Magyarország elvesztésének 12 EU-stációja
az elmúlt 19 év nemzetárulását összefoglaló Lisszaboni Szerződés cikkei alapján
1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése
EUM 26. cikk
(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
EUM 3. cikk
(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
a) vámunió,
b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,
c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,
d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,
e) közös kereskedelempolitika.
(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.
2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése
EUM 34. cikk
A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 35. cikk
A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 63. cikk
(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.
(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.
EUM 101. cikk
(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;
c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.
EUM 107. cikk
(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
EUM 282. cikk
(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.
....
(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.
EUM 295. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
EUM 106. cikk
(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.
(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.
EUM 207. cikk
(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.
5. Vám elvesztése
EUM 28. cikk
(1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.
6. Az önálló adópolitika elvesztéseEUM 110. cikk
A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
7. Külügy és hadügy elvesztése
EUSZ 18. cikk
(1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.
(2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.
8. Önálló jogalkotás elvesztése
EUM 288. cikk
Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.
9. Közigazgatás elvesztése
EUM 7. cikk
Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.
10. Belbiztonság elvesztése
EUM 88. cikk
(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.
(2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:
a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,
b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.
EUM 89. cikk
A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben –intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
11. Igazságszolgáltatás elvesztése
EUSZ 19. cikk
(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.
A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.
EUM 86. cikk
(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt
EUM 49. cikk
Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
A magyarországi jelen adatai. A leggyakoribb halálozási okok és fertőzéses betegségek. Statisztikai adatokkal alátámasztva - pl.: a világon a magyar férfiaknak a legmagasabb az esélye rosszindulatú daganatban meghalni...
1. Minden magyar érték (benne a termőföld) elvesztése
EUM 26. cikk
(2) A belső piac egy olyan, belső határok nélküli térség, amelyben e szerződés rendelkezéseivel összhangban biztosított az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása.
EUM 3. cikk
(1) Az Unió kizárólagos hatáskörrel rendelkezik a következő területeken:
a) vámunió,
b) a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása,
c) monetáris politika azon tagállamok tekintetében, amelyek hivatalos pénzneme az euro,
d) a tengeri biológiai erőforrások megőrzése a közös halászati politika keretében,
e) közös kereskedelempolitika.
(2) Az Unió szintén kizárólagos hatáskörrel rendelkezik nemzetközi megállapodás megkötésére, ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja.
2. A nemzeti termékek védelmének elvesztése
EUM 34. cikk
A tagállamok között tilos a behozatalra vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 35. cikk
A tagállamok között tilos a kivitelre vonatkozó minden mennyiségi korlátozás és azzal azonos hatású intézkedés.
EUM 63. cikk
(1) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti tőkemozgásra vonatkozó minden korlátozás.
(2) E fejezet rendelkezéseinek keretei között tilos a tagállamok, valamint a tagállamok és harmadik országok közötti fizetési műveletekre vonatkozó minden korlátozás.
EUM 101. cikk
(1) A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen:
a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése;
b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése;
c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása;
d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.
EUM 107. cikk
(1) Ha a Szerződések másként nem rendelkezik, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.
3. Pénzügyi függetlenség elvesztése
EUM 282. cikk
(1) Az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok alkotják a Központi Bankok Európai Rendszerét (KBER). Az Unió monetáris politikáját az Európai Központi Bank és azon tagállamok nemzeti központi bankjai irányítják, amelyeknek hivatalos pénzneme az euro, és amelyek az eurorendszert alkotják.
....
(5) Az Európai Központi Bankkal konzultálni kell a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra irányuló javaslattal, továbbá valamennyi nemzeti jogszabálytervezettel kapcsolatban, és a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet elő.
EUM 295. cikk
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság egyeztetnek egymással, és közös megegyezéssel meghatározzák együttműködésük szabályait. E célból a Szerződéseknek megfelelően kötelező jellegű intézményközi megállapodásokat köthetnek.
4. Kereskedelmi függetlenség elvesztése
EUM 106. cikk
(1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az a Szerződésekkel, különösen az annak 21. és 101–109. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket.
(2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.
EUM 207. cikk
(1) A közös kereskedelempolitika egységes elveken alapul; ez vonatkozik különösen a vámtarifák módosításaira, az áruk és szolgáltatások kereskedelméhez kapcsolódó vámtarifa és kereskedelmi megállapodások megkötésére, valamint a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásaira, továbbá a külföldi közvetlen befektetésekre, a liberalizációs intézkedések egységesítésére, az exportpolitikára és az olyan kereskedelempolitikai védintézkedésekre, mint a dömping vagy szubvenció esetén meghozandó intézkedések. A közös kereskedelempolitikát az Unió külső tevékenységének elvei és célkitűzései által meghatározott keretek között kell folytatni.
5. Vám elvesztése
EUM 28. cikk
(1) Az Unió vámuniót alkot, amely a teljes árukereskedelemre kiterjed, és magában foglalja a behozatali és kiviteli vámok, valamint az azokkal azonos hatású díjak tilalmát a tagállamok között, továbbá közös vámtarifa bevezetését harmadik országokkal fenntartott kapcsolataikban.
6. Az önálló adópolitika elvesztéseEUM 110. cikk
A tagállamok sem közvetlenül, sem közvetve nem vetnek ki más tagállamok termékeire a hasonló jellegű hazai termékre közvetlenül vagy közvetve kivetett adónál magasabb belső adót.
A tagállamok továbbá nem vetnek ki más tagállamok termékeire olyan természetű belső adót, amely más termékek közvetett védelmét szolgálhatja.
7. Külügy és hadügy elvesztése
EUSZ 18. cikk
(1) Az Európai Tanács, minősített többséggel és a Bizottság elnökének egyetértésével, kinevezi az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjét. Megbízatását az Európai Tanács ugyanilyen eljárás keretében megszüntetheti.
(2) A főképviselő irányítja az Unió közös kül- és biztonságpolitikáját. Javaslataival hozzájárul e politika alakításához, és azt a Tanácstól kapott felhatalmazásban foglaltak szerint végrehajtja. Ugyanez vonatkozik a közös biztonság- és védelempolitikára.
8. Önálló jogalkotás elvesztése
EUM 288. cikk
Az Unió hatásköreinek gyakorlása érdekében az intézmények rendeleteket, irányelveket, határozatokat, ajánlásokat és véleményeket fogadnak el.
A rendelet általános hatállyal bír. Teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Az irányelv az elérendő célokat illetően minden címzett tagállamra kötelező, azonban a forma és az eszközök megválasztását a nemzeti hatóságokra hagyja.
A határozat teljes egészében kötelező. Amennyiben külön megjelöli, hogy kik a címzettjei, a határozat kizárólag azokra nézve kötelező, akiket címzettként megjelöl.
9. Közigazgatás elvesztése
EUM 7. cikk
Az Unió, valamennyi célkitűzését figyelembe véve és a hatáskör-átruházás elvével összhangban, biztosítja a különböző politikái és tevékenységei összhangját.
10. Belbiztonság elvesztése
EUM 88. cikk
(1) Az Europol feladata, hogy támogassa és erősítse a tagállamok rendőri hatóságainak és egyéb bűnüldöző szolgálatainak tevékenységét, valamint a közöttük folytatott kölcsönös együttműködést a két vagy több tagállamot érintő bűncselekmények és a terrorizmus, valamint az uniós politikák alkalmazási körébe tartozó közös érdekeket sértő bűnözési formák megelőzése és üldözése terén.
(2) Az Europol felépítését, működését, tevékenységi területét és feladatait rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Európai Parlament és a Tanács határozza meg. E feladatok a következőket foglalhatják magukban:
a) az információk, így különösen a tagállamok vagy harmadik országok hatóságai, illetve az Unión kívüli szervezetek által szolgáltatott információk összegyűjtése, tárolása, feldolgozása, elemzése és cseréje,
b) a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaival közösen vagy közös nyomozócsoportok keretében végzett nyomozati és operatív tevékenységek összehangolása, megszervezése és végrehajtása, adott esetben az Eurojusttal kapcsolatot tartva.
EUM 89. cikk
A Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében meghatározza azokat a feltételeket és korlátokat, amelyek mellett a tagállamoknak a 82 és 87. cikkben említett hatáskörrel rendelkező hatóságai egy másik tagállam területén – annak hatóságaival kapcsolatot tartva és velük egyetértésben –intézkedéseket foganatosíthatnak. A Tanács az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően, egyhangúlag határoz.
11. Igazságszolgáltatás elvesztése
EUSZ 19. cikk
(1) Az Európai Unió Bírósága a Bíróságból, a Törvényszékből és különös hatáskörű törvényszékekből áll. Az Európai Unió Bírósága biztosítja a jog tiszteletben tartását a Szerződések értelmezése és alkalmazása során.
A tagállamok megteremtik azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek.
EUM 86. cikk
(1) Az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények üldözésére a Tanács különleges jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendeletekben az Eurojustból Európai Ügyészséget hozhat létre. A Tanács az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag határoz.
12. Magyarország kinyitása minden idegen előtt és bezárása az Unión kívülre szakadt minden magyar előtt
EUM 49. cikk
Az alábbiakban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.
A szabad letelepedés magában foglalja a jogot gazdasági tevékenység önálló vállalkozóként történő megkezdésére és folytatására, vállalkozások, így különösen az 54. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására, a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint, figyelemmel a tőkére vonatkozó fejezet rendelkezéseire is.
A magyarországi jelen adatai. A leggyakoribb halálozási okok és fertőzéses betegségek. Statisztikai adatokkal alátámasztva - pl.: a világon a magyar férfiaknak a legmagasabb az esélye rosszindulatú daganatban meghalni...
A 2007-es januári népszámlálás szerint 10 064000-en lakunk Magyarországon. A magyar társadalom hanyatló képet mutat, azaz elöregedő. Ez még annyira nem is meglepő, hiszen legtöbb "modern" társadalom ezt a képet mutatja és sajnos az sem meglepő, hogy Magyarország kicsit azért jobban mutatja mindezt. 2007-ben a természetes társadalmi növekedés -3.5% volt. A születéskor várható élettartam 2005-ben 73.02 év volt, míg két évvel később, azaz 2007-ben már csak 69.2. Ez 2 év alatt 3.82(!) év csökkenést mutat. A magyar népesség egészségügyi állapota jóval szegényebb, mint azt aszociokulturális állapotok alapján elvárhatnánk, valamint az átlag európai helyzet alatt vagyunk, itt azért a nyugatra gondolok, de úgy gondolom, Magyarország is már a "nyugathoz" tartozik. A részletes statisztika: A teljes populáció (átlag) 73 év (EU-15 átlag: 79), férfiak 68 év (EU-15 átlag: 75.5), nők 77 év (EU-15 átlag: 82) (WHO statisztika).
Egy népesség betegség-terhét az ország (nép) aktuális egészségügyi helyzete és egy ideális helyzet (mindenki öregen hal meg, mindenki mentes bármiféle betegségtől és rokkantságtól) közti réssel vizsgálhatjuk. A rést tehát a korai halandóság a rokkantság és azok a bizonyos tényezők okozzák, melyek hozzájárulnak a betegségek kialakulásához (környezeti, fizikai, pszichés ártalmak stb.). Az analízis megadja egy népesség betegség-terhét. Ezt "disability-adjusted life-year (DALY)"-nek nevezi az angol, ez az érték egyesíti a betegségek a rokkantság és a korai halandóság egészét, ami kiütközik a népesség egészségügyi helyzetének egészén.
Részletesen a betegségek halálozási statisztikáiról.
1. Szív- és érrendszeri betegségek
A vezető halálozási ok. Kiváltképp 2 betegség: az ischaemiás szívbetegség (227-en haltak meg 100 000 emberből 2000-ben ez akkor 32.5%-ot jelentett a halálozási statisztikában, az EU15 átlag 97/100 000) és az agyi-ér betegségek (akut agyi katasztrófák), melyben 100 000 emberből 142-en haltak meg 2000-ben Magyarországon, míg az EU15 átlag csak 61/100 000. Egyéb szív- és érrendszeri betegségekben 100 000-ből 35 magyar halt meg, itt az EU15 átlag 14(!).
2. Rosszindulatú daganatos megbetegedések
Mindenekelőtt megjegyzendő: a világon a magyar férfiaknak a legmagasabb az esélye rosszindulatú daganatban meghalni!
2000-ben 268/100 000 volt az arány kis hazánkban, gondolom mondanom sem kell az EU átlag jóval csekélyebb, mintegy 183/100 000. Ugyan ebben az évben, azaz 2000-ben a nyaki-daganatok 7.3/100 000 halálesetet jelentettek az összes daganatos betegségben elhunytak száma körében (EU15 átlag 2.6/100 000). Légző szervrendszeri daganatos megbetegedésben 65/100 000 ez a szám (EU15 átlag 37/100 000).
3. Neuropszichiátriai betegségek
100 000 emberből 29 öngyilkos lett vagy egyéb önmagának okozott sérülésbe halt bele 2000-ben (EU15 átlag 10/100 000). Az öngyilkossági ráta (nem meglepő) a legmagasabb az Eu-ban (1997), számosítva 21/100 000, mindez a 16 és 24 éves korosztály között.
4. Sérülésekből eredő halálozás
Sérülésből, mérgezésből bekövetkező halál, 2001-ben 100 000 emberből 82 ember halálát okozta (EU15 átlag: 39.5). Közlekedésből származó halálos közúti balesetek száma viszont jóval az EU-s átlag alatt alakult: 182/100 000, míg az Eu15 átlag: 335/100 000 volt.
5. Légzőszervrendszeri betegségek
40.3/100 000 haláleset történt mindenféle légzőszervrendszeri betegség következtében, itt is az EU-s átlag alatt vagyunk, ott ugyanis 57/100 000 ez a szám.
6. Fertőzéses és bénulásos betegségek
5.2/100 000 volt az átlag Magyarországon, míg az EU15 átlag 7.3 volt. TBC-s esetek 27/100 000 volt (Eu15 átlag: 11/100 000). A HIV-fertőzéses esetek száma itthon 0.8/100 000 volt az EU15 átlag pedig a következő képen alakult: 4.3/100 000.
7. Gyermek- és fiatalkorú elhalálozás
A csecsemő halálozás 8.1 volt 1000 születésre nézve, uniós átlag ekkor 4.7/1000.
Részletesen a betegségeket okozó rizikó faktorok statisztikáiról.
1. Dohányzás
A felnőtt lakosság 31%-a dohányzott, ebből 23% nő és 38% férfi (EU-15
érték férfiak: 32%, nők: 23%, együtt: 28%). 13 évesek közül 8% dohányzott, a 15 évesek közül ez a szám már mintegy 27%. Mindezek mellet a lakosság 65% volt veszélynek kitéve a passzív dohányzók körében.
érték férfiak: 32%, nők: 23%, együtt: 28%). 13 évesek közül 8% dohányzott, a 15 évesek közül ez a szám már mintegy 27%. Mindezek mellet a lakosság 65% volt veszélynek kitéve a passzív dohányzók körében.
2. Alkohol
A magyar férfiak 30% a nők 15% ivott alkoholt rendszeresen. 2000-ben 100 000 emberből 160-nál okozta közvetlenül a halálát alkohol. Mindemellett nem meglepő, hogy a máj chirrosis az egyik vezető halálozási ok volt a férfiak körében ekkoriban.
3. Elhízás
A 18 évnél idősebbek 21%-a klinikailag elhízott. További 42%-a a férfiaknak és 28%-a a nőknek elhízás előtti állapotban vannak, azaz közel járnak az elhízáshoz. A magyar felnőttek több mint 55%-a túlsúlyos. A 18 és 30 évesek között a férfiak 87%-a, míg a nők 95%(!)-a volt fizikailag inaktív. Az étkezési hiányosságok DALY-értéke (mint minőségileg, mint mennyiségileg) 1.2%-volt.
Ezek a számok elkeserítőek. Sajnos ilyen részletes statisztikát csak a 2000-2002 és évekre találtam. Az összes itt megjelenített szám hivatalos WHO statisztikai adat.
2006-ban 1366 HIV+ esetet regisztráltak Magyarországon ebből 527-en AIDS-esek lettek és 286-an haltak meg. A hazai adatok relatíve alacsonyak és stagnálóak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése