2020. június 20., szombat

Édességek
























Édességek



Diós csokoládékocka 3 hozzávalóból, másodpercek alatt kész van!



Hozzávalók :

  • 220 g tejcsokoládé
  • 125 g sűrített tej
  • fél bögre aprított dió

Elkészítése:

A csokoládét apróra tördeljük, egy mikrózható edénybe tesszük, ráöntjük a sűrített tejet és 50 másodpercre betesszük a mikrosütőbe. Amikor felolvadt összekavarjuk, hozzáadjuk a diót és összekavarjuk. Egy tepsit kibélelünk papírral, beleöntjük, hagyjuk, hogy megszilárduljon és már szeletelhetjük is.



Sütés nélküli csokoládécsemegék bármilyen alkalomra! 4 fenséges recept!





I. Alap csokoládécsemege



28 deka cukorból 5 evőkanál vízzel sűrű szirupot főzünk. Összevegyítjük 28 deka reszelt csokoládéval, 14 deka hámozott őrölt és 14 deka ugyancsak hámozott, hosszúkásra metélt mandulával. Vajjal kikent, négyszögletes formába öntjük s másnap a formát forró vízbe mártva kiborítjuk. Kocka vagy rúd alakúra vágjuk és ha tetszik, ezüstpapírba göngyölgetjük.

II. Csokoládés-diós szalámi

3 szelet csokoládét felolvasztunk kevés vízben. Hozzáteszünk 2 tojást, 25 dkg porcukrot, 25 dkg darált diót és végül 10 dkg kockára vágott, hámozott mandulát. Mindezt jól összekeverjük és erősen megcukrozott gyúródeszkára tesszük. Most szalámirúd alakúra formáljuk, behintjük porcukorral és 1 ív fehér papírba csavarva, néhány napig száraz helyen tartjuk.

III. Csokoládé kolbász

25 deka teszek csokoládét összevegyítünk 25 deka darált dióval, 2 tojással, 15 deka cukorral, 1.-2 kanál rummal, 5 deka apróra vagdalt, hámozott mandulával. Jól összekeverjük és cukrozott gyúródeszkán kolbászalakot formálunk belőle. 2 3 napig szárítjuk, száraz, szellős helyen, majd vékony szeletekre vágjuk.

IV. Csokoládé bomba konyakos gyümölccsel

10 deka darált diót vagy mogyorót, 1 tojás habnak felvert fehérjével, 10 deka porcukorral, 2 kávéskanál csokoládéval és 1/2 citrom levével összekeverünk, részekre osztjuk, vizes tenyérrel lelapítjuk, mindegyik részbe beleteszünk 1 darabka konyakba mártott déligyümölcsöt vagy 1 szem konyakos meggyet, kis gombócokká alakítjuk és külsejüket cukros vízzel vagy valami lekvárral bekenjük. Utána csokoládédarában meghengergetjük és hidegre tesszük.





A legfinomabb házi csokoládé 10 perc alatt elkészül! A bolti a nyomába sem érhet!



Bemutatunk egy olyan csokoládé receptet, amely kitűnő ízű és 10 perc alatt összeállítható! Olyan hozzávalókból készül, amelyek minden háztartásban megtalálhatóak és az íze egyszerűen ellenállhatatlan. Ne gondolkozz rajta, készítsd el és örvendeztesd meg a családod ezzel az isteni desszerttel!

Hozzávalók:

  • 5 evőkanál kakaó,
  • 2 evőkanál cukor,
  • 50 g vaj,
  • fél bögre tej (1 dl).

Elkészítés:

Egy edényben melegítsük fel a tejet, vigyázzunk ne főjön fel. Egy tálban kavarjuk össze a kakaót a cukorral, és lassanként adjuk hozzá a tejhez. Kavargassuk és tegyük bele az olvasztott vajat is. Lassú tűzön főzzük össze ezt a keveréket kb két percig. Öntsük kiolajozott, formába a forró csokoládét és hagyjuk hűlni. Amikor kihűlt tegyük hűtőszekrénybe néhány őrára, majd vegyük ki a hűtőből, borítsuk ki a formából és szeleteljük. Jó étvágyat! Érdemes egyszerre nagyobb adagot készíteni, mert nagyon ínycsiklandó!


Sütésmentes diós csokis szelet gyorsan, könnyen elkészíthető finomság!



A diós édességek kedvelői ezt ne hagyják ki! Nehéz megállni, hogy ne együnk belőle azonnal, ahogy elkészül, de le kell hűteni… ? Ráadásul sütni sem kell!

Hozzávalók:

  • 35 dkg háztartási keksz
  • 15 dkg dió
  • 10 dkg mogyoró
  • 6 dkg étcsokoládé
  • 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor
  • 3 evőkanál cukor
  • 3 dl tej
  • 10 dkg vaj

A tetejére:

  • 15 dkg étcsokoládé
  • 1 teáskanál vaj

Elkészítése:

A kekszet ledaráljuk és egy tálba tesszük. A dió és a mogyoró háromnegyedét ledaráljuk, a többit apróra tördeljük, hogy darabosabb falatok is legyenek a süteményben. A csokoládét a vajjal felolvasztjuk, hozzáadjuk a tejet, a kakaót és a cukrot, majd jól összekavarjuk és a kekszre öntjük. A massza nem kell túl kemény legyen, ha nehezen tudunk vele dolgozni, még adunk hozzá egy kevés tejet. Sütőformába simítjuk. A csokoládét felolvasztjuk, a vajat hozzáadjuk és a tetejére kenjük, egy éjszakán át hűtőben pihentetjük.






Vaníliakrém, csokoládékrém és tejszínkrém cukrász módon elkészítve!



A három legfinomabb krém, amelyek káprázatossá teszik a süteményeket! Fenséges, lágy és elronthatatlan krémek. Nézd meg, hogy készítik az igazi profik és lesd el tőlük a tippeket.


Vaníliakrém

Hozzávalók: 2 evőkanál kukoricakeményítő vagy liszt, 3 evőkanál cukor, 200 ml tej, 2 tojás sárgája, 200 ml keményre felvert tejszínhab, csipet só vanília vagy vaníliás cukor.
Elkészítés: Tegyük a tojássárgáját és a cukrot egy edénybe, keverjük össze. Amikor a cukor elolvadt adjuk hozzá a keményítőt, majd lassanként a tejet, közben kavargassuk. Lassú tűzön kezdjük el főzni, de közben kevergessük, hogy ne égjen le. Addig főzzük ameddig sűrű krémet kapunk, majd vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a vaníliát, egy kés hegynyi sót és tegyük az edényt egy tál hideg vízbe. Addig kavarjuk a krémet ameddig kihűl. A kihűlt krémbe keverjük bele a keményre vert tejszínhabot, majd tegyük a krémet a hűtőbe. Ha tortát akarsz megtölteni ezzel a krémmel, akkor duplázd meg a hozzávalók mennyiségét.

Csokoládékrém mascarponével

Hozzávalók: 300 g csokoládé, 180 ml habtejszín, 500 g mascarpone, 2 tojássárgája, vaníliaaroma
Elkészítés: Tegyük a tejszínt és a csokoládét egy fém edénybe, vízgőz fölött addig kavargassuk, ameddig elolvad a csokoládé, majd adjuk hozzá a tojássárgáját. Keverjük össze alaposan, főzzük még 2 percig, majd vegyük le a tűzhelyről, adjuk hozzá a mascarponét és gépi habverővel addig kavarjuk, ameddig homogén masszát kapunk, majd tegyük hűtőbe. Addig hagyjuk hűtőben a krémet amíg sűrűvé válik, minél több ideig van hűtőben, annál szilárdabb lesz a krém.

Tejszínhabos tortakrém

Hozzávalók: 200 ml habtejszín, 200 ml főzőtejszín, másfél evőkanál cukor, 1 teáskanál vaníliaaroma, egy teáskanál citromlé, ha szeretnénk hogy a krém világossárga színű legyen, akkor tegyünk bele egy kevés sáfrányt.
Elkészítés: Tegyük a felsorolt hozzávalókat egy tálba, majd kézi robotgépet lassú fokozaton kezdjük el felverni a krémet, amikor kezd habos lenni állítsuk a robotgép sebességét erősebb fokozatra és verjük kemény habot. Rövid időn belül elkészül. Nem kell túl hosszú ideig verni a tejszínt és már meg is kenhetjük a tortalapokat vagy egyszerűen kínálhatjuk poharas desszertként. Jó étvágyat!




Túrótorta sütés nélkül, ha van otthon egy kis keksz és túró, te is könnyen elkészítheted!





Ma egy nagyom könnyen elkészíthető torta receptjét hoztuk el nektek.



Hozzávalók:

  • 500 g tehéntúró,
  • 200 g cukor,
  • 400 g tejföl,
  • 220 g keksz,
  • 2 tasak porzselatin,
  • 50 g csokoládé,
  • víz, a zselatin feloldásához.

Elkészítés:

A tehéntúrót keverjük össze a tejföllel és a cukorral, dolgozzunk mixerrel. Egy sima masszát kell kapnunk, hagyjuk 10 percet állni, ameddig a cukor elolvad. A zselatint a tasakon lévő előírás szerint oldjuk fel, kevés vízzel. Tegyünk egy kanállal a kikavart túróból a zselatinhoz, kavarjuk szép simára, majd öntsük hozzá a megmaradt, kikavart túróhoz. Keverjük össze jól, egy sűrű, homogén krémet kell kapnunk.
Egy 22×28 cm méretű sütőformába tegyünk fóliát, majd rakjunk le egy sor kekszet, kenjük meg a túrókrémmel, majd ismét egy sor keksz és rá a krém következik. Addig folytassuk amíg el nem fogy a keksz és a túrókrém.
Amikor elkészült tegyük hűtőbe a tortát egy éjszakát. Másnap mielőtt felszeleteljük reszeljünk a tetejére csokoládét. Jó étvágyat!




Nem volt időm sütit sütni, de kitaláltam valami sokkal finomabbat! Ez elbűvölte a családot!



Annyira finom, mint egy jó fánk, de egy pillanat alatt el lehet készíteni. Megszórhatjuk porcukorral, vagy kínálhatunk mellé lekvárt.

Hozzávalók:

  • 250 ml kefir,
  • 40 ml víz,
  • 1 tojás,
  • 240 g liszt,
  • 3 evőkanál cukor,
  • fél kávéskanál szódabikarbóna,
  • olaj a sütéshez.

Elkészítés:

A hozzávalókat jól összekeverjük. Egy serpenyőben kevés olajat forrósítunk és egy kanál segítségével kis halmokat teszünk bele. Nagyjából 2 – 3 perc alatt mindkét oldalukat megsütjük, mint a palacsintát.






Karácsonyi sült kókuszgolyó! A világ legegyszerűbb receptje, még a tojást sem kell felverni hozzá!



A kókuszcsókot mindenki szereti, van azonban egy egyszerűbb variáció, még a tojásfehérjét sem kell felverni. Minden hozzávalót összedolgozunk, formázzuk és már süthetjük is.

Hozzávalók:

  • 250 g kókuszreszelék,
  • 170 g cukor,
  • 3 tojás.

Elkészítés:

A tojásokat a cukorral keverjük össze és adjuk hozzá a kókuszt. Jól keverjük össze a masszát, majd egy kiskanál segítségével, vagy akár vizes kézzel formázzunk belőlük golyókat. A massza elég kemény lesz, így kézzel is könnyen formázható. Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 180 fokra előmelegített sütőben, 20 perc alatt megsütjük. Jó étvágyat!

A videóban láthatjátok, a recept elkészítését

Szupergyors sütik, három alapanyagból, liszt nélkül. Sütik 20 perc alatt "Coconut"





Finom kenyér keverés nélkül. Ropogós, legjobb és egyszerű recept !!!









Elkészült a “karácsonyi zserbóm” de nem karácsonyra!



A megszokott zserbó helyett egy különleges receptet próbáltam ki! Ez egy igazi karácsonyi süti, de nálunk akkora kedvenc, hogy gyakran el kell készítenem.

Karácsonyi zserbótekercs receptje

Hozzávalók:

  • 40 dkg liszt,
  • 10 dkg cukor,
  • 10 dkg zsír,
  • 1 db tojás,
  • 1 narancs reszelt héja,
  • 1 csomag száraz élesztő,
  • 1 dl langyos tej.
A töltelék:
  • 30 dkg dió,
  • 25 dkg barack lekvár,
  • 1 tk rum aroma,
  • 1 ek méz.
A csokoládémázhoz:
  • 10 dkg vaj,
  • 4 ek cukor,
  • 4 ek kakaópor,
  • 1 tk rumaroma,
  • 4 ek víz.

Elkészítés

A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a cukrot, élesztőt. Elkeverjük. Adjuk hozzá a tojást és a felolvasztott zsírt és a narancs reszelt héját. Adjuk hozzá a langyos tejet is, gyúrjuk össze és hagyjuk pihenni 20 – 30 percig.
Amíg pihen a tésztánk keverjük össze a diót a lekvárral és rumaromával és 1 evőkanál mézzel.
A megpihent tésztát osszuk két részre, nyújtsuk ki és kenjük meg a diós krémmel. Majd óvatosan tekerjük fel.
A sütőt kapcsoljuk be 180 fokra előmelegedni. Amíg a sütő melegedik, addig hagyjuk pihenni a tekercseket. Fogpiszkálóval szurkáljuk meg a tekercset, egészen az aljáig. Kb 20 – 25 perc alatt készre sütjük. A csokoládémáz hozzávalóit mérjük egy edénybe és alacsony hőfokon melegítsük fel, amíg a cukor el nem olvad és besűrűsödik. A kisült és kihűlt zserbótekercseket bevonjuk a csokoládémázzal.
Eredeti recept: Török Henrietta – A receptet elkészítette és fotózta: Mária Aszalos










Akácvirág szörp tartósítószer nélkül





Szeretem az akácvirág illatát, és emlékszem, hogy gyerekkoromban mennyit szedtük az akácvirágot, és csak úgy, nyersen ettük, rögtön a fáról. Volt, hogy annyit ettem belőle, hogy belefájdult a gyomrom (egy gyerek nem nagyon tudja, hol a határ). A nagymamám pedig isteni akácvirág szörpöt főzött belőle mindig, amit természetesen annyira szerettem, hogy akármennyi is volt belőle, sosem volt elég...

Elhatároztam hát, hogy én is készíteni fogom az akácvirág szörpöt, de annyi mindent készítünk, hogy ennek a receptjét mindeddig nem osztottuk meg veletek, mert nem volt rá érkezésünk. De eljött ennek is az ideje. Érdemes elkészíteni, nálunk ilyenkor az egész család ezt issza...

Gyógyászati felhasználása: Az akác gyógyászati szempontból igen értékes növény. Az akácvirág tea nagyon jó élvezeti tea, virágját nyersen is szokták enni, de vigyázzunk, nagy mennyiségben a nyers virág hányingert okoz. Teája ugyanolyan édeskés, kellemes ízű, mint a virág. Aromás vegyületeit az illatszeripar használja. Nagyon jó gyomorsavtúltengésre, refluxra. Ilyenkor napi egy csészével kell fogyasztani. Kiváló köhögéscsillapító, nyálkaoldó. Görcsoldó, nyugtató és székrekedésre is ajánlott. Meghűléses betegségeknél izzasztó hatású. Gátolja a túlzott gyomorsavképződést, gyomor- és bélfekély esetén is alkalmazható. Korlátlan ideig iható, de kúraszerűen naponta csak addig kell inni, amíg az adott probléma meg nem szűnik. A szervezetet emlékeztetve a védekezésre a továbbiakban heti vagy kétheti egy csésze is elegendő.

Az akácvirág gyógyhatásai: Gyomorsav-túltermelés és emésztési zavarok esetén a panaszok enyhítésére, megszüntetésére, vagy megelőzés céljából készítsünk teát az akácvirágból. Íze kellemes, alkalmanként akár élvezeti teaként is fogyaszthatjuk. Kellemes aromája miatt szörpöt is készítenek belőle. Az akácvirágból pálinkát is főzhetünk. Ráncsimító, bőrtónus javító hatása is van, így előszeretettel alkalmazzák kozmetikumokban. A fehér akác virágának kivonata bőrkondicionáló anyag és erősítő szer. A kozmetikai készítményekben érzékeny, gyulladásra hajlamos, aknés, zsír- és vízhiányos, szeboreás bőr ápolására alkalmazzák, illóolaját az illatszeripar hasznosítja. De ha egyszerűen egy kis kényeztetésre vágyunk, tegyünk a fürdővízbe jó sok akácvirágot.

Hozzávalók az akácvirág szörphöz:
- 3 liter csapvíz
- 3-4 liter akácvirág
- 0.5 kg citrom leve, (vagy 8 teáskanál citromsav)
- 2 kg kristálycukor
- 3-4 szárított hibiszkusz virágszirom a színezéshez (el is hagyható)

Melyik akác virága alkalmasszörpnek?
 Van ugye a fehér akác, a lila akác, és van a sárga akác, közismertebb nevén az aranyeső. Mi ezek közül csak a fehér akác virágát ajánljuk nyugodt szívvel. Ugyan a lila akácnak sem mérgező a virága (minden más része azonban az), de sokaknál okoz gyomor és bélrendszeri panaszokat, rosszullétet. Ezért mi nem ajánljuk a lila akác virágát sem szörpnek sem más felhasználásra. Ami pedig a sárga akácot (aranyeső) illeti jó tudni, hogy minden része, még maga a virága is mérgező, ezért ezt a fajt semmiképpen se fogyassza el senki semmilyen formában!

Akácvirág szörp elkészítése: Tegyünk oda forrni 3 liter vizet. Amikor felforrt, vegyük le a tűzről. Keverjük el benne a citromok levét (vagy a citromsavat), majd szórjuk bele az akácvirágokat (ha szeretnénk hogy szép színe legyen, akkor dobhatunk bele hibiszkuszvirág szirmokat is. Ez ízében nem fog érződni, de gyönyörű színe lesz. A mienk is ezzel készült), majd alaposan keverjük össze. Tegyünk rá egy fedőt, és hagyjuk ázni egy napot. Másnap szűrjük le, nyomkodjuk ki alaposan a virágokat, majd a megmaradt, leszűrt lét tegyük fel főni. Amikor felforrt, adjuk hozzá a kristálycukrot, és főzzük legalább tíz percen át. Ezután palackozhatjuk. Ha forrón palackozzuk, majd azonnal le is zárjuk, nem kell bele tartósítószer, mehet a száraz dunsztba, majd a kamra polcra. Igazán finom kis üdítőital készíthető belőle. Nálunk az egész család szereti. :-)
Írta: Medve Zsolt 




Mézsör készítése házilag

házi méhsör, avagy a márc





Már igen régóta gondolkodom azon, hogy a sok házi borunk után ki kéne próbálni a házi sörfőzést is. Erre idén kerül sor elsőnek, és ha már házi sörfőzés, akkor mi is lehetne az első próbálkozás, mint a nagy múltú mézsör, vagy másként mondva a méhsör. Az interneten keresgélve azonban azt kellett tapasztaljam, hogy az állapot kaotikus, mert sok helyen a nagy mennyiségű méz és víz elegyének alkoholos erjesztésének magas alkoholtartalmú végeredményét nevezik mézsörnek, ami tévedés. Azok leginkább mézborok, ha pedig széndioxid is marad bennük, akkor gyöngyöző mézborok.

A sör azonban, bár hasonló, mégis más dolog. A sör főzéssel indul, majd egy nyílt előerjesztést követően teljesen légmentesen zárt tartályban 
(ez lehet bármilyen erjesztőedény), nyomás alatti utóerjesztéssel készül. Ezen felül a sörfőzés egyik alapvető kelléke a komló, ami a sörök megszokott ízvilágát adja.


Arra azonban számítsunk, hogy a házilag erjesztett mézsör íze egészen más lesz, mint amiket a boltokban lehet kapni. Azok nem is mézsörök, hanem mézzel ízesített almasörök, vagy éppen natúr sörök. A legjobbak a mézzel ízesített gyümölcssörök, amelyek gyümölcslé koncentrátumból készülnek természetes mézaroma (ez már önmagában vicc) hozzáadásával. Alkoholtartalmuk alig 2%, agyon vannak cukrozva, és még a széndioxidot is utólag adják hozzá a legtöbb esetben. Így aki azt a műanyag ízt szereti, semmiképpen se álljon neki a ház mézsörnek, mert csalódni fognak. :-)

Akik azonban frászt kapnak azoktól a műanyag italoktól, és vágynak a természetes ízekre és aromákra, bátran fogjanak neki, mert nem fognak csalódni. :-)

A mézsör vagy méhsör viszonylag alacsony alkoholtartalmú ital, melyet széles körben fogyasztottak mindenhol, ahol a méz hozzáférhető volt. Érdekesség, hogy a név méhsör formája igazából a germán meth-sör formából származik, nem a méh s rejtőzik benne. Bár gyakran keverik a márccal, a két ital nem azonos. Míg a mézsör sörélesztővel erjesztett mézlé volt felfőzve, addig a márc gyakorlatilag szőlőtörkölyön (vagy más gyümölcsön) megerjesztett mézes levet jelentett, azaz nem más volt, mint mézbor. A márc szó etimológiája bizonytalan, talán köze van a murci szóhoz, aminek szintén kérdéses az eredete.

A középkori Magyarországon a búcsúk kedvelt üdítőitala volt: egy sajtár mézet két sajtár vízben felforraltak, csillagánizst adtak hozzá, majd erjesztették. Mind a mézsör, mind a márc előállítása az Árpád-kori Magyarországon fontos tevékenység, a szolgálónépek által űzött foglalkozások egyike volt, ami az udvar, a királyi udvarházak italellátásában játszott szerepet. A mézsör készítése végigkísérhető a középkor évszázadaiban, mint a sörfőzés egyik ága. A mézsör fogyasztása Magyarországon mára feledésbe ment, az 1800-as évek végének adatai is már csak Angliában, Skandináviában és a keleti szláv országokban említik meg.


Az Árpád-korból fennmaradt oklevelek említették a márcadót. 1138-ban II. Béla király is felsorolta adománylevelében a dömösi prépostsághoz tartozó 59 község adókötelezettségeit, mely "tartozmányok" között többek között évenként 175 akó mézsör is fel volt sorolva.

Forrás: hu.wikipedia.org


Nos, a fenti forrás szerint csak méz, víz és csillagánizs kell hozzá, de úgy gondolom, napjainkban már a sörök alapvető összetevője a komló, aminek hiányában nem azt az ízt kapnánk, amit egy sörtől elvárhatnánk. Ezért a klasszikus receptet annyiban módosítottuk, hogy adtunk hozzá némi komlót is, amit nem mi szüreteltünk. A közelünkben ugyanis nincs lelőhely. A gyógynövény boltokban azonban 20-30 grammos kiszerelésekben lehet kapni a szárított komlót aprópénzekért, így mi magunk is egy ilyen helyen vettük. A mienk 30 grammos volt, és 290 Ft-ot kértek érte.

A hozzávaló akácmézet pár napja rendeltük 
Lendvai Tibor méhész, apiterapeuta méhészetétől, a Tibi Méztől, mert már korábban is rendeltünk tőle, és termékeivel elégedettek vagyunk, hiszen kiváló magyar termelői mézet és egyéb méhészeti termékeket kínál emberbarát árakon. Ami pedig ráadás, hogy még mennyiségi kedvezmény is van nála. Mi elégedettek vagyunk a Tibi Mézzel. :-)


Hozzávalók a házi mézsörhöz:
- 75 dkg akácméz (50 dkg + 25 dkg két részletben)
- 3-5 púpozott evőkanál szárított komló
- 1.5 dkg élesztő
- 2-3 db csillagánizs
- 1 szelet hagyományos kenyér (vagy két szelet toast kenyér)
- 5 liter víz
Házi méhsör elkészítése:


Egy fazékban forraljuk fel a vizet (nálunk ez 2014.06.08-án történt meg). Amikor már rotyog, vegyük minimumra alatta a lángot. Mérjük ki egy edénybe az akácmézet, majd merőkanállal szedjünk ki a forrásban lévő vízből fél liternyit. Teljes oldódásig kevergessük, majd öntsük vissza a fazékba. A komlót és a csillagánizst érdemes fűszerzsákba tenni, és úgy a vízhez adni, mert akkor nem kell majd szűrögetni. Én erre a célra a feleségemtől elkért harisnya fejrészét használtam fel. Onnantól, hogy a fűszereket hozzáadtuk, forraljuk legalább fél órát, de az sem fog neki megártani, ha egy óráig főzzük (mi két órán keresztül főztük). Fedőt tegyünk rá, hogy ne váljon gőzzé az egész... :-)


És akkor most jön az a rész, ahol igazándiból elkezdődik a házi mézsör erjesztési szakasza. A kenyeret enyhén pirítsuk meg, majd az élesztővel kenjük meg az egyik oldalát. A kenyereket tegyük a söralaplé tetejére élesztős felével felfelé. Hogy miért pont élesztős felével felfelé? Igazából fogalmam sincsen, így olvastam egy leírásban, de igazából szerintem ennek nincs jelentősége. Hogy miért kell bele a kenyér? Nem kötelező beletenni, lehet csak élesztőt hozzáadni, de a kenyérben lévő gabonák és a kovász kellemes felhangot kölcsönöznek a készülő házi mézsörünknek.

Miután az élesztős kenyeret beletettük, fedjük le egy konyharuhával, és tegyük szoba hőmérsékletű helyre, hogy szépen beinduljon az erjedés, majd hagyjuk így két napig. Mire eltelik ez a két nap, beindulnak az erjedési folyamatok a lében, aminek köszönhetően zavaros lesz az egész. Ekkor még sem színre, sem szagra, sem pedig ízre nem hasonlít a sörre. A két nap elteltével azonban épp itt az ideje, hogy az addigra eléggé szétázott kenyeret kivegyük a söralapléből. Ha megtörtént (ezt mi 2014.06.10-én végeztük el), akkor takarjuk le ismét, majd hagyjuk még 2-3 napig így erjedni. Van ahol azt írják, hetekig kell nyíltan erjedni, de szerintem ez csak az elromlás esélyét növeli.

Pár nap múlva viszont - addigra már az illata kezd sör jelleget ölteni - áttölthetjük egy jól záró, nyomást jól tűrő edénybe, ahol zártan fogjuk tovább erjeszteni (ezt mi 2014.06.13-án tettük meg). Mi erre a célra egy ötliteres PET palackot választottunk (többféle ásványvíz is kapható ilyen kiszerelésben), mert ezek a flakonok akár 8-10 bar nyomást is kibírnak, nyugodtan fejlődhet odabent a széndioxid. Mielőtt áttöltjük ebbe a flakonba, vegyünk ki egy liternyit, és abban oldjuk fel a második adag (25 dkg) mézet, és így folytassuk. Arra azonban vigyázzunk, hogy amikor az odabent fejlődő széndioxid gáznak köszönhetően megnő odabent a nyomás, és kinyitjuk az üveget, intenzív habképződés veszi kezdetét. Így ha teletöltjük az üveget, akkor minden felnyitásnál a kifutást kockáztatjuk. Ezért mi nem töltöttük teljesen tele az üveget - ez a képen is jól látható.
Amikor megtelt az üveg, zárjuk le alaposan, és hagyjuk így. Az üvegben végbemenő erjedési folyamatnak köszönhetően a méz cukortartalma szép lassan alkohollá alakul. Ez a folyamat széndioxidot termel, ami ahogy nő a nyomás, úgy oldódik bele egyre jobban a sörbe. Mivel azonban az élesztőgombák bizonyos nyomás felett leállnak, és nem dolgoznak tovább, naponta egyszer engedjük ki a felesleges gázokat az üvegből, majd zárjuk vissza. Ezt egy-két hétig tegyük meg minden nap, miközben néha egy szívószállal kóstoljunk bele. Amikor úgy érezzük, jó, akkor lepalackozhatjuk kisebb üvegekbe. A legjobb, ha üres sörösüvegekbe palackozunk, de ha nincs koronazárónk, akkor nem fogjuk tudni lezárni. Ez esetben használjunk fél literes PET palackokat (mi 2014.06.20-án palackoztuk).


Palackozás után 13-16 fokos helyiségben pihentessük még legalább 2-3 hétig. Ezt követően jól behűtve fogyasszuk. A széndioxid tartalma valamelyest elmarad majd a boltban kapható sörökétől. Ez azért van, mert azok más eljárással készülnek. Azokban már nincsen élő élesztőgomba, le vannak szűrve többszörösen. Ezen folyamat közben veszít a saját széndioxid tartalmától, amit utólagos hozzáadással pótolnak palackozáskor. Így a bolti söröknek jóval magasabb a széndioxid tartalma. A korsóról készült kép közvetlenül a palackozáskor készült, azért zavaros még. A poszt legelső fotója a palackozást követő második napon készült, addigra úgy letisztult a sör. :-)
A mi házi sörünk azonban kissé opálosabb lesz, ha csak nem állunk neki mi is többszörösen szűrögetni. Mi nem tettük, minket nem zavar, ha kicsit zavaros. Cserébe azonban tele van élő élesztőgombákkal, amelyek jótékony hatással vannak az emésztőrendszerre, így akár még azt is mondhatnánk, hogy amellett, hogy házi sörünk közelebb áll a természetes dolgokhoz, még egészségesebb is bolti társainál... :-)
Mindenkinek kellemes házi sörfőzést kívánunk... :-)




Tények és tévhitek a szörpkészítéssel kapcsolatban...





A fenti címet nagyjából így tudnám összefoglalni: főzés és tartósítószer nélkül évekig eltartható szörp mission impossible, azaz lehetetlen küldetés...

Éppen ezért van, hogy régóta készülök már megírni ezt a cikket. Sokan vagyunk, akik szeretjük a finom szörpöket, és valószínűleg a népszerűségüknek köszönhető, hogy az interneten található gasztroblogokban is igen sűrű vendégek a különböző szörpök, szirupok évről évre, legyenek azok akár virágokból, akár gyümölcsökből, akár bogyókból készítve. Az nagyon jó dolog, hogy ennyien foglalkoznak vele, hiszen így se szeri, se száma a recepteknek, mindenki megtalálhatja a hozzá illőt; cukrosat vagy édesítőszerest, főzöttet vagy hidegen készítettet, tartósítószerest, vagy éppen adalékanyagoktól menteset.

Ugyanakkor sajnos a gasztrobloggerek igen nagy hányada elég tájékozatlannak tűnik mindazok fényében, amiket leírnak (legalábbis a jó szándék arra vezérel, hogy inkább gondoljam róluk, hogy tájékozatlanok, mintsem azt, hogy szándoksan tévesztenek meg embereket), mert nagyon, de nagyon sok a téves információ. Szörpöt ugyanis lehet készíteni főzve, vagy főzés nélkül. A főzöttbe - ha jól csináljuk - nem kell tartósítószer, mert a hőkezelés tartósít is. A hidegen készültekbe azonban kell tartósítószer, hiszen anélkül nem fog elállni. Mondhat akárki, akármit, de mindenféle tartósítási eljárást mellőzve nem fog elállni, mert az ellent mondana a biológia törvényeinek.

Egy tehát biztos, hogy ha a szörpöt hosszabb ideig szeretnénk tárolni, akkor valamilyen módon meg kell gátolni benne a káros mikroorganizmusok elszaporodását. Ennek a következő módszerei vannak:
  • Hőkezelés, azaz főzzük a szörpöt, majd forrón üvegekbe töltjük, lezárjuk, és úgy hagyjuk kihűlni. Ebben az esetben mire kihűl a szirup, az üvegben vákuum alakul ki, amely meggátolja a romlást. Azonban ilyenkor majdnem minden, az emberi egészségre jótékony hatású tulajdonsága elvész az alapanyagnak. Azért csak majdnem minden, mert az ásványi anyagok megmaradnak a hőkezelés után is, de az esetleges jótékony élő organizmusok elpusztulnak, a vitaminok nagy része pedig elbomlik. Ezen felül némely anyagok a hő hatására át is alakulnak, de ebbe most nem mennék bele, valamint hő hatására egyes színek megfakulnak, megváltoznak. De így adalékanyagoktól és tartósítószerektől teljesen mentes szörpöt kapunk, de ennek ára, hogy a későbbiekben csak és kizárólag élvezeti értéke lesz. Azonban az így készített szörp akár évekig is eláll bontatlanul. Felbontás után viszont már hűtőben kell tartani, mert akármennyi is a cukor benne, a szörp felszínén megjelenhet a penészgomba.



    Hidegen készítjük a szörpöt, és tartósítószerrel gátoljuk meg a romlást. Ebben az esetben a legtöbb vitamin megmarad benne, de ezek is csak egy ideig, mert az állásban szépen lassan lebomlanak (a zöldséges standon lévő zöldségek vitamintartalma is folyamatosan csökken az állás során még akkor is, ha hűtőben tárolják). Ugyanez igaz a színekre is. Eleinte az ilyen nyers szörpöknek gyönyörű színe van, de idővel azok megfakulnak. Azonban ha a szervezetre hasznos élő organizmusok voltak benne, azok elpusztulnak majd egyrészt a magas koncentrációjú cukor/édesítőszer miatt, másrészt az alkalmazott tartósítószer miatt, valamint folyamatosan vesznek oda az értékek a tárolás során is. Tehát minél tovább áll egy ilyen szörp, beltartalmi értéke annál inkább közelít a főzött szörpéhez, csak ebben még lesz tartósítószer is, ami akármelyiket is választjuk, nem lehet hasznos szervezetünk számára, hiszen arra találták ki, hogy megölje az élőt. Ettől tartósít. És bár kicsi koncentrációja nem öl meg minket, de úgy vélem, semmiképp sem való a szervezetünkbe. Ugyanakkor ezeket nem kell főzni, nem kell dunsztolni, és felbontás után sem kell feltétlenül hűtve tárolni. Ez a szörp is eláll akár évekig is.
  • Nem főzzük, és nem teszünk bele tartósítószert sem, azonban elkészítéstől az elfogyasztásig hűtve tároljuk. Ebben az esetben szenved a legkevesebb kárt a beltartalom, de a sok cukor/édesítőszer itt sincs jó hatással a hasznos élő tartalomra. Ugyanakkor kétségtelenül ebben marad meg a legtöbb érték (természetesen az állás során ennek is folyamatosan csökken a beltartalmi értéke, míg végül pusztán élvezeti cikké avanzsál). De még mindig ez áll a legközelebb az alapanyag eredeti formájához/értékéhez. Sajnos azonban ennek ára a maximum néhány hetes eltarthatóság.

Ezek voltak a tények, akkor most jöjjenek a tévhitek, amelyek egy része már fentebb le lett írva:
  • Sokszor olvasok olyat felkapott gasztro oldalakon vagy gasztroblogokban, hogy főzzük a szörpöt, de ne forraljuk fel teljesen, csak épp 80 fokra, mert így a vitaminok megmaradnak, de a káros mikroorganizmusok elpusztulnak, így végül teljes értékű szörpünk lesz. Ez nem teljesen fedi a valóságot, mert a vitaminok nagyobbik része már 30 fok fölött elkezd elbomlani, így a 80 fokra melegített szirupban egészen biztosan nem marad túl sok vitamin.A 80 fokra melegítés nem elegendő a tartósításhoz, mert bár ezen a hőmérsékleten elég sok mikróba elpusztul már, de közel sem mindegyik, így csak azt érjük el, hogy a 80 fok miatt kialakult vákuum egy darabig elegendő, de szépen lassan tönkremegy a szörp a spájzban. Éppen ezért szokott az ilyen receptekben megbújni a "a biztonság kedvéért tegyünk bele egy kis szalicilt vagy nátrium benzoátotmondat. Semmit sem ér a 80 fokra melegítés.
  • A sok cukor tartósít, így nem kell sem főzni, sem tartósítószert alkalmazni - olvasom sokszor ezt a téves infót is. Ezzel csak az a baj, hogy nem igaz, mert bár a magas cukor koncentráció > 60% már önmagában elegendő ahhoz, hogy a folyadékon belül ne maradjon életben semmi sem (se káros, se hasznos), de azt nem gátolja meg, hogy a szirup tetején megtelepedjen, majd elkezdjen szaporodni a penészgomba. Ettől lehet sokszor olvasni a panaszt a blogok alatt kommentben, hogy nekem megromlott, szürke/zöld foltok lettek a tetején, és dohos szaga/rossz íze lett. A cukor ehhez nem elég, ehhez még vagy kell hogy társuljon a hőkezelés, vagy ahelyett a tartósítószer.


A másik nagyon gyakori téves infó, hogy ha nem főzzük a 
szörpöt, akkor megmarad a szép színe. Sajnos ez sem igaz, mert az állás során folyamatosan lebomlanak a szép színekért felelős pigmentek, és fakulni kezd. Ezt a folyamatot teljes mértékben megállítani nem lehet, azonban valamilyen sav hozzáadásával lelassíthatjuk. Ilyen sav lehet a citromsav, a borkősav, vagy akár természetesen a citrom leve. Ezzel még részben a főzött szörpök színe is megőrizhető, de ételfesték, vagy valamilyen más színezési eljárás híján biztosan nem lesz olyan élénk, mint nagyipari társaiké.
  • A fentiek után már senki sem fog meglepődni azon, amikor azt mondom, hogy amikor a neves és ismert oldalakon, blogokban azt állítják, hogy a hidegen készült szörp egészséges, akkor az hatalmas nagy tévedés, és félrevezetés. Hogyan is lehetne egészséges, amiben ennyi a cukor? És ha nincs benne cukor akkor is, hogyan lehet egészséges az, amiben a rengeteg édesítőszer kiölte a hasznos anyagok nagy-nagy részét? Hogyan lehet egészséges az, amiben tartósítószer is van? Sehogy! El kéne engedni már engedni ezt a szálat és elfogadni, hogy a szörpöt nem az egészség megőrzése céljából fogyasztjuk, hanem azért, mert finom. A szörpöknek soha nem is volt, és nem is lesz semmilyen egészségmegőrző hatása - kivételt képeznek ez alól a különböző gyógynövényekből készült szirupok, de azokat sosem fogyasszuk hígítva, hanem kiskanállal magában -, a szörpöket csak és kizárólag élvezeti értékük miatt készítjük és fogyasztjuk.

Összegzésül:
 fogadjuk el a fent leírtakat, és tudjuk be, hogy nem lehet minden egészséges. Még akkor sem, ha a ma - mellesleg helyesen - annyira tudatos szemlélettel próbálunk élni. Mindig is lesznek olyan dolgok a világon, amelyeket nem egészségünkre, hanem inkább érzékszerveinkre gyakorolt hatása miatt fogyasztunk, és amíg meg tudjuk tartani a megfelelő arányokat, nincs is ezzel semmi baj. Szóval, ne akarjunk egészségbomba szörpöt készíteni, mert nem lehet.

Hogy akkor mégis mi a mi tanácsunk?

Inkább főzzük a szörpöt, mert akkor egyáltalán nem kell bele tartósítószer. A citromsavtólborkősavtól ne féljünk, nem mérgezőek, de ha mégis idegenkedünk tőlük, akkor nagyjából három literenként egy fél citrom levével helyettesíthetjük és ezzel megőrizhetjük a színeket. Mindig tartsuk be a befőzés és a dunsztolás szabályait: tiszta eszközök, tiszta üvegek, legalább 10 perces főzés forralás után, majd azonnal tiszta üvegekbe töltés, új tetővel lezárás, majd dunsztolás. Így nem kell tartósítószer, és szinte biztosan évekig eláll majd a szörp - bár időközben veszíthet színéből. A legkevesebb kárt így okozzuk mind a szörpünknek, mind magunknak, mind pedig családunknak, ha évekre szeretnénk készíteni a szörpöket, szirupokat...

...ha pedig megelégszünk a maximum néhány hetes hűtőben történő eltarthatósággal, akkor ne is főzzük, csak nyomkodjuk ki az alapanyagot vízben, hagyjuk ázni egy napot, szűrjük le, édesítsük, majd palackozva mehet a hűtőbe.

De semmiképp se dőljünk be annak, aki azt ígéri, az ő módszerével főzés, dunsztolás és tartósítószerek nélkül évekig elálló gyönyörű színű maximálisan egészséges, vitalizáló 
szörpöt készíthetünk, mert erre nagyjából annyi a reális esély, mint a metró aluljáróban ötezerért aranyórát venni kéz alól számla nélkül...

Mindenkinek kellemes szörpkészítést kívánok! :-)
Írta: Medve Zsolt



Bodzavirág-limonádé: finom, hűsít és még egészséges is...



Szeretem a bodzavirág illatát, ízét és aromáját. Készítettünk már belőle többféle finomságot is (, bodzavirágborbodzás házi joghurtbodzavirágos puding), most pedig a bodzavirág-limonádén a sor. Az a legjobb a limonádékban, hogy friss alapanyagból készülnek főzés és tartósítás nélkül, így teljes mértékben benne maradnak a vitaminok, és az egészségünkre jótékony enzimek, ásványi anyagok...bodzaszörp


A bodzavirág-limonádé elkészítése annyira egyszerű, hogy akár teljesen kezdő háziasszonyok is bátran vállalkozhatnak rá, és egy garantáltan finom és hűsítő, ugyanakkor nagyon egészséges italt tehetnek az asztalra. Mindenkinek csak ajánlani tudjuk a kipróbálását, aki alapjában véve szereti a bodzát...

Hozzávalók az bodzavirág-limonádéhoz:
- 6-8 szép nagy bodzavirág
- 3 liter víz
- 2 evőkanál 
citromsav ízlés szerint, vagy 2 biocitrom ízlés szerint
- 3-4 evőkanál kristálycukor 
(készülhet mézzel is)


Csak biocitrom héja alkalmas emberi fogyasztásra, mert a boltban kapható citrusfélék héját gomba- és baktériumöl
Minden bodza alkalmas emberi fogyasztásra? Nem, csak a fekete bodza. A mérgező rokona, a gyalogbodza nem fogyasztható. Az alábbi leírásból azt is megtudhatod, hogyan különböztessed meg őket: Fekete bodza - a misztikus gyógynövényő szerekkel kezelik, amely eljárás következményeként a gyümölcs héja alkalmatlanná válik az emberi fogyasztásra. Ezért étkezési célra vagy a boltban kapható szárított reszelt tasakos citromhéjat használjuk, vagy megbízható forrásból származó biocitromot.



Bodzavirág-limonádé elkészítése: a bodzavirágokat nézzük át, hogy nincs-e rajtuk valami rovar. Ha van, óvatosan rázzuk le, nehogy az értékes virágpor odavesszen, mert könnyen kihullik a virágból.  Ezt követően egy kancsóba engedjünk langyos vizet, áztassuk bele a bodzavirágokat, facsarjuk bele a citromok levét (vagy ha biocitromot vettünk, citromkarikákat is rakhatunk bele). Takarjuk le, és tegyük 6-8 órára hűvös helyre. Néha kavargassuk meg. Amikor már szép opálos színe van a limodánénak, szűrjük le (ha citromsavat használtunk, nem valódi citromot, akkor azt is most keverjük hozzá). Fogyasszuk frissen, kitűnő hűsítő! ;)
Írta: Medve Zsolt




Fenyőrügyszirup, a természetes köptető – főzés nélkül


Még tavaly nyáron találtam az interneten több - nagyjából egyforma - fenyőrügyszirup receptet, és már akkor eldöntöttem, hogy ilyet én is akarok. Alapvetően háromféle módszert láttam, amelyből én most csak az egyik fogom bemutatni, a másikat talán majd jövőre. :-) Ez pedig a hidegen, főzés nélkül, minimális mennyiségű víz hozzáadásával készülő, csak cukrot és fenyőrügyeket tartalmazó módszer lesz, amelyet a pár napja közzétett orgonaszirup esetében is használtunk. A lényege ennek a módszernek, hogy a kristálycukor azon tulajdonságát használjuk ki, hogy elvonja környezetétől a vizet. Így ha friss növényi részeket cukorral megszórva lezárt üvegbe teszünk, akkor rövid időn belül a cukor elkezdni kiszívni a növényből a nedvességet, aminek köszönhetően a cukor elkezd olvasni, majd sziruposodni.

A fenyőrügyszirup nem szörp, és élvezeti értéke szerintem nem sok van. Bár az íze különleges, és rossznak egyáltalán nem mondanám, semmiképp sem nevezném a nyári piknik hűsítő italának a belőle készült szörpöt. Akkor mi értelme? A fenyőrügyben lévő anyagok kiváló nyákoldó hatásúak, így a belőle készített szirup nagyon jó szolgálatot tehet a téli megfázások idején, mint természetes köptető. Ezen felül igen magas a C-vitamin tartalma, valamint a tűlevél tartalmaz gyantát, cserzőanyagokat, ásványi anyagokat, B2-, K-vitamint, karotinoidokat, illóolajokat. A mézzel készülő változat valószínűleg sokkal egészségesebb a cukrosnál, de azt majd jövőre máskor mutatjuk be.

A fiatal hajtásokat éjjelre kút-, vagy forrásvízben áztatva és kanalanként fogyasztva beállítja a menstruációt és a vizelet mennyiséget is. A kérgét megőrölve pakolásként, fürdőként és ivókúraként hasznos aranyérre. Gennyes pattanásokra és kelésekre, vértisztító, vérkeringést javító, az egész szervezetet serkenti. Segíti az emésztést, a légzést és a légutakat javítja, a gipszkötés utáni bőrsatnyulást gyógyítja.Infúzióként, teaként: 100 gr/litert, még külső kezelésekhez, ülőfürdőkhöz: 200 gr/litert alkalmazzunk belőle. A tűlevél és az ágak, valamint a kéreg a szomorúságot nyugalomra és életörömre váltja, a lélek felébred álmából. A rügyfakadáskor gyűjtött rügyeket félárnyékos helyen szárítsuk! A rügyek használata a fentebb említett gyógyírek hatásával azonos. 30-40 gr rügy/liter vízben 2 percig forralva - két óránként egy korty - ez a gyógyulás receptje. A hang és a torok (főleg azoknak, akik mesterségüknél fogva nagy igénybevételnek teszik ki hangszálaikat: pl. énekesek, tanárok, papok, előadók, stb.) védője. 4 db zöld tobozt mozsárban törjünk össze és fél liternyi vízben jó 10 percig főzzük, aztán leszűrjük és ezzel gyakran gargalizálunk! Nincs ennél természetesebb gyógymód!

Forrás: napidoktor.hu

Hozzávalók a fenyőrügysziruphoz:
- 1 kg kristálycukor
- 4 doboz fenyőrügy
- csapvíz


A fenyőrügyekről:

Jelen szirup kétféle fenyő rügyeinek keverékéből áll nagyjából 1:1 arányban. Ezek pedig a lucfenyő és az ezüstfenyő. De természetesen más fenyőfélék is megfelelnek a célnak (az erdei fenyő rügyei a legegészségesebbek), de arra kimondottan figyeljünk, hogy véletlenül se szedjük le a tiszafa hajtásait, mert bár az is a fenyőfélék családjába tartozik, de majdnem minden része erősen mérgező!
Fenyőrügyszirup elkészítése:



Mivel gyógyhatású készítményt szeretnénk készíteni, a főzéses módszer szóba sem jöhet, hiszen a hő hatására rengeteg egészséges dolog lebomlik, az illóolajok egy része távozik. Ezért választottuk a hideg módszert. Ehhez nem kell más, mint egy 1.7 literes befőttes üveg. Az aljára szórjunk egy kis cukrot, majd kezdjünk el bele rétegezni: fenyőrügy, cukor, fenyőrügy, cukor, fenyőrügy, cukor... és ezt egészen addig, míg el nem fogy a cukor. A fenyőrügy mennyisége elsőre túl sok lesz, nagyjából a feltüntetett mennyiség fele fér az üvegbe egyszerre, így a begyűjtést is érdemes legalább két, de inkább három részben végezni. Elsőre két negyed, majd egy negyed, és végül ismét egy negyed mennyiségnyi rügy. A cukor ugyanis ahogy szívja ki a fenyőrügyekből a nedvességet, úgy csökken a térfogata is az üvegben, ezért menet közben lehet mindig hozzátölteni. Szóval, rétegezzük be az üvegbe a cukrot és a fenyőrügyeket, zárjuk le az üveget, és tegyük szoba hőmérsékletű helyiségbe, ahol nem éri közvetlen napfény, mert az UV sugarak hatására is károsulnak a növényi részek, és megbarnulhat az egész.

Pár nap múlva - ahogy már írtuk - látni fogjuk a térfogatcsökkenést. Ekkora a rügyek megfakultak, összeestek, itt az ideje, hogy frisseket adjunk hozzá. Ha megvan, keverjük össze, ahogy tudjuk, majd ismét zárjuk le, és hagyjuk pihenni. Ha a nem olvad megfelelően a cukor, lehet adni hozzá egy kevés (kb 0.5-1.5 dl) vizet, hogy jobban beinduljon a folyamat. Amikor úgy látjuk, hogy a fenyőrügyek mind megfakultak, és már szépen besziruposodott, akkor szűrjük le, és töltsük üvegekbe. Nem kell forralni, nem kell dunsztolni, és még csak tartósítószer sem kell bele, hiszen olyan tömény cukorszirupot készítettünk, hogy abban semmilyen mikroba nem képes elszaporodni. Azonban a tetején meg tud penészedni, ugyanis az üvegben mindig marad valamennyi oxigén.


Ezért bár kimondottan nem főzzük a szirupot, de ha hosszú hónapokra szeretnénk eltenni, akkor tartósítani kell. Mivel nem vagyunk hívei a tartósítószereknek, ezért az a legjobb, ha hőkezeljük. Ehhez vegyünk egy lábast, annak az aljára tegyünk egy konyharuhát, az üvegek kupakjait lazítsuk meg úgy, hogy kényelmesen ki tudjon jönni a levegő, majd az üvegeket szépen sorban tegyük a lábasba. Öntsük háromnegyedig vízzel a lábast, majd lassú tűzön forraljuk fel, majd tartsuk forrásban addig a vizet, míg az üvegekben lévő szirupban is el nem kezdenek intenzíven mozogni a buborékok. Ezt követően zárjuk le alatta a tüzed, szorítsuk rá az üvegekre alaposan a kupakokat, majd hagyjuk szépen lassan ebben a vízben kihűlni. Így egyrészt valamelyest csírátlanítottuk a szirupot, másrészt mire kihűlnek, légritka tér (vákuum) keletkezik az üvegekben, amely megakadályozza a mikrobák elszaporodását. Így már a spájzban tárolhatjuk őket minimum akár egy évig is. Sajnos ez esetben a vitamin tartalma a szirupnak jelentősen csökkent. Ha ezt a folyamatot kihagynánk inkább, akkor hűtőben kell tárolni, ahol pár hónapig biztosan kibírja...

Ha azt látnánk, hogy a leszűrt szirupban van még kristályos állapotban cukor, akkor meglangyosíthatjuk, és folyamatos kevergetéssel megpróbálhatjuk rábírni a cukorkristályokat az olvadásra. ha nem sikerül, apránként (egyszerre max 0-5 dl) víz hozzáadásával segíthetünk neki. Ezt követően zárjuk le az üvegeket, és mehet a spájzba a téli időkre...

Mindenkinek kelleme szirupkészítést kívánunk... :-)
Írta: Medve Zsolt 

Meggybor készítése házilag – házi meggybor recept






Anyósomék hoztak nekünk egy jó adag (16 kg) meggyet még a múlt hónapban, amelynek kisebbik részéből istenien finom házi meggyszörp készült, a nagyobbik feléből pedig a jelen poszt alanyát képező házi meggybor. Aki rendszeres olvasója a blognak, az már bizonyára találkozott nem egy házi borunkkal, hiszen ha nem is túl sűrűn, de azért rendszeresen kísérletezgetünk ezzel is. Olyannyira, hogy hasonló borunk már volt, csak éppen vadgyümölcsből készült (Vadcseresznye-sajmeggy házi bor – csemegebor).


Most szintén egy csemegebor volt a cél, mert sem én, sem a feleségem nem szeretjük a száraz, savanyú borokat, főképp nem, ha gyümölcsborról van szó. Ezért a mostani házi meggyborunk is egy édes bor lett. Na nem sziruposan, szájösszeragadósan édes, de mindenképpen közelebb áll az édeshez, mint a félédeshez. Ugyanakkor annyira finom lett, hogy hiába több, mint tíz liter lett, nem fog sokáig tartani...

Hozzávalók a házi meggyborhoz:
- 10 kg meggy
- 3+2 liter víz
- 2+1 kg kristálycukor
- 1 csomag élesztő
- 5 mokkáskanál citromsav
- 3 gramm borkén
Házi meggybor elkészítése:
Az egész azzal kezdődik, hogy felmászunk a fára, és szedünk magunknak meggyet... :-) Na de viccet félre! A meggyet alaposan mossuk meg, majd egy akkor vödörbe tegyük, amit maximum félig tölt meg. Nem kell kimagvalni, azt megoldjuk mindjárt. Most jön az, hogy a gyümölcsöt törni kell. Ha nem szeretnénk, hogy fröcsköljön, akkor jobban tesszük, ha már most öntünk rá legalább három liter vizet a fent említett mennyiségből. Ezután mindkét kezünkkel nyúljunk a vödörbe, és a markunkkal kezdjük el szétnyomkodni a meggyeket. Ez eltart egy darabig, de nekem semmilyen eszközöm nem volt a kezemen kívül, amivel ezt hatékonyabban tudtam volna csinálni. Akinek van, az teheti ahogy akarja, a lényeg, hogy a magok ne törjenek össze. A gyümölcsök zúzását addig kell végezni, mígnem nagyjából minden szemet sikerült jól szétroncsolni.

Ha ez megvan, akkor lassan kevergetve a magok többsége feljön a tetejére, amit egy szűrőkanállal le is szedhetünk. Nem kell minden magot már most kiszedni, elég ha a nagy részétől sikerül megszabadulni. Ez után keverjük el a lében a citromsavat. Ennek a lényege a gyümölcs gyönyörű színének megőrzése, mert ennek híján hajlamos a barnulásra, és akkor veszít esztétikai értékéből, ráadásul az oxidáció során kicsit az íze is megváltozik. Na de visszatérve a lényeghez: amint jól elkevertük benne a citromsavat, takarjuk le egy konyharuhával a vödröt, és tegyük 20-25 fokos helyiségbe két-három napra előerjedni. Naponta legalább kétszer alaposan keverjük át, nehogy a tetején megfogja a penész.
A harmadik napon (ekkorra már kellemes alkoholos cefre szaga van, és a gyümölcshúsból szinte kiázott minden lé) le kell szűrni. Én erre a célra egy gyümölcsmosó szűrőtálat használtam. Ezen a gyümölcshéj nagy része és az összes mag fennakad, a lé viszont zavartalanul átfolyik. A szűrést követően (nekünk 9 liter levünk lett) keverjünk el benne két kilogramm cukrot teljes oldódásig, adjuk hozzá a megadott mennyiségből még hátra lévő két liter vizet (nekünk így lett 11 liter mustunk), majd mehet az erjesztő edénybe, ami esetemben egy 15 literes üvegballon, amit a nem régen kaptam az egyik kedves kollégámtól. Ha ez erjesztő edényben van, akkor jön az élesztő hozzáadása, ami lehet borászati fajélesztő, vagy sütőélesztő is akár. Én ez utóbbit szoktam használni, bár az "igazi" borászok szerint ez pancsolás. Az elmúlt évek során sok kedves ismerősöm kóstolta már a házi gyümölcsboraimat, de még egyik sem panaszkodott, sőt! Úgy itták, mintha utoljára innának az életben. Szóval, szerény véleményem szerint megfelel a sütőélesztő is.


Miután ezt hozzáadtuk, le kell zárni az üveget olyan módon, hogy a keletkező széndioxid távozni tudjon, de levegő ne juthasson az erjesztő edénybe. Erre a célra találták fel a borászati kotyogót, amelyet megvehetünk gazdaboltban, vagy borászati kellékeket forgalmazó üzletekben, de nem muszáj ebbe pénzt ölni. Elegendő az is, ha üveg szájába dugót dugunk, a dugón fúrunk egy legalább 1.5-2 cm átmérőjű lyukat, és ebbe beledugunk egy ugyanilyen keresztmetszetű PVC csövet, amelynek másik végét egy edény vízbe dugunk. Nekem nem volt dugóm az üveghez, én egy lufival oldottam meg ezt. De aki szélesebb szájú üveget használ, akár az alábbi cikkben leírt módon gumikesztyűvel is pótolhatja a borászati kotyogót. Ennek az egésznek a működése a következő: az alkoholos erjedés folyamán az élesztőgombák a cukrot bontják le alkoholra, és széndioxidra. A széndioxid először kiszorítja majd az üvegben lévő levegőt, majd szépen lassan elkezd maga a széndioxid is távozni. Ez bugyogó hangot ad a vízbe lógó csőből előtörve. A víz kiengedi a nyomás miatt a széndioxidot, de elzárja a levegő útját. Ha ezt nem tennénk, és az erjedés közben a készülő bor felszínét tartósan levegő érné, akkor a levegőben mindenhol ott lévő ecetbaktériumok elkezdenék a termelődő alkoholt lebontani vízzé és ecetsavvá, így a végén nem meggyborunk, hanem meggyecetünk lenne. Ezt meg nem szeretnénk...

Szóval, ebben az állapotban hagyjuk érintetlenül erjedni nagyjából 20-25 fokos helyiségben (ha borászati fajélesztőt használunk sütőélesztő helyett, akkor érdemes odafigyelni, hogy milyen élesztőt veszünk. Van ugyanis alsó- és felső erjesztésű is, és mindkettőnek már hőmérséklet tartomány az ideális). Naponta nézzünk rá a borra, és amikor már nem látunk buborékokat távozni a PVC csőből, akkor lezajlott a zajos, vagy másként mondva a főerjedés. Itt ennél a pontnál el kell döntenünk, hogy milyen bort szeretnénk (száraz, félszáraz, félédes, édes), mert attól függ a folytatás.


A fennmaradó 1 kg cukorból attól függően, mennyire akarjuk édesíteni a végeredményt adagoljunk a borhoz. Ha mindet hozzáadjuk, akkor egy kellemes, de nem túl szirupos édes desszertbort kapunk. Mi ezt szeretjük, így mi mindet hozzáadtuk. Azt a következőképpen végezzük. Lopóval, vagy gumicsővel szívjunk le a borból két liternyit, majd a kívánt mennyiségű cukrot keverjük el benne oldódásig. Öntsük vissza az erjesztő edénybe, majd zárjuk vissza a kotyogóval, és hagyjuk így erjedni még egy napot. Ez azért jó, mert újra beindul a zajos erjedés, és az újra aktiválódó élesztőgombák és nagy mennyiségű széndioxid kiöl minden károsat a borból, ami esetleg bekerülhetett a cukorral. Egy nap erjedés után szedjük le a kotyogót, majd jöhet a kénezés.
Aki száraz bort akar, az az előző bekezdést átlépve innen folytassa. A borból vegyünk le lopóval vagy gumicsővel nagyjából egy liternyit, majd abban keverjük el a megadott mennyiségű borként. Ezt öntsük vissza a borba, majd hagyjuk nyitva az erjesztő edényt, csak egy textillel takarjuk le, és hagyjuk így néhány napig, míg elkezd leülepedni a nagyja. Ezt szemmel jól fogjuk látni az edény alján. Ezt követően gumicsővel fejtsük le egy másik edénybe (ez az első lefejtés) úgy, hogy az alján lévő üledéket ne keverjük fel. Ha megvan, akkor ebben az edényben hagyjuk ülepedni nagyjából 10-15 napig.

Amikor szép tiszta, jöhet a következő lefejtés, és egyben a palackozás. Nekünk a végeredmény 1 db 5 literes demizson, és 6 db 0.75 literes 
(a 6. nincs a fotón, mert azt a fáradtságos munka jutalmaként megittuk) palack lett tele, de mi a boros üvegekbe simán beletöltöttünk 0.8 litert. Nagyon finom bor lett, csak vigyázni kell vele, mert itatja magát, és az ember nem érzi az erejét. Egyszer csak azt veszi észre, hogy a lába már nem engedelmeskedik... :-)

Mindenkinek kellemes meggyborkészítést kívánunk! :-)
Írta: Medve Zsolt dátum: 19:22 




Mascarpone házilag, avagy

az isteni házi krémsajt I.





Hogy miért házi mascarpone? A feleségem már jó ideje nyaggat, hogy vegyünk mascarpone-t, mert tiramisut (is) akar belőle készíteni. Így mindig fel is kerül a bevásárló listára, de mivel a mascarpone ára elég borsos, mi pedig nem vagyunk Rothschild ivadékok, ezért fogant meg bennünk a gondolat, hogy ha lehet házi kefirtházi sajtotházi vajkrémetházi körözöttet, stb. készíteni, akkor miért ne lehetne házi mascarpone-t is. Az interneten keresgélve pedig számtalan recept kínálkozik, de mivel manapság mindenki azt állítja a saját receptjéről, hogy az az eredeti, klasszikus, így nehéz kiigazodni a kismillió fajta "eredeti" között. Ezért minket elsősorban az érdekelt, hogy mi is a mascarpone igazából. Megtaláltuk a választ: tejszínből - a savó eltávolításával - kinyert  sajt. A savót pedig a legtöbb esetben valamilyen emberi szervezetre ártalmatlan - legtöbb esetben citromsav - sav hozzáadásával választják el a tejzsírtól. De ebbe most ne menjünk bele, az majd egy másik recept lesz. Ugyanis itt azt olvastam, hogy a citromsav hozzáadása miatt egy cseppet savanykás lesz a végeredmény. És ha már savanykás, akkor miért ne készülhetne tejfölből, ami ugye nem más, mint savanyított tejszín, ha nagyon leegyszerűsítjük a kérdést. Így arra az elhatározásra jutottunk az én drága feleségemmel, hogy a legolcsóbb módszerrel kezdjük a próbálkozást. Vettünk hát egy vödör 20%-os tejfölt, és nekiálltunk a házi mascarpone elkészítésének...

A mascarpone szarvasmarha eredetű tejszínből préselés nélkül készült, túró állagú, sótlan, nyers olasz friss sajt. Fehér színű, krémes, héjatlan. Általában nem önmagában, saját ízéért fogyasztják, hanem más, édes vagy sós, átütő ízű adalékokat hozzákeverve: desszertek alapanyaga – világszerte ismertté a 
tiramisu tette –, vagy kék nemespenészes lágysajttal szendvicseken feltét. Zsírtartalma a szárazanyag 50-55%-a. Puha állaga miatt csak olyan műanyag pohárban hozható kereskedelmi forgalomba, mint a tejfel vagy a vajkrémek. Lombardiából származik, házilag télen fejt tejből készítették.


Forrás: hu.wikipedia.org

Hozzávalók a házi krémsajthoz:
- 1 vödör 20 %-os tejföl (850 g)

Mascarpone elkészítés házilag:


Az elkészítése inkább vesz igénybe sok időt, mint sok energiát. A házi vajkrémünknél leírt módon a tejfölt bele kell borítani egy sűrű szövésű anyagba. Ez lehet textil pelenka, konyharuha, egy lepedő darab, vagy bármilyen másik anyag. Sokan gyógyszertári gézt írnak, azonban én azt nem javaslom, mert hajlamos a szálhullatásra. Ami pedig végképp nem hiányzik az ételbe, az a géz szálak. :-) Szóval bontsuk fel a tejfölt. Ha van a tetején már kiült savó, azt öntsük le róla egy üvegbe. Ne keverjük fel a tejfölt, mert akkor oda a homogenitása. Borítsuk bele az anyagba, és akasszuk hideg helyre csepegni (tálat mindenképpen tegyünk alá). Hogy mennyi ideig? A minimum az a 24 óra, de akár 3 napig is lógathatjuk... mi 30 órán keresztül csepegtettük, és úgy már egészen jó volt az állaga. Szóval kinek mennyi a türelme...



Amint eltelt a kiszabott idő, szedjük le az akasztóról, csomagoljuk ki, és már dobozolhatjuk is. Hogy meddig tartható el? Jól lezárt dobozban az eltarthatósága nagyjából megegyezik azzal, ami az alapanyagként felhasznált tejföl dobozára volt írva.

És hogy mennyi az annyi? Nekünk a 850 grammos 20% zsírtartalmú tejfölből 63 dkg krémsajtunk lett, és 2 deciliternyi savó. igen, ha összeadjuk, nem stimmelnek a számok. Valószínűleg azért, mert a ruhaanyag is magában tartott egy keveset, és hát az sem kizárt, hogy a 30 óra alatt valamennyi el is párolgott. A lényeg az, hogy a 63 dkg házi mascarpone megvolt 850 gramm tejföl árából, ami azért nem rossz eredmény, ha azt vesszük, hogy a 250 grammos mascarpone ára szokott vetekedni akár két ilyen nagy vödör tejföl árával is. És hogy mi legyen a kicsepegett savóval? A tejsavó nagyon egészséges, a tejben lévő vitaminok és ásványi anyagok tetemes része a tejsavóban van. Így semmiképp sem javasolnánk a kiöntését, hiszen a tejsavó drága kincs. Megihatjuk magában, vagy felhasználhatjuk sütéshez. De készíthetünk belőle akár gyümölcsös savóitalt is. Hamarosan teszünk fel receptet arról is... ;-)


Megjegyzés: vannak, akik szerint ez meg sem közelíti az igazi mascarpone-t sem ízében, sem állagában. Ne higgyünk nekik gondolkodás és saját tapasztalat nélkül. Próbáljuk ki, nem kerül sokba. A mascarpone nem más, mint a savótól - sav segítségével - megszabadított tejszín. A tejföl pedig nem más, mint savanyított tejszín. Szóval adott a kérdés, ez vajon miért nem jó, még ha nem is pontosan ugyanaz? Ebben nincs állagjavító, meg tartósító, de még csak ízfokozó sem. Talán ezért nem ugyanaz...

Aki pedig mégis inkább a csak tejszínből készült igazi mascarpone receptjére kíváncsi, annak ajánljuk figyelmébe a 
Mascarpone házilag tejszínből, avagy az isteni házi krémsajt II. posztunka, ahol pont annal az elkészítéséről írunk. ;-)UPDATE 2014.03.05 - Tiramisu készült a „mascarpone” egy részéből, és istenien finom lett.
Írta: Medve Zsolt



Szájmaszk varrása, szűrővel és dróttal, férfi és női méretben




Szájmaszk varrása 2.0 - Szűrővel és dróttal, férfi és női méretben





Hogyan varrj otthon maszkot varrógép nélkül?

- 1. rész




Hogyan varrj otthon maszkot varrógép nélkül?

- 2. rész




Hogyan készíts szájmaszkot varrógép nélkül.

How to make facemask



Hogyan varrjunk maszkot kézzel,papírszűrős betéttel/Szájmaszk /หน้ากากผ้าเย็บมือใส่แผ่นกรองได้













Akácvirág - télálló szörp 1:7 hígítással recept





Kedves és hasznos időtöltésünk évente tavasz közepének egyik esőmentes hétvégéjén a bodzavirág szüret - gyermekkorom egyik Andersen meséjére emlékezve. Idén először gyűjtöttünk AKÁCVIRÁGOT is. Mindenáron tesztelni akartam, hogy a méhecskék szorgos munkája nyomán nem csak mézként, de szörpként is megállja-e helyét. Még sosem ittam akácszörpből készült üdítőt. Próba szerencse! Poros, autók használta úttól távol találtunk egy fiatal, nem égig érő akácost, s bizony nem voltunk restek lefejteni a fürtökről az illatosan nyiladozó virágocskákat. Elkészítése teljesen megegyezik az általam évek óta jól bevált bodzaszörpével. Első olvasatra kissé túlzónak tűnik a szirup cukortartalma, ám ilyen töményen tárolva sokkal kevesebb helyet foglal kamránk polcán. Hiszen hol van még a nyár vége… A feltüntetett mennyiségből 7 l szörpöt kapunk, amiből szénsavas vagy bubi mentes ásványvíz 1:7 hígításával 49 l üdítőhöz jutunk. Érdemes fáradni vele. A cukor-víz arányát hagyjuk meg, ha csökkenteni vagy növelni akarjuk a megadott mennyiséget.


A recept hozzávalói (  személyre)

  • 100-150 akácfürtről lehúzott virág
  • 5 liter víz
  • 5 kg kristálycukor
  • 2 db citrom reszelt héja
  • 10 dkg gyógyszertári citromsav
  • 2 mokkáskanál gyógyszertári szalicil


Elkészítés

Mindkét gyógyszertári termék kiváló minőség és tisztaságú. Csak ilyet használjunk.
A zöld száracskákról a szedésnél lehúzott szirmokat papírdobozban hozzuk haza. Figyeljünk rá, hogy autó és pormentes helyen gyűjtsünk csak levél és bogár nélküli virágokat - száraz időben, óvatosan, mert az eső és a rázogatás elhullajtja az értékes virágport, édes nedűt. Ne mossuk meg!
Saválló vagy hibátlan zománcú, kb. 8 literes fazékban forraljuk fel a vizet, öntsük hozzá a cukrot, pár percig együtt forraljuk, 30 fokra hűtjük és beletesszük az akácszirmokat, a reszelt citromok héját. Lefedjük, 5-6 órát áztatjuk, többször megkeverjük, élvezzük töményen mézes illatát. Ha kellően megízesedett a sok virágsziromtól, műagyag szűrőn leszűrjük, jól kinyomkodjuk a sziruptól elnehezedett szirmokat is.
Egy tiszta pohárba 2 dl szörpöt merünk, feloldjuk benne a citromsavat, visszaöntjük a többihez, alaposan elkeverjük. Nagyon édes - savanyúnak kell lennie, hogy hígításkor a kívánt ízt érezhessük. A fele szalicilt is feloldjuk egy kevés szörpben, majd hozzáöntve a többihez jól elkeverjük.
Üvegmosóval tisztára mosott literes flakonokba vagy csavaros, vékony szájú italos üvegekbe töltjük hidegen, felmelegítés nélkül, így száraz dunsztba sem kell tennünk. A kupakok alá 2 réteg celofánt vagy folpackot teszünk, a rétegek közé elosztjuk a maradék szalicilt, szorosan rácsavarjuk a kupakot, felcímkézzük, helyére rakjuk. Ne féljünk a szaliciltől, mint tartósítószertől, mert ilyen kis mennyiségben nem olyan káros, mint bármelyik más tartósítószer.
Ha jól és tisztán dolgoztunk, nem erjed meg a télre, kora tavaszra elmentett vitamindús szörpünk. Felbontás után hűtőben tároljuk. Fogyasztáskor 1 dl szörpöt 7 dl ásványvízzel hígítva kellemesen savanykás, mézes aromájú üdítőt kapunk, ami rögtön eszünkbe juttatja az akácerdők illatát. Ilyenkor ízesíthetjük még frissen facsart citromlével is. Nem kíván mást, hiszen a természetes illatától, aromájától fosztaná meg.
Kirándulásra, tízórai mellé kitűnő szomjoltó.. Jó étvágyat kívánok!
Készítette Nyersné Vajda Márta








akácvirág zselé



akácvirág szörp volt tavaly, idén ehető formában tettem el az akácot. Döbbenetes mennyiségű virág volt és jóval hamarabb mint szokott lenni, köszönhetően a furcsa időjárásnak. Érdemes a megadottnál jóval többet szedni, több vízzel áztatni és a maradék levet pedig felfőzni szörpnek. Dupla nyereség!
IMG_3829-001.JPG


Hozzávalók:
kb 1-2 liternyi akácvirág
1-1,5 l víz (az adatok hozzávetőlegesek, a lényeg hogy minél több virág ázzon a vízben, utána meg 7 deci áztató levünk legyen)
fél citrom felkarikázva
1/2 tk citromsav vagy fél citrom leve
1 zacskó 3:1 dzsemfix
200g cukor vagy xylit
A tiszta helyről szedett akácvirágot leszedegetjük a kis középső száráról, de ez könnyen megy, mert csak végighúzzuk a fürtön a kezünket és potyognak sorban. Egy edénybe tesszük, leöntjük a vízzel, mellé karikázunk fél citromot (megmosva) és lenyomjuk egy tányérral hogy víz alatt maradjanak a szirmok. Folpackkal légmentesen lezárjuk az edényt, hűtőbe tesszük három napra és áztatjuk.
A harmadik nap leszűrjük alaposan, először sima szűrő, aztán egy muszlinon keresztül is hogy biztosan ne kerüljön bele semmi apró darabka sem, és a kapott léből kimérünk 7dl-t.
Egy lábasba tesszük az akácirág levet, hozzá adjuk a cukrot és a dzsemfixet, beleöntjük a citromlevet (vagy a citromsavat) és elkezdjük melegíteni. Ha nagyon nem akar feloldódni a dzsemfix, akkor rásegíthetünk botmixerrel.
Amikor forrni kezd, öt percig forraljuk, majd elzárjuk és várunk 2 percet. Lehabozzuk a tetejét és sterilizált üvegekbe töltjük.
Megmondom őszintén nem vártam tőle sokat, de a végeredmény egy meglepően nagyon nagyon finom, légies, éteri lekvár. A vajas zabkeksz igazán kiemeli a fantasztikus érdemeit és azért látványnak sem utolsó...
.
IMG_3811-002.JPG
.
IMG_3816-001.JPG
.
IMG_3818-001.JPG
.
IMG_3824-001.JPG
.
jó tudni: az akác kérge, fiatal levele és magvai mérgezők.
Azt ne használjuk fel. Illetve a fehér akác (robinia pseudoakacia) nem összekverendő a hatalmas lila fürtös lilaakáccal (wisteria)






akácvirág szörp




és ezennel kezdetét vette a Nagy Szörpszezon, kicsit korábban mint tavaly, de idén szemfülesebb voltam, nem akartam lemaradni az akácról. Mondjuk tavaly se maradtam le, csak akkor még nem hűtöttem az íz-traszferkor a lábast, és megbuggyant az akkor is hasonlóan nyári időben szoba(haha)hőmérsékleten.
A múlt hétvégén a Balaton-felvidéki kirándulás alkalmával szedtem az akácvirágot a fenyőrügy mellett, úgyhogy ismerős lehet a táj. Az akácfák roskadoztak a dús virágzat alatt és a levegő isteni mézes illatban úszott.
A szörp alapreceptet még tavaly adaptáltam Vegavarázs bodzaszörp receptjéből. Kevés vízzel sok virággal nagyon intenzív ízű levet kapunk, ehhez sok cukor jön, tehát aromás és nagyon jól hígítható szörp a végeredmény.
Hozzávalók:
kb 2 liter térfogatnyi* akácvirág
2l víz
2kg cukor
2db citrom
2,5dkg citromsav
A virágfürtöket olyan helyen szedjük ahol nincs autós forgalom vagy túl nagy por, mert megmosni nem szabad, csak a bogarakat kiütögetni. Egy lábasba pakoljuk őket, ráöntünk annyi vizet hogy ellepje, sőt, a virágok a víz kb négy ötödéig érjenek. Belekarikázzuk az alaposan megmosott citromokat is és egy mélytányért a tetejére teszünk az egésznek úgy hogy a víz alá nyomjuk, így a tányérba került víz lent tartja a tányért, a tányér pedig a szirmokat a víz alatt.
Két napra hűvös helyre tesszük, a legjobb a hűtőszekrény. Ha tudjuk, egy nap elteltével kavarjuk át.
Amikor letelt a 2 nap, leszűrjük gézen át és a kapott illatos léhez hozzáadjuk a cukrot és a citromsavat és feltesszük főni. Kb 10 percig rotyog, majd elzárjuk és keletkezett hab, azt lefölözzük. Azonnal sterilizált üvegekbe töltjük és dunsztoljuk.
A selyemfűméz és a napraforgóméz a kedvencem, az akácméz sosem vonzott, de ez az íz, amit közvetlenül az akácvirágokból nyer az ember, ez zseniális!


fenyőrügy szirup











oldénál olvastam először róla, és végül Mandulasarok régi blogjáról vettem a receptet ehhez az elvileg gyógyhatású sziruphoz.
Fenyőrügy. Méghozzá esetemben lucfenyőből, de lehet ezüstfenyőből is vagy vörösből elvileg, és lehet úgy is készíteni hogy a rügyeket cukorral rétegezzük és három hétig érni hagyjuk...
Kirándulással egybekötött szörp-alapanyag vadászatra indultunk és végül a Balaton-felvidéken kötöttünk ki, talán Tótvázsony határában...

 

Hozzávalók:


100g fenyő rügy
300ml víz
fél citrom leve
300g cukor
A recept rém egyszerű: szedjél jó sok fiatal fenyőrügyet, akkor jó, ha még nem fás, és kb 3-4 centis és mérd meg mennyi lett. Nekem 670g, úgyhogy 6,7szeres mennyiséget csináltam. A fenyőrügyet a vízzel és a citromlével (beletettem a citromfacsaráskor keletkezett húst is és a magokat is) felforraljuk, fél órát fő (enyémet hagytam kicsit tovább, hiszen sokkal több volt az alapanyag) majd átszűrjük. Hozzáadjuk a cukrot és kívánt sűrűségűre főzzük. Eleinte világos zöldes, majd a sűrűsödéssel sötétedik is.
A 670g rügyből 2,4l szörp lett belőle, de én eléggé beforraltam.
Nagyon finom, friss, gyantás ízű, nyári ital készíthető belőle, de állítólag önmagában a szirup torokfájásra is jó.






Bodzaszörp





Szerző: Hemangi 


A napokban sorra jelennek meg a bodzaszörp receptek. Természetesen én sem hagyhatom ki e remek italt. Valójában csak tavaly csináltam először, de az annyira jól sikerült, hogy már napok óta figyeltem, mikor lehet végre bodzavirágot szedni. Két hete bontottam ki az utolsó tavalyi üveget, semmit baja, nagyon szép, áttetsző volt még ez is. Idén is e recept alapján készült. Fontos tudni, hogy rendkívül tömény szörp, ezért jól higítható.
A bodza egyébként igen hasznos gyógynövény, A-, B-, és C-vitamint, folsavat, vasat, káliumot, kalciumot, magnéziumot, foszfort és flavonoidokat tartalmaz. Kiváló természetes gyógyszer köhögésre, megfázásra, felsõ-légúti fertõzések, láz esetén rendkívül kedvezõ hatású.
bodzszorp
Bodzaszörp

Hozzávalók:
2 l víz
15-20 bodzavirág
2 citrom
1,80 kg fruktóz (vagy 2 kg kristálycukor)
3 dkg citromsav
Ha a bodzavirág szép tiszta, lemosni sem kell, ha nem, akkor öblítsük le. Keverjük össze 2 l vízzel, tegyünk bele 2 db karikára vágott citromot. Takarjuk le vékony anyaggal, majd 2 napig hagyjuk állni hűvös helyen. Közben néhányszor keverjük meg. 2 nap múlva szűrjük le, majd főzzük össze a fruktózzal (vagy cukorral) és a citromsavval. Töltsük bele az alaposan megtisztított üvegekbe, jól zárjuk le, és tegyük száraz dunsztba, azaz egy edényben, meleg takarók között hagyjuk 2-3 napig.
Bodza-menta szörp
Amikor a tavalyit főztem, eszembe jutott, hogy egyszer ittam bolti bodza-menta szörpöt, ami nagyon finom, frissítő volt. Sajnos ez akkor ugrott be, amikor elkezdtem forralni a szörpöt a 2 napos pihentetés után, ezért arra már nem volt időm, hogy friss mentalevelet szedjek, arra azonban igen, hogy fogjak 2 filter mentateát, és beletegyem a forrásban lévő szörpbe. A végeredmény igazán jó lett, közösen arra szavaztunk, hogy máskor is így főzöm a sima bodzaszörp helyett.








petrezselyemzöld télire





ultrakönnyű kategória, de annál tutibb. Amíg most szezonja van és olcsó és gyönyörű és friss, vegyünk sok petrezselymet. Mondjuk 10 csokorral legalább.
Válogassuk ki az esetleges nem túl szép leveleket és alaposan mossuk meg a többit. Majd egy tiszta konyharuhára terítsük szét megszáradni.

ez akár egy éjszakát is eltarthat, a lényeg hogy teljesen száradjon meg.

Ha megszáradt, akkor a szárait vágjuk le és dobjuk ki. Igazság szerint ezt is össze lehet apróra vágni és fel lehetne használni, de általában nálunk csak a levele fogy így fagyasztva. *

A leveleket aprítsuk össze és töltsük üvegbe. Jó szorosan pakolva a 10 csomag nekem röhögve belefért egy 7,2dl-s üvegbe

Zárjuk le, írjuk rá a tetejére hogy "Petrezselyem" és tegyük a mélyhűtőbe. (nálam még zellerlevél szokott ugyanígy fagyasztóba kerülni, ezért a pontosítás)
Már másnap így néz ki:
és kibontva pedig teljesen jégmentes, mert jó szárazon aprítottuk:
Így aztán egy evőkanállal bele lehet kaparni a kívánt mennyiséget egy-egy ételbe amikor szükség van rá. Egy ilyen üveg általában kitart egy telet nálunk.
Természetesen ugyanígy lehet zellerzöldet és kaprot is eltenni, szoktam is. Azért nem zacskóba, mert abban jegesedik és lisztté törik használat során illetve a zacskóban eltett zöldfűszerektől vagy a hűtő lesz kaporszagú, vagy a petrezselyem hűtőszagú...
*:(egy kis magyarázom a bizonyítványom rész: frissen egy egész csokor szokta szárastól a levesben végezni, én szeretem a szárát is, de a többiek körülöttem nem, illetve így minden máshoz is felhasználható, nem csak leveshez)








almapektin step-by-step



vegyünk egy láda almát, lehetőleg magas pektin tartalmút, mint például ezt az Elstar fajtájút. Nekem egy 14 literes lábasom van, abba egyszerre 4-5 kilóból tudok pektint főzni.
(bocsánat a további képek minőségéért, munkaközi fotók, borzalmas fényviszonyok mellett)
Az almákat alaposan mossuk meg és csak a csumáját és az alsó "szőröket" vágjuk ki. Negyedbe vágva könnyebben megy.

A csumátlan, "szőrtelen" almát negyedeljük, majd a negyedeket magházastól és magostól tovább vágjuk még félbe, vagy még háromba. Almamérettől is függ.


Úgyhogy négy kiló alma végén ennyi a kidobni való csak:

Lábasba tesszük az almát és felengedjük annyi vízzel ami majdnem ellepi (Az alma felúszik a víz tetejére, úgyhogy ha kell, fogjuk le ameddig a vizet töltjük rá):
Tegyük fel főni. Addig amíg rendesen szét nem fő az alma:

Utána lesz szükségünk a "jelly bag"-re, amit én két darab, újonnan (kizárólag e célból) vásárolt színezetlen pamut párnahuzattal helyettesítek. Ezeket csak erre használom, az alma batikolja is őket rendesen:
Bevizezem és alaposan kicsavarom a huzatokat, majd egy kisebb lábasnak a szájára húzom, így könnyebb megtölteni a zsákokat:

A forralt almát érdemes egy fél órát legalább hűlni hagyni hogy ne a még rotyogó láva szerű cuccal zsonglőrködjünk. Tehát benne van a nagy edényünk tartalmának a fele az egyik huzatban, ezt kiemeljük a segédlábasból és felül összefogjuk. Általában átlósan fogom össze hogy a huzat egyik csücske nézzen lefelé, különben két csücsök két oldalra vezetné szélesen a levet.
Ekkor jön a vicces rész: Keressünk egy széket amin van lábtámasz is, fordítsuk fejre és tegyünk az aljára (ülőke másik oldala) egy tálat, ebbe fog csorogni a lé. Rakjunk keresztbe valami erőset a lábtámaszon, majd erre kössük rá a jelly bagként funkcionáló huzatot, vagy szerezzünk a barkácsboltan erős fogót, és azzal fogassuk rá:

És itt hagyjuk egy éjszakára csurogni:

Ilyen szép világos lé folyik ki belőle. Itt megjegyezném hogy nem igazán alma illatú a dolog, legalábbis ne várjuk hogy fővés közben isteni almakompót illat lengje be a lakást, inkább csak főtt zsepkendő szerű a szaga.:

Másnap fogjuk a zsákokat és nyomkodjuk még kicsit ki, de ne nagyon. Ha zselét szeretnénk majd készíteni, akkor ne nyomjuk egyáltalán, sőt érdemes még egyszer egy sűrű szövésű anyagon átszűrni.

A kapott levet lábasba öntjük és ha van a lábason belül literes űrtartalom jelölés akkor örülünk, ellenkező esetben beledugunk függőlegesen egy vonalzót fakanalat és megjegyezzük hogy meddig ért az almalevünk.
Azután addig forraljuk míg a fele nem lesz az eredeti mennyiségnek. Kicsit sötétedik is néha a lé.
Majd még forrón sterilizált üvegekbe töltjük és dunsztoljuk:
Igen, ennyi, ilyen folyékony, nem igazán finom (=nem almáspite) szagú cucc a végeredmény.
Ezzel aztán például finom csilizselét lehet készíteni, illetve sűríteni más, alacsony pektin tartalmú lekvárokat, de mindig számolni kell vele hogy azért van egy bizonyos almás íze. Ami még hátulütője hogy kísérletezni kell vele hogy hogyan (mennyiség) használjuk fel, illetve hogy ahány alma, sőőőt, ahány főzés, annyiféle lesz a pektin. Volt már egyszer olyan is hogy hiába használtam, egyáltalán nem akart zselésedni, de általában ez egy jó alap és működni szokott.






ecetes reszelt torma



Hatalmas adag tormát dolgoztam fel az idén, sokszor elsirattam őket, de megérte. Volt szerencsém az eredetvédett tormákból dolgozni, tényleg nagyon szépek.
Hozzávalók:
egy nagy torma (pucolva kb 15dkg)
opcionális: egy cékla
0,8 dl víz és 0,4dl 10%-os ecet
2 ek cukor
0,5 tk só
0,2 tk citromsav
A vizet felmelegítem, feloldom benne a cukrot és a sót és citromsavat, majd hozzáöntöm az ecetet is és forralom. A tormát alaposan megmosom, majd hámozom és reszelőn lereszelem. Érdemes nyitott ablak mellett dolgozni, mert amint reszelni kezdjük, elkezdi ereszteni a gyilkos gőzeit. 
A torma erőssége függ attól is hogy a levet mikor és milyen hőfokon öntjük rá. Minél később és minél hidegebb a lé, annál erősebb tormát kapunk és fordítva is: minél korábban és minél forróbb a lé, annál szelídebb lesz. Nekem bevált a forró lével nyakon öntés kb 5 perc állás után.
Igazából úgy készült, hogy készítettem egy adag levet, és addig pakoltam reszelt tormával, amíg a kívánt nedves-száraz arányt el nem értem.
Le is lehet turmixolni és akkor a boltihoz hasonló állagú lesz.
Sterilizált üvegekbe töltjük és ha lehet, hűtőben tároljuk. Egy nap kell minimum hogy összeérjenek az ízek.
Végtelen variációs lehetőségünk van innentől. Például rózsaszín tormát is készíthetünk hogy egy céklát megfőzünk, majd lereszeljük és a kész tormához keverünk annyit, amennyire intenzív rózsaszínt/bordó színt szeretnénk. A mennyiséggel is lehet variálni, több céklával kevésbé lesz csípős.
Lehet forrázni és reszelt almával turbózni, így egy lágyabb, édesebb tormát kapunk. Mehet bele egy kis méz, vagy egy kis fehérbor is. Fűszerezhetjük is és természetesen lehet majonézzel keverni. De minél több egyéb anyagot teszünk bele, annál rövidebb ideig lesz tartós, ezt vegyük figyelembe!
Az alap ecetes reszelt tormát kb egy hónapig tudjuk fogyasztani ha hűtőben tartjuk, de persze minél frissebb, annál finomabb.
.

cukrozott sűrített tej

 Eszter Befőz



gyerekként egy tubussal biztosan meg tudtam volna enni ha hagyják, de soha nem hagyták. a piszkok. Itt volt az idő bepótolni. 


Hozzávaló:
cukor1l tej (3,5%-os biotejet használtam)
1,2kg cukor
A főzéshez egy duplafenekű lábasra van szükség, vagy ha nincs ilyen, akkor készítek. Például így.
Viccesen csálén állnak így egymáson de a célnak megfelel. A lényeg hogy az alsó lábasban víz van, és ennek a gőze melegíti csak a felső lábast. Minél jobban illeszkedjen az alsó lábasra a felső, hogy ne vesszek a gőz kárba. A vizet időnként pótolni kell az alsó lábasban!
Maga a főzés roppant egyszerű: a felső lábasba beleöntjük a tejet és a cukrot, addig kevergetjük amíg fel nem oldódik. Után csak várunk: 4,5 órán keresztül főzzük fedő nélkül, néha megkeverjük, közben láthatjuk amint először híg, vizes tejre hasonlít, aztán meg kezd kicsit aranysárgásabb lenni és sűrűsödik. Ezt mondjuk nem látni jól, hiszen melegen ugyanolyan folyós, de egy kanállal kivéve egy tányérra már méz állagú lesz kihűlve. Kicsit habosodhat, azt lekanalazzuk róla (ne dobd ki, nagyon finom!) majd üvegbe töltjük és azonnal zárjuk. Hűtőben tároljuk. Kb 1,2l sűrített tej lesz a végeredmény.
Mégegyszer: ne felejtsük el pótolni a vizet az alsó lábasban! A 4,5 óra alatt egyszer biztosan elfogy.
A magas cukortartalom miatt kikristályosodhat, mondjuk csak a látványon ront, élvezeti értékét nem csökkenti, de érdemes kisebb adagban készíteni. 







Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése