Gondoltad volna IV.

Gondoltad volna IV.

Nem adja a Bundestag a német ufóaktákat

Igazat adott a berlini bíróság annak a német polgárnak, aki a szövetségi parlament Tudományos Szolgálatának ufójelentésébe akart betekinteni. A Bundestag először megtagadta a dokumentum kiadását, majd a bírósági döntés után a legfelsőbb bírósághoz fellebbezett.

Frank Reitemeyer a brit és francia ufóakták nyilvánosságra hozása után döntött úgy, hogy kikéri a német kutatások eredményeit. A bíróságon elmondta, felháborítja, hogy míg a francia, brit, amerikai és kanadai polgárok megismerhették államaik ufókra vonatkozó információit, a német kormány ezeket továbbra is titokban tartja. Bár a kormány azt állítja, sohasem folytattak ilyen vizsgálatot, bebizonyosodott, hogy létezik egy akta, amelynek címe "Földönkívüli intelligencia keresése és az A/33/426 számú ENSZ-határozat érvényesítése az azonosítatlan repülő objektumok és idegen életformák megfigyeléséről". Itt érdemes megjegyezni, hogy ilyen számú határozatot az ENSZ archívuma nem ismer, az 1978-ban tartott 33. ülésszak a 206-os határozattal véget ért.

A német dokumentum viszont mégis létezhet - Reitemeyer a Exopolitik Deutschland nevű civil szervezettől értesült róla -, mert a parlament kereken elutasította a nyilvánosságra hozatalát. Az akta egyes részletei viszont korábban megjelentek a német sajtóban. Ezt a német kormány az ENSZ számára állította össze, amikor a világszervezetben felmerült egy ufókutató ügynökség felállítása.
 

A titkok ideát vannak

Andreas Schutz, a német Repülési és Űrhajózási Központ munkatársa úgy nyilatkozott, nem tud arról, hogy a németek földönkívüliek után vizsgálódtak volna, de az nagyon valószínű, hogy a hidegháború alatt figyelemmel kísérték és dokumentálták a nem azonosított repülő tárgyakat. Tény, hogy a nyilvánossá tett amerikai és brit ufóaktákban is tekintélyes mennyiségű szöveget tettek olvashatatlanná, illetve visszatartottak egyes részleteket, de ezzel valószínűleg nem az idegenek titkait, hanem éppenhogy a saját és szövetséges katonai kísérleteket, titokban fejlesztett és éppen ezért gyakran ufónak nézett repülőgépeket akarták védeni. Ugyanakkor viszont Németország lopakodó bombázókat vagy hasonló eszközöket nem fejlesztett ki - legalábbis ma még így tudjuk.

A döntés most a berlin-brandenburgi legfelsőbb bíróság kezében van. A Bundestag fenntartja, hogy a német információszabadság-törvény nem vonatkozik a parlament Tudományos Szolgálatának irataira, és a szerzői jogok miatt nem lehet azokat közzétenni.

Forrás: HVG

Isteni részecske: nagy pillanat közelít a tudomány történetében

Az Európai Részecskefizikai Laboratórium, a CERN tudósai szerint lehetséges, hogy a jövő héten megpillanthatják az "isteni részecske" néven emlegetett, egyelőre még csak hipotézisekben létező Higgs-bozont.

Ha ez sikerül, az valóban mérföldkő lesz a Svájcban működő CERN nagy hadronütköztetőjének (LHC) történetében. A francia-svájci határon lévő részecskegyorsító megépítésének egyik célja éppen a Higgs-bozon felfedezése volt.

Az LHC összesen 27 km hosszú csövében protonnyalábokat ütköztetnek. A kutatók reményei szerint az ütközéskor keletkező "törmelékben" nyomára bukkanhatnak a részecskének. A Higgs-bozon meghatározása nagyon nehéz, ha azonban létezésére bizonyítékot találhatnánk, az segítene megérteni, hogy miért rendelkeznek az elemi részecskék tömeggel.

Jövő kedden két különálló kutatócsoport fogja az LHC nyalábütköztetéseiből származó eredményeit bemutatni. A részecskegyorsító eddigi működése alatt nagyjából 350 billió ütköztetést regisztráltak, ám ebből mindössze nagyjából tízben keletkeztek olyan "morzsák", amelyek a Higgs-bozon címére apellálhatnak - írta internetes oldalán a BBC közszolgálati adó (www.bbc.co.uk.)

A két csoport két különböző detektor (az ATLAS és a CMS) adatait elemezte eltérő módszerekkel. Ekképpen egymás adatait kölcsönösen ellenőrizhették. Mindkét csoport titoktartásra esküdött, de különféle fizikai tárgyú blogokon és a CERN étkezdéjében pletykák terjedtek el a Higgs-bozon felfedezéséről.

A kutatók úgy közelítenek a Higgs felé, hogy lassan kizárják azokat az energiatartományokat, ahol semmiképpen sem "bujkálhat". Így most a 120-125 gigaelektronvoltos tartományban várják az érkezését. Egy gigaelektronvolt a proton tömegével egyenlő.

John Ellis, a CERN elméleti fizikai részlegének korábbi vezetője egy interjúban azt mondta: "Azt hiszem, úton vagyunk ahhoz, hogy megpillantsuk. Az LHC kísérletei már mindenfelé keresték a hiányzó részecskét. Ugyan lehetséges, hogy a Higgs-bozon tömege több százszorosa a protonénak, de ez nem valószínű... ezért most egy alacsonytömegű spektrumon keressük. Úgy tűnik már bizonyos nyomok felbukkantak itt, és kedden majd meg is tapasztalhatjuk".

Ellis korábban a Higgs-bozonnak a mai fizikára gyakorolt jelentőségéről beszélt. Azt mondta, hogy a modern tudomány standard modellje leírja az alapvető részecskefizikát. Hatalmas kirakós ez, amelynek már csak néhány apró darabkája hiányzik, de ezek a darabkák éppen a kép közepében vannak. Ezért a 30 évnyi kitartó kutatás az "isteni részecske" után, amely talán "végül az LHC kanapéja háta mögül" kerül elő.

A CERN kutatói nem fognak semmiféle "felfedezésről" beszélni még a jövő héten, mivel egyelőre kevés még a bizonyíték, hogy konkrét kijelentést tegyenek. Erre még nyárig várni kell.

A BBC újságírója fel is kereste a kutatóközpontot, szerinte az ott dolgozók "nehezen tudják kendőzni a mosolyt az arcukon".

Felkereste a kutatási igazgatót, Sergio Bertoluccit, aki - érthető okokból - Ellisnél sokkal visszafogottabban nyilatkozott. Titokzatosan csak annyit mondott, hogy "korai bármiről is beszélni... Azt hiszem azonban, hogy olyan utalásoknak vagyunk a birtokában, amelyek nem léteznének, ha nem létezne (a Higgs-bozon)". A jövő keddről szólva csak azt mondta, nem lesznek "bizonyítékok", de a statisztikai adatok "rendkívül érdekesek".

Forrás: STOP

Végre klónozhatják a mamutokat

Japán tudósok lehetségesnek tartják, hogy egy szibériai fagyott mamut combcsontjából vett mintával újra feltámaszthatják a mamutokat.

Európában az utolsó jégkorszak végén tűntek el a gyapjas mamutok, körülbelül tízezer évvel ezelőtt, japán tudósok mégis reményt látnak a faj egy élő egyedének létrehozására.

A jelentés szerint a klónozásra éppen alkalmas lenne az az augusztusban felfedezett mamut, amelynek combcsontjában csontvelőjét épen őrizte meg a fagyott szibériai talaj.

Korábban japán tudósok bejelentették, hogy már az idén nyáron szeretnék beültetni az első mamutklónt egy afrikai elefántba, de kísérleteik még nem jártak sikerrel. A japán Kinki Egyetem - a Kyodo News információi szerint - jövőre látnak esélyt arra, hogy elindíthassák végre a mamutok klónozásával kapcsolatos kutatásokat.

Genetikusok már több mint tíz éve vitatkoznak azon, vajon fel lehetne-e támasztani klónozással a mamutokat. Az első jelentős tanulmány a témában 1997-ben jelent meg szintén a Kinki Egyetem kutatóitól.

Eddig három alkalommal nyertek ki bőr és izomszöveteket mamutokból Szibériában. A több ezer éve lefagyasztott mamuthúsból vett sejtek használhatatlannak bizonyultak a klónozáshoz a jégkristályok roncsoló hatása miatt.

A kiotói Iritani Akira professzor nemrégiben kidolgozott egy technikát, mely segítségével még több használható sejtet tud kivonni a fagyasztott szövetekből. A japánok nemzetközi közreműködéssel támasztanák fel a gyapjas nagy testű élőlényeket, és reményeik szerint öt-hat éven belül világra jöhet az első klónozott mamutbébi.

A mamutklónozás sikerességét segíti, hogy klímaváltozással Kelet-Oroszországban megnőtt a mamutfelfedezések száma, mivel a szibériai fagyott talaj fokozatosan olvad föl.

Forrás: Hír24

Lakható bolygóra bukkant a Naprendszeren kívül a NASA

A Kepler űrteleszkóp segítségével amerikai csillagászok először fedeztek fel egy olyan, a Földhöz hasonló bolygót, amely elvileg alkalmas lehet az élet befogadására - közölte az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.

William Borucki, a Kepler vezető kutatója szerint a Kepler 22b kódjelű bolygó létezése bizonyítást nyert, miután a csillagászoknak három ízben is sikerült megfigyelniük, amint a 2009-ben felfedezett égitest elhalad a saját napja előtt. A harmadik ilyen észlelést 2010 karácsonyán rögzítették.
 

A Kepler 22b 600 fényévre található a Naprendszertől, a mérete Föld 2,4-szerese és 290 nap alatt járja be egy Nap-szerű csillag körüli orbitális pályáját.
 

"Ha bolygónak van felszíne, akkor az nagyon kellemes, 70 Fahrenheit-fokos (21 Celsius-fokos) - jelentette ki Borucki a NASA kaliforniai Ames Kutatóközpontjában.
 

A Kepler 22b tömegét, s ennél fogva a szerkezetét még nem sikerült megállapítani, de Borucki szerint "jó esély van rá", hogy a bolygó sziklás lehet, s lehet rajta tömör jég, sőt elképzelhető, hogy óceán borítja.

"A Naprendszerünkben nincsen ehhez fogható bolygó" - mondta a kutató. "Ezzel a bolygóval kapcsolatban két dolog igazán izgalmas" - nyilatkozta Natalie Batalha, a Kepler-projekt helyettes tudományos vezetője. - "Az, hogy éppen egy lakható zóna kellős közepén található és az, hogy egy a Naphoz hasonló bolygó körül kering."

Lakható zónának a csillagászok azt az övezetet nevezik, ahol az anyacsillag hőmérséklete lehetővé teszi a cseppfolyós víz létét. A korábban felfedezett "lakható" bolygók vagy homályos vörös törpék körül keringtek, vagy a lakható övezet szélén voltak, ahol szélsőséges hőmérséklet uralkodik. (Francia kutatók idén májusban elsőkként jelentették hogy lakható bolygóra bukkantak; a Gliese 581d egy vörös törpe, központi csillaga lakhatósági zónájának a peremén.)
 

Batalha az ötnapos Kepler-konferencia azt is bejelentette, hogy az űrteleszkóp 2011 februárja óta 1094 lehetséges bolygót fedezett fel, amelyek száma ezzel 2326-ra emelkedett. Eddig - beleértve a Kepler 22b-t is - mindössze 29-ről sikerült bebizonyítani, hogy valóban bolygó, de a NASA csillagászai bizakodók és azt remélik, hogy az esetek 90 százalékában pozitív eredménnyel járnak majd.

A bolygó-jelöltek közül 48 található az anyacsillagának lakható zónáján belül. A legtöbb jelentősen nagyobb a Földnél, de tíznek a mérete hasonló.
 

"Elképzelhető hogy a 48 lakhatósági zónán belül található jelöltből valamennyin, vagy sokon közülük, vagy a holdjaikon, lehetséges az élet" - mondta Borucki.
 

A 2009-ben útjára indított Kepler űrteleszkóp a NASA első olyan missziója, amelynek célja, hogy a Földhöz hasonló bolygókat fedezzen fel, amelyek a Naphoz hasonló csillagok körül keringenek.

Forrás: NOL

Harag: a lassan ölő méreg

Kivel ne fordult volna elő, hogy felbosszantották, megbántották és megharagudott emiatt? Van, hogy egyszerűen a dolgok másként alakultak, mint ahogy terveztük és ez haragot, bosszúságot vált ki belőlünk. Teljesen természetes reakcióról van szó. Olyannyira, hogy a harag a legelső érzelmeink egyike.

Már a csecsemő is tud haragudni és ez teljesen rendben van. Az is, hogy mi magunk haragszunk meg. Ez ugyanis egy védelmi reakció a fájdalom, a további sérülés, a csalódás ellen. Tulajdonképpen a saját lelkünket védjük ezzel. Egyben erőt, lendületet is jelent, a változás szándékát és igényét.

Mindemellett a harag nem önmagában jelentkezik. Minden esetben vannak hozzá társuló érzelmeink is, mint pl. az elégedetlenség, a csalódás, a bosszankodás, az irigység. Magatartásunkat is jelentősen befolyásolja. Általános kiélezettség és érzékenység lesz jellemző, ingerlékenység, agresszivitási, vagy kötekedő hajlam. Mindez pedig megjelenik a testtartásunkban, arckifejezésünkben, gesztusainkban, hangunkban is, vagyis megváltoztat bennünket belülről, kívülről. Mindez azonban teljesen természetes és megengedhető reakció. Mitől méreg azonban mégis a harag és mikor az? Lássuk ezt a kérdést közelebbről.

A harag fajtái

Van olyan harag, amelynek mi vagyunk a szenvedő tárgya, vagyis ránk haragszanak, okkal, vagy ok nélkül (igazságtalan harag). Akárhogy is van, nehezen viseljük, ha felénk irányul valaki haragja, zavar, bosszant, szeretnénk tőle megszabadulni. Amennyiben mód van rá, jó is, ha rendezzük az illetővel a dolgot.

Amikor viszont mi vagyunk a harag alanya, vagyis mi haragszunk valakire, az a veszélyesebb, mert az az a harag, amelyik elhatalmasodhat és teljesen uralma alá hajthatja az életünket. Gyökeret ereszthet bennünk és megmérgezi lelkünket.

Haragunk irányulhat másokra (legjelentősebb a szülők, vagy a házastárs ellen irányuló harag), saját magunkra, Istenre („hogy engedheti ezt Isten!?”), vagy egyszerűen az egész világra (mindenre és mindenkire). Akárki, akármi felé irányul is haragunk, ha elhúzódik és meggyökeresedik, szövetségesből, ellenségünkké válik.

Meg kell említenünk a harag indulati formáját, a dühöt. Ez nagy energiával teli, lendületes, a testet jelentősen mozgásba hozó érzelem, ami pusztító erővel bír, úgy kifelé, mint befelé egyaránt. Szerencsére rövid ideig tart, mert ha elhúzódna, szó szerint megölne bennünket (ahogy egyes esetekben, infarktus formájában meg is teszi).

Nagyon fontos, hogy kitérjünk a haragnak arra a formájára, amely a legveszélyesebb, a legmérgezőbb, az pedig az elfojtott harag.

Ez hosszú időn át halmozódhat lelkünkben és lassan emészt, tönkretesz. Különösen akkor veszélyes, ha hosszú időn át táplált és fenntartott bosszúszándékkal társul, amikor akár nyíltan, akár rejtetten, de a másik kárát, áttételesen pedig pusztulását kívánjuk. Ezt nevezzük gyűlöletnek.

A gyűlölet olyan mély és erős érzelem, ami a legerősebb mérgek közé tartozik. Szétválaszt, a múlthoz kötöz, uralkodik gondolatainkon, érzéseinken, viselkedésünkön, beszűkíti látásunkat, érdeklődésünket, gyakorlatilag egész életünket és megfoszt valódi önmagunktól. Minél mélyebb gyökereket enged, annál nagyobb mértékben teszi tönkre életünket. Nem csak lelkünket és kapcsolatainkat mérgezi meg, de egy idő után testi betegségeket is okoz. Ez a haragnak az a fajtája, amely ellen mindenképp küzdenünk kell és megszabadulni tőle valami módon. De mit is tehetünk egy ilyen erősen pusztító érzelem ellen?

Megoldás a gyűlölködő harag ellen

Első lépésben mindenekelőtt vállaljuk föl azt, hogy bennünk van egy ilyen érzelem.

Fogadjuk el, hogy van és vegyük tudomásul, hogy szabad lennie. Addig, amíg nem fogadjuk el, mint meglévő érzelmet, addig uralkodni fog rajtunk. Amint közel engedjük magunkhoz, megszelídül és kezelhetővé válik.

Aztán vegyük tudomásul azt is, hogy a gyűlölettől, a táplált haragtól jó megszabadulni, ha jót akarunk önmagunknak. Ez tehát egy elhatározás, hogy teszünk valamit ezen ellenséges érzelem ellen, vagyis egy pozitív beállítódásra való

ráhangolódás.

Ezt a pozitív beállítódást erősíti az, ha felteszünk egy „varázsszemüveget”, amellyel arra az illetőre nézünk, akire haragszunk. Ez azt jelenti, hogy megkíséreljük másként látni az ellenségünket, mint addig. Nevezetesen úgy, mint saját nyomorult helyzetének, sorsának, sebzettségének, sötétségének, tudatlanságának áldozatát. Mint olyan valakit, akinek saját magával van gondja és boldogtalan, ezért bánt engem.

Ha megpróbálom megérteni, hogy miért viselkedett velem úgy, ahogy viselkedett, könnyebben tudom elfogadni. Ekkor az erős gyűlölködő érzelem lassan (és sosem hirtelen) átalakul szánalommá, megértéssé, elfogadássá. Ez pedig lehetővé teszi azt, hogy képes legyek arra a lépésre, amely tovább vezet a gyógyulás útján – a megbocsátásra.

A megbocsátás valójában egy új látásmód és új érzelmek – olyan felszabadító és helyreállító érzelmek, amelyek visszahozzák valódi önmagamat és a jövő felé, a fejlődés irányába mozdítanak. Mindazon túl átfestik a másikról alkotott képemet is. Ekkor már nem lesz szükségem „varázsszemüvegre” (mesterségesen másként látni a

másikat), hanem valóban másként fogomőt látni.

A megbocsátás meggyógyít engem és a kapcsolatot is, amit a harag – gyűlölet tönkretett.

Amikor képtelen vagyok megbocsátani Ilyen is van, és szabad neki lennie. Szükséges, hogy előbb érezzük a haragot, hogy teljes erejével jelen legyen, hogy megengedjem, hogy ott legyen. Aztán, hogy megengedjem magamnak azt az érzést, hogy nem tudok, nem is akarok megbocsátani.

Lehet olyan mértékű a fájdalom, hogy így érzek. Szabad így éreznem! Ha megengedem magamnak, hogy így érezzek, akkor juthatok el oda, hogy megtegyem az első lépést a megbocsátás útján: hogy egyáltalán hajlandó legyek megbocsátani. Még nem vagyok rá képes, de már a szándékom megvan. Ez az első lépés. Közben próbálom használni

a „varázsszemüveget”, vagyis igyekszem másként látni azt, aki oly mélységesen megbántott. Próbálom megérteniőt, a viselkedését. Mindazt, amit megértünk, könnyebben tudjuk elfogadni, ez esetben továbblépni a megbocsátás útján.

A második lépés ezen az úton az, hogy saját magamért bocsátok meg. Azért, mert gyógyulni, szabadulni akarok. Nincs kedvem hozzá, nem is találkozom vele szívesen, de elengedem jogos büntetését, csakis azért, hogy nekem jobb legyen.

A harmadik lépés az, amikor már a másikért is képes vagyok megbocsátani. Nem akarom többé a kárát, nem akarok neki semmi rosszat, menjen útjára.

A negyedik lépés már komoly előrehaladás az úton (teszem hozzá, a többi is). Ekkor már tudom kívánni a másik javát, amikor már azt akarom, hogy boldog legyen, sikeres, eredményes az életben. Gyakorlatilag áldást tudok mondani rá, – amiről meg kell jegyeznem ugyanúgy kifejti hatását ránk is, akárcsak az, amikor rosszat kívánok, vagy mondok a másiknak.

Nagyon fontos igazság, hogy a gondolatok, érzések, szavak vonzzák a saját tárgyukat. Éppen ezért nagyon nem mindegy, hogy mit gondolunk, hogyan érzünk és miről beszélünk.

Ez után már csak egy lépés a teljesség, vagyis a megbocsátás utolsó lépése, – a végső ölelés (nem feltétlenül fizikai értelemben), vagyis az az állapot, amikor már azt tudom mondani az engem megbántó embernek, hogy: szeretlek. Ez a megtört kapcsolatnak a teljes helyreállítása és ritkán jutunk el eddig a pontig. Nem is az a legfontosabb, hogy sikerül-e. Sokkal inkább az, hogy rajta vagyunk-e az úton, hogy tettünk-e már egyáltalán egy lépést is a megbocsátás útján.

Mi segít az úton?

A megbocsátás útját járni nehéz. A haragunk feldolgozása ugyancsak rázós kihívás. Mi az, ami segít bennünket ezekben?

1. A tanulás, önképzés mindenképp. Ha megértem, hogy a harag, a gyűlölet méreg és árt nekem, természetesen előbb akarok majd tőle megszabadulni. Ugyanúgy, ha jobban megértem, hogy miért viselkednek az emberek úgy ahogy, könnyebb lesz őket elfogadnom is. Erről tehát informálódni, tanulni kell és érdemes.

2. Önmagunkon való munka. Lévén, hogy haragunk nagy része elfojtott harag, csak akkor kerül felszínre, ha foglalkozunk vele, azaz magunkkal. Így tudunk szembesülni érzéseinkkel, elgondolásainkkal és változtatni rajtuk. Nagy segítség ebben, ha valamilyen önismereti tevékenységben részt veszünk (pl. önismereti csoportfoglalkozásokon), vagy elkezdjük érzelmeinket megfogalmazni, esetleg önfejlesztő tréningeken, foglalkozásokon részt venni.

3. Szükség esetén segítség kérése. Jó, ha el tudjuk mondani valakinek, valahol és ebben érdemi segítséget kapunk. Lehet az pszichológus, pszichiáter, pap, vagy esetleg mentálhigiénés szakember (ebből még nagyon kevés van), akihez fordulunk, de adott esetben egy erre érzékeny segítőkész barát is.

4. Nagyon fontos még a gyakorlás. Az első lépés a legnehezebb, de ha elkezdünk lépkedni, egyre könnyebben fog az menni és egyre kevesebb energiánkat veszi el, hogy bizonyos konfliktusokat lerendezzünk.

Induljunk hát el és tapasztaljuk meg, hogy milyen kevés kell ahhoz, és mégis milyen sokat tehetünk azért, hogy az életünk jobb legyen! És mindannyian azt szeretnénk, nemde?!

Szerző: Dr. Magyar Lóránt

Forrás: Scribd

Influenza elleni egyszerű és természetes módszer

Megvan az influenzára a jó hagyományos, természetes módszer. A fokhagyma, bor, gyógyteák és az ezüstkolloidon kívül egy roppant hatásos és nagyon olcsó szerre hívnánk fel a figyelmet.

A Magyar Világ című hetilapban Kovács József metafizikai pszichoterapeuta, nem konvencionális gyógyító ( Elérhetősége: 70/3275753. könyvrendelés is.) sorozatban írt, mely szerint a hidrogénperoxid az a szer, mellyel csaknem minden betegség esetében sikerrel alkalmazható. Nem minősül gyógyszernek, ráadásul minimum 200 éves kutatás áll mögötte, de sajnálatos módon az orvosok zöme - természetesen nem véletlenül - nem jut hozzá a kutatások eredményeihez, hiszen ezen kutatási eredmények nagy része csak egy kis zárt körben terjesztett szaklapokban kerül nyilvánosságra.

Dr. Malahov, Dr. W. Duglas, Dr. Neumivákin professzor nyomán a hidrogénperoxid, mint nascens oxigénre bomló, erős antioxidáns, mely nem csak a sejtek funkcióját képes visszaállítani, hanem eltávolít a sejtből minden nem odavaló anyagot. „Mivel a hidrogénperoxid megsemmisít mindennemű patogén mikroflórát, így alkalmazható különböző vírusos fertőzések esetében, gombás megbetegedéseknél, gennyes fertőzéskor, belek baktériumfertőződésénél …” „ Neumivakin a hidrogénperoxidról írt tanulmányában nyomatékot ad annak az álláspontjának, miszerint a hidrogénperoxid a szervezetben végbemenő mindennemű rendellenes anyagcsere – folyamatainak a visszarendezője, függetlenül attól, hogy milyen eredetű a betegség: szív és ér, légúti, ideg, endokrin vagy egyéb rendszeri. A különbség csak a kezelés módjában rejlik. „ …”a rákos betegségek sikeres kezelése hidrogénperoxiddal azzal magyarázható, hogy a rákos sejt csak oxigénhiányos közegben képes létezni.” „ A hidrogénperoxid úgyszintén hatásos olyan immunhiányos betegségeknél, mint a vörös lupus, bármilyen allergiás megnyílvánulás az izületek tokjára, az izületek körüli szövetekre terjedő idült gyulladás ( reumatoid arthritis), stb. ” A hidrogénperoxiddal való kezelés abszolút kontraindikációjaként az Izsevszki Állami Orvosi Akadémia a következő betegségeket jelzi: fibrino – genopénia, hajszálér toxikózis, trombocitopéniás purpuna, hemofilia, DVS – szindróma, hemotikus anémia. Más esetekben a hidrogénperoxid belső használatának és vénába juttatásának az ajánlott mennyiségben a kezelési séma betartása mellett ellenjavallata nincs. Ám szeretném figyelmeztetni kedves olvasókat, hogy a hidrogénperoxid vénába juttatása injekciós tűvel csakis orvosi megfigyelés mellett történhet. Azok az orvosok, akik először ismerkednek ezzel a módszerrel, előbb a félelem és a kockázatérzet mellett végzik az ilyen kezelést. Később úgy megszokják, hogy nem tudják nélkülözni az eljárást komolyabb betegségek kezelése során.”

A hidrogénperoxidot orvosi ellenőrzés nélküli belső használatra jellemzően a következőképpen javasolják : Mindenképpen a gyógyszertárban kapható 3% -os oldatból, étkezés előtt, vagy étkezés után 1,5 órával, napi háromszor tíz csepp, 2- 3 dl vízben. A másik javallat: 1 liter vízbe 10- 15 milliliter.

Forrás: Átjáró

Értékes gyógynövények: a bodza és a menta

Ismerkedjen meg a bodza és a menta, az emberiség ősi gyógynövényeinek számos felhasználási módjával! Gyógyhatásaik közé sorolható többek között az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is.

Fáink, cserjéink közül kevés van, amely olyan gyakori lenne, mint a bodza, pontosabban a fekete bodza. Ez az akár néhány méteres magasságot is elérõ cserje - melyet jogosan fának is tarthatunk - történelmi múltra visszatekintõ gyógynövény is. A középkori német néphit szerint a bodzában lakott a parasztudvar jó szelleme, amely megóvta a családot a tûztõl és más bajoktól. Az elsõ magyar nyelvû füveskönyv, Melius Juhász Péter Herbáriuma (1578) fõleg hurutos megbetegedések ellen ajánlotta, valamint: "torokgyékot mosd az vizével..., köszvényes lábra jó a levelét párlani". Cserjénk egyéves hajtásai zöldek, az idõsebbek szürkésbarna színûek, felületükön jellegzetes paraszemölcsökkel.

Fekete bodza

A fekete bodza (tudományos neve: Sambucus nigra) összetett levelei keresztben átellenesek, nagyok, páratlanul összetettek, a levelet alkotó levélkék tojásdadok, a szélük fûrészes. A bodza egyes virágai kicsik, fehérek-sárgásfehérek, erõs illatúak, és ún. álernyõben csüngve alkotják a közismert, tekintélyes méretû virágzatot. A virágzásra legtöbbször május-júniusban kerül sor, a termések csonthéjas, 2-3 magos, fekete bogyók.

A bodza szinte egész Európában a gyakori cserjefajok közé tartozik, erdõszéleken, cserjésekben, vagy éppen utak mentén élõ növénytársulások gyakori faja. Értékei miatt újabban már hazánkban is a termesztett növények közé tartozik, még néhány bodzaültetvénnyel is találkozhatunk. A növény egyik gyógyhatású része - a drog - a virágzat, amely elsõsorban flavonoidokat, szaponinokat, nyálkaanyagokat, némi illóolajat, kevés ciánglikozidot tartalmaz. Európa egyes országaiban palacsintatésztába mártott és forró zsiradékban kirántott bodzavirágzat a kedvelt, különleges csemegék közé tartozik. A bodza friss terméseiben szerves savak mellett cukrok és C-vitamin is elõfordul.

A virágdrog sokféle hasznosítása ismert. A bodzatea nyugtató, izzasztó vagy vizelethajtó teakeverékek vagy éppen a hashajtó lekvár alkotója lehet, a bogyókból kiváló lekvár, a virágzatból üdítõital készíthetõ. A bogyók gyógyhatásai közé sorolható az álmatlanság, a migrén, a fájdalmas ideggyulladások elleni alkalmazás is. Valamire azonban vigyáznunk kell: a friss bodzatermések nyersen, nagyobb mennyiségben fogyasztva kellemetlen gyomor-bél tüneteket, panaszokat okozhatnak. Egy másik veszélyforrásra is fel kell hívnunk a figyelmet: a fekete bodza rokona a gyalogbodza (Sambucus ebulus) nem fogyasztható, fajtársával való összetévesztése enyhébb-súlyosabb következményû növényi mérgezést okozhat. A gyalogbodza csak kivételesen nõhet meg másfél méternél magasabbra, levelei nem tojásdadok, hanem hosszúkásak, virágai kellemetlen illatúak, mindig szártetõzõ bogernyõt alkotnak, a szintén fekete bogyótermései - eltérõen a fekete bodzától - felálló terméscsoportban állnak. Feltétlen kerüljük e növény használatát!

Borsos menta

Az ajakosvirágúak családjába tartozó mentafajok az emberiség õsi gyógynövényei. Régészeti leletek utalnak arra, hogy az egyiptomiak is ismerték, termesztették és alkalmazták. A görög mitológia szerint Pluto, az alvilág istene beleszeretett a gyönyörű nimfába, Minthébe. Pluto féltékeny felesége azonban Minthét növénnyé változtatta, amit már Pluto sem tudott megakadályozni, de a növényt finom illattal ruházta fel és a nimfáról nevezte el. A görög-római világban mentát adtak a tejhez, hogy megakadályozzák annak megromlását, a mentaágak rágcsálása pedig biztos módszer volt arra, hogy a néha valóban lucullusi lakomák után serkentsék az emésztést. A XIII. században élt Szent Hildegard receptjeiben a menta felhasználása a légzési szervek és az emésztés panaszai esetén éppúgy javallott volt, mint külsõleg, bizonyos kiütések ellen. Bár ma sem egyértelmû, melyik mentafaj lehetett az akkor felhasznált, a lényeg, hogy több, nagyjából azonos összetételû és hatású mentafaj létezik ma is.

 

Legfontosabb képviselõjük a borsos menta (Mentha piperita), mely föld alatti tarackjaival telel át. Szára jellemzõen négyélû, kissé lilás, a növény 30-80 cm közötti. Keresztben átellenes levelei nyelesek, lándzsa alakúak vagy tojásdadok. Ajakos virágai a szárcsúcson lévõ füzérbe rendezõdnek, a sziromlevelek fehérek, felül kékeslilák. Virágzása júliustól szeptemberig tart, bár termést hazánkban nem igen érlel. A növény õshazája kétséges, talán a Távol-Keletrõl származik. Valószínû egyébként, hogy a borsos menta olyan hibrid faj, amely a vízi menta és a zöld menta fajok keresztezõdése útján jött létre. Érdekes, hogy a mai borsos menta meleg- és fényigényes növény, ugyanakkor tarackjai - megfelelõ hó takarása alatt - akár -30 fokot is elviselnek. Gyógynövényként a növény virágzó hajtása, levele és a hajtásából elõállított illóolaj ismert. A növény minden része jelentõs mennyiségû illóolajat tartalmaz, melynek alkotói közül legfontosabb a mentol (az olaj 40-60 százaléka) és a menton (20-25 százalék).

A mentol fõ hatásai a nyál- és epetermelés serkentése, emellett gyulladáscsökkentõ, enyhén görcsoldó hatású. Mind belsõleg, mind pedig külsõleg alkalmazva hûsítõ, érzéstelenítõ hatású. Fentiekbõl következik, hogy a növény vagy az illóolaj alkalmazása igen széles körû. A gyógyászatban gyomor-, bél- és epegörcsök ellen, szélhajtóként alkalmazzák, oldja a feszültséget, enyhíti az émelygést. Az élelmiszer- és kozmetikai ipar italok, kenõcsök, fogkrémek, rágógumi alkotójaként használja igen jelentõs mennyiségben.

Dr. Vetter János, egyetemi tanár

Forrás: Egészségtükőr

Milyen tikokat rejteget az amerikai egydolláros? Első rész

Az amerikai egydollárost kibocsátása óta hatalmas rejtély övezi. Egyesek szerint számtalan sötét titkot rejt magában, szimbólumok tucatjai bújnak meg rajta. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem vajon valóban a templomosok szimbólumai? A „NOVUS ORDO SECLORUM” azt jelenti New World Order, vagyis Új Világrend.

Az amerikai egydollárost kibocsátása óta hatalmas rejtély övezi. Egyesek szerint számtalan sötét titkot rejt magában, szimbólumok tucatjai bújnak meg rajta. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem vajon valóban a templomosok szimbólumai? A „NOVUS ORDO SECLORUM” azt jelenti New World Order, vagyis Új Világrend.

Lehetséges, hogy ez egy utalás a majdanán kialakuló egyesült világrendre, mely végleg eltűnteti a nemzetek közötti határokat, és totális kontroll alá vonja a tömegeket? Mi a tizenhármas szám szerepe? (13 vonal a pajzson, 13 nyíl a sas kezében, 13 csillag, 13 szint a piramison…). Noha az összeesküvés elméletek szerzői rengeteg időt vesztegettek már az egydolláros bankjegyen látható szabadkőműves szimbólumok elemzésére, azt eddig senki sem tudta kielégítően megmagyarázni, hogy miért vannak ott ezek a szimbólumok, vagy, hogy mit is jelentenek valójában.

Az egydolláros szimbolisztikájának híres mizériája nem új keletű. Az emberek két táborra oszlanak szét a kérdést illetően. Az első csoportot azok alkotják, akik meg vannak róla győződve, hogy a szabadkőművesek titkos szimbólumai láthatók a bankjegyen, míg a második csoport szerint szó sincs ilyesmiről, azonban abban mindkét tábor egyetért, hogy egy roppant bonyolult szimbolisztikájú „alkotásról” van szó.

De előbb ismerkedjünk meg egy kicsit a szóban forgó amerikai egydollárossal. Az egydolláros bankjegyet hivatalosan 1957-ben bocsátották ki, jelenlegi kinézetében. Azóta semmiféle nagyobb változtatást nem eszközölt rajta a kormány, leszámítva azt, hogy 1963-ban debütált a bankjegy elülső képe George Washingtonnal (1732-1799), az Amerikai Egyesült Allamok első elnökének portréjával. (nem hivatalosan már 1862-ben kibocsátottak egydollárosokat Salmon P. Chase, Abraham Lincoln titkárának portréjával. Ennek mérete 189×79 mm volt). Így elmondható róla, hogy a második legrégebbi dizájnt használó bankóról beszélünk, a kétdolláros után.

Az Egyesült Államokon belüli pénzmozgás csaknem 45%-át egydolláros bankókkal bonyolítják le az emberek. Elmondhatni tehát, hogy bár értéke elenyésző (ha az amerikai értékrendet nézzük), mégis töretlen népszerűségnek örvend hazájában. Jelenlegi mérete körülbelül 155.956×66.294 mm, vastagsága 0.10922 mm. Anyaga papír helyett vászon és pamut egyvelege, ennek ellenére egy átlagos egydolláros élettartama csupán 21 hónap, ezután leváltja azt egy újabb sorozatú példány.

Az egydolláros híres beceneve a „Greenback” az 1800-as évek végéről ered, amikor is Abraham Lincoln fekete és zöld dollárok nyomását rendelte el, melynek nem titkolt célja a polgárháború „pénzelése” volt. Az eljárást, amivel ezeket a bankókat készítik, bár ismerjük, az összetevők, a legapróbb részletek, és technikai nüanszok máig felfedetlenek, biztonsági okokból. Parányi piros, és kék selyemszálak futnak végig a már említett vászonszerű anyagon. Maga a pénz meglehetősen strapabíró, mondhatni masszív, egy kiadós mosás, vagy áztatás után sem hullik szét. A tinta egy különleges keverékét használják, melynek pontos összetevője titkos. Azután szimbólumokkal nyomják át, ezt követően megkeményítik, hogy ellenállóbbá váljon a folyadékokkal, főként a vízzel szemben. Ezután következik a préselés, a folyamat utolsó mozzanata.

De vajon valóban szabadkőműves szimbólumok találhatók rajta? Hogy képbe kerüljenek a témában járatlan olvasók is, megemlítenénk néhány tényt erről a titkos társaságról. Talán nincs még egy szervezet a világon, amely ennyire precízen működött volna és ekkora hatalommal bírt volna a történelem során, mint a szabadkőművesség. A szabadkőművesség (angolul freemasonry) a legnagyobb titkos társaság a világon, és talán az egész történelemben. A jelenlegi adatok szerint mára már több millió tagja van bolygó szerte.

A modern szabadkőművességet egyesek 1717-re eredeztetik, míg mások szerint ennél jóval régebbi, a 12. századi templomos lovagrendtől ered. Eszerint Londonban indult útjára, amikor James Anderson megjelentette Alkotmányát. Ettől kezdve folyamatosan terjedt, Amerikában és Európában, de még a Közel-keleten is. Robbanásszerű terjedése azonban csak az 1800-as évektől indult meg. Feladatukról eltérően vélekednek a kutatók és történészek, de abban valamennyien egyetértenek, hogy rengeteg jótékonysági, és segítő munkát végeztek, illetve végeznek. Pénzt, időt, tudást osztanak meg egymással, és azokkal, akiken segíteni szeretnének.

A szabadkőműves élet három alapkőre épül: a testvéri szeretetre, az igazságra és a jótékonyságra. Minden szabadkőműves megfogadja, hogy segít annak, aki hozzá fordul. A szabadkőművességet azonban a közvélemény máig a korrupció és a sötét ármányok, világuralom szinonimájaként említi, annak ellenére, hogy ma már egész mást jelent a társaság tagjának lenni.

A szabadkőművesség pártatlan gondolkodású, és szellemiségű, és bár a közkedvelt összeesküvés elméletek szerint eme társaság tagjai minden évben összeülnek egy titkos ülésre a világot érintő aktuális dolgokról tanácskozni. Ők őrzik a Szent Grált, és a világtörténelem legnagyobb kincseit. Soha fel nem fedett tudásnak vannak birtokában, és ők azok, akik az egész világot a háttérből irányítják, mintegy árnykormányként. Ezekre nincs semmilyen bizonyíték, pusztán feltevések, különféle fantáziadús teóriák. Illetve, ha őszinték akarunk lenni, ez a dolog mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek hangzik. Itt nem minden csak fekete, vagy csak fehér.

Amikor Weishaupt megalapította az Illuminátusok Rendjét ő választotta ki a harmadik szemet a szervezet jeleként. Ez a szem képes olvasni az emberek auráját, és ismeri a beavatatlanok számára láthatatlan dolgokat. Ez a Sátán szeme is, amely mindent tud, mindent ismer, és úgyanolyan jól belelát a múltba mint a jövőbe. Az ókorban ez volt a Jupiter, vagy az Apollo, illetve a Gondviselés szeme. Az egyiptomi hieroglifák azt mutatják, hogy azonos az egyszemü napistennel, Osiris-al. Ez a szem, sok más szimbólummal együtt, megtalálható az amerikai dolláron.

A két rajz az Egyesült Államok nagypecsétjének (The Great Seal of the United States) két oldala, de mint tudjuk, az előbbit használják pecsétként. Eredetük egészen 1776-ig, az amerikai függetlenség kikiáltásáig megy vissza. Az újonnan alakult államnak szüksége volt egy pecsétre, hogy nemzetközi szerződéseket ezzel szignáljon. Végül csak hat év után született meg a döntés. .

1776. július 4-én az amerikai Kongresszus kijelölte Thomas Jefferson -t és Benjamin Franklin -t (szabadkőműveseket), hogy hozzák létre az Egyesült Államok “Nagy Pecsét”-jét, hogy emlékeztessen a 13 állam egyesülésére egyazon akta, a Függetlenségi Törvény által. Mit jelképez tehát mindez az ábra? Azt jelentik, hogy létrejött egy titkos kormány által irányított Uj Világrend, vagy inkább annak törekvésnek a kifejezése, hogy egy nemes elvekre épülö új generációt hozzanak létre?

Ha megnézzük az egydolláros elülső oldalát, az első dolog, ami szembe tűnik, az a néhai George Washington portréja. Ő volt az Amerikai Egyesült Államok első elnöke. Ha tovább nézelődünk, hamar ráakadunk az Egyesült Államok kincstárának zöldes színű pecsétjére. Mindjárt felül egy tökéletes egyensúlyban álló mérleget látunk, ami a kiegyensúlyozott költségvetésre utal. Középen egy vonalzó kapott helyet, méghozzá nem is akármilyen.

Ezt a vonalzót sokan azonosítják a szabadkőművesek által használt szimbólumok egyikével. A befejezetlen piramis, a mindent látó szem, a fémkalapács, körző, és vonalzó csak néhány a tucatnyi szimbólum közül, melyet a szabadkőművesség előszeretettel használt. Bár a megemlített első két szimbólumot nem a társaság javasolta, tartja magát a nézet, miszerint az Egyesült Államok kincstári pecsétje a szabadkőműves hatalom okkult jelképe. A vonalzó alatt az Egyesült Államok kincstárának kulcsa látható, szintén mintegy szimbolikus értelemmel felruházva.

A második rajz igazi csemege, de ebből kevés maradt meg a későbbi ábrázolásokon, így a pénzjegyen. Lássuk előbb a latin jelmondatokat:

Deo favente - Isten pártfogásával

Deo favente perennis - Isten pártfogásával örök

In vindiciam libertatis - A szabadság megszerzésére

Virtus sola invicta - Egyedül az erényt (vitézséget) nem lehet legyőzni

Később azonban ezek mind lecserélődtek a bankjegyen, de a két új felirat is pazar.

Annuit coeptis - "Rábólint a kezdeményezésre" szó szerint, de nyilván kicsit emelkedettebben is lehetne ezt fordítani: (Isten) támogatja a terve(in)ket. Szép szapphói versmérték cseng a fülünkbe e jemondatnál. Sok jelige versmértékben van írva.

Ez önmagában még nem is olyan érdekfeszítő, azonban az egydolláros ellenkező oldala már annál érdekesebb.

Forrás: Paramoral

Milyen tikokat rejteget az amerikai egydolláros? Második rész

Az egydolláros titkairól szóló cikk első részét azzal az állítással fejeztük be, hogy a bankjegy ellenkező oldala már sokkal érdekesebb lesz. Lássuk milyen csemegékkel kecsegteti az összeesküvés elméletek kedvelőit.

Rögtön egy kör alakba rendezett szimbólumrendszert látunk, melyből kettő is van. Mindkettő az Egyesült Államok nagypecsétjének egy-egy oldalát ábrázolja, azaz az elejét, és a hátulját. A sast ábrázoló pecsétet használják igazi pecsétként is.

Körülbelül 6-7 évig tervezték a nagypecsétet, ez alatt rengeteg be nem fejezett vázlat, elképzelés készült mire végül megszületett abban a formában, amit ma is látunk. Ezeknek a végül nem alkalmazott tervezeteknek is fennmaradtak vázlatai.

Első ránézésre talán túl sok információnak tűnik ez az egész, ezért elemezzük őket külön-külön:

Szem

Eredeti sajtóközlemény augusztus 15, 1935 a Pénzügyminisztérium a következő információkat adja: ”Eye” egy istenséget szimbolizál aki mindent lát és mindent tud. A szem szimbolizálná Istent?! A “Nous Ordo Sedorum” felirat jelentése: "új világrend" és az "Annuit Coeptis" jelenti a mi elért eredményeinket, vagy tevékenységünket. Őt jelképezi a szem, az okot. Így, ez a világ Isten eredeti művének alapján lett teremtve és az ő kegyelméből sikerült, az oknak (ésszerüségnek) köszönhetően.

Az ókorban ez volt a Jupiter, vagy az Apollo, illetve a Gondviselés szeme. Az egyiptomi hieroglifák azt mutatják, hogy azonos az egyszemü napistennel, Osiris-al. Ez a szem, sok más szimbólummal együtt, megtalálható az amerikai dolláron.

Piramis

Az egyik legismertebb jelkép a befejezetlen piramis, melynek tetején ott figyel a mindent látó szem, amely leginkább Istent, illetve annak jelenlétét szimbolizálja, ahogy időtlenül vigyáz az emberiségre. Ő áll mindenek felett, ezért került a piramis legtetejére. Eredete 1783-ra tehető, amikor az Egyesült Államok nagypecsétjének részévé vált.

A pénzügyminisztérium egy sajtóközleményében kifejti, hogy a piramis a hatalom jelképe, és azt jelenti, hogy még nem teljes (nincs befejezve) az építmény. Azt a gondolatot jelképezi, hogy még sok tennivalójuk van. Egyébként a piramis az Illuminátusok Rend szervezetének a jelképe, és a tetején lévő szem a Rothschild-házé, amely ezt irányítja.

Egyiptomban a piramis-hegy a fény újjászületésének a szimbóluma a Nílus visszahúzódása után. A piramis mögött egy sivatag látható. Ez a kaotikus Európa és a végtelen konfliktusok. Ezzel a szimbólummal az illuminátusok kifejezően rávilágítanak: "Mindettöl elmenekültem, nem a hatalom nevébem, hanem az ok nevében létrehoztam egy államot, és ebből az akaraterőből egy új típusu élet született."

Állítólag hosszas vita után merült fel használata egy bizottsági ülésen, 1776-ban. A befejezetlen piramis 13 lépcsőből áll, legalján pedig római számokkal az 1776-os dátum áll. Az egyszerűbben gondolkodók, és a nyilvánvalóság kedvéért azért leírjuk kicsit részletesebben:

M = 1000

D = 500

C = 100

L = 50

X = 10

V = 5

I = 1

Innentől csupán össze kell adni a „MDCCLXXVI” képlet alapján a számokat:

1000 + 500 + 100 + 100 + 50 + 10 + 10 + 5 + 1 = 1776

A 13-as számnak hatalmas szerepe van az egydolláros szimbolisztikájában, de ne siessünk annyira előre, és vegyük egy picit jobban górcső alá a piramist. A tizenhármas szám itt az eredeti 13 gyarmatot jelképezi, a befejezetlenség pedig az ország további bővülését, de akadnak erre egészen más elképzelések is.

A gyarmatokhoz kapcsolható értelmezésre utal a szem körül olvasható információ is, az „ANNUIT COEPTIS”, ami durva fordításban annyit jelent, „RÁBÓLINTOTT KEZDEMÉNYEZÉSEINKRE” . Eszerint maga Isten bólintott rá az amerikaiak kezdeményezésére egy új világrend létrehozásában. Vagy épp a szabadkőművesek világuralomra törekvő tervének megvalósulására? Nos, még mielőtt rávágnánk, hogy badarság, ássuk még mélyebbre magunkat.

Az összeesküvés-elméletek rajongói között a befejezetlen piramis az Egyesült Államok pecsétjén a szabadkőművesség szerepét jelképezi az Egyesült Államok megalapításában. Ez bukkant fel a 2004-es „A nemzet aranya” című filmben is. Az első szabadkőműves ábrázolás 14 évvel a pecsét elkészülte után jelent meg, és nem mindig tartalmazza a piramist, még ha a háromszög, ami időnként felbukkan náluk, hasonlít is egy piramisra. A piramis felülete világos, azonban annak nyugati oldala árnyékolt. Ez utalhat arra, hogy az Egyesült Államok (újonnan alakulva) nem tudja, hogy mihez kezdjen a nyugati civilizációkkal, illetve még nem áll módjában felfedezni. A piramis körül, illetve annak közvetlen tövében növényeket is látunk, ezek eredete ismeretlen, sajnálatos módon olyan kicsik, hogy nem lehet beazonosítani őket annak ellenére, hogy tucatnyian próbálkoztak már vele. Még biológusokat is bevontak a kutatásba, de nem zárult eredménnyel a kísérlet. Az ábra túl kicsi, és még nagy felbontásban is túl életlen ahhoz, hogy ennyiből pontos fajmeghatározást lehessen végezni. Szőrszálhasogatásnak tűnik a dolog, de az amerikaiak ezt halálosan komolyan veszik, és azt se feledjük, hogy szimbolisztikai szempontból hasznos információval gazdagodnánk.

Talán cáfolná azt a még mindig elterjedt nézetet, miszerint a növényeket csak véletlenszerűen, nem gondolkodva, ihletszerűen „rajzolták” oda a pecsét készítői. Egy biztos, ezeknek a növényeknek szerepe van, és okkal kerültek rá a képre. A reményt, reményteljes jövőt jelképezik. Azt, hogy az új állam létrejötte virágzást hoz majd a „vidékre”.

Ha kicsit tovább nézelődünk, rögtön szemünkbe ötlik az „IN GOD WE TRUST” felirat, mely voltaképp nem zavar olyan sok vizet, mint az elsőre látszik. Benjamin Franklin, a pecsét egyik alkotója, aki ugyebár szabadkőműves volt, abban hitt, hogy az ember egyedül nem képes véghez vinni nagy tetteket, de ha ebben az Isten is segítségére van, akkor bármit elérhet.

A jobb oldali pecsét már érdekesebb a feliratnál, bár nem annyira népszerű, mint az első pecsét, legalábbis összeesküvés körökben. A való életben azonban előszeretettel használták, és használják máig. Minden nemzeti temetőben jelen van, és rendszerint helyet kap a hős emlékműveken is.

Ráadásul az Amerikai Egyesült Államok elnökének pecsétje szintén ugyanez, kisebb módosításokkal. Az elnöki beszédek során állandóan látható a háttérben, ezzel szemben igen kevesen sejtik, valójában mit is szimbolizálhat.

Sas

Ezt William Barton javasolta. A sas Zeusz madara, az isteni princípium inkarnációja. Ő jelképezi az Isten leereszkedését a világi elemekbe. Ő leszáll az ellentétek világába, a szándékos tettek világába. Két típusú tett létezik: a háború és a béke.

A pecséten látható állat nem más, mint a fehérfejű rétisas, az Egyesült Államok címerállata. Két okból választották a győzelem és a dicsőség szimbólumának: mert nem fél a vihartól és elég okos és megfontolt hozzá, hogy átrepüljön fölötte. A sas nem visel koronát, vagy egyéb ékszereket, hisz az amerikaiak még csak most szakadtak el Angliától. Ha jobban megfigyeljük, maga a pajzs is felfüggesztetlen. Ez szintén arra utal, hogy ez az ország már a saját lábán áll.

A pajzs tetején egy fehér csík fut végig, ez sokak szerint magát a Kongresszust jelképezi, mintegy egyesítő szándékkal felruházva. Az államok lassan egy nemzetté lettek. Erre utal a sas szájában tartott szalagon futó szöveg, az „E PLURIBUS UNUM” is, melynek jelentése „Egy (létrejött) a sokból”. De mit is tart karmaiban a sas?! Olajágakat, és nyilakat. Ezek önmagukban is jelentéssel bírnak, az olajág a békére, a nyilak pedig egyértelműen a háborúra utalnak. Azt jelenti, hogy a sas (az állam) nem fél a béke megőrzéséért háborúzni, amennyiben a kapcsolatok nem teljesülnének. Az állat feje mindig az olajágak irányába fordul, háborúban azonban szemei a nyilakra tekintenek vissza.

A sas fölött 13 csillag van, Dávid csillag alakban. Ez a Salamon békéjét jelképezi.

Ezek bár elég egyértelműek, még mindig nem kezelik őket tényként, illetve nagyon sok olyan ember is akad, aki nem is hallott ezekről a jelentésekről, csupán a befejezetlen piramisról, vagy a mindent látó szemről. A valóságban azonban, sokkal mélyebb titkokat rejt magában az egydolláros. Az egyik legérdekesebb dolog, hogy az egész bankót a 13-as számra, és annak szimbólumrendszerére építették.

13

Lássuk csak: az egydolláros bankjegyen sokszor elöfordul a 13-as szám: 13 levél az olajágon, 13 nyíl, 13 csillag, 13 csík a pajzson, 13 emelete van a piramisnak stb. A 13-as misztikus volt az egyiptomiaknál, a babilóniaiaknál és a szabadkőműveseknél is. Az átalakulás és az újjászületés száma. Az utolsó vacsora alatt a12 apostol és Krisztus, aki meghalt és újjászületett.

12 jele van a zodiákusnak és a Nap. A 13-as az a szám, amelyik kiszabadult a transzcendenciába a 12-es befolyása alól. A sas 32 tolla a szabadkőművesség 32 fokozatát jelképezi. A felírat a római számokkal az az év, amikor a 13 kolónia kinyilvánította függetlenségét. Ha ezeket a számokat összeadjuk megkapjuk a 21-et, amely az ok, az-az az ésszerüség száma.

Van egy másik elmélet is, miszerint a 13-as szám a sátán száma, az egyes lépcsőfokok pedig korszakokat jelentenek. A tizenhárom korszak lejárta után bekövetkezik a világége, de Isten győzedelmeskedni fog (mindent látó szem jelentése) a magasságokban, és új világrend alakul ki. Erre utal a „NOVUS ORDO SECLORUM” szöveg is a piramis alatt, ami angolul annyit tesz, mint New World Order, azaz „ÚJ VILÁGREND”.

10 nagyobb csoportosulás látható, melyek mind 13 elemet tartalmaznak egyenként.

ANNUIS COEPTIS=13 betű

E PLURIBUS UNUM=13 betű

13 szintű a befejezetlen piramis

13 csillag/pentagram látható a sas feje fölött

13 függőleges csík látható összeszámolva a pajzson

13 nyíl a sas karmaiban

13 levél az olajágon, amit a sas tart karmaiban

13 olajbogyó az olajágon

13 ovális alakzat látható mindkét pecsét szélén, melyek vízszintesen futnak tovább (ez ugye két külön elemnek számít, így jön ki a tíz)

És ha ez még mindig nem lenne elég, az alábbi szavakkal, a matematika segítségével eljátszva, még egy érdekes dolog válik nyilvánvalóvá. Ezek a szavak mind rajta vannak a bankón:

“FEDERAL RESERVE NOTE”

“THE UNITED STATES OF AMERICA”

"THIS NOTE IS LEGAL TENDER FOR ALL DEBTS PUBLIC AND PRIVATE”

“WASHINGTON, D.C.”

“ONE”

“TREASURER OF THE UNITED STATES”

“SECRETARY OF THE TREASURY”

“ONE DOLLAR"

“WASHINGTON”

Ha összeszámoljuk a betűket, az összesen 169, amiben a 13 pontosan 13-szor van meg. Kell ennél több?

Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Még mielőtt összeesküvés elméleteket szőnénk köré, járjunk utána, miről is van szó! A közhiedelemben a 13-as szám szerencsétlenséget hoz, ezért nincs bizonyos épületekben (kórházakban) tizenharmadik emelet, vagy motelekben tizenhármas szoba, vagy ajtó. Az amerikaiak roppant babonásak ezzel a számmal kapcsolatban, és igen komolyan veszik a mítoszát. Miért hemzseg azonban az egydolláros a 13-astól? A megrögzöttebbik tábor szerint ez is a szabadkőművesek ténykedésére utal, ugyanis a szerencseszámuk pont a 13-as volt.

Még mielőtt azonban mindenki egy nagyot csettintene megelégedésében, le kell szögezni, hogy van egy sokkal hihetőbb, és logikusabb magyarázat a tizenhármasra. A szám maga az eredeti 13 államot jelképezi. Ezért van 13 lépcsője a piramisnak, és ezért befejezetlen, mert mint tudjuk, azóta már nem 13 állam képezi az Amerikai Egyesült Államokat. Ez megmagyarázza az egész egydollárosra levetített tizenhármas számmisztikát.

Valóban ilyen egyszerű? A válasz igen. Nem kell mindenben jelentéseket felfedezni, és nem kell mindenre áltudományos magyarázatokat ráhúzni. Ennek talán legjobb példája a híres bagoly alakzat, mely szintén az egydollároson található, mindjárt az előlapján. Egész hajmeresztő elméleteket dolgoztak ki ezen állat jelenlétére a dolláron, összehozva az Antikrisztus jelképével, vagy épp a szabadkőművesekkel.

Terjedni kezdett az a „legenda”, miszerint a bankón látható alak egy fülesbaglyot ábrázol. Fotók jelentek meg több amerikai elnökről, és egyéb médiaszemélyiségről, melyeken mindegyikük egy fülesbagolyhoz hasonló jelet formáz ujjaival, s rögtön szárnyra kaptak az őrültebbnél őrültebb ötletek, melyek szerint például a bagoly egy hatalmas, szörnyű titok jelképe, melybe minden amerikai elnököt és magasabb pozícióval bíró illetőt beavatnak, a titkot azonban nem árulhatják el, mert fenekestől fordítaná fel világunkat. A képen látható paca valóban némi fantáziával bagolynak nézhető, azonban még mielőtt ezt tényleg elhinnénk, nézzük meg az itt látható képet. Nyilvánvaló, hogy ez a véletlenszerű alakzat oda van bújtatva a levelek és a keret mögé, ez kelti annak önös illúzióját, ráadásul ezt az alakzatot a bankjegy több részén is föl lehet fedezni.

A sas felett látható 13 csillagra – mely, ha jobban megnézzük egy Dávid csillagot formáz – is van logikus magyarázat. Valójában George Washington rendelésére készült, ő ugyanis megkérdezte Hayyim Solomont (Haim Solomon), hogy mit kér cserébe a hadseregnek tett neves szolgálataiért. Solomon annyit felelt, hogy ő maga személyesen nem kíván semmit, viszont az „embereinek” szeretne valamit. Ennek lett eredménye a Dávid csillag formáció. Kevesen tudják, de Hayyim Solomon volt az az ember, aki financiális támogatásaival szinte egyedüliként mentette meg a kontinentális hadsereget, később pedig nincstelenként halt meg.

A pecsét alkotói közül Benjamin Franklin a legismertebb. Ő is szabadkőműves volt, és valóban elképzelhető lenne önmagában, hogy a szabadkőművesek egy komplett rejtvényt hagytak hátra az egydollároson. Az új, egyesült világrendre utaló jelek, a szabadkőművesség szimbólumai mind-mind megtalálhatók rajta, akárcsak az általuk oly kedvelt tizenhármas szám is. Ráadásul a piramis alapkövén látható dátum lehetne akár a bestia száma is, azaz a 666-os. Egyesek szerint az Illuminátusokra utal az 1776-os (MDCCLXXVI) dátum is, merthogy ekkor alakult meg az Illuminátusok rendje. Több módszer is létezik, hogy az 1776-os dátumba érkezzünk meg. Lehetséges, hogy a pecsét szabadkőműves tervezői a babiloni számrendszert használták, ami köztudottan nem a tízes számot vette alapul, hanem a hatost. Példaként a 600=1000, 60=100, és 6=10.

Részletesebben is bele lehet menni: ha bárki megnézi a három piramist ábrázoló képet, akkor meglátja benne a logikát, és azt, hogy mire akar kilyukadni. És hogy ennek mennyi az esélye? Nos, nem sok, ahogyan annak sem, hogy a szabadkőművesek kreálmánya az egydolláros. Mindezt a fentebb levezetett szimbólumértelmezés tudatában ki lehet jelenteni. Ez esetben azok nyertek, akik történelmi tényekre vezették vissza az összes ábrázolást, ugyanis nincs szó többről, mint hagyományokról. A 13-as aktualitása ugyan bár elveszett, mintegy hagyományként máig látható a bankjegyen, ezzel emlékeztetve bennünket (inkább az amerikaiakat), honnan is indultak, mivé lett és hová tart az ország.

Egy eredeti sajtóközleményben 1935. augusztus 15-én a Pénzügyminisztérium a következő információkat adja: az ”Eye” egy istenséget szimbolizál, aki mindent lát és mindent tud. A szem szimbolizálná Istent. A “Nous Ordo Sedorum” felirat jelentése "új világrend" és az "Annuit Coeptis" jelenti a mi elért eredményeinket, vagy tevékenységünket. Őt jelképezi a szem, az okot. Így, ez a világ Isten eredeti művének alapján lett teremtve és az Ő kegyelméből sikerült, az oknak (ésszerüségnek) köszönhetően.

Persze mint mindennek, a szabadkőműves, vagy épp az illuminátus teóriáknak is megvannak a maguk esélyei, hisz mint tudjuk, aminek nulla százalék az esélye, matematikailag az is megtörténhet. Mindenki maga dönti el miben hisz. És hogy miért nem aludt ki máig az egydolláros körüli hisztéria? Túl sok veterán harcolt az országért, túl sokat adva fel azért életükből, hogy aztán később az egésznek a jelentése elvesszen. Túl sokan reménykedtek, hogy Amerika egy jobb otthonná válik számukra, és túl sokan maradtak ott a csatamezőn, akik soha nem tértek haza.

Forrás: Paramoral

A D-vitamin hiány meglepő következménye

Nem fejlődnek épségben azoknak a gyerekeknek az ütőerei, akiknek nem jut elégséges D-vitamin a szervezetébe. A meglepő és újszerű eredményt az Amerikai Szív Szövetség idei kongresszusán ismertették Kansas City Gyermekklinikájának orvosai.

A megfelelő D-vitamin szintre szükség van az erős csontok kifejlődéséhez, majd a korosodás során a felnőttkori csontrendszer épségére. Szintén sokat segít az öregedés időszakában szív- és érrendszeri betegségek kockázatcsökkentésére.

Az Amerikai Szív Szövetség minden évben megrendezett kongresszusa a szívgyógyászok egyik legnagyobb tudományos találkozója, melyen Geetha Raghuveer és munkacsoportja emlékeztette a jelenlévőket néhány közelmúltban nyilvánosságra került eredményre. Az angol köztisztviselők Whitehall tanulmányában a D-vitaminnal legjobban ellátott férfiak összhalálozása 30 százalékkal volt kisebb, mint a többieké.

A szívroham okozta halálozás Argentinában is a magas D-vitaminszintűek csoportjában volt a legalacsonyabb, Dániában pedig a változás korában lévő nők körében bizonyította egy vizsgálat ugyanezt.

Mérhetően merevebb ütőér

Gyermekeket azonban még nem vizsgáltak, ezért az amerikai kutatók 74 gyermek, tizenéves és fiatal felnőtt adatait gyűjtötték össze, akiket az utolsó két évben klinikájukon vizsgáltak. A laboratóriumi vizsgálat során mindig meghatározták a D-vitaminszintet és ultrahangos nyakiütőér-vizsgálatot végeztek.

Azok a gyerekek vagy fiatal felnőttek, akiknek a D-vitamin szintje alacsony volt, mérhetően rugalmatlanabb ütőérrel éltek, mint D-vitaminnal megfelelően ellátott társaik. Ezen könnyű segíteni, mert a D-vitamin elővitaminja tejtermékekben bőségesen található, ez pedig napsütés hatására alakul vitaminná. Súlyosabb vitaminhiány esetén gyógyszer formájában is pótolható.

A gyermekgyógyászok mind jobban aggódnak, hogy a cukros üdítőitalok kiszorítják a gyerekek táplálkozásából a tejtermékeket - mondotta a vitában egyik szakértő.

Forrás: Webbeteg

A föld legegészségesebb növénye?

Az Acai az amazonasi őserdőkben előforduló pálmafajta. Bogyóterméséről híres, mely bogyó a tökéletes gyümölcsnek is nevezhető, mivel nagyon gazdag a következő tápanyagokban: aminosavak, létfontosságú zsírsavak, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek. A gyümölcsök közül növényi tápanyag összetételében a legjobb antioxidáns.

Az Acai Berry egy áfonyafajta, Amerika egyik legkeresettebb fogyást segítő, természetes étrendkiegészítője lett, mivel sok mikrotápanyagot tartalmaz olyan komplex formában, amelyekhez hagyományos étrenddel nem jutnánk hozzá.

Dr. Bruce N. Ames amerikai biokémikus szerint az egyes mikrotápanyagoknak, elsősorban vitaminoknak és ásványi anyagoknak a hiánya elhízást okoz. Az elhízás a folyamatosan fennálló mikrotápanyag-hiány miatt fellépő éhségérzet következménye. Mivel a legtöbb étel kalóriákban gazdag, vitaminokban, ásványi anyagokban és enzimekben viszont szegény, ezért van az, hogy hiába eszünk sokat, testünk mégis "éhezik".

Az acai bogyó titka, hogy az áfonyák közt a legmagasabb mikrotápanyag-tartalommal bír. A gyümölcs hatalmas pálmákon nő az amazóniai esőerdőben, és olyan, mint egy lila üveggolyó vagy szőlő. Antioxidáns-tartalma többszöröse a nálunk ismert áfonyafajtáknak. Komplex formában pedig számos olyan tápanyagot tartalmaz, amit a hagyományos étrend nem.

Forrás: Szimpatika

Halhatatlan egy medúzaszerű lény

Egy állatfaj képes kicselezni a halált, amikor már öregedni kezdene, szó szerint visszafiatalodik. A Turritopsis nutricula az egyetlen többsejtű teremtmény a Földön, amelyet biológiai értelemben halhatatlannak tekintenek. Egy olyan hidraállatfaj - csalánsejtekkel ellátott egységes élőlény - mely élete során különböző lényekké alakul.

Kezdetben telepes lény, polip, majd pedig medúza. De nemcsak előrefelé tud "fejlődni", hanem visszafelé is. Akkor is, ha nemileg elkülönült már, vissza tud alakulni egy szexuális éretlen állapotáig.

Ha az embereket hozzuk példának gondolatkísérletként: úgy tudjuk ezt elképzelni, mintha egy fiatal felnőtt vissza tudná fordítani a „biológiai óráját”, hogy újra tinédzserré, majd pedig csecsemővé változzon. Ezt a folyamatot hívják tudományos nyelven transzdifferenciálódásnak.

Napjainkban a felnőtt őssejtekkel végzett kutatásokban törekednek a mesterséges trandszdifferenciálódást előidézni.

Mivel ez a különös állat nagyon változatos, és világszerte elterjedt, különböző populációnak elkülönítésekor még a biológusok is bajban vannak. A hidraállatok esetében az alaktani jegyeik alapján nehéz felismerni őket. Újabban DNS-elemzéssel írják le egy-egy alfaját.

Hogy végső soron sikerül-e ezeknek a hidraállatoknak legyőzni a halált? Elvileg képesek lennének rá, gyakorlatban azonban nem. Legtöbbjük betegségek és ragadozók áldozatául esik. Mindenesetre érdekes lenne, ha egyszer megtalálnák közülük a lehető legöregebbet.

Forrás: Hír24

Halálos gyógyszerkísérletek Indiában

India az utóbbi öt évben az amerikai, brit és más európai gyógyszercégek "kísérleti terepévé" vált, ahol a laza szabályozásnak köszönhetően gondtalanul elvégezhetik az új készítmények szabadalmaztatásához szükséges klinikai vizsgálatokat - hívta fel a figyelmet a minap a The Independent címû brit napilap honlapja.

Azóta, hogy Újdelhi 2005-ben enyhített a gyógyszerkísérletekre vonatkozó előírásokon, egyre több nyugati gyógyszeripari vállalat dönt amellett, hogy a kontinensnyi országba szervezi ki az új készítmények tesztelését. Indiát a gyógyszergyárak számára nem csak a lazább szabályozás teszi kedveltté, hanem az 1,2 milliárdos lakosságának mérete és genetikai diverzitása is, ráadásul jelentősen megkönnyíti a munkafolyamatokat az, hogy az ottani orvosok többsége - a brit gyarmati múlt nyomán - beszél valamennyire angolul és az országban nagy számban találni a kísérletek lefolytatására alkalmas kórházakat is.

Mára az orvosságok klinikai tesztelése Indiában egy jól jövedelmező iparággá vált, amely több mint 150 ezer embert "foglalkoztat" összesen mintegy 1600 vizsgálatban.

A kiszervezések egyik árnyoldala a gyógyszerek tesztelésével összefüggésbe hozható halálesetek növekvő száma. Egyedül Indiában 2007 és 2010 között legalább 1730 ember vesztette életét a nyugati fejlesztésû orvosságokkal kapcsolatos vizsgálatok résztvevőjeként, bár a vállalatok többsége úgy véli, a szóban forgó kísérleti személyek, akikre elsősorban betegségük miatt esett a választás, egyébként is belehaltak volna az életüket megkeserítő kórba.

A gyógyszeróriások ellen kampányolók legfőbb érve, hogy a kísérleti alanyokat, akik gyakran India nyomornegyedeiből és legszegényebb közösségeiből kerülnek ki, nem tájékoztatják megfelelően a vizsgálat menetéről - kihasználva azt, hogy többségük nem tud írni-olvasni.

A The Independent több indiai államban, így Andra Pradésban is vizsgálódott, és számos esetben tapasztalt visszaéléseket, például, hogy egy oltóanyag tesztelésébe szülői jóváhagyás nélkül vontak be gyerekeket. A 13 éves Szarita Kudumula - akin egy, a HPV (humán papillomavírus) ellen az amerikai Merck vállalat által kifejlesztett készítményt teszteltek - is így járt. Szülei csak az után értesültek a klinikai vizsgálatról, hogy lányuk összeesett és meghalt. "Senki nem kért tőlünk engedélyt" - mondta Szarita édesapja. A termék tesztelése mindazonáltal az Andra Pradés állambeli hatóságok beleegyezésével történt.

Gulam Nabi Azad indiai egészségügyi miniszter korábban a parlamentben bejelentette, hogy 10 külföldi gyógyszercég - közöttük az amerikai Pfizer és Eli Lilly, a német Bayer, a francia Sanofi-Aventis - összesen 22, a kísérletek közben vagy közvetlenül azokat követően 2010-ben elhunyt személy után fizetett kártérítést a hozzátartozóknak, esetenként 3 ezer fontot (1,1 millió forintot), ami a politikus szerint nevetséges összeg a szóban forgó vállalatok által az új készítményekért bezsebelt hatalmas pénzekhez képest.

"Az indiaiakat pénzszerzésre használják a vállalatok. Általában analfabéta és szegény embereket választanak, akik egyébként soha nem tudnák megengedni maguknak a cégek által forgalmazott drága gyógyszereket" - állapította meg Dr. Csandra Gulhati indiai orvos, aki az elmúlt egy évtizedben hazájában lefolytatott gyógyszerkísérletekről gyûjtött adatokat.

A nyugati gyógyszercégek azonban váltig állítják, hogy következetesen ügyelnek a szabályok betartására. A Brit Gyógyszerészeti Társaság egy nemrég kiadott közleményében hangsúlyozta: a szabadalomszerzési procedúra részét képezi az, hogy a brit hatóságok a klinikai próbákat is jóváhagyják - függetlenül attól, hol végezték őket - a nemzetközi irányelvek figyelembe vételével.

Dr. Anand Rai indiai orvos szerint a probléma az, hogy hazájában teljesen átláthatatlanok a gyógyszerkísérletek, mivel hiányzik a megfelelő szabályozás és elszámoltathatóság ezen a téren. S ez elsősorban a vállalatok számára ilyen kísérletekre engedélyt adó etikai bizottságok felkészületlenségének tudható be. Az orvosi kutatásokat ellenőrző indiai tanács vezetője ellenben úgy véli: az elmúlt 15 évben jelentős előrelépés történt az említett testületek mûködésében.

India mellett számos más fejlődő országban, így Kínában, Indonéziában és Thaiföldön is jelentősen megemelkedett az utóbbi években az óriáscégek irányítása alatt zajló gyógyszerkísérletek száma. A vezető nyugati gyógyszergyárak, amelyek 2010-ben 40 milliárd fontot ( 14,8 billió forintot) fordítottak kutatás-fejlesztésre, a készítmény-tesztelések fejlődő országokba való kiszervezésével átlagosan 60 százalékkal csökkentik kutatási költségeiket. A legutóbbi felmérések szerint az európai gyógyszercégek által az új termékek szabadalmaztatásához gyûjtött klinikai adatok közel fele a fejlődő országokból származik.

Forrás: Egészségtükör

Fogyóban a termőtalaj!

Egy ausztrál kutató szerint akár 60 év alatt is elfogyhat a termõtalaj a világon a föld túlhasználata és más okok miatt. John Crawford, a Sydney-i Egyetem Fenntartható Mezõgazdaság tanszékének vezetõje egy Ausztráliában a héten megrendezett konferencián mutatta be legújabb tanulmányát.

A kutatások szerint a termõtalaj vékonyodásának oka az elhibázott földhasználat és túltermelés okozta erózió, valamint a klímaváltozás. Crawford becslése szerint évente 75 milliárd tonna talaj veszik el világszerte, és mára a világ termõtalajának 80 százaléka mérsékelten vagy jelentõsen erodálódott. Kínában az erózió üteme a természetes regenerációs képesség 57-szerese, míg Európában 17-szeres, Amerikában 10-szeres, Ausztráliában 5-szörös a mutató.

"Ha nem teszünk drasztikus lépéseket, a világ termõtalaja akár 60 éven belül is eltûnhet. Ez az élelmiszerárak megugrásához és globális élelmezési válsághoz vezethet" - idézte Crawfordot a The Daily Telegraph címû brit lap internetes kiadása.

Az európai talaj a kíméletesebb földhasználat miatt valamivel tovább, mintegy 100 évig is kitarthatna, valójában azonban a növekvõ népesség okozta keresleti és a világszerte erodálódó földek által kiváltott kínálati nyomás hatására valószínûleg már elõbb kimerül. "Nem túlzás azt állítani, hogy a termõtalaj a legértékesebb erõforrásunk, ám jelenleg képtelenek vagyunk biztosítani fennmaradását a gyermekeink számára, nem is beszélve az unokáinkról" - mondta Crawford.

A legfrissebb elõrejelzések szerint a világ népessége a jelenlegi 6,8 milliárdról 2050-re több mint 9 milliárdra nõhet. A tavalyi gabonaválság során a búzakészletek 30 éves mélypontra kerültek, miután a búza és rizs iránti kereslet az elmúlt hét évbõl hatban túlszárnyalta a kínálatot. A szárnyaló gabonaárak a világ több országában is társadalmi feszültségekhez vezettek.

Forrás: Egészségtükör

Hogyan lesz a globális felmelegedésből új jégkorszak?

Kanadában évtizedek óta vizsgálják mélyfuratokkal a földtörténeti korokat és jól megállapíthatóan kiderült, hogy szinte pontos periodicitással ismétlődnek a hozzávetőlegesen a tíz-tízezer évig tartó jégkorszakok ill. jégmentes időszakok. Ezt abból állapították meg, hogy egy-egy kb. tízezer évet felölelő rétegben találtak pollenszemeket, majd a következőben nem, a rákövetkezőben újra, majd megint nem, így tovább, majdnem teljesen szabályos hosszúságú szakaszokban. Azt is megállapították, hogy minden valószínűség szerint jelenleg egy tízezer éves globálisan jégmentes időszak végén járunk.

A globális felmelegedés tény, de akkor is éppenúgy bekövetkezne, ha ember egyáltalán nem élne a földön és ipari tevékenységével nem szennyezné a bolygót. Ezt a folyamatot az emberiség bűnének feltüntetni és ezzel lelkiismeretfurdalást kelteni pusztán félrevezetés a valóságos fatális okok eltitkolása céljából. Az emberiség tevékenysége ebben pusztán annyi, mintha odamennél egy égő felhőkarcolóhoz és a magad részéről még rádobnál egy lapát szenet. Számít, számít, de gyakorlatilag semmit.

A globális felmelegedés oka geológiai természetű, egy bizonyos hosszúságú periódus alatt elfogy az aktív talajréteg ásványi anyag tartalma, ami a fák és mindenféle növényzet életéhez nélkülözhetetlen. Ez nemcsak az erdők jól látható pusztulásában jelentkezik, hanem 1-1 fa összes levélszámának, ágsűrűségének szignifikáns csökkenésében is észlelhető, de még a fűfélék levéldúsulásának elmaradásában is jól nyomon követhető. Ez a világszerte fokozódó zöldfelület csökkenés évről-évre többezer tonna széndioxid megkötésének elmaradásával jár és valójában ez a megállíthatatlanul növekvő széndioxid réteg okozza az üvegházhatást.

A felmelegedés jelenleg már egyharmadával csökkentette az Északi Sark permanens jégtakaróját, de a nagyobb baj a Déli Sarkon van. Ott már több "kisebb", csak néhány négyzetkilométeres jégtábla darab szakadt az óceánba. Azonban van egy egybefüggő, vízben lévő részével együtt hatezer méter vastag, háromszáz kilométer széles, magas jég-fennsík, amin már itt-ott megjelentek és szaporodnak a vízzel teli "kutak", melyek megjósolhatóan jelzik ennek a hatalmas tömbnek az olvadását és a bármikor bekövetkezhető tengerbe szakadását. Ha ez bekövetkezik, mindössze 3 nap alatt olyan globális cunamit okoz, ami annyiban is különbözik majd a szokásos cunamiktól, hogy a pusztítása után ez a plusz vízmennyiség nem húzódik vissza, mint a földrengéses cunamiknál, mert nem lesz hova, vagyis a víz a pusztítása után is a pusztítás helyén marad. Ha ez az említett hatalmas jégterület már az óceánban utazva a vízkiszorításon túl ráadásul el is olvad, a világtengerek szintjét, beleértve a beltengereket is, mint a Földközi vagy az Adria, olyannyira emeli meg, hogy a tengerpartok legalább 5-7 kilométerrel kerülnek mindenhol beljebb, eltüntetve szigetek ezreit és olyan városokat, mint Brighton, Plymouth, Liverpool, Miami, Sydney, stb., stb.

Azonban nem is ez lesz a fő baj, hanem a végeredmény, vagyis az eljegesedés. Ugyanis a jégolvadásokból az óceánokba kerülő víz édesvíz. A mai időjárási és klimatikus viszonyokat nem a légköri események, hanem az azokat is determináló globális tengeráramlatok határozzák meg. Ha ezek nem lennének akkor csak az Egyenlítő környékén lenne többé-kevésbé elviselhető átlaghőmérséklet. Azonban a jelenlegi tengeráramlatokhoz fizikai okokból elengedhetetlen a tengervíz jelenlegi sótartalma. Só nélkül lelassulás, majd leállás várható. Nézzük példaként a Golf áramlatot, amelyet tulajdonképpen egy nagy meleg folyónak is felfoghatunk, ami az Atlanti Óceán felszínén folyik. Ezt a sótartalom különbség teszi lehetővé. Mint közismert, ez az áramlat, ami az Egyenlítő felől indul, határozza meg döntően Európa éghajlatát. Útja során amint az Északi Tengerbe ér, szintén sótartalom változás miatt a felszínről hirtelen a mélybe fordul és az alsó régiókban elindul visszafelé.

A brit kormány az elmúlt év őszén, a fentiek tudatában és teljes titokban tengeralattjárókat küldött az Északi Tengerhez, hogy tanulmányozzák a mélybe forduló Golf áramlatot, méréseiket hasonlítsák össze az eredeti adatokkal. Nos ekkor történt, hogy a tudósok a tengeralattjárókon a szokásos adatokhoz képest már 20%-os sebességcsökkenést mértek a Golf áramlat mélybe zuhanásánál. Ekkor történt az azonnali államtitokká nyilvánítás is, amit több ország is átvett, kivéve Norvégiát.

Ha a sótartalom csökkenés miatt leáll a Golf áramlat, (s ez a világ többi tengeráramlatára is érvényes) az érintett területeken "örök" tél következik be. Ez Európa vonatkozásában először a Brit Szigetekre, Skandináviára, majd Észak Franciaországra terjed ki, de pár év alatt eljut egészen Afrika északi partjáiig. Britannia az elmúlt évszázadokban arról volt közismert, hogy éghajlata mérsékelt, nincs igazán nyár, de igazán tél sem, még a leghidegebb teleken sem hagyja el a higanyszál a fagypont körüli hőmérsékletet. Nos ezen a télen soha nem látott hóviharok és mínusz 10 fokos lehűlés is több helyen előfordult a szigetországban. Ekkor döntött úgy az a tengeralattjáró kapitány, aki tanúja volt a méréseknek, hogy az államtitok ellenére nem hallgat tovább és kitálal a világnak.

Mi lesz az emberekkel? Várhatóan úgy, mint minden katasztrófa idején először segíteni próbálnak egymáson, utána pedig egymásnak esnek. Először délről indul meg majd minden bizonnyal egy hatalmas menekült áradat az elöntött tengerpartok, szigetek világából, olasz, spanyol és görög családok ezrei próbálnak majd megélhetést, letelepedést találni Európa belső vidékein. Utána rövidesen megfordul a menekült áradat iránya és az északi népesség igyekszik majd az örök tél beköszönte miatt, délibb, még lakható hőmérsékletű helyeket foglalni el. Természetesen ez nem fog menni élelemhiány, erőszak és háborús összecsapások nélkül.

Mi tehát a Föld jövője? Mint láthatjuk a szokásos módon várhatóan újabb tízezer évre jégkorszak következik. A jégkorszaknak az ugyancsak vele párban álló, szintén periódikusan ismétlődő erőteljes és globális vulkáni boom vet majd véget, ugyancsak az eddigieknek megfelel"oen. Az élet legalábbis egysejtű szinten és a tengerekben a jég alatt valahogy ezt az időszakot is szokásosan átvészeli. A vulkáni tevékenység újra gazdagon ellátja a talajréteget ásványi anyagokkal, tehát a körforgás újra indulhat, startolhat megint a Föld vegetációja is, majd kés"obb az állatvilág is újra indulhat. Hogy lesz-e a következő jégmentes időszakban is ember a Földön az csak Istentől függ.

S végül: vajon meddig tarthat ez a körforgás? Minden bizonnyal addig, amíg ki nem fogy a Föld vulkánikus ereje is, hogy tízezer évenként globálisan megújulva megszüntesse az aktuális jégkorszakokat. Ekkor majd marad a jég és a Föld véglegesen kihűlve, halott bolygóvá, űrszemétté válik. Természetesen nincs módunk a fentiek elkerülésére, struccpolitikával sem. Egyet tehetünk. Minden napunknak maximálisan örülni kell addig és a sors, vagyis Isten különleges ajándékának tekintenünk. 

Forrás: Asztrálutazás

Téged is figyel az amerikai titkosszolgálat

A CIA "bosszúszomjas könyvtárosok" becenevű csoportjának feladata, hogy az étert figyelje - a rádiótól a Facebookig. A CIA-hez tartozó létesítményt a 9/11-es bizottság javaslatára hozták létre, és elsődleges feladata a terrorelhárítás, illetve az atomfegyverek terjedésének megakadályozása.

A csoport egy névtelen virginiai ipari park igénytelen téglaépületében teljesíti feladatát, ami a használható információk utáni kutatás. Ehhez egész nap a nyilvánosan hozzáférhető tweeteket, Facebook-oldalakat, chatszobákat, újságokat, tévé- és rádióadókat figyeli. Arab vagy mandarin, dühös beszólogatás vagy elgondolkodtató blog - az elemzőknek bármi jöhet.

Az összegyűjtött adatokat egyeztetik más forrásokkal, újságokkal, a helyi amerikai követségek tapasztalataival vagy lehallgatott telefonbeszélgetésekkel - az így kapott képet pedig a Fehér Házban is nagyra értékelik, mert ezáltal bepillantást nyerhetnek egy adott térség életébe és az ottani közhangulatba. Barack Obama amerikai elnök asztalán a napi hírszerzési adatok között szinte naponta ott van a központ munkatársainak keze nyoma.

Az ideális elemző itt olyan, mint A tetovált lány című krimi hősnője: agyafúrt, pimasz hacker, "aki tudja, hol kell keresni azokat a dolgokat, amelyek létezéséről másoknak fogalma sincs". A munkatársak között szívesen látják a könyvtár szakot végzett, több nyelvet beszélő embereket.

A "bosszúszomjas könyvtárosok" módszere persze nem hibátlan - a jelentések címzettjeit maguk is figyelmeztetik, hogy előfordulhat a városi elit felülreprezentáltsága, hiszen sok országban csak a társadalom leggazdagabb rétegeinek van hozzáférése az internethez.

Forrás: Hír24

"Nem a halhatatlanság receptjét keressük"

Nem a halhatatlanság receptjét keressük, hanem azt kutatjuk, hogy hogyan lassítható a biológiai öregedés folyamata, miként tolható ki az egészség életszakasza - hangsúlyozta a Nobel-díjas Elisabeth Blackburn molekuláris biológus a Magyar Tudományos Akadémián, a Quintess Tudásközpont megnyitóján.

Az egészségünk jövőjéért és jövőnk egészségéért mottóval működő nonprofit Quintess Tudásközpont missziója a legkorszerűbb, tudományosan igazolt egészség-megőrzési és egészségfejlesztési módszerek meghonosítása Magyarországon.

Eddig Magyarországon nem létezett, de a világban is csak elvétve akad olyan egészségügyi intézmény, amely teljes egészében a preventív medicinára és az emberi élet teljes idejére kiterjedő egészség-megőrzési és egészségfejlesztési programokra fókuszálna.

Az intézmény megalapítását az inspirálta, hogy még mindig nem tudatosodott megfelelően a szakmai körökben, a közvéleményben és a politikai közgondolkodásban, hogy a környezet és az életmód meghatározó szerepet játszik számos súlyos betegség kialakulásában.

Életmódváltással nem csak a betegségek jelentős része előzhető meg, de akár génjeink működése is módosítható, ami által maga az öregedés is bizonyítottan lelassítható. A Quintess Tudásközpont ismeretterjesztő programokkal, akkreditált és pontszerző egyetemi képzésekkel, tudományos konferenciák szervezésével, valamint úgynevezett rendszerszemléletű megelőző és gyógyító tevékenység meghonosításával támogatja a modern, megelőzésre fókuszált életmód népszerűsítését.

Mint Elisabeth Blackburn rövid előadásában kifejtette, kutatásai fő területe a sejtbiológia, annak vizsgálata, hogy génjeink hogyan befolyásolják a biológiai öregedés folyamatait. Ez a folyamat már a kora gyermekkorban elkezdődik, a szervezetre számos olyan tényező hat, olyan fertőzések érik, olyan gyulladások zajlanak benne, amelyek hatásukat csak évtizedekkel később, a középkorba lépett egyénnél éreztetik.

"Minél korábban, akár a sejtek szintjén lépünk fel e folyamatok ellen, annál hatékonyabb a beavatkozás. Ez meghosszabbíthatja az ember életét, megnövelheti az egészségben töltött évek számát" - fogalmazott Elizabeth Blackburn, akinek sikerült kimutatnia, hogyan másolódnak a kromoszómák, és milyen mechanizmus védi őket a töredezéstől.

"Hosszú évek kutatásaival sikerült kimutatni az összefüggést a kromoszóma végét védő telomérek rövidülése és a betegségek kialakulása között. Amennyiben megértjük az összefüggéseket, a kiváltó okokat, könnyebb beavatkozni a betegség korai szakaszában és hatékonyabb a kezelés" - hangsúlyozta Elisabeth Blackburn.

A Quintess Tudásközpont megnyitóján felolvasták Szócska Mikós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára üzenetét, aki köszöntőjében kiemelte az egészségnevelés szerepét a betegségek megelőzésében. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke azt hangsúlyozta, hogy az emberek nem ismerik azokat az egyszerű módszereket, amelyekkel sok esetben megelőzhetők a betegségek. Így célszerű lenne bevezetni a közoktatásban a népegészségtant. "Elemi érdekünk, hogy megvalósuljanak a Quintess Tudásközpont céljai" - hangsúlyozta Éger István.

Dudits Dénes, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kifejezte reményét, hogy a Quintess Tudásközpont munkájában hasznosítja a genomika, sejtbiológia területén folyó hazai alapkutatások eredményeit.

Falus András akadémikus, a szervezet elnöke bejelentette a Francis Crick-díj megalapítását. Az évi 5000 eurós elismerést egy független testület döntése alapján adományozzák minden év októberében olyan hazai vagy külföldi személynek, aki különösen sokat tett az egészségkultúra, egészségmegőrzés, a rendszerszemléletű orvoslás és az ismeretterjesztés területén. A zsűri három terület jeles képviselői közül választhat: orvos, pedagógus vagy tudományos újságíró lehet a díjazott.

Forrás: HVG

Holdbázis tervét jelentették be az oroszok

A jelenleg becsült költségek töredékéért valósulhatna meg egy emberes holdbázis, ha azt a felszín alatti lávaalagutakba építenék.

"Bár az Egyesült Államok juttatta az első embert a Holdra, Oroszország létesítheti az első kolóniát kísérőnkön" - mondta Szergej Krikajlov kozmonauta az Orosz Űrügynökség sajtótájékoztatóján a napokban.

Az oroszok az emberes holdbázist nem kísérőnk felszínén, hanem az alatt létesítenék. Az elmúlt években több olyan felvétel is készült, amelyek alapján a Hold felszíne alatt lávaüregek, természetes barlangok lehetnek. Az oroszok szerint ezek ideális helyszínek az emberes expedíciókhoz, és lényegesen olcsóbbá teszik bármilyen állandó holdbázis megépítését.

Egy holdbázis létesítésének legdrágább része a szükséges anyagok és felszerelések Holdra juttatása a Föld felszínéről. A bázis tömege azonban a töredékére csökken, ha a természetes holdi barlangokat használják fel a célra. Ott ugyanis nincs szükség a meteoritbecsapódások vagy a káros sugárzások, illetve a nagy hőingás elleni védelemre. Az oroszok szerint egy felfújható kabin tökéletesen megfelel, ennek tömege (és a feljuttatás költsége) pedig százada vagy még kevesebb, mint a fémből készült egységeknél.

Oroszország az elmúlt időszakban az emberes űrrepülés terén csak a Nemzetközi Űrállomásra küldött legénységet, oda is gyakran amerikai, az útért fizető asztronautákat. Hosszabb távon azonban nem lehetetlen a fentiek megvalósítása, és Oroszország aktív visszatérése az emberes űrrepülés frontvonalába.

Forrás: Origo

Az ember távoli ősének még volt hatodik érzéke

Az ember és a gerinces állatok jó része öt érzékkel fogja fel a környező világ eseményeit. Egy új tanulmány szerint azonban létezett egy olyan közös ős, amely rendelkezett egy hatodik érzékkel is.

Az emberek öt érzékkel (látás, hallás, szaglás, tapintás, ízlelés) rendelkeznek. Néhány vízi gerincesnek, például cápáknak, rájáknak, angolnáknak azonban van egy különleges hatodik érzékük is: képesek érzékelni a víz gyenge elektromos mezejének változásait. Ezt a zsákmány betájolására, kommunikációra és tájékozódásra használják.

A Nature Communications legújabb számában megjelent, több mint 25 év munkáját felölelő tanulmány szerint a gerincesek nagy többsége - mintegy 30 000 szárazföldi állat (az embert is beleértve) és nagyjából ugyanennyi sugarasúszójú hal - olyan közös őstől származik, amelynek jól fejlett elektromos érzékelőrendszere volt. Ez a körülbelül 500 millió évvel ezelőtt élt ős egy ragadozó tengeri hal lehetett, jó látással, fogakkal felfegyverzett állkapoccsal és a víz áramlását érzékelő oldalvonallal (amely a legtöbb mai halon is megtalálható). A hozzávetőleg 65 000 ma élő gerinces zöme ennek az állatnak a leszármazottja - állítja Willy Bemis, a Cornell Egyetem ökológus és evolúciós biológus professzora, a cikk rangidős szerzője.

A gerincesek törzsfáján több száz millió éve egy nagyobb szétválás történt. Az egyik fejlődési vonal a sugarasúszójú halakhoz (Actinopterygii), a másik pedig az izmosúszójú halakhoz (Sarcopterygii) vezetett. Ez utóbbiakból fejlődtek ki azután a szárazföldi gerincesek.

Egyes szárazföldi gerinceseknek, például a szalamandrák közé tartozó mexikói axolotlnak (Ambystoma mexicanum) a mai napig megmaradt az elektromos mezőt érzékelő képessége. Ezek az állatok ma a legjobb alanyok az érzékelőrendszer korai fejlődésének tanulmányozásához. A szárazföldi élettel kapcsolatos változások folyamán a hüllők, madarak és emlősök felé vezető vonalon lévő állatok elvesztették ezt a képességüket (és az oldalvonalat is).

Néhány sugarasúszójú halnál, így a kanalastokféléknél és a tokhalaknál továbbra is megtalálhatók az elektroreceptorok a fej bőrében. Az észak-amerikai kanalastok (Polyodon spathula) megnyúlt arcorrában 70 000 ilyen érzékelő található, ezzel ez a faj a legkifinomultabb elektromos érzékkel rendelkező ma élő állat, mondja Bemis.

Eddig nem volt egyértelmű, hogy vajon a különböző csoportokba tartozó állatok elektromos érzékszervei evolúciós és fejlődéstani szempontból azonosak-e vagy sem. A most közölt vizsgálatok eredményei alapján azonban kiderült, hogy az axolotlnál (mely a szárazföldi állatok felé vezető evolúciós ág modellállata) és a kanalastoknál (amely a sugarasúszójú halak felé vezető ág modellje) pontosan ugyanolyan minta szerint, azonos embrionális szövetből alakulnak ki a receptorok a fejlődő bőrben. Ez megerősíti azt a feltételezést, hogy a két érzékelőrendszer azonos evolúciós eredetű. A kutatók most azon dolgoznak, hogy képet alkossanak arról, milyen lehetett e két fejlődési vonal közös őse, mondja Bemis.

Forrás: Origo

Megavírust fedeztek fel a kutatók

Chile partjainál, az óceánban bukkantak rá kutatók a világ eddig ismert legnagyobb vírusára, amelynek genetikai állományában több mint ezer gén van.

A megavírus (Megavirus chilensis) DNS-e 6,5 százalékkal nagyobb, mint az eddigi rekorderé, a mimivírusé (Acanthamoeba polyphaga Mimivirus), amelyet 2003-ban izoláltak először.

A vírusok mérete általában jóval kisebb, mint a baktériumoké, mert szaporodásukhoz az szükséges, hogy megfertőzzenek egy gazdasejtet, amelyben sokszorozódhatnak. Az M. chilensis azonban olyan hatalmas, hogy mérete meghaladja számos baktériumét, genetikailag pedig az eddigi legösszetettebb vírus, amelyet leírtak. A 0,7 mikrométeres M. chilensist akár fénymikroszkóp alatt is látni lehet.

A normál vírusoknál 10-20-szor nagyobb méretű megavírus gazdaszervezete nem ismert. Az M. chilensis "nem tűnik ártalmasnak az emberre" - közölte Jean-Michel Claverie, a francia nemzeti kutatóintézet munkatársa. A megavírust bemutató tanulmányt az amerikai tudományos akadémia folyóirata, a PNAS ette közzé.

Forrás: HVG

Vírus fertőzte meg az amerikai robotrepülőgépeket

Az amerikai hadsereg Predator és Reaper típusú, pilóta nélküli robotrepülőgépeinek földi vezérlőrendszereit egy olyan számítógépes kártevő fertőzte meg, amely rögzített a távirányítású légi járműveknek kiadott minden egyes utasítást - adta hírül a Wired amerikai technológiai magazin. Az eset az amerikai légierő által előszeretettel alkalmazott drónok komoly biztonsági gyengeségére hívta fel a figyelmet.

A számítógépes vírust két hete fedezték fel a hadsereg saját biztonsági monitorozó szoftverjei. A vizsgálatok szerint a kártevő semmilyen módon nem akadályozta meg, hogy az amerikai légierő nevadai bázisáról a speciálisan kiképzett pilóták távvezérléssel bevethessék a drónokat, ám komoly biztonsági hiányosságokra irányították rá a figyelmet.

A drónos küldetések túlnyomó többségét a nevadai sivatagban található creechi bázisról irányítják. Egy jellegtelen épület hosszú folyosójának név nélküli ajtói mögött találhatók a géphez tartozó szerverek és a földi irányítóközpont (GCS) nevű hardver. Ebben a szobában ül a monitorok előtt a drón botkormányát markoló pilótája és a szenzorokat kezelő segédje, míg a robotrepülőgép Afganisztán, Irak vagy valamelyik másik csatatér felett repül.

Nem a mostani az első eset, hogy a széles körben használt drónokban biztonsági hibát találnak. A Reaperek és a Predatorok közül sok repülő például nem titkosítja a földi egységeknek sugárzott videójeleket, így azokat iraki felkelők meg is tudták kaparintani. 2009 nyarán az amerikai csapatok azt fedezték fel, hogy az elfogott iraki felkelők számítógépein többnapnyi, a drónok által rögzített felvétel található. Mint kiderült, a felvételek megszerzéséhez még hackelniük sem kellett az irakiaknak, egy mindössze 26 dollárért megvásárolható szoftver elegendőnek bizonyult a robotrepülők kamerái által rögzített videók lementéséhez

Küzdenek a vírussal a szakértők

A Wired szerint egyelőre annak sem találta nyomát a hadsereg, hogy a kártevők bizalmas belső információkat továbbítottak volna bármilyen külső félnek. Ugyanakkor a lap beszámolója alapján a kártevőt olyan szofisztikált módon írták meg, hogy a hadsereg szakértőinek többszöri próbálkozásra sem sikerült teljesen eltávolítaniuk a robotrepülők földi vezérlőberendezéseinek is helyt adó légi támaszpont számítógépes rendszeréből.

"Folyamatosan semlegesítjük, de mindig visszajön" - nyilatkozta a Wirednek a vírusfertőzéssel kapcsolatban az esethez közel álló forrás. Az amerikai hadsereg informatikai szakértői egyelőre nem tudják eldönteni, hogy a vírust és az adatok rögzítését végző modulját szándékosan juttatták-e a hadsereg rendszereire, vagy véletlenségből került oda. Egyelőre azt sem tudták felmérni, hogy milyen széles körben terjedt el, de abban biztosak, hogy olyan rendszerekre is feljutott, amelyek titkos információkat tartalmaznak. Az is elképzelhető, hogy egy beépített emberrel akarták a katonai hálózatról begyűjtött adatokat továbbítani ismeretlen feleknek az interneten keresztül - írja a lap.

Függetlenek az internettől, mégis megfertőződnek

A földi irányítóegységeket bizalmasnak minősítették, ezeknél történnek a katonai küldetések, az egzotikusabb bevetésekkor használt pilótafelszerelés pedig szigorúan titkos minősítést kapott. Egyik pilótarendszer sem csatlakozik a nyilvános internethez, ezért elvben immúnisak a vírusokkal és a hálózati fenyegetésekkel szemben. Néha azonban jut adat a külvilágból az internettől elzárt bizalmas számítógépekre. 2008-ban pendrive-ok juttatták az Agent.btz nevű férget a védelmi minisztérium számítógépeire. A Pentagon a mai napig nem számolta fel teljesen ezt a fertőzést. A külső meghajtók használatát megtiltották a hadseregben, a creechi bázis a kevés kivételek egyike volt a szabály alól. A Predatorok és a Reaperek legénysége hordozható merevlemezeken hordta magával a küldetéshez szükséges térképeket és a felvett videofelvételeket. A vírus valószínűleg az egyik ilyen lemez közvetítésével került a rendszerbe.

A bázis technikusai előbb a Kaspersy kiberbiztonsági cég honlapján leírt módszerrel próbálták meg eltávolítani a vírust, de az mindig újrafertőzte a gépeket. Végül a BCWipe nevű eszközzel törölték a földi irányítórendszerek merevlemezeit, majd alapjaiból építették újjá a rendszert. Bár a légierő nem kommentálta a Wired vírusokkal kapcsolatos információit, a lap úgy tudja, hogy a technikusok naponta jelentenek a vírusról a rangidős tiszteknek. "Nagyon nagy figyelmet kap [az ügy], de senki sem pánikol. Még" - nyilatkozta a Wired forrása.

Kulcsfontosságúak a drónok az Egyesült Államoknak

A Predator és Reaper (kaszás) nevű, emberi pilóta nélkül repülő, de emberi pilóták által biztonságos távolból vezérelt repülőgépeket egyre nagyobb számban veti be az amerikai hadsereg kémkedésre és támadások végrehajtására is. A hadsereg közlése szerint a robotrepülőgépek alkalmazásával jelentősen csökkenthető a civil áldozatok száma. A Washington Post című amerikai napilap szerint Barack Obama elnök beiktatása óta a harminc robotrepülőből álló CIA-flotta mintegy kétszázharminc alkalommal támadott pakisztáni célpontokat. A drónok támadása eddig mintegy kétezer katona és civil ember halálát okozta. Az amerikai légierő több mint százötven darab Predator és Reaper géppel rendelkezik, ezeket idén tavasszal és nyáron közel száz alkalommal vetették be Líbiában.


Forrás: Origo

Szörnyű vulkánkitörés a láthatáron

Szakértők szerint bármelyik pillanatban kitörhet a Katla vulkán, hamufelhőbe borítva Európát. Az Eyjafjallajökull vulkánnál sokkal nagyobb tűzhányó erupciója lényegesen nagyobb fennakadást okozna a légi közlekedésben, mint korábban említett, kimondhatatlan nevű társa.

A szigetcsoport déli szegletében elhelyezkedő tűzhányó, melyet egy gonosz trollról neveztek el, nagyobb magmakamrával bír, mint a 2010-es fennakadásért felelős Eyjafjallajökull. Utolsó kitörése 1918-ban volt és körülbelül egy hónapig tartott, súlyos károkat okozott a mezőgazdaságban. A tűzhányót takaró jég egy része megolvadt és elárasztotta a gazdaságokat.

Szeizmológusok aggódva figyelik a Katla alatti morajlásokat, melyek egy küszöbön lévő kitörés előjelei is lehetnek. Apróbb rengéseket észlelnek a vulkán körül, melyek egyre erősödnek, nem kevés aggodalomra adva okot. Múlt héten egy négyes erősségű rengést mértek a szakemberek a tűzhányó környékén, mely Piall Einarsson, az Izlandi Egyetem geofizikus professzora szerint egyértelműen a hegy nyugtalanságát jelzi. A szeizmológusok és az egyetem geológusai a katasztrófavédőkkel együtt azon dolgoznak, hogy felkészítsék az esetleges kitörésre a környékbeli településeket, mint amilyen a 300 lakosú Vík is. A katasztróvavédők evakuálási tervet készítettek, valamint ideiglenes házakat állítottak fel, de attól tartanak, hogy amennyiben a vulkán kitör, kevesebb, mint egy órájuk lesz kitelepíteni az embereket - írja a Daily Mail.

A Katla ezt megelőzően a nyáron adott komolyabb életjelet magáról. Július 9-én egy kisebb váratlan jökulhlaup, jeges áradat indult meg a vulkánt borító Mýrdalsjökull gleccseren, melynek következtében a Múlahvísl folyó leszakította a felette lévő hidat. A szigetország kutatói szerint vélhetően egy nagyon kicsi, úgynevezett freatikus kitörés mehetett végbe a jég alatt, amely az olvadékvizet létrehozhatta, de ez elég bizonytalan. Freysteinn Sigmundsson geofizikus véleménye szerint arra is van esély, hogy a jelenség csupán geotermális aktivitáshoz köthető".

Azonban van pár megfigyelés, melyek arra utalhatnak, hogy valójában egy nagyon kicsi kitörés történhetett a Katlán. Egyrészt intenzív szeizmikus aktivitás volt megfigyelhető, mely a magma mozgására utalhat a kürtőben. Másrészt a gleccseren található üstszerű beszakadás mélyült, illetve továbbiak keletkeztek, melyek körül repedések jelentek meg. Mindez arra utal, hogy egy jelentős hőhatás érte a gleccsert. A kitörés következtében a kaldera feletti jégtakaró egy kisebb területen megroggyant és egy 50 méter mély beszakadás keletkezett - olvasható a Tűzhányó Blogon.

Forrás: STOP

Nanocsőkötegből készülhet szupererős mesterséges izom

A szén nanocsövekből font apró kötegek megdöbbentő mértékben képesek feszítés közben egyúttal csavarodni is – számoltak be a nanoszálak izmokhoz hasonlító különleges tulajdonságáról kutatók a Science című tudományos folyóirat.

Az új szál ezerszer jobban csavarodik, mint a korábbi “mesterséges izmok”, ami annak köszönhető, hogy a nanocsöveket egy elektromosan vezető folyadékba merítették. A tapasztalt hatást egyebek közt miniatűr motoroknál használhatják fel a jövőben.

A tanulmányt jegyző nemzetközi kutatócsoportban ausztrál, amerikai, kanadai és dél-koreai szakemberek működtek együtt. Egyik demonstrációjukban olyan motort mutattak be, amelynek percenkénti fordulatszáma megközelítette a 600-at, miközben a nanoszál saját súlyánál kétezerszer nagyobb súlyt mozgatott. A különlegesen vékony szén nanocsövek rendkívül erősek, százszor erősebbek lehetnek az acélnál.

A nanocsőkötegek olyan egyedi szén nanocsövekből készülnek, amelyek átmérője az emberi haj átmérőjének egy százezred része – magyarázta Ray Baughman, a Dallasban lévő Texasi Egyetem munkatársa, a kutatás egyik vezetője. A nanocsöveket először összefogják, majd ezeket a lapokat tekerik fel köteggé ahhoz hasonlóan, ahogyan a gyapjúfonál is készül.

Amikor a nanocsőköteg két végére feszültséget kapcsolnak, az átitatásra használt elektrolit ionjai végigfutnak a szálon, amely ennek hatására igen rövid idő alatt induló vastagsága többszörösére tágul, majd eredeti méretére zsugorodik vissza. A nanocsőköteg tekercses szerkezetének köszönhető, hogy eközben csavarodás lép fel – olvasható a kutatást ismertető BBC hírportálon (www.bbc.co.uk).

Forrás: MON

Titokzatos labirintusok az Andok mélyén

Az Andok-hegység alatt húzódó kontinensnyi méretű labirintusrendszernek – amelyet a magyar származású Móricz János fedezett fel még a hatvanas években – több fontos kamrája máig megfejtetlen anyagokat, titkokat őriz.

Még most sem tudjuk, kik, hogyan, mikor és miért építették. A rejtélyes földalatti építményekben ugyanis többek között arannyal bevont múmiákat, arany állatszobrokat találtak. De a leghihetetlenebb és számunkra óriási jelentőségű lelet több száz aranytábla, melyen olyan írás van, ami azonosnak tűnik azzal a rovásírással, amit a magyarok még a Honfoglalás után is használtak.

A legfontosabb kamrák perui terület alatt vannak. Az egyik barlang több, mint ezer kilométer hosszú, összeköttetésben áll még az inka birodalom fővárosával, Cuscóval is. Ennek a szakasznak a bejárata Peru északi részén található, Cajamarca tartomány Ninabamba nevű településétől három órányi gyalogútra. Aki meg akarja csodálni a labirintust, annak nehéz terepre kell felkészülnie. Az utolsó szakasz ugyanis egy kiszáradt folyómederben vezet, ahol 3-5 méter magas köveken kell keresztülmászni. A bejáratánál pedig egy víznyelőn át ömlik egy folyó vize a barlang egy részébe.

Emiatt csak egy igen szűk nyíláson át lehet bejutni a labirintusba, ahol már csak kúszva mehetünk tovább az alig ötven centis járatban. Ez a szűk járat egy óriási, körülbelül 100 négyzetméteres csarnokba vezet. Innen egy lejtős oldalfolyosón lehet lejutni körülbelül száz méter mélyre. Ahogy lejjebb jut az ember, a folyosók egyre kifinomultabbak, egyre jobban megmunkáltak. Mindkét oldalon időnként szobafélékbe léphetünk be, ajtónyílással, néhol még ablakkal is, sőt, még egy fürdőszobát is találhatunk.

A barlangrendszer másik része Ecuadorban található, ide gyakorlatilag lehetetlen eljutni a „beavatottak” segítsége, helyismerete nélkül. Az esőerdőben ugyanis két, krokodiloktól hemzsegő, veszélyes sodrású folyón kell átkelni. Ráadásul az ecuadori kormány „radioaktiv” sugárzásra hivatkozva lezárt több lejáratot. Ez az indoklás valószínűleg nem teljesen alaptalan, a barlangok erős elektromagnetikus hatásáról ugyanis több tudós és felfedező is említést tett már

A labirintus nem csak a gépekre, az emberekre is különös hatással van: aki lejutott, energikus volt végig, senki sem lett éhes vagy fáradt, és a túrázók elvesztik az időérzéküket is. Ez lehet a magyarázata annak a történetnek, amit az észak-perui Ninabamba faluban mesélt két helyi ember, akik sok évvel ezelőtt lemerészkedtek, és amikor úgy döntöttek, hogy egy nap után visszatérnek, kiderült, már 3 napja keresték őket.

Forrás: Paramoral

Számítógépet vezérel és izmokat stimulál az elektromos tapasz

Olyan, mint egy matricás tetoválás, de közben szívritmust mér és agyhullámokról gyűjt információt az ultravékony öntapadós mikroelektronika. Az új fejlesztésű, emberi bőrre tökéletesen illeszkedő tapasz elmossa a határokat a biológia és az elektronika között.

Vékonyabb egy hajszálnál, de érzékelők, LED-ek, vezeték nélküli antennák és napelemek vannak azon bőrre ragasztható eszközön, amelyet a közelmúltban mutatott be egy nemzetközi kutatócsoport a Science folyóiratban. Az epidermális elektronikai rendszernek (Epidermal Electronic System, EES) nevezett tapasz egyszerre képes figyelni a szívet, az agyhullámokat és az izomaktivitást anélkül, hogy hatalmas készülékekre, vezetékekre és vezetőképes gélekre volna szükség.

Az áramkör egyesíti magában az érzékelés, az orvosi diagnosztizálás, a kommunikáció és az ember-gép interfészek eszközeit egy olyan vékony felületen, amely könnyedén illeszthető a bőrre, rugalmas és kényelmes, mint egy ideiglenes tetoválás. Az eszköz egy nagy nemzetközi összefogás eredményeként született, a munkában részt vettek az Illinois, a Northwestern és a Tufts Egyetem kutatói, valamint a kínai Dalian Műszaki Egyetem és a szingapúri Institute of High Performance Computing mérnökei.

A kutatók célja az volt, hogy egy olyan technológiát állítsanak elő, amely úgy integrálható az emberi bőrrel, hogy közben nem zavarja a viselőjét. A tapasz alapját egy vízzel oldható műanyag képezi, és a bőrre helyezve, majd vizes kézzel lesimítva odatapad, mint egy matricás tetoválás. Sikerült elmosni a határokat a kemény, törékeny elektronika és a lágy, rugalmas biológia között, mondta a kutatásban részt vevő Yonggang Huang, a Northwestern Egyetem mérnöke.

A jelenlegi monitorozó eszközökkel szemben az EES előnye a kis súly, a külső vezetékek hiánya és a jelentéktelen energiaigény. Utóbbi könnyedén kielégíthető miniatűr napkollektorokkal, melyek fény- vagy elektromágneses sugárzást alakítanak át elektromos energiává. A tapasz vastagsága mindössze 50 mikron, vagyis vékonyabb, mint egy hajszál (egy mikron, azaz egy mikrométer a milliméter ezredrésze). A készülék élettartama ideális körülmények között 24 óra, de ha sikerül megoldani az energiatárolást, akkor ez bő egy hétre növekedhet. (Ennél hosszabb ideig azért nem, mert a bőr körülbelül kéthetes periódusokban folyamatosan megújul.) Az eszköz hátránya, hogy az adatokat még nem lehet vezeték nélküli hálózaton keresztül letölteni, ehhez még vékony kábelekre van szükség.

A tapasznak számos orvosbiológiai használati lehetősége van, például alkalmas izomaktivitást mérő elektromiográfiára (EMG) vagy agyhullámokat vizsgáló elektroenkefalográfiára (EEG). Az alig észrevehető érzékelő lehetővé teszi az agyhullámok természetes körülmények közötti vizsgálatát, melyre eddig az eszközök nagy mérete miatt nem volt lehetőség. De a normál aktivitás közbeni monitorozással nemcsak az egészségi állapot folyamatos megfigyelése valósulhat meg, hanem a kognitív (gondolkodással kapcsolatos) állapot és az alvás közbeni viselkedésmintázatok tanulmányozása is.

Az adatgyűjtésen kívül a bőrre erősített elektronika kiegészítő képességekkel szolgálhat a viselőjének. Az izombetegségekkel vagy neurológiai problémákkal küzdők (ALS) használhatják például izomműködés stimulálására vagy számítógépekkel való kommunikációra. A későbbiekben hő vagy elektromos stimulációval alkalmas lehet a sebgyógyulás elősegítésére is A kutatók arra is rájöttek, hogy ha a torokra helyezik a tapaszt, akkor az érzékelők képesek megkülönböztetni a beszédet az egyszerű izommozgástól. Sőt, még egy hangvezérléssel működő videojátékot is tudtak irányítani, demonstrálva ezzel az ember-számítógép interfészben rejlő lehetőségeket.

A fejlesztésben részt vevő John A. Rogers és kutatócsoportja már régóta foglalkozik nyúlékony, rugalmas eszközök fejlesztésével, de egy olyan elektronika fejlesztéséhez, amely tökéletesen illeszkedik a bőr torzulásaihoz, teljesen új módszerekre volt szükség. Az emberi bőr lehet egyszerre nagyon rugalmas, miközben a felszíne meg egészen durva, jelentős mikroszkopikus mintázattal. Rogersék végül egy olyan konstrukciót fejlesztettek, melyben a különböző eszközök áramkörei összetekeredve találhatók, így a bőrre helyezve könnyedén követik a felület változásait, miközben megőrzik funkciójukat.

A tapasz viszonylag könnyen előállítható, készítése során ugyanis a kutatók a félvezetők gyártásához hasonló technológiát használtak. Az elkövetkezendő időszakban megpróbálják majd integrálni a tapaszra helyezett különböző elemeket, hogy ne külön-külön, hanem egy rendszerként működjenek.

Forrás: Origo

Egyre közelebb a mellékhatások nélküli őssejt-terápia

Talán elérkezik a nap, amikor őssejtekből bármilyen kívánt szövet vagy szerv előállítható. Addig azonban a gyógymód nem kerülhet alkalmazásra, amíg mellékhatásaként halálos daganatok képződhetnek. Most e téren amerikai kutatók komoly előrelépést tettek.

Lehet, hogy egy napon a tudósok, akár a mesterszakácsok, embrionális őssejtekből kívánságra szinte bármilyen szövetet ki tudnak majd keverni. Megfelelő növekedési faktorok alkalmazásával, kellő szakértelemmel és türelemmel talán egyaránt növeszthető majd ideg, hasnyálmirigy, csont vagy éppen bőr a szövettenyésztő edényben az engedelmes őssejtekből.

Ám az őssejtekből felépített szövetek egyelőre komoly veszélyt rejtenek magukban: megbújhat bennük néhány olyan sejt, amely a hosszas terelgetés ellenére sem alakult a kívánt szövetté, hanem őssejt-állapotban maradt, s ezekből a sejtekből az emberi szervezetbe kerülve teratómának nevezett, veszedelmes daganatok fejlődhetnek.

Hogy ezt a veszélyt elhárítsák, a kaliforniai Stanford Egyetem orvosi fakultásának kutatói most kidolgoztak egy olyan eljárást, melynek segítségével az őssejt-állapotban maradt (differenciálatlan vagy pluripotens) sejteket el tudják távolítani a szöveti sejtté érett (differenciált) sejtek közül, mielőtt az őssejt-készítmény emberi alkalmazásra kerülne. (A "pluripotens" szóval azokat a sejteket jellemezzük, amelyekből még bármilyen felnőtt szövettípus kialakulhat.) Eredményeiket a Nature Biotechnology című folyóiratban közölték.

"Az őssejtek helyreállító orvoslásra csak akkor lehetnek alkalmasak, ha a pluripotens sejtekből kitenyésztett őssejt-készítményből maradéktalanul sikerül eltávolítanunk a daganatképző sejteket" - hangsúlyozta Irving Weissman, a Stanford Őssejtbiológiai és Helyreállító Orvostani Intézetének igazgatója. - "Ellenanyagok speciális kombinációját használtuk annak a néhány differenciálatlan sejtnek a kigyomlálására, amelyek egy terápiás adagnyi, vagyis 10-100 millió differenciált sejt között meglapulnak."

A tumorok világának Frankensteinje

A tudósok abban bíznak, hogy az általuk kifejlesztett eljárás alkalmas lesz olyan készítmények daganatképző "szennyezéstől" való megtisztítására is, amelyek nem magzatokból származnak, hanem felnőtt ember szöveteiből, az érett sejtek "visszaprogramozásával" előállított sejtekből. Ezek a visszaprogramozott sejtek (indukált pluripotens őssejtek, iPS) különösen ígéretesek a terápiás alkalmazás szempontjából.

Mind az embrionális, mind az iPS sejtek érett szövetté alakítása során többnyire többféle sejtből álló, kevert populációk jönnek létre. Mivel elvben egyetlen megbúvó differenciálatlan sejtből is kifejlődhet a teratóma, az ilyen sejtek maradéktalan eltávolítása kulcsfontosságú a technika jövőbeni gyógyászati alkalmazása szempontjából.

A teratóma a tumorok világának Frankensteinje: rémisztő szövet-egyveleg, amelyben fogak, haj, bőr, csontszövet és egyebek lelhetők fel teljes összevisszaságban. Hogy a teratómákban a legkülönbözőbb szövetek csökevényes másai megtalálhatók, az pontosan azt tükrözi, hogy e daganatok kiindulásául szolgáló sejtek pluripotensek, vagyis mindenféle szövetté képesek alakulni. A teratóma létrehozásának képessége valójában ennek a képességnek a próbaköve; a kutatók is úgy győződnek meg az általuk használt sejtek pluripotenciájáról, hogy megvizsgálják, kísérleti állatba oltva őket kifejlődik-e belőlük a teratóma.

Búzát az ocsútól

Az őssejteknek tehát ugyanaz a tulajdonsága, amely igazolja pluripotenciájukat, egyben veszedelmessé is teszi őket a terápiás felhasználás szemszögéből. A Stanford kutatói ezért fejlesztették ki azt az új ellenanyagot, amely differenciált és differenciálatlan sejtek keverékében képes csak az utóbbiakat felismerni és megkötni. Bár néhány ilyen ellenanyag már korábban is létezett, önmagukban nem voltak eléggé specifikusak ahhoz, hogy tökéletesen kiszortírozzák a potenciálisan tumorkeltő sejteket.

A kutatók azt vizsgálták, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható, illetve a saját maguk által kifejlesztett ellenanyagok közül melyik kötődik legerősebben a pluripotens sejtekhez, miközben a differenciált sejteket érintetlenül hagyja. A legjobbnak egy újonnan fejlesztett ellenanyagot, az anti-SSEA-5-öt találták. Az ezzel az ellenanyaggal jelölődő sejtek nagy mennyiségben termelték a pluripotens sejtekre jellemző, már korábbról ismert fehérjéket, és megjelenésükben is az embrionális őssejtekre emlékeztettek. Az ellenanyag erősen kötődött továbbá a korai emberi embrió ún. belső sejtcsomójához, vagyis ahhoz a sejtcsoporthoz, ahonnan a laboratóriumi embrionális őssejt-vonalak származnak.

Az anti-SSEA-5-tel megjelölt sejteket egerekbe beadva a kutatók azt tapasztalták, hogy az állatokban 7 esetből 7-szer gyorsan növekvő teratómák fejlődtek. Az antitest által fel nem ismert sejtek azonban csak 11 kísérletből 3 alkalommal, és akkor is csak jóval kisebb teratómákat hoztak létre.

Az új ellenanyagot két másik, a pluripotens sejtekhez igazoltan kötődő ellenanyaggal kombinálva sikerült tökéletesen különválasztani a pluripotens sejteket a differenciáltaktól, bár a differenciáltnak gondolt sejtekből néha még ilyenkor is kifejlődtek - igaz, kisebb és kevésbé sokféle szövettípusból összetevődő - teratóma-szerű daganatok.

Forrás: Origo

A sokoldalú levendula gyógyhatása

A levendula (Lavandula officinalis) egyike azoknak a sokoldalú és hasznos gyógynövényeknek, amelyeket régóta használnak gyógykezelésekben. A levendula gyógynövényből kivont illóolajakat gyógyászati célokra alkalmazzák, úgy emberek, mint háziállatok esetében. Gyógyhatása rendkívül magas fokú. Ugyanakkor a levendula a szépségiparban is használt, népszerű illat.

A nyugtató és illatos levendula

A levendula illatát a kényelemmel társítják, és az aromaterapeuták régóta használják a depresszió és az idegrendszeri betegségek kezelésében.

Habár a hivatalos orvostudomány szerint az aromaterápia egy be nem bizonyított terápia, amelynek csak annyi az előnye, hogy látszatgyógyszer hatással rendelkezik. Egy Japánban végzett tanulmány nemrég pont az ellenkezőjét bizonyította be. A tanulmány szerint, amely az American Chemical Society`s Journal of Agricultural and Food Chemistry című folyóiratában jelent meg, a linalol illatösszetevő belégzése normál szintre csökkentette a stressz által megnövekedett fehérvérsejtek és nyiroksejtek szintjét (a fehérvérsejtek és a nyiroksejtek az immunrendszer fontos elemei). Arra hivatkoztak, hogy a levendula az a növény, amely a legnagyobb koncentrációban tartalmaz linalolt.

A levendula eredetileg a mediterrán térségekben volt őshonos növény. Manapság Európában, Ausztráliában és az Amerikai Egyesült Államok déli részén is megtalálható.

Két különböző levendulafajta létezik. A széleslevelű levendulának széles, lapátszerű levelei vannak.

A francia levendula levelei keskenyebbek és apró, sötét virágokkal rendelkezik. A széleslevelű levendula nagyobb mennyiségű cineolt és kámfort tartalmaz, és háromszor több olajat termel a francia levendulánál. Kevésbé kellemes, mivel többet tartalmaz ezekből az összetevőkből, a francia levendula az illatosabb a kettő közül.

A levendula mint természetes gyógyszer

Számos tanulmány bebizonyította, hogy a levendula illóolajai sok betegség esetén hasznosak, például a migrén, a fejfájás, a depresszió, a szorongás, a hangulatingadozás, a félelem és a kimerültség kezelésében. A levendula terhesség közben is használható és rájöttek, hogy hasznos lehet az ekcéma és a bőrgyulladás kezelésében is. A levendulát továbbá mellrák, májrák és léprák kezelésére is használják.

A következő betegségek esetében is használják a levendulát: szív palpitáció, ízületi gyulladás, ájulás, neuralgia, szédülés, álmatlanság, epilepszia és más rohamok, reuma, izomfájdalmak, ficamok, felfúvódás, hasfájás, hányinger, hányás, fogfájás, pattanás, sebek, kígyómarás, rekedtség, hang elvesztése, allergiák, leégés és napszúrás, tályog, hajhullás, asztma, ótvar, rovarcsípések, kelések, égések, hűlés, bélgörcs, köhögés, hólyaghurut, fülfájás és légúti fertőzések.

A levendula élénkít, serkenti az étvágyat és megszűnteti a felfúvódást. A levendula a fürdősóknak az egyik fontos összetevője.

A háziállatok számára is hasznosak a levendula gyógyító tulajdonságai. Nemcsak nyugtatóként használják, hanem bolha- és tetűriasztóként is. A levendulát az egészségügyön és a szépségiparon kívül, a desszertek, a zselatinok, az édességek és a teák ízesítésére is használják.

A világ különböző részein salátákba is használják. A levendula sokféle kereskedelmi cikk illatát képezi, például kölniknek, szappanoknak és piperecikkeknek. Ezt az illatot általában potpourri-ba, illatosítókba használják. A levendulát rovarriasztóként, molylekpe ellen is használják a ruhák tárolásakor.

Annak ellenére, hogy az illóolajok könnyen vegyíthetőek egymással, a levendula illóolaja legjobban cédrusfával, zsályával, muskátlival, fenyővel, szerecsendióval és az összes fajta citrusolajjal vegyíthető. A levendula nagyszerűen hasznosítható aromaterápiás kezelések során.

Forrás Édenkert