BIOTECHNOLÓGIA
Biotechnológia és sport napjainkig
Különböző
aminosavak és fehérjék előállítására viszonylag hosszabb
ideje használnak módosított mikroorganizmusokat, ahogyan az
oltóanyagok gyártását is általánosan efféle műveletekkel
tudják ipari méretekben elérni. A géntechnológia régóta
elfoglalta az őt megillető helyet az orvostudományban és az
élsportban. A rekombináns DNS technológiával előállított
peptidhormonok nagy előrelépést jelentettek az inzulinfüggő
cukorbetegség kezelésében, a növekedési hormon hiányos
állapotokban, a vesebetegek vérszegénységének kezelésében
(Epo). Felhasználásukkal csökkent az immunrendszer
válaszreakcióinak, ellenanyag-antitest képzésének gyakorisága
az exogén, kívülről bevitt hormonokkal szemben (az állati és
emberi eredetű peptid hormonoknál ennek és különböző fertőző
betegségeknek nagyobb volt a veszélye). Az is világos, hogy az
elit sportolók kezdetektől hozzájuthattak ezekhez az anyagokhoz,
így dopping célú alkalmazásuk is hamar megjelent. Valószínűleg
ebben az orvosok és gyógyszerészek voltak az ötletadók és
anyagbeszerzők, valamint az adagolás beállítói. De több jel is
utal arra, hogy a szteroid-korszak lezárulása után lassan a
hagyományos peptidhormonok - GH, EPO, inzulin- korszaka is a végére
ér (élsportban ma már csak az idióták használnak anabolikus
szteroidokat és azok, akiknek egy vasuk sincs: Kelet-Európa és a
harmadik világ sportolói). Egyre világosabb, hogy leginkább az
akarat hiányzik az IOC részéről ezen hormonok kiszűrésére, és
az is, hogy amennyiben igaz, hogy szakemberek segítik a sportolókat
a doppingban, akkor a legújabb orvosi módszerek is hamar elterjedté
fognak válni körükben. Új módszer pedig létezik, talán már
használják is a mai olimpiai bajnokok, csak nem tudunk róla. Itt a
génterápia. És a génterápia jól kivitelezve kimutathatatlan. A
megítélése pedig sok szempontból kérdéses. A jövő orvosi és
dopping módszereit érdemes ma, a jelenben megismerni. A tudás
hatalom. A hatalom használható jó és rossz célokra is, utóbbiak
közül a dopping a legkevésbé riasztó perspektíva. Az irányt az
anyagi érdek szabja meg, a célterület az ipar: élelmiszeripar,
gyógyszeripar, hadiipar, azok a területek, amelyekben a legtöbb
pénz van.
A biotechnológia veszélyei:
A
biotechnológiának sok pozitívuma van orvosi alkalmazásban, de a
hátrányokról már ma sem felejtkezhetünk meg. A génmanipulált
élelmiszerek kívülről bevitt, gyakran teljesen fajidegen génjei,
az általuk kódolt fehérjék -melyek gombákból, baktériumokból
vagy bármely más élőlényből származhatnak- gyakoribbá tehetik
az allergiás reakciókat a fogyasztókban (ezek halállal is
járhatnak), a módosított gének a növények virágporával
(pollen) vagy nem megfelelő kezeléssel elterjedhetnek a rokon
fajokban, gyomirtószer rezisztens (ellenálló) gazokat, vagy
antibiotikumokkal szemben védett kórokozókat létrehozva (szintén
halált okozhatnak).
A
világító-fluoreszkáló nyulak és más elmés találmányok pedig
legfeljebb a Vérnyúl vörösen égő, vérben úszó szemének
(immár megoldott) problémája esetén rendelkeznek az emberiség
számára hasznos funkcióval, vagy a kocavadászok találati
hatékonysága növelhető éjjel világító vadkanokkal és
szarvasokkal (na jó, speciális esetekben előnyös, de az egész
génmanipulációs módszer rizikós). Régóta megoldott idegen
fajok összekeverése, kimérák létrehozása ("1985
augusztusától már mi sem tartjuk biológiai lehetetlenségnek a
mitológiai kimérákat, sellőket, kentaurokat stb."
Biotechnológia: Lépéstartás Európával, Szerk.:Glatz Ferenc,
összeállította Dudits Dénes és Dohy János, Magyar Tudományos
Akadémia, Budapest, 1998, 89.o.), mely kutatásoknak ?látszólag?
semmi értelmük sincs, de ugyanígy megoldható, talán már meg is
oldott az etnikai alapú tömegpusztító fegyverek létrehozása
(Stuber György: Génmanipuláció és genetikai környezetszennyezés,
Fogyasztóvédelmi füzetkék 2. Kiadó: ETK,
Energia Klub, HUMUSZ ,Budapest,
1998, 31-32. o.). Ehhez nekünk ugye fikarcnyi közünk sincs, de
annál érdekesebb lehet néhány haláleset, melyek nem egyértelműen
a géntechnológiához kapcsolódnak, de megvan ennek az esélye is:
az L-triptofán botrányról sokan hallhattak, amikor is harmincheten
meghaltak, 1500-an megbetegedtek eozinofil-myalgia szindrómában egy
génmanipulált baktériummal termeltetett L-triptofán készítmény
következtében. Itt a tisztítási módszereken is változtattak a
génmanipulált baktériumok bevezetése idején, a telepeket pedig
azonnal megsemmisítették a hiba kiderültével, ami az ok
feltárását lehetetlenné tette. Lehetett tehát a géntechnológia,
de a szennyeződések is. A mindennapokban a génmanipulációval az
élelmiszerüzletek polcain találkozhatunk leggyakrabban. A termelt
tej összetételének megváltoztatására irányuló kutatások akár
a tejsavó fehérje vagy speciális fehérje frakciók mennyiségének
megnövelését is megcélozhatják. Ez nem fikció, hiszen a
csecsemőtápszer gyártás is nagy üzlet, a tehéntej fehérje
összetételi aránya (kazein: savófehérje) pedig igen kedvezőtlen
és jelentősen eltér az anyatej arányaitól (anyatej K:S=40:60,
tehéntej 80:20), a kutatások pedig folynak. De hormonokat és más
fehérjéket is előállíttatnak állatokkal, hogy a tejbe válasszák
azt ki. A magyarországi étrendkiegészítő gyártó cégek közül
tudtommal egyedül a Proform cég garantálja, hogy
génmanipulációmentes szóját (GMO FREE) és egyéb anyagokat tesz
csak termékeibe, az amerikai piacon pedig már igen elterjedtek a
génmanipulált alapanyagok (próbálják is ránk tukmálni erősen).
Míg az orvosi alkalmazás minden egyes eljárásnál éveket,
évtizedeket vehet igénybe a klinikai kutatásokkal együtt, a
génpiszkált élelmiszereknek egy sokkal lazább engedélyeztetési
eljáráson kell csak átesnie, az emberkísérletek gyakorlatilag
velünk és rajtunk folynak. Arról nem is érdemes sok szót ejteni,
hogy szabadföldön, szabad levegőn vetik el a próbatáblákat, a
virágpor gát nélkül terjedhet több tíz-száz-ezer kilométert
is. A biotechnológia veszélyeket rejt, nyilvánvaló. Hogy ez
mekkora és kiket érint nehéz kérdés. Akiket jobban érdekel a
téma, látogassák meg EZT a
honlapot, az itt talált anyagok és a drótposta címeken elérhető
szakemberek nagy segítséget nyújthatnak a tájékozódásban ezen
az igen kiterjedt és jelen cikkben még csak felületesen sem
áttekintett területen. A génterápia konkrét veszélyeiről a
cikk végén illetve az adott technológiánál ejtek szót. Egy
hazugság azonban mindenki számára nyilvánvaló lehet: nem a
géntechnológia a megoldás a harmadik világ éhezésére, hiszen
az egész ”fejlett világban” élelmiszer túltermelés van, de
amit így előállítunk soha sem fogjuk odaadni, de eladni sem. Csak
az egyetlen generációig termékeny génmanipulált magvakat (nem
vicc!), melyekkel növelhető ezen emberek és országok
kiszolgáltatottsága.
Lehetőségek és kérdések:
A
címbeli megfogalmazás nem pontos, nem csak a szigorúan vett
génterápiáról, hanem más kapcsolódó biotechnológiai
módszerekről is szót fogok ejteni. Bár nem támogatom a
géntechnológia semmilyen formáját -kivételt képeznek talán az
egészségügyi kutatások-, mégis hihetetlenül lenyűgöz és
megragad a téma. Irtsd ki a rákot génterápiával (tedd
kemoterápiás szerekre ellenállóvá a beültetett csontvelőt,
ezáltal kedvedre irthatod a beteg sejteket, vagy juttass halálos
fehérjét a ráksejtekbe), gyógyítsd meg a cukorbetegséget, az
izomsorvadást, a cisztás fibrózist.... Gyakorlatilag amit csak el
tudsz képzelni mindent megtehetsz. Igaz, a kísérletek jó része
még mindig halállal végződik (állatkísérletek), és kevés még
a szabályozásra a lehetőség. De gyógyítható volna a verseny
előtt röviddel csonttörést szenvedő sportoló, az izom és
szalagszakadások.... Ami persze nem fog megtörténni, ahogyan a
kevéssé káros szteroidok (pl. nandrolon) sem kerülnek sportban
orvosi felhasználásra, pedig sokszor nem ártana. És nem
doppingról beszélek. A mai álszent és hazug hivatalos
álláspontról sokunknak meg van a véleménye, no de hagyjuk ezt
most. Szóval ambivalens a hozzáállásom, de magához a doppinghoz
is, hiszen a profi testépítés eleve egy dopping alapú sport, én
meg ugye szeretem a testépítést. Ez a kettősség azt hiszem
észrevehető a cikkemben.
A
jövő és jelen: Az, ami eddig ment dopping címen, az a gyermek
homokozóbeli játszadozása ahhoz képest, ami lesz!!! A
biotechnológia és egy ága, a génterápia nem egy módszer,
mint a szteroidok és kapcsolódó módszerek (HCG, antikortizol
szerek, Clostilbegyt, antiösztrogének), vagy a peptid hormonok és
kapcsolódó anyagok. A génterápia mindenegyütt,
ezerrel beszorozva. Beleszólhat a hormontermelésbe, a szövetek
oxigénellátásába, az izomszövetek vérellátásába (a VEGF-et
idáig leginkább edzéssel és bizonyos oxigénhiányt alkalmazó
módszerekkel -magaslati edzés, hipoxiás szobák stb.- lehetett
befolyásolni), az izom beidegzettségébe, az izomsejtek számába,
az izomsejtek génanyagába, az izomnövekedést befolyásoló
faktorok termelésébe, a csontok, szalagok, izületek erősségébe
és regenerálódásába, és a sor korántsem teljes. Mind egy-egy
külön irány, melyek legtöbbjét csak specifikus teszttel, DNS
vizsgálattal és izombiopsziával, a test különböző pontjairól
vett mintákkal lehetne kimutatni, ám mikorra engedélyezik ezt?
Melyik sportoló hagyja, hogy elég kellemetlen módon izomdarabkákat
vágjanak ki belőle? Csontmintát is vesznek? Csontvelőt? Miért
nem vágják fel egyből őket egy nagy asztalon a doppinglaborosok,
mintha hentesek volnának? Persze lehetnek jelző értékekben,
markerekben eltérések, ez-az kicsit több mint eddig, kicsit több
sportoló génhibás, istenem, régen mindenki asztmás volt.... Két
lehetőség van: Vagy megnő az apparátus és a kiadási oldal, a
szabályozás katonás szigorúságú lesz, vagy szétesik a tiltó
rendszer. Esetleg mesélnek nekünk még egy sort a szuper tesztekről
és a fair versenyről, mi laikusok úgysem értünk semmit.... Az
élsportolók génanyagát régóta vizsgálják, hogy felfedezzék a
teljesítményért felelős géneket. Ám mégsem ez áll a mai
kutatások középpontjában (a különböző sportszervezetek azért
nagy hangsúlyt fektetnek rá), egyszerűen azért, mert ismerik a
teljesítményért felelős anyagok, hormonok, gének jelentős
részét, amivel a jelenlegi sportolókat fel lehet javítani, a
többit pedig mostanság fedezik fel. További ok, hogy számos gén
felelős a teljesítményért, és kevés az ismert egyértelmű
összefüggés. A sport, az élsport kétségtelenül vevő a
biotechnológiára, génterápiára, és a hivatalos apparátus is
gyorsan reagált. Az IOC már az illegális módszerek közé
sorolta, cikkek százai jelennek meg a szuper atlétákról,
genetikai szörnyekről, a géndoppingról. Reális ez a kép?
Mindenki döntse el maga.
Elméleti alapok:
Manapság
már mindenki úgy nő fel, hogy a kötelező középiskolai biológia
tananyag elsajátítása során találkozik az örökítő anyag,
DNS, RNS, kromoszóma, öröklődés stb. fogalmakkal, hogy a
mitózisról és társairól ne is beszéljünk. Felelevenítésképpen
és azok számára, akik hasznosabb dolgokkal töltötték a biosz
órákat, tekintsük át felületesen az alapokat. Mi a DNS? A DNS az
élőlények örökítőanyaga, mely kódolva tárolja a szervezet
felépítését és működését meghatározó információkat.
Dezoxiribóz és foszfát lánchoz kapcsolódó bázisok (adenin,
guanin, timin és citozin)hármas
csoportjainak (tripletek) sorrendje kódol
aminosavakat, azok sorrendje pedig fehérjéket. A lánchoz egy
másik lánc kapcsolódik, amelyben a bázispároknak (adenin-timin,
guanin-citozin) megfelelően a másik lánc bázissorrendjének
megfelelő kiegészítő bázis található (komplementer lánc). Ez
a két lánc adja a DNS kettős spirál szerkezetét. A DNS emberben
és sok más fajban (bonyolultabb élőlények) több darabból áll,
melyek kromoszómákat alkotnak, kisebb darabokat. Számuk a fajra
jellemző. A DNS-ről mRNS (ribonukleinsav) átiratot készít a
sejt, arról a részről, amely gén (egyszerűen fogalmazva a DNS
adott fehérjét, működést meghatározó-kódoló darabja) által
kódolt fehérje gyártása az adott sejt feladatai közé tartozik.
Tehát egy idegsejt idegi átvivőanyagokat, neurotranszmittereket
fog termelni, nem inzulint vagy a hemoglobin szintézishez szükséges
enzimeket. Egy-egy sejtben a kódolt információknak csak töredéke
aktivizálódik. Az mRNS (messenger, hírvivő RNS) riboszómákhoz
kötődik (itt rRNS, riboszomális RNS található), amelyhez
aminosavakat kötő tRNS (transzfer, szállító RNS) szállítja a
tripletek sorrendjének megfelelő sorrendben az aminosavakat. Az
aminosavak az mRNS sorrendje szerint összekapcsolásra kerülnek,
létrejön a fehérje. A DNS egyes részei szabályozó szerepet is
betölthetnek, a génekbe pedig gyakran intronok is beékelődnek,
melyek az mRNS képzés közben kivágásra kerülnek a pre-mRNS-ből,
mint felesleges darabok. Léteznek továbbá olyan részek is, melyek
mai tudásunk szerint nem hordoznak kódolt információt, sőt, ezek
alkotják genetikai anyagunk óriási többségét. Azonban ezekre is
szükség van. Az emberi DNS bizonyos génjeinek, és ritkábban más
fajok génjeinek, génszakaszainak emberi és más sejtekbe juttatása
a géntechnológia fő célja (esetenként RNS formájában). A
génterápia során a testi sejtekbe juttatott gének alapján
gyártott fehérjék segítségével szeretnék megoldani az öröklött
és szerzett betegségek problémáját. Ráksejteknél és más
esetekben elérhető, hogy a kezelés a megcélzott sejtek halálával
járjon (igazából ezt a legkönnyebb elérni), amely technika
egyértelműen összehangolható katonai fejlesztésekkel.
A
baktériumok egyetlen nagy gyűrűs DNS láncot tartalmaznak, és
gyakran (de nem feltétlenül) több kisebb láncot, plazmidot,
melyek például az antibiotikumokkal szembeni védettséget
nyújthatják. Ezt a baktériumok egymásnak könnyen átadhatják,
szinte nincsenek faji, törzsi korlátok. Ezek a fogalmak (faj,
törzs) sajátos értelemben használhatóak baktériumoknál és más
mikrobáknál, a genetikailag igen távoli rokonságot mutató fajok
között is történhet plazmid átadás. Biotechnológiai módszer a
kívánt DNS plazmidokkal történő átadása, mely után a sejt a
meghatározott fehérjét fogja termelni.
A
vírusok nem élőlények, anyagcseréjük nincs, önálló létre
képtelenek. A leggyakrabban fehérjébe csomagolt DNS, RNS darabok
melyek a vírus DNS, RNS által kódolt fehérjék és a DNS
termelésére kényszerítik a sejteket. A sejt végül szétrobban,
szétesik, a keletkezett vírusok pedig kiáramlanak. A vírus a
gazda sejt DNS-ébe is bemásolhatja magát, és ott várakozhat a
külső hatásra bekövetkező aktivizálódásra. Kivételek például
a prionok, melyek membránfehérje alapú, örökítő anyag nélküli
vírusok. Ilyen a BSE -bovine (marha) spongiform (spongyát rá, azaz
szivacs-szerű) encephalophathia (itten az agyáról van szó, az a
pátia semmi jót nem jelent nekem elhiheted) és a CJ -
Creutzfeldt-Jakob kór. A BSE-t a fertőzött csont és húsliszttel
etetett nagyüzemileg gyártott marhák kapják meg, illetve az
emberi változatot -CJ-t- feltehetőleg a fertőzött marhák és
bizonyosan az orvosi beavatkozások -emberi szaruhártya átültetés
és tetemekből kivont, nem rekombináns növekedési hormon valamint
más agyalapi hormon kivonatok- terjesztik. Halál kb. 1 éven belül
következik be, de 4-5 év is eltelhet a végkifejletig. Ennek a
rossz minőségű növit használó sportolók láthatják kárát,
bár egyre kisebb az esélye.
A
vírusok jelentősége a géntechnológiában, hogy eszközt
jelenthetnek a DNS baktérium (prokarióta-sejtmag nélküli) és
emlős (eukarióta-sejtmaggal rendelkező) sejtekbe juttatásában
(vektorok). A vektorok olyan ágensek, melyek segítenek idegen
géneknek a sejtekbe juttatásában (vektornak nevezik a kórokozó
átadókat is, pl. malária vektora a szúnyog). A génterápiában
legnépszerűbbek a herpesz és adenovírusok. Az adenovírusok
közvetlenül DNS-t visznek a sejtbe, ami így nem épül be a
fogadósejt DNS-ébe. A retrovírusok (mint az AIDS-t okozó HIV)
RNS-t hordoznak, ami DNS-re fordítódik, és beépül a fogadósejt
kromoszómáiba, osztódáskor továbbadódik. Főleg az adenovírusok
hatását korlátozhatja a szervezet védekezése a vírus ellen.
Bizonyos anyagok termelésére rekombináns módszerrel is csak
eukarióta sejtek alkalmasak, mert előállításukra csak
Golgi-apparátussal rendelkező sejtek képesek. Hogy ez mi, azt most
hanyagoljuk. Egy-egy kiválasztott gén törlésére, eltávolítására
is történtek fejlesztések.
A
gének sejtekbe vitele liposzómákkal is elérhető (a liposzóma a
sejtmembránhoz hasonló kettős rétegű membránú gömb, melybe a
DNS-t csomagolhatják, tudod efféle liposzómákkal visznek a bőrbe
mindenféle anyagokat), de a DNS hordozóközeg nélkül is
bejuttatható a sejtekbe bizonyos mértékig (naked DNA).
A liposzómák felszínére speciális fehérjéket erősítve a
kívánt sejtekbe juttathatóak a kívánt gén-gének.
A
DNS DNS-protein komplex formában is alkalmazható, de van DNS
belövéses módszer is.
Léteznek
védő kapszulába zárt génmódosított sejtek (akár
"halhatatlanná" téve), melyek a kívánt fehérjét-hormont
termelik. A kapszulázott sejteket alginát-polilizin-alginát vagy
más polimer (pl poliéter-szulfon kapszula) membránba zárják,
amely féligáteresztő, véd az immunreakcióktól, de a szervezetbe
engedi a termelt anyagot. Mindez nem génmódosított sejtekkel is
végrehajtható természetesen, ahogyan nem csak emberi de baktérium
sejtekkel is. A kapszuláknak van egy jelölt változata, ami
képalkotó eljárásokkal láthatóvá tehető.
Génmódosított
ős-sejtek is beültethetőek, melyek sajátossága, hogy számos
irányba képesek még átalakulni, differenciálódni. További
lehetőség az irányított differenciálás, amivel többféle
szövet is előállítható, és elméletileg beültethető. Ha nincs
génmódosítás, a kimutatás esélye nulla. Az izom őssejteket a
szervezetből kivonva génmanipulációnak lehet alávetni, majd
ugyanabba vagy más szervezet izomszövetébe visszaültetni.
Mesterséges
kromoszómák is léteznek, a lehetőségek nagyok, mivel több (sok)
fehérjét is kódolhatnak (bár ez vírus vektoroknál is viszonylag
gyakori), melyek együttesen javíthatják az eredményeket, de
sportbeli alkalmazása egyelőre igen valószínűtlen a távolabbi
jövőben is, eltérő terület.
Lehetne
még ragozni a témát, de számunkra felesleges. A menetközben
felmerülő fogalmakra a szövegben még kitérek.
Növekedési faktorok és génterápiás módszerek:
Sokan
azt gondolják, ez a cikk csak egy tudományos fantasztikus mese. A
valóság azonban egészen más. Vegyünk egy példát: Az EPO is a
rekombináns technológia terméke, mint a GH, inzulin és társaik.
Legyen most az EPO a példa, ami bármilyen hormonnal vagy növekedési
faktorral behelyettesíthető:
EPO-Csomagolt sejt technológia:
Az
implantátumok terén az EPO-val folynak a legelőrehaladottabb
kutatások. Lényege, hogy génmódosított EPO termelő sejteket
ültetnek a testbe polimer védőkapszulában. A sejtek
génmódosítással halhatatlanná (elméletileg, természetesen nem
bírnak ki minden változást) lettek alakítva. A klinikai tesztek
2003 elején már folytak, a módszer kimutathatatlan.
EPO-Génterápia:
Szabályozása
még nem teljesen megoldott, erre általában gyógyszereket
alkalmaznak, ami kimutathatóvá teszi. A rossz szabályozás az EPO
mellékhatásaival járhat, a hematokrit érték a normális dupláját
is megközelítheti, ami jelzi, hogy nagy hatékonysággal termelődik
a kívánt hormon, de ez életveszélyes is lehet. Az EPO-nál a
túltermelés nem cél, hiszen trombózist, halált is okozhat, de
más anyagoknál ettől nem feltétlenül kell tartani. A Repoxygen
Testépítőként
az EPO számunkra nem túl fontos, de maga technológia -mely GH-val,
IGF-el is véghezvihető- garantálja hogy doppingcélú alkalmazása
az állóképességi sportban hamar elterjed, amit a bodybuilding
versenyzők számára fontosabb anyagok követhetnek. Ne feledjük,
nem csak vérszegények, de növekedési hormon hiányos gyermekek is
léteznek.... Láthattuk, a mese nem is igazán mese. Most vágjunk
bele a téma közepébe.
MGF-mIGF-I:
A
kutatások szerint az izomban legalább két IGF-I változat működik,
a mechanoszenzitív növekedési faktor, amit az izomsérülések,
nyújtás és az izom stimulációja aktiválnak, és egy később
megemelkedő, a máj IGF-I hez hasonló. Az MGF rövid ideig létezik
szervezetünkben, de csak hozzá nem értők kérdezik meg, hogy
akkor miből és hogyan mutatják ki (antitestekkel, izombiopsziával,
ezer módszerrel), és csak a nagyon laikusok kérdőjelezik meg
létét. Az MGF az izom szatelit (ős) sejtek osztódását és
sérült rostokkal való összeolvadását segíti, valamint gátolja
a sejthalált (az apoptosis folyamatába most ne menjünk bele), míg
az IGF-IEa a protein szintézist tartja fenn hosszabb ideig, hogy a
sérült szövet helyreállítása teljes legyen. Az MGF gátolja az
izomsejt differenciálódását, de stimulálja a myoblastok
osztódását. A kutatók rájöttek, hogy önmagában a közönséges
rekombináns IGF-I kevés az izmok teljes regenerálásához. Az MGF
felfedezésével kísérletekbe kezdtek annak izomba injekciózott
plazmid DNS-ével, amely 20-25% százalékos izomnövekedést idézett
elő az elkövetkezendő két hét során. A máj IGF-I ugyanezt 3-4
hónap alatt érte el (15-20%). Goldspink és Musaro adatai ütik
egymást, egy tanulmányban Goldspink úgy hivatkozik Musaro és
tsai. 98-as kutatásaira, mint normál IGF-I-el végzett kutatásokra,
de Musaro mint MGF kutatást idézi saját adatait. Ez csak annyit
jelenthet, hogy ha igaz, még több kutatás igazolja az MGF
hatékonyságát, és még kevesebb az egyébként az izomnövelésnél
erősebben mellékhatásokat okozó IGF-I eredményeit.... További
vizsgálatok szükségesek, de az MGF legalább annyira hatásosnak,
sőt hatásosabbnak tűnik minden adat szerint, mint az IGF-I. Úgy
tűnik, hogy nagy változásokat hozhat a sportban, akkorát,
amekkorát a laikus közönség nem is várna. Hogy a rekombináns
mIGF forma is ugyanolyan hatékony-e, még nem tudjuk, de várhatóan
igen, hiszen az IGF-I is az. A virális MGF DNS hatásai
beláthatatlanok, de az egész technológiáé is. Sokan kétkedve
rázzák fejüket, de a szakértők nem véletlenül ismerik el, hogy
reális lehetőségekről, és jelen pillanatban kimutathatatlan
módszerekről van szó. Miért nincs még forgalomban? Pár éve
fedezték fel, hát az IGF-I, vagy a GH hány évvel a felfedezése
után került nagymennyiségben gyártásra, és hány év múlva
jutott el a testépítőkhöz? Olyan hamar, sőt hamarabb (ha minden
kísérlet jól alakul) ez is a piacra kerül. Goldspink, az MGF
kutatója szerint legalább öt különböző IGF forma létezik,
amiből az MGF csak az izmokban fordul elő. Ez ideálissá teszi a
mellékhatások nélküli IGF doppingra. Az MGF-nek pedig, szemben az
IGF-I-el nincs ismert mellékhatása. Sweeney csoportjának kutatása
szerint az izomba bevitt mIGF-I DNS mintájára termelt mIGF-I nem
jutott el a keringésbe. Ez mind a pozitív teszt esélyét, mind a
mellékhatásokat minimalizálja. A génmanipulált egereknek szinte
nem is volt testzsír a testében. Sweeney szerint 20%-os
izomnövekedés könnyen létrehozható elméletileg sportolóknál
is, de több növekedési faktorral együtt ez 50% is lehet! A hatás
helyileg fejtődik ki, így egy-egy izom mérete, ereje is felhozható
külön-külön, és mindez akár edzés nélkül is bekövetkezik!
Nem. Ez nem az ülj le a TV elé és izmosodj friss verziója. Ez
tény. A szteroidok is növelik valamelyest a tömeget, izomzatot,
edzés nélkül is. Itt is ez a helyzet. Képzeld el, ha az izomzatod
gyártaná a szteroidot, és nem kívülről kellene bevinni, mennyit
fejlődhetnél? (a szteránvázas hormonok termeltetése jóval
nehezebb kérdés, ez csak példa volt) Edzéssel az eredmények még
nagyobbak lehetnek, a regenerálódás faktorai helyben vannak.
Nehézségek azonban léteznek: az izomsérülésekkel inaktiválódhat
a gén, és a vírus ellenes antitestek miatt nem biztos, hogy
ugyanazt a hatást éri el a második kúra is. Viszont különféle
vírus vektorok is alkalmazhatóak, nem is szólva a génmódosított
fibroblastokról, vagy az izom őssejtekről, amik szintén
hordozhatják a gént.... A gén inaktiválódás izomsérülések
során egy nagy kérdés, mivel nem kellően ismert téma. A mai
tudás alapján nem reális veszély.
A
normál és mIGF transzgénikus egér közötti különbség a Nature
lap publikációja alapján. Hogy ne csak a miosztatin egerekkel
találkozzatok…
MyoD protein család:
A
mioblasztokban (izomképző sejt, a blast szó -képzőt jelent,
ugyanígy létezik osteoblast, csontképző sejt is) aktív gén a
MyoD gén, ami arra utasítja a sejtet, hogy izomszövetet képezzen,
a mioblaszt érését stimulálja. A MyoD gén virális vektorral
idegsejtekbe, májsejtekbe stb. juttatása izomszövetet képez. A
kódolt fehérje a DNS izom specifikus génjeit aktiválja, direkt és
indirekt módon. A MyoD protein család tagja a miogenin, az Myf5, és
az MRF4 is. Ezek transzkripciós faktorok, melyekkel említés
szinten már találkozhatunk a Kreatincsúcs cikkben. A még folyó
kutatások arra utalnak, hogy a kreatin a DNS szintjén is hat az
izomfejlődésre, érdemes a fenti ismeretek után újra átfutni a
kreatinos cikk idevonatkozó részét, elég meglepő a dolog, nem is
hinnénk el ha nem állna mögötte számos vizsgálat. A mioblaszt
osztódás nem fér össze az éréssel, ezért az osztódást
előidéző fibroblast growth factor (FGF, bFGF = basic fibroblast
growth factor, FGF2) gátolja a sejtérést, az érő sejtek pedig az
FGF receptort vesztik el. A növekedési faktorok gátolják
az izom differenciációt, érést, tehát jelenlétükben a
sejtosztódás következik be, hiányukkal, felfüggesztésükel
pedig az izomrost képződés fokozódhat. Ez az egyik oka, hogy ezek
a faktorok akkor is hatnak, ha a sportoló már nem használja őket
(másrészt egyes faktorok az érésben játszanak nagy szerepet).
De térjünk vissza a MyoD proteinekhez. A transzkripciós faktorok
felhasználása korlátozott: az izomsejtek virális fertőzésére
nincs szükség, a szervezet egyéb sejtjeibe nem érdemes bejutatni
ezeket. Vektoros (nemvirális, virális) génbejuttatással
nagyszámban kivett fibroblast (rostképző) sejteket lehetne izom
irányba alakítani, esetleg hormonképzéssel megtoldani, majd az
izmokba injektálni, ezzel fokozni a regenerációt, de ennek haszna
és jelentősége egyelőre még kérdéses egészséges emberekben.
Az adenovírusos bejuttatás immunreakciókat válthat ki, ami egy
kiküszöbölendő terápiás hiba.
Miosztatin más néven GDF-8:
Pár
éve felismerték, hogy a myostatin gén kifejeződése negatívan
hat az izomzat növekedésére, tömegére. A disztrófiás, sorvadó
izomzat myostatinjának blokkolása ígéretes kezelés lehetne a
beteg embereknek. És valóban: három hónapos miosztatin
antitestkezelés a beteg egerekben nagyobb testtömeget, izomtömeget,
izomméretet, izomerőt eredményezett, az izomsorvadás kimutatható
csökkenésével együtt! A sportolók számára is hasznos a kutatás
ezzel a biotechnológiai módszerrel kapcsolatban, hiszen idáig a
miosztatin gén transzgénikus egerekben való kikapcsolása
(kiütése) volt a nagy csoda, ami nem alkalmazható, vagy igen
bonyolultan használható felnőtt egyedeknél és főleg felnőtt,
eddig nem génmódosított embereknél. A miosztatin antitestekkel és
inhibitorokkal való gátlása állatkísérletekben jelentős
eredményeket hozott kifejlett állatokban is, ami nagyon valószínűvé
teszi, hogy a hatás emberi izomszövetben is kifejeződik (bár az
emberre és egérre gyakorolt hatás feltehetőleg nem ugyanakkora),
mint ahogyan más anabolikus ágensek, szteroidok, növekedési
faktorok hatása is jelentkezik nálunk. Mint említettem, a
miosztatin fehérjét kódoló gén átírása, kiütése is
megoldható lehet génterápiával, bár az előbb ismertetett
módszer olcsóbbnak és biztonságosabbnak tűnik. Antitestek vagy
gátló anyagok termelésre is lehet késztetni a szervezetet, de ez
hosszú távú kimutathatóságot eredményezne a szabályozás
megoldásának hiányában. A miosztatint a miosztatin propeptid és
a follistatin rokon fehérjék kötik meg, illetve inaktiválják,
valamint sikeres kísérletek (állítólag emberkísérletek is)
folynak a JA-16 GDF-8 antitesttel is. A szkeptikusok azt hozhatják
fel ellenérvként, hogy a miosztatin hatásáról már évekkel
ezelőtt képek jelentek meg, gyógyszer-doppingszer pedig még sehol
sincs, illetve csak a reklámozott algakivonat. Tájékoztatásukra
közlöm, hogy a fényképeken génmódosított élőlényeket
láthattatok (csakúgy, mint az étrendkiegészítő reklámaiban),
melyek már úgy születtek, hogy a miosztatin gén hiányzott
belőlük, illetve a miosztatin gén egy mutáns formáját
hordozták. A blokkolás 2002 vége óta, felnőtt egészséges
állatokban 2003 eleje óta megoldott az orvosi közlemények
szerint. Emberekben is sokszorosan meghaladhatná a blokkolók
hatása a szteroidokkal (értve ez alatt természetesen az AAS-okat)
elérhető eredményeket, több módszer kombinálása elméletileg
még Markus Rühl-nél is szörnyűbb szörnyszülötteket
eredményezhetne. Még egyszer elismétlem a gyengébbek kedvéért:
a miosztatin bomba még nem robbant! Azért, mert összemosták
néhány lapban a mutáns-transzgénikus egereket és szarvasmarhákat
az akkor még távoli blokkolással, a kettő nem ugyanaz!
A miosztatin blokkoló fehérjét túltermelő génmódosított egerek a miosztatingén kiütött egerekhez (myostatin project) képest is jelentősen nagyobb izomtömeget állítottak elő, ami más miosztatin rokon anyagokra gyakorolt hatást is feltételez. (Although we have not analyzed muscle weights of myostatin knockout mice in a hybrid SJL/C57BL/6 background, the increases in muscle mass observed in the F3 founder animal were significantly greater than the increases we have seen in myostatin null animals in other genetic backgrounds (unpublished results; see also ref.1). These results suggest that at least part of the effect of follistatin may result from inhibition of another ligand besides myostatin.) Ez az izomnövelő hatás nyilván más volna felnőtt egyedeknél és embereknél, ne feledjük, még ezek a fotók sem a gátló anyagokkal kifejlett élőlényeken elért eredményeket ábrázolják. De jelzik, hogy lehetőség van erre, a kutatások alapján a blokkolás mind fiatal mind kifejlett lényekben, mind korai génmódosítással és génmódosítva elért gátlással, mind felnőttkori gátlással megoldható. Mellékhatások viszont olyan miosztatin antagonistáknál, melyek egyébként is előfordulnak kis mennyiségben a szervezetben -tehát nem antitestek- erősek lehetnek. Van még pár megválaszolatlan kérdés, friss kutatások szerint a follisztatin nem köti meg, vagy nem mindenhol a szervezetben a miosztatint. Bárhogyan is hat, az eredmények magukért beszélnek. A más, miosztatint egyértelműen kötő anyagok ugyanígy használva hasonló eredményekket adtak. A miosztatin ellenes antitestek és gátló anyagok előállíthatóak és az emberi izomba juttathatóak (ha az emberkísérletek adatai is meggyőzőek lesznek, a dolog már szabadalmaztatva van), de kapszulázott sejtekkel vagy vektorokkal, magukkal az antitestekkel és inhibítorokkal folyamatos jelenlétük elérhető a szervezetben, illetve megfelelő vektorral és technológiával inaktívvá tehető, eltávolítható a miosztatint kódoló gén. Testépítőként azt hiszem mindannyian örülnénk egy eltávolítható anti-miosztatin kapszulának, amely elképzelhetetlen határokat segítene átlépni, és nem igényelne Mr. Olympia-szintű felkészülést, vagy egy olyan gyógyszernek, ami eltávolítaná belőlünk a miosztatin gént. A profi szintet pedig talán még feljebb emelhetné. Egyértelmű, hogy azért pusztán ettől az ilyen gyíkok mint én nem kelhetnének versenyre egy Kevin Levrone-nal. A miosztatin emberben, emberi szervekben különféleképp hathat. Bár megjelenhet GDF-8 (esetleg GDF-11, x, y, z) befolyásoló módszer, azért nézzünk a gátló anyaggal blokkolt egérre (a többi is ugyanilyen gusztustalan, csak némileg kisebb). Nekem személy szerint hánynom kell tőlük olyan ocsmányak csupaszon, és ugye egy bodybuilder izomzata jól kivehető a pergamenvékony bőr alatt. Remélem ide azért nem jutunk el soha. Ha az itt leírtnál részletesebben érdekel titeket a miosztatin téma, beleértve az étrendkiegészítőket is, írjatok nekem e-mailt -címem az impresszumban- vagy jelezzétek a fórumon. Ha van rá igény, elkészül a cikk. Bár szerintem a legtöbben akik idáig eljutottak most mindenféle jelzővel illetnek, amiért ismét egy ennyire nehezen olvasható akármit hoztam össze :-), és nem vágynak rá, hogy mindezt még fokozzam.
Káposztákról és királyokról
géntechnológiai
olvasókönyv és képregény
TARTALOMJEGYZÉK
ELSŐ
RÉSZ: MI A GÉNTECHNOLÓGIA
Bevezetés
MÁSODIK
RÉSZ: GÉNTECHNOLÓGIA ÉS MEZŐGAZDASÁG
A Géntechnológia ipar
Géntechnológia az Európai Unióban
Az Európai Unió életszabadalmazási direktívája
Génmódosított élelmiszerek és termények az Európai Unióban
Géntechnológia a globális gazdaságban
A géntechnológiai, kereskedelmi, gazdasági globalizáció: bevezetés
A Biológiai Biztonsági Egyezmény
Egyezmény a Kereskedelemhez Kapcsolódó SzellemiTulajdonjogokról (TRIPS)
Biokalózkodás és biológiai mintagyűjtés
Az óriáscégek hatalma a vetőmagok felett és a "világ ellátása"
A déli, szegény államok, a világ ellátása és az élelmiszerbiztonság
A vetőmagok gépesített meddősítése: terminátor technológia
A géntechnológia és a globalizáció hatása a kistermelőkre
Genetikailag módosított termékek
Gyomirtó-rezisztens termények: Monsanto-féle RoundUp Ready szója
Bt termények
Rekombináns szarvasmarha növekedési hormon (BST/rBGH)
Génmódosított mesterséges édesítőszerek: Aspartame/NutraSweet
Egészség, környezet és erkölcs
Vallásos erkölcsök
Egészségügyi és az élelmiszerbiztonsági aggályok: allergia, mérgek és a lényegében azonosság
Az antibiotikumok szerepe a géntechnológiában
Környezetvédelmi aggályok: veszélyben a biológiai sokféleség
Lehetőségek a géntechnológia mellőzésére
HARMADIK
RÉSZ: A GÉNTECHNOLÓGIA EGYÉB ALKALMAZÁSA
Genetikailag módosított erdőgazdálkodás
Az emberi géntechnológia és az emberklónozás
Állatklónozás
Xenotranszplantáció
Szójegyzék A művészekről
ELSŐ
RÉSZ: MI A GÉNTECHNOLÓGIA
Bevezetés
MI
A GÉNTECHNOLÓGIA?
Hogyan
működik? Ha meg akarod érteni a géntechnológiát, a legjobb egy
kis biológiával kezdeni
MI
A SEJT?
A
sejt a legkisebb élő egység, minden élőlény felépítésének
és működésének alapvető építőköve, legyen az növény,
állat vagy gomba. Léteznek olyan szervezetek, mint az amőba,
baktérium, néhány alga és gomba, amelyek egysejtűek, azaz az
egész szervezet egyetlen sejtből áll. Az ember merőben más,
körülbelül 3 trillió (3 000 000 000 000) sejtből épül fel.
A
sejtek, működésüktől függően, sokféle alakot ölthetnek,
általában egy legömbölyített sarkú téglához vagy egy pacához
hasonlítanak - egy építőkockához. A sejtek csoportjai képezik a
szöveteket, szerveket és az élőlények szerkezeteit (például, a
májat, a csontokat, a bőrt, a faleveleket, a gyümölcsöket stb.).
A sejtek együttes működése különféle műveleteket, feladatokat
lát el a szervezeten belül; Valamelyik enzimet termel; míg mások
képesek elraktározni a cukrot és az olajat; más sejtek a
csontvázat építik fel és akadnak olyanok, az idegsejtekhez
hasonlóan, amelyek az információ-áramlásért felelnek, megint
mások, a védelmi rendszert látják el, mint a fehérvérsejtek
vagy a medúzák és növények csalánsejtjei.
Ahhoz,
hogy az egységesen működő egész részei legyenek, a legtöbb
sejt ugyanazzal az információkkal, forrásokkal és alap
felépítéssel kell, hogy rendelkezzen.
Egy
fejlettebb szervezet (például állat vagy növény) sejtfelépítése:
- Az egész sejtet körülvevő MEMBRÁN (A növényi sejtek, a szerkezet megerősítésére, rendelkeznek egy plusz sejtfallal)
- Számos SZERVECSKE, amelyek egy állat testében lévő szerveknek megfelelően, a működést végző alkotóelemek (például az emésztést, raktározást, kiválasztást)
- SEJTMAG - a sejt irányító központja. Tartalmazza az élethez elengedhetetlen összes információt, ami egy sejt vagy egy szervezet működéséhez, növekedéséhez és szaporodásához szükséges. Ezt az információt a kromoszómákon elhelyezkedő genetikai kódok tárolják, amelyek a sejtmag belsejében helyezkednek el.
Fehérjék
A
fehérjék a sejt alapvető építőanyagai, amelyeket maga a sejt
állít elő. Közelről szemügyre véve, aminosavláncokból
épülnek fel, olyan sajátos építőkockákból, amelyek könnyeden
összekapcsolódnak egymással. Jóllehet a fehérjék alapszerkezete
lineáris, többnyire bonyolult szerkezetekbe rendeződnek, fonódnak.
A különféle fehérjék más-más feladatokat látnak el. Lehetnek
szállító molekulák (például a vörösvérsejtek oxigén-megkötő
hemoglobinja), vagy lehetnek antitestek, hírvivők, enzimek (például
emésztőenzim), vagy hormonok (például növekedési hormonok vagy
inzulin). Egy másik csoport a strukturális fehérjék csoportja az
ide tartozó típusok határvonalakat képeznek a szervezetben,
valamint biztosítják a mozgékonyságot, rugalmasságot és az
összehúzódás képességet. Az izomrostokat például főleg
fehérjék alkotják. Ekképpen a fehérjék döntő fontossággal
bírnak a sejtek információ-ellátásában és a sejtek megfelelő
működésének biztosításában.
Kromoszómák
A
kromoszóma szó azt jelenti, hogy "színes test" (mivel
különleges fénymikroszkóp alatt láthatóvá válnak). Úgy
néznek ki, mint egy hosszú, vékony fonálon lévő csomók vagy
hurkok. A kromoszómák az összes genetikai - örökletes -
információ raktározói. Ez az információ a vékony fonal mentén
egy óriásmolekulában van feljegyezve, amit DNS-nek hívunk. A DNS,
a dzoxiribonukleinsav rövidítése, egy sajátos molkuláris lánc,
ami a sejtmagban található. A genetikai információ kód
formájában van beleírva, majdnem úgy, mint a hangszalagon
elhelyezkedő kód. A dupla szálból sodort fonál, a híres kettős
spirál biztosítja az információ stabilitását és
biztonságosságát. Amikor egy sejt osztódik, az utódsejt az egész
DNS-t lemásolja. Egy szervezet teljes genetikai információját
hívjuk genomnak. Az ember sejtjei például két sorozat 23
különféle kromoszómából állnak, az egyik az anyától, a másik
az apától származik. Ha kihúznánk az ember egy sejtjének
DNS-ét, egy 2 méteres DNS láncot kapnánk. Ezért elengedhetetlen,
hogy a DNS kromoszómákba rendeződjenek, azért is hogy ne
csomósodjanak be, ne gabalyodjanak össze és ne törjenek el. Az
emberi testben található összes DNS hosszúsága, körülbelül 60
billió (60 000 000 000) kilóméter. Ez egyenlő 8 ezerszer a Föld
és a Hold távolsága oda-vissza!
A
kromoszómákon elhelyezkedő DNS-ben megtalálható információ úgy
van írva avagy kódolva, hogy a földön élő szinte valamennyi faj
számára értelmezhető legyen. Ezért az élet egyetemes kódjaként
emlegetik.
Ebben
a kódrendszerben, csak négy szimbólumra (ún. nukleotidra) van
szükség bármilyen fehérje előállításához szükséges
utasítások leolvasásához. A nukleotidok a DNS alkotóegységei,
amelyek külön elnevezéseit általában négy betű szimbolizálja,
A, C, G és T. Ezek 3-betűs szavakká rendeződnek, így egy
bizonyos aminosav kódját határozzák meg (lásd a fenti
táblázatot). Egy sejt felépítését és működését meghatározó
bizonyos fehérje egy megkülönböztethető génbe van bekódolva. A
gén, a DNS fonál egy szegmense (darabja), ami sajátos utasításokat
tartalmaz egy közönséges fehérje előállításának utasításaira
vonatkozóan. Egy gén kódszekvenciáját, átlagosan körülbelül
ezer betű alkotja. Ilyen az inzulin, az emésztőenzim, a
véralvadási faktor, vagy a festékanyag.
A
GÉNÁTÍRÁS SZABÁLYOZÁSA Honnan tudja egy sejt, hogy
mikor, milyen és mennyi fehérjét termeljen?
Valamennyi
gén előtt egy DNS szakasz helyezkedik el, ami tartalmazza aza dott
gén sajátos szabályozóelemeit - ezt többnyire promoternek
nevezik. Ez egy "irányítótoronyként" üzemelve,
szüntelen "zászlójeleket" ad le a fennhatósága alatt
lévő génnek. Nézzük meg az inzulintermelés példáját (amit
azért termelünk, hogy a vércukor eléghessen). Amikor molekula
formájában üzenet érkezik, és azt mondja, "több inzulint",
az inzulin irányítótorony jelzi az inzulingén helyét és azt
mondja, "ide". Az üzenet-molekula "leszáll" és
aktiválja a "gombot", így beindul a génátírás
folyamata.
A
DNS-ben lévő információ hogyan változik a megfelelő időben
fehérjévé?
Az
összes gén három összetevőből áll: egy "irányító
toronyból" (promoter), egy információs részlegből és egy
"poly-A" jelelemből.
Ha
egy sejtben nincs egy bizonyos fehérjből elegendő mennyiség, az
üzenetet visszaküldi a sejtmagnak, hogy megtalálja a megfelelő
gént. Ha az irányítótorony érvényesnek találja az üzenetet,
megnyitja az információs részleg "kapuját". Azonnal
lemásolja - vagy átírja - az információt egy fonálszerű
molekulára, az RNs-ra. Az RNs nagyon hasonlít a DNS-hez, kivéve
hogy egyfonalú. Miután a másolat elkészült, egy közel 200
"A"-típusú nukleotid jelzésből álló farok csatlakozik
a szál végéhez. Ezt az eljárást poliadenilációnak hívjuk. Ezt
a poly-A jel jelzi, hogy mi található a gén végén. Úgy
gondolják, hogy poly-A fonál egy meghatározott időre stabilizálja
az RNS üzenetet, hogy az ne hulljon szét. Ezután az RNS másolat
elhagyja a sejtmagot és kis munkaegységekben (a riboszómákon)
oszlik el a sejten belül, amelyek lefordítják az információt
fehérjékké.
Soha,
semelyik sejt sem használja fel a DNS-ében kódolt valamennyi
információt. A sejtek felosztják egymás között a munkát,
specializálódnak. Az agysejtek nem termelnek inzulint, a májsejtek
nem állítanak elő nyálat, a bőrsejtek pedig nem képeznek
csontot. Különben káosz uralkodna a testünkben. Ugyanez áll a
növényekre is: a gyökérsejtek nem állítanak elő klorofillt, a
levelek sem termelnek pollent és nektárt. Ráadásul, ez a
munkamegosztás korfüggő: a fiatal hajtások nem határoznak meg
olyan géneket, amelynek köze van a gyümölcsérleléshez, míg az
idős emberek általában nem növesztenek új fogsort (kivételek
akadtak a történelemben).
Mindent
összevetve, a génszabályozás azon környezet sajátosságaitól
függ, amelyben a sejt elhelyezkedik, s ennek köze van a szervezet
fejlődési szakaszaihoz. Ehhez hasonlóan, ha azt akarjuk, hogy egy
mák vörös virágszirmokat hozzon, azt a hagyományos
növénynemesítési módszerekkel nem lehetne elérni, annak
ellenére, hogy a levélben az összes genetikai információ
megtalálható. Egy gátoló tényező tesz arról, hogy a levél ne
legyen vörös színű. Ezt két dolog idézheti elő:
- A "vörös" gén örökre be van zárva és "hallgatásra" ítélve kötözve az összes levélsejtben. Tehát az információ elérhetetlen.
- A levélsejteknek nincs szükségük arra, hogy vörös színűek legyenek, s ezért az RNS másolat információjára sem. Következésképp, az üzenetjel sem száll le a "vörös" irányítótoronyra, hogy aktiválja a gént.
Természetesen,
- ahogy talán magad is rájöhettél, - létezik egy trükk, amivel
be lehet csapni a növényt, a saját akarata ellenére vörösre
lehet változtatni. Bevihetjük a vörös gént a trójai faló
mintájára, egy másik gén irányítótornya mögött elbujtatva.
Azonban ehhez fel kell vágni a gént, s ezután egy eltérő
összeállításban újra össze kell ragasztani. Itt végződik a
nemesítés, és itt kezdődik a géntechnológia.
GÉNTECHNOLÓGIA
A
géntechnológiát úgy használják, hogy fogják egy faj DNS-ének
bizonyos génjeit és szegmenseit (például halét), majd egy
merőben eltérő fajba ültetik (például paradicsomba). Ehhez a
géntechnológia egy sor technikát ismer, amivel a DNS-t vagy
vaktában vagy meghatározott helyeken felvágják. Amint külön van
választva, meg lehet vizsgálni a DNS különböző szegmenseit,
sokszorosítani és darabolni lehet és egy másik sejt vagy
szervezet bármelyik másik DNS-éhez hozzá lehet ragasztani. A
géntechnológia lehetővé teszi, hogy áthidalják a fajokat
megkülönböztető korlátokat; például a lepényhal fagyálló
génjeit paradicsomba vagy eperbe lehet ültetni; egy baktérium
rovarölő génjeit kukoricába, gyapotba vagy repcébe vagy emberi
géneket sertésbe. Mégis, a dolog nem ilyen egyszerű - a hal
génjei nem működnek a paradicsomban, hacsak nem ültetnek abba egy
olyan "zászlóval" ellátott hordozót, amit fel tud
ismerni. Az ilyen parancs-szekvenciák, sem a paradicsom
szekvenciájához, sem más szekvenciához nem hasonlíthatók. A
legtöbb cég és a legtöbb tudós itt levágja az utat és még
csak nem is izgatja magát amiatt, hogy megfelelő paradicsom
promotert találjon, mivel évekbe telne, mire megértenék, hogyan
működnek egy sejt belső kapcsolatai és parancsai. Annak
érdekében, hogy elkerüljék az időigényes teszteléseket és
vizsgálatokat, a legtöbb növényi génmódosítást
víruspromoterekkel (hordozókkal) végzik. A vírusok - amint
bizonyára tudod - nagyon aktívak. Semmi, vagy szinte semmi sem
állítja meg őket, ha egyszer egy új áldozatra, avagy gazdára
találtak. Beleágyazzák a genetikai információjukat a gazdasejt
DNS-ébe (mint a sajátodba), ott ezmegsokszorozódik, megfertőzi a
mellette lévő sejtet, majd ott ismét megsokszorozódik. Ez azért
lehetséges, mert a vírusok rendkívül erős promotereik vannak,
amelyek azt parancsolják a gazdasejtnek, hogy megállás nélkül a
vírusgént, majd vírusfehérjét termeljen. Nem kell mást tenni,
mint egy növényi vírusból ki kell emelni egy irányítóelemet
(promotert) és felragasztani a halgén információs részlegének
elejére, így el lehet érni azt, hogy a kombinált vírus-hal gén
(amit úgy hívnak, hogy "konstruktum"), akkor és ott
működjön, ahol akarod.
Géntechnológiai
eljárások semitikus ábrája -
részlet.
A teljes kép megtekintéséhez kattints az ábrára!
A teljes kép megtekintéséhez kattints az ábrára!
Ez
lehet, hogy nagyszerűen hangzik, azonban az a hátránya, hogy nem
lehet visszafordítani - nem lehet kikapcsolni. A növénynek többé
nincs beleszólása az új gén irányításába, még akkor sem, ha
az a folyamatos "új" géntermelődésre kényszeríti, ami
legyengíti a növény védelmi rendszerét és növekedését.
Ráadásul,
az elmélet nem felel meg a valóságnak. Gyakran, látszólag minden
ok nélkül, az új gén csak egy korlátozott ideig működik,
azután "elcsendesedik". Azt viszont, lehetetlenség előre
megállapítani, hogy ez mikor következik be.
Noha,
gyakran pontos eljárásnak harangozzák be, az új gén fejlettebb
szervezetbe való átültetésének végső szakasza inkább durva,
súlyosan mellőzi a pontosságot és a kiszámíthatóságot. Az
"új" gén eltévedhet bárhova, bármelyik gén mellé
vagy akár egy másik génbe is beférkőzhet, megzavarva annak
működését és irányítását. Ha az "új" gén
megtelepedik a sejt DNS-ének "csendes" nem-működő
szakaszán, valószínűleg kihat az egész terület géntermelésének
szabályozására. Előidézheti, hogy a DNS "csendes"
génjei működésbe lépjenek.
Gyakran
megesik, hogy a géntechnológia nem csak egy gén információját
használja fel ahhoz, hogy egy másik gén promotere mögé helyezze,
hanem belekeveredhetnek más gének, más fajok darabkái és részei.
Habár, az lenne a cél, hogy előnyösebb legyen az "új"
gén működése és fehérjetermelése, ez mégis zavarokat okozhat
és fokozhatja a kiszámíthatatlan hatások kockázatát.
MI
A BAJ A GÉNTECHNOLÓGIÁVAL?
A
géntechnológia egy kísérleti tudomány, amelyet felelőtlenül
alkalmaznak az élelmiszergyártásban. Egy kémcsőben vizsgált
génről csak annyit lehet megállapítani, hogy abban a bizonyos
kémcsőben hogyan reagál és hogyan viselkedik. Azonban az nem
derül ki, hogy mi szerepe és működése abban a szervezetben,
ahonnan ki lett szakítva, illetve hogy hogyan reagál arra, ha egy
merőben más fajba ültetik. A petúnia virágba ültetett vörös
színt kódoló gének nemcsak a szirmok színét változtatták meg,
de lecsökkentették a termékenységet és módosították gyökerek
és a levelek növekedését is. Egy növekedési hormongénnel
módosított lazac nemcsak túl gyorsan és túl nagyra nőtt, hanem
zöldszínű is lett. Ezek kiszámíthatatlan mellékhatások,
tudományos kifejezéssel élve pleiotropikus hatások.
Arról
is nagyon keveset tudunk, hogy egy gén (és hamár itt tartunk, a
DNS kódszekvenciája) milyen hatásokat vált ki vagy milyen
működéseket zavar meg, attól függően, hogy az új gazda (növény
vagy állat) melyik részébe ültetik. Ezek a helyfüggő hatások
megválaszolatlan kérdések. Továbbá, mi a helyzet a
génlappangással és a géningadozással?
Biztosak
lehetünk-e abban, hogy egy élelmiszernek szánt, génmódosított
növény nem termel-e majd új mérgető és allergén anyagokat,
vagy hogy nem növeli-e meg a rejtett mérgek és allergének
szintjét? Mi a helyzet a tápértékkel? És milyen hatással van ez
a természetre és az élővilágra? Ezek igen fontos kérdések,
mégis egyenlőre megválaszolatlanul maradnak. Addig, amíg
mindezekre választ kapunk, a géntechnológiát a kémcsövekben
kellene tartani. A biotechnológia és a cégek házassága sokszor
figyelmen kívül hagyja a megelőzés elvét, sőt néhány alapvető
tudományos elvet is.
- A szövegrészletek és az illusztrációkat a "Mi a Géntechnológia"
című kiadványból kölcsönöztük a Women's Environmental Network (WEN) engedélyével
MÁSODIK
RÉSZ: GÉNTECHNOLÓGIA ÉS
MEZŐGAZDASÁG
A Géntechnológia ipar
- Trendek, tények és számok a
- géntechnológiai iparban
AZ
"ÉLETTUDOMÁNY" IPAR EGYESÍTÉSE
Az
1990-es években, a mezőgazdasági és a gyógyszeripari vállalatok
rátették a kezüket a vállalatokra és egybeolvasztották azokat,
ezt az ipar egyesítésének nevezték el. Ezzel megszületett az
"Élettudomány" ipar, ahol a óriáscégek avagy nemzetek
feletti vállalatok szerte a világban igazgatják a rovarirtószerek,
a gyógyszerészeti termékek, a növényi magok, az élelmiszerek és
az állati termékek forgalomba hozását. Ezeknek az óriáscégeknek
az a sajátosságuk, hogy egyre kevésbé függnek a származási
országaiktól, az alkalmazottaik vagyonában, az általuk eladott
árumennyiségben mérve, valamint székhelyük tekintetében.
Például a svájci "élettudomány" óriáscégnek, a
Novartis-nak 142 országban 275 leányvállalata, kirendeltsége van.
A globális egybeolvadás és a megszerzett vagyonuk értéke 1998-ra elérte a két milliárd (USA) dollárt, 50 százalékkal többet, mint 1997-ben. Mostanára az óriáscégek a világ kereskedelmének legalább a kétharmadát mondhatják magukénak. A Rural Advancement Foundation Intermational (RAFI) , (Nemzetközi Vidékfejlesztési Alapítvány) szerint, "durva alulértékelés az a következtetés, hogy az óriáscégek vetekszenek a nemzetek állami hatalmával." 1995-re a világ legerősebb gazdasága közül 48 volt óriáscégek kezében és csak 52 volt állami kézben. | "AMIT
TAPASZTALUNK AZ NEM CSAK A VETŐMAGOKKAL FOGLALKOZÓ VÁLLALATOK,
HANEM AZ EGÉSZ TÁPLÁLÉKLÁNC EGYBEOLVASZTÁSA" - Robert Fraley, Monsanto |
A
VEGYSZEREK TÖRTÉNELME
"A
VEGYSZEREKET GYÁRTÓ CÉGEK A HUSZADIK SZÁZADBAN TERMÉKEIKET
TÖBBNYIRE NEM ÉLŐ RENDSZEREKKEL ÁLLÍTOTTÁK ELŐ. MI, A
KÖVETKEZő SZÁZADBAN TÖBBNYIRE ÉLŐ RENDSZEREKKEL FOGJUK
ELŐÁLLÍTANI AZOKAT" - Jack Krol, a DuPont Bizottsági Elnöke |
Sok géntechnológiával és biotechnológiával foglalkozó cég a legnagyobb vegyszerekkel foglalkozó cégekből indult ki. Hogy megemlítsünk néhányat, 1996-ban a Monsanto a negyedik legnagyobb vegyi cég volt az USA-ban. A német Hoechst vállalat 1998-ban megszüntette a vegyszerrel foglalkozó leányvállalatát, a Calenese-t, hogy még abban az évben egybeolvadjanak a francia Rhone Poulenc vállalattal, létrehozva így az Aventis-t, a jelenlegi legnagyobb élettudományokkal foglalkozó céget. Az amerikai DuPont óriáscég, a világ legnagyobb vegyszer gyártója 1998-ban bekebelezte a szintén amerikai Pioneer Hi-Breed céget, a világ legnagyobb vetőmagokkal foglalkozó cégét. Az, hogy bejelentették: felhagynak a vegyszerek előállításával csupán üzleti fogás volt annak érdekében, hogy elkerülhessék a bizonytalan, idényjellegű piac ingadozásait. Az óriáscégek ezt a lépést azzal magyarázzák, hogy környezetbarát eszközökkel járnak el, az élelmiszerhiány, a táplálkozás és az egészség fontosságát szem előtt tartva - emiatt használják az "Élettudományok" kifejezést. Azonban ugyanezek az óriáscégek, a mezőgazdasági vegyipar ágazatukon keresztül folytatják a vegyszerek gyártását, beleértve az olyan növények előállítását is, melyek a saját setjeikben rovarirtószert állítanak elő. (lásd a 2., a 3. és a 10. fejezetet) |
AZ
ÉLETTUDOMÁNYI IPAR KÖZÖS TECHNOLÓGIAI ALAPJA
Az 1990-es évek elején az óriáscégek "élettudománnyá" alakultak át. Tették mindezt abból a meggyőződésből, hogy az általuk felölelt gazdasági szektor közös technológiai alappal rendelkezett: a mezőgazdasági és a gyógyszeripari részlegeik egyazon az eszközöket alkalmazták és egyazon a biotechnológiával foglalkozó cégekkel dolgoztak együtt. Az üzlet azon részeit, melyek a "gyors haszon" reményével kecsegtettek, könnyen átadhatták egymásnak és a vállalatok közötti kapcsolatok is előnyösnek bizonyultak. Így kezdődött el az az egyesítési dömping, ami különösen az 1990-es évek vége felé szilárdult meg. A gyógyszeripar, a biotechnológia, a mezőgazdaság, az élelmiszer vegyszeripar, a kozmetikaipar és az energia szektorok közös technológiai eljárásokat használnak, a nagyteljesítményő szűrést, a vegyszerkémiát, a génátültetést, a bioinformatikát és a géntérképezést. | "VÁLLALATAINK
KÖZÖS NEVEZŐJE A BIOLÓGIA. A KUTATÁSOK ÉS A TECHNOLÓGIA
SEGÍTSÉGÉVEL OLYAN TERMÉKEKET FEDEZÜNK FEL, FEJLESZTÜNK KI
ÉS HOZUNK FORGALOMBA, AMELYEK HATÁSSAL VANNAK A BIOLÓGIAI
RENDSZEREKRE, LEGYENEK AZOK EMBEREK, NÖVÉNYEK VAGY ÁLLATOK." - Daniel Vasella, CEO, Novartis |
A
VETŐMAGOK GÉNMÓDOSÍTÁSA
Az
"élettudománnyal" foglalkozó óriáscégek a vetőmagokat
genetikailag módosítják annak érdekében, hogy bizonyos
jellegzetességekkel ruházzák fel azokat. Jelenleg a
gyomirtószerekkel és a rovarkártevőkkel szembeni ellenállás a
legfőbb tulajdonság, amivel a génmódosított magokat felruházzák
(különösen a szóját és a kukoricát), de széles a köre
azoknak a termékeknek, amelyek génmódosítás alatt állnak,
számtalan kísérlet zajlik. A génmódosított vetőmagpiacot
nagymértékben uralja a Monsanto, az Aventis, a Novartis, a DuPont
és az AstraZeneca (lásd a 9. oldalon lévő táblázatot).
Vessünk egy pillantást azokra a területekre, amelyen génmódosított növényeket termesztenek.
Vessünk egy pillantást azokra a területekre, amelyen génmódosított növényeket termesztenek.
Ez
a terület egy év leforgása alatt 60%-kal növekedett.
A
TRANSZGÉNIKUS MAGOK JELENLEGI PIACI HELYZETE
A
génmódosított vetőmag piacát mostanáig úgy látták, mint
egy nagy reményekkel kecsegtető, burjánzó gazdasági szektort.
A szakértők azt jósolták, hogy a génmódosított vetőmag
piacából befolyó állami bevétel 2000-re eléri a három
milliárd, 2010-re pedig a 25 milliárd dollárt.
Azonban,
mára kiderült, hogy a mezőgazdasági szektor nem túl jó
egészségnek örvend. A szakértők szerint ez különböző
okokra vezethető vissza, mégpedig a fogyasztási cikkek áresése,
a farmerek állami támogatásának csökkenése és a
földművelésre szánt területek csökkenése világszerte. A
génmódosított élelmiszergyártás vitája felkorbácsolta az
emberek érzelmeit. A génmódosítás elleni nyilvános
fellépések, illetve a környezetvédelmi szervezetek tudatos
vásárlásra irányuló kampányhadjáratai, az egészséget és
a természetet veszélyeztető problémák megjelenése
rákényszerítette a politikusokat, feltalálókat és magát az
iparágat arra, hogy az egészet újragondolja. |
A
GÉNMÓDOSÍTÁSI ELJÁRÁSSAL TERMESZTETT ÜLTETVÉNYEK
TERÜLETE
(Millió hektár)
|
- A Novartis bejelentette, hogy a mezőgazdasági részlegéből el fog bocsátani 1100 alkalmazottat, ezzel évente 66 millió dollárt takarít meg.
- A DuPont 15%-kal csökkentette az alkalmazottai létszámát a mezőgazdasági vegyiparban.
- Mind az AstraZeneca, mind pedig a Novartis arra hívta fel a figyelmet, hogy lehet, hogy eladja a mezőgazdasági részlegét vagy más megoldást talál.
- A Monsanto el kellet szenvedje, hogy a részvényeinek az ára hogyan csökkent az elmúlt 12 hónapban 62 dollárról (USA) valamivel 37 dollár alá.
Egy
brit újságban, a Guardian-ban megjelent friss cikk szerint, "A
szakértők egyre inkább úgy vélik, hogy a génmódosított
élelmiszerek előállítására irányuló kutatások komoly kárt
tehetnek a világ jövedelmező gyógyszeriparának gazdaságában,
és alig kész arra, hogy áthajózzon a vitatott szektorok vizeire."
A
szakértők kétségbe vonják a technológiai alapkutatás, illetve
a mezőgazdasági és a gyógyszeripari részlegek kapcsolatának a
szerepét. A brit Economist magazin szerint, még akkor is ha a
cégeknek van valami kapcsolatuk egymással, az nem tart túl sokáig
- a kutatások csak az egyötödébe kerülnek a teljes fejlesztésre
szánt összegnek, a többi termékek továbbfejlesztését a cégek
már egyedül végzik.
Összességében
a mezőgazdasági óriáscégek megpróbálják pozitívan beállítani
a helyzetet annak ellenére, hogy tovább folytatják a génmódosítási
eljárások kutatásait és fejlesztéseit a mezőgazdaságban,
beleértve az olyan terveket, mint gyógyászati anyagokat termelő
növények, például: a DuPont által kikísérletezett csökkentett
koleszterinszintű szójabab előállítása. A feltalálók azonban
óvatosabbak lettek. A Credit Suisse bejelentette, hogy a 103 millió
dolláros etikus befektetési alapja a génmódosítási eljárásokat
mellőzni fogja, míg a Deutche Bank szakértői azt ajánlják az
óriáscégeknek, hogy szabaduljanak meg a mezőgazdaság
biotechnológiai részlegeikkel, és hogy a feltalálók adjanak túl
a részvényeiken. "Ma az a kifejezés, hogy genetikailag
módosított szervezet (GMO, genetically modified organism) teherré
vált. Azt jósoljuk, hogy a genetikailag módosított szervezetekre,
amelyre egykor úgy tekintettek, mint a szektor húzóágazatára,
mostantól úgy tekintenek majd, mint a versenybol kizártra...Melegen
ajánljuk a vetőmagszektor kiárusítását."
A
VILÁG LEGNAGYOBB "ÉLETTUDOMÁNYI" CÉGEI
A
világ öt legnagyobb "génóriása", az AstraZeneca, a
DuPont, a Monsanto, a Novartis és az Aventis birtokolja a világ
rovarirtószer piacának közel kétharmadát (60%-át), a világ
vetőmag piacának majdnem egynegyedét (23%-át), és a
transzgénikus mag piac jóformán 100%-át.
|
-
A Rural Advancement Foundation International adatai és
elemzése
További források: The Economist 1999 szeptember 11.-17.-i számából;
The Guardian 1999 szeptember 16.-i számából;
A SEED Corporate Profiles, Deutche Bank
További források: The Economist 1999 szeptember 11.-17.-i számából;
The Guardian 1999 szeptember 16.-i számából;
A SEED Corporate Profiles, Deutche Bank
2 . Vállalati "zöldrefestés": a
géntechnológia
eladása az európai
közvéleménynek
Az Európai Unió-ban először 1996-ban figyeltek fel a géntechnológiára, amikor megérkezett az első génmódosított Monsanto szójabab importszállítmány az USA-ból (lásd a 1. fejezetet) . Ezt követően a demonstrálók, a közönség és az európai törvényhozás aggályait fejezte ki, az összetétel címkén való feltüntetését és a termékek különválasztását illetően (lásd az 5. fejezetet). Az ipar gyorsan rájött, hogy intézkednie kell. | "A PR A LEGGYORSABBAN NÖVEKEDő ÜZLETÁG A VILÁG PIACGAZDASÁGÁBAN. ANNAK ÉRDEKÉBEN, HOGY FELVEHESSÉK A HARCOT AZ OLYAN VESZÉLYEKKEL, MINT A SZAKSZERVEZETEK, A SZERVEZETT FOGYASZTÁSÓI AKTIVISTÁK ÉS A KÖRNYEZETVÉDELMI CSOPORTOK, A KORMÁNYOK ÉS AZ ÓRIÁSCÉGEK EGYRE INKÁBB TÁMASZKODNAK A RAVASZ PR KAMPÁNYOKRA…" |
EGY
TERMÉK ÉRTÉKESÍTÉSE
A
cégek termékeiket legtöbbször egy egyedi termékcsalád vagy
márkanév alatt hozzák forgalomba, amin keresztül a cég
imázsát is eladják oly módon, ahogyan azt a
fogyasztókkal érzékeltetni akarják. Ez amarketing,
ami a termékek kínálatán és a keresletén alapszik. A
marketing hívei azzal érvelnek, hogy a vásárló csak azt venné
meg, amit akar, illetve amire szüksége van, míg a kritikusok
felhívják a figyelmet azokra a pszichológiai módszerekre,
amelyekkel a fogyasztói keresletet úgy formálják, hogy teret
adjon a cégeknek új termékeik és marketing stratégiáik
kibontakoztatására. A "Values Research" egy, a 90-es
években kifejlesztett új piackutatás fajta, amit előszeretettel
használnak a politikusok, például az Nagy-Britannia
miniszterelnöke, Tony Blair is. Ez a kutatás feltérképezi a
fogyasztók értékrendjét, és arra a célra használja ezt a
tudást, hogy eladja a terméket. Ez a módszer mélységében
tárja fel az emberek szándékait, hogy mit miért tesznek, és
aztán behelyettesíti a fogyasztási mutatókba.
Ily
módon, a marketing módszerek a tömegfogyasztás legfőbb
mozgatórugójává váltak. Például az egészségügyi
és biztonsági szakértők egy csoportja a francia kormány
megbízásából felmérést végzett, a francia piacon
megtalálható gyógyszerek hatékonyságát illetően és arra
jutott, hogy a receptre felírt gyógyszerek egynegyede nem hat.
Ez, a gyógyszergyártó cégek (amelyek többnyire szintén
aktívan részt vesznek a géntechnológiában) kitartó
lobbizásának és erős marketing stratégiájának
tulajdonítható, ami lehetőséget kínált arra, hogy egy téves
engedélyezési eljárással évekig fenntartsák a pozíciójukat,
azt eredményezve, hogy az orvosok ezeket a gyógyszereket írják
fel. |
"…NEM
SZABAD LEBECSÜLNI AZT, AHOGY PR-AL FOGLALKOZÓ CÉGEK
VESZÉLYEZTETIK A NÉPSZERű DEMOKRÁCIÁT. A LEGÚJABB
KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁT ÉS VÁLASZTÁSI RENDSZERT,
VALAMINT A MAGAS SZINTű POLITIKAI KAPCSOLATAIKAT FELHASZNÁLVA, A
PR SZÓVIVOK RUTINOSAN "SIKERSZTORIKAT" KEREKÍTENEK A
KORMÁNYZATI ÉS AZ VÁLLALATI ÜGYFELEINEK, MAJD "BECSOMAGOLJÁK"
AZOKAT A FOGYASZTÓKNAK. AZ EREDMÉNY EGY OLYAN "DEMOKRÁCIA",
AMELYBEN AZ ÁLLAMPOLGÁROKAT, A "FÉLREINFORMÁLTSÁG
ELLENÁLLHATATLAN HULLÁMAINAK" ÉS A "REKLÁMOK
ÖZÖNVIZÉNEK" PASSZÍV TARTÁLYAIVÁ VÁLTOZTATJÁK, ÉS
AMELYBEN STATUS QUO KRITIKUSAIT TUDATLAN MINDENBE BELEAVATKOZÓ
SZEMÉLYEKNEK ÉS/VAGY VESZÉLYES KÍVÜLÁLLÓKNAK TEKINTIK."
-
PR Watch, 1999 július
|
EGY
ARCULAT ÉRTÉKESÍTÉSE
A
PR egy eszköz, amivel eladják egy cég arculatát. A brit Economist
magazin arról ír egy cikkében, hogy a óriáscégek azon
hiedelemre alapozva folytatnak PR stratégiát, hogy a költséges
reklámok révén gazdagnak és fontosnak tüntessék fel magukat. A
PR kényelmes eszköz, amivel egyszerre elérhető az óriáscég
tevékenységét véleményezők teljes tábora (újságírók,
politikusok, aktivisták, és a széles közönség). A PR-t
különösen annak az eszköze, ahogyan az óriáscégeket
"felmentik" a természet pusztításáról és az emberi
jogok megsértéséről szóló állításoktól. A PR-t rendkívül
nehéz ellenőrizni, mivel sokféle alakot ölthet, például
jótékonysági rendezvények szponzorálása, géntechnológiát
hirdető ingyenes körlevelek vagy gyerekkönyvek kiadása.
A
GÉNTECHNOLÓGIA "ZÖLDREFESTÉSE"
A
"zöldrefestés" (greenwash) egy finom PR stratégiát
takar, amelyet azok a természetromboló óriáscégek használnak
fel, amelyek megpróbálnak környezetbarátnak feltűnni, a
környezetvédelmi aktivisták nyelvezetét használva. "A
zöldrefestés és a szövetséges politikai technológia
megváltoztatta az államvezetésről (vagy az intézményekről,
vagy a fogyasztási cikkekről) alkotott képet úgy, hogy egy
ötletet, imázst vagy egy meggyőződést oly módon foglal keretbe,
fogalmaz meg, hogy az kedves legyen számunkra."* Az
angol "greenwash" kifejezést tíz éve használják és
nemrégiben bevették a Concise Oxford English helyesírási
szótárba, a következő szómagyarázattal: "egy
szervezet hamis információ terjesztése annak érdekében, hogy a
környezettudatos arculatot alkítson ki magáról."
A
környezetvédelmi díjak is hozzájárulnak a "zöldrefestéshez".
1999 májusában, a Connecticut Főiskola az "Inherit the Earth"
díjat a Monsanto cégnek ítélte oda, környezettudatos üzleti
tevékenységéért. Az évente kiosztásra kerülő díjjal azokat a
cégeket tisztelik meg, amelyek "ötvözik a környezet
gondozását a munkahelyek teremtésével, a hatékonysággal,
valamint a haszonnal." A Monsanto, gazdálkodási
programjával elért kimagasló terményhozam eléréséért kapta a
díjat, ami "biztosítja a szükséges élelmiszert,
miközben megőrzi a biológiai sokféleség természetes helyét." A
főiskola rektora megdicsérte a Monsanto céget: "A
Monsanto cég 22 ezer alkalmazottjának erőfeszítései
bebizonyították a vezetőség elkötelezettségét egy gazdaságilag
egészséges fejlődés kialakításához." Az ilyen és
hasonló díjak, segítenek felismerni az irányt, amerre tartunk
kéne, - - állítja Toby Moffett, a Monsanto nemzetközi és
állami ügyeinek alelnöke - Azért küzdünk, hogy
megmutassuk, a helyes tettek révén megbecsülést lehet szerezni.
Önellátókká kell tennünk az embereket és mindezt
környezet-kímélő módon kell elérnünk.
A
"zöldrefestés" legújabban továbbfejlődött és
kiegészült az ellenfelekkel folytatott "párbeszéddel",
így elkerülve a nem kívánt sajtóbeli leleplezéseket. A
"greenwash"-t "megelőzésre", míg a válság
párbeszédet inkább "gyógyításra" használják. Az
ilyen párbeszéd-kezdeményezések mögötti taktikákat úgy
definiálták a PR szakértők, mint az aktivisták lefegyverzésének
eszközét, ami a radikálisokat "elkülöníti", az
idealistákat "kultiválja" és arra "tanítja",
hogy olyan realisták legyenek, akit meg lehet győzni arról, hogy
egyetértsenek az iparral.
EGY ÓRIÁSCÉG KÜLDETÉSE ELLÁTNI A VILÁGOT
Egy
nagy múlttal rendelkező, amerikai vegyszergyártó és
környezetszennyező óriáscég, a Monsanto újrafogalmazta önmagát
és az addigi Monsanto Vegyipari Vállalatból "Monsanto
Vállalat", legújabban pedig "Monsanto - Élelem,
Egészség, Remény" lett.
1998
nyarán, ez az óriáscég masszív reklámhadjáratot indított el
az Egyesült Királyságban, Franciaországban, valamint két másik
európai országban, ahol a közvélemény különösen veszélyes a
piacra nézve. A Monsanto állítólag egymillió fontot költött
reklámokra az Egyesült Királyságban, majd további másfél
milliót Franciaországban.
A Monsanto a következő kijelentéseket tette:
A Monsanto a következő kijelentéseket tette:
1. MONSANTO: "A JÖVő ÉHEZőI MIATTI AGGODALOM MÉG NEM FOGJA őKET ELLÁTNI ÉLELEMMEL. A BIOTECHNOLÓGIA VISZONT KÉPES ERRE."
A
fenti állítás közvetlenül a világ élelmiszerhiányára utal,
arra a problémára, amely sokkal inkább összefüggésben áll az
élelmiszer, politikai és elosztási vonatkozásával. Az óriáscég
egy gondolattal továbbvitte ezt azzal, hogy nyilatkozatot tett,
"KEZDőDJÉK AZ ARATÁS"- címmel a "déli",
szegény országok vezetői felé. Ez a nyilatkozat - melyhez a
Monsanto hozzájárulásukat kérte - bemutatja a biotechnológia
előnyeit, a magasabb terméshozamot, az egészségesebb élelmiszerek
előállítását. Valamennyi afrikai képviselő (kivéve a
dél-afrikai) a (FAO) felkérésre ezt felelte:
"NE - FOLYTATÓDJÉK A TERMÉSZET ARATÁSA! Mi, az afrikai országok képviselő delegációi…erősen tiltakozunk az ellen, hogy az országaink szegénységéről és éhínségéről alkotott képet arra használják fel az óriáscégek, hogy ránk kényszerítsenek egy olyan technológiát, ami sem megbízható és környezetbarát, sem gazdaságos a számunkra. Nem hisszük, hogy az ilyen cégek vagy a géntechnológia segíthetne a farmereinknek abban, hogy előteremtsék az élelmet a 21. századra. Ellenben úgy gondoljuk, hogy elpusztítja a biológiai sokféleséget, a helybeli tudást és azt az önnfenntartó mezőgazdasági rendszert, amit a farmereink fejlesztettek ki évszázadok alatt, és teljesen aláaknázza azt a lehetőséget, hogy eltartsuk magunkat."
2. MONSANTO: "A BIOTECHNOLÓGIA FELFOGÁS KÉRDÉSE S A MONSANTO ÚGY GONDOLJA, HOGY AZ EMBEREKNEK ÉRTESÜLNIÜK KELL RÓLA"
Valamennyi Monsanto reklám, utalást tesz környezetvédelmi szervezetekre (mint például a Friends of Earth és a Greenpeace) még az elérhetőségüket is megadja; látszatát keltvén e módon annak, hogy a párbeszédet ő kezdeményezte, és hogy az már lezajlott. A Monsanto az említett szervezetek közül egyetlen egyet sem keresett fel, hogy engedélyt kérjen tőlük, hogy szerepelhessenek a reklámban. "Párbeszéd"- kezdeményezéseik olyan nyilvános szponzorált találkozók, mint például az 1999 márciusában Brüsszelben tartott "Genetikailag Módosított Szervezetek: az Egyensúly Kiegyenlítése"- címmel. Az egynapos belépő a konferenciára L425 font volt, ezzel lehetetlenné téve azt, hogy a nyomást gyakorló érdekszövetségek és a közönség nagy többsége megjelenhessen.
3. MONSANTO: "SZIGORÚ TESZTELÉSEK FOLYTAK A MONSANTO BIOTECHNOLÓGIA HÚSZ ÉVES TÖRTÉNETÉBEN, HOGY BIZTOSÍTSÁK, A MI TERMÉNYÜNK IS UGYANOLYAN BIZTONSÁGOS ÉS TÁPÉRTÉKDÚS, MINT A HAGYOMÁNYOS ALTERNATÍVÁK. JÓVÁHAGYTA (A GÉNMÓDOSÍTOTT BURGONYÁRA UTALVA) AZ ÁLLAMI SZABÁLYOZÓ KÉPVISELET HÚSZNÁL TÖBB ORSZÁGBAN…"
Ezt a kijelentés hamisnak ítélte a Egyesült Királyság Reklám-Ellenőrzési Ügynöksége (UK Advertising Standards Agency, az ASA), és eljárást indított egy 1999 szeptemberében megjelent Monsanto reklámban elhangzott, bizonyos kijelentések miatt. A jegyzőkönyben az ASA bírálta a céget, amiért tévesen azt a benyomást keltette, hogy a génmódosított burgonyát és paradicsomot bevizsgálták és árusítását jóváhagyták Angliában. A hatóság elutasította a Monsanto azon be nem bizonyított kijelentését is, miszerint a génmódosított termények "környezet kímélőbb módon" teremnek a hagyományos termesztéseknél. Közölték a Monsanto-val, hogy a jövőben tartozkodjon az ehhez hasonló kijelentések használatától. Azokkal az érvekkel is fel kell hagynia, hogy a növények génmódosított fajkeresztezése továbbfejlesztése a hagyományos fajkeresztezésnek, és hogy kerülje el az arra irányuló burkolt célozgatásokat, hogy a génmódosított paradicsom előnyei bizonyítottak. Az ASA elítélte a Monsanto-t "hamis, be nem bizonyított, félrevezető és megtévesztő" információ nyilvánosságra hozása vádján.
4. MONSANTO: "AZ ÉLELMISZEREK JELÖLÉSÉT A MONSANTO TELJES MÉRTÉKBEN TÁMOGATJA"
A Monsato volt az első óriáscég, ami megpróbált génmódosított termékeket Európába importálni anélkül, hogy biztosítaná azok különválasztását és felcímkézését.
AZ MULTIK ÚJ PR STRATÉGIÁT FOLYTATNAK
1999-ben
a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban kirobbant európai
vitát, ami különösen erősen, Angliában és néhány más
európai országban jelentkezett, legalábbis részben a Monsanto PR
kampánya idézte elő.
Azonban
az óriáscégek a géntechnológiába fektetett tőkéje oly
nagyságrendű, hogy nem fogják egykönnyen elfogadni a vereséget.
A lobbi és a közönséggel való kapcsolat stratCgiájukat újra
fogalmazzák és csiszolják, ahogy a géntechnológia vitája egyre
inkább arra összpontosít, hogy az európai közönség elfogadja-e
azokat vagy sem.
A
DuPont, egészen a legutóbbi időkig a világ legnagyobb vegyipari
vállalata, jelenleg egy tévé reklámkampányt készít
elo, "TENNIVALÓK A BOLYGÓN"- címmel, ami a
szója alapú élelmiszereik egészségességét hirdeti. Az Aventis
Group vállalatcsoporthoz tartozó Hoescht, egy másik nagy vegyipari
cég, az internetes honlapján reklámozza a környezetvédelmi
célkitűzéseit. A Novartis, a svájci alapítású multi a PR
finomabb módszereit részesíti előnyben tevékenységének más
színben való feltüntetéséhez, mint például a 'Fenntartható
Fejlődés Alapítvány' megalapítása és meghirdetése.
KÍSÉRLETEK
A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREK ELLENI TILTAKOZÁS ELTERJEDÉSÉNEK
MEGAKADÁLYOZÁSÁRA
Az
európai óriáscégeknek - amelyeknek nagyobb tapasztalatuk van az
európai nyilvánosságot illetően - és a bölcsebb amerikai
óriáscégeknek a megfontoltság kifizetődőbbnek bizonyulhat: arra
várnak, hogy a második generációs génmódosított élelmiszerek
tulajdonságai vonzóbbak lesznek a nyilvánosság számára.
Emellett
a törvényhozók, mint például az Európai Bizottság (European
Commission) most dolgoz ki egy biotechnológiai bevezető oktatási
programot iskolák, valamint egy PR gyakorlókurzust géntudósok
részére (arra tanítják őket, hogy milyen módon lehet a
géntechnológiát "érthetővé" és vonzóvá tenni a
közönség számára).
Az
USA-ban lépéseket tettek annak érdekében, hogy elejét vegyék a
géntechnológiai vita kirobbanásának. Az élelmiszeripari és
gyógyszeripari óriáscégek azt tervezik, hogy bemutatnak egy
nagyobb PR kampányt, ami a géntechnológia "előnyeit"
ecseteli, egy "lehetséges válság bekövetkezése" előtt.
Az Amerikai Élelmiszer Termelők (Grocery Manufacturers of America,
a GMA), amely 132 élelmiszergyártó óriáscéget fog össze,
olyanokat, mint a Heinz, a Kraft és a Procter & Gamble; egy, a
génmódosított élelmiszerek előnyeit bemutató oktatási kampányt
tervez, amiben szó esik a kukoricáról, a paradicsomról, a
burgonyáról és a repcéről. A PR-el foglalkozó cégek, a BSMG, a
Fleishman-Hillard és a Novelli versengtek az egymillió dolláros
szerződésért.
Közép
-és Kelet Európában az ipar azzal próbálkozik, hogy
"elkülönítse" a piacot és a közvéleményét az
európai helyzettől. A Monsanto egy térségi vezetője szerint a
Cseh Köztársaságot, Magyarországot és Ukrajnát az
óriáscégek"bajos térségnek" nyilvánították, mivel
ott nagy a géntechnológiai ügyek iránti közérdeklodés.
Összességében
azonban, az ilyen elkülönítésre irányuló kísérletek nem
jártak teljes sikerrel. A Novartis cégnek amerikai mozgalmak
nyomására, nemrégiben bele kellett törődnie abba, hogy a
bébiételeit nem génmódosított összetevőkből kell
összeállítania.
Nyilvánvaló,
hogy az óriáscégek számára a PR stratégiák nyilvánosságra
hozása továbbra is kulcsfontosságú. Amikor megkérdezték a
Novartis tulajdonban lévő Gerber céget (amerikai élelmiszer
márka) arról, hogy mi lesz ha a génmódosított élelmiszer ügy
az európai példához hasonlóan alakul majd az USA-ban, azt
válaszolta, hogy: "Nem jósolok - tervezek. Ha ügy
lesz belőle, mi készen leszünk."
Források:
The Ecologist 1998 szeptember/október-i számában megjelent: The
Monsanto Files; The Economist 1998 márciusi száma; Kenny Bruno a
Guardian 1999 júliusi számában megjelent cikke;
*idézet a Raj Patel 1998 május 21.-én megjelent "Nem Bepalizva, hanem Elcsábítva(Not Suckered but Seduced)"- című tanulmányából; Le Monde a heti Guardian 1999 augusztusi számában megjelent cikke; az UK Independent 1999. augusztusi száma; Internet/e-mail; PR Watch 1999 júliusi száma. The Observer. The London Observer. GMA.
*idézet a Raj Patel 1998 május 21.-én megjelent "Nem Bepalizva, hanem Elcsábítva(Not Suckered but Seduced)"- című tanulmányából; Le Monde a heti Guardian 1999 augusztusi számában megjelent cikke; az UK Independent 1999. augusztusi száma; Internet/e-mail; PR Watch 1999 júliusi száma. The Observer. The London Observer. GMA.
3. A VÁLLALAT - KORMÁNYZAT FORGÓAJTÓ
Amikor
Dwight Eisenhower, az Egyesült Államok volt elnöke a "hadügyi-
ipari komplexum" növekedésére hívta fel a figyelmet, akkor
nyilvánvalóan előre látta az állam és ipar között aggasztó
méretekben létrejövo bűnös beltenyészet növekedését. Ez
sohasem volt olyan mértékben egyértelmű, mint a Monsanto és az
amerikai kormány között kialakult helyzetben. Ahogyan Betty
Martini, a "Mission Possible" alapítója megjegyezte: "Ez
az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalbeli közalkalmozottak
közötti állandó álláscserebere egy igazán jól olajozott
forgóajtó, ami nem is nyikorog, csak bűzlik".
Itt
"forgóajtó"-ként utalunk arra, hogy egy és ugyanazon
személyek állandóan állást váltanak, hol az állami, hol a
magán szférában dolgoznak. A magas állami tisztségekbe történő
beszivárgás és az érdekek közötti konfliktusok eredményeként
"a kormány, ahelyett, hogy szigorú, a közösségi és
környezetvédelmi érdekeket prioritásként kezelő
elővigyázatossági jogszabályokat állapítana meg, összetákolt
egy elégtelen intézkedési rendszert, amely a veszély becslésében,
az ipar tudományos tevékenységében és a cégek önkéntes
intézkedéseiben bízik" (The Ecologist).
Azok
az állami intézmények, melyeknek feladata a vevő védelme (az USA
Környezetvédelmi Hatósága - EPA, és az Élelmiszer és
Gyógyszerellenőrző Hivatal - FDA) méltánytalan mértékben
vannak az amerikai cégek befolyása alatt. Ha már az USA-ban
egyszer jóváhagyásra kerülnek az olyan megkérdőjelezhető módon
jóváhagyott biotechnológiai termékek, mint a BST (szarvasmarha
növekedési hormon - lásd a 15. fejezetet), Nutrasweet/Aspartame
(lásd a 16. fejezetet), vagy genetikailag módosított vetőmagok,
nyers adatbázisaik zárt ajtók mögött kerülnek tárolásra, és
"kereskedelmi titok"-ként védelmet élveznek. A kormány
volt alkalmazottai, akik a biotechnológiai cégeket képviselik,
vagy fordítva (a cégek volt tisztségviselői, akik az USA-t a
Világkereskedelmi Szervezetben (WTO) képviselik) ezután már a
nemzetközi szinten annak érdekében lobbiznak, hogy ezen termékek
részére bejutást biztosítsanak az EU-ba vagy más piacokra,
függetlenül az egészségi vagy környezeti veszélyektől, csakis
a szabad kereskedelem elvén.
Bár
a forgóajtóra vonatkozóan a legtöbb példát az USA-ban tudjuk
felhozni, ez Európában is megfigyelhető, ahol a törvényhozást
más erkölcsi normák és más közfelfogás irányítja. Számos
közzétett adat a Monsanto Corporation-ra vonatkozik, de meg kell
értenünk hogy a forgóajtó rendszer és az intenzív lobbizás
minden génsebészeti technológiát alkalmazó cégre jellemző.
Ugyanilyen fontos felfigyelni arra a hatásra, amit az USA
megkérdőjelezhető engedélyezési eljárása a génsebészeti
technológiák területén gyakorolt és gyakorol jelenleg is az EU
importokra, valamint az élelmiszerek és a környezet biztonságára.
A FORGÓAJTÓ MŰKÖDÉSBEN - NÉHÁNY PÉLDA:
MONSANTO ÉS AZ USA KORMÁNY - GÉNMÓDOSÍTOTT KUKORICA
Amikor
azzal szembesültek, hogy a Monsanto génmódosított kukoricáját
1998-ban az EU-ban esetleg betiltják (lásd a 14. fejezetet), akkor
a Monsanto egy európai újságíró csoportot azonnal az USA-ba
utaztatott, ahol programjuk része volt egy kivételes látogatás a
Fehér Ház Ovális Irodájába is. Clinton elnök vezető tanácsadói
is részt vállaltak a lobbizásban. Charlene Barshevsky, az USA
kereskedelmi képviselője, Madelaine Albright külügyminiszter, Dan
Glickman mezőgazdasági miniszter, Bill Daley kereskedelmi titkár
közbejárt a Monsanto érdekében európai kollégáinál. Maga az
elnök és az alelnök is szükségesnek látta a cég érdekeiben
közbejárni az ír miniszterelnöknél és a francia elnöknél.
Mind az írek, mind a franciák engedtek is a nyomásnak, 1998-ban
engedélyezték Monsanto génmódosított kukoricájának vetését.
A Monsanto egyik politikai stratégája Toby Maffet -volt amerikai
kongresszusi tag- így dicsekedett: "Már 54 éves vagyok, és
sok koalícióban részt vettem, de ez a koalíció az egyik
legkáprázatosabb, amit valaha láttam."
A
BST engedélyezése az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző
Hivatalánál
(lásd
a 15 fejezetet)
Margaret
Miller, a Monsanto néhai kutatója, vegyi laborfelügyelője, aki a
szarvasmarha növekedési hormon (BST) területén dolgozott,
átlépett az FDA-ba, ahol saját kutatómunkáját kellett
véleményeznie. Miller megemelte a tej antibiotikum tartalmának
engedélyezett értékét 10 ezer százalékkal. A BST által kezelt
teheneknek több antibiotikumra van szükségük hogy ellensúlyozzák
a tőgygyulladás lényegesen nagyobb veszélyét. Miller jelenleg az
FDA Állatgyógyászati Részlegében az Új Állat-gyógyszer
Értékelő Iroda helyettes igazgatója.
Az
FDA fontos igazgatási állásban alkalmazta Michael Taylort, a
Monsanto ügyvédét, ahonnan ő felügyelhette a BST engedélyezési
eljárását. Taylor, az FDA Egészségügyi Eszközök Irodája és
Élelmiszer Irodája volt jogtanácsosa, illetve az FDA elnökének
volt adminisztrációs tanácsadója, később társa lett a King and
Spaulding ügyvédirodának, ahol egy kilenc jogászból álló
csoportot felügyelt, akiknek a kliensei között szerepel a Monsanto
Agricultural Company. Aztán visszatért az FDA-ba, ahol a politikai
alelnöki állást töltötte be. Ebben a pozícióban ő fogalmazta
meg a BST címkézési irányelvét, majd megint visszatért a King
and Spaulding céghez. Az 1994-ben bevezetett irányelvek lényegében
megtiltották a tejipari cégek számára a BST-vel kezelt, illetve
nem kezelt tehéntől származó tej címkén történő
megkülönböztetését. Hogy megakadályozzák a BST
"stigmatizálását" a piacon, az FDA bejelentette, hogy a
BST-vel nem kezelt állatoktól származó termékek címkéjén
szerepelnie kell annak, hogy nincs különbség a BST és a
természetes hormon között. Taylor jelenleg megint visszatért a
Monsanto céghez.
A
King and Spaulding cégnél töltött idő alatt Taylor harcolt a
Delaney törvény ellen. Ez egy 1958-ban elfogadott szövetségi
törvény, ami megtiltja ismert rákkeltő hatású anyagok
hozzáadását az élelmiszerekhez. A Monsanto és az egyéb
peszticid gyártó cégek már rég ellenzik a Delaney-féle
törvényt. Amikor Taylor a szövetségi kormány alkalmazásába
került, továbbra is azt az álláspontot képviselte, hogy a
Delaney-féle törvényt vissza kell vonni. Ez végül is megtörtént,
amikor Clinton elnök az 1996-os választások előtt aláírta az
úgynevezett Élelmiszerminőség Védelmi Törvényt.
A
FDA nemcsak elmulasztotta az intézkedést azon adatok alapján,
amelyek szerint a BST nem veszélytelen, az ügynökség lényegében
támogatta a terméket úgy a hormon jóváhagyása előtt, mint
azután. Így az FDA felvette azt a lehetetlen kettős szerepet,
melyben egyszerre lett a génmanipulált élelmiszerek
propagandistája és azok engedélyező elbírálója. Az FDA a BST-t
reklámozó szervezetként lépett fel, amikor sajtóközleményeiben
arról dicsérően nyilatkozott, a nyilvánosságnak szánt
közleményeiben magasztalta a szert, és hatósági kiadványában
(FDA Consumer) promóciós cikkeket jelentetett meg a BST-ről. A
közvéleményben dúló BST vita elfojtására tett nyilvánvaló
kísérlet volt az, amikor az FDA két kutatója addig elment, hogy
az ipartól és "független" forrásokból származó
adatokat közölt a Science tudományos lapban 1990-ben, hogy
alátámasszák a BST fogyasztói veszélytelenségét.
1994-ben
az USA Általános Számvevőszék Hatósága (GAO) által végzett
vizsgálat kitért Margaret Miller, Michael Taylor és Suzanne Sechen
(utóbbi az FDA vizsgálója a BST és egyéb tejipari technológiák
területén) szerepére a BST FDA általi jóváhagyásában. A GAO
megállapította, hogy: "nem volt semmilyen pénzügyi
érdekellentét a gyógyszer jóváhagyása során", illetve:
"csupán egy kisebb eltérést találtunk a jelenleg már
érvénytelenített FDA szabályozástól".
Forgóajtók
- képregény. Kattints
a képre!
AZ
ASPARTAME/NUTRASWEET JÓVÁHAGYÁSA AZ FDA-NÁL
(lásd
a 16. fejezetet)
1977-ben
Sam Skinner és William Conlon, az USA Igazságügyi Minisztériumának
jogászai feladatott kaptak a G.D.Searle cég elleni eljárásra,
mert a cég a NutraSweet szintetikus édesítő vonatkozásában
hamisított kísérleti adatokat bocsátott a hatóságok
rendelkezésére. A Searle cég jelenlegi tulajdonosa a Monsanto.
Skinner és Conlon áttért a védelem ügyvédi csoportjához, és a
per elévült. 1986-ban a Wall Street Journal nyilvánosságra hozta
ezen két volt USA állami vádló ügyvéd szenátusi
vizsgálóbiztosok általi átvilágítását. A Nutra Sweet 1982-ben
megkapta a jóváhagyást az amerikai piac vonatkozásában, a termék
jelenleg 6 ezer élelmiszeripari termékben van jelen a piacon.
Arthur
Hull, az FDA volt vezetője, aki engedélyezte a NutraSweetet és
figyelmen kívül hagyta saját kutatócsoportjának ellenkező
ajánlását, jelenleg a Burson Martseller cég (a Searle PR cége)
szakértő konzulense (lásd a PR fejezetet).
Jóváhagyását követően az aspartame már húsz éve számos humán egészségi probléma gyűjtőpontja. Hayes ellen, amikor elhagyta az FDA-t, vesztegetési eljárás volt folyamatban.
Jóváhagyását követően az aspartame már húsz éve számos humán egészségi probléma gyűjtőpontja. Hayes ellen, amikor elhagyta az FDA-t, vesztegetési eljárás volt folyamatban.
AZ
IGAZGATÓ TANÁCS FELTÖLTÉSE
Michael
Kantor az USA volt Kereskedelmi Minisztere, az 1992 évi választások
alatt a Clinton kampányfőnöke volt, valamint az USA kereskedelmi
képviselője. 1997-ben csatlakozott William Ruckleshaus-hoz, az EPA
akkori igazgatójához és Gwendolyn King-hez, aki 1989-1993 között
a szociális biztonsági hivatal feje volt, mint a Monsanto cég
igazgatói tanácsának tagja. Kantor szolgálataiért majd 100 ezer
dollárt kap évente. Kantor volt az, aki megnyitotta a Fehér Ház
ajtaját és rávette a kormányt arra, hogy megfenyegesse az EU-t a
Monsanto génmanipulált gabonája ügyében. Kantor újdonsült
ügyvédi irodája, a Mayer, Brown és Platt védi a Monsanto cég
érdekeit a nemzetközi kereskedelem, az élelmiszerbiztonság és a
termékcímkézés tekintetében.
A
CIVIL SZEKTOR KOOPTÁLÁSA
Carol
Tucker Foreman, aki a közelmúltban kimondottan a Monsanto BST
érdekében lobbizott, most tagja lett az Amerikai Fogyasztói
Egyesületének (CFA), utóbbi Élelmiszerpolitikai Intézetének
vezetőjeként. Áttért a civil szektorba azután, hogy sok évig a
Foreman and Heidepreim BT beltagjaként nemcsak a Monsanto céget,
hanem a Szarvasmarha Tanácsot és a Procter and Gamble céget
képviselte. A Carter kormányban ezenfelül mezőgazdasági
miniszterhelyettes volt. Cégén belül szorosan együttműködött
Dr. Virginia Weldonnal (aki a Monsanto vezető PR tisztviselője)
felhasználta kapcsolatait a Clinton kormánnyal, hogy biztosítsa
Weldon kinevezését az elnök Tudományos Tanácsadói Bizottságába
és Gore alelnök Fenntartható Fejlesztési Kerekasztalába - ezek a
szervezetek pedig azt ajánlották, hogy a Delany törvényt
rugalmasabb jogszabállyal váltsák fel.
KAMPÁNY-HOZZÁJÁRULÁSOK
A
Monsanto politikai befolyást tudott magának biztosítani gondosan
megtervezett kampány-hozzájárulásaival. Az óriáscég évente
majd 200 ezer dollárt ad a szövetségi kormányhivatalokra
pályázóknak és a két vezető politikai pártnak. Az 1996 évi
választások alatt az Independent on Sunday angol hetilap azt
jelentette, hogy a Monsanto több ezer dollár "puha pénzt"
(olyan pénz, melyre nem vonatkoznak a cégadományok korlátozására
vonatkozó jogszabályok) adományozott a Clinton kampánynak. AA
Szövetségi Választási Bizottság jelentései arra utalnak, hogy a
Monsanto az 1997-98 évi választások során 18700 dollárt
adományozott a demokrata pártnak, 1995 január 1-ét követően
igazgatói tanácsa egyedül majd 110 ezer dollárt adományozott
mindkét vezető amerikai pártnak. A cég olyan konkurensei, mint a
DuPont, ICI és Dow adományaihoz képest ez csak kicsiny összeg, de
a Monsanto ezenkívül egy jól pénzelt lobbizást is biztosít
magának. Például 1997-ben a cég 4 millió dollárt fektetett be a
kongresszus és a Fehér Ház lobbizására olyan kérdésekben, mint
a szövetségi adótörvény, a mezőgazdasági támogatás, a
veszélyes hulladékokra vonatkozó törvények és az élelmiszerek
biztonságát szabályozó törvények.
RENDSZERESÍTETT
BELSŐ LOBBIZÁS
Egyéb
biotechnológiai cégek is alkalmazták a sikeres forgóajtó
stratégiát. David W. Bier, aki valaha a Genentech államkapcsolati
osztályának főnöke volt jelenleg Al Gore alelnök vezető
belpolitikai tanácsadója. Val Gadings, az USA mezőgazdasági
minisztériumának volt biotechnológiai és biológiai biztonsági
felügyelője jelenleg a Biotechnológiai Ipari Egyesülés (BIO)
Élelmiszeripari és Mezőgazdasági alelnöke, ez pedig a
biotechnológiai ipar lobbi szervezete. Terry Medley, az US
Mezőgazdasági Minisztérium Állati és Növényi Egészségi
Felügyelete adminisztrátora, az USA Mezőgazdasági
Minisztériumának Biotechnológiai Tanácsának volt tagja, az FDA
Élelmiszeripari Tanácsadó Testületének volt tagja jelenleg a
DuPont mezőgazdasági leányvállalatánál a jogszabály- és
külkapcsolati igazgató állását tölti be. Clayton E. Yeutter
volt mezőgazdasági államtitkár és az USA küldöttség volt
vezetője a Kanada-USA szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó
tárgyalásokon, aki ezenkívül segédkezett a GATT Uruguay-i
forduló tárgyalásainak elindításában jelenleg a Mycogen
Corporation igazgató tanácsának tagja (ezen cég többségi
tulajdonosa a Dow Agro Science cég).
Ennek
ellenére úgy látszik, hogy a Monsanto az amerikai forgóajtó
csiki-csukijában a a legtöbb visszaélés haszonélvezője. "Az
FDA a Monsanto cég Washingtoni fiókintézménye" , mondja
Betty Martin, a Nutra Sweet elleni kampány vezetője. Linda J.
Fisher, az EPA Szennyezés Megelőzési Hivatal, Peszticidek és
Mérgező Anyagok osztályának egykori vezető helyettese jelenleg a
Monsanto kormány és közügyi elnöke. Marcia Hale, az Egyesült
Államok Elnökének volt tanácsosa jelenleg a Monsanto nemzetközi
igazgatója. Josh King, a Fehérházi Rendezvények volt termelési
igazgatója jelenleg a Monsanto Washingtoni irodájában a globális
kapcsolati osztályt vezeti. A Monsanto beszervezte Dennis Decontini
volt szenátort, hogy segítséget nyújtson a szabadalmi
jogszabályalkotás területén. Deconcini volt szenátor Parry and
Romani nevű ügyvédi irodája a mezőgazdasági és gyógyszeripari
márkanevekre szakosodott. Ez a megkérdőjelezhető gyakorlat hazai
vetőmag fajtákat helyez szabadalmi oltalom alá.
KANADA
A
kanadai kormány elmulasztotta a válaszadást Mira Spivak kanadai
szenátor, a szenátus Mezőgazdasági Bizottságának tagja
kérdésére és így megtagadta az információszolgáltatást a
Monsanto céghez főződő kereskedelmi kapcsolatairól. A
nyilvánosságtól visszatartott adatok között szerepel az arra
vonatkozó információ, hogy milyen munkát végez a Monsanto cég a
kormány kutató központjaiban, hogy mennyi pénzt fogadott el a
kormány a cégtől. Az adatszolgáltatás megtagadása a kormány
bírálói szerint arra utal, hogy a kormány és az általa
állítólag ellenőrzött ipar között a kapcsolat már túlontúl
baráti jellegű.
ANGLIA:
KÖNNYŰ HOZZÁFÉRÉS ÉS PÉNZÜGYI ÖSZTÖNZÉS
David
Hill, az angliai Munkáspárt volt szóvivője jelenleg a Monsanto
média tanácsadója. Stan Greenberg, Tony Blair pártelnök-
miniszterelnök egykori kampány- és stratégia főnöke messzemenő
tanácsadói feladatokat végezett a cégnek. Hill, akiről azt
tartották, hogy bármilyen minisztert egyszerűen fel tud hívni
telefonon, jelenleg évi 100 ezer fontot keres a Bill Pottinger Good
Relations cégnél, sok időt tölt azzal, hogy média tanácsokkal
látja el a Monsanto céget. Greenbergnek óriási díjakat fizetett
a Monsanto propaganda-stratégiai tanácsaiért.
Több
Munkáspárti közalkalmazott kapcsolatokat tart fenn a Bell
Pottingerrel és a Monsantoval. Cathy McGlynn, Jack Cunningham
kormánytag egykori különleges tanácsadója (amikor a miniszter a
mezőgazdasági tárcát vezette) jelenleg a Bell Pottingeréknél a
Monsanto érdekében lobbizik. McGlynn-t egy héttel azután
alkalmazta a Bell Pottinger, hogy Cunningham a Kormány Génsebészeti
Bizottságának élére került. Stuart Bell Munkáspárti parlamenti
tag a PR cég fizetett tanácsadója, keresete eléri az évi 10 ezer
fontot. Lord Lamont, aki 1990-1993 között pénzügyminiszter volt,
1998 óta a Monsanto fizetett tanácsadója. Peter Luff konzervatív
párti parlamenti tag szintén a Bell Pottinger fizetett
alkalmazottja, egyidejűleg ő az alsóház Mezőgazdasági
Különbizottságának elnöke.
Tizenhat
génmanipulációt alkalmazó élelmiszeripari cég 81-szer
találkozott a kormány minisztereivel amióta a Munkáspárt vette
át a kormányrudat. A Monsanto 22-szer találkozott a mezőgazdasági
és környezetvédelmi minisztériummal, ezt a számot csak a Zeneca
múlta felül, amely már 31 találkozón vett részt. Ezen
találkozók közül többen a kormány rangos minisztereinek
részvételével zajlottak le, például Jack Cunninghammel (amikor
utóbbi a mezőgazdasági tárca élén állt), illetve Jeff Rooker
mezőgazdasági miniszterhelyettessel, Michael Meacher
környezetvédelmi miniszterrel.
A
kormány ezenfelül sok millió adófizetői fontot ajánlott fel az
olyan génsebészetet alkalmazó mamutcégeknek, mint a Monsanto
annak érdekében, hogy ezek a cégek kibővítsék angliai
tevékenységüket. A kormány több mint 15 millió fontot tett
félre a génsebészetet alkalmazó cégek részére. 1997 májusában
az épp akkor megválasztott munkáspárti kormány 1,5 millió
fontos tortaszeletet nyújtott át a Monsanto-nak annak érdekében,
hogy a cég bővítse befektetéseit Skóciában. A kormány majd 15
millió fontot ajánlott fel a DuPont-nak annak érdekében, hogy a
cég észak-kelet-angliai és északír üzemek létesítésébe
fektessen be pénzt. Mindkét cég tagadja, hogy az újonnan
létesített üzemekben génsebészeti technológiákat valósítanának
meg.
SZUPERMARKET
LORD AZ IRÁNYÍTÓ TANÁCSBAN
Az
angliai Lord Sainsbury-nek anyagi érdekeltsége van a Sainsbury
szupermarket láncban és a génsebészeti technológiákkal gyártott
élelmiszerekben. A lord ezenfelül tagja az angol kormány
génsebészetet szabályozó bizottságának.
Lord
Sainsbury tudományügyi miniszterként újabb támadások célpontja
lett 1999 augusztusában, amikor kiderült, hogy az általa
ellenőrzött befektetői alap több, mint egymillió fontot adott a
Sainsbury Laboratory cégnek génsebészeti eljárásokkal készített
élelmiszerek területén folytatott kutatásokra. A széles körű
sajtókampány és a közvélemény felháborodása ellenére sem
őlordsága, sem a brit kormány nem látta szükségesnek, hogy
miniszteri bársonyszékéből felálljon.
FOLYTATÓDIK
A KÖRHINTA
A
lobbizás és a forgóajtó taktika eseteinek újabb felderítése
során még mindig a Monsanto vezet. A legújabban a forgóajtón
átlépni látott személyiség Dr. Michael A. Friedmann, aki az 1997
és 198 vége közötti idősszakban a FDA ügyvezető igazgatója
volt. Akkor elhagyta állami állását és július 16-tól a Searle
(Monsanto leányvállalat) klinikai kutatócsoportjának vezetését
vette át.
Dr.
Virginia Weldon, a Monsanto Chemical cég közönségi politikai
elnökhelyettese most "vezető jelölt" az FDA elnöki
pozíciójára. Ha Weldont kijelölik, akkor a Monsanto szempontjából
ott lesz volt elnökhelyettese, hogy engedélyezzen több tucat
újabb, génsebészeti eljárással készített Monsanto terméket.
The
Ecologist, Daily Mail, Independent, Nature and Politics, Robert
Cohen, Betty Martin.
Géntechnológia az Európai Unióban
4. Az Európai Unió életszabadalmazási direktívája (99/44/EEC)
A szabadalom egy olyan ideiglenes, valamely találmány kiaknázására vonatkozó monopóliumot biztosító okmány, amely a termékek és eljárások széles körére terjedhet ki, beleértve most már bizonyos életformákat is. Hogy egy találmányra szabadalom legyen kiadható, annak négy követelménynek kell megfelelnie. A szabadalom legyen újszerű, innovatív, iparilag alkalmazható, és kialakításához feltalálói lépés szükséges. A szabadalom a szabadalmazó számára 17-25 évig terjedő időre kizárólagos védelmet biztosít. Aki a szabadalmazott találmányt alkalmazni akarnja, annak engedélyt kell erre kapnia a szabadalom tulajdonosától és jogdíjat kell fizetnie. Ezen védelem ellenében a szabadalmazó arra kötelezett, hogy szabadalmára vonatkozó információkat közöljön. |
Az
élet szabadalmazása: "egy igen elítélhető lépés, egy
lépés azon az úton, amelyen az életet egy ipari tulajdonú áru
szintjére alacsonyítanák le".
(Greenpeace
International)
|
1985
óta (amikor az első géntechnológiai szabadalmat bejelentették az
USA-ban) magukban az Egyesült Államokban 10778 növényi
szervezetekre vonatkozó szabadalmat vettek lajstromba, további 200
szabadalom génmanipulált állatokra vonatkozik. Európában már
1997-ben is több széles kiterjedésű szabadalom volt lajstromban.
Például az Agracetus/ Monsanto tulajdonát képezi az összes
génmanipulált szójababra vonatkozó szabadalom, a Zeneca
szabadalmaztatta a génmódosított paradicsomféléket, a Monsanto
szabadalmazta a glifozát-herbiciddel szemben ellenálló
növényféleségeket. Több széles kiterjedésű szabadalom
vonatkozik génmódosított állatfajtákra, például az olyan
állatokra, melyek kívánt fehérjéket termelnek a tejükben
(Integrated Genetics Inc.), illetve olyanokra, mint a csirkék,
szarvasmarha, disznók és juhok, melyekben a növekedést ellenőrző
receptor gén van jelen (Merck and Co., Inc).
1998
május 12-én az Európai Parlament egy határozatot szavazott meg,
amelynek értelmében élő szervezeteket is szabadalmazni lehet, "az
emberi szervezetből elszigetelt elemeket", állatokat és
növényeket. Az Európai Unió Életre Vonatkozó Szabadalmak
direktíváját úgy fogadták el, hogy abban nem szerepel egyetlen
egy sem abból a 66 módosításból, amelyeket az Európai Parlament
a tervezet első olvasása során ajánlatosnak vélt, sem pedig a
második olvasás során javasolt 33 módosítás. Az elfogadott
jogszabály lényegében azonos azzal a változattal, amit már
1995-ben mint etikátlant elutasítottak. 1998 októberében a
holland kormány óvást jelentett be a direktíva ellen az Európai
Parlamenttel és az Európai Unió Tanácsa ellen. Az olasz kormány
bejelentette, hogy 1999 elejétől támogatni fogja az óvást.
Számos gond jelentkezik a Direktívával kapcsolatosan: a tagállamok
nem tagadhatják meg a szabadalom kiadását környezetvédelmi
megfontolásokból, elfogadásainak jogalkotói folyamatai sem voltak
megfelelőek, komoly kihatása van a fejlődő országokra,
gyakorlatilag az egész világra ráerőszakolták az élet
szabadalmaztathatóságát, komoly aggályok jelennek meg az
élelmiszerek és a gyógyszerek szabad hozzáférhetősége
vonatkozásában, aggályok jelennek meg a szociális és gazdasági
igazságosság és az ökológiai biztonság vonatkozásában.
Ez
a korábbi európai szabadalmi jog gyökeres felforgatása, mert az
tiltotta a növény- és állatfajták szabadalmaztatását.
A
jelenleg érvényes, 1973-as - minden tagállamra kötelező -
Európai Szabadalmi Egyezmény, amelynek alapján a szabadalmakat
jelenleg kiadják tiltja a növények és állatok szabadalmaztatását
(mert ezek az Európán belüli és kívüli élelmiszer biztonság
alapjai). A Direktíva úgy kerüli meg ezt a tilalmat, hogy
megengedi teljes élelmiszerfajták termésének egy cég általi
szabadalmaztatását és monopolizálását a vetőmagtól kezdve
egészen a szupermarketben megjelenő termékig. Így ez törvényessé
teszi a Monsanto amerikai vegyipari cég részére kiadott,
génmanipulált szójababra vonatkozó, erősen vitatható
szabadalmat. Az ilyen szabadalmak, amelyek mögött nincs semmilyen
feltalálói tevékenység, lehetővé teszik génmanipulációra
alapozott követelések belajstromozását, csak azért, hogy
megakadályozzák az egyéb cégek által végzett kutatást és
ílymódon kizárják a piaci versenyt. Szabadalmazhatóvá vállnak
a hagyományos növény- és állat-fajták. Európa íly módon
engedélyezte a monopolizálást az alapvető élelmiszerforrások
vonatkozásában, amelyektől pedig sok milliárd ember élete függ
.
A
jogszabály támogatói azt állítják, hogy az csak az európai
szabadalmi jog harmonizálását jelenti, az ipar szerint erre azért
van szükség, hogy biztosítsa versenyképességét az európai és
globális piacokon: mindenkire úgymond ugyanazok a szabályok
vonatkozzanak. Azt mondják továbbá, hogy erre a direktívára
azért lenne szükség, hogy Európa eleget tegyen a
Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) szemben a Kereskedelemhez
Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye (TRIPs) szerint
vállalt kötelezettségeknek (lásd a 8. fejezetet). Az igazság
pedig az, hogy a Direktíva jelentősen tovább megy, mint a vállalt
kötelezettségek. A TRIPs Egyezmény megengedi, hogy minden ország
önmaga döntse el, vajon ki akarja-e zárni a növényeket és
állatokat a szabadalmi oltalom alól, vagy más jogszabály
rendszert kíván kialakítani a növényfajták jogi védelmére
vonatkozóan.
Képregény a 20. old
KLÓNOZÁS
-...Beszéljük meg a jogdíjat...
Nincsenek már figyelmbe véve tagállamok az ENSZ Biológiai Sokféleségi Egyezménye (CBD) által biztosított jogai. A biológiai kalózkodás teljes mértékben engedélyezetté válik
(lásd
a 8. 9. és 20. fejezeteket).
A
Direktíva ellentétes számos, az EU tagállamok által az 1992-es
Rio-i Világ Csúcstalálkozó után aláírt nemzetközi
szerződéssel. Az összes európai állam által ratifikált
Biológiai Sokféleségi Egyezmény arra kötelezi az aláírókat,
hogy biotechnológiai szabadalmi rendszerükben biztosítsák a
biológiai sokféleség hasznának "igazságos és egyenlő"
megosztását, különlegesen a faj gazdag fejlődő országok
vonatkozásában. Ezt a követelményt a Direktíva szövege nem
tartalmazza. Az az igazság, hogy az 1998. évi Biológiai
Sokféleségi Egyezmény részes feleinek konferenciáján 49 küldött
arra hívta fel az Európai Parlamentet, hogy utasítsa el a
szöveget, mert a Direktíva ténylegesen elősegíti a "biológiai
kalózkodást".
Az
Európai Bizottság teljesen kihagyta a szövegből a biológiai
kalózkodás korlátozását célzó 76.sz. módosítást. (A
módosítás szerint egy növényi vagy állati fajta
szabadalmaztatását kérelmező fél beadványában köteles lenne
igazolni, hogy beadványa megfelel a származási ország ilyen anyag
exportjára és hozzáférhetőségére vonatkozó jogszabályainak.
Ugyanakkor a humán anyagra vonatkozó szabadalmi kérelemhez
csatolni kell annak a személynek az ügy lényegének ismeretében
megadott hozzájárulását, akitől a génanyag származik.)
Az
életformákra kiadott szabadalmak lényege a piac korlátozása, nem
pedig az innováció, kutatás és új álláshelyek kialakításának
serkentése.
A
Direktíva támogatóinak egy másik érve úgy szól, hogy a
Direktívára azért volna szükségünk, hogy az európai cégek
versenyképesek legyenek az amerikai, japán cégekkel, és ez
valahogy új állásokat teremt majd. Ez a tényleges helyzet
lényeges félreértése, vagy egyszerűen egy nagy hazugság! A
szövegben sehol sem szerepel olyan tétel, hogy a szabadalom
tulajdonosának kötelezettsége lenne a szabadalmi oltalmat megadó
területen kutató vagy termelő tevékenységet folytatni. Úgy
látszik senki sem kötelezte az ipart arra, hogy állításait
bebizonyítsa.
Az
emberi magzatokat felhasználó módszerek szabadalmi oltalmát
gyógyászati és diagnosztikai célokra engedélyezték
A
emberi gének, sejtek és szövetek a cégek tulajdonába
kerülhetnek. Egy cég kizárólagos jogokat kaphat ezekre. Ez
például jogszerűvé tenné a Biocyte-nak 1988-ban kiadott európai
szabadalmat minden újszülött köldök zsinórjából származó
vérsejtre. Ez azt jelentené, hogy a Biocyte eltilthatna minden
olyan személyt, az ilyen sejtek, illetve a belőlük származó
gyógyászati termékek felhasználásától aki nem akarja, vagy nem
tudja kifizetni az általa követelt díjakat. A társadalom széles
rétegeitől megtagadnák a hozzáférést bizonyos gyógyászati
eljárásokhoz és kutatási eredményekhez.
Továbbá,
lehetséges az emberi biológiai anyag szabadalmaztatása egy személy
tudta vagy hozzájárulása mellőzésével. A páciens
önrendelkezési joga itt azért kerül veszélybe, mert semmilyen
követelmény sem biztosítja a biológiai anyag, vagy
biotechnológiai módszerekkel gyártott anyag befogadóinak jogait.
A pácienst ilyen anyaggal anélkül is kezelhetnek, hogy ezt
tudomására hozták volna, vagy beleegyezését megkérték volna.
Bár
a emberklónozási módszereket kizárták a szabadalmazhatóságból,
az ilyen eljárások termékét sehol sem zárták ki tételesen
ebből körből.
A
emberklónozásra vonatkozó szöveg nem egyértelmű. Nem tiltja
tételesen bármely emberklónozási vagy magzati anyag
szabadalmaztatását. Tilalom alá kerülhetnek a "teljes"
emberklónokra kiadott szabadalmak, de az emberi "pótalkatrészek"
gyártása és szabadalmazhatósága, vagy az ember- állati hibridek
vonatkozásában nehéz kérdések merültek fel (lásd a 25.
fejezetet). A Direktíva elősegíti a gazdaságilag ésszerű
kutatást és kizárólagos jogokat engedélyez emberi gének,
kromoszómák, sejtek és szervek vonatkozásában.
Szabadalmaztathatóak
a fizikailag sérült állatok
Az
1997. évi amszterdami Európai Csúcstalálkozó alatt egy új
szerződés biztosítani kívánta "az állatok, mint
érző lények jobb védelmét és tiszteletét". A
szerződés azonban megállapította, hogy az állatok szenvedését
igazoltnak kell tekinteni azokban az esetekben, ahol ebből "lényeges
gyógyászati előnyök" származnak. A gyógyászati
célokból génmanipulált állatokat szabadalmaztatni lehet, ha úgy
látszik, hogy nem szenvednek, még akkor is, ha az ilyen állatok
fizikailag fogyatékosok. Ez azt is jelenti, hogy az USA-ban egy
ráksejtek termelésére manipulált egérre kiadott szabadalom
jogilag Európában is elfogadásra kerülne, bár az egér a
manipuláció miatt rákban megbetegedik, és aztán meg is hal. Ezen
szabadalom ellen Európában jelenleg óvást jelentettek be,
ugyanitt körülbelül 250 hasonló szabadalmi kérelem döntésre
vár, amíg a Direktíva nem tisztázza az állatokra kiadott
szabadalmak sorsát. Az iparnak sikerült elfogadtatni azt a hamis
ígéretet, hogy a biotechnológia gyógyulást tud majd biztosítani,
ha szabadalmi oltalmat élvez. Az állatok szenvedését ezzel
igazoltnak tekintik, és e sehol sem igazolt technológia óvás
nélkül tovább is alkalmazásra kerül.
Nem
jelölnek ki semmiféle új etikai bizottságot
Bár
az Európai Parlament elfogadott egy módosítást, amely egy új
bizottságot jelöl ki minden biotechnológiai szabadalom etikai
következményeinek meghatározására, ezt a bizottságot nem
alakították meg. E Bizottság helyett az Európai Bizottság már
létező Tudományos és Innovációs Technika Etikai Csoportja
feladata lesz minden új technológia (és nemcsak a biotechnológia
vagy a szabadalmak) felügyelete.
Európa
nem ösztönözheti az élet válogatás nélküli privatizálását
és piacosítását a jelenlegi szabadalmi rendszer eltorzításával,
a cégeknek arra az élő anyagra vonatkozó kizárólagos jogainak
megállapításával, amitől életünk függ. Az Európai Parlament
tagjai nem vállalhatnak egyedül felelősséget egy ilyen
fontosságú, a teljes európai és azon kívüli társadalom sorsát
meghatározó döntésért.
GRAIN,
GAIA, Wytz de Lange, The Cornhouse, Eugenics (ASEED) Europe
5 . Génmódosított élelmiszerek és
termények
az Európai Unióban
A
genetikailag módosított szervezetekről szóló törvényhozás
az EU-ban rendkívül összetett és folyamatosan változik. A
módosítás párhuzamosan haladt a génmódosított szervezetek
engedélyeztetésével. Ez a fejezet körvonalazza a törvényhozás
lényegét, emellett betekintést nyújt az EU-ban található
génmódosított termények jelenjébe.
A
Európai Bizottság 1993-as a Növekedés, a Versenyképesség és
Foglalkoztatás a Biotechnológiában c. Fehér Könyvében
írják: "A biotechnológia a 21. Századnak a
fenntartható fejlődés szempontjából az egyik legígéretesebb,
legkritikusabb technológiájává fejlődött." Továbbá,
a Bizottság "kutatásokat és fejlesztéseket támogatott
illetve szabályozott keretekbe foglalta azokat." A
versenyképesség tekintetében, az USA jelenlegi uralma
megszólaltatja a vészharangot: "A bizottság a jelentős
termékek és szabadalmazások innovációs tevékenységét
tekintve, 1980-ban vezető pozícióban volt, 1990-re az USA 50
százalékkal több szabadalmat engedélyeztetett a Bizottságnál."
Az Európai Szabadalmi Hivatalba érkezett legtöbb szabadalmi
kérvényt amerikai cégek nyújtották be. |
AZ
EURÓPAI BIZOTTSÁG, az EU végrehajtó testülete. Az EU célkitűzések kezdeményezője és irányítója. Az ügyekek döntésében szerepet játszik az Európa Tanács és bár nem mindig, de az Európa Parlament is. Az Európai Bizottság politikai testülete 20 főbiztosból áll. Az Európai Bizottságot érő bírálatok: nem demokratikus; a főbiztosok kijelölése, jóllehet saját országukban megválasztott politikusok, és az Európa Parlament közösen elismerte őket, a közvetlenül nem választás útján történik; valamint átláthatatlan. A sokféle meghatalmazásukba beletartozik az is, hogy az Európai Bizottság az EU nevében tárgyalhat kereskedelmi és együttműködési megállapodásokról, például a Világkereskedelmi Szervezet létrehozásaiban (lásd a 6. fejezetet). |
A KERETSZABÁLYOK NEM MŰKÖDNEK ÉS NEM DEMOKRATIKUSAK
1996-ban
az első importált, génmódosított termény-szállímány-hullámok
elérték Európát. Az Európai Bizottság - az EU adminisztratív
testülete - elsőnek, a Monsanto-féle Roundup Ready szója és a
Novartis-féle Bt kukorica engedélyét hagyta jóvá. (Lásd a 14.
Fejezetet).
TERMÉNY-ENGEDÉLYEZTETÉSI
SZABÁLYZAT
Egy
génmódosított termény forgalomba hozásához az kell, hogy egy EU
tagállam (a 15 egyike) törvényjavaslatot terjesszen elő egy
óriáscég érdekében. Példa: Nagy-Britannia beterjeszti a
Monsanto-aktát az Európai Bizottság elé. Ekkor a Bizottság
felülvizsgálja az aktát, amely egy tudományos bizottság által
készített tudományos beszámolót is tartalmaz. Ha a Bizottság
jóváhagyja, a tagállamok elé kerül benyújtásra, akik
megszavazzák az engedély elfogadását vagy elutasítását. Csak
egy egyhangú "nem" szavazat esetén utasítják el az
engedélyt: ez igencsak valószínűtlen, mivel mindig egy
tagállamnak kell beterjesztenie a kérelmet. Így hagyták jóvá a
Novartis-féle Bt kukoricát, annak ellenére, hogy a 15-ből 13
ellene szavazott vagy tartózkodott.
A
90/220/EEC DIREKTÍVA
1996-ban,
a 90/220/EEC direktíva volt az érvényben lévő "keretszabály",
ami a genetikailag módosított szervezetek kísérleti
kibocsátására, kereskedelmi forgalomba hozására, piaci
előállítására terjedt ki. Egy másik direktíva a zárt
rendszerű felhasználásról ( 90/129/EEC), ami pedig a genetikailag
módosított szervezetek elkülönített, laboratóriumi környezetben
való alkalmazását jelenti. A 90/220 nem adott kielégítő választ
az egészségügyi, környezetvédelmi, fogyasztóvédelmi
problémákra. Ez ugyanis az ipar részéről egy hosszadalmas
folyamat lenne. Emiatt, amikor az első génmódosított
importtermékek megérkeztek, azonnal felülvizsgálták azokat.
A
90/220/EEC DIREKTÍVA FELÜLVIZSGÁLATA
A
90/220/EEC direktíva felülvizsgálata arra irányul, hogy egy
termék kereskedelmi engedélyezésének demokratikus folyamatait,
tudományos bizonyítékait fejlessze. Az is célja, hogy hét évre
csökkentse a termékek engedélyezési időtartamát (szemben a
határozatlan időtartammal). A 90/220-as direktíva
felülvizsgálatára vonatkozó közleményt a génmódosított szója
és kukorica engedélyezése után hozták nyilvánosságra.
Jóllehet, ezekre a termékekre már az átdolgozott direktíva
érvényes, a törvénybe iktatás még váratott magára. Ez
különösen megdöbbentő, figyelembe véve, hogy a Novartis-féle
bt kukoricát, a 15-ből 13 EU tag akarata ellenére engedélyezték.
Bár
a felülvizsgálat pozitív kezdeményezés, az Európai Bizottság
által, az Európa Parlament elé terjesztett törvényjavaslatot
erősen bírálta az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága
és más környezetvédelmi csoportok, mivel az nem terjed ki a
felelősségvállalás kérdésére (polgári jogi felelősségvállalás
a jövőben lehetséges, az ember egészségét és a környezetet
ért károsodásért), sem az exportokra vonatkozó előzetes
jóváhagyásra, míg fenntartja a "gyors úton" történő
piacradobás jóváhagyásának lehetőségét (lehetővé téve az
óriáscégeknek, hogy gyorsan megkapják az engedélyt, ami a
hosszabb engedélyezési folyamat bizonyos lépcsőit kihagyja). A
90/220-as direktíva javasolt átdolgozását az Európa Parlament
1999 őszén másodszor is felülvizsgálja, (ami azonban későbbre
várható a tervezettnél.). 2001-ben elfogadták.
ÚJ
RENDELKEZÉSEK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKRŐL ÉS AZOK
CÍMKÉZÉSÉRŐL
Az
90/220/EEC direktíva mellett, 1997-ben egy új törvény ((EC)
258/97) lépett hatályba az új élelmiszerekre vonatkozóan (az
"új élelmiszerek", olyan új alapanyagokat tartalmazó
élelmiszerek, amik eltérnek a természetben fellelhető
termékektől). Az alkalmazási terület ezen éthelyezett részét,
a génmódosított élelmiszerek piaci jóváhagyását és
felcímkézését korábban a 90/220/EC direktíva szabályozta.
Ez a törvény foglalkozott a biztonsággal is, beleértve a
lényegi azonosság megállapítását (a leggyakrabban
alkalmazott szabály a biztonság felbecsülésére: az új
élelmiszert összehasonlítják a hagyományos megfelelőjével),
a hosszú távú megfigyelést, a potenciális allergének
megállapítását, a jelzőgének értékelését, a hatások
felmérését és a határértékek bevizsgálását (egy
nem-génmódosított termék megengedett génszennyezettségének
arányát, a génmódosított forrás, egy másik forrás általi
megengedett génszennyezettség arányát, stb.). Jóllehet a
törvény hatályba lépését pozitív előrelépésnek lehet
tekinteni, az egészségügyi és a környezetvédelmi tényezők
hatásosabb felbecsülését illetően, a határértékek
fellállítása még a tárgyalásoktól függ (melyen az
óriáscégek képviselői, a bizottsági hivatalnokok, tudósok
és más "különleges érdeklődésű" csoportok
vesznek részt). A környezetvédelmi szervezetek úgy látják a
szabályozást, mint egy hiányzó lukat az átláthatóságban.
Mivel
a címkézést nem tartalmazta a 90/220/EEC direktíva, és mivel
az Új Élelmiszerek Szabályozása nem visszamenőleges, azaz a
már hatályba lépése előtt jóváhagyott génmódosított
élelmiszerek nem esnek a hatáskörébe, egy, kimondottan a
génmódosított szójára és kukoricára vonatkozó címkézési
törvény lépett érvénybe ((EC) 1139/98) 1998-ban. |
A
GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKRE VONATKOZÓ EURÓPAI TÖRVÉNYEK
VALAMINT:
|
Noha
az EU címkézési törvénye fontos, de nem elegendő. A kukoricára,
a szójára és más génmódosított termékekre vonatkozó
címkézési kötelezettségek alól jelenleg mentesítve van minden
olyan termék, amelyben a termény DNS-e és fehérjéje nem
mutatható ki többé: olaj, zsír, néhány keményítő és a
génmódosított takarmányból készült összes állateledel.
Ugyancsak mentesít minden olyan terméket, ahol a génmódosított
összetevők adalékanyagnak vannak feltüntetve, például a
csokoládé és a lecitin-tartalmú instant élelmiszerek és
tejkészítmények. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a
génmódosított szója és kukorica alapú élelmiszerek alig tíz
százalékát érinti a címkézési kötelezettség.
Az
Új Élelmiszerek Szabályozás alkalmazásával, a 90/220/EEC
direktíva most lényegében magába foglalja a genetikailag
módosított szervezetek "szándékos szabadon bocsátását",
azaz a génmódosított kísérleti ültetvények és kereskedelmi
művelését.
1485
GENETIKAILAG MÓDOSÍTOTT SZERVEZET KERÜLT FORGALOMBA AZ EU-BAN
A
génmódosított terményekkel és élelmiszerekkel kapcsolatos
nyilvános ellenállásnak köszönhetően, a kereskedelmi
termesztés az EU-ban korlátozott. A francia kormány
felfüggesztette a Novartis-féle Bt kukorica kereskedelmi
előállítását. Pillanatnyilag Spanyolország az egyetlen olyan
EU tagállam, ahol kereskedelmi célú termesztés folyik.
Azonban,
ahogyan a szabályok keretbe foglalása lassan hatályba lép,
módosul, már 1485 bejegyzett genetikailag módosított szervezet
engedélyt hagytak jóvá az EU-ban. Az "engedélyezés"
nem az olyan egyedi területekre utal, ahol génmódosított
termények termesztése folyik. Valójában ez a kérvények
számára vonatkozik, ami egyazon területen belül, több
kísérleti ültetvényt is jelenthet, vagy egyazon genetikailag
módosított szervezetek, különböző területeken való
termesztését, ugyanazon célért, ugyanazon időben művelve. A
genetikailag módosított szervezeteket termesztő földek pontos
elhelyezkedésének az áttekinthetősége, országonként
meglehetősen eltérő képet mutat.
A
kísérleti ültetvények méretei nyilván különbözőek,
lehetnek nagyipari ültetvények is. |
A
LEGNAGYOBB KÍSÉRLETI ÜLTETVÉNYEK
|
AZ
ORSZÁGOK MORATÓRIUMOT KÖVETELNEK
Az
egyes tagállamokban felszínre kerülő népszerű és tudományos
aggodalmak, azt eredményezték, hogy a tagállamok egyre növekvő
számban kifogásolják az EU törvényhozást, tilalmat és
moratórium kihirdetését javasolva az összes vagy az egyes
genetikailag módosított szervezetek értékesítésére,
kereskedelmi felhasználására (az importot beleértve) és
termesztésére vonatkozóan. A moratóriumot és tilalmat javasló
országok közé tartozik Ausztria, Luxemburg, Olaszország,
Görögország, Franciaország, Nagy-Brittannia és Norvégia.
1998
októberében, az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága
felszólította a Bizottságot, az új genetikailag módosított
szervezetek szabadba bocsátására vonatkozó moratórium
kihirdetését illetően. Ugyanebben a hónapban az újságok úgy
idézték a Bizottságot, hogy az "újravizsgálja a
genetikailag módosított szervezetek engedélyezésének
megközelítését." Az Európai Bizottság az 55-ből mindössze
két előterjesztett hosszú távú mezőgazdasági tanulmány
finanszírozását javasolta az 5. Biotechnológiai Keretprogram
részeként, szemben a négy évvel ezelőtti keretprogram alatt
megfinanszírozott 44 Növény Biotechnológiai projekttel.
1999
júniusában, az EU Környezetvédelmi Miniszteri ülésen, a
tagállamok egyharmada - Dánia, Franciaország, Olaszország és
Luxemburg - támogatta a korábbi genetikailag módosított
szervezetekre vonatkozó engedélyek felfüggesztését, amíg
hatályba nem lép egy új, kielégítő keretet adó szabály. A
környezetvédelmi miniszterek jelenleg egy politikai nyilatkozat
megfogalmazásán dolgoznak, amely felhatalmazná az EU-t vagy az
egyes tagállamokat, hogy befagyaszthassák a genetikailag módosított
szervezetek kereskedelmi engedélyeinek további jóváhagyását.
AZ
AKTIVISTÁK MEGTISZTÍTJÁK A GÉNPISZKÁLT ÜLTETVÉNYEKET
Amint
egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az EU törvényhozása nem
kielégítő, az európai aktivisták elkezdtek cselekedni ott, ahol
a szabályozó hatóságok nem. A génmódosított kísérleti
parcellákat, egész Európában "fertőtlenítik" az
aktivisták, azaz kiássák. A polgári engedetlenségek ezen formája
felütötte a fejét Nagy-Britanniában, Franciaországban,
Görögországban, Dániában és máshol azért, hogy felhívja a
figyelmet azokra a környezetvédelmi és egészségügyi
veszélyekre, ami egy új, kevésbé megértett és potenciálisan
veszélyes technológia, bizonytalan és nem világos törvényhozás
"engedélyezésének" tulajdonítható.
GÉNMÓDOSÍTOTT
TERMÉKEK SZABADBA BOCSÁTÁSA ORSZÁGONKÉNT
(1999 augusztus 20.-ai adatok)
|
ÚJ
ÜGYNÖKSÉG, ÚJ PIAC
Ahogy
egyre nő a feszültség az EU és az USA között a génmódosított
termékeket illetően (lásd a 6. fejezetet), az USA jelenleg egy, az
USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalhoz hasonló
ügynökség létrehozására törekszik. Amint azt az újraszervezett
Európai Bizottság létrehozásáért lobbizó, David Aaron, az USA
kereskedelmi miniszterhelyettese állítja: "Azért
vagyok itt, hogy ösztökéljem az, hogy bírkózzanak meg a
génmódosított élelmiszerekkel."
A
géntechnológiát ellenző közvélemény ereje, az EU törvényhozás
megszigorítása és az új forgalombahozási engedélyek
befagyasztása azt eredményezte, hogy az ipar új piaci lehetőségek
után néz. Ennek közvetlen eredményeképpen, Kelet-Európa lett
mind az óriáscégek, mind pedig az USA Mezőgazdasági
Minisztériumának céltáblája, mivel ott elenyésző vagy
semmilyen törvény sincs hatályban, illetve kevésbé tudatosak az
emberek a génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban. Ennélfogva
nem elég csupán az EU szemszögét szem előtt tartani a
mezőgazdasági géntechnológia tükrében. Egy pán-európai
megközelítés szükségeltetik ahhoz, hogy biztosítsa, hogy ezek a
sebezhető térségek ne váljanak illegális "szemétlerakóhelyekké".
Géntechnológia a globális gazdaságban
6. A géntechnológiai, kereskedelmi, gazdasági globalizáció: bevezetés
Nemzetközileg
évszázadok óta kereskednek árukkal és a szolgáltatásokkal. A
történelem során, ezt a kereskedelmet a kormány szabályozta az
import és export adókon (vámokon), kormánytámogatásokon és
egyéb rendelkezéseken keresztül, melyek megkíséreltek kedvezőbb
kereskedelmi feltételeket biztosítani a kérdéses országnak, vagy
országcsoportoknak. Az elmúlt néhány évtized alatt, egyre
szélesedik azoknak a közgazdászoknak és politikusoknak a tábora,
akik azon a véleményen vannak, hogy ez a "védővámrendszer"
elfojtja a nemzetközi kereskedelmet, gazdaságtalan, használhatatlan
és előbb-utóbb a munkahelyek elvesztését eredményezi.
A
szabadkereskedelem vita jogalapját egy "összehasonlító
előnyként" ismeretes gazdasági elmélet képezi, amelyet
David Ricardo közgazdász fogalmazott meg a 19. század elején. Ez
az elmélet kifejti, hogy az egyes országok azokra termékekre
szakosadjanak és azokkal kereskedjenek, melyek előállításához
jobban értenek (hatékonyabbak) a többi országhoz képest. Ezeket
a termékeket aztán azokra a termékekre cserélik be, amelyek
előállításához más országok értenek jobban. Noha egyre több
bizonyíték van arra, hogy ez nem mindig eredményezi azt, hogy
mindenki jól jár. Az lenne a feladata, hogy elősegítse a
hatékonyság megnövekedését és támogassa a kereskedő
országokat.
A
Greenpeace szerint a gazdasági globalizáció, vagy pontosabban
"világgazdaság", "az erőforrások globális szintű
kiaknázását serkenti. Azaz, a gazdaság egy nyitott részhalmaz
egy véges, terméketlen, a természettől elszigetelt ökológiai
rendszerben. A szabályozatlan kereskedelem olcsó hozzáférhetőséget
nyújt más országok nyersanyagához azáltal, hogy elkülönítik a
természet kiaknázásának költségeit, és az abból származó
hasznot. A szabályozatlan kereskedelem ezért kitolja azt a dátumot,
amikor az országoknak szembe kell nézniük azzal, hogy a megújuló,
kiaknázandó kapacitásukhoz mérten éljenek, mivelhogy lehetőséget
nyújt az országoknak, hogy más országokból és ökológiai
rendszerekből "importálják" ezeket a képességeket. A
Kereskedelmi Világszervezet ezt támogatja."
A Kereskedelmi Világszervezet 1995 január elsején alakult, az Általános Kereskedelmi és Tarifa Egyezményről (Global Agreement on Tariffs and Trade, GATT) szóló, Uruguay-i nemzetközi kereskedelmi tárgyalási forduló végeredményeként. A Kereskedelmi Világszervezet egy hatalmas, globális bürokrácia, ahol nem választott kereskedelmi bürokraták vannak felruházva azzal a hatalommal, hogy döntsenek a demokratikusan beiktatott törvények sorsa felől. Ha Kereskedelmi Világszervezet tagországának helyi, állami vagy államszövetségi törvénye megszegi a szervezet kereskedelmi szabályait (ami az áruk és a szolgáltatások szabad kereskedelmére összpontosít), ott a törvényeken módosítani kell, vagy az adott nemzetnek gazdasági szankciók bevezetésével kell számolnia. Körülbelül 35 ország kivételével, Kínát beleértve, a legtöbb nemzet a Genfben alapított Kereskedelmi Világszervezethez tartozik. Ez egy bonyolult szervezet, amely vitás elrendezés különleges hatalmával, kétségbe vonható szándékkal, kiegyensúlyozatlan hatalmi struktúrával és az átláthatóság aggasztó hiányával rendelkezik. Mégis, ezzel egyidejűleg, elnyerte számos ország lelkes támogatását, a legrosszabb esetben pedig a maradék néha-kényelmetlen hallgatólagos belegyezését. |
"MI
INDIAIAK, EZENNEL BEJELENTJÜK, HOGY A KERESKEDELMI
VILÁGSZERVEZETET BRUTÁLIS ELLENSÉGÜKNEK TEKITJÜK. EZ A
REJTÉLYES, KÖZISMERTEN NEM DEMOKRATIKUS TESTÜLET, A
KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZET, NEM CSAK HOGY RENDELKEZIK AZZAL A
LEHETŐSÉGGEL, HOGY KISZÍVJA A VILÁG KÉTHARMADÁN ÉLŐK
VÉRÉT, DE MÁR HOZZÁ IS LÁTOTT AHHOZ, HOGY ELPUSZTÍTSA A
TERMÉSZETES ÉLETTERÜNKET ÉS MÁS TUDÁSRENDSZEREINKET…
A FOGYASZTÁS A NEMZETEK FELETTI VÁLLALATOK GAZDASÁGAINAK TÁRGYÁVÁ ALACSONYÍT BENNÜNKET… A KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET MEGÖL MINKET, HACSAK NEM, MI NEM ÖLJÜK MEG HAMARABB."
-
India, a Kereskedelmi Világszervezet ellen tett nyilatkozata
|
A
Kereskedelmi Világszervezet (WTO) azért működik, hogy "véglegesen
elhárítson minden akadályt a kereskedelem útjából". Noha a
kereskedelemről el lehet mondani, hogy jótékony, csak egy újabb
kihangsúlyozása annak, hogy valamennyi próbálkozás a
kereskedelem szabályozására, irányítására, korlátozására
ártalmas. Egyes fogyasztói érdekvédő csoportok hangot adtak
abbéli aggodalmaiknak, hogy a szabadkereskedelem a fogyasztóknak
járó állítólagos előnyeit túlszárnyalják az olyan
kereskedelmi szankciók bevezetésével való fenyegetések,
amelyekkel leszerelték a fogyasztóvédelmet az óriáscégek
javára. Pontosan ez az eset, amikor a Kereskedelmi Világszervezet
által felállított kereskedelmi korlátok szabják meg a
környezetvédelmi és a munkajogi törvényhozást is.
A
Világbank, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Általános
Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény (GATT), és legújabban a
Kereskedelmi Világszervezet (WTO), összefogva a nemzeti
kormányokkal és az óriáscégekkel, hadműveleteket vetettek be a
környezet kisajátítására. Ennek a környezetpusztítás, a
tragikus, szabályozhatatlan szociális elmozdítás és a kulturális
és biológiai sokféleség kipusztítása lett az eredménye. A
föld, a víz, az erdő, a vadvilág, a vízi világ és az ásványi
források nem árucikkek, hanem az élethez szükséges alapvető
dolgok. Jópár évtizede, a pénzből és a piacból származó
hatalom feldagasztotta a pénztárcájukat és megerősítette a
politikai és gazdasági befolyásukat azáltal, hogy ezeket az
erőforrásokat birtokolják, a világ nagy többségének az
életének és az életkörülményeik kárára. Erre több példa is
van, mint például a transz-európai autópálya terv, gátak
Dél-kelet Ázsiában, a gátlástalan erdőgazdálkodás az
indonéziai esőerdőkben, valamint az életformák szabadalmazása
(lásd a 8. és a 9. fejezetet), ami megtizedelte az élővilág és
emberek számát (kényszer-kilakoltatások) az óriáscégek
profitja és a szabad kereskedelem nevében.
Egyre
több bizonyíték van arra, hogy a gazdasági globalizácó csak
arra jó, hogy kiszorítsa a kistermelőket és a helyi gazdaságokat.
A génmódosított élelmiszerek vitája nem más, mint annak a
példája, hogy a világkereskedelem és a Kereskedelmi
Világszervezet milyen rossz hatással van a helyi életkörülményekre.
Más példák is ezt igazolják, például az erdőgazdálkodás, a
klímaváltozás, a tengerek védeleme, hogy csak egy párat
említsünk.
A
KERESKEDELMI VILÁGSZERVEZETET HASZNÁLVA GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉKEKET
KÉNYSZERÍTENEK EURÓPÁRA ÉS AZON TÚL
A
genetikailag módosított szarvasmarha növekedési hormon (BST)
(lásd a 15. fejezetet) és más, amerikai marháknál alkalmazott
hormonok miatt a már így is hadilábon álló USA és Európa
jelenleg a Kereskedelmi Világszervezeten belül harcot folytat a
génmódosított termékek sorsát illetően. Az egészségre, a
tudományra és az alapvető fogyasztói jogokra hivatkozó EU
ellenérveit aláássa az USA azzal, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy a
génmódosított élelmiszereket kereskedelmi kérdésként kezeljék.
Amerikai szenátorok írásban kérték Clinton elnököt, hogy
sürgesse meg a biotechnológia útjába álló kereskedelmi
akadályok témájának felterjesztését az 1998-as kölni G8
Csúcstalálkozón. Az USA annak a lehetőségét is latolgatta, hogy
felterjeszti a kérdést a Kereskedelmi Világszervezet 1999
novemberében tartott miniszteri találkozóján. Az USA Kongresszusa
szintén azt sürgette, hogy "állítsanak fel egy csoportot,
amely megvitatná az olyan kérdéseket, amelyek ellentmondást nem
tűrve létrehozná egy, a biotechnológiai termelés nyitott
piacát." Az amerikai tárgyalófelek, politikusok és ipari
lobbisták el akarják kerülni mindazt, amiről úgy vélik, hogy
"veszélyt jelent az USA exportkereskedelmére nézve".
A
génmódosított élelmiszerek elleni szembenállás mértéke
igencsak aggasztja a génmódosított termények legfőbb
előállítóját és exportálóját, az USA-t. A kereskedelmi
forgalomba hozáson keresztül (mint például a Kereskedelmi
Világszervezet), az USA aggályai a rövidtávú haszonszerzést és
a hazai cégek megvédelmezését illetően, egy kereskedelmi háború
kitörésének a lehetőségeként vetik fel függetlenül attól,
hogy az milyen károkat okoz a környezetre és az emberi egészségre
nézve (lásd a 8. fejezetet).
1999
júliusában az USA megfenyegette Japánt, hogy kereskedelmi
szankciókhoz folyamodik, nem az autókkal vagy az acéllal, hanem a
génmódosított élelmiszerekkel kapcsolatban. Az USA attól tart,
hogy ha Japán kötelező címkézést rendel el a génmódosított
élelmiszerekre, az félrevezeti a fogyasztókat azzal, hogy az
egészségre káros következményekre utal, míg az amerikai
hivatalnokok kitartanak amellett, hogy erről szó sincs. Amerikai
kereskedelmi hivatalnokok ragaszkodnak ahhoz, hogy a Kereskedelmi
Világszervezet szabályai alapján, Japán köteles megkeresni a
kereskedelmet legkisebb módon korlátozó megoldást valamint ahhoz
a tájékoztatás és a nyilvános fórumok jobban eleget tennének
annak a kritériumnak, hogy információval lássák el a
fogyasztókat a géntechnológiáról. Ugyanabban a hónapban az,
hogy az EU betiltotta valamennyi, növekedési hormonnal és
antibiotikummal kezelt amerikai marhahúst, egy újabb vitához
vezetett a Kereskedelmi Világszervezetben. Az USA kereskedelmi
szankciók bevezetésével 117 millió dolláros adóval sújtja az
olyan termékeket, mint a szarvasgomba vagy a szalonna, miután a
Kereskedelmi Világszervezet egyetértett abban, hogy az EU tilalma a
hormonkezelt marhahúsra a szabadkereskedelem szabályainak a
megszegése volt. Számos más példa található a Kereskedelmi
Világszervezet, illetve annak Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi
Tulajdonjogokról szóló egyezményében (8.fejezetben) arra
vonatkozóan, hogy a Kereskedelmi Világszervezetet és az erősen
kétségbe vonható rendezési testületét hogyan használják fel
arra, hogy az EU-ra és más országokra kényszerítsék a
génmódosított élelmiszereket.
A
MILLENNIUMI FORDULÓ
A
Kereskedelmi Világszervezetet következő miniszteri találkozóját
1999 novemberében Seattle-ben tartották meg. Az ülés legfőbb
célja, mint az azt megelőzőeké is: eltávolítani minden akadályt
a kereskedelem útjából. Azonban a kereskedelmi korlátok a
szemlélő számára léteznek. A Kereskedelmi Világszervezet a
szabad kereskedelem korlátjaként tekint a környezeti és a
munkajogi törvényhozásra, és a szigorú érdekvédelemre, ami
arra hivatott, hogy megóvja a hazai fajokat és erőforrásokat a
kiaknázástól. A "déli", szegény országoknak már így
is nehézséget jelent a már érvényben lévő egyezmények
betartása és mint mindig, hátrányosabb helyzetben lesznek a
tárgyalóasztalnál, az EU-hoz, USA-hoz, Japánhoz és más
gazdasági nagyhatalmakhoz képest. A Seattle-i napirenden olyan
javaslatok voltak, melyek lehetővé tennék a külföldi befektetők
számára, hogy egy másik országban 100 százalékos tulajdonnal
rendelkezhessenek, kizsigerelve ezzel a kormány közbeszerzési
eljárásait és eltávolítva minden állami és helyi
törvényhozást, mely a helyi cégeknek és a génmódosított
élelmiszereknek kedvez. Ratifikálásra szemelték ki a Globális
Szabad Fakitermelési Egyezményt (Global Free Logging Agreement)
(lásd a 22. fejezetet). Az elő terjesztett egyezmény megkönnyítené
azt, hogy több földet vethessenek be génmódosított fákkal;
aláássa a címkézési kezdeményezéseket, mint például az Erdő
Gondnokság Tanács (Forest Stewardship Council) és törvényen
kívül helyezi az invazív fajok elleni biztonsági intézkedéseket,
így veszélyezteti génmódosított fák elszaporodásának
megfékezésére irányuló kísérleteket.
-People's
Global Action (PGA), Demystifying the WTO (A SEED Europe)
7.A BIOLÓGIAI BIZTONSÁG JEGYZŐKÖNYV
RIO-TÓL
CARTEGANA-IG: NAPIRENDEN A GÉNBIZTONSÁG
Az
1992-ben létrejött ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezmény (UN
Convention on Biodiversity, a CBD) következtetéseinek levonása
után (lásd a 20. fejezetet), 1995-ben a nemzetközi közösség
elhatározta, hogy felállít egy világra kiterjedô szabványt,
amely a genetikailag módosított szervezetek elterjedését
ellenôrzi. A Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyv egy csokorravaló
nemzetközi szabály, ami a genetikailag módosított szervezetekkel
kapcsolatos túlkapásokat hivatott megfékezni. A legutóbbi
tárgyalás 1999 februárjában, Kolumbiában, Cartagena-ban zajlott.
Ezek a tárgyalások akkor kezdôdtek amikor is 1998-ban a
génmódosított termékek nemzetközi eladásából származó
bevétel elérte a 30 milliárd dollárt, melynek legnagyobb
felvevőpiacot Kína, Afrika és Közel-Kelet jelentette. Míg
egyesek aggályaikat fejezik ki az olyan szabad kereskedelmi
egyezmények hatásait illetôen, mely az oltástól a burgonya
csipszig mindent magába foglal, addig mások a genetikailag
módosított szervezetekkel kapcsolatos szabályellenes
tevékenységektol, a gazdag biológiai sokféleségre valamint a
kulturális hagyományokra mért pusztító hatásoktól tartanak. A
genetikailag módosított szervezetek kiszoríthatják, és
eltörölhetik az ôshonos fajokat, ahogy azt a Lengyelországban
véletlenül a természetbe juttatott génmódosított pontyok esete
is példázza. Ennél is aggasztóbb az a tény, hogy máris
történnek balesetek, és nincsen hatályban lévô szabvány,
amivel ténylegesen megelôzhetô lenne az, hogy a Genetikailag
Módosított Szervezetek elhamarkodott véletlenek révén a
természetbe jussanak. A Genetikailag Módosított Szervezetekkel
fertôzött hagyományos magokra nem létezik hatályban lévô
szabvány, azonban lenne, ha lett volna rá megállapodás.
1999
májusában a svájci Mezôgazdasági Minisztérium felfedezte, hogy
az amerikai Pioneer Hi-Bred cég nem génmódosított, Ulla és
Benicia kukoricafajták magjai valójában génmódosított
Bt-kukorica géneket tartalmaznak. A Pioneer szerint az USA-ban
aratott magok megfertôzôdését valószínűleg a termesztéskor
elkóborolt pollenek okozzák. Az EU 90/220-as, a Genetikailag
Módosított Szervezetek szándékos természetbe bocsátására
vonatkozó rendelete alapján (lásd az 5. fejezetet), a fertôzött
magokat nem szükséges külön jóváhagyni. Egy kósza pollen
okozta génmódosított termény a 90/220-as rendelet szerint nem
számít terméknek, mivel egy "termék" szándékos
elôkészületet feltételez. Jónéhény svájci farmer elégette a
terményét, míg mások kártérítést követelnek.
AZ
ÁLLÁSUK AZ ÁLLÁSPONTJUK
Habár
a környezet- és természetvédô szervezetek, csakúgy mint a déli,
szegény országok többsége tárt karokkal fogadja a szigorú
Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvet, a biotechnológiai és az
északi, gazdag cégek heves lobbizást folytatnak azért, hogy
rávegyék az államot, hogy járjon közbe egy laza szabvány
létrehozásában. A legmegdöbbentôbb példa erre az USA, mely nem
tagja az egyezménynek. Valamennyi ország, amely ratifikálta a
Biológiai Sokféleség Egyezményt, érdekelt a tárgyalásokban, az
USA azonban pusztán külsô megfigyelô maradt. Amíg 174 ország
ratifikálta a Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvet, addig Jesse
Helms, a USA Külügyi Bizottság Szenátusának elnöke fel sem
terjesztette a bizottság napirendjére.
Összességében,
az EU, Új-Zéland és Ausztrália lobbizik azért, hogy szűk legyen
az érintett termékek száma, míg a fejlôdô országok és a
környezetvédelmi szervezetek azt akarják, hogy valamennyi
Genetikailag Módosított Szervezetbôl származó termék
bennfoglaltasson (beleértve a gyógyszerészeti termékeket is). A
Miami Csoport tagjai, USA, Kanada, Ausztrália, Argentína, Uruguay
és Chile a Jegyzőkönyv legfôbb ellenfelei, lévén, hogy a
génmódosított élelmiszerek legnagyobb felhasználói és
exportôrei. Argentína vezeti a latin-amerikai listát, ahol 4,3
millió hektár területet szentelnek a gyomirtó-rezisztens szója
termesztésére, csak a második az USA után, ahol több mint 20,5
millió hektárt szentelnek ugyanerre. Ugyanakkor, nem minden
latin-amerikai ország vette át ugyanazt a hozzáállást.
Brazília
az elsô latin-amerikai génbiztonsági törvényt alkalmazta
1995-ben. Abban különbözik a Miami Csoporttól, hogy az olyan
árucikkeket is bele kíván foglalni, még az országok közötti
szállítást megelôzô ajánlott bevizsgálási eljárásba, mint a
kukorica és a szójabab. Az exportáló országok csoportja
hajthatatlanul ellenzi ezt az intézkedést mondván, hogy csak
azokra a génmódosított magokra kellene alkalmazni ezt az eljárást,
amelyeket vetésre szánnak. Úgy vélik, hogy meg kell vizsgálni a
magok lehetséges veszélyét a környezetre és a biológiai
sokféleségre nézve, viszont az árucikkeket nem fenyegetnek ilyen
veszéllyel.
A
LEGVITÁSABB, LE NEM ZÁRT ÜGYEK EGY VÉGSÔ MEGÁLLAPODÁSHOZ
Adminisztrációs
követelmény:
Az
USA azt állítja, hogy hajlandó arra kötelezni a cégeit, hogy
kikérjék a befogadó ország elôzetes engedélyét, mielôtt
szabadon engednémek bármilyen élô, génmódosított vetőmagot
vagy szervezetet az adott ország területén. Azonban azt követelik,
hogy az ilyen adminisztráció ne legyen a sorozatos szállítás
előfeltétele, amint azt számos ország követelte. Továbbá,
ellenzi az olyan élettelen biotechnológiai termékek bejelentési
kényszerét, mint a génmódosított pamut rostanyag vagy kukorica
édesítô, amely közül sok már elárasztja a világpiacot.
Felelôsségbiztosítás:
Számos
fejlôdô ország kárpótlásképpen élelmiszerekkel segíti azokat
az országokat, melyek biológiai sokféleségében kárt tett egy
másik ország. Az USA úgy véli, hogy a hatályban lévô
felelôsségbiztosítás törvények megfelelôek, azonban a
valóságban jelenleg nincsenek igazi, erôs felelôsségbiztosítás
törvények a genetikailag módosított szervezet okozta természeti
károk esetére sem az EU-ban, sem más országokban.
Ausztriában
1998 óta van hatályban a génmódosításra vonatkozó jelenlegi
törvény, amely rendelkezik a felelôsségbiztosítás szabályokkal,
viszont ez csak az ausztriai génmódosítási törvény szerint
forgalomba hozott termékekre vonatkozik, a 90/220-as rendelet
engedélyével rendelkezôekre nem. Az EU új környezetvédelmi
főbiztosa, a svéd Margot Wallstrom bejelentette az Európa
Parlamentnek, hogy a mindenre kiterjedô törvényhozást támogatja,
s szavatolja, hogy a cégek felelôsségre vonhatóak bármilyen
környezeti kárért, melyet a termékeik okoztak. Sôt a cégeknek
kellene bebizonyítaniuk, hogy az általuk forgalmazni kívánt
termék biztonságos, hozzátéve, hogy szükséges egy minden
részletre kiterjedô környezetvédelmi felelôsségbiztosítás.
Bár szívesen fogadták javaslatát, a kivitelezés a politikai
akarattól függ. Számos országban, mint például
Közép-Kelet-Európában és a Független Államok Közösségében
nincsenek hatályban lévô, genetikailag módosított szervezetre
vonatkozó felelôsségbiztosítás törvények, s mégis ezek azok a
helyek, ahol sok óriáscégnek jelenleg kísérleti ültetvényei
vannak, gyakran a helyi hatóságok tudta vagy engedélye nélkül.
Társadalmi-gazdasági
tényezôk:
A
Jegyzőkönyv kulcskérdése, hogy egy ország a génmódosított
élelmiszerek importálását kizárólag tudományos szempontokból
kiindulva szigorítja-e, vagy az egyes országok kultúrájában és
gazdaságában tett lehetséges károk miatt. Az amerikai delegáció
elutasító választ adott. Míg mások, mint például az Európa
Parlament elfogadta. Azzal, hogy egyértelmű rendelkezéseket
hoznak, társadalmi és gazdasági kérdéseket illetôen a Biológiai
Biztonsági Jegyzőkönyvben, az országok képesek lesznek,
nemzetközi törvények alapján eldönteni, hogy importáljanak vagy
használjanak-e genetikailag módosított szervezetet és/vagy egyéb
olyan külföldi terméket a nemzetük természetének és embereinek
a biztonságát elôbbre valónak tekintve, anélkül, hogy ezen
döntéseket aláaknáznák a Világkereskedelmi Szervezet szabad
kereskedelmi szabályai.
A
megelôzés elve:
A
megelôzés elvét elôször a Rio-i Nyilatkozat ismerte el és
iktatta nemzetközi törvénybe. Így szól: "15. elv: A
természet megóvása érdekében az államok az óvatos
megközelítést alkalmazzák, a lehetôségeikhez mért legjobb
módon. Ahol komoly, visszafordíthatatlan károk lehetôsége
fenyeget, ott a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem szabad,
hogy okot adjon a jövedelmező intézkedések elhalasztására a
környezet elpusztításának megelőzése érdekében." Az EU
korlátozni akarja a megelôzés elvét egy általános törvénycikkre
valamint a Jegyzőkönyv elôszavára hivatkozva. Ez nagymértékben
lecsökkentené az országok azon lehetôségeit, hogy a megelôzés
elvét kövessék, amikor a genetikailag módosított szervezetekkel
és azok termékeivel találkoznak.
Kereskedelem
nem-tagországokkal:
Néhány
ország azt javasolta, hogy a végsô egyezség aláírói egyezzenek
meg abban, hogy nem kereskednek azokkal az országokkal, amelyek nem
írták azt alá.
Tewolde
Gebre Egziabher, Etiópia Legfôbb Környezetvédelmi hivatalnoka,
aki a legtöbb fejlôdô országot is képviselte a tárgyalások
során, arra szeretné kényszeríteni a biotechnológiai gyártókat,
hogy idôben figyelmeztessék azokat az országokat, amelyek a
mezôgazdasági teljesítményére ártólag hathatnak. Etiópia
például azonnal értesülni szeretne arról, hogyha egy újfajta
génmódosított kávét fejlesztenek ki, ami kerékbe törné a
vezetô export terményük kereskedelmét. "Számos
mezôgazdasági árucikket szorít ki a géntechnológia használata"
- mondja. A vanilia régóta a legfôbb bevételi forrása a
indiai-óceáni szigeteknek a madagaszkári és a Komorói-szigeteki
államoknak, amit most nagyiparilag állítanak elő Kaliforniában.
A
HELYZET VÁLTOZATLAN - NINCS EGYEZMÉNY ÉS MARAD A MEGSZOKOTT
KERESKEDELEM
Az
amerikai lobbi megvétózta a tárgyalásokat azzal, hogy
visszautasította, hogy a szóját és a kukoricát belefoglalják az
Egyezménybe (ezek a termények a genetikailag módosított
szervezetek világ piacának 90 százalékát teszik ki). Az
egyezmény jelenlegi állása lecsökkenti a genetikailag módosított
szervezetek piacát az elkövetkezô négy évben. Ugyancsak aláás
minden címkézésre és elkülönítésre irányul törekvést.
Hogyha a végsô tervezetet elfogadják, a Greenpeace úgy véli:
"Több millió fogyasztótól vonnák meg étrendjük
megválasztásának lehetőségét, és a nemzet államok nagy része
tehetetlen lenne ezen alapvetô személyes jog betartását illetően.
Ezen országok élelmiszer behozatala többnyire az olyan
exportôröktől függ, mint az USA, Kanada és Argentína."
"Egy
hat országból álló csoport sikeresen meggátolta a világ többi
országának azon erôfeszítésit, hogy egyezségre jussanak. Úgy
tűnik, hogy az USA kész arra, hogy hidegvérrel tönkre tegye a
biológiai sokféleséget, a gyors haszon nevében"- állítja a
Greenpeace. Ezt a megállapítást megerôsíti Mario Rodrigez, a
Mexico's Pulsar Group-tól, amely a világ egyik legnagyobb
vetőmaggyártó cége: "A megbeszélések nemzetközi
kereskedelmi tárgyalásokká nôttek ahelyett, hogy a biológiai
sokféleség biztonságát helyeznék elôtérbe."
Az
Egyezmény nélkül a világ ideiglenesen elveszítette annak a
lehetôségét, hogy rendelkezésre álljon egy olyan többoldalú,
nemzetközi szabályozó eszköz, amely a remények szerint némi
felelôsséget rótt volna az exportáló országokra. Az Andean
Group (idetartozik Bolívia, Equador, Peru, Venezuela, amelyeknek
eddig nem sok biotechnológiai fejlesztésben volt részük) azt
tervezi, hogy 1999-ben saját génbiztonsági egyezményt hoz létre,
kihasználva országaik hasonlóságait a biológiai sokféleség, a
kultúra és az élelmiszerhelyzet tekintetében. A latin-amerikai
kistermelôket vagy anyagilag fogják kárpótolni azért, hogy
megôrzik az ôshonos fajtákat amelyek a génmódosított
terményeket, a génbiztonságot és a biológiai sokféleséget
illetôen az aggályok középpontjában állnak, vagy pedig több
energiát kell majd fektetni a génbankokba és a csíraplazma
kutatásába.
A
Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvnek a természet, az emberek és
a fogyasztók biztonságát elôbbre valóbbnak kell tekintenie
minden más megfontolásnál, még a kereskedelemnél is, és
támogatnia kellene az olyan szabályozási rendszereket, amelyeknek
ez az elsôdleges célja. Olyan Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyvre
van szükség, amely az országoknak biztosítja a jogot ahhoz, hogy
eldöntsék, hogyan fejlesztik mezôgazdaságukat, hogyan építenek
ki egy fenntartható gazdálkodási rendszert, hogyan óvják meg a
genetikai forrásaikat, és hogyan biztosítják az élelmiszerek
biztonságát, a géntechnológia és a genetikailag módosított
szervezetek, illetve a termékek jelen piaci helyzete mellett.
A
következô tárgyalásra Bécsben került sor 1999 szeptemberében.
És habár az eddigi tárgyalások alkalmával tárt karokkal
fogadták a nemzetközi- és a civil szervezeteket, ida már csak az
utolsó pillanatokban lehetett bejutni, erôs lobbizással.
-
Greenpeace, Reuters
8. Egyezmény a Kereskedelemhez Kapcsolódó
Szellemi
Tulajdonjogokról (TRIPS)
A
Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezményét a
Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hozta létre. Az Egyezmény
szerint az államoknak biztosítania kell a szabadalmi védelmet a
mikroorganizmusok, illetve azokon alkalmazott biológiai eljárások
használatára, a génmódosítási eljárásokra, a génmódosított
növényekre, állatokra és a fajtákra. Az USA, valamint az
óriáscégek megpróbálják értékesíteni azt az ötletet, hogy
szigorú szellemi tulajdonjog kell, hogy érvényben legyen a kevésbé
fejlett országokban ahhoz, hogy vonzóvá váljon a gazdag, "északi"
(európai, amerikai, japán) óriáscégek számára, továbbá azt,
hogy ez lehetôvé tenné, hogy a fejlôdô és a szegény országok
felcsatlakozzanak az egyre gyorsuló, globalizációs gazdasági
sztrádára. A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogokat
arra tervezték, hogy az országokat pontosan ebbe a mederbe terelje.
A
Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok Egyezmény az
1883-as szabadalomra és kereskedelemre vonatkozó, Párizsi
Egyezményen, az 1886-os szabadalomra vonatkozó Berne-i Egyezményen,
valamint az amerikai szabadalmi törvényeken alapszik. Az Amerikai
Szabadalmi Törvény 102-es cikkelye, ami az "elsô
felismerést"-t határozza meg, a más országok által használt
technológiákat és eljárásokat nem ismeri el elsô
felismerésként. Az "elsô felismerésnek" két
elôfeltételnek kell eleget tennie a szabadalmaztatáshoz: a
szabadalmaztatni kívánt terméknek újnak kell lennie, azaz azelôtt
nem ismerték a fogyasztók, illetve találmánynak kell lennie. Az
USA törvénye rendszeresen figyelmen kívül hagyja elsô
felismerést más országokban. Az 1952-es amerikai Szabadalmi
Törvény 102-es paragrafusa az első felismerés érvényét
kiterjeszti az USA-ra egyéb országokban pedig a kiadványokra. Más
országokban nem érvényes az elsô felismerés! Mivel a szabadalom
az új találmányokra vonatkozik, az elsô felismerés
visszautasítása, el nem ismerése másutt, alkalmat ad arra, hogy a
más országokban már létezô tudást levédjék. Ha egyszer
szabadalmaztatva van, a lopott tudás a "szellemi tulajdon"
védelme alatt áll. Ez a biokalózkodás alapja, azé a
biokalózkodásé, amely a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi
Tulajdonjogokat az USA szabadalmi törvényére építi, s ezért
globális szinten jelentkezik.
A
TUDÁS PRIVATIZÁLÁSA: VISSZA KELL VÁSÁROLNUNK AZT, AMI MÁR ELEVE
A MIÉNK?
A
Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok ellenfelei
vitatják, hogy a "déli", szegény népek nyilvános
"tulajdonában" lévô tudás privatizálása bekövetkezik.
Továbbá az a tény, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi
Tulajdonjogok a szabadalom alkalmazását arra használja, hogy az
élôlényeket (növények, állatok, stb.) üzleti alapokra helyezze
és kisajátítsa, fontos erkölcsi és környezetvédelmi kérdéseket
vet fel. Mialatt ezek a kérdések megfogalmazódnak, azalatt a
Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok egyre inkább
elôtérbe kerültek, és rendkívül gyorsan a nemzetközi
kereskedelem és gazdaság tartópillérévé váltak
A
Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok azzal a
veszéllyel járhatnak, hogy az óriáscégek aratják le azt, amit
azoknak a népeknek kellene, akiktôl a tudást ellopták. Végül a
"déli", szegény országok arra kényszerülhetnek, hogy
ezektôl az óriáscégektôl vásárolják meg a drága
biotechnológiai termékeket, melyeket a saját tudásukat alkalmazva
fejlesztettek ki. Egy államnak sem szabadna elôsegíteni az eleve
közkézben forgó tudást privatizálˇsˇt. Ráadásul, a
szabadalom alkalmazása élôlények (növények, állatok, stb.)
elüzletiesítésére és kisajátítására, erkölcsileg és
környezetileg tarthatatlan alapokon nyugszik. "Úgy tűnik,
hogy a nyugati nagyhatalmakat még mindig az a gyarmatosítási láz
fűti, amely fel akar fedezni, le akar gyôzni és birtokolni akar
mindent, minden társadalmat, minden kultúrát. A gyarmatok ma a
belsô terekre terjednek ki, az életformák genetikus kódjaira, a
mikróbáktól kezdve az állatokig, az embert is beleértve"(Vandana
Shiva).
BEAVATKOZÁS
MÁS ORSZÁGOK BELÜGYEIBE: A GÉPEZET MEGSZILÁRDÍTÁSA
Az
USA hajthatatlan igyekszik érvényre juttatni ezt az egyezményt
annak ellenére, hogy ez égbekiáltóan beleavatkozik más országok
belügyeibe azzal, hogy arra kényszeríti őket, változtatassák
meg a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeiket. Szintúgy
égbekiáltó ellentmondásban áll más nemzetközi
megállapodásokkal, melyek célja a természet és az ember
tudásának megőrzése. A Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi
Tulajdonjogok nevében, az USA megvonta a 260 millió dolláros
kereskedelmi támogatását addig, amíg Argentína a szellemi
tulajdonjogra vonatkozó törvényhozása nem bizonyul
szolgálatrakésznek---: hivatalos keresetet nyújtott be a
Kereskedelmi Világszervezettel karöltve India és Pakisztán ellen
a gyógyszeripari és a mezőgazdasági vegyszer termékre vonatkozó
nemzeti szabadalmi törvényeiket illetően, valamint azzal
fenyegetőzik, hogy felfüggeszt 130 tudományos kísérletet. Lehet,
hogy Dánia, Etiópia, Panama, Paraguay megfenyítése következik.
A
TECHNOLÓGIA ÁTADÁSÁNAK MÍTOSZA
A
Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogot az óriáscégek
a "technológia átadás" eszközeként lobogtatják: más
szavakkal, az "északi", gazdag térségek befektetései
segítségével a "déli", szegény térség számára
elérhetővé válnak a gazdasági fejlődéshez szükséges
"elengedhetetlen" technológia. Ellenben, a valóságban
egy csokorravaló óriáscég kezében van a világ szabadalmazott
technológiájának a zöme, és a legtöbb ma zajló technológia
átadás cégegyesítések formájában történik, nem pedig
engedélyek formájában. Így, a szellemi tulajdonjogok egy
hatalmasabb óriáscég birodalom megteremtését segíti elő
ahelyett, hogy a "déli", szegény térség számára
szélesebb hozzáférést biztosítanának az "északi",
gazdag térségek technológiájához.
Ugyancsak
kétes az a hiedelem, miszerint az erős szellemi tulajdonjogokra
azért van szükség, mivel az a technológiai újítások legfőbb
ösztönzőereje a "déli", szegény térségben. Számos
újítás fordul elő a szellemi tulajdonjogok hiányában, beleértve
a világ jelenlegi technológiai fellendülésének zömét.
Nyilvánvaló, hogy számos állami célkitűzés mélyen
befolyásolja a kutatásokat és a fejlesztéseket úgy, mint kutatás
és fejlődés támogatása, adótartozások és más hasonló
költségvetési intézkedések.
Az
óriáscégek és az "északi", gazdag térségek államok
azon nézetét, miszerint a szigorú szellemi tulajdonjogokkal
rendelkező kormányrendszerek kellemesebb táptalajt nyújtanak a
közvetlen külföldi befektetésekhez szintén meg kell
kérdőjelezni: van-e összefüggés a szellemi tulajdonjogok és a
befektetések között? A közvetlen külföldi befektetések
fogékonyabbak a rövidtávú gazdasági változásokra, mint a
hosszú távú állami irányításra, mint például a szellemi
tulajdonjogok.
A
SEATTLE-BE VEZETŐ ÚT: A KERESKEDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ SZELLEMI
TULAJDONJOGOK KÖVETKEZŐ NAGY FELÜLVIZSGÁLÁSA
Gondolva
arra is, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok
összeegyeztethetők legyenek az olyan, a környezetre sokoldalúan
kiterjedő egyezményekre is, mint az ENSZ Biológiai Sokféleség
Egyezménye (CBD), és hogy arányossá tegye a szellemi
tulajdonjogok kidolgozásának elfogulatlanságát, India
beterjesztett egy felülvizsgálati javaslatot a Kereskedelmi
Világszervezet következő ülésére. Indiát különösen sújtja
a biokalózkodás és a biológiai terepkutatás (lásd a 9.
fejezetet). Más fejlődő országok, Brazília, Costa Rica,
Egyiptom, Honduras, Indonézia, Pakisztán és a Fülöp-szigetek
támogatásával, India a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi
Tulajdonjogok Egyezmény 27. cikkely 3.(b) bekezdésének a
felülvizsgalatát kérte. Ezen cikkely a sui generis szabály, mely
lehetővé teszi a tagoknak, hogy kizárjanak bizonyos növényeket
és állatokat a szabadalmazhatóság alól, kivéve a
mikroorganizmusokat és a növények, illetve állatok
feldolgozásával járó biológiai eljárásokat. További védelmet
kér arra, hogy a származás földrajzi megjelölésének körébe
beletartozzanak az olyan termékek, mint a basmati rizs, a különböző
teafajták, a kézműves áruk és textilek, a fejlődő országok fő
exporttermékei. A beadvány arra is javaslatot tesz, hogy tegyék
kötelezővé, hogy a szabadalmaztatott technológia tulajdonosa
közzétegye azt. India álláspontja az, hogy a Kereskedelemhez
Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok nem a szabványok egyeztetéséről
szólnak, sem a versenyképes kapcsolatok szabályozásáról, hanem
a legkevesebb szellemi tulajdonjog létrehozásáról. Lépést
tartva a Biológiai Sokféleség Egyezménnyel, India egy olyan
nyelvezetet javasol a 29. Cikkelybe foglalni, amely megköveteli a
biológiai forrásanyag és a származási ország világos
megnevezését a szabadalom kérvény benyújtását illetően. Ennek
remélhetőleg az lesz az eredménye, hogy a szabadalom kérvények
ezen részei rendelkezésre állnak a nyilvánosság vizsgálódásai
számára, amint bejegyezték a szabadalmat, és alkalmat nyújt az
ellenérveket támasztó országoknak arra, hogy megvizsgálják a
kérvényeket és időben jelezzék az igényeiket.
A
Kereskedelmi Világszervezet tagjainak az Afrikai Csoportja igényt
tart arra, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok
egyezménye biztosítsa a hagyományos gazdálkodási eljárások
fennmaradását, beleértve a farmerek ahhoz való jogait, hogy
félrerakhassák a következő évre, illetve cserélhessék a
vetőmagokat és eladhassák az abból származó termést; valamint
biztosítsa az élelmiszerellátás szuverenitásához való jogot
(31. cikkely). Az Afrikai Csoport osztja a más fejlődő országok
érveit, arra vonatkozóan, hogy a Kereskedelemhez Kapcsolódó
Szellemi Tulajdonjogokat össze kell egyeztetni a Biológiai
Sokféleség Egyezménnyel és más nemzetközi egyezményekkel. A
Biológiai Sokféleség Egyezmény célja az élővilág
sokféleségétnek megvédelmezése, támogatni annak fenntartható
alkalmazását, és biztosítani a haszon egyenlő arányú
elosztását a tulajdonos és a felhasználó között. Sajnos, míg
a Biológiai Sokféleség Megállapodási Egyezmény szuverenitást
kínál a biológiai forrásokkal rendelkező országoknak (értsd:
monopolizálás), a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi
Tulajdonjogokkal a helyzet mintsem javult, mivel az lehetővé teszi
a magáncégek számára ezen források szabadalmaztatását.
- GAIA, GRAIN, Vandana Shiva, BRIDGES Weekly Trade News
- Biokalózkodás és biológiai mintagyűjtés
Az
1992-es ENSZ Biológiai Sokféleség Egyezményének Első
Cikkelye szerint, a célkitűzések a következők: "a
biológiai sokféleség megőrzése, az alkotóelemeinek a
fenntartható használata és genetikai források felhasználásából
származó tisztességes és igazságos részesedés, beleértve a
megfelelő hozzáférhetőséget és az idevágó technológiák
átadását, tekintetbe véve ezen forrásokhoz, technológiákhoz
és a megfelelő támogatáshoz való teljes jogot." A
harmadik Cikkely mélyebben kifejti: "Az egyes államok
szuverén joga, hogy kitermeljék a saját természeti
erőforrásaikat a saját politikájuk szerint." A
tizenötödik Cikkely, első paragrafusa továbbmegy: "a
genetikai források hozzáférhetőségének megállapítása a
nemzetek kormányainak a hatásköre és a nemzeti törvényhozás
alá esik." Ugyanezen Cikkely hetedik paragrafusa rendelkezik
a kártérítés elvéről (lásd a 20. fejezetet). A
biokalózkodás cselekedete megszegi az ezen szerződésben leírt
elveket. Amíg a Biológiai Sokféleség Egyezménye szuverenitást
biztosít a biológiai forrásokkal rendelkező országoknak,
addig a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi Tulajdonjogok
Egyezménye (lásd a 8. fejezetet) és az EU Életszabadalmi
Direktívája (lásd a 4. fejezetet) szabad kezet ad a
magáncégeknek ahhoz, hogy ezeket a forrásokat ellopja és
szabadalmaztatja.
BIOKALÓZKODÁS
A
biokalózkodás arra a folyamatra utal, amely által az őshonos
kultúrák, genetikai forrásokhoz és ismeretekhez való jogát
eltörlik és felváltják azon kizárólagos jogok, amelyeket
azok határoznak meg, akik kihasználják az helyi ismereteket és
a biológiai sokféleséget. Arra is utal, hogy hamis jogon
követelik az újításokat és találmányokat, amelyek ősidők
óta fejlődtek ki, megfosztva az eredeti feltalálókat a jogos
részesedésüktől a helyi és a nemzetközi piacon. Ez egyenlő
a hétköznapi dolgok szabadalmaztatásával, ami a legtöbb
embert meghökkenti. Azonban, még akkor is ha a társadalom
tudatában van biológiai forrásai nemzetközi piaci értékének,
a nemzeti, valamint a nemzetközi szabadalmaztatás hatalmas
költségekkel járna. Egy nemzetközi szabadalom
bejegyeztetésének összege elérheti akár az egy millió
dollárt is, míg az USA-ban elég egy gén különválasztását
bemutatni és a tulajdonságát meghatározni. Az EU
Életszabadalmi Direktíva még a buzdít is a biokalózkodásra
azzal, hogy megtagadja az "első használó hozzájárulásának"
elvét, valamint azzal, hogy nem szükséges törvényes módon
hozzájutni a mintákhoz, s még az sem, hogy a forrás a
nyilvánosság elé táruljon. Ezt jól szemlélteti egy példa,
miszerint Brazíliában a biokalózkodásból származó éves
veszteség becsült értéke 9 millió dollár.
A
biológiai mintagyűjtés, a biokalózkodás némileg törvényesebb
formája, egy újabb példa arra, hogy az "északi",
gazdag térség miként szipolyozza ki a "déli",
szegény térség természetes erőforrásait. A biológiai
mintagyűjtők, a biokalózokhoz hasonlóan, növényi és állati
mintákat gyűjtenek az őserdőkben és egyéb területeken a
helyi orvosok közreműködésével, gyakran anélkül, hogy
közölnék az adományozókkal azt, hogy egy alapvető
élelmiszert, illetve gyógynövényt szándékoznak
szabadalmaztatni.
Ezt
azután helyben visszavásároltatják. Ennek gyakran az az
eredménye, hogy azok a szintetikus termékek, melyeket az
"északi", gazdag térség nagy mennyiségben állít
elő, és amelyhez a "déli", szegény térség
ismereteit és alapanyagát használják, helyi gazdaságokat tesz
tönkre. Erre jó példa a gumi és az inzulin. A fejlődő
országokban az eredeti, természetes úton előállított
termékek piaca eltűnik, viszont nem nyer semmi hasznot az
ellopott avagy felhasznált ismeretekből az "északi",
gazdag térségektől (lásd a 10. fejezetet). Egy DNS mintát
minden nehézség nélkül át lehet csempészni a határon egy
egyszerű kézitáskában. Pillanatnyilag csekély vagy semmilyen
ellenőrzés nincs a határokon a biológiai minták szállítására
vonatkozóan, és a Biológiai Biztonsági Jegyzőkönyv 1999-es
kudarca súlyosbította a nehézségeket (lásd a 7. fejezetet).
Az eredeti "tulajdonosoknak" nemcsak hogy az
óriáscégektől kell elkezdeniük a saját magjaikat
visszavásárolni, de még csak nem is profitáltak az
ismereteikből. Képzeljük csak el azt, hogy narancs gyárakban
teremne és a narancs gazdák pedig nem kapnának többé
fizetést. Ráadásul az ismeretek és a "zöld arany"
hajszolása azt eredményezte, hogy a rezervátumokat és a védett
területeket el vannak taposva.
|
|
Biokalózok
- képregény. Kattints
a képre!
ORSZÁG PÉLDA |
INDIA ÉS SRI LANKA
Világméreteket
ölt az "ökológiai gyarmatosítás", azonban legjobban
Indiát sújtja, ahol eddig 22 növényt szabadalmaztattak a
külföldi cégek törvénytelül, beleértve a gránátalmát, az
indiai egrest (köhögésre, asztmára, sárgaságra, és sebek
kezelésére használják), a mustárt (léguti és reumás
megbetegedések kezelésére használják), a haidit és az
amaltast. 1996-ban az amerikai Pidcataway cég szabadalmaztatta az
indiai fekete borsot, valamint a kizárólagos jogot a kivonatára.
1997-ben W.R. Grace szabadalmaztatta az indiai kurkuma, valamint a
NEEM fát, amelyek a rovarirtó, bőrgyógyászati és
anti-bakteriális tulajdonságukról ismertek. Ugyanakkor,
1999-ben egy nagy visszhangot keltő ügyben nem engedélyezték a
NEEM olaj szabadalmaztatását, arra hivatkozva, hogy "évszázadok
óta ismerik annak anti-bakteriális hatását és rendszeresen
alkalmazzák India vidékein".
1998-ban
az amerikai Rice Tech cég szabadalmaztatta a basmati rizst.
Később, a Rice Tech szabadalmaztatta a thai jázminrizst is,
amely állandó terményt biztosít 5 millió szegény farmernek.
A basmati rizs India egyik növekvő export bevétele, 1997-ben
elérte a félmillió tonnát. A Nestle India jelenleg keresi a
módját a PULAU zöldség, az előfőzött rizs, valamint a főtt
gabonafélék szabadalmaztatásának. Jagoth Gunawardene,
környezetvédelmi jogász szerint: "Habár a törvény
kimondja, hogy egy szabadalmat csak akkor lehet bejegyeztetni, ha
az gazdaságilag értékes találmány, amelyet egy leírt
módszerrel hoztak létre, mégis a legtöbb óriáscégnek
valahogy sikerült olyan termékeket szabadalmaztatnia, amelyeket
évezredek óta használnak az országainkban."
A
klónozott "Dolly"-ról híressé vált, skót Roslin
Intézet szabadalmaztatni kívánta a "Bos Indicus"-t,
mely az indiai tehén általános megnevezése. Az intézetet
azonban, különösképpen egy fajta érdekli, a "vehur"
tehén. Ez a tehénfajta a kihalás szélén van annak ellenére,
hogy évszázadokig a hindu mitológiában szereplő tehénnel
azonosították. Azért érdekli a Roslin Intézetet, mert
kevesebbet eszik és több tejet ad, aminek magas zsírtartalma
van.
1999
júliusában, az amerikai Cromac Research cég a keserű tök, a
padlizsán és a jamun összetételéből kiváltotta a
szabadalmat három gyógynövény keverékére, amit az indiaiak
régóta ismernek az anti-diabetikus tulajdonságáról. A
génkampányt meghirdető Suman Sahai megállapítja, hogy: "Az
amerikaiak büntetlenül meglopnak minket, eltulajdonítják az
indiaiaktól azt, ami jogilag őket illeti. Ez olyan, mintha
valaki büntetlenül megúszná, hogy ellopja a Coca-Cola
receptjét".
Az
ősi ayurvédikus gyógyászat, amely őshonos gyógynövényeket
alkalmaz, széles körben elterjedt Ázsiában, és amelynek
tudását lelkesen őrzik, szintén ki van téve a biokalózkodás
veszélyének. Az ayurvédikus gyógyászat előnyei közé
tartoznak olyan alapanyagok, amelyek helybeli forrásokból
származnak, s amihez a betegek könnyűszerrel hozzájuthatnak.
Azonban ez a helyzet gyors változásban van, mivel az amerikai,
európai és japán cégek berontanak az olyan országokba, mint
Sri Lanka, majd ellopják az ottani növényeket, valahol
külföldön pedig szabadalmaztatják. A nyugati
gyógyszerkészítmények negyven százalékban tartalmaznak
ázsiai eredetű növény kivonatokat, azonban semmit sem kaptak
ezek az országok. Például az ayurvédikus gyógyászatban, a
diabetikus betegek kezelésére használatos Salacil reticulatat
1997-ben szabadalmaztatta egy japán cég, az American Chemical
Society segitségével. Sri Lankán tiltja a törvény a
gyógynövények és azok kivonatainak az exportálását, azonban
ez nem állítja meg a biokalózkodás elterjedését. |
A
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG MEGŐRZÉSÉVEL MEGBÍZOTT ENSZ IRODÁKKAL
KÖTÖTT RAVASZ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK
A
szíriai-székhelyű Száraz Területek Nemzetközi Mezőgazdasági
Kutató Központja (International Centre for Agricultural Research in
Dry Areas, ICARDA) szintén vétkes abban, hogy rosszul értelmezi a
hatáskörét azon szaporítóanyagokat illetően, melyet az ENSZ
részére gondoz. Szintén engedélyezte számos ausztráliai
intézménynek azt, hogy növényszabadalom egy formájához
folyamodhasson, amit úgy ismernek, hogy Plant Breeder's Rights
(Növénynemesítési Jogok), a fajtákra vonatkozóan a központ
meghatalmazási szerződésben áll az ENSZ Élelmiszeri és
Mezőgazdasági Szervezetével (FAO). A letéti szerződést 1994-ben
kötötték, ami kifejezetten megtiltja az ICARDA-nak és a
testvérközpontjainak, hogy a szaporítóanyagokkal kapcsolatos
bárminemű szellemi tulajdon kérvényt elfogadhasson. Mégis,
1995-ben az ICARDA megállapodási szerződéseket kötött
ausztráliai intézményekkel és mezőgazdasági cégekkel, lehetővé
téve számukra, hogy kizárólagosan jogokat élvezzenek a növények
és a magok különböző fajtái felett.
AZ EMBERI GENETIKAI FORRÁSOKKAL VALÓ BIOKALÓZKODÁS ÉS BIOLÓGIAI MINTAGYŰJTÉS
Az
emberi génmódosítási kutatások is hasznot húznak az
őslakosokból, például bizonyos betegségekkel szembeni
természetes ellenállásukat kihasználva. Vérmintákat vesznek
tőlük, amit aztán arra használnak, hogy gyógyszereket
készítsenek belőle, néha a donor belegyezése nélkül és úgy,
hogy az biztosan csekély vagy semmilyen haszonnal sem jár nekik.
Amikor Dr. Golde lépműtétet hajtott végre a Seattle-ben élő,
amerikain, John Moore-on, azt találta, hogy a vére egy fontos
serkentőfehérjét tartalmaz. Golde szabadalmaztatta ezt a "Mo-féle"
fehérjét, majd eladta egy svájci cégnek, s a 3 milliárd dolláros
forgalomból származó haszonból 15 millió dollárt rakott zsebre.
Moore egyáltalán nem adta a belegyezését, ennek ellenére a
bíróság úgy találta, hogy nem rendelkezik tulajdonjoggal a saját
testszövetei felett!
Dr.
Spencer Wells és a munkatársai tervbe vették, hogy követik a
"selyemutat" és DNS mintákat vesznek a korábban nehezen
megközelíthető közép-ázsiai emberektől. Az amerikai Stanford
Egyetem elhatározta, hogy összegyűjti ötezer megkülönböztethető
nyelvjárással bíró népcsoport vérmintáit, amit a kritikusok
"vámpír projekt"-nek neveztek el. Ehhez hasonlóan, a
Harvard egy volt professzora létrehozta a deCode Genetics Ltd.
céget, ami megszerezte a számos évtizedre visszamenő, összes
izlandi egészségügyi nyilvántartást és szövetmintát. Az a
terve, hogy arra használja fel ezen homogén génállománnyal
rendelkező embercsoportok nyilvántartásait, hogy felfedezze az
örökletes betegségek okait a Hoffman-LaRoche Vállalattal
együttműködve. Néhány helybeli lakos attól fél, hogy a
biztosítási cégek felfogják használni a családok egészségügyi
titkait ellenük, és hogy a messze élő embereket kizsákmányolják
a DNS-ükért. Egy venezuelai közösség lehet a megoldás a
Huntington kórra, a dél-atlanti-óceáni Tristan da Cunha
szigetlakókon pedig asztma kísérleteket végeznek. Ám jó néhány
nemzet és közösség elkezdett cselekedni az ügyben.
PRÓBÁLKOZÁSOK
EGY SZABVÁNY BEVEZETÉSÉRE
1998
áprilisában az Afrikai Egységszervezet (az Organisation of African
Unity, OAU) kidolgozott egy tervezetet arra, hogy megpróbálja a
biológiai mintagyűjtésről szóló afrikai törvényhozást
egységesíteni. Felkérte a tagjait, hogy vegyenek fontolóra egy
olyan törvénymódosítást, mely nem ismeri el az olyan
szabadalmaztatott gyógyszerkészítményeket, amelyek Afrikában
fellelhető alapanyagokból készítettek, ha nem ismerik el az adott
ország "tulajdonosságát" és hozzájárulását az új
terméket illetően. Egy, az Afrikai Egységszervezet által
felállított törvényjavaslat modell kifejti, hogy egy új vegyület
tulajdonjoga a helybeli őslakosokat illeti "örökkön örökké"
, valamint felhívást intézett az államok felé, hogy olyan
törvényeket iktassanak be, melyek garantálják e tulajdonjogot. Ez
nyilvánvalóan kihívást jelent a Kereskedelemhez Kapcsolódó
Szellemi Tulajdonjogok felé, ami az Afrikai Egységszervezet szerint
megszegi a Biológiai Sokféleség Egyezményét. Ezen Egyezmény
kiköti, hogy egy természetes összetevőből előállított termék
gyártásának előfeltétele, hogy az ottani őslakosokat "bevonják
és a hozzájárulásukat kérjék". "A Világkereskedelmi
Szervezet által képviselt megközelítés kizsákmányoló
természetű és szemben áll az azon országok törekvéseivel,
amelyek a földön való túléléshez oly nélkülözhetetlen
biológiai sokféleség eredeti újítói voltak"
-RAFI,
GRAIN
Az óriáscégek hatalma a vetőmagok felett és a
"világ
ellátása"
10.A déli, szegény államok, a világ ellátása és az élelmiszerbiztonság
Naponta
körülbelül 24 ezer ember hal meg éhségtôl vagy
alultápláltságtól. A halálesetek háromnegyede öt éven aluli
gyermekeket érint. A világon 800 millióra becsülik azoknak a
embereknek a számát, akik éhínségben és alultápláltságban
szenvednek, százszor többre, mint ahányan évente éhen halnak.
Manapság a fejlôdô országokban élô gyerekek tíz százaléka öt
éves kor alatt meghal. Az éhínség és a háborúk az éhhalálok
csupán tíz százalékáért felelôsek, de valószínűleg ezeket
emlegetik a leggyakrabban. Az éhhalál többségét krónikus
alultápláltság okozza. A családok egyszerűen nem jutnak elég
élelemhez. Ezt pedig a rendkívüli szegénység okozza. A
fejlesztési ügynökségek úgy vélik, az emberek nem amiatt halnak
éhen, mert nincs elegendô élelem (jelenleg a világ többletet
termel) hanem amiatt, hogy az élelmiszerek és azok elôállításához
szükséges eszközök a gazdag és a befolyásos emberek kezében
összpontosulnak. Az óriáscégek keresik a megoldást a
tápláléklánc feletti ellenőrzés megszilárdítására, például
a géntechnológia segítségével, így félô, hogy a helyzet
sokkal rosszabbra fordul.
VÁLLALATI
ZÖLDREFESTÉS, AVAGY ZSAROLÁS A TERMÉSZET NEVÉBEN
Kérdôre
kell vonni, sôt nevetségessé kell tenni az óriáscégek azon
feltüntetett jó szándékát, miszerint a géntechnológia
segítségével ellátják majd a föld szegény lakóit (lásd a
2. fejezetet), holott olyan alapvetô hagyományos élelmiszereket
védenek le, és tartanak a kezükben, mint a QUINOA, a basmati
rizs és a kukorica. A szegény országokban élôk megélhetése
évszázadok óta ezen termésütôl függ, azonban mostantól
arra kényszerülnek, hogy a nyugati óriáscégektôl vásárolják
meg a termesztéshez szükséges vetőmagokat. Mint ahogyan
Donella Meadows (a Limits to Growth társszerzôje) is felhívja
rá a figyelmet: "Azon kijelentést, miszerint azért van
szükségünk a géntechnológiára, hogy általa élelemhez
jussanak a szegény emberek, két feltevés kell hogy megalapozza:
az elsô az, hogy több élelem jut majd el az éhezô emberekhez,
a második pedig az, hogy a géntechnológia az egyetlen módja az
élelmiszer termelés megnövelésének. Ennek éppen az
ellenkezôjét feltételezem. Az élelmiszertöbblet nem fog
segíteni azokon, akiknek nincs pénzük arra, hogy megvásárolják
vagy kitermeljék azokat, fôleg ha drága, szabadalmaztatott,
tervezett magokról van szó."
NEM
ELÉG ÉLELEM VAGY NEM ELÉG POLITIKAI SZÁNDÉK?
Az
óriáscégek azt állítják, hogy az éhínséget és a lakosság
számának növekedését - különösen a szegény országokban
-, lényegesen enyhíteni fogja a biotechnológia és a
génmódosított élelmiszerek csodája. Egy aljas, a Monsanto cég
által hirdetett brit reklámhadjárat azt meri állítani, hogy:
"A jövô éhezô generációi miatti aggodalom még nem
fogja ôket ellátni élelemmel. A biotechnológia viszont képes
erre." Az biztos, hogy a világban zajló éhezés egy nagy
probléma, sôt világméretű bűn. Az éhínséget nem az
élelmiszer vagy a termôföld hiánya okozza, hanem az a
nemzetközi és európai szintű intézményesített államvezetés
és joggyakorlat, amely nagy mértékben hozzájárul ezen botrány
folytatódásához és életben tartásához. A géntechnológia
nem fogja sem élelemmel ellátni, sem megmenteni az éhezô
tömegeket - épp ellenkezôleg. A brit Christian Aid szerint: "A
géntechnológia hozza létre az éhínség klasszikus
elôfeltételeit. Az olyan élelmiszerkészlet, amely alig egy
néhány fajta szabadalmaztatott termékbôl áll, a lehetô
legrosszabb választás az élelmiszerek biztonságát illetôen.
A legszegényebbek fognak a legjobban függni tőle és őket
fenyegeti a legjobban. |
|
Mind
az európai, mind az amerikai kormány évente egy milliárd Euro-t
fizet ki a kistermelôknek azért, hogy ne termesszenek
élelmiszereket. Azután kifizetnek még egy-egy milliárdot az
élelmiszertöbbletek felvásárlására, amit raktárakban tárolnak.
Így mesterségesen lehet az árakat magasan tartani. Ami aztán ott
áll és rohad. Van elég élelem és van elég termôföld, a gond
az államvezetéssel, a politikával és a szétosztással van.
Hiányzik az olyan politikai szándék, amely ezt az élelmiszert
szétosztaná és az élelmiszer árakat valósan ítélné meg. A
helyzetet nyilvánvalóan súlyosbítja az a tény, hogy számos
fejlôdô ország az export termékek kereskedelmébôl finanszírozza
a tartozásait, és látni kell a gyarmatosítás utáni történelem
összefüggésében, hogy ez az éhínség legfôbb elôidézôje a
világban. Félô, hogy az Indiában bevezetett Bt gyapot (lásd a
14. fejezetet) elôidézheti, hogy még eddiginél is nagyobb
mértékben térnek át a farmerek a termékeik exportálására
ahelyett, hogy a környezô lakosok alapvetô szükségét elégítenék
ki.
NEM
ELÔSZÖR HANGOZTATOTT ÍGÉRETEK: GENNYEDZÔ KÖTSZEREK HOSSZÚ
TÖRTÉNELME
Nem
elôször állítják egy forradalmi technológiáról, hogy képes
megállítani az éhínséget. A következô cikk jelent meg az ENSZ,
táplálékról szóló jelentésében: "A világszerte
tapasztalható hajtóerô, hogy bevezessék a magas terméshozamú
gabonaféléket és a nyugati mezôgazdasági eljárásokat Ázsiába,
Afrikába és Dél-Amerikába, illetve hogy a helyi zöldségeket és
gyümölcsöket lecseréljék magas terméshozamú, ugyanakkor
alacsony ásvány és vitamin tartalmú rizsre, búzára és
kukoricára, azt eredményezte, hogy súlyos élelmiszerhiány lépett
fel a fejlôdô országokban." A Christian Aid felhívja rá a
figyelmet, hogy a latin-amerikai zöld forradalom alatt bár 8
százalékkal emelkedett az egy emberre jutó élelmiszer termelés,
ugyanabban az idôszakban 19 százalékkal nőtt az alultápláltság
is. Míg a zöld forradalom látszólag megnövelte a terméshozamot
és az élelmiszerek biztonságát rövid távon, addig számos
hosszú távú természeti és társadalmi problémát idézett elô.
Arra kötelezni a szegény kistermelôket, hogy használjanak
rovarirtószert és műtrágyát illetve monokultúrás hibrid
magokat, gyakran hozzájárul a szegénység megnövekedéséhez, az
élelmiszerek megbízhatatlanságához és pusztító hatást vált
ki a különbözô ökoszisztémákban. Sôt, a rovarok, a gyomok, a
kártevôk és a betegségek gyakran úgy fejlôdnek, hogy még a
legerôsebb rovarirtószereket is kijátszák, fokozva ezzel azokat a
problémákat, amelyeket helyre kellett volna állítani.
Mint
ahogyan azt George Monbiot állítja a brit The Guardian újságban:
"A világ tele van szemetelve az ilyen feltevések roncsaival.
Etiópia modern ipari mezôgazdasága állateledelt exportált
Európába, annak ellenére, hogy ezidô alatt éhínség pusztította
az ország lakóit. Indiában, a Kalahandi régióban éhséghullám
éhséghullámot követ, mégis évrôl évre élelmiszertöbbletet
termel. Az éhínség azért jelentkezik, mert a tápláléklánc
rossz kezekben van."
A
SZEGÉNY ORSZÁGOK NEM AKARNAK BŰNBAKOKKÁ VAGY KÍSÉRLETI NYULAKKÁ
VÁLNI
A
kettős mérce alkalmazásának kísértete is felébredt. Míg
Európában a vásárlók elutasítják a génmódosított
élelmiszereket, addig a déli és keleti térségeket ismét
elárasztja a veszélyes, nem kívánt és szükségtelen technológia
(mint ahogy az atomenergiával, a DDT-vel és a hulladékégetőkkel
is megtörtént).
Ugyanazok
az országok, melyeket a nyugati világ az éhínség példájául
hoz fel, és amelyekrôl az óriáscégek úgy tartják, hogy a
népesség azon része, akiknek a legtöbb hasznot hoz a
géntechnológia, már visszautasította ezt az eljárást. Miután
véget ért a Kolumbiában megtartott Biológiai Biztonsági
Jegyzőkönyv aláírására irányuló konferencia (lásd a 7.
fejezetet), az etiópiai delegáció kijelentette, hogy bár
szegények, de nem látják sem szükségét, sem értelmét a
géntechnológiának.
"ERÔSEN
TILTAKOZUNK AZ ELLEN, HOGY AZ ORSZÁGAINK SZEGÉNYSÉGSÉGÉRÔL
ÉS AZ ÉHÍNSÉGÉRÔL ALKOTOTT KÉPÉT ARRA HASZNÁLJÁK FEL AZ
ÓRIÁSCÉGEK, HOGY RÁNK KÉNYSZERÍTSENEK EGY OLYAN
TECHNOLÓGIÁT, AMI SEM MEGBÍZHATÓ ÉS KÖRNYEZETBARÁT, SE NEM
GAZDASÁGOS A SZÁMUNKRA. NEM HISSZÜK, HOGY EZEK A CÉGEK VAGY A
GÉNTECHNOLÓGIA SEGÍTHETNE A FARMEREINKNEK ABBAN, HOGY
ELÔTEREMTSÉK AZ ÉLELMET A 21. SZÁZADRA. ELLENBEN ÚGY
GONDOLJUK, HOGY ELPUSZTÍTJA A BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉGET, A
HELYBELI TUDÁST ÉS AZT AZ ÖNFENNTARTÓ MEZÔGAZDASÁGI
RENDSZERT, AMIT A FARMEREINK FEJLESZTETTEK KI AZ ÉVSZÁZADOK
ALATT, ÉS TELJESEN ALÁAKNÁZZA AZT A LEHETÔSÉGET, HOGY
ELTARTSUK MAGUNKAT."
-
24 afrikai ország képviselôinek az ENSZ Mezőgazdasági és
Élelmezési Szervezetéhez (FAO) címzett szándéknyilatkozata,
|
A
POLITIKA ÉS AZ ÁLLAMVEZETÉS, ÉS
NEM
A TECHNOLÓGIA SZABJA MEG A FEJLÔDÉS IRÁNYÁT
Tanulmányok
kimutatták, hogy földreformokkal és egyszerű öntözéssel
Indiában 50 százalékkal lehetne növelni a terméshozamot; míg a
géntechnológia segítségével esetleg csak tízzel. Az
elszegényedett embereknek gyakran csak néhány egyszerű eszközre
és természeti erôforrásra, - jó minôségű magokra, megfelelô
szerszámokra és vízre - van szükségük ahhoz, hogy elegendô
mennyiségben állítsanak elô élelmiszereket, hogy önellátókká
váljanak. Kis fejlesztések a gazdálkodási módban és az élelem
tárolásában, lecsökkentve az aratás utáni veszteségeket és
megállítva a helyi nézeteltéréseket, szintén hatalmas lépést
jelentenének az éhínség visszaszorításában. Jules Pretty az
Essex Egyetemtôl egy, a fejlôdô országokban végbemenô, csöndes
forradalomról számol be, ahol a kistermelôk megduplázták vagy
akár megtriplázták a termésüket a modern organikus gazdálkodás
segítségével (lásd a 21. fejezetet). Rengeteg munka szükséges
hozzá, azonban a kizsákmányoló óriáscégek kölcsöne és
segítsége nem. Milyen lenne a világ, ha úgy állna a gazdasági
helyzet, hogy mindenkinek lenne pénze élelmiszerre és földje,
amelyen kedvére gazdálkodhat, vagy Európa és Észak-Amerika
kiosztaná a világ éhezôinek a hatalmas mennyiségben felhalmozott
élelmiszerkészleteit, ami ráadásul az adófizetôket terheli
azért, hogy az árakat mesterségesen magasan lehessen tartani?
Számos éhínségszakértô véleménye megegyezik abban, hogy végül
is a legjobb ellenszer az éhínségre az oktatás. A tanult
embereknek van a legtöbb esélye arra, hogy kitörjön a szegénység
malmából, ami az éhínség legfôbb okozója.
-
Christian Aid, Donella Meadows, George Monbiot (The Guardian)
11. A vetőmagok gépesített meddősítése:
terminátor
avagy öngyilkos technológia
Miközben
az óriáscégek a világ ellátásáról és egy fenntartható
mezőgazdaságról papolnak, addig egy olyan technológiát
fejlesztettek ki, amely véget vet a gazdálkodók azon
hagyományának, hogy az előző évben félretett magokat újra
elvetik.
A
TECHNOLÓGIAVÉDELMI RENDSZER AVAGY A NÖVÉNYEK FÁJDALOMMENTES
HALÁLA
Talán
egyik biotechnológiai termék sem korbácsolta fel annyira a
tiltakozás hevét, mint a Monsanto cég által közzétett
"öngyilkos technológia". 1998 március 3-án az amerikai
Delta Pine Land and Co. az USA Mezôgazdasági Minisztériumával
közösen szabadalmaztatta a #5723765 szám alatt a
"Technológiavédelmi Rendszert" (Technology Protection
System). A szabadalom leírásában az áll, hogy ezt a technológiát
a kistermelôk "engedély nélküli" magfelhalmozásának
megelôzésére tervezték. A géntechnológiát alkalmazó cégektôl
vásárolt magokból kifejlôdött növények meddô magokat hoznak,
ezzel megszakítva azt a hagyományt, hogy a magokat újraültetik
anélkül, hogy az újabb költségeket jelentene. Ennek a muködésnek
köszönhetô az, hogy a TPS-t "terminátor technológiának"
nevezték el, és széles körben is ezt a kifejezést használják.
Tudományos
szakkifejezéssel élve, ez egy háromgénes rendszer, amely olyan
mérgek termelésére készteti a növényt, amelyek elpusztítják a
saját csíráit, ami tulajdonképpen egyenlô az öngyilkossággal.
Azonban a cégeknek termékeny magokat is elô kell állítaniuk,
hogy a saját földjeiken ilyeneket termeljenek. Mielôtt a
kistermelôknek eladják, a vetőmagokat beoltják egy olyan
vegyszerrel, amely bekapcsolja az öngyilkos "üzemmódot".
Az elsô termôévet követôen a magok nem csíráznak ki, ami
ellehetetleníti a magok újravetésének hagyományát. Évrôl-évre
arra kényszerülnek a gazdálkodók, hogy új magokat vásároljanak
valamelyik óriáscégtôl, ráadásul még ki kell fizetni egy
"technológia adót" is. A Terminátor Technológia
szabadalom érvényes minden növényfajtára illetve azok magjaira,
legyen az génmódosított vagy hagyományos.
A
KISTERMELÔK JOGAI: A DÉLI, SZEGÉNY ÁLLAMOK HELYZETE
A
gazdálkodókat védô szervezetek úgy vélik, hogy ez nyíltan
fenyegeti a génbankok létét és azt az ôsrégi hagyományt,
miszerint a növényeket a helyi viszonyoknak megfelelően nemesítik.
Nyilvánvaló, hogy veszélyben van az élelmiszerek biztonsága és
a növények sokfélesége. A fajta egyformaság sebezhetôvé teszi
a növényeket, mint ahogyan azt a múlt századi ír krumpli-válság
is példázta. Rengeteg kérdés merült fel az ENSZ Biológiai
Sokféleség Egyezmény tagországaiban is. Amíg a Monsanto
kereskedelmi jelmondatai azt hangoztatják, hogy az ô vetőmagjaiból
termesztett növények jobb minôségűek lesznek valamint, hogy
ezáltal a kistermelôk feljebb emelkedhetnek az átlagos
megélhetésnél, aközben a szigorú szerzôdési feltételek és a
magas technológiai adó, amit a gazdálkodóknak ki kell fizetniük
minden zacskó vetőmag megvásárlásakor, rácáfol minderre. A
szélbeporzás útján történô génátörökítés és a
felelôtlen meddôsítés tartogathat meglepetéseket a
terminátornövények kísérleti ültetvényeihez közel élô
gazdálkodóknak.
Az
eljárást egyenlôre még csak a dohányon és a gyapoton
alkalmazzák, de mások is követni fogják. A terminátor
technológia lehetôvé teszi azt, hogy az óriáscégek betörjenek
a nem-hibrid fajok piacára például a búzával, a cirokkal és a
rizzsel, amelyekkel mostanáig általában nem foglalkoztak. A
hibridek vagy egyáltalán nem termelnek magot, vagy ha mégis az
gyenge termést hoz, ezért a gazdálkodók hajlamosak visszatérni a
hagyományos magokra. Azonban a nem-hibridek remekül szaporodnak, és
mind máig megfékezhetetlenek maradtak. A terminátor technológia
bevezetése azt eredményezi, hogy a kistermelôk jobban függeni
fognak a hagyományos magpiactól és az öt legnagyobb óriáscégtôl,
amelyek kezükben tartják annak körülbelül 80 százalékát.
Egyik biotechnológiai termék sincs akkora hatással a kistermelôkre
és a jogaikra, mint a terminátor technológia.
AZ
ÁLLAM ÉS AZ ÓRIÁSCÉGEK: AZ ADÓPÉNZEK AZ ADÓFIZETÔK ELLEN
DOLGOZNAK
A
terminátor technológiát eredetileg közösen szabadalmaztatta egy
kis amerikai cég, a Delta and Pine Land és az USA Mezôgazdasági
Minisztériuma (USDA). A Monsanto, a Delta and Pine Land kisebb
részvényese, felvásárolta a céget kilenc héttel azután, hogy a
szabadalmat bejegyezték. Következésképpen, ezt a technológiát,
amely a kistermelôk milliónak megélhetését fenyegeti, az
állampolgárok pénzébôl fejlesztette ki egy állami hivatal,
amelynek az a feladata, hogy jobb minôségű terményfajtákat
fejlesszen ki valamint, hogy védje a kistermelôk jogait.
Az
USDA a legfôbb érdekeltje ezen technológiának, ahogy azt Melvin
Oliver, az eredeti feltaláló is kifejti: "Az legfontosabb
érdek az amerikai technológia megvédése. Az a célkitűzésünk,
hogy megóvjuk az amerikai mezôgazdaságot, és hogy méltó
versenytársak legyünk a nemzetközi piacon." Az USDA
hozzáteszi: "A cél az, hogy megnöveljük az amerikai
vetőmagcégek tulajdonában lévô szabadalmazott magok értékét
valamint, hogy üzleteket kössünk a fejlôdô, illetve a szegény
országokkal."
TECHNOLÓGIAVÉDELMI
RENDSZER (TPS)/GÉNTECHNOLÓGIA HASZNÁLAT KORLÁTOZÁSI TECHNOLÓGIA
(GURT): KÁRTÉKONY ÉS VEGYSZERFÜGGÔ MAGOK. A BIOLÓGIAI FEGYVEREK
KÖVETKEZNEK?
A
Monsanto és öt másik óriáscég - az AstraZeneca, a Novartis, a
DuPont-Pioneer, a BASF és a Rhône Poulenc - 90 országban
szabadalmaztatta a terminátor technológia valamelyik változatát.
Az AstraZeneca szabadalmaztatott egy úgynevezett "kártékony"
technológiát, egy olyan tulajdonságot, amely a növényi pollent
halálra éhezteti, a patkány barna zsírszövetének fehérjéjét
használva. Az AstraZeneca egy másik fejlesztése a "vegyszerfüggô
növények" illetve az "áruló technológia", olyan
növények, melyek fizikailag függnek attól, hogy rendszeresen be
legyenek permetezve egy meghatározott vegyszerkoktéllal ahhoz, hogy
növekedjenek. A Novartis egy olyan eljárást szabadalmaztatott, ami
kikapcsolja a növények betegségekkel szembeni természetes
ellenállóképességét, s amely csak akkor lép újra működésbe,
hogyha bepermetezik a megfelelô vegyszerrel.
Mindezen
termékeket, illetve technológiákat úgy ismerik, hogy "GURT",
azaz Géntechnológia Használat Korlátozási Technológia. Éles
határvonalat lehet húzni az úgynevezett "V-GURT" és a
"T-GURT" között. A különbség abban nyilvánul meg,
hogy milyen szinten gyakorol hatást a terminátor funkció. A V-GURT
esetében, - mint például a Delta and Pine Land eredeti terminátor
szabadalma - egy halálos funkció a növényben teljesen
megakadályozza az életképes magok termelését, így a második
generáció nem csírázik ki. A T-GURT esetében viszont más
akadályozó funkció lép működésbe a génekben, így bizonyos
jellegzetességek (mint például a szárazság és
betegségtűrő-képesség) nem jelennek meg a késôbbi
generációkban ha nem permetezik be azokat egy meghatározott
vegyszerrel. Ugyanakkor ezek pusztán felszínes különbségek, amik
nem változtatnak azon a tényen, hogy a GURT szándéka az, hogy az
élelmiszerkészleteket az óriáscégek kezére játssza, és még
jobban függjenek a kistermelôk a vegyszerektôl és a szegény
kistermelô feletti gazdasági uralomtól.
Továbbá,
ha a GURT engedélyezett, az azt jelenti, hogy ténylegesen
megfoszthatják az államot a szellemi tulajdonjogra vonatkozó
törvényhozási hatalmától. Mint a "hardware-védelemet",
a GURT technológiát is fel lehet használni arra, hogy korlátlanul
hatalma legyen a jellegzetességek és a fajták feletti korlátlan
hatalom megszerzésére, ezáltal ténylegesen létrejön az
örökérvényű szabadalom. Levédetni csak akkor lehet valamit,
amikor egy új találmányt jegyeztetnek be. Ellenben a V-GURT
technológiát, legalábbis elvben bármilyen magra alkalmazhatják,
függetlenül attól, hogy új fajta-e vagy sem. A szabadalmaknak
véges az érvényességi idejük, míg a V-GURT technológiát
korlátlanul alkalmazható és átruházható a másolási védelem
abban az értelemben, hogy a magokat nem használhatják fel újra a
termelôk sem kis, sem nagy mennyiségben. A védelem nem függ majd
a bírói eljárástól.
Ha még mélyebben belegondolunk, felmerül a GURT fegyverként való felhasználásának vitathatatlan lehetôsége. Egy GURT génkód mint például, a GRIM gén, a Texas Egyetem által szabadalmaztatott öngyilkos kód, ami a fertôzött magokon keresztül elszaporodhat úgy, hogy ha rekombináns vírushordozót helyeznek a magokba (ez olyan, mint egy génmódosított vírus), vagy egy levegôben vagy vízben terjedô mikroorganizmus révén. Egy ilyen GURT gén könnyen, észrevétlenül elszaporodhat anélkül, hogy szemmel látható kárt tenne, késôbb azonban bekövetkezik a beprogramozott hatás. Egy ilyen GURT fegyver elôidézôje lehet egy meghatározott vegyszer vagy egy környezeti hatás teljesülése, ami valószínuleg nem különösebben ártalmas önmagára vagy önmagában, ugyanakkor halálos a GURT jelenlétében. Például a levegôbôl lehetne szórni vagy belekeverni egy, a mezôgazdaságban használatos kellékbe. A GURT-ot úgy is elô lehet állítani, hogy egy bizonyos környezeti hatás váltsa ki, például a hômérséklet. Attól kezdve, hogy a GURT elszaporodik, bizonyos vegyszerek vagy környezeti hatások teljesülése halált vált ki ott, ahol a GURT jelen volt.
A
demonstrálók és a gazdász csoportok szerte a világon sikeresen
rávilágítottak ezen technológia veszélyeire. A nemzetközi
nyomás hatására, 1999-ben a Monsanto bejelentette, hogy fel fogja
függeszteni ezen technológia kereskedelmi forgalmazását. Ez
azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy felhagynának a
terminátor technológiával, és azt sem, hogy más óriáscégek is
hasonlóan cselekednének.
12. A géntechnológia és a globalizáció hatása a
kistermelőkre
Miközben
kifejlesztették a terminátor technológiát, az óriáscégek
rövidtávú számításokat végeztek, hogy bebiztosítsák: a
lehetô legnagyobb hasznot húzzák abból, hogy a genetikailag
módosított magokat eladják a kistermelôknek. Egy hiteles eset
példázza ezt, ami a Monsanto és az amerikai, valamint a kanadai
farmerek között történt.
VÁRAKOZÓ
TERMINÁTOR: ÚJ TERMESZTÔI SZERZÔDÉS
Az
ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezete (FAO) egyik
intézménye gondoskodik a "kistermelôk jogairól".
Elismeri a kistermelôket újítókként, akiknek joguk van ahhoz a
csíraplazmának és technológiának tulajdonjogához és
hozzáféréséhez, amelyet számos generáció fejlesztett közösen
ki. Azzal, hogy levédik a magokat és utána még a technológiai
adót is kifizettetik mindenkivel, aki használni szeretné, valamint
azzal megtiltják a kistermelôknek, hogy félretegyék és
újravessék a magokat, öngyilkos magokat kísérleteznek ki (lásd
a 11. fejezetet), ami azt eredményezi, hogy a farmerek teljes
mértékben az óriáscégektôl fognak függeni, bizalmatlan légkört
teremtenek a gazdálkodók körében. Azzal, hogy kivették a
mezôgazdaságot a kistermelôk kezébôl, a génmódosított
élelmiszer elsöpri szerte a világban a kistermelôk jogait. Az
óriáscégek élelmiszerkészletek feletti hatalmát a gyakorlatban
a szabadkereskedelem szabályozás álöltözetébe bújtatva védi a
törvény. A következôkben bemutatott termesztôi szerzôdést még
nem alkalmazzák az európai kistermelôkre, mivel a Roundup Ready
szójababot (lásd a 13. fejezetet) és egyéb Monsanto terméket
jelenleg nem termesztenek európai földön.
A
GAZDÁLKODÓK ÉS AZ ÉLELMISZERKÉSZLETEK TÚSZKÉNT VALÓ
FOGVATARTÁSA
A
Monsanto arra kötelezi azokat a farmereket, akik Roundup Ready
szójababot vásárolnak, hogy aláírják a Termesztési Szerzôdést.
A szerzôdés kiköti, hogy a kistermelô csak egy termésidény
alatt vetheti el a magokat. A szójabab magját, mint a legtöbb
nem-hibrid faj magját, rendes körülmények között aratásról
aratásra félre szokták tenni a következô évi vetéshez. A
farmereknek szerzôdésben kell ígéretet tenniük arra, hogy a
betakarítás során megmaradt magokat nem vetik alá kísérleteknek,
nem elemzik genetikailag, nem fordítják vissza a technológiáját,
nem árusítják és nem vetik újra. Ráadásul, a Monsanto 6.5
dolláros technológiai adót számol fel minden 25 kilogrammos
csomag szójababra, csak 1998-ban 200 millió dollárt téve így
zsebre. Ekképpen a biotechnológia ahelyett, hogy csökkentene, még
emel is a kistermelők költségein. Továbbá, a farmerek tehetôk
felelôssé azért, ha a vásárlás idejétôl számított három
éven belül, a fenti szabályok közül valamelyiket megszegik.
Azaz, ha termésébl eladnak valakinek, annak is követnie kell a
szerzôdési feltételeket, és abban az esetben ha mégsem, akkor is
a kistermelôt büntetik meg. A Monsanto büntetésképp, olyan
összegu kártérítést követelhet, ami egyenlô egy Roundup Ready
gén értékének a százszorosa megszorozva annyival, ahány mag
vett részt a törvényszegésben, plusz a "méltányos"
perköltség. A Termesztôi Szerzôdés azt is meghatározza, hogy
kizárólag Roundup-féle glyphosate-ot lehet hozzá használni. A
glyphosate az American Cyanamid cég terméke, ami a Monsanto cégnek
engedélyeztek a Roundup Ready felhasználásához. A Monsanto
vetőmagokat kizárólag Monsanto gyomirtószerrel lehet permetezni -
a szerződés kimondja. A szerzôdés kötelezettségei részletesen
megszabják a magvásárló örökösét, képviselôjét, jogutódját
és más használók megjelölését. Ugyanakkor a farmer, a Monsanto
külön beleegyezése nélkül nem ruházhatja át a szerzôdést
bárkinek. Úgyszintén kétségbeejtô az a tény, hogy a
Termesztési Szerzôdésben nem tér ki a magok teljesítményének
garanciájára.
A
"NAGYTESTVÉR" MOST MÁR NEM CSAK AZ ÁLLAM
Azok
a kistermelôk, akik Roundup Ready szója termesztésre leszerzôdtek,
kötelesek beengedniük a telkükre a Monsanto cég képviselôit,
hogy ott azután nyomozzanak akár tesztekkel is, a szerzôdés
betartását ellenőrizve. A szerzôdés nem tér ki arra, hogy a
kistermelônek otthon kell-e lennie a vizsgálódáskor. A
Monsanto-nak jogában áll leellenôrizni a gazdálkodókat a vetőmag
megvásárlását követô három évig. Valójában, a Monsanto-nak
egy magánnyomozókból álló hadsereg dolgozik különösen e
célból, az amerikai Pinkerton és a kanadai Robinson Investigation
cégektôl, és létrehozott egy ingyenesen hívható
"besúgóvonalat", ahol a szomszédok feljelenthetik
egymást.
1998-ban
a Monsanto az USA-ban száz szójabab termesztôt perelt be, akiket
szerzôdésszegéssel vádolt. A büntetések 10 ezer és 35 ezer
dollár között mozogtak.
A Monsanto további 475 esetben adott be keresetet "vetőmagkalózkodás" címen világszerte, amibôl 250 eset komoly nyomozás alatt van. Ugyan néhányan bevallották, hogy eladták a magokat, azonban sokan mások azt állítják, hogy a szél, a méhek, és a szállításkor elhulló magok a felelôsek. Ahogy egy kanadai ügyvéd is állítja: "Olyan mintha az Anyaföld egy darabkáját akarná valaki birtokokba venni, ami azonban természetszerűleg tovaterjed."
A Monsanto további 475 esetben adott be keresetet "vetőmagkalózkodás" címen világszerte, amibôl 250 eset komoly nyomozás alatt van. Ugyan néhányan bevallották, hogy eladták a magokat, azonban sokan mások azt állítják, hogy a szél, a méhek, és a szállításkor elhulló magok a felelôsek. Ahogy egy kanadai ügyvéd is állítja: "Olyan mintha az Anyaföld egy darabkáját akarná valaki birtokokba venni, ami azonban természetszerűleg tovaterjed."
A
kistermelôk jogait súlyosan sérti az új termesztôi szerzôdés,
aminek veszélyéhez újonnan hozzájön a Kereskedelemhez Kapcsolódó
Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye (TRIPs) és az olyan technológiák,
mint a "öngyilkos technológia", és az a trend alakult
ki, hogy az óriáscégek minden más versenytársat kiszorító
ostromot vezetnek, hogy teljesen birtokba vegyék a világ
élelmiszerkészlet. A "déli", szegény és a fejlôdô
országokban élô gazdák (lásd a 10. fejezetet) különösen
fenyegetve érzik magukat, mivel jelenleg a terményeik 80 százalékát
az elôzô évi magokból termesztik. Közel 1.4 milliárd szegény
"déli" kistermelô élete függ az elôzô évi termésbôl
félrerakott magoktól. Az USA középnyugati részén a
szójatermesztés 20-30 százalékát félrerakott magokból
termesztik, míg a déli részén 50 százalékát. Az
észak-amerikai, búzát termesztô kistermelôk elsôsorban a
félrerakott magokból gazdálkodnak és csak négy-öt évente
vásárolnak új magokat. A magok ily módon történő használatához
való jog azon a kényszeren alapszik, hogy megvédelmezze a
családokat az éhínségtôl, egy rossz termôév esetén, csakhogy
ez a technológia a rabszolgaság egy új formáját kényszeríti a
szegény emberekre. A Karnataka Farmers' Association, egy 10 millió
tagot számláló indiai farmerszervezet úgy felháborodott, hogy
létrehozták a "Monsanto Krematórium Műveletet", ami a
terminátor technológia gyanús ültetvények felégetésével
foglalkozik.
Habár
a Terminátor technológia megjelenése lehet, hogy kiradírozza a
történelemkönyvekbôl a Termesztôi Szerzôdést, azonban addig is
lesznek szemtanúk arra, hogy a Monsanto kegyetlen módszerekkel élve
ellenállhatatlanul törekszik arra, hogy hatalmába kerítse a
táplálékláncot és a gazdákat.
Genetikailag módosított termékek
13. Gyomirtó-rezisztens termények: Monsanto-féle RoundUp Ready szója
(ÉS
MÁS ROUNDUP READY TERMÉNYEK, A CUKORRÉPA ÉS A KUKORICA)
Az
első néhány kereskedelmi forgalomba hozott, génmódosított
élelmiszeripari termék rovarkártevő és növényvEdiszer-rezisztens
volt. Ezeket a terményeket, mint amilyen a roundup-ready szójabab,
a cukorrépa és a repce, vagy a Bt-kukorica, a burgonya és a gyapot
(lásd 4. fejezet), mind olyan óriáscégek kísérletezték ki,
mint az AgrEvo, a Novartis, a Pioneer és a Monsanto. A roundup-ready
terményeket a következő ötlet alapján fejlesztették ki: a
n^vEnyeket genetikailag úgy módosították, hogy különösen
ellenállóak legyenek a magokat gyártó cég saját fejlesztésű,
legkeresettebb növényirtójával szemben.
A
ROUNDUP READY SZÓJABAB: AZ EURÓPÁBA ÁRAMLÓ GÉNMÓDOSÍTOTT
TERMÉNYHULLÁM KEZDETE
Az
európai szója 60 százaléka importból származik, és az összes
feldolgozott élelmiszer kilencven százaléka tartalmaz szóját.
1999 végére az EU-ba importált szója legnagyobb része
génmódosított. 1997-ben a génmódosított szója már a világ
szójatermelésének negyvenhat százalékát tette ki, ez 1998-ban
elérte az ötvenkét százalékot. Szójalecitint tartalmaz a
csirkeleves, a csokoládé, a majonéz, a margarin, a tej, a növényi
olaj, a vitaminok - tulajdonképpen minden. Állatokat is etetnek
vele, így az emberi táplálkozásba innen is bekerül.
A
Roundup Ready szója volt az első génmódosított termék, amelyet
Európába importáltak (1996-ban), és a Monsanto állította elő.
Ekkor robbant ki az európai ellenkezés a génmódosított
élelmiszerekkel szemben, és nagy felháborodást keltett a
megkülönböztetés és az áruk címkézésének teljes hiánya,
ami miatt a tájékozatlan vásárlónak sérül a választáshoz
való joga. A Monsanto és a többi transznacionális cég sikeresen
kijárta az Egyesült Államok kormányánál, hogy az exportra szánt
áruknál ne kelljen megkülönböztetniük a génmódosított és a
nem génmódosított terményeket, és nem kell a címkéken sem
feltüntetniük a lehetséges génmódosított összetevőket sem.
Így az importőrök nem tudják ellenőrizni a behozott szóját. A
Monsanto azzal érvelt, hogy túl költséges lenne a címkézés, és
talán még kevésbé lenne lehetséges szétválasztani a
génmódosított szóját a nem-génmódosítottól. Ezeket az
érveket az Archer Daniels Midland és más nagyobb gabonafeldolgozó
cégek remekül megcáfolták, amikor 1999-ben elkülönített
tengeri kereskedelmi útvonalakat létesítettek a nem-génmódosított
kukorica számára. Az óriáscégek egyetértettek abban, hogy a
génmódosított élelmiszer lényegét tekintve ugyanolyan, mint a
nem-génmódosított élelmiszer, vagyis nincs köztük számottevő
különbség (lásd 18. fejezet), és ezért nem indokolja semmi a
termények különválasztását.
A
GAZDASÁGI ELLENŐRZÉS TUDOMÁNYA
A
Roundup Ready szóját virágok (petúnia) génjeivel és amphicillin
antibiotikum-rezisztens jelző génekkel (lásd a 19. fejezetet)
keresztezték, így különösen ellenálló lett a glyphosate-alapú
RoundUp-pal, a legnépszerűbb Monsanto-féle növényirtóval
szemben. Így aztán a gazdálkodónak a kettőt együtt kell
megvásárolnia. A glyphosate egy széles hatókörű növényirtószer,
ami azt jelenti, hogy mindent tökéletesen kiirt, az ellenálló
szóját kivéve. 1996-ban a roundup-eladás a Monsanto agrokémiai
termékekből származó, 8,6 milliárd dolláros évi bevételének
tizenhét százalékát tette ki, annak ellenére, hogy már húsz
éve van a piacon. Az mezőgazdasági vegyszeres termékek eladása
huszonegy százalékra ugrott 1996 első kilenc hónapjában, ami két
és fél milliárd dollárt jelent. Ez nagy mértékben a
Roundup-forgalom növekedésének tulajdonítható. 2000-ben ugyan
lejár a Roundup szabadalma, de a Roundup Ready szójának szüksége
van rá, ezért a Monsanto még tovább is az ellenőrzése alatt
tudja majd tartani termékeit és profitjait.
"A
ROUNDUP READY SZÓJABAB NAGYON SOK EMBER AGGODALMÁNAK SZIMBÓLUMÁVÁ
VÁLIK A MEZŐGAZDASÁGBAN GYAKORLATBAN LÉVŐ GÉNTECHNOLÓGIA ÉS
AZ ÉLELMISZER-ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN.
MÍG EZ EGY ARATÁSI IDÉNY EREJÉIG TART, A SZÓJABAB NAGYON SOK
OLYAN DOLGOT SZIMBOLIZÁL, MELYEK A MEZŐGAZDASÁGOT A MEGBÍZHATÓ
FARMER-GAZDÁLKODÁSSAL ÉS ÉLELMISZER-TERMELÉSSEL ELLENKEZŐ
IRÁNYBA VISZIK"
- GRAIN, (amerikai civil szervezet)
ROUNDUP:
AZ EMBER ÉS A KÖRNYEZET EGÉSZSÉGÉNEK KOCKÁZATA
Egy
a Berkeley Egyetem Közegészségügyi Intézetében 1993-ban készült
tanulmányból kitűnik, hogy a glyphosate a harmadik legtöbbször
előforduló, növényirtó szerek okozta megbetegedés előidézője
a mezőgazdasági munkások, és a leggyakoribb a "tájkarbantartók"
körében Kaliforniában (lásd a 18. fejezetet).
Dr
Marc Lappe a Center for Ethics and Toxics-ból publikált egy jól
megalapozott tanulmányt a Journal of Medicinal Food című lapban,
melyben rámutatott, hogy a Monsanto-féle Roundup Ready szójabab
12-14 százalékkal kevesebb olyan hasznos, a természetben
előforduló növényi ösztrogént tartalmaz, mint a közönséges
szójabab. Ez a növényi ösztrogén természetes védelmet
nyújthatna a mellrák, a különböző szívbetegségek és a
csontritkulás kialakulása ellen.
Az
ausztráliai Adelaide Egyetem kutatásai szerint a glyphosate-ban
található "semleges" tisztítószerek meggátolják az
ebihalak lélegzését. A Világegészségügyi Szervezet (WHO)
Környezetvédelmi Programja és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet
megfigyelte, hogy a glyphosate ártalmas a békákra és a halakra.
Az amerikai egészségügyi minisztérium felfedezte, hogy a
glyphosate károsan befolyásolja a kisállatok szaporodását, a
patkányoknál csökkenti a spermák számát és az
ösztrogén-termelést. Más dolgozatok kimutatták, hogy
befolyásolja a földigiliszták kifejlődését és életben
maradását, illetve mérgező arra a mikorrhiza-gombára, ami a
növényeknek segít a tápanyagfelvételben. A németországi
Greenpeace kísérleteket végzett, melyek eredményei azt mutatják,
hogy a Roundup Ready szójával etetett tehenek teje hét és fél
százalékkal nagyobb zsírtartalmú, tehát nem igaz, hogy a Roundup
Ready szója "lényegileg azonos" volna a közönséges
szójával! "A rovarvilág Bambija", a királylepke szintén
nagy veszélyben van a Roundup Ready szója és kukorica miatt. A
Roundup tönkreteszi az amerikai cserjét, amely lakóhelyül és
táplálékul szolgál a lepke hernyójának.
A MONSANTO ÉRVEI
- "A ROUNDUP READY SZÓJA ÉS A TÖBBI TERMÉNY KÖRNYEZETBARÁT"
Monsanto
szerint a génmódosított, növényvEdiszer-rezisztens termények
csökkenteni fogják a növényirtószerek használatát a
gazdaságokban. Ez egyáltalán nem igaz, valójában az ellenkezője
fordulhat elő. A glyphosate-nak az a dolga, hogy gyorsan legyengítse
a környezetet, így a Roundup Ready szóját termesztő gazdákat
könnyű rávenni, hogy egyre töb szert használjanak, amint a gyom
újra felüti a fejét. Sőt, mióta a Roundup-ot közvetlenül a
növényekre permetezik, könnyen átkerülhet a szomszédos
termőföldekre a szél, a víz, a beporzás vagy a mikrobák
segítségével. Ez a többi gazdálkodót arra ösztökélheti, hogy
csatlakozzanak a Roundup-ot gyártó céghez, annak érdekében, hogy
megvédjék saját ültetvényeiket a növényvEdiszerek
átsodródásától. Ez megnöveli a glyphosate-használatot a
mezőgazdaságban. Az American Cyanamid (az American Home Products
tulajdona, és a glyphosate kifejlesztője) vizsgálatai szerint a
Roundup Ready szójának valószínűleg többszörös
glyphosate-adagra van szüksége ahhoz, hogy elérjük ugyanazt a
gyom-mennyiséget, amin ellenőrizni lehet, hogy marad-e vissza
növényirtószer. Továbbá a híres tudós, dr. Charles Benbrook és
az USD is úgy találta, hogy a Roundup Ready szóját termelő
gazdák ugyanannyi, illetve sok esetben jóval több gyomirtót
alkalmaznak, mint amennyit a hagyományos földművelés megkívánna.
A
Monsanto félretájékoztatja a vásárlókat, amikor hirdetéseiben
terményeinek biztonságosságáról beszél (lásd a 2. fejezetet).
Ez az ügy akkor került újból az újságok címoldalára, amikor a
New York-i főügyészség irodája megtiltotta a vállalatnak a
"biológiailag lebomló" és a "környezetbarát"
kifejezések használatát a glyphosate-alapú készítményeket -
így a Roundup Ready szóját is - hirdető reklámokban. A Monsantot
50 ezer dollár értékű bírság kifizetésére kötelezték.
- "A GÉNMÓDOSÍTOTT TERMÉNYEKNEK NAGYOBB A HOZAMA"
A
Monsanto-nak azt az érvét, miszerint a Roundup Ready szójával
magasabb hozamot lehet elérni, a Wisconsini Egyetem kutatói
cáfolták meg. Az 1998-ban megvizsgált huszonegy termőföldből
tizenhét mutatott jelentősen alacsonyabb hozamot a hagyományos
növényekkel való összehasonlításban. Annak ellenére, hogy a
vállalat látja el a Monsantot a Roundup-hoz szükséges
alapanyaggal, tavaly az American Cyanamid arról nyilatkozott a
sajtóban, hogy mennyivel alacsonyabb a Roundup Ready szójafajtˇk
agronómiai teljesítménye a vizsgált területeken, és
tájékoztatta a farmereket arról, hogy ennek a szójának a
termelése lényegesen kisebb profithoz vezet.
- "A KERESZTBEPORZÁS CSAK NAGYON KIS TÁVOLSÁGOK ESETÉN FORDULHAT ELŐ"
A
keresztbeporzás, ami az azonos családba vagy távolabbi rokonaik
körébe tartozó növények közötti pollencserét jelenti,
komolyan veszélyezteti mind a biológiai sokféleséget, mind a
biogazdák megélhetését. Világosan alátámasztva azt a tényt,
hogy szinte minden gazda földje potenciálisan ki van téve a
beporzás és a génszennyezés kockázatának, egy 1999-es angol
tanulmány megerősíti, hogy a méhek szét tudják szórni a
géntechnológiával szennyezett polleneket, akár négy kilométeres
távolságban is, sokkal messzebb, mint ahogyan a kutatók eddig
gondolták. Ez a veszély késztette a Gazdasági Együttműködési
és Fejlesztési Szervezetet (OECD) arra, hogy egy kilométer széles
elválasztó zóna kialakítását javasolja a génmódosított és
nem-génmódosított növények közé, szemben a Monsanto két
méteres javaslatával. Ezen túl megállapították, hogy a Roundup
Ready 800 méteres körzetben jelentősen befolyásolja a
növényvilágot. Roundup Ready cukorrépák kereszteződhetnek
elvadult répákkal, spenóttal, fehérrépával és más növényekkel
a libatopfElEk családjából. A keresztbeporzás egyrészt
jelentheti az adott nem-génmódosított fajok teljes kiirtását,
másrészt megtizedeli a biotermékek piacát. Amíg néhány
biotermék címkéjén olvashatjuk az egy-két százalékos
vegyszer-szennyezettséget, a géntechnológia-mentességet igazoló
címke megszerzéséhez kötelező a nulla százalékos
szennyezettség (lásd a 21. fejezetet).
A
Roundup Ready termények általában kockáztatják a környezet és
az emberiség egészségét. A mérgező növényvEdiszerek óriási
veszélynek teszik ki a termőföldeket és az emésztőrendszert
egyaránt, csökkentve az emberi szervezet védekezőképességét.
Fenyegetik a biogazdákat és a nem-génmódosított növényeket
termelőket, és hozzájárulnak a mezőgazdaság fenntarthatatlan,
vegyszereken alapuló, ipari típusú működésének
állandósításához. Az a tény, hogy a szója nélkülözhetetlen
összetevője a legtöbb élelmiszeripari terméknek, ráadásul a
világ sok részén a kukorica mellett a fő táplálékok egyike,
drámaian megnöveli a veszélyeztetettséget.
- Wytze de Lange, Greenpeace, ISAAA
14.Génmódosított mezőgazdasági termények: Bt-gyapot, kukorica és burgonya
A
Bacillus thuringiensis CrylA(b) delta-endotoxinja, röviden Bt egy
olyan, a talajban előforduló természetes baktérium fehérjéje,
amit természetes rovarirtószerként használnak a biogazdálkodók.
Óriáscégek, mint a Monsanto, a Pioneer vagy a Novartis olyan
burgonyát, gyapotot és kukoricát fejlesztettek ki "New Leaf
Superior" burgonya vagy "Bollgard" gyapot név alatt,
amelyek képesek magjaikban termelni ezt a szert. Az ipar és a
kormány a legutóbbi időkben a "növények által
kifejlesztett védelem" eufemizmust használja a szerre. A Bt
hagyományos időnkénti alkalmazásaival ellentétben a
génmódosított növényt úgy tervezték, hogy a mag minden
sejtjébe termelődjön. Így a kifejlett növényben is hat, még
akkor is, amikor az a kereskedelmi forgalomba kerül. A Bt-termékeket
sokan kifogásolták az antibiotikum-rezisztencia átvitele (lásd a
19. fejezetet), a Bt-rezisztencia átvitele miatt és az emberi
egészséget érintő kérdésekről szóló vitában.
HIBÁS
ÉTEL BIZTONSÁGOS TESZTELÉSE
Az
USA Környezetvédelmi Ügynöksége (US EPA) emberi fogyasztásra
alkalmas Bt-kukoricát fejlesztett ki, bár a tesztek néhány
szempontból szándékosan félrevezetőek voltak. A Bt-kukorica
takarmányozással kapcsolatos tesztje nem Bt-kukoricával történt,
hanem olyan Bt-toxinnal, amit az E-coli baktériumok termelnek; és
patkányoknak adták, nem embereknek. A Bt-kukoricát elkülönítve
kell tesztelni. Ha a Bt-kukorica nem mérgező az emberre, abból még
nem következik, hogy alkalmas az emberi fogyasztásra. A tesztek a
mérgezés mértékét voltak hivatottak lemérni, azonban a mérgezés
mellett még nagyon sok veszélyes hatás lehetséges. A tudományos
kutatásból, amit Norvégiában végeztek 1999-ben, azt szűrték
le, hogy az ellenállás átvitele lehetséges a bélfalon keresztül.
Ez azt jelenti, hogy Bt antibiotikum-rezisztencia jelző géneket
tartalmazó kukorica fogyasztása elvezethet az ellenállásnak
állati és emberi fogyasztókba történő átviteléhez.
AZ
EMBERI EGÉSZSÉGRE LESELKEDŐ LEHETSÉGES VESZÉLYEK
Ismeretlen
környezeti és az emberi egészséget veszélyeztető következmények
származhatnak a faj-keveréses (növény-baktérium) termesztésből,
azon felül számolnunk kell a Bt-ellenállás más fajták és vad
rokonaik közt történő terjedésével is.
Dr
Pusztai Árpád (UK), a lektinfehérjék világszerte ismert
szakértője már kimutatta, hogy hóvirág lektingénjével és a
karfiol mozaik-vírus DNS egy szakaszával módosított burgonyában
megváltozik a fehérje, a keményítő és a cukor mennyisége. Az
ilyen burgonyával etetett patkányok hasnyálmirigye, heréi és
vékonybelei jól megkülönböztethetően elváltoztak; megváltozott
a gyomor és a vastagbél hámrétegének vastagsága; a herékben,
az agyban, a hasnyálmirigyben és a lépben szervi és sejtes
elváltozásokat észleltek; a nyiroktermelés leállt; valamint tíz
nap múlva nyilvánvaló lett a lecsökkent növekedés és a
vékonybél táplálékanyag-felszívó képességének lelassulása.
Bár egyelőre csak előzetesen, de dr. Pusztai kutatásai
kimutatták, hogy néhány génmódosított gabona nem alkalmas
állati fogyasztásra, és tekintettel az
antibiotikum-rezisztenciától, az allergiáktól és a mérgező
anyagoktól való jogos félelemre (lásd a 18. fejezetet), a
génmódosított gabonák alaposabb és szigorú tesztelése lenne
szükséges, mielőtt ezek a kereskedelemben elérhetővé válnak.
Sokkal fontosabb, hogy egyszer és mindenkorra fel kell hagyni a
"lényegi azonosság" ideájával (lásd a 18. fejezetet).
Sajnos, szörnyű nyomás nehezedett Pusztai munkaadójára, a Rowett
Intézetre (melynek szerződése van a Monsanto-val), hogy ne ismerje
el a kutató munkáját, és az intézet legálisan megakadályozta,
hogy dr Pusztai beszéljen a téma kapcsán, és történetesen
kirúgta őt az állásából. Mivel ez egy legális eljárás volt,
dr. Pusztai nem tud hozzájutni a kutatási eredményeihez, és nem
nem tudja folytatni éppen megkezdett nyomozását az ügyben.
GYORS
"HASZON" - DE MILYEN ÁRON?
Az
utóbbi két évben mind az amerikai kormány, mind pedig az
óriáscégek elismerték, hogy a rovarok gyorsan képesek
alkalmazkodni a Bt-hez. Az egyetlen szerves ellenanyag, melyet a
biogazdák számára kifejlesztettek, így mára alapjában véve
elvesztette a hatékonyságát (lásd a 21. fejezetet)! Az USA
Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) és az óriáscégek azon
voltak, hogy létrehozzanak a rovarok számára olyan, úgynevezett
"menedékeket" a Bt-gabonákban, ahol nem minden rovar
fertőződik. Ezt a sémát azért tartották szükségesnek, hogy
néhány nem-ellenálló rovar megmaradjon, és a Bt-vel szemben
kialakított ellenállással együtt legyen képes szaporodni, így
az eljárás még egy vagy két évig használható marad, mielőtt
végleg alkalmazható lesz, nem csak a biogazdák, de mindenki
számára.
A
ROVARIRTÓSZEREK GYAKORIBB HASZNÁLATA ÉS A NEM-CÉLFAJOK PUSZTULÁSA
A
Bt-termény nem csak a célrovart öli meg, mint például a
Kolorádó- vagy más néven krumplibogarat, az amerikai
gyapothernyót vagy az európa kukoricamolyt, hanem az
ártalmatlanokat is, mint például a katicabogár. 1999-ben a
Cornell Egyetem (USA) egy tanulmánya kimutatta, hogy a Monsanto Bt
kukoricája károsítja a danaiszlepkéket.
Indiában
az amerikai gyapothernyónak 28 ismert ellensége. A természet elég
védelmet ad a gyapotnak azon jóindulatú rovarok által, amelyek
bőségesen megtalálhatók a gyapotföldeken. A tragédia az, hogy
legelőször ezek a jóindulatú rovarok pusztulnak el, amikor
használni kezdik a rovarirtószert. Megszabadulva természetes
ellenségeitől, az amerikai gyapothernyó erősebbé válik a
termőföldeken. És amikor a rovarirtószerek felborítják a
természeti egyensúlyt, a gyapot sok kevésbé ismert kártevője,
mint például a fehér légy [white fly?], a gyapot legádázabb
ellenségévé válik.
Azok az adatok, melyeket 1999 áprilisában az Amerikai Kukoricatermelők Nemzeti Szövetsége és a biotechnológiai vállalatok (beleértve a Monsantot és a Novartist) a US EPA elé terjesztettek, azt tükrözik, hogy az amerikai kukoricatermesztés aránya, azáltal, hogy visszaszorítják az európai kukoricamolyt (a Bt változatok alapvető célellenségét), 45 %-kal NŐTT az első két évben (1996 és 1997) a Bt változatok használatából fakadóan (1998-ra nincs adat). Ez pedig ellentmond annak, ami egyébként egyike a génmódosított termékek eladását elősegítő érveléseknek: a rovarirtószer használata csökkentésének. (lásd a 2. és a 20. fejezetet).
BT-GYAPOT
1998-ban
az amerikai gyapottermékek 45%-át módosították genetikailag
valamilyen módon. A Bt-gyapotból visszamaradó olaj gyakran
használatos az állatok takarmányozásában, és így az emberek
tej és hús formájában magukhoz vesznek. Az amerikai farmerek
mostanában a Monsanto-t okolják az alacsony hozamú
Bt-gyapot-földeken. A gyapottermés egyre alacsonyabb. A Monsanto
azzal érvel, hogy a farmerek alacsony iskolázottságúak, nem jól
használják a terméket, és olyan helyen termelnek gyapotot,
amelynek erre nem megfelelő a klímája. Indiában félnek attól,
hogy a Bt-gyapot használata oda vezethet, hogy az egy földterületre
eső, exportra szánt termelés aránya fog megnövekedni, semmint a
saját fogyasztásra termelt alapélelmiszereké. Egyiptomból
1997-ben szintén kitiltották a Bt gyapotot, de három hónap múlva
az Egyesült Államok nyomása kikényszerítette Egyiptom
jóváhagyását. Jelenleg az EU-ban a Bt-gyapot importálása tiltás
alatt áll. (4. függőben lévő rendelkezés).
AZ
EU TAGÁLLAMAINAK A BT TERMÉNYEKRE VONATKOZÓ TILTÁSA
1997
januárjában az Európa Tanács jóváhagyta a Novartis
Bt-kukoricát, 13 EU-tagállam kifejezett kérése ellenére. Az
Európa Tanács megbeszéléseiről kiszivárgott értesülések
szerint figyelemreméltó bizonyítékokat tettek közzé azzal
kapcsolatban, hogy a gazdasági és kereskedelmi szükségletek
elsőbbséget élveznek a közegészség és a környezet megóvásával
szemben. 1997 februárjában Ausztria és Luxemburg (azóta
Olaszország és Franciaország is csatlakozott hozzájuk) a
90/220-as EU előírás 16. cikkelye alapján megtiltotta a Novartis
Bt-kukorica importját (lásd az 5. fejezetet). Ugyanez év
novemberében Norvégia megtiltotta az antibiotikum-rezisztens
géneket tartalmazó transzgénikus termények importját (beleértve
a Bt-kukoricát is), míg Franciaország bejelentette, hogy
engedélyezné a Novartis Bt-kukorica termesztését. A Pioneer
Bt-kukorica kereskedelmének engedélyezése az EU-ban 1996 óta be
van fagyasztva.
1998
áprilisában az Európa Tanács engedélyt adott a Monsanto
Bt-kukorica termesztésére Európában.
Két
hónappal később egy francia parlamenti bizottság arra tett
javaslatot, hogy ne engedélyezzék a génmódosított-termények
importálását és termesztését, valamint felhasználását ételek
készítésekor, mert káros hatása az egészségre kimutatható.
Azt is javasolta, hogy a jövőben egyáltalán ne engedélyezzenek
olyan génmódosított terményt, amely tartalmaz a baktériumokban
aktívvá váló, antibiotikum-rezisztencia géneket. Ezzel egyidőben
a bizottság azt javasolta, hogy tartsák fenn a piaci konszenzust a
Novartis kukoricával kapcsolatban. 1998 szeptemberében az EU
Gazdasági és Szociális Bizottsága a következőt javasolta: "A
környezet és az egészség megvédésének első számú
feltételeként... semmilyen antibiotikum-rezisztencia gén nem
használható, amikor genetilailag módosított szervezeteket
bocsátanak a környezetbe." Ebben a hónapban az Európai
Miniszteri Tanács nem döntött az osztrák és a luxemburgi
tiltásról. Közben Franciaországban változás történt. A
Francia Állami Tanács, a legmagasabb adminisztratív bíróság
elhatározta, hogy felfüggeszti a Novartis-kukorica Franciaországban
történő engedélyezését. A bíróság azzal indokolta a
termesztési engedély ilyen gyors visszavonását, hogy a
Novartis-dosszié nem volt teljes, mivel nem tartalmazott olyan
információkat, melyek lehetővé tették volna az
antibiotikum-rezisztens gének emberi egészségre gyakorolt hosszú
távú hatásainak felbecsülését. A francia kormány elhatározta,
hogy ezt a rendelkezést követően az összes Novartis-kukoricát
külön kell választani és tárolni a Tanács végső döntéséig.
1998 októberében az Európa Parlament Környezetvédelmi Bizottsága
egy levelet küldött az Európa Tanácsnak, és felszólította,
hogy vonja vissza ajánlott törvényi rendelkezését, amit a
Novartis-kukoricát érintő osztrák és luxemburgi tiltás ellen
hozott, és ezzel egyidőben hirdessen önkéntes moratóriumot
minden új GMO termék piaci alkalmazására, további magyarázat
nélkül. Az EU befagyasztotta minden új Bt-növény engedélyezését,
és az EU miniszterei mérlegelik, hogy állásfoglalást hoznak
(lásd az 5. fejezetet) a Bt-termények ellenében.
Az
európai események hatással vannak az amerikai gyakorlatra, a
legnagyobb élelmiszer-feldolgozók, mint az Archer Daniels Midland
és a Cargill végül különválasztják a GM terményeket a többi
terménytől, és nem vásárolják föl az Európa által importra
alkalmatlannak nyilvánított GM-terményeket.
A
KÖZÉP-KELET-EURÓPAI ORSZÁGOK ÉS A FÁK TAGÁLLAMAINAK PIACAI
ILLEGÁLISAN NYITNAK, AHOGY A NYUGATI PIACOK BEZÁRNAK.
Az
EU-megszorítások által frusztrált Monsanto illegális kísérleti
burgonyatermesztést irányított Grúziában, 1996 és 1998 között.
Azután, hogy az Elkana (egy grúz társadalmi szervezet) és a
Greenpeace botrányt csinált, a kísérletek leálltak, de addigra a
kísérleti burgonyamagokat széles körben elterjesztették egész
Grúziában és Ukrajnában. 1999 áprilisában a Föld Barátai
(FoE)-Németország felfedte, hogy a Pioneer Bt-kukoricát
illegálisan importálták és elvetették.
VÉGKÖVETKEZTETÉS
Bár
a Bt-termények szerepet játszanak a Bt-vel szembeni rezisztencia és
az antibiotikum-rezisztencia elterjedésében, és valószínűleg
egészségkárosító hatásuk is van, azonban ezután is csak
részlegesen vannak "befagyasztva" az EU-ban, és továbbra
is árulják őket Európában, USA-ban és máshol is.
15. Rekombináns szarvasmarha növekedési
hormon
(BST/rBGH)
A
rekombináns szarvasmarha növekedési hormon, másik nevén BST
(szarvasmarha-szomatotropin), kereskedelmi nevén (többek között)
Posilac, egy genetikailag módosított hormon, amelyet a Monsanto
fejlesztett ki. A hormont úgy állították elő, hogy a BST
genetikai kódját implantálták az E-coli baktériumba, majd egy
szarvasmarha génállományát újraegyesítették a baktériumok
génállományával, ily módon egy olyan új típusú baktériumot
alkottak, amely olcsón és nagy mennyiségben termeli az adott
hormont. Amikor a szakemberek le akarják "aratni" az új
hormont, a kitenyésztett új baktériumoknak csupán a felét
pusztítják el, majd "kiszűrik" a hormont. A BST csak egy
a számos növekedési hormon közül, amit az USA tejgazdaságaiban
és marhacsordáinál használnak.
A
gazdák azért alkalmazzák a BST-t, mert a hormon a terhesség alatt
felszabadult hormonok másolása révén a tejhozamot tejelési
periódusonkét harminc százalékkal meg tudja növelni. Az világos,
hogy a tejiparban a tejhozam növekedése összefügg a gazdasági
érdekeltséggel, és az is bizton állítható, hogy a BST
egészségügyi, környezetvédelmi és morális szempontból is
gyanús. Ezt az állítást megerősíti, hogy az EU-ban betiltották
a használatát. Világszerte csak az USÁ-ban engedélyezték, ahol
a hatóságok kitartanak a BST ártatlansága mellett. Az USA azzal
vádolja az EU-t, hogy a hormon betiltásán keresztül korlátozza
azUSA kereskedelmét.
MAGASABB
HOZAM, ALACSONYABB ÁRON?
Eleve
vitatható az, hogy a tejiparnak rettentően szüksége volna a hozam
növelésére, amióta nagy többlettermelése van. Az ipar
képviselői (elsősorban a Monsanto) azt állítják, hogy a BST
alacsonyabb árakat fog eredményezni, mivel ugyanaz az állatállomány
harminc százalékkal több tejet fog adni. A BST bevezetése óta
Amerikában a tejárak inkább emelkedtek. A tejipar sikeres
egyezséget kötött a kormánnyal a fix tejárak megszűntetése
érdekében, hogy a BST bevezetésével párhuzamosan az áremelés
is engedélyezhető legyen. A tejárak nem fognak csökkenni, hiszen
az USA kormánya nem csak adókedvezményeket ad az olyan cégeknek,
mint a Monsanto, hogy kifejlesszék és felhasználják ezeket a
mérgeket élelmiszereink gyártásához, hanem államilag is
támogatja a tej árát, és a Szövetségi Élelmezési Programon
(Federal Feedig Program) keresztül támogatja és élelmezi a
tejgazdaságok marhaállományát. Így a tejtermelés és az árak
egyaránt növekednek, de csak az állami szubvenció miatt.
A
BST-vel kezelt tehenek gyorsabban nőnek és több takarmányt
fogyasztanak, hogy produkálni tudják azt a harminc százalékkal
magasabb tejhozamot, amire kémiailag átalakított testük
kényszeríti őket. A nagyobb takarmányigényből származó
járulékos költségek ellensúlyozására a tehenek állati eredetű
táplálék-kiegészítőket kapnak, és ez húsevővé, sőt
kannibállá teszi a békés növényevőket, ami komoly
közegészségügyi problémákat okozhat. Ez a gyakorlat mára
összefonódott a kergemarhakórral és annak új emberi
változatával, a Creutzfeld-Jacob-kórral, még egy további,
egészséget érintő kockázattal tetézve azokat a kockázatokat,
melyek a BST-vel kapcsolatban már felvetődtek. A kergemarhakór és
a Creutzfeld-Jacob-kór tüntették el az EU piacairól a brit
marhahúst 1997-től 1999 végéig.
MI
FENYEGETI AZ ÁLLATOK EGÉSZSÉGÉT?
A
BST mellékhatásai: felfúvódás, hasmenés, térd- és
lábfájdalmak, evési zavarok, láz, csökkent hemoglobin-szint a
vérben, kevesebb petesejt, alacsonyabb terhességi ráták, kevesebb
ellés, tőgygyulladás. Ez utóbbi egy olyan tőgyfertőzés,
amelynek szemmel látható jele az elváltozott tej. A tőgygyulladás
kezelésekor antibiotikum kerülhet a tejbe, és valószínűleg így
válnak antibiotikum-rezisztenssé a különböző baktériumok,
amelyek aztán emberi betegségek kórokozói lesznek (lásd a 19.
fejezetet). 1999 január 14-én a Health Canada (a kanadai
egészségvédelmi ügynökség) bejelentette, hogy nem fogja
jóváhagyni a BST-kereskedelmet Kanadában. A bejelentés azt
állította, hogy "a BST elfogadhatatlan mértékben
veszélyezteti a tejgazdaságok marhaállományának biztonságát".
Míg az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala (US FDA)
szerint a BST-nek nincsenek biológiai hatásai, a kanadai tudósok
számos különböző rákról, köztük a vastagbél- és
prosztata-rákról állapították meg, hogy BTS-használat okozza.
KÖZEGÉSZSÉGÜGYI
AGGÁLYOK
A
Monsanto létrehozott egy új aminosavat (a lizint
epsilon-N-acetilizinnel helyettesítette a #144 helyen) a BST-ben, de
az FDA-t erről elfelejtette értesíteni. Mindannyiszor, amikor egy
aminosav egy hormonban vagy egy proteinben eltér a normál genetikus
kódtól, az veszélyes következményekkel járhat. A
sarlóssejt-vérszegénység csak egy példa a sok közül. Az
Alzheimer-kór egy másik példa, ahol is csak egy aminosav
helyettesítése (phenylalanine) a betegség egy típusának bázisát
alkothatja. A BST-vel a rossz irányú kutatás kifejlesztett egy
terméket, amelyben génátírási hibát eredményezett. Ez a hiba a
BST-n végzett kutatások után tűnt fel, és jóval azután, hogy a
BST-t kifejlesztették és jelentették az FDA-nak.
52
visszamaradó antibiotikumot (és csak néhányukat tesztelték),
allergént, vért és ürüléket/FAECES találtak a tejben, emberi
és állati növekedési hormonokkal együtt. Az 59 bioaktív hormon
közül, amit a tejben találtak, a legrosszabb talán az IGF-1, ami
egy inzulinhoz hasonló növekedési faktor, amely a tehénben és az
emberben azonos. Az IGF-1 az emberi mell-, gyomor- és bélrák egyik
lehetséges okozója, valamint kulcsfaktornak vélik MINDEN rák
burjánzásában és növekedésében. A BST-vel beoltott tehenek
tejében növekedett az IGF-1 mennyiség, egységenként kétszer
annyi, mint más esetekben. A testünkben lévő extra mennyiségre
tekinthetünk úgy, mint a rák "üzemanyag-sejtjeire".
Az
USA-ban egy köbcentiméter kereskedelmi forgalomban lévő tejben
750 ezer gennysejt és 20 ezer élő baktérium megengedett. Azonban
egy teáskanálnyi BST-tej (4.93 köbcentiméter) 3.696.691
gennysejtet és 60.000 baktériumot tartalmaz. Tíz kilogramm tejből
lehet csinálni egy kilogramm sajtot. 21 kilogramm tejből lehet
csinálni egy kilogramm vajat. Ez azt jelenti, hogy minden szelet
sajt, ami BST-vel kezelt tejből készült, húszszor annyit
tartalmaz ebből a növekedési faktorból, és minden darabka vaj
negyvenkétszer annyit, mint egy pohár egyszerű tej. A
pasztörizáció NEM pusztítja el az IGF-1-et. Ha ez az eljárás
valóban hatékony lenne, akkor nem ismételnék meg annyiszor,
mielőtt a tej eljut a fogyasztóhoz.
A
FARMEREKRE GYAKOROLT HATÁS
A
BST széleskörű használata meggyorsítja a kis tejgazdaságok
megszűnését, ugyanis csak a nagy farmok képesek vállalni a drága
élelem, a magasszintű technikával működő etetőberendezések és
az ehhez kapcsolódó állatorvosi ellátás extra költségeit.
A
Monsanto és az FDA érveivel ellentétben a BST valószínűleg nem
növeli meg az egyéni gazdálkodók bevételeit, mivel a BST nem
segíti elő az állatfarmok jobb működtetését. Ötszáz amerikai
gazdaság kilencezer-ötszáz tőgygyulladásos állatot jelentett
be. Ez a betegség megkönnyíti a genny bejutását a tejbe,
megnövelve így a tejben lévő bakteriális sejtek mennyiségét.
Sok állatot el kellett pusztítani.
A
FORGÓAJTÓ ÉS A TERMÉKJÓVÁHAGYÁSI ELJÁRÁS: ELLEPLEZETT
HIÁNYOSSÁGOK?
Ugyanúgy,
mint a másik Monsanto-termék, az aspartame jóváhagyásánál, itt
is teljesen nyilvánvaló volt, hogy a kormány és az üzleti szféra
közti forgóajtó-szindrómával (lásd a 3. fejezetet) van dolgunk
a piaci engedélyeztetés során. 1999 tavaszán az amerikai Center
for Food Safety kérelmet nyújtott be a Monsanto-féle hormon
piacról való kitiltásának érdekében. Ugyanebben az időben két
Vermont állambeli szenátor kérvényezte az egészségügyi
tárcánál a BST-t engedélyező tisztességtelen eljárás
felülvizsgálatát.
KERESKEDELMI
KÉRDÉS? A SZARVASMARHA NÖVEKEDÉSI HORMON BETILTÁSA AZ EU-BAN
1994
januárjában a Fehér Ház egy jelentést adott ki az
élelmiszereinkben használt első génmódosított hormonról. Az EU
hétéves moratóriumot rendelt el piacain a BST-re, ami 2002-ben jár
le. Ezt a tiltást kevéssel a bejelentés után biztonsági okokból
vezették be. Az EU-tiltás, ami az összes USÁ-ból származó,
növekedési hormont és antibiotikumot tartalmazó marhahúsra
vonatkozik, nagy vitát indított el a Világkereskedelmi
Szervezetben (WTO) (lásd a 6. fejezetet). 1999 júliusában az USA
száztizenhét millió dollárnyi vámot vetett ki kereskedelmi
szankciók formájában különböző termékekre, a szarvasgombától
a szalonnáig, miután a WTO egyetértett azzal, hogy a hormonkezelt
marhahúsra vonatkozó EU-tiltás ellenkezik a szabadkereskedelmi
szabályozással. A brit vállalatok azonban megszegték ezeket a
szankciókat kormányuknak a hivatalos EU-politikával ellenkező
álláspontja miatt. Mára az USA maradt az egyetlen ország a
világon, amely engedélyezi a BTS használatát, de mindannyian
szembesülünk az amerikai hús és tejtermékek fogyasztásának
kockázatával.
A
CODEX FELLÉP A SZARVASMARHA NÖVEKEDÉSI HORMON ELLEN
1995
óta az USA nyomást gyakorol a Codex Alimentariusra, hogy olyan
sztenderdeket, olyan magas maximális határértékeket állapítson
meg a tejben visszamaradó BST-tartalomra vonatkozóan, amivel
demonstrálható lenne a tej egészségre ártalmatlan volta, és
nemzetközi exportja szabad utat kapjon. A Codex az ENSZ-nek az a
testülete, amely az élelmiszer minőségére és megbízhatóságára
vonatkozó nemzetközi sztenderdeket dolgozza ki, és amely
százhatvanöt nemzetet tömörít. 1999. június 30-i ülésén a
Codex kíméletlenül visszautasította az amerikai kérelmi
indítvány bármilyen további megfontolását, különös
tekintettel a legutóbbi kanadai tiltásra vagy "figyelmeztetésre",
és arra a legutóbbi jelentésre, amit a rákot illetve a BST-vel
kezelt tej egyéb kockázatait vizsgáló független nemzetközi
szakértők két küldöttje nyújtott be az Európa Tanácshoz.
Ezzel a gesztussal a Codex világosan kimondta, hogy a nemzeti
kormányoknak a közegészség állapotának beható ismeretében
teljes jogukban áll eldönteni, hogy importálnak-e BST-tejet vagy
nem.
16. A génmódosított mesterséges édesítőszer:
NutraSweet
(Aspartame)
BEVEZETÉS:
AZ ASPARTAME RÖVID TÖRTÉNETE
Az
USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala a génmódosított
neurotoxin aspartamot ismertebb nevén a NutraSweetet, hivatalosan a
"mestreséges édesítőszerekbe" sorolja be. Az aspartame
nem csak hogy genetikailag módosított, de egy olyan vegyszer,
illetve gyógyszer, ami élelmiszer adalékanyagként kerül
forgalomba. Az Equal, Spoonful és más márkaneveken is ismert
aspartame a cukor nem hízlaló helyettesítőjeként vált híressé,
ami a korábbi mesterséges édesítőszerhez, a szaharinhoz
hasonlóan, szintén nem rákkeltő. A más, mindennapi életben
gyakori mérgekkel szemben, az aspartamból származó lehetséges
kockázat komolyabbra fordult azzal, hogy több, mint hatezer
termékben megtalálható, az olyanokban mint: gyerekvitaminok,
gyógyszerek, diétás italok és minden éttermi asztalon is. Egy
becslés szerint 1987-ben az USA-ban 17 millió fontnyi aspartame-t
fogyasztottak el. A gyártók felfüggesztették a fogyasztási
mutatók továbbítását az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző
Hivatala felé. Ezt a terméket először a G.D. Searle cég
fejlesztette ki, amit azután megvásárolt a Monsanto.
Miután
egy év alatt 28 millió dolláros veszteséget könyvelt el,
valamint 780 nő indított pert ellene azzal a váddal, hogy a G.D.
Searle-féle méhen belüli fogamzásgátló medencegyulladást
okozott, a cég túladott 30 leányvállalatán. A Monsanto végül
is felvásárolta a G.D. Searle céget, és megalapította a
NutraSweet céget, a G.D. Searle-től független leányvállalatot.
A
Mission Possible elnöke, Betty Martini szerint: "Az aspartame
az egyetlen olyan génmódosított termék, melyről tényleges
bizonyítékaink, világos nyilvántartásaink és esettörténetek
vannak, melyek azt bizonyítják, hogy tömegjárványt és halált
okozhat". Sőt, ez az egyetlen olyan génmódosított élelmiszer
az USA jelenlegi piacán, ami a címkén is világosan fel van
tüntetve. Ez egyedülálló, mivel az USA azzal utasítja el a
génmódosított élelmniszerek címkén való feltüntetését, hogy
az "negatív reklám" illetve, hogy gátat szab a szabad
kereskedelemnek. Ha egy terméken a következő, KÖTELEZŐ FDA
figyelmeztetés található: "fenil-alanint tartalmaz" az
valószínűleg aspartame-t tartalmaz.
A
PIAC JÓVÁHAGYÁSA: A FORGÓAJTÓ
1980-ban
a Public Board of Inquiry egyhangúan megszavazta, hogy felfüggeszti
az aspartame alkalmazását addig, amíg nem végeznek el további
vizsgálatokat afelől, hogy az aspartame előidézhet-e
agydaganatot. Azonban, Ronald Reagen elnöksége alatt, az Élelmiszer
és Gyógyszerellenőrző Hivatal elnöki posztjára kinevezett
Arthur Hayes felülvizsgálta új vizsgálóbizottságát és
engedélyezte a NutraSweet használatát a száraz élelmiszerekben.
1982-Ben, a G.D. Searle kérvényezte a Élelmiszer és
Gyógyszerellenőrző Hivataltól az aspartame használatát az
üdítőitalokban és a gyermekvitaminokban. 1992-ben, a NutraSweet
szerződést kötött a Coca-Cola Co.-el és a Pepsi Inc.-vel, mint
az aspartame kizárólagos ellátója. Szinén ebben az évben, az
Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal elfogadta a NutraSweet
kérvényét az aspartame nagy mennyiságű forgalombahozásáról.
Végül 1996 júniusában, a nyilvánosság figyelmeztetése nélkül,
eltávolította az aspartame-val kapcsolatos összes megkötést és
engedélyezte, hogy minden termékben fel lehessen használni,
beleértve a sütött és melegített élelmiszereket is. Ugyanez
történt egy másik, génmódosított Monsanto termékkel, BST/rGBH
(szarvasmarha növekedési hormon), amivel kapcsolatban gyakorivá
váltak az érdekkonfliktusok és az etikátlan beavatott lobbizások
(lásd a 3. és a 15. fejezetet). Íme néhány példa:
- 1997-ben, míg kötelessége lett volna sürgetnie a G.D Searle elleni csalás vádjának tárgyalását, Samuel Skinner, az USA legfőbb ügyésze bejelentette, hogy előzetes tárgyalásokba kezdett a G.D. Searle ügyvédi cégének, a Sidley & Austin szolgáltatásait illatően. Skinner visszavonult a G.D Searle ügytől, majd William Conlon, az USA helyettes államügyész lett magbízva az esküdtszéki vizsgálattal. Később ugyanabban az évben, Skinner kilépett s állást vállalt a G.D Searle ügyvédi cégénél, a Sidley & Austin-nál. William Conlon, az USA helyettes államügyésze összehívta az esküdtszéket ugyan, de hagyta, hogy az aspartame elleni vádak elévüljenek. 15 hónappal később Conlon szintén állást vállalt a Sidley & Austin-nál.
- 1982-ben, módosították az USA Orphan Drug Act törvényét (egy, a ritka betegségek elleni gyógyszerek fejlesztését támogató törvény), ami módosította az USA szabadalmaztatásra vonatkozó törvényt is. A módosítás egyetlen terméket, az aspartame szabadalmát hosszabbította meg, 5 évvel, 10 hónappal, 17 nappal. A módosítást G.D Searle kérelmezte Howell Heflin Szenátor közreműködésével, szavazásra Robert Byrd terjesztette elő, Henry Waxman és Orrin Hatch képviselők pedig sikeresen véghezvitték. Mind a négyen pénzbeli adományt kaptak, vagy a G.D Searle igazgatójától, vagy a az üdítőital politikai perbizottságtól, a módosítás beiktatása előtt és után.
- 1979 és 1982 között, négy, az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatalban dolgozó, az aspartame engedélyezési eljárásában résztvevő tisztségviselő ment keresztül az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal forgóajtóján, s olyan területen vállaltak állást, amik kapcsolatban állnak a NutraSweettel (lásd a 3. fejezetet).
- Röviddel azután, hogy az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal 1983-ban engedélyezte az aspartame használatát a szénsavas italokban, Arthur Hayes, az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal megbízottja kilépett az ügynökségből, etikátlan viselkedés vádjával, majd szaktanácsadóként állást vállalt a G.D Searle PR cégnél, a Burson Marsteller-nél (lásd a 2. fejezetet).
NUTRASWEET:
DIÉTÁS CUKORPÓTLÓ VAGY MÉRGEZŐ ANYAG?
Az
amerikai üdítőital gyártó cégek 95 százalékát tömörítő
Nemzeti Üdítőital Szövetség (The National Soft Drink
Association, NSDA) egy, az aspartame kémiai instabilitását taglaló
tiltakozó levelet fogalmazott meg, ami nyomtatásban megjelent a
Congressional Record (Kongresszusi Nyilvántartás) 1985 május 7.-ei
számában. Néhány hétig forró hőmérsékletben tartva (vagy 30
fokos hőmérsékletű napsugárzásnak kitéve) a legtöbb szénsavas
üdítőitalban található aspartame lebomlik, többek között,
formaldehidre, metanolra és feniletilalaninra. Elfogyasztása után,
a metanol (faszesz, amitől sok ezer rosszhírű részeges meghalt
vagy megvakult) formaldehiddé változik, majd hangyasavvá (a hangya
fullánkmérgévé). A formaldehid folyadék belégzése halálos,
A-típusú rákkeltő. A fenilanin és az aszparaginsav mérgezőek,
ha nem társulnak más aminosavakkal a fehérjében.
Komolyabb hatásnak talán a pilóták vannak kitéve. 1992 májusában, az USA Air Force Magazine, Repülésbiztonsági tisztviselője kifejtette, hogy: "A terhesség alatt az aspartame hatásai áttevődhetnek a magzatra, még a legkisebb mértékben is. Estek már emberek áldozatául különféle aspartame-mal kapcsolatos rendellenességeknek olyan csekély mennyiségtől is, mint ami egy darab rágóumiban megtalálható. Ez azt jelentené, hogy az a pilóta, aki diétás üdítőitalt fogyaszt, az sokkal hajlamosabb a repülési szédüléses vagy a repülés kiváltotta epileptikus rohamokra. Azt is jelenti, hogy valamennyi pilóta potenciális áldozata lehet hirtelen memóriazavaroknak, vakrepülés alatti szédüléseknek, és a látóképesség fokozatos elvesztésének."
Az
Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatalhoz több mint 10 ezer
NutraSweetel kapcsolatos panaszbejelentés érkezett, amely az összes
beérkező 80 százalékát teszi ki. Ennek ellenére, a Élelmiszer-
és Gyógyszerellenőrző Hivatal semmit sem tett annak érdekében,
hogy tájékoztassa a közönséget, akik egyértelműnek gondolják
azt, hogy ha egy termék agyon van reklámozva, akkor csakis
biztonságos lehet.
Az
Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hivatal 92-féle, dokumentált,
aspartame mérgezés okozta tünetet tart számon, beleértve:
zsibbadtság, fejfájás, fáradtság, szédülés, hányinger,
szívdobogás, hízás, szédülés, ingerlékenység, szorongás,
memóriazavar, homályos látás, viszketegség, rohamok, vakság,
izületi fájdalmak, depresszió, izomgörcsök, elvetélés,
terméketlenség, függőség, gyengeség és halláskárosulás. Íme
néhány, aspartame okozta betegségek közül: agydaganatok,
szklerózis multiplex, epilepszia, Graves-kór, krónikus fáradtság,
Epstein-Barr kór, Parkinson-kór, Alzheimer-kór, cukorbetegség,
értelmi fogyatékosság, limfóma, születési rendellenesség,
systematic lupus, és halál.
VÉGKÖVETKEZTETÉS
Gyalázatos
esetek miatt bebizonyosodott az aspartame-ról, hogy életveszélyes
betegségeket idéz elő, mégis megtalálható az
élelmiszerpolcainkon, és az sem biztos, hogy elősegíti a fogyást,
ahogy azt ígéri.
Azon
állítások ellenére, hogy a mesterséges édesítőszerek
fogyasztanak, kézzelfogható bizonyítékok vannak arra, hogy az
aspartame fokozza szénhidrát fogyasztása utáni vágyakozást, a
szeratonin kiürülésnek köszönhetően - ezek után inkább
hízlal! Az aspartame forgalomba hozása egy újabb példája annak,
hogy egy kétségbe vonható terméket, kétes körülmények között
a kormány tisztségviselők hogyan engedélyeznek, és hogy ezzel
azóta hogyan veszélyeztetik az ember egészségét az óriáscégek
rövidtávú profitálása érdekében.
Betty
Martini, USDA, The Ecologist
Egészség, környezet és erkölcs
Vallásos erkölcsök
Vallásos
érvekre támaszkodni a géntechnológiával szemben hasznos lehet,
ugyanakkor ha valaki a hitre (vallásra) alapozva nyit vitát,
mintsem hogy a tudományra és a logikára, a vitapartnerek gyakran
olyan helyzetbe kerülnek, ahonnan nehezen tudják megvédeni saját
álláspontjukat. Ez újabb oka annak, hogy miért fordul el sok
környezetvédő szervezet bárminemű együttműködéstől a
hivatalos vallási szervezetektől, olyanoktól, mint például a
katolikus egyház, a fogamzásgátlásról és a női jogokról
alkotott véleményük, illetve a fasiszta rezsimekkel való
kapcsolatuk miatt. És mégis, jó néhány témában közös
nevezőre találtak a nemhivatalos vallási szervezetek és a
környezetvédők. Időnként még az is előfordul, hogy a hivatalos
vallási szervezetek és a környezetvédők társadalmi-politikai
vélaménye megegyezik, még ha az egybeesés csupán erkölcsi
alapokon nyugszik is. Az ügy személyes felvállalása a vallási és
erkölcsi érvek felhozásával elősegítheti az emberek
egyetértését és érdeklődését abban, hogy megkérdőjelezzék
a jelenlegi helyzetet. Alig néhány vallásos csoport hozakodott elő
nyomós érvekkel a géntechnológia vitájában és azok is arra
hajlottak, hogy az emberi klónozást emeljék ki. Azonban, ahogy a
vita egyre jobban felhevül, más kérdések is, mint a címkézés
és a Harmadik Világ lassan előtérbe kerül. A főbb vallási
érvek közül jó néhány felhívja a figyelmet a
vallásszabadságra, az Isten szerepének eljátszására irányuló
kísérletekre és isteni teremtés épségének felelőtlen és
öntelt módon való veszélyeztetésére.
"AZ
OLYAN DIKTATÓRIKUS IDEOLÓGIÁK, AMELYEK LEALACSONYÍTJÁK AZ EMBERT
AZZAL, HOGY TÁRGYNAK TEKINTIK, MÍG AZ ALAP EMBERI JOGOKAT
MEGSÉRTIK, AGGASZTÓ ELJÁRÁSOK MEGJELENÉSÉT IDÉZIK ELŐ A
BIOTECHNOLÓGIA KÍNÁLTA LEHETŐSÉGEK BIZONYOS HASZNÁLATÁVAL."
-
II. János Pál Pápa, Vatikán
BUDDHISTÁK
1997-ben
egy nagyobb nemzetközi buddhista szervezet nyilvánosan elítélte
az élelmiszereken alkalmazott géntechnológiát, és javasolta azok
kötelező feltüntetését a címkén. A Dharma Realm Buddhist
Association kijelentette, hogy az élelmiszerek genetikai módosítása
nem egyeztethető össze a buddhista tanításokkal. Az élelmiszerek
génmódosítása világunk természetes rendjének a legalapvetőbb
és a legveszélyesebb szinten történő illetéktelen
meghamisítása. Továbbá, a génmódosított élelmiszerek címkén
való feltüntetésének hiánya egyértelműen sérti a
vallásszabadságot. A címke hiányában a buddhisták nem tudják
elkerülni az olyan élelmiszerek megvásárlását, melyek sértik
az alapvető vallási meggyőződéseiket és az irányelveiket; így
a buddhista vegetáriánusok a minden élőlény iránt érzett
tiszteletük szerint nem áll módjukban elfogyasztani az olyan
élelmiszereket, melyek nem-vegetáriánus forrásokból származó
géneket tartalmaznak.
KERESZTÉNYEK
"Ha
valaha is létezett az életnek olyan területe, amely erkölcsi
útmutatást kíván - és ezalatt a keresztény meggyőződésből
fakadó irányelveket értem, mintsem holmi szabályozó testületet
- akkor az korunk tudományos játszótere. Hitünkből eredően azt
valljuk, hogy az élet szent és kötelességünk szeretni egymást.
Ha tudjuk azt, hogy a génmódosított élelmiszerek fogyasztása
beláthatatlan következményekkel jár, és ha tudjuk, hogy a föld,
amelyen élünk lehetővé teszi számunkra azt, hogy "TISZTA"
csirkéket tarthassunk, és hogy igazi burgonyát termeszthessünk,
és ha ismerjük a tudósok álláspontját arról, hogy Isten
nyilván elrontott valamit és azt nekik kell helyreállítaniuk,
akkor fel kell hagynunk az élettel való játszadozással. A mai
napig nagyon keveset tudunk a témáról, túl kevés biztosítékot
kapunk, és kevés a nyilvános viták száma. Példát kell
mutatnunk azzal, hogy komolyan elítéljük, amikor Isten
teremtésével és szándékával játszadoznak."
-
Tom Brown, Az új-zélandi Wellington Anglikán Püspöke
Jóllehet
sokaknak jó okuk van arra, hogy megkérdőjelezzék a pápa
állásfoglalását számos szociál-politikai kérdést illetően,
Őszentsége legalább nyilvánosan felszólalt az emberi klónozás
és az emberi és az állati gének szabadalmazása ellen. 1997
júniusában II. János Pál pápa beszédet intézett a krakkói
Jagelló Egyetemhez, kiemelve korunk tudományos problémáit és az
erkölcsi felelősségvállalást.
"A
tudósnak szüksége van mindennapi munkájában egyfajta finom
erkölcsi érzékenységre is. Gondolkodásmódunkban nem elég
csupán a logikus és az előírásos helyességgel törődni. A
tudat működését feltétlenül táplálni kell az erkölcsös
erények olyan spirituális légkörével, mint az őszinteség, a
bátorság, az alázat, a becsület és az emberek iránti igaz
törődés. Az erkölcsi érzékenység lehetővé teszi azt, hogy a
kapcsolat az igazság és a jóság között fennmaradhasson, mivel
az igen fontos szempont a tudományok területén. Ezt a két
problémát valójában nem is lehet különválasztani egymástól.
A tudományos kutatások szabadságának az elvén nem bújhatnak ki
a tudósok az erkölcsi felelősségvállalás alól. A tudomány
emberére nézve, az erkölcsi felelősségvállalás rendkívül
fontos. Az erkölcsi relativizmus és a tisztán haszonelvű
állásfoglalás nemcsak a tudományra nézve jelent veszélyt, hanem
közvetlenül az emberre és a társadalomra is."
"A
tudomány megbízható fejlődésének másik feltétele, amelyet
nyomatékosítani szeretnék, az az ember, mint egységes fogalom.
Itt, Lengyelországban a nagy vita az emberiség kérdésében
egyáltalán nem fejeződött be a marxista ideológia megbukásával.
Folytatódik, és bizonyos tekintetben, most még jobban felhevült a
vita. Az emberi élet értékességének megítélése bonyolultabb
és vitathatóbb lett, ezért veszélyesebb. Nagyfokú
elővigyázatosságra van szükség ezen a területen. A lehetőségek
óriási területe válik hozzáférhetővé az egyetemek, és a
tudomány férfijai és női számára. Az ember önmagáról
alkotott torz és hiányos víziója a tudomány áldását könnyedén
az egész emberiség komoly veszélyforrásává változtathatja. Az
a nagyfokú fejlődés, amelyet a mai tudományos kísérletek
idéznek elő, megerősítik az ilyen félelmeket. A célponttá lett
embert nem ritkán csupán tárgynak tekintik, sőt a "nyers
anyag" egy formájának; elég csak megemlíteni a
génmanipulációs kísérleteket (-nyomatékosítja),ami nagy
remények forrása, ugyanakkor tekintélyes gond az emberiség
jövőjére nézve. A Második Vatikáni Zsinat szavai, amelyekre oly
sokszor hivatkozom, amikor a tudomány férfijaival és nőivel
találkozom, igazán jóslatszerű: korunknak jobban, mint bármelyik
kornak a múltban szüksége van a bölcsességre, hogy emberibbek
legyenek az ember felfedezései. Veszélyben van az emberiség
jövője, kivéve ha bölcsebb emberek jelennek meg (Gaudum et Spec,
15)."
ISZLÁM
Az
Iszlám Jogtudományi Tanács (Islamic Jurisprudence Council) egy
tudósokból álló csoport a Muzulmán Világszövetség tagja,
(mekkai székhelyű szervezet, amelynek célja az iszlám egység és
szolidaritás elősegítése, illetve a béke és az emberi jogok
hirdetése) olyan lépéseket sürget, amelyek biztosítják, hogy a
géntechnológia nem válik veszélyessé és nem szegi meg az iszlám
törvényeket. Jóllehet a tanács jóváhagyja az élelmiszerek és
a gyógyszerek genetikai módosítását, viszont megköveteli a
génmódosítással foglalkozó cégektől, hogy feltüntessék a
termékeik összetevőit a címkén azért, hogy azokat ki lehessen
választani a többi termék közül és, hogy úgy lehessen
elfogyasztani, hogy az ne ellenkezzen az iszlám tanításokkal. A
tanács továbbra is fenntartja az emberi klónozásra vonatkozó
korábbi tilalmát.
1999-BEN
MEGALAKULT A VALLÁSI SZÖVETSÉG A GÉNTECHNOLÓGIA MEGFÉKEZÉSÉRE
Számos
amerikai rabbi, római katolikus pap, adventista, anglikán,
evangélikus, hindu, buddhista, keleti ortodox pap közös pert
indított az USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala (US
FDA) ellen. Az Alliance for Bio-Integrity (a Biológiai Sértetlenség
Szövetség) arra alapozva vonja kérdőre az FDA-t, hogy a
génmódosított élelmiszerek címkén való feltüntetésének a
hiánya lehetetlenné teszi az USA-ban és külföldön a diétára
vonatkozó erkölcsi előírások betartását a vallásos közösségek
körében. Hasonló indítványt nyújtottak be Európában is.
Azoknak, akik követik az iszlám és a zsidó hagyományok diétára
vonatkozó előírásait, tilos disznóhúst fogyasztaniuk, míg a
hinduk nem ehetnek marhahúst, a buddhisták pedig vegetáriánusok.
Az adventista egyház követőinek körülbelül a fele, úgy tíz
millió ember világszerte ugyancsak vegetáriánus, és azzal, hogy
a génmódosított élelmiszer nincsen feltüntetve a címkén, nem
tudják elkerülni azok elfogyasztását. A zsidó kóser előírások
szintén tiltják a dögevő állatok fogyasztását, és ha például
a lepényhal génjeit ültetik a céklába, hogy azt ellenállóbbá
tegyék a hideggel szemben, ehetetlenné teszi a zöldségeket a
zsidó közösség számára. A felperesek fenntartják
álláspontjukat, miszerint az a tény, hogy az USA-ban az FDA
visszautasítja a génmódosított élelmiszerek címkén való
feltüntetését nagy mértékben sérti a szabad vallásgyakorlás
jogát, mint ahogyan azt biztosítja az Amerikai Egyesült Államok
alkotmányának első módosítása és a vallásszabadságról szóló
Helyreállítási törvény is.
COMIC-KÉPREGÉNY 60.oldal
A TEOLÓGIAI TÁVLAT
FAJTAKERESZTEZŐDÉS
Steve
Druker, az Alliance for Bio-Integrity (a Biológiai Sértetlenség
Szövetség) alapítója a Bibliára, Mózes lll. Könyvére
hivatkozik (19/19), amelyben megtiltja két különböző fajú állat
párosítását csakúgy, mint két különböző fajta mag egyazon
földbe való elültetését. Harold White rabbi, a Zsidó Káplánia
igazgatója és a Georgetowni Egyetem Teológia Tanszékének
vezetője (és felperes) felhívja a figyelmet a következőkre:
"Mindenkinek, aki hisz abban, hogy a bioszféra a jóságos
Isten céltudatos tervének részeként fejlődött ki, vissza kell
utasítania a génmódosított élelmiszerek fogyasztását annak
érdekében, hogy megőrizzük ezen terv méltóságát. A földi
élet kezdete óta az isteni intelligencia következetesen
megakadályozta a merőben más fajok közötti génkeveredést. A
korlátolt emberi intelligenciának nem szabadna siettetnie azt, hogy
ez mindennapos dologgá váljon."
A
szövetség azt állítja, hogy a géntudósok bemocskolják a
természet rendjét azáltal, hogy kitartanak azon álláspontjuk
mellett, miszerint a gének mesterséges összekeverése lényegében
ugyanaz, mint a szexuális úton történő szaporodás illetve
azzal, hogy megpróbálják elbagatellizálni a többszörös
akadályozó tényezők fontosságát, amelyek ezért felelősek,
hogy a keresztezett gének ne öröklődjenek. Azzal, hogy kellő
óvintézkedések nélkül kerülik meg ezeket az akadályokat,
kinyilvánítják Isten iránti tiszteletlenségüket és
felelőtlenül semmibe veszik a teremtés jelentőségét. Különösen
pimasz az az elképzelésük, miszerint az emberi intelligencia képes
jobban újrarendezni azokat a bonyolult genetikai kódokat, melyek az
élő szervezetek növekedéséért és működéséért felelősek,
és ehhez kevesebb óvintézkedésre van szükség, mint egy
emberkészítette számítógépkód átírásához. Éppen ezért
egyre többen ellenzik az élelmiszerek genetikai újrarendezését,
mivel az Isten birodalmába való jogtalan behatolás és az isteni
terv megzavarása. Az ügy másik felperese, Samuel Kedala atya, egy
keleti ortodox-pap a következőket állítja: A keleti ortodox
teológia szemszögéből nézve, úgy tűnik, hogy az az eljárás,
amely felhasználja a természet pusztító erőit arra, hogy merőben
új fajokat hozzon létre, a Teremtő tervének a durva
megszégyenítésével egyenlő." Az FDA nem ért egyet, és
azon a véleményen van, hogy mivel a géneket vegyi úton,
kémcsövekben szintetizálják, azok már nem az eredeti fajok
génjei. Ezen bibliai idézetre lehet hivatkozni, de ez az érvelések
gyönge pontja.
Ha
következetesen végiggondoljuk, mindez azt jelenti, hogy a
monokultúra, a polikultúra ellentéte, erkölcstelen és bűnös.
Számos új, hibrid növényre, mint a búzára is rá lehetne fogni,
hogy tiszteletlen csakúgy, mint az öszvér létezése és haszna
is, ami a ló és a szamár kereszteződésének az eredménye.
ISTEN
TEREMTÉSE IRÁNT TANUSÍTOTT ALÁZAT ÉS TISZTELET HIÁNYA
The
Alliance for Bio-Integrity abban is hisz, hogy az emberi értelemnek
nem szabadna olyan vállalkozásba fognia, amely belepiszkál az élet
genetikai "tervrajzába" anélkül, hogy tiszteletteljesen
elfogadná Isten tervének korlátait, és teljesen értékelné
összetettségét és kifürkészhetetlenségét. Az alázatosság
teljesen hiányzik a génsebészek és állami támogatóik
gondolkodásából. Ez egy égbekiáltó hiányosság, ami méltán
aláássa a cselekedeteik megbízhatóságát. Ez különösen igaz
az olyan vallásoknál, melyek úgy tekintenek az életformák
változatainak a sokaságára, mint a mindenható Isten céltudatos
teremtésére. Az a feltételezés, hogy a géndaradolási eljárással
készült termékek alapvetően nem különböznek a szexuális úton
történő öröklődéstől rendkívül módon lebecsüli az isteni
terv létezését és jelentőségét. Mély tiszteletlenség semmibe
venni a különbséget a természet rendjét meghazudtoló
mesterséges géndarabolás és az istenadta szaporodás között.
Kiváltképp felháborító az ,hogy a megfelelő óvintézkedések
nélkül milyen gondosan félresöprik az akadályokat. A vallásos
emberek úgy érzik, szilárdan hisznek abban, hogy a génmódosított
élelmiszereket el kell utasítani, mert nemcsak a saját életük
forog kockán, hanem Isten teremtésének a csalhatatlansága és az
emberiség Istennel való kapcsolatának sérthetetlenség is. Az
ilyen elutasításnak vallásos dimenziói vannak és valláshoz való
jog talaján állnak.
-
Allience for Bio-Integrity, Talaj és Egészség (Új-Zéland)
18. Egészségügyi és az élelmiszer-biztonsági
aggályok:
allergia, mérgek és a lényegi
azonosság
Az
egészségügy és az élelmiszer-biztonság problémája a 60-as
évek iparosított gazdálkodására (a földegyesítésekre, az
antibiotikum nagymértékű használatára az állattartásban, az
elgépiesedésre) vezethetô vissza, amikor a mezôgazdaságban és a
termesztésben megjelentek a féreg-, gyom- és rovarirtószerek
illetve a műtrágyák. Azóta nyilvánvalóvá vált az összefüggés
a megbetegedések és az állatok nagyipari tartása között - a
80-as évek végén és a 90-es évek elején Európán végigsöprô
kergemarhakór járvány jó példája az élelmiszerek
veszélyhullámára. A szalmonella a 40-es években jóformán
ismeretlen volt, míg mára majdnem hogy közhelynek számít. Az
ételmérgezések száma az elmúlt tíz évben 400 százalékkal
emelkedett, ami most az adófizetôknek egy- és három milliárd
dollár közötti összegbe kerül évente. Nemrégiben dioxint
találtak a belga csirkékben és tojásokban. A gyom- és a
rovarirtószerek használata és a génmódosított élelmiszerek
megjelenése a két legfrissebb megnyilvánulása annak, hogy hogyan
tölti ki a haragját az ipari mezôgazdaság az élelmiszereken. A
legfontosabb aggályok közé tartozik az antibiotikumokkal szembeni
immunitás kifejlôdése (lásd a 19. fejezetet), a mérgek és a
megnövekedett mennyiségű, új allergének létrejötte.
ÉLELMISZER-BIZTONSÁGI
ELŐÍRÁSOK
Az
élelmiszerek szabályhozói az USA-ban (FDA, EPA, USDA) és az
EU-ban úgy viselkednek, mint az a kutya, amelyik megpróbálja
elkapni a saját farkát. Körbe-körbe futnak, ez idáig elkerülve
a bajt, de ha egyszer sikerül elkapniuk, elszabadul a pokol. A
fogyasztók sajnálatára a törvényhozók döntése mások kárára
is lehet. Ravasz módon a génmódosított élelmiszereket,
rovarirtószerekként (Bt termények, lásd a 14. fejezetet) vagy,
élelmiszer adalékanyagokként kategorizálják, vagy pedig
elbújtatják a lényegi azonosság mítosza mögé. Így az
óriáscégek sikeresen kibújnak az élelmiszerek rendkívül
szigorú biztonsági bevizsgálásai alól.
A
LÉNYEGI AZONOSSÁG MÍTOSZA
A
lényegi azonosság fogalma Európában, Észak-Amerikában és
szerte a világban alapja azoknak a szabályozásoknak, amelyeket
azért hoztak létre, hogy megkönnyítsék a génmódosított
élelmiszerek gyors piacra dobását. Az EU-ban például a
génmódosított élelmiszerekre és azok összetevôire vonatkozó
törvények a lényegi azonosság elvét alkalmazzák mind a
bevizsgáláskor, mind pedig a génmódosított élelmiszerek
árucímkéin való feltüntetéskor. A lényegi azonosnak minôsített
élelmiszereket nem vetik alá szigorú biztonsági teszteléseknek,
arra a feltételezésre alapozva, hogy nem veszélyesebbek azoknál a
hasonló, piacon lévô termékeknél, melyeken nem végeztek
génmódosítást. A lényegi azonosság szabálya azt jelenti, hogy
a két különbözô élelmiszer minden olyan jellemzô tulajdonsága
hasonlóságot mutat, amit fontosnak tart a vásárló, a biztonságos
fogyaszthatóságot, a tápértékét, az ízét és az anyagát is
beleértve. Azonban a jelenlegi gyakorlatban, a génmódosított
élelmiszereknek csak bizonyos tulajdonságait hasonlítják össze a
nem-génmódosítottakkal.
Jelenleg
az elôírt tesztelési eljárások Európában és Észak-Amerikában
abból állnak, hogy egy meghatározott vegyi és biokémiai elemzést
hajtanak végre, amelyet arra terveztek, hogy megmérjék egy
élelmiszer tápanyagtartalmát, bizonyos mérgeit és allergénjeit.
Ezek a tesztek az élelmiszer azon különleges összetevôire
összpontosítanak, amelyekről úgy sejtik, hogy génmódosítás
hat rájuk, ezt összehasonlítják az adott génmódosítástól
mentes élelmiszer ismert sajátosságaival és megvizsgálják a
szervezetekbe ültetett gének ismert sajátosságait is. Ezek a
vizsgálatok nem ismerik fel a génmódosított élelmiszerben rejlô
veszélyeket és az egészségre ártalmas, kiszámíthatatlan
mellékhatásokat.
Tekintettel
arra, hogy a géntechnológia bevezetése váratlan veszélyeket
rejthet az egészségre nézve, valamennyi génmódosított
élelmiszeren olyan teszteléseket kéne elvégezni, ami képes
felmérni egy sor elôre nem látható kockázatot. Mégis, jelenleg
a lényegi azonosság fogalmának használata lehetôvé teszi az
ilyen tesztelések mellôzését. Kizárólag a klinikai tesztelések
képesek kimutatni az ember egészségére veszélyes allergének és
mérgek jelenlétét, amelyek a géntechnológiai eljárások során
váratlan mellékhatásokban jelentkeznek.
ALLERGIÁK
Ipari
enzimek: Az élelmiszer okozta allergiás reakciók száma
robbanásszerűen megsokszorozódott az 1960-as évektôl, amikor is
az élelmiszeriparban és a mosószerekben elterjedtek a mesterséges
enzimek használata. Számos élelmiszerben - a lisztben, a
keményítôkben, a szénsavas üdítôitalokban, a gyümölcslevekben,
az olajokban, a sörökben, a borokban, a sajtokban és a húsokban -
az ipari enzimeket arra használják, hogy fokozzák a nyereséget, a
feldolgozhatóságot, az eltarthatóságot, az ízt és egyéb
tulajdonságokat. Ezeket az enzimeket nem szükséges feltüntetni az
élelmiszerek címkéin, ezért nehéz azokat elkerülni. A
genetikailag módosított szervezetek, általában a penészek és a
baktériumok egy sor ilyen enzimet termelnek. Mivel az elôállított
enzimeket késôbb leválasztják a genetikailag módosított
szervezetekrôl, ezért azok alkalmazását nem kell a címkén
feltűntetni. Azonban a leválasztás nem mindig tökéletes, így a
penész és a baktérium maradványok a fô kiváltói az allergiás
reakcióknak.
Az ipari enzimekben hatalmas üzleti lehetôségek rejlenek. A Novo Nordisk, a dán piac vezetô cége, évente körülbelül 500 millió dolláros hasznot húz az ipari enzimekbôl. Ezen enzimeket felhasználó élelmiszerek eladásából származó haszon és az allergia elleni gyógyszerek piaca még nagyobb (milliárd dolláros nagyságrendű) üzlet. Az ipar és az allergia kutató intézmények elutasították és válaszra sem méltatták az új Svájci Technológiai Intézet azon felfedezését, miszerint az ipari enzimek a fô kiváltó okai az allergiás, illetve az asztmatikus reakcióknak.
A
GÉNMÓDOSÍTOTT SZÓJA: EGY ÚJ ALLERGIA KIVÁLTÓ
Új
félelmek merültek fel a génmódosított élelmiszerek biztonságát
illetôen, miután 1999 márciusában a York Nutritional Laboratory
(York-i Élelmiszer Laboratórium) legújabb kutatásai kimutatták,
hogy 1998-ban 50 százalékkal emelkedett a szója okozta allergiás
reakciók száma. Molekula tömege alapján (20kDa), a génmódosított
szójafehérje abba a fehérjecsoportba esik, amirôl úgy gondolják,
hogy emésztés után allergiás reakciót vált ki. A Yorki
felfedezések hitelesen bizonyítják azt, hogy a génmódosított
élelmiszereknek kézzelfogható, ártalmas hatása van az emberi
szervezetre. A 17 éves szójatesztelés történelmében, most
elôször kúszik fel a laboratóriumok elsô tíz élelmiszere közé,
amelyek allergiás reakciókat váltanak ki a fogyasztókban. A
krónikus megbetegedések közül kiválthat bélirritáció
szindrómát, emésztési zavarokat és bôrpanaszokat, pattanást és
ekcémát. Továbbá neurológiai megbetegedéseket, krónikus
kimerültség szindrómát, fejfájást és letargiát is okozhat.
Hajszál
híján ugyan, de egy génmódosított élelmiszer okozta
katasztrófát már sikerült elkerülni. A Pioneer Hi-bred a szóját
brazildió génnel keresztezte azért, hogy fokozza a
fehérjetartalmát. Amikor a brazildió-szóját állatokon
tesztelték, nem tapasztalták semmi jelét annak, hogy allergiás
reakciókra utalna. Egy szerencsés véletlen során, a tudósok keze
ügyébe akadt néhány brazildió allergiás ember vérmintája.
Amikor ezeken kipróbálták a génmódosított szóját, allergiás
reakciót váltott ki. Sok dióallergiás ember számára halálos
lett volna. Legtöbbször azonban nem állnak rendelkezésre ilyen
vérminták, amiken el lehetne végezni genetikailag módosított
szervezetek allergén teszteléseit, mivel az emberek nem
fogyasztották azoknak az "idegen fehérjéknek" a
többségét, amelyeket a géntudósok az élelmiszerekbe helyeznek.
Dr. Mae-Wan Ho, angol tudós szerint: "Nem létezik olyan
eljárás, amivel biztosan meg lehetne állapítani a génmódosított
élelmiszerek által okozott allergiás reakciókat. Az allergiás
reakciók általában csak azután jelentkeznek, hogy az elsô
allergén elfogyasztása az alanyt érzékennyé tette rá. "
MÉRGEZÉSEK
A
genetikailag módosított termékek kétségtelenül mérgezôek
lehetnek az ember egészségére nézve. 1998-ban egy génmódosított
L-triptofán termék, egy gyakori diétás táplálékkiegészítô
37 amerikai halálát okozta és több mint 5000-en maradandó
károsodást szenvedtek egy akár halálos, fájdalmas
vérbetegségtôl, az úgynevezett eosinophilia myalgia szindrómától
(EMS), mielôtt az USA Élelmiszer és Gyógyszer Ellenôrzô
Hivatala betiltotta. A gyártó, a Showa Denko, Japán harmadik
legnagyobb vegyszergyártó cége, elsô ízben 1988-89-ben használt
génmódosított baktériumot arra, hogy létrehozza a kereskedelmi
táplálékkiegészítôt. Úgy vélik, hogy a baktérium valahogy
megfertôzôdött a DNS keresztezôdése folyamán. Az elvégzett
számítások szerint a génmódosított L-tryptophan tiszta volt,
azaz anyagában megegyezett az azt megelôzô, természetes
baktériumból elôállított elôdjével. Azonban az emberi
egészségre nézve nyilvánvalóan nem volt lényegileg azonos. Ha
olyan teszteknek is alá kellett volna vetni azt, mint az állati és
emberi próbafogyasztás, mely révén könnyen ki lehet szűrni a
káros anyagokat, akkor az a tény, hogy ezen táplálékkiegészítô
nem volt lényegileg azonos, nyilvánvalóvá vált volna. Azonban
ezeket a teszteket nem végezték el. A Showa Denko eddig már több
mint kétmilliárd dollár térítést fizetett ki a károsultaknak.
A
mérgek terén a legnagyobb problémát az a tény jelenti, hogy
semmit sem tudunk az idült mérgezésrôl. Más, hasonló páldákból
kiderült az, hogy akár 30 év is eltelhet mire egy fehérje mérgezô
hatása nyilvánvalóvá válik. Egy génmódosított szójafehérje
74 százalékban tér el egy közönséges szójafehérjétôl. Mivel
ezeket a fehérjéket egy növény és egy baktérium kombinációjából
állítják elô, tehát valójában teljesen újfajta fehérjék,
következésképp nem lehet sem egy baktériummal, sem egy növénnyel
összehasonlítani. Elég egy egészen kis változtatás az
aminosavak sorrendjében, és az egészséges fehérje egy ártalmas
fehérjévé változik.
1999-ben
a brit Rowett Intézet tudósa, Dr. Pusztai Árpád kutatásai
kimutatták, hogy a hóvirág DNS-ével és egy gyakran használt
promoter, a karfiol-mozaik vírus (egy olyan promoter, ami majdnem
minden génmódosított élelmiszerben és terményben megtalálható)
DNS-ével keresztezett Bt-burgonya mérgezô az emlôsök számára.
Bebizonyította, hogy a génmódosított burgonya (lásd a 14.
fejezetet) jelentôs mértékben károsítja a patkányok belsô
szerveit beleértve a lépet, az agyat, a herét, a hasnyálmirigyet,
a vékonybelet és a gyomrot.
A
22-ES CSAPDÁJA
Tekintettel
arra, hogy országos szinten inadekvát módon folynak a tesztelések,
annak köszönhetôen, hogy megalapozatlanul az lényegi azonosság
elvére támaszkodnak, a szabályozók az óriáscégektől várják
el, hogy elvégezzék a saját tesztjeiket. Emellet a szabályozók
részéről az a gyakorlat alakult ki, hogy tudományos tényeknek
veszik a kétséges tesztelési eljárások eredményeit, s emiatt
nem várható előrelépés a nemzetközi fogyasztóvédelemben. A
nemzetközi tisztségviselők ebben a tekintetben ez idáig még nem
csalódtak. A Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai szerint
az élelmiszerek fogyaszthatatlanságának bizonyítása, az
importáló országot terheli. Mégis, amikor az országok
megpróbálnak élni a felelősségükkel, hogy megvédjék az
állampolgáraikat, a génmódosított élelmiszerek exportőrei más
WTO szabályokat használnak fel arra, hogy kereskedelmi szankciók
bevezetésével fenyegessék, ha az importáló ország akadályozza
a "szabadkereskedelmet". "Szerte a világban, úgy
vélik a fogyasztók, hogy a kereskedelmi szankciók bevezetésével
való fenyegetéseket arra használják, hogy szétmorzsolják a
fogyasztóvédelmet az óriáscégek javára". - Consumers
International (egy globális védelmi-szervezet a fogyasztóvédő
szervezetek részére).
-
Wytze de Lange (Hollandia), Campaign for Food Safety (USA),
John Fagan, Ph.D. (USA), "Puls Tip" magazin (Svájc)
John Fagan, Ph.D. (USA), "Puls Tip" magazin (Svájc)
- Az antibiotikumok szerepe
- a géntechnológiában
A
FORRADALMI GYÓGYMÓD: AZ ANTIBIOTIKUM
Az
antibiotikumot, mint gyógyszert olyan gombákból és egyéb
szervezetekből állítják elő, amelyek megakadályozzák vagy
elpusztítják a baktériumokat, és ezeket széles körben
használják betegségek megelőzésére és kezelésére. Bizonyára
a penicillint ismerik a legtöbben a gyógyszerek ezen osztályából,
ez a gyógyszertörténelem első "csodeszernek" kikiáltott
gyógyszere. A mindennapossá vált antibiotikumokat, mint az
amphicillin-t (a penicillin csoportba tartozik a hörghurut,
homloküreg-gyulladás és urológiai gyulladások tüneteinek
kezelésére használták) és a kanamycin-t (a tuberkolózis, a
blunt trauma, felső és alsó léguti megbetegedések tüneteinek
kezelésére és sebek kimosására használták) egyre többet
használják az emberi élelmiszerekben, ami felbecsülhetetlen
hatással lehetnek ez emberiségre. Antibiotikum rezisztenciát okozó
géneket használnak valamennyi kereskedelmileg forgalomba hozott
génmódosított termékben. Például, a Calgene cég (már a
Monsanto birtokában van) kanamycingént is bevitt a FlavrSavr nevű
paradicsomba. A laboratóriumon kívül ezeknek a jelzőgéneknek
nincs különösebb szerepük, ezért a jelenlétük az ültetvényeken
és az élelmiszerekben kiváltotta az emberek nyugtalanságát. Az
antibiotikumokkal szemben kialakult ellenálló képesség
megnövekedésének veszélyei miatt, számos európai ország
betiltotta bizonyos génmódosított élelmiszerek behozatalát, mint
például a Novartis cég Bt-kukoricáját (lásd az 5. és a 14.
fejezetet). A legnagyobb gyógyszeripari cégek történetesen
ugyanazok a cégek, amelyek a vetőmagokat genetikailag módosítják
és rovarirtószereket, gyomirtószereket és műtrágyát gyártanak.
AZ
ANTIBIOTIKUMOKKAL SZEMBENI REZISZTENCIA KIALAKULÁSA
Annak
köszönhetően, hogy az orvosok túl gyakran írják fel, illetve
hogy az élelmiszerekben is elterjedt annak használatuk, kiváltotta
a kórokozó baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenállást.
Ez olyan félelmeket szült, hogy "szuper" betegségek
fognak kialakulni, amelyeket nem lehet gyógyítani. A tudósok és
az orvosok aggodalmukat fejezik ki amiatt, hogy új gyógymódokat
kell találni. Az élelmiszerekben jelenlévő antibiotikumok miatt,
az ellenálló képesség olyan erős lett, hogy rengeteg gyógyszer
nem használna már a fekete pestis ellen. 1995-ben egy bubópestises
madagaszkári fiú immúnisnak bizonyult az első nyolc leggyakrabban
használt antibiotikumra, amelyek ezt a betegséget gyógyítják, a
tetraciklint, streptomycint és a spectromycint is beleértve. 1990
és 1994 között 19 ezer bubópestises esetet jelentettek be ( ebből
229-et az USA-ban). Ez a szám "egy újabb ijesztő
figyelmeztetés arra, hogy egy adott területen felbukkanó fertőző
betegségek és az antimikrobiális immunitás komoly veszélyt
jelenthet az egész világra nézve" - állítja Drs. David T.
Dennis és James M. Hughes az USA Járványvédelmi és Megelőzési
Központjából. A tudósok úgy vélik, hogy az a tény, hogy egy
baktérium gyógyszer-rezisztanciára tesz szert "azt
bizonyítja, hogy egy ilyen, orvosilag baljóslatú eset
megismétlődhet".
Ehhez
hasonlóan a tuberkolózis és a Streptococcus pyogenes nagyban
ellenállóvá vált a legkiválóbb forgalomban lévő
gyógyszerekkel szemben. Azoknak az antibiotikumoknak, amelyekkel a
fertőzött baromfi okozta (a campylobacter baktérium, az amerikai
csirkék 70-90 százalékát fertőzi meg, 2-8 millió emberi
megbetegedést okozva ezzel évente) megbetegedéseket kezelték,
ugyancsak gyengülni látszik a hatásuk. A fluorquinolone
antibiotikum csoporttal (a chlamydia tüdőgyulladás és urológiai
gyulladások kezelésére használták) szembeni ellenállás
Spanyolországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban
elérte a 82 százalékot. Az is valószínűbb, hogy a déli,
"szegény" országok népessége nagyobb
ellenállóképességre tett szert, mint az északi, "gazdag"
országok lakosai, mivel a receptre kapható gyógyszereket ott
kevésbé korlátozzák. A STAF vírusos esetek egyharmada,
világszerte (évente 500 ezer egyedül az USA-ban), ellenállónak
bizonyulnak a legújabb gyógyszerekre, beleértve a penicillint és
az amphicillint is. Még a vancomycin, "az utolsó remény
antibiotikuma" is hatástalan néhány kórokozóval szemben.
Az
ennél is riasztóbb valóság az, hogy többszörös rezisztenciát
is találtak a kanamycint és a streptomycint, gentamycint,
neomycint, valamint a aminoglycint iiletően, amelyek igen fontosak
az életveszélyes eseteknél. Ezek az antibiotikumok azért olyan
hasznosak, mert nem bontják le a sejtfalat és nem juttatnak
mérgeket a vérrendszerbe. Tekintettel erre a helyzetre, a kórházi
létesítményeknek el kell mostantól fogadniuk azt a tényt, hogy
inkább megfékezni kell fertőzéseket, mintsem harcolni a ellene.
Az Élelmiszer- és Gyógyszer Ellenőrző Hivatal szabályozói "még
sohasem ültek egy életveszélyben lévő beteg ágya
mellet...remélve, hogy az antibiotikum hatni fog és szembenézve
annak a következményével, ha mégsem" - állapítja meg Dr.
David Bell, a Járványellenörző és Megelőző Központ
munkatársa.
AZ
ANTIBIOTIKUMOK AZ ÁLLATOKON KERESZTÜL BEKERÜLNEK AZ EMBERI
TÁPLÁLÉKLÁNCBA
Az
antibiotikumokat nagy mértékben alkalmazzák az állatok
betegségének megelőzésére és kezelésére is. Míg sok az
eredendően beteg állat, amit súlyosbít az ipari gazdálkodási
eljárások és az olyan szarvasmarha növekedési hormonok
alkalmazása, mint a BST (lásd a 15. fejezetet), addig az USA-ban
használt 25 millió kilogramm felét NEM a beteg állatok
gyógyítására fordítják hanem, a takarmány kiegészítőjeként
használják, ami serkenti a növekedést. Az elmúlt harminc évben
az első, a brit gazdálkodásban használatos antibiotikumokról
készített szakértői vélemény szerint, az Élelmiszer
Mikrobiális Biztonság Tanácsadó Bizottság megállapítja: "a
négy legfőbb élelmiszer-mérgező kórokozó - a szalmonella,
E.coli, a campylobacter és az enterocci - közvetlen összefüggésben
áll a mezőgazdaságban alkalmazott antibiotikumok túlzott
használatával." A jelentés "meggyőzően rávilágít
arra, hogy az állatoknak adott antibiotikum néhány olyan ellenálló
baktérium megjelenését eredményezte, amelyek az embert is
megfertőzhetik" illetve olyan fertőzéseket idézhet elő, ami
ellenállóvá válik a gyógyszerekkel szemben, beleértve az
szalmonellát és az E.coli-t is. Annak érdekében, hogy az
antibiotikumok a jövőben is biztosan hatásosak maradjanak, és
megőrizzék azon képességüket, mely életeket ment meg és mind
az emberek, mind az állatok szenvedését megelőzi, az
antibiotikumok alkalmazását szigorúan szabályozni, csökkenteni
kell. Ugyanakkor, e probléma megelőzésének a legfőbb módja az,
ha az állatokat természetesebb körülmények között tartják.
ANTIBIOTIKUM-REZISZTENCIA
JELZŐGÉNEK A GÉNMÓDOSÍTOTT ÉLELMISZEREKBEN
Jelenleg
az óriáscégek antibiotikum-rezisztencia géneket használnak a
génmódosított élelmiszerekben, olyan "jelzőgéneket",
amelyek megmutatják hogy a növényekben bekövetkezett-e a
génbeépülés. A jelzőgén, kivétel nélkül a szervezet minden
egyes sejtjében megtalálható. Következésképp, egy tabletta
beszedésétől eltérően, amikor valaki Roundup Ready szóját
fogyaszt (lásd a 13. fejezetet) a gén, amely átruházza az
amphicillinnel szembeni rezisztanciát, megtalálható a növény
minden egyes sejtjében. Ennek okán, az orvosok által felírt
receptek és az antibiotikummal etetett és injekciózott állatok
révén emberi szervezetbe jutó antibiotikumokon felül, az emberek
olyan helyzetbe kerültek (a főbb vetőmag, vegyszer- és gyógyszer
előállító óriáscégeknek köszönhetően), hogy olyan
élelmiszereket kell fogyasztaniuk, melyek teli vannak olyan
génekkel, melyet külön arra terveztek, hogy azokra a gyógyszerekre
legyenek ellenállók, amelyeket milliók szednek.
Egy
1994-ben végzett tanulmány kimutatta, hogy a növények és
baktériumok közötti génátörökítés lehetséges, és hogy ebbe
az átörökítésbe beletartozhatnak és beletartoztak a
antibiotikum-rezisztencia gének az összes teszt során. Továbbá,
egy 1999-ben végzett holland tanulmány kimutatta, hogy az élő, ép
a antibiotikum-rezisztencia gének átugorhatnak a génmódosított
élelmiszerekből az ember beleibe és életben maradhatnak jó
néhány percig a vastagbélben. Ez azt jelenti, hogy a génmódosított
élelmiszerek fogyasztása, beleértve az antibiotikum-rezisztencia
jelzőgéneket, közvetlenül antibiotikum-rezisztanciával
ruházhatja fel az embereket. Az ellenállás kialakulása azt is
jelentheti, hogy az óriáscégek ezt követően is igényt
tarthatnak állami kutatási és fejlesztési pénzekre, új
gyógyszerek létrehozására az állampolgárok adóiból.
EU
AZ USA ELLEN A VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZETBEN: SZABADKERESKEDELEM,
VÉDŐVÁMRENDSZER, VAGY ÉLELMISZERBIZTONSÁG?
Az
elmúlt tíz évben, az EU tiltotta az amerikai hús behozatalát,
mely olyan állatból származik, amit antibiotikumot tartalmazó
takarmánnyal etettek, mert attól tartanak, hogy a fogyasztóikban
gyorsan kifejlődik az ellenállás. Az emberekben kialakult
antibiotikum-rezisztancia a legfőbb oka annak, hogy az európai
országok miért ellenzik a génmódosított szervezetek
importálását. 1998 decemberében, a Kemoterapeuták Nemzetközi
Társasága (International Society of Chematherapists) felmérést
végzett a tagjai között és a legtöbben "elfogadhatatlannak"
tartják, hogy a Novartis-féle Bt-kukorica antibiotikum-rezisztencia
gént tartalmaz. Németországban ugyanezen indokból több mint 1300
orvos írta alá, a Novartis-féle kukorica betiltásáról szóló
kérvényt. 1999-ben az EU betiltotta a Novartis kukoricát, teljes
mértékben az antibiotikum-rezisztencia kérdésre alapozva (lásd a
14. fejezetet).
VÉGKÖVETKEZTETÉS
Amíg
a Novartis óriáscég magabiztosan állítja, hogy nemsokára
elkészül az új génmódosítási eljárás, amelyhez többé nem
szükséges az antibiotikum-rezisztencia jelzőgének alkalmazása,
és hogy ezért az ügy el fog simulni, addig valamennyi
génmódosított terményben, ami bekerül a táplálékláncba,
megtalálhatók ezek a gének. Ez egy újabb példája a megelőzés
elvének semmibevételére, a piaci érdekek javára.
-
Növény-biotechnológia Kutató Központ, Tuskegee Egyetem(USA)
20. Környezetvédelmi aggályok: veszélyben a
biológiai
sokféleség
Mindössze
húsz növényfaj (a 220 ezerből) gondoskodik a világ élelmiszer
előállításának több mint 90 százalékáról. Az elmúlt
nyolcvan év alatt az USA-ban, ahol a legfejlettebb a feldolgozóipar,
a fellelhető növényfajták 97 százaléka kihalt. Az USA-ban, az
elmúlt évszázad alatt termesztett hétezer almafajtából,
mindössze kilencszáz maradt fenn. Jelenleg körülbelül 330
körtefajta található, holott egykor 2600 fajtát tartottak számon.
Az ültetvények 75 százalékán még Indiában is csupán tíz,
modern rizsfajtát termesztnek, noha ötven évvel ezelőtt még 30
ezer fajtát használtak.
A
biológiai sokféleségbe beletartozik minden élő szervezetet,
genetikai anyag, és ökológiai rendszer, melyek annak részeit
képezik. Általában három szintjét különböztetik meg:
genetikai, faji, illetve ökológiai rendszerbeli sokféleség. A
genetikai sokféleség az egyes fajok közötti, illetve az egyes
fajokon belül a gének különböző változatait jelenti. Ez a
Földön fellelhető összes növény, állat és mikroorganizmus
génjeiben megtalálható összes genetikai információt felöleli.
Az egyes fajokon belüli genetikai sokféleség lehetővé teszi azt,
hogy alkalmazkodhassak az új kártevőkhöz, betegségekhez és az
időjárás, illetve a mezőgazdasági eljárások változásához. A
faji sokféleség magába foglalja az egy adott területen élő
fajok, illetve a különböző fajok számát. Az ökológiai
rendszerbeli sokféleségbe beletartozik az összes különböző
ökológiai rendszer, avagy a fajok kölcsönösen egymástól függő
közösségei és azok élettere. Az ökológiai rendszerek
felölelhetnek egészen nagy vagy elenyészően kis területeket is.
Ezek a természetes területek lehetnek: füves területek,
mangrove-erdők, korallzátonyok, mocsarak vagy trópusi erdőségek,
csakúgy mint mezőgazdasági területek, amelyek ugyan az emberi
megművelésen múlnak, viszont rendelkeznek a növények és az
állatok jellemző összetételével.
"A
NÖVÉNYGENETIKUSOK ÁLLANDÓ NYOMÁS ALATT LESZNEK AZÉRT, HOGY ÚJ
FAJTÁKAT HOZZANAK LÉTRE, AMELYEK KÉPESEK LESZNEK FELVENNI A
VERSENYT AZ ÚJ KÁRTEVŐKKEL ÉS BETEGSÉGEKKEL. EZ EGY OLYAN
GENETIKAI TAPOSÓMALOM, AMI LEGALÁBB OLYAN KÁROS ÉS KUDARCRA
ÍTÉLTETETT, MINT AZ A VEGYSZERES TAPOSÓMALOM, AMELYNEK
HELYETTESÍTÉSÉRE TERVEZTÉK"
- Idézet a Gaia Alapítvány "Raiding The Future"-című
- kiadványából
A
TUDAT MONOKULTÚRÁJA
Az
élelmiszerek genetikai módosítása rendkívül nagy veszélyt
jelent az ökológiai rendszerekre és a biológiai sokféleségre
nézve, amibe beletartozik a penészesedésnek/BLIGHT, a
"szupergyomok" megjelenésének, a génszennyeződésnek, a
terminátor-típusú termények elszóródásának (lásd a 11.
Fejezetet) egyre növekvő kockázata és annak a veszélye, hogy a
farmereket vegyszeres, belterjes gazdálkodásra kényszerítik.
Mivel csupán egy csokorravaló óriáscég kezében van az
élelmiszerek sorsa a nemesítésen és a szabadalmazásokon
keresztül, s mivel a termesztői szerződés és a terminátor
technológia véget vet a magok következő évre való megőrzése
hagyományának, nagyon valószínű, hogy csak azok a növények
teremnek, amit az óriáscégek termeszteni akarnak. Ezt az a példa
is mutatja, hogy a McDonalds utasítására burgonyakészlete
világszerte kizárólag egyféle burgonyából származik, amely
általában nem-őshonos és kevésbé ellenálló a
penészesedésre/BLIGHT és a kártevőkkel szemben, mint a helyi
fajták - ezzel szükségessé téve a vegyszerek nagy mennyiségű
alkalmazását. Ha az óriáscégek úgy döntenek, hogy nem látják
el a piacot egy bizonyos növényfajjal, akkor azoknak a fajoknak
leállítják a termesztését. A génmódosított élelmiszerek
esetében, az óriáscégek egyre inkább ellehetetlenítik a
nem-génmódosított megfelelőjükhöz való hozzáférést. Míg
Írországban, a növényfajták pusztításai elleni
környezetvédelmi mozgalmak törvényesen kérdőre vonják a
Monsanto-Novartis együttműködését egy Roundup Ready cukorrépa
projekttel kapcsolatban, addig a Monsanto azzal fenyegetőzik, hogy a
Novartis "gazdaságtalannnak" találhatja a jövőben az ír
piac hagyományos vetőmagokkal való ellátásának folytatását.
MENEKÜLJÜNK
INNEN: "SZUPERGYOMOK" ÉS "SZUPERJÁRVÁNYOK"
ELTERJEDÉSE
A
génmódosított ültetvényekről származó kereszteződések
általi "génszennyeződés" máris elkezdte pusztítani a
természetet. A szél, az eső, a méhek és más rovarok beporzása
révén elindult a génmódosított pollenek átterjedése a környező
földekre, beszennyezve a farmerek ökológikus és hagyományos
termesztésű ültetvényeinek a DNS-ét. Szerte Észak-Amerikában
számos farmer ellen indított pert a Monsanto a termesztői
szerződés megszegése és a génmódosított magok egy kívülálló
személynek való eladása vádjával, azonban sok farmer azt
állította, hogy semmi ilyet nem tett, és hogy a pollenek
természetes úton terjedtek. Svájcban a Novartis cég elismerte
annak a lehetőségét, hogy egy, 1999 nyarán importált,
nem-génmódosított kukorica "génszennyeződéséért"
egy, a közelben lévő génmódosított ültetvény felelős. Ezen
új trendek tükrében, a "szupergyomok" megjelenésével,
a nem arra szánt fajok kereszteződnek az antibiotikummal szembeni
ellenállás kódoló jelzőgénekkel, terminátorgénekkel és a
gyom- és rovarirtókkal szemben ellenálló génekkel. A
kereszteződés során olyan gyomok fejlődhetnek ki az
ültetvényeken, melyek nem érzékenyek a mezőgazdasági
vegyszerekre. Mivel a génmódosított termények élőek, ezért
egyértelműen jóval kiszámíthatatlanabbak a vegyszerek
környezetszennyező hatásánál, - szaporodhatnak, vándorolhatnak,
változhatnak. Attól fogva, hogy a környezetbe került jóformán
lehetetlenség a génmódosított szervezeteket visszavonni a
laboratóriumokba, illetve az ültetvényeken belülre.
Lehetséges, hogy olyan kártevők és gyomok fognak előbukkanni, amelyek rovarirtó és gyomirtó rezisztensek lesznek, ami azt jelenti, hogy erősebbek, azaz több vegyszeres méregre lesz szükség kiirtásukhoz. Az első szupergyomok már megjelentek. A génmódosított gyomirtó-rezisztens repce (canola) átterjesztette a gyomirtó-rezisztens tulajdonságát a rokon gyomokra, mint például a mustár növényre. A "szuperkártevők" is előbukkantak, ahogy azt szemlélteti a gyapothernyó gyors ellenállásának kifejlődése a Bt-kukoricával és a Bt-gyapottal szemben (lásd a 14. fejezetet). Némelyik génmódosított faj, ha egyszer már a környezetbe került, elkerülhetetlenül legyőzi a vadon élő fajokat, hasonló módon a Lengyelországban kifejlesztett, elszökött, egzotikus génmódosított pontyhoz, ami kétszer nagyobb és kétszer nagyobb étvágya van, rövid idő alatt a tápláléklánc tetejére került, halálra éheztetve az ottélő, természetes pontyokat.
VESZÉLYBEN
A HASZNOS FAJOK
1999-ben,
a Cornell Egyetem kutatói arra jöttek rá, hogy a génmódosított
Bt-kukorica pollene mérgező a danaisz-lepkék számára. A
tanulmány megerősíti annak a növekvő számú bizonyítékait,
hogy a génmódosított termények kedvezőtlen hatással vannak egy
sor hasznos rovarra, beleértve a katicabogarat és a fátyolkát,
csakúgy mint a hasznos mikroorganizmusokat, méheket és
feltételezhetően a madarakat is.
A
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY ALAPVETŐ ELLENTMONDÁSBAN ÁLL A
KERESKEDELEMHEZ KAPCSOLÓDÓ SZELLEMI TULAJDONJOGOK EGYEZMÉNYÉVEL
Az
1992-ben, a Rioi Föld Csúcstalálkozón elfogadott, ENSZ Biológiai
Sokféleség Egyezményt úgy üdvözölték a szegény, "déli"
államok, mint azt az egyezményt, ami egyszer s mindenkorra
nemzetközi törvényekbe foglalja, hogy az egyes nemzetek államai
szuverén joggal rendelkeznek a biológiai forrásaik felett (lásd a
4. fejezetet). A Biológiai Sokféleség Egyezménye kiköti, hogy a
feleknek együtt kell működniük, annak érdekében, hogy a
szellemi tulajdonjogok "alátámasszák és ne pedig meggátolják
az egyezményben leírtakat": azaz a biológiai sokféleség
megőrzését, annak fenntartható használatát, és előnyeinek
igazságos megosztását. A nemzeti törvényeik függvényében,
arra is kötelezi a feleket hogy "tiszteljék, őrizzék meg és
tartsák fenn az őslakosok és a helybeliek tudását, újításait,
találmányait." A genetikai forrásokhoz való hozzáférhetőség
meghatározás a nemzetek kormányain múlik és a nemzeti
törvényhozástól függ. Azt is pontosan meghatározza, hogy ahol
engedélyezték a hozzáférést, ott kölcsönös megállapodás
szükséges, csakúgy mint a forrásadó előzetes beleegyezése. A
nemzetközi közösség ily módon köteles tisztelni, megőrizni és
fenntartani az őslakosok és a helybeliek tudását, újításait,
találmányait, valamint elősegíteni a felhasználásából
származó haszon igazságos szétosztását.
Mégis,
a Biológiai Sokféleség Egyezmény és a Kereskedelemhez Kapcsolódó
Szellemi Tulajdonjogok Egyezménye alapvetően összeegyeztethetetlen.
Míg a Biológiai Sokféleség Egyezménynek az a célja, hogy
megőrizze a biológiai sokféleséget, elősegítse annak
fenntartható alkalmazását, biztosítsa a haszon igazságos
szétosztását az adományozók és a felhasználók között, és
szuverenitást nyújt a biológiai forrással rendelkező
országoknak, addig a Kereskedelemhez Kapcsolódó Szellemi
Tulajdonjogok Egyezménye lehetőséget kínál a magáncégek
számára, hogy szabadalmaztathassák ezeket a forrásokat. Egy friss
rendelkezés az igazi valójukba helyezi ezt a két homlokegyenest
ellenkező nézetet és egyezményt.
1999
júniusában a Biológiai Sokféleség Egyezmény tudományos
testülete (az SBSTTA) elfogadta azt a határozatot, mely engedélyezi
az olyan "GURT" (Genetikai Alkalmazást Szabályozó
Technológiák) technológiák forgalomba hozását, mint az ún.
"terminátor technológia". Az SBSTTA határozata még az
egyes országok jogait is korlátozza a terminátor technológia
országos betiltására vonatkozóan úgy, hogy moratóriumot
hirdetnek és kereskedelmi szankciókkal kapcsolják össze.
Norvégia, India, Equador és sok más ország azon kitartó
erőfeszítései ellenére, hogy létrehozzon egy moratóriumot, az
SBSTTA terminátor technológiát illető sikertelen állásfoglalása
döntő próba elé állította a Biológiai Sokféleség Egyezményt.
Pat Mooney, a RAFI-tól megállapítja: "A GURT technológia
próbára teszi a fejlődő országok törvényes rendelkezésijogát
a biológiai sokféleségük felett, ez a Biológiai Sokféleség
Egyezmény sarkpontja. Hogyha nem tud állást foglalni a terminátor
technológiát illetően, akkor mit tud egyáltalán tenni?"
A
BIOLÓGIAI SOKFÉLESÉG EGYEZMÉNY ÜTKÖZIK A FENNTARTHATÓSÁG
ELVÉVEL
Ha
összehasonlítanánk az "északi", gazdag és a "déli",
szegény országok álláspontját a biológiai sokféleség
kisajátítását illetően, sehogysem tűnik úgy, hogy
egyetértenének egy dologban: miszerint a világ genetikai öröksége
nem több árucikknél. A Biológiai Sokféleség Egyezmény 3.
cikkelye kiköti, hogy: "Az egyes országoknak szuverén joga
van kiaknázni saját forrásaikat, saját környezeti politikájuk
értelmében." A 15. cikkely, első paragrafusa továbbfejti: "A
genetikai forrásokhoz való hozzáférhetőség meghatározásának
fennhatósága a nemzetek kormányain múlik és a nemzeti
törvényhozástól függ". Ezen rendelkezéseket illetően az
Egyezmény nyíltan visszautasítja, hogy a genetikai forrásokat az
emberiség világörökségévé nyilvánítsa. Ahogy azt Jean
Paul-Marechal a Le Monde Diplomatique francia újságírója is
megállapítja: "Ennek következtében, a több millió éves
biológiai fejlődés és a több ezer éves mezőgazdasági
eljárások által formált természetes is kulturális örökség
most ki van téve annak a veszélynek, hogy magánkézbe kerül, ami
az igazgatás egy olyan formája, amely tönkre teszi a bioszférát.
A szabadkereskedelem és az ipar, más szavakkal az árucikkek
birodalmának a kiterjesztése, újra ellentmondásba került a
fenntartható fejlődés követelményeivel."
VÉGKÖVETKEZTETÉS
Pillanatnyilag
úgy vélik, hogy 50-től 300-ig terjedhet azon növény- és
állatfajok száma, melyek kipusztulnak naponta. A géntechnológia
széles körben elterjedt alkalmazásának melléktermékeként
környezetbe jutó szuperkártevők és szupergyomok veszélye,
együtt azzal a nem-génmódosított vetőmagokhoz, és általában a
fajták széles választékához való hozzáférés lehetséges
megtagadása, a genetikailag módosított szervezetek elszóródása
és a biológiai sokféleség megőrzésére irányuló nemzetközi
egyezmények, amelyek a valóságban törvényesítik a biológiai
források privatizációját és honosítását, egyszerűen növelik
a problémát. Annak érdekében, hogy megőrizzük a biológiai
sokféleséget és a föld egészségét, a genetikai örökség
inkább az emberiség világöröksége kell, hogy maradjon (avagy
újra azzá kellene válnia), mintsem állami és magántulajdon,
amelyet egy pár óriáscég kényére-kedvére arra használ, amire
csak akar.
-
RAFI, Jean Paul-Marechal a Le Monde Diplomatique,
Enclosure of the Mind (RAFI) és The Ownership of Life (IATP)
Enclosure of the Mind (RAFI) és The Ownership of Life (IATP)
Lehetőségek a géntechnológia mellőzésére
21. egy lehetőség a géntechnológia mellőzésére: biogazdálkodás
A
biogazdáknak nincs szükségük mesterséges rovarirtószerekre,
gyomirtószerekre, műtrágyára, szennyvízre, genetikailag
módosított termékekre, antibiotikumra és sugárkezelési
eljárásra ahhoz, hogy zöldséget termesszenek és állatokat
tartsanak. Általában minden országban más-más, az ökológikus
gazdálkodás minősítésére vonatkozó szabvány alakult ki,
emellett az Európai Unió és a Codex Alimentarius szinten is életbe
léptetett egy nemzetközi szabványt. Mind a kistermelôi, mind az
ipari biogazdálkodás bizonyítottan járható alternatívát kínál
a vegyszeres és az ipari gazdálkodásra. Mivel a biogazdálkodás
korlátozottan használ vegyszereket, a munkahelyteremtés eszköze
lehet. A Greenpeace a biogazdálkodásról állítja: "A
fenntarthatóság egyik legbonyolultabb és legkomolyabb jövôképe
és az egyik legígéretesebb munkahelyteremtő eszköze."
ELÔNYEI
AZ EGÉSZSÉGRE NÉZVE
Rengetegen
támogatják a biogazdálkodást, mivel azzal ki lehet küszöbölni
azon rákkeltô élelmiszerek fogyasztását, amelyeket
rovarirtószerrel kezeltek. Az organikus gazdálkodás nem jelent
veszélyt a biológiai sokféleségre, a rovarokra, a madarakra, a
mikrobákra és az emberekre sem, ellenben a vegyszeres
gazdálkodással. A rákos betegeknek gyakran azt tanácsolják, hogy
álljanak át az ökológikus élelmiszerek fogyasztására. Az
bioélelmiszer jobb mind az egészségre, mind a természetre nézve.
A
vegyszeres mezôgazdálkodás nem csak azoknak jelent veszélyt akik
fogyasztják, hanem azoknak a kistermelôknek is, akik bepermetezik
vele a földeket. Például a Roundup (lásd a 13. fejezetben) fô
összetevôje, a gliphozát felelôs minden harmadik bejelentett,
vegyszerekkel kapcsolatos mezôgazdasági balesetért Kaliforniában.
Európában az esô olyan mennyiségben tartalmaz rovarirtószereket,
ami jóval túllépi a víz ihatóságának elfogadott mértékét. A
svéd Lundi Egyetemen a múlt évben közvetlen összefüggést
fedeztek fel a rovarirtószerek és a Non-Hodgkin limfóma között.
Azt is megállapították, hogy az USA-ban 1973 óta, ezen esetek 73
százalékát valószínűleg néhány, általánosan használt
rovarirtószer okozta, mint például a MCPA (a Novartis Target
márkanevű rovarirtószere) és a glyphosate (a Monsato RoundUp
márkanevű gyomirtószere). Az ilyen és hasonló vegyszerek az
élelmiszereinkben oly mértékben gyengítik le az ember
immunrendszerét, hogy lehetôvé teszik azt, hogy az olyan vírusok,
mint az Epstein-Barr, rákot okozzanak. Elemezték a rovarirtószerek
szerepét a neurológiai károsodás, születési rendellenességek,
növési rendellenességek, a gyermekek viselkedési zavarai és a
hiperaktivitás, a pajzsmirigyhormon-ingadozás, mell- és hererák
kialakulása, spermaszám csökkenés tekintetében. Az angol kormány
egyenesen azt javasolta, hogy a gyümölcsöket meg kell hámozni a
rajtuk lévô vegyszerek miatt. A gyermekeknek egyre inkább
számolniuk kell a leukémia veszélyével. Egy átlagos gyermeknek
egy a négyhez az esélye van arra, hogy olyan ôszibarackot fogyaszt
el, ami túllépi a megengedett értékeket. És ebbe nincsenek
beleszámolva az ivóvizünkben lévô méregkoktélok. Egy
nemrégiben megjelent tanulmány szerint az USA Környezetvédelmi
Ügynöksége (US EPA) 23 fajta rovarirtószert talált az átlagos
otthonokból vett pormintákban. A mezôgazdaságban használt
vegyszerek beszennyezik a vizeinket, a földünket és az
élelmiszereinket, azonban erre létezik alternatív megoldás is.
"SAJÁT
TAPASZTALATOMBÓL ÍTÉLVE NYILVÁNVALÓVÁ VÁLT SZÁMOMRA, HOGY AZ
ÖKOLÓGIKUS RENDSZEREK MEGÁLLJÁK A HELYÜKET A GAZDASÁGBAN,
SZÁMOS KÖRNYEZETI ÉS TÁRSADALMI ELÔNNYEL KECSEGTETNEK, ÉS HOGY
LEHETÔVÉ TESZIK A FOGYASZTÓK SZÁMÁRA, HOGY MEGVÁLASZTHASSÁK,
MILYEN ÉLELMISZEREKET FOGYASSZANAK."
-őfelsége,
Károly Herceg
A
BIOÉLELMISZER-PIAC VIRÁGZÁSA
Az
európai mezôgazdaság 30 százaléka, 2010-re organikus művelésű
lesz. Jelenleg az osztrák mezôgazdaság 10 százaléka organikusan
muvelt, és ezt 2005-re 20 százalékra szeretnék emelni. Ahogy
Ausztria egyes vidékein már 50 százalékban organikus gazdálkodás
folyik, úgy Dánia ezt 2010-re akarja elérni, országosan. Az
organikus gazdálkodás az egyik leggyorsabban fejlôdô szektor
Ausztria mezôgazdaságában és az EGYETLEN növekedô szektor
Angliában. Itt 1998-ban 140 kérelem érkezett az elsô fél évben
az organikus gazdálkodásra való átállásra vonatkozóan, és már
445 organikus gazdálkodású gazdaság található szerte Angliában
és Wales-ben. Több mint száz organikus farmer van Magyarországon,
akik a termésük 90 százalékát Ausztriába exportálják. A
svájci mezôgazdaság 7.8 százaléka organikus. USA-ban,
Franciaországban, Japánban és Szingapúrban, évi 20 százalékos,
Angliában 40 százalékos, szerte a világban pedig 30 százalékos
éves növekedést mutat a organikus szektor. Az organikus
mezôgazdaság egy 11 milliárd dolláros globális piac, ami 2006-ra
100 milliárdos piacra fog nôni. Az angol organikus piac 1998-ban
meghaladta a 300 millió dollárt és azt jósolják, hogy 2000-re
eléri az egy milliárdot. Új-Zélandban 25 millió dolláros a
piac, viszont 65 millió dollárra fog emelkedni két éven belül.
Dániában néhány organikus termék teljesen átvette a piacot,
számos más pedig 50 százalékban. Azt jósolják, hogy Új-Zélandon
az organikus kivi exportálása a négyszeresére fog emelkedni az
elkövetkezô négy évben. A brit Essexi Egyetemen Jules Pretty
olyan eseteket jegyzett le a fejlôdô országokban, ahol a
földművesek megduplázták vagy megtriplázták a terméshozamot, a
modern organikus gazdálkodás módszereivel. "Sok idôt igényel
az biztos, viszont a ragadozó óriáscégek közreműködését nem.
A világ szegényei egyedül ezen a módon tarthatják fent az
élelmiszer-készleteiket, és védelmezhetik meg önmagukat a
technológia veszélyeitôl."
AZ
ORGANIKUS PIAC NAGYOBB HASZONNAL JÁR
Az
USA középnyugati részén, az ökológikus földművelési
rendszerek annyira jövedelmezôek, ha nem jövedelmezôbbek, mint a
hagyományos vetésforgó gazdálkodás, állítja a Henry Wallace
Intézet az Alternatív Mezôgazdaságért című 1999-es
tanulmányában. Ha egy organikus gazdálkodás nagyobb nyereséget
hoz a hagyományos vetésforgós gazdálkodásnál, azt a következô
tényezôknek köszönheti: alacsonyabb elôállítási költség,
nagyobb tiszta nyereség és vakmerô bátorság. Továbbá, az is
kiderül a tanulmányból, hogy a vásárlók szerte a világban
hajlandók magasabb árat fizetni az organikus termékekért.
1995-ben például az organikus kukorica átlagos kistermelôi ára
35 százalékkal volt magasabb, mint a hagyományosan termesztett
amerikai kukoricáé, 1996-ban 44 százalékkal, 1997-ben 73
százalékkal. 1995 és 1997 között az organikus, tiszított Clear
Hilium szójabab ára (az a fajta, amit Japánban a tofu
előállításához használnak), több mint kétszer volt magasabb,
mint a hagyományosan termesztett szójababé. Ugyankkor az is
kiderül a tanulmányból, hogy az organikus zöldségeknek nem kell
prémium minôségűeknek lenniük ahhoz, hogy túlszárnyalják a
hagyományos élelmiszerek minôségét.
A
FOGYASZTÓK KÍVÁNSÁGÁT SZEM ELÖTT TARTÓ CÉGEK
A
nagy óriáscégek is kezdenek átállni az organikus földművelésre.
A SwissAir közzé tette, azt tervezi, hogy 2000-re 90 százalékban
átáll az organikus termékek használatára, beleértve a sör, a
bor, és a gyümölcslevek előállításához szükséges
terményeket is. A brit Sainsbury's szupermarketek arról számoltak
be, hogy az elmúlt két évben 189 százalékkal több organikus
húst adtak el, 400 százalékkal több organikus bébiételt, 250
százalékkal több organikus tejterméket, és kétszeresére nôtt
az organikus termékek áruválasztéka. Svédországban még a
McDonald's-ban is lehet organikus tejet, kávét és marhahúst
vásárolni.
A
BIOGAZDÁLKODÁS ÁLLANDÓ FENYEGETETTSÉGE A GÉNTECHNOLÓGIÁTÓL
ÉS A KORMÁNYRENDELETEKTÔL
És
igenis, számít az embereknek. Amikor az USA Mezőgazdasági
Minisztériuma (USDA) megpróbálta átírni az organikus
termesztésről szóló rendeleteit, hogy elfogadtassa a besugárzási
eljárást, a géntechnológia és a szennyvíz-iszap használatát,
több mint 300 ezer tiltakozólevél érkezett négy hónap leforgása
alatt. A Here's Health magazin felmérése szerint Angliában a
megkérdeztettek 86 százaléka szívesebben vásárolna egy olyan
szupermarketbe, ahol nem árusítanak génmódosított termékeket,
sôt 84 százalékuk hajlandó lenne kétszer akkora távot megtenni
ezért. Egy 1999-ben készült Taylor Nielsen-féle
közvélemény-kutatás kimutatta, hogy az angol fogyasztók azt
szeretnék, ha a befektetôk inkább az organikus gazdálkodásba
fektetnék a pénzüket, mint a géntechnológiai kutatásokba.
A
biogazdálkodóknak már most szembe kell nézniük a Bt-termékekkel
járó veszélyekkel, ugyanis azok hamar immúnissá teszik a
kártevôket az egyetlen elfogadott organikus rorarirtószerrel
szemben. Azonban a génmódosított gazdálkodás veszélyének a
nagyobbik része a pollenek, mikrobák és rovarok általi genetikai
környezetszennyezés. Egy génmódosított pollen akár kilométerek
százain át is repülhet a szelek szárnyán, a méhek pedig úgy 10
kilométer távolságra is elszállíthatják. A génmódosított
magok szállítás közben bármikor lepotyoghatnak a teherautókról
és a mezôgazdasági gépekrôl, így azok bárhol elszaporodhatnak.
A brit Soil Association megállapította, hogy ha 9 kilométeres
körzeten belül génmódosított ültetvény található, nem lehet
organikus termesztésrol beszélni. Ellentétben az organikus
termesztés előírásásaival, ahol bizonyos esetekben maximum öt
százalékos a megengedett vegyszerszennyezés mértéke, a
nem-génmódosított termékekre jelenleg a zéró tolerancia
szabálya érvényes. Azért szigorúbbak az elôírások, mert a
hagyományos rovarirtószerek nem növényi eredetűek, nem
kivonatok, míg a géntechnológia a szervezet összetételében
változtat meg valamit. A John Innes Centre brit kormány
megbízásából készült tanulmányából az is kiderül, hogy az
organikus földeken "elkerülhetetlen" lesz a
génszennyezés, attól a pillanattól, hogy a génmódosított
gazdálkodás világméreteket ölt.
A
kísérleti ültetvények is veszélyeztetik az organikus
kistermelôket és áruik elsőosztályú minőségét. Az USA-ban
egy sikeres kukorica csipsznek vissza kellett vonni a forgalmazási
engedélyét, ugyanis kiderült, hogy génmódosított. Tavaly Guy
Watson, egy angol organikus kistermelô megpróbálta beperelni a
szomszédját, sikertelenül, aki egy génmódosított kukorica
kísérleti ültetvényt tartott a telke közelében. A kísérleti
ültetvényt késôbb "fertőtlenítették" az aggódó
helyi lakosok. Az ellenük indított eljárást ejtette a kormány,
mikor meglátta a védelem érvét: a lakókörnyezetük és a
természet védelme.
A
BIOGAZDÁKAT NEMIGEN TÁMOGATJA AZ ÁLLAM, DE A HELYZET VÁLTOZÓBAN
VAN
Mára
számos európai ország támogatja az organikus gazdálkodást.
Dánia törvénybe iktatott egy támogatási programot, információs
és a gazdálkodási támogatást és anyagi segítséget is az
organikus gazdálkodásra való átállás idôszakára. Svédország,
Németország, Norvégia, Finnország, Ausztria és Svájc is hasonló
politikát folytat. Amióta ezekben az országokban elindultak a
programok, drámai fellendülést mutat az organikus mezôgazdasági
szektor. Noha, a kutatásokra és fejlesztésekre szánt összegeket
többnyire az iparosított gazdálkodásra költik, a brit kormány
bejelentette szándékát, miszerint 40 százalékkal megemeli az
organikus kistermelôk támogatását.
Óriási
a lehetôsége annak, hogy az organikus mezôgazdaság jó irányba
terelje a vidékfejlesztést, a munkaerôpiac bôvülését, az
emberek egészségi állapotát és a környezet ápoltságát. Az
államnak vissza kell vonnia a nagy mennyiségű, többlet
mezôgazdasági termékek és eljárások támogatásait, amelyek
felerôsítik a nem-önfenntartó, vegyszerfüggô élelmiszerek
elôállítását, amelyeknek az alapfeltétele az az állami
támogatás, ami a mennyiségre és nem a minôségre alapoz.
-
Pesticide Action Network North America(PANNA), George Monbiot (The
Guardian)
HARMADIK RÉSZ: A GÉNTECHNOLÓGIA EGYÉB
ALKALMAZÁSA
22. Genetikailag módosított erdők
Amíg
a figyelem központjában a génmódosított élelmiszerek álltak,
addig a géntechnológia csendben belopódzott az erdôkbe és a
gyümölcsöskertekbe. Az erdôgazdálkodási intézmények és a
biotechnológiai cégek a fákban és az erdôkben az ipari
szükségletek kielégítését és a haszon reményét látják. A
biotechnológiai cégek és a papír, fa, gyógyszer, olaj és
autóipar közötti együttműködések már készülôben vannak.
A
fák sokféle módon terjesztik a genetikai örökségüket,
magokkal, pollennel és gyökereik vadhajtásaival. Sok tudós úgy
látja, hogy elkerülhetetlen a piacra szánt génmódosított fákból
származó, véletlen génörökítés és génszennyezés. Ma
lehetetlenség hiteles felmérést végezni a génmódosított fák
termesztésének kockázati tényezôirôl, a fák kora és - a még
alig ismert - ökológiai összefüggések és egymással való
kapcsolataik miatt.
Az
a tény, hogy génmódosított fákat eresztünk a természetbe,
egyenlô a fáink és erdôink jövôjével való játszadozással.
Az erdôségek, mint ökológiai rendszerek a Föld fontos részét
képezik, irányítják az idôjárást, és életteret biztosítanak
az élőlények sokféleségének. Egyben az emberek értékes
erôforrása is.
AZ
ERDÔSÉGEK ELFOGYASZTÁSA
Az
erdôket mind a mai napig irtják, hogy a fák pépjébôl fényes
reklámújságot, zsebkendôt és vécépapírt állítsanak elô.
Míg a fogyasztókat megpróbálják egyre erôsebben meggyôzni
arról, hogy minden egyes kivágott fa helyett ültetnek egy újat,
addig a szabályos sorokba ültetett erdôségek ökológiai
szempontból nem önnfenntartók és nem szabad őket összetéveszteni
a természetes erdôségekkel. Habár az újrahasznosított papír
használata egyre általánosabbá válik, nem pótolhatja a
fogyasztás a csökkentését. A fa és a papír iránti igényeink a
természetes erdôségek kipusztulásához vezetnek, ami
útépítésekkel kezdôdik és gyakran bányászattal, ültetvényes
gazdálkodással folytatódik, és egyes területeken pedig
orrvadászattal végzôdik. A helybeli lakosok elvesztik
életterületeiket és közösségeiket a természetes erdôírtások
során. Az elmúlt évtized megtanított minket arra, hogy
valamennyiünk túlélése az erdôségektôl függ. Sokan tudják,
hogy a globális klímaváltozás legfôbb tényezôje az olaj- és
széntüzelés illetve a légkörbe juttatott szén-dioxid. Még az
ipar is elismeri, hogy a fák a legjobb "szén-elnyelôk" -
felfogják a felesleges "üvegház-gázokat", mint például
a szén-dioxidot. A cégek szintén próbálnak emlékeztetni minket
arra, hogy a fák megújuló erôforráshoz tartoznak. A fogyasztás
felfokozása jó okot ad arra, hogy genetikailag módosított fákat
értékesítsék, megoldásképpen az klímaváltozásra.
A
faipari és a biotechnológiai cégek a következô ígéreteket
tették:
- Gyors növekedésű génmódosított fák ültetése, kitermelés céljából, a felesleges szén-dioxid felfogására. Így látszólag kimeríthetetlen lesz a fa és a papírforrás ezért szükségtelen lesz a régi fák kivágása.
- Módosított rostanyagú fák ültetése, melyekbôl olcsón és könnyen, jó minôségű papírt lehet elôállítani a jelenleg használatos, vegyi szennyezéssel járó pépesítési eljárás nélkül.
A
géntechnológia valóban képes lenne arra, hogy megoldja a
környezetvédelmi problémákat? Vagy továbbra is veszélyezteti a
fáink és erdôink sorsát s mindazt az élôvilágot, amelynek
életet biztosít?
MIÉRT
VAN SZÜKSÉG A GÉNMÓDOSÍTOTT ERDÔKRE?
A
fa, a fapép és a papír nemzetközi viszonylatokban már eddig is
gazdaságilag jövedelmezô vállalkozásnak számított. Egyre
jobban függünk a papírtól, még ha a számítógép korszakában
élünk is.
Ahelyett,
hogy olyan alternatívákban keresné a megoldást, mint a szalma, a
kender és az újrahasznosított pamut, az ipar a génmódosított
erdôgazdálkodásba fektet be a nagyobb haszon, a piaci hatalom és
a minél több szabadalmi jog reményében. Ahelyett, hogy
elôsegítené a faalapú papír fogyasztásának csökkentését, az
egyre növekvô árak mellett, a (fa)ipar megnövelte a
papírtermelést és felvillanyozta a faipari termékek iránti
érdeklődést.
A
következô fejlesztési célok azt tanúsítják, hogy a ipar és a
biotechnológiai cégek azon szorgoskodnak, hogy megnöveljék a
gyártás tempóját és lecsökkentsék a költségeket:
- gyors növekedés, így a fákat gyakrabban és hamarabb be lehet takarítani
- járványokra és betegségekre kifejlesztett rezisztencia, a veszteségek minimalizálása érdekében
- sótűrés annak érdekében, hogy a fák képesek legyenek olyan talajban is megélni, ami elszikesedett a fatelepítések öntözés következtében
- a farostanyag vegyi összetevôinek megváltoztatása azért, hogy lecsökkentsék a költségeket és a papír elôállításához szükséges vegyszerek használatát
- megváltoztatott fényigény annak érdekében, hogy nagyobb legyen a fekitermelés területe
- ózon és igénybevétel tolerancia
Mint
minden géntechnológiával kapcsolatos ügyet, ezeket az ígéreteket
és lehetséges elônyöket is elôvigyázattal kell kezelni, nem
szabad összetéveszteni azzal, hogy szükségünk van rá, hogy
biztonságos, és hogy igaz.
A
génmódosított fákat ültetvényekre tervezték, nem arra, hogy
természetes erdôségekben nevelkedjenek. Utódaik és génjeik
azonban elszóródhatnak a környezô erdôségekbe,
gyümölcsöskertekbe vagy más biológiai közösségekbe. Nem
tudjuk pontosan mi történne, ha ez bekövetkezik, de valószínűleg
soha nem látott, kíméletlen pusztítást végezne. A génmódosított
fákat nem arra szánták, hogy egyensúlyban éljenek más fákkal
és fajokkal a környezô biológiai rendszerek részeként.
A
gyorsan növekedô génmódosított fák képesek más fákat
megelôzni a napfényért folyó küzdelemben, így könnyen olyan
betolakodókká változhatnak, amelyek átveszik a természetes
erdôségek helyét. A gyors növésű fák gyorsabban kiszívják és
kimerítik a termôtalaj tápanyag-tartalmát. Rendkívül módon
vízigényesek, befolyásolják a talajvízszintet és sóssá
változtatják a termôtalajt ,mint azt egy elsô osztályú,
válogatott eukaliptusz erdôséggel megtörtént eset is példázza.
Az ipar válaszul nem csak amiatt módosítja a fák génjeit, hogy
azok gyorsabban fejlôdjenek, hanem hogy sótűrőek is legyenek.
A
fák génjeit úgy módosítják, hogy a rajtuk legelészô rovarokat
megöljék. Ez megzavarja a rovarpopuláció egyensúlyát, - a
ragadozókat is beleértve -, aminek azaz eredménye, hogy
kénytelenek a szomszédos erdôkbe költözni. A hasznos és
nem-célzott rovarokra is hasonló sors vár.
A
természetes erdôségek valószínűleg nem élnék túl ezeket az
ellenséges körülményeket, tovább súlyosbítva a génmódosított
erdôségek terjeszkedését, átváltoztatva az erdôségeket,
sivatagos monokultúrát hagyva maguk mögött.
A
VESZÉLY BECSLÉSE: BIZTONSÁGOSAK-E A GÉNMÓDOSÍTOTT FÁK?
A
genetikailag módosított növényfajok közül a fáknak lehet a
legnehezebb megállapítani a környezetre való ártó hatását
illetve az ember és az állatok egészségének
veszélyeztetettségét. Néhány tudós úgy véli, hogy lehetetlen
biztosan elôrejelezni a fák megbízhatóságát, génátörökítését,
szívósságát vagy genetikai szilárdságát.
A
felmérés egyik legfôbb gondja az idô. A fák hosszú idő alatt
érik el felnőtt korukat, és évekbe telik mire elôször
kivirágoznak és magot hoznak. Sôt, valamennyiünknél jóval
hosszabb ideig élnek, még a tudósoknál is! Kizárólag a fa egész
életét figyelembe véve lehet világos tanulmányokat készíteni
és elôrejelezéseket tenni.
A
következô tényezôk is megnehezítik a veszély hiteles
felbecsülését:
- Életük során, drámai környezeti igénybevételnek és rendszeres évszakváltozásnak vannak kitéve, mindamellett rovarok támadásainak és betegségeknek. Sok olyan tényezô van, amely képes megváltoztatni a fák tűrôképességének határait, mint például maga a módosított gén kölcsönhatása a fa saját génjeivel vagy csupán a géntechnológiai eljárás. Lehetetlen lenne megjósolni, hogy melyik van hatással, ha nem mind. Az egyik ilyen megoldás az igénybevételekre, a módosított gének eltitkolása/SILENCING, így befolyásolva a genetikai szilárdságot. A génmódosított ültetvényeken máris annak a jelei tapasztalhatók, hogy egyre kevésbé képesek kezelni a nehézségeket, például a gyapot korai tokhullása esetében.
- A fák bonyolult kölcsönhatásairól, egymással, egyéb szervezetekkel és a termôtalajban élő mikroorganizmusoktól, vajmi keveset tudunk. A fák életciklusában és a vegyi felépítésében a legapróbb változtatás is súlyos mellékhatásokkal járhat egy másik ökoszisztémában.
Egyéb
kockázati tényezôk:
- Génterjedés: A módosított gének és jellegzetességeik átörökítése más szervezetekbe, gombákba, baktériumokba és vírusokba, beporzás, magszóródás, új gyökérhajtás, vadhajtások, erdôterjeszkedés és génátadás útján. Sok tudós egyetért abban, hogy a génmódosított fák génáramlását nem lehet megállítani, és hogy az a fontos kérdés, hogy az elszökött géneknek milyen sorsuk és hatásuk lesz a természetben.
- Allergiás reakciók a génmódosított fák pollenjeire
- Habár ez emberek közvetlenül nem fogyasztanak fákat, valamennyi fa része az ökológiai táplálékláncnak. Ebbôl következik, hogy sok faj lesz kitéve, eltérô ütemben, a génmódosított géneknek és termékeknek.
Az
idôtényezô összefügg az igénybevétel határával, az ökológiai
hálóval és a fajok egymás közötti kölcsönhatásával, ami
lehetetlenné teszi a génmódosított fák veszélyének megbízható
felbecsülését. A kockázat felmérésének csak akkor van értelme,
ha elegendô ismeret áll rendelkezésre a veszély megállapításához
és jellemzéséhez. Ez nem áll a génmódosított fákra.
- A Women's Environmental Network(WEN) engedélyéve
- 23.Az emberi géntechnológia és az
- emberklónozás
A
klónozás az az eljárás, amellyel egy élôlényt, egy másik
élôlény egyetlen sejtjébôl "hoznak létre".
Egy
1997 februárban készített Time/CNN közvéleménykutatás szerint
az amerikaiak 93 százaléka ellenzi az emberi klónozást, 66
százaléka pedig ellenzi az állatok klónozását.
A
KLÓNOZÁS ETIKÁJA
Az
emberi méltóság alapvetô lényege, hogy elfogadjuk önmagunkat
olyannak amilyenek vagyunk, emberi lénynek. Az embert - bármilyen
jó ok is van rá - nem szabad tervezések tárgyává alacsonyítani,
különben az ember, mint állampolgár avagy tárgy közötti
különbség alapszempontjai meg fognak szűnni, ami szörnyű
következményekkel jár az ember méltóságára nézve. Ez a
változás mélyen érintené a társadalmat: új korszak köszöntene
az emberiségre, ahol az egész emberi faj genetikai összetétele a
piaci erôviszonyok tárgyává lenne. Az egyik valószínű
következmény, az eljárás költségeit figyelembe véve az, hogy a
gazdag szülôk gyermekei külön elônyöket élveznének, ami egy
genetikailag kiemelkedett uralkodó elitréteg kialakulásához
vezetne. Lee Silver, az amerikai Princeton Egyetem biológusa
szerint, ebbôl az elitrétegbôl elôbb-utóbb egy külön emberi
faj jönne létre. Ha figyelembe vesszük a technológia hatalmát és
a húszadik század népírtásainak nemrégi példáit, akkor jogos
az eugenetikára irányuló géntechnológia használatától való
félelem.
Clinton
elnök "erkölcsileg elfogadhatatlannak" tartja az emberi
klónozást, és öt éves klónozási tilalmat rendelt el. Azonban
hatalma arra korlátozódott, hogy az iparral önkéntes egyezményt
írasson alá és nem találta elég elítélendônek ahhoz, hogy
ténylegesen keresztülvigye teljes betiltást. A kongresszus
elutasította az általa elôterjesztett törvényjavaslatot, így
még mindig maradt kiskapu. Az USA Szabadalmazási Hivatala (US
Patent Office) ezalatt, rendelkezett arról, hogy a klinikák
szabadalmaztathatnak saját embriómárkát, megnyitva ezzel az
"tervezett embriók" lehetôségét, kutatás céljából.
A
Világ Egészségügyi Szervezet (World Health Organization) és az
Európa Tanács (Council of Europe) ellenben teljesen betiltotta az
emberklónozást. A klónozás betiltása megnehezíti némely
tudományos kérdés megválaszolását. Azonban a tudományos
érdekeket nem lehet az emberi körülmények lealacsonyításának
igazolására használni, ahogyan ez megtörtént a náci
koncentrációs táborokban. A génkutatásokról kapott információk
nehéz beszerzése még nem elegendô mentség az olyan kutatásokra,
amelyek az embereket tárgynak tekintik. Nagy visszhangot keltett az,
amikor 1999-ben a dél-koreai Kyunghee Egyetem tudósai létrehoztak
egy klónt a negyedik sejtosztódásig, mielôtt elpusztították, s
az ehhez hasonló kísérletek már évek óta folynak. 1993-ban az
amerikai George Washington Egyetemen 42 klónt hoztak létre, 17
emberi embrióból. A genetikailag módosított emberi embrió
implantátumokat 1993-ban betiltották Dél-Koreában, azonban az új
technológiánál már nem szükséges sperma a megtermékenyítéshez.
Két nappal a meglepô bejelentés után, a dél-koreai kormány
beszüntette az emberklónozás támogatását, azonban a törvény
továbbra sem tiltja. A rendelkezést illetôen, a kormány
egyértelműen felismeri azt, hogy az ipart és a szabadúszó
tudósokat nem lehet megállítani a kormányzati támogatás
megszüntetésével.
A
tudósok egy "test-pótalkatrész készlet" létrehozásán
is kísérleteznek: születéskor a csecsemôket klónozott
sejtkészlettel látnák el, amit lefagyasztva tárolnának az állami
szövetbankban. Ezek a "készletek" lehetôvé tennék,
hogy az emberi szövetkészleteket korlátlan mennyiségben lehessen
elôállítani a szervátültetéseknél és a gyógyíthatatlan
betegségek kezelésében. A szövetmintákat az újszülött
csecsemôkbôl vennék és fent lennének tartva sürgôs esetekre. A
szerveket az emberek saját sejtjeikbôl lehetne klónozni, ezáltal
el lehetne kerülni azt, hogy a szervezet kilökje az idegen szervet.
Mind a brit Roslin Intézet, mind pedig az amerikai Wisconsini
Egyetem tanulmányozza ezt a lehetôséget. Ezért a tudósok azért
lobbiznak, hogy engedélyeztessék az úgymond, "gyógyászati
emberklónozást", ekképpen valamennyiünknek rendelkezésre
állnának a klónozott sejtek, amit aztán fel lehetne használni
arra, hogy például egy új szívet klónozzanak.
Egy
szélsôséges, ámbár hiteles aggály merült fel 1997-ben egy fej
nélküli békaklón létrehozása kapcsán, ami olyan félelmeket
hozott a felszínre, mint a fej nélküli emberek létrehozása
"szervgyárak" gyanánt, illetve a "tudományos
fasizmus", ahol élôlényeket keltenének életre, kifejezetten
arra a célra, hogy a domináns réteget kiszolgálja.
GÉNTERÁPIA
A
génterápia az az eljárás amivel a géneket az embrionális
fejlôdés egy korai szakaszában vagy a megtermékenyített petében
módosítják. Mostanában figyeltek fel a benne rejlô óriási
kereskedelmi lehetôségre. Ismert biológiai jellegzetességgel már
egy kifejlett példány egy sejtmagját is fel lehet használni a
"nagyítás" technológiával, ami azzal jár, hogy vagy
egy plusz vagy egy genetikailag módosított gént ültetnek be.
Miután már genetikailag módosították, az embrió minden egyes
sejtje módosítva fejlôdik ki. Egy apró tévedés azonban azt
jelenti, hogy utána minden generáció magában hordozza a hibát.
Mit lehet tenni, ha minden húszból egy "hibázik", és
hogyan lehet ezt a hibát gyógyítani? A "genetikai fejlesztés"
és a "újszülött márkák" kereskedelmi spektruma
szintén szélesedett. "- Így van, lehet a gyermekének olyan
keze, mint Mozart-nak és lehet olyan arca, mint Newt Gingrich-nek
csak 29.95 dollárért." A gyakorlatban már megvalósítható
ez az erôsen kétségbevonható vállalkozás, ami lehetôvé teszi
azt, hogy jóformán korlátlan eugenetikai, "fejlesztési"
kísérleteket végezzenek csupán kulturálisan meghatározott,
önkényes alapokból kiindulva.
Ha
engedélyeztetnék "gyógyászati" célokra hivatkozva,
onnantól lehetetlenség lenne követni, hogy a "nagyítási"
eljárást milyen célokra használják fel. Jóllehet a
génterápiával kísérletezô tudósok a gyógyászati elônyökre
hivatkoznak, azonban rendkívül kevés olyan eset fordult elô, ahol
ne lehetett volna elkerülni, hogy genetikailag hibás gyerekek
szülessenek olyan eljárásokkal, mint a ivarsejt adományozás,
elô-implantátum diagnózis, örökbefogadás, terhesség vagy
gyermektelenség. Elfogadhatatlan lenne az erkölcsi és a
társadalomi következménye annak, hogy egy elenyészôen kis
lélekszámú embercsoport, kényére-kedvére kockára teszi az
egész emberiség életét.
DNS
ADATBANK
Az
emberi genetikai információ széles körű gyűjteményének,
raktározásának és felhasználásának akadnak támogatói az
egészségügyi hatóságokban és a tudós berkekben. Azonban komoly
aggályok közé tartozik, hogy ezt az információt az
életbiztosítás megtagadására, a biokalózkodás és büntetett
elôélet megállapítására használják. Az USA Virginia, Wyoming,
Új-Mexikó és Alabama államaiban minden elítélt bűnözô
köteles alávetni magát a DNS mintavételnek, így hozzájárulva
egy génbank felépítéséhez. A halottasházak és a temetôk is
gyűjtik a DNS mintákat. Ideiglenesen megakadályozták azt, hogy a
brit életbiztosítók géntesztelés útján határozzák meg az
életbiztosítási díj összegét. Lord Sainsbury, az állami
biotechnológia szabályozó bizottság tagja azt állítja, hogy
mielôtt az embereket géntesztelésre köteleznék, hogy óriási
plusz összegeket fizessenek vagy megtagadnák tőlük az
életbiztosítást, megbízható tesztelési eljárást kell
biztosítani.
A
HUMÁN GENOM PROJEKT
Az
USA kormánya 35 millió dollárt költ egy évben az ember génjeinek
a feltérképezésére. Továbbá, a Humán Genome Diversity Project
céljául tűzte ki azt, hogy 700 embercsoport génjét összegyűjti.
Ezeket a csoportokat nem világosították fel arról, hogy a DNS-ük
nagy piaci értékkel bír és szabadalmaztatható. A projekt igazi
célját még nem fedték fel, és a résztvevôknek sem nyújtanak
elegendô biztosítékot.
S
végül megválaszolatlan marad az a kérdés, hogy miért költenek
hatalmas összegeket az kormányok arra, hogy a géntechnológia
segítségével megôrizzék az ember különbözô génjeit,
ahelyett, hogy azon fáradoznának, hogyan fejlesszék az ember
társadalmi, gazdasági és környezeti körülményeit, amelynek
végsô soron ugyanaz a célja.
24. Állatok klónozása
Dolly,
a bárány felkerült a címoldalakra 1997-ben, amikor egy másik
birka tôgyébôl vett szövetmintát felhasználva leklónozták. A
brit Roslin Intézet szétkürtölte sikerét, ügyet sem vetve az
ezt megelôzô 400 sikertelen próbálkozásra. Dolly nem az elsô
klónozott állat, de kétségtelenül a legismertebb. A Roslin
Intézet titokban tartotta a hírt, amíg nem tudták
szabadalmaztatni Dollyt és az egész technológiát, amivel
létrehozták. Az ENSZ Szellemi Tulajdonjogi Világszervezete (World
Intellectual Property Organization) 2017-ig megadta a Roslinnak
valamennyi állatklónozás szabadalmi jogát, az embert is
beleértve. Dolly sikere megihlette a tudósokat szerte a világon s
azóta hozzá nem értô módon játszadoznak a teremtéssel, Istent
utánozva s figyelmen kívül hagyva bármilyen nyilvánvaló
szükségletet, illetve bármilyen káros következményt a
környezetre és az állatok sorsára nézve.
JURASSIC
PARK ÉS A TÜNETKEZELÉS
Thaiföldi
tudósok azt fontolgatják, hogy leklónozzák III. Ráma király
díjnyertes fehér elefántját, amely már száz éve halott. A
60-as években 50 ezer vadon élô elefánt élt, amelybôl mára
csupán kétezer maradt. A thaik újra akarnak éleszteni egy
elefántcsordát ahelyett, hogy elfogadnák: ha az ember jelenlegi
túlkapásai és az élettér beszűkülése nem szűnik meg, ugyanaz
a sors vár a klónokra is. Hasonlóan az egész géntechnológiához,
a klónozás gyarló kísérlet a problémák megoldására, a
mögöttes okokat semmibe véve.
A
múzeumok az olyan filmek hatására, mint a Jurassic Park és a való
világ jelenlegi géntechnológiai fejlettsége, a kihalt élôlények
DNS mintáit őrizgetik. Azt is fontolgatják, hogy megkísérelnek
leklónozni egy szibériai mamutot, amelyet az északi sarkvidéki
jég konzervált szerencsésen.
A
Roslin Intézet Dolly után elôrukkolt Polly-val, egy olyan
báránnyal, mely minden sejtjében emberi fehérjegént hordoz. Ezt
a fejlesztést tárt karokkal fogadták s lépcsônek tekintették az
emberi fehérjék állatokban történô tömeggyártása felé, s
olyan emberi betegségek gyógyítására használják, mint például
a vérzékenység (lásd a 25. fejezetet). Dollyhoz hasonlóan azt a
tényt, hogy számos megelôzô kísérletnél elôfordult, hogy
abnormálisan nagy súllyal, akár 9 kilogrammosan (az átlagos 4.75
kilogramm helyett) is születtek állatok, röviddel a születésük
után elpusztultak, már nem verik nagydobra. Az állatok sorsát
ilyen mértékben semmibe venni bevett dolog, az állatklónozás
tudománya egyre nagyobb ütemben fejlôdik. 1998-ban az USA-ban és
Franciaországban sikeresen klónoztak Holstein borjakat,
magzatsejtekbôl. Míg egykor három évet igényelt egy klón
létrehozása, mára ugyanez akár 9 hónap alatt is lehetséges.
Másrészrôl azonban, minden kilencedik klón hibásnak bizonyult és
vagy magától elpusztult vagy meg kellett ölni.
AZ
ÁLLATOK SORSA
A
klónozás komoly egészségi veszélyt jelent, és legtöbbször a
klónok halálával végzôdik, amibe gyakran az anyajószág is
belepusztul. A tudósok számtalanszor láttak magzati és
csecsemőhalált, méhlepény rendellenességet, rendellenes
daganatot, az átlagosnál háromszor vagy négyszer sűrűbben
jelentkezô köldökzsinór rendellenességet és súlyos
immunhiányt. A kutatók azt tapasztalták, hogy a nagytestű
emlôsklónok, mint a birka és borjú felénél komoly
rendellenességek jelentkeztek a magzati idôszakban, például
rendellenes szív, tüdô és egyéb szervi megbetegedések, sok még
a születés elôtt halállal végzôdik. A felhalmozódott génhibák
a klónok generációit fertôzi és támadja meg. És egy selejtes
klónt nem lehet összemérni egy selejtes autóval.
A
KLÓNOK VESZÉLYEZTETIK A MEZÔGAZDASÁGOT ÉS A BIOLÓGIAI
SOKFÉLESÉGET
A
biológiai sokféleség eddigi évi öt százalékos csökkenése
mellett, újabb veszélyt jelent az állatklónozás. Az
"monokultúrás" állománynál nagyban lecsökken a
betegségek ellen védô immunrendszer. A természetes populáció
erôssége, a rugalmas alkalmazkodás az új környezethez és a
betegségek elleni védôrendszer megerősödése nagymértékben a
génkeveredésnek köszönhetô. Ezen jellegzetességek teljesen
eltűnnek a klónok populációiból. 1970-es években az USA-ban
majdnem teljesen tönkrement az egész kukorica termés a
monokultúrás gazdálkodás és az alacsony génvariáció miatt. Ez
intô jel arra vonatkozóan, hogy ugyanez megtörténhet klónozott
jószágokkal is.
-
Council for Responsible Genetics
25. Xenotranszplantáció: állatklónozuás avagy
ember-szervgyár
ÁLLATSZERVEK
ÉS ÚJONNAN "GYÁRTOTT" ÁLLATOK SZABADALMAZTATÁSA
A
történelem során mind a cégek, mind a magánszemélyek
"tartottak" szarvasmarhát és egyéb háziállatokat, de
soha nem fordult még elô, hogy egy egész fajt bárki is
birtokolna, ahogy az sem, hogy olyan hatalommal rendelkezne valaki,
ami megakadályozna másokat abban, hogy állatokat tenyészthessenek.
Mind a mai napig. Ma ennek szemtanúi lehetünk az egyenlő élôlények
cégtulajdonná való átfogalmazásával (lásd a 4. fejezetet).
Habár Thomas Jefferson (az USA alkotmányának az egyik szerzôje és
az USA elnöke a 18. század vége felé) kizárta az élôlények
szabadalmaztatását, az USA Legfelsôbb Bíróságának határozata
szerint az 1980-as években a Chakrabarty eset lehetôvé tette a
mikroorganizmusok levédetését, azóta száz meg száz élô
szervezetet szabadalmaztattak. A legaktívabb xenotranszplantációval
kísérletezô cégek a Roslin Intézet (Nagy-Brittania), az American
Home Products (USA), a PPL (USA/Nagy-Britannia), a Novo Nordisk
(Dánia), a Boehringer Ingelheim (Németország), a Genzyme
Transgenics and Advanced Cell Technology (USA) és a Novartis
(Svájc).
"KÉSZEK
VAGYUNK AZ ÁLLATOKAT KIZÁRÓLAG BŐSÉGES BIO-GYÁRAKNAK TEKINTENI,
CSUPÁN AZ EMBERI SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTÉSÉRE? HA A
HASZONSZERZÉS AZ EGYEDÜLI NAGYÍTÓ, AMIN KERESZTÜL VIZSGÁLJUK A
NEM-EMBER ÁLLATOKAT, AKKOR MÁR BEKÖSZÖNTÖTT AZ ÁLTALÁNOS
ETIKAI HANYATLÁS KORA."
-
Council of Responsible Genetics (amerikai nem-kormányzati szervezet)
Novartis
(a volt Ciba Geigy és a Sandoz) az elmúlt húsz évben folytatott
szervátültetési kísérleteket. Nemrégiben áthajózott a
xenotranszplantáció vizeire és rátette a kezét egy brit
biotechnológiai cégre, az Imutran-ra. Az Imutran disznókat
tenyészt emberi szervátültetés céljából, és egy néhány éve
kirobbant botrány központjában állt amiatt, hogy sertéseket
szállított a vezető holland kutató központnak, hogy a sokat
vitatott sertés-majom szervátültetési kísérleteket elvégezze.
Az Imutrant szembesítették azon állításokkal, miszerint az
megszegte a genetikailag módosított állatokra vonatkozó, szigorú
brit szabályokat azzal, hogy külföldre menekítette a sertéseket.
Az RSPCA két évvel korábban már elítélte az holland központot
amiatt, hogy majmokat "elfogadhatatlan életkörülmények"
között tartottak, valamint úgy vélte hogy "súlyosan
veszélyeztetve" volt az életük.
A
kockázatot figyelmen kívül hagyva, 1997 végére már húsz
emberbe ültettek át sertésmájat. Szerte a világban 150 ember
kapott sertésszövet átültetést és sok cukorbeteget csatoltak
ideiglenesen sertésmájra illetve vesére dialízis készülékre.
1998 júniusában gyümölcslegyek génjeit embergénekkel
módosították, mely felerôsítette a sejtek, mérgek és ürülék
eltávolításáért felelős képességét, 40 százalékkal
meghosszabbítva így az élettartamukat. Úgy tűnik, senkit nem
érdekelnek a kísérlet elszökött egyedei és a kistermelôkre
mért hatások, azonban annyi bizonyos, hogy a kutatók a szabad utat
fogják látni benne afelé, hogy megkíséreljék megtalálni az
ember öregedésének a lelassítását. A PPL az USA-ban,
Virginia-ban azzal kísérletez, hogy egy olyan szarvasmarha csordát
hoz létre, amelyek emberi tejfehérjét állítanak elô, illetve
olyan nyulakat, melyek emberi calcitonint termelnek, amik csontok
pótlását segíti elő. A holland Pharming cég emberi laktoferrint
(erősíti az immunrendszert) állít elô szarvasmarhákban. Az
amerikai a Genzyme Transgenics Corporation és az Advanced Cell
Technology egy olyan marhacsorda létrehozásán működik együtt,
amely emberi fehérjét hordoz a vérében és a tejében albumin
szérumot, amit arra használnak, hogy az égési sérülések
áldozataiban fenntartsák a véráramlás egyensúlyát.
Az
egyik legkomolyabb problémát a különbözô fajok közötti
szervátültetéseknél fellépô kilökôdés veszélye jelenti,
azonban felfedezték, hogy a sertések esetében egy cukor molekula
felel ezért, tehát a tudósok megkísérlik azt a géntechnológia
segítségével eltávolítani. Másrészrôl pedig, a tudósok
emberi fehérjékkel módosítják a sertés génjeit, amely
azonosítási jelzésül szolgál az ember immunrendszere felé: a
test védekezési rendszere így a szervet elfogadja, és nem löki
ki.
Az
elônyeire és a veszélyeire való tekintet nélkül, 1999
januárjában az Európa Tanács moratóriumot rendelt el az állati
szervek emberbe való átültetések klinikai teszteléseire
vonatkozóan.
GYÓGYÁSZATI
ÉS ERKÖLCSI AGGÁLYOK
Patogéneket
(például sertésbôl) az emberekben is elô lehet állítani.
Számos állati vírus hasonlít az embervírusokra, és legalább
kettôrôl bebizonyosodott, hogy képes átkeresztezôdni emberekre
is: a szivacsos agyvelôgyulladás Creutzfeld-Jacob-féle
kergemarhakór (BSE) szarvasmarha leukémia vírus, sertés
ál-veszettség, a perv vírus a sertés és marha
immunelégtelenségbôl (hasonló az AIDS-hez), amely ismeretlen volt
azelôtt, mára azonban a marhák 10-20 százaléka fertôződött
meg vele. Az állatokat ember-szervgyárnak lehetne használni.
Milyen hatással van a sertésszövet az emberre? Új szolgafajok
jöhetnek létre azzal a meghatározott céllal, hogy szervvel és
gyógyszerrel lássák el az emberiséget.
Az
állatok klónozása emberi szerv- és hormongyártás céljából
kevés határt ismer. Ez a technológia azért olyan érdekes a
tudósok és a cégek számára, mert a segítségével nagy
mennyiségben lehet szerveket, hormonokat és gyógyszereket
elôállítani. Ami egykor a majom- és sertésszervek emberbe való
átültetésének a gondolatával kezdôdött, mára nem csak
szokatlan, hanem képtelen cirkusszá vált. Melbourne-ben,
Ausztráliában a Royal Women's Kórház olyan egereket keltett
életre, amelyek emberi spermát állítanak elô úgy, hogy emberi
heresejteket ültetnek beléjük. Japánban a Tottori Egyetem hasonló
eredményeket ért el és ki akarja próbálni azt, hogy egy egér
által termelt emberi spermával termékenyítenek meg egy emberi
petesejtet. Szarvasmarhák és kecskék anyatejet gyártanak
(elgondolkoztató, hogy vajon tényleg hiánycikk az anyatej vagy a
sperma és vajon tényleg szükség van-e azok mesterséges
elôállítására?). A Texas A&M Egyetem 2,3 millió dollárt
kapott egy házaspártól azért, hogy az elhunyt kutyusukat
leklónozzák.
SZÓJEGYZÉK
Afrikai
Egységszervezet (Organisation of African Unity, OAU):
a
32 független afrikai államból álló OAU-t 1963-ban alapították,
hogy elősegítse az afrikai államok egységét és szolidaritását;
megvédje az államai szuverenitását; eltörölje a gyarmatosítás
minden formáját; egyensúlyba hozza a tagok gazdasági,
egészségügyi, védelmi, diplomáciai, oktatási és tudományi
államvezetést; valamint, hogy elősegítse a nemzetközi
együttműködést.
Allergia:
a
természet alkotóelemei, anyagai kiváltott, olyan túlzott
érzékenység vagy patologikus reakció, mely az emberek többségét
nem befolyásolja
antibiotikum:
Az
antibiotikumot, mint gyógyszert olyan gombából, baktériumból és
egyéb szervezetekből állítják elő, amelyek megakadályozzák
vagy elpusztítják a mikroorganizmusokat és széles körben
használják betegségek megelőzésére és kezelésére. Bizonyára
a penicillint ismerik a legtöbben a gyógyszerek ezen osztályából.
Aspartame/Nutrasweet:
egy
génmódosított neurotoxin, ismertebb nevén a NutraSweet, melyet az
USA Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatala hivatalosan a
"mesterséges édesítőszerekbe" sorolja. Equal, Spoonful
és más márkaneveken is ismeretes.
Általános
Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény (General Agreements and Tariffs,
GATT):
1947-ben
hozták létre, amely 23 iparosított nemzet klubjából nőtte ki
magát egy egyezménnyé, amely 115 állam írt alá. Az 1994-ben
létrejött Urugay Round tárgyalásokat követően, az Általános
Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény, 1995 január elsejétől a
Világkereskedelmi Szervezet (WTO) fennhatósága alá került. Az
Urugay Round magába foglalt egy kereskedelmi egyezményt a szellemi
tulajdonról, ami ismeretes, hogy Kereskedelemhez Kapcsolódó
Szellemi Tulajdonjogok Egyezményeként (TRIPs) ismeretes.
bioinformatika:
a
génmódosítási kísérletek és fejlesztések technológiai
információinak alkalmazása. A géntérképezéshez használják
fel, nagy mennyiségű genetikus anyagok elemzésére.
biokalózkodás:
a
szellemi tulajdonjogok felhasználása, a biológiai források és az
azzal kapcsolatos tudás feletti kizárolagos tulajdonjog és
fennhatóság törvényesítésére, a hivatalos feltalálók
elismerése, megjutalmazása és védelme nélkül.
biológiai
sokféleség:
minden
élő szervezetet, genetikai anyag, és ökológiai rendszer, melyek
annak részeit képezik. Általában három szintjét különböztetik
meg: genetikai, faji, illetve ökológiai rendszerbeli sokféleség.
A genetikai sokféleség az egyes fajok közötti, illetve az egyes
fajokon belüli gének különböző változatait jelenti. Ez, a
Földön fellelhető összes növény, állat és mikroorganizmus
génjeiben megtalálható összes genetikus információt felöleli.
Az egyes fajokon belüli genetikus sokféleség lehetővé teszi azt.
hogy alkalmazkodhassak az új kártevőkhöz, betegségekhez és az
időjárás, illetve a mezőgazdasági eljárások változásához. A
faji sokféleség magába foglalja az egy adott területen élő
fajok, illetve a különböző fajok számát. Az ökológiai
rendszerbeli sokféleségbe beletartozik az összes különböző
ökológiai rendszer, avagy a fajok kölcsönösen egymástól függő
közösségei és azok élettere. Az ökológiai rendszerek
felölelhetnek egészen nagy vagy elenyészően kis területeket is.
Ezek a természetes területek lehetnek: füves területek,
MANGROVE-ok, korallzátonyok, mocsarak vagy trópusi erdőségek,
csakúgy mint mezőgazdasági területek, melyek ugyan az emberi
talajművelésen múlnak, viszont rendelkeznek a növények és az
állatok jellemző összetételével.
biotechnológia:
különféle
eljárások, melyekbe beletartoznak a élő szervezetek
felhasználása, manipulálása, termékek kereskedelmi célra való
előállításához. Ezek az eljárások magukba foglalják a
sejtkultúrák, szövetkultúrák, illetve embriók átültetését
és rekombináns DNS technikákat (géntechnológia).
BSE,
szivacsos agyvelőgyulladás (kergemarhakór):
a
szivacsos marha agyvelőgyulladás az emberi Creutzfeld-Jacob
Szindróma (CJD) szarvasmarhát támadó megfelelője. A CJD egy
fájdalmas elkorcsosító kór, mely a megfertőzött beteg
szervezetében önkéntelen görcsöket idéz elő, mely aztán
vakságot és epilepsziát okoz. Úgy vélik, hogy azokban az
emberekben, akik BSE-vel fertőzött marhahúst fogyasztanak, CJD
alakulhat ki. Nincs ismert gyógyír a BSE-re és a CJD-re. A tudósok
úgy vélik, hogy ezeket a betegségeket mutáns PRION-ok okozzák,
az olyan agyban megtalálható fehérjék, amik valahogy
elszaporodnak és megfertőzik az egészséges PRION-okat. Úgy
gondolják, hogy az az eljárás felelős a BSE kialakulásáért,
hogy az állateledelbe őrölt állati maradványokat kevernek s
ezzel a növényevőket húsevőkké, azaz kannibálokká
változtatva. A hagyományos főzési és fagyasztási eljárások
nem pusztítják el a BSE vírust. Amióta 1986-ban felfedezték, a
BSE több mint 165 ezer szarvasmarhát fertőzött meg és pusztított
el Angliában. Az EU három évre betiltotta a brit marhahús
importálását.
BST/rBGH:
A
rekombináns szarvasmarha-növekedési hormon (rBGH), másik nevén
BST (szarvasmarha-szomatotropin), kereskedelmi nevén (többek
között) Posilac, egy genetikailag módosított hormon, amelyet az
amerikai Monsanto cég fejlesztett ki.
Bt:
A
Bacillus thuringiensis CrylA(b) Delta-Endotoxin, röviden Bt egy
olyan, a talajban eliforduló természetes baktérium, amit
természetes rovarĚrtŰszerkČnt használnak a biogazdálkodók.
CODEX
Alimentarius:
az
ENSZ testülete, ami azzal van megbízva, hogy felállítson egy
nemzetközi szabványt az élelmiszerek minőségét és biztonságát
illetően, és ami 165 nemzetet foglal magába.
DNS
(dezoxiribonukleinsav):
valamennyi
szervezetben megtalálható genetikus anyag (néhány vírus
kivételével, aminek az öröklődési anyaga a ribonukleinsav, az
RNS). A kromoszómákban található. A DNS-ben kódolt információ
határozza meg a fehérjék szerkezetét és működését, amik
pedig meghatározzák a szervezetet felépítő sejtek szerkezetét
és szerepét.
Enzim:
egy
élő szervezet által használt és előállított számos protein
bármelyike, amely biokémiai katalizátorként működik.
eugenetika:
az
öröklödéstan fejlesztésének tudománya, különösen az emberi
fejlesztés genetikai szabályozásra vonatkozóan.
Európa
Tanács (Council of Europe):
1949-ben
jött létre az első pán-európai politikai intézmény. Ez egy
nemzetközi állami szervezet, jelenleg 39 tagállammal. A legfőbb
célja megőrizni és megerősíteni a pluralista demokráciát és
az emberi jogokat, valamint megoldást találni azokra a társadalmi
problémákra, melyek egy hiteles európai, kulturális
azonosságtudat megjelenését elősegítésével kapcsolatosak.
Jelentősebb eredményei között van az Emberi Jogok Megállapodási
Egyezménye (European Convention on Human Rights).
élettudományok:
a
géntechnológiával foglalkozó óriáscégek által használt
kifejezés, a működésük területének a megfogalmazására. Sokan
PR kezdeményként tekintik, a korábbi működési területükől
áthajóznak, gyakran a vegyszergyártás területére.
FÁK:
Független
Államok Közössége. A volt Szovjetunió (USSR) tagjaiból áll.
fehérje:
bármelyik
olyan összetett organikus vegyület csoport, ami az alap szerkezeti
egységként aminosavat tartalmaz, megtalálható minden élő
dologban, és alapvető az állatik és emberek szöveteinek a
növekedésében és megújulásában.
Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (Organisation for
Economic Co-operation and Development, OECD):
az
OECD előfutára az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet
(Organisation for European Economic Co-operation, OEEC) volt, amely
ezért alakult, hogy az USA és Kanada segélyt nyújtson a
Marshall-terv alapján Európa, háború utáni helyreállításához.
1961-ben alapították a tagállamai gazdaságának
megszilárdítására, a hatékonyság megnövelésére, a piac
megerősítésére, a szabad kereskedelem kiterjesztésére és az
iparosított és a fejlődő országok fejlesztésének
elősegítésére. 29 tagállama van (melybe beletartozik Európa,
Észak-Amerika, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Finnország,
Mexikó, Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország és
Korea), azok az országok, amelyek ellátják a világ termékeinek
és szolgáltatásainak a kétharmadát.
genetikai
módosítás (GM):
fejlett
technológiai eljárások alkalmazása egy élő szervezet genetikai
anyagának a manipulálására, annak érdekében, hogy befolyásolják
a szervezet biokémiai tulajdonságait, valamint merőben új, eltérő
szervezetek laboratóriumban való előállítása.
Genotípus
egy
bizonyos szervezet vagy faj kromoszómáinak az összes genetikai
információja.
Gén:
az
öröklődés működését ellátó egység. Egy gén a DNS azon
része, amely bekódolja egy élőlény specifikus biokémiai
működését. A gének gyakorlatilag a kromoszómákon helyezkednek
el.
génátültetés:
egy
szervezet oly módon történő módosítása, hogy egy eltérő faj
DNS-ét beillesztik annak genómjába.
géntechnológia
(GE):
lásd
a genetikailag módosítás
géntérképezés:
a
genómok (a szervezetek összes genetikai anyagának) megismerésének
tudománya. A kutatások kiterjedhetnek a genómok teljes
feltérképezésére, vagy hasznosnak ítélt gének és azok
különféle kombinációinak a beazonosítására.
gyomirtószerek:
mesterséges
vegyszerek, amit a gyomok, vagy más nem kívánt vegetációk
elpusztítására használnak az ültetvényeken.
Humán
Genóm Project:
egy
nemzetközi együttműködési törekvés a géntechnológusok
körében, az "emberi genóm feltérképezésére", új
technológiák alkalmazásával állapítják meg azokat a becsült,
100 ezer kémiai vegyületeket, amelyek az emberi felépítések
öröklött részeit szabályozzák.
Humán
Genóm Szervezet (HUGO):
egy
nemzetközi szervezet, amely a Humán Genóm Project-et felügyeli.
Az USA-ban elsősorban az Energia Minisztérium (Department of
Energy) és a Nemzeti Egészség Intézmény (National Institute of
Health) támogatja, míg Európában az Európai Bizottság (European
Commission) támogatja a HUGO-t.
ipari
állattenyésztés:
bármilyen
olyan tenyésztési eljárás, ami korlátozza a háziállatok szabad
mozgását, mint például az "elem csirkék", ahol csirkék
százait vagy ezreit tartják külön ketrecekben. A tenyésztett
borjúk esetében, ez azt jelenti, hogy a fiatal egyedeket sötét
ketrecekben tartják, csöveken keresztül mesterségesen táplálják
és úgy korlátozzák őket a szabad mozgásban, hogy a lábukon
átvágják az ínszalagjaikat - mindezt a porhanyós hús
előállítása nevében. Az antibiotikumok és növekedést
elősegítő vegyszerek alkalmazása szintén beletartozik ebbe a
tenyésztési eljárásba.
Kereskedelmi
Világszervezet (World Trade Organisation, WTO):
egy,
az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezmény (GATT) 1994-es
Uruguay Round végkövetkeztetéseként létrejött szervezet, ami
igazgatja az Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Egyezményt és
a globális kereskedelemre törekszik, elsősorban a szabad
kereskedelme. 1996 január elsején lépett hatályba. Rendelkezik
azzal a képességgel mostanra, hogy a domináns fóruma legyen a
világ szellemi tulajdon törvények jövőjének a meghatározásában.
KKE:
Közép-
és Kelet Európa
klónozás:
az
az eljárás, amivel két vagy több, genetikailag pontosan megegyező
szervezetet hoznak létre egy másik szervezet sejtjéből.
megelőzés
elve:
A
megelôzés elvét elôször a Rio-i Nyilatkozat ismerte el és
iktatta nemzetközi törvénybe. Így szól: "15-ös Elv: A
természet megóvása érdekében az államok az óvatos
megközelítést alkalmazzák, a lehetôségeikhez mért legjobb
módon. Ahol komoly, visszafordíthatatlan károk lehetôsége
fenyeget, ott a teljes tudományos bizonyosság hiánya nem szabad,
hogy okot adjon a jövedelmező intézkedések elhalasztására, hogy
megelôzze a környezet elfajulását."
mezőgazdasági
vegyszerek:
a
mezőgazdaságban használatos szintetikus vegyszerek, a kártevők
(rovarirtószerek) és a gyomok (gyomirtószerek) megfékezésére,
illetve a termőföld javítására, a trágyázáshoz hasonlóan.
nemzetek
feletti vállalatok (multicégek, MNC):
az
eredeti kifejezés azokra a cégekre vonatkozik, amelyek több
országban is jelen vannak, viszont szilárd nemzeti alappal
rendelkeznek. Lásd még az óriáscégeket.
Nemzetközi
Valuta Alap (IMF):
egy
1946-ban, Bretton Woods-ban, USA-ban alapított intézmény 182
tagállammal. Célja fenntartani a különféle valutáik
vásárlásának és eladásának egy stabil rendszerét, hogy a
külföldi pénznemekkel való fizetés simán és késedelem nélkül
mehessen végbe az országok között. Az IMF pénzt kölcsönöz
azoknak a tagoknak, melyeknek nehézséget okoz a pénzügyi
kötelezettségek betartása más tagok felé, de csak azzal a
feltétellel, hogy gazdasági reformokat hajtanak végre. A
megkövetelt reformok igen gyakran azt jelentik, hogy a szociális
keretből és más programokból kell lefaragni, míg a honvédelmi
keret, ami serkenti a munkahelyek számát, érintetlenül marad. Az
IMF-en belüli szavazási jogot az a pénzösszeg határozza meg,
amit a bankfiókba elhelyeztek.
organikus
gazdálkodás:
egy
olyan mezőgazdasági eljárás, ami nem alkalmaz mesterséges
rovarirtószereket, gyomirtószereket, műtrágyát,
emésztőcsatornák, genetikailag módosított termékeket,
antibiotikumokat és sugárkezelési eljárást a
zöldségtermesztéshez és állattartáshoz (magyarul inkább a
biogazdálkodás kifejezést használjuk).
óriáscégek
(TNC):
a
nemzetek feletti vállalatok (MNC) egy új kifejezése, azokra a
cégekre, amik jelen vannak számos országban (országok százaiban),
így gyakran 50 százaléknál kevesebb százalékban működnek a
származási országukban. Néhány ilyen cég jelenleg költözteti
ki a központját a származási országukból. A részvényesek
elterjedése is azt jelenti, hogy a származási országróé
alkotott kép bizonytalanná válik. A globalizáció szemszögéből
az óriáscégek lényegesebbek, mint a nemzetek feletti vállalatok.
rekombináns
DNS:
egy
olyan hibrid DNS molekula, ami több forrásból származó DNS-t
tartalmaz.
rovarirtószerek:
olyan
szintetikus vegyszerek, amik elpusztítják a rovarokat és
magakadályozzák azt, hogy megegyék a termést vagy azt, hogy
betegségek vírusait terjesszék.
Sejtvonal:
emberi
vagy más szervezetekből kivett sejtek, melyeket úgy manipulálnak,
hogy folyamatos, hosszú távú növekedést biztosítson egy
mesterséges kultúrában. Az ún. halhatatlan sejtvonalat úgy
művelik, hogy korlátlan ideig éljenek mesterséges körülmények
között, ahol a hőmérséklet és a tápanyag szigorúan ellenőrzés
alatt van. A sejtvonalak korlátlan DNS készletet biztosít, abból
a szervezetből, amelyből mintát vettek.
sui
generis szabály:
szó
szerint "a saját fajtája", azaz a saját osztályába
tartozik. Ez bármilyen szellemi tulajdontörvényre vonatkozik, amik
bizonyos igények kielégítésére hoztak.
szabadalom:
egy
ideiglenes, törvényes monopólium egy találmány kereskedelmi
hasznosítására, mely kiterjed a termékek és eljárások széles
palettájára, legújabban pedig, az élőlényekre. Egy termék vagy
eljárás szabadalmaztatásához, a találmánynak négy feltételnek
kell eleget tennie. Egy szabadalomnak újszerűnek, innovatívnak, az
iparban alkalmazhatónak kell lennie, és kialakítására feltalálói
lépés szükséges. A szabadalom kizárolagos védelmet biztosít a
szabadalom tulajdonosának 17-től 25 évig terjedő időszakra.
Bárki, aki fel kíván használni egy szabadalmaztatott találmányt,
ki kell kérnie a tulajdonos engedélyét és ki kell fizetnie neki a
jogdíjakat. Ezért a monopóliumért cserébe, a szabadalom
tulajdonosának fel kell fednie a találmánnyal kapcsolatos
adatokat.
Szellemi
Tulajdonjogok Kereskedelmi Vonzatairól szóló Megállapodás
(Agreement on Trade-Related Aspects of Intellectual Property Rights,
TRIPs):
a
TRIP egy Általános Kereskedelmi és Tarifa Egyezmény (GATT), amit
most a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) igazgat, szerződésben
köti, hogy a feleknek hozzá kell illeszteniük a szellemi tulajdon
törvényeiket az ipari országok szabványaihoz. A TRIP kötelezi a
feleit arra, hogy bevezessen szabadalmi védelmet a
mikroorganizmusokra és, hogy rendelkezzen a szellemi tulajdonjogi
védelem valamilyen formájával a növények felett. A fejlődő
országoknak legalább a 2000-ig be kell iktatniuk az egyezmény
szellemi tulajdonra vonatkozó előírásait. A kevésbé fejlett
országoknak pedig 2004-ig, lehetséges meghosszabbítással.
terminátor
(öngyilkos) technológia:
hivatalosan
úgy nevezik, hogy "Technológiavédelmi Rendszer"
(Technology Protection System, TPS) vagy "Géntechnológia
Használat Korlátozás Technológia" (Genetic Use Restriction
Technologies, GURTs). Ezt a technológiát a kistermelôk "engedély
nélküli" magfelhalmozásának megelôzésére tervezték. A
géntechnológiát alkalmazó cégektôl vásárolt magokból
kifejlôdött növények meddô magokat hoznak, ezzel megszakítva
azt a hagyományt, hogy a magokat újraültetik anélkül, hogy az
újabb költségeket jelentene.
Toxikusság:
mérgezést
idézhet elő, ha bejut a szervezetbe.
transzgénikus
állat:
egy
olyan állat, amelybe szándékosan új DNS kódszekvenciákat
ültettek.
USA
Mezőgazdasági Minisztériuma (US Department of Agriculture ,USDA):
a
Mezőgazdasági Minisztérium amerikai megfelelője.
USA
Környezetvédelmi Hivatala (US Environmental Protection Agency, US
EPA):
a
Környezetvédelmi Minisztérium amerikai megfelelője.
USA
Élelmiszer és Gyógyszer Ellenőrző Hivatala (US Food and Drug
Administration, US FDA):
az
USA kormány ügynökség felelős az új élelmiszerek, gyógyszerek
és kozmetikai cikkek engedélyezéséért, mint ahogyan az
élelmiszer biztonsággal kapcsolatos ügyekért is.
Világbank:
az
egyik legnagyobb olyan multilaterális bank, ami államoknak hitelez
pénzügyi helyreállásra, környezetvédelmi és társadalmi
tervekre és infrastrukturális fejlesztésekre. A bank egyre nagyobb
kereszttűzbe kerül amiatt, hogy olyan tervekre ad hitelt, amik a
környezetben inkább pusztítást okoznak, mint hogy védenék:
kényszer kilakoltatások, nagy útépítési projektek, hatalmas
gátak, fakitermelés környezetvédelmi szempontból kényes
területeken.
Szellemi
Tulajdonjogok Világszervezete (World Intellectual Property
Organisation, WIPO):
az
1967-ben megalakult Genf-székhelyű szervezet 20 szellemi
tulajdonról szóló megállapodási egyezményt igazgat, beleértve
a Bern-i és a Párizsi megállapodási egyezményt is, az ENSZ
égisze alatt. A WIPO 151 tagállamból áll, melybe beletartozik a
legtöbb ipari ország és számos déli ország.
Xenotranszplantáció:
állatok
klónozása ember szervátültetésekhez és az állatok genetikai
módosítása, gyógyszerkészítmények előállításáhz.
A
legtöbb kifejezés a Enclosure of the Mind-ból (RAFI) és a The
Ownership of Life-ból ered
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése