Édességek
Diós csokoládékocka 3 hozzávalóból, másodpercek alatt kész van!
Hozzávalók
:
- 220 g tejcsokoládé
- 125 g sűrített tej
- fél bögre aprított dió
Elkészítése:
A
csokoládét apróra tördeljük, egy mikrózható edénybe tesszük,
ráöntjük a sűrített tejet és 50 másodpercre betesszük a
mikrosütőbe. Amikor felolvadt összekavarjuk, hozzáadjuk a diót
és összekavarjuk. Egy tepsit kibélelünk papírral, beleöntjük,
hagyjuk, hogy megszilárduljon és már szeletelhetjük is.
Sütés nélküli csokoládécsemegék bármilyen alkalomra! 4 fenséges recept!
I. Alap csokoládécsemege
28
deka cukorból 5 evőkanál vízzel sűrű szirupot főzünk.
Összevegyítjük 28 deka reszelt csokoládéval, 14 deka hámozott
őrölt és 14 deka ugyancsak hámozott, hosszúkásra metélt
mandulával. Vajjal kikent, négyszögletes formába öntjük s
másnap a formát forró vízbe mártva kiborítjuk. Kocka vagy rúd
alakúra vágjuk és ha tetszik, ezüstpapírba göngyölgetjük.
II. Csokoládés-diós szalámi
3
szelet csokoládét felolvasztunk kevés vízben. Hozzáteszünk 2
tojást, 25 dkg porcukrot, 25 dkg darált diót és végül 10 dkg
kockára vágott, hámozott mandulát. Mindezt jól összekeverjük
és erősen megcukrozott gyúródeszkára tesszük. Most szalámirúd
alakúra formáljuk, behintjük porcukorral és 1 ív fehér papírba
csavarva, néhány napig száraz helyen tartjuk.
III. Csokoládé kolbász
25
deka teszek csokoládét összevegyítünk 25 deka darált dióval, 2
tojással, 15 deka cukorral, 1.-2 kanál rummal, 5 deka apróra
vagdalt, hámozott mandulával. Jól összekeverjük és cukrozott
gyúródeszkán kolbászalakot formálunk belőle. 2 3 napig
szárítjuk, száraz, szellős helyen, majd vékony szeletekre
vágjuk.
IV. Csokoládé bomba konyakos gyümölccsel
10
deka darált diót vagy mogyorót, 1 tojás habnak felvert
fehérjével, 10 deka porcukorral, 2 kávéskanál csokoládéval és
1/2 citrom levével összekeverünk, részekre osztjuk, vizes
tenyérrel lelapítjuk, mindegyik részbe beleteszünk 1 darabka
konyakba mártott déligyümölcsöt vagy 1 szem konyakos meggyet,
kis gombócokká alakítjuk és külsejüket cukros vízzel vagy
valami lekvárral bekenjük. Utána csokoládédarában
meghengergetjük és hidegre tesszük.
A legfinomabb házi csokoládé 10 perc alatt elkészül! A bolti a nyomába sem érhet!
Bemutatunk
egy olyan csokoládé receptet, amely kitűnő ízű és 10 perc
alatt összeállítható! Olyan hozzávalókból készül, amelyek
minden háztartásban megtalálhatóak és az íze egyszerűen
ellenállhatatlan. Ne gondolkozz rajta, készítsd el és
örvendeztesd meg a családod ezzel az isteni desszerttel!
Hozzávalók:
- 5 evőkanál kakaó,
- 2 evőkanál cukor,
- 50 g vaj,
- fél bögre tej (1 dl).
Elkészítés:
Egy
edényben melegítsük fel a tejet, vigyázzunk ne főjön fel. Egy
tálban kavarjuk össze a kakaót a cukorral, és lassanként adjuk
hozzá a tejhez. Kavargassuk és tegyük bele az olvasztott vajat is.
Lassú tűzön főzzük össze ezt a keveréket kb két percig.
Öntsük kiolajozott, formába a forró csokoládét és hagyjuk
hűlni. Amikor kihűlt tegyük hűtőszekrénybe néhány őrára,
majd vegyük ki a hűtőből, borítsuk ki a formából és
szeleteljük. Jó étvágyat! Érdemes egyszerre nagyobb adagot
készíteni, mert nagyon ínycsiklandó!
Sütésmentes diós csokis szelet gyorsan, könnyen elkészíthető finomság!
A
diós édességek kedvelői ezt ne hagyják ki! Nehéz megállni,
hogy ne együnk belőle azonnal, ahogy elkészül, de le kell hűteni…
? Ráadásul sütni sem kell!
Hozzávalók:
- 35 dkg háztartási keksz
- 15 dkg dió
- 10 dkg mogyoró
- 6 dkg étcsokoládé
- 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
- 3 evőkanál cukor
- 3 dl tej
- 10 dkg vaj
A tetejére:
- 15 dkg étcsokoládé
- 1 teáskanál vaj
Elkészítése:
A
kekszet ledaráljuk és egy tálba tesszük. A dió és a mogyoró
háromnegyedét ledaráljuk, a többit apróra tördeljük, hogy
darabosabb falatok is legyenek a süteményben. A csokoládét a
vajjal felolvasztjuk, hozzáadjuk a tejet, a kakaót és a cukrot,
majd jól összekavarjuk és a kekszre öntjük. A massza nem kell
túl kemény legyen, ha nehezen tudunk vele dolgozni, még adunk
hozzá egy kevés tejet. Sütőformába simítjuk. A csokoládét
felolvasztjuk, a vajat hozzáadjuk és a tetejére kenjük, egy
éjszakán át hűtőben pihentetjük.
Vaníliakrém, csokoládékrém és tejszínkrém cukrász módon elkészítve!
A
három legfinomabb krém, amelyek káprázatossá teszik a
süteményeket! Fenséges, lágy és elronthatatlan krémek. Nézd
meg, hogy készítik az igazi profik és lesd el tőlük a tippeket.
Vaníliakrém
Hozzávalók: 2
evőkanál kukoricakeményítő vagy liszt, 3 evőkanál cukor, 200
ml tej, 2 tojás sárgája, 200 ml keményre felvert tejszínhab,
csipet só vanília vagy vaníliás cukor.
Elkészítés: Tegyük
a tojássárgáját és a cukrot egy edénybe, keverjük össze.
Amikor a cukor elolvadt adjuk hozzá a keményítőt, majd lassanként
a tejet, közben kavargassuk. Lassú tűzön kezdjük el főzni, de
közben kevergessük, hogy ne égjen le. Addig főzzük ameddig sűrű
krémet kapunk, majd vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a vaníliát,
egy kés hegynyi sót és tegyük az edényt egy tál hideg vízbe.
Addig kavarjuk a krémet ameddig kihűl. A kihűlt krémbe keverjük
bele a keményre vert tejszínhabot, majd tegyük a krémet a hűtőbe.
Ha tortát akarsz megtölteni ezzel a krémmel, akkor duplázd meg a
hozzávalók mennyiségét.
Csokoládékrém mascarponével
Hozzávalók: 300
g csokoládé, 180 ml habtejszín, 500 g mascarpone, 2 tojássárgája,
vaníliaaroma
Elkészítés: Tegyük
a tejszínt és a csokoládét egy fém edénybe, vízgőz fölött
addig kavargassuk, ameddig elolvad a csokoládé, majd adjuk hozzá a
tojássárgáját. Keverjük össze alaposan, főzzük még 2 percig,
majd vegyük le a tűzhelyről, adjuk hozzá a mascarponét és gépi
habverővel addig kavarjuk, ameddig homogén masszát kapunk, majd
tegyük hűtőbe. Addig hagyjuk hűtőben a krémet amíg sűrűvé
válik, minél több ideig van hűtőben, annál szilárdabb lesz a
krém.
Tejszínhabos tortakrém
Hozzávalók: 200
ml habtejszín, 200 ml főzőtejszín, másfél evőkanál cukor, 1
teáskanál vaníliaaroma, egy teáskanál citromlé, ha szeretnénk
hogy a krém világossárga színű legyen, akkor tegyünk bele egy
kevés sáfrányt.
Elkészítés: Tegyük
a felsorolt hozzávalókat egy tálba, majd kézi robotgépet lassú
fokozaton kezdjük el felverni a krémet, amikor kezd habos lenni
állítsuk a robotgép sebességét erősebb fokozatra és verjük
kemény habot. Rövid időn belül elkészül. Nem kell túl hosszú
ideig verni a tejszínt és már meg is kenhetjük a tortalapokat
vagy egyszerűen kínálhatjuk poharas desszertként. Jó étvágyat!
Túrótorta sütés nélkül, ha van otthon egy kis keksz és túró, te is könnyen elkészítheted!
Ma
egy nagyom könnyen elkészíthető torta receptjét hoztuk el
nektek.
Hozzávalók:
- 500 g tehéntúró,
- 200 g cukor,
- 400 g tejföl,
- 220 g keksz,
- 2 tasak porzselatin,
- 50 g csokoládé,
- víz, a zselatin feloldásához.
Elkészítés:
A
tehéntúrót keverjük össze a tejföllel és a cukorral,
dolgozzunk mixerrel. Egy sima masszát kell kapnunk, hagyjuk 10
percet állni, ameddig a cukor elolvad. A zselatint a tasakon lévő
előírás szerint oldjuk fel, kevés vízzel. Tegyünk egy
kanállal a kikavart túróból a zselatinhoz, kavarjuk szép simára,
majd öntsük hozzá a megmaradt, kikavart túróhoz. Keverjük össze
jól, egy sűrű, homogén krémet kell kapnunk.
Egy
22×28 cm méretű sütőformába tegyünk fóliát, majd rakjunk le
egy sor kekszet, kenjük meg a túrókrémmel, majd ismét egy sor
keksz és rá a krém következik. Addig folytassuk amíg el nem fogy
a keksz és a túrókrém.
Amikor
elkészült tegyük hűtőbe a tortát egy éjszakát. Másnap
mielőtt felszeleteljük reszeljünk a tetejére csokoládét. Jó
étvágyat!
Nem volt időm sütit sütni, de kitaláltam valami sokkal finomabbat! Ez elbűvölte a családot!
Annyira
finom, mint egy jó fánk, de egy pillanat alatt el lehet készíteni.
Megszórhatjuk porcukorral, vagy kínálhatunk mellé lekvárt.
Hozzávalók:
- 250 ml kefir,
- 40 ml víz,
- 1 tojás,
- 240 g liszt,
- 3 evőkanál cukor,
- fél kávéskanál szódabikarbóna,
- olaj a sütéshez.
Elkészítés:
A
hozzávalókat jól összekeverjük. Egy serpenyőben kevés olajat
forrósítunk és egy kanál segítségével kis halmokat teszünk
bele. Nagyjából 2 – 3 perc alatt mindkét oldalukat megsütjük,
mint a palacsintát.
Karácsonyi sült kókuszgolyó! A világ legegyszerűbb receptje, még a tojást sem kell felverni hozzá!
A
kókuszcsókot mindenki szereti, van azonban egy egyszerűbb
variáció, még a tojásfehérjét sem kell felverni. Minden
hozzávalót összedolgozunk, formázzuk és már süthetjük is.
Hozzávalók:
- 250 g kókuszreszelék,
- 170 g cukor,
- 3 tojás.
Elkészítés:
A
tojásokat a cukorral keverjük össze és adjuk hozzá a kókuszt.
Jól keverjük össze a masszát, majd egy kiskanál segítségével,
vagy akár vizes kézzel formázzunk belőlük golyókat. A massza
elég kemény lesz, így kézzel is könnyen formázható.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 180 fokra előmelegített
sütőben, 20 perc alatt megsütjük. Jó étvágyat!
A videóban láthatjátok, a recept elkészítését
Szupergyors sütik, három alapanyagból, liszt nélkül. Sütik 20 perc alatt "Coconut"
Elkészült a “karácsonyi zserbóm” de nem karácsonyra!
A
megszokott zserbó helyett egy különleges receptet próbáltam ki!
Ez egy igazi karácsonyi süti, de nálunk akkora kedvenc, hogy
gyakran el kell készítenem.
Karácsonyi zserbótekercs receptje
Hozzávalók:
- 40 dkg liszt,
- 10 dkg cukor,
- 10 dkg zsír,
- 1 db tojás,
- 1 narancs reszelt héja,
- 1 csomag száraz élesztő,
- 1 dl langyos tej.
A
töltelék:
- 30 dkg dió,
- 25 dkg barack lekvár,
- 1 tk rum aroma,
- 1 ek méz.
A
csokoládémázhoz:
- 10 dkg vaj,
- 4 ek cukor,
- 4 ek kakaópor,
- 1 tk rumaroma,
- 4 ek víz.
Elkészítés
A
lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, élesztőt.
Elkeverjük. Adjuk hozzá a tojást és a felolvasztott zsírt és a
narancs reszelt héját. Adjuk hozzá a langyos tejet is, gyúrjuk
össze és hagyjuk pihenni 20 – 30 percig.
Amíg
pihen a tésztánk keverjük össze a diót a lekvárral és
rumaromával és 1 evőkanál mézzel.
A
megpihent tésztát osszuk két részre, nyújtsuk ki és kenjük meg
a diós krémmel. Majd óvatosan tekerjük fel.
A
sütőt kapcsoljuk be 180 fokra előmelegedni. Amíg a sütő
melegedik, addig hagyjuk pihenni a tekercseket. Fogpiszkálóval
szurkáljuk meg a tekercset, egészen az aljáig. Kb 20 – 25 perc
alatt készre sütjük. A csokoládémáz hozzávalóit mérjük egy
edénybe és alacsony hőfokon melegítsük fel, amíg a cukor el nem
olvad és besűrűsödik. A kisült és kihűlt zserbótekercseket
bevonjuk a csokoládémázzal.
Eredeti
recept:
Török Henrietta – A receptet elkészítette és fotózta: Mária
Aszalos
Akácvirág szörp tartósítószer nélkül
Szeretem
az akácvirág illatát, és emlékszem, hogy gyerekkoromban mennyit
szedtük az akácvirágot, és csak úgy, nyersen ettük, rögtön a
fáról. Volt, hogy annyit ettem belőle, hogy belefájdult a
gyomrom (egy gyerek nem nagyon tudja, hol a határ). A
nagymamám pedig isteni akácvirág szörpöt főzött belőle
mindig, amit természetesen annyira szerettem, hogy akármennyi is
volt belőle, sosem volt elég...
Elhatároztam hát, hogy én is készíteni fogom az akácvirág szörpöt, de annyi mindent készítünk, hogy ennek a receptjét mindeddig nem osztottuk meg veletek, mert nem volt rá érkezésünk. De eljött ennek is az ideje. Érdemes elkészíteni, nálunk ilyenkor az egész család ezt issza...
Gyógyászati
felhasználása: Az akác gyógyászati szempontból
igen értékes növény. Az akácvirág tea nagyon jó élvezeti tea,
virágját nyersen is szokták enni, de vigyázzunk, nagy
mennyiségben a nyers virág hányingert okoz. Teája ugyanolyan
édeskés, kellemes ízű, mint a virág. Aromás vegyületeit az
illatszeripar használja. Nagyon jó gyomorsavtúltengésre,
refluxra. Ilyenkor napi egy csészével kell fogyasztani.
Kiváló köhögéscsillapító, nyálkaoldó. Görcsoldó,
nyugtató és székrekedésre is ajánlott. Meghűléses
betegségeknél izzasztó hatású. Gátolja a túlzott
gyomorsavképződést, gyomor- és bélfekély esetén is
alkalmazható. Korlátlan ideig iható, de kúraszerűen naponta csak
addig kell inni, amíg az adott probléma meg nem szűnik. A
szervezetet emlékeztetve a védekezésre a továbbiakban heti vagy
kétheti egy csésze is elegendő.
Az akácvirág gyógyhatásai: Gyomorsav-túltermelés és emésztési zavarok esetén a panaszok enyhítésére, megszüntetésére, vagy megelőzés céljából készítsünk teát az akácvirágból. Íze kellemes, alkalmanként akár élvezeti teaként is fogyaszthatjuk. Kellemes aromája miatt szörpöt is készítenek belőle. Az akácvirágból pálinkát is főzhetünk. Ráncsimító, bőrtónus javító hatása is van, így előszeretettel alkalmazzák kozmetikumokban. A fehér akác virágának kivonata bőrkondicionáló anyag és erősítő szer. A kozmetikai készítményekben érzékeny, gyulladásra hajlamos, aknés, zsír- és vízhiányos, szeboreás bőr ápolására alkalmazzák, illóolaját az illatszeripar hasznosítja. De ha egyszerűen egy kis kényeztetésre vágyunk, tegyünk a fürdővízbe jó sok akácvirágot.
Az akácvirág gyógyhatásai: Gyomorsav-túltermelés és emésztési zavarok esetén a panaszok enyhítésére, megszüntetésére, vagy megelőzés céljából készítsünk teát az akácvirágból. Íze kellemes, alkalmanként akár élvezeti teaként is fogyaszthatjuk. Kellemes aromája miatt szörpöt is készítenek belőle. Az akácvirágból pálinkát is főzhetünk. Ráncsimító, bőrtónus javító hatása is van, így előszeretettel alkalmazzák kozmetikumokban. A fehér akác virágának kivonata bőrkondicionáló anyag és erősítő szer. A kozmetikai készítményekben érzékeny, gyulladásra hajlamos, aknés, zsír- és vízhiányos, szeboreás bőr ápolására alkalmazzák, illóolaját az illatszeripar hasznosítja. De ha egyszerűen egy kis kényeztetésre vágyunk, tegyünk a fürdővízbe jó sok akácvirágot.
Hozzávalók az akácvirág szörphöz:
- 3 liter csapvíz
- 3-4 liter akácvirág
- 0.5 kg citrom leve, (vagy 8 teáskanál citromsav)
- 2 kg kristálycukor
- 3-4 szárított hibiszkusz virágszirom a színezéshez (el is hagyható)
Melyik akác virága alkalmasszörpnek? Van ugye a fehér akác, a lila akác, és van a sárga akác, közismertebb nevén az aranyeső. Mi ezek közül csak a fehér akác virágát ajánljuk nyugodt szívvel. Ugyan a lila akácnak sem mérgező a virága (minden más része azonban az), de sokaknál okoz gyomor és bélrendszeri panaszokat, rosszullétet. Ezért mi nem ajánljuk a lila akác virágát sem szörpnek sem más felhasználásra. Ami pedig a sárga akácot (aranyeső) illeti jó tudni, hogy minden része, még maga a virága is mérgező, ezért ezt a fajt semmiképpen se fogyassza el senki semmilyen formában!
Akácvirág
szörp elkészítése: Tegyünk
oda forrni 3 liter vizet. Amikor felforrt, vegyük le a tűzről.
Keverjük el benne a citromok levét (vagy
a citromsavat),
majd szórjuk bele az akácvirágokat (ha
szeretnénk hogy szép színe legyen, akkor dobhatunk bele
hibiszkuszvirág szirmokat is. Ez ízében nem fog érződni, de
gyönyörű színe lesz. A mienk is ezzel készült),
majd alaposan keverjük össze. Tegyünk rá egy fedőt, és hagyjuk
ázni egy napot. Másnap szűrjük le, nyomkodjuk ki alaposan a
virágokat, majd a megmaradt, leszűrt lét tegyük fel főni.
Amikor felforrt, adjuk hozzá a kristálycukrot, és főzzük
legalább tíz percen át. Ezután palackozhatjuk. Ha forrón
palackozzuk, majd azonnal le is zárjuk, nem kell bele
tartósítószer, mehet a száraz dunsztba, majd a kamra polcra.
Igazán finom kis üdítőital készíthető belőle. Nálunk az
egész család szereti. :-)
Írta: Medve
Zsolt
Mézsör készítése házilag
– házi méhsör, avagy a márc
Már
igen régóta gondolkodom azon, hogy a sok házi
borunk után
ki kéne próbálni a házi sörfőzést is. Erre idén kerül sor
elsőnek, és ha már házi sörfőzés, akkor mi is lehetne az első
próbálkozás, mint a nagy múltú mézsör, vagy másként mondva
a méhsör. Az interneten keresgélve azonban azt kellett
tapasztaljam, hogy az állapot kaotikus, mert sok helyen a nagy
mennyiségű méz és víz elegyének alkoholos erjesztésének
magas alkoholtartalmú végeredményét nevezik mézsörnek, ami
tévedés. Azok leginkább mézborok,
ha pedig széndioxid is marad bennük, akkor gyöngyöző mézborok.
A sör azonban, bár hasonló, mégis más dolog. A sör főzéssel indul, majd egy nyílt előerjesztést követően teljesen légmentesen zárt tartályban (ez lehet bármilyen erjesztőedény), nyomás alatti utóerjesztéssel készül. Ezen felül a sörfőzés egyik alapvető kelléke a komló, ami a sörök megszokott ízvilágát adja.
Arra
azonban számítsunk, hogy a házilag erjesztett mézsör íze
egészen más lesz, mint amiket a boltokban lehet kapni. Azok nem is
mézsörök, hanem mézzel ízesített almasörök, vagy éppen natúr
sörök. A legjobbak a mézzel ízesített gyümölcssörök, amelyek
gyümölcslé koncentrátumból készülnek természetes mézaroma
(ez már önmagában vicc) hozzáadásával. Alkoholtartalmuk alig
2%, agyon vannak cukrozva, és még a széndioxidot is utólag adják
hozzá a legtöbb esetben. Így aki azt a műanyag ízt szereti,
semmiképpen se álljon neki a ház mézsörnek, mert csalódni
fognak. :-)
Akik azonban frászt kapnak azoktól a műanyag italoktól, és vágynak a természetes ízekre és aromákra, bátran fogjanak neki, mert nem fognak csalódni. :-)
Akik azonban frászt kapnak azoktól a műanyag italoktól, és vágynak a természetes ízekre és aromákra, bátran fogjanak neki, mert nem fognak csalódni. :-)
A
mézsör vagy méhsör viszonylag alacsony alkoholtartalmú ital,
melyet széles körben fogyasztottak mindenhol, ahol a méz
hozzáférhető volt. Érdekesség, hogy a név méhsör formája
igazából a germán meth-sör formából származik, nem a méh s
rejtőzik benne. Bár gyakran keverik a márccal, a két ital nem
azonos. Míg a mézsör sörélesztővel erjesztett mézlé volt
felfőzve, addig a márc gyakorlatilag szőlőtörkölyön (vagy más
gyümölcsön) megerjesztett mézes levet jelentett, azaz nem más
volt, mint mézbor. A márc szó etimológiája bizonytalan, talán
köze van a murci szóhoz, aminek szintén kérdéses az eredete.
A középkori Magyarországon a búcsúk kedvelt üdítőitala volt: egy sajtár mézet két sajtár vízben felforraltak, csillagánizst adtak hozzá, majd erjesztették. Mind a mézsör, mind a márc előállítása az Árpád-kori Magyarországon fontos tevékenység, a szolgálónépek által űzött foglalkozások egyike volt, ami az udvar, a királyi udvarházak italellátásában játszott szerepet. A mézsör készítése végigkísérhető a középkor évszázadaiban, mint a sörfőzés egyik ága. A mézsör fogyasztása Magyarországon mára feledésbe ment, az 1800-as évek végének adatai is már csak Angliában, Skandináviában és a keleti szláv országokban említik meg.
A középkori Magyarországon a búcsúk kedvelt üdítőitala volt: egy sajtár mézet két sajtár vízben felforraltak, csillagánizst adtak hozzá, majd erjesztették. Mind a mézsör, mind a márc előállítása az Árpád-kori Magyarországon fontos tevékenység, a szolgálónépek által űzött foglalkozások egyike volt, ami az udvar, a királyi udvarházak italellátásában játszott szerepet. A mézsör készítése végigkísérhető a középkor évszázadaiban, mint a sörfőzés egyik ága. A mézsör fogyasztása Magyarországon mára feledésbe ment, az 1800-as évek végének adatai is már csak Angliában, Skandináviában és a keleti szláv országokban említik meg.
Az Árpád-korból fennmaradt oklevelek említették a márcadót. 1138-ban II. Béla király is felsorolta adománylevelében a dömösi prépostsághoz tartozó 59 község adókötelezettségeit, mely "tartozmányok" között többek között évenként 175 akó mézsör is fel volt sorolva.
Forrás: hu.wikipedia.org
Nos,
a fenti forrás szerint csak méz, víz és csillagánizs kell hozzá,
de úgy gondolom, napjainkban már a sörök alapvető összetevője
a komló, aminek hiányában nem azt az ízt kapnánk, amit egy
sörtől elvárhatnánk. Ezért a klasszikus receptet annyiban
módosítottuk, hogy adtunk hozzá némi komlót is, amit nem mi
szüreteltünk. A közelünkben ugyanis nincs lelőhely. A
gyógynövény boltokban azonban 20-30 grammos kiszerelésekben lehet
kapni a szárított komlót aprópénzekért, így mi magunk is egy
ilyen helyen vettük. A mienk 30 grammos volt, és 290 Ft-ot kértek
érte.
A hozzávaló akácmézet pár napja rendeltük Lendvai Tibor méhész, apiterapeuta méhészetétől, a Tibi Méztől, mert már korábban is rendeltünk tőle, és termékeivel elégedettek vagyunk, hiszen kiváló magyar termelői mézet és egyéb méhészeti termékeket kínál emberbarát árakon. Ami pedig ráadás, hogy még mennyiségi kedvezmény is van nála. Mi elégedettek vagyunk a Tibi Mézzel. :-)
A hozzávaló akácmézet pár napja rendeltük Lendvai Tibor méhész, apiterapeuta méhészetétől, a Tibi Méztől, mert már korábban is rendeltünk tőle, és termékeivel elégedettek vagyunk, hiszen kiváló magyar termelői mézet és egyéb méhészeti termékeket kínál emberbarát árakon. Ami pedig ráadás, hogy még mennyiségi kedvezmény is van nála. Mi elégedettek vagyunk a Tibi Mézzel. :-)
Hozzávalók a házi mézsörhöz:
- 75 dkg akácméz (50 dkg + 25 dkg két részletben)
- 3-5 púpozott evőkanál szárított komló
- 1.5 dkg élesztő
- 2-3 db csillagánizs
- 1 szelet hagyományos kenyér (vagy két szelet toast kenyér)
- 5 liter víz
Házi méhsör elkészítése:
Egy
fazékban forraljuk fel a vizet (nálunk ez 2014.06.08-án
történt meg). Amikor már rotyog, vegyük minimumra alatta a
lángot. Mérjük ki egy edénybe az akácmézet, majd merőkanállal
szedjünk ki a forrásban lévő vízből fél liternyit. Teljes
oldódásig kevergessük, majd öntsük vissza a fazékba. A komlót
és a csillagánizst érdemes fűszerzsákba tenni, és úgy a vízhez
adni, mert akkor nem kell majd szűrögetni. Én erre a célra a
feleségemtől elkért harisnya fejrészét használtam fel.
Onnantól, hogy a fűszereket hozzáadtuk, forraljuk legalább fél
órát, de az sem fog neki megártani, ha egy óráig főzzük (mi
két órán keresztül főztük). Fedőt tegyünk rá, hogy ne
váljon gőzzé az egész... :-)
És
akkor most jön az a rész, ahol igazándiból elkezdődik a házi
mézsör erjesztési szakasza. A kenyeret enyhén pirítsuk meg, majd
az élesztővel kenjük meg az egyik oldalát. A kenyereket tegyük a
söralaplé tetejére élesztős felével felfelé. Hogy miért pont
élesztős felével felfelé? Igazából fogalmam sincsen, így
olvastam egy leírásban, de igazából szerintem ennek nincs
jelentősége. Hogy miért kell bele a kenyér? Nem kötelező
beletenni, lehet csak élesztőt hozzáadni, de a kenyérben lévő
gabonák és a kovász kellemes felhangot kölcsönöznek a készülő
házi mézsörünknek.
Miután
az élesztős kenyeret beletettük, fedjük le egy konyharuhával, és
tegyük szoba hőmérsékletű helyre, hogy szépen beinduljon az
erjedés, majd hagyjuk így két napig. Mire eltelik ez a két nap,
beindulnak az erjedési folyamatok a lében, aminek köszönhetően
zavaros lesz az egész. Ekkor még sem színre, sem szagra, sem pedig
ízre nem hasonlít a sörre. A két nap elteltével azonban épp itt
az ideje, hogy az addigra eléggé szétázott kenyeret kivegyük a
söralapléből. Ha megtörtént (ezt
mi 2014.06.10-én végeztük el),
akkor takarjuk le ismét, majd hagyjuk még 2-3 napig így
erjedni. Van ahol azt írják, hetekig kell nyíltan erjedni, de
szerintem ez csak az elromlás esélyét növeli.
Pár nap múlva viszont - addigra már az illata kezd sör jelleget ölteni - áttölthetjük egy jól záró, nyomást jól tűrő edénybe, ahol zártan fogjuk tovább erjeszteni (ezt mi 2014.06.13-án tettük meg). Mi erre a célra egy ötliteres PET palackot választottunk (többféle ásványvíz is kapható ilyen kiszerelésben), mert ezek a flakonok akár 8-10 bar nyomást is kibírnak, nyugodtan fejlődhet odabent a széndioxid. Mielőtt áttöltjük ebbe a flakonba, vegyünk ki egy liternyit, és abban oldjuk fel a második adag (25 dkg) mézet, és így folytassuk. Arra azonban vigyázzunk, hogy amikor az odabent fejlődő széndioxid gáznak köszönhetően megnő odabent a nyomás, és kinyitjuk az üveget, intenzív habképződés veszi kezdetét. Így ha teletöltjük az üveget, akkor minden felnyitásnál a kifutást kockáztatjuk. Ezért mi nem töltöttük teljesen tele az üveget - ez a képen is jól látható.
Amikor
megtelt az üveg, zárjuk le alaposan, és hagyjuk így. Az üvegben
végbemenő erjedési folyamatnak köszönhetően a méz
cukortartalma szép lassan alkohollá alakul. Ez a folyamat
széndioxidot termel, ami ahogy nő a nyomás, úgy oldódik bele
egyre jobban a sörbe. Mivel azonban az élesztőgombák bizonyos
nyomás felett leállnak, és nem dolgoznak tovább, naponta egyszer
engedjük ki a felesleges gázokat az üvegből, majd zárjuk vissza.
Ezt egy-két hétig tegyük meg minden nap, miközben néha egy
szívószállal kóstoljunk bele. Amikor úgy érezzük, jó, akkor
lepalackozhatjuk kisebb üvegekbe. A legjobb, ha üres sörösüvegekbe
palackozunk, de ha nincs koronazárónk, akkor nem fogjuk tudni
lezárni. Ez esetben használjunk fél literes PET palackokat (mi
2014.06.20-án palackoztuk).
Palackozás után 13-16 fokos helyiségben pihentessük még legalább 2-3 hétig. Ezt követően jól behűtve fogyasszuk. A széndioxid tartalma valamelyest elmarad majd a boltban kapható sörökétől. Ez azért van, mert azok más eljárással készülnek. Azokban már nincsen élő élesztőgomba, le vannak szűrve többszörösen. Ezen folyamat közben veszít a saját széndioxid tartalmától, amit utólagos hozzáadással pótolnak palackozáskor. Így a bolti söröknek jóval magasabb a széndioxid tartalma. A korsóról készült kép közvetlenül a palackozáskor készült, azért zavaros még. A poszt legelső fotója a palackozást követő második napon készült, addigra úgy letisztult a sör. :-)
A mi házi sörünk azonban kissé opálosabb lesz, ha csak nem állunk neki mi is többszörösen szűrögetni. Mi nem tettük, minket nem zavar, ha kicsit zavaros. Cserébe azonban tele van élő élesztőgombákkal, amelyek jótékony hatással vannak az emésztőrendszerre, így akár még azt is mondhatnánk, hogy amellett, hogy házi sörünk közelebb áll a természetes dolgokhoz, még egészségesebb is bolti társainál... :-)
Mindenkinek kellemes házi sörfőzést kívánunk... :-)
Tények és tévhitek a szörpkészítéssel kapcsolatban...
A
fenti címet nagyjából így tudnám összefoglalni: főzés és
tartósítószer nélkül évekig eltartható szörp = mission
impossible, azaz lehetetlen küldetés...
Éppen
ezért van, hogy régóta készülök már megírni ezt a cikket.
Sokan vagyunk, akik szeretjük a finom szörpöket,
és valószínűleg a népszerűségüknek köszönhető, hogy az
interneten található gasztroblogokban is igen sűrű vendégek a
különböző szörpök,
szirupok évről évre, legyenek azok akár virágokból, akár
gyümölcsökből, akár bogyókból készítve. Az nagyon jó
dolog, hogy ennyien foglalkoznak vele, hiszen így se szeri, se
száma a recepteknek, mindenki megtalálhatja a hozzá illőt;
cukrosat vagy édesítőszerest, főzöttet vagy hidegen
készítettet, tartósítószerest, vagy éppen adalékanyagoktól
menteset.
Ugyanakkor
sajnos a gasztrobloggerek igen nagy hányada elég tájékozatlannak
tűnik mindazok fényében, amiket leírnak (legalábbis a jó
szándék arra vezérel, hogy inkább gondoljam róluk, hogy
tájékozatlanok, mintsem azt, hogy szándoksan tévesztenek meg
embereket), mert nagyon, de nagyon sok a téves
információ. Szörpöt ugyanis
lehet készíteni főzve, vagy főzés nélkül. A főzöttbe - ha
jól csináljuk - nem kell tartósítószer, mert a hőkezelés
tartósít is. A hidegen készültekbe azonban kell tartósítószer,
hiszen anélkül nem fog elállni. Mondhat akárki, akármit, de
mindenféle tartósítási eljárást mellőzve nem fog elállni,
mert az ellent mondana a biológia törvényeinek.
Egy tehát biztos, hogy ha a szörpöt hosszabb ideig szeretnénk tárolni, akkor valamilyen módon meg kell gátolni benne a káros mikroorganizmusok elszaporodását. Ennek a következő módszerei vannak:
- Hőkezelés, azaz főzzük a szörpöt, majd forrón üvegekbe töltjük, lezárjuk, és úgy hagyjuk kihűlni. Ebben az esetben mire kihűl a szirup, az üvegben vákuum alakul ki, amely meggátolja a romlást. Azonban ilyenkor majdnem minden, az emberi egészségre jótékony hatású tulajdonsága elvész az alapanyagnak. Azért csak majdnem minden, mert az ásványi anyagok megmaradnak a hőkezelés után is, de az esetleges jótékony élő organizmusok elpusztulnak, a vitaminok nagy része pedig elbomlik. Ezen felül némely anyagok a hő hatására át is alakulnak, de ebbe most nem mennék bele, valamint hő hatására egyes színek megfakulnak, megváltoznak. De így adalékanyagoktól és tartósítószerektől teljesen mentes szörpöt kapunk, de ennek ára, hogy a későbbiekben csak és kizárólag élvezeti értéke lesz. Azonban az így készített szörp akár évekig is eláll bontatlanul. Felbontás után viszont már hűtőben kell tartani, mert akármennyi is a cukor benne, a szörp felszínén megjelenhet a penészgomba.
- Nem főzzük, és nem teszünk bele tartósítószert sem, azonban elkészítéstől az elfogyasztásig hűtve tároljuk. Ebben az esetben szenved a legkevesebb kárt a beltartalom, de a sok cukor/édesítőszer itt sincs jó hatással a hasznos élő tartalomra. Ugyanakkor kétségtelenül ebben marad meg a legtöbb érték (természetesen az állás során ennek is folyamatosan csökken a beltartalmi értéke, míg végül pusztán élvezeti cikké avanzsál). De még mindig ez áll a legközelebb az alapanyag eredeti formájához/értékéhez. Sajnos azonban ennek ára a maximum néhány hetes eltarthatóság.
Hidegen
készítjük a szörpöt,
és tartósítószerrel gátoljuk meg a romlást. Ebben az esetben a
legtöbb vitamin megmarad benne, de ezek is csak egy ideig, mert az
állásban szépen lassan lebomlanak (a zöldséges standon lévő
zöldségek vitamintartalma is folyamatosan csökken az állás
során még akkor is, ha hűtőben tárolják). Ugyanez igaz a
színekre is. Eleinte az ilyen nyers szörpöknek gyönyörű
színe van, de idővel azok megfakulnak. Azonban ha a szervezetre
hasznos élő organizmusok voltak benne, azok elpusztulnak majd
egyrészt a magas koncentrációjú cukor/édesítőszer miatt,
másrészt az alkalmazott tartósítószer miatt, valamint
folyamatosan vesznek oda az értékek a tárolás során is. Tehát
minél tovább áll egy ilyen szörp,
beltartalmi értéke annál inkább közelít a főzött szörpéhez,
csak ebben még lesz tartósítószer is, ami akármelyiket is
választjuk, nem lehet hasznos szervezetünk számára, hiszen arra
találták ki, hogy megölje az élőt. Ettől tartósít. És bár
kicsi koncentrációja nem öl meg minket, de úgy vélem, semmiképp
sem való a szervezetünkbe. Ugyanakkor ezeket nem kell főzni, nem
kell dunsztolni, és felbontás után sem kell feltétlenül hűtve
tárolni. Ez a szörp is
eláll akár évekig is.
Ezek voltak a tények, akkor most jöjjenek a tévhitek, amelyek egy része már fentebb le lett írva:
- Sokszor olvasok olyat felkapott gasztro oldalakon vagy gasztroblogokban, hogy főzzük a szörpöt, de ne forraljuk fel teljesen, csak épp 80 fokra, mert így a vitaminok megmaradnak, de a káros mikroorganizmusok elpusztulnak, így végül teljes értékű szörpünk lesz. Ez nem teljesen fedi a valóságot, mert a vitaminok nagyobbik része már 30 fok fölött elkezd elbomlani, így a 80 fokra melegített szirupban egészen biztosan nem marad túl sok vitamin.A 80 fokra melegítés nem elegendő a tartósításhoz, mert bár ezen a hőmérsékleten elég sok mikróba elpusztul már, de közel sem mindegyik, így csak azt érjük el, hogy a 80 fok miatt kialakult vákuum egy darabig elegendő, de szépen lassan tönkremegy a szörp a spájzban. Éppen ezért szokott az ilyen receptekben megbújni a "a biztonság kedvéért tegyünk bele egy kis szalicilt vagy nátrium benzoátot" mondat. Semmit sem ér a 80 fokra melegítés.
- A sok cukor tartósít, így nem kell sem főzni, sem tartósítószert alkalmazni - olvasom sokszor ezt a téves infót is. Ezzel csak az a baj, hogy nem igaz, mert bár a magas cukor koncentráció > 60% már önmagában elegendő ahhoz, hogy a folyadékon belül ne maradjon életben semmi sem (se káros, se hasznos), de azt nem gátolja meg, hogy a szirup tetején megtelepedjen, majd elkezdjen szaporodni a penészgomba. Ettől lehet sokszor olvasni a panaszt a blogok alatt kommentben, hogy nekem megromlott, szürke/zöld foltok lettek a tetején, és dohos szaga/rossz íze lett. A cukor ehhez nem elég, ehhez még vagy kell hogy társuljon a hőkezelés, vagy ahelyett a tartósítószer.
A másik nagyon gyakori téves infó, hogy ha nem főzzük a szörpöt, akkor megmarad a szép színe. Sajnos ez sem igaz, mert az állás során folyamatosan lebomlanak a szép színekért felelős pigmentek, és fakulni kezd. Ezt a folyamatot teljes mértékben megállítani nem lehet, azonban valamilyen sav hozzáadásával lelassíthatjuk. Ilyen sav lehet a citromsav, a borkősav, vagy akár természetesen a citrom leve. Ezzel még részben a főzött szörpök színe is megőrizhető, de ételfesték, vagy valamilyen más színezési eljárás híján biztosan nem lesz olyan élénk, mint nagyipari társaiké.
- A fentiek után már senki sem fog meglepődni azon, amikor azt mondom, hogy amikor a neves és ismert oldalakon, blogokban azt állítják, hogy a hidegen készült szörp egészséges, akkor az hatalmas nagy tévedés, és félrevezetés. Hogyan is lehetne egészséges, amiben ennyi a cukor? És ha nincs benne cukor akkor is, hogyan lehet egészséges az, amiben a rengeteg édesítőszer kiölte a hasznos anyagok nagy-nagy részét? Hogyan lehet egészséges az, amiben tartósítószer is van? Sehogy! El kéne engedni már engedni ezt a szálat és elfogadni, hogy a szörpöt nem az egészség megőrzése céljából fogyasztjuk, hanem azért, mert finom. A szörpöknek soha nem is volt, és nem is lesz semmilyen egészségmegőrző hatása - kivételt képeznek ez alól a különböző gyógynövényekből készült szirupok, de azokat sosem fogyasszuk hígítva, hanem kiskanállal magában -, a szörpöket csak és kizárólag élvezeti értékük miatt készítjük és fogyasztjuk.
Összegzésül: fogadjuk el a fent leírtakat, és tudjuk be, hogy nem lehet minden egészséges. Még akkor sem, ha a ma - mellesleg helyesen - annyira tudatos szemlélettel próbálunk élni. Mindig is lesznek olyan dolgok a világon, amelyeket nem egészségünkre, hanem inkább érzékszerveinkre gyakorolt hatása miatt fogyasztunk, és amíg meg tudjuk tartani a megfelelő arányokat, nincs is ezzel semmi baj. Szóval, ne akarjunk egészségbomba szörpöt készíteni, mert nem lehet.
Hogy
akkor mégis mi a mi tanácsunk?
Inkább
főzzük a szörpöt,
mert akkor egyáltalán nem kell bele tartósítószer.
A citromsavtól, borkősavtól ne
féljünk, nem mérgezőek, de ha mégis idegenkedünk tőlük,
akkor nagyjából három literenként egy fél citrom levével
helyettesíthetjük és ezzel megőrizhetjük a színeket. Mindig
tartsuk be a befőzés és a dunsztolás szabályait: tiszta
eszközök, tiszta üvegek, legalább 10 perces főzés forralás
után, majd azonnal tiszta üvegekbe töltés, új tetővel lezárás,
majd dunsztolás. Így nem kell tartósítószer, és szinte
biztosan évekig eláll majd a szörp -
bár időközben veszíthet színéből. A legkevesebb kárt így
okozzuk mind a szörpünknek,
mind magunknak, mind pedig családunknak, ha évekre szeretnénk
készíteni a szörpöket,
szirupokat...
...ha pedig megelégszünk a maximum néhány hetes hűtőben történő eltarthatósággal, akkor ne is főzzük, csak nyomkodjuk ki az alapanyagot vízben, hagyjuk ázni egy napot, szűrjük le, édesítsük, majd palackozva mehet a hűtőbe.
De semmiképp se dőljünk be annak, aki azt ígéri, az ő módszerével főzés, dunsztolás és tartósítószerek nélkül évekig elálló gyönyörű színű maximálisan egészséges, vitalizáló szörpöt készíthetünk, mert erre nagyjából annyi a reális esély, mint a metró aluljáróban ötezerért aranyórát venni kéz alól számla nélkül...
Mindenkinek kellemes szörpkészítést kívánok! :-)
...ha pedig megelégszünk a maximum néhány hetes hűtőben történő eltarthatósággal, akkor ne is főzzük, csak nyomkodjuk ki az alapanyagot vízben, hagyjuk ázni egy napot, szűrjük le, édesítsük, majd palackozva mehet a hűtőbe.
De semmiképp se dőljünk be annak, aki azt ígéri, az ő módszerével főzés, dunsztolás és tartósítószerek nélkül évekig elálló gyönyörű színű maximálisan egészséges, vitalizáló szörpöt készíthetünk, mert erre nagyjából annyi a reális esély, mint a metró aluljáróban ötezerért aranyórát venni kéz alól számla nélkül...
Mindenkinek kellemes szörpkészítést kívánok! :-)
Írta: Medve
Zsolt
Bodzavirág-limonádé: finom, hűsít és még egészséges is...
Szeretem
a bodzavirág illatát,
ízét és aromáját. Készítettünk már belőle többféle
finomságot is (, bodzavirágbor, bodzás
házi joghurt, bodzavirágos
puding),
most pedig a bodzavirág-limonádén a sor. Az a legjobb a
limonádékban, hogy friss alapanyagból készülnek főzés és
tartósítás nélkül, így teljes mértékben benne maradnak a
vitaminok, és az egészségünkre jótékony enzimek, ásványi
anyagok...bodzaszörp
A bodzavirág-limonádé elkészítése annyira egyszerű, hogy akár teljesen kezdő háziasszonyok is bátran vállalkozhatnak rá, és egy garantáltan finom és hűsítő, ugyanakkor nagyon egészséges italt tehetnek az asztalra. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a kipróbálását, aki alapjában véve szereti a bodzát...
A bodzavirág-limonádé elkészítése annyira egyszerű, hogy akár teljesen kezdő háziasszonyok is bátran vállalkozhatnak rá, és egy garantáltan finom és hűsítő, ugyanakkor nagyon egészséges italt tehetnek az asztalra. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a kipróbálását, aki alapjában véve szereti a bodzát...
Hozzávalók az bodzavirág-limonádéhoz:
- 6-8 szép nagy bodzavirág
- 3 liter víz
- 2 evőkanál citromsav ízlés szerint, vagy 2 biocitrom ízlés szerint
- 3-4 evőkanál kristálycukor (készülhet mézzel is)
Csak
biocitrom héja alkalmas emberi fogyasztásra, mert a boltban
kapható citrusfélék héját gomba- és baktériumöl
Minden
bodza alkalmas emberi fogyasztásra? Nem,
csak a fekete bodza. A mérgező rokona, a gyalogbodza nem
fogyasztható. Az alábbi leírásból azt is megtudhatod, hogyan
különböztessed meg őket: Fekete
bodza - a misztikus gyógynövényő
szerekkel kezelik, amely eljárás következményeként a gyümölcs
héja alkalmatlanná válik az emberi fogyasztásra. Ezért étkezési
célra vagy a boltban kapható szárított reszelt tasakos
citromhéjat használjuk, vagy megbízható forrásból származó
biocitromot.
Bodzavirág-limonádé
elkészítése: a bodzavirágokat nézzük át, hogy
nincs-e rajtuk valami rovar. Ha van, óvatosan rázzuk le, nehogy az
értékes virágpor odavesszen, mert könnyen kihullik a virágból.
Ezt követően egy kancsóba engedjünk langyos vizet,
áztassuk bele a bodzavirágokat, facsarjuk bele a citromok
levét (vagy ha biocitromot vettünk, citromkarikákat is
rakhatunk bele). Takarjuk le, és tegyük 6-8 órára hűvös
helyre. Néha kavargassuk meg. Amikor már szép opálos színe van
a limodánénak, szűrjük le (ha citromsavat használtunk,
nem valódi citromot, akkor azt is most keverjük hozzá).
Fogyasszuk frissen, kitűnő hűsítő! ;)
Fenyőrügyszirup, a természetes köptető – főzés nélkül
Még
tavaly nyáron találtam az interneten több - nagyjából egyforma
- fenyőrügyszirup receptet, és már akkor eldöntöttem, hogy
ilyet én is akarok. Alapvetően háromféle módszert láttam,
amelyből én most csak az egyik fogom bemutatni, a másikat talán
majd jövőre. :-) Ez pedig a hidegen, főzés nélkül, minimális
mennyiségű víz hozzáadásával készülő, csak cukrot és
fenyőrügyeket tartalmazó módszer lesz, amelyet a pár napja
közzétett orgonaszirup esetében
is használtunk. A lényege ennek a módszernek, hogy a
kristálycukor azon tulajdonságát használjuk ki, hogy elvonja
környezetétől a vizet. Így ha friss növényi részeket cukorral
megszórva lezárt üvegbe teszünk, akkor rövid időn belül a
cukor elkezdni kiszívni a növényből a nedvességet, aminek
köszönhetően a cukor elkezd olvasni, majd sziruposodni.
A fenyőrügyszirup nem szörp, és élvezeti értéke szerintem nem sok van. Bár az íze különleges, és rossznak egyáltalán nem mondanám, semmiképp sem nevezném a nyári piknik hűsítő italának a belőle készült szörpöt. Akkor mi értelme? A fenyőrügyben lévő anyagok kiváló nyákoldó hatásúak, így a belőle készített szirup nagyon jó szolgálatot tehet a téli megfázások idején, mint természetes köptető. Ezen felül igen magas a C-vitamin tartalma, valamint a tűlevél tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványi anyagokat, B2-, K-vitamint, karotinoidokat, illóolajokat. A mézzel készülő változat valószínűleg sokkal egészségesebb a cukrosnál, de azt majd jövőre máskor mutatjuk be.
A
fiatal hajtásokat éjjelre kút-, vagy forrásvízben áztatva és
kanalanként fogyasztva beállítja a menstruációt és a vizelet
mennyiséget is. A kérgét megőrölve pakolásként, fürdőként
és ivókúraként hasznos aranyérre. Gennyes pattanásokra és
kelésekre, vértisztító, vérkeringést javító, az egész
szervezetet serkenti. Segíti az emésztést, a légzést és a
légutakat javítja, a gipszkötés utáni bőrsatnyulást
gyógyítja.Infúzióként, teaként: 100 gr/litert, még külső
kezelésekhez, ülőfürdőkhöz: 200 gr/litert alkalmazzunk belőle.
A tűlevél és az ágak, valamint a kéreg a szomorúságot
nyugalomra és életörömre váltja, a lélek felébred álmából.
A rügyfakadáskor gyűjtött rügyeket félárnyékos helyen
szárítsuk! A rügyek használata a fentebb említett gyógyírek
hatásával azonos. 30-40 gr rügy/liter vízben 2 percig forralva -
két óránként egy korty - ez a gyógyulás receptje. A hang és a
torok (főleg azoknak, akik mesterségüknél fogva nagy
igénybevételnek teszik ki hangszálaikat: pl. énekesek, tanárok,
papok, előadók, stb.) védője. 4 db zöld tobozt mozsárban
törjünk össze és fél liternyi vízben jó 10 percig főzzük,
aztán leszűrjük és ezzel gyakran gargalizálunk! Nincs ennél
természetesebb gyógymód!
Hozzávalók
a fenyőrügysziruphoz:
- 1 kg kristálycukor
- 4 doboz fenyőrügy
- csapvíz
- 1 kg kristálycukor
- 4 doboz fenyőrügy
- csapvíz
A fenyőrügyekről:
Jelen szirup kétféle fenyő rügyeinek keverékéből áll nagyjából 1:1 arányban. Ezek pedig a lucfenyő és az ezüstfenyő. De természetesen más fenyőfélék is megfelelnek a célnak (az erdei fenyő rügyei a legegészségesebbek), de arra kimondottan figyeljünk, hogy véletlenül se szedjük le a tiszafa hajtásait, mert bár az is a fenyőfélék családjába tartozik, de majdnem minden része erősen mérgező!
Fenyőrügyszirup elkészítése:
Mivel
gyógyhatású készítményt szeretnénk készíteni, a főzéses
módszer szóba sem jöhet, hiszen a hő hatására rengeteg
egészséges dolog lebomlik, az illóolajok egy része távozik.
Ezért választottuk a hideg módszert. Ehhez nem kell más, mint egy
1.7 literes befőttes üveg. Az aljára szórjunk egy kis cukrot,
majd kezdjünk el bele rétegezni: fenyőrügy, cukor, fenyőrügy,
cukor, fenyőrügy, cukor... és ezt egészen addig, míg el nem fogy
a cukor. A fenyőrügy mennyisége elsőre túl sok lesz, nagyjából
a feltüntetett mennyiség fele fér az üvegbe egyszerre, így a
begyűjtést is érdemes legalább két, de inkább három részben
végezni. Elsőre két negyed, majd egy negyed, és végül ismét
egy negyed mennyiségnyi rügy. A cukor ugyanis ahogy szívja ki a
fenyőrügyekből a nedvességet, úgy csökken a térfogata is az
üvegben, ezért menet közben lehet mindig hozzátölteni. Szóval,
rétegezzük be az üvegbe a cukrot és a fenyőrügyeket, zárjuk le
az üveget, és tegyük szoba hőmérsékletű helyiségbe, ahol nem
éri közvetlen napfény, mert az UV sugarak hatására is károsulnak
a növényi részek, és megbarnulhat az egész.
Pár nap múlva - ahogy már írtuk - látni fogjuk a térfogatcsökkenést. Ekkora a rügyek megfakultak, összeestek, itt az ideje, hogy frisseket adjunk hozzá. Ha megvan, keverjük össze, ahogy tudjuk, majd ismét zárjuk le, és hagyjuk pihenni. Ha a nem olvad megfelelően a cukor, lehet adni hozzá egy kevés (kb 0.5-1.5 dl) vizet, hogy jobban beinduljon a folyamat. Amikor úgy látjuk, hogy a fenyőrügyek mind megfakultak, és már szépen besziruposodott, akkor szűrjük le, és töltsük üvegekbe. Nem kell forralni, nem kell dunsztolni, és még csak tartósítószer sem kell bele, hiszen olyan tömény cukorszirupot készítettünk, hogy abban semmilyen mikroba nem képes elszaporodni. Azonban a tetején meg tud penészedni, ugyanis az üvegben mindig marad valamennyi oxigén.
Pár nap múlva - ahogy már írtuk - látni fogjuk a térfogatcsökkenést. Ekkora a rügyek megfakultak, összeestek, itt az ideje, hogy frisseket adjunk hozzá. Ha megvan, keverjük össze, ahogy tudjuk, majd ismét zárjuk le, és hagyjuk pihenni. Ha a nem olvad megfelelően a cukor, lehet adni hozzá egy kevés (kb 0.5-1.5 dl) vizet, hogy jobban beinduljon a folyamat. Amikor úgy látjuk, hogy a fenyőrügyek mind megfakultak, és már szépen besziruposodott, akkor szűrjük le, és töltsük üvegekbe. Nem kell forralni, nem kell dunsztolni, és még csak tartósítószer sem kell bele, hiszen olyan tömény cukorszirupot készítettünk, hogy abban semmilyen mikroba nem képes elszaporodni. Azonban a tetején meg tud penészedni, ugyanis az üvegben mindig marad valamennyi oxigén.
Ezért bár kimondottan nem főzzük a szirupot, de ha hosszú hónapokra szeretnénk eltenni, akkor tartósítani kell. Mivel nem vagyunk hívei a tartósítószereknek, ezért az a legjobb, ha hőkezeljük. Ehhez vegyünk egy lábast, annak az aljára tegyünk egy konyharuhát, az üvegek kupakjait lazítsuk meg úgy, hogy kényelmesen ki tudjon jönni a levegő, majd az üvegeket szépen sorban tegyük a lábasba. Öntsük háromnegyedig vízzel a lábast, majd lassú tűzön forraljuk fel, majd tartsuk forrásban addig a vizet, míg az üvegekben lévő szirupban is el nem kezdenek intenzíven mozogni a buborékok. Ezt követően zárjuk le alatta a tüzed, szorítsuk rá az üvegekre alaposan a kupakokat, majd hagyjuk szépen lassan ebben a vízben kihűlni. Így egyrészt valamelyest csírátlanítottuk a szirupot, másrészt mire kihűlnek, légritka tér (vákuum) keletkezik az üvegekben, amely megakadályozza a mikrobák elszaporodását. Így már a spájzban tárolhatjuk őket minimum akár egy évig is. Sajnos ez esetben a vitamin tartalma a szirupnak jelentősen csökkent. Ha ezt a folyamatot kihagynánk inkább, akkor hűtőben kell tárolni, ahol pár hónapig biztosan kibírja...
Ha azt látnánk, hogy a leszűrt szirupban van még kristályos állapotban cukor, akkor meglangyosíthatjuk, és folyamatos kevergetéssel megpróbálhatjuk rábírni a cukorkristályokat az olvadásra. ha nem sikerül, apránként (egyszerre max 0-5 dl) víz hozzáadásával segíthetünk neki. Ezt követően zárjuk le az üvegeket, és mehet a spájzba a téli időkre...
Írta: Medve
Zsolt
Meggybor készítése házilag – házi meggybor recept
Anyósomék
hoztak nekünk egy jó adag (16
kg) meggyet
még a múlt hónapban, amelynek kisebbik részéből istenien
finom házi
meggyszörp készült,
a nagyobbik feléből pedig a jelen poszt alanyát képező házi
meggybor. Aki rendszeres olvasója a blognak, az már bizonyára
találkozott nem egy házi
borunkkal,
hiszen ha nem is túl sűrűn, de azért rendszeresen
kísérletezgetünk ezzel is. Olyannyira, hogy hasonló borunk már
volt, csak éppen vadgyümölcsből készült (Vadcseresznye-sajmeggy
házi bor – csemegebor).
Most szintén egy csemegebor volt a cél, mert sem én, sem a feleségem nem szeretjük a száraz, savanyú borokat, főképp nem, ha gyümölcsborról van szó. Ezért a mostani házi meggyborunk is egy édes bor lett. Na nem sziruposan, szájösszeragadósan édes, de mindenképpen közelebb áll az édeshez, mint a félédeshez. Ugyanakkor annyira finom lett, hogy hiába több, mint tíz liter lett, nem fog sokáig tartani...
Hozzávalók a házi meggyborhoz:
- 10 kg meggy
- 3+2 liter víz
- 2+1 kg kristálycukor
- 1 csomag élesztő
- 5 mokkáskanál citromsav
- 3 gramm borkén
Házi meggybor elkészítése:
Az
egész azzal kezdődik, hogy felmászunk a fára, és szedünk
magunknak meggyet... :-) Na de viccet félre! A meggyet alaposan
mossuk meg, majd egy akkor vödörbe tegyük, amit maximum félig
tölt meg. Nem kell kimagvalni, azt megoldjuk mindjárt. Most jön
az, hogy a gyümölcsöt törni kell. Ha nem szeretnénk, hogy
fröcsköljön, akkor jobban tesszük, ha már most öntünk rá
legalább három liter vizet a fent említett mennyiségből. Ezután
mindkét kezünkkel nyúljunk a vödörbe, és a markunkkal kezdjük
el szétnyomkodni a meggyeket. Ez eltart egy darabig, de nekem
semmilyen eszközöm nem volt a kezemen kívül, amivel ezt
hatékonyabban tudtam volna csinálni. Akinek van, az teheti ahogy
akarja, a lényeg, hogy a magok ne törjenek össze. A gyümölcsök
zúzását addig kell végezni, mígnem nagyjából minden szemet
sikerült jól szétroncsolni.
Ha ez megvan, akkor lassan kevergetve a magok többsége feljön a tetejére, amit egy szűrőkanállal le is szedhetünk. Nem kell minden magot már most kiszedni, elég ha a nagy részétől sikerül megszabadulni. Ez után keverjük el a lében a citromsavat. Ennek a lényege a gyümölcs gyönyörű színének megőrzése, mert ennek híján hajlamos a barnulásra, és akkor veszít esztétikai értékéből, ráadásul az oxidáció során kicsit az íze is megváltozik. Na de visszatérve a lényeghez: amint jól elkevertük benne a citromsavat, takarjuk le egy konyharuhával a vödröt, és tegyük 20-25 fokos helyiségbe két-három napra előerjedni. Naponta legalább kétszer alaposan keverjük át, nehogy a tetején megfogja a penész.
A harmadik napon (ekkorra már kellemes alkoholos cefre szaga van, és a gyümölcshúsból szinte kiázott minden lé) le kell szűrni. Én erre a célra egy gyümölcsmosó szűrőtálat használtam. Ezen a gyümölcshéj nagy része és az összes mag fennakad, a lé viszont zavartalanul átfolyik. A szűrést követően (nekünk 9 liter levünk lett) keverjünk el benne két kilogramm cukrot teljes oldódásig, adjuk hozzá a megadott mennyiségből még hátra lévő két liter vizet (nekünk így lett 11 liter mustunk), majd mehet az erjesztő edénybe, ami esetemben egy 15 literes üvegballon, amit a nem régen kaptam az egyik kedves kollégámtól. Ha ez erjesztő edényben van, akkor jön az élesztő hozzáadása, ami lehet borászati fajélesztő, vagy sütőélesztő is akár. Én ez utóbbit szoktam használni, bár az "igazi" borászok szerint ez pancsolás. Az elmúlt évek során sok kedves ismerősöm kóstolta már a házi gyümölcsboraimat, de még egyik sem panaszkodott, sőt! Úgy itták, mintha utoljára innának az életben. Szóval, szerény véleményem szerint megfelel a sütőélesztő is.
Miután ezt hozzáadtuk, le kell zárni az üveget olyan módon, hogy a keletkező széndioxid távozni tudjon, de levegő ne juthasson az erjesztő edénybe. Erre a célra találták fel a borászati kotyogót, amelyet megvehetünk gazdaboltban, vagy borászati kellékeket forgalmazó üzletekben, de nem muszáj ebbe pénzt ölni. Elegendő az is, ha üveg szájába dugót dugunk, a dugón fúrunk egy legalább 1.5-2 cm átmérőjű lyukat, és ebbe beledugunk egy ugyanilyen keresztmetszetű PVC csövet, amelynek másik végét egy edény vízbe dugunk. Nekem nem volt dugóm az üveghez, én egy lufival oldottam meg ezt. De aki szélesebb szájú üveget használ, akár az alábbi cikkben leírt módon gumikesztyűvel is pótolhatja a borászati kotyogót. Ennek az egésznek a működése a következő: az alkoholos erjedés folyamán az élesztőgombák a cukrot bontják le alkoholra, és széndioxidra. A széndioxid először kiszorítja majd az üvegben lévő levegőt, majd szépen lassan elkezd maga a széndioxid is távozni. Ez bugyogó hangot ad a vízbe lógó csőből előtörve. A víz kiengedi a nyomás miatt a széndioxidot, de elzárja a levegő útját. Ha ezt nem tennénk, és az erjedés közben a készülő bor felszínét tartósan levegő érné, akkor a levegőben mindenhol ott lévő ecetbaktériumok elkezdenék a termelődő alkoholt lebontani vízzé és ecetsavvá, így a végén nem meggyborunk, hanem meggyecetünk lenne. Ezt meg nem szeretnénk...
Szóval,
ebben az állapotban hagyjuk érintetlenül erjedni nagyjából 20-25
fokos helyiségben (ha
borászati fajélesztőt használunk sütőélesztő helyett, akkor
érdemes odafigyelni, hogy milyen élesztőt veszünk. Van ugyanis
alsó- és felső erjesztésű is, és mindkettőnek már hőmérséklet
tartomány az ideális).
Naponta nézzünk rá a borra, és amikor már nem látunk
buborékokat távozni a PVC csőből, akkor lezajlott a zajos, vagy
másként mondva a főerjedés. Itt ennél a pontnál el kell
döntenünk, hogy milyen bort szeretnénk (száraz,
félszáraz, félédes, édes),
mert attól függ a folytatás.
A fennmaradó 1 kg cukorból attól függően, mennyire akarjuk édesíteni a végeredményt adagoljunk a borhoz. Ha mindet hozzáadjuk, akkor egy kellemes, de nem túl szirupos édes desszertbort kapunk. Mi ezt szeretjük, így mi mindet hozzáadtuk. Azt a következőképpen végezzük. Lopóval, vagy gumicsővel szívjunk le a borból két liternyit, majd a kívánt mennyiségű cukrot keverjük el benne oldódásig. Öntsük vissza az erjesztő edénybe, majd zárjuk vissza a kotyogóval, és hagyjuk így erjedni még egy napot. Ez azért jó, mert újra beindul a zajos erjedés, és az újra aktiválódó élesztőgombák és nagy mennyiségű széndioxid kiöl minden károsat a borból, ami esetleg bekerülhetett a cukorral. Egy nap erjedés után szedjük le a kotyogót, majd jöhet a kénezés.
Aki száraz bort akar, az az előző bekezdést átlépve innen folytassa. A borból vegyünk le lopóval vagy gumicsővel nagyjából egy liternyit, majd abban keverjük el a megadott mennyiségű borként. Ezt öntsük vissza a borba, majd hagyjuk nyitva az erjesztő edényt, csak egy textillel takarjuk le, és hagyjuk így néhány napig, míg elkezd leülepedni a nagyja. Ezt szemmel jól fogjuk látni az edény alján. Ezt követően gumicsővel fejtsük le egy másik edénybe (ez az első lefejtés) úgy, hogy az alján lévő üledéket ne keverjük fel. Ha megvan, akkor ebben az edényben hagyjuk ülepedni nagyjából 10-15 napig.
Amikor szép tiszta, jöhet a következő lefejtés, és egyben a palackozás. Nekünk a végeredmény 1 db 5 literes demizson, és 6 db 0.75 literes (a 6. nincs a fotón, mert azt a fáradtságos munka jutalmaként megittuk) palack lett tele, de mi a boros üvegekbe simán beletöltöttünk 0.8 litert. Nagyon finom bor lett, csak vigyázni kell vele, mert itatja magát, és az ember nem érzi az erejét. Egyszer csak azt veszi észre, hogy a lába már nem engedelmeskedik... :-)
Mindenkinek kellemes meggyborkészítést kívánunk! :-)
Mascarpone házilag, avagy
az isteni házi krémsajt I.
Hogy
miért házi mascarpone? A feleségem már jó ideje nyaggat, hogy
vegyünk mascarpone-t, mert tiramisut (is)
akar belőle készíteni. Így mindig fel is kerül a bevásárló
listára, de mivel a mascarpone ára elég borsos, mi pedig nem
vagyunk Rothschild ivadékok, ezért fogant meg bennünk a
gondolat, hogy ha lehet házi
kefirt, házi
sajtot, házi
vajkrémet, házi
körözöttet,
stb. készíteni, akkor miért ne lehetne házi mascarpone-t is. Az
interneten keresgélve pedig számtalan recept kínálkozik, de
mivel manapság mindenki azt állítja a saját receptjéről, hogy
az az eredeti, klasszikus, így nehéz kiigazodni a kismillió fajta
"eredeti" között. Ezért minket elsősorban az érdekelt,
hogy mi is a mascarpone igazából. Megtaláltuk a választ:
tejszínből - a savó eltávolításával - kinyert sajt. A
savót pedig a legtöbb esetben valamilyen emberi szervezetre
ártalmatlan - legtöbb esetben citromsav -
sav hozzáadásával választják el a tejzsírtól. De ebbe most ne
menjünk bele, az majd egy másik recept lesz. Ugyanis itt azt
olvastam, hogy a citromsav hozzáadása
miatt egy cseppet savanykás lesz a végeredmény. És ha már
savanykás, akkor miért ne készülhetne tejfölből, ami ugye nem
más, mint savanyított tejszín, ha nagyon leegyszerűsítjük a
kérdést. Így arra az elhatározásra jutottunk az én drága
feleségemmel, hogy a legolcsóbb módszerrel kezdjük a
próbálkozást. Vettünk hát egy vödör 20%-os tejfölt, és
nekiálltunk a házi mascarpone elkészítésének...
A mascarpone szarvasmarha eredetű tejszínből préselés nélkül készült, túró állagú, sótlan, nyers olasz friss sajt. Fehér színű, krémes, héjatlan. Általában nem önmagában, saját ízéért fogyasztják, hanem más, édes vagy sós, átütő ízű adalékokat hozzákeverve: desszertek alapanyaga – világszerte ismertté a tiramisu tette –, vagy kék nemespenészes lágysajttal szendvicseken feltét. Zsírtartalma a szárazanyag 50-55%-a. Puha állaga miatt csak olyan műanyag pohárban hozható kereskedelmi forgalomba, mint a tejfel vagy a vajkrémek. Lombardiából származik, házilag télen fejt tejből készítették.
Forrás: hu.wikipedia.org
Hozzávalók a házi krémsajthoz:
- 1 vödör 20 %-os tejföl (850 g)
Mascarpone elkészítés házilag:
Az
elkészítése inkább vesz igénybe sok időt, mint sok energiát.
A házi
vajkrémünknél
leírt módon a tejfölt bele kell borítani egy sűrű szövésű
anyagba. Ez lehet textil pelenka, konyharuha, egy lepedő darab, vagy
bármilyen másik anyag. Sokan gyógyszertári gézt írnak, azonban
én azt nem javaslom, mert hajlamos a szálhullatásra. Ami pedig
végképp nem hiányzik az ételbe, az a géz szálak. :-) Szóval
bontsuk fel a tejfölt. Ha van a tetején már kiült savó, azt
öntsük le róla egy üvegbe. Ne keverjük fel a tejfölt, mert
akkor oda a homogenitása. Borítsuk bele az anyagba, és akasszuk
hideg helyre csepegni (tálat
mindenképpen tegyünk alá).
Hogy mennyi ideig? A minimum az a 24 óra, de akár 3 napig is
lógathatjuk... mi 30 órán keresztül csepegtettük, és úgy már
egészen jó volt az állaga. Szóval kinek mennyi a türelme...
Amint
eltelt a kiszabott idő, szedjük le az akasztóról, csomagoljuk ki,
és már dobozolhatjuk is. Hogy meddig tartható el? Jól lezárt
dobozban az eltarthatósága nagyjából megegyezik azzal, ami az
alapanyagként felhasznált tejföl dobozára volt írva.
És hogy mennyi az annyi? Nekünk a 850 grammos 20% zsírtartalmú tejfölből 63 dkg krémsajtunk lett, és 2 deciliternyi savó. igen, ha összeadjuk, nem stimmelnek a számok. Valószínűleg azért, mert a ruhaanyag is magában tartott egy keveset, és hát az sem kizárt, hogy a 30 óra alatt valamennyi el is párolgott. A lényeg az, hogy a 63 dkg házi mascarpone megvolt 850 gramm tejföl árából, ami azért nem rossz eredmény, ha azt vesszük, hogy a 250 grammos mascarpone ára szokott vetekedni akár két ilyen nagy vödör tejföl árával is. És hogy mi legyen a kicsepegett savóval? A tejsavó nagyon egészséges, a tejben lévő vitaminok és ásványi anyagok tetemes része a tejsavóban van. Így semmiképp sem javasolnánk a kiöntését, hiszen a tejsavó drága kincs. Megihatjuk magában, vagy felhasználhatjuk sütéshez. De készíthetünk belőle akár gyümölcsös savóitalt is. Hamarosan teszünk fel receptet arról is... ;-)
És hogy mennyi az annyi? Nekünk a 850 grammos 20% zsírtartalmú tejfölből 63 dkg krémsajtunk lett, és 2 deciliternyi savó. igen, ha összeadjuk, nem stimmelnek a számok. Valószínűleg azért, mert a ruhaanyag is magában tartott egy keveset, és hát az sem kizárt, hogy a 30 óra alatt valamennyi el is párolgott. A lényeg az, hogy a 63 dkg házi mascarpone megvolt 850 gramm tejföl árából, ami azért nem rossz eredmény, ha azt vesszük, hogy a 250 grammos mascarpone ára szokott vetekedni akár két ilyen nagy vödör tejföl árával is. És hogy mi legyen a kicsepegett savóval? A tejsavó nagyon egészséges, a tejben lévő vitaminok és ásványi anyagok tetemes része a tejsavóban van. Így semmiképp sem javasolnánk a kiöntését, hiszen a tejsavó drága kincs. Megihatjuk magában, vagy felhasználhatjuk sütéshez. De készíthetünk belőle akár gyümölcsös savóitalt is. Hamarosan teszünk fel receptet arról is... ;-)
Megjegyzés: vannak, akik szerint ez meg sem közelíti az igazi mascarpone-t sem ízében, sem állagában. Ne higgyünk nekik gondolkodás és saját tapasztalat nélkül. Próbáljuk ki, nem kerül sokba. A mascarpone nem más, mint a savótól - sav segítségével - megszabadított tejszín. A tejföl pedig nem más, mint savanyított tejszín. Szóval adott a kérdés, ez vajon miért nem jó, még ha nem is pontosan ugyanaz? Ebben nincs állagjavító, meg tartósító, de még csak ízfokozó sem. Talán ezért nem ugyanaz...
Aki pedig mégis inkább a csak tejszínből készült igazi mascarpone receptjére kíváncsi, annak ajánljuk figyelmébe a Mascarpone házilag tejszínből, avagy az isteni házi krémsajt II. posztunka, ahol pont annal az elkészítéséről írunk. ;-)UPDATE 2014.03.05 - Tiramisu készült a „mascarpone” egy részéből, és istenien finom lett.
Írta: Medve
Zsolt
Szájmaszk varrása, szűrővel és dróttal, férfi és női méretben
Szájmaszk varrása 2.0 - Szűrővel és dróttal, férfi és női méretben
Hogyan varrj otthon maszkot varrógép nélkül?
- 1. rész
Hogyan varrj otthon maszkot varrógép nélkül?
- 2. rész
Hogyan készíts szájmaszkot varrógép nélkül.
How to make facemask
Hogyan varrjunk maszkot kézzel,papírszűrős betéttel/Szájmaszk /หน้ากากผ้าเย็บมือใส่แผ่นกรองได้
Akácvirág - télálló szörp 1:7 hígítással recept
Kedves
és hasznos időtöltésünk évente tavasz közepének egyik
esőmentes hétvégéjén a bodzavirág szüret - gyermekkorom egyik
Andersen meséjére emlékezve. Idén először gyűjtöttünk
AKÁCVIRÁGOT is. Mindenáron tesztelni akartam, hogy a méhecskék
szorgos munkája nyomán nem csak mézként, de szörpként is
megállja-e helyét. Még sosem ittam akácszörpből készült
üdítőt. Próba szerencse! Poros, autók használta úttól távol
találtunk egy fiatal, nem égig érő akácost, s bizony nem voltunk
restek lefejteni a fürtökről az illatosan nyiladozó
virágocskákat. Elkészítése teljesen megegyezik az általam évek
óta jól bevált bodzaszörpével. Első olvasatra kissé túlzónak
tűnik a szirup cukortartalma, ám ilyen töményen tárolva sokkal
kevesebb helyet foglal kamránk polcán. Hiszen hol van még a nyár
vége… A feltüntetett mennyiségből 7 l szörpöt kapunk,
amiből szénsavas vagy bubi mentes ásványvíz 1:7 hígításával
49 l üdítőhöz jutunk. Érdemes fáradni vele. A cukor-víz
arányát hagyjuk meg, ha csökkenteni vagy növelni akarjuk a
megadott mennyiséget.
A recept hozzávalói ( személyre)
- 100-150 akácfürtről lehúzott virág
- 5 liter víz
- 5 kg kristálycukor
- 2 db citrom reszelt héja
- 10 dkg gyógyszertári citromsav
- 2 mokkáskanál gyógyszertári szalicil
Elkészítés
Mindkét
gyógyszertári termék kiváló minőség és tisztaságú. Csak
ilyet használjunk.
A
zöld száracskákról a szedésnél lehúzott szirmokat
papírdobozban hozzuk haza. Figyeljünk rá, hogy autó és pormentes
helyen gyűjtsünk csak levél és bogár nélküli virágokat -
száraz időben, óvatosan, mert az eső és a rázogatás
elhullajtja az értékes virágport, édes nedűt. Ne mossuk meg!
Saválló
vagy hibátlan zománcú, kb. 8 literes fazékban forraljuk fel a
vizet, öntsük hozzá a cukrot, pár percig együtt forraljuk, 30
fokra hűtjük és beletesszük az akácszirmokat, a reszelt citromok
héját. Lefedjük, 5-6 órát áztatjuk, többször megkeverjük,
élvezzük töményen mézes illatát. Ha kellően megízesedett a
sok virágsziromtól, műagyag szűrőn leszűrjük, jól
kinyomkodjuk a sziruptól elnehezedett szirmokat is.
Egy
tiszta pohárba 2 dl szörpöt merünk, feloldjuk benne a
citromsavat, visszaöntjük a többihez, alaposan elkeverjük. Nagyon
édes - savanyúnak kell lennie, hogy hígításkor a kívánt ízt
érezhessük. A fele szalicilt is feloldjuk egy kevés szörpben,
majd hozzáöntve a többihez jól elkeverjük.
Üvegmosóval
tisztára mosott literes flakonokba vagy csavaros, vékony szájú
italos üvegekbe töltjük hidegen, felmelegítés nélkül, így
száraz dunsztba sem kell tennünk. A kupakok alá 2 réteg celofánt
vagy folpackot teszünk, a rétegek közé elosztjuk a maradék
szalicilt, szorosan rácsavarjuk a kupakot, felcímkézzük, helyére
rakjuk. Ne féljünk a szaliciltől, mint tartósítószertől, mert
ilyen kis mennyiségben nem olyan káros, mint bármelyik más
tartósítószer.
Ha
jól és tisztán dolgoztunk, nem erjed meg a télre, kora tavaszra
elmentett vitamindús szörpünk. Felbontás után hűtőben
tároljuk. Fogyasztáskor 1 dl szörpöt 7 dl ásványvízzel hígítva
kellemesen savanykás, mézes aromájú üdítőt kapunk, ami rögtön
eszünkbe juttatja az akácerdők illatát. Ilyenkor ízesíthetjük
még frissen facsart citromlével is. Nem kíván mást, hiszen a
természetes illatától, aromájától fosztaná meg.
Kirándulásra,
tízórai mellé kitűnő szomjoltó.. Jó étvágyat kívánok!
Készítette
Nyersné Vajda Márta
akácvirág zselé
akácvirág
szörp volt
tavaly, idén ehető formában tettem el az akácot. Döbbenetes
mennyiségű virág volt és jóval hamarabb mint szokott lenni,
köszönhetően a furcsa időjárásnak. Érdemes a megadottnál
jóval többet szedni, több vízzel áztatni és a maradék levet
pedig felfőzni szörpnek. Dupla nyereség!
Hozzávalók:
kb
1-2 liternyi akácvirág
1-1,5
l víz (az adatok hozzávetőlegesek, a lényeg hogy minél több
virág ázzon a vízben, utána meg 7 deci áztató levünk legyen)
fél
citrom felkarikázva
1/2
tk citromsav vagy fél citrom leve
1
zacskó 3:1 dzsemfix
200g
cukor vagy xylit
A
tiszta helyről szedett akácvirágot leszedegetjük a kis középső
száráról, de ez könnyen megy, mert csak végighúzzuk a fürtön
a kezünket és potyognak sorban. Egy edénybe tesszük, leöntjük a
vízzel, mellé karikázunk fél citromot (megmosva) és lenyomjuk
egy tányérral hogy víz alatt maradjanak a szirmok. Folpackkal
légmentesen lezárjuk az edényt, hűtőbe tesszük három napra és
áztatjuk.
A
harmadik nap leszűrjük alaposan, először sima szűrő, aztán egy
muszlinon keresztül is hogy biztosan ne kerüljön bele semmi apró
darabka sem, és a kapott léből kimérünk 7dl-t.
Egy
lábasba tesszük az akácirág levet, hozzá adjuk a cukrot és a
dzsemfixet, beleöntjük a citromlevet (vagy a citromsavat) és
elkezdjük melegíteni. Ha nagyon nem akar feloldódni a dzsemfix,
akkor rásegíthetünk botmixerrel.
Amikor
forrni kezd, öt percig forraljuk, majd elzárjuk és várunk 2
percet. Lehabozzuk a tetejét és sterilizált üvegekbe töltjük.
Megmondom
őszintén nem vártam tőle sokat, de a végeredmény egy meglepően
nagyon nagyon finom, légies, éteri lekvár. A vajas zabkeksz igazán
kiemeli a fantasztikus érdemeit és azért látványnak sem
utolsó...
.
.
.
.
.
jó
tudni: az akác kérge, fiatal levele és magvai mérgezők.
Azt
ne használjuk fel. Illetve a fehér akác (robinia pseudoakacia) nem
összekverendő a hatalmas lila fürtös lilaakáccal (wisteria)
akácvirág szörp
és
ezennel kezdetét vette a Nagy Szörpszezon, kicsit korábban mint
tavaly, de idén szemfülesebb voltam, nem akartam lemaradni az
akácról. Mondjuk tavaly se maradtam le, csak akkor még nem
hűtöttem az íz-traszferkor a lábast, és megbuggyant az akkor is
hasonlóan nyári időben szoba(haha)hőmérsékleten.
A
múlt hétvégén a Balaton-felvidéki kirándulás alkalmával
szedtem az akácvirágot a fenyőrügy mellett,
úgyhogy ismerős lehet a táj. Az akácfák roskadoztak a dús
virágzat alatt és a levegő isteni mézes illatban úszott.
A
szörp alapreceptet még tavaly adaptáltam Vegavarázs bodzaszörp
receptjéből. Kevés vízzel sok virággal nagyon intenzív ízű
levet kapunk, ehhez sok cukor jön, tehát aromás és nagyon jól
hígítható szörp a végeredmény.
Hozzávalók:
kb
2 liter térfogatnyi* akácvirág
2l
víz
2kg
cukor
2db
citrom
2,5dkg
citromsav
A
virágfürtöket olyan helyen szedjük ahol nincs autós forgalom
vagy túl nagy por, mert megmosni nem szabad, csak a bogarakat
kiütögetni. Egy lábasba pakoljuk őket, ráöntünk annyi vizet
hogy ellepje, sőt, a virágok a víz kb négy ötödéig érjenek.
Belekarikázzuk az alaposan megmosott citromokat is és egy
mélytányért a tetejére teszünk az egésznek úgy hogy a víz alá
nyomjuk, így a tányérba került víz lent tartja a tányért, a
tányér pedig a szirmokat a víz alatt.
Két
napra hűvös helyre tesszük, a legjobb a hűtőszekrény. Ha
tudjuk, egy nap elteltével kavarjuk át.
Amikor
letelt a 2 nap, leszűrjük gézen át és a kapott illatos léhez
hozzáadjuk a cukrot és a citromsavat és feltesszük főni. Kb 10
percig rotyog, majd elzárjuk és keletkezett hab, azt lefölözzük.
Azonnal sterilizált üvegekbe töltjük és dunsztoljuk.
A
selyemfűméz és a napraforgóméz a kedvencem, az akácméz sosem
vonzott, de ez az íz, amit közvetlenül az akácvirágokból nyer
az ember, ez zseniális!
fenyőrügy szirup
oldénál olvastam
először róla, és végül Mandulasarok régi
blogjáról vettem
a receptet ehhez az elvileg gyógyhatású sziruphoz.
Fenyőrügy.
Méghozzá esetemben lucfenyőből, de lehet ezüstfenyőből is vagy
vörösből elvileg, és lehet úgy is készíteni hogy a rügyeket
cukorral rétegezzük és három hétig érni hagyjuk...
Kirándulással
egybekötött szörp-alapanyag vadászatra indultunk és végül a
Balaton-felvidéken kötöttünk ki, talán Tótvázsony határában...
Hozzávalók:
100g
fenyő rügy
300ml
víz
fél
citrom leve
300g
cukor
A
recept rém egyszerű: szedjél jó sok fiatal fenyőrügyet, akkor
jó, ha még nem fás, és kb 3-4 centis és mérd meg mennyi lett.
Nekem 670g, úgyhogy 6,7szeres mennyiséget csináltam. A fenyőrügyet
a vízzel és a citromlével (beletettem a citromfacsaráskor
keletkezett húst is és a magokat is) felforraljuk, fél órát fő
(enyémet hagytam kicsit tovább, hiszen sokkal több volt az
alapanyag) majd átszűrjük. Hozzáadjuk a cukrot és kívánt
sűrűségűre főzzük. Eleinte világos zöldes, majd a
sűrűsödéssel sötétedik is.
A
670g rügyből 2,4l szörp lett belőle, de én eléggé beforraltam.
Nagyon
finom, friss, gyantás ízű, nyári ital készíthető belőle, de
állítólag önmagában a szirup torokfájásra is jó.
Bodzaszörp
A
napokban sorra jelennek meg a bodzaszörp receptek. Természetesen én
sem hagyhatom ki e remek italt. Valójában csak tavaly csináltam
először, de az annyira jól sikerült, hogy már napok óta
figyeltem, mikor lehet végre bodzavirágot szedni. Két hete
bontottam ki az utolsó tavalyi üveget, semmit baja, nagyon szép,
áttetsző volt még ez is. Idén is e recept alapján készült.
Fontos tudni, hogy rendkívül tömény szörp, ezért jól
higítható.
A
bodza egyébként igen hasznos gyógynövény, A-, B-, és
C-vitamint, folsavat, vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot,
foszfort és flavonoidokat tartalmaz. Kiváló természetes
gyógyszer köhögésre, megfázásra, felsõ-légúti fertõzések,
láz esetén rendkívül kedvezõ hatású.
Bodzaszörp
Hozzávalók:
2
l víz
15-20
bodzavirág
2
citrom
1,80
kg fruktóz (vagy 2 kg kristálycukor)
3
dkg citromsav
Ha
a bodzavirág szép tiszta, lemosni sem kell, ha nem, akkor öblítsük
le. Keverjük össze 2 l vízzel, tegyünk bele 2 db karikára vágott
citromot. Takarjuk le vékony anyaggal, majd 2 napig hagyjuk állni
hűvös helyen. Közben néhányszor keverjük meg. 2 nap múlva
szűrjük le, majd főzzük össze a fruktózzal (vagy cukorral) és
a citromsavval. Töltsük bele az alaposan megtisztított üvegekbe,
jól zárjuk le, és tegyük száraz dunsztba, azaz egy edényben,
meleg takarók között hagyjuk 2-3 napig.
Bodza-menta
szörp
Amikor
a tavalyit főztem, eszembe jutott, hogy egyszer ittam bolti
bodza-menta szörpöt, ami nagyon finom, frissítő volt. Sajnos ez
akkor ugrott be, amikor elkezdtem forralni a szörpöt a 2 napos
pihentetés után, ezért arra már nem volt időm, hogy friss
mentalevelet szedjek, arra azonban igen, hogy fogjak 2
filter mentateát, és beletegyem a forrásban lévő szörpbe.
A végeredmény igazán jó lett, közösen arra szavaztunk, hogy
máskor is így főzöm a sima bodzaszörp helyett.
petrezselyemzöld télire
ultrakönnyű
kategória, de annál tutibb. Amíg most szezonja van és olcsó és
gyönyörű és friss, vegyünk sok petrezselymet. Mondjuk 10
csokorral legalább.
Válogassuk
ki az esetleges nem túl szép leveleket és alaposan mossuk meg a
többit. Majd egy tiszta konyharuhára terítsük szét megszáradni.
ez akár egy éjszakát is eltarthat, a lényeg hogy teljesen száradjon meg.
Ha
megszáradt, akkor a szárait vágjuk le és dobjuk ki. Igazság
szerint ezt is össze lehet apróra vágni és fel lehetne használni,
de általában nálunk csak a levele fogy így fagyasztva. *
A leveleket aprítsuk össze és töltsük üvegbe. Jó szorosan pakolva a 10 csomag nekem röhögve belefért egy 7,2dl-s üvegbe
Zárjuk
le, írjuk rá a tetejére hogy "Petrezselyem" és tegyük
a mélyhűtőbe. (nálam még zellerlevél szokott ugyanígy
fagyasztóba kerülni, ezért a pontosítás)
Már
másnap így néz ki:
és
kibontva pedig teljesen jégmentes, mert jó szárazon aprítottuk:
Így
aztán egy evőkanállal bele lehet kaparni a kívánt mennyiséget
egy-egy ételbe amikor szükség van rá. Egy ilyen üveg általában
kitart egy telet nálunk.
Természetesen
ugyanígy lehet zellerzöldet és kaprot is eltenni, szoktam is.
Azért nem zacskóba, mert abban jegesedik és lisztté törik
használat során illetve a zacskóban eltett zöldfűszerektől vagy
a hűtő lesz kaporszagú, vagy a petrezselyem hűtőszagú...
*:(egy
kis magyarázom a bizonyítványom rész: frissen egy egész csokor
szokta szárastól a levesben végezni, én szeretem a szárát is,
de a többiek körülöttem nem, illetve így minden máshoz is
felhasználható, nem csak leveshez)
almapektin step-by-step
vegyünk
egy láda almát, lehetőleg magas pektin tartalmút, mint például
ezt az Elstar fajtájút. Nekem egy 14 literes lábasom van, abba
egyszerre 4-5 kilóból tudok pektint főzni.
(bocsánat
a további képek minőségéért, munkaközi fotók, borzalmas
fényviszonyok mellett)
Az
almákat alaposan mossuk meg és csak a csumáját és az alsó
"szőröket" vágjuk ki. Negyedbe vágva könnyebben megy.
A csumátlan, "szőrtelen" almát negyedeljük, majd a negyedeket magházastól és magostól tovább vágjuk még félbe, vagy még háromba. Almamérettől is függ.
Úgyhogy négy kiló alma végén ennyi a kidobni való csak:
Lábasba
tesszük az almát és felengedjük annyi vízzel ami majdnem ellepi
(Az alma felúszik a víz tetejére, úgyhogy ha kell, fogjuk le
ameddig a vizet töltjük rá):
Tegyük
fel főni. Addig amíg rendesen szét nem fő az alma:
Utána lesz szükségünk a "jelly bag"-re, amit én két darab, újonnan (kizárólag e célból) vásárolt színezetlen pamut párnahuzattal helyettesítek. Ezeket csak erre használom, az alma batikolja is őket rendesen:
Bevizezem
és alaposan kicsavarom a huzatokat, majd egy kisebb lábasnak a
szájára húzom, így könnyebb megtölteni a zsákokat:
A forralt almát érdemes egy fél órát legalább hűlni hagyni hogy ne a még rotyogó láva szerű cuccal zsonglőrködjünk. Tehát benne van a nagy edényünk tartalmának a fele az egyik huzatban, ezt kiemeljük a segédlábasból és felül összefogjuk. Általában átlósan fogom össze hogy a huzat egyik csücske nézzen lefelé, különben két csücsök két oldalra vezetné szélesen a levet.
Ekkor
jön a vicces rész: Keressünk egy széket amin van lábtámasz is,
fordítsuk fejre és tegyünk az aljára (ülőke másik oldala) egy
tálat, ebbe fog csorogni a lé. Rakjunk keresztbe valami erőset
a lábtámaszon, majd erre kössük rá a jelly bagként funkcionáló
huzatot, vagy szerezzünk a barkácsboltan erős fogót, és azzal
fogassuk rá:
És itt hagyjuk egy éjszakára csurogni:
Ilyen
szép világos lé folyik ki belőle. Itt megjegyezném hogy nem
igazán alma illatú a dolog, legalábbis ne várjuk hogy fővés
közben isteni almakompót illat lengje be a lakást, inkább csak
főtt zsepkendő szerű a szaga.:
Másnap fogjuk a zsákokat és nyomkodjuk még kicsit ki, de ne nagyon. Ha zselét szeretnénk majd készíteni, akkor ne nyomjuk egyáltalán, sőt érdemes még egyszer egy sűrű szövésű anyagon átszűrni.
A
kapott levet lábasba öntjük és ha van a lábason belül literes
űrtartalom jelölés akkor örülünk, ellenkező esetben beledugunk
függőlegesen egy vonalzót fakanalat és
megjegyezzük hogy meddig ért az almalevünk.
Azután
addig forraljuk míg a fele nem lesz az eredeti mennyiségnek. Kicsit
sötétedik is néha a lé.
Majd
még forrón sterilizált üvegekbe töltjük és dunsztoljuk:
Igen,
ennyi, ilyen folyékony, nem igazán finom (=nem almáspite) szagú
cucc a végeredmény.
Ezzel
aztán például finom csilizselét lehet készíteni, illetve
sűríteni más, alacsony pektin tartalmú lekvárokat, de mindig
számolni kell vele hogy azért van egy bizonyos almás íze. Ami még
hátulütője hogy kísérletezni kell vele hogy hogyan (mennyiség)
használjuk fel, illetve hogy ahány alma, sőőőt, ahány főzés,
annyiféle lesz a pektin. Volt már egyszer olyan is hogy hiába
használtam, egyáltalán nem akart zselésedni, de általában ez
egy jó alap és működni szokott.
ecetes reszelt torma
Hatalmas
adag tormát dolgoztam fel az idén, sokszor elsirattam őket, de
megérte. Volt szerencsém az eredetvédett
tormákból dolgozni,
tényleg nagyon szépek.
Hozzávalók:
egy
nagy torma (pucolva kb 15dkg)
opcionális:
egy cékla
0,8
dl víz és 0,4dl 10%-os ecet
2
ek cukor
0,5
tk só
0,2
tk citromsav
A
vizet felmelegítem, feloldom benne a cukrot és a sót és
citromsavat, majd hozzáöntöm az ecetet is és forralom. A tormát
alaposan megmosom, majd hámozom és reszelőn lereszelem. Érdemes
nyitott ablak mellett dolgozni, mert amint reszelni kezdjük, elkezdi
ereszteni a gyilkos gőzeit.
A
torma erőssége függ attól is hogy a levet mikor és milyen
hőfokon öntjük rá. Minél később és minél hidegebb a lé,
annál erősebb tormát kapunk és fordítva is: minél korábban és
minél forróbb a lé, annál szelídebb lesz. Nekem bevált a forró
lével nyakon öntés kb 5 perc állás után.
Igazából
úgy készült, hogy készítettem egy adag levet, és addig pakoltam
reszelt tormával, amíg a kívánt nedves-száraz arányt el nem
értem.
Le
is lehet turmixolni és akkor a boltihoz hasonló állagú lesz.
Sterilizált
üvegekbe töltjük és ha lehet, hűtőben tároljuk. Egy nap kell
minimum hogy összeérjenek az ízek.
Végtelen
variációs lehetőségünk van innentől. Például rózsaszín
tormát is készíthetünk hogy egy céklát megfőzünk, majd
lereszeljük és a kész tormához keverünk annyit, amennyire
intenzív rózsaszínt/bordó színt szeretnénk. A mennyiséggel is
lehet variálni, több céklával kevésbé lesz csípős.
Lehet
forrázni és reszelt almával turbózni, így egy lágyabb, édesebb
tormát kapunk. Mehet bele egy kis méz, vagy egy kis fehérbor is.
Fűszerezhetjük is és természetesen lehet majonézzel
keverni. De minél több egyéb anyagot teszünk bele, annál
rövidebb ideig lesz tartós, ezt vegyük figyelembe!
Az
alap ecetes reszelt tormát kb egy hónapig tudjuk fogyasztani ha
hűtőben tartjuk, de persze minél frissebb, annál finomabb.
.
cukrozott sűrített tej
Eszter Befőz
gyerekként
egy tubussal biztosan meg tudtam volna enni ha hagyják, de soha nem
hagyták. a piszkok. Itt volt az idő bepótolni.
Hozzávaló:
cukor1l
tej (3,5%-os biotejet használtam)
1,2kg
cukor
Viccesen
csálén állnak így egymáson de a célnak megfelel. A lényeg hogy
az alsó lábasban víz van, és ennek a gőze melegíti csak a felső
lábast. Minél jobban illeszkedjen az alsó lábasra a felső, hogy
ne vesszek a gőz kárba. A vizet időnként pótolni kell az alsó
lábasban!
Maga
a főzés roppant egyszerű: a felső lábasba beleöntjük a tejet
és a cukrot, addig kevergetjük amíg fel nem oldódik. Után csak
várunk: 4,5 órán keresztül főzzük fedő nélkül, néha
megkeverjük, közben láthatjuk amint először híg, vizes tejre
hasonlít, aztán meg kezd kicsit aranysárgásabb lenni és
sűrűsödik. Ezt mondjuk nem látni jól, hiszen melegen ugyanolyan
folyós, de egy kanállal kivéve egy tányérra már méz állagú
lesz kihűlve. Kicsit habosodhat, azt lekanalazzuk róla (ne dobd ki,
nagyon finom!) majd üvegbe töltjük és azonnal zárjuk. Hűtőben
tároljuk. Kb 1,2l sűrített tej lesz a végeredmény.
Mégegyszer:
ne felejtsük el pótolni a vizet az alsó lábasban! A 4,5 óra
alatt egyszer biztosan elfogy.
A
magas cukortartalom miatt kikristályosodhat, mondjuk csak a
látványon ront, élvezeti értékét nem csökkenti, de érdemes
kisebb adagban készíteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése