Oligarchák Döbrögik a föld nem eladó, még nektek sem.

Oligarchák Döbrögik

a föld nem eladó, még nektek sem.

Fideszes fenyegetés ellenére gazdák jönnek a Kossuth térre

Nem kedveznek az idők a családi agrárvállalkozásoknak

Demonstrációt tartanak ma a családi gazdálkodók képviselői Budapesten a Kossuth téren, mivel úgy látják, nem jó irányba haladnak a dolgok.

Kétszáz traktor a Kossuth téren 2005 márciusában

Népszabadság - Móricz Simon

A

z Élőlánc Magyarországért ökopárt támogatásával szervezett, szándékoltan kisméretű megmozduláson tisztességes földpolitikát, a Fidesz választási ígéreteinek betartását követelik.

A demonstrációt előkészítő országos tanácskozáson, a Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központban elhangzott: a kormány földpolitikájának bukását jelenti, hogy március közepére, a vetés idejére a beígért 65 ezer hektár állami földből 32 ezer hektárt még meg sem hirdettek haszonbérletbe. Az, hogy ennyi földnek nincs hivatalosan gazdája, szakmai és vagyonkezelési szempontból egyaránt elfogadhatatlan. Az is elfogadhatatlan, hogy a meghirdetett 33 ezer hektár nagy részét nem bírálták el. Ahol pedig elbírálták – mint például a Váli-völgyben –, ott helyi gazda csak „díszpintyként” nyert, a területek zömét Fidesz-közeli nagygazdák és volt szocialista nagyüzemekből alakult cégcsoportok nyerték el.

„Miért kell a lepsényi földeken egy szolnoki ember tulajdonában lévő mosonmagyaróvári cégnek gazdálkodnia?” – tette fel a kérdést a tanácskozás egyik résztvevője.

HIRDETÉS

Az állami földvagyon áttekinthetetlen, a nyilvántartások nem fedik a valóságos használókat. A pályázati rendszerben az adható pontok 45 százalékát szubjektív megfontolások alapján lehet odaítélni. Azt ígérték, a pályáztatás a legnagyobb nyilvánosság előtt zajlik – ehelyett minden pályázóval titoktartási nyilatkozatot íratnak alá. A kisebb gazdaságok nem képesek vállalni – ahogy az a bérleti feltételek között szerepel – állattartó telepek létesítését, de tudomásuk van arról, hogy a nagyok egy része is csal: úgy lízingelik a szükséges állatokat. Pályázatonként 50 ezer forint regisztrációs díjat kell fizetni.

Csákváron van olyan gazda, aki 400 ezer forintot költött erre. Ha úgyis előre tudták, kinek fogják kiadni a földeket, akkor milyen alapon szedik be az eleve vesztes gazdáktól a pénzt, és miért nem adják vissza? –kérdik a gazdák. A pályázati kiírásnak az a címe, hogy A családi gazdaságok kialakítása, megerősítése – de a nyertesek jó része több ezer hektáros holdingokhoz tartozik, semmi köze a címben szereplő fogalomhoz. A kiírás álságosságára jellemző, hogy a pályázat elnyerésének nem feltétele sem a helyben lakás, sem a családi gazdaság.

A tüntetők – akiket a Magosz és a Fidesz gazdatagozata részéről több fenyegetés is ért – szeretnék, ha a kormány visszatérne ahhoz, amit a választások idején ígért, és az idén még pályáztatásra váró további 330 ezer hektár állami földet nem a latifundiumoknak játszaná át, mert az végleg tönkreteszi a falvakban élők megélhetési lehetőségeit.

Amikor egy fórumon Varga Gábor fideszes képviselő segítségét kérték, ő arra hivatkozott, hogy ő csak egyetlen képviselő a 267-es frakcióban, s egyedül képtelen bármit is tenni. Varga valódi elkötelezettsége akkor derült ki, amikor egy gazda arra figyelmeztette, hogy nem fognak a jövőben a Fideszre szavazni. Gúnyosan egy 5-öst mutatott a kezével, jelezve, hogy a felszólaló egy ötszázalékos csoportosulást képvisel.

Államfőből Plagi bácsi a FIDESZ – ből meg földtolvaj lett.

A zsidóktól megszoktuk, úgy is mondhatjuk ezt vártuk, de

a nemzeti oldaltól nem ezt vártuk, vagy bizony már a nemzeti

oldal is zsidó kettős állampolgár, ki gyűlöli a magyart, és ti,

még a nemzeti oldalról mindenkit el is hajtatok, mert az a ti

privilégiumotok. Hát nem a ti privilégiumotok a lopás a rablás

látsd az olajozást, a rablásra meg a lakáshitelesek esetét, ha

nem csurran a zsebetekbe ti a bankosok oldalán vagytok, mint

Pintér úr, ki ugyan jól olajozott is, a gazdátoknak ilyen emberre

van szükség őt tudják foggni, és mindig azt teszi amit elvárnak

tőle, és most már ti is be lettetek törve, tudjátok mit lehet , hát

ezért akarjátok megkaparintani amit még lehet. Simicska a

háttérből rendezi a dolgokat a hülye nép mire föleszmél, már

föld is és a víz is másé lesz. De szeretném látni, hogy utólér

benneteket a népharag, és úgy lógnátok az oszlopokon mint a

plakátjaitok. Eljön az az idő ha nem vallatok szint, a piros fehér zöldből

sárga színűek lesztek itt Judapesten.

Vidékfejlesztés Fidesz-módra: Hát az a föld a Nyergeséké!

MSZP-s időkben MSZP-s érdekek, fideszes időkben fideszes érdekek

Igazságot a gazdáknak! Igazságot Magyarországnak! jelszóval demonstrációt tartanak a családi gazdálkodók ma, a 2005-ös gazdatüntetést záró megegyezés 7. évfordulóján, a Kossuth téren. A figyelmeztető megmozduláson tisztességes földpolitikát, a Fidesz választási ígéreteinek betartását követelik. Erről országos helyzetértékelő tanácskozáson döntöttek szombaton a Fejér megyei Kishantosi Vidékfejlesztési Központban. Alábbiakban az ott elhangzottakat foglaljuk össze.

Harmincnyolc levelet írtak 2009 óta a lepsényi gazdák az állami földek haszonbérleti szerződése ügyében – főként fideszes politikusoknak, kormányzati tisztviselőknek. Jó részükre választ sem kaptak – nem méltatta például válaszra őket Jakab István, a Magosz elnöke sem. Jakabnak nemigen van ideje a gazdák ügyeivel foglalkozni, amióta 2010-ben az Országgyűlés alelnökévé választották. Arra viszont jutott idő, hogy a Magosz és a Fidesz gazdatagozata megfenyegesse Teichel Istvánt, a lepsényi gazdák vezetőjét: nem kéne annyira ugrálni a földért! Teichel a tanácskozáson elmondta: ajánlatot is tettek neki, hogy ő kap földet, ha leáll a többiek képviseletével. Adjon be pályázatot, mindegy, mit ír bele, csak ne menjen tovább a szervezkedéssel!

A lepsényi gazdák ugyanis megegyeztek egymással, hogy melyikük melyik helyi állami földterületre pályázik. Tizenöt gazdálkodó, összesen 73 családtag szerette volna ilyen módon biztosítani a családja jövőjét.

A lepsényi gazdák képviselői korábban felkeresték Medgyasszay Lászlót, Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökhelyettesét, aki azt mondta nekik: ő támogatja a kezdeményezésüket, csak az a baj, hogy az a föld fideszes érdekeltség. Medgyasszay László már nincs az NFA-nál.

Teichel Istvánék nem adták fel. Sokadik levelükre az NFA Fejér megyei területi szervezetének vezetője, Kutasi István válaszolt 2011. május 12-én. Azt írta, hogy a Somogy megyei NFA-hoz már korábban kérelem érkezett a földterület megművelésére. Azt elbírálták, és megbízást kötöttek a korábbi haszonbérlővel, a Dél-Balaton Agro Kft.-vel a művelésre. Vagyis az NFA a Somogy megyei irodájához beadott kérelemre odaadta művelésre a Fejér megyei földeket a helyi gazdák orra elől egy mosonmagyaróvári székhelyű kft.-nek.

Jól figyeljék a pályázati kiírást, mert...

A megbízási szerződés október 31-ig tartott, és a hatályos törvények szerint nem hosszabbítható meg. A Dél-Balaton Agro Kft. ennek ellenére már tavaly szeptember 4-én elvetette a repcét abba a földbe, amelyet az NFA elnökének, Sebestyén Róbertnek a levele alapján meg kellett volna pályáztatni.

Ács Sándorné, a Mezőföld Népfőiskolai Társaság titkára a kishantosi gazdatanácskozáson azt mondta: a 2012-es évre hektáronként mintegy 100 ezer forintot fektettek be, noha törvényes jogcímük nincs annak a földnek a használatára. Nyilván nem kockáztattak volna ennyi pénzt, ha nincs ígérvényük, hogy az a föld az övék lesz.

2011 májusában az NFA Fejér megyei vezetője azt írta a gazdáknak: figyeljék a pályázati kiírásokat. Figyelték is nagyon. Egészen 2012. február közepéig kellett várniuk, míg egy pénteki napon megjelent a lepsényi föld pályáztatása az NFA honlapján. Mire azonban megkeresték volna a pályázatírójukat, a kiírás eltűnt.

A lepsényi földet jogcím nélkül használó Dél-Balaton Agro Kft. tulajdonosa a Lajta-Hanság Mezőgazdasági Rt., amelynek vezérigazgatója korábban Nagy Frigyes, egykori MSZP-s földművelésügyi miniszter volt. A cég utóbb közte volt a Fidesz által privatizált 12 állami gazdaságnak. A Lánchíd Rádióban rendeztek egy vitaműsort a lepsényi földekről. Vitapartner volt Péter Mihály, a Magosz alelnöke, a 2005-ös gazdademonstráció egyik „vezérharcosa” is, aki a műsorban a lepsényi gazdák érdeke ellen érvelt.

"Akkor még nem tudtam, ki az a Nyerges Zsolt"

– Ketten is tanúja voltunk, azért merem állítani, hogy amikor István mélyen a szemébe nézett Péter Mihálynak, és megkérdezte, miért árult el bennünket – mesélte a kishantosi tanácskozáson Ács Sándorné – Péter Mihály azt felelte: hát az a Nyergeséké! Én akkor még nem tudtam, ki az a Nyerges Zsolt, de nem is érdekelt. Miért kell a lepsényi földeken egy szolnoki ember tulajdonában lévő mosonmagyaróvári cégnek gazdálkodnia?

Teichel István hozzátette: nem is a Dél-Balaton Agro Kft. műveli a földet, hanem bérmunkában művelteti a Mezőszentgyörgyi Agrár Rt.-vel, amely Lepsényben mindössze 6 embernek ad munkát.

Március közepe van, kezdeni kellene a vetést, de az NFA saját bevallása szerint a beígért 65 ezer hektárból 32 ezer hektárt még meg sem hirdettek haszonbérletre. A meghirdetett 33 ezer hektár nagy részét pedig nem bírálták el. Ahol elbírálták, mint például a Váli-völgy településein – Kajászón, Válon, Tabajdon, Alcsútdobozon és Felcsúton – lévő háromezer hektárt, ott nem helyi családi gazdálkodók, hanem Fidesz-közeli nagygazdák és volt szocialista nagyüzemekből alakult cégcsoportok nyertek.

Csákvár környékén szinte az összes föld a Csákvári Mezőgazdasági Zrt. vezetőihez köthető tulajdonosokhoz került. A gazdák szerint nem igaz, hogy a nagyüzem annyira hatékony, mint ahogyan beállítják. Ők úgy tudják, a Csákvári Zrt. mérlegadatai szerint az utóbbi években 21, 24, illetve 36millió forintos eredményt ért el – úgy, hogy százmilliós nagyságrendben kapott támogatást az adófizetők pénzéből.

Lízingelt nyájjal a földbérletért

A családi gazdálkodók szerint az a megkötés is csak a kisebb gazdaságok kiszorítására való, hogy a bérleti szerződést állattartáshoz kötik. Tudnak olyan esetről, amikor nagygazdaság úgy lízingel egész nyájat, hogy formálisan teljesítse a feltételt. A papír mindent elbír – de ettől egyetlen állattal sem lesz több az országban. Egy siófoki fórumon elmondták ezt Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek is, de úgy látszik, hiába.

A csalódott Fejér megyei gazdák egy fórumon arra kérték országgyűlési képviselőjüket, Varga Gábort, hogy segítsen nekik. Azt felelte: 267-en vannak a frakcióban, ő egyedül nem tud semmit tenni. Meg kell érteniük a gazdáknak, hogy MSZP-s időkben MSZP-s érdekek és vállalkozások érvényesültek, fideszes időkben fideszes érdekek és vállalkozások.

Palló Imre gazda megjegyezte erre, hogy legközelebb nem fognak a Fideszre szavazni, mire a képviselő gúnyosan egy 5-öst mutatott a kezével, hogy a gazdák szavazata csupán 5 százalékot jelent.

"Majd jön az adóhatóság, és az unokáitokat is tönkreteszi"

Jelenleg senki sem képes választ adni arra, hogy kinek az érdekeltségében vannak Magyarországon a földek. Sem a földhivatali nyilvántartások, sem a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adatai nem a valós helyzetet tükrözik. A lepsényi, enyingi és balatonszabadi gazdák úgy próbáltak a saját településük határáról képet kapni, hogy berajzolták a térképre, melyik földön ki gazdálkodik. Az eredmény az lett, hogy a három település 15 ezer hektárjának már csak 15 százaléka van helyiek kezében.

A kishantosi tanácskozásra kevesebben jöttek el, mint amennyire számítottak. Pedig a tervek szerint idén további 330 ezer hektár állami földet hirdetnek meg, ezért számukra ma nincs fontosabb téma ennél.

– Félnek a gazdák, mert akik nyíltan ütköztek a hatalommal, olyan üzeneteket kaptak, amelyeket komolyan kell venni. Budapestről érkeztek ezek a figyelmeztetések. Az, hogy „majd jön az adóhatóság, és az unokáitokat is tönkreteszi”, maffiaüzenet, bűncselekmény. Aki ilyennel fenyegetőzik, arra utal, hogy az állami hatáskörrel rendelkező szervezetekre is hatást tud gyakorolni – mondta a tanácskozáson Ács Sándorné. Szerinte Ángyán Józsefnek jó oka volt rá, hogy elhallgatott egy időre. Azt vetették a szemére, hogy nem tárgyalt a nagyokkal, nem egyezett meg velük. Miért tárgyalt volna külön a nagyokkal? Kik ők, azon kívül, hogy mindent lenyúltak ebben az országban? A családi gazdálkodók ne várjanak senkire, képviseljék saját maguk az ügyüket.

– Ez a demonstráció nem egy kormányellenes összeesküvés, hanem próbálkozás, hogy a kormányunkat visszatérítsük arra az útra, amelyen elindult, és amelyről letért – fogalmazott Ács Sándorné.

Simicskát idézik meg

Vágó Gábor Orbán Viktor március 15-i beszédét idéte, miszerint nem leszünk gyarmat, kiállunk a gyarmatosítók ellen. Vágó szerint azonban a gyarmatosítók már az országon belül vannak, a haverok, akiknek lezsírozzák a közbeszerzéseket. "Önök csak helyi Döbrögiként ezek helytartói" - mondta a fideszes képviselőknek, hozzátéve, csak a Fidesz, csak Simicska létezik az országban. "A gyarmati lét legfőbb jellemzője a kiszolgáltatottság, miközben a gyarmatosítók mindent elfoglalnak" - mondta. A "tudjuk kiknek" újabb milliárdos érdekköröket jelent - fogalmazott Vágó Gábor, majd rátért arra, a rendszer ellen a népszavazás lehet az eszköz, de a félelem falába ütköznek a résztvevők, félnek az aláírástól. Önök is félnek, hiszen függenek a rendszertől, a népszavazást is meg akarják akasztani, de százezer ember így is van, aki nem fél, a kérdés az, hogy lesz--e egy héten belül még százezer - tette fel a kérdést.

Napirend előtt a fideszes oligarchákról

12-03-26 13:20

Vollner János szerint indokolt volt, hogy az MSZP és az LMP fideszes oligarchákról szólalt fel, csak az a baj, hogy az MSZP-SZDSZ-kormányok alatt is talicskával tolták ki a pénzt baráti cégeken keresztül (például a Porr vagy a Strabag) az országból, az LMP-t pedig amerikából pénzelik, méghozzá Richard Field üzletember, aki "megpróbálta hátbatámadni az országot", ezért a kormányt támadók is idegen érdekeket szolgálnak. Vollner ezután Ángyán József múlt héten nyilvánosságra került szavait idézte a parlament mezőgazdasági bizottsága ellenőrzési albizottságának ülésén, melyen többek között arról beszélt, hogy Kajászón sem helyi vállalkozó jutott földhöz, hanem a Mazort cégbirodalom egyik része, aminek IT-elnöke Nyerges Zsolt. Hogy lehet Szolnokról lepsényi földeken gazdálkodni? Meddig folyik a haveri kör előnyhöz juttatása? - tette fel a kérdést a képviselő. A paraszt vakítást jól megtanultátok, loptok, csaltok, hazudtok, jó politikushoz mérten , de vajon hitelesek is maradtok, ti kis rablók . Nincs már gerincetek ti csúszó mászók terráriumban a helyetek, hüllők.

A föld még mindig nem lehet azé, aki megműveli?

VARGA GÉZA, (Jobbik): - Miniszter Úr! Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis gazdacsoport Nyékládházán. Miután a korábbi uralkodót 1990-ben elzavarta a népakarat, gazdáink apró földecskéket kaptak, 20 éves használatra, az uradalmi birodalomból. Józan paraszti ésszel felismerték, hogy csak úgy tudják eltartani családjukat, ha valami kézimunka-igényesebb termékben gondolkodnak. Így hát gyümölcsöst telepítettek. Igen ám, de hőseink okosak is voltak, nemcsak szorgalmasak, rájöttek, ha szövetkeznek, még sikeresebbek lehetnek, ahogyan az más mesékben, a nemzeti vidékstratégia és a Darányi-terv címűben is meg vagyon írva. Így hát 118-an megalakították a Hejőfruct szövetkezetet.

- Teltek, múltak az évek, a piros almák mosolyogtak, a körték kellették formás idomaikat, a gazdák békében eltartották családjaikat, és még taníttatni is tudták gyermekeiket. De mikor már vagy tizenötödször leesett a hó a kis közös gyümölcsösre, örökre beborult az ég, és jöttek a farkasok is! Az új birodalom helytartói pénzre, még több pénzre vágytak. Kitől is remélhették a legtöbb pénzt? Hát persze, hogy a külföldi ordasoktól. Ezért úgy döntöttek, hogy szakítanak a Szent Korona ősi törvényével, és akár nekik is eladják a földet, amelyen a kis magyar gazdák gyümölcsöst telepítettek, gazdálkodtak. A helytartók jól elrendezték, hogy kreált törvényeik szerint jogszerűnek tűnjék a folyamat. Az ősi igazságok persze nem számítottak semmit.

- Kellett egy stróman és egy budapesti ügyvéd, ez utóbbi 1,6 milliárd forintot mindjárt kölcsönadott a strómannak, és a jelzálogot be is jegyeztette a földdarabra. És lássunk csodát: a jelzálogot az ügyvéd hamarosan engedményezte egy osztrák vállalkozásnak. De mindezekhez kellett egy egész gépezet is, hivatalnokok, jogászok, politikusok és hasonlók, hogy ez az osztrák farkas végül hamm, bekapja valamennyi magyar gazdát szövetkezetestől, gyümölcsöstől, az ősi igazságaikkal együtt.

- Miniszter Úr! Öntől várjuk, hogy e mesének boldog vége legyen. Azt kérik a gazdák, hogy ez év március 1-jén lejáró szerződésüket legalább öt évvel, csak öt évvel kitolhassák. Az ön beavatkozására van ahhoz szükség, hogy a jog árnyékában turkáló valamennyi stróman és ügyvéd vagyonosodási vizsgálatával végre érvényt szerezzen az igazságnak, ne csak a jognak, - mert a haza nem eladó! A nevükben is kérdezem:

 

• A föld még mindig nem lehet azé, aki megműveli?

 

***

 

FAZEKAS SÁNDOR, (vidékfejlesztési miniszter): - Képviselő Úr! A valóságban ez az eset nem pontosan úgy történt, ahogy ön édesbús meseszerűen föltálalta. Nem történt más, mint hogy a rendszerváltás körüli zavaros időkben egy állami gazdaság bizonytalan jövőt látó vezetői az állami tulajdonú földet felhasználva, valóban bevonva néhány dolgozót is, telepítettek maguknak egy ültetvényt. Most már ne firtassuk, talán nem is lehetne már megtudni, hogy a telepítés tényleges költségeit ki viselte, milyen arányban oszlott meg a résztvevők és az állami gazdaság között. A ’90-es években elfogadott gyakorlat volt, hogy egy ültetvény esetében a föld tulajdonjoga elvált az ültetvény tulajdonjogától. Később bírósági ítéletek is születtek e jogi helyzet lehetetlenségéről. Ezt felismerve és azt is, hogy lehetőség van földtulajdon szerzésére egy kis ügyeskedéssel, próbálták az ültetvény művelői megvásárolni a területet. Jellemező módon az elképzelés már 2000-ben megszületett, külön felhívom a figyelmét mindenkinek a dátumokra, mert csak 2006-ban sikerült az elképzelést megvalósítani.

- Sajnos, egy kis hiba csúszott a számításba: váratlanul az érintett bérlőkön kívül egy másik vevő is jelentkezett, aki az 500 ezer forintos hektáronkénti vételár helyett több mint 1 millió forintot ajánlott a nyilvános pályázaton, így ő nyerte el a föld tulajdonjogát. A földhasználók 33 millió forintos ajánlatával szemben a vevő több mint 70 millió forintért vitte el a kérdéses földterületet. Az egész dolog 2006-ban történt. A vevő annak tudatában került birtokba, hogy a területen bérlők vannak, akiknek a bérleti szerződés időtartamát joguk van kitölteni. A terület értékesítésétől kezdve magánszemélyek jogviszonya áll fenn, abba az államnak, a Nemzeti Földalapnak beleszólása nincs. Az értékesítés körülményeit vizsgálta az elszámoltatási kormánybiztos, a földügyi miniszteri biztos és a Nemzeti Földalap is, de a panaszosok érveit jogilag megalapozatlannak találták. Ez az ügy, tisztelt képviselő úr, magánemberek ügye. Önnek is azt tudom mondani, hogy sem a miniszterelnöknek, sem a vidékfejlesztési miniszternek nincs arra lehetősége, hogy két magánszemély között kikényszerítse a bérleti szerződés meghosszabbítását.

 

***

 

VARGA GÉZA: - Miniszter Úr! Ha visszahallgatja, amit most elmondott, rá fog jönni arra, hogy ön is azok mellé a helytartók mellé állt, akik gyakorlatilag a strómanoknak és a budapesti ügyvédeknek segít, hogy zsebszerződéssel kijátsszák a földtörvényeket. A kormány nem ezt ígérte! A kormány azt ígérte, hogy a zsebszerződésektől meg fogja védeni a magyar földet, a magyar gazdákat. Ön jogszerűnek említi azt az 1 millió forintot, amit hektáronként adott az a második pályázó, egy budapesti lakos, akit meg kellene kérdezni, hogy honnan volt 70 millió forintja, hogy a fél hektárral rendelkező gazdákat kijátssza. Ön a fél hektár tulajdonú gazdákat próbálja úgy beállítani, mintha ők a rendszerváltás zöldbárói lennének. Hát, enyhén szólva ez nevetséges megközelítés!

 

(A képviselő úr nem, az Országgyűlés 209 igen szavazattal, 79 nem ellenében, 

1 tartózkodás mellett a választ elfogadta.)

Mikor fog végre Orbán Viktor kormánya munkahelyeket teremteni a munkahelyek szisztematikus, részben szándékosságból, részben dilettantizmusból fakadó megszüntetése helyett?

 

SCHEIRING GÁBOR, (LMP): - Államtitkár Úr! Tudja ön, hogy mi folyik az országban? A versenyszférában tömegesek a létszámleépítések, az ötszáz fő fölötti cégek 40 százaléka tervez elbocsátásokat. A fizetésképtelenné váló cégek száma nő, cégek bedőlnek, és aki talpon marad, sorra küldi el a dolgozóit. Nokia 2300 fő, Malév legalább kétezer, General Electric 752, pécsi Elcoteq több ezer, Flextronics ezer, és most hallottam, hogy ma is bejelentettek egy nagyobb arányú elbocsátást. A pusztítást az állam nem mérsékli, hanem éppen folytatja: több ezer ember a közszférából, 6000 pedagógus, 1600 tűzoltó és katasztrófavédelmis, honvédség ezer, NAV ötszáz - nagyon hosszú a sor. A bankok fiókokat zárnak be, és több száz embert küldenek el. Mindezt azért, mert önök egy hibás elképzelést rosszul hajtanak végre. Az önök politikája a képzetlen munkaerő olcsóságára, az adóversenyre épít, de nem látják, hogy ott képtelenség Ázsiával felvennünk a versenyt. Ennek ellenére az alacsony jövedelműek esetében éppen növelték a bérköltséget, és emelték a járulékokat. Önök nem sokra tartják a magyar embereket. Továbbra is az összeszerelő üzemek kiszolgáltatott munkásaként képzelik el a jövőjüket, akinek egyetlen értéke az olcsósága.

- Az LMP válasza kész. Nem növelnénk, hanem célzottan csökkentenénk a járulékokat az alacsony képzettségűek körében és a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Viszont, növelnénk az oktatásra fordított összegeket, hogy ne a magyar legyen a fejlett világ egyik legigazságtalanabb iskolarendszere, amely jelenleg a születéskori társadalmi hátrányokat nem csökkenti, hanem felerősíti. A progresszív jövedelemadózás azonnali visszaállítása fedezetet biztosítana az oktatásra, az egészségügyre, a közszolgáltatásban dolgozók méltányos bérére és szükséges létszámára. De mindenekelőtt mi a képzett munkaerő magas hozzáadott értékében, a munkavállalói jogokban, a versenyképes hazai beszállítókban, a regionális és helyi piacokra termelő, a helyi adottságoknak megfelelő vállalkozásokban hiszünk, a zöldmunkahely-teremtésben, az energiahatékonysági beruházásokban, a munkahelyteremtő képességekben  a helyi piacra termelő szociális szövetkezetekben. Kérdezzük:

 

• Mikor fogják belátni, hogy kivéreztetik az országot?
• Mikor kezdik meg az intézendőknek legalább csak a töredékét megvalósítani?

Hallod a fakopáncs hangját? Hogy – á nem ez az ellenzék hangja, nem kell rá figyelni, gagyi mint az arany, ez bizony csak arany köpésnek mondható. Igen ez arany köpés volt de vajon a kétharmad még mindig áll, vagy a kéménybe van felírva fekete krétával. Osztunk szorzunk az észt már megint kimérik nálunk , a megmondó emberek nem figyelnek, elkopik a nép mögülük, papagályol ők betanult szöveget szajkóznak és a délibábot kergetik a marhák.

SCHEIRING GÁBOR: - Államtitkár Úr! Önök egymillió új munkahelyet ígértek – időarányosan, több mint 80 ezres elmaradásban vannak. Az ön által hivatkozott 40 ezer új álláshelynek, majdnem a fele a közfoglalkoztatottakhoz kapcsolódik, ami csupán meglehetősen álságos statisztikai javulásnak mondható. De ami talán a legfájóbb: az Európai Globalizációs Alap az utcára került embereknek segítene elhelyezkedni, az átképzéshez pénzt adna, de önök nem hajlandóak igénybe venni ezt a forrást. Ez szerintünk felháborító, mert minden fillérért le kell hajolni, amikor az emberek utcára kerülnek és éheznek!  

 

(A képviselő úr nem, az Országgyűlés 195 igen szavazattal, 85 nem ellenében, tartózkodás nélkül, a választ elfogadta.)

Beszél majd az utókor Dr bubóról!!!

Befejezte munkáját a tényfeltáró bizottság, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök doktori értekezése plágium volt-e vagy sem. Az eredmény döbbenetes.

Nem Schmitt Pál a hibás doktori értekezésének hiányosságai miatt - legalábbis ez derül ki a SE-TSK Tényfeltáró Bizottság jelentéséből, amely az elnök plágium-ügyével foglalkozik. A jelentés megemlékezik a formai hibákról, amelyek a dolgozatban idézett forrásmunkák megjelölésével kapcsolatosak. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy "a dolgozat 34. oldalától 50. oldaláig teljes szövegazonosságot tartalmaz" Klaus Heinemann művével, illetve "a kisdoktori értekezés mintegy 180 további oldala részleges egyezést mutat a Georgijev-művel".

Az is kiderült, hogy a Schmitt által leadott értekezés helytelenül tartalmazza az idézett irodalmat, több forrás nem azonosítható. Ugyanakkor a szövegben nem használt sem lábjegyzeteket, sem idézőjeleket, sem az idézett szerző megjelölését. A bizottság végeredményként azonban mégis azt állapította meg, hogy nem a köztársasági elnök a hibás, hanem a Testnevelési Egyetem, és a takarítónő, az amafla, mert ha jól mossa fel a követ a Schmitt Pali elesik , és a kis Dr – it soha be nem adja. Ez hallatlan a takarítónő akarta beadni a tanulmányt, a Pali csak arra járt, és így meghurcolni-- egy kisdoktoriért, na hallod többet is loptak már és ők oligachák lettek.

A doktori eljárás - a fent részletezett eljárási hiányosságokkal ugyan, de - formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. "A dolgozat szokatlanul nagy terjedelmű szövegazonos fordításon alapul, ami nem derült ki időben, holott annak feltárása a korabeli védési eljárás részét kellett volna, hogy képezze. A Testnevelési Egyetem szakmai hibát vétett, amikor ezt a szövegazonosságot nem tárta fel időben, s így a dolgozat szerzője azt hihette, hogy értekezése megfelel az elvárásoknak" - írja a bizottság a végső következtetésben.

A bizottság munkájában részt vett Tóth Miklós, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának dékánja, Gombocz János, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Testnevelés-elmélet és Pedagógiai Tanszékéről, Kovács Etele, a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar Atlétikai Tanszékéről, valamint Rácz Károly, a Semmelweis Egyetem Doktori Iskola elnöke és Fluck Ákos ügyvéd.

Fluck Ákos különvéleményt fogalmazott meg, de az egyetem honlapján ez nem olvasható.

Schmitt Pál jelenleg a nukleáris biztonsággal foglalkozó szöuli csúcstalálkozón vesz részt.

---
Az MSZP szerint egyértelművé vált, hogy Schmitt Pál "lopta" doktori disszertációját, ezért le kell mondania a köztársasági elnöki posztról - erről Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője beszélt keddi sajtótájékoztatóján.

Az LMP véleménye szerint Schmitt Pál mind a doktori címre, mind a köztársasági elnöki pozícióra méltatlanná vált - mondta keddi, budapesti sajtótájékoztatóján az LMP szóvivője. Heltai László szerint az államfő kisdoktori dolgozatában plagizált és le kell mondania.

A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy mondjon le tisztségéről, ellenkező esetben egy hét múlva tüntetésen próbálják erre rábírni.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) reményei szerint végre pontot tett a politikai támadások végére a Schmitt Pál államfő kisdoktorija ügyében a független és szakmai testület által lefolytatott és a hibákat feltáró eljárás.

A Jobbik szerint a Schmitt Pál köztársasági elnök kisdoktorijának ügyében felállított bizottság egyértelműen megállapította, hogy az államfő plagizált, csak "ebből röhejes következtetéseket von le". De már önmagában a tény is elegendő ahhoz, hogy Schmitt Pál lemondjon posztjáról - jelentette ki Dúró Dóra.

A Fidesz lezártnak tekinti az ügyet a Semmelweis Egyetem tényfeltáró bizottságának jelentését megismerve - közölte az MTI-vel Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője.

Ha egy köztársasági elnök nem tud helyesen írni - tudom, lerágott csont - az ciki. Ha ugyanez a köztársasági elnök plágium-gyanúba keveredik, ráadásul a doktori értekezésével kapcsolatban, az kínos. Ha az ennek a kivizsgálására összehívott bizottság - bár elismeri, hogy a disszertáció nem felelt meg a követelményeknek - tisztára mossa, az bűn.

Márpedig ez történt. Schmitt Pál először közröhej, majd közfelháborodás tárgya lett, de a helyéről nem mozdult el. Nem mondott le, nem mondatták le, egyszerűen elnököl tovább. Teszi mindezt annak ellenére, hogy doktori értekezése nem felelt meg az ilyen jellegű irományokra - hadd ne nevezzem most tanulmánynak - vonatkozó követelményeknek.

Természetesen nem ő volt a hibás, hanem az egykori Testnevelési Egyetem, ahol 1992-ben, éppen húsz éve szerezte egyetemi doktori címét. A gaz, galád elbírálók nem figyelmeztették, hogy ugyan hivatkozzon már rendesen az irodalomjegyzékben szereplő forrásokra. Úgy, ahogy azt egy harmadosztályú tudományos folyóirat is megköveteli.

Jóhiszeműek vagyunk - hinni akarjuk, hogy az elnök nem szándékosan másolt 180 oldalt - a bizottság szerint részletekben - egy bolgár szerzőtől. Abban sem lehet szándékosság, hogy egy némettől pedig vagy negyvenet emelt át szó szerint. A bolgár műből átvett táblázatokról már ne is beszéljünk.

Beszéljünk arról, hogy miként lehetséges az, hogy Schmitt Pál leadott egy olyan doktori értekezést, amelyben a hivatkozások hiányosan szerepelnek. Ahol nincsenek hivatkozások a szövegben - sem láb-, sem végjegyzetben - és az irodalomjegyzék sem említi a források pontos oldalszámát. Nekem senki ne mondja, hogy ebben egyedül az egyetem a hibás.

Ha pedig így van, akkor az egyetem haladéktalanul mondjon le! Ja, hogy már nem létezik? Akkor nincs felelős. Nem létező egyetemekre mutogató bizottságok vannak, akik segítenek helyén maradni egy olyan köztársasági elnöknek, aki közreműködik a magyar demokrácia végnapjai című tragikomédiában. Ez nem ciki, nem kínos és nem bűn. Ez sajnos sokkal több. Ez Magyarország a 21. században.

Bárcsak ilyen nőd lenne...

Palikám amíg a nőkkel foglalkoztál semmi baj nem volt, a tudomány az csúszós talaj lett számodra , a helyezkedésed – addig – addig építetted a karrieredet míg kiderült, belülről semmi vagy és könnyűnek találtak. Bocs az igaz szóért, de nyugodj meg a többiek is ilyen felfújt alakok , csak még nem találták könnyűnek őket.