Cigánygyilkosságok és beépített emberek?
moszad
ügynökök akciói magyarországon
Katrein
Ferenc, aki 13 évig dolgozott a magyar kémelhárításnak
többek közt műveleti igazgatóként, és most exkluzív interjút
adott az Indexnek. Titkosszolgák ritkán nyilatkoznak, főleg
arccal és névvel vállalva.
-
Leszerelt,
mert már nem tudott azonosulni a vezetéssel, az elhárítást
orosz ügyekben politikai szintről lefojtották. Kiss Szilárd és
Kovács Béla is politikai döntés miatt mászkálhat szabadon, és
szerinte Győrkös István GRU-s kapcsolata miatt sem a szolgálatok,
hanem a politika nem mert konfrontálódni az oroszokkal.
Ha a mai demokratikus rendszer szolgálata beszervez egy ügynököt egy extrém csoportból, az akcióhoz hány vezető jóváhagyása szükséges?
Több
vezetői szinten kell mindenképpen jóváhagyniuk, konkrét számot
nem mondanék. Ez egy eléggé jól dokumentált, hierarchikusan
felépített rendszer. Itt nincsenek szólótáncosok, a vezetőknek
mindig komoly felelősségük van. Az ilyen beszervezéseknek pedig a
napi rutin részének kellene lenniük. Ez egyrészt nem egy akkora
dolog, mint kívülről elképzelik, másrészt sokkal bonyolultabb
is annál. A technikai eszközök alkalmazásától a
személyiségprofil teljes feltérképezésén át a
környezettanulmány elkészítéséig egy komoly analitikus munka
előzi meg. Eleve csak ezután lehet megmondani, hogy a jelölt
alkalmas-e a beszervezésre, vagy sem.
Ilyen
beszervezett figura volt például Csontos István, aki a magyar
katonai elhárítás egyik korábbi besúgójából lett a
2008–2009-es, szélsőjobboldaliak által elkövetett
romagyilkosságok egyik segédje. Később a nyomozás során
kiderült: a katonai elhárítás az információt, hogy Csontos az
ügynökük volt, sőt még a gyilkosságok idején is találkoztak
vele, visszatartotta, az egyik elhárítótiszt pedig még utólag is
hazudott róla. Mi volt ennek az oka? A mundér becsületét akarták
védeni?
Én
nem tudom, miféle mundér becsületéről beszélgetünk, amikor
emberek halnak meg. Ilyenkor már rég nincs olyan, hogy mundér
becsülete. Viszont valóban, én is több megbeszélésen részt
vettem abban az időben, ahol ott ült egymás mellett az összes
érintett szerv. És én se nagyon hallottam katonai irányból
támogató információkat.
Ön
tehát érintett volt a romagyilkosságokkal kapcsolatos nyomozásban?
Igen,
de erről nem szeretnék beszélni. Később a nemzetbiztonsági
bizottsági meghallgatásokban is részt vettem kihelyezett ülésen.
Korábban
azt mondta, hogy a moralizálgatás nem a biztonsági tisztek
feladata. Ön érzett azért lelkiismeret-furdalást, amiért nem
sikerült megelőzni vagy legalább menet közben megállítani a
rasszista sorozatgyilkosságot?
Igen,
abszolút, nekem is el kellett számolnom a saját lelkiismeretemmel.
Bárki, aki ezen az ügyön dolgozott, legyen rendőr vagy
titkosszolga, szerintem magával viszi ennek a hat embernek a sorsát,
és soha nem felejti el. Mindenkit megrázott, és mindenkinek a
saját hibáit tudnia kell vállalni.
Hipotetikus
a kérdés, de lehetett volna még emberéleteket megmenteni?
Ha
nagyon drámai akarok lenni, azt mondanám, igen. De ezt soha nem
tudjuk már meg.
A
romagyilkosságok ügyében a szolgálatok megnyugtatóan tisztázták
a felelősségüket?
Egyáltalán
nem. A Nemzetbiztonsági Hivatal, az AH elődje korrektül át lett
világítva, és nyilván be kellett mutatnunk a parlamenti
képviselőknek is az eseményeket a kihelyezett ülésen. Sőt a
nemzetbiztonsági vizsgálat eredményével szemben, a
megállapításoknak ellentmondva is visszavonták többünk vezetői
megbízatását. De teljesen természetes, hogy aki ezen a területen
dolgozott, annak el is kellett vinnie a balhét. Később engem
rehabilitáltak is, akkor lettem a főigazgató vezető
főtanácsadója.
A
katonai kollégáknál viszont bőven maradtak megválaszolatlan
kérdések. Ott hasonló intenzitású vizsgálatot, meghallgatásokat
nem tapasztaltam.
Ott
ez az átvilágítás miért nem történt meg hasonló mélységben?
Erre
én nem tudom a választ.
A
bőnyi gyilkosság után kiderült az is, hogy a romagyilkosokat is
segítő Csontos a GRU-val gyakorlatozó MNA-val is kapcsolatban
állt.
Ezt
én nem tudom, de mivel Csontos a Katonai Biztonsági Hivatal kiemelt
segítője volt, nyilván akkor is játszottak vele. Ők maguk
mondták, hogy saját kapcsolatuk, nyilván nemcsak egy
szélsőjobboldali körben mozgatták, hanem máshol is. De mindezt
csak tippelem.
Mit
gondol, amiket most ebben az interjúban elmondott, azokkal a magyar
titkosszolgálatokon belül azok, akik az ön generációjához
tartoznak, egyetértenek?
Vannak
generációs feszültségek a rendvédelmi szerveken belül, amit még
a fiatal első számú vezetők sem tudtak feloldani. Az én
generációm és a nálunk fiatalabbak nemigen tudnak mit kezdeni az
elmúlt időszak úgynevezett keleti nyitásával, míg az idősebbek,
akiknek informális befolyása a mai napig is meghatározó, sokkal
inkább azonosultak azzal.
nagyon
tendenciózus, részrehajló, elfogult, pártos Katrein Ferenc
interjúja, de vannak komolyan vehető részei. az
amerikai ügynökökről, kémekről nem beszél semmit (!), csak az
oroszról, miközben Izrael az USA legnagyobb szövetségese, ha jól
emlékszem, ő ezt nem tudja? az izraeli kémrepülőgépekről
és a 300 izraeli Budapesten "gyakorlatozó rendőrről"
VÉLETLENÜL nem esett szó. nemcsak az oroszok, de a jenkik és a
zsidók játszótere is Magyarország. lásd a komlós jános-féle
eseteket tömegével. és csak a fideszes primitív letelepedési
kötvényekről mondja : "a nagyon komoly kockázat, ha ilyen
tömegben engedünk be embereket az EU-ba"
ezt mondhatná a migránsokra is, de nem mondja: a migránsok csak mint orosz túlzó propaganda-probléma jelenik meg az interjúban, elég korrupt hozzáállás.
ezt mondhatná a migránsokra is, de nem mondja: a migránsok csak mint orosz túlzó propaganda-probléma jelenik meg az interjúban, elég korrupt hozzáállás.
az
EU amúgy hogy engedheti a fideszes letelepedési kötvényeket? az
EU is esik már szét, annyira korrupt az egész, hagyják hogy
áramoljon be a sok kínai kém, és kínai vagy más bűnszervezet.
ez normális lenne?
A
romagyilkosságok lehetséges politikai szálairól is beszélt
Mohácsi Viktória a kanadai állami televízióban 2012-ben. A volt
SZDSZ-es európai parlamenti képviselő szerint információkat
tartott vissza a Gyurcsány-kormány. Nyakó István, az MSZP volt
szóvivője arra szólította fel Mohácsit, hogy igazolja a
kijelentéseit.
Mohácsi
Viktória volt SZDSZ-es EP-képviselő szerint a Gyurcsány-kormány
információkat tartott vissza a romagyilkosságok ügyében azért,
hogy ne derüljön ki, állami tisztségviselőknek is közük
lehetett a bűncselekményekhez. A volt politikus közölte azt is, a
gyilkosságokkal kapcsolatban keletkezett iratokat azért
titkosították nyolcvan évre, hogy ne derüljön fény a
támadássorozat politikai vonatkozásaira. Erről a volt szabad
demokrata EP-képviselő – aki tavaly Kanadában menekültstátusért
folyamodott – a CBC kanadai állami televízió riportfilmjében
beszélt, amely egyébként azzal foglalkozott, miért utaznak magyar
romák tömegesen Kanadába.
Mohácsi
Viktória beszélt arról is, hogy korábban kifogásokat emelt a
romagyilkosságok lassú felderítése miatt, és csak az ő
közbeavatkozásának hatására kezdte el baleset helyett
bűncselekményként kezelni a magyar rendőrség a 2009 februárjában
történt tatárszentgyörgyi kettős gyilkosságot.
Van
olyan elkövető, akiről a nyomozás nem szól. Amikor fegyvereket
raboltak, négy tettes volt, ekkor azonban Cs. István még nem volt
velük. Nem lehet tudni, ki volt a negyedik, és erről azóta sincs
szó.
Molnár
Zsolt (MSZP), aki az előző parlament idején szintén a bizottság
tagja volt, jelenleg pedig elnöke annak, a Magyar Nemzet
érdeklődésére közölte: érthetetlennek tartja, és nagyon
csodálkozik azon, hogy valaki a tragédia kapcsán ilyen, az ország
érdekeit is sértő nyilatkozatokkal igyekszik felhívni magára a
figyelmet. – A romagyilkosságok ügyében olyan büntetőeljárás
folyt, amelyet bizonyos szempontok szerint lehet kritizálni, azonban
biztos vagyok abban, hogy az ügynek soha nem voltak olyan politikai
vagy titkosszolgálati összefüggései, amelyekre Mohácsi Viktória
utalt – hangsúlyozta a testület elnöke.
Az
azonban kétségtelen, hogy a romagyilkosságoknak voltak
titkosszolgálati vonatkozásai. A Magyar Nemzet 2011-ben adta hírül,
hogy az ügyben indult bírósági eljárás negyedrendű vádlottja,
Csontos István a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) több tisztjével
is tarthatta a kapcsolatot. Csontos ugyanis szerződéses katonaként
éveken át jelentett a katonai titkosszolgálatnak. Sőt: a
Nemzetbiztonsági Hivatal operatív eszközökkel éveken át
megfigyelte Kiss István vádlottat a szélsőséges nézetei miatt,
majd mikor 2008 elején, a támadások előtt fegyverbeszerzésre
készült, megszüntették a megfigyelését.
Rokoni,
baráti és ismeretségi köréből egybehangzóan megerősítették,
hogy Mohácsi Viktória 2011. decemberében elhagyta Magyarországot,
és a kanadai Torontóba ment: azzal a szándékkal, hogy politikai
menedékjogot kér.
"...a cigánygyilkosságokat közönséges nácik csinálták, nem pénzért hanem gyűlöletből..."
1. rendű vádlott: '93-ban betörnek a barátaival a debreceni zsinagógába, ott a tóratekercseket felgyújtják. A négy elkövető közül egyedül ő (a későbbi cigánygyilkos) ússza meg, úgy, hogy vádat sem emelnek ellene, a többiek felfüggesztettet kapnak. Azóta figyeli a titkosszolgálat megfelelő szerve. 15 évig figyelik, majd, amikor fegyverekhez jut és erről tudomást szerez az NBH, a megfigyelését felfüggesztik.
2. rendű vádlott: az előző figura testvére. Egy évtizedet végig dobol "against racism" feliratú pólóban, majd Izraelben talál munkát. Hazatérve családot alapít. A gyereke alig egy éves, amikor az első gyilkosságra sor kerül.
3. rendű vádlott: róla semmit nem tudni, azon kívül, hogy kigyúrt kidobóember.
4. rendű vádlott: hivatásos katona, aki megjárja Koszovót. Hazatérve 2006 október 23-án azt a feladatot kapja, hogy fedett akció keretében (ez azt jelenti, hogy álruhába öltöztetik) jelentenie kell a randalírozókról, vegyülnek-e közéjük hivatásos katonák? Ezek után lesz a sofőrje a gyilkosoknak. Végig kapcsolatban áll az összekötőjével, aki konkrétan rá is kérdez, nincs-e információja a gyilkosság-sorozatról? Állítólag nem mond semmit, de figyelmezteti a társait. Ezek után tovább folytatódnak a gyilkosságok.
Nekem ez elég. Nem hiszem, hogy pusztán gyűlöletből valakik egyértelműen életfogytiglannal fenyegetett bűntényeket követnének el a saját szakállukra, ha nem lenne valamilyen védelem mögöttük. Ehhez már csak hab a tortán a fegyverek története, a többmilliós mesterlövész puskától annak eltűnéséig, a kavarás az autók körül, a lebukás körülményei, Laborcz Sándor föl- és eltűnése és lehetne sorolni.
Én azt várnám, hogy teljeskörűen feltárják és nyilvánosságra hozzák azt, kik és hogyan pénzelték a klasszikus neonáci formációkat Szabó Albertet, Bácsfit, hogy épültek be a futballszurkolók közé akár, de elsősorban a cigánygyilkosságok résztvevőit.
2008-2009
során több gyilkosság kapott országos figyelmet, amikor a támadó,
vagy a megtámadott cigány volt. A médiában és a politikában
nagy hangsúlyt kapott a dolog etnikai oldala, annak ellenére, hogy
a hivatalos nyomozásnak nem sikerült bizonyítékokat találni
etnikai indítékra. A parlamentben Kállai Ernő kisebbségi
ombudsman etnikai béketerv sürgős kidolgozására tett javaslatot;
a beszédét összesen harminc képviselő hallgatta végig.
A
tatárszentgyörgyi gyilkosság 2009. február 23-án
hajnalban Tatárszentgyörgy cigánytelepén történt, amikor eddig
ismeretlen fegyveresek lelőttek egy 28 éves cigány férfit és
ötéves kisfiát, miután előzőleg felgyújtották a település
szélén lévő, Fenyves utcai házukat. A több emberen elkövetett
emberölés bűntette miatt indult eljárást a Nemzeti Nyomozó
Iroda vonta a hatáskörébe.
A
gyilkosság körülményei hasonlítanak a 2008. november
3-án Nagycsécsen elkövetett
kettős gyilkosságra. Mindkét esetben faluszéli házban élő
cigánycsaládra támadtak, lelőtték őket, miközben a felgyújtott
házból menekültek ki. Az okokat itt sem sikerült tisztázni, a
találgatások etnikai indítékról illetve az uzsorásmaffia
bosszújáról szóltak.
2009.
február 28-án újabb ház gyulladt ki Tatárszentgyörgyön, nem
messze a gyilkosság helyszínétől. Raffael
Gyula, a Pest megyei cigány szervezet fórumának elnöke szerint
Molotov-koktélt hajítottak
a házra, szemtanúk
látni is vélték a szürke terepjáróval menekülő tetteseket.
Azonban később
kiderült, hogy a tűzeset elektromos tűz volt, amit
egy bekapcsolva hagyott műszaki hibás hősugárzó okozott
2009.
február 28-án Kolompár Orbán az esetek etnikai jellege mellett
foglalt állás.
2009.
március 3-án Szilvásy György titkosszolgálatokat felügyelő
tárcanélküli miniszter kijelentette, hogy nem áll szervezet az
elkövetők mögött.
2009.
április 15-én a Magyar Nemzetben hosszas adatgyűjtés
eredményeként megjelent egy cikk az esetről, amelyben beszámolnak
arról, hogy az áldozat, Csorba Róbert mégsem volt olyan ártatlan,
mint amilyennek korábban mondták. Garázdaság,
verekedés és drogok miatt
már ismerték a rendőrök, továbbá a helyi kocsmából is
kitiltották, mert rátámadt a tulajdonosára, és még az ablakot
is bezúzta.
A
romák ellen intézett gyilkossági vagy megfélemlítő akciók
miatt Miskolcon például a romák fegyverkezni kezdtek. A fegyverek
között rúdra kötözött kaszanyél, tégladarabok és balta is
megtalálható. Olyan rémhírek kezdtek ugyanis terjedni, hogy
rasszista szkinhedek gyilkosságokra készülnek a cigányok ellen.
Ugyanekkor az ún. Magyarok
Nyilai nevű
„felszabadító mozgalom” után felbukkant egy ún. Romák
Nyila nevű
szervezet
is.
Tudja mi a különbség draskovics-szilvássy terroristái (a magyarok nyilai) és az ufók között?
Ufót már láttak.
A rendőröket alázta a cigánygyilkosságok bírája
Csak
pár oldalas volt az a házkutatási jegyzőkönyv, amit a
romagyilkosságok feltételezett elkövetőinek elfogásakor
rögzítettek a Perényi 1 nevű debreceni szórakozóhelyen. A hat
halálos áldozattal járó gyilkosságsorozat vádlottjainak
keddi büntetőperén elhangzott, hogy bár több mint öt órán át
tartott a házkutatás, a hivatalos
dokumentáció pontatlan -
számolt be a lap.
"Nem
tanítják, hogy kell elkészíteni egy helyszíni videofelvételt? A
többórás helyszíni szemléről és házkutatásról egy
hatvanperces felvételt készítettek, de nem
tudom, hogy miről szól" - kérdezte az akciót levezető
parancsnoktól a bíró.
"Ez
a jegyzőkönyv egy nulla! Mit kezdjek vele? Dobjam ki? Mert ennyit
ér" - mondta Miszor László bíró.
A
vádirat szerint négy férfi hajtotta végre a cigányok elleni
kilenc támadást. Az elsőrendű vádlott, K. Árpád valamennyi
bűncselekményben részt vett, míg a másodrendű, K. István
nyolcban. Cs. István a két utolsó támadásban, az egy-egy halálos
áldozatot követelő tiszalöki és kislétai támadásnál
segédkezett a vád szerint, mindkétszer sofőrként.
...
Miután
K. Árpád, K. István és P. Zsolt eldöntötték, hogy a romák
elleni támadásokhoz fegyverre van szükségük, internetes
hirdetéseket keresve próbáltak olyan embert találni, akitől
fegyvereket tudnak rabolni. Így akadtak rá egy besenyszögi
vadászra, akinek a házát négyen támadtak meg az éjféli órákban
2008. március 7-én. A negyedik támadó személye egyelőre
ismeretlen a vádirat szerint. A támadók először rendőröknek
adták ki magukat, összekötözték a vadászt, akinek a felesége
és két gyereke is a házban tartózkodott. A gyors akció során
összesen 1,1 millió forint értékben raboltak el két golyós és
öt sörétes fegyvert.
Információink szerint a rablásnál mind a négy gyanúsított jelen volt, a fegyverek tulajdonosára gyakorlatilag rátörték az ajtót, a rendőrség feltételezése szerint 2 golyós és 5 sörétes fegyvert vittek el a vadásztól - állította a nyomozást ismerő forrás. Hozzátette: komoly fegyverekről van szó, így tudták több helyszínen közel háromszáz méteres távolságból leadni a lövéseket.
Információink szerint a rablásnál mind a négy gyanúsított jelen volt, a fegyverek tulajdonosára gyakorlatilag rátörték az ajtót, a rendőrség feltételezése szerint 2 golyós és 5 sörétes fegyvert vittek el a vadásztól - állította a nyomozást ismerő forrás. Hozzátette: komoly fegyverekről van szó, így tudták több helyszínen közel háromszáz méteres távolságból leadni a lövéseket.
A
fegyvereket, egy kivételével megtalálták a gyanúsítottaknál -
állította a forrás -, ez az egyik legfontosabb bizonyíték
ellenük. A nyomozás során a rendőrség arra jutott - és ezt
fegyverszakértő véleménye is alátámasztja -, hogy ezekkel a
fegyverekkel lőttek hat helyszínen: Galgagyörkön,
Piricsén, Tarnabodon, Nagycsécsen, Kislétán és
Tatárszentgyörgyön.
Az
ügyön a Nemzeti Nyomozó Iroda 120 fős külön egysége dolgozott,
összesen kilenc súlyos bűncselekmény után nyomoztak. 2008.
július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember
5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án
Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, valamint tavaly, február
23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus
3-án Kislétán támadtak romákra. A
kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg,
Nagycsécsen ketten, Tatárszentgyörgyön szintén ketten vesztették
életüket.
A
vádirat szerint az elsőrendű vádlott, K. Árpád és másodrendű
vádlott öccse, K. István Mezőtúrról a Debrecen közelében
fekvő Bocskaikertbe költöztek.
A jelenleg 42 éves K. Árpád érettségije után Nyírbátorban teljesített sorkatonai szolgálatot, de nem szolgálta le a másfél éves szolgálati időt, mert baleset érte, és leszerelték. Itt rendszeresített gépkarabély, valamint maroklőfegyver használatára kapott alapkiképzést. Az 1990-es években zenéléssel foglalkozott, különböző együttesekben dobolt. Egy ideig a budapesti dzsesszkonzervatóriumba is járt, ahol cigány származású hallgatókkal is jó kapcsolatba került. A vádirat szerint ezekben az években kipróbált "bódító hatású szereket". Ebben az időben megromlott a kapcsolata K. Istvánnal, mert öccse "kifogásolta akkor életvitelét, társaságát és szellemiségét".
1998 és 2000 között Debrecenben a megyei APEH-nál dolgozott adatfeldolgozóként. Itt ismerkedett meg F.-né Ny. Évával, aki a felettese volt, és szerelmi viszonyba kerültek egymással. Ezt követően három évig Izraelben élt,ahol vendéglátósként dolgozott ? .Miután visszatért Magyarországra, összeköltözött N. Erikával, akivel 2005-ben összeházasodtak, és 2009 júliusában gyerekük született. K. Árpád 2004-ben elvégzett egy hangtechnikusi tanfolyamot a Magyar Rádiónál. Házasságkötése után "visszahúzódóbb életet élt, szabadidejét leginkább családjával töltötte". A vádirat szerint nem éjszakázott, alkoholt sem ivott.
Miután Izraelből hazaköltözött, újra felvette a kapcsolatot F.-né Ny. Évával, aki különböző debreceni vendéglátóhelyeket üzemeltetett, és hangtechnikusként alkalmazta K. Árpádot. A vádirat szerint a munkahelyükön kívül is rendszeresen találkoztak, K. Árpád rendszeresen feljárt a nőhöz, de ezt titkolta a felesége elől. K. Árpád 2006-ban tette le a jogosítványt, és azóta rendszeresen vezette sógornőjének Opel Astráját, nem terepjárót? amelyet több támadásnál is használtak később. F.-né Ny. Évát 2008 augusztusában bízták meg a Perényi 1 nevű szórakozóhely üzemeltetésével, ahová vitte magával K. Árpádot is. A férfi havi jövedelme a vádirat szerint 120 ezer forintot tett ki. Később ebben a klubban fogták el a vádlottakat, akik ott rejtették el fegyvereiket is. F.-né Ny. Évát a nyomozók tanúként hallgatták ki az eljárás során, és a vádirat szerint ő volt az, aki a vádlottak segítségére sietett, amikor az egyik támadás után elakadtak az autójukkal.
K. Árpád nem azonosult teljes mértékben öccse szélsőséges nézeteivel a vádirat szerint, de abban egyetértett vele, hogy a "hatalom, a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően a feladatát a roma származású személyek által elkövetett bűncselekmények felderítésénél és megbüntetésénél". A vádirat szerint erős hatással volt rájuk a 2006-os olaszliszkai lincselés, ami "visszatérő témája volt beszélgetéseiknek". Ezzel együtt "különös figyelemmel kísérték" a médiában a "cigánybűnözés kategóriájába sorolt erőszakos cselekményeket".
A K. testvérek 2007 augusztusában részt vettek az azóta betiltott Magyar Gárda első tagjainak avatásán, de nem tartották kielégítőnek a szervezetet "az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására". A vádirat szerint már ekkor felvetődött bennük, hogy fegyvereket kellene szerezniük, hogy szerepet vállalhassanak "a dolgok menetének megváltoztatásában". A vádirat szerint a K. testvérekben mindezek hatására egyre jobban érlelődött, hogy részt vegyenek a "rend helyreállításában, válaszul az általuk romáknak tulajdonított jogsértésekre és atrocitásokra".
K. István nem volt katona, de erősen érdekelték a fegyverek. Egyik hobbija az airsoft nevű harci játék, egy sűrített levegővel működő fegyverutánzatokkal játszott sport. Szintén kedveli a háborús szerepjátékokat, amelyekhez saját kezűleg készített és festett maketteket, játék figurákat. A vádirat szerint militáns beállítottságát hétköznapi viselete is tükrözte. A vádirat szerint K. István nyitott volt a világra, közéleti kérdések mellett a történelem, a kultúra és az asztrológia érdekelte. A történelmen belül főleg a II. világháború katonai eseményei, az ősmagyar mondakör és a mitológia foglalkoztatta.
P. Zsolt - "Feszült helyzetekben nehezen alkalmazkodó"
A harmadrendű vádlott édesanyjával, mostohaapjával, húgával és féltestvéreivel nevelkedett együtt Hajdúszoboszlón. Cukrász végzettséget szerzett, de csak egy évig dolgozott szakmájában, újabb munkahelyein biztonsági őrként alkalmazták. 1995 májusától 1996 áprilisáig sorkatona volt Záhonyban, leszerelését követően fegyveres vagyonőrként dolgozott különböző hajdúszoboszlói bankfiókokban, majd a 2000-es évek közepén több évig volt biztonsági őr egy hajdúszoboszlói munkahelyen. Ezt követően több mint egy évig egy ácsmunkákkal foglalkozó balmazújvárosi cégnél dolgozott segédmunkásként, rövid kitérő után pedig biztonsági őrként dolgozott a Perényi 1-ben 2008 augusztusától. Egy közeli bárban is dolgozott ezzel párhuzamosan, havonta összesen körülbelül 200 ezer forintot keresett.
P. Zsoltot munkája mellett leginkább a kutyatenyésztés érdekelte. 2000-ben vásárolt egy szántóföldet Hajdúszoboszlón, ahol kutyakennelt épített, és ott tartotta harci és őrző-védő kutyáit. Ide szinte naponta kijárt. A kutyákat kiállításokra és versenyekre is vitte, megtakarított pénzének nagy részét a hobbijára fordította. P. Zsolt sorkatonai múltja és vagyonőri állása miatt ismerte a fegyvereket, amiket már gyerekkora óta kedvelt. Szabadidejében gyakran végzett testépítő gyakorlatokat.
A vádirat szerint már fiatalkora óta ellenszenvet érzett a romák iránt, és ezt nem titkolta, a romákhoz fűződő személyes kapcsolataiban azonban nem jutatta kifejezésre. A vádirat erre példaként azt hozza fel, hogy húga élettársa roma származású volt, de jól kijöttek egymással, rövid ideig egy háztartásban laktak.
Cs. István. A negyedrendű vádlott, Cs. István az általános iskola elvégzése után keramikus és hidegburkoló szakképesítést szerzett. Az iskola elvégzése után egy évig épületburkolóként dolgozott, majd sorkatonai szolgálatát követően szerződéses katonaként szolgált tovább a debreceni alakulatnál. 2007 júliusa és 2008 februárja között gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban. A vádirat szerint Cs. István a Koszovóban eltöltött időszak után kiábrándult a katonaságból, és egészségügyi okokból kérelmezte leszerelését. Végül pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították
A jelenleg 42 éves K. Árpád érettségije után Nyírbátorban teljesített sorkatonai szolgálatot, de nem szolgálta le a másfél éves szolgálati időt, mert baleset érte, és leszerelték. Itt rendszeresített gépkarabély, valamint maroklőfegyver használatára kapott alapkiképzést. Az 1990-es években zenéléssel foglalkozott, különböző együttesekben dobolt. Egy ideig a budapesti dzsesszkonzervatóriumba is járt, ahol cigány származású hallgatókkal is jó kapcsolatba került. A vádirat szerint ezekben az években kipróbált "bódító hatású szereket". Ebben az időben megromlott a kapcsolata K. Istvánnal, mert öccse "kifogásolta akkor életvitelét, társaságát és szellemiségét".
1998 és 2000 között Debrecenben a megyei APEH-nál dolgozott adatfeldolgozóként. Itt ismerkedett meg F.-né Ny. Évával, aki a felettese volt, és szerelmi viszonyba kerültek egymással. Ezt követően három évig Izraelben élt,ahol vendéglátósként dolgozott ? .Miután visszatért Magyarországra, összeköltözött N. Erikával, akivel 2005-ben összeházasodtak, és 2009 júliusában gyerekük született. K. Árpád 2004-ben elvégzett egy hangtechnikusi tanfolyamot a Magyar Rádiónál. Házasságkötése után "visszahúzódóbb életet élt, szabadidejét leginkább családjával töltötte". A vádirat szerint nem éjszakázott, alkoholt sem ivott.
Miután Izraelből hazaköltözött, újra felvette a kapcsolatot F.-né Ny. Évával, aki különböző debreceni vendéglátóhelyeket üzemeltetett, és hangtechnikusként alkalmazta K. Árpádot. A vádirat szerint a munkahelyükön kívül is rendszeresen találkoztak, K. Árpád rendszeresen feljárt a nőhöz, de ezt titkolta a felesége elől. K. Árpád 2006-ban tette le a jogosítványt, és azóta rendszeresen vezette sógornőjének Opel Astráját, nem terepjárót? amelyet több támadásnál is használtak később. F.-né Ny. Évát 2008 augusztusában bízták meg a Perényi 1 nevű szórakozóhely üzemeltetésével, ahová vitte magával K. Árpádot is. A férfi havi jövedelme a vádirat szerint 120 ezer forintot tett ki. Később ebben a klubban fogták el a vádlottakat, akik ott rejtették el fegyvereiket is. F.-né Ny. Évát a nyomozók tanúként hallgatták ki az eljárás során, és a vádirat szerint ő volt az, aki a vádlottak segítségére sietett, amikor az egyik támadás után elakadtak az autójukkal.
K. Árpád nem azonosult teljes mértékben öccse szélsőséges nézeteivel a vádirat szerint, de abban egyetértett vele, hogy a "hatalom, a rendőrség és az igazságszolgáltatás nem tölti be megfelelően a feladatát a roma származású személyek által elkövetett bűncselekmények felderítésénél és megbüntetésénél". A vádirat szerint erős hatással volt rájuk a 2006-os olaszliszkai lincselés, ami "visszatérő témája volt beszélgetéseiknek". Ezzel együtt "különös figyelemmel kísérték" a médiában a "cigánybűnözés kategóriájába sorolt erőszakos cselekményeket".
A K. testvérek 2007 augusztusában részt vettek az azóta betiltott Magyar Gárda első tagjainak avatásán, de nem tartották kielégítőnek a szervezetet "az általuk sérelmesnek tartott társadalmi helyzet megoldására". A vádirat szerint már ekkor felvetődött bennük, hogy fegyvereket kellene szerezniük, hogy szerepet vállalhassanak "a dolgok menetének megváltoztatásában". A vádirat szerint a K. testvérekben mindezek hatására egyre jobban érlelődött, hogy részt vegyenek a "rend helyreállításában, válaszul az általuk romáknak tulajdonított jogsértésekre és atrocitásokra".
K. István nem volt katona, de erősen érdekelték a fegyverek. Egyik hobbija az airsoft nevű harci játék, egy sűrített levegővel működő fegyverutánzatokkal játszott sport. Szintén kedveli a háborús szerepjátékokat, amelyekhez saját kezűleg készített és festett maketteket, játék figurákat. A vádirat szerint militáns beállítottságát hétköznapi viselete is tükrözte. A vádirat szerint K. István nyitott volt a világra, közéleti kérdések mellett a történelem, a kultúra és az asztrológia érdekelte. A történelmen belül főleg a II. világháború katonai eseményei, az ősmagyar mondakör és a mitológia foglalkoztatta.
P. Zsolt - "Feszült helyzetekben nehezen alkalmazkodó"
A harmadrendű vádlott édesanyjával, mostohaapjával, húgával és féltestvéreivel nevelkedett együtt Hajdúszoboszlón. Cukrász végzettséget szerzett, de csak egy évig dolgozott szakmájában, újabb munkahelyein biztonsági őrként alkalmazták. 1995 májusától 1996 áprilisáig sorkatona volt Záhonyban, leszerelését követően fegyveres vagyonőrként dolgozott különböző hajdúszoboszlói bankfiókokban, majd a 2000-es évek közepén több évig volt biztonsági őr egy hajdúszoboszlói munkahelyen. Ezt követően több mint egy évig egy ácsmunkákkal foglalkozó balmazújvárosi cégnél dolgozott segédmunkásként, rövid kitérő után pedig biztonsági őrként dolgozott a Perényi 1-ben 2008 augusztusától. Egy közeli bárban is dolgozott ezzel párhuzamosan, havonta összesen körülbelül 200 ezer forintot keresett.
P. Zsoltot munkája mellett leginkább a kutyatenyésztés érdekelte. 2000-ben vásárolt egy szántóföldet Hajdúszoboszlón, ahol kutyakennelt épített, és ott tartotta harci és őrző-védő kutyáit. Ide szinte naponta kijárt. A kutyákat kiállításokra és versenyekre is vitte, megtakarított pénzének nagy részét a hobbijára fordította. P. Zsolt sorkatonai múltja és vagyonőri állása miatt ismerte a fegyvereket, amiket már gyerekkora óta kedvelt. Szabadidejében gyakran végzett testépítő gyakorlatokat.
A vádirat szerint már fiatalkora óta ellenszenvet érzett a romák iránt, és ezt nem titkolta, a romákhoz fűződő személyes kapcsolataiban azonban nem jutatta kifejezésre. A vádirat erre példaként azt hozza fel, hogy húga élettársa roma származású volt, de jól kijöttek egymással, rövid ideig egy háztartásban laktak.
Cs. István. A negyedrendű vádlott, Cs. István az általános iskola elvégzése után keramikus és hidegburkoló szakképesítést szerzett. Az iskola elvégzése után egy évig épületburkolóként dolgozott, majd sorkatonai szolgálatát követően szerződéses katonaként szolgált tovább a debreceni alakulatnál. 2007 júliusa és 2008 februárja között gépkocsivezetőként részt vett a koszovói KFOR-misszióban. A vádirat szerint Cs. István a Koszovóban eltöltött időszak után kiábrándult a katonaságból, és egészségügyi okokból kérelmezte leszerelését. Végül pszichiátriai betegség miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánították
Cs.
István 2009 augusztusában
Cs.
István a tatárszentgyörgyi támadások után csatlakozott a K.
testvérek és P. Zsolt által alkotott csoporthoz. A vádirat
szerint Cs. István akkoriban nem találta a helyét, "a
honvédségi életpályára vonatkozó korábbi elképzelései nem
váltak be".
Cs.
István a debreceni Loki klubban ismerkedett meg K. Istvánnal,
akivel néha együtt edzettek a klub edzőtermében, és előfordult,
hogy közösen interneteztek. Az egyik ilyen alkalommal K. István
tanúja volt, hogy Cs. István "a számítógépen írva
agresszív hangnemű bejegyzést fűzött hozzá egy romáknak
tulajdonított bűncselekménnyel foglalkozó témához". Az
ügyészség szerint így nyilvánvalóvá vált K. István számára
"Cs. István ellenséges hozzáállása a roma kisebbséghez".
A vádirat szerint K. István figyelmét felkeltette Cs. István
katonai múltja, és az, hogy Koszovóban is vett részt katonai
misszióban.
K.
István volt az, akinek közbenjárására Cs. István burkolói
munkát kapott a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, ahol a
másik három vádlott dolgozott. A vádirat szerint K. Istvánban
"egy idő után felvetődött, hogy (...) Cs. István a romákkal
szemben táplált ellenérzései révén rávehető lenne arra, hogy
szerepet vállaljon a romák elleni támadásokban. Elképzelését
megosztotta társaival is, akik támogatták a kezdeményezését.
A
vádirat szerint a K. testvérek ekkor már fontolóra vették, hogy
kibővítik a csoportjukat, és Cs. Istvánt alkalmasnak tartották
"az akcióban való közreműködésre, mert katonai kiképzésben
részesült, jártasságot szerzett terepkörülmények között a
gépkocsivezetésben, valamint fizikai ereje és állóképessége is
megfelelt a feladatnak. Ezenkívül azt is számításba vették,
hogy nincs munkahelyi kötődése, és a magánéletben is
független." 2009 március közepén aztán K. István átadott
Cs. Istvánnak egy mobiltelefont azzal az instrukcióval, hogy "ezen
a telefonszámon mindig elérhető legyen". Ezt a készüléket
használták korábban a K. fivérek a galgagyörki támadás idején.
.....
Ami a vádiratból érdekes módon kimaradt
Titkosszolgálat áll a romagyilkosságok mögött?
Elfogásuk
óta a romagyilkosságok gyanúsítottainak titkosszolgálati
megfigyelésére, kapcsolataira is fény derült, de a vádirat ezt
egy szóval sem említi.
a
feltételezett tetteseket a Nemzetbiztonsági Hivatal figyelte a
bűncselekmény-sorozat megkezdése előtt, egyikük pedig a Katonai
Biztonsági Hivatal beszervezett informátora volt. A vádirat ezzel
a témával egyáltalán nem foglalkozik, pedig 2009-ben az
Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vizsgálata is
megállapította a titkosszolgálatok akkori vezetőségének
felelősségét az ügyben. Nem derül ki a vádiratból az sem, ki
segítette a gyanúsítottakat a fegyverek és a lőszerek
beszerzésében, és honnan kaphattak anyagi támogatást.
A
gyanúsítottak elfogása óta, és a most zajló perben számos
olyan részlet is felmerült, amikre nem ad magyarázatot a vádirat.
Nem lett meg a sötét színű, nagy méretű terepjáró, amit
szemtanúk beszámolói alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda is sokáig
keresett. A vádirat szerint az elkövetők egyetlen járművet, egy
szürke Opel Astrát használtak, ennek azonban ellentmondanak a
mobiltelefonjaik mozgását rögzítő cellainformációk – útban
Tiszalök felé egymást hívták, és a készülékeik egymástól
10-20 kilométerre voltak. A Blikk kiszivárgott nyomozati anyagokra
hivatkozva néhány napja arról számolt be, hogy a rendőrség
állításával ellentétben nem a telefonhívások, hanem védett
tanú buktatta le az elkövetőket, aki szintén beszámolt egy
fekete VW Touareg terepjáróról is. A lap szerint a nyomozati
anyagban további adatok is utalnak arra, hogy több elkövető volt,
nem csak az a négy személy, aki most a vádlottak padjára került.
A
vádlottak ellentmondásos vallomásai is további tettestársak
létére utalnak. A vádiratból viszont úgy tűnik, hogy a
rendőrség önkényesen szelektált a nyomozás adatai között,
egyes tényeket és elkövetőket, bűnsegédeket szándékosan
figyelmen kívül hagytak a vádiratban. Az MTI rendőrségi és
ügyvédi forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az egyik
gyanúsítottól egy olyan, több tízmillió forintot érő
mesterlövészpuskát is lefoglaltak, amelyből csak két-három
darab lehet az országban, de ez a fegyver nem szerepel a vádiratban.
Az ügyészség erre úgy reagált, hogy ugyanazok, egy besenyszögi
vadásztól elrabolt fegyverek szerepelnek a vádiratban, mint a
nyomozati iratokban. Ugyanakkor több szakértői vélemény is azt
erősíti, hogy négynél több embernek lehetett tudomása a
bűncselekményekről, így támogatók, megrendelők, vagy további
tettestársak lehetnek még szabadlábon.
A
tény, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal éppen a gyilkosságsorozat
megkezdése előtt szüntette be az elkövetői kör megfigyelését,
sokakban azt a következtetést érlelte meg, hogy a
titkosszolgálatoknak valami köze kellett hogy legyen a
bűncselekmény-sorozathoz. Hogy a minden korábbinál rettenetesebb
fasisztaveszély látszatát akarták kelteni az akkori
kormánykörökből származó politikai megrendelésre, vagy éppen
ellenkezőleg, a jobboldali szélsőségek lejáratását célozta a
brutális akció, arról már megoszlanak a vélemények az
ilyesmikre szakosodott fórumokon. A szofisztikáltabb teóriákban
külföldi titkosszolgálatok érintettsége is felmerül.
Sűrűsödnek
a titkosszolgálatok érintettségével kapcsolatos kérdőjelek a
romagyilkosságok ügyében. Az egyik gyanúsított, Cs. István
ugyanis a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) informátora volt, sőt,
tartótisztje is felkereste a tiszalöki és kislétai támadás
között, a szolgálat mégsem lépett.
Igen
érdekes ez a hozzáállás egy olyan bűntény esetében, ahol a
titkosszolgálatok érintettsége már régóta a népszerű
összeesküvés-elméletek része, a volt Nemzetbiztonsági Hivatal
(NBH), jelenlegi Alkotmányvédelmi Hivatal (ABH) mulasztásai
miatt pedig már parlamenti vizsgálóbizottság is felvetette az NBH
korábbi elnöke, Laborc Sándor, valamint a területért felelős
két miniszter, Szilvásy György és Ficsor Ádám felelősségét.
Magyar
Hírlap pár héten belül olyan részleteket tett közzé a
birtokába jutott kihallgatási jegyzőkönyvekből, amelyek arra
utalnak, a gyanúsított Cs. István a Katonai Biztonsági Hivatal
(KBH) fizetett informátora volt, sőt, tartótisztjével
találkozott is az utolsó két gyilkosság – a tiszalöki és a
kislétai – között.
némi huzavona után a katonai elhárítás elismerte ugyan, hogy Cs. István egy időben az ő emberük volt, de siettek hozzátenni, hogy a romagyilkosságok idején már nem dolgozott nekik. Akkor miért is találkozott Cs. Istvánnal a biztonsági hivatal tartótisztje a tiszalöki gyilkosság után? Az eddig megjelent - és a hatóságok által nem cáfolt - nyilatkozatokból az derül ki, hogy Cs. valamikor 2004-2005 táján parancsot kapott, hogy épüljön be azokba a körökbe, amelyekben mások mellett a K. testvérek is megfordultak. Azt Cs. nyilvánosságra hozott vallomásából tudjuk, hogy 2006 őszén jelentett a KBH-nak K. Istvánról. Később Koszovóba ment külszolgálatra, majd hazatérése után egy évvel egészségi okok miatt leszerelt. Legalábbis ő ezt mondja, és ezt a verziót erősíti a KBH, illetve a Honvédelmi Minisztérium is azzal, hogy múlt időben beszélnek a Cs.-vel fenntartott kapcsolatukról. Csakhogy, a titkosszolgálatoktól nem lehet csak úgy leszerelni. Ha a KBH elégedett volt Cs. munkájával, akkor leszerelése után a tartótisztje egyszerűen átadhatta őt a Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH). Megszervezhetett egy hármas találkozót, ahol bemutatta neki az NBH-s tartótisztjét, és jó napot.
tarjányi péter, ...
Mossad recept:
Három plusz egy – a cigánygyilkosságok háttere
Végy egy Mossad ügynököt és ránts bele három embert. A Mossad bevált receptje az államellenes aknamunkához. Úgy tűnik, a cigánygyilkosságok hátterében ugyanaz a szisztéma húzódik meg, mint amit a bolíviai kalandorok ügyében tapasztaltunk. Az események elemzésénél megint csak hasonló helyzetben vagyunk, mert az ismert főkolompos mellett személyes ismeretségünk van a többieket illetőleg is. Így reálisan tudunk értékelni, nem veszünk el a zavaros félinformációk és mendemondák között. (…)
Egyszersmind igazolódni látszik az a feltevésünk, hogy a gyilkosságok az izraeli titkosszolgálat megrendelésére történtek. A szervezés kísértetiesen hasonlít a Rosa Floresz féle esetre, ahol az egy szem Mossad-ügynök három másik fiatalember beszervezésével látott neki a megbízatás teljesítésének.
Az elfogottak közül három ember ismert figurája a régi debreceni szkinhed életnek. Némelyikük csaknem húsz éve került közel az irányzathoz, a debreceni szkinhedek vezéregyénisége volt. A másik kettő is ismert, régi arc.
Negyedik társuk, a csoport vezetője viszont nem illik a képbe. Szintén ismert figura, egy rock zenekarból, viszont ott mint antifasisztára emlékeztek rá. Persze mindenki változhat. Bár az a tény, hogy két cigányt is beprotezsált a munkahelyére, nem ezt bizonyítja. És van itt még egy apróság. Az illető korábban 1,5 évet töltött el Izraelben, úgymond egy kibucban. Aki nem áll teljesen naivan az események előtt, össze is rakhatja a kockákat.
nem
cs. istván volt izraelben, hanem K. Árpád:
Először magamról annyit, hogy valóban dolgoztam Izraelben és megfordultam több közel-keleti országban is. Izraelbe a délen fekvő Eilatba a szintén ott dolgozó barátaimhoz utaztam ki, három hónapos turista vízummal, aminek lejárta után - csakúgy, mint több ezer magyar, aki itthon nem talált munkát – érvénytelen vízummal és munkavállalói engedély nélkül dolgoztam. Velem volt a jövendőbelim is, és nagyon kemény munkával próbáltunk alapot teremteni a közös jövőnkhöz. Nem szégyellem ezt, szégyellje magát a magyar állam, mert itthon a nyomor várt volna ránk és a kilátástalanság. Kibucban soha nem jártam, és épeszű ember azt nem is gondolhatja komolyan, hogy akárki (gój) kapcsolatba kerülhet a Moszaddal. Aki ilyet komolyan vesz, az igencsak tudatlan, továbbá a határozott véleményem az, hogy rendkívül kártékony is.
A „jobbikos” Barikádban már arról is olvastam, hogy a testvérem is kibucban dolgozott. Ez már annyira alacsony színvonal, hogy az „újságírót” és az ilyen tévedéseknek helyet adó újságnak a színvonalát minősíti. Annyi bizonyos, hogy a testvéremről ezt még az ellenségei sem állítanák, és erre a méltatlan színvonalú pletykára több szót nincs is értelme pazarolni, sajnálom, mert egyébként jónak tartom a Barikádot, egyébként járatom is. Miért nem kérdeztetek meg minket, mitől féltek?
Érdekes, hogy a testvérem NBH általi megfigyelése is sokaknak okoz komoly fejtörést, másokat gyanakvóvá tesz, gondolom senki számára nem jelent újdonságot az, hogy az aktív ellenzékieket az állam megfigyeli. Nincs ebben semmi különös, ez így megy, amióta létezik állam. Az is biztos, hogy általában azért titkos a titkosszolgálat, hogy a tevékenységükről a megfigyeltek ne szerezzenek tudomást, néha azonban ők is hibáznak és elárulják magukat, azért annyira nem profik ezek, mint ahogy azt terjesztik magukról.
Mindenesetre jó, ha mindenki megérti, hogy a megfigyelt személy nem cinkosa, hanem elszenvedője a megfigyelésnek, ezt azért mondom, mert olyan igazi baromságot is olvashattam már a médiában, ahol azt próbálták sugallni, mintha éppen a megfigyelést elszenvedő testvérem lett volna az, aki valamiféle „szimbiózisban” létezett volna az NBH-val.
Szeretnék néhány dolgot tisztába tenni a „cigánygyilkosságok” IV. rendű vádlottjával, Csontos Istvánnal kapcsolatban is. Ő az, aminek mondja magát, egy spicli. Vannak ilyenek! 2003 óta a Katonai Biztonsági Hivatal besúgója. Kezdetben (elmondása szerint) csak a katonatársai „csínytevéseiről” kellett beszámolnia a KBH-nak, aztán 2006-tól figyelnie kellett a radikális csoportok, személyek (köztük a testvérem) tevékenységét. Egy igazi jellemtelen féreg, katonatársairól, bajtársaknak/barátoknak hazudott személyekről adta le a „drótot”, és mindez semmiféle lelkiismereti problémát nem okozott neki. Ahogy mondta: „kérdeztek és én válaszoltam.” Közben mindezt azzal tetőzte, hogy nemzetinek, radikálisnak, vagy akár fajgyűlölőnek álcázta magát és így provokálta a környezetét. Ez a szomorú valóság!
Aztán volt szerencsém olvasni a nyomozati anyagban Csontos tartótisztje – H. (a százados családnevét szerkesztőségünk nem teszi közzé - a kuruc.info szerk. megjegyzése.) Ernő százados – vallomását, akit amúgy Csontos szintén „bemártott”, miután az elhárítás Csontost cserbenhagyta. Ezek a tények, és semmi több. H. százados vallomása egy pillanatra betekintést nyújt a Katonai Biztonsági Hivatal tevékenységébe, amely szervezet – amúgy érthetetlen módon – civileket is megfigyel. Hogy mi van ezen kívül, vagy ezen túl? Nos, lehet ezen agyalni, de ne menjen el teljesen a józan ész! Én természetesen nem a gondolkodás szabadságától akarom megfosztani honfitársaimat, éppen ellenkezőleg. Gondolkodjatok józanon, tisztán! Ne üljetek fel a bomlasztó butaságoknak, tájékozódjatok „tiszta forrásból”!
Az eredeti, vidéki magyar ember megfontolt, higgadt gondolkodása, ami annyira hiányzik nekem, nos ez az, amit oly’ gyakran nélkülöz a radikális, nemzeti diskurzus. Sajnos erre csak most, a magam baján ébredtem rá. Pontosan le tudom mérni a rólam, vagy az ügyről megjelent ostobaságok kapcsán, hogy mennyire eltávolodtak sokan az igazságtól. Tudom, a valóság gyakran unalmasabb a fantázia világánál, hiszen mennyivel izgalmasabb a „Moszad verzión” csámcsogni, mint elfogadni azt, hogy mi, akik most bíróság előtt állunk, tényleg csak azok vagyunk amik, magyar, alsó-középosztálybeli átlagemberek, semmi egyebek.
Én azt sem állítom, hogy az emberölésekben nincs benne valamely titkosszolgálat keze így, vagy úgy. Annál is inkább állíthatnám ezt, mivel tudom, hogy ezeket sem én, sem a testvérem, sem pedig Zsolt barátom nem követte el. Mégis úgy gondolom, nem ez a lényeg! Ennek az összeesküvésnek ugyanis sehogy sem áll módomban a végére járni, viszont védekeznem kell a lehetséges eszközökkel. Hogy a védekezésre tudjunk összpontosítani, ahhoz immunissá kellett válnunk a minket ért bulvár mocskolódásra, és azt is meg kellett élnünk, hogy az a tágabb közösség, amelyről azt gondoltuk, hogy mi is részei vagyunk, megpróbálja minél távolabb tartani magát tőlünk, és a végletekig elhatárolódik az ügytől. Vannak, akik a szavazatokat féltik, és vannak, akik csak nem akarnak „lyukra futni”, vagyis óvatoskodnak.
Az ügyben minden aljas módszer megengedett volt, maguk a rendőri és politikai vezetők voltak azok, akik teljesen figyelmen kívül hagyták az ártatlanság vélelméhez fűződő - és más alapjogainkat -, és teljes erővel azon „dolgoztak”, hogy mindenki úgy tudja ebben az országban, hogy a bűnösségünk kétségtelenül bebizonyosodott. Közben pedig – a mai napig – megpróbálnak úgy elszigetelni minket, hogy sehogy se fejthessük ki a védekezésünket a nyilvánosság előtt. Ez volna Magyarországon a jogállam, a tisztességes eljáráshoz való jog, az egyetemes alapjogok alkalmazási gyakorlata. Új alkotmány ide, vagy oda, ezek kiüresedett, tartalom nélküli fogalmak, az emberi jogok csak kevesek kiváltságai, az erre épülő jogvédő ipar pedig csupán gusztustalan liberális népbutítás.
Kiss Árpád Sándor(Kuruc.info)
tényleg
nem mentek még be a tv2 szenzációhajhászó riporterei ezekhez a
vádlottakhoz? amúgy van annak valami diszkrét bája, hogy a nagy
tényfeltáró, antikommunista kuruc.infó csontos tartótisztjét
nem hozza nyilvánosságra...
Ugyan
mi érdeke fűződne a Moszadnak néhány szerencsétlen faluszéli
cigány megöléséhez?
mi
érdeke lenne abból, hogy a barátságos izraeli-magyar meccsről
különböző képet közvetített Izraelbe és Magyarországra az
MTVA? márpedig utóbbi biztos megtörtént, és nem az itteni
magyarok szabad döntése miatt, azt lefogadom.
magyar-izraeli
focimeccs magyar adásában a megszokott képsorokat láthatták a
nézők a kezdés előtt, de Izraelbe a közvetítésért felelős
MTVA annak a kamerának a képét küldte ki, amelyik az izraeli
himnusz alatt fújoló, és a pályának hátat fordító magyar
szurkolók egy csoportját mutatta
...
Tiszaújvárosi
Krónika c. lap 2. oldala:
Tudja,
kik gyilkolják a romákat!
Én tudom, kik vannak a közelmásfél éve tartó roma gyilkosságok mögött. Tisztában vagyok vele, hogy ezek súlyos szavak, de vállalom értük a felelősséget - kezdte beszélgetésünket Kiss Károly, a Tiszaújvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője
- Nem fél ezeket nyilvánosságra hozni?
- De igen! Engem is megfenyegettek már. Valamelyik este egy fekete Mercedes állt meg a házam előtt. Nem mentem ki a kapuba, magas kerítésem van. Kintről üvöltöztek, ha nem hagyom abba saját nyomozásaimat, akkor megnézhetem magam. Márpedig én felveszem a harcot- Miért nem a rendőröknek mondja ezeket? Százmilliót kaszálhatna, ha tényleg bizonyítani tud mindent.
- Már elmondtam. Kihallgattak a városi kapitányságon, remélem, elraktározzák és továbbadják az információimat. Azt is közöltem velük, csak akkor mondok neveket, ha személyi védelmet kapok, én és a családom is. Kizárólag az országos rendőrfőkapitánynak vagyok hajlandó elmondani- Mégis, mi a háttér?
- Én is olvastam a nyomozók találgatásait. Nem kell messzire menni. Itt Borsodban kell keresni a romák között a vétkeseket. Amikor a nagycsécsi temetés volt, akkor én beszélgettem néhányukkal. Három, egyenként ötvenfős társaság tartja kezében a roma ügyeket. Vannak közöttük magyarok is, olyanok, akik az idegenlégióban szolgáltak. Az irányítás viszont Pestről jön, magas rangú egyenruhásoktól. Ez biztos.- Nem tart attól, hogy ezt senki nem hiszi el? Holnap pedig a sörétes önt találja meg?
- De igen, viszont a lelkiismeretem tiszta.- Azt mondta az imént, hogy egyetlen esetben korrupció is szerepet játszott.
-A tiszalöki megölt férfi Tiszavasváriban dolgozott. A gyógyszergyárban. Ott hozzá lehet jutni bizonyos drogok alapanyagaihoz is. Ebből már következtethet mindenki.
Én tudom, kik vannak a közelmásfél éve tartó roma gyilkosságok mögött. Tisztában vagyok vele, hogy ezek súlyos szavak, de vállalom értük a felelősséget - kezdte beszélgetésünket Kiss Károly, a Tiszaújvárosi Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetője
- Nem fél ezeket nyilvánosságra hozni?
- De igen! Engem is megfenyegettek már. Valamelyik este egy fekete Mercedes állt meg a házam előtt. Nem mentem ki a kapuba, magas kerítésem van. Kintről üvöltöztek, ha nem hagyom abba saját nyomozásaimat, akkor megnézhetem magam. Márpedig én felveszem a harcot- Miért nem a rendőröknek mondja ezeket? Százmilliót kaszálhatna, ha tényleg bizonyítani tud mindent.
- Már elmondtam. Kihallgattak a városi kapitányságon, remélem, elraktározzák és továbbadják az információimat. Azt is közöltem velük, csak akkor mondok neveket, ha személyi védelmet kapok, én és a családom is. Kizárólag az országos rendőrfőkapitánynak vagyok hajlandó elmondani- Mégis, mi a háttér?
- Én is olvastam a nyomozók találgatásait. Nem kell messzire menni. Itt Borsodban kell keresni a romák között a vétkeseket. Amikor a nagycsécsi temetés volt, akkor én beszélgettem néhányukkal. Három, egyenként ötvenfős társaság tartja kezében a roma ügyeket. Vannak közöttük magyarok is, olyanok, akik az idegenlégióban szolgáltak. Az irányítás viszont Pestről jön, magas rangú egyenruhásoktól. Ez biztos.- Nem tart attól, hogy ezt senki nem hiszi el? Holnap pedig a sörétes önt találja meg?
- De igen, viszont a lelkiismeretem tiszta.- Azt mondta az imént, hogy egyetlen esetben korrupció is szerepet játszott.
-A tiszalöki megölt férfi Tiszavasváriban dolgozott. A gyógyszergyárban. Ott hozzá lehet jutni bizonyos drogok alapanyagaihoz is. Ebből már következtethet mindenki.
Draskovics és a kommunista koncepció
A
legsötétebb kommunista koncepciós per 2009-ből, de még 2013-ban
is lehet ezt büntetlenül, el vannak ezek keményen számoltatva,
egy kész kis nürnbergi pert csinált a fidesz a posztkommunisták
ellenhagyó és
szilvási nem számít bele az elszámoltatásba, hagyónak 6 millió
forint kártérítést
fizet az állam,
szilvásyéknak meg a két év letöltendőbe beleszámít a ún.
házi őrizet is.
laborc felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügy iratait 2040-ig titkosították.
ezután a kis gumicsont után lefogadom, a bizalmi emberek kaptak egy kis trópusi nyaralást kárpótlásban A Párttól.
laborc felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Az ügy iratait 2040-ig titkosították.
ezután a kis gumicsont után lefogadom, a bizalmi emberek kaptak egy kis trópusi nyaralást kárpótlásban A Párttól.
Lebukott
Draskovics: hamis bizonyítékokat mutatott be a sajtónak!
A bombát az olajmaffia robbantotta!!!!
Tudja
mi a különbség draskovics-szilvássy terroristái és az ufók
között?
Ufót már láttak.
Ufót már láttak.
A
magyarok nyilai és Budaházy a Tel-Aviv kettőn.2009-07-14
A szopós zsidók a holokamu csöcsön csüngtek , és onnan merítettek ilyen badarságot , meg talán az olajmaffia pénzen ezt tudták kinyomozni !!!
Buszt
robbantott a Magyarok Nyilai (?)
https://www.youtube.com/watch?v=L64pUy33teE
Orbán
dala
nyilván
az amerikai rokonok súgtak draskónak, hogy fesse a terrorizmust a
falra. mert a horogkereszt itt már nem elég.
Pincebörtönök
"A Duna
már a part felett és alatt is
elnyelt
már embereket és emberdarabokat"
Sósavval
teli betonkádak és emberdarálók
(biztonságos
a letöltés, katt a fenti linkre vagy lent online nézhető)
A
Köztársaság téri pincebörtönök titkai 1992-ben, a Magyar
Televízió egyik szerkesztő-riporterét, Dézsi Zoltánt azzal a
feladattal bízták meg, készítsen filmet a Köztársaság téri
pincebörtönök titkairól.
A
120 perces kétrészes filmet Pincebörtön címmel, nem
sokkal az 1994-es tavaszi választások elõtt mutatta be a
Magyar Televízió.. A film egykori csatornázási dolgozók,
titkárnõk, egykori rendészek, ÁVH-sok, kábelszerelõk
segítségével igyekezett hitelt érdemlõen bizonyítani,
hogy a Magyar Szocialista Párt (MSZP) alapjaiban az egykori
pincebörtönre épült amelynek titkait 1956 óta rejti az épület.
Dézsi Zoltán ma is lankadatlanul kutat-keres, annál is inkább,
mivel az új metróvonal építése során fény derülhet a még
rejtõzködõ titkokra is. Ez majd kiderül hamarosan, az
interjúból. Riporter kollégánk , Németh B. László ugyanis a
napokban megkereste Dézsi Zoltánt.
Németh
B. László szerkesztõ-riporter beszélgetése Dézsi Zoltánnal
- Hogy került több emelet mélységben pincebörtön a nyilvánosház alá?
- Olvastam egy olvasói levelet, és ez az olvasó arról írt, hogy õ bizony az ötvenes évek elején a földalatti vállalatnál, a nyolcadik kerület egyik munkahelyén, mint rab dolgozott , és utána a Kossuth térnél szabadult. Aztán ugyanettõl az olvasótól volt még egy olyan gondolat, hogy a Népszínház utca és a Csokonai utca sarkán lévõ ÁVH-s – akkor még úgy tudtuk, ÁVH-s épületben volt 4 vagy 5 emelet mélyen. Ott volt a cellája és egyszer nyitvahagyta az õr az ajtót – ezt írja az olvasói levélben – és bekukkantott egy másik ajtón keresztül egy folyósóra.. A folyósón keresztül azt látta, hogy lámpák égnek és messzire jön-megy a folyósó a föld alatt. Magam is elmentem a Csokonai utca arra a részére, ahol ez az épület volt. Könnyen nem lehetett megtalálni. Ugyanis a Csokonai utca 14., a második ház a Népszínház utcától – ez valamikor még a háború elõtt nyilvánosház volt. Amikor a nyilvánosházakat államosították, akkor a belügyhöz kerültek. Kiválóan alkalmas volt a nyilvánosház épület ... - egyébként belügyi épület - szeparált részek, diszkrét diszkrét ki-be járás, sok-sok szoba - és a Kat-Pol kapta meg késõbb, illetve a vidéki Pest-Megyei ÁVH..- Mi volt ez a Kat-Pol?
- A Kat-Pol a katona-politikai osztály, a leghírhedtebb terror osztag volt, még az ÁVH egyik elõdje, amelyet szétvert az ÁVH. Aztán Pest-Megyei ÁVH lett, és amikor a Pest-Megyei ÁVH-hoz tartozott - akkor volt ez az olvasó ott, mint rab. Ennek a háznak a sorsát szerettem volna feldolgozni, hogy milyen az a ház a rendszerváltás után. A külföldi emigráns magyarok is megkeresik – mert késõbb aztán késõbb találkoztam ilyenekkel is - és be akartak menni. Azt mondják, hogy itt raboskodtunk – nosztalgia utat akartak tenni a régi börtönükben. Ez volt a Csokonai utca 14. Ezt a házat elkezdtem vizsgálni. Bementem, megkaptam az engedélyeket. Akkor még támogattak. A környezõ házak lakói is nyitottak voltak Elmentem a szomszédba, ahol elmondták a régi lakók, itt bizony a Pest-Megyei ÁVH volt. Az az az idõszak, ami a legnehezebb volt, és akkoriban ki sem lehetett nézni az ablakon. Oda sem lehetett menni az ablakhoz.- Mármint a szomszéd házakból ...
- Így van. Becsöngetett hozzájuk egy ÁVH-s, hogy ki nem szabad nézni, semmit nem szabad - a szellõztetést nem tudom, hogy oldották meg ... Aztán jelentkezett egy másik tanú – pontosabban nagy munkával megtaláltam – aki a Bánki Donát Mûszaki Fõiskolára járt, akkor még Technikum – az szemben van a Csokonai utca másik oldalán. És ez a tanú elmondta, hogy elõadás alatt kinéztek az ablakon, fönntrõl lenéztek és látták, hogy egy leponyvázott teherautó oldalát kinyitják és összekötözött, majdnemhogy pucér embereket dobálnak, mint zsákokat dobálják, és viszik be ezeket az embereket a házba. És hát nagyon megrendülten mondta ez a riportalany, hogy hát kis batyukat látott és ebbõl gondolta, hogy ezek vidékiek. Késõbb addig jutottam, hogy Dunapataj, Apajuszta környékérõl kulákokat vittek oda. Az volt az érdekes, hogy mindenki arról beszélt, hogy a házba csak vittek, vittek, vittek embereket, és senki nem jött ki.
Ebbõl gondoltam én, hogy a háznak több kijárata van. A pinceszinten, vagy valahol a föld alatt. A lényeg az, követve az ÁVH-s logikát, amely azt mondotta, hogy titkos összeköttetések voltak a különbözõ házak között. Végül is akkor összegyûjtöttem azokat a sötét multú épületeket, amelyeket érdemes felkeresni és ezeket bemutatni. Így a Csokonai utca mellett voltam az Andrássy út összes ÁVH-s épületében. Nem csak a 60. .ban, a 60. volt majdnem a legkevésbbé ÁVH-s ház – az a legenda, a 60. Az igazi központ a 66., 68., 70. volt.
Ezek az ÁVH-sok tömbökben gondolkodtak -. Aki járt arra, az pontosan tudja, hogy állandóan falat bontottak, ajtót nyitottak tûzfalakon át. Titkos ajtók – egyfolytában ez ment. Lefedték, befedték, az osztályellenséget próbálták megzavarni. Hát így sikerült.
Tehát nagyon érdekes helyszín volt az Andrássy út 66 is. Ott volt az ÁVH legkeményebb osztaga. Találtam foglyokat, akik elmondták, hogy a mínusz 2 emeleten raboskodtak. Aztán találtam egy dokumentfilm részletet, ahol Rajk László szeretõje Bakszant Olga és munkatársa maga mondja el, hogy õ is a mínusz 2-n volt, ami a pincéhez mínusz 2, és õ beszélt például - õ, nem én, tehát a filmben csak a tanúkra hagyatkoztam, arról beszélt, hogy õ tudta, hogy ott van a savas kád. És beszélt azzal az orvossal is, aki azért kérte leszerelését idegi alapon, mert ezt a savas kádat nem tudta feldolgozni.- Mi volt ez a savas kád?
- A savas kád – így mondta pontosan Bakszant Olga a filmben: a szóhasználatát is tudom idézni: annyira megdöbbentett – „Volt ott a savas fûrdõõ ...” – így mondta.Hát megfürdették a sósavban a delikvenseket, aztán már jobban volt kedvük vallani – már akinek volt még energiája vagy ereje, ha túlélte.Egyébként a savas kád legendáját az is alátámasztja, hogy volt a Szûcs testvérek esete – mind a ketten hithû kommunisták voltak - egyiküket nyugatról csalták haza, ahol egyébként, mint magyar kém teljesített szolgálatot. Természetesen árulás volt a vád ellenük. És az egyik Szûcs testvérrõl a boncoló orvos annyit írt le, hogy a bõrfelület teljesen elpusztult. Mi ott a 66. pincében megtaláltunk egy saválló kádat. Ami már csak nyomaiban volt – nézegette is a mérnök, nem is én találtam meg, hanem a háznak a gondnoka: Ni, hát itt van egy saválló betonnal ... egy nagy teknõ , és nincs funkciója.... Utána forgattam még a Fehér Házban, amit ma hívnak így és annak ...- Bocsánat, a Margit híd hídfõjénél ... ma képviselõ ház ...
- Ez szintén egy nagyon sötétmúltú épület. Péter Gábor eleve egy olyan épületet terveztetett, ami az ÁVH-nak készül. Tehát az az épület, egy az egyben, mai állapotában ugyanúgy néz ki, mint ahogy az ÁVH megtervezte. Péter Gábor kétszintes mély börtönt tervezett oda – és hát mindenféle összeköttetéssel a föld alatt. Ezen a környéken még a házzal szembeni épületekben is csak belügyesek lakhattak. Tehát aki ott volt polgári egyén, azt kitelepítették. Beköltöztek a munkás-elvtársak - a munkásosztály erõszak-szervezetének képviselõi. Amikor mi ’92-ben forgattunk, már csak a rácsok nyomai voltak meg. De még egy gondnok elmondta, hogy a háznak saját csatorna-zsilip rendszere van - a Dunába.
- Ez mire volt akkor jó?
- A kihallgatások során nagyon sokan meghaltak – és hát mégse kelljen minden halottnak halottaskocsi, meg ...
- Keresztül a városon ...
- Keresztül ... milyen macera ... dehogy is! Sutty, bele a Dunába! Egy az egyben ...- Csak nem azt mondod, hogy ezeket az embereket ledarálták?
- Van egy tanúm szintén a filmben benne van: aki ’57-ben került abba a házba, akkor már Belügyminisztérium volt, ugye ÁVH már nem volt. Tizennyolc éves titkárnõ volt. Egyszer egy iratköteggel lemegy a pincébe és ott járkál, ahol egyébként még ott voltak rendesen a cellák, cellasorok, börtönök. És benézett egy szobába, elmondja a filmben, hogy látott egy szobát. A szoba közepén volt egy tölcsér alakú valami, egy gép, elektromos gép – és a falon embermagasságtól fölfele, barna fröccsent nyomok. Hát teljesen meg volt rökönyödve. Fölment a fõnökéhez, aki már tudta: neki már jelentették, hogy a kis hölgy lent járt a pincében és azt mondta: hogyha maga nem akar a Dunába kerülni azon a berendezésen keresztül, akkor bizony hallgasson errõl, és ne kíváncsiskodjon.
Még egy érdekes adalék: hogy a Duna azon a szakaszán nagyon jó volt a kapás – de ez már valóban a legsúlyosabb horror. És hát a horgászoknak is feltûnt. Mi történt? Megtiltották ott a pecázást. Van még egy érdekes ház – szintén a filmemben szerepel – ez a Garibaldi köz és Zoltán utca sarka. Az akkoriban a 17-ben volt a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetõsége és a Rákosi is. Az egész tömb belügyes tömb volt, ÁVH-s belügyes tömb, még késõbb a III/III is ott volt. És a Garibaldi - Zoltán utcai ház pedig a belügyi õrségnek volt a háza, illetve a belügyesek laktak ott. Nos, annak a pincéjében is voltak börtönök, sõt, a Garibaldi utca egész utca alatti része börtön volt. Mégpedig – elmondják a tanúim – hogy olyan börtön volt, kihallgató szoba, ahol parafa volt a falon. Ugyanis fölhallatszódott - ezek a szerencsétlenek, ahogy segélyt kértek meg ... meg könyörögtek életükért - és a környékbeliek ezt hallották. És hogy hogy oldották meg a problémát? Parafával bélelték ki ...
- Leszigetelték ...
- Igen, és akkor onnantól kezdve ez megoldódott. Az ’56-os forradalom alatt rövid ideig szabad volt a sajtó, és akkor megírták azt, hogy a Rákosi bunker építésénél több, mint száz ember dolgozott titkos munkahelyen - és ezek eltûntek. Nos annak a pincéjében találtak a nyolcvanas évek közepén csontvázakat. Véletlenül ezek a szerencsétlenek, akik ott dolgoztak Rákosi bunkerjén, azok oda lettek lebetonozva. Az Akadémia utca 17-hez, tehát a belvárosi háztömbök alá építettek Rákosi Mátyás számára egy szabályos metró-megálló méretû bunkert. 65 méter mélyen van. Azért van ott 65 méter mélyen, mert közel a Duna. Rákosi Mátyás dolgozószobájából nyílegyenesen vezetett volna a tervek szerint az út – ez egy ferde lift - ez már nem készült el, mert Rákosi megbukott. De elkészült a Rákosi Mátyáshoz tartozó méregdrága bunker. Rákosi és a párt legfelsõ vezetõi 65 méter mélyen, ott húzták volna meg magukat atomháború esetén, és a Toldi mozinál volt az alagút kijárata. A Toldi mozinál, illetve a mai Szabadság téren ma is megtekinthetõ, mert be van kötve a metróba. Na most ugyan ez, ha egy központi vezetõség elsõ titkárának jár, jár a Budapesti Pártbizottságnak is – és hát a Köztársaság téri épület a háború után épült - 1962-ig benne volt az építési törvényben, hogy minden középület alá kell építeni bunkert.- Légó pincét ...
- Így van. Légó pincét. Na most - az ötvenes évek elején épült a Köztársaság tér, klasszikus pártháznak – és hát építettek oda is légoltalmi bunkert, ami aztán késõbb a pártházba szorult, illetve oda bezárt embereknek a halálos csapdájává, kvázi: pincebörtönévé vált. Az a borzasztó, hogy ezt nem találták meg ’56-ban, mert mindenki a pincében kereste. Nem a pincében kellett keresni: a titkári szoba, mindig az elsõ emeleten volt, ebbõl volt a lejárata, csak akkora vasbeton henger volt, a pincében nem is tûnt föl, hogy ott van valami. Metró technológiával készült. Minden, ami a föld alatt van Budapesten, igazából csak a metró mélységben tud lenni, mert ott van a kiscelli agyag, a márga. Az összes többi kavics, ebben hihetetlen nehéz, majdnem reménytelen költséges épületeket, mély-épületeket felépíteni. Fölásatták a Köztársaság teret, meg is találhatták volna az egyik lejáratot – dehát, arra ráhordták a földet. Ahol ástak, mindenhol leástak hat méterig, hét méterig - és víz jött föl.- Érdekes, hogy elkezdték a metrót építeni, abbahagyták – és jó pár évvel késõbb nyitották meg ... És senki nem tudta, hogy közben, mit csinálnak.
- Hát gyakorlatilag ez a metróépítéshez volt kapcsolva, szigorúan titkos munkahelynek, úgyhogy nagyon sokan nem tudták, hogy mit építenek. A föld alatt ki tudja, hogy mi lesz abból – a részletek pedig.... Az volt a munkahelyek neve: titkos munkahelyek. A Köztársaság téren is volt egy ilyen. A kijárata – a valamikori szobor-emlékmû alatt volt. Illetve volt az Erkel színháznál is kijárata és a másik a gázmûvek felé. Ezt a függõleges vasbeton aknát bebetonozták a pártház ’61-es, ’62-es újjáépítésénél. Már, mint csak tömör vasbeton-henger van meg. Lemegy 65 méter mélyre ...- A kijáratát a metróban nem lehet megtalálni?
- Nem, nem lehet megtalálni, mert amikor a metrót átadták, akkor már ez nem volt járható. Ennek több oka van: egyrészt a talajvíz is – nem kell rögtön a titok után loholni – egyszerûen arról van szó, hogy a metró egy veszélyes üzem, állandóan figyelni kell, tehát ott nem lehetnek nagyon fölös leágazások. De ez az objektum, ez metró-technológiával épült és a Köztársaság tér közepére megy be, a színház oldalában. Ezt mi fölmértük két fajta elektromos sugárzással, méréssel. Ugyanazt adja ki – egy T alakú szabályos föld alatti alakzatot – és ugyanezt mondják a tanúim. November negyedikén hajnalban elsõnek a Köztársaság térre törtek be a szovjet csapatok, tehát alig két-három nap volt a keresésre. Ezalatt hoztak egy fúrógépet - mint ahogy én is a filmben fölfúrtam a teret a mérések után – na most több sikertelen fúrás után a fúrógép belefúrt egy vasbeton szelvénybe..- Milyen mélyen van az?
- 30 – 40 mérter mélyen. Egyezik azzal, hogy ott kiscelli agyag van, tehát ott lehet. Dehát ezt sem én, sem õk annak idején nem tudtuk. Lefúrtak. Átfúrták a vasbeton födémet, lement az a csõ. És utána – ezt a filmbõl lehet hallani – lent megkocogtatják a csövet - mint egy börtön-posta ... és fönt pedig visszaválaszolnak hogy ... és akkor így, ezzel a kopogtatásos módszerrel tudták meg a föntiek, hogy lent hányan vannak - és kik vannak? Ez volt az egyik kapcsolat a lentiekkel. Elõször a vész– szellõzõ rendszeren keresztül szóltak föl egy tanúmnak, aki beszélt a lentiekkel, a pártházba szorult emberekrõl van szó, akik nem tudták, hogy mi zajlik fönt – nõk, gyerekek, rendõrök – így mondták. De többen voltak, több csapat. Szóltak, hogy nem mûködik a levegõztetõ rendszer. Na most ezt azért kell tudni – ez is a filmben benne van – a pártház tetején volt a ... így mondta a riport: exthausztor - és az biztosította a levegõ meg az elektromos ellátást. Miután ezt szétlõtték, ezért a föld alatti rendszer nem mûködött. Vélhetõen, akik ott voltak, vagy oda szorultak, vagy oda zárták õket, azok meghaltak ... megfulladtak, éhen haltak, szomjan haltak. Erre is vannak adalékok, mégpedig két tanúm van, akik ’57 tavaszán takarították el a holttesteket –és így mondták: térdig jártunk a holttestekben ...- Azért érdekes ez, amit mondasz, mert a Köztársaság téren most is metró épül, és ugye az MSZP most szabadult meg a Köztársaság téri székházától – és a mellette lévõ épülettõl, egyszerre. Szerinted, kiderülhet még valami?
- Nagyon bízom benne, hogy a metró kiszolgáló egységei beleütköznek valamibe – de teljesen el vagyok zárva, nemcsak én, a nyilvánosság is a metró építés minden egyéb részletétõl. Én ugyan hetente kijárok a Köztársaság térre, de senkivel nem állnak szóba. De, még azért lehet bízni ebben, hogy a metró valamelyik szelvényében találko ik. A másik: a pártházat eladták, és az eladásban úgy szól, hogy a legfontosabb elem a mélygarázs. Mert mélygarázs nélkül nem lehet semmit csinálni – hogy nem csinálnak a pártház alá mélygarázst, hanem a Köztársaság téren egy egyszintes mélygarázst fognak építeni. Hát itt lóg ki számomra a lóláb, hogy a legegyszerûbb lenne ledózeroltatni az egész pártházat, mert amúgy is mûszakilag elavult, történelmileg súlyos múltú, nem védett az épület. Lebontani, csinálni egy nyolcemeletes mélygarázst és kész. Na de benne van a szerzõdésben tudtommal, hogy erre nincs mód. Lehet átalakítani, de nem lehet semmi egyéb dolgot végezni – úgyhogy a pártházból nem fog semmi kiderülni. Amúgy pedig a metró maga volt az elvtársakat összekötõ hálózat – tehát nem véletlemül megy így a metró: Keleti pályaudvar, Köztársaság tér, Szabad Nép Székház, Deák téren az Országos Rendõrfõkapitány és megy a Kossuth tér felé a metró ...
- Arról nem próbáltál filmet csinálni, hogy mindezekért a szörnyûségekért kit, kiket és mikor vontak felelõsségre – akár a rendszerváltás után is?
- A rendszerváltás egyik fontos eleme volt, hogy elmaradt a bocsánatkérés, így a megbocsájtás is. És hát természetesen a felelõsségrevonás is. Akit felelõsségre vontak, az egyszem Dudás a mosonmagyaróvári sortûzért. De gyakorlatilag senkinek semmi baja nem lett semmiért.- Sõt! Bocsáss meg, hogy közbevágok: az ’56-os forradalom fegyverrel történõ leverését egy Na és!-sel is el lehet intézni ...
- Így van! Nagyon egyszerû ez a dolog – a média segítségével elõkészítették azt, ami ma zajlik. Ez egy 17 -18 éves aknamunka, amely meghozta a gyümölcsét, hogy tényleg ... tulajdonképpen az sem érdekes, hogy mi történt.
- Mondd csak: nincs üldözési mániád?
- Egyáltalán nincs, egyáltalán nincs. Amúgy: megszoktam azt, hogy kemény témákkal, izgalmas társadalmi kérdésekkel foglalkozom – tehát megszoktam, hogy birizgálnak, piszkálnak, fenyegetnek. De egyáltalán ...- De bocsáss meg, konkrétumokról beszéljünk ...
- Pontosan a rendszerváltáskor írtak nekem egy levelet egy volt belügyes, aki rám volt állítva. A telefonbeszélgetéseimet õ elemezte. És ’89-ben szemrehányást tett nekem névtelenül – valahol megvan a levél – hogy mit papolok én a rendszerváltásról, mit csinálom én a leleplezõ riportokat, mikor én hoztam Nyugat-Európából egy használt VW típusú autót és azt biztos, hogy dollár ... feketén váltottam át a dollárt ... valami ilyesmi dolog volt - és egyáltalán ... ’88 -’89-ben olyan ügyekkel foglalkoztam: Gerõ László százhuszonnyolc dollárja ... emberrablásai Bécsbõl Magyarországra ... Amikor konkrétan tudtuk és a televízió – akkor még volt hivatásos belügyes a TV-ben a sok-sok hivatásos televíziós besúgó mellett – tehát akkor ezzel tisztában voltam. Késõbb pedig, volt egy szakasz, amikor azzal foglalkoztak, hogy kik hívnak engem, milyen tanúk – és igazából az én tanúimra akartak pressziót gyakorolni. Ma már a telefonálás sokkal egyszerûbb. Egyetlenegy gombnyomással le lehet bárkinek a hívás-listáját, SMS-eit, üzeneteit ...- De amikor a filmet forgattad, már nem tapasztaltál ilyet ... két évvel a rendszerváltás után?
- Sokkal jobbat tapasztaltam. Ugye, akkor még nem volt ilyen fejlett a technika: a ripotalanyaim jelezték, hogy õket megkeresték, hogy ne adjanak nekem interjút – és nem értettem sehogy. Aztán rájöttem: az egyik stábhoz önkéntesen jelentkezõ asszisztens kolléga másolja ki a neveket a noteszembõl ... de nem tudhatta, hogy a filmhez kellenek ezek a riportalanyok, vagy pedig egy másik riportnak a riportalanyai ... így hát például egy szénbányászhoz is elmentek, aki egy másik riport ... tehát nem is ehhez a filmhez ... és akkor így jött ki a lépés, és akkor mondtam neki: kollega, hát nem egyszerûbb, ha lefénymásolod? Hát be is ismerte ...õneki az volt a dolga, hogy a riportalanyaimról tájékoztatást ...
- De kinek ...? Könyörgöm, hát kinek, a rendszerváltás után két évvel? Kinek jelentene?
- A rendszerváltást, a rendszerváltásokat a titkosszolgálatok vezényelték le – mûködtek akkor is hibátlanul - a mai napig mûködik ez a vonal. Csak az emberek cserélõdtek – és mondom, nincs központi agy, nincs, hogy valaki megtervezi a dolgokat, hanem mindenki ön ... önmaga szûkebb köreiben mûködteti ezt a hálózatot.
- Hogy került több emelet mélységben pincebörtön a nyilvánosház alá?
- Olvastam egy olvasói levelet, és ez az olvasó arról írt, hogy õ bizony az ötvenes évek elején a földalatti vállalatnál, a nyolcadik kerület egyik munkahelyén, mint rab dolgozott , és utána a Kossuth térnél szabadult. Aztán ugyanettõl az olvasótól volt még egy olyan gondolat, hogy a Népszínház utca és a Csokonai utca sarkán lévõ ÁVH-s – akkor még úgy tudtuk, ÁVH-s épületben volt 4 vagy 5 emelet mélyen. Ott volt a cellája és egyszer nyitvahagyta az õr az ajtót – ezt írja az olvasói levélben – és bekukkantott egy másik ajtón keresztül egy folyósóra.. A folyósón keresztül azt látta, hogy lámpák égnek és messzire jön-megy a folyósó a föld alatt. Magam is elmentem a Csokonai utca arra a részére, ahol ez az épület volt. Könnyen nem lehetett megtalálni. Ugyanis a Csokonai utca 14., a második ház a Népszínház utcától – ez valamikor még a háború elõtt nyilvánosház volt. Amikor a nyilvánosházakat államosították, akkor a belügyhöz kerültek. Kiválóan alkalmas volt a nyilvánosház épület ... - egyébként belügyi épület - szeparált részek, diszkrét diszkrét ki-be járás, sok-sok szoba - és a Kat-Pol kapta meg késõbb, illetve a vidéki Pest-Megyei ÁVH..- Mi volt ez a Kat-Pol?
- A Kat-Pol a katona-politikai osztály, a leghírhedtebb terror osztag volt, még az ÁVH egyik elõdje, amelyet szétvert az ÁVH. Aztán Pest-Megyei ÁVH lett, és amikor a Pest-Megyei ÁVH-hoz tartozott - akkor volt ez az olvasó ott, mint rab. Ennek a háznak a sorsát szerettem volna feldolgozni, hogy milyen az a ház a rendszerváltás után. A külföldi emigráns magyarok is megkeresik – mert késõbb aztán késõbb találkoztam ilyenekkel is - és be akartak menni. Azt mondják, hogy itt raboskodtunk – nosztalgia utat akartak tenni a régi börtönükben. Ez volt a Csokonai utca 14. Ezt a házat elkezdtem vizsgálni. Bementem, megkaptam az engedélyeket. Akkor még támogattak. A környezõ házak lakói is nyitottak voltak Elmentem a szomszédba, ahol elmondták a régi lakók, itt bizony a Pest-Megyei ÁVH volt. Az az az idõszak, ami a legnehezebb volt, és akkoriban ki sem lehetett nézni az ablakon. Oda sem lehetett menni az ablakhoz.- Mármint a szomszéd házakból ...
- Így van. Becsöngetett hozzájuk egy ÁVH-s, hogy ki nem szabad nézni, semmit nem szabad - a szellõztetést nem tudom, hogy oldották meg ... Aztán jelentkezett egy másik tanú – pontosabban nagy munkával megtaláltam – aki a Bánki Donát Mûszaki Fõiskolára járt, akkor még Technikum – az szemben van a Csokonai utca másik oldalán. És ez a tanú elmondta, hogy elõadás alatt kinéztek az ablakon, fönntrõl lenéztek és látták, hogy egy leponyvázott teherautó oldalát kinyitják és összekötözött, majdnemhogy pucér embereket dobálnak, mint zsákokat dobálják, és viszik be ezeket az embereket a házba. És hát nagyon megrendülten mondta ez a riportalany, hogy hát kis batyukat látott és ebbõl gondolta, hogy ezek vidékiek. Késõbb addig jutottam, hogy Dunapataj, Apajuszta környékérõl kulákokat vittek oda. Az volt az érdekes, hogy mindenki arról beszélt, hogy a házba csak vittek, vittek, vittek embereket, és senki nem jött ki.
Ebbõl gondoltam én, hogy a háznak több kijárata van. A pinceszinten, vagy valahol a föld alatt. A lényeg az, követve az ÁVH-s logikát, amely azt mondotta, hogy titkos összeköttetések voltak a különbözõ házak között. Végül is akkor összegyûjtöttem azokat a sötét multú épületeket, amelyeket érdemes felkeresni és ezeket bemutatni. Így a Csokonai utca mellett voltam az Andrássy út összes ÁVH-s épületében. Nem csak a 60. .ban, a 60. volt majdnem a legkevésbbé ÁVH-s ház – az a legenda, a 60. Az igazi központ a 66., 68., 70. volt.
Ezek az ÁVH-sok tömbökben gondolkodtak -. Aki járt arra, az pontosan tudja, hogy állandóan falat bontottak, ajtót nyitottak tûzfalakon át. Titkos ajtók – egyfolytában ez ment. Lefedték, befedték, az osztályellenséget próbálták megzavarni. Hát így sikerült.
Tehát nagyon érdekes helyszín volt az Andrássy út 66 is. Ott volt az ÁVH legkeményebb osztaga. Találtam foglyokat, akik elmondták, hogy a mínusz 2 emeleten raboskodtak. Aztán találtam egy dokumentfilm részletet, ahol Rajk László szeretõje Bakszant Olga és munkatársa maga mondja el, hogy õ is a mínusz 2-n volt, ami a pincéhez mínusz 2, és õ beszélt például - õ, nem én, tehát a filmben csak a tanúkra hagyatkoztam, arról beszélt, hogy õ tudta, hogy ott van a savas kád. És beszélt azzal az orvossal is, aki azért kérte leszerelését idegi alapon, mert ezt a savas kádat nem tudta feldolgozni.- Mi volt ez a savas kád?
- A savas kád – így mondta pontosan Bakszant Olga a filmben: a szóhasználatát is tudom idézni: annyira megdöbbentett – „Volt ott a savas fûrdõõ ...” – így mondta.Hát megfürdették a sósavban a delikvenseket, aztán már jobban volt kedvük vallani – már akinek volt még energiája vagy ereje, ha túlélte.Egyébként a savas kád legendáját az is alátámasztja, hogy volt a Szûcs testvérek esete – mind a ketten hithû kommunisták voltak - egyiküket nyugatról csalták haza, ahol egyébként, mint magyar kém teljesített szolgálatot. Természetesen árulás volt a vád ellenük. És az egyik Szûcs testvérrõl a boncoló orvos annyit írt le, hogy a bõrfelület teljesen elpusztult. Mi ott a 66. pincében megtaláltunk egy saválló kádat. Ami már csak nyomaiban volt – nézegette is a mérnök, nem is én találtam meg, hanem a háznak a gondnoka: Ni, hát itt van egy saválló betonnal ... egy nagy teknõ , és nincs funkciója.... Utána forgattam még a Fehér Házban, amit ma hívnak így és annak ...- Bocsánat, a Margit híd hídfõjénél ... ma képviselõ ház ...
- Ez szintén egy nagyon sötétmúltú épület. Péter Gábor eleve egy olyan épületet terveztetett, ami az ÁVH-nak készül. Tehát az az épület, egy az egyben, mai állapotában ugyanúgy néz ki, mint ahogy az ÁVH megtervezte. Péter Gábor kétszintes mély börtönt tervezett oda – és hát mindenféle összeköttetéssel a föld alatt. Ezen a környéken még a házzal szembeni épületekben is csak belügyesek lakhattak. Tehát aki ott volt polgári egyén, azt kitelepítették. Beköltöztek a munkás-elvtársak - a munkásosztály erõszak-szervezetének képviselõi. Amikor mi ’92-ben forgattunk, már csak a rácsok nyomai voltak meg. De még egy gondnok elmondta, hogy a háznak saját csatorna-zsilip rendszere van - a Dunába.
- Ez mire volt akkor jó?
- A kihallgatások során nagyon sokan meghaltak – és hát mégse kelljen minden halottnak halottaskocsi, meg ...
- Keresztül a városon ...
- Keresztül ... milyen macera ... dehogy is! Sutty, bele a Dunába! Egy az egyben ...- Csak nem azt mondod, hogy ezeket az embereket ledarálták?
- Van egy tanúm szintén a filmben benne van: aki ’57-ben került abba a házba, akkor már Belügyminisztérium volt, ugye ÁVH már nem volt. Tizennyolc éves titkárnõ volt. Egyszer egy iratköteggel lemegy a pincébe és ott járkál, ahol egyébként még ott voltak rendesen a cellák, cellasorok, börtönök. És benézett egy szobába, elmondja a filmben, hogy látott egy szobát. A szoba közepén volt egy tölcsér alakú valami, egy gép, elektromos gép – és a falon embermagasságtól fölfele, barna fröccsent nyomok. Hát teljesen meg volt rökönyödve. Fölment a fõnökéhez, aki már tudta: neki már jelentették, hogy a kis hölgy lent járt a pincében és azt mondta: hogyha maga nem akar a Dunába kerülni azon a berendezésen keresztül, akkor bizony hallgasson errõl, és ne kíváncsiskodjon.
Még egy érdekes adalék: hogy a Duna azon a szakaszán nagyon jó volt a kapás – de ez már valóban a legsúlyosabb horror. És hát a horgászoknak is feltûnt. Mi történt? Megtiltották ott a pecázást. Van még egy érdekes ház – szintén a filmemben szerepel – ez a Garibaldi köz és Zoltán utca sarka. Az akkoriban a 17-ben volt a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetõsége és a Rákosi is. Az egész tömb belügyes tömb volt, ÁVH-s belügyes tömb, még késõbb a III/III is ott volt. És a Garibaldi - Zoltán utcai ház pedig a belügyi õrségnek volt a háza, illetve a belügyesek laktak ott. Nos, annak a pincéjében is voltak börtönök, sõt, a Garibaldi utca egész utca alatti része börtön volt. Mégpedig – elmondják a tanúim – hogy olyan börtön volt, kihallgató szoba, ahol parafa volt a falon. Ugyanis fölhallatszódott - ezek a szerencsétlenek, ahogy segélyt kértek meg ... meg könyörögtek életükért - és a környékbeliek ezt hallották. És hogy hogy oldották meg a problémát? Parafával bélelték ki ...
- Leszigetelték ...
- Igen, és akkor onnantól kezdve ez megoldódott. Az ’56-os forradalom alatt rövid ideig szabad volt a sajtó, és akkor megírták azt, hogy a Rákosi bunker építésénél több, mint száz ember dolgozott titkos munkahelyen - és ezek eltûntek. Nos annak a pincéjében találtak a nyolcvanas évek közepén csontvázakat. Véletlenül ezek a szerencsétlenek, akik ott dolgoztak Rákosi bunkerjén, azok oda lettek lebetonozva. Az Akadémia utca 17-hez, tehát a belvárosi háztömbök alá építettek Rákosi Mátyás számára egy szabályos metró-megálló méretû bunkert. 65 méter mélyen van. Azért van ott 65 méter mélyen, mert közel a Duna. Rákosi Mátyás dolgozószobájából nyílegyenesen vezetett volna a tervek szerint az út – ez egy ferde lift - ez már nem készült el, mert Rákosi megbukott. De elkészült a Rákosi Mátyáshoz tartozó méregdrága bunker. Rákosi és a párt legfelsõ vezetõi 65 méter mélyen, ott húzták volna meg magukat atomháború esetén, és a Toldi mozinál volt az alagút kijárata. A Toldi mozinál, illetve a mai Szabadság téren ma is megtekinthetõ, mert be van kötve a metróba. Na most ugyan ez, ha egy központi vezetõség elsõ titkárának jár, jár a Budapesti Pártbizottságnak is – és hát a Köztársaság téri épület a háború után épült - 1962-ig benne volt az építési törvényben, hogy minden középület alá kell építeni bunkert.- Légó pincét ...
- Így van. Légó pincét. Na most - az ötvenes évek elején épült a Köztársaság tér, klasszikus pártháznak – és hát építettek oda is légoltalmi bunkert, ami aztán késõbb a pártházba szorult, illetve oda bezárt embereknek a halálos csapdájává, kvázi: pincebörtönévé vált. Az a borzasztó, hogy ezt nem találták meg ’56-ban, mert mindenki a pincében kereste. Nem a pincében kellett keresni: a titkári szoba, mindig az elsõ emeleten volt, ebbõl volt a lejárata, csak akkora vasbeton henger volt, a pincében nem is tûnt föl, hogy ott van valami. Metró technológiával készült. Minden, ami a föld alatt van Budapesten, igazából csak a metró mélységben tud lenni, mert ott van a kiscelli agyag, a márga. Az összes többi kavics, ebben hihetetlen nehéz, majdnem reménytelen költséges épületeket, mély-épületeket felépíteni. Fölásatták a Köztársaság teret, meg is találhatták volna az egyik lejáratot – dehát, arra ráhordták a földet. Ahol ástak, mindenhol leástak hat méterig, hét méterig - és víz jött föl.- Érdekes, hogy elkezdték a metrót építeni, abbahagyták – és jó pár évvel késõbb nyitották meg ... És senki nem tudta, hogy közben, mit csinálnak.
- Hát gyakorlatilag ez a metróépítéshez volt kapcsolva, szigorúan titkos munkahelynek, úgyhogy nagyon sokan nem tudták, hogy mit építenek. A föld alatt ki tudja, hogy mi lesz abból – a részletek pedig.... Az volt a munkahelyek neve: titkos munkahelyek. A Köztársaság téren is volt egy ilyen. A kijárata – a valamikori szobor-emlékmû alatt volt. Illetve volt az Erkel színháznál is kijárata és a másik a gázmûvek felé. Ezt a függõleges vasbeton aknát bebetonozták a pártház ’61-es, ’62-es újjáépítésénél. Már, mint csak tömör vasbeton-henger van meg. Lemegy 65 méter mélyre ...- A kijáratát a metróban nem lehet megtalálni?
- Nem, nem lehet megtalálni, mert amikor a metrót átadták, akkor már ez nem volt járható. Ennek több oka van: egyrészt a talajvíz is – nem kell rögtön a titok után loholni – egyszerûen arról van szó, hogy a metró egy veszélyes üzem, állandóan figyelni kell, tehát ott nem lehetnek nagyon fölös leágazások. De ez az objektum, ez metró-technológiával épült és a Köztársaság tér közepére megy be, a színház oldalában. Ezt mi fölmértük két fajta elektromos sugárzással, méréssel. Ugyanazt adja ki – egy T alakú szabályos föld alatti alakzatot – és ugyanezt mondják a tanúim. November negyedikén hajnalban elsõnek a Köztársaság térre törtek be a szovjet csapatok, tehát alig két-három nap volt a keresésre. Ezalatt hoztak egy fúrógépet - mint ahogy én is a filmben fölfúrtam a teret a mérések után – na most több sikertelen fúrás után a fúrógép belefúrt egy vasbeton szelvénybe..- Milyen mélyen van az?
- 30 – 40 mérter mélyen. Egyezik azzal, hogy ott kiscelli agyag van, tehát ott lehet. Dehát ezt sem én, sem õk annak idején nem tudtuk. Lefúrtak. Átfúrták a vasbeton födémet, lement az a csõ. És utána – ezt a filmbõl lehet hallani – lent megkocogtatják a csövet - mint egy börtön-posta ... és fönt pedig visszaválaszolnak hogy ... és akkor így, ezzel a kopogtatásos módszerrel tudták meg a föntiek, hogy lent hányan vannak - és kik vannak? Ez volt az egyik kapcsolat a lentiekkel. Elõször a vész– szellõzõ rendszeren keresztül szóltak föl egy tanúmnak, aki beszélt a lentiekkel, a pártházba szorult emberekrõl van szó, akik nem tudták, hogy mi zajlik fönt – nõk, gyerekek, rendõrök – így mondták. De többen voltak, több csapat. Szóltak, hogy nem mûködik a levegõztetõ rendszer. Na most ezt azért kell tudni – ez is a filmben benne van – a pártház tetején volt a ... így mondta a riport: exthausztor - és az biztosította a levegõ meg az elektromos ellátást. Miután ezt szétlõtték, ezért a föld alatti rendszer nem mûködött. Vélhetõen, akik ott voltak, vagy oda szorultak, vagy oda zárták õket, azok meghaltak ... megfulladtak, éhen haltak, szomjan haltak. Erre is vannak adalékok, mégpedig két tanúm van, akik ’57 tavaszán takarították el a holttesteket –és így mondták: térdig jártunk a holttestekben ...- Azért érdekes ez, amit mondasz, mert a Köztársaság téren most is metró épül, és ugye az MSZP most szabadult meg a Köztársaság téri székházától – és a mellette lévõ épülettõl, egyszerre. Szerinted, kiderülhet még valami?
- Nagyon bízom benne, hogy a metró kiszolgáló egységei beleütköznek valamibe – de teljesen el vagyok zárva, nemcsak én, a nyilvánosság is a metró építés minden egyéb részletétõl. Én ugyan hetente kijárok a Köztársaság térre, de senkivel nem állnak szóba. De, még azért lehet bízni ebben, hogy a metró valamelyik szelvényében találko ik. A másik: a pártházat eladták, és az eladásban úgy szól, hogy a legfontosabb elem a mélygarázs. Mert mélygarázs nélkül nem lehet semmit csinálni – hogy nem csinálnak a pártház alá mélygarázst, hanem a Köztársaság téren egy egyszintes mélygarázst fognak építeni. Hát itt lóg ki számomra a lóláb, hogy a legegyszerûbb lenne ledózeroltatni az egész pártházat, mert amúgy is mûszakilag elavult, történelmileg súlyos múltú, nem védett az épület. Lebontani, csinálni egy nyolcemeletes mélygarázst és kész. Na de benne van a szerzõdésben tudtommal, hogy erre nincs mód. Lehet átalakítani, de nem lehet semmi egyéb dolgot végezni – úgyhogy a pártházból nem fog semmi kiderülni. Amúgy pedig a metró maga volt az elvtársakat összekötõ hálózat – tehát nem véletlemül megy így a metró: Keleti pályaudvar, Köztársaság tér, Szabad Nép Székház, Deák téren az Országos Rendõrfõkapitány és megy a Kossuth tér felé a metró ...
- Arról nem próbáltál filmet csinálni, hogy mindezekért a szörnyûségekért kit, kiket és mikor vontak felelõsségre – akár a rendszerváltás után is?
- A rendszerváltás egyik fontos eleme volt, hogy elmaradt a bocsánatkérés, így a megbocsájtás is. És hát természetesen a felelõsségrevonás is. Akit felelõsségre vontak, az egyszem Dudás a mosonmagyaróvári sortûzért. De gyakorlatilag senkinek semmi baja nem lett semmiért.- Sõt! Bocsáss meg, hogy közbevágok: az ’56-os forradalom fegyverrel történõ leverését egy Na és!-sel is el lehet intézni ...
- Így van! Nagyon egyszerû ez a dolog – a média segítségével elõkészítették azt, ami ma zajlik. Ez egy 17 -18 éves aknamunka, amely meghozta a gyümölcsét, hogy tényleg ... tulajdonképpen az sem érdekes, hogy mi történt.
- Mondd csak: nincs üldözési mániád?
- Egyáltalán nincs, egyáltalán nincs. Amúgy: megszoktam azt, hogy kemény témákkal, izgalmas társadalmi kérdésekkel foglalkozom – tehát megszoktam, hogy birizgálnak, piszkálnak, fenyegetnek. De egyáltalán ...- De bocsáss meg, konkrétumokról beszéljünk ...
- Pontosan a rendszerváltáskor írtak nekem egy levelet egy volt belügyes, aki rám volt állítva. A telefonbeszélgetéseimet õ elemezte. És ’89-ben szemrehányást tett nekem névtelenül – valahol megvan a levél – hogy mit papolok én a rendszerváltásról, mit csinálom én a leleplezõ riportokat, mikor én hoztam Nyugat-Európából egy használt VW típusú autót és azt biztos, hogy dollár ... feketén váltottam át a dollárt ... valami ilyesmi dolog volt - és egyáltalán ... ’88 -’89-ben olyan ügyekkel foglalkoztam: Gerõ László százhuszonnyolc dollárja ... emberrablásai Bécsbõl Magyarországra ... Amikor konkrétan tudtuk és a televízió – akkor még volt hivatásos belügyes a TV-ben a sok-sok hivatásos televíziós besúgó mellett – tehát akkor ezzel tisztában voltam. Késõbb pedig, volt egy szakasz, amikor azzal foglalkoztak, hogy kik hívnak engem, milyen tanúk – és igazából az én tanúimra akartak pressziót gyakorolni. Ma már a telefonálás sokkal egyszerûbb. Egyetlenegy gombnyomással le lehet bárkinek a hívás-listáját, SMS-eit, üzeneteit ...- De amikor a filmet forgattad, már nem tapasztaltál ilyet ... két évvel a rendszerváltás után?
- Sokkal jobbat tapasztaltam. Ugye, akkor még nem volt ilyen fejlett a technika: a ripotalanyaim jelezték, hogy õket megkeresték, hogy ne adjanak nekem interjút – és nem értettem sehogy. Aztán rájöttem: az egyik stábhoz önkéntesen jelentkezõ asszisztens kolléga másolja ki a neveket a noteszembõl ... de nem tudhatta, hogy a filmhez kellenek ezek a riportalanyok, vagy pedig egy másik riportnak a riportalanyai ... így hát például egy szénbányászhoz is elmentek, aki egy másik riport ... tehát nem is ehhez a filmhez ... és akkor így jött ki a lépés, és akkor mondtam neki: kollega, hát nem egyszerûbb, ha lefénymásolod? Hát be is ismerte ...õneki az volt a dolga, hogy a riportalanyaimról tájékoztatást ...
- De kinek ...? Könyörgöm, hát kinek, a rendszerváltás után két évvel? Kinek jelentene?
- A rendszerváltást, a rendszerváltásokat a titkosszolgálatok vezényelték le – mûködtek akkor is hibátlanul - a mai napig mûködik ez a vonal. Csak az emberek cserélõdtek – és mondom, nincs központi agy, nincs, hogy valaki megtervezi a dolgokat, hanem mindenki ön ... önmaga szûkebb köreiben mûködteti ezt a hálózatot.
(szerintem
egy konkrét ideológia mentén történik minden, és igenis van
agy, amelyik a fõcélokat megtervezte - azt pedig BÁRKIVEL és
MINDENÁRON véghez viteti... - LoTaR)
A
riport meghallgatható és letölthetõ a Torontói Független
Magyar Rádió archívumából - 2007. okt. 17. adás
A film egykori csatornázási dolgozók, titkárnok, rendészek, ávéhások, kábelszerelõk segítségével igyekezett hitelt érdemlõen bizonyítani, hogy a Magyar Szocialista Párt alapjaiban az egykori pincebörtönre épült, amelynek titkait 1956 óta rejti az épület. A film végén a tér közepén egykor magasodó gigantikus szobor posztamense mögötti vasajtó hívja fel magára a rendezõ figyelmét. A zalai olajmezõkrõl hozatott fúrótorony napokig dolgozik a gyanús lejárat mögött, míg a gyémánt fúrófej megakad, nem megy tovább. A megismételt kísérletek is az elsõ sejtést igazolják: a földnek ezen a pontján "anomália, súlyos anomália van", amely nem engedi tovább folytatni a kutatást; nincs tovább, íme a bizonyság. A bizonyíték hiánya - akárha a Legfelsõbb Bíróságnak a Szép utcai darabológyilkos, Pudleiner Gyula ügyében hozott ítéletében, aki egyedül nem hagyott ujjlenyomatot az áldozatok lakásán - a megdönthetetlen bizonyíték: argumentum ex silentio. A film bemutatása ellenére a szocialisták megnyerték a választást.
A hanganyagot lejegyezte: Bokodi György
forrás: http://quality-business.com/gondolat/mambo/forum/index.php?topic=601.msg6058;topicseen
online
nézhető itt:
Ebben a videóban szerzői joggal védett hangsáv volt. A szerzői jog tulajdonosa által benyújtott követelés miatt a hangsávot elnémítottuk.
Pincebörtönök
2
Ávósok - A kommunista párt terrorszervezete 1-2-3. rész
https://www.youtube.com/watch?v=ZcYtMRumdh0
Kubínyi
Tamás: Közügyeink I. (Betiltott műsor)
Kubínyi
Tamás: Közügyeink II. (Betiltott műsor)
Szervkereskedő
orbán viktor által BETILTOTT HÍRHÁTTÉR döbbenetes
gondolkodásváltó filmje
A Vitézy-Hankiss-Erdős-Orbán-klán
Hankiss
Ágnes (született Erdős
Ágnes),
a Fidesz európai parlamenti képviselője.
Első
férje Hankiss Elemér, aki után felvette a Hankiss Ágnes nevet.
Hankiss Ágnes második férje Vitézy László filmrendező; közös
gyermekük Vitézy
Dávid, előbb
a VEKE alapítója és egykori szóvivője, 2011-től, pedig a
BKK Zrt. vezérigazgatója! 26 évesen!
-
Így kell ezt csinálni, kéremszépen.
Tudunk élni!
Tudunk élni!
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ஜ۩۞۩ஜ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
KORRUPT, NEPOTISTA REZSIM
▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬ஜ۩۞۩ஜ▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬▬
1,7
milliós havi fizetéssel, éves 6 milliós jutalommal.
megtörtént Az Elszámoltatás amúgy: nem hívták meg demszkit a 4-es metró nyitóünnepségére!
még szerencse, hogy a VEKE-alapító vitézy dávid kikerült a vekéből, különben most kompromittálódva lenne, hogy orbán vágja át a szalagot...
hát de akkor még ellenzékben voltak az elvtársak
Vitézy Dávid egyik apai nagybátyja, Vitézy Tamás üzletember, Magyarország 100 leggazdagabb embereinek egyike, a Helyi Théma c. lap tulajdonosa, másik apai nagybátyja, Vitézy András, Antall József volt miniszterelnök tanácsadója, a BÁV egykori vezetője, az LRI korábbi miniszteri biztosa, jelenleg a Paksi atomerőmű Zrt. Igazgatótanács tagja. Apai ágon féltestvére Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont volt ügyvezető igazgatója, – jelenleg a Brüsszeli Magyar Intézet vezetője – aki anyai ágon Orbán Viktor miniszterelnök unokatestvére.
megtörtént Az Elszámoltatás amúgy: nem hívták meg demszkit a 4-es metró nyitóünnepségére!
még szerencse, hogy a VEKE-alapító vitézy dávid kikerült a vekéből, különben most kompromittálódva lenne, hogy orbán vágja át a szalagot...
hát de akkor még ellenzékben voltak az elvtársak
Vitézy Dávid egyik apai nagybátyja, Vitézy Tamás üzletember, Magyarország 100 leggazdagabb embereinek egyike, a Helyi Théma c. lap tulajdonosa, másik apai nagybátyja, Vitézy András, Antall József volt miniszterelnök tanácsadója, a BÁV egykori vezetője, az LRI korábbi miniszteri biztosa, jelenleg a Paksi atomerőmű Zrt. Igazgatótanács tagja. Apai ágon féltestvére Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont volt ügyvezető igazgatója, – jelenleg a Brüsszeli Magyar Intézet vezetője – aki anyai ágon Orbán Viktor miniszterelnök unokatestvére.
Hankiss
Ágnes édesanyja
Köves Erzsébet, aki a Nagy Imre-perben meggyilkolt Losonczy Géza
titkárnőjeként került
száműzetésbe 1956-ban,
az akkor hatéves Ágnes nevű kislányával, a romániai Snagovba
(később sokáig a Rakéta Regényújság szerkesztőjeként
dolgozott).
Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, onnan a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak.
Édesapja Erdős Péter újságíró, popmenedzser, akit zsidó származása miatt 1944-ben Borba, onnan a buchenwaldi koncentrációs táborba deportáltak.
Erdős Péter (1925 - 1990) „menedzser”, azaz a magyar popzenei világ irányítója a Kádár-rendszer alatt. A „pop cézárjának” is szokták nevezni.
1944-ben munkaszolgálatra hívták be. Borban épített vasutat, ahol Radnóti Miklóssal is találkozott. Zsidó származása miatt először Sachsenhausenba, majd Buchenwaldba deportálták. Amikor az amerikaiak felszabadították a tábort, Erdős 39 kilósra fogyott le a megpróbáltatások során.
két kommunista az 50-es években:
- te is partizán voltál?
- még nem, de már intézik
két zsidó az 50-es években:
...
Radnóti talán még egy verset is írt neki, mert miért ne? merjünk nagyot álmodni elvtársak.
A második világháború befejeztével egy évet egy svájci szanatóriumban töltött, itt ismerkedett meg a magyar kommunista emigrációval.
1950-ben letartóztatták kémkedés vádjával, ezután három évet magánzárkában kellett töltenie. 1953-ban szabadult, majd csatlakozott a pártellenzékhez. Egy évvel később kitiltották a Magyar Rádiótól, ahol külsősként dolgozott. 1954-ben mint tanú vett részt Kádár János rehabilitációs tárgyalásán. 1956 februárjában Rákosi-ellenes izgatás vádjával másfél év börtönbüntetésre ítélték első fokon, ám másodfokon felfüggesztették a büntetés végrehajtását.
Külső munkatárs lett a Magyar Nemzetnél, rádióriporterként dolgozott.
Erdős Péter nyilatkozik hazai sztárokról
https://www.youtube.com/watch?v=axAh7TcSR7Q
...Erdős Péter kijelentette, hogy ezt csak akkor lehet visszafordítani, ha ehhez Vásárhelyi Miklós hozzájárul. „Földes Péter kiment, és tíz perc múlva azzal jött vissza, sikerült beszélnie Vásárhelyivel, helyesli a tüntetést. Véleménye szerint be kellene mondani a rádióban, hogy a belügyminiszter engedélyezte a tüntetést. Mivel Hartay, a Rádió alelnöke jobban bízott bennem mint Földesben, rábeszélt arra Földes, hogy én diktáljam le a belügyminiszteri tüntetés engedélyezéséről szóló hírt. Földes lediktálta, Hartay aláírta, s öt perc múlva elhangzott a rádióban, hogy a belügyminiszter engedélyezte a tüntetést. Nem igaz tehát, hogy ezt ők engedélyezték ezt mi manipuláltuk meg.” Erdős elmondja, hogy Benke Valéria rövidesen magyarázatot kért, de a kivizsgálásra már az események miatt nem került sor. 1956-ban önéletrajza szerint a forradalom oldalán állt. A következő napokban Erdős Péter a Nagy Imre oldalán „tájékoztatási hivatalvezetői” funkciót ellátó Vásárhelyi mellett dolgozott a parlamentben.
... ő és Vásárhelyi a jugoszláv katonai attasé rózsadombi lakásán vette igénybe a menedékjogot. 1957.-ben önként feladta magát. Egy év hat hónap börtönbüntetést kapott a Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján, 1958. augusztus 19-én szabadult. 1958 és 1959 között vezette a Szerzői Jogvédő Hivatal Színházi Osztályát.
akkoriban nagyon jól működött a rabokat a társadalomba visszaintegrálni igyekvő állami szándék, osztályvezető már a szabadulás évében, mint göncz árpádék. mint torgyánék.
1968-tól jogtanácsos és sajtóosztály-vezető volt a Magyar Hanglemezgyártó Vállalatnál (MAHASZ), a PRO Menedzser Iroda igazgatói tisztjét töltötte be. Mint a Hungaroton munkatársát, a könnyűzene legismertebb menedzsereként ismerték.
A magyar popzenében végzett sikeres cenzori munkáját a CPg együttes az „Erdős Péter” című számban örökítette meg. A zenekar tagjait 1983-ban ezért és egyéb rendszerellenesnek minősített tevékenységük miatt összesen 5 és fél év börtönbüntetésre ítélték. Nem a CPg volt az egyetlen, és nem is a legjelentősebb előadó, akinek karrierjét megnehezítette vagy tönkretette: olyan előkelő nevek tartoznak e körbe, mint pl. Cserháti Zsuzsa vagy Radics Béla. A Hobo Blues Banden át Nagy Feróig számtalan zenész emlékszik vissza rá, mint a magyar zenei élet önjelölt és megfellebbezhetetlen ítéletű, személyes érzelmek és érdekek által vezetett „cézárára”.
Radics
Béla Ifipark. 1982 szeptemberi utolsó fellépése.
-
"Kovács Kati az egyetlen a szakmában, akivel kapcsolatban
lelkiismeretfurdalásom lenne, ha lelkiismeretfurdalással tudnék
élni és dolgozni." Szerinted ki mondta
ezt rólad?
-
Ez csak az Erdős Péter lehetett.
-
Igen.
Koncz
Tibor: - Az tette tönkre a pályáját.
-
Miért gondolta ezt az Erdős Péter? Megvolt a három sztár
Magyarországon, az egyik te voltál. Hogy tudott keresztbe tenni
Erdős Péter úgy, hogy Kovács Kati ne legyen Kovács Kati?
-
Őszintén szólva, nem nagyon lehet erről nyilatkozni. Erdős Péter
egy bizonyos politikai kör elkötelezettje volt. Erdős Péter és
Boldizsár Iván barátok voltak. Utóbbi fia a Boldizsár Miklós
volt (Ezredforduló c. drámája nyomán készült az
István, a király c. rockopera), neki pedig Koncz Zsuzsa a felesége.
Bettelheim Iván, később Bethlen Iván, 1934-től Boldizsár Iván, 1947-től külügyi államtitkárként tevékenykedett, és innentől a 50-es évek rákosista diktatúráját vezető elit tagja. Az 50-es években részt vett a személyi kultusz propagandájában a Magyar Nemzet szerkesztőjeként és újságíróként Rákosit és a személyi kultuszt támogató cikkeket írt
MTI: oroszok és magyar rendőrök szombat délelőtt lakásán letartóztatták Boldizsár Iván ismert magyar publicistát, akit a Rákosi-rendszer több éven keresztül eltiltott minden újságírói tevékenységtől.
"már intézik"
-
Volt például öt aranylemezem. Egyetlen egyet sem kaptam meg. Fel
voltam terjesztve díjakra, áthúzták a nevemet, és ráírták egy
másik énekesnő nevét. Volt egy magyar delegáció, amelyik kiment
Cannes-ba, a fesztiválra, 300 ember, és engem nem vittek ki. Az
Erdős Péter másnap felhívott és azt mondta: "Ne haragudj,
elkötelezettje vagyok egy bizonyos politikai körnek, és az
énekesnő megtiltotta, hogy téged kivigyünk. Elnézést kérek."
-
"Kovács Kati egy kezelhetetlen, irányíthatatlan született
tehetség. Majdnem azt mondhatnám, hogy zseni."
-
Ő egy kicsit összekeverte a magánéletet a szakmával. Megpróbált
udvarolni, de mondtam neki, hogy nem az esetem. Ő tudomásul
vette, de nem mondhatnám, hogy megtorolta. Egy nővel gyakran
megesik, hogy egy pozícióban lévő férfi megpróbálja
meghódítani. Nincs ebben semmi különös. Az sokkal rosszabbul
esett, hogy pl. ha hívtak külföldre, akkor a külföldi fél azt
az értesítést kapta, hogy Kovács Kati beteg és kórházi
kezelésre szorul, miközben én épp koncerteztem. Vagy ha lemezt
akartunk csinálni, akkor a stúdióban nekünk jutott 20 óra, a
patronált énekesnőnek pedig 200. Voltak hátulütői a helyzetnek,
de nyílt konfrontációra sosem került sor. Akkoriban fiatalok
voltunk és annyira nem érintettek ezek a dolgok. Az ember zsúfoltan
éli a fiatal életét. Olyankor nem tűnnek fel ezek az iszonyú
megkülönböztetések. Később tisztul le az emberben, hogy mik
voltak a háttérben. Persze voltak olyanok, akik hamarabb rájöttek
erre, mint pl. a Nagy Feró.
-
Tüske sincs?
-
Tüske van, de nem érdekel. Ugyanezt az atrocitást Cserháti Zsuzsa
már nagyon nehezen élte meg. Úgy érezte, hogy őt tönkretette az
Erdős Péter, mert nem volt hajlandó beállni vokálozni a
Neotonba. Erdős egy polgári gondolkodású
ember volt, aki nem nézte jó szemmel, hogy a Nemzet Csótánya
csúnya szavakat használ. Ez nem hatalmi téboly volt nála, sokkal
inkább neveltetés kérdése. Ez egész egyszerűen nem ez volt
akkor divat.
Szemtanú mesélte 1976-ban, hogy Koncz Zsuzsa mindig térdre rogyva sz* pta Bors Jenõ Elvtársat az irodájában, majd alázattal átvette a következõ szerzõdést.
Zsuzsi mindig jól tudott helyezkedni, és jól is élt ebbõl a képességébõl.
"koncz
zsuzsa az elsőszámú favoritom volt, voltak olyan évek, amikor
napi 12 órából 4-5-öt a sikerére fordítottam." - erdős
péter
Csepregi Éva állítja: saját pályatársai figyelték őket.
- Blikk -
Kemény dolgokat állít most megjelent könyvében Csepregi Éva, a Neoton Família legendás énekesnője a Napraforgó című életrajzi kötetében többek között arról is mesélt, hogy tudja: a Dejkó és a Dalos fedőnevű III/III-as ügynökök jelentettek kedveséről, Erdős Péterről – aki a Neoton indulásakor a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója volt –, így rajta keresztül minden bizonnyal róla is.
Megkerestük a két említett ügynököt. A Dalosként emlegetett Vikidál Gyula nem akart nyilatkozni, míg a lemezlovas Arató András – noha a Blikknek bírósági végzése is van róla – tagadja, hogy ő lenne Dejkó.
– Nem értem, miért állítja ezt Éva. Ezt az ügyet lezárta már a bíróság. Ha besúgó lettem volna, biztos csak jót mondhattam volna Csepregiékről, mivel bejárták szinte az egész világot. Bár az lettem volna…!
boros lajos a kommunista spicli
Hankiss
Ágnes - EP 2009
Hankiss Ágnes azok egyike, akik Such Györgyre szavaztak a rádió elnökválasztásán. Ennek köszönhetően most a közszolgarádiók a kormány szócsöve, a fideszes kurátorok - elsõsorban Szadai és Trombitás urak - az MSZP-vel és az SZDSZ-szel egyetértésben megszavazzák Such Györgyöt a Magyar Rádió elnökének, Such György a Lauder-Palmer tulajdonban lévõ, Baló György igazgatása alatt álló egykori TV3-nál volt marketing-igazgató. Korábban szerkesztõként dolgozott akkor is a Magyar Narancsnál, Such úr Magyar Hírlapos és MTV-s vezetõi múltja már csak hab a tortán. Az is, hogy egy Demszkyt dicsõítõ kötetnek a szerzõje.
Hankiss
Ágnes politikai
tevékenységét 1990-1994-ig a Fővárosi Önkormányzat
Fidesz-frakciójában kezdte. Ezt követően 1998-ig a Fidesz
parlamenti frakcióvezetőjének tanácsadója volt. Eközben
1995-től 2009-ig a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület
egyik alelnöki tisztségét töltötte be, valamit 1996-2008-ig a
Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes
delegáltja volt. 2000-2003-ig a Károlyi Palota Kulturális Központ
főigazgatójaként dolgozott.
2003-tól a Hamvas Béla Kultúrkutató Intézet igazgatója, 2008-tól pedig a Duna TV Kuratóriumának elnökségi tagja.
2003-tól a Hamvas Béla Kultúrkutató Intézet igazgatója, 2008-tól pedig a Duna TV Kuratóriumának elnökségi tagja.
Vitézy
László képe az 1950-es évek végén
Vitézy
László,
filmrendező első felesége Sipos Katalin (Orbán Viktor anyai
nagynénje), akitől 1967-ben egy lánya születik, Vitézy Zsófia.
A házasság pár év után válással végződik, Vitézy
pedig akkor 13 éves lánya felnevelését az Orbán-családra
bízza. Második
felesége az egészen más kultúrkörbe sorolható Szegvári
Katalin✡ újságíró, harmadik házasságát pedig Hankiss Ágnes
(született: Erdős Ágnes) pszichológussal köti, ebből születik
1985-ben fia, a homoszexuális Vitézy Dávid, a VEKE szóvivője. A
filmrendező azóta ismét elvált és már a negyedik házasságában
él.
tehetségtelen,
művi ember, olyan mint koltay gábor, egy magyarkodó kommunista
Vitézy
Tamás a
legjobb iskolában, orosz és ukrán oligarchák között kapta
kiképzését, és hogy mennyire alaposat, arra kiváló bizonyíték,
hogy az egy főre jutó oligarchák alapján ugyancsak a világ
élvonalában szereplő Balkánon fektette be vagyonát, méghozzá
úgy, hogy a horvát, szerb és montenegrói kemény fiúk között
is talpon maradt. Az egyébként lelkes vitorlázó üzletember ott
szállodákat, apartmanházakat, kempingeket működtet. Az 1990-es
években belevágott a kissé zűrös konzerviparba is, méghozzá
ifjúkori barátja, egykori nyaralótársa Puch László korábbi
MSZP-s pártpénztárnok javaslatára, majd a 2000-es évek elején
kiszállt az ágazatból.
Nem
a családi kötelék miatt, hanem polgári-konzervatív
meggyőződésből fektetett a médiába - mondja. Előbb a
Reform című hetilapot próbálta jobbos bulvárként újraindítani,
de a Fidesz politikáját igazából az ingyenes Helyi Témával
(korábban Thémával) támogatja. A saját bevallása szerint is
milliárdos veszteségeket okozó lap „megtérülését” nem
forintban számolja, mint egyik interjújában fogalmazott: neki ez
szolgálat. Cserébe persze a politika sem marad hálátlan: az
állami tulajdonú Magyar Posta terjeszti a lapot, de nem árulta el
mennyiért, egyes jobboldali önkormányzatok pedig támogatást
nyújtanak neki, még akkor is, ha már teljesen eladósodtak.
„Nagyon
komoly politikai, és anyagi érdekek működnek, ebben józan ember
nem nyit csatát, szépen hátrább lép egy lépéssel” – mondta
Vitézy Tamás).
Vitézy
Zsófia pedig, aki Vitézy László lánya, a Magyar Nemzet
kulturális rovatának vezetője, a HírTV műsorvezetője, és a
Reform c. hetilap becsődöltetője, A Budapesti Fesztiválközpont
eddigi ügyvezető igazgatója, Brüsszeli Magyar Intézet vezetője
Hankiss
Elemér a rendszerváltás utáni első kormányfő, Antall
József kinevezi a Magyar Televízió elnökének. Több éves
sikeres működése után az MDF-en belüli radikálisok nyomásának
eleget téve Antall leváltja. Hankiss körül ekkor
szimpátiamozgalom alakul, melynek hangadói baloldali és SzDSz-es
kötődésű értelmiségiek és újságírók voltak. Ugyanakkor
számos tiltakozó megmozdulás indul Hankiss és az őt támogató
Göncz Árpád ellen is: egy MDF-es képviselő éhségsztrájkba
kezd, a Magyarok Világszövetségéhez kötődő szabad Magyar
Tájékoztatásért Bizottság pedig nyilvánosan tüntet Hankiss és
társai lemondását követelve. Végül Hankissék hosszas közéleti
csatározások - az ún. médiaháború - után lemondanak.
Vitézy Dávid 21 éves kora előtt, csak egy a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskolai-érettségivel nyerte el a zsíros felügyelőbizottsági posztot és egy bizottság elnöki tisztségét.
Egyszer egy szakmai lap a pesti közlekedéshez szükséges hozzáértéséhez faggatta. Válasza ilyesfajta volt: "Egyszer otthagyott az éjszakai utolsó busz, ezért foglalkoztat a közlekedés..."
Demszky Gábor bizalmasa: Mesterházy Ernő.
Mesterházy Ernő felesége: Mécs Mónika.
Mécs Mónika apja: Mécs Imre.
Mécs Imre felesége: Magyar Fruzsina.
Magyar Fruzsina testvére: Magyar Bálint.
Magyar Bálint felesége: Hodosán Róza.
Hodosán Róza volt férje: Demszky Gábor
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése