Gondoltad volna VII.

Gondoltad volna VII.

Az idegen fajok főbb tevékenységének összefoglalása

Cikkünk egy ötrészes, a földönkívüli fajok tevékenységéről és indíttatásairól szóló jelentés utolsó fejezete, mely az idegen fajok főbb tevékenységének összefoglalálásával zárja a sorozatot.

Itt olvasható az első, a második, a harmadik és a negyedik rész!


A katonai-ipari-földönkívüli komplexummal együttműködő néhány idegen faj és legfontosabb tevékenységük összefoglalója.
Az idegen fajok elnevezése, származási helye, főbb tevékenységek és az okozott globális problémák:

Kis szürkék (Zéta Reticuli és Orion)

Civilek eltérítése, genetikai kísérletek, tudat-programozás, emberek monitorozása implantátumok segítségével, klónozás és ember-hibrid lények megalkotása.

Az eltérítettek traumatikus élménye,
 

• Genetikailag módosított emberek,
• Emberek monitorozása implantátumokkal,
• Tudatprogramozott „eltérítettek”

Magas szürkék (Orion)

Genetikai kísérletek, hibrid ember-szürke faj megteremtése, tudatirányítás és diplomáciai egyezmények megkötése az „árnyék kormányokkal”.

Genetikailag módosított emberek
 

• Emberek monitorozása impalntátumokkal
• Tudatprogramozott „eltérítettek”
• Kompromisszumok a politikai elittel
• Beépülés a nemzeti titkosszolgálatokba

Őshonos gyíkemberek (Föld)

Az emberi elit, intézmények és gazdasági rendszer manipulálása, a vallási hitrendszer befolyásolása, militarizmus és az emberek eltörlése a történelem színpadáról.
 

• Emberi jogok megsértése
• Az elit korrumpálása és uralma
• A média és a hírforrások uralma
• Vallási dogmaviták
• Történelmi amnézia
• Az agresszivitás kultúrája

Drakonida gyíkemberek (Alfa Draconis)

Az emberi elit és üzleti rendszer ellenőrzése, militarizmus, a klíma tönkretétele, konfliktusok és erőforrás-hiány, a földi erőforrások betakarítása, a szürkék és a földi gyíkemberek manipulálása.
 

• Globális egészségügyi és jóléti problémák
• Korrupt elit és intézményrendszer
• Etnikai/vallási agresszió
• Emberi jogok megsértése
• Az agresszió és a terrorizmus kultúrája
• Drogkereskedelem és szervezett bűnözés

Szíriusziak (Szírius B)

Részvétel technológiai csereprogramban, mely növeli a katonai potenciált földönkívüli fenyegetés esetére.
 

• Titkos fegyverkutatások
• Egzotikus fegyveres használata
• Fekete költségvetések
• Militarizmus

Anunnakik (Nibiru)

Az emberi evolúció hosszú távú ellenőrzése elitcsoportok, rendszerek és intézmények segítségével, az emberi tudat manipulálása. versengés a drakonidákkal a Föld uralmáért.
 

• Az elit manipulálása
• Vallási fundamentalizmus
• Patriarchális globális kultúra
• Az agresszió kultúrája

A katonai-ipari-földönkívüli komplexummal nem együttműködő néhány idegen faj és legfontosabb tevékenységük. 
Idegen fajok neve, származási helye, főbb tevékenységek, segítség a globális problémamegoldásban:

Telosziak (Föld)

A felszíni emberiség segítése, hogy megismerje saját ősi történelmét, az emberi élettartam kiterjesztése, az egészségtelen hitrendszerek cseréje és a környezetvédelem.
 

• Környezetvédelem
• A biodiverzitás megőrzése
• Emberi egészség és élettartam-növelés
• Az emberi történelemtudás helyreállítása

Lant-beliek (Lant)

Az emberiség egyedülálló galaxisbeli történelmének megismertetése, segítségnyújtás az emberi motivációk és lehetőségek megértésében.
 

• Az emberi történelemtudás helyreállítása
• A galaktikus történelem megértése
• Az emberi lényeg mivoltának megértése
• Diplomácia és konfliktuskezelés
• Globális oktatás

Fiastyúk-beliek (Fiastyúk)

Segítség az emberiségnek hogy felszabaduljon az elnyomó szervezetek alól a tudatosság szintjének emelésével.
 

• Egyetemes emberi jogok
• Valójában demokratikus rendszerek
• Emberi tudatosság evolúciója
• Globális oktatás

 Procyon-beliek (Procyon)

Hatékony védekezés kifejlesztése a földönkívüliek elnyomásával szemben, „multidimenzionális tudatosság” kifejlesztése mentális képek használatával az idegenek tudatkontrolljának megelőzésére, a barátságtalan idegenek megfigyelése.
 

• Az Idegen elnyomás leleplezése
• A globális UFO-tikolózás felfedése
• Multidimenzionális tudatosság
• A tudatkontroll semlegesítése
• Egyetemes emberi jogok
• Internet és globális kommunikáció

Tau Cetiek (Tau Ceti)

Az idegenek elnyomásának és ellenőrzésének leleplezése, a korrupt elit és intézményrendszer beazonosítása, az idegenek tudatkontrolljának semlegesítése, tárgyalások a militaristákkal. A kormányzati és az üzleti korrupció leleplezése
 

• Az idegen behatolás ellenőrzése
• Multidimenzionális tudatosság
• A tudatkontroll hatástalanítása
• Konfliktuskezelés

Andromédaiak (Androméda)

A Galaktikus Közösség döntéshozatalának sürgetése a Föld jelenlegi helyzetével kapcsolatban, innovatív konfliktuskezelő technológiák és a fiatalok oktatása.
 

• Pszichikus és kristály gyerekek oktatása
• Béke oktatás
• Az elit manipuláció leleplezése
• A globális kormányzás elősegítése
• Diplomácia és konfliktuskezelés

Szíriusziak (Szíriusz A)

Segítségnyújtás megfelelő gazdasági rendszer kiépítéséhez az ember földi fejlődéséhez a bolygó „biomágneses energiamezőjének” megváltoztatásával.
 

• Környezetvédelem
• A biodiverzitás megőrzése
• Az emberi tudatosság emelése
• A bioszféra fejlesztése

Ummiták (Ummo)

Technikai információk megosztása, a tudományos kultúra átalakítása és globális oktatás.
 

• Tudományos paradigmaváltás
• Alternatív technológiák kifejlesztése
• Oktatási reform

Alpha Centauridák (Alpha-Centauri)

Társadalmi igazságosság és emberi szabadságjogok.
 

• Globális szintű társadalmi igazságosság.
• Békeövezetek
• Emberi jogok

Arkturusziak (Arkturusz)

A szellemi értékek integrálása fejlett technológiákkal, stratégiai tanácsadásnyújtás a bolygórendszerek átalakításához.
 

• Globális kormányzás
• A globális üzleti, politika és társadalmi rendszerek integrálása
• Az idegenekkel való rokonság koordinálása
• Diplomácia és konfliktuskezelés

Konklúzió

Miközben számos további, a kiszivárogtatók és a kontaktok által leírt, földönkívüli faj szerepel a jelentésekben, a fentebb megvizsgált fajokra nézve sokkal több bizonyossággal rendelkezünk. Az elsődleges szempont a bemutatott fajok csoportosításában a technológiai csereprogramban, illetőleg az árnyék kormányokban való részvételük aránya az Egyesült Államokban és szerte a világon. Az első csoportban tárgyalt fajok különböző mértékben részesei a katonai-ipari-földönkívüli komlexumnak (MIEC), mely hatalmas titkos erőforrásokat mondhat magáénak fekete költségvetésekből az USA-ban és szerte a világon, ezek a rejtett programok fenyegetést jelentenek az egyes emberekre, a fejlődő nemzetekre és a globális környezetre. Ezzel éppen ellentétesen, a MIEC hatókörén kívül elhelyezkedő földönkívüliek mindössze elenyésző hatást gyakorolnak az emberi társadalomra, eközben igyekeznek a MIEC tagokat kizárni mindenféle komolyabb összefonódást kínáló együttműködésből, ami szorosabbra fűzné a MIEC tagok viszonyát. Ezek az egyezmények felölelik az árnyék kormányokkal való együttműködő fajokat, de egyúttal elhatárolják azokat, akik a be-nem-avatkozás politikáját vallják.

A MIEC által keltett és növekvő számú globális probléma közvetlen fenyegetést jelent az emberi szabadságra és függetlenségre. A jelenlegi stratégia folytatása, az idegen fajok jelenlétének kezelése az árnyék kormányzatok által, a földönkívüliek azon fajainak kedvez, akik az emberiség leigázásán, szabadságának és függetlenségének megnyirbálásán munkálkodnak. Alternatívát a MIEC-en kívüli földönkívüli fajokkal való együttműködés jelent, akik a jelek szerint szívből érdeklődnek az emberiség iránt. Az összefogás a MIEC-en kívüli földönkívüli fajokkal jelentős segítséget nyújthat azoknak a magánszemélyeknek, akik aggódnak a kormányzati szervek és a MIEC-ben részt vevő földönkívüliek közötti titkos megállapodások miatt. Azokkal a fajokkal való együttműködés, melyek számára fontos az emberiség emancipációja, segíthet a tudatosság szintjének emelésében, szolgálhat a MIEC által okozott hatalmas és veszélyes globális problémák megoldására útmutatással, a MIEC titkos tevékenységének leleplezésében, a kiszámíthatatlanság és a félrevezetés súlyának csökkentésében.

A lehetőség az elmúlt 50 évben a földönkívüliekkel kötött titkos megállapodások következtében okozott globális problémák megoldására minden egyes ember előtt ott áll, aki felelősséget érez a földi emberiség jövője iránt. Magánszemélyeknek és kis csoportoknak megvan a szükséges kapacitása ahhoz, hogy azonosítsák, felkutassák és együttműködjenek azokkal a földönkívüli fajokkal, akik segíthetnek a globális bajok megoldásában, az emberiség felszabadításában, a tudatosság emelésében és a függetlenség elérésében. Magánszemélyek és kis csoportok számára nyitott az út annak a rendkívüli lehetőségnek a megragadására, hogy együtt dolgozhatnak a MIEC-en kívüli földönkívüli fajokkal, talán átérzik Margaret Mead szavainak jelentését: „Soha se kételkedj abban, hogy egy mély gondolatokkal rendelkező, felelősségteljes kis csoport képes megváltoztatni a világot, hiszen ez az egyetlen módja a világ megváltoztatásának!”

Forrás: starlive

A földi hatalommal nem együttműködő barátságos idegenek

Cikkünk egy ötrészes, a földönkívüli fajok tevékenységéről és indíttatásairól szóló jelentés negyedik fejezete, mely a katonai-ipari-földönkívüli komplexummal nem együttműködő, az emberiséget segíteni kívánó barátságos fajokat ismerteti.

Itt olvasható az első, a második, és a harmadik rész!
1954. február 20-án „emberi külsejű” földönkívüli faj képviselői találkoztak az Eisenhower kormányzattal sikertelen kísérletet téve arra, hogy valamiféle egyezményt kössenek az USA termonukleáris fegyverkezési programjáról. A problémát láthatóan az okozta, hogy az említett idegen faj nem volt hajlandó katonai célokra is felhasználható technológiát átadni a militarista Eisenhower kormányzatnak, így a további - a háttérben folytatandó -, megbeszélések is zsákutcába futottak ezen faj és az emberiség képviselői között. Az említett idegen faj által mutatott eleve elzárkózás a katonai-ipari-földönkívüli komplexumtól (MIEC) fontos jelzés volt arra vonatkozóan, miszerint létezik egy jelentős „emberszerű” idegen faj, mely nem kíván kapcsolatba kerülni a MIEC-cel sem az USA-ban, sem a bolygó más részén.

Az idegenek ezen második csoportja jellemzően „emberszerű”, emiatt igen könnyen el tudnak vegyülni az emberi társadalomban, miként azt Dean és mások is megemlítik, lehetetlenség őket megkülönböztetni az emberiség többi részétől. Ezek a fajok az elbeszélések szerint a következő csillagképekből, csillagrendszerekből érkeznek: Lant,, Fiastyúk, Szíriusz, Procyon, Tau Ceti, Ummo, Androméda és Arcturus. Nekik tulajdonítják a földi ember genetikai anyagának egy részét is. Alex Collier szerint mindösszesen 22 földönkívüli faj vett részt az ember genetikai anyagának kialakításában, az „emberi kísérletben”, a fentebb már említett gyíkemberek, a szürkék és az annunakik mellett a második csoportból való fajok is, kiket Collier úgy ír le, mint „barátságosak”.

Ezek vagyunk tehát mi, egy földönkívüliek által végrehajtott genetikai manipuláció termékei, akik legalább 22 idegen faj különböző génkészletének részeit hordozzuk hatalmas örökletes állományunkban. A genetikai örökségünk és lélekkel rendelkező mivoltunk miatt a barátságos földönkívüli fajok úgy tekintenek ránk, mint uralmuk alatt állókra.

Emiatt a genetikai kapcsolat miatt a katonai-ipari-földönkívüli komlexumon kívül elhelyezkedő idegen fajok sokkal inkább védő-óvó jellegűen tekintenek az emberiségre, hasonlóan ahhoz a szülőhöz, akinek ifjú fia vagy lánya veszélyes környezetbe kerül. Az ebbe a csoportba tartozó idegeneknek legfontosabb törekvése, hogy felelősségteljesen garantálják a teljes emberiség biztonságát mind önmagával, mind a nagyobb galaktikus közösséggel szemben, melynek részét képezik.

Két jelentős részre osztható a jelenleg tárgyalt csoportosulás. Az elsőbe azok a „földönkívüliek” tartoznak, akik a történelmi korokban népesítették be a Föld felszín alatti lakótereit, és úgy írják le őket, mint egyfajta maradványait az ősi emberi civilizációknak; akik a felszíni emberi civilizációtól eltérő fejlődési utat futottak be. A másik része a csoportnak nem földi eredetű, azonban olyan mértékű emberi vonásokkal rendelkezik, hogy könnyedén el tud vegyülni az emberi társadalmakban a könnyű azonosíthatóság veszélye nélkül.

  

Telosziak

A felszín alatt élő „földönkívülieket” úgy említik, mint az emberi civilizációt megelőző földi kultúrák, mint például Lemuria vagy Atlantisz maradványai, s amiatt genetikailag az emberiség rokonai. A leginkább ismertté vált beszámoló ezekről a ősi fajokról Richard Byrd admirális munkája, a szerző halála után megjelent „Naplók”. A mű az északi pólus térségébe vezetett titkos expedícióját mutatja be, amely során elvitték egy, az északi emberekhez hasonló tulajdonságokat mutató faj felszín alatti településeire. Szemtanúja lehetett e társadalom néhány csodálatos technikai vívmányának, valamint találkozhatott a fejlett nép vezetőjével, aki állítólag ezt mondta:

„Megengedtük, hogy belépjen ide, mert nemes személyiség és jól ismerik a felszíni világban admirális… Az Arianni nevű térségben tartózkodik, a Föld egyik belső világában… Admirális, el kell mondanom önnek, miért hívtuk meg ide. Érdeklődésünk akkor fordult az önök irányába, amikor az önök faja felrobbantotta az első atombombáit japán városok, Hirosima és Nagaszaki fölött. Ezekben az aggasztó időkben kiküldtük repülő szerkezeteinket, a „foo fighter”-eket, hogy derítsék fel, mi történik… Mint láthatja, soha sem avatkoztunk be korábban az ön faja háborúiba, és kegyetlenkedéseibe, de most mégis ezt kellet tennünk, miután önök megismerkedtek egy bizonyos energiafajtávval. Képviselőink üzeneteket továbbítottak az ön világa hatalmasságaihoz, ám azok semmilyen figyelmet sem fordítottak rá. Most önt választottuk ki abból a célból, hogy szemtanúja lehessen, világunk létezik. Mint láthatja, kultúránk tudományunk sok-sok évezreddel megelőzi az ön fajáét.”

Miközben folyamatosan hallhatunk Byrd admirális naplóiban foglaltakkal ellentétes véleményeket, azoknak a száma is állandóan növekszik, akik találkozhattak a fejlett felszín alatti emberiség képviselőivel. Egy hatalmas felszín alatti város, Telosz, fekszik mélyen a Shasta hegy alatt Kaliforniában, legalábbis ezt állítják azok az egyének, akik akár fizikai mivoltukban látták meg és tapasztalták meg a várost, akár telepatikus úton kommunikáltak lakóival. William Hamilton, ismert ufókutató állítása szerint találkozott Telosz küldötteivel, akik bemutatták neki a város fejlett technológiáját és szerkezetét, valamint beszámoltak neki a korábbi civilizációhoz, Lemuriához fűződő kapcsolataikról. Hamilton leír egy teloszit, „Bonnie-t”, s bemutatja családját is:

„Bonnie, az anyja (Rana Mu), az apja (Ra Mu), a nővére Judy, az unokatestvérei Lorae és Matox átköltöztek a mi világunkba, azonban sűrűn visszajárnak Teloszba pihenni és regenerálódni. Bonnie arra hivatkozik, hogy társai unalmas gépekkel unalmas alagutakat fúrnak a földben. Ezek az unalmas gépek felfűtik a sziklákat a vörös izzásig, aztán megüvegesítik őket, így szükségtelenné teszik nagyenergiájú sugárzás és ehhez szükséges kiegészítő eszközök használatát. Az alagutak szükségesek a különböző felszín alatti, a mi hemiszféránkban levő települések összekapcsolására. Az alagutakban elektromágneses meghajtású vonatok száguldanak egészen 4000 km/órás sebességgel. Az egyik alagút például a brazíliai dzsungelben, Matto Grosso városához csatlakozik. Vízkultúrás kertészetekben a teljes fényspektrummal megvilágítva termesztenek növényeket, mindezt automatikus üzemmódban. Így látják el Telosz, a pénz használatát nem ismerő, másfél milliós népességét élelmiszerrel és egyéb erőforrásokkal.

  

Dianna Robbins aki - állítása szerint - telepatikus kapcsolatot létesített velük, kijelenti, a telosziak az ősi Lemuria népének maradványa, akik a Shasta hegy felszín alatti térségét alakították át otthonukká, amikor kontinensük elpusztult. Eredetileg mindössze 15 000-en voltak, ennyien maradtak Lemuria pusztulását követően, azonban mára felvirágoztatták a Shasta hegy alatti kultúrájukat, lakosságuk száma elérte a 1.5 milliót; pszichotronikus technológiákat alkalmaznak, ehhez kristályok erejét és a telosziak magasan fejlett mentális képességét felhasználva hihetetlenül fejlett társadalmat építettek fel, mely kapcsolatban áll más csillagrendszerekből származó földönkívüli fajokkal is. A telosziak – a beszámolók szerint – specializálódtak az emberi élet meghosszabbítására, valamint harmonikus technológiákat és vallási rendszereket alakítottak ki a felszín alatt élők számára. A telosziak és más felszín alatti „földönkívüli” fajok igyekeznek minden erejükkel csökkenteni az emberiség és a földönkívüliek között fennálló technológiai egyezmények pusztító erejét, miközben segédkeznek az emberiség tudati szintjének emelésében. A telosziak legfőbb tevékenysége és egyben a kapcsolata a felszíni emberiséggel arra irányul, hogy megtanítsák velünk a Föld ősi történelmét, kiterjesszék az emberi élettartamot, megváltoztassák az egészségtelen hiedelemrendszert és védjék a környezetet. A globális segítségnyújtási törekvéseik a következőket ölelik fel: környezetvédelem, a biodiverzitás megőrzése, az emberi egészség és hosszú élettartam helyreállítása, az elveszett történelmi ismeretek rekonstruálása.

  

Az emberszerűnek látszó „földönkívüliek” – az állítások szerint – genetikai anyagukkal hozzájárultak a földi evolúcióhoz, és ezek közül sok idegen faj engedélyt adott néhány képviselőjének, hogy reinkarnálódjanak a Földre emberi családokban, mint „csillag magok”. Ezek a „csillagmagok”, „csillag gyermekek”, vagy „csillag emberek”, mint személyek, Brad és Francie Steiger művében kerülnek bemutatásra, akik korábban más csillagrendszerekben éltek, azután a Földre jöttek, és saját elhatározásukból emberi testet öltöttek, hogy az emberiség evolúciós fejlődésének mintegy lökést adjanak. Az emberek nagy része biztos benne, a földönkívüliek ezen fajtája barátságos hozzánk, amint ez a „kontaktok” beszámolójából is kiderül, köztük George Adamski, Orfeo Angelucci, George Van Tassell, Howard Menger, Paul Villa, Billy Maier es Alex Collier, akik valamennyien ilyen értelemben nyilatkoztak úttörő jellegű kapcsolataikról ezekkel a földönkívüliekkel. Az említett kontaktok gyakran fizikai bizonyossággal is szolgálnak kapcsolataikról földönkívüli lényekkel, fényképekkel, filmekkel rendelkeznek. A legalaposabban dokumentált és kutatott kontakt Eduard „Billy” Meier, aki a legbőségesebb információkat szolgáltatta a kutatóknak. Ezek az emberszerű földönkívüli fajok láthatólag különbözőféleképpen „specializálódtak”, különleges történelmük és galaxisban végzett bolygóközi vándorlásaiknak, problémáiknak és konfliktusaiknak megfelelően. Fontos megismerni a legfőbb ténykedését minden egyes fajnak, azt, hogy milyen viszonyban állnak az emberiséggel, illetve azt, miként tudnának jobb kapcsolatot kiépíteni velünk a globális problémák megvitatása kapcsán.

  

Lant-beliek (Lyrans)

Talán akkor járunk el leghelyesebben e „földönkívüli” idegen fajok és tevékenységeik tárgyalásában, ha mindenekelőtt figyelmünket arra a csillagrendszerre fordítjuk, melyet az emberi civilizáció galaxisbeli forrásaként emlegetnek, ahonnan szétsugárzott, ez pedig a Lant csillagkép. Az egyik legelső, a Lant rendszeréről tudósító „kontakt”, a széles nyilvánosságot kapó Billy Meier volt, a Lant-beliek 1975 és 1986 közötti állítólagos látogatásainak köszönhetően, aki folyamatosan fizikai dokumentumokkal is szolgált állításainak alátámasztására, meglehetősen összezavarva ezzel a Meier állításait szkeptikusan fogadókat. Számos esetben végeztek mindenre kiterjedő nyomozást magánszemélyek és szervezetek Meier állításai kapcsán, s megállapították, dokumentumai nem hamisítványok, ezért egyértelműen úgy kell tekinteni rájuk, mint a földönkívüliekkel folytatott kapcsolata bizonyítékaira. A Meier által évek alatt szolgáltatott fizikai bizonyságok nagy számának köszönhetően megbízható és szavahihető emberként tekintettek rá, állításaiból pedig az következik, hogy valójában igen fontos szerepe van, mint szóvivő, a földönkívüli faj számára.

Meiernek az alábbiakat adták tudtára a Lant csillagrendszerbeli kapcsolatai és emberi lakosai:

„A 'svájci' Fiastyúk-beliek elmesélték ősi örökségüket, mely természetesen hatást gyakorolt a mienkre is, miszerint eredetileg (még a Fiastyúk-korszak előtt), a csillagok egy manapság általunk a Lant csillagképben lévő Gyűrűs-ködnek ismert objektum közelében lévő csoportját népesítették be, innen ered a nevük is, Lant-beliek, ugyanezt a szisztémát alkalmazzuk akkor is, amikor a Fiastyúk térségéből érkező embereket Fiastyúk-belieknek nevezzük. A korai Lant-beliek hatalmas űrbárkákkal indultak más csillagrendszerek felé és ahol lakható körülményeket találtak, ott kolóniákat hoztak létre, ezek felvirágoztak, s később maguk is elindították saját felderítő egységeiket a világűr kikutatására.

Meier további beszámolóiban említést tesz arról, miként került fizikai kontaktusba egy Lant-beli űrhajóval, melynek utasai bemutatták neki világukat és más, velük együttműködő világok csillagrendszereit. Alex Collier a Lant-beli civilizáció kezdeteiről beszél, ahogy azt számára az Andromédáról származó földönkívüliek előadták:

„A Napok és a bolygók életkorát tekintve galaxisunkban, elhatároztuk, hogy az emberi életformát a Lant csillagrendszerben hozzuk létre. Az emberek mintegy 40 millió éve éltek ott, töretlenül fejlődve. A Lant-beli emberi faj érdeklődése főleg mezőgazdasági jellegű volt. Életük, bár sokan voltak, békében és jólétben telt.”

A Lant-beliek északi típussal rendelkeznek és minden bizonnyal ők azok az „Elochimok” akikről a vallási hagyományok a Földön és szerte a Galaxisban beszámolnak. A Lant-beliek, szerte a Galaxisban és az emberi genezisben betöltött szerepének köszönhetően, kézenfekvő, hogy ők azok, akik a legmélyebben ismerik az emberi faj eredetét és galaktikus történelmét. Akár a „Galaktikus történészek” jelzőt is rájuk illeszthetjük az emberi faj szemszögéből. Egyáltalán nem lehet véletlen, hogy a Lant-beliek segítenek felfedni az emberi fajok Galaktikán belüli igazi történetét, az emberi kultúra és az „emberi lélek” mély megértését. További részletek a Lant-beliekről:

„A Lant-belieknek van egyfajta természetes vonzódásuk a kezdetek és az ősi történelem iránt. Ezért igen hasznos segítőtársak lehetnek mindenkinek a múlt megértésében, az egyes események megfelelő sorrendbe rakásában. Amint az emberiség megérti múltját és eredetét, megszerzi annak képességét, hogy tudatosan visszamenjen, pontról pontra, lefejtse az egyes rétegeket, mint a hagyma héját, és rátaláljon igazi természetére. Kitűnő idegenvezetők lehetnek ebben a folyamatban, ebben az ember számára lélektani folyamatban, saját történelmük és motivációik megértésében, s abban, mindezek miként jöttek létre.”

  

Összefoglalásképpen: a Lant-belieknek legfőbb tevékenysége az emberi faj különleges Galaxison belüli történelmének megismertetése, valamint segítségnyújtás az emberi indíttatások és lehetőségek megértésben. Globális jellegű tevékenységük magában foglalja pontos, az emberiségre vonatkozó történelmi ismeretek nyújtását a Galaktikus história megértéséhez, segítséget az emberi lényeg felfedezéséhez, diplomáciai és konfliktus-enyhítési tevékenységet, valamint világméretű oktatást-nevelést.

  

Fiastyúk-beliek (Pleiadians)

Billy Meier leírja a Fiastyúk-belieknek a Lant-beliektől való leszármazását, azt, eredetileg miként vándoroltak csillagrendszerről csillagrendszerre, hogy aztán a Fiastyúk csillagain letelepedjenek:

„Ősi ismeretekkel rendelkezünk a korai Fiastyúk-beli elődök egy másik anyacsillag körüli életéről, s arról, hogyan utaztak végül a Fiastyúk rendszerébe. Írások szólnak a mi Naprendszerünkbe jóval korábban végrehajtott kivándorlásról is, valamint arról, hogyan és miként bukott meg ez a kísérlet. A Fiastyúk-beliek őseinek eredeti bolygóján a túlélők egyharmada, a katasztrofális pusztulást követően, új technológiát fejlesztett ki, elhatározta, hogy mindössze 900 év alatt gigászi űrbárkákat épít mélyűri kitelepülés céljából. Így is történt, elkezdték útjára bocsátani a kozmosz minden irányába hatalmas járműveiket, több száz éven át. A Svájcot meglátogató földönkívüliek azoknak az űrbárka utasoknak a távoli leszármazottai, akik egy csillaghalmazból, az általuk létrehozott három emberi civilizáció közül az egyikről származnak, az általunk ma Fiastyúk-rendszernek nevezett csillagcsoportosulásból. Megtapasztaltak nagy nyereségeket, de nagy veszteségeket is az idők folyamán. Egészen pontosan, az emberiség azon legkorábbi telepeseknek a leszármazottja, akik megpróbáltak letelepedni ebben a Naprendszerben, majd összekeveredtek bennszülöttekkel, illetve azon humán fajoknak, akik számos helyről betelepedtek ide.

Annak a rendszernek a pontos neve, melyről a Meiert meglátogató Fiastyúk-beliek érkeztek Taygeta, a legfontosabb bolygó ezen a rendszeren belül pedig az Erra. A Fiastyúk-beliek úgy hivatkoznak Meierre, mint általuk választott képviselőre, akinek az a küldetése, hogy elhozza a földönkívüliek jelenlétével kapcsolatos igazságot az emberiség számára. Semjase, a Meierrel kapcsolatba került Fiastyúk-beliek hölgytagja a következőképpen mutatja be saját szerepüket:

„Nem vagyunk sem a Föld őrzői, sem Isten által küldött őrangyalok vagy hasonlók. Sok ember úgy gondolja, valamiféle felügyeletet gyakorlunk a Föld felett, s az emberek sorsát befolyásoljuk. Ez nem igaz, mert mindössze egyes egyének által elhatározott küldetéseket hajtunk végre, melyeknek semmi köze a Föld irányításához vagy a Föld sorsának befolyásolásához. Ezért tehát helytelen minket a Föld felsőbbrendű üzenethordozóinak vagy őreinek tekinteni.”

A Fiastyúk-beliek látogatásai megértésének kulcsmomentuma, hogy figyelmeztessék az emberiséget a szürkékre, akikről a következő információkat adták át:

• Különböző egyéb életformák is léteznek, hatalmas tudásanyaggal, akik függetleníteni tudták magukat közvetlen környezetüktől. Képesek beutazni a világűrt, és alkalmanként a Földre is ellátogatnak.
• Sokan közülük meglehetősen kellemetlen teremtmények, s a barbárság gyakorlásában és minőségében olyan súlyos fokot érnek el, mint a földlakók.
• Óvakodni kell tőlük, mert hajlamosak minden elpusztítani és lerombolni, ami csak az útjukba kerül.
• Számos alkalommal pusztítottak már el egész bolygókat, vagy kényszeríttették lakosait szolgasorba.
• Küldetésünk egyik feladata a földi emberek figyelmeztetése ezekre a teremtményekre.
• Legyen mindez a Föld lakosainak tudomására hozva, hiszen közeleg az idő, amikor ezekkel a degenerált humanoid teremtményekkel [szürkék] elkerülhetetlenné válik az összeütközés.

Collier szerint, a szürkék és a Fiastyúk-beliek érintettek számos, a Naprendszerünkben vívott ütközetben, de más csillagrendszerekben is, mint például a Szíriusz B. Másik kulcseleme a Fistyúk-beliek látogatásának Meier szerint segítség az emberiség tudatának felemelésében, illetve a régiók egyesítésében. Figyelemreméltó, hogy a Fiastyúk-beliek elvetik jó néhány más kontakt állítását, mint például Adamskiét, ezért, közvetett módon, egyfajta exkluzív vonatkozást adnak az igazságnak és a földönkívüli fajok jelenlétének. Érdekes módon Collier határozottan kijelenti, néhány Fiastyúk-beli csoport, mint például az Alcyonéról érkezők, „titkos programokon” dolgoznak, miközben a Taygeta-beliek (Meier is említést tesz róluk), a beszámolók szerint, az emberiség igaz segítői. Néhány Fiastyúk-beli esetleges „titkos programjai” mellett, a legtöbb tapasztalat és tény arra mutat, hogy a Fiastyúk-beliek pozitív kapcsolatban vannak az emberiséggel, igen sokat tesznek az emberi tudatosság növelésének segítésében, valamint azon vannak, hogy az emberiség megtalálja a függetlenségét a szürkék/gyíkemberek hatása alól. Következésképpen, a legfőbb tevékenysége a Fiastyúk-belieknek, láthatólag, az emberiség segítése szabadságának megtalálása érdekében az elnyomó kultúrák alól, és a tudatosság növelése. A Fiastyúk-beliek segíthetnek globális megoldást találni az egyetemes emberi jogok biztosítására, tényleges demokratikus rendszerek kialakításában, az emberi tudatosság emelésében és a globális oktatásban.

Északi Rigeliek

A Fiastyúk-beliek sok-sok szétrajzó emberi űrkolóniája közül az egyik az Orion csillagkép Rigel nevű csillagának egyik bolygóján telepedett le. A történelmük során a Rigel, a maga északi típusú lakosságával, feltehetően átesett egy szörnyű pusztítással járó polgárháborún, minek következtében a szürkék uralma alá került. George Andrews szerint a Procyon csillagról származó Khyla nevű, északi típusú lakosa, fontos információkat közölt a Rigeliekről, a Procyon-beliekről és a szürkékről az emberiség néhány kontaktjával, ezekről a ismeretekről pedig elmondhatók, hogy összecsengenek más forrásokkal, s Andrews következtetései megbízhatóak. A kontakt Khylát a következőképpen mutatja be:

„Khyla magas, elegáns ember, vékony de izmos, izmos ám könnyed. A szeme körül fekete karika volt, nem tudni, ez természetes vagy mesterséges eredetű, szinte olyan volt mint a szén. Az arca már-már gyönyörű volt, de egyértelműen férfias. Vékony arca volt, magas járomcsonttal, és szúrós kobaltkék szemekkel. Szép, vállig érő szőke haja volt. Izmos nyaka. Bőre halvány pasztell színű, fehéres árnyalattal. Nehéz megmondani a pontos magasságát, a vele való találkozás körülményei miatt, de valahol 180 és 210 cm között lehetett.”

Andrews ír a Rigel történetéről is, ahogyan azt Khyla felfedte a kontakt számára:

„Valaha a kis szürkék ősei magas szőkék voltak. Nagy háború tombolt… a Nagy Háború előtt a Rigel hatalmas birodalommal rendelkezett, mely forrásául szolgált a legtöbb galaktikus bolygó-benépesítésnek. Valamennyi rigeli magas szőke volt. A Procyonon is alapítottak települést. A Nagy Háború a rigeliek és a rigeliek között tört ki, és földi idővel nézve 300 évig tartott. A rigeliek egy csoportja, akik megérezték, a Nagy Háború közeli kitörését, kegyetlenül megszállták a Procyon telepet titokban épült hajóikkal… Ők voltak az egyedüli rigeliek, akiknek sikerült elmenekülni a mindent elpusztító összeomlás elől.

Mindazokat akik a Rigelen maradtak, átalakították kis szürkékké.

Úgy tűnik, a Rigel átesett egy, az egész bolygóra kiterjedő nukleáris katasztrófán, az ezt követő környezeti összeomlás miatt az élet a felszín alatti menedékekre kényszerült. Teljesen valószínűtlen, hogy az északi típusú rigeliek is átestek volna a „kis szürkékké” alakító transzformáción, hiszen génkészletük jelen van az emberiség örökletes állományában, például az északiaknál. A genetikai átalakításuk sokkal hosszabb ideig tarthatott, mint az említett három évszázad. Inkább valószínű, hogy a túlélő, északi típusú rigeliek részt vettek egy, valamelyik csillagrendszerből, például a Zéta Reticuli térségéből érkezett, „kis szürkék” által vezetett bolygóméretű hibridizációs programban, akik behatoltak a Rigel térségébe és meggyengítették azt a Nagy Háború időszakában. A kis szürkék minden valószínűség szerint genetikailag „nagy szürkékké” formálják magukat, és ehhez az északi típusú túlélők genetikai anyagát is felhasználják, akik gyengének bizonyultak a szürkék hibridizációs programjával szemben. A rigeli „magas szürkék” minden bizonnyal kulcsszerepet játszanak a szürkék által kezdeményezett diplomáciai törekvésekben az emberi-szürke hibrid fajok megteremtésére, mint a mindkét fajra legkedvezőbb megoldás kivitelezésében.

Procyon-beliek

A legtöbb, bolygójáról kirajzó rigeli a Procyon rendszere felé vette az irányt és fogott hozzá civilizációja újjáépítésének. A Procyon kettős csillagrendszer, 11.4 fényév távolságra a Földtől. A jelek szerint a rigeliek a negyedik bolygón alapították meg új kolóniájukat. Andrews szerint a Procyon-beli kolónia felvirágzott, mindaddig, amíg a jelenleg a Rigelt uraló szürkék fenyegető jelenlétébe ütközött, akik uralmukat a Procyonra is ki akarták terjeszteni. Khyla elmesélte az a taktikát, ahogy a szürkék próbálták uralmuk alá hajtani a Procyont:

„A szürkék eleinte néhány nagykövet révén látogatást tettek nálunk, aztán különböző területek specialistáit küldték, akik igen hasznosak voltak a számunkra, részt vettek különböző programokban, melyek során együttműködtek velünk, végül, mint turisták jelentek meg nálunk. Ami eleinte csöpögés volt, később áradattá terebélyesedett, ahogy soha nem látott számban érkeztek hozzánk, lassan de biztosan beépültek társadalmi rendszerünk minden részébe, beférkőztek még a legtitkosabb vezető csoportjainkba is… pontosan úgy, miként a ti bolygótokon, ahol elkezdtek teljesen tisztességtelen módszerekkel ellenőrzést gyakorolni a CIA és a KGB vezető tisztségviselői felett, olyan technikákkal, mint például a telepátia vagy a hipnózis, mely az agynak a legősibb területére, a hüllőagyra hat, éppen olyan technikákat vetnek be, mint a Procyonon… Kialakítottak egyfajta telepatikus hipnotikus kontrollt a vezetőink felett. A vezetőink felett és majdnem mindannyiunk felett, ez az egész olyan volt, mintha valamilyen végzetes jóslat megvalósítása felé rohannánk, mintha be lennénk programozva valamilyen rituális fekete mágia révén, melynek a jelenlétét nem voltunk képesek felismerni.

Khyla aztán tovább folytatta a szürkék által a Procyon lakosainak jelenlegi rabszolgasorba kényszerítésének történetét, mely alól a legtöbb procyoni képtelen megmenekülni. Fejlett „multidimenzionális tudatosság” elvét magába foglaló időutazási technológiákat alkalmazva, valami olyasmit, ami gátolja a szürkék degradált genetikus állományának duplikálódását, azonban jelentős számú procyoni képes volt megszökni, s megszervezni egy függetlenségi harcot a „távoli időfolyosókból”. Említésre méltó, ahogyan a Procyon-beliek leírják, miként sikerült néhány ellenállási technikával sikereket elérniük, ezek az eljárások pedig hasonló helyzetekben a Földön is alkalmazhatók:

„…egyenlő az öngyilkossággal a szürkékkel szembeni közvetlen harc az emberiség jelenleg rendelkezésére áll fegyvereivel. Hiszen biztosak lehetnek a válaszcsapásban, és megismerhetik hatalmas erejüket. Az emberi tudatosság a leghatékonyabb elérhető fegyver jelenleg. A legeredményesebb módon úgy vehető fel a harc a szürkékkel szemben, ha az emberiség megváltoztatja tudatossági szintjét a lineárisról a multidimenzionális érzékelésre…. Olyan technikák állnak ugyanis rendelkezésükre, mely által képesek letéríteni a Földet pályájáról. Van az emberiségnek azonban egy kulcsfontosságú képessége, ami nekik nincs: a adottság, miszerint az ember képes tudatában olyan képeket őrizni, mely az egyént inspirálja és megérteti vele a kapcsolódását a mindenség ősforrásához. Ez a győzelem kulcsa.”

Alex Collier szerint a Procyonbeliek nemrég megszabadultak a szürkék uralmától, valamint azt is álllítja, hogy jelenleg nyerő pozícióban vannak a szürkékkel való tárgyalások megkezdésekor.

Összefoglalásképpen: a Procyon-beliek legfontosabb tevékenysége a hatékony védekezés az emberiség földönkívüli uralom alá vetésével szemben a „multidimenzionális tudatosság” technikájának kifejlesztése révén, tudati képek használatával, melyek által az egyén megvédheti magát a földönkívüliek tudatirányítása, és barátságtalan, monitorozási eljárásai alól. Globális problémák megoldása terén a Procyon-beliek segíthetnek a földönkívüliek egész Földre kiterjedő hódító tevékenységének leleplezésében, azáltal, hogy a titokban jelenlévő idegen fajokat felfedik; fejlesztik a multidimenzionális tudatosságot, az idegenek által végzet tudatirányítást semlegesítik, erőfeszítéseket tesznek az egyetemes emberi jogokért, valamint fejlesztik az Internetet és a globális kommunikációt.

Tau Cetiek

A jelek szerint további emberlakta világok találhatók a Tau Ceti és az Epszilon Eridani rendszerében. Frank Crawford kutató interjút készített számos egyénnel, akik fizikai kapcsolatba léptek Tau Cetiekkel. Az első és legjelentősebb az a feltételezett kiszivárogtató volt, aki részt vett egy UFO-szerencsétlenség helyszínelésében; ahol egy utast élve sikerült elfogni és kikérdezni az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tisztjeinek. A szerencsétlenség Phoenix mellett, Arizona államban, 1961-ben történt. Az „Oscar” álnéven bemutatkozó kiszivárogtató beszámolt Frank Crawfordnak az elfogott földönkívüli, a később „Hank” névvel hivatkozott egyén származási helyére vonatkozó információkról:

„Később Hank megerősítette, hogy ő és társai a Tau Ceti és az Epsilon Eridani rendszeréből származnak. További beszélgetések alkalmával Oscar beszámolt néhány indokról a földönkívüliek jelenlétével kapcsolatban. Elmondta, nem igazán örülnek a kis szürke idegenekkel kialakult helyzetnek. Kijavított bennünket, amikor a „szürke” megnevezést alkalmaztuk, mondván, ők igazából fehérek. A Tau Cetiek véleménye szerint a néhány szürke által alkalmazott eltérítési technika hatalmas jogtalanság az emberiséggel szemben. Igazából egyfajta parazita lények, akik vadásznak az emberiségre szerte az univerzumban – állítja Oscar. Hozzátette, hogy az amerikai kormányzat együttműködése a szürkékkel igen veszélyes és ellenőrizhetetlen… A Tau Cetiekre szintén vadásztak még mindezek előtt, ők azonban összefogtak más civilizációkkal, akik szintén áldozatok voltak…. (Oscar) szeretné tudatni az emberekkel, hogy amennyiben kapcsolatba lépnek a Tau Cetiekkel, nem kell félniük, hiszen ők azért vannak itt, hogy segítsenek. "

A „Hank” által nyilvánosságra hozott ismeretek azt sejtetik, a Tau Cetiek azért vannak itt, hogy segítsenek a szürkék titkos mesterkedéseinek és ténykedéseinek leleplezésében. Kifejezetten ragaszkodnak azokhoz a természetű megállapodásokhoz, melyeket az Egyesült Államok „árnyék kormányzatával” kötöttek egyes egyének „eltéríthetőségéről”. „Oscar” elbeszélése szerint a Tau Cetiről származó „Hank” a szürkék tortúráján esett át, ami miatt majdnem összeütközés tört ki azon Tau Cetiek kezdeményezésével, akik a szürkékkel szembeni katonai fellépést erőltették fogságba ejtett társuk miatt. Az Oscar által leírt események egyben a Tau Cetiek legfőbb tevékenységét jelentik, amint az a következő telepatikus üzenetből is kiderül: „Az egyik faj a Tau Cetiről érkezett. A rejtőzködő társadalmak összeesküvéseinek és ténykedésének felderítésére szakosodott specialisták. Ismerik a trükkös módszereket, melyekkel meggyengíthető egy társadalmi rendszer. Ezért tökéletes partnerek a titkos munkák elvégzésében.

A második személy, aki fizikai kapcsolatba került Tau Cetiekkel egy eltérített, Jill Waldport volt, aki elmesélte Frank Crawfordnak, miként került kapcsolatba földönkívüliek két csoportjával, egyik csoport szürkékből állt, míg a másik egy emberszerű fajból, aki megpróbált neki segíteni közvetíteni a szürkék felé.

„Jill elmesélte nekem, az idegenek egy csoportja kifejezetten nehezményezi más idegenek emberek akarata ellenében végzett tevékenységét. Azért jöttek, hogy megtanítsák hogyan tegyék túl magukat az egyének a szürkék BECSTELENSÉGEIN és miként védekezzenek ellenük. Elmagyarázta, pszichikai síkon szükséges egyfajta védőpajzsot építeni maguk köré, mint valami téglafalat, amikor eljönnek értük. Ez segít megvédeni őket a különböző TUDATBEFOLYÁSOLÁSI TRÜKKÖK alól. Amikor a legközelebbi alkalommal a szürkék eljöttek érte, kipróbálta, s a dolog „látszólag” működött.

Crawford később felfedte hogyan írta le Jill a Tau Cetiről jött barátságos földönkívüliek származását:

„Ezen a ponton kezdtem úgy érezni, hogy agyam asszociációs képességét túlterheltem, így elhatároztam, megkeresem Aranyhajút, és megkérdem őt, honnan valók. Ha hiszi, ha nem, válaszolt, ’Tau Seat-eye’, mond ez önnek valamit?” Később említettem Oscarnak, közreműködtem egy eset kivizsgálásában, melyben intenzíven részt vettek a szürkék és a Tau Cetiek, segítő szándékot mutatva. Megkérdezte, hol történt a dolog, mire megadtam neki a választ, Springfield közelében, Illionis államban. Ő ezután rendkívül alapos leírást adott Jillről, s kijelentette, meggyőződése, hogy valóban kontakt.”

Összefoglalásképpen, a Tau Cetiek legfőbb tevékenysége a tudatosság felemelésére irányul, arra, miként bánjunk a társadalmak felforgatására törekvő földönkívüliekkel, azonosítsuk be az elit korrupt tagjait és a korrupt intézményeket, emeljük az emberi tudatosság szintjét, és olyan technológiákat fejlesszünk ki, melyek ellensúlyozzák az idegenek fejlett tudatmanipulációs törekvéseit. Globális problémák megoldása terén számíthatunk segítségükre a kormányzati/üzleti korrupciók leleplezésében, az elit manipulációjának leállításában, a földönkívüliek beszivárgása mértékének pontos behatárolásában, a tudatmanipuláció semlegesítésében, az implantátumok eltávolításában, multidimenzionális tudatosság kifejlesztésében, diplomáciai és konfliktuskezelő megoldások elterjesztésében.

Andomédaiak

Az Androméda csillagképbeli idegenekről is ad leírást Alex Collier. Ők közvetlen leszármazottai azoknak a Lant-belieknek, akik némi nehézségbe ütköztek, amikor először hagyták el a Lant rendszerét, ugyanis ragadozó jellegű földönkívüli fajokkal találkoztak, de végül letelepedtek az Androméda csillagképben a „Zenatae” csillagrendszerben. Collier az Andromédaiak természetét a következőképpen mutatja be:

„Mindenféle technikai fejlesztést, amit csak elértek, társadalmi rendszerük tökéletesítésére fordítottak. Kifejezetten oktatási célokra. De természetesen védekezésre is. Nem, nincs katonaságuk, de természetesen vannak tudósaik. Amit tesznek az az, hogy szinte bárhová elküldik gyermekeiket iskolába, a mi lineáris időnkben számolva 150-200 évig. Mindenféle művészetre és tudományra megtanítják diákjaikat. Minden szakterület mestereinek számítanak. Azután, egy bizonyos ponton, el kellett dönteniük, mivel is akarnak foglalkozni igazán, azonban megvan a lehetőségük, hogy bármikor meggondolják magukat és akármikor valami máshoz fogjanak. Szóval, minden lehetőség rendelkezésükre áll. Mindent az oktatásnak rendelnek alá. Sohasem törekedtek rá, hogy televízió építésével megzavarják társadalmi rendszerüket. Soha. Minden eszköz megvan a fejlesztéshez, a tudományuk és a technológiájuk jórészt védelmi célokat szolgál – főleg holografikus eszközöket használva.”

A legjelentősebb vonásuk az andromédaiaknak az, hogy tagjai az Androméda Tanánácsnak, egy kb. 140 csillagrendszert magában foglaló csoportosulásnak, mely figyelemmel kíséri a Föld sorsának alakulását. Egy 1997-es riportban Collier az alábbiakban írja le a Tanács tevékenységét:

„Nos, jelenleg a Galaxisunkban számos tanács működik. Igazából nem sokat tudok a többi tanácsról, azonban ismerem az Androméda Tanácsot, mely 139 különböző csillagrendszert ölel fel, s időnként összegyűlnek, hogy megvitassák a Galaxisunkban zajló dolgokat. Nem valamiféle politika testület. Amit mostanában megvitattak az a jövőbeni hatalmi viszonyok kérdése, 357 év múlva lesz esedékes, és mindenkire hatással lesz. Amit elvégeztek, időutazás segítségével, az az, hogy képesek voltak meghatározni azt az energiaszint-váltást, melynek következtében a jövőnkben 357 év múlva mindez bekövetkezik. A szálakat visszavezették a Naprendszerünkre és képesek voltak mindezt a Földre is megtenni, a Föld holdjára és a Marsra. Erre a három helyszínre. Az Androméda Tanács egyik legelső ülésén arról akartak dönteni, hogy bekapcsolódjanak-e vagy se közvetlenül az itt folyó eseményekbe. Moraney szerint, az első alkalommal mindössze 78 csillagrendszer képviseltette magát. Az a 78, csak alig több mint a rendszerek fele, többségi határozattal elfogadta, hogy semmilyen lépést nem tesz veletekk kapcsolatban, a problémák ellenére sem. Úgy gondolom, nagyon fontos, hogy pontosan tudd, miért nem akarnak semmiféle lépést tenni veletek kapcsolatban. Olyan csillagrendszerekről beszélünk, melyek akár 100 millió fényévekre is lehetnek tőlünk. Köztük olyanok is, akikkel soha sem találkoztunk eddig. Egyszerűen csak felfogták a velük harmonikus bolygóknak a rezgését. Az ok, ami miatt nem akarnak veletek különösebben foglalkozni, az ő szempontjukból az, hogy az emberek sem törődnek magukkal, sem a bolygójukkal sem egymással. Miben lehetnek így értékesek a földi emberek? Szerencsére a Tanács tagjai többségének ettől eltér a véleménye, hiszen a Föld lakosságát 5700 éve befolyás alatt tartják külső erők, ezért érdemes megadni legalább önmagunknak egy lehetőséget – bizonyítván minimum annyit, hogy a Tanács többi tagja téved.”

Az Andromédaiak vezetőségének tevékenysége láthatóan arra irányul, hogy elősegítse a Földet jelenleg sújtó problémák megoldására irányulóan a Galaktikus közösség döntését, beleértve haladó stratégiák alkalmazását a konfliktuskezelésben, illetve a fiatalok oktatását. A globális problémák megoldása keretében segítséget ajánlanak a pszichikus-, kristály- és szivárvány-képességű gyerekek nevelésében, béke-oktatásban, az elit-manipulálás leleplezésében, a világkormány megalakítására irányuló törekvések támogatásában, diplomáciai és konfliktuskezelési megoldásokban.

Szíriusziak – a Szíriusz A-ról

A földönkívüliek következő csoportját a Szíriusz rendszeréből eredeztetik. A Szíriusz valójában kettőscsillag, A és B nevű komponensekből áll, mindkét csillag körül fejlett élet alakult ki. A Szíriusz A kékesfehér csillag, 8.6 fényévre van a Földtől, 20-szor fényesebb a Napnál, és az éjszakai éjbolt legfényesebb csillaga. Ezzel éppen ellentétes a Szíriusz B, fehér törpecsillag, 8-32 csillagászati egység távolságban kering az A jelű csillagtól, elnyújtott ellipszis pályán. Figyelemreméltó, hogy egy afrikai törzs, a dogonok kifejezetten bonyolult ismeretrendszert birtokolnak a Szíriusz B pályájáról anyacsillaga, a Szíriusz A körül. A tudást az őseik minden bizonnyal a Szíriusz csillagrendszerből érkező idegenektől kaphatták. A dogonok úgy hivatkoznak a szíriusziakra, akik a Szíriusz B-ről látogattak hozzájuk, mint kétéltű jellegűekre, s ez a leírás pontosan egezik Collier állításával, miszerint a Szíriusz B bolygóit „lényegében gyík- és kétéltű jellegű fajok foglalják el”. Collier azonban a Szíriusz A rendszer földönkívüli fajait emberszerűnek írja le:

„Van a Szíriusz A rendszerében élő lények közt egy emberi faj, a Katayy-k. Egyértelműen barátságosak… A legtöbb emberi fajta bőre vörös színű. Az őseik azoknak az első Lant-belieknek a leszármazottai voltak, akik a nőkkel és a gyermekekkel elmenekültek a háború idején. Óceánjaikban bálnák, polipok és cápák élnek. Művész jellegű lények. A természethez kapcsolódó jellegű zenéjük van. Szeretnek építkezni és nem különösebben politikus alkatúak. A kormányzatuk „szellemi technológiákat” alkalmaz, mely hangokon és a színeken alapszik.

Ha a szíriusziak eredetileg Lant-beli menekültek a kataklizmikus bolygóközi háború elől, ebben az esetben jól érthető, miként alakult ki az építészethez kapcsolódó vonzalmuk, hiszen egy teljesen új civilizáció felépítése egy viszonylag fiatal csillag körül, mint amilyen a Szíriusz A, sürgető feladat lehetett. Collier úgy hivatkozik a szíriusziakra, mint akik hangok és színek használatával, egyfajta „szellemi technológiát” alkalmaztak, ami arra utal, hogy specializálhatták magukat a különböző égitestek terraformálására, alkalmassá téve őket az élet hordozására, az égitestek bioenergetikai mezőinek megváltoztatásával. A következő telepatikus párbeszéd további információval szolgál a szíriuszi, új bolygó-szerkezeteket létrehozó építőkről, akik a „bioenergetikai hálózat” megváltoztatásával segítik az emberi és más létformák evolúcióját:

„Ők az eredeti kiépítői a hálózatotoknak, annak a szerkezetnek, melyen bolygótok felépítése alapszik. Ezért igen hasznosak bolygóotthonotok titkos geometriájának és az ezzel összefüggő fizikai törvények megértésében. Segíthetnek egy új hálózat megépítésében is, egy új rendszert tervezni, ami megfelel a következő kihívásoknak. Így hát azt mondhatjuk, hogy a szíriusziak kitűnő szövetségesek lehetnek az előttünk álló stratégiai tervezési munkában.”

Összefoglalásképpen: a Szíriusz A térségéből érkező földönkívüliek legfontosabb tevékenységeként a következő pontok jelölhetők meg: az emberiség számára alkalmas gazdasági rendszer kiépítése az emberi evolúció biztosítása érdekében a bolygó „bio-mágneses terének” megváltoztatása által. Akik a Szíriusz A vidékéről jönnek segíthetnek a globális környezetvédelmi problémák megoldásában, a biodiverzitás megőrzésében, a tudatosság emelésében és a bioszféra evolúciójában.

Ummiták

Az ummitákat az Ummo bolygóról származó földönkívülieknek írják le, mely – a beszámolók szerint – valószínűleg a Wolf 424 jelű, 14.6 fényévre lévő csillag körül található. Jelentős szerepet játszottak tudományos és technikai ismeretek elterjesztésében Spanyolországon keresztül, ahonnan aztán elterjedtek ezek az ismeretek szerte Európába az 1960-as és 1970-es években, egy rejtett kisvárosból, nem messze a francia „Alpok alja” nevű provinciától. Az ummiták kapcsolatba léptek számos általuk kiválasztott egyénnel, akiknek részletes technikai ismeretekkel szolgáltak, különböző technológiákkal és forradalmian új eljárásokkal kapcsolatban, melyek messze túlmutatnak a jelenlegi ortodox teóriákon. Az ummiták egyetlen egy személyt választottak ki fizikai kapcsolat-teremtésre, egy gépírót, a szokásos eljárásuk az információ-közlésre telefonhívások, szabályos postai küldemények voltak. Ő elbeszéli miként dolgozott együtt velük, és hogyan sikerült neki azonosítania őket, mint ummitákat:

„1967 és 1975 között a madridi csoport tagjai [Spanyol UFO-kutatók tanúságtétele az ummitákról] kaptak egy levelet egy férfitól, aki azt állította, ő az ummiták gépírója. Valójában, hirdetést adott fel munka-ügyben egy lapban, mire hamarosan felkereste két magas, szőke, választékosan öltözött férfi. Azt mondták neki, ők dán orvosok, és megkérdezték, vajon vállalná-e tudományos anyag legépelését a szokásos áron. Eleinte minden rendben ment, egészen addig, amíg a következő mondatot nem olvasta: ’Egy Ummo nevű, a Földtől 14.6 fényévre lévő égitestről származunk’ – kiemelte ezt a részt, szembesítette vele az orvosokat és rákérdezett – ők nem bizonytalanodtak el, azonnal beismerték, hogy egyáltalán nem dán orvosok, hanem valójában földönkívüli látogatók. Állításuk igazolásaképpen létrehoztak egy kicsiny, kb. 2.5 cm-es gömböt, melyet egyikük a gépíró előtt elhelyezett a levegőben. A gépíró belenézett, és legnagyobb megdöbbenésére azt a jelenetet látta, amikor előző nap, pontosan ugyanabban az irodában a felesége annak a félelmének adott hangot, hogy az orvosok esetleg kémek.”

Azonban létezik egy meglehetősen jól dokumentált esemény egy ummita űrhajó leszállásáról, Madrid közelében, 1967. június 10-ről, amiről az ummiták jó néhány nappal korábban értesítettek egy általuk kiválasztott ufókutató csoportot. Az ummiták tevékenysége láthatóan arra irányul, hogy segítséget nyújtsanak tudósoknak olyan előremutató technológiák és elméletek kidolgozásában, melyek a technikai jellegű globális problémák megoldásához nyújthatnak támogatást. 1973-ban a Földön kialakult nukleáris fenyegetettség miatt az ummiták felszámolták ideiglenes lakhelyüket és elhagyták a Földet. 1980-ban a következő üzenetet küldték Dr. Antonio Riberának, az egyik spanyol ufókutatónak, aki korábban kapcsolatot tartott velük:

„30 éve tanulmányozzuk tudományotokat, kultúrátokat, történelmeteket és civilizációtokat. Mindazt az információt, melyet a Földön összegyűjtöttünk egy titánium-kristály adathordozón magunkkal vittük. DEMONSTRÁLTUK számotokra kultúránk és technológiánk parányi szeletét – az átadott információ szűkössége miatt az hatékonyan nem használható fel a mindennapi gyakorlatban. Mindezt azért tettük így, mert szomorúan kellett tapasztalnunk, hogy a tudományotokat elsősorban háborúskodásra és önmagatok elpusztítására használjátok, mely foly[amatosan] az elsődleges célotok. Úgy viselkedtek mint a gyerekek, akik iszonyatos és veszélyes játékokkal szórakoznak, melyek majd elpusztítanak benneteket. SEMMIT SEM TEHETÜNK! A kozmikus törvény kimondja, minden világnak a saját útját kell járnia, akár túlél, akár elpusztul. A második lehetőséget választottátok. Elpusztítjátok bolygótokat – megsemmisítitek a fajokat, szennyezitek a légkörötöket és a tengereiteket egészen addig, amíg ezek a folyamatok már visszafordíthatatlanokká válnak. Szomorúsággal, de tudomásul vesszük őrült döntésetek, és elfogadjuk, hogy a döntés csakis a tietek. Nem tudunk messzire a jövőtökbe látni, mert viselkedésetek teljességgel meg jósolhatatlan, és vibrál, egyfajta paranoia-közeli állapotban. Mint kozmoszbéli idősebb testvéreitek teljes szívvel figyelemmel kísérjük megváltozásotokat. Ne pusztítsátok el csodálatos kék bolygótokat, e ritka légkörrel rendelkező világot, mely oly csodálatosan lebeg az űrben és nyüzsög rajta az élet. A TI DÖNTÉSETEK.”

Miközben nem tudható pontosan az ummiták segítsége miféle hatást gyakorolt mióta széles körben nyilvánosságra került, bizonyosnak tűnik, a technikai beállítottságú szakemberek és a városlakók tudásában széles körökben innovatív jellegű ismeretek terjednek. Következésképpen levonható, az ummiták legfőbb tevékenysége technikai jellegű információk megosztása, a tudományos kultúra átalakítása, és globális oktatás. Az ummiták segíthetnek a globálisan uralkodó tudományos paradigmák megváltoztatásában, környezetbarát technológiák kifejlesztésében és az oktatás megreformálásában.

Alpha-centauridák

Egy további, földönkívüli faj játszik látszólag jelentős szerepet az emberiséggel kapcsolatosan, ők az Alpha Centauri rendszeréből érkeznek. Alex Collier kijelentése is alátámasztja ezt, miszerint az Alpha-centauridák egyike a Földre látogató idegen fajoknak. A Montauk és a Philadelphia projektek egyik feltételezett korábbi tagja, Al Bielek számos földönkívüli fajról tesz említést, beleértve az Alpha-centauridákat is.

 

Bielek tanúságtétele talán az egyik legbizarrabb és legellentmondásosabb az ufókutatók körében, azonban állításai logikusak és megbízhatóak, ezenkívül összecsengenek John Quinn, független kutató következtetésével, aki szerint Bielek igen szavahihető és nagyon sok tény támasztja alá kijelentéseit.

Az alpha-centauridák, Bielek szerint, láthatóan egyfajta menedéket és védelmet adnak mindazoknak az embereknek, akik segítségre kérnek az árnyékkormányok elnyomó elemeivel való tárgyalásokhoz. Bielek egy interjúban feltárta az Alpha-centauridákkal kötött megállapodás természetét:

AB [Al Bielek]: Rendszeres sikló járatok indulnak erről a bolygóról a Alpha Centauri 4. bolygójára, mely az egyezmény szerint biztos menedéket nyújt azok számára, akik az USA kormányzata számára nemkívánatos személyek. Ez egy megállapodás. 12 órájuk van elmenekülni. Minden jel szerint vihetik magukkal családjukat, beleértve a nővéreiket, fivéreiket, szüleiket, akárkiket. Amennyire tudom, a mai napig ott vannak.

SS [kérdező]: Ki működteti a siklót?

AB: Valószínűleg az Alpha Centauri kormányzata, ám nem tudom. Azonban a járat rendszeres, heti két alkalommal közlekedik. Nem tudom hol lehet a leszállási hely. Természetesen titokban tartják.

SS: Hogyan néznek ki?

AB: Az Alpha-centauridák? Mint az emberek. Hajszál pontosan. A bolygójukon sokkal kisebb a népsűrűség. Nincs túlnépesedés. Fejlett civilizációt alkotnak. Kicsivel előttünk járnak nem sokkal, de valamennyivel előttünk. Nem tetszik nekik, ahogy a kormányzatok üldözik a velük szemben állókat, meg hasonlók, ezért megadják a lehetőséget mindazoknak a kormánytisztviselőknek, akiktől valamilyen ok miatt meg akarnak szabadulni, hogy elmenekülhessenek. Nem tudom hogyan, de valahogy közelükbe férkőznek, s ha az illetők menedéket kérnek, megkapják a besszálló kártyájukat, és csak felszállnak az egyik siklóra. Ennyi az egész. És ott vannak. Hogy aztán mi történik, nem tudom. Azóta sem találkoztam azokkal, akik elmentek. 

Az a szerep, amit az Alpha-centauridák játszanak az árnyék kormányok számára nem kívánatosnak ítélt személyek számára történő menedék-nyújtásban arra vall, hogy mélyen érdeklődnek a szociális igazságtalanságok iránt, és sokaknak segítenek egy megbízhatóbb és fejlettebb társadalmi rendszer tagjává válásában. Ez az az eszme, ami megfogalmazódik az alábbi, független forrásból származó telepatikus üzenetben: „Az [Alpha] Centauriról érkezők társadalmi rendszere nyitott, ragaszkodó és szerető, ezért igen hasznos lehet mindazoknak, akik társadalomtervezéssel foglalkoznak, és újfajta szabályok kidolgozásán gondolkoznak, egy konfliktusmentes és gondoskodó szociális szerkezetről. Az Alpha-centauridák legfőbb tevékenysége szerint a szociális igazságosság megteremtésére irányul, valamint a személyes szabadságra. A globális problémák megoldása terén az Alpha-centauridák segítséget nyújthatnak a szociális igazságtalanság globális méretű csökkentésében, békeövezetek vagy béke menedékhelyek kialakításában, az emberi jogok érvényesítésében.

Arkturusziak

Az utolsó bemutatásra kerülő, az emberiség ügyeinek alakítása szempontjából jelentős szerepet betöltő faj az arkturusziak, akik egykoron szerepet játszottak a Föld benépesítésében képviselőik révén, és feltételezhetően békében élnek más fajokkal. Andrews szerint: „Az ősidőkben a bolygónk szektorokra volt osztva négy különböző csoportra: szőkék, szürkék, hatalmas gyíkszerű lények a Capella rendszerből, és az Arkturusz rendszer-beliek. Andrews folytatja az elbeszélését, eszerint az arkturusziak mostanság megfigyelő szerepet töltenek be a jelenlegi harc kapcsán, mely a Föld és a Föld lakosságának birtoklásáért folyik különböző földönkívüli fajok közt. Collier is úgy írja le az arkturusziakat, mint a Földre hatást gyakorló idegenek közül valókat, akik „megpróbálnak segíteni”.

Az arkturusziakról származó legtöbb információt azok szolgáltatják, akik állításuk szerint telepatikus módon kommunikálnak velük. Példaként megemlthető Dr. Norma Milanovich, aki könyvében, a "Mi, az arkturusziak"-ban, úgy írja le az arkturusziakkal való kapcsolattartását, mint egyfajta számítógéppel segített automatikus írást. Ebben az arkturusziakról a következő álíltást teszi: „Segítik a Földet, hogy belépjen az Új Kor szellemiségébe. Nem befolyásolják a szabad akaratát egyetlen földlakónak, vagy a döntéshozóknak sem, azért vannak itt, hogy tanítsanak és segítséget nyújtsanak mindazok rezgésszámának felemelésében, akik a Föld bolygóval szeretnének tartani, amint az belép új dimenziójába. A leírások szerint az arkturusziak igen fejlett spirituális kultúrával rendelkeznek, valamint magasan fejlett technikával, ami nagy hatású tényezővé avatja őket szerte a galaxisban. Egy másik, az arkturusziakkal telepatikus kapcsolatban levő egyén a következőképpen mutatja be küldetésüket a Földre:

„Az Arkturusziak a kontaktok általános idegenvezetői vagy segítői. Átfogó törekvés él bennük arra nézve, hogy ez a dolog rendben menjen. Hogy lássák, annyit tanulsz amennyit csak lehetséges ezáltal és annyit segítenek ehhez az úthoz, amennyi csak tőlük telik. Azonban törekvéseik során a bolygót, mint egészet tekintik, s amennyire csak lehet, segítik az egyén függetlenségét. Szándékaik szerint a legkisebb befektetett munka árán a legnagyobb hasznot remélik. Kifejezetten hatékonynak és kreatívnak találhatod őket ebben. Nagyon hasznosnak bizonyulhatnak abban, ha meg akarod tanulni miként cselekedj, hogyan várd ki az alkalmas időpontot, és hogyan határozd meg azt az igen kevés területet, ahol jelentős sikereket érhetsz el.

Az arkturusziak legfőbb tevékenysége eszerint láthatólag a szellemi értékek és a fejlett technológiai megoldások integrálása, valamint stratégiai tanácsok nyújtása a bolygórendszerek átalakításához. Globális problémamegoldás terén, kiszámítható és átlátható világkormányzat, integrált globális finanszírozás, politikai és szociális rendszerek megteremtése; az emberiség segítése a földönkívüliekkel kapcsolatos tevékenységének összehangolása, valamint diplomáciai és konfliktuskezelési téren.”
A következő, egyben utolsó részben az idegen fajok főbb tevékenységének összefoglalásával zárjuk az ötrészes sorozatot.

Forrás: starlive

A katonai-ipari-földönkívüli komplexummal együttműködő idegen fajok

Cikkünk egy ötrészes, a földönkívüli fajok tevékenységéről és indíttatásairól szóló jelentés harmadik fejezete, mely a katonai-ipari-földönkívüli komplexummal együttműködő idegen fajokat ismerteti.

Itt olvasható az első és a második rész!

Kis szürkék

A földönkívüliek e faja magába foglalja a Zeta Reticuli rendszerében őshonos szürkék csoportját valamint az Orion csillagképből érkezőket is. Erről a fajról úgy tartják, a leggyakrabban alkalmazzák az eltérítéses módszert kutatásaik érdekében, s az ufóbalesetek kapcsán is a leggyakrabban említésre kerülnek.

 

Philip Corso ezredes Eisenhower elnöksége idején szolgált és később vezetője lett az Idegen Technológiák Hivatalának az Egyesült Államok hadseregénél a Kutatási és Fejlesztési Osztálynál, olyan ember, aki szintén jelentős szolgálati időt tudhat magáénak, s később az idegenek földi jelenlétével kapcsolatos információk „kiszivárogtatójává” vált. Visszaemlékezéseiben azt állítja, saját szemével látta az egyik halott szürke lény tetemét az 1947-es roswelli eseményeket követően. A lényre tökéletesen illik a klasszikus leírás, négy láb magas, nagy fejjel, hatalmas fekete, mandula alakú szemekkel, vékony testalkat és törékeny karok és lábak. Egy másik közismert leírás Travis Waltontól származik, akit egy alkalommal a szürkék eltérítettek.

„Nagyon alacsonyak voltak, alacsonyabbak, mint öt láb, és nagyon nagy kopasz fejük volt, semmiféle arcszőrzet. A fejük kupola-alakú volt, hatalmas. Egyfajta „magzat” benyomását keltették. Hiányzott a szempilla és a szemöldök. Nagyon nagy szemük volt – hatalmas szemük – majdnem teljesen barna, semennyi fehér benne. A legkülönösebb rajtuk a szemük volt. Ember, azok a szemek, csak bámultak rám!”

A legtöbb kutató egyetért abban, hogy a szürkék mélyen érintettek egyfajta ember-szürke hibrid kifejlesztésében, az emberi evolúció következő lehetséges állomásaként. Corso ezredes szerint a szürkék érintettek egy Eisenhower adminisztráció idején kötött szerződés kapcsán is, egyfajta „hallgatólagos megállapodásban”, mely szerint a szürkék engedélyt kaptak civil emberek eltérítésére és ezáltal saját biológiai programjuk kiterjesztésére. A szürkék igencsak aktívak az emberek eltérítésében, genetikai kísérleteikben, az emberek folyamatos ellenőrzésében beépített szerkezetek segítségével, tudat kontrollban, illetve agyprogramozásban, emberek klónozásában és hibrid emberek megalkotásában. Ezáltal szisztematikusan érintettek globális problémák keletkezésében, mint például az eltérítések kapcsán emberek tömegének traumatizálása, genetikailag módosított emberek megalkotása, implantátumokkal emberek követése, valamint igen jelentős egyedszámú csoportok tökéletes blokkolása hipnotikus tudat kontrollal, illetve agyprogramozással.

  

Magas szürkék/fehérek

A szóban forgó csoport második prominens földönkívüli képviselője a Robert Dean által leírt magas szürkék. Őt idézve: „Igen nagy csoport. Amikor azt mondom nagy, elsősorban a magasságukat értem ez alatt. 180-240 centiméteresek, de előfordul közöttük a 270 centiméteres magasság is. Emberszerűek, de nagyon halvány a bőrük, szinte teljesen fehér, a testük teljesen szőrtelen.”

Dr. Arthur Horn szerint a magas szürkék az Orion csillagképből érkeznek, irányító szerepet játszanak a kis szürkék vonatkozásában. „A kis szürkéket tevékenykedésük során a 210-240 cm magas szürkék irányítják. A szürkéknek azt a csoportját jelentik, mely „diplomáciai” küldetéseket teljesít, többek között titkos megbeszéléseket folytatnak földi kormányok vezetőivel. A szürkéket úgy emlegetik általában, ezen belül pedig a 90-150 cm magas kis szürkéket különösképpen, mint egyfajta zsoldosokat.

A magas szürkék diplomáciában játszott szerepére William Cooper, korábbi haditengerészeti felderítő tanácsadó ad megerősítést, aki, állítása szerint, saját szemével látta azokat a titkosított dokumentumokat, melyek Eisenhower elnöksége alatt születtek, s a magas szürkékkel kötött hallgatólagos egyezményeket tartalmazzák, 1954 kezdetétől.

1954 vége felé a Föld körül keringő nagy orrú szürke szövetségesek leszálltak a Légierő Holloman bázisán. Egyfajta keret-megállapodást kötöttek. Ez a faj a következőképpen azonosította magát: az Orion csillagkép egyik, a mi általunk Betelgeuze névvel ellátott, vörös csillagának, rendszeréből érkeztek. Állították, bolygójuk haldoklik, s a jövő egy még ismeretlen időpontjában lehetetlenné válik az élet rajta számukra.

A Légierő Holloman bázisa Új-Mexikóban, a jelentések szerint, folyamatosan helyszínt biztosít a magas szürkékkel való találkozóknak. 1972-73-ban, példának okáért, két producer, Robert Emenegger és Allan Sandler, miközben a Légierőről forgattak filmet, kérésre megtekinthettek egy rövid felvételt az említett bázison, valószínűleg a magas szürkékkel folytatott, 1971-es találkozóról. Meglehet, hogy a magas szürkék egyfajta hibrid fajt alkotnak, mely az emberi faj és az kis szürkék genetikai anyagának kombinációjaként jött létre. A magas szürkék puszta léte bizonyíthatja egy működő modell létezését, az emberi és kis szürkék által hordozott génállomány kombinálhatóságáról, és egyben magyarázza, miért az övék a vezető szerep a kis szürkék emberekkel kapcsolatos „interakcióiban”. A magas szürkék a legmélyebben érintettek a genetikai kísérletekben, az emberi lény és a szürke lények hibridjének megteremtésében, agyirányításban és az „árnyék kormányokkal” kötött megállapodásokban. A magas szürkék által kiváltott globális problémák a genetikailag módosított emberek megteremtése, implantátumok segítségével egyes emberek folyamatos ellenőrzése, egész embertömegek tökéletes passzivitásba süllyesztése hipnotikus agyirányítással, az elit döntéshozók befolyásolása, valamint beépülés a nemzeti titkosszolgálatokba.

  

Gyíkemberek (Reptilianidák)

A csoport következő prominens képviselője a Dean által humanoid fajként bemutatott, hűllőszerű karakterekkel rendelkező, 180-210 cm magas gyíkemberek (reptilians). A gyíkemberek fajának leírásakor egyaránt szóba kerül a földi és más csillagrendszerek is, mint földönkívüli eredet. R. A. Boulay töménytelen időt áldozott a legkülönfélébb történelmi források elemzésére, ennek eredményeként kijelenti, komoly források támasztják alá azt a feltevést, miszerint földönkívüli gyíkember fajok népesítették be a Földet egykoron, s fontos szerepet játszottak az emberi faj megteremtésében. Thomas Castello, a Dulce bázis korábbi tisztje szerint, létezik egy szigorúan titkos földalatti létesítmény ahol számos földönkívüli faj tevékenykedik az USA nemzeti titkosszolgálataival közös programokon; a gyíkemberek a kezdetektől fogva egymás mellett dolgoztak emberekkel, s más, földönkívüli fajokkal:
 

„… néhány gyíkfaj [reptilians] őshonos földlakó. Az „idegenek” vezető faja a gyíkembereké… Rendkívül régi fajt jelentenek itt a Földön, a felszín alatt élnek… A gyíkemberek úgy hivatkoznak önmagukra, mint 'őshonos földiek'. Talán ők azok, akiket 'bukott angyalok' néven ismerünk, talán nem. Más szavakkal, mi [meggyőződésük szerint] betolakodók vagyunk a Földön… Amikor Vezető Biztonsági Technikusként dolgoztam a bázison [Dulce], napi gyakorisággal kellett kommunikálnom velük. Ha bármi probléma adódott, ideértve a biztonsági dolgokat vagy a videokamera-rendszert, engem hívattak. A gyíkemberek 'dolgozó osztálya' volt az, aki rendszeresen alacsonyabb szintű működési állapotba hozta a fizikai laboratóriumot a Dulce bázison.”

Castello szerint a Dulce bázis alacsonyabb szintjein az emberi jogokat szinte semmibe veszik, fogságban tartanak embereket az emberi-földönkívüli társult vállalkozás vezetői. William Hamilton, jól ismert UFO kutató, egyaránt vizsgálta a Dulce bázist és Thomas Castello állításainak megbízhatóságát, úgy találta, mind a bázis létére, mind az állítások tartalmának megalapozottságára nézve a kijelentések szilárd alapokon nyugszanak. Thomas történetét valószínűleg rendkívül nehéz lesz elhinni vagy elfogadni. Látszólag olyan, mint egy éjszakai rémálom. Az viszont egyértelmű, valami különleges dolog történik a Dulce bázison. Thomas ismeri a választ? Talán iszonyatos igazság rejlik a folyamatosan megfigyelhető ufótevékenység, eltérítések és állatcsonkítások mögött. Kormányaink titkosszolgálatai már évtizedek óta kísérik figyelemmel az idegenek aktivitását. A rendkívüli állítás rendkívüli magyarázatot igényel. Talán csak egy szimpla szereplői vagyunk egy hatalmas csillagközi birodalomnak.

Hamilton következtetéseivel kapcsolatosan, miszerint Castello állításai megbízhatóak, írtam egy tanulmányt a Dulce bázisról, s úgy találtam a hozzáférhető információk szinte tökéletesen egyeznek Castello kijelentéseivel az emberi jogok súlyos megsértése kapcsán, különböző idegen fajok, az Egyesült Államok titkosszolgálatai és a velük együttműködők által.

Linda Moulton Howe, oknyomozó újságíró és ufókutató, interjút készítet Jim Sparxszel, egy „eltérített kontakttal”, aki – állítása szerint – számos, a Földön őshonos gyíkemberrel találkozott. Sparx szavai szerint az őshonos gyíkembereknek megvan a saját kultúrájuk a Földön, s az emberiséggel már évezredek óta kapcsolatban vannak, hol segítve, hol egyszerűen rezervátumként kezelve bennünket. Sparx szavai szorosan egybecsengenek egy másik „kontakt”, Ole K. kijelentéseivel, aki határozottan állítja, találkozott egy nőnemű gyíkemberrel, „Lacerta Files”-szel. Lacerta elmondása szerint a Földön élő gyíkembereket határozottan el kell különíteni a földönkívüli gyíkemberektől, akik csak időszakosan keresik fel bolygónkat. Miközben Ole K. kijelentései közül néhány vitatható, a teljes kép egybehangzó és összecsengő Sparx és mások kutatásaival a gyíkemberek kapcsán, és mindenféleképpen érdemes megfontolásra a gyíkemberek földi tevékenységének jobb megértése kapcsán. Lacerta elmondása szerint a gyíkemberek magatartása az emberiséggel kapcsolatban óvatos, hiszen úgy tekintenek ránk, mint valamiféle primitív fajra, mely a Földet tápláló más idegen fajok egyfajta birtoka. A Földön őshonos gyíkemberek, Sparx elmondás alapján, egyfajta „betakarítást” végeznek az emberek között, ami nem veszélyezteti az emberiség fennmaradását a bolygón. E kijelentést azt sugallja, hogy a gyíkemberek követik a megállapodásokat „kötelező” jelleggel, hiszen erre kényszerítik őket a náluk sokkal nagyobb erőt képviselő idegen fajok, akiket Lacerta említett.

Összegzésként elmondható, hogy a kiszivárogtatók és a kontaktok eddigi állításai szerint, megfogalmazható az a határozott állítás, miszerint létezik egy őshonos gyíkember faj a Földön, mely jelentősen érintett az emberiség elitjének manipulálásában, gazdasági intézmények befolyásolásában, vallási hiedelemrendszerek irányításában, katonai tevékenységben, valamint az emberiség eltüntetésében a történelem színpadáról. A globális problémák folyamatos keltéséért szintén az (őshonos) gyíkemberek felelősek, ideértve az emberi jogok súlyos megsértését, az elit korrumpálását és uralom alá hajtását, a média és az üzleti élet ellenőrzését, vallási dogmák összezavarását, a történelmi amnéziát és a agresszivitás kultúrájának elterjesztését.

  

Sárkányok (drakonidák)

A legellentmondásosabb „kiszivárogtatás” és kontaktok által közölt beszámoló egy földönkívüli „mester gyíkember” fajra, a drakonida-reptilianida (sárkánygyík) kultúrára vonatkozik, mely a Sárkány csillagkép alfájáról, a 215 fényévre lévő, egykoron sarkcsillagként ismert Thubánról származik. Alex Collier szerint a drakonidáknak vagy sárkányembereknek két fő kasztja van, az első a harcosok osztálya, tagjai 210-240 cm magasak, s az egész galaxisban rettegett lények harci képességeik miatt. A másik osztálya a drako-reptilianida fajnak az „uralkodói vonal”, melyet „Ciakarok” néven ír le, akik testalkatuk, pszichikai képességeik és hatalmas szárnyaik miatt, esetleg azonosíthatóak a földi hagyomány által leírt sárkányokkal, amennyiben Collier-nek igaza van:

„A drakonidák hatalmas képviselői a gyíkember fajnak. Létezik egy 'Ciakar' néven ismert uralkodói réteg. Testmagasságuk 4.4 métertől 6.5 méterig terjed, súlyuk elérheti a 900 kg-ot. Szárnyakkal rendelkeznek és félelemkeltőek. Rendkívüli tisztánlátó képességgel rendelkeznek, hihetetlenül intelligensek és nem mindennapi módon félelemkeltőek.”

Collier állítja, hogy a drakonidák, világnézetük szerint, a galaxis legelőször létrejött intelligens faja, s biológiai úton sok-sok világot élőlényekkel népesítettek be. A drako-reptilianidák ezért úgy tekintenek magukra, mint az általuk „ellenőrzött” világok, ideértve a Földet is, természetes uralkodóira, az emberiségre pedig mint alacsonyabbrendű fajra. A drakonidák érdekeltek a Föld javainak és erőforrásainak betakarításában, tudván azt, hogy ezek az erőforrások igen hatékonyan felhasználhatók számukra.

Így tűnik, szigorú hierarchia uralkodik a drako-reptilianidák és más, ugyanebbe a csoportba sorolt földönkívüli fajok között. Thomas Castello szerint az Alfa Draconisról származó gyíkemberek, a drako-reptilianidák uralmuk alatt tartják a Földön őshonos gyíkembereket, azok a magas szürkéket, s azok pedig a kis szürkéket. Figyelemreméltó, hogy Castello szintén beszámol a drakonidák vezető kasztjáról, a szárnyas Ciakarokról, akiket rendkívül könnyű „sárkányokként” azonosítani. Jefferson Sousa, brazíliai ufókutató, megerősíti a magas szürkéket is felölelő hierarchia, valamint a Mester gyíkember faj létezését.

Az eddig bemutatott valamennyi földönkívüli faj a jelek szerint számos, egymást átfedő megállapodást kötött, melyek valamilyen formában kapcsolódnak az Egyesült Államok nemzeti titkosszolgálatai és a szürkék között kötött szerződésekhez. A drakonidák a katonai-ipari-földönkívüli komplexum (MIEC) csúcsán (rejtőzve) ellenőrzésük alatt tartják a földönkívüliek jelenlétével kapcsolatos információkat, illetve technológiájukat. A drakonidák minden jel szerint igen aktívak az emberiség elitjének, intézményeinek és gazdasági rendszerének, katonai fejlesztéseinek, a földi klíma tönkretételének, háborúk kirobbantása és a hanyagság elterjesztésének ellenőrzésében, miközben elvonják az emberiség erőforrásait, manipulálják a szürkéket és más gyíkember fajokat. A drakonidák tevékenysége globális problémákat okoz, mint például az általános jólétre való törekvés, az elit és intézményrendszerének korrumpálása, etnikai/vallási zavargások keltése, emberi jogok megsértése, bűnöző jellegű kultúrák és a terrorizmus elterjesztése, végül ide sorolható a drogkereskedelem és a szervezett bűnözés is.

Szíriusziak - a Szíriusz B-ről

A fentebb említett földönkívüli fajok mellett számos, emberszerű idegen látogat hozzánk a Szíriusz B csillagrendszerből, melyeket Alex Collier a következőképpen mutat be:

„A Szíriusz B kultúráinak igen sajátos rezgése van. Az emberek közül egyesek vörösek, mások bézs színűek, megint mások fekete-bőrűek. A Szíriusz B körül keringő bolygók rendkívül szárazak, s általában valamely gyík- vagy kétéltű jellegű faj megszállása alatt állnak. A társadalmak sokkal inkább politikai csatározásokkal vannak elfoglalva, mint szellemi ismeretek megszerzésével.”

 

Preston Nichols, állítása szerint „kiszivárogtató”, részt vett a titkos Montauk Projektben melybe számos földönkívüli faj is bekapcsolódott. Egy független kutató a következő kijelentést tette Nicholsról: „Igen megbízható, kemény tanú, s számomra, aki az általa közölt információknak utánanézett sorról-sorra; arra a következtetésre jutottam, hogy mindez lehetséges, a meglehetősen szokatlan információk ellenőrizhetők.” A Szíriusz B rendszeréből származó emberek, Nichols szavai szerint, fontos szerepet játszanak bizonyos idegen technikák - mint például idő vagy interdimenzionális utazás - átadásában titkos kormányhivataloknak, akik érintettek voltak mind a Philadelphia, mind a Montauk kísérletben.

Alex Collier igyekszik magyarázatot adni arra, hogy ennek a földönkívüli csoportnak milyen szerepe van a nemzeti titkosszolgálatokkal való technológia-cserében: „A Szíriusz B-ről érkezők meglehetősen összezavartak bennünket, és egyben ők azok is, akik eredetileg átadták a kormányunknak a Montauk technológiát.” Ezt az egzotikus technológiát abból a célból osztották meg a nemzeti titkosszolgálatokkal, hogy a katonaság támadó képességét növeljék lehetséges földönkívüli fenyegetéssel szemben. Ez a technológiai segítség felöleli biológiai fegyverek kutatási programját is, mint ahogy Collier határozottan kijelenti: „Az a biológiai anyag, mely az Ebola vírusához lett illesztve, szintén a Szíriusz B humanoid lényeinek adománya volt a kormányzat számára.

Egy másik hosszú katonai szolgálatot – ideértve a Nemzeti Felderítési Hivatalt is - maga mögött tudó kiszivárogtató, Daniel Salter szerint, földönkívüliek által szolgáltatott különböző szövetek tanulmányozásának kérdése vezetett el az idegenek és az emberiség között a Nemzeti Titkosszolgálat keretében létrehozott titkos társulás, a Fejlett Kommunikációs Kutató Szervezet (ACIO) megalakításához. Egy feltételezett, a népszerű „wingmakers” honlapon is megtalálható, kiszivárogtató által közölt információkra támaszkodva, melyeket Salter pontosnak és hitelesnek tart, az ACIO együttműködik a földönkívüliek konzorciumával, abból a célból, hogy kifejlesszenek nagy bonyolultságú időutazási technikákat más földönkívüliek esetleges jövőbeni fenyegetéseivel szemben. A „wingmakers” honlapon a következők olvashatók:

„Üres Lap Technológia vagy BST…. az egyik formája az időutazásnak, mely lehetővé teszi a történelem átírását az úgynevezett interferencia pontokban. Az interferencia pontok az alapvető energiaközpontok, itt keletkeznek a történelem legfőbb eseményei, mint például a Szovjetunió felbomlása, vagy a NASA űrprogramja. A BST a legfejlettebb technológia, s bárki, aki birtokolja a BST-t, képes megvédeni magát bármilyen támadóval szemben. Ez az, amit a Tizenötös [Labirintus-vezető] szeret mondogatni, a szabadság kulcsa. Emlékeztetőül, az ACIO volt az első együttműködési forma a földönkívüli technikák átadásáról, ezen ismeretek felhasználása a társadalmak fő fejlődési módjának meghatározásakor, illetve katonai célokra. A földönkívüliek megfélemlítettek bennünket és kiismertük képességeiket. Talán éppen ezért, néhány idegen faj nem mer kilépni az ACIO együttműködésből.”

Igen valószínű, hogy a földönkívüliek e konzorciumának a Szíriusz B népei is tagjai, akik ellátták a Montauk projektet idő vagy interdimenzionális utazás végrehajtására vonatkozó ismeretekkel, és segítenek biológiai fegyverek kutatásában is.

Összefoglalásképpen, a Szíriusz B-ről érkező emberszerű földönkívüliek csoportja főként a technológiai programok cseréjében érdekelt, mely főleg a katonai együttműködésre korlátozódik, olyan fejlesztések végrehajtására, melyek alkalmasak lehetnek esetleges földönkívüli fenyegetés elhárítására. A földi globális problémákért a következőkben felelősek: titkos katonai programok, egzotikus fegyverek használata, fekete költségvetések és militarizmus.

  

Annunakik

Végül, beszámolók jelentek meg hatalmas emberszerű lényekről, akik fontos szerepet játszottak a Föld emberekkel való benépesítésében, és szabályos időközönként visszatérnek a Földre, hogy megtapasztalják, az emberiség milyen hatékonysággal használja fel szülőbolygója erőforrásait, és hogy a földönkívüli fajok milyen szerepet játszanak az emberiség „menedzselésében”. A sumérok „annunakik” néven írják le őket, a szülőbolygójukat pedig „Nibiru” névvel illetik az elképesztő mennyiségű ékírásos táblán, melyek egy részét Zacharia Sitchin fordított le. Ezek a hatalmas humanoidok alkotják a fő idegen fajt a „kezdetektől” fogva, hiszen az ősi mitológiai és vallási szövegekben mint istenek tűnnek fel. A sumér beszámolók alapján, az annunakik fő istene Anu, de ismert az Annunaki istenek pantheonja is Sitchin munkásságának köszönhetően, valamint titkos tevékenységük is az emberiség irányításával kapcsolatosan: tudjuk, a Nibiru szabályos időközökben a Föld közelében halad el. Alex Collier szerint az annunakik, más néven nibiruiak, mint faj eredete a következő:

„Hosszú-hosszú idővel ezelőtt a Szíriusz B lakosainak, valamint az Orion népének problémája támadt egymással. A béke megteremtésének érdekében a két csoport egy-egy képviselője házasságot kötött. A menyasszony az Orion csoportosulásból származott, ahol a hierarchia, beleértve a királynőt is – matriarchális paradigmát követ. A vőlegény a Szíriusz B-ről érkezett. Mindketten meggyőződéssel ragaszkodtak hagyományaikhoz. Amikor házasságra léptek, utódaik mindkét vonal genetikai tulajdonságait hordozták. Eltérő genetikai anyaguk miatt új faj született, a Nibiru nevet kapta, mely, miként azt Moraney [Andromédai kancellár] elmondta, orioni nyelven azt jelenti, hogy „kettő között megosztva”. Ez az ő valós eredetük – egyfajta kereszteződés eredményei a Szíriusz B és az Orion rendszer lakosai között. Új „törzset” hoztak létre, mely folyamatosan terjeszkedik, legalább évszázezredek óta. Ők tehát egy törzs, később önálló fajjá váltak.

Úgy tűnik, az annunakik tevékenysége abban nyilvánul meg, hogy „primitív” fajokkal, mint például az emberiség, népesítenek be bolygókat, aztán hagyják őket elszaporodni, miközben sokkal fejlettebb fajok, esetünkben a gyíkemberek, gondjaira bízzák őket, egyfajta „planetáris menedzsment csapatra”, akik lefölözik az emberiség javait megteremtőjük igényének megfelelően, miközben az anninakik fenntartják hosszútávú érdeklődésüket és szabályos időközönként megvizsgálják „emberi kísérletük” eredményét. Emiatt az annunakik egyfajta uralkodói színben jelenhetnek meg akik biztosítják a Föld erőforrásait; az emberiséget pedig általában felelősségteljesen „menedzseltetik”.

Az annunakik rokonságban állnak a Földön őshonos gyíkemberekkel, akármilyen történelmi megállapodást is kötöttek az emberi faj menedzselésével kapcsolatban. Az is igen valószínű, hogy az annunakiknak létezik valamiféle megállapodásuk a drakonidákkal azzal kapcsolatban, hogy a későbbiek folyamán miként viszonyuljanak azokhoz a világokhoz, ahol az annunakik létrehoztát a maguk „emberi kísérleteit”. Végül, szintén nagyon valószínű, hogy jó néhány annunaki titokban a Földön maradt, így szerepet játszott az emberiség elit szervezeteinek életre hívásában, hogy az emberiség ügyeit kezeljék. Ezek az „egyezmények” és/vagy az elit csoportok titkos és közvetett módon való irányítása teszi az annunakikat a katonai-ipari-földönkívüli komplexum tagjaivá.

Dean főfelügyelő szerint az annunakik jelentős szerepet játszanak az emberiség életében, s ez a tevékenységük sokkal inkább egyértelművé válik akkor, amikor a Nibiru a Föld közelébe kerül. Az annunakik visszatérése láthatólag a nemzeti titkosszolgálatok egyik legnagyobb problémája, hiszen semmiféle információval nem rendelkeznek azzal kapcsolatban, vajon milyen hatással lesz ez a faj az emberiségre magára, és az éppenséggel a földönkívüliekkel kapcsolatos helyzetek kezelésére életre hívott katonai-ipari-földönkívüli komplexumra. Az annunakik legfőbb tevékenysége az emberi evolúció hosszútávú befolyásolása elit csoportok, rendszerek és intézmények, valamint az emberi tudat kontrollálásával. Úgy tűnik, mintha egyfajta versengés lenne köztük és a drakonidák között a Föld irányításáért. A legjelentősebb globális probléma melyért felelősek az elit fölötti uralom, vallási fundamentalizmus, patriarkális jellegű globális kultúra és az agresszivitás kultúrája.

Dr. Michael Salla, Ph.D.

 
A következő részt a katonai-ipari-földönkívüli komplexummal nem együttműködő, barátságos fajok ismertetésével folytatjuk!

Forrás: starlive

Az emberiséggel kapcsolatba került földönkívüli fajok leírása

Cikkünk egy ötrészes, a földönkívüli fajok tevékenységéről és indíttatásairól szóló jelentés második fejezete, mely az emberiséggel kapcsolatba került legjellemzőbb földönkívüli fajok leírását ismerteti.

Az első rész itt olvasható!

Rendkívül nagy az ismert, az emberi népességgel és a Föld bolygóval jelenleg kapcsolatban lévő idegen fajok száma. Egy 1988-ban készült interjúban, Clifford Stone, a már nyugdíjas, az Egyesült Államok egykori, az USA hadseregénél 22 évet szolgált katonai nyomozótisztje, aki számos titkos, lezuhant földönkívüli űrhajó és idegen biológiai lény (EBE) zárt katonai területekre történő szállításában vett részt, elmondta, hogy mindösszesen 57 földönkívüli faj ismert az Egyesült Államok hadserege előtt. Az idegen fajok e palettájáról elmondható, egy részük aktívabb másoknál, és az is kijelenthető, hogy az aktívabbak gyakorolják a legjelentősebb hatást az emberiség fejlődése, illetve függetlensége kapcsán. A földönkívüli fajok észlelésével összefüggő hihetetlenül gazdag adathalmaz jól mutatja az idegenek tevékenységének és indíttatásának rendkívül sokféleségét, és azt a tényt, hogy a szándékaikra igazából csak a meglévő adathalmaz alapos elemzéséből következtethetünk.

A legsokatmondóbb jelentések a különböző földönkívüli fajokról egyrészt a „kiszivárogtatóktól” származnak, mint amilyen Stone felügyelő is, aki igen hosszú időszakot töltött a katonaságnál és/vagy részt vett, illetve kapcsolata volt „fekete projektekkel”; másrészt a „kontaktoktól”; a fogalmat átfogó értelemben használva ideértve mindenkit, akinek közvetlen fizikai kontaktusa volt a földönkívüliekkel, vagy kommunikált velük. Ez utóbbi kategória magába foglalja azokat a „kontaktokat” akik a klasszikus értelembe véve önkéntes úttörői a földönkívüli fajokkal való kapcsolatfelvételnek, valamint az „eltérítetteket”, akik akaratuk ellenére kerültek kapcsolatba földönkívüliek programjaival. Először megadom a legfontosabb hivatkozásokat az különböző, jellemzően Földünkön tevékenykedő idegen fajokkal kapcsolatban, aztán megkísérlem specifikálni a beszámolókat az idegenek indíttatásával és tevékenységével az összes lehetséges forrás felhasználásával.

Természetesen merülhetnek fel kétségek a jelen beszámolóban felhasznált, a „kiszivárogtatók” és a kontaktok által közölt információk megbízhatóságát illetően, én magam is vitattam egyik írásomban, hogy a „kiszivárogtatók” és a kontaktok valóban a legmegbízhatóbb források lennének a földönkívüliekkel kapcsolatos jelenségek megértésében. További segítséget jelenthet a „kiszivárogtatók” és a „kontaktok” által nyújtott információk megbízhatóságához ezen beszámolók egybecsengése és hasonló tartalma, az a meggyőző erő, mely a beszámolók mögött áll, valamint az érintett személyek szavahihetősége. Összefoglalásképpen: jelen beszámoló elsődlegesen annak a néhány kiválasztott „kiszivárogtató” tájékoztatásán alapul, akik egybehangzó dolgokat állítottak, ehhez konzekvensen ragaszkodtak, megbízhatóságuk pedig arra garancia, hogy az általuk szolgáltatott információk megfelelnek a valóságnak a földönkívüli fajok indíttatásaival és tevékenységével kapcsolatban.

Bob Dean főfelügyelő 27 év katonai karriert mondhat magáénak, szolgálati ideje alatt pedig egyszer a katonai hírszerzésnél is dolgozott az Európai Szövetséges Erők Főhadiszállásán. (SHAPE) 1963-tól. Megkülönböztetett helyzete következtében a hozzá befutott jelentéseket egyértelműen megbízhatónak kell tekintenünk, s abban is biztosak lehetünk, hogy szigorúan titkos információkhoz is hozzájutott. A SHAPE keretében végzett tevékenysége következtében, mint állítja, felkérték, olvasson el egy 1964-ben megjelent, „Mérlegelés: Összegzés az Európai Szövetségesekre esetlegesen veszélyt hordozó katonai fenyegetésről” - című részletes tanulmányt a UFO/ET tevékenységről és arról, ez a hogyan hathat a Szovjet-NATO viszonylatban. Egy interjú során Dean négy földönkívüli fajról számolt be előbb említet tanulmány alapján.

„A csoportot ebben az időben mindössze négy biztosan ismert idegen faj alkotta, a szürkék szintén ehhez a csoporthoz tartoztak. A másik leírt faj tökéletesen úgy nézett ki, mint mi. Emberi faj volt, mely olyannyira hasonlított hozzánk, hogy az admirálisokat és a tábornokokat teljesen az őrületbe kergette, mivel 'embernek' sorolták be. Elég gyakran találkoztak is velük, kapcsolatba léptek képviselőikkel, ismertek voltak részükről eltérítések, s velük kapcsolatban álló kontaktok is. Ezek a lények olyannyira hasonlítottak az emberekhez, hogy ha egy repülőgépen, vagy egy étteremben melléd ültek volna, soha nem érzékelhetted volna a különbséget. Mivel pedig katonai beállítottságúak voltak, s alapjában paranoiások, ezek a körülmények kissé aggasztották az admirálisokat és a tábornokokat. Az a tény, hogy ezek az intelligens lények minden nehézség nélkül elvegyülhetnek közöttünk, fel- és alá sétálgathatnak a SHAPE folyosóin, vagy akár a Pentagonén, ne adj Isten néhány fickó ezek közül minden további nélkül bejuthatott a Fehér Házba! Amint említettem, mindennek köszönhetően, mivel kissé paranoiás emberekről van szó, azokban az években meglehetős megrázkódtatás érte vezető katonatisztjeinket.

A másik két csoport egyikének tagjai meglehetősen magasak voltak, általában 180-240 cm, de előfordult olykor a 270 cm-es magasság is közöttük. Emberi jellegűek voltak, bőrük nagyon halvány, szinte teljesen fehér, testükön egyáltalán semmiféle szőrzet sem nőtt. Végül az utolsó társaság, egyfajta gyík jellegű beütéssel. Találkoztunk velük, katonák és rendőrtisztek a világ minden részéről összefutottak velük. Függőleges pupillájuk volt, s a bőrük egész különleges tulajdonsággal bírt, olyasféle volt, amilyen egy gyíknak a hasa környékén található. Ez volt tehát az a négy idegen faj, melyet 1964-ben ismertek, azonban a barátaimtól tudom, akik jelenleg is katonai szolgálatukat töltik, ez a szám már messze egy tucat felett jár.”

Egy másik „kiszivárogtató” forrás, aki különböző földönkívüli fajokra hivatkozik - Dr. Michael Wolf -, állítása szerint két évtizednél is hosszabb időt töltött különböző pozíciókban, titkos projektekben vett részt, idegen fajok földi jelenlétével foglalkozott. A Wolf beszámolójában és hivatalos jelentésében előforduló sorozatos ellentmondások ellenére a vele dolgozó riporterek megbízható, konzekvens és szavahihető embernek tartják. Egyik interjúban a következő kijelentéseket tette:

„Dr. Wolf állításai szerint számos, földönkívüli civilizációkból alakult konföderáció tagjai látogatják folyamatosan Földünket, lazán ellenőrzött körülmények között. Ezek a következők: a Szövetségesek (emberszerű külsejű földönkívüliek a Sas csillagkép Altair nevű csillagrendszeréből), a Testület (a Zeta Reticuli rendszeréből származó szürkék), a Világok Föderációja (meghatározatlan fajok sok különböző csillagrendszerből), és az Orioni Egyesült Fajok (az Orion csillagkép irányában található csillagrendszerekből). Továbbá, a Szövetség együttműködik a Testülettel és a Világok Föderációjával. Az Orioni Egyesült Fajok együttműködnek a Testülettel, és, rajtuk keresztül a Szövetséggel és a Világok Föderációjával.

Wolf állítása szerint a legtöbb idegen faj barátságos, elmondta, hogy egy kis számú csoport veszélyes és úgy viselkedik, mint egyfajta bolygóközi lázadó.”

 

Alex Collier, egy „kontakt”, állítása szerint fizikai valóságukban találkozott földönkívüliekkel és hosszabb időt töltött idegenek űrhajóin. Collier interjút adott Paola Harrisnak, az ufókutatással foglalkozó újságírónak, aki félretéve a saját kétségeit a hihetetlen állításokkal kapcsolatban, Colliert igen megbízható és következetes embernek tartja, és azt találta, hogy legtöbb állítása szorosan összecseng saját, független kutatásaival. Továbbá, Collier - állítása szerint az idegenekkel folytatott megbeszélései alapján - határozott csillagászati vonatkozású kijelentéseket tett, ezeket később igazolták, többek közt az egyik kvantumfizikai vonatkozásút, melyet ezoterikus összefüggésben tett, s arról szólt, hogyan lehet információt kinyerni fekete lyukakból. Ezek és hasonló megbízható állításai tették Colliert „igazi kontakttá”, mivel a valóságnak megfelelő közléseket tett földönkívüli fajokról.

  

A „Szent Föld védelmében” című könyvében Collier összegyűjtötte cikkeit, ezekben az írásaiban körvonalazta számos földönkívüli faj motivációját és indítékát. Alábbiakban részlet következik egyik írásából:

„Az én értelmezésem szerint a Szíriusz A rendszeréből érkezők megpróbálnak segítőkészek és készségesek lenni irányunkban, egyfajta felelősségtudatot éreznek, hiszen akik a Szíriusz B rendszerét kolonizálták szintén eredetileg a Szíriusz A rendszeréből valók. Viszont a Szíriusz B rendszeréből érkezők igyekeznek rendesen összekeverni gondolkodásunkat, egyben ők azok is, akiktől eredetileg a kormányunk megkapta a Montauk technológiát. Ugyanaz a vallásuk és agyuk szerkezete, mint az Orion-belieknek. A Tau Cetiről érkezettek is erősen érintettek. Senki sem tudja igazából, hogy a Fiastyúk-beliek éppen mivel foglalkoznak, azonban én később el fogom mondani. Azok közül, akik az Alcyon rendszerében élnek, néhány csoport erősen megbízhatatlan, mert titkos programokban vesznek részt. A taygetaiak egyértelműen elmondták nekem, pontosan meghatározható céljuk van: a szabadság eszméjének elterjesztése. Attól, hogy az idegenek egy csoportját „Fiastyúk-belinek” nevezünk, még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a mi segítésünk céljából vannak itt. Az emberek gyakran összekeverik szándékaikat. A tevékenységük alapján lehet igazán megismerni őket. A Hattyú alfájáról is vannak köztünk. Érkezett hozzánk egy csoport az Arkturuszról is, ők segíteni próbálnak bennünket. A Procyon-beliek, akik kivívták függetlenségüket, szintén segítségünkre igyekeznek. Valóban lelkes támogatóink.”

Dr. Michael Salla, Ph.D.A következő részben a katonai-ipari-földönkívüli komplexummal együttműködő fajok ismertetésével folytatjuk!

Forrás: starlive

Veszélyes tudomány: kutatás az antianyag után

Egy magkutatót holtan találnak svájci laborjában. Meggyilkolták. A mellkasára misztikus szimbólumot karcoltak, a legendás szövetség, az Illuminati jelét, tudósokét, akik évszázadok óta az egyház és a vallás ellen küzdenek... Egy kegyetlen terven dolgoznak: a Vatikánt egy antianyag bombával akarják eltüntetni a föld felszínéről. Ehhez fejlesztette a kutató az antianyagot a laborjában.

Vajon mennyi tudomány rejlik a Dan Brown féle történetben? Valóban lehetséges antianyag bombát alkotni? A békés Svájcban valóban állítanak elő antianyagot. Az energiája 10 milliárdszor nagyobb, mint egy hagyományos robbanóanyagé. Így egy milliomod grammnyi antianyag elegendő olyan erejű robbanás előidézéséhez, amely mellett az atombomba csak enyhe fuvallatnak tűnne. Máig azonban az antianyag termelése nem volt veszélyes.

A genfi részecskegyárban, a CERN-ben csak igen apró mennyiséget állítottak elő belőle. Ha azonban lehetővé válna nagyobb mennyiség gyártása, az emberiség számára hihetetlen gazdag energiaforrásként szolgálhatna, például űrhajók működtetéséhez. Az orvostudomány is hasznát venné az antianyagnak a rákos sejtek pusztításánál. Ez az exotikus anyag nemcsak a katonaság, a rakétagyártók és az orvosok számára rendkívül érdekes, hanem a kozmológusok és a fizikusok is nagy hasznát vennék.

A CERN kutatóit a félelmetes anyag az ősrobbanás szimulálásában segíti. A kutatók ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy választ találnak az anyag és az emberiség létrejöttének kérdésére. Az ötlet, hogy az antianyag létezhet, a múlt század huszas éveiben bukkant fel, egy brit fizikus, Paul Dirac révén. Einstein relativitás elmélete akkoriban régen ismert volt, miszerint az anyag és az energia felcserélhetők és egymásba átalakulóak. Az új kvantummechanika azonban még nem terjedt el. Míg Einstein egyenletei a makrokozmosz területén állják meg a helyüket, a formulái a mikrokozmoszt írják le. Az akkori kísérletek a két elmélet egyesítésén fáradoztak.

Dirac olyan matematikai formulákat és egyenleteket hozott létre, melyek mindkét elméletnek megfeleltek. Amikor egy ilyen, az elektronra írott egyenleten dolgozott, bizarr dolgot fedezett fel: két lehetséges megoldás kínálkozott, mely közül csak az egyik tűnt azonnal elfogadhatónak, a másik nem passzolt az akkoriban érvényes fizikai tudományhoz. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy minden matematikai megoldáshoz tartozik egy valódiság, vagyis ami a számok világában érvényes, az a természetben is előfordul. Az akkor 26 éves tudós a duplamegoldás magyarázata során rátalált az egyenlőségre: a második megoldás egy teljesen új tipusú részecskét írt le. A részecske tömege megfelelt az elektronénak, csak elektromos töltése pont az ellekezője volt.

Az elektron negatív töltésű, az új részecske pozitív, vagyis az elektron tükörképe, egy anti-elektron. Pozitív töltése miatt pozitronnak nevezte el. 1955-ben a tudósok anti-protont is előállítottak. Ma már közismert: minden részecske megjelenhet anti-részecske formájában is. Amikor 1933-ban Dirac átvette a Nobel díjat, beszédében utalt rá, hogy szerinte az csak véletlen, hogy a Föld anyagból és nem antianyagból van. Szerinte lehetséges, hogy vannak olyan égitestek, melyek tükörképei a Földnek. De vajon mire alapozta Dirac ezt a véleményét? Arra, hogy a természetben létezik egy alapvető szimetria. Már Kant, a filozófus is sejtette, hogy minden pozitívnak van egy negatív párja. A hindu írás, a Véda szerint is a teremtés az anyag titokzatos kiegyensúlyozottságán, a Purusha-n (antianyag) és prakriti-n (ősanyag) alapul.

A létezésünk csupán a természeti törvények hibája?

Az 1960-as évek óta a természettudományos teremtéselmélet is a szimetria megtörhetetlen hitén alapul. Az ősrobbanás a kezdetkor egy hatalmas, ámde teljesen szimetrikus energiakitörés történt. A legtöbb tudós abból indul ki, hogy az ősrobbanás pontosan ugyanannyi anyagot, mint antianyagot bocsájtott ki. A szakemberek a töltés paritásáról beszélnek. Azonban az amúgy olyan sikeres modell pont az ősrobbanás magyarázatakor ütközik a saját határaiba is. Az antirészecskék és részecskék pontosan ellentétes töltéssel rendelkeznek, így ha találkoznak, kölcsönösen kioltják egymást. Kombinált tömegük gammasugárzás formájában szabadul fel. A szimetria modell szerint tehát az anyag és antianyag ismét meg kellett volna semmisüljön.

Vajon miért nem oltották ki egymást anyag és antianyag az ősrobbanás utáni első mikromásodpercekben? Miért vagyunk mi emberek anyagi lények és nem fényrészecskék melyek az univerzumban vándorolnak? Azt a tényt, hogy galaxisok, naprendszerek és bolygók jöttek létre, a tudósok a töltésparitás egyfajta elvesztésével magyarázzák. Az elméletük tehát a következő: az ősrobbanás utáni első milliomod másodpercben egy óriási megsemmisítő orgiában az anyag és antianyag 99,999999999 % -ban kioltották egymást. A kozmikus megsemmisülést csupán minden 30 milliárdodik részecske úszta meg. Ennek a maradéknak köszönhetjük a létezésünket, melyek összeálltak és csillagokat illetve bolygókat alkottak és szétszóródtak az univerzumban.

A kérdés azonnal felmerül: ha tehát az ősrobbanás asszimetriát tartalmazott, a létünket csupán a természeti törvények hibájának köszönhetjük? Vajon az Univerzum sem tükrözi vissza az isteni szimetriát? Vajon kezdettől fogva magába foglalja a preferenciákat, egyenlőtlenségeket? Ha ez így van, hol lelhető fel a fizikai törvények között az asszimetria? A kérdés megválaszolásához a CERN kutatói meg akarják törni a szimetriát úgy, hogy előállítanak olyan részecskéket, melyek az ősrobbanás óta nem léteznek: anti-protonokat.

Az eddig érvényes természeti törvények szerint az anyagrészecske és annak anti-párja azonos tömegű. A legfrissebb mérések szerint a törvény valóban stimmel. A proton és anti-proton tömege a tizedes utáni tizedik helyig azonos. Ennél azonban pontosabb kiértékelésre van szükség. Ha ugyanis a tudósok a tömeg közötti eltérésre bukkannak, úgy a fizika egy elméleti fegyverzettel szegényebb, egy tudós pedig egy Nobel díjjal gazdagabb lesz. Annál azonban alig van körülményesebb dolog, mint az antianyag előállítása. Egy milliárdod grammnyi antianyag előállítása a NASA becslései szerint megközelítőleg 6 milliárd dollárba kerül. Normális körülmények között a Földön ez az anyag nem fellelhető.

Egy óriás méretű gyorsítóban - melyben atomrészecskéket extrém magas energiával ütköztetnek egymáshoz - veszik fel a tisztán energia formájában létező antianyagok anyagi formájukat. Az antianyag előállítása egyáltalán nem hatékony folyamat. Hatalmas energiaszükséglete van. Az anti-proton előállításához először a szintén semmiből előálló protont kell anyaggá változtatni hihetetlen energiabefektetéssel. Ezután a tudósok a protonokat a gyorsítóban fénysebességhez közeli sebességgel lövik ki egy mindössze 10 cm hosszú és 3 mm vastag iridium rúdra. A másik oldalon a különböző részecskék jönnek ki, többek között anti-protonok. Ördögi sebességgel haladnak át egy 27 km hosszú vákumozott csövön. Gigantikus mágneses mezők akadályozzák meg eközben, hogy hozzáérjenek a cső falához mert ekkor az anyag és antianyag kioltaná egymást.

Hogyan gyűjthetünk antianyagot?

Attól, hogy az antianyagot előállították, még nem elérhető. Ahhoz össze is kell szedni. Hogy hogyan, azt egy amerikai tudós, Gerald Smith okoskodta ki, aki a Pennsylvaniai Egyetem elemi részecskekutató laborjának vezetője. A genfi CERN az antianyagot egy másik, jóval kisebb gyűrűben kapja meg, melyben az antianyagot egy mágneses mezővel erősen lefékezik. Ott az immáron viszonylag lassú részecskék egy hajszálvékony aluminium fólián keresztül repülnek. Itt néhány antirészecske kioltja magát anyagrészecskékkel, de a negatív antiprotonok egy része átjut az akadályon és jóval lassabban halad tovább.

Ez az antianyag egy gázfelhőbe jut, mely különválasztott megatív anyagi elektronokból áll. Az összeütközésnél az antiprotonok végül olyan sokat veszítenek eredeti energiájukból, hogy az őt körülvevő mágneses mezőben, vákumban lebegve tarthatóak. Ebben a csapdában eddig kb. egymillió antianyag részecskét sikerült betölteni. Ez a mennyiség elegendő tudományos célokra, de sem rakétaüzemanyagnak, sem a szuperfegyver előállításához nem elég. A szakértők szerint pedig ezzel a módszerrel 100 milliárd részecskénél többet nem lehet előállítani. Ahhoz, túl erős az antiprotonok és az elektronok közötti taszítóerő.

Hogyan lehetne tehát a termelést fokozni? Úgy hogy nem anti-protonokat, hanem egész anti-atomokat küldenek a lebegőcsapdába. Ezek elektromosan semlegesek, és így a negatív elektronok nem taszítják el őket, és így nagyobb mennyiség szorítható össze a kívánt antianyagból. És vajon melyik elemnek érdemes előállítani az anti-párját? A tudósok szerint az antihidrogén kínálja a megoldást. Hidrogén ugyanis szinte korlátlanul áll rendelkezésre, és antihidrogént is sikerült már előállítani, csak a tárolására nem találták még ki a megfelelő technológiát.

Az antianyag mindezidáig csupán 30 milliárdod másodpercig létezett. A tudósok azonban bizakodóak. Szerintük nemsokára képesek lesznek az antihidrogént hosszabb időre stabilan tartani úgy, hogy lehűtik, és apró cseppek vagy kristályok formájában kondenzálják. Akkor az antianyagot lényegesen kisebb tárolóban is tartani lehet majd, mint a jelenlegi bojler méretű lebegőcsapda. Csak maguk a tárolók hatalmas előrelépést jelentenének az orvostudománynak. Lehetne bennük radioaktív izotópokat szállítani a pozitronos tomográfok működtetéséhez. Jelenleg az úgynevezett PET scannerek részecskegyorsítók közelében vannak, ahol az izotópokat előállítják. A hordozható anti-anyag tároló az izotóp termelési helyétől független felhasználást biztosítana. Az orvostudomány az antianyagból is profitálna. Az antiprotonok például jó szolgáltatot tennének a rák elleni küzdelemben. Az antiprotonokkal hatékonyabban lehetne végezi a rádióterápiás kezelést, amit ma anyagi protonok végeznek.

Az antihidrogén alkalmazását illetően elsősorban egy rendkívül kis helyen elférő korlátlan energiaforrás állna rendelkezésre. Más energiaforrásokkal szemben egy anithidrogén üzemanyag tartály mikroszkópikus méretű lenne, de hosszú ideig hajtaná az autót. Az antihidrogén minden idők legtisztább üzemanyaga lenne. Egy kockacukor méretű antianyag üzemanyagmennyiség képes lenne egy 100 tonnás űrhajót felvinni az űrbe. Ilyen üzemanyaggal személyzet nélküli felügyelő repülőgépeket lehetne állandó jelleggel a levegőben tartani, vagy embereket a Marsra szállítani. Az antianyag üzemanyag prototipusának előállítása megközelítőleg 2 milliárd dollárba kerülne, és 15 év idő lenne szükséges hozzá. Az igencsak robbanásveszélyes antianyag üzemanyag biztonságos tárolásához azt az abszolut nulla fok (mínusz 273 fok) közelébe kellene lehűteni. Ennek a bizarr jéglabdának az atomjai olyan lassúak lennének, hogy már nem lépnének reakcióba a normális anyaggal.

Az antianyag bevetési területei közé tartoznak a fegyverek. Egy apró méretű antianyagbomba az atombomba pusztítóerejét többszörösen túltenné anélkül, hogy utána rádioaktív atomok szabadulnának el. Az elmúlt években a CERN csupán néhány milliárdod grammnyi antirészecskéhez jutott hozzá. Egy teljes grammnyi antihidrogén előállításához annyi hidrogénatomra lenne szükség, mint amennyi csepp víz van az Atlanti óceánban. A csillagközi űrhajók üzemeltetéséhez egy grammnál jóval több antianyagra lenne szükség. A tudósok mégis bizakodóak. Az 1940-es években elképzelhetetlennek találták a tudósok, hogy a dúsított uránból akár egy tonnányit is előállítsanak. Ma oly sok tonnányi dúsított uránja van a világnak, hogy már abbahagyták a gyártását.

Ha a világ létezik, vajon létezik egy antivilág is?

Az antianyag kutatása és előállítása folytatódni fog. Míg a fizikusok egyre mélyebbre tekintenek az anyag belsejébe, a kozmológusok a világűr mélységeit fürkészik egyre távolabb. Elképzelhetőnek találják, hogy a kozmosz valamely távoli sarkában egy elszigetelt antianyag gázfelhő az ősrobbanás kezdeti infernóját túlélte. Ebből a csillagporból létrejöhetett egy antivilág melyet anti-emberek laknak. Abszolút elképzelhető, hogy léteznek anti-emberek, hiszen az anyaghoz hasonlóan az antianyag is képes nagyobb struktúrákat alkotni.

De vajon hogyan nézne ki egy ilyen anti-világ? Vajon az antianyag kétszer olyan gyorsan esik lefelé, mint az anyag? Vagy a szabadon engedett antianyag éppenséggel felfelé esik? Vajon az antivilág egyfajta ellentétes tükörképe az anyagi világnak? Hogy a világűrben kering-e antianyag, azt a Nemzetközi Űrállomás 2,5 tonnás Alfa Mágneses Spektrométere segítségével vizsgálják. A detektor tízmilliárd normális részecske között is megtalál egyetlen antirészecskét. Ha csak egyetlen anti-hidrogén a horgára akadna, igen magas valószínűséggel állítható, hogy anti-nap és anti-galaxis is előfordulhat, csakúgy mint anti-aszterodiok és üstökösök is keringhetnek a világűrben, és akár a Földet is megtalálhatják. és bizony egy antianyag aszteroidból egy borsószem nagyságú darab is kiválthat egy kisebb atombomba méretű robbanást.

A Nobel-díjas Williard Libby meg van győződve arról, hogy 1908 június 13.-án a távoli Szibéria Tunguska régiójában egy ilyen antianyag becsapódás történt. Egy kutatóexpedició hatalmas méretű pusztítóerőre talált bizonyítékokat. Hatalmas erdőterületeken gyufaszál módjára törek ketté a fák, mégis sem krátert sem meteorit törmeléket nem találtak. Ha a szibériai események mögött valóban egy antianyag becsapódás áll, vajon a dinoszauruszok is egy ilyen jellegű katasztrófa eredményeként haltak ki? Még csak 77 év telt el azóta, hogy Dirac először jutott az antianyag gondolatára. Ma pedig rutingyakorlat az előállítása. A világ asszimetriájában a létünk magyarázatához keressük a kulcsot. És ki tudja, talán valahol a kozmoszban anti-tudósok szintén ezt a kérdést feszegetik. Ha találkoznánk velük, nem is érzékelnénk a különbséget, csak közel nem lehetne menni hozzájuk. Kezet fogni velük végképp nem lehetne. És arra a kérdésre a választ, hogy az Illuminati szövetségeseinek sikerül-e a Vatikánt antianyag segítségével felrobbantani, Dan Brown könyvében kell keresni.

Forrás: xhirek.com

Nácik a Holdon, avagy az eltitkolt űrkutatás

Érdemes talán elgondolkozni azon, hogy a XXI. század kezdetén egy akkora hatalom, mint az USA, kb. 15 évnyi megfeszített munka, és sok tízmilliárd dollár árán tud csak a Holdra eljutni, holott ezt állítólag már „hivatalosan” 1969-ben megtette, a nulláról indulva és mindössze hét év alatt.

A világ figyelme ismét a Hold felé fordult. Az Egyesült Államok legkorábban – a jelenlegi tervek szerint - 2018-ban tér vissza égi kísérőnkre. Eközben az Európai Unió is gőzerővel folytatja saját fejlesztéseit az Aurora Program keretében, hiszen ők sem szeretnének lemaradni, ám az újdonsült űrnagyhatalom, Kína sem. Esetleg valamennyiüket megelőzi. 

De tényleg 1969-ben sikerült először a Hold felszínére embernek lépni? Esetleg a nyilvánosság előtt titokban tartva mindez már Németországnak 1942-ben sikerült? Egyre több hackernek sikerül a titkos NASA, CIA, stb. adatbázisokba bejutni, az ott talált információk pedig ezt az állítást látszanak alátámasztani. De nemcsak itt lehet e dolgok nyomára bukkanni, hanem a korabeli újságcikkekben is.

A köztudatban mindig is éltek a „német csodafegyverekhez” kapcsolódó történetek. Sajnos kevés bizonyíték maradt fenn róluk. Egyes kutatók úgy vélik, a németek már az 1940-es évek elején igen fejlett technikai ismeretekkel rendelkeztek, és pontosan senki sem tudja megmondani, ezek honnan származtak. Vannak akik egyenesen földönkívüli eredetű technikáról beszélnek, akár egy lezuhant csészealj megszerzése, akár az idegenekkel ápolt kulturális kapcsolat révén. A legfrissebb ismereteket Vlagyimir Tyerzsiskij, az Amerikai Disszidens Tudósok Akadémiájának elnöke tette közzé egy tanulmány keretében. Ebből közlünk részleteket.

A Cygnus-tervezet

A németeknek talán már 1942-ben sikerült leszállniuk a Holdra, felhasználva ehhez a légkörön kívüli repülésre képes „rakéta csészealjaikat”, a Miethe és a Schriever típusúakat. A Miethe-féle rakétajárművek 15, illetőleg 50 méteres átmérővel készültek, a Schriever-Walter-féle szerkezetek turbináit már bolygókutató járművek meghajtására is elegendő teljesítménnyel ruházták fel. Átmérője elérte a 60 métert is, tíz szintes felosztása és 45 méteres magassága bőséges teret biztosított a személyzetnek.

 

Az Egyesült Államokat elhagyó tudósok némelyike arról számolt be, hogy a Holdra vonatkozó ismeretek némelyikét bizony meghamisították. Égi kísérőnk ugyanis vékony légkörrel rendelkezik, a víz pedig jóval nagyobb gyakorisággal fordul elő rajta, mint ahogy az a köztudatban él. Ismert egy fotó, ahol egy már csontvázzá bomlott emberi test közönséges farmernadrágot visel. A „hivatalos holdraszállás” kapcsán becsúszott számtalan gikszernek köszönhetően jó néhány tudós kételkedett a NASA verziójában, köztük olyanok is, akik a holdraszálláshoz használt hordozórakétát építették. Az egyik mérnök az Alternative-3 című ötórás dokumentumfilmben beszámol arról, hogy az általuk tervezett Saturn rakéták bizony igen gyakran felrobbantak, tisztára megbízhatatlanok voltak, s emiatt teljességgel alkalmatlanok egy holdutazás sikeres lebonyolítására. A NASA tehát a Hold kapcsán (sem) mond igazat. Erre persze megvan a maga jól meghatározható oka: nem szeretnék, ha más országok is megismernék a titkot.

Az előkerült adatok szerint 1942-ben a németek, mihelyt leszálltak a Holdra, meglehetősen unalmasnak találták a dolgot, mindenesetre nekiláttak alagutakat építeni. A II. világháború végére el is készültek egy nem túl nagy kutató-bázissal. A technikai fejlődés mindeközben nem állt meg, 1944-et követően sikerült kidolgozni a szabadenergia-felhasználást meghajtó erőként a Haunibu-1 és -2 űreszközök számára; emberek, különböző anyagok és az első robotok Holdra szállítása ezután jelentősen könnyebb lett. Amikor az első közös orosz-amerikai titkos holdraszállás megtörtént az 1950-es évek elején saját repülő csészealjuk felhasználásával, első napjukat a németek felszín alatti bázisán töltötték - vendégként.

Az 1960-as években nagyméretű orosz-amerikai bázis épült ki a Holdon, ennek lakossága mára már elérhette a több tízezer főt is – amiként erről a szóbeszédek beszámolnak. 1945-ben a háború végét követően a németek tovább folytatták űrkutatási törekvéseiket a Föld déli pólusának közeléből, a Neu Schwabenland nevű kolónia közeléből. Erről a bázisról már számos leírás megjelent, sőt, fényképek bukkantak fel a földalatti űrközpontjukról is.

Német-olasz-japán katonai kutatás-fejlesztési együttműködés

Renato Vesco szerint a németek jelentős mennyiségű modern fegyvertechnikai ismeretet osztottak meg egyik legfontosabb szövetségesükkel, az olaszokkal, a háború idején. A Fiat kísérleti telepén, a Garda tó közelében, az egyik üzem az ismert katonatiszt, Hermann Göring nevét viselte, az olaszok itt végeztek kutatásokat számos modern fegyverrendszerrel, például Németországban gyártott rakétákkal és repülőgépekkel.

 

Renato Vesco létezését is próbálták letagadni a igazság feltárásában ellenérdekelt erők. Azonban sikerült kideríteni, az olaszországi Aronában született 1924-ben. Szakképzett pilótává vált 1944-ben, később az Olasz Légierő technikai részlegét parancsnokolta. Megbecsült tagja volt 1943-tól az Olasz Repülőtechnikai Szövetségnek, űrhajózási tanulmányokat is folytatott, különösen a hajtóművek terén, emellett számos tudományos cikk és könyv szerzője.

Hasonló okokból és módon a németek igen közeli kapcsolatokat ápoltak japán szövetségesükkel is, őket is ellátták jó néhány korszerű fegyverrel. Szakberkekben felbukkant egy fénykép is a V-1-es egyik pilótás verziójáról. A különös az, hogy Japánban, a Mitsubishi cég állította elő. A háború legjobb vadászgépét, az ellenütemű ikerlégcsavaros Domier-335-öst a Kawashima Művekben is gyártották. Szintén megjelent fotó a Japán Császári Haditengerészet tisztjeiről, akik az akkoriban legkorszerűbbnek számító német radarállomást tanulmányozzák.

Egy Los Angelesben dolgozó japán kutató beszámolt arról, hogy apja a II. Világháború alatt technikusként dolgozott a Japán Repülőgép-kutató Hivatalban. 1945 júliusában, két és fél hónappal a háború Németországban való véget értét követően, hatalmas német szállító-tengeralattjáró kötött ki Japánban, a legújabb német találmányokat vitte – két szférikus, szárny nélküli repülőeszközt – alkatrészekre bontva. A japán kutatási-fejlesztési csoport összerakta a gépeket, követték a németek instrukcióit, az eredmény meglehetősen szokatlan és bizarr volt – ott állt előttük, valamennyien láthatták -, egy gömb alakú repülő szerkezet, szárnyak és légcsavarok nélkül, melyről senki sem tudta, igazából miként képes a repülésre.

Feltöltötték üzemanyaggal, megnyomták az indítógombját a pilóta-nélküli repülőgépnek, mire az megremegett, lángok csaptak ki belőle, majd felrepült az égbe. Soha sem látták viszont. A mérnökök igen csak megrémültek e váratlan viselkedés láttán, így azonnal felrobbantották dinamittal a második prototípust, és igyekeztek megfeledkezni erről az egész incidensről.

Német-japán marsrepülés 1945-46-ban?

Nem hivatalos német források, a Thule társaságtól szerzett dokumentumfilmje szerint, a Haunibu-3 egyetlen elkészült példányát – a 74 méter átmérőjű, meglehetősen elrettentő kinézetű haditengerészeti színekben pompázó szerkezetet választották ki a század talán legvakmerőbb küldetésének végrehajtására, a marsutazásra. A szerkezet csészealjat formázott, a nagyobbik fajta, Androméda névre keresztelt tachionhajtómű mozgatta, négy fegyvertornyot hordozott, 3-3 nagy kaliberű haditengerészeti fegyverrel. (A négy fegyvertoronyból hármat fejjel lefelé irányoztak, a csészealj alsó részéhez csatlakoztak, a negyedik a jármű tetején volt, egyben a személyzetnek is helyet biztosított.

 

Az öngyilkosságot önként vállaló személyzetet válogattak ki németek és japánok közül, hiszen valamennyien tudták, az utazás egyirányú, visszatérés nincs. A nagyenergiájú részecskesugárzás, a magnetogravitációs mezők, valamint a szerkezeti elemek megépítéséhez használt fémötvözetek minősége, oda vezetett, hogy a fém elfáradt és rendkívül törékennyé vált, mindössze néhány hónapos üzemidőt követően. A marsrepülés Németországból indult mindössze egyetlen hónappal a háború befejezése előtt, 1945 áprilisában

Valószínűleg nagy létszámú személyzettel repülhettek, talán százak is lehettek a fedélzeten, mivel az alacsonyszintű automatizálás és az elektronikus berendezések szegényes volta a csészealj belsejében mindezt megkövetelte. A legtöbb rendszer valószínűleg az abban a korban megszokott U-hajók működtetési megoldásaihoz hasonlíthatott. Mivel a tachion-áramlás folyamatosan gyengítette a szerkezeti elemeket, a hajtóműveket nem lehetett teljes energiával dolgoztatni, így a marsutazás nyolc hónapig tartott.

Kezdeti rövid hajtómű-impulzust adhattak a járműnek, a Mars felé mutató pályára lendítve az űrhajót, felhasználva ehhez a közeli Föld erős gravitációs terét, hogy aztán kezdetét vegye a nyolc hónapos, ellipszis pályát befutó utazás, de már kikapcsolt hajtóművel. A későbbi marsutazások, a közös szovjet-amerikai űrhajó 1952-ben, vagy a Marconi Project Vatikán űrhajója 1956-ban Argentínából startolva már mindössze 2-3 nap alatt elérték a Marsot, mivel meghajtó-rendszerük az egész úton működött, az út első szakaszában folyamatosan gyorsítva, a második szakaszán folyamatosan lassítva az űreszközt.

Valószínűleg kisebb Kohler konvertereket használtak a rendszer és a fedélzeten lévő életfenntartó rendszerek energiaellátására. Arra vonatkozóan nem sikerült még információt gyűjteni, vajon ezen az űrhajón képesek voltak-e már mesterséges gravitációt kelteni, ám ezt elvileg könnyen megtehették a hajó hatalmas antigravitációs hajtóműveinek felhasználásával.

A Haueibu-3 kemény leszállást hajtott végre a Marson, majdnem összetörött, aztán végigcsúszott a sziklás talajon, míg meg nem állt. A hajtóművek kijavíthatatlanul tönkrementek, de a legénység túlélte az eseményeket. Mindez 1946 januárjában történt. A becsapódás-jellegű marsraszállás nemcsak a tachion hajtóművel elégtelenségéből adódott, közrejátszott a mars kisebb gravitációs tere, a tachion-hajtóművek így kevesebb energiához jutottak, a Mars ritkább légköre is közrejátszhatott, nem számított jelentős tényezőnek a jármű fékezésében, amint ahogy azt a Földre való visszatéréskor manapság is alkalmazzák.

Az űrhajó hatalmas csészealj formája egyébként igen jól fékezhető a légkör felhasználásával amikor belép az atmoszférába, hiszen a menetirányban kiterjedt felülete mindezt biztosítja.

Az is rejtély még, vajon miként tudták megoldani a németek az űreszköz friss levegővel való ellátását nyolc hónapon át ekkora személyzet számára. Minden jel szerint modern életfenntartó rendszereket használtak, a nagyobb Walter turbinák továbbfejlesztett változatát, olyasféle szabadenergia-rendszert, amilyeneket egyes tengeralattjáróknál is alkalmaztak, így azok keresztül-kasul beutazhatták az óceánt a felszínre emelkedés szüksége nélkül.

Ezeknek a bázisoknak a további sorsáról, illetőleg a jelenleg is zajló titkos tevékenységekről keveset tudunk. Még kevesebbet az általuk alkalmazott technikai megoldásokról.

Kérdések

Érdemes talán elgondolkozni azon, hogy a XXI. század kezdetén egy akkora hatalom, mint az USA, kb. 15 évnyi megfeszített munka, és sok tízmilliárd dollár árán tud csak a Holdra eljutni, holott ezt állítólag már „hivatalosan” 1969-ben megtette, a nulláról indulva és mindössze hét év alatt. Valóban tényleg létezne egy hihetetlenül fejlett, a legszigorúbb titokban tartott űrprogram, ráadásul olyan űrprogram, melyben valamennyi vezető nemzet aktívan részt vesz? Tényleg el lehet fedni a világ elől egy ekkora hihetetlen vállalkozást? Sokak szerint nem, s pl. a német „ufókra” vonatkozó állítások szerintük merő kitalációk, hazugságok. Igen ám, de a tagadók bölcsen hallgatnak arról, vajon miként került farmernadrágot viselő csontváz a Hold porába, illetőleg vajon ki és mikor gyártotta a Mars egyik kráterének szélén pihenő hatalmas repülő csészealjat? Vajon miért hamisítják folyamatosan – mind a mai napig - a marsfotókat? Miért nem láthatunk fényképfelvételeket a Hold túlsó oldaláról? Miért nem tudhatjuk meg hova lett a németektől a II. Világháború végén zsákmányolt technika?

Egyszer minden titokra fény derül.

Fordította Aranyi László
 

http://www.fast-geheim.de/html/kapitel_1.html

http://www.reichsflugscheiben.de/

http://www.v-j-enterprises.com/moonger.html

Forrás: Aranyi László weboldala

A titokzatos földrengésfényeket még nem érti a tudomány

Főképp a nagyobb földrengések környékén sokan látnak különös felfényléseket. Ezek a rejtélyes földrengésfények, amelyek keletkezését még nem tisztázta a tudomány.

A föld csendben szól

A hegynek, az megremeg

S fényt gyújt az égen

Ez a nagyon régi japán haiku egy földrengésfényről szól. A szigetországban, ahol mindig igen gyakoriak voltak a rengések, sok évszázados hagyománya van a földmozgásokat övező fényjelenségek megfigyelésének.

A földrengésfényekről történelmi és mai feljegyzések, beszámolók sokasága született már, mégis rendkívül keveset tudunk róluk. A tudományos közvélemény nagyon sokáig a valódiságukat is kétségbe vonta, ám ahogy nőtt az igény a földrengések előrejelezhetőségére, úgy kezdtek velük egyre többet foglalkozni a kutatók. Az 1960-as években Japánban születtek az első hitelesnek tartott földrengésfény-megfigyelések, és ekkor készült az első hiteles fotó is. Ma sincs azonban egyetértés abban, hogyan keletkeznek, mi okozza megjelenésüket.

Zavarba ejtő sokféleség

A beszámolókban találkozhatunk gyors felvillanásokkal, tartósabb, diffúz fényléssel, mozgó fényfelhőkkel, halvány vagy az éjjeli eget nappali világosságúvá tevő ragyogással, fénylő gömbökkel, földből felcsapó lángnyelvhez hasonló fényekkel, kékes, fehéres vagy vörös színnel. A beszámolók szerint egyesek hangtalanok, más esetekben sziszegő, recsegő hang kíséri őket.

Láttak már földrengésfényt az epicentrum közvetlen közelében, s attól akár több száz kilométerre is, előfordult a rengést megelőző napok-órák során, a rengés ideje alatt és azt követően is. A földrengéseken kívül a rengésektől teljesen független, nagyobb földcsuszamlások kapcsán is leírtak fényjelenségeket a csuszamlások helyszíneiről.

E sokféleség is hozzájárul ahhoz, hogy jelenleg nincs egységes elmélet a földrengésfények kialakulásukra. Eleinte szóba került a föld alatti gázok meggyulladása a súrlódó kövek termelte hő hatására. Később valamiféle elektromos jelenségre gyanakodtak a kutatók, ám a kőzetek rossz elektromos vezetők. Valószínű azonban, hogy mégis ez utóbbi elmélet áll közel az igazsághoz.

A kobei földrengésfények: az első műszeres érzékelés

Az elmúlt években elektromos- és mágneses mérések is segítették a kutatókat. Például az 1995-ös, 7,2-es erősségű, a japán Kobe közelében kipattant rengés kapcsán már rendelkezésre álltak olyan mérési adatok, amelyek a rengés előtt mutattak kis mértékű eltérést a földmágnesség és a légköri elektromosság adataiban az epicentrumtól viszonylag távoli mérőállomásokon.

E rengés kapcsán számos szemtanú jelezte különös fények megjelenését az epicentrum néhány tucat kilométeres körzetéből. Ezek a megfigyelések egy mozgó fénytömegről, majd egy villámszerű felvillanásról szóltak. Különböző helyszíneken lévő szemtanúk egybecsengő leírásából később modellezték a fénylő tömeg mozgását, s úgy találták, hogy ez megegyezik a rengésért felelős törésvonal irányával. A fény a tenger felől indult (a tenger alatt pattant ki a rengés), majd a Kobe városa mögött álló hegy felé haladt, s a hegynek ütközve villámként kihunyt. A közeli villámdetektorok is jeleztek ebben az időben egy igen gyenge villámra utaló elektromos jelet, távolabbi detektorok ezt már nem érzékelték, tehát biztosan helyi elektromos jelenség volt. Az időjárási eredetet kizárták. Ez az eset volt az első, amelynek során a rengéskor látott fénytüneményt műszeresen is érzékelni lehetett, s a szemtanúk által látottak a méréssel is egybecsengő információt adtak.

Nagy rengéseknél jelennek meg

A földrengésfények jellemzően a nagy rengésekhez kötődnek, s ilyenből bőven akadt az elmúlt évek során. Ennek köszönhetően videó is készült már földrengésfényről, például Peruban, 2007-ben. Ez egy 2010-es videó Chiléből:

 
<iframe title="YouTube video player" width="480" height="390" src="http://www.youtube.com/embed/KMunTcLvSzE" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

 

Mindkét felvételből jól látható, hogy kékesfehér fény világítja be az eget. A török televízióban az Izmitben 1999-ben történt nagy rengéskor felbukkant fénygömbről készült felvételt is mutattak, más szemtanúk szerint lángcsóva vált ki a tengerből a rengéskor. A 2009 áprilisában az olasz Aquila városát sújtó rengés előtt számos különös fényt láttak, ezeket az észleléseket a rengés után összegyűjtve rendszerezték, kizárva belőlük a csillagászati, meteorológiai és légköroptikai, valamint a felszínen a rengéskor rövidzárlat vagy tűz kapcsán látott jelenségeket.

Két fénykép is készült, ezek a helyi idő szerint este fél 11-kor (áprilisban ilyenkor teljesen sötét van) az égbolton megjelent vöröses fénylést mutatják. (Az aquilai rengés fényjelenségeiről angol nyelvű tanulmány itt olvasható.) Egy 2005-ben készült olasz tanulmányban a történelmi idők néhány nagyobb rengése és a rengésekkor feljegyzett Szent Mihály arkangyal-megjelenések összefüggései kapcsán feltételezi a szerző, hogy az angyal földrengésfények képében "figyelmeztette" a rengésekre a lakosságot, vagyis amit az angyalnak hittek, az földrengésfény lehetett.

A mostani nagy japán rengés

A Japánt sújtó 9-es erősségű földrengés kapcsán eddig egyetlen olyan felvétel került nyilvánosságra, amelyről elképzelhető, hogy földrengésfény látható rajta:

 
http://videa.hu/videok/tudomany-technika/furcsa-feny-FaIXOut6epNnE6No
 

A felvételt készítő személy naponta ugyanazon az úton járt, így ismerte a környék mesterséges fényeit. Állítása szerint a videón látható, talajból felnyúló, vöröses fényfüggöny soha nem látszott máskor. A videó a legnagyobb rengés előtti estén készült. A szakembereknek egyelőre nincs tudomása egyéb szemtanúkról vagy más észlelésekről (de jelenleg nem is ez a legnagyobb gondja a japánoknak). Ha születtek észlelések fényjelenségekről, akkor bizonyosan ezeket is össze fogja gyűjteni valamely, e témára szakosodott kutató, s néhány év múlva olvashatunk is róluk.

Talán még évtizedek telnek el addig, míg e jelenségeket kielégítő módon tudjuk magyarázni, s ha az ilyen kutatások révén csak egy kicsit is mérsékelni lehet a pusztítást, akkor minden tanulmány, vizsgálat vagy adatgyűjtés előrelépést jelent.

Dr. Hédervári Péter 1977-ben megjelent, A Föld különös jelenségei című ismeretterjesztő könyvében egy teljes fejezetet szentelt a témának, amelyben a nemzetközi színtérről gyűjtött információkat saját megfigyelésével is kiegészítette. Sajnos a könyv már antikváriumban is nehezen beszerezhető - talán könyvtárakban érdemes keresni -, az érdeklődő olvasók számára azonban kihagyhatatlan.


Forrás: origo.hu

Valósággá válhat az energiaközvetítés az űrből a Földre

Mintha csak a 2002-es Die Another Day című James Bond filmben látnánk: egy nemzetközi csoport olyan műhold fellövését tervezi, amely a befogott napenergiát mikrohullámmá alakítva küldené a Földre - megoldást kínálva ezzel a globális energiaválságra.

A kezdeményezés a korábbi indiai elnök, A.P.J. Kalam és a Nemzeti Űrtársaság nonprofit szervezet nevéhez fűződik – az egykori államfő szerint az űrből érkező napenergia által a bolygónk tisztább, gazdagabb és boldogabb lehet.

Egy hatalmas napelemekkel rendelkező műhold az űrben fogná be a napsugarakből származó energiát, amelyet utána mikrohullámokká alakítva küldene a Földre, ahol a földfelszínen elhelyezett speciális vevőkészülék pedig visszaalakítaná azt elektromos energiává, betáplálva azt a már meglévő hálózatba.

A kutatások alapján 2035-re a globális energiaszükséglet 87%-al növekszik, amelyet a hagyományos és megújuló energiaforrások csak kis részben képesek kielégíteni. Az űrből érkező napenergiát a Föld több pontjára folyamatosan sugározhatnák, és az energiaellátást a földi napelemekkel ellentétben nem hátráltatná sem a rossz idő sem pedig az éjszaka.

Mark Hopkins, a Nemzeti Űrtársaság elnöke elmondta, hogy ez a technológia a környezet károsítása nélkül teszi lehetővé rengeteg energia szabad felhasználását: nincs széndioxid-kibocsátás, ezért nagyon tiszta, megújuló energiaforrás.

A megfelelő technológia még nem áll teljesen rendelkezésre az álom megvalósításához.

„Mindenekelőtt a legfontosabb dolog, amit szem előtt kell tartanunk az, hogy a terv felbecsülhetetlen a Föld globális energiaellátása szempontjából” – nyilatkozta a Space Power Association elnöke, John Mankin. 

A projekt vezetői elismerik, hogy a kivitelezéshez még sok munkára van szükség, de hozzátették, hogy ezért nagyon fontos mielőbb belefogni a megvalósításba.

Kalam szerint a terv 15 éven belül valósággá válhat, azonban ehhez az USA és India együttműködésén túl nemzetközi összefogásra van szükség, ezért hamarosan megkeresik a G8 és a G13 országok kormányait a csatlakozás ügyében.

Bár a NASA jelenleg nem rendelkezik hivatalos programmal az űrből érkező napenergia hasznosítására, korábban már finanszírozott erre irányuló kutatásokat mely szerint a Nemzetközi Űrállomást látták volna el így energiával - a munkálatokat azonban 2008-ban leállítottak.

Az amerikai hadsereg szintén kísérletezett az űrből történő lesugárzással, mivel ezzel a módszerrel a bolygó távoli pontján lévő egységeiket láthatnák el a szükséges energiával.

A jelenlegi tervek szerint az Egyesült Államok adná a projekthez a technológiai hátteret, míg az indiaiak a költséghatékony előállításról gondoskodnának, valamint a műholdat is az ázsiai ország rakétája szállítaná az űrbe. Az indiai űrkutatás az utóbbi években kapcsolt magasabb fokozatba, melynek legjelentősebb eseménye a Chandrayaan-1 műhold felbocsátása volt, míg a második kilövés már az előkészítő szakaszban tart.

www.csmonitor.com

Titkos elixír-receptek drágakövekből

Az őseinket elbűvölték a különböző fénylő kövek. Úgy vélték, hogy az emberek felett hatalma van a drágakőnek. A gyógyítás, de még a boszorkányok és démonok ártó varázslata ellen is. Ekkor már nemcsak szerves anyagokból, hanem szervetlen ásványokból is készítettek ékszereket, sőt titkos főzeteket is...

Az ember ékszerei kezdetben madártollak, állat csontok, karmok, fogak és varázsfüvek voltak. Egyrészt, a gonosz démonok és a betegségek ellen hordták a testükön. Másrészt viszont: az a bizonyos állat, vagy növény az erejét átvigye a viselőjére. A medvekarmokból készült lánctól azt várták, hogy viselője éppolyan erős lesz, mint maga az állat.

Az őseinket elbűvölték a különböző fénylő kövek. Úgy vélték, hogy az emberek felett hatalma van a drágakőnek. A gyógyítás, de még a boszorkányok és démonok ártó varázslata ellen is. Ekkor már nemcsak szerves anyagokból, hanem szervetlen ásványokból is készítettek ékszereket.
 

A vulkanikus kőzetek a Föld belsejében, a köpenyben képződnek. A magma itt állandó mozgásban van, de a nagy nyomás hatására különböző kőzetekké szilárdul. A hegy kitöréseinek alkalmával, a forró lávával együtt nagy mennyiségű szilárd kőzet is a felszínre kerül. A magma fő alkotó eleme a peridotit, valamint a benne előforduló ásványok.

A drágakövek nagy része ásványi anyag . Megtalálhatjuk a kőzetekben a felszín közelében illetve a mélyebb rétegekben. A drágakövek többsége szilícium vegyületből áll és a kiegészítő elemek határozzák meg a színeiket.
 

Két fő csoportot különböztetünk meg, az egyik kategória a szerves, a másik a szervetlen kövek sorait gyarapítja. Értékét egyaránt karátban mérik, amely körülbelül 1,5 grammnyi súlynak felel meg. Szépségük, színük, kopásállóságuk és ritkaságuk révén ötven követ sorolhatunk a drágakövek kategóriájába.
 

A ragyogó mélyzöld színű smaragd, a káprázatos csillogású gyémánt, a vérvörös rubin, a búzavirágkék zafír és még sorolhatnánk a szebbnél szebb drágaköveket, amelyek ásvány ország csodálatos virágai.
 

Az ásványi anyagokról tudták, hogy nemcsak az élő szervezetre voltak jó hatással, hanem a lélekre is. A mágia és az okkultizmus a drágaköveket is felhasználta, mert mágikus erők koncentrátumait látták bennük. Az azték, az inka birodalomban, vagy Babilonban és Egyiptomban pálcákat, amuletteket, vagy uralkodói jelképeket készítettek belőlük. Mindegyik kőnek megvolt a maga hatalma. Egy alapszabály létezett mindkét esetben: az emberi bőrrel mindenképpen érintkeznie kellett mind a két fajta óvó ékszernek. A világon kisebb változtatásokkal, de ugyanaz a védelmező és gyógyító hatása az ásványoknak és drágaköveknek.

Mágikus kövek: gyémánt, achát, ametiszt berill, gránit, kakaskő, krizolit, topáz, rubin, topáz, fecskekő, kardkő, karneol, teknőskő, békakő, korall, mennykő, saskő, vízkő, légykő, borostyánkő, hiénakő, heliotrop, cirkon, molochit, ónix, zafír, smaragd, igazgyöngy.

Ősidők óta használja az ember a kövek mágikus erejét italok, azaz elixirek formájában. Kleopátra egyik fiatalító elixírje a borban feloldott gyöngyök voltak, vagy az indiai istenek itala, az Amrita tiszta vízből és feloldott drágakövekből állt.

Néhány recept 

A drágakőből készült főzet csiszolatlan, tiszta és kristály formájú kövekből készült. A gyógyitó erőt a Napppal aktiválták, azután beletetették egy fán, vagy üvegen elhelyezett üvegtál közepébe, majd feltöltötték tiszta, természetes vízzel és még két órán át kint hagyták a Napon. Az italt azután jól záródó üvegbe tették és tárolták, vagy azonnal elfogyasztották.

Ametiszt a kedély megnyugtatásához és a feszültség csökkentéséhez.

Gyémánt a negatív erők kiűzésehez, vagy a bizonytalanság megszüntetéséhez.

Jáde a kiegyensúlyozottság,bölcsesség,s a bátorság megteremtéséhez.

Ónix a vesék a sziv és az idegzet regenerálásához.

Rubin a magabiztosság megteremtéséhez.

Türkiz a test regenrálásához, és az aura szineinek megóvásához.

Vérkő a csontvelő valamint a nemi ivarszervek állapotának javításához.

Hónapok kövei 

Január- hiacint, Február-ametiszt, Március-jáspis, Április - zafír, Május-achát, Június-smaragd, Július- ónix, Augusztus-karneol, Szeptember - krizolit, Október - berill, November - topáz, December - rubin.

Állatok kövei:

Az emberek úgy hitték, hogy a kövek átvették az állatok erejét. Bagoly: labradorit, ametiszt, jáspis; Béka: holdkő, vízzárvány; Bárány, birka: tejopál, jáde, rózsakvarc; Bika: gránit, rózsakvarc; Borz : borostyán; Bálna: kékkorall, hematit; Bölény: lápisz lazuli, jáde, mohaachát; Daru: gyöngy, fehéropál, achát; Delfin: hegyikristály; Denevér: obszidián; Disznó: achát, lápisz lazuli, berill, sárga szerpentin; Egér: tejkvarc; Elefánt: borostyán; Farkas: jáde, ónix, sárgatopáz, smaragd; Fóka: kovakő, korall, gyöngy; Főnix: gyémánt; gyík: drúza; Hal: gyöngy, korall; Harkály: holdkő, rózsakvarc; Hattyú: gyémánt, rubin; Héja: krizolit, opál; Hiúz: borostyán; Hód: jáspis; Holló: lápis lazuli; Jaguár: opál, turmalin; Jávorszarvas : achát, obszidián; Kacsa: jáspis; Kecske: holdkő; Keselyű: ametiszt; Kígyó: karneol, achát, rubin, smaragd, gránit; Kos: rubin, gránit; Kőszáli kecske: gránit; Krokodil: rubin, gránit, karneol; Kolibri: rubin, smaragd, turmalin; Kutya: holdkő, jáspis, türkiz; Lazac: karneol; Liba: hegyikristály; Ló: ametiszt, topáz; Macska: labradorit, macskaszemek; Majom: rubin, hematit; Medve: heliotrop, berill, jáspis, topáz; Mókus: karneol; Nyúl: gyöngy; Oroszlán: gyémánt, topáz, arany; Ökör: jáde, mohaachát, smaragd; Őz: borostyánkő; Párduc, Leopárd: jáspis, ónix; Patkány: gyémánt, gránit, ametiszt; Pegazus: hegyikristály; Pillangó: fluorit; Pók: füstkvarc, obszidián, rutilkvarc; Puma: türkiz, hegyikristály; Rák: kvarcok, holdkő, gyöngy, hegyikristály; Róka: citrin, kalcedon, arany; Sas: gyémánt; Sólyom: opál, sólyomszem, arany, gyémánt; Szalamandra: hematit, tűzopál, gránit; Szarvas: holdkő, zafír, rózsakvarc, achát; Szamár: kovakő; Tehén: tejopál, tejes holdkő, tejkvarc; Teknősbéka: mohaachát, borostyánkő; Teve: topáz; Tigris: tigriszem; Tyúk: gyémánt, rubin, gránit, topáz; Varjú: füstkvarc, rutilkvarc; Vidra: türkiz. Egyszarvú: hegyikristály, holdkő; Kentaur: holdkő; Sárkány: gyémánt, arany;
 

Az apostolok kövei 

Szent Péter- jáspis; Szent Máté- krizolit; Szent András- zafír; Szent Jakab- kalcedon; Szent János- smaragd; Szent Fülöp- szardonix; Szent Tamás- berill; Szent Bertalan- karneol; Szent Tádé- krizopraz; Szent Simon- jácint; Szent Mátyás- ametiszt.

Arkangyalok kövei
Mihály : szodalit; Gabriel: citrin; Rafael: malachit; Uriel: borostyán; Haniel: holdkő; Azrael:kalcit; Chamuel: zöld fluorit; Jeremiel : ametiszt; Jophiel : vörös turmalin ; Raziel : hegyi kristály; Zadkiel : lápisz lazulin; Ariel: rózskvarc; Metatron : “görögdinnye” turmalin; Sandalphon: türkiz.
 

Tapasztalataim szerint, az arkagyalok köveinek meghatározása nincs kőbe vésve!

Angyalok kövei 
Asmodel - topáz, Ambriel - gránit; Gábriel - ónix, Barchiel – jáspis; Malchediel – rubin; Murill - smaragd, Verchel - zafir, Humatiel - gyémánt, Humiel - berill, Zuriel - jácint.

Bár a drágakövek nyers állapotban is hasznosak és hatékonyak voltak, ám hatásukat fokozták, hogy az „abraxas” bűvös szót a kőbe vésték. E szó görög betűinek összege 365-öt, az év napjainak számát adja. Csillag-, hold-, skorpióképpel, valamint e bűvös szóval díszített talizmánok az „abraxas gemmák”.
 

A „Peri lithon” címet viselő könyv foglalkozott az emberiség történetében először ásványokkal. A mű szerzője II. Theophrastus (371-300) volt, aki Kr. e. 310-ben írhatta művét, amely az akkor ismert drágakövek leírásáról szól.

A drágakövek nagy tudósai : Az ókorban Platon (görög filozófus), Teheophrasztosz (görög filozófus, Arisztotelész tanítványa), Dioszkoridész ( görög gyógyszerész), Claudius Galenus (görög tudós és orvos), Id. Plinius ( a mai Németország területén tartózkodó római légi parancsnoka volt), Szent Izidor (Sevillai püspök) és még sorolhatnám a híres kőtudósok nevét, hiszen minden kornak megvolt a maga zsenije, aki csak úgy mellékesen megértette a drágakövek nyelvét.
           

Bottyán Szeli Sára

(folytatjuk)        

Az EU tényleg betiltja a gyógynövényeket?

Egy európai direktíva értelmében, amely a gyógy- és aromanövényeket a gyógyszer kategóriába sorolták. Az új jogszabály szerint a naturista gyógyszereket az orvosságokhoz hasonlóan hosszadalmas és költséges bevizsgálást követően lehet csak forgalomba hozni.

Februárban kaptam először felhívást, levelet arról, hogy talán betiltják a gyógynövényeket és gyógynövény alapú készítményeket. Nem akartam elhinni! Egy újságíró kolléganőmmel is utánanéztünk, és többen azt gondoltuk, hogy csakis egy összeesküvés-elméletről lehet szó, annyire ostoba nem lehet egyik kormányzat sem, hogy évezeredes hagyományokat, tapasztalatokat sutba dob. Sajnos a valóság mást mutat...

Áprilistól eltűnhetnek a drogériák polcairól a gyógynövénykészítmények egy európai direktíva értelmében, amely a gyógy- és aromanövényeket a „gyógyszer" kategóriába sorolta. Az új jogszabály szerint a naturista gyógyszereket az orvosságokhoz hasonlóan hosszadalmas és költséges bevizsgálást követően lehet csak forgalomba hozni. Heidi Stevenson angol természetgyógyász tavaly kezdett aláírásokat gyűjteni, hogy megakadályozza a sokak szerint egyértelműen a gyógyszerlobbinak köszönhető új törvény életbe lépését.

A népi gyógyászat több száz - ezer - éve fordul segítségért a fákhoz, füvekhez, virágokhoz prevenciós céllal és a betegségek mellékhatások nélküli gyógyítása érdekében is. Napjainkig közel kétszáz növényről bizonyosodott be, hogy jótékonyan hat valamilyen testi, lelki problémára. Most mégis előfordulhat, hogy a tisztán gyógynövényeket tartalmazó hazai készítmények tavasztól eltűnnek a polcokról. A felhördülést kiváltó irányelvet (2004/24/EK) 2004-ben fogadta el az Európai Unió, és hét évet adott a tagállamoknak a rendelkezés bevezetésére. Az irányelv által előírt költségek és rendszerek ugyanakkor, úgy tűnik, kezelhetetlenek a kisvállalkozásként működő gyártók számára, amelyek a növényi termékek elsődleges szállítói - hangsúlyozza Heidi Stevenson. Az angol természetgyógyász szerint a szabályozás túlkapás, és bár méltánylandó a törekvés a fogyasztó megfelelő tájékoztatására, a direktívában kijelölt út elfogadhatatlan.

A gyógyteák végnapjai

Magyarországon 2005-ben készült el az a törvény, amely a „növényi gyógyszer" kategória felállításával száműzheti az évszázados tapasztalatokon és hagyományokon alapuló készítményeket. Eszerint ugyanis a jövőben a gyógyszerekével azonos módon ítélik meg a gyógynövényeket és a gyógynövény alapú készítményeket, így azokat csak a medicinákéhoz hasonló, hosszadalmas és költséges bevizsgálást követően lehet forgalomba hozni. Pedig manapság, amikor az emberek többsége egészségtelen, feszültségekkel teli és megbetegedésekhez vezető életet él, nagyon fontos, hogy mind többen segítsék szervezetük regenerálódását természetes módon is.

 

A helyes életmódhoz éppúgy hozzátartozik a természetes füvekből készült feszültségoldó vagy immunerősítő gyógytea fogyasztása, mint a rendszeres testmozgás. Különösen, amikor a kormányok egészségügyi kiadásai az egekbe szöknek, és az országok gazdasági mutatói szorosan összekapcsolódnak a társadalom egészségi állapotával. Lényeges lenne tehát, hogy mind többen találjanak vissza a természetes életmódhoz, amelynek része a gyógyfüvek ismerete és használata is. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legutóbb 2008 novemberében a Pekingi Nyilatkozatban szólították fel a kormányokat arra, hogy tegyék a nemzeti egészségügy részévé a hagyományos gyógyítást, és becsüljék meg a népi gyógyítók tudását. A nyilatkozat arra ösztönzi az orvosokat, egészségügyi intézményeket, hogy működjenek együtt a népi gyógyítókkal, olvasható Gyuri bácsi - Szabó György -, a híres bükki füvesember honlapján.

Gyógynövényből növényi gyógyszer

Ennek épp az ellenkezője történik az unió 27 tagállamában, így hazánkban is. 2011. április 1-jétől gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények már nem hozhatók forgalomba gyógyhatásra való hivatkozással. Ez érinti az Országos Gyógyszerészeti Intézet által korábban „gyógytermékként" regisztrált növényeket tartalmazó kapszulákat, oldatokat, teakeverékeket, egykomponensű teákat. Mintegy 300-350 ilyen termékről lehet szó - véli Bernáth Jenő, a Budapesti Corvinus Egyetem kertészettudományi karának professzora a Natúrsziget internetes oldalon megjelent cikkben. Hiába javasolná az orvos kiegészítő kúraként például a fokhagymatablettát, ha a beteg sehol nem tudja megvásárolni. A kamilla- vagy a hársfatea is eltűnhet a jövő hónaptól a gyógynövényboltokból.

A szabadgyökök okozta káros oxidációs folyamatoktól a sejteket védő szőlőmagkapszula vagy a szívizomzatra jótékony galagonyatea sem lesz könnyen beszerezhető a drogériákban, ahol kizárólag a vitaminok, illetve az ásványi anyagokat tartalmazó termékek maradnak. Az előbbieket - amennyiben gyógyszerkönyvi minőséget képviselnek, és ezt hatósági bevizsgálás igazolja - gyógyszerként a patikákban kell keresnünk. A bevizsgálás viszont rendkívül drága és bonyolult eljárás, így a kisebb cégek valószínűleg kiszorulnak a piacról. A gyártó dönthet úgy is, hogy étrend-kiegészítővé vagy élelmiszerré minősítteti a korábban gyógyhatású készítményként forgalmazott termékét, ekkor viszont a dobozokon nem szerepelhet a gyógyító hatásra vonatkozó utalás. Persze a világhálón ezután is lehet tájékozódni arról, hogy melyik növény mire jó, a beszerzése viszont jóval nehezebb lesz. Ráadásul azok, akik eddig is jobbára a gyógyszerekben hittek, ezután igazolva is látják vélelmeiket.

Eltérő reakciók

A magyar jogszabály lehetővé teszi, hogy a korábban már legyártott termékek lejárati idejükig, de legfeljebb még két évig forgalomban legyenek. 2011. március 31-éig a gyártóknak arra is van lehetőségük, hogy egyszerűsített eljárás keretében kérjék készítményeik átminősítését növényi gyógyszerré. A jogszabály 2005-ös módosítása óta viszont egyetlen hazai termék átminősítése sem történt meg, válaszolta a gyógy- és aromanövények tanszék professzora a Natúrsziget portál kérdésére, amely „Védjük Meg Kamillát!" jelszóval csatlakozott Stevenson kampányához. Még ez is olyan többletráfordítást és adminisztrációs terhet jelent, amit, úgy tűnik, a kisebb hazai cégek nem vállaltak. A szakember szerint a megszűnő 300-350 termékből legfeljebb két-három sikeres átminősítésére lehet számítani a határidő végéig. A gyógynövénypiac védelme érdekében az unió egyes tagállamai igyekeztek törvényes kiskapukat hagyni ott, ahol a direktíva ezt lehetővé teszi. Az unió például konkrétan nem határozza meg a növényi gyógyszerré való átminősítési folyamat lépéseit, így a tagállamokon múlik, hogy az mennyire szigorú vagy bonyolult. Bernáth Jenő szerint az is védené a piacot, ha az élelmiszerré történő átsorolásnak is lennének minőségi feltételei annak érdekében, hogy csak olyan gyógynövényteák, teakeverékek legyenek forgalmazhatók élelmiszerként, amelyek a biológiai hatásért felelős anyagokat garantáltan tartalmazzák. Ez növelné a vásárlók bizalmát.

A cikk a Piac&Profit magazin 2011 márciusi számának NHD rovatában jelent meg.

Forrás: eletforma.hu

-eszme-

Állítsuk le a gyógynövényeket tiltó EU irányelvet!

Az Európai Unió új törvényt tervez. Annak ellenére, hogy a törvénytervezet látszólag a gyógynövények érdekében készül, gyakorlatilag inkább ezek kereskedelmének visszaszorítása, szigorítása, hozzáférhetőségük megnehezítése a szándék.

Az EU által tervezett törvényről korábbi cikkünkben itt írtunk.

A következő sorokban Dr. Nemessányi Mária felhívása és a petíció ismertetése olvasható.

Kérlek, látogassátok meg a következő linket: Gyógynövények, és ha a szabad forgalmú gyógynövény kereskedelemmel értetek inkább egyet, írjátok alá a csatlakozó petíciót!

1 millió aláírásra lenne szükség, és messze nem tartunk még itt...

Köszönöm!

Dr. Nemessányi Mária

Állítsuk le a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet

Hungarian translation of "Stop the Traditional Herbal Medicinal Products Directive"

The People forbid the EU forbidding herbs

Írta Heidi Stevenson 2010 október 12-én

Kategória: Emberi jogok

Régió: Európa

Címzett: az Európai Unió Petíciós Bizottsága

Írd alá a petíciót.

Háttér 

A hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet úgy mutatják be, mint ami az európai állampolgárokat szolgálja és könnyen alkalmazható. A módszerek szigorú vizsgálata alapján azonban az derül ki, hogy valójában minden képzeletet felülmúlóan korlátozza az egyének azzal kapcsolatos jogait, hogy biztosítsák maguk számára az általuk választott gyógymódot.

Bár előnyös az állampolgárok számára abból a szempontból, hogy egy meghatározott vizsgálati módszer alapján tájékozódhatnak a korábban széles körben szabadon alkalmazott termékek hatásosságáról és biztonságáról, az ilyen tájékoztatás nem feltétlenül foglalkozik az egyének szükségleteivel és előfeltételezi, hogy csupán egyetlen rendszer van, amelynek révén pontos és hasznos tájékoztatás kapható. Ez egyenértékű azzal, mintha csak egyetlen vallást engedélyeznének az igazság elfogadott forrásaként.

Az irányelv által előírt költségek és rendszerek általában kezelhetetlenek a kisvállalkozásban működő gyártók számára, amelyek a növényi termékek elsődleges szállítói. Ez méltánytalan versenyelőnyhöz juttatja a multinacionális vállalatokat, ami végső soron korlátozza az egyén hozzáférését a minőséghez és a választékhoz a növényi gyógyszerek terén.

Az irányelvvel az Európai Unió túlkapást követett el, és súlyosan korlátozza a gyógykezelési módok megválasztásával és az ahhoz való hozzáféréssel kapcsolatos íratlan emberi jogokat. Ez a szabadságjogok súlyos csorbítása és azt feltételezi, hogy az egyén nem képes megfelelő döntéseket hozni a gyógykezelés terén. Az egészségügyi kérdésekben való döntési szabadságot vele született emberi jogként kell kezelni, és az irányelv megtagadja ezt.

Az EU még a borsmentát is e szabályozás alá vonná Olvasd ezt az őrültséget (angolul), amit megakadályozhat, ha aláírja ezt a petíciót.

Felhívjuk a figyelmét, hogy az EU érvényes lakcímeket és születési időpontokat kér. Ha nem tünteti fel a lakcímét vagy a születési időpontját, az aláírása érvénytelen lehet. Minden adatot bizalmasan kezelünk. A lakcímek és a születési időpontok nem jelennek meg publikusan, és úgy is dönthet, hogy névtelen marad.

Minden aláírást szívesen veszünk, bár a kötelezően kért adatokat nem tartalmazó és az EU-n kívüli aláírások nem számítanak. Ennek ellenére örülünk minden aláírásnak, amellyel ügyünket támogatja.

Az Európai Unió Petíciós Bizottságának címzett, „Állítsuk le a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet” című petíciót Heidi Stevenson írta és a GoPetition oldal ingyenesen tárolja. A szerzőt itt érheti el: admin@gaia-health.com.

Írd alá a petíciót.

Kérelem

Felszólítjuk az Európai Bizottságot hogy vonja vissza a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló, 2004/24/EK irányelvet, amely arra irányul, hogy 2011. április 30-tól megszüntesse a növényi gyógyszerek nagy részéhez való hozzáférést.

Ez az irányelv korlátozza az európai állampolgárokat azon joguk gyakorlásában, hogy saját maguk dönthessenek az egészségükről. Messze túlmegy a veszélyes szerek ésszerű szabályozásán, és kényszerítésnek minősül, mivel az egészségügyi kérdésekben korlátozza a választás szabadságát.

A hagyományosan mindig is szabadon elérhető növényi készítmények nyilvános hozzáférhetőségét továbbra is zavartalanul biztosítani kell.

Írd alá a petíciót.

(Az Európai Unió Petíciós Bizottságának címzett, „Állítsuk le a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet” című petíciót Heidi Stevenson írta és a GoPetition oldal ingyenesen tárolja. A szerzőt itt érheti el: admin@gaia-health.com)

Fejlett indián társadalom nyomai az esőerdőben

Az amazonaszi esőerdőben élt, kolumbusz előtti indián közösségek sokkal fejlettebbek és nagyobbak lehettek, mint azt korábban a kutatók gondolták. A Gothenburgi Egyetem régészei brazil kollégáik segítségével hozzávetőlegesen 90 település nyomait fedezték fel a Santarém városától délre található őserdőben.

Per Stenborg, a Történelemtudományi Tanszék munkatársa és a svéd expedíció vezetője elmondta, hogy a legmeglepőbb az volt a településekkel kapcsolatban, hogy sok közülük a folyóktól nagyon távol, az esőerdők belsejében találhatóak olyan területeken, amelyek jelenleg rendkívül ritkán lakottak.

Az archeológusok korábban úgy gondolták hogy ezek a területek az európaiak megérkezése, tehát a 16-17. századok előtt is ritkán lakottak lehettek. Mindezt azért feltételezték, mert az itt fellelhető talaj általában véve meglehetősen terméketlen, valamint nagyon messze találhatóak csak vízkészletek, így a száraz évszakokban rendkívül csekély a vízellátottság. Ezért mindezidáig rejtélyesnek tűnt, hogy a legkorábbi történelmi források egyike, a spanyol Francisco de Oreallana a környéken 1541-42-ben tett utazásáról szóló beszámolójában miért említ városokat és sűrűn lakott területeket.

A jelenlegi feltárások alaposan megváltoztathatják a kolumbusz előtti Amazonaszról vallott elképzeléseket. A régészek ugyanis nagyonis jól termő talajt fedeztek fel az egyébként terméketlen területeken elszórva. Ezek a területek, amelyeket egyébként "Terra Preta do Indio", vagy „amazonaszi sötét föld” néven ismertek, nem természetes eredetűek, hanem emberi kéz által lettek kialakítva. Stenborg beszámolt arról a fontos felfedezésükről is, mely szerint hatalmas, néha több száz méter átmérőjű mélyedéseket találtak jónéhány nagyobb település környékén. Ezek korabeli víztározók nyomai, amelyeket azért építettek, hogy a száraz évszakokban is rendelkezésre álljanak a szükséges víztartalékok.

Valószínű, hogy Orellana beszámolóját további régészeti felfedezésekkel is alá tudják majd támasztani, és végleg bebizonyosodik, hogy az amerikai indián populációk az amazonasznak ezen a területén sajátos technikákat alakítottak ki, hogy felülkerekedjenek a terület környezeti korlátain.

Science Dailywww.sciencedaily.com

Az Univerzum az ősrobbanás előtt

Az élet eredetével kapcsolatban jelenleg elfogadott elmélet szerint az egész univerzum valamikor 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy pici pontba sűrített csomag volt, amely az ősrobbanás következtében jött létre. Azonban a híres fizikus, Sir Roger Penrose szerint az ősrobbanás óta eltelt idő nem lehetett elegendő arra hogy mindaz, ami most minket körülvesz, kialakulhasson.

A tudós bizonyítékokkal is szolgál arra, hogy a világ létrejötte nem lehetett ilyen egyszerű. Véleménye szerint – és amelyet az általa felvonultatott, a kozmikus háttérsugárzásban talált bizonyítékok is alátámasztanak – nem az ősrobbanás volt a világ kezdete: sokkal inkább egy ciklikus ősrobbanás-sorozatról van szó, amelyek mindegyike létrehozta a saját univerzumát. 

Penrose becslése szerint az univerzumunk nem az első – és nem is az utolsó – amely egy sűrű, magasan rendszerezett masszából alakult azzá az összetett világegyetemmé, amit magunk körül látunk. Valójában ez, az univerzum keletkezésekor már jelen levő magas szintű rendszerezettség az, ami felkeltette a tudós érdeklődését. A jelenlegi ősrobbanás-modell ugyanis nem szolgál magyarázattal arra, hogyan létezhetett egy alacsony entrópiával rendelkező, magasan szervezett állapot a világegyetem keletkezésekor – egészen addig, amíg távolabbra nem tekintünk az időben az ősrobbanás pillanatánál. 

A fizikus szerint végül minden univerzum visszatér egy alacsony entrópiával rendelkező állapothoz, amint egyre távolabbra tágul a semmibe, és egyre közelebb jut létezésének utolsó napjaihoz. A fekete lyukak - mivel mindent magukba szippantanak amivel kapcsolatba kerülnek – egész kozmikus életidejükben azon munkálkodnak, hogy megtisztítsák a világegyetemet az entrópiától. Ahogyan az univerzum közeledik tágulásának végső stádiumához, a fekete lyukak elpárolognak, visszaállítva egy rendszerezett állapotot. Miután képtelen további tágulásra, a világegyetem önmagába omlik, és mint egy magasan szervezett rendszer, készen áll az újabb ősrobbanásra. 

Sir Penrose állítja, hogy a kozmikus háttérsugárzásban megtalálta azt a bizonyítékot, amely alátámasztja a ciklikus univerzumról szóló elméletét. A kozmikus sugárzásról úgy tartják, hogy az univerzum létrejöttét követő 300 ezer évben alakult ki, ezért az univerzum korai állapotának felvételeként tekintenek rá. 
A jelenlegi világmodell szerint a kozmikus sugárzásban tapasztalható bármilyen hőingadozásnak véletlenszerűnek kell lennie. Azonban Penrose és kollégái a vizsgálat során nagyon tiszta koncentrikus köröket találtak, amely adott területeken a sugárzás sokkal alacsonyabb hőmérsékleti eloszlását sugallja, és bizonyíthatják az előző univerzumokban levő fekete lyukak összeütközéséből eredő gravitációs hatásokat. Ezek a koncentrikus körök nagyszerűen támogatják Penrose elméletét, ugyanakkor nem illenek a világegyetem keletkezéséről alkotott hagyományos elképzelésekbe. 
Popular Science
www.popsci.com