Veszélyben Magyarország függetlensége

Veszélyben Magyarország függetlensége

Charles Gati felvázolta azokat a demokratikus és nem demokratikus eszközöket, amelyeket Magyarország ellen bevetne, és ebben megdöbbentő módon az egyik ilyen pont a polgárháború eshetőségének a felvetése.

A Magyarország szuverenitása ellen irányuló Európai Uniós ostromokhoz képest óriási támadás érte hazánkat az Egyesült Államok irányából- jelentette ki mai sajtótájékoztatóján Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető- helyettese. Emlékeztetett: egy hete Charles Gati a 168 órának nyilatkozott, miszerint Magyarország ellen demokratikus és nem demokratikus eszközöket is bevetne a magyar kormány megdöntésére. A Külügyi bizottság alelnöke hozzátette: ez azután látott napvilágot, hogy Hillary Clinton elküldte fenyegető levelét Magyarország ellen. A nemzeti radikális képviselő hangsúlyozta: Charles Gati az interjúban és a Heti Válasz kérdésére felvázolta azokat a demokratikus és nem demokratikus eszközöket, amelyeket Magyarország ellen bevetne, és ebben megdöbbentő módon az egyik ilyen pont a polgárháború eshetőségének a felvetése.

"Ez Magyarország szempontjából aggodalomra ad okot, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az Egyesült Államok nyílt katonai beavatkozás mellett nagyon gyakran alkalmazta már a titkosszolgálatok felhasználásával a puccsot és a kormányok megdöntésére irányuló tevékenységet. Ezt láthattuk Ukrajnában, Grúziában, ahol az Egyesült Államok- nyílt titok- a CIA segítségével kormányok ellen szervezett puccsot és polgárháborús helyzetet eredményezett"- emelte ki Gyöngyösi Márton. Hozzátette: azért lehet fenyegetésnek venni Charles Gati kijelentését, mert köztudott, hogy a Clinton család barátja, Hillary Clinton főtanácsadója és tevékenyen részt vett Clinton elnök mellett is.

Tavaly nyáron Gyöngyöspatán az amerikai nagykövetség több munkatársa, sőt a magyarországi amerikai nagykövet is jelen volt, valamint egy amerikai cigányimádó zsidó ingatlankufár Richard Field is a helyszínen tartózkodott, a gyöngyöspatai cigányokat is hergelték és bizonyos szinten sikerült is valamiképpen polgárháborús helyzetet elérni- közölte Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője. Hozzátette: ha figyelembe vesszük Charles Gati által elmondottakat és visszatekintünk a tavaly nyári gyöngyöspatai eseményekre, akkor nem zárható ki, hogy az próbája volt annak, hogyan lehet Magyarországon olyan állapotokat teremteni, hogy a mindenkori kormányt el lehessen távolítani.

Mirkóczki Ádám, mint a Nemzetbiztonsági bizottság tagja és Gyöngyösi Márton, mint a Külügyi bizottság alelnöke kezdeményezik egy rendkívüli Külügyi és Nemzetbiztonsági bizottság összevont ülését, amelyen meghívottként az amerikai nagykövetasszonyt szeretnék meghallgatni és tisztázni szeretnék a kijelentéseket és a fenyegetéseket. A nemzeti radikális képviselő hangsúlyozta: nem a Fidesz kormány védelmében teszik ezeket a lépéseket. A Jobbik nemzeti párt és a magyar nép érdekeit képviseli, ilyen diplomáciai események után bármilyen színezetű kormányra való tekintet nélkül feladata, hogy a magyar szuverenitást megvédje.

És még ezeket szövetségeseinknek mondjuk., ezek a hóhérok nem kegyelmeznek cionista nácik csak a pénz az uzsora a mozgató rugójuk . Miért kell nekünk ilyen szövetséges, tőlük még a halál is humánusabb. Barátok köpnöm kell csak nehogy zsidóra köpjek, a hollókosztosok is a halál szímfóniáját játsszák, de miért kell nekünk ezekkel is barátságos viszonyt erőltetnünk , hisz csak ártanak nekünk és gyilkolnak bennünket, mi meg csak várjuk hogy nem mi leszünk a következők kiket végkép törölnek az élők sorából. Kell- e nekünk ez a szövetség ez a barátság , hisz nem vagyunk se vakolók , se ügynökök., csak magyarok békés természetű nép vagyunk.

Együtt gazsulált a gyarmattartók előtt az országgyűlési cionista söpredék

Ő az EP-ben, a cinkosai itthon feküdtek le a megszállóknak

Martonyi János bilderberges szabadkőműves, III/3-as besúgó úgy fogalmazott, a vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott. "Nem tudta megvédeni állampolgárait", elpusztításukhoz- igaz, megszállás alatt– segítséget nyújtott, s hozzátette: ez az egész nemzet  tragédiája.

Ami a holokauszt idején történt, kísért a mai napig, "újra halljuk ugyanazokat a szlogeneket, látjuk ugyanazokat a módszereket" - mondta Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija a budapesti gettó felszabadulásának 67. évfordulóján tartott megemlékezésen szerdán Budapesten.
A Budapesti Zsidó Hitközség rendezvényén felolvasták Martonyi János külügyminiszter levelét és beszédet mondott Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete is.

A főrabbi úgy fogalmazott: még mindig lehet hallani a gyűlölet szavát, "újra - vagy még mindig - ellenünk acsarkodnak", úgy látszik, nem volt elég az a hatszázezer magyarországi áldozat, akit a második világháborúban lemészároltak. "Ma ünnepelnünk kellene a visszaszerzett életet és méltóságot, azt, hogy a zsidóságot jelképező bokor újra kisarjadzott, él és új ágakat hajtott." Sokaknak ez már csak történelem, "és milyen jó lenne, ha ez az egész tényleg csak történelem lenne" - tette hozzá.

Frölich Róbert annak a véleményének adott hangot, hogy "nem látunk senkit, akinek meglenne az ereje, a hatalma és a módja" fellépni a szélsőségesek ellen, "aki azt mondaná: vissza a történelem szemétdombjára minden náci ideológiával". A zsidóságot jelképező bokor ugyanakkor "nem hamvadt el, és nem is fog, tudjuk, milyen az, ha lángra kap és nem engedjük, hogy bárki ártó szándékkal közelítsen a több ezer éves bokorhoz".

A főrabbi megemlítette, hogy a szerdai szertartáson részt vett egy olyan nő is, aki 1944-ben, a gettó felállításakor fiatal lány volt, és 1945. január 17-én a fővárosi Klauzál téren még nyilasokat, a következő nap reggelén azonban már orosz katonát látott. "Aznap már a régi lakásukban hajtotta álomra a fejét, ez volt a felszabadulás" - mutatott rá, hozzáfűzve: a megemlékezés alkalmával a túlélők "újraélik a gettó borzalmait, a visszakapott életet, a reménységet és a méltóságot".

Martonyi János külügyminiszternek a szertartáson felolvasott üzenetében az állt: "megrendülten hajtok fejet a holokauszt áldozatai előtt, osztozom önökkel az emlékezés fájdalmában". Kitért arra: a holokauszt idején "a magyar állam nem védte meg polgárait", akik ezáltal hazátlanokká, emberi mivoltuktól megfosztva pedig sorstalanokká váltak.
A külügyminiszter egyúttal reményét fejezte ki, hogy a mai, sokszínű magyarországi zsidó közösség tagjai identitásukban megerősödve élhetik mindennapjaikat.

Martonyi János utalt a levelében Raoul Wallenberg svéd embermentő diplomatára is, aki "a barbárság korában hitet tett az élet mellett, bátorítást és reménységet adott az üldözötteknek". Az élet parancsolatához mindig hű magatartása mindenki számára mérce és követendő példa kell legyen - jegyezte meg.

Karin Olofsdotter - aki tolmácsolta a svéd külügyminiszter üdvözletét - azt mondta: Budapest történetének legsötétebb korszaka volt a német megszállás és a "nyilas terror". Wallenberg egyetlen célja az volt, hogy minél több zsidó ember életét megmentse és sikerült is neki több mint tízezer ember életét megmenteni hat hónapos magyarországi tartózkodása alatt.

Szólt arról, hogy Wallenberg tevékenységét nem szabad elfelejteni, mindig emlékezni kell rá, ennek megfelelően kell továbbadni az ismereteket a holokausztról és e célt szolgálja a Wallenberg-emlékév is.

Annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy "amíg a kisebbségeket diszkrimináció éri, valamint a demokrácia és a szólásszabadság veszélyben forog, illetve létezik antiszemitizmus, iszlamofóbia és idegengyűlölet", addig Raoul Wallenberg célja nem valósul meg teljes egészében.

A rendezvény végén a résztvevők, köztük az országgyűlés (szo)cionista söpredéke a zsinagóga oldalánál lévő emléktáblánál elhelyezték a megemlékezés köveit. Az eseményen megjelent mások mellett Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon volt miniszterelnökök, Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és parlamenti frakcióvezetője, több országgyűlési képviselő, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke és a diplomáciai testület számos tagja.

A nap további programjaként a Martonyi nevű, a gazdái előtt hason csúszkáló, jellemtelen alak a Magyar Nemzeti Múzeumban a zsidómentő tevékenységéről ismert egykori svéd diplomata, Raoul Wallenberg születésének 100. évfordulója alkalmából szervezett programsorozat keddi megnyitóján azt mondta, Wallenberg és több más, hozzá hasonló tevékenységet végző "hétköznapi ember" az életét kockáztatva mentette meg közeli és távoli ismerőseit, ismeretleneket. "Sajnos nem voltak elegen" – tette hozzá.

Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter kitért arra, hogy az ő keresztény "örökbefogadó szülei" is megkapták a holokauszt idején embereket mentőknek járó Világ Igaza kitüntetést. Utalt arra: ő maga nyolc évig arra kényszerült, hogy "identitását rejtse el" Belgiumban; keresztény istentiszteletekre járt nevelőszüleivel. Szegény. Szólt arról is, hogy minden nap gondol édesapjára, akit Auschwitzban "öltek meg" a koncentrációs táborban.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint "ma dől el, hogy milyen lesz a jövő", ezért fontos az emberi méltóság tiszteletének továbbadása a fiataloknak. Jó példával kell elöl járni, hogy azzal a "saját jövőnkért tegyünk" - mondta.
Balog Zoltán díjat adott át a középiskolásoknak szervezett városismereti vetélkedő nyerteseinek. A vetélkedő célja az volt, hogy a diákok megismerjék "a magyar és zsidó kultúra együttélését", az embermentők tevékenységét.
A társadalomnak el kell utasítania minden diszkriminációt és meg kell akadályoznia a gyűlölet elburjánzását - mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium nem különben zsidóbérenc államtitkára.

Annette Lantos, az azóta már pokolra került Tom Lantos özvegye a centenáriumi Wallenberg-díj átvételekor azt mondta, Wallenberg a történelem egyik legsötétebb korszakában fényként mutatta az utat. Felidézte, ő és férje is Wallenbergnek köszönhetik az életüket.

Az ünnepségen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Németh Zsolt átadták a Wallenberg-díjat, amellyel azoknak a munkáját ismerik el, akik példát mutatnak a Magyarországon "hátrányos helyzetben élőkért" kifejtett tevékenységükkel. A díjazottak: Dani Eszter református lelkész, Novák Ilona pedagógus, az Élet Menete vagonkiállításának kezdeményezője, Pócsiné Sivák Erzsébet pedagógus és Hidvégardó önkormányzata - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben "roma közösségi házat hoztak létre", és "munkahelyet teremtettek a roma lakosoknak".

Az eseményen megjelent mások mellett Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, Hende Csaba honvédelmi miniszter, Carl Bildt svéd külügyminiszter, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója, Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke, Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija, Huszár Pál, a Magyarországi Református Egyház zsinatának világi elnöke, valamint a diplomáciai testület több tagja.

Kertész-ügy: az MSZP példát mutat bajtársi kiállásból

Ez jár a kommunista zsidó bandának, nem Kossuth-díj!

A szocik nem határolódnak el, most nem számít a politikailag korrektség, most éppen kiállnak egymásért. Tanulhatnánk tőlük, ha mást nem is, de ezt az egyet igen. Vajon számolgatták, hogy mennyi szavazatot fognak veszteni? Nem! Mert tudják, hogy harcban állnak velünk, és senkit sem hagyhatnak hátra.