2020. március 3., kedd

EMP fegyverek














EMP fegyverek



Mikrohullámú gránátot akar a hadsereg



A sci-fi történetek szerzői és a játékdizájnerek egyik kedvenc eszköze az elektromágneses impulzusokkal (EMP) működő kézigránát; a fegyver a népszerű Halo- és Call of Duty-játékokban is feltűnt. Az amerikai hadsereg a jelek szerint azt tervezi, hogy a valóságban is meglovagolja a virtuális fegyver sikerét: jelenleg azon dolgoznak, hogy elektromágneses jelekkel működő kézigránátot fejlesszenek.

Az amerikai hadsereg elektromos impulzus létrehozására alkalmas kézigránáttal szerelné fel a katonáit. A HPM (High Power Microwave) gránátra azért lenne szükség, hogy elektronikát használó eszközöket semlegesítsenek vele, például egy házilag gyártott bomba detonátorát. Elméletileg lehetséges, hogy egyes elektromos eszközök, például a rádiótranszmitterek túlterhelődjenek az elektromágneses sugárzástól, amit egy efféle eszköz gerjeszthet.

Az otthon gyártott bombák a leggyakrabban használt fegyverek a szolgálatot teljesítő amerikai csapatok ellen, de ezeket nem minden katona tudja hatástalanítani: ehhez pirotechnikai szakértőkrebombahatástalanító robotokra vagy járművekre szerelt zavaróberendezésekre lenne szükség. Ha a hadseregnek sikerül kifejlesztenie a működő EMP gránátot, egy nem bombaszakértő katona is semlegesíthetné a bombákat, és csökkenthetné az áldozatok számát az akciók során. Hasonló jellegű eszközt fejlesztett egy izraeli védelmi cég is, de a kis antennákkal felszerelt készülék inkább a hagyományos IED zavarókra emlékeztet, és nem EMP technológiát használ.
A hadsereg jelenleg olyan cégeket keres, amik elő tudnák állítani a kis méretű és könnyű gránátokat. A pályázati kiírásban megjegyezték: olyan eszközre lenne szükségük, ami 40 milliméteres gránátvetővel, RPG-vel, illetve Stinger, Hydra és Javelin típusú rakétavetőkkel is kilőhető.

Lehetetlen küldetés

2011-ben megjelent egy, a témával foglalkozó szakkönyv, az Explosive Pulse Power, amit Larry Altgilbers, a hadsereg mérnöke írt; a jelenlegi projektet is ő felügyeli. Altgilbers szerint az EMP gránátokat aszerint lehet megkülönböztetni, hogy élesítés után robbannak-e vagy sem. A nem robbanékony gránátok az impulzussűrítés (pulse compression) elvén működnek, illetve rövid, de erős impulzusokat bocsátanak ki; a feszültség és az áramerősség visszaszorításával az impulzus sokkal erősebbé válik. Elméletileg elképzelhető, hogy egy ilyen erejű energialöket tönkretegye a védelem nélküli diódákat és megsüsse egy bomba áramköreit – vagy éppen felrobbantsa azt.


Altgilbers szerint ez a technika nem használható kézigránátként, a nem robbanékony EMP töltetek ugyanis roppant drágák, masszívak és meglehetősen nagy méretűek. A mérnök úgy véli, ezek helyett inkább ferromágneses, ferroelektromos vagy szupravezető anyagokban érdemes gondolkodni; elképzelhető, hogy mágnessekkel és szupravezetőkkel is a gránát belsejében tartható az elektromos mező, ami robbanás után kiszabadulva erőteljes elektromágneses impulzust hozna létre. Ennek a megoldásnak a hátránya, hogy egy ilyen eszköz használat közben saját magát is megsemmisíti, de mivel gránátról lenne szó, ezért nem lenne számottevő veszteség.
Az elképzelésnek megvannak a hátulütői is. Valószínű, hogy a kevés elektromos alkatrészt használó, primitív gyújtószerkezetű bombák ellen az EMP gránátok hatástalanok lesznek, holott a tálibok gyakran használnak ilyeneket. További kockázatot jelent, hogy az elektromágneses töltés jó eséllyel tönkreteheti a hadsereg saját felszerelését is. Egyelőre az sem tisztázott, hogy mennyire bonyolult és költséges egy ehhez hasonló eszköz fejlesztése.




Megmutatták az új amerikai lopakodó bombázót











Az Egyesült Államok légiereje 2015-ben azzal bízta meg a Northrop Grumman repülőgépgyártót, hogy alkossák meg a B-2 Spirit lopakodó stratégiai nehézbombázó utódját, amivel jövőben kiváltanák az igencsak öregedő B-1 Lancereket is. Az egyelőre szupertitkos katonai projektről, a Northrop Grumman B-21 Raider tervezéséről, műszaki fejlesztéséről nem sokat lehetett mostanáig tudni, a bombázóról egyetlen látványterv létezett csak. Január 31-én azonban az Air Force Global Strike Command és a Northrop Grumman a Facebookon közzétett három (igazából csak egy) új látványtervet a repülőgépről, amivel igencsak felcsigázta a gép iránti érdeklődést.


A képeken a B-21 számítógéppel renderelt sziluettje látszik három különböző amerikai légi bázis hangárjába helyezve, ahol a tervek szerint az egyenként 550-600 millió dollárba kerülő bombázók állomásoznának. A repülőgép tehát mindhárom képen ugyanabból a szögből látható, csupán a képek háttere más.
A várakozások szerint 2025-ben szolgálatba lépő B-21-esekből kezdetben 80-100 darab, majd még nagyjából ugyanennyi épülne, és a most közzétett képekből szakavatott szemek már pár érdekes következtetést le tudnak vonni arra nézve, hogy miben lesz más az új lopakodó bombázó, mint elődje, a B-2 Spirit.









A B-21 hivatalosan egy nagy hatótávolságú, remek túlélési képességekkel, lopakodó tulajdonságokkal bíró, hangsebesség alatti repülőgép lesz, ami hagyományos és nukleáris fegyverek célba juttatására is alkalmas lesz – csakúgy mint elődje, a B-2. A most kiadott fotókat szemügyre véve pár további következtetést le lehet vonni:
  • a B-21 alapvetően a B-2 egyenesági utódja lesz, alakjában, elrendezésében sokban hasonlít majd rá, például a pilótafülke kialakítása és helye szinte teljesen azonos,
  • fölül, a pilótafülke két oldalán a légbeömlő nyílások a B-2-höz képest sokkal jobban, szinte teljesen belesimulnak a gép törzsébe, ami nagyban javíthatja a lopakodó képességet, viszont megnehezíti a mérnökök dolgát, mivel meg kell oldani a hajtóművek tökéletes levegőellátását,
  • a hajtóművek ebből a szögből egyáltalán nem látszanak, mélyen a gép törzsében helyezkednek el,
  • a B-21 orra fitosabb (mondhatni), de legalábbis egyenesebbnek tűnik, míg a B-2-é karvalyszerűen lefelé görbül,
  • a futóművek elrendezése azonos, bár az orrfutó a B-21-nél kissé hátrébb, a pilótafülke alatt helyezkedik el,
  • a hátsó pár futómű a B-21 esetében kevesebb kereket kap, 4-4 helyett kettőt-kettőt, amiből egyenesen következik, amit eddig is tudni lehetett, hogy a B-21 méreteiben, tömegében kisebb lesz mint a B-2,
  • a futóművek aknáit fedő ajtók alakja is változik, trapéz helyett cikk-cakkos sokszög fedi majd a kerekeket, illetve az orrfutó is oldalra nyíló ajtót kap, szemben a B-2 előre nyíló ajtajával.



Fölül a B-2, alul a B-21
A B-21 első prototípusát már építi a Northrop Grumman, hogy mikor mutatják be, mikor lesz látható földön, illetve repülés közben, egyelőre nem tudni, a légierő 2021-re tervezi az első teszteket, de ahogy az ilyen projektekkel lenni szokott, szinte mindig lehet csúszással – és főképp a költségek növekedésével – számítani.




EMP-vel támadhat Észak-Korea





Az észak-koreai kommunista párt lapja szerint az ország vezetése olyan elektromágneses fegyvert tervez, amellyel összezavarhatják az amerikai és a dél-koreai katonai erők járműveit és berendezéseit. A közleményt azután publikálták, hogy egy dél-koreai repülőgép GPS zavarokat észlelt, miközben az Észak- és Dél-Koreát elválasztó demilitarizált zónában repültek.
Az elektromágneses impulzus (EMP) összezavarhatja az elektromosságra épülő fegyverrendszert, függetlenül attól, hogy vadászgépről, vagy a katonák által használt kézi helymeghatározóról van szó. Az EMP kisülése figyelhető meg akkor is, ha egy atomrobbanás után az elektromágneses sugárzás tönkreteszi a környéken fellelhető elektromos berendezéseket.
A katonai elemzőként dolgozó Li Daguang a Bauhinia folyóiratban közölt cikkében azt állítja, hogy Észak-Korea elsődleges célpontja a déli szomszédja lehet. Li szerint a katonai rezsim mindig is szeretett volna kisméretű nukleáris robbanófejeket birtokolni, így erre alapozva olyan EMP bombákat is tudtak fejleszteni, amelyekkel szükség esetén megbéníthatják a dél-koreai hadsereget, ha éppen az a szándékuk.
EMP csapásmérésre akkor is sor kerülhet, ha  a támadó felrobbant egy nukleáris robbanófejet a Föld atmoszférájában, de nem ez az egyetlen módja az elektromos rendszerek megbénításának. Észak-Korea mostanáig két kísérleti atomrobbantást végzett, de a kommunista rezsim mostanáig nem épített ballisztikus rakétát, ami kellő pontossággal tenné lehetővé a robbantást az atmoszférában. Ennek ellenére a szakértő úgy látja, hogy ha Észak-Koreának sikerül kifejlesztenie az EMP-t, az a haderejük megkétszerezését jelenti.




Villámfegyvert fejlesztett az USA





A Picatinny Arsenalban, az Amerikai Egyesült Államok hadseregének egyik kutatóintézetében a tudósok egy olyan eszközt fejlesztenek, amely villámokat használ a célpont elpusztításához. „Sosem unjuk meg a szimulált célpontjainkba csapkodó villámokat” – nyilatkozta George Fischer, a kutatás vezetője.
A  Laser-Induced Plasma Channel, rövidebben LIPC, egy olyan eszköz, amit arra terveztek, hogy megsemmisítse azokat a célpontokat, amelyek jobban vezetik az áramot, mint a levegő vagy a föld amely körülveszi őket. Hogyan tudják a tudósok kihasználni a látszólag véletlenszerű villámokat, és miben segít a lézer?
A fény jóval lassabban utazik a gázokban és folyadékokban, mint a vákuumban. Általában az egyes anyagokbeli fénysebességre állandóként gondolunk. Azonban a törésmutatónak (fénysebességnek) van egy további nagyon kicsi intezitásfüggő együtthatója is. A levegőben ez az együttható pozitív, ezért a fény kissé jobban lelassul, amikor intenzívebb" – mondta el George Fischer.
Ha egy lézer, egy kisebb intenzitású impulzust bocsájt ki, de azt rendkívül rövid idő alatt, az impulzus ereje hatalmas lehet. Az impulzus kibocsájtása alatt a lézer nagyobb teljesítményt ad le, mint ami egy nagyvárosnak kell, de az impulzus csak két billiomod másodpercig tart. A tudósok által most megalkotott optikai erősítő 50 milliárd watt optikai teljesítményű, míg egy nagy izzószálas villanykörte 100 wattot használ





Fotó: U.S. Army
A nagyon erős és intenzív lézerimpulzusoknál a levegő lencseként működhet, kis átmérőjű területen tartja a villámot, ilyenkor a lézerimpulzusban a fény intenzítása olyan nagy, hogy önfókuszálás jön létre.  Amikor a lézersugár elég intenzív, az elektromágneses mezője elég erős ahhoz, hogy elektronokat hasítson ki a levegőmolekulákból, ezzel pedig plazmát hozzon létre. A plazma a lézersugár újtában helyezkedik el, ezért egy tükörrel irányítható.
A semleges molekulákból álló levegő szigetel. Egy viharban, amíg a villám ugyanúgy viselkedik, mint bármely más forrásból származó energia: követi a legkisebb ellenállás útját. A plazmacsatorna jobban vezeti az elektromosságot, mint a nem ionizált levegő, ezért ha a lézert úgy állítjuk be, hogy a létrehozott plazma-szál egy nagyfeszültségű áramforrás közelébe kerüljön, az elektromos áram a szálon keresztül fog haladni, amennyiben az a célpontra vagy a  földre van irányítva.
Bár fizikailag már jól megalapozott a fegyver működése, a kutatóknak még sok technikai kihívással kell szembenézniük; például, ha fény önfókuszálódik a levegőben, akkor a fennáll az a veszélye, hogy önfókuszálódik a lencsében is, vagy az optikai erősítő más részében, ezzel pedig tönkreteszi.  A tesztek január óta jól haladnak, nemsokára a harctéren hasznosítható változat is elkészülhet.













Drámaian csökken Európában is a poszméhek száma



Drasztikusan csökkent a poszméhek száma Európában és Észak-Amerikában, és ez elsősorban a klímaváltozásnak, az egyre gyakoribb hőhullámoknak és időjárási szélsőségeknek köszönhető, írja a The Guardian egy friss, közös kutatásra hivatkozva. Az Ottawai Egyetem és a University College London kutatói 115 év adatait elemezték, és 66 poszméhfajra vonatkozóan vizsgálták, hogy miképp változtak ezek populációi a két kontinensen a 20. század eleje óta.
Az adatok alapján lefuttattak több, úgynevezett "klímakáosz" modellt is, azt nézve, hogy a múltbéli és a jelenkori adatok alapján milyen végkifejletek jöhetnek szóba a közeljövőben, a poszméh-populációk alakulását illetően. A kutatók egyik legfontosabb megállapítása az lett, hogy egy emberöltő alatt 30 százalékkal csökkent bármely poszméh-populáció túlélési esélye, az egyedszámok drámai csökkenése pedig megfelel a tömeges kihalásként leírható ütemmel.


A kutatók megállapították azt is, hogy teljes populációk tűntek el olyan területekről, ahol jóval melegebbre fordult a klíma a korábbiakhoz képest. "Ha az egyedszámok hanyatlása ilyen tempóban folytatódik, akkor rengeteg poszméhfaj örökre eltűnhet pár évtizeden belül" – mondta Peter Soroye, az Ottawai Egyetem PhD-hallgatója, a Science tudományos folyóiratban közzétett tanulmány vezető szerzője.
"Meglepve láttuk, hogy a klímaváltozás milyen nagy mértékben járult máris hozzá a poszméhek számának csökkenéséhez" – tette hozzá Tim Newbold, a University College London biodiverzitás és környezettan kutatója, aki szerint ha a következő években felgyorsul a globális fölmelegedés üteme, akkor vészesen le fog csökkenni a poszméhek száma. "Alapvető erőfeszítéseket kell tenni a klímaváltozás megfékezésére, ha meg fenn szeretnénk tartani a poszméhfajok változatosságát."

Mezei poszméh
Mezei poszméh
Fotó: Nagy Attila Károly / Index
A poszméhek, ahogy a repülő rovarok többsége nagyban hozzájárulnak a növények beporzásához. A barátságos, bundás dongók embernek is rengeteg hasznot hajtanak, ugyanis a poszméhek a leggyakoribb beporzói a paradicsomnak, a tökféléknek, egy sor bogyós gyümölcsnek. Jeremy Kerr, az Ottawai Egyetem professzora szerint az emberek közvetlenül is képesek segíteni a poszméheknek túlélni a szélsőséges időjárási viszonyokat: fák, bokrok, árnyékos helyek telepítésével, ahol meghúzhatják magukat a poszméhek a hőségben.
A poszméheknek több faja is él Magyarországon: a leggyakoribbak a kövi, a földi és a mezei poszméhek, rajtuk kívül pár évtizeddel ezelőtt még megtalálható volt nálunk a mostanra veszélyeztetett és védett státuszú óriásposzméh, a délvidéki poszméh és a sárga poszméh. A földi poszméh 2014-ben az év rovara volt.











Nagyban megegyezik a kínai koronavírus és a SARS genetikai kódja











Egy brit kutató szerint két fontos dolgot érdemes szem előtt tartani a kínai koronavírussal kapcsolatban: az új, világméretű járványt okozó vírus genetikai kódja csaknem 80 százalékban megegyezik a SARS víruséval, és mindkét kórokozó denevérektől került át emberre, írja a Business Insider.
A kínai koronavírus (2019-nCoV) lényegében a SARS-CoV egyik változata, ami könnyebben terjed, de kevesebb kárt okoz, közölte Ian Jones, a readingi egyetem virológusa. A SARS-járvány két év alatt – 2002-2003-ban – 29 országban 8098 embert betegített meg és 774 halálos áldozatot szedett, míg az új koronavírus pár hét alatt 25 országban 24 500 embert betegített meg, de arányaiban jóval kevesebben, 492-en haltak meg.
Ez a két dolog – a nagyfokú genetikai azonosság és az azonos származás – megkönnyítheti a kutatók számára a járvány leküzdését: a betegek kezelése és a vakcina akár azonos is lehet a két vírus esetében. „A 2019-nCoV denevérvírushoz az emberben ugyancsak megtalálható SARS-CoV áll a legközelebb” – mondta Jones.
Kínai kutatók hétfőn tették közzé kutatásaik eredményét a Nature-ben megjelentetett két tanulmányban. Az első tanulmányt a vuhani virológiai intézet tudósai jegyzik, akik a járvány kezdetekor, még decemberben vettek mintákat súlyos tüdőgyulladásban szenvedő fertőzöttektől. Eredményeik szerint 79,5 százalékban azonos a SARS-CoV és a 2019-nCoV vírus genetikai kódja, valamint a 2019-nCoV csaknem teljesen – 96 százalékban – megegyezik a kínai denevérpopulációkban előforduló koronavírusokkal.

GettyImages-1197722874
Fotó: Frank Rumpenhorst / Getty Images Hungary
második tanulmányt a sanghaji Fudan Egyetem és a kínai járványügyi központ kutatói készítették, ők 89 százalékos hasonlóságot találtak a 2019-nCoV és a kínai denevérekben honos, SARS-hoz hasonlatos, úgynevezett béta-koronavírusok csoportja között.







EMP gránát, a tiszta megoldás



[Beyond2000] A britek sikeresen megvalósították azt a lövedéket, amely az emberi életre nem, de a harcászati eszközökre és stratégiai létesítményekre annál veszélyesebb.

Az EMP (ElectroMagnetic Pulse - Elektromágneses Impulzus) elven működő fegyverek működésének elvét még évtizedekkel ezelőtt megálmodták a fizikusok. Bár a technológiával több sci-fi filmben, játékban és könyvben is találkozhattunk, sokan úgy gondolták ilyen fegyver soha nem lesz.

Az EMP fegyverek forradalmi újítása abban rejlik, hogy az élőlényekre nem veszélyesek, a hadi eszközökkel szemben viszont kíméletlenek. Az EMP lövedékek nem robbanás által fejtik ki pusztítóerejüket, hanem egy nagyon rövid ideig, mindössze a másodperc töredékéig tartó elektromágneses impulzust bocsájtanak ki, amely a hatótávolságon belül minden elektronikai eszközt tönkretesz.

Mivel napjaink fejlett hadieszközei mind elektronikus vezérlésűek, a fegyver működésképtelenné teszi azokat, valamint a kommunikációs berendezéseket is. Az EMP lövedék tehát anélkül változtatja a harcászati eszközöket egy rakás vasdarabbá, hogy személyi sérülés történne.

A brit Matra BAe Dynamics Novel Technologies részlege a hírek szerint sikeresen kifejlesztette az EMP elvén működő gránátot. A 155mm-es lövedék, amely hagyományos morzsárágyúkban használható igéretes fegyvernek tűnik. A lövedéket a mérnökök azért tüzérségi ágyúkba tervezték, mert ezzel a módszerrel akár 30km távolságba is pontosan eljuttatható az EMP fegyver, tehát ott lép működésbe, ahol kell.

A lövedék megtervezése minden bizonnyal nem volt egyszerű feladat. A tarack csövében az EMP lövedéknek 13500g gyorsulást kell elviselnie ( viszonyításképp a Föld gravitációs gyorsulása 1g ), miközben a lövedék másodpercenként 300-at pörög szimmetriatengelye körül. Hagyományos lövedékeknél ez nem gond, de az EMP bonyolult elektronikai eszközöket tartalmaz, amelyek nem sérülhetnek meg.

Bármilyen nehéz feladat is ilyen lövedéket készíteni, úgy tűnik, a briteknek sikerült megbírkózniuk vele. Az EMP lövedékek egyelőre 155mm-es nehéztüzérségi morzsárágyúk muníciójaként lesznek előállítva, mivel ez a NATO "szabvány". A szakértők szerint egy ilyen fegyverrel anélkül meg lehet hiúsítani egy ellenséges támadást, hogy akár egy embernek is baja esne

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése