hoztak létre, a benne lévő elektronoknak csak meghatározott energiájuk lehetett. Az összeállításban azonban létrejött egy energiarés, amelyben az elektronok összegyűlhettek, és olyan szinkronitásban működhettek együtt, mint a Majorana-részecskék.
A vezetékre feszültséget adtak, és több helyen mérték vezetőképességét. Kiderült, hogy két ponton, a vezeték két végén lecsökkent a vezetőképesség. A kutatók úgy vélik, hogy itt rejtőztek a Majorana-fermionok, egy-egy mindkét vezetékvégen.
Forrás: Hír24

A teljes jógalégzés - Az élet forrása 3.

Az életben maradáshoz és egészségünk megőrzéséhez nemcsak élelemre és vízre van szükségünk, hanem levegőre is. A légzés még fontosabb, mint az evés és az ivás, hiszen evés nélkül az ember kibírja pár hétig, ivás nélkül pár napig, levegővétel nélkül viszont mindössze néhány percig. Életünk az első lélegzetvételtől az utolsóig tart.

A három légzésfajta gyakorlása

Alaphelyzet: hanyatt fekvés

Összpontosítás: az egész testre és a légzési folyamatra

Időtartam: 2-3 perc

A gyakorlat menete

Feküdjünk hanyatt. A karok lazán pihennek a törzs mellett; a tenyér felfelé néz. A láb vagy nyújtva, vagy behajlítva, utóbbi esetben a talp a talajon. Csukjuk be a szemünket és lazítsuk el a testünket.

A) változat: 
> Helyezzük a tenyerünket a hasunkra és figyeljük a hasfal mozgását be-, illetve kilégzéskor. > Helyezzük a tenyerünket oldalról a bordákra (az ujjak a szegycsont felé mutatnak) és figyeljük meg, emelkednek és süllyednek- e a bordák a kezünk alatt, s ha igen, milyen mértékben. > Helyezzük a tenyerünket közvetlenül a kulcscsont alá és figyeljük meg, hogyan mozog a mellkasnak ez a része.

B) változat: 
> Lélegezzünk mélyen többször egymás után be és ki, s figyeljük meg, milyen ingerek érnek minket légzés közben. > Lélegezzünk ugyanígy tovább, és nyújtott karunkat csúsztassuk a talajon a fejünk irányába. Figyeljük meg, hogy a karok helyzetének változásával hogyan módosulnak a légzéssel járó ingerek, és hogyan nő a légzés mennyisége.

Nyújtott karunkat csúsztassuk a talajon úgy, hogy körülbelül 45°-os szöget zárjon be a testünkkel. Maradjunk így és figyeljük a légzésünket.

Csúsztassuk a karunkat tovább 45°-kal úgy, hogy vállmagasságba kerüljön, oldalra nyújtva a talajon. Ismét maradjunk így és figyeljük a légzésünket.

Csúsztassuk tovább a karunkat úgy, hogy közvetlenül a fejünk mellett legyen kinyújtva a talajon.

> Kilégzés közben kinyújtott karunkat lassan csúsztassuk vissza a talajon a törzsünk mellé. Nyújtsuk a lábunkat és egy ideig még feküdjünk lazán ebben a testhelyzetben.

A teljes jógalégzés begyakorlása

Alaphelyzet: hanyatt fekvés

Összpontosítás: az egész testre és a légzési folyamatra

Ismétlés: 5-10 kör

A gyakorlat menete

Feküdjünk hanyatt. A nyújtott lábak lazán, enyhe terpeszben vannak. A karok felfelé néző tenyérrel lazán kinyújtva fekszenek a törzs mellett. Lazítsuk el az egész testünket. Csukjuk be a szemünket.
A) változat: 
> Belégzés közben lassan csúsztassuk kinyújtott karunkat a talajon egészen addig, amíg a fejünk mellé nem ér. A gyakorlat hasi légzéssel kezdődik, amely a kar mozgását követve folyamatosan átmegy mellkasi, majd kulcscsonti légzésbe. > Kilégzés közben lassan csúsztassuk vissza a karunkat a törzs mellé. A kilégzés fordított sorrendben történjék: kezdjük tudatosan a kulcscsonttájékon, folytassuk a mellkasi résszel, végül lazán engedjük visszasüllyedni a hasfalat.
Ez eddig egy kör. Ismételjük meg a gyakorlatot 5-10-szer. Érzékeljük tudatosan a légzési folyamatot, figyeljünk arra, hogy lehetőleg mély és teljes legyen a légzés.
B) változat: 
> Belégzés közben magas ívben, párhuzamosan emeljük a karunkat és tegyük a fejünk mellett a talajra úgy, hogy a tenyér felfelé nézzen. > Kilégzés közben vigyük a karunkat vissza a törzsünk mellé. A kézhát legyen a talajon. > Tudatosan figyeljük és érzékeljük a három légzésfajtát (hasi, mellkasi és kulcscsonti légzés).
Ismételjük meg a gyakorlatot 5-10-szer. Észre fogjuk venni, hogy már az első néhány kör után érezhetően megnövekszik a légzés mennyisége.
Forrás: Yoga in Daily Life 

A teljes jógalégzés - Az élet forrása 2.

Az életben maradáshoz és egészségünk megőrzéséhez nemcsak élelemre és vízre van szükségünk, hanem levegőre is. A légzés még fontosabb, mint az evés és az ivás, hiszen evés nélkül az ember kibírja pár hétig, ivás nélkül pár napig, levegővétel nélkül viszont mindössze néhány percig. Életünk az első lélegzetvételtől az utolsóig tart.

A teljes jógalégzés

A teljes jógalégzés elsajátításához meg kell tudnunk különböztetni az alábbi három légzésfajtát:

Hasi vagy rekeszlégzés

Belégzéskor a rekeszizom lefelé mozogva összenyomja a hasi szerveket, és a hasfal ilyenkor előredomborodik. Kilégzéskor a rekeszizom visszaemelkedik, a hasfal újra behúzódik. A belégzéssel ellentétben a kilégzés passzív folyamat.

A hasi légzés a légzés alapja. Lehetővé teszi a tüdő kapacitásának teljes kihasználását, természetes módon lelassítja és elmélyíti a légzést, segíti az ellazulást.

Mellkasi légzés
Belégzéskor a bordák megemelkednek, a mellkas kitágul, kilégzéskor a bordák visszatérnek eredeti helyzetükbe. A belélegzett levegő a tüdő középső részébe áramlik. A légzés szaporább és felszínesebb, a tüdő kevésbé töltődik fel, mint hasi légzésnél.
A stresszhelyzetek, az idegesség és a feszültség automatikusan kiváltja ezt a légzésfajtát. Az öntudatlanul szaporábbá váló légzés tovább fokozza, de legalábbis fenntartja a feszült idegállapotot. A mély és lassú hasi légzés hathatós segítség lehet a kedvezőtlen folyamat megszakításához.
Kulcscsonti légzés
Ennél a légzésfajtánál a levegő a tüdőcsúcsba áramlik. Belégzéskor a mellkas felső része a kulcscsonttal együtt megemelkedik, kilégzéskor visszasüllyed. A légzés rendkívül felszínes és szapora.
Kiváltó oka lehet nagyon erős stresszhatás, félelem vagy légszomj.
Egészséges és természetes légzés esetén egyetlen lélegzetben mindhárom légzésszakasz megtalálható úgy, hogy a részek „folytonos áramlássá” egyesülnek, amely belégzéskor lentről felfelé, kilégzéskor fentről lefelé, halad. Belégzéskor a has előregömbölyödik, a mellkas kitágul; kilégzéskor a mellkas és a has visszatér eredeti helyzetébe. Teljes jógalégzésnek azt nevezzük, amikor a fent leírt, természetes módon, erőlködés nélkül, a teljes tüdőkapacitást kihasználva lélegzünk.
Forrás: Yoga in Daily Life

A teljes jógalégzés - Az élet forrása 1.

Az életben maradáshoz és egészségünk megőrzéséhez nemcsak élelemre és vízre van szükségünk, hanem levegőre is. A légzés még fontosabb, mint az evés és az ivás, hiszen evés nélkül az ember kibírja pár hétig, ivás nélkül pár napig, levegővétel nélkül viszont mindössze néhány percig. Életünk az első lélegzetvételtől az utolsóig tart.

Általános tudnivalók a légzésről

A légzésnek alapvetően három szakaszát különböztetjük meg:

Belégzés

Kilégzés

Légzésszünet

A lélegzetvétel három szakaszának szanszkrit megfelelői: puraka – belégzés, rechaka – kilégzés, kumbhaka – légzésszünet.

Az egyes szakaszok folytonosan követik egymást, de a kilégzésnek időben körülbelül kétszer olyan hosszúnak kell lennie, mint a belégzésnek. A légzésszünet természetszerűleg következik be a kilégzési szakasz végén, és addig tart, amíg a belégzési folyamat magától el nem indul. A belégzés a lélegzetvétel aktív fázisa, amely a légzőizomzat megfeszülésével jár. A kilégzés a passzív, ellazulási szakasz.
Egészségünk szempontjából döntő jelentősége van a nyugodt, egyenletes, mély légzésnek. Ez teremti meg a békés összhangot test és szellem között. A túl szapora és felszínes légzés ellenben negatív hatású, mivel fokozhatja az idegességet, a stresszt, a feszültséget és a fájdalmakat.
Gyakori légzési hiba, hogy belégzésnél a mellkas ugyan kitágul, ám a has kidomborodás helyett behúzódik, ami nagymértékben korlátozza a hasi légzést. A helytelen légzés gyakran divatkövetési okokra vezethető vissza, például feszes ruhák viselésére, illetve a has övvel, szíjjal való elszorítására.
A jógában minden gyakorlatot, így a légzőgyakorlatokat is, lassan és a felesleges feszültségek elkerülésével végezzük – mellőzve a becsvágyat és a versengést. A légzés hangtalanul történik. Általában az orrunkon keresztül vesszük a levegőt - A levegő az orron áthaladva megtisztul, megnedvesedik és felmelegszik - , és gyakorlatok segítségével igyekszünk lépésről lépésre lassítani és elnyújtani a légzésünket. A jógagyakorlatok csak a helyes légzés révén fejtik ki maradéktalanul a hatásukat.
Nagyon fontos, hogy valamennyi gyakorlatot a testi és szellemi ellazultság állapotában végezzük. A testi ellazultság azért lényeges, mert az adott ászana során megnyújtandó izmok csak ekkor nem fejtenek ki ellenállást, és engedik a teljes mozgást. A szellemi ellazultság pedig ahhoz kell, hogy az ászanákat a feszítő- és lazítómozgásokra, illetve a légzésre történő teljes összpontosítással végezhessük. A tudatos kilégzés jelentős mértékben segítheti az izomzat ellazítását, mivel a kilégzési szakasz az izmok ellazulásával jár.
A jóga megmutatja, hogyan hathatunk különböző légzéstechnikákkal a testre és a szellemre. Mindennapi, megszokott légzésünk sajnos messze eltávolodott a természetes és helyes légzéstől. Az egészséges légzés helyreállításának egyik alapvető feltétele a teljes jógalégzés begyakorlása.
Forrás: Yoga in Daily Life

Napi 5 perc jógalégzés az egészségért

A rohanó életmód miatt egyre kevesebb időnk jut a mozgásra, de legfőképpen a sportolásra. Izmaink elgyengülnek, hanyag, rossz testtartást veszünk fel.

A gyakori stresszes helyzetek idegessé, feszültté teszik az embert, ami nagymértékben rontja az idegállapotot. Ezáltal rossz közérzet, kimerültség és általános fáradtság lesz úrrá rajtunk. Azok az emberek, akik a nap nagy részében ülő munkát végeznek és szoros, testhez simuló ruhát viselnek az alsó légzésük nem annyira hatékony, mivel a rekeszizom nem képes megfelelően felemelkedni és lesüllyedni, mozgása visszafogott. Fizikai terhelés hatására kapkodva veszik a levegőt és ezért szellemileg is gyorsabban kimerülnek. Sokféle légzéstechnika létezik, melyeket ha rendszeresen használunk, kedvezően befolyásolja a légzés élettani hatását. E módszerek alapja a jógalégzés, melynek fő elemei a következők.

Az emberek nagy része hozzászokott a levegővétel helytelen módjához, pedig a légzés biztosítja a gázcserét a szervezetben, ami kihat a vérkeringésre, izomműködésre, szívműködésre és idegi folyamatokra is. A helyes légzéstechnika elsajátításával - a jógalégzéssel - hozzájárulunk egészségünk megőrzéséhez. Nő a tüdő vitálkapacitása, javul a légzőizmok működése. Oxigénben dús vér jut a sejtekhez és a széndioxid leadása is teljesebb lesz. Nyugodtabbá válik a légzés, jógalégzés hatására csökken a percenként vett levegővételek száma 15-20-ról, 8-10-re. A hatékonyabb gázcsere következtében, amit az új légzésforma biztosít, nem csak a légzés lesz nyugodtabb, hanem javul a szív munkája is, jobb lesz a vérkörökben keringés, az emésztőrendszerünk vérellátása fokozódik, de még a tüdő- hólyagocskák száma is növekszik, ami kissé meglepő első hallásra.
Kétféle testhelyzetben végezhetjük a jógalégzést, vagy kényelmesen törökülésben, vagy terpesztett lábakkal álló helyzetben. Kilégzés kezdetekor figyeljünk a behúzódó hasfalra, majd az ezt követő belégzés első pillanatában hasunkat engedjük előre nyomulni, sőt még domborítsuk is kifele. Ki- és belégzés között meg kell várni a légszomj keletkezését. Majd szívjuk be a levegőt a tüdőbe, miközben a bordákat kissé felemeljük mellkasunk kitágításával. (ilyenkor a hasfal már visszahúzódik) És végül felfelé szívjuk a levegőt, miközben vállunkat kissé megemeltük. Ezt a záró szakaszt hívjuk kulcscsonti légzésnek, ami a tüdőcsúcsokba sokkal több oxigént juttat, mint a szokásos légzés.
Amikor a belégzést orron át végezzük, ami pl. 6 másodpercig tart, a légzésvisszatartás ennek a fele, vagyis 3 mp, a szájon át történő kilégzés pedig a belégzési idő duplája vagyis 12 mp. A belégzést sosem szabad túl erőteljesen végezni, mindig légzésszünetet kell tartani. Ha a légző gyakorlatok végzését szakorvos javasolja vagy számunkra éppen nem ellenjavallt. Fokozatosan kezdjük el a tanulást naponta, lehetőleg éhgyomorra vagy pár órával étkezés után kint a szabad levegőn vagy jól kiszellőzetett helyiségben, laza ruhában. Eleinte csak 5-10 majd fokozatosan 25-30–ra is emelhető a gyakorlatok száma, de nagyon fontos hogy rendszeresen naponta végezzük. Csakis így lesz eredményes.
A légzésgyakorlatokat naponta háromszor végezve – alkalmanként 5 percig – három hónap alatt a magas vérnyomás tartós csökkentése érhető el! Életerőnket fokozó légzőgyakorlatunk idejét megszentelhetjük bensőnket átalakító rituáléval. Gyújtsunk egy szál gyertyát, helyezzük a közelünkbe egy számunkra kedves ember fényképét vagy egy szentképet, de feltöltődünk akkor is, ha növényeink kisugárzásának a közelében maradunk. Szomorú hangulatban, megbántottan ne kezdjük el jógalégzésünket! Ilyenkor befelé fordulva próbáljunk megbocsátani. Idézzünk fel egy kellemes élményt, éljük át újra a szeretetet és imádkozzunk, az is feltölt minket. Belégzéskor békesség tölti el a szívünket, kozmikus erő hatja át sejtjeinket, lelkünk megnyugszik és átélhetjük a létezés örömteliségét, a lényünket átható nyugalmat.
Forrás: Alternatív Gyógymódok

James Cameron filmrendező visszatért a Mariana-árok-béli merüléséről

James Cameron kanadai filmrendező egy történelmi jelentőségű merülésre vállalkozott: tengeralattjárójával a Föld legmélyebb pontjára, a Mariana árokba merült, és tért vissza onnan szerencsésen, egészségesen. Fontos felvételeket készített az árok élővilágáról, növényekről, állatokról. Eddig még nem rendelkezett a tudomány ilyen képekkel, a National Geographic Channel fogja vetíteni a felvételeket.

A híres filmrendező, James Cameron visszatért biztonságosan a felszínre és a nevét így is beírhatja a történelemkönyvekbe, mint az első önálló búvár, aki elérte a Mariana-árok legmélyebb pontját. A filmrendezőnek - akinek 1997-ben kasszasikert hozott a "Titanic" c. filmje és 11 Oscar-díjat nyert - ez volt 72.víz alatti utazása.

"Úgy éreztem, hogy egy nap alatt elmentem egy másik bolygóra, és ugyanazon napon vissza is jöttem," – mondta Cameron egy nyilatkozatában.

A közel hét mérföldnyi út és majdnem a fagypont alatti hőmérséklet - ahogy Cameron leírja -, mint egy "teljesen jellegtelen, idegen világ" hasonló a Hold felszínéhez. Megörökítették a 3D videón is és várhatóan bemutatják majd a National Geographic Channel-en .

A National Geographic-nak mondta Cameron, hogy útja a tengeralattjaróval, amit elnevezett Deepsea Challenger-nek, levitte 35756 láb (10898 méter) alá az óceán mélyére, a teljes sötétségbe.

"Merülni a sötétségben-ez olyasmi, amit egy robot nem tud leírni" - mondta Cameron. "Az út legfontosabb jelentősege azonban az, hogy kitágítja a lehetőségeket, hogy az ember meddig mehet, mit tud látni, és hogyan lehet értelmezni őket." A Mariana-árok merülés alatt, Cameron részt vett egy sor teszt merülésben,amely alatt világrekordot állított fel a legmélyebb egyéni tengeralattjáró távon.

Cameron Mariana-ároki merülése két óra 36 percig tartott az eredetileg tervezett mintegy hat órás merülés helyett. Talajmintákat gyűjtött és még vadon élő állatokat, amelyeket felhozott a felszínre további vizsgálat céljából. Azonban problémák adódtak a tengeralattjáró hidraulikus rendszerében, így le kellett vágni a feltárási időből. Az út alig több mint két és fél óra lett.
Ez volt az első út a Mariana-árok alján 50 év óta. 1960-ban, két felfedező tette meg a legelső utat az amerikai haditengerészet trieszti merülő fedélzetén, de nem tudtak felvenni látható képeket, mert a felkavart iszap zavaró volt az óceán fenekén.
A 70 perces visszaút után Cameron "vertikális torpedó" merülőjét egy helikopter fedezte fel majd egy Csendes óceáni kutatóhajó darujával emelték ki a tengerből.
Az expedíció orvosa Joe MacInnis mondta, Cameron útja "a végső teszt egy ember és a gépe között." A víz nyomása a Mariana-árok alján nyolc tonna négyzetcentiméterenként, ez a tengerszint feletti nyomás ezerszerese. Cameron merülését szigorúan figyelte a Microsoft társalapítója Paul Allen, aki jelen volt az óceán felszínén, hogy nézze Cameron történelmi merülését. Allen lelkes támogatta az űrkutatásokat is, és birtokában van a világ legnagyobb jachtja, amely egy teljesen felszerelt tengeralattjáróként is működtethető.
Forrás: Yahoo News
Fordította: Edit Bocskay Scott 

A 10 ezer éves forradalom

Az eddig véltnél jóval korábban, már 19 ezer éve megkezdődött a földművelésre való áttérés, amire az állandó települések, a komplex temetkezési és társadalmi szokások, illetve növényi maradványok utalnak a termékeny félhold peremvidékein.

Az a „pillanat”, amikor a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek letették a lándzsát és elkezdtek földműveléssel foglalkozni jó 11 ezer évvel ezelőtt, az emberiség történetének egyik leggyorsabb és legfontosabb változásának tekinthető. Ez volt a neolitikus forradalom.

Az élelem előállítása és tárolása a Homo sapiens leleményességének, a technikai fejlődés ugrásszerű változásának köszönhető, amit az iparosok és kézművesek specializálódása, az állandó lakóépületek megjelenése és a termelékenység növekedése követett.

Természetesen a paradigmaváltás nem volt ennyire gyors: 14 500 éve voltak először láthatók a kulturális változás nyomai a mezőgazdaságban, ekkor terjedtek el a vad gabonafélék illetve a kőből épült lakóházak. A földművelés a levantei térségben, a termékeny félholdnak nevezett területen kezdett kialakulni, amely a mai Egyiptom északi részétől Izraelen és Jordánián át a Perzsa-öböl partjáig húzódott.

A legújabb bizonyítékok viszont azt mutatják, hogy a földművelés jóval korábban, 19 ezer évvel ezelőtt kezdődött – derült ki amerikai és brit régészek, biorégészek közös kutatásából. „Munkánk azt sugallja, hogy a vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozó emberek bizonyos helyeken elkezdtek nagyobb számban összegyűlni, építkeztek, sokkal komplexebb rituálékat folytattak és temetkezési szokásaik voltak” – magyarázta Jay Stock cambridge-i kutató.

Az archeológusok az egykori termékeny félhold peremvidékein, az Azraq-medencében és a jordániai lápokon folytattak kutatásokat. „Mivel ezek az emberek csak átmeneti szálláshelyeket építettek, nem foglalkoztak velük különösebben a mezőgazdálkodás fejlődésével kapcsolatos kutatásokban. Ehelyett a Natúf-kultúrára helyezték a hangsúlyt; a 14 500 éves, mezolitikus eredetű, közel-keleti régészeti kultúrának ugyanis sokkal több kulturális előzménye van az átmenetet illetően” – fejtette ki Stock.

A kutatók eddig azért is kerülhették el az Azraq-medencét, mivel ott rendkívül szélsőséges időjárási körülmények fogadják az odaérkezőket: a 45 fokos hőmérséklet miatt a terepmunkát reggel 5 órakor kell elkezdeni, de délben azt a viharos szelek miatt már nem lehet folytatni. Az ide elmerészkedő kutatók eddig legfeljebb a Mediterráneumhoz legközelebb eső területeket fésülték át.
Az egyik legmegdöbbentőbb felfedezés az egyik jordániai sírból került elő: a férfit ugyanis ülő pozícióban, ruhába csavarva temették el. De Uyun-al-Hammamban például a vadászt egy rókával együtt helyezték végső nyugalomra, ami „arra utal, hogy erős emocionális és szimbolikus kapcsolat lehetett ember és állat között az első háziasított négylábú, a kutya megjelenése előtt, ami kontinuitást feltételez a későbbi korok temetkezési és társadalmi szokásaival” – mondta el Lisa Maher, a berkeley-i Kaliforniai Egyetem oktatója.
A Jordánia keleti felén található Kharaneh IV sem arra utal, mintha az itt élt, vadászó-gyűjtögető életmódot folytató közösségek átmeneti szállásnak gondolták volna az Azraq-sivatag homokjának fogságában levő települést. A kéthektáros, 19 ezer éves tábort ugyanis 1200 éven keresztül lakták, az emberi tevékenység pedig annyira látványos, hogy az a Google Earth nevű programmal is jól kivehető.
Forrás: Múlt Kor

A leggazdagabb gabona: köles, barnaköles

Sürgősen fel kell hívnunk az emberiség figyelmét erre az értékes tápanyagra, mert ez a Föld ásványanyagokban leggazdagabb gabonája . A kölesliszt gluténmentes termék , mentes a ragacsos fehérjétől, ami gluteninből és gliadinból áll.

A köles a zabhoz hasonlóan a toklászosok családjába tartozik, eredeti őshazája India. Az egyik legősibb kultúrnövény. Németországban már a Krisztus előtti időben is termesztették. Száz évvel ezelőtt még óriási jelentősége volt a táplálkozásban, mára azonban feledésbe merült. 

Igen sok kovasavat tartalmaz, továbbá fluort, ként, foszfort, vasat, magnéziumot, káliumot, cinket stb. Különösen gazdag a B-vitaminok csoportjában, mint B1, B2, B6, B17, pantoténsavban és nikotinsavamidban.

A köles a maga 100 g-ra vonatkoztatott 550 mg kovasavával 6,8 mg vassal, 0-6 mg fluorral, 3 mg nátriummal, 170 mg magnéziummal e fontos ásványi anyagok bőséges tárháza. Figyelemre méltó, hogy ebben a növényben az ásványi anyagok, a nyomelemek és növényi hatóanyagok igen finom, csaknem homeopátiás formában vannak jelen, melyek pozitívan hatnak a csontok és porcok egészségének visszaállításában. Sejtjeink és egész szerveztünk egyedülálló módon csak az ilyen finom formában lévő ásványi anyagokat tudja maradéktalanul felvenni. A köles egyszerre képes salakanyagként kiválasztani a pangó ásványi anyagokat a szervezetből és az ásványi anyag veszteséget kiegyenlíteni.

A kovasav, mint vízkötésű szilíciumdioxid különleges őszi szubsztanciát jelent minden élő szervezet számára. Orosz tudósok fedezték fel, hogy kovasav nélkül egyetlen élő anyag, egyetlen szervezet sem tudna létezni . A növényeknél a kovasav elsősorban építő és támasztó funkciót lát el. Az emberi és állati szervezetben is nélkülözhetetlen. Mésszel együtt elsősorban támasztó funkciót tölt be, a kovasav biztosítja a rugalmasságot, a mész pedig a szilárdságot.

A kovasav adja meg a kötőszövetek (csontváz, kötőhártya) szilárdságát is. A kötőszövet a szervezet legősibb szövete. A magas kovasav eredménye a friss sima bőr és az erőteljes fénylő haj. A kovasav a fluorral együtt hatva gondoskodik az egészséges fogakról és szilárd körmökről.

Sok ember szenved különböző tartási hibáktól. A köles ebben is sokat segíthet, valamint a tüdő különböző betegségeiben, mint hörgőgyulladás, asztma, mert ellenállóvá teszi a szöveteket és síkossá a nyálkahártyát. Növeli a szövetek rugalmasságát és ellenálló erejét.

Az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken a szövetek kovasav tartalma. Ez a bőr ráncosodásában, a kötőszövetek gyengeségében, visszerességben, aranyérben, porckorong sérülésekben, tartási problémákban, vérellátási zavarokban, szédülésben, fáradtságban, ekcémában, fogsérülésekben, ízületi sérülésekben, ízületi gyulladásokban, a körmök törékenységében, az értelem és az idegrendszer gyengülésében és allergiás jelenségekben nyilvánulhat meg. A kovasav különösen a B-vitamin tartalma miatt messzemenő hatást gyakorol az idegrendszerre is.

A köles táplálkozási eredetű hiányállapotban képes javulást hozni. Csonttöréseknél rendszeresen kellene kölest fogyasztani. A gyulladásos állapotok – mint pl. a hólyaggyulladás – köles étrend mellett rendszerint gyorsabban gyógyulnak. Sajnos az emberek manapság rendkívül kevés kovasav tartalmú ételt esznek, vagy az élelem eleve ásványi anyagokban szegény területről származik, ezért a szokásos étrend nem fedezi a szükségletet.

A titkos recept: teljes értékű barnaköles

Mivel az ismert aranyköles kemény kovasav tartalmú héja étkezésre alkalmatlan, ezért hántolni kell. Az aranykölesen kívül létezik az ősi- vagy barnaköles, amit nem kell hántolni . A középkor gyógyítóival egyetértve ezt a növényt még napjainkban is nagyra értékelhetjük és továbbadhatjuk az egészségmegőrzés titkos receptjeként nem csak idősödő korúaknak.

Mint már említettük, a barnaköles nem alkalmas hántolásra, viszont sokkal magasabb a táplálkozási értéke mint a héjától megszabadított aranykölesnek. Mint köztudott, az ásványi anyagok és a nyomelemek a magok külső rétegeiben halmozódnak fel és a hántolással a tizedére csökken ezen értékes anyagok mennyisége. Mivel a barnakölest héjastól őrlik, így minden vitális anyag az őrleményben marad .

A hőkezeletlen tápanyagokat a szervezet sokkal könnyebben veszi fel mint a hőkezelt. Nyersen fogyasztva a barnaköles is a bázisképző gabonák közé tartozik, így fogyasztásával megelőzhető az elsavasodás, az ásványi anyag veszteség és az elsalakosodás.

A barnaköles csak magas humusztartalmú talajon termelhető számottevő terméshozammal. Termesztésének alapvető feltétele a környezetkímélő talajművelés, a szükségletnek megfelelő tápanyagellátás és csak szerves trágya használata. A barnakölest még nem klónozták, nem génmanipulálták és nem hibridizálták. Ennek az egészséges művelési formának köszönhető, hogy a benne lévő B-vitaminok, pantoténsav, vas, fluor stb. megőrizték eredeti ősi formájukat.

Az őrölt barnaköles még hatékonyabb, mert a kölespelyhet előállítása során forró gőzzel kezelik és stabilizálják. Az őrölt barnaköles belekeverhető müzlibe, a legtöbb folyadékba, mint pl. frissen préselt gyümölcslébe, levesekbe, vagy joghurtba. Két teáskanál barnaköles liszt egy reszelt almával elkeverve fogyasztható kisebb előételként, a reggeli kiegészítéseként vagy uzsonnaként.

A csontrendszer betegségek elleni bázisétele

A köles értékes ásványi anyagaival teljes értékű gyógyító nyerskoszt lehet minden csontrendszeri betegségben, különösen a kis- és nagyízületek artrózisainál és a gerincoszlopnál. A nyers köles gyógyító erejét természetesen meg kell még erősíteni további natúr élelmiszerekkel és egészséges életmóddal.

Jótékony hatására álljon itt egy példa. Egy 75 év körüli hölgyet, aki már csak mankóval tudott közlekedni, porckorongműtétre bevittek a kórházba. Alapos kivizsgálás után a főorvos közölte vele, hogy a sikeres műtéthez már túl későn érkezett, és meg kell békélnie a helyzettel, hogy néhány hét elteltével egész életére tolókocsihoz lesz kötve. Röviddel e sokkoló nyilatkozat után visszatért ágyához a kísérő másik orvos és azt mondta neki, ő idős szüleitől tudja, hogy derékfájásra már évek óta naponta 3-4 teáskanál kölespelyhet fogyasztanak teában, kávéban, levesben vagy egyéb folyadékban elkeverve, és azóta akadálytalanul tudnak dolgozni. A hölgy odahaza elkezdte rendszeresen fogyasztani a kölespelyhet, étrendjét pedig átállította nyerskosztra. A siker nem sokáig váratott magára. Hamarosan félre tehette előbb az egyik, majd a másik mankóját. Jó ideje már minden fájdalom és akadályoztatás nélkül jár bevásárolni. A köleshez mind a mai napig hű maradt.
Pontosan a kölesben gazdagon előforduló kovasavnak köszönhető, hogy megakadályozza az érelmeszesedést és visszaadja az elváltozott erek rugalmasságát, javítja ezzel a vérellátást és normalizálja a magas vérnyomást. Egyúttal a kovasav megállítja az erek további meszesedését. Gotthard Schettler professzor már a nyolcvanas évek elején beszélt róla, hogy a kóros érelváltozások „valószínűleg visszafejleszthetők". Sőt, újabban már röntgenfelvételekkel is sikerült igazolni az érelmeszesedések ilyen módon való visszafejlődését. (Prof. Hans Kaffarnik – Marburgi egyetem)
Kivonat a Waerland-Monatsheft 2003 áprilisi számából. További információk: G. A. Ulmer „Die besonderen Heilwirkungen von Hafer und Hirse" (A zab és a köles különleges gyógyhatásai), www.urkornhof.at.
Fordította: Bélteki Antal
(Bee Culture, 2004. szeptember)
Forrás: EzoTop

Miért volt a H1N1 kampány?

Az Európai Parlament szerint túlzó és káros volt a WHO és a nemzeti egészségügyi hatóságok riadalom keltése a H1N1 járvánnyal kapcsolatban, ami végül azt eredményezte, hogy eltorzultak a népegészségügyi prioritások.

A jelentés és a végül elfogadott határozat kiemeli, hogy gyógyszergyári érdekek motiválta döntések miatt rengeteg pénz ment veszendőbe, ami nagyobb hatékonysággal is felhasználható lett volna.

A hatóságok által keltett indokolatlan félelem nem csupán azt eredményezte, hogy Euro milliárdok mentek a kukába, hanem azt is, hogy az emberek bizalma megrendült a hivatalos szervekben és egy esetleges valódi veszély esetén szkeptikusan reagálnának.
A Natúr Hírek és több más épeszű szervezet a teljes kampány során többször hangsúlyozta, hogy egy hangos ostobasággal van dolgunk, amit a média felkapott és világvége hangulatot teremtve mutatta be az “influenza gyanús tünetekkel” kórházban heverő kismamát, a “makk egészséges fiatal vállalkozót” aki 2 nap alatt meghalt vagy az üres tantermet, ahonnét a munkában megfáradt tanár hazaküldte az összes gyereket, mert egyikük eltüsszentette magát.
Négy év telt el azóta és ma már mindenki egyet ért abban, hogy egyrészt nem volt járvány, másrészt semmit nem ért a kampányszerű oltás. Az egésznek a hátterében a pénz állt. Ugye emlékszünk, hogy a hazai kampányban vezető szerepet vállaló szakemberek milliós jutalmakat zsebeltek be. Hogy a forgalomba hozást segítsék, bevált engedélyezési protokollokat kellett megváltoztatni és előállt az a furcsa helyzet, hogy egy múlt héten kifejlesztett védőoltás előbb kerülhet a patikákba, mint egy 4000 éve használt gyógynövényből készült tea.
Az oltás mellékhatásaként többen lettek influenzásak és még ők voltak a szerencsésebbek. Voltak, elsősorban gyerekek, akik súlyos szövődményekkel bajlódnak azóta is. 
Éppen két éve publikáltuk azt a kutatási adatot, ami szerint a d-vitamin egymagában hatékonyabb mindenféle influenza ellen, mint az összes védőoltás a a Tamiflu együttesen. Az eltelt két év során örömmel nyugtázhattuk, hogy a d-vitamin napi ajánlott bevitele (biztosan állíthatom, hogy nem miattunk) háromszorosára nőtt. 
Forrás: NatúrHírek

Elvesztette 25 hackerét az Anonymous

Az Anonymous internetes kalózhálózat 25 hackerét vették őrizetbe Európában és Dél-Amerikában végrehajtott rendőrségi razziák során - közölte szerdára virradóra az Interpol.

A nemzetközi rendőrszervezet közleménye szerint Argentínában, Chilében, Kolumbiában és Spanyolországban csaptak le a hackerhálózat tagjaira.

Huszonöt 17 és 40 év közötti gyanúsítottat vettek őrizetbe, akik összehangolt számítógépes támadásokra készültek több intézmény, köztük a kolumbiai védelmi minisztérium és az elnöki hivatal honlapjai, a chilei Endes villamos művek és a nemzeti könyvtár számítógépes rendszere ellen.
Az Interpol szerint 15 városban, 40 helyszínen tartottak házkutatásokat, és 250 távközlési berendezést, illetve mobiltelefont koboztak el a kiberbűnözőktől.
Az Anonymous az elmúlt hónapokban számos internetes támadást hajtott végre világszerte, s egyre inkább ismert biztonsági cégek, bűnüldöző és egyéb kormányzati szervek ellen összpontosítja kalózakcióit.
A csoport januárban több órára megbénította az amerikai igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) portálját, illetve a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) honlapja elleni támadás elkövetőjeként jelentkezett.
A minap a Stratfor amerikai biztonságpolitikai elemzőintézet elleni támadással hozták összefüggésbe az internetkalózok laza szerveződéseként működő hálózatot.
Forrás: HVG

A hacker az új terrorista?

Az FBI igazgatója szerint a hackerek és a kibertámadások hamarosan nagyobb fenyegetést jelentenek Amerika biztonságára, mint a terrorizmus.

Robert Mueller - a Szövetségi Nyomozóiroda igazgatója - az RSA 2012 San Franciscó-i konferencián fejtette ki azon véleményét, miszerint a nem túl távoli jövőben az internetes fenyegetés első számú veszéllyé lép elő. "Le kell vonnunk a terrorizmus tanulságait, és alkalmaznunk kell azokat a kiberbűnözésre."

Mueller megemlítette, hogy az Egyesült Államok elleni kiberhadjárat részeként az al-Kaidának, a szomáliai al-Shabaabnak és más csoportoknak egyre fejlettebb műszaki ismeretek állnak a rendelkezésére. A fenyegetés másik része a külföldi államok és a szervezett bűnözői csoportok által végzett digitális kémkedésben nyilvánul meg.
Az FBI igazgatója arra szólította fel a magánszektort, hogy működjön együtt a kormánnyal a kiberbiztonság területén, különös tekintettel az Anonymous hackercsoportnak a Stratfor amerikai székhelyű magán hírszerző cég elleni támadására, illetve a Wikileaks által meghackelt és közzétett elektronikus levelekre.
Emellett az FBI olyan szövetségi törvény elfogadását szorgalmazza, amely arra kényszeríti a jó hírnevüket féltő magáncégeket, hogy tegyenek jelentést a hackelésekről a kiberbiztonsági és rendvédelmi szerveknek, valamint a fogyasztóknak.
Az Anonymous Mueller kijelentéseire a Twitteren is válaszolt, és azzal vádolta az FBI-t, hogy a félelmet szítja, amikor a csoportot olyan terrorista szervezetekhez hasonlítja, mint az al-Kaida.
Forrás: Hír24

Megvan az elveszett kínai Nagy Fal

A kínai Nagy Fal több száz éve "elveszett" szakaszát fedezte fel egy brit kutató nem messze a kínai-mongol határtól: az erődítményrendszernek ez az első része, amelyet Kínán kívül tártak fel.

William Lindesay tavaly augusztusban indult útnak a Góbi-sivatagba, hogy megtalálja azt a falrészt, amelyről utoljára egy 12. századi térképén szerepelt feljegyzés. "Már a második nap közepén rábukkantunk. Először egy nagyjából lábszárközépig érő falszakaszt fedeztünk fel, de ahogy elkezdtük követni, tíz perc után elénk tárult a teljes lenyűgöző falrészlet" - idézte a szakembert a The Daily Telegraph.

Az eddig felderítetlen szakasz híre hatalmas szenzációt keltett Kínában: a felfedezés vezető téma lesz a National Geographic magazin jövő havi helyi számában. Az "elveszett" falrészlet majdnem 100 kilométer hosszú: föld és egy helyi bokorfajta ágainak a keverékéből készült. Lindesay 1986-ban érkezett Kínába, hogy végiggyalogoljon a Nagy Fal maradványainak mentén. A majdnem 2500 kilométer hosszú út során folyamatosan tanulmányozta a falat, és munkájáért 2006-ban átvehette a Brit Birodalom Érdemrendjét.

Kalandos út vezetett a falakig

"1997 óta kutatom ezt a területet, azóta, hogy egy barátom kaptam egy 12. századi térképmásolatot, amelyen vörös vonal jelezte Dzsingisz Kán csatáinak helyszíneit, és alatta ott futott a fal jelölése" - idézte fel a kutató. Amikor azonban kérdezősködni kezdett a falszakaszról Mongóliában, egyre-másra azt válaszolták neki, hogy az építmény már teljesen elpusztult. Egy holland történész később említést tett Basan Tudevinről, egy nyugdíjas mongol földrajztudósról, aki sokszor bejárta a Góbi-sivatagot. Hosszas keresés után Lindesay egy újsághirdetés révén találta meg a tudóst.

Tudevin beszámolt neki a sivatagban látott maradványokról, amelyeket a brit kutató sorra végignézett a Google Earth program segítségével. Végül rábukkant egy "fekete tollvonásra" emlékeztető alakzatra, és azonnal expedíciót szervezett a területre. A mongol kormány garantálta, hogy zavartalanul dolgozhatnak a kínai-mongol határtól mintegy negyven kilométerre északra fekvő térségben. Lindesay szerint a helyiek által Dzsingisz falaként ismert erődítményszakaszt a Han-dinasztia idején építhették, az időszámításunk előtti 120 környékén, hogy megvédjék a térségét az ázsiai hunokként ismert hsziungnu (Xiongnu) néptől. 
A minták radiokarbonos kormeghatározása szerint azonban a falszakaszt a 11. vagy 12. században újjáépítették. Lindesay úgy véli, hogy a falat vagy a nyugati Hszia-dinasztia (Xia) erősítette meg, mielőtt Dzsingisz Kán seregei véget vetettek uralkodásának, vagy Dzsingisz Kán harmadik fia, Ögödej mongol nagykán építette újjá, hogy megakadályozza a gazellák Kínába szökését.
Forrás: Pozitív Nap

Párás vízi világot fedezett fel a Hubble-űrteleszkóp

“GJ 1214b egyetlen ismert bolygóra sem hasonlít, hiszen nagy részét víz teszi ki” – hangsúlyozta Zachory Berta, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója, a tanulmány vezető szerzője.

A felfedezésről az Astrophysical Journal online kiadásában jelent meg tanulmány. A GJ 1214b katalógusjelű planéta nagyobb, mint a Föld, de kisebb, mint az Uránusz.

A bolygót még 2009-ben figyelték meg először a Hubble segítségével, de csak most sikerült megismerni összetételét és légkörét – olvasható a Space.Com űrkutatási hírportálon.

Eddig a csillagászok 700 exobolygót fedeztek fel, és további 2300 jelöltet térképeztek fel. Ezek a planéták igen nagy változékonyságot mutatnak, hiszen van közöttük “habkönnyű, és olyan sűrű is, mint a vas. Felfedeztek már olyan idegen világot is, amely egyszerre két nap körül kering, hasonlatosan a Tatuinhoz, amelyen Luke Skywalker felnőtt.

A GJ 1214b, amely mindössze 40 fényévnyire van a Földtől a Kígyótartó (Ophiuchus) csillagképben, teljesen új kategóriát képvisel. A szuperföldekhez tartozik, mivel átmérője 2,7-szer haladja meg a Földét, a tömege pedig hétszer nagyobb. Egy vörös törpe körül kering 2 millió kilométeres távolságra, s felszínén a hőmérséklet eléri a 230 Celsius-fokot, vagyis túl forró, hogy élet legyen rajta.
A tudósok 2010-ben vetették fel először, hogy a GJ 1214b javarészt vízből áll, bár egyértelműen nem sikerült bizonyítaniuk az állításukat.
Zachory Berta kutatócsoportjával a Hubble széles látószögű kameráját használták vizsgálataikhoz. Mivel ismerték a bolygó tömegét és méretét, kiszámolták sűrűségét, amely mindössze 2 gramm köbcentiméterként. A Föld sűrűsége 5,5 gramm köbcentiméterként, a vízé 1 gramm köbcentiméterként.
Ebből arra következtettek, hogy a GJ 1214b bolygón sokkal több a víz és sokkal kevesebb a kőzet, mint a Földön. Az idegen világ belső szerkezete is jelentősen különbözhet a Földétől.
“A magas hőmérsékletnek és a magas nyomásnak köszönhetően egzotikus anyagok képződhettek – forró jég, vagy szuperfolyékony víz, ami teljesen különbözik a mi tapasztalatainktól” – magyarázta Zachory Berta.
A GJ 1214b valószínűleg sokkal távolabb alakulhatott ki napjától, ahol bőségesen volt jég, majd közelebb vándorolt a vörös törpéhez.
Mivel a bolygó oly közel van a Földhöz, elsőszámú célpontja lesz a további kutatásoknak, például a NASA James Webb-űrteleszkópjának, amelyet a tervek szerint 2018-ban állítanak pályára.
Forrás: Gépnarancs

Kábelhiba miatt tűnhettek a fénynél gyorsabbnak a neutrínók

Az elmúlt hónapokban nagy feltűnést keltő bejelentés, mely szerint neutrínók gyorsabban haladtak egy kísérlet során a fénynél, egy GPS-hibán alapulhat.

Mint arról korábbi cikkeinkben beszámoltunk, a CERN egyik részecskegyorsítójában keltett neutrínók 60 nanoszekundummal gyorsabban tették meg 730 kilométeres útjukat az olaszországi Gran Sasso föld alatti detektorához, mint ahogy a fény odaérhetett volna (egy nanoszekundum a másodperc egymilliárdod része). Legalábbis ezt állította az OPERA kísérlet több száz kutatója, míg más fizikusok szkeptikusan fogadták az eredményt, amely ellentmondott a fizika egyik legfőbb törvényének, mely szerint a fénynél nincs nagyobb sebesség.

A neutrínók áthaladási idejének mérésében a GPS-rendszer is szerepet játszott: ezzel hangolták össze a CERN és Gran Sasso óráit.
A 60 nanoszekundumos eltérésnek igen egyszerű oka van: egy hibás kábel (egy GPS-vevő és egy számítógép között) okozta a nagy izgalmat kiváltó mérési eredményt. James Gillies, a CERN szóvivője elmondta: ez valóban egy lehetséges magyarázat, de további méréseket végeznek, hogy megbizonyosodjanak róla.
A CERN főigazgatója körlevélben közölte, hogy két problémát is találtak az OPERA kísérlettel: az egyik növelné, a másik csökkentené a megfigyelt furcsa jelenséget. A növelő egy hibás elektronikai egység, a csökkentő pedig egy jelkábel laza kapcsolata. Az utóbbi egy optikai kábelé, amely az órák szinkronizálására szolgáló, olaszországi GPS-vevőt kötötte össze a mérőrendszerrel. A kísérletezők tanulmányozzák a két hiba lehetséges hatásait, de konkrét eredményeket csak a CERN-i gyorsítórendszer áprilisi elindulása utánra, májusra igérnek.
Horváth Dezső, az az MTA KFKI RMKI részecskefizikusa az [origo]-nak elmondta: a kísérletekben mindig vannak bizonytalanságok és mindig előfordulhatnak hibák. "Az előbbieket igyekszünk minimalizálni és a nagyságukat megbecsülni, az utóbbiakat ki kell küszöbölni. Amikor azonban valami olyan új jelenséget észlelünk, amely a korábbiaknak ellentmond, igencsak szkeptikusak vagyunk. Addig nem hiszünk el semmit, amíg másik, független kísérlet meg nem erősíti. Amikor az olaszországi Gran Sasso földalatti labóratóriumban működő OPERA nevű kísérlet tavaly szeptemberben közölte, hogy a Genf melletti CERN-ből küldött neutrínónyaláb a 730 km-es távolságot 60 nanomásodperccel gyorsabban tette meg, mint a vákuumbeli fénysebesség, mindenki felszisszent, mert ez ellentmond a relatívitáselméletnek, amelyet 100 éve minden kísérlet messzemenően igazol. A CERN óvatosságra intett ezzel kapcsolatban és maguk a kísérletezők is igen visszafogottan nyilatkoztak. Ugyanakkor persze a fizikusok között óriási érdeklődést váltott ki a megfigyelés, nagyon sokan próbálták ezt az eredményt elhelyezni a fizika ismert rendszerében" - mondta Horváth Dezső.
Forrás: Origo

Egyelőre titkosítják a világpusztító vírust

Az ENSZ továbbra is titkosításra javasolja azt a két tanulmányt, amely leírja a mutációnak alávetett madárinfluenza-vírusokat.

Tavaly év végén tették fertőzőbbé és veszélyesebbé a H5N1-et, majd jelentős ellenállás okán januárban két hónapra felfüggesztették a további kutatásokat.

Most a WHO - nemzetközi szakértőkkel és amerikai biztonsági tisztségviselőkkel tartott - kétnapos konzultáció után közölte: arra az elvi megállapodásra jutottak, hogy közegészségügyi okból ki kell adni az erről a témakörről készült tanulmányokat, de jelen esetben meg kell várni az alaposabb kockázatelemzést.

A WHO ezzel a munkájukat bemutatni kívánó tudósok és az amerikai kormány közötti vitában foglalt állást. A kutatást két csoport egymástól függetlenül végezte az Egyesült Államokban és Hollandiában. Amerikában a megrendelő, a Nemzeti Egészségügyi Intézet kívánta megtudni, hogy milyen genetikai változtatásokkal történhet meg az emberre is veszélyes törzs kialakulása.
A H5N1 jelzésű madárinfluenza igen ritkán fertőz meg embereket, de folyamatosan jelen van a világban: december óta tíz ember halt meg miatta Egyiptomban, Indonéziában, Kambodzsában, Kínában és Vietnamban. Kínában ráadásul egy új, a baromfiállomány megvédésére használt vakcináknak ellenálló törzs jelent meg, amely már Vietnámban is fertőzéseket okoz, és kimutatták Bangladesben és Nepálban is.
Forrás: Hír24

A meditáció növeli az agy méretét!

Nagyobbá válik a meditálók agya, szemben a nem meditálókéval. A Harvard, a Yale és a MIT kutatói megtalálták első bizonyítékát annak, hogy az agy fizikai struktúráját megváltoztatja a meditáció.

Az agyat vizsgálva kiderítették, hogy annak bizonyos területei, a figyelem és az érzékelés feldolgozás bemeneti oldaláért felelős területeknek a megvastagodásával dicsekedhetnek a gyakorlott meditálók. A szürkeállomány egy részében történt megvastagodás az idősebb meditálóknál sokkal hangsúlyosabb, mint a fiatalabbaknál, mindez azért érdekes, mert a kéregállomány a korral épp elvékonyodni szokott. Ez arra enged következtetni, hogy a meditáció a felnőtteknél elősegíti a kéreg formálhatóságát a tudatossági és az érzelmi feldolgozás területein, mondta Sara Lazar, a Harvard Medical School kutatás vezetője. Ezek az eredmények egybecsengenek a korábban már zenészeknél és zsonglőröknél megismertekkel. Azaz, hogy a zenészek agya a zenéért felelős területen a zsonglőrök agya pedig a motoros működésért felelős területeknél vastagodott meg. Mindez azt jelenti, hogy a felnőtt agy struktúrája ismételt gyakorlás hatására meg tud változni.

Lazarék kutatásukban húsz meditáló és tizenöt nem meditáló ember agyát hasonlították össze. Megjegyzendő, hogy a sikeres meditálók megszokták a nem gondolkodást és azt, hogy a dolgokat ne bonyolítsák az elméjükben.

A vizsgálat résztvevői átlagosan negyven percet meditáltak naponta, némelyek csupán egy év óta, mások évtizedek óta. A meditáció mélységét a lélegzetvétel lassulásával mérték. Kiderült, hogy azoknak változott leginkább az agya, akik a legmélyebbre jutottak a meditációban. Lazar összegzése szerint ebből az következik, hogy az agy szerkezete a meditáció következtében változott meg, nem pedig azért mert magának az agy szerkezetnek vastagsága vezetett el a meditációhoz.

Sara Lazar tíz éve kezdett el meditálni, mostanában heti háromszor végez befelé forduló meditációt. Eleinte nem volt biztos benne, hogy működni fog, ám állítja, hogy határozottan előnyös változásokat tapasztalt. Csökkent a stressz szintje, több lett a tiszta gondolata, és a nehéz helyzetekben szükséges koncentráló képessége is javult.

Csapongó gondolatok féken tartása

A meditáció bárhol, bármikor gyakorolható. Azok, akik meditálnak, hamar rájönnek, hogy a fejükben lejátszódó gondolatok folytonos áramlásában nagyon kevés lényegi rész van csupán. Lazar ezt a következőképp kommentálja: a cél nem az, hogy kiürítsük a fejünket hanem, hogy ne ragadjunk le az össze-vissza cikázó gondolatoknál. Például egy fontos határidő esetén az emberek azon aggódnak, hogy nem fogják tudni azt tartani, vagy hogy a végeredmény fog-e tetszeni a főnöknek. Az ember meg tudja magát őrjíteni a haszontalan „mi lesz ha” hozzáállással. Azonban ha a jelen pillanatra fókuszálunk, arra, hogy mit kell tenni és épp most mi történik, akkor a stressz jelentős része elpárolog. A gátló érzések átváltoznak motiváló érzésekké. A vizsgálatokból kiderült az is, hogy nem túl nagy a szürkeállomány vastagodás, csupán négy-nyolcezred inchnyi. Azonban ez arányban áll azzal, hogy a személy mióta végzi a meditációt, és azzal is, hogy milyen intenzíven végzi azt.

Természetesen számos alapkérdés vár még megválaszolásra, például, hogy mi okozza a megvastagodást, vagy hogy a meditáció következtében vajon több agysejt kapcsolódás jön-e létre és több vér ér keletkezik-e, illetve, hogy a megvastagodott agy miként befolyásolja a mindennapi magatartást. De kérdés az is, hogy a meditáció elősegíti-e a megnövekedett kommunikációt az agy érzelmi és intellektuális része között. Ezen kérdések megválaszolásához szélesebb körű vizsgálatokra is szükség lesz, de már az eddigi eredmények is igen bátorítóak, mondta Lazar. A kutatás vezetője hozzátette, hogy több embert fognak majd a vizsgálatokba bevonni és többszörös vizsgálatnak alávetni.  A kutatásba bevont alanyoknak meg kell majd vizsgálni az agyát a meditáció megtanulása előtt és azt követően is. Lazar kutató csoportja tervei szerint elkövetkező vizsgálataik során fény derülhet a vastagodás funkciójára, és hogy ez miként befolyásolja az érzelmeket és az értelmet a tudatosság és az ítélőképesség tekintetében.
Lassuló öregedés?
Mivel a fentiekben említett befelé figyelő meditáció ellensúlyozza az agy felszínének természetes vékonyodását, jogosan merül fel a kérdés, hogy ennek szerepe lehet-e az öregedés lassításában esetleg annak visszafordításában.
Lazar óvatos válasza szerint eredményeikből az derül ki, hogy az agy egy piciny területének lassabb kéreg vékonyodása feltételezheti, hogy a meditáció segíthet az agy némely területe öregedésének lassulásában. Fontos felidézni, teszi hozzá a tudós, hogy a szerzetesek és yógik ugyanazon betegségektől szenvednek, mint a legtöbb ember. Ők is megöregednek és meghalnak. Azonban megnövekedett kapacitású figyelemnek és memóriának örvendenek.
Harvard Gazette
Tallián Hedvig
Forrás: Gondola

Feltörték a CIA honlapját

Elérhetetlen volt pénteken az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség honlapja. Az Anonymous nemzetközi hackercsoport jelentkezett azzal, hogy ez az ő művük volt.

Látványosak az Anonymous-csoport akciói 

"CIA tango down" - írta az Anonymous egyik tagja a YourAnonNews című Twitter-profilon, amelyet a csoport rendszeresen használ tevékenysége publikálására. A tango down a katonai zsargonban egy ellenséges elem megsemmisítését jelenti. Mást nem közölt a csoport az állítólagos támadással kapcsolatban. A CIA egy szóvivője a francia hírügynökség érdeklődésére azt mondta, hogy vizsgálják az üzemzavar okát és a Twitter-üzenetet.

Az Anonymus tagjai arról is beszámoltak, hogy megtámadták a mexikói bányaipari kamara honlapját. Az oldal valóban elérhetetlen volt pénteken. Egy másik hackercsoport, az Anonymoushoz közel álló Lulz Security már egyszer, tavaly júniusban megtámadta a CIA honlapját.
Egy héttel ezelőtt az Anonymous közölte, hogy sikerült lehallgatnia az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) és a brit Scotland Yard kiberbűnözéssel foglalkozó nyomozóinak bizalmas konferenciahívását, amelyben éppen a hackercsoport tagjainak jogi felelősségre vonásáról volt szó. Az FBI megerősítette akkor a hackerek bejelentését.
Az Anonymous látványos akcióival az elmúlt hónapokban az egyik legismertebb nemzetközi hackercsoporttá nőtte ki magát.
Forrás: MNO

Miért költözik el James Cameron az Egyesült Államokból?

Aki azt gondolja, hogy James Cameron Hollywoodi filmrendező azért költözik el egész családjával együtt az Egyesült Államokból, hogy gyerekei „jobb munkamorált tanulhassanak” jobb, ha újragondolja a lapokban olvasott híreket.

„Cameron egy 1067 hektáros farmot vásárolt Új-Zélandon. Az Új-zélandi Tengerentúli Bevándorlási Hivatal számára benyújtott igénylő lapon Cameron úgy nyilatkozott, hogy ő és családja „határozatlan ideig szándékozik Új-Zélandon maradni és az ingatlant azért vásárolta, hogy azon egy igazi farmot üzemeltessen,” írja az Associated Press.

Cameron egy 5 millió dollár értékű villát hagy maga mögött Malibuban, hogy a Wellingtontól 90 perce levő vidéki birtokra költözzön.

Igaz, a pletykák szerint az Avatar folytatását is Új-Zélandon forgatják majd és a farm közel helyezkedik el az Avatarban nyújtott munkájáért Oscar díjjal jutalmazott Weta Digital wellingtoni központjához, így nyilván ennek a tényezőnek is szerepe volt az ingatlan kiválasztásában, de ha csupán ez lett volna az egyetlen ok, nyilván inkább egy nyaraló mellett döntött volna a filmrendező.

James Cameron döntése szépen illeszkedik a gazdag amerikaiak által követett trendbe, akik egymás után menekítik ki vagyonukat az országból, hogy azt máshol, leginkább a déli féltekén, termőföldbe és ingatlanba fektessék, egyrészt megspórolva az egyre emelkedő adókat, másrészt bebiztosítva magukat az egyre több ember által várt társadalmi zavargásokkal szemben.

2010-ben John Malone milliárdos, a Liberty Media elnöke jelentette be, hogy a kanadai határ Quebec-hez közeleső szakasza mentén vásárolt egy ingatlant, amolyan biztosításként „hogy legyen hová visszavonulni, amennyiben itt elszabadul a pokol,” hozzátéve, hogy aggódik a dollár túlélése miatt és nem biztos benne, hogy „Amerika átvészeli” a gazdasági válságot. „A feleségem, akit nagyon aggasztanak az események, teljes személyes vagyonát Ausztráliába és Kanadába vitte,” nyilatkozta Malone a Wall Street Journal-nak. „A határ 18 mérföldes szakasza a tulajdonunkban van, tehát bármikor átléphetjük. Bármikor le tudunk lépni ha, kell.”

A politikai osztály tagjai is külföldön keresnek menedéket. A Bush család például egy 40 ezer hektáros területet vásárolt Paraguayban még 2006-ban.
A gazdasági stagnálás, a növekvő adóterhek és az ezek eredményeként várható társadalmi zavargások miatti növekvő aggodalom hatására egyre több gazdag amerikai dönt úgy, hogy elköltözik az Egyesült Államokból és egy biztonságosabb, a gazdagok számára kedvezőbb pénzügyi feltételeket nyújtó országban telepedik le. Az amerikai statisztikai hivatal adatai szerint „a legmagasabb bevétellel rendelkező amerikaiak felső 1%-a a történelem során soha nem tapasztalt ütemben és számban költözik el az Egyesült Államokból.” A Zogby International által végzett felmérés szerint évente 3 millió amerikai költözik el az országból és egyre több gazdag amerikai mond le amerikai állampolgárságáról, hogy elkerülje a magas adókat.
„Mivel a fővonalas médiában természetesen nem hallunk olyasmit, hogy a rendszer összeomlóban van és Amerikára teljes káosz vár, a legtöbb, amit tehetünk, hogy megpróbálunk olvasni a sorok között és figyeljük, mit tesznek a bennfentesek, illetve azok, akik kapcsolatban állnak a pénzügyi és a rendszer alapját képező hatalmi körökkel,” írja Marc Slavo.
Áttelepítési szakértőktől megtudtuk, hogy a gazdagok körében egyre népszerűbb a megerősített, erődszerű ingatlanok vásárlása, lehetőleg földalatti bunkerekkel felszerelve, illetve alternatívaként az Egyesült Államok elhagyása.
Lehetséges, hogy egy ilyen katasztrofális összeomlás soha nem következik be, mindenesetre, aki elegendő pénzzel rendelkezik az csak az ilyen biztonságos, az Egyesült Államok eldugott vidékein vagy külföldön található ingatlanokban látja az egyetlen igazi biztosítást, ami nehéz időkben tényleg megóvhatja vagyonát és testi épségét.
Forrás: Idők Jelei

Rovarevésre buzdít az unió

Az évtized végéig van időnk arra, hogy hozzászokjunk a rovarevés gondolatához, mivel egyes tudósok szerint az állattartás megdrágulása miatt elkerülhetetlen lesz a proteinben rendkívül gazdag hatlábúak fogyasztása. Az EU-t mindez nem fogja felkészületlenül érni: az Európai Bizottság idén 3 millió euróval támogatja a rovarok ehetőségét kutató projekteket - adta hírül a Daily Mail című brit napilap hírportálja.

Az ízeltlábúak törzsébe tartozó, szelvényezett testű állatok beiktatása az étrendünkbe főként tápanyagtartalmuk miatt lehet vonzó opció. Egyes férgek például háromszor annyi proteint tartalmaznak kilónként, mint a marhahús, míg például kálciumbevitel szempontjából négy tücsök megevése egy pohár tej elfogyasztásával ér fel.

Bár a rovarok Európában hagyományosan nem képezik az étrend részét, világszerte mintegy 2,5 milliárd ember fogyaszt rendszeresen rovarokat - állítja az ENSZ élelmiszerbiztonsági hatósága. A világszervezet élelmezésügyi és mezőgazdasági szerve szintén fenntartható módon tenyészthető táplálékforrásként, illetve az élelmiszerhiány egyik megoldásaként tekint az általában kártevőként ismert rovarokra.
A szakhatóságok, illetve a kutatók abban is egyetértenek, hogy az európai közönség számára az ízeltlábú állatkákat valószínűleg álcázott formában kell tálalni. Noha egyes ínyencségnek számító rovarok iránt - ilyen például a csokoládéba mártott hangya - már most is van némi kereslet, nem valószínű, hogy a hatlábúak teljes valójukban fognak bekerülni az étrendünkbe. Megoldás lehet például, hogy a rovarokat ledarálva, adalékként keverik hozzá különböző burgerekhez és más gyorsételekhez.
"Az élelmiszergyártók például állati eredetű proteinként tüntethetik majd fel a rovarokat a termékeken. Egyébként nem sok embernek támadna gusztusa sáska-burgerre" - véli Daniel Creedon londoni séf, akinek éttermében már most felszolgálnak mézben megforgatott hangyát, sáskát és méhet is. Egy fenntartható fejlődéssel foglalkozó honlap szerint a rovarokat tartalmazó élelmiszereket különböző egészségtudatos jelszavakkal lehetne népszerűsíteni, mint "proteinben gazdag", "zsírszegény", de "öko-burgerként" is eladhatóak lennének a termékek.
Bár ez Egyesült Államok sem tette még le a voksát a rovarevés mellett, a hatályos amerikai élelmiszerbiztonsági szabályozások értelmében már most sem probléma, ha feldolgozott élelmiszerek rovardarabokat tartalmaznak. Ezt a rendelkezést persze nem verik nagydobra az amerikai hatóságok, hiszen a rovardarabokon kívül a rágcsálószőr sem tiltott "hozzávaló".
Forrás: Fogyasztók

Fordult a kocka: az FBI-t hallgatták le

Az Anonymous hackercsoport bejelentette, hogy sikerült lefülelnie az FBI és a Scotland Yard közötti konferenciahívást. Az amúgy is kellemetlen helyzetet csak fokozza, hogy a beszélgetés központi témája épp az Anonymous tagjainak jogi felelősségre vonása volt. A nagyjából 15 perces hangfelvételt még január 17-én rögzítették.

Az Anonymous közzétette egy állítólagos FBI-ügynök e-mailjét is, amely a beszélgetésbe való bekapcsolódást szolgáló adatokat és jelszavakat tartalmazott.
"Az FBI biztosan kíváncsi, hogyan vagyunk képesek egy ideje folyamatosan elolvasni belső üzeneteiket" - jegyezte meg Twitter-üzenetében az Anonymous. Az email brit, ír, holland, svéd és francia tisztségviselőknek volt címezve, a hangfelvételen ugyanakkor csak amerikai és brit tisztségviselők hangja hallható.
Az Anonymous az elmúlt hónapokban indított látványos akciói következtében az egyik legismertebb nemzetközi hackercsoporttá nőtte ki magát, noha a szervezet felépítése elég nehezen körülhatárolható; tagjai közt rajongók és aktivisták egyaránt megtalálhatók, akik a közelmúltban többek között a Szcientológia Egyházat, a zeneipart, illetve olyan nagyobb pénzügyi vállalatokat támadtak, mint a Visa és a MasterCard.
Legutóbb azzal keltettek feltűnést, hogy amikor az FBI internetes kalózkodás vádjával lecsapott az egyik legnagyobb fáljcserélőnek számító MegaUploadra, rögtön megtámadták a szövetségi nyomozóiroda és az amerikai igazságügyi minisztérium honlapját, illetve elérhetetlenné tették több zeneipari óriáscég - köztük a Universal Music - honlapját.
Forrás: Hír24

Megtalálták a párhuzamos univerzumok kulcsát?

Régóta léteznek olyan elméletek, melyek szerint univerzumunk csak egy a sok közül. Neutronok viselkedésének tanulmányozásával szeretné bizonyítani egy belga kutatócsoport a párhuzamos univerzumok létezését.

A tudósok ezen teóriát eddig nagy energiájú ütközések megfigyelésével próbálták igazolni, most viszont azt remélik, hogy a "multiverzumokat" neutronok vizsgálatával is bizonyítani tudják, melyek szerintük egyik univerzumból a másikba ugrálnak.
A Michel Sarrazin és munkatársai, a belga Namur Egyetem szakemberei nevéhez fűződő elképzelés szerint egy év munka után már eredményekkel fog szolgálni. A tudósok begyűjtenek néhány neutront, lehűtik őket és egy mágneses mező segítségével megfigyelési sebességre lassítják őket. A neutronok az elképzelés szerint falnak ütközve így lassabban bomlanak fel. A kísérlet lényege azon alapszik, hogy a neutronok mindig gyorsabban bomlanak le, mint ahogyan azt várják. A kutatók úgy vélik, hogy a semleges töltésű részecske nem tűnik el teljesen, hanem átugrik más univerzumokba - számolt be a kutatásról a Daily Mail.
A neutronok bomlási rátáját figyelembe véve Sarrazin megállapította, annak az esélye, hogy egy neutron más univerzumba ugorjon, kevesebb, mint egy a millióhoz. A kísérlet egy éven át fog futni, hogy kiderüljön, a Föld Naphoz való viszonya, az ebből adódó gravitációváltozás befolyásolja-e a neutronok viselkedését.
Forrás: STOP

Megsemmisültek a Teremtés Oszlopai?

A Teremtés oszlopai (Pillars of Creation) néven vált ismertté az a felvétel, amely a 6500 fényévnyire, a Kígyó-csillagképben lévő Sas-köd egyik részletéről készült. Az Európai Űrügynökség két csillagászati műholdja - a Herschel és az XMM-Newton - legújabb felvételei megerősítik az öt évvel ezelőtti feltételezéseket.

Az első képet 1995. április 1-jén Jeff Hester és Paul Scowen, az Arizonai Állami Egyetem csillagászai készítették a Hubble űrteleszkóp segítségével. A felvétel három hatalmas gázokból és porból álló felhőoszlopot ábrázol.

Az Európai Űrügynökség által közreadott legújabb felvételek az infravörös tartományban működő Herschel-űrteleszkóp, valamint az XMM-Newton röntgencsillagászati műhold által készített képek kombinációja. A Sas-köd korábbi infravörös fényben történő megfigyelései már felvetették annak a lehetőségét, hogy megsemmisülhettek a Teremtés oszlopai, az új felvételek alátámasztani látszanak ezt a feltételezést.
A megfigyelések arra engednek következtetni, hogy az NGC6611 katalógusjelű halmaz egyik csillaga hatezer évvel ezelőtt felrobbant - ez a kataklizma okozta a Teremtés oszlopainak megsemmisülését.
Mivel a Sas-köd 6500 fényévnyire van a Földtől, 6500 éves késéssel "értesülünk" az ott lejátszódó eseményekről, vagyis a szupernóva-robbanást és a Teremtés oszlopainak megsemmisülését nagyjából ötszáz év múlva figyelhetik meg a földi csillagászok - persze csak akkor, ha igaznak bizonyul a feltételezés.
Forrás: Hír24

A sötét anyag hatalmas szálait fedezték fel az Univerzumban

Tízmillió távoli galaxis vizsgálata alapján a láthatatlan tömeg hatalmas hálója legalább egymilliárd fényéves távolságig terjed ki körülöttünk, ami megerősíti az Univerzum nagyléptékű szerkezetét leíró modelleket.

"A távoli Világegyetemből érkező ősi sugárzás elemzéséből kimutatható, hogy a sugárzás milyen tartományokon haladt keresztül, ennek segítségével pedig jobban megérthetjük a galaxisok és a sötét anyag viszonyát" - mondta Lance Miller professzor (Oxford University) az amerikai csillagászati társaság (American Astronomical Society) jelenleg zajló éves konferenciáján, ahol a láthatatlan tömeg eloszlásáról is új bejelentést tettek a kutatók.

Eszerint minden korábbinál nagyobb térrészben és részletesebben sikerült feltérképezni a láthatatlan tömeg eloszlását, Catherine Heymans (University of Edinburgh) és Ludovic Van Waerbeke (University of British Columbia) munkája révén. A kutatás alapján készült új térkép több mint egymilliárd fényév átmérőjű térrészen belül mutatja be a sötét anyag eloszlását.

A felméréshez a kanadai-francia-hawaii távcsövet (CFHT) használták a szakemberek. A műszer nagy látómezejű MegaCam nevű detektorával öt éven keresztül végeztek méréseket az égbolt négy különböző irányában. A 340 megapixel felbontású kamera az égbolt 1x1 fokos részét tudja vizsgálni, és a munka keretében több mint 10 millió távoli (többségében 6 milliárd fényévre lévő) galaxist tanulmányoztak. A kérdéses galaxisok sugárzása tehát akkor indult el felénk, amikor a Világegyetem még csak fele olyan idős volt, mint most.

A távcsöves program keretében azt vizsgálták a szakemberek, hogyan torzult el a megfigyelt távoli galaxisok fénye, miközben felénk közeledett és különböző tömegkoncentrációk mellett haladt el. A módszer révén a gravitációs hatást kifejtő láthatatlan tömeg eloszlása megállapítható, így készült a hatalmas térkép.

A most közölt új eredmény szerint minden korábbinál nagyobb távolságig és pontosabb formában sikerült kimutatni, hogy a szuperhalmaz-szerkezet nagy méretskálán minden irányban megfigyelhető. A szuperhalmazok a Világegyetem ma ismert legnagyobb alakzatai, amelyekben a látható galaxisok és galaxishalmazok mellett a láthatatlan tömeg is koncentrálódik, és hatalmas fonalakat, buborékfelületeket alkot. A láthatatlan tömeg - gravitációja révén - meghatározza a számunkra látható, fénylő anyag eloszlását.

A korábbi észlelések utaltak már a "kozmikus háló" nagy kiterjedésére, de azok ezt az eloszlást csak kisebb távolságig tudták igazolni. A szuperhalmazok nagy méretének felismerése a Világegyetem nagyléptékű viselkedését leíró kozmológiai modellek pontosításában segít. További információk és képek a felmérés honlapján tekinthetők meg.

Mi lehet a sötét anyag?

Napjaink fizikájának és kozmológiájának egyik nagy rejtélye, hogy sokkal több láthatatlan anyag van a Világegyetemben, mint amennyit közvetlenül megfigyelhetünk. A csak gravitációs hatása alapján kimutatható láthatatlan tömeget a sötét csillagközi felhők, halvány barna törpék, fekete lyukak nem tehetik ki, így valószínűleg egzotikus szubatomi részecskék felelnek a létezéséért. Sokáig a neutrínókat tartották a legjobb jelölteknek, de ezekről néhány éve kiderült, hogy van ugyan csekély tömegük, ám ez messze nem elegendő a láthatatlan tömeg magyarázatára.

A legesélyesebb jelöltek olyan részecskék, amelyeket egyelőre nem sikerült észlelnünk. Ilyenek például a WIMP-ek (Weakly Interacting Massive Particle). Ezeket elsősorban azokban a laboratóriumokban figyelhetik meg sikeresen, amelyek megfelelően fel vannak szerelve az ilyen kísérletekhez, mint például a legnanói olasz nemzeti laboratórium, vagy a CERN LHC gyorsítója, illetve az amerikai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium, ahol már korábban is végeztek ilyen kísérleteket.

Forrás: Origo

A Földön még nem talált anyag hullott le az űrből

Korábban csak vákuumkamrában, bonyolult eljárással sikerült kvázikristályokat létrehozni, amelyek nem követik a kristálytan megszokott szabályait. Egy új felfedezés alapján azonban a világűrben is keletkezhetnek ilyen furcsa anyagok.

Szokatlan szerkezű kristályt azonosítottak az orosz Korjak-hegységben. Ilyen kristálytípus a korábbi feltételezések szerint csak laboratóriumban állítható elő, azonban meglepő módon kiderült, hogy a természetben is előfordul. Az anyag azonban nem a Földön keletkezett, hanem a világűrből hullott bolygónkra.

Az úgynevezett kvázikristályok eddig csak laboratóriumban léteztek, és nem is várták a szakemberek, hogy a természetben is előfordulnak. A furcsa anyagokat az izraeli Daniel Schechtman írta le először kísérletei alapján, aki tavaly kémiai Nobel-díjat is kapott a felfedezésért. Az ilyen kristályok eltérnek "klasszikus" társaiktól, nem követik a megszokott térbeli szimmetriák szabályait, és eltérő fizikai és elektromos tulajdonságokat is mutatnak.

A most vizsgált, Kelet-Oroszországban talált kődarabról először 2009-ben publikálta Luca Bindi (University of Florence, Olaszország), hogy a test kvázikristályt tartalmaz. A mintának azóta az izotóp-összetételét is elemezték, és kiderült, hogy az anyagban az oxigénizotópok aránya a szenes kondrit meteoritkban megfigyeltre hasonlít - a test tehát a világűrből hullott Földre.

A kvázikristályok a klasszikus kristályos és a rendezetlen helyzetű alkotóelemekből álló amorf anyagok közötti átmeneti szerkezetűek. A kristályokhoz részben hasonlóan rendezett belső szerkezetük van, azonban nincs bennük olyan úgynevezett elemi cella - amelyet képzeletben megsokszorozva az egész egység kirakható lenne. Szokatlan tulajdonságuk, hogy más kristályoknál nem azonosított öttengelyű vagy ötfogásos szimmetriát is mutatnak.

A mintában olyan szilikátok is mutatkoztak, amelyek extrém nagy nyomáson, sokkhatás útján keletkeznek. Utóbbi magas nyomás ütközés során, a világűrben lépett fel, emellett magas hőmérsékletnek is a nyomát viseli az anyag. A többek között alumíniumot, rezet és vasat is tartalmazó 4,5 milliárd éves kristály rámutatott, hogy természetes viszonyok között is keletkezhetnek, illetve fent is maradhatnak ilyen érdekes anyagok.

Mindez azért meglepő, mivel eddig csak laboratóriumban, szabályozott viszonyok között sikerült ilyen anyagokat "növeszteni". Vákuumkamrában gázhalmazállapotból kicsapódó fématomokkal hoztak létre kvázikristályokat, szabályozott szűk környezeti paraméterek mellett. A furcsa anyagok mesterséges előállítása nem egyszerű, csak pontosan tervezett kísérletekkel lehetséges jelenleg. Az új megfigyelés azonban arra utal, hogy a világűr vákuumában is létrejöhetnek, és keletkezésükhöz feltehetőleg sokkal változatosabb körülmények között is lehetőség nyílik, mint korábban feltételezték.

Forrás: Origo

Először tüntették el az időt a fizikusok

Időkiesést hoztak létre amerikai kutatók: igen rövid időre, a másodperc billiomod részére, de sikerült eltüntetniük egy eseményt az általuk feltalált időálcával.

Kísérletükben az időből takartak el egy darabkát, pontosan a másodperc 40 billiomod részét a Cornell Egyetem kutatói. Az esemény, amely ez alatt történt, kívülálló számára olyan, mintha meg se esett volna, kamerával is detektálhatatlan. Eredményeiket a Nature legfrissebb számában ismertették.

Korábban a fizikusok úgy tettek láthatatlanná egy-egy tárgyat, hogy a fénysugarakat a szokásos három térbeli dimenzióban térítették el. A Cornell fizikusai azonban nem a fényáram helyét változtatták meg, hanem a sebességét, így a változás az időben történt, nem a térben.

Moti Fridman fizikus magyarázata szerint a történés lezajlik, benne van a "filmben", ám az alkalmazott trükk miatt a néző számára láthatatlan. A módszer lényege, hogy a fénysugár egyik részét felgyorsítják, miközben a másikat lelassítják, és a kettő között így létrejövő időrés fedi el a történést. A kísérleti száloptikai műszerben hajszálnál vékonyabb szálakon haladtak különböző sebességgel, több forrásból indított fénysugarak.

"Mintha lyukat hoznánk létre az időben, ahol az esemény megtörténik. Egyszerűen nem tudod, hogy bármi történt volna" - tette hozzá Alexander Gaeta, a tanulmány társszerzője, a Cornell Egyetem alkalmazott és mérnöki fizikai iskolájának igazgatója.

Ez az első alkalom, hogy fizikusoknak sikerült elfedniük egy eseményt az időben. Martin McCall, az Imperial College London fizikusa volt az, aki elsőként megfogalmazta a téridő-álca létezésének elméletét, a Cornell kutatói pedig most közzétett tanulmányukkal a gyakorlatban igazolták az elgondolás helyességét.

Forrás: Origo

Napvihar előtti csend: mély álmából ébred a csillag?

A 2012 és 2014 közti időszakban erős napkitörések, elektromágneses viharok várhatók. Erdélyi Róbert, az University of Sheffield magyar kutatója szerint összeomolhatnak a civilizációnk működését biztosÍtó elektromágneses rendszerek. Sok felekezet ezt az utolsó idők bibliai jeleivel veti össze.

Mély álmából ébred a Nap – jelentette ki Richard Fischer az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) vezető munkatársa utalva arra, hogy az elkövetkező években erőteljesen növekszik a napfoltok aktivitása. Fejlett technológiai rendszerünk és infrastruktúránk miatt ki vagyunk szolgáltatva az ebből következő hatásoknak; a légkörben zajló elektromos jelenségek komolyan károsíthatják bolygónkon az elektromos berendezéseket, a vezetékrendszereket.

De miben áll ez a fokozódó naptevékenység? Ehhez ismernünk kell a napfoltok és a napkitörések jellemzőit. Amint Erdélyi Róbertnek, az amerikai University of Sheffield magyar kutatójának tájékoztatásából kiderül, a napfoltok a Nap felszínének alacsony hőmérsékletű területei „csak” mintegy 4000 C-fokosak. Ezek az égitestről készült felvételeken fekete foltokként mutatkoznak. Számuk (sűrűségük) hatással van a földi életre is; ha kevesebb napfolt képződik, csökken a Földön az átlagos hőmérséklet. Ennek egyik jellemző megnyilvánulását az ezerhatszázas évek közepén élte át az emberiség, amikor is Londonban úgy befagyott a Temze, hogy házat lehetett a jégre építeni.

A napfoltok másfelől igen erős mágneses terek – magyarázta a magyar kutató. A napkitörések éppen ezek ellenében jönnek létre, amikor is a mágneses tér – a fizika törvényeinek engedelmeskedve – energia-minimumra törekszik. Kitöréskor az egyes foltok között kapcsolat alakul ki, és a különböző mágneses terek kiegyenlítődése nyomán több millió tonna anyag hagyja el a csillagot, amelynek részecskéi óriási, másodpercenként több ezer kilométeres sebességgel szóródnak szét az űrben. S ha egy ilyen nagy energiájú elektromos részecske valamilyen elektromos berendezéssel ütközik, az menthetetlenül fölmondja a szolgálatot.

Hatásuk miatt a napkitörések jelentik ránk a nagyobb veszélyt. Az eddig ismertek közül az 1895-ben tapasztalt úgynevezett Carrington-kitörés volt az egyik legerőteljesebb, amit Észak-Amerikában észleltek. A krónikák szerint az éjszaka közepén olyan erős sarki fény ragyogta be az égboltot, hogy annak vörösben-zöldben játszó fénye mellett újságot is lehetett olvasni. Egy turistacsoport pedig napfelkeltének gondolta a fényjelenséget, és készülődni kezdett a túra folytatásához. Mindehhez annyi kár társult, hogy több helyen kiégtek a távíróvonalak.

Erdélyi Róbert szerint ha ma következne be egy Carrington-kitöréshez hasonló esemény, nem úsznánk meg ennyivel. Egy erős napkitörést kísérő légköri elektromos hatások ugyanis képesek tönkretenni például a teljes európai transzformátorhálózatot, és fölgyorsíthatják a gáz- és olajvezetékek korrózióját is.

A csillagászati előrejelzések szerint éppen a londoni olimpia idején fog tetőzni a nap aktivitása. Ez azt jelenti, hogy az olimpia közvetítésével nagy gondok lehetnek, és az egész Földön komoly fennakadások történhetnek az áramszolgáltatásban, valamint műholdak és kommunikációs rendszerek bénulhatnak meg. Föl kellene tehát készülnie az emberiségnek a napviharok fogadására – figyelmeztetett a szakember. Mert az bizonyos, hogy 2012 és 2014 között erős kitörésekre számíthatunk.

A Biblia egyes helyeken ír a közelgő ítélet jeleiről úgy, mint a Nap visekedésének változásairól. Ézsaiás könyvének 30,26 verse szerint: „Olyan lesz a sápadt hold fénye, mint az izzó nap fénye, az izzó nap fénye pedig hétszeres lesz, a nappali fény hétszerese, azon a napon, amikor az Úr bekötözi népe sérülését, és meggyógyítja a rajta ejtett sebet.” Ez a jelvárás sok keresztény gyülekezetet jellemez, lásd (hallgasd) ezt a slágert.

Forrás: Mindennapi

Hunok leszármazottai élnek egy svájci völgyben?

Él egy eldugott kis svájci völgyben egy népcsoport, amely elszigeteltségének köszönhetően a mai napig megőrizte azoknak a sajátosságait, akiktől származik: a hunoktól. Ők az anniviersiek, a Val d’Anniviers völgy lakosai, akik olyannyira különböznek a környező lakosságtól, hogy eredetüket máshol kell keresni. Lehet, hogy tényleg ottragadt egy hun csoport?

Az elmélet elsősorban a magyarság őstörténetével foglalkozó blogokon, honlapokon és helyeken jelenik meg. Idegen nyelvű források nem nagyon említik, és ha igen, azt is jó eséllyel magyar illető tette közzé. A völgy, Val d’Anniviers wikipédia-oldalán is csak a magyar szócikk említi meg:

 

„Feltételezik, hogy a főseregtől leszakadt hun csapattöredékeket a rómaiak és szövetségeseik tovább üldözték, és ezek vetődhettek a Rhône völgyéből nyíló, elzárt mellékvölgybe.”

Ezen kívül a korábban hat önálló településből álló, azóta egyesült Anniviers helység honlapjának angol nyelvű ismertetőjében is szerepel, Horváth Mihály történész munkájára hivatkozva.

Amennyire az internetes források engedik, ez az a mű, amely először foglalkozott részletesen a feltételezéssel. Az 1881-ben megjelent Századok című tanulmányra hivatkozik Kiszely István történész is, aki a ’90-es évek elején a szibériai Petőfi-kutatásról híresült el. Kiszely A svájci „hun-völgy” című munkája 1996-ban jelent meg, ez a legfrissebb összefoglaló a témában.

A történész 18. századi svájci történetírók, például Marc Theodore Bourrit írásaira is támaszkodik, akik a maguk során szintén úgy vélték, hogy hun származékok élnek ebben az elszigetelt völgyben.

A történész számbavesz egy sor krónikákban, legendákban fel-felbukkanó adatot, a hun eredetet azonban főleg genetikai, nyelvészeti és népművészeti indokokkal kíséreli meg igazolni. Horváth rokonságkutatási módszerei között az akkoriban elfogadott, ám azóta tudománytalannak nyilvánított szóösszehasonlítás is szerepelt. (A 19. század végén a hallás utáni nyelvelemzés igencsak elterjedt, de ezek a módszerek egyáltalán nem megbízhatóak.) Emellett különféle tárgyi emlékek, például sírkeresztek díszítő motívumait (tulipán, stb) a magyar népművészet elemeivel hasonlóknak véli.

Mivel a források javarésze nem akadémiai körökből származik, megkérdeztük Györfi Zalán régészt, mi a történészek álláspontja ebben a kérdésben. A régész arra jutott, hogy a Magyar Tudományos Akadémia részéről a témával kapcsolatban semmilyen reakció nem létezett, bár Kiszely István munkáját értékelték, fizikai antropológiai méréseit és munkamódszerét példaértékűnek tekinthetjük. Az így nyert eredmények értelmezésével azonban komoly problémák merülnek fel.

 

Györfi a svájci hunok létigazolásaként felhasznált érvrendszerekre is reagált. A néprajzi párhuzamok meglehetősen sántítanak, mivel már régen tisztázták, hogy a tulipános, kopjafás motívumok „hagyománya” az újkor folyamán vált meghatározóvá, aztán a 19. század végén élte virágkorát. „Megint csak régész szemmel nézve: nincs bizonyítékunk arra vonatkozólag, hogy ezek a motívumok a középkorban meglettek volna, sőt arra vonatkozóan sem, hogy ezek valamiféle magyar sajátosságnak tekinthetők” – emeli ki a történész. Ami a rovásírást illetni, ha írásmódról is lenne szó, nehezen bizonyíthatnánk, hogy ugyanaz, mint a székely-magyar rovásírás. A bizonyítéknak szánt jelek lehetnek akár sima „mesterjegyek”, azaz a kőfaragók aláírásai.

Ami a genetikai érveléseket illeti, a történészek szerint óvatosan kell bánni az ilyen vizsgálatokkal. Amint Bálint Csanád A történeti genetika és az eredetkérdés(ek) című tanulmányában megfogalmazza: „a genetikusok populáció-fogalma nem azonos a történészek nép-fogalmával”. Leszűkítve ezt a hunokra, Györfi elmondta: a „hunok” kifejezést egy népi konglomerátumra értjük. „Az időszámításunk szerinti első évezredben Kelet-Közép-Európa térségében olyan mértékű keveredés, akkulturáció zajlott, amely egyelőre régészeti, antropológiai vagy archeogenetikai értelemben is szinte lehetetlenné teszi az etnicizálást. A magyar régészeti kutatás sok ideig küszködött azzal, hogy a hunokkal együtt a Kárpát-medencében feltűnő germán törzsek csoportjait embertani vonások és anyagi kultúrájuk, régészetileg megfogható szokásaik alapján próbálja kiszűrni, így lett rendkívül sok osztrogót, gepida, vizigót, stb. népünk és alig maradtak hunok.”

A mongoloid vonások a magyaroknál kb. 10%-ban vannak jelen (székelyeknél ez az arány valamivel nagyobb) és nem tudni, hogy kronológiailag mikortól és milyen mértékben számolhatunk velük.

A svájci Anniviers-völgyben élők is lehetnek tehát olyan olyan germánok leszármazottai, akik valamikor, valamilyen közegben, kapcsolatba kerültek, mongoloid vonásokat is magukban hordozó népekkel, akikről biztosat nem tudhatunk – összegez a történész.

Bár az akadémia nem foglal állást, a feltételezést problémásnak nyilváníthatjuk. Mindenmellett fontos lenne tudni, hogy a helyi lakosság minek vallja magát, mit gondolnak származásukról, vagy egyáltalán fontos-e nekik, hogy honnan erednek.

A TOTB megkereste az anniviers-i polgármesteri hivatalt, akik megígérték, hogy megpróbálnak segíteni az ügyben, válasz azonban mindeddig nem érkezett. Így pillanatnyilag az egyetlen helyi „vallomás”, amelyre támaszkodhatunk, az Bernard Savioz, Val d’Anniviers-i származású szerző Valasians descendents d’Attila című munkája. „[G]yermekkorában – a negyvenes évek elején – nomád pásztoréletet folytató nagybátyjától hallott először családja hun eredetéről” – idézi Kiszely Saviozt. Akit különben abszolút senki más nem idéz, semmilyen nyelven.

Rácz Tímea

Forrás: Transindex

A csecsemők is emlékeznek

Tizenöt éve még úgy gondolták a szakemberek, hogy a félévesnél fiatalabb csecsemők nem rendelkezek a „tárgyállandóság” fogalmával, vagyis azzal a tudattal, hogy amit nem látnak, az is létezik. Eszerint a csecsemő, ha szülei nincsenek a szobában, azt hiszi, örökre eltűntek.

Ma már tudjuk, hogy ez nem egészen van így, kérdés azonban, hogy mennyire emlékeznek a kisbabák az őket körülvevő világból. A John Hopkins Egyetem pszichológus és gyermekfejlődési szakemberei most ennek a témának jártak utána. A Psychological Science című lapban megjelent tanulmányuk szerint annak ellenére, hogy a kis csecsemők valóban nem emlékeznek a nekik mutatott tárgyak részleteire, bizonyos emlékképek megmaradnak róla az agyukban.

„Kísérletünk azt a régi problémát járta körül, hogy milyen információk kellenek a babáknak ahhoz, hogy megértsék, a tárgyak akkor is léteznek, ha ők nem látják azokat” - mondta el Melissa Kibbe, az egyetem Krieger Művészeti és Tudományos Kara Pszichológiai és Agykutatói Részlegének munkatársa, aki a Rutgers Egyetemen kutató Alan Leslie-vel végezte megfigyelését. Úgy tapasztalták, hogy noha a csecsemők nem emlékeznek az eltűntetett tárgyakra, eléggé meglepődnek, amikor azok végleg kikerülnek a látóterükből. Ebből arra lehet következtetni, hogy bizonyos szinten a kisbabák is emlékeznek a dolgokra, ami jelentős felfedezés az agy fejlődése kutatásának szempontjából.

„Eredményeink azt mutatják, hogy az agynak vannak olyan „érzékelői”, amelyek összeszedik a tárolásra alkalmasnak ítélt információt. Az érzékelő önmagában nem ad információt arról, hogy pontosan mi az, amit összeszed, csak arról, hogy van ott valami. A csecsemők úgy raktározzák el az információkat a tárgyakról, hogy magára a tárgyra nem emlékeznek” - magyarázta Kibbe.

A kísérlet során hathónaposoknak mutattak egy képernyőn egy háromszöget, amit utána egy másik képernyőn eltakart egy asztal. A kutatók ezután elmozdították az első képernyőt, hogy ezzel felfedjék a várt háromszöget, a nem várt asztalt vagy éppen ne mutassanak semmit. Közben figyelték a babák reakcióját, hogy mennyi ideig meredtek a várt vagy váratlan képre.

Kibbe elmondta, hogy amikor kicserélték a tárgyakat, a kicsik nem vették észre a változást, tehát részükről felcserélhető volt az asztal és a háromszög. Ha azonban az egyik tárgy eltűnt, hosszú ideig nézték csodálkozva a képernyőt, hiszen arra emlékeztek, hogy volt ott valami.

Forrás: Napidoktor