2011. július 12., kedd

Elmélkedés

Zsidó terror a nemzeti oldal érzékelésében

Hun88 elmélkedés 2.




A "siksze", nem zsidó (lány) szleng-szó magyar jelentése. A siksze szó a jiddis nyelvhez kapcsolódik, s ennek közvetítésével honosodott meg. (Más, pejoratív értelmű szavakhoz hasonlóan, pl. "ganef"-tolvaj). A szó eredetije azonban a héberben "sheketz", ami szó szerint (tehát a modern héber nyelvben) tisztátalan csúszómászót. férget jelent.

13 éves gyerek írta nekem jutubon :
" Én sem jókedvemből lettem antiszemita. De láttam eleget, és csak azokat
gyűlöltem, akik ártottak Magyarországnak (a többiekkel szemben megvolt a szimpla
defenzív, örökösen ellenálló magatartás). A településen, ahol élek több
tízmilliós sikkasztásokat hajtottak végre (uszodaépítésnél is eltűnt tízmillió
forint). Aztán jött ez a Talmud-fordítás, és alaposan felhúzott."
Maguk a zsidók tehetnek minden zsidóellenességről, a leírhatatlanul pofátlan viselkedésükkel!!!!
A legfanatikusabb "internacionalisták" kozmopoliták "globalisták" azaz vér neoliberálisok közt aránytalanul nagy számban találhatóak ateista zsidók, ők általában erősen kötődnek a zsidó identitásukhoz és a zsidóság számukra a zsidó "néphez" való hozzátartozást jelenti.
A nem zsidóknak is éppen úgy ha nem jobban össze kell tartaniuk a zsidó ellenében. Az üzletben és a politikában is.
A zsidók elleni védekezéshez minekünk nem zsidóknak FAJI ALAPON össze kell tartanunk, a zsidókhoz hasonlóan, sőt annál hatékonyabban. A nemzeti és a nemzeti radikális oldalnak eléggé megegyeznek az érdekei, ahhoz, hogy ne egymást marják - azzal amúgy is mindketten csak támogatókat vesztenek, "hát ezek nem képesek összefogni" "ahány magyar annyifelé húz, sose lesz itt semmi" ...
Az NS völkisch társadalomfilozófiája is ezt a célt hivatott szolgálni. Tehát nem kell Árpádig visszamenőleg magyarnak lenni - de aki zsidó, és tudatosan zsidó, annak kettős indentitása van, valamint a diaszpóra miatt a zsidó nemzetközi jellegű. Tehát kevésbé vagy semennyire sem lojális azzal az országgal szemben, ahol született vagy ahol él.Ma van erős nemzeti gondolkodás, ami olyan gyökerekből táplálkozik amibe nem lehet belekötni. És ha egy zsidó lehet nyíltan cionista, és lehet tagja nyíltan cionista szervezeteknek, akkor miért is volna illegális a hungarizmus saját hazánkban?
Nem népirtani akarnak a hungaristák sem hanem regionalista szocializmust a neoliberális globalizmus helyett. Mint ahogy Latin Amerikában Hugo Chávez. Egyébként kisajátítandó gázmezőink már nekünk is vannak! :-D Nyilván a hatalomfosztás az uralkodó cionista elitnek nem érdeke. Mindig a regnáló hatalom határozza meg, mi a szélsőség, mi a "veszélyes a társadalomra" azaz valójában a hatalmon levők hatalomban maradására ; a társadalom inkább örülne neki ha a nagy fordulat, a valódi rendszerváltás bekövetkezne!!!

A hungarizmus eszmei alapjai keresztény tanításokon nyugszanak, többek közt Prohászka Ottokár hungarizmus kifejezés eredeti megalkotója is. Tehát ez valójában nemzeti keresztény szocializmus. A bolsevista előrenyomulást látván a szegény néprétegek körében, praktikus kereszténységet, és szociális igazságosságot hirdetett. Viszont milton friedman zsidó a kor a neoliberalizmus és szabadpiac egyik fő ideológusa, azt mondta egyszer, a szociális szolidaritás rossz mivel az látens antiszemitizmus.
Ez az a szemita eszmeiség amit én is képviselek, nem is rasszizmus, mivel nem a zsidók faji jellegzetességein, hanem a magyarellenességükön van a hangsúly.

Döbrentei-interjú, 2004. február.18., gondola.hu

„...Óriási tévedés azt hinni, hogy mindig egy többség rekeszt ki egy kisebbséget, olykor bizony ez fordítva van. Egy kisebbség akarja hozott, meg nem élt, akár kultúráját, akár anyagi, politikai szándékait, törekvéseit ráerőszakolni egy népre, amely talán éppen tehetetlenségi ereje, vagy éppen a saját magában való hite, ezer éves kultúrája révén, nyilvánvalóan védekezik és elutasítja. Ezt a fajta erkölcsi védekezést kik jelenítsék meg, ha nem az írók...”

Döbrentei Kornél a Magyarok Házában Kertész Imréről :

Egyet tudnunk kell, hogy jelen pillanatban is azért ülünk itt, mert rendre minden nap kapunk valami megalázót, valami tönkretevőt, nem csak azt, hogy azok a pici műsorok, amelyek - én nem baloldalban és jobboldalban gondolkozom, hisz ötven éven át a baloldal ultrabalja volt jelen, azzal szemben csak egy nemzeti oldalt tudok említeni, tehát egy népnek, amit meg akarunk tartani minden olyan eszköztől meg akarnak fosztani, akár ennek a tévéműsornak az áthelyezésével, hogy vidéken sokkal kevesebben hallgathatják, hogy az emberek tájékoztatásával visszaélnek, hogy a Vasárnapi Újság, és nem akarom sorolni, hogy mindennap hallom, hogy most ez a nemzeti oldali alapítvány nem kap az állami büdzséből pénzt, hogy leváltják azokat az Illyés Gyula vagy bármilyen társaság éléről azokat, akik magyar határon kívül élő költőket próbáltak támogatni, azt, hogy lebontják újra a Széchenyi-tervet, amely egy nép felemelkedését szolgálta volna, hogy a beneši dekrétumokat újra megerősítik, mint a kollektív bűnösséget, és ebben a pillanatban akkor még örülhettünk is volna, felkiáltva, hogy úgymond egy magyar kapja a Nobel-díjat, de rögtön a hír pillanatában én azt olvastam, amikor Kertész Imre sorsosai hangosan a tévébe az egyik betelefonált, a másik leírta, hogy ez nem magyar díj.......És nem véletlenül beszéltem a kollektív bűnösség elvéről, mert tulajdonképpen ahogy nem örültem volna a 60-as években, hogy annak az írót [sic!], akit különben becsültem, megírta a Hideg napokat, amelyben, mint tudjuk, a magyarságot, hogy úgy mondjam, totálisan eláztatta, de utána 40 évvel megírta, hogy negyvenezer magyart végeztek ki Titóék. Na most itt ez a másik dolog is. Nekünk a kollektív bűnösség elvéhez nincs közünk. Megvannak a magunk halottai. És borzasztó az, hogy ha valaki a világ egyik legnagyobb Nobel-díját [sic!], a legnagyobb, előkelő irodalmi díját egy nép kollektív bűnösségének a ki nem mondott sugallásával [sic!] éri el, ezért fáj, ezért nem biztos a...” (A tapstól kivehetetlen Döbrentei Kornél mondatának vége.)Szentmihályi-Szabó ezután elmondta, nehéz elkerülni az irigység látszatát, de világos, tudja azt mindenki, hogy zsidó írónak kellett kapnia a díjat. „...ha a holokauszt tagadása büntethetővé válik, akkor nyilván büntethetővé válik, hogy valaki Kertész Imre irodalmi érdemeit tagadja.” (nevetés, taps) Döbrentei egyértelműen leteszi a garast: „azt mindenki tudja, hogy egy kisebbségi ízlésterror van, amelynek része az illető úr.”
Vasárnapi Újság, 2001. június 24. Döbrentei Kornél:

"A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel." (...) A zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg. (...) A német követelések kielégítése érdekében például zsidó deputáció járt fönt Horthynál a doni hadsereg mielőbbi kiküldését szorgalmazva. És hát a papírtalpú bakancsokat valakik akkor is gyártották. (zsidó gyárosok-teszem hozzá én)"

Döbrentei Kornél igaz egyenes beszéde a keresztények kiirtásával szenteste viccelődő cionista zsidó barangó elvtárs védelmére kelt cionista médiazsidókat illette JOGOS kritikával. No persze a zsidók BÁRMIFÉLE enyhe izrael vagy judaizmus avagy zsidó érdekek kárára történő kritikát, bírálatot azonnal antiszemitizmusnak neveznek, sőt holokausztoznak is azonnal rögtön!
Ez volt az a beszéd, amúgy, ami az írószövetség zsidó íróinak onnan való kiválását eredményezte. ( nem is volt ez baj )
Budapest, 2004. február 26.

"A tetthely nem mindig azonos a bűntény kitervelésének helyével" Voltaképpen béketüntetésre gyűltünk itt össze, jó akaratú emberek. Mert az a jó, ha végre van akaratunk és késztetésünk tiltakozni a népünk megsemmisítésére törekvõ, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen! A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában - csak a szakálluk a valódi [hangos, gúnyos nevetés] - vezényelnek. Itt és most, ahol kétezer év után a keresztényüldözés parancsa ismételten kimondatott, mégha percemberke fiók-Heródesek [tömeges füttyögés] által is. Igen, ül a bibliai mondás: a hang Jákobé, de a kéz Ézsaué. Hát ez a fekete evangélium, szerzette a sátán. De valóban itt kéne seregelnünk? Mert a tetthely, a kivitelezés fóruma nem mindig azonos a bűntény gondolatának és kitervelésének foganási helyével. Nem mindig ott van a sír, melyben egy nemzet süllyed el, ahol ássák. Nálunk ez, ahol állítólag árkokat temetnek, miközben keresztfákat döntenek ki, kivált igaz. A temetõszolgákat máshonnan igazgatják. Onnan, ahová a madár is kéken jár (micsoda madár!), de az nem a boldogság kék madara; csõrében a zöld gally látszatra, kifelé ámításul a nagyvilágnak, a béke olajága, ám befelé mindez a sistergõ gyűlölet mérgébe mártva. Hát ne jöjjön el az õ országa! Mi hozott ide minket az oly soká késlekedõ, jogos önvédelmen túl? A felháborodás, melyet egy szűk értelmiségi csoport [bekiabálások: ezek nem értelmeiségik], kemény mag - rothasztó tevékenységük, karakterisztikusan jól körülírható, ám egy tömény káromkodás olykor, ha nem is szebben, de pontosabban beszél, mint egy rózsaszál -, rendszeres impertinenciája keltett s kelt ma is, és nincs törvény, amely megvédené tõlük az országlakosokat. Van viszont egy - szégyenszemre megszavazta a parlament -, amely õket, a gyűlöletbeszéd valódi gyakorlóit oltalmazza, s lám teszik is a dolgukat. A nagy dolgukat, bele az arcunkba. Azért vagyunk itt, hogy ezt többé és továbbá zavartalanul és büntetlenül ne tehessék. [kórusban: "hozzuk ki! hozzuk ki!] Elég volt a felmérõ és letapogató provokációs sorozatokból, melyek azt hivatottak eldönteni, ennek a népnek mekkora a tűréshatára, toleranciás képessége, meddig lehet elmenni a szentséggyalázásban, a blaszfémiában, meddig és milyen mértékben rondíthatnak bele egy ilyen nagy históriai múlttal bíró nemzet önérzetébe. [kórusban: elég volt! elég volt!] És ugrásra készen várakoznak minden visszautasító reakcióra, hogy nacionalizmusnak, antiszemitizmusnak minõsíthessék azt, feljelentõ levelekben híreljék, keltsék rossz hírünket a nagyvilágban. [úgy van! úgy van!] A kettõs mérce irritáló igazságtalanságának rendszeres megélése is idehozott minket. Pontosabban az a Trianon óta génjeinkbõl kiirthatatlan, cselekvésre ösztönzõ igazságérzet, sõt, maga az Igazság, mert néha a történelem kivételes és fájdalmas perceiben megadatik, hogy egy népnek, fõként, hogy a megmaradása a tét, egyértelműen igaza van. És nekünk igazunk van [taps]. És folytonosan ismétlõdõ, fintoros sorsunk. Most, hogy a kereszténység kiirtása ellen protestálunk, megint Európát védjük, szegény végvárként. Mint tettük ezt Balassi, Zrínyi idejében, avagy a Hunyadiak alatt. Segítséget nemigen kaptunk, erkölcsi elégtételként pedig a déli harangszót. Amit aztán a Rákosi-féle vörös fasizmus meg is szüntetett, mint ahogy kis híján a Himnuszt is. A valamikor vérrel szerzett déli harangjátszást 1956-ban vérrel hódítottuk vissza. Micsoda történelmi déja vu! A vívmányokat tekintve, ennél többre, nézzük be õszintén, nemigen jutottunk. Sem 1956 világraszóló tényével, vagy késõbb a vasfüggöny lebontásával megszerzett reputációnkat nem tudtuk olyan erkölcsi tõkére váltani, amely más minõségben határozhatta volna meg besorolásunkat Európába. Sikerült "leküzdenünk" magunkat - mára világos, milyen erõk akarták másodrangúságunkat szorgalmazva stabilizálni -, de a déli harang megmaradt. Félre kell verni. [úgy van! úgy van!] Figyelmeztetésül, hogy ez a tulipiros, Tilos rádióügy csak egy pusztító folyamat része, ez idõ tájt kirívó állomása, a sátán stációinak egyike, amely mégis csak a múltból eredeztethetõ. Gondolok az ateista, istentagadó kommunista diktatúrákra, az úgymond klerikális reakció elleni harcra stb. Mindezen folyamatok a felemás rendszerváltás után felerõsödtek, sõt, a szólásszabadság ürügyén komiszabb megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, mint akár a hírhedt ötvenes években. Az elmúlt 14 év alatt versek jelenhettek meg büntetlenül a szarból jött magyarokról, [úgy van!] gúnyvers a kondomhiba miatt megszületett költõtõl, egy másik a Szent családról, melyben Mária üzekedik az Istennel, aztán következett a Szent Korona lesvájcisapkázása [tömeges pfúj, füttyögés, beszólás: Landesmann], a Regnum Marianum meggyalázása, elsõ "megerõszakolása" Rákosiék alatt esett meg, mikor lebontották, és köveit a Sztálin-szobor alapzatába építették be. Nos ez a szellem nemigen változott, csak a formák, eszközök változtak, ha egyáltalán. Egyben megegyeznek: ezek a magyar- és kereszténygyűlölet hegyláncainak csúcsai. Te jó Isten, még elgondolni is rossz, hogy mi fortyog a mélyben. Felettébb elgondolkodtató, hogy ez a sem embert, sem Istent nem ismerõ magatartás csak itt Magyarországon dívik. Sehol másutt a világon. A volt kelet-európai blokk államaiban sem. Miért nem? Miért mindig mi vagyunk a rossz szigete? A nagy SZU-n kívül 1919-ben csak itt volt Tanácsköztársaság! [beszólás: sok zsidó! idejöttek az ellenségek!] Nézzünk magunkba is! Egy-két tüntetés nem mossa le a gyalázatot. Mi válthat meg minket? Talán az, hogy odatartsuk orcánk másik felét is? [hangos neeem!] Errõl Mahatma Gandhi jutott eszembe, aki, bár más vallás hívõjeként, szintén elvetette az erõszakot. Békés lázadásakor több ezer embert bunkóztak le az angolok, aztán kimerültek, erkölcsileg. Abbahagyták. Volt merszük, kultúrájuk a belátáshoz. És Indiának volt elég lélekszáma, s így emberi életekben mért türelme e belátás kikényszerítéséhez. Mi nagy lélekkel rendelkezõ kis nép vagyunk, lassan már nem gyõzzük áldozattal, míg ellenségeink barbárok a bosszúban, minden megbékélésre irányuló nemes gesztust gyöngeségnek minõsítenek. Így nagyon nehéz, reménytelen, fõként egy olyan országban, ahol az ilyen nemzetellenes tevékenység nem jár felelõsségre vonással, ahol az az abszurd helyzet vált természetessé, hogy a hóhérok nem bocsátanak meg az áldozatoknak. [úgy van! úgy van!] Mindszenty hercegprímás eljutott a felismerésig: egy rossz kompromisszum hatásában pusztítóbb, mint az igaz ügy melletti határozott kiállás. Mert itt az erkölcsi hozadék a leglényegesebb, az, ami hathat a történelmi idõben. Akkor is, ha elbukik. A hercegprímásnak igaza volt. Ebbõl élünk a mai napig. A Vatikán ott és akkor kompromisszumot kötött, föláldozva Mindszentyt is. Pontosabban egy kikezdhetetlen erkölcsi magatartást. Helyébe nyomultak be a békepapok, vagyis a kommunistákkal kollaborálók. Kártékony és szégyenteljes szerepüket az egyház ma is nyögi, nehezen heveri ki. Hát még mi, a hívõk! Most a bátor, az önvédelmi harcot vállaló egyházon itt a sor. Szerepe kulcsfontosságú a magyarság jövõje szempontjából. [taps] Az már megint a történelem fintora, hogy Mindszentyt "csak" boldoggá, míg az õt odadobó pápát szentté avatják. A példa tanulságos. Kereszteket állítottunk az országban, hogy figyelmeztessünk: a sátán offenzívában van. [beszólás: minden hóhér zsidó volt! az ávósok zsidók voltak!] Kérdezték az álnaivak, miért nem a jászolt emeltük magasba. Mert itt már a megszületés sem bizonyos, már az anyaölben elölve az utódlás, az abortuszok miatt a népünk már eleve keresztre feszítve, Európa pedig hitehagyott lett. A mi Koppányunk programja szent hozzá képest. Úgy látszik, mint annyiszor, megint nekünk kell önáldozóan megváltani, hogy ebbõl csak a mi önmegváltásunk reked ki. De talán mégse. Amikor Európát védelmezzük, akkor Szent Istvánt, Szent Lászlót is, aki ha kellett, mert az ország érdeke úgy kívánta, még a pápával is ujjat húzott. Amikor Európát védelmezzük, akkor az Árpád-házi királylányokat is, akik mindmáig meghatározóan képviselik a keresztény gondolatot, és kijelölték õsi helyünket túl az aktuális leminõsítõ politikán. És amikor az Istent védelmezzük, akkor az Aranybullát is, mint nemzeti õsalkotmányt, de még a Werbõczy-féle Hármas Könyvet is és visszafelé a vérszerzõdést is [úgy van! taps] és legújabbkori - mindmáig teljesületlen - tizenkét pontjainkat is. De mindenek elõtte és után a mindenható Istent, most már jóvátételi követelményként szólítva föl: "Isten, áldd meg a magyart!"

INNENTŐL ÚJRA ÉN JÖVÖK, IDÉZETBLOKK VÉGE XD

Sose bízz egy zsidóban hiába a barátod az első adandó alkalommal elárul egy másik zsidó kedvéért, és pontosan ezért undorodom tőlük!
Mi legyünk individualisták toleráljuk minden ellenünk való cionista törekvést a legkisebb ellenállás vagy egyáltalán a cionista veszély tudata nélkül, ők meg egyetlen tömböt alkotnak ellenünk. Hát nem.

Magyar Demokrata idézet abból a számból, ahol Borbás Máriával van interjú :

" Fél óra nem telt el és már folyamatosan csörgött a telefonom, újságírók, kollégák kerestek azzal, hogy hallották, átmentem a Hír Tv-be. Legkedvesebb munkatársaim mondták, hogy tudom-e, hogy nem lesz munkám, elásom magam, jöttek a fenyegetőzések, a hátat fordítások. Megdöbbentő volt látni ahogy lehullanak az álarcok. Tanulságos időszak volt. "

Hát, ilyen a honi média : terrorisztikus mentalitású zsidók és posztkommunisták által megszállva tartott terep.És ezek cseppet sem jóérzésű emberek, sőt mi több nem is toleránsak. csak velünk szemben követelnék meg a toleranciát az ő irányukba. De mi keresztények vagyunk és nem hülyék !!!!
A ságvári azaz spitzer ( mert ez volt a neve ; igen, a spitzer györgyi soma is zsidó, miért mit vártál XD ) cirkusz is ilyen : hiller régről párttag, tehát kommunista, és zsidó is, ságvári illegális kommunista volt, és zsidó. Most is alkalmaznának velünk magyarokkal szemben kegyetlen módszereket, még nincs vége a történelemnek. A Hungarizmus a mienk, hiszen a hungarizmus kifejezetten magyar világnézet.


A két háború közti Horthy-időben a marxista dr. szent-györgyi albert zsidó származású szegedi tanár, biokémikus IGEN, EZ AZ A SZENT-GYÖRGYI!-- később Nobel-díjas! -- nagy szerepet játszott a magyar közéletben, de a hazaárulás terén is!Köztudott, hogy szent-györgyi a Magyarországra bevonuló szovjet csapatokat, mint „felszabadítókat” üdvözölte, de mivel a dolgok mégsem történtek egészen az elképzelése szerint, egy szép napon otthagyta a felszabadítóit és new yorkba tette át szereplésének színhelyét. A vörös horda iránti örök hálájának eleget téve, 1970-ben a new yorki kommunistákkal együtt ünnepelte a „felszabadulás” 25. évfordulóját!

A talmudi bosszú

1945. április 4-re befejeződött Magyarország szovjet megszállása. Sötétség, törvénytelenség és rémuralom borult az országra. A Nyugat által jóváhagyott moszkvai szuronyok árnyékában levezetett “választások” után, a kommunista csürhe berendezkedett és véglegesen bevezette a szovjet gulágot magyarországi gyarmatára. Az új zsarnok a belügyeket Moszkvában képzett komisszárokra és hithű bolsevistákra bízta. A betelepedésüket követően rozenkranz-rákosi és színtiszta ‘üldözöttből’ álló kabinetje az öntudatos cionista eisenberger-auspitz benőt, ismertebb nevén péter gábort bízta meg a helyzet rendezésével, aki az Andrássy út 60. alatti épület alá halálkamrákat épített, kínzó- és vallatóeszközökkel. A cellákat vastag betonnal és zajszigetelő anyaggal bélelték ki, hogy az áldozatok halálüvöltései, ne üzenhessenek a külvilágba. A behurcolt vádlottakat lefüggönyözött kocsikban vitték be az épületbe, ahonnan a vádlott élve soha többé nem jött ki.

A legmegrázóbb ténye a magyarországi zsidó-bolsevik terrornak, hogy eisenberger elvtárs tervei alapján a kínzókamrákhoz egy hatalmas húsdaráló berendezés is tartozott. Az agyonvert, megkínzott, vagy lelőtt magyar embereket ebbe a hatalmas tölcsérbe lökték bele, ami ledarálta a halottat, vagy eszméletlen embert és a húscafatokat a Dunába engedték a szennyvízlevezető rendszeren keresztül...
IGEN, A DUNÁBA! MINT AHOGY KUN AZAZ KOHN BÉLA ÉS SZAMUELY TIBOR ZSIDÓ ÁLTAL VEZETETT VÖRÖS TERRORBRIGÁDOK, ŐK IS DUNÁBALŐTTEK SOKAKAT BUDAPESTEN, A VÖRÖS TERROR IDEJÉN. A TERROR KIFEJEZETTEN ZSIDÓ EREDETŰ FOGALOM.
Pedig a szentgyörgyi albert még egy értelmes embernek számított. És mégis szovjetpárti volt! Hát, ezért nem mindegy zsidó-e avagy sem. Hogyan bízzunk meg ilyenekben?



emberdarálók :(((
" Nyílt levél Váradi Júliának
Váradi Andrásné
(Váradi Júlia)
Magyar Rádió, Nyilvánosság Klub, stb.
A közgazdász Nagy Pongrácznak, akinek eddig magyarul és angolul megjelent könyvei még a közgazdaságtanban járatlanoknak is közérthetően fogalmazta meg, hogy miként lopta el Magyarországot a Nemzetközi Valutaalap és kapcsolt érdekeltségei, saját életéről adott ki a képzelet szülte krimiknél sokkal érdekesebb önéletrajzi könyvet Szerelem három kontinensen (és Angliában) címmel.
Tudom, hogy önnek, mint az SZDSZ-lelkületűek egyik legultraortodoxabb tagjának nem kötelező tudomást szereznie egy ilyen könyvről, hiszen ön – akár Győri László és egyéb effajta kollégái – más szempontok alapján válogat. De most felhívom a könyv egy passzusára a figyelmét, mert önt is érinti. Önt, aki a hangadó rendszerváltó értelmiség archetípusa. Szülei múltja, az ön pártállami idők alatti karrierje, és – mondjuk így – fenotipológiája alapján.
A most következő idézet a könyv 92-ik oldaláról való.
Nagy Pongrácz ’56 után a londoni BBC magyar osztályán dolgozott és feladata az volt, hogy menekülteket hallgasson meg. Mintegy 150 interjút készített. Az interjúalanyok közül páran beszéltek az emberdarálóról is, amelynek eddig sajnos nem sikerült nyomára bukkanni, és amelynek a létét a kommunisták a legidegesebben tagadják. Még a téma felemlítésétől is kiütést kapnak. Általában a „nevetséges kitaláció” kategóriájába utalják.
Akkor jöjjön az idézet:

Az egyik fiatalember – volt „szabadságharcos” – mesélte. Fegyveres őrjáratával járta az utcákat azon a héten, amikor a forradalom győzedelmes volt.
Az egyik házon látnak egy ártatlan táblát. „Külkereskedelmi kirendeltség”.
A környékbeliek bíztatják őket: menjenek oda be, mert gyanítják, hogy odabent különös dolgok történnek. Betörik az ajtót.
Bent találnak négy reszkető ávóst és négy kínzókamrát.
Az egyikben még ott volt a halálra kínzott áldozat hullája.
Az egyik ávós, nyilván ama meggondolás alapján, hogy neki már minden mindegy, készségesen kalauzolta őket, s felfedte előttük a húsdaráló titkát.
A húsdaráló egy kerek, billenő fedelű lyuk volt egy hosszú folyosó közepén.
A billenő padlózat alatt volt két acélpenge, olyasféle, mint a keverőgép (turmix) pengéi, csak ezerszeres nagyításban.
Ezeket is áram forgatta iszonyatos gyorsasággal. „Bevezetjük a megkötözött likvidálandó ellenséget a folyosóra. A folyosó másik végén álló elvtárs azt parancsolja neki, menjen oda.
A népellenség megindul, a billenő csapóajtó elnyeli és a húsdaráló apró darabokra szabdalja, amelyek egyenesen a csatornába kerülnek”.

Az interjúalany még hozzátette: ott, ahol ez a csatorna belefolyt a Dunába, sok pecázó volt, mert ott mindig sok volt a hal.
Eddig az idézet. Az MTV kiváló dokumentaristájától, Dézsy Zoltántól tudtuk azt is, hogy a Jászai Mari téren lévő Fehér Házban is volt emberdaráló. Gyerekkoromban, amikor ott még vígan darálhattak, láttuk, hogy a Margit híd mellett a rakpart falán nagy betűkkel oda volt írva: „Horgászni tilos!”. Önnek, aki a rákosista kommunistáknak hála, budai villában „vészelte át” a negyvenöt éven át tartó diktatúrát, volt némi köze a Fehér Házhoz, amelynek pincéjét már nem lehet feltárni, ugyanis azt átépítették, feltöltötték, majd víz árasztotta el. De azt tudjuk, hogy külön csatornarendszere volt és tudjuk, hogy a parlamenttel földalatti járat kötötte össze. Önnek az a köze van e baljós házhoz, hogy azt az ön apja, Preisich Gábor tervezte. Ezt a levelet pedig azért írtam, hátha elmondta önnek apja még a halála előtt, hogy hová lettek az eredeti tervek, amelyek szőrén-szálán eltűntek. Ha véletlenül a párnája alá tette, vegye elő őket.
További jó nyafogást az éteren keresztül és a Nyilvánosság Klub ügyvivőjeként jó felkészülést a 2006-tól jövő kormány elleni tiltakozássorozatokra.
LI"
oppá!
Szűrős Mátyás a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, és említést tett Kádár kijelentésére az ÁVHval kapcsolatban:
"...Egy alkalommal Kádár – akinek voltak önfeledtebb pillanatai, sakkozás, dominózás közben – feltette a kérdést, milyen ember lehetett az, aki már az illegalitásban rendőrfőnök szeretett volna lenni.
Péter Gáborra célzott, akiből később az ÁVH vezetője lett.
Az ÁVH olyan embereknek volt a gyűjtőhelye, akik revánsra készültek, és ezzel tulajdonképpen az antiszemitizmus kialakításában is jelentős szerepük volt – egyszerűen azt váltották ki a tevékenységükkel.
Mostanság Magyarországon részben ezeknek az embereknek a leszármazottjai gerjesztik az antiszemitizmust."


A cipők mellé a húsdarálót is fel kell állítani mementónak egy ÁVH- s zsidóval amint darálja a magyart a Dunába. Kun, Rákosi,Gyurcsány, Bajnai, a maiakkal is mint a 100 tagú nem cigány zenekar elhúzza a magyarok nótáját. Sortüzesek ölnek Ők már mindenütt, golyóval és szóval is, uzsorások kufárok hazaárulók, hát ne jöjjön el a ti országotok a föld fordítsa ki sírotokat, és egyetlen magyar sem bocsássa meg vétkeiteket, de nevetek maradjon meg örökre, hogy utálni tudjunk benneteket. Na sodródjunk mielőtt a betelepűlők újra Szuezt keresvén közibünk lőnének palesztinoknak nézvén bennünket.
Isten áldd meg a magyart ! Ne keljen se cigányt se zsidót koloncként eltartanunk, megvanak nekünk a saját halottaink, kik nem behazudott füst milánok , Ők a magyar erkölcs holokausztjai, és nem hollókosztossai. De hol vannak a verebek Ők is antiszemiták lettek, és a vegyi felhők nem kegyelmeztek az ártatlan madaraknak, hát ők sem kékmadarak eltüntek...


A Kommunista Terror Háza



2002. Február 24-én, többezer magyar ember jelenlétében megnyitották a már régen esedékes "Terror Házát", amelyröl még a világsajtó is megemlékezett. Az új látványosságot Orbán Viktor, FIDESZ-es miniszterelnök avatta fel. A volt ÁVO-s épületet, Budapest VI. kerületének és Európa egyik legszebb sugárútjának hívott Andrássy úton építették, az 1867-es Kiegyezést követö lázas építkezési hullám során. Orbán beszédében kiemelte azt a tényt, amelyet kevés politikus mert ezidáig a száján kiejteni. Nevezetesen azt, hogy a judeó-bolsevizmusnak világméretekben 100 millió áldozata van 1917 óta, attól a sötét dátumtól kezdve, amikor a zsidó rabbi leszármazottjának (Marx) lidércnyomásos álma földi valósággá vált és az európai civilizáció, úgysmint a világegyetemes béke halálát jelentö iszonyatos, damokleszi kard jelent meg a kereszténység fölött: a júdaizmus!
Mózes megálmodott rémuralma lett földi valósággá a hatalmas cári Oroszországban, hiszen Vlagyimir Iljics Lenin, az anyja révén zsidó, örült kozmopolita pontról-pontra valósította meg a világhódítástól megrészegedett zsidóság célkitüzéseit. A zsidóságnak már régóta fájó pontja volt Nagy-Ororszország ez az erös, szívböl eredöen anti-szemita, mélyen vallásos ország. Nemcsak azért, mert dolgos, ámbár roppant egyszerü és iskolázatlan népe az orthodox vallást hüen és kitartóan követte, hanem mert a cári rendszer olyan kasztrendszert épített ki, amelyet a zsidóság képtelen volt áttörni, nem tudott oly könnyen befolyásolni, mint a többi európai országokban tette. Kapóra jött a zsidó lázítóknak, hogy az ország gazdaságilag rossz kezekben volt, ezért a bolsevista "ideológia" újszerünek és "felszabadítónak" tünt az egyszerü emberek között. A zsidóság a bolsevizmusban nem is igen hitt, csupán eszköznek használta arra, hogy átvegye a hatalmat és a saját komisszárjait ültesse a "gójim" (nem-zsidó) kormányzatok helyére."A keresztények legjobbikát kell, hogy megöljed...!" - utasítja a talmud a híveit és ez tökéletesen megvalósult az 1917-et követö európai kommunista puccsok során. Százával, ezrével végezték ki a "reakciósokat, burzsujokat, kulákokat, ellenforradalmárokat", akik a legtöbb esetben kiváló politikusok, katona-, illetve rendörtisztek és hivatalnokok voltak, de veszélyesek az új vörös "isten" létezésére. A lefejezett ország, kormányzat helyére - rivális nélkül - saját magukat ültették az elvtársak héberül kommunikáló tagjai. Az oroszországi eseményeket követöen, a Patyomkin páncélos lövései egy új, szomorú és galád korszak kezdetét jelentették, amely - sajnos - még a mai napig sem ért véget!
1917 októberi "patkányforradalmat" követöen megkezdödtek az 1789-es "francia forradalom" során kipróbált, elkezdett likvidálások, a másként gondolkodók, a kommunista "ideológia" ellen megnyilatkozók, a "parancsuralmi" és beszolgáltatási "rend" ellenzöinek leírhatatlan könyörtelenséggel és szadizmussal végrehajtott kiírtása. A "burzsujoknak, kulákoknak" kikiáltott kirekesztés és gyülöletpropaganda azonnal normális ellenreakciókat vont maga után a késön ugyan, de felébredt parasztság és munkásság körében. A júdeó-bolsevik terror vadállatként vetette rá magát az orosz és ukrán népre. Az elsö haláltáborokat 1918-ban nyitották meg Lenin "elvtárs" utasítására, távol a sürün lakott helyektöl, ahová ember még rossz álmában sem téved: Szibériában, az örök hó és fagy birodalmában. Elöször csak a fegyverrel szembeszállókat likvidálták, majd jöttek a burzsujok, gazdagok, parasztok, az orosz, cári nemesség legjobbjai, akiknek világszerte kiépített kapcsolatai voltak nagyüzemekkel. Aztán a hivatalnokok, akiket a "szocialista rend ellenségeinek, népárulóknak és az imperialisták kémjeinek" bélyegeztek. Legtöbbjüket kivégezték, vagy halálra kínozták a szovjet júdeó-"demokrácia" pribékjei. Azok sem jártak jobban, akik "megmenekültek" és élve rabszolgaként dolgoztak a fagyhalállal viaskodva. Szolzsenyicin a "Gulág" címü vastag könyében írja, hogy a "legszörnyübb egy internált politikai fogoly részére nem a jelen, hanem a jövö volt..." A kilátástalanság, a reménytvesztettség.
A szibériai gulág-rendszer mintegy 4277 (négyezer-kettöszáz-hetvenhét!) egymástól függetlenül "üzemelö" megsemmisítötábort foglalt magában. Az NKVD által fenntartott szögesdrót-"demokrácia" Kaganovics (eredeti nevén: Lasar Mojszejevics) egy zsidó gnóm "ötlete" volt, aki 1991-ben adta vissza "lelkét" atyjának, a sátánnak. Jellemzö a zsidóság pökhendiségére, hogy Kaganovics rabbijuk haláláról az angliai Jewish Chronicle is megemlékezik 1991. augusztus 2-i számában, kiemelve, hogy "egyetlen egy zsidó sem felelös a történelemben annyi gyilkosságért, mint Kaganovics". Ha ezt a Zsidó Krónika állítja, nincs okunk kételkedni benne! 33 évi uralkodása alatt (1924-1957) a kollektivizálás és kommunizmus iránti megszállottsága még saját családját sem kimélte: 3 (!) fiútestvérét azzal vádolta, hogy Sztálin meggyilkolására szövetkeztek. A család kérte Kaganovicsot, hogy engedje szabadon ártatlan testvéreit, mire a csavarodott tömeggyilkos igy reagált: "Nekem csak egy testvérem van és az - Sztálin!" 1941-ben feleségének testvérét, aki a szovjet légügyi miniszter volt, azzal vádolta, hogy: "Hitler kémje, akit azzal bíztak meg, hogy puccsot hajtson végre a szovjet rend ellen és a fasisztákat ültesse hatalomra!" Ez az abszurd - és egyben utolsó - kivégzési kisérlet volt Kaganovics karrierjének vége. Még Sztálin sem fogadta el, hogy Hitler egy zsidót akar az orosz bábkormány élére, fasisztaként ültetni.
A kaganovicsok kommunista terrorja pedig fokozódott, javarészben annak "köszönhetöen", hogy Lenin 1918-ban egy "gyülölet-ellenes törvényt" hozatott, amely 'halálbüntetéssel sújtotta az anti-szemitizmust és a zsidó személyek elleni szóbeli, ill. fizikai tettlegességet' (Mit is mond a talmud? Ha egy gój egy zsidót megbánt,vagy megüt, az annyi, mintha az "Istent ütné meg"). Ennek a lenini "ötletnek" köszönhetöen milliókat vertek ki éjjel az ágyukból és szállítottak el ismeretlen helyre. Ha a hozzátartozók keresni, érdeklödni mertek eltünt családtagjuk, barátjuk után, öket is eltüntették "fasisztákkal, imperialista kémekkel való együttmüködésért". A kommunizmus végleges áldozatainak számát, éppen a titkolódzás, félreinformálás miatt nem lehet egy számban meghatározni, legfeljebb felbecsülni. Az 1917-töl müködött, megbukott, vagy a mai napig is müködö, de lassan felmorzsolódó gulág-rendszerekben (Kína, Észak-Korea, Észak-Vietnám, Kuba) a kommunizmus áldozatainak száma meghaladja a 150-160 milliót.
22 millió ukrán, 65-70 millió orosz, 40 millió kínai, 1 millió vietnámi, 3 millió kambodzsai, 1,5 millió magyar, 2 millió német, 2,4 millió lengyel, szlovák, cseh és 2,5 millió dél-amerikai "köszönheti" életének elvesztését a mózesi júdaizmusnak. Sokakban kétség van afelöl, hogy a kommunizmus zsidó eredetü. "Mindenfajta ember harcolt a kommunisták oldalán!" - tartják. Ez igy igaz. De egyetlen ideológia, vagy politikai, forradalmi mozgalom sem tudott magamögött annyi zsidó vezért és "ideológust", mint a bolsevizmus. Maga a "Töke" írója Levy Mordechai (Karl Marx) egy talmudista rabbi fia volt. Irv Weitzman, egy new yorki zsidó rabbi 1942-ben igy nyilatkozott: "Some people call it Communism - I call it Judaism!" (Néhányan kommunizmusnak hívják - én úgy hívom: júdaizmus!)
Magyarországon a bolsevizmus iszonyatos ördöngösséggel és aljassággal aratott: az 1918-as I. világháborús veszteség által elöidézett sokkhatást kihasználva Kohn Béla és társai a 90 napos terroruralmuk alatt a csak a zsidó agyakban elöforduló vérszomjjal támadt rá a legyengült nemzetre: a halálvonattal utazgató, részegen a vonatsínek melletti házakra lövöldözgetö kommunista suhancok százszámra gyilkoltak le magyarokat, minden különösebb ok nélkül. Fiala Ferenc: IGY DOLGOZTAK címü könyvében szívet szorongatóan írja le ezeknek az emberi külsöbe bújtatott zsidó fenevadaknak a gyilkosságait. A 'lenin-fiúknak' kedvenc szórakozása volt, hogy egy kisvárosba, faluba érve azonnal a 'burzsujokat' állították elö. Kik voltak ezek? A szolgabíró, polgármester, csendörség, katonaság vezetöi, nemesek, sok esetben egyszerü, dolgos parasztok. Az áldozatokat kihajtották a vasútállomásra ahol gúnyolódó, magyar-gyalázó obszcénitások közepette megásatták velük a saját sírjaikat, majd lábon és kezen lötték öket, belökték a sírokba és élve eltemették öket...
Magyarországot a zsidó bolsevista terror alig fél évvel a sikertelen és megbuktatott 1918. novemberi németországi marxista puccs után érte el. A német haderö a legyengült ország ellenére is hazafiasan gondolkodott és elejét vette a kommunista próbálkozásnak. Magyarországon ez csak "külsö" (román, cseh és francia, angol, amerikai) segítséggel sikerült csak leverni. A megszálló román és cseh martalócok fosztogattak, raboltak és az elüzött zsidó keretlegényekkel egyszinten álló nívón viselkedtek. Az amerikai Tom Width örnagy könyvében ("One Step From Hell") írja, hogy a "magyarok részéröl semmilyen ellenállás nem mutatkozott a fosztogatások megszüntetésére. Egységem egy ízben szuronnyal és puskával kényszerített egy kisebb román csoportot a budapesti (Nemzeti) Múzeumból kirámolt kincsek visszavitelére."
1944. október 15-én a Horthy "admirális" által rádióbeszédben kijelentett szembefordulásra való felhívás a szövetséges és testvéri német csapatok ellen felháborodást keltett a honvédség és az állampolgárok soraiban, de egyben új lendületet adott a kommunista-ellenes mozgalomnak, nemcsak a Szálasi Ferenc vezette nemzetiszocialistáknak, hungaristáknak, de az egész magyar társadalomnak, aki szívén viselte a Magyar Haza és egész Európa keresztényi civilizációjának sorsát. A Magyar Honvédség nemcsak, hogy nem tette le a fegyvert és nem fordult szembe egyetlen jótevöjével, a Hitler Adolf által meghirdetett forradalomnak, hanem új vezetöje Szálasi Ferenc nemzetvezetö irányítása alatt folytatta a harcot a sztálini hordák ellen.
A Nyilaskeresztes Párt, Hungarista Mozgalom új székháza az Andrássy út 60 alatti egykori biztosítási ügynökség lett. A hatalomátvétel idején, október idusán az ország keleti fele már a szovjet 'barisnya-vadászok' csizmái alatt senyvedett. Folytak az öldöklések, nemi eröszakok, az emberek menekültek az ország déli ill. nyugati része felé. Ebben az idöben a "nyilasoknak" sem energiájuk, sem anyagi lehetöségeik, de emberük sem volt arra, hogy "kínzókamrákat, veröcellákat" építsenek az épület alá. Alig 4 hónappal késöbb, a Várban elesett a budapesti védösereg, a német és a magyar Waffen-SS legjobbjai. A 75.000 védöböl 68.000 esett el a helyszínen,. vagy lett felkoncolva a szovjet "felszabadítók" által.
Gyakorlatilag, 1945. február 11. után a Csengery utca sarkán álló épület megszünt a "nyilas székház" lenni. Az iratokat megsemmisítették, ill. Ausztria felé menekítették. Április 4-re befejezödött Magyarország megszállása és öskori sötétség, törvénytelenség és rémuralom borult Szent István és Mária országára...
A kommunista szuronyok "védelme" alatt megtartott színház ("választások"), természetesen a kommunista csürhe "gyözelmét" jelentette. A szovjet gulágrendszer véglegesen berendezkedett magyarországi gyarmatára. A belügyi tisztogatásokat a Moszkvában "képzett" komisszárjaira és hithü bolsevikjaira bízta. Ezek nem is adtak okot csalódásra! Az 1947-es "beköltözésüket" követöen Rothenfeld Matyó (Rákosi) és színtiszta zsidókból álló "kabinetje" Eisenberger "Auspitz" Benöt (Péter Gábor) bízta meg a helyzet rendezésével. Benöke az Andrássy út 60. alatti épület alá szigorúan megbízható elvtársakkal egy kazamatta-rendszert épített; professzionális kínzó- és vallatóeszközökkel, az inkvizíciót meghazudtoló alapossággal és aprólékossággal. A cellák különlegesen vastag betonból és zajszigetelö anyaggal voltak bélelve, hogy a szerencsétlen áldozatok halálüvöltései, sírásai ne hallatszodjanak ki.
Aztán megérkeztek sorra a "vendégek". Eisenberger Benöke gondoskodott róla, hogy ez a közép-európai Purim-ünnep is folyamatosan haladjon a kijelölt mózesi útján: a beérkezett vádlottakat lefüggönyözött kocsikban hozták be az épületbe (a kocsibejáró a Csengery utcai oldalon volt), ahonnan a vádlott - legalábbis élve - soha többet nem jött ki.
A legmegrázóbb ténye a magyarországi zsidó-bolsevik terrornak, hogy Eisenberger elvtárs tervei alapján a kínzókamrákhoz egy hatalmas húsdaráló berendezés is tartozott. Az agyonvert, megkínzott, vagy lelött magyar embereket ebbe a hatalmas tölcsérbe lökték bele, ami ledarálta a halottat, vagy eszméletlen embert és a húscafatokat a Dunába engedték a szennyvízlevezetö rendszeren keresztül...
Jellemzö a magyarországi terror és inkvizíciós állapotokra, hogy az 1956-os októberi forradalom kirobbanásakor, még a zsidó származású szovjet belügyminiszter, Berija is így nyilatkozott: "Rákosi egy zsidó királyságot akart Magyarországon létrehozni...!"
A "Terror Házának" léte pozitív jelenség. A tény, hogy a "nyilasok és a nácik" nem üzemeltettek semmilyen kínzó- vagy veröcellát, történelmi tény. Az is az, hogy egy, a kommunizmus iszonyatos barbarizmusát bemutató múzeum nem nyílhat meg egy elözöleg nemzetiszocialista múlttal bíró országban, egy olyan aktus, amely a zsidóság félelmét mutatja a vádló tekintetektöl. Azoktól a vádló tekintetektöl, amelyek tisztán és egyértelmüen feltehetnék a kérdést a magyarországi zsidóság képviselöinek:
MIÉRT KELLETT MEGGYILKOLNOTOK MASFÉL MILLIÓ TESTVÉRÜNKET??
SOHA NE FELEDD ÉS SOHA NE BOCSÁJTSD MEG A BOLSEVIZMUS RÉMTETTEIT!
Az ÁVH-s zsidó gyerekek unokák beültek a hatalom különböző polcaiba, és ellopták a nemzeti vagyont, és kiszolgáltatták a pénzügyi oligarcháknak, mi még mindig megtűrjük a hatalomban őket, a kommunista terrort látva ők mindenkit megöltek, sőt az új rendben hatalmukat mutatva a nép közzé lövettek. Nincs jobb és baloldali zsidó csak hazaárulót látok az EU székháztól a médiában megszólaló cionista kazárokig mind egyforma ingyenélő hollókosztos szabadkőműves. Kiket nekünk kell eltartani a Viktor kreál majd mondvacsinált állást nekik Likudistáknak mi meg majd dolgozunk rájuk is. Igaz fiuk ez volt az álmunk a hazafiak meg a börtönben rohadnak, míg a zsidó rablókat kiengedik a börtönből, a biszkufélék meg be sem kerülnek, a főld ne fogadja be testüket gyalázatos sírjuk legyen meggyalázva mindenkor. Valóban zsidó gyarmat vagyunk vagy csak innen néz ki úgy a helyzet, mintha gyarmatok lennénk, még az önvédelmet sem engedik meg nekünk mint 1918- ban csak a zsidónak lehetett felfegyverzett egysége, mint ma is. Kapisgálod már, halálra vagy ítélve a hollókosztosnak kell az élettér most a lakásod, holnap az életed kell neki. Meddig vársz még mikor telik be a pohár. Fücsfürücs nyergely, s fordulj nincs gyufád vagy üveged....



HÍRCSALÓK Jul 23, '08 10:00 AM
for everyone
 
Ma a Déli Krónika római tudósítóját saját fülemmel hallottam, amikor azt mondta, hogy olaszok gyújtották fel a Róma melletti cigánytábort. Erre az MTI ezzel a főcímmel hozza a hírt.”Tűz ütött ki egy római cigánytáborban”... A két hír nem ugyanaz. Ugyanis a tűz ütött ki azt sugallja, mintha magától gyulladt volna fel valami és nem szándékosan gyújtották volna fel. Azonban a hír folytatásában már ezt írják: „Egyesek azt állítják, hogy olasz fiatalok egy csoportja három gyújtópalackot hajított a táborra a telep mellett húzódó autópályáról. Szerintük rasszista támadásról van szó, a hatóságok azonban ezt nem erősítették meg.” Tehát mégis felgyújtották a cigánytábort, ahogy a tudósító a rádióban mondta. Az MTI hazugsága azt is elhallgatja amit a tudósító még mondott, hogy közel 150 ezer cigány van az olaszoknál, ezek közül 60 ezer 14 éven aluli gyerek (bűnöző). Ez utóbbiakat a hatóságok elveszik a szüleiktől, ha bűnözésen kapják el őket és intézetbe kerülnek. Érdekes módon az olaszok képesek nyilvántartásba venni a cigányokat. Nálunk kik akadályozzák ezt? Aki tudja erre a választ ne tartsa magában...

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata



Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata







Bevezető
Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
Tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz,
Tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az ember végső szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
Tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejeződésének előmozdítása,
Tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek népei újból hitet tettek az alapvető emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és nők egyenjogúsága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elősegítik a szociális haladást és nagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
Tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetével együttműködve biztosítják az emberi jogok és alapvető szabadságok általános és tényleges tiszteletbentartását,
Tekintettel arra, hogy a jogok és szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának a legnagyobb jelentősége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából
a közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kell abból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem előtt tartva a jelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján előmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletbentartásának kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útján történő általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pedig a joghatóságuk alatt álló területek népei között.

1. cikk
Minden. emberi lény szabadon születik és egyenlő méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelkiismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
2. cikk
Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.
Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
3. cikk
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. cikk
Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés minden alakja tilos.
5. cikk
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.
6. cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. cikk
A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a tőrvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
8. cikk
Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvető jogokat sértő eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
9. cikk
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, őrizetbe venni vagy száműzni.
10. cikk
Minden személynek teljesen egyenlő joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság méltányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kőtelezettségei felől, másrészt minden ellene emelt bűnügyi vád megalapozottsága felől.
11. cikk
1. Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnősségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják.
2. Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában a hazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendő cselekmény. Ugyancsak nem szabad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendő cselekmény elkövetése pillanatában volt alkalmazható.
12. cikk
Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabad önkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személynek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
13. cikk
1. Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon megválasztani.
2. Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint saját hazájába visszatérni.
14. cikk
1. Minden személynek joga van az üldözés elől más országban menedéket keresni és a más ország nyújtotta menedéket élvezni.
2. Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bűncselekmény miatti. kellőképpen megalapozott üldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétes tevékenység esetében.
15. cikk
1. Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
2. Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogától önkényesen megfosztani.
16. cikk
1. Mind a férfinak, mind a nőnek a házasságra érett kor elérésétől kezdve joga van fajon, nemzetiségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasság tekintetében a férfinak és a nőnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontása tekintetében egyenlő jogai vannak.
2. Házasságot csak a jövendő házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
3. A család a társadalom természetes és alapvető alkotó eleme és joga van a társadalom, valamint az állam védelmére.
17. cikk
1. Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
2. Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
18. cikk
Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magában foglalja a vallás és a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy a meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben oktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
19. cikk
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
20. cikk
1. Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
2. Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kőtelezni.
21. cikk
1. Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akár szabadon választott képviselői útján való részvételhez.
2. Minden személynek egyenlő feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokra való alkalmazásához.
3. A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlő szavazati jog és titkos szavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékűen biztosító eljárás alapján időszakonként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
22. cikk
Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személynek ugyancsak igénye van arra, hogy -az államok erőfeszítései és a nemzetközi együttműködés eredményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erőforrásaival- a méltóságához és személyiségének szabadon való kifejlődéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturális jogait kielégíthesse.
23. cikk
1. Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos és kielégítő munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
2. Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlő bérhez van joga.
3. Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítő fizetéshez van joga, amely számára és családja számára az emberi méltóságnak megfelelő létet biztosít és amelyet megfelelő esetben a szociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
4. Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad időhöz, nevezetesen a munka időtartamának ésszerű korlátozásához, valamint az időszakonkénti fizetett szabadsághoz.
24. cikk
Minden személynek joga van a pihenésre és szabadidőre, beleértve a munkaidő ésszerű korlátozását és az időszakos fizetett szabadságot.
25. cikk
1. Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosítására alkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz, valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, betegség, rokkantság, özvegység, öregség esetére szóló, valamint
mindazon más esetekre szóló biztosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
2. Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyermek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelemben részesül.
26. cikk
1. Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvető oktatást illetően, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelező. A technikai és szakoktatást általánossá kell tenni; a felsőbb tanulmányokra való felvételnek mindenki előtt -érdeméhez képest- egyenlő feltételek mellett nyitva kell állnia.
2. A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletbentartásának megerősítésére kell irányulnia. A nevelésnek elő kell segítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet és barátságot, valamint az Egyesült Nemzetek által a béke fenntartásának érdekében kifejtett tevékenység kifejlődését.
3. A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
27. cikk
1. Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a művészetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekben való részvételhez.
2. Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és művészeti termékkel kapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
28. cikk
Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekintetében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságok teljes hatállyal érvényesülhessenek.
29. cikk
1. A személynek kőtelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehetséges a személyiség szabad és teljes kifejlődése.
2. Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korlátozásnak, mint amelyet a tőrvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tiszteletbentartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje és általános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
3. Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek céljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
30. cikk
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az valamely állam, valamely csoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok és szabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.


Tulok - 2011.03.09. 19:03


2011. július 9., szombat

A teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel

A teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel

A teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel
Ifj. Tompó László –Hunhir.info
2010. október 23. 00:35
Fecseg a felszín és hallgat a mély. Korunk ötvenhatról szóló szó- és betűáradatáról óhatatlanul e költői sor jut eszünkbe. Hiába ismeri el ugyanis ma már minden történész, hogy 1956-ban forradalom és szabadságharc volt, ha valódi előzményeit, lefolyását, és főként a forradalmat megtorlók jellemrajzát, hovatartozását továbbra is tabuk fedik. Ezért az alábbi írás célja, hogy a teljes igazságot feltárja róla.
Előzmények: hazánk szovjet megszállása, a vezetés zsidó arculata
Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel. David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a zsidó bolsevizmus, amelyről a két világháború között tucatnyi leleplező könyv jelent meg: róluk a Mindszentyhez mindhalálig hű Nyisztor Zoltán pápai prelátus úgy nyilatkozott, hogy amíg jómaga nem ismerkedett meg személyesen kommunistaellenes sajtótevékenysége miatt az Andrássy út 60 1945 utáni állapotaival, voltak némi kétségei hitelességüket illetően. Ugyanis alig tudta elgondolni is, hogy azokról a kínzásokról és kivégzésekről szóló tudósítások, amelyek bennük szerepeltek, mind szóról szóra igazak. Sok százezer nemzettestvérével együtt hamarosan megtapasztalhatta, hogy igazak bizony.
Nézzük az oktatásban, a tömegtájékoztatásban ma is tudatosan elhallgatott tényeket, amelyek nélkül nem érthetjük meg, mi vezetett 1956-hoz! A Vörös Hadsereg parancsnoksága 110 000 férfit űzött kényszermunkára Budapestről, azon kívül félmilliót az ország többi részéből. A megszálló, a népünket erkölcsétől eltántorítani akaró, vagyonából kifosztó szovjet csapatok – ahogyan Irving megjegyzi – a „sztyeppék kulturálatlan termékei” voltak. Közel egymillió magyar leányt és nőt erőszakoltak meg, akik közül sokan gyermektelenek maradtak örökre. Volt, hogy egy csinos titkárnőt és leányát tizenkét orosz katona erőszakolta meg. Ahová betörtek, kő kövön nem maradt. Körmenden például a Batthyány-kastélyban a bútorokat összetörték, a puskák csövét a falhoz vágták, majd az udvarra dobták. Az Árpád-kori függőpecsétes oklevelek fa pecséttokjával „tisztították” csizmájukat, az okleveleken pedig krumplit hámoztak, vagy a város környéki vizes árkokba hajították, illetve WC-papírnak használták őket, vagy egyszerűen elégették. A kölnit garatra öntötték, mert azt hitték, hogy vodka. A halat, hogy megmossák, leöblítették a WC-kagylóban, és ha a hal eltűnt, bosszúból agyonverték a háziakat.
Az 1948-ban teljhatalomra jutott, zsidók vezette Kommunista Párt kétfrontos harcot
vívott. Először is mindenkit, aki bármennyire szembeszállt a bolsevizmussal, fasisztának,
„burzsuj”-nak, osztályidegennek, a „népi demokrácia” ellenségének tekintett, akiket be kell
börtönözni, sőt ki kell végezni, másodszor a kereszténységet és az annak elkötelezett
nemzeti sajtót teljesen fel akarta számolni.
Ismeretes, hogy Mindszentyt halálos ellenségének tekintette Rákosi (Rosenfeld) Mátyás. Legszívesebben kivégeztette volna, figyelmeztetve, hogy követőikre is ez vár.
Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy azért kerülte el a kivégzést, mert miután Rákosi szándékáról értesült Franco tábornok, tudatta Sztálinnal: ha Mindszentyt elteszik láb alól, kivégezteti az összes spanyolországi kommunistát. Ha a kivégzést igen, a fizikai megleckéztetést mégsem kerülhette el. Mindennél többet elárul a bolsevizmus természetéről, hogy amikor az Andrássy út 60-ba került, egy partizán belerúgott, és azt mondta neki: „Életem legboldogabb pillanata volt ez.”
Rákosi fő támasza, az Andrássy út 60 új ura, Péter (Auspitz) Gábor korántsem csak a nyilasokat kínoztatta, hanem mindenkit, akinek elege lett a zsidó bolsevizmusból. Élet-halál ura volt. Vitéz Málnási Ödön, a kiváló történész így foglalta össze „Magyar Mártyrok” című könyvében, mi zajlott az Andrássy út 60 pincéiben:
„A tízezrével elfogott hazafiak 20 körme alá 10-10 gombostűt vertek, s azután gumibottal
összes körmeiket leverték, lemanikűrözték. Vagy az áldozatot seprűnyélre kötve, talpával
lefelé fordítva, talpait órákon át gumibottal addig csépelték, míg kétszeresére dagadt,
aztán arra kényszerítették, hogy vödör hideg vízben áztassa lábait. Vagy az áldozatról
lehúzták harisnyáit, szájába nyomták, hogy ne tudjon ordítani, még egy gázálarcot is
kötöttek rá hangfogónak, azután hozzáfogtak a legkülönfélébb ’munkához’: nemi szervét
gumibottal cafatokra verték, vagy vékony üvegcsövet nyomtak bele, és vaskalapáccsal
addig verték, míg az üvegcső apró szilánkonként belepréselődött. Az ilyen áldozat két év
múlva is sírt, ahányszor örökké gennyező nemi szervén vizelnie kellett. (Rosenberg Ibolya vezette be ezt a kínzási módszert.) Vagy az áldozat nemi szervét íróasztal fióknyílásba
tördelték. Vagy az áldozat nemi szervére 2-3 gumiforrasztó sallert kötöttek, meggyújtották
és így a nemi szervet teljesen leégették. (Dr. Farkas Ferenc ügyvéden kipróbált módszer,
azután általános.) Ha nő volt az áldozat, akkor nemi szervét addig döfködték gumibotokkal,
míg véresen kifordult, és az áldozat hónapokon belül szörnyű kínok között meghalt.
Vagy az áldozatot hátrafektetve lekötötték, hasára vaslábos alá patkányt kötöttek, a másik
vaslábosba föléje égő parazsat tettek, és így a patkányt arra késztették, hogy az áldozat
hasán keresztülfúrja magát és elmeneküljön a megsüléstől. (Dr. Böhm Ferencen kipróbált
módszer.) De a leggyakoribb az volt, hogy az áldozatot nagyon sokan megrohanták, földre gyömöszölték és végtagjaira állva, gumibotokkal csoportokban váltva egymást, órákon
keresztül addig csépelték, míg egész teste, feje csupa seb és vér volt. Ilyen kínzások közben egyedül a budapesti központjukban, az Andrássy út 60-ban naponként legalább 30-40 halt borzalmas mártírhalált. Aki életben maradt, gondolkodás nélkül aláírta az általuk előre megfogalmazott jegyzőkönyvet, mert számára a mielőbbi felakasztás megváltást
jelentett a borzalmas kínzásoktól. Ha a ’népügyészségen’ eszébe jutott a kínzásokra
hivatkozva vallomását visszavonni, vagy ezt a csőcseléknek is legaljából összeszedett népbíróság előtt merészelte megtenni, akkor nyomban visszaadták ’pótnyomozás’- ra a politikai rendőrségre, ahol újabb borzalmas kínzások után vállalta önmaga ellen a hamis
vallomást, hogy végre felakasszák. A legtöbb áldozatnak legalább 50-100 zsidó meggyilkolását kellett elismernie. Ha össze lehetett volna szedni ezen jegyzőkönyveket, akkor kiderült volna, hogy Ábrahám óta egész földünkön együttvéve sem élt annyi zsidó, mint
amennyinek meggyilkolását az ilyen tortúrákkal készült jegyzőkönyvek számadatainak
összegezéséből ki lehetett volna mutatni.”
A magyarság tömegeinek fizikai megnyomorításával párhuzamosan mindent megtett
a bolsevizmus, hogy a Lenin által a „nép ópiumá”-nak nevezett vallást kiirtsa. A
nőket a megerőszakolásuktól testével védő báró Apor Vilmos győri püspök meggyilkolását
követően főleg az ifjúsággal foglalkozó világi- és szerzetespapokat üldözték (néhányukat,
mint Kun András minoritát és Kiss Szaléz hitoktatót elsők között végezték ki). A kötelező
hitoktatást eltörölték és megfenyegették a gyermeküket hittanra járató szülőket. A
kipróbált, a lelkipásztorkodásban kimagasló egyéniségeket lemondatták vagy száműzték, és
helyükbe az úgynevezett békepapok kerültek. Az egyházi ingóságok javát elkobozták. Ugyanígy jártak el a szellemi életben is: közel 4700 „fasisztának, szovjetellenesnek, antidemokratikusnak” bélyegzett sajtótermék tömeges
megsemmisítését rendelték el.
Mindezzel szembesülve azonnal feltűnhet valami, amiről még az önmagukat nemzeti elkötelezettségűnek tekintő történészeink is hallgatnak: a rendszer vezetésének zsidó arculata. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen a bolsevizmus bizonyult a zsidó világnézet leghatásosabb kifejeződési formájának. Soha nem fogja megérteni a kommunizmus természetét az, aki nem ismeri a Talmudot. A kommunizmus gyökerei ugyanis nem Marx, Engels, Lenin vagy Trockij írásaiban keresendők, hanem a Talmudban, a Kabbalában és általában a rabbinikus irodalomban.
Így mindjárt megérthetjük, miért a kor legmeghatározóbb alakja Rákosi. Eredeti vezetékneve
Rosenfeld. 1892. március 9-én született. Apja zsidó fűszeres. Előbb Budapesten, majd Hamburgban és Londonban banki tanulmányokat folytat. Az első világháború után az
oroszok elfogják, Szibériába száműzik, ahol kommunista lesz. Leninnel 1918-ban találkozik
először Szentpétervárott, aki megismerteti a földalatti szervezkedés mesterségével.
Leninre – akinek tanítómestere a szintén zsidó forradalmár Dzserzsinszkij volt, aki szerint „a legfőbb feladat megölni minden burzsujt!” – úgy néz fel, mint egy Istenre. 1919-ben visszajön Budapestre. A Kommün bukása után Moszkvába, onnan Ausztriába megy. Miután főnökével, Zinovjevvel összevesz, a Komintern 1924-ben visszaküldi Magyarországra, hogy szervezze újjá a Kommunista Pártot, de egyelőre titokban. Kilenc hónap múlva szervezkedéséért letartóztatják, halálra ítélik, de a halálos ítéletet végül nyolc és fél év börtönre változtatják. 1935-ben újra bíróság elé kerül, ezúttal 40 kommunistaellenes magyar 1919-es kivégzése miatt, majd 1940. október 30-án Horthy véglegesen kiengedi a rács mögül, cserébe az 1849-ben a cári seregek zsákmányolta magyar honvédzászlók visszaadásáért. Rákosi tehát újra Szovjet-Oroszországban szervezkedik, ahonnan 1944 végén ismét Budapestre jön. Vezető emberei is mind zsidók, mint Gerő Ernő. Eredeti vezetékneve Singer. Mindenki iránt bizalmatlan, ravasz pártszervező. Szintén zsidó Farkas Mihály (Wolf Izrael) honvédelmi miniszter, nem is szólva a „főideológus”- ról, Révai Józsefről (Kahána Mózes), a propagandaminiszterről.
Azonban nemcsak a felső szinteken (a politikai vezetőrétegben, a közigazgatásban vagy
az egyetemi tanárokat kinevező bizottságokban), hanem alsóbb szinteken is megfigyelhetővé vált a zsidó térnyerés. Erre jó példa a már említett börtönvilág. Amíg ugyanis Szovjet-Oroszországban többnyire csak a parancskiadók voltak zsidók, szemben a parancsvégrehajtókkal (akik így kijátszhatták és sokszor ki is játszották a Moszkvából érkező parancsokat elítélt orosz nemzettestvéreik javára), addig nálunk – legalábbis 1945 és 1956
között – mindkettő. Hazánkban tehát még a verőlegények és az őrök között is feltűnően sok volt a nemileg eltévelyedett, szadista hajlamú zsidók. Gulágot megjárt honfitársaink a megmondhatói: ha választaniuk kellett volna Szibéria vagy az Andrássy út 60 között, akkor valószínűleg inkább Szibériát választották volna.
1956 perdöntő előzménye tehát a felsoroltakon kívül a nagypolgárok Hortobágyra való kitelepítéséért, a padláslesöprésekért, a kulákok kifosztásáért, a kolhoz- és szovhozrendszer erőltetéséért, a magyar mezőgazdaság és ipar szovjet mintára való tönkretételéért egyaránt felelős zsidó bolsevizmus volt, így a teljes igazság az, hogy népünk igenis ellene lázadt fel.
A forradalom hősei, a menetét késleltetők, tőle vonakodók és árulói
A kommunista-liberális történelemszemlélet két nagy hazugságot ver a fejekbe. Először is azt, hogy 1956 „mindenkié”. Másodszor azt, hogy csak azok voltak a forradalmárok, akik a kommunista rendszer megreformálásáért küzdöttek, nem pedig eltörléséért.
A forradalom és szabadságharc szereplői azonban nem moshatók egybe, mert messze nem volt „mindenkié”, mivel nem mindegy, ki melyik barikád élén állt. A forradalom történéseivel kapcsolatba kerülő személyeknek négy csoportját különböztethetjük meg.
Az első csoportba a forradalom hősei tartoznak, mindazok, akik kezükben fegyverrel
harcoltak a Rákosi-Gerő-Farkas-Révai négyesfogat, majd a benyomuló szovjet
csapatok ellen. A világ akkori legnagyobb hadseregét akarták kiverni hazánkból. Ezzel
kivívták a keresztény világ elismerését: nem véletlen, hogy róluk és általuk népünkről XII.
Piusz pápa a legnagyobb csodálattal nyilatkozott. Többségük munkás volt. Ők fogtak fegyvert legelőször, és csak utánuk az egyetemisták.
A „reformkommunisták” szerint ötvenhat igazi hősei nem a rendszer szellemiségét, hanem gyakorlatát akarták megváltoztatni, ami persze fából vaskarika. Ha valakiket, akkor a munkásokat lehetett legkevésbé megtéveszteni. Ők nem reformokat akartak, vezetőváltásokat, hanem a rendszer teljes felszámolását. Ezt fejezték ki zászlóik felirataival is: „Ruszkik haza!”, „Többpártrendszert, szabad választásokat!”, „Lengyelország utat mutat, kövessük a magyar utat!”, „Bem apó és Kossuth népe, fogjunk össze, kéz a kézben!”. Az sem igaz, hogy a munkástanácsok az „emberarcú szocializmusért” szálltak síkra. A munkástanácsok különben is csak a szovjet csapatok november 4-i bejövetele után alakultak meg, így az október 23-án kirobbant harcokban nem vehettek részt, arról nem is beszélve, hogy a „tanács” kifejezés érthetően igen rossz szájízt keltett a felkelőkben,, hiszen elegük volt az ígéretekből, a tanácsokból. Tudták, hogy kommunistákkal értelmetlen tanácskozni.
A forradalmi hősök között elsők között említendő továbbá a szellem erejével harcoló Mindszenty bíboros. Leírhatatlan hatással volt a tömegekre, katolikusokra és protestánsokra egyaránt, de gyakran még a hit iránt közönyös emberekre is. Azok, akik 1946-ban még Budapest egyik legszebb temploma, a Regnum Marianum lebontásában vettek részt, hogy helyébe Sztálin óriásszobra kerüljön, 1956-ban már hatására darabjaira zúzták a „kőgeneralisszimus”-t, azt kiáltva: „A templomot akarjuk! A Regnum Marianum-ot akarjuk!” Ötvenhatos forradalmi rádióbeszéde felrázta népünket. Kijelentette: „Mi semlegesek vagyunk, mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merült-e fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg Oroszországot.”
A második csoportba a forradalom menetét késleltetők, mindenekelőtt a „Petőfi Kör” irodalmárai tartoznak, élükön Déry Tiborral és Háy Gyulával. Felfogásuk az volt, hogy „ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére”. A forradalom élére kívántak állni, de csak azért, hogy kifogják a szelet a vitorlából. A felkelők határozott követeléseit mérsékelni akarták. Követeléseik túlságosan általánosak, így hatástalanok voltak. A forradalom leverése után ugyan számosan börtönbe kerültek (Déry Tibor, Háy Gyula), de jóval a kiszabott büntetési idő lejárta előtt kiszabadultak, hiszen Kádár János tudta, hogy kuruckodásuk csak a valódi forradalmárok megfékezését szolgálta. Történelmi szerepük felnagyításáért a felelősség elsősorban a liberális médiumokat terheli.
A harmadik csoportba a forradalmi eseményekkel szemben vonakodók tartoznak, elsősorban Nagy Imre és hívei. A nyugati történészek és újságírók többségének állításaival szemben tény, hogy a több mint másfél évtizede szinte kizárólag dicsőített Nagy Imre ifjúságától fogva szilárdan hitt a kommunizmusban. Még a pártfegyelemben sem ismert pardont. Két évtizeden át élt Szovjet-Oroszországban. Csupán annyiban különbözött Rákosi-Rosenfeldtől, hogy nem moszkvai, hanem jugoszláv – Titó-i – típusú kommunizmust akart. Vonakodva, bizonytalankodva tett csak apró engedményeket a forradalmároknak. Ezért nem véletlen például, hogy a győri felkelők vezére, Szigethy Attila azzal fenyegetőzött, hogy ha nem ad engedményeket a forradalmároknak, Budapestre jön és megdönti kormányát. Ráadásul az engedményekről nem egyedül döntött, hanem Mikojánnal vagy Szuszlovval egyeztetve, kivéve legutolsó lépését, hazánknak a Varsói Szerződésből való kilépését és az ENSz-hez való fordulását. Élete utolsó pillanatában valóban végleg szakított Moszkvával, mert csalódott Andropovnak a szovjet csapatok kivonulására tett ígéretében, így nem ismerte el Kádárt miniszterelnöknek és nem mondott le, mindez azonban nem változtat a a tényen: élete javát a kommunizmusnak áldozta, ezért nem lehetett a forradalom vezéregyénisége.
Végül a negyedik csoportba a forradalom árulói tartoznak. A sor élén Kádár (Csermanek) János áll, aki még a saját maga által átélt történelemből sem tanult, például abból, hogy Rákosi-Rosenfeld utasítására egyik elvtársuk, Farkas Vlagyimir valaha az ő körmét is letépte és a szájába vizelt. Közéjük tartozott ugyanakkor a korábban népkutatásairól ismert Erdei Ferenc is, és mindazok, akik október 23-a és november 4-e között ugyan a forradalom támogatóinak tetették magukat, ám a szovjet csapatok bevonulása után maguk is részt vettek a tömeges megtorlásban.
A megtorlás módszerei, a megtorlók hovatartozása
Ha az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk leveréséről jelenleg rendelkezésünkre
álló forrásokat tanulmányozzuk, szembetűnő, hogy a régi, többnyire zsidó származású tisztek és bírók mennyire kevesellték az akasztásokat. Marosán György („Buci Gyuri”) és Gerő Ernő az „ellenforradalmárok” kemény megbüntetését követelték Kádártól. Rákosi-Rosenfeld pedig egyenesen odáig elment, hogy megpróbáljon visszatérni a hatalomba. Miután azonban Budapesten csütörtököt mondott ebbeli kísérlete, felkereste Hruscsovot, aki csak annyit mondott neki: „Nézze Rákosi, Magyarországnak már volt tatár kánja, török szultánja, Habsburg császára, de zsidó királya még nem!”
Tény, hogy az 1956-ot követő, az 1963-as kádári „amnesztia” kihirdetéséig lezajlott akasztások, a sortüzek áldozatai számának pontos megállapítása még várat magára. (Kéri Edit „Kik lőttek 1956-ban a Kossuth téren?” című könyve mindenesetre perdöntő tényadatokkal szolgál.) Az eddig feltárt tények azt mutatják, hogy az 1956 utáni megtorlás az 1849 utáni megtorlást összehasonlíthatatlanul felülmúlta. Amíg Kádár János 1956. november 11-i és december 26-i rádióbeszédében ünnepélyesen megígérte, hogy „egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása”, az október 23-án elkezdődött tömegmegmozdulásokban való részvétele miatt, addig az 1957. december 10-i MSzMP-határozat szerint az „osztályidegen, deklasszált, huligán elemek” – valójában a forradalom hősei – „semmiféle kíméletet nem érdemelnek”. Kádár ismét hazudott, hiszen börtön vagy sortűz várta az elfogott felkelőket.
Döbbenetes példa a megtorlásra Hornyák Tibor dokumentumkötetének (Ellenszélben 2. kötet. Bp. 1997.) egyik vallomása:
»Beszélgetést folytatok Bucsai Imréné Marton Erzsébettel, akit Kádár-Marosán
vérbírósága, szörnyű megkínoztatás után, halálra ítélt 1956-os cselekményeiért.
A Beszkártnál voltam kalauz, Budán a szépilonai kocsiszínben. Október 26-án a Széna téri srácokkal együtt csatlakoztam Szabó bácsi csapatához. Fő tevékenységem abból állt, hogy a már megalakult kis csapattal bejelentésekre, illetve parancskérésre volt ÁVH-soktól fegyvereket, lőszert és robbanóanyagot gyűjtöttünk be, de olykor őket is. Egy alkalommal
megbízást kaptunk, hogy Pasaréti úti villájából hozzák be Marosán Györgyöt, aki a jelentés szerint szervezkedik a forradalom ellen. Mi nyolcan teherkocsira szálltunk és kimentünk a lakására.
Hogyan került sor a letartóztatására?
Úgy, hogy becsengettünk a lakásba, a felesége nyitott ajtót. Ő pedig a nappaliban állt és beszélgetett Nagy Dániel szomszédjával, aki szintén országgyűlési képviselő volt abban az időben. Közöltem vele, hogy letartóztatom és előállítjuk a Maros utcai parancsnokságra. Szó nélkül, szinte meghunyászkodva követtek bennünket mind a ketten. Bevittük őket a Maros utcába a volt ÁVH-s laktanyába. Én magam egyedül kísértem őket le a fogdáshoz, aki átvette tőlem őket, és ezzel az ügy a részemről befejeződött. Másnap azonban megtudtam, hogy reggel mind a kettőjüket a legkisebb bántalmazás nélkül hazaengedték. Bezzeg forradalmunk
leverése után megint a régi Buci Gyuri volt! Írt egy könyvet és abban nem így írta meg a letartóztatása történetét.
Aztán hova sodorta az élet?
Brüsszelbe, ott kaptunk egy hat szobás lakást négyen nők, és onnan jártunk dolgozni
egy termoszgyárba. Aztán 1957 márciusában, Kádár felhívására, aki kijelentette, hogy nyugodtan menjen haza, aki nem gyilkolt, a tésztát bevettem és hazajöttem. Másnap jelentkeztem a rendőrkapitányságon, ahonnan azzal küldtek el, hogy menjek és tegyem a
dolgom. Ezt sokáig nem tehettem, mert 1957. augusztus 12-én értem jöttek egy nagy, lefüggönyözött autóval, és házkutatást tartottak, majd elvittek a hírhedt Gyorskocsi utcába.
Mivel vádolták?
A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével.
Mit akartak kiszedni?
A Széna téren részt vevő katonatisztek nevét, rangját, hol találhatók, milyen
kapcsolatban voltam velük, és hogy a Széna téren harcolókról, az ütközetekről,
és a begyűjtéseimből mit tudok nekik elmondani?
Hogyan folytak le a kihallgatások?
Borzalmasak voltak! Volt ott két kihallgató tiszt, akik állandóan kínoztak, ütöttek, rúgtak, ahol értek, a hajamat tépték, olyannyira sikeresen, hogy a kihallgatások befejezése után nyomorék lettem, tönkreverték a vesémet-májamat, a nemi szervemet pedig szülésre örökre alkalmatlanná tették. Az egyik vallató egy gumibotot dugott a hüvelyembe és azt jobbra-balra forgatta, húzta, nyomta stb. A másik állandóan ordítva tette fel a különböző kérdéseit. „Ezt Marosánért!” – kiáltotta többször.
Mikor kezdődött a tárgyalása és milyen ítéletet kapott?
Erre majd azután válaszolok, ha előbb elmondom, hogy a gumibotos vallatás után mit tettek még velem. Elvittek a Mosonyi utcai rabkórházba. Ott egy raborvossal egészségügyinek mondott kaparást hajtottak végre rajtam, miközben le voltam szíjazva, lábaim felpolcolva s a két kínzómester kaparás közben folytatta a vallatást. Nemsokára kitűzték az első fokú tárgyalást, de azt azért kellett elhalasztani, mert agyon voltam verve és hordágyon mégsem akartak a bíróság elé fektetni. 1958. április 15-én, 17-én és 23- án tárgyaltak első fokon. Halálra ítéltek.
Hogyan fogadta a halálos ítéletet?
Ahogy a bírónak nevezett bérgyilkos kimondta, hogy halálra vagyok ítélve, egyszerűen nem tudtam felfogni.
Mi történt a másodfokú tárgyaláson?
Halálos ítéletemet 15 évi börtönre változtatták. A két tárgyalás között egy éjszakára visszavittek a Gyorskocsiba és ott őszültem meg reggelre.
Az ítéletben milyen cselekményeket fogalmaztak meg?
A többi között gyilkosságot, rablást, betöréses lopást. Ezekre a koholt szörnyűségekre tanúkról is gondoskodtak.
Végül hány évet töltött le a 15-ből?
Ítélet után Kalocsára a női börtönbe szállítottak. Olyan helyiségekben voltunk, ahol 16 ember számára csak egy vízcsap és egy vályú volt. Varrodában dolgoztunk, és megkezdték a politikai átnevelést. Sajnos, voltak közöttünk is olyanok, akik holmi kedvezményekért eladták magukat a belső elhárításnak (néhány cigaretta stb.), és vállalták a besúgó szerepét.
Szabadulásomra az 1963-as úgynevezett ENSz-amnesztiával került sor.
Éppen most jöttem ki a kórházból huszonnegyedszer. A tüdőmön úgy elhatalmasodott a betegség, hogy csak minimális a légző felület. Tönkrementek a beleim, a veséim, a májam, az epém. Hallássérült lettem a sok veréstől, az egyensúlyozás szerve is sérült, ezért imbolygok sokat. A huszonnégy kórházi zárójelentésem egy agyhártya- és agyvelőgyulladást is kimutatott, és azt is, hogy a koponyámban baloldalt idegbénulások találhatók.
Milyen nyugdíjat kapnak a férjével?
A felét sem annak, amit a volt kínmesterek,
Buci Gyuriról nem is szólva.«
I G A Z T Ö R T É N E L E M
Kádár megtorlói között viszont már kevesebb sok zsidó szerepelt, mint 1945 és 1956 között, ugyanis nem akart a pártvezetés még egy felkelést a zsidó vezetés miatt. Tekintettel arra, hogy azonosításuk és tetteik feltárása még folyamatban van, ezért csak a teljesség igénye nélkül tudjuk őket kiemelni.
Apró Antal szobafestő, majd a párt Központi Vezetőségének tagja, miniszterelnök-helyettes,
az Országgyűlés elnöke az 1956. október 24-ére virradó éjszakán tartott központi vezetőségi pártülésen létrehozott Katonai Bizottság elnökeként katonai diktatúrával akarta leverni a forradalmat, Czinege Lajos és Hazai Jenő segítségével.
Balázsi Béla ÁVH ezredes, egyik megszervezője volt a Nagy Imre-pernek. Kádárral is szembefordult. Zöldségárus lett, majd öngyilkos.
Barna Péter ÁVH ügyész alezredes a Kossuth Tüzértiszti Iskola felügyelője,
Budapesten a Gyorskocsi utcában 1959. szeptember 15-ig teljesített szolgálatot, és támogatta
a véres megtorlás pereinek lebonyolítását. Ezt követően egyetemi tanár lett.
Betlen (Bettelheim) Oszkár villanyszerelő, a Szabad Nép szerkesztője fegyverrel
harcolt a forradalmárok ellen, védve a Központi Vezetőség székházát.
Biszku Béla lakatos segéd, belügyminiszter felügyelte az összes fegyveres testületet,
így minden letartóztatás, kínzás elrendeléséért felelős! Ezért a minisztertanács
elnökhelyettese lett.
Czinege Lajos kovácssegéd, honvédelmi miniszter 1956. október 23-án a párt katonai
bizottságának lett a tagja. A Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportjának
helyettesével, Hídvégi Ferenccel, Uszta Gyulával és Apró Antallal katonai puccsal akarta megkaparintani a hatalmat. 1957 januárjától a Munkásőrség megszervezője. Pufajkás. Felelős valamennyi kínzásért és kivégzésért.
Csendes Károly igazságügyi minisztériumi főosztályvezető, a legfőbb ügyész helyettese
1956 után szintén felelős a megtorlásokért.
Csillag (Stern) Géza gépészmérnök, vállalati igazgató kivette részét a megtorlásból és a
Munkásőrség megszervezéséből.
Dapsi Károly borbély, kerületi párttitkár, gyárigazgató a Néphadsereg MSzMP Intéző
Bizottságának elnökeként tevékenyen részt vett a forradalom leverésében. Jutalmul vezérőrnagy, később azonban kegyvesztett lett.
Garasin Rudolf nyomdász, Cseka-tiszt, ÁVH ezredes 1956-ban még irányította a büntetés-
végrehajtás fegyveres testületét, így tudta nélkül aligha kerülhetett sor tűzparancs kiadására,
amikor a Parlament környéki épületeket ostromolták.
Gyurkó Lajos pék, vezérőrnagy Tiszakécskén sortüzet nyitott a tömegre. A kecskeméti cigánynegyedben megbúvó 60-80 felkelőre is tüzet nyitott.
Hazai Jenő géplakatos, pártmunkás is katonai puccsal akarta átvenni a hatalmat.
Horn Gyula a budapesti Kerepesi úti laktanyában, a Budapesti Rendőrfőkapitányság „Hunyadi János” karhatalmi zászlóaljának tagja, vagyis pufajkás lett. Fővárosunkban a Nyugati téri sortűz parancs kiadója volt.
Ilku Pál tanító, művelődési miniszter felelős a törvényszékek halálos ítéleteiért, a rögtönítélő bíróságok döntéseiért.
Marosán György péksegéd, államminiszter felelős a salgótarjáni sortűzért, amelynek 131
halálos áldozata és kétszer annyi sebesültje volt.
Pap János vegyészmérnök, belügyminiszter felelős többek között Brusznyai Árpád
bölcsész kivégzéséért.
Pető (Richtmann) László a Munkásőrség tagjaként vett részt a forradalmárok megkínzásában.
Rajnai Sándor kötőszövő, ÁVH alezredes, diplomata készítette az első megtorlási
listát, amelynek alapján megkezdődött a forradalom vezetőinek letartóztatása. Ô tartóztatta
le a romániai őrizetben lévő Nagy Imrét és szállíttatta Budapestre. Ôt bízták meg végül a Nagy Imre-per felügyeletével.
Sós (Sternberg) György rendőr vezérőrnagy részt vett a forradalmárok letartóztatásában,
és nyilvántartásba vett 8000 Nyugatról hazatért budapesti lakost, és ügynököket telepített közéjük. Csak 1961-ben 111 ember ellen foganatosított rendőrhatósági intézkedést. 105-öt őrizetbe is vettek.
Sucin József vasesztergályos, ezredes, politikai tiszt 131 forradalmár sortűz okozta halálért felelős.
Zoltai Gusztáv (Zucker Gerzson) munkásőr a kecskeméti repülőtér őrszázadában teljesített szolgálatot tizedesként, majd 1968-tól 1976-ig Komlós János ávós tiszt művészeti titkára volt, 1991-től köztudomásúan a MAZsIHISz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) igazgatója.
A Kádár-világ igazi következménye a teljes tudatleépítés volt
Az 1963-as amnesztia kihirdetését követően a bebörtönzéseket és a kivégzéseket a magyarság
millióinak teljes tudatleépítése váltotta fel, 1956 következetesen ellenforradalomnak nevezése, cionista vezényletre. Történelmünk addigi legsötétebb korszaka következett, és az általa okozott lélekirtás, szellemrombolás ezerszer veszedelmesebbnek bizonyult a gazdasági nyomornál: sokaknak már nem a körmét tépték le, hanem munkájuk eredményét rabolták el.
Az alábbi névtelen korabeli röpirat akasztófahumoránál aligha jellemezhetnénk találóbban az 1956 megálmodott Magyarországot keresztre feszítő Kádár-világ feslettségét:
»A szocializmus hét csodája:
1. Mindenkinek volt biztos munkahelye.
2. Bár mindenkinek volt munkája, mégsem tett senki semmit.
3. Bár semmittevéssel telt az idő, mégis minden terv 100 % felett teljesült.
4. Bár a gazdaság terv szerint fejlődött, mégis minden fontos dolog hiánycikk volt.
5. Bár semmit sem lehetett kapni, mégis mindenkinek megvolt mindene.
6. Bár elvileg megvolt minden, mégis mindenki lopott.
7. Bár minden mozgathatót loptak, mégsem volt soha leltárhiány.«
· postaimre - 2010 10 26 ¦ 12:45:02 ·




Kiknek, mikor hozzák el a "világvégét"?


Mára már viszonylag kevesen, de azzal érvelnek, hogy az átlagos nyugati megfigyelő és a mainstream média fogyasztói krónikus történelmi amnéziában szenvednek, ám ez az" álom" már nem tart sokáig! Egy, a világot érintő gyászos folyamatnak vagyunk tanui, és egyben elszenvedői alanyai is a jelenben, a mi jelenünkben! A legtöbb ember a világon próbálja tovább élni eddigi életét, és a növekvő nehézségeket egyre nehezebben lenyelve, reménykedik a helyzet megoldódásában, megoldhatóságában. Mérpedig itt a remény kevés a megoldáshoz! A világ szinte minden részén rejtett, vagy nyílt katonai irányítás uralkodik, a legtöbb helyen folyamatos konfliktushelyzetek teremtését kierőszakolva, kiprovokálva, vagy ha nincs hajlandóság, megrendezve.
A Távol-kelet eddig sem a demokratikus államfelépítményeiről volt híres! A kínai diktatúra, egyfajta iskolapédája az NWO törekvéseinek, de Észak-Korea diktatúrája alatt szenvedőknek sincs nagyobb szava, mint az amerikaiak által megszállva tartott Japánnak volt. A gyeplőt kemény kézzel rángatják, ha nem abba az irányba akarnak fordulni, amerre irányítani akarják őket. Rezsimek, és az USA-ból, vagy Oroszországból, Kínából vezérelt, látszatdemokratikus országok ázsia szerte.

Folyamatosan kihangsúlyozzák, hogy Kína átvette a gazdasági vezető szerepét, de partjainál amerikai atomtengeralatjárók kémkednek, állnak készenlétben, szintén amerikai, elsődleges csapásmérő eszközökkel. A Japán földrengéssel az USA megpróbálta kizárni a távol-keleti egyesülés lehetőségét. Japán jelenleg düledező roncsaiba kapaszkodva várja a következő, megsemmisítő csapást. Kína védi energia-utánpótlási útvonalait, elsősorban a megszállt Perzsa-öblön keresztül érkezőt. A Mianmari vezetékek még annyi olajat és gázt sem szállítanak, mint az orosz Ázsia-vezeték. A gigászi méretű ipar, energia nélkül leáll, ha elzárják beszerzési forrásaitól. A Kínai-tenger gázmezőinek kiaknázásairől az USA nem enged megegyezést Japánnak. Az, hogy Oroszország és Kína, miért nem veszi birtokba erővel a térséget, több kérdést is felvet. Az első, hogy nyílt agresszióra jelenleg még az USA sem mer vetemedni, mert még nincs bevezetve mindnütt a katonai irányítás. Felforgató, kormányokat lecserélő tevékenységét, ENSZ határozatok mögé bújtatja, de már senki sem tartja hitelesnek, a "világbéke őrének szerepében". Egyre kevesebb, a manipulált média ellenére is, aki elhiszi, hogy nem az USA kormányát rángató "bábjátékosok" kegyetlen, embertelen érdekhatalma áll, a gerjeszett háborúk, éhínség, földrengések, a "gazdasági összeomlás", és növekvő jogsértések mögött . Felvetődik a kérdés, milyen szerepet vállalt, a tervek végrehajtásában Oroszország, és miért beszélünk erős Kínáról, amikorra nyugati ipar Kínába telepítése, gazdaságilag tönkre teszi Európát és az USA gazdaságát is. A szálak összefonódást mutatnak! Ennek is meg van a maga oka! Ha az USA, kiviszi gyártóiparát, és Európa gazdaságait rákényszeríti, hogy szintén olcsó munkerővel dolgoztasson, saját népessége védelme helyett Kínába, egyértelmű, hogy a nyomás alatt tartott, banki csalásokkal kifosztott országok, negatív egyenlegűekké válnak!

A naívabb emberek Oroszország, és Kína elllenreakciójában reménykedik, de Kínában a Li "familia" nagy történelmi hagyományokkal rendelkezik. A Li családnév viselése nagy megtiszteltetést jelent. A Tang dinasztiának (618-906-ig uralkodott) Li Yuan volt a megalapítója. Utóda Li Shimin néven uralkodott. Az ő uralkodása idején kezdték meg az első nyomdák a működésüket, és vezették be a papírpénzt Kínában. Korunkban Kína egyre inkább integrálódik ahhoz a világrendhez, amelyet az illuminátus pénzoligarchia létrehozott. A nemzetközi pénzvilág hatalmas hitelei, és kereskedelmi, ipari együttműködése nélkül Kína nem fejlődhetne olyan gyorsan, mint amilyennek ma tanúi vagyunk. Az egyik meghatározó pénzintézetet, a Bank of East Asia-t (BEA-t) Li Kwok-po irányítja. A BEA partneri kapcsolatban áll a Warburgokkal, és együttműködik az illuminátus világcégekkel. A Rothschildok és a Rockefellerek szoros kapcsolatot tartanak a Li családdal. Ezt megerősíti az is, hogy amikor Li Peng a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke ellátogat New Yorkba, mindig találkozik a Rockefeller, és más vezető pénzdinasztiák tagjaival. Egy másik Li, Li Ka-shing dollármilliárdos, és gyakorlatilag Hongkong gazdasági ura. A Li család és az illuminátusok közti szoros kapcsolatra utal az a tény is, hogy Li Ka-shing megvásárolhatta Kanadában a Husky Oil elnevezésű nagyvállalatot.Kínában is működnek titkos társaságok. Erről több kutató is kellően dokumentált könyvben számol be. A Li család számos tagja vezető szerepet tölt be a Triádok néven ismert titkos társaságban. A Li dinasztia tagjai ellenőrzik Hongkongot és a Triádok irányítják a várost. Li Mi volt az, aki létrehozta a hatalmas mákültetvényeket, amelyek a különböző illuminátus családok számára óriási jövedelmet biztosítottak. A CIA ügynökei látták el a szükséges árukkal Li Mi tábornokot, amikor ő tartotta ellenőrzése alatt az "arany-háromszög" néven ismert területet, ahol az ópium termelés folyt. Oroszország, Kínával, és az arab világ egy részével, látszólag a "másik oldalt" képviseli és támogatja, de ha alaposabban megvizsgáljuk az orosz tulajdoni viszonyokat, nehéz lenne, többek közt a GAZPROM fő tulajdonosaként, Putyint is besorolni a világ megmentésén fáradozók közé! Ami egyértelmű, az az, hogy Oroszországnak szüksége van Kínára, Iránra, Szíriára, Libanonra, Venezuelára, és más dél-amerikai országokra, hogy ellensúlyozni tudja az USA, Izrael, Franciaország, és Nagy Bitannia erejét. Kérdés, hogy milyen érdekek mentén, mivel német-orosz kooperációban kidolgozott, kismamákat meddővé tévő oltások is nagy port vertek fel oroszországban.
Jellemzően, csak "bizonyos" hírforrások merték közölni. A német politikglobal.net még tájékoztatni tudott róla, de mára már proxyn keresztül sem lehet elérni! Ha még nem világos, az ENSZ 2050-ig szóló tervezete szerint, 50%-al csökkenteni kell a Föld lakosságát! Nem hangos a világsajtó attól, hogy ezt a tervezetet, a 2010-es konferencián bárki is vadul ellenezte volna!

A 22,5 milliós ausztráliát is lenullázták. Gabonatermése tönkrement, ahogy Európáét is tönkretették a folyamatos vegyipermetezésekkel, és Queenslandban is épülnek az elkülönülő, hangvédő fallakkal ellátott zsidó lakótelepek. Katonailag Kína ellen nem sokat jelent, de ilyen szempontból az indonéziai szigetvilág sem.Indiának ezektől függetlenül van választási lehetősége! Vagy amerikai -ausztrál-izraeli-francia-brit segítséggel megtámadja Kínát és Pakisztánt, vagy kiéheztetik, kiirtják és lerombolják. Indiában az állapotok katasztrófálisak! 25 millió indiai fertőzött hibrid AIDS vírussal, és Kasmír jelenti az élelmiszerellátás időleges megoldását, amin jelenleg osztozni kell Pakisztánnal. A Távol-kelet demográfiai robbanása 1900 óta 3-4 szeresére növelte a lélekszámot. Kína 2008-ra, az 1900-as 398 millióról, 1330 millióra, India 284 millióról, 1147 millióra, Indonézia 43 millióról, 237 millióra növekedett, de azért megemlíthető, hogy az USA is 76 millióról, 304 millióra értéke is. Ezzel szemben Európa lakosságának száma folyamatosan csökken, ha nem számítjuk az etnikai konfliktusok kialakításához szükségesnek tartott, főleg muszlim betelepítettek okozta létszámnövekedést. Ez azonban csak mennyiségi, nem minőségi növekedés, vagy stagnálás. A Bilderberg Geoup vezetésének nem volt nehéz eltartottként Európába csalogatni, "kötelezően betelepíteni" a túlnyomórészt képzetlen népességet. A kihangsúlyozott etnikumvédelem, az európai gazdaságok, leépítése, a fiktív államadósságok terhei szavatolják a konfliktusokat, amiket a NATO vegyipermetezése okozta élelmiszerhiány, eleve kiélez.
Európa és az USA "polgári gazdaságának" összeomlásához szükséges a közel-keleti olajországokban, szintén élelmiszerhiánnyal kialakított "forradalmi hangulat", és a most előkészületek alatt álló, közel-keleti, és észak-afrikai háború!

Izrael létének 1948-as kierőszakolása a közel-keleti tűzfészek létrehozásához, és a folyamatos feszültségek fenntartásához volt szükségesés, és szükségük is van rá még egy, előre láthatóan, rövidebb ideig. A palesztin területek vallási köntösbe bújtatott betelepítése "elfekvő" létszámként szerepelő szefard, falasha, kínai, afgán, iraki, iráni, közép-afrikai, keleti-kazár, és askenázi-kazárokkal, az erőszakos haszid telepesek védelmére hivatkozva, 1,5 millió palesztín életébe került eddig. Izrael minden szomszédjával háborús konfliktust kezdeményezett. 1976. óta a gázai, és a Palesztin állam területén található gázlelőhelyek megszerzése érdekében fokozták a palesztinok kiszorítását, és a legembertelenebb módszerekkel történő kiirtását, terrorizmusra, és az erre a célra kialakított vallásukra hivatkozva, melyszerint Istenük "nekik adta ezt a földet". A történelemhamisítás, leletek megsemmisítése, az őskereszténységből (ős-szkíta) lopott történeti részek, elemek beépítése vallásukba jól példázza az Egyiptomiaktól átvett tízparancsolat (akik becsületesen bevallva, a sumérnak elkeresztelt, ős-szkítáktól vették át), kisajátítása is! Takargatni való bőven akad, mert sem a siratófal, sem a Jeruzsálemi nagytemplom alatt, de Egyiptomban a Szfinx alatt sem szabad ásatásokat folytatni, mert kiderülne, hogy a most sumérnak nevezett, de 1852-1867 között ős-szkítának azonosított agyagtáblák nemhogy Mózes (óegyiptomi nyelven "vezető"), de Ábrahám szerint sem jogosítaná fel ilyen "alapokra" hivatkozva, a zsidókat, vagy a többségüket valótlanul adó, magukat zsidónak tartó kazárokat, hogy foszforbombákkal, DIME eszközökkel hajtsanak végre népirtást! A 2011-ben is folytatódó vegyi-permetezések várható kihatásaként, a magukat élelmiszerrel ellátni képtelen országokban állandósul az éhezés, és az ezek miatt a zavargások, amit NATO, ENSZ, USA, izraeli, az egyesült francia-brit haderő, és a helyi katonai diktatúrák segítségével fojtanak el. A folyamat jól látható a jelenlegi észak-afrikai, és közel-keleti országok lakosságának lázadásain keresztül. Az agresszió sokfrontos! Haiti, Afganisztán, Bahrein, Líbia, Tunézia, Egyiptom, Elefántcsontpart, Irak, de fedett, elhalgatott tevékenység szinten, Jemen, Szíria, Irán stb. területeken is, mert a CIA, a Mossad, a brit és francia titkosszolgálat minden területen "ekőkészítő tevékenységet folytat, a helyi hatalom segítségével, vagy ellenére. A gyülevész rablók arra specializálódtak, hogy az arab egység létrejöttét megakadályozandó, és elsősorban Európa, és az USA lakosságának energiaellátását veszélyeztetve, további "forradalmi hullámot" provokáljanak ki! Mindezeket súlyosbítja, a folyamatos NATO vegyi-permetezése, és az atomerőművekbe vetett bízalom nagymértékű sökkenése, amit a Japán ellen elkövetett fökdrengéssel, és a fukushimai atomkatasztrófa előidézésével értek el, természetesen, ezesetben a média támogatásával, ami nem mondható el, pl. a bahreini események kapcsán.
Figyelmeztetés mindneki számára, hogy a zsidók által kreált Biblia "végítéletét" a jelenlegi helyzet előidésre találták ki, a magukat a 7. századtól kiválasztott népnek önjelölten kikiáltó zsidók! A "megjósolt" árvizek, földrengések, katasztrófák nem azért következnek be, mert Isten által elrendeltett, hanem azért, mert "az Istent játszók" megrendezték, és előidézését elrendelték! Ne feledjük, Jézus, a Talmud szerint sem volt zsidó!

(Gondolom, a Rothschildok, Rockefellerek, Soros, Bil Gates, Obama, a Warburgok, Kissinger, Clintonék, vagy Cameron, Merekl, és Sárközy, Orbán, Lázár nyelvével a talpukat csiklandoztatva, nagyon "büszkék" lehetnek magukra, hogy milyen "okosak", de mindenki be lehet csapni... egyszer. Ha túléli, mégegyszer már nagyon nehéz lesz!)

/Tulok/


Tulok - 2011.04.14. 09:53 ·






Most akkor ki a hülye?








A kormányok, az EU és az USA média hallgatása után hirtelen áttörés, az éghajlat-befolyásolás nyilvános elismerése!
Már az ENSZ is szorgalmazza, hogy fagyasszák be az éghajlat geo-mérnöki projektet! A Reuters hiradása szerint, az Egyesült Nemzetek Szervezetének kell elrendelnie a moratóriumot a "geo-mérnöki" projektekkel szemben, úgymint a mesterséges vulkánok, és hatalmas felhő-képzési rendszerek vonatkozásában, "az éghajlatváltozás elleni küzdelemben"!
A zöld csoportok attól tartanak, hogy a beavatkozás árthat a természetnek és az embernek. A kockázatok túl nagyok, mert a természet manipulálásának hatásai, egy óriási méretű, nem teljesen ismert jelenségsorozatot indíthat el, állították a jelentős ENSZ-találkozón Japánban. A légkör lehűtéséért zajló küzdelem növekvő veszteségeinek eredménye, a növény-és állatfajok egyre intenzívebb kihalása, és tegyük hozzá, az emberiség életterének szűkítése is! Közel 200 ország követeit hívták meg Japánba, Nagoya-ba, a célkitűzések egyeztetésére. Harcot hirdettek az erdők pusztítása ellen, a folyók és korallzátonyok megmentéséért, amelyek erőforrásait és központi megélhetését jelentik a gazdaságoknak.

A geo-mérnökök állítása szerint, az egyik fő oka a gyors veszteségeknek a természetben, az éghajlatváltozás. Az ENSZ megállapítása szerint, sürgősen meg kell fékezni a globális felmelegedést, és meg kell előzni a szélsőséges szárazságokat, az áradásokat és a tengerszint emelkedését. Emberi számítások szerint, nem a legjobb megoldás ezért, a Golf-áramlat leállítása, a mezőgazdaság tönkretétele, és vulkánkitöréseket felhasználni politikai, hatalmi és stratégiai célokra. Néhány ország vonatkozásában, a geo-mérnöki projekt költségszámítása, milliárd dolláros nagyságrendű, de ez az okozott károk és terméskiesést számolva, ez többszöröződik! A "maréknyi, iparilag fejlett ország hozta meg a döntést, geo-mérnöki, és a világ támogatása, jóváhagyása nélkül", jelezte a kanadai ETC Group a Reuters hírügynökségnek az októbe 18-29. között megrendezett találkozón.
Az ENSZ "éghajlat-testülete" 2013-ra tervezi a geo-mérnöki jelentés felülvizsgálatát.

Néhány geo-mérnöki javaslat, SOLAR reflektorok:
- Óceán megtermékenyítés. Nagy területeken szétszórni vasat, vagy más tápanyagokat, mesterségesen ösztökélve a fitoplankton fejlődést, amely magába szívja a szén-dioxidot, de ez együtt járhat káros algavirágzással, elszívja magába a tápanyagokat, és megöli a halakat és más állatokat.
- Tengervizet permetezni a légkörbe, hogy növelje a fényvisszaverő -és kondenzációs felhőket, így visszaverni több napfényt az űrbe.
- Mesterséges vulkánok. Apró-szulfát részecskék vagy egyéb anyagok kerüljenek a sztratoszférába, hogy visszatükrözzék a napfényt, ami szimulálja egy nagy vulkánkitörés hatásait.
- A szén-dioxid elkülönítése és tárolása. Számos kormány által támogatott, és magában foglalja a CO2 befogását erőművek, finomítók esetében, és földgáz kutakba szivattyúzását mélyen a föld alá.
Pat Money (ETC) azt mondta, az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményére (CBD), hogy ki kell bővíteni a moratóriumot az óceáni megtermékenyítésre, bár ennek a javaslatának, ellenálltak egyes országok. Az év elején "Kanada egyszerűen aggódott, hogy nem világosak a fogalmak, beleértve, hogy mely tevékenységek tartoznak a" geo-engineering kategóriába! Az eddigi célzott természeti és gazdasági pusztítást látva ez érthető!
A környezetvédők szerint, geo-mérnökök elleni a szellem, a Nagoya-i tárgyalásokon, amelynek célja, hogy új célokat jelöljenek meg 2020-ig, a természet védelme érdekében, mint például létrehozni több szárazföldi és tengeri védett területet, elvágva a szennyezéstől és a halászati gazdálkodástól.
"Mi természetesen támogatjuk a további (geo-mérnöki) kutatást, mint minden területen, de nem minden végrehajtási módot, mert ez túl veszélyes lenne. Nem tudjuk, hogy ez milyen hatásokkal lehet a későbbiekben", mondta Francois Simard, az IUCN természetvédelmi csoporttól.
A fentiek jelentik a hivatalos fedősztorit. Az élelmiszergabonák termőterületeinek elpusztítása, éhínség előidézése, a mezőgazdaság leépítése, a tényleges célokat mutatja.
A világ számos pontján mindennapossá vált éhséglázadások szenvedő alanyainak vajmi kevés vigaszt jelent, hogy esetleg, ha valóban használ a "sárkány ellen sárkányfű", egy fokkal alacsonyabb hőmérsékleten halhatnak éhen (sterilizálva, megmérgezve, és megfertőzötten)!


Tulok - 2011.02.23. 02:00 ·