ZSIDÓ
fasizmus
DOHÁN MIHÁLY
AZ A NAGY ZSIDÓ HUMANIZMUS
I.
rész
Ugye,
hányszor hallottunk róla! Hogy ezeket a mindenütt ártatlanul
üldözött, jó és igaz embereket bántották a nácifasiszta és
horthysta hóhérok. A gonosz, embertelen, bőgatyás, génjeikben
nyilas és antiszemita magyarok. Meg mindenki: az oroszok, a
spanyolok, a németek, egy szóval a keresztények.
Szeretem
a zsidó lapokat olvasni. Izgalmasan szórakoztatók. Nem mindennapi
dolgokról olvashat ott az ember. Nemrég pl. a Jerusalem
Postban olvastam
egy Mordechai Eliyahu nevű rabbiról, a korábbi szefárd
főrabbiról, aki a palesztin kérdés végső megoldására levélben
tett javaslatot Ehud Olmertnek, a világ másik, nagy, humanista
filantrópjának. A levelet egy zsinagógákban terjesztett
lapocskában, az „Olam Katanban” (Kis Világ) is közzé tette.
Hogy a nagy rabbi tanítása vizuálisan is kapcsolódjék valamihez,
bemutatom a képét is, ezt az emberszeretettől, békeszeretettől,
toleranciától, igazságosságtól sugárzó főpapi arcot, amint
főpapi minőségében, teljes főpapi díszben, a főpapi
pulpitusáról a világ legnemesebb erkölcsére, a zsidó erkölcsre
oktatja a tanítványait. Hogy alantas goy létemre nehogy
pontatlanul adjam vissza a száját elhagyó bölcs igéket, szóról
szóra fordítom a Jerusalem Post szövegét: „Eliyahu
lerögzítette, hogy semmiféle erkölcsi tilalom nem létezik, amely
tiltaná a civilek
megkülönböztetés nélküli gyilkolását
a gázai rakétázás megszüntetésére indított esetleges nagy
erejű katonai támadás során.” Mindezt a leghatásosabb,
bizonyító erejű adatokkal támasztotta alá az Ószövetségből
és a hatalmas zsidó bölcsnek és tudósnak, Maimonidesznek a
könyvéből vett idézetekkel. Itt mese nincs, a vita bezárva, mert
ezek a szövegek jelentik az emberiség számára a végső, isteni
igazságot, nem holmi goycsinálta Genfi Konvenciók. Mondanám,
kedves feleim, hogy olvassuk Maimonideszt és a Talmudot, ha nem
tudnám, hogy a Talmud szerint minden goyt, aki a Talmudot olvasni
meri, meg kell ölni. Meg kell ölni! Mert a Talmudot csak zsidóknak
szabad olvasni, nehogy más is a zsidó tudás ismeretére jusson.
Megvallom, én ezért jobban félek a Mazsihisztől, mint Vásárhelyi
Mária attól, hogy lámpaernyőt készítenek a bőréből. Ő
ugyanis tudja, tudja, hogy a lámpaernyő mese egy mocskos hazugság
volt, a talmudi törvény viszont él. Ahogy Kook rabbi, a csodálatos
tudós, az arabokkal való megbékélést hirdető (legalábbis a
Wikipédia nevű internetes zsidó szócső szerint), ma már
szentként tisztelt rabbi, Izrael első főrabbija tanította az
emberiséget, a földön háromféle lélek létezik: zsidó lélek,
nem zsidó lélek és a barmok lelke. Állítása szerint a zsidó
lélek és a nem-zsidó (goy) lélek között a különbség sokkal
nagyobb, mint a goyok lelke és a barmok lelke között. Ebből
logikusan következik, hogy egy zsidónak több joga van megölni
engem, mint nekem egy barmot, hiszen ő magasabban áll fölöttem,
mint én egy barom fölött. Ezek után miért csodálkozunk azokon
az őrjöngő, gyilkos orgiákon, amiket rendeznek, akár két éve
Libanonban, akár most Gazában, akár a 60-éves történetük
bármelyik népirtó művelete során, de ide sorolhatnám a zsidó
KGB-t és a zsidó ÁVÓ-t is. (Ha ez az utóbbi állításom sértené
valakinek az „érzékenységét”, kérem olvassa el az
izraeli Sever
Plockernek a
cikkét. Ebből az általa ki nem mondott premisszából kiindulva
könnyedén megérthetők Eliyahu rabbi alábbi megállapításai.
Palesztin
terrorista kövekkel veszélyezteti a védtelen zsidó katonákat. A
büszke angol királyi haditengerészet az USA „műszaki
segítségnyújtásával” vállalta, hogy megakadályozza a
terroristák újrafelfegyverzését. Ennek keretében biztosan
összegyűjti Gázában a köveket. A Közel-Keleten csak a zsidóknak
van joguk fegyvertartásra a zsidó uralom alatt álló USA és
Anglia szerint, mert ők még senkit soha nem veszélyeztettek, csak
„jogosan védekeztek”. Akár terrorista csecsemők ellen is.
A
zsidó hadi erkölcs szerint az egész város közösen viseli a
felelősséget az egyének erkölcstelen viselkedéséért. Gazában
az egész lakosság felelős, mert nem tesznek semmit a Kassam
rakétatűz megszüntetéséért.” Tehát: „Méltók a halálra”.
„Keresztre velük! Mindnyájukkal! Kivétel nélkül!” Kíváncsi
vagyok, hogyan fog Eliyáhu rabbi és a nemzetközi „zsidó
közösség” ajvékolni, amikor majd elérkezik annak az ideje,
hogy az arabok a zsidókat éppen ezen elvek alapján, kollektíven
fogják felelőssé tenni Izrael rémtetteiért.
Azt
is kijelentette, hogy tilos a sderoti zsidókat és az izraeli
katonákat veszélyeztetni annak elkerülésére, hogy nem harcoló
gázaiakat sebesítsenek vagy öljenek meg.
Eliyahu
fia, Shmuel Eliyahu, Safed főrabbija hozzátette, hogy az apja
ellenezte katonák Gazába küldését, mert az veszélybe sodorhatja
a katonákat. Helyette a terület szőnyegbombázását ajánlotta
tekintet nélkül a palesztin életek feláldozására.
Ha
nem hagyják abba, amikor már százat megöltünk, akkor ezret kell
megölnünk. Ha ezer után sem hagyják abba, meg kell ölnünk
tízezret. Ha még akkor sem hagyják abba, meg kell ölnünk
százezret, akár egy milliót. Annyit, ahányat csak kell, hogy
megállítsuk őket.” – mondta Shmuel Eliyahu.
A
levelében Eliyahu a zsoltárt idézte: „Üldözni fogom az
ellenségeimet, elfogom és nem adom fel, amíg ki nem irtottam
őket.” Egy istenfélő zsidó pedig nem tehet mást, minthogy
követi az Írás szavait. Mert ha nem engedelmeskedik Jehovának, őt
fogja a Jehovája kénköves esővel kiirtani, mint a bűnös
Szodomát és Gomorát.
Még
hozzá tette: „Ez az üzenet a zsidó nép minden vezetőjének
szól, hogy ne legyen bennük együttérzés azok iránt, akik a
saját házukban tartózkodó civilekre lőnek.” Ez bizony nem
valami nyálas, keresztény szenvelgés. Ilyesmit hallván mindig a
szadeszos Haraszti jut az eszembe: biztos ilyenek a „tökös
zsidógyerekek”. (Ezt ő mondta magáról!) Ez nem afféle
szentferenci, madaraknak és halaknak prédikáló, dekadens
szentimentalizmus. Ez „tökös”, zsidó tartás.
Persze,
a civilek alatt nyilván csak zsidókat értett. Mert fordítva
szabad, sőt Istennek tetsző, nem csak lőni, hanem szőnyeg-bombázni
is.
Hogy
jobban megértsék az eliyahuk lelkivilágát, hadd idézzem – most
az ugyancsak izraeli Haaretz alapján
– Shmuel Eliyahunak egy másik nyilatkozatát, aki nem kevesebbre,
mint „államilag szentesített bosszúra” szólította fel a
kormányt a zsidó elrettentés tekintélyének a helyreállítására.
A
Haaretz az „Eretz Israel Shelanu” c. lapból idézte Shmuel
Eliyahu rabbi szavait: „Itt az ideje, hogy a gyereket a nevén
nevezzük: Bosszú, bosszú, bosszú! Mi nem felejthetünk. Szörnyű
bosszút kell állnunk a Mercaz Harav yeshiva elleni merényletért.”
Az
arab merénylőnek az Izraelben mindenütt általános, szuper
minőségi biztonsági rendszer ellenére sikerült behatolnia a
vallási iskolába és ott agyonlőtt nyolc tanulót, majd utána őt
is szitává lőtték a természetesen fegyveres diákok. A szent
rabbi tehát most, hogy a tettesen már nem tud, ártatlanokon akar
„szörnyű” bosszút állni, mert a bosszú, természetesen a
„szörnyű” bosszú, vagy az angolszász újbeszélt nyelv
eufemizmusával az „aránytalan visszacsapás”, kötelező. A
szent rabbit az sem zavarja, hogy 1994-ben egy zsidó telepes, Baruch
Goldstein bement a hebroni Ibrahimiya mecsetben és ott hátulról
agyonlőtt 24 imádkozó palesztint, míg végül agyon tudták
verni. Az eset miatt háborgó fegyvertelen palesztinok közül még
30-at lelőtt a zsidó katonaság. Ennek a zsidó terroristának
Hebronban díszsírhelye van és szentként tisztelik. Fiatal házasok
járnak ki a sírjához és imádkoznak a segítségéért. Tehát
egy ilyen merénylet csak akkor bűn, ha zsidók ellen követik el.
Ha arabok ellen, akkor Jahvénak tetsző, kedves áldozat, amely
megszenteli az elkövetőt. Gondolom a zsidó és a palesztin lélek
minőségi különbsége miatt. Tégy a gyűlölet ellen! Zsidó
módra! Igaz?
Nem
egyes emberekről beszélek” – folytatta Eliyahu – „hanem az
államról. Az ő dolga, hogy annyi szenvedést okozzon nekik, míg
azt nem üvöltik, hogy elég, egészen addig, míg vízszintesen nem
fekszenek arccal lefelé és nem üvöltik, hogy segítség. Nem a
bosszú iránti igény kielégítésére, hanem az elrettentés
érdekében.” Ilyen az aktív, nem pedig a „nyálas, kispolgári”
(Lenin elvtárs szóhasználata) humánum. A vallásos zsidó
humánum.
Folytatjuk…
Nemzeti
InternetFigyelő
DOHÁN MIHÁLY
AZ A NAGY ZSIDÓ HUMANIZMUS
II. RÉSZ
„Két
hét telt el a támadás óta és még nem került sor semmiféle
megtorló intézkedésre. Valami hiányzik a fönti döntéshozókból.
Valamikor ez az izraeli politika alapvető eleme volt. A „fedayeen”
(régebbi szó a terroristákra) minden tettére fájdalmas választ
kapott. Mára ők már elfelejtették az elrettentő erő jelentését.
Az IDF elrettentő képessége eltűnt.”
A
rabbi még hozzátette, hogy „látja már a vérző szíveket,
ahogy cecegnek a nyelvükkel és kényelmetlenül fészkelődnek a
székükben ekkora gonoszság láttán. Barbárság, erkölcstelenség,
felbujtás és egy csomó hasonló szó, amelyeket oly gyakran
hallani a szájukból. Nem kell törődni velük. Ha az ő útjaikat
követjük, harminc év múlva nem lesz itt állam. Ők már
beszerezték a külföldi útlevelet a gyerekeiknek. Mi itt maradunk.
Nekünk együtt kell élnünk azokkal, akik jól megértik a bosszú
nyelvét.”
Hadd
örvendeztessem meg önöket ennek a derék, istenfélő, zsidó
humanistának is a képével.
A
teljes igazság kedvéért hozzá kell tennem, hogy még Izrael
gyűlöletbeszédhez edzett zsidai közül is sokan felháborodtak a
rabbi szavain. Gondolom, ezeket nevezte a jóságos rabbi „vérző
szíveknek”. Azonban semmi következménye nem lett a
felháborodásnak. Franciaországban az Izraelben élő Izrael Shamir
egyik kötetét bezúzták, a kiadóját tönkretették, noha semmi
ehhez hasonló nem volt benne, de Izraelben még az újságokat sem
kobozták el. Egyetlen hivatalos közeg sem emelte fel a szavát.
Senki sem „határolódott el”. Ott ugyanis ez nem gyűlöletbeszéd.
Ez ott a megbékélés hangja. Próbálnánk mi így beszélni a
„zsidó honfitársainkról”! Mekkora volna a felzúdulás a mi
„politikai elitünk” részéről és milyen könyörtelen volna
közöttük az „elhatárolódási vetélkedő”. Ki tud jobban
„elhatárolódni”? És hányszor hallhatnánk a vádat a
szadesztől sokak felé: „Ez neki már elhatárolódás? Ez semmi!
Ha nem határolódik el határozottabban, akkor leleplezte magát,
mint antiszemita, fasiszta, horthysta, hungarista, nyilas, náci!
Fujj!” Lehet, hogy mindannyiunknak egyenként kéne kötelezően,
írásban elhatárolódnunk, mint ahogy Rákosiék kényszerítették
arra az állami alkalmazottakat, hogy írják alá a Mindszenty
kivégzését követelő, a „dolgozók kérésére” államilag
szerkesztett, „népi kezdeményezésű, spontán” beadványt. Aki
nem írta alá, az „az ellenséggel paktált” és megnézhette
magát a szabad, szocialista, népi demokráciában. Vagy a mai
globalista demokráciában és nagy szólásszabadságban. Vegyük
tudomásul: Egy a zászló, egy a módszer! Akkor is és most is, itt
is és Amerikában és Palesztinában is. Szabad országban, szabad
ég alatt szabadon szabad mondani, amit szabad! Mert ez így
„politikailag korrekt.” (Ugye, „eftásak”?)
A
következő idézetek eredeti lelőhelyei
a http://rense.com/general42/morej.htm címen
megtalálhatók, ezért a rövidség kedvéért csak az idézetekre
szorítkozom.
Yaacov
Perrin rabbi: „Egy millió arab nem ér fel egy zsidó ujja
körmével.”
Ariel
Sharon izraeli miniszterelnök Shimon Peresnek: „Valahányszor
valamit csinálunk, mindig azt mondja nekem, hogy Amerika ezt, vagy
azt fogja tenni. … Világosan szeretném a tudomására hozni: Ne
izguljon az amerikai nyomás miatt! Mi, a zsidó nép, irányítjuk
Amerikát, és az amerikaiak ezzel tisztában vannak.”
Itt
megszakítom az idézeteket, mert éppen most olvastam az American
Conservativeban egy cikket Patrick J. Buchanannek, egy hajdani
elnökjelöltnek a tollából
(http://www.informationclearinghouse.info/article21783.htm ),
amelyben leírja – Olmert szavait idézve – hogyan parancsolta
meg Olmert Bushnak, hogy Rice-szal mit csináltasson az ENSZ-ben.
Szó
szerint idézem Buchanan szövegét:
Angliával
és Franciaországgal folytatott komoly tárgyalások után Rice
külügyminiszter meggyőzte a Biztonsági Tanácsot, hogy fogadják
el a tűzszünetre felszólító határozatot. Olmertnek azonban több
idő kellett, hogy gyilkolhassa a Hamaszt.
Olmert
szavai következnek arról, hogy mi történt:
A
csütörtökről péntekre virradó éjszaka, amikor a
külügyminiszter akarta vezetni a szavazást a tűzszünetről a
Biztonsági Tanácsban, mi nem akartuk, hogy mellette szavazzon.
Azt
mondtam: „Hozzák be nekem az elnököt telefonon.” Azt mondták,
hogy Philadelphiában épp egy beszéd közepén tart. Mondtam, hogy
nem érdekel. „Most kell beszélnem vele.” Ő lejött az
emelvényről és beszélt velem.
Olmert
szerint Bush tanácstalan volt.
Azt
mondta: Figyeljen. Én nem tudom, miről van szó. Nem láttam. Nem
ismerem a szöveget.”
Azt
mondtam neki, hogy az Egyesült Államok nem szavazhatja meg. Nem
szavazhat ilyen határozat mellett. Ő azonnal felhívta a
külügyminisztert és megmondta neki, hogy ne szavazza meg. … „Ő
(a külügyminiszter) szégyenben maradt. A határozatot ő
készítette elő, ő hozta tető alá, és a végén nem szavazott
mellette.”
Az
ENSZ diplomáciai testületei elképedtek, amikor Rice a 14-0-ás
határozat megszavazásától, – amelyet ő hozott össze, amelyről
azt állította, hogy az országa támogatja – tartózkodott.
A
Külügyminisztérium szóvivője, Sean McCormack, aki Riceszal
együtt jelen volt a határozat vitáján, kijelentette, hogy Olmert
megjegyzései „100 százalékig, teljes egészében, tökéletesen
hamisak”. (Ha
ez így lett volna, akkor az USA-nak jegyzékben kellett volna
tiltakoznia és bocsánatkérést követelnie. – a ford.)
A
Fehér Ház azonban alávágott Ricenak, amikor azt mondta, hogy
Olmert történetében voltak „pontatlanságok”.
A
lényeg azonban igaznak hangzik és sokan gondolják, hogy Olmert
boldog volt, hogy beszámolhatott a Rice képébe vágott tojásról:
Ő
(Bush) utasította a külügyminisztert, és az nem szavazta meg azt
a határozatot, amelyet ő főzött ki, fogalmazott és szervezett
meg, és egyeztetéseket folytatott az érdekében. Rendesen benne
hagyták a pácban. …”
Igaza
volna Sharonnak? Ha meggondoljuk hogy az ENSZ-nek legalább 65
Izraelt elmarasztaló határozatát vétózta meg az Egyesült
Államok, azt hiszem, kétely nélkül hitelt adhatunk a szavainak.
A
radikális cionista Ze’ev Jabotinsky, Menachem Beginnek és a
brooklyni – sokak szerint fasiszta – Meir Kahane rabbinak a lelki
atyja írta, hogy a zsidók számára a palesztinokkal való bánásmód
„egyetlen útja”, ha „elkerülnek minden kísérletet bármiféle
megállapodás elérésére”. Ezt Jabotinsky „acél fal”
megközelítésnek nevezte el. Ezért nem véletlen, hogy Jabotinsky
képe díszítette Sharon íróasztalát.
Folytatjuk…
Nemzeti
InternetFigyelő
VONA
A JOBBIK ÚJ TÁRSADALMI SZERZŐDÉST KÍNÁL A VÁLASZTÁSRA
A
Jobbik a jövő évi választásokra egy valódi társadalmi
szerződést kínál, amely a “hazug és aljas” nemzeti
együttműködés rendszere helyébe léphet – jelentette ki Vona
Gábor, az ellenzéki párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje
vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
A
Jobbik a jövő évi választásokra egy valódi társadalmi
szerződést kínál, amely a “hazug és aljas” nemzeti
együttműködés rendszere helyébe léphet – jelentette ki Vona
Gábor, az ellenzéki párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje
vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatón.
Vona
Gábor nyolcadik alkalommal ismertette újabb voksolási vállalását,
hangsúlyozva, hogy jelenleg nincs érvényben valódi társadalmi
szerződés, a kormányoldal ugyanis csak a választások után
mutatta be „korrupcióra, arroganciára és rögeszmés
háborúskodásra” épülő rendszerét, így a társadalomnak nem
volt lehetősége véleményezni azt.
A
Jobbik ezzel szemben egy évvel a választások előtt, június 10-én
tartott kongresszusán elfogadta azt az elvi nyilatkozatot, amely
alapján kormányozná az országot – fejtette ki a párt vezetője,
hozzátéve, ez is azt mutatja, hogy nyílt kártyával játszanak és
nem utólag próbálják „odamagyarázni a társadalom
támogatását”.
Kiemelte,
a Jobbik minden döntéshozatali fóruma egyhangúlag fogadta el ezt
az elvi nyilatkozatot, amelyet a következő évben társadalmi
vitára is bocsátanak.
Vona
Gábor nyolcadik alkalommal ismertette újabb voksolási vállalását,
hangsúlyozva, hogy jelenleg nincs érvényben valódi társadalmi
szerződés, a kormányoldal ugyanis csak a választások után
mutatta be „korrupcióra, arroganciára és rögeszmés
háborúskodásra” épülő rendszerét, így a társadalomnak nem
volt lehetősége véleményezni azt.
A
Jobbik ezzel szemben egy évvel a választások előtt, június 10-én
tartott kongresszusán elfogadta azt az elvi nyilatkozatot, amely
alapján kormányozná az országot – fejtette ki a párt vezetője,
hozzátéve, ez is azt mutatja, hogy nyílt kártyával játszanak és
nem utólag próbálják „odamagyarázni a társadalom
támogatását”.
Kiemelte,
a Jobbik minden döntéshozatali fóruma egyhangúlag fogadta el ezt
az elvi nyilatkozatot, amelyet a következő évben társadalmi
vitára is bocsátanak.
Vona
Gábor szerint ez a dokumentum mindenekelőtt azt fekteti le, hogy a
Jobbik biztonságos, élhető, igazságos és szabad Magyarországot
szeretne. „Ez egy erős asztal erős négy lába, ha bármelyik láb
hiányzik az asztal összeomlik és Magyarország működésképtelenné
válik” – tette hozzá.
A
Jobbik emellett vállalja, hogy „magyar szívvel, józan ésszel és
tiszta kézzel” kormányoz majd, továbbá legfontosabb céljának
tartja annak biztosítását, hogy mindenki boldogulhasson a
szülőföldjén, és így például mielőbb haza tudjanak térni,
akiknek gazdasági kényszerből kellett külföldön munkát
vállalniuk – fejtette ki az ellenzéki párt
miniszterelnök-jelöltje.
Vona
Gábor korábbi vállalásait felsorolva emlékeztetett, a Jobbik
zéró toleranciát hirdetett a migrációval szemben, bevezetné az
európai béruniót, elfogadna egy korrupcióellenes törvénycsomagot,
két ciklusban korlátozná a miniszterelnökként betölthető
időszakot, megadóztatnák a közbeszerzésen meggazdagodott
vállalkozásokat, a nemzetbiztonsági mellett pénzügyi, gazdasági
és elmeorvosi szempontból is átvilágítanák a kormány tagjait,
továbbá létrehoznának egy civil parlamentet.
Apáti
István, a Jobbik parlamenti képviselője kérdésekre válaszolva
kijelentette, pártja plakátkampányának sarokszámait
nyilvánosságra hozták, annak minden további részlete, például
a plakátok egyenkénti ára üzleti titoknak számít, ugyanakkor
ennek ellenére elérhető az Állami Számvevőszék „sólyomszemű
ellenőrei” előtt. A Jobbiknak tehát nincs takargatnivalója az
ügyben – mondta, hozzátéve Simicska Lajos nem tett szívességet
a Jobbiknak.
MTI,
MNO
KÖTELEZETTSÉGSZEGÉSI ELJÁRÁST INDÍT AZ EU LENGYELORSZÁG, MAGYARORSZÁG ÉS A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELLEN, AMIÉRT NEM FOGADNAK BE MENEKÜLTEKET
FILE
PHOTO. Migrants from Syria sit in front of riot police on a field
after crossing into Hungary from the border with Serbia near the
village of Roszke. © Marko Djurica / Reuters
Az
Európai Bizottság jogi eljárást indított Lengyelország,
Magyarország és Csehország ellen, mivel a három európai uniós
tagállam nem “hozta meg a szükséges intézkedéseket” a
bevándorlók és a menekültek kezelése ügyében. A kedden
elindított kötelezettségszegési eljárást Brüsszel azzal
indokolja, hogy Varsó, Budapest és Prága nem teljesítették a
menekültek szétosztásról 2015-ben meghozott határozat szerint
rájuk eső kötelezettségeiket.
©
Leonhard Foeger / Reuters Taking
in refugees ‘much worse’ than EU sanctions – Polish interior
minister
A
három európai tagállam “megsérti törvényi kötelezettségeit”
– nyilatkozta a Bizottság, hozzátéve, hogy előzőleg
figyelmeztették az országokat, hogy “tartsák be Görögországgal,
Olaszországgal és más tagállamokkal szembeni
kötelezettségvállalásaikat”.
A
Cseh Köztársaság, Magyarország és Lengyelország “még
nem tette meg a szükséges intézkedéseket,” – mondja
a nyilatkozat,
állítva, hogy még egyetlen személyt sem fogadtak be. “Mindezek
alapján határozott úgy a Bizottság, hogy jogi eljárást indít a
három tagállam ellen.”
Január
óta a közösség más országai Olaszországból és Görögországból
közel 10 300 embert költöztettek át a bizottság szerint. “Az
áttelepülés üteme jelentősen megnőtt”
– hozzátéve, hogy “ötszörös
növekedést”
tapasztaltak az előző év azonos időszakához képest.
Összesen
közel 21 ezer menedékkérőt osztottak szét Európában,
Görögországból mintegy 14 ezret vettek át, a többit pedig
Olaszországból.
A
Cseh miniszterelnök, Bohuslav Sobotka bírálta Brüsszel döntését,
és a bevándorlók szétosztásának
tervét “működésképtelennek” nevezte
– áll a Reuters jelentésében.
“Az
Európai Bizottság vakon ragaszkodik a működésképtelen kvóta
elképzeléséhez, amely az európai polgárok bizalmának
csökkenéséhez vezetett és háttérbe szorította a bevándorlási
válság megoldásának érdemi kidolgozását,” – idézte
a hírügynökség Sobotka email-ban tett nyilatkozatát.
Varsó
szintén válaszolt a brüsszeli döntésre, mondván, hogy nem
változtat a jelenlegi bevándorlási politikáján és nem
szándékozik elfogadni a kvóta szerinti elosztást. Készen állunk
az Európai Bíróságon is megvédeni erre vonatkozó jogunkat –
mondta a lengyel külügyminiszter, Konrad Szymanski a PAP (Polish
Press Agency) hírügynökségnek kedden.
A
jogi eljárás megindítása csak tovább fokozná az EU
megosztottságát és még
jobban
eltávolítja a közösséget a kontinenst sújtó bevándorlási
válság megoldásához “szükséges
politikai megegyezéstől” – mondta
a miniszter.
“Tévesnek” nevezte
a 2015-ös tervet és azzal érvelt, hogy Varsó “az Unió
külső határainak védelmével és a régió humanitárius
tevékenységében való rendszeres részvételével hozzájárul a
migránsválság megoldásához.”
Az
EU Bizottság keddi nyilatkozatában az Unió bevándorlási
biztosát, Dimitris Avramopoulos-t idézte, aki azt mondta: “Az
áttelepítéssel kapcsolatban azt szeretnénk, ha világossá válna;
az áthelyezésről szóló tanácsi határozatok végrehajtása jogi
kötelezettség, nem pedig választható lehetőség.”
Az
elosztás működik, ha van politikai akarat” – állítja
Brüsszel.
2015
szeptemberében az uniós miniszterek tervet fogadtak el, annak a
több mint 100 000 bevándorlónak a szétosztására, akik már
elérték a kontinenst. Azonban nem minden EU-tagállam tartotta
elfogadhatónak ezt az intézkedést, mondván, hogy a migráns
válság nem oldható meg kötelező kvótákon keresztül.
Fordította: Urthvas
Bethad
Nemzeti
InternetFigyelő (NIF)
a
zsidó fasizmus arca !!!
Azt
várod hogy a magyart is így kezeljék a cionisták !!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése