Jönnek a kilakoltatások

Jönnek a kilakoltatások - Pintér a bankok oldalán 

A rendőrségi beavatkozás költségét is az adósnak kell megfizetni, hogy ezzel is letörjék az ellenállást.
2012/03/01 - 10:41 Szent Korona Rádió
Csütörtöktől a kormány jóváhagyásával is elkezdődhetnek a kilakoltatások és árverezések, hiszen lejárt az ezeket megtiltó morató­rium hatálya. Budapesten jövő kedden egy 73 éves anyát és lányát akarják kilakoltatni önkormányzati bérlakásukból, pedig az érintetteknek semmilyen adósságuk sincs - írja a Magyar Hírlap.

A lap emlékeztet, hogy a kormány ugyan még decemberben megállapodott a bankszövetséggel arról, hogy a kilencven napon túli devizahitel-tartozást felhalmozó adósok ne kerüljenek az utcára, ám a megállapodáscsomag alkalmazásához szükséges jogszabályok még nem készültek el. Eredetileg március 15. volt az a határidő, ameddig jelentkezni lehetett a kilencven napon túl tartozó adósoknak arra, hogy hitelük 25 százalékát elengedjék a pénzintézetek. Ezzel a lehetőséggel csak azok élhetnek, akik igazolni tudják, fizetésképtelenség miatt nem tudták hitelüket törleszteni.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt a tájékoztatást adta, hogy "a tartozás átváltásának és elengedésének szabályait tartalmazó jogszabály előkészítése folyamatban van", a javaslatot várhatóan március elején nyújtják be a jogszabályjavaslatot az Országgyűlésnek. Ennek megfelelően május 15-ig lesz lehetősége az érintetteknek a programba való jelentkezésre.

Az adósokat védő jogszabályok még nem készültek el.

Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete arról tájékoztatta a Magyar Hírlapot, hogy jelenleg valamivel több mint 144 ezer hiteladós esett kilencven napon túli késedelembe.

Budapesten jövő kedden egy 73 éves anyát és lányát akarják kilakoltatni XV. kerületi önkormányzati bérlakásukból, pedig az érintetteknek semmilyen adósságuk nincs.

A végrehajtó cég rendőrökkel készül kilakoltatni a két nőt arra hivatkozva, hogy "önkényes lakásfoglalók", jóllehet az önkormányzat nem állít ilyesmit.
2011: kétszáz kilakoltatás

Mint arról korábban beszámoltunk, tavaly megközelítőleg kétszáz kilakoltatást foganatosítottak a végrehajtók. Jogszabály határozza meg, hogy idén a pénzintézetek az ingatlanok három százalékának elárverezését kezdeményezhetik, s az otthonokat a nemzeti eszközkezelő társaság is megvásárolhatja.

A végrehajtók egyébként márciustól kizárólag az interneten értékesíthetik a meghirdetett lakásokat. Az új szabály megszünteti a visszaélés lehetőségét.

az adósok pluszköltséget is fizethetnek: 9250 forintban állapítaná meg Pintér Sándor a rendőrségnek járó költségátalányt azokban az esetekben, amikor a végrehajtás elszenvedője ellenszegül, és a rendőrök beavatkozására van szükség.

Ha valaki ellenszegül a végrehajtónak, és emiatt a rendőröknek kell beavatkozniuk, hamarosan kifizettetik vele még a rendőrök munkájának árát is. A bírósági végrehajtásról szóló törvényt tavaly decemberben módosította a parlament a kormány javaslatára, és a változások egy része március 15-én lép hatályba. Ilyenek az ellenszegüléssel kapcsolatos rendelkezések is.

A törvény eddig nem foglalkozott különösebben az ellenszegüléssel, lényegében csak annyit mondott, hogy ilyenkor a végrehajtó köteles a legközelebbi rendőri szervhez fordulni, az pedig köteles közreműködni az ellenszegülés megszüntetése végett.

Március 15-től viszont már azt is pontosan meghatározza majd a törvény, mi is számít ellenszegülésnek. A jogszabály szerint egyrészt ellenszegülés az, ha valaki nem veti alá magát a végrehajtói intézkedésnek, és fizikai erőkifejtés útján is igyekszik azt megakadályozni. De ugyanígy ellenszegülésnek minősül az is, ha valaki a passzivitást választja, azaz nem engedelmeskedik a végrehajtó utasításainak, amivel akadályozza őt, és a végrehajtás folyamatát.
Gyors munka, tisztes pénz

A rendőrök fizikai kényszert is bevethetnek az ellenállás megszüntetésére, például akkor, ha az adós nem hagyja, hogy a végrehajtó bemenjen a házába, vagy átvizsgálja a vagyontárgyait. "Az eljárások során a végrehajtók nemcsak a hatósági munkát tiszteletben tartó, hanem gyakran azzal ellenszegülő magatartással is szembesülnek" - állapította meg rosszallóan a törvényjavaslat indoklása, hozzátéve, hogy ez bizony nemcsak elhúzza a végrehajtást, hanem még többletköltséget is okoz.

Ezt a többletköltséget pedig az adósnak kell megfizetnie. Pintér Sándor belügyminiszter is készül már erre, a kormany.hu-n kedden jelent meg a rendőri költségek mértékéről szóló rendelettervezete, amely a tervek szerint szintén március 15-én lépne hatályba.

Pintér indoklása szerint a tapasztalat az, hogy a rendőrök többnyire viszonylag gyorsan végeznek az ellenszegülés megtörésével, utazással együtt általában két óra alatt meg is vannak, és rendszerint nem kell oda-vissza összesen 25 kilométernél többet autózniuk ehhez. Ez alapján a belügyminiszter 9250 forint költségátalányt állapítana meg, ennyibe kerülne alapesetben az adósnak, hogy a rendőröknek kellett megtörniük az ellenállását.
Gyalog olcsóbb

Pintér gondolt a speciálisabb helyzetekre is, ha például a helyszín annyira közel van, hogy a rendőröknek nem kell autóba szállniuk, akkor költségátalányt nem, csak óránként, rendőrönként kétezer forintos munkadíjat számítanának fel. Minden megkezdett órát kifizettetnének, és az időbe az utazás is beleszámítana.

Ha a rendőrök használnak kocsit, de két óránál tovább tart a munkájuk, akkor a 9250 forintos költségátalányra még rájönne ugyanez a kétezer forintos óradíj. Ha az átlagos 25 kilométernél messzebbre kellene autózniuk, akkor minden plusz kilométerért még 50 forintot fizettetnének az adóssal. A végrehajtási törvény módosításának indoklása szerint a rendőri költségek kifizettetésétől azt is várják, hogy ez majd visszatartó erő lesz.
Kerülik a konfliktust

A Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara nem vezet pontos statisztikai kimutatást arról, hogy mennyire gyakori az ellenszegülés, de Császti Ferenc, a kamara ügyvezető alelnöke szerint annyi elmondható, hogy a végrehajtók mindenképpen igyekeznek ezt elkerülni, konfliktuskerülő magatartást tanúsítani. Az ellenszegülés egyébként általában passzív formában nyilvánul meg, és ritkán fordul elő, hogy az érintett fizikailag is rátámadna a végrehajtóra, válaszolta az Index kérdésére Császti. Hozzátette: az utóbbi hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, tehát súlyos büntetőjogi szankciót von maga után.
Tiltáskényszer

A kabinet a kormányváltás óta összesen ötször hirdette, illetve hosszabbította meg a kilakoltatási moratóriumot. A kabinet a 2010-es országgyűlési választások utáni első májusi kormányülésen döntött a hosszabbításról, ami év végéig tartott. Ezt először 2011. április 15-ig, majd július 1-jéig, végül októberig nyújtották, ráadásul a kilakoltatás mellett 2011. július 1-jéig az árverezés is tilos volt.

A fizetési fegyelem eközben fokozatosan romlott, egyes értelmezések szerint azért, mert sokan azt várták, hogy a kormány megmenti őket a teljes tartozástól, illetve hogy a nem fizetésnek végül semmilyen következménye nem lesz. Ez egyre nehezebb helyzetbe hozta a veszteségekkel, különadókkal küszködő bankokat - pedig akkor még a végtörlesztésről nem volt szó -, ezért a kabinet és a bankok szakértői májusban egy ötpontos akciótervet fogadtak el, amiből júniusra törvény is lett.

Ebben az árfolyamgát bevezetése mellett - ami iránt nagy érdeklődés soha nem volt, de a kedvezményes végtörlesztés lehetőségének megnyitása miatt végül teljes érdektelenségébe fulladt - rögzítették, hogy július 2-án feloldják a részleges árverezési és kilakoltatási moratóriumot. A végrehajtók azonban ekkor sem kaptak szabad kezet.

A megállapodásban rögzítették, hogy júliusban, augusztusban és szeptemberben csak a nagy értékű és nagy alapterületű lakások két százalékát adhatják árverezésre - ez a 30 millió forintnál drágább ingatlanokat jelentette -, októbertől pedig a területenként negyedévekre leosztott kilakoltatási kvóták szerint adhatják ki a rossz adósokat. A kvóta tavaly a nem fizető állomány 2 százalékát érinthette, idén negyedévente az érintett ingatlantulajdonosok 3 százaléka lehet érintett a kilakoltatásban, ami évente egy százalékpontot emelkedik, 2015-ben pedig minden korlátozás megszűnik.
Mentőöv

Az ötpontos akciótervnek az azóta átalakított és kibővített árfolyamgát bevezetése, illetve a kilakoltatási kvóták meghirdetése mellett egy harmadik fontos pontja is volt: az eszközkezelő (NET) felállítása. Ez azokon a 90 napon túli hitelhátralékosokon segít, akik a rögzített árfolyamokon sem tudnak törleszteni, fizetésképtelenségük miatt pedig elveszítenék a lakásukat. Az eszközkezelő megveszi a rossz adósok lakásait, akik visszabérelhetik ezeket az ingatlanokat.

Amikor Giró-Szász András kormányszóvivő tavaly november végén jelezte, hogy a kormány decembertől idén márciusig újból bevezeti a kilakoltatási moratóriumot (ez az ötödik hosszabbítás volt), azt is megemlítette, hogy az eszközkezelő már idén januártól működni fog, tehát a moratórium lejárta után sem kell aggódniuk a legrászorultabbaknak. Az eszközkezelő viszont nem állt fel januárban, sőt, februárban sem, pedig a bankokban állítólag sokan érdeklődnek a lehetőségről.
(ATV, Magyar Hírlap, Index)

    * Elkezdődött: 90 éves nénit lakoltattak volna ki, de sikerült megakadályozni
    * Kilakoltatás miatt lett öngyilkos egy budapesti férfi
    * Példás: Jobbik és az LMP közösen akadályozott meg egy kilakoltatást
    * Visszafoglalták a kilakoltatott házat - de nem sokáig 

Szerintem fel kell gyújtani a házakat, ha minden adós kinek elakarják venni a lakását , és bejelentkezik az árverésvezető gyújtsa fel a lakását. Az olajszőkítés pénzbehajtója nem fog mellénk állni, ő már megszedte magát , és még mindig csurran cseppen neki, a kapcsolat tőke is muzsikál nála , és nem olyan ember aki nem tartja a zsebét a hála pénzért. Valamikor ő is járt az egészségügyben a hála pénz témát jól kielemezték így bizony csurran a zsebbe a kacagó eurónak csúfolt redves forint, és ahogy látjátok időnként átalakul svájci franká is.

Na tűz csúcsú az oroszok is azért győztek Napóleon fölött mert porig égették a városaikat, majd a II. világháborúban szintén felégették őket és a tél megtette a hatását. A betelepülni akaró galoiciai söpredék így nem jut olcsó ingatlanhoz, ha még azt is megszerveznénk , hogy a spekulánsok házát is tűz emésztené fel talán megszűnne a kilakoltatás nem motiválna senkit idegen érdek. A fülkeforradalmárok ma már szálláscsinálók szerepében tetszelegnek, igéretüket már nem tudják tartani , se munkahely, se ellopnivaló, se ígéret nincs már , csak a zsidó pénzeli őket a szállás csinálásért, hogy is mondták csak annyi magyart hagyni kik kicserélik alattunk az ágytálat KONRÁD GYÖRGY TALÁN TÖBBET TUDNA ERRŐL MONDANI, HISZ ŐK TERJESZTIK AZ IGÉT.

Elindult a kirúgások éve 
[origo] 2012. 02. 10., 10:22
Ha válságba fordul a magyar gazdaság, a Fidesz nem tudja teljesíteni munkahely-teremtési ígéretét - zárt ajtók mögött már Orbán Viktor is elismerte ezt a tényt. A recesszió mellett a bérkompenzáció is hozzájárulhat a kirúgásokhoz, ráadásul a beszállítókkal együtt a Nokia leépítése és a Malév leállása is jelentős veszteség.

"Ma jelentkeztem a munkanélküli-irodában, egy hónap múlva tudnak regisztrálni, annyira sok az új jelentkező. Ez vidéken volt, még csak nem is Pesten" - írta szerkesztőségünknek egy olvasó. Nem csak neki kezdődött rosszul az év. A beszállítókkal együtt tízezer ember felett lehet azoknak a száma, akik januárban értesültek arról, hogy megszűnt vagy meg fog szűnni az állásuk. A Malév leállása és a Nokia tömeges elbocsátása mellett a közszférából is küldik el az embereket. (Erről lásd keretes írásunkat.)
Orbán is látja

Mindez nehezíti, hogy a kormány elérje célját, növelje a munkahelyek számát. A negatív trenddel a miniszterelnök is tisztában van, bár arról egyelőre csak zárt ajtók mögött beszélt. Az [origo]-t úgy tájékoztatták az egri, kihelyezett frakcióülésen jelen lévő képviselők: a miniszterelnök azt mondta, ha nem nő a gazdaság Magyarországon 2012-ben, várakozása szerint nemhogy nem hoz létre a piac új munkahelyeket, még a meglévőket sem őrzi meg.

Így viszont szerinte egyre nehezebb lesz elérni azt, amit a Fidesz 2010-ben vállalt. A párt 2010-es választási programjának kiemelt ígérete volt, hogy a 10 év alatt egymillió munkahelyet hoz létre a kormány. A terv évekre bontásából következett a szintén sokat emlegetett cél, hogy 2015-ig 400 ezer új állás legyen. Az idei költségvetéshez készült gazdasági kitekintés már Orbán zárt ajtók mögötti várakozásaihoz áll közelebb, mert csak annyit vállal, hogy 2015-ig a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenésére számít a kabinet, de konkrét számokat nem tartalmaz.
Nehéz év jön

A Manpower nemzetközi munkaügyi tanácsadó cég felmérése sem sok jót jósol erre az évre. A cég decemberben ismertetett elemzéséből kiderül, hogy a magyarországi munkáltatók 22 százaléka tervez elbocsátást 2012 első negyedévében, és csak 8 százalék számol munkaerő-felvétellel. A különbségből számított munkaerő-piaci mutató -14 százalékpontos értéke 2009 óta a legalacsonyabb.

A Jobinfo.hu álláskereső portál is azt közölte, idén januárban 40 százalékkal többen keresték fel oldalát, mint tavaly ilyenkor. Nem biztos, hogy egy ilyen nagy növekedés csak az álláskeresők számának megugrásával indokolható, de egy másik álláskereső oldal neve elhallgatását kérő munkatársa is azt mondta, a tavaly januári látogatottsági adatokhoz képest náluk is 10 százalékkal többen keresnek állást.
Leállt az ipar

Könnyen elképzelhető, hogy az idén jobban megugrik a munkanélküliség, véli Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Zrt. munkapiaccal foglalkozó közgazdásza is. "A 2011-es év pozitív gazdasági eredményeit az ipar hozta, ezért vettek fel új embereket a cégek. Már látni, hogy az ipari növekedés a múlt év végére lelassult, és a rendelésállományok azt jelzik, tovább gyengül az idén" - jelentette ki a szakértő.

A romló munkaerő-piaci környezet Adler szerint az euróválság okozta rossz gazdasági környezet és a kormányzati döntések keverékének köszönhető. "A vállalkozások nagy része inkább csökkenti a hivatalos munkaidőt, vagy elküld valakit, de nem hiszem, hogy kompenzálni fogja a béreket, ahogy azt a kormány elvárná tőle" - jelentette ki. Azaz a bérkompenzációnak szerinte is lesz negatív hatása. Adler meglátása: az eva adókulcsának emelése is nehezíti a cégek helyzetét, és így elbocsátásokhoz vezethet. 

 
Malév-pilóták a Wizz Air állásbörzéjén. A Malévtól 2080 embert küldenek el

A vezetők beszállhatnak a kompenzációba

Hasonlóan érvelt az [origo]-nak egy, a munkaerő-piaci folyamatokat jól ismerő és kutató szakember, aki munkaadója előírásai miatt nem nyilatkozhatott névvel. Szerinte a 2008-as válságban szerzett tapasztalatok alapján, a várhatóan minimális gazdasági növekedés miatt a vállalatok leállítják a felvételeket, és kisebb-nagyobb leépítéseket hajtanak végre.

A bérkompenzációs rendszert azonban ő nem látja olyan kritikusan, annak ellenére, hogy nagyon bonyolult, és a vállalatok későn ismerték meg. A közgazdász arra számít, hogy márciusra már kezelni fogják a helyzetet, meg fogják emelni a béreket, kérni fogják a bérkompenzációt a cégvezetők.

Az utcáról is becsöngetnek

A szűkülő piacot a vezetők is megérzik, bár Fröhlich Péter, a P&Bert Management Consulting Group, ügyvezető igazgatója azt mondja, nagy leépítési hullám azért nincs. Igaz, azt is hozzáteszi, november óta érzékelhető, hogy a vállalatok többsége behúzta a kéziféket: ha valaki távozik, akkor nem vesznek fel a helyére senkit.

A multikkal és magyar cégekkel is kapcsolatban álló fejvadászcég tapasztalatai szerint "vezetői pozíció gyakorlatilag nincs a piacon", pedig kereslet lenne rá, az állás nélküli vezetők az utcáról, bejelentkezés nélkül is bekopognak hozzájuk, ami Fröhlich szerint jól mutatja az elkeseredettséget.

Nem megy a bolt

Újdonság az is, hogy már nemcsak az ötvenes, a negyvenes korosztály is kevésbé kelendő, a cégek inkább azt kérik a tanácsadótól, szerezzen "egy harmincast, aki feleannyiba kerül" - még akkor is, ha hiányzik a pozícióhoz szükséges kapcsolatrendszere. Ez a jelenség a multik itteni leányvállalatainál is észlelhető - mondta Fröhlich.

Malév, Nokia, közigazgatás 

A Malév leállása miatt várhatóan a cég több mint ezer embert fog elbocsátani, és nehéz felmérni, hány ember veszíti el munkáját a Malévnak beszállító közel ötszáz vállalkozásban. Igaz, a piacra rástartoló fapados légitársaságok bizonyos fokig betöltik az űrt. A Nokia szerdán jelentette be, hogy komáromi üzeméből 2300 embert tervez elbocsátani, aminek szintén lesz tovagyűrűző hatása. Pár nappal korábban a gyár egyik beszállítója közölte, hogy 140 embert küld el. A GKI-s Adler Judit szerint a Malév és a Nokia elbocsátásai összesen, a beszállítói hatásokkal együtt a tízezres nagyságrendet is elérhetik, aminek egy olyan kis álláspiacon, mint a magyar, már van jelentősége.

Ezzel összhangban nyilatkozott az [origo]-nak egy névtelenséget kérő kutató. Közölte: "Bár makroszempontból első látásra elenyészőnek tűnhetnek a Malévnál, a Nokiánál és a közszférában az elmúlt napokban, hetekben bejelentett leépítések, de azért jelentősnek számítanak." A Nokia esetében arra kell gondolni, hogy a tervezett lépés közel annyi embert érint, mint amennyien a kecskeméti Mercedes-gyárban fognak dolgozni; a tervek szerint az autógyárban összesen 2500 ember kap munkát. A Nokia lépése az utóbbi évek egyik legjelentősebb leépítése Magyarországon. Hasonlóan nagy elbocsátást több mint két évvel ezelőtt jelentett be a General Electric, amely közel 2600 ember küldött el.

Arra a kérdésre, mindebben vajon lehet-e szerepük a cégeket az idén tovább terhelő kötelező és ajánlott béremeléseknek, azt mondta, hogy a magyar kkv-kat tapasztalata szerint ez elég keményen érintette, de "az alapvető probléma azért az értékesítési lehetőségek szűkülése", azaz, hogy mindenkinek rosszabbul megy a bolt. Fröhlich Péter szerint ez abból is látszik, hogy egyre türelmetlenebbek a cégek partnereik fizetési késedelmeivel szemben, miközben maguk gyakran késnek a bérfizetéssel, vagyis "egyre kevesebb a pénz a rendszerben".

Téli mélypont

A téli leépítésekre ráerősít, hogy a munkanélküliség alakulására szezonalitás jellemző. Tavasszal, a mezőgazdasági munkák elindulásakor csökkenni kezd az állástalanok száma, nyáron pedig az idénymunkák miatt éves mélypontjára szokott süllyedni a munkanélküliségi ráta, ami a téli hónapokban tetőzik.

A legfrissebb hivatalos adat szerint a munkanélküliség 10,6 százalék volt 2011 szeptembere és novembere között. A Magyar Nemzeti Bank makrogazdasági elemzése, az inflációs jelentés szerint ameddig nem javulnak a gazdasági kilátások, addig a munkanélküliség ezen a szinten maradhat, és a kormány csak félszázalékos gazdasági növekedést vár az idén.

Az idei költségvetéshez készült gazdasági kitekintésben csak annyi áll, hogy 2015-ig a munkanélküliségi ráta folyamatos csökkenésére számít a kabinet, egy éve Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter még azt mondta, hogy 2014-ig 300 ezer új munkahely jön létre.

Viharokat okoznak a döntések

A kormány több intézkedése is jelentősen befolyásolja a munkanélküliség alakulását. Szeptember elejétől harmadolódott a munkanélkülieket megillető álláskeresési segély folyósítási ideje, most már csak három hónapig kap állami támogatást, aki elveszíti a munkáját. Az idén indult újfajta közmunkaprogramban a korábbinál rövidebb időszakra, 3-4 hónapra, és rövidebb munkaidőben, napi 4 órában is lehet majd foglalkoztatni embereket, ami lejjebb szoríthatja a munkanélküliséget.

A rokkantnyugdíjazási szabályok szigorítása miatt többen visszakerülnek a piacra, de egyáltalán nem biztos, hogy munkához is jutnak. Illetve az alacsony keresetűek bérének szinten tartására kitalált kormányzati program, a bérkompenzáció is arra sarkalhatja a cégeket, hogy küldjenek el egy-egy dolgozót, így teremtsék elő a béremelés fedezetét. 

*** www.nemzetihirhalo.hu *************

Elloptak 110 milliárdot a cigányok felzárkóztatása címén, de egy gazembert sem látunk még a rács mögött 
Hunikum 2012-02-29 18:56:28
Több mint vérlázító, hogy az utcaseprőtől az egyetemi tanárig mindenkit lehúz az adóhatóság, egy rakás kutyaszart sem lehet az utcán zacskóba tenni anélkül, hogy a szemetes mögül elő ne ugrana valamelyik ügybuzgó sameszük, de 110 milliárdot úgy nyúltak le a romaügyek illetékesei, mint a huzat.

Az ész megáll.

2011 februárjában derült fény arra, hogy hiányzik a lé. Addig senkinek sem tűnt fel semmi? Nem merték vagy nem akarták csesztetni a vezércigányokat? És amikor már nyilvánvalóvá vált, hogy sokak számára átkozottul jó biznisz romának lenni, miért nem vitték be őket bilincsben egy kis mogyorószorongató elbeszélgetésre, mint a párszor 3000 euróért meghurcolt futballedzőt?

Röhej ez az ország, mégsincs rajta kedvünk nevetni. A nap mint nap gyomorszájon vágó igazságtalanságok elvesznek minden reményt és hitet azoktól, akik itt még jogállamban bíznak.

110 milliárd... Hányan lopták ezt el? Mert ha tízezren, még akkor is 11 millió a fejadag. Hihetetlen, hogy ebben az adóhatóságok által orwelli módon kontrollált országban ekkora síbolást nem lehetett észrevenni. Bezzeg a számlaadás nélkül dolgozó magántanárok pár ezer forintja, a karikaturista pitiáner stiklije, vagy az utcai zenészek csörgő garasai rögtön szemet szúrtak a NAV embereinek!

Úgy tartja a mondás: minél nagyobbat lopsz, annál kevésbé valószínű, hogy megütöd a bokád. Ehhez azonban helyzetbe kellett kerülni, és a cigány önkormányzatoknál betöltött ilyen-olyan pozíciók adták meg ennek a lehetőségét.

Biztosan olyan rossz ma nálunk cigánynak lenni? 

110 MILLIÁRDOT FEZÁRKÓZTATÁSRA, már Pintér mögött vannak, ha nem vigyáz ugrik az össze rabolt vagyona. Még azt le lehet nyúlni, hisz ő is lopta. Egy rendőr hogyan lehet milliárdos , korrupt és tolvaj volt az illető, úgy összejön a milliárd, rendőrnek is politikusnak is. Érzitek a témát olajos és síkos mint a becsületük. Orvel állatkertje benépesült erszényes ragadozókkal.

Jó, ha nem feledjük: Ismerjük meg Fideszes politikusainkat! – Pintér Sándor

2010. 09. 28. kedd. - 12:10

Nézzük tovább az állítólag "nemzeti érzelmű, tisztakezű" mai vezetők életútját. Most a rendszerváltás egy újabb kétséges emberének a Szent Korona Rádió honlapjának egy 2009. november 23-i cikkében leírtakat idézzük fel. Nem a kormányoldal elleni hangulatkeltés a célunk, de tény, hogy sok kétes elem került vezető beosztásba a jelenlegi kormányzó pártokban, s ez erodálja a jelenlegi kormányoldal hitelességét, megbízhatóságát.

Sokkal szívesebben boncolgatnánk csak a álbaloldali és álliberális maffia főembereinek tetteit, de azokat már ismerjük, s arra várunk, hogy végre börtönbe kerüljenek, teljes vagyonelkobzásuk után! De nem mehetünk el azok mellett sem, akik magukat nemzetinek hazudó, a jelenlegi hatalomba beférkőzött kétes alakok.

Íme az idézett írás:

Új sorozatunk azzal a céllal indult, hogy mindenkinek világos legyen mi is várhat ránk a Fidesz kormányra kerülése után. Sorozatunk első része a Fidesz egyik legundorítóbb és a módszerváltás utáni Magyarország egyik leghírhedtebb politikusáról szól. Cikkünk szigorúan a tények feltárásán alapul és a nyilvánosságra hozott adatok alapján vonunk majd le következtetéseket a narancsos párt leendő belügy- és titkosszolgálati miniszteréről...

Ahhoz, hogy megismerjük Pintér elvtársat (nem véletlen az elvtárs megnevezés) nem keveset kell kutakodnunk, ugyanis elég szűkszavúak az ő pályáját bemutató írások - talán nem véletlenül. A wikipédián, vagy más forrásokból fellelhető adatok tudatában természetesen nem leszünk okosabbak. Mi rejlik az adatok mögött és ki valójában a leendő "csúcsminisztérium" vezetője?

Pintér elvtárs a módszerváltás előtti időkben

Pintér mindig is a hatalom és azon belül is a karhatalom közelében mozgott. Az 1989-es úgynevezett rendszerváltás előtt az MSZMP hűséges kutyájaként a rendőrségnél futott be egy igen sikeres pályát. 1978 és 1985 között az akkor még törtető "Sándorunk" az Országos Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályának előadója volt, majd főelőadója lett. 1985-ben átkerült a Budai Rendőrkapitányságra bűnügyi osztályvezetőnek, majd megbízott kapitányságvezetővé léptették elő. 1988-ban átirányították a Pest Megyei Főkapitánysághoz, ahol a vizsgálati osztály vezetőjévé nevezték ki. Ez a pályafutás természetesen nem mindenkinek adatik meg, de ha valaki abban az időben a párt hűsége katonája, akkor bizony könnyebben juthat előre. A "jobboldali" kormány belügyminisztereként az MSZMP-s múltról inkább nem is beszélt Pintér, aki természetesen nem az első és nem is az utolsó a Fidesz tagok közül, akik ilyen "szép" múlttal rendelkeznek.

Az 1989-es szörnyű "katasztrófa" sem akasztotta meg Pintér pályafutását, amely nemhogy leszálló ágba került, hanem még jobban felívelt, mint azelőtt. 1990 és 1991 között a Pest megyei főkapitány közbiztonsági helyettesévé léptették elő, majd 1991 márciusában Budapest rendőrfőkapitánya lett. Pár hónappal később, 1991 szeptemberében Boross Péter akkori belügyminiszter kinevezte országos főkapitánnyá, mely tisztséget öt éven keresztül viselt, amikor nyugállományba vonult. 1991-ben vezérőrnaggyá, majd 1993-ban altábornaggyá nevezték ki.

Vajon egyéni tehetsége és teljesítménye juttatta előre, vagy kapcsolatai révén kerülhetett egyre feljebb és feljebb a ranglétrán? Miként érhette el Pintér Sándor ilyen gyorsan a rendőr-főkapitányi posztot az 1990-es években? Az az egy biztos, hogy már akkor is kiterjedt kapcsolatrendszere volt mind a politikában, mint pedig az alvilágban, azonban erre belügyminisztersége idején is számtalan példát fogunk látni.

Közéleti és gazdasági pályafutása

Nyugdíjazása után őrző-védő céget alapított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt néven, majd 1997-ben az OTP Bank Rt. biztonsági tanácsadója, illetve igazgatóságának tagja lett, és Csányi Sándor közelébe került, aki jelentős részvénytulajdonnal is rendelkezik a bankban.

Számos vállalkozása alapján az Index információi szerint már többször felkerülhetett volna a leggazdagabb hazai vállalkozók listájára, de ő inkább - talán nem véletlenül - kimaradt a top 100-ból.

Az 1998 és 2002 között működő Orbán-kabinetbe az MSZMP-s Pintér Sándor, azzal a feladattal került a BM-be, hogy szedje ráncba a rendőrséget, és javítson a közbiztonsági statisztikákon. A rendőrség helyzete egy mostani hatalomváltás után ismét központi eleme lehet a kormányprogramnak, a Fidesz vezetésében pedig tudják, kevés ember alkalmas egy gyors, látványos beavatkozás végrehajtására a rendvédelmi szerveknél, ezért is szeretnék őt belügyminiszternek. Azonban ne ugorjunk ennyire előre.

Belügyminisztersége, furcsa halálesetek és az olajos ügyek

Pintér Sándor érdekes módon lett belügyminiszter. Méghozzá úgy, hogy a bíróság első fokon elítélte közokirat hamisításért. Honnan tudta Orbán Viktor, hogy ezt az ítéletet nem fogják helyben hagyni másodfokon? Egyáltalán, ki kér fel első fokon köztörvényes bűnért elítélt embert a belügyminisztérium vezetésére? Talán Orbán intézte el, hogy másodfokon felmentsék az emberét? Ismerjük be, Magyarország nem a bátor, igazságért szenvedélyesen küzdő bírák és ügyészek országa volt, és sajnos most sem az.

Talán sokan emlékeznek hogy az 1997-1998-as évek a robbantásos merényletektől voltak hangosak az országban. A Fidesz és az FKGP háza táján történt robbantásoktól sokáig hangos volt a média és sokan emlékezhetnek a hálóköntösben sétáló Torgyán Józsefre az FKGP "fővezérre", akinek az ajtaja előtt is történt egy robbantásos merénylet. Mindez persze még a Horn korszak végén történt és a Fidesznek ez pont kapóra jött, hiszen a kampány egyik fő retorikája a közbiztonság megerősítéséről szólt. Még valakinek jól jött ez a sok robbantás, az pedig nem más mint a mi jó "Sándorunk" .

Érdekes az is, hogy Pintér mindezen események előtt együtt vacsorázott a bombagyárossal, Dietmar Clodóval - akiről azt mondta nem ismeri, és ezt követően történtek ezek az érdekes robbantások a Fidesz és az FKGP háza táján, persze senki sem sérül meg, kicsit sem. Fura bombák voltak ezek... Pintér csodálkozik, beismeri, hogy valóban találkozott az illetővel, igen, tudta, hogy a neve Dietmar Clodo, ittak is egy pohárkával, de nem tudta, hogy Dietmar Clodo pontosan az a Dietmar Clodo. A bíróság felmenti, mert valóban: százezrével mászkálnak Magyarország utcáin e rendkívül fura nevet viselő egyének, nincs honnan azt tudnia - pláné nem egy szegény belügyminiszternek -, hogy melyikük az, aki épp bombagyárost játszik. Egy Zempléni nevű rejtélyes fickó a mi jó "Sándorunk" ellen vall, véletlenül meg is hal infarktusban. A rendőrség kapásból kizárja az idegenkezűséget.

Miután a Fidesz szövetségeseivel legyőzte a pufajkást és bandáját, újabb robbantás rázta meg a fővárost és a közvéleményt is. Az Aranykéz utcában történt robbanásról a világ tv-i is beszámoltak. A körülbelül négy kiló TNT-nek megfelelő robbanóanyag szörnyű pusztítást végzett. Szemtanúk szerint az egész olyan volt, mint egy amerikai katasztrófafilm. Hatalmas robbanás, sűrű percekig hömpölygő koromfekete füst, káosz és jajveszékelő sérültek. Az utcát üvegtörmelék lepte el, a kigyulladt autók alkatrészei a házak tetejéig repültek. Sajnos ezúttal mindez valóság volt, Budapesten fényes nappal 1998 július 2-án történt. Boros Tamás volt a célpont, aki véletlenül az olajügyekben is szép részt vállalt, amiben sok nyom pont Pintérhez vezetett. Persze az ő halála is "véletlenül" pont ebben az időszakban történt.

Azt, hogy az olajtanúként elhíresült Nógrádi nevű fiatalembert hogyan nyilvánították nem szavahihető tanúnak, már ne is emlegessük. Országos ismertsége miatt nehéz lett volna eltenni láb alól, ő olyanokat is mondott akkoriban, hogy Pintér több alkalommal is találkozott Flajsz Ferenccel, az olajmaffia egyik vezetőjével, akitől milliókat vett át. Az ügy vége: Nógrádi lassan megőrült az állandó rettegéstől, tanúként nem szavahihető. Pintér tehát ebből az ügyből is ártatlanul távozott.

Az olajügyek utáni nyomozás idején regéltek egy történetet egy nyomozóról, akinek a megszerzett információi alapján fél évszázadra le lehetett volna csukni a fél Parlamentet akkoriban - Pintér keresztapával együtt. Érdekes módon halt meg. A balkezes nyomozó a jobb kezével a bal halántékába eresztett egy golyót, utána letette a pisztolyt a szélvédő kormány előtti részére, komótosan átült az anyósülésre, és meghalt. Helyszínelni az őt jól ismerő kollégák érkeztek, akik vélhetően nem voltak mind beavatva a történetbe, így aztán, ha a nyomozati anyagok el is tűntek, a szóbeszédet már nem lehetett megállítani.

A Fidesznek tehát kellett egy erős ember, Pintérnek pedig kapóra jött a belügyminiszteri poszt, sok üzleti ügyet könnyebben is intézett ebből a pozícióból. Tehát 1998-ban megkezdhette a "rendrakást" és a fenti esetekből is jól látszik, hogy belügyminisztersége alatt rendet tett, és az üzleti ügyei is virágoztak ezalatt. Pintér Sándor ezekben az ügyekben "biztos hogy nem" a belügyminiszteri pozíciója miatt tisztázta magát. A köztársaság bírósága ártatlannak nyilvánította vagy egyáltalán el sem kezdte a nyomozást, vagy ha mégis, akkor a nyomozás vezetője véletlenül meghalt vagy az ügy koronatanúja halt meg, esetleg megörült. Hát ilyen könyörtelen az élet.

Az 1999-es év elején megmutatta Pintér, hogy a rendőrség ráncba szedéséről szóló hírek igazak és a választási kampányban nem hazudtak. Ez lehetne jó hír, azonban nem az igazi bűnözők lettek áldozatai a karhatalomnak, hanem ahogy ez már szokás a hazafiak váltak Pintér ámokfutásának első célpontjaivá. 1999 február 13-án a Becsület Napja utáni koncertet - amelyet a Viking klubban tartottak - brutális módszerekkel verte szét a Pintér féle rendőrség. Rátámadtak a szórakozó fiatalokra, összesen két hullámban, amiből az első sikertelen volt és úgymond beáldozták a rendőröket. A több mint 500 fős hazafiakból álló csoport könnyedén megvédte magát az akkori sünöktől. A második hullámban viszont a 2006 októberében látott brutalitás volt tapasztalható. Nem hazudtolta meg tehát magát Pintér, aki Gergényi egyik jóbarátja, és módszereiben is hasonlítanak egymáshoz, ugyanis a pártállami időket idézte a volt kommunista eljárása. Kicsiben 2006 október 23-ához lehet hasonlítani ezt a történést, azonban akkoriban még sem nemzeti jogvédelem, se nemzeti média nem állt rendezésükre a harcos fiataloknak. Ők úgymond egyedül voltak, hiszen bár egy magát nemzetinek mutató párt a MIÉP bent volt a parlamentben, Csurkáék még sem tettek semmit ez ügyben.

Ezen felül ott volt még a 2002-es móri mészárlás, ahol 8 embert öltek meg a rablók. A rendőrség munkája itt is csődöt mondott. Elfogtál Kaiser Edét és Hajdú Lászlót, azonban később kiderült, hogy nem ők követték el a bűncselekményt. Kaisert nemrég felmentették, azonban más bűncselekmények miatt továbbra is börtönben ül. Az ügy még mindig homályos és az elkövetők kiléte sem ismert. Bár 2007-ben megtalálták N. László lakásán a Móron használt fegyvereket, és őrizetbe is vették, de itt is látható hogy a Pintér belügyminisztériuma csődöt mondott. Az akkori főkapitány Orbán Péter pár héttel az eset után lemondott, de Pintér továbbra is a helyén maradt.

Sokan emlékezhetünk még Tánczos Gábor ügyére, amelyben őt egy 11 éves körmendi kislány 1998-ban történt megölése miatt ítéltek el. Ez az ügy sem tisztázott azóta sem, bár Tánczost már szabadon engedték. Az ügy igen bonyolult és a rendőrség, itt is csődöt mondott. Talán Tánczos csak egy bűnbak volt, ahogy később a móri mészárlás esetében Kaiser? Szerencsére az ügyet sok újságíró is érdeklődéssel fogadta és Toroczkai László is foglakozott az esettel, amelyről a Magyar Jelen című újságban olvashattak is.

Összegezve az akkori belügy és a rendőrség munkája a folyamatos leromlás időszaka volt. Ezt a fenti események is jól mutatják. Az MSZP kormányra kerülése után ez a folyamat felgyorsult. Pintér tehát a 4 éves ciklus alatt látszattevékenységet folytatott és a feladatát - a rendőrség talpraállítását - nem teljesítette.

2002 fordulatot hozott a magyar politikai életben. A választásokon sokak megdöbbenésére és felháborodására a D209-es Medgyessy Péter vezette MSZP diadalmaskodott.

Pintér miatt bukott 2002-ben a Fidesz?

Abban az időben mikor a Nemzeti Ellenállás hajnalán a hazafiak, élükön Budaházyval lezárták az Erzsébet hidat és követelték az elcsalt választások felülvizsgálatát a szavazócédulák újraszámlálásával Pintér belügyminiszterként megtehette volna, hogy utasításba adja a választási bizottságnak a szavazatok újraszámlálását. Azonban ezt Pintér nem tette meg. Ezzel hathatósan segített a szocialistáknak, hogy azok elcsalják a választást és megszerezzék a kormányrudat. Persze a 2002 utáni időkbe se ment rosszul az ex-belügyminiszternek.

2002-ben a tábornok úr visszatért a gazdasági életbe, különböző más örző-védő cégekben rendelkezik most is jelentősebb tulajdoni hányaddal, valamint egy gazdasági tanácsadó Kft. és egy utazási iroda ügyvezető igazgatója, ill. tulajdonosa.

Gergényi büszke üzlettársára

A 2006 végén alapított Admiral Tours Hungary Utazásszervező Kft.-ben Gergényi - szemkilövető - Péternek 30 százalékos tulajdonrésze van, míg a többségi tulajdonos - 60 százalékkal - az a P&V Tanácsadó Kft., amely Pintér Sándor volt belügyminiszter és Valenta László, Pintér volt kabinetfőnökének tulajdonában van.

Gergényi még 2007-ben a következőket nyilatkozta Pintérről és a közös cégükről: "Ez a közös vállalkozás egész pontosan egy utazási iroda, amelyben nekem 30 százalékos tulajdonrészem van. Ebben az utazási irodában tulajdonrésze van a P&V Kft-nek is, amelynek résztulajdonosa Pintér Sándor úr, aki 25 éve a barátom, és én nem aktuálpolitika alapján válogatom a barátaimat. Minden barátomra, így őrá is, büszke vagyok."

Szép szavak egy több mint 25 éves barátság után. Pintérnek persze nem kényelmetlen sem az üzlettársi kapcsolat sem a barátság ezzel a mocskos hazaárulóval, hiszen az üzlet az üzlet és a pénznek nincs szaga.

Pintér lesz a megalakuló új csúcsminisztérium vezetője?

2010 választási év ismét, azonban a mostani körülmények között a Fidesznek áll a zászló és ebből a remek új "üzletből" természetesen Pintér sem akar kimaradni. Persze most már az egyszerű belügyminiszteri poszttal nem elégszik meg a mi Sándorunk és a Fidesznek is más tervei vannak úgy látszik. A hatalom koncentrálásának jegyében a narancsosok összeolvasztanák a belügyminisztériumot és a titkosszolgálatokat, ez a központosítás pedig a legsötétebb Dél-Amerikai diktatúrákat idézi fel. Az így létrejövő „csúcsminisztérium" élére pedig nem mást tennének, mint - és valószínűleg nem fogják kitalálni kit - Pintér Sándort. A kérdés csupán az, hogy Magyarország újkori történelmének egyik legnagyobb rablóvezérétől mit várhat a radikális nemzeti oldal? Milyen eszközökkel fognak fellépni a hazafiak ellen ezek a bűnözők? Lehetséges, hogy amit az MSZP eddig csinált csupán kisded játék volt ahhoz képest amit majd Pintértől és csapatától várhatunk? Egyelőre nem tudni, hogy valóban ő lesz e az új minisztérium vezetője, azonban annyi bizonyos, hogy Pintér Sándor ismét a hatalom felé ácsingózik.

Reméljük sorozatunk első része segített önöknek abban, hogy jobban megértsék a Fidesz kormányra kerülése számunkra, a nemzeti oldal képviselőinek nem jelenti a tejjel-mézzel folyó Kánaán eljövetelét. Csupán annyit jelent, hogy az eddiginél keményebben és nagyobb kitartással kell harcolnunk az elnyomó köztársasági és a globális érdekeket kiszolgáló hatalom ellen. A Fidesz volt belügyminisztere pedig csak egy a számtalan olyan narancsos vagy a narancsosokhoz közel álló emberből, akit ma megismerhettek. További politikusokat ismertetünk majd meg önökkel, hogy lássák nem csak az MSZP-nél vannak mocskos ügyek.

(kuruc.info, wikipédia, Index, Hírszerző nyomán Szent Korona Rádió)

(Eddig az idézett írás.)

Sajnos, visszaemlékezési sorozatunknak koránt sincs vége. Talán egyszer elérünk oda, hogy a vezető pozíciókba, a miniszteri székekbe tisztességes, becsületes, megbízható, hazánk iránt elkötelezett, népünk érdekében, életének jobbá tételén munkálkodó emberek kerülnek. Ennek az a legfontosabb feltétele, hogy mi, a széles tömegek végre felnőtt módon, életünk, jövőnk és gyermekeink, unokáink iránt felelősséggel viselkedők, döntéshozók legyünk!

Nemzeti InternetFigyelő