A jövő gyalogos katonája:
baka a digitális korszakban
2005. március 29. 14:36, kedd
Noha egy katonának a felszerelésével kapcsolatban mindig a fegyver az első lépcsőfok, harcértékét nagyban befolyásolja a felszerelés többi része, kezdve a környezetnek megfelelő öltözéktől és lábbelitől a megfelelő kommunikációs eszközökig.
 Az amerikaiak jelenlegi felszerelése |
A gyalogos katona személyi védelmét az elmúlt évszázadokban meglehetősen mostohán kezelték. Míg az ókorban is mellvérttel, sisakkal és pajzzsal vonultak háborúba, a lőfegyverek elterjedésekor ezek már eltűntek, és mindenféle páncél vagy védősisak nélkül kellett helytállniuk. Az első világháború előtt jelentek csak meg újra a fémből készült sisakok, és a nagy emberveszteségek miatt az első védőmellény próbálkozások, amelyek azonban a harctérre nem jutottak ki.
A koreai háborúban, az 1950-es években jelentek meg az első katonai védőmellények, de még nem igazán illett a golyóálló jelző rájuk, mivel inkább a repeszektől védte a gyalogost. A kevlár megjelenése azonban fordított a dolgokon, igaz szemben a civil és rendfenntartói célú mellényeknél, amelyek képes a bűnözők által leginkább használt pisztolyok által kilőtt lövedékek megállítására, nem elegendőek katonai célra. Ezért a mellényen e célra kialakított zsebekbe kemény (általában kerámia) védőpanelek kerülnek, amelyek képesek akár a gépkarabély- vagy puskalövedékek megállítására is.
Mindennek persze ára van, vagy inkább súlya: egy ilyen mellény tömege a védőpanelekkel együtt a 10 kilogramot is meghaladhatja, és csak a felső testet, a vállakat és egy lehajtható résszel a lágyékot védi. Az amerikai hadsereg pár éve kezdte el használni, az új, Interceptor fantázianevű védőmellényt, amely nemcsak a torzót védi, de felkart, és a combokat is - és még így is könnyebb, mint elődje.
Az Interceptor védőöltőzék bemutatása - klikk a képre a nagyobb változathoz
Persze még ennél is könnyebb és jobb védelmet nyújtó páncélt készítése a cél, például titán-kompozit védőpanelek alkalmazása. Ezek a modern védőpanelek képesek akár a közelről kilőtt, 7,62 mm-es páncéltörő géppuskalövedékek megállítására is. De épp ebből következik a megoldás egyik rákfenéje is: a panelek a mellény egy részét fedik le, tehát a védelem nem azonos mértékű a mellény egész területén.
Komfort és álcázás
A hadseregeknek mind a mai napig az adott éghajlati övnek megfelelően külön-külön egyenruhát kell biztosítania, de hála a modern technológiáknak, ezek már egyre komfortosabbak és kényelmesebbek. A jövő katonai öltözékei jól szellőző, ugyanakkor víztaszító, és igen ellenálló anyagokból készülnek, forró égöv alatt speciális hűtőmellények, fagyos környezetben pedig fűthető alsó ruházat is dukál. Az előbbit már most is használják, például az Irakban szolgáló ausztrál gyalogosoknál. A mellényben egy kristályos anyag található, amely vízzel reakcióba lépve gél állagúvá válik, és néhány órán át képes hűsíteni a katonát.
A Kanadai Hadsereg mérsékelt égövi CADPAT álcázómintájának hatékonysága szemmel látható, a háttérből legkirívóbb a katona fekete színű fegyvere
A ruházat és a felszerelés színe és mintázata is folyamatosan fejlődik, az egykori egyszínű egyenruhákat felváltották a terepszínű utódaik, azokat pedig mostanában a digitalizált változataik váltják le. Az új pixeles álcázóminták rövid idő alatt fergeteges karriert futottak be. A kanadai hadsereg 1996-ben vezette be a CADPAT nevezetű mintát (erdős és forró égövi változatban), 2001 után az amerikai tengerészgyalogság a MARPAT mintát, az amerikai hadsereg pedig nemrég az ACUPAT nevezetű saját mintáját, és a világon már több belügyi és katonai egység tért át ilyen típusú álcázó mintákra.
Az Amerikai Hadsereg új ACUPAT álcázómintás egyenruhája
Kutatják annak lehetőségét is, hogy a ruházat kaméleon módjára képes legyen felvenni a háttér színeit, így nem jelentene problémát az, hogy az álcázóminta mérsékelt övi erdős, városi vagy éppen éjszakai legyen - mindig az adott környezetnek és viszonyoknak megfelelően váltana. A végső megoldás pedig az lenne, hogy az öltözék - afféle kijelző módjára - a mögötte lévő tájat mutassa. Persze ennek megoldása sok problémába ütközik, kezdve onnantól, hogy meg kellene oldani, hogy bármely szögből is nézzenek a katona felé, a látvány megfelelő legyen.
A jövő gyalogos katonája:
baka a digitális korszakban
2005. március 29. 14:36, kedd
Sisakok
A sisakok terén folyamatosan kompromisszumokat kell kötni. A jó védőképességű sisak bizony nehéz, viszont egy nehéz sisak nemcsak megterhelő a katona számára, de egyben balesetveszélyes is. Például az Irakban szolgáló katonák közúti baleseteinél a nyaksérülések jelentős része visszavezethető a mintegy másfél-két kilogrammos sisak viseletére. Viszont egy kísérleti, alig egy kilogramos sisak tesztelésénél a katonák arra panaszkodtak, hogy úgy érzik, a sisak nem képes megvédeni őket, holott a ballisztikai teszteken a védelmi képessége megfelelt a jelenleg rendszerben lévő sisaknak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sok speciális osztagnál a sisak használatát egész egyszerűen mellőzik.
A sisakok terén folyamatosan kompromisszumokat kell kötni. A jó védőképességű sisak bizony nehéz, viszont egy nehéz sisak nemcsak megterhelő a katona számára, de egyben balesetveszélyes is. Például az Irakban szolgáló katonák közúti baleseteinél a nyaksérülések jelentős része visszavezethető a mintegy másfél-két kilogrammos sisak viseletére. Viszont egy kísérleti, alig egy kilogramos sisak tesztelésénél a katonák arra panaszkodtak, hogy úgy érzik, a sisak nem képes megvédeni őket, holott a ballisztikai teszteken a védelmi képessége megfelelt a jelenleg rendszerben lévő sisaknak. Azt is érdemes megemlíteni, hogy sok speciális osztagnál a sisak használatát egész egyszerűen mellőzik.
Az Objective Force Warrior program sisakmodelje
A sisakok terén is előretörtek a kevlár anyagból készült változatok. Az amerikai fegyveres erők már az 1980-as évek elejétől ezeket használják. Igaz, ezek védelmi képességei nem veszik fel a versenyt a jobb acél sisakokkal - az amerikai fegyveres erők PASGT sisakja közvetlen találat esetén csak a pisztolylövedékeket képes megállítani. Ugyanakkor mivel a katonáknak egyre többször rendvédelmi feladatokat is el kell látniuk, egyre gyakrabban tűnnek fel a sisakra szerelhető arcvédők, melyek közül a komolyabbak akár a pisztolyokból kilőtt lövedékektől is megvédenek.
A Future Warrior 2010 program védőmellény- és sisakmakettje
A sisakok jövőjét illetőleg elég tiszta kép: mivel a mai harctéren a folyamatos rádiókommunikáció már alapkövetelmény, ezért beépített mikrofonnal és fülhallgatóval szerelik őket. Az új, digitális adatkapcsolathoz csatlakozva a katona szeme elé egy kis kijelző kerül, amelyen a terület térképét, a saját, vagy akár egy másik katona fegyverére szerelt kamera képét is láthatja, adott esetben akár éjjellátó módban is.
A jelenlegi tervek egyike esetén például a lehúzható szemvédőbe kerül beépítésre a kijelző, és a felcsatolható gázmaszkkal együtt a sisak teljesen légmentesen lezárható. A távolabbi jövőben már előrevetítik azt, hogy a katona teljesen zárt sisakjába 3D-s kijelzők és 3D-s audiorendszer kerül, melyekkel már messzebbről észrevehetik az ellenséget, mintha pusztán csak a saját érzékszerveikre támaszkodnának.
e pontosan hogy is néznek ki, és hogy fognak ezek a katonák harcolni? Az USA korábban a Land Warrior, majd az Objective Force Warrior (OFW) programra koncentrált. Ennek lényege a digitális hadviselés, kicsit leegyszerűsítve olyan,
mint amit 
Egy elképzelés a jövő sisakjáról beépített kettős kamera- és mikrofonrendszerrel, ami kiváltja a hagyományos távcsöveket
Egy elképzelés a jövő sisakjáról beépített kettős kamera- és mikrofonrendszerrel, ami kiváltja a hagyományos távcsöveketHarctéri alkalmazás
De pontosan hogy is néznek ki, és hogy fognak ezek a katonák harcolni? Az USA korábban a Land Warrior, majd az Objective Force Warrior (OFW) programra koncentrált. Ennek lényege a digitális hadviselés, kicsit leegyszerűsítve olyan, mint amit
Egy elképzelés a jövő sisakjáról beépített kettős kamera- és mikrofonrendszerrel, ami kiváltja a hagyományos távcsöveket
a Bolygó neve: Halál cía Bolygó neve: Halál című filmben már megjósoltak. Minden katona rádió adóvevővel rendelkezik, amely azonban nemcsak hangot, hanem adatokat és képeket is közvetít.
A katona kamerájának képét látják a parancsnokságon, ahol az egység parancsnoka folyamatosan, valós időben értesül arról, mi folyik a harctéren, és személyre szabottan adhat parancsokat katonáinak, a katona szemüvegén pedig megjelennek a fontos információk, mint a környék térképe, rajta pedig bejelölve a saját, valamint az ismert ellenséges egységek helyzete.
A katona kamerájának képét látják a parancsnokságon, ahol az egység parancsnoka folyamatosan, valós időben értesül arról, mi folyik a harctéren, és személyre szabottan adhat parancsokat katonáinak, a katona szemüvegén pedig megjelennek a fontos információk, mint a környék térképe, rajta pedig bejelölve a saját, valamint az ismert ellenséges egységek helyzete.
A Land Warrior program keretében vizsgálták, hogy a fegyverre szerelt kamerák mennyire használhatóak a városi harcban
A fegyverre szerelt videokamerákat használva képes akár úgy is tüzet nyitni, hogy a fedezékből csak a fegyverét dugja. A rádiórendszert, a számítógépet, az elektromos rendszerek kábeleit mind-mind a katona hámjában és ruházatában lesznek elhelyezve, így a katona mozgázást a legcsekélyebb mértékben sem korlátozhatják. A rendszer fejlesztése még folyamatban van, de várhatóan az évtized vége előtt már rendszerbe áll, és jelentősen javíthatja a katonák hatékonyságát, és a remények szerint teljesen kiiktatja a baráti tűz veszélyét.
Egy elképzelés a jövő egyenruhájáról és védőfelszereléseiről
Az OFW könnyű, az egész testet befedő egyenruhája korlátozottan képes lesz védelmet nyújtani a kémiai és biológiai támadások ellen, víztaszító és könnyen szellőző anyagból készül. A katonák sisakja beépített rádiót, hagyományos és éjjellátó kamerát, valamint digitális kijelzőt tartalmaz. A gyalogosok felszerelésének jó részét kis méretű távirányított kerekes robotok fogják szállítani. A katonáknak csak mintegy 25 kilogrammot kell cipelniük - jelenleg ez olykor az 50 kg-ot is meghaladja. Az egységek folyamatos kommunikációs kapcsolatban lesznek egymással és a főhadiszállással, mozgásukat a Predatorhoz hasonló pilótanélküli felderítő járművek fogják kísérni.
A Lockheed-Martin elképzelése a jövő harctéri robotjairól. Egymás mellett a fegyveres járőr- és felderítő, az aknamentesítő és a teherhordó robot
Egyre inkább elterjednek a robotok is a harctéren, amelyek a katonák munkáját könnyítik meg. A tervek igen széles skálán mozognak. Van a mindössze CD-lemez méretű miniatűr felderítőrobot, az épületek felderítését végző miniatűr kerekes, lánctalpas vagy lábakkal ellátott minirobot, de akadnak nagyobb és komolyabb feladatokat ellátó gépek is, amelyek akár több tonnányi felszerelést cipelhetnek, így tehermentesítve a katonákat, egészen a fegyverekkel felszerelt távirányítású harci robotig.
A Talon elnevezésű távirányítású robotok harci tesztváltozata, páncéltörő rakétával, géppuskával illetve gránátvetővel felszerelve
Már ma is használatban vannak aknamentesítő illetve robbanótest-hatástalanító robotok, sőt, valamikor 2005 áprilisában-májusában már fegyverekkel felszerelt távirányított robotok is megjelennek az iraki hadszíntéren. A jövőre vonatkozó tervek már olyan robotokat vetítenek előre, amelyek az előre megadott területen járőröznek, és amennyiben ellenséges erőket észlelnek, maguktól képesek azokat leküzdeni is.
A jövő gyalogos katonája:
baka a digitális korszakban
2005. március 29. 14:36, kedd
A francia verzió
A francia hadsereg rákontrázott az amerikai változatra, és megrendelte saját változatát. 796 millió eurós árért 22 600 + 9000 darab FÉLIN (Fantassin ŕ Équipements et Liaisons INtégrées - integrált katonai felszerelés és kommunikáció) rendszert szállít le a SAGEM cég. A FÉLIN tartalmazza a kézifegyver (FAMAS G2 gépkarabély, Minimi könnyű géppuska és FRF2 mesterlövészpuska), speciális optikai rendszerrét, ami infravörös vagy fényerősítő módban éjjel is használható. A FAMAS fegyver optikai egysége egyben egy videokamerát is tartalmaz, amely képet közvetít a katona sisakkijelzőjére. A sisak el van látva egy egyszemes kijelzővel, amin vagy a fegyver kamerájának képe, a sisakon lévő infravörös kamera, vagy pedig feljebbvalók által küldött információk jeleníthetők meg.
A kommunikációs rendszer raj-, szakasz- vagy zászlóalj szinten képes lesz titkosított és zavarás ellen védett módon többszintű adat-, hang- és képtovábbításra. A FÉLIN központi egysége a katona hátán és derekán foglal majd helyet. A rendszert egy USB 2.0 adatbusz köré építették fel, amely egyfelől energiát biztosít a különféle alrendszereknek (fegyverkamera, sisakrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb.), másfelől biztosítja az adatforgalmat ezen rendszerek között. Ez az egység fogja tartalmazni az akkumulátort is, amely a tervek szerint 24 órás folyamatos használatra elegendő. A rendszert 2007 közepén kezdik el szállítani, és a tervek szerint 2008-ra a francia gyalogság kétharmada ezzel lesz felszerelve.
A francia hadsereg rákontrázott az amerikai változatra, és megrendelte saját változatát. 796 millió eurós árért 22 600 + 9000 darab FÉLIN (Fantassin ŕ Équipements et Liaisons INtégrées - integrált katonai felszerelés és kommunikáció) rendszert szállít le a SAGEM cég. A FÉLIN tartalmazza a kézifegyver (FAMAS G2 gépkarabély, Minimi könnyű géppuska és FRF2 mesterlövészpuska), speciális optikai rendszerrét, ami infravörös vagy fényerősítő módban éjjel is használható. A FAMAS fegyver optikai egysége egyben egy videokamerát is tartalmaz, amely képet közvetít a katona sisakkijelzőjére. A sisak el van látva egy egyszemes kijelzővel, amin vagy a fegyver kamerájának képe, a sisakon lévő infravörös kamera, vagy pedig feljebbvalók által küldött információk jeleníthetők meg.
A kommunikációs rendszer raj-, szakasz- vagy zászlóalj szinten képes lesz titkosított és zavarás ellen védett módon többszintű adat-, hang- és képtovábbításra. A FÉLIN központi egysége a katona hátán és derekán foglal majd helyet. A rendszert egy USB 2.0 adatbusz köré építették fel, amely egyfelől energiát biztosít a különféle alrendszereknek (fegyverkamera, sisakrendszerek, kommunikációs rendszerek, stb.), másfelől biztosítja az adatforgalmat ezen rendszerek között. Ez az egység fogja tartalmazni az akkumulátort is, amely a tervek szerint 24 órás folyamatos használatra elegendő. A rendszert 2007 közepén kezdik el szállítani, és a tervek szerint 2008-ra a francia gyalogság kétharmada ezzel lesz felszerelve.
A FÉLIN rendszer tesztelés alatt
A távolabbi terveken is dolgoznak már. A Future Warrior 2020 keretében már folyik a jövő utáni jövő lehetőségeinek kutatása. A terv része az exoskeletonok használata (az exo- jelentése külső, kívülálló, a skeleton a vázat jelenti itt, eddig általam hallott magyar megnevezése a harci váz volt). Az exoskeleton feladata a katona erejének és állóképességének növelése lesz.
Segítségével a jelenleg már közel 80 kg-os felszerelés immár nem a katona testét terheli, hanem azt átveszi a harci váz, így a katonának kisebb erőkifejtésre van szüksége a mozgásra, és ezáltal kevésbé fárad ki. Segítségével ráadásul még nehezebb fegyvert, még több lőszert és még jobb páncélzatot viselhet a katona, akinek a harcértéke ezáltal jelentősen megnőne.
A Berkeley Egyetem exoskeletonja - klikk a képekre a nagyobb változathoz
A jelenlegi tervek szerint a harci váz energiaellátásáról egy kis méretű gázturbina által hajtott generátor, más elképzelés szerint egy üzemanyagcella gondoskodik majd, amelynek egy napig képesnek kell lennie mozgásban tartani katonát. Persze az is lehet, hogy még ennél is fejlettebb lesz és a váz szó már nem is fog illeni rá, ugyanis a fejlesztés része a nanotechnológia szélesebb körű harci alkalmazásának vizsgálata, többek között a nanotechnológiával létrehozott mesterséges izmok alkalmazása.
Fantáziarajz egy páncélal kombinált harci vázról
A Future Warrior 2020 már teljesen zárt öltözéket képzel el, ahol a katona egyfajta digitális rémálom lenne: önvezérlő miniatűr robotok derítik fel a célokat, a harctereket átíveli a digitális adatkapcsolat, amely segítségével minden katona folyamatosan értesül arról, hogy merre vannak a potenciális célpontok, és ezeket önirányító miniatűr rakétákkal küzdené le.
A Future Warrior 2020 és 2010 program által tesztelt öltözékek egymás mellett
A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek
2005. március 17. 14:15, csütörtök
A hadseregek mindig is a gyalogságra épültek. Uralhatod a légteret, de repülőgépekkel nem tudsz egy várost ellenőrizni, lehetnek a tieid a legerősebb harckocsik, egy város szűk utcáiban jobbára béna kacsákká változnak. A gyalogos katonák fontossága nem kérdőjelezhető meg a jövő harcterein sem. A katonának azonban a harchoz fegyverre van szüksége, mégpedig a lehető legjobbra.
Először is: milyen az ideális katonai kézifegyver? A fegyvernek viszonylag könnyűnek, 3-4 kg körülinek kell lennie. Persze a nagyobb tömegnek is van előnye, lövés közben nyugodtabban viselkedik, kisebb a visszarúgása, vagyis jobban kontrollálható. Hátránya természetesen az, hogy egy nehéz fegyverrel nem lehet gyorsan váltani a célpontok között, és mindenekelőtt cipelni is megterhelőbb. A fegyver hossza is fontos, egy rövid fegyverrel sokkal könnyebb épületekben mozogni, vagy járműből kiszállni, nem akad bele mindenbe, viszont a hosszabb fegyvercső pontosabb fegyvert jelent, különösen nagy távolságokra való lövésnél.
Először is: milyen az ideális katonai kézifegyver? A fegyvernek viszonylag könnyűnek, 3-4 kg körülinek kell lennie. Persze a nagyobb tömegnek is van előnye, lövés közben nyugodtabban viselkedik, kisebb a visszarúgása, vagyis jobban kontrollálható. Hátránya természetesen az, hogy egy nehéz fegyverrel nem lehet gyorsan váltani a célpontok között, és mindenekelőtt cipelni is megterhelőbb. A fegyver hossza is fontos, egy rövid fegyverrel sokkal könnyebb épületekben mozogni, vagy járműből kiszállni, nem akad bele mindenbe, viszont a hosszabb fegyvercső pontosabb fegyvert jelent, különösen nagy távolságokra való lövésnél.
SVD Dragunov és AK-74 bevetésben, valahol Csecsenföldön
A pontos lövés pedig elvárás, a mai általános nézet szerint egy átlagos katonának 300-400 méteres távolságon belül képesnek kell lennie eltalálni a célt. A lőszer sem mindegy ebből a szempontból: egy kisebb és könnyebb lőszerből többet vihet magával a katona, ugyanakkor kellően hatásosnak kell lennie, nagy távolságnál is képesnek kell harcképtelenné tenni az ellenfelet (erről később). Nem árt, ha ergonómikusnak is tervezték, a kezelőszerveknek kézre kell esniük, és lehetőleg mindkét kézzel lehessen használni. Ez nem csak a balkezes katonák miatt fontos, hanem azért is, mert megeshet, hogy a jobbkezes embernek is bal kézzel kell lőnie - például a fedezék miatt.
Az utóbbi időben komoly térhódításba kezdtek a kompakt gépkarabélyok, amelyek a géppisztolyok méreteivel, de a gépkarabélyok erejével bírnak. Fent: HK G36C gépkarabély, alul HK MP5K géppisztoly
Ma már elvárás az is, hogy legyen rajta optikai célzóberendezés, városharcokban a vörös pont (angolul red dot) vagy reflexirányzék, nyílt területeken pedig 1,5-4x-es nagyítású távcső - lehetőleg cserélhetően megoldva, hogy az adott körülményeknek megfelelő legyen a gyalogos fegyverén. Mindenek előtt azonban a kézifegyvernek nagyon megbízhatónak kell lennie, hiába van rajta a legprecízebb fegyvertávcső, hiába lehet még 600 méterről is tiszta fejlövést leadni vele, hiába olyan kézreálló, hogy egy lépcsőfordulóban is másodperc törtrésze alatt tudod célra emelni, ha pont akkor mond csütörtököt, amikor használni szeretnéd. Márpedig a harctéren ritkán ideálisak a körülmények, ezért jól kell bírnia a szélsőséges időjárási körülményeket, a koszt és azt, hogy adott esetben a használójának napokig nincs lehetősége nyugodt körülmények között a nagytakarítással és a karbantartással foglalkozni.
Az M16/M4-család hírhedt a kosz iránti érzékenységéről, ezért a HK egy saját M4 változatott gyártott és a nyilvánosság előtt mutatta be, mennyire sárálló.
Ki kell térjünk ki a lőszer problémájára. Stratégiai szempontból az az előnyös, ha az ellenséges katona csak megsebesül, de életben marad, hiszen egy sebesült katona több problémát okoz az ellenségnek, mint egy halott, Tény, hogy ez brutális gondolatmenet, de a háború nem éppen az emberi szeretett kenetteljes megnyilvánulásairól szól. A probléma ezzel ott van, hogy a sérült ellenség még harcképes lehet. Számtalan példa van arra, hogy nagyon súlyos sebet kapott emberek is még percekig harcoltak, vagyis taktikai szempontból viszont az az előnyös, ha az ellenség minél súlyosabb, lehetőleg halálos sebet kapjon.
A vadász, rendfenntartói vagy önvédelmi fegyverekhez éppen ezért készítettek olyan lövedékeket, amelyek minél inkább deformálódik, "gombásodik", egyes esetekben a lövedék egész orra szétnyílik, hogy minél nagyobb sebcsatornát vágjon, és az energiáját lehetőleg maradéktalanul leadja a célpontban. Ez a katonai lövedékeknél is így volt még az 1800-as években, ám a még a XIX. század végén az orosz cár látva a robbanó- és repeszhatású kézifegyver-lövedékek szörnyű hatásait, kezdeményezte azok kitiltását a hadszínterekről. Az erről szóló nemzetközi egyezményt 1899. július 29-én írták alá Hágában, ez lett az első Hágai Egyezmény (amit sokan a Genfi Egyezménnyel kevernek, amit 1925-ben az I. világháború tapasztalatai alapján a harci gáztámadások tiltására hoztak tető alá).
No persze az egyezmények többsége, mint tudjuk csak írás, és a jelenleg rendszeresített amerikai (NATO) és orosz gépkarabély-lőszerek - bár az egyezmény szövegének megfelelnek - a tervezőmérnökök valójában mindent megtettek, hogy a lehető legsúlyosabb sebet okozzák. Az M855-ös jelű szabvány NATO lőszer (melyet az M16, M4, G36, stb. gépkarabélyok használnak) például rövid távon becsapódva hajlamos több darabra széttörni, a szovjet/orosz 5,45 mm-es karabélylőszer (amit az AK-74 fegyvercsalád használ) lövedékét pedig úgy alakították ki, hogy a testbe csapódva azonnal irányt változtat, bukdácsolni kezd, hogy minél hosszabb sebcsatornát hozzon létre.
Egy 5,56 mm-es NATO-lövedék útja az emberi testet szimuláló ballisztikai gélbe becsapódva
A mai kézifegyvereknél magától értetődik a sorozatlövés képessége, ám a sorozatlövésnek csak bizonyos körülmények között van gyakorlati haszna. A sorozatlövés közben ugyanis a fegyver visszarúgása miatt a cső elmozdul a célról, és ahogy a lövések jönnek egymás után, egyre nagyobb mértékű az elmozdulás, tehát (hacsak a célpont nincs túl közel) valószínűleg a 3-4-5 lövés már messze a cél mellet vagy fölött fog elrepülni. Ennek kiküszöbölésére találták ki a rögzített sorozatlövést, amikor többnyire három (ritkábban két) lövés kiváltása után az újabb lövéshez előre kell engedni az elsütőbillentyűt, majd újra meg kell húzni. Az egymás után kilőtt három lövedék szórásképe még viszonylag kicsi, így ideális esetben mindhárom eltalálhatja a célpontot.
A rögzített sorozatlövésnek van egy lélektani hatása is: a sorozatlövéskor a gyalogos hajlamos csak a cél felé fordítani a fegyverét, és folyamatosan tüzelni, abban a reményben, hogy valamelyik lövedék majdcsak eltalálja azt. Azonban ez egyfelől nem túl hatékony módja a fegyverhasználatnak, másfelől lőszerpocsékolásra sarkallja a katonát. A rögzített sorozatlövéskor viszont megfelelő kiképzés esetén minden hármas lövéssorozat után ösztönösen újra fog célozni a katona, így nagyobb az esély a találatra, és közben még a lőszerpazarlás veszélye sem áll fent.
Ennek a gondolatmenetnek lett például eredménye az M16A2, M16A4 és M4 gépkarabély, amelyek nem is rendelkeznek sorozatlövés képességével, csak egyes lövéssel és rögzített sorozatlövéssel. Azonban rövid lőtávolságoknál, városharcok, épületharcokban a teljes sorozatlövés képességét hiányolták a katonák, ennek következtében jelentek meg az M16A3 és M4A1 gépkarabélyok, melyek az egyes lövés mellett teljes sorozatlövés leadására is képesek.
A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek
2005. március 17. 14:15, csütörtök
A minél hatékonyabb kézifegyverek fejlesztése terén már az 1980-as években feltűnt egy igen ígéretes fegyver, a német HK G11, amely hüvely nélküli lőszert használt. A lövedék gyakorlatilag a nyolcszögletű meghajtótöltetbe volt elhelyezve, vagyisa lőszerre nézbe csak egy hasábot láthatunk. A hüvely nélküli lőszer előnye a nevében szerepel: az elsütés után nincs hüvely, amit ki kellene vetnie a fegyvernek, így nagyobb tűzgyorsaságot lehet elérni, hiszen a lövés egy mozzanatát (az üres hüvely kivetését) el lehet hagyni. Ennek köszönhetően a G11 rögzített sorozatlövéskor 0,06 másodperc alatt lőtt ki három lövedéket - a reakcióerők ennyi idő alatt még nem realizálódtak a lövész számára a tehetetlenség miatt, vagyis amire a visszarúgást érzékelné, és a fegyver elmozdulna a célról már a harmadik lövedék is elhagyta a csövet.
A sorozatgyártásra érett G11K2, előtte egy tár és a hüvely nélküli lőszerei. Hiába lett tökéletes, mégse kellett senkinek
A G11 a teszteken nagyszerűen szerepelt, pontos és megbízható és igen hatékony fegyverré fejlesztették, ráadásul a kicsi és könnyű lőszeréből egy katona több, mint kétszer annyit vihetett magával, mint egy hagyományos lőszerből. De az 1990-es évek elején az újra egyesült német kormány túl drágának találta, és egy új lőszertípus rendszeresítését is problémásnak látták, így a G11 - bármennyire is előremutató fegyver volt - végleg eltűnt a süllyesztőben.
Az 1990-es években új irányvonalat szabott meg az amerikai hadsereg. A vízió szerint egy csúcstechnikát képviselő új fegyver egy 5,56 mm-es gépkarabélyból és egy 20 mm-es gránátvetőből állna. A gránátvető egy speciális lőszert használ, amelynek mini-számítógépe a feladatnak megfelelően robbantja fel a gránátot. Például ha a célpont egy fedezék mögött rejtőzik, akkor a cél felett mintegy egy méteres magasságban robban, azonban ha a célpont ablak mögött tartózkodik, akkor a gránát késleltetve robban, mikor már az épület belsejébe ért. Mindemellett ráadásul a gránátvető hatásos lőtávolsága 1 km körül van, így már messziről is bevethető, például mesterlövészek ellen. A fegyveren egy optikai rendszerrel egybeépített ballisztikai számítógép is található, amely megmutatja a lövésznek, hogy hova kell céloznia, hogy eltalálja a gránátvetővel a célpontot, és az éjszakai használathoz az optikai rész egy infravörös kamerát is magában foglalt.
Az XM29 OICW egyik prototípusa még tesztelés alatt
Az XM29 OICW igen ambiciózus program volt, és noha eredetileg arra szánták, hogy leváltsák a rajokban az M16/M203 gránátvetős fegyvert, a program folyamatosan csúszott, részben az egyre magasabbra emelkedő beszerzési költség, részben a fegyver túl nagy tömege miatt. Noha az XM29 teljesítette a legtöbb vele kapcsolatos elvárást, végül a hadsereg nem tartott igényt rá, és a gránátvető részét külön fejlesztették tovább XM25 néven. Persze lehet, hogy csak azoknak lett igazuk, akik úgy vélték, hogy a harctéren nincs helye olyan fegyvernek, amelynek használati utasítása egy lexikon vastagságát éri el.
Az OICW-utód 25 mm-es gránátvető, az XM25 makettje egy kiállításon
A belga FN cég az OICW-hez hasonló elképzeléssel állt elő, ám más megközelítést használt. A fegyver teljesen modulszerűen épül fel. Alaphelyzetben egy 1,6x-es nagyítású távcső foglal helyet a tetején, de ez lecserélhető egy ballisztikai számítógéppel feltuningolt optikai irányzékkal, a cső alá pedig egy saját fejlesztésű 40 mm-es gránátvető kerülhet. Az FN F2000 gépkarabély bull-pup elrendezésű, vagyis a zárszerkezet és a tár a fegyver végében kapott helyet, amely miatt azonos csőhossz mellett rövidebb lehet a fegyver teljes hossza. Ennél az elrendezésnél az egyik probléma, hogy a súlypont túl hátra kerül, amely miatt ösztönös lövésnél könnyen a cél fölé mehet a lövés. A másik általános probléma az, hogy a hüvelyeket a tusnál veti ki, így ha jobbkezes fegyvert bal kézbe fogunk és a vállunkhoz szorítjuk, akkor a zárszerkezet az arcunk mellett lesz, és lövéskor a hüvely is ide szeretne távozni.
Más bull-pup fegyvereknél - mint az Osztrák Steyr AUG-nál vagy a Francia FA MAS-nál - ezt úgy oldják meg, hogy a fegyver átszerelhető jobb illetve bal kezes használathoz. (A britek L85 gépkarabélya angolos egyszerűséggel oldja meg ezt a gondot: kizárólag jobb kézzel használható.) Az F2000 esetén a hüvelyt egy kis alagúton keresztül a fegyver elején, jobb oldalon veti ki, így mindkét kézzel kényelmesen használható. A csúcstechnika azonban itt sem adja olcsón magát: egy teljes F2000 fegyverrendszer ára 5000 dollár körül mozog - de még így is sokkal olcsóbb, mint az XM29 lett volna.
Az FN F2000 az alap 1,6x-os optikai irányzékkal és egy 40 mm-es gránátvetővel. Figyelemre méltó a kidobott hüvelyek elvezetése a fegyver elejébe
Megint mások azonban inkább visszatértek a jól bevált receptekhez, és azt csiszolgatják abból kiindulva, hogy ami bevált, ahhoz ne nyúlj. A német, spanyol és norvég hadseregben rendszerbe állított német HK G36 ezt az elvet vallja. A fegyver belső szerkezete gyakorlatilag a már sokszor bizonyított AK-47-es megoldásaira épül, csak ott módosítva, ahol muszáj volt. A fegyver fogantyújában alaphelyzetben 1,5x-es nagyítású optikai irányzék található, vagy pedig egy kettős megoldás, alulra egy 3,5x-es nagyítású, felülre pedig egy red dot irányzék.
HK G36KV tesztelés alatt a norvég hadseregnél
A tárak átlátszó műanyagból készültek, így a katona egy pillantással meg tudja nézni, hogy még mennyi lőszer áll a rendelkezésére. A G36 megbízhatósága a jó öreg Kalasnyikovokéhoz mérhető, olyannyira, hogy a belső szerkezete az XM29 OICW gépkarabély részébe, illetve az amerikai hadsereg egyik lehetséges következő kézifegyverében, az XM8-ban is szinte egy az egybe lett beszerelve.
 Az XM8 család - klikk a nagyobb változathoz |
Az XM8 egyébként egy olyan fegyvercsalád megalkotására törekszik, ahol a négy változat, a teljes értékű gépkarabély, a rövid kompakt karabély, a mesterlövész változat és a könnyű géppuska gyakorlatilag teljesen szabadon "kilegozható" a részegségekből. A zárszerkezet és az elsütőszerkezet teljes megegyezik, csak a tus, az előágy és a cső különbözik. Ha mesterlövész puskát akarunk csinálni a gépkarabélyunkból csak egy hosszabb, 20 inches (kb. 500 mm-es) csőre kell kicserélni a gépkarabély 12,5 inches (kb. 320 mm-es) csövét, egy lenyitható kétlábú állványt magába foglaló előágyra a karabély előágyát és a red dot irányzékot egy 3,5x-es nagyítású optikai irányzékra. Ha könnyű géppuskát akarunk, a csövet egy 20 inches vastag csövű változatra kell cserélni - amely jobban bírja a folyamatos tüzelést -, és a 30-as szekrénytár helyet egy 100 lőszert befogadó C-Mag tárat kell a fegyver illeszteni.
E megoldás fő előnye, hogy nagyban megkönnyíti a logisztikát, hiszen a főbb alkatrészek teljesen megegyeznek a legáltalánosabban használt fegyverekben. Az amerikai hadsereg pedig eldöntötte, hogy lecseréli a jelenlegi M16/M4 gépkarabély-családot és az M249 SAW könnyű géppuskáit. A közelmúltban ezért ki is írt egy pályázatot, amelynek a győztese váltja le a régi fegyvereket; az egyik esélyesnek az XM8-család tűnik.
Az XM8 tesztelés alatt az amerikai szárazföldi erőknél
A jövő gyalogos katonája: kézifegyverek
2005. március 17. 14:15, csütörtök
Az Amerikai Speciális Hadműveletek Parancsnokságánál (US SOCOM - United States Special Operation COMmand) már eldőlt, hogy leváltásra kerül az M4A1 SOPMOD, az utódja a Belga FN cég amerikai leányvállalatának SCAR gépkarabélya lett. Az új fegyver két változatban kerül rendszeresítésre, a SCAR-L(ight) ugyanazt a szabvány 5,56 mm-es NATO lőszert használja, mint az M16 és M4 gépkarabélyok, a SCAR-H(eavy) pedig szintén szabvány 7,62 mm-es NATO lőszert. Ez akár a harctéren is átszerelhető az orosz 7,62 mm-es lőszerrel való használtra, amelyel például az AK-47 tüzel. Ennek különösen mélyen az ellenséges vonalak mögötti bevetéseknél van jelentősége, ugyanis így az ellenségtől zsákmányolható muníciót is felhasználhatják a katonák, nem kell attól tartaniuk, hogy a saját fegyverükbe való lőszertípusból kifogyhatnak.
A SCAR-L és a SCAR-H gépkarabélyok
Persze vannak még radikálisabb megoldások is, mint a MetalStorm, amelynél a csőben egymás mögött foglalnak helyet a lövedékek, mindegyik mögött egy-egy meghajtótöltet, a lövést elektronikusan váltják ki, egymás után. A megoldás legnagyobb előnye a félelmetes tűzgyorsaság, gyakorlatilag amint elhagyta az előző lövedék a csövet, máris indulhat a következő. Szintén előnyös az egyszerűsége, mivel nincs szükség semmiféle mechanikus alkatrészre a működéshez.
Ugyanakkor szemben egy hagyományos lőfegyverrel, ahol a cső hossza ugye minden lövésnél ugyanakkora, tehát ideális esetben az egymás után kilőtt lövedékek ugyanazt a pályát fogják leírni, és ugyanoda is csapódnak be, a MetalStorm esetén az egymás mögött elhelyezett lövedékek miatt az első lövedék még csak rövid utat tud megtenni a csőben, a következő már egy kicsivel hosszabbat, az az utáni még hosszabbat és így tovább. Ezzel az a probléma, hogy mindegyik lövedék egy kicsivel más röppályát ír le, így a fegyver pontossága nagyobb lőtávolságokra már nem kielégítő, ezért kézifegyvereknél legalábbis nem valószínű, hogy ez a megoldás elterjedne.
A tesztelés alatt lévő MetalStorm pisztoly belső felépítése
Szintén próbálkoznak már egy ideje a folyékony meghajtótöltetekkel, ahol a lövedéket egy előre kiszámított mennyiségű folyékony robbanóanyag segítségével indítják el, amelyet csak a lövés előtt jutattak a zárszerkezetbe. A megoldás legnagyobb előnye az lehetne, hogy egy számítógép előre ki tudja számolni a cél távolságából, hogy mekkora sebességre kell gyorsítani a lövedéket az ideális találati esélyhez. Közeli célok ellen elég kis mennyiség is, így kisebb lesz a visszarúgás is, nagy távolságokra pedig nagyobb mennyiségű hajtóanyagot használva lehet indítani egy ugyanolyan lövedéket. Gyakorlatilag tehát ugyanazzal a fegyverrel hatékonyan lehetne harcolni akár egy szűk folyósón, de akár az 1000 méterre lévő ellenség ellen is.
Ez hatalmas előny lehetne a hagyományos lőszereket használó fegyverekkel szemben ahol ugye azonos lőpormennyiség van minden egyes lőszerben, amelyet még a lőszer és a fegyver tervezésekor kell előre meghatározni. Noha a fejlesztések már jó ideje folynak, a folyékony hajtótöltetes kézifegyverek előnyeinek kihasználásához bonyolult és ezzel együtt drága fegyvert kell építeni.
Más elképzelések is vannak, egyik ilyen terv kis méretű önirányító rakéták alkalmazását veti fel, amelyek képesek a mozgó célpontot követni. Ezen elképzelés gyakorlati megoldásának lehetőségét az amerikai hadsereg is vizsgálja, de kérdéses, hogy mennyibe fog kerülni egy-egy ilyen minirakéta. Habár megfelelő találati arány esetén a katonának csak viszonylag kevésre van szüksége belőle, de ha túl drága, akkor aligha valószínű, hogy rendszeresíteni fogják.
A Future Warrior 2020 tervben szereplő négylövetű mini-rakétaindító kézifegyver modellje
Szintén egy lehetőség a lézerek alkalmazása, de ezen kutatások is még igen kezdetlegesek, és sok problémát vetnek fel. A lézer gyakorlatilag egy fénysugár, ezért terjedését gátolhatja a füst, a köd, az eső vagy hóesés, márpedig a csatatereken ezek teljesen hétköznapi jelenségek. Ettől függetlenül nagyon ígéretesnek tűnnek egyes fejlesztések, mint például a vakítófegyver, amellyel az ellenséges katonák szeme világát lehet akár permanensen elvenni. A vak katona harcképessége a nulla környékére redukálódik, ugyanakkor nem halálos sérülést jelent, amely politikai/etikai téren újabban fontos tényezővé lépett elő - no persze kérdéses mennyivel emberségesebb tömegével megvakítani az ellenséges katonákat, mint megölni.
A Boeing szerint a hálózatcentrikus hadviselésé a jövő
2004. július 10. 13:12, szombat
A Boeing kulcsszereplője kíván lenni a "hálózat-centrikus" hadviselésnek, ami két évvel ezelőtt akkor vonult be a köztudatba, amikor egy akciójukban a Különleges Haderők egy kézi globális helymeghatározó eszköz és egy laptop segítségével vezetett B-52-es támadást a terroristaállások ellen Afganisztánban.
A hálózat-centrikus hadműveletek lehetővé teszik a szárazföldi erők számára a számítógépes hálózaton keresztüli kommunikációt a légi és egyéb egységekkel. A technika biztosíthatja a frontvonalban állomásozó katonák és mögöttük helyet foglaló parancsnokaik számára, hogy valós képet kapjanak a harcmezőről, és egyben csökkenti a válaszidőt is. A Boeing felkínált az újságírók számára egy titkos létesítményébe való betekintést, ahol a cég 90 perces bemutatót fog tartani. A szimulált gyakorlatsorozatokban F/A-18, F-15, EA-18 típusú repülőgépek, robotrepülők, parancsnoki és irányító repülőgépek, Apache és CH-47-es helikopterek, valamint földi és vízi parancsnoki egységek vesznek részt támadásokban, támadások elleni védekezésben és az ellenséges vonalak mögött rekedt katonák kimentésében.
"Hátborzongatóak a lehetőségek" - mondta Jim Albaugh, a Boeing Integrált Védelmi Rendszerek programjának vezetője. "Évszázadokon át a háborút az erő határozta meg, most azonban minden a hálózatokról szól, ki észleli elsőként a másikat, ki tud gyorsabban reagálni." A chicagói központú Boeing 500 millió dollárt fektetett be a hálózat-centrikus technika kifejlesztésébe, ami mellett a Pentagon is elkötelezte magát, azonban természetesen akadnak kétkedők is. "Az elképzelés kitűnő" - mondta Loren Thompson, az arlingtoni Lexington Intézet védelmi elemzője. "Azonban az életképességéről még nem győződtünk meg."
A hálózat-centrikus hadműveletek lehetővé teszik a szárazföldi erők számára a számítógépes hálózaton keresztüli kommunikációt a légi és egyéb egységekkel. A technika biztosíthatja a frontvonalban állomásozó katonák és mögöttük helyet foglaló parancsnokaik számára, hogy valós képet kapjanak a harcmezőről, és egyben csökkenti a válaszidőt is. A Boeing felkínált az újságírók számára egy titkos létesítményébe való betekintést, ahol a cég 90 perces bemutatót fog tartani. A szimulált gyakorlatsorozatokban F/A-18, F-15, EA-18 típusú repülőgépek, robotrepülők, parancsnoki és irányító repülőgépek, Apache és CH-47-es helikopterek, valamint földi és vízi parancsnoki egységek vesznek részt támadásokban, támadások elleni védekezésben és az ellenséges vonalak mögött rekedt katonák kimentésében."Hátborzongatóak a lehetőségek" - mondta Jim Albaugh, a Boeing Integrált Védelmi Rendszerek programjának vezetője. "Évszázadokon át a háborút az erő határozta meg, most azonban minden a hálózatokról szól, ki észleli elsőként a másikat, ki tud gyorsabban reagálni." A chicagói központú Boeing 500 millió dollárt fektetett be a hálózat-centrikus technika kifejlesztésébe, ami mellett a Pentagon is elkötelezte magát, azonban természetesen akadnak kétkedők is. "Az elképzelés kitűnő" - mondta Loren Thompson, az arlingtoni Lexington Intézet védelmi elemzője. "Azonban az életképességéről még nem győződtünk meg."
 A katonák azonnal a szükséges információkhoz juthatnak |
Az elemzők többsége egyetért. "Nem vagyok biztos abban, hogy bárki is tudja milyen irányba haladunk" - mondta Chris Hellman a Fegyverkorlátozási és Fegyverkezés Elleni Központ munkatársa. Hellman véleménye szerint a hálózat-centrikus hadműveletek olyan helyzetfelismerési lehetőségekkel látják el a parancsnokokat, ami eddig számukra elérhetetlen volt. A rendszer "erőtöbbszörözőként" szolgálhat, ami lehetővé tenné a parancsnokoknak akár egy kis katonai kontingens tűzerejének összpontosítását is. "Ez azonban információ túlterheltséghez is vezethet" - mondta. "Mennyi adat az, ami elegendő, és mennyi az, ami már túl sok?"
A Boeing elismeri a jelenlegi korlátokat. "Az Iraki Szabadság és az afgán hadműveletekben láthattuk az első hálózat-centrikus hadviselést" - mondta Carl O'Berry, a Boeing védelmi csapatának alelnöke. "Ezek azonban nem voltak elég átütő erejűek, voltak gyengeségei." A cég képviselőinek becslései szerint az elkövetkező 10 évben a hálózat-centrikus rendszerek piaca elérheti a 200 milliárd dollárt a kommunikációs hálózatok, hírszerzési, felderítési és őrzési projektek, a parancsnoki és irányítási integrációs- és a globális helyzeti ismereteket biztosító rendszerek körében.A Boeing és egy másik cég 15 milliárd dolláros szerződést kapott a program kidolgozására, amivel tovább javíthatják a földi egységek és a légierő közti kommunikációs képességeket. Idén a Boeing további 4 milliárd dollár értékű, ötéves szerződést írt alá az amerikai hadsereggel új harci rendszerek kifejlesztésére. Minden Boeing által gyártott harci gépet hálózat-centrikus hadműveletekhez alkalmas műszerezettséggel látnak el, közölte Albaugh.
Sikeres tesztet tud maga mögött a robotbombázó
2004. április 20. 10:47, kedd
Az Edwards Légitámaszponton egy kísérleti repülés során egy robotrepülőgép sikeresen bombát dobott egy teherautóra, ami újabb lépést jelent afelé a technika felé, melytől az Egyesült Államok hadserege egy napon a veszélyes harci küldetésekben az emberi pilótákat felváltó gépet remél.
A Boeing X-45 jelű prototípusa emberi felügyelettel, de pilóta nélkül szállt fel a sivatagi bázisról, nyitotta ki bombakamrájának ajtait és egy 113 kilogrammos Small Smart Bomb típusú bombát dobott le, majd leszállt. A töltet nélküli bomba centiméterekre csapódott be az eltalálandó teherautótól - jelentette be a Boeing - hozzátéve, hogy ha a bomba tartalmazott volna robbanóanyagot, akkor a célpont megsemmisült volna.
A Boeing X-45 jelű prototípusa emberi felügyelettel, de pilóta nélkül szállt fel a sivatagi bázisról, nyitotta ki bombakamrájának ajtait és egy 113 kilogrammos Small Smart Bomb típusú bombát dobott le, majd leszállt. A töltet nélküli bomba centiméterekre csapódott be az eltalálandó teherautótól - jelentette be a Boeing - hozzátéve, hogy ha a bomba tartalmazott volna robbanóanyagot, akkor a célpont megsemmisült volna.
"Egyértelműen hatalmas lépés volt számunkra ez a teszt. Ezzel egy ember nélküli repülőgép fegyverkezelési képességeit bizonyítottuk" - mondta Rob Horton, a vasárnap lezajlott repülés irányítója a Boeing részéről. "A videofelvételen jól látható, ahogy a fegyver zuhan és a hatalmas porfelhő, ami megrázza a teherautót."
Az X-45A-t előprogramozták a célpont koordinátáival, pályája igazgatásához a GPS rendszert használták. Horton, aki 130 kilométerre ült a célponttól, engedélyezte a robotrepülőnek a bomba 10.700 méteres magasságból, óránkénti 711 kilométeres sebesség mellett történő ledobását. A hadsereg ilyen repülőgépeket szeretne bevetni a legveszélyesebb küldetésekben, mint az ellenséges radarok és a föld-levegő rakétatelepek bombázásában, így tisztítva meg az utat az emberek által repült vadászgépek és szállító repülőgépek számára.
Klikk a képre a nagyításhoz
Az Y-alakú, farokrész nélküli gép 10 méteres szárnyfesztávval rendelkezik és üresen 3.630 kilogrammot nyom. Ez az első robotrepülőgép, amit kifejezetten fegyverek hordozására terveztek. A többi robotrepülőgép, beleértve a Predator kémrepülőgépet, amit jelenleg is alkalmaznak Afganisztánban, csak a későbbi módosítások hatására vált harci repülővé. A Boeing reményei szerint többszáz X-45-öst fog építeni, melyek egyenként 10-15 millió dollárba fognak majd kerülni Amerikának.
Fénysebességű fegyverzet
2003. június 22. 12:49, vasárnap
Halálsugarak, fézerek, foton torpedók és olyan fegyverek, melyek nyom nélkül, azonnal elpárologtatják az ellenséget rendszeres kellékei a sci-fiknek. Azonban ami nem is olyan rég még rendkívül távolinak tűnt, az ma a valóság határát súrolja, ahogy az Egyesült Államok Haditengerészete előretör új fegyverkezési programjában.
A program célja hogy eddig soha nem látott elektromos fegyvereket, elektromágneses (EM) ágyúkat, nagy energiájú lézereket (HEL) és mikrohullámú fegyvereket állítson szolgálatba a nem túl távoli jövő hadiflottáin. Ha a program sikerrel zárul, akkor olyan "tengeri forradalmat" idéz elő, mint amikor a vitorlákat felváltotta a gőz meghajtás.
"Ezek a 'fénysebességű' és elektromos fegyverek alapjaiban változtathatják meg a tengeri és a tengerről történő hadviselést" - nyilatkozott egy interjúban Jay Cohen ellentengernagy, a haditengerészeti kutatások vezetője.
A program célja hogy eddig soha nem látott elektromos fegyvereket, elektromágneses (EM) ágyúkat, nagy energiájú lézereket (HEL) és mikrohullámú fegyvereket állítson szolgálatba a nem túl távoli jövő hadiflottáin. Ha a program sikerrel zárul, akkor olyan "tengeri forradalmat" idéz elő, mint amikor a vitorlákat felváltotta a gőz meghajtás.
"Ezek a 'fénysebességű' és elektromos fegyverek alapjaiban változtathatják meg a tengeri és a tengerről történő hadviselést" - nyilatkozott egy interjúban Jay Cohen ellentengernagy, a haditengerészeti kutatások vezetője.
A Haditengerészet elkötelezettsége az integrált energia rendszerek és elektromos meghajtás mellett előkészíti a terepet a Bush kormányzat által oly áhított átalakuláshoz, a fegyverzet "generációs ugrásához". A Haditengerészeti Irányított Energia Fegyver Program Hivatal 2002. év elején történt megalapítása, mely az elektronikus fegyverek fejlődését ellenőrzi, és a program hivatali apparátusának év végi felbővítése, mely felvette a programba az EM ágyúkat, valóban fordulópont a haditengerészet történetében.
"Az irányított energiájú (DEW) és az elektromágneses fegyverek hajnalának megvan a lehetősége, hogy forradalmasítsa a hadihajók konstrukcióit és működtetését" - magyarázta Mike Mathis admirális. "Nem lesz szükség robbanószerekre a fedélzeten, és a lőszerraktár fogalmát is újra kell gondolnunk."
Az irányított energiájú fegyverek lézereket, mikrohullámú sugárzás kibocsátókat és részecskesugár-gyorsítókat foglalnak magukba. A hagyományos fegyverekkel ellentétben, melyek a célpont megsemmisítése érdekében a kinetikus vagy kémiai energián alapulnak (esetleg mindkettőn), a DEW energiával sérti, vagy semmisíti meg célpontjait; fotonokkal vagy részecskékkel melyek akár a fény sebességével, másodpercenként 300.000 kilométeres sebességgel száguldanak. Szinte azonnal eltalálják a bemért célpontot, nagymértékben csökkentve a nyomonkövetés és az elfogás által támasztott kihívásokat, mivel a célpont kitérési képessége jelentősen lecsökken.
Bombazáport hoz az új amerikai fegyver
2003. április 10. 17:55, csütörtök
Az utóbbi egy hónapban sajnos már nincs semmi szokatlan abban, ha egy B-52-es ledob egy bombát. A CBU-105 névre keresztelt bomba is csupán egynek tűnhet a sok közül, azonban számos különlegességgel rendelkezik azon kívül, hogy először vetették be háborúban és az Egyesült Államok Légiereje szerint különösen pusztító.
"Félelmetes fegyver" - elemezte John Pike, a globalsecurity.org vezetője és az ABC News szakértője. "Ha egy páncélozott konvojt egy ilyen füzérbombával támadnak, az azon nyomban megállítja előrehaladásukat."
A bomba esése közben szétnyílik a levegőben és tíz kisebb egységet old ki, melyek mindegyike kis ejtőernyővel ereszkedik tovább. A földhöz közeledve ezek az egységek is szétválnak mindegyikük négy páncéltörő robbanótöltetet lökve ki magából. Így az eredmény: egy ledobott bomba 40 robbanást okoz, ami több mint 6 hektár területen terjed szét.
"Félelmetes fegyver" - elemezte John Pike, a globalsecurity.org vezetője és az ABC News szakértője. "Ha egy páncélozott konvojt egy ilyen füzérbombával támadnak, az azon nyomban megállítja előrehaladásukat."
A bomba esése közben szétnyílik a levegőben és tíz kisebb egységet old ki, melyek mindegyike kis ejtőernyővel ereszkedik tovább. A földhöz közeledve ezek az egységek is szétválnak mindegyikük négy páncéltörő robbanótöltetet lökve ki magából. Így az eredmény: egy ledobott bomba 40 robbanást okoz, ami több mint 6 hektár területen terjed szét.
A CBU-105 hőérzékelő fegyver. Szenzorai a tankok, szállítójárművek hajtóműveit és más magas hőmérsékletű forrásokat keresik. A bombák ereszkedés közben kis terelőlapokkal irányíthatóak, hogy közelebb kerülhessenek célpontjaikhoz és ellensúlyozzák a szél hatásait. Ezek a bombák kevésbé kifinomultak, mint a műholdak vagy lézerek által irányított fegyverek, az elemzők szerint azonban jóval nagyobb pusztításra képesek.
"Egy ilyen bombával egyetlen B-52-es képes megsemmisíteni egy teljes páncélozott hadosztályt, amihez a múltban több tucat repülőgépet kellett kivezényelni, melyek bombák százaival érték el ugyanazt a hatást"
A hőkövető füzérbombák két évtizede állnak fejlesztés alatt. Eredetileg a szovjet tankokra gondolva tervezték meg ezt a fegyverzet típust. Az eredeti elképzelés szerint a radarokat alacsony repülésükkel kijátszó vadászbombázókról dobták volna le ezeket. A Szovjetunió összeomlásával azonban a küldetés más irányt vett. Az amerikai hadsereg olyan ellenségek elleni harcokra tervezett, melyek kisebb légierővel rendelkeznek. A bombákat átalakították, hogy jóval nagyobb magasságokból dobhassák le, mivel a radar már kisebb fenyegetést testesített meg, a légelhárító ütegek azonban továbbra is veszélyforrást jelentettek."Ez alapvetően egy hidegháborús fegyver" - mondta Pike. A fegyverek sok vitát szültek, amikor először szóba kerültek, mivel nagy a lehetősége, hogy válogatás nélküli pusztítást végezzen ereje és a beterített terület nagysága révén. A Védelmi Minisztérium szerint az új változat, bár "intelligensebb" fegyver, csak akkor vethető be, ha a civilek kockázata alacsony. A Légierő jelentése szerint hat ilyen bombát dobtak le.
Nincs többet szükség tankokra?
2002. június 16. 15:15, vasárnap
A hadiiparban jelenleg a tankok helyzete a legbizonytalanabb, bár ez nyolcvanéves pályafutásuk alatt már rengetegszer előfordult. Korábban a kétségek mindig az új anti-tank fegyverek kifejlesztések után merültek fel, ugyanis ezek a fegyverek az akkori tankok páncélzatát át tudták törni, és ilyenkor sokan úgy gondolták, hogy a tankok pályafutása véget ért.
A közvéleménnyel ellentétben azonban a tankok sohasem voltak sérthetetlenek, és nem kizárólag páncélzatuk az egyetlen hasznos tulajdonságuk. A tankok sebezhetősége ismét terítékre került, ugyanis egyre nagyobb a fenyegetettség a felülrő jövő támadások ellen, de a mostanában felmerült kétségek fő oka nem ez, hanem az, hogy sokan megkérdőjelezik, hogy szükség van-e még tankokra.
Az útóbbi tíz évben Európában a tankok száma drasztikusan lecsökkent, de számos ország van még, ahol jelentős változás nem történt, ugyanis nagy volt a rendelkezésre álló készlet. Orosz források szerint összesen 30 ezer T-72 tankot gyártottak le, amiből nyolcezret exportáltak, és amíg ezek 40 éves élettartama le nem jár, addig használni fogják őket.
A közvéleménnyel ellentétben azonban a tankok sohasem voltak sérthetetlenek, és nem kizárólag páncélzatuk az egyetlen hasznos tulajdonságuk. A tankok sebezhetősége ismét terítékre került, ugyanis egyre nagyobb a fenyegetettség a felülrő jövő támadások ellen, de a mostanában felmerült kétségek fő oka nem ez, hanem az, hogy sokan megkérdőjelezik, hogy szükség van-e még tankokra.
Az útóbbi tíz évben Európában a tankok száma drasztikusan lecsökkent, de számos ország van még, ahol jelentős változás nem történt, ugyanis nagy volt a rendelkezésre álló készlet. Orosz források szerint összesen 30 ezer T-72 tankot gyártottak le, amiből nyolcezret exportáltak, és amíg ezek 40 éves élettartama le nem jár, addig használni fogják őket.
 |
| T-72 |
A tankok nagyon hatékony védelmet jelentenek más tankok ellen, azonban számos elemző - főleg az Egyesült Államokban - úgy gondolja, hogy a közeljövőben már nem lesz rájuk szükség, ugyanis az ellenséges tankokat és a földi célpontokat a távolról kilőtt, pontosan irányítható rakétákkal, és repülőkről indított bombákkal fogják kiiktatni.
Ennek az elképzelésnek az extrémebb változata szerint a nagy lőtávolsággal rendelkező precíziós fegyverek olyan hatékonyak lesznek, hogy gyakorlatilag közelharc nem is létezne, így ebben az esetben tankokra sincs szükség. Arról azonban nem szabad elfelejtkezni, hogy egyes ellenséges egységek el tudják kerülni a távolról történő becélzást a különböző álcázó és félreveztő technológiákkal, ez többek között Afganisztánban is tapasztalható volt.
Az ilyen egységek ellen gyakorlatilag a tankok jelentik a legjobb megoldást, amelyek a messziről használt fegyvereknél sokkal gyorsabban tudnak reagálni a helyzetekre, és jóval nagyobb tűzerőt jelentenek a gyalogos egységeknél, és mindemellett védelmük is hatékonyabb.
Űrfegyverek földi háborúkhoz
2002. június 3. 15:04, hétfő
Miközben a mozikban már lecseng a Csillagok Háborúja legújabb epizódja, a valós életben is kezd kialakulni egy új fegyvernem, ami hamarosan benépesítheti a világűrt. A katonai tervezők igyekeznek elkerülhetetlenné tenni az űrfegyverkezést, a szakértők az anti-műholdak és űraknák elszaporodását jövendölik, mások a megzavarhatatlan, teljesen biztonságos műhold kapcsolat megalkotását sürgetik, szóba kerültek a gyors reagálású űrbombázó rajok is. Nyíltan tárgyalnak űrben keringő lézer- és részecske-sugárfegyverekről, melyek gyilkos energiájukkal műholdakat, repülő robbanófejeket, vagy akár földi célpontokat semmisíthetnek meg. És mit szólnánk egy természetes meteorit bevetéséhez? Egy jókora tűzgolyót küldhetünk a kijelölt célpontra, nem marad utána más csak egy kráter, külön öröm, hogy radioaktív szennyeződést sem hagy maga után.
 |
| Az űrbe telepített lézerek még repülés közben tudják erős lézereikkel megsemmisíteni a rakétát |
Az űrfegyverkezést évtizedek óta viharos viták kísérik. A Bush kormányzat újra előtérbe helyezte a kérdést ballisztikus rakétavédelmi programja kapcsán. Egy új tanulmány, melyet a Légierő megrendelésére készítettek igyekszik összegyűjteni a lehetőségeket és kategorizálni azokat fajtáik és megvalósíthatóságuk szerint. "Tárgyilagos alapot kívántunk szolgáltatni a tárgyalásoknak" - mondta Bob Preston, a tanulmány vezetője. Az űrfegyverek előnyei között szerepel, hogy olyan célpontokat is elérhetnek, amit más fegyverek nem, nem is beszélve arról, hogy jóval gyorsabban meg tudják közelíteni a célpontot, mint a földi hadeszközök. A másik pont, hogy megtámadni sem könnyű őket. A hátránya, hogy egy űrfegyver pozíciója megjósolható, és ha az űrből támadják, akkor elég védtelen, ilyen tekintetben egy megsemmisített űrfegyver roncsai veszélyt jelentenek a többi műholdra, megvédéséhez pedig számos egyéb fegyverre van szükség.
 |
| A KE-ASAT program célja a szükséges eszközök, mint a végrehajtó egység, a fegyverrendszerek és technológiák meghatározása, kifejlesztése, integrálása és tesztelése, beleértve a megsemmisített műhold roncsainak kezelését is |
Kategorikusan elkülöníthetők az irányított energiájú fegyverek, ilyenek a lézerek, melyek több millió Watt energiát használnak és rendkívül gyorsak. A kinetikus-energia fegyverek főként rakéták ellen alkalmazhatók, ez a hardver egyszerűen belerohan a célpontba, mialatt az a légkör felső régióiban halad. Ennek az űrbeli változata földi célokba csapódik be, mint hajók vagy hatalmas épületek, röppályája szinte függőleges, sebességében és fényességében a meteoritokra hasonlít. Végül a hagyományos űrfegyverek, melyek manőverezhetők, szintén földi célok ellen használhatók, nagy erejű mikrohullámokkal pusztítanak.
A természetes aszteroida bombáknak nincs jövőjük, hiszen aki rendelkezik nukleáris arzenállal, az nem is gondolkozik ezen a lehetőségen, akinek nincs annak is olcsóbb és egyszerűbb egy atomfegyver megalkotása. Preston hangsúlyozta, hogy az űrfegyverkezés nem csak az Egyesült Államokra korlátozódhat. Bár sok ország csak szerény űrfelszereltséggel rendelkezik, minden nemzet tudja hogyan használhatja fel a világűrt saját biztonsága érdekében.
 |
| A pilóta nélküli légi eszközök - mint ez a Predator is - a GPS műholdakat felhasználva navigálnak |
A jelentés így összegez:
"Mielőtt határoznánk az űrfegyverek megszerzéséről vagy lemondanánk azokról, az Egyesült Államoknak részletesen meg kell vitatnia mire képes egy ilyen fegyver, mennyibe kerül és a bevetések következményeit is mérlegelni kell. Meg kell vizsgálni, hogy más országok is bevetik-e azokat, és ha igen kik, illetve hogyan tudjuk hatékonyan észlelni ezeket a fejlesztéseket és válaszolni rájuk"
Preston magánvéleménye szerint Amerikának nincs égető szüksége űrfegyverekre, illetve űrbeli dolgok elleni védelemre. Jelenleg az amerikai hírszerzés és a hadsereg közel 100 műholdat üzemeltet nemzetbiztonsági célból, amik éjjel-nappal nagyfelbontású képeket szolgáltatnak a Föld bármely pontjáról.
A nanotechnikában lehet a hadviselés jövője
2001. szeptember 23. 08:00, vasárnap
Ha a kutatók elvárásai teljesülnek, akkor a közeli jövő harcosai olyan zajtalanul cirkálhatnak egy trópusi veszélyzónában, mint a levélre leszálló lepke.
Tudósok szerint 2025-re a hadi felszerelések annyit fejlődnek, hogy a katonák képesek lesznek érzékelni a készülő támadást, kaméleonként idomulhatnak környezetükhöz, és a kifelé vetített hőmérsékletüket is szabályozhatják. Ez főként a nanotechnológiának lesz köszönhető, ez a tudomány olyan apró részecskékkel foglalkozik, melyek kisebbek 100 nanométernél, avagy szélességük egy emberi hajszál századrésze. Az anyagok tulajdonságainak megváltoztatásával, mint a parányi nanorészecskékkel megerősített műanyag, a nanotechnológia képes lesz 40-60 százalékkal könnyebb sisakok és önmagukat megfoltozó sátrak előállítására.
Az új technológia érkeztével a vegyvédelmi felszerelések, melyek a veszélyes gázoktól és halálos mikroorganizmusoktól védenek a fejlődés egészen új szakaszába lépnek. Az új egyenruhák szellősebbek és 20 százalékkal könnyebbek lesznek az eddigieknél. "Még korai szakaszban vagyunk ahhoz, hogy megjósoljuk, hogyan forradalmasítja a nanotechnolgia a hadi felszereléseket" - mondta Tom Tassinari, a Soldier System Center tudósa. "A terepen végzett kutatások máris óriási reményeket igének." Az Egyesült Államok hadserege elég szerény összeget különített el tudományos és technológiai kutatások számára, bár tekintélyesnek tünet a 8,8 milliárd dollár, ám ez a teljes költségvetésük mindössze 2,7 százaléka. Ennek ellenére a nanotechnológia kulcsfontosságú helyet foglal el a hadsereg terveiben, a vegyi és biológiai anyagok észlelése és a nagy erejű lézerek mellett. Ennek jeleként a Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy a nanotechnológiával foglalkozó intézmények támogatása mellett kialakítja saját csúcs kategóriájú kutató központját. Ez az intézmény, mely egy már létező egyetemen belül fog működni az elkövetkezendő öt évben 50 milliós támogatásra számíthat.
Tudósok szerint 2025-re a hadi felszerelések annyit fejlődnek, hogy a katonák képesek lesznek érzékelni a készülő támadást, kaméleonként idomulhatnak környezetükhöz, és a kifelé vetített hőmérsékletüket is szabályozhatják. Ez főként a nanotechnológiának lesz köszönhető, ez a tudomány olyan apró részecskékkel foglalkozik, melyek kisebbek 100 nanométernél, avagy szélességük egy emberi hajszál századrésze. Az anyagok tulajdonságainak megváltoztatásával, mint a parányi nanorészecskékkel megerősített műanyag, a nanotechnológia képes lesz 40-60 százalékkal könnyebb sisakok és önmagukat megfoltozó sátrak előállítására.Az új technológia érkeztével a vegyvédelmi felszerelések, melyek a veszélyes gázoktól és halálos mikroorganizmusoktól védenek a fejlődés egészen új szakaszába lépnek. Az új egyenruhák szellősebbek és 20 százalékkal könnyebbek lesznek az eddigieknél. "Még korai szakaszban vagyunk ahhoz, hogy megjósoljuk, hogyan forradalmasítja a nanotechnolgia a hadi felszereléseket" - mondta Tom Tassinari, a Soldier System Center tudósa. "A terepen végzett kutatások máris óriási reményeket igének." Az Egyesült Államok hadserege elég szerény összeget különített el tudományos és technológiai kutatások számára, bár tekintélyesnek tünet a 8,8 milliárd dollár, ám ez a teljes költségvetésük mindössze 2,7 százaléka. Ennek ellenére a nanotechnológia kulcsfontosságú helyet foglal el a hadsereg terveiben, a vegyi és biológiai anyagok észlelése és a nagy erejű lézerek mellett. Ennek jeleként a Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy a nanotechnológiával foglalkozó intézmények támogatása mellett kialakítja saját csúcs kategóriájú kutató központját. Ez az intézmény, mely egy már létező egyetemen belül fog működni az elkövetkezendő öt évben 50 milliós támogatásra számíthat.
Az új technológia a kereskedelemben is megjelent, a Toyota autóitól a Nike edzőcipőkig, minden területen fejlődtek a termékek és pénzt spóroltak a cégek. A Toyota már a kilencvenes évek elején használta a technológiát, az így készített anyag ellenáll a motor hőjének és olcsóbb az előállítása bármely más magas szintű műanyagéhoz képest, így nem tartott sokáig az elfogadása. Ami a jövőt illeti, a hadsereg átültetné a kereskedelmi szektorban már elért eredményeket saját fejlesztéseibe. "Rengeteg kutatás folyik, melyeket figyelemmel kísérünk és megvizsgáljuk, hogy hogyan lehetne alkalmazni katonai téren" - mondta Tassinari. "A nanotechnológiával olyan tulajdonságokkal ruházhatjuk fel az anyagokat, melyekkel nem rendelkeztek" - mondta Dr. Mike Sennett a Soldier System Center anyag tudományi csapatának tagja. "Célunk, hogy a katonák mindent el tudjanak végezni kevesebb eszközzel és könnyebb felszereléssel, mint ezidáig".
Hallgatás övezi a nem-halálos fegyvereket
2002. május 14. 15:29, kedd
Mikrobák, amik szétrágják az utakat és az épületeket. Biokatalizátorok amik tönkreteszik az üzemanyagot és a műanyagokat. Eszközök, melyek észrevétlenül korrodálják az alumíniumot és más fémeket. Mindez csupán néhány azokból a nem-halálos fegyverekből, amit az Egyesült Államok megpróbált vagy megpróbál kifejleszteni.
Hogy milyen közel jutottak ezek a fegyverek a valósághoz talán sosem fogjuk megtudni. A Nemzeti Tudományos Akadémia visszavonta azt a több tucat jelentés kiadását, amiben megtervezik vagy leírják a fejlesztési folyamatokat, annak ellenére, hogy állítólag ezek publikus feljegyzések lennének. Az akadémia példátlan szűkszavúságát a szeptember 11-i események utáni biztonsági intézkedésként indokolja. Sokak szerint a valódi indok az, hogy a kutatások sértik mind az amerikai törvényeket, mind a nemzetközi vegyi és biológiai fegyverkezési egyezményeket. A kérdéses dokumentumokat 2001-ben gyűjtötte össze az NTA által felállított, akadémiai és ipari tudósokból álló testület, hogy kiértékeljék a nem-halálos fegyverkutatásokat a Pentagon számára. Amerika 1993 óta fokozott figyelmet fordít erre a területre, amikor egy katasztrofális szomáliai békefenntartó küldetésben a lázongó civilek amerikai katonákat gyilkoltak le.
A testület, mely jelentése 2002 második felére várható, 147 jelentést és javaslatot gyűjtött össze a kutatóktól, legtöbbjüket a Pentagon Egyesített Nem-halálos Fegyverkezési Programja finanszírozott. Az egyik csoport az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban például egy erős elektromágneses mező használatát javasolja "a rövid távú emlékezet kieséstől a tudatos testfunkciók teljes elvesztéséig" terjedő hatások előidézéséhez. Szó esik azonban közvetlen energiafegyverekről is. A jelentéseket márciusban, ahogy a NTA titkosítatlan tanulmányait szokás, lerakták az akadémia Publikus Hozzáférésű Iratok Hivatalában, címeiket pedig közzé tették. Ed Hammond, a biológia fegyverek ellen tüntető Sunshine Project részéről, amikor megkérte a hivatalt, hogy beletekinthessen 77 dokumentumba, akkor megkapta a jóváhagyást.
"Két nappal később az NTA visszavonta a dokumentumokat" - mondta Hammond. "Kevin Hale az NTA biztonsági vezetője arra hivatkozott, hogy valaki kifogást emelt". Hogy ez ki volt az nem tisztázott. Úgy tűnik a nyomás nem a Pentagon felől érkezett, mivel ők elküldtek Hammondnak nyolc dokumentumot, beleértve hármat az NTA listájáról.
A New Scientist magazin nem tudta megtalálni Hale-t. Egyik helyettese csak annyit közölt, hogy jelenleg is fogalmazzák válaszukat a Sunshine Project számára. Azonban az a néhány jelentés, amit sikerült Hammondnak megkaparintania szintén érdekes olvasmánynak bizonyult.
2000-ben a New Scientist felfedte, hogy a Pentagon magasrangú tisztviselői újra akarják írni a vegyi és biológiai fegyverkezés egyezményeit, hogy nagyobb szabadságot nyerjenek a nem-halálos fegyverek fejlesztése terén. A jelentések világossá teszik, hogy a kutatások megsértik a kilencvenes évek óta érvényben levő egyezményeket. Egy 1998-as támogatású alkalmazás a Haditengerészet kutatásai közül genetikailag megtervezett mikroorganizmusok megalkotását irányozzák elő, melyek szétmállasztják az utakat, kifutópályákat és "a fém részek, a fegyverek burkoló és kenőanyagainak, valamint a járművek, és az azokat ellátó felszerelések célzott károsodását" eredményezik. A terv szerint az enzimek olyan anyagokat támadnak, mint a kevlár, az aszfalt, a cement, a festékek vagy kenőanyagok. A pusztítás végeztével a kártevő önmagát is megsemmisíti.
Az nem ismert mennyi valósult meg ezekből az elképzelésekből, ám a csoport levédetett egy mikroorganizmust, ami felbomlasztja a poliuretánt "a hajók és repülők festésének általános összetevőjét" beleértve a radarok számára láthatatlanná tevő bevonatokat is.
Egy másik 1998-as tervezet, melyet a Brooks Légitámaszpont biotechnikai laborja dolgozott ki, az üzemanyag és a műanyag szerves molekuláinak tönkretételére alkalmas bakteriális származékot fejlesztett volna ki.
A tervezet arra hivatkozik, hogy ezek az anyagok mentesek a biológiai hadviselés korlátozásai alól. Mark Wheelis, a Kalifornia Egyetem munkatársa szerint ez nem igaz. Az 1972-es biológiai fegyverekről szóló egyezmény is magába foglalja az anyagokat megtámadó mikrobák kifejlesztésének tilalmát, sőt ezt tavaly óta az amerikai törvények is tiltják. A visszatartott dokumentumokban bűzbombák, nyugtatók és ópium származékok fegyverként való használata is szerepel, ami az 1992-es vegyifegyver egyezmény pontjait szegi meg.
Hogy milyen közel jutottak ezek a fegyverek a valósághoz talán sosem fogjuk megtudni. A Nemzeti Tudományos Akadémia visszavonta azt a több tucat jelentés kiadását, amiben megtervezik vagy leírják a fejlesztési folyamatokat, annak ellenére, hogy állítólag ezek publikus feljegyzések lennének. Az akadémia példátlan szűkszavúságát a szeptember 11-i események utáni biztonsági intézkedésként indokolja. Sokak szerint a valódi indok az, hogy a kutatások sértik mind az amerikai törvényeket, mind a nemzetközi vegyi és biológiai fegyverkezési egyezményeket. A kérdéses dokumentumokat 2001-ben gyűjtötte össze az NTA által felállított, akadémiai és ipari tudósokból álló testület, hogy kiértékeljék a nem-halálos fegyverkutatásokat a Pentagon számára. Amerika 1993 óta fokozott figyelmet fordít erre a területre, amikor egy katasztrofális szomáliai békefenntartó küldetésben a lázongó civilek amerikai katonákat gyilkoltak le.
A testület, mely jelentése 2002 második felére várható, 147 jelentést és javaslatot gyűjtött össze a kutatóktól, legtöbbjüket a Pentagon Egyesített Nem-halálos Fegyverkezési Programja finanszírozott. Az egyik csoport az Oak Ridge Nemzeti Laboratóriumban például egy erős elektromágneses mező használatát javasolja "a rövid távú emlékezet kieséstől a tudatos testfunkciók teljes elvesztéséig" terjedő hatások előidézéséhez. Szó esik azonban közvetlen energiafegyverekről is. A jelentéseket márciusban, ahogy a NTA titkosítatlan tanulmányait szokás, lerakták az akadémia Publikus Hozzáférésű Iratok Hivatalában, címeiket pedig közzé tették. Ed Hammond, a biológia fegyverek ellen tüntető Sunshine Project részéről, amikor megkérte a hivatalt, hogy beletekinthessen 77 dokumentumba, akkor megkapta a jóváhagyást.
"Két nappal később az NTA visszavonta a dokumentumokat" - mondta Hammond. "Kevin Hale az NTA biztonsági vezetője arra hivatkozott, hogy valaki kifogást emelt". Hogy ez ki volt az nem tisztázott. Úgy tűnik a nyomás nem a Pentagon felől érkezett, mivel ők elküldtek Hammondnak nyolc dokumentumot, beleértve hármat az NTA listájáról.
A New Scientist magazin nem tudta megtalálni Hale-t. Egyik helyettese csak annyit közölt, hogy jelenleg is fogalmazzák válaszukat a Sunshine Project számára. Azonban az a néhány jelentés, amit sikerült Hammondnak megkaparintania szintén érdekes olvasmánynak bizonyult.
2000-ben a New Scientist felfedte, hogy a Pentagon magasrangú tisztviselői újra akarják írni a vegyi és biológiai fegyverkezés egyezményeit, hogy nagyobb szabadságot nyerjenek a nem-halálos fegyverek fejlesztése terén. A jelentések világossá teszik, hogy a kutatások megsértik a kilencvenes évek óta érvényben levő egyezményeket. Egy 1998-as támogatású alkalmazás a Haditengerészet kutatásai közül genetikailag megtervezett mikroorganizmusok megalkotását irányozzák elő, melyek szétmállasztják az utakat, kifutópályákat és "a fém részek, a fegyverek burkoló és kenőanyagainak, valamint a járművek, és az azokat ellátó felszerelések célzott károsodását" eredményezik. A terv szerint az enzimek olyan anyagokat támadnak, mint a kevlár, az aszfalt, a cement, a festékek vagy kenőanyagok. A pusztítás végeztével a kártevő önmagát is megsemmisíti.
Az nem ismert mennyi valósult meg ezekből az elképzelésekből, ám a csoport levédetett egy mikroorganizmust, ami felbomlasztja a poliuretánt "a hajók és repülők festésének általános összetevőjét" beleértve a radarok számára láthatatlanná tevő bevonatokat is.
Egy másik 1998-as tervezet, melyet a Brooks Légitámaszpont biotechnikai laborja dolgozott ki, az üzemanyag és a műanyag szerves molekuláinak tönkretételére alkalmas bakteriális származékot fejlesztett volna ki.
A tervezet arra hivatkozik, hogy ezek az anyagok mentesek a biológiai hadviselés korlátozásai alól. Mark Wheelis, a Kalifornia Egyetem munkatársa szerint ez nem igaz. Az 1972-es biológiai fegyverekről szóló egyezmény is magába foglalja az anyagokat megtámadó mikrobák kifejlesztésének tilalmát, sőt ezt tavaly óta az amerikai törvények is tiltják. A visszatartott dokumentumokban bűzbombák, nyugtatók és ópium származékok fegyverként való használata is szerepel, ami az 1992-es vegyifegyver egyezmény pontjait szegi meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése