EMP
fegyverek
Mikrohullámú gránátot akar a hadsereg
A
sci-fi történetek szerzői és a játékdizájnerek egyik kedvenc
eszköze az elektromágneses impulzusokkal (EMP) működő
kézigránát; a fegyver a népszerű Halo- és Call of
Duty-játékokban is feltűnt. Az amerikai hadsereg a jelek szerint
azt tervezi, hogy a valóságban is meglovagolja a virtuális fegyver
sikerét: jelenleg azon dolgoznak, hogy elektromágneses jelekkel
működő kézigránátot fejlesszenek.
Az
amerikai hadsereg elektromos impulzus létrehozására alkalmas
kézigránáttal szerelné fel a katonáit. A HPM (High
Power Microwave) gránátra azért lenne szükség,
hogy elektronikát
használó eszközöket semlegesítsenek vele, például egy
házilag gyártott bomba detonátorát. Elméletileg lehetséges,
hogy egyes elektromos eszközök, például a rádiótranszmitterek
túlterhelődjenek az elektromágneses sugárzástól, amit egy
efféle eszköz gerjeszthet.
Az otthon gyártott bombák a
leggyakrabban használt fegyverek a szolgálatot teljesítő amerikai
csapatok ellen, de ezeket nem minden katona tudja hatástalanítani:
ehhez pirotechnikai
szakértőkre, bombahatástalanító
robotokra vagy járművekre
szerelt zavaróberendezésekre lenne szükség. Ha a
hadseregnek sikerül kifejlesztenie a működő EMP gránátot, egy
nem bombaszakértő katona is semlegesíthetné a bombákat, és
csökkenthetné az áldozatok számát az akciók során. Hasonló
jellegű eszközt fejlesztett egy izraeli védelmi cég is, de a kis
antennákkal felszerelt készülék inkább a
hagyományos IED
zavarókra emlékeztet, és nem EMP technológiát használ.
A
hadsereg jelenleg olyan cégeket keres, amik elő tudnák állítani
a kis méretű és könnyű gránátokat. A pályázati kiírásban
megjegyezték: olyan eszközre lenne szükségük, ami 40
milliméteres gránátvetővel, RPG-vel, illetve Stinger, Hydra és
Javelin típusú rakétavetőkkel is kilőhető.
Lehetetlen küldetés
2011-ben
megjelent egy, a témával foglalkozó szakkönyv, az Explosive
Pulse Power, amit Larry Altgilbers, a hadsereg mérnöke írt; a
jelenlegi projektet is ő felügyeli. Altgilbers szerint az EMP
gránátokat aszerint lehet megkülönböztetni, hogy élesítés
után robbannak-e vagy sem. A nem robbanékony gránátok az
impulzussűrítés (pulse
compression) elvén működnek, illetve rövid, de erős
impulzusokat bocsátanak ki; a feszültség és az áramerősség
visszaszorításával az impulzus sokkal erősebbé válik.
Elméletileg elképzelhető, hogy egy ilyen erejű energialöket
tönkretegye a védelem nélküli diódákat és megsüsse egy bomba
áramköreit – vagy éppen felrobbantsa azt.
Altgilbers szerint
ez a technika nem használható kézigránátként, a nem robbanékony
EMP töltetek ugyanis roppant drágák, masszívak és meglehetősen
nagy méretűek. A mérnök úgy véli, ezek helyett inkább
ferromágneses, ferroelektromos vagy szupravezető anyagokban érdemes
gondolkodni; elképzelhető, hogy mágnessekkel és szupravezetőkkel
is a gránát belsejében tartható az elektromos mező, ami robbanás
után kiszabadulva erőteljes elektromágneses impulzust hozna létre.
Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy egy ilyen eszköz használat
közben saját magát is megsemmisíti, de mivel gránátról lenne
szó, ezért nem lenne számottevő veszteség.
Az
elképzelésnek megvannak a hátulütői is. Valószínű, hogy a
kevés elektromos alkatrészt használó, primitív gyújtószerkezetű
bombák ellen az EMP gránátok hatástalanok lesznek, holott a
tálibok gyakran használnak ilyeneket. További kockázatot jelent,
hogy az elektromágneses töltés jó eséllyel tönkreteheti a
hadsereg saját felszerelését is. Egyelőre az sem tisztázott,
hogy mennyire bonyolult és költséges egy ehhez hasonló eszköz
fejlesztése.
Megmutatták az új amerikai lopakodó bombázót
Az Egyesült Államok légiereje
2015-ben azzal bízta meg a Northrop Grumman repülőgépgyártót,
hogy alkossák meg a B-2 Spirit lopakodó stratégiai nehézbombázó
utódját, amivel jövőben kiváltanák az igencsak öregedő B-1
Lancereket is. Az egyelőre szupertitkos katonai projektről,
a Northrop
Grumman B-21 Raider tervezéséről, műszaki
fejlesztéséről nem
sokat lehetett mostanáig tudni, a bombázóról egyetlen
látványterv létezett csak. Január 31-én azonban az Air Force
Global Strike Command és a Northrop Grumman a Facebookon
közzétett három (igazából csak egy) új látványtervet
a repülőgépről, amivel igencsak felcsigázta a gép iránti
érdeklődést.
A
képeken a B-21 számítógéppel renderelt sziluettje látszik három
különböző amerikai légi bázis hangárjába helyezve, ahol a
tervek szerint az egyenként 550-600 millió dollárba kerülő
bombázók állomásoznának. A repülőgép tehát mindhárom képen
ugyanabból a szögből látható, csupán a képek háttere más.
A
várakozások szerint 2025-ben szolgálatba lépő B-21-esekből
kezdetben 80-100 darab, majd még nagyjából ugyanennyi épülne, és
a most közzétett képekből szakavatott szemek már pár érdekes
következtetést le tudnak vonni arra nézve, hogy miben lesz más az
új lopakodó bombázó, mint elődje, a B-2 Spirit.
Galéria: Northrop Grumman
B-21 Raider látványtervekFotó: Air Force Global Strike Command
/ Northrop Grumman
A
B-21 hivatalosan egy nagy hatótávolságú, remek túlélési
képességekkel, lopakodó tulajdonságokkal bíró, hangsebesség
alatti repülőgép lesz, ami hagyományos és nukleáris fegyverek
célba juttatására is alkalmas lesz – csakúgy mint elődje, a
B-2. A most kiadott fotókat szemügyre véve pár további
következtetést le lehet vonni:
- a B-21 alapvetően a B-2 egyenesági utódja lesz, alakjában, elrendezésében sokban hasonlít majd rá, például a pilótafülke kialakítása és helye szinte teljesen azonos,
- fölül, a pilótafülke két oldalán a légbeömlő nyílások a B-2-höz képest sokkal jobban, szinte teljesen belesimulnak a gép törzsébe, ami nagyban javíthatja a lopakodó képességet, viszont megnehezíti a mérnökök dolgát, mivel meg kell oldani a hajtóművek tökéletes levegőellátását,
- a hajtóművek ebből a szögből egyáltalán nem látszanak, mélyen a gép törzsében helyezkednek el,
- a B-21 orra fitosabb (mondhatni), de legalábbis egyenesebbnek tűnik, míg a B-2-é karvalyszerűen lefelé görbül,
- a futóművek elrendezése azonos, bár az orrfutó a B-21-nél kissé hátrébb, a pilótafülke alatt helyezkedik el,
- a hátsó pár futómű a B-21 esetében kevesebb kereket kap, 4-4 helyett kettőt-kettőt, amiből egyenesen következik, amit eddig is tudni lehetett, hogy a B-21 méreteiben, tömegében kisebb lesz mint a B-2,
- a futóművek aknáit fedő ajtók alakja is változik, trapéz helyett cikk-cakkos sokszög fedi majd a kerekeket, illetve az orrfutó is oldalra nyíló ajtót kap, szemben a B-2 előre nyíló ajtajával.
Fölül
a B-2, alul a B-21
A B-21 első prototípusát már
építi a Northrop Grumman, hogy mikor mutatják be, mikor
lesz látható földön, illetve repülés közben, egyelőre nem
tudni, a légierő 2021-re tervezi az első teszteket, de ahogy az
ilyen projektekkel lenni szokott, szinte mindig lehet csúszással –
és főképp a költségek növekedésével – számítani.
EMP-vel támadhat Észak-Korea
Az észak-koreai
kommunista párt lapja szerint az ország vezetése olyan
elektromágneses fegyvert tervez, amellyel összezavarhatják az
amerikai és a dél-koreai katonai erők járműveit és
berendezéseit. A közleményt azután publikálták, hogy egy
dél-koreai repülőgép GPS zavarokat észlelt, miközben az Észak-
és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált zónában repültek.
Az
elektromágneses impulzus (EMP) összezavarhatja az elektromosságra
épülő fegyverrendszert, függetlenül attól, hogy vadászgépről,
vagy a katonák által használt kézi helymeghatározóról van
szó. Az EMP kisülése figyelhető meg akkor is, ha egy atomrobbanás
után az elektromágneses sugárzás tönkreteszi a környéken
fellelhető elektromos berendezéseket.
A katonai
elemzőként dolgozó Li Daguang a Bauhinia folyóiratban közölt
cikkében azt állítja, hogy Észak-Korea elsődleges célpontja a
déli szomszédja lehet. Li szerint a katonai rezsim mindig is
szeretett volna kisméretű nukleáris robbanófejeket birtokolni,
így erre alapozva olyan EMP bombákat is tudtak fejleszteni,
amelyekkel szükség esetén megbéníthatják a dél-koreai
hadsereget, ha éppen az a szándékuk.
EMP
csapásmérésre akkor is sor kerülhet, ha a támadó
felrobbant egy nukleáris robbanófejet a Föld atmoszférájában,
de nem ez az egyetlen módja az elektromos rendszerek megbénításának.
Észak-Korea mostanáig két kísérleti atomrobbantást végzett, de
a kommunista rezsim mostanáig nem épített ballisztikus rakétát,
ami kellő pontossággal tenné lehetővé a robbantást az
atmoszférában. Ennek ellenére a szakértő úgy látja, hogy ha
Észak-Koreának sikerül kifejlesztenie az EMP-t, az a
haderejük megkétszerezését jelenti.
Villámfegyvert fejlesztett az USA
A Picatinny
Arsenalban, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének
egyik kutatóintézetében a
tudósok egy olyan eszközt fejlesztenek, amely villámokat
használ a célpont elpusztításához. „Sosem unjuk
meg a szimulált célpontjainkba csapkodó villámokat” –
nyilatkozta George Fischer, a kutatás vezetője.
A Laser-Induced
Plasma Channel, rövidebben LIPC, egy olyan eszköz, amit arra
terveztek, hogy megsemmisítse azokat a célpontokat, amelyek jobban
vezetik az áramot, mint a levegő vagy a föld amely körülveszi
őket. Hogyan tudják a tudósok kihasználni a látszólag
véletlenszerű villámokat, és miben segít a lézer?
“A
fény jóval lassabban utazik a gázokban és folyadékokban, mint a
vákuumban. Általában az egyes anyagokbeli fénysebességre
állandóként gondolunk. Azonban a törésmutatónak
(fénysebességnek) van egy további nagyon kicsi intezitásfüggő
együtthatója is. A levegőben ez az együttható pozitív, ezért a
fény kissé jobban lelassul, amikor intenzívebb" – mondta
el George Fischer.
Ha
egy lézer, egy kisebb intenzitású impulzust bocsájt ki, de azt
rendkívül rövid idő alatt, az impulzus ereje hatalmas lehet. Az
impulzus kibocsájtása alatt a lézer nagyobb
teljesítményt ad le, mint ami egy nagyvárosnak kell, de az
impulzus csak két billiomod másodpercig tart. A tudósok által
most megalkotott optikai erősítő 50 milliárd watt optikai
teljesítményű, míg egy nagy izzószálas villanykörte 100
wattot használ
Fotó: U.S. Army
A
nagyon erős és intenzív lézerimpulzusoknál a levegő lencseként
működhet, kis átmérőjű területen tartja a villámot, ilyenkor
a lézerimpulzusban a fény intenzítása olyan nagy, hogy
önfókuszálás jön létre. Amikor a lézersugár elég
intenzív, az elektromágneses mezője elég erős ahhoz, hogy
elektronokat hasítson ki a levegőmolekulákból, ezzel pedig
plazmát hozzon létre. A plazma a lézersugár újtában helyezkedik
el, ezért egy tükörrel irányítható.
A
semleges molekulákból álló levegő szigetel. Egy viharban, amíg
a villám ugyanúgy viselkedik, mint bármely más forrásból
származó energia: követi a legkisebb ellenállás útját. A
plazmacsatorna jobban vezeti az elektromosságot, mint a nem ionizált
levegő, ezért ha a lézert úgy állítjuk be, hogy a
létrehozott plazma-szál egy nagyfeszültségű áramforrás
közelébe kerüljön, az elektromos áram a szálon keresztül fog
haladni, amennyiben az a célpontra vagy a földre van
irányítva.
Bár
fizikailag már jól megalapozott a fegyver működése, a kutatóknak
még sok technikai kihívással kell szembenézniük; például, ha
fény önfókuszálódik a levegőben, akkor a fennáll az a
veszélye, hogy önfókuszálódik a lencsében is, vagy az
optikai erősítő más részében, ezzel pedig tönkreteszi. A
tesztek január óta jól haladnak, nemsokára a harctéren
hasznosítható változat is elkészülhet.
Drámaian csökken Európában is a poszméhek száma
Drasztikusan
csökkent a poszméhek száma Európában és Észak-Amerikában, és
ez elsősorban a klímaváltozásnak, az egyre gyakoribb
hőhullámoknak és időjárási szélsőségeknek köszönhető, írja
a The Guardian egy friss, közös kutatásra hivatkozva. Az
Ottawai Egyetem és a University College London kutatói 115 év
adatait elemezték, és 66 poszméhfajra vonatkozóan vizsgálták,
hogy miképp változtak ezek populációi a két kontinensen a 20.
század eleje óta.
Az
adatok alapján lefuttattak több, úgynevezett "klímakáosz"
modellt is, azt nézve, hogy a múltbéli és a jelenkori adatok
alapján milyen végkifejletek jöhetnek szóba a közeljövőben, a
poszméh-populációk alakulását illetően. A kutatók egyik
legfontosabb megállapítása az lett, hogy egy emberöltő alatt 30
százalékkal csökkent bármely poszméh-populáció túlélési
esélye, az egyedszámok drámai csökkenése pedig megfelel a
tömeges kihalásként leírható ütemmel.
A kutatók megállapították
azt is, hogy teljes populációk tűntek el olyan területekről,
ahol jóval melegebbre fordult a klíma a korábbiakhoz képest. "Ha
az egyedszámok hanyatlása ilyen tempóban folytatódik, akkor
rengeteg poszméhfaj örökre eltűnhet pár évtizeden belül"
– mondta Peter Soroye, az Ottawai Egyetem PhD-hallgatója, a
Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető
szerzője.
"Meglepve
láttuk, hogy a klímaváltozás milyen nagy mértékben járult
máris hozzá a poszméhek számának csökkenéséhez" –
tette hozzá Tim Newbold, a University College London biodiverzitás
és környezettan kutatója, aki szerint ha a következő években
felgyorsul a globális fölmelegedés üteme, akkor vészesen le fog
csökkenni a poszméhek száma. "Alapvető erőfeszítéseket
kell tenni a klímaváltozás megfékezésére, ha meg fenn
szeretnénk tartani a poszméhfajok változatosságát."
A poszméhek, ahogy a repülő
rovarok többsége nagyban hozzájárulnak a növények beporzásához.
A barátságos,
bundás dongók embernek is rengeteg hasznot hajtanak,
ugyanis a poszméhek a leggyakoribb beporzói a paradicsomnak, a
tökféléknek, egy sor bogyós gyümölcsnek. Jeremy Kerr, az
Ottawai Egyetem professzora szerint az emberek közvetlenül is
képesek segíteni a poszméheknek túlélni a szélsőséges
időjárási viszonyokat: fák, bokrok, árnyékos helyek
telepítésével, ahol meghúzhatják magukat a poszméhek a
hőségben.
A poszméheknek több faja is él
Magyarországon: a leggyakoribbak a kövi, a földi és a mezei
poszméhek, rajtuk kívül pár évtizeddel ezelőtt még
megtalálható volt nálunk a mostanra veszélyeztetett és védett
státuszú óriásposzméh, a délvidéki poszméh és a sárga
poszméh. A földi
poszméh 2014-ben az év rovara volt.
Nagyban megegyezik a kínai koronavírus és a SARS genetikai kódja
Egy brit kutató szerint két
fontos dolgot érdemes szem előtt tartani a kínai koronavírussal
kapcsolatban: az új, világméretű járványt okozó vírus
genetikai kódja csaknem 80 százalékban megegyezik a SARS
víruséval, és mindkét kórokozó denevérektől került át
emberre, írja
a Business Insider.
A kínai
koronavírus (2019-nCoV) lényegében a SARS-CoV egyik változata,
ami könnyebben terjed, de kevesebb kárt okoz, közölte Ian Jones,
a readingi egyetem virológusa. A SARS-járvány két év alatt –
2002-2003-ban – 29 országban 8098 embert betegített meg és 774
halálos áldozatot szedett, míg az új koronavírus pár hét alatt
25 országban 24 500 embert betegített meg, de arányaiban jóval
kevesebben, 492-en haltak meg.
Ez
a két dolog – a nagyfokú genetikai azonosság és az azonos
származás – megkönnyítheti a kutatók számára a járvány
leküzdését: a betegek kezelése és a vakcina akár azonos is
lehet a két vírus esetében. „A 2019-nCoV denevérvírushoz az
emberben ugyancsak megtalálható SARS-CoV áll a legközelebb” –
mondta Jones.
Kínai kutatók hétfőn tették
közzé kutatásaik eredményét a Nature-ben megjelentetett két
tanulmányban. Az első
tanulmányt a vuhani virológiai intézet tudósai jegyzik,
akik a járvány kezdetekor, még decemberben vettek mintákat súlyos
tüdőgyulladásban szenvedő fertőzöttektől. Eredményeik szerint
79,5 százalékban azonos a SARS-CoV és a 2019-nCoV vírus genetikai
kódja, valamint a 2019-nCoV csaknem teljesen – 96 százalékban –
megegyezik a kínai denevérpopulációkban előforduló
koronavírusokkal.
A második
tanulmányt a sanghaji Fudan Egyetem és a kínai
járványügyi központ kutatói készítették, ők 89 százalékos
hasonlóságot találtak a 2019-nCoV és a kínai denevérekben
honos, SARS-hoz hasonlatos, úgynevezett béta-koronavírusok
csoportja között.
EMP gránát, a tiszta megoldás
[Beyond2000]
A britek sikeresen megvalósították azt a lövedéket, amely az
emberi életre nem, de a harcászati eszközökre és stratégiai
létesítményekre annál veszélyesebb.
Az EMP (ElectroMagnetic Pulse - Elektromágneses Impulzus) elven működő fegyverek működésének elvét még évtizedekkel ezelőtt megálmodták a fizikusok. Bár a technológiával több sci-fi filmben, játékban és könyvben is találkozhattunk, sokan úgy gondolták ilyen fegyver soha nem lesz.
Az EMP fegyverek forradalmi újítása abban rejlik, hogy az élőlényekre nem veszélyesek, a hadi eszközökkel szemben viszont kíméletlenek. Az EMP lövedékek nem robbanás által fejtik ki pusztítóerejüket, hanem egy nagyon rövid ideig, mindössze a másodperc töredékéig tartó elektromágneses impulzust bocsájtanak ki, amely a hatótávolságon belül minden elektronikai eszközt tönkretesz.
Mivel napjaink fejlett hadieszközei mind elektronikus vezérlésűek, a fegyver működésképtelenné teszi azokat, valamint a kommunikációs berendezéseket is. Az EMP lövedék tehát anélkül változtatja a harcászati eszközöket egy rakás vasdarabbá, hogy személyi sérülés történne.
A brit Matra BAe Dynamics Novel Technologies részlege a hírek szerint sikeresen kifejlesztette az EMP elvén működő gránátot. A 155mm-es lövedék, amely hagyományos morzsárágyúkban használható igéretes fegyvernek tűnik. A lövedéket a mérnökök azért tüzérségi ágyúkba tervezték, mert ezzel a módszerrel akár 30km távolságba is pontosan eljuttatható az EMP fegyver, tehát ott lép működésbe, ahol kell.
A lövedék megtervezése minden bizonnyal nem volt egyszerű feladat. A tarack csövében az EMP lövedéknek 13500g gyorsulást kell elviselnie ( viszonyításképp a Föld gravitációs gyorsulása 1g ), miközben a lövedék másodpercenként 300-at pörög szimmetriatengelye körül. Hagyományos lövedékeknél ez nem gond, de az EMP bonyolult elektronikai eszközöket tartalmaz, amelyek nem sérülhetnek meg.
Bármilyen nehéz feladat is ilyen lövedéket készíteni, úgy tűnik, a briteknek sikerült megbírkózniuk vele. Az EMP lövedékek egyelőre 155mm-es nehéztüzérségi morzsárágyúk muníciójaként lesznek előállítva, mivel ez a NATO "szabvány". A szakértők szerint egy ilyen fegyverrel anélkül meg lehet hiúsítani egy ellenséges támadást, hogy akár egy embernek is baja esne
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése