visz a víz sodor: Az elsődleges terroristák Miért is terrorista állam Izrael? Ezt a bejegyzést minden hónapban közzé teszem , mindaddig míg a közlést bármivel lehetetlenítik . Most csak a sorokat torlasztják egymásra , volt már mikor pornográf tartalmat szórtak a cikkekre , ha én egyszer pornót rakok fel azt nem köszönitek meg !!! Cenzorocska nagy ember a zsinagóga utálatos képére való , hogy mindenki le tudja köpni !!! Hadd kedvezzek neked is !!! Éljen a zsidó fasiszta világállam terve míg egy cionista fog élni a földön !!! Azt már úgy is a sárga házba toloncoljuk !!! Izrael többszörösen és bebizonyítottan háborús bûnöket, és emberiség elleni bûncselekményeket követett el. Megszegte a nemzetközi törvényeket és nem tartotta be az Egyesült Nemzetek határozatait. Vegyi, biológiai, és nukleáris fegyvereket gyárt, valamint olyan szerkezeteket, amelyek segítségével ezeket eljuttathatja bárhova a világon. Az Izrael által megszállt területeken, olyan betelepítési politikát folytat, amely veszélyezteti a palesztin nép megmaradását. A fentiek miatt Izrael, a nemzetközi közösségen kívüli államnak minõsül, és ennek alapján kell viszonyulni hozzá. Követeljük, hogy minden állam a következõ intézkedéseket foganatosítsa Izrael ellen: -azonnali hatállyal vonjon meg minden katonai, gazdasági és humanitárius segítséget - teljes mérvû kereskedelmi zárlatot létesítését, beleértve a nemzetközi pénzbeli átutalásokat Izraelbe. Továbbá követeljük: - a külföldi izraeli számlák befagyasztását - a diplomáciai kapcsolatok megszakításaát -a légi forgalom leállítását -a kulturális, akadémiai, és tudományos kapcsolatok megszakítását A fentiek mellet, követeljük, hogy az Amerikai Egyesült Államok kormánya tudassa Izraellel, hogy atomfegyvereinek, mint taktikai, mind stratégiai alkalmazása a megfelelõ és súlyos ellentámadás várható Az Amerikai Egyesült Államok alakítsanak egy, az arab és más muzulmán államokból összetevõdõ koalíciót annak érdekében, hogy Izraelt ugyanolyan módon megfékezzék terjeszkedési szándékában, mint, ahogy annakidején egy ilyen koalíció megfékezte Irakot. Látjátok, hogy hogy ez mennyire mérsékelt. Nincs benne semmi ami Izraelnek a létezési jogát kétségbe vonná. Nem tartalmazza a palesztin menekültek visszatérési jogát, semmi sincs benne a háborús bûnökért való nemzetközi bíróság elé állításról. Nem ismeri el a palesztinok jogát, hogy erõszakot alkalmazzanak. Vajon, hány kiemelkedõ baloldali zsidó írna alá egy ilyen Nyilatkozatot? Véleményem szerint, talán kettõ. De, hány nem-zsidó kiemelkedõ személyiség írná alá? Szerintem, talán tíz, viszonylagosan tehát még a zsidóknál is kevesebben. Ha ez így van, akkor ez nem a zsidók hatalmának a következménye, hanem az amerikaiak elkülönültségének, restségének és gyávaságának a bizonyítéka. MIKRE NEM TALÁLNI EGY HALOTT ZSIDÓ "ZSEBÉBEN..." Avagy, a történelem ismétli önmagát, de helyesebb megfogalmazás, ha azt mondjuk, a lopás, csalás, rablás, gyilkolás technológiája nem sokat változott bizonyos népcsoportoknál az elmúlt 2000-3000 évben. Alábbiakban idézet, egy neten keringő Cion Bölcsek Jegyzőkönyvei "korszerűsített adaptációból":"Ezúttal egy történetbe ágyazott, nagyon figyelemre méltó írásnak csak a kivonatát küldöm tovább. Ezt azok számára is nagyon ajánlom, kik olvasták a cion-bölcseinek jegyzőkönyveit, és az ehhez hasonló témájú dolgokat is. Ugyanúgy, ha figyelmesen olvassák, akkor arra is rádöbbennek, hogy miért a nagy vehemens küzdelem a keresztyén-keresztény alapú rend ellen. Miként lesznek a törvények Isten ellenesek és Isten parancsai ellenesek. A liberális demokrácia immár nyílt harcot folytat a történelmi keresztyén-keresztény törvények ellen, hogy Istenellenes és keresztény-keresztyén ellenes törvények uralkodjanak el. Ugyanakkor elmosódni szándékozzák a nemzetek közötti adottságokat, amelyeket a keresztyén-keresztény hozzáállás létrehozott immár 2000 éven keresztül. Ezért az első számú ellenségükké tekintik mindazokat, akik Krisztus-követőknek vallják magukat. Mottó: Ne feledd! -- a parazita, ha vesztét érzi, akkor is öl, ha tudja, hogy a gazdaállattal maga is elpusztul. Egy öreg zsidó az alábbiak szerint adja tovább a nagy zsidó titkokat: 1. Létrehoztunk egy demokráciának elnevezett rendszert, amit az ostoba barmok szabadságnak hisznek. Nem ismerték fel, hogy a mindenkori jelölőé a hatalom. Azé, aki megmondja, kire lehet szavazni. Folyamatosan biztosítani kell, hogy a pártok vezetését, a mi rendszerünkbe tartozó titkos szervezetbe tömörítsük. Csak olyanok kaphatnak meg kulcsszerepet, akik a mi irányításunkat elfogadják, és tudomásul veszik. 2. Ha a látókörünkbe kerülnek olyan egyedek, akik olyan szervezettekkel ápolnak kapcsolatot, amely nem a mi irányításunk alatt állnak, haladéktalanul likvidálni kell őket. Érdekeinket kevésbé veszélyeztető esetben, elég köztörvényes bűncselekménnyel megvádolni, és börtönbe zárni az illetőket. 3. Az általunk irányított pártjaink vezetését és tagságát, szigorú ellenőrzés alatt kell tartani. Az arra kiképzett szakértőink pontos választ adnak arról, hogy ki milyen mértékben megvesztegethető, ki milyen mértékben zsarolható, ki milyen módon fenyegethető, és ki az, aki teljesen a mi oldalunkra átállt egyén, aki élvezetből is elárulja sajátjait. Kinek mi jár, a szerint kell kezelni. 4. Különös figyelmet kell szentelni, a saját fajtája iránt elkötelezett, tehetséges, népszerű emberek irányába. A likvidálás nem minden esetben célra vezető, mert könnyen mártírrá válhat az illető, ami részünkről nem megengedhető. Az ilyen embereknek állami megbízást kell adni, még pedig úgy, hogy amit ellenünk tesz, azt a mi utasításunkra, a mi igényeinknek megfelelő módon tegye. Ügyelni kell, hogy az illető száját, mindig a víz közelében kell tartani, hogy szükség esetén bármikor le lehessen nyomni a víz alá. Lehet, sőt kötelező ősi történelmi alapokon nyugvó társadalmi szerveződések életre hívása, de nem vezethet a magyarok hõn áhított egységéhez. Össze kell egy csokorba gyűjteni a hőzöngő hazafiakat, de megfelelő vezetés mellett, egy helyben kell topogásra kárhoztatni őket. Ha valami véletlen folytán mégis összeverődne egy nem mi általunk vezérelt csoportosulás, akkor azonnal rágalomhadjáratot kell indítani ellenük, még pedig úgy, hogy a saját sírhelyeinket, emlékműveinket gyalázzuk meg. Ezután erre való hivatkozással, bíróság elé citálunk valakit közülük, akit a mi bíróságunk, megfelelő médiatámogatással, jogerősen elítél. 5. Ügyelni kell arra, hogy az általunk megalkotott törvények, rendeletek, határozatok megfelelően pontatlanok legyenek, egymásnak ellentmondjanak. Ennek okán, a kizárólagosan közülünk kikerülő ügyvédi kart folyamatosan eltartatjuk, mert állandóan szükség lesz munkájukra. Továbbá pontosan informálódhatunk ügyvédeink védenceiről. 6. A helyi közigazgatási szervek tudomása nélkül, minden gazdasági és stratégiai pozícióba, saját jól kiképzett csatlósainkat kell helyezni. Csatlós csak ott foglalhat el tiszti pozíciót, ahol a beépített embereink már jelen vannak. 7. A rendfenntartó erők vezetőinek megengedett bárminemű bűnszervezet fenntartása, és működtetése, csak tudj róla, és vedd el a haszon nagyobb részét. 8. Fontos, hogy az egészségügybe, az oktatásban, közművelődésben ne legyenek megfizetve az alkalmazottak. Így biztosíthatod, hogy az elsilányosodjon. Eredeti történelmüket el kell venni. Annak valódiságát hirdető tanokat, nevetségessé kell tenni, tudománytalannak titulálni. Hitvány bűnös nemzet érzetét kell beléjük nevelni. A szakrális királyságok tényét tagadni kell. A királyok zsarnokságára és kegyetlenkedéseire kell fektetni a hangsúlyt. Nem szabad engedni, hogy a közgondolkodás eljusson a királyság, mint intézmény, vágyáig. 9. A közhivatalokba elbutult, ostoba, rosszindulatú személyeket kell pozíciókkal ellátni. Egyes ügyekkel, több osztálynak, alosztálynak és csoportnak kelljen foglalkozni, de döntést egyik se tudjon hozni a másik jóváhagyása nélkül. Semmiképpen nem engedhető meg normális működésük. Így el lehet érni, hogy semmi ne működjön, ami nem a mi fajtánk érdeke. 10. Csak azokat a csatlósokat szabad kitüntetéssel ellátni, akik nem akarnak túl látni egy-egy probléma körön, és nem fognak annak analizálásába. 11. Minden határon belüli termelést vissza kell szorítani. A mezőgazdaság tevékenységét veszteségessé kell tenni, így az, magától, szinte észrevétlenül, kihalásos módon elsorvad. Az ipart, ha már tönkre tettük, nem szabad hagyni, hogy ismét talpra álljon. Mesterségesen ki kell vonni a pénzt a gazdaság vérkeringéséből. Jogos járandóságok kifizetését, meg kell tagadni, a vállalkozókat el kell lehetetleníteni, ki kell véreztetni. Amennyiben perre kerül sor, úgy ügyvédeink megint jól járnak. Hirdetni kell a fizikai munka alantas jellegét. Csak a szolgáltató ipar működjön kedvünkre, mert így mi dönthetjük el, kinek adjunk munkát, ezáltal megélhetést. A nem zsudák származásúak között a cserekereskedelem szigorúan tiltott. Ez a tevékenység kieshet az ellenőrzésünk alól, és így elmarad a jogos hasznunk. 12. Mondanom sem kell, annyira természetes, hogy az írott és elektronikus média minden jelenleg ismert formáját, tulajdonosi szinten ellenőrizni kell. 13. Minden tudományos kutatóintézet fokozott felügyeletet igényel. Minden egyes találmány kizárólag a zsuda nemzet fejéből pattanhat ki. Ha nem lehetséges az eltulajdonítás, az ötletgazdát örökre el kell némítani. 14. A megélhetéshez szükséges valamennyi közmű, így az ivóvíz, energia, szennyvízelvezetés, saját tulajdonlásban tartandó. A szolgáltatás ellenértékének mértékét, állandóan az elviselhetetlenség határán kell tartani. A felhasználó így kénytelen állandóan rettegni attól, mit hoz a holnap. A létbizonytalanság, a rabszolgasorsban tartás eszköze. Ezért az egyénnek, a közmű hálózat bármely rendszeréről való lekapcsolódás nem megengedhető. 15. Tizenötödször. A gyógyítás, természet adta módszereit szigorúan tiltani kell. Kizárólag a tulajdonunkban lévő orvosságok nyújthatnak átmeneti javulást állapotukban. A mellékhatások kiküszöbölésére megvásároltatott újabb, és újabb gyógyszerek úgyis biztosítják a folyamatos árbevételt, és a megfelelő hasznot. Ki kell fejleszteni olyan vírusokat, aminek az ellenszerét csak a mi fajtánk ismerheti, és használhatja. Másik megoldásként úgy kell ezeket a bakteriális törzseket megalkotni, hogy a mi génállományunkban ne tehessenek maradandó károkat. Az élelmiszerüket olyan módon kell az asztalukra tenni, hogy az soha ne lehessen friss. Hirdetni kell a konzerv és a fagyasztott áruk nagyszerűségét, így kellő mennyiségű mérgező vegyi anyagot juttathatunk tartósítószer címén a szervezetükbe. Ezáltal ismételten, jelentősen növelhetjük gyógyszergyártó iparunk hasznát. 16. Tűzzel, vassal irtani kell a többszöri élet valóságába vetett hitet. Porból lettünk, porrá leszünk. Ez legyen a hittétel. Nem kell, hogy átlássák, hogy minden cselekedetüknek súlya van. Éljék le csak úgy az életüket, abban a hitben, hogy nincs több esélyük. Költsenek, szórakozzanak, éljenek csak egészségtelen életet a mi hasznunkra. 17. Az ellenőrző szervek ellenőrzésének az ellenőrzését is ki kell, megfelelő besúgó, és fizetett hálózattal építeni. 18. Az államigazgatást és a magánszemélyeket visszafizethetetlen kölcsönökbe kell csalogatni. Amikor ez megtörtént, olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, hogy képtelenek legyenek a kölcsönüket visszafizetni. Ezáltal az erősebbek, bérlőkké válhatnak saját otthonukban, a gyengébbek mehetnek az utcára. A felszabadult ingatlanok kisajátíthatók a világ más részein élő, fajta testvéreink számára. 19. A semmire való tzigókat ragyogóan fel lehet használni a magyarok ellehetetlenítésére. Adj nekik jogokat, kötelezettségek nélkül. Megfelelő rendeletekkel szaporítsd fel állományukat, majd a jog szerint járó segélyek terheit rakd a magyarok vállára. A nációk között biztosan felmerülő vitás jogi kérdésekben, minden esetben a tzigót részesítsd előnyben. 20. A család szentségét tedd tönkre! Tedd divatossá az egyedül létet, és az egyneműek párkapcsolatát! Engedd, sőt támogasd a magzat elvételét! 21. Utoljára, de nem utolsó sorban termőföldjeik tulajdonjogát meg kell mindenáron szerezni. Nem baj, ha nem művelteted. A lényeg, hogy a magyar se tehesse. Az utolsó lehetősége lenne az életbe maradásukra. Nem engedheted!" Tulok Füstpénzből vett hajó NÉMET ÖNTUDATRA ÉBREDÉS? VESZÉLYBEN IZRAEL TENGERALATTJÁRÓJA Füstpénzből vett hajó A német kormány az Izraelnek szánt hatodik Dolphin típusú atommeghajtású tengeralattjáró leszállításának felfüggesztését fontolgatja, ezáltal tiltakozva a zsidó államnak a megszállt területeken folytatott telepépítési politikája miatt - jelentette a Der Spiegel német hetilap. OBAMA: EGY ÉVEN BELÜL MEGTÁMADJUK IRÁNT USA: IRÁN VESZÉLYESEBB, MINT AZ AL-KAIDA - IRÁN VÁLASZOL X-55s cirkálórakéta Irán válasza: Izrael egymillió áldozattal fizet, ha támadás éri Iránt A FARS perzsa hírügynökség által tegnap közzétett hírmagyarázatban egyértelmű válasz olvasható az izraeli és az amerikai fenyegetésekre: Ha Izrael vagy az Egyesült Államok megtámadja Iránt, Teherán négy rakétával szinte teljesen elpusztítja a zsidó államot. „Irán mindössze négy levegő-föld rakéta indításával egymillió áldozatot követelő pusztítást képes véghezvinni a cionista entitás területén”, áll a közleményben. Szovjetunió széthullása idején Teherán valószínűleg jó pénzért Ukrajnában beszerzett tizennyolc darab Kh-55, vagy más néven X-55s típusú atomtöltetű cirkálórakétát, illetve Fehéroroszországban négy-öt darab atombombát. Az X-55s levegő-föld cirkálórakétákat egyébként harci repülőgépekről indítják, s azoknak hatótávolsága eléri a 2500 kilométert. Megjegyezzük, hogy az Izrael és Irán közti légvonalbeli átlagos távolság mindössze 1200 kilométer. A FARS Hírügynökség kommentátora rámutat: konfliktus esetén mindenképpen a kisebb területű Izrael húzza a rövidebbet, mert a nyolcvanszor nagyobb Irán kevésbé sebezhető. A perzsák arra is emlékeztetnek, hogy Izrael és Amerika ismét Irán megtámadásával fenyegetőzik, miközben megfeledkeznek róla, hogy a zsidó állam hadserege legutóbb harminchárom nap alatt vereséget szenvedett Libanonban a Hizbolláhtól, Washington pedig katonailag kudarcot vallott Afganisztánban és Irakban. Ne feledjük el Irán a Sanghaji szövetség megfigyelö tagja, ha megtámadják az a harmadik világháború lesz, mert a két atomfegyverekkel rendelkező fél befogja vetni az atomfegyvereket. A terrorista zsidó állam ne fenyegetőzzön atomtámadással,a szövetségeseit is atomtöltetekkel zsarolja, nézzenek körül a pénzügyi központjaik körül, valamelyik trezorban lesz egy ajándék csomag, mely elég lesz a város megsemmisítésére, az USA- ban is Angliában is, a franciáknál, és a németeknél keressétek meg , mert a palesztinnak álcázott biorobot megbabrálja az ajándékot, és rájönnek MAJD nem az arab muszlin az ellenség. A kis terrorista állam világhatalomra tör, ha elhibázzátok második esélyetek már nem lesz kis uzsorások ez lesz az utolsó vacsorátok. Na szép álmokat aludjatok még egy jó párat mielőtt újból atomfenyegetésbe kezdenétek. Ne feledjétek sok a biorobot és mindenre be vannak programozva, csak a jelszón múlik és minden megtörténhet. A valóság is álomnak tűnik a programozott jelszó után. ÁLMODJATOK, DE NE CSELEKEDJETEK. A zsidó média minden megzsarolt felet megszólaltat a szólamok összecsengnek a tűz lángja csak szalmaláng, mely ellobban és nincs parázs. Izrael arra készül, hogy egyedül megleckéztesse Iránt Oroszország figyelmeztette Izraelt, hogy egy katonai csapás Irán ellen súlyos hiba lenne, amely előreláthatatlan következményekhez vezethet. Példátlan felháborodást keltetett Izraelben a NAÜ Irán nukleáris programjának részletes jelentése, amely közeli napokban láthat napvilágot. Először került sor arra, hogy a kormány megvitatja a Parcsin katonai bázis elleni megelőző csapásnak a tervét, amely 30 kilométerre fekszik Teherántól, és ahol állítólag atombomba kifejlesztésén dolgoznak. Korábban ezt csak a szakértők tették. Ugyanakkor izraeli hadsereg kipróbált egy új ballisztikus rakétát, és kidolgozták a civil lakosság megmentésével kapcsolatos tervet rakétatámadás esetére. Szergej Druzsilovszki a Nemzetközi Kapcsolatok Egyetemének szakértője szerint Izrael hivatalos álláspontját nagy mértékben meghatározza az egész régióban alakuló helyzet. - Érthető az a tény, hogy Izrael ideges, hiszen ég a föld talpa alatt. És nem Irán miatt. A Tunéziában és Egyiptomban alakuló helyzetből ítélve, a Közel-Keleten erősödik az iszlámtényező. Egyértelmű, hogy ezzel párhuzamosan erősödni fog az arabok Izrael-ellenes álláspontja. Ezért Izraelnek most el kell vonnia a figyelmet az arabvilágban lezajló folyamatoktól. Itt minden eszköz jó lesz. Ha Izrael nem irányítja a helyzet alakulását a neki megfelelő mederbe, akkor nagyon nehéz lesz a helyzete. Sor kerülhet arab blokádra. Korábban Jordánia és Egyiptom támogatta Izraelt. Most, úgy látszik, ez is megszűnt. A népszuverenitásnak vissza kell venni a monetáris felségjogokat Feles törvénnyel adta át ezeket a fontos hatalmi jogosítványokat, tehát a nemzeti oldal kétharmados győzelme se szükséges hozzá, hogy ezeket a monetáris felségjogokat egy nemzeti kormány a saját hatáskörébe visszavegye. MNB törvény, a szervezett magánhatalom "alkotmánya" A nemzetközi pénzügyi közösség, - a pénzvilág - már hosszabb ideje önálló intézményrendszerrel bíró szervezett, és öntörvényű magánhatalomként működik, amelynek megvan a saját stratégiája, hatalomgyakorlási technikája. A nemzetközi pénzoligarchia, mint szervezett magánhatalom, egyrészt formális intézményekre, másrészt informális struktúrák rejtett hálózatára támaszkodva a magántulajdonaként működteti a világ pénzrendszerét, amelynek a segítségével az ellenőrzése alatt tartja a világ gazdasági és politikai folyamatait is. "...a pénztőke hatalmasainak messzetekintő célja nem kevesebb, mint a pénzügyi ellenőrzés olyan magánkézben lévő világrendszerének a létrehozása, amely képes uralni valamennyi ország politikai rendszerét és a világgazdaság egészét. Ezt a rendszert a világ központi bankjai feudális módon ellenőriznék összhangban azokkal a titkos megállapodásokkal, amelyeket a rendszeresen tartott magántalálkozókon és konferenciákon elfogadnak..." "A pénzhatalom béke idején élősködik a nemzeten, háborús időben pedig összeesküszik ellene. Despotikusabb, mint a monarchia, arcátlanabb, mint az autokrácia, és önzőbb, mint a bürokrácia. Olyan válság közeledtét látom a közeljövőben, amely megbénít, és arra kényszerít, hogy remegjek hazám biztonságáért. A korporációk kerülnek uralomra és a korrupció korszaka köszönt ránk. A pénzhatalom arra törekszik, hogy fenntartsa uralmát, kihasználva az emberek előítéleteit, egészen addig, amíg a gazdagság néhány kézben halmozódik fel, és a köztársaság elpusztul." 1982-től kezdődően ez a szervezett pénzhatalom rendezkedett be Magyarországon. a szervezett közhatalomnak, az államnak is van egy alaptörvénye, a szervezett magánhatalomnak is van "alkotmánya" A szervezett magánhatalom központi intézménye a de facto magánosított, abszolút függetlenséget élvező központi bank, az MNB, de intézményrendszeréhez tartozik a bankrendszer és a pénz- és értékpapírpiac egésze. A közhatalom alaptörvénye az alkotmány, a magánhatalom alaptörvénye az MNB törvény, amelynek most van folyamatban a módosítása. demokrácia kulisszái mögött ott van a monetáris hatalmat magánmonopóliumként kézbentartó szervezett magánhatalom, a nemzetközi pénzoligarchia és magyarországi gépezete. Ez a szervezett magánhatalom Magyarországon is részben formális, részben pedig informális, rejtett struktúrák működtetésével hozza meg, és hajtatja végre érdemi döntéseit. Mivel uralma magántulajdonán és monopolhelyzetén alapszik, ezért hatalomgyakorlására is az autokratikus, sőt diktatórikus módszerek a jellemzők, amelyek azonban el vannak rejtve az arctalan pénzviszonyokba. A pénzoligarchia szervezett magánhatalmának a működése Magyarországnak jelenleg mintegy évi 8 milliárd dollárjába (2400 milliárd forintjába) kerül. Ez a pénz lényegében ellenszolgáltatás nélkül áramlik ki az országból. A monetáris hatalom segítségével a nemzetközi pénzvilág és hazai gépezete minden évben ekkora nagyságrendű jövedelemelvonást kényszerít rá a magyar társadalomra. Az irányító hatalmi elitnek csak úgy szabad törvényeket hoznia, kormányoznia és bíráskodnia, hogy a pénzoligarchia által kialakított magánpénzrendszer az eladósítás és a kamatjáradék mértéke - ne sérüljön, mert ez biztosítja a pénzoligarchia számára minden évben a 8 milliárd dollárnyi jövedelmet. A pénz szervezett magánhatalma gazdasági túlsúlyával maga alá gyűri a politikai elitet. A pénzügyi túlhatalom a korrupció kifinomult technikáival konvertálódik át politikai döntésekké. Ez a magyar társadalom legmeghatározóbb korrumpálása. Ha a politikai elit éppen döntési helyzetben lévő része kísérletet tenne ennek a kamatjáradék és adósságszolgálat, valamint profit formájában fizetett jövedelem-átcsoportosításnak a korlátozására, vagy a monetárisrendszer megváltoztatására, akkor a pénzoligarchia rejtett hálózatával - és média hatalmával - eltávolítaná a kormányzásból. Ehhez a strukturális korrupcióhoz képest az összes többi korrupciós jelenség másod-vagy harmadrendű. A szervezett közhatalom túlságosan meggyöngült, kifejezetten állami jellegű közfunkciókat is átadott a szervezett magánhatalomnak. Mivela szervezett magánhatalom demokratikus technikákkal nem ellenőrizhető - nem kell a választók elé állnia és hatalma időhöz sincs kötve -, így hosszú távra tud tervezni. Pénzügyi túlsúlyánál és elmozdíthatatlanságánál fogva mindig fölénybe tud kerülni azzal a megfélemlített, megzsarolt és függőhelyzetű politikai elittel szemben, amelynek négy évenként mégiscsak a választópolgárok elé kell állnia, és amelynek viselnie kell a politikai felelősséget nemcsak a saját, hanem a szervezett magánhatalom döntéseiért is. Jól példázza a magyar jogállamiság korlátait a Postabak 170 milliárdjáért, a bécsi CW Banknál eltűnt százmilliárdért eddig senkit nem vontak felelősségre. Ugyanez mondható el arról, hogy nem készült átfogó és pontos zárszámadás a nemzeti vagyon 80%-ért kapott összegek sorsáról sem. Az MNB-hez ellenértékként befolyt devizát kizárólag adósságszolgálatra fordították, mégis az ország egészét terhelő összkülföldi és belföldi adósság együttes összege 1989-től 2000. novemberéig 20,5 milliárd dollárról mintegy 80 milliárd dollárra növekedett, azaz megnégyszereződött. A magyar gazdaság egészének ma már ennek a 80 milliárd dollárnak a hozamát kell kitermelnie. Korunkban a legfontosabb hatalom az a monetáris hatalom, amelyet a parlament ellenszolgáltatás nélkül adott át 1991-ben az abszolút függetlenséget élvező MNB-nek. Az MNB törvény módosításakor meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy ha sem a demokratikusan választott és a politikai felelősséget viselő parlament, sem a kormány érdemben nem ellenőrizheti többé a monetáris hatalom gyakorlását, akkor mi a garancia arra, hogy az MNB teljesen független vezetősége ezt a monetáris hatalmat az ország és a magyar nemzet érdekében, nem pedig a külföldi- és belföldi pénzvagyontulajdonosok érdekében fogja felhasználni? A tények tanulmányozása azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaság olcsó közvetítő közeggel való ellátása helyett az MNB 1991-től elsősorban a nemzetközi pénzügyi közösség kiszolgálását, és a bankvilág kamatjövedelmének a biztosítását tartotta szem előtt. Csehországban megnövelték a monetáris hatalom állam részéről történő érdemi ellenőrzését. a cseh kormány a társadalom egészének az érdekét a jövőben fokozottan kívánja érvényesíteni a monetáris politika kialakításában és ellenőrzésében. Magyarországon a választott népképviseleti szervek többé semmilyen módon nem szólhatnak bele a monetáris politika érdemi kérdéseibe. Az állam ma már pénzt csak adósságlevél formájában bocsáthat ki, amelynek várható adóbevétele a fedezete. Ugyanerre a fedezetre támaszkodva olcsó közhitelt, kamatmentes pénzt is kibocsáthatna az adóslevél (államkötvény) formájában történő finanszírozás miért nem okoz inflációt, hiszen a kamattal megterhelt - és így megdrágított - pénz inflációs hatása jóval nagyobb. (A kamat ugyanis költségként beépül a termékek és szolgáltatások áraiba, és feleslegesen drágítja azokat.) A szervezett magánhatalom "alkotmánya", az MNB törvény, 51%-os jogszabály. A koalíció most - legalább részben - helyreállíthatná a népszuverenitást a legfontosabb hatalmi ágazat, a monetáris hatalom felett. Válaszolnának arra a kérdésre: mi a garancia arra, hogy az érdemben nem ellenőrizhető központi bank a közérdeket, nem pedig a nemzetközi pénzvilág érdekeit fogja szolgálni monetáris döntéseivel? Kérdezzék meg a honatyák koppenhágai kollégáikat, hogy a dánok többsége - több népszavazáson is - vajon miért utasította el a monetáris hatalom állam által gyakorolt érdemi ellenőrzésének a megszüntetését, és ragaszkodott továbbra is nemzeti ellenőrzés alatt álló pénzrendszeréhez? Aki zsidó, és tudatosan zsidó, annak kettős indentitása van, semennyire sem lojális azzal az országgal szemben, ahol született vagy ahol él, ha egy zsidó lehet nyíltan cionista, és lehet tagja nyíltan cionista szervezeteknek, akkor miért is volna illegális a hungarizmus saját hazánkban? A hungarizmus eszmei alapjai keresztény tanításokon nyugszanak, többek közt Prohászka Ottokár hungarizmus kifejezés eredeti megalkotója is. Tehát ez valójában nemzeti keresztény szocializmus. A bolsevista előrenyomulást látván a szegény néprétegek körében, praktikus kereszténységet, és szociális igazságosságot hirdetett. Viszont milton friedman zsidó a kor a neoliberalizmus és szabadpiac egyik fő ideológusa, azt mondta egyszer, a szociális szolidaritás rossz mivel az látens antiszemitizmus. Ez az a szemita eszmeiség amit én is képviselek, nem is rasszizmus, mivel nem a zsidók faji jellegzetességein, hanem a magyarellenességükön van a hangsúly. Döbrentei-interjú, 2004. február.18., gondola.hu „...Óriási tévedés azt hinni, hogy mindig egy többség rekeszt ki egy kisebbséget, olykor bizony ez fordítva van. Egy kisebbség akarja hozott, meg nem élt, akár kultúráját, akár anyagi, politikai szándékait, törekvéseit ráerőszakolni egy népre, amely talán éppen tehetetlenségi ereje, vagy éppen a saját magában való hite, ezer éves kultúrája révén, nyilvánvalóan védekezik és elutasítja. Ezt a fajta erkölcsi védekezést kik jelenítsék meg, ha nem az írók...” Döbrentei Kornél a Magyarok Házában Kertész Imréről : Nekünk a kollektív bűnösség elvéhez nincs közünk. Megvannak a magunk halottai. ,.ha a holokauszt tagadása büntethetővé válik, akkor nyilván büntethetővé válik, hogy valaki Kertész Imre irodalmi érdemeit tagadja.” (nevetés, taps) Döbrentei egyértelműen leteszi a garast: „azt mindenki tudja, hogy egy kisebbségi ízlésterror van, amelynek része az illető úr.” Vasárnapi Újság, 2001. június 24. Döbrentei Kornél: "A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel." (...) A zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg. (...) A német követelések kielégítése érdekében például zsidó deputáció járt fönt Horthynál a doni hadsereg mielőbbi kiküldését szorgalmazva. És hát a papírtalpú bakancsokat valakik akkor is gyártották.(zsidó gyárosok-teszem hozzá én)" Döbrentei Kornél igaz egyenes beszéde a keresztények kiirtásával szenteste viccelődő cionista zsidó barangó elvtárs védelmére kelt cionista médiazsidókat illette JOGOS kritikával. No persze a zsidók BÁRMIFÉLE enyhe izrael vagy judaizmus avagy zsidó érdekek kárára történő kritikát, bírálatot azonnal antiszemitizmusnak neveznek, sőt holokausztoznak is azonnal rögtön! Ez volt az a beszéd, amúgy, ami az írószövetség zsidó íróinak onnan való kiválását eredményezte. ( nem is volt ez baj ) Budapest, 2004. február 26.A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában - csak a szakálluk a valódi [hangos, gúnyos nevetés] - vezényelnek. Itt és most, ahol kétezer év után a keresztényüldözés parancsa ismételten kimondatott, mégha percemberke fiók-Heródesek [tömeges füttyögés] által is. Igen, ül a bibliai mondás: a hang Jákobé, de a kéz Ézsaué. Hát ez a fekete evangélium, szerzette a sátán. De valóban itt kéne seregelnünk? Mert a tetthely, a kivitelezés fóruma nem mindig azonos a bűntény gondolatának és kitervelésének foganási helyével. Nem mindig ott van a sír, melyben egy nemzet süllyed el, ahol ássák. Nálunk ez, ahol állítólag árkokat temetnek, miközben keresztfákat döntenek ki, kivált igaz. Hát ne jöjjön el az õ országa! Mi hozott ide minket az oly soká késlekedõ, jogos önvédelmen túl? A felháborodás, melyet egy szűk értelmiségi csoport [bekiabálások: ezek nem értelmeiségik], kemény mag - rothasztó tevékenységük, karakterisztikusan jól körülírható, ám egy tömény káromkodás olykor, ha nem is szebben, de pontosabban beszél, mint egy rózsaszá és nincs törvény, amely megvédené tõlük az országlakosokat. Van viszont egy - szégyenszemre megszavazta a parlament -, amely õket, a gyűlöletbeszéd valódi gyakorlóit oltalmazza, s lám teszik is a dolgukat. A nagy dolgukat, bele az arcunkba. Most, hogy a kereszténység kiirtása ellen protestálunk, megint Európát védjük, szegény végvárként. Mint tettük ezt Balassi, Zrínyi idejében, avagy a Hunyadiak alatt. Segítséget nemigen kaptunk, erkölcsi elégtételként pedig a déli harangszót. Az elmúlt 14 év alatt versek jelenhettek meg büntetlenül a szarból jött magyarokról, [úgy van!] gúnyvers a kondomhiba miatt megszületett költõtõl, egy másik a Szent családról, melyben Mária üzekedik az Istennel, aztán következett a Szent Korona lesvájcisapkázása [tömeges pfúj, füttyögés, beszólás: Landesmann], a Regnum Marianum meggyalázása, elsõ "megerõszakolása" Rákosiék alatt esett meg, mikor lebontották, és köveit a Sztálin-szobor alapzatába építették be. Nos ez a szellem nemigen változott, csak a formák, eszközök változtak, ha egyáltalán Egyben megegyeznek: ezek a magyar- és kereszténygyűlölet hegyláncainak csúcsai. Te jó Isten, még elgondolni is rossz, hogy mi fortyog a mélyben. Felettébb elgondolkodtató, hogy ez a sem embert, sem Istent nem ismerõ magatartás csak itt Magyarországon dívik. Így nagyon nehéz, reménytelen, fõként egy olyan országban, ahol az ilyen nemzetellenes tevékenység nem jár felelõsségre vonással, ahol az az abszurd helyzet vált természetessé, hogy a hóhérok nem bocsátanak meg az áldozatoknak. Kereszteket állítottunk az országban, hogy figyelmeztessünk: a sátán offenzívában van. [beszólás: minden hóhér zsidó volt! az ávósok zsidók voltak!] Kérdezték az álnaivak, miért nem a jászolt emeltük magasba. Mert itt már a megszületés sem bizonyos, már az anyaölben elölve az utódlás, az abortuszok miatt a népünk már eleve keresztre feszítve, Európa pedig hitehagyott lett. Amikor Európát védelmezzük, akkor az Árpád-házi királylányokat is, akik mindmáig meghatározóan képviselik a keresztény gondolatot, és kijelölték õsi helyünket túl az aktuális leminõsítõ politikán. És amikor az Istent védelmezzük, akkor az Aranybullát is, mint nemzeti õsalkotmányt, de még a Werbõczy-féle Hármas Könyvet is és visszafelé a vérszerzõdést is [úgy van! taps] és legújabbkori - mindmáig teljesületlen - tizenkét pontjainkat is. De mindenek elõtte és után a mindenható Istent, most már jóvátételi követelményként szólítva föl: "Isten, áldd meg a magyart!"Igen ez egy értelmiségi hang volt. A talmudi bosszú 1945. április 4-re befejeződött Magyarország szovjet megszállása. Sötétség, törvénytelenség és rémuralom borult az országra. a kommunista csürhe berendezkedett és véglegesen bevezette a szovjet gulágot magyarországi gyarmatára. Az új zsarnok a belügyeket Moszkvában képzett komisszárokra és hithű bolsevistákra bízta. A betelepedésüket követően rozenkranz-rákosi és színtiszta ‘üldözöttből’ álló kabinetje az öntudatos cionista eisenberger-auspitz benőt, ismertebb nevén péter gábort bízta meg a helyzet rendezésével, aki az Andrássy út 60. alatti épület alá halálkamrákat épített, kínzó- és vallatóeszközökkel. A cellákat vastag betonnal és zajszigetelő anyaggal bélelték ki, hogy az áldozatok halálüvöltései, ne üzenhessenek a külvilágba. A behurcolt vádlottakat lefüggönyözött kocsikban vitték be az épületbe, ahonnan a vádlott élve soha többé nem jött ki. A legmegrázóbb ténye a magyarországi zsidó-bolsevik terrornak, hogy eisenberger elvtárs tervei alapján a kínzókamrákhoz egy hatalmas húsdaráló berendezés is tartozott. Az agyonvert, megkínzott, vagy lelőtt magyar embereket ebbe a hatalmas tölcsérbe lökték bele, ami ledarálta a halottat, vagy eszméletlen embert és a húscafatokat a Dunába engedték a szennyvízlevezető rendszeren keresztül... IGEN, A DUNÁBA! MINT AHOGY KUN AZ - AZ KOHN BÉLA ÉS SZAMUELY TIBOR ZSIDÓ ÁLTAL VEZETETT VÖRÖS TERRORBRIGÁDOK, ŐK IS DUNÁBALŐTTEK SOKAKAT BUDAPESTEN, A VÖRÖS TERROR IDEJÉN. A TERROR KIFEJEZETTEN ZSIDÓ EREDETŰ FOGALOM. Pedig a Szentgyörgyi Albert még egy értelmes embernek számított. És mégis szovjetpárti volt! Hát, ezért nem mindegy zsidó-e avagy sem. Hogyan bízzunk meg ilyenekben? Sose bízz egy zsidóban hiába a barátod az első adandó alkalommal elárul egy másik zsidó kedvéért, és pontosan ezért undorodom tőlük! emberdarálók :((( " Nyílt levél Váradi Júliának Váradi Andrásné (Váradi Júlia) Magyar Rádió, Nyilvánosság Klub, stb. A közgazdász Nagy Pongrácznak, akinek eddig magyarul és angolul megjelent könyvei még a közgazdaságtanban járatlanoknak is közérthetően fogalmazta meg, hogy miként lopta el Magyarországot a Nemzetközi Valutaalap és kapcsolt érdekeltségei, saját életéről adott ki a képzelet szülte krimiknél sokkal érdekesebb önéletrajzi könyvet Szerelem három kontinensen (és Angliában) címmel. Tudom, hogy önnek, mint az SZDSZ-lelkületűek egyik legultraortodoxabb tagjának nem kötelező tudomást szereznie egy ilyen könyvről, hiszen ön – akár Győri László és egyéb effajta kollégái – más szempontok alapján válogat. De most felhívom a könyv egy passzusára a figyelmét, mert önt is érinti. Önt, aki a hangadó rendszerváltó értelmiség archetípusa. Szülei múltja, az ön pártállami idők alatti karrierje, és – mondjuk így – fenotipológiája alapján. A most következő idézet a könyv 92-ik oldaláról való. Nagy Pongrácz ’56 után a londoni BBC magyar osztályán dolgozott és feladata az volt, hogy menekülteket hallgasson meg. Mintegy 150 interjút készített. Az interjúalanyok közül páran beszéltek az emberdarálóról is, amelynek eddig sajnos nem sikerült nyomára bukkanni, és amelynek a létét a kommunisták a legidegesebben tagadják. Még a téma felemlítésétől is kiütést kapnak. Általában a „nevetséges kitaláció” kategóriájába utalják. Akkor jöjjön az idézet: Az egyik fiatalember – volt „szabadságharcos” – mesélte. Fegyveres őrjáratával járta az utcákat azon a héten, amikor a forradalom győzedelmes volt. Az egyik házon látnak egy ártatlan táblát. „Külkereskedelmi kirendeltség”. A környékbeliek bíztatják őket: menjenek oda be, mert gyanítják, hogy odabent különös dolgok történnek. Betörik az ajtót. Bent találnak négy reszkető ávóst és négy kínzókamrát. Az egyikben még ott volt a halálra kínzott áldozat hullája. Az egyik ávós, nyilván ama meggondolás alapján, hogy neki már minden mindegy, készségesen kalauzolta őket, s felfedte előttük a húsdaráló titkát. A húsdaráló egy kerek, billenő fedelű lyuk volt egy hosszú folyosó közepén. A billenő padlózat alatt volt két acélpenge, olyasféle, mint a keverőgép (turmix) pengéi, csak ezerszeres nagyításban. Ezeket is áram forgatta iszonyatos gyorsasággal. „Bevezetjük a megkötözött likvidálandó ellenséget a folyosóra. A folyosó másik végén álló elvtárs azt parancsolja neki, menjen oda. A népellenség megindul, a billenő csapóajtó elnyeli és a húsdaráló apró darabokra szabdalja, amelyek egyenesen a csatornába kerülnek”. Az interjúalany még hozzátette: ott, ahol ez a csatorna belefolyt a Dunába, sok pecázó volt, mert ott mindig sok volt a hal. Önnek az a köze van e baljós házhoz, hogy azt az ön apja, Preisich Gábor tervezte. Ezt a levelet pedig azért írtam, hátha elmondta önnek apja még a halála előtt, hogy hová lettek az eredeti tervek, amelyek szőrén-szálán eltűntek. Ha véletlenül a párnája alá tette, vegye elő őket. További jó nyafogást az éteren keresztül és a Nyilvánosság Klub ügyvivőjeként jó felkészülést a 2006-tól jövő kormány elleni tiltakozássorozatokra. LI" oppá! Szűrős Mátyás a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, és említést tett Kádár kijelentésére az ÁVHval kapcsolatban: "...Egy alkalommal Kádár – akinek voltak önfeledtebb pillanatai, sakkozás, dominózás közben – feltette a kérdést, milyen ember lehetett az, aki már az illegalitásban rendőrfőnök szeretett volna lenni. Péter Gáborra célzott, akiből később az ÁVH vezetője lett. Az ÁVH olyan embereknek volt a gyűjtőhelye, akik revánsra készültek, és ezzel tulajdonképpen az antiszemitizmus kialakításában is jelentős szerepük volt – egyszerűen azt váltották ki a tevékenységükkel. Mostanság Magyarországon részben ezeknek az embereknek a leszármazottjai gerjesztik az antiszemitizmust." A cipők mellé a húsdarálót is fel kell állítani mementónak egy ÁVH- s zsidóval amint darálja a magyart a Dunába. Kun, Rákosi,Gyurcsány, Bajnai, a maiakkal is mint a 100 tagú nem cigány zenekar elhúzza a magyarok nótáját. Sortüzesek ölnek Ők már mindenütt, golyóval és szóval is, uzsorások kufárok hazaárulók, hát ne jöjjön el a ti országotok a föld fordítsa ki sírotokat, és egyetlen magyar sem bocsássa meg vétkeiteket, de nevetek maradjon meg örökre, hogy utálni tudjunk benneteket. Na sodródjunk mielőtt a betelepűlők újra Szuezt keresvén közibünk lőnének palesztinoknak nézvén bennünket. Isten áldd meg a magyart ! Ne keljen se cigányt se zsidót koloncként eltartanunk, megvanak nekünk a saját halottaink, kik nem behazudott füst milánok , Ők a magyar erkölcs holokausztjai, és nem hollókosztossai. De hol vannak a verebek Ők is antiszemiták lettek, és a vegyi felhők nem kegyelmeztek az ártatlan madaraknak, hát ők sem kékmadarak eltüntek... Benöke az Andrássy út 60. alatti épület alá szigorúan megbízható elvtársakkal egy kazamatta-rendszert épített; professzionális kínzó- és vallatóeszközökkel, az inkvizíciót meghazudtoló alapossággal és aprólékossággal. A cellák különlegesen vastag betonból és zajszigetelö anyaggal voltak bélelve, hogy a szerencsétlen áldozatok halálüvöltései, sírásai ne hallatszodjanak ki. Aztán megérkeztek sorra a "vendégek". Eisenberger Benöke gondoskodott róla, hogy ez a közép-európai Purim-ünnep is folyamatosan haladjon a kijelölt mózesi útján: a beérkezett vádlottakat lefüggönyözött kocsikban hozták be az épületbe (a kocsibejáró a Csengery utcai oldalon volt), ahonnan a vádlott - legalábbis élve - soha többet nem jött ki. A legmegrázóbb ténye a magyarországi zsidó-bolsevik terrornak, hogy Eisenberger elvtárs tervei alapján a kínzókamrákhoz egy hatalmas húsdaráló berendezés is tartozott. Az agyonvert, megkínzott, vagy lelött magyar embereket ebbe a hatalmas tölcsérbe lökték bele, ami ledarálta a halottat, vagy eszméletlen embert és a húscafatokat a Dunába engedték a szennyvízlevezetö rendszeren keresztül... Jellemzö a magyarországi terror és inkvizíciós állapotokra, hogy az 1956-os októberi forradalom kirobbanásakor, még a zsidó származású szovjet belügyminiszter, Berija is így nyilatkozott: "Rákosi egy zsidó királyságot akart Magyarországon létrehozni...!" A "Terror Házának" léte pozitív jelenség. A tény, hogy a "nyilasok és a nácik" nemüzemeltettek semmilyen kínzó- vagy veröcellát, történelmi tény. Az is az, hogy egy, a kommunizmus iszonyatos barbarizmusát bemutató múzeum nem nyílhat meg egy előzőleg nemzetiszocialista múlttal bíró országban, egy olyan aktus, amely a zsidóság félelmét mutatja a vádló tekintetektől. Azoktól a vádló tekintetektől, amelyek tisztán és egyértelműen feltehetnék a kérdést a magyarországi zsidóság képviselőinek: MIÉRT KELLETT MEGGYILKOLNOTOK MASFÉL MILLIÓ TESTVÉRÜNKET?? SOHA NE FELEDD ÉS SOHA NE BOCSÁJTSD MEG A BOLSEVIZMUS RÉMTETTEIT! Az ÁVH-s zsidó gyerekek unokák beültek a hatalom különböző polcaiba, és ellopták a nemzeti vagyont, és kiszolgáltatták a pénzügyi oligarcháknak az országot , és mi még mindig megtűrjük a hatalomban őket, a kommunista terrort látva ők mindenkit megöltek, sőt az új rendben hatalmukat mutatva a nép közzé lövettek. Nincs jobb és baloldali zsidó csak hazaárulót látok az EU székháztól a médiában megszólaló cionista kazárokig mind egyforma ingyenélő hollókosztos szabadkőműves. Kiket nekünk kell eltartani a Viktor kreál majd mondvacsinált állást nekik Likudistáknak mi meg majd dolgozunk rájuk is. Igaz fiuk ez volt az álmunk a hazafiak meg a börtönben rohadnak, míg a zsidó rablókat kiengedik a börtönből, a biszkufélék meg be sem kerülnek, a főld ne fogadja be testüket gyalázatos sírjuk legyen meggyalázva mindenkor. Valóban zsidó gyarmat vagyunk vagy csak innen néz ki úgy a helyzet, mintha gyarmatok lennénk, még az önvédelmet sem engedik meg nekünk mint 1918- ban csak a zsidónak lehetett felfegyverzett egysége, mint ma is. Kapisgálod már, halálra vagy ítélve a hollókosztosnak kell az élettér most a lakásod, holnap az életed kell neki. Meddig vársz még mikor telik be a pohár. Fücsfürücs nyergely, s fordulj nincs gyufád vagy üveged.... Úgy hasonlítasz mindnyájukra, hogy nem is kell több fénykép. Vegyétek már észre, hogy míg a zsidókat ki nem űzzük az országból , addig nem lesz rendszerváltás . Addig a nyakunkon ülnek és szívják a vérünket, egyértelműen kell fogalmaznunk, mint tette azt Döbrentei Kornél a Magyarok Házában Kertész Imréről. Értelmiségieink fel kell nőni e nemzethez, és ki kell mondani a nemzet panaszát , és ha kell ölni is kell, vagy ledarálnak. A teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel A teljes igazság ötvenhatról: népünk igenis a zsidó bolsevizmus ellen lázadt fel Ifj. Tompó László –Hunhir.info 2010. október 23. 00:35 Fecseg a felszín és hallgat a mély. Korunk ötvenhatról szóló szó- és betűáradatáról óhatatlanul e költői sor jut eszünkbe. Hiába ismeri el ugyanis ma már minden történész, hogy 1956-ban forradalom és szabadságharc volt, ha valódi előzményeit, lefolyását, és főként a forradalmat megtorlók jellemrajzát, hovatartozását továbbra is tabuk fedik. Ezért az alábbi írás célja, hogy a teljes igazságot feltárja róla. Előzmények: hazánk szovjet megszállása, a vezetés zsidó arculata Ahhoz, hogy 1956 miértjeire kielégítő válaszokat kapjunk, részletesebben kell megismerkednünk előzményeivel. David Irving brit történész, a kommunisták és a liberálisok meghamisította történelem egyik legjelentősebb újraértékelője, 1981-ben megjelent, ’56-os forradalmunk és szabadságharcunk igaz történetét egyedülálló alapossággal ismertető, magyarul is hozzáférhető könyvében („Felkelés”) leszögezi, hogy 1956 előzménye nem az SzKP Huszadik Kongresszusa, még csak nem is az 1953-as berlini felkelés volt, hanem a Vörös Hadsereg hazánk földjére lépése a második világháború során. De persze régebbre is visszanyúlhatunk, 1919-re, a 133 napos zsidó csőcselékuralomra. Addig a magyar nemzet nem ismerte a zsidó Marx és Lenin tanításait, miként a kiegyezés utáni korszak társadalmi elégedetlenségeit meglovagoló szociáldemokraták áligazságait sem. Nálunk nem volt kommün, mint Párizsban, 1871-ben. Ami ellenben 1919-ben történt hazánkban, megmutatta, mennyire nem legenda, amit a Zsidó Világszövetség 1910-ben meghirdetett: Ausztria-Magyarországot fel kell darabolni, és Magyarország földjén zsidó államot kell létrehozni. A magyar nemzet természetes ellenállása miatt ez megbukott ’19-ben, miként ’56-ban is. Utóbb nemcsak azért, mert még emlékeztek a Lenin-fiúk és a Szamuely-Samuel Tibor és terroristái, a Cserny-különítmény soha nem feledhető gaztetteire, hanem azért is, mert a két világháború közötti negyedszázadban még volt magyar nemzet, amelyet nemzeti öntudat és keresztény szellem jellemzett, és arculatát olyanok határozták meg, mint vitéz nagybányai Horthy Miklós, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Teleki Pál, Klebelsberg Kunó, Hóman Bálint. Védték 1944-1945-ben, ha kellett, gyermekfejjel fővárosunkat, és logikus, hogy 1956-ban sem tettek mást, hiszen az ellenség mindkét esetben ugyanaz volt, a zsidó bolsevizmus, amelyről a két világháború között tucatnyi leleplező könyv jelent meg: róluk a Mindszentyhez mindhalálig hű Nyisztor Zoltán pápai prelátus úgy nyilatkozott, hogy amíg jómaga nem ismerkedett meg személyesen kommunistaellenes sajtótevékenysége miatt az Andrássy út 60 1945 utáni állapotaival, voltak némi kétségei hitelességüket illetően. Ugyanis alig tudta elgondolni is, hogy azokról a kínzásokról és kivégzésekről szóló tudósítások, amelyek bennük szerepeltek, mind szóról szóra igazak. Sok százezer nemzettestvérével együtt hamarosan megtapasztalhatta, hogy igazak bizony. Nézzük az oktatásban, a tömegtájékoztatásban ma is tudatosan elhallgatott tényeket, amelyek nélkül nem érthetjük meg, mi vezetett 1956-hoz! A Vörös Hadsereg parancsnoksága 110 000 férfit űzött kényszermunkára Budapestről, azon kívül félmilliót az ország többi részéből. megszálló, a népünket erkölcsétől eltántorítani akaró, vagyonából kifosztó szovjet csapatok – ahogyan Irving megjegyzi – a„sztyeppék kulturálatlan termékei” voltak. Közel egymillió magyar leányt és nőt erőszakoltak meg, akik közül sokan gyermektelenek maradtak örökre. Volt, hogy egy csinos titkárnőt és leányát tizenkét orosz katona erőszakolta meg. Ahová betörtek, kő kövön nem maradt. Körmenden például a Batthyány-kastélyban a bútorokat összetörték, a puskák csövét a falhoz vágták, majd az udvarra dobták. Az Árpád-kori függőpecsétes oklevelek fa pecséttokjával „tisztították” csizmájukat, az okleveleken pedig krumplit hámoztak, vagy a város környéki vizes árkokba hajították, illetve WC-papírnak használták őket, vagy egyszerűen elégették. A kölnit garatra öntötték, mert azt hitték, hogy vodka. A halat, hogy megmossák, leöblítették a WC-kagylóban, és ha a hal eltűnt, bosszúból agyonverték a háziakat. Az 1948-ban teljhatalomra jutott, zsidók vezette Kommunista Párt kétfrontos harcot vívott. Először is mindenkit, aki bármennyire szembeszállt a bolsevizmussal, fasisztának, „burzsuj”-nak, osztályidegennek, a „népi demokrácia” ellenségének tekintett, akiket be kell börtönözni, sőt ki kell végezni, másodszor a kereszténységet és az annak elkötelezett nemzeti sajtót teljesen fel akarta számolni. Ismeretes, hogy Mindszentyt halálos ellenségének tekintette Rákosi (Rosenfeld) Mátyás. Legszívesebben kivégeztette volna, figyelmeztetve, hogy követőikre is ez vár. Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy azért kerülte el a kivégzést, mert miután Rákosi szándékáról értesült Franco tábornok, tudatta Sztálinnal: ha Mindszentyt elteszik láb alól, kivégezteti az összes spanyolországi kommunistát. Ha a kivégzést igen, a fizikai megleckéztetést mégsem kerülhette el. Mindennél többet elárul a bolsevizmus természetéről, hogy amikor az Andrássy út 60-ba került, egy partizán belerúgott, és azt mondta neki: „Életem legboldogabb pillanata volt ez.” Rákosi fő támasza, az Andrássy út 60 új ura, Péter (Auspitz) Gábor korántsem csak a nyilasokat kínoztatta, hanem mindenkit, akinek elege lett a zsidó bolsevizmusból. Élet-halál ura volt. Vitéz Málnási Ödön, a kiváló történész így foglalta össze „Magyar Mártyrok” című könyvében, mi zajlott az Andrássy út 60 pincéiben: „A tízezrével elfogott hazafiak 20 körme alá 10-10 gombostűt vertek, s azután gumibottal összes körmeiket leverték, lemanikűrözték. Vagy az áldozatot seprűnyélre kötve, talpával lefelé fordítva, talpait órákon át gumibottal addig csépelték, míg kétszeresére dagadt, aztán arra kényszerítették, hogy vödör hideg vízben áztassa lábait. Vagy az áldozatról lehúzták harisnyáit, szájába nyomták, hogy ne tudjon ordítani, még egy gázálarcot is kötöttek rá hangfogónak, azután hozzáfogtak a legkülönfélébb ’munkához’: nemi szervét gumibottal cafatokra verték, vagy vékony üvegcsövet nyomtak bele, és vaskalapáccsal addig verték, míg az üvegcső apró szilánkonként belepréselődött. Az ilyen áldozat két év múlva is sírt, ahányszor örökké gennyező nemi szervén vizelnie kellett. (Rosenberg Ibolya vezette be ezt a kínzási módszert.) Vagy az áldozat nemi szervét íróasztal fióknyílásba tördelték. Vagy az áldozat nemi szervére 2-3 gumiforrasztó sallert kötöttek, meggyújtották és így a nemi szervet teljesen leégették. (Dr. Farkas Ferenc ügyvéden kipróbált módszer, azután általános.) Ha nő volt az áldozat, akkor nemi szervét addig döfködték gumibotokkal, míg véresen kifordult, és az áldozat hónapokon belül szörnyű kínok között meghalt. Vagy az áldozatot hátrafektetve lekötötték, hasára vaslábos alá patkányt kötöttek, a másik vaslábosba föléje égő parazsat tettek, és így a patkányt arra késztették, hogy az áldozat hasán keresztülfúrja magát és elmeneküljön a megsüléstől. (Dr. Böhm Ferencen kipróbált módszer.) De a leggyakoribb az volt, hogy az áldozatot nagyon sokan megrohanták, földre gyömöszölték és végtagjaira állva, gumibotokkal csoportokban váltva egymást, órákon keresztül addig csépelték, míg egész teste, feje csupa seb és vér volt. Ilyen kínzások közben egyedül a budapesti központjukban, az Andrássy út 60-ban naponként legalább 30-40 halt borzalmas mártírhalált. Aki életben maradt, gondolkodás nélkül aláírta az általuk előre megfogalmazott jegyzőkönyvet, mert számára a mielőbbi felakasztás megváltást jelentett a borzalmas kínzásoktól. Ha a ’népügyészségen’ eszébe jutott a kínzásokra hivatkozva vallomását visszavonni, vagy ezt a csőcseléknek is legaljából összeszedett népbíróság előtt merészelte megtenni, akkor nyomban visszaadták ’pótnyomozás’- ra a politikai rendőrségre, ahol újabb borzalmas kínzások után vállalta önmaga ellen a hamis vallomást, hogy végre felakasszák. A legtöbb áldozatnak legalább 50-100 zsidó meggyilkolását kellett elismernie. Ha össze lehetett volna szedni ezen jegyzőkönyveket, akkor kiderült volna, hogy Ábrahám óta egész földünkön együttvéve sem élt annyi zsidó, mint amennyinek meggyilkolását az ilyen tortúrákkal készült jegyzőkönyvek számadatainak összegezéséből ki lehetett volna mutatni.” A magyarság tömegeinek fizikai megnyomorításával párhuzamosan mindent megtett a bolsevizmus, hogy a Lenin által a „nép ópiumá”-nak nevezett vallást kiirtsa. A nőket a megerőszakolásuktól testével védő báró Apor Vilmos győri püspök meggyilkolását követően főleg az ifjúsággal foglalkozó világi- és szerzetespapokat üldözték (néhányukat, mint Kun András minoritát és Kiss Szaléz hitoktatót elsők között végezték ki). A kötelező hitoktatást eltörölték és megfenyegették a gyermeküket hittanra járató szülőket. A kipróbált, a lelkipásztorkodásban kimagasló egyéniségeket lemondatták vagy száműzték, és helyükbe az úgynevezett békepapok kerültek. Az egyházi ingóságok javát elkobozták. Ugyanígy jártak el a szellemi életben is: közel 4700 „fasisztának, szovjetellenesnek, antidemokratikusnak” bélyegzett sajtótermék tömeges megsemmisítését rendelték el. Mindezzel szembesülve azonnal feltűnhet valami, amiről még az önmagukat nemzeti elkötelezettségűnek tekintő történészeink is hallgatnak: a rendszer vezetésének zsidó arculata. Amin nincs mit csodálkozni, hiszen a bolsevizmus bizonyult a zsidó világnézet leghatásosabb kifejeződési formájának. Soha nem fogja megérteni a kommunizmus természetét az, aki nem ismeri a Talmudot. A kommunizmus gyökerei ugyanis nem Marx, Engels, Lenin vagy Trockij írásaiban keresendők, hanem a Talmudban, a Kabbalában és általában a rabbinikus irodalomban. Így mindjárt megérthetjük, miért a kor legmeghatározóbb alakja Rákosi. Eredeti vezetékneve Rosenfeld. 1892. március 9-én született. Apja zsidó fűszeres. Előbb Budapesten, majd Hamburgban és Londonban banki tanulmányokat folytat. Az első világháború után az oroszok elfogják, Szibériába száműzik, ahol kommunista lesz. Leninnel 1918-ban találkozik először Szentpétervárott, aki megismerteti a földalatti szervezkedés mesterségével. Leninre – akinek tanítómestere a szintén zsidó forradalmár Dzserzsinszkij volt, aki szerint „a legfőbb feladat megölni minden burzsujt!” – úgy néz fel, mint egy Istenre. 1919-ben visszajön Budapestre. A Kommün bukása után Moszkvába, onnan Ausztriába megy. Miután főnökével, Zinovjevvel összevesz, a Komintern 1924-ben visszaküldi Magyarországra, hogy szervezze újjá a Kommunista Pártot, de egyelőre titokban. Kilenc hónap múlva szervezkedéséért letartóztatják, halálra ítélik, de a halálos ítéletet végül nyolc és fél év börtönre változtatják. 1935-ben újra bíróság elé kerül, ezúttal 40 kommunistaellenes magyar 1919-es kivégzése miatt, majd 1940. október 30-án Horthy véglegesen kiengedi a rács mögül, cserébe az 1849-ben a cári seregek zsákmányolta magyar honvédzászlók visszaadásáért. Rákosi tehát újra Szovjet-Oroszországban szervezkedik, ahonnan 1944 végén ismét Budapestre jön. Vezető emberei is mind zsidók, mint Gerő Ernő. Eredeti vezetékneve Singer. Mindenki iránt bizalmatlan, ravasz pártszervező. Szintén zsidó Farkas Mihály (Wolf Izrael) honvédelmi miniszter, nem is szólva a „főideológus”- ról, Révai Józsefről (Kahána Mózes), a propagandaminiszterről. Azonban nemcsak a felső szinteken (a politikai vezetőrétegben, a közigazgatásban vagy az egyetemi tanárokat kinevező bizottságokban), hanem alsóbb szinteken is megfigyelhetővé vált a zsidó térnyerés. Erre jó példa a már említett börtönvilág. Amíg ugyanis Szovjet-Oroszországban többnyire csak a parancskiadók voltak zsidók, szemben a parancsvégrehajtókkal (akik így kijátszhatták és sokszor ki is játszották a Moszkvából érkező parancsokat elítélt orosz nemzettestvéreik javára), addig nálunk – legalábbis 1945 és 1956 között – mindkettő. Hazánkban tehát még a verőlegények és az őrök között is feltűnően sok volt a nemileg eltévelyedett, szadista hajlamú zsidók. Gulágot megjárt honfitársaink a megmondhatói: ha választaniuk kellett volna Szibéria vagy az Andrássy út 60 között, akkor valószínűleg inkább Szibériát választották volna. 1956 perdöntő előzménye tehát a felsoroltakon kívül a nagypolgárok Hortobágyra való kitelepítéséért, a padláslesöprésekért, a kulákok kifosztásáért, a kolhoz- és szovhozrendszer erőltetéséért, a magyar mezőgazdaság és ipar szovjet mintára való tönkretételéért egyaránt felelős zsidó bolsevizmus volt, így a teljes igazság az, hogy népünk igenis ellene lázadt fel. A forradalom hősei, a menetét késleltetők, tőle vonakodók és árulói A kommunista-liberális történelemszemlélet két nagy hazugságot ver a fejekbe. Először is azt, hogy 1956 „mindenkié”. Másodszor azt, hogy csak azok voltak a forradalmárok, akik a kommunista rendszer megreformálásáért küzdöttek, nem pedig eltörléséért. A forradalom és szabadságharc szereplői azonban nem moshatók egybe, mert messze nem volt „mindenkié”, mivel nem mindegy, ki melyik barikád élén állt. A forradalom történéseivel kapcsolatba kerülő személyeknek négy csoportját különböztethetjük meg. Az első csoportba a forradalom hősei tartoznak, mindazok, akik kezükben fegyverrel harcoltak a Rákosi-Gerő-Farkas-Révai négyesfogat, majd a benyomuló szovjet csapatok ellen. A világ akkori legnagyobb hadseregét akarták kiverni hazánkból. Ezzel kivívták a keresztény világ elismerését: nem véletlen, hogy róluk és általuk népünkről XII. Piusz pápa a legnagyobb csodálattal nyilatkozott. Többségük munkás volt. Ők fogtak fegyvert legelőször, és csak utánuk az egyetemisták. A „reformkommunisták” szerint ötvenhat igazi hősei nem a rendszer szellemiségét, hanem gyakorlatát akarták megváltoztatni, ami persze fából vaskarika. Ha valakiket, akkor a munkásokat lehetett legkevésbé megtéveszteni. Ők nem reformokat akartak, vezetőváltásokat, hanem a rendszer teljes felszámolását. Ezt fejezték ki zászlóik felirataival is: „Ruszkik haza!”, „Többpártrendszert, szabad választásokat!”, „Lengyelország utat mutat, kövessük a magyar utat!”, „Bem apó és Kossuth népe, fogjunk össze, kéz a kézben!”. Az sem igaz, hogy a munkástanácsok az „emberarcú szocializmusért” szálltak síkra. A munkástanácsok különben is csak a szovjet csapatok november 4-i bejövetele után alakultak meg, így az október 23-án kirobbant harcokban nem vehettek részt, arról nem is beszélve, hogy a „tanács” kifejezés érthetően igen rossz szájízt keltett a felkelőkben,, hiszen elegük volt az ígéretekből, a tanácsokból. Tudták, hogy kommunistákkal értelmetlen tanácskozni. A forradalmi hősök között elsők között említendő továbbá a szellem erejével harcoló Mindszenty bíboros. Leírhatatlan hatással volt a tömegekre, katolikusokra és protestánsokra egyaránt, de gyakran még a hit iránt közönyös emberekre is. Azok, akik 1946-ban még Budapest egyik legszebb temploma, a Regnum Marianum lebontásában vettek részt, hogy helyébe Sztálin óriásszobra kerüljön, 1956-ban már hatására darabjaira zúzták a „kőgeneralisszimus”-t, azt kiáltva: „A templomot akarjuk! A Regnum Marianum-ot akarjuk!” Ötvenhatos forradalmi rádióbeszéde felrázta népünket. Kijelentette: „Mi semlegesek vagyunk, mi az orosz birodalomnak nem adunk okot a vérontásra. De nem merült-e fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg Oroszországot.” A második csoportba a forradalom menetét késleltetők, mindenekelőtt a „Petőfi Kör” irodalmárai tartoznak, élükön Déry Tiborral és Háy Gyulával. Felfogásuk az volt, hogy „ha valamit nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére”. A forradalom élére kívántak állni, de csak azért, hogy kifogják a szelet a vitorlából. A felkelők határozott követeléseit mérsékelni akarták. Követeléseik túlságosan általánosak, így hatástalanok voltak. A forradalom leverése után ugyan számosan börtönbe kerültek (Déry Tibor, Háy Gyula), de jóval a kiszabott büntetési idő lejárta előtt kiszabadultak, hiszen Kádár János tudta, hogy kuruckodásuk csak a valódi forradalmárok megfékezését szolgálta. Történelmi szerepük felnagyításáért a felelősség elsősorban a liberális médiumokat terheli. A harmadik csoportba a forradalmi eseményekkel szemben vonakodók tartoznak, elsősorban Nagy Imre és hívei. A nyugati történészek és újságírók többségének állításaival szemben tény, hogy a több mint másfél évtizede szinte kizárólag dicsőített Nagy Imre ifjúságától fogva szilárdan hitt a kommunizmusban. Még a pártfegyelemben sem ismert pardont. Két évtizeden át élt Szovjet-Oroszországban. Csupán annyiban különbözött Rákosi-Rosenfeldtől, hogy nem moszkvai, hanem jugoszláv – Titó-i – típusú kommunizmust akart. Vonakodva, bizonytalankodva tett csak apró engedményeket a forradalmároknak. Ezért nem véletlen például, hogy a győri felkelők vezére, Szigethy Attila azzal fenyegetőzött, hogy ha nem ad engedményeket a forradalmároknak, Budapestre jön és megdönti kormányát. Ráadásul az engedményekről nem egyedül döntött, hanem Mikojánnal vagy Szuszlovval egyeztetve, kivéve legutolsó lépését, hazánknak a Varsói Szerződésből való kilépését és az ENSz-hez való fordulását. Élete utolsó pillanatában valóban végleg szakított Moszkvával, mert csalódott Andropovnak a szovjet csapatok kivonulására tett ígéretében, így nem ismerte el Kádárt miniszterelnöknek és nem mondott le, mindez azonban nem változtat a a tényen: élete javát a kommunizmusnak áldozta, ezért nem lehetett a forradalom vezéregyénisége. Végül a negyedik csoportba a forradalom árulói tartoznak. A sor élén Kádár (Csermanek) János áll, aki még a saját maga által átélt történelemből sem tanult, például abból, hogy Rákosi-Rosenfeld utasítására egyik elvtársuk, Farkas Vlagyimir valaha az ő körmét is letépte és a szájába vizelt. Közéjük tartozott ugyanakkor a korábban népkutatásairól ismert Erdei Ferenc is, és mindazok, akik október 23-a és november 4-e között ugyan a forradalom támogatóinak tetették magukat, ám a szovjet csapatok bevonulása után maguk is részt vettek a tömeges megtorlásban. A megtorlás módszerei, a megtorlók hovatartozása Ha az 1956-os forradalmunk és szabadságharcunk leveréséről jelenleg rendelkezésünkre álló forrásokat tanulmányozzuk, szembetűnő, hogy a régi, többnyire zsidó származású tisztek és bírók mennyire kevesellték az akasztásokat. Marosán György („Buci Gyuri”) és Gerő Ernő az „ellenforradalmárok” kemény megbüntetését követelték Kádártól. Rákosi-Rosenfeld pedig egyenesen odáig elment, hogy megpróbáljon visszatérni a hatalomba. Miután azonban Budapesten csütörtököt mondott ebbeli kísérlete, felkereste Hruscsovot, aki csak annyit mondott neki: „Nézze Rákosi, Magyarországnak már volt tatár kánja, török szultánja, Habsburg császára, de zsidó királya még nem!” Tény, hogy az 1956-ot követő, az 1963-as kádári „amnesztia” kihirdetéséig lezajlott akasztások, a sortüzek áldozatai számának pontos megállapítása még várat magára. (Kéri Edit „Kik lőttek 1956-ban a Kossuth téren?” című könyve mindenesetre perdöntő tényadatokkal szolgál.) Az eddig feltárt tények azt mutatják, hogy az 1956 utáni megtorlás az 1849 utáni megtorlást összehasonlíthatatlanul felülmúlta. Amíg Kádár János 1956. november 11-i és december 26-i rádióbeszédében ünnepélyesen megígérte, hogy „egyetlen dolgozónak sem lehet bántódása”, az október 23-án elkezdődött tömegmegmozdulásokban való részvétele miatt, addig az 1957. december 10-i MSzMP-határozat szerint az „osztályidegen, deklasszált, huligán elemek” – valójában a forradalom hősei – „semmiféle kíméletet nem érdemelnek”. Kádár ismét hazudott, hiszen börtön vagy sortűz várta az elfogott felkelőket. Döbbenetes példa a megtorlásra Hornyák Tibor dokumentumkötetének (Ellenszélben 2. kötet. Bp. 1997.) egyik vallomása: »Beszélgetést folytatok Bucsai Imréné Marton Erzsébettel, akit Kádár-Marosán vérbírósága, szörnyű megkínoztatás után, halálra ítélt 1956-os cselekményeiért. A Beszkártnál voltam kalauz, Budán a szépilonai kocsiszínben. Október 26-án a Széna téri srácokkal együtt csatlakoztam Szabó bácsi csapatához. Fő tevékenységem abból állt, hogy a már megalakult kis csapattal bejelentésekre, illetve parancskérésre volt ÁVH-soktól fegyvereket, lőszert és robbanóanyagot gyűjtöttünk be, de olykor őket is. Egy alkalommal megbízást kaptunk, hogy Pasaréti úti villájából hozzák be Marosán Györgyöt, aki a jelentés szerint szervezkedik a forradalom ellen. Mi nyolcan teherkocsira szálltunk és kimentünk a lakására. Hogyan került sor a letartóztatására? Úgy, hogy becsengettünk a lakásba, a felesége nyitott ajtót. Ő pedig a nappaliban állt és beszélgetett Nagy Dániel szomszédjával, aki szintén országgyűlési képviselő volt abban az időben. Közöltem vele, hogy letartóztatom és előállítjuk a Maros utcai parancsnokságra. Szó nélkül, szinte meghunyászkodva követtek bennünket mind a ketten. Bevittük őket a Maros utcába a volt ÁVH-s laktanyába. Én magam egyedül kísértem őket le a fogdáshoz, aki átvette tőlem őket, és ezzel az ügy a részemről befejeződött. Másnap azonban megtudtam, hogy reggel mind a kettőjüket a legkisebb bántalmazás nélkül hazaengedték. Bezzeg forradalmunk leverése után megint a régi Buci Gyuri volt! Írt egy könyvet és abban nem így írta meg a letartóztatása történetét. Aztán hova sodorta az élet? Brüsszelbe, ott kaptunk egy hat szobás lakást négyen nők, és onnan jártunk dolgozni egy termoszgyárba. Aztán 1957 márciusában, Kádár felhívására, aki kijelentette, hogy nyugodtan menjen haza, aki nem gyilkolt, a tésztát bevettem és hazajöttem. Másnap jelentkeztem a rendőrkapitányságon, ahonnan azzal küldtek el, hogy menjek és tegyem a dolgom. Ezt sokáig nem tehettem, mert 1957. augusztus 12-én értem jöttek egy nagy, lefüggönyözött autóval, és házkutatást tartottak, majd elvittek a hírhedt Gyorskocsi utcába. Mivel vádolták? A népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével. Mit akartak kiszedni? A Széna téren részt vevő katonatisztek nevét, rangját, hol találhatók, milyen kapcsolatban voltam velük, és hogy a Széna téren harcolókról, az ütközetekről, és a begyűjtéseimből mit tudok nekik elmondani? Hogyan folytak le a kihallgatások? Borzalmasak voltak! Volt ott két kihallgató tiszt, akik állandóan kínoztak, ütöttek, rúgtak, ahol értek, a hajamat tépték, olyannyira sikeresen, hogy a kihallgatások befejezése után nyomorék lettem, tönkreverték a vesémet-májamat, a nemi szervemet pedig szülésre örökre alkalmatlanná tették. Az egyik vallató egy gumibotot dugott a hüvelyembe és azt jobbra-balra forgatta, húzta, nyomta stb. A másik állandóan ordítva tette fel a különböző kérdéseit. „Ezt Marosánért!” – kiáltotta többször. Mikor kezdődött a tárgyalása és milyen ítéletet kapott? Erre majd azután válaszolok, ha előbb elmondom, hogy a gumibotos vallatás után mit tettek még velem. Elvittek a Mosonyi utcai rabkórházba. Ott egy raborvossal egészségügyinek mondott kaparást hajtottak végre rajtam, miközben le voltam szíjazva, lábaim felpolcolva s a két kínzómester kaparás közben folytatta a vallatást. Nemsokára kitűzték az első fokú tárgyalást, de azt azért kellett elhalasztani, mert agyon voltam verve és hordágyon mégsem akartak a bíróság elé fektetni. 1958. április 15-én, 17-én és 23- án tárgyaltak első fokon. Halálra ítéltek. Hogyan fogadta a halálos ítéletet? Ahogy a bírónak nevezett bérgyilkos kimondta, hogy halálra vagyok ítélve, egyszerűen nem tudtam felfogni. Mi történt a másodfokú tárgyaláson? Halálos ítéletemet 15 évi börtönre változtatták. A két tárgyalás között egy éjszakára visszavittek a Gyorskocsiba és ott őszültem meg reggelre. Az ítéletben milyen cselekményeket fogalmaztak meg? A többi között gyilkosságot, rablást, betöréses lopást. Ezekre a koholt szörnyűségekre tanúkról is gondoskodtak. Végül hány évet töltött le a 15-ből? Ítélet után Kalocsára a női börtönbe szállítottak. Olyan helyiségekben voltunk, ahol 16 ember számára csak egy vízcsap és egy vályú volt. Varrodában dolgoztunk, és megkezdték a politikai átnevelést. Sajnos, voltak közöttünk is olyanok, akik holmi kedvezményekért eladták magukat a belső elhárításnak (néhány cigaretta stb.), és vállalták a besúgó szerepét. Szabadulásomra az 1963-as úgynevezett ENSz-amnesztiával került sor. Éppen most jöttem ki a kórházból huszonnegyedszer. A tüdőmön úgy elhatalmasodott a betegség, hogy csak minimális a légző felület. Tönkrementek a beleim, a veséim, a májam, az epém. Hallássérült lettem a sok veréstől, az egyensúlyozás szerve is sérült, ezért imbolygok sokat. A huszonnégy kórházi zárójelentésem egy agyhártya- és agyvelőgyulladást is kimutatott, és azt is, hogy a koponyámban baloldalt idegbénulások találhatók. Milyen nyugdíjat kapnak a férjével? A felét sem annak, amit a volt kínmesterek, Buci Gyuriról nem is szólva.« I G A Z T Ö R T É N E L E M Kádár megtorlói között viszont már kevesebb sok zsidó szerepelt, mint 1945 és 1956 között, ugyanis nem akart a pártvezetés még egy felkelést a zsidó vezetés miatt. Tekintettel arra, hogy azonosításuk és tetteik feltárása még folyamatban van, ezért csak a teljesség igénye nélkül tudjuk őket kiemelni. Apró Antal szobafestő, majd a párt Központi Vezetőségének tagja, miniszterelnök-helyettes, az Országgyűlés elnöke az 1956. október 24-ére virradó éjszakán tartott központi vezetőségi pártülésen létrehozott Katonai Bizottság elnökeként katonai diktatúrával akarta leverni a forradalmat, Czinege Lajos és Hazai Jenő segítségével. Balázsi Béla ÁVH ezredes, egyik megszervezője volt a Nagy Imre-pernek. Kádárral is szembefordult. Zöldségárus lett, majd öngyilkos. Barna Péter ÁVH ügyész alezredes a Kossuth Tüzértiszti Iskola felügyelője, Budapesten a Gyorskocsi utcában 1959. szeptember 15-ig teljesített szolgálatot, és támogatta a véres megtorlás pereinek lebonyolítását. Ezt követően egyetemi tanár lett. Betlen (Bettelheim) Oszkár villanyszerelő, a Szabad Nép szerkesztője fegyverrel harcolt a forradalmárok ellen, védve a Központi Vezetőség székházát. Biszku Béla lakatos segéd, belügyminiszter felügyelte az összes fegyveres testületet, így minden letartóztatás, kínzás elrendeléséért felelős! Ezért a minisztertanács elnökhelyettese lett. Czinege Lajos kovácssegéd, honvédelmi miniszter 1956. október 23-án a párt katonai bizottságának lett a tagja. A Honvédelmi Minisztérium Politikai Főcsoportjának helyettesével, Hídvégi Ferenccel, Uszta Gyulával és Apró Antallal katonai puccsal akarta megkaparintani a hatalmat. 1957 januárjától a Munkásőrség megszervezője. Pufajkás. Felelős valamennyi kínzásért és kivégzésért. Csendes Károly igazságügyi minisztériumi főosztályvezető, a legfőbb ügyész helyettese 1956 után szintén felelős a megtorlásokért. Csillag (Stern) Géza gépészmérnök, vállalati igazgató kivette részét a megtorlásból és a Munkásőrség megszervezéséből. Dapsi Károly borbély, kerületi párttitkár, gyárigazgató a Néphadsereg MSzMP Intéző Bizottságának elnökeként tevékenyen részt vett a forradalom leverésében. Jutalmul vezérőrnagy, később azonban kegyvesztett lett. Garasin Rudolf nyomdász, Cseka-tiszt, ÁVH ezredes 1956-ban még irányította a büntetés- végrehajtás fegyveres testületét, így tudta nélkül aligha kerülhetett sor tűzparancs kiadására, amikor a Parlament környéki épületeket ostromolták. Gyurkó Lajos pék, vezérőrnagy Tiszakécskén sortüzet nyitott a tömegre. A kecskeméti cigánynegyedben megbúvó 60-80 felkelőre is tüzet nyitott. Hazai Jenő géplakatos, pártmunkás is katonai puccsal akarta átvenni a hatalmat. Horn Gyula a budapesti Kerepesi úti laktanyában, a Budapesti Rendőrfőkapitányság „Hunyadi János” karhatalmi zászlóaljának tagja, vagyis pufajkás lett. Fővárosunkban a Nyugati téri sortűz parancs kiadója volt. Ilku Pál tanító, művelődési miniszter felelős a törvényszékek halálos ítéleteiért, a rögtönítélő bíróságok döntéseiért. Marosán György péksegéd, államminiszter felelős a salgótarjáni sortűzért, amelynek 131 halálos áldozata és kétszer annyi sebesültje volt. Pap János vegyészmérnök, belügyminiszter felelős többek között Brusznyai Árpád bölcsész kivégzéséért. Pető (Richtmann) László a Munkásőrség tagjaként vett részt a forradalmárok megkínzásában. Rajnai Sándor kötőszövő, ÁVH alezredes, diplomata készítette az első megtorlási listát, amelynek alapján megkezdődött a forradalom vezetőinek letartóztatása. Ô tartóztatta le a romániai őrizetben lévő Nagy Imrét és szállíttatta Budapestre. Ôt bízták meg végül a Nagy Imre-per felügyeletével. Sós (Sternberg) György rendőr vezérőrnagy részt vett a forradalmárok letartóztatásában, és nyilvántartásba vett 8000 Nyugatról hazatért budapesti lakost, és ügynököket telepített közéjük. Csak 1961-ben 111 ember ellen foganatosított rendőrhatósági intézkedést. 105-öt őrizetbe is vettek. Sucin József vasesztergályos, ezredes, politikai tiszt 131 forradalmár sortűz okozta halálért felelős. Zoltai Gusztáv (Zucker Gerzson) munkásőr a kecskeméti repülőtér őrszázadában teljesített szolgálatot tizedesként, majd 1968-tól 1976-ig Komlós János ávós tiszt művészeti titkára volt, 1991-től köztudomásúan a MAZsIHISz (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) igazgatója. A Kádár-világ igazi következménye a teljes tudatleépítés volt Az 1963-as amnesztia kihirdetését követően a bebörtönzéseket és a kivégzéseket a magyarság millióinak teljes tudatleépítése váltotta fel, 1956 következetesen ellenforradalomnak nevezése, cionista vezényletre. Történelmünk addigi legsötétebb korszaka következett, és az általa okozott lélekirtás, szellemrombolás ezerszer veszedelmesebbnek bizonyult a gazdasági nyomornál: sokaknak már nem a körmét tépték le, hanem munkájuk eredményét rabolták el. Az alábbi névtelen korabeli röpirat akasztófahumoránál aligha jellemezhetnénk találóbban az 1956 megálmodott Magyarországot keresztre feszítő Kádár-világ feslettségét: »A szocializmus hét csodája: 1. Mindenkinek volt biztos munkahelye. 2. Bár mindenkinek volt munkája, mégsem tett senki semmit. 3. Bár semmittevéssel telt az idő, mégis minden terv 100 % felett teljesült. 4. Bár a gazdaság terv szerint fejlődött, mégis minden fontos dolog hiánycikk volt. 5. Bár semmit sem lehetett kapni, mégis mindenkinek megvolt mindene. 6. Bár elvileg megvolt minden, mégis mindenki lopott. 7. Bár minden mozgathatót loptak, mégsem volt soha leltárhiány.« · postaimre