2020. június 18., csütörtök

Jön a világháború ismét, de most a háborús bűnös bankárok nem ússzák meg a kötelet és a vagyonelkobzást.






















Jön a világháború ismét,
de most a háborús bűnös
bankárok nem ússzák meg a kötelet és a vagyonelkobzást.



De az értelmi szerző vakolók

is kötelet kapnak !!


Szíria


Akik értetlenül állnak Szíria nemzetközi kiközösítése és fenyegetettsége, anyagi rombadöntése, belbiztonságának megtorpedózása és kormányának váratlan megingása előtt, azok számára ismét közöljük egy tavaly augusztusban megjelent cikkünket.

Haaretz izraeli napilap három nappal ezelőtt azt írta, Tel Aviv mindent elkövet, hogy megakadályozza egy orosz-szír fegyveregyezmény véglegesítését, amelynek eredményeképpen Moszkva technikailag fejlettP-800 Yakhont szuperszónikus rakétalövedékkel látja el Szíriát. A precizitásáról híres, hadihajó kilövésére alkalmas lövedéknek 300 kilométeres lőtávolsága van, 200 kilogrammos robbanófejjel rendelkezik, és több méterrel a víz felszíne alatt tud észrevétlenül cirkálni. Szakértők szerint jelenleg nincs olyan védettségű hadihajó, amely ellen tudna állni egy Yakhont-támadásnak.
Az üzlet törlése ügyében Benjamin Netanyahu személyesen folyamodott Vladimir Putyinhoz, de nem sok sikerrel. Sergey Prikhodko elnöki megbízott 28-án úgy nyilatkozott az orosz hírügynökség RIA Novostiriporterének, mindenképpen eleget kívánnak tenni a két ország között 2007-ben kötött katonai és technológiai jellegű kooperációs egyezménynek.
Prikhodko nyilvános közlését azzal indokolta, hogy egyes izraeli újságok -- a Netanyahu-nyomás sikerét biztosra véve -- “eltorzították” Oroszország álláspontját a Szíriának tett elkötelezettségét illetően. “Hangsúlyozni szeretném, hogy az Orosz Szövetség teljes egészében tiszteletben tartja a korábban Szíriával kötött egyezményt” – mondta Prikhodko azzal egészítve ki, hogy a katonai és technológiai együttműködés elnöki döntés eredménye és nem irányul más országok ellen -- vagyis védelmi fegyver. Ez az, amire Tel Aviv szokott hivatkozni, tehát nem vonhatja kétségbe a szírek hatékonyabb fegyverekhez való jogát.
Akármennyire is izléstelen hipokrízis, az izraeliek újra és újra a saját védtelenségükre (illetve "önvédelmi jogukra") hivatkozva tartanak más országokat kiszolgáltatott helyzetben, és állandó rettegésben. Most azzal próbálták meggátolni Szíria fegyvervásárlását, hogy amennyiben korszerűsíti a fegyverarzenálját, ezzel komolyan megváltoztatja a Földközi-tenger régiójának katonai egyensúlyát – ami eddig természetesen az ő hadifölényüket jelentette. (Szíria eddig csak kisebb hatásfokú és lőtávolságú kínai rakétákat tudott vásárolni.)
Bár Izrael atom-tengeralattjáróval is rendelkezik, mégis azon aggodalmaskodik, hogy az orosz rakéták Szírirából valahogy az ellenséges Hezbollah kezébe kerülhetnek. Putyin az egészet annyira gyerekesnek vélhette, hogy egyszerűen elengedte a füle mellett, annál is inkább, mivel az alacsonyabb olajárak mellett az oroszoknak ugyanúgy szükségük van a fegyver-business milliárdjaira, mint a vezető fegyver exportereknek, Amerikának és Izraelnek.
Az újabb feszültségi góc washingtoni megítélése érdekes módon ugyanaz mint a Bush-éra idején lett volna -- a Pentagon azonnal Izrael érdekvédelmére sietett. Az intézmény szóvivője, Geoff Morrell kifejtette, hogy a Védelmi Minisztérium nagyon aggódik Moszkva szándéka miatt, a védelmi miniszter,Robert (Bob) Gates pedig egy privát találkozón azt mondta Ehud Baraknak, hogy "az egyezség tovább destabilizálja a régiót".  (A republikánus Gates természetesen az agresszív expanziós külpolitika egyenes folytatójakéntmaradt miniszteri pozíciójában a 2008-as kormányváltáskor.)
Moszkva célja azonban nem csak Szíria 600 kilométeres partvonalának védelme, hanem az orosz haditengerészet utánpótlást és karbantartást szolgáltató telepének védelme is a szírek mediterrán kikötője, Tartüs (Tartus) közelében.  A bilaterális egyezmény értelmében az oroszok modernizálni fogják a szovjet-idők óta használatos telepet, olyannyira, hogy 2012 után rakétakilövő hadihajók, sőt repülőgép anyahajók is igénybe vehetik. Az orosz származású nemzetközi fegyverkereskedelemi szakértő, Igor Korotchenko minden kertelés nélkül közölte, hogy "a Bastion rakétakilövő rendszer Szíriába való telepítésének célja a Tartüs-beli telep védelmének biztosítása."




Amerika a porba hull , de kiszabadul a zsidók fogságából, ugyan darabjaira esik szét , de mint nemzetállam megnyeri az egyszerű amerikaiakat , és elűzik a kaftánosokat.


Részletek Drábik János Világdemokratúra írásából
Kinek lesz félnivalója a közel - keleten


A palesztinoknak talán még több okuk van arra, hogy féljenek egy esetleges nukleáris támadástól, mint az Izraelben élő zsidóknak. Elképzelhető, hogy Irán 10 éven belül létre tud hozni néhány 10-20 kilótonnás atomszerkezetet. Egy ilyen szerkezetnek a felrobbantása 4 kilométeres körzetben minden élőlényt elpusztítana. 8-10 kilométeres körzetben is súlyos égési sebeket szenvednének az emberek. Semmilyen körülmények között nem lehet úgy nukleáris támadást intézni Izrael ellen, hogy az ne legyen legalább annyira pusztító erejű a palesztinokra, mint az Izraeliekre. Iránnak még azt is el kellene döntenie, hogy elsősorban a népes központokat vagy pedig a Zechariah nukleáris rakétabázist - délkeletre Tel-Avivtól - támadja e meg. Néhány nukleáris szerkezet mindkét cél eléréséhez nem elegendő.
"The Jewish Journal" 2006. március 3-i számában Jack Wheeler megállapítja, hogy Izraelnek legalább 200, de feltehetően 400 nukleáris robbanófejevan, amelyek fúziós, azaz hidrogénbombák, és robbanóerejük eléri a 150 kilótonnát, azaz sokkal nagyobb a pusztító erejük azoknál a nukleáris szerkezeteknél, amilyeneket Irán esetleg elő tudna állítani. A Jericho-2 rakéta hatótávolsága mintegy 1500 kilométer, de lehetőség van a továbbfejlesztésére a műholdak fellövésére használt kétlépcsős Shavit rakéta alapjain, mellyel a hatótávolság minimum 5300 kilométerre növelhető. Minderről a Federation of American Scientist WMD (Weapons of Mass Destruction - Tömegpusztító-fegyverek) Internetes honlapja tájékoztat.


Meg akadt a lemez, vagy kuss.
Judapest is kapna egypár töltetet a tervek szerint, ez olyan baráti csomag lenne. Nem akartok befogadni minket , nem akartok adózni , és hollókoszttal ellátni, hát itt a mi csomagunk. De reméljük a zsideszes likudbarátnak lesz címezve a csomag, hisz az a sok szeretett ami árad a fiukból elnyeri jutalmát . Mert nem véletlenül hirdet minden évben kárpótlási földárverezést a zsidesz kormány titkos helyekre, melyeket csak héberül hirdet meg. Így természetesen csak magyarok mennek el és szereznek ős fás erdős részeket kicsiny hazánkból. Tiszta öröm az élet az ország kétharmadát már idegenek bitorolják a nemzeti kormány jóvoltából. A maradék kell az oligarháknak a josziv tot féléknek, kik közel álltak a Viktorhoz, mint az OTP – s Csányi úr , vagy Simicska és a zöldbárók , akiktől kiakadt a mezőgazzdasági tótumfaktum és kitállalt. Mert Ágyán úrnak igaza van ti is csak a zsebeteket akartátok megtömni, és ez eddig sikerült is cégeitek 3, 4 szeres áron dolgoznak , hisz sok itt a visszaosztás , és a végén a Viktornak is kell valami , tudjátok nagy a család , és meg kell élni , nem lehetnek ők is ágytál kihordók . Konrád úr szerint csak annyi magyart hagyjanak meg akik az ágytálakat cserélik alattuk . Meg kell mondanom jó úton haladtok szépen fogy a magyar mint a fogyóhold , az Eger várának ostrománál a holdfogyatkozást a török zászlók fogyására alkalmazták , de most 2013. - ban a magyarokra lett kitűzve a holdfogyatkozás , a zsidók szeretnék ha felgyorsulna ez a folyamat , mert igencsak szeretnének már az új hazában élni . És különben is az atomtölteteket is el kell rejteni a világ szeme elől , és hol lenne egy biztos támpont mint itt a Duna – Tisza között, a mézzel tejjel folyó Kánaánban . Ha felfedezik az atomtölteteket, legfeljebb kapnak egy atom csapást és mi bevonulhatunk az üres régióba, és elmondhatjuk nem mi pusztítottuk ki őket. Egy a lényeg 2050 – re megszerezzük ezt a kitűnő vízbázist, és a föld sem utolsó dolog kitűnő termőföld lesz itt híznak a marháink, és messzeföldön hiresek lesznek a libáink . Köszönhető lesz ez a gordon fiunknak salom áldja meg az urumk a kezeit , azt az ügyes rabló kezeket. És a bankárjaink nem véletlenül voltak ezek a gyerekek ÁVH – s utódok, a fél lakosságot földönfutóvá tették, kénytelenek a hidak alatt aludni , mert a hitelt azt nem tudják visszafizetni . A goj jó szokás szerint most is széthúznak , vezetőik egy kis baksisért a seggünket is kinyalnák , hát persze hogy olyan jogi környezetett teremtettek ahol ezeket a szerencsétleneket le tudtuk nullázni, és minden vagyonukból ki tudtuk forgatni , és még azt is elhitettök velük , hogy a kormányuk nemzeti, és fülkeforradalmárok. Ezek naivabbak az Araboknál , csak amikor a nyakukon a kés akkor eszmélnek , de mi nem kegyelmezünk, népünknek új haza kell. A cionisták megválogatták kik mehetnek Palesztinába 460000 zsidót meg oda dobtak a koncentrációs táborokba, a teljes magyar zsidóságot, de hogy lett ebből 6 millió , na mindegy hazudni mindig jól tudtunk . És ez az új inkvizíciós törvény a holokauszt tagadásról, biz egy isten jól szolgáljátok a hollókosztos nevelést , végig zsaroljátok a világ nemzeteit, és elültetitek bennük a bünös nemzet eszményét, csodálatosak vagytok , ahogy meneteltek a világ meghódítása felé , a gojok meg csak imádhatnak titeket és fejet hajtva szolgálhatnak benneteket, vagy mint mint alja nép állat módjára leölésre kerülhetnek , mert csak a zsidó nép az ki megérdemli , hogy éljen a földön. A többi nemzet az mind goj állat nem érdemli meg hogy éljen . De mi hatalmasak leszünk , mindenkit leigázunk, a végén csak az élhet majd akinek mi hagyjuk , hogy éljenek és kiszolgáljanak bennünket. Mert mi vagyunk a kiválasztott nép , ugyan fele népünk elmebeteg , de a másik felével sincs minden rendbe, de akkor is mi vagyunk a teremtés koronái. És ezt ilyen szépen megfogalmazva kell a nagy nyilvánosság elé tárni , hogy tudjanak orientálódni, és kasztosodni is. Mert jó ha megtalálják a saját kasztukat, és erre már nem kell megtanítani őket, beállnak a sorba az új világrend szerinti elvárásnak megfelelően, mint ahogy most a magyarokra küldtük a gordont, és elvárjuk hogy tagozódjanak be mögéjük , és ne akadékoskodjanak , mert a hatalom az úgyis a miénk , mi fütyülünk, és ti erre fogtok táncolni. Azt hiszem elég világosan beszéltem kamatrabszolgáknak a sorsát máshol határozzák meg , ti nem vagytok a sorsotok kovácsai sem , eladtátok az unokáitokat is , törődjetek bele kamatrabszolgák lettetek , mert mikor lázadni kellet volna sunyin hallgattatok, és nem lázítottátok fel a népet, most ti is elvesztetek és egyétek a kamatrabszolgák kenyerét, de vigyázzatok mert ha nem úgy viselkedtek elmondjuk , hogy ti juttattátok ide őket és a nép elégtételt vesz rajtatok. És tanuljátok meg mi mindenek felett állók vagyunk , nektek minket kell szolgálnotok, vagy éhen haltok, vagy a népek haragja elé vetünk benneteket, és így fog beteljesülni a végzetünk. A vakolók és más titkos társaságok évszázados munkája immár gyümölcsöt hozott lassan be lehet jelenteni az új világrend megszületését ezt a felülről vezérelt diktatúrát melyért a zsidóság annyi mindent tett, hogy beteljesedjen , és íme itt állsz a megvalósulás küszöbén a föld népességének 90 % - os kiirtásánál, hisz feleslegessé váltak az emberek minek etessük őket. Kinyírjuk őket mint azt a 460000 magyar zsidót mikor kiválogattuk az értékes zsidó fajt . Most is egy ilyen kontraszelektív válogatás lesz pozitív kontra szelekció. Az élet sokszínűsége elvész de a válogatással egy új embertípus alakulhat ki aki nem kérdőjelezi meg a szolgaságát, és mi élhetünk rajtuk birka népen , s ha kell kiiktatjuk az élők sorából őket , hogy ne lázadjanak. Csak jól fel kell építeni ezt a piramist , hogy alul a szolganép szerényen dolgozhasson , és hinni tudja azt , hogy ő szabad , és szabadságát nem cserélné el semmi kincsért. Érted már az agymosás lényegét a rabságodat úgy kell megélned , hogy az neked a legnagyobb szabadságnak tűnjön, és akkor nem lázadsz ellene, mert nem lesz mi ellen , szolgaságod lesz a szabadság. És a szabadság édes madara neked és társaidnak a fogoly lesz és nem a kék madár SZDSZ -es színeiben ,és nem a páva a vármegye házán. És én csak ülök és mesélek , de már senki sem hallgat rám, más lesz a megmondó ember , eddig is más volt, ezért gyalogoltál bele a kamatrabszolga sorsba, hát ide jutottunk . Más ez a szerelem más ez a bizalom , más ez a csók is, nem kell több idegen... Ismered a dalt, és az életet, hát élj ,élj .


Jack Wheeler már hivatkozott írásában kifejti, hogy szerinte a szunnita mohamedánoknak van félnivalójuk Irántól. Izrael és a zsidók túlélnének egy iráni nukleáris támadást, Irán azonban aligha. A szunnita mohamedánoknak viszont jó okuk van arra, hogy tartsanak a fanatikus síitáktól. A szunnita Szaúd-Arábia, amelyet gyűlöl az iráni síita teokrácia, védtelen maradna. Ugyanezt lehetne elmondani a szunnita Jordániáról, amelyet ugyancsak gyűlölnek a mullahok. Dubai, az Emirátusok és Kuvait sem lenne kivétel. Őket is veszélyeztetnék Irán nukleáris fegyverei. Vagy alá kellene vetniük magukat Irán hegemóniájának, vagy már most szövetségre kellene lépniük Izraellel, és annak a nukleáris ernyője alá kellene helyezniük magukat. Van ugyan már egy szunnita mohamedán országnak atomfegyvere - ez Pakisztán -, de ezek a fegyverek Indiával szembeni védekezést szolgálják, és viszonylag kis robbanóerejű, 25 kilótonnás hagyományos atom-robbanófejekkel vannak ellátva.

Dúsíthat-e Irán legálisan urániumot?
A dúsítás folytatása önmagában nem jelenti a nukleáris fegyverek konkrét kifejlesztését. Ugyanakkor egy lépéssel előre viszi Iránt azon az úton, amely olyan nukleáris ipari háttérhez segítheti, amely adott esetben kiszolgálhatja a nukleáris fegyvergyártás igényeit is. A döntés elsősorban politikai üzenetet közvetít, amely szerint Teherán nem hajlandó fejet hajtani Washington előtt, és kész vállalni a konfrontációt. A jelenlegi amerikai döntéshozók szerint semmiféleképpen nem lehet megengedni, hogy a teheráni rendszer képes legyen nukleáris fegyverek előállítására. Lehet azonban olyan elemzéseket is olvasni, miszerint az amerikai politika irányítóinak meg kellene barátkozniuk azzal, hogy Irán is belép az atomfegyverekkel rendelkező államok csoportjába. Egy nukleáris potenciállal rendelkező Irán ugyanis rendkívüli módon korlátozná az amerikai politika érvényesíthetőségét, különösen annak a stratégiának a gyakorlati megvalósítását, amelyet a "Project For A New American Century" (Új Amerikai Évszázad Tervezete) elnevezésű dokumentum tartalmaz.

Milyen katonai megoldások állnak Irán rendelkezésére? 
V
ajon miképpen reagálna Irán? Ezt az elemző munkát végezte el egy oxfordi kutatócsoport, amely "Irán: a háború következményei" (Iran: Consequences Of A War) 2006. februárjában tette közzé jelentését. A jelentés három következtetésre jutott:
  1. Elsőként  katonai akció nem lesz teljes körű invázió, mégsem fog arra korlátozódni, hogy megsemmisítse Irán nukleáris infrastruktúráját. Az egyik nyilvánvaló cél az lesz, hogy fizikailag megsemmisítsék azokat a tudósokat, mérnököket és más szakembereket, akik képesek a nukleáris berendezések felépítésére és működtetésére. Ezeknek a szakembereknek az eltávolítása az élők sorából fontosabb, mint a már elkészült létesítmények szétrombolása. Ha ugyanis a szakértelemmel rendelkező emberek életben maradnak, akkor az elpusztított berendezéseket újra lehet építeni. Nélkülük ez nem lehetséges.
  2. 2. Egy másik cél Irán megakadályozása abban, hogy hatékony katonai ellenlépéseket tegyen. E célból meg kell bénítani a légitámaszpontokat, el kell pusztítani a rakétakilövő állásokat, le kell rombolni a rakétagyártó üzemeket, és fel kell számolni az Iráni Forradalmi Gárda támaszpontjait az iraki határ közelében. Ugyancsak támadást kell intézni azok ellen a Perzsa-öböl menti katonai létesítmények ellen, amelyekből támadni lehet a Hormuzi-szoroson keresztül haladó olajszállító tankhajókat. Feltehetően a nukleáris központok ellen meglepetésszerű támadást hajtanak végre, mégis ezek időtartama akár több napig is eltarthat.  A kezdeti eredmények a siker látszatát kelthetik. A konfliktus kimenetele azonban lényegesen másképp alakulhat, ha az iráni erők behatolnak Irakba, és a helyi síita erőkkel összefogva nagyarányú szabotázsakciókat indítanak be a Perzsa-öböl térségi államok olajlétesítményeinél. Ezt kiegészíthetik olyan hagyományos fegyverzetű módszerekkel, amelyek eredményesen akadályozhatják a kőolajszállító tankhajók mozgását.
    Ezek az akciók újabb támadásokra késztethetik az amerikai erőket. Ily módon beindulhat heteken belül egy hosszú időn át tartó háború, amely felölelheti a Libanontól Afganisztánig terjedő térség egészét.
  3. harmadikként  Irán megtámadása arra fogja késztetni Teheránt, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel olyan gyorsan fejlessze ki nukleáris fegyvereit, ahogyan csak lehetséges. Irán ki fog lépni az Atomsorompó Egyezményből(Nuclear Non-Proliferation Treaty NPT Nukleáris berendezéseit feltehetően az ország legkülönbözőbb helyeire telepíti szét, és minden rendelkezésére álló eszközzel védeni fogja azokat. Az Egyesült Államoknak újból és újból támadásokat kell intéznie Irán ellen az elkövetkező hónapokban és években, hogy megtalálja és elpusztítsa ezeket a szétszórt nukleáris berendezéseket. Ha csak egyedül Izrael támadna, Irán akkor is úgy tekintené, hogy ezt a támadást az Egyesült Államok jóváhagyásával, illetve támogatásával hajtotta végre. Teherán éppen ezért akkor is támadást intézne az amerikai erők ellen, ha egyedül Izrael indítana támadást nukleáris létesítményei ellen. Bármilyen katonai támadásra kerül sor Irán ellen, az meg fogja nehezíteni a konfliktus diplomáciai eszközzel történő kezelését. Irán valószínűleg Irakhoz és Afganisztánhoz csatlakozik, és a három ország közös háborúszónává alakul át, amely még inkább ingataggá teszi a közel-keleti térség helyzetét

A nemzetközi pénz és korporációs oligarchia tulajdonában lévő tömegtájékoztatás már hosszabb ideje a világbékét fenyegető iráni veszéllyel riogat. A háborúellenes civil mozgalmak - a jelek szerint - védtelenek a tudatipar manipulációival szemben, s elfogadják a propaganda szólamokat. Az a lehetőség, hogy az Egyesült Államok és Izrael olyan katonai lépést fontolgat, amely esetleg kiválthatja a nukleáris holokausztot a Közel-Keleten, egyelőre nem szerepel a háború-ellenes és globalizmus-ellenes mozgalmaknak a programjában. A tudatipar a reklámozott "sebészeti pontosságú légicsapásokat" úgy állítja be a közvélemény számára, mint amelyek az egész emberiség érdekét szolgálják, mert megelőzik Iránt abban, hogy kifejleszthesse nukleáris fegyvereit. A tervezett háborút nem is háborúnak nevezik, hanem békefenntartó műveletnek. A sajtójelentések megtévesztik a közvéleményt, mivel nem tájékoztatnak arról, hogy itt nukleáris fegyverekkel mért megelőző csapásokról lenne szó. A tudatipar eltitkolja a lakosság elől a nukleáris robbanófejek felhasználásával végrehajtott katonai akciónak a pusztító következményeit A világot igyekeznek páni félelembe ejteni Irán még nem létező atombombáit illetően, miközben elhallgatják, hogy ezt az országot minden irányból atomfegyverekkel rendelkező országok és területek veszik körül. Elhallgatják, hogy Irán azért veszélyes, mert gazdasági és politikai önállóságával akadályozza a Project For A New American Century (Új Amerikai Évszázad Terve) stratégiai programjának a végrehajtását. Az Egyesült Államoknak, és az őt irányító pénzügyi és korporációs oligarchiának, világuralmi céljai eléréséhez szüksége van a közel-keleti térség teljes politikai, katonai és gazdasági ellenőrzésére. Ennek akadályozója lehet az önálló Irán, amely gazdaságilag megáll a lábán, s ha vannak saját nukleáris fegyverei, akkor meg tudja védelmezni függetlenségét. Egy kettős mérce nélküli nemzetközi szabályozás Irán védelmi jellegű fegyverkezését ugyanúgy legitimnek fogadhatná el, mint ahogyan legitim Izrael fegyverkezése. Nincs bizonyítva, hogy Irán urániumdúsítási tevékenységét nukleáris fegyverek gyártása érdekében végzi, mégis meg akarják fosztani teljesen ettől a tevékenységtől. Ez viszont azt jelenti, hogy az Egyesült Államok, és az őt támogató többi hatalom, valójában megszegi az Atomsorompó Egyezmény rendelkezéseitEnnek ugyanis lényeges részét képezi az, hogy a szerződést aláíró országnak joga van a békés-célú atomtechnológiához, és az azt szolgáló kísérletek elvégzéséhez. Ha Irántól megtagadják azt a jogot, ami a szerződés szerint jár neki, vagyis hogy békés céllal végezhessen uránium-dúsítást, akkor valójában átírják a szerződést. Ebben az esetben nem Irán az, aki megszegi a nemzetközi jogot, hanem azok, akik egyoldalúan megváltoztatják ennek a szerződésnek a lényeges pontjait.
 A hidegháborút a nemzetközi pénz- és korporációs oligarchia, és annak első számú hatalmi eszköze: az Egyesült Államok nyerte meg. Módjában áll átírnia a nemzetközi jogot, mivel ebben most senki nem tudja megakadályozni. A nemzetközi szerződések rendelkezései módosulhatnak, illetve érvényüket veszíthetik, ha az alapul szolgáló nemzetközi helyzet lényegesen megváltozott. A világ egyedüli szuperhatalma, és a mögötte álló pénzoligarchia, ilyen lényeges változásnak tekintheti, hogy győztesen került ki a hidegháborúból Amíg kemény bizonyítékokkal nem támasztják alá, hogy Teherán atombombák előállítására törekszik, addig nem lehet megtagadni tőle a békés célú urániumdúsítási tevékenység folytatását. A létező fegyverek többségének olyan nagy a pusztító ereje, hogy csak egy totális háborúban vethetők be. Ezért  úgy módosul a "békés egymás mellett élés" elve, hogy az ténylegesen "a békés egymás mellett félés"-t jelöli, azaz a szemben álló felek annyira tartanak tőle, hogy inkább a békés megoldásoknak adnak elsőbbséget. A kölcsönös megfélemlítés hatékonyan működött, mert egy fél évszázadon át megakadályozta újabb világháború kitörését. A kis hatásfokú nukleáris fegyverek rendszerbe állítása azonban már változtatott a helyzeten. Mivel lényegesen kisebb a pusztító erejük, így már nem érvényesül a "békés egymás mellett félés" elve, azaz a kölcsönös elrettentés. A kishatásfokú nukleáris fegyverek már bevethetőek, s hatékonyabb gyakorlati elrettentést tesznek lehetővé, mint a nagy pusztító kapacitású nukleáris fegyverek. A "mini-nuke"-ok (vagyis amelyeknek kevesebb, mint 5000 tonna a robbanóerejük) veszélytelenek a polgári lakosságra, mivel robbanóhatásukat a föld alatt fejtik ki. De ezek a "barátságos kis- atombombák" sem teljesen törpék, hiszen a Nagaszakira és Hirosimára ledobott és igen nagy pusztítást végző atombombák robbanó ereje 21000, illetve 15000 tonna volt. A nukleáris fegyvereknek ez az új generációja már biztonságos, és nem lehet őket olyan végső eszköznek tekinteni, mint a többi nagy kapacitású nukleáris fegyvert. Ezért állapította meg Edward Kennedyszenátor, hogy a Bush-kormányzat valójában a könnyebben bevethető nukleáris fegyvert fejlesztette ki. A jelek szerint a nemzetközi közösség hozzájárulását adta az ilyen kis kapacitású nukleáris fegyverekkel végrehajtott háborúhoz, még pedig a világbéke nevében. Olyan fegyverekkel vívott hadműveletre adták áldásukat, amely kiszámíthatatlan következményei miatt akár nukleáris holokauszthoz is elvezethet. 
Izrael szerepe
2004. vége óta Izrael beszerzett és hadrendbe állított olyan amerikai gyártmányú hagyományos és nukleáris fegyvereket, amelyek egy esetleges Irán elleni háborút vesznek számításba. A fegyvereknek ezt a felhalmozását amerikai katonai segélyből finanszírozták, és 2005. júniusáig befejezték. Izrael beszerzett az Egyesült Államokból több ezer "okos légiindítású fegyvert" (smart air launched weapons) - köztük mintegy ötszáz bunkerromboló bombát, amelyek alkalmasak taktikai nukleáris bombák célba juttatására is.
2003. végén jelentések érkeztek arról, hogy az izraeli Dolphin-osztályhoz tartozó tengeralattjárók, melyek fel vannak szerelve nukleáris robbanófejekkel ellátott, amerikai gyártmányú Harpoon rakétákkal, már hadrendbe vannak állítva.
Az úgynevezett bunkerromboló bombák, (bunker-buster bombs) olyan különleges fegyverek, amelyek alkalmasak a vasbetonnal megerősített, és mélyen föld alá helyezett parancsnoki központok szétrombolására is.
Irán lehetséges válasza
Teherán többször is kijelentette, hogy támadás esetén minden rendelkezésére álló eszközzel válaszolni fog. Ebbe beletartozik ballisztikus rakéták kilövése izraeli célpontok irányába. Ugyancsak célpontnak tekinthetők az amerikai katonai létesítmények Irakban és a Perzsa-öböl térségében. Mindez arra figyelmeztet, hogy a háború gyorsan általános háborúvá alakulhat át. Jelenleg helyi háborúk folynak Afganisztánban, Irakban és sajátságos háborús helyzet van Palesztinában is. Az Irán elleni légitámadások az egész közel-keleti és közép-ázsiai térséget háborús zónává változtathatják. Mivel az Irán elleni csapások közvetve Szíriát is érintik, számításba kell venni, a konfliktus kiéleződését Izrael és Szíria határai mentén. 2004-ben Ankara és Tel-Aviv megállapodást kötött. Így Törökország is a katonai műveletek egyik résztvevője lehet.
Irán 2005. végén megvásárolt 29 darab Tor M-1 rakétaelhárító rendszert Oroszországtól. Teherán légvédelmi erejét egy kémműhold segítségével is növelte. Ez utóbbit orosz rakéta helyezte földkörüli pályára. Minthogy számos ilyen műholdat kíván Irán használni, ezért Teherán rendelkezésére áll hamarosan egy olyan műhold-hálózat, amely képes megfelelő előrejelzést adni egy készülőben lévő izraeli támadásról. Tény az, hogy az izraeli és az amerikai előrejelző rendszer messze felülmúlja az iráni próbálkozást. Ezért Teherán egy milliárd dolláros szerződést írt alá Moszkvával, olyan védelmi rendszer átadásáról, amellyel Irán el tudja pusztítani az irányított rakétákat és a lézerrel irányított bombákat.
Hát ezek volnának az alap elrendezések e konfliktusban , de nem számítottuk ki, azt a veszélyt amit Kína , Oroszország , India belépése jelentene a háborúba, és az világháborúvá válna , az atomholokauszt biztos lenne , és az emberiség kipusztulása is , hiába építették meg a földalatti városaikat , mint a Denveri röptér alatti bázist, és a többi 1500 létesítményt a bekövetkező jégkorszak kipusztítaná az élővilágot, fástól állatostól , csak egy pár emberi állat tengődne még , míg a végén öngyilkos lenne ő is , hisz az élelme elfogyna egy idő után . Valahol az elején a pénzrendszer összeomlana és ez lehet a birodalmi Amerikát is elsodorná, mielőtt a háború kiszélesedne és az életet végleg eltörölnék a föld színéről . De nekünk mindig a terrorista pénzoligarchia oldalára kell állni, holott tudjuk , hogy a halál kultuszát hordozza, mert az eladósított nemzetek soha nem tudják visszafizetni a uzsorakamatra felvett hiteleket, és rendszer úgy működik , hogy csak oda ad pénzt ahol mégtübb pénzt csinálnak , így a társadalom szövetei elhalnak , és atomjaira hull a nemzet a család nem lesz ami összetertsa az embereket. És ez előbb vagy utóbb a lélek halálához vezet . Sorra csömörlenek meg az emberek a lélektelen élet miatt és választják majd az öngyilkosságokat. Hol ott 300 családot kellene likvidálniuk az – az 6000 főt , hogy megszabaduljanak ettől a lélekölő élősködőktől, és a zsidó bankrendszert kellene kiiktatni az iszlám bankrendszerre cserélni, ahol tilos az uzsorakamat alkalmazása, és a bankár a vállalkozóval együtt kockáztat az üzleti életbe, és így megszabadulva a zsidók minden terhétől valahogy ki kell tessékelni őket a hazájukba , és még véletlenül sem kéne meghívni őket a hazánkba, ideiglenesen sem állomásozzanak a Kárpátmedencébe . Ha senki sem engedné be őket , kénytelenek volnának egymást kirabolni , vagy dolgozniuk kellene , hogy előteremtsék a betevőt , és ez jobban fájna nekik mintha kivégzésre vinnék. Ha nem tudnák így ellopni a világ találmányait, és már Amerika sem segélyezné bizony felkopna az álluk a kiválasztott nép lemondana a világ leigázásáról , és megelégednének azzal hogy életben maradhatnak , ha dolgoznak a betevő falatjukért.
Bizony ki kéne söpörni őket mindenhonnan , ha már elvették a Palesztinoktól az otthonukat és be is kerítették magukat ott éljenek , és ne tovább , ha lázadnának atomot nekik , és nem volna a földön több viszály amit a zsidók szítottak eddig közöttünk.




4.Középkor és napjaink

azido.5mp.eu/web.php?a=azido&o=3_kDPRCMs9 Tárolt változat
Nem lehetett ellent mondani soha, az inkvizítorok folyamatosan jártak keltek a világban.... A 15. században nem létezett még egy darab alkatrész sem azokhoz a ..... világunkat a CIA uralja, és a végrehajtó és fedő egységét képezi az Al-Kaida!

Figyelmedbe ajánlom a fenti blogot. Sajnos nem lehet kiszedni belőle semmit PDF formátumu, és nem lehet sokszorozni , így marad az hogy elolvasod , vagy beleolvasol és ha felkeltette a figyelmedet vissza – vissza jársz és átrágod magad rajta. A történetet megismerve , láthatod hogyan rakja össze az eseményekből az elméletét, és hogyan próbál bizonyítékokat gyűjteni az elméletének igazolására. Ezt a módszert ezt a technikát tanuld meg sajátítsd el , hogy más dolgokra is tudd alkalmazni ahol morzsákból kell összerakni az egészet. Legyen ez az állatorvosi ló amin kísérletezel és mindig vissza jársz , míg nem találsz egy hozzá hasonló példát amit magadénak érzel , és akkor elhagyhatod ezt a mankót, vagy annyira beivódott már hogy szinte a te gondolataid azok amit éppen kifejt az illető, a saját szavaidat hallod , és ekkor megtanultad az elemző munkát. Így vagy úgy , ha felépítel egy rendszert abban mozognod eligazodnod kell . Buj a bőrébe és utaz vele végig meglátod egy csodálatos élményben lesz részed, ne a tényre a belső tartalomra koncentrálj, hogy elvonatkoztas a végén , a váz maradjon meg benned.
Jó szórakozást és időtöltést , és kitartást e rohanó világban. Vedd úgy , hogy most meg kellet állnod , és itt az ideje , hogy kifújd magadat a nagy rohanásban, a szervezeted megpihent normális a légzésed , és már készen is vagy arra , hogy a kocogást folytasd, de az elméd még mindig a témánál időz , és neked magadnak is össze kel rakni a hallottakat, hogy benned is egésszé álljon össze az ismeret. Tedd magadévá a gondolkodást és a vázat lehúzva a tények maradnak a papíron , és ezt a sablont alkalmazva bármire ráhúzva felépíthetsz egy verziót , mely életszagú és nem más mint te gondoltad végig, ahogy össze raktad az esemény fonalát. Ja , hogy mindezt miért teszed ? Az írás címe az ember története.
Azokat a dolgokat rakta itt össze az író ami kilóg a mai elméletekből , és így az nem a valóság , az egy áll igazság, amiből hiányzik az a kis rész, de ezzel együtt, már nem az az elmélet újat kell kreálnod , hogy az a kis rész is beleférjen . Ez a megismerés alapja ez éltet , és késztet gondolkodásra mindenkit aki nyitott az újra és befogadó a megismerhető felé. 


És Amerika a porba hull , vagy a cionisták végnapjai.






Az első világháború és egyéb politikai gyilkosságok "nem zsidó" hátteréről

November 11-én volt 90 éve, hogy hivatalosan véget ért az első világháború, a Nagy Háború, ahogy a kortársak akkor nevezték. 70 éve ugyanezen a napon volt a Kristallnacht, tehát kettős évforduló van.

Mindig ártatlanok és áldozatok, pedig csak jót akarnak...
A háború kitörésekor, 1914-ben valamennyi katonai szakértő intenzív, de rövid, néhány hónapig tartó háborút jósolt. Ez a kor a "liberalizmus" kora volt Európában és Amerikában. Az állam tevékenysége nagyjából a védelemre és a közbiztonság fenntartására szorítkozott (a mai "magyar" kormány ténykedése már ezekre sem szorítkozik, így mi amolyan "szuper liberális" állam vagyunk, hatalmas adóterhekkel kiegészítve). Emiatt a háború finanszírozásához viszonylag csekély adóbevételek álltak rendelkezésre. A kormányok ebben a helyzetben nem adókat emeltek, hanem győztes és vesztes számára a későbbiekben egyaránt végzetesnek bizonyuló útra léptek: az összes hadviselő fél nagyrészt hitelekkel fedezte a hadikiadásokat. Az Antant elsősorban az Egyesült Államokban vett fel kölcsönöket, a Központi Hatalmak (korabeli terminológiával: Középponti Hatalmak) pedig főleg saját népeiktől vettek fel hiteleket hadikötvények formájában, miután Nagy-Britannia a háború kitörésekor azonnal - egyébként a hadijogot sértő - teljes tengeri blokád alá helyezte Németországot, elvágva így a nemzetközi kereskedelemtől és pénzpiacoktól.
(A publicisztika meglehetősen hosszú, de kiemelten ajánlott végigolvasni! - a szerk.)

A háború hadianyag felhasználása minden békebeli becslést messze felülmúlt, ezen felül nem néhány hónapig, hanem 4 évig tartott. Ez csillagászati összegekbe került. 1916 nyarára-őszére, a Somme mentén és Verdun erődjeinél vívott hatalmas kettős ütközet idejére minden résztvevő számára végképp világossá vált, hogy patthelyzet alakult ki, mert egyik fél sem képes kicsikarni a győzelmet. Ebben a helyzetben, az (addigi) európai háborús és diplomáciai hagyományok, valamint a józan ész szerint is kompromisszumos békét kellett kötni, ennek viszont volt egy akadálya, mely új jelenség volt az európai történelemben. Az összes hadviselő ország oly mértékben el volt adósodva, hogy egy megegyezéses béke, ahol senki nem tartozik senkinek jóvátétellel, azonnali államcsődöt és ezzel együtt társadalmi robbanást jelentett volna, ahogy ez 1918-ban be is következett a vesztes országokban, beleértve Oroszországot is. Tehát teljes győzelmet kellett aratni. Egészen az ellenfél feltétel nélküli megadásáig folytatni kellett a harcot, mert csak így lehetett a vesztesre hárítani a kezelhetetlen méreteket öltő háborús költségeket.

1916 végén mind Németország, mind Ausztria-Magyarország békeajánlatot tett - az Egyesült Államok kormányának közvetítésével - az Antantnak. Az Antant ezeket az ajánlatokat megfontolás nélkül elutasította, feltehetően az előbbi okok miatt. Az összes hadszíntéren az Antant területén álltak a frontok. Eddig az időpontig az Antant egyetlen győzelmet még nem aratott sem a harctereken, sem a tengereken, leszámítva talán a "Marne-i csodát" 1914 szeptemberében, ami inkább a németek ügyetlenkedése, mintsem az Antant győzelme volt. Az 1915-ben bevezetett általános hadkötelezettség alapján újonnan felállított, első osztályú brit haderőt a Somme mellett 1916. július 1-jén néhány jól elhelyezett német géppuska úgy mészárolta le, mintha vágóhídon lettek volna. A német hadsereg szembeszökő taktikai fölényben volt valamennyi ellenfelével szemben. 1916 végére gyakorlatilag térdre kényszerítette Oroszországot, tönkreverte Szerbiát és Romániát, elfoglalta Belgiumot és Orosz-Lengyelországot, benyomult Fehéroroszországba és Ukrajnába. A nyugati fronton minden brit és francia támadást visszavert, és sejtelme nem volt senkinek, miképpen törhetnék fel a németek franciaországi vagy a Monarchia isonzói frontjait, és hogyan lehet ebből a helyzetből valamiféle győzelmet kovácsolni. Ezután szó nélkül elvetettek egymás után két békeajánlatot. Vagy előre tudtak valamit, vagy kívülről diktáltak nekik valakik, még az is lehet, hogy a nem zsidó hitelezőik.

A "modern" hitelpénzrendszerekben minden hitel végső forrása a jegybank (nemzeti bank), legyen az egy Providenciánál 250% uzsorakamatra felvett gagyihitel, vagy legyen az Malév privatizációra felvett levajazott Erste Bank kölcsön. Végeredményben a nemzeti vagy jegybank látja el pénzzel az egész nemzetgazdaságot, hitelek formájában. Ez jelenti a pénzkibocsátás monopóliumát. Ezt a megtisztelő feladatot 1913-ban az Egyesüt Államok kiadta gebinbe egy FED (Federal Reserve) nevű nyilván nem zsidó magánbanknak, majd egy év múlva kitört a világháború. Természetesen semmiféle összefüggés nincs e két esemény között. Az amerikai pénzügyi rendszerben a kormány, tehát Amerika népe minden egyes forgalomban lévő dollár után kamatot fizet a FED-nek, mely egy nem zsidó magán részvénytársaság, és a központi jegybank feladatait látja el. Szerencsére nem csak Magyarországon vannak józan ésszel nehezen megérthető jelenségek.

John Kennedy elnök 1962-ben ki akarta penderíteni a FED-et, és nem kamatozó dollár bankjegyeket hozatott forgalomba, amelyeket a kormány bocsátott ki, nem a FED (ezek a bankjegyek teljesen megegyeztek a FED bankjegyeivel, azzal az egy eltéréssel, hogy kibocsátóként az Egyesült Államok kormánya volt rajtuk feltüntetve). Közben megbízta öccsét, Robert Kennedy igazságügy minisztert, hogy teremtse meg a FED kirúgásának jogi hátterét (persze más is volt a rovásán, példának okáért nem kívánt atomtechnológiát szállítani a műállam Izraelnek, Ben Gurion akkori izraeli elnök ezért állítólag el is átkoztatta valami rabbitanáccsal). Egy év múlva lelőtték a dallasi halálkanyarban. Majd lelövették a balek Oswaldot is, az őt lelövő Jack Ruby-t a sitten fojtották meg, öt évvel később pedig Robert Kennedyt is eltették láb alól, miután beszállt elnökjelöltnek. Természetesen semmiféle összefüggés nincs az események között.

Tehát ez a talpig becsületes, nem zsidó, hanem viking bank pénzelte az Egyesült Államokat és az Antantot az első világháború alatt (meg a második világháború alatt). Nagy-Britannia a háború megindulásakor blokádot vezetett be Németország ellen. Németország gazdasági kapcsolatai ezért teljesen megszakadtak Amerikával, miközben az Antant amerikai vásárlásai és hitelfelvételei a korábbiak többszörösére nőttek. Amerika így üzleti érdekeit figyelembe véve egészen az Antant oldalára lett állítva. A háborús konjunktúra nagymértékben megnövelte a FED-nek kamatozó pénzforgalmat, ezen felül óriási összegű hiteleket is ki lehetett helyezni az Antant országaiba. Elképzelhetjük, hogy a nem zsidó amerikai bankrendszer mennyit keresett ezen. Amikor 1917-ben a februári forradalom következtében Oroszország gyakorlatilag kivált a háborúból, az Antant és az amerikai nem zsidó bankárok lelki szemei előtt hirtelen felrémlett, hogy Németország még megnyerheti a háborút. Ebben az esetben bedőlnek az Antant-hitelek, és az amerikai szállítók, hitelezők kiszorulnak az európai piacokról. Amerika tehát 1917 áprilisában szépen hadat üzent a Központi Hatalmaknak, Németország jogsértő korlátlan tengeralattjáró-háborújára hivatkozva, melyet Németország a szintén jogsértő brit tengeri blokád miatt volt kénytelen bevezetni.

Egész Európa 1916 végétől 1918 novemberéig, tehát két évig azért vívott egy megnyerhetetlen, vagy csak elviselhetetlen áron megnyerhető háborút egy egész fiatal generáció feláldozásával a végkimerülésig, hogy a nem zsidó amerikai bankok megkapják a pénzüket.

Sem Németországot, sem Ausztria-Magyarországot a harctereken nem tudták legyőzni. Sőt, 1918 tavaszán, amikor már Amerika is milliós hadsereggel vett részt a háborúban, a Központi Hatalmak győztes békét írtak alá Szovjet-Oroszországgal (Breszt-Litovszk-i béke) és Romániával (bukaresti béke). Olaszország alig állt a lábán a caporettói áttörés következményeként. A francia hadsereg komoly támadó műveletekre már nem volt használható az előző évi, több mint 50 hadosztályra kiterjedő zendülések után, melyek a Chemin des Dames-i katasztrofális vereségek és a francia tisztikarnak a legénységgel szembeni gyalázatos viselkedése miatt törtek ki. A hadsereg zendülése után jó francia szokás szerint kis híján forradalom tört ki Párizsban 1917 nyarán, melyet a demokratikus, kulturált és mintaszerű, művelt francia köztársaság katonasággal, nem gumi-, hanem éleslövedékekkel vert le, pár száz halottat hagyva maga után. A francia katonák, ha megláttak egy tisztet (nem németet, franciát), bégettek neki, mint a vágóhídra terelt birkák. A Ludendorff-offenzívák során 1918 márciusában a brit 5. hadsereget Amiens-nél úgy szétverték a németek, hogy a brit kormány már a brit csapatok kivonásáról kezdett tárgyalni a katonai vezetéssel.

És ekkor szépen beindult valami. A mi kedves Károlyi Mihályunk 1918 nyarán kijelentette a parlamentben, hogy ő és pártja szereti az Antantot, és az ő győzelméért szorítanak. Ezután élve jött ki az ülésteremből. Németországban valakik lőszergyári sztrájkokat szerveztek. Képzeljünk magunk elé egy világháborúban álló országot, ahol sztrájkolnak a lőszergyárak, és nem az első fára kötik fel a nyilván nem zsidó főkolompos bolsevik agitátorokat, hanem leülnek velük tárgyalni! Mert bizony ez történt Németországban. A belgiumi Spa városában lévő vezérkar írogatta haza a kormánynak a kérvényeket, hogy nem kéne-e esetleg leállítani a frontra kijuttatott felforgató nyilván nem zsidó sajtót, mert nem biztos, hogy az használni fog a harci szellemnek. Odahaza a nem zsidó Rosa Luxemburg (aki Galíciában látta meg a napvilágot és még a békeévekben csinos summát fizetett egy német úriembernek, hogy venné el feleségül, mert így német állampolgár lehetett) és a szintén nem zsidó Karl Liebknecht ordibálta a megveszekedett kommunista propagandát a világköztársaságról. Valakik zendülést szerveztek a haditengerészetnél és szintén senkinek nem esett bántódása: senkit nem lőttek le a helyszínen, senkit nem négyeltek fel, senkinek nem hasítottak szíjat a hátából ezek a barbár porosz hatóságok.

Németországot és a Monarchiát valakik belülről rohasztották szét, bármennyire is igyekszik ezt "tőrdöfés legendának" (Dolchstosslegende) beállítani a PC irodalom. A Károlyi Mihályok, Linder Bélák, Böhm Vilmosok, Kun Bélák, Szamuelyk, Rosa Luxemburgok, Karl Liebknechtek és spartakista elvtársaik tették ezt. Ahogy például érdekes módon nem a Németország ellen vívott két háború alatt, hanem éppenséggel a Vietnamban a kommunizmus ellen vívott harc idején égették el Amerikában az utcán a behívóparancsokat, természetesen szintén következmények nélkül. 1944-ben vajon hány halottja lett volna egy hasonló polgárjogi akciónak? Vagy érdekes módon nem a Németország ellen vívott két háború alatt esett neki az amerikai sajtó Wilson vagy Roosevelt (Rosenfeld) elnököknek, hanem a Vietnamban a kommunizmus ellen vívott harc idején belezték ki nyilván nem zsidó, Pulitzer díjjal megkínált "oknyomozó újságírók" Nixon elnököt. Churchill szerint a politikában semmi sem történik véletlenül. Ő biztosan tudja.

Amikor Németország a létéért küzdött egy rá kényszerített értelmetlen háborúban, 3 millió halottja volt, négy szárazföldi és egy tengeri hadszíntéren harcolt példátlan kitartással a világ négy legerősebb hatalma ellen, minden oldalról bekerítve, 4 éve blokád alá vonva, amikor minden német család küldött valakit a harctérre, Berlinben 1918. november 9-én néhány nyilván nem zsidó szélhámos azzal volt elfoglalva, hogy "köztársaságot" kiáltson ki. Mindjárt kettőt is egyszerre. Egyet a szocdem Friedrich Ebert, két utcával arrébb pedig egy másikat a frontlógós Karl Liebknecht és a szajhája, Rosa Luxemburg. Néhány ezer nem zsidó agitátor, zugfirkász, sikkasztó, pálinkahamisító tróger kiütötte a ringből a világ legerősebb hatalmát. Nem mintha ugyanezekben a napokban Magyarországgal is nem ugyanezt tették volna. Karl és Rosa egyébként megfizetett bűneiért. Az 1919. januári berlini zsidó-bolsevista puccs leverésekor német hazafiak belelőtték őket nem a Dunába, hanem a Landwehrkanal-ba (ez egy csatorna Berlinben).

A fegyverszünet után bekövetkezett az, ami a háború egyetlen célja volt 1916 óta: az Antant Németország nyakába varrta a saját pénzügyi terheit. A versailles-i béke értelmében Németországnak 1986-ig, azaz 67 esztendőn keresztül kellett volna törlesztenie a háborús jóvátételt. Ezt még megfejelték a gigantikus hadikölcsön-tartozások. Hogy a terhek legalább egy részétől megszabaduljon, a német kormány 1923-ig tervszerűen elinflálta a pénzt, és ezzel megszabadult a belföldi adósságaitól. Ennek az lett az ára, hogy a német középosztály, amely a hadikölcsönök lelkes jegyzője volt, tökéletesen tönkrement, és minden megtakarítását, majd vagyonának nagy részét elvesztette.

Az inflációnak volt még egy súlyos és szokásos következménye. Mégpedig az, hogy a feje tetejére állt a német társadalom értékrendje. Kifizetődőbb volt lopni-csalni-hazudni a feketepiacon, mint gályázni havi 10 milliárd márkáért, amiért másnap este adtak 5 tojást a közértben. Jól szituált polgári családok abból éltek, hogy bordélyt rendeztek be berlini elegáns lakásaikban. Az anyuka volt a mádám, a család két lánya "dolgozott", a leszerelt fiú, ha szerencsésen túlélte a háborút, hajtotta fel az ügyfeleket. Három libáért és 200 dollárért házat lehetett vásárolni, mert a tönkrement és szó szerint éhező családok tömegei kénytelenek voltak kótyavetye áron eladni mindenüket. Nem nehéz kitalálni, kik keresték ezen halálra magukat (Nem bizony, a "vikingek" - a szerk.).

Az összeomlás másik következménye az volt, hogy a földön heverő Németországra lecsaptak a háborúban óriási tőkéket felhalmozó amerikai "befektetők". A kaotikus helyzet, az infláció és az egészséges értékviszonyok teljes felfordulása miatt ezek nagyrészt spekulációs céllal érkeztek az országba. A 20-as években hatalmas mértékű volt az amerikai tőkebehatolás, és ezek a pénzek a spekuláció miatt nagyrészt az ország jóléte szempontjából haszontalan, rövidlejáratú befektetések voltak. Nem nehéz kitalálni, kik lehettek ezek a "külföldi tőkebefektetők".

A 20-as években a korábban mintaszerűen szervezett Berlin volt a földkerekség legzüllöttebb városa. Nem véletlenül küldte később a Führer a radikálisnak ismert Göbbelst épp Berlinbe Gauleiternek, hiszen alaposan rendet kellett tenni. Nyilván nem zsidó "pedagógiai szakemberek" 14-15 éves iskolásokat vittek osztálykirándulni kuplerájokba, hogy "tanuljanak" a fiúk. A nyilván nem zsidó kabarékban, "színházakban" és sajtóban ezerrel szenyázták a németeket, ez valószínűleg minden kedves kurucnak ismerős valahonnan.

A köztársaság kormányai meg sem kísérelték megoldani az ország alapvető problémáit, a háborús jóvátétel és a békediktátum egyéb korlátozásainak megszüntetését. Megszületett a politikailag teljesen korrekt "teljesítési politika" (Erfüllungspolitik) kifejezés, mely azt jelentette, hogy Németország minden elképzelhető agyament kötelezettségét fegyelmezetten és pontosan, önként teljesíti. Ha az Antant azt kívánja, hogy Németország ugorjon a kútba, akkor Németország a kútba ugrik. Ezt képviselte a 20-as évek összes német kormánya, a nem zsidó Erzberger pénzügyminiszter vagy Rathenau "pénzügyi guru" kívánságára.

A 20-as évek végén megérkezett 10 éven belül a második övön aluli ütés. 1930-ban lejárt volna Amerikában a FED koncessziója a pénzkibocsátásra. Néhány kongresszusi képviselő mocorogni kezdett, hogy talán nem kellene azt a koncessziót meghosszabbítani. Aztán teljesen véletlenül, 1929 októberében máról holnapra összeomlott a tőzsde. Egészen világos, hogy itt összefüggéseket felfedezni merő holokauszttagadás. A mai "hitelpiaci válsághoz" hasonlóan hirtelen eltűnt a pénz a piacokról, mert valakik eltüntették. Ha nincs pénz, esnek az árak, mert nincs kereslet és nem lehet eladni. Lehet ezt túltermelési válságnak is nevezni, a PC irodalom annak nevezi. Eszerint nem a nyilvánvalóan nem zsidó amerikai bankrendszer döntötte romba a fél világot, hanem a Ford meg a GM, mert túl sok autót gyártanak, és túltermelési válságot okoznak itten nekünk. Ahol 1928-ban el lehet adni a kávétermést, a következő évben pedig bele kell szórni az egészet a tengerbe, ott nem biztos, hogy hirtelen ötször annyi kávé termett és kávétúltermelés esete forog fenn. Az is lehetséges, hogy ugyanannyi kávé termett, mint rendesen, csak senkinek nincs pénze, hogy megvegye, mert valakik elzárták a megfelelő helyen a csapokat, ahonnan "dől a lé".

Az amerikai gazdaság összedőlt. Mivel eltűnt a pénz, azonnal kivonták a rövidlejáratú németországi befektetéseket is, ami bedöntötte a német pénzügyeket is. Mind az Egyesült Államokban, mind Németországban 1933-ra a felére esett az ipari termelés. Emellett kevesebb, mint a felére estek a mezőgazdasági termékek felvásárlási árai. Ez el is intézte a munkásságot és a parasztságot. A 30-as évek elejére az a helyzet állt elő, hogy a német társadalom összes rétege, a munkásság, a parasztság, a középosztály, egy egészen szűk felső "elitet" leszámítva egy az egyben padlóra lett küldve és teljesen ki lett fosztva. Eközben tobzódtak a távolról sem zsidó háborús nyerészkedők, tőzsde- és ingatlanspekulánsok, a feketepiacon és az infláción meggazdagodott csalók. Az egymást félévente váltó kormányoknak pedig semmiféle elképzelésük nem volt arról, hogyan fog kimászni Németország ebből a totál csődből, csak arról, hogyan bokázzanak az Antantnak. Nincsen új a nap alatt.

A világháború alatt és az azt követő felfordulás során óriási gazdasági hatalomra tettek szert a nem zsidók, és ez távolról sem csak a nácik szemét szúrta, hanem a kommunistákat leszámítva mindenkiét. És Európában sem csak a németekét, hanem a franciákét, a lengyelekét, a szerencsétlen oroszokét, és sok mindenki másét is. Beck lengyel külügyminiszter egy 1938-ban Ribbentroppal folytatott megbeszélés alkalmával kijelentette, ha a Führer megoldást talál Európában a zsidókérdésre, Varsó főterén fognak neki szobrot állítani. Vajon hogyan "keletkeztek" azok a hatalmas zsidó vagyonok, melyekért néha a mai napig pereskednek, egy olyan országban, ahol 25% a munkanélküliség, a parasztok földjeit tömegesen árverezik, diplomás fiatalemberek ingyen dolgoznak a munkahelyükön, hogy fél vagy egy év múlva elnyerjenek egy szerény állást? Ilyen hely volt Németország 1933 előtt.

1930 és 1933 között Németországban lényegében polgárháború zajlott. Közrend nem létezett. Nem múlt el választási kampány halottak és sebesültek nélkül. A pártok szó szerint ütötték-vágták egymást, ezért mindegyik pártnak saját félkatonai szervezete volt. Nem csak a náciknak, hanem mindegyiknek. A köztársaságból (a "rendszerváltásból") és annak pártjaiból teljesen elege lett mindenkinek. Egy párt volt az országban, mely egyrészt nem kompromittálta magát mindenféle dilettáns kormányzati kontárkodással, másrészt szavazóbázisával lefedte a német társadalmat, harmadszor pedig valódi és nem álproblémákról beszélt. Ezek a rendkívül dinamikus nemzeti szocialisták voltak. A kommunisták szintén nem voltak kormányon 1933 előtt, de ez a párt szociológiailag a munkanélküli fiatal férfiak pártja volt, mert szinte csak ők szavaztak rá. A nácik szavazóbázisa ezzel szemben a társadalom összes rétegéből toborzódott, ráadásul 1932-ben már az ország legerősebb és legjobban szervezett pártja volt. Szinte törvényszerű volt ezért, hogy előbb-utóbb kormányra kerülnek.

A hivatalba lépett Hitler-kormány elképesztő és döbbenetes csődtömeget örökölt a köztársaság politikailag korrekt, "demokratikus", holokausztigenlő, tehát abszolút kifogástalan pártjaitól. A gazdaság romokban hevert, az ország népe kétségbe volt esve és nyomorgott, a tizenöt éves agymosás sokakat összezavart, teljes volt a külpolitikai elszigeteltség, Európa legnagyobb nemzetét lesajnálta mindenki. Nyugati határain ott állt a világháborútól teljesen bedilizett Franciaország a világ legnagyobb békebeli hadseregével, árgus szemekkel figyelve Németország minden lépését ("állva temessetek el, arccal Németország felé" - ezek voltak a német- és magyarfóbiás Clemanceau utolsó szavai). A demilitarizált Rajna-vidék csak félig-meddig az ország része, a Ruhr-vidék francia megszállás alatt, a Saar-vidék szintén, az ország egy része (Kelet-Poroszország) földrajzilag elszakítva az országtól, a franciák ész nélkül kavarnak a Rajna-vidéken, hogy a védnökségük alatt valami bábállamot kreáljanak belőle. Hamburg kikötőjében a csehek (a cseh-szlovák műállamnak itt mindenféle jogokat biztosított a békeszerződés), Danzig kikötőjében a lengyelek packáznak a kikötői szolgálatokat igénybe vevő német cégekkel. A német vasút a jóvátételi fizetések biztosítékaként el van zálogosítva Franciaországnak és Nagy-Britanniának.

Ezeknek az egészen lehetetlen állapotoknak a megszüntetése érdekében az előző köztársasági rezsim 15 év alatt egy darab szöget nem rakott arrébb. Ehelyett leszerződött a nagy Szovjetunióval (rapallói szerződés), "bevitte az országot" a Népszövetség nevű sóhivatalba, amelynek eredetileg az lett volna a feladata, hogy Wilson elnökletével valamiféle szabadkőműves világkormányként vezesse a világ "demokratikus" népeit. Még szerencse, hogy az amerikai kongresszus (akkor még) észbe kapott, és nemet mondott az egészre, így Amerika nem is lett tagja a szervezetnek. Ez a Népszövetség olyan korrekt, igazságra szomjazó és elfogulatlan volt, hogy 1936-ban Olaszországot megfenyítette az abesszíniai balhé miatt, Nagy-Britanniához viszont egy szava sem volt 1922-ben, az ír felkelés nem gumi-, hanem éleslőszer bátor alkalmazásával végrehajtott leverésekor. Akkor sem nagyon hangoskodott, amikor Indiában csépelték folyton a brit gyarmati rendszerrel nem mindig elégedett szélsőséges alattvalókat.

Adolf Hitler kormánya 1935-re (kettő év alatt) bevezette az általános hadkötelezettséget, egyoldalúan felmondta a versailles-i békediktátumot, visszaszerezte a Saar-vidéket és kidobta a franciákat a Ruhr-vidékről, kilépett a szabadkőműves zsidó Népszövetségből, valamint egyenrangú félként flottaszerződést írt alá Nagy-Britanniával. 1936-ban az ország szerves részévé tette a Rajna-vidéket, megrendezte minden idők addigi legsikeresebb olimpiáját és megkezdte katonai segítségnyújtását Spanyolországnak a zsidó bolsevizmus elleni hősi harcában. 1937-re megszűnt az 1933-ban 6 milliós munkanélküliség, a német gazdaság teljes gőzzel dübörgött, és a PC (polkorrekt) irodalom által sugallt közhiedelemmel ellentétben nem csak "ágyút", hanem "vajat" is termelt, nem is keveset. Barátokat és szövetségeseket szerzett magának Olaszország és Spanyolország személyében, megnemtámadási szerződést írt alá Lengyelországgal 1934-ben, ezzel teljesen kitört a külpolitikai karanténból. 1938 márciusában a Birodalomhoz csatolta Ausztriát, ezzel megteremtette a nagynémet egységet. 1938 októberében a Birodalomhoz csatolta a szinte kizárólag németek lakta Szudéta-vidéket, majd az első bécsi döntéssel megkezdődött a trianoni diktátum revíziója is.

Meredeken csökkent az öngyilkosságok száma, meredeken nőtt a születések száma. Az akkori világban egyedülálló módon bevezette a gyermeket nevelő anyák nagyvonalú támogatását. Minden évben téli segélyakciókat szervezett, nem a külföldi tőkebefektetők, vagy a cigány fatolvajok, hanem a rászorulók megsegítésére. Bevezette a kötelező munkaszolgálatot, ahol szegény gyerek és gazdag gyerek szépen együtt dolgozott a földeken, hogy a Gyurcsány- és Veress-félék idióta kis mocsok kölkei belekóstoljanak, hol lakik a Jóisten. Akkoriban eretnekségnek számító lépéssel levette a német márkát az aranyalapról, hogy kihúzza a talajt az aranyspekuláció alól. A magukat "brókernek", "pénzügyi tanácsadónak", "kiváló gazdasági szakembernek" álcázó zsidó csalókat teljesen kiszorította az egész pénzügyi rendszerből.

És itt most megint beindult valami. Már 1933-ban, Hitler hivatalba lépését követően azonnal megindult a sajtóhadjárat a német kormány ellen. Amerikában bojkottálták a német árukat. A Ford ellen (Henry Ford ismert volt náci-szimpátiájáról) bojkottot hirdettek. Az amerikaiak által hősként tisztelt óceánrepülő Lindberget, aki megértő volt Németország problémáival kapcsolatban, kirúgták a hadseregből. A sajtó teljesen szétszedte, aztán valakik, azóta se tudni kik, elrabolták és megölték a kb. egy- vagy kétéves gyerekét (ez volt a híres Lindberg-bébi ügy). Albert Einstein biztos nagy fizikus volt. 1933-ban, miután kivándorolt Amerikába, minden elképzelhető alkalmat megragadva fikázta Németországot. Azt az országot, amely 1914-ben, amikor ő 35 éves berlini lakos volt, nem hívta be frontszolgálatra, így a túlélő show egyik győztese lehetett, néhány millió kevésbé szerencsés német hazafival ellentétben.

Németország kancellárjáról elterjesztették, hogy rágja a szőnyeget (Teppichfresser), akkora bolond. Goebbels propagandaminiszternél megjelent felesége, Magda Goebbels egykori cionista zsidó vőlegényének családja, hogy megzsarolják (az "ajánlatra" teljesen korrekt választ kaptak: a família tagjai egy munkatáborban találták magukat, így életükben először szolgálhatták a nekik hazát adó országot, az egykori vőlegényt pedig Tel-Avivban likvidálta a német titkosszolgálat). 1938 novemberében egy Oswald-féle "magányos merénylő" kis híján felrobbantotta Münchenben a német kancellárt. A terrorista merényletnek mind halálos, mind súlyosan sebesült áldozatai voltak. 1938. november 9-én, a "rendszerváltás", a zsidó köztársaság huszadik évfordulóján egy 17 éves agymosott zsidó terrorista Párizsban meggyilkolta von Rath követségi tanácsost. A terrorista merénylet eredeti célpontja a német nagykövet volt. A kis zsidó, Ábrahám nagyszerű vére, nyilván szellemi fogyatékos volt, mert összekeverte a két urat egymással.

Másnap Németország több városában felgyújtották a zsinagógákat és a zsidó boltokat. Ez volt a Kristályéjszka, a Kristallnacht. Valószínűleg betelt a pohár. Mi, kurucok ugyan nem voltunk ott, ám el tudjuk képzelni.

László Zsolt

(Kuruc.info)

A külügyi bizottság összehívását sürgeti a Jobbik Szíria miatt


Össze kell hívni a külügyi bizottságot és állást kell foglalni a szíriai helyzettel minél hamarabb - nyilatkozta sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton.
A képviselő szerint a szíriai konfliktus olyan lépcsőjéhez ért, ami igényli, hogy a magyar országgyűlés is megvitassa a kérdést. Az külügyi bizottság összehívásához öt tag aláírása szükséges, mivel négy jobbikos van, így legalább egy tag támogatása kell még. Gyöngyösi Márton reméli, hogy ha mást nem is, Daher Pierre szír-libanoni származású képviselőt sikerül meggyőzni a bizottság összehívásáról. 
Beszélt arról is, hogy mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsán belül is ellentétek alakultak ki, konszenzus nélkül Szíria megtámadása nemzetközi joggal ellentétes lenne, ráadásul bizonyosan azt sem tudni, valóban az Aszad-rezsim vetette-e be a vegyifegyvert. Ráadásul épp akkor, miután visszaszorították a felkelőket és az ENSZ-megfigyelők is megérkeztek.
A jobbikos politikus rámutatott: a szakadárokat több szélsőséges iszlám szervezet is támogatja, egyebek mellett az egyik legnagyobb ellenségnek tartott Al-Kaida is. Velük kíván szövetségre lépni a Nyugat? - tette fel a kérdést Gyöngyösi. Emlékeztetett, hogy annak idején Irakot a (nem létező) tömegpusztító fegyverek léte miatt támadták meg, miután a média feltüzelte az embereket. Afganisztánban is teljesen sikertelen volt a háború, csakis káoszt hagytak maguk után a katonák, és jövőre ki is kell vonulniuk - mondta el a jobbikos kéviselő.
Leszögezte: a szíriai hadjárat nem a demokráciáról szólna, hanem a geopolitikai és gazdasági megerősítésről, és nem utolsó sorban Izrael biztonsági helyzetének biztosításáról. Ezen ország ugyanakkor bizonyíthatóan vetett már be foszforbombát Gázában, mégse torolták meg, nem rótták meg őket az ezernyi áldozat ellenére sem - tette hozzá. 
A nagyhatalmak is ellenzik a közbeavatkozást (így Nagy-Britannia, Oroszország, vagy Kína), Magyarországnak szintén állást kell foglalnia az ügyben, és elleneznie kell az inváziót - mondta el Gyöngyösi Márton hozzátéve: a magyar katonáknak nem idegen földön, más országok érdekében kell harcolni.
alfahir.hu - jobbik.hu


Ilkei Csaba: Titkos szervezetek a nemzetközi magántőke globális rendszerében


Sohasem volt aktuálisabb, mint ma az a tanulmány, melyet Dr. Ilkei Csaba tudományos kutató tollából közöltünk 2010. június 29-én Cecil Rhodes öröksége: a Round Table a kis nemzetek ellenében uralja a globális világot címmel.
Ebben a szerző bemutatta a nemzetközi magánvagyonokra épülő titkos szervezetek globális hálózatát, annak kialakulását és mai szerepvállalását, benne olyan háttér intézményekkel, melyek ma vezető hírként szerepelnek a világsajtóban: IMF, CFR, RIIA, FED, EU, ECB, stb.
A nemzetközi hitelválság eseményeinek hatására Dr. Ilkei Csaba most frissítette, bővítette, aktualizálta tanulmányát. (Ennek során felhasználta Dr. Drábik Jánossal készített televíziós műsor sorozatának anyagát, s kettőjük azzal kapcsolatos írásait.)
Titkos szervezetek a nemzetközi magántőke globális rendszerében
A politika egyre inkább a látszatok világa. Semmi sem az, aminek mutatja magát. A megtévesztő kirakatok mögött kettéválik a valóság és annak médiatükre. Fecseg a felszín, és hallgat a mély. A láthatatlan háttérhatalom bábfigurákat mozgat: felemel és elsüllyeszt; legnagyobb fegyverével: a pénzzel mindent és mindenkit meg tud venni.
A világot ma egészen mások irányítják, mint ahogy azt a színfalak mögé nem látók elképzelik.
Egy demokráciában - többpártrendszer és szabadságjogok közepette - épp úgy tönkre lehet tenni egy országot, mint az egypárti diktatúrában, a kollektivizmus szabványos keretei között. Csak meg kell fogadni a dinasztiaalapító Rothschild bankár fő tanítását: "Adjátok kezembe egy ország pénzügyeit, s nem érdekel, kik hozzák a törvényeket a parlamentben!" Azaz: egy ország közpénzrendszerét meg kell szereznie a nemzetközi vagyonokra épülő magánpénzrendszernek. Ez utóbbinak az a jellemzője, hogy bankjai hitel és kamat pénz-mechanizmusa olyan uzsorajövedelmet biztosít, amellyel adósságfüggésbe lehet taszítani egész népeket, azok gazdaságát, ellenőrzés alá helyezhetők kormányok, látszatdemokráciájuk és bábként mozgatott intézményeik, valamint tömegtájékoztatási eszközeik.
A Nemzetközi Pénzügyi Közösség magánpénzrendszere az uzsoracivilizáció programját igyekszik rokonszenvesen becsomagolni: a szegénység leküzdését, jólétet és biztonságot ígér a világ népeinek. A jelszavak: globalizáció, liberalizáció, dereguláció, privatizáció. Az erősek szabadságának korlátlan növelése a tőke és a szabadpiac korlátozatlan uralmához vezet, az egyenlőtlenségek sorához, a versenyképtelenek tömeges elszegényedéséhez, testi, lelki és szellemi nyomorához. Akik a munkán és az értékteremtő termelőtevékenységen alapuló közpénzrendszer visszaállítását szorgalmazzák, és felelősen gondolkodnak a nemzetek közösségeinek jövőjéről, azok ma könnyen megkapják a populista jelzőt, ha pedig ugyanezt a másik oldalon teszik, akkor ők a szociális bozótharcos jelzőt kapják.
Pedig a gazdaság nem lehet öncélú, az van az emberért és nem fordítva. Bármely gazdaság erkölcsi mércéje az: hogyan boldogulnak benne az önhibájukon kívül versenyképtelenek, az elesettek, a gyerekek, az öregek, a betegek, a szegények. Szolidaritás és társadalmi igazságosság nélkül a gazdasági növekedés önmagában csak keveseket boldogít. Ám a pénz diktatúrája éppen ezen kevesek törekvéseit emeli a kis nemzetek fölé, amelyek egyre kiszolgáltatottabbak és megalázottabbak a centralizált erőforrások és magánvagyonok árnyékában.

Abraham Lincoln
Abraham Lincoln (1809-1865), az USA 16. elnöke, a rabszolgaság eltörlője mondta a korporációs hatalom veszélyéről:
"Olyan válság közeledését látom, amely megbénít, és arra késztet, hogy remegve aggódjak hazám biztonságáért. A háború eredményeként a korporációk kerültek hatalomra, és ezt a korrupció korszaka követi a legmagasabb szinteken. A pénzhatalom mindent maga alá gyűr, hogy meghosszabbítsa uralmát, kihasználja az emberek hiszékenységét, egészen addig, amíg a vagyon néhány kézben halmozódik fel, és a köztársaság elpusztul."
A korporációs rendszer működésének alapvető szabályai:
a., a profit magánosítása
b., a költségeket át kell hárítani
c., ellenőrzés alá kell vonni a tájékoztatási rendszert (titkosítás)
d.,a politikai hatalmat centralizálni kell (a fő feladat, hogy az állami intézmények helyébe a magántulajdonban lévő korporációk és azok titkos szervezetei lépjenek)
e., a gazdasági hatalmat is centralizálni kell
f., el kell hárítani minden korlátozást a szabadpiaci kereskedelem elől
Az eladósítás elpusztítja a demokráciát!
A nemzetközi pénzkartell hitelek nyújtásával vagy megtagadásával meg tudja határozni népek és kormányok sorsát - ezért nem beszélhetünk sem szabadságról, sem nemzeti önrendelkezésről. A mesterséges ködösítés, félretájékoztatás, a tudatosan előidézett káosz eredményeként az emberek többsége ma még nem képes a bonyolult pénzviszonyokban kiismerni magát.
Az eladósítás - a hatalom átvétele. A társadalom szükségleteire termelő ökonómiával (közgazdasággal) szemben Arisztotelész krematisztikának (pénzgazdaságnak) nevezte a pénzuralmi rendszert. Lehetővé teszi a világot uraló nemzetközi pénzkartell számára, hogy a magánpénz-monopóliumára támaszkodva tetszése szerint szabályozza a forgalomban lévő pénz mennyiségét, ezáltal a saját ellenőrzése alatt centralizálja a világ termelővagyonát és erőforrásait. Ennek a felmérhetetlen hatalomnak az egyedüli forrása az, hogy tudatlan, illetve megvásárolt politikusokkal legalizálni tudta a pénzhamisítás monopóliumát a maga számára.
A világot egészen mások irányítják
1912-ben, az Egyesült Államok 26. elnöke, Theodore Roosevelt (1858-1919) egy választási gyűlésen a következőket mondta:
"A látható kormányok mögött trónol egy láthatatlan kormány, amely nem tartozik hűséggel a népnek, és nem ismer felelősséget. Az államférfi feladata ennek a láthatatlan kormánynak a megsemmisítése, a korrupt üzlet és a korrupt politika közti szövetség széttörése."
Caroll Quigley amerikai egyetemi tanár, a washingtoni Georgetown Egyetem, a Princeton Egyetem és a bostoni Harvard Egyetem professzora, a globális pénzhatalom titkainak egyik legjobb ismerője ezt írja a globális háttérhatalom nemzetközi hálózatának céljairól:
"..ez nem kevesebb, mint létrehozni a pénzügyi ellenőrzés olyan magánkézben lévő világrendszerét, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankjai feudális módon kontrollálják, összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak."
A háttérerők létezéséről Benjámin Disraeli angol államférfi, író, brit miniszterelnök (1804-1881) ezt mondta 1856. július 14-én a brit alsóházban:
Van egy hatalom Olaszországban, amelyről alig teszünk említést ebben a házban... a titkos társaságokra gondolok... Nincs értelme tagadni, mert lehetetlen eltitkolni, hogy Európa nagy részét - egész Olasz- és Franciaországot, valamint Németország nagy részét, hogy más országokat ne említsünk, - titkos társaságok egész hálózata vonja be, ahogyan a föld felszínét behálózzák a vasútvonalak. És melyek a céljaik? Nem is kísérlik elrejteni. Nem akarnak alkotmányos kormányzatot; nem akarnak megreformált intézményeket... a föld tulajdonát akarják, elűzni a jelenlegi birtokosokat, és véget vetni az egyházi intézményeknek. Néhányuk ennél is tovább megy...“
Ugyancsak Disraeli mondotta az 1848-as európai forradalmakat követően:
"A világot egészen más személyek kormányozzák, mint ahogy azt a kulisszák mögé nem látók képzelik. Az a hatalmas forradalom, amely jelenleg van készülőben Németországban, jelentősebb reformot fog jelenteni, mint az első.”
Thomas Woodrow Wilson (1856-1924), aki nemcsak az Egyesült Államok 28. elnöke (1913-1921), hanem tekintélyes történész, egyetemi tanár és a Princeton Egyetem elnöke is volt, félreérthetetlenül célzott egy hatalmas és jól szervezett hálózat létezésére, amely ellenőrzése alatt tartja a gazdasági-társadalmi folyamatokat. 1913 decemberében ő írta ugyan alá a Federal Reserve System (az Egyesült Államok pénzrendszerét kézben tartó magánkartell, amely ellátja a központi bank szerepét) engedélyezéséről szóló törvényt, de már 1916-ban így foglalja össze Amerika pénzügyi-gazdasági helyzetéről a véleményét:
"Ezt a nagy ipari nemzetet most már a pénzhitel rendszere ellenőrzi. A hitelek nyújtása központosítva lett. Ezáltal az ország növekedése, és valamennyi tevékenység ellenőrzése néhány ember kezébe ment át. A legrosszabb uralom alá kerültünk, kormányzatunk egyike a civilizált világ leginkább ellenőrzött és dominált kormányzatának. Ez a kormány többé nem a választók szabad döntésének, hanem befolyásos csoportok véleményének és kényszerének megfelelően cselekszik."
Ezeket mondta 1920-ban, amikor már tudta, hogy nem pályázza meg újabb négy évre az elnökséget:
Az Egyesült Államok kereskedelmének és iparának még a legnagyobbjai is félnek valakitől, félnek valamitől. Tudják, hogy létezik valahol egy hatalom, amely olyan szervezett, kifinomult és mindenre figyelő, olyan összefonódott és mindent átható hogy jobban teszik, ha nem beszélnek hangosan, amikor elítélőleg nyilatkoznak róla.“

Franklin Delano Roosevelt
Franklin Delano Roosevelt (1882-1945) - aki 1933-tól 1945-ig volt az Egyesült Államok 32. elnöke - úgy vélte, hogy “A politikában semmi sem történik véletlenül. Ha valami megtörténik, biztosak lehetünk abban, hogy az így lett eltervezve.“
Az 1930-as évek elején dúló világgazdasági válság idején jegyezték fel tőle a következőket:
"Amerikában 60 család ellenőrzi az egész ország vagyonát… A lakosság egyharmadának nincs elfogadható lakása, ruházata és alultáplált... A Közmunka Hivatal programjain részvevők 20%-a nagyfokú alultápláltság következtében nem képes végig dolgozni egy munkanapot… Szándékomban áll kiűzni a pénzváltókat a templomból."
Roosevelt tisztában volt vele, hogyha nem képes a nemzetközi pénzvilág modern templomából (FED) kiszorítani - megfegyelmezni, befolyásolni - azokat, akik a pénz visszatartásával, a hitelek megvonásával és más pénzügyi manipulációkkal tartósan megbénították az egyébként egészséges gazdasági életet, akkor nem tud véget vetni a gazdasági válságnak. Hamarosan rájött azonban, hogy a pénzhatalommal szemben tehetetlen.
Arnold Toynbee brit történelemfilozófus, a London School of Economics tanára, aki 40 éven át, 1925-től 1965-ig a tekintélyes Royal Institute of International Affairs (RIIA)igazgatója volt, annak a meggyőződésének adott hangot, hogy
A jövő pénzembere a világot átfogó irányítási rendszer egyik kulcsszereplője lesz, függetlenül attól, hogy visel-e valamilyen hivatalos címet vagy sem. Az üzletemberek következő nemzedékének a többsége az új világrend kialakításával és fenntartásával lesz elfoglalva, amely az egyetlen alternatívának tűnik a népirtással szemben.“
Pierre Quesnay, aki 1926-ban a Francia Nemzeti Bank vezérigazgatója volt, főnökének, a Bank kormányzójának, Emil Moreau-nak, a megbízásából tárgyalásokat folytatott Londonban Montague Normannel, a Bank of England, az Angol Nemzeti Bank akkori elnökével. Visszatérve Párizsba többek között ezeket jelentette:
"Az Angol Bank elnöke számára a XX. század legnagyobb feladata a világ gazdasági és pénzügyi megszervezése. Nézetei szerint a politikusok és a politikai intézmények nem képesek elvégezni ezt a feladatot. Csak a központi bankok, amelyek egyidejűleg függetlenek a kormányoktól és a magán pénzintézetektől, alkalmasak ennek a feladatnak a megoldására. Ezért kampányt folytat a teljesen autonóm központi bankok érdekében, amelyek irányítják a saját pénzügyi piacaikat és közös megegyezéssel osztják fel maguk között a hatalmat. Ezt úgy tudják sikeresen megvalósítani, ha a politikai szférától elvéve ők döntenek minden olyan kérdésben, amely lényeges az adott ország pénzügyi biztonsága, a hitelek szétosztása és az árak mozgása tekintetében. Így elejét tudják venni, hogy a belső politikai küzdelmek kárt okozzanak a nemzetek gazdasági fejlődésének."
Norman tehát egy olyan világrendszert akart, amelyben a nemzetek pénzügyi szuverenitása megszűnik, ahol a központi bankok a politikától függetlenül maguk dönthetnek a nemzetek legfontosabb pénzügyi kérdéseiben.
Wright Patman, aki az amerikai képviselőház bank és pénzügyi albizottságának a vezetője volt, állapította meg a washingtoni kongresszus tagjai számára 1964-ben készült jelentésében:
"Az Egyesült Államoknak ma gyakorlatilag két kormánya van… Az egyik alkotmányos előírásoknak megfelelően jön létre, a másik kormány a független, ellenőrizetlen és a tevékenységét nem egyeztető Federal Reserve System, (A Szövetségi Tartalék Rendszer, az Egyesült Államok magántulajdonban lévő jegybankja, a FED), amely a pénz feletti hatalmat gyakorolja, noha ez hatalom a Kongresszust illeti meg az alkotmány előírásai szerint."
Tehát sem a demokratikusan megválasztott és politikai felelősséggel tartozó elnökök, törvényhozók, sem a pénzügyminiszterek nem irányíthatják a pénzügyeket. Ezekben az igen fontos és minden polgárt érintő kérdésekben magánszemélyek döntenek a politikai felelősségre vonás minden lehetősége nélkül. Vagyis a gazdasági-pénzügyi szféra az ellenőrizetlen hatalommal rendelkező pénzvagyon tulajdonosok magán kormányzása alá került.
Ezek után bocsássuk előre a témánkat meghatározó fogalmakat és alaptételeket (nem lehet elégszer ismételni őket):
- A HÁLÓZAT - Carol Quigley nevezte így - a globális pénzhatalmat gyakorlók csoportja által koordinált stratégia alapján működtetett formális és informális szervezetek hálózata. Célja: a globális pénzuralmi diktatúra megvalósítása - ha kell, erőszakos eszközökkel - az egy központból irányított világállam létrehozásáért.
Míg a felszínen a nemzeteket megosztó és gyengítő többpártrendszerű álságos demokráciák manipulált nyilvánossága előtt versengenek egymással a bábként mozgatott politikusok, addig a nemzetközi magántőke láthatatlan és titkos szervezeteiben néhány kiválasztott a pénz és a tömegtájékoztatás feletti ellenőrzés jogának megszerzésével eldönti a kis nemzetek sorsát, mindenekelőtt az uzsorakamatra adott hitelekkel és az ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan nemzetközi szervezetekbe kényszerítés könyörtelen diktátumaival. A nemzetek feletti „kerekasztaloknál” aztán a globális hálózatok megbízottaival találják szemben magukat a kis nemzetek becsapott képviselői, akik csapdába kerülve birka módon szavazzák meg nemzetük szuverenitásának feladását, hazájuk hosszú távú gazdasági-pénzügyi eladósítását. (Lásd a lisszaboni szerződés valódi tartalmát és hatását.)
A globalizációa tőke és a szabadpiac korlátozatlan uralmából származó - társadalmi, gazdasági, kulturális, szociális és más - egyenlőtlenségek sora, amely következményeiben emberellenes, közérdekellenes, az életet piaci kérdéssé silányítja, s elosztási viszonyaival mélyen sérti a társadalmi igazságosságot, kiszolgáltatva és megalázva a peremre szorult, lecsúszott versenyképtelen tömegeket.
A világkormány: a hatalomgyakorlás privatizált formája. Integrálja és aláveti az egyes államok hatalmi elitjét. A pénzbirodalmi kontroll kiterjed a nemzetállamok kormányaira, törvényhozó és végrehajtó szerveire. A hatalom privatizálása azt jelenti - mutat rá Drábik János -, hogy az "egy ember, egy szavazat" elven létrejövő számbeli többséget kiszorítja a gazdasági és pénzügyi erőfölényen alapuló többség, így a szervezett magánhatalom a közhatalom fölé kerekedik, s a közvélemény befolyásolásával, tudatos megtévesztésével érvényesíti akaratát. A nagyobb érdekérvényesítési többség mindenkor felülkerekedik a demokratikus számbeli többségen!
A piac: a szervezett pénzügyi hatalom szolgáltató intézménye.
A globális pénzrendszer: bankok, pénzügyi szervezetek, pénzügyi konzultációs szervezetek, kockázat- és hitelminősítő intézetek, tőzsdék, biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjalapok, pénzfedezeti alapok, multi- és transznacionális vállalatok. Univerzális, nemzetek feletti intézmények: Világbank, Nemzetközi Valutaalap, az amerikai Federal Reserve System (FED), a frankfurti Európai Központi Bank, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az Általános Vámtarifa-és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) helyébe lépett Világkereskedelmi Szervezet (WTO), az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés Szervezete, az Amerika-közi Fejlesztési Bank.
Az 1848-49-es szabadságharc igazi oka
Kevesen tudják, hogy az 1948-49-es magyar polgári forradalom és szabadságharc igazi oka az önálló magyar pénzrendszer megteremtése volt.
Az 1848-as európai forradalmi megmozdulásokat az a nemzetek feletti pénzkartell szervezte és mozgatta, amely tervei végrehajtására felhasználta saját alapítású szabadkőművességét: az illuminátusokat és az azok irányítása alá került párisi Grand Orient szabadkőműves páholyt. A pénzkartell legfőbb ellenfele az abszolutizmus volt, a dinasztikus és katolikus dunai monarchia.
A békés forradalom sohasem változott volna át fegyveres harccá, ha a pénzhatalom akkori irányítói, jelesül: a Rothschild-tulajdonban lévő Osztrák Nemzeti Bank nem robbantja ki a fegyveres konfliktust a bécsi udvar és az önálló közpénzrendszert követelő magyar kormány között. A magyar fejlődés legfőbb akadálya akkor is a pénz és a hitel hiánya volt, akárcsak ma.
Szabadságharcaink valós történetét csak a nemzetközi összefüggések és a háttérhatalmak titkos történetén keresztül ismerhetjük meg.
Az 1789-es francia forradalom anarchiába torkollott. 1830-ban, amikor a szabadkőművesség eltávolította a trónról X. Károlyt, már a szocializmus szót használták annak a politikai-kormányzati formának a megjelölésére, amellyel a jövőben kísérletezni akarnak. Párizsban 1835-ben megalakult az "Igazak Szövetsége". Ezt - mert túl pacifista volt - a Grand Orient átalakította Kommunisták Szövetségévé 1840-ben. A radikálisok vezetője egy 32-es fokozatú Grand Orient szabadkőműves, Karl Marx lett, aki Németországból jött Párizsba, majd onnan Londonba ment, ahol haláláig, 1883-ig élt.
Miként hatott mindez a magyarországi helyzetre? Miért mondhatjuk azt, hogy 1848-ban Európa-szerte a Grand Orient koordinálta a politikai megmozdulásokat? (Németországban is az Igazak Szövetségének egyik vezetője: Bernard Oppenheim, a dúsgazdag német pénzarisztokrácia egyik tagja diktálta az eseményeket.)
1848. február 28-án kitört az újabb francia forradalom, megfosztotta trónjától Lajos Fülöpöt, megszületett a második köztársaság, a Grand Orienthez tartozó Louis Napóleonnal. Rómában is köztársaság alakult, fellázadt a bécsi nép, lemondott V. Ferdinánd császár és magyar király a trónról; felkelések törtek ki Dániában, Írországban, Lombardiában, Schleswig-Holsteinben és Velencében. Németországot egy rövid időre egyesítette a frankfurti parlament, az egység a porosz király ellenállásán bukott meg.
A pénzkartell létrehozta saját szabadkőművességét, az illuminátusokat, akik 1782-ben a Wilhelmsbadban megtartott kongresszusukon határozták meg stratégiájukat: a köztársasági államformára való forradalmi áttérést (szemben a dinasztikus, abszolutista, katolikus monarchiákkal), Európa egyesítését egy államban, s a pénzkartell ellenőrzése alatt álló közös pénz-és hitelrendszer kialakítást. A pénzkartell a saját alapítású illuminátus páholya révén irányította a többi szabadkőműves páholyt.
1848. március 6-án, amikor megdőlt az orleansi monarchia, a párisi ideiglenes kormány 11 tagja közül 9 a Grand Orienthez tartozó szabadkőműves volt. A Nemzetgyűlés is szabadkőműves irányítás alá került. A Prieure de Sion akkori nagymestere Victor Hugo volt. A Nemzetgyűlés Bonaparte Napóleon unokaöccsét, a Grand Orienthez tartozó szabadkőművest: Charles Louis Napóleon Bonaparte-t (1808-1873) választotta elnökévé, - apja feltehetően Nathan Mayer Rothschild volt, a pénzdinasztia-alapító öt fiának egyike -, aki később III. Napóleon néven Franciaország császára lett.
[A Grand Orient 1851 decemberében államcsínnyel abszolút hatalomhoz juttatta Louis Napóleont. Ám ő nem engedelmeskedett többé a szabadkőműveseknek, és III. Napóleon néven császárrá kiáltotta ki magát. Olyan diktatórikus rendszert vezetett be, amelyet időszakonként népszavazással erősítettek meg a polgárok. Napóleon épp annak a Grand Orientnek lett az ellensége, amely hatalomra segítette.]
A magyar pénzügyi szuverenitás megteremtésének útja:
a., Az 1825-ös magyar reform-országgyűlés nem járult hozzá, hogy a magyar pénzügyeket egy osztrák magánbank intézze (a Rothschild-ház bécsi ága), miközben a pénzveréshez szükséges nemesfém Magyarországról került Bécsbe. De a pénz nemcsak nemesfém, hanem adók és kamatok formájában is folyamatosan áramlott ki az országból. A Széchenyi szorgalmazta magyar hitelszervezet is az ő kezébe került.
b., 1848. március 3.: a pozsonyi országgyűlésen Kossuth Lajos, Pest megye követe követelte a magyar pénzügyi szuverenitás megteremtését.(De sürgette az alkotmányos rend bevezetését is az abszolutizmus helyébe: Bécsben új alkotmányt, Pesten új Nemzeti Bankot!)
c., V. Ferdinánd 1848. április 11-én szentesítette a magyar követelések nagy részét, kivéve az önálló pénzügyeket. Az Osztrák Nemzeti Bank visszavonta hiteleit, nem váltotta be a váltókat.
Kossuth pénzügyminiszter hozzáfogott a bankjegynyomda felállításához, a nemesfém-fedezet ellenőrzéséhez. Április 19-én megtiltotta az arany és ezüst külföldre vitelét.
d., Az ONB ekkor azt kérte a császártól, hogy katonai erővel akadályozza meg a független magyar pénz kibocsátását. Ezért utasította a császár Jellasics horvát bánt a támadásra.

Kossuth Lajos
e., Kossuth 1848. június 17-én egy 18 pontos megállapodást kötött a Pesti Kereskedelmi Bankkal: 5 millió forint értékű arany és ezüst ellenében a bank kibocsáthat 12 és fél millió forintnyi bankjegyet. Lépéseket tett a kormány ellenőrzése alatt álló Nemzeti Bank létrehozására és a kamatlábak csökkentésére. 1848 augusztusában, a költségvetési vitában a következőket mondta:
"Azon nézetben vagyok, hogy ameddig befolyásom lesz Magyarország ügyeibe, a banknak nem akarom azon hatalmat adni a kezébe, hogy ő szabályozza Magyarország pénzügyeit. Őt csak eszközül, s mintegy tisztviselőül akarom használni bizonyos határok között. Ez okból nem ő bocsátja ki a pénzt, hanem csak kezeli bizonyos jutalomért..."
f., Amikor az uralkodó kétségbe vonta Magyarország jogát a pénzügyi önállósághoz, Deákkal az élén 100 tagú küldöttség ment az áprilisi törvényekkel az udvarba, de megalázóan elutasították őket, mire Batthyány lemondott. A kormány a nádor mellé bizottmányt rendelt. Az országgyűlés engedélyezte Kossuthnak, (szeptember 12.), hogy az ország védelme érdekében 5 forintos pénzjegyet bocsásson ki. A király szeptember 28-i manifesztumában: - "Magyarország népeihez" - nyíltan megtagadta a magyar pénzügyi törvények jóváhagyását, mondván: félti alattvalóit a fedezetlen papírpénztől.
g., Szeptember 29-én Jellasics vereséget szenvedett Pákozdnál. A bécsi polgárság elűzte a császárt, aki Olmützbe menekült. Kinevezte Windisgratzet főparancsnoknak, aki leverte a bécsi lázadást. November 6-án a király parancsot adott a magyarok leverésére is. A magyar haderő felszerelésére az országgyűlés jóváhagyásával 100 és 1000 forintos bankjegyeket hozott forgalomba. A harctéri sikerek hallatán a Kossuth-bankók árfolyama emelkedett, a kudarcok hírére csökkent. A fémpénz eltűnt a forgalomból.
h.,A pénzjegynyomda gépeit, a papírt és a nyomdászokat vasúton vitték Szolnokig, majd onnan szekerekkel Debrecenbe. Kossuth utasítást adott a nemesfémfedezet elszállítására, de ezt a Kereskedelmi Banknál dolgozó, igazgatói posztot betöltő Wodianer Sámuelmegakadályozta. Ő Rothschild megbízottja volt, aki Kossuth bizalmába férkőzött. (Széchenyi István terveit - pl. az önálló hitelszervezetet, a gazdasági egyenjogúságot, stb. - is a Rothschildok keresztezték.)
i., És mégis: nemesfémfedezet nélkül is a Kossuth-bankók megtartják értéküket, nincs infláció, nem kell külföldről magas kamatozású hiteleket felvenni: ez a pénzügyi szabadságharc győzelme! Eredményeit csak katonai, rendőri és adminisztratív eszközökkel tudták megsemmisíteni. Windisgraetz és Welden táborszernagy után Haynau táborszernagy következik 1849. május 30-án. Haynau édesanyja a Rothschild-ház alapítójának lánya. Haynau rendeletben kötelezi a lakosságot az osztrák kormány által kibocsátott kincstári utalványok névértéken történő elfogadására.
j., Havas József, a Kereskedelmi Bank igazgatósági elnöke - akivel Kossuth a bankjegykibocsátásról tárgyalt - a bécsi körök bizalmi embere volt. (Hangsúlyosan ismétlem: Kossuth pénzügyi tanácsadója, akit miniszteri bankárnak is kinevezett: Wodiáner Sámuel egyenesen a Rothschildok megbízottja volt.)
[1849. július 5-én Görgey főserege Vácnál megütközik az inváziós orosz erő előcsapataival. A kormány azzal próbálja feltartóztatni az orosz főerőt, hogy felajánlja a magyar koronát a cári család valamelyik tagjának Rűdiger gróf lovassági tábornokon keresztül. De már késő volt.]
k., Kossuth amerikai útja során lett szabadkőműves. 1852-ben vették fel a 133-as számú páholyba, majd a központi páholy és a Nagypáholy ünnepelte. Segéd, mester. Olaszországban csatlakozott Mazzinihez, a magas rangú illuminátushoz, aki egyesek szerint Adam Weishaupt utóda az illuminátus rend élén. Az olasz karbonárik a francia Grand Orient irányzathoz tartoztak. Magyarok harcoltak a 33-as fokozatú Grand Orient szabadkőműves karbonari vezér, Garibaldi tábornok seregében. A karbonárik megszállóknak tekintették az osztrákokat Észak-Olaszországban. A Grand Orient irányzatú szabadkőművesek számára a magyar szabadságharc az ő 1848-as nagy forradalmi megmozdulásaiknak az utolsó hősies fejezetét jelentette.
l., A pénzkartell, a Grand Orient hálózat legnagyobb ellenfelei a dinasztikus, katolikus, abszolutista rendszerek voltak. Eltávolításuk eszmei és politikai eszközei: a felvilágosodás, a humanizmus, a modernizáció, a "szabadság, egyenlőség, testvériség", a forradalom, a szocializmus, a kommunizmus, a világszabadság érdekében indított szellemi és politikai mozgalmak. A nemzetközi pénzkartellnek saját fegyveres ereje nem volt, céljai elérésére a pénzt és titkos hálózatát használta fel, valamint más államok hadseregeit. 1848-ban Magyarország hős volt a Grand Orient szemében, mert Ausztria ellen lépett fel.
m., Ma ismét időszerű a pénzügyi szabadságharc. Kossuth bebizonyította, hogy meg lehet teremteni a bizalmat az állam által kibocsátott közpénz iránt. Eladósodás és kamatfizetés nélkül sikeresen lehet vele működtetni a gazdaságot.
Miért kell a titkosság?
1990-től az olcsó állami közpénzt kiszorította a Nyugatról érkező magánpénz, áttértek a hitellevél formájában történő pénzkibocsátásra. Az államok eladósításával és kamat formájában történő megsarcolásával más népek termelő vagyonát saját tulajdonává tette a nemzetközi pénzkartell.
(Közpénzrendszer esetén a demokratikus közhatalom bocsátja ki a pénzt és adja oda használatra polgárainak kamatmentesen vagy alacsony kamatozású közhitel formájában.)
1989-ben a több mint 120 milliárd dollárra becsült vagyon eladásáért csupán 5 milliárd folyt be az MNB-hez. 11 milliárd dollár kamatot kellett fizetni 1 milliárd dollár tőkebevonásért, ahogyan ez a Nemzeti Bank hivatalos kiadványa szerint 1973 és 1989 között történt, az eladósodás 1990 és 2002 között megháromszorozódott.
Az Európai Unió a nemzetközi pénzoligarchia uralmi rendjének egyik regionális alrendszere. Benne nem a nemzeti önrendelkezést fenntartó együttműködésről, a Kelet-Közép-Európai Konföderációról van szó.
A magyar nép ismét válaszút előtt áll: örökös eladósodottság, az önrendelkezés elvesztése és a magyar nemzet fogyása vagy közpénzrendszer, önrendelkezés, létbiztonság és harmónia, a nemzet gyarapodása lélekben és szaporulatban.
Egy 1996-os közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 74 százaléka - azaz négy polgárból három - azt hiszi, hogy az Egyesült Államok kormánya rendszeresen folytat titkos és összeesküvés-jellegű tevékenységet. Miért, mi ennek a tényleges alapja? Milyen titkos szervezetek működnek az Egyesült Államokban?
Illuminátusok: egy több kötetes mű Németországban annak bizonyításával próbálkozik, hogy minden valaha felfedett összeesküvés mindössze az illuminátusok álcázására szolgált, akik mögött valójában a Rothschild család áll, akik háborúba kergették a nemzeteket és bábjukat, Hitlert is, és arra kényszerítették őket, hogy adósodjanak el az ő bankjaiknál.*
Kirobbantották a francia forradalmat, beszivárogtak a katolikus egyházba, amelyben már 800 évvel ezelőtt is megjelentek zsidó papok és püspökök.

Adam Weishaupt
1776, Adam Weishaupt, Ordo Novus Seculorum: az Új Világrend. Az idősebb és az ifjabb Bush, sőt mindkét nagyapa és testvéreik is tagjai a "Koponya és Csontok" rendjének. Mit kellett kezdetben titkolni? Azt, hogy a pénz nem csak csereeszköz, hanem a zsidók a kamatra adott kölcsönnel, s a titkos kamatszedéssel a vagyonképzés eszközévé tették, s így jött létre a gazdaság. Az USA-ban a FED-et (Federal Reserve Bank) még mindig "templomnak" nevezik, nagymestereik úgy beszélnek, mint egy orákulum papjai. Széles körben ismert Alan Greenspan kijelentése:
"Ha megértettek, akkor nem fejeztem ki magam elég pontosan." Azaz: "Semmi sem az, aminek látszik."

Alan Greenspan
Üzleteltek a náci Németországgal is, a General MotorsDu PontOpelRockefellerekCoca ColaBush nagyapja és dédapja vagyonokat keresett németországi beruházásaikkal. A Koponya és Csontok emberei először anyagilag segítették mind a németországi nácikat, mind a kelet-európai kommunistákat, hogy aztán ismét leszereljék őket a második világháború és az azt követő hidegháború nagy szintézisében.
Miért kell a titkosság? 1992-ben az Irán-kontra ügyet vizsgáló John Kerry (volt demokrata elnökjelölt) a terrorizmus, a kábítószerek és a nemzetközi műveletek bizottságának vezetője nem akarta elhinni, hogy a CIA kábítószert csempészett az országba, s az ezekből az üzletekből származó dollármilliókból finanszírozza saját tevékenységét. A CIA igazgatója válaszolta Kerrynek:
"Igen, uram. Miután az Önök szenátusa sohasem járulna hozzá, hogy megkapjuk azt az összeget, amelyre szükségünk van geopolitikai befolyásunk stabilizálásához összesen 50 országban, kénytelenek vagyunk más bevételi forrás után nézni. A magas profitarány révén a kábítószerüzlet éppoly alkalmas erre, mint a fegyverkereskedelem, mindenekelőtt akkor, ha mindkét szemben álló félnek szállítunk..."
Az önálló nemzetállamok internacionalista ellenzői évtizedek óta visszatérően felteszik a kérdést: miért baj az, hogy kiváló, sikeres pénzügyi szakemberek, összefogva a nagyhatalmak politikusaival, felelősen gondolkodnak és cselekednek az értéket előállítani nem tudó, az érdekeik felismerésére is képtelen, vegetáló és egymásnak eső, törzsi háborúkat folytató népek és népcsoportok sorsáról, szegénységük mérsékléséről és felszámolásáról? Hiába engedik át nekik a gazdasági és politikai hatalmat, nem tudnak mit kezdeni velük, mert nem tudnak értőn és előrelátóan gazdálkodni, képtelenek demokratikus játékszabályokat alkalmazni, s korrupt vezetőik saját meggazdagodásukon túl nem törődnek a tömegek szociális, egészségügyi, oktatási és más problémáival. Amikor baj van, éhínség, háború, zavargás, akkor persze a nagyhatalmakhoz fordulnak, hogy csináljanak rendet, adjanak segélyt, építsék fel, amit saját maguk leromboltak. Akkor miért baj az, ha felelős és tehetős emberek intelligens előrelátással megpróbálják elkerülni a nagy világégéseket? Hogy titkosan? Hát persze, ezeket a kérdéseket nem lehet a tudatlan tömegekkel az utcán és tereken megszavaztatni, a tömeghangulat ellensége az ésszerű és racionális, árnyalt és sok szempontú döntéseknek. (Mi lett a szabadságukat visszanyert afrikai országokkal, mi lett Jugoszlávia népeivel, kinek kell helyreállítani Irakban a békét, a szabadságot, a gazdaságot, mi lett volna Európával a második világháború után az amerikaiak és a pénztőke segítsége nélkül?)
A kérdésre a történelmi folyamatok mélyebb elemzése adja a legmeggyőzőbb választ.
A Komintern és a Kapintern közös forradalma
Hrisztyián Georgijevics Rakovszkíj (eredeti neve: Chaim Rakover), a SZU kommunista pártjának egyik megalapítója, Szovjet-Ukrajna kormányának elnöke, a SZU londoni és párizsi nagykövete. A nemzetközi pénzügyi közösség által irányított háttérhatalom fontos embere. 1938-ban, a sztálini tisztogatások idején őt is bíróság elé állították, de a halálbüntetést sikerült elkerülnie.

Rakovszkij Chaim Rakover
Amikor a Dobrudzsában lévő családi birtok román fennhatóság alá került, román állampolgár lett. Középiskoláit Bulgáriában végezte, majd 1890-ben Svájcba költözött és a berni egyetem orvosi karán tanult. Diákként több éven át szerkesztette a Sozial-Democrat című lapot. Itt ismerkedett meg Engelsszel és Wilhelm Liebknechttel, Plehanovval, Leninnel, Rosa Luxemburggal. Marxista tanulóköröket szervezett. Berlinben folytatta tanulmányait, majd Angliába költözött. A franciaországi Montpellierben fejezte be orvosi tanulmányait. Disszertációjában az orvostudomány és a társadalomtudomány kapcsolatát elemezte.

Trockij
Románia, Szentpétervár, Románia, ismét Szentpétervár, de az orosz hatóságok kiutasítják. Párizsban találkozik Trockijjal, a Grand Orienthez tartozó szabadkőműves forradalmárral. Románia ismét: a Balkáni Szocialista Munkásföderáció titkára. Letartóztatják 1916-ban, 1917 májusáig Jasiban raboskodik, a szabadkőművesek elérik kiszabadítását.
1917-ben belép a bolsevik pártba,1918-ban Petrográdon találkozik a szintén szabadkőműves Leninnel. Az ukrajnai Cseka elnöke, kormányfő, a Katonai Tanács elnöke, a párt központi vezetőségének tagja, londoni nagykövet.
Sztálin ellen a Trockij-féle ellenzék egyik vezéralakja. Elutasította a szocializmus felépítését egy országban, továbbra is a világforradalom híve. Párizsi nagykövet. 1927-ben aláírta a trockista ellenzék azon nyilatkozatát, amelyben felszólították az európai proletariátust a kapitalizmus megdöntésére. Trockijjal együtt kizárták a Komintern VB-ből, majd a XV. pártkongresszus után kizárták a bolsevik pártból is. Asztrahányba száműzték, majd Szibériába. 1934-ben levonta a következtetést abból, hogy Németországban a nemzetiszocializmus és Hitler került hatalomra és ekkor önkritikát gyakorolt.
1934-ben Japánba küldik egy küldöttséggel a Nemzetközi Vöröskereszt tokiói konferenciájára. Egy japán titkosügynök közli vele: az orosz trockista mozgalom céljai egybeesnek a japán kormány céljaival. (Rakovszkíj tájékoztatja a szintén trockista Jurenyev nagykövetet.)
1937 nyarán letartóztatták, 1938 elején bíróság elé állították.
A koncepciós per előkészítése során Rakovszkíjt a Ljubljanka börtönben hallgatta ki Sztálin egyik bizalmasa, Gavril G. Kuzmin tábornok, aki Gabriellként is ismert volt.
A kihallgatás során Rakovszkíj egy meglepő tervet adott elő arról, miként kellene megindítani a II. világháborút úgy, hogy annak ne a SZU legyen a vesztese. Ezt a tervet Sztálin elfogadta, s cserébe nem végeztette ki Rakovszkíjt, később pedig szabadon is engedte. A kihallgatáson jelen volt dr. Josef Landovszkíj orvos, egy eloroszosodott lengyel, aki Moszkvában élt, de Párizsban tanult. A kihallgatás franciául folyt. Mindhárman anyanyelvi szinten tudtak franciául (Gavril Kuzmin alias René Duval).
A kihallgatásról készült jegyzőkönyv a második világháború tényleges forgatókönyve lett. A kihallgatási füzeteket a Leningrád körüli frontvonalon egy kunyhóban találta meg a spanyol önkéntes hadosztály egyik tagja dr. Landovszkij orvos holtteste mellett. Don Mauricio Carlavilla adta ki Madridban Egy vörös őrnagy szimfóniája címmel.
Landovszkíj a kábítószerek emberi szervezetre gyakorolt hatását vizsgálta. Kuzmin egy francia milliomos fia volt (René Duval), akit az NKVD Moszkvába csalt tanulni baloldali érdeklődése ürügyén. Hírszerző lett, tábornok, Sztálin személyes bizalmát élvezte.
Landovszkíj a francia nyelvű hangszalagot oroszra fordította, egy-egy példány Sztálinnak, s Kuzminnak, egyet pedig elrejtett magának.
A pénzhatalom HÁLÓZATA a német hadsereg segítségével akarta visszaszerezni a szovjet állam feletti ellenőrzést attól a Sztálintól, aki nem az ő internacionalista világforradalmi programját hajtotta végre, hanem a szabadkőművesek helyébe a saját maga vezette bolsevik pártot állította, s nem akarta átadni a hatalmat a trockista szabadkőműveseknek.
Az ötágú csillag, amely egész Európát beragyogta a fényével: az öt Rothschild-fivér a bankjaikkal. 2004-ben a Rothschild Ház együttes ellenőrzése alatt álló vagyontömeget 491 409 trillió amerikai dollárra becsülték (1 trillió: 1000 milliárd) A XXI. század elején a világ vagyonának kb. a felét ellenőrzik!
A bankok csaló módon a meglévő tőkének a sokszorosát kölcsönzik ki...
Az első internacionálé megalapítója - ismételjük meg - Adam Weishaupt volt, az illuminátus szabadkőműves páholy vezére.(Az illuminátus nevet a másik keresztényellenes és kommunista összeesküvés korától: a gnosztikától kölcsönözte.) Főnöke a nagy filozófus-bankár: Moses Mendelsohn volt. A szervezet célja: a francia forradalmat tovább kell fejleszteni olyan szociális forradalommá, amelynek célja a kommunizmus létrehozása. Ennek a titkos mozgalomnak a Rothschildok nemcsak kincstárnokai, hanem vezetői is voltak. Kinek engedelmeskedtek az Internacionalé vezetői, Heine és Herzen? Báró Lionel Rotschildnak, akinek egyéniségét Disraeli angol miniszterelnök írta meg regényében. (Főhősét, Szidóniát, Lionel Rothschildról mintázta, aki számtalan kémnek, szabadkőművesnek, titkos forradalmárnak, zsidónak és cigánynak parancsolt.)
Az öt Rothschild-fivér anyja mondta: "Ha a fiaim nem akarnák, nem lenne háború!"
Hogyan és miként emelkedett fel az ismeretlen Trockij a legtekintélyesebb forradalmárok közé? Úgy, hogy felesége, Szedova, annak a Javitovszkijnak a lánya, aki szoros összeköttetésben állt a Warburg bankárokkal, Jacob Schiff vagyonának résztulajdonosaival és rokonaival, vagyis azzal a pénzügyi csoporttal, amely Japánt is pénzelte és Trockijon keresztűl az 1905-ös forradalmat is finanszírozta. De az osztrák trónörökös elleni 1914-es merénylet mögött is ők álltak.
Az októberi forradalom valósága: a bolsevikok átvették a hatalmat, amelyet "Azok" (a zsidók) kiszolgáltattak nekik. Kerenszkij, Lenin és Trockij tettestársa volt Rakovszkíj - jobban mondva "Azoké!"
Rakovszkij Kuzminnak:
"... tudja, ki pénzelte az októberi forradalmat?" "Azok" pénzelték, pontosan azokon a pénzembereken keresztül, akik Japánt és az 1905-ös forradalmat is pénzelték. Jacob Schiff és a Warburg-fivérek, azaz a bankok nagy szövetsége. Köztük az öt Federal Reserve Bank egyike, valamint a Kuhn, Loeb és Társa Bank, amelyben más európai és amerikai bankárok is részt vettek, olyanok, mint Guggenheim, Hanauer és Aschberg, a stockholmi "Nya Banktól".
A német titkosszolgálat élén Max Warburg bankár állt, aki Lenint és társait átutaztatta a háborúban álló Németországban, hogy Helsinkin keresztül Szentpétervárra mehessenek Trockijjal, akit egy kanadai táborból hoztak ki. (A forradalom vezetőinek 90 százaléka ebből a körből nőtt ki.)
Rakovszkíj "Azok"-nak nevezi a nemzetközi pénzhatalom névtelenségbe burkolózó szupertitkos vezetőit, akik irányítják a szabadkőművesség különböző irányzatait, azok pedig a szocialista mozgalomban működőket.
Rakovszkíj: „AZOK”-hoz tartozom: zsidó vagyok
Rakovszkíj :
"ÉN ISMEREM A TITKOT. TERMÉSZETESEN NEM AZÉRT, MERT SZABADKŐMŰVES VAGYOK. AZ KEVÉS LENNE. HANEM AZÉRT, MERT SZÁRMAZÁSILAG "AZOKHOZ" TARTOZOM: ZSIDÓ VAGYOK."
Trockij lett volna Lenin utódja, de a döntő pillanatban, amikor Lenin meghalt, megbetegedett, és hónapokon keresztül képtelen volt bármilyen tevékenységet kifejteni.
Wall Street olyan reprezentánsai, mint a Rockefellerek és a Warburgok támogatásaikkal hatalomra juttatták Hitlert és a náci pártot. Hjalmar Schacht, aki 1923-tól 1930-ig a Reichsbank elnöke volt a weimari korszakban, majd Hitler hatalomra kerülése után ismét a bank elnöke lett 1939-ig, közben egy ideig gazdasági csúcsminiszter - a Wall Street megbízottja Hitler mellett. Nyíltan vallotta magáról, hogy szabadkőműves. A nürnbergi perben csak tanúként hallgatták ki. Köztiszteletben álló személyként halt meg 1970-ben.
A nemzeti bolsevista rendszert kellett tehát igazi kommunizmussá változtatni. A folyamat végén pedig megszületett az internacionalista-globalista világ.
Rakovszkíj:
"...Hitler, ez a műveletlen, egyszerű ember... egy igen veszélyes gazdasági rendszert hozott létre. A gazdasági elméletek analfabétájaként - csupán a szükségszerűségnek engedelmeskedve - ugyanúgy, ahogy mi a Szovjetunióban csináltuk, kikapcsolta mind a nemzetközi, mind a privát pénzvilágot. Ez azt jelenti, hogy újra kiváltsága van arra, hogy pénzt teremtsen. Kisajátította nemcsak a kézzelfogható pénz, hanem a financiális pénz kibocsátását is. Magához ragadta a hamispénz-gyártás sértetlen gépezetét, és azt most már csak az állam számára működteti. Megelőzött bennünket, mert mi ezt másképp csináltuk. A magánpénzrendszert egy nagy apparátussal, az ún. államkapitalizmussal helyettesítettük."
"Hitler... pénze számára egyetlen biztosítékként csak a németek technikai tehetségét és hatalmas munkaerejét használhatta. A technika és a munka lett az aranyfedezet, ami annyira lényegbevágóan ellenforradalmi, hogy, mint ezt ön is tudja, mintegy varázsütésre megszüntette több mint hatmillió munkás és technikus munkanélküliségét."
"El tudja képzelni, mit jelentene, ha egy sor népet megfertőzne ez a rendszer, akik így gazdaságilag önálló kört képeznének?"
Rakovszkij:
" A maradék kereszténység leverése nélkül lehetetlen győzelemre vinni a kommunizmust. A forradalomnak tizenhat évszázadába került, amíg az első részeredményt el tudta érni, amikor is elő tudta idézni a kereszténység első szakadását: a protestantizmust. Valójában a kereszténység az egyetlen ellenségünk, mert a kereszténység következménye a polgári népeknél kialakult politikai és gazdasági berendezkedés."
Kuzmin:
"Azok" engedélyezték a német terjeszkedést és az újra felfegyverzést. Hitlernek és Sztálinnak egyezményt kellene kötnie és felosztania Lengyelországot."
"Rakovszkij:
"Azok" közül az egyik a rapallói Walther Rathenau volt. Aztán ott volt Lionel Rothschild. Mint egység, a Kuhn, Loeb and Co.bankház a Wall Streeten. E bankházon belül a Schiff család, a Warburg, a Loeb és Khun. Valamennyit házassági kapcsolatok kötik össze egymással. Baruch, Frankfurter, Altschul, Cohen, Benjamin, Straus, Steinhardt, Blum, Rosenman, Lippman, Lehman, Dreyfus, Lamont, Rothschild, Lord Mandel, Morgenthau, Ezechiel, Lasky..."
Összegezés:
A Pénzügyi Internacionálé, amit Rakovszkíj Kapinternek nevezett, azt akarta, hogy Lev Trockíj legyen Szovjet-Oroszország diktátora Sztálin helyett. Ez lehetővé tette volna, hogy a Pénzügyi Internacionalé közvetlenül is a nemzetközi kommunista mozgalom irányítója legyen. De a rendőrzseninek bizonyult Sztálin magához ragadta az abszolút hatalmat. Az ő egyszemélyi diktatúrája azonban már túl sok volt a Pénzügyi Internacionálénak. A Pénzügyi Internacionálé - amely ma nemzetközi pénzügyi közösségnek hívja magát - úgy gondolta, hogy Sztálin annyira a bonapartizmus útjára tért, hogy formálisan is Oroszország cárja lesz. A Pénzügyi Internacionálé szemében Sztálin legnagyobb bűne az volt, hogy a forradalmat (értsd: a nemzetközi bankárok világuralmának szervezett erőszakkal történő elősegítését) alárendelte az államnak ahelyett, hogy az államot állította volna a bankárok világuralmának szolgálatába. De a Pénzügyi Internacionálé attól is tartott, hogy ha Sztálint idő előtt elpusztítja, akkor azzal a kommunizmust - saját találmányát - is mint rendszert elpusztítja.
A pénzdiktatúra és a kommunista diktatúra ikertestvérek.
A pártállami diktatúra uralkodócsoportja az állampolgárok vagyonának elvételével együtt kisajátítja magának az egyes emberek életével való rendelkezést is az emberi jogok és a politikai szabadságjogok önkényes korlátozásával. A társadalom nyíltan a kommunista diktatúráé, ez utóbbi pedig álcázva a nemzetközi bankároké.
A globalizációnak nevezett pénzügyi forradalommal felszámolták a polgári demokráciák szociális piacgazdaságon alapuló jóléti államát, magukhoz ragadva a szuverén nemzetállamoktól a legfontosabb uralmi eszközt: a gazdasági és pénzügyi hatalmat. A kommunista forradalomtól a pénzügyi forradalom vette át a stafétabotot. A világforradalom győzelméhez, a globális pénzdiktatúra világállamához (Rakovszkíj szóhasználatával: a kommunizmushoz) vezető leghatékonyabb eszköz továbbra is a háború. Ez változatlanul megmaradt a történelem mozdonyának. A terrorizmus ellen meghirdetett örök háború is valójában az egy központból irányított világállam mielőbbi létrehozásáért, a globális pénzdiktatúra örök békéjéért folyik.
A Rakovszkíj által Pénzügyi Internacionálénak nevezett háttérhatalom csupán a kétpólusú uralom rendőri változatát cserélte le az uralom pénzügyi módszerekkel gyakorolt, álcázottabb változatára. Így válik érthetővé, hogy miért tudott a korábbi internacionalista-kommunista uralkodó réteg olyan simán átalakulni kozmopolita-globalista vezetőréteggé.
Az ország erőforrásait piócaként elszívó parazita adósságtömegtől a közpénzrendszer visszaállítása nélkül nem lehet megszabadulni, mert ekkora adósság nem fizethető vissza. Az adósságszolgálati terhek, a törlesztés és a kamatfizetés valójában örök szolgaságra kényszeríti a formailag szabad embereket. A magyar adós proletár így soha nem lehet önrendelkezéssel bíró szabad állampolgár, akinek van kellő anyagi bázisa és politikai befolyása ahhoz, hogy érvényt szerezzen saját akaratának.
Ma a világállamot alkotó világrégiók (pl. az Európai Unió, az egész amerikai földrészt tömörítő Amerikai Unió, az EU mintájára Ázsiai és Afrikai Unió) létrehozása és az ENSZ globális kormányzati intézménnyé való alakítása van folyamatban.) A tervezett világállam pénzdiktatúrájának nincs szüksége államokra (sem keleti diktatúrákra, sem nyugati demokráciákra), csak szuverenitás nélküli régiókra. Így már érthető, miért tartotta szükségszerűnek az állam elhalását a marxizmus a kommunizmus világméretű győzelme idején.
Az Európai Unió - a világállam régiója
Az EU-ról egyre inkább nyilvánvaló lett, hogy nem a benne társult népek szükségleteit és érdekeit képviseli, hanem az önös érdekeit hajszoló pénztőke engedelmes kiszolgálója. Az önrendelkezésüket megtartó, szociális piacgazdasággal rendelkező jóléti államok - amelyek azért társultak, hogy egyes termelési és kereskedelmi feladataikat optimálisabban láthassák el - helyét egy nemzetek feletti birodalmi struktúra és bürokrácia foglalta el, amely tervgazdasági technikákkal (kvótarendszerrel), valamint adminisztratív eszközökkel történő újraelosztással kormányoz. Ebben a konstrukcióban nem érvényesül az egyenlő elbánás, a kölcsönösség és a viszonosság, valamint a valódi szolidaritás elve. A nemzetek Európája helyére a pénzvagyonosok önző uralma került.
A nemzetközi pénzügyi közösség vezetői, vagyis "Azok" hozták létre az Európai Uniót a nagy hatalmú Bilderberg csoport segítségével. Irányítását pedig az Európai Üzletemberek Kerekasztala (European Round Table of Industrialists) nevű zárt társaság végzi, amely szintén "Azok" szervezetének tekinthető.
A Szovjetunió "Azok" világtörténelmi kísérlete volt.
A nemzetiszocialisták éveken át dollármilliókat kaptak a Cíty of London és a Wall Street vezető pénzembereitől, valamint sok millió márkát a német bankároktól és nagytőkésektől a Wall Street berlini megbízottján, Hjalmar Schachton keresztül. Hitler azonban „hatalmas bűnt” követett el a Pénzügyi Internacionaléval szemben, amikor, megszegve a megállapodást, magához vonta a pénz kibocsátásának előjogát, és nemcsak fizikai formát öltő pénzt bocsátott ki, de ún. számlapénzt is. Így Hitler lényegében támadást intézett a nemzetközi pénzügyi közösség gazdasági hatalmának legfontosabb pillére, a pénzkibocsátás-hitelezés és kamatszedés magánmonopóliuma ellen. Ezért a többi burzsoá állammal együtt az ő rendszerének is pusztulnia kellett.
Rakovszkij tehát úgy látta, hogy újabb nagyszabású háborúra van szükség a nemzetállamok felszámolására, valamint a kereszténység mint vallás- és értékrendszer eltörlésére. A kihallgatáson szó szerint ezt mondta:
"Valójában a kereszténység az egyetlen igazi ellenségünk." De figyelemreméltó az is, amit az illuminátus Rakovszkíj a háborúval kapcsolatban hangsúlyoz:
"Minden őszinte kommunista Lenint utánozza.” A bolsevik bálvány szerint a legnagyobb forradalmi stratégáknak mindig akarniuk kell a háborút. Semmi sem tudja olyan hatékonyan közel hozni a forradalom győzelmét, mint a háború. Ez alapvető marxista-leninista tanítás.
Rakovszkíj:
"Csak egy cél van, egyetlenegy: a kommunizmus győzelme. Nem Moszkva fogja rákényszeríteni ezt a demokratikus államokra, hanem New York. Nem a Komintern (Kommunista Internacionalé), hanem a Kapintern (Kapitalista Internacionalé) a Wall Streeten."
Az Egyesült Államok nyersanyagokkal, fejlett technológiával, s pénzügyi eszközökkel támogatta a Szovjetuniót, hogy fel tudja építeni hatalmas ipari és katonai gépezetét, több mint 11 milliárd dollár értékben szállított a Szovjetuniónak hadianyagokat, bombázó- és vadászrepülőgépeket, légvédelmi fegyvereket, olajfinomító berendezéseket, mozdonyokat, teherjárműveket, komplett gyárakat.
Rakovszkijt nem végezték ki, mint Buharint és társait, hanem húsz év lágerben letöltendő szabadságvesztésre ítélték 1938 márciusában. A Gulág-foglyokból szervezett egyik NKVD-s fekete hadosztály (fekete ruhások voltak) parancsnoka lett. Vagy a fronton halt meg, vagy 1941 nyarán, 68 éves korában nem tisztázott körülmények között a Gulágon vagy börtönben. Eddig egyetlen történésznek sem sikerült bizonyítania, hogy a Rakovszkij-jegyzőkönyvek nem hitelesek.
A történelem titkos erői és a geopolitika
Két történelemformáló erő geopolitikai irányultsága
Atlantizmus és eurázsizmus
Drábik megfogalmazásában:
Az atlantizmus: az individualizmus elsőbbségét érvényesíti, a gazdasági liberalizmust és a protestáns típusú demokráciát testesíti meg; a gazdaság elsőbbségét a politikával szemben. (A tengeri hatalmakból nőtt ki, ma az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szimbolizálja.)
 Az eurázsizmus: a nagy eurázsiai népeket a keleti morál szellemében akarta egyesíteni, a nemzeti önállóság és a történelmi idealizmus közösségi szellemében - kontra: demokrácia, főniciai anyagiasság, individualizmus.
(A francia Jean Pervulesco adta át az orosz Alexander Duginnak a bizalmas dokumentumokat a világméretű geopolitikai összeesküvésről.)
Lenin és Sztálin: eurázsista. Az eurázsisták a hadsereget uralták, amelynek hírszerző szolgálata a GRU volt a Kontinentális Rend központja. Megszervezője Lenin megbízásából: Aralov cári tiszt, majd oly hírességek álltak mögötte, mint Tuhacsevszkij, Zsukov, Tyimosenko, Konyev, Stemenko, Ogarkov, Grecsko, Ahromajev, Jazov. Az eurázsisták egyik legnagyobb sikere a Ribentropp-Molotov paktum volt.
Az atlantisták a KGB-t vonták befolyásuk alá (Trockij, Rakovszkij, Jakovlev).
Az Új Világrend totális globalizációjával és a mindent átfogó amerikai univerzalizmussal mindenkor szembesíteni kell a nemzeti szükségleteket, érdekeket és értékeket. Amerika - a nemzetközi pénzügyi világ képviselője - a Szovjetunió felbomlásával behatolt az eurázsiai vákuumba, és azóta igyekszik megszilárdítani geopolitikai pozícióját, megakadályozva új geopolitikai erő létrejöttét.
A központilag kormányzott világállamban nem a választott vezetők irányítanak, hanem a pénzhatalom, amelynek igazi hatalma a pénzrendszer feletti ellenőrzésből ered. A demokrácia csak alibi, üres rituálé, a politikus kiszolgálók mozgatásának bábtechnikája.
Húzzuk alá hangsúlyosan:
A szabadkőművesség szerint nem a nemzeti uralkodó dinasztiáké, nem a születési arisztokráciáé a főhatalom, hanem a szabadkőműves pénzoligarchiák által kiválasztott elité, amely demokratikus technikákkal biztosítja a pénzarisztokrácia önkényes uralmát.
A magán pénzvagyonok rejtőzködő világrendszere a demokratikus államok ellenőrzése alól kivont központi bankok segítségével és titkos megállapodásokkal uralja az egyes államok gazdaságát és politikai rendszerét. A HÁLÓZAT nem tartozik felelősséggel a népnek és a népképviseletnek.

A Nemzetközi Valutaalap
Az Egyesült Államok kincstárának 51 százaléka a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tulajdonában áll. A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap a hitelek feltételei közt megkívánja a közművek, a víz-és energiaellátás, a telefonhálózat, az olajvezetékek stb. "privatizációnak" nevezett eladását nemzetközi vállalatoknak.
Thomas Woodrow Wilson-t, a 28. amerikai elnököt 1913 és 1921 között a főtanácsadója, House ezredes mozgatta, akit az Inquiry (Kutatás) titkos kör küldte az elnök mellé (a kör tagjai Rockefeller, Morgan, Warburg, Davis,) tőlük eredt a Federal Reserve System és aNépszövetség létrehozásának gondolata. Sikeresen.
ENSZ, UNESCO, Környezetvédő Világalapítvány, A Világ Erőforrásainak Intézete, a Nem Kormányzati Szervek - ezek az "új House ezredesek". A hidegháború időszakában (1950-70): UNICEF, UNEPTA, Trilateriális Bizottság, stb.
A szabadság átértelmezése a globális környezetvédelmi katasztrófa veszélyével az Új Világrend-ben jelent meg.
Maurice Strong volt az ENSZ környezetvédelmi programjának első főtitkára, a Világgazdasági Fórum társelnöke, a Világ Jövő Társadalma igazgatója, a 72-es stockholmi konferencia, majd a '92-es riói konferencia főtitkára.
Maurice Strongról ma már tudjuk:
"... ő az egyik irányítója a háttérhatalom azon stratégiájának, hogy a környezetvédelemre hivatkozva rákényszerítsék a világ népeire a Nemzetközi Pénzügyi Közösség által kidolgozott világállam-elképzelést, és az ehhez az államhoz tartozó két pólusú társadalmat, amely a világkormányt a háttérből irányító nemzetközi bankárokból, a pénz, a termelő vagyon tényleges tulajdonosaiból, valamint az összes többi emberből áll, akik ezektől a vagyonnal és hatalommal rendelkező emberektől függenek." (Drábik)
világkormányzat előkészítése 1990 után:
Agenda 21 és a Riói Deklaráció (klímaváltozás, biológiai sokféleség); "A fenntartható fejlődés"; ki felelős a társadalomnak és ki a magánhatalomnak, amely a fenntarthatóság minimumáig hajlandó finanszírozni a védelmet.
1995: a koppenhágai világ-csúcsértekezlet: út a világállam globális kormányzati rendszeréhez.
1995: a Gorbacsov által szervezett "Fórum a világ helyzetéről" San Franciscóban"Kormányoznunk és szabályoznunk kell az emberi tevékenységet." - Jim Garrison. A fórum felszólította a világ államait: adják át fegyverzetüket az ENSZ-nek, kezdődjön meg a globális adófizetés, a népesedési program a népszaporodás korlátozásáért, a nemzetállamok és a nemzeti határok megszüntetéséért. (!) Együtt jelent meg Gorbacsov, G.Bush és M. Thatcher. Gorbacsov Maurice Stronggal számításba volt véve, mint az ENSZ főtitkára, de ezt 96-ban nem lehetett végrehajtani, mert ebben az időben egy afrikai politikusnak járt a főtitkári tisztség, így jött Kofi Annan.
krematisztika: a pénzmonopolisták által erőltetett pénzgazdaság, amelyet a magánpénz-monopólium tart uralma alatt, s amely a szabadsággal való visszaélés szabadságát biztosítja a multinacionális vállalat birodalmaknak. A társadalmi szabadságot úgy határozzák meg, mint az állami szabályozástól és a kormányzati korlátozástól való függetlenséget. Az első számú közjónak a szakadatlan gazdasági növekedést tekintik és a pénzben kifejezett hasznot.
Nincs esélyegyenlőség, nincs alulról jövő, önrendelkezést biztosító demokratikus társadalom, nem a termelő gazdaságé az elsőbbség, a társadalom többségének nincs meg az a lehetősége, hogy ellenőrizze a pénzvagyonnal rendelkező kisebbséget.
Nemzetközi Pénzügyi Közösségnek a korlátlan tulajdonlásról vallott nézete összeegyeztethetetlen az emberiség alapvető és közös érdekeivel.
Egyfajta kiút a neoliberális zsákutcából: a nemzeti érdekeket követő, a Nemzetközi Valutaalap diktátumaival szembeszegülő gazdaságpolitika. Az argentin elnök, Kirchner nem hagyta, hogy a hitelezők szabják meg a feltételeket, hanem ő kötötte ki, hogy csak az adósság 25 százalékát hajlandó kifizetni. Nagy fenyegetőzés fogadta a bejelentést a hitelezők részéről, de végül kénytelenek voltak elfogadni a 25 százalékot. A probléma gyökerét természetesen a kamatos kamat okozta.
Mi a baj a liberalizmussal?
A liberalizmus minden egyes egyén, polgár szabadságáról és autonómiájáról beszél, de ténylegesen csak az erősek, a vagyonosok és ezért hatalmasok korlátlan egyéni szabadságát és autonómiáját segíti érvényesülni a társadalmi, politikai és gazdasági élet gyakorlatában. Korlátozásra pedig nem hajlandó. Akinek van pénze, annak van szabadsága, akinek nincs pénze, annak ténylegesen szabadsága sincsen. Az állam szinte minden újraelosztó, a gyengéket védelmező szociális tevékenységét fel akarják számolni.
Ezért is a közpénzrendszer visszaállítása vagy a magánpénz-monopólium fenntartása jelenti a valódi alternatívák közötti választást.
2005 januárjában csaknem egy időben rendezték meg a brazíliai Porto Alegrében az ötödik Szociális Világfórumot és a svájci Davosban a hagyományos Világgazdasági Fórumot.
Egyik sem tudott mit kezdeni a szegénység és a gazdagság között egyre növekvő szakadékkal.
Porto Alegrében tehetetlenül nyugtázták a köztudott tényt: a nyugati világ pénzarisztokráciája egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe hozzá a világ nagyobbik részét. Nagy képmutatás, hogy a demokráciát és az emberi jogokért folytatott harcot használják fel további piaci stratégiai előnyök szerzésére. Pedig a demokrácia csak átlátszó technika a pénzhatalom bábfiguráinak mozgatására. Akik ténylegesen irányítják a világot, azokat senki sem választotta meg, ilyenek a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO. Az utóbbiak neoliberális receptje szerint csökkenteni kell az állami kiadásokat, visszafogni a belföldi vásárlóerőt és az így megtakarított összegekkel törleszteni kell az ország adósságát, amiért aztán az újabb hitelekhez juthat. Ez a nemzetközi magánvagyonokra épülő globális pénzoligarchiák és titkos szervezeteik legfőbb eszköze: eladósítás kamattal, uzsorakamattal. A fizetésképtelen kis nemzetállamok szuverenitása, szabadsága, földje és kultúrája ettől kezdve már csak illúzió.
Davosban a nagykapitalista világ gazdasági és politikai elitje szabványosan megtárgyalta a szokásos témákat: szegénység, környezetpusztítás, a harmadik világ országainak reménytelen lecsúszása, a felzárkóztatás esélyeinek romlása. Kivitelezhetetlen bölcs ötletek hangzottak el, morzsák hullottak a kalapokba, s mintha dolgukat jól végezték volna, hazatértek az előkelőségek, s másnap kapitalistaként ott folytatták, ahol abbahagyták: piacvásárlás, elbocsátás, hitelnyújtás, az uzsorakamat behajtása. Ez a globalizáció, amelynek útjából állítólag nincs kitérés.
Nem lehet eléggé realisztikusan és eléggé gyakran hangsúlyozni, hogy a globalizáció nem más, mint a tőke és a szabadpiac korlátozatlan uralmából származó társadalmi, gazdasági, szociális és kulturális egyenlőtlenségek sora, mely következményeiben emberellenes, közérdekellenes, az életet piaci kérdéssé degradálja, elosztási viszonyaival sérti a társadalmi igazságosságot, megalázza a peremre szorult, versenyképtelen tömegeket.

A Rockefeller Center
Valódi rendszerváltás akkor lesz Magyarországon, ha a pénzrendszer irányításának életbevágóan fontos közügye ismét a köz - azaz a demokratikus állam és társadalom - ellenőrzése alá kerül, ha áttér az ország a magánpénzrendszerről a közpénzrendszerre. Csak az uzsorajövedelmet biztosító magánpénzteremtés és kamatmechanizmus megszüntetésével lehet beindítani a tartós gazdasági növekedést, felszámolni a munkanélküliséget, az inflációt, és visszaállítani az értékteremtő munka és teljesítmény becsületét. Csak a pénzrendszer demokratizálásával lehet megszabadulni a ránk telepedett pénzmonopólium jelenlegi diktatúrájától, amely a demokratikus formák és látszatok mögé bújó arctalan uralom, de amely ugyanolyan könyörtelenül leigázza és megalázza az embereket, mint a nyílt - fizikai erőszakra - támaszkodó diktatúra.
A felelősséggel gondolkodó, nemzethű magyar értelmiség hosszú évek óta következetesen félti a kis nemzetállamok szuverenitását, szabadságát, földjét és kultúráját a nemzetközi magánvagyonokra épülő pénzoligarchiák hatalmától, amely kormányok felett álló globális hatalom, titkos szervezetek - mindenekelőtt az illuminátus szabadkőművesség - központilag irányított hálózata. Ennek a világhatalomnak legfőbb eszköze a pénz és az eladósítás kamattal, uzsorakamattal, legfőbb ellenfele pedig - egyfelől - a szellemileg és anyagilag független, politikailag cselekvőképes, jól tájékozott egyén és a gazdaságilag önálló, művelt, értékeinek és érdekeinek hatékony képviseletére kész középosztály: az erős nemzetek megtartó gerince. Ez utóbbiakat kell ugyanis kiszolgáltatottá és alattvalóvá tenni, hogy aztán uralkodni lehessen fölöttük. Hogyan? Úgy, hogy bekényszerítik őket antidemokratikus és ellenőrizhetetlen, nemzetek feletti szervezetekbe, így banki, pénzügyi és kereskedelmi szervezetekbe, katonai, rendfenntartó és bírósági szervezetekbe.
A nemzetközi pénzhatalom hálózatának megszervezése

Cecil Rhodes
Hazai történészeknek ritkán jut eszükbe, hogy megemlítsék a mai globális világ szellemi atyját, máig működő titkos szervezetének létrehozóját: Cecil Rhodes-t (1853-1902), aki 1878-ban a fokföldi parlament tagja lett, 1890-ben pedig Dél-Afrika miniszterelnökévé választották. Angol születésű közgazdász, üzletember, bányamágnás, politikus, a brit gyarmatbirodalom híve és kiterjesztője, róla nevezték el Rodéziát (ma Zambia és Zimbabwe), melynek angol helytartója is volt.
Egész életében egy új világrendről, s a világkormányról álmodozott. Addig is, amíg az utóbbi létrejön, gyakorlatilag már annak meghatározói irányítják a világot a színfalak mögött, a nemzetközi magánvagyonokra épülő érdekszövetségek titkos és szervezett hálózata útján. Rhodes úgy gondolta, hogy akik kezében a legtöbb pénz van, azok ellenőrizzék a modern világtársadalmat, tehát a legnagyobb bankok, amelyek titkos társaságot alapítanak: a pénzemberek hálózatát. Amely aztán - szögezzük le nyomban - a nemzeti mivoltot, a nemzetek önállóságát és függetlenségét feláldozza a mindenható világkormány érdekében.
Rhodes egy lelkész tüdőbeteg, gyenge fizikumú fia volt, akit a család a ködös Albionból a melegebb éghajlatú Dél-Afrikába küldött: segítsen bátyja gyapotfarmján. Amikor a gyapotüzlet nem ment, a testvérek a közeli gyémántmezőkön próbáltak szerencsét. Cecil 1880-ban már egyik főrészvényese és titkára a De Beers bányavállalatnak, amely tíz éven belül a világ gyémánttermelésének 90 százalékát ellenőrizte. 1873-tól időnként hazahajózott Angliába, hogy befejezze tanulmányait Oxfordban, ez a '80-as évek közepére sikerült is. Közben befolyásos barátokra tett szert, a brit kolonializmus elszánt híveire, akikkel együtt határozta el egész Dél-Afrika, majd Afrika megszerzését Fokvárostól Kairóig. A fekete kontinens brit civilizációjában vetélytársai voltak a belgák, a németek, a portugálok és a búrok. Rhodes elérte, hogy Becsuánaföld (a mai Botswana) déli része 1885-ben brit gyarmat, északi része pedig protektorátus legyen. 1888-ban olyan megállapodást kötött Lobengulával, a matabele törzs uralkodójával, amely lehetővé tette a britek számára a bányászatot és a letelepedést (a félrevezetett király azt hitte, hogy csak "egy nagy lyukat" ásnak majd a földjén...). Az egyezmény kiaknázására létrehozta a Dél-afrikai Brit Társulatot, amelynek Viktória királynő ünnepélyes chartában biztosított kiváltságokat. Rhodes magánhadserege észak felé nyomult, s megalapította az akkori brit kormányfőről elnevezett Salisburyt. A meghódított területet Rodéziának nevezték el, saját törvényeikkel és kormányukkal, a fellázadt törzseket leverték, jó földjeiket bekebelezték. A De Beers terjeszkedett, ám amikor megnyíltak a belga-kongói és angolai gyémántbányák, a gyémánt ára nagyot esett. A részvényeket csendben felvásárolta Ernst Oppenheimer, s családi vállalkozássá tette a céget. (1923-ban London átvette a társaságtól és koronagyarmattá nyilvánította Rodéziát, önkormányzatot hagyva a telepeseknek.) Amikor Rhodes miniszterelnöksége alatt 1895-ben elvesztette a búrok elleni háborút - bátyját elfogták és bebörtönözték -, lemondásra kényszerült.

Lord Rothschild
Az 1890-es években Rhodes évi egymillió fontot keresett, melyet jórészt titkos terveire költött. A világkormányt célzó titkos szervezet létrehozását szolgálta hét végrendelete 24 és 46 éves kora között. (Mindössze 48 évet élt.) A legismertebb az első: a Titkos társaság hagyaték, s az utolsó, amiben a Rhodes ösztöndíjat alapította. "A Hit megvallása" című végrendelet a Jezsuita Rendet javasolta a titkos társaság mintájaként, de megemlíti a szabadkőműveseket is. A harmadik végrendeletben mindent bankárjára, Lord Rothschildra hagyott, akit később veje, Lord Rosebury váltott. (Megjegyzem: az első titkos szervezetek szellemi atyja a bajor Adam Weishaupt volt, aki 1776. május elsején alapította meg a Felvilágosodás (Illuminati) Rendet, mely a jezsuiták felépítési rendjét vette alapul. Az illuminátusok mintául szolgáltak a francia forradalom és a kommunista forradalom (Marx, Lenin) számára is. Weishauptra pedig szellemi atyja és felettese, Moses Mendelsohn filozófus és bankár volt eredendően nagy hatással.)
1891: Rhodes Társaság, "Rounde Table", Hálózat
Cecil Rhodes Társaság legbelső magja 1891 márciusában alakult Rhodes pénzén, Rothschild körében, Lord Alfréd Milner gyakorlati irányításával. A cél egyértelmű volt: az Egyesült Államok feletti brit hegemónia helyreállítása után megszerezni a világuralmat és egy, a világ központi bankjai által ellenőrzött modern világtársadalmat létrehozni.
A Rhodes Társaság, (a "HÁLÓZAT") angliai központtal működött, legbelsőbb irányító testületét Round Table-nek nevezték, a más országokban létrehozott helyi szervezeteit pedig Round Table csoportnak. (Ezek ma is működnek, egy "Kerek Asztalnak" tartják az Európai Uniót is.)

A Round Table hálózata (hiányosan)
A Társaság egyik legfontosabb leágazása a New York-i Council on Foreign Relations, a Külkapcsolatok Tanácsa, amelynek belső körét a Skull and Bones Order, a Koponya és Csontok Rendje alkotja, ennek szupertitkos elitjét viszont az Order of the Quest, a Keresés Rendje képezi, amely a kutatók előtt Jason Society néven ismert.
A CFR tagjai a világ legnagyobb bankjai, vezető brókerházai, befektető cégei, multinacionális nagyvállalatai, biztosító társaságai, kereskedelmi kamarái és tömegtájékoztatási óriásai, a tudományos intézetek és az alapítványok irányítói.
A Háromszázak Bizottsága (The Committee of 300) a háttérhatalom központi döntéshozó szerve. (Egyes kutatók azonosítják a „Club of the Isles”-zal.)
Ügyintéző és a személyi kiválasztást végző szerve viszont a londoni Royal Institute of International Affairs, az RIIA, a Királyi Külügyi Intézet;
"Politikai bizottsága", amely a világrégiók közötti együttműködést összehangolja: a Trilaterial Commision, a TC, a Trilaterális Bizottság;
A központi döntések végrehajtásáról pedig a Bilderberg Group (Csoport) gondoskodik, amely nevét az első találkozó színhelyéről kapta: Hotel de Bilderberg, Hollandia, Oostebek, életre hívója pedig a holland Bernhard herceg volt, aki a Royal Dutch Petroleum és a Societe General de Belgique képviselője.
Az elméleti kutatóintézetek munkáját az Oxford közelében lévő Tavistock Intézet, a Tavistock Institute for Human Relations hangolja össze a RIIA útmutatásával, ez az intézmény irányítja például a Római Klubot is, amelynek fiókintézménye az 1993-ban létrehozott Budapest Club.
A kutatóintézetek rangos sorában említhető a Stanford Research Institute, a Massachusetts Institute of Technology, Institute For Policy Studies, RAND Corporation, Hudson Institute, Wharton School of Economics, stb.
De a Tavistock Intézet nevéhez fűződik pl. annak a kísérleti programnak a kidolgozása is, amelynek homályban tartott célja az volt, hogy a hagyományos értékrendszert hordozó kultúrát olyan igénytelen popkultúrával cserélje le, amely elősegíti a tömegek - elsősorban a fiatalok - ízlésromboló manipulálását a rock-drug-sex szubkultúra rafinált eszközeivel. Az itt előkészített program alapján indultak a világ meghódítására az 1960-as évek elején a Beatlesek is. Erre utalt John Lennon, amikor 1962-ben ezeket mondotta Tony Sheridan-nak a hamburgi Starclub-ban:
"Tudom, hogy a Beatles-nek olyan sikere lesz, amilyen eddig még semmilyen más zenekarnak sem volt. Azért tudom ezt ilyen biztosan, mert ezért a sikerért én eladtam a sátánnak a lelkemet."
A londoni Királyi Külügyi Intézet, a RIIA és testvérintézménye a New York-i Külkapcsolatok Tanácsa, a CFR áttételesen - gyakran csak többszörös közvetítéssel - felügyeli az általa kiválasztott főtitkárokon, helyetteseiken és más vezetőkön keresztül az ENSZ, valamint szakosított szervezetei tevékenységét, továbbámeghatározza olyan nemzetközi szervezetek fő stratégiai irányvonalát, mint a NATO, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Nemzetközi Fizetések Bankja, a Világkereskedelmi Szervezet. (Itt csak az a figyelemre méltó, hogy a most felsorolt intézményeket kivétel nélkül a Committee of 300, a CFR és a RIIA kezdeményezésére és hathatós közreműködésével hozták létre és mindez kellően dokumentálható.) Ugyanakkor a CFR-t olyan alapítványok pénzelik, amelyeket közvetlenül irányítanak a Bechtel, a Citicorp, a Cummins Engine, a Kimberly-Clark és egy tucat más nagyvállalat és pénzintézet emberei. Igaz, a CFR-t nem a kormány finanszírozza, de olyan szorosan együttműködik vele, hogy igen nehéz megkülönböztetni melyik kormányintézkedés önálló, és melyiket kezdeményezte a CFR.
Érdemes kutatni a különböző szabadkőműves irányzatok (Grand Orient, az angol és az amerikai szabadkőművesség, a Priory of Sion és az Illuminátusság), valamint a pénzhatalom intézményeinek az együttműködését az új világrend kialakításában és egy szinkretikus világvallás elterjesztésében. (Szinkretizmus: különféle vallási, filozófiai irányok felszínes összehangolását célzó irányzat és az így kialakított rendszer.) Ez annál is fontosabb kutatási terület, mert több esetben is bebizonyosodott, hogy az intézményesült pénzhatalom, a titkos társaságok és a különböző szabadkőműves irányzatok legfelsőbb vezetőiperszonáluniót alkotnak. Sok hasznos ismerettel gyarapítaná tudásunkat annak kutatása is, hogy milyen a közvetlen és közvetett, nyílt és rejtett kapcsolat a pénzhatalom nemzetközi HÁLÓZATA és a domináns politikai irányzatokat képviselő pártok vezetői között. (Az amerikai Gery Kah kutatási eredményei szerint egyedül a különböző szabadkőműves páholyok archívumaiban több mint két és fél millió dokumentum, továbbá 60 ezer könyv található, amely tartalma miatt közérdeklődésre tarthatna igényt.) Számos jól dokumentált tanulmány tárta már eddig is fel, hogy a HÁLÓZAT milyen direkt és indirekt kapcsolatot tart fenn a legfontosabb országok hírszerző szervezeteivel. Ennek a területnek a kutatása a dolog természeténél fogva igen nehéz, de a valóság megismerése érdekében a tudomány nem mondhat le ennek a területnek a kutatásáról sem. Az említett kapcsolatoknak a felderítése és az archívumok tanulmányozása magyarázatot adhatna többek között arra, hogy a lényeges kérdésekben miért annyira egyező a kevésbé fontos kérdésekben egyébként élesen szemben álló pártok programja Amerikában és másutt is.
Cecil Rhodes elméletének és szellemiségének átültetése a gyakorlatba ma számos „Rhodes scholars” feladata. Amerikában például évente 32 kiválasztott tehetséges diák kap Rhodes ösztöndíjat, hogy Oxfordban tanulhasson, s tanulmányozhassa Rhodes munkáit.
A mai napig kulcsszerepet játszó Külkapcsolatok Tanácsának (CFR) alapításában a Morgan bankház vitte a prímet, de ott volt a többi nagy is: Rockefeller, Kuhn, Loeb, Harriman, Warburg, Schiff, Baruch és a többiek. Közülük végül is a Rockefeller család vette át az ellenőrzést. Az Egyesült Államok legbefolyásosabb testülete szigorúan zárt csoport, melybe csak ajánlással és gondos előzetes kiválasztással kerülhetnek be a meghívottak, itt nyoma sincs a demokratikus kiválasztásnak.
New-Yorkban, a Park Avenue 68 sarkán van egy palota, amelyet Harold Pratt Háznak neveztek: Pratt úr özvegye - egy Standard Oil-örökös - 1945-ben adományozta a Külügyi Kapcsolatok Tanácsának. Azóta innen irányítják a világ ügyeit.
Itt döntöttek arról is, kik közül kerüljenek ki az USA elnökei. De Kissinger is így kiáltott fel visszavonulásakor, a díszvacsorán: "Önök találtak fel engem!" Itt nőtt fel a demokraták közül mindegyik: Kennedy, Averell Harriman, Dean Rusk; a köztársaságiak részéről: Dwight Eisenhower, John Foster Dulles, Robert McNamara, Richard Nixon. S olyan diplomaták, mint Henry Cabot Lodge, John McCloy, John McClosky. A Skull and Bones Order tagja az egész Bush család. A KKT tagjai kerültek a legfontosabb kormányposztokra, hivatalokba mindkét párt kormányzása időszakában - ebben a tekintetben mindkét párt ugyanolyan gyökereket vallhat magáénak. A Központi Hírszerző Ügynökség gyakorlatilag megalakulása óta a Külkapcsolatok Tanácsának ellenőrzése alatt áll.
CFR privát intézményként meghatározóan befolyásolja a szövetségi kormány működését, mert megalakulásától kezdve annak kulcspozícióit - elnökválasztásról elnökválasztásra egyre növekvő mértékben, de különösen nagy számban 1945 után - a CFR tagjai töltötték és töltik be, olyan szakértők, akiket ez a magánszervezet választott és képzett ki közfeladatok ellátására.

A CFR székháza New Yorkban
CFR tagja, illetve támogatottja volt Herbert Hoover, Franklin Delano Roosewelt, Dwight Eisenhower, John F. Kennedy, Lyndon B. Johnson, Richard M. Nixon, Gerald R. Ford, James E. Carter, George Bush és Bill Clinton.
Ronald Reagan nem volt tagja a CFR-nek, de több mint 75 CFR-, illetve TC-tagot nevezett ki vezető kormánytisztségekbe. Amikor alelnöke, Bush - aki a CFR-en kívül a Skull and Bones, a Trilateral Commission, a Bilderberg Group és a Comittee of 300 testületi tagja is - követte az elnöki székben, akkor ő már 348 CFR-, illetve TC-tagot helyezett el adminisztrációja kulcspozícióiba. Ez a szám tovább növekedett Bill Clinton elnöksége alatt, aki nemcsak Rhodes-ösztöndíjas volt, de CFR-, TC- és Bilderberg-tag, valamint a “De Molay Order“ örökös tagja is. (A Clinton-kormányzat vezetői pozícióinak túlnyomó többségét már a CFR tagjai töltötték be, beleértve a Fehér Ház, a Pentagon, a CIA és a State Department felső vezetőit is.) Ők ültetik át aztán a gyakorlatba a CFR szakértői által részleteiben kidolgozott politikai programokat.
Ha figyelembe vesszük, hogy ma már a törvényhozás mindkét házában a legbefolyásosabb tisztségek egyre nagyobb részét a CFR föderális szinten kiépült hálózatához tartozó, vele kapcsolatban álló vagy tőle közvetve függő képviselők és szenátorok töltik be, hogy mind a republikánus, mind a demokrata párt gépezete is a befolyásuk alatt áll, hogy a központi bank szerepét betöltő magánkartell, a Federal Reserve System pedig a CFR-t létrehozó pénzemberek tulajdonában van, továbbá, hogy a Szövetségi Legfelsőbb Bíróság tagjainak a fele is a CFR, illetve a mögötte álló befolyásos körök támogatásával került tisztségébe, akkor konkrét formát ölt a pénzhatalom szinte minden döntési központot elérő-befedő sűrű hálózata. A pártgépezetek pl. csaknem korlátlanul finanszírozhatók a privát szervezetek, intézmények által. Ezzel szemben az egyes elnökjelöltségért vagy más választott tisztségért induló személyek csak igen szigorúan meghúzott és ellenőrzött korlátok között támogathatók. Ezért csak a pártgépezet támogatása révén nyílik reális esély a megválasztásra. A pártgépezet viszont a CFR befolyása és hatékony ellenőrzése alatt áll.
Amikor 1913-ban a nemzetközi fináncelitnek sikerült privatizálnia az Egyesült Államok pénzügyeit és létrehoznia a Federal Reserve Systemnek nevezett magánkartellt, akkor még azt is elérte, hogy a “Federal Reserve Act“ kimondja: A FED “Class A“ minősítésű részvénytulajdonosainak neveit ne hozzák nyilvánosságra. Mára azonban már ismeretes, hogy a FED fő részvényesei a következő magánbankok voltak (a jelenlegi tulajdonosai is ők vagy jogutódaik): Rothschild Banks of London and Paris, Lazard Brothers Banks of Paris, Israel Moses Seif Banks of Italy, Warburg Bank of Hamburg and Amsterdam, Lehman Brothers Bank of New York, Kuhn, Loeb Bank of New York, Chase Manhattan of New York és végül Goldman, Sachs Bank of New York.

Federal Reserve System
A KKT tagságának 90 százaléka a Wall Street-i nemzetközi bankházakat képviseli; az 1600 fős szuper elitben ott vannak a gazdasági, pénzügyi, kereskedelmi élet nagymoguljai; a sajtóból például az NBC, CBS, ABC, CNN, UPI televíziók; a New York Times, a Washington Post, a Los Angeles Times, a Knight lapok, a Life, a Business Week, az U.S. News and World Report vezetői, mint tagok.

Thomas Jefferson
Thomas Jefferson (1743-1826), az Egyesült Államok harmadik elnöke (1801-1809):
"Polgáraink nem látják világosan bajaink igazi okát. Mindennek tulajdonítják, kivéve igazi okozójának: a bankrendszernek. Őszintén hiszem, hogy a bankok veszélyesebbek, mint a fegyverben álló hadseregek. Olyan pénzek elköltése befektetés címén, amit majd unokáinknak kell megfizetniük - nem egyéb, mint nagy tételben szerencsejátékot űzni jövőnk rovására."
A KKT -ben az első tag, aki ellentmondott a szervezet törekvéseinek, Chester Ward tengernagy volt, akit ugyan nem zártak ki, de bíráló szavai után többé nem kapott meghívót. Ward mindenekelőtt azt nem fogadta el, hogy "Nemzeti mivoltunk megszüntetése kell legyen nemzeti célunk." Ward: "... a tagság legtöbbjét áthatja az Egyesült Államok nemzeti függetlensége feladásának vágya." "A mindenható világkormány előtt feláldoznák az USA függetlenségét és nemzeti önállóságát."
"Akár tetszik, akár nem, világkormány lesz!"

James Warburg
James Warburg bankár 1950. február 17-én a szenátus egyik bizottsága előtt makacs elszántsággal vágta az őt meghallgatók képébe: "Akár tetszik Önöknek, akár nem, világkormány lesz! A kérdés csak az, hogy szépszerével vagy erőszakkal."
Hitler hatalomra jutásának finanszírozását előbb a Warburg irányítása alatt álló Mendelsohn Bank intézte, később a Schroeder Bank. Az utóbbi New York-i jogi képviselőjének üzlettársa volt John Foster Dulles és Allen Dulles. A KKT javaslatára már 1939-ben létre jött a Háború Utáni Ügyek Bizottsága. A Chicago Tribune írta 1950. december 9-én: "A Külügyi Tanács tagjai jóval több mint átlagos befolyással rendelkező emberek. Tekintélyük, vagyonuk, társadalmi helyzetük és képzettségük által nyert előnyüket arra használják fel, hogy csődbe és katonai összeomlásba juttassák az országot." Carol Quigley professzor: "A Round Table néven azonosítható Hálózat egyáltalán nem idegenkedik a kommunistákkal vagy bármely más csoporttal való együttműködéstől." A gyárosok és bankárok osztályharcos ellenségei érdekes módon egyazon szabadkőműves páholyt látogatják, a KKT-nak vannak tagjai nyíltan balos szervezetekből is, ilyen például az Amerikai Fabianus Szocialisták, az Ipari Demokrácia Szocialista Ligája vagy az Egyesült Világszövetség.
Bilderberg csoport évente egyszer vagy kétszer ülésezik. Az általános ülés utáni megbeszélésre korábban csak baloldali személyek mehettek be. Európa jellegzetes szocialista pártjai mindig fajsúlyosan vannak képviselve. A Tanácsadó Bizottság egy még belsőbb kört jelent. A Group rendszeres támogatója a Rockefeller, a Carnegie és a Ford alapítvány. A tanácskozások általában három napig tartanak.
Amikor az alapító Bernhard herceg megérkezett az 1971. április 23-25-i összejövetelre a New York -i Woodstockba, Laurence Rockefeller egyik szállodájába, előtte - amint erről a Rutland Vermont Herlad című lap tudósított - azt mondta a repülőtéren: a megbeszélések tárgya az Egyesült Államok vezető szerepének megváltoztatása lesz. (Igen, Bernhard, Rothschild és Rockefeller dönti el, hogy az USA milyen szerepet vállaljon a világban!) Az utasításokat Henry Kissinger, az elnök első számú külpolitikai tanácsadója juttatta el Nixonhoz. A woodstocki megbeszélés után nem sokkal Kissinger elutazott Pekingbe, hogy előkészítse Kína felvételét a világ nagy kereskedő nemzeteinek családjába, majd nemzetközi pénzügyi válság tört ki, és a dollár leértékelődött.
A világot egészen mások irányítják, mint ahogy azt a színfalak mögé nem látók elképzelik.
Míg a felszínen a nemzeteket megosztó és gyengítő többpártrendszerű álságos demokráciák manipulált nyilvánossága előtt versengenek egymással a bábként mozgatott politikusok, addig a nemzetközi magántőke láthatatlan és titkos szervezeteiben néhány kiválasztott a pénz és a tömegtájékoztatás feletti ellenőrzés jogának megszerzésével eldönti a kis nemzetek sorsát, mindenekelőtt az uzsorakamatra adott hitelekkel és az ellenőrizhetetlen, kiszámíthatatlan nemzetközi szervezetekbe kényszerítés könyörtelen diktátumaival. A nemzetek feletti „kerekasztaloknál” aztán a globális hálózatok megbízottaival találják szemben magukat a kis nemzetek becsapott képviselői, akik csapdába kerülve birka módon szavazzák meg nemzetük szuverenitásának feladását, hazájuk hosszú távú gazdasági-pénzügyi eladósítását. (Lásd a lisszaboni szerződés valódi tartalmát és hatását.)
A pénzhatalom globális erői ellen küzdő Charles August Lindberg (a híres repülő apja) az amerikai törvényhozásban mondta - egyebek között -: "A földkerekség leggigászibb trösztjét hozták létre... a pénzhatalom láthatatlan kormányzatát. Ha a Wall Street nem játszana ki minket, ha Kendtek, szenátorok és képviselők nem tennék szélhámossággá a Kongresszust és a valóban a népet képviselnék, akkor lenne csak stabilitás. A jelenlegi pénzrendszer a Kongresszus legnagyobb bűne. A banktörvény az utóbbi idők legnagyobb törvényhozási gaztette. A választmányi és pártfőnökök megint csak működésbe léptek és megakadályozták, hogy a népnek haszna legyen a saját kormányából." A szövetségi tartalékrendszer, az Egyesült Államok pénzkibocsátó központi bankja (FED) egy magántulajdonú részvénytársaság. Az általa kibocsátott amerikai dollár hamis mivoltát 1953-ig maga a bank is elismerte, mert a következő felirat volt a bankjegyen: "... törvényes pénzre váltható az Egyesült Államok kincstárában vagy bármely Szövetségi Tartalék Bankban."

Bank of England
A dinasztiaalapító bankár, Mayer Amschel Rotschild meghatározta a mindenkori célt: "Adjátok kezembe egy ország pénzügyeit, és nem érdekel, hogy kik hozzák a törvényeket a parlamentben!" Amikor a dinasztiaalapító meghalt, a Ház londoni ágának vezetését fia Nathan, majd pedig unokája, Lionel vette át. Ellenőrzésük alatt tartották Nagy-Britannia központi bankját, a Bank of Englandot, amely hatalmas kölcsönöket nyújtott az angol és az amerikai kormánynak. Lionel fia, aki ugyancsak a Nathan utónevet kapta, lordi méltósághoz jutott, Ő volt az első Lord Rotschild, aki bekerült a brit törvényhozás második kamarájába, a Lordok Házába 1885-ben. Ő lett egyben a Bank of England kormányzója és közvetve az akkori világ nemzetek feletti pénzügyi szervezetének az irányítója. Ez a hatalom ma nagyobb, mint volt, fokozatosan terjeszkedik, s a Rotschild Family Trust ellenőrzése alatt áll az Egyesült Államok központi bankja, a Federal Reserve System.
A Hálózat háttérhatalma
Cecil Rhodes a Rotschildokkal létrehozta a nemzetek felett uralkodó univerzális intézményeket, a Hálózat háttérhatalmát, amelynek meghatározói a következők:
1., Kimagaslik:
a., a Külkapcsolatok Tanácsa (Council on Foreign Relations: CFR) New Yorkban és a
b., londoni Királyi Külügyi Intézet (Royal Institute of International Affairs: RIIA).
( A CFR egyik igazgatója hosszú éveken át Soros György volt, ő kezdeményezte 2007. május 8-án a Külkapcsolatok Európai Tanácsának létrehozását. Csak a CFR-nek kb. kétszáz testületi, intézményi tagja van.)

Királyi Külügyi Intézet, London
2., Globális pénzrendszer: bankok, pénzügyi szervezetek, pénzügyi konzultációs szervezetek, kockázat- és hitelminősítő intézetek, tőzsdék, biztosítók, befektetési alapok, nyugdíjalapok, pénzfedezeti alapok, múlti- és transznacionális vállalatok.
Univerzális nemzetek feletti intézmények: Világbank, Nemzetközi Valutaalap, az amerikai Federal Reserve System (FED), a frankfurti Európai Központi Bank, a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankja, a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, a Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete, az Általános Vámtarifa-és Kereskedelmi Egyezmény ( GATT) helyébe lépett Világkereskedelmi Szervezet (WTO), az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Szerződés Szervezete, az Amerika-közi Fejlesztési Bank.
A City of London pénzügyi csoporthoz tartozik Rothschild-ház, Warburg-ház, Morgan-Greenfels -ház, a Brown-Shipley-bankház, a Schroeder-ház és a Lazzard Freres-bankház, valamennyi a brit központi bank: a Bank of England ernyője alatt. Ismertek a nagy bankár családok: Schiff, Lazard, Carnegie, Harriman és mások. A nemzetközi pénzimpériumot Neo-British Empire-nek, azaz Új-Brit Birodalomnak is nevezik. A nemzetközi pénzügyi közösség ellenőrzi befolyási övezetük gazdasági és monetáris rendszerét, így a pénzkibocsátást, a kamat-és árfolyam szabályozást, a hitelezést, a központi és kereskedelmi bankok irányítását.
City of London állam az államban, a The Crown (A Korona) pedig a nemzetközi pénzügyi közösség transznacionális pénzbirodalmának független közigazgatási egységként működő fővárosa, ahol a Bank of England működik. A Brit Birodalom egykor két egymástól elkülönült hatalomként működött. Az egyik a tényleges Brit Birodalom: a fehérbőrű lakosság által benépesített gyarmatok a brit uralkodóhoz és a brit kormányhoz tartoztak, így pl. Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Dél-Afrikai Unió (Brit Nemzetközösség). A másik: a koronagyarmatok a színesbőrűek által lakott gyarmatok, így India, Egyiptom, Málta, Ciprus, a közép-afrikai gyarmatok, Szingapúr, Hongkong, Gibraltár, ezeken a brit jogszabályok nem voltak érvényesek. A koronagyarmatokat magántulajdonként birtokolta és igazgatta a Korona a City of Londonból. Az egész Brit Birodalomban nem lehetett hatáskörrel és illetékességgel bíró bíróságot találni, ahol lehetőség lett volna a Korona által hozott döntések megtámadására. A Korona a Brit Birodalom fegyveres erőinek védelme alatt üzletelhetett, ám az így keletkezett vagyon nem brit vagyon volt.
A CFR tagjai Amerika és a világ legnagyobb bankjai (pl. Citibank/Citicorp, Bank of Tokyo, The Chase Manhattan Bank, Bank of Montreal, Bankers Trust Company, Deutsche Bank AG stb), vezető brókerházai (Dow Jones and Company, Inc., J.P. Morgan and Co, Inc., Lazard Fréres and Co, Lehman Brothers, Merrill Lynch International stb.), befektető cégei (The Rockefeller Group, Salomon Brothers Inc., Soros Fund Management, Sierra Capital Management stb.) multinacionális nagyvállalatai (Exxon Corporation, AGIP Petroleum Company, AT and T International, Atlantic Richfield Company, The Boeing Company, Texaco Inc, Xerox Corporation, Siemens Corporation, ITT, IBM, The Coca-Cola Company, PepsiCo, Sony Corporation of America, stb.), biztosító társaságai (MetLife International, Mutual Life Insurrance Company of New York, The Prudentiel Insurance Company of America, stb.), kereskedelmi kamarái (British-American Chamber of Commerce, French-American Chamber of Commerce, stb), tekintélyes intézetei (Institute of International Bankers, Nomura Research Institute America stb.) és tömegtájékoztatási óriásai (Time Warner, Times Mirror, Newsweek, stb.), is a CFR tagságához tartoznak, azaz számos gazdag és nagyhatalmú korporáció is tagja a CFR-nek.
3., Az Európai Unió: a világállam üzleti régiója. Irányítását az Európai Üzletemberek Kerekasztala nevű zárt társaság végzi, valódi neve: European Round Table of Industrialists, amelyet a nemzetközi pénzügyi közösség vezetői hoztak létre a Bilderberg csoport segítségével.
4., Illuminátusság és szabadkőművesség. (Az utóbbi elődje a Templomos Lovagrend.)
Az illuminátus: megvilágosodott elnevezés a babiloniai miszticizmusból származik, a távolbalátás pszichikus képessége, amelyet harmadik szemnek is neveznek. Legfontosabb az Adam Weishaupt alapította bajor illuminátus rend.
Egyik követője, a skót John Robison 1798-ban összegezte az illuminátusok céljait - köztük -: a békés kormányok eltávolítása, a patriotizmus megsemmisítése, a családi szerkezet bomlasztása, a vallások felszámolása, az öröklési jog megszüntetése, a világkormány létrehozása.
Az illuminátus hálózat középpontjában 500 család áll, amely egyesíti vérségi vonalait: Morgan, Astor, DuPont, Bundy, Guggenheim, Oppenheim, Onassis, Kennedy családok és mások; a Nagy Druida Tanács (Tizenhármak Tanácsa) ellenőrzi a volt szocialista országokat.
A szabadkőművesség szerint nem a nemzeti uralkodó dinasztiáké, a születési arisztokráciáé a fő hatalom, hanem a szabadkőműves pénzoligarchiák által kiválasztott elité, amely demokratikus technikákkal biztosítja a pénzarisztokrácia önkényes uralmát, akadályozza a törvényes öröklést, nehogy a tulajdon kikerüljön az ő hatóköréből. Nem a nép és az általa választott, ellenőrzött, demokratikusan működő törvényhozó és végrehajtó hatalom irányít, hanem a titkos és láthatatlan pénzhatalom, amely ereje a pénzrendszer és a közvélemény formálás eszközei feletti ellenőrzésből ered.
A demokratikus játékok, a többpártrendszer versengése számukra csak alibi, üres rituálé. Szabadkőműves páholyok például: a már említett The Order of Skull and Bones, a WASP (White Anglo-Saxon Protestant) fehérbőrű, angolszász születésű és protestáns vallású vezetőréteg; B'nai B'rith, Grand Orient, Priory of Sion, Wolfshead, Scroll and Key stb. Szabadkőműves központok: a londoni City: a Hálózat Vatikánja; Washington, Bázel, Párizs, Genf stb.
Az illuminátusság és a szabadkőművesség mögött ártatlannak tűnő jótékonykodó segélyszervezetek emberbaráti lánca húzódik, akárcsak a különböző nemes lovagrendeké, adakozó cluboké, sejtelmes egyházaké, tudományoskodó nemzetközi tanácsoké, gyanús, de jól hangzó elnevezéssel bíró értelmiségi társaságoké - ne tévesszenek meg senkit, többségük az előzőek udvarához tartozik, azok eszköztárához.
(Újsághír 2009. 2. 9-én.: "A Jeruzsálemi Szuverén Máltai Lovagrend uralkodó nagymestere a Rend nagykeresztjét adományozta az Országházban Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és Szili Katalin házelnöknek... A Rend nagymestere négynapos hivatalos látogatása során találkozott Sólyom László köztársasági elnökkel, és megbeszélést folytatott Göncz Kinga külügyminiszterrel.")
A nagytőke és intézményei manipulálják, gyengítik és megvesztegetik a civil és nonprofit szervezeteket, felhasználják őket a globalizáció ellenes mozgalmak leszerelésére.
5., Egyetemek, tudományos intézetek, alapítványok, tanulmányi központok, gondolati műhelyek, klubok, fórumok. A kiválasztás, a képzés, a felkészítés, a felépítés és a pozícióba helyezés intézményei. A koordinált hálózat legismertebb intézményei az USA-ban: Harvard, Columbia, New-York University, Princeton, Yale, Stanford, Chicago, Georgetown; Nagy -Britanniában. Oxford, Cambridge, London School of Economics. Carnegie Alapítvány, Hoover Intézet, Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja, Világgazdasági Fórum, stb. Klubok: Rotary, Lion, stb.
6., Sajtó és média, a tudatiparág, az információs monopólium, a filmipar, a nyomdák, a kiadók, az internet, az iskolai tananyagok publikálásának kizárólagossága.
Meghatározó fórumok: New York Times, Washington Post, Newsweek, International Herald Tribune, Time Warner, Times Mirror; CNN, ABC, CBS, NBC; hetilapok, folyóiratok: The Economist, a német Der Spiegel, a francia Le Monde, a Foreign Affairs, a Commentary, a The National Interest; hírügynökségek: Reuters, Associated Press, DPA, France Press.
A tömegek gondolkodásának átformálását, meggyőzését, a nemzeti értékrendek megtörését azonban nem elég újságírókra, programozott és maszkírozott celebekre bízni, szükség van tudósokra, fizetett írókra, a tudatmódosítás laboratóriumi szakembereire, hiszen nem kevesebb a feladat, mint például észrevétlenül gyengíteni egy-egy ország lakói közti összetartozást, erősíteni a szeparatizmust és a bizalmatlanságot, megfosztani őket a tiszta víztől és a tiszta levegőtől, csökkenteni az egészségügyi és oktatási kiadásokat, tönkretenni a kisgazdaságokat, elárasztani a piacot dömpingárukkal, korlátlan előnyben részesíteni a multi- és transznacionális nagyvállalatokat, felgyorsítani a termőföld eladását és elhagyását, a közszolgáltatások privatizálását, az import munkaerő beengedését, korlátlan teret engedni a szórakoztatóipar kábításának, az üzletszerű örömszerzésnek, a racionális gondolkodástól való eltérítés Amerikában már kipróbált kommersz eszközeinek stb. A tömegtájékoztatási intézmények tulajdonosai és a vezető propagandisták a központok legszigorúbb ellenőrzése alatt állnak, s pillanatokon belül lecserélhetők, a fizetett közéleti pályák felépített alanyai szintén egyik napról a másikra helyezhetők a süllyesztőbe.
Abraham Lincoln amerikai elnök utalt arra, hogy az alibi demokráciában már nem "a nép kormányoz a nép által a népért", hanem a pénzoligarchia szolgálatában álló fizetett politikai elit a látszatok fenntartásával. "A pénzhatalom mindent maga alá gyűr, hogy meghosszabbítsa uralmát, kihasználja az emberek hiszékenységét, egészen addig, amíg a vagyon néhány kézben halmozódik fel és a köztársaság elpusztul." A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből és a tőkés társaságok kezébe teszi le. Az ember védtelen és tehetetlen eszközzé válik a birodalom szolgálatában, az ellenállókat pedig könnyen fel is áldozzák a rettegés, a megfélemlítés, a gyűlöletkeltés és a bosszú oltárán.
Rhodes beteljesülő életműve
Foglaljuk össze Cecil Rhodes örökségét, életművének kiteljesülését a globális világ folyamataiban:
A globalizáció: a tőke és a szabadpiac korlátozatlan uralmából származó - társadalmi, gazdasági, kulturális, szociális és más - egyenlőtlenségek sora, amely következményeiben emberellenes, közérdekellenes, az életet piaci kérdéssé silányítja, s elosztási viszonyaival mélyen sérti a társadalmi igazságosságot, kiszolgáltatva és megalázva a peremre szorult, lecsúszott versenyképtelen tömegeket.
A világkormány: a hatalomgyakorlás privatizált formája. Integrálja és aláveti az egyes államok hatalmi elitjét. A pénzbirodalmi kontroll kiterjed a nemzetállamok kormányaira, törvényhozó és végrehajtó szerveire. A hatalom privatizálása azt jelenti - mutat rá Drábik -, hogy az "egy ember, egy szavazat" elven létrejövő számbeli többséget kiszorítja a gazdasági és pénzügyi erőfölényen alapuló többség, így a szervezett magánhatalom a közhatalom fölé kerekedik, s a közvélemény befolyásolásával, tudatos megtévesztésével érvényesíti akaratát. A nagyobb érdekérvényesítési többség mindenkor felülkerekedik a demokratikus számbeli többségen!
A piac: a szervezett pénzügyi hatalom szolgáltató intézménye.
A háború: a gazdasági erőforrások és a vagyonok átcsoportosításának eszköze.
A neoliberalizmus: a szabadsággal való visszaélés szabadsága, mely a köztulajdon ellenőrzött és felelősségteljes irányítása helyett a pénztőke korlátlan társadalmi felelőtlenségét teszi elfogadottá az információs monopóliumok útján.
A libertarianizmus: a liberalizmus szélsőséges irányzata, a szabályozatlan piacgazdaság és a maximális egyéni haszon gátlástalan híve, amely eltörölné a jóléti szolgáltatásokat, és privatizálná a közösségi ellátó rendszereket. Minden gazdasági és pénzügyi túlkapás lehetséges, ha az megfelelő haszonnal kecsegtet. Ami profitáló, az a jogrendszer számára akkor is megengedett, ha egyébként nyilvánvalóan erkölcstelen és etikailag elítélendő.
A nemzetközi pénzintézetek és multinacionális nagyvállalatok magánvagyonára épülő pénzoligarchia tehát kormányok felett álló globális hatalom, amely egyúttal - a nyilvánosságot és a demokratikus döntéseket kerülő - titkos szervezetek központilag irányított hálózata is. Ennek a világhatalomnak legfőbb eszköze a pénz és az eladósítás uzsorakamattal. A pénzuralom alapjain terjeszkedő neoliberális világrend leggyakoribb áldozatai a kis nemzetállamok, melyeket antidemokratikusan létrehozott, ellenőrizhetetlen nemzetek feletti szervezetekbe kényszerítenek be, így például banki, pénzügyi és kereskedelmi szervezetekbe. Létrejön a globalizált jog, a nemzetközi igazságszolgáltatás, rendőrség, hadsereg; eltűnnek a korábbi dinasztikus és nemzeti középosztályok, helyükbe új kasztok lépnek: a pénzoligarchia, a gazdasági háttérhatalmat kiszolgáló politikai és államigazgatási osztály, a bérből és fizetésből élők, alkalmazottak, segélyezettek, eltartottak, lecsúszottak.
A folyamat legfőbb finanszírozói a nemzetközi pénzintézetek és bankok, amelyek biztosítják az agymosó médiaháttér intézményeinek működését, bekebelezik a közvélemény-formálás szervezeteit, gondoskodnak az együttműködő helyi uralkodó csoportok megvásárlásáról, a magánérdekeket kiszolgáló technokrata vezetők irányító pozícióba helyezéséről, pártok, politikusok, választási kampányok támogatásáról a birodalmi érdekeknek megfelelően.

Fritch Ratings
A nemzetközi nagytőke gyakorlatilag felügyeletet gyakorol a jegybankok és a kormányok felett, befolyásolni képes a törvényalkotást (törvénygyártás rendelésre), az igazságszolgáltatást, s ellenőrzést kell gyakorolnia - nem győzzük hangsúlyozni - a sajtó és a média világa felett, mert nem tisztán piaci elit, hanem kapcsolatban áll az alvilággal, a maffiákkal, a terroristákkal, a titkos szervezetekkel, a pénzmosás, a korrupció, a feketegazdaság összefonódó erőivel, lásd még fegyverkereskedelem, kábítószertermelők és forgalmazók címszó alatt.
A piac nem önszabályozó, nem teremt semmiféle gazdasági esélyegyenlőséget és demokráciát, csupán az erősebb győzelmét biztosítja a gyengébb felett. A tulajdon, a tőke, a termelés és a szolgáltatások szabad áramlása újratermeli az egyenlőtlenségeket, eldologiasítja az emberi viszonyokat, szembeállítja a társadalom tagjait a megélhetésért vívott napi harcban.
A szociálpolitika például már nem alkotmányos alapjogra épül, hanem az új gazdag elit adakozókedvére. A profit magától sohasem "csorog le" oly mértékben, hogy az egész társadalom jól járjon. A klasszikus kapitalizmus fellendülést hozó időszakával ellentétben, az új kapitalizmus elitje már nem "jó bácsi" módjára viszonyul a vesztesekhez, nem hajlandó eltartani a versenyképteleneket, ellenkezőleg: annak az államnak a lebontásában érdekelt, amely szociális, pénzügyi, környezetvédelmi és más védő hálókat próbál vele szemben szövögetni.
A saját érdekeiket hajszoló pénzpiaci csoportok és a közérdek által vezérelt társadalom híveinek küzdelme egyre reménytelenebb az utóbbiak szempontjából. A kis nemzetállamok mindeddig sikertelen kísérleteket tettek azért, hogy korlátozzák a tőke szabad, de kártékony áramlását, mérsékeljék társadalomellenes hatásait, az elszegényedést, s annak következményeit. A nemzeti önvédelem - a globalizáció kritikai értelmiség és az antiglobalista mozgalmak támogatásával is - a jelszavakban megfogalmazott célok ismételgetésénél tart: esélyegyenlőség, igazságosabb elosztás, a középrétegek megerősítése, a lemaradók felzárkóztatása; érdekegyeztetés, érdekvédelem, jogvédelem; a köz akaratát érvényesíteni tudó, ellenőrzött állam, amely partneri viszonyt ajánl a munkaadóknak és a munkavállalóknak a kölcsönös felelősség alapján stb.

A Koponya és Csontok Rendje
A politikai elit világszerte politikai játékokat játszik, de a klasszikus ideológiáknál erősebben hat a piaci-üzleti élet logikája, ezért a hatalmi elit a tulajdonjogok alapján különül el - egyesek gazdagsága mások elszegényedéséből származik -, a vagyon feletti korlátlan uralomhoz pedig annak két legfontosabb garanciáját is megteremtette: zavartalan befolyás a jogalkotásban és a jogérvényesítésben.
A hazai politikai választóvonalak aszerint is meghúzhatók: melyik párt miként viszonyul az új kapitalizmushoz, a neoliberális gazdaságpolitikához, a globalizációhoz és annak hatásaihoz: az egyenlőtlenségek és a társadalmi igazságtalanságok növekedéséhez. Ám egyik politikai erő sem határozta meg pontosan és tartósan viszonyát az új kapitalizmushoz.
A négyévenkénti kurzusváltások alkalmával meghirdetett új gazdasági-társadalmi programok ellenére 1990 óta tartósan maradt az uzsoracivilizáció tendenciája - ahogy ezt Drábik megfogalmazza -: termelőgazdaság helyett pénzgazdaság; teljesítmény helyett spekuláció; emberközpontú gazdaság helyett pénzközpontú; ellenőrzött közhatalom helyett ellenőrizetlen magánhatalom; érdemi demokrácia helyett formális és kiüresedett tartalmú demokrácia.
A két tömbre szakadt ország négyévenként ígérgető versennyel és hazugságokkal válaszol a világméretű kihívásokra. Semmi sem drága a hatalom megszerzéséért és megtartásáért. Deák Ferenc, a haza bölcse mondta 1869-ben: "Sem a népnek, sem az országnak nem barátja az, aki elérhetetlen vágyakat ébreszt a könnyen hívők kebelében."
Ha a magánhatalom erősebb, mint az állam
A végkövetkeztetések között az egyik legnyilvánvalóbb az, hogy a világ igazi nagy kérdései, feszültségei és válság helyzetei nem kicsi, önző és jelentéktelen politikai pártok között feszülnek, hanem:
- a szegénység és a gazdagság között,
- a környezetrombolás és a környezetvédelem között,
- a már reménytelenül lecsúszott népek, népcsoportok, társadalmi rétegek és felemelkedésük még megmaradt esélyei között.
A racionális tények világa klasszikus ellentétre vezethető vissza, ám annak megoldása sem pártpolitikai:
* a szabadság az erőseknek kedvez: lehetővé teszi, hogy megkülönböztessék magukat képességeik és teljesítményeik szerint, ez felemelkedésük alapja;
* * az egyenlőség a gyengék menedéke, akik a versenyben alul maradnak; az egyenlőség ennyiben a szabadság korlátozása, de szabadság nélkül nincs társadalmi haladás, egyenlőség nélkül nincs társadalmi igazságosság;
*** a testvériség (szolidaritás) képes megteremteni az előző kettő közötti helyes arányt, a harmóniát, amely biztosíthatja a társadalmi békét. (Ezt rúgták fel a világválság kirobbantói.)
A "Szabadság, egyenlőség, testvériség" elvét gátlástalanul figyelmen kívül hagyták a gazdasági-pénzügyi világválság kirobbantói, s a társadalmi béke megbomlásából sem vonták le a felelősségteljes következtetéseket. A statisztika változatlan: a világ lakosságának a fejlett ipari országokban élő 20 százaléka fogyasztja el a világ erőforrásainak 86 százalékát, míg a világ lakossága 80 százalékának jut az erőforrások maradék 14 százaléka.
Ha a globális pénzkartell közös világstratégiáját végrehajtó magánhatalom titkos és szervezett hálózatáról beszél egy egyetemi hallgató a vizsgáján - korábban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ma utódja tanszékein - akkor leállítják: hagyja a világ-összeesküvési elméleteket. A mindennapi valóság tényleges intézményeiről és bekövetkezett eseményeiről pedig jobb nem beszélni, mert rásütnek valamilyen megbélyegző, minősítő jelzőt.
Az ellenőrző tényleges hatalom mindenütt jelen van és - megtévesztő módon - átmenetileg minden hatalomra esélyes politikai erőt támogat, hogy aztán egyik pillanatról a másikra indoklás nélkül cserben hagyja bármelyiket. Néha az utolsó utáni pillanatig tagad, aztán lelepleződése után beismerés, kritika és bocsánatkérés nélkül vált új szempontú tematizálásra, mintha mi sem történt volna.
Amikor 2008 őszén Amerikában a Long Term Capital Management (LTCM), a hedge foundok (spekulatív kockázati tőkealapok) élén spekulációs szerencsejátékával világraszóló pénzügyi lavinát indított el, egyes hazai szakemberek azt a megtévesztő képet vetítették a lakosság elé, mintha csak egy-két amerikai bankház (Bear Stearns, Lehman Brothers) átmeneti nehézségeiről lenne szó, a FED által korrigálható hibákról, a magyar bankrendszer minden tagja oly szilárd, s kellő tartalékokkal rendelkezik (pl. az MKB a kikezdhetetlen szilárdságú Bayerische Landesbank hátterével), hogy az államnak semmilyen beavatkozó lépésre sem kell készülnie, mert "...Magyarországot a válságnak csak az oldalszele éri el." Soha, senki nem korrigálta a nyilatkozatokat nyilvánosan. A szélsőségesen szabályozatlan, meghaladott neoliberalizmus működőképtelenségének, az államok eladósodásának, a pénzrendszer megbénulásának következményeit egyszerűen áthárították az adófizetőkre.
A nemzetközi pénzoligarchia és hazai kiszolgálói az állam lebontásában érdekeltek - gyenge állam: nagyobb érdekérvényesítő képesség. ("Az állam a legrosszabb tulajdonos!" "A minimális állam" elmélete: legyen olyan gyenge, hogy ne tudjon ellenállni a nemzetközi nagytőkének.)

Soros György
A nemzetközi pénzhatalom HÁLÓZATÁNAK egyik reprezentánsa, a Rothschild-házhoz közel álló Soros György, aki egyben a CFR azon hat igazgatójának az egyike, akiknek megbízatása 1999-ben járt le, A globális nyitott társadalom felé c. írásában elégedetten állapítja meg, hogy: “a globális kapitalista rendszer napjainkban mind kiterjedését, mind intenzitását tekintve lendületes növekedést mutat. Vonzereje az általa nyújtott előnyökben rejlik, no meg abban, hogy keményen bünteti azokat az országokat, amelyek ki akarják vonni belőle magukat.“
Nos, Soros György is egy meglehetősen nagy csoportot jelöl meg (globális kapitalista rendszer) a kollektív cselekvés alanyaként, amelynek saját érdekérvényesítő képessége van, és amely képes keményen megbüntetni a spekuláns tevékenységgel szembeforduló országokat, ha nem akarnak a nekik előírt módon beilleszkedni a kamatszedő uzsoracivilizáció globális rendjébe.
A Nemzetközi Valutaalap, amely a magánbefektetők érdekeinek legfőbb védelmezője és az adós országokba kihelyezett magánhitelek nemzetközi behajtója, lényegében csak annyi kölcsönt nyújt igen kemény feltételekkel a tagállamok adófizetőinek a pénzéből - tehát közpénzekből - az adós országoknak, hogy azok fizetőképessége fennmaradjon, és teljesíteni tudják adósságszolgálati terheiket magánadósaiknak, megóvva a magánbefektetőket attól, hogy akkor is viseljék döntéseik következményeit, ha az nem nagy nyereséggel, hanem veszteséggel jár. A Nemzetközi Valutaalapot a HÁLÓZAT hozta létre. Ma már kizárólag a pénzvagyonnal rendelkezők érdeke ennek az idejétmúlt intézménynek a fenntartása. Az egyes tagállamok, azaz az adófizető polgárok ugyanis nem részesülnek a Valutaalap által nyújtott kölcsönök hasznából, holott ezt a pénzt a tagállamok adták össze.
Franklin Delano Roosevelt, az Egyesült Államok 32. elnöke - az egyetlen, aki két ciklusnál tovább vezette a Fehér Házat, és 1933-1945 között négy terminusra választották meg - az utolsó volt, aki még befolyásmentesen jellemezhette azt a helyzetet, amikor a magánhatalom maga alá gyűri a társadalmat és az őt képviselő demokratikus államot: "Nincs biztonságban egy demokráciának a szabadsága, ha polgárai eltűrik, hogy akkorára nőhessen a magánhatalom, hogy erősebb legyen, mint maga a demokratikus állam."
Végül térjünk vissza az alapító atyákhoz, Thomas Jefferson elnök mához szóló igazságához: "Ha az amerikai nép valaha is megengedi a bankoknak, hogy azok ellenőrizzék a pénz kibocsátását... a bankok és a korporációk tovább növekednek és megfosztják a lakosságot minden vagyonától egészen addig, míg gyermekeik arra ébrednek egy szép napon, hogy otthontalanná váltak azon a földrészen, amelyet apáik megszereztek."
A HÁLÓZAT íratlan alkotmányának a legfőbb rendelkezése, parancsa a homályban maradás, a titkolódzás, a látható intézmények és tevékenységek álcázása, valami másnak való feltüntetése.
Mégis egyre világosabb és nyilvánvalóbb, hogy az egykori szovjet birodalom felbomlásának ugyanaz az oka, mint az 1990 utáni magyar kormányok (Antall-, Boross-, Horn-, Orbán-, Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai- és ismét Orbán-kormány) monetáris politikájának: igazodásahhoz az elváráshoz, hogy a legfőbb nemzeti kötelezettség az uzsorakamat miatt létre jött adósság visszafizetése a nemzetközi magánhatalom szervezeteinek, a HÁLÓZAT mindenkori érdekeinek megfelelően.

Orbán és Tom Lantos
Vajon miért felejtik el a választások után kormányra kerülő politikai pártok rögtön választási programjuk jelentős részét, s miért kezdenek pragmatikus megalkuvások sorozatába idegen hatalmak javára?
Nem árulkodó-e a magyar politikai elit igyekezete 1992 óta, amikor is megalakult a Magyar Atlanti Tanács kétszáz taggal (köztük: Jeszenszky Géza külügyminiszter, Bod Péter Ákos MNB-elnök), s Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnöknek sem volt hazafiasabb dolga, mint hogy 1996 májusában megszervezze az Új Atlanti Kezdeményezés Magyar Bizottságát, amit követően került sor május 11-12-én Prágában arra a nagyszabású nemzetközi konferenciára, amelyen szervezetté formálódott az az „Új atlanti kezdeményezésnek” nevezett mozgalom, amelyet 1994-ben kezdeményezett a HÁLÓZAT néhány magas rangú képviselője, köztük Henry Kissinger, Zbigniew Brzezinski, Margaret Thatcher és Helmut Schmidt.

Orbán, Köves Shlomó és Metzger főrabbi
CFR-RIIA típusú kormányzás híveit ma már a magyar politikai, pénzügyi, gazdasági, tudományos és tájékoztatási elit soraiban kell keresnünk. Ők azok, akik a bankok, külföldi befektetők, brókerházak, nagyvállalatok, alapítványok tőkeerős támogatásával, média fölényük érvényesítésével most teljesítik a magánvagyonokra épülő, szervezett nemzetközi pénzvilág végzetes diktátumait, amelyek évtizedekre ássák alá a nemzet legjobb értékeit és hosszú távú érdekeit. A világ kormányzására készülő magánhatalom menthetetlenül maga alá gyűri a közhatalmat, a közéletet, a civil társadalmat. A tömegek leépülése nemcsak anyagi, hanem mélyen morális, szellemi és testi is.

Giuseppe Mazzini
A pénz már a bűnt finanszírozza. Miután a nemzetközi pénzhatalom a különböző szabadkőműves mozgalmak irányítására 1776. május 1-jén Adam Weishaupt vezetésével létre hozta az illuminátus rendet, a maffia az illuminátus rendhez tartozó olasz karbonári mozgalom vezetőjéről,Giuseppe Mazziniről (1805-1872) kapta az elvezését: „Mazzini autorizza furti, incendi e attentanti.” Mazzini a maffia megalapítójaként engedélyezte a lopást, a gyújtogatást és a merényletet. Ma mindez engedélyezett a kis népek ellenében. Megalázóan, könyörtelenül, visszavonhatatlanul.
Napjainkban a globális pénzhatalom irányítói számára a nemzetközi hitelválság jó alkalom arra, hogy beindítsák a tömeges csődöket, a velük járó árverezéseket, a termelői vagyon, a valódi értéket hordozó fizikai vagyontárgyak elvételét korábbi tulajdonosaiktól.
A HÁLÓZAT intenzív ütemben számolja fel azokat a vívmányokat, amelyeket az előző évszázadban a társadalmi igazságosságra törekvő haladó mozgalmaknak a jóléti állam és a szociális piacgazdaság keretei között sikerült kiharcolniuk (mindenki számára elérhető egészségügyi ellátás, esélyegyenlőséget megalapozó iskolarendszer, szavatolt nyugdíjak stb.) Ez a világszinten megszerveződött magánhatalom a köztulajdon privatizálásával, a közérdeket szabályozó rendszerek felszámolásával, a magánérdek korlátlan érvényesítésével el tudta érni, hogy kivonja magát az igazságos közteherviselés alól és példátlan extra profitra tegyen szert.
Mint már szó volt róla: a pénzkartell saját intézményén: a bázeli Nemzetközi Fizetések Bankján (BIS) keresztül irányítja a világ központi bankjait. Ám az Európai Unióban egyenrangú szereplőként irányítja a pénzrendszert az Európai Központi Bank (ECB), valamint a Központi Bankok Európai Rendszere is. Valamennyi az államok feletti pénzkartell intézményeihez tartozik, együtt az IMF-fel, a Világbankkal, a FED-del, a City of London-nal és a WTO-val.
A pénzkartell triumvirátusa - IMF, ECB, EU - nyíltan zsarol, számára az érdemi demokrácia ma már túlhaladott intézmény, annál inkább kívánatosak az alibidemokrácia kiürült formái és technikái. A gyakorlatban kifizetődő a bankok számára a csalás, a bűnözés, ha meg tudja bénítani a rendfenntartó és szabályozó állami hatóságok működését. Tevékenységük alig titkolt mércéje lett: miként, s milyen mértékben lehet egy üzleti megállapodást kamatkötelezettséggel járó eladósítássá átalakítani.
Egy állam, mely feladja saját szuverén pénzrendszerét és csatlakozik az euró zónához, lemond több fontos eszközről, amellyel kezelhető a gazdasági visszaesés. Az egyik: nem tudja többé leértékelni saját nemzeti valutáját, s ily módon versenyképesebbé tenni exportját. A másik: nem tudja monetáris politikáját gazdasági eszközökkel támogatni. Az Európai Unió Stabilitási és Növekedési Paktuma megtiltja tagállamainak, hogy expanzív költségvetési politikával segítsék nemzetgazdaságaik növekedését.
Az „új Keyneseként”ügyködő Soros György nem titkolja, hogy az új világrend ára az állami szuverenitás feladása. A pénzügyi összeomlástól és a gazdasági válságok sorozatától az mentheti meg a világot - írja Soros -, hogy Amerikát fel kell cserélni egy világkormányzattal, amelynek átmenetileg saját világvaluta áll a rendelkezésére az ENSZ keretében. Soros szerint már most el kell ismerni: a világgazdaságban Kína a legfontosabb szereplő, az Egyesült Államok csak másodhegedűs lehet.
Soros György néha fennkölten hangzó kétértelmű megfogalmazásait a világ pénzügyi problémáit megoldó bizonyos reformokról, kooperációkról és homályos receptekről teljesen egyértelművé teszi egy-két izraeli megnyilatkozás. Például: Ovadia Yosef rabbi, Izrael állam volt országos szefárd főrabbija, a kormánykoalícióban résztvevő Shas párt spirituális vezetője 2010. október 16-i búcsúztató hitszónoklatában egyebek között kijelentette:

Ovadia Yosef
Goyim [non-Jews] were born only to serve us. Without that, they have no place int he world - only to serve the Poeple of Israel. (…) Why are gentiles needed? They will work, they will plow, they will reap. We will sit like an effendi and eat.”
Vagyis: „ A gojok [nem zsidók] azért születtek, hogy minket szolgáljanak. E nélkül nincs helyük a világon - csak azért léteznek, hogy Izrael népe számára végezzenek munkát. (…) Miért van szükség a gojokra? Dolgozni fognak, szántani, aratni. Mi ülünk, mint egy úr, és eszünk.”
Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató
[Felhasznált irodalom:
Ilkei-Drábik televíziós műsor sorozatának témába vágó adás anyagai, s a két szerző ezekkel kapcsolatos írásai.]

Mit csináljunk a zsidókkal?

Mit csináljunk a zsidókkal?Bayer Zsolt megfogalmazta hogy mit kell tenni a cigánnyal, hogy ez a több mint 700 éve tartó viszály megoldásra találjon, most viszont felteszem a kérdést, hogy vagyunk–e annyira felkészültek, hogy a már évezredek óta tartó zsidó problémát megoldjuk. Ismerjük a történelemből, hogy számtalanszor voltak kísérletek ennek megoldására melyek mindig és mindig kudarcba végződtek. Akit érdekel, az elmúlt évezredek során a zsidóság üldözése bármikor utána nézhet a feljegyzett történelemben, az ok az üldözésükre mindig egy és ugyanaz, mondhatnánk, hogy nem tanultak belőle, de igen, ezért van az, hogy egyre jobban és egyre okosabban és professzionálisabban szervezik tevékenységeiket a napjainkig.

Erényük: a hitvallásukban való fogadalom, (Thora, Talmud) összetartásuk, igaz hogy van közöttük nézeteltérés, de egy harmadikkal szemben azonnal összefognak. Nincs a bolygón olyan nemzet ahol nincsenek jelen. Olyanok, mint a kaméleon. Hogy ezt érthetőbbé tegyük, nézzük meg az elmúlt idők eseményeit, ami a világ, de legfőképpen az európai népeket nap mint nap érinti. Európa-szerte az emberek a TV előtt csak tanácstalanul bambulnak amilliárdos és billiós nagyságú garanciák kibocsájtása hallatán, egyesek valószínűleg nem is tudják, hogy hány nullát kell leírni a számok után, mindezt az úgynevezett euró megmentéseérdekében. Sokak fejében felmerül a kérdés, hogy matematikailag miképp vezethető le az, hogy egyik másik európai tagállam az adósságának megoldására egyre magasabb összegekkel terheli lakossága termelékenységének hozamát. Ha ezt viszont megkérdezik a bankszterek segédmunkásaitól a politikusoktól, erre nem kapnak választ. Íjmód, a normál ember túlterhelt agya egyszerűen lekapcsol

A lehetőségekhez képest becsületesnek és tisztelettudónak maradt emberek számára egyszerűen elképzelhetetlen hogy a politikai vezetőik a tengerentúli pénzügyi hiénák a csalásain alapuló trilliós nagyságbeli jogosultságaikat pofátlanul, mint, egy őrlő malomkövet, a még meg sem született generációk nyakába akasztják.
Ha viszont, azt hitetik el, hogy majd a “tőke piaca” az adósságaiban szenvedő országoknak, az egyre magasabb nagyságrendbeli pénzösszegek rendelkezésére bocsájtásával megoldja problémáit, akkor nagyon tévedünk. Ez olyan nagy hazugság, mely túlszárnyalja a holo hazugságát. Ezek az összegek, amelyről itt beszélünk a Péter Gauweiler, a németországiCSU (szocialista keresztény szövetség) politikusa szerint már a trilliót meghaladó nagyságú.

Értékálló euró nincs ezen a bolygón, ami magyarul annyit jelent, hogy nincs reális gazdasági háttere, és az érthetőség kedvéért még egyszer: gazdálkodással ezt az összeget nem lehet belátható időn belül kitermelniHogy még is hogyan jön létre?
Az NSZK szövetségi bankja és az EKB a finánc-hiénáknak egyszerűen a computerben "művilegmű pénzt hoznak létre az úgynevezett levegőpénzt, amely után a német és az európai népek utódainak majd valós billiós nagyságbeli uzsorás nagyságú kamatot számolnak fel. “Az Európai Központi Bank (EKB) billiókkal árassza el a bankokat. Az elkövetkező héten több százmilliárd euró kerül kibocsátásra. Nincs kizárva, hogy az összege elérheti akár az egy billiót” (Die Welt, 2012.02.23, 3-ik oldal)
Igen, ha figyelmesen olvastuk, azt írta a lap, hogy kiadásra, már nem is törekszik, a szakkifejezésnél, egyszerűen zsargonosan fejezik ki magukat. Tehát, a kiöntött euró billióknak a finánc-dögevők sarc konténereiben nincs értékálló áru vagy szolgáltatási fedezet. Ez nem más, mint a megélhetőségi gazdasági területeink pénzel való elárasztása, majd ennek következménye, hogy egy belátható időn belül pénzkereskedelmileg megsemmisülünk. Ebbe a játékban az az érdekes, hogy a fináncmaffia által a sarc- konténerből való pénzünk kiöntése után, ezt a horribilis nagyságú összeget kamattal visszakölcsönözzük.

"
Az alchemis-ten modellje a következő képen működik: Az üzleti bankok egy százalékos kamatra kölcsönt vesznek fel a EKB banktól, ezért, pld., Spanyol vagy Olasz államkötvényeket vásárolnak 5 és hat százalékos kamattal, ezeket a papírokat elhelyezik az EKB ban és ennek fedezete értékében újra hatalmas összegeket kölcsönöznek az EKB ból.”(SZ.de, 2012.02.01)

Kevesen tudják, hogy a Wall-Street az európai területről származó államkötvényeket a maga készítette törvényei alapján fogadásra bocsáthatja, és ennek a fogadásnak nincs felső határa, amit majd az európai bankoknak kötelező beváltani, ezért kénytelen az EKB egyre magasabb összegű pénzkibocsájtásra, hogy a már számokban kifejezhetetlen összegű fogadásokat teljesíthesse.
Ezt a galaktikus csalás szcenáriót nevezik, "hitelüzletnek" annak ellenére, hogy egyetlen egy ország népe sem látta ezt a számokban már kifejezhetetlen összeget, ebből a sarc-i légkasszából, nem beszélve arról, hogy rendelkezésére bocsájtották volna. Ez az összeg kimondottan és kizárólagosan csak is a tengeren túli pénzrendszer hiénáinak áll a rendelkezésére. Azért, hogy értsük a dolgok menetét, vegyük például Görögországot: 2010 –ben, mint segélycsomagként odaítéltek 110 milliárd eurót. Ebből az úgynevezett valós állami adósság fedezetére megkaptak 25 milliárdot, a fennmaradt 85 milliárdot kötelesek voltak a Wall-Street konténerébe, a fogadások értelmében kifizetni. A következő olvasható, a (2010.03.06 -án a Spiegel.de) oldalán:

"A befektetők a görög államkötvények hitelek visszafizetési kiesésre kötött biztosítások folytán 85 milliárd dollár kerül februárban kifizetésre, ez duplája az előző évinek, közölte a német pénzügyminisztérium"

Tehát a tengerentúli pénzügyi-maffia három hónapon belül, az NSZK-ás polit- vazálok támogatásával, egy 500 százalékos uzsora nyereséget könyvelhettek el maguknak, amit a szövetségi pénzügyi szolgáltatásokat ellenőrző szerv főnöke, Jochen Sanio önszántából bevallott:

"Sanio kiszámolta hogy a spekulánsok a Görögország esetében a CDS (Credit Default Swap) által 500 százalékot seperhettek be a zsebükbe." (spiegel de, 2010.05.05.)

Nem sokkal később, 130 milliárd euró vált esedékessé a görög államkötvények visszafizetésére kötött Wall-Street-i fogadások során, majd ezt folytatva, még egyszer, majd újból és újból. …
Azok akik, a EKB inflációs pénzét amivel a tőkepiacot folyamatába elárassza, mint sarc-i ajándékot elfogadják, és azonnal a nagyfokú uzsora kamattal valamint a több ezerszeri fogadási összeggel megnövelten, a tulajdonosoknak vissza kölcsönözik, ezek mindig ugyan azok a "Park Avenue Boys", a Wall-Street kirendeltségei. Megtaláljuk köztük a vakmerően elszánt Goldman-Sachs-t.
Mint ahogy már tudjuk hogy ez a zsidó különleges intézmény a volt német pénzügyminiszterrel Hans Eichel-el karöltve segítettek a Görög államháztartási költségvetését meghamisítani, hogy ezzel az Európa elleni trilliós fogadásokra, az ország egy biztos fogadási alap lehessen.

"Spekulánsok fogadást tesznek a csődbe jutott Görög hitelderivátumra (hitelszármazék) Ezen spekulánsok közzé tartoznak, J.P.Morgan, Goldman Sachs, Morgan Stanly és a Barclay, pont azok a bankok, amelyek az állami támogatások nélkül már rég nem is léteznének. Különösen arcátlan és pimasz a Goldman Sachs viselkedése, először segít a görög kormánynak a háztartási mérleg meghamisításában, majd az itt szerzet belső információkat felhasználva fogadást tesz az Akropolisz elsüllyesztésére.” (welt.de,2010.03.02.)

A hiénák feltornázzák az alapkövetelések összegét, az adósságot egy oly magas összegre mely
eléri a száz- és ezertrilliós nagyságrendet, s ezzel biztosítva azt hogy ez az adóssági sarc összege, amíg a bolygónk létezik, soha- de soha ne lehessen visszafizetni. Az adósságunk létrejön a saját pénzünk, fizetőeszközünk révén, amit mi, a zsidó finánc-lobinak biztosítunk, gyakorlatilag odaajándékozunk, és ezt drágán visszakölcsönözzük. Mivel, hogy mindenki számára érthető legyen, igyekszem egy példával bemutatni, hogy ez miként működik.

- Egy építési vállalkozó épít valakinek ingyen egy luxusházat, egy villát. Ezek után fizet a vállalkozó és majd a leszámozottjai, gyermeke, unokája majd ükunokája a megajándékozottnak bérleménydíjat anélkül, hogy benne lakna és nem beszélve arról, hogy nem is lakhat benne.
Ez a világra szóló csalás oly annyira gigantikus, hogy az emberek nagy többsége tiltakozikezt a szörnyűséges valóságot felfogni, megérteni. Sokan elfordítják a fejüket és rezignáltan csak dünnyögnek, morognak magukban, ilyen az emberi történelemben, az ismereteink szerint még nem fordult elő. És, ez az, ami téves. A szisztematikus kirablása az emberiségnek olyan öreg, mint maga a babiloni talmud, ezt rendszeresen finomítják hogy minél nagyobb sarc-i követeléseket hozhassanak létre.

Ez a világi bűnszövetkezetet, a zsidó finánc-lobi már évszázadokkal ezelőtt folyamatosan fejlesztette, aminek majd következménye, a bolygónk nem zsidó lakosságának a folyamatos kirablása révén a szolgaságba való vetése. Egyesekben azonnal felmerül, hogy ez egy összeesküvés elmélet. Ha valaki erre gondol, akkor még mindig a Csipkerózsika álmábanringatja magát. A tény az, hogy nem is olyan régen az Izrael legfőbb rabbija, nyilvánosan közölte a nagyvilággal, hogy a nem zsidó emberiségnek csak is egy feladata van, az, hogy szolgálja a zsidóságot.

"A nem zsidók csak azért vannak ezen a világon, hogy a zsidóságot szolgálják. A góim csak azért született, hogy bennünket szolgáljon. Ezen a világon csak egy a feladatuk, hogy Izrael népét szolgálják."

Idézet a szeparatista zsidók fő rabbijának, Ovadia Yosef szombatonkénti prédikációjából. (JTA,Jewish Telegraph Agency2010.10.18.)
Annyit érdemes róla tudni, hogy az Ovadia Párt, tagja a jelenlegi izraeli kormánynak. Dr. von Leers tanulmányában olvashatjuk, hogy a középkori Németországban különösen a IV. Heinrick uralkodása alatt:

"a zsidók különös előjogokhoz jutottak, melynek hatása és fontossága kiemelkedő szerepet kapott. Állam által elismert és engedélyezett orgazdák lettek."

Hogyan is nézett ki ez a dolog: A lopásokból eredő hatalmas nyereséget uzsora kamatokkalvisszakölcsönözték a császárnak, az uraságoknak és a parasztságnak. Az egyház magatartása sem különbözött a császárétól, az embertelen püspöki járandóságok kirovásával hozzá járultak a szabad parasztság elszegényedéséhez. Ezáltal a még szabad parasztság az uzsorás zsidóság kezébe kényszerült, kénytelenül eladósodott, ami házaiba és termőföldjeibe került. Ezzel összhangban kevesen tudják, hogy a zsidók által folytatott rabszolga kereskedelemnyereségéből pénzelték a Vatikánt, ezen keresztül rendszeresen a külön jogaik elérése érdekében zsarolhatták a Vatikánt általa. "A középkor papsága … a zsidóság pénzügyi támogatását élvezte" (Spiegel, 2000. 17.szám. 110. oldal)

















Érdemes odafigyelni az eseményekre, mert úgy a császárnál, az egyháznál vagy a szegénységbe szorított parasztságnál kihelyezett hitelekszármazási eredete nem más, mint a már korábban a néptől kirabolt érték. Minden szabad paraszt, akik rákényszerültek a uzsorások hitelére, és amit nem tudtak visszafizetni, a császár és az egyház egyetértésével adós rabszolgaként eladható volt. A rabszolga kereskedelem évezredekig egy igen kamatozó jövedelemként szolgált az uzsorásoknak. Nem beszélve arról, hogynapjainkban újból egy jól fizetendő foglalkozás. (munkavállalókat közvetítő irodák! nem más, mint egy modern rabszolga kereskedelem, és ezt természetesen törvények betartása mellett, felszámolva az állami munkaügyi hivatalokat, szép szóval, privatizálták, tehát újból engedélyezte a mindenkori kormány a rabszolga kereskedelmet).

Megfigyelhetjük, hogy elvében a lobbi-pénzügyi rend a mai napig nem változott. Annak idején a császár, király, az egyház és a nép kölcsönzött az uzsorástól, amit korábban az uzsorás a néptől már elrabolt, pénz és vagyon formájában.
Ha arra gondolunk, hogy a zsidó kiváltságok csak német és nyugat európai területekre volt jellemző, akkor nagy tévedésben vagyunk. Már Árpád bevonulásakor kerültek zsidó vallást gyakorló kazár népek országunkba. Érdemes viszont kiemelni IV. Béla uralkodását, a tatárjárás kezdetekkor, 1239–ben egy kérelmi levélben fordult IX. Gergely pápához, hogy Ő is tarthasson udvari zsidóságot a pénzügyi ügyleteinek irányításához. Ezt csak a 1251–ben kiadott zsidó kiváltságosságot biztosító intézkedése múlja felül. Ezt a kiváltságosságot az uralkodói házak a "mai napig" megerősítették. Nem kell messzire mennünk példákért, megtaláljuk közvetlen közelben hazánkban is.

Ma, a kormányok teremtik elő a hatalmas összegeket, amit az uzsorásoknak átadnakés majd ezt az összeget kamattal, fogadási járulékkal, amit billiós nagyságra növekedettkéntvissza kölcsönöznek. Ahogy a világ forog, úgy ismétlődik újra és újra. Ha az emberiség nagy többsége továbbra is ellenszegül a sátáni pénzvilág felismerésének, ez azzal a következménnyel jár, hogy a jövő nemzedéke automatikusan megsemmisül.
A nagyon sok naiv kamatszolga csak tanácstalanul bámul a világba és azt mormolja magában, de hát ez csalás és törvénytelen.

Nem kedves gojim, ez a csalárd erkölcs. Ahogy annak idején IV. Heinrich a középkorban az orgazdaságot és az uzsorázást a fő szélhámosoknak törvényesítette, ma a politikusaink a saját népeik kirablását a globalizációs törvényeken keresztül legalizálják. Ahogy a német kormány megengedte a német dolgozók nyugdíjintézményének, a rabbinus Lehman bankáltal való kirablását, hasonlóan cselekedet Orbán Viktor kormánya, amikor a magyar nyugdíjkasszát államosította és kitudja hogy kiknek zálogosította el. Minden, ami zajlik "törvényes" kereteken belül történik.

"halászat” Németországban. A már csődben levő működő képtelen amerikai Lehman Brothers bank, szisztematikusan és szemérmetlenül az adósleveleivel oly kárt okozva a német takarékoskodóknak, amire még nem volt precedens." (stern2008.12.11. 51.szám. 138.oldal)

zsidó finánc-lobbi nem talál kivetendőt a gojim kirablásában. A pofátlanságot már csak az tetőzi, hogy a Goldman-Sachs elnöke Lloyd Blankfein a tömegek kirablását egyenesen az Istene szolgálatának tekinti. Idézzük őt szó szerint:

"csak egy bankár vagyok, aki csak az isteni feladatot hajtja végre." (Der Spiegel, 2009. 48szám, 73. oldal) Ezt a kijelentést nagyon jól fedi a Talmud.

"a nem zsidó a zsidó jog szerint csak egy látszatember. A gojimnak csak azért van emberi formája hogy a zsidónak ne kelljen az állattal kiszolgáltatnia magát. (Traktat Schene luchoth habberith) A disznó és a látszatember nem jogképesek. Ebből adódóan nem élnek jogos házasságban és nincs jogos vagyonuk."

Ezek, alapkövei a zsidó jognak. Amit a zsidók cselekszenek a törvényük értelmében nem büntetendő. A nem zsidót nem tartják embernek, ezért nem lehet őket becsapni, mert egy állatot, jogi értelmen nem lehet becsapni. Értitek?

Wikipedia oldalán a következők olvashatók: Maga a Jiddis nevezi a zsidót CHAJIM-nak, ami annyit jelent, hogy élő. Ezzel a szemben álló határozó, szintén Jiddis a GOJIM, amiannyit jelent, hogy lélektelen, vagy is halott. Tehát, a zsidó törvények előtt, ezt a pozíciót tölti be a nem zsidó származású. (de.wikipedia/wiki/Rotwelsch)
Csodálkozik még valaki azon, hogy az antiszemitizmus egyre jobban terjed, legalább is ezek olvashatók a napi világsajtóban. Bocsássa meg a világ, de ki, vagy kik azok akik ezt gerjesztik, hogy utána majd sajnáltathassák magukat? De folytassuk, itt a következő idézet:

"a zsidónak tiltott a másik zsidó becsapása. Ez a csalási tilalom nem vonatkozik a nem zsidóval szemben". (Professzor Israel Shahak, Jewish History, Jewish Relegion, 5.fejezett, Pénz és tulajdon, 89.oldal.)

Ezt a tényt, hogy a zsidó törvény a nem zsidót nem tarja embernek 2009 –ben, a nagyra értékelt Rabbinet-könyv ("Torat Ha`Melech” a Királyi Thorra) szerzője Yitzhak Shapiraújból igazolja:

"A nem zsidó születésénél fogva lélektelen, ezért ölni kell őket, hogy a bűnös hajlamaikat korlátok között tartsuk. Ha megölünk egy nem zsidót, mert a 7 parancsolatot nem tartotta be akkor helyesen cselekedtünk. A zsidó törvények értelmében megengedett, hogy a nem zsidó újszülöttet megöljük, ha úgy észleljük hogy felnőtt korára gonoszságot fog ellenünk elkövetni." (jpost.com 2009.11.11.)

A rabszolga kereskedelem egy nemesi foglalkozás a zsidó törvények értelmében, mindaddig, amíg a nem zsidóval kereskedik. Ezt ma már senki nem vitatja hogy a négerrel való kereskedelem az észak és dél Amerikában zsidó kézben volt. (Der Spiegel, 1998.8.szám.7.oldal)
A történelmi feljegyzésekbe visszamenve, megfigyelhetjük és megállapíthatjuk, hogy ősidők óta napjainkig, a rabszolga kereskedelem egy óriási bevételi forrás a zsidók számára. Úgy, ahogy a Goldman Sachs elnöke Lloyd Blankfein, a német nép kirablásakor, álcázott nevén az Euró-védelmi pajzs, a Jahwe-ra hivatkozik, ugyanúgy hivatkozhatna és hivatkoznak a mai rabszolga kereskedők (Izraelben a mai napig is kelet Európából származó fiatal lányokkal kereskednek) a zsidó törvényekre.

"ha szolgára és ágyasokra van szükségetek, vásároljatok a benneteket körülvevő mezei népektől szolgákat és szolga nőket! Ugyanúgy a közöttetek élő nem egyenjogú polgárok leszármazottjait, kik messze a származásuktól országotokban élnek megvehetitek: tulajdonotokká tehetitek. Ezeket tovább adhatjátok örököseiteknek, így ezek örök tulajdonotokban maradhatnak. Uralkodhattok a rabszolgáitok felett, de zsidó testvéritekkel szemben ezt ne tegyétek." (Leviticus 25:44-46)

világ uzsora hitelekkel való meghódítása kezdettől kezdve, mindig is a zsidó lobbi törekvése volt. Figyeljük meg, mindig és mindenkor a zsidó törvények érvényesítése a cél. Ezt támassza alá a Jelenések könyve is. "te (vagy is zsidó) sok-sok népnek fogsz hitelezni, de neked nem lesz szükséged mástól kölcsönt kérni. Sok nemzetek felett fogsz uralkodni, de fölötted senki" (Deuteronomium 15:16, Jelenések könyve) Természetesen a zsidó törvény meghatározza a különbözőséget a zsidó és a nem zsidó között.

"külfölditől kérhetsz kamatot, de a néptársadtól nem követelheted, bárhova költözöl, hogy tulajdont szerezz Jahwe az istened, áldásával kíséri cselekedeteidet.” (Moses 5. könyve 23,21) Idegeneket nyaggathatod de testvéreiddel szemben ezt ne tedd" (Mózes 5. könyve 15,3)
Mint ahogy már írásom elején említettem a Vatikán szívesen igénybe vette a zsidóság pénzzel való segítségeit, de ennek is meg volt a maga ára. Innozenz pápa a zsinagóga javára (azÓszövetség allegóriája javára) a kézműipar területén való tevékenységből kitiltja a zsidóságot, így ezzel akaratlanul is a pénzhitelezési terület, vetélytársak nélküli, terület birtokosa lett és egyúttal megtiltja a keresztényeknek a pénzel való kereskedelmet, vagyis kamat elleni hitelezést. A kamat szedése bűn. (4. palptai zsinat)

Ahogy a „szentszék” megtiltotta a keresztényeknek a pénzel való kereskedelmet, létrehozta a globális zsidó pénzügyi birodalmat. 


"1215-be a III. Innozenz összehívta a 4.palotai (lateráni) zsinatot, határozatában úgy döntött, hogy a zsidókat a közhivatali tevékenységből, kézművességből és az iparűzésből kizárja. Így a zsidóság életfeladatként beáldozzák magukat a pénzügyi kereskedelembe, mivel a keresztények számára ez a foglalkozás válástörvénnyel tiltott lett. Kölcsönt nem adhattak és kamatot nem kérhettek. … Ahogy az egyházak egyre gazdagabbak lettek egyre jobban eladósodott a néptömeg és a lovagi közösség. Kénytelenek voltak szükség esetén a zsidóságtól uzsorakamatos hitelek felvételére. Az egyik legnagyobb népszónok, Berthold, egy ferenci szerzetes Regensburg-ból, a zsidókat, rablóknak és zsiványoknak nevezi, ugyan úgy mint a nem zsidó keresztényeket (mezei népeket) és eretnekeket az ördögtől származtatja." (A német történelmi atlasz, Bertelsmann, 1999, Gütersloh 100. oldal)

Mindenhol, ahol a pápai uralkodási hatáskör kiterjedt, kialakult a zsidóság egyeduradalma, a császárok, királyok a fejedelemségek és az elszegényedett népek fölött. Ahogy Róma a kamatos pénzhitelezést egy halálos bűnnek bélyegezte, egyben eltűri a pápaság hogy a "birkái", hívei, az uzsorakamat fizetésére való kényszerültét. Holott a kereszténység megváltója a pénzhitelezőket, pénzváltókat (kalmárokat) mérges kígyóknak (vipera) és sikló származéknak átkozza. Matthäus: (21,13) ((23:33)

Ez a Chuzpe (egy arcátlan pimaszság) azt állítani, hogy a zsidóságnak nem volt más lehetősége, mivel a földművelés és az iparűzés számára tiltott volt, ezért a pápai rendelettel az egyeduralmú pénzhitel kereskedelemmel meg kellett elégedniük - a szegények. Hogyan néz ki ez napjainkban, mindenki kedve és hajlama és tehetsége szerint minden foglalkozási ágat űzhet? Tehát, a nem zsidók azok, akik a banki üzlettel foglalkoznak és a zsidók azok, akik a földművelésben és ipari tevékenységben látják életvitelük megvalósulását? Erre nagyon egyszerű egy Izraeli példa, ott ahol voltaképpen nem létezhetne szakmai diszkrimináció

"Ma 10%-os munkanélküliség ellenére (Izrael) az építkezéseken csak is külföldi munkavállalókkal találkozunk. Az „új zsidóság”, a szakmai irányzat megválasztásánál követi elődeik szórványos hagyományait: bankárok, orvosok, ügyvédek, könyvelők és mérnökök. Kéz- és földművesség mely sarokpillérek voltak az új zsidóság elképzeléseiben, lásd, egyszerűen eltűntek.” (Die Welt, 2003.10.7. 6. oldal)

Mik ezek a szórványos szakmák és foglalkozások, a társadalom működésének az "idegrendszere", beleértve a kultúra és szórakoztató ipart, színházak, filmszínházak, a média minden ágát, oktatást, egészségügy, gyógyszeripar, szállítmányozás, kereskedelem, … stb. Így természetesen részesei az államigazgatásnak, törvényhozásnak. Szívesen venném, ha valaki segítene a történelemben egy olyan törvénnyel előhozakodni, amely a nép közjólétét szolgálja.

A zsidók vagyonosodásának tényét már 70 évvel ezelőtt Dr. Johann von Leers (Theodor Fritsch Verlag 1939 Berlin) így fogalmazta meg:
"A zsidó vagyon létrehozatala részben a közgazdasági oktatási rend és a pénzügyi történelem része, de kimagaslóan nagy része a bűnügyi történelem és a bűnügyi szociológia tartozéka."

Sokak fejében fel fog ötleni az a gondolat hogy még is hogyan lehetséges, hogy egy népcsoport idáig fajult? Egyszerű erre a válasz, amit szintén Dr. Leers tanulmányábantalálhatunk. Ez a fajta mentalitás, Dr.Leers szerint:

"abból adódik, hogy évezredek óta a pénz az ö becsületük, az uzsora a fegyverük, és az utálat az értéket előállító népekkel szemben, a vezér csillaguk"


Most tessék hátradőlni a fotelban, és elgondolkodni azon, hogy lehetséges az emberi nyomor megszüntetése és van-e erre megoldás?
Ha nem is mindenki ismerte fel azt a tényt, hogy nagy sebességgel haladunk a pokol felé, egy oly nagy pénzbeli sarc előtt áll az emberiség, amely történelmében még ismeretlen.
A legtöbbek számára, anélkül hogy a világ pénzügyi rendjét ismernék, az álcázott nevén ismert az Euro- és bankok megmentését szolgáló intézkedések, érthetetlenek.
A pénzügyi kérdések megoldása nem csak a német vagy a magyar nép létkérdése, ez az emberiség létkérdése.


A felismerés, az alapköve az emberiség új helyzetének meghatározásához. A felismerésre feltétlen szükségünk van, hogy megmenthessük gyermekeinket majd unokáinkat, dédunokáinkat, a már megtervezett, örök rabszolgaságtól.

Nincs lázító szerepe annak, hogy "mit csináljunk a zsidókkal", inkább az hogy mit tegyünk a nem zsidókkal, a németekkel, a magyarokkal,és a többi néppel
Felvilágosítani!!!

Sikerül számunkra ezt az értéktelen, lezüllött, korrupt politikai lobbit lerázni és olyan emberekre cserélni, akiknek a becsület és a tisztesség még erényük? A kísértet elmúlik, ha az emberek nem hagyják magukat megvásárolni, az ördög elvesztette játékát.

A pénzügyi zsidóság uralma a legnagyobb kihívás az emberiség számára. Ha kiálljuk a vizsgát, életben maradunk. Ha nem felelünk meg a vizsgán, elvesztünk és jogosan.
Semmiképp ne gondoljunk arra, hogy erővel ki kell irtani a zsidóságot.
Mert ez, egy szellemi háború, amely csak is a fejekben dől el.

Ha, a szellemi felkészültségünk segítségével sikerül, a rabszolga törvényeket hatályon kívül helyezni, megsemmisíteni (globalizáció törvényeket), automatikusan elvettük az uzsorások fegyvereit, hatalmi eszközeit, amit tőlünk loptak, a pénzt.
Természetesen a Blankfein és az Ackermann -ok azonnal ordítani kezdenek, mint korábban az öreg Rothschild tette; "Wer mer nemmt mei Geld, nemmt mir mei Ehr’!" (Aki a pénzemet elveszi, viszi a becsületemet is
Vegyük el a becsületüket, hisz számunkra ez becsület és életben maradásunk kérdése.


/Aramis/


Nyilvánvalóvá vált, bizonyos momentumokra nekem kell rávilágítanom. Ezek közé tartozik a zsidóság "természetének" kialakulása, illetve pontosabban fogalmazva, kialakítása. Ebből kétségtelenül a legfontosabb, hogy a zárt diaszpórában élő nép egykori csekély létszáma tette lehetővé, hogy észre vegyék, a belterjes szaporodásnak nem csak nyomorék, végtaghiányos, szellemileg sérült, életképtelen vagy gondozásra szoruló bolond gyerekek az eredményei, hanem bizonyos egyedeknél feltűnően magas intelligencia, hideg logika, fokozott megfigyelőkészség, és az empátia teljes hiánya tapasztalható. Ez a felismerés tette lehetővé, hogy emberformájú, de az emberi érzések teljes hiányával születő, embertelen, végtelenül egocentrikus gépeket hozzanak létre, hasonlóan a Isaac Asimov klasszikusában, az "Én a robotban" leírt, érzelem nélküli, csak logikát használó robotokhoz. A sérülés mértéke függ az összeadódó genetikai hibák mennyiségétől és milyenségétől.
Nem utolsó szempont, hogy a középkor zsidóságában már megjelentek a kazár-zsidók is, akik Kr. u. 739-740 körül tudták meg a "zsidó titkot". Mára, azok, akik zsidónak tartják magukat, túlnyomó részben nem szemita leszármazottak, hanem degenerálódott kazárok, a szétvert kazár birodalom maradványaként.
Nem szabad elfelejteni, hogy ilyen zsidó-típusú degenerálódásra bármelyik nép, faj, közösség képes és alkalmas, bár ez ellenkezik a természet törvényeivel, és a Biblia tiltásával, ami nem véletlen, mert a Bibliát is zsidók írták.
Nincs zsidó kiválasztottság, csak egy viszonylag egyszerűen előidézhető genetikai hiba, de feltehető az a kérdés is, a világ 1%-át sem elérő létszámú "beteg emberek" miért akarnak uralkodni mindenki felett, és főleg miért akarnak kiirtani mindenkit, csak bizonyos számú, élősködésüket fenntartó rabszolga kivételével.
Ugyanakkor felvetődik egy másik kérdés, a "szuperfaj" létrehozása, amelynek első dolga az lesz, hogy kiirtja létrehozóit, mint létére potenciális veszélyt jelentőket. Ez utóbbi most is jellemző a zsidónak nevezettek között, mert az empátia hiánya erre is kiterjed. Tudom nehéz a külső behatások miatt érzelmi viharokkal küszködők számára felfogni, hogy milyen az, amikor bennük egy-egy esemény feldolgozása toronymagas hullámokat kavar az érzelmeikben, ugyanakkor a súlyosan vérfertőzött egyedekben rezzenéstelen a "víztükör".

/Tulok/



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése