Nyamvadt tolvajok .
Mit
mond ?
Ez
a sor itt végig !!!!!
Valaki
emlékszik még a vicre???
Na vajon kik voltak azok a "magyarok", akik elkövették Ausztria legnagyobb hamispénz-csalását?
2015. június 7. 20:07 Kuruc.info
Pénteken adta hírül az MTI azt a szenzációt, hogy magyarok követték el az euró 2002-es bevezetése óta az egyik legnagyobb hamispénz-csalását Ausztriában. Lássuk hát azokat a "magyarokat", akik sokadjára veszik át önkéntesen - bár sajátosan értelmezve - az Országimázs Központ kissé feledésbe merült tevékenységét.
A talmudista irodát ismerve nem is várnánk el, hogy pontosan megnevezze a gazemberek származását, de abban reménykedtünk, hogy nem csúsznak le pl. a Zsindex nyíltan kaftános szintjére (a közelmúltból lásd: Mit lop a magyar?, vagy éppen a Mivel gyilkol a magyar? cikkeket). Csalódnunk kellett. A híradás még csak nem is magyar állampolgárokról, hanem "három magyar férfi és két magyar nő" őrizetbe vételéről szól. Kéjes örömmel közlik azt is, hogy az elfogottak között található a pénzhamisítási ügylet kitervelője, egy 43 éves, "Bük térségében élő magyar férfi" is. Sokadjára is el kell keserítenünk a rajvédelemből élő galíciáner horda által orránál fogva (egyébként is meglehetősen könnyen) vezethető kárörvendőket, hogy a tettesek természetesen most is koszos cigányok voltak.
Pénzhamisítási botrány borzolja a Vas megyeiek (de cikkünk megjelenése után kijelenthetjük, hogy az egész ország) kedélyállapotát. Ötszázezer eurónyi (!) hamis bankjegyet foglaltak le Vas megyében, a szakonyi pénzhamisító bűnbandát az osztrák (nem a magyar) rendőrség buktatta le. Pénteki cikkünk az esetről: A származás magabiztos megnevezésével tudósít az egyik legnagyobb ausztriai hamispénz-fogásról az MTI.
A
származás magabiztos megnevezésével tudósít az egyik legnagyobb
ausztriai hamispénz-fogásról az MTI
Forrás: https://kuruc.info/r/4/144132/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Forrás: https://kuruc.info/r/4/144132/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Közel
háromszázezer euró névértékű hamis pénzt foglaltak le és hat
embert, köztük öt magyar és egy osztrák állampolgárt vettek
őrizetbe pénteken az osztrák hatóságok. Az euró 2002-es
bevezetése óta ez az egyik legnagyobb hamispénz-fogás az
országban. A bűnbanda 37 éves burgenlandi tagja egy bécsi
kávéházban 150 ezer euróért, azaz mintegy 46,8 millió forintért
kínálta eladásra a bankjegyeket egy érdeklődőnek, aki a
rendőrséghez fordult – közölték az osztrák hatóságok.
Ezután már álruhás rendőrök is megjelentek az érdeklődővel
együtt a bankjegyek megbeszélt átadásánál a bécsi Montecuccoli
téren. Miután a 37 éves eladó a lakásába vezette a férfit,
hogy átnyújtsa neki a több mint 292 ezres névértékű hamis
eurót, a hatóságok elfogták a férfit. Ezt követően a nyomozók
a nyilvánvalóan a haszon elosztásának reményében a lakásba
érkező három magyar férfit és két magyar nőt is őrizetbe
vették. Az elfogottak között található a pénzhamisítási
ügylet feltételezett kitervelője, egy 43 éves, Bük térségében
élő magyar férfi is - ismerteti az elkövetők származását
megabiztosan az MTI. Roman Hahslinger, a bécsi rendőrség egyik
szóvivője azt mondta, egyelőre nem tudják, hol állították elő
a hamis bankjegyeket, a nyomozást azonban az Interpolon keresztül
Magyarországra is kiterjesztették. (MTI nyomán)
Forrás: https://kuruc.info/r/4/144132/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Forrás: https://kuruc.info/r/4/144132/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Íme a hamispénz-csalás rekordját beállító "magyar" család:
A fotó bal oldalán Erdélyi "Kincsó" György (fehér ing) - ő az ötletgazda, az MTI szerint a "43 éves, Bük térségében élő magyar férfi"
Erdélyi Rolandra is ráégtek Verecke összetéveszthetetlen rasszjegyei
Erdélyi Roland felesége és a géppark egy másik tagjának társaságában
Erdélyi Roland dubaji kalandjait még Kis Grófó is megénekelte (lásd alább)
Ez a cigány család nem az a balhés fajta, azt sem lehet rájuk mondani, hogy rettegésben tartják a környéket. Ők szépen, csendesen bűnöztek. Többen azt vélik, hogy a környéken több ezer hektárnyi földterületen gazdálkodó, dúsgazdag külföldi férfit (Újhelyi Gábort) zsarolták egy fiatalkorúval (15 éves cigánylánnyal) elkövetett szexuális bűncselekménnyel. A pletykák szerint az aktusról titokban videó készült, melynek titokban tartásáért havonta több ezer eurót tejelt a németországi tulaj.
Erdélyi Zoltán, az egyik testvér - bizonyára sok segélyt kellett összekuporgatnia, hogy befizesse autójának kezdőrészletét
A Porsche sem keltette fel a NAV érdeklődését
Egyesek a közértbe viszik gyerekeiket, mások Disneylandbe
Az Erdélyi család gyakorlatilag olyan életet él/élt, mint a leggazdagabbak. Több százmilliós autópark, nyaralások a világ minden táján.
Az alábbi videón a Kis Grófó nevű, elcigányosodott magyarok között is nagy becsben tartott "celeb" "énekel". Ő még dalt is írt Erdélyi Rolandnak.
Az alábbi videón pedig Erdélyi Zoli purdéjának keresztelője:
A mellékelt fotók és videók alapján valójában csak a nagyon retardáltak vagy a tenyészetet biológiai fegyverként használó TASZ-fejek nem láthatták, hogy bűnözésből élnek. De sem a Pintér-őrség, sem a NAV nem kérdezte meg tőlük, hogy hány havi segílykét kellett félretenni ehhez a fényűzéshez. Az osztrákoknak kellett felszámolni ezt a bűnbandát. Persze a "magyar" hatóságok sem tétlenkedtek, miután a sógorok borították a poshadt ágytálat: a TEK kénytelen volt előállítani több környékbeli cigányt, de természetesen már mindegyiket szabadon engedték.
Plavecz László: Teljesen egyetértek Svájc álláspontjával !!
Ma kaptam - továbbítom.
Most már értem, miért nem mennek a cigányok Svájcba - csak Kanadába, Franciaországba, Dániába...
Hat napos tanulmányi útról tértem haza, Svájcból. Ott is rengeteg a cigány, de ott azt látjátok, hogy keményen dolgoznak, mint ahogy azt nekem két hotel tulajdonosa elmondta:
Következő motivációjuk van:
- munkanélküli segélyt csupán öt megszakítás nélkül ledolgozott év után kapnak.
- ha a felkínált munkát elutasítják, semmilyen támogatást nem kapnak.
- ha a munkát saját hibájuk miatt vesztik el - pl. alkoholt fogyasztanak a munkahelyen, - akkor támogatást nem kapnak.
- ha a községi lakást vagy az állami tulajdont megkárosítják, akkor ki kell fizetniük a javítást, vagy leülni börtönben és ott dolgozni, míg ki nem fizetik az adósságot.
Érthetetlen számomra, hogy senki sem kritizálja Svájcot, hogy nem akarják munkanélkül etetni a hátrányos helyzetűeket. És Európában senki sem beszél svájci rasszizmusról..
Ezért azt szeretném, hogy a parlamenti pártok gondolkozzanak el ezen és ők fizessék a különböző szociális segélyeket, ha már ilyen megfordított rasszizmust tettek lehetővé a rendszer váltás után...!
Kapcsolódó:
Váratlan fordulat: magától lemondott Vida Ildikó?
Svájcba költöznének a miskolci romák
Váratlan fordulat: magától lemondott Vida Ildikó?
Vida
Ildikó hétfőtől már nem vezeti a NAV-ot – írja a 444.hu a
NAV-ból származó, nem hivatalos információkra hivatkozva.
A 444.hu
információi szerint Vida
már két hónapja beadta a felmondását, a felmondási idő pedig
hétfőn járt le - igaz, erről egyelőre semmilyen hivatalos
közlemény sem jelent meg. Azt is tudni vélik, hogy az elnöki
jogköröket az elnökhelyettes, Varga Árpád gyakorolja.
Az
elmúlt napokban nem ez volt az egyetlen hír Vida Ildikóról, a
múlt héten a Figyelő
írt arról,
hogy még pár hónap, és Simicska Lajos emberei közül elvétve
marad csak valaki irányító poszton az állami cégeknél,
hivataloknál. A hetilap szerint most érett meg a helyzet Vida
Ildikó eltávolítására, a NAV elnökétől az adózási reformba
csomagolva szabadulnak meg.
1SVÁJCBA KÖLTÖZNÉNEK A MISKOLCI ROMÁK
Tizenkét
miskolci roma család, összesen 56-an indultak el október
huszadikán a miskolci Stadion térről Svájcba. Ez a szám a
többszörösére növekedhet a következő hetekben, akár ezren is
elhagyhatják Miskolcot, mondta az Origonak Váradi Gábor, a
Miskolci Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke. A roma
önkormányzat nem támogatja a kiutazást, azt mondják, a
problémákat helyben kell megoldani.
Felbolydult
Miskolc, mondta az Origonak Váradi Gábor a roma nemzetiségi
önkormányzat elnöke. Most még csak 12 család, közöttük 15-20
gyerek utazott ki, de több százan követhetik őket a következő
hetekben, hacsak le nem beszélik őket a kiutazástól, vagy a
lakhatási problémára nem talál hathatós megoldást az
önkormányzat.
Akik
most elindultak Svájcba, közülük nem mindenki a kilakoltatásokban
érintett számozott utcák lakója. Viszont a kilakoltatottak
ismerősei, rokonai ugyanúgy nem érzik magukat biztonságban, mint
akiket kiköltöztettek, ennek tudható, hogy többen azt tervezik,
elhagyják Miskolcot – mondta az okokról Váradi Gábor. A roma
önkormányzat nem támogatja a kiutazást, úgy gondolják, a
lakhatási és más egyéb problémákat is helyben kell megoldani.
Az
ügy előzményéhez tartozik, hogy a miskolci közgyűlés májusban
arról döntött, “felgyorsítja a miskolci nyomortelepek
felszámolását”. A döntés hátterében az is szerepelhetett,
hogy a 4,5 milliárdból stadiont terveztek Diósgyőrben, és ennek
a fejlesztésnek álltak útjában a lebontásra ítélt lakások. A
város a szociális bérlakásokban élőknek 1,5-2 millió
forintos lelépési díjat ajánlott, de csak abban az esetben, ha az
érintettek Miskolc határán kívül vásárolnak a pénzből
ingatlant.
Az
eljárás ellen hazai és nemzetközi szervezetek is
tiltakoztak, de az önkormányzatot ez nem hátráltatta terve
megvalósításában.
Forrás:
Origo.hu
Fotó:
MTI
Még megakadályozhatjuk a szabadkereskedelmi egyezményt
2015. 07. 25. 19:47 Alfahír
Az emberi civilizáció fejlődik, ez a folyamat nem áll le egy pillanatra sem, a mindennapjaink része. Az iránya bizonyos törvényszerűségeket követ, kényszerhelyzeteket szül. Vajon a nemzetállamok eltűnése, leépítése a fejlődésünk elengedhetetlen feltétele, vagy éppen a társadalmi összeomlás kiváltója? Cikksorozatunkban erre a kérdésre keressük a választ.
A küszöbön áll az Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (USA) közti szabadkereskedelmi egyezmény (Transatlantic Trade and Investment Partnership - TTIP) megkötése. A tárgyalások a legnagyobb titokban zajlanak (2013 óta tíz alkalommal ültek asztalhoz a felek), és csak komoly küzdelem árán lehet információhoz jutni, ám az egyezmény kerete, az ebben megtestesülő világkép tökéletesen kidomborodik már így is.
Ami kijelenthető, hogy a TTIP nem egy kereskedelmi egyezmény, hanem egy új (gazdasági) világrend legfontosabb letéteményese.
Sorozatunk ötödik részében megismerkedhetünk a civil szervezetek véleményével, és a korábbi időszak küzdelmeivel. Kérdéseinkre Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének kampányfelelőse válaszolt.
- Mennyire törvényszerű a TTIP ratifikálása? - kérdeztük Fidrich Róbertet.
Nem feltétlenül az, sőt az elmúlt másfél évtizedben a civilszféra ellenállása több hasonló szerződés megkötését is megakadályozta - válaszolta az Alfahírnek
Az egyik ilyen, a 90-es években a Multilaterális Befektetési Egyezmény (Multilateral Agreemant Investment - MAI), amely egyébként már számos olyan elemet tartalmazott, amelyeket a CETA-ban, és a TTIP-ben is viszont láthatunk majd. A tiltakozó akciók eredményeként sikerült létrehozni egy globális civil együttműködést az Atlanti-óceán mindkét partján.
1. rész
A polgárok ellenállásának egy másik jelentős állomása a seattle-i csata volt, 1999 decemberében több tízezer ember akadályozta meg a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) aktuális tárgyalását. De civil demonstrációk után bukott el a hírhedt Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (Anti-Counterfeiting Trade Agreemant - ACTA) is 2012-ben.
Ezekkel egy időre sikerült megakadályozni azt a lehetséges pusztítást, amit a WTO-n keresztül érvényesíteni próbáltak.
- Mire készült a WTO?
A WTO, mint egyezmény és végrehajtó szervezet 1994-es létrejötte, működési gyakorlata a bizonyíték arra, hogy a világunknak komoly kihívásokkal kell szembenéznie. Erre mondok két klasszikus példát is. A José Bové nevével egybekötött globalizáció-ellenes francia parasztmozgalom létrejötte szintén az amerikaiak által indított kereskedelmi háborúra vezethető vissza. Amikor az EU megtiltotta a hormonkezelt marhahús forgalmazását, a WTO az USA-nak adott igazat, és lehetővé tette, hogy megtorló intézkedésként 100 százalékos büntető vámokat vezessen be francia termékek ellen. Ezt követte José Bové szimbolikus támadása a McDonald's étterem ellen.
Az USA, Kanada és Argentína 2003 tavaszán egy hasonló kereskedelmi háborút kezdeményezett az EU ellen, a "de facto" GMO-moratórium, és az egyes tagállami tiltások miatt. Azt tudni kell, hogy az Unióban 1998 óta volt érvényben a génmanipulált szervezetekre vonatkozó "de facto" moratórium, azóta új fajtákra nem adtak engedélyt, azonban az Európai Bizottság (EB) a WTO eljárását ürügyként felhasználva 2004 májusában feloldotta a tiltást, és engedélyezte a GM-növények kereskedelmét. A vicc az, hogy a WTO döntőbírósága végül nem döntött egyértelműen egyik fél javára sem 2006-ban, az EB saját elhatározása volt moratórium felfüggesztése - két évvel megelőzve az ítéletet.
A lényeg, hogy a WTO döntései befolyásolják az életünket. A multinacionális cégek viszont a látványos bukások után stratégiát váltottak, és a nagy globális egyezmények helyett kétoldalú, regionális szerződések megkötésére helyezték a hangsúlyt. Így kezdődhetett meg 2013-ban a TTIP-ről szóló tárgyalási sorozat is.
2. rész
- Mi áll a transzatlanti partnerség mögött?
A TTIP ötlete nem az Európai Bizottságtól származik, de még csak nem is Obama fejéből pattant ki. Az előzmények két évtizedre nyúlnak vissza.
A multinacionális vállalatok befolyásolják a döntéshozatalt, ezt támasztja alá, hogy az olyan globális kereskedelmi hálóval rendelkező piaci szereplők, mint többek között a Coca Cola, az Audi, Deutsche Bank, a Ford vagy épp a Phillip Morris által létrehozott lobbiszervezet, a Transzatlanti Üzleti Párbeszéd (Trans-Atlantic Business Dialogue - TABD) már az 1990-es években szorgalmazta a szabadkereskedelmi övezet létrehozását. A témát aztán egy ideig jegelték, majd 2007-ben vették elő újra, és 2011-óta az EB is próbál megágyazni a kezdeményezésnek.
- Miért olyan fontos a multinacionális cégeknek egy ilyen övezet létrehozása?
Az elmúlt néhány évtizedben számos, az emberek számára fontos vívmányt sikerült jogszabályba foglalni, például a környezetvédelem, a munkajog, az egészségügy, az élelmiszer-biztonság és a szociális szektor területén. Ezek azonban költségesebbé tették az említett cégek működését. A profitjuk növelése miatt szorgalmazzák a nem-vámjellegű, kereskedelmet korlátozó jogszabályok, törvények felszámolását.
A vámokat globális szinten már szinte teljesen leépítették, a mértékük szimbolikus, néhány százalék.
- De ezek az egyezmények az Egyesült Államokban is gondot okoznak.
Az, hogy a lakosság szegényebb rétegei, sőt még a középosztály is rosszul járt, elvesztette a munkahelyét például a NAFTA megkötésével, csak járulékos veszteség azoknak az amerikai központú vállalatoknak, amik a termelésüket kihelyezték külföldre, az olcsóbb munkaerő kihasználása érdekében (erre egyébként kiváló példa a Nike, a vállalatnak egyetlen termelői állása sincsen az USA-ban - a szerk.). Azok a multinacionális cégek is jól jártak, akik a Kanadával megkötött egyezményre hivatkozva több millió dollárra perelték az észak-amerikai ország kormányát.
Az EB főmotivációja, hogy az európai szolgáltatók majd bejutnak az amerikai piacra, azonban az amerikai termékek, főleg az olcsóbb energiaárak miatt, versenyképesebbek, mint az európaiak. Ha a TTIP keretében kinyitjuk Európa kapuját az amerikai cégek előtt, akkor a kontinens vállalkozásai térdre kényszerülnek.
Ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy a Szenátusban is egyre nagyobb az ellenállás, és több demokrata politikus se szavazta meg Obama elnök számára a felhatalmazást a további tárgyalásokhoz, persze ez az Unióban fel sem merül, mert itt az EB tárgyal a témában, és még az sem tisztázott, hogy a tagállamoknak egyáltalán milyen szerepe lesz a végső döntésben.
3. rész
- Németországban, Angliában komoly leleplező cikkek jelennek meg a TTIP-ről, érzékelhető egy társadalmi vita is. Azonban Magyarországon ennek jelét nem tapasztalni. Miért?
Sokat sejtető, hogy a hazai sajtóban nemhogy vita, de még csak híradás sem nagyon jelenik meg a TTIP-ről, egy-két kivételtől eltekintve. Sőt, az üzleti, gazdasági lapokban kifejezetten az egyezményt támogató anyagokat találni.
Ez magyarázható azzal is, hogy a mainstream, neoliberális újságírók szerint nem problémás ez az egyezmény, valamint az is tény, hogy a magyar médiából egyszerűen kiszorultak a civil szervezetek, a véleményüket, sajtóközleményeiket még az MTI is ritkán veszi át, dolgozza fel.
Az is valószínű, hogy az amerikai nagykövetségnek is van ráhatása arra, hogy ne foglalkozzanak a témával. Az Orbán-kormány tavaly egyértelműen támogatta a TTIP-et, azonban a belebegtetett korrupciós ügyek és a kitiltási botrány idején, 2014 decemberében a bekerült a TTIP a kormányzati kommunikációba. Olyannyira, hogy Mikola István, a külügyi tárca biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára még azt is megpendítette, Magyarország kész megvétózni a TTIP-et, amennyiben az ellentétes a nemzeti érdekeinkkel, igaz az nem derült ki, hogy mit is ért nemzeti érdek alatt.
Jellemző az is, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter néhány nappal később az amerikai kereskedelmi kamarával való tárgyalása után, sajtónyilatkozatban üdvözölte az egyezményt: a TTIP felpörgetné a gazdaságot, növelné a GDP-t, és új munkahelyeket teremt. Tehát párhuzamosan elindult egy ellentétes kommunikáció is.
Többször elhangzott, hogy a kormány számára továbbra is fontos a GMO-mentesség, viszont az ISDS-t nem tartja szükségesnek. Azonban arról nincs egyértelmű álláspont, hogy az egyezmény ratifikálása vajon felülírja-e az Alaptörvényben foglaltakat. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok látnak erről napvilágot, miközben például Szabó Marcel ombudsman szerint ez bekövetkezik, Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter szerint nem kell félni ettől.
Alapvetően azt látom, hogy az utóbbi hónapokban a kormány megpróbálja kicsinyíteni a veszélyeket, és konkrét fellépés nem érzékelhető.
Hiába érvel az Orbán-kormány a TTIP kapcsán azzal, hogy még tartanak a tárgyalások, a CETA már elkészült, az 1600 oldalas szöveg ismert, s az EU és Kanada közti szabadkereskedelmi egyezmény szerves része a befektetésvédelmi mechanizmus. Egyelőre még az sem biztos, hogy a nemzetállamoknak lesz-e módjuk a ratifikálásra, ezt tavaly még a külügyminisztérium is elismerte. Az EB korábban jogértelmezési kérelemmel fordult az ügyben az Európai Bírósághoz, hogy a grémium kimondja, a kereskedelmi szerződések esetében a Bizottságnak van tárgyalási, döntési jogköre.
De, hogy jó hírt is mondjak, a tárgyalásokat ért rengeteg kritika miatt, amelyek annak antidemokratikus, átláthatatlan gyakorlata miatt záporoztak az EB-re, most már igyekeznek konszenzust keresni ebben a kérdésben is...
- Egy pillanatra maradjunk még a CETA-nál. Mi történik, ha ezt mégis ratifikálják?
A biotechnológiáról szóló fejezetben szerepel, hogy az egyezményt támogató két fél között egyfajta egyetértés alakult ki a biotechnológiára vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt káros negatív hatások csökkentése érdekében (azaz el kell tüntetni minden akadályt a géntechnológiai cégek térnyerése elől). Európában az elővigyázatosság elve képes lehet megakadályozni, hogy egészségre káros élelmiszerek kerüljenek a polcokra, azonban az Egyesült Államokban és Kanadában az ipar által szolgáltatott tudományos bizonyítékok alapján döntenek, és ha kiderül, hogy tévedtek, csak azután tiltják meg a termékek forgalmazását.
De nemcsak az elővigyázatosság elve sérti például a Monsanto üzleti érdekeit; az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetekből származó szennyezésre vonatkozó zéró toleranciát is szívesen feloldanák.
Az Európai Unió jelenlegi gyakorlatában, ha egy génmódosított termék nincs engedélyezve, de egy szállítmányban kimutatják, visszafordítják azt, ami viszont komoly veszteséget jelent az Egyesült Államok cégeinek. Ezért akarják elérni, hogy bizonyos mértékű alacsony jelenlétet engedélyezzenek az EU hatóságai olyan fajták számára, amelyek nem mentek keresztül egyetlen engedélyezési folyamaton sem, így arról sem lehet tudomásunk, hogy milyen hatással van az emberre, és a környezetre. Elfogadhatatlan, hogy az EU háttérintézményei azon munkálkodnak, hogy ezt valahogy elérjék.
Joh Dalli, korábbi egészségügyi és fogyasztópolitikai biztos leveléből azonban az is kiderült, hogy a tárgyalások során az EB ígéretet tett Kanadának arra, hogy engedélyezni fogja a génmódosított repce terjesztését az EU-ban. Nem véletlen, hogy ezt Kanadában ennyire szorgalmazzák, hiszen az országban egyszerűen lehetetlen GMO-mentes repcét termeszteni, akkora a szennyeződés mértéke.
4. rész
- Korábban már szóba került a hazánkra nehezedő amerikai nyomásgyakorlás. Gondolom, ez igaz a többi EU-s tagállamra is.
A különféle korrupciós botrányok kapcsán meg kell jegyezni, hogy az amerikai titkosszolgálat valószínűleg sokat tudhat az egyes magyarországi közszereplők viselt dolgairól, és így is akár zsarolhatóvá is válhatnak ezek a vezetők, de ez valószínűleg igaz minden más európai országra is, gondoljunk csak a francia, német lehallgatási botrányra. Mindenesetre feltűnő, hogy csak igen rövid ideig tartott a kormány hangos ellenállása.
- Az Orbán-kormány a GMO-elleni harcot sikertörténetként próbálja eladni. Ön egyetért azzal, hogy a génmódosított termékekre vonatkozó moratórium a nemzetállamok döntési jogkörébe kerüljön?
Miután a GM-termesztésre vonatkozóan elfogadta az EU, hogy a döntés nemzetállami hatáskörbe kerüljön, most a forgalmazás esetében is ez a cél.
Azzal érvelnek, hogy egyszerűbb lenne, ha a tagállamok dönthetnének ebben a fontos kérdésben, ám mivel a javaslatot tudomásom szerint az éppenséggel ellenünk szavazó hollandok vetették fel először, sejthetünk mögötte egy kis turpisságot.
Véleményünk szerint, mivel a Bizottságot szorongatja a Pioneer, a BASH, a Monsanto és a többi cég, ezért ezzel a trükkel próbálják gyorsítani a GMO-k engedélyezési folyamatát. Arra számítanak, hogy nemzeti szinten egyszerűbb betiltani a termesztést, akkor a tagállamok könnyebben hozzájárulnak az EU-szintű engedélyezéshez.
Egyébként a génmódosított élelmiszerek forgalmazása esetén, a tiltás nemzeti hatáskörbe vonása során, technikailag is kivitelezhetetlen, hogy minden szállítmányt ellenőrizzenek, miközben egy tétel vizsgálati költsége óriási. A GMO-termesztés és a forgalmazás nemzeti körbe vonása a TTIP egyik háttéralkuja lehet, egy újabb trójai faló Európában. Teljesen más álláspontot képviselünk, mint a magyar kormány, európai szinten szükséges betiltani az egészet, és akkor nem kellene ezzel szórakozni.
- Civil ellenállással kezdtük, fejezzük be azzal is. Megakadályozható a TTIP és CETA elfogadása?
Optimista ember vagyok, nem tartom reménytelennek a helyzetet.
A napokban zajlott le a tárgyalások 10. fordulója, és még mindig nincs vége a sorozatnak, pedig korábban azt ígérték, hogy 2014-ben, de légkésőbb 2015-ben már ratifikálhatják a TTIP-et. Azonban egyre több olyan nyilatkozat lát napvilágot, hogy még 2017-re sem lesz hivatalos szöveg. Bár a folyamatok nagy része titokban zajlik, de az EB a nyilvánosság és a közvélemény nyomása miatt számos kérdésben meghátrálásra kényszerült, többek közt tavaly kénytelen volt felfüggeszteni a tárgyalásokat az ISDS-ről
Az is sokat sejtető, hogy az Európai Parlamentben elmaradt a júniusi szavazás, ugyanis félő volt, hogy nem kapja meg a TTIP-et támogató állásfoglalás a szükséges számú szavazatot.
Az Unió polgárainak ellenállása is egyre hangsúlyosabb, már Magyarország is teljesítette az országkvótát a "STOP TTIP!" aláírásgyűjtő civil kezdeményezés során.
- Mi történik, ha sikerrel járunk, és megakadályozzuk a TTIP-et?
Ebben az esetben sem lesz jobb a világunk, de legalább rosszabb nem lesz. Bár azt talán hozzátenném, hogy a TTIP elleni nemzetközi tiltakozás ráirányítja a figyelmet a jelenlegi szabadkereskedelmi rendszer árnyoldalaira, és talán végre elkezdhetnénk azok felszámolását is....
Ez a globalizált berendezkedés fenntarthatatlan. A pénz dominál, miközben feléljük a természeti erőforrásokat, a társadalmunk is széthullik, és egyre nagyobbak az egyenlőtlenségek. A kereskedelmi egyezmények pedig csak továbbfokozzák ezeket a negatív folyamatokat. A változáshoz a fenntarthatatlanság okait kellene felszámolni, vagy legalábbis fontos lenne beszélni azokról, például hogy a kamatos kamat miképpen hat a világra, és a GDP-re végre nem úgy tekinteni, mint egy szent tehénre.
(A Stop TTIP oldalon Ön is támogathatja aláírásával a szabadkereskedelmi egyezmény elleni civil küzdelmet.)
Kapcsolódó:
A TTIP és a CETA jelenlegi helyzete
Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője
Csatlakozás az Országgyűléshez intézett felhíváshoz
Kérünk mindenkit, aki még nem tette meg, most csatlakozzon! http://nemzetihirhalo.hu/joo/index.php/csatlakozas-az-orszaggyuleshez-intezett-felhivashoz
A TTIP és a CETA jelenlegi helyzete
ÍRTA FIDUSZ , 2015. ÁPRILIS 01. 14:41 , 2 HOZZÁSZÓLÁS
Címkék: globalizáció génmódosítás génmanipuláció szabadkereskedelem génpiszka TTIPCETA StopTTIP GMO-Kerekasztal
Az
Országgyűlés tanácsadó szerveként működő GMO-Kerekasztal
március 25-i ülésén az EU és az Egyesült Államok között
készülő szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP-t) valamint az EU és
a Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény (CETA)
élelmiszerbiztonságra gyakorolt várható hatásaival foglalkozott.
A mellékelt írás a megbeszélésen elhangzott előadásom írásos
változata.
Az
elmúlt egy év során egyre növekvő érdeklődés övezte az
Európai Unió (EU) és az Egyesült Államok (EÁ) közötti a
kétoldalú szabad kereskedelmi tárgyalásokat (TTIP), a témában
egyre nagyobb a társadalmi ellenállás, és egyre több részlet
kerül nyilvánosságra. Mindezek hatására a figyelem középpontjába
került egy hasonló, már jóval előrehaladottabb állapotban lévő,
az EU és Kanada között készülő szabadkereskedelmi egyezmény,
az Átfogó Gazdasági és Kereskedelmi megállapodás (CETA),
amelyet sokan a TTIP előszobájának tekintenek.
A CETA tartalmi elemeit öt évnyi tárgyalássorozatot követően tavaly véglegesítették, és 2014. szeptemberében bemutatták a készülő egyezmény szövegét. A tárgyalások lezárását követően már csak az egyezmény szövegének jogi koherencia szempontból történő finomhangolása és a részes felek által történő ratifikálás van hátra, amire egyes várakozások szerint akár már idén is sor kerülhetne.
A CETA tartalmi elemeit öt évnyi tárgyalássorozatot követően tavaly véglegesítették, és 2014. szeptemberében bemutatták a készülő egyezmény szövegét. A tárgyalások lezárását követően már csak az egyezmény szövegének jogi koherencia szempontból történő finomhangolása és a részes felek által történő ratifikálás van hátra, amire egyes várakozások szerint akár már idén is sor kerülhetne.
A kritikus vélemények szerint a CETA tartalmazza azon elemek többségét, amelyet a TTIP-vel valamint az Európai Parlament által néhány éve elvetett ACTA egyezménnyel kapcsolatban kifogásoltak. Az egyik legfőbb gond, hogy a CETA szerves része a befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS), ami lehetővé tenné, hogy a kanadai leányvállalattal is rendelkező géntechnológiai cégek hazánkat bepereljék a génmódosított kukorica termesztésének tilalma miatt.
További
gond, hogy az EU és Kanada közötti egyezményben közös
célkitűzésként szerepel „a
biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a
kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása.” [1]
Ez pedig azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az
élelmiszer-biztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem
elé helyezhetik.
A CETA szövegtervezete és a TTIP-vel kapcsolatos kiszivárgott anyagok, valamint az amerikai kormány illetve a géntechnológiai cégek és szövetségeseik nyilatkozatai arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok és Kanada arra törekszik, hogy az engedélyezési folyamatban az elővigyázatosság elve helyett az óriáscégek érdekeinek sokkal inkább megfelelő amerikai szabályozási rendszert vegye át az EU is, ezáltal komoly élelmiszer-biztonsági és környezeti kockázatokat rászabadítva Európára a profitérdekek előbbre tolásával.
Ha esetleg nem is változnának a génmódosított szervezetekre vonatkozó európai jogszabályok, önmagában már az is komoly problémát okozhat, ha a jelenlegi szabályok végrehajtása, alkalmazása változik meg, és a géntechnológiai cégek kívánságának megfelelően felgyorsulna a génmódosított szervezetek európai engedélyezése vagy az EU feloldaná az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetekre vonatkozó zéró toleranciát az élelmiszerekben és a vetőmagokban. Ez utóbbi a valóságban azt jelentené, hogy legálissá tenné az EU a GMO-szennyezést, és bizony a CETA közzétett szövegében is szerepelnek erre vonatkozó részek.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások során az Európai Bizottság háttéralkukat is köt Kanadával és az Egyesült Államokkal. Egy kiszivárgott levélből az is kiderült, hogy a CETA tárgyalások után az EU akkori egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Tonio Borg biztosította kanadai miniszter kollégáját arról, hogy az EU hajlandó lenne a lehető leghamarabb engedélyezni a génmódosított repce behozatalát. Ez azért különösen problémás, mert a repcének Európában van a géncentruma, így a keresztbe porzások miatt idővel a transzgén átkerülhetne a repce vadon élő rokonaiba. A hasonló génszennyezések miatt Kanadában ma már lényegében lehetetlen génmódosítás-mentes repcét termeszteni, és ha beengednénk a génmódosított repcét Európába, akkor minket is ez a veszély fenyegetne.
A CETA szövegtervezete és a TTIP-vel kapcsolatos kiszivárgott anyagok, valamint az amerikai kormány illetve a géntechnológiai cégek és szövetségeseik nyilatkozatai arra mutatnak, hogy az Egyesült Államok és Kanada arra törekszik, hogy az engedélyezési folyamatban az elővigyázatosság elve helyett az óriáscégek érdekeinek sokkal inkább megfelelő amerikai szabályozási rendszert vegye át az EU is, ezáltal komoly élelmiszer-biztonsági és környezeti kockázatokat rászabadítva Európára a profitérdekek előbbre tolásával.
Ha esetleg nem is változnának a génmódosított szervezetekre vonatkozó európai jogszabályok, önmagában már az is komoly problémát okozhat, ha a jelenlegi szabályok végrehajtása, alkalmazása változik meg, és a géntechnológiai cégek kívánságának megfelelően felgyorsulna a génmódosított szervezetek európai engedélyezése vagy az EU feloldaná az engedéllyel nem rendelkező génmódosított szervezetekre vonatkozó zéró toleranciát az élelmiszerekben és a vetőmagokban. Ez utóbbi a valóságban azt jelentené, hogy legálissá tenné az EU a GMO-szennyezést, és bizony a CETA közzétett szövegében is szerepelnek erre vonatkozó részek.
Aggodalomra ad okot az is, hogy a szabadkereskedelmi tárgyalások során az Európai Bizottság háttéralkukat is köt Kanadával és az Egyesült Államokkal. Egy kiszivárgott levélből az is kiderült, hogy a CETA tárgyalások után az EU akkori egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Tonio Borg biztosította kanadai miniszter kollégáját arról, hogy az EU hajlandó lenne a lehető leghamarabb engedélyezni a génmódosított repce behozatalát. Ez azért különösen problémás, mert a repcének Európában van a géncentruma, így a keresztbe porzások miatt idővel a transzgén átkerülhetne a repce vadon élő rokonaiba. A hasonló génszennyezések miatt Kanadában ma már lényegében lehetetlen génmódosítás-mentes repcét termeszteni, és ha beengednénk a génmódosított repcét Európába, akkor minket is ez a veszély fenyegetne.
Jóllehet a felmerült aggodalmakra válaszul az Európai Bizottság egy évvel ezelőtt a lakosság megnyugtatása érdekében még azt állította hogy TTIP miatt nem fognak változni a génmódosított szervezetekre vonatkozó jogszabályok, és az élelmiszerbiztonság kérdése nincs napirenden, ezzel szemben júliusban kiszivárgott tárgyalási anyagok, valamint a TTIP tárgyalásokról január elején a Bizottság által közzé tett dokumentumok ennek ellenkezőjét bizonyítják: mégis folynak egyeztetések az élelmiszerbiztonsági szabályokról.
Mindezek fényében különösen aggasztó, hogy egy az amerikai CIEL nevű szervezet által készített tanulmányszerint a TTIP jelentősen növelheti a mérgező növényvédő szerek felhasználását. A tanulmány szerint a vegyipari óriáscégek lobbiszervezetei azt javasolják, hogy a TTIP-n keresztül az EU is vegye át a vegyi anyagokra vonatkozó amerikai engedélyezési rendszert. Ha ez bekövetkezne, akkor az 82, az EU-ban betiltott növényvédő szer felhasználásának megengedését eredményezné. Ezek között számos rákkeltő, fejlődési rendellenességekhez vezető valamint az endokrin rendszert károsító vegyi anyag, valamint a méhekre veszélyes neonikotinoidiok is szerepelnek. Az iparági javaslat azt is tartalmazza, hogy felhasználható legnagyobb mennyiségre valamint a szermaradványokra vonatkozó határértékeket is hozzá összhangba az amerikai rendszerrel. Ez számos esetben azt jelentené, hogy az EU-ban jelenleg engedélyezett szint százszorosára emelnék a határértékeket!
Bár az EU által nemrég elfogadott döntés értelmében génmódosított szervezetek termesztésének tilalma nemzeti hatáskörbe került, továbbá az Alaptörvény tartalmazza hazánk génmódosítás-mentességet, úgy véljük, mindez nem nyújt teljes mértékű garanciát, mert – miként arra a Szabó Marcel, az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese is felhívta a figyelmet – az Egyesült Államokkal, illetve Kanadával megkötni tervezett szabadkereskedelmi egyezmények felülírhatják ezeket a rendelkezéseket. Mindehhez Gus Van Harten, a világ egyik legjobb független ISDS-szakértője egy brüsszeli rendezvényen azt tette hozzá, hogy ha egy esetleges vitarendezési ügy végén hazánk nem is kényszerülne feladnia országunk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességét, annak megtartása érdekében több milliárd dollár kártérítés fizetésére kényszerülhetünk.
Jóllehet, a támogatói szerint a TTIP és a CETA a gazdasági növekedés fellendítésének egyik eszköze, és azt is szokták emlegetni, hogy a TTIP 0,2-0,5% GDP-növekedést fog eredményezni, egyre több kritika merült fel a TTIP által a gazdaságra gyakorolt állítólagos jótékony hatással kapcsolatban. Több független tanulmány is arra utal, hogy a TTIP hatására Európában 600 ezer munkahely szűnne meg. Az amerikai Tufts egyetem kutatója, Jeronim Capaldo által készített független gazdasági elemzés ezen felül arra is rámutat, hogy a TTIP hatására Európában évente több ezer euróval csökkennének a munkajövedelmek, csökkenne az export, csökkennének a kormányzati bevételek, növekedne a pénzügyi instabilitás és csökkenne a GDP is. [2] Egy 2015. január 8-án közzé tett szlovén tanulmány szerint, amelyet az ottani gazdasági minisztérium készíttetett, a TTIP hatására a Szlovénia GDP-je tíz év alatt 0,03 százalékkal csökkenne, továbbá a TTIP 1500 munkahely megszűnéséhez vezetne. Ez is csak azt illusztrálja, hogy a TTIP állítólagos pozitív gazdasági hatására vonatkozó állítások mennyire túlzóak.
Ugyanakkor az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezménnyel (NAFTA) kapcsolatos tapasztalatok viszont arra világítanak rá, hogy a NAFTA részét képező ISDS-t kihasználva Kanadát 35 alkalommal perelték be a multicégek, s ebből hat esetet elvesztett vagy megegyezéssel zárt le – a perek nagy része még folyamatban van –, összességében több mint 171,5 millió kanadai dollár kártérítést fizetett a külföldi befektetőknek. Mindehhez hozzájönnek még az perek több tízmilliós ügyvédi költségei is. A Corporate Europe Observatory és más civil szervezetek által készített által készített A demokrácia áruba bocsátása című tanulmány a NAFTA-val kapcsolatos tapasztalatok alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy az CETA a multicégek által a demokratikusan megválasztott kormányok elleni perek hullámát indítaná el, amelyek komoly terheket rónának az egyezményt aláíró kormányok gazdaságára.
A Guardian 2015. január 8-i számában a már korábban említett CIEL tanulmány kapcsán arra világít rá, hogy mérgező növényvédőszerek felhasználásának a TTIP hatására bekövetkező növekedése tönkreteheti a bioélelmiszereket termelő és forgalmazó ágazatot. Az Egyesült Államokban a bioélelmiszerek eladása évente 35 milliárd dollár bevételt jelent, ami háromszor akkora, mint az USÁ-ból az EU-ba irányuló mezőgazdasági export éves forgalma. Hasonló eredmény mutatnak az európai bioélelmiszer ágazatra vonatkozóan statisztikai adatok is. A TTIP hatására megnövekedő növényvédőszer-felhasználás több tízmilliárd dollár károkat okozhat a bioélelmiszer ágazatnak, ezen felül tönkreteheti az európai méhészetet is. Ha mindehhez hozzávesszük még a növényvédő szerek felhasználása miatt megnövekedő egészségügyi kiadásokat, valamint az ISDS perek következtében a kormányok által a multinacionális cégeknek fizetendő kártérítéseket, akkor felmerül a kérdés, hogy biztosan megéri-e feláldozni ennyire kétséges előnyök oltárán az európai élelmiszerbiztonságot és környezetvédelmet valamint hazánk génmódosítás-mentes mezőgazdaságát?
Fontos azonban leszögezni, hogy még sem a TTIP sem a CETA nem egy lefutott ügy. Ahogy egyre több részlet kiderül a két egyezményről, úgy erősödik a tiltakozás TTIP-vel és a CETA-val szemben. Az Európai Bizottság által meghirdetett ISDS társadalmi egyeztetés keretében eddig példa nélküli módon 150 ezer európai polgár nyilvánított véleményt, 97%-uk egyértelműen nemet mondott a befektető-állami vitarendezési mechanizmusra. A civil szervezetek által októberben elindított StopTTIP önszerveződő európai polgári kezdeményezés petícióját pedig mára már több mint 1,6 millió ember írta alá. Talán ennek is köszönhető, hogy ma már a francia és a német gazdasági miniszter is arról beszél, hogy a CETA befektetésvédelmi fejezetét újra kellene tárgyalni. Bár az Európai Bizottság egyelőre még ragaszkodik az ISDS-hez, és a TTIP kapcsán is legfeljebb annak megreformálásáról beszél, egyre kevésbé valószínű, hogy az idén lezárulnak a TTIP tárgyalásai, és az sem biztos, hogy a CETA-t a jelenlegi formájában elfogadják az EU tagállamok.
Mindezek figyelembevételével a februári TTIP parlamenti vitanap előtt az MTVSZ szorgalmazta, hogy az Országgyűlés többpárti konszenzussal elfogadott határozatban kötelezze a kormányt a transzatlanti egyezmények káros hatásainak kivédésére. Szükségesnek tartjuk, hogy a kormány határozottan álljon ki azért, hogy a környezetvédelem és élelmiszerbiztonság jelenlegi szintjét közvetlenül vagy közvetetten aláásó javaslatok, illetve a környezetvédelmi szabályozást fejlesztését megakadályozó javaslatok, valamint a befektető-állam vitarendezési mechanizmus ne kerülhessenek bele az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi egyezménybe. Szorgalmaztuk, hogy a génmódosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok lépjenek fel közösen a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmények által a génmódosítás-mentes Európát fenyegető veszélyek ellen. Mivel a TTIP-nek mintaként szolgáló Kanada és az EU közötti, már aláírt egyezmény (CETA) hasonló pontokat tartalmaz, továbbá szerves része a befektető-állam vitarendezési mechanizmus, ezért azt kérjük, hogy Magyarország ne ratifikálja ezt az egyezményt és a kormány ugyanezt szorgalmazza a génmódosított szervezetek mezőgazdasági alkalmazását elutasító uniós tagországok között is!
Jegyzetek:
[1] A CETA génmódosításra vonatkozó hatásaival részletesebben a Föld Barátai Európa és az MTVSZ által készített speciális háttérelemzésben foglalkozunk:http://www.mtvsz.hu/dynamic/ceta_gmo_foee_mtvsz_hatteranyag.pdf
[2] A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója: http://ase.tufts.edu/gdae/Pubs/wp/14-03CapaldoTTIP_ES_Hungarian.pdf A teljes tanulmány: http://ase.tufts.edu/gdae/Pubs/wp/14-03CapaldoTTIP.pdf
[1] A CETA génmódosításra vonatkozó hatásaival részletesebben a Föld Barátai Európa és az MTVSZ által készített speciális háttérelemzésben foglalkozunk:http://www.mtvsz.hu/dynamic/ceta_gmo_foee_mtvsz_hatteranyag.pdf
[2] A tanulmány magyar nyelvű összefoglalója: http://ase.tufts.edu/gdae/Pubs/wp/14-03CapaldoTTIP_ES_Hungarian.pdf A teljes tanulmány: http://ase.tufts.edu/gdae/Pubs/wp/14-03CapaldoTTIP.pdf
Fidrich
Róbert
Magyar Természetvédők Szövetsége
Magyar Természetvédők Szövetsége
Négy év után szakít Magyarországgal a megmentője
Jelentős
mennyiségű magyar állampapírt adott el a második negyedévben az
amerikai Franklin Templeton alapkezelő, melynek így 10 milliárd
dollár alá csökkent a felénk való kitettsége. A sokszor csak
Magyarország megmentőjeként aposztrofált befektető elsősorban a
forintkötvényekből vonul ki, azokon belül is a berövidült
lejáratokból. A folyamat nem járt együtt a rövid hozamok
emelkedésével itthon, vagyis piaci zavart eddig nem okozott.
Feltehetően azért, mert bőven vannak olyan belföldi szereplők,
akik megveszik a Templeton által piacra dobott mennyiséget, amiben
a jegybankunk önfinanszírozási programja sokat segít.
Szeptembertől emiatt talán még könnyebb lehet a kiszállás a
legnagyobb hitelezőnk számára, ha ez a szándékuk. Jelenleg
ugyanakkor még az is lehet, hogy csak a rendkívüli mélységbe
süllyedt rövid hozamaink késztették őket a rövid papírjaik
eladására.
Elhagynak minket!
Eljött annak az ideje is, amitől korábban valósággal rettegtek itthon: a legnagyobb hitelezőnk elkezdte leépíteni a magyar kitettségét. Egy ilyen hír feszült helyzetben biztosan nagy felfordulást váltott volna ki a magyar állampapírpiacon, de szerencsére ma ennek nyoma sincs. Voltak már rá jelek korábban is, hogy kiszeretett belőlünk a híres alapkezelő, a Franklin Templeton, de a második negyedéves portfólió-adataik ezt mindennél világosabban mutatják. A történet megítélése kettős:
- Egyrészt aggasztó, amikor egy ekkora szereplő ki akar szállni a piacból. Nem pusztán azért, mert egy erős hitelezővel kevesebbre támaszkodhatunk a jövőben, hanem mert a megmozdulása akár súlyos hozamemelkedéssel is járhat, legrosszabb esetben általános pánikot keltve.
- Másrészről üdvözlendő, hogy a szakítással csökken a külföldiek részaránya a magyar állampapírpiacon, amit komoly sérülékenységi tényezőnek tekinthettünk eddig. Az igazán szerencsés persze az, ha a kilépés által keltett űrt belföldi szereplők töltik be.
A továbbiakban a szakítás történetének megértéséhez végigvesszük a pontos számok mellett azt is, hogy vajon milyen megfontolások húzódhatnak meg a Templeton lépése mögött.
Egy hosszú kapcsolat vége?
2011 óta titulálják Magyarország megmentőjének az amerikai Franklin Templeton alapkezelőt, hiszen a cég akkor kezdte el intenzíven vásárolni a magyar állampapírokat, amikor más nem nagyon bízott bennük. A társaság amerikai és luxemburgi alapjai 2014-re 12,5 milliárd dolláros portfóliót építettek ki a magyar kötvényekből, amivel messze az ország legnagyobb hitelezőivé váltak, a teljes magyar államadósság több mint tíz százaléka volt ekkor már a kezükben. Az elmúlt időszakban ugyanakkor több jel is arra utalt, hogy a velük való szimbiózisban élésünknek vége. A külföldiek forintalapú állampapír-állománya dinamikusan elkezdett csökkenni. Hírek szerint az amerikai hátterű befektetők mozdultak meg. Mostanra viszont már teljesen tisztán láthatunk, ugyanis a Franklin Templeton közzétette az alapjaira vonatkozó, második negyedéves statisztikákat.
A
Portfolio számításai szerint a Templeton kilenc luxemburgi és tíz
amerikai alapjában összesen 9,5 milliárd dollárnyi magyar kötvény
volt június végén, ez pedig 1,4 milliárd dollárral volt
alacsonyabb a három hónappal korábbi összegnél.
Az alábbiakban sorolt, általunk vizsgált alapok rendelkeznek a legjelentősebb magyar kitettséggel a cégnél:
A 13 százalékos visszaesés elsősorban a forintkötvények állományán látszott meg, ahol23 százalékos volt a zuhanás egy negyedév alatt. Közben a devizakötvények piaci értéke 2,8 százalékkal csökkent a vizsgált tizenkilenc alapban. A legtöbb magyar kötvény változatlanul az amerikai Templeton Global Bond Fund portfóliójában található, az az alap önmagában 4,1 milliárd dollárnyi magyar eszközt kezel. Mellette a luxemburgi alapok között van még kettő, melyek egymilliárd dollár feletti állománnyal rendelkeznek.
Mi történt?
Többféleképpen vizsgálhatjuk, hogy pontosan mi is történt az általuk tartott magyar kötvényállománnyal. Amennyiben azt akarjuk megtudni, hogy valóban szakításról van-e szó, akkor az állampapírjaik névértéken számított értékére érdemes figyelnünk, nem pedig a piaci értékre. Azt ugyanis a dollár-forint, illetve a kötvényárfolyamok változása is befolyásolja, ami pedig megnehezíti a pontos következtetések levonását.
A tisztán látáshoz mi ezért a névérték alapján gyűjtöttük össze a legnagyobb alapokban lévő pozíciókat. Az alábbiakban azt a nyolc legjelentősebb alapot vettük figyelembe, melyekben tízmilliárd forintnál nagyobb magyar állampapír-piaci kitettséget láttunk:
Az
adatok először támasztják alá azt, hogy már nem csak
átértékelődésről, hanem jelentős állománycsökkentésről
beszélhetünk az amerikai nagybefektető esetében. A nyolc
vizsgált alapban ugyanis névértéken számítva több mint
negyedével csökkent a forintkötvények állománya, vagyis
(legalább) 260 milliárd forintnyi papírt adtak el vagy nem
újítottak meg a lejárat után.
Ez persze nem jelent feltétlenül közvetlen piaci eladást, hiszen az ÁKK a másodpiac ilyesfajta tehermentesítése végett visszavásárlási aukciókat szervez az ügyfelei számára (akár kérésre is). A forintkötvények állományának meredek esése azért is figyelemre méltó, mert mindeközben nagyjából 50 millió dollárral csökkent a devizakötvények állománya is névértéken, ami másfél százalékos lemorzsolódás. 2015.04.29 15:23Valaki visszaadott rengeteg magyar állampapírt!
Miért nem kellünk már nekik?
Több tényező is állhat a Templeton kiszállásának a hátterében, melyek akár együttesen is a szakításhoz vezethettek:
- A leginkább valószínű oknak az tűnik, hogy a Templeton úgy látta: a kontrariánus befektetési stratégiájuk mára meghozta a gyümölcsét Magyarországon. Nem számítanak további jelentő hozamsüllyedésre a magyar állampapírpiac rövid szegmensében, emiatt elkezdenek kiszállni a pozícióik adott részéből. Ezt támasztja alá az a megfigyelés, hogy az eladásaik szinte kizárólag a berövidült állampapírokat érintették. Amennyiben áttekintjük a hozamgörbénk rövid végének rendkívüli mélységét, a lépésük teljesen érthetővé válik.
- A Templeton jelentős veszteséget szenvedett el az ukrán kitettségén: az alapkezelő ugyanis több milliárd dolláros portfólióval rendelkezik ukrán kötvényekből, melyek az államcsőddel fenyegető háborúban tragikusan teljesítettek (érthető módon). Ez már önmagában is a térségbeli pozícióinak az újragondolására sarkallhatta.
- Csakhogy az ukrán veszteségek - és a teljesítménybeli problémák - miatt az elmúlt időszakban több jelentős Templeton alap is tőkekivonásoktól szenvedett. Ilyenkor az ügyfelek kifizetéséhez pedig eladásokra kényszerülnek a portfólió-menedzserek. Az előbbi pont alapján pedig dönthettek úgy, hogy a régióbeli eszközeiktől nagyobb arányban szabadulnak.
- Mivel a Templeton leginkább a forintalapú állampapírjaitól szabadul, ez tükrözheti akár azt is, hogy nem szeretne forinttal szembeni devizakitettséget tartani. Noha a forintgyengüléssel szemben köthetnek fedezeti ügyleteket, ennek az ügyleti díjak és az országok közötti (rövidtávú) kamatkülönbségek miatt költségvonzata lenne, így a hedge fundok ehhez való hozzáállása sokszor inkább a kockázatvállalás felé billen (amellett, hogy természetesen diverzifikálnak). Mászóval az a tény, hogy a forintos kötvényeiket leépítik a devizásokkal szemben, akár arra is utalhat, hogy forintgyengüléstől tartanak.
- Elképzelhető még, hogy a Fed közelgő kamatemelései miatt mára átértékelték a jelenlegi országsúlyozásaikat.
- A cég stratégiája egyébként is arra épül, hogy párévente kiválasztanak néhány "kedvenc" országot, amiben fantáziát látnak, majd ott építenek ki újabb komoly pozíciókat. Ha azt feltételezzük, hogy a másodpiacunkon nem adnak el komoly mennyiséget, csak a futamidő végéig hagyják kifutni, akkor viszont még jó néhány évig marad jelentős kitettsége a cégnek, hiszen a megvett devizakötvények többsége csak 2020 után fut majd ki.
Mások is adtak el
A fenti adatok megerősítik azt, ami már az ÁKK adataiból is sejthető volt: a külföldiek fokozatosan vonultak ki a forintkötvényekből, a helyüket viszont elsősorban belföldi szereplők vették át. Az adósságkezelő statisztikája szerint a második negyedév végén 4394 milliárd forint volt a külföldiek forintkötvény-állománya, ez 478,2 milliárd forinttal volt alacsonyabb, mint három hónappal korábban. A fenti adatokból pedig kiderül, hogy ennek nagy részéért a Templeton volt felelős.
Ugyanakkor addig nincs ok különösebb aggodalomra, amíg vannak, akik megveszik ezeket a papírokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) törekvései pedig éppen abba az irányba mutatnak, hogy a belföldi szereplőket a jegybanki betétek felől a kötvénypiacra tereljék. Ez egyrészt azt jelenti, hogy várhatóan a közeljövőben is lesz még kereslet a magyar papírok iránt, másrészt pedig ha az olyan nagy külföldi szereplők, mint például a Templeton folytatni akarják a kivonulást, akkor azt könnyen megtehetik. A külföldiek állományának csökkenése pedig ahhoz is hozzájárulhat, hogy mérséklődjön Magyarország kockázati felára, hiszen az elemzők biztonságosabb finanszírozónak tartják a belföldi intézményeket és a lakosságot.
Az ÁKK egyébként arra vonatkozóan nem közöl adatokat, milyen nemzetiségű befektetők vonulnak ki a magyar piacról, ezzel kapcsolatban a Societé Generale publikált egy érdekes elemzést a napokban. A francia bank elemzői is arra számítanak, hogy a Fed kamatemelése nyomás alá helyezheti a forintkötvényeket, elsősorban mondjuk a hosszabb futamidejű papírokat. A SocGen kiemeli, hogy a külföldieken belül majdnem háromnegyed részben amerikaiak dominálnak a magyar kötvénypiacon, ők pedig egy év alatt 19 százalékkal építették le forintkötvény-kitettségüket.
Az elemzők szerint ez azt mutatja, hogy a tengerentúli nagybefektetők elkezdtek készülni a kamatemelésre, emellett a korábbi profit egy részét realizálták az állampapírokon. Az elemzés azt is kiemeli, hogy az állomány leépítése elsősorban a rövid, három év alatti futamidejű papírokat érintette, ezeknek több mint harmadát adták el az amerikaiak egy év alatt. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ha a hosszabb papírokból is elkezdenek kiszállni, akkor a hozamok jelentősen emelkedhetnek. Ezt erősíti, hogy a jegybankunk törekvései ellenére is várhatóan csak a rövidebb kötvények felé sikerül majd terelni a belföldi befektetőket. Így könnyen előállhat az a helyzet, hogy egy intenzívebb eladási hullám esetén a hosszú kötvényekre nem lesz elegendő kereslet. A SocGen szerint ezt a kockázatot mérsékli, hogy az MNB már tízéves kamatswapot is kínál a bankoknak, viszont ez önmagában nem szünteti meg az esetleges külső és belső kockázatokat.
Repedések az Európai Parlamentben? Elmaradt a szavazás a „trójai” egyezményről
ÍRTA FIDUSZ , 2015. JÚNIUS 10. 18:39 , 4 HOZZÁSZÓLÁS
Címkék: cselekedj szabadkereskedelem Európai Parlament TTIP StopTTIP no2ISDS
Az
erősödő tiltakozások hatására elhalasztották az EU és az
Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezményről (TTIP)
szóló európai parlamenti szavazást, sőt a mára tervezett vita
is elmaradt. Úgy tűnik, egyre kisebb a „trójai” egyezmény
támogatottsága. Erősödik az esély arra, hogy megakadályozzuk a
TTIP elfogadását!
(C)
Szalay Péter
Azután,
hogy az Európai Parlament kereskedelmi szakbizottsága (INTA) május
végén megszavazott egy olyan határozattervezetet, amely támogatja
a TTIP-t és a tervek szerint a részét képező befektető-állam
vitarendezési mechanizmust (ISDS), bombameglepetésként söpört
végig tegnap este brüsszeli körökben az a hír, hogy elmarad a
mára tervezett plenáris szavazás. A tegnapi hírek szerint a
vitát még megtartották volna ma délelőtt, mert a házszabály
szerint az az utolsó pillanatban már nem lehetett elszalasztani, de
aztán ma délelőtt a jobbközép pártok kezdeményezésére
minimális többséggel úgy határoztak, hogy a plenáris
vitát sem tartják meg.
Értesüléseink szerint a szavazás és a vita elhalasztásának hátterében az áll, hogy a TTIP-vel szemben egyre erősödő tiltakozás hatására már az Európai Parlamentben sincs meg az ISDS megfelelő mértékű támogatása, és a TTIP melletti képviselői csoportok attól féltek, hogy a mai szavazás számukra kudarc lesz. (Bár hivatalosan a beérkezett nagy számú módosító indítványra hivatkoztak, de ez nyilvánvalóan csak kifogás, hiszen a 116 módosító egyáltalán nem olyan sok és nem példa nélküli az Európai Parlament történetében.) Tehát úgy tűnik, hogy valójában a jobbközép EPP ill. a szociáldemokraták TTIP-t pártoló része szeretett volna időt nyerni, hogy rendezzék soraikat.
Az hogy a szavazás mellett a TTIP-ről szóló vita is elmaradt, elég sok európai parlamenti képviselőt felháborított. A brit Molly Scott Cato (zöldek) például azt írta twitteren, hogy a vita leszavazása azt jelenti, hogy a TTIP-t ellenző európai polgárok véleményét képviselő érvek sem hangozhatnak el az Európai Parlamentben.
Mindenesetre, az európai parlamenti szavazás körüli huzavonák azt mutatják, hogy nem hiába dolgozik a több száz civil szervezet a TTIP megakadályozásáért. A StopTTIP önszerveződő európai polgári kezdeményezéskeretében már több mint 2 millióan mondtak nemet a TTIP-re és a CETA-ra, és az aláírásgyűjtést október elejéig még folytatjuk. Mondj nemet Te is a „trójai” egyezményekre, amelyek veszélybe sodorhatnák mindazokat a vívmányokat, amelyeket környezetvédelem, élelmiszerbiztonság ill. szociális téren az elmúlt évtizedekben elértünk!
Értesüléseink szerint a szavazás és a vita elhalasztásának hátterében az áll, hogy a TTIP-vel szemben egyre erősödő tiltakozás hatására már az Európai Parlamentben sincs meg az ISDS megfelelő mértékű támogatása, és a TTIP melletti képviselői csoportok attól féltek, hogy a mai szavazás számukra kudarc lesz. (Bár hivatalosan a beérkezett nagy számú módosító indítványra hivatkoztak, de ez nyilvánvalóan csak kifogás, hiszen a 116 módosító egyáltalán nem olyan sok és nem példa nélküli az Európai Parlament történetében.) Tehát úgy tűnik, hogy valójában a jobbközép EPP ill. a szociáldemokraták TTIP-t pártoló része szeretett volna időt nyerni, hogy rendezzék soraikat.
Az hogy a szavazás mellett a TTIP-ről szóló vita is elmaradt, elég sok európai parlamenti képviselőt felháborított. A brit Molly Scott Cato (zöldek) például azt írta twitteren, hogy a vita leszavazása azt jelenti, hogy a TTIP-t ellenző európai polgárok véleményét képviselő érvek sem hangozhatnak el az Európai Parlamentben.
Mindenesetre, az európai parlamenti szavazás körüli huzavonák azt mutatják, hogy nem hiába dolgozik a több száz civil szervezet a TTIP megakadályozásáért. A StopTTIP önszerveződő európai polgári kezdeményezéskeretében már több mint 2 millióan mondtak nemet a TTIP-re és a CETA-ra, és az aláírásgyűjtést október elejéig még folytatjuk. Mondj nemet Te is a „trójai” egyezményekre, amelyek veszélybe sodorhatnák mindazokat a vívmányokat, amelyeket környezetvédelem, élelmiszerbiztonság ill. szociális téren az elmúlt évtizedekben elértünk!
A mai szavazás elhalasztása azt jelenti, hogy legközelebb valószínűleg július elején, de az is lehet, hogy csak szeptemberben tűzik az Európai Parlament napirendjére a témát. Ezért folytathatjuk a no2ISDS kampányt is, és arra kérünk, üzenj Te is az európai parlamenti képviselőknek: ne kaphassanak különleges előjogokat multinacionális cégek!
Miként másfél évtizeddel ezelőtt meg tudtuk akadályozni a tervezett Multilaterális Befektetési Egyezmény (MAI) létrejöttét, pár évvel ezelőtt pedig az ACTA-t, most a környezetünk, egészségünk, valamint az élelmiszerbiztonság terén elért vívmányaink védelme érdekében TTIP-t és a CETA-t kell megakadályoznunk. Egyre inkább úgy néz ki, hogy ez sikerülni fog! Tegyünk érte!
#StopTTIP #StopCETA
Orbán: európai szabadságharcra van szükség
2015.07.25. 17:11 hidfo.ru
Orbán Viktor tusnádfürdői beszéde már elhangzása pillanatában éles kritikák tárgyává vált. A kormányfőt érő kritikák ugyanakkor arról árulkodnak, hogy az elhangzottakból a politikai elemzők is mindössze a választók számára megfogalmazott üzenetet értették meg.
Ameddig a baloldali és jobboldali ellenzék az egyszerű belpolitikai üzenetek befogadásával vagy elutasításával, esetleg hitelességének kétségbe vonásával van elfoglalva, a magyar gondolkodói réteg tisztában kell legyen azzal, hogy az elhangzottaknak milyen más tartalmai vannak. A kormányfő beszéde ugyanis az új évszázad geopolitikájával kapcsolatos üzenetek hordozója volt, és a magyarországi elit egyértelmű állásfoglalását fogalmazta meg a globális hatalmi átrendeződéssel, hazánk abban betöltött szerepével kapcsolatban, valamint kifejtette a magyarországi elit állásfoglalását az új globális hatalmi viszonyok térségi struktúrájára vonatkozóan.
Orbán Viktor beszédének a választók számára megfogalmazott üzenete a következő kulcsszavak mentén szerveződött: bevándorlás, baloldal, kormányzati eredmények. Ezek röviden összefoglalják a beszéd felszínes tematikáját. Az ellenzéknek heteken, hónapokon át témát szolgáltat és kritikai alapot ad. Ugyanakkor a magyar gondolkodói rétegnek a következő kulcsszavakkal kell foglalkoznia: védvonal, saját út, struktúra. Előbbiek egy olyan politikai állásfoglalást hordoznak, amivel az Orbán-kormány az európai politika egy új irányvonalához hozzáigazodik. Utóbbi pedig kifejezetten a magyarországi elit saját elképzeléseit tükrözi.
Orbán Viktornak ez már második olyan tusványosi beszéde, ami kiindulási alapnak nem egy egypólusú világrendet tekint, aminek megkérdőjelezhetetlen alapja a nyugati hegemónia, hanem mondanivalóját a multipoláris világrend kialakulásának tudatában fogalmazza meg, az arról folyamatban lévő nemzetközi diskurzushoz magyar részről konkrét javaslatot tesz hozzá, és egyúttal képes arra, hogy azt másodlagos üzenettel a választók számára könnyen emészthető üzenetekbe csomagolja. Az elhangzott beszédet ennek megfelelően nem a mostanra felbomlott egypólusú világrend, hanem a kialakulóban lévő multipoláris világrend keretein belül kell értelmezni, - és igen, a bevándorlás tematikája abszolút másodlagos üzenet.
"Nem találtam semmit, ami versenyképes inzultus lenne a mai nyugati ideológiai főáramlat szemében"
Orbán beszédének kezdete a nyugati ideológiai fősodorral való nyílt szembehelyezkedésre tett utalás. Egyértelműsíti a változás irányvonalát, a korábban dogmaként elfogadott ideológiai elemek megkérdőjelezését, amit a dogmák gyakorlati megnyilvánulásának sikertelenségére alapoz. "Ki gondolta volna, hogy Európa nem tudja megvédeni a saját határait, még a fegyvertelen menekültekkel szemben sem. Ki gondolta volna, hogy oda jutnak a dolgok például Franciaországban, hogy az ottani iszlám közösség vezetője nyíltan ajánlatot tesz a francia államnak, hogy adják át az elnéptelenedett keresztény templomokat, szívesen alakítanak ki belőlük iszlám templomokat."
Az egypólusú világrend alapja az amerikai hegemónia volt, így a változásra vonatkozó üzenetek egyértelműsítéseként az amerikai fél megbízhatatlanságára, az amerikai hegemónia elfogadhatatlanságára tesz utalást, ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ez az asszimetrikus viszony, miközben globális szinten megkérdőjeleződött, napjaink Európájában még tartja magát. "Ki gondolta volna, hogy az Egyesült Államok lehallgatja a német politikai vezetőket, ez kiderül, és nem szakad le az ég? És ki gondolta volna, hogy mi európaiak úgy teszünk mintha mi sem történt volna, és barátságosan folytatjuk szabadkereskedelmi tárgyalásainkat azzal a féllel, aki valószínűleg hamarabb ismeri tárgyalási álláspontjainkat, mint mi saját magunk? És ki gondolta volna egy éve, hogy amerikai fegyvereket telepítenek Közép-Európába, és a magyar parlamentnek az okoz majd fejfájást, hogy Magyarország is beálljon-e a sorba?"
A fent elhangzott mondatok utalás arra, hogy miközben az amerikai hegemónia globális viszonylatban megbomlott, Európában még tartja magát - Európa ugyanis az amerikai fél ellenséges cselekedetei ellenére "úgy tesz, mintha mi sem történt volna". Ez az üzenet - felszín alatti - problematikájának megjelölése, Közép-Európa korai említése pedig a felszínes üzenettel ellentétben nem hurráoptimista kormánypropaganda, hanem a megfogalmazott válasz hatókörét jelöli meg. A kormányfő beszéde által hordozott üzenet hatókörre vonatkozó része annak deklarálása, hogy Magyarország a multipoláris világrendben egy saját magunk által meghatározott működésű, közép-európai független cselekvő részeként képzeli el a jövőt.
"A jövő megismerhetőségének természetrajza"
A kormányfő beszédében kijelöli azt a belpolitikai és külpolitikai irányt, amit a magyar kormány a geopolitikai átrendeződés közepette követni fog. A közérthetően megfogalmazott filozófiai eszmefuttatás lényege az ideológia és valóság viszonyában bekövetkező változást vetíti előre. "Semmi értelme előrefelé meresztgetnünk a szemünket. [...] Abból kell megfejteni a jövőt, amit már ismerünk. Vagyis a jövőről való gondolkodás nem távolbanéző verseny. Inkább a múlt megértésének a versenye. Az győz, aki mélyebben érti meg a múltat, és aki abból gyorsabban és bátrabban vonja le a tanulságokat. Ez a mindenkori politikai vezetés és tervezés kiindulópontja."
A fenti sorok a kormány jövőbéli belpolitikájának és többirányú külpolitikájának alapjait vetítik előre, melynek középpontja az elmúlt évtizedek történéseinek újraértelmezése lesz. Újraértelmeződik hazánk Európai Unióhoz fűződő viszonya, a liberalizmus és multikulturalizmus megítélése. Továbbá, hogy az Orbáni retorikával éljünk; a szabadságharcot Európában folytatjuk. Ami nem azt jelenti, hogy a magyar kormány az Európai Unió ellen akar szabadságharcot folytatni; "Az Európai Unió úgy ahogy van, önmagában egy nagyszerű siker."
Önmagában. Tehát nem az Amerikai Egyesült Államokkal együtt. Orbán beszédében arra tett - egyelőre mérsékelt - utalást, hogy a magyar kormány állásfoglalása szerint
nem a tagállamok, hanem az Európai Unió egésze kell szabadságharcot folytasson az amerikai hegemónia ellen.
Ennek egyértelműsítéseként a kormányfő kifejti, hogy Európa mindeddig nem saját maga rendelkezett Európa sorsáról. "A második világháború óta tartó békét nem magunknak köszönhetjük, hanem az amerikaiaknak és az oroszoknak, akik helyettünk eldöntötték Európa ügyeit." Ugyanakkor "Mi magyarok egy erős Európai Unióban vagyunk érdekeltek, és azt gondoljuk, hogy a sikeres megoldások teszik erőssé." Az amerikai példa pedig nem követendő példa többé, és Európa lépéseket kell tegyen arra, hogy ne az amerikai minta szerint rendezze belső ügyeit, hanem saját úton kezdjen járni. "Az Amerikai Egyesült Államoknak a természete, és nem a struktúrája, hogy nincsenek különálló nemzettestei, - ezért nem szabad utánozni. Ezzel szemben Európának az a természete, hogy nemzetek alkotják, vagyis őrültség egy nemzetek feletti Európai Egyesült Államok létrehozására törekedni. [...] Ha az unió sikeres akar lenni, akkor neki is meg kell találnia saját, jól működő megoldásait."
Ezen a ponton a más helyi elitek számára megfogalmazott üzenet összetalálkozik a választók számára megfogalmazott, könnyen befogadható tartalmakkal. Ami ugyanis Észak-Afrikában történt, az az amerikai érdekérvényesítés mellékterméke. Orbán Viktor beszédében ezt nem jelenti ki, de hivatkozik az - Arab Tavasz néven mostanra általánosan ismertté vált - eseménysorozatra, melynek során az észak-afrikai országokon végigsöpört a "demokráciaépítés". Az észak-afrikai rezsimek ugyanis mindeddig megakadályozták, hogy afrikaiak milliói hagyják el a kontinenst, és induljanak el Európa irányába.
"Az újkori népvándorlás felerősödése politikai folyamatok következménye. Az észak-afrikai országok korábban Európa védőbástyáiként működtek, és felfogták az Afrika belseje felől érkező néptömegeket. Az igazán komoly fenyegetés nem a háborús övezetekből érkezik, hanem Afrika mélységeiből. Az észak-afrikai országok szétesésével ez a védvonal látványosan összeomlott, és Észak-Afrika ma már nem tudja megvédeni Európát az irdatlan méretű embertömegektől. Ezáltal rövid idő alatt elképesztő méretű probléma keletkezett."
Orbán itt Sarkozy volt francia elnökre hivatkozik, aki szerint a jelenlegi népvándorlási hullám csak a kezdet; Afrikában 1,1 milliárd ember van, akinek több mint fele 25 év alatti, és nemsokára nem lesz hol laknia, nem lesz elég vize, és követve a korábban érkezők példáját, nemsokára el fog indulni valamerre. Mire ez az embertömeg ideér, Európának készen kell állnia, hogy megvédje magát. "Vagyis számunkra a tét ma már Európa, az európai polgár életmódja, az európai értékek, és az európai nemzetek megmaradása, vagy eltűnése, még pontosabban: felismerhetetlenségig történő megváltozása."
Civilizációs identitás
A korábbiak szerint, Orbán Viktor beszédét már a jelenleg stabilizálódó multipoláris világrend keretein belül kell értelmezni. A multipoláris világrendnek pedig sajátossága, hogy abban nem a nemzetállamok, hanem a civilizációk lépnek fel a globális politikában független cselekvőként. Tehát a jövő világpolitikájában nem nemzetközi, hanem civilizációközi kapcsolatokról beszélhetünk, az új, multipoláris rendszerben pedig a civilizációk nem a nyugati civilizáció - ami csak egy a sok közül - standardja szerint szerveződnek, hanem minden civilizációs egység saját történelmi hagyatéka mentén szervezi saját politikai, gazdasági és kulturális életét. Alekszandr Dugin a következőképpen határozza meg a civilizáció fogalmát: "se nem állam, se nem politikai rezsim, nem osztály, de nem is hálózat, nem közösség, nem egyének csoportja, de nem is különálló egyének. A civilizáció egy kollektív közösség, amit közös spirituális, történelmi, kulturális, mentális és szimbolikus tradíció egyesí t (gyökereit tekintve gyakran vallásos, bár nem szükségszerűen kell egy adott vallás fogalmaiban megjelennie), melynek tagjai tudatában vannak ennek a közelségnek, függetlenül a nemzeti, osztály-béli, politikai és ideológiai hovatartozástól."
Orbán Viktor beszédének tartalmaiban mindinkább fellelhetőek a civilizációs identitásra tett utalások, ami egyértelműen jelzi, hogy a kormány a globális viszonyok alakulásának ismeretében új alapokra helyezi a politikát. "Mi azt szeretnénk, ha Európa az európaiaké maradna. Azért csak szeretnénk, mert ehhez a többiek szándéka is kell." A kormányfő ezzel a kijelentéssel a nemzetállamok megmaradását középpontba helyező retorika ellenére arra tesz utalást, hogy a nemzetállamok ma nem képeznek független cselekvőt a nemzetközi kapcsolatokban, tehát a nemzetközi viszonyok megváltoztatásához egyetlen ország kevés, a gyakorlati lépésekhez a közös civilizációhoz tartozó országok közös fellépésére van szükség. Ami a multipoláris világrend alapja. Orbán ugyanakkor kérdésessé teszi, hogy ezt az Európai Unió egészére kell-e vonatkoztatni, és utalást tesz arra, hogy az Európai Unió abban az esetben számít civilizációs egységnek, amennyiben függetlenedni tud más civilizációk befolyásától .
"Több európai ország döntött úgy az elmúlt években, hogy nagy számú, más civilizációs alapú embertömeget fogad magába. [...] Mi ezt a kísérletet - látva az eredményeit - magunkon nem akarjuk megismételni, és ehhez jogunk van."
A kormányfő ezen felül egyértelmű utalást tesz arra, hogy amennyiben Nyugat-Európa nem hajlandó magát függetleníteni tőlünk idegen civilizációs befolyások alól, Magyarország megkérdőjelezi az Európai Unió egypólusúságának jogát - "Nem mindenki Németország!" -, és Közép-Európa egységes ellenpólusként fog fellépni a külső befolyás alatt álló Nyugat-Európával szemben.
Ez egy kérdőjel a kormány jövőbéli politikájára vonatkozóan, aminek döntő pontja az lesz, hogy Európa képes-e egységes fordulat végrehajtására, és a tagállamok problémáinak független cselekvőként megoldására, vagy inkább gyarmati sorban akar maradni. Orbán szerint "Európa valódi megoldások helyett ideológiává vált", ami nem a tagállamok problémával foglalkozik, hanem azt tekinti elsődlegesnek, hogy a megoldás "gyengíti, vagy erősíti-e a saját zárt eszmerendszerét", vagyis összeegyeztethető-e az uralkodó ideológiával. Ez az uralkodó ideológia pedig az euro-atlanti civilizációs egység által a népekre erőltetett liberalizmus és multikulturalizmus.
Orbán beszédében egyértelmű utalást tesz rá, hogy a nemzetállamok nem működnek független cselekvőként. Ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja Brüsszel azon törekvéseit is, hogy a nemzetállamok szuverenitásának felszámolására törekszik. A kormányfő ezzel egy új gondolattal hozzájárul egy jelenleg folyamatban lévő, a multipoláris világrend kialakulásáról folytatott nemzetközi diskurzushoz, és a nemzetállamok felszámolásának elutasításával, ugyanakkor a nemzetállam szintű szuverenitás szükségességének hangsúlyozásával indirekt módon javaslatot tesz a közép-európai civilizációs egység jövőbéli struktúrájára vonatkozóan; arra vonatkozóan, hogy a multipoláris világrendben a közép-európai országok viszonyát - az államközi kapcsolatok szintjén - milyen struktúra, milyen alá-fölérendeltségi viszonyrendszer határozza meg. A kormányfő kijelentései alapján a magyarországi elit egy olyan közép-európai államközi struktúra kialakításában érdekelt, ami megőrzi a nemzetállamok kezdeményezők épességének jogát, de a civilizációként cselekvést konszenzus alapján és egységes fellépésként képzeli el.
Végszóként pedig egy intő jel mindazok számára, akik az idegen civilizációs befolyás oldalára állnak: "Magyarország olyan ország kell legyen, ahol nem történhet meg bármi." Mindez egy igen központosított, zárt irányvonalat követő belpolitika megjelenésére utal, ami a közép-európai országok elitjei által adott gondolati impulzusokon kívül nem fog mást figyelembe venni a gazdaság- és társadalompolitika terén. Védvonal, saját út, struktúra. Ez volt a beszéd lényege, ami kijelölte a magyarországi elit állásfoglalását a napjainkban zajló geopolitikai átrendeződésre vonatkozóan.
Kapcsolódó:
Orbán Viktor beszéde - Tusnádfürdő 2015. 07. 25.
Tusnádfürdői beszéd: össztüzet zúdítottak Orbánra
Orbán megismételte: "ne figyeljenek oda arra, amit mondok"
WikiLeaks: Orbán azt kérte, ne arra figyeljenek, amit a kampányban mond
Olvasatlanul aláírták!
Amiért az emberek nem szavaznak a Fideszre
Ipsos: a bizonytalanok száma nőtt legjobban
"Magyarország" Habsburg Eduárdot küldi nagykövetnek a Vatikánba
Orbánék döntöttek: Egy Habsburgot küldenek a Vatikánba nagykövetnek
Bécsben él, osztrák állampolgár, apósa Ausztria vatikáni nagykövete; ősztől Habsburg Eduárd képviseli hazánkat a Szentszéknél - értesült a Válasz.hu.
Habsburg-Lotharingiai Eduard Karl Joseph Michael Marcus Antonius Koloman Volkhold Maria, rövidebb nevén Habsburg Eduárd lesz ősztől Magyarország vatikáni nagykövete - írja a Válasz.hu.
Habsburg Eduárd Bécsben élő osztrák állampolgár. Egy év óta intenzív tanfolyamon tanul magyarul. A Kereszténydemokrata Néppárt a Fidesz koalíciós partnere. Milyen kár, hogy soraikban nincs egy alkalmas keresztény ember a poszt betöltésére... A Magyar Vöröskeresztet is egy Habsburg irányítja, megfelelő magyar egészségügyi dolgozó, illetve orvos hiányában.
A Habsburgoknak sok jót nem köszönhetünk. Ausztria nem is hódol nekik olyan kitartó szeretettel, mint az aktuális magyar hatalmak.
SVPSZ
Orbán Viktor beszéde - Tusnádfürdő 2015. 07. 25.
2015.07.26. | 09:38
Az
Együtt szerint a miniszterelnök „elképesztő” dolgokat mondott
szombaton az erdélyi Tusnádfürdőn. A Jobbik úgy fogalmazott: az
Orbán-kormány csak szavakban bátor, tettekben megalkuvó, míg az
MSZP úgy véli, a miniszterelnök egyre veszélyesebb Európára
nézve. A Magyar Liberális Párt szerint Orbán ellenségképeket
keresett, „rémhíreket gerjesztett”, miközben nem tud
elszámolni „saját kudarcos kormányzásával”, Schiffer András
pedig közölte: Magyarországnak veszedelmesen szűk látókörű
miniszterelnöke van. A Demokratikus Koalíció úgy véli, Orbán
„vak és süket” Magyarország valós problémáira. Ugyanakkor a
Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a miniszterelnök
beszéde egy tabukat nem kerülgető, hazájáért aggódó
politikusé volt.
Szavakban bátor, tettekben megalkuvó
A Jobbik azt írta: ha szükséges, Orbán Viktor kezdeményezze az uniós alapszerződés vagy a magyar csatlakozási szerződés módosítását is. Ha a miniszterelnök valóban a nemzetek önrendelkezésén alapuló Európáért és „a magyar Magyarországért” aggódik, akkor a többi között kezdeményeznie kell az önálló határőrség visszaállítását és annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a gazdasági céllal Magyarországra érkező migránsok visszafordíthatók legyenek – tették hozzá. Jobbik szerint előre látható, hogy a miniszterelnök tusványosi beszédét sem követik majd tettek. Úgy vélik, hogy a miniszterelnök ugyanolyan „megalkuvó” lesz „a nemzeti önazonosságot leromboló multikulturalizmust, a terrorveszélyt, a munkanélküliség és a bűnözés növekedését magában rejtő migráció” esetében is, mint amilyenek a 20. század pártjai voltak.
Orbán ne Tusnádfürdőn legyen bátor
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint Magyarországnak veszedelmesen szűk látókörű miniszterelnöke van, akinek láthatóan nincsenek válaszai a globális kihívásokra. Mint mondta, a miniszterelnök ne Tusnádfürdőn legyen bátor hanem Brüsszelben, Berlinben és Washingtonban.
Az ellenzéki frakcióvezető rámutatott: ha a miniszterelnök botrányosnak tartja, hogy a lehallgatási botrány után is folytatódnak a szabad kereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államokkal, akkor azonnal jelentse be, hogy nem járul hozzá ehhez. Arra is adjon magyarázatot Orbán Viktor, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői miért adtak zöld jelzést a tárgyalások továbbviteléhez – tette hozzá.
„Szélsőséges, gyűlöletkeltő” állítás
A Magyar Liberális Párt arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor beszédének sablonjai – az idegenellenes uszítás, az ellenségképek keresése és a rémhírek gerjesztése – ismerősek lehetnek mindazoknak, akik ismerik a két világháború közötti időszak történelmét. Hozzátették: idén Brüsszel, a baloldal és az afrikai éhezők „a miniszterelnök ellenségei”. Kiemelték, hogy a háború elől menekülők és a terrorizmus, a bűnözés összekötése nem más, mint „szélsőséges, gyűlöletkeltő és minden európai demokrata által elutasítandó” állítás.
Hazájáért aggódó politikus
A KDNP szerint a miniszterelnök beszéde olyan volt, mint amit egy tabukat nem kerülgető, szókimondó, hazájáért aggódó politikus mondhat.
Úgy vélik, Orbán Viktor ismételten elkötelezte magát a nemzeti érdekek mellett. A nemzeti érdekek egyben európaiak, hiszen Magyarországot ezeréves történelme és kultúrája minden szála ehhez köti – írták a közleményben.
A kisebbik kormánypárt szerint a menekültekkel kapcsolatos feladatokat csak akkor lehet sikeresen megoldani, „ha egységesen, az európai értékekhez tartva magunkat próbáljuk megoldani a migráció okozta helyzetet”.
Sikerült elkerülni a görögországihoz hasonló helyzetet
A KDNP kiemelten fontosnak tartja ezzel kapcsolatban azt a tényt, hogy a magyar kormányzatnak volt kellő elszántsága megkérdezni az embereket a nemzeti konzultáció révén, hogy mit is gondolnak az illegális bevándorlókkal kapcsolatos kérdésekről – olvasható a közleményben.
A kereszténydemokraták szerint nem a magyaroknak, hanem az uniós országoknak kell felülvizsgálniuk, hogy az elmúlt évtizedekben migrációs politikájuk sikeres volt-e, sikerült-e integrálni a bevándorlókat.
Mint írták, Magyarország az utóbbi években bebizonyította, hogy saját erőfeszítései gazdasági és politikai értelemben is hatékonyak, így sikerült elkerülnie, hogy a görögországihoz hasonló kiszolgáltatott helyzetben legyen kénytelen élni.
Rogán: A baloldal nem szereti a magyarokat
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a bírálatokkal kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlan, hogy az ellenzéki pártok továbbra is bevándorláspárti álláspontot képviselnek.
A kormánypárti frakcióvezető szerint ha az ellenzéken múlna, teljesen védtelenül hagynák az országot illegális bevándorlók millióival szemben. „Szégyenteljesnek tartjuk, hogy miközben a külhoni magyarokra nemet mondtak, a megélhetési bevándorlókat tárt karokkal várják” – hangsúlyozta, hozzátéve: a bevándorláspárti baloldal nem szereti a magyarokat, az ország érdekei helyett a bevándorlók érdekeit nézi.
Rogán Antal azt mondta, a Fidesz-frakció támogatja Orbán Viktor törekvéseit, hogy megvédje Magyarország és Európa határait, és arra kérik a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás ellen.
Az mno.hu nyomán
Szavakban bátor, tettekben megalkuvó
A Jobbik azt írta: ha szükséges, Orbán Viktor kezdeményezze az uniós alapszerződés vagy a magyar csatlakozási szerződés módosítását is. Ha a miniszterelnök valóban a nemzetek önrendelkezésén alapuló Európáért és „a magyar Magyarországért” aggódik, akkor a többi között kezdeményeznie kell az önálló határőrség visszaállítását és annak a lehetőségnek a megteremtését, hogy a gazdasági céllal Magyarországra érkező migránsok visszafordíthatók legyenek – tették hozzá. Jobbik szerint előre látható, hogy a miniszterelnök tusványosi beszédét sem követik majd tettek. Úgy vélik, hogy a miniszterelnök ugyanolyan „megalkuvó” lesz „a nemzeti önazonosságot leromboló multikulturalizmust, a terrorveszélyt, a munkanélküliség és a bűnözés növekedését magában rejtő migráció” esetében is, mint amilyenek a 20. század pártjai voltak.
Orbán ne Tusnádfürdőn legyen bátor
Schiffer András, az LMP társelnöke szerint Magyarországnak veszedelmesen szűk látókörű miniszterelnöke van, akinek láthatóan nincsenek válaszai a globális kihívásokra. Mint mondta, a miniszterelnök ne Tusnádfürdőn legyen bátor hanem Brüsszelben, Berlinben és Washingtonban.
Az ellenzéki frakcióvezető rámutatott: ha a miniszterelnök botrányosnak tartja, hogy a lehallgatási botrány után is folytatódnak a szabad kereskedelmi tárgyalások az Egyesült Államokkal, akkor azonnal jelentse be, hogy nem járul hozzá ehhez. Arra is adjon magyarázatot Orbán Viktor, hogy a Fidesz európai parlamenti képviselői miért adtak zöld jelzést a tárgyalások továbbviteléhez – tette hozzá.
„Szélsőséges, gyűlöletkeltő” állítás
A Magyar Liberális Párt arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor beszédének sablonjai – az idegenellenes uszítás, az ellenségképek keresése és a rémhírek gerjesztése – ismerősek lehetnek mindazoknak, akik ismerik a két világháború közötti időszak történelmét. Hozzátették: idén Brüsszel, a baloldal és az afrikai éhezők „a miniszterelnök ellenségei”. Kiemelték, hogy a háború elől menekülők és a terrorizmus, a bűnözés összekötése nem más, mint „szélsőséges, gyűlöletkeltő és minden európai demokrata által elutasítandó” állítás.
Hazájáért aggódó politikus
A KDNP szerint a miniszterelnök beszéde olyan volt, mint amit egy tabukat nem kerülgető, szókimondó, hazájáért aggódó politikus mondhat.
Úgy vélik, Orbán Viktor ismételten elkötelezte magát a nemzeti érdekek mellett. A nemzeti érdekek egyben európaiak, hiszen Magyarországot ezeréves történelme és kultúrája minden szála ehhez köti – írták a közleményben.
A kisebbik kormánypárt szerint a menekültekkel kapcsolatos feladatokat csak akkor lehet sikeresen megoldani, „ha egységesen, az európai értékekhez tartva magunkat próbáljuk megoldani a migráció okozta helyzetet”.
Sikerült elkerülni a görögországihoz hasonló helyzetet
A KDNP kiemelten fontosnak tartja ezzel kapcsolatban azt a tényt, hogy a magyar kormányzatnak volt kellő elszántsága megkérdezni az embereket a nemzeti konzultáció révén, hogy mit is gondolnak az illegális bevándorlókkal kapcsolatos kérdésekről – olvasható a közleményben.
A kereszténydemokraták szerint nem a magyaroknak, hanem az uniós országoknak kell felülvizsgálniuk, hogy az elmúlt évtizedekben migrációs politikájuk sikeres volt-e, sikerült-e integrálni a bevándorlókat.
Mint írták, Magyarország az utóbbi években bebizonyította, hogy saját erőfeszítései gazdasági és politikai értelemben is hatékonyak, így sikerült elkerülnie, hogy a görögországihoz hasonló kiszolgáltatott helyzetben legyen kénytelen élni.
Rogán: A baloldal nem szereti a magyarokat
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a bírálatokkal kapcsolatban azt mondta: elfogadhatatlan, hogy az ellenzéki pártok továbbra is bevándorláspárti álláspontot képviselnek.
A kormánypárti frakcióvezető szerint ha az ellenzéken múlna, teljesen védtelenül hagynák az országot illegális bevándorlók millióival szemben. „Szégyenteljesnek tartjuk, hogy miközben a külhoni magyarokra nemet mondtak, a megélhetési bevándorlókat tárt karokkal várják” – hangsúlyozta, hozzátéve: a bevándorláspárti baloldal nem szereti a magyarokat, az ország érdekei helyett a bevándorlók érdekeit nézi.
Rogán Antal azt mondta, a Fidesz-frakció támogatja Orbán Viktor törekvéseit, hogy megvédje Magyarország és Európa határait, és arra kérik a kormányt, hogy továbbra is minden lehetséges eszközzel lépjen fel az illegális bevándorlás ellen.
Az mno.hu nyomán
Orbán megismételte: "ne figyeljenek oda arra, amit mondok"
"Most
is azt mondom a külföldi diplomatáknak, hogy ne figyeljenek oda
arra, amit mondok, egyetlen dologra figyeljenek, amit csinálok"
– kommentálta a miniszterelnök, hogy az Origón megjelent, a
Wikileaksről kiszivárgott állítólagos amerikai diplomáciai
táviratok egyike szerint korábban arról beszélt diplomatáknak: a
kampányban "hagyják figyelmen kívül", amit mond.
Orbán
Viktor kedden, a kormány kétnapos lovasberényi ülését követő
sajtótájékoztatón így válaszolt arra az újságírói kérdésre,
hogy csakugyan elhangzottak-e a neki tulajdonított mondatok, illetve
hogy ez azt jelenti-e, nem mondott igazat. A kormányfő kifejtette:
ma is azt mondja a külföldi diplomatáknak, ne ítéljenek abból,
amit "szavai értelmezése révén tulajdonítanak a
kijelentéseinek", ezzel ne törődjenek, "egyetlen
dologgal törődjenek – és ezt mondtam akkor is – (...), hogy a
tettek beszélnek".
A WikiLeaks
által nyilvánosságra hozott 2008.
áprilisi távirat szerint Orbán azt mondta az
Egyesült Államok budapesti nagykövetségének, hogy "hagyják
figyelmen kívül, amit mond" a kampányban. "Ez nem
bonyolult – azt mondjuk az embereknek, hogy visszaállítjuk a
nemzet nagyságát, a gazdasági szereplőknek pedig azt, hogy mit
várhatnak a Fidesz-kormánytól" – mondta Orbán a távirat
szerint. Az April H. Foley korábbi nagykövet aláírásával
megjelent, "confidential" (bizalmas) besorolású
táviratban az akkor alapításának huszadik évfordulóját ünneplő
Fideszről olvasható hosszabb elemzés.
Orbán
Viktor és Matolcsy György
Fotó: MTI
/ Soós Lajos
A
2008-as dokumentum a Fidesz ideológiájának elemzése mellett több
bekezdésben latolgatja a párt esélyeit a 2010-es parlamenti
választásokon. Foley írása szerint a Fidesz példátlanul
népszerű, és a Gyurcsány Ferenc kormányát övező, széles körű
elégedetlenség miatt egyértelmű befutónak tűnik a 2010-es
parlamenti választáson – olvasható
az Origo cikkében.
Szijjártó
Péter kormányszóvivő hétfőn
reagált a hírekre,
közleményében "az amerikai szórakoztatóipar újabb
fejezetének" nevezi a WikiLeaks-aktákat. Mint írja: "Az
amerikai szórakoztatóipar napról napra megjelenő újabb és újabb
fejezeteivel nem kívánunk foglalkozni. Az ilyen esetek csak arra
jók, hogy az amerikai diplomáciát abszurd és komolytalan színben
tüntessék fel".
WikiLeaks: Orbán azt kérte, ne arra figyeljenek, amit a kampányban mond
"Hagyják
figyelmen kívül, amit mondok" a kampányban - két amerikai
diplomáciai távirat szerint is erről beszélt a 2006-os
választások előtt diplomatáknak Orbán Viktor. A WikiLeaks által
kiszivárogtatott táviratokból kiderül, Orbán arra gondolt, hogy
az amerikai diplomaták által populistának nevezett választási
ígéretei nem feltétlenül esnek egybe teljesen pártja terveivel.
A nagykövetség úgy értékelte, emiatt nem volt olyan
helyzetben Orbán, hogy az őszödi beszéd után "megkövezhesse"
Gyurcsány Ferencet. A táviratok szerint Orbán már 2008-ban biztos
volt a Fidesz 2010-es választási győzelmében, de tartott attól,
hogy túl könnyű lesz a diadal.
"Ez
nem bonyolult - azt mondjuk az embereknek, hogy visszaállítjuk a
nemzet nagyságát, a gazdasági szereplőknek pedig azt, hogy mit
várhatnak a Fidesz-kormánytól" - jelentette ki Orbán Viktor
az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének egy 2008 áprilisi
diplomáciai távirat szerint, amit a WikiLeaks szivárogtatott ki.
Az April H. Foley korábbi nagykövet aláírásával megjelent,
"confidential" (bizalmas) besorolású táviratban az akkor
alapításának huszadik évfordulóját ünneplő Fideszről
olvasható hosszabb elemzés.
"Az
egyetlen alapelv, hogy az intézkedéseink indokoltak, időszerűek
és megfelelőek legyenek" - mondta Orbán a nagykövetség
szerint. A távirat szerint Orbán azt is mondta a nagykövetségnek,
hogy taktikája változó, de a Fidesz mindig is keresztény,
hazafias, családközpontú párt volt és lesz. A dokumentum
megjegyzi, Orbán számára sokkal fontosabb rátermettségének a
bizonyítása bármilyen ideológiánál.
A
párt ideológiájáról szóló részben egy meg nem nevezett
nagykövetet idéz a távirat, aki azt kérdezte Orbántól: "nem
túl baloldali a konzervatívsághoz"? A távirat szerint
"mások" is - az nem derül ki, hogy kik - azt
gondolták, hogy a Fidesz gyakran alkalmaz populista retorikát:
különösen az állam gazdaságban betöltött szerepének
hangsúlyozását, a külföldi befektetők elleni alkalmankénti
támadásokat és az állami tulajdon támogatását sorolja ide a
távirat.
"Hagyják
figyelmen kívül, amit mondok"
A
távirat szerint "régi emlékek" is aggodalmat keltettek
2008-ban a Fidesszel szemben. A dokumentum szerint a szavazók erős
személyes kapcsolatot éreznek Orbánnal, de sokan nehezen fogadják
el, hogy politikai ideológiája a liberalizmustól a populizmusig
jutott. A távirat megjegyzése szerint Orbán idézett kijelentését
egyesek pragmatikusnak, míg mások elvtelennek neveznék.
A
távirat szerint Orbán pragmatikus hozzáállása aggodalmat okozott
vállalatvezetők körében is, de az nem derül ki a táviratból,
hogy milyen cégvezetőkre gondoltak az amerikaiak. "[Orbán
Viktor] legutóbbi kijelentéseit a versenyképesség fontosságáról,
az adórendszer megreformálásáról és a költségvetési fegyelem
fenntartásáról üdvözlik a befektetők, de különösen a
vállalati vezetők aggódva emlékeztetnek a 2006-os választás
előtti kijelentéseire, amikor a választási ígéreteit firtató
kérdésekre válaszolva biztosította őket arról, hogy 'hagyják
figyelmen kívül, amit mondok' [ignore what I say]" -
olvasható a táviratban. A dokumentumból nem derül ki, hogy kik
vettek részt az említett találkozón, illetve hogyan szerzett
tudomást erről az amerikai nagykövetség.
Egy
2006 szeptemberi távirat is idézi egy hasonló megfogalmazást
Orbántól. Ez a távirat Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének
kiszivárgása után, de az önkormányzati választás előtt
íródott, Orbán hasonló kijelentést tett különböző európai
uniós nagykövetek előtt a távirat szerint. "Annak ellenére,
hogy Orbán hétvégén kijelentette, hogy 'soha nem hazudtam a
magyar embereknek', diplomata kollégáink tisztán emlékeznek arra,
hogy a kampányban az európai uniós nagykövetekkel való
találkozás során azzal bíztatott, hogy 'ne figyeljenek arra, amit
a megválasztásomért mondok' [pay no attention to what I say to get
elected] és megígérte, hogy radikális reformokat fog
véghezvinni" - olvasható a táviratban. A nagykövetség
azt írta, emiatt sokan - az nincs kifejtve, hogy kik -
kétkednek abban, hogy Orbán olyan helyzetben van-e, hogy az őszödi
beszéd megjelenése után "megkövezhesse" Gyurcsányt.
Az
nem derül ki egyértelműen, mikor történhetett a találkozó, de
a szövegkörnyezet alapján a 2006-os parlamenti választás előtti
kampányidőszakról van szó. Orbán 2006. szeptember 23-án az
amerikai CNN-nek adott interjújában jelentette
ki,
hogy soha nem hazudott az embereknek. Ezzel Gyurcsány korábbi
kijelentésére reagált, mely szerint valamennyi politikai párt
hazudott már.
A
Fidesz a 2006-os választás előtt többek között azzal
kampányolt, hogy tízszázalékos járulék-csökkentéssel 500
ezer új munkahelyet teremt. A párt programjában az is szerpelt,
hogy a kis- és középvállalkozásokat a járulkécsökkentés
mellett adócsökkentéssel is segítenék, csökkentenék az
adminisztrációs terheiket, tőketámogatást is kapnának, továbbá
a körbetartozások megszüntetésére is ígéretet tettek.
Családbarát adózást vezettek volna be, a nyugdíjasoknak pedig
általános 14. havi nyugdíjat helyeztek kilátásba. Emellett a
villamos áram árát 10 százalékkal csökkentették volna, az
önkormányzatoknak pedig nagyobb önállóságot ígértek. A
Fidesz ígéreteiről itt és ittolvashat.
Az
[origo] munkatársán keresztül kereste Orbán Viktort, hogy a
táviratokban megjelent állítások valódiságáról kérdezze. A
miniszterelnök szóvivője levélben azt közölte, hogy "az
amerikai szórakoztatóipar napról napra megjelenő újabb és
újabb fejezeteivel nem kívánunk foglalkozni". Szijjártó
ehhez annyit tett hozzá, hogy "az ilyen esetek csak arra jók,
hogy az amerikai diplomáciát abszurd és komolytalan színben
tüntessék fel".
Orbán
"túl könnyű" győzelemtől tartott
A
2008-as elemzés a Fidesz ideológiájának elemzése mellett több
bekezdésben latolgatja a párt esélyeit a 2010-es parlamenti
választásokon. Foley írása szerint a Fidesz példátlanul
népszerű, és a Gyurcsány Ferenc kormányát övező, széleskörű
elégedetlenség miatt egyértelmű befutónak tűnik a 2010-es
parlamenti választáson. "[A Fidesz] egyre mérsékeltebb,
önálló és atlantista, míg ellenlábasa [az MSZP] megosztott,
védekező, és egyre inkább arra törekszik, hogy minimalizálja a
vereségének arányát a következő választáson" - áll
a dokumentumban.
Orbán Viktor lakossági fórumot tart a tatabányai Szent Borbála téren
A
táviratból az derül ki, hogy Orbán már 2008-ban teljesen biztos
volt 2010-es győzelmében. "Minden bizonytalan, egy dolgot
kivéve - mi fogunk nyerni (...) Soha nem volt ilyen könnyű
és ilyen korai [a győzelem]" - jelentette ki a
nagykövetségnek, hozzátéve, hogy az egyetlen aggodalma a "talán
túl könnyű" választási győzelem. Orbán ezt azzal is
magyarázta a távirat szerint, hogy még akik utálják, azok is
"az ő kormányát támogatják a nem kormányzással szemben".
Foley
szerint azonban a jelentős erőkülönbség miatt elképzelhető,
hogy a Fidesz nem lesz eléggé rákényszerülve arra, hogy
szembenézzen magával, és kemény kérdéseket tegyen fel a saját
jövőjéről, valamint arra sem, hogy jelentősebb változásokat
vigyen véghez kormányra kerülve. A távirat szerint a legtöbb
fideszes Orbánhoz hasonlóan optimistán ítélte meg a párt
választási esélyeit, de voltak olyan félelmek is a pártban,
hogy a szocialistáknak valahogy sikerül fordítaniuk.
Egyre
nyitottabbak és felkészültebbek a fideszesek
A
táviratok több bekezdésen keresztül boncolgatják a Fidesz belső
erőviszonyait. A nagykövetség szerint Orbán minden tekintetben
uralja a párt döntéshozását (és állítólag költségvetését
is). "Eredetileg Orbán, Áder János és Kövér László
triumvirátusa tette a Fideszt politikai szereplővé Orbán
vezetésével. Áder azonban partvonalra került, annak ellenére,
hogy parlamenti elnökhelyettes, Kövér pedig kevesebbet szerepel a
nyilvánosság előtt, mióta a párt titkosszolgálati és
nemzetbiztonsági szakértője lett" - olvasható a
2008-as értékelés a táviratban.
A
távirat szerint a pártvezetők és munkatársaik egyre nyitottabbá
váltak a diplomatákkal való kapcsolattartásban. A vezetőség
hígulása széles körben ismert találgatásokhoz vezetett a párt
megosztottságáról, de hozzátette, hogy a diplomaták szerint
csak 'kremlinológiai' módszerekkel lehet képet alkotni a párt
belső erőviszonyairól. Az orosz kormány
székhelyéről elnevezett kremlinológia a szovjet
belpolitikai viszonyokat vizsgálta, mivel megbízható információk
hiányában a sorok között olvasva, közvetett jelzések - például
a pártvezetés egyes tagjainak pártfotókon való elhelyezkedése
- alapján próbáltak következtetéseket levonni az
erőviszonyokról.
Orbán Viktor Berettyóújfaluban , ahol az Országépítő Beszélgetések során a párt vidékpolitikáját ismertette
A
dokumentum szerint Orbán beszélt arról Foley-nek, hogy minél
hamarabb átvenné a kormányzást, és abban hisz, hogy egy év
aktív munkával és adócsökkentéssel "nagy különbség
lesz látható a mostani állapothoz képest". "Orbán
agresszívabb megközelítése ellentétben állt a moderáltabbak
fokozatosságra alapuló megközelítésével" - olvasható
a táviratban, amely Kósa Lajost, Pokorni Zoltánt és Navracsics
Tibort írja le mérsékeltként. A nagykövetség szerint Orbán
hatalma egyértelmű a pártban, és ha felmerül az a kérdés,
hogy ki legyen a Fidesz miniszterelnök-jelöltje a 2010-es
választáson, akkor azt Orbán egyedül fogja eldönteni.
Az
USA-hoz közelednek, a szélsőjobbtól lassan távolodnak
A
táviratban szó esik a Fidesz radikálisokhoz való viszonyáról
is. Az amerikaiak szerint a Fidesz 2008-ban próbált elhatárolódni
az akkor a figyelem középpontjában lévő Magyar Gárdától, de
hozzátették, hogy a Fidesz álláspontja különbözik a
kormányétól az "ellentmondásos árpádsávos zászlóról".
A nagykövetség szerint egy Orbánhoz közel álló forrás azt
mondta nekik, hogy elkötelezettek aziránt, hogy a "szélsőjobbnak
minél kevesebb oxigén jusson", de a nagykövetség szerint a
Fidesz ez irányba tett lépései "túl lassúnak tűnnek".
A
nagykövetség szerint viszont látványos eredményeket ért el a
Fidesz a transzatlanti közösséghez fűződő hűvös viszonyának
javításában. A nagykövetség szerint Orbán "elismerte,
hogy hírnevének és az Egyesült Államokhoz fűződő
kapcsolatának kárt okozott, hogy [amerikai gépek helyett svéd]
Gripen repülőket vásárolt" Magyarország. Az elmúlt
években viszont sokkal közelebb került az atlantistákhoz -
olvasható a táviratban. Orbán nemzetközi elismertsége is
jelentősen nőtt akkoriban a távirat szerint, például amiatt,
mert az Európai Néppárt alelnökének választották. Foley
szerint Orbán "bizalmasan" közölte vele azt is: "titkos
megállapodást" kötött, hogy támogassák a 2011-es magyar
EU-elnökségi terveket.
Az
amerikaiak megjegyzése szerint a Fidesz sokat dolgozott azért,
hogy igazolja atlantista elhivatottságát, és hogy elfoglalja a
jobbközép pozíciót a politikai térben. A nagykövetség szerint
ez "lelkiismeretes döntés" volt, és kényes
egyensúlyozást kíván egy olyan szavazótábornál, amely "lehet
oroszellenes, anélkül, hogy Amerika-párti lenne".
"A
diplomatakollégák azonban azt mondják, hogy vegyesek a [Fidesz]
eredményei. Néhányan a Fidesz populizmusa miatt aggódnak, és
többen azt érzik, hogy a Fidesz-kormány bomlasztó erő lehet a
térségben, a határon túl elő magyarok iránti mély
elkötelezettsége miatt" - olvasható a távirat végén.
|
|||||||||
OLVASÓNKTÓL: AMIÉRT AZ EMBEREK NEM SZAVAZNAK A FIDESZRE
- 1998-ban ígéreteik ellenére sem vizsgálták felül a privatizációt, nem tisztították meg a hatalmi elitet a volt MSZMP-s, KISZ-vezető, munkásőr, ÁVO-s, ÁVH-s tag, III/III-as elemektől. - Soha nem szakmai szempontok alapján választják a vezetőiket, hanem még mindig a "kollégiumi mag" uralkodik. Megtűrnek maguk között 2007 óta olyan embert is, aki az MSZP alelnöke volt (Csintalan Sándor). - Orbán Viktor és Szájer József Románia EU-csatlakozása előtt kijelentették, hogy pártjuk csak székely autonómia esetén szavazza meg Románia belépését, ennek ellenére feltétel nélkül beszavazták az EU-ba. - 1990. június 4-én Fidesz-frakció testületileg kivonult a teremből amikor Szabad György a trianoni béke 70. évfordulójára egyperces néma megemlékezést javasolt (Később reklámfogásból többször felvetették az emléknap gondolatát, de sosem lett belőle semmi). - 2002-ben, módjában állt volna a szavazatok újraszámláltatása, de nem tette meg, pedig akkor még a fideszes Pintér Sándor volt a belügyminiszter. - Azt állítják, hogy nyerhettek volna mind a 2002-es, mind a 2006-os választáson, ha nincs megosztva a jobboldal. Ez hazugság! Ha az összes MIÉP-es a Fideszre szavazott volna akkor is hiányzott volna még 112.993, illetve 23.501 darab szavazat. - Pokorni Zoltán miniszteri rendelettel nyilvánította iskolai emléknappá a holokauszt-emléknapot, de a kommunizmus közel 100 millió áldozatáról már nem ők javasolták az évenkénti megemlékezést. - Rogán Antal elbontatta az ereklyés ország zászlót jelképező piramist. - Orbán Viktor otthagyta 2006. október 23-án a híveit, amikor gyurcsányi rendőrség rájuk támadt, és eliszkolt a páncélozott autójában, ahelyett hogy az élükre állt volna! - Soha, sehol nem tiltakoztak Simon Perez izraeli államfő "Magyarországot felvásároljuk" kijelentése miatt. - Támogatnak olyan köztörvényes bűnözőt aki börtönben is ült, és később hűtlen kezelésért és sikkasztásért nem állították bíróság elé, hanem kegyelemben részesült, az aktáit pedig 30 évre titkosították! (Lungo Drom elnöke Farkas Flórián) - Nem mentek el egyetlen romák által brutálisan meggyilkolt magyar ember temetésére sem, viszont a romák temetésére igen, úgy, hogy még nem is volt világos, hogy cigány vagy magyar tette-e. - Hankiss Ágnes fideszes EP-jelölt szavazatával választották meg az SZDSZ-MSZP jelöltjét a Magyar Rádió élére. - Olvasatlanul aláírták a Lisszaboni szerződést (325 igen, 2007. december 17-én), mindenféle vita és alku nélkül. (A csehek ezzel szemben még a Benes dekrétumokat is letolták az EU torkán!). - Gazdasági érdekből (három hét alatt) az MSZP-vel egyetértésben megszavazták a kötelező áramátvételi rendszer meghosszabbítását, évi kb. 150 milliárd forintot juttatva ezzel a fideszes és MSZP-s érintett erőműtulajdonosaknak, minden magyar családot KWh-ként plusz 3,73 Ft-tal terhelve meg ezzel, az amúgy is borsos villanyszámlában. - A dokumentumok titkosításának szigorításával kapcsolatos kétharmados törvényt 332 igennel fogadták el az MSZP-vel legnagyobb egyetértésben. Ezekszerint akkor sem hozható egy anyag nyilvánosságra, ha később kiderül róla hogy jogtalanul titkosították, pl. bűncselekmények takargatására szolgált, aki pedig felfedi, az börtönbe kerülhet. - Orbán félreállította Molnár Oszkárt, mert szót emelt a cigánybűnözésről, és helyette egy libanonit indít a választáson. - Kiszivárgott hírek szerint azt a Pintér Sándort akarják a csúcs-belügyi-nemzetbiztonsági tárca élére, akinek közös cége van az MSZP-s, szemkilövető Gergényivel, és a lánya érintett lehet az Eclipse ötmilliárdos botrányában. - Orbán Viktor nem kérte ki magának, amikor az MSZP megpendítette, hogy szükség esetén visszalépteti a jelöltjeit - egyfajta összeborulásként - a Fidesz javára. - A NEM gomb helyett csak tartózkodtak a szavazáson, miszerint az Országgyűlés a holokauszt-tagadás tiltását ebben a formájában, a kommunizmus áldozatait kihagyva fogadhassa el. - Programjuk közbiztonságról, rendészetről szóló részét az a Lázár János, Hódmezővásárhely polgármestere írta, aki haszid zsidókat akart betelepíttetni Hódmezővásárhelyre, a gyanús telekügyletek jelenleg a bíróság előtt vannak! Iványi Sándor barikad.hu
EGY BEVÁNDORLÓ MONDJA KI: IGENIS LÉTEZIK FEHÉRELLENES RASSZIZMUS
Az
amerikai CBN News még áprilisban készítette ezt
a riportot Párizsban,
ahol egyes bevándorlók lakta negyedekbe életveszélyes nemhogy
franciaként, de még rendőrként is bemenni.
Kétségtelen,
hogy a radikális keresztény (amúgy ennek megfelelően jó amerikai
szokás szerint hardcore cionista) portál videója kissé
hatásvadász, amikor "apró muszlim kalifátusokról"
beszél Franciaországban, de hát a tengerentúli média már csak
ilyen. Az viszont valóban mélyen elgondolkodtató, hogy egy
tanulmány szerint
Franciaországban minden ötödik embert ért már súlyos sérelem, pusztán csak azért, mert fehér és/vagy keresztény.
Egyes
környékeken mindennapos jelenséggé vált a fehérellenes
rasszizmus. Ezt nem egy neonáci mondja, hanem
Tarik Yldiz, aki maga is török migránsok leszármazottja.
Neki
azonban van bátorsága szembenézni a bevándorlás árnyoldalaival.
Ellentétben a francia baloldallal, amely lényegében saját
politikai tartalékos hadtestének tekinti a muszlimokat, és
mindenben igyekszik megfelelni az elvárásaiknak. 90%-uk rájuk is
voksol. A hatalom és a média tudomást sem vesz a konfliktusokról
- illetve nagyon is észre veszik, ha az áldozat valamelyik etnikai,
vagy vallási kisebbséghez tartozik. Yldiz szerint ennek a kettős
mércének a fő oka az a baloldali dogma, amely szerint
csak a fehérek nyomhatják el a bevándorlókat, fordított helyzet nem létezhet.
Ennek
a vakságnak döbbenetes bizonyítékát láthatjuk, amikor a riport
csúcspontján egy egykori muszlim bemutatja azt a párizsi mecsetet,
amelyet önkormányzati forrásból újítottak fel. Az imaház neve
arabul díszeleg a bejárat felett: "al-Fath", vagyis
"Hódítás".
Ez
egyébként a Korán 48. szúrájának címe. Elvileg erre is
hivatkozhat a muszlim közösség. Ám, ha valóban integráció
vágya vezetné őket, találhattak volna nevet a mecsetüknek a 113
másik szúrából.
Egyre
több francia unja meg a banánt, és csatlakozik valamilyen önkéntes
önvédelmi mozgalomhoz. Ezek közül a legjelentősebb a Generation
Identitaire,
amely küzdősport edzéseket, táborokat is tart.
Yldiz
szerint a fősodratú politika vaksága, a bevándorlók és a
többségi társadalom közötti súlyos feszültségek szőnyeg alá
söprése ahhoz vezet, hogy ezek a "szélsőjobboldali"
mozgalmak egyre jobban erősödni fognak, mert a fehér lakosság
hozzájuk fordul majd védelemért a tehetetlen és közönyös állam
helyett.
Ismerős
helyzet...?
Részletek a Luganoi tanulmány-ból, azaz a nemzetközileg készülő szervezett tömeggyilkosságokról
2015. július 26., 2:55 Facebook
KI ROSSZABB, SUSAN GEORGE, VAGY HITLER?KI ROSSZABB, SUSAN GEORGE, VAGY HITLER?
MINEK KELLENE NEVEZZÜK EZT A KÖNYVET?
SZERINTEM EZ A KAPITALIZMUS "MEIN KAMPF"-JA.
Hát Hitlert nem rugdosnánk-e agyon, ha visszatérve az időben szembetalálkoznánk vele?
De hiszen van egy új "Hitlerünk"...
Susan George-nak hívják, és történetesen vissza sem kellene mennünk az időben... Ez egyszerűen érthetetlen. Nincs az emberiségben annyi önvédelmi reakció, hogy a könyvárusoknál kapható könyv szerzőjét - aki a Wikipedián is ellenőrizhető - hogy ezt a fertelmes nőt "eltávolítsa" közülünk? Hát miféle világban élünk? Semmit sem tanultunk a történelemből?
A Luganoi tanulmány első része - kb. az egynegyede - felvezető jellegű, és a tömeggyilkosságok elfogadtatására irányul. Ez a kapitalizmust megmenteni szándékozó tanulmány népesedési és gazdaságtörténeti áttekintéssel indul, és társítja a legfontosabb szerzőket, Malthus-t, Hayek-et, Schumpeter-t, de még Platon-t is megemlíti. Az alapvetése az, hogy az élelmiszer termelés nem tarthat lépést a népességnövekedéssel, és amit a legnyersebben népirtással óhajt megoldani.
Kiragadtam néhány részletet, hogy ha ezt az irományt komolyan vennék korunk nagy pszichopatái, a milliárdosok, a fegyvergyártók, a transznacionális vállalatok döntéshozói, a pénzügyi intézmények szociopatái, akkor milyen kegyetlen jövőnek nézünk elébe - de persze ne legyenek illúzióik, ők is. Tömegeket nem lehet büntetlenül leölni - még "köztes eszközökkel" sem.
RÁHANGOLÁS (RÉSZLET):
"A szegény társadalmak szegény emberei, akik a népességrobbanásért leginkább felelősek, gyakran józan egyéni gazdasági érdekből nevelnek gyermekeket. A gyermekek hasonlítanak a lottószelvényekhez: lehet, hogy valamelyik sikeres lesz, és megváltoztatja az egész család státusát. Ahol a gyermekhalálozás magas, ott az embereknek több gyermekük van, mint amennyit akarnak, hogy ellensúlyozzák a várható veszteséget. Hardin professzor tette fel a kérdést, hogy igazolható-e az "állami benemavatkozás" elv a reprodukció területén, de elmulasztotta megjegyezni, hogy a szegény emberek számára a gyermekáldás kapcsolódik a növekvő gazdasági jóléthez. Nyugaton ma úgy tekintünk a gyermekekre, mint költséges vállalkozásra, amelynek lehet ugyan érzelmi fontossága, de gazdasági haszna biztosan nem.
...
"A reprodukciót tekintve vajon normális és megengedhető-e, hogy minden (fejlődő világbeli) egyén a saját előnyét igyekszik maximalizálni (a gyerekvállalással), olyan körülmények között, amikor a gyermekek rendszerint előnyt jelenthetnek? Biztosan tudjuk, hogy az egyénileg igazolható gyermekvállalási döntések százmilliói végül is oda vezetnek, hogy a népesség meg fogja haladni a Föld végső eltartóképességét."
...
"A humanitárius szervezetek gyakran fejezik ki felháborodásukat az északi és a déli fogyasztás közötti lényeges különbségért. Ez a harag rossz címre szól. Lehet, hogy az átlagos svájci 17-szer annyit fogyaszt, mint egy nigériai, de a globális piacgazdaságban az egyetlen racionális válasz erre a tényre, ostobán szólva: "És akkor mi van?" A svájciak termelékenyek, népességük stabil, magas megtakarítási aránnyal dicsekedhetnek, és a jó sorsuk nem írható a zsákmányolás vagy a gyarmatosítás számlájára. Másrészről, ha a nigériaiak nem a megtakarítást, a beruházást és termelékenységük növelését választják, akkor számukra az egyetlen út ahhoz, hogy gazdagabbak legyenek, és többet fogyasszanak, az, hogy kevesebb nigériai legyen."
A FENYGETÉS MEGFOGALMAZÁSA (RÉSZLET):
"A Láthatatlan Kezet keresztezi a Legyőzhetetlen Méh. ...Ha azt akarnánk, hogy (a szegények) szüntessék be az egyéni gazdasági tulajdon gyermekek formájában történő előállítását, a logikus út az lenne, hogy a túlszaporodó osztályokat más gazdasági tulajdon újraelosztásában részesítsük világszerte, hogy befektethessenek egyéb gazdagságot létrehozó dolgokba. Olyanok megosztása, mint a vásárlóerő, tanultság, munkahely, infrastruktúra és hasonlóak, gyorsan a népesség stabilizálásához és növekedésének csökkenéséhez vezethetne. Azonban minden jel az ellenkező irányba mutat. A gazdagság és a gazdagságképző tulajdonok messze vannak az újraelosztástól, sőt, egyre inkább koncentrálódnak a legfelső rétegben.
...
"A Munkacsoport arra figyelmeztet, hogy a ma globalizált világában "a népesedés hatalma a létfenntartással szemben" nem a mezőgazdaság erősödését vagy a barbár állapotból a (termelékenyebb) civilizáltba emelkedését eredményezi, hanem a ragadozó magatartás különféle formáit azok ellen, akik valahogyan felhalmozták a gazdagságot. A milliók nem maradnak "tétlenek és lusták" ... Ezek és vezetőik bármilyen eszközzel azt akarják kisajátítani, ami épp kéznél van, mivel erre ösztönözték és kényszerítették őket. Illuzórikus lenne arra támaszkodni, hogy az élelmiszer-termelés aritmetikai növelése (...) kiegyenlíti a mértani haladvány szerinti népességnövekedést."
A FEJLETT ÁLLAMOKBAN VÁRHATÓ HANYATLÁSRÓL:
"Minél magasabb a költséges emberi elemek kiutasítása a termelésből, annál magasabb a pénzügyi megtérülés. Minél kevesebb ember jogosult a gazdagságon való osztozásra, annál nagyobb a jutalom, amit a győztesek között szétosztanak. Minden személynek versenyeznie kell nemcsak a szomszédja ellen, hanem olyan idegenek ellen is, akik több ezer mérföldre élnek, és akikkel soha nem találkozik. ... A vállalat azoké, akik befektettek a részvényeibe, azaz a részvénytulajdonosoké. Akármit mondanak is a moralisták, a vállalat nem az alkalmazottaké, a beszállítóké vagy a városé, az országé, ahol éppen van. Ennek kétségkívül így kell lennie, mert valaki nem birtokolhatja és eheti meg mások tortáját."
...
(Ebben a helyzetben) "Bár a gazdag nemzetek viszonylag gazdagok maradnak, nem minden polgáruk lesz képes részesülni az új gazdagság megteremtéséből. Sokan kimaradnak ebből. A szegényebb, sebezhetőbb nemzetek népessége változó mértékben fog szenvedni a kiterjedt éhínségtől és a szűkös munkalehetőségektől, ami egyre robbanékonyabb helyzethez vezet. Mind a gazdagabb, mind a szegényebb országokban a gazdasági száműzés, a Bentiek és a Kintiek dialektikája romboló viselkedéshez vezet, beleértve ebbe a bűnözést, a migrációt és a terrorizmust. Amint ezt már ma is láthatjuk, a világ nagy részei redukálódnak a természet hobbesi - mindenki mindenki más ellensége - állapotába. A háborúban, amelyet mindenki vív mindenki ellen, az állam, és néha a piac sem lesz képes egészségesen működni."
"A mai megjelenésében gyarmatosításnak nevezett hódítás hasznossága az útjának végére ért, mivel a meghódított területnek vagy a gyarmatosított embereknek többé semmi gyakorlati vagy anyagi értékük nincs. (a magas termelékenységek miatt) ... Bár volt olyan idő, amikor a hódítók vagy gyarmatosítók érdekében állhatott, hogy ezeket az embereket fenntartsák akár élelmiszer-behozatallal is, és előmozdítsák a közegészségügyet, - ez többé nincs így. "
NÉPIRTÁSOK FŐ IRÁNYVONALAI "LOVASOK KÉPÉVEL" ILLUSZTRÁLVA:
(Az eljövendő "Első Lovasnak" a) biohatalomnak és a biopolitizálásnak ezért a célja nem a vitalitás, hanem a halálozás, nem areprodukció, hanem a redukció, nem az élet meghosszabbítása, hanem megrövidítése lesz. ...
"Második Lovas": Háborúk és polgárháborúk - ebben jelentős szerepe lehet az IMF által létrejövő gazdasági "szorításnak", vagy a hiányok más okainak.
"Harmadik Lovas": Részlet az éhínség és élelmiszerhiány serkentését célzó részből:
"Az erózió, a szikesedés, környezetszennyezés, az urbanizáció a saját lendülete szerint folytatódik. Ezek fenntartása és serkentése alig kíván többet, mint a status quo politikáját és a pénzkivonást (az adósságot és az adósságszolgáltatást is beleértve), hogy ez hozzájáruljon az élelmiszer-ellátás korlátozásához és az árak emelkedéséhez. Ha néhány fizetőképes vevő, amilyen Kína és Japán, monopolizálja a piacot, az szintén hozzájárul ahhoz a célhoz, hogy a hiány és az árak emelkedjenek." ... "Minél jobban centralizált a (gabona) tárolás, annál nagyobb a veszteség esélye."
"A biológiailag módosított növények saját rovarirtó anyagaikat bocsátják ki a növényirtó-tolerancia ellentételként. ... Az ilyen növények végül az organizmusok széles skáláját irthatják ki, a hasznosakat is. A termelt mérgek a talajban hosszú ideig megmaradhatnak, és még hónapokkal a haszonnövény betakarítása után is hatásosak lehetnek. (figyeljünk itt a kifejezésre: a mérgek "hatásosak" lehetnek)"
"Negyedik Lovas" A természetes és mesterséges járványok (melyekkel talán Bill Gates lett megbízva)
"A legfélelmetesebb, és számunkra a leghasznosabb a Lovasok közül. A történelem során a járványok sokkal nagyobb hatással voltak a népességre, mint a háborúk vagy éppen az éhínség. A pestis egyformán lemetszi az élő és a holt fát, akiket meg kellene óvni, azokat is elpusztítja; a betegség nem mindig tesz különbséget szegény és gazdag, megfelelő vagy alkalmatlan, hasznos vagy felesleges között. Statisztikailag azonban legelőször a legsérülékenyebbeket és a legnélkülözhetőbbeket sújtja."
SZEMEZGETVE A NÉPIRTÁSOK RÉSZLETKÉRDÉSEIBŐL:
A gyűlölet szítása, és háborús eszkalációk:
"A leggyorsabb útja annak, hogy az elkülönülés erős és ellenséges pszichológiai érzését felkeltsük, bizonyossá tenni, hogy egy X csoport tagjait megalázta vagy megölte egy Y csoport (vagy elhitetni, hogy megalázta vagy megölte). Bár ilyen feszültségeket nem mindig könnyű kialakítani és manipulálni, korunk világa sok kétséges etnikai vagy vallásos különbség példáját ajánlja, amelyek ezen az úton keletkeztek, kerültek felszínre és terjedtek el. A csoportok közti tartós gyűlölet és konfliktusok elősegítése a faji gyűlölet felszításával és olyan provokációkkal segíthető, amelyek a csoportokat az erőszak fokozottabb elfogadására sarkallják."
Hulljon a férgese:
"Az "Auschwitz-modell" az ellenkezője annak, ami a cél eléréséhez szükséges. Az is sokkal fontosabb, hogy elvonjunk költségeket, mint hogy új alapokat hozzunk létre. - Az "áldozatok" kiválasztását senki nem végezheti, kizárólag csak az áldozatok maguk. Ők fogják magukat kiválasztani az inkompetencia, alkalmatlanság, a nyomor, tudatlanság, lustaság, bűnözés és hasonló kritériumok alapján, egyszóval a "vesztesség" alapján."
A tömeggyilkosság eljárásairól:
"...azt javasoljuk, hogy az állam vegye át a népességszabályozás szerepkörét is a privát szektortól. A láthatóság és nyilvánosság tekintetében kétféle stratégiát javasolunk. A "megelőző" népességszabályozás középpontjában a születés megelőzése lesz, ez legyen látható, és legyen része a normális politikának; ugyanakkor a "gyógyító" stratégia azokkal "foglalkozik", akik már megszülettek, de annak nem szabad látszania, hogy e mögött bármiféle ügynökség van."
Kapcsolódó:
Videó: Susan George on Whose Crisis, Whose Future?
La mobilisation contre le traité transatlantique est difficile a cause du secret
Susan George on Whose Crisis, Whose Future?
A francia elnök is egységes euróövezeti kormányt akar - A világkormány előszobája?
július 26, 2015 The Economic Collapse - Idők jelei
A német és francia gazdasági miniszterek után Francois Hollande is azt javasolja a válság megoldásaként, hogy minden eurózóna tagállam adja át szuverenitását egy központi kormánynak. Az európai föderációhoz, amit sokan csak Európai Egyesült Államokként emlegetnek, saját elnök, parlament és büdzsé is társulna.
A javaslat persze nem meglepő, hiszen a globális elit minden problémára a hatalom további központosításátjavasolja.
"A körülmények arra késztetnek bennünket, hogy magasabb sebességre váltsunk," nyilatkozta Hollande a Journal du Dimanche nevű lapban megjelent írásban. "Ami fenyeget minket, az nem a túlzásba vitt európaiság, hanem annak a hiánya."
Vajon hogyan képzeli el a francia elnök az európaiság megfelelő mértékét?
"Jacques Delors ötletét támogatom egy euróövezeti kormány létrehozásáról, amihez egy konkrét büdzsé és parlament is társulna, hogy biztosítva legyen a demokratikus irányítás," nyilatkozta Hollande.
Az Independent így írt erről:
"Létrejönne egy saját miniszterelnökkel rendelkező eurózóna kormány, a kormány pedig az EU költségvetésétől különálló büdzsével rendelkezne, a törékenyebb országok megsegítése és az azokba történő befektetések céljából."
Hollande persze nincs egyedül az elképzeléssel. A fent már említett miniszterek mellett, Mario Draghi, az EKB elnöke, Jean Claude Juncker, az Európai Bizottság és Jeroen Dijsselbloem az Eurogroup elnöke is hasonló tervvel állt elő, amiben egy közös európai államkincstár felállítását szorgalmazzák.
Ezek a tervek nyilván nem fognak egyik napról a másikra megvalósulni, azonban fontos tudni, hogy az elit ebbe az irányba kívánja hajtani Európát. A következő válság kirobbanásakor pedig ezeket a javaslatokat fogják "megoldásként" felkínálni.
Vészhelyzetek alkalmával az elit számos olyan lépést meg tud valósítani, amire normális körülmények között nem lenne esély. A jelen helyzetben nem sokan fogadnának el egy európai föderációt, de ha a helyzet elfajulna, hirtelen mindenki kétségbeesetten követelné a megoldást, legyen az bármi.
Amikor a lehetőség előáll, már csak azt kell elérniük, hogy Németország és Franciaország egyetértsen a részleteket illetően, és a többi eurózóna tagország szépen követi majd példájukat.
Az új egységes kormány előtt álló egyik akadály maga az euró. Az egységes valutát jelenleg szabályozó egyezmények nagyon összetettek és rengeteg korlátozást tartalmaznak. Amennyiben Németország és Franciaország valóban az európai föderáció felállítása mellett dönt, talán egy új valutát is létrehoznak.
Ez ma még elrugaszkodott elképzelésnek tűnhet, de egykor az euró is éppen ilyen őrültségnek hangzott.
Ami a jelent illeti, az európai adósságválság egyre mélyül. Nemcsak Görögország, de Portugália, Írország, Olaszország, Belgium és Franciaország is úszik az adósságban. Függetlenül attól, hogy rövidtávon Görögország végül elhagyja-e a monetáris uniót, az európai kötvények hozama valószínűleg tovább emelkedik egy ideig, miközben a részvények esetében komoly esés várható az elkövetkezendő hónapokban.
A nagybankokat kell figyelni! Az Egyesült Államokhoz hasonlóan, Európában is a "bukáshoz túl nagyok" rendelkeznek a legnagyobb hitelállománnyal és derivatíva kitettséggel, ezek között pedig a Deutsche Bank áll az élen az egész világon. A rendelkezésre álló adatok szerint a Deutsche Bank 75 billió dolláros derivatíva kitettséggel rendelkezik. A bank elnökhelyettesei nemrégiben lemondásra kényszerültek és egyre több hír bukkan elő az intézmény belső gondjairól.
Vajon mi történne, ha Németország legnagyobb és legfontosabb bankja hirtelen a Lehman Brothers nyomdokaiba lépne?
Mindeközben az euró folyamatosan veszít értékéből a dollárhoz képest.
Úgy tűnik, a káosz nemhogy csökkenne, de egyre erősödik Európában, ami az eurózóna válságát is tovább mélyíti.
Amire emlékeznünk kell, hogy az eurózóna rövidtávú sorsától függetlenül, az európai elit célja a további integráció és még teljesebb központosítás.
Ezért borítékolható, hogy a Hollande és társai által javasolt Európai Egyesült Államok vagy föderáció, hívjuk, aminek akarjuk, valamilyen formában meg fog valósulni.
A készülő világkormány
Írta:
Joseph Candel
A
globalista elit által többnyire globális kormányzásként
emlegetett egységes világkormány felállításának előkészületei
a szemünk előtt folynak. Ennek legfontosabb lépése az emberek
hozzáállásának előkészítése, hogy amikor eljön az új
pénzügyi infrastruktúra és a világkormány vezetői szerepére
szánt Antikrisztus színrelépésének ideje, a tömegek készen
álljanak ellenállás nélkül elfogadni a tudtukon kívül rájuk
erőltetett új vezetést. A színfalak mögött folyó munkálatok
nyoma itt-ott előbukkant a gazdaságban és a politika világában,
így aki nyitott szemmel jár, nap, mint nap belebotlik ennek
jeleibe. A globális kormányzás egy természetellenes rendszer, ami
soha nem jönne létre magától, hanem a hatalmi elit próbálja a
világra erőltetni a fennálló, legtöbbször általuk gerjesztett
problémák megoldásaként. A globalizáció sehol sem lenne
a globalisták
erőfeszítései nélkül,
akik mindent megtesznek, hogy tervük valóra váljon. Sajnos a
világon eluralkodó fatalista hangulat miatt a legtöbb ember úgy
gondolja, az események a maguk természetes medrében folynak és
külső befolyás nélkül alakulnak így.
A
globalisták tervének fontos része a piacok összekapcsolása, hogy
az adott pillanatban valamennyit egyetlen „gombnyomással”
tehessék tönkre, teljes összeomlást idézve elő a gazdaságban.
Miért is próbálnának minden kulcsfontosságú országot egyenként
destabilizálni, ha egyszerre is megtehetik? Többek között ezért
törekednek arra, hogy minden piac és ország olyan szoros
kapcsolatban legyen a másikkal, hogy néhány intézkedéssel
valamennyit képesek legyenek tönkretenni (a későbbiekben pedig
könnyebben irányítani). Ma már egyetlen pillanat alatt
szegénységbe dönthetik az egész világot. Amit eddig apránként,
lassan tettek meg, most egyszerre, szinte az egész világgal
megtehetik. Amikor az összes tőzsde, értékpapírpiac és pénzpiac
alól egyszerre húzzák ki a szőnyeget a civilizált világ káoszba
süllyed.
Szükséges,
hogy mindez gyorsan és egyszerre történjen, hogy az egész világ
készen álljon az Új Világrend elfogadására. Ezért fordítanak
annyi pénzt az ehhez szükséges technológia és infrastruktúra
fejlesztésére. Ezért támogatják a klónozással,
biotechnológiával és informatikával kapcsolatos kutatásokat,
fejlesztéseket. Néhány láncszem még várat magára, de már nem
sokáig, hiszen a világ legkiemelkedőbb kutatói dolgoznak ezeken a
számunkra kevésbé ismert, a globális kormányzás felállításához
elengedhetetlen fejlesztéseken.
Javában
folyik a szükséges hálózatok kiépítése, hogy amikor eljön az
idő, fennakadás nélkül és áttörhetetlenül működjenek. Mi
csak a jéghegy csúcsát látjuk. A nyilvánosságnak bemutatott
újítások, a háttérben folyó fejlesztések hírnökei csupán.
Bár
minden erejükkel azon vannak, hogy a fejlesztések egymástól
függetlennek tűnjenek és a külső szemlélővel elhitessék, hogy
az emberiség javát szolgálják, utasításaikat odafentről
kapják. A globalisták diktálnak, hiszen tőlük származik a
kutatásokhoz szükséges pénz, a független versenytársakat pedig
pénzügyi eszközökkel, vagy ha kell más módon teszik tönkre.
Időnként
hallani nagyvállalatok
fúziójáról.
Ezek sem véletlenül történnek. A globalisták megpróbálják
konszolidálni a piacokat, hogy a pénzügyi elit irányítása alá
kerüljön minden olyan ágazat és vállat a világon, ami hatással
lehet a globális gazdaság helyzetére. Természetesen, fontos lépés
saját vagyonuk elhelyezése is, hogy amikor megadják a jelet és
elindulnak a dominók, sajátjaik állva maradjanak. Mára a kezükbe
került minden főbb iparág irányítása, kezdve az autóipartól
az elektronikai cikkeken át a szoftveriparig. Nem álltak meg
az olajnál.
Tudják, hogyan játsszák ki a rendszert, hiszen saját igényeik
szerint maguk hozták létre. Az egész világot a hálójukba fonták
anélkül, hogy a legtöbben tisztában lennének vele. (II. Timóteus
3, 13)
A
nemzetközi határok lassan eltűnnek. A világ egy óriási
hálózattá alakult, ahol minden mindennel összeköttetésben van.
A számítástechnika és a modern megfigyelési
eszközök segítségével Nagytestvér minden virtuális és valós
lépésünket nyomon
követheti.
Lassan minden a helyére kerül, hogy elkezdődhessen a
világtörténelem utolsó nagyjelenete.
A
világ népeinek elege van nemzeti kormányaik és vezetőik
tehetetlenségéből. Hiába várják, hogy véget vessenek a
szegénységnek, az igazságtalanságnak, háborúknak, az
értelmetlen törvényeknek vagy a korrupciónak. Ehelyett terheik
egyre elviselhetetlenebbek. Ezek a problémák előkészítik az
emberiséget a világkormány felállítására és az Antikrisztus
színrelépésére. Az emberek utolsó szalmaszálként ragadják
majd meg az Antikrisztus által felkínálásra kerülő megoldásokat
a világ bajaira, amelyeknek nagy részét, maguk a globalisták
idézték elő. (Dániel 11, 21-24; 8, 23-25; I. Thesszalonika 2,
1,3)
A
mostaninál még súlyosabb gazdasági válság vár a világra, így
kétségbeesésükben az emberek hajlandóak lesznek bármit és
bárkit elfogadni, aki képes véget vetni szenvedésüknek.
A
napi hírekben egyre többet hallunk a válság súlyosságáról és
elmélyüléséről. Amiről a hírek nem szólnak, hogy a rendszert
eleve bukásra programozták, hogy helyét átvehesse az új,
globális gazdasági rendszer, amijólétet
és egyenlőséget ígér majd
mindenkinek, csupán szabadságunkat kell feláldoznunk cserébe.
Bár
az előttünk álló évek ijesztőnek tűnhetnek, ezek az események
Isten tervének részei. Minél hamarabb veszi kezdetét ez a sötét
időszak, annál hamarabb tér vissza Jézus,
hogy valóban véget vessen a szenvedésnek, fájdalomnak és emberi
gonoszságnak. Akkor, és csakis akkor lesz képes győzedelmeskedni
az igazság és végre „a föld tele lesz az Úr dicsőségének
ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja.” (Habakuk 2, 1)
Az USA és az EU a gazdasági válság alakulásától függetlenül össze fog omlani
J
Forrás: alt-market.com
Aki
szeretné megérteni, hogy mi történik a világban, azon belül
is a gazdaságban, tegye félre, legalább az alábbi írás olvasása
erejéig, a valóságnak a fősodrású média által festett
képét. Az EU rendszerének és az EU-ban folyó fiskális káosznak
a megértéséhez pedig Görögország helyzetét is figyelmen kívül
kell hagynunk, legalábbis annyi időre, hogy átláthassuk a
lényeget. Jól olvastad. Felejtsd el a görög adósság körül
kialakult drámát! Felejtsd el, hogy találnak-e új hitelezőket
vagy csődbe mennek-e! Felejtsd el, hogy szövetségre lépnek-e
Oroszországgal vagy a BRICS államokkal és azt is, hogy képesek
lesznek-e az utolsó pillanatban megmenteni a régi rendszert!
Mindezek nem számítanak. A nemzetközi pénzügyi elit által
rendezett szappanopera jeleneteit látjuk csupán.
A
lényegről persze ne feledkezzünk meg: Görögország
fizetésképtelenné fog válni. Ennyi. Nincs más lehetőség.
Lehet, hogy maholnap egyezségre jutnak, de végül nem lesznek
képesek olyan mértékben nyújtani forrásaikat, hogy
visszafizethessék exponenciálisan növekvő adósságukat. Ez
elkerülhetetlen és semmilyen utolsó pillanatban hozott egyezség
nem fogja alapvetően befolyásolni a lényeget.
Gondolkoztatok
már azon, hogy miért aggódik minden fősodrású elemző egy ilyen
kicsi ország sorsa miatt? Az aggodalom alapja egy jó nagy hazugság:
azt próbálják elhitetni velünk, hogy Görögország csődje,
összeomlása vagy kilépése az EU-ból olyan dominóhatást váltana
ki a nagy adóssággal rendelkező nemzetek között, ami sorozatos
csődöket és összeomlást eredményezne. A gondolatmenetben rejlő
hazugság, hogy Görögország csődje okozná más országok
összeomlását. Ez nem igaz, mert a csőd nem fertőző. A nehéz
helyzetben lévő EU tagállamok Görögország „segítsége”
nélkül adósodtak el. Nem Görögország okozta a bajukat. Ezen
országok, Olaszországtól Portugálián át egészen
Spanyolországig, saját szuverén adóssághalommal rendelkeznek,
amelyet saját felelőtlenségüknek köszönhetnek. Az egyetlen
legitim indok arra, hogy a csőd más országokra is átterjedjen az
maga az EU létezése, ami a szerkezetéből adódóan szocialista
függőséget kényszerített a tagállamokra.
Soha
ne felejtsük el, hogy az
EU nem Görögország miatt van bajban, hanem a nemzetekre erőltetett
egymástól való függőség miatt!
Az EU-nak nem szabadna léteznie, ahogy egyetlen nemzetek felett álló
valutarendszernek sem.
Arról
se feledkezzünk meg, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz hasonló
globalista intézményeknek érdekében áll katasztrófát előidézni
az EU-ban, akkor is, ha egyesek azt feltételezik, hogy az EU a
globalizáció tesztüzemeként jött létre. Nem így van. Ha így
lenne, az IMF nem szorongatná Görögországot az adósságai miatt,
miközben a hasonló gondokkal küzdő Ukrajnának szó nélkül
segít.
Miért
akarnák a globalisták az EU részleges feloszlását? Mit nyernének
vele? A válasz egyszerű: káoszt. A
káosz pedig remek lehetőség egy hamis dialektika prezentálására.
Az
EU egyáltalán nem a globalisták által kívánt gazdasági és
politikai modellt képviseli. Nevezzük inkább hasonmásnak, de a
félmegoldás még találóbb kifejezés.
Amikor
Európa leér a pénzügyi szakadék aljára és a lakosság
szörnyülködve kérdezgeti, hogy mi a fene történt, az elit kész
válasszal fogadja a kérdéseket. Azzal jönnek majd, hogy nem az
egymástól való túlzott és kikényszerített függőség volt a
baj, hanem az, hogy az unió központosítása nem volt teljes. Azzal
állnak majd elő, hogy egy nemzetek feletti gazdaság és valuta
csakis úgy működhet jól, ha a kormányzás is nemeztek feletti.
Más szóval a rendszer ezért bukott el, mert a működéséhez
stabil, globális kormányra lett volna szükség.
A
Fábiánus szocialisták azzal érvelnek majd, hogy a nemzeti
szuverenitás barbár és idejétmúlt intézménye volt a ludas, ami
a válságot előidézte. Minden erejükkel azon lesznek, hogy a
nemzeteket impotenssé tevő rendszer minden negatív hatása
feledésbe merüljön. Éljen
a globális falu, amiben mindenki együtt emelkedik fel vagy bukik
el! A szabadpiacnak és az egyéni innovációnak elvégre mi köze
lehet egy sikeres gazdasághoz? Amire igazán szükségünk van az a
csordaszellem, hogy minden ember egy könnyen lecserélhető
alkatrésszé váljon ebben az óriás fűnyíróban, ami letarolja
örökségünket, történelmünket és elveinket az önkényesen
definiált közjó és a felhőkön lebegő okosvárosok megvalósítása
érdekében, ahol senkinek sem kell dolgoznia többé.
Az
EU bukása csupán egy eszköz a globalisták kezében. Nem
létezik olyan nemzet vagy intézmény, amit ne lennének hajlandóak
beáldozni, amennyiben az áldozat közelebb
viszi őket a politikai és gazdasági dominanciához.
Nemcsak
teljes központosítást akarnak. Azt akarják, hogy könyörögjünk
nekik érte és hogy az emberek a saját ötletüknek higgyék.
A rabszolgaság legtolakodóbb és leghatékonyabb formája, amikor a
rabszolgákat ráveszik, hogy saját elnyomásukat követeljék és
még büszkék is legyenek rá.
Az
Egyesült Államok bukása sem különbözik majd e tekintetben.
Mivel az Egyesült Államokban nincs nemzetek feletti rendszer, a
bukást más kommentárral magyarázzák majd. A népnek szánt
tanulságot azonban hasonló alapossággal fogják megírni.
Az
amerikaiakra az elkényeztetett imperialista szerepét osztották,
akik végre azt kapják, amit megérdemelnek. Egy jó nagy gazdasági
pofont. Az Egyesült Államok az új Róma. Kenyér és cirkusz. A
Fábiánusok pedig az USA bukásánál is ott lesznek, hogy
rámutassanak a nemzeti szuverenitás eredendő kapzsiságára és
kijelentsék, hogy az eddigi destruktív hataloméhséget egy
kiegyensúlyozottabb globális rendszernek kell leváltania.
Nem
tudom hányan fogják fel, hogy Amerikára a rosszfiú szerepét
osztották az elit globális színházában. Az amerikaiak játsszák
a gonoszt, a világ többi része az ártatlan áldozatot, az IMF-hez
és BIS-hez hasonló globalista intézmények pedig a hős megmentőt,
akik éppen idejében érkeznek, hogy megóvják az emberiséget a
végromlástól.
Az
Egyesült Államok több adósságot termel, mint az EU összes
tagállama együttvéve. Görögországgal ellentétben azonban az
Egyesült Államok annyi pénzt nyomtat, amennyit akar,
így elodázhatja az adósságfelhalmozás súlyos
következményeit.
Érdekes
módon azonban a Fed bejelentése, miszerint szeptembertől megemeli
a kamatokat, valószínűleg tömeges kivonulást eredményez majd a
tőzsdéről és az „új idők” végét hozhatja. Ismét tegyük
fel a kérdést, hogy miért tennének ilyet a bankárok? Miért ne
tarthatnák a kamatokat a nulla közelében? Elvégre senki se
könyörög nekik, hogy emeljék meg. Sőt, ennek az ellenkezője
történik. Miért hagyja a Fed figyelmen kívül a recesszió felé
mutató több száz jelet és tart ki rendületlenül a kamatemelés
mellett, látszólag fittyet hányva saját érdekeinek?
A
Fed nagyon jól tudja, hogy az amerikai piacokat kizárólag az
ingyen pénz, illetve a lakosságnak a bankokba és az államba
vetett vak hite tartja életben. Amikor azonban az ingyen pénz
az emberek hitével együtt elillan, ránk köszönt a katasztrófa.
A Fed globalistái ezt nagyon jól tudják és pontosan ezt akarják.
Legalábbis ennek az irányított változatát. Pontosan azért
akarják a jelenlegi rendszer bukását, mert az előkészíti a
terepet a mostanában egyre többször „nagy
globális resetnek”
nevezett
eseményhez.
A
reset a globalizáció, vagyis a teljes központosítás felé vezető
terv következő állomása.
Tehát
szó sincs átterjedésről. Ez csupán egy remek ürügy, amivel
elterelhetik a figyelmet az igazi problémáról. A globalista elit
évtizedek óta folyó összehangolt erőfeszítéséről van szó,
amellyel a nyugati kultúrákat sebezhető helyzetbe kényszerítik.
A gyenge és ijedt emberek sokkal alakíthatóbbak. A ma
elképzelhetetlennek tartott társadalmi változások nagyon is
megvalósíthatónak tűnnek egy válság kellős közepén.
Úgy
gondolom, hogy a következő válság érkezése már látható. A
gazdasági mutatók mindenesetre alátámasztják ezt a feltevést.
Amikor az európai rendszer sorsa a görög adósságon, az amerikaié
pedig a nulla közeli kamatrátán és a vak hiten múlik, valami
előbb utóbb engedni fog. Innen nincs visszaút. Előrefelé pedig
egyetlen út vezet, ami se nem kellemes, se nem elhanyagolható.
Arról
se feledkezzünk meg, hogy maga a válság is csak egy
figyelemelterelés. Akármilyen
bajok érkeznek holnap vagy a jövő héten vagy öt év múlva,
emlékezzünk, hogy kik okozták: a nemzetközi bankok és globalista
politikus kollégáik. Akármi történik is, soha ne fogadd el a
központosított rendszert! Akármilyen ésszerűen hangzik az
ajánlat a fiskális terror közepette, soha ne add meg a fenevadnak,
amit követel!
A titokban tárgyalt Csendes-óceáni Partnerség a kormány helyére a megacégeket ülteti
„Képzeljünk
el egy kereskedelmi szerződést, amely felhatalmazza a
multinacionális vállalatokat és befektetőket, hogy külföldi
bíróságok előtt kártérítésre pereljék azokat a kormányokat,
amelyek politikai vagy közigazgatási rendelkezéseinek
következtében csökkent a nyereségük” – írta a Le Monde
Diplomatique 1998-ban[1]. Akkor a nyilvánosság és a parlamenti
képviselők ellenállásának köszönhetően zátonyra futottak a
Multilaterális Befektetési Megállapodás (MAI[2]) tárgyalásai.
Az
óriásvállalatok most ismét próbálkoznak a MAI még rosszabb
változatával, amely a Kereskedelmi Világszervezet, a WTO bővített
verziója kíván lenni. Hivatalos neve: Transzatlanti Kereskedelmi
és Beruházási Partnerség (TTIP-TAFTA[3])
A
szerződés értelmében egy-egy ország korlátlan mértékű
kereskedelmi szankcióknak néz elébe vagy az adófizetők
dollármillióit fizetheti ki kártérítésként az
óriásvállalatoknak.
A
lassított puccsnak tekinthető egyezmény tárgyalásai 2013
júliusában kezdődtek az USA és az Európai Unió között, és
várhatóan 2016-ban fejeződnek be. A TTIP-TAFTA a horrorfilmek
elpusztíthatatlan szörnyeihez hasonlóan éledt újjá és egyesíti
a múlt legkárosabb egyezményeit, sőt új elemekkel is bővíti.
A
TTIP-TAFTA aláírásának pillanatától a vállalatok kiváltságai
jogerőre emelkednének és tartósan érvényben maradnának, akkor
is, ha a közvélemény vagy a kormányzati szándék közben
megváltozna. Az egyezséget ugyanis csak az összes aláíró ország
egyetértésével lehetne módosítani.
A
két egyezmény (TTIP–TAFTA és TPP) valódi gazdasági birodalmat
hozna létre, amely közvetlen határain túl is képes lenne
kikényszeríteni az egyezmények alkalmazását. Az USA-val és az
EU-val kereskedelmi kapcsolatokat kereső országok ahelyett, hogy
saját érdekeiknek megfelelő feltételekről tárgyalhatnának,
alkalmazniuk kellene az egyezmények összes előírásait. Azaz el
kellene fogadniuk az USA és az EU között kialakított közös
piaci feltételeket.
A
Barack Obama elnök újraválasztását támogatók, akik ,,hittek a
változásban” most a düh és a szívinfarktus határán állnak.
Az Obama-kormány ugyanis teljesen sajátjának fogadta el az
óriásvállalatok által diktált tervet, amelyet a globális
gazdaság ,,magas színvonalú, 21. századi” közgazdasági
szabályozásaként állít be, miközben az sokkal inkább a 20.
század szociális vívmányainak egyértelmű felszámolása. ”
– Írta
Lori Wallach, a
Public Citizen’s Global Trade Watch, a Globális Kereskedelem
Állampolgári Felügyelet nevű civil szervezet igazgatója még
2014-ben.
A
TTIP előtt az Egyesült Államok egy annál is nagyobb jelentőségű
egyezményt akar megkötni, ez pedig a Csendes-óceáni Partnerség,
vagyis TPP (bár ez utóbbi az EU-ra nem vonatkozik). Ez az egyezmény
fogja megszabni a világkereskedelem új szabályrendszerét. A TTP
tárgyalásokban Japán, Ausztrália, Brunei, Mexikó, Malajzia,
Chile, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, Vietnam és az USA vesznek
részt, természetesen Kína mellőzésével. Az egyezmény
tartalmát tekintve nem sokban tér el a TTIP-től.
A
dolgok jelen állása szerint pedig a helyzet egy cseppet sem javult.
A TPP egyik kulcsfontosságú része, hogy az aláíró országok
egészségügyi hatóságai közös erővel és megegyezéssel
juttatják majd kedvező helyzetbe a gyógyszeripari óriásokat, még
nagyobb piacot szerezve kétes termékeiknek.
Kérdés:
Ki mondja meg, hogy egy gyógyszer biztonságos-e? Honnan származik
az erre vonatkozó értékelés?
djátok,
mi, a 12 TPP tagállam, mégpedig közös egyetértéssel, tehát
ragaszkodnunk kell a döntésünkhöz. Semmit nem ismerünk el és
egyébként is fogd be a szád.”
A
megállapodás legitimitását részben az biztosítja, hogy az
aláírók mind olyan hivatalosnak, olyan rendesnek tűnnek a külső
szemlélő számára. Öltönyt viselnek és rendszeresen járnak
fodrászhoz. Nem rágnak dohányt és nem köpködnek az utcán. Jó
kapcsolatban állnak a sajtóval. Arcnélküli emberek ezek, akik
belülről rágják szét a társadalmat.
Amennyiben
elfogadják, ez a „kereskedelmi megállapodás” az
egészségüggyel, gyógyszerekkel kapcsolatos „biztonsági”
kérdésekért felelős kormányhivatalok nemzetközi kollektívájává
alakul majd.
A
gyógyszergyártóknak lehetősége lesz meghosszabbítani
szabadalmaik élettartamát, termékeiket pedig a korábbihoz képest
minimális felügyelettel vihetik országról országra.
A
szerződés hatályba lépését követően az aláíró országok
közösen, tehát teljes egyetértésben minősítik majd
biztonságossá a kérdéses gyógyszereket a gyártók érdekében.
A
TPP tulajdonképpen egy különleges jogokkal felruházott,
különleges előnyöket élvező szervezetként fog működni. Az
egyik ilyen előny a felelősségre vonástól való mentesség,
hiszen a kormányok és cégek közötti vitás ügyekben választott
magánbíróságok döntenének nem pedig az adott ország bírósága.
Ez
akár jó is lehetne, ha mondjuk egy korrupt országot, kormányt
bárki felelősségre vonhatna, csakhogy ez a jog kizárólag a
multinacionális vállalatokat illetné, a kisvállalatokat nem.
„A név ellenére a TPP-nek kevés köze van a kereskedelemhez. 29 fejezetéből mindössze 5 foglalkozik a hagyományos értelemben vett kereskedelemmel, a többi az Internet szabályozásáról, az Internetszolgáltatókra vonatkozó kötelező adatgyűjtésről és arról szól, hogy ezeket az adatokat mikor kötelesek átadni egy másik cégnek. Szó van még benne arról, hogy miként lehet előnyben részesíteni a helyi ipart vagy vállalkozásokat, a kórházak és az egészségügyi rendszer szabályozásáról, a kórházak privatizációjáról, tehát voltaképpen a modern gazdaság minden területéről, még a banki szolgáltatásokról is. Ez a történelem legátfogóbb nemzetközi megállapodása lesz.”
Mivel
az egyezmény a ma még az üzleti szférának nem kiszolgáltatott
területek sorát is érinti, a TTIP–TAFTA-tárgyalások zárt
ajtók mögött zajlanak. Az amerikai tárgyalódelegáció mellett
dolgozik több mint hatszáz nagyvállalati hivatalos lobbista, akik
korlátlanul hozzáférnek az előkészítő dokumentumokhoz és az
amerikai kormányt képviselő döntéshozókhoz. Ugyanakkor a
közvéleményt és az újságírókat szigorúan kizárták, a
tervezetek nem kerülhetnek nyilvánosságra, amíg a végleges
egyezséget alá nem írják – amikor azonban már késő
változtatni rajta.
A
TPP tehát a megavállalatok globális kormánya lesz.
Időkjelei:
A fent leírtakhoz hasonló kilátások bizonyára sokak számára
aggasztónak tűnnek, így jó tudni, hogy a győzelem az erősödő
sötétség ellenére is a miénk lehet. A háborút ugyanis 2000 éve
megnyerték helyettünk, nekünk csupán néhány csata megvívása
maradt, amelyek közül a legfontosabb saját lelkünk üdvössége.
Hiába szövetkeznek ilyen-olyan területek, illetve az egész világ
uralmáért, a legfontosabb döntést minden ember maga hozza meg.
Szabadon.
„Előtökbe
adtam az életet és a halált, az áldást és az átkot. Válaszd
hát az életet, hogy élhess…”
V.
Mózes 30:19
Soros szerint az Európai Unió a Globális Kormányzás elbukott kísérlete
Forrás: Activist
Post
Vajon
a nyugati elit kezdeményezésére létrejött Európai Unió
szétesőben van? A szűnni nem akaró gazdasági problémák
hatására egyre nagyobb a közellenállás a kontinensen, az Ukrajna
elleni puccs és annak következményeként Oroszország ellen
indított és igen népszerűtlen gazdasági háborút követően
pedig az EU tartóoszlopai is megrendülni látszanak.
A France
24-nek adott interjúban Soros
György arról beszélt, hogy az Európai Unió nem váltotta be az
elit által hozzá fűzött reményeket és Európában sokan
„Oroszországra tekintenek követendő példaként”.
Fel kell ismernünk, hogy maga az Unió, ami a globális kormányzás nemes, jó szándékkal indított kísérlete, elbukott és nem volt képes megvalósítani azt, amit ígért. A csalódás olyan mértékű, hogy még Oroszország is képes alternatívát kínálni.
Soros
szerint „Oroszország egy maffiaállam” és a tény, hogy „számos
európai ország követendő példának tartja a Putyin féle
vezetést, kifejezetten veszélyes”.
Soros
ezt követően kifejtette, hogy Európában sokan tartják „vonzónak
az Oroszországgal való szoros együttműködést”, köztük például
Nigel Farage,
a brit UKIP párt vezetője, a francia Marine Le Pen, és „sokan
Németországban”.
A
teljes interjú angol nyelven
Európa
évek óta válságban van, és az Oroszországgal kirobbant legújabb
vita meghatározó tényező lehet az EU jövőjében.
A New
York Review-ban nemrég
megjelent interjúban Soros megjegyzi, hogy a 2008-as pénzügyi
válság és a hírhedt trojka által azt követően bevezetett
megszorítások óta egyre erősödik a népellenállás és az
Unióellenes pártok támogatottsága:
Az Európai Unió, de különösen az eurózóna, elvesztette a fonalat a 2008-as válság után. Az Európára jellemző fiskális politika felerősítette a közellenállást. Az Európa ellenes pártok 30 százalékkal több széket szereztek az Európai Parlamentben, de egészen mostanáig nem volt realisztikus alternatívájuk az EU-val szemben. Most azonban Oroszország olyan alternatív megoldást kínál, ami alapvető változásokat és kihívást jelent azon elvek számára, amelyekre az Európai Uniót alapozták… Itt az ideje, hogy az Európai Unió alaposan átértékelje magát… Az EU bürokraták többé nem rendelkeznek egyeduralommal és nincs mivel büszkélkedniük.
Az
elit egyre jobban fél a nyugaton fel-fellobbanó népfelkelésektől,
amelyeknek megpróbálnak az élére állni, vagy jobb híján a
számukra kívánatos mederbe terelni, irányítani. Miközben a
kormány vagy kormányok alkalmatlansága vagy erkölcstelensége
miatti düh erősödik Európában, az elit megpróbálja magáévá
tenni a különböző mozgalmakat, vagy akár mesterséges politikai
mozgalmakat indítani, hogy ezek által irányítsa és semlegesítse
a nép indulatait.
EU: az angol-amerikai elit kiterjesztése
Az
EU a globális elit szülötte, amelyik több mint egy évszázada
építgeti birodalmát. Az Unió ennek a folyamatnak, mégpedig a
globális kormánynak vagy más néven kormányzásnak részeként
tett bátor kísérlet, a nacionalizmus és nemzeti törvények
hatalmának erőszakmentes leváltására”. Az EU célja, hogy „a
nemzeti kormányokat szövetségekre váltsa, hogy a későbbiekben a
világ más tájain létrejövő egyéb szuverenitásromboló
szövetségekkel együtt egyetlen hatalommá, egy globális
birodalommá olvassza. Ilyen szövetség például az Észak-Amerikai
Unió vagy
a Közel-Keleti
Unió is.
Az
EU ügyvezetői testülete, az Európai Bizottság, a brit Royal
Institute of International Affairs (RIIA), egy globális uralomra
törekedő, amolyan párhuzamos brit kormány partnere.
Étienne
Davignon, volt európai biztos és az európai integráció fontos
építője, felfedte, hogy az évente ülésező elit szervezet, a
Bilderberg csoport is segített
az Euró létrehozásában.
A Külkapcsolatok Tanácsa európai szervezetének vezetőjeként
természetesen Soros György is tagja ennek az árnyékhatalomnak.
Az Oroszország elleni gazdasági hadviselés visszaüt
Európában a
gazdák több helyen is tiltakoztak,
mivel az Oroszország elleni értelmetlen szankciók őket érintették
a legkeményebben. A nyugat által bevezetett szankciókra adott
válaszként Oroszország augusztusban élelmiszer behozatali
tilalmat vezetett be azokra az országokra, amelyek támogatták a
szankciókat, ami komoly élelmiszer áresést okozott, hiszen az így
fölöslegessé vált áruk elárasztották az európai piacokat. A
szankciók miatti kereskedelmi forgalomcsökkenés a becslések
szerint évi 5,3 milliárd euró veszteséget jelent az EU számára,
nem beszélve a számokban kifejezhetetlen bizonytalanságról, amit
a helyzet társadalmi megítélése okoz.
Franciaországban
is számos
tüntetés volt,
ahogy az orosz behozatali tilalmak egyre inkább éreztetik hatásukat
az amúgy is romló életkörülményekben. Bretagne-ban a gazdák
felgyújtották az adóhatóság irodáit, amellett, hogy zöldségeket
és trágyát borítottak a kormányépületek elé egy szeptember
közepén, a kormányintézkedések ellen tartott demonstrációban.
Novemberben a becslések szerint újabb 36,000 ember vett részt az
országszerte szervezett tüntetéseken, amelyek során ismét a
kormányépületek elé borították a megmaradt terményeket,
amelyeket részben az orosz behozatali tilalom miatt nem tudtak
értékesíteni.
Spanyolországban
is tüntettek a gazdák az Oroszország elleni szankciók
eredményeként rajtuk maradt termények és a multik által ezekért
fizetett nyomott árak miatt.
Az
EU politikájával szembeni ellenállás az Oroszország elleni
büntetőintézkedések mellett sok egyéb területet érint. A
megszorító intézkedések súlyosan érintik a déli államokat,
ahol a tüntetések szinte az élet megszokott részévé váltak.
Októberben például Nápolyban volt komoly demonstráció az
Európai Központi Bank épülete előtt, ahol a résztvevők a
megszorítások befejezését és a munkanélküliség csökkentését
követelték.
Az
előttünk álló időszak során kiderül, hogy végül az elit az
Unió fenntartásával próbálja meg tovább erősíteni hatalmát
vagy esetleg az erősödő elégedetlenségi mozgalmakat irányítva
folytatja munkáját…
Időkjelei:
Vajon mi lehet az igazi szándék, amikor Soros György, aki
nyilatkozataival mindig valamilyen mögöttes célt erősít, az
Oroszországgal való együttműködés veszélyeiről beszél?
„A tíz szarv, amelyet láttál, tíz király, akik még nem kaptak királyságot, hanem a fenevaddal együtt kapnak királyi hatalmat egyetlen órára. Ezek egy véleményen vannak, felajánlják erejüket és hatalmukat a fenevadnak.” Jelenések 17:12-13
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése