Sej
a mi lobogónkat ….
Egy platformon a Fidesz és a baloldal: jöhet a TTIP!
Laky Zoltán 2015.07.09. válasz.hu
"A folyamatos belpolitikai csatazajban nem sok figyelem jut az életünket valóban meghatározó dolgoknak" - írta áprilisban Bod Péter Ákos a Heti Válaszban a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (angol rövidítése alapján TTIP-ről). És lőn: a magyar sajtóban szinte alig kapott visszhangot, hogy az Európai Parlament (EP) tegnap fontos határozatot fogadott el a tervezett szabadkereskedelmi egyezménnyel kapcsolatban.
Hogy megértsük, mi volt a strasbourgi szavazás tétje, először is idézzük fel, mi is az a TTIP. Nem hagyományos szabadkereskedelmi egyezményről van szó, hiszen nem csupán az EU és az USA közötti vámokat törölné el, hanem a nem vámjellegű kereskedelmi akadályokat is lebontaná. Ezek az akadályok jellemzően a két fél eltérő szabályozásaiból fakadnak. Európa és Amerika máshogy szabályozza például az élelmiszerek, a gyógyszerek vagy az autók biztonsági feltételeit, és a vállalatoknak extra kiadást jelent, hogy ha exportálni akarnak a másik piacra, kétféle szabályozásnak is meg kell felelniük, kétféle tesztfolyamaton is át kell menniük. Ennek vetne véget a TTIP: az EU és az USA kölcsönösen elfogadná a másik szabályait. Például ha egy európai autó átmegy az Euro NCAP törésteszten, forgalomba hozható Amerikában anélkül, hogy az amerikai tesztnek is alávessék. Az érem másik oldala, hogy ha egy élelmiszer megfelel az általában kevésbé szigorú amerikai szabályozásnak, Európában is le hetne árusítani.
Az ellenzők szerint az egyezmény a multicégek érdekében fellazítaná a nemzetállami szabályozást. A TTIP ellen civil szervezetek 2,3 millió aláírást gyűjtöttek össze Európából. Köztük van Lázár Jánosé is, a Fidesz ugyanis kettős kommunikációt folytat az ügyben: Rogán Antal az év elején még megvédte volna az országot multiktól, Németh Zsolt viszont támogatja az egyezményt, és a Fidesz a mostani EP-szavazáson is igennel voksolt.
Ugyancsak kritika célpontja az államok és a befektetők közötti jogviták rendezését szolgáló mechanizmus, az ISDS (Investor-State Dispute Settlement). Az ellenzők szerint az ISDS arra szolgál, hogy a multicégek beperelhessék azokat az országokat, ahol számukra kedvezőtlen szabályozást fogadnak el. A támogatók rámutatnak: a mechanizmus nem ad lehetőséget a külföldi befektetőknek arra, hogy változtassanak a nemzetállami szabályozáson, csak arra, hogy kompenzálják őket, ha olyan szabályozást fogadnak el, ami hátrányosabban érinti őket, mint a helyi vállalkozásokat. Az ISDS nem újdonság, hanem ma is széles körben elterjedt mechanizmus. Az európai országok közel 1400 befektetési egyezményt kötöttek egymással és külső országokkal, amelyek biztosítanak ilyen jogot egymás befektetőinek.
A tegnapi strasbourgi szavazás fókuszában éppen az ISDS állt. Az Európai Szocialisták és Demokraták egy része ellenezte a mechanizmust, ezért vezetőjük, Martin Schulz EP-elnök olyan módosító indítványt terjesztett be, amely - elvileg - a kukába dobja a tervezett szabályozást. Az elfogadott szöveg lényege, hogy az ISDS-t egy másik, "átláthatóbb" rendszer váltja fel. A lényeg, hogy a befektetők és államok közötti vitákat nem a két fél által választott bíróság, hanem egy államilag kinevezett bírákból álló nemzetközi testület rendezze.
A szöveg meglehetősen általános: az európai baloldal megnyugodott, a vérmes ellenzők, a zöldek, az euroszkeptikusok és a szélsőbal szerint viszont továbbra is veszélyes a TTIP.
A Parlament végül a szocialisták és az Európai Néppárt nagykoalíciója révén elfogadta a módosítást és támogatta a TTIP-tárgyalások folytatását. Igennel szavaztak a Fidesz, az MSZP és a DK képviselői, nemmel a Jobbik EP-frakciója, valamint a zöld frakcióban ülő LMP-s és PM-es képviselő. Az Európai Bizottság az elfogadott határozat alapján július 13. és 17. között ül asztalhoz az amerikai kormány képviselőivel a TTIP-tárgyalások következő fordulóján. Ekkor derül ki, mit szólnak az amerikaiak a javasolt vitarendezési mechanizmushoz.
Még semmi sem dőlt el. Barack Obama mindenképp szeretné elnöksége előtt keresztülvinni a TTIP-et (és egy hasonló, amerikai-ázsiai megállapodást). Európában az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell majd a végső megállapodást, ám korántsem biztos, hogy a nemzetállami parlamenteknek is. Ez attól függ, milyen jellegű szerződésnek minősíti végül a TTIP-et a Bizottság. Az egyezmény még a támogatók szerint is legfeljebb 0,3-1 százalékos GDP-növekedést hozhat tíz év alatt, és a következő hónapokban további élénk viták várhatóak róla.
Kapcsolódó:
Balczó Zoltán - "A TTIP veszélyei és hatásai"
Világ-panoráma: A teljes önfeladás felé halad Magyarország?
A nagy üzlet - TTIP (Szabadkereskedelmi Egyezmény)
A magyar közszolgálati médiának nem hír a világ változása
Legjobb Munkahely különdíjat kapott a Monsanto Hungária Kft.
Balczó Zoltán - "A TTIP veszélyei és hatásai" (2015-02-26)
https://www.youtube.com/watch?v=3uWuf9GRFwY&honnan=Nemzeti_Hirhalo
Világ-panoráma: A teljes önfeladás felé halad Magyarország?
https://www.youtube.com/watch?v=Up5-aUM8wqY&honnan=Nemzeti_Hirhalo
A nagy üzlet - TTIP (Szabadkereskedelmi Egyezmény)
https://www.youtube.com/watch?v=uQg4jsdT944&honnan=Nemzeti_Hirhalo
A magyar közszolgálati médiának nem hír a világ változása
Hallgatom
a Kossuth Rádió reggeli
krónikáját,
alig várom, hogy hírt adjon, mi történt Ufában, a Kínát,
Oroszországot,
Indiát, Brazíliát és Dél-Afrikát magában foglaló BRICS
csoport
államfői
tanácskozásán, és milyen ajánlatot tettek a görögök az
Európai
Uniónak,
hogy elnyerjék hitelezőik jóindulatát, de sehol semmi. Egy szó
sem
esik
napjaink világának két legfontosabb nemzetközi eseményéről. A
magyar
közszolgálati
média hallgat róla, számára megállt a világ. Pedig a források
éppúgy
a rendelkezésére állnak, mint nekem. De nem ad hírt róluk, hanem
úgy
tesz,
mintha egyik sem volna hír. A hatalom, mely az Alaptörvényt
elfogadta, kötelezve
magát
a korrekt, sokoldalú és gyors tájékoztatásra, semmibe veszi
saját alapnormáját!
Így
aztán az újságíró civilre hárul a
feladat,
hogy olyan eseményekről is tájékoztasson, amelyekről a
közszolgálati
média
hallgat.
1.
A BRICS csoport csúcsértekezletén, Ufában
kiemelten
szerepelt a foglalkoztatás, a szociális biztonság, és a
munkaerőpiac
olyan
szabályozása, amely tiszteletben tartja a dolgozó jogait és
érdekeit –
mondta
Vlagyimir Putyin csütörtökön, ismertetve a tanácskozás
sajtóközleményét.
70
évvel ezelőtt ért véget a II. világháború és alakult meg az
ENSZ. „Az
évforduló
arra emlékezteti a nemzetközi közösséget, hogy közös
erőfeszítést
kell
tennie a béke, a stabilitás és a biztonság megőrzéséért, fenn
kell
tartania
az ENSZ központi szerepét, tiszteletben kell tartani a nemzetközi
normákat,
a szuverenitás és a belügyekbe való be nem avatkozás elvét” –
fűzte
hozzá.
„Határozottan elutasítjuk a II. világháború eredményeinek
átírására és
félremagyarázására
irányuló folyamatos kísérleteket. Azzal egyidejűleg, hogy a
II.
világháború csapására emlékeztetünk, elkötelezzük magunkat a
jövő békés
fejlődése
mellett” – áll a BRICS zárónyilatkozatában. Megállapodtak a
tagállamok
külpolitikájának összehangolásában a BRICS keretében: továbbra
is
együttműködnek
az ENSZ-szel, közösen lépnek fel a terrorizmus és a
szélsőségesség
terjedésével szemben, elejét akarják venni a náci ideológia
újjáéledésének,
harcolnak a kábítószer-kereskedelem és a kalózkodás ellen,
dolgoznak
a tájékoztatás biztonságán, beleértve az Internetet is.
A
tanácskozáson bírálták az Egyesült
Államok
intervenciós külpolitikáját Szíriában és Irakban. Határozottan
elítélték,
hogy Szíriában minden harcban álló fél megsérti az emberi
jogokat.
Ellenezték
az Oroszországgal szembeni szankciókat, szorgalmazták az izraeli
betelepítések
befejezését, és állást foglaltak a palesztin állam létrehozása
mellett
Kelet-Jeruzsálem fővárossal. A nemzetközi szerződések „kettős
mércék”
nélküli
tiszteletben tartása mellett foglaltak állást.
Fokozzák
saját erőforrásaik kihasználását,
és
belső tartalékaik felhasználását fejlesztésre. Megállapodtak
az egymás közti
kereskedelmi
és tőkeberuházások szélesítésében. A BRICS önálló pénzügyi
struktúrát
hoz létre: 200 milliárd dollár alaptőkével Új Fejlesztési
Bankot és
Valutaalapot
(New Development Bank and Currency Reserve Pool) teremtenek. Első
lépéseként
a bank nagy ívű közlekedési, energetikai és ipari beruházásokra
folyósít
majd hitelt. (Szerepel köztük a Moszkva-Kazany gyorsvasút
felépítése.)
A
BRICS Bank szorosan együttműködik a 100 milliárd dollár
alaptőkével létrejött
Ázsiai
Infrastrukturális Beruházási Bankkal (AIIB), melynek 57 alapító
tagja
között
mind az öt BRICS-tagállam is szerepel. A BRICS-államok központi
bankjai
együttműködési
szerződést írtak alá az új BRICS-bankkal.
A
csúcsértekezleten aggodalmuknak adtak
hangot
amiatt, hogy az Egyesült Államok elutasítja a Nemzetközi
Valutaalap
(IMF)
megreformálásáról 2010-ben aláírt megállapodás ratifikálását.
Teljes
támogatásukról
biztosították Kínát munkájában, hogy az IMF-ben megerősítse a
gyorsan
fejlődő gazdaságok szerepét.
BRICS
Network University néven egyetemek
közti
együttműködési hálózatot létesítettek, humanitárius és
kulturális
megállapodásokat
írtak alá.
A
BRICS-szel együtt Ufában ülésezett a
Sanghaji
Együttműködési Szervezet (Kína, Oroszország, Kazahsztán,
Kirgízia,
Tádzsikisztán,
Üzbégisztán és Oroszország). Ez utóbbiban megfigyelőként
részt
vesz
Mongólia, India, Irán, Pakisztán és Afganisztán. Pakisztán és
India hivatalosan
felvételét
kérte a SESZ-be.
A
BRICS-hez tartozó öt ország a világ
népességének
42 százalékát adja, és a földkerekség területének 26
százalékával
rendelkezik.
A világ bruttó nemzeti termékének (GDP) 27 százalékát állítja
elő.
- A görög parlament ma szavaz a Brüsszelnek benyújtotthitelcsomag-tervről. Alekszisz Ciprasz kormánya azt akarja elérni, hogyGörögország fejlődhessen, és az így keletkező értékek előteremtéséből tudja fizetniadósságterheit. Az EU elé terjesztett görög terv igen rugalmas. Van, ahol engedményttesz a hitelezőknek (pireuszi kikötő és regionális repülőterek privatizálása, aszigetek adómentességének megszüntetése, nyugdíjak csökkentése), és van, aholszembesül velük, különösen a német érdekekkel (katonai kiadások csökkentése, luxusvagyonok megadóztatása, szállodai- és éttermi árak áfájának emelése). A franciaelnök hitelt érdemlőnek és komolynak minősítette Athén tervét. Angela Merkelkevésbé elégedett. Nem utasította el ugyan, de további engedményeket próbálkicsikarni a hitelezők érdekében.
MI TÖRTÉNT VELÜNK? EURÓPA, MAGYARORSZÁG
MI TÖRTÉNT VELÜNK?
EURÓPA, MAGYARORSZÁG
A nemzetek lezüllesztése hosszú folyamat.
A nemzeteket tönkretették demográfiailag, etnikailag, gazdaságilag, vallásilag és erkölcsileg, lelki megtöréssel, befolyásolással, hülyítéssel, irányítással, liberális propagandával.
Európa az utolsó stádiumban van.
HOSSZÚTÁVÚ STRATÉGIAI LÉPÉSEK VOLTAK:
OKKULT HÁBORÚK:
"A kulisszák mögött" - "A világfelforgató erők észrevétlenül tevékenykednek és erről a történetírás nem tud .
Az emberek nem vetnek számot azzal a befolyással, amelynek engedelmeskednek, - a háborúk a tudattalanban játszódnak le. A mozgatóerők közvetett úton érik el, amit akarnak." (Evola)
AZ USA RABLÓHADJÁRATAI A VILÁGBAN- EURÓPA GAZDASÁGI, KATONAI LEIGÁZÁSA
1945-től napjainkig az USA háborút folytatott, vagy katonai erőkkel beavatkozott Kína, Korea, Quetamala, Indonesia, Kuba, Kongó, Peru, Laos, Vietnam, Kambodzsa, Libanon (1983-84), Nicaragua (1980), Libya(1986), Irán (1987), Panama, Irak (1991), Szomália (1993), Szudán (1998), Afganisztán (1998), Jugoszlávia (1999), Afganisztán (2001-től), Irak (2003-tól),Libya (2011-től)
Az ikertornyok felrobbantásával Az USA-ellen támadás a nemzetközi terrorizmus agressziójának tűnt.
A cél a Közel-Kelet meghódítása volt az Egyesült Államok olajérdekeltségeinek és a nagyvállalatoknak kívánságára.
A hamis információknak köszönhetően az Egyesült Államok az iszlám és a muszlimok ellen fordult, miközben Izrael hatalmasat profitált az Egyesült Államok iszlám elleni háborújából.
ISIS?
Az, hogy az USA kormánya felfegyverezte és finanszírozta a mudzsahidokat, válaszlépés volt az 1979. decemberi szovjet megszállásra.
Az amerikai külügyminiszter beismerte, hogy 2002-ben Netanjahu kényszerítette arra az Amerikai Egyesült Államokat, hogy álljon az Irak elleni fegyveres invázió élére.
Netanjahu győzte meg George W. Bush akkori amerikai elnököt és a kongresszust, hogy Washingtonnak meg kell támadnia Irakot és ki kell szorítani a hatalomból Szaddam Husszein iraki vezetőt. Bibi parancsának elhangzása után hat hónappal az amerikai hadsereg légiereje bombázni kezdte az országot.
Mivel az ISIS fő bázisa Szíriában van, ez ürügyet adott az USA-nak arra, hogy Szíriába vonuljon.
"Az USA világhatalma Ukrajnán keresztül vezet. Ha Amerika Oroszország hatalmát meg akarja törni, akkor Ukrajnát le kell szakítania az orosz befolyási szféráról, hogy megakadályozza az Eurázsiai nagyhatalom létrejöttét." - Zbigniew Brzezinski.
Amint Brzezinski megalkotta az elnökjelölt Obamát, a kampányát Soros György a baloldal több száz szervezete mögött álló multimilliárdos finanszírozta és támogatta.
NATO
MAGYARORSZÁG NATO-LOGISZTIKAI TERÜLET
MAGYARORSZÁG KATONAI SEBEZHETŐSÉGE, TELJES KÜLFÖLDI KONTROLL
Egy cseh alezredes ki merte jelenteni, hogy a NATO egy szervezett bűnözői csoport.
Obrtel azzal vádolja az észak-atlanti szövetséget, hogy világháborút akar kirobbantani Oroszország ellen, mert a nyugati gazdaság válsága azzal fenyeget, hogy a NATO anyagi támogatásai is elapadhatnak. A NATO ebben a helyzetben konfliktusok gerjesztésével próbálja megindokolni saját létezését, és a háborús gócokban a fegyverértékesítésekkel akarja magas profithoz juttatni a nyugati országokat, melyek a NATO működésének közvetlen anyagi támogatói.
Az Amerikai Egyesült Államok hadifelszerelései számára raktárbázisokat telepített Kelet-Európába, Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában. Páncélosokat hoztak, Európába, ezek egy része Németországba került, a többit szétosztják Lengyelország, Délkelet-Európa és a Baltikum között.
Kihelyezik a nehézfegyvereket, NATO-hadgyakorlatokat tartanak.
SZÉKESFEHÉRVÁR NATO-PARANCSNOKSÁG, MAGYARORSZÁG NATO LOGISZTIKAI TERÜLET 11 körzetre osztva, a törvényt 2008. áprilisában megszavazta a parlament területfejlesztési törvénybe bújtatva.
A 9. pont arról szól, hogy mi számít honvédelmi területnek. A honvédelmi terület kiemelt térség és megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amely a Magyar Honvédség alapfeladatait rendeltetésszerű ellátásához szükséges objektumok elhelyezésére, illetve tevékenységének végzésére szolgál.
A 37. § -ban olvasható: "Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a kiemelt térségi és megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra jogosult államigazgatási szervek körét."
16/C. § (1) A kiemelt fontosságú honvédelmi terület övezetét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben a tényleges kiterjedésének megfelelően kell lehatárolni.
Az (1) bekezdés kijelölt területeket a településszerkezeti tervben beépítésre szánt, vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület felhasználási egységbe kell sorolni!
Magyarország 1999. évi lefegyverzése az SZDSZ műve - a sorkatonaság fölszámolása a magyar adófizetők 100 milliárd forintjából
- a légvédelmi gyűrű lebontása,
- izraeli katonák Magyarországon,
- centrikus autópálya,- nem épült elkerülő vasúti és autópálya-hálózat, mint minden európai nagyvárosban (az M0-ás Ferihegy mellett halad el (!),- adott esetben azonnali kontroll. A honvédségi és a rendőri erők visszavonása a cigányoklakta területekről,- etnikai konfliktusok gyújtópontjai (Borsod, Heves, Nógrád, Szabolcs megyék)
- az állam lemondott ezekről a területekről, az ottani lakosságról, nincs gazdasági beruházás, erőit visszahúzta, a cél Judapest védelme
Magyarországnak nincs légvédelme, amikor berepült egy izraeli felderítőgép a légtérbe, a honvédség tudta meg utoljára.
LEGYENGÍTETT BÁBKORMÁNYOK, KIFOSZTOTT NEMZETGAZDASÁGOK
Elindult a kilépni szándékozó EU-tagországok elleni gazdasági offenzíva az államkötvények kivásárlásával. A tagállamok kötelesek a közösbe fizetni a kimentéshez, az államcsőd-közeli helyzetbe került országokat tehát a saját pénzükön vásárolják föl. Magyarul de facto az Európai Unió a tulajdonos, vagyis az Európai Unió államosította Magyarország egy-egy stratégiai ágazatát.
Ezt megtehetik valamennyi perifériaországgal, melynek lakossága ellenzi az EU-tagságot, hogy ezzel megakadályozzák a kilépést. Erre a gazdasági offenzívára akarják felépíteni az Európai Egyesült Államokat.
NEMZETÁLLAMOK MEGSZÜNTETÉSE
A parlamentből eltüntették az ősi magyar zászlót. Izraeliek a pártok fő tanácsadói - és ez nem minősül nemzetbiztonsági kockázatnak.
Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon és Orbán Viktor - két tábor egy zászló alatt. Kormányok jönnek és mennek, ám a háttérország változatlan. Agytrösztök Amerikából és Izraelből.
Ron Werber, Dick Morris, Jeremy Rosner, Tal Silberstein, George E. Birnbaum és Arthur Finkelstein. Azt a szót, hogy "nemzet",- "náci"-vá degradálták és súlykolják a bűntudatot.
A három legfőbb közjogi méltóság egyetlen kollégiumi szobából kerül ki.
Az olvasatlanul aláírt mediterrán szerződés ellen (annektálás) -ami példátlanul kiszolgáltatja az országot - csak molinó-tiltakozás volt.
Magyarul: megszűnt a "Magyar Állam" azon joga, hogy iparát, mezőgazdaságát, szolgáltatási szektorát oltalmazza a karvalycégektől.
Az eddigi névleges köztársaságok egyike sem volt demokratikusan előkészítve, megalapozva.
2012-ben azért tiltották meg a népszavazást az Európai Unióból, a Valutalapból és a NATO-ból való kilépésről, mert ez ellenkezik a hatalmukat bebetonozó tákolmánnyal, amit "Alaptörvénynek" hívnak, ami semmiféle jogfolytonosságban nincs az ősi Magyar Alkotmánnyal.
Emlékeztető: Az első Orbán kormány 2001-ben módosította a jegybank- törvényt, amellyel lemondott a pénzkibocsájtás jogáról és a Magyar Nemzeti Bankot az Európai Központi Bank felügyelete alá helyezte.
2012: "Nem lesz népszavazás a kilépésről. Négy kezdeményezés Magyarország Európai Unióból, a NATO-ból és a Nemzetközi Valuta Alapból való kilépési, illetve kiválási szándékára irányult. Ezeket az OVB azért utasította el, mert a kezdeményezések Magyarország Alaptörvényében felsorolt tilalmakba ütköznének. Bábkormányok, haveri körök, ellenzék és kormány egyben A stratégiai pozíciók elfoglalása után jelenleg az ország módszeres kiüresítése zajlik.
IZRAEL EURÓPÁBAN, A CIONIZMUS TÉRHÓDÍTÁSA
Az iszlamizálódás miatt a zsidók veszélybe kerültek mindenhol, ahol nagy számban éltek.
MULTIKULTURALIZMUS
- az önfenntartó falusi közösségek szétrombolása
- a családmodell lerombolása, a homoszexualitás propagálása, single életmód
IRÁNYÍTOTT GAZDASÁGI SZÁMŰZETÉS
Fiatalok millióinak nyugati országokba irányított gazdasági száműzetése.
Az életkörülmények ellehetetlenítésével (megélhetés és előrelépés lehetetlensége, eladósítás, etnikai bűnözés elszabadítása és fedése) a keleti országok fiataljait külföldre kényszerítették, ahol szívesebben fogadják a demográfia európaiakkal való kiegyensúlyozását a más kontinensekről érkező bevándorlókkal szemben), az itt maradókat felőrli a rabszolgasors és tizedeli az elszabaduló erőszak. Az ellenállást törvényileg letörik.
Gazdaságilag, közvetett erőszakkal, és főként lelki-szellemi megtöréssel őrlik fel a lakosságot. Ez a receptje működik a nemzetirtásának, amit az elmúlt közel negyed évszázad már megmutatott. Lassú vergődésre ítéltek minket.
A romák feltétel nélküli segélyezése a nemzetalapító lakosság terhére
Cigányokkal kezdték megszórni az integráció nevében a kiöregedő falvakat. És ezzel elkezdődött a terror, és az etnikai tisztogatás. A cigányok szocpolos házaikat megkapva már csak arra koncentráltak, hogy mit lehet ellopni a magyaroktól, bármi áron. Az iskolák elcigányosodtak, és mivel nem lehetett és manapság sem lehet szegregációt alkalmazni, a tanítás és tanulás lehetetlenné vált. A magyar gyerekek verése mindennapos lett. A cigányok kifosztották, megalázták és megalázzák őket. Segélyek, juttatások az egészségügy ellátja őket, nulla forint társadalombiztosítási befizetés mellett.
A közművek kintlévőségeinek a nagy részét ők okozzák. (Mi pedig fizetjük!) Lebontanak mindent, amit nem lehet mozdítani. Kiirtják az erdőinket, elpusztítják természeti értékeinket. Betörések, lopások, gyilkosságok (egyedül maradt idős magyarokat gyilkolnak), csalások ezrei évente.
A cigányság nem tud országot működtetni, egy másik nép szükséges ahhoz, hogy előteremtse a megélhetéséhez szükséges javakat,- a gazdatest.
Liberális törvények, kisebbségvédelmi előírások, közben bűntudat súlykolása a "rasszizmus" fogalmával, a "nemzet" szó "náci"-vá degradálása.
"Valóságshow'"-k, valódi híreket nélkülöző híradások
Az ENSZ-egyezmények a népirtás egyik formájaként jelölik meg az etnikai arányok erőszakos megváltoztatását, illetve egy közösség természetes létfeltételeinek tudatos lerombolását, erőszakos átalakítását. Az etnikai arányok megváltoztatását szigorúan tiltja a Helsinki Záróokmány.
A GLOBÁLIS ELIT
Európa kormányainak élén szabadkőműves, egy részük nyíltan cionista irányítók állnak.
-a könyvek igazolják a nagyvállalatok céljait,
-a politikusok segítségével az államok módosítják a törvényeket a vállalatok előnyére,
-a szervezett vallással az egyház és az állam biztosítja a "rendet".
Ezek a családok uralják a bankrendszert, az olaj- és gázipart, a szállítást, a bányászatot.
Egy ateista politikai csoport, ami a talmudista jogot követi.
90 %-uk kazár, askenáziak.
Kihasználják az országokat, hogy igazi uraikat szolgálják.
Egész kontinenseket irányítanak.
A Rothschildok könnyedén kinyújtják a kezüket Pétervárra, Londonba, Párizsba, Washingtonba, Bécsbe.
Ők tartják a béke vagy a háború kulcsait.
Európa királyai, Amerika elnökei.
Lord Jacob de Rothschild, His son Nathaniel, Baron John de Rothschild. Sir Evelyn de Rothschild, David Rockefeller, Nathan Warburg, Henry Kissinger. George Soros.Paul Volcker. Larry Summers, Lloyd Blankfein, Ben Bernanke.
BEVÁNDORLÁS
A tömeges bevándorlás nem elkerülhetetlen történelmi folyamat, amint azt a média beállítja. A harmadik világbeli bevándorlás mesterségesen előidézett,több évtizedes, tudatos tervezés eredménye. Az európai integráció egyik fő megindítója ugyanaz a személy volt, aki lerakta az ideológiai alapjait a Richard Coudenhove-Kalergi a háttérből működve, távol a nagyközönség fürkésző tekintetétől, sikeresen győzte meg Európa legfontosabb államfőit az európai integráció tervének végrehajtásáról, mivel személyes ismerőse volt a korabeli európai nemesek és jelentős politikusok mindegyikének és mivel megörökölte a nemesi származású, diplomata apjának politikai kapcsolatait.1922-ben, Bécsben alapította meg a Pán-Európai Mozgalmat, melynek célja egy "Új Világrend" létrehozása volt, melynek vezető államai az Egyesült Államok és a vele szövetséges föderális államok.
"Praktischer Idealismus" - Kalergi rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei birtokolják majd, hanem egyfajta ember alatti ember, mely a különböző rasszok kényszerített keveredésének az eredménye.
Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit sárga mongoloid népekkel és harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.
Kalergi első lépésben az európai nemzetek önrendelkezési joguktól való megfosztását hirdette, a későbbiekben ezen nemzetek kiirtását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai szeparatista mozgalmak révén.
Bár Richard Kalergi nevét egyetlen tankönyv sem említi meg, az ő elgondolásai képezik az Európai Unió eszmei alapját. Minden második évben kiosztják a Coudenhove-Kalergi Európa- díjat azoknak az európaiknak, akik élvonalában álltak ennek a bűnös tervnek a végrehajtásában. A díjat többek közt olyan politikusoknak is megítélték, mint Angela Merkel és Herman van Rompuy.
Az ENSZ New York-i kirendeltségének egy 2000 év január havában közzétett jelentése szerint - címe: "Immigration replacement: A solution to declining and aging population" - Európának 2025-ig 159 000 000 bevándorlóra van szüksége.
Könnyű belátni, hogy a "demográfiai válságot" bőkezű családtámogatási rendszerrel, családbarát értékrend közvetítésével és a családromboló devianciák hirdetésének a szankcionálásával könnyedén meg lehetne oldani
Nyilvánvaló, hogy az Európán kívüli génállomány beáramlása tönkreteszi népeink genetikai örökségét, a bevándorlásnak hála egyszer megszűnünk létezni, mint egyedi faji és etnikai csoport.
A különböző deszegregációs, multikulturalista és "rasszizmus"- ellenes intézkedések egyedüli célja az, hogy eltorzítsák népünket, hogy olyan ember alatti emberekké váljunk, akiknek nincs nemzeti identitásuk, saját kultúrájuk és történelmük.
G. Brock Chisholm az Egészségügyi Világszervezet egykori vezetője mesterien elsajátította a Kalergi-terv doktrínáját, ez teljesen egyértelmű a hangoztatott álláspontja alapján:
"Amit fontos lenne megtenni az, hogy mindenhol korlátozzuk a születések számát és népszerűsítsük a - rasszok közötti - vegyes házasságokat a célból, hogy létrejöjjön egy globális emberfaj, egy olyan világban, melyet egy központi kormány fog teljes egészében irányítani.
Ha körbenézünk korunk multikulturális társadalmában, nyilvánvalóvá válik, hogy Kalergi terve a végkifejletéhez közeleg, mivel napjainkban Európa összeolvadása zajlik a harmadik világgal.
A fősodratú média a félretájékoztatás és a bevándorláspárti ál-humanitárius propaganda kettős nyomásával akarja a honos európai embereket szüntelenül a saját örökségük, identitásuk és származásuk megtagadására kényszeríteni.
A dolgozók millióit megnyomorító globális kapitalizmus tányérnyalói szakadatlanul arról akarnak minket győzködni, hogy identitásunk megtagadása egy "nemes", haladó és humanitárius cselekedet, hogy az ún. "rasszizmus" bűn és elítélendő.
Mindezt azért teszik, mert mindannyiunkból vak, atomizált fogyasztókat akarnak nevelni, akik nem rontják nekik a "bizniszt".
BEÖZÖNLÉS
Az ENSZ szerint a többség háborúk, fegyveres konfliktusok és üldöztetés elől menekül. Magyarország nem létező határán át naponta többezren érkeznek a Balkánról. Az Európai Unió döntése értelmében a menekülteket "elosztják" az unió tagállamaiba.
Februárban az "Iszlám Államnak" nevezett terrorszervezet káosszal és menekültözönnel fenyegette meg Európát a Földközi-tenger térségében, valamint azzal, hogy dzsihádista harcosokat küld a kontinensre.
Irakban, Líbiában és Szíriában az USA parancsára a NATO számolta fel az államszervezeteket.
Az "Iszlám kalifátus" egy precedens nélküli exodust teremtett, - ahogy azt az olasz külügyminiszter előre jelezte.
A kopt keresztényeket kivégző dzsihádisták pedig azt üzenték: "Rómától délre vagyunk már!"
Lehallgatott telefonbeszélgetések szerint a menekült-tömegeket pszichológiai fegyverként alkalmazzák. Zsoldosaik elfoglalják az európai célpontokat, terrorista fenyegetettséget teremtve a kontinensen. A cél az, hogy a harmadik - hamarosan közeledő - fázisban az etnikai lázongásokban, támadásokban térdrekényszerített Európa maga kérje intézkedések bevezetését. Az eltartásra szánt, munkavégzésre képtelen menekültek óriási gazdasági terhet jelentenek a kontinensnek.
A humanitárius katasztrófát akarja kihasználni az "Iszlám Államnak" nevezett terrorszervezet az uralom megszerzésére. A háttérhatalom korlátlan anyagi forrásokkal rendelkezik, a bábok kulcspozícióban ülnek.
PSZICHOLÓGIAI ÉS GAZDASÁGI HADVISELÉS EURÓPA ELLEN
MAGYARORSZÁG
Szíriai, eritreai, afgán, szomáliai, nigériai, iraki, szudáni, líbiai tömegek, menekültek milliói özönlenek Európába.
Őrizetlen határ, biztos bejutás a schengeni övezetbe, szállás, ellátás, napi háromszori étkezés vallási előírások szerint, panasz lehetősége a jogvédőknél. Ha arabos külsejű, tanulja meg, hogy Afganisztánban nincs vasúti közlekedés és a folyót is Kabulnak hívják. Ha Ön afrikai külsejű, magolja be: Libériából jött, Monroviában a tengerparton van a belváros, vasútállomás pedig nincsen. Ebből tudni fogják, hogy Ön nem hazudik, nem bűnöző. Már meg is kapta a magyar okmányait.
Betegséget hordoz? A regisztráció során csak a testsúlyát ellenőrzik, ha később bejelenti, hogy beteg, magyar orvosok vizsgálják-gyógyítják, mindezt két éven keresztül ingyen! A csomag értéke 165.000,- Ft (súlyosabb betegség esetén ennek a többszöröse is lehet!)
Választójog! Szavazhat polgármesterre, önkormányzati képviselőre, kezdeményezhet helyi népszavazást! Unja a helyi parasztokat? Szavazzon menekült polgármester-jelöltre! Sok a gond a befogadókkal? Kezdeményezzen népszavazást, hátha bezárják őket!
Megvannak a magyar papírjai? Honfitársai között élhet 2 x hat hónapon keresztül! (további hosszabbításra van lehetőség, de ez nem az alapcsomag része.*) Ez idő alatt napi 3x étkezés (ld. fentebb), szállás 2-3 ágyas szobákban, fűtés-világítás-folyó víz, tisztálkodószerek és ruházat, mindez ingyen. Költőpénz és utazási kedvezmények! A csomag összértéke havi 150.000 forint (=500 euró), így egy év alatt ön 6.000 eurót takarít meg. Ennyit az embercsempészeknek sem fizetett, ugye?
Nem tud írni-olvasni? Csak hozzon számlát egy magyar iskolából és már meg is kapja az ellenértékét! Kevés? Kérvényezzen beiskolázási segélyt a könyvekre, tanszerekre, ruházatra! Bónusz csomag szorgalmasaknak: ingyenes nyelvtanfolyam (520óra) a középfokú nyelvvizsgáig! A bónusz-csomag értéke fél millió forint!
Lejárt az egy év a szállodában? 4x hat hónapos lakhatási támogatás várja! Hazamenne? Vagy máshová? A repülőjegyét is fizetjük! (Reméljük, hamarosan újra vendégül láthatjuk! Ehhez csak másik nevet kell mondania a recepción.)
Itt maradna? Kamatmentes kölcsönnel várjuk, hogy lakást-házat vásároljon szerettei körében! Munkaviszony csak az őslakosoknak kell ehhez, akiket ki is lakoltatnak, ha nem törlesztenek. Ha Ön szerettei körében választ lakást, úgyis olcsóbban jut hozzá, mert a befogadók menekülnek a környékről, Önt kilakoltatni meg úgysem merik, erről jogvédőink gondoskodnak.
MAGÁNVÁLLALATOK NEMZETÁLLAMOK HELYETT
A KORMÁNYOK HELYÉRE KERÜLNEK AZ ÓRIÁSCÉGEK
A TÖRVÉNYESÍTETT ZSAROLÁS KÍSÉRLETE
Az Egyesült Államok rá akar kényszeríteni Európára egy egyezményt, aminek a lényege az, hogy az üzlet mindenek felett áll.
Amennyiben ratifikálják a megállapodást, akkor a politikai közösségnek nincs joguk olyan döntéseket hozni, amelyek kockáztatnák az üzletemberek (micsoda hülye szó ez!-vajon kiket nevezünk annak?) nyereségét.
Tehát sem az egészségvédelem, sem a munkahelyvédelem, sem a természetvédelem mellett nem léphetnek fel.
Amennyiben kutatások bizonyítják, hogy az élelmiszerek vagy növényvédőszerek egészségre ártalmas összetevőket tartalmaznak és megpróbálják betiltani, akkor az a vállalkozó ("üzletember"), akinek ez veszteséget jelent beperelheti az államot egy "független kereskedelmi bíróságnál",- ez utóbbi pedig a Transzatlanti Befektetési és Kereskedelmi Egyezményre hivatkozik és megbünteti az államot, oly módon, hogy kényszeríti a termék kereskedelembe hozatalára, ráadásul még súlyos pénzbüntetésre is,- a dollármilliókat az adófizetőknek kell kifizetniük az óriásvállalatoknak!
Az egységes szabályozás azt jelenti, hogy ha egy országban engedélyeztek egy eljárást, akkor azt más országoknak már nincs joguk vizsgálni és az adott terméket, vagy eljárást kereskedelmi forgalomba kell engedi, az aláíró országoknak pedig automatikusan mindig ahhoz az országhoz kell alkalmazkodniuk, ahol a leggyengébb a szabályozás.
Az aláírt megállapodások akkor is érvényben maradnak, - ha a kormányzati szándék időközben megváltozik! Így bekerülhet - ahogy már be is került - Magyarországra a GMO és a rákkeltő anyagok. A cégek igyekeznek elérni, hogy a termékeken ne legyen kötelező jelölni, hogy az adott fogyasztási cikk génmódosított összetevőket tartalmaz.
Ha a multicégek kénye-kedve szerint zárul a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) fedőnevű tárgyalássorozat, akkor tele lesznek az európai szupermarketek is hormonokkal etetett amerikai állatok húsával, klórban fertőtlenített csirkemellel vagy klónozott állatoktól származó hús- és tejkészítményekkel. Az egyezmény értelmében rákényszeríthetik Romániára a verespataki cianidos-technológiával kinyert aranybányászatot is.
Az üzleti intézkedések az egészségügyi és gyógyszerárakról, az internetszabadságról és a fogyasztók védelméről, az energiaszolgáltatókról és a kulturális szolgáltatásokról, a szabványokról és a szerzői jogokról, a földhasználatról és a természeti erőforrásokról, a működési engedélyekről, a bevándorlásról, a közbeszerzésekről, a szakmai továbbképzésről, a magánélet védelméről és sok más témáról szólnak! Az egyezmény aláírása után a választott önkormányzati képviselőknek nem maradna más feladata, mint megállapodni a nagyvállalatok helyi megbízottaival a végrehajtás módozataiban.
1995 -és 1997 között már volt egy ilyen hatalomátvételi kísérlet. Akkor is az volt a cél, hogy a magánvállaltok egyenlő státusba kerüljenek a nemzetállamokkal. A Multilaterális Befektetési Megállapodás tárgyalásai húsz évvel ezelőtt zátonyra futottak a nyilvánosság ereje és a parlamenti képviselők ellenállása miatt. Most újra ez a tét!
A TTIP-TAFTA az európai klónja az USA és tizenkét ázsiai ország között épp elfogadás előtt álló Csendes-óceáni Partnerség (TPP[4]) egyezménynek.
A két egyezmény (TTIP-TAFTA és TPP) valódi gazdasági birodalmat hozna létre, amely közvetlen határain túl is képes lenne kikényszeríteni az egyezmények alkalmazását. Az Obama-kormány teljesen sajátjának fogadta el az óriásvállalatok által diktált tervet. Az USA és Európa közötti tárgyalások zárt ajtók mögött folynak!
Az amerikai tárgyalódelegáció mellett dolgozik több mint hatszáz nagyvállalati hivatalos lobbista, akik korlátlanul hozzáférnek az előkészítő dokumentumokhoz és az amerikai kormányt képviselő döntéshozókhoz. Ugyanakkor a közvéleményt és az újságírókat szigorúan kizárták, a tervezetek nem kerülhetnek nyilvánosságra, amíg a végleges egyezséget alá nem írják - amikor azonban már késő változtatni rajta.
Az EU elvesztette a GMO engedélyeztetési eljárás tárgyában indult pert és több százmillió eurót fizetett a mesterséges növekedési hormonnal kezelt húsok betiltása miatt kiszabott WTO-szankcióként. Ráadásul az aláírást követően az egyezményt csak valamennyi aláíró ország jóváhagyásával lehetne megváltoztatni. Ez gyakorlatilag bebetonozná a vállalatoknak nyújtott előnyöket és ellehetetlenítené a demokrácia normális eszközeit: a választásokban megjelenő felelősségre vonást, a nem-vállalati érdekek képviseletét, illetve a tüntetések jelentőségét.
A multinacionális vállalatoknak joguk lehetne megtámadni a nemzeti szabályozásokat egy extrajudiciális eljárás keretében. Ezeken a speciális bíróságokon három gazdasági jogász - a Világbank és az ENSZ szabályai alapján - korlátlan adófizetői kártérítést rendelhet el, ha szerintük a nemzetállami intézkedések és kormányzati lépések veszélyeztetik a vállalkozások ,,várható profitját".
Ezáltal az óriásvállalatok képesek megakadályozni egy ország fogyasztó- és a környezetvédelmi, egészségügyi és egy sor más, önállóan kialakított szociális vagy gazdasági elképzeléseit.
Így már több mint 400 millió dollár megfizetésére kényszerítették az adófizetőket vegyszerek betiltása, földhasználati és engedélyezési szabályozások, vízgazdálkodás és fakitermelési irányelvek, valamint egyéb ügyekért. Csak az USA egyezményei miatt több mint 14 milliárd dollár sorsa van függőben a páciensek jogai, a szennyezések felszámolása, a klíma- és energiapolitika, a termőföld tulajdona, a vízfelhasználás vagy a fakitermelés és más ügyekben, a vállalatok által indított perekben.
(források: magyardiplo, hídfőnet, jövőnkinfo, hungarianrealnews, pi-klub, identitásblog valamint régebbi cikkekből, elmentett vagy megírt híreimből válogatások és saját gondolatok)
Kapcsolódó:
Coudenhove-Kalergi terv: Lopakodó népirtás Európa népei ellen
Coudenhove-Kalergi terv: Lopakodó népirtás Európa népei ellen
A
tömeges bevándorlás egy olyan jelenség, melynek kiváltó okait
a mai napig ügyesen kendőzi el a multikulturalista propaganda,
mely azt – tévesen – elkerülhetetlen történelmi folyamatnak
állítja be. Ezen cikk célja az, hogy rámutasson a harmadik
világbeli bevándorlás mesterségesen előidézett voltára,
melyet sokan a modern világ, a társadalmi “fejlődés”
elkerülhetetlen velejárójaként akarnak láttatni, ez a folyamat
valójában több évtizedes, tudatos tervezés eredménye, hogy
kontinensünk arculata végleg megsemmisüljön.
A
Pán-Európai Mozgalom megszületése
Kevesen
tudják, hogy az európai integráció egyik fő megindítója
ugyanaz a személy volt, aki lerakta az ideológiai alapjait az
európai népek ellen folyó csendes népirtásnak. Egy sötétlelkű
emberről van szó, akinek a létezése ismeretlen a tömegek
számára, de az elit az Európai Unió megalapítójának tartja.
Neve: Richard Coudenhove-Kalergi, akinek az apja egy osztrák
diplomata volt: Heinrich Coudenhove-Kalergi, akit rokoni szálak
fűztek a Kallergis elnevezésű bizánci császári családhoz,
édesanyja a japán származású Mitsu Aoyama volt. Richard Kalergi
a háttérből működve, távol a nagyközönség fürkésző
tekintetétől, sikeresen győzte meg Európa legfontosabb államfőit
az európai integráció tervének végrehajtásáról, mivel
személyes ismerőse volt a korabeli európai nemesek és jelentős
politikusok mindegyikének és mivel megörökölte a nemesi
származású, diplomata édesapjának a politikai kapcsolatait.
1922-ben,
Bécsben alapította meg a Pán-Európai Mozgalmat melynek célja
egy “Új Világrend” létrehozása volt, melynek vezető államai
az Egyesült Államok és a vele szövetséges, föderális államok
lennének. E terv szerint a világkormány létrehozásának első
lépése az európai integráció megindítása lenne. A
kezdeményezés legelső támogatói között voltak olyan cseh
politikusok is, mint Tomáš Masaryk és Edvard Beneš, az anyagi
alapot a dúsgazdag bankár Max Warburg teremtette meg a 60 000
márka pénzbeli adományával. A Pán-Európai Mozgalmat Ignaz
Seipel osztrák kancellár és Ausztria későbbi miniszterelnöke
Karl Renner vezette. Később olyan francia politikusok támogatták
a mozgalmat, mint Léon Bloum, Aristide Briand, Alcide De
Gasperi.
Az európai fasizmus felemelkedésével a Kalergi tervet törölték és a Pán-Európai Mozgalmat szétverték, de a második világháború után, hála Kalergi fáradhatatlan és őrült tevékenységének, Winston Churchill és a B'nai B'rith elnevezésű zsidó szervezet támogatásának és olyan neves lapok médiatámogatásának, mint amilyen a New York Times, a tervet végül elfogadja az Egyesült Államok kormánya. Ennek erdeményeképp a CIA végül belekezdett a terv végrehajtásába.
Az európai fasizmus felemelkedésével a Kalergi tervet törölték és a Pán-Európai Mozgalmat szétverték, de a második világháború után, hála Kalergi fáradhatatlan és őrült tevékenységének, Winston Churchill és a B'nai B'rith elnevezésű zsidó szervezet támogatásának és olyan neves lapok médiatámogatásának, mint amilyen a New York Times, a tervet végül elfogadja az Egyesült Államok kormánya. Ennek erdeményeképp a CIA végül belekezdett a terv végrehajtásába.
A
Kalergi terv lényege
Könyvében
– melynek címe: “Praktischer Idealismus” – Kalergi
rámutat, hogy a jövő Európáját nem az Óvilág honos népei
birtokolják majd, hanem egy fajta ember alatti ember, mely a
különböző rasszok kényszerített keveredésének az eredménye.
Kalergi egyértelművé teszi, hogy Európa népeit sárga mongoloid
népekkel és harmadik világbeli színes népekkel kell
keresztezni, hogy létrejöjjön egy identitás, etnikai
hovatartozás nélküli gyökértelen és soknemzetiségű sokaság
melyen a jövőbeli hatalmi elit könnyűszerrel tudna uralkodni.
Kalergi
első lépésben az európai nemzetek önrendelkezési joguktól
való megfosztását hirdette, a későbbiekben ezen nemzetek
kiirtását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai
szeparatista mozgalmak révén. Ahhoz, hogy Európát egy új
vezető réteg akadálytalanul uralhassa, Kalergi egy feketékből,
ázsiaiakból és fehérekből álló új, homogén faji
keveréknépesség létrehozását hirdette. De ki lesz ezen a
népességen uralkodó új elitréteg? Kalergi erről is
felvilágosít minket:
A
jövő embere kevertfajú lesz, a mai kor faji csoportjai és
társadalmi osztályai lassan, fokozatosan eltűnnek a tér és
idő beszűkülése, az előítéletesség megszűnése miatt. Az
eurázsiai-negroid faj a jövő, mely küllemében leginkább az ősi
egyiptomiakra hasonlít. Ennek a fajnak a létezése fogja a népek
és egyének sokféleségét felváltani. Európa a judaizmus
elpusztítása helyett – akarata ellenére –, kiművelte és
erőssé tette ezt a népet, hogy ezen mesterségesen előidézett
fejlődési irány során a jövő társadalmi elitjét képezzék.
Egyáltalán nem meglepő, hogy az a nép, mely a gettók börtönéből
szabadult, vált Európa új szellemi arisztokráciájává. Európa
gondoskodása megteremtett tehát egy új, modern arisztokráciát,
azokban az időkben, amikor a hagyományos európai, feudális
arisztokráciát végleg szétzúzta a zsidó emancipáció. (a
Francia Forradalom mészárlásai nyomán)
Bár Richard Kalergi nevét egyetlen tankönyv sem említi meg, az ő elgondolásai képezik az Európai Unió eszmei alapját. A különböző etnikai kisebbségeket előtérbe helyező és védő intézkedések és jogszabályok összessége azzal a céllal született meg, hogy elősegítse az afrikai és ázsiai népesség európaiakkal való keveredését, hogy elpusztítsák identitásunkat, hogy Európa teljes népességét egy fajta keverék, mulatt fajjá homogenizálják. Ezen intézkedéseknek nem humanitárius célja van, hanem az, hogy megvalósítsák az emberiség eddigi legnagyobb népirtását, melyet a kíméletlen multikulturalista rezsim akar elkövetni. Minden második évben kiosztják a Coudenhove-Kalergi Európa díjat azoknak az európaiknak, akik élvonalában álltak ennek a bűnös tervnek a végrehajtásában. A díjat többek közt olyan politikusoknak is megítélték, mint Angela Merkel és Herman van Rompuy.
A genocídiumra – azaz népirtásra – való szüntelen uszítás szerves részét képezi az ENSZ felhívásainak, mivel a világszervezet állandó jelleggel bevándorlók millióinak befogadását követeli Európától, hogy enyhítsenek az úgynevezett “demográfiai válságon”. Az ENSZ New York-i kirendeltségének egy 2000 év január havában közzétett jelentése szerint – címe: “Immigration replacement: A solution to declining and aging population” – Európának 2025-ig 159 000 000 bevándorlóra van szüksége.
Bár Richard Kalergi nevét egyetlen tankönyv sem említi meg, az ő elgondolásai képezik az Európai Unió eszmei alapját. A különböző etnikai kisebbségeket előtérbe helyező és védő intézkedések és jogszabályok összessége azzal a céllal született meg, hogy elősegítse az afrikai és ázsiai népesség európaiakkal való keveredését, hogy elpusztítsák identitásunkat, hogy Európa teljes népességét egy fajta keverék, mulatt fajjá homogenizálják. Ezen intézkedéseknek nem humanitárius célja van, hanem az, hogy megvalósítsák az emberiség eddigi legnagyobb népirtását, melyet a kíméletlen multikulturalista rezsim akar elkövetni. Minden második évben kiosztják a Coudenhove-Kalergi Európa díjat azoknak az európaiknak, akik élvonalában álltak ennek a bűnös tervnek a végrehajtásában. A díjat többek közt olyan politikusoknak is megítélték, mint Angela Merkel és Herman van Rompuy.
A genocídiumra – azaz népirtásra – való szüntelen uszítás szerves részét képezi az ENSZ felhívásainak, mivel a világszervezet állandó jelleggel bevándorlók millióinak befogadását követeli Európától, hogy enyhítsenek az úgynevezett “demográfiai válságon”. Az ENSZ New York-i kirendeltségének egy 2000 év január havában közzétett jelentése szerint – címe: “Immigration replacement: A solution to declining and aging population” – Európának 2025-ig 159 000 000 bevándorlóra van szüksége.
Az
ember elgondolkozik azon, honnan jöhetnek ezek a számok, melyek
azt hivatottak bizonyítani, hogy nekünk X év múlva Y számú
bevándorlóra van “szükségünk”. Könnyű belátni, hogy a
“demográfiai válságot” bőkezű családtámogatási
rendszerrel, családbarát értékrend közvetítésével és a
családromboló devianciák hirdetésének a szankcionálásával
könnyedén meg lehetne oldani. Nyilvánvaló, hogy az Európán
kívüli génállomány beáramlása tönkreteszi népeink genetikai
örökségét, a bevándorlásnak hála egyszer megszűnünk
létezni, mint egyedi faji és etnikai csoport. A különböző
deszegregációs, multikulturalista és “rasszizmus” ellenes
intézkedéseknek az egyedüli célja az, hogy eltorzítsák
népünket, hogy olyan ember alatti emberekké váljunk, akiknek
nincs nemzeti identitása, saját kultúrája és történelme.
Röviden összefoglalva a Kalergi tervben foglaltak alapozzák meg a
mindenkori kormányok azon intézkedéseit és jogi szabályozóit,
melyek a honos Európai népesség tömeges bevándorlással való
megsemmisítését tűzték ki célul. G. Brock Chisholm az
Egészségügyi Világszervezet egykori vezetője mesterien
elsajátította a Kalergi terv doktrínáját, ez teljesen
egyértelmű a hangoztatott álláspontja alapján: “Amit fontos
lenne megtenni az, hogy mindenhol korlátozzuk a születések számát
és népszerűsítsük a – rasszok közötti – vegyes
házasságokat a célból, hogy létrejöjjön egy globális
emberfaj, egy olyan világban, melyet egy központi kormány fog
teljes egészében irányítani. ”
Végkövetkeztetések
Ha
körbenézünk korunk multikulturális társadalmában,
nyilvánvalóvá válik, hogy Kalergi terve a végkifejletéhez
közeleg, mivel napjainkban Európa összeolvadása zajlik a
harmadik világgal. A faji keveredés pestise évente többezer
kevert fajú gyermek megszületését eredményezi, ők “Kalergi
gyermekei”. A fősodratú média a félretájékoztatás és a
bevándorláspárti álhumanitárius propaganda kettős nyomásával
akarja a honos európai embereket szüntelenül a saját örökségük,
identitásuk és származásuk megtagadására kényszeríteni.
A
dolgozók millióit megnyomorító globális kapitalizmus
tányérnyalói szakadatlanul arról akarnak minket győzködni,
hogy identitásunk megtagadása egy “nemes”, haladó és
humanitárius cselekedet, hogy az ún. “rasszizmus” bűn és
elítélendő. Mindezt azért teszik, mert mindannyiunkból vak,
atomizált fogyasztókat akarnak nevelni, akik nem rontják nekik a
“bizniszt”. Napjainkban minden eddiginél fontosabb a rendszer
hazugságai ellen küzdeni, hogy felébresszük az európai népek
forradalmi küzdőszellemét, hogy kiálljanak nemzeti
önrendelkezési és önszerveződési jogukért és felkeljenek a
multikultikulturalista elnyomatás ellen! Mindenkinek látnia kell,
hogy az európai integráció valójában csendes népirtás az
európai gyökerű népek ellen, tehát nincs más választásunk,
csak a forradalmi küzdelem létünkért, családjainkért, minden
más alternatíva a nemzethalált jelenti!
(2015.
02. 11.)
1 / 1
Forrás:
Kapcsolódó:
Hová jutottunk nemzeti kormány idején?
Soltész Miklós, a 200 körüli havi másfél milliós jövedelmű államtitkár egyike örömmel jelentette be, hogy jövő évi költségvetésben kétmilliárd forinttal több jut a kisebbségek támogatására. Vagyis összességében több, mint 8 milliárd forint. Ez valóban jó hír, csak mi a helyzet a magyar többséggel?
A 2024-es olimpia rendezéséről a szándéknyilatkozatot máris benyújtották, amelyet Tarlós István főpolgármester és Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke írt alá. Az olimpia nagy lehetőség, az ebből származó nagy bevételt majd 2024-ben vagy utána az egészségügyre költik. De mi lesz addig az egészségüggyel? És mi lesz, ha úgy járunk az olimpia rendezés kiadásaival, ha úgy járunk mint a görögök? Meg lehet nézni az interneten, hogy néznek ki az akkor drágán megépített létesítmények. Mint Akasztón a Stadler stadion, vagy a Kárpátok géniuszának a szülőfalujában (Románia) épített stadion?
A közmédiára jövőre 80 milliárd forint jut, és ugyancsak 80 milliárd forinttal támogatjuk a határon túliakat. Arról, hogy jövőre hány várva várt miniszterelnöki levél érkezik, és hány milliárd jut rá, nem találtunk egyelőre adatot. Arról viszont igen, hogy hamarosan újabb miniszterelnöki levél érkezik, és óriásplakátok is kikerülnek az utcákra arról, milyen sikeres az ország. Arról nem találtunk információt, amin végre bejelentenék, hogy csúcson van a központi költségvetés adóssága!
Egyik botránytól a másikig tántorgunk... A magán-nyugdíjpénztári pénz (3000 milliárd) eltűnt, de hatalmas károkat okozott a brókerbotrány is. Emlékszik még valaki a Malév csődbevitelére? A kár pontos összege még mindig nem ismert, mert évek óta szedi a milliárdos felszámoló a havi milliókat, amit mindaddig megtehet, amíg a felszámolás nem fejeződik be. A Malév körül okozott kárt 1000 milliárd forintra becsülik.
Erkölcsi válságunkat tetézi az, hogy az ügynöklistákat még mindig nem ismerhetjük meg, és a diktatúra működtetői és leszármazottaik járnak még mindig jól, az áldozataik minimál jövedelmen próbálnak vegetálni. Az eddigi legnagyobb maffia aktáit (az olajaktákat) 85 évre titkosította 2000-ben az első Orbán-kormány. Azóta annyi új maffia lett, és egészen kormányközeliek, hogy ezt a gyalázatos olajszőkítési balhét már el is felejtettük. Az első Orbán-kormány adta le 2001-ben a pénzkibocsátási jogunkat, azonnal meg is indultunk lefelé a lejtőn! Ők alkották meg a devizahitelezést lehetővé tevő rendeletet (88/2001 (VI. 15.).
A központi költségvetés adóssága tehát átlépte a 25 ezer milliárd forintot. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. legfrissebb adatai szerint a központi költségvetés adóssága a múlt hét végén 25 141,9 milliárd forintra emelkedett, ami 210 milliárdos növekedés az előző héthez képest. Az ÁKK június utolsó napjaiban vállalta át a BKV/BKK Zrt. újabb, 52 milliárd forintos adósságát. Az eddigi rekord 24 996,1 milliárd forint volt - ezt a szintet egy évvel ezelőtt, 2014. július 18-án érte el az adósságmutató. (Forrás: napi.hu)
A forint is egyre rosszabb állapotban van. Ez azonban nem zavarja pártunkat és kormányunkat, kiáll a kormányszóvivő a Magyarország jobban teljesít tábla mögé, és bemondja, hogy újabb miniszterelnöki levél érkezik, és újabb óriásplakátok fogják ellepni az országot 600 milliós költséggel. Amiből könnyen lehet a szokásos egymilliárd forint. Az ellenzék tiltakozik, ennél többet nem tehet.
A közérdekű adatokat a jövőben is kiadják, de most már fizetni kell érte, szabad áras alapon. Ezzel aztán elveszik a kedvét az igazság után kutakodóknak.
Száz vasutat, ezeret! (Petőfi Sándor)
Száz stadiont, ezret! (Orbán Viktor)
SVPSZ
Mindent visznek mint a piros hetes.... Újabb Fidesz oligarcha nábob a láthatáron? Mi vettük a fáradtságot, és utánanéztünk. Így készül Orbán Viktor 2018 "Nagy Háborújára". Pénz, paripa, és fegyver. Minden összegyűlik lassan.
Akinek szárazak az adatok, igyon rá hideg vizet, csak vigyázzon nehogy félrenyeljen, és fuldokolni kezdjen.
Tehát jöjjön először a cikk.
"Óriási beruházás - 25 éve nem láttunk ilyet Magyarországon
2015. július 08., 13:00 Privátbankár, MTI
Tiszapüspökiben építkezik majd a Tisza-TK Projekt Kft., a 145 millió euró (nagyjából 45 milliárd forintos) beruházással megépülő üzem a rendszerváltoztatás óta a legnagyobb élelmiszeripari beruházás Magyarországon - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.Rengeteg új munkahely
A kormány 9,2 milliárd forintos támogatást, az Eximbank hosszú lejáratú hitelt nyújt a beruházáshoz, amellyel 550 új munkahely jön létre, majd közvetetten további 750.Magyar cég
A beruházást nemzetgazdaságilag kiemeltnek minősítették, a társaság 100 százalékban magyar tulajdonú - tette hozzá.
Az üzem évente 530 ezer tonna magyar termelőktől felvásárolt kukoricát fog feldolgozni, az előállított termék 70 százalékát exportálják majd."
Tehát a kormány (az az mi 9,2MRD Forinttal támogatjuk a Tisza TK Projekt Kft gigaberuházását.
Mivel ez végre nem stadionokra, hanem valóban munkahelyteremtésre, és a magyar élelmiszer feldolgozás valamilyen szintű talpra állításának a próbálkozására megy, még üdvözölhetnénk is ezt.
Viszont mi vettük a fáradtságot, és "megkapirgáltuk a céget, és annak tulajdonosi köreit.
(...)
Kapcsolódó:
Beszünteti eddigi létminimum-vizsgálatait a KSH
KSH: Valamitől kiugróan nőtt a halálozások száma az év elején
Megválasztották a jegybank felügyelőbizottságát
"Korrupt Papcsák Ferenc"?
Magyarország egy kicsit még korruptabb lett
Hétfőtől bünteti a Fidesz, ha valaki fel akarja deríteni a korrupciót
Mégis beköltözhet Andy Vajna kaszinója a Vajdahunyad várába?
Történelmi csúcson a költségvetés adóssága
Protest-öngyilkosságot követett el egy polgárőr, videóval köszönt el
Beszünteti eddigi létminimum-vizsgálatait a KSH
Módszertant
vált a statisztikai hivatal, mert az eddigi rendszer nem volt
alkalmas rá, hogy reális képet adjon a szegénységben élőkről
és a leszakadókról – közölte a KSH. A létminimum eléréséhez
szükséges összeg 2014-ben alig változott a 2013-as adatokhoz
képest.
Havonta
negyedmillió forintra volt szüksége egy tipikus, két felnőttből
és két gyerekből álló családnak ahhoz, hogy a létminimum
szintjén meg tudjon élni 2014-ben. Az összeg egészen pontosan
havi 253 318 forintot tett ki, néhány száz forintos különbséggel
ugyanannyit, mint az előző évben. Ebből az összegből 85 180
forint jut az élelmiszerekre – hangzott el a KSH szerdai
sajtótájékoztatóján.
Egy
ember 87 351 forintból tudott megélni tavaly a létminimum
szintjén, ebből 23 954 forintot költött élelmiszerre.
Fotó: Túry
Gergely
A
KSH-nál azt is bejelentették, hogy ez volt az utolsó hasonló
létminimum-számítás, mert a módszer felett eljárt az idő. A
számítás annak érdekében újul meg, hogy a statisztikusok
reális képet kaphassanak a létminimum környékén élőkről. A
jövőben a szociális intézkedések valódi alanyaira fókuszálnak
majd - hangzott el. A korábbi módszer a magyar háztartások
35 százalékát érintette, és nem mutatott reális képet
a mélyszegénységben élőkről. Ezért döntött a KSH
számítás újragonolásáról.
Azt
még nem tudni, hogy mi lesz az új módszer; a KSH novemberre ígérte
az új metódus bemutatását a friss szegénységi adatok
ismertetésével egy időben.
KSH: Valamitől kiugróan nőtt a halálozások száma az év elején
Nőtt
a természetes fogyás az év első négy hónapjában 2014 hasonló
időszakához képest, mert bár a születések száma is nőtt, a
haláleseteké jelentősebben, 12 százalékkal ugrott meg 2015 első
harmadában – közölte a statisztikai hivatal.
Többen
születtek és többen is haltak meg 2015 első négy hónapjában,
mint egy éve ugyanebben az időszakban – közölte a Központi
Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.
A
KSH jelentésének adatai szerint 2015 első négy hónapjában 29
184 gyermek született, 3 százalékkal több, mint az előző év
azonos időszakában. A születések száma mind a négy hónapban
több volt, mint 2014-ben. Különösen a januári emelkedés volt
jelentős, amikor az egy évvel korábbihoz képest, 5,3 százalékkal
növekedett az újszülöttek száma.
A
halálozások száma 48 929 volt, ami nagymértékben, 12
százalékkal, számszerűen 5355-tel haladta meg a 2014.
január-áprilisi értéket. A halálozások száma mind a négy
hónapban magasabb volt az egy évvel korábbinál, a legnagyobb
mértékű növekedés februárban történt, amikor 25 százalékkal
többen haltak meg. A KSH jelezte: a halálozások számának
növekedésében közrejátszhat a tetőző influenzajárvány és az
előző évi alacsony érték.
Fotó: MTI
/ Biró István
A
halálozások száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a
születéseké, így a természetes fogyás a 2014. január-áprilisi
15 227-tel szemben 2015 első négy hónapjában 19 745-re nőtt.
A
KSH tájékoztatása szerint 2015. január-áprilisban az
anyakönyvezett 7297 házasságkötés 6,9 százalékkal, számszerűen
468-cal haladta meg a 2014. január-áprilisi értéket. Mind a négy
hónapban többen kötöttek házasságot, mint az előző év azonos
időszakában. Különösen az esküvői szezonon kívül eső
januárban regisztráltak jelentős emelkedést, amikor 13
százalékkal többen kötöttek házasságot, mint egy éve.
Közölték:
ezer lakosra 9 élve születés és 15,1 halálozás jutott. Az
előbbi 0,3, az utóbbi 1,7 ezrelékponttal magasabb a 2014.
január-áprilisinál. A természetes fogyás mértéke (1,4
ezrelékponttal) 6,1 ezrelékre emelkedett. Az év első négy
hónapjában ezer élve születésre 3,9 csecsemőhalálozás jutott,
ami 1,0 ezrelékpontos csökkenést jelentett az előző év
január-áprilisihoz hasonlítva. A házasságkötési arányszám
2,3 ezrelékes értéke 0,2 ezrelékponttal magasabb volt, mint egy
évvel korábban.
Megválasztották a jegybank felügyelőbizottságát
A
testületet keddtől a Fidesz jelöltje, Papcsák Ferenc kormánypárti
parlamenti képviselő vezeti.
Papcsák
Ferencet 126 kormánypárti igen szavazattal, 60 nem ellenében
választotta fb-elnökké a Ház, a tagokat pedig 148 igen
szavazattal, 37 nem ellenében választották meg. Megbízatásuk az
Országgyűlés megbízatásáig tart.
A Ház szintén a Fidesz javaslatára, a testület tagjává választotta Madarász László bankszakembert, míg a KDNP kezdeményezésére Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző felügyelőbizottságának tagját, a Jobbik jelölése nyomán pedig Nyikos Lászlót, a párt korábbi parlamenti képviselőjét.
A Ház szintén a Fidesz javaslatára, a testület tagjává választotta Madarász László bankszakembert, míg a KDNP kezdeményezésére Szényei Gábor Andrást, a jegybank előző felügyelőbizottságának tagját, a Jobbik jelölése nyomán pedig Nyikos Lászlót, a párt korábbi parlamenti képviselőjét.
A parlament arról is határozott - 125 igen szavazattal, 60 nem ellenében, 5 tartózkodás mellett -, hogy hétfőtől Báger Gusztáv közgazdász lesz az MNB monetáris tanácsának új tagja hat évre, Kandrács Csabát váltja a testületben. Kandrács Csaba azért mondott le, mert a jövőben a MARK Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő Zrt.-nél betöltött elnök-vezérigazgatói feladataira kíván összpontosítani.
Papcsák Ferenc 2011-től a Fidesz országgyűlési képviselőjeként az Országgyűlés a devizaeladósodás okait feltáró albizottságának elnöke volt, korábban, 1998-2001 között az ÁPV Rt. felügyelőbizottságának, majd igazgatóságának tagja, később, 2010-től elszámoltatásért felelős kormánybiztosként is tevékenykedett.
Madarász László bankszakember, aki 1991-98 között a BNP-KH-Dresdner Bank Magyarország vezérigazgatója, majd 1999-2002 között a Postabank igazgatóságának elnöke volt.
Szényei Gábor András 2007-től az MNB előző felügyelőbizottságának tagjaként tevékenykedett.
Nyikos László korábban az Állami Számvevőszék alelnöki tisztségét is betöltötte, majd jobbikos országgyűlési képviselő volt 2010-2014 között.
A jelenlegi szabályok szerint a kormánypártok három jelöltet delegálhatnak az MNB felügyelőbizottságába, míg az ellenzék egy jelöltet ad, további két tag személyéről pedig a kabinet határoz.
Az Országgyűlés gazdasági bizottsága korábban három ellenzéki jelölt közül választotta ki Nyikos Lászlót. Az MSZP Veres Jánost, a Gyurcsány-kormány egykori pénzügyminiszterét, az LMP pedig Róna Péter közgazdászt, az előző jegybanki felügyelőbizottság tagját indította, sikertelenül. Az LMP jelezte, az Alkotmánybírósághoz fordul a jegybank felügyelő-bizottsági tagjainak megválasztási eljárása miatt, sérelmezve, hogy jelöltjéről az Országgyűlés nem szavazhatott.
Korrupt Papcsák Ferenc”?
|
Old
Dakota 2013.
szeptember 26., csütörtök 07:32
Ez
olyan kínos ügy, hogy nem lehet Viktorral sem megbeszélni.
Papcsák Ferenc fideszes országgyűlési képviselő, és XIV.
kerület polgármestere, volt elszámoltatási kormánybiztosról
kering egy youtubra, és különböző internetes fórumra
feltöltött hangfelvétel. A felvételen elhangzik, hogy súlyos
kenőpénzeket fizetett egy zuglói vállalkozó, aki a kerület
alpolgármesterének panaszkodik Papcsák Ferenc polgármesterre. A
vállalkozó kemény szavakkal illeti a polgármestert, és őt
okolja, amiért csődbe ment a családi cégük.
„Talán
meg lehetne szorongatni ezt a görényt, mert megmondom őszintén,
ez egy patkány, ez a véleményem.” A hangfelvétel szerint a
vállalkozó a kerület polgármesteréről mondott súlyos
jelzőkkel illetett véleményt.
A
fideszes Ferndinándy alpolgármester és a vállalkozó
nyilvánosságra került beszélgetésben egyetért abban, hogy
Papcsák 2014-től már nem lesz polgármester a XIV. kerületben,
de a vállalkozó erre még rátesz egy lapáttal: Papcsák szerinte
országgyűlési képviselőnek sem jó.
A
bizalmas tájékoztató jellegű beszélgetés zuglói
közbeszerzésekről folyik, miután az alpolgármester
kíváncsiskodik a kerületi beruházások részletei iránt. A
vállalkozó beszámol arról, hogy 20 százalékot kellett letennie
az üzletért, hordani kellett a pénzt, ami végül 100 milliós
összeggé dagadt. A beszélgetésben elhangzottak szerint a zuglói
közbeszerzéses üzletekben a vállalkozó cége is kis híján
tönkre ment, testvére kft.-je azonban ténylegesen csődhelyzetbe
került.
A
felvételen több, a zuglói önkormányzatban viharokat kiváltó,
a Zuglói Vagyonkezelő Zrt.által kiírt beruházásról történik
említés, némelyikben hatósági vizsgálat is indult. A
felvételen azt lehet hallani, hogy Ferndinándy megkérdezi: 400
milliós keretszerződése volt-e a HBF-nek, és hogy tényleg
vissza kellett-e adni a pénz 20 százalékát. A vállalkozó
szerint a vagyonkezelő 2012-ben lemondott igazgatója, Mazsu
Gergely „volt a behajtó”, de a vagyonkezelő vezetője a
felsőbb jóváhagyás nélkül biztosan nem mert volna ilyen
kéréssel előállni.
[youtube=http://www.youtube.com/watch?v=DodJCe7ESpA]
Vállalkozó: Ugye
most végül is a Papcsák azt mondja, hogy ó, hát ő nem is
tudta, hogy 20 százalékot kell letenni – meg ilyenek, hogy ő –
így úgy amúgy – ráfogta a Mazsura. A Mazsu meg mondja, hogy
neki megvan minden feltétel, email – tehát ugye mert most megy a
rendőrség is – csak hát ugye félek tőle, hogy ez el lesz
kefélve – hogy nem lesz ebből semmi. De bár lenne, mert akkor
úgy meg lehetne szorongatni ezt a görényt – mert megmondom
őszintén, ez egy patkány – az a véleményem: mert hogyha én
valakivel seftelek, akkor legyek gerinces, és – tudod, Mazsu volt
a behajtó – tehát oda kellett hordani a lóvét, de megmondom
őszintén, becsületszavamra, nem hazudok – 100 millió forint
lett elhordva. Úgy zsebbe.
A
vállalkozó szerint megpróbáltak Orbán Viktorhoz fordulni egy
közvetítőn keresztül, de arra jutottak, hogy „ez olyan kínos
ügy, hogy nem lehet a Viktorral sem megbeszélni”.
Vállalkozó: Az
elején azt gondoltuk, megmondom őszintén, hogy azért kell ilyen
mennyiség, hogy a pártkasszába – mert ugye hát mindenre
gondolhat az ember. De ezek lenyúlták simán, ezek nem adtak oda
senkinek semmit. Ezek szerint neked se!
HÉTFŐTŐL BÜNTETI A FIDESZ, HA VALAKI FEL AKARJA DERÍTENI A KORRUPCIÓT
2015.
JÚLIUS 4. SZOMBAT, 17:40
Hétfőn
gyorsított eljárással szavazza meg a Fidesz azt a
törvénytervezetet, amely elfogadása után az önkormányzatok,
minisztériumok, állami cégek pénzt kérhetnek a közérdekű
adatigénylésért. A törvénytervezet lényegében olyan, mintha
bírságot szabnának ki a közérdekű adatigénylésre.
Pontosan nem
tudjuk, mennyi hasznot hozna az államnak a korrupcióellenes
küzdelem, de a lopás megállítása vagy akár a csökkentése is
több ezermilliárdot hozhatna a közös kasszába. Vajon nem lenne
jobb mindannyiunkank, ha Habony Árpád, Mészáros Lőrinc, az új
Simicska, azaz Garancsi István vagy a Fidesz többi oligarchája
helyett, az ápolókhoz, az oktatásba, az egészégügyre vagy a
szociális ellátásokra jutna pénz? Összehasonlításként
Simicska Lajos 2014-ben, amikor még ő is Fidesz-oligarcha volt, a
cégeiből körülbelül 30 milliárd forintot vett ki. Ez az összeg
fele annyi, mint a FIFA megvesztegetési botrányának 210 millió
dolláros összege. A magyar korrupció világszínvonalú.
Magyarország ebben tényleg jobban teljesít.
A Fidesz
pedig nem ez ellen a korrupció ellen küzd, nem a közös pénzünket
védi, hanem azokat bünteti, akik ezt megpróbálják felderíteni.
Pedig lehetne másképp is. Romániában jelenleg vádemelés zajlik
Victor Ponta miniszterelnök ellen, de a korrupciós ügybe
keveredett ellenzéki képviselők ellen is eljárásokat indított
az ügyészség. És szerte a környező országokban zajlik a
korrupcióellenes küzdelem, amibe politikusok buknak bele, és
kerülnek börtönbe. Magyarországon a Fidesz által uralt ügyészség
nem indított 2010 óta egyetlen ejárást sem kormánypárti
politikus ellen.
Most pedig
lecsapnak a közérdekű adatigénylésre is. Pedig ha nincs
közérdekű adatigénylés, még a mostaninál is kevesebbet tudnánk
a kormánypárti korrupcióról, Rogán, Lázár gyanús ügyei nem
kerültek volna nyilvánosság elé, és a kormánypárt azt is
akarja, hogy ne is kerüljenek. A törvénytervezet szövege szerint
ugyanis maga az adatgazda, az önkormányzat és a minisztérium,
állapítja meg mennyit kérhet egy adat kiadásáért. Kocsis Máté
például pár hónapja mondta el egy interjúban, hogy több tízezer
forintba kerül egy adat kiadása. Persze ez nyilvánvalóan
hazugság, és a hazugság igazi pikantériáját az adja, hogy egy
tisztességes párt kormányra kerülve ezeket az adatokat és
számlákat nem közérdekű igénylés nyomására adná ki, hanem
magától tenné nyilvánossá honlapján.
De a Fidesz titkot akar, nem akar kiadni adatokat, pénzt kér értük, és ezzel lényegében bünteti az adatkikérést. Ha a kormánypárt hétfőn elfogadja ezt a törvényt, nem a korrupt politikusokat fogja üldözni a magyar állam, hanem azokat, akik felderítenék a korrupciót. Magyarország hivatalosan is oligarchia lesz.
De a Fidesz titkot akar, nem akar kiadni adatokat, pénzt kér értük, és ezzel lényegében bünteti az adatkikérést. Ha a kormánypárt hétfőn elfogadja ezt a törvényt, nem a korrupt politikusokat fogja üldözni a magyar állam, hanem azokat, akik felderítenék a korrupciót. Magyarország hivatalosan is oligarchia lesz.
2015.
07. 6. 12:41
MÉGIS BEKÖLTÖZHET ANDY VAJNA KASZINÓJA A VAJDAHUNYAD VÁRÁBA?
Hegedűs
Lorántné a Városliget projekt legújabb fordulatairól tartott
hétfő délelőtt sajtótájékoztatót. Felidézte, hogy mintegy
másfél hónapja kapott egy részletesköltségvetést arról,
hogy miként kíván a kormányzat idén elkölteni 11,5 milliárd
forintot a beruházásra. Ehhez képest szerinte Lázár János
Miniszterelnökséget vezető miniszter vadi új koncepcióval
rukkolt elő a napokban. A jobbikos országgyűlési képviselő
szerint, hogy mi lesz valójában, nem tudhatjuk, „egy biztos, hogy
semmi sem biztos.” Hegedűs tehát kíváncsian várja, hogy
mennyibe fog kerülni a „kormányzati homokozó”. Szerinte
tényleg cirkusz, ami itt folyik.
Kaszinó lesz a Vajdahunyad várban?
Hegedűs
Lorántné szerint a Vajdahunyad várával kapcsolatban a legutóbbi
Lázár-nyilatkozat az első nyilvános vallomás arról, hogy a
kormányzat elismerte, hogy ki akarja onnan költöztetni a múzeumot,
„laza száz évvel később, mint ahogy az oda megvalósult.”
Értékelése szerint ugyanis Lázár funkcióváltást helyezett
kilátásba. Az is elképzelhető, hogy kaszinó és étterem nyílik
az épületben. A jobbikos politikus ismét feltetette a nagy
kérdést:
ez is vajon a kormányzati kedvenc: Andy Vajna tulajdonban lesz?
Hegedűs
elárulta azt is, hogy mikor ezt a témát felvetette a Parlamentben,
akkor L. Simon László (Fidesz) hüledezett és tagadott, ehhez
képest most Lázár bevallotta a funkcióváltás lehetőségét. Az
ellenzéki képviselő szerint tehát igazak lehetnek a pletykák,
hogy egy kormányközeli vállalkozó üzemeltetheti majd az
épületet.
A
jobbikos politikus emlékezet arra is, hogy a beruházásban érintett
ingatlanok egy külön cég kezébe kerülnek. Az osztott vagyon
létesítésének a tilalma, ami általában a nemzeti vagyonra
vonatkozik, erre az esetre nem fog vonatkozni, ezért Hegedűs szavai
szerint „simán elképzelhető”, hogy előbb-utóbb talán
magántulajdonba is kerül a létesítmény.
Hegedűs
Lorántné újságírói kérdésre válaszolva elmondta a felújítást
támogatja a Jobbik, de a funkcióváltást határozattan elutasítja.
Eredeti formájába hozzák a Közlekedési Múzeumot, de a Regnum Marianumot nem?
A
tervek szerint a Közlekedési Múzeum is eredeti formájában
kerülhet helyreállításra. Az épület egyébként a II.
világháborúban bombatalálatot kapott. A szocializmus idején
elkövetett felújítás alatt a kezelő a múzeum díszes kupoláját
végleg eltüntette, de egy új épületszárnnyal megtoldotta azt.
Hegedűs Lorántné szerint a Közlekedési Múzeum épületének
minősége átadása idején is vitatható volt, bár azt is
megjegyezte, hogy még mindig jobb, mint a Néprajzi Múzeumnak szánt
„nagy radiátor”.
Ugyanakkor
azt érdekes és elgondolkodtató fejleménynek nevezte, hogy a
Közlekedési Múzeum esetében egy replika valósul meg. Replika
(utángyártás) az, amikor eredeti állapotába akarnak újjáépíteni
egy olyan épületet, ami gyakorlatilag megsemmisült. Ismeretes,
hogy korábban azzal érveltek, hogy a Rákosi-rendszer által
lerombolt templom azért nem épülhet újra, mert az replika lenne.
Hegedűs
szerint ez egy olyan ellentmondás, amit fel kell oldani.
Tekintettel
arra, hogy a Regnum Marianum nem egy egyszerű templom, hanem annál
sokkal több, ezért a Jobbik követeli annak visszaépítését.
Milliárdokat perkálhat az állam, mert bankja nem élt az elővételi jogával
A
jobbikos politikus kitért az MSZMP, majd az ELTE kezelésébe került
négy hektáros területre, ma ismert nevén, a Dürer-kertre is.
Kifejtette, hogy a terület a rendszerváltásig az MSZMP tulajdona
volt, majd az ELTE kapta meg, 2007-ben pedig a részben panamai
tulajdonú Aurec Capital Kft. vette meg 6 milliárd forintért.
Hegedűs érdekesnek találta, hogy a cég jegyzett tőkéje 3,2
millió forint volt, s eközben 6 milliárdos hitelt kapott az
MKB-tól.
Hegedűs
szerint ez az üzlet már 2007-ben is kételyeket ébreszthetett
volna, mert a stratégiai helyszínen rendkívüli jutányos áron
lehetett hozzájutni az ingatlanhoz, az ügylet elszámoltatási
kérdéseket is felvethet. A cég 50 milliárdos befektetést,
szállodát ígért, de az elmúlt 8 évben ez ügyben semmi nem
történt.
A
jobbikos politikus emlékeztet arra, hogy annak idején a Széchenyi
fürdőtől vízvezetéket építettek ki, hogy „Bástya elvtárs”
és társaik külön uszodában lubickolhassanak. Ez az állampárti
beruházás azonban 2007 után tönkre is ment.
Összefoglalva:
a Jobbik tehát azt kéri a kormánytól, tisztázza a Liget
Budapesttel kapcsolatos terveit.
Protest-öngyilkosságot követett el egy polgárőr, videóval köszönt el
2015.
május 07., csütörtök, 13:03 Utolsó
frissítés: 2015. május 07., csütörtök, 13:33
Szerző: hvg.hu
Kedden
kellett volna megkezdenie börtönbüntetését, szerdán főbe lőtte
magát Gárer János ozorai polgárőr. A 35 éves férfi, akit
zsarolási kísérletért és csalásért ítéltek el, búcsúvideót
készített az öngyilkosság előtt, amelyben deklarálja: nem
követett el bűncselekményt, és mindenki gondolkodjon el,
jogállamban élünk-e.
Május 5-én kellett volna megkezdenie hároméves börtönbüntetését Gárer János ozorai polgárőrnek. Ehelyett a 35 éves férfi az öngyilkosságot választotta – adta hírül a Nol.hu. Május 6-án fejbe lőtte magát az Ozora és Füged közötti erdőben, szerda délután találták meg a holttestét.
A
férfit másodfokon három év letöltendőre ítélték két ügy
miatt. 2010-ben egy barátját egy uzsorás szorongatta, ezért ő
többször felhívta az uzsorást, és csúnya szavakkal
megfenyegette, olyanokat mondott neki például, hogy "a
felesége rúdon fog táncolni olaszban", illetve hogy ha nem
fizet félmillió forintot, kölcsönlevelek alapján feljelenti. Az
uzsorás egy rendőr barátja segítségével lebuktatta a zsarolási
kísérletet, és ez hozzáadódott egy 2007-es ügyhöz, ami miatt
korábban másfél év felfüggesztettet róttak ki a férfira. Az
elhunyt polgárőr felesége szerint akkor Gárer összeveszett a
főnökével, aki csalásért feljelentette, ebből lett a
felfüggesztett büntetés. Amikor a zsarolási kísérletért
másodfokon elítélték, ezt is hozzácsapták a büntetés
időtartamához.
A
végzetes tett előtt a polgárőr telefonjával egy ötperces videót
készített, amelyben elmondja, öngyilkosságának egyetlen oka van:
olyan dolgokkal vádolták meg, amelyeket nem követett el. A
videóban deklarálja: nem veszélyes a társadalomra, bár 2010-ben
csinált egy nagy hülyeséget.
Kéri
a nyilvánosságot, hogy mindenki gondolja végig az ő története
alapján, vajon jogállamban él-e, és ne ítéljék el olyan
dolgokért, amiket nem tett meg. Olyan profán dolgokat is kifogásol
a bírósági eljárásban, hogy a bíró tegezte, és végig "a
felesége mellét nézte". Gárer közli továbbá,
hogy nincs baja a kormánnyal, az izraelitákkal, a romákkal, a
palesztinokkal.
A
videóban a férfi mindenkit arra kér, hogy osszák meg ezt a
videót, és május 6-án gyújtsanak egy gyertyát érte.
Gárer
felesége, aki a Népszabadsággal is
megosztotta a történetet, a következőket írta ki a
Facebook-oldalára: "mint többen tudjátok, férjem tegnap
délután úgy döntött, hogy nem hódol be a magyar
igazságszolgáltatásnak, amely hozott egy hibáktól hemzsegő
döntést, és nem megy börtönbe 3 évre! Inkább lemondott az
életéről, hogy a becsülete megmaradjon, és ne legyen 'bűnöző'
(hozzáteszem, több kitüntetéssel és érdemrendekkel). Könyörgök,
ne sajnáljatok, és ne sajnáljátok egymást" – írta
Gárer felesége.
Ha
ön úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a
krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható
116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Amennyiben másért
aggódik, ezt
az oldalt ajánljuk
figyelmébe.
Ingatlanbotrány: Portik is tanúskodhat Rogán és Juhász perében
2015-04-17 12:54:18 Blikk-információ/Magyar Nemzet
Budapest - Tucatnyi esetben van arra konkrét bizonyíték, hogy nyomott áron adták el az ingatlanokat az V. kerületben - erősítette meg tegnap a bíróságon korábbi állításait Juhász Péter. A belvárosi önkormányzati képviselő ellen Rogán Antal indított személyiségi jogi pert.
Juhász a Facebookon, illetve nyilatkozataiban belvárosi Rogán-klánról, bűnszervezetről, ingatlanok ár alatti átjátszásáról beszélt, valamint arról, hogy Portik Tamásék is kerestek a Rogánékkal kötött üzleten.
Egyik novemberi bejegyzésében például úgy fogalmazott, hogy számos ingatlaneladás alkalmával az önkormányzat a piaci, korábban meghirdetett árnál jóval alacsonyabb áron adta el a kiválasztott vevőknek az ingatlanokat.
- Az V. kerületben a Fidesz maffiaként működik. Szervezetten lopják ki a belvárosiak vagyonát a maguk hasznára - írta.
E kijelentések miatt indított Juhász ellen személyiségi jogi pert, továbbá egymillió forint sérelemdíj megállapítását kérte Rogán Antal, aki nem jelent meg a tegnapi tárgyaláson.
Juhász Péter egyébként konkrét példákat is említett a bíróságon arra, hogy milyen ingatlanokat értékesítettek állítása szerint piaci ár alatt. Például a Sas utcában egy 51 millióért eladott ingatlan felújítására 110 milliót költöttek, s most 430 millióért árulják.
Egy Károly körúti esetében pedig egy Portik Tamás élettársához köthető cég 52 millióért vett meg egy ingatlant, amelyet azután 102 millióért értékesítettek tovább - mondta.
Portik egyébként korábban maga nyilatkozta, hogy Rogán Antallal ismerik egymást, illetve kapcsolatban voltak. Ezzel magyarázta Juhász Péter, hogy miért indítványozzák a Prisztás-gyilkosság miatt börtönbüntetését töltő Portik Tamás meghallgatását.
Azt egyelőre nem tudni, ennek helyt ad-e a bíróság, de akár az is elképzelhető, hogy Portikot nem személyesen idézik be, hanem írásban tesznek fel neki kérdéseket.
Olvasó: A perben meghallgatták volna Portik Tamás előzetesben lévő maffiózót, azonban Rogán Antal felperes ezt nem akarja... Vajon miért nem?
Kapcsolódó:
Távoznia kell: Vida Ildikó ideje lejárt!
Farkas Flórián avagy "kutyából nem lesz szalonna"?
Távoznia kell: Vida Ildikó ideje lejárt!
2015-07-09
10:27:13
Varga
Mihály pénzügyminiszterrel készített interjút a Figyelő, mely
során szó esett a görög helyzetről, Vida Ildikóról, Indiáról,
és a bankokról is – írja az index.hu.
Hirdetés
Így
beszélt a botrányokról elhíresült
NAV vezetőről Varga Mihály - Fotó: MTI |
Varga
szerint az esetleges görög csőd nem érintené Magyarországot.
- Amitől tartani lehet, az egy olyan árfolyam-, vagy az állampapírpiacon egy olyan kötvényhozam-vállalkozás, amelyet nehezebb kivédeni – mondta a pénzügyminiszer. Elmondása alapján a csőd euróövezetre gyakorolt hatásai viszont áttételesen Magyarországra is kiterjednének.
- Amitől tartani lehet, az egy olyan árfolyam-, vagy az állampapírpiacon egy olyan kötvényhozam-vállalkozás, amelyet nehezebb kivédeni – mondta a pénzügyminiszer. Elmondása alapján a csőd euróövezetre gyakorolt hatásai viszont áttételesen Magyarországra is kiterjednének.
Az
interjú során Varga bejelentette a NAV-elnök, Vida Ildikó
menesztését is. A USÁ-ból való kitiltási ügy által jelentősen
megrendült a közbizalom a hivatallal szemben, ez állhat a dolog
hátterében. A pénzügyminiszter szerint "a kitiltási ügy
kezelése gyengítette a NAV mostani vezetését", ezért
szükségesek a jövőbeli személyi változások.
Arra
a kérdésre, hogy Vidának meg vannak-e számlálva a napjai, így
reagált Varga:
- A NAV elnöke addig látja el a feladatát, amíg a kinevező és a kinevezett kölcsönös bizalma megvan.
- A kitiltási ügynek semmi alapja nem volt ... - fogalmazott végül kissé ellentmondásosan Varga.
- A NAV elnöke addig látja el a feladatát, amíg a kinevező és a kinevezett kölcsönös bizalma megvan.
- A kitiltási ügynek semmi alapja nem volt ... - fogalmazott végül kissé ellentmondásosan Varga.
Az
indiakkal kapcsolatban arról beszélt, hogy az indiai Tata még nem
döntött arról, hogy Szlovákiában, Lengyelországban vagy nálunk
létesít-e új gyárat.
A
bankok ügyében Varga azt nyilatkozta, azt tartaná jó döntésnek,
ha az MKB és a Budapest Bank is magyar kezekbe kerülne.
Blikk-információ
Farkas Flórián avagy „kutyából nem lesz szalonna”?
Úgy
gondolom Farkas Flóriánnak meszeltek. Teljesen őszintén írom,
hogy még sajnálom is a legFideszesebb
cigány vezért,
mert rútul becsapták Fideszesék, azt hitte támadhatatlan!
Farkas
Flórián kiválóan beleillik a Fideszbe, hiszen ő is a valamikori
átkos szocializmusban kezdte el politikai karrierjét. Az 1957-ben
született Fidesz politikusnak nem indult egyszerűen az élete,
hiszen többször is összeütközésbe
került a törvénnyel,
de mindenképpen pozitívum, hogy a letöltött
és felfüggesztett szabadságvesztések után
talpra tudott állni.
Közéleti,
politikai pályafutása a Szolnoki Városi Tanácsnál
indult 1983-ban,
ahol a városi családsegítőnél dolgozott. Innét pedig meredeken
ívelt felfelé a pályafutása. 1987-ben
már az Országos Cigánytanács titkára és a Jász-Nagykun-Szolnok
Megyei Cigány Koordinációs Bizottság tagja is. 1989-ben
pedig felért a tetőre, megválasztják a Magyarországi Cigányok
Demokratikus Szövetségének főtitkárává.
Nem
akármilyen talentummal rendelkező ember lehet Farkas Flórián,
hiszen1982-ben
még köztörvényes
bűnözőként ítélték el,
és mindössze hét év kell neki, hogy a csúcsra érjen 1989-ben!
A
rendszerváltásnak csúfolt hatalomátmentés nyertesei közé
tartozott. Kevés olyan magyar politikus van ma Magyarországon,
akinek ennyire sikeres politikai pályafutás álla háta
mögött. 1991-ben
a Lungo Drom Érdekvédelmi Cigányszövetség főtitkára,
majd egyben elnöke. 1994 -ben
a Roma Szervezetek Érdekegyeztető Tanácsának ügyvezetője lesz,
majd 1995és 1999 között
az újonnan alakult Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat
illetve 2003-ig
az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) elnöke.
Aki
idáig eljutott az olvasásban, méltán csettinthet egyet, ez igen!
A képet csak egy dolog árnyalja, de az viszont meglehetősen
durván, hogy 1996-ban
elkezdődik egy ügyészségi
vizsgálat, a
Lungo Drom által létrehozott alapítványokkal kapcsolatban, még
a Horn
kormány idején.
1998-ban vádat
is emelnek Farkas Flórián ellen hűtlen kezelés és a
számviteli fegyelem megsértése miatt. Viszont valamilyen
titokzatos oknál fogva Göncz Árpád köztársasági
elnöktől eljárási kegyelmet kap és a bírósági
eljárás megszűnik! Farkas Flóriánnak nem kell szembenéznie egy
újabb ítélettel, sőt az eljárás adatait 30 évre
titkosítják!
2002 a
következő fontos év Farkas Flórián életében, amikor a
hírnevében megtépázott cigány politikus újra elindul felfelé a
köztes állapotból. Ekkor ugyanis a Lungo Drom választási
szövetséget köt a Fidesszel és bár a Fidesz elveszíti a
választásokat, Farkas Flórián bekerül a Fidesz országos
listájáról a parlamentbe!
Itt
azért érdemes megállni egy-két gondolat erejéig!
Számomra
teljesen nyilvánvaló az eddigieket végigolvasva, hogy Farkas
Flórián és Orbán Viktor összeborulása nem
egy férfiszerelem kezdete, sokkal inkább arról szól,
hogy összenőtt,
ami összetartozik. 2002-ben
járunk, amikor is adva van egy bukott politikai párt (Fidesz), és
adva van egy erkölcsileg mindenképpen bukott politikus Farkas, aki
egy országos szervezet vezetője. A választásokon pedig minden
szavazóra égetően nagy szükség van, na, és akkor itt jön
a kéz,
kezet mos!
Biztos vagyok benne, hogy Orbánékmindent
tudnak és tudtak Farkas Flórián előéletéről,
ezért is esett rá a választás! Egy kívülálló szemében
is korruptnak
tűnő politikus,
akit tökéletesen lehet irányítani, fel– és kihasználni, aki
mögött viszont ott áll egy nagyszámú megvehető, ígéretekkel
átverhető, kiszolgáltatott kisebbség!
2002-től
Farkas Flórián politikusi pályája tovább ívelt felfelé.
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy sok politikussal ellentétben,
Farkas Flórián diplomát is szerez 2005-ben, az
Eötvös Lóránt Tudományegyetem politológia szakán, sőt óraadó
tanárként is részt vett az oktatásban egy rövid ideig. Ebből
azért látszik az, hogy teljesen tudatosan építette a politikai
karrierjét. 2006-ban megújította a Fidesszel a választási
szövetséget, így továbbra is az országgyűlés tagja
maradt. 2010 után pedig eljött a várva várt Kánaán,
igaz nem a cigányság részére, hanem inkább csak Farkas
Flóriánnak. Így már talán nem is volt senki számára meglepő,
hogy romatámogatásokat felügyelő miniszteri biztosként a
félévesre tervezett megbízatása alatt nem volt „lehetősége”
elkészíteni a jelentését, ezért meg kellett hosszabbítani a
megbízást, és ugye a miértet senki nem kutatta!
2011 januárjától
már nem csak a Lungo Drom elnöke, hanem az OCÖelnöke is
lesz, majd pedig februárban egy név és alapszabály változtatás
(a cigány szót kicserélték romára), megszületett az ORÖ.
2014-ben ismét bekerül a parlamentbe és így már a negyedik
ciklusátkezdte meg, mint országgyűlési képviselő, egyben
az Európai ügyek bizottságának tagja.
Mielőtt
ennek a cikknek a megíráshoz fogtam, érdeklődtem Farkas
Flóriánról cigány barátaimnál és ismerőseimnél, mit tudnak
róla, mi a véleményük? A véleményüket nem írom le, mert nem
tűri a nyomdafestéket, a legenyhébb kifejezés volt a köpés a
neve hallatán.
…és
akkor eljutottunk napjainkhoz, és az egyre nagyobb hullámokat
keltőORÖ botrányhoz.
Nagyon nagy kérdés, hogy ezt is megússza Farkas Flórián, vagy
pedig beáldozza a Fidesz a személyét és kapcsolatrendszerét,
esetleges rövidtávú politikai előnyökért. Talán egyetlen dolog
szól Farkas Flórián mellett, és az a hűsége és a mellette
kitartó szavazók egyre jobban fogyó tábora. Az egykor, a Fidesz
érdekei miatt egészen Brüsszelig elmenő politikus, akiTavarest
is kioktatta,
erősen vesztes lapokból játszik jelenleg. Arról sem vagyok
meggyőződve, hogy nem Fidesz kottából játszik az ellenzéki
média, és valaki a kormányoldalról súgott, hogy Farkas Flóriánt
kiiktassák a napi politikából végleg.
A
Fidesz politikai népszerűsége erős lejtmenetben van, és hiába
ahalálbüntetés
visszaállításának gumicsontja,
hiába a gazdaságibevándorlók
elleni gyűlöletpolitika és
konzultáció, a kormánypárt népszerűsége romokban!
Bár
Orbán néha teljesen idiótának tűnik, nem az!
Jól
ismeri ő a magyar emberek lelkivilágát, a „kisemberek”
irányíthatóságát, ezért direkt jól jön számára a Farkas
féle botrány! Mert abban az esetben, ha Farkas Flórián ellen
eljárás indul (elveszik a mentelmi jogát), akkor a Fidesz joggal
mondhatja, hogy ők a korrupció
ellenes kormány,
hisz lám, a saját politikusaik ellen is fellépnek, nem úgy, mint
anno a szocik! (elmúlt nyolc év, Gyurcsány lemez) Ráadásul most
még szinte 3 évük van, hogy kitermeljenek egy újabb cigány
politikust, aki átveszi Farkas helyét az ORÖ élén.
Mit
nyerhet a Fidesz és Orbán, Farkas Flórián beáldozásával?
Nagyon
sokat! Farkas Flórián bukása és egy ellene elindított, véget
nem érő vizsgálat, valljuk be, hatalmas elégtétel lenne, nem
csak a cigányság körében. Szerintem egy látványos fellépés
Farkas ellen, előzetes letartóztatással, erős média jelenléttel,
csökkentené a Fidesz táborából a Jobbikba átszivárgók számát,
és javítana a kormány megítélésén is! Farkas Flórián pedig
szépen becsukná a száját és elfogadná az új játékszabályokat,
mert ott van még egy 30 évre titkosított anyag, amit esetleg újra
le lehet porolni. A kettő együtt pedig lehet, hogy hosszú éveket
jelentene a ORÖ elnökének részére valamelyik büntetés
végrehajtási intézményben!
A
magam részéről kíváncsian várom a fejleményeket!
A grexit az USA-t veszélyezteti?
Miért nem akarja a FED, hogy Görögország kilépjen az euro övezetből (grexit)?
Janet Yellen, a FED elnöke nem akarja, hogy Görögország feladja az eurót.
Szavai inkább fenyegetésnek, mint tanácsadásnak vehetőek.
Az USA vajon csak a NATO miatt akarja Görögországot az euró övezetben tartani, mint ahogy ezt a G7-esek találkozóján is elhangzott?
Amiről nem számolnak be a hivatalos médiák, hogy az amerikai hedgfondok (befektetési alapok) CDS termékeikkel a Görög állam csődjére fogadtak. A CDS olyan származtatott bankipari termékek, amik fogadásról szólnak. Ha a hiteles nem tud fizetni, akkor az kell fizessen,aki ezeket a papírokat eladta, ebben az esetben az amerikai befektetési alapok.
Ha Görög állam csődbe megy, akkor a hitelkiesési biztosítás érvénybe lép és az öt legnagyobb amerikai bank csődbe megy.
Ezt a terméket a nagytőke spekulációra használja fel, mert nemcsak a hitelező vásárolhat ilyen papírokat. Ez olyan mintha én a szomszéd házára kötnék egy biztosítást és majd felgyújtanám. Tehát vannak érdekek, amik Görögország fizetésképtelenségére spekulálnak.
Ilyen fogadási terméket a hedgfondok rengeteget eladtak, ezt a világ GDP-jének az 1500-szorosára saccolják és mivel a fináncszektor résztvevői szorosan összefüggnek egymással, egy intézmény csődjének is dominóhatása lehet.
epochtimes.de
Kapcsolódó:
Népszavazást tart az euró bevezetéséről Lengyelország
Elmúlt a hidegfrász, hűsölnek a hellén helóták
Feladták a görögök a harcot - szembe megy a népszavazással a kormány
Nigel Farage Görögországról
Görög válság - üzentek az oroszok
Putyin karjaiba futhatnak a görögök
Kezdjünk aggódni? Összeborult Oroszország és Kína
Indulhat Putyin világbankja (BRICS)
Jimmy Carter: az USA hanyatló pályára állt, elveszíti szövetségeseit
2015.07.08. | 06:25
Lengyelország
népszavazást fog tartani az euró bevezetéséről, megőrzi
szuverenitását Brüsszellel szemben és ellenáll a lengyel
gazdaság számára hátrányos uniós zöldpolitikának – jelezte
a jövő hónapban hivatalba lépő új államfő külpolitikai
tanácsadója Krzysztof Szczerski.
„A döntés, hogy milyen pénzt használunk, a nemzet döntése kell hogy legyen” – jelentette ki Krzysztof Szczerski a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Az ügyben közvetlen szavazást kell tartani – szögezte le. „Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy nem lesz értelme az euró bevezetéséről elméleti vitát folytatni Andrzej Duda elnök hivatali ideje alatt” – mondta.
Lengyelország uniós csatlakozásakor elkötelezte magát az euró bevezetése mellett egy meg nem határozott időpontban. Népszavazást a kérdésben jogilag nem kötelező tartania. Közvélemény-kutatások szerint a lengyelek túlnyomó többsége elutasítaná az euró bevezetését, ha a kérdést most szavazásra bocsátanák.
„A döntés, hogy milyen pénzt használunk, a nemzet döntése kell hogy legyen” – jelentette ki Krzysztof Szczerski a Reuters hírügynökségnek adott interjúban. Az ügyben közvetlen szavazást kell tartani – szögezte le. „Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy nem lesz értelme az euró bevezetéséről elméleti vitát folytatni Andrzej Duda elnök hivatali ideje alatt” – mondta.
Lengyelország uniós csatlakozásakor elkötelezte magát az euró bevezetése mellett egy meg nem határozott időpontban. Népszavazást a kérdésben jogilag nem kötelező tartania. Közvélemény-kutatások szerint a lengyelek túlnyomó többsége elutasítaná az euró bevezetését, ha a kérdést most szavazásra bocsátanák.
Krzysztof Szczerski a Reuters hírügynökségnek adott interjúban kifejtette, hogy Brüsszel az egyre szorosabb integrációra törekvés helyett jobban tenné, ha döntési jogköröket utalna vissza a tagországokhoz. „Itt az ideje, hogy visszatérjen a józan ész Európába” – fogalmazta meg.
A legerősebb ellentétek a szén-dioxid-kibocsátási kvóta terén feszülnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére törekvő Brüsszel és az áramszükséglete túlnyomó részét barnaszénnel fedező Lengyelország között.
Andrzej Duda elnök adminisztrációja „elődjeinél jóval határozottabb álláspontot fog képviselni” a lengyel gazdaságra hátrányos brüsszeli intézkedések megakadályozásában – közölte az elnöki tanácsadó.
Andrzej Duda, a Jog és Igazságosság (PiS) párt jelöltje nyerte meg a májusban tartott lengyel köztársasági elnöki választást. A közvélemény kutatások szerint az októberi parlamenti választásokon is a jelenleg ellenzékben lévő jobboldali PiS kerülhet kormányra. Az európai integrációt hagyományosan támogató Lengyelország, az európai uniós támogatások egyik legnagyobb haszonélvezője a jobboldali párt előretörésével az utóbbi időben egyre inkább euroszkeptikus álláspontot vesz fel.
MTI
Feladták a görögök a harcot - szembe megy a népszavazással a kormány
Kapitulációval
felérő reformcsomagot dolgozott ki az athéni kormány: 13 milliárd
eurós megszorítást vállalnának azért, hogy több mint 50
milliárd euró új hitelt kapjon Görögország. A pakkot pénteken
a görög parlament elé viszik. Látva a számokat radiális
baloldali erők máris a múlt heti népszavazás OXI (nem) tábláinak
elővételére buzdítják híveiket.
Méretes
megszorító csomagot állított össze a görög kormány szakértői
csapata a hét végi EU-s csúcsértekezletre, ám az egyelőre
kérdés, hogy sikerül-e megszerezni hozzá a nagyobbik kormánypárt,
a radikális baloldali Sziriza parlamenti frakciójának támogatását.
A pakkról pénteken szavaz a testület, amelynek nagyjából fele a
Guardian értesülése szerint ellenez bármilyen újabb
megszorítást.
Panagiotisz
Lafazanisz energiaügyi miniszter - aki csütörtökön üdvözölte
egy új, kétmilliárd dolláros beruházásból megépülő orosz
gázvezeték tervét -, nagyjából 70 képviselőből álló
keményvonalas csoport élén áll. A 300 fős parlamentben valamivel
több mint 160 képviselője van a kormánykoalíciónak, amelyből
tucatnyian a nacionalista Független Görögökhöz tartoznak.
Az
eurót mindenáron megtartani akaró ellenzék azonban pótolhatja a
kieső képviselők szavazatát. A csomagot - amelyet időben
elküldtek Brüsszelbe - a BBC értesülése szerint pénteken az
athéni parlament elé viszik, felhatalmazást kérve a szükséges
törvények előkészítésére.
Megúszhatja
a görög euró
A
reformterv szakértők szerint utat nyithat Görögország és a
hitelezők megállapodása előtt. Elfogadtatásában segíthet, hogy
uniós tisztviselők szerint az új hitelmegállapodást kiegészítik
egy humanitárius segélycsomaggal, amelyben egyebek mellett
gyógyszerekkel látnák el a görög nagyvárosokat. Emellett az
athéni kormány egy úgynevezett non paperben célzást tett arra,
hogy igényt tartana arra a 35 milliárd eurós támogatásra,
amelyet az Európai Bizottság ígért uniós forrásból.
A
javaslat két fő eleme, hogy két év alatt összesen 13 milliárd
eurónyi költségvetési bevételnövelést és kiadáscsökkentést
ígér, illetve 53,5 milliárd eurós új hitelt kér az eurózóna
biztonsági alapjától, az Európai Stabilitási Mechanizmustól
(ESM). Adósságcsökkentésről nem szól a dokumentum, ám a non
paper említést tesz az "adósság szabályozásának"
kérdéséről.
A
csomag részleteit látva (lásd keretes írásunkat) a korábbi
javaslatokat ismerő szakértők azt twittelték a Guardian live
blogja szerint, hogy lényegében megegyeznek azzal a pakkal, amelyre
a görögök nemet mondtak múlt vasárnap. Úgy tűnik azonban, hogy
a kormánynak be kellett látnia, hogy az ország olyan ramaty
állapotba került, amelyből csak rendkívüli intézkedésekkel
kecmereghet ki. A kommunista párt azonban megismerve a dokumentumot
a referendum OXI (nem) tábláinak elővételére és tüntetésre
szólította fel az embereket.
Megdolgozhatják
a németeket
Donald
Tusk az Európai Tanács elnöke Franciaország és Olaszország első
emberével igyekszik egységfrontot alkotni annak érdekében, hogy
rábírják a berlini vezetést a görög tartozások enyhítésére.
Az Egyesült Államok szintén ennek érdekékében gyakorol nyomást
a német kormányra.
Wolfgang
Schauble német pénzügyminiszter csütörtökön elismerte, hogy az
IMF-nek igaza van akkor, amikor fenntarthatatlannak minősíti a GDP
180 százalékára nőtt adóssághegyet. (A Valutalap a tartozások
30 százalékának leírását javasolja egy szigorú reformprogram
végrehajtása mellett.) A német álláspont szerint ugyanakkor az
európai alapszerződés nem teszi lehetővé az adósságok
átütemezését.
Ez
van a csomagban
-
13 milliárd euró megszorítás két év alatt.
- 53,5 milliárd eurós hitelkérelem az ESM-től.
- 1, 2, 3, 3,5 százalékos elsődleges (adósságtörlesztés nélküli) költségvetési többlet a 2015 és 2018 közötti négy évben.
- 23 százalékos áfakulcs a vendéglői szolgáltatásokra is (ez volt a hitelezők javaslata).
- 13 százalékos áfakulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodai szolgáltatásokra és a vízszolgáltatásra.
- 6 százalékos áfakulcs a gyógyszerekre, a könyvekre és a színházjegyekre.
- Fokozatosan megszüntetnék a szigetek áfakedvezményét, a legnépszerűbb turistaközpontoktól a legtávolabbi szigetek felé haladva.
- 100 százalékos előleg a vállalati nyereségadóra fokozatosan, 2017-ig.
- 2017-ig eltörölnék a farmerek jövdelemadó-kedvezményét.
- 2016-ig eltörölnék és csökkentenék a farmerek gázolaj- és fűtőolaj-kedvezményeit.
- Szigorítanák az adóelkerülés elleni törvényeket és a közkiadások ellenőrzését.
- Az egészségügyben árfelülvizsgálatot végeznének.
- A szociális ellátásban a GDP egy százalékának megfelelő megtakarítást érnének el.
- 100 millió euróval csökkentenék a védelmi kiadásokat 2015-ben, majd 200 millióval 2016-ban.
- 26-ról 28 százalékra emelnék a vállalati nyereségadót.
- Megadóztatnák a tévéreklámokat és nemzetközi tendert hirdetnének a csatornalicencekre.
- 10-ről 13 százalékra növelnék az öt méternél hosszabb hajók vagyonadóját.
- Megpályáztatnák a 4G-s és 5G-s mobilhálózatokat.
- Szükség esetén, ha a költségvetési bevélek elmaradnának a várttól, sávonként differenciáltan növelnék a személyi jövedelemadót.
- 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, illetve 40 éves munkaviszony esetén 62 évre 2022-ig és ellenösztönzőkkel visszaszorítanák a korai nyugdíjba vonulást.
- 2019-ig megszüntetnék a kisnyugdíjasok EKAS támogatását (ez volt a hitelezők javaslata)
- 4-ről 6 százalékra emelnék a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását.
- Plafont vezetnének be a közalkalmazottak számára és bérére vonatkozóan, hogy az utóbbi 2019-ig a GDP arányában csökkenjen.
- Intézkedéscsomaggal erősítenék az adóbehajtás hatékonyságát.
- A munkaügyi reformot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) együttműködésben dolgoznák ki.
- Felszabadítanák egyebek mellett a mérnöki és a könyvelői szakmák munkaerőpiacát.
- Megindítanák az elektromos hálózatot üzemeltető cég privatizációját és befejeznék a helyi repülőterek és néhány nagy kikötő folyamatban lévő magánosítását.
- 53,5 milliárd eurós hitelkérelem az ESM-től.
- 1, 2, 3, 3,5 százalékos elsődleges (adósságtörlesztés nélküli) költségvetési többlet a 2015 és 2018 közötti négy évben.
- 23 százalékos áfakulcs a vendéglői szolgáltatásokra is (ez volt a hitelezők javaslata).
- 13 százalékos áfakulcs az alapvető élelmiszerekre, az energiára, a szállodai szolgáltatásokra és a vízszolgáltatásra.
- 6 százalékos áfakulcs a gyógyszerekre, a könyvekre és a színházjegyekre.
- Fokozatosan megszüntetnék a szigetek áfakedvezményét, a legnépszerűbb turistaközpontoktól a legtávolabbi szigetek felé haladva.
- 100 százalékos előleg a vállalati nyereségadóra fokozatosan, 2017-ig.
- 2017-ig eltörölnék a farmerek jövdelemadó-kedvezményét.
- 2016-ig eltörölnék és csökkentenék a farmerek gázolaj- és fűtőolaj-kedvezményeit.
- Szigorítanák az adóelkerülés elleni törvényeket és a közkiadások ellenőrzését.
- Az egészségügyben árfelülvizsgálatot végeznének.
- A szociális ellátásban a GDP egy százalékának megfelelő megtakarítást érnének el.
- 100 millió euróval csökkentenék a védelmi kiadásokat 2015-ben, majd 200 millióval 2016-ban.
- 26-ról 28 százalékra emelnék a vállalati nyereségadót.
- Megadóztatnák a tévéreklámokat és nemzetközi tendert hirdetnének a csatornalicencekre.
- 10-ről 13 százalékra növelnék az öt méternél hosszabb hajók vagyonadóját.
- Megpályáztatnák a 4G-s és 5G-s mobilhálózatokat.
- Szükség esetén, ha a költségvetési bevélek elmaradnának a várttól, sávonként differenciáltan növelnék a személyi jövedelemadót.
- 67 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, illetve 40 éves munkaviszony esetén 62 évre 2022-ig és ellenösztönzőkkel visszaszorítanák a korai nyugdíjba vonulást.
- 2019-ig megszüntetnék a kisnyugdíjasok EKAS támogatását (ez volt a hitelezők javaslata)
- 4-ről 6 százalékra emelnék a nyugdíjasok egészségügyi hozzájárulását.
- Plafont vezetnének be a közalkalmazottak számára és bérére vonatkozóan, hogy az utóbbi 2019-ig a GDP arányában csökkenjen.
- Intézkedéscsomaggal erősítenék az adóbehajtás hatékonyságát.
- A munkaügyi reformot a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) együttműködésben dolgoznák ki.
- Felszabadítanák egyebek mellett a mérnöki és a könyvelői szakmák munkaerőpiacát.
- Megindítanák az elektromos hálózatot üzemeltető cég privatizációját és befejeznék a helyi repülőterek és néhány nagy kikötő folyamatban lévő magánosítását.
Nigel Farage Görögországról
Putyin karjaiba futhatnak a görögök
A
görög válság többről szól, mint hogy néhányan visszakapják-e
a pénzüket, vagy hogy újra drachma jön-e az országban. A
háttérben évszázados félelmek izzanak fel és hatalmi
törésvonalak rajzolódnak ki újra, a történet tétje, hogy a
stratégiailag fontos helyzetben lévő Görögország feletti
nyugati befolyást szép lassan átengedik-e a birodalmi terveket
dédelgető, Kínával is egyre jobb viszonyban lévő oroszoknak. A
görög vezetés rá is játszik az aggodalmakra.
Hetek
óta mindenki azt találgatja, hogyan alakul a görög helyzet,
sikerül-e megegyezni a hitelezőkkel, vagy elbukják-e a pénzüket,
mi történik az eurózónával. Eközben azonban kevesebb szó esik
a rövid távú pénzügyi érdekeken messze túlmutató geopolitikai
játszmákról, amelyek valójában évtizedek óta rendre felülírják
a térség eseményeit.
Nagyobb a tét
Miért
szenvednek a hitelezők ennyit a görögökkel? Európa miért nem
engedi el a kezüket, és hagyja őket csődbe menni? Nem csak azért,
mert sokan sok pénzt veszítenének vele, tovagyűrűző hatásai
fájdalmasak lennének, és nehezen feldolgozható trauma lenne az
unió egészének, korántsem csak ennyi a tét. Nem kell
ahhoz Szaniszló
Ferencnek lenni,
hogy messzebb mutató hatalmi érdekeket is kutassunk a háttérben.
Mint mindig, ha Görögország helyzete meginog.
Első körben elég csak egy rövid pillantást vetni Európa térképére, megkeresni rajta Görögországot, megnézni a földrajzi helyzetét.
Ha mi magyarok, „Európa védőbástyája”" megkerülhetetlen és fontos országként gondolunk magunkra, mit mondjanak magukról a görögök?
Vízen és levegőben is összekötik Nyugat-Európát és a Közel-Keletet, valamint Közép- és Délkelet-Európát, illetve a Közel-Keletet a Fekete-tenger térségével.
Amelyik nagyhatalom az ellenőrzése alatt tartja Görögországot, az a világgazdaság meghatározó területein szerezhet befolyást.
Első körben elég csak egy rövid pillantást vetni Európa térképére, megkeresni rajta Görögországot, megnézni a földrajzi helyzetét.
Ha mi magyarok, „Európa védőbástyája”" megkerülhetetlen és fontos országként gondolunk magunkra, mit mondjanak magukról a görögök?
Vízen és levegőben is összekötik Nyugat-Európát és a Közel-Keletet, valamint Közép- és Délkelet-Európát, illetve a Közel-Keletet a Fekete-tenger térségével.
Amelyik nagyhatalom az ellenőrzése alatt tartja Görögországot, az a világgazdaság meghatározó területein szerezhet befolyást.
Erős a barátság
Ha
a történetet messzebbről nézzük, egy régóta tartó hatalmi
játszma közepén találjuk magunkat, amely a nyugati világ és az
oroszok között zajlik a térségbeli befolyásért, már
évszázadok óta.
Görögországot már az Oszmán Birodalom részeként is erős szálak fűzték Oroszországhoz Angliát és Franciaországot éppen a kapcsolat megerősödésétől való félelem ösztönözte arra, hogy kiterjessze fennhatóságát Görögországra. Ők ültettek bajor, német–dán királyokat a görög trónra. Nyugati segítséggel győztek a konzervatív Nyugat-barát erők a baloldali szovjetbarát Nemzeti Felszabadítási Front és Néphadsereg felett is az 1944–47-es polgárháborúban. És a görög jobboldali junta 1965 és 1974 közötti uralma sem volt különösebben az amerikaiak ellenére.
Görögország ma ugyan a NATO-nak és az EU-nak is tagja, az országban hagyományosan él egy oroszbarát vonal, az ortodox vallás is összeköti a két országot, amióta pedig a baloldali Sziriza-kormány van hatalmon, az orosz kapcsolat is szorosabb. Alexisz Ciprasz görög kormányfő tavasszal már Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, később pedig megállapodtak arról is, hogy Görögország szívesen lenne az Európába vezető orosz gázvezeték egyik helyszíne.
Görögországot már az Oszmán Birodalom részeként is erős szálak fűzték Oroszországhoz Angliát és Franciaországot éppen a kapcsolat megerősödésétől való félelem ösztönözte arra, hogy kiterjessze fennhatóságát Görögországra. Ők ültettek bajor, német–dán királyokat a görög trónra. Nyugati segítséggel győztek a konzervatív Nyugat-barát erők a baloldali szovjetbarát Nemzeti Felszabadítási Front és Néphadsereg felett is az 1944–47-es polgárháborúban. És a görög jobboldali junta 1965 és 1974 közötti uralma sem volt különösebben az amerikaiak ellenére.
Görögország ma ugyan a NATO-nak és az EU-nak is tagja, az országban hagyományosan él egy oroszbarát vonal, az ortodox vallás is összeköti a két országot, amióta pedig a baloldali Sziriza-kormány van hatalmon, az orosz kapcsolat is szorosabb. Alexisz Ciprasz görög kormányfő tavasszal már Moszkvában tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, később pedig megállapodtak arról is, hogy Görögország szívesen lenne az Európába vezető orosz gázvezeték egyik helyszíne.
Török
Áramlat gázvezeték terve, Gazprom
BRICS
A
betűszó az öt ország angol nevének kezdőbetűiből áll össze:
Brasil, Russia, India, China és Republic of South Africa.
Ezenfelül Oroszország nemrég felkérte Görögországot, hogy legyen a BRICS új fejlesztési bankjának hatodik tagja. Ez az a bank, amelyik a tervek szerint hamarosan az egyik legnagyobb pénzügyi intézmény lesz, amely különböző infrastrukturális projekteket finanszíroz majd a BRICSországokban és a feltörekvő gazdaságokban. Oroszország és Kína egyre szorosabb együttműködése egy új szuperhatalmi tengely előfutára lehet. „A G7-csúcsot el lehet felejteni, a feltörekvő országok igazi tanácskozása Oroszországban lesz" – írta nemrég a Guardian a keleti törekvésekről. Görögországot pedig bevehetik a nagyok közé? Érdekli az ajánlat.
A szoros görög–orosz viszony árulkodó jele: Ciprasz a görög népszavazás után az elsők között hívta Putyint, hogy átbeszéljék a helyzetet. A beszélgetésről hírt adó Kreml közleménye szerint az orosz elnök „támogatásáról biztosította a görög népet az ország előtt álló nehézségek leküzdésében". Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője pedig azt mondta, Oroszországot Görögországhoz „történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés” fűzi, „nagy figyelemmel kísérik” a görögországi eseményeket.
Ezenfelül Oroszország nemrég felkérte Görögországot, hogy legyen a BRICS új fejlesztési bankjának hatodik tagja. Ez az a bank, amelyik a tervek szerint hamarosan az egyik legnagyobb pénzügyi intézmény lesz, amely különböző infrastrukturális projekteket finanszíroz majd a BRICSországokban és a feltörekvő gazdaságokban. Oroszország és Kína egyre szorosabb együttműködése egy új szuperhatalmi tengely előfutára lehet. „A G7-csúcsot el lehet felejteni, a feltörekvő országok igazi tanácskozása Oroszországban lesz" – írta nemrég a Guardian a keleti törekvésekről. Görögországot pedig bevehetik a nagyok közé? Érdekli az ajánlat.
A szoros görög–orosz viszony árulkodó jele: Ciprasz a görög népszavazás után az elsők között hívta Putyint, hogy átbeszéljék a helyzetet. A beszélgetésről hírt adó Kreml közleménye szerint az orosz elnök „támogatásáról biztosította a görög népet az ország előtt álló nehézségek leküzdésében". Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője pedig azt mondta, Oroszországot Görögországhoz „történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés” fűzi, „nagy figyelemmel kísérik” a görögországi eseményeket.
Ez már a levegőben van
Hivatalosan
egyelőre nem esett szó orosz pénzügyi segítségről, sőt Putyin
a népszavazás után azt mondta, remélik, hogy a görögök minél
hamarabb megállapodnak a hitelezőkkel, azért senki nem lepődne
meg, ha Cipraszék a megszorításokat kínáló Európától
elfordulva nem is olyan sokára Oroszország karjaiban kötnének ki.
Fotó:
Alexander Zemlianichenko
Hogy
a görögök tényleg vágynak-e az orosz ölelésre, vagy csak az
EU-val való alkudozásban játsszák ki újra egyetlen, örökké
ütőképes adujukat, az orosz kártyát, arról megoszlanak a
vélemények. Afelől viszont keveseknek van kétségük, hogy ha
Görögország elhagyja az eurózónát, Oroszország növelheti a
befolyását az országban.
A Krím félsziget tavalyi bekebelezése pedig megnyitja nekik az utat a mediterrán térség felé is.
Putyinék a következő hónapokban várhatóan meg fogják próbálni kiterjeszteni hatalmukat az eurózóna perifériáján. És ez az, amit az Európai Unió és az Egyesült Államok is fokozódó aggodalommal figyel, és ami miatt érzékenyebb az egész görög kérdés, mint amilyennek elsőre tűnhet. Nem véletlen, hogy a tengerentúlról is egyre több olyan vélemény érkezik, miszerint Görögországnak engedni kell, nem szabad hagyni, hogy eltávolodjanak az uniótól.
Újraéledtek tehát a hidegháborús reflexek, a NATO attól fél, hogy Görögország az egyre agresszívabb Oroszország birodalmi terveinek részévé válhat. Ez az a félelem, amely egyébként annak idején Görögországot pocsék gazdasága ellenére az Európai Közösségbe emelte. És ez az a félelem, amelyre a görögök annyiszor rá is játszottak Európával és az USA-val folytatott, évtizedek óta tartó alkudozásaik során.
A Krím félsziget tavalyi bekebelezése pedig megnyitja nekik az utat a mediterrán térség felé is.
Putyinék a következő hónapokban várhatóan meg fogják próbálni kiterjeszteni hatalmukat az eurózóna perifériáján. És ez az, amit az Európai Unió és az Egyesült Államok is fokozódó aggodalommal figyel, és ami miatt érzékenyebb az egész görög kérdés, mint amilyennek elsőre tűnhet. Nem véletlen, hogy a tengerentúlról is egyre több olyan vélemény érkezik, miszerint Görögországnak engedni kell, nem szabad hagyni, hogy eltávolodjanak az uniótól.
Újraéledtek tehát a hidegháborús reflexek, a NATO attól fél, hogy Görögország az egyre agresszívabb Oroszország birodalmi terveinek részévé válhat. Ez az a félelem, amely egyébként annak idején Görögországot pocsék gazdasága ellenére az Európai Közösségbe emelte. És ez az a félelem, amelyre a görögök annyiszor rá is játszottak Európával és az USA-val folytatott, évtizedek óta tartó alkudozásaik során.
Az idegesítő török báty
Görögország
1952-ben a NATO tagja lett, az ország több szempontból is fontos
volt az Egyesült Államoknak. Egyrészt így tengerészeti, légi
támaszpontokat építhettek ki a görögöknél, ami a Szovjetunió
elrettentésére szolgált. Másrészt, az akkori balkáni kommunista
országokkal közös, durván ezerötszáz kilométeres határ
számításba jöhetett mellékhadszíntérként egy esetleges háború
esetén. (Ezen keresztül tehermentesíthették volna a
Nyugat-Németországra nehezedő nyomást.)
S-300
PMU-1 légvédelmi üteg a NATO krétai hadgyakorlatán 2013
decemberében
Fotó:
Costas Metaxakis
Bármilyen
fontos is azonban Görögország, szomszédja mellett mindig csak
másodhegedűs lehetett, a Törökország
kisöccse szerep
pedig már régóta frusztrálta a görögöket. Vitáikban,
konfliktusaikban Görögország gyakran alulmaradt, és akárhogy is
próbálta magát kigyúrni, akárhány erősebb barátot keresett,
Törökországgal szemben az erőviszonyon érdemben nem sikerült
változtatnia.
A NATO-ban Törökország szerepe fontosabb volt az Egyesült Államoknak is, elsősorban a szorosok ellenőrzése, és a közvetlen szovjet szomszédsága miatt. Törökország és Görögország viszont az amerikaiak számára egységként kezelhető igazán, Olaszországgal közösen alkotva a NATO délkeleti frontját. Amerikát a front egybentartása érdekelte.
Az ötvenes-hatvanas években a görög hadsereg is nagyjából ebben a szellemben fejlődött, a cél mindössze az volt, hogy kibírjon egy első hullámos támadást északi irányból, amíg a többi NATO-erő megérkezik. Ez a gondolat uralta a görög honvédelmet. Csakhogy az ellenség végül egyáltalán nem északról érkezett: 1974-ben a török hadsereg megszállta a vegyes török–görög lakosságú Ciprus csaknem felét, a görögök pedig képtelenek voltak a válaszlépésre.
A NATO-ban Törökország szerepe fontosabb volt az Egyesült Államoknak is, elsősorban a szorosok ellenőrzése, és a közvetlen szovjet szomszédsága miatt. Törökország és Görögország viszont az amerikaiak számára egységként kezelhető igazán, Olaszországgal közösen alkotva a NATO délkeleti frontját. Amerikát a front egybentartása érdekelte.
Az ötvenes-hatvanas években a görög hadsereg is nagyjából ebben a szellemben fejlődött, a cél mindössze az volt, hogy kibírjon egy első hullámos támadást északi irányból, amíg a többi NATO-erő megérkezik. Ez a gondolat uralta a görög honvédelmet. Csakhogy az ellenség végül egyáltalán nem északról érkezett: 1974-ben a török hadsereg megszállta a vegyes török–görög lakosságú Ciprus csaknem felét, a görögök pedig képtelenek voltak a válaszlépésre.
Elég az USA-ból
A
ciprusi helyzet összetett, felsorolni is nehéz, kit mikor milyen
sérelem ért az utóbbi száz évben. Az invázió azonban nagyon
rosszul esett a görögöknek, és nem kevésbé, hogy az invázió
megakadályozásáért az USA érdemben semmit nem tett. Az amerikai
érdek itt is csak addig terjedt, hogy a két NATO-tagállam közötti
közvetlen fegyveres összecsapást megakadályozza. A görögök az
esetből azt a tanulságot vonták le, hogy nem számíthatnak az
Egyesült Államokra és a NATO-tagságra a törökökkel szemben.
Úgy vélték, önálló, erős hadseregre van szükség, és
lazítani kell az Egyesült Államoktól való függést
is.
Olyannyira, hogy amikor az 1974-ben a konzervatív Karamanlisz-kormány hatalomra került, első szimbolikus lépései közé tartozott, hogy kivonultak a NATO-ból. Sőt, a Szovjetunióhoz is közeledni kezdtek. Amit viszont Európa nem nézhetett ölbe tett kézzel, úgy érezték, valamit lépni kell.
Hogy a NATO déli szárnyát stabilizálják, Helmut Schmidt német kancellár és Giscard d’Estaing francia elnök keresztülvitte Athén 1981-es felvételét az Európai Közösségbe. Annak ellenére, hogy a görög gazdasági helyzet már akkor sem volt túl fényes, és mindenki tudta, hogy a felvétel sokba fog kerülni a közösségnek.
Olyannyira, hogy amikor az 1974-ben a konzervatív Karamanlisz-kormány hatalomra került, első szimbolikus lépései közé tartozott, hogy kivonultak a NATO-ból. Sőt, a Szovjetunióhoz is közeledni kezdtek. Amit viszont Európa nem nézhetett ölbe tett kézzel, úgy érezték, valamit lépni kell.
Hogy a NATO déli szárnyát stabilizálják, Helmut Schmidt német kancellár és Giscard d’Estaing francia elnök keresztülvitte Athén 1981-es felvételét az Európai Közösségbe. Annak ellenére, hogy a görög gazdasági helyzet már akkor sem volt túl fényes, és mindenki tudta, hogy a felvétel sokba fog kerülni a közösségnek.
Giscard
d'Estaing (balra) és Helmut Schmidt 1979-ben
Fotó:
Staff / AFP
A
franciák és németek legfőbb érve a görögök felvétele mellett
azonban az volt, hogy ha nem veszik be Görögországot, nem zárható
ki a kommunista hatalomátvétel. Amit nem szabad megkockáztatni.
Ezzel párhuzamosan pedig 1981-re hosszas alkudozás után sikerült
Görögországot a NATO-ba is visszahozni. A görögök feltétele az
volt, hogy javuljon a pozíciójuk Törökországgal szemben, és
néhány dologban engedtek is nekik. Ciprus kérdésében viszont
semmit nem tudtak elérni, az USA-nak túlságosan fontos volt a
török jó viszony megőrzése.
Alakul az új tengely
Az
Európai Közösség azonban új lehetőségeket nyitott a
külpolitikában. Görögország megpróbált Európa és Törökország
közé ékelődni, a vitás kérdésekben a nyugati országok
segítségével sikereket elérni, és lehetőleg elszigetelni
Törökországot az európai politikai és katonai
szervezetektől.
Hiába vették azonban elő újra és újra a szovjet kártyát, és értek el vele kisebb-nagyobb sikereket a nyugatiak körében, minden görög kísérlet kevés volt ahhoz, hogy Törökország súlyát csökkentsék, vagy akár a katonai erőegyensúlyt megteremtsék. Az Egyesült Államok első számú szövetségese továbbra is Törökország maradt.
A viszonyok csak a Szovjetunió felbomlásával változtak meg, néhány évtizedre legalábbis. Átmenetileg a közép-ázsiai térség destabilizációja lett érdekes, ami újra csak Törökország stratégiai jelentőségét növelte az USA szemében, de közben Görögország is önálló szerepre talált, a balkáni stabilizáció szempontjából került kulcspozícióba a kilencvenes években.
Mostanra viszont Oroszország visszatért a globális hatalmi térképre, Kínával szövögetve egyre szorosabb barátságot. Az ukrán események pedig megmutatták, hogy Oroszországot semmilyen egyezmény, szankció, nemzetközi nyomás nem állíthatja meg, ha érdekei érvényesítéséről van szó.
Elsősorban az energetikán keresztül látványosan próbálja újraéleszteni a régi kapcsolatait, mind több szövetségesre találva az unión belül is. Külön alkukkal, pénzügyi segítséggel, kedvező hitelekkel, gázvezetékkel, energetikai beruházásokkal erősítve a szálakat.
(A cikkben egyéb tanulmányok mellett nagyban támaszkodtunk Forgács András: Görögország és a NATO, a görög nemzetbiztonsági stratégia című, a Hadtudomány folyóiratban megjelent írására.)
Hiába vették azonban elő újra és újra a szovjet kártyát, és értek el vele kisebb-nagyobb sikereket a nyugatiak körében, minden görög kísérlet kevés volt ahhoz, hogy Törökország súlyát csökkentsék, vagy akár a katonai erőegyensúlyt megteremtsék. Az Egyesült Államok első számú szövetségese továbbra is Törökország maradt.
A viszonyok csak a Szovjetunió felbomlásával változtak meg, néhány évtizedre legalábbis. Átmenetileg a közép-ázsiai térség destabilizációja lett érdekes, ami újra csak Törökország stratégiai jelentőségét növelte az USA szemében, de közben Görögország is önálló szerepre talált, a balkáni stabilizáció szempontjából került kulcspozícióba a kilencvenes években.
Mostanra viszont Oroszország visszatért a globális hatalmi térképre, Kínával szövögetve egyre szorosabb barátságot. Az ukrán események pedig megmutatták, hogy Oroszországot semmilyen egyezmény, szankció, nemzetközi nyomás nem állíthatja meg, ha érdekei érvényesítéséről van szó.
Elsősorban az energetikán keresztül látványosan próbálja újraéleszteni a régi kapcsolatait, mind több szövetségesre találva az unión belül is. Külön alkukkal, pénzügyi segítséggel, kedvező hitelekkel, gázvezetékkel, energetikai beruházásokkal erősítve a szálakat.
(A cikkben egyéb tanulmányok mellett nagyban támaszkodtunk Forgács András: Görögország és a NATO, a görög nemzetbiztonsági stratégia című, a Hadtudomány folyóiratban megjelent írására.)
Kezdjünk aggódni? Összeborult Oroszország és Kína
Káncz
Csaba, 2015. július 10., 11:45
A
BRICS nem titkolt célja, hogy átalakítsa Eurázsia, Afrika és
Latin-Amerika gazdaságpolitikai koncepcióját és ellensúlyt
nyújtson a nyugati dominanciával és az amerikai hegemóniával
szemben. Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit,
Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit a Dél-kínai tengeren.
Kína már több kőolajat importál Oroszországtól, mint
Szaúd-Arábiától, az orosz-kínai kereskedelem egynegyede pedig
már jüanban bonyolódik.
Oroszország
és Kína minden nehézséget legyőz és minden feladatot megold
együtt - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz államfő Hszi
Csin-ping kínai elnöknek a baskírföldi Ufában tegnap végetért
kétnapos BRICS-csúcstalálkozón.
A
Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát
magába foglaló tömörülés elnöki feladatait Oroszország
április elsején vette át. A BRICS-országok a Föld területének
26 százalékát foglalják el. Lakosságuk együtt a világ
népességének 42 százalékát teszi ki, GDP-jük együttesen a
világ gazdasági teljesítményének 30 százalékát jelenti.
2013-ban a világ kereskedelmi forgalmának 16,1 százalékát
adták, míg a Föld országainak katonai kiadásaiból 10,8
százalékos, a hagyományos energiahordozók termeléséből 40,2
százalékos volt a részesedésük.
A
BRICS nem titkolt célja, hogy átalakítsa Eurázsia, Afrika és
Latin Amerika gazdaságpolitikai koncepcióját és ellensúlyt
nyújtson a nyugati dominanciával és az amerikai hegemóniával
szemben. Mauro Viejra brazil külkapcsolati miniszter ki is
jelentette, hogy Brazília nem ismeri el a Moszkvával szemben
életbeléptetett nyugati szankciókat, mert annak legitimációja
kérdéses és csupán a régió gazdaságai isszák meg a levét.
Hozzátette, hogy Brazília egyébként sem ismer el semmiféle
szankciót, amelyet az ENSZ-et megkerülve hoznak egyesek.
Moszkva-Peking
biztonságpolitikai tengely
Az orosz-kínai politikai-gazdasági kapcsolatok különösen elmélyültek az ukrán válság kitörése óta. Hszi Csin-ping kínai elnök részt vett a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóján tartott moszkvai katonai díszszemlén is. A közös érdek pedig gyakran tükröződik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol Oroszország és Kína vétója sok fejfájást okozott Washingtonnak és szövetségeseinek. Moszkva és Peking csendben támogatja egymást a saját érdekszféráinak a védelmében is.
Dmitrij Trenin, a Carnegie moszkvai központjának elemzője szerint ezt az ukrán válság és Dél-kínai-tenger körüli feszültség tükrözi a legjobban: „Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit határai közelében, és ugyan egyik sem lép fel aktívan a másik javára, mindkét fél betartja ezt a kedvező semlegességet. Nem fogják egymást bírálni azokban az ügyekben, amelyek alapvető érdekeiket érintik.”
Az orosz-kínai politikai-gazdasági kapcsolatok különösen elmélyültek az ukrán válság kitörése óta. Hszi Csin-ping kínai elnök részt vett a náci Németország felett a második világháborúban aratott győzelem 70. évfordulóján tartott moszkvai katonai díszszemlén is. A közös érdek pedig gyakran tükröződik az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ahol Oroszország és Kína vétója sok fejfájást okozott Washingtonnak és szövetségeseinek. Moszkva és Peking csendben támogatja egymást a saját érdekszféráinak a védelmében is.
Dmitrij Trenin, a Carnegie moszkvai központjának elemzője szerint ezt az ukrán válság és Dél-kínai-tenger körüli feszültség tükrözi a legjobban: „Kína elismeri Oroszország kelet-európai érdekeit, Oroszország pedig elismeri Kína érdekeit határai közelében, és ugyan egyik sem lép fel aktívan a másik javára, mindkét fél betartja ezt a kedvező semlegességet. Nem fogják egymást bírálni azokban az ügyekben, amelyek alapvető érdekeiket érintik.”
A
másik nagyon fontos közös terület az energetika. Idén például
több kőolajat importált Oroszországtól Kína, mint
Szaúd-Arábiától – a 2010-es mennyiséget gyakorlatilag
megduplázták. A közelmúltban 400 milliárd dolláros
keretmegállapodást kötöttek gázimportra Kínában – hála az
oroszok számára szűkülő európai piacnak. Kínának
létfontosságú, hogy leépítse a környezetszennyező szénalapú
energiát, Oroszország pedig, mint egy már egyébként is adott
geopolitikai partner, jó lehetőséget kínál Peking számára
http://privatbankar.hu/makro/igy-hullik-szet-putyin-alma-mar-latjuk-ki-nevet-a-vegen-277347Egymás
között lehetőleg nemzeti valutában kereskedjünk
A csúcstalálkozó előtt egy nappal a BRICS hivatalosan is elindította a kezdetben 50, majd 100 milliárd dolláros alaptőkéjű fejlesztési bankját, a New Development Bankot. A BRICS-csoport saját valutaalapot (Contingent Reserve Bank) is létrehoz, valamint külön hitelminősítő szervezet létesítésén is gondolkodik.
A BRICS csoport azt is elhatározta, ezentúl többet fognak kereskedni egymás között nemzeti valutájukban. Márpedig multilaterális kereskedelmük volumene tavaly már elérte a 291 milliárd dollárt, az orosz-kínai kereskedelem egynegyede pedig már jüanban bonyolódik.
Káncz Csaba jegyzete
A csúcstalálkozó előtt egy nappal a BRICS hivatalosan is elindította a kezdetben 50, majd 100 milliárd dolláros alaptőkéjű fejlesztési bankját, a New Development Bankot. A BRICS-csoport saját valutaalapot (Contingent Reserve Bank) is létrehoz, valamint külön hitelminősítő szervezet létesítésén is gondolkodik.
A BRICS csoport azt is elhatározta, ezentúl többet fognak kereskedni egymás között nemzeti valutájukban. Márpedig multilaterális kereskedelmük volumene tavaly már elérte a 291 milliárd dollárt, az orosz-kínai kereskedelem egynegyede pedig már jüanban bonyolódik.
Káncz Csaba jegyzete
Indulhat Putyin világbankja
Kárpátinfo.net | 07/10/2015
- 08:14 | Módosítva: 07/10/2015 - 08:14 | Gazdaság
Eddigi
legnagyobb vállalkozásába kezdett a Brazíliát, Oroszországot,
Indiát, Kínát és Dél-Afrikát összefogó gazdasági szervezet
(BRICS) - közli a Euronews.
Saját
fejlesztési bankot alapítanak egy önálló valutaalappal. Az
orosz elnök szerint a bank alapítás kulcsfontosságú, mint
ahogy az öt ország egységének bizonyítása is.
-
Aggasztó, hogy a piacokon nagyon ingadozik az energiahordozók és
ipari nyersanyagok ára. Nem megnyugtató a nagy államok
államadósságának növekedése sem. Ebben a helyzetben az
emelkedő piacok országainak célszerű saját tartalékot
képezniük – indokolta a döntést Vlagyimir Putyin.
A
bank indulótőkéje 50 milliárd dollár lesz, amit pár éven
belül megdupláznak. Első beruházási kölcsönét várhatóan
jövő áprilisban fogja folyósítani.
-
Az emelkedő piacok országainak bőséges természeti és emberi
forrásai vannak, hatalmas belső piaccal. Ez jó alap a fejlődésre
és a politikai befolyásra – emlékeztetett a kínai elnök,
Hszi Csin-ping.
Az
oroszországi Ufa városában szervezett találkozó jó alkalom az
orosz elnöknek, hogy hatalmát bizonyítsa, miközben az ukrajnai
válság miatt egyre távolodik a Nyugattól. Az emelkedő piacok
öt országa jelenti a világ gazdasági teljesítményének egy
ötödét és népességének 40 százalékát.
Forrás:
Jimmy Carter: az USA hanyatló pályára állt, elveszíti szövetségeseit
Jimmy
Carter, volt amerikai elnök szerint Barack Obama külpolitikájának
minimális eredményei voltak eddig, viszont Washington láthatóan
elveszíti globális befolyását, és egyes térségi szövetségesei
“új partnerek után nézhetnek”.
Carter
az Obama-adminisztráció külpolitikája kapcsán meghatározónak a
más nagyhatalmakkal (Kína, Oroszország) fennálló viszony tovább
romlását nevezte, valamint a térségi szövetségesek
elveszítését. A volt elnök szerint Szaúd-Arábia tartósan az
Egyesült Államok ellen fordulhat, a közel-keleti királysággal
ugyanis egyre nehezebb közös nevezőre jutni, és az utóbbi egy
évben már nyílt érdekellentétek kerültek felszínre.
Szaúd-Arábia azonban csak az első eset, mert – Carter szerint –
amint egy térségi szövetségest elveszítenek, mások is követni
fogják a példát. Mindez nem csak a világ más országaiban, de az
amerikai politikában is Obama alkalmatlanságát bizonyítja.
Carter
felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok globális
megítélése ma nagyságrendekkel rosszabb, mint 6-7 évvel ezelőtt.
Washington politikáját már nem tekintik példaképnek a
szövetséges országok vezetői sem, az amerikai politika számos
országban véglegesen elveszítette tekintélyét, miközben a
jelenlegi amerikai kormány minden jelentős külpolitikai eredményt
elveszít, amit elődjei elértek.
Carter
azonban nem egy a kritikai fősodorral szembenálló véleményt
képvisel, az Obama külpolitikája által okozott maradandó károkra
egyre többen hívják fel a figyelmet. A Fox News és a Washington
Post publicistái mostanra nyíltan beszélnek arról, hogy az
amerikai érdekképviselet a Közel-Keleten egyre több akadállyal
kell szembenézzen. Charles Lane, a Washington Post szerkesztője és
vezető publicistája szerint az Obama-adminisztráció minden, a
korábbi kormányok által elért eredményt elveszít a
Közel-Keleten. Lane felhívta a figyelmet arra, hogy Szaúd-Arábia,
ami eddig Washington Közel-Kelet-politikájának kulcsszereplője
volt, mostanra Oroszországgal kezdett szorosabb kapcsolatokat
kiépíteni, ami sokkhatásként érte az amerikai vezetőket.
“Szövetségesek voltunk a szaúdiakkal, mióta Roosevelt a ’30-as években megállapodott velük. Mostanra érzik, hogy az Egyesült Államok hanyatló pályára állt, és szorosabbra fűzi kapcsolatait Iránnal. Mindez egyenesen az oroszok karjaiba löki őket, és mindent elárul arról, jelenleg hol is tartunk.”
Szaúd-Arábia
és az Egyesült Államok közt az elmúlt egy év során több
ponton is nyílt érdekellentét bontakozott ki. Barack Obama az
ukrán konfliktus berobbanásakor Rijádba látogatott, ahol
megállapodott a – mostanra halott – szaúdi uralkodóval az
olajárak leütéséről, hogy ezzel csapást mérjenek Oroszország
állami költségvetésére. A szaúdi elit egy része azonban nem
nézte jó szemmel mindezt, ők inkább az olajárak szinten
tartásában voltak érdekeltek. A volt szaúdi uralkodó mostanra
halott, Washington vereséget szenvedett az olajpiacon lezajlott
villámháborúban, Szaúd-Arábia pedig megállapodások sorozatát
írta alá Moszkvával. Mire a fősodor felismerte a kialakult
helyzetet, Washington térségi befolyásának jelentős részét
elveszítette, ami a Közel-Kelet erőviszonyait alapjaiban fogja
átrendezni.
Hidfo.ru
Cionista szélsőséges iszlamisták harcolnak Ukrajna mellett
Az Inopress információi szerint szélsőséges iszlamisták harcolnak Donbásszon az ukránok oldalán - írja Novorosszia hírügynöksége. Nagyjából harminc bűnöző csoportosulás segít Novorosszia háborúja ellen az ukránoknak. Őket a legforróbb pontokon vetik be az ukránok.
A New York Times tudósítója, Andrew Kramer kikérdezte az egyik ilyen bűnbandának, a Manszúr sejkről elnevezett zászlóaljnak a vezetőjét.
A találkozóra egy steak house-ban került sor, ahol a Jobb Szektor harcosai szívesen időznek. Az amerikai újság szerint a Jobb Szektor irányítja ezt a bűnbandát. Kramer riportalanya nem árulta el a nevét, csak annyit árult el magáról, hogy nagyjából 45 éves, és részt vett mind a két csecsen háborúban, illetve hogy eddig Franciaországban élt. "Szeretünk harcolni az oroszokkal. Mindig is harcoltunk az oroszokkal. Nagyjából 24 éve léptem erre az ösvényre. Számunkra sosem ért véget a háború. Sosem tértünk ki az Oroszország elleni háborúból, és nem is fogunk soha sem" - mondta a parancsnok.
Kramer megjegyzése szerint néhány ukrán zászlóalj nyíltan használ nacionalista szimbólumokat, mint például az Azov zászlóalj. A csecsen harcos elárulta, hogy jól kijönnek a nacionalistákkal, mert ők is ugyanúgy, mint ő, utálják az oroszokat, és szeretik a hazájukat. A csecsen harcos társaival együtt nem hord nehézpáncél mellényeket. "Nekünk ilyen nézetünk van ezzel kapcsolatban. Hiszünk Istenben, ezért nincs szükségünk páncélmellényekre" - mondta a csecsen harcos. A februárban megölt Isze Muszajev parancsnokról elárulta, hogy az ukrán katonai vezetőség jóváhagyta annak tevékenységét, de ezekről nem történt semmilyen hivatalos feljegyzés.
A csecsen harcos arról is beszélt, hogy a francia hatóságok ebben az évben letartóztatták csoportjának két tagját is, akiket az Iszlám Állammal való együttműködéssel vádolnak. "Egész Európa retteg az oroszoktól. Európának érdeke, hogy mi önkéntesekként harcoljunk itt, de ezt nem mindenki érti" - mondta a csecsen harcos.
"A Manszúr sejk és a Dzsohar Dudajev zászlóalj főleg csecsenekből áll, de vannak közöttük más poszt szovjet köztársasságokból származó muzulmánok is, például üzbégek és balkárok is. A harmadik, Krím zászlóaljban főleg krími tatárok vannak" - olvasható Kramer cikkében.
Forrás: Novorosinform - RapidPress - firstlook.org
Kapcsolódó:
Elnéptelenednek a háború miatt a kárpátaljai falvak
Gyurcsány: keresztényi kötelesség befogadni a menekülteket
Tengerből kimentett négerek verik szét az olasz tengerparti városokat
Ez nem Irak, ez Debrecen most! Itt a videó, amit mindenki nézzen, és osszon meg!
Nem bűncselekmény az illegális határátlépés
Világ-panoráma: Ez népvándorlás, honfoglalás!
Földi: háború van az Iszlám Állam és Európa között
A menekült hisztéria leple alatt Amerika megszállja Európát
Távol a valóságtól! Szelényi Zsuzsanna: ezek az emberek rendkívül békések, s nem bántják a debrecenieket
Amerikai vezérkarielnök-jelölt: Oroszország a legfőbb veszély
SZDSZ-alapító sürgeti a csoportos házasság törvényesítését
Vármegyések tisztították meg a Keleti pályaudvart
Nógrádi György: Sokkal több bevándorló fog jönni, és radikalizálódás várható!
FEMA táborok Magyarországon?
Izrael a Negev-sivatagba deportálja az afrikai négereket, akik nem hajlandóak önként távozni
A világ legrasszistább állama - Izrael
Kövér László szerint egyelőre jobb, ha kussolnak az őshonos magyarok
Testvérek
!!!
Rákosi
már halott , Biszku a bíróság előtt , te meddig vakolsz még a
magyar nép szemébe, legalább a szemeidet nyomják ki !!!, hogy
könnyebb legyen az élet számodra .
Mi
is a rangod barát etele ???
Csak
tán nem 33 fokozatú vagy ????
Csak
nem te javasoltad gergényi görényt becsületrendre !!! Látjuk ,
hogy a rendőrség is a zsebetekben van , és az igazság
szolgáltatás is , a politikai maffiát kilóra megvettétek , de a
magyar nép nem eladó a hazája sem . Jobb ha távoztok a
hazátlanokkal , mert mi magyarok a két világháborúért
benyújtjuk a számlát , és most ti lógtok az emberiségellenes
bűneitekért a bankárkaszttal együtt !!!!
Mert
mi is kell a háborúhoz ??? pénz , pénz és pénz , és ti ezt a
levegőből elő is teremtettétek , hogy a háború után aranyban
be is hajtottátok , és a háttérből , még mindig gyilkoltatjátok
az emberiséget !!!
A
vakolók ma is gyilkolnak a 4. fokozattól felfelé 33. fokozatig ,és
az őket is írányító zsidó magiszterek , most épp minek a
jegyében járjátok a halál táncot ?????
Már
a földön minden élő a tietek a III. világégést indítjátok
!!!
Mit
akartok ???
és
mit akarunk mi ????
Halált
minden rohadék szabadkőművesre, és uzsorás bankárra, akik két
világégésért felelnek az emberiségnek !!!, és amiért az
emberiség nyakára engedték a zsidó fasizmust!!!
Elnéptelenednek a háború miatt a kárpátaljai falvak
Borsodi
Attila | 2015. július 10. péntek 05:45
Napi
Gazdaság Online
Tömegével
menekülnek Magyarországra és más európai uniós országokba a
katonai behívók elől a kárpátaljai magyar férfiak, mert nem
akarnak a számukra értelmetlen kelet-ukrajnai háborúban meghalni.
A magyar települések utcáin alig-alig látni fiatal vagy középkorú
férfit – tapasztaltuk a helyszínen.
Emiatt
ideiglenesen vagy végleg sok esetben rengeteg magyar család szakad
szét, mert amíg a férjek hónapokra, vagy akár hosszabb időre is
külföldön tartózkodnak, addig a feleségek otthon maradnak a
gyermekekkel. Lapunknak többen arról beszéltek, hogy a férfiak
egy része külföldön új kapcsolatot létesít, és már nem is
tér haza. Mint ahogy az is gyakran előfordul, hogy egész családok
költöznek el, jellemzően Magyarországra. A helyükre pedig
ukránok jönnek a háború sújtotta Doneck és Luhanszk
megyéből, akik az ország nyugati végében próbálnak új
otthonra lelni.
Az
alapján, amit egy magyar származású volt katona nyilatkozott az
ukrán hadseregben uralkodó állapotokról, nem is csoda, ha a
magyar férfiak menekülnek a behívó elől. Farkas Ernő, aki a
beregszászi hadkiegészítő parancsnokságon szolgált
tartalékosként több mint egy évet, azt mondta, hogy az
„újoncoknak” sok esetben maguknak kell egyenruhát, sisakot és
golyóálló mellényt vásárolniuk. – A katonák a
kiképzéseken sokszor egész nap csak fekszenek a fűben, még enni
sem kapnak. A környékbeli falvak lakossága szánja meg őket, és
visz nekik enni. Ruhát sem adnak nekik, hetekig úgy vannak, ahogyan
megérkeztek a kiképzésre. Én is magamnak vettem meg az
egyenruhát, a bakancsot és a „tökfödőt” – tette hozzá
Farkas Ernő.
A
helyiek körében ellentmondó információk keringenek a
kelet-ukrajnai háború magyar halottainak számáról. Kárpátalja
kormányzója a közelmúltban azt ismerte el, hogy eddig a
régió 68 katonája esett el a harcokban. A magyar származású
áldozatok száma hivatalosan legfeljebb hat lehet. Kárpátalján
azonban az a hír terjed, hogy a magyar áldozatok száma a
százat is elérheti. Erről beszélt lapunknak egy polgármester és
egy civil szervezet vezetője is. Kovács Miklós, a Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség volt elnöke lapunknak azonban
jelezte: kizárt, hogy ekkora eltérés van a bevallott és a valós
veszteségek között. Ennek ellentmond a Frankfurter Allgemeine
Sonntagszeitung februári cikke. A lap német hírszerző és
titkosszolgálatok által összesített adatokra hivatkozva akkor azt
közölte, hogy a kelet-ukrajnai polgárháborúban
összesen ötvenezer katona és polgári személy vesztette
életét. Ez a szám is csaknem tízszer volt magasabb, mint a
hivatalos adat. Lapunk holnapi számában részletesen beszámolunk
arról is, miért gondolják úgy sokan Kárpátalján, hogy
Ukrajnában ősszel újabb társadalmi robbanás várható.
Tengerből kimentett négerek verik szét az olasz tengerparti városokat
- • JÚNIUS 10, 2015
Faji
zavargások törtek ki az olaszországi tengerparti városokban,
ahol a tengerbőkimentett négerek mutatták meg valódi énjüket.
Azért kezdtek őrjöngeni, mert szerintük nagyon szegényes az
ellátásuk, a dzsungelszellem kíméletlenül tört és zúzott,
gyújtogatott. A kivezényel rendőri erők nehezen tudták
megfékezni a vadállatok viselkedési módjával rokonítható
tombolást.
Lépten-nyomon
arról tesznek tanúbizonyságot, hogy nem valók Európába. A
fehér fiatalok kezdenek önszerveződni, mert a liberális
kormányok nem akarják kezelni a katasztrófához és faji
háborúhoz vezethető helyzetet.
Ha
pedig Európa megmozdul, menekülni fognak a dzsungellakók, a
többinek pedig eszébe sem jut az öreg kontinensre pofátlankodni.
Egészen biztosak lehetünk afelől, hogy békés úton már nem
lehet kezelni a kritikus állapotokat. Európa háborút kell, hogy
vívjon a betolakodókkal!
Ári
Anna – NemzetiArcvonal.net
Világ-panoráma: Ez népvándorlás, honfoglalás! - Echo Tv
A menekült hisztéria leple alatt Amerika megszállja Európát
Hírszerkesztő
- 2015. június 25
Az
amerikai védelmi miniszter Tallinban tett látogatása során
bejelentette, hogy mintegy 250 harckocsit, egyéb nehéz
haditechnikai eszközöket fognak kihelyezni több országba, a
Baltikumtól egészen a Balkán-félszigetig.
Ashton
Carter keddi bejelentése szerint a közép- és kelet-európai
NATO-országok mind beleegyezésüket adták az erre vonatkozó
tervekhez. Az amerikai páncélos haderő Észtországba,
Lettországba, Litvániába, Bulgáriába, Romániába és
Lengyelországba vonul be. Az orosz Szputnyik hírügynökség
szerint viszont hét országba vonulnak be az amerikai páncélosok,
így felmerül annak lehetősége, hogy van olyan ország, ahol a
közvéleményt nem tájékoztatják erről, vagy a kormány nem adta
beleegyezését, de nincs elég mozgástere nemet mondani.
Szlovákia
és Magyarország láthatóan része az Oroszország felé felfejlődő
frontnak, így fel kell tennünk a kérdést, hogy mi a két kormány
hivatalos állásfoglalása az amerikaiak bevonulásával
kapcsolatban. Hazánkban már számos alkalommal láthatóak voltak
az amerikai hadsereg páncélosai. Március 14-én Tatabányán
készült képi anyag tanúsította, hogy az amerikai hadsereg
Stryker lövészpáncélosait vasúti úton szállítják,
Magyarországon keresztül. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a
páncélosok elhagyták az országot, az ügy majdhogynem visszhang
nélkül maradt a magyarországi sajtóban. Június 9-én szintén
képi anyag bizonyította, hogy egy NATO-konvoj átlépte az ukrán
határt: Záhonynál az amerikai hadsereg HEMTT taktikai
teherjárművei, Humvee terepjárók léptek be Ukrajna területére;
a hivatalos magyarázat szerint egy hadgyakorlatra, és vissza is
térnek majd.
A
fent említett országok esetében a vezető politikusok kiszolgálják
az amerikaiak háborús készülődését, és ők maguk kérték az
amerikai haderő bevonulását. Magyarországon azonban a politikai
elit megosztott az amerikaiak tevékenységét illetően. Szijjártó
Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint katonai és
gazdasági téren felhőtlen az együttműködés Washingtonnal, csak
politikai kérdésekben adódnak ellentétek. A legnagyobb ellenzéki
párt ugyanakkor nem támogatja a háborús készülődést;
Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője kedden sajtótájékoztatón
számolt be a párt álláspontjáról, miszerint nem szabad engedni
az atlantisták minden követelésének, és csak veszélyt hoz ránk
az amerikaiak térségi tevékenysége.
Mirkóczki
szerint az Egyesült Államok provokációkat követ el,
destabilizálja a térséget, és újra hidegháborús viszonyokat
alakít ki. A Jobbik mostanra a legnagyobb ellenzéki párttá nőtte
ki magát, így az amerikaiak tevékenysége egy újabb, súlyos
megosztó tényezővé válhat Magyarországon, ha a kormány nyílt
állásfoglalást tesz a háborús készülődés mellett. Az
amerikaiak térségi tevékenységének veszélyeivel azonban több
európai országban, a legkülönbözőbb politikai pártok tisztában
vannak, emiatt az sem mondható, hogy a háborús készülődés
elutasítása általánosságban vett Amerika-ellenesség lenne, ami
csak a jobboldali pártok sajátossága. Németországban Sahra
Wagenknecht, a Die Linke képviselője nyíltan beszélt arról, hogy
Washington a NATO szervezetét használja fel saját geopolitikai
céljainak megvalósítására, és a NATO az amerikai terjeszkedés
gépezeteként működik. Mirkóczki szintén kijelentette, hogy a
NATO mára csak papíron védelmi szövetség, a gyakorlatban –
amerikai nyomásra – agresszorként és terjeszkedő hatalomként
viselkedik.
Az
amerikai páncélosok bevonulása ugyanakkor egyre inkább a
megszállás jegyeit mutatja. Ahogy a világháború esetén, most is
jelen vannak kollaboráns kormányok a nagyhatalommal szemben
védtelen, kiszolgáltatott országokban, melyek “önként kérik”
az idegen csapatok bevonulását. A fővonalú sajtó eközben
ellenségkép-gyártással alátámasztja az idegen csapatok
jelenlétének szükségességét (ez az ellenségkép Oroszország).
Ashton Carter bejelentése nem sokkal követte azt a nyilatkozatot,
ami egyértelművé tette, hogy az Egyesült Államok újabb ötezer
katonát és vadászrepülőgépeket helyez ki a balti országokba.
Eközben az is láthatóvá vált, hogy az USA Európa légterének
egészét ellenőrzése alá akarja vonni; folyamatban vannak a
tárgyalások a Visegrádi Négyek légtérvédelmének
egyesítéséről, ami valami érthetetlen módon szintén azt
jelentené, hogy a négy országban – Magyarországon is –
amerikai vadászrepülőgépek állomásoznának. Bár Dr. Benkő
Tibor vezérezredes, Honvéd Vezérkari főnök következetesen
tagadta, hogy a Gripen vadászrepülőgépekkel kapcsolatos technikai
hibák közt összefüggés lenne, a sajtó ezeket az eseteket
használja fel annak deklarálására, hogy Magyarország képtelen
megvédeni saját légterét. A logikai láncolat következő lépése
lenne annak deklarálása, hogy valakinek a segítségére nagy
szükség van.
Siklósi
Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi
tervezésért felelős helyettes államtitkára kedden kijelentette,
szerinte “logikus lépés lenne”, ha az amerikai harckocsikat
Magyarországon tárolnák, hogy “ne kelljen azokat ide-oda
szállítgatni”. Így továbbra is fennáll annak lehetősége,
hogy Magyarországra is bevonulnak az amerikaiak, és ehhez – külső
ellenségképre hivatkozva – az ország vezetőinek egy része
beleegyezését adja.
TÁVOL A VALÓSÁGTÓL
Szelényi
Zsuzsannának láthatóan nehéz feladat a debreceni menekülttáborban
történt zavargás megemésztése,
nem is nagyon próbálkozik a lehetetlennel, ezért aztán egy
huszáros rohammal, mégis hanyag eleganciával lövi ki magát egy
másik, alternatív univerzumba, ahol a kényelmes közegben már úgy
magyarázhat egy hírt, ahogyan csak kedve tartja.
Sajnálatos
módon azonban elmúltak már azok a daliás idők, mikor még a
Horn-kormány oktatási minisztériumának miniszteri biztosaként
igyekezhetett példás türelemmel és szeretettel Európa felé
terelgetni ezt a nyakas kis gyarló, keleti népséget, ráadásképpen
- óó, kényelmetlen sajtószabadság - mára már nem csak a
mindenkori kézi irányított köztévének vannak kamerái, amivel
bizony remek kép- és hangfelvételeket lehet készíteni. Például
feldühödött bevándorlókról.
Szóval,
szegény Szelényi Zsuzsanna mindenféle zavar és megtorpanás
nélkül nyilatkozza bele az ATV kamerájába:
"Szeretném még egyszer elmondani, ezek az emberek rendkívül békések, s nem bántják a debrecenieket. Ilyen értelemben nem is nagyon lehet előidézni egy konfliktust, egyébként nem is nagyon szoktak lenni. És ez a mostani, ami múlt hétfőn történt, ez egy rendkívül ritka alkalom volt (...), ami pár ember belső története volt, megint csak semmi köze nem volt a debreceniekhez. Nem sérült meg senki (...) Nem fenyegettek senkit, egymással vitatkoztak"
Szelényi Zsuzsa szerint így néz ki, amikor pár békés bevándorló vitatkozik
Amerikai vezérkarielnök-jelölt: Oroszország a legfőbb veszély
2015.
július 10., 05:00
Oroszországot
jelölte meg az Egyesült Államok biztonságát fenyegető legfőbb
veszélyként, egyúttal pedig katonai szempontból indokoltnak
nevezte, hogy halált okozó fegyvereket szállítsanak az ukrán
biztonsági erőknek az amerikai vezérkari főnökök egyesített
bizottságának elnöki posztjára jelölt Joseph Dunford tábornok
szenátusi bizottsági meghallgatásán csütörtökön.
Az
amerikai tengerészgyalogosok vezetője a fegyveres erők bizottsága
előtt azt mondta: Oroszország atomfegyvereivel egzisztenciális
veszélyt jelenthet az Egyesült Államokra nézve, Moszkva
magatartása pedig nyugtalanító.
Dunford az Ukrajnának való fegyverszállításokkal kapcsolatban kijelentette, hogy ezen támogatás nélkül az ukrán erők nem tudják megvédeni magukat “az orosz agressziótól”.
Napokkal korábban Ashton Carter védelmi miniszter ugyanezen szenátusi bizottságban szintén azt mondta, támogatja, hogy az amerikai hadsereg halált okozó fegyvereket szállítson Ukrajnának, de azt is aláhúzta, hogy erről még nem született kormányzati döntés.
A szenátorok kérdéseire válaszolva Dunford tábornok a csütörtöki meghallgatáson azt is leszögezte, hogy Oroszország után Kínát tartja a második legsúlyosabb fenyegetésnek Amerikára nézve, mivel Peking katonai képességei gyors ütemben gyarapodnak, miközben a két ország érdekeiben eltérések vannak.
A szenátorok kérdéseire küldött írásos válaszaiban – amelyeket az AP amerikai hírügynökség ismertetett – az igen óvatosan fogalmazó tábornok azt ígérte, ha jóváhagyják kinevezését, fel fogja mérni, hogy nagyobb figyelmet és erőforrásokat kell-e fordítania az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam közel-keleti dzsihadista szervezet elleni harcra.
Egyúttal pedig – elődjéhez és a védelmi miniszterhez hasonlóan – aggodalmát fejezte ki a hadsereg költségvetésének folyamatos csökkentése miatt.
Dunfordot májusban jelölte a posztra Barack Obama elnök. A tábornok tavaly októberben lett a tengerészgyalogság 36. parancsnoka, ezt megelőzően 2014. augusztusig ő irányította az Afganisztánban harcoló nemzetközi erőket (ISAF). Korábban az amerikai tengerészgyalogság parancsnokának helyettese volt.
Amennyiben a szenátus jóváhagyja a kinevezését, Peter Pace tábornok után az 59 éves Dunford lesz a második tengerészgyalogos a vezérkari főnökök egyesített bizottságának élén.
Dunford az Ukrajnának való fegyverszállításokkal kapcsolatban kijelentette, hogy ezen támogatás nélkül az ukrán erők nem tudják megvédeni magukat “az orosz agressziótól”.
Napokkal korábban Ashton Carter védelmi miniszter ugyanezen szenátusi bizottságban szintén azt mondta, támogatja, hogy az amerikai hadsereg halált okozó fegyvereket szállítson Ukrajnának, de azt is aláhúzta, hogy erről még nem született kormányzati döntés.
A szenátorok kérdéseire válaszolva Dunford tábornok a csütörtöki meghallgatáson azt is leszögezte, hogy Oroszország után Kínát tartja a második legsúlyosabb fenyegetésnek Amerikára nézve, mivel Peking katonai képességei gyors ütemben gyarapodnak, miközben a két ország érdekeiben eltérések vannak.
A szenátorok kérdéseire küldött írásos válaszaiban – amelyeket az AP amerikai hírügynökség ismertetett – az igen óvatosan fogalmazó tábornok azt ígérte, ha jóváhagyják kinevezését, fel fogja mérni, hogy nagyobb figyelmet és erőforrásokat kell-e fordítania az Egyesült Államoknak az Iszlám Állam közel-keleti dzsihadista szervezet elleni harcra.
Egyúttal pedig – elődjéhez és a védelmi miniszterhez hasonlóan – aggodalmát fejezte ki a hadsereg költségvetésének folyamatos csökkentése miatt.
Dunfordot májusban jelölte a posztra Barack Obama elnök. A tábornok tavaly októberben lett a tengerészgyalogság 36. parancsnoka, ezt megelőzően 2014. augusztusig ő irányította az Afganisztánban harcoló nemzetközi erőket (ISAF). Korábban az amerikai tengerészgyalogság parancsnokának helyettese volt.
Amennyiben a szenátus jóváhagyja a kinevezését, Peter Pace tábornok után az 59 éves Dunford lesz a második tengerészgyalogos a vezérkari főnökök egyesített bizottságának élén.
magyartudat.com
Sokkal több bevándorló fog jönni, és radikalizálódás várható!
Thursday,
April 17, 2014
FEMA táborok Magyarországon?
STADIONOK
EDDIG CIRKA 200 MILLIÁRDÉRT!
A "stadion"pontosabban a PANCHO FEMA tábor tetején lévő KATONAI párkány, körgyűrűben halad körül a stadion körül.... kiváló KATONAI MEGFIGYELŐ és KATONAI LŐ TORONY funkciót tölt be.
Katonák, mesterlövészek számára kiváló KILÖVÉSI LEHETŐSÉGET biztosít az ellenállókkal szemben, akik védtelenek az " aréna " közepén! Kiválóan alkalmas KATONAI, TITKOSSZOLGÁLATI technológiák telepítésére a megfigyelő rendszereken túl .... lehetőség van ELEKTROMÁGNESES RÁDIÓ HULLÁMOK általi technológiákat telepíteni az ARÉNA közepében összegyűjtött emberek ellen!
Aki ide bekerül, és az ajtó rázáródik, az onnan már élve ki nem jut.
Megkukultak a felcsútiak a csodastadiontól
"Mintha Makovecz Imre tervezte volna" - szólal meg mellettem a foci ellen beoltott fotós kollégám, aki tökéletesen ráhibázott, hiszen a 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas magyar építész kezdte el megrajzolni a Puskás Akadémia Pancho Aréna terveit még 2005-ben, halála után pedig tanítványa, Dobrosi Tamás folytatta az épület megtervezését.
Felrúgták Orbán Viktort, de felpattant
"Imádom a focit, de itt aztán semmi szükség nincs erre a stadionra. Bármelyik nagyváros mellett, mondjuk Székesfehérvár vagy Kaposvár mellett el tudtam volna képzelni, de itt, ezen a lepusztult környéken nem sok értelmét látom. Persze, tudjuk, hogy miért ide épült"Origó
A "stadion"pontosabban a PANCHO FEMA tábor tetején lévő KATONAI párkány, körgyűrűben halad körül a stadion körül.... kiváló KATONAI MEGFIGYELŐ és KATONAI LŐ TORONY funkciót tölt be.
Katonák, mesterlövészek számára kiváló KILÖVÉSI LEHETŐSÉGET biztosít az ellenállókkal szemben, akik védtelenek az " aréna " közepén! Kiválóan alkalmas KATONAI, TITKOSSZOLGÁLATI technológiák telepítésére a megfigyelő rendszereken túl .... lehetőség van ELEKTROMÁGNESES RÁDIÓ HULLÁMOK általi technológiákat telepíteni az ARÉNA közepében összegyűjtött emberek ellen!
Aki ide bekerül, és az ajtó rázáródik, az onnan már élve ki nem jut.
Megkukultak a felcsútiak a csodastadiontól
"Mintha Makovecz Imre tervezte volna" - szólal meg mellettem a foci ellen beoltott fotós kollégám, aki tökéletesen ráhibázott, hiszen a 2011-ben elhunyt Kossuth-díjas magyar építész kezdte el megrajzolni a Puskás Akadémia Pancho Aréna terveit még 2005-ben, halála után pedig tanítványa, Dobrosi Tamás folytatta az épület megtervezését.
Felrúgták Orbán Viktort, de felpattant
"Imádom a focit, de itt aztán semmi szükség nincs erre a stadionra. Bármelyik nagyváros mellett, mondjuk Székesfehérvár vagy Kaposvár mellett el tudtam volna képzelni, de itt, ezen a lepusztult környéken nem sok értelmét látom. Persze, tudjuk, hogy miért ide épült"Origó
Izrael a Negev-sivatagba deportálja az afrikai négereket, akik nem hajlandóak önként távozni
Az
eritreai és szudáni menekülteknek távozniuk kell az őket
befogadó Ruandába vagy Ugandába,
vagy
ha erre nem hajlandók, az izraeli idegenrendészeti hatóság
határozata alapján időkorlátozás nélkül a Negev-sivatagban
létrehozott menekülttáborba fogják zárni őket – közölte
szerdán a Háárec című izraeli újság. A belügyminisztérium
alá tartozó izraeli hatóság a lap szerint már a közeli napokban
megkezdi az Egyiptom felől évekkel ezelőtt illegálisan az
országba jutott afrikai menekültek kiutasítását.
Az
idegenrendészet nem árulta el az újságnak, mely afrikai
országokba kell menniük a menekülteknek, de a lap szerint Ruanda
és Uganda kész befogadni őket. Az eljárást Gilád Erdán
belügyminiszter határozta el, aki a lépéshez megkapta Jehuda
Veinstein államügyész jóváhagyását.
Az
utóbbi években súlyos nyomást gyakoroltak a menekültekre, hogy
térjenek vissza eredeti hazájukba vagy őket befogadni kész más
országokba, de erőszakkal eddig senkit sem kényszerítettek Izrael
elhagyására. Tavaly mintegy ezerötszázan előnyös feltételek
felkínálása mellett, pénzösszeg fejében önként távoztak, s
eddig nem alkalmaztak retorziót azokkal szemben, akik megtagadták
az elutazást.
Az
új rendelkezés értelmében az első szakaszban - ügyük
elbírálásáig - nem fogják kiutasítani és elszállítani
azokat, akik politikai menedékkérelmet nyújtottak be az izraeli
hatóságokhoz. Jeruzsálem eddig az 5573 kérvényből csak négy
eritreai és szudáni ügyét találta jogosnak, a menekülteknek
csupán 0,07 százaléka kapott politikai menedékjogot, a többieket
gazdasági menekültnek tekintik.
A
kiutasítottakat előzetesen értesítik majd, hogy harminc nap áll
rendelkezésükre az ország elhagyására, Izrael információkkal
látja el őket, elutazásukhoz repülőjegyet és pénzsegélyt is
kapnak. Ha mégis megtagadják a távozást, behívják őket
meghallgatásra, majd időkorlátozás nélkül menekülttáborba
zárják őket.
A
Háárec szerint a nyugati országok gyakorlatában eddig nem volt
példa arra, hogy a menekülteket más országba utasítsák ki, mint
ahonnan érkeztek. Izraelben jelenleg mintegy 42 ezer eritreai és
szudáni menekült él, közülük kétezren menekülttáborban. A
helyi statisztikák szerint 2014-ben 5803-an távoztak, közülük
1093-an nem szülőhazájukba, hanem egy harmadik országba.
(MTI
nyomán)
Gyilkos számok: Hány áldozata volt a kommunizmusnak Magyarországon?
Több
százezer elhurcolt, több tízezer bebörtönzött és internált
ember, több száz kivégzett mártír. Negyven év zsarnokság
számokban.
A
kommunizmus áldozataira emlékezünk a mai napon. Az emléknapot
2000-ben vezette be az első Orbán-kormány. 1947-ben ezen a napon
hurcolták el Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát. Nem
tartozott a legismertebb, és a legjobban meghurcolt áldozatok közé.
A Gulagon eltöltött esztendők alatt rettenetes megpróbáltatásokat
élt át, de végül élve hazatért.
Nem
kínozták halálra, nem végezték ki, mint oly sok más embert.
Hogy mégis az ő letartóztatásának évfordulója lett az
emléknap, az minden bizonnyal elsősorban sorsának szimbolikus
jellege miatt alakult így.
Kovácsot
azért állították félre, mert meggyőződéses antikommunista
volt. A lehető legabszurdabb vádak alapján ítélték húsz év
börtönre. Másnap a a Szabad Nép azt harsogta:
"Aktívan vett részt földalatti szovjetellenes fegyveres csoportok alakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében”.
Ráadásul nem is hazai kommunista pribékek, hanem a megszálló Vörös Hadsereg hurcolta el, büntetését is messzi idegenben töltötte. Mártíriuma így jelképévé vált nem csak a diktatúra könyörtelenségének, de az idegen uralomnak, és az ország kiszolgáltatottságának is. Sorsa ébresztő hatással volt azokra is, akikben éltek még illúziók az 1945 utáni "népi (a pesti köznyelvben némi) demokrácia" kapcsán. A kommunisták közeli szövetségesének számító Nemzeti Parasztpárt alelnökében, Kovács Imrében is ekkor tudatosodott, amit már korábban is egyre jobban sejtett: Rákosiék totális diktatúrát készülnek kiépíteni, és ebben neki sem lesz helye. Még aznap kilépett pártjából, és elhagyta az országot.
Ami ezután következett, az a magyar történelem abszolút nulla foka. A mélypont, ahová soha azelőtt még nem süllyedt ez az ország, és ahonnan azóta sem tudtunk igazán felemelkedni. A számok így festenek:
"Aktívan vett részt földalatti szovjetellenes fegyveres csoportok alakításában és a szovjet hadsereg ellen irányuló kémkedés szervezésében”.
Ráadásul nem is hazai kommunista pribékek, hanem a megszálló Vörös Hadsereg hurcolta el, büntetését is messzi idegenben töltötte. Mártíriuma így jelképévé vált nem csak a diktatúra könyörtelenségének, de az idegen uralomnak, és az ország kiszolgáltatottságának is. Sorsa ébresztő hatással volt azokra is, akikben éltek még illúziók az 1945 utáni "népi (a pesti köznyelvben némi) demokrácia" kapcsán. A kommunisták közeli szövetségesének számító Nemzeti Parasztpárt alelnökében, Kovács Imrében is ekkor tudatosodott, amit már korábban is egyre jobban sejtett: Rákosiék totális diktatúrát készülnek kiépíteni, és ebben neki sem lesz helye. Még aznap kilépett pártjából, és elhagyta az országot.
Ami ezután következett, az a magyar történelem abszolút nulla foka. A mélypont, ahová soha azelőtt még nem süllyedt ez az ország, és ahonnan azóta sem tudtunk igazán felemelkedni. A számok így festenek:
Már
1944-45-ben 600 ezer szovjet fogságba hurcolt ember, legalább
harmaduk "malenkij robotra" hurcolt civil. Legalább
egyharmaduk soha nem tért vissza az embertelen rabszolgamunkából.
1945-48-ig
27 ezer népbíróságok által elítélt "háborús bűnös",
köztük 189 kivégzett ember. A legújabb kutatások szerint
jelentős részük minimális, vagy épp semmilyen szerepet nem
játszott a zsidóüldözés, vagy a nyilas uralom idején. Sokaknak
egyszerűen annyi volt a bűnük, hogy helyi elöljárók, jegyzők,
vagy csendőrök voltak.
1946-tól
koncepciós perek sorában több, mint 100 kivégzett, és több
tízezer bebörtönzött ember. 1956-ig mintegy egymillió ember
ellen indítottak politikai, vagy köztörvényes köntösbe
bújtatott politikai okokból eljárást. (Aki nem teljesítette az
irreális termelési, vagy beszolgáltatási követelményeket, az
"szabotázst" követett el, tehát a "nép
ellenségévé" vált.) Az ÁVH-n külön terv irányozta elő,
hány "összeesküvést" kell leleplezni egy-egy évben.
Akit
még a diktatúrát 100%-osan kiszolgáló bíróságok sem tudtak
elítélni, azokat mindenféle verdikt nélkül egyszerűen
"leinternálták". Buda-Dél, Tiszalök, Kistarcsa,
Kazincbarcika, vagy Recsk a magyar történelem legrettegettebb
helységneveivé váltak. Az itt felállított munkatáborokba
hurcolt 25 ezer ember hivatalosan megszűnt létezni, szeretteik
hosszú esztendőkön át semmit sem tudtak róluk.
Százezreket
nyilvánítottak "osztályidegennek", vagy
"osztályárulónak". Előbbihez elég volt egy szép ház,
vagy egy kis műhely, utóbbihoz az üldözöttekkel szembeni
legcsekélyebb szolidaritás vállalása is. A megbélyegzett
fiatalokat munkaszolgálatra hívták be (érdekes módon ezt az
intézményt "elfelejtette" eltörölni az 1945 utáni
hatalom). Ők sokszor majdnem ugyanolyan megaláztatásoknak és
kínzásoknak voltak kitéve, mint a bebörtönzöttek és
internáltak. Az második világháború idején munkaszolgálatot
teljesítők kaptak kárpótlást - az 1945 utániak a mai napig nem.
Sztálin
1953-as halála valamelyest enyhített a terror szorításán. Ám az
1956-os szabadságharc vérbe fojtása után minden idők legnagyobb
megtorlása indult el. 1956 és 1961 között mintegy 400 embert
végeztek ki, 21 ezret börtönöztek be, és 17-18 ezret internáltak
az "ellenforradalomban" való részvétel miatt. Ahogyan
Rákosiék idején, úgy Kádárék bosszúhadjárata alatt is elég
volt, ha valaki rosszkor, rossz helyen volt. Emberek tucatjait
gyilkolták meg, vagy csukták le hosszú évekre úgy, hogy
valójában semmi érdemleges szerepet nem játszottak 1956
októberében. A mártírokat jeltelen sírba temették, szeretteik
1989-ig egy szál virágot sem tehettek nyughelyükre.
A
forradalom idején, és a leverését követő sortüzek áldozatainak
számát a mai napig nem tudjuk pontosan, de bizonyosan több száz
halottról beszélhetünk. A felelősök közül néhány ember ellen
indult eljárás, de a gyilkosok közül végül senkit sem ítéltek
letöltendő börtönbüntetésre.
A
kádári "enyhülés" idején az elnyomás nem szűnt meg,
az elvtársak a mézesmadzag mellett bármikor előkapták a
korbácsot is, ha úgy ítélték meg, hogy ez szükséges.
Számos papot és szerzetest zártak börtönbe "illegális
hittanoktatás" vádjával. Fiatalok százait vegzálták,
verték össze, és állították elő csak azért, mert a hivatalos
rendezvényeken túl is meg mertek emlékezni március 15-ről. Az
emberarcúvá maszkírozott diktatúra álarca mögül időről időre
elővillant a paranoiás zsarnokság szörny-ábrázata. Csak egy
példa: 1969 júliusában több fiatalt azért fogtak perbe és végül
ítéltek el „fasiszta felvonulás” szervezése miatt, mert a
Belvárosban csoportosan menetelve énekelték a
„Lánc-lánc-eszterlánc” kezdetű mondókát.
A
II. világháború a maga szörnyűségeivel, s nagyszámú polgári
áldozatával felülmúlta az összes addigi háború rémtetteit.
A
világháború befejezése óta eltelt időben a győztes
történetírás az ördögi gonosz képében kizárólag a németeket
tünteti fel, rémtörténetek ezreit mesélve a polgári lakossággal
szembeni kegyetlenkedésekről, holott a szövetséges erők
brutalitásaival nehéz versenyre kelni.
Egy
történelmi város megsemmisítése, a II. világháború egyik
legnagyobb tömeggyilkossága, Drezda terrorbombázása messze
túlmutat a katonai bűncselekményeken, a városban meggyilkolt
ártatlan százezrek vére örök szégyenfolt lesz a nyugati
szövetségeken.
A
Németország és konkrétan Drezda elleni támadás okait 1945
január 25-re lehet visszavezetni, amikor Churchill felelősségre
vonta Archibald Sinclair légügyi minisztert a Bombázóparancsnokság
viszonylagos tétlenségéért. A Bombázóparancsnokság főnöke
Charles Portall főmarsall javasolta Berlin, Drezda, Lipcse és
Chemnitz elleni támadásokat, amelyeket Churchill jóváhagyott.
A
hadműveleti tervek alapján a Drezda elleni támadásra február
13-14-én került sor. Hogy miért szerepelt Drezda a célpontok
között, nagyon nehéz megérteni. Drezdában ekkor nem tartózkodtak
katonai alakulatok, 1944 december végétől elhagyták a német
tisztviselők és a város Vöröskereszt védelme alá került. A
városban százezres nagyságrendben tartózkodtak kelet-európai
menekültek, közöttük magyarok is.
A
drezdai tömeggyilkosság képeit sokszor holokauszt kiállítások
is "kölcsönvették" már a zsidó szenvedések
bemutatására.
A
bemutató véresre sikeredett, a Mennykőcsapás hadművelet első
hulláma este 10 óra körül érte el Drezda légterét. Az első
hullám 70 perce alatt Lancaster és Mosquito gépek támadták a
várost, hagyományos és gyújtóbombákat alkalmazva. A
gyújtóbombáknak köszönhetően Drezda belvárosa égő pokollá
változott. 200-300 km/h-s sebességű tűzvihar járta halálos
táncát.
Jellemző,
hogy a második hullámban érkező gépek már nem tudtak pontos
célmegjelölést végezni, vaktában dobáltak le célmegjelölő
fáklyáikat. Ezután még több hullámban támadták angol és
amerikai gépek a halálkatlanná vált várost, közöttük a
hírhedt B17-es bombázók. Jellemző a terrortámadás nagyságára,
hogy a szövetséges repülők 3000 tonna hagyományos, és 650 000
darab gyújtóbombát dobtak a semmilyen katonai erővel nem védett
városra. A város központ kb. 18 négyzetkilométeres területen
gyakorlatilag eltűnt, 35 000 lakóépületből 28 000 semmisült
meg. A halottak számáról élénk viták folytak és folynak.
Valószínűleg a Konrad Adenauer 1955-ben mondott 250 000-es és a
Vöröskereszt titkos kimutatásaiban szereplő 275 000-es számát
lehet az áldozatok reális nagyságrendjének tekinteni.
Drezda
romjai 1945-ben. A város kb. 18 négyzetkilométeres területen
gyakorlatilag eltűnt.
Mint
ebből a néhány adatból is világosan kivehető, a támadást
végrehajtó angolszász pilóták és az őket terrorbombázásra
utasítók 100 százalékban háborús bűncselekményt hajtottak
végre. Ezért soha, egyikőjüket sem vonták felelősségre. Pedig
a nürnbergi per óta tudjuk, hogy a "háborús bűnök"
nem évülnek el és azóta azt is tudja az emberiség, hogy vannak,
akiknek nem lehet a "parancsra tettem" szavakkal kibújni a
bűnösség alól. De a törvények a győztesekre nem vonatkoztak.
Mi azonban nem feledkezhetünk meg Drezda véreskezű gyilkosairól,
az angol és amerikai háborús gépezetet működtető nemzetközi
terroristák tömeggyilkosságáról, mely a világtörténelem
mindeddig legnagyobb áldozattal járó légitámadásaként egy
hatalmas krematóriummá változtatta Drezdát, ahol az ártatlan
emberáldozatok száma nagyobb volt, mint az amerikai atomcsapásoké
Hirosima és Nagaszaki ellen együttvéve.
(Harcunk.info
- Szent Korona Rádió nyomán)
Sztálin állítólag két Hitler elleni merényletet is megakadályozott
Sztálin
két merényletet is megakadályozott Hitler ellen, mert attól
tartott, ha más kerül a Führer helyére, azzal a nyugati hatalmak
békét kötnének.
A
fentieket egy orosz tábornok, Anatolij Kulikov jelentette ki egy
történészkonferencián Moszkvában. Kulikov azt mondta, 1943-ben a
szovjetek tervbe vettek egy támadást Hitler bunkere ellen, ám
Sztálin parancsára leálltak, csakúgy mint '44-ben azzal a
merénylettel, amelyet egy, a nemzetiszocialista vezetés bizalmát
élvező orgyilkos próbálkozott volna.
Sztálin
hirtelen gondolta meg magát az 1943-as akcióval kapcsolatban. Attól
félt - mondta Kulikov -, hogy utóda és annak tanácsadói
különbékét kötnének a britekkel és az amerikaiakkal. 1944-ben
mégis újabb merénylettervet szőttek a szovjetek Hitler ellen,
miután a lehetséges merénylő megnyerte a nemzetiszocialista
vezetés bizalmát. Már elkészült a részletes orgyilkossági
terv, ám Sztálin ismét leállította megvalósítását.
Anatolij
Kulikov Oroszország belügyminisztere volt 1995-98 között Borisz
Jelcin elnöksége alatt. A konferencián bejelentette, hogy
hamarosan megjelenik egy könyv Oroszországban a II. világháborúról,
és abban benne lesznek a merényletkísérletek résztelei is.
(Múlt-Kor
nyomán)
A "Führer ajándéka" a házasoknak: Gyermekekkel a gazdasági válság ellen
A
Harmadik Birodalom létrejöttekor Adolf Hitler bevezette a "Führer
ajándékát" az ifjú házasoknak.
A
frankoknak volt egy kedves szokásuk, a Morganegiba, a reggeli
ajándék: A nászéjszakát követő reggelen az újdonsült férjnek
ajándékot kellett adnia a hitvesének - egy gyűrűt, értékes
szövetet vagy egy még értékesebb vagyontárgyat (például
földbirtokot). Adolf Hitler első intézkedései egyikeként
1933-tól az ifjú házasok kaptak egy négy csekket tartalmazó
csekk-füzetet. Ez az 1000 birodalmi márka értékű kölcsön
valódi vagyon volt egy munkás átlagbéréhez (100 márka)
viszonyítva. Az első csekket a bútorokra szánták, a másodikat
az első gyermeknek. Ha az asszony életet adott a negyedik
csecsemőjének, az adósságot kiegyenlítettnek tekintették.
Nagyvonalú,
tíz éves lejáratú kölcsönt adtak a fiatal házaspároknak, hogy
otthont vehessenek maguknak. Minden gyermek születésekor az adósság
negyedét eltörölték. Négy gyermek, minden születés két és
fél éves normális ritmusban, elég volt a teljes adósság
eltörléséhez.
Egy
beszélgetésünk során meglepetésemnek adtam hangot ezzel
kapcsolatban Hitlernek: "De hát így sohasem fogja visszakapni
a kölcsönei teljes összegét?", kérdeztem. "Már
hogyne, válaszolta mosolyogva, tíz év alatt egy négy gyermekes
család sokkal többet hoz, mint a kölcsöneink." Valójában
az adóbevétel évről-évre növekedett Hitler szociális
programjainak a költségnövekedése arányában. Alig néhány év
alatt az adóbevétel megháromszorozódott. Hitler Németországa
sohasem ismert pénzügyi válságot. A haldokló gazdaság
élénkítése végett Hitler merészsége kellett ahhoz, hogy a
kormány befektesse a még nem létező pénzét, ahelyett, hogy - az
"egészséges" pénzügyi elvekkel összhangban - tétlenül
megvárta volna, amíg a gazdaság önmagától életre kel - írta
Léon Degrelle 1992-ben.
Ezer
birodalmi márkás kölcsönt (egy munkás nyolchavi átlagbérét)
adtak az egyetlen fizetésből élő ifjú pároknak, minden egyes
gyermekvállalás negyedével csökkentve az adósság összegét. A
fiatal szülők előnyt élveztek a lakáshoz való hozzájutás
terén városi környezetben.
A
"Führer ajándéka" az ifjú házasoknak egy széleskörű
társadalmi erőfeszítés része volt. Ezzel párhuzamosan 1933.
június 1-én egy példátlan jelentőségű tervet is beindítottak
200.000 munkásház kivitelezése céljából. Egy francia szerző
így írt erről: "munkásvárosok bukkannak fel mindenhol, és
micsoda városok! Zöldövezetbe plántált egyéni kis házak
tízezrei - mindez egy igazán gigantikus erőfeszítés
eredményeként."
Harcunk.info (Antidogma.hu
nyomán)
A világ legrasszistább állama - Izrael
Kövér László szerint egyelőre jobb, ha kussolnak az őshonos magyarok
- narancs.hu
- 2015. júl. 09.,
Tegnap
a III. Martosi Szabadegyetemen a házelnök összekacsintott volna a
közönségével, de végül csak egy veretes baromságot sikerült
mondania. Ismét.
A
házelnök a magyar kormány nemzetpolitikai célkitűzéseiről is
beszélt, s ezek kapcsán úgy vélekedett: jelenleg, amikor
»Magyarország az euroatlanti övezet fekete báránya«, van
néhány olyan téma, amelyek »asztalra erőltetése« visszás
hatású lehet. »Több kárt okozhatnánk vele, mint jót; előbb
ki kell kerülni a célkeresztből« – fogalmazott. Megjegyezte:
az őshonos kisebbségeket érintő kérdéseknél nagyon magas az
az ingerküszöb, amelynél Brüsszelben már érzékelik, hogy
valóban megoldásra van szükség, olyan magas, hogy csak a balkáni
konfliktus rezegtette meg a lécet” – idézi a Magyar
Hírlap Kövért,
mi pedig most megpróbáljuk kitalálni, mégis hogy értette, amit
mondott.
Ha
kikerülünk a célkeresztből, akkor majd az oláh, a tót, a rác
kerül a mienkébe? És az mit jelent, hogy őshonos kisebbség?
Olyan, mint a bánáti bazsarózsa vagy a rákosi vipera? Hogy csak
a világ bizonyos pontján terem? Kövér László egyelőre adósunk
marad a megfejtéssel, hiszen azt már nem részletezi, hol terem az
őshonos magyar?
És
az őshonos hülyeség vajon hol terem?
Majd
ha kiköhögöd a magyaroknak is az 5600 Ft / nap fejadagunkat , és
nem a pártkasszát tömitek vele , míg a magyar gyerekek éheznek ,
Ti luxusvillákat vásároltok a nemzetközi tendereken nyert
opciókból 40 % . os kenőpénzekből , aminek 30 % -a a
pártkasszába 10 % - a meg a zsebetekbe vándorol , a magyar
adófizető meg fizeti a ti rablásotokat ,mert a mi adónk a
fedezet, rohadt állami gondozottak , mert titeket még a kommunista
szüleitek tartanak el !!!!!!Meg ez az állami fedezet.
Mikor
lesz fáklyás felvonulás a villáitokhoz ahol molotov koktéllal
égetjük fel a rablott vagyonotokat !!!
Sej
a mi lobogónkat ::::
Az
éjszakai fényes szellők érjék el az összerabolt ingóságaitokat
, és porig égjen .
Havonta összetör a magyar légierő egy-két gépet, Hende Csaba mégsem repül
- narancs.hu
- 2015. jún. 25.,
Leszállás
közben kigyulladt Szolnokon a Magyar Honvédség Jak-52-es
oktatógépe, az egyik pilóta megégett, kórházba szállították.
Nem ez volt az első eset az elmúlt időszakban.
Május
közepén a csehországi Cáslav katonai repülőterén konkrétan
egy dandártábornok kényszerült (egy őrnagy társaságában)
katapultálni a leszállópályán túlfutó és pillanatokkal
később rommá törő Gripenből. A HM vizsgálata azóta
kiderítette, hogy a pilóta egyszerre nyomta a gázt és a féket –
arról nincs hír, hogy mire gondolhatott közben.
E
hónap elején Kecskeméten csúszott a hasán egy Gripenünk,
amikor ugyancsak katapultált a pilóta, s két mentőhelikopter is
kiszállt a mentésre. A gép nem tört össze nagyon vészesen, a
HM szerint még javítható (tudunk egy jó karosszériást
ajánlani).
Ma
délelőtt leszállás közben gyulladt ki egy Jak-52-es katonai gép
Szolnokon, az egyik pilóta súlyosan megégett. Ebben a hónapban
ez már a második légi baleset a magyar honvédségnél, igaz, még
csak 25-e van.
A
katapultálás a pilóták szerint az utolsó utáni lehetőség egy
katonai gépen. Vajon Hende Csaba hányadik lehetőségénél tart?
Hány kényszerleszállást kell még megvárni ahhoz, hogy végre
röpüljön?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése