Szellemtörténetek

Szellemtörténetek

Mindenki mutat valamilyen érdeklődést a szellemek iránt. Azok is, akik alapvetően nem hisznek benne… ha másképpen nem, szkeptikusan foglalkoztatja őket a téma. Hát még azok, akik hisznek is benne! Félnek tőlük, vagy barátsággal közelednek feléjük, kapcsolatra vagy éppen elkerülésre törekednek.

Gyilkosság az étlapon

Kronberg Lászlóra és feleségére, Zsuzsára sivár jövő várt a kis magyarországi faluban, Tiszakürtön. 1919-et írtak, és a házaspár a világháború folyamán minden megtakarított vagyonát felélte, hogy fogadójukat ne kelljen bezárni. Most arra is alig volt pénzük, hogy ennivalót vegyenek.

Más tragédiák is történtek a családban. Egyetlen lányuk Budapestre szökött, és mint később megtudták, prostituált lett belőle. Legidősebb fiuk, Miklós is elszökött hazulról, miután apja 9 éves korában ostorral megverte, mert megbukott az iskolában. Másik két fiuk a háborúban halt meg. Az idős házaspár éjszakákon át üldögélt álmatlanul, és az előttük álló reménytelen évekről beszélgetett. Végül arra a rémes elhatározásra jutottak, hogy utolsó lehetőségként, haszonszerzés céljából gyilkolni fognak. 

Körültekintően készültek a borzalmas cselekedetekre. László egy hosszú, hat láb mélységű árkot ásott az erdőben. Égetett meszet szórt bele, a kíváncsiskodóknak pedig azt mondta, hogy új melléképületet tervez. Zsuzsa a falusi szatócsboltban, kis barna zacskókban sztrichninkristályt vásárolt, mondván, hogy a farkasokat akarják megmérgezni vele. 1919 és 1922 között tíz ember lehelte ki a lelkét a Kronberg fogadóban. A vacsorához minden alkalommal finom borokat szolgáltak fel, egyre jobb évjáratok kerültek az asztalra ... s az utolsó, sztrichninnel keverve. Ahogy a házaspár bűnösen szerzett vagyona gyarapodott, egyre óvatosabbak lettek. Már csak egy áldozatot kellett eltenni láb alól, és a meszesgödröt örökre betemethették.

Az áldozat 1922. augusztus 14-én érkezett; egy derűs, kövér, harmincas évei közepén járó férfi személyében. Bőröndje olyan súlyos volt, hogy akár aranypénzeket is rejthetett. Évek óta üzletemberként tevékenykedett, és most jó minőségű földet keresett, melybe befektethetné a
vagyonát.

Miután Zsuzsa elkészítette az ételt, László pedig felszolgálta, a látogató ragaszkodott hozzá, hogy vendégül lássa őket vacsorára. Az idegent becenéven, Szerencsésnek kellett szólítaniuk.
A két órán keresztül tartó, ünnepélyes vacsora folyamán a vendég utazásairól beszélt, és olyan barátságos volt, hogy Kronbergék már nem is akarták annyira eltenni láb alól. De meg kellett tenniük, és Zsuzsa végül behozta a ,,különleges" bort.

Kövér vendégük lehajtotta poharának tartalmát, s nem sokkal utána meghalt. A sztrichninmérgezés utolsó rohamában, görcsbe ránduló ajkai felhúzódtak fogsoráról.
A vendégszobában a házaspár átkutatta Szerencsés táskáját. A zsákmány busás volt. Egy egész vagyon hevert ott aranyban. László remegő kezekkel kutatta át a halott férfi ruházatát, és akkor rábukkant még valamire: egy fényképre, magukról Kronbergékről!
A pár egymásra nézett, és derengeni kezdett bennük valami. Lassan ráébredtek a borzalomra és az iszonyú szerencsétlenségre. Saját, régen elveszített fiukat gyilkolták meg. Otthagyták az aranyat, és visszamentek az ebédlőbe, ahol Miklós előregörnyedve ült az asztalnál. Megírták rövid beismerő vallomásukat, majd ők is fiuk mellé telepedtek.

Három nappal később a falubeliek találtak rá a három sztrichninnel megmérgezett holttestre.

A következő években  kevesen merészkedtek az üres házba. Azokat, akik egy vagy két éjszakát a házban töltöttek-azzal az elhatározással, hogy megveszik a fogadót-, mindig elrémített egy hátborzongató jelenés: 13, a húszas évekből felbukkanó kísérteties figura ülte körül az ebédlőasztalt. Szájuk rémes vigyorra nyílt, ajkaik felhúzódtak a sztrichnintől.

Véget ért a második világháború is, a ház omladozni kezdett, de még mindig nem mert senki sem eltölteni egy éjszakát benne vagy a közelében. Aztán 1980. szeptember 23-án az éjszakai égre csapó lángok tudatták a falusiakkal, hogy egy gyújtogató tevékenykedett a háznál. A régi fogadó porig égett. Senki nem próbálta felkutatni a tettest, senkit nem érdekelt, hogy ki gyújtotta fel a düledező épületet.

Tiszakürt végre megszabadult a rémséges háztól.


Gyermekek a síron túlról!

Amikor a lárma túlságosan hangossá válik Emma Rugless otthonában, az asszony felkiált: ,,Gyerekek! Kérlek, játsszatok csendesebben!" Ez mindig használ, a két ricsajozó kislány engedelmeskedik neki. Mrs. Rugless jól megérti magát a két gyerekkel. Ez azért szokatlan, mert a két fiatal lány már hosszú évek óta halott.

A gyerekek nagyon szeretnek a lépcsőkön szaladgálni a nyugat-angliai Devon melletti farm háromszáz éves házában. Néha nyikorgó hangot hallani, mintha valaki egy régi készítésű hintalovon ülne. Mrs. Rugless így vélekedik: ,,Semmi ijesztőt vagy hátborzongatót nem találok bennük. Imádom a gyerekeket, nekem is van négy. Szeretettel fogadom őket. A zaj általában nem zavar. Ám egyik délután kiszaladtak a hálószobából, és elkezdtek ugrálni a lépcsőfordulónál. Kimentem az előszobába, és felkiabáltam nekik, hogy fejezzék be a hangoskodást, és ők abba is hagyták. Az ő idejükben a gyerekeket még engedelmességre tanították."

Mrs. Rugless és férje, Bill - aki nyugdíjas mérnök-, akkor találkoztak a kis szellemekkel, amikor Farway faluba költöztek. A hálószobából kiszűrődő hangokat azonnal meghallották. Macskájuk és kutyájuk még a szoba közelébe sem volt hajlandó menni.

Később egy, okkult történések iránt érdeklődő barátjuk látogatta meg őket a szünidő alkalmával. Mrs. Rugless elmondta: ,,Szándékosan nem említettem neki a gyerekek hangját, csak azt kérdeztem tőle, hogy érez-e valami különöset a ház atmoszférájában. Azt válaszolta, hogy két, négy- vagy ötéves lányka szelleme van jelen a házban, és neveik E, ill. A betűvel kezdődnek." A látogató még hozzátette, hogy a lányok inkább barátok, mint testvérek. Egyikőjük jobb minőségű ruhát visel, mint a másik.

Mrs. Rugless felkereste a helybéli lelkészt, Frederick Gilbert tiszteletes urat, aki átnézte a lelkészi hivatal aktáit, és azt találta, hogy két, ugyanahhoz a családhoz tartozó négyéves kislány is meghalt abban a házban. Elizabethet 1844-ben temették el, Annát 1902-ben.

Mr. Gilbert a következőket mondta el: ,,Nagyon valószínű, hogy ezek a gyerekek olyan boldogok voltak ebben a házban, hogy nem szívesen hagyják el. A haláluk között lévő 58 év eltérés miatt talán furcsa, hogy játszótársak lettek. De a mi korlátozott időfelfogásunk számukra semmit sem jelent."

Mrs. Rugless így mesélt érzéseiről: ,,Eleinte nagyon zavart a dolog, de most már úgy gondolom, szerencsések vagyunk, hogy ezek a kedves, kicsi lények a házunkban tartózkodnak."

Forrás: Szellem Történetek

Szellemtörténetek 2.

Számtalan különös esetről hallani, melyek lehetnek hihetetlennek tűnők, fantasztikusak, szórakoztatók, esetleg teljesen hitelesek. Egy biztos: nem hagynak hidegen minket. Sem a hívőket, sem pedig a kételkedőket. Vagy félelmet, vagy érdeklődést váltanak ki belőlünk.

Kísérteties ugatások

Norma Kregsal skót juhászkutyájának, Corkynak az ugatására ébredt New Yorkban. Csakhogy Corky már nem élt. Mrs. Kregsal felkelt az ágyból, hogy szétnézzen, és akkor észrevette, hogy tűz ütött ki a házban.

Wichitában (Kansas) Mrs. Lowanda Cady is halott kutyájának ugatására ébredt. Ő egy tolvajt ért tetten a konyhában.

Walter Manuel rémülten riadt fel Los Angeles külvárosában fekvő otthonában, amikor kedves kutyájáról, Ladyről álmodott. A kutya három héttel korábban halt meg, de Manuel hallotta álmában, hogy Lady nagyon dühösen ugat. Odaszaladt a hálószoba ablakához megnézni, és azt látta, hogy pizsamába öltözött kétéves kisfia beleesett a kerti medencébe. Lélekszakadva kirohant, s még sikerült kimentenie a kisfiut a vízből.

Kiegészíteném a történetet egy sajáttal: Édesanyám utolsó heteit súlyos betegségben a kórházban töltötte, és nagyon érdekes élményei voltak. Többek között állandóan hallani vélte a kutyám hangját, ugatását a kórházban és meg volt győződve arról, hogy veszélyt jelez, és a kutya valahol ott tartózkodik a kórház udvarán. Le is szidott miatta miért vittem be (?), és mindig tolmácsolta, hogy mikor mit jelez a kutya, vagy beteg-e. És valóban akkor lett beteg a kutya, amikor anyukám ezt úgy látta, és akkor történt valami baj, amikor képzetében a kutya vészjelzően ugatott.

Nem szellem-kutyáról volt szó, hiszen ma is él. Viszont az utolsó stádiumban lévő elméje nyitottá vált olyan érzékelésre is, amire normál tudatállapotban nem volt képes. Jelző- és érzékelő rendszerét a kutya személye formázta meg.

A jelenségek csoportosítása

A ,,szellem" szó egy sor megmagyarázhatatlan jelenségre utal. A jelenségeket ugyan nem tudjuk teljes megbízhatósággal megvilágítani, mégis jól megalapozott csoportokra oszthatjuk őket. Íme a kategóriák, amelyek esetenként átfedik egymást,és meglehet, felosztásuk elméleti:

• Újrajátszás vagy visszajátszás vagy feljegyzés. Olyan szellemek, amelyek a korábbi eseteket pontosan lejátsszák.
• Jelenlét. A megfigyelőben egy bizonyos helyből vagy tárgyból kisugárzó furcsa érzés alakul ki.
• Kopogó szellemek (Poltergeist). Ezek a szellemek összezavarják a tárgyakat, különösen egy bizonyos személy jelenlétében.
• Interaktív szellemek. E szellemek gyakran üzenetet hoznak, vagy más módon kapcsolatba lépnek a megfigyelővel.
• Időkiesés: akkor következik be, ha az illető egy másik időben találja magát.
• Élő szellemek: Alakmásról akkor beszélünk, ha egyetlen személyt más-más helyen egyszerre (több ember) lát.
• Hasonmásnak nevezzük, ha egyetlen személy két alakját látják általában egymáshoz közel, ugyanazon tevékenység közben.
• A vardogoerek olyan szellemek, amelyek megelőzik a megfigyelőt. Így tehát, ha az illető először megy valahova, joggal hihetjük, hogy járt már ott korábban.”

Érdemes azt is tisztázni, hogy mit, vagy kit nevezünk szellemnek. A szellem egy olyan energialény, aki valamikor a földön élt fizikai testben, és az utolsó földi megnyilvánulásának formáját veszi fel a következő reinkarnációig. De ezt is csak a földi létekor, hiszen a másik dimenzióban a formának nincs jelentősége. Ott mindannyian energiagömbök ugyanúgy, mint az Angyalok. Az emberi felfogóképességhez alkalmazkodnak az alakváltással. Vannak, akik látják őket, de vannak olyan élő emberek (és állatok), akik más érzékszervükkel képesek érzékelni a jelenlétüket: hallással, szaglással, egyéb testi érzékeléssel. Nemcsak az a hiteles, ha valaki látja. Mégis sokan az egyetlen bizonyítékként létezésükre kizárólag a látást tudják elképzelni, sőt ragaszkodnának a tapintási élményhez is.

A szellemek más rendszerben, csoportosításban

Alapvetően léteznek itt ragadt, és visszatérő szellemek. Az itt ragadt szellemek meghaltak ugyan, de nem fejezték be útjukat, azaz nem mentek át a másik dimenzióba, hanem az élők dimenziójába ragadtak. Mivel az idő a másik dimenzióban nem létező tényező, itteni időszámítás szerint lehetnek akár több száz éve itt ragadtak is, és lehetnek pár hete elhunytak is.

Sokan passzív, bolyongó szellemek, akik nem avatkoznak bele az élők világába.

Mások meg nagyon is aktív szellemek, akik megszállóként gazdatestet keresve annak a személynek minden élettevékenységét, döntését befolyásolják.

Azok is aktívak, akik nem uralják ugyan senki testét, de kívülről avatkoznak bele az élők életébe. Akár kárt is tudnak tenni, tárgyakat megmozgatni, embereket fellökni, baleseteket, baleset helyzeteket teremteni.

Szándékuk szerint lehetnek

• Egyszerűen másban további életet remélők, vagy szenvedélyüket más testében tovább folytatók. (Pl. ilyenek az alkoholisták, egyéb függők, akik általában megszállók lesznek).
• Szeretteik életét jó szándékkal követők, kísérők.
• Bosszúállók, akik így fejezik be azt, amit az életükben elkezdtek.
• Önzők, uralkodók, akik pl. így magánvagyonukat képesek védeni. (Ők nem képesek megszabadulni ragaszkodásaiktól, vagy függőségeiktől.)
• Tudatlanok, nagy részüknél az sem tudatosodott, hogy már nem élnek, vagy nincs információjuk a lélek útjáról.

 Azok, akik meghaltak és időben átmentek a másik dimenzióba, egy idő után megtisztulva képesek visszatérni az élők közé. Ők azonban sohasem rossz szándékúak, hanem mindig segítő szándékkal érkeznek, súgnak, tanítanak, és szabadon közlekednek a dimenziók között. A velük való kapcsolatfelvétel szerencsés következményekkel szokott járni. Míg az itt-ragadtakat segíteni kell a „hazatalálásban”, a szabadon közlekedőkkel semmi tennivalónk nincs. Sokszor érdemes az üzeneteiket lejegyezni. Főleg azoktól, akiket életben is ismertünk.

Nagyon sokan vannak, akik szeretnék látni az egyébként láthatatlant,és szeretnének alkalmasak lenni arra, hogy a kapcsolatot felvegyék velük. Ez nem mindig szerencsés kívánság! Kérdezzék meg a látókat! Szerintük nem olyan jó dolog ez a képesség és nehéz kezelni.

-eszme-

Szellemtörténetek 3.

A szellemvilág mindig is érdekelte az embereket akkor is, ha nem hittek benne. Legfeljebb nevettek rajta - mindaddig, amíg nem lett személyes tapasztalatuk. Sokszor a betegségek okozója is lehet egy itt ragadt szellem.

A szellem elengedése után megszűnt a gerincsérv

Gerincsérvet állapítottak meg nálam. Nem tudtam mozogni, nem tudtam menni. Nem tudtam hajolni, nem tudtam a gyermekemet felvenni. Az interneten kerestünk rá a Gyógyító Központ honlapjára. A férjem már járt itt. Helyre tették a gerincoszlopomat, testrészeimet. Kezelés után előre tudtam hajolni (előtte nem tudtam).

Ezután Hegedűs Máriához fordultam. Ő egy létközben rekedt szellemet érzékelt rajtam, ami szerinte, és az én érzéseim szerint is a derekamra volt kapaszkodva. Korábban olyan fájdalmaim voltak, mintha bebetonozták volna derekamat. A túlvilágra engedtük a szellemet, már abban a pillanatban fel tudtam állni, tudtam mozogni. Két óra leforgása alatt 100 százalékos emberré váltam, előtte mozgásképtelen voltam.

- Édesanyád említette, hogy szinte úgy kellett betenni az autóba, mielőtt elindultatok. Milyen volt ez?

- Ez valóban így volt. – mondja az édesanya - Annyira fájt a dereka a gerincsérvtől, hogy egyszerűen mozdulni sem tudott. A kocsiba szinte úgy „pakoltuk” be, úgy „szedtük” ki. Leányom a könnyű dolgokkal teli szatyrot sem tudta felvenni a földről. Egyszerűen nem tudott fogni, emelni. Kaptak egy időpontot gyógykezelésre, soron kívül fogadták őt. Amikor aznap este hazajött, simán le tudott hajolni. Minden fájdalma megszűnt.

- Én ezt átéltem, hihetetlen volt számomra. Mindez három hete történt, azóta tünetmentes vagyok.

- El lehetett kerülni a műtéti beavatkozást. – mondja az édesanya

- Az orvosok, sebészek azt mondták, hogy a gerincemet műteni kell, készüljek fel rá, csak így tudnak segíteni. A Gyógyító Központban mondták, hogy ez Kovács – Magyar András módszerével korrigálható. Most teljesen jól érzem magam. Köszönöm szépen!

További infó és forrás: http://www.szellemvilag.hu/szellem-elengedes/gerinckezeles-es-szellem-elengedes-utan-megszunt-a-gerincserv

És egy másik történet ugyanonnan:

Szédülés és ájulás okozója volt a szellem

Zoltánnak és leányának, Krisztinának különféle kellemetlenségeket ( fáradtság - gyengeség – szédülés – nyugtalanság – türelmetlenség ) okozott a létközben rekedt szellem.

- Krisztina, milyen panasszal kerestél fel minket?

- Ismét szédülés fogott el, egy ájuláshoz közeli érzés. Gyengeség, fáradtság, nyugtalanság, türelmetlenség – ezek az érzéseim voltak másfél évvel ezelőtt is, amikor Először engedték el rólam a létközben rekedt szellemeket. Most egy földi életében öngyilkosságot elkövető nő szelleme tapadt hozzám. Hegedűs Mária a túlvilágra engedte ezt a szellemet.

- Jobban érzed magad?

- Sokkal jobban! Megnyugvás, melegség áradt szét bennem a szellem – elengedés szertartása után.

- Másfél évvel ezelőtt, amikor itt voltál, komoly ájulási panaszokkal érkeztél.

- Igen, mindkét alkalommal elájultam. Az első alkalommal három szellem volt rajtam. Közülük az egyik szellem földi életében öngyilkos volt.

- Miután elengedtük a szellemeket, elmúltak ezek a rosszullétek?

- Igen, elmúltak. Korábban nagyon alacsony volt a vérnyomásom, most egy normális helyzetbe állt vissza. Nem szédülök, fitt vagyok.

- Édesapádhoz is volt szellem kötődve. Zoltán, a szellem – elengedés után érez változást?

- Sokkal jobb lett a kedvem. Éreztem a bizsergést a mellkasomban, utána sokkal jobb lett. Az utóbbi időben szédültem. A munkámat nem úgy végeztem, ahogy kellett volna. A szellem volt az oka. Most, utólag visszagondolva a múltra, feltűnt nekem, hogy tavaly minden rendesen, zökkenőmentesen működött, most, az utóbbi időben viszont akadozott szinte minden a munkámban.

- A szellemek így jeleztek.

További infó és forrás: Szellemvilág

Élő szellemvilág

Folytatjuk a szellemvilágról történő információk felkutatását, a történetek közzétételét anélkül, hogy bárkit is meg szeretnénk győzni a szellemek létéről. Úgysem fogják elhinni csak akkor, ha személyesen is szereznek tapasztalatot. Jót vagy rosszat. Bizonyára az sem közismert, hogy a kopogó szellemek és a kísértetek nem azonosak egymással. Ez a cikk a különbségek felfedéséről szól.

Noha felbukkanásukat hasonló misztikum övezi, a kopogó szellemek és a kísértetek nem azonosak egymással. E két entitás között jelentős különbségek vannak, amelyeket csak akkor tudunk megfelelően kezelni, ha ismerjük őket.

Sokkal valószínűbb, hogy kísértettel találkozunk, mint hogy kopogó szellemet hallunk. Bár a régi házakról általában azt terjesztik, hogy kísértettanyák, de az új építésűek is magukhoz vonzhatnak efféle szellemlényeket. Ugyanezt mondhatjuk az utakról, parkokról, kertekről, s minden más helyről, ahová emberek járnak.

Ha feltámad a gyanú, hogy valahol kísértettevékenység zajlik, először is pontosan meg kell határoznunk annak típusát. Ha kísértetet látunk, az minden helyzetben másképpen viselkedik, ezzel szemben az ismétlődő szellemjelenség esetében mindig ugyanazt a látványt vagy hanghatást tapasztaljuk.
.
A kísértetjárás kialakulása annak köszönhető, hogy a kérdéses szellemi entitás nem tud elszakadni az adott helytől. Nincs tudatában annak, hogy halott, s mivel nem indult meg az alagút végén látható fény felé, nem képes eljutni a szellemi síkokra sem. Továbbra is a számára ismerős helyen tartózkodik, és gyakran feldühödik vagy megdöbben azon, hogy a territoriumába idegenek hatolnak be. A kísérteteknek nincs időérzékük - nem veszik észre, hogy haláluk óta hónapok, évek teltek el.Időnként a kísértet azért nem érzékeli, hogy meghalt, mivel az egész rendkívül gyorsan történt. Különösen igaz ez a régi csatamezőkön ragadt rengeteg testetlen szellemre. A kószáló szellem gyakran azért nem hajlandó továbblépni, mert anyagi értelemben kötődik a lakóhelyéhez. Segítségre van szüksége, hogy továbbinduljon a fény felé, ahol majd angyalok, és más barátságos entitások fogadják; ők fogják támogatni fejlődésében, hogy végre elszakadhasson a Földtől. Emberi részről azonban csak szakavatott segítők részvétele javasolt; tilos olyanoknak próbálkozniuk, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy valójában mi történik.A poltergeist-jelenség

A kopogó szellemek a horrorfilmek kedvelt szereplői, de nem csak a filmszalagon léteznek. Számos, dokumentált poltergeist-jelenségről van tudomásunk. A "poltergeist" német eredetű szó, jelentése: "zajongó szellem", amely meglehetősen találó kifejezés. Egy kopogó szellem jelenléte semmivel sem téveszthető össze, mivel rendkívül zavaró, hangos és idegesítő. Gyakran még tárgyakat is láthatunk mozogni - látszólag mindenféle segítség nélkül. Például előfordulhat, hogy tányérok vágódnak a falhoz, vagy az ablaktáblák maguktól ki-be csapódnak. Az esetek túlnyomó többségében azonban a kopogó szellemek csupán csintalan és idegesítő megnyilvánulások, amelyekben nincs gonoszság vagy ártó szándék.A paranormális jelenségek kutatói éveken keresztül úgy gondolták, hogy a poltergeist-jelenséget nem szellem hozza létre, hanem a házban élő személyek egyikének zaklatott érzelmei vetülnek ki ily módon. Gyakran gyanusítottak gyerekeket és kamaszokat, hogy tudat alatt ők szabadították el az egész kalamajkát. Azonban ma már több kutató is úgy véli, hogy ez az elmélet nem magyarázat.

Forrás: Astronet  

Emberekhez kapcsolódó szellemek

Már lassan mindenki tudja, aki olvasott szellemekről, hogy az Univerzum törvényei szerint a lelkek (szellemek)többféle módon maradhatnak itt. Lehetnek helyhez kötöttek, vándorlók, megszállók, segítségre szoruló jó szándékúak, vagy romlott gonoszok... Viszont lehetnek olyan szellemek is, akik rokonaiknak, barátaiknak, volt párjuknak segítenek a túlvilágról. Ők is lehetnek az itt rekedtek közül, de általában inkább visszajárók.

Az itt rekedt szellemek gyakorta kapcsolódnak rokonokhoz. Vannak az itt maradottak közül olyanok, akiknek tudásából hiányzik a földi lét utáni szabályok ismerete.

Nem engedik megnyugodni szeretett halottjuk szellemét. Amíg ugyanis a szellem nem látja az itt maradottak megnyugvását, addig nem tud eltávozni a túlvilágra. Húzza a lelkét az itt maradottak fájdalma. Lelkiismeret furdalásuk van. 

Nehéz a lelkük, nem tudnak emelkedni a túlvilági létsíkok felé. Amikor néhány hónap, vagy év múlva megnyugodtak az itt maradottak, már késő. A halott szellem nem tud távozni, mert a fénykapuja, ami mindig saját személyre szóló, 48 nappal a halála után bezárult.

Az itt rekedt szellem hozzákötődik az őt marasztaló földi emberhez. Van úgy, hogy a szellem azért nem megy el, mert nem tudja, hogy mi az a fényes alagút, fényes folyosó, ami várja. 

Legnagyobb megdöbbenése még is az öngyilkosoknak van, hiszen Ők maguk akarják a végüket, és leírhatatlan fájdalommal hasít beléjük a tudat, hogy öngyilkosságukat követően is örökké élnek, mivel életet csak Isten adhat, és Ő vehet el. Rádöbbennek, hogy bármikor újra leszületnek, újra abba az élethelyzetbe kerülnek, amiért véget akartak vetni életüknek. Nem kívánnak újra leszületni, de azt a személyt, akire rátapadnak, saját beteg gondolataival itatják.

A meggyilkoltak szellemei is gyakorta itt maradnak. Tudatni kívánják a gyilkosaik kilétét. Nagyon nagy energiákkal bírnak. Gyakran tárgyakat is mozgatnak.

Azok a szellemek, akik emberekhez kapcsolódnak, számukra idegen élő embert is választhatnak, akiket soha addig nem ismertek. Néhány hónap után kiismerik gazdájuk gondolkodását, érzelemvilágát és gyenge pillanataiban elkezdik vezérelni. Átruházzák rá saját érzéseiket, tulajdonságaikat, gondolataikat, szokásaikat, szenvedélyeiket. Az az ember, akivel szellem van, gyakorta meg is jegyzi:

Egy ideje nem vagyok önmagam 

Gyakran előfordul, hogy a személy, akire szellem kapcsolódott, elkezd inni ( mert a szellem inni akar, és általa tud csak), dohányozni, különös, addig nem megszokott dolgokat csinálni.

Volt olyan illető nálam, aki egyik napról a másikra nem vonzódott a másik nem iránt. Maga sem értette mi történt. Évekkel később hallott a szellemek különös erejéről. Kiderült nála, hogy férfi létére egy női szellem kötődött hozzá, és a női szellem férfiakat vonzott be. A szellem elengedését követően az illető élete rendbejött. Ma barátnője van már újra.

Narkotikumok rabjává is gyakorta vállnak a szellemek által vezéreltek. A megszálló szellem elengedésével újra önmagává válhat az ember, ha lelki örömeit, és szellemi gazdagságát is igyekszik lelki és szellemi tanításokkal gazdagítani.

Gyakorta szerencsejátékok rabjai lesznek a szellem által megszállottak. Gyerekeknél megmagyarázhatatlan tanulmányi eredményromlás, kezelhetetlenné válás.

Itt kell elmondanom, hogy vannak olyan szellemszintű emberek, akik rabjaik szenvedélyeiknek. Maguktól olyanok, amilyenek. Őket nem lehet azzal helyrehozni, hogy elengedjük róluk a szellemet, hiszen nem a szellemből, hanem önmagából fakad a gond.

A jel, hogy valószínű szellem okozza a gondot, hogy egy pozitív személyiségű ember jelleme egyszer csak megváltozik. Gyakran a környezet figyel fel erre, de olykor saját maga is felismeri a megszállott. 
Az elmebeteg embernek – tehát nem szellemi megszállottnak – jellemzője, hogy nincs betegség tudata. 

A kapcsolódó szellem mérhető, érzékelhető, olykor látható is. Megfigyelés, hogy házi állataink, a kutya és a macska jól látják a szellemeket és kísérik őket a tekintetükkel, amerre járnak. Gyakorta követik, vonzódnak a szellemekhez. Ezt úgy veszik észre az emberek, hogy a szomszéd kutyusok bátran odaszaladnak hozzájuk. Szellem elengedés után ugyanazok a kutyák soha nem közelednek az illetőhöz többé.

Többen elmondták, hogy kutyájuk mindig előttük járt. Kórházi műtétre kerültek, ezt követően a kutyájuk viszonya teljesen megváltozott. Csak utánuk volt hajlandó kullogni, mert látták a műtét közben, altatáskor rátapadt szellemet. A szellem elengedését követően a kutya újra előtte, a megszokott rendben haladt.

Van, aki szellemileg beteg, és van, akin szellem van. A mai pszichiátria a két fogalom között nem tud különbséget tenni. Sajnos a szellemek által vezérelt embert is úgy kezelik, mint a szellemileg betegeket.

Vannak olyan emberek is, akik szellemileg betegek és szellem is van hozzájuk tapadva. Megvizsgálásukkor megállapítható, hogy a szellem mikor tapadt hozzájuk és az idő óta megváltozott állapotukon lehet segíteni, de az alap problémájukon nem.

Nyugtatókon, antidepresszánsokon, kedélyjavítókon élők és a szenvedélybetegek elfojtják a lelki, szellemi fájdalmaikat, nem hajlandók változtatni érzéseiken, gondolataikon, kapcsolataikon. Ezzel csak időt veszítenek, hiszen semmi nem változik körülöttük, csak az idő megy. Az idő soha nem jön el, az idő csak elmegy. A fájdalom rákényszerít bennünket a változtatásra, döntésre. A fájdalom elfojtása, lefedése fájdalomcsillapítókkal, drogokkal, önbecsapás, sehová nem vezet.

Azok, akik nem foglalkoznak lelkükkel, szellemükkel, lelki betegek és szellemi nyomorékok. Azok, akik lelki és szellemi lényüket is felismerik, dédelgetik, lelki gazdagságban és szellemi boldogságban élnek.

Azok az emberek, akik a lét valóságaival nincsenek tisztában, potenciális áldozatai lehetnek a lelki és szellemvilágnak. Azok, akik ismerik, élvezői. A lelki és szellemi örömök, csodák az emberi teremtmények legmagasabb szintű érzései.

Kellemes mozgás, vagy finom étel milyen jó testi érzést ad. A mozgástalanság elernyedést vagy lemerevedést. Az éhezés testi kínokat. Energiától duzzadók és környezetük élvezik kisugárzásukat. Az energiában szegények enerváltak és környezetük is lehűl, legyengül jelenlétükben.

Egy kedves szó, egy szép táj látványa, állatok gondtalan játéka, egy simogatás érzelmi örömöt ad. A szótlanság, goromba szavak, sivár érzelmek, érzelmi gondokat okoznak.
A jó gondolatok új távlatokat nyitnak. A rossz gondolatok kilátástalan gonoszságokat, irigységeket szülnek.

A szerelem szárnyakat ad, a kezelhetetlen kapcsolatok fojtogatnak. A kapcsolatokat meg lehet próbálni megváltoztatni, de amennyiben csak az egyik oldalról van meg a változtatás igénye, egyedüli megoldás a kapcsolatból való kilépés. 

Forrás: Szellemvilág

Létközben ragadt szellemek

Nem mindegy, hogy az eltávozott lelkek csak szellemek-e vagy kísértetek. Az utóbbinak már a neve is hátborzongató, és nyilvánvaló bennünk a gondolat, hogy nem szeretnénk szeretteinkből kísértetet varázsolni. Pedig sokszor pont az itt maradottak teszik ezt azzal, hogy nem engedik el a szellemet. Kovács Magyar András írása alap és érdekes, habár nem mindennel értünk egyet, de tiszteljük a szerzőt és írását szó szerint idézzük.

Földi életünk befejeztével elhagyja testünket a szellemünk. Néhányszor még megpróbál visszatérni a testbe, de mivel rájön, hogy abba visszabújni már nem lehetséges, a test többé már nem engedelmeskedik, a test körül marad, és figyelmi, mi történik vele.

A szellem később már hosszabb időre is eltávolodik a testétől, végiglátogatja az ismerősöket. Haldokló idős embereknél figyelhető meg, hogy haláluk előtt két nappal már felismerik a hozzájuk érkező azonos szellemszinten lévő rokonokat, ismerősöket. Faluhelyen ismert tény, hogy ilyenkor a kutyák nyüszítenek, az érkező szellemeket látva. Innen tudják a hozzátartozók, hogy bizony eljött az utolsó nap szerettük életében.

A testből kilépő szellemeknek megnyílik a fénykapu a túlvilág felé. Minden szellemnek saját fénykapuja van. Ez a kapu az egyedüli lehetőség, hogy a szellem átléphessen a túlvilágra. A fénykapu vonzó, megnyugtató, kellemes kisugárzásával, utat ajánl a megfáradt szellemnek. Ezt az utat sugallják, segítik kísérő ismerősök szellemei és az angyalok is.

A testét elhagyó szellem, még jó ideig ragaszkodik a földi világhoz, érzelmeivel, (asztrális lényével) hozzátartozóihoz. A szellem, látva a hozzátartozók megnyugvását, tud csak békével megnyugodni és átmenni a túlvilágra. Minderre összesen 48 napja van a szellemnek.

Az a szellem, aki nem képes ez idő alatt megnyugodni, nyughatatlan szellem lesz, és itt marad a földi világban, a létközben. Néhány hónap, vagy év múlva már hiába látja a hozzátartozók megnyugvását, mivel a fényfolyosó bezárult, már nem tud átmenni a túlvilágra. Jellemzője, hogy évek múltával is ugyanolyan korú, mint amikor elhagyta a testét.

A létközben rekedt szellem radiesztéziás módszerekkel megkereshető, megmérhető. Mérhető az energia kisugárzásuk tapintással, gyakorta illatuk is van. Általában ismerős emberekhez szegődnek, de szegődhetnek számukra idegen élő emberekhez is. Egy idő után hozzátapadnak az illetőhöz, hogy rajta keresztül kifejezésre juttassák vágyaikat, Amikor az élő személy meghal, a szellemek az Ő fényfolyosóján nem tudnak vele átmenni a túlvilágra, itt maradnak. Általában ekkor már nem vonzódnak máshoz, így a házban maradnak, vagy egy kedves tárgyban (szekrényben, vázában, műhelyben, irodában).

Ők lesznek a kis értetek (nem volt akkora az értelmük, hogy a rendnek megfelelően tovább menjenek) és kísértetekké válnak.

Halnak a vízben, embernek a Földön, szellemeknek a túlvilágon van a helye. 

Azok a szellemek, akik tudatlanságuknál fogva, vagy ismerőseik érzelmi szálaik által kötve maradtak a Földön, itt rekedt szellemek lesznek.

Vannak olyan emberek, akik szellemi ismereteik alapján felismerik a szellemeket, és elűzik, elriasztják őket. Ez az úgynevezett szelleműzés azonban csak ideig-óráig működik, mert a szellemek egy idő után visszamennek megszokott helyükre, és a fura jelenségek folytatódnak.

Szellemeket a túlvilágra visszasegíteni, csak Táltos és az Ő általa felruházottak tudnak.

Aki megpróbál egyebet, majd rájön az itt leírtak valóságára.

Sokan választanak más utakat, mire saját tapasztalataik és csalódásaik alapján rádöbbennek az egyedüli útra. Nincs más lehetőség, csak az Isten útja. Technikák itt nem működnek.

Az adománnyal felruházott embert, és az általa beavatottakat viszont eredményeik minősítik. A szellemvilággal foglalkozóknál legfontosabb szabály a folyamatos kontroll.

Írta: Kovács Magyar András

Forrás: Szellemvilág 

Eckhart Tolle tanításának központi pillérei

Eckhart Tolle sokak szerint a ma élő legjelentősebb spirituális tanító. Könyvei és tanításai számos kommentárt váltottak ki újságírói és teológiai körökből. Saját bevallása szerint a szerző egy bizonyos vallással sem azonosul, de írásait a spirituális tanítások széles skálája inspirálta.

Eckhart Tolle ismeretközlő irodalmi sikerkönyve "A most hatalma" a jelen pillanatra való tudatosság fontosságát hangsúlyozza olyan módon amit nem szakítanak félbe a múlt és a jelen gondolatai. Eckhart későbbi könyve "Az Új Föld" tovább vizsgálja az emberi ego szerkezetét és hogy ennek működése hogyan vonja el az embereket a világ jelen pillanatának megtapasztalásától. Ez az emberi ego táplálása, hogy a gondolat a belső és külső konfliktus forrása. Csak az egójuk megvizsgálásával kezdhetnek el az emberek azon kívülre látni és hozzájutni a spirituális megvilágosodás érzékéhez vagy a valóság egy új szemléletmódjához.

Eckhart látásmódjában, a jelen a hozzáférés a béke magasabb érzékelésének. Eckhart állítja, hogy a „jelenben levés” tudatosságot idéz elő ami az elmén kívüli, egy tudatosságot, ami segít az ego határainak túllépéseiben. Az ego itt a hamis formával és címkékkel való azonosulást jelenti: test, elme, gondolatok, emlékek, társadalmi szerepek, élettörténet, vélemények, érzelmek, anyagi javak, név, nemzetiség, vallás, rokonszenvek és ellenszenvek, vágyak, félelmek, stb. Ha valaki jelen van, az felismeri magát mint a tértudatosságot amiben a gondolat és az impulzus keletkezik. Ez a személy nem veszíti el magát sem a gondolatban, és az impulzussá sem válik. Jelen lenni a térnek lenni, inkább mint ami történik. Eckhart azt mondja az elme arra való, hogy használjuk mint egy eszközt, de ne engedjük, hogy az elme használja az egyént.

A „fájdalomtest” az érzelmi összetevője az egónak; az elfojtott érzelmek összeadódásával jön létre, a szenvedés a van nem elfogadásától. A „fájdalomtest” mérete személyenként változik, az adott személy múltbeli kondicionáltságára vezethető vissza, rendszerint a korai gyermekkorra.

Eckhart azt mondja hogy az igazi identitásunk alapjául szolgál az én vagyok érzésnek, ami a tudatosság maga. A létezés tudatossága az önmegvalósítás és az igazi boldogság. Eckhart azt állítja mi emberek nagyon fontosak vagyunk, mert azért vagyunk itt, hogy képesek legyünk a világegyetem isteni céljának feltárására.

Eckhart hiszi, hogy mindenki akar dolgokat, amik a jövőt még vágyottabbá teszik mint a jelent. Amíg akarsz valamit, addig keresed hogyan érhetsz el egy bizonyos pontot a jövőben ami a beteljesülést ígéri. Ezért a jelen pillanatot, valamint más embereket a vég eszközévé teszed. Nincs szükséged jövőre vagy jövőbeli életekre ahhoz hogy megtaláld önmagad, és semmit sem kell magadhoz adnod hogy megtaláld önmagadat.

Eckhart tanítja, hogy az Új Testamentum mély spirituális igazságot tartalmaz, ahogy torzításokat is, amik Jézus tanításának félreértelmezéséhez vezetnek. Eckhart tanítása, hogy amikor jelen vagy hozzáférsz a belső tudásodhoz és érzékelni fogod mi igaz és mi az amit hozzáadtak vagy eltorzult.

Eckhart látásmódjában a szeretet akkor jön létre, amikor tudod ki vagy lényegedben és felismered a „másik” önmagadat. Ez az elszigeteltség káprázatának a vége, amit a gondolkodásba vetett túlzott bizalom hozott létre. Ez a tudatosságra váltás sok ember számára nem egy alkalom, hanem egy folyamat, egy fokozatos nem azonosulás a gondolatoktól és érzelmektől a tudatosság létrejöttén keresztül.

Eckhart Tolle tanításának központi pillérei

1. Nem a gondolataid vagyTe a gondolatok mögötti tudatosság vagy. A gondolatok gyakran negatívak és fájdalmasak, vágynak valamire vagy félnek valamitől a jövőben, panaszkodnak valami miatt a jelenben, vagy egy múltbeli dologtól tartanak. Azonban te nem a gondolataid vagy; azokat az ego teremtette. Tudatában lenni a gondolataidnak anélkül hogy magukkal ragadnának az első lépés a szabadsághoz.

2. Csak a jelen pillanat létezik
Ez az ahol az élet van (valójában ez az egyetlen hely, ahol az élet igazából megtalálható). Tudatossá válni a jelen pillanatra továbbá azzal haszonnal is jár, hogy elvonja majd a figyelmedet a (negatív) gondolataidról. Használd az éberség technikákat arra hogy nagyra értékeld ami körül vesz és mindent amit tapasztalsz. Figyelj és hallgass erősen. Adj teljes figyelmet a legapróbb részleteknek.

3. Fogadd el a jelen pillanatot
Az ellenállás a jelen pillanatnak ami a legtöbb problémát okozza az életedben. Habár, az elfogadás nem jelenti hogy nem cselekedhetsz azért, hogy helyrehozd a szituációt amiben vagy. Az a fontos, hogy hagyd abba az ellenállást, hagyd a pillanatot lenni, és minden cselekvés ami a mélyebb tudatosságból fakad jobb mint ami az elutasításból. A legnagyobb része a fájdalomnak egy személy életében annak elutasításából ered, ami van.

4. Figyeld a fájdalomtestet
Kondicionált gondolatminták évei, egyénien és kollektívan, eredményeztek szokásszerű érzelmi reakciókat saját személyiségükkel. A „fájdalom test támadások” alatt teljesen azonossá válunk ezzel a „fájdalom identitással” és reagálunk is rá ami még több fájdalmat okozni magunknak és másoknak. Figyelni a fájdalomtestet tudatosságot eredményez, mivel megengedi az embereknek, hogy különváljanak ettől a tudattalan fájdalommal való azonosulástól.

Eckhart Tolle tanácsai

Maradj teljesen jelen a mostban – az egész életed kitárulkozik itt. A mostban ott a Létezés öröme és a mély béke.

• Légy jelen az elme figyelőjeként.
• Csak figyelj és érezz – ne bírálj semmit.
• Ne kívánd, hogy a jelen pillanat más legyen attól mint már amilyen.
• Tedd szokássá testedet belülről érezni amilyen gyakran csak lehetséges. A test mindig a jelenben van.
• Ne hidd el ezt, próbáld ki!

Forrás: Sewaja

A reinkarnáció bizonyítékai

Előbb-utóbb minden embert elér a halál, a vég. Meghalunk, és többé nem létezünk, mert földi „pályafutásunk” befejeződik. Vagy mégsem? Honnan jövünk, és vajon hová megyünk? Az embert mindig is foglalkoztatta a halál utáni ismeretlen titokzatosság…

Ma már nagyon sokan vannak meggyőződve arról − amit többek között a buddhizmus is tényként kezel −, hogy földi halálunkkal nem ér véget életünk és fejlődésünk. A test ugyan elpusztul, ám a lélek egy másik időben, helyen és testben folytatja küldetését. Lehetséges az újjászületés? Van élet az élet után? Ezek olyan kérdések, melyeket a tudomány évszázadok óta feltesz, a keleti vallások pedig tényként kezelik őket. Van-e egyáltalán igazságalapjuk? Ha alaposan megvizsgálunk egy-egy reinkarnáció-gyanús esetet, rálelünk olyan közvetett bizonyítékokra, amelyek alátámasztják a jelenség létezését.

Újraszületés − újjászületés két különböző dolog

A reinkarnáció ma az egyik leginkább vitatott dolog, ami a megmagyarázatlan jelenségek tárgykörébe tartozik. Rejtélyes mivolta és a halállal kapcsolatos összefüggése nyomán ma sokakat érdekel a kérdés: Mi lesz velünk halálunk után? Létezik-e a lélekvándorlás? Legelőször is tisztázni kell egy alapvető félreértést. Sokan azt hiszik, van újraszületés. Ez tévedés. Újraszületés nincs. Újjászületés van! Mi a kettő között a különbség? Az újraszületés azt feltételezi, hogy én XY (akinek most hiszem magam) valamikor újra meg fogok születni. Ugyanezzel a személyiséggel, ugyanezzel a tudattal, ugyanilyen tulajdonságokkal, ugyanezzel az egóval.

Nem nehéz értelmezni, csak meg kell tanulni. Az újjászületés ezzel szemben azt mondja, hogy ÉN (AKI, azt hiszi, hogy ő XY) új testben, új személyiséggel, új tudattal, új tulajdonságokkal és új egóval újra meg fogok születni. Ha meghalsz, jelenlegi szerepednek egyszer és mindenkorra vége, soha nem fog újraszületni, egyszeri és megismételhetetlen, azonban mégsem semmisül meg. A reinkarnáció az ismétlődő születés és halál folyamata, amely során a lélek életről életre, egyik testből a másikba vándorol, egyszer emberi, másszor pedig állati, vagy növényi létformát elfogadva.

Most pedig térjünk át a bizonyítás szintjére

ReinkarnációA reinkarnációt és az abban hívőket gyakran éri az a támadás, hogy a lélekvándorlás nem létezhet, mert nincs rá megfelelő bizonyíték. És, mint tudjuk, sokan úgy gondolják, hogy amit nem lehet bizonyítani, az nem is létezik. A materializmusba kapaszkodó, tévhitben élő “vaskalapos” tudósok többsége vélekedik erről így, mellőzve azon emberek elbeszéléseit, akik meg vannak győződve arról, hogy az ő lelkük már egy vagy több vándorláson ment keresztül.

Bizonyíték. Ez a szó rendkívül szubjektív, ugyanis vannak, akik csak azt tekintik bizonyítéknak, amely közvetlenül bizonyítja a feltételezést, és vannak, akik a közvetett bizonyítékot is hitelesnek tekintik. Ha bepillantunk a modern fizika, kémia és csillagászat legújabb kutatási területeire, azt tapasztaljuk, hogy nem egy hipotézist közvetett módon bizonyítanak, mivel a technika jelenlegi állása szerint még nem rendelkeznek olyan műszerekkel, melyek közvetlenül mérik a bizonyítani kívánt feltételezést. Ezért olyan módszerekhez folyamodnak, hogy több különböző mérési megfigyelésből következtetik ki a tapasztalati tézist, mely mindaddig fennáll, míg fel nem bukkan egy antitézis. A matematika pedig használja az indirekt bizonyítást, ami azt jelenti, hogy tételezzük fel az ellenkezőjét, s amennyiben az nem nyer bizonyítást, úgy az előző állítás az igaz. A reinkarnáció sem holmi légből kapott gondolat, vagy pusztán feltételezés.

Most lássunk 14 olyan közvetett bizonyítékot, ami alátámasztja a lélekvándorlás létezését

Akik közvetlen bizonyítékokra várnak, azokkal közlöm, hogy hiába türelmesek, mert egyszerűen azok beszerzése ilyen jelenség esetébe − természeti törvényszerűségek miatt − szinte lehetetlen feladat. A következő tények színes világa és különbözősége eléggé mélyen alátámasztja a reinkarnációról alkotott hiteles képünket és filozófiánkat. Lássuk hát…

Komoly, szavahihető emberekben, akiket a klinikai halál állapotából hoztak vissza, hirtelen emlékek merültek fel korábbi életeikből. Korábbi életére tehát számos ember emlékszik, ám némelyek csupán álomnak vagy képzelgésnek hiszik az ilyesmit. Aztán ott vannak az ún. regressziós hipnózisban történő visszavezetések is,amelyek többségét szakértők magnó-, illetve videofelvételen őrzik. Ezek a felvételek tehát szintén az előző életekről tanúskodnak, hiszen a mély, álomszerű hipnózisban lévő páciens hangosan számol be múltbéli események átéléséről. A vele a múltban történt cselekmények és események sorát a hipnózis során a jelenben megélt valóságként beszéli el, úgy írja le, mintha az most zajlana.

A fent említett két emlékezési lehetőségen kívül azonban még több is létezik. Az előző karmákra gondolás és emlékezés metódusai fellelhetők mély, meditatív állapotban is, vagyis külső segítség nélkül, ám ekkor félig-meddig öntudatlan állapotban tapasztalhatjuk meg a múltbéli történéseket. A meditatív elmélyülés állapota során érzékelt előző életek sokasága bukkanhat fel. E három módszer tehát lehetőséget ad arra vonatkozóan, hogy bepillanthassunk a múlt sötét, ám el nem veszett varázslatos titkaiba.

Karma

Az emberi agy nem csak száraz múltbéli történésekre képes visszaemlékezni, hanem pusztán jelen időben képessé válhat arra, hogy a múlt egyes karmáiban szereplő helyeket, tájakat ismerjen fel. Az ún. deja-vu érzés, illetve élmények („már láttam”) során előtörhetnek olyan emlékek, amelyek azt a különös megérzést keltik, hogy az adott helyszín, épület vagy környezet korábbi életek ismerős tényezője volt. Ilyen esetekben az ember felismer egy addig sohasem látott helyet, tökéletesen tájékozódik ott, mintha meghitt, ismerős tájon járna. Nem véletlenül. A reinkarnáció egyik alapvető ékköveként ismert deja-vu érzés jelentős bizonyító erővel bír, mert az alany kvázi elég nagy pontossággal határolja be és azonosítja a szűkebb értelemben vett környezet valamely fizikai elemét.

Az ötödik megállapítás a kisgyermekek szerepét emeli ki. Nyolc éves kor alatt lévő kisgyermekek sokszor más szülőkről, ismeretlen tájakról, helyekről és szituációkról beszélnek. Különös és érthetetlen dallamokat énekelnek, esetenként nem érthető, idegen nyelven beszélnek. E szakasz korai stádiuma hihetetlen módon még őrzik az előző életből fakadó emlékeket, és bár foszlányokban vagy részleges képeket közvetítve jelennek meg ezek, tökéletesen rávilágítanak arra a felismerésre, hogy ezek az emlékek kizárólag előző életekből származhatnak.

Mások a reinkarnáció bizonyításakor beérik az álmok során szerzett élményekkel, és bár ezek nem a legmegfelelőbb pozíciók, megállapíthatjuk, hogy meghatározott személyeket és helyeket írnak le.

Ide tartozik a jóslás képessége is. Különböző személyeknek az előrejelzése, megjövendölése, akik magukról meghatározott dolgokat állítanak. Olyan jóslatok ezek, amelyek az előző, illetve a következő inkarnációt prognosztizálják. De ott vannak a különböző fizikai utalások is. Bizonyos testi jegyek, például anyajegyek egy korábbi életben történt szenvedésre, vagy a későbbiek során bekövetkezett halál körülményeire utalhatnak. De a leggyakrabban egészen máshonnan szerzünk tudomást előző életünkről. Sokszor hobbikból, kedvelt úti célokból, szeretett zenékből, indokolatlan félelemből, vagy egy előző élet tudat alatti emlékeiből következtethetünk meghatározott helyekre, időkre, ahol, és amikor egy illető élhetett. A jelen viselkedési mechanizmusainak többsége tehát a múltban gyökerező hatást kapott, ily módon vetül ki mostani életszakaszunkra. A következő tényező is főleg ezt a magatartási kompozíciót tartalmazza.

A fóbiák − a különféle dolgoktól, helyzetektől, körülményektől való beteges iszonyodások − is sokszor az előző életek feldolgozatlan problémáira vezethetők vissza. A visszatérő negatív motívumok jó része is az előző karmát képezi, nem maradhatnak ki tiszta elemek. De furcsa módon nem csak mi magunk foghatunk hozzá a rejtély megoldásához. Segítségül hívhatunk néhány médiumi képességekkel megáldott személyt. Az ún. látó emberek gyakran például az aurából is megállapíthatják a korábbi inkarnációkat. Ez rizikós dolog, de képet adhat a további emlékek felelevenítésére. Spirituális kijelentések, kinyilatkoztatások, amelyek a túlvilágról származnak, néha szintén megerősítik a korábbi inkarnációkat. A reinkarnáció igazolása az inkarnációs emlékek helyeinek esetleges tárgyi bizonyítékainak a felkutatása, melynek eredményeképpen az adott személy felismeri emlékeinek realitását a környezetben. De gyakran hipnózis alkalmával is előfordultak különös dolgok, például bizonyos emberek hipnózis alatt, idegen, soha nem tanult nyelven beszéltek. Ezekre mind-mind volt már példa a világban…

A reinkarnáció és a karma tana egyszerre magyarázata és igazolása világunk nyomorúságának és örömteliségének. Istenben nincs helye a gonosznak, egyedül önmagunk vagyunk felelősek a sorsunk alakulásáért. Keresztény környezetben nőttünk fel, és azt gondoljuk, csak egy életünk van. Ha valamiről még sohasem hallottunk, attól még létezhet. S amikor egyszer csak a többszöri újjászületés lehetséges voltáról értesülünk, akkor kézzelfogható bizonyítékokat követelünk. A többszöri újjászületés elfogadásának akadályát nem a konkrét bizonyítékok hiánya jelenti, hanem korlátozott életszemléletünk és a tagadáshoz való ragaszkodás. Legszembetűnőbb példa erre a kisgyermek „dackorszaka”: Szereted a krumplifőzeléket? Hiszel a reinkarnációban? Nem! Nem! Kóstoltad már? Meggyőződtél róla, hogy nincs? Nem, de tudom, hogy az rossz ízű. Nem, de tudom, hogy nincs.

A buddhisták hisznek a lélek újjászületésében, halhatatlanságában. A lélek elpusztíthatatlan, így a fizikai test halála után sem szűnik meg létezni. De a reinkarnáció létezésének realitását csak akkor ismerjük majd fel igazán, amikor egyre inkább azt érezzük, hogy a lelkünk súlyát kitevő 21 gramm hirtelen emelkedni kezd, és…

Forrás: Látogatók

Ábrahám - a határtalan intelligencia tanításai

Létezik egy Abraham elnevezésű csodálatos tanítókból álló csoport a nem-fizikai dimenziókban, mely határtalan intelligenciáján keresztül osztja meg az emberiséggel az Univerzum működésének törvényeit. Abraham csodálatos információkkal és útmutatásokkal szolgál mindennapi valóságunk megteremetéséhez, hogy a tudatosság emelkedésével az emberiség megtanulja alkalmazni az Univerzum működésével összhangban álló tudatos teremtést, az egyetemes jólét, boldog mindennapjainak megteremtése érdekében.

Abraham magasabb dimenzióból beszél hozzánk, és jól érthetően magyarázza el, hogy miképpen tudjuk vágyaink szerint, vagy éppen ellenkezőleg alakítani valóságunkat. Az Abraham által átadott információk egy teljesen új világnézetet nyitnak meg számunkra, mellyel egy sokkal pozitívabb nézőpontból szemlélhetjük valóságunkat, és az abban lezajló események sorozatát. Minden ember rendelkezik azzal a képességgel, melyet teremtésnek hívnak, és bármilyen furcsán is hangzik, az emberek maguk teremtik meg a kellemes és a kellemetlen tapasztalataikat egyaránt. Miután megtudjuk, hogy a Vonzás Törvénye hogyan is működik, lehetőségünk adódik sokkal tudatosabban megteremteni tapasztalatainkat. Ennek tanítása pedig Abraham szeretetteli üzenetein keresztül most elérkezik hozzánk.

Tanítások a nem fizikai dimenziókból

Abraham egy fejlett tanárokból álló csoport, akik Esther fizikai testén keresztül mondják el nem-fizikai perspektívájukat. A mi felfogóképességi szintünkön beszélnek az ő jelen pillanatukból a mi mostunkba, egy sor szeretetteli, figyelemre méltó, ragyogóan egyszerű, nyomtatott anyagban, videókban és hanganyagokban teljes önmagunk ön-felemeléséhez.

Ábrahám tanításai a Vonzás Törvényéről.

 
Ez egy kivonat Abraham-Hicks üzeneteiből 1986-tól.

Fizikai megjelenése vagy annak, ami nem fizikai

Minden-Ami-Van, vagy Isten, nem tekinthető megváltoztatatlannak és Rád vár hogy megértsd. Te irányítod a gondolatot, hogy itt rátalálj: még több érzésre, ami neked jó, még többet abból, ami újdonság és pompásan felemelő. (Lényegében Te hozod Földre a mennyországot.)

Azért vagy itt ebben a testben, mert úgy döntöttél, hogy itt legyél.

Lehetőséget szerettél volna kapni arra, hogy felfedezhesd ezt a különleges különbséget időben és térben, és nagyszerű előrelátással azért jöttél, hogy más öröm-kereső lényekkel együtt teremts, hogy finomhangoljátok az előre megfontolt gondolatot. (A mit, hol, mikor és kivel szintén a te választásod.)

Az életed alapja a Szabadság; az életed célja az öröm.

Szabadon választhatod az Örömödhöz vezető Új sugárutak felfedezését. Az Örömödben növekedni fogsz; és a növekedésben hozzáteszel a Minden-Ami-Van növekedéséhez. (Mindazonáltal szabadon választhatod a köteléket és a fájdalmat is... de bármi, amit választunk, csak azért van, mert úgy hisszük, hogy az majd segít jobban érezni magunkat.)

Teremtő vagy; minden egyes gondolatoddal teremtesz.

Gyakran alapból teremtesz, mivel azt kapod, amire a figyelmed fordítod – akarva-akaratlanul –, de az érzés alapján tudod, hogy azt kapod-e meg, amit akarsz, vagy azt amit nem. (Mire összpontosítod a figyelmed?)

Bármi, amit el tudsz képzelni, az a tiéd, azzá válsz, azt teszed, vagy tied lesz.

Amint megkérded magadtól, hogy miért akarod azt, a vágy lényege aktiválódik, és az Univerzum elkezdi elhozni számodra. Minél intenzívebbek a pozitív érzéseid, annál gyorsabban érkezik meg hozzád, amit vágysz. (Ugyanolyan könnyű egy kastélyt megteremteni, mint egy gombot.)

Teremtéseidet akkor választod, amikor a gondolataidat (választod).

A szerető Belső Lényed, érzés formájában mutatja Neked az utat. Akart vagy nem-akart gondolatiddal foglalkozva, akart vagy nem akart érzést fogsz érezni. Dönts úgy, hogy megváltoztatod a gondolatot, és akkor megváltoztattad az érzést és a teremtést. (Minden nap hozz több döntést!)

Az Univerzum imád téged; mivel ismeri szándékaidat.

Nagyszerű szándékokkal érkeztél a földre, és az Univerzum állandóan a kiválasztott utadon vezet téged. Amikor jól érzed magad, abban a pillanatban többet engedsz be a tágabb látásmódodból. (egy lélek megtestesítője vagy).

Engedd el magad a természetes Jólétedbe. Minden rendben van. (Valóban így van!).

Folyamatosan áramlik az életedbe, az amit sokra tartasz. Amikor több olyan dologra találsz, amit nagyra értékelsz, akkor ez az állapotot még több utat nyit meg, hogy még több dolgot nagyra értékelj. (Ahogy gondolkodsz, úgy vibrálsz. Amint vibrálsz, úgy vonzol.)

Örömöd egyedülálló útján gondolkodásmódod alakítója Te vagy.

Senki sem befolyásolhatja, hogy mire irányítod gondolataidat. Nincsenek határok örömteli utazásaid megtapasztalásához. A boldogságod felé vezető úton fel fogod fedezni mindazt, ami lennél, amit tennél, vagy amit birtokolni szeretnél. (Másokat engedni saját tapasztalásaikban, segít előmozdítani a tiédet.)

Az örömödre irányuló összpontosításod melléktermékei: a cselekedetek, és az a pénz, amit rá fogsz fordítani.

A szándékosan örömteli utadon cselekedeteid ösztönözve lesznek, az erőforrásaid bőségesek lesznek és egyébként az érzéseidből fogod tudni, hogy az életed értelmét valósítod-e meg. (Legtöbben visszafele tapasztalják ezt: emiatt éreznek egy kis örömöt cselekedeteikben vagy javaikban.)

Betegség vagy fájdalom nélkül is elhagyhatod a testedet.

Nem szükséges a távozás miatt kifogásként bevonzani betegséget vagy fájdalmat. Természetes állapotod a megérkezés, az ittlét és a távozás az egészség és a Jó-lét. (Szabadon dönthetsz másképpen is.)

Nem tudsz meghalni; Örökéletű vagy.

Áldott állapotban dönthetsz úgy, hogy lazítasz és visszaengeded saját gyengéd énedet a tiszta, pozitív Energia Nem-fizikai állapotába. Természetes állapotod az örökkévalóság. (Érezd magad jól mindezzel. Emelkedj fel! Ezt nem lehet félreérteni.)

U.i: Nem szükséges egy másik embernek is megérteni az Univerzum Törvényeit, vagy azokat a folyamatokat, amiket itt ajánlunk azzal a céllal, hogy csodálatos, boldog, és eredményes Életed legyen, mivel te vonzod a tapasztalásodat. Csak Te.

Forrás: Melinda Világa

Ábrahám bölcsességei: személyes energiánk irányítására a mindennapi életben 2.

Abraham csodálatos információkkal és útmutatásokkal szolgál mindennapi valóságunk megteremetéséhez, hogy a tudatosság emelkedésével az emberiség megtanulja alkalmazni az Univerzum működésével összhangban álló tudatos teremtést, az egyetemes jólét, boldog mindennapjainak megteremtése érdekében.

1

Ha eljutsz oda, ahol lenni szeretnél, akkor mit számít az, hogy gyorsan, vagy lassan jutottál a célhoz? Vagy számít-e, hogy fájdalmas volt azelőtt, mielőtt minden nagyon jó lett? Nem épp ez a szabad választás lényege? Te választasz.

2

Azt hiszed, hogy a cél odaát van, mi viszont azt mondjuk, hogy a cél az itteni út; a cél az az öröm, amit aközben tapasztalhatsz meg ebben a világban, miközben az utadon vagy, amely odaátra vezet.

3

Valójában mind egyéni lények vagytok, különleges képességekkel és jó lenne, ha a tanárok időt, a szülők pedig figyelmet és gyakorlottságot szentelnének annak, hogy a gyerekeket valóban olyan egyéni, különleges lényeknek lássák, mint amilyenek valójában. Ahelyett, hogy megpróbálják őket kategóriába sorolni, értékeljék azt a különleges belső értékben rejlő lehetőséget, amit minden egyes gyermek kínál az ellentétek és sokféleség tengerében, amiből minden teremtés származik.

4

Akárcsak a vadak, te is a saját függetlenségedre vágysz. Szabadságot akarsz. Szabadságot a negatív érzelmektől. Szabadságot attól, hogy valaki megmondja neked, mit csinálj. Akár tisztában vagy ezzel, akár nem – amire Ti mindannyian vágytok, az a jó érzésekkel teli élet / jól-érzés állapota.

5

A vágyad magjában minden létfontosságú dolog megvan, amiből kibontakozhat és beteljesülhet. A Vonzás Törvénye az a motor, ami elvégzi a munkát. Neked csupán az a dolgod, hogy termékeny talajt biztosíts a számára, hogy növekedni tudjon.

6

A legtöbb ember abból indul ki, hogy a jó nem természetes; a jót követelni kell, és befolyásolni, vagy összehangolni a dolgokat, hogy elérjük azt. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy a jó igenis természetes! Kérni kell és számítani rá - a Jó az egyetlen áramlás.

7

Eleve elrendeltetett, hogy örömteli, kiterjedő tapasztalataid legyenek. Hogy ezt miként csinálod, az már a te dolgod. Minden más választás a fizikai formátumodra vonatkozik. Jelenleg is minden a teremtődés folyamatában van. Nincs olyan teremtmény, ami elérte volna a végső állapotát.

8

Az Univerzum nem tesz különbséget aszerint, hogy a helyes, vagy a nem helyes dolgot kéred-e. Azért van jelen, hogy minden kívánságodat teljesítse. Neked annyi a dolgod, hogy ráhangolódj a vágyaid rezgésére, és az Univerzum megadja neked.

9

Az Univerzum nem tudja és nem is kíváncsi arra, hogy a rezgésed az éppen megélt tapasztalatodról szól, vagy valamiről, amit elképzelsz. Az Univerzum mindkét esetet elfogadja, mint a vonzásod irányultságát és teljesíti

10

Ha kérsz, megkapod, kivétel nélkül minden egyes alkalommal. Szeretett, áldott lények vagyok, akik jót érdemelnek. Először azonban önmagadat kell meggyőznöd / önmagadban kell hinned, hogy képes legyél a jót beengedni.

11

Az emberek gyakran mondják, hogy az „Öröm maga az út”, de ritkán értik, hogy ez miről is szól. Itt vagy ebben a fókuszált tér-idő valóságban célokkal és szándékokkal, amelyek feltámadnak benned, és ahogy beazonosítasz egy vágyat, azt önmagadon keresztül szó szerint életre hívod. A lényeg, tehát, hogy önmagadon keresztül életre hívj valamit, nem pedig bárminek a teljesítése.

12

Ha a ’mi lenne ha...’ játékot játszod, azokat a dolgokat keresd, amelyektől jobban érzed magad. Soha nem létezik olyan helyzet, amiből ne lenne kiút. Csak megszokásból a legtöbb ember a kilátástalanságot választja, amíg olyan helyzetbe nem kerülnek, ahol úgy tűnik, hogy nincs több választási lehetőség. Ha azonban szándékosan keresed a jólét, a gyarapodás, a siker és boldogság bizonyítékait, akkor átállítod a belső rezgésedet ezekre a dolgokra. Ezután pedig a jó érzést okozó tapasztalatok jellemzik majd az életedet.

13

Ne vessz el a diagnózisban, a gyógyszerekben, vagy a statisztikákban, amit valaki más állított fel neked. Ha nem érzed jól magad, az azért van, mert nem úgy gondolkozol, ami megengedné az Energia szabad áramlását. Olyan nagyon meg tudsz haragudni valakire, akit igazán szeretsz, hogy minden izmod görcsbe rándul. Aztán azt kérdezed, ’miért érzi így magát a testem?’ Mi pedig azt mondjuk, hogy azért, mert belementél egy vibrációs kötélhúzásba... A saját lelki és érzelmi állapotodon kívül sehonnan ne várj választ arra, hogy mit és miért érzel a testedben. Ez minden esetben kizárólag csak rezgés. Ha pedig erre rájössz, akkor többé nem számít, hogy milyen diagnózist kaptál. Nem számít, mert ez csak átmeneti állapot.

14

Ha az ember rájönne arra, hogy „amit teremtek, annak semmi köze nincs ahhoz, amit mások teremtenek”, akkor nem félne annyira attól, amit mások csinálnak.

15

Minden egyes alkotórész, amiből összeáll az élettapasztalatod, a Vonzás törvényének a válasza volt a gondolataidra és azokra a történetekre, amiket az életedről mesélsz; a pénzedről, a pénzügyi tartalékaidról, a tested egészségéről, a tisztaságról, rugalmasságról, méretről és alakról; a munkahelyi környezetről, arról, ahogy mások hozzád viszonyulnak, a munkáddal való elégedettségről, az elismerésekről, és nem utolsó sorban arról, hogy mennyire vagy elégedett az élettapasztalatoddal. Minden azért történik, mert ezt a történetet meséled.

16

A legjobb, amit a szeretteidért tehetsz, hogy boldog vagy. A legrosszabb pedig, amit bárkiért tehetsz, hogy boldogtalan vagy, majd pedig arra kéred őket, hogy próbáljanak ezen változtatni, miközben nincs semmi, amit valaki más tehetne helyetted a boldogságodért. Ha az az elsőszámú célod, hogy harmóniában rezegj azzal, aki valójában vagy, akkor soha nem tehetsz olyasmit, amitől más boldogtalan lesz.

17

Készíts egy listát a pozitív dolgokról. Készíts egy listát azokról, amit szeretsz – és soha ne panaszkodj semmi miatt. Ha pedig a fényesen ragyogó és jó érzést okozó dolgokat arra használod, hogy rajtuk keresztül annak szenteled a figyelmedet és azzá válsz, aki vagy, akkor ráhangolódsz arra, aki vagy és az egész világ átalakul a szemeid előtt. Nem az a dolgod, hogy mások világát megváltoztasd, hanem a sajátodat átalakítsd. Az (élet) élvezet(ének) az állapota tiszta kapcsolat a Forrással, ahol nem létezik a hiány érzése.

18

Ahogy befogadsz valamit, világra hozol egy gondolatot, ez a gondolat pedig innentől kezdve maga is gondolkodik. Most, hogy már létezik, hogy már megteremtetett, és összpontosult, elkezdett rezegni. A Vonzás törvénye által most körülveszik azok a gondolatok, amelyeknek a rezgése hasonló az övéhez. Így azonnal elkezd növekedni.

19

Ha valaminek a hiánya panasszal tölt el, akkor olyan rezgést teremtesz, amin keresztül csak még több panaszos gondolathoz jutsz. Ha viszont szándékosan elkezdesz egy új történetet mesélni, azzal új gondolati mintát hozol létre, ami új vonzási irányulást ad a jelenedből, a múltadra vonatkozóan, a jövőd felé. Már maga a pozitív nézetre való egyszerű törekvés új vibrációs tónust állít be, amely azonnal megkezdi a számodra kedvező gondolatok, emberek, körülmények és dolgok vonzását.

Forrás: Sewaja

A lélek hívása

A teremtés tüzéből szikrák röppennek minden irányba. A szikra valójában nem különbözik a tűztől, nincs elválasztva tőle, mint ahogy a lélek sem más, mint az üres tér, amelyből létrejött. Mivel azonban a lélek szubtilis forma, különválasztva érzi magát.

A lélek természete

A lélek a halhatatlan tudat összesűrűsödése és kikristá­lyosodása egy olyan dimenzióból, amely megelőzi a rela­tív teret és időt. Ürességből, tudatosságból és szeretet­ből áll. Ezek nem különálló, egymástól eltérő minőségek, inkább egyetlen íz különféle árnyalatai.

A modern szóhasználatban és nyelvekben a léleknek sok neve van. Az angol soul ('lélek') szó egyik homonimájának jelentése: 'egyetlen' vagy 'nem más'. Jelentheti ugyanakkor a Napot is, csillagunkat, amely az élet forrá­sa. A halhatatlan én, a magasabb én, a lényegi én és a valódi én is a lélek nevei.

A szanszkritban is sok név van a lélekre: a dzsíva olyan lélek, amely az ego csapdájába esett. Amikor feléb­red ez a lélek, ázsívan-mukta vagyis 'felszabadult lélek' a neve. Miután megszilárdult a tiszta állapotában, a felébredt lelket átmannak, halhatatlan Önmagunknak nevezzük. Az átman elindul a Brahman, az univerzum for­rásának keresésére.

Felébredése után Ramana Maharishi, a nagy indiai misztikus elindult, hogy megtalálja szeretett hegyét, az Arunácsalát. Jézus Isteni Atyja keresésére indult. Elő­ször az ego visszatér a lélekhez, aztán a lélek visszatér a forráshoz. Ezek a felébredés természetes szakaszai.

A lélek felébredése az élet célja. A lélek felébred azo­nosulásából a formával, és visszatér az Istennel való egy­séghez.

A lélek azáltal inkarnálódik, hogy azonosul saját sű­rűbb formáival. A lélek összesűrűsödött üresség. Egyre sűrűbb és sűrűbb formákat hoz létre magában. Az egó-val való azonosulás a lélek tükröződése. Úgy hívja ma­gát, hogy „én".

Az „én" a lélekből merül fel gondolatként, a lélek pe­dig Isten „én"-gondolata. Mivel mindez a visszatükröző tudat tükrei között történik, a tudatszintek vég nélkül tükrözik egymást.

A lélek története

A lélek újra meg újra inkarnálódik ego formájában, ke­resve a haza vezető utat, miközben ide-oda löki múltbeli karmájának tehetetlenségi nyomatéka: a vágy és a féle­lem hullámai. A szenvedő ego, amely életről életre ku­tatja a boldogságot, önmagán kívül keresi a beteljesedést. Az egóval azonosult lélek előbb-utóbb megérzi, hogy a világ megsebzi, meghallja a szív hívását, és haza­tér. Rájön, hogy az egyetlen haza vezető utat befelé fordulva lehet megtalálni.

Egy ego életének bármely pillanatában megjelenhet a mélyebb szintek hívása. Valójában ez a hívás mindig jelen van. Mindenkit hív, de csak kevesen hallják meg, és még kevesebben reagálnak rá. Azok közül pedig, akik reagálnak rá, még kevesebben készek mindent feltenni erre.

Ahhoz, hogy mindenedet feltedd erre a hívásra, az kell, hogy fontoskodó valakiből visszamenj senkibe. Ez az is­teni személy megnyilvánulásának misztériuma. A sze­mélyes, egyedi személyiség visszatér forrásának egységébe. Ekkor az egyéni személyiség prizmaként működik, amelyen átragyog a tudatos szeretet. Ami egykor az ego problémája volt, arról most kiderül, hogy a lélek kifejeződése.

Felismerni önmagadat, mint az eredeti ürességet – ez a legnagyobb kegyelem ajándéka egy emberi életben. Az egység felismeréséhez való visszatérés az emberi le­hetőségek e szakaszának beteljesedése.

A sérülés szerepe

Az ego védekezésének erőssége miatt a legtöbb ember nem hallja meg a hívást, amíg nagy sérülést vagy teljes elidegenedést nem él át.

A legtöbben elég nagy kudarcot kell, hogy valljanak, vagy elég nagy sikert kell, hogy elérjenek ahhoz, hogy rá­jöjjenek: a beteljesedést sosem fogják megtalálni a lát­szatvilág szintjén. Ütni-vágni kell minket a karmikus tenger hullámainak ahhoz, hogy menedéket és tartós bé­két akarjunk keresni. Eleget át kell látnunk a világ ha­zugságaiból ahhoz, hogy éhezzünk az igazságra. Meg kell látnunk, milyen értelmetlen a dolgok értelmét keresni.

Ez a spirituális érettség. Tanítóm, Papaji azt mondta, hogy számtalan előző élet által összegyűjtött egész hegynyi érdem kell ahhoz, hogy elég szerencsések legyünk, és meghalljuk az igazságot, s képesek legyünk tudatosan reagálni rá. A múltban a legtöbb ember, aki elérte az érettségnek ezt a szintjét, nem élhette át az igazság meghallásának üdvösségét. Ehelyett a vallások és szekták csapdájába esett, amelyek az igazságból koncepciókat gyártottak, összekeverve babonákkal, hiedelmekkel, parancsolatokkal és bűntudattal, hogy kézben tartsák a nyájat.

Ha nincs vallás, nincsenek szabályok és nincs ösvény, ez a legrövidebb utat kínálja a lényeghez. Ez a legrövi­debb út azonban nem csak futó kaland. Ritka, mivel sok­-sok fájdalmat kell átélniük az emberi lényeknek, amint találkoznak a félelem és a kételyek kapuőrzőivel. Nagyon kevesen elég érettek ahhoz, hogy felismerjék: ha készek kibírni azt, ami itt és most van, és ha szembenéznek a test halálától való félelemmel, akkor mérhetetlen, igazi beteljesedésre találnak.

Talán a környezet egyre erősödő jelei, amelyek azt ad­ják tudtunkra, hogy az élet haldoklik a Föld nevű boly­gón, meg fogják adni azt a titkos kezdő lökést, amely ki­nyitja a rádöbbenés zsilipjét az egész emberi népesség számára. Ki tudja? Bárhogy is lesz, az biztos, hogy egyszerű emberi lények, akik nem avatárának vagy szentnek születtek, most szembetalálkoznak a felébredés lehetősé­gével, hogy kövessék a lélek hívását, és ráébredjenek az emberi léthelyzet legmélyebb, legalapvetőbb igazságára: arra, hogy a lényük határtalan, halhatatlan tudatosság, amely tudatában van önmagának.”

Forrás: Sewaja

Az Amenti Csarnok termei - Thoth beavatása

Az Amenti termei a föld rejtett zugai között sajátos jelleggel bírnak, mivel ezek nem a szokványos anyag rezgési szintjén találhatók, hanem egy olyan térben, amely minden más tértől különáll. Közvetlen kapcsolatban állnak a Yarkina (a Logosz) pozitív és negatív sarkaival. A földön körülbelül a régi Atlantisz alatt találhatók, de ha valaki be szeretne lépni a termekbe először ki kell lépnie ebből a térből.

Különböző helyek vannak, ahol ezt a műveletet véghez lehet vinni, így pl.: -kénforrások, Oklahoma; -Shasta hegység, Kalifornia; -Mictolan, Dél-Amerika; -Shamballa, Góbi sivatag, Tibet; -Nagy Piramis Egyiptom; -Fekete-erdő, Németország; -Benares, India; -Atlasz hegység, Afrika.

A legtávolabbi időszak az első ciklus, amely az elmúlt tér-időben fellelhető, és ez a sajátos periódus azután következett be, hogy a sötétség kötőereje az emberre szállt, és az anyagi világhoz láncolta. Az akkori idők mesterei vagy a Fény Gyermekei testüket az elsődleges anyagból készítették és megtöltötték élettel. Annak ellenére, hogy ezek a testek az alakuló ember fajtestéhez voltak hasonlóak, mégis különböztek az embertől abban, hogy olyan érzékszervekkel rendelkeztek, melyeket csak kettős tudatossággal lehetett használni; egy olyan tudatosság ez, mely egy időben női és férfi tulajdonságokat mutat (androgen). Nem voltak a rosszhoz és az emberi zavarodottsághoz kötve, és ezért szabadon cselekedhettek azokat a dolgokat, melyeket az emberek nem tudtak végbevinni. Míg Thoth fizikai teste minden ötven évben megújhodásra szorult, addig az elsődleges anyagból való testnek száz évente csupán egyszer volt szüksége erre. Amikor bolygónkra érkeztek, az első földi ciklusban építették a Fény Gyermekei az Amenti termeit. Az uralmuk alá tartozó erőkkel elhajlították a teret, és megépítették Amenti csarnokait, melyeket a földhöz kapcsoltak. A dimenzionális védfalak megóvták a betolakodóktól, és csak azok számára voltak átjárhatók, akik a legmagasabban fejlett tudatossággal rendelkeztek. A nagy tér más terekre és közvetlen erőközpontokra van osztva, melyek a Yarkinából származnak. A földben (föld alatt) harminckét Fény Gyermeke töltötte a szolgálatát. A termekben egy ”Élet erőt” vagy szellemi központot helyeztek el.

Ebben folyik bele a Föld szelleméből (Vulkánusz – az Élet Virága) az Életáram, amely a bolygó életerejét látja el. Amikor a földön egy tárgy szétbomlásra kerül, az abból felszabaduló szellem az Élet Virágához kerül az Amentiben, hogy szükség szerint megidézhető legyen. A föld számára olyan ez a pont, mint amilyen az emberi test számára a gyomorszáj (solar plexus). A Fény Gyermekeinek trónjai oly módon voltak elhelyezve, hogy a szellem örvénylése teljes egészében érte őket, így mihelyt energiájuk csökkenni kezdett, az utánpótlás azonnal biztosítva volt. Az Élet Virága alá helyezett test nem a sugárzásban fürdik, és nincs szüksége a forrás életét magára irányítani. Az egyensúly teljes egészében megmarad, amikor a tudat távol van, még akkor is, ha évszázadokról van szó. Az ott található életerő olyan hatalmas, hogy az a test, amelyik száz évig tartózkodik alatta, ezer évig képes fenntartani magát megújhodás nélkül. Ezért tíz év elegendő arra, hogy a test száz évig ép és erőteljes maradjon. A legtöbb esetben azonban, a test hosszú ideig a sugár áramlásában maradt, és a Fény Gyermekei születés útján jutottak fel a földi világba. Alkalmanként saját testükben is a felszínre jöttek. Ez azonban ritkán esett meg. Amikor valaki eléri a harmadik megvilágosodást, megszabadul az Amenti termeitől, korlátlanul kivetítheti magát bárhová és bármikor. Akarata szerint fizikai testet ölthet, vagy éteriben létezhet. Testét az Élet Virága alá helyezheti, hogy korról korra megújítsa azt.

 

A Hét-úr, a hét kozmikus tudat (Hétszellem) kiterjedésének közvetlen emanációi a jelenkori kozmikus tudat hátterében. Függetlenül és harmóniában működnek a jelenkori kozmikus tudattal. Ellenőrzésük alatt tartanak bizonyos erőket mint például a negatív emanációkat minden lakott bolygón Kozmoszunkban. Az Urak másik szerepe, hogy ellenőrzésük alatt tartsák a tér-időt, különválasztva a Mégy időt, és hogy visszatartsák a káoszt a negatív "tartályban", hogy az a tudatosság belőle elszabadult lángjára rá ne törjön. Az ő erejük az, ami az életerőt az Élet Virágának koncentrációs pontjába vezeti, és ott tartja. Az Urak Ura a Kilencedik kozmikus ciklus emanációja. Azért kapta ezt a nevet, mert ez a legfejlettebb és a legkiterjedtebb az elsődleges periódusban (első Yod). Ez ellenőrzi a sötétet, a negatívat az összes kozmikus ciklusban. Alatta, de céljukban és ellenőrzési képességükben vele egyenlő rangban található a többi hat ciklus Ura. Annak ellenére, hogy nem ebből a kozmikus tudatosságból valók, minden időkben egyenlők vele, és ugyanabból az alapanyagból nyerték alakjukat, a rendezett rendből, és forrásuk is ugyanaz, az elsődleges periódus (Yod, Yao, Jó).

Ez a teremtés első forrása. Thoth-ot az Unal-i templomlakó, Horlet vezeti a ciklusok Urai elé. Thoth látja, hogy a templomlakó "elkeveredik" az egyik Úrral; más szavakkal: olyan összehangoltságba kerül vele, hogy eggyé válnak. Ebből a harmóniából egy hang fakad. Az Urak, mivel nincs emberi alakjuk nem tudnak beszélni, hangjuk a Csend Hangja. Erejüket azonban úgy irányítják, hogy mondandójuk Thoth számára érthetővé váljék. Később Thoth képessé válik arra, hogy olyan rezgésszintre lépjen, amelyen hallhatja az Urak csendjének mondandóját, a Csend Hangját. Ez azonban csak bizonyos próbatételek után következik be. Thoth megszabadul az Amenti termeitől, vagyis megkapja a kulcsot, hogy hogyan nyissa meg bármikor akarata szerint a kaput, mely az Élet Virágára nyílik. Thoth megtanulja a teremtés törvényeit, és olyan alakot ölthet, amilyet csak akar. A törvényt követve el kell döntenie, hogy milyen feladatot választ. Mivel megszabadult, fel kell kutatnia egy neki megfelelő munkaterületet. A megvilágosodás elérése nagyobb lehetőséget nyit meg a feladatok elvégzésére. A magasság, amire Thoth eljutott pusztán domb a transzcendens világának fénymagaslataihoz képest, melyek felé minden kozmikus tudatosság halad. Amikor Thoth elért egy célt, tovább haladhat azokkal, akiknek magasabb szintű a céljuk. Nem az Urak közül valaki vezeti Thoth -ot először az Amenti termeibe, ahol az élet ellentéte, a halál uralkodik, hanem a Fény Gyermekei közül. A teremben található a Központi Erő, ahol a halál egyenlő az élettel, olyan értelemben, hogy annak a helyén található. Talán paradoxonnak tűnhet ez.

Ha megvizsgáljuk azonban azt, hogy a halál folyamata által az élet szabadabbá válik, megláthatjuk a kettő azonosságát. A halál Ura nem a fenti ciklusok Urai közül való, hanem ebből a kozmikus ciklusból. Feladata a halál folyamatának végbevitele a negatív irányba, amely minden tudati szikrát körülvesz. A sötétség az, amelyben elveszejti a tudatosságot a halál, vagy éjszaka, mivel benne felejtésre kerül mindaz, ami volt. Azt mondja a mester a halálnak, hogy ne érintse meg többé Thoth -ot, és az ne veszítse el tudatosságát többé. A halál Ura tudomásul veszi, hogy Thoth -ot ezután a Nap fiának kell tekintenie, és nem érinti meg ezután. A halál kezeit felemeli, és lángot bocsát ki, amely szimbóluma a halál által fogva tartott Fénynek. A Fény elűzi a sötétséget. Thoth számtalan lángot lát, melyek az emberi síkon élő lelkek lángjai. A lángok fényessége vagy pislogása mutatja a fokot, hogy mennyire kötődnek a negatív rendnélküliséghez, amellyel összekapcsolódnak. A halál Ura beszél Thoth -nak az élet és halál misztériumairól. Elmagyarázza, hogy a lélek hogyan ölt új testet, hogyan éri el csúcsát, majd hogyan áll be a változás, hogy még nagyobb lánggal továbbléphessen. A halál eljön, de csak mint átmeneti folyamat. Az élet önmagában örök, mely a kezdetektől a befejezésig létezik. A végén a fénynek és az Életnek mindig győzedelmeskednie kell a sötétség és a halál felett. A halál kívánsága is az, hogy a fény elűzze erejét, mivel ő is a fényből ered. Thoth látja saját lelkét, amint az a sötétségből a fény felé halad. A vezető ezután Thoth -ot más termekbe viszi, ahol felfedi a titkokat, melyeket csak a beavatottak láthatnak. Egyebek között megmutatja a negyedik dimenzió belső tereit. Ezután Thoth -ot ismét a ciklusok Urai elé vezetik, ahol az Urak Ura, aki előzőleg is szólt hozzá, felszólítja, hogy válasszon magának feladatot. Thoth a tanári feladatot választja, hogy a lelkeket a sötétségből a világosságba vezesse. Az Urak Ura megerősíti választását és útjára bocsátja, hogy elláthassa feladatát. Thoth-ot a föld felszínére vezetik, ahol beteljesíti a megbízatását: az emberiséget kell vezetnie és tanítania a megszabadulás felé vezető Úton. Azzal fejezi be ezt a smaragdtáblát, hogy ismét az Amenti termeibe kell mennie, ami miatt az embereket egy időre elhagyja.”

Forrás: Átjáró

Szellemek a házban?

Aki valamelyest helyet enged az életében a tudatosan megnyilvánuló spiritualitásnak, az megtapasztalhatja, mit is jelent egyáltalán a "szellem" megfogalmazás, miként lehet azt a helyén kezelni, és nem túlmisztifikálni, vagy éppen lealacsonyítani.

A legtöbb ember, ha szellemekről hall, félelem fogja el. Ez a félelem megmagyarázhatatlan, sokszor visszanyúlik gyerekkorunk horrorfilmjeihez, amikben a szellemeket majd minden esetben ártó szándékú, természetfölötti erőkkel rendelkező lényekként ábrázolják.

De vannak ehhez hasonló üzenetet hordozó dokumentumfilmek is, amikkel tovább erősítik az emberekben a félelmet, a rettegést a szellemvilág iránt. Tudom, gyakran hozom fel példaként a filmipari termékeket, de nem hiába, ugyanis a médiának ez a szegmense az egyik legnagyobb tudatmódosító és- manipuláló eszköz az egyes gazdasági és vallási érdekeket képviselők kezében. Bizonyos vallások, egyházak határozottan elzárkóznak a spirituális világoktól, és minden tudományt és szakterületet, ami ezzel foglalkozik, valamiféle eredendő rossznak, sátáninak kiáltanak ki, szinte megfenyegetve híveiket, hogy ha ők hinni mernek efféle badarságokban, akkor örök kárhozatra ítéltetnek.

A szellem szót a legtöbb ezoterikus szakember egyfajta "fénylényként" értelmezi, tehát egy olyan létezőnek, ami nem megfogható, de megtapasztalható (leginkább belső érzékszerveinkkel), nem rendelkezik állandó alakkal, formával, hanem azt szabadon változtathatja, és nem kötött az időben sem. Lényegében a szellem szó az egyik megfelelője, szinonimája lehet valódi, időtlenül létező lényünknek, tehát mindenki létezésének egyfajta kiindulási pontja. Teljesen természetes tehát, hogy félni valónk nincs tőle, hiszen mindenki fizikai teste egyfajta szellemtől származik, amit elképzelhetünk egy különleges energiahalmazként is. Ez az energiaegység szabad akarattal rendelkezik, így szabadon dönti el, mikor épít magának egy fizikailag is megnyilvánuló testet (fogantatás), és mikor hagyja el azt (pl. álom, klinikai halál, meditáció), vagy veti le magáról végleg (halál).

Sok esetben a szellemekkel szembeni félelmeink - tudatosan vagy tudattalanul - a haláltól való félelmeinkben gyökereznek. De miért is félünk a haláltól? Ha kedves anyanyelvünket hívjuk segítségül, a halált egyéb szófordulatokkal is kifejezhetjük. Elhagyja ezt az árnyékvirágot, jobblétre szenderül, örök nyugalomra tér, elköltözik az élők sorából… Meghalni, illetve ezt valamilyen módon megtapasztalni (pl. klinikai halál állapotában az ún. halál-közeli élmények) nem más, mint ismét fénytestvéreink között létezni, teljesen hozzáférve tudatunkhoz, eggyé válva a Tudással. Ebben az állapotunkban sokkal inkább megélhetjük szellemünk létezését, mint amikor fizikai testben élve, az elme által vezérelve, tudattalanul tengődünk. (Azonban vegyük figyelembe: ezt is a szellemünk választja, önként, nem büntetésből élünk meg ilyen életet!)

Szellemek tehát mindenkit körül vesznek, már csak azért is, mert mindenkinek van sajátja (a helyesebb kifejezés az lenne, minden fizikai test egy szellemi lényhez tartozik), aki irányítja, és egyben megtapasztalja a testünkben megélt valóságot. A legtöbben a szellemektől félők közül azonban valamilyen "idegen" szellemtől tartanak; például egy elhunyt hozzátartozó szellemétől, vagy egy házban korábban lakó ember szellemétől, aki valamit akar tőlük, nem hagy nekik nyugtot. Leggyakrabban ez az érzés az otthonukban erősödik fel, ahol a délutáni sziesztát, vagy az éjszakai pihenést ejtenék meg épp. A félelmet kiváltó ok jelentkezhet furcsa zajok formájában, amiket nem lehet beazonosítani, különleges, megmagyarázhatatlan jelenségekben, vagy felkavaró, esetenként akár visszatérő álmokban is. Vannak, akik ezekről nem is mernek beszélni senkinek sem, mert attól tartanak, teljesen bolondnak néznék őket. Vannak olyanok is, akiket szó szerint az őrületbe kergetnek azok a megélései, amik a szellemvilághoz kapcsolódnak, mert egyszerűen az elméje nem tudja összeegyeztetni a tapasztalásait a tudatával. Ez a képzavar egyre deviánsabb viselkedésekben nyilvánul meg a környezete számára, aminek a vége lehet szanatórium, vagy akár öngyilkosság is. Ezért is fontos beszélni erről a jelenségről, mert gyakran egy megfelelő ezoterikus szakember óriási segítségére lehet az ilyen élethelyzetben élő embernek.

Akiket zavarnak az otthonában lakó szellemek, több dolgot is tehet. Egyrészt elköltözhet, de semmi nem garantálja, hogy az új otthonába ne követnék őt test nélküli barátai, vagy ne találkozna ott újabbakkal. Másik megoldás lehet, hogy valamilyen módon szeretne megszabadulni ezektől a szellemektől. Meg is kérheti őket, hogy menjenek el, azonban ezek az entitások a legtöbb esetben jó okkal vannak ott, ahol; valamiféle üzenetet szeretnének még átadni, vagy segítséget kérnek valamiben… Ezt érdemes kideríteni, tisztázni, és ezután lehet csak igazán spirituálisan lakást tisztítani.

Nem ritka, hogy azért maradnak itt elhunyt hozzátartozók szellemei, mert maguk a hátrahagyottak nem akarják őket elengedni. Az önző ragaszkodás ("Én nem tudok nélküle élni"), a harag ("Hogy tehette ezt meg velem, hogy csak így itt hagyott?") mind mind olyan energetikai szálakat fűznek az elhunyt szelleme köré, amik megnehezíthetik számára a további szellemi tevékenységet, és még "földi" életéhez láncolják őt. Mindezek megoldására, és a szellemi-lelki béke megteremtésére megfelelő spirituális szakember segítsége ajánlott.

Minden esetre az, aki valamilyen szellemi tapasztalást él át, félelmét tegye félre, és inkább ismerje meg ezt a világot, aminek ő maga is részese, és ami talán sokkal szebb, mint gondolná...

Lélekgyógyász

Forrás: Női Napozó

A spirituális cselekedet fontosságáról

A következőekben néhány gondolatot szeretnék megosztani a spirituális ember cselekedetének fontosságáról. Manapság nem nehéz észrevenni, milyen sebességű tudatbéli változás zajlik a Földön.

Tudatosságbéli emelkedés, melynek folyamata, erősödése, exponenciális jelleget ölt: minden egyes felébredt ember, forrása a saját környezetének további ébredéshez. Nem nehéz észrevenni a felébredt ember meghatározó jellegzetességeit sem: életörömét, kreativitását, érzelmeinek gyakori kifejezését, valamint a félelem-nélküliség fokozódását önnön lényében. A spirituális úton azonban, véleményem szerint, nem elég felébredni. A felébredt embereknek bizonyos értelemben felelősségük van.

Tudni (azaz tudatosnak lenni) és nem cselekedni, a legnagyobb gyávaság, tartja egy ősi, indiai közmondás.

A tudatos embernek, a szabadsága mellett, tehát, bizony felelőssége is van.

Felelőssége van arra, hogy azt tudást, melyet ő maga megszerzett, megtapasztalt, valamilyen formában továbbadja. Ez az indíttatás nem csak ideológiailag helyes így, - csupán mert jól hangzik – hanem mert a spirituálisan felébredt ember természetes vágya, hogy tudását valamilyen formában tovább örökítse. Mindez energetikai törvény is egyben: aki nem ad, az egy idő után, nem is kaphat - a szubtilis energiák áramlásai bezárulnak előtte.

Adni tehát nem csak energetikai törvény, ideológiai eszme, hanem természetes, belső vágyunk is, melynek teljesítése boldogság és kiteljesedés érzésével jár együtt. A jelenlegi, globális szintű, ébredés mértéke és annak erősödése nagyban összefügg azzal a jelenséggel, hogy a tudatosulás útján járó emberek elkezdtek - méghozzá, eléggé számosan - cselekedni. Ők ráébredtek arra, hogy tenni nagyszerű dolog. Tenni, jó ügy érdekében, valami fantasztikus érzés, amely túlmutat az emberi létezés materiális minőségén. Tenni, az Isteni harmóniával egyensúlyban, felébreszt egy olyan eszenciát, melyet mentális síkon nem mindig vagyunk képesek érzékelni.

Felébreszti a lelket.

Felébreszti az erőt, mely az egész emberiség létezésnek értelmét adja.

Tenni, élni, lélegezni valami olyasmiért, ami univerzális, előremutató, egyetemes érték-rendet képvisel és a Teremtés esszenciájával összhangban áll, bizony nagyobb boldogságot adhat, bármekkora mértékű anyagi sikernél.

Az biztos, hogy nem írhatunk mindannyian cikkeket, készíthetünk zenét, tarthatunk meditációs kurzusokat, kutathatunk teljesen új minőségű energia előállító rendszereket, vagy oktathatunk jógát. Ám, a Teremtésben éppen az a szép, hogy minden „sejtnek” megvan a maga feladata. A teremtés, éppen végeláthatatlan sokszínűsége miatt, érdekes, gyönyörű, és isteni. Ha teljesen hétköznapi életet élünk, akkor is fel kell ismernünk, hogy mindannyian a kozmikus tudást hordozzunk magunkban. Fel kell ismernünk azt a tényt is, hogy ezt a tudást – bizonyos értelemben – nem kell tanulnunk, mert a tudás mi magunk vagyunk.

Mi vagyunk a tudás!

Az emlékezés sokkal fontosabb a tanulásnál…

Emlékezz, hogy ki vagy… és felismered, hogy a tudás te magad vagy!

Mindenki jó, tehetséges valamiben, és a maga módján, a saját területén, igaz szívvel hozzájárulhat a Föld spirituális ébredéséhez. Vannak, akik weblapokat tartanak fent, saját erőből, hogy ezek a cikkek eljuthassanak az olvasóhoz. Hatalmas tisztelet nekik. Ők azok, akik mindennél jobban tudják, hogy valójában egyetlen fejlődés létezik, ez pedig az egyéni, belső, és spirituális fejlődés, vagyis a Lélek ébredése, mely alapját képezi a kollektív fejlődésnek, méghozzá a morfogenetikus mező segítsége által. Minden más típusú fejlődés másodlagos és következetes ehhez a fejlődéshez képest. Az embernek, aki meg akarja változtatnia világot, először önmagát kell átalakítania. Ez pedig, alkímia. Belső alkímia. És zajlik, tömeges mértékben. Aki csatlakozik hozzá, egyre gyakrabban kaphat bepillantást abba a határtalan boldogságállapotba, amit spirituális, vallási források, paradicsomi jelzővel illetni. Igen, ez egy tudatállapot, amely bárki számára elérhető. Már aki hajlandó megtisztulni, és belső alkímia útját megtapasztalni.

Vannak tehát, akik weblapokat és oldalakat tartanak fent. Arra kérem őket, munkájukat ne adják fel. Vannak, akik szabadidejüket nem kímélve, a megélhetésért való küzdelem mellett, cikkeket írnak és fordítanak, hogy az új energia anyagai eljussanak az érdeklődőhöz. Végtelen hála nekik. Arra kérem őket, ne hagyják abba. Vannak, akik olyan példamutató életet élnek, hogy tiszta lényükkel csodálható mintaként szolgálnak az ébredők számára. Szintén hála és tisztelet nekik. Sokan vannak, akik szervező munkát végeznek, előadásokat tartanak, ősi hagyományokat, és szakmákat élesztenek újra… és így tovább.

Sokan, nagyon sokan teszik a dolgukat, egyre többen és ennek megvan az eredménye.

Ez az időszak az elvetett MAG beérésének ideje.

Mert egyetlen, egyetlen spirituális erőfeszítés sem vész el az ébredés útján, legyen az egyéni, avagy kollektív gyakorlat. Minden igaz, őszinte, spirituális erőfeszítés elnyeri a jutalmát.

A lényeg a hit, és nemes célért történő erőfeszítés.

Ha mindkettő megvan, a siker, Univerzumi törvény alapján, MEG FOG VALÓSULNI.

Létezik egy mondás: „Tégy egy lépést Isten felé, s Ő százat tesz feléd” Ha minden egyes ember, tesz egy lépést a Fény felé - és nem többet, csak a saját, talán aprónak tűnő lépését - éppen annyit, amelyre az adott szituációban, pillanatban képes, akkor a Fény borítja ezt Bolygót, és annak minden szegletét. Ez az idő, kedves Földlakó testvéreim, elérkezett. Most, ha befelé fordulunk és megtisztítjuk magunkat, tömegesen felfedezhetjük magunkban azt a képességet, melyet indiai hagyományok „spirituális megkülönböztető-képességnek” neveznek.

Ez képesség, az Ajna (homlokcsakra) központjához kapcsolható. Felébredése esetén az illető ember nem csupán folyamatos kapcsolatot tapasztalhat meg a Felsőbbrendű énnel, de tisztán és könnyedén látja minden jelenség eredő mozgatórugóját, indíttatását is. A spirituális megkülönböztető-képesség aktivizálódása, kollektív szinten, feltétlenül szükséges egy paradicsomi életminőség kialakulásához.

Amikor a felébredt emberek cselekedni kezdenek, a sötétségnek helye nincs többé. „ A gonosz csupán addig létezhet, amíg a jó emberek nem csinálnak semmit!”

Ugye ismerős idézet?

Mennyire így van… a tudatlanság csupán addig létezhet, amíg a tudatos emberek nem cselekednek! Az aranykor kulcsa tehát a cselekvő ember kezében van.

Akinek hite, minden mozdulata és lélegzete, önmagában és Istenben nyugszik, az megérkezett a Paradicsomba. Ez az a pillanat, mikor Lucifer, örömkönnyekben úszva, leveti megkopott, agyonhasznált, fekete kabátját. Ez az a pillanat, amikor a Sötétség Hercege, könnyekben ázva, hazatérhet az ő szeretett Apjához. Mert a sötétség ereje által, végre elvégezte több évezredes dolgát: fényt hozott a Földre. (Luci ferre latin kifejezés, jelentése: fényt hozni, szó szerint)

A lényeg tehát hogy megmozduljunk és cselekedjünk. A jelszó: tegyél!

Tegyél az Isteni harmónia és Teremtés érdekében, nem számít mit és mekkorát, csak tegyél!!!

Érezni fogod, amiről ez a cikk szól! Vállaljuk azt, aki belül vagyunk, vállaljuk azt, most kívül is. Mert most minden szívre szükség van.

Tedd azt, amihez a szíved húz…tedd azt, hittel és bizalommal, amit intuíciód sugall.

Most, az életben egyszer eldobhatjuk végre az elménket, félretehetünk mindent, ami ”lehetetlen”. Átvihetjük azt, a szív szintjére, és rádöbbenhetünk: a lehetetlen nem csak hogy lehetséges - mindig is az volt - hanem egyetlen lehetőségünk is, ha rabszolgaságunkból szeretnénk szabadulni ezen a bolygón. Minden lehetséges! Igen, minden lehetséges! Minden álmunk, amiről eddig álmodtunk, valóra válhat most!

Az ember akkor boldog, és csakis akkor maradhat hosszútávon boldog, ha cselekszik, létrehoz, és teremt, de csakis, ha kizárólag az Isteni Harmóniával összhangban teszi ezt! Az Isten, az embert a saját képmására teremtette! Teremtők vagyunk minden pillanatban, és az önmagára ébredt tudatosság képes megteremteni az

Aranykor fényét, itt és most.

Azon a szép napon, mikor a Teremtő nevében, kollektívan megmozdulunk, mindannyian rádöbbenünk, hogy végre… végre… valahára… először, egy nagyon-nagyon hosszú álom után, végre, Élünk. Élünk, lélegzünk egy olyan világban, amely túlmutat az anyagi javak hajszolásának minőségén, túlmutat az egó szükségtelen fényűzésén és harácsolásán. Egy olyan világban, amiben mi mindannyian életkortól függetlenül, újra gyermekek lehetünk. Egy olyan világban, amely elérkezett a Felsőbbrendű Én birodalmába. A szabadság, bőség és feltétel nélküli szeretet birodalmába.

Nem tudok most mást használni, mondani, mint a Shaumbra közvetítések záró szavait:

És ez így van.

Ámen

Forrás: Asztrálutazás

2012 - A jóság hulláma

Mostanában olyan sok a változás, mint még soha. A végletek hatalmas amplitúdóval teremtődnek, miközben mélycsúcsokat dönget a válság - példátlan mértékű az emberi jóság és összefogás is.

Gyerekkoromban egy árvíz idején egy otthonát elveszített családnak ajánlottak fel a szüleim helyet nálunk, vállalva az átmeneti kényelmetlenségeket. Ma pedig naponta több segítő felhívást látok, mint egy évvel ezelőtt egy hónap alatt. Komoly akciókat is, amikor ismeretlenek fognak össze, mint eddig csak árvízkor volt szokás.

Megjelent a jóság hatalmas hulláma. Talán az is kellett hozzá, hogy lássunk sok nagy nem-jóságot, és annak tükrében tudjunk viszonyítani. Hogy ne csak idézzünk másokat a szeretetről, törődésről, hanem éljük meg. Hogy emlékezzünk olyan felemelő pillanatokra, amikor nem a pénztárca vastagsága, a birtokolt tárgyak értéke, az ismerősök/megosztások száma, a valamilyen (rang)sorban elért helyezés volt a siker és az emberi kapcsolatok mértékegysége, hanem az, hogy meddig jutottunk el egymással lélektől-lélekig.

Nem estem át a ló túloldalára, nem teszek úgy, mintha nem itt élnék. Hártyavékony jégen korcsolyázás most az egzisztenciális helyzetnél fontosabbnak mondani a jóságot, mégis megteszem. Ha a birtokolt javak tennék boldoggá az embereket, akkor minden vagyonos ember csakis boldog lenne, sose válna el, és remek kapcsolatban lenne a gyerekével is. Mint tudjuk, ez nincs így.

Viszont a veszteség utáni első sokkból felocsúdva azok építik újjá az életüket, akik rendelkeznek egy belső erőforrással, ami talán szeretet, talán bizalom, talán mindkettő.

Mindannyian ezzel az erőforrással rendelkeztünk, amikor megszülettünk, aztán különböző mértékben és módokon veszítettük el vele a kapcsolatunkat.

2012 az ősi tanítások szerint az újrakapcsolódásról fog szólni. Újra szeretni, bízni, jósággal élni egymással. Ehhez viszont valamilyen mértékben mindenkinek változnia kell, bármi is fog történni a fizikai életünkben.

A jóság alkotóeleme az bizonyosság is, hogy van valami, amiért megszülettünk, ami jó a világnak is. Lehet, hogy gyökeres fordulatot kell tenni hozzá, de a saját életünket kell élnünk. Abban van öröm, motiváció, kitartás, szeretet, ha a saját utunkat járjuk. Ott vagyunk boldogok, mégha senki nem is érti, miért. Az az életünk célja.

Az pedig szívből jön, ott érzed meg, ha befelé figyelsz. Lehet, hogy időbe telik, mire kristálytisztán tudni fogod, de mivel a Tied, fel fogod ismerni.

2012-re kiteljesedést, szeretetteli kapcsolatokat, sikereket, bőséget, egészséget és boldogságot kívánok! :)

Kenéz Tünde

Forrás: Térpszichológia

A felemelkedés tünetei 1.

Hatalmas változások vannak jelen a Földön, sokkal erőteljesebben és érezhetőbben, mint eddig bármikor. Bármerre fókuszálod a figyelmed, mindenhol ez a tisztulási folyamat van, bármennyire is nem annak tűnik. Ezek a tisztulások, hasonlóan a külvilághoz, bennünk is zajlanak. Az egész testünkben hordozzuk ezt az átalakulást, átlényegülést. S ahogyan átalakul a világunk, mi magunk is mássá válunk, mindez sejtszinten történik, ami persze kihatással van a fizikai testünkre is.

S amint bent az kint, a bensőnk tükörképe kivetül a külvilágba, és a külvilág is ugyanúgy leképződik a bensőnkben. Nem tagadhatjuk többé, hogy valami készülődik. Egy teljesen Új Világ van születőben egy Új Korszak küszöbén. Teljesen más emberré válunk, és új látásmódunk új valóságunkat tükrözi.

Teremtőkké válunk! Mesterekké. Bizonyára te is felfigyeltél magadon, vagy a környezetedben lévő embereken olyan "szokatlan" fizikai, érzelmi és mentális tünetekre, olyan megnyilvánulásokra, melyekre látszólag nincs magyarázat. Ezen tünetek legtöbbjén átmentem jómagam is, fizikailag és érzelmileg is. Némelyiket megszenvedtem, némelyikbe "belehaltam," de mindegyikből kijőve, mássá váltam.

Ezért veszem a bátorságot, és felvázolom most előtted, hogyan éltem meg, s főként mit tapasztaltam, hátha neked is segít megkönnyíteni ezt az átmenetet, átalakulást. Az újjászületést. Ezeknek a tüneteknek a feldolgozása és megértése nagyon fontos. A legfontosabb mindig kizárni a "valódi" betegséget. Nagyon fontos, és életbevágó már az elején leszögeznem, hogy semmilyen tünetet se vegyél félvállról!!! Fontos, hogy próbáld meg először kideríteni a tünet okát. Mindig tartsd szem előtt, hogy a testedről van szó. Tehát, addig semmi esetre se nyugtázd azt felemelkedési tünetnek, amíg nem konzultáltál a megfelelő orvossal. Meglehet, tényleg egy betegség húzódik meg a tünet hátterében. Ezért add meg magadnak az esélyt, hogy tájékozott és körültekintő légy, és kizárj bármiféle komolyabb komplikációt. S ha a vizsgálati eredmények negatívak, és nem érzel semmilyen nyugtalanító jelet, abban az esetben kérlek, figyelj oda ezekre a tünetekre, egy teljesen más látásmóddal. Egy olyan látásmóddal, mely a tisztulási folyamat alatt mintegy "ajándékként" megjelenik benned. Tőled függ, élsz-e vele, s használod-e. Ez az újfajta látásmód a te Igazi Énedet tükrözi, mely az istenségedet hivatott kinyilatkoztatni. Ezeket a tüneteket, felemelkedési tünetként is szokták emlegetni. Ezek egyfajta mutációs tünetek, melyek a Föld és az ember éppen most zajló spirituális átalakulását segítik elő. Ez egyfajta feljebb lépés, egy sokkal tágabb tudatosságba, mely által az interdimenzionalitásból átlépünk (átlényegülünk) a multidimenzionalitásba. Felemelkedés Tudattal rendelkezünk, s ez a Felemelkedés Tudatosság mintegy hídként fog szolgálni a magasabb dimenziók felé. Az anyagiból elmozdulunk a szellemi felé. A tünetek ezt segítik elő, s ezt tudatosítják bennünk. És végül önmagunk Mestereivé válunk, az Új Földön, és Új Korszakban, egy Új világban, akár itt és most. Mindezt bármikor tudatosíthatod magadban azzal, hogy van választásod.

Ébredjünk hát, és vegyük észre, már most azok vagyunk, akik mindig is lenni szerettünk volna! Azok vagyunk, akire mindig vártunk!

Az alábbi jelenségek, tünetek egyénenként változóak lehetnek. Ezért mindezek lehetséges előfordulása, megtapasztalása eltérő lehet. A lényeg, mindig figyelj a benső hangra! Kérj útmutatást, segítséget arra vonatkozólag, hogyan tedd könnyebbé magát a folyamatot. Ha megbizonyosodtál afelől, hogy mindezek nem "betegség" tünetek, kérlek figyelj befelé, és érezd, ahogy együtt áramolsz az energiákkal. Legyél mindig jelen, és legyél tudatos! A lényeg, ne ijedj meg, és ne bátortalanodj el! Ismerd fel őket, és lélegezz! Lélegezz mélyen! Örülj, és nevess! Hiszen ezek az energiák "útjelzőként" jelennek meg, és tudd, hogy ezek a felemelkedésed jelei. Meglehet, hogy csak egy-egy tünetet tapasztalsz magadon, de akár az is megeshet, hogy mindegyiket. Ezek a tünetek általában enyhék, és gyorsan elmúlnak. Legalábbis én így tapasztaltam. Ha nem ragadsz bele, ami történetesen itt azt jelenti, hogy nem állsz ellen a tisztulási folyamatnak, főleg az érzelmi tisztulásra gondolok, akkor hamar kijöhetsz belőle. Nem mindig fogod könnyűnek és egyszerűnek érezni, de ki mondta, hogy az lesz? Bármi történik, tudd, minden a te érdekeidet szolgálja. A belső iránytűd az útmutatód.

Készen állsz? Akkor gyere velem! Ha útközben magadra, vagy tüneteidre ismersz, adj hálát az égnek! Jó úton vagy! Mehetünk....?
 

Most nem lineárisan fogunk haladni, mint ahogyan azt eddig megszokhattad... Ez egy új haladási irány, de azért csak haladj velem, s ha esetleg útközben lemaradnál, úgyis bevárlak ott, ahol a legtöbb blokk gátolja a tisztulásod. Ott úgyis elidőzöl majd egy kicsit... Eltarthat egy darabig...Addig én mesélek, hogy mire figyelj. A többi rajtad múlik. A multidimenzionális tudatosságba való átlépés általában apró, fokozatos lépésekben történik. Talán azért, mert ezt a "földhözragadt" ego jobban el tudja fogadni. Persze olyan is előfordul, amikor hirtelen történik a felemelkedés, az talán a jobbik eset, ám ekkor nincs szükség nagy tisztulásra, mert az már megtörtént.... valamikor....valahol.... korábban.

A tisztulási folyamat részeként a testünkben összegyűlt mérgek, régi traumák, és olyan érzések, elraktározott gondolatok oldódnak ki, melyeket évtizedek óta hordozunk magunkban, és ezek lenyomatként velünk vannak érzelmi, mentális és fizikai testünkben is. Amikor ezek a felszínre kerülnek, hatalmas érzelmi káoszt élhetünk meg. Ez megnyilvánulhat akár szélsőséges érzelmi kitörésekben. Az egyik percben nevetünk, a másikban sírunk. Előfordulhat, hogy kissé zavarodottnak és irányt vesztettnek érezzük magunkat. Kapaszkodnánk a régi hiedelmeinkbe, tapasztalatainkba, s minden régibe, de végül rájövünk, hogy azok többé már nem szolgálnak minket. Fizikai szinten gyakran legyűrhet a fáradtság, sokszor úgy érezheted, az ágyból is alig van kedved felkelni, csak aludnál.

Gyakran fájhat a fejed, látás- és hallászavarok is felléphetnek. Az ismeretségi körömben és jómagam is gyakran tapasztaltam pl: mellkasi fájdalmat. Az orvos a kimerültség, és stressz kategóriába sorolta a tüneteket, és nyugtatóval, vitaminokkal útra bocsájtotta a "pácienseket." Természetesen, ha az angina pectoris kizárva, a mellkasi fájdalmakat a szív egyre mélyebb síkon való megnyílásával magyarázzák spirituális körökben. Aztán ott van még az erős szívdobogás érzés, és a szívritmuszavar. Tapasztalataim szerint ezt másfajta rezgésű, de általában magasabb energiák belépése okozza, ami hamar elmúlik, amit a lassú, mély légzés segíthet. Az álomfázisok, és az alvási ciklus is megváltozhat, szakaszossá válhat. Én például gyakran felébredek éjjel 2 és 3 óra között. Előfordult, hogy nagyon kipihentnek éreztem magam, ám máskor éppen az ellenkezőjét tapasztaltam. Színes és eseménydús álmokra emlékszem vissza. Nagyon sok érzelmi feldolgozni valónk van, ami gyakran álmunkban történik. Ez megnyilvánulhat kimerültségben, melyet reggel úgy érzékelünk, hogy fáradtabban kelünk, mint ahogyan elaludtunk. Legtöbbször semmire sem emlékszünk, talán annyi jelzi ezeket a blokk oldásokat, hogy rémálomként definiáljuk. Ezek félelmetes, olykor bizarr álmok, melyek felébredve rossz érzést keltenek bennünk. Rémlik valami....? Aztán a rémálmok lassan megszűnnek, ahogy az érzelmi testünk fokozatosan tisztul.

Lassan, és biztosan, de előbb- utóbb mindannyian átalakulunk.

Ha éjszaka felébredünk, a tudatos mély légzés itt is segít feldolgozni, megkönnyíteni ezeket a lelki traumákat, melyekre talán pontosan nem is emlékszünk. Ha úgy érezzük, nem tudunk újra elaludni, ne erőltessük "csak mert éjjel aludni kell." Figyeljünk befelé.

Mi az, amit a benső hang sugall. Tegyünk bármit, amihez csak kedvünk van. Én ilyenkor írni szoktam, vagy olvasni, vagy csak úgy vagyok. Figyelem magam. Figyelek az érzéseimre, a gondolataimra. Például éjszaka intuitívebb és befogadóbb vagyok, ilyenkor csodálatos "üzeneteket" kapok. Jobban tudok alkotni, és befelé figyelni. (Ezt is éppen éjjel írom, 2:32 perc van.) De azután mindig vissza is tudok aludni. Soha nem voltam egy merev, szabályokat követő ember, s éppen ezért talán könnyebb ezeket a változásokat megélni. A rugalmasság szerintem sokat segít. Az influenzaszerű fájdalmak is olyan tünetek, melyre látszólag nincs magyarázat.

Persze a megfázást és a vírus ki kell zárni, s ha nincs a háttérben ilyesmi, akkor gyanakodhatunk arra, hogy egy nagyon erős és intenzív belső átalakulás zajlik bennünk. Ez általában akkor fordul elő, amikor kénytelenek vagyunk önmagunkkal szembesülni.

Ilyenkor nincs mese, nincs menekülés, csak az segít, ha bátran szembenézünk azokkal az energiákkal, melyek blokkolva vannak.

Az influenzaszerű tünetek mellett érdemes még megemlíteni az izom- és ízületi fájdalmakat is, mert ezeknek is hasonló szellemi okai lehetnek. Ez eltarthat 1-2 hétig is, persze ha a konkrét betegség kizárva. Ezeket a tüneteket általában nagyon nehéz és fájdalmas energiák okozzák, többek között a félelem, bánat, veszteség. Általában, ha az okot megszüntetjük, (szintén szembenézünk vele), akkor szinte azonnal megszűnik. Milyen egyszerű így leírva, ugye? Bezzeg amikor benne vagyunk, és képtelenek vagyunk kimászni belőle, akkor csak a szenvedés van!? Ilyenkor aktiválódhat valamilyen régebbi félelem, bánat vagy veszteség. Ez erősödik bennünk, és íródik át a fizikai síkra. Továbbá előfordulhat még: láz és erős izzadás, ilyenkor túl sok energia áramlik át rajtunk, érdemes valamilyen módon leföldelni magunkat. Nekem segít ilyenkor, ha leülök, vagy lefekszem a földre, vagy kimegyek a természetbe. És szeretem a fák törzsét átölelni! Ez valami fantasztikus érzés! Ilyenkor a talpamon keresztül leengedem az energiákat Gaia-hoz, a mélységbe. És ilyenkor se feledkezzünk meg a tudatos mély légzésről! Ami még szót érdemel, az az étkezési szokások megváltozása. Van olyan időszak, amikor hetekig alig eszem. Ez általában akkor fordul elő, amikor feloldódik egy régi probléma, "túl vagyok" valami nehezebb perióduson, vagy intenzívebb energiák áramolnak át rajtam, amit én így hívok: éppen egy "szülésen vagyok túl."

Ez is általában valami érzelmi blokk feloldásával kapcsolatos, és elengedek bizonyos dolgokat, szokásokat, melyek a ragaszkodáson alapulnak. Ilyenkor megkönnyebbülök, és nem bírok enni. Aztán van, hogy rengeteget eszem. Ilyenkor tudom, hogy erőt kell gyűjtenem az előttem álló feladathoz, kihíváshoz. Ezek hullámokban jönnek. A következő tünetként a szédülést jelölném meg, ami nem választható el élesen az ügyetlenségtől. A szédülést jelezheti túl sok, vagy túl erős energia áramlás a testen át, és lelki probléma is, amikor elveszítjük az érzelmi és anyagi biztonságunkat. Ilyenkor újra egy biztos pontot kell találnunk az életünkben. Ami nem egyszerű ebben a bizonytalanságban. De egyvalaki mindig ott van számunkra, s ez a valaki nem más, mint önmagunk! Az ügyetlenség pedig nálam abban nyilvánult meg, hogy mindent kiejtettem a kezemből, nekimentem dolgoknak, vagy éppen elestem.

És szédülés közben visszatérhetünk újra a jól bevált tudatos mély légzéshez. Ez erősíti a földhöz kötöttséget, ami a gyökércsakrához tartozik. Ugyanis ilyenkor a "talajvesztettség" érvényesül, ezért "szigetelni" kell a fizikai testünket. Ezáltal tudatosan is összekapcsolódunk újra Föld Anyánkkal! Érezzük a "gyökerünket", és a Föld csodálatos energiáit, melyek rajtunk keresztül áramolnak. Időnként azt tapasztaltam, hogy túl sok érzékszervi benyomás ért egyszerre, ami abban nyilvánult meg, hogy mintegy zaklatottsági és felpörgetett állapotba kerültem. A gondolataim lázasan kergették egymást, s mégis úgy éreztem, végre átlátok mindent. Hajjaj!

És ilyenkor a teljes "spirituális" megvonás segített csak! A meditáció csak nehezített a helyzeten, ahogyan mindenféle spirituális tevékenység. Csakis a földi energiák kiegyensúlyozása volt hatékony, melyet szintén földelés által "vehetünk magunkhoz." Ez az, amint már említettem, a nálam bevált fa "ölelgetés", vagy lefeküdni, leülni a földre, és megint a tudatos mély légzés stb. Ilyenkor azt tapasztaltam, hogy túl sok szellemi energia áramlott át rajtam, ami pánik állapothoz vezetett. Ezt gyakran megéltem. De a leföldelés tényleg nagyon hatékony, és azonnali segítség! Nem kevésbé azért, mert mindig kéznél vannak ezek módszerek.

Tapasztaltam még hallászavarokat is, melyek a fül és/vagy hallójárat környéki "zajok", észlelésével járnak. Nem definiálnám zajnak, inkább valamiféle zenének, ciripelésnek jellemezném, olyan kísérő tünetekkel, mintha valaki egy tollpihével csiklandozná a hallójáratot. Nehéz szavakba önteni, de valami ilyesmi. Kinek -kinek milyen a szóhasználata, és a képzelőereje! Tapasztalataim szerint ez a belső hallással van összefüggésben. Én kb. 2 éve figyeltem fel erre a tünetre, amikor is egyszer úgy döntöttem, megnézetem egy szakorvossal. Mikroszkópos megfigyelést végzett az orvos, és nem talált semmit. Azt mondta, még egy szempillát is észrevenne. Persze akkor ijedtem be annyira, amikor egy idő után olyan kényelmetlen érzést tapasztaltam, mintha egy bogár mászkálna a fülemben belül. Rémálomként láttam a lelki szemeim előtt, hogy a bogárból már egy egész család lett, olyan intenzív volt a "kaparászás", aztán az orvos megnyugtatott!!? Semmi. Se bogár család, sem szempilla. Semmi. Viszont egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a benső hang üzen a belső hallás útján, s gyakran hallok olyan dolgokat ,melyeket egyenlőre nem mindenki....

A tünetek mentális része is szorosan hozzátartozik a felemelkedéshez. Előfordulhat, hogy látomásszerű állapotban gyakran más tevékenységek közben látod magad. Hirtelen tapasztalatot szerezhetsz a nem lineáris gondolkodási folyamatokból. Mindezt egészen spontán, anélkül hogy elvesznél a részletekben, egyszer sak felfogod az egészet. Persze a mentális testből nagyon sok túlélési minta jöhet fel, régen megkövesedett és berögzült szokások, melyeket most a felszínre dob. Ezek nagyon kellemetlenek is lehetnek.
 

Ugyanis ilyenkor úgy érezheted, két részre "szakadsz." Az egyik részed boldog, hogy végre átalakulsz azzá, Aki Vagy, míg a másik részed, a mentális tested bosszús, nem tetszik neki ez a "játék." Persze megvan a lehetőséged, hogy felismerd, és észre is veheted mindkét részedet, de ekkor döntened kell. Különben beleragadsz ebbe a "játékba," és az is nagy nagy szenvedéssel jár. Én tudom!

Ráeszmélsz, hogy nem az vagy, akinek eddig hitted magad. A mentális test lázad, és őrjöng, olyanná válhat, mint egy dühöngő bika, ha nem vagy tudatos. A szellemednek valójában csak erre van szüksége, hogy a mentális tested feladja az ellenőrzést és az irányítást. Ez talán olyan érzés, mintha elveszítenéd önmagad, pedig valójában ekkor válsz igazi önmagaddá. Azzá, aki valóban Vagy!

LÉLEGEZZ ÉS LÉTEZZ!

Mindezeket a saját valóságomból írtam, ami nem feltétlenül egyezik, vagy hasonlít a te saját valóságodra.
 

Ez az én utam és az én teremtésem, a közös "játékban." Köszönöm, hogy elkísértél egy darabon.

Köszönöm, hogy velem voltál és tiszta szívemből köszönöm, hogy "meghallgattál." Jó volt veled!

ITT ÉS MOST, ENGEDJ EL MINDENT! S MÁRIS MEGÉRKEZTÉL ODA, AHONNAN ELINDULTÁL!

ISTEN HOZOTT!

 

Forrás: Angyalforrás

A felemelkedés tünetei 2.

Rájössz a tisztulási folyamatban, hogy a világról alkotott képeid közül nagyon sok nem a Tiéd. Észreveszed, hogy olyan mintákat hordozol, mely nem Te vagy. Apád mintáját, anyád mintáját, de mindaz nem a Te energiád.

Megjelenik lelki szemeid előtt anyád, és ugyanúgy üvölt, mint te. Az apád folyton kérdőre vont, aggályoskodott, piszkált...de az sem a te energiád. Mégis olyan képeket hordozol a valóságról, amelyek nem a tiéid. És ekkor megkérdezed magadtól: Ki vagyok én? Ezek a minták lenyomatként mind ott vannak az aurádban, a mentális, és érzelmi testedben. S mivel tudattalanok, állandóan aktiválódnak. Ez kész őrület! -gondolhatnád. Azzá is válhat, ha azonosulsz vele. Amint tudatossá kezdesz válni, elkezded ezeket a dolgokat tisztázni. Az átalakulás folyamán sok ember kiléphet az életedből. Magad mögött hagysz olyan kényszeres viselkedésmintákat, melyek a régi kapcsolataidban domináltak.

A baráti köröd teljesen megváltozhat, szinte az egész életed megváltozhat! És meg is változik! Új emberekkel kerülhetsz kapcsolatba. Lehet, hogy munkahelyet, lakóhelyet, szakmát váltasz. Elválsz, vagy éppen megházasodsz. Minden megváltozik körülötted, és benned. Ha ragaszkodsz a régi "jól bevált" dolgokhoz, nehéz lehet, és lesz is az átmenet. A fontos, ne félj a változástól! Az önkorlátozó hiedelmeid és elképzeléseid fokozatosan oldódnak a mentális testből. Ha mégis ellenállsz, nehezebb lehet a folyamat. Egy idő múlva majd átveszi a helyét az elengedés, a ragaszkodás nélküliség. Ekkor fellélegezhetsz, mert a nehezén túl vagy. ??? Az egész identitásod újjáalakul. Mássá válsz. Tudd, hogy soha nem vagy egyedül! Lesznek olyan újraértékelő pillanatok, amikor megkérdőjelezed azt, hogy: Tényleg itt akarsz-e lenni? Végig akarod-e csinálni? Ilyenkor egyszerűen mindent és mindenkit gyűlölsz. A munkádat, az embereket, önmagadat, és az életet, mindent. Ez is egy fájdalmas szakasz. Olyannak tűnhet, mintha elvesztetted volna minden kapcsolatodat önmagaddal, és a külvilággal. Nincs, amibe kapaszkodj. S akkor olyan emberekkel kerülhetsz kapcsolatba, akik segítenek ébredezni. A karma és a kötelesség általi kapcsolatok felbomlanak, s nagyon gyorsan belépnek helyükre azok, akikkel most együtt kell lenned. Olyan emberekkel kerülsz kapcsolatba, akiknek hasonló, vagy ugyanaz a feladatuk, mint neked. Ez nagyon jó érzés, mert egyrészt felgyorsítja a dolgokat, másrészt örömmel tölt el!

Elkezdesz szárnyalni! Érzed, hogy végre értelme van az ittlétednek. Gyakran megtapasztalhatod, hogy egy nagyobb dimenzióban létező részed összekapcsolódik a testeddel. Ekkor megváltozik az egész környezeted. Ilyenkor még egy érdekes tapasztalat üti fel a fejét. Észreveszed, hogy amíg te a mennyeket éled itt a földön, nagyon sokan a pokolban érzik magukat. Vagyis a menny és pokol egy helyen van! Ez egy nagyon érdekes nézőpont!

Az érzelmi testünk is fokozatosan tisztul a blokkoktól, gátaktól. Az a jó, ha ilyenkor a szívcsakrára koncentrálunk, hiszen a lényeg itt az elfogadás, a megértés, és a tiszta őszinte szeretet. Amit persze sokan másként definiálnak. De mi elfogadjuk, mert a szabad akarat egy nagyon lényeges szempont. Tehát, amikor az érzelmi testünk tisztulásnak indul, azt érezhetjük, hogy érzelmesebbek vagyunk, mint korábban. Szélsőséges érzelmi reakciókat is megélhetünk. Én gyakran kérdeztem önmagamtól, mi ez az egész? Mit csinálok? Ritkán voltam a jelenben, mert a múlt hagyatékai állandóan visszarántottak, néha sötétségbe burkoltak, aztán meg a Fény elvakított. Persze akkoriban nem tudtam, hogy a látásmódommal van a gond, s nem a "világítással." Amikor beindulnak ezek az érzelmi tisztulások, úgy érezheted, hogy tisztáznod kell az emberi kapcsolataidat, hogy megszabadulhass a régi, elavult mintáktól.

Lesz olyan kapcsolatod, melyet úgy érzel, le kell zárnod. Ezen tisztulási fázisban a kapcsolataink is nagyon gyorsan változnak. Legtöbbször megtapasztalhatod, hogy ezek a kapcsolatok már nem a ragaszkodáson alapulnak, megértheted a mélyebb értelmét. És megélheted a kapcsolatok multidimenzionális mivoltát is. Én főként a gyermekeimmel szemben érzem ezt a fajta "vezettetést". Gyakran észreveszem, hogy bizonyos időben összehoz a sors valakivel, akivel éppen akkor együtt kell lennem, mert dolgunk van egymással. Ilyenkor is nagyon erősen érzem a "vezettetést". Gyakran érezem, hogy a szívem teljesen megnyílik, és vezetve vagyok a szellemem által. Ilyenkor te is úgy érezheted, átölelnéd az egész világot, mindent és mindenkit feltétel nélkül képes vagy szeretni.

Sajnos még többször visszaeshetünk ilyenkor a régi állapotba, de miután megtapasztaltuk ezt a "földöntúli" érzést, többé nem akarunk ettől "elszakadni." Noha talán ilyenkor még nem sejtjük, hogy soha nem voltunk a Forrástól elszakadva, csak a rossz szemüvegen át szemléltük a dolgokat, vagy éppen hogy le kellene venni a szemüveget. Mert úgy tisztább a látás! De semmi gond! Ez a tapasztalás egyben ráeszmélés is, ami egy olyan energia minőség, amely mindig vezet minket, ha hajlandóak vagyunk figyelmünket a jelenre koncentrálni, és kilépni a múlt árnyékából. Azt tapasztaltam, a későbbiekben, hogy tudatosan rá tudtam "csatlakozni" erre a Forrásra, ha a tudatosságom elég "éber" volt. Sokszor éltem át ilyenkor olyan érzelmi töltődést, amit úgy éreztem, hogy semmi és senki más nem adhat. Később persze rájöttem, ezt az érzést bármikor megélhetem, bárhol, bárkivel. Sőt, a lényeg az, hogy bármilyen körülmények között ezt a kapcsolatot érezzem.

Sokszor megéltem az érzelmi tisztulás közben kapcsolatvesztettséget. Amikor úgy éreztem, teljesen egyedül vagyok, fizikailag, és lelkileg is. Ez nagyon elszomorított., s ilyenkor ismét beleestem az elkülönülés csapdájába, és vergődtem az én és a mi között. Gyakran éreztem magam Egy-ségben, de még gyakrabban a kétségben, kétségbeesve, kapaszkodva, támaszt és oltalmat keresve. Eközben a tisztulási folyamat közben újfent rá kellett döbbennem, én mindig ott vagyok magamnak. Soha nem hagytam el magam, legfeljebb csak eltávolodtam attól Aki Vagyok. A mélypontok után, megújult erővel, és teljesen más látásmóddal mindig egyre közelebb és közelebb kerültem Igaz Valómhoz. Odáig eljutottam, hogy értelemmel felfogtam a dolgokat, de mikor "alkalmazni", élni kellett, legtöbbször csődöt mondtam. S persze azért, mert a régi lenyomatok még erősen befolyásoltak, de már oldódni látszottak!

Gyakran éreztem nyomás hullámokat, és tágulást a fejemben, főleg a homlokom mögött, és hátul a tarkóm fölött, ekkor a hipofízis és a tobozmirigy aktiválódását véltem érezni. Olyasmi érzés, mintha valaki belülről nyomná az ujjával a szemöldökök közötti pontot. Ezzel együtt az érzékelésem is megváltozott. Elkezdtem olyan dolgokat érzékelni, "mintha lenne ott valami." Főleg a szemem sarkából véltem felfedezni azt a valakit/valamit. Némelykor furcsán elmosódottan láttam, és kezdtem azt érezni szétesnek a dolgok, a "kép" amit látok nem valós. Ez szintén rémisztő lehet az első időkben, de ne ijedjünk meg! A több dimenziós látásmódunk van kialakulóban. Persze kapaszkodnunk nincs mibe, de nem is kell, már semmi sem működik a régi szerint ezen a szinten. Én például geometriai formákat láttam, érzékeltem. Olyan frekvencia tartományban "mozogtam" tudatilag, amit képtelen voltam lefordítani bármilyen szavakra, mondatokra, mert megszűnt a linearitás. Persze, hangsúlyozom, ezek a tapasztalások egyenlőre sajnos csak időszakosak. Hosszúságuk, és tartalmuk mélysége főként a tudatosságomtól, és az éppen aktuális "állapotomtól" függ. S attól mennyire vagyok beleragadva a régi mintázatba, mennyire tudok a jelenben lenni az "itt és most"-ban. Észrevettem olyan testi tünetet is, ami szintén érdekes tapasztalat volt. Néha nagyobbnak, és valahogyan másnak éreztem magam, mint amit eddig tapasztaltam.

Nehéz ezt szavakkal kifejezni. De nagyon erős fizikai és mentális változás volt, mert ezt a nagyságot fizikailag, és tudatilag is éreztem. A tudatom kitágult a régi keretek és korlátok közé szorult állapotból, egy határtalan és korlátlan állapotba. Kezdtem megsejteni, és megérezni nagyságomat, és Mester-ségemet. Ilyenkor úgy tűnt, az ego feloldódott, levetette rabláncait, s megadta magát. Ezek egyfajta eksztatikus élmények voltak, de megtapasztalhatod fájdalmas élményként is. A választás megint tőled függ! Ekkor, ha pillanatokra is, de megszűnik az én tudat, az "én magam". S átveszi a helyét valami más, aminek valójában nincs helye.

Megszűnik a saját tudatunk, megszűnik az elszakadás érzés, EZ, AZ! Amikor végre sikerül mindent elengedni, s összekapcsolódni, rácsatlakozni, Egy-gyé válni a Forrással, vagy hívhatod bárminek. Akkor nincs már ego, s a gondolatok is megszűnnek létezni.

Ez a VAGYOK állapot. Persze még mindig visszaeshetsz a régi mintázatba, ahogy jómagam is, de már egyre kevésbé. Most már tudod, nem őrültél meg, nem fogsz meghalni, semmi rossz nem történhet, mert valójában most születtél meg. Felébredtél hosszan tartó álmodból, és néha még törölgeted csipás szemeidet, elvakít a Fény, s olyankor lehunyod szemeid. A szempilláid még fáradtak a hosszú és mély alvás miatt. Néha visszaaludnál, mert úgy érzed nem aludtál eleget.... Hogy fáradtabb vagy, mint elalvás előtt.

S azt érzed, hogy kegyetlen és rideg ez a valóság, s az álom sokkal valósabb volt. De ne félj, és ne torpanj meg az ébredésed után... Amint éberebb leszel, feleszmélsz, és a színek elkezdenek kibontakozni előtted. Az árnyak formát öntenek. A fátyol mögül felsejlik a Fény. Ne takard el az arcod! Fürödj meg benne! Éld át, tedd magadévá ,válj eggyé vele! Az érzés ismerős, bár nagyon távolinak tűnik.

Az idő is felgyorsulhat. Nekem sokszor van olyan érzésem, hogy egyszerre több helyen vagyok. Néha az idő valószerűtlenül lelassul, máskor hihetetlenül felgyorsul. Olyan, mintha elveszítenéd az időérzékelésedet, ami részben igaz is, mert a linearitás megszűnik. S az idő szimultánná válik. Gyakran elkésel valahonnan, elfelejthetsz dolgokat, néha pedig azt sem tudod, milyen "nap van ma". Néha kiesnek olyan dolgok a fejedből, hogy hová indultál, mit csináltál. Furcsa, s egyben ijesztő is, mert azt érezheted, megőrülsz, és kezded elveszíteni önmagad. Ami az önmagad elvesztését illeti, valóban igaz is. Mármint akivel ezidáig azonosítottad önmagad.

Előfordul, hogy nem tudsz koncentrálni és a figyelmed elkalandozik. Szédülést és borzongást is érezhetsz, és a folytonosság érzése megszűnhet. Az eddigi tapasztalásaid és a realitásod darabjaira hullik szét. Mert szétesőben vagy te is. Meg kell tanulnod ebben az új, kiterjedt, végtelen időben létezni. Nincs több segítség, nincs kapaszkodó! Meg kell tanulnod bízni a vezettetésben. El kell fogadnod Mesteri mivoltodat, s ki kell nyilvánítanod, és átáramoltatnod Fényességed a külvilágba. Ekkor közvetlen kapcsolatba kerülsz a Forrással, s te magad is Forrássá válsz. Ez egy olyan állapot, ami kifejezi valódi identitásodat minden létező síkon. Miközben mindezt írom, most is csodálatos hangokat hallok a belső hallásommal. Magas frekvenciájú, csodálatos dallamok.. zene ez. A szférák zenéje.

Sorolhatnám még hosszasan a tüneteket, s végteleníthetném a tapasztalatokat. Mindenki személyre szabottan, egyénileg, a saját fejlődési szintjének megfelelően és tisztulási folyamatként tapasztalja meg ezeket a dolgokat. Nem érdemes összehasonlítani egymással ezen megéléseket és a versenynek sem helye ez az átalakulás. Szellemed tudja, mi a jó neked, tudja merre vezessen, és meg is teszi!
 

Te csak hagyd a folyamatot megtörténni, és élvezd! Legyél szabad! Legyél korlátlan és határtalan Teremtő!

LÉLEGEZZ ÉS LÉTEZZ!

Mindezeket a saját valóságomból írtam, ami nem feltétlenül egyezik, vagy hasonlít a te saját valóságodra.
 

Ez az én utam és az én teremtésem, a közös "játékban." Köszönöm, hogy elkísértél egy darabon.

Köszönöm, hogy velem voltál és tiszta szívemből köszönöm, hogy "meghallgattál." Jó volt veled!

ITT ÉS MOST, ENGEDJ EL MINDENT! S MÁRIS MEGÉRKEZTÉL ODA, AHONNAN ELINDULTÁL!

ISTEN HOZOTT!

 

Forrás: Angyalforrás

Új Föld - Ráébredni életed céljára

Az új föld számára az alap az új ég: a fölébredt tudat. A föld – a külső valóság – annak csupán a kinti visszatükröződése. Az új ég és ezzel együtt az új föld megjelenése nem olyan jövőbeli esemény, ami majd szabaddá tesz minket. Semmi sem tesz bennünket majd szabaddá, mert erre csak a jelen pillanat képes. Ez a felismerés a felébredés. A felébredésnek jövőbeli eseményként nincs értelme, mert a felébredés a jelenlét felismerése. Az új ég – a fölébredt tudat – tehát nem egy elérendő, jövőbeli állapot. Az új ég és az új föld megjelenőben van ebben a pillanatban benned.

Részletek Eckhart Tolle - Új Föld című könyvéből.

Az emberi tudat kivirágzása

Az átalakulás sürgőssége...

A föld lakóinak jelentős része hamarosan rájön, ha már rá nem jött, hogy az emberiség manapság kemény választás elé kerül: fejlődj vagy pusztulj! Az emberiség még mindig viszonylag kicsiny, de gyorsan növekvő hányada már tapasztalja magában a régi egós minták széttöredezését, és a tudat új dimenziójának a felbukkanását.

 

Ami most megjelenőban van, az nem valami új hitrendszer, új vallás, spirituális ideológia vagy mitológia. Nemcsak a mitológiák, és a hitrendszerek végórái felé is tartunk. A változás mélyebbre hatol, mint elméd tartalma, mélyebbre, mint a gondolataid. Az új tudatosság középpontjában történetesen a gondolat transzcendálása (átlépése) áll, az újonnan megtalált képesség a gondolat fölé emelkedése, egy olyan dimenzió felismerése önmagadban, ami végtelenszer hatalmasabb, mint a gondolat. azt követően már nem eredezteted identitásodat- annak tudatát, hogy te ki vagy- a gondolkodás szüntelen áramából, amit a régi tudatosságban élve önmagadnak hittél. Micsoda felszabadulás, hogy a "hang a fejemben" nem én vagyok! De akkor ki vagyok? Az, aki azt hallja. A gondolkodást megelőző tudat vagyok; a tér vagyok, amelyben a gondolat -vagy az érzés, vagy érzékszervi érzékelés- megjelenik, illetve megtörténik.

Az egó nem több ennél : azonosulás a formával, ami főként gondolatformát jelent. Ha a gonosznak van egyáltalán bármilyen realitása (valóságtartalma) - és relatív, s nem abszolút realitása van-,akkor ez is a definiciója : teljes azonosulás eredménye: sejtelmem sincs az egésszel való összekapcsolódottságomról, a minden "mással" és a Forrással való belső egységben levésemről. Ez a feledékenység az eredendő bűn, a szenvedés, a káprázat. Ha a totális elkülönültség e káprázata irányítja minden gondolatomat, szavamat és tettemet, akkor vajon milyen világot teremtek ? Hogy választ kapj erre a kérdésre, figyeld meg az emberek közti kapcsolatokat, olvass el egy történelemkönyvet, vagy nézd meg este a tévéhíradót!

Ha az emberi elme strukturái változatlanok maradnak, akkor végül újra és újra alapvetően ugyanazta a világot, ugyanazokat a gonoszságokat, ugyanazt a működészavart teremtjük újra.

Új Ég és új Föld

E könyv címét egy bibliai próféta ihlette, amely aktuálisabbnak tűnik, mint az emberi történelemben eddig bármikor. Az Ó- és az Újszövetségben is megjelenik, és a létező világrend összeomlásáról beszél, valamint az "új ég és új föld" megjelenéséről. Tudnunk kell, hogy az ég nem valami hely, hanem a tudat belső birodalmára vonatkozik. Ez a szó ezoterikus jelentése, és Jézus tanításában is ezt jelenti. A föld a formában megjelenő külső megnyilvánulás, ami mindig a belsőt tükrözi. A kollektív emberi tudat belülről szorosan összekapcsolódik az e bolgyón zajló élettel. Az "új ég" az átalakult emberi tudatállapot megjelenése, az "új föld" pedig annak tükröződése a fizikai világban. Mivel az emberi élet és az emberi tudat belsőleg egy a bolgyó életével, ezért szükségszerű, hogy a bolgyó számos vidékén földrajzi és időjárási jellegő fölfordulás történjen, amely folyamat néhány megnyilvánulását már tapasztaljuk.

Szerepjátszás: az egó számos arca

A patologikus ( kóros) egó

A szó tágabb értelméban véve maga az egó- függetlenül attól, hogy milyen formát ölt- patologikus. Ha megvizsgáljuk ennek a réges-régi görög jelzőnek, a patologikusnak az eredetét, kiderül, mennyire jogosan illethetjük vele az egót. Bár a szót szokványosan betegségállapotokra alkalmazzák, az a pathos szóbol ered, ami szenvedést jelent. Pontosan ez az, amiről 2600 éve Buddha felismerte, hogy az emberi állapot jellemzője.

Az egó markának szorításában élő ember azonban nem szenvedésnek véli a szenvedést, hanem bármely helyzetben adható, egyedül megfelelő reakciónak. Vaksága miatt az egó képtelen meglátni azt a szenvedést, amit magára és másokra mér. A boldogtalanság valójábn olyan, ego teremtette mentális-emocionális betegség, ami immár járványos méreteket öltött. Bolygónk környezetszennyzésének belső megfelelője. Olyan negatív állapotokról, mint például a harag, győlölet, a szorongás, a neheztelés, az elégedettlenség, az irigység, a féltékenység, nem ismerik fel, hogy negatívak. Azokat teljesen jelenségeknek tekintik. Továbbá: nem veszik észre, hogy ezeket önmaguk teremtik meg,s tévesen valaki más, vagy ilyen-olyan külső tényező művének vélik. "Téged tartalak felelősnek a fájdalmamért." Kimondhatatlanul ezt állítja az egó...

...Valahányszor negatív állapotba kerülsz, van benned valami, ami akarja ezt a negativitást, ami azt élvezetesnek találja, vagy azt hiszi, hogy az megszerzi számodra azt, amire vágysz. Máskülönben ki akarna kitartani a negativitás mellett? Ki akarná magát és másokat nyomorulttá tenni ? Ki akarna betegséget teremteni a testében ? Ezért valahányszor, amikor negativitás jelenik meg benned, ha tudatára tudsz ébredni annak, hogy van benned valami, ami abban élvezetet talál, vagy azt hiszi, hogy az hasznos célt szolgál, akkor közvetlenül az ego tudatára ébredtél. Abban a pillanatban, ahogy ez megtörténik, identitásod az egórol a tudatosságra váltott át. Ez azt jelenti, hogy zsugorodik benned az ego, s nő a tudatosság.

Ha képes vagy a negativitás kellős közepén felismerni, hogy "ebben a pillanatban szenvedést teremtek magamnak", akkor az elegendő lesz ahhoz, hogy a kondicionált egós állapotok és reakciók korlátai fölé emelkedj. Ha tudatosság jelenik meg benned, akkor annak hatására végtelen sok lehetőség nyílik meg előtted, hogy bármely helyzetet végtelenszer értelmesebb módon kezelj. Abban a pillanatban képes leszel elengedni boldogtalanságodat, amint felismered annak értelmetlenségét. A negativitás nem intelligens dolog. Az mindig ego. Az ego lehet eszes, ám intelligens nem. Az eszesség a maga kis céljait kergeti. Az intelligencia látja a nagyobb egészet, melyben minden összekapcsolódik. Az eszességet az önérdek motiválja, s az rendkívül önálló. A legtöbb politikus és üzletember eszes. Közülük nagyon kevés az intelligens. Amit az eszesség elér, az kivétel nélkül rövid életű, és végül minden esetben önrombolónak bizonyul. Az eszesség megoszt; az inteligencia befogad.

Párbeszéd a belső célról

- Mit értesz "egészen" ?

- Az egész egyrészt tartalmazza az összes létezőt. Az a világ, a kozmosz. Ám az összes létező- a mikrobától az emberi lényeken át a galaxisokig- valójában nem különálló dolgok, illetve entitások, hanem az egymással összekapcsolódó, több dimenziós folyamatok hálójának a részei.

Két ok miatt nem látjuk ezt az egységet, és hisszük a dolgokat egymástól különállóknak. Az egyik az érzékelés, ami a valóságot arra redukálja, ami érzékszerveink szerény teljesítménnyel számunkra hozzáférhető; tehát amit képesek vagyunk látni, hallani, szagolni , ízlelni és tapintani. Ám amikor értelmezés vagy gondolati címkézés nélkül érzékelünk- ami azt jelenti, hogy érzékelésünkhöz nem adunk hozzá gondolatot-, akkor már érezni tudjuk az észlelésünk révén különállónak tűnő dolgok mélyebb összekapcoslódottságát.

Az elkülönültség másik, komolyabb oka: a kényszeres gondolkozás. Az univerzm valójában akkor esik számunkra darabokra, amikor bezáródunk a kényszeres gondolkodás szüntelen folyamatába, és elveszítjük képességünket, hogy érezzük minden létező összekapcsolódását. A gondolkodás a valóságot élettelen töredékje szabdalja. A valóság ilyen hiányos szemléléséből rendkívül korlátolt és romboló cselekvés származik.

Létezik azonban az összes létező összekapcsolódásánál még mélyebb szint az egészhez. Azon a mélyebb szinten minden egy. Ez a forrás, a megnyilvánulatlan egy élet. Ez az az időtlen értelem, ami az időben kibontakozó univerzumként nyilvánul meg.

Az új Föld nem utópia

Vajon az új föld ideája nem csupán egy újabb utópisztikus vízió? Egyáltalán nem. Minden utópisztikus vízióban megtalálható a mentális kivetítés egy jövőbeli időpontba, amikor majd béke és harmónia uralkodik, s a problémáink véget érnek. Sok ilyen utópisztikus vízió akadt már. Némelyik csalódással, némelyikük katasztrófával végződött.
 

Minden utópisztikus vízió középpontjában ott található a régi tudatosság fő szerkezeti diszfunkciója: a megváltásért a jövőbe tekinteni. A jövő azonban kizárólag gondolatformaként létezik, az elmédben. Amikor tehát a megváltásért a jövőbe tekintesz, akkor tudattalanul a saját elmédtől várod a megváltást. A forma csapdájában vergődsz, ami: az ego.
 

„Új eget és új földet láttam”- írja a bibliai próféta. Az új föld számára az alap az új ég: a fölébredt tudat. A föld- a külső valóság- annak csupán a kinti visszatükröződése. Az új ég és ezzel együtt az új föld megjelenése nem olyan jövőbeli esemény, ami majd szabaddá tesz minket. Semmi sem tesz bennünket majd szabaddá, mert erre csak a jelen pillanat képes. Ez a felismerés a felébredés. A felébredésnek jövőbeli eseményként nincs értelme, mert a felébredés a jelenlét felismerése. Az új ég- a fölébredt tudat- tehát nem egy elérendő, jövőbeli állapot. Az új ég és az új föld megjelenőben van ebben a pillanatban benned, és ha nincsenek megjelenőben ebben a pillanatban, akkor azok nem többek egy, a fejedben lévő gondolatnál, és így egyáltalán nincsenek megjelenőben. Mit mondott Jézus a tanítványainak? „Mert az Isten országa közöttetek van.”
 

A hegyi beszédben Jézus megjósol valamit, amit mind a mai napig kevesen értettek meg. Azt mondja: „Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.” A biblia modern verziójában a „szelíd” szót „alázatosnak” fordították. Kik a szelídek vagy alázatosak, és mit jelent az, hogy övék lesz a föld?

A szelídek az egótlanok. Ők azok, akik ráébredtek önmaguk esszenciális, valódi természetére-tudat voltukra-, és ezt az esszenciát minden „másban”, minden létformában is észreveszik. Önmegadott állapotban élnek, és ezért érzik egységüket az egésszel és a Forrással. Megtestesítik azt a fölébredt tudatot, ami bolygónkon az élet valamennyi aspektusát megváltoztatja, a természetet is beleértve, mert az élet a földön elválaszthatatlan attól az emberi tudattól, amely észleli azt, és interakcióba lép vele. Ebben az értelemben lesz a föld a szelídeké.

Új faj jelenik meg a bolygón. Most jelenik meg, és az te vagy!

u.i. :

- Ez az utolsó köny- mondta a barátom, amikor elolvasásra kölcsönadta az Angliából frissen hozott művet.

- Hogy érted, hogy "utólsó könyv"? - kérdeztem.

- Több könyvre nincs szükség.

Ez az állítás ugyan természetesen költői túlzás, hiszen nyilván írnak majd még fontos és értékes könyveket, a mű elolvasása után alapvetően mégis egyetértettem vele, mert könyvével Eckhart Tolle a szenvedéstől való végleges megszabadulás kulcsát adja kezünkbe.

Eckhart Tolle - fordította: dr. Domján László

Forrás: Angyalforrás