A legyártott zsidók Elie Wiesel emlékiratai nagyítóval: így hazudik a "szavahihető szemtanú" (VII., befejező rész) Az előző részek: - „Hogyan merészel hazudozni, és hogyan meri meghamisítani a történelmet?” - "A hitleri zsidógyűlölet? Eltúlzott rémhírek. Propaganda" - „Írja csak a regényeit, mesélje a haszid történeteit, de soha ne avatkozzon a politikába!” - „Ez minden? Nem voltak nyilvános kivégzések? Akasztások? Nem, semmi ilyesmiről nem tud. Bosszúálló akciók? Semmi…” - „Rothadó testet marcangoltam, amely nem reagált” - „Zsidó vagyok. Egy zsidónak joga van hazudni, nem?” „Senkisem viszajöt?” Tegyük félre az emlékirat műfajt megcsúfoló Wiesel-koholmányokat! Igaza van Grüner Miklósnak, akkor is, ha igazát mindeddig nem sikerült hivatalosan elismertetnie: ez az ember szélhámos, ez az ember nem az, akinek vallja magát! Akkor sem, ha 1928. szeptember 30-án valóban bejegyeztek egy Vizel Lazar nevű újszülöttet a máramarosszigeti anyakönyvbe. Az nem ő. Mert ha ő lenne, tudnia kellene magyarul is, románul is. A magyart állítólag megutálta. De akkor miért olvasott fel a magyar Parlamentben 2009 decemberében papírról magyarul egyoldalnyi szöveget? Olvasni nem utál, csak beszélni? Kattintson Wiesel parlamenti látogatásának képeiért! Otthon érzik magukat köztük a zsidóbérenc is , úgy elképzelte magát házelnöknek a zsidók közt , és elgondolkodott mennyit tudnák én ezekkel hazudni , a végén már ha kinyitnám a számat a magyarok elhagynák a hazájukat az én katolikus zsidó énem itt egy új hazát hazudnék össze néktek kipás barátaim , már én is metszett farkú vagyok , úgy hogy hordhatom a tórátokat , már elűztem az én báránykáimat , mert ti vagytok az én családom , és hiszem hogy István királyunk is zsidó volt, mint ahogy a tót is csak rendszerváltás után lett szlovák , de ők is összelopták a történelmüket mint..... Ám továbbmenve: az a szövegolvasás igencsak betanultnak hatott, ami a francia a, ó, ő, ű stb. hang kiejtésének birtokában nem nagy kunszt, a szavakat viszont többször nem sikerült értelmüknek megfelelően olvasnia: „megtisztelt[te]és, Mármorosziget, Romanyában szület[t]ek” stb. A Nobel-békedíjas zsonglőr úgy beszéli nyelvünket, ahogyan egy filmrészletben kénytelen volt megszólalni egy csak magyarul tudó idős ember előtt: „Senkisem viszajöt?” (A debreceni zsidó gimnáziumban Kölcsey, Vörösmarty, Arany nagy verseit szavalták a diákok.) Ennyit külföldre szakadt magyaroktól is összeszedhetett a háború vége óta, mióta kitalálta és leírta, hogy Máramarosszigeten született. (Grüner Miklós azt írja könyvében, neki nyíltan bevallotta, amikor 1986-ban találkoztak Stockholmban, hogy nem tud magyarul - bővebben lásd a lenti kapcsolódó anyagainkat.) Mások – nem családtagok – által kapott levelezőlapok a Wiesel-múzeum vitrineiben Amikor e város díszpolgárává avatták (1994-ben), kínosan elszólta magát az őt ünneplő román előkelőségek előtt is. „Két szót tanultam ma önöktől – lelkesedett angolul –: »Mulţumesc frumos!«” (köszönöm szépen). Na ne vicceljünk! Ha 1928–1940 között Romániában él – ahol a család boltjában is mindenkivel a saját nyelvén beszéltek, amint a Minden folyó…-ban állítja –, nagyváradi gimnáziumba jár vizsgázni, nem 1994-ben kellett volna megtanulnia románul a köszönöm és a szépen szót. Még egy érdekes adalék, amelyből handabandázása mellett az is kiviláglik, mennyire lenézi Wiesel a közönségét. (Mellesleg méltán. Akik ennyi tücsköt-bogarat benyelnek, nem érdemelnek mást.) Paul Goma egykori román disszidens írja A piros hét című könyvében (2004): „A nyolcvanas években egy francia televíziós csatornán nyilatkozta, hogy »családját 1944 áprilisában Szigeten lefogták és Auschwitzba küldték a… román csendőrök«. Mikor Eugčne Ionesco felhívta a figyelmét, hogy Észak-Erdély 1944 tavaszán magyar fennhatóság alatt állt, Wiesel ravaszkás mosollyal így vágta ki magát: »A részletek nem számítanak, a franciák úgysem ismerik a történelmet«.” Egy különös félreértés is csak úgy futhatott be nagy karriert a Wiesel-szélhámosságot kutató irodalomban, hogy Elie Wiesel (és/vagy az a titkosügynök, aki néhány évtizeddel ezelőtt lefotózta az 1928-as máramarosszigeti anyakönyv bizonyos lapját) egy kukkot sem tudott románul, amikor megszerezte a szeptember 30-án született Vizel Lazar anyakönyvi adatait. Csak később világosíthatta fel valaki, hogy melyik oszlopban milyen dátum szerepel. Csakis így kerülhetett az 1945 nyarán Buchenwaldból Párizsba szállított árva gyermekek listájára születése napjaként 1928. október (6. helyett) 4. (A napot illetően figyelmetlen vagy feledékeny lehetett valaki. Talán Szurából is emiatt lett Sára.) Vizel Lazar bejegyzési helye a máramarosszigeti anyakönyvben. Sorszám: 511. Bejegyzés napja: 1928. okt. 6. Születés napja: 1928. szept. 30. A gyermek keresztneve, neme, vallása: Lazar, fiú, izr(aelita). A szülők neve, foglalkozása, lakcíme: Vizel Solomon, kereskedő, Feig Sura, Máramarossziget, G. Coşbuc utca 52. Vallásuk: izr(aelita). Életkoruk: 34, 30. Október 6-án, az ünnepek után egymás után három izraelita vallású gyermek születését is bejelentették, akik (fentről lefelé) október 1-jén, szeptember 30-án, illetve október 4-én születtek. Az anyakönyvi hivatal jól megviccelte a románul mukkantást sem értő Elie Wieselt: a bejelentés és nem a születés napját tüntette fel az első oszlopban. Ha ugyanis értette volna az anyakönyv nyomtatott román szövegét, nem követi el a bakit. Ott az első oszlop: Bejegyzés napja (kézzel kitöltve: 1928. október 6.). A második: Születés napja (kézzel kitöltve: 1928. szeptember 30.). Miután megtudta, mi a különbség a kettő között, híres emberként már a szeptember 30-át terjesztette születése napjaként. (Egyébként érthető a jóval későbbi bejegyeztetés: nagy zsidó ünnep volt, Solomon, az apa majd egy hétig felé sem ment az anyakönyvvezetőnek.) Az anyakönyv jobb oldali lapja Vizel Solomon aláírásával (középen). A jobb szélső oszlopban (utólagos megjegyzések, javítások) látható két bejegyzés azt jelenti, hogy 2007. június 5-én anyakönyvi kivonatot kért az e helyre bejegyzett személy (vagy megbízottja), ám ez valami miatt nem bizonyult jónak, megsemmisítették (a lap legszélére, amely itt nem látszik, odaírták, hogy anulat, vagyis érvénytelen), majd 2007. július 4-én újat állítottak ki. Ezek a W betűvel kezdődő nevűek még a magyar világban születtek Ami a buchenwaldi árva gyerekek listáját illeti: bennünket a gépelt ívek 9. oldala érdekel, amelynek fénymásolt példányát kérésére megkapta Grüner Miklós is, azóta feltették az internetre is. Ugyanabból a fénymásolt 9. oldalból más példány került Grüner Miklóshoz, mint a világhálóra. A Grünernek küldött változatban a 405. sorszámnál ez szerepel: „Wiesel Lazar, 4. 10. 1928., Marmorossziget”. Az interneten: „Wiezen Lazar, 4. 10. 1928., Sighet”. Miről árulkodik ez? Nem kevesebbről, mint arról, hogy valaki utólag meghamisította a 9. oldalt annak érdekében, hogy Wieselnek legyen igazolható máramarosszigeti személyazonossága már 1945-ben. Ki állította össze a listát, kinek a birtokában van, ki adhat ki róla fénymásolatot? A nagy hatalmú amerikai Joint (American Jewish Joint Distribution Committee), a világ legnagyobb nemzetközi zsidó humanitárius segítségnyújtó szervezete. Wieselnek (vagy egy ügynöknek) nem volt nehéz bejutnia ide, hogy manipulálja a névsort… Ismét Falusy Mártont kell idéznünk, aki alighanem pontosan rátapintott Wiesel franciaországi identitására: „Mielőtt kutakodni kezdtem, eszembe jutott Az éjszaka című könyv előszavát író François Mauriac egyik naplójegyzete. Elie Wiesel 1956-ban mint újságíró ismerkedett meg a világhírű íróval, aki évekkel később így emlékezett vissza első találkozásukra: »Amikor elmondtam ennek a fiatal izraeli újságírónak, aki interjút kért tőlem, hogy a feleségem a megszállás alatt egy gyerekekkel telezsúfolt vonatot látott az Austerlitz pályaudvaron, ennyit mondott: ’Én is köztük voltam.’ Ezekkel a szavakkal született meg a barátságunk.« Elie Wiesel egyik későbbi könyvében cáfolta Mauriac szavait, mondván, »bizonyára arról beszéltem, hogy zsidó gyerekekkel együtt voltam a lágerben«. Mauriac szavai azonban szöget ütöttek a fejembe. Miért ne hinnénk neki? Pláne akkor, ha azt is tudjuk, hogy Elie Wiesel – annak ellenére, hogy már fél évszázada az USA-ban él – máig franciául írja műveit, holott saját bevallása szerint csak a háború után tanulta meg a nyelvet. [De hogy tanulta akkor is? Sehogy. Valós lehetőség, hogy azért, mert nem volt szüksége rá, mert már tudta. Íme: „A vezetőség francia tanfolyamokat szervez. Én elmulasztom őket. Mire lenne jó? Jobb dolgom is van annál, mint hogy a rendhagyó igék ragozását és az igeidők egyeztetését magoljam. Hát a rajzórák? A Midráshoz hasonlítva a perspektíva a legcsekélyebb érdeklődést sem kelti bennem. Haszid műveket, misztikus traktátusokat szerzek be.” – 168. old.] Írói nyelve a francia, elképzelhető tehát, hogy azt már gyerekkorában, a háború előtt-alatt – Franciaországban – tanulta meg. Mert itt is éltek Wiesel nevű zsidók. Méghozzá olyanok is, akik éppen […] Nagybocskóról származtak. Onnan, ahol Elie Wiesel anyai nagyapja is élt. Az állítólagos ősök (fentről lefelé): Feig nagypapa Nagybocskóról, az apa és az anya a három nagyobb testvérrel Éppen ezért elkezdtem kutakodni a Jad Vasemben, s rátaláltam egy 1908-ban Nagybocskón született Wieselre, akinek a keresztneve nem Slomo, hanem Ignác-Nahum. A felesége Ester, s feleségének anyja Tzipora Feiga. Érdekes, hogy nemcsak a Wiesel vezetéknév bukkan itt fel, hanem a Feig családnév is. Ignác-Nahum és Ester is Auschwitzban halt meg az emléklap szerint, amelyet lányuk, Cipora (Tzipora) Wiesel 1982-ben adott le a Jad Vasemben. Ráadásul ez a Cipora meg is adja szülei születési dátumát: 1908 és 1906. Az aláírás szerint 1932-ből Máramarosszigetről származó kép: az anya, Bea (balra), Hilda (jobbra). Az anya és a legkisebbik csemete névtelen maradt A Cipora Wieselről szóló fenti közléssel semmit sem akarok állítani, csak elgondolkodtatott a név. S Cipora pontos adatközlése. Ahogy […] Yaakov Fishkovitz is pontos adatokkal szolgált. Elie Wiesel és állítólag életben maradt két húga [valójában nővéreiként emlegeti őket] azonban nem törődött a holtak emlékével. Saját halottaik emlékével. Vajon miért?” Wiesel állítólagos Cipora húgával azóta törődött valaki. Egy bizonyos P. Fazzini (?) az USU (sic!)-beli Hamiltonból 2009-ben kiállított egy emléklapot Vizel Tzipora névre, akinek apja SHLomo (így!), anyja Sara [Feig] (a biztonság kedvéért így, nehogy összetévesszük valaki mással!), születési éve, kora ismeretlen. Vajon honnan tudta, hogy Vizelnek kell írnia, amely családnéven az 1928-ban született Lazart is bejegyezték? De akkor azt hogy nem tudta, hogy Ciporát Wiesel szerint nem ezen a keresztnéven anyakönyvezték? „Cipora fiatalabb [volt nálam]. Születési bizonyítványán Judit néven szerepel (a román hatóságok nem fogadtak el bizonyos zsidó neveket)”… (24. old.). Vagy csak egy regényhőssel gazdagította az áldozatok listáját? Bihari Csilla (Kuruc.info) Köszönettel Grüner Miklósnak, aki beemelte a köztudatba Elie Wiesel szélhámiaügyét, és azóta is pénzt, fáradságot nem kímélve próbálja elérni a csaló leleplezését. Könyvét a Fontár Bt. terjeszti (1036 Budapest, Tímár u. 1–3.). Időpont-egyeztetés szükséges Decsi Imrével (+36 30 377 9855, vagy fontar2@gmail.com). Kapcsolódó: - "A magát Elie Wieselnek mondó személy hamis személyazonossággal érkezik Magyarországra" - "A világnak meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos" "A magát Elie Wieselnek mondó személy hamis személyazonossággal érkezik Magyarországra" Ezennel jelentem a Ferihegyi repülőtér igazgatójának, hogy a Köves Slomó által meghívott professzor, az úgynevezett Elie Wiesel hamis személyazonossággal érkezik Magyarországra. Állampolgári kötelességem, hogy ha egy bűncselekményről tudomásom van, azt jelentsem - áll Grüner Miklós levelében. Grüner Miklós az az Auschwitzot megjárt férfi, aki évek óta próbálja felhívni a világ figyelmét állítására: Elie Wiesel egy szélhámos, aki ellopta egy barátja és lágertársa, Lázár Wiesel nevét és azonosítószámát. Grüner ugyanis találkozott a magát Elie (Eliezer, Lázár) Wieselnek mondó holokauszt-sztárral, és döbbenten állapította meg, hogy ez nem az ő Lázár Wiesel barátja, akivel együtt volt a munkatáborban. Ennek hangot is adott - Wiesel azóta sem volt hajlandó találkozni vele. Grüner továbbá azt állítja, "Elie" egyszerűen ellopta a barátja által írt könyvet, s ennek köszönheti a világsikert. Egy korábbi összeállítást erről itt olvashat, alább pedig egy sor dokumentum és levelezés, melyek Grüner Miklós szavainak egy részét alátámasztani látszanak, de arra mindenképpen elégségesek, hogy kivizsgálás induljon, mely kideríthetné, ki is valójában ez az Elie Wiesel. Izgatottan várjuk, mit lépnek a "magyar" hatóságok. Grüner-levél Wieselnek: Grüner-levél a máramarosi Wiesel-emlékház vezetőségének: Buchenwaldi válaszlevél Grünernek: Lázár Wiesel két születési dátummal szerepel: a buchenwaldi adat 1913. 09. 04., egy amerikaiak által készített kérdőíven viszont 1928. 10. 04. szerepel. Elie Wiesel a Wikipédia szerint (is) 1928. 09. 30-án született - itt más dátumot látunk, ugyebár. Feljegyzés Wiesel Ábrahám elhunytáról: Vizel Lázár román születési bizonyítványát helyettesítő igazolás 1996-ból. Eszerint született: 1928. 09. 30-án. A német igazolás szerint Wiesel Lázár 1928. 10. 4-én született: Nagyobban: (Még nagyobb méretben itt.) (Még nagyobb méretben itt.) (Még nagyobb méretben itt.) Az Auschwitzi Múzeum szerint 1913. 09. 4-én született Lázár Wiesel: Egy másik auschwitzi levél is az 1913. 09. 4-ei dátumot erősíti meg: Elie Wiesel nevű fogoly nem volt Auschwitzban, Eliezar Wiesel viszont igen: További levelek: Elie Wiesel "vallomása": 1928. 09. 30-án született és a 7712-es számot kapta Auschwitzban: A Grüner által küldött képen nem látszik a tetoválás: Sajtóvisszhang: És Grüner Miklós könyve: Kuruc.info Ajánló: A holokauszt ipar - hová tűnnek a kárpótlások, kik a "nyertesek"? (x) Kapcsolódó: - Örül a szélhámos Wiesel látogatásának a Zsidesz, Balog az ország igazi, "nem gyűlölködő" arcát szeretné megmutatni neki - Hazánkba pofátlankodik Elie Wiesel - a vérei által megszállva tartott Parlamentben konferenciázgatnak majd - Egy cégéres hazudozó: Elie Wiesel - "A világnak meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos" "A világnak meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos" A nyíregyházi holokauszt-túlélő bizonyítja: a Nobel-békedíjas nem az, akinek mondja magát. Járt az FBI-nál is és jelentette: ez az Elie Wiesel egy szélhámos. Itt 14 napot kértek – ám soha többé nem reagáltak semmiféle megkeresésre - áll a Haon cikkében, folytatását alább közöljük, s bár van benne egy-két furcsaság, mint hogy az alany édesanyját "vitték egyből a krematóriumba", meg hogy Auschwitz haláltábor lett volna (bár ezt az interjút lejegyző újságíró biggyeszti oda, aki egyébként más hibákat is vét), azért enyhén szólva érdekes a történet, és újabb kegyelemdöfés lehet a holokamu-mítosz nemzeteket gúzsba kötő légvárának. Életének elmúlt húsz évét arra áldozta, hogy kiderítse: mi lett a sorsa az auschwitzi haláltáborban megismert barátjának, a Máramarosról elhurcolt, akkor 31 éves Lázár Wieselnek, és hogyan került az ő tetovált azonosító száma, az A-7713 ahhoz az emberhez, akit a világ Elie Wiesel néven ismert meg, s aki 1986-ban Nobel-békedíjat kapott... Grüner Miklóst 1944-ben deportálták Nyíregyházáról családjával együtt, s amikor sorra elveszítette a családtagjait, a Wiesel-fivérek mentették meg az életét a táborban. A szabadulás után majd' negyven évvel, 1986-ban hívták Svédországba, hogy találkozzon régi barátjával, Lázárral, azaz Elie Wiesellel, de a férfi idegen volt. Hiába jelentette ki mindenkinek, hogy ez a személy nem azonos az igazi Lázárral, senkinek nem volt módjában meghallgatni az igazságot. Grüner Miklós sajátos magánnyomozásba kezdett, az összegyűjtött anyagot könyvben adta ki. Nobel-békedíjas hamis személyiséggel – Egykori jótevőjét és barátját, Lázár Wieselt kereste az elmúlt húsz évben a nyíregyházi születésű Grüner Miklós, aki Auschwitz poklából megmenekülve döbbenten szembesült azzal: Lázár nevén egy idegen férfi vált világhírűvé. A kutatás történetét megosztotta velünk. – A családommal együtt 1944-ben deportáltak, én akkor még 15 éves voltam. A nyírjesi gyűjtőhelyről kerültünk '44 májusában az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborba, dacára annak, hogy azt ígérték: Magyarországon maradunk kényszermunkára. Anyámat és az öcsémet azonnal kiszelektálták, ami annyit jelentett, hogy őket rögtön a krematóriumba vitték. Apámmal és a bátyámmal számot kaptunk, amit betetováltak a bal alkarunkba és átkerültünk a Buna nevű gyárba. Nagyon nehéz munkát végeztünk, apám hat hónapig bírta, aztán őt is kiszelektálták – avat a történet fájdalmas előzményeibe Miklós bácsi. A bátyámat nem sokkal ezután átvitték Mauthausenba – folytatja –, így egyedül maradtam. Ekkor fordultam segítségért apám barátaihoz: Lázár és Ábrahám Wieselhez. Lázár 1913-ban született és az azonosító száma az A-7713-as volt (az 1900-ban született Ábrahámé az A-7712), s amikor látták, hogy egyedül maradtam, a pártfogásukba vettek, törődtek velem, amennyire a körülmények megengedték. Lázárral szabadultam, ami szintén összekovácsolt bennünket: a németek visszavonulásával előbb Glivicébe meneteltették a tábort 1945 hófúvásos januárjában, rengetegen meghaltak az erőltetett menetelésben. Három hónap múlva nyitott marhavagonokba zsúfoltak minket, de mire elértük Buchenwaldot, az emberek több mint fele meghalt, köztük Ábrahám is. Egy idegen férfi Itt voltunk 1945. április 8-ig, itt szabadítottak fel minket a bevonuló amerikai csapatok. Én rajta is vagyok azon a fényképen, amelyet a táborról készítettek és bejárta a világot. Megvizsgáltak, nem nyomtam 30 kilót sem és tüdőbajt is megállapítottak nálam. Egy svájci szanatóriumba küldtek, ahol meggyógyítottak, majd Ausztráliában telepedtem le, míg bátyám Svédországban talált munkát és otthont. Egy dél-svédországi újságtól 1986-ban kaptam egy telefonhívást, hogy nem akarok-e találkozni egy régi barátommal, Elie Wiesellel? Még a repülőjegyet is kifizetik. Először nem értettem, kiről beszélnek, de mondták: hát ő az a Lázár Wiesel, aki A-7713-as számmal volt a rabtársam. Nagyon megörültem és repültem Svédországba 1986. december 14-kén, de döbbenten láttam: egy idegen férfi áll előttem, aki magyarul nem is tudott, az angolt is erős francia akcentussal beszéli. Tíz percen belül vége is lett a találkozónak. Búcsúzóul azért még dedikált nekem egy könyvet, az „Éjszaka” című művet, amelyről azt mondta: ő írta. Elfogadtam, de jeleztem mindenkinek: ez az ember nem az, akinek mondja magát. A kérdés nem hagyott nyugodni: az A-7713-as szám Lázár karján volt. Hogy került ez Elie Wieselhez, aki viszont senkinek nem volt hajlandó megmutatni az ő karját, mondván: az az ő teste, nem mutogatja senkinek? Egyszer tett kivételt egy izraeli sztárújságíróval, neki is csak egy szempillantást engedve, aki annyit mondott nekem: a számot nem tudta kiolvasni, de azt látta, hogy nem tetovált jel. Húsz évig kutattam, ahol csak tudtam, s kiderítettem: a magát Elie Wieselnek nevező személy soha nem is volt koncentrációs táborban, mert nem szerepel a hivatalos nyilvántartásokban. A világhírű könyvet 1955-ben Lázár, az én egykori barátom adta ki Eliezer néven Párizsban és „A világ hallgat” címmel. Ezt írták át 1958-ra „La Nuit” címmel franciára és „Night” címmel angolra Francois Mauriac (szintén Nobel-díjas író) közreműködésével – de ekkor már a 250 oldala eredeti könyv csak 115 oldal volt, és Elie Wieselt tüntették fel szerzőként. Ez lett világsiker, 10 millió példányt adtak el belőle, s 1986-ban Nobel-békedíjat is kapott érte. Egy sor elismerés követte ezt, Elie Wiesel megkapta többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjét 2004-ben, lord lett Angliában. Mindeközben Lázár barátomnak egyszerűen nyoma veszett, pedig az egész világon kerestettem. Az FBI sem válaszolt Elie Wiesel soha többé nem akart velem találkozni. Sikeres, gazdag ember lett, aki 25 ezer dollárért tart egy 45 perces előadást. A hivatalos szervek sem akartak hallani az egész történetről. Megkerestem az Amerikai Bevándorlási Hivatalt, ahol nincs nyilvántartásban se Lázár, se Elie Wiesel. Jártam az FBI-nál is és jelentettem: ez az Elie Wiesel egy szélhámos. Itt 14 napot kértek – ám soha többé nem reagáltak semmiféle megkeresésre. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia is agyonhallgatta a történetemet, az amerikai és a svéd sajtó is érdektelenséget mutatott. Sőt... Névtelen telefonhívások érkeztek: könnyen kaphatok egy golyót, ha nem hagyom abba, de én már jártam a halál torkában, nem félek, és egyébként is négy országban helyeztem letétbe kéziratokat és olyan dokumentumokat, amelyeket váratlan elhalálozásom esetén nyilvánosságra hoznak. Hát megúsztam eddig, a világnak azonban meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos. Én, a nyíregyházi fiú visszatértem, és elmondom az igazságot – zárta a fölöttébb furcsa történetét Grüner Miklós, aki ez egészet megírta egy könyvben „Egy lopott Nobel-díjazott személyazonosságának története” címmel. Kapcsolódó: - A holokamu-mondavilág újabb csodás darabja: zsidómentő meztelen tündérek a gázkamrában - A holokamu-mondavilág 24 gyöngyszeme - Megkésett karácsonyi ajándék: újabb holokamu-mesét lepleztek le - Újabb zsidó hololufit leplezünk le: közönséges hamisítvány Feldmájerék gázkamra-tervrajza - Dokumentum: így lopott pénzt, színdarabot, hírnevet és adott szót a holomesemondó - Újabb kamukausztregényről derült ki: hamisítvány - mindegyik az - David Cole a hazug holomítoszról - halottgyalázás vagy igazságkeresés? Egy hollókosztossal több , vagy kevesebb , mindegy az Amerikaiak eltartják , ha kell háborúba mennek érte , a birodalmi Amerika cionista bankárai annyival több dollárt nyomnak , hogy neki is jusson belőle. A holokamu-mondavilág 24 gyöngyszeme Sürgős felhívás! Valaki tájékoztasson, hogy az alább felsorolt állítások közül melyek cáfolata számít bűncselekménynek, nehogy bajba kerüljek! A képtelen holoállítások alábbi listája nem teljes, még jócskán bővíthető. /Pl. a lámpaernyőről nem is esik benne szó./ A sok zöldség előfordulási helyét a lábjegyzetben közlöm. - Tömegsírok léteztek, amelyekből csatornákon át vezették el a vért, sőt, az emberi zsírt. [1] - Savba vagy forró vízbe tették az elítélteket, és így gyilkolták meg őket. [2] - Injekciót fecskendeztek a szemükbe, hogy megváltoztassák a színét. [3] - A koncentrációs táborok foglyainak fejét összezsugorították. [4] - A krematóriumokban elégetett testek zsírját felfogták különleges edényekben. [5] - Egy SS-katona megsajnált egy gázkamrába bezárt anyukát és gyerekét, ezért az utolsó pillanatban beugrott melléjük, és velük együtt halt meg. [6] - A megölt zsidók testéből szappant főztek. Volt rá példa, hogy szappanokat a zsidók el is temettek, mintha emberek lettek volna. [7] - Elektromos árammal gyilkolták le a zsidók tömegeit hatalmas földalatti helyiségekben. [8] - Zsidók tömegeit ölték meg úgy, hogy bezárták őket egy terembe, ahonnan kiszivattyúzták a levegőt, másokat pedig diesel-motorokból kiáramló gőz segítségével gyilkoltak meg, de a klórgázt is használták ölésre a nácik. [9] - A hatalmas tömegsírokból néhány hét alatt minden nyom nélkül eltávolítottak több százezer holttestet. [10] - Treblinkában kerekeken guruló gázkamrák voltak, amelyek a holttesteket egészen a hatalmas égetőkemencékig hurcolták, ahova a halottakat belezúdították. De volt olyan is, hogy késleltetve adagolták a mérges gázt, így aztán egyesek a saját lábukon mentek az égető kemencékig. [11] - Elektromos futószalagon történt a foglyok legyilkolása.[12] - Hatalmas kemencékben, illetve hatalmas "rostélyokon" élve égették el az áldozataikat a nácik. [13] - SS-katonák bicikliversenyt rendeztek az auschwitzi gázkamrákhoz. [14] - A holttesteket úgy tüntették el, hogy felrobbantották őket. [15] - Kék pára lebegett az elgázosítottak tetemei felett a gázkamrában /A hidrocianid egyébként színtelen gáz./ [16] - A gázkamrákba bezárt emberek énekelték a nemzeti himnuszaikat, illetve az Internacionálét a haláluk előtti percekben. [17] - A nácik hordozható, könnyen áttelepíthető gázkamrákat is építettek. [18] - Folyékony hidrocianidot is itattak az áldozataikkal. [19] - A kivégzés után kivágták az elítéltek lábaiból az izmokat orvosi kísérlet céljára. [20] - A Ziklon-B gázt Auschwitzban a zuhanyrózsákon keresztül juttatták be a kamrába, de olyan is volt, hogy acélcsövön át vezették be. [21] - Az SS-katonák kolbászt készítettek a megölt emberek húsából. [22] - Ilse Koch, a buchenwaldi táborparancsnok felesége megölt zsidók mumifikálódott hüvelykujját használta villanykapcsolónak a lakásában. [23] - Flossburgban a kémlelőlyukon át kaptak levegőt az elítéltek, s amikor az ajtó kinyílt, elátkozták az SS-katonákat, és mindenkinek sikerült elmenekülnie. [24] Íme a fenti állítások forrásai: [1] A. Rückerl, op. cit. (note 141), p. 273f.; E. Wiesel, Paroles d'Etranger, Editiondu Seuil, Paris 1982, p. 86; A. Eichmann, in: H. Arendt, op. cit. (note 179), p.184; B. Naumann, op. cit. (note 142), p. 214. [2] F. Müller, in: H. Langbein, op. cit. (note 151), v. 1, p. 87; witness Wells in the Eichmann Trial, in: F. J. Scheidl, op. cit. (note 74), v. 4, p. 236. [3] H. Langbein, Menschen in Auschwitz, op. cit. (note 152), pp. 383f. [4] H. Langbein, ibid., p. 381. [5] R. Höß, in: M. Broszat (ed.), op. cit. (note 71), p. 130; H. Tauber, in: J.-C. Pressac, op. cit. (note 17), pp. 489f.; F. Müller, Sonderbehandlung, Steinhausen,Munich 1979, pp. 207f., 217ff.; H. Langbein, Menschen in Auschwitz, op. cit.(note 152), p. 148; B. Naumann, op. cit. (note 142), pp. 10, 334f., 443; S. Steinberg, according to: Französisches Büro des Informationsdienstes überKriegsverbrechen (ed.), Konzentrationslager Dokument 321, Reprint 2001, Frankfurt/Main 1993, p. 206; and many more. [6] E. Bonhoeffer, op. cit. (note 213), pp. 48f. [7] S. Wiesenthal, Der neue Weg (Vienna), 15/16 & 17/18, 1946; the Soviets wanted to make this one of the charges at the IMT (exhibit USSR-393), but this plan failed due to the other Allies; cf. H. Härtle, Freispruch für Deutschland, Schütz, Göttingen 1965, pp. 126ff.; the Greenwood Cemetery in Atlanta (Georgia, USA) is not the only site to boast a Holocaust-memorial gravestone for 4 bars of "Jewish soap". Cf. also the following corrections: R. Harwood, D. Felderer, JHR 1(2) (1980) pp. 131-139; M. Weber, JHR 11(2) (1991) pp. 217-227. [8] Aside from C. Mattogno, op. cit. (note 339), cf. esp. S. Szende, Der letzte Jude aus Polen, Europa-Verlag, Zürich 1945; S. Wiesenthal, Der neue Weg (Vienna), 19/20, 1946. [9] Aside from C. Mattogno, op. cit. (note 339), cf. esp. W. Grossmann, Die Hölle von Treblinka, Verlag für fremdsprachige Literatur, Moscow 1947; The Black Book of Polish Jewry, Roy Publishers, New York 1943. [10] Aside from note 349, cf. also W. Benz, Dimension des Völkermords, Oldenbourg, Munich 1991; pp. 320, 469, 479, 489, 537ff. [11] Reports of the Polish underground movement, Archiv der Polnischen Vereinigten Arbeiterpartei, 202/III, v. 7, pp. 120f., quoted in: P. Longerich, op. cit.(note 271), p. 438. [12] Pravda, Feb. 2, 1945, cf. U. Walendy, Historische Tatsachen No. 31: "Die Befreiung von Auschwitz 1945", Verlag für Volkstum und Zeitgeschichtsforschung, Vlotho 1987, p. 4. [13] H. von Moltke, Briefe an Freya 1939-1945, Beck, Munich 1988, p. 420; cf. P. Longerich (ed.), op. cit. (note 271), p. 435; Pravda, Feb. 2, 1945. [14] Nürnberger Nachrichten, Sept. 11, 1978, report about eyewitness testimony in the jury court trial in Aschaffenburg. [15] R. Höß, in: M. Broszat (ed.), op. cit. (note 71), pp. 161f.; A. Rückerl, NS-Prozesse, op. cit. (note 127), p. 78; H. Grabitz, NS-Prozesse., op. cit. (note191), p. 28. [16] R. Böck, Frankfurt Public Prosecutor's Office, Ref. 4 Js 444/59, pp. 6881f. [17] H. G. Adler, H. Langbein, E. Lingens-Reiner (eds.), Auschwitz - Zeugnisse und Berichte, Europäische Verlagsanstalt, Cologne 1984, p. 76. [18] R. Aschenauer (ed.), Ich, Adolf Eichmann, Druffel, Leoni 1980, pp. 179f. [19] Verdict of the Hannover District Court, Ref. 2 Ks 1/60; cf. H. Lichtenstein, op. cit. (note 84), p. 83. [20] F. Müller, op. cit. (note 345), p. 74. [21] M. Scheckter and a report of June 4, 1945, written by an officer of the 2nd Armored Division, about Auschwitz; Französisches Büro des Informationsdienstes über Kriegsverbrechen (ed.), op. cit. (note 345), p. 184. [22] David Pressac, in J.-C. Pressac, op. cit. (note 17), p. 554, fourth column, lines 17-22. [23] Kurt Glass, New York Times, April 10. 1995. from: 'Death Was Our Destiny', p.49-50, by Arnold Friedman, Vantage Press, 1972. [24] Arnold Friedman, Death Was Our Destiny, Vantage Press, 1972, p.49-50 Perge Ottó Kapcsolódó: Újabb zsidó hololufit leplezünk le: közönséges hamisítvány Feldmájerék gázkamra-tervrajza Újabb zsidó hololufit leplezünk le: közönséges hamisítvány Feldmájerék gázkamra-tervrajza A lámpabúrás hazugság is hamar lelepleződött Végre dokumentumok bizonyítják a zsidóság állításait és sejtéseit: iratok, tervrajzok kerültek elő, melyek bizonyíták a népirtást, az elgázosítást, a több millió zsidó halálát és cáfolják a "holokauszttagadókat" - ordítozták tegnap diadalmasan a hollókoszt-mítosz iparosai, köztük a Mazsihisz-vezér. Mára kiderült: mindössze egy újabb silány hamisítással vagyunk gazdagabbak, az elvakult talmudista hazudozók pedig a saját kártyavárukra mértek egy újabb döntő csapást. Ráadásul minderre egy izraeli lap világít rá - úgy tűnik, ott is vannak, akik rájöttek: nem lehet a világot örökre hazugságban ringatni, és minél később hagynak fel ezzel, annál fájdalmasabb lesz a büntetés, s kevesebb az esély az újrakezdésre. Alább a Háárec cikke, majd két olvasónknak az éjszaka folyamán beküldött észrevételei, végül pedig a zsidó lap cikke eredetiben. Az egyik legelismertebb Auschwitz-szakértő cáfolta vasárnap, hogy különösebb fontossággal bírnának azok a Bild által bemutatott tervrajzok, melyek egyes holokauszttal foglalkozók szerint végre bizonyítanák a haláltáborok létét. Elmondta: a dokumentumokat már régóta ismerik a kutatók, de ezek egyáltalán nem Auschwitz-Birkenau tervrajzai, hanem egy munkatábor korábbi tervei. Robert Jan van Pelt Robert Jan van Pelt professzor, aki a zsidók által is elismert szakértője az Auschwitzhez kapcsolódó építészeti vonatkozású kérdéseknek, egyszerűen kijelentette, hogy az alapján, amit ő a Világhálón látott, nem mondhatja el, hogy bármi újról lenne szó. Ezzel a véleményével egyébként nincs egyedül kutatói körökben. (Feldmájer barátunk viszont a jelek szerint szelektív hallású, várjuk, hogy e felfedezés után is nyilatkozzon meg, kérjen bocsánatot újabb hazugságáért, és kövesse meg a magyar, valamint a német népet a zsidóság nevében a folyamatos történelemhamisításért, alaptalan vádakért és aljas érdekből gerjesztett bűn nélküli bűntudatért.) Az építészettörténész Van Pelt rámutatott: ezen tervek másolatai mind az auschwitzi Lengyel Nemzeti Múzeumban (kissé bizarr, hogy ott van a nemzeti múzeumuk – a ford.), mind pedig a moszkvai archívumban fellelhetőek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon a Bild szerint egy berlini lakásban találták a papírokat, az SS-hivatalnokok lakásait viszont teljesen elpusztították a szövetséges bombázások 1944-ben. Van Pelt arra is felhívta a figyelmet, hogy komoly kétségek merülnek fel Heinrich Himmler aláírásának hitelességét illetően is, ugyanis ilyen tervrajzocskákat ily magas rangú vezető nem szokott kézjegyével ellátni – egészen pontosan még egyet sem találtak, pedig a holokauszt állítólag jól dokumentált. A professzor azt is leleplezte, hogy a rajzok egyikén szereplő gázkamra szó – elképesztő, de igaz – egy olyan szobára vonatkozott, melyben ruhákat fertőtlenítettek gázzal, és nem megsemmisítő tábor meglétét vagy megépítésének tervét bizonyítja, sokkal inkább egy kb. 130.000 fős tábor tervrajzai ezek, melynek lakói munkára, nem pedig halálra voltak szánva (ugyanez a helyzet a többi táborral - a szerk.). A "bizonyíték" Van Pelt következtetése: a dokumentum nagy valószínűséggel a holokauszt-iparból hasznot húzók hamisítványa. Ralf Georg Reuth, a „történész”, aki a Bildben megjelent kísérő cikket írta, azt nyilatkozta a Háárecnek, hogy ugyan tudtak róla, hogy ezek a tervek megvannak egy moszkvai archívumban, „viszont a német intézmények nem rendelkeztek eredeti példányokkal, ezért ezeknek a példányoknak a megtalálása nagyszerű esemény.” Reuth ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, hogyan kerültek a rajzok birtokába vagy egyáltalán megvizsgáltatták-e szakértővel azokat, mielőtt telekürtölték a világot azzal, hogy itt a nagy bizonyíték. (Kuruc.info – Háárec nyomán, lent olvasható eredetiben) Ez nem jött be: a gázkamra-tervrajzok semmit sem bizonyítanak Íme a bizonyíték. Ami 67 éven át pihent békésen egy berlini "apartmanban", és most váratlanul "felfedezték". A gázkamra egyik oldala 11.66 méter, a másik pedig 11.20 méter. Vajon hány embert lehetett egy ilyen kis helységben "elgázosítani"? Az ajtó furcsa módon befelé nyílik, márpedig ha embereket öltek meg ebben a "gázkamrában", akkor talán az ilyesmi nem célszerű. Ráadásul vannak, akik állítják, Jean-Claude Pressac "Auschwitz: Technique and Operation...." című 1989-ben megjelent könyvében közzétette már ugyanennek a kamrának a tervrajzait, miként a revizionista történész, Germar Rudolf is 1993-ban napvilágot látott "Vorlesungen über Zeitgeschichte" című könyvében is. Továbbá az Auschwitz Múzeumban is megtekinthetők a most "felfedezett" tervrajzok. / Ref-No: Bauleitung drawing 801 of 8/11/1941 [PMO neg. No. 209321/I ] /, sőt moszkvai levéltárakban is fellelhetők. De ami a lényeg: mit bizonyít ez a rajz? Hiszen ebből nem derül ki, miféle célokat is szolgált ez a "gázkamra": Embereket öltek benne vagy tetveket? A régi kérdés, amelyre továbbra sincs egyértelmű válasz. Egyértelmű bizonyítékkal márpedig azoknak kell előállniuk, akik állítják: ezekben a kamrákban embereket öltek. A terveken Heinrich Himmler aláírása is szerepel, márpedig ő soha nem írt alá ilyesféle papírokat. Mint látjuk, próbálkoznak, próbálkoznak, hogy bizonyítékokkal szolgáljanak arról az eseményről, amit pedig "világ legjobban dokumentált népirtásának" neveznek máskülönben. Ha ez utóbbi igaz lenne, nem kellene ennyire kétségbeesetten erőlködni... P.O. Kedves Kurucok! Nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni, de ez a hatalmas 'világszenzáció' nemhogy nem támasztja alá a haláltábor-elméletet, hanem épp ellenkezőleg! Addig is, amíg hitelesítik és elérhetővé válnak ezek az állítólagos tervrajzok, valamint neves holokauszt-'tagadó' szakértők meg nem vizsgálják azokat, a következő kérdéseim lennének Bild cikke alapján: "...One has an 11.66 meter by 11.20 meter room marked "Gaskammer" Amennyiben valóban az volt a szándékuk, hogy ezrek életét oltsák ki naponta, valóban egy és ilyen pici helyiséget terveznének csupán, amelyben elfér mondjuk jó esetben 100 ember? Nem lenne logikusabb több istálló méretű helyiség? Ha viszont belegondolunk, pont az ellenkezőjét bizonyítja, hisz' tökéletesen alkalmas egy maréknyi zsidó gyors tetvetlenítésére! "..also include a crematorium and a "L. Keller" -- an abbreviation for "Leichenkeller" or corpse cellar." Hát ez valóban hatalmas bizonyíték! Ez alapján egy kórház is lehetne halálgyár, hiszen van benne hullatároló. Attól a nyilvánvaló ténytől eltekintve, hogy szükség volt ilyen létesítményre normál működési körülmények között is, vajon milyen bizonyítékkal szolgál ez a terv? Talán túlméretezett volt a táborhoz képest? Több száz kazánról beszélünk, vagy 1-2-ről? Hogyan voltak képesek ezekkel nagy mennyiségű emberi maradványt iparszerűen megsemmisíteni? Hol van a csontőrlő malom tervrajza? Hova temették konkrétan a hamvakat? Kíváncsian várjuk a tervrajzokat! "...The concentration camp at Auschwitz-Birkenau in Poland was the largest -- at least 1.1 million Jews were killed there." Nyilvánvaló hazugság, hiszen már a Wikipedián is csupán 960.000-et írnak. Valóban ilyen rosszul tudnak számolni a bankárok? Vajon belekalkulálták ebbe azokat a zsidókat is, akik külföldre emigráltak? Én arra tippelnék, hogy nem, és inkább a vöröskeresztes dokumentum által megjelölt szám az irányadó (kb. 250 ezer). "...The documents refute once and for all claims by those who deny the Holocaust even took place," it added." Ez talán eddig a legmeglepőbb állítása a nyilvánvalóan nem zsidó cikkírónak (Kirschbaum). Nekünk mindig is azt tanították eddig, hogy megkérdőjelezhetetlenül bizonyított a holokauszt, most meg tulajdonképpen elismerik, hogy semmilyen kézzelfogható bizonyítékuk nem volt eddig (nem is lesz!), ami alapján véghezvitték a XX. század legnagyobb csalását, és sakkban tartják az egész világot. Összességében ez a cikk tehát egy szép beismerő vallomás volt. Köszönjük! Mellékelek még egy ehhez a témához kapcsolódó hatásvadász beállítást is, amivel a turistákat riogatják a lengyel Disneylandben. Egy ismerősöm fényképezte, és természetesen könnyes szemmel mutogatta nekem, hogy milyen szörnyű is ez az egész - csak azt felejtették el közölni vele, hogy a kémények körül elbontották az épületeket, és azok valódi célja a táborlakók lakásainak fűtése volt, és nem azok elégetése. Szegénytől persze nem lehet elvárni, hogy gondolkodjon is egy picit, hisz birka amerikai. Szebb jövőt! MB Auschwitz expert: Blueprints found in Berlin not of death camp By Assaf Uni A leading expert on Auschwitz on Sunday denigrated the importance of the finding of plans for the construction of the extermination camp, which was reported this weekend in the German tabloid Bild. He said the documents have been known to scholars for many years and that they were not plans to build the extermination camp of Auschwitz-Birkenau, but rather earlier plans for the building of a forced labor camp. Prof. Robert Jan van Pelt, a internationally acknowledged expert on the planning and construction of Auschwitz, said that based on what he had seen on the Internet, there seemed to be nothing new about the documents. He was one of several scholars who expressed doubts about the significance of the Bild story. Van Pelt, an architectural historian, said that copies of the plans of the stages of the camp's construction were also in the archive of the Polish National Museum at Auschwitz and in an archive in Moscow. He said that the source of the new copies was unclear since, according to Bild, the plans were found in an apartment in Berlin, whereas copies that were in the SS offices in Berlin were destroyed by Allied bombing in 1944. Van Pelt said he also doubted the authenticity of the signature of the SS chief, Heinrich Himmler, since such a high-ranking officer would not have signed such plans, and none of the copies he had ever seen bore such a signature. Van Pelt also said the words "gas chamber" on one of the drawings meant a room in which disinfection of clothing was done by means of gas, and that the sketch is not of an extermination camp established in 1942, but rather of earlier plans for a huge concentration camp in which a force of 130,000 slave laborers was intended to work. Van Pelt suggested the plans might be fakes, motivated by the lucrative market in Nazi memorabilia and documents. Ralf Georg Reuth, the historian who wrote the piece in Bild, told Haaretz yesterday that the existence of such plans in Russian archives was known, "but German institutions have no originals, and therefore the importance of the finding of such original material is very great." Reuth would not elaborate on where and when the plans were discovered, or whether they had been submitted to experts for study. Vöröskeresztes dokumentum cáfolja a Kamukausztot Hal Turner (Turner Radio Network) június 4-én föltett a webhelyére egy dokumentum-másolatot. A dokumentum a Vöröskereszttől számazik, akik 1973 és 1978 között a birtokukban lévő, korábban a nácik által gondosan vezetett, és a Vöröskereszt számára rendszeresen átadott halálozási adatokat összevetették. A teljes szám ezek szerint 271.301! A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos dokumentuma szerint tehát a holokauszt egyszerűen nem történt meg! http://www.halturnershow.com/RedCrossRecordsProveHolocaustWasFraud.html Közben a doku furcsa módon eltűnt Turner oldaláról, de itt még fellelhető. Hát, ehhez szóljon hozzá az ember. A linken megtalálható a hiteles forrása annak az adatnak ami igazolja, hogy a 6 millió csupán 271 ezer. Nagy volt az "infláció" az adatokban abban az időben, mert a bosszúvágy rettenetes volt. Azóta is kitartanak a hazugság mellett, és nem hajlandóak szóba sem állni, mégkevésbé szembenézni a valósággal. Legalább ez idő alatt tehettek volna annyit, hogy minden nép holocaustjával előhozakodva minden holocaustot egyenlően elítéltek volna, vagyis általuk megemlékeztek volna. Igen, de akkor az ügy nem adott volna nekik kiváltságokat. Csak nekik. Mintha a más nemzetekben nem lettek volna védtelen és ártatlan áldozatok. Kezdve az örmény keresztényektől, a kommunizmus-áldozatokig világszerte, de főleg Oroszországban vagyis a valamikori Szovjetúnióban. Mennyi lengyel áldozata volt csak az orosz és német egyezmény utáni Lengyelország-felosztásban. Ennek a hírnek bombaként kellene robbani, de a média ezt soha sem teszi meg, hiszen a média egésze ugyanazok kezében van, akik a holocaust kiötlői. Világos? Világosabb mint a nap. Ez a cionista diktatúra amely szövetkezett a kommunizmussal. A cionizmus a diktatúra legmagasabb fokozata. Nem az imperializmus, hanem a cionizmus. Mert a cionizmus az imperializmus felett áll. Olyan kipróbált szövetségesekkel szövetkezve hozza létre hatalmát amelyet a szerencsétlen pórnép szinte öngyilkossággal felérően szavaz meg saját érdekei ellen. Ez az oka annak, hogy Magyarországon most is Gyurcsányra szavazna rengeteg ember, akik tudatába mindez képtelen eljutni, annyira agymosottak és hiszékenyek. Hitetlenek, de végtelenül hiszékenyek. K. E. A németekkel ellentétben viszont a zsidók valóban emberek millióit irtották ki a XX. században. A kommunizmus, az ukrán kiéheztetés (Holodomor) 11 millió ukrán áldozata, majd az azt követő 1941-es ukrán mészárlás, a II. világháború utáni időszak és az elmúlt évtizedek óta tartó népirtás a Közel-Keleten mind kimutatható és dokumentált bizonyítékokkal alátámasztható. Erről bővebben itt olvashat: http://www.freepress-freespeech.com/holhome/konyvek/jewcrimm.htm Kapcsolódó cikk: Röhögjünk a Kamukauszton Dokumentum: így lopott pénzt, színdarabot, hírnevet és adott szót a holomesemondó 2002-ben sajnos még nem volt Kuruc.info, így nem tudtuk megelégedetten hírül adni, hogy a tehetségtelen magyargyűlölő Imre (Efrájim) Kertesz ráadásul még egy utolsó tolvaj és pofátlan hazudozó is. Ezen objektív hiányosságunkat bepótolandó, álljon itt egy becsületes tényfeltáró riport arról, hogyan lopta el Kertesz egy "barátjának" színdarabját és az abból származó bevételeket, melyek egy részét arra fordította, hogy megírja a világirodalom (mert a magyarba nem fér bele) egyik legolvashatatlanabb förmedvényét, a Sorstalanságot. Igazán sajnáljuk, hogy Gobbi Hilda mégsem herélte ki végül. Kapcsolódó: Újabb kamukausztregényről derült ki: hamisítvány - Mindegyik az Bán Pál Csacsifogat című vígjátékát Kertész Imre nevén mutatta be három színi társulat is, összesen több mint két és fél ezerszer. Kertész Imre egy tévéműsorban kijelentette: a Csacsifogat jogdíjainak köszönhetően írhatta meg a Sorstalanságot. "Soha nem jártam volna el Kertész ellen, ha nem fedezem fel nyilatkozataiban teljes gátlástalanságát. Úgy érzem, felkavarta a múlt piszkát, de én ma már nem akarok se elnéző, se nagyvonalú, se feledékeny lenni..!" - mondotta Bán Pál. Az ötvenes években Kertész Imre író testi-lelki jó barátja a szintén tollforgató Bán Pál volt, aki 1956-ban – október 25-én – útlevéllel hagyta el az országot. A passzus lejárta – 1959 – után nyilvánították disszidenssé Bán Pált, akinek itthon kéziratban maradt, Csacsifogat című vígjátékát nem sokkal ezután Kertész Imre nevén mutatta be három színi társulat is, összesen több mint két és fél ezerszer. Jó negyven éve a két férfi nem beszél egymással. Bán Pál már el is felejtette volna az ügyet, ha nem szerez tudomást arról, hogy Kertész Imre egy tévéműsorban kijelentette: a Csacsifogat színpadi sikereinek – a jogdíjaknak – köszönhetően anyagi gondok nélkül írhatta meg a Sorstalanság című regényét, amiért Kertész Imre megkapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Feleség kis hibával Bán Pál 1949-ben érettségizett, egy évvel később kezdődött írói tevékenysége. Első munkáit a budapesti Revüszínházban mutatták be. Szász Péter író felkérésére vidám hangjátékokat írt a Magyar Rádió számára, prózai műveket is alkotott azidőtájt. Jónéhány munkáját közösen írta Kállai Istvánnal. Az ötvenes évek derekán Bánki Zsuzsa színésznő és Barlay Gusztáv rendező felkérésére három felvonásos színdarabor írt – s abban egy főszerepet Bánki Zsuzsának – Feleség kis hibával címmel. A szerepet Gordon Zsuzsával felváltva játszották. A darab utóbb évekig ment az ország különböző színpadain. (Olyan neves művészek is szerepeltek benne, mint Jávor Pál, Erdélyi Mici.) Akkor vették le a műsorról, amikor bizonyossá vált, hogy a szerző nem tér vissza Magyarországra. Csacsifogat Bán Pál 1955-56 fordulóján fogott hozzá Csacsifogat című vígjátékának megírásához Gordon Zsuzsa színésznő kérésére és ösztönzésére. – A darab címét Királyhegyi Pál barátomtól kaptam “ajándékba” – emlékezik vissza Bán Pál. – Gobbi Hilda tudomást szerzett a készülő darabról, s az ő kedves, erőszakos módján lefoglalta magának a mama szerepét. Többször felolvastam neki a készülő darabból, s az ő ötlete például a pulykajelenet. A Csacsifogat elkészült, és legépelt két felvonását eljuttattam Kapornai Józsefhez azzal a céllal, hogy kezdje el a darabbal kapcsolatos szervezési munkákat. A harmadik felvonás aránytalanul rövidre sikerült, tíz kézírásos oldal lett. A történet kifutotta magát. A tervezett három felvonásos vígjátékból két felvonásos darab lett. Abban az időben a kétrészes mű nemcsak szokatlan, de valószínűleg a szocialista realizmus szigorú szabályaival is összeegyeztethetetlen volt. A kettőből hármat kellett csinálni. Dramaturgiai probléma. A darab szigorú tér- és időegységben játszódott, ezenkívül a második felvonás túlzsúfolt volt történetekben és dialógokban is, időben is a duplájára sikerült az elsőnek, tehát meg kellett vágni, megkeresni a második felvonást záró függönyhöz a legalkalmasabb helyet, a harmadik felvonáshoz pedig hozzáilleszteni a már kész zárójelenetet. Irány Berlin! 1956 októberében azonban, hosszabb megfontolás után, érvényes útlevéllel Berlinbe tartott Bán Pál szerelmével, Gordon Zsuzsával, akinek egyébként a Tücsök szerepét írta. A művésznőt próbafelvételre hívták egy hamarosan forgatandó filmhez. (A Budapesti tavasz című nagysikerű magyar film főhősnőjeként lopta be magát a németek szívébe is.) – A Csacsifogatot ha el nem is felejtettem, hiszen elég sok munkát fektettem megírásába, de nekem, s az országnak is fontosabb problémái voltak a darab bemutatásánál. Gordon Zsuzsa néhány hónappal később hazautazott, én viszont úgy döntöttem, hogy kihasználom az útlevelem adta lehetőséget, és életemben először körülnézek a nyugati világban. Aztán kivégezték Nagy Imrét, elkezdődött a kádári megtorlás, és engem a legpompásabb csacsifogat sem tudott volna visszavinni Magyarországra… Levél a Hotel Rexbe 1959-ben levelet kapott Kertész Imrétől düsseldorfi lakhelyén, a Hotel Rexbe. – Elpanaszolta, hogy feleségével mérhetetlen nyomorban él. Egyébként Kertészt otthon a legjobb barátomnak hittem, szinte nap, mint nap találkoztunk. Anyagilag soha nem állt jól, de Albina nevű élettársa, aki felszolgálónő volt egy körúti étteremben, segítette, én is segítettem, a szüleim is, a baráti kör is. Így Kertész mindig nagyon kipihent és kiegyensúlyozott férfi volt. Igazán feltűnő jelenség abban az agyonhajszolt városban. Tudomásom szerint semmit nem írt, legalábbis semmi olyat, amit, ha más nem is, de legalább ő maga említésre méltónak tartott volna. Kertész abszolút terméketlen “zseni” volt. Terméketlensége következményeként nyomorgott. – Hozzám írt leveléből viszont kiderült, hogy van egy jó ötlettel rendelkező tanácsadója, Kapornai József szervező. Kapornai, ismerve kettőnk barátságát, megbízta Kertészt, hogy kérje el tőlem Csacsifogat című darabomat, amiben komoly anyagi sikert látott. Az én nevem alatt bemutatni nem lehetett, hiszen akkor már nyilvánvaló volt, hogy disszidáltam, viszont Kertész Imrét szerzőként megnevezni nem látszott problematikusnak. Kapornai arra gondolt, hogy a befolyó jogdíjakból Kertész támogatni fogja a szüleimet. A darab címe fölött Kertész neve jelenik meg, ez ugyan kockázatos dolog lehet, de feltétlenül bizonyítéka két ember igazi, jó barátságának. (Földeák Róbert rendező mesélte utóbb öcsémnek az akkor közszájon forgó viccet, mely szerint a szerző nevét Kertésznek írják, de Bánnak ejtik…) A levélnek ez a része tökéletesen meggyőzött arról, hogy kérésének eleget kell tennem. Kertész nyomorog, segítek rajta, és a szüleimnek is segítek a jogdíjakkal. A levél folytatása – Volt a levélnek azonban folytatása is – gombolyítja tovább az emlékezés fonalát Bán Pál. – Mégpedig: Kertész kifejtette, hogy mindenkinek megrázó csalódást okoztam hazám hűtlen elhagyásával, de elsősorban neki, aki magatartásomban egy eddig ismeretlen, rossz karakter mozgatóerejét véli felfedezni. Lehet, ezeket a sorokat óvatosságból írta, a cenzúra miatt. Nem tudom. Bán Pál néhány héttel később kelt válaszában közölte Kertész Imrével, hogy a Csacsifogatot nem engedi bemutatni. – Kapornai beleegyező válaszomra várt, és sürgette Kertészt, aki végül is közölte vele, hogy tőlem az engedélyt megkapta, és családommal is megállapodott a jogdíjat illetően. Minderről és a darab bemutatásáról évekkel később értesültem. – Kertész gyakori vendége volt szüleimnek, anyám főzött, Kertész szeretett jól enni. Elutasító levelem után azonban soha, egyetlen egyszer sem jelent meg szüleim lakásán. A Csacsifogat nagy sikere idején jogdíjat nem kaptak és anyámat még egy szál virággal sem ajándékozta meg. A főhősnő így látja – Bán Palinak Kállai Pista és a Kertész Imre volt a legjobb barátja, éjt nappallá téve együtt voltak a fiúk, sokszor voltam velük én is – meséli Gordon Zsuzsa érdemes művésznő. – Kertésznek volt egy szerb partizán menyasszonya, Albina, aki kenyereslány volt az Abbázia Kávéházban, a Köröndön. Most egy bank van ott. Tulajdonképpen Albina tartotta el Kertészt, aki minden nap Bán Margit néninél, Pali anyukájánál ebédelt. Ingyenkosztos volt. – Pali nekem írta a Csacsifogat főszerepét, miközben már játszottam a Feleség kis hibával című darabjában. Aztán engem 1956 októberében a kelet-német DEFA filmstúdió próbafelvételre hívott, elbúcsúztam a Palitól, október 25-én utaztam el, s aztán Komáromban meglepetten láttam, ott vár a Pali és egy kollégája, Bodnár Ottó. Velem tartottak, hivatalos papírjaik voltak, Berlinből még tudósításokat is küldtek haza a forradalom kinti visszhangjáról. Eközben dúlt a szerelem Pali és köztem. A filmből aztán nem lett semmi, a téma elvesztette aktualitását. (No pasarant lett volna a címe, a spanyol szabadságharcban játszódott volna…) ’57 elején hazajöttem, mert színházi bemutatóra készültem itthon. Pali kint maradt, mert úgy vélte, az egész itteni rendszer egy képtelenség. Aztán nyáron, mint “jó kislánynak” megint adtak útlevelet, kora ősszel jöttem haza Berlinből. 1958-ban ismét kilátogathattam Palihoz, de akkor öt nap után megszakadt a kapcsolatunk, hazautaztam. Két évvel később férjhez mentem, negyven évnyi boldog házasság következett… – A Pali soha nem akarta bántani a Kertész Imrét, de most megtudta, hogy be akarja mutatni a Csacsifogatot az egyik budapesti színház, mint a nagy Nobel-díjas író remekművét. Azt javasoltam neki, írja meg a színház igazgatójának, hogy ez az ő darabja. Azt felelte, nem írja meg. Mutassák csak be, s ő majd a premier napján letiltatja… Gordon Zsuzsa arról is beszél, hogy a Csacsifogat egyik rendezője, Földeák Róbert a következőket mondta neki: “Zsuzsi, nagyon sok pénzt keresett a Bán ezzel, mert a Kertész a Bán szüleit a jogdíjakból tartotta el.” – De ez csak a duma volt – állítja a művésznő. – Ebből egy szó sem igaz. Sálom! - vajon valóban az övé? A rendező emlékezete Földeák Róbert rendezte először a Csacsifogatot. – Legjobb tudomásom szerint a Kertész Imre, a Kállai István és a Bán Pál közösen írta a Csacsifogatot. Azaz hárman beledolgoztak. Hogy ki a valódi szerző, és e mögött van-e valamilyen anyagi előzetes, utólagos, közbenső meggondolás, nem tudom. – Állítólag ismeretes volt az ön szlogenje abból az időből, hogy Kertész Imre darabja a Csacsifogat, ejtsd Bán Pál… – Hát, egy ilyen szóvicc elég sokszor elhangzik. Abban az időben csomó olyan darab futott, aminek a szerzőtársai között a Kállai Pista is benne volt. Tehát ezeket, szinte azt mondhatnám, kalákában irdogálták, javítgatták. Aztán valahogy elszámoltak a jogdíjakkal, valamilyen kölcsönös, előzetes megbeszélés szerint. Ezek nem igazán érdemleges tények, ezek inkább a legendáriumhoz tartoznak. – De a Csacsifogat bemutatásakor már nem is volt itthon Bán Pál. – Itt volt még bőven – jelenti ki határozottan Földeák Róbert. – Akkor valójában mikor is volt a bemutató? –Azt hiszem, hogy ’58-ban. – De Bán Pál 1956-ban kiment külföldre – vetem közbe. – 1964-ben jött haza először. – Ez lehetséges. De még egyszer mondom: ezek a dolgok inkább a legendáriumhoz tartoznak. A főszervező – Ki írta a Csacsifogat című darabot? – szegezem a kérdést Kapornai Józsefnek. – A komplett első felvonást Bán Pál, a második felvonás az csak kéziratban volt meg, még javítgatva. Kertész Imre fejezte be. – Kinek a nevén mutatták be? – Kertész Imre nevén. Miután Bán Pál akkor már disszidált. – Bán Pál adott engedélyt a bemutatásra? – Mint később kiderült: nem. Én Kertész Imrének úgy adtam a megbízást, hogy befejezi a darabot, s akkor mutatom be, ha a Palival rendezi a jogviszonyokat. Intézzék el egymás között, hiszen ők akkor jó barátok voltak. Utána írt is Kertész Bán Palinak, de a Pali kereken elutasította, hogy Kertész befejezze a darabot, és be legyen mutatva. Engem viszont a Kertész úgy tájékoztatott, hogy a Bán Palival felvette a kapcsolatot, és minden rendben, oké, mehet a darab. Nálam gépelt példány volt, nem kézirat. Az első és a második felvonás szintén gépelve, de a második javítgatva, össze-vissza, mert az még nem volt teljesen komplett. – És a harmadik felvonás? – Azt Kertész Imre írta. Az lehet, hogy a sztorit ő már ismerte Bán Páltól, mindenesetre formába ő öntötte a harmadik felvonást, hogy bemutatható legyen. – Gobbi Hilda, aki a mama szerepét játszotta, úgy tudta, hogy a darabot Bán Pál írta, de Kertész Imre neve alatt jelent meg azért, hogy a honoráriumból segítse a Bán szülőket. –Igen, igen, igen – nyomatékosít a főszervező. – Bán Pál azt állítja, hogy Kertész Imre soha többé nem kereste meg szüleit, nem támogatta őket. Erről tud ön? – Persze, tudom, hogy nem támogatta, miután Bán Pál öccsével, Pistával többször találkoztam. Ugyanakkor korábban bemutattam egy másik darabot is, a Feleség kis hibával címűt, ami szintén a Palié volt; annak viszont a honoráriumát én vettem fel, s továbbítottam is a Bán családnak. – Mai fejjel hogyan látja az ügyet? – Uram, ennek több mint negyven éve. Akkor mindenesetre aljasságnak tartottam. Most is annak tartom. Amikor az egész kiderült, hogy Kertész Imre semmiféle felhatalmazást nem kapott a Palitól, akkor a Bán Pistával, aki akkor termelési főosztályvezetője volt az alumíniumgyárnak, a szobájában összeültünk, s a titkárnőjének lediktáltuk az egész történetet. Amikor megcsináltuk a beadványt az ügyészségre, figyelmeztettek, s valami olyan indokkal vonták vissza, hogy nem jó dolog az, ha egy disszidált író itthon élő magyar író ellen pert indít. – Valójában mikor is volt a bemutató? – 1959-60-ban, de pontosan már nem emlékszem. – Úgy tudom, hogy azóta Bán Pál és Kertész Imre nem beszélnek egymással. – Igen, így van… Egyébként nálam, az Országos Rendező Irodánál körülbelül négyszáz Csacsifogat előadás ment, mi csak nagyobb helyekre jártunk. Később átvette a darabot a Faluszínház is, legalább kétezer előadást csinált belőle országszerte. Utána meg is zenésítették, a Vidám Színpad Kisszínpadán is ment legalább kétszázötven-háromszázszor. – Mindebből azért lehetett bevétel. – Hát, hogy az Istenbe ne lett volna? Ne viccelődjön! Kertész Imre rendes jogdíjat kapott, hogyne kapott volna. Természetesen hivatalosan. Nyilatkozta is, hogy ez hozta olyan állapotba, hogy tudott regényt írni. Ez oldotta meg az anyagi gondjait. Különben betevő falatja alig volt. Bán István szemszögéből – Kertész Imre azt kérte a bátyámtól, ajándékozza neki a Csacsifogatot, miután egy disszidens művét nem mutatják be. A bátyám a leghatározottabban elutasította a kérését – állítja Bán István. – Ennek ellenére bemutatták. – Ön megpróbált tenni valamit ellene? – Kállai Istvánnal beszéltem. Valami olyasmit mondott, hogy hagyni kell szegény Kertészt, lényegében ebből él. – A Csacsifogat honoráriumából részesült ön, vagy kaptak belőle az önök szülei? – Ezt nagyon könnyen meg tudom mondani: egy fillért se adott Kertész. Nem is jelentkezett. Ha jól emlékszem, a Kapornai Jóskával beszéltem, és voltam a szerzői jogvédőnél is. De, őszintén szólva, erre már borzasztóan nehéz visszaemlékezni. Nekem a Kapornaival volt valami más ügyem is, mert bemutatták a bátyám egy másik darabját is, a Feleség kis hibával címűt. Azután fizettek valamit. – Ön olvasta a Csacsifogatot? – Ismertem az eredeti darabot is, meg amit a Kertész neve alatt bemutattak. Nem hogy szó szerint, hanem szinte betű szerint megegyezett. Gobbi Hilda feketéje… Többszöri próbálkozás után 1964-ben hétnapos beutazó vízumot kapott Bán Pál. A budapesti Royal Szállóban lakott, ahová a megérkezését követő nap délelőttjére bejelentkezett hozzá Kállai István barátja és társszerzője. – Az étteremben a szokásos udvarias kérdések és válaszok után előhozakodtam a Csacsifogattal – eleveníti fel a történteket Bán Pál. – Kállai kategorikusan kijelentette, hogy Kertésznek joga volt azt tenni, amit tett, mert egyébként éhen halt volna. Arra a kérdésemre, hogy miért nem ő segített ezekben a nyomorúságos időkben, azt válaszolta, hogy én voltam Kertész legjobb barátja, azonkívül köztudomású, hogy én odakint milliomos vagyok. Majd figyelmeztetett, ha megpróbálnék Kertész ellen most már személyesen is eljárni, ő mindenképpen mellé áll, majd finoman célzott jelentős kapcsolataira. Ezt azonnal megértettem, ismerve ragyogó alkalmazkodási képességét. Felálltam az asztaltól, de mielőtt elmentem, udvariasan megjegyeztem, ha nem lennék most nem szívesen látott vendége az országnak, többször pofán csapnám. Soha többet nem találkoztam Kállaival. Ugyanaznap este Bán Pál a Fészek Klubban összefutott Gobbi Hildával, aki Kertészt agyba-főbe dicsérte neki: “Imádom, mert aki ilyen kockázatot vállal, mint ő a barátja darabjának bemutatásával, az megérdemelné, hogy itt a Fészekben szobrot emeljenek neki.” – Amikor Hilda megtudta tőlem az igazságot, dupla rumos feketét rendelt, és elhatározta, hogy késedelem nélkül kiheréli Kertészt. Erről sikerült lebeszélnem, majd odaültünk a Királyhegyi asztalához. Ott volt Fényes Szabolcs is, aki a Csacsifogat zenéjét írta, s aki addig szintén úgy tudta, hogy Kertész értem, illetve szüleimért vállalta ezt a valóban jelentős kockázatot. Miután Gobbi előadta a tőlem hallottakat, Fényes Szabolcs kifakadt… – Királyhegyi egy hosszú, éjszakai, négyszemközti beszélgetés során, az Anna Presszóban meggyőzött arról, hogy ebből az üzletből csak vesztesként kerülhetek ki. Tulajdonképpen ott az Annában véglegesen lezártam ezt az ügyet. Legalábbis azt hittem. – Visszautaztam Németországba, ahol számtalan elfoglaltságom volt, Kertészt és társait a Csacsifogattal együtt kitaszítottam az emlékezetemből. 1968-ban újra hazalátogattam, szüleim, egyéb családtagjaim és jó barátaim miatt. Aztán hirtelen, minden indoklás nélkül, persona non grata lett Magyarországon. Tizenhét évig nem engedték haza. Se az édesanyja, se az édesapja temetésén nem vehetett részt. Epilógus Úgy tűnt, Bán Pál végleg kitörölte emlékezetéből a Csacsifogatot. De csak úgy tűnt. – A radírgumi nem működött tökéletesen – jelenti ki Bán Pál. – Nemrégiben megtudtam, hogy Kertész egy televíziós műsorban eldicsekedett ifjúkori színpadi sikerével, a Csacsifogattal. Elmondta, hogy a darab jogdíjának köszönhető, hogy nyugodt körülmények között, anyagi gondok nélkül írhatta meg a Sorstalanság című regényét. Soha nem jártam volna el Kertész ellen, ha nem fedezem fel nyilatkozataiban teljes gátlástalanságát. Úgy érzem, felkavarta a múlt piszkát, de én ma már nem akarok se elnéző, se nagyvonalú, se feledékeny lenni. Ehhez nem is lenne jogom. Kertész Imrét berlini rezidenciáján hívtuk először november 6-án, szerdán, kellemes hangú német hölgy vette fel a kagylót, s azt kérte, hogy interjúkérelmünket faxon vagy e-mail-en küldjük el, s ő továbbítja majd a Nobel-díjas írónak. Elküldtük az elektronikus levelet, másnap választ is kaptunk rá, nevezetesen Katharina Wiedemanntól, aki szívélyesen tudatta velünk, hogy sorainkat továbbította Kertész úrnak. Pénteken kapcsolatba léptünk egy honi kollégánkkal, aki már készített telefonon interjút a Nobel-díjas íróval. Elmondta, bár neki megvan Magda asszony – Kertész Imre feleségének – mobilszáma, de azt ígérete szerint (s tegyük hozzá: érthető módon) nem adhatja ki. Viszont segít nekünk. Arról tájékoztatott, hogy pénteken és szombaton Kertész Imre senkivel sem beszél telefonon, mert a Nodel-díj átadásakor elhangzó beszédét írja, sürgeti a határidő, ám vasárnap mód lesz a beszélgetésre. Vasárnap este kollégánkkal ismét szót váltottunk, megtudtuk, hogy Kertész Imrének még a hétfőre is szüksége van beszéde megírásához, de kedden (12-én) már elhárul minden akadály. Délelőtt pihen az író és felesége, ebéd után Kertész Imre megnézi az újságokat, szereti olvasni a róla megjelent írásokat. Három órakor hívhatjuk – időközben rendelkezésünkre bocsátandó – rádiótelefonon. Ha nem vennék fel, Kertész Imréék hívják majd vissza a Soproni Ászt, hogy a beszélgetés létrejöhessen. Kedden délben azért felhívtuk kollégánkat, aki így vette fel a kagylót: éppen most akartam szólni, hogy Magda asszony gyengélkedik, Kertész Imre a héten már nem nyilatkozik... (Szenkovits Péter riportja, Soproni Ász - gondola - 2002. november 14.) Kapcsolódó Tóth Károly Antal: Nobelesdi 1. rész Tóth Károly Antal: Nobelesdi 2. rész Tóth Károly Antal: Nobelesdi 3. rész Interjú: Imre Kertesz: a kommunizmust örökítettem meg a Sorstalanságban Elgondolkodtató kik is a sorstalanok Imre a Kertész vagy ezek a fehér foszfor bombával összeégetett szerencsétlen muzulmánok , kiknek egy a bűnük a nagy fehér testvér szemet vetett a ritka föld fém ásványaira, és az olajukra, na meg a kokain heroin kereskedelmükre . Mert kell a hülyítés az állampolgár már nem akarja bevenni a mesét , kicsit elkábítjuk , egy - két MOSZAD – os robbantás , és úgy gondolják már is kész az egység , és mehetnek háborúba a cionista zsidó bankár érdekekért. A cionista terrorista állam még rá is játszik az eseményekre , lényeg az hogy mindig valahol vér folyjon és az lehetőleg ne zsidó vére legyen . Van éppen elég goj mindenféle állat aki csak azért él , hogy a zsidó vérét vehesse. Hát azért van az, hogy most a muszlimok vére folyik , de 9/11 – kor az Amerikaiak vére folyt, és amikor háborúba küldik az amerikai munkanélkülit , hogy csökkentsék a számukat , akkor is goj vére folyik , és arról még nem is beszéltünk , hogy eltartatják magukat az amerikaiak adóforintjaiból . Így igazán megérthetik , ha időnként , háborúzni is kell a cionista érdekekért. Ja és az a sok hősi halott , hát annyival kevesebb munkanélküli lesz a birodalmi Amerikában . Igaz ugyan , hogy a nemzetállami jelleg egyre jobban kidomborodik az elszakadás , - kiválás sürgetők képében . És egy megrázkódtatásra mondjuk a dollár összeomlására ez be is következne. A bankár kaszt elvesztené talaját , és meglehet kiebrudalnák őket Amerikából , és áttérnének az iszlám bankrendszerre , és lássatok csodát a nemzetállam Amerikájában nem is igen kellene adót szedni és működne a gazdaság , de milyen jól működne , hisz a zsidók nem lopnák ki a szemüket is újból betudnák vezetni a jóléti állam modelljét , és rájönnének , hogy a zsidók , és a vakolók eddig kiszívták a vérüket a sátán nevében áldozták fel azt a sok fiatal Amerikai katonát , hogy a bankárkaszt világuralmi törekvéseit támogassák Shake 'n' Bake - Milyen fehér foszfor-e a bőrt közzétett Rhiannon on Thu, 2007-09-20 06:44 ** FIGYELEM! Nagyon eleven! ** Ashes, hamu, All Fall Down - Amikor Willie Pete érkezik a városba Izrael tagadja, hogy támad a civilek, ahogy az Egyesült Államok megtagadta a fehér foszfor a Fallujah és bombázzák a várost romok vagy kínzása guantánamói foglyok. Ezek a bűnözők és inasok a vállalati média hazudik, mintha levegőt. - Gary Sudborough www.apfn.org / apfn / DU_Israel.htm Izraeli bomba elpusztította Zainab Jawad a családi ház a déli faluban Ayta Chaeb. Ezután rakéták csapódott a család autóját, mert elmenekültek. "Én nem akarok emlékezni, de én nem tehetek róla. Amire leginkább emlékszem az a hang, a hang, a repülőgépek, és féltem, mert azt hittem, hogy ennyi. Elaludtam tegnap este, de hallottam álmomban voltak repülőgépek. " ************** Jeff Englehart, egy tengerészgyalogos, aki szolgált Fallujah és aki azt állítja, a blog ahttp://www.ftssoldier.blogspot.com , azt állítja, hogy nem volt elterjedt, válogatás nélküli használata fehér foszfor tavalyi támadás Fallujah. A fehér foszfor az ütéseket, és szétszórja egy válogatás halálos felhő egy Kill Zone körülbelül egy negyed mérföld széles - több mint egy tized mérföld minden irányban. Bár a fehér foszfort gyakran nincs hatással a ruhákat, amikor érintkezik egy személy bőrét, akkor éget le, hogy a csont. Ha a gáz belélegezve, akkor hólyag a torkot és a tüdőt, ami gyors fulladás, égés a test belülről. Englehart hallott tisztek jóvá kérelmeket a fehér foszfor egy széles körben az egész támadást. Nincs mód arra, hogy használja a fehér foszfor, mint, hogy nem alkotó halálos vegyi felhő, hogy elpusztítja a mindent egy tized mérföld minden irányban, ahol eléri. Nyilvánvaló, hogy a hatása az ilyen halálos felhők nem csak pszichológiai jellegű. ========= Ez az állítás a "shake és sütni" tovább erősíti a hír egy beépített újságíró abban az időben.http://www.nctimes.com/articles/2004/04/11/military/iraq/19_30_504_10_04 ... "Bogert egy mozsárban csapatvezető, aki irányította az embereit, hogy tűz kerek forduló után a nagy erejű robbanóanyagok és a fehér foszfor díjak a város péntek és szombat, soha nem tudja, mi a célokat is, vagy milyen kárt okozott a keletkező robbanások ... futottak át a fúró újra és újra, küld keveréke égő fehér foszfor és a nagy erejű robbanóanyagok hívják "shake 'n' sütni" egy csoportja épületek, ahol lázadók már kiszúrták egész héten. " Ez közvetlenül ellentmond a korábbi amerikai külügyminisztérium nyilatkozatot (archiválni:http://www.scoop.co.nz/stories/WO0511/S00186.htm ), hogy a WP-ben használt "nagyon takarékosan Fallujah, a megvilágítás célokra". Megjegyzés: A Külügyminisztérium most frissítette az "téves" harci jelentés állapot: [november 10, 2005 Megjegyzés: Megtanultuk, hogy bizonyos információk Megkaptuk a fenti bekezdésben nem megfelelő. Fehér foszfor kagyló, amely termel füstöt, használták Fallujah nem megvilágítás, hanem szűrővizsgálat céljára, azaz eltakarva csapatmozgások és szerint egy cikk, "The Fight for Fallujah," a március-április 2005 kérdését a Field Artillery magazin , "mint egy erős pszichológiai fegyvert a felkelők árok vonalak és pók lyukak ...." A cikk megállapítja, hogy az amerikai erők használt fehér foszfor fordulóban pirul ki ellenséges harcosokat, hogy azok is aztán megölte a nagy robbanó fordulóban.]http://www.scoop.co.nz/stories/HL0511/S00173.htm Tavaly novemberben, a második ostroma Fallujah, Dahr Jamail egy nem ágyazott riporter megkérdezett egy orvos, aki látta Fallujah civilek szenvedő szokatlan égési sérülést okoz. Idézte jelenti, hogy az USA-ban a "fura bombák fel a füst, mint egy gomba alakú felhő", és hogy "a darab ilyen bomba robbant a nagy tüzek továbbra is éget a bőrön után is emberek dömpingelt vizet az ég." Az orvos "kezelt emberek, akik a bőr elolvadt." "A csapadék a tűz csapott le a városra, és az emberek által megcélzott a különböző színű anyag égni kezdett. Találtunk ember meghalt, furcsa sérülések, ruhájuk ép," mondta egy Fallujah biológus. - http://www.uruknet.info/?p=18031 **** A Pentagon tagadta a napalm abban az időben, de a tengeri pilóták és parancsnokok megerősítették, hogy használt egy továbbfejlesztett változata a fegyver ellen ásott pozícióban.Azt mondták napalm, amelynek jellegzetes szaga volt használni, mert a pszichológiai hatása az ellenség. - http://www.globalsecurity.org/org/news/2003/030810-napalm-iraq01.htm Az égő tálibok SZERVEZETEK. http://www.pacificviews.org/weblog/archives/001682.html Raed Jarrar: "A fehér foszfor gránátokat dobta a helyekre, ahol az emberek? Ez őrültség - ilyen felhasználás nagyjából egy vegyi fegyver, és a firebomb. Az M-15-foszfor gránát (amit ők valószínűleg a) van egy tele sugara 17 méter. Az ég 5000 fok Fahrenheit. Ha eltávolítunk egy töredék a testet, spontán reignites hatására a levegő - meg kell ázni a sérült személy sebeit vízben, mielőtt eltávolítja, akkor merítse el rögtön. Ha a fehér foszfor belép víz alacsony oxigéntartalma, alkot-foszfin, egy halálos gáz. Légzés a füst miatt egy ismert állapot "phossy állkapocs", ami egy unhealing száj seb és esetleges meghibásodás az állkapocs csont is. Fogyasztása egy kis mennyiségű fehér foszfor (- http://www.blairwatch.co.uk/node/526 Utáni gazdasági összeomlás rendkívüli túlélési lista: Élelmiszer-tárolás Ötletek és Egyéb közzétett Nepos Libertas on Thu, 2008-03-20 04:19 Hivatkozás: kifejezett utasítás a Martial Law (nagyon hosszú, de "fontos", ha élni akarsz) 1987 tőzsdekrach Redux - A globális gazdasági összeomlás fordul elő? Megtaláltam a lista Good Earth egészségügyi élelmiszerbolt. Élelmiszerek tárolására Ötletek Family Size: 1 Időkeret 1 év Búza ................... 175 £ liszt ................... 20 £ Quinoa ..... ............. 30 £ zabpelyhet ............. 50 £ Fehér rizs .............. £ 80 fényezett árpa .......... 5 £ spagetti vagy makaróni ... 40 £ szárazbab ............... 45 £ száraz szójabab ...... ..... 2 £ száraz felesborsó .......... 2 £ száraz Lencse ............. 2 £ száraz Soup Mix ........ .... 7 £ Peanut Butter ........... 1 qt Almont Vaj ........... 1 qt zsírszegény tej száraz ......... £ 14 kristálycukor ........ 40 £ Melasz ................ 1 £ Honey .................. 0,3 £ Marha zselatin ............ £ 1 Salt .................... 8 £ száraz élesztő ...... ......... £ 0,5 Víz ................... 28 gal. Szorozzuk elem 1x egy további családi méret _______________________ Megtaláltam a listát a honlapon , itt a lista az utókor számára 100 elemek eltűnnek First 1.. Generátorok (Jó is drágán. Gáztárolási, kockázatos. Zajos ... cél a tolvajok, karbantartás, stb) 2.. Vízszűrők / Purifiers 3. Hordozható WC 4. Fűszeres Tűzifa. Wood kb 6 - 12 hónap lesz szárított, otthoni felhasználásra. 5. Lámpaolaj, kanóc, lámpák (First Choice: Keres tiszta olaj. Ha szűkös, készletek MINDEN!) 6. Coleman üzemanyag. Lehetetlen, hogy a készletek túl sok. 7. Guns, lőszerek, paprika spray, kések, klubok, denevérek és Csúzli. 8. Kézi konzervnyitók, és kézi tojás hajtók, habverők. 9. Méz / szirupok / fehér, barna cukor 10. Rice - Bab - Búza 11. Növényi olaj (főzéshez) Anélkül, hogy az élelmiszer ég / kell forralni, stb) 12. Szén, öngyújtó folyadékot (Lesz szűkös hirtelen) 13. Víz tartályok (sürgős tétel beszerezni.) Bármilyen méretben. Kis: HARD ÁTLÁTSZÓ MŰANYAG CSAK - jegyzet - élelmiszer minőségű, ha az ivóvíz. 16. Propán palackok (Sürgős: Határozott hiány lép fel. 17. Survival Guide Book. 18. alsóneműk: Aladdin, Coleman, stb nélkül (ez a tétel, a hosszú távú világítás nehéz.) 19.. Baba kellékek: Pelenkák / formula. kenőcsök / aszpirin, stb 20. Washboards, Mop Bucket w / prés (mosáshoz) 21. cookstoves (propán, Coleman és kerozin) 22. Vitaminok 23.. propán palack Handle-tartó (Sürgős: kis kanna használata veszélyes nélkül ez a tétel) 24 . Női higiéniai / Hajápoló / Skin termékeket. 25. Termofehérnemű (Felsők & Bottoms) 26. Bow fűrészek, balták és fejszék, ékek (is, hónolás olaj) 27. alufóliával reg. & Heavy Duty (nagy konyha és Barter pont) 28.. benzin konténerek (műanyag és fém) 29.. szemeteszsákok (lehetetlen, hogy túl sok). 30. WC-papír, papírzsebkendő, papírtörlő 31. Milk - porított és sűrített (Shake Liquid minden 3-4 hónap) 32. Kert Seeds (nem hibrid) (A MUST) 33. ruhák csapok / sor / akasztók (A MUST) 34. Coleman szivattyú javítókészlet 35. tonhal (olajban) 36. Tűzoltó készülékek (or.. nagy doboz szódabikarbóna minden szoba) 37. Elsősegély készletek 38. Elemek (minden méretben ... vegyél legtávolabbi-ki lejárati dátum), 39. fokhagyma, fűszerek és ecet, sütés készletek 40. Big Dogs (és sok kutyaeledel) 41.. liszt, élesztő és só 42.. meccsek. {"Strike Anywhere" preferált.) dobozos, fa mérkőzések megy először 43. Levélpapír / párna / ceruzák, napelemes számológépek 44. Szigetelt jég ládák (jó tartása elemeket fagyasztás télen.) 45. Workboots, övek, Levis és tartós ing 46. Elemlámpák / LIGHTSTICKS és fáklyák, "No. 76 Dietz" lámpák 47. Folyóiratok, naplók és vendégkönyvébe (lejegyez gondolatok, érzések, tapasztalatok, történelmi idők) 48.. Garbage kannák Műanyag (nagy, a tárolás, a víz, szállítása - ha kerekek) 49. Férfi higiénia: sampon, fogkefe / paszta, szájvíz / fogselyem, köröm olló, stb 50. Öntöttvas edények (erős, hatékony) 51. Fishing kellékek / tools 52. Mosquito tekercs / víztaszító, spray / krémek 53. Madzagot 54.. Tarps / tét / zsinór / köröm / kötél / tüskék 55. Gyertyák 56. Mosószer (folyékony) 57. Hátizsákok, táskák düftin 58. Kerti szerszámok és felszerelések 59. Olló, szövet és varrás kellékek 60. Konzerv gyümölcsök, zöldségek, levesek, pörköltek, stb 61. Bleach (sima, illatos NOT: 4-6%-os nátrium-hipoklorit) 62. Canning kellékek (üvegek / fedelek / viasz) 63.. Kések és élezése eszközök: kép, kövek, acél 64. Bicycles...Tires / cső / szivattyú / láncok, stb 65. Hálózsák és takarók / párnák / szőnyeg 66. Szén-monoxid riasztó (elemes) 67. Társasjátékok, kártya, dobókocka 68.. d-con Patkány-méreg, egér PRUFE II Roach Killer 69. Egérfogók, Ant csapdák és csótány mágnesek 70. Papír tányérok / cups / eszközök (készletek, emberek), 71.. Baba törlőkendő, olajok, víztelen és antibakteriális szappan (ment egy csomó víz) 72.. Esőkabát, gumírozott csizma, stb 73. Borotválkozási kellékek (borotvák és krémek, talkum, borotválkozás utáni) 74.. Kézi szivattyúk és szifonok (a víz-és üzemanyagok) 75.. Soysauce, ecet, bullions / mártás / soupbase 76. Olvasószemüveg 77. Csokoládé / Kakaó / Tang / lyukasztás (víz szerek) 78.. "Survival-in-a-Can" 79. Gyapjú ruházat, sál / fültokok / ujjatlan 80. Boy Scout Kézikönyv, / is Leaders Catalog 81. Roll-on ablak szigetelés Kit (Manco) 82.. Graham keksz, saltines, perecet, Trail mix / Jerky 83. Popcorn, mogyoróvaj, Nuts 84. Zokni, fehérnemű, pólók, stb (extrák) 85. Fa (minden típus) 86. Kocsik és szekerek (a közlekedési és a) 87. Kiságy és felfújható matrac a 88. Kesztyű: Munka / melegítő / kertészeti stb 89. Lantern vállfák 90. Képernyő javítások, ragasztó, szögek, csavarok,, Nuts & Bolts 91. Teák 92.. Coffee 93. Cigaretta 94.. Bor / Szeszes italok (kenőpénzt, gyógyszer, stb) 95. Paraffin viasz 96.. Ragasztó, szögek, anyák, csavarok, csavarok, stb 97. Rágógumi / cukorkák 98.. Lőkkel (hűtés / fürdő) 99. Kalapok és pamut neckerchiefs 100. Kecske / csirke Egy Sarajevo War Survivor: megtapasztalása szörnyű dolog, ami történhet egy háborúban - halál a szülők és a barátok, az éhezés és az alultápláltság, végtelen hidegben, félelem, mesterlövész támadások. 1.. Készletezési segít. de soha nem baj, meddig fog tartani, így keresse közel megújuló táplálékforrást. 2.. Közelében élő jól kézi szivattyú mintha Eden. 3.. Egy idő után, még az arany elveszíti fényét. De nincs luxus háborúban nagyon, mint a WC papír. A többlet érték nagyobb, mint az arany az. 4.. Ha kellett menni anélkül, hogy egyik eszköz, elveszíti áram - ez a legegyszerűbb csinálni anélkül (kivéve, ha egy nagyon szép környezet, nincs szükség a hő.) 5. Konzerv élelmiszerek félelmetes, különösen, ha a tartalmuk ízletes fűtés nélkül. Az egyik legjobb dolog, hogy a készletek a konzerv mártással - ez teszi sok a száraz gusztustalan dolgot találsz enni háborúban kissé ehető. Csak arra elég hőt a "meleg", nem főzni. Ez olcsó is, különösen, ha veszel ömlesztve. 6. Hozz néhány könyvet - kikapcsolódást is, mint a romantika vagy a rejtély egyre értékesebb, mint a háború folytatódik. Persze, ez jó, hogy sok túlélési útmutatók, de akkor a szám a legtöbb, ki a saját egyébként - hidd el, akkor sok idő van a kezedben. 7. Az az érzés, hogy te ember is elhalványulnak elég gyors. Nem tudom megmondani, hogy hány ember, akit ismertem, akik kereskednek a nagyon szükséges étel csak egy kis fogkrém, rúzs, szappan vagy kölni. Nincs sok értelme a harcot, ha elveszti az emberiséget. Ezek a dolgok morál-építők, mint semmi más. 8.. Lassú égő gyertya és gyufa, gyufa, gyufa ____________________ További referenciák a túlélésre, google "sürgősségi túlélés" és "rendkívüli élelmiszer" a számtalan linkeket érintett területek. Még olvasni a how-to túlélés könyvek segíthet (nézd meg a listát az Amazon-on megadásával "túlélés" a könyvek részt, és keres körül különösen a könyvek). Természetesen, ha valaki megengedheti magának, és kap az "irracionális félelem" a lőfegyverek (kivéve, ha a város, az állam vagy a nemzeti jog, ahol él kifejezetten megtiltja a tulajdonosi bizonyos lőfegyver a fenyegető börtön és a büntetések, mint a New York állam és Ausztrália ), a tulajdonosi lőfegyverek alapvető fontosságú lesz a túlélés. Egy íj, meg a nyilak és a területen Küldés e-mailbenBlogThis!Megosztás a TwitterenMegosztás a FacebookonMegosztás a Pinteresten

A legyártott zsidók

Elie Wiesel emlékiratai nagyítóval: így hazudik a "szavahihető szemtanú" (VII., befejező rész)

Az előző részek:

- „Hogyan merészel hazudozni, és hogyan meri meghamisítani a történelmet?”

- "A hitleri zsidógyűlölet? Eltúlzott rémhírek. Propaganda"

- „Írja csak a regényeit, mesélje a haszid történeteit, de soha ne avatkozzon a politikába!”

- „Ez minden? Nem voltak nyilvános kivégzések? Akasztások? Nem, semmi ilyesmiről nem tud. Bosszúálló akciók? Semmi…”

- „Rothadó testet marcangoltam, amely nem reagált”

- „Zsidó vagyok. Egy zsidónak joga van hazudni, nem?”

„Senkisem viszajöt?”

Tegyük félre az emlékirat műfajt megcsúfoló Wiesel-koholmányokat! Igaza van Grüner Miklósnak, akkor is, ha igazát mindeddig nem sikerült hivatalosan elismertetnie: ez az ember szélhámos, ez az ember nem az, akinek vallja magát! Akkor sem, ha 1928. szeptember 30-án valóban bejegyeztek egy Vizel Lazar nevű újszülöttet a máramarosszigeti anyakönyvbe. Az nem ő. Mert ha ő lenne, tudnia kellene magyarul is, románul is.

A magyart állítólag megutálta. De akkor miért olvasott fel a magyar Parlamentben 2009 decemberében papírról magyarul egyoldalnyi szöveget? Olvasni nem utál, csak beszélni?

Kattintson Wiesel parlamenti látogatásának képeiért!

Otthon érzik magukat köztük a zsidóbérenc is , úgy elképzelte magát házelnöknek a zsidók közt , és elgondolkodott mennyit tudnák én ezekkel hazudni , a végén már ha kinyitnám a számat a magyarok elhagynák a hazájukat az én katolikus zsidó énem itt egy új hazát hazudnék össze néktek kipás barátaim , már én is metszett farkú vagyok , úgy hogy hordhatom a tórátokat , már elűztem az én báránykáimat , mert ti vagytok az én családom , és hiszem hogy István királyunk is zsidó volt, mint ahogy a tót is csak rendszerváltás után lett szlovák , de ők is összelopták a történelmüket mint.....

Ám továbbmenve: az a szövegolvasás igencsak betanultnak hatott, ami a francia a, ó, ő, ű stb. hang kiejtésének birtokában nem nagy kunszt, a szavakat viszont többször nem sikerült értelmüknek megfelelően olvasnia: „megtisztelt[te]és, Mármorosziget, Romanyában szület[t]ek” stb.

A Nobel-békedíjas zsonglőr úgy beszéli nyelvünket, ahogyan egy filmrészletben kénytelen volt megszólalni egy csak magyarul tudó idős ember előtt: „Senkisem viszajöt?” (A debreceni zsidó gimnáziumban Kölcsey, Vörösmarty, Arany nagy verseit szavalták a diákok.) Ennyit külföldre szakadt magyaroktól is összeszedhetett a háború vége óta, mióta kitalálta és leírta, hogy Máramarosszigeten született. (Grüner Miklós azt írja könyvében, neki nyíltan bevallotta, amikor 1986-ban találkoztak Stockholmban, hogy nem tud magyarul - bővebben lásd a lenti kapcsolódó anyagainkat.)

Mások – nem családtagok – által kapott levelezőlapok a Wiesel-múzeum vitrineiben

Amikor e város díszpolgárává avatták (1994-ben), kínosan elszólta magát az őt ünneplő román előkelőségek előtt is. „Két szót tanultam ma önöktől – lelkesedett angolul –: »Mulţumesc frumos!«” (köszönöm szépen). Na ne vicceljünk! Ha 1928–1940 között Romániában él – ahol a család boltjában is mindenkivel a saját nyelvén beszéltek, amint a Minden folyó…-ban állítja –, nagyváradi gimnáziumba jár vizsgázni, nem 1994-ben kellett volna megtanulnia románul a köszönöm és a szépen szót.

Még egy érdekes adalék, amelyből handabandázása mellett az is kiviláglik, mennyire lenézi Wiesel a közönségét. (Mellesleg méltán. Akik ennyi tücsköt-bogarat benyelnek, nem érdemelnek mást.) Paul Goma egykori román disszidens írja A piros hét című könyvében (2004): „A nyolcvanas években egy francia televíziós csatornán nyilatkozta, hogy »családját 1944 áprilisában Szigeten lefogták és Auschwitzba küldték a… román csendőrök«. Mikor Eugčne Ionesco felhívta a figyelmét, hogy Észak-Erdély 1944 tavaszán magyar fennhatóság alatt állt, Wiesel ravaszkás mosollyal így vágta ki magát: »A részletek nem számítanak, a franciák úgysem ismerik a történelmet«.”

Egy különös félreértés is csak úgy futhatott be nagy karriert a Wiesel-szélhámosságot kutató irodalomban, hogy Elie Wiesel (és/vagy az a titkosügynök, aki néhány évtizeddel ezelőtt lefotózta az 1928-as máramarosszigeti anyakönyv bizonyos lapját) egy kukkot sem tudott románul, amikor megszerezte a szeptember 30-án született Vizel Lazar anyakönyvi adatait.

Csak később világosíthatta fel valaki, hogy melyik oszlopban milyen dátum szerepel. Csakis így kerülhetett az 1945 nyarán Buchenwaldból Párizsba szállított árva gyermekek listájára születése napjaként 1928. október (6. helyett) 4. (A napot illetően figyelmetlen vagy feledékeny lehetett valaki. Talán Szurából is emiatt lett Sára.)

Vizel Lazar bejegyzési helye a máramarosszigeti anyakönyvben. Sorszám: 511. Bejegyzés napja: 1928. okt. 6. Születés napja: 1928. szept. 30. A gyermek keresztneve, neme, vallása: Lazar, fiú, izr(aelita). A szülők neve, foglalkozása, lakcíme: Vizel Solomon, kereskedő, Feig Sura, Máramarossziget, G. Coşbuc utca 52. Vallásuk: izr(aelita). Életkoruk: 34, 30.

Október 6-án, az ünnepek után egymás után három izraelita vallású gyermek születését is bejelentették, akik (fentről lefelé) október 1-jén, szeptember 30-án, illetve október 4-én születtek. Az anyakönyvi hivatal jól megviccelte a románul mukkantást sem értő Elie Wieselt: a bejelentés és nem a születés napját tüntette fel az első oszlopban.

Ha ugyanis értette volna az anyakönyv nyomtatott román szövegét, nem követi el a bakit. Ott az első oszlop: Bejegyzés napja (kézzel kitöltve: 1928. október 6.). A második: Születés napja (kézzel kitöltve: 1928. szeptember 30.). Miután megtudta, mi a különbség a kettő között, híres emberként már a szeptember 30-át terjesztette születése napjaként. (Egyébként érthető a jóval későbbi bejegyeztetés: nagy zsidó ünnep volt, Solomon, az apa majd egy hétig felé sem ment az anyakönyvvezetőnek.)

Az anyakönyv jobb oldali lapja Vizel Solomon aláírásával (középen). A jobb szélső oszlopban (utólagos megjegyzések, javítások) látható két bejegyzés azt jelenti, hogy 2007. június 5-én anyakönyvi kivonatot kért az e helyre bejegyzett személy (vagy megbízottja), ám ez valami miatt nem bizonyult jónak, megsemmisítették (a lap legszélére, amely itt nem látszik, odaírták, hogy anulat, vagyis érvénytelen), majd 2007. július 4-én újat állítottak ki.

Ezek a W betűvel kezdődő nevűek még a magyar világban születtek

Ami a buchenwaldi árva gyerekek listáját illeti: bennünket a gépelt ívek 9. oldala érdekel, amelynek fénymásolt példányát kérésére megkapta Grüner Miklós is, azóta feltették az internetre is. Ugyanabból a fénymásolt 9. oldalból más példány került Grüner Miklóshoz, mint a világhálóra. A Grünernek küldött változatban a 405. sorszámnál ez szerepel: „Wiesel Lazar, 4. 10. 1928., Marmorossziget”. Az interneten: „Wiezen Lazar, 4. 10. 1928., Sighet”. Miről árulkodik ez? Nem kevesebbről, mint arról, hogy valaki utólag meghamisította a 9. oldalt annak érdekében, hogy Wieselnek legyen igazolható máramarosszigeti személyazonossága már 1945-ben. Ki állította össze a listát, kinek a birtokában van, ki adhat ki róla fénymásolatot? A nagy hatalmú amerikai Joint (American Jewish Joint Distribution Committee), a világ legnagyobb nemzetközi zsidó humanitárius segítségnyújtó szervezete. Wieselnek (vagy egy ügynöknek) nem volt nehéz bejutnia ide, hogy manipulálja a névsort…

Ismét Falusy Mártont kell idéznünk, aki alighanem pontosan rátapintott Wiesel franciaországi identitására: „Mielőtt kutakodni kezdtem, eszembe jutott Az éjszaka című könyv előszavát író François Mauriac egyik naplójegyzete. Elie Wiesel 1956-ban mint újságíró ismerkedett meg a világhírű íróval, aki évekkel később így emlékezett vissza első találkozásukra: »Amikor elmondtam ennek a fiatal izraeli újságírónak, aki interjút kért tőlem, hogy a feleségem a megszállás alatt egy gyerekekkel telezsúfolt vonatot látott az Austerlitz pályaudvaron, ennyit mondott: ’Én is köztük voltam.’ Ezekkel a szavakkal született meg a barátságunk.« Elie Wiesel egyik későbbi könyvében cáfolta Mauriac szavait, mondván, »bizonyára arról beszéltem, hogy zsidó gyerekekkel együtt voltam a lágerben«. Mauriac szavai azonban szöget ütöttek a fejembe. Miért ne hinnénk neki? Pláne akkor, ha azt is tudjuk, hogy Elie Wiesel – annak ellenére, hogy már fél évszázada az USA-ban él – máig franciául írja műveit, holott saját bevallása szerint csak a háború után tanulta meg a nyelvet. [De hogy tanulta akkor is? Sehogy. Valós lehetőség, hogy azért, mert nem volt szüksége rá, mert már tudta. Íme: „A vezetőség francia tanfolyamokat szervez. Én elmulasztom őket. Mire lenne jó? Jobb dolgom is van annál, mint hogy a rendhagyó igék ragozását és az igeidők egyeztetését magoljam. Hát a rajzórák? A Midráshoz hasonlítva a perspektíva a legcsekélyebb érdeklődést sem kelti bennem. Haszid műveket, misztikus traktátusokat szerzek be.” – 168. old.] Írói nyelve a francia, elképzelhető tehát, hogy azt már gyerekkorában, a háború előtt-alatt – Franciaországban – tanulta meg. Mert itt is éltek Wiesel nevű zsidók. Méghozzá olyanok is, akik éppen […] Nagybocskóról származtak. Onnan, ahol Elie Wiesel anyai nagyapja is élt.

Az állítólagos ősök (fentről lefelé): Feig nagypapa Nagybocskóról, az apa és az anya a három nagyobb testvérrel

Éppen ezért elkezdtem kutakodni a Jad Vasemben, s rátaláltam egy 1908-ban Nagybocskón született Wieselre, akinek a keresztneve nem Slomo, hanem Ignác-Nahum. A felesége Ester, s feleségének anyja Tzipora Feiga. Érdekes, hogy nemcsak a Wiesel vezetéknév bukkan itt fel, hanem a Feig családnév is. Ignác-Nahum és Ester is Auschwitzban halt meg az emléklap szerint, amelyet lányuk, Cipora (Tzipora) Wiesel 1982-ben adott le a Jad Vasemben. Ráadásul ez a Cipora meg is adja szülei születési dátumát: 1908 és 1906.

Az aláírás szerint 1932-ből Máramarosszigetről származó kép: az anya, Bea (balra), Hilda (jobbra). Az anya és a legkisebbik csemete névtelen maradt

A Cipora Wieselről szóló fenti közléssel semmit sem akarok állítani, csak elgondolkodtatott a név. S Cipora pontos adatközlése. Ahogy […] Yaakov Fishkovitz is pontos adatokkal szolgált. Elie Wiesel és állítólag életben maradt két húga [valójában nővéreiként emlegeti őket] azonban nem törődött a holtak emlékével. Saját halottaik emlékével. Vajon miért?”

Wiesel állítólagos Cipora húgával azóta törődött valaki. Egy bizonyos P. Fazzini (?) az USU (sic!)-beli Hamiltonból 2009-ben kiállított egy emléklapot Vizel Tzipora névre, akinek apja SHLomo (így!), anyja Sara [Feig] (a biztonság kedvéért így, nehogy összetévesszük valaki mással!), születési éve, kora ismeretlen. Vajon honnan tudta, hogy Vizelnek kell írnia, amely családnéven az 1928-ban született Lazart is bejegyezték? De akkor azt hogy nem tudta, hogy Ciporát Wiesel szerint nem ezen a keresztnéven anyakönyvezték? „Cipora fiatalabb [volt nálam]. Születési bizonyítványán Judit néven szerepel (a román hatóságok nem fogadtak el bizonyos zsidó neveket)”… (24. old.). Vagy csak egy regényhőssel gazdagította az áldozatok listáját?

Bihari Csilla

(Kuruc.info)

Köszönettel Grüner Miklósnak, aki beemelte a köztudatba Elie Wiesel szélhámiaügyét, és azóta is pénzt, fáradságot nem kímélve próbálja elérni a csaló leleplezését. Könyvét a Fontár Bt. terjeszti (1036 Budapest, Tímár u. 1–3.). Időpont-egyeztetés szükséges Decsi Imrével (+36 30 377 9855, vagy fontar2@gmail.com).

Kapcsolódó:

- "A magát Elie Wieselnek mondó személy hamis személyazonossággal érkezik Magyarországra"

- "A világnak meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos"

"A magát Elie Wieselnek mondó személy hamis személyazonossággal érkezik Magyarországra"

Ezennel jelentem a Ferihegyi repülőtér igazgatójának, hogy a Köves Slomó által meghívott professzor, az úgynevezett Elie Wiesel hamis személyazonossággal érkezik Magyarországra. Állampolgári kötelességem, hogy ha egy bűncselekményről tudomásom van, azt jelentsem - áll Grüner Miklós levelében.

Grüner Miklós az az Auschwitzot megjárt férfi, aki évek óta próbálja felhívni a világ figyelmét állítására: Elie Wiesel egy szélhámos, aki ellopta egy barátja és lágertársa, Lázár Wiesel nevét és azonosítószámát. Grüner ugyanis találkozott a magát Elie (Eliezer, Lázár) Wieselnek mondó holokauszt-sztárral, és döbbenten állapította meg, hogy ez nem az ő Lázár Wiesel barátja, akivel együtt volt a munkatáborban. Ennek hangot is adott - Wiesel azóta sem volt hajlandó találkozni vele.

Grüner továbbá azt állítja, "Elie" egyszerűen ellopta a barátja által írt könyvet, s ennek köszönheti a világsikert. Egy korábbi összeállítást erről itt olvashat, alább pedig egy sor dokumentum és levelezés, melyek Grüner Miklós szavainak egy részét alátámasztani látszanak, de arra mindenképpen elégségesek, hogy kivizsgálás induljon, mely kideríthetné, ki is valójában ez az Elie Wiesel.

Izgatottan várjuk, mit lépnek a "magyar" hatóságok.

Grüner-levél Wieselnek:

Grüner-levél a máramarosi Wiesel-emlékház vezetőségének:

Buchenwaldi válaszlevél Grünernek: Lázár Wiesel két születési dátummal szerepel: a buchenwaldi adat 1913. 09. 04., egy amerikaiak által készített kérdőíven viszont 1928. 10. 04. szerepel.

Elie Wiesel a Wikipédia szerint (is) 1928. 09. 30-án született - itt más dátumot látunk, ugyebár.

Feljegyzés Wiesel Ábrahám elhunytáról:

Vizel Lázár román születési bizonyítványát helyettesítő igazolás 1996-ból. Eszerint született: 1928. 09. 30-án.

A német igazolás szerint Wiesel Lázár 1928. 10. 4-én született:

Nagyobban:

(Még nagyobb méretben itt.)

(Még nagyobb méretben itt.)

(Még nagyobb méretben itt.)

Az Auschwitzi Múzeum szerint 1913. 09. 4-én született Lázár Wiesel:

Egy másik auschwitzi levél is az 1913. 09. 4-ei dátumot erősíti meg:

Elie Wiesel nevű fogoly nem volt Auschwitzban, Eliezar Wiesel viszont igen:

További levelek:

Elie Wiesel "vallomása": 1928. 09. 30-án született és a 7712-es számot kapta Auschwitzban:

A Grüner által küldött képen nem látszik a tetoválás:

Sajtóvisszhang:

És Grüner Miklós könyve:

Kuruc.info

Ajánló: A holokauszt ipar - hová tűnnek a kárpótlások, kik a "nyertesek"? (x)

Kapcsolódó:

- Örül a szélhámos Wiesel látogatásának a Zsidesz, Balog az ország igazi, "nem gyűlölködő" arcát szeretné megmutatni neki

- Hazánkba pofátlankodik Elie Wiesel - a vérei által megszállva tartott Parlamentben konferenciázgatnak majd

- Egy cégéres hazudozó: Elie Wiesel

- "A világnak meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos"

"A világnak meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos"

A nyíregyházi holokauszt-túlélő bizonyítja: a Nobel-békedíjas nem az, akinek mondja magát. Járt az FBI-nál is és jelentette: ez az Elie Wiesel egy szélhámos. Itt 14 napot kértek – ám soha többé nem reagáltak semmiféle megkeresésre - áll a Haon cikkében, folytatását alább közöljük, s bár van benne egy-két furcsaság, mint hogy az alany édesanyját "vitték egyből a krematóriumba", meg hogy Auschwitz haláltábor lett volna (bár ezt az interjút lejegyző újságíró biggyeszti oda, aki egyébként más hibákat is vét), azért enyhén szólva érdekes a történet, és újabb kegyelemdöfés lehet a holokamu-mítosz nemzeteket gúzsba kötő légvárának. 

Életének elmúlt húsz évét arra áldozta, hogy kiderítse: mi lett a sorsa az auschwitzi haláltáborban megismert barátjának, a Máramarosról elhurcolt, akkor 31 éves Lázár Wieselnek, és hogyan került az ő tetovált azonosító száma, az A-7713 ahhoz az emberhez, akit a világ Elie Wiesel néven ismert meg, s aki 1986-ban Nobel-békedíjat kapott...

Grüner Miklóst 1944-ben deportálták Nyíregyházáról családjával együtt, s amikor sorra elveszítette a családtagjait, a Wiesel-fivérek mentették meg az életét a táborban. A szabadulás után majd' negyven évvel, 1986-ban hívták Svédországba, hogy találkozzon régi barátjával, Lázárral, azaz Elie Wiesellel, de a férfi idegen volt. Hiába jelentette ki mindenkinek, hogy ez a személy nem azonos az igazi Lázárral, senkinek nem volt módjában meghallgatni az igazságot. Grüner Miklós sajátos magánnyomozásba kezdett, az összegyűjtött anyagot könyvben adta ki.

Nobel-békedíjas hamis személyiséggel

– Egykori jótevőjét és barátját, Lázár Wieselt kereste az elmúlt húsz évben a nyíregyházi születésű Grüner Miklós, aki Auschwitz poklából megmenekülve döbbenten szembesült azzal: Lázár nevén egy idegen férfi vált világhírűvé. A kutatás történetét megosztotta velünk.

– A családommal együtt 1944-ben deportáltak, én akkor még 15 éves voltam. A nyírjesi gyűjtőhelyről kerültünk '44 májusában az Auschwitz-Birkenau koncentrációs táborba, dacára annak, hogy azt ígérték: Magyarországon maradunk kényszermunkára. Anyámat és az öcsémet azonnal kiszelektálták, ami annyit jelentett, hogy őket rögtön a krematóriumba vitték. Apámmal és a bátyámmal számot kaptunk, amit betetováltak a bal alkarunkba és átkerültünk a Buna nevű gyárba. Nagyon nehéz munkát végeztünk, apám hat hónapig bírta, aztán őt is kiszelektálták – avat a történet fájdalmas előzményeibe Miklós bácsi.

A bátyámat nem sokkal ezután átvitték Mauthausenba – folytatja –, így egyedül maradtam. Ekkor fordultam segítségért apám barátaihoz: Lázár és Ábrahám Wieselhez. Lázár 1913-ban született és az azonosító száma az A-7713-as volt (az 1900-ban született Ábrahámé az A-7712), s amikor látták, hogy egyedül maradtam, a pártfogásukba vettek, törődtek velem, amennyire a körülmények megengedték.

Lázárral szabadultam, ami szintén összekovácsolt bennünket: a németek visszavonulásával előbb Glivicébe meneteltették a tábort 1945 hófúvásos januárjában, rengetegen meghaltak az erőltetett menetelésben. Három hónap múlva nyitott marhavagonokba zsúfoltak minket, de mire elértük Buchenwaldot, az emberek több mint fele meghalt, köztük Ábrahám is.

Egy idegen férfi

Itt voltunk 1945. április 8-ig, itt szabadítottak fel minket a bevonuló amerikai csapatok. Én rajta is vagyok azon a fényképen, amelyet a táborról készítettek és bejárta a világot. Megvizsgáltak, nem nyomtam 30 kilót sem és tüdőbajt is megállapítottak nálam. Egy svájci szanatóriumba küldtek, ahol meggyógyítottak, majd Ausztráliában telepedtem le, míg bátyám Svédországban talált munkát és otthont.

Egy dél-svédországi újságtól 1986-ban kaptam egy telefonhívást, hogy nem akarok-e találkozni egy régi barátommal, Elie Wiesellel? Még a repülőjegyet is kifizetik. Először nem értettem, kiről beszélnek, de mondták: hát ő az a Lázár Wiesel, aki A-7713-as számmal volt a rabtársam. Nagyon megörültem és repültem Svédországba 1986. december 14-kén, de döbbenten láttam: egy idegen férfi áll előttem, aki magyarul nem is tudott, az angolt is erős francia akcentussal beszéli. Tíz percen belül vége is lett a találkozónak. Búcsúzóul azért még dedikált nekem egy könyvet, az „Éjszaka” című művet, amelyről azt mondta: ő írta. Elfogadtam, de jeleztem mindenkinek: ez az ember nem az, akinek mondja magát.

A kérdés nem hagyott nyugodni: az A-7713-as szám Lázár karján volt. Hogy került ez Elie Wieselhez, aki viszont senkinek nem volt hajlandó megmutatni az ő karját, mondván: az az ő teste, nem mutogatja senkinek? Egyszer tett kivételt egy izraeli sztárújságíróval, neki is csak egy szempillantást engedve, aki annyit mondott nekem: a számot nem tudta kiolvasni, de azt látta, hogy nem tetovált jel. Húsz évig kutattam, ahol csak tudtam, s kiderítettem: a magát Elie Wieselnek nevező személy soha nem is volt koncentrációs táborban, mert nem szerepel a hivatalos nyilvántartásokban.

A világhírű könyvet 1955-ben Lázár, az én egykori barátom adta ki Eliezer néven Párizsban és „A világ hallgat” címmel. Ezt írták át 1958-ra „La Nuit” címmel franciára és „Night” címmel angolra Francois Mauriac (szintén Nobel-díjas író) közreműködésével – de ekkor már a 250 oldala eredeti könyv csak 115 oldal volt, és Elie Wieselt tüntették fel szerzőként. Ez lett világsiker, 10 millió példányt adtak el belőle, s 1986-ban Nobel-békedíjat is kapott érte. Egy sor elismerés követte ezt, Elie Wiesel megkapta többek között a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjét 2004-ben, lord lett Angliában. Mindeközben Lázár barátomnak egyszerűen nyoma veszett, pedig az egész világon kerestettem.

Az FBI sem válaszolt

Elie Wiesel soha többé nem akart velem találkozni. Sikeres, gazdag ember lett, aki 25 ezer dollárért tart egy 45 perces előadást. A hivatalos szervek sem akartak hallani az egész történetről. Megkerestem az Amerikai Bevándorlási Hivatalt, ahol nincs nyilvántartásban se Lázár, se Elie Wiesel. Jártam az FBI-nál is és jelentettem: ez az Elie Wiesel egy szélhámos. Itt 14 napot kértek – ám soha többé nem reagáltak semmiféle megkeresésre. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia is agyonhallgatta a történetemet, az amerikai és a svéd sajtó is érdektelenséget mutatott. Sőt...

Névtelen telefonhívások érkeztek: könnyen kaphatok egy golyót, ha nem hagyom abba, de én már jártam a halál torkában, nem félek, és egyébként is négy országban helyeztem letétbe kéziratokat és olyan dokumentumokat, amelyeket váratlan elhalálozásom esetén nyilvánosságra hoznak. Hát megúsztam eddig, a világnak azonban meg kell tudnia: Elie Wiesel szélhámos. Én, a nyíregyházi fiú visszatértem, és elmondom az igazságot – zárta a fölöttébb furcsa történetét Grüner Miklós, aki ez egészet megírta egy könyvben „Egy lopott Nobel-díjazott személyazonosságának története” címmel. 

Kapcsolódó:

- A holokamu-mondavilág újabb csodás darabja: zsidómentő meztelen tündérek a gázkamrában

- A holokamu-mondavilág 24 gyöngyszeme

- Megkésett karácsonyi ajándék: újabb holokamu-mesét lepleztek le

- Újabb zsidó hololufit leplezünk le: közönséges hamisítvány Feldmájerék gázkamra-tervrajza

- Dokumentum: így lopott pénzt, színdarabot, hírnevet és adott szót a holomesemondó

- Újabb kamukausztregényről derült ki: hamisítvány - mindegyik az

- David Cole a hazug holomítoszról - halottgyalázás vagy igazságkeresés?

Egy hollókosztossal több , vagy kevesebb , mindegy az Amerikaiak eltartják , ha kell háborúba mennek érte , a birodalmi Amerika cionista bankárai annyival több dollárt nyomnak , hogy neki is jusson belőle.

A holokamu-mondavilág 24 gyöngyszeme

Sürgős felhívás!

Valaki tájékoztasson, hogy az alább felsorolt állítások közül melyek cáfolata számít bűncselekménynek, nehogy bajba kerüljek!  A képtelen holoállítások alábbi listája nem teljes, még jócskán bővíthető.  /Pl. a lámpaernyőről nem is esik benne szó./ A sok zöldség előfordulási helyét a lábjegyzetben közlöm.    

- Tömegsírok léteztek, amelyekből csatornákon át vezették el a vért, sőt, az emberi zsírt. [1]

- Savba vagy forró vízbe tették az elítélteket, és így gyilkolták meg őket. [2]

- Injekciót fecskendeztek a szemükbe, hogy megváltoztassák a színét. [3]

- A koncentrációs táborok foglyainak fejét összezsugorították. [4]

- A krematóriumokban elégetett testek zsírját felfogták különleges edényekben. [5]

- Egy SS-katona megsajnált egy gázkamrába bezárt anyukát és gyerekét, ezért az utolsó pillanatban beugrott melléjük, és velük együtt halt meg. [6]

- A megölt zsidók testéből szappant főztek. Volt rá példa, hogy szappanokat a zsidók el is temettek, mintha emberek lettek volna. [7]

- Elektromos árammal gyilkolták le a zsidók tömegeit hatalmas földalatti helyiségekben. [8]

- Zsidók tömegeit ölték meg úgy, hogy bezárták őket egy terembe, ahonnan kiszivattyúzták a levegőt, másokat pedig diesel-motorokból kiáramló gőz segítségével gyilkoltak meg, de a klórgázt is használták ölésre a nácik. [9]

- A hatalmas tömegsírokból néhány hét alatt minden nyom nélkül eltávolítottak több százezer holttestet. [10]

- Treblinkában kerekeken guruló gázkamrák voltak, amelyek a holttesteket egészen a hatalmas égetőkemencékig hurcolták, ahova a halottakat belezúdították. De volt olyan is, hogy késleltetve adagolták a mérges gázt, így aztán egyesek a saját lábukon mentek az égető kemencékig.  [11]

- Elektromos futószalagon történt a foglyok legyilkolása.[12]

- Hatalmas kemencékben, illetve hatalmas "rostélyokon" élve égették el az áldozataikat a nácik. [13]

- SS-katonák bicikliversenyt rendeztek az auschwitzi gázkamrákhoz. [14]

- A holttesteket úgy tüntették el, hogy felrobbantották őket. [15]

- Kék pára lebegett az elgázosítottak tetemei felett a gázkamrában /A hidrocianid egyébként színtelen gáz./ [16]

- A gázkamrákba bezárt emberek énekelték a nemzeti himnuszaikat, illetve az Internacionálét a haláluk előtti percekben. [17]

- A nácik hordozható, könnyen áttelepíthető gázkamrákat is építettek. [18]

- Folyékony hidrocianidot is itattak az áldozataikkal. [19]

- A kivégzés után kivágták az elítéltek lábaiból az izmokat orvosi kísérlet céljára. [20]

- A Ziklon-B gázt Auschwitzban a zuhanyrózsákon keresztül juttatták be a kamrába, de olyan is volt, hogy acélcsövön át vezették be. [21]

- Az SS-katonák kolbászt készítettek a megölt emberek húsából. [22]

- Ilse Koch, a buchenwaldi táborparancsnok felesége megölt zsidók mumifikálódott hüvelykujját használta villanykapcsolónak a lakásában. [23]

- Flossburgban a kémlelőlyukon át kaptak levegőt az elítéltek, s amikor az ajtó kinyílt, elátkozták az SS-katonákat, és mindenkinek sikerült elmenekülnie. [24]

Íme a fenti állítások forrásai:

[1] A. Rückerl, op. cit. (note 141), p. 273f.; E. Wiesel, Paroles d'Etranger, Editiondu Seuil, Paris 1982, p. 86; A. Eichmann, in: H. Arendt, op. cit. (note 179), p.184; B. Naumann, op. cit. (note 142), p. 214.
[2] F. Müller, in: H. Langbein, op. cit. (note 151), v. 1, p. 87; witness Wells in the Eichmann Trial, in: F. J. Scheidl, op. cit. (note 74), v. 4, p. 236.
[3] H. Langbein, Menschen in Auschwitz, op. cit. (note 152), pp. 383f.
[4] H. Langbein, ibid., p. 381.
[5] R. Höß, in: M. Broszat (ed.), op. cit. (note 71), p. 130; H. Tauber, in: J.-C. Pressac, op. cit. (note 17), pp. 489f.; F. Müller, Sonderbehandlung, Steinhausen,Munich 1979, pp. 207f., 217ff.; H. Langbein, Menschen in Auschwitz, op. cit.(note 152), p. 148; B. Naumann, op. cit. (note 142), pp. 10, 334f., 443; S. Steinberg, according to: Französisches Büro des Informationsdienstes überKriegsverbrechen (ed.), Konzentrationslager Dokument 321, Reprint 2001, Frankfurt/Main 1993, p. 206; and many more.
[6] E. Bonhoeffer, op. cit. (note 213), pp. 48f.
[7] S. Wiesenthal, Der neue Weg (Vienna), 15/16 & 17/18, 1946; the Soviets wanted to make this one of the charges at the IMT (exhibit USSR-393), but this plan failed due to the other Allies; cf. H. Härtle, Freispruch für Deutschland, Schütz, Göttingen 1965, pp. 126ff.; the Greenwood Cemetery in Atlanta (Georgia, USA) is not the only site to boast a Holocaust-memorial gravestone for 4 bars of "Jewish soap". Cf. also the following corrections: R. Harwood, D. Felderer, JHR 1(2) (1980) pp. 131-139; M. Weber, JHR 11(2) (1991) pp. 217-227.
[8] Aside from C. Mattogno, op. cit. (note 339), cf. esp. S. Szende, Der letzte Jude aus Polen, Europa-Verlag, Zürich 1945; S. Wiesenthal, Der neue Weg (Vienna), 19/20, 1946.
[9] Aside from C. Mattogno, op. cit. (note 339), cf. esp. W. Grossmann, Die Hölle von Treblinka, Verlag für fremdsprachige Literatur, Moscow 1947; The Black Book of Polish Jewry, Roy Publishers, New York 1943.
[10] Aside from note 349, cf. also W. Benz, Dimension des Völkermords, Oldenbourg, Munich 1991; pp. 320, 469, 479, 489, 537ff.
[11] Reports of the Polish underground movement, Archiv der Polnischen Vereinigten Arbeiterpartei, 202/III, v. 7, pp. 120f., quoted in: P. Longerich, op. cit.(note 271), p. 438.
[12] Pravda, Feb. 2, 1945, cf. U. Walendy, Historische Tatsachen No. 31: "Die Befreiung von Auschwitz 1945", Verlag für Volkstum und Zeitgeschichtsforschung, Vlotho 1987, p. 4.
[13] H. von Moltke, Briefe an Freya 1939-1945, Beck, Munich 1988, p. 420; cf. P. Longerich (ed.), op. cit. (note 271), p. 435; Pravda, Feb. 2, 1945.
[14] Nürnberger Nachrichten, Sept. 11, 1978, report about eyewitness testimony in the jury court trial in Aschaffenburg.
[15] R. Höß, in: M. Broszat (ed.), op. cit. (note 71), pp. 161f.; A. Rückerl, NS-Prozesse, op. cit. (note 127), p. 78; H. Grabitz, NS-Prozesse., op. cit. (note191), p. 28.
[16] R. Böck, Frankfurt Public Prosecutor's Office, Ref. 4 Js 444/59, pp. 6881f.
[17] H. G. Adler, H. Langbein, E. Lingens-Reiner (eds.), Auschwitz - Zeugnisse und Berichte, Europäische Verlagsanstalt, Cologne 1984, p. 76.
[18] R. Aschenauer (ed.), Ich, Adolf Eichmann, Druffel, Leoni 1980, pp. 179f.
[19] Verdict of the Hannover District Court, Ref. 2 Ks 1/60; cf. H. Lichtenstein, op. cit. (note 84), p. 83.
[20] F. Müller, op. cit. (note 345), p. 74.
[21] M. Scheckter and a report of June 4, 1945, written by an officer of the 2nd Armored Division, about Auschwitz; Französisches Büro des Informationsdienstes über Kriegsverbrechen (ed.), op. cit. (note 345), p. 184.
[22] David Pressac, in J.-C. Pressac, op. cit. (note 17), p. 554, fourth column, lines 17-22.
[23] Kurt Glass, New York Times, April 10. 1995.
from: 'Death Was Our Destiny', p.49-50, by Arnold Friedman,
Vantage Press, 1972.
[24] Arnold Friedman, Death Was Our Destiny, Vantage Press, 1972, p.49-50

Perge Ottó

Kapcsolódó: Újabb zsidó hololufit leplezünk le: közönséges hamisítvány Feldmájerék gázkamra-tervrajza

Újabb zsidó hololufit leplezünk le: közönséges hamisítvány Feldmájerék gázkamra-tervrajza

A lámpabúrás hazugság is hamar lelepleződött

Végre dokumentumok bizonyítják a zsidóság állításait és sejtéseit: iratok, tervrajzok kerültek elő, melyek bizonyíták a népirtást, az elgázosítást, a több millió zsidó halálát és cáfolják a "holokauszttagadókat" - ordítozták tegnap diadalmasan a hollókoszt-mítosz iparosai, köztük a Mazsihisz-vezér. Mára kiderült: mindössze egy újabb silány hamisítással vagyunk gazdagabbak, az elvakult talmudista hazudozók pedig a saját kártyavárukra mértek egy újabb döntő csapást. Ráadásul minderre egy izraeli lap világít rá - úgy tűnik, ott is vannak, akik rájöttek: nem lehet a világot örökre hazugságban ringatni, és minél később hagynak fel ezzel, annál fájdalmasabb lesz a büntetés, s kevesebb az esély az újrakezdésre.

Alább a Háárec cikke, majd két olvasónknak az éjszaka folyamán beküldött észrevételei, végül pedig a zsidó lap cikke eredetiben.

Az egyik legelismertebb Auschwitz-szakértő cáfolta vasárnap, hogy különösebb fontossággal bírnának azok a Bild által bemutatott tervrajzok, melyek egyes holokauszttal foglalkozók szerint végre bizonyítanák a haláltáborok létét. Elmondta: a dokumentumokat már régóta ismerik a kutatók, de ezek egyáltalán nem Auschwitz-Birkenau tervrajzai, hanem egy munkatábor korábbi tervei.

Robert Jan van Pelt

Robert Jan van Pelt professzor, aki a zsidók által is elismert szakértője az Auschwitzhez kapcsolódó építészeti vonatkozású kérdéseknek, egyszerűen kijelentette, hogy az alapján, amit ő a Világhálón látott, nem mondhatja el, hogy bármi újról lenne szó. Ezzel a véleményével egyébként nincs egyedül kutatói körökben. (Feldmájer barátunk viszont a jelek szerint szelektív hallású, várjuk, hogy e felfedezés után is nyilatkozzon meg, kérjen bocsánatot újabb hazugságáért, és kövesse meg a magyar, valamint a német népet a zsidóság nevében a folyamatos történelemhamisításért, alaptalan vádakért és aljas érdekből gerjesztett bűn nélküli bűntudatért.)

Az építészettörténész Van Pelt rámutatott: ezen tervek másolatai mind az auschwitzi Lengyel Nemzeti Múzeumban (kissé bizarr, hogy ott van a nemzeti múzeumuk – a ford.), mind pedig a moszkvai archívumban fellelhetőek. Arra is felhívta a figyelmet, hogy érdekes módon a Bild szerint egy berlini lakásban találták a papírokat, az SS-hivatalnokok lakásait viszont teljesen elpusztították a szövetséges bombázások 1944-ben. Van Pelt arra is felhívta a figyelmet, hogy komoly kétségek merülnek fel Heinrich Himmler aláírásának hitelességét illetően is, ugyanis ilyen tervrajzocskákat ily magas rangú vezető nem szokott kézjegyével ellátni – egészen pontosan még egyet sem találtak, pedig a holokauszt állítólag jól dokumentált.

A professzor azt is leleplezte, hogy a rajzok egyikén szereplő gázkamra szó – elképesztő, de igaz – egy olyan szobára vonatkozott, melyben ruhákat fertőtlenítettek gázzal, és nem megsemmisítő tábor meglétét vagy megépítésének tervét bizonyítja, sokkal inkább egy kb. 130.000 fős tábor tervrajzai ezek, melynek lakói munkára, nem pedig halálra voltak szánva (ugyanez a helyzet a többi táborral - a szerk.).

A "bizonyíték"

Van Pelt következtetése: a dokumentum nagy valószínűséggel a holokauszt-iparból hasznot húzók hamisítványa.

Ralf Georg Reuth, a „történész”, aki a Bildben megjelent kísérő cikket írta, azt nyilatkozta a Háárecnek, hogy ugyan tudtak róla, hogy ezek a tervek megvannak egy moszkvai archívumban, „viszont a német intézmények nem rendelkeztek eredeti példányokkal, ezért ezeknek a példányoknak a megtalálása nagyszerű esemény.” Reuth ugyanakkor nem volt hajlandó elárulni, hogyan kerültek a rajzok birtokába vagy egyáltalán megvizsgáltatták-e szakértővel azokat, mielőtt telekürtölték a világot azzal, hogy itt a nagy bizonyíték.

(Kuruc.info – Háárec nyomán, lent olvasható eredetiben)

Ez nem jött be: a gázkamra-tervrajzok semmit sem bizonyítanak

Íme a bizonyíték. Ami 67 éven át pihent békésen egy berlini "apartmanban", és most váratlanul "felfedezték". A gázkamra egyik oldala 11.66 méter, a másik pedig 11.20 méter. Vajon hány embert lehetett egy ilyen kis helységben "elgázosítani"?

Az ajtó furcsa módon befelé nyílik, márpedig ha embereket öltek meg ebben a "gázkamrában", akkor talán az ilyesmi nem célszerű.

Ráadásul vannak, akik állítják, Jean-Claude Pressac "Auschwitz: Technique and Operation...." című 1989-ben megjelent könyvében közzétette már ugyanennek a kamrának a tervrajzait, miként a revizionista történész, Germar Rudolf is 1993-ban napvilágot látott "Vorlesungen über Zeitgeschichte" című könyvében is. Továbbá az Auschwitz Múzeumban is megtekinthetők a most "felfedezett" tervrajzok. / Ref-No: Bauleitung drawing 801 of 8/11/1941 [PMO neg. No. 209321/I ] /, sőt moszkvai levéltárakban is fellelhetők.

De ami a lényeg: mit bizonyít ez a rajz? Hiszen ebből nem derül ki, miféle célokat is szolgált ez a "gázkamra": Embereket öltek benne vagy tetveket? A régi kérdés, amelyre továbbra sincs egyértelmű válasz. Egyértelmű bizonyítékkal márpedig azoknak kell előállniuk, akik állítják: ezekben a kamrákban embereket öltek.

A terveken Heinrich Himmler aláírása is szerepel, márpedig ő soha nem írt alá ilyesféle papírokat. Mint látjuk, próbálkoznak, próbálkoznak, hogy bizonyítékokkal szolgáljanak arról az eseményről, amit pedig "világ legjobban dokumentált népirtásának" neveznek máskülönben. Ha ez utóbbi igaz lenne, nem kellene ennyire kétségbeesetten erőlködni...

P.O.

Kedves Kurucok!

Nem akarok elhamarkodott következtetéseket levonni, de ez a hatalmas 'világszenzáció' nemhogy nem támasztja alá a haláltábor-elméletet, hanem épp ellenkezőleg!
Addig is, amíg hitelesítik és elérhetővé válnak ezek az állítólagos tervrajzok, valamint neves holokauszt-'tagadó' szakértők meg nem vizsgálják azokat, a következő kérdéseim lennének Bild cikke alapján:
"...One has an 11.66 meter by 11.20 meter room marked "Gaskammer"

Amennyiben valóban az volt a szándékuk, hogy ezrek életét oltsák ki naponta, valóban egy és ilyen pici helyiséget terveznének csupán, amelyben elfér mondjuk jó esetben 100 ember? Nem lenne logikusabb több istálló méretű helyiség? Ha viszont belegondolunk, pont az ellenkezőjét bizonyítja, hisz' tökéletesen alkalmas egy maréknyi zsidó gyors tetvetlenítésére!
"..also include a crematorium and a "L. Keller" -- an abbreviation for "Leichenkeller" or corpse cellar." 

Hát ez valóban hatalmas bizonyíték! Ez alapján egy kórház is lehetne halálgyár, hiszen van benne hullatároló. Attól a nyilvánvaló ténytől eltekintve, hogy szükség volt ilyen létesítményre normál működési körülmények között is, vajon milyen bizonyítékkal szolgál ez a terv? Talán túlméretezett volt a táborhoz képest? Több száz kazánról beszélünk, vagy 1-2-ről? Hogyan voltak képesek ezekkel nagy mennyiségű emberi maradványt iparszerűen megsemmisíteni? Hol van a csontőrlő malom tervrajza? Hova temették konkrétan a hamvakat?

Kíváncsian várjuk a tervrajzokat!"...The concentration camp at Auschwitz-Birkenau in Poland was the largest -- at least 1.1 million Jews were killed there."

Nyilvánvaló hazugság, hiszen már a Wikipedián is csupán 960.000-et írnak. Valóban ilyen rosszul tudnak számolni a bankárok? Vajon belekalkulálták ebbe azokat a zsidókat is, akik külföldre emigráltak? Én arra tippelnék, hogy nem, és inkább a vöröskeresztes dokumentum által megjelölt szám az irányadó (kb. 250 ezer)."...The documents refute once and for all claims by those who deny the Holocaust even took place," it added."

Ez talán eddig a legmeglepőbb állítása a nyilvánvalóan nem zsidó cikkírónak (Kirschbaum). Nekünk mindig is azt tanították eddig, hogy megkérdőjelezhetetlenül bizonyított a holokauszt, most meg tulajdonképpen elismerik, hogy semmilyen kézzelfogható bizonyítékuk nem volt eddig (nem is lesz!), ami alapján véghezvitték a XX. század legnagyobb csalását, és sakkban tartják az egész világot.

Összességében ez a cikk tehát egy szép beismerő vallomás volt. Köszönjük!

Mellékelek még egy ehhez a témához kapcsolódó hatásvadász beállítást is, amivel a turistákat riogatják a lengyel Disneylandben. Egy ismerősöm fényképezte, és természetesen könnyes szemmel mutogatta nekem, hogy milyen szörnyű is ez az egész - csak azt felejtették el közölni vele, hogy a kémények körül elbontották az épületeket, és azok valódi célja a táborlakók lakásainak fűtése volt, és nem azok elégetése. Szegénytől persze nem lehet elvárni, hogy gondolkodjon is egy picit, hisz birka amerikai.
Szebb jövőt!MB

Auschwitz expert: Blueprints found in Berlin not of death camp

By Assaf Uni

A leading expert on Auschwitz on Sunday denigrated the importance of the finding of plans for the construction of the extermination camp, which was reported this weekend in the German tabloid Bild. He said the documents have been known to scholars for many years and that they were not plans to build the extermination camp of Auschwitz-Birkenau, but rather earlier plans for the building of a forced labor camp.

Prof. Robert Jan van Pelt, a internationally acknowledged expert on the planning and construction of Auschwitz, said that based on what he had seen on the Internet, there seemed to be nothing new about the documents. He was one of several scholars who expressed doubts about the significance of the Bild story.

Van Pelt, an architectural historian, said that copies of the plans of the stages of the camp's construction were also in the archive of the Polish National Museum at Auschwitz and in an archive in Moscow. He said that the source of the new copies was unclear since, according to Bild, the plans were found in an apartment in Berlin, whereas copies that were in the SS offices in Berlin were destroyed by Allied bombing in 1944. Van Pelt said he also doubted the authenticity of the signature of the SS chief, Heinrich Himmler, since such a high-ranking officer would not have signed such plans, and none of the copies he had ever seen bore such a signature.

Van Pelt also said the words "gas chamber" on one of the drawings meant a room in which disinfection of clothing was done by means of gas, and that the sketch is not of an extermination camp established in 1942, but rather of earlier plans for a huge concentration camp in which a force of 130,000 slave laborers was intended to work.

Van Pelt suggested the plans might be fakes, motivated by the lucrative market in Nazi memorabilia and documents.

Ralf Georg Reuth, the historian who wrote the piece in Bild, told Haaretz yesterday that the existence of such plans in Russian archives was known, "but German institutions have no originals, and therefore the importance of the finding of such original material is very great." Reuth would not elaborate on where and when the plans were discovered, or whether they had been submitted to experts for study.

Vöröskeresztes dokumentum cáfolja a Kamukausztot

Hal Turner (Turner Radio Network) június 4-én föltett a webhelyére egy dokumentum-másolatot. A dokumentum a Vöröskereszttől számazik, akik 1973 és 1978 között a birtokukban lévő, korábban a nácik által gondosan vezetett, és a Vöröskereszt számára rendszeresen átadott halálozási adatokat összevetették. A teljes szám ezek szerint 271.301! 

A Nemzetközi Vöröskereszt hivatalos dokumentuma szerint tehát a holokauszt egyszerűen nem történt meg!http://www.halturnershow.com/RedCrossRecordsProveHolocaustWasFraud.html

Közben a doku furcsa módon eltűnt Turner oldaláról, de itt még fellelhető.

Hát, ehhez szóljon hozzá az ember. A linken megtalálható a hiteles forrása annak az adatnak ami igazolja, hogy a 6 millió csupán 271 ezer. Nagy volt az "infláció" az adatokban abban az időben, mert a bosszúvágy rettenetes volt.

Azóta is kitartanak a hazugság mellett, és nem hajlandóak szóba sem állni, mégkevésbé szembenézni a valósággal. Legalább ez idő alatt tehettek volna annyit, hogy minden nép holocaustjával előhozakodva minden holocaustot egyenlően elítéltek volna, vagyis általuk megemlékeztek volna. Igen, de akkor az ügy nem adott volna nekik kiváltságokat. Csak nekik.

Mintha a más nemzetekben nem lettek volna védtelen és ártatlan áldozatok. Kezdve az örmény keresztényektől, a kommunizmus-áldozatokig világszerte, de főleg Oroszországban vagyis a valamikori Szovjetúnióban. Mennyi lengyel áldozata volt csak az orosz és német egyezmény utáni Lengyelország-felosztásban.

Ennek a hírnek bombaként kellene robbani, de a média ezt soha sem teszi meg, hiszen a média egésze ugyanazok kezében van, akik a holocaust kiötlői. Világos? Világosabb mint a nap. Ez a cionista diktatúra amely szövetkezett a kommunizmussal. A cionizmus a diktatúra legmagasabb fokozata. Nem az imperializmus, hanem a cionizmus. Mert a cionizmus az imperializmus felett áll. Olyan kipróbált szövetségesekkel szövetkezve hozza létre hatalmát amelyet a szerencsétlen pórnép szinte öngyilkossággal felérően szavaz meg saját érdekei ellen. Ez az oka annak, hogy Magyarországon most is Gyurcsányra szavazna rengeteg ember, akik tudatába mindez képtelen eljutni, annyira agymosottak és hiszékenyek. Hitetlenek, de végtelenül hiszékenyek.K. E.
A németekkel ellentétben viszont a zsidók valóban emberek millióit irtották ki a XX. században.

A kommunizmus, az ukrán kiéheztetés (Holodomor) 11 millió ukrán áldozata, majd az azt követő 1941-es ukrán mészárlás, a II. világháború utáni időszak és az elmúlt évtizedek óta tartó népirtás a Közel-Keleten mind kimutatható és dokumentált bizonyítékokkal alátámasztható.

Erről bővebben itt olvashat:
http://www.freepress-freespeech.com/holhome/konyvek/jewcrimm.htm
Kapcsolódó cikk:
Röhögjünk a Kamukauszton

Dokumentum: így lopott pénzt, színdarabot, hírnevet és adott szót a holomesemondó

2002-ben sajnos még nem volt Kuruc.info, így nem tudtuk megelégedetten hírül adni, hogy a tehetségtelen magyargyűlölő Imre (Efrájim) Kertesz ráadásul még egy utolsó tolvaj és pofátlan hazudozó is. Ezen objektív hiányosságunkat bepótolandó, álljon itt egy becsületes tényfeltáró riport arról, hogyan lopta el Kertesz egy "barátjának" színdarabját és az abból származó bevételeket, melyek egy részét arra fordította, hogy megírja a világirodalom (mert a magyarba nem fér bele) egyik legolvashatatlanabb förmedvényét, a Sorstalanságot. Igazán sajnáljuk, hogy Gobbi Hilda mégsem herélte ki végül.

Kapcsolódó: Újabb kamukausztregényről derült ki: hamisítvány - Mindegyik az

Bán Pál Csacsifogat című vígjátékát Kertész Imre nevén mutatta be három színi társulat is, összesen több mint két és fél ezerszer. Kertész Imre egy tévéműsorban kijelentette: a Csacsifogat jogdíjainak köszönhetően írhatta meg a Sorstalanságot.

"Soha nem jártam volna el Kertész ellen, ha nem fedezem fel nyilatkozataiban teljes gátlástalanságát. Úgy érzem, felkavarta a múlt piszkát, de én ma már nem akarok se elnéző, se nagyvonalú, se feledékeny lenni..!" - mondotta Bán Pál.

Az ötvenes években Kertész Imre író testi-lelki jó barátja a szintén tollforgató Bán Pál volt, aki 1956-ban – október 25-én – útlevéllel hagyta el az országot. A passzus lejárta – 1959 – után nyilvánították disszidenssé Bán Pált, akinek itthon kéziratban maradt, Csacsifogat című vígjátékát nem sokkal ezután Kertész Imre nevén mutatta be három színi társulat is, összesen több mint két és fél ezerszer. Jó negyven éve a két férfi nem beszél egymással. Bán Pál már el is felejtette volna az ügyet, ha nem szerez tudomást arról, hogy Kertész Imre egy tévéműsorban kijelentette: a Csacsifogat színpadi sikereinek – a jogdíjaknak – köszönhetően anyagi gondok nélkül írhatta meg a Sorstalanság című regényét, amiért Kertész Imre megkapta az idei irodalmi Nobel-díjat.

Feleség kis hibával 

Bán Pál 1949-ben érettségizett, egy évvel később kezdődött írói tevékenysége. Első munkáit a budapesti Revüszínházban mutatták be. Szász Péter író felkérésére vidám hangjátékokat írt a Magyar Rádió számára, prózai műveket is alkotott azidőtájt. Jónéhány munkáját közösen írta Kállai Istvánnal.

Az ötvenes évek derekán Bánki Zsuzsa színésznő és Barlay Gusztáv rendező felkérésére három felvonásos színdarabor írt – s abban egy főszerepet Bánki Zsuzsának – Feleség kis hibával címmel. A szerepet Gordon Zsuzsával felváltva játszották. A darab utóbb évekig ment az ország különböző színpadain. (Olyan neves művészek is szerepeltek benne, mint Jávor Pál, Erdélyi Mici.) Akkor vették le a műsorról, amikor bizonyossá vált, hogy a szerző nem tér vissza Magyarországra.

Csacsifogat 

Bán Pál 1955-56 fordulóján fogott hozzá Csacsifogat című vígjátékának megírásához Gordon Zsuzsa színésznő kérésére és ösztönzésére.

– A darab címét Királyhegyi Pál barátomtól kaptam “ajándékba” – emlékezik vissza Bán Pál. – Gobbi Hilda tudomást szerzett a készülő darabról, s az ő kedves, erőszakos módján lefoglalta magának a mama szerepét. Többször felolvastam neki a készülő darabból, s az ő ötlete például a pulykajelenet. A Csacsifogat elkészült, és legépelt két felvonását eljuttattam Kapornai Józsefhez azzal a céllal, hogy kezdje el a darabbal kapcsolatos szervezési munkákat. A harmadik felvonás aránytalanul rövidre sikerült, tíz kézírásos oldal lett. A történet kifutotta magát. A tervezett három felvonásos vígjátékból két felvonásos darab lett. Abban az időben a kétrészes mű nemcsak szokatlan, de valószínűleg a szocialista realizmus szigorú szabályaival is összeegyeztethetetlen volt. A kettőből hármat kellett csinálni. Dramaturgiai probléma. A darab szigorú tér- és időegységben játszódott, ezenkívül a második felvonás túlzsúfolt volt történetekben és dialógokban is, időben is a duplájára sikerült az elsőnek, tehát meg kellett vágni, megkeresni a második felvonást záró függönyhöz a legalkalmasabb helyet, a harmadik felvonáshoz pedig hozzáilleszteni a már kész zárójelenetet.

Irány Berlin! 

1956 októberében azonban, hosszabb megfontolás után, érvényes útlevéllel Berlinbe tartott Bán Pál szerelmével, Gordon Zsuzsával, akinek egyébként a Tücsök szerepét írta. A művésznőt próbafelvételre hívták egy hamarosan forgatandó filmhez. (A Budapesti tavasz című nagysikerű magyar film főhősnőjeként lopta be magát a németek szívébe is.)

– A Csacsifogatot ha el nem is felejtettem, hiszen elég sok munkát fektettem megírásába, de nekem, s az országnak is fontosabb problémái voltak a darab bemutatásánál. Gordon Zsuzsa néhány hónappal később hazautazott, én viszont úgy döntöttem, hogy kihasználom az útlevelem adta lehetőséget, és életemben először körülnézek a nyugati világban. Aztán kivégezték Nagy Imrét, elkezdődött a kádári megtorlás, és engem a legpompásabb csacsifogat sem tudott volna visszavinni Magyarországra…

Levél a Hotel Rexbe 

1959-ben levelet kapott Kertész Imrétől düsseldorfi lakhelyén, a Hotel Rexbe.

– Elpanaszolta, hogy feleségével mérhetetlen nyomorban él. Egyébként Kertészt otthon a legjobb barátomnak hittem, szinte nap, mint nap találkoztunk. Anyagilag soha nem állt jól, de Albina nevű élettársa, aki felszolgálónő volt egy körúti étteremben, segítette, én is segítettem, a szüleim is, a baráti kör is. Így Kertész mindig nagyon kipihent és kiegyensúlyozott férfi volt. Igazán feltűnő jelenség abban az agyonhajszolt városban. Tudomásom szerint semmit nem írt, legalábbis semmi olyat, amit, ha más nem is, de legalább ő maga említésre méltónak tartott volna. Kertész abszolút terméketlen “zseni” volt. Terméketlensége következményeként nyomorgott.

– Hozzám írt leveléből viszont kiderült, hogy van egy jó ötlettel rendelkező tanácsadója, Kapornai József szervező. Kapornai, ismerve kettőnk barátságát, megbízta Kertészt, hogy kérje el tőlem Csacsifogat című darabomat, amiben komoly anyagi sikert látott. Az én nevem alatt bemutatni nem lehetett, hiszen akkor már nyilvánvaló volt, hogy disszidáltam, viszont Kertész Imrét szerzőként megnevezni nem látszott problematikusnak. Kapornai arra gondolt, hogy a befolyó jogdíjakból Kertész támogatni fogja a szüleimet. A darab címe fölött Kertész neve jelenik meg, ez ugyan kockázatos dolog lehet, de feltétlenül bizonyítéka két ember igazi, jó barátságának. (Földeák Róbert rendező mesélte utóbb öcsémnek az akkor közszájon forgó viccet, mely szerint a szerző nevét Kertésznek írják, de Bánnak ejtik…) A levélnek ez a része tökéletesen meggyőzött arról, hogy kérésének eleget kell tennem. Kertész nyomorog, segítek rajta, és a szüleimnek is segítek a jogdíjakkal.

A levél folytatása 

– Volt a levélnek azonban folytatása is – gombolyítja tovább az emlékezés fonalát Bán Pál. – Mégpedig: Kertész kifejtette, hogy mindenkinek megrázó csalódást okoztam hazám hűtlen elhagyásával, de elsősorban neki, aki magatartásomban egy eddig ismeretlen, rossz karakter mozgatóerejét véli felfedezni. Lehet, ezeket a sorokat óvatosságból írta, a cenzúra miatt. Nem tudom.
Bán Pál néhány héttel később kelt válaszában közölte Kertész Imrével, hogy a Csacsifogatot nem engedi bemutatni.

– Kapornai beleegyező válaszomra várt, és sürgette Kertészt, aki végül is közölte vele, hogy tőlem az engedélyt megkapta, és családommal is megállapodott a jogdíjat illetően. Minderről és a darab bemutatásáról évekkel később értesültem.

– Kertész gyakori vendége volt szüleimnek, anyám főzött, Kertész szeretett jól enni. Elutasító levelem után azonban soha, egyetlen egyszer sem jelent meg szüleim lakásán. A Csacsifogat nagy sikere idején jogdíjat nem kaptak és anyámat még egy szál virággal sem ajándékozta meg.

A főhősnő így látja 

– Bán Palinak Kállai Pista és a Kertész Imre volt a legjobb barátja, éjt nappallá téve együtt voltak a fiúk, sokszor voltam velük én is – meséli Gordon Zsuzsa érdemes művésznő. – Kertésznek volt egy szerb partizán menyasszonya, Albina, aki kenyereslány volt az Abbázia Kávéházban, a Köröndön. Most egy bank van ott. Tulajdonképpen Albina tartotta el Kertészt, aki minden nap Bán Margit néninél, Pali anyukájánál ebédelt. Ingyenkosztos volt.

– Pali nekem írta a Csacsifogat főszerepét, miközben már játszottam a Feleség kis hibával című darabjában. Aztán engem 1956 októberében a kelet-német DEFA filmstúdió próbafelvételre hívott, elbúcsúztam a Palitól, október 25-én utaztam el, s aztán Komáromban meglepetten láttam, ott vár a Pali és egy kollégája, Bodnár Ottó. Velem tartottak, hivatalos papírjaik voltak, Berlinből még tudósításokat is küldtek haza a forradalom kinti visszhangjáról. Eközben dúlt a szerelem Pali és köztem. A filmből aztán nem lett semmi, a téma elvesztette aktualitását. (No pasarant lett volna a címe, a spanyol szabadságharcban játszódott volna…) ’57 elején hazajöttem, mert színházi bemutatóra készültem itthon. Pali kint maradt, mert úgy vélte, az egész itteni rendszer egy képtelenség. Aztán nyáron, mint “jó kislánynak” megint adtak útlevelet, kora ősszel jöttem haza Berlinből. 1958-ban ismét kilátogathattam Palihoz, de akkor öt nap után megszakadt a kapcsolatunk, hazautaztam. Két évvel később férjhez mentem, negyven évnyi boldog házasság következett…

– A Pali soha nem akarta bántani a Kertész Imrét, de most megtudta, hogy be akarja mutatni a Csacsifogatot az egyik budapesti színház, mint a nagy Nobel-díjas író remekművét. Azt javasoltam neki, írja meg a színház igazgatójának, hogy ez az ő darabja. Azt felelte, nem írja meg. Mutassák csak be, s ő majd a premier napján letiltatja… Gordon Zsuzsa arról is beszél, hogy a Csacsifogat egyik rendezője, Földeák Róbert a következőket mondta neki: “Zsuzsi, nagyon sok pénzt keresett a Bán ezzel, mert a Kertész a Bán szüleit a jogdíjakból tartotta el.”

– De ez csak a duma volt – állítja a művésznő. – Ebből egy szó sem igaz.

Sálom! - vajon valóban az övé?

A rendező emlékezete 

Földeák Róbert rendezte először a Csacsifogatot.

– Legjobb tudomásom szerint a Kertész Imre, a Kállai István és a Bán Pál közösen írta a Csacsifogatot. Azaz hárman beledolgoztak. Hogy ki a valódi szerző, és e mögött van-e valamilyen anyagi előzetes, utólagos, közbenső meggondolás, nem tudom.

– Állítólag ismeretes volt az ön szlogenje abból az időből, hogy Kertész Imre darabja a Csacsifogat, ejtsd Bán Pál… 

– Hát, egy ilyen szóvicc elég sokszor elhangzik. Abban az időben csomó olyan darab futott, aminek a szerzőtársai között a Kállai Pista is benne volt. Tehát ezeket, szinte azt mondhatnám, kalákában irdogálták, javítgatták. Aztán valahogy elszámoltak a jogdíjakkal, valamilyen kölcsönös, előzetes megbeszélés szerint. Ezek nem igazán érdemleges tények, ezek inkább a legendáriumhoz tartoznak.

– De a Csacsifogat bemutatásakor már nem is volt itthon Bán Pál. 

– Itt volt még bőven – jelenti ki határozottan Földeák Róbert.

– Akkor valójában mikor is volt a bemutató? 
–Azt hiszem, hogy ’58-ban.

– De Bán Pál 1956-ban kiment külföldre – vetem közbe. – 1964-ben jött haza először. 

– Ez lehetséges. De még egyszer mondom: ezek a dolgok inkább a legendáriumhoz tartoznak.

A főszervező 

– Ki írta a Csacsifogat című darabot? – szegezem a kérdést Kapornai Józsefnek.

– A komplett első felvonást Bán Pál, a második felvonás az csak kéziratban volt meg, még javítgatva. Kertész Imre fejezte be.

– Kinek a nevén mutatták be? 

– Kertész Imre nevén. Miután Bán Pál akkor már disszidált. 
– Bán Pál adott engedélyt a bemutatásra? 

– Mint később kiderült: nem. Én Kertész Imrének úgy adtam a megbízást, hogy befejezi a darabot, s akkor mutatom be, ha a Palival rendezi a jogviszonyokat. Intézzék el egymás között, hiszen ők akkor jó barátok voltak. Utána írt is Kertész Bán Palinak, de a Pali kereken elutasította, hogy Kertész befejezze a darabot, és be legyen mutatva. Engem viszont a Kertész úgy tájékoztatott, hogy a Bán Palival felvette a kapcsolatot, és minden rendben, oké, mehet a darab. Nálam gépelt példány volt, nem kézirat. Az első és a második felvonás szintén gépelve, de a második javítgatva, össze-vissza, mert az még nem volt teljesen komplett.

– És a harmadik felvonás? 

– Azt Kertész Imre írta. Az lehet, hogy a sztorit ő már ismerte Bán Páltól, mindenesetre formába ő öntötte a harmadik felvonást, hogy bemutatható legyen.

– Gobbi Hilda, aki a mama szerepét játszotta, úgy tudta, hogy a darabot Bán Pál írta, de Kertész Imre neve alatt jelent meg azért, hogy a honoráriumból segítse a Bán szülőket. 

–Igen, igen, igen – nyomatékosít a főszervező.

– Bán Pál azt állítja, hogy Kertész Imre soha többé nem kereste meg szüleit, nem támogatta őket. Erről tud ön? 

– Persze, tudom, hogy nem támogatta, miután Bán Pál öccsével, Pistával többször találkoztam. Ugyanakkor korábban bemutattam egy másik darabot is, a Feleség kis hibával címűt, ami szintén a Palié volt; annak viszont a honoráriumát én vettem fel, s továbbítottam is a Bán családnak.

– Mai fejjel hogyan látja az ügyet? 

– Uram, ennek több mint negyven éve. Akkor mindenesetre aljasságnak tartottam. Most is annak tartom. Amikor az egész kiderült, hogy Kertész Imre semmiféle felhatalmazást nem kapott a Palitól, akkor a Bán Pistával, aki akkor termelési főosztályvezetője volt az alumíniumgyárnak, a szobájában összeültünk, s a titkárnőjének lediktáltuk az egész történetet. Amikor megcsináltuk a beadványt az ügyészségre, figyelmeztettek, s valami olyan indokkal vonták vissza, hogy nem jó dolog az, ha egy disszidált író itthon élő magyar író ellen pert indít.

– Valójában mikor is volt a bemutató? 

– 1959-60-ban, de pontosan már nem emlékszem.

– Úgy tudom, hogy azóta Bán Pál és Kertész Imre nem beszélnek egymással. 

– Igen, így van… Egyébként nálam, az Országos Rendező Irodánál körülbelül négyszáz Csacsifogat előadás ment, mi csak nagyobb helyekre jártunk. Később átvette a darabot a Faluszínház is, legalább kétezer előadást csinált belőle országszerte. Utána meg is zenésítették, a Vidám Színpad Kisszínpadán is ment legalább kétszázötven-háromszázszor.

– Mindebből azért lehetett bevétel. 

– Hát, hogy az Istenbe ne lett volna? Ne viccelődjön! Kertész Imre rendes jogdíjat kapott, hogyne kapott volna. Természetesen hivatalosan. Nyilatkozta is, hogy ez hozta olyan állapotba, hogy tudott regényt írni. Ez oldotta meg az anyagi gondjait. Különben betevő falatja alig volt.

Bán István szemszögéből 

– Kertész Imre azt kérte a bátyámtól, ajándékozza neki a Csacsifogatot, miután egy disszidens művét nem mutatják be. A bátyám a leghatározottabban elutasította a kérését – állítja Bán István. – Ennek ellenére bemutatták.

– Ön megpróbált tenni valamit ellene?

– Kállai Istvánnal beszéltem. Valami olyasmit mondott, hogy hagyni kell szegény Kertészt, lényegében ebből él.

– A Csacsifogat honoráriumából részesült ön, vagy kaptak belőle az önök szülei?

– Ezt nagyon könnyen meg tudom mondani: egy fillért se adott Kertész. Nem is jelentkezett. Ha jól emlékszem, a Kapornai Jóskával beszéltem, és voltam a szerzői jogvédőnél is. De, őszintén szólva, erre már borzasztóan nehéz visszaemlékezni. Nekem a Kapornaival volt valami más ügyem is, mert bemutatták a bátyám egy másik darabját is, a Feleség kis hibával címűt. Azután fizettek valamit. 
– Ön olvasta a Csacsifogatot? 

– Ismertem az eredeti darabot is, meg amit a Kertész neve alatt bemutattak. Nem hogy szó szerint, hanem szinte betű szerint megegyezett.

Gobbi Hilda feketéje… 

Többszöri próbálkozás után 1964-ben hétnapos beutazó vízumot kapott Bán Pál. A budapesti Royal Szállóban lakott, ahová a megérkezését követő nap délelőttjére bejelentkezett hozzá Kállai István barátja és társszerzője.

– Az étteremben a szokásos udvarias kérdések és válaszok után előhozakodtam a Csacsifogattal – eleveníti fel a történteket Bán Pál. – Kállai kategorikusan kijelentette, hogy Kertésznek joga volt azt tenni, amit tett, mert egyébként éhen halt volna.

Arra a kérdésemre, hogy miért nem ő segített ezekben a nyomorúságos időkben, azt válaszolta, hogy én voltam Kertész legjobb barátja, azonkívül köztudomású, hogy én odakint milliomos vagyok. Majd figyelmeztetett, ha megpróbálnék Kertész ellen most már személyesen is eljárni, ő mindenképpen mellé áll, majd finoman célzott jelentős kapcsolataira. Ezt azonnal megértettem, ismerve ragyogó alkalmazkodási képességét. Felálltam az asztaltól, de mielőtt elmentem, udvariasan megjegyeztem, ha nem lennék most nem szívesen látott vendége az országnak, többször pofán csapnám. Soha többet nem találkoztam Kállaival.

Ugyanaznap este Bán Pál a Fészek Klubban összefutott Gobbi Hildával, aki Kertészt agyba-főbe dicsérte neki: “Imádom, mert aki ilyen kockázatot vállal, mint ő a barátja darabjának bemutatásával, az megérdemelné, hogy itt a Fészekben szobrot emeljenek neki.”

– Amikor Hilda megtudta tőlem az igazságot, dupla rumos feketét rendelt, és elhatározta, hogy késedelem nélkül kiheréli Kertészt. Erről sikerült lebeszélnem, majd odaültünk a Királyhegyi asztalához. Ott volt Fényes Szabolcs is, aki a Csacsifogat zenéjét írta, s aki addig szintén úgy tudta, hogy Kertész értem, illetve szüleimért vállalta ezt a valóban jelentős kockázatot. Miután Gobbi előadta a tőlem hallottakat, Fényes Szabolcs kifakadt…

– Királyhegyi egy hosszú, éjszakai, négyszemközti beszélgetés során, az Anna Presszóban meggyőzött arról, hogy ebből az üzletből csak vesztesként kerülhetek ki. Tulajdonképpen ott az Annában véglegesen lezártam ezt az ügyet. Legalábbis azt hittem.

– Visszautaztam Németországba, ahol számtalan elfoglaltságom volt, Kertészt és társait a Csacsifogattal együtt kitaszítottam az emlékezetemből. 1968-ban újra hazalátogattam, szüleim, egyéb családtagjaim és jó barátaim miatt.

Aztán hirtelen, minden indoklás nélkül, persona non grata lett Magyarországon. Tizenhét évig nem engedték haza. Se az édesanyja, se az édesapja temetésén nem vehetett részt.

Epilógus 

Úgy tűnt, Bán Pál végleg kitörölte emlékezetéből a Csacsifogatot. De csak úgy tűnt.
– A radírgumi nem működött tökéletesen – jelenti ki Bán Pál. – Nemrégiben megtudtam, hogy Kertész egy televíziós műsorban eldicsekedett ifjúkori színpadi sikerével, a Csacsifogattal. Elmondta, hogy a darab jogdíjának köszönhető, hogy nyugodt körülmények között, anyagi gondok nélkül írhatta meg a Sorstalanság című regényét. Soha nem jártam volna el Kertész ellen, ha nem fedezem fel nyilatkozataiban teljes gátlástalanságát. Úgy érzem, felkavarta a múlt piszkát, de én ma már nem akarok se elnéző, se nagyvonalú, se feledékeny lenni. Ehhez nem is lenne jogom.


Kertész Imrét berlini rezidenciáján hívtuk először november 6-án, szerdán, kellemes hangú német hölgy vette fel a kagylót, s azt kérte, hogy interjúkérelmünket faxon vagy e-mail-en küldjük el, s ő továbbítja majd a Nobel-díjas írónak. Elküldtük az elektronikus levelet, másnap választ is kaptunk rá, nevezetesen Katharina Wiedemanntól, aki szívélyesen tudatta velünk, hogy sorainkat továbbította Kertész úrnak. Pénteken kapcsolatba léptünk egy honi kollégánkkal, aki már készített telefonon interjút a Nobel-díjas íróval. Elmondta, bár neki megvan Magda asszony – Kertész Imre feleségének – mobilszáma, de azt ígérete szerint (s tegyük hozzá: érthető módon) nem adhatja ki. Viszont segít nekünk. Arról tájékoztatott, hogy pénteken és szombaton Kertész Imre senkivel sem beszél telefonon, mert a Nodel-díj átadásakor elhangzó beszédét írja, sürgeti a határidő, ám vasárnap mód lesz a beszélgetésre.

Vasárnap este kollégánkkal ismét szót váltottunk, megtudtuk, hogy Kertész Imrének még a hétfőre is szüksége van beszéde megírásához, de kedden (12-én) már elhárul minden akadály. Délelőtt pihen az író és felesége, ebéd után Kertész Imre megnézi az újságokat, szereti olvasni a róla megjelent írásokat. Három órakor hívhatjuk – időközben rendelkezésünkre bocsátandó – rádiótelefonon. Ha nem vennék fel, Kertész Imréék hívják majd vissza a Soproni Ászt, hogy a beszélgetés létrejöhessen.

Kedden délben azért felhívtuk kollégánkat, aki így vette fel a kagylót: éppen most akartam szólni, hogy Magda asszony gyengélkedik, Kertész Imre a héten már nem nyilatkozik...

(Szenkovits Péter riportja, Soproni Ász - gondola - 2002. november 14.)

Kapcsolódó

Tóth Károly Antal: Nobelesdi 1. rész

Tóth Károly Antal: Nobelesdi 2. rész

Tóth Károly Antal: Nobelesdi 3. rész

Interjú: Imre Kertesz: a kommunizmust örökítettem meg a Sorstalanságban

Elgondolkodtató kik is a sorstalanok Imre a Kertész vagy ezek a fehér foszfor bombával összeégetett szerencsétlen muzulmánok , kiknek egy a bűnük a nagy fehér testvér szemet vetett a ritka föld fém ásványaira, és az olajukra, na meg a kokain heroin kereskedelmükre . Mert kell a hülyítés az állampolgár már nem akarja bevenni a mesét , kicsit elkábítjuk , egy - két MOSZAD – os robbantás , és úgy gondolják már is kész az egység , és mehetnek háborúba a cionista zsidó bankár érdekekért. A cionista terrorista állam még rá is játszik az eseményekre , lényeg az hogy mindig valahol vér folyjon és az lehetőleg ne zsidó vére legyen . Van éppen elég goj mindenféle állat aki csak azért él , hogy a zsidó vérét vehesse. Hát azért van az, hogy most a muszlimok vére folyik , de 9/11 – kor az Amerikaiak vére folyt, és amikor háborúba küldik az amerikai munkanélkülit , hogy csökkentsék a számukat , akkor is goj vére folyik , és arról még nem is beszéltünk , hogy eltartatják magukat az amerikaiak adóforintjaiból . Így igazán megérthetik , ha időnként , háborúzni is kell a cionista érdekekért. Ja és az a sok hősi halott , hát annyival kevesebb munkanélküli lesz a birodalmi Amerikában . Igaz ugyan , hogy a nemzetállami jelleg egyre jobban kidomborodik az elszakadás , - kiválás sürgetők képében . És egy megrázkódtatásra mondjuk a dollár összeomlására ez be is következne. A bankár kaszt elvesztené talaját , és meglehet kiebrudalnák őket Amerikából , és áttérnének az iszlám bankrendszerre , és lássatok csodát a nemzetállam Amerikájában nem is igen kellene adót szedni és működne a gazdaság , de milyen jól működne , hisz a zsidók nem lopnák ki a szemüket is újból betudnák vezetni a jóléti állam modelljét , és rájönnének , hogy a zsidók , és a vakolók eddig kiszívták a vérüket a sátán nevében áldozták fel azt a sok fiatal Amerikai katonát , hogy a bankárkaszt világuralmi törekvéseit támogassák 

Shake 'n' Bake - Milyen fehér foszfor-e a bőrt

közzétett Rhiannon on Thu, 2007-09-20 06:44

** FIGYELEM! Nagyon eleven! **

Ashes, hamu, All Fall Down - Amikor Willie Pete érkezik a városba

Izrael tagadja, hogy támad a civilek, ahogy az Egyesült Államok megtagadta a fehér foszfor a Fallujah és bombázzák a várost romok vagy kínzása guantánamói foglyok. Ezek a bűnözők és inasok a vállalati média hazudik, mintha levegőt. - Gary Sudborough www.apfn.org / apfn / DU_Israel.htm

Izraeli bomba elpusztította Zainab Jawad a családi ház a déli faluban Ayta Chaeb. Ezután rakéták csapódott a család autóját, mert elmenekültek.

"Én nem akarok emlékezni, de én nem tehetek róla. Amire leginkább emlékszem az a hang, a hang, a repülőgépek, és féltem, mert azt hittem, hogy ennyi. Elaludtam tegnap este, de hallottam álmomban voltak repülőgépek. "

**************
Jeff Englehart, egy tengerészgyalogos, aki szolgált Fallujah és aki azt állítja, a blog ahttp://www.ftssoldier.blogspot.com , azt állítja, hogy nem volt elterjedt, válogatás nélküli használata fehér foszfor tavalyi támadás Fallujah.
A fehér foszfor az ütéseket, és szétszórja egy válogatás halálos felhő egy Kill Zone körülbelül egy negyed mérföld széles - több mint egy tized mérföld minden irányban.

Bár a fehér foszfort gyakran nincs hatással a ruhákat, amikor érintkezik egy személy bőrét, akkor éget le, hogy a csont. Ha a gáz belélegezve, akkor hólyag a torkot és a tüdőt, ami gyors fulladás, égés a test belülről.

Englehart hallott tisztek jóvá kérelmeket a fehér foszfor egy széles körben az egész támadást.

Nincs mód arra, hogy használja a fehér foszfor, mint, hogy nem alkotó halálos vegyi felhő, hogy elpusztítja a mindent egy tized mérföld minden irányban, ahol eléri. Nyilvánvaló, hogy a hatása az ilyen halálos felhők nem csak pszichológiai jellegű.

=========

Ez az állítás a "shake és sütni" tovább erősíti a hír egy beépített újságíró abban az időben.http://www.nctimes.com/articles/2004/04/11/military/iraq/19_30_504_10_04 ...

"Bogert egy mozsárban csapatvezető, aki irányította az embereit, hogy tűz kerek forduló után a nagy erejű robbanóanyagok és a fehér foszfor díjak a város péntek és szombat, soha nem tudja, mi a célokat is, vagy milyen kárt okozott a keletkező robbanások ... futottak át a fúró újra és újra, küld keveréke égő fehér foszfor és a nagy erejű robbanóanyagok hívják "shake 'n' sütni" egy csoportja épületek, ahol lázadók már kiszúrták egész héten. "

Ez közvetlenül ellentmond a korábbi amerikai külügyminisztérium nyilatkozatot (archiválni:http://www.scoop.co.nz/stories/WO0511/S00186.htm ), hogy a WP-ben használt "nagyon takarékosan Fallujah, a megvilágítás célokra".

Megjegyzés: A Külügyminisztérium most frissítette az "téves" harci jelentés állapot:
[november 10, 2005 Megjegyzés: Megtanultuk, hogy bizonyos információk Megkaptuk a fenti bekezdésben nem megfelelő. Fehér foszfor kagyló, amely termel füstöt, használták Fallujah nem megvilágítás, hanem szűrővizsgálat céljára, azaz eltakarva csapatmozgások és szerint egy cikk, "The Fight for Fallujah," a március-április 2005 kérdését a Field Artillery magazin , "mint egy erős pszichológiai fegyvert a felkelők árok vonalak és pók lyukak ...."

A cikk megállapítja, hogy az amerikai erők használt fehér foszfor fordulóban pirul ki ellenséges harcosokat, hogy azok is aztán megölte a nagy robbanó fordulóban.]http://www.scoop.co.nz/stories/HL0511/S00173.htm

Tavaly novemberben, a második ostroma Fallujah, Dahr Jamail egy nem ágyazott riporter megkérdezett egy orvos, aki látta Fallujah civilek szenvedő szokatlan égési sérülést okoz.

Idézte jelenti, hogy az USA-ban a "fura bombák fel a füst, mint egy gomba alakú felhő", és hogy "a darab ilyen bomba robbant a nagy tüzek továbbra is éget a bőrön után is emberek dömpingelt vizet az ég." Az orvos "kezelt emberek, akik a bőr elolvadt."

"A csapadék a tűz csapott le a városra, és az emberek által megcélzott a különböző színű anyag égni kezdett. Találtunk ember meghalt, furcsa sérülések, ruhájuk ép," mondta egy Fallujah biológus. - http://www.uruknet.info/?p=18031

****

A Pentagon tagadta a napalm abban az időben, de a tengeri pilóták és parancsnokok megerősítették, hogy használt egy továbbfejlesztett változata a fegyver ellen ásott pozícióban.Azt mondták napalm, amelynek jellegzetes szaga volt használni, mert a pszichológiai hatása az ellenség. - http://www.globalsecurity.org/org/news/2003/030810-napalm-iraq01.htm

Az égő tálibok SZERVEZETEK.

http://www.pacificviews.org/weblog/archives/001682.html

Raed Jarrar:

"A fehér foszfor gránátokat dobta a helyekre, ahol az emberek? Ez őrültség - ilyen felhasználás nagyjából egy vegyi fegyver, és a firebomb. Az M-15-foszfor gránát (amit ők valószínűleg a) van egy tele sugara 17 méter. Az ég 5000 fok Fahrenheit.

Ha eltávolítunk egy töredék a testet, spontán reignites hatására a levegő - meg kell ázni a sérült személy sebeit vízben, mielőtt eltávolítja, akkor merítse el rögtön.

Ha a fehér foszfor belép víz alacsony oxigéntartalma, alkot-foszfin, egy halálos gáz. Légzés a füst miatt egy ismert állapot "phossy állkapocs", ami egy unhealing száj seb és esetleges meghibásodás az állkapocs csont is.

Fogyasztása egy kis mennyiségű fehér foszfor (- http://www.blairwatch.co.uk/node/526

Utáni gazdasági összeomlás rendkívüli túlélési lista: Élelmiszer-tárolás Ötletek és Egyéb

közzétett Nepos Libertas on Thu, 2008-03-20 04:19

Hivatkozás: kifejezett utasítás a Martial Law (nagyon hosszú, de "fontos", ha élni akarsz)

1987 tőzsdekrach Redux - A globális gazdasági összeomlás fordul elő?

Megtaláltam a lista Good Earth egészségügyi élelmiszerbolt.

Élelmiszerek tárolására Ötletek

Family Size: 1

Időkeret 1 év

Búza ................... 175 £
liszt ................... 20 £
Quinoa ..... ............. 30 £
zabpelyhet ............. 50 £
Fehér rizs .............. £ 80
fényezett árpa .......... 5 £
spagetti vagy makaróni ... 40 £
szárazbab ............... 45 £
száraz szójabab ...... ..... 2 £
száraz felesborsó .......... 2 £
száraz Lencse ............. 2 £
száraz Soup Mix ........ .... 7 £
Peanut Butter ........... 1 qt
Almont Vaj ........... 1 qt
zsírszegény tej száraz ......... £ 14
kristálycukor ........ 40 £
Melasz ................ 1 £
Honey .................. 0,3 £
Marha zselatin ............ £ 1
Salt .................... 8 £
száraz élesztő ...... ......... £ 0,5
Víz ................... 28 gal.

Szorozzuk elem 1x egy további családi méret

_______________________

Megtaláltam a listát a honlapon , itt a lista az utókor számára

100 elemek eltűnnek First

1.. Generátorok (Jó is drágán. Gáztárolási, kockázatos. Zajos ... cél a tolvajok, karbantartás, stb)
2.. Vízszűrők / Purifiers
3. Hordozható WC
4. Fűszeres Tűzifa. Wood kb 6 - 12 hónap lesz szárított, otthoni felhasználásra.
5. Lámpaolaj, kanóc, lámpák (First Choice: Keres tiszta olaj. Ha szűkös, készletek MINDEN!)
6. Coleman üzemanyag. Lehetetlen, hogy a készletek túl sok.
7. Guns, lőszerek, paprika spray, kések, klubok, denevérek és Csúzli.
8. Kézi konzervnyitók, és kézi tojás hajtók, habverők.
9. Méz / szirupok / fehér, barna cukor
10. Rice - Bab - Búza
11. Növényi olaj (főzéshez) Anélkül, hogy az élelmiszer ég / kell forralni, stb)
12. Szén, öngyújtó folyadékot (Lesz szűkös hirtelen)
13. Víz tartályok (sürgős tétel beszerezni.) Bármilyen méretben. Kis: HARD ÁTLÁTSZÓ MŰANYAG CSAK - jegyzet - élelmiszer minőségű, ha az ivóvíz.
16. Propán palackok (Sürgős: Határozott hiány lép fel.
17. Survival Guide Book.
18. alsóneműk: Aladdin, Coleman, stb nélkül (ez a tétel, a hosszú távú világítás nehéz.)
19.. Baba kellékek: Pelenkák / formula. kenőcsök / aszpirin, stb
20. Washboards, Mop Bucket w / prés (mosáshoz)
21. cookstoves (propán, Coleman és kerozin)
22. Vitaminok
23.. propán palack Handle-tartó (Sürgős: kis kanna használata veszélyes nélkül ez a tétel)
24 . Női higiéniai / Hajápoló / Skin termékeket.
25. Termofehérnemű (Felsők & Bottoms)
26. Bow fűrészek, balták és fejszék, ékek (is, hónolás olaj)
27. alufóliával reg. & Heavy Duty (nagy konyha és Barter pont)
28.. benzin konténerek (műanyag és fém)
29.. szemeteszsákok (lehetetlen, hogy túl sok).
30. WC-papír, papírzsebkendő, papírtörlő
31. Milk - porított és sűrített (Shake Liquid minden 3-4 hónap)
32. Kert Seeds (nem hibrid) (A MUST)
33. ruhák csapok / sor / akasztók (A MUST)
34. Coleman szivattyú javítókészlet
35. tonhal (olajban)
36. Tűzoltó készülékek (or.. nagy doboz szódabikarbóna minden szoba)
37. Elsősegély készletek
38. Elemek (minden méretben ... vegyél legtávolabbi-ki lejárati dátum),
39. fokhagyma, fűszerek és ecet, sütés készletek
40. Big Dogs (és sok kutyaeledel)
41.. liszt, élesztő és só
42.. meccsek. {"Strike Anywhere" preferált.) dobozos, fa mérkőzések megy először
43. Levélpapír / párna / ceruzák, napelemes számológépek
44. Szigetelt jég ládák (jó tartása elemeket fagyasztás télen.)
45. Workboots, övek, Levis és tartós ing
46. Elemlámpák / LIGHTSTICKS és fáklyák, "No. 76 Dietz" lámpák
47. Folyóiratok, naplók és vendégkönyvébe (lejegyez gondolatok, érzések, tapasztalatok, történelmi idők)
48.. Garbage kannák Műanyag (nagy, a tárolás, a víz, szállítása - ha kerekek)
49. Férfi higiénia: sampon, fogkefe / paszta, szájvíz / fogselyem, köröm olló, stb
50. Öntöttvas edények (erős, hatékony)
51. Fishing kellékek / tools
52. Mosquito tekercs / víztaszító, spray / krémek
53. Madzagot
54.. Tarps / tét / zsinór / köröm / kötél / tüskék
55. Gyertyák
56. Mosószer (folyékony)
57. Hátizsákok, táskák düftin
58. Kerti szerszámok és felszerelések
59. Olló, szövet és varrás kellékek
60. Konzerv gyümölcsök, zöldségek, levesek, pörköltek, stb
61. Bleach (sima, illatos NOT: 4-6%-os nátrium-hipoklorit)
62. Canning kellékek (üvegek / fedelek / viasz)
63.. Kések és élezése eszközök: kép, kövek, acél
64. Bicycles...Tires / cső / szivattyú / láncok, stb
65. Hálózsák és takarók / párnák / szőnyeg
66. Szén-monoxid riasztó (elemes)
67. Társasjátékok, kártya, dobókocka
68.. d-con Patkány-méreg, egér PRUFE II Roach Killer
69. Egérfogók, Ant csapdák és csótány mágnesek
70. Papír tányérok / cups / eszközök (készletek, emberek),
71.. Baba törlőkendő, olajok, víztelen és antibakteriális szappan (ment egy csomó víz)
72.. Esőkabát, gumírozott csizma, stb
73. Borotválkozási kellékek (borotvák és krémek, talkum, borotválkozás utáni)
74.. Kézi szivattyúk és szifonok (a víz-és üzemanyagok)
75.. Soysauce, ecet, bullions / mártás / soupbase
76. Olvasószemüveg
77. Csokoládé / Kakaó / Tang / lyukasztás (víz szerek)
78.. "Survival-in-a-Can"
79. Gyapjú ruházat, sál / fültokok / ujjatlan
80. Boy Scout Kézikönyv, / is Leaders Catalog
81. Roll-on ablak szigetelés Kit (Manco)
82.. Graham keksz, saltines, perecet, Trail mix / Jerky
83. Popcorn, mogyoróvaj, Nuts
84. Zokni, fehérnemű, pólók, stb (extrák)
85. Fa (minden típus)
86. Kocsik és szekerek (a közlekedési és a)
87. Kiságy és felfújható matrac a
88. Kesztyű: Munka / melegítő / kertészeti stb
89. Lantern vállfák
90. Képernyő javítások, ragasztó, szögek, csavarok,, Nuts & Bolts
91. Teák
92.. Coffee
93. Cigaretta
94.. Bor / Szeszes italok (kenőpénzt, gyógyszer, stb)
95. Paraffin viasz
96.. Ragasztó, szögek, anyák, csavarok, csavarok, stb
97. Rágógumi / cukorkák
98.. Lőkkel (hűtés / fürdő)
99. Kalapok és pamut neckerchiefs
100. Kecske / csirke

Egy Sarajevo War Survivor:
megtapasztalása szörnyű dolog, ami történhet egy háborúban - halál a szülők és a
barátok, az éhezés és az alultápláltság, végtelen hidegben, félelem, mesterlövész támadások.

1.. Készletezési segít. de soha nem baj, meddig fog tartani, így keresse közel megújuló táplálékforrást.

2.. Közelében élő jól kézi szivattyú mintha Eden.

3.. Egy idő után, még az arany elveszíti fényét. De nincs luxus háborúban nagyon, mint a WC papír. A többlet érték nagyobb, mint az arany az.

4.. Ha kellett menni anélkül, hogy egyik eszköz, elveszíti áram - ez a legegyszerűbb csinálni anélkül (kivéve, ha egy nagyon szép környezet, nincs szükség a hő.)

5. Konzerv élelmiszerek félelmetes, különösen, ha a tartalmuk ízletes fűtés nélkül. Az egyik legjobb dolog, hogy a készletek a konzerv mártással - ez teszi sok a száraz gusztustalan dolgot találsz enni háborúban kissé ehető. Csak arra elég hőt a "meleg", nem főzni. Ez olcsó is, különösen, ha veszel ömlesztve.

6. Hozz néhány könyvet - kikapcsolódást is, mint a romantika vagy a rejtély egyre értékesebb, mint a háború folytatódik. Persze, ez jó, hogy sok túlélési útmutatók, de akkor a szám a legtöbb, ki a saját egyébként - hidd el, akkor sok idő van a kezedben.

7. Az az érzés, hogy te ember is elhalványulnak elég gyors. Nem tudom megmondani, hogy hány ember, akit ismertem, akik kereskednek a nagyon szükséges étel csak egy kis fogkrém, rúzs, szappan vagy kölni. Nincs sok értelme a harcot, ha elveszti az emberiséget. Ezek a dolgok morál-építők, mint semmi más.

8.. Lassú égő gyertya és gyufa, gyufa, gyufa

____________________

További referenciák a túlélésre, google "sürgősségi túlélés" és "rendkívüli élelmiszer" a számtalan linkeket érintett területek. Még olvasni a how-to túlélés könyvek segíthet (nézd meg a listát az Amazon-on megadásával "túlélés" a könyvek részt, és keres körül különösen a könyvek).

Természetesen, ha valaki megengedheti magának, és kap az "irracionális félelem" a lőfegyverek (kivéve, ha a város, az állam vagy a nemzeti jog, ahol él kifejezetten megtiltja a tulajdonosi bizonyos lőfegyver a fenyegető börtön és a büntetések, mint a New York állam és Ausztrália ), a tulajdonosi lőfegyverek alapvető fontosságú lesz a túlélés. Egy íj, meg a nyilak és a területen