Donkihóték szélmalomharca

Donkihóték szélmalomharca

Semmis! – Alapszerződést sért a Sargentini-jelentés

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én szavazott a Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő nevével fémjelzett jelentésről

Share

Alapszerződést sért a Sargentini-jelentés

Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én szavazott a Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő nevével fémjelzett jelentésről. A jelentéstevő az emberi jogok állítólagos sérülésére hivatkozva arra kérte az Európai Parlamentet, hogy az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkét alkalmazza Magyarországgal szemben.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke értelmében az Európai Tanács – a tagállamok egyharmada, az Európai Bizottság vagy az Európai Parlament javaslata alapján –, tagjainak négyötödös többségével és az Európai Parlament egyetértésének elnyerését követően megállapíthatja: fennáll a veszélye annak, hogy egy tagállam súlyosan megsérti a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok, a nők és férfiak közti jog- és esélyegyenlőség alapelveit.

Az Európai Parlament súlyos eljárási szabálysértést elkövetve megállapította, hogy a parlament többségi szavazással elfogadta a Sargentini-jelentést, noha az Európai Unió működéséről szóló szerződés és az Európai Parlament házszabálya egyértelmű rendelkezései szerint a Magyarországot elítélő jelentéstervezet nem kapta meg a szükséges többséget.

Az unió működéséről szóló szerződés 231. cikke szerint ha a szerződések másképp nem rendelkeznek, az Európai Parlament a leadott szavazatok többségével határoz.

A határozatképesség szabályait az eljárási szabályzat határozza meg. Az Európai Parlament működési szabályzata nevet viselő házszabály úgy rendelkezik, hogy a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyeknél a szerződések különleges többséget írnak elő.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 354. cikke azonban különleges többséget ír elő a szavazatokban. Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatok kétharmados többségével dönt.

A Sargentini-jelentésre leadott szavazatok megszámlálásakor a parlament elnöke itt követte el a súlyos eljárási hibát. A fentiek miatt az Európai Parlament házszabályának azon rendelkezése, amely szerint rendes szavazati eljárás esetén a szöveg elfogadásának megállapításában nem kell figyelembe venni a tartózkodó szavazatokat, nem érvényesíthető! A 7. cikk alkalmazásában a szerződések különleges eljárást alkalmaznak. E különleges eljárás a leadott szavazatok kétharmados többségéről beszél, a leadott szavazatok pedig egyaránt jelentik az „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazatokat.

A strasbourgi szavazás eredménye a következő volt: a leadott „igen” szavazatok száma 448, emellett 197-en nemmel szavaztak, 48-an tartózkodtak. Az Európai Parlament képviselőinek száma 751 fő, a leadott „igen” szavazatok aránya elérte az összes szavazat felét. Ugyanakkor a leadott 698 szavazat kétharmadát, 462-t, ha csak szűk 14 szavazattal is, nem érte el az „igen” szavazatok száma.

A fentiek alapján a Sargentini-jelentés nem érte el az uniós alapszerződés által megkövetelt, valamennyi leadott szavazat kétharmados többségét.
A parlament elnöke és az esetleges szavazatszámláló bizottság az uniós alapszerződést megsértve mégis azt hirdette ki, hogy a jelentés megkapta a szükséges többséget.

A jogsértés miatt a magyar kormány, miként azt Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, az Európai Bírósághoz fordul, annak érdekében, hogy a bíróság mondja ki: a szavazás alapján a Sargentini-jelentés nem kapta meg a lisszaboni szerződés által megkövetelt többséget, ezért a parlament nem kezdeményezi a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását Magyarország ellen.

Itt jegyzem meg, hogy az 7. cikkely szerinti eljárás elfogadásához a kormányfőkből álló Európai Tanácsban egyhangúlag kellene arról dönteni, hogy adott tagállam megsérti-e az uniós alapértékeket.

Lengyelország vétója viszont ez esetben borítékolható, ahogy számos kelet-európai állam és a határainak megvédése miatt szintén a vádlottak padjára kerülő Olaszország nem szavazata is valószínűsíthető lenne.

A lopakodó Európai Egyesült Államok képviselői, így a liberális Guy Verhofstadt az uniós határvédelem jogát is elvenné a tagállamoktól, ami viszont egyet jelentene Európa lakosságának felgyorsított kicserélésével.

Jó lenne, ha jövő májusban ezt nemcsak a magyar, de a német, francia, holland, svéd szavazók is megértenék.

A szerző alkotmányjogász

(forrás: Magyar-Zsolnay Attila, magyaridok.hu)

2018-09-26 14:18:00 

Szijjártó: ha Ukrajna kiutasítja a beregszászi konzult, Magyarország is konzult utasít ki

Amennyiben az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarország területén dolgozó ukrán konzult - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának helyszínén az ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel való kétoldalú találkozója kapcsán.

Hangoztatta, hogy mindaz, ami a beregszászi képviseleten történt a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, mind a magyar, mind a nemzetközi joggal összhangban van.

A kormány kitart azon politikája mellett, hogy mindaddig blokkolja Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg nem változtatnak a magyarok elleni gyűlöletkeltő politikán - szögezte le.

Szijjártó Péter úgy vélte, amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, hogy ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen.

atv.hu/MTI

2018-09-26 14:18:00 

Szijjártó: ha Ukrajna kiutasítja a beregszászi konzult, Magyarország is konzult utasít ki

Amennyiben az ukrán kormány úgy dönt, hogy kiutasítja a beregszászi magyar konzult, Magyarország is haladéktalanul kiutasít egy Magyarország területén dolgozó ukrán konzult - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés csúcsszintű ülésszakának helyszínén az ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel való kétoldalú találkozója kapcsán.

Hangoztatta, hogy mindaz, ami a beregszászi képviseleten történt a magyar állampolgárság megadásával kapcsolatban, mind a magyar, mind a nemzetközi joggal összhangban van.

A kormány kitart azon politikája mellett, hogy mindaddig blokkolja Ukrajna európai vagy euroatlanti integrációs törekvéseit, amíg nem változtatnak a magyarok elleni gyűlöletkeltő politikán - szögezte le.

Szijjártó Péter úgy vélte, amíg Ukrajnát a jelenlegi elnök vezeti, az ukrán állam által vezetett és inspirált, a magyarokkal szembeni hangulatkeltésre alapuló politika nem is fog megváltozni, mert az államfő azt gondolja, hogy ez lehet az egyik eszköz arra, hogy némi társadalmi támogatottságot szerezzen.

atv.hu/MTI

Bencsik András szerint Bono azért szólt be Orbán Viktornak, mert vágyott a figyelemre

2018. SZEPTEMBER 26. 12:59 - SZERZŐ: 168 ÓRA

Bono nemrég a U2 madridi koncertjén Európa emblematikus szélsőjobboldali vezetői közt emlegette erős kritikai éllel Orbán Viktort,együtt többek közt a francia Marine Le Pennel.

Az eset ECHO TV heti Sajtóklubjában is téma volt, Bono motivációjára Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője találta meg a magyarázatot – írja a hvg.hu.

A Kádár-kori Népszabadság Pártélet rovatának egykori főmunkatársaszerint ugyanannak voltunk tanúi, mint amikor Gyurcsány Ferenc, DK-elnök valamilyen durva támadással próbálkozik a miniszterelnök ellen: arra számít, hogy ha Orbán reagál, akkor azzal „visszaemeli őt abba a magaslatba”.

Értsd: a U2 frontembere azért szólt be Orbán Viktornak, hátha a magyar kormányfőnek hála magára tudja irányítani a figyelmet. Ki is gúnyolta az énekest, mint „fantasztikus magas színvonalú művész”, aki ezek szerint akkor lenne újra tényező, ha Orbán Viktor válaszolna.

– Ki ez a Bono? Milyen alapon pofázik bele?

– firtatta.

Az alapítása óta eltelt 42 évben, 1976 óta a U2 170 millió albumot adott el szerte a világon.

Igazságtalan a nyugdíjemelés, és már az inflációnál is kisebb

ÚJSÁGÍRÓ. 2018. 09. 25. 06:00

Mekkora nyugdíjemelést akarnak, és mennyi az esélye a megvalósulásnak? A nyugdíjas szervezetek vezetőit és Pénzügyminisztériumot is megkérdeztük.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

• Rendkívüli nyugdíjemelésről hallott egy kisnyugdíjas
• 3500 forinttal emelkedik az átlagnyugdíj jövőre
• Nem lenne csoda, ha fellázadnának a nyugdíjasok

százalékos inflációval számol, így ennyi lehet a nyugdíjemelés is, hiába prognosztizál már a jegybank is 3,1 százalékos pénzromlást. A nyugdíjasok tehát megint nem járnak jól, hiszen az infláció ellensúlyozására sem lesz elég az év eleji emelés, csak arra számíthatnak, hogy jövő novemberben kapnak nyugdíjkorrekciót.

Megeszi az infláció a nyugdíjakat, és a kanyarban sincsenek a béremelkedéshez képest, ezért a nyugdíjas szervezetek a problémák orvoslását sürgetik. A HírTV összeállításában célként már pontos szám, 12 százalékos nyugdíjemelés is elhangzott. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) Nyugdíjas tagozatának elnöke, Juhász László lapunknak annyiban finomított a dolgon, hogy nem mondtak ki konkrét számot, de azért megjegyezte,

elfogadnák a 12 százalékos nyugdíjemelést.

Egyetértés van a szervezetek között abban, hogy a nyugdíjemelés metódusa nem igazságos, és hogy más alapokra kellene helyezni a jelenlegi, inflációkövető modellt.

Át kellene írni a nyugdíjemelés szabályát

Több okból is:

• a jelenlegi szabály nem bérkövető, hanem inflációkövető, ezért az újonnan megállapított nyugdíjak jóval magasabbak, mint a régebbiek.
• A százalékos nyugdíjemelés tovább növeli a kisebb és nagyobb nyugdíjak közötti szakadékot.
• Nagyok a nemek és a régiók közötti nyugdíjkülönbségek, és tovább nőnek az emeléssel.

Az Országos Nyugdíjas Parlament elnöke, Karácsony Mihály ezért szorgalmaz differenciált, és a tervezett, 2,7 százalékos inflációnál nagyobb nyugdíjemelést. Az inflációkövető nyugdíjemelés ugyanis csak szinten tartást jelent. Sőt, mivel az átlagos inflációt veszik figyelembe, nem a nyugdíjas fogyasztói kosarat, az értékmegőrzés is kérdőjeles – érvelt a Magyar Nyugdíjasok Egyesületének Országos Szövetsége (NYOSZ) elnöke, Némethné Jankovics Györgyi.

Óriási a lemaradás a bérektől

A bérkiáramlás 10 százalék feletti, így óriási szakadék támadt a bérek és nyugdíjak között, és csak tovább nő, ha nem változik semmi.

A nyugdíjak durván leszakadnak a bérektől, ha ez így megy tovább

2022-re az átlagnyugdíjat elhagyja nemcsak a bérminimum, hanem a minimálbér nettója is.

HIRDETÉS

A Pénzügyminisztériumban viszont a lapunknak adott válasz alapján nem így érzik:

A kormány garantálja a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. 2011 és 2017 között a nyugdíjak átlagosan több mint 26 százalékkal nőttek, a vásárlóerő pedig mintegy 10 százalékkal. A gazdaság erősödik, hatodik éve emelkednek a bérek. A kormány arra törekszik, hogy a nyugdíjasok is érezzék a gazdasági növekedés pozitív hatását, ezért már három alkalommal adtunk 10 000 forint értékű étkezési Erzsébet-utalványt a nyugdíjasoknak, és tavaly, Magyarország történetében először nyugdíjprémiumot is tudtunk fizetni, amire várhatóan idén ősszel és jövőre is lesz lehetőség.

A nyugdíjas szervezetek szerint azonban a nyugdíjprémium és az Erzsébet-utalvány is csak aprópénz, nem épül be a nyugdíjba, és nem is biztos. Aki azt hiszi, hogy ettől több lesz a nyugdíja, az téved.

Erzsébet-utalványt kézbesít egy postás egy XIII. kerületi nyugdíjas lakosnak 2017. december 7-én.
Fotó: Mohai Balázs / MTI

A Pénzügyminisztérium 2011-ig nyúlt vissza, de ha az utóbbi három évet nézzük, az derül ki, hogy

• 100 forintnyi bér mintegy 140-re növekedett, miközben
• 100 forintnyi nyugdíj 110 körülire.

Ez a nyugdíjak leértékelődését jelenti, és a nyugdíjasok elszegényedéséhez vezet. Juhász László szerint ráadásul az árak előbb-utóbb a kiáramló bérekhez fognak igazodni, nem a szerényebb nyugdíjakhoz.

Az Országos Nyugdíjas Parlament minimális célja, hogy az átlagos emelés azonos legyen az idei GDP-növekedéssel. Azaz 3 helyett 4,5 százalék legyen. A nyugdíjemelés növekményét pedig használják fel nyugdíjkorrekcióra úgy, hogy az átlag alatti járandóságúak kapjanak belőle.

Azt szorgalmazzák, hogy az idei bérnövekedés (12 százalék) és infláció (3 százalék) átlaga, vagyis 7,5 százalék legyen a nyugdíjemelés.

Juhász László szerint inkább a vegyes indexálásra kellene koncentrálni, nem a svájcira. Ha például 25 százalékban vették volna figyelembe az idei bérkiáramlást, és 75 százalékban az inflációt, akkor már az idén is 5,25 százalékos nyugdíjemelés lehetett volna. Aztán lehetne fokozatosan változtatni az arányokon.

Háromszorosára kellene emelni a minimálnyugdíjat

A legkisebb öregségi nyugdíj összegét (ami 2008 óta változatlanul 28 500 forint) radikálisan fel kell emelni, visszamenőlegesen, az infláció mértékével – jelentette ki Karácsony Mihály. Még akkor is, ha minimálnyugdíjat nagyon kevesen kapnak, inkább egy viszonyszám, ami alapján 14 ellátást folyósítanak, például a gyest is.

• A KSH adatait alapul véve 2008 és 2015 között több mint 25 százalékos volt az infláció, plusz az idén 3 százalék körüli lehet. Ergo mintegy 28 százalékos emelés kellene, ami nagyjából 8000 forint.

De nagyon sokan a minimálnyugdíjnál, sőt 25 ezer forintnál is kevesebbet kapnak.

Juhász László szerint a jóval az átlag alatti nyugdíjakra legalább a GDP-növekedéssel egyenlő emelést kellene adni, már idén. És el kellene érni, hogy akárcsak a minimálbér, a legkisebb öregségi nyugdíj is elérje a létminimumot. Ezek szerint

mivel az egy fős nyugdíjas háztartásban legutóbb 81 405 forint lett a létminimum értéke, ennyi kellene legyen a minimálnyugdíj.

Jankovics Györgyi szerint a nyugdíjemelésnél jó kiindulás lehet a GDP-növekedés és a svájci indexálás is. A differenciált nyugdíjemelést viszont csak úgy tudja támogatni, ha azt nem a nyugdíjalapból fedezik, hanem más forrásból. Ezt mondatja vele a szociális érzékenység, és az, hogy a nyugdíj alapelve (a nyugdíj a ledolgozott évek és a befizetett járulékok után járó jövedelem) biztos pont maradjon.

Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Van miből fizetni

Juhász László szerint a nyugdíjrendszer észre sem vette, hogy nagyjából 600 ezer kivándorolt magyar már nem itthon fizet járulékot, és azt sem, hogy a munkáltatói járulék helyére 2012-ben belépő szociális hozzájárulási adóból (szocho) egyre kevesebbet irányítanak a nyugdíjalapba. Idén 79,5 százalékot, jövőre már csak 70,22 százalékot. Évek óta pluszban van a nyugdíjkassza, mintegy 400 millió forinttal több folyt be az utóbbi években, mint amennyit kifizettek.

A Nyugdíjbiztosítási Alap egy költségvetési sor, és mint ilyen, politikai döntés függvénye, hogy mennyi – nyomatékosította mindhárom nyilatkozó. Politikai döntés az is, hogy mit kell finanszírozni a nyugdíjalapból. Amíg van költségvetés, nyugdíjbiztosítási alap, addig a nyugdíjrendszer fenntartható, a többi csak tervezés kérdése – magyarázta Karácsony Mihály. Amíg 4 százalék feletti a növekedés, nincs okunk aggódni. Egy dolog gátolhatja a nyugdíj fenntarthatóságát: az ország versenyképessége. És bár a mutató nagyon nincs rendben, így sincs fenntarthatósági probléma.

Orbán régebben kereste az idősek kegyeit

Ősszel összehívják a megyei, majd az országos nyugdíjas parlamenteket, összegyűjtik a problémákat, a megoldási javaslatokat, és közös álláspontot alakítanak ki, amit elküldenek a döntéshozóknak. Kapcsolatot szeretnének a kormánnyal, hogy legyen párbeszéd a nyugdíjas szervezetek, a szakértők és a döntéshozók között. Mert 2010 óta nincs párbeszéd sem a nyugdíjas, sem az idős, sem a szociális politikában. Régen volt az idősügyi tanács, majd az idősek tanácsa, ahova mindig elment Orbán Viktor. A Nyugdíjas Parlament is meghívja őt, de hiába. Egyszerűen rátolják a jogszabályokat a nyugdíjasokra – nehezményezte Jankovics Györgyi, aki szkeptikus azzal kapcsolatban, érnek-e el eredményt.

A nyugdíjas szervezetek csalódtak a kormányban

Elégedetlenek a jövő évi költségvetési javaslattal. 

Karácsony Mihály sem túl optimista. De, mint mondta, jó lenne, ha a nyugdíjat nem csak kiadásnak tekintenék. Hiszen a nyugdíjasok is fizetnek mindenféle adót, amikor felélik a járandóságukat. A háztartási munkából is kiveszik a részüket, ami hozzájárul a GDP-növekedéshez. Juhász László is csak a reméli, hogy ha szakértőik jól alátámasztják, akkor előbb-utóbb értő fülekre talál, amit mondanak.

Kiemelt kép: Balázs Attila / MTI

A NYUGDÍJASOK MIATT SZEGÉNY MAGYARORSZÁG?

10

Elképesztő írás jelent meg a kormányközeli honlapon: gyakorlatilag arról írnak, A nyugdíjasok felélik a jövőnket? című cikkükben, hogy a...

Elképesztő írás jelent meg a kormányközeli honlapon: gyakorlatilag arról írnak, "A nyugdíjasok felélik a jövőnket?" című cikkükben, hogy a fiatalok elől az idősek eszik el a kenyeret. Ugye ez nem a kormány hivatalos véleménye is???

Semmi sem gusztustalanabb annál, mint elvitatni az idősek jogát a nyugdíjhoz egy végigdolgozott, végigharcolt élet végén.

Már elnézést a szóért, de itt hánytam le a monitort! Mit képzelnek ezek? Össze akarják ugrasztani a fiatalokat az idősekkel? Gyereket az apjával-anyjával? Milyen erkölcsiséggel bír az a kormány, amelynek a szócsöve ezt megengedheti magának?

Már régóta hallani, hogy pontosan azért hagyják szétrohadni az egészségügyet, hogy meghalljanak a nyugdíjasok "időben" és ne kelljen a nyugdíjakat kifizetni - de ha ilyen megjelenhet Habony "Orbán-tanácsadó" Árpád lapjában, akkor megijedünk, hogy ez nem csak mese.

Játszanak velünk. Játszanak az életünkkel, a gyerekeinkkel való kapcsolatunkkal... 

Semmi se szent???

Álljunk ellen ennek a mocsoknak, beszéljünk róla, ne hagyjuk, hogy a fiatalok elhiggyék ezt a gusztustalan agymosást!

Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!

Forrás: tudnodkell.info

018-09-25 06:27:00 

15 százalékos drágulás is jöhet az élelmiszereknél

Akár 15 százalékkal is drágulhat a hús, a tej és a kenyér a következő hónapokban. Az áremelkedést a takarmány- és az energiaárak illetve a bérek növekedésével indokolják a termelők. A kereskedelmi szövetség egyelőre nyugalomra int mindenkit. Szerintük a magyar vásárlók nagyon árérzékenyek. A kereskedőknek pedig az az érdekük, hogy ne csökkenjen a vásárlási kedv.

Példátlan az egyetértés a szakmai szervezetek között. A sertéshús esetében 120-130 forintos, a csirkénél 150-160 forintos drágulás jöhet. Ezen a húsoknál nemrég bevezetett 5%-os ÁFA sem segít, csak a még drasztikusabb drágulást ellensúlyozza.

A tejtermékeknél az elmúlt hetekben már bekövetkezett az áremelkedés, de a Terméktanács vezetője szerint még idén elkerülhetetlen egy második árhullám.
Vámos György szerint az áremelkedéseket korlátozza a kereskedelemben az éles verseny és a vásárlók árérzékenysége.
„A termelők ugyan az elmúlt időszakban jelezték, hogy nekik milyen költség- emelkedéseik vannak, de ez nem azt jelenti, hogy a fogyasztói árak is ugyanolyan mértékben fognak emelkedni. Egyébként a piaci szereplők közös érdeke az, hogy ha lesz is áremelkedés, az visszafogott és mérsékelt legyen” – vélekedett a szakember.

A Népszava információja szerint a kenyér is drágulni fog a következő időszakban, de a Pékszövetség nem akart nyilatkozni.

Drágulás jöhet

Félig sincs kész a felújítás, de a polgármester felavatta az óvodaablakokat (hvg.hu) 

Ugyan az óvoda felújítása még csak a harmadáig készült el Szombathelyen, a polgármester így is talált átadni való dolgokat.

A harmadáig jutott el egy szombathelyi óvoda felújítása, de a városvezetők máris tartottak egy átadóünneséget – írta meg az Átlátszó.

Eddig az ablakokat cserélték ki, kialakítottak egy akadálymentesített bejáratot és mosdót. A többi ablak cseréje, a teljes gépészet korszerűsítése és a szigetelés még hátravan. Az óvodásokat így is beállították biodíszletnek, amíg a polgármester és munkatársai átvágták a szalagokat.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz!„Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag

„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - TámogatóCsatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!

Szétlopták és csődbe vitték az egri focit, de 2,4 milliárd megy el a stadionra

Miközben 2,4 milliárd forintért ígéri a kormány az egri stadion felújítását, addig még mindig zajlik az egész állami sporttámogatási rendszer egyik legdurvább csalási ügye az Egri Járásbíróságon — számolt be az Egri Ügyek.

A vád szerint az Egri Futball Club Kft. egykori ügyvezetője, az egyebek közt sikkasztással, költségvetési csalással és hűtlen kezeléssel vádolt K. Zoltán 2011-2013 közötti regnálása alatt összesen csaknem 105 millió forintot vett fel a klub pénztárából hamis számlák elkönyvelésével.

K. Zoltán a sikkasztás előtt, 2012-ben 49,5 millió forintos TAO-támogatást kért és kapott a Magyar Labdarúgó Szövetségtől (MLSZ) azért, hogy a csapat stadionjában villanyvilágítást építsenek ki. Csakhogy az ügyvezető mindössze 10 millió forintot fordított a beruházásra, a maradék pénz  elnyelte a klub könyvelése, egy részéből pedig korábbi tartozásokat fizetett vissza a vádlott.  Az egyik vádpont szerint  rásadásul 30 millió forintot kért kölcsön egy angol üzletembertől, akinek azt mondta, hogy az MLSZ-től további 90 millió forintot fog kapni, plussz dőlni fognak a szponzori pénzek. Erre természetesen nem került sor.

A lap szerint a következő, csütörtöki tárgyalási napon nemvárható ítélet K. Zoltán ügyében.

Kép: MTI/Komka Péter

Sokkoló videó arról, hogy Orbánék milyen horror pénzeket költenek üres stadionokra

Nyugati Fény · 2017. szeptember 26. · Politika

Miközben a Szent János kórházban fagyoskodnak az alkalmazottak és a betegek (videó itt!), mert nincs fűtés, azalatt irgalmatlan pénzek ömlenek a Szotyiköpködő hobbijára.

A vérrel-verítékkel megszenvedett adófizetői forintokat leginkább kormánypropagandára és stadionokra veri el a Fidesz-kormány, a maradékot pedig ellopja.

Az Index most videót készített arról, milyen őrült tempóban és milyen horror áron építik a 10-15 százalékos kihasználtságú stadionokat Orbánék.

.Oszd meg cikkünket, hogy másokhoz is eljusson a valóság!

Ennyi erővel akár el is égethetnénk a pénzt

https://index.indavideo.hu/video/stadion_sportcsarnok_arena_tatabanya_penz

Hitelük se volt, mégis utcára tesznek egy ötgyerekes szegedi családot

Heteken belül el kell hagynia otthonát öt gyermekével együtt Editnek és Zoltánnak, miután a napokban náluk járt a végrehajtó, és közölte, viszik a lakást, melyet szerződésük szerint jövő január végéig bérelnek. Az ingatlan tulaja eltűnt, a család semmiről sem tudott arról, hogy mi folyik a fejük felett, október közepén pedig mehetnek az utcára.

H.V. SZEPTEMBER 27., 14:41

A HVG cikke szerint a család tíz nappal az eredetileg kitűzött kilakoltatási dátum előtt tudta meg, hogy elárverezték a lakást a fejük fölül. Edit, Zoltán és öt gyermekük (10, 12, 14 évesek az általánosba járók, a két nagyobb pedig most tanul péknek) öt éve él itt, érvényes albérleti szerződésük van 2019. január 31-ig, és nekik egy árva szót sem szólt senki, hogy mi várható.

Azt sejtették, hogy van valami gond, mivel jöttek hivatalos levelek végrehajtótól, bíróságtól, de ők azokat nem vehették át. Szeptemberben aztán becsattogott hozzájuk a végrehajtó, és közölte, menniük kell. Bónuszként először önkéntes lakásfoglalónak hitte őket. Ekkor derült csak ki, hogy már tavasszal elárverezték a lakást, és hiába mutatták a végrehajtó irodán az érvényes albérleti szerződésüket, nem mentek vele semmire.

A lap szerint a család közölte, hogy nem tud hova költözni ilyen rövid idő alatt, és a bútorokat sem tudja hova tenni, az az átmeneti megoldás született, hogy a szervek eltekintenek az azonnali kiköltöztetéstől, és október 17-ig adnak időt.

“Attól tiszta ideg lettem, amikor a végrehajtó azt mondta, hogy a bútorokat, mivel mondtuk, hogy nem tudjuk hova vinni, harminc napig őrzik, de mi heten mehetünk az utcára”

– idézte a HVG Zoltánt. A férfi hozzátette, azt sem érti, miképp állhat a kilakoltatásról szóló levélben, hogy tizenöt napon belül kifogást nyújthatnak be, miközben az eredeti időpontot a levél kézhez vételétől számított tizenegyedik napra tűzték ki.

„Itt semmiképpen nem maradunk, de fogalmam sincs, hogyan tudunk hetünknek albérletet szerezni ennyi idő alatt”

– mondja Edit.

A lap által megkérdezett ügyvéd szerint az albérleti szerződés, ami egy polgárjogi szerződés nem nyom semmit a latban a kilakoltatással szemben. Előfordul ugyanis, hogy az adósok gyorsan kötnek egy albérleti szerződést, mikor közeleg a baj, és ezzel próbálják elodázni a végrehajtást. Az eljárás alapja viszont a végrehajtási törvény, azaz hiába van valakinek nem kamu, nem alibi albérleti szerződése, ha elárverezték a lakást, szemrebbenés nélkül utat mutatnak nek

Add tovább, hogy másokhoz is eljusson!

Átverték, most kilakoltatás vár egy 80 éves vak nyugdíjasra Zuglóban – videó

Hamarosan elveszítheti a feje felől a lakást egy félig süket, vak 80 éves férfi Zuglóban, aki jóhiszeműen kezességet vállalt egy hitelfelvételnél, de rettenetesen átverték. A rendőrség szerint nem történt bűncselekmény.

H.V. SZEPTEMBER 18., 12:22Stark Ferenc a 24.hu szerint a felesége halála után, egy társkereső hirdetésen keresztül ismerkedett meg egy asszonnyal és családjával. A család a férfi jóhiszeműségére alapozva megfűzte Ferencet, legyen kezes egy hitelfelvételnél. A férfi erre igent mondott, lakását adva az ügylethez. Miután azonban felvette a pénzt a család, eltűntek.

A férfi egy darabig fizette a hitelt, aztán nem tudta. Az ügyet jelezte a rendőrségnek, de a hatóság azt állapította meg, nem történt bűncselekmény, a férfit ugyanis senki sem kényszerítette arra, hogy fedezetként adja a lakását a hitelfelvételhez.

Stark Ferencet korábban már megpróbálták kilakoltatni, de akkor a média és a Magyar Szociális Fórum segítségével ezt meg lehetett akadályozni. Most viszont úgy látszik, nincs tovább. A férfi a legutóbbi levél szerint szeptemberig maradhat a lakásban, aztán kilakoltatják.

“Én nem megyek innen el, inkább felrobbantom az egész házat – magammal együtt”

– mondta a kamerának az idős férfi.

A 24.hu szerint a férfi tartozásának követelése az egyik leggazdagabb magyar érdekeltségébe tartozó cég, a Fors Faktor Zrt. birtokában van.

https://virality.hu/2018/09/18/kilakoltatas-var-egy-80-eves-vak-nyugdijasra-zugloban-video

Paks2 tényleg haldoklik: sorra eredménytelenek a közbeszerzések

Eredménytelenül zárult egy újabb paksi tender az orosz közbeszerzési portál alapján, mivel nem sikerült céget találni, amelyik megtervezné a paksi hűtővízcsatorna bővítését az új paksi blokkok ellátás céljából. A hűtővíz kérdése amúgy is a paksi bővítés egyik legkritikusabb pontja. Idén nyáron az alacsony vízállás és a Duna magas hőmérséklete miatt a most működő 4 blokk is olyan mértékben melegítette fel a folyót, hogy csak intenzív trükközéssel lehetett elkerülni az erőmű egyes blokkjainak leállítását. Elképzelhető, hogy milyen súlyos korlátot jelenthet ez majd, ha Paks2-vel több mint megkétszereződik az erőművek teljesítménye (2000-ről 4400 MW-ra) és hűtővíz-igénye (100 m3/s-ról 232 m3/s-ra). 

A hőterhelés mellett azonban a hűtővízellátás kialakítása is gondot okozhat. A jelenlegi tervek szerint Paks2 a jövőben Paks1 meglevő, Dunából kivezetett hűtővízcsatornájából kapna hűtővizet. Annak kapacitása azonban nem elegendő a közel másfélszeresére növekvő vízigény kiszolgálására, ezért jelentős mértékben ki kéne bővíteni. Erre Paks2 tervezői azt a szédületes, Mekk mestert állva hagyó megoldást eszelték ki, hogy Paks1 folyamatos üzeme, azaz az üzemvízcsatorna folyamatos használata közben fogják duplájára növelni annak kapacitását. Kb. mintha az autópályán 130-cal száguldva bemásznának a motorba, hogy hengerfejet szereljenek. Nagyon teoretikusan nézve akár még jól is elsülhet. Mondjuk ha nem jön be az a fél százalék valószínűség, hogy minden rendben pont úgy zajlik, ahogy tervezték, akkor azért elég nagy baj van. De miért ne hinnénk el annak a csapatnak, hogy mindent nagyon pontosan előre tudnak tervezni, amelyik a projektbe 4 év alatt 3 év késést halmozott fel, mert egy sima engedélyezési eljárás időigényét is képtelenek nagyságrendileg megbecsülni? 

A hűtővízcsatorna mai állapota (fotó:nepszava.hu)

Szóval van elvi lehetősége még annak is, hogy nem lesz katasztrófa. Az előjelek mindenképpen biztatóak. Augusztus végén írta ki a Roszatom leánycége a tenderfelhívást az üzemvízcsatorna-bővítés kiviteli tervezésére és megvalósítására. Az orosz közbeszerzési honlapon napokban közzétett közlemény szerint nem érkezett egyetlen, a tenderfeltételeknek megfelelő ajánlat sem a projektre. Az egyik pályázó, a Főmterv, a beadási határidőt sem tudta tartani, a másik, határidőn belül érkezett orosz ajánlat viszont nem teljesíti a speciális szakértőkre vonatkozó előírásokat, így el kellett utasítani. Azaz érvényes pályázat híján a közbeszerzés eredménytelenül zárult. Erősen aggasztó, hogy az egész építkezés nukleáris biztonság szempontjából egyik legkritikusabb lépésére, az üzemvízcsatorna működés közbeni kibővítésére szemmel láthatólag nem tolonganak a megfelelő, hozzáértő pályázók. Márpedig itt tényleg nem lehet hibázni. Nem férnek bele olyan balesetek, mint a Paks2-vel azonos típusú belorusz asztraveci, vagy szentpétervári Leningradszkaja2 erőművek építésénél, ahol túl széles vasúti rakománnyal kaszáltak el oszlopokat, meg leejtették (nb. leejtették!!) a reaktortartályt a magasból. Ha egy munkagép építkezés közben megcsúszik, és befordul a hűtővízcsatornába, vagy suvadni kezd a part, és akadály képződik a csatornában, váratlanul lehetetlenné téve a biztonságos üzemhez szükséges vízmennyiség eljutását az erőműbe, akkor legjobb esetben le kell állítani Paks1-et (az ország villamosenergia-igényének 40 százaléka hirtelen kiesik), de ha nem történnek megfelelő időben megfelelő lépések, ennél rosszabb forgatókönyv is elképzelhető. És azt már a 2003-as súlyos üzemzavarnál is láthattuk, hogy ha valamivel, hát azzal nem lehet Paks1-et vádolni, hogy vészhelyzetben professzionálisan és a helyzetnek megfelelően járna el. Erre az egyszerű és kockázatmentes feladatra nincs egyelőre megfelelő jelentkező, csak egy olyan, amelyik egy beadási határidőt sem képes betartani, meg egy másik, amelyik nem tudja elolvasni, hogy hány darab magyar mérnökkamarai mérnök kell ahhoz, hogy érvényes legyen az ajánlat. Biztató helyzet.

A sötét fellegek azonban nem csak a mi fejünk fölött gyülekeznek. A paksi bővítés haldoklása hónapok óta nyilvánvaló. Minden elképzelhető határidővel csúszásban vannak, összességében vagy 3 év késést gyűjtöttek be 4 év alatt; a finanszírozási szerződést a projektért felelős miniszter szerint is módosítani kell; a miniszterelnök szerint a határidők már nem is érdeklik őket, annyira reménytelen a helyzet; és sorban érkeznek a hírek az eredménytelen közbeszerzésekről. Nyár végén az  atomerőmű létesítéséhez és üzembe helyezéséhez kapcsolódó dokumentumok véleményezésére, illetve a személyzetképzéshez szükséges tananyagok szakmai felülvizsgálatára vonatkozó tenderek zárultak eredménytelenül (az ezzel kapcsolatban benyújtott adatkérésemre küldött válasz pedig ugyan a maga nemében tökéletes, amennyiben ennél üresebb választ már nem lehetett volna adni, ugyanakkor teljes tanácstalanságról árulkodik, hogy hogyan lesz ebből eredményes közbeszerzés). Most pedig az üzemvízcsatorna bővítése szenved késedelmet a megfelelő jelentkezők hiánya miatt. A közbeszerzések sorozatos eredménytelensége nem csak az okozott késés miatt veszélyezteti az egész beruházást. Arra utal, hogy komoly piaci szereplők egyszerűen nem érdeklődnek a projekt iránt, és nehézséget okozhat a megfelelő felkészültségű cégek és szakemberek bevonása az építkezésbe. És komoly biztonsági aggályokat is felvet, hogy vajon a kritikusan kockázatos munkákra lesz-e minden szempontból megfelelő jelentkező, vagy majd ha ló nincs, szamár is megteszi alapon valami buhera-cégnek végül odaadják az egész üzemvízcsatorna-bővítést, hadd tanuljanak mély vízben úszni. Biztos vagyok benne, hogy a közbeszerzés ajánlattételi árát legfeljebb kétszeresére kéne növelni ahhoz, hogy Mészáros Lőrinc, Garancsi "Luxusgépenröptetemaminiszterelnököt" István, vagy valamelyik másik oligarcha meg ne lássa benne a fantáziát. Az ő gazdagodásuk pedig, mint tudjuk, a Fidesz politikájának lényege. Ezért a célért egy nukleáris baleset kockázatát szívesen venné nyakába az ország, ebben biztos vagyok, aki meg nem, az mind Soros György. 

Jó hír is van azért. Takarításra, őrző-védő szolgáltatásokra és fordításra sikerült érvényes közbeszerzéseket kiírni az idén Pakson! 

ORBÁN VIKTOR: "TÖBB MILLIÓ KÜLFÖLDI BEVÁNDORLÓT KELL BEFOGADNI" - EZ GAZDASÁGI ÉRDEK IS

Az elkövetkezendő öt évben Magyarországnak a gazdasági növekedés fenntartása érdekében több millió külföldi bevándorlót kell befogadnia, jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) ebédjén. Hozzátette: ennek érdekében át kell gondolni a bevándorlási szabályokat.

A magyar miniszterelnök pontosan 16 évvel ezelőtti, 2001. június 8-ai szavait a Népszava idézte, egyébként Orbán Viktor akkor éppen félúton a Liberális Internacionálé és az Európai Néppárt között.

A lap korabeli tudósítása kitért arra is, hogy ez a kormányzati szándék nem új keletű. Az elmúlt években a népességfogyás megállításával kapcsolatban merült fel a bevándorlók befogadásának szükségessége.

Egyebek mellett ez a lehetséges megoldás is szerepel abban a tanulmányban, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatócsoportja készített a kormány felkérésére. Többeket meghökkentett ez a javaslat, azonban számos szakember - így dr. Józan Péter. a KSH statisztikai főtanácsadója - akkor úgy nyilatkozott, hogy ha nem szánjuk rá magunkat erre a lépésre, akkor a hazai és ENSZ-számítások szerint 2050-re körülbelül 8 millió magyart számlálhatunk.

Nem mindenki bízik azonban abban, hogy a mesterséges migrációval a szürkeállomány tódul majd Magyarországra. Vizi E. Szilveszter akadémikus a kormányprogram kapcsán úgy fogalmazott, a betelepítésekkel inkább a nyers munkaerő gyarapítható.

Hát, igen, nagy utat járt be Orbán Viktor, amíg „lánglelkű ifjú demokratából kiégett kommunista lett".

(Zárójelben tegyük hozzá, hiába a majd' 12 éves orbáni kormányzás, a demográfiai helyzet 2017-re sem javult, és a gazdasági egyensúly is az EU-s forrásokon múlik...)

A disznók és "Pató Pál úr" népe.....

A kommunista zsidókból álló hazug Orbán rezsim már nem akarja megállítani a brüsszeli kolhoszt, mert nem lesz miből lopni!

2017. 05. 09. 08:22

A kirabolt, éhbéren tengődő, kilátástalanságban nyomorgó  magyar nép pénze, és az ellopott uniós pénzek, a Fidesz-KDNP gazemberek zsebében többet ér!

Pató Pál úr " népe" szavazásra vár, míg a disznók hazudnak, csalnak, lopnak, népet rabolnak!

Az európai pofára esés után a kommunista zsidókból álló Fidesz rezsim elkezdte ritkítani a brüsszelezős plakátokat

Miután a Fidesz európai pártcsaládjában többen megelégelték, hogy a magyarországi kormánypárt Brüsszellel riogatja a választóit, az elmúlt hetekben többször is keményen ledorongolták Orbánékat.

Megelégelték, hisz ők is a zsákmányt (Uniós pénzek) féltik, hisz éppen úgy hazudnak, lopnak csalnak mint magyar pártcsaládtagjaik! Mindössze annyi a különbség, hogy a még mindig jobban élő nyugatiak  nem érzik a saját bőrükön!

A büdös kommunista szülők által fialt fattyú Orbán meghátrált Brüss...

ORBÁN MEGHÁTRÁLT BRÜSSZELBEN: MŰKÖDHET A CEU, FELTÉTELEKKEL JÖHETNEK A FIATAL MIGRÁNSOK

Nem először bizonyosodik már be, hogy Orbán Viktor harcos retorikája inkább csak itthonra szól, de Brüsszelben már sokkal simulékonyabb és megengedőbb, ha nyomás alá helyeződik. Miközben az elmúlt napokban a Fidesz-propaganda a Magyarországot védelmezőkre és hazaárulókra osztotta CEU-ügyben a politikai palettát, a kormányfő lényegében úgy tűnik, hogy kapitulált Brüsszelben, sőt, most már migránsokat is hajlandó lenne Magyarország területére beengedni.

Az Európai Néppárt szombati ülése után – amelyen Orbán Viktor is részt vett - Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter számolt be az ott elhangzottakról.

A miniszter - az állami tévén elhangzottak szerint - azt mondta, a Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt csúcstalálkozóján Orbán Viktor miniszterelnök megerősítette, Magyarország kész minden kérdésben folyamatosan tárgyalni az Európai Bizottsággal.

"Tehát bármilyen jogi eljárás indul ellenünk, akkor a kormány minden egyes jogi érvet, amit az Európai Bizottság közöl azt természetesen komolyan fontolóra vesz"

- hangsúlyozta. Orbánéknak ugyanis világossá tették, hogy szankciókkal kell számolniuk, ha nem veszik figyelembe a brüsszeli figyelmeztetést, és nem tartják be az EU szabályait.

Rogán Antal nagyon lestrapáltnak tűnik - Fotó: MTI

A magyar kormányfő az ülésen arról is beszélt, hogy Magyarország továbbra is fontosnak tartja a határok védelmét és azt, hogy minél kevesebb illegális bevándorló - sőt, ha lehet, akkor egyetlenegy se (ezt jegyezzük meg!) - jusson be az Európai Unió területére – ismertette Rogán. Ezért a kormány minden korábban hozott intézkedését, beleértve a tranzitzónákat, fenn akarja tartani - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ezzel az ország teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a schengeni egyezményben rögzítettek.

Ugyanakkor kérdésekre válaszolva kiderült, hogy a kormány (ugye előbb még arról volt szó, hogy egyetlenegy migránst sem engednének be)

hajlandónak mutatkozik beengedni a 14-18 év közötti migránsokat, de csak abban az esetben, ha alávetik magukat DNS-vizsgálatnak, így ugyanis egyértelműen kiderülhet, hogy valóban az említett korcsoportba tartoznak-e.

Ez totálisan ellentmond az eddigi kormányzati propagandának, és azt valószínűsíti, hogy Orbánék – csillapítva az Európai Néppártban keltett indulatokat – jelentős visszalépésre hajlandóak a bevándorlás tekintetében.

A tranzitzóna kapcsán Rogán azt próbálta hangsúlyozni, hogy azt viszont nem tudja megfontolás tárgyává tenni a kormány, mert azt gondolják, hogy az része a határvédelemnek, és nem zárt, nem őrzött, így szabadon lehet onnan távozni, csak az Unió területére nem lehet belépni onnan, amíg a szükséges idegenrendészeti eljárások le nem záródnak.

Ezt megint csak úgy lehet értelmezni: bár a kormánynak visszalépni ettől már jelentős szembeköpés lenne, de azzal nyugtathatták az Európai Néppárt képviselőit, hogy a tranzitzónákból könnyedén ki és be lehet járkálni. Ez azonban úgy hangzik, hogy valójában akkor semmit sem ér a tranzitzóna.

Az ülésen természetesen téma volt a CEU-ügy is. Rogán szerint Orbán világossá tette

„mi úgy ítéljük meg, hogy a Magyarországon működő Soros alapítású Közép-Európai Egyetem létét semmilyen jogszabály-módosítás nem fenyegeti.”

Hozzátette, hogy továbbra is biztosított az intézményben folyó oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, az egyetem új évfolyamot is indíthat.

Ha ez igaz, márpedig igaz, akkor lényegében az egész sorosozás, a hazaárulózás, az egész cirkusz és hisztéria, a magyar társadalom megosztása, illetve hergelése egy értelmetlen, óriási nagy marhaság volt.

Rogán persze még nekiállt magyarázkodni, hogy a kormány kész áttekinteni minden nemzetközi szerződésben szereplő kérdést, ami a külföldi diploma kiadásához szükséges, mert Magyarországon egy egységes szabályozásnak kell érvényesülnie.

A nap folyamán a Politico tudósítása is arról számolt be, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője arra szólította fel Orbán Viktort a brüsszeli ülésen, hogy tartsa tiszteletben a tudomány szabadságát, és ne viselkedjen úgy, mint a lengyel kormány. A találkozó után Siegfried Muresan, az Európai Néppárt szóvivője azt mondta: Orbán Viktor elkötelezett amellett, hogy teljesítse az Európai Bizottság feltételét, vagyis hogy ne zárjon be a CEU.

Ez azt jelenti, hogy a magyar kormánynak egy hónapon belül elő kell állnia egy tervezettel, hogy miként kívánja összhangba hozni a vitatott törvényt a brüsszeli testület elvárásaival – szögezte le Muresan. A tapasztalat azt mutatja, hogy Orbán Viktor kormányfő mindig kész volt tárgyalni és a végén mindig eleget tett az uniós szabályoknak – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti frakcióvezetője.

Ezután nem biztos, hogy Orbán Viktortól, a Fidesztől, illetve a kormányzati sajtótól – enyhén szólva is – elegáns lenne másokat csicskának nevezni.

JÖHETNEK AZ ( ISIS, ISIL, DAESH ) ÁLTAL KIKÉPZETT FIATALOK (gyilkosok)!

Dolgozhatnak a Fidesz-KDNP földesurak földjein, gyáraikban, míg elnem vágják a befogadók nyakát, megerőszakolják majd megölik családtagjaikat! .. s mennek tovább!

Ennek az lett a vége, hogy a kommunista zsidó, az egyre gyarapodó vagyonnal rendelkező Rogán Antalnak sápkóros ábrázattal kellett elrebegnie az unióval szembeni fegyverletételen: a Fidesz helye az Európai Néppártban van és jöhetnek a fiatal migrá....

Az Index észrevételei szerint ezt követően feltűnő arányban ritkulni kezdtek az "Állítsuk meg Brüsszelt!" plakátok, a portál pedig szakmai értessülésekre ivatkozva nem tartja véletlennek az egybeesést.

Mint írják, a Fidesz eredetileg nem így tervezte a kampányt:

a plakátokat általában minden hónap 1-jén és 13-án szokás váltani, az, hogy ez más napokon történik, arra utal, hogy felborult a menetrend.

Az általános gyakorlat szerint a cégek ezért felárat számolnak fel, ahogy azért is sok pénzt elkérnek, ha a megrendelő idő előtt kéri a plakátok levételét.

Nagy örömmel tudatjuk a kedves olvasóval, hogy emiatt valószínűleg most még drágább lett az amúgy sem olcsó, de egalább a mi zsebünkből finanszírozott agymosás.

A kiragasztás költsége 3-8 ezer forint, legalább ugyanennyibe kerül a váratlan leragasztás – akkor is, ha a cég szerencsés esetben nem fehér papírral, hanem egy beugró újabb hirdetéssel tudja helyettesíteni a kieső tartalmat.

Május 3-án is volt példa a plakátok átragasztása, ami még akkor is eltér a megszokott ütemezéstől, ha figyelembe vesszük, hogy május 1-je munkaszüneti nap.

A Fidesz-KDNP nevű mocskos hazug, tolvaj, csaló, néprabló mocskok!

A megszokott kék plakátok a forgalmasabb közlekedési csomópontoknál is megritkultak, még a metrókból is szép lassan eltünedeztek, helyüket pedig átvették a Vona Gábort és Botka Lászlót összemosó, Soros György és Simicska Lajos bábjaaként ábrázoló, 100 millió forint közpénzből készült Fidelitas-plakátok.

2017. 05. 08. 14:16

"Akkor ez elvégeztetett" – a Fidesz-KDNP továbbra sem támogatja a betelepítés tiltását

Természetesen megint megakadályozta a kormánypárti többség, hogy a magyar alaptörvény a betelepítés minden formáját kizárja. Ennek elutasításában igen konzekvensek a Fidesz-KDNP képviselői.

Ők is jöhetnek!

Hétfőn tárgyalta volna az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága a Jobbik azon alaptörvénymódosító-javaslatát, amely egyszerre zárná ki a betelepítés minden formáját – ahogy azt már többször is leszögezték sem szegény, sem pedig gazdag migráns befogadását nem támogatja a legerősebb ellenzéki párt a Jobbik.

Nem partner abban, hogy Brüsszel betelepítsen bevándorlókat, de abban sem, hogy a Rogán Antal által megalkotott letelepedésikötvény-programon keresztül ellenőrizhetetlen múltú és célú vagyonos migránsokat hozzon be a kormány.

Apáti István (Jobbik) beterjesztőként arra kérte a kormánypárti többséget, hogy ne húzzák az időt, mert nem szűntek meg azok a körülmények, amelyek miatt fontos lenne az Alaptörvény-módosítása. Arra is kérte a fideszes képviselőket, hogy "ne zendítsenek rá a régi nótára", miszerint egy törvényt csak a

"miniszterelnök óhaja szerint lehet elfogadni".

Az ellenzéki honatya kiemelte, pártja minden jogcímet ki akar zárni, ami idegenek, akár tartós vagy átmeneti betelepítését eredményezné.

Nos, végül eleget tettek a jobbikos kérésnek, és a fideszesek nem húzták az időt - csak nem úgy, ahogy azt Apáti István remélte: egyetlen kormánypárti politikus sem szólt hozzá a módosítóhoz, és nem érveltek amellett, hogy az miért is káros hazánk számára.

Így már csak a szavazatok összeszámlálása maradt Rubovszky György számára, aki megállapította, hogy 2 igen mellett 7 nem vokssal megakadályozta a testület, hogy napirendre kerüljön a módosító (május 3-án jelölték ki az Igazságügyi bizottságot, onnantól számolva 30 napjuk van arra, hogy tárgyalják azt);

"akkor ez elvégeztetett"

- jelentette ki ezután elégedetten a kereszténydemokrata politikus.

A Jobbik azután nyújtotta be ismét a betelepítés minden formáját kizáró alaptörvénymódosító-javaslatát, miután Brüsszelben az Orbán-kormány újfent térdre kényszerült, és belement abba, hogy uniós kérésre DNS-vizsgálat után befogad 14-18 év közötti migránsokat nyugatról.

Mirkóczki Ádám, a jobboldali ellenzéki párt szóvivője nem sokkal később sajtótájékoztatón jelentette be, hogy rendkívüli parlamenti vitanapot kezdeményeznek annak érdekében, hogy az alaptörvény hetedik módosítása minél gyorsabban végbemenjen. Ehhez viszont szükség lett volna 40 országgyűlési képviselő támogató aláírására - pontosabban mindössze tizenhatéra, hiszen a Jobbik teljes frakciója, mind a 24 politikus szignója ott szerepelt ezen a kérelmező listán.

Viszont az egész magyar törvényhozásban nem akadt olyan másik 16 ellenzéki vagy épp kormánypárti politikus, aki fontosnak tartotta volna a bevándorlással szembeni alaptörvényszintű védelem megalkotását.

A Fidesz-KDNP mozgatórúgója végül is ismert, hiszen a jobbikos javaslat megakasztaná az elmúlt évtized legnagyobb korrupciós ügyletét, a nemzetbiztonsági kockázatokat magában hordozó letelepedésikötvény..., amit egy időre ugyan most felfüggesztettek (ebből is látszik, hogy ezt még nem engedte el Rogán Antal).

Egyébként emlékezetes az is, hogy alig három hónapja, február elején söpörte le ugyanez a bizottság a Jobbiknak ugyanezt a javaslatát - legalább ebben konzekvensek a fideszes politikusok.

A krónikához tartozik, hogy tovább módosítókra készül a kormány, ezért lekerült a napirendről a lex csicskaként elhíresült plakáttörvény is.

Az Orrbáni és a brüsszeli kolhosz harca....sokkal nemesebb szereplőkkel.

Kamuirodákkal fejték meg Brüsszelt, óránként 400 ezer forintos sebességgel

Elios II.: „Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.” Így lopják el z országot!

Továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát, közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). De nem ez az egyetlen, sokmilliárdos és magyar cégeket érintő ügy. A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési (K+F) program, amelynek több tucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.

A rövid összefoglalóból csak annyi derült ki, hogy a csalás szereplői alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázták a költségeket, eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással, valamint kamuirodákat hoztak létre, hogy így szerezzenek uniós támogatást.

ÚJSÁGÍRÓ. 2018. 07. 04. 05:58

Az Elios-ügyhöz fogható csalássorozatot göngyölített fel az OLAF, amelyben csaknem 9 milliárd forint uniós támogatáslenyúlást koreografáltak Budapestről. A több mint két tucat cégből szőtt hálózatba szerb, szlovák és lett vállalkozásokat is beépítettek, de a szereplők között volt Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének cége is. Durva túlárazás, kamuirodák, 403 ezer forintos órabérért megírt tanulmány is szerepel az OLAF-vizsgálat zárójelentésében, amelyet megszerzett a 24.hu.

KORÁBBAN A TÉMÁBAN:

• Orbán fogorvosa is a csalás elleni hivatal célkeresztjébe került
• Elios-ügy: a magyarok nagy része tudja, hogy Orbán veje is érintett
• OLAF-jelentések: negyven ügyből nyolc vádemelés

Továbbra is Orbán Viktor vejének egykori érdekeltsége, az Elios vezeti a ranglistát, közbeszerzés-taroló ügyletei kapcsán összesen 13 milliárd forint uniós támogatás visszafizettetését javasolta az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF). De nem ez az egyetlen, sokmilliárdos és magyar cégeket érintő ügy. A hivatal 2017-es jelentésében bukkant fel egy kutatás-fejlesztési (K+F) program, amelynek többtucatnyi projektjével kapcsolatban Magyarországon, Lettországban és Szerbiában is vizsgálódtak. Az OLAF a magyar hatóságoknak azt ajánlotta, hogy a kedvezményezettektől kérjenek vissza 28,3 millió eurót, azaz 8,5-8,7 milliárd forintot.

A rövid összefoglalóból csak annyi derült ki, hogy a csalás szereplői alvállalkozói szerződések segítségével mesterségesen feltornázták a költségeket, eltitkolták, hogy a végső beszállító cégek kapcsolatban állnak egymással, valamint kamuirodákat hoztak létre, hogy így szerezzenek uniós támogatást.

A 24.hu-hoz eljutott dokumentum alapján azonban ennél jóval cifrább a történet: csalási módszerek arzenálját vetették be a kéttucatnyi tagból szőtt céghálóban, a túlárazástól a fiktív számlákon keresztül a szabálytalanul fizetett dolgozókig.

Cikksorozatunk első részében a jelentés főbb megállapításait közöljük.

Fotó: Thinkstock

Helyben végzett távmunka

Az OLAF névtelen bejelentés nyomán 2015 őszén kezdett nyomozni két magyar nonprofit kutatóközpont, a Pillar Europa Kutatási és Oktatási Nonprofit Kft. és a BME-Infokom Innovátor Nonprofit Kft. (későbbi nevén Infokom Innovátor) ügyében. A két cég a versenyképességet innovációval elősegítő operatív programra pályázott, az általuk bevetett innováció azonban inkább szolgálta az uniós kassza megcsapolását, mint a régiós gazdaság fellendítését.

Az elcsalt projektek között volt olyan, amely arra irányult volna, hogy a kiterjesztett valóságalapú rendszerekkel interaktívvá tegyék a különféle termékekhez adott felhasználói útmutatók használatát, vagy olyan, amely egy közösségi hálózat segítségével ajánlott volna pénzügyi termékeket. De találunk társadalmilag kimondottan hasznosnak tűnő pályázatot is, mint a „Hangok vizuális felismerhetőségének kifejlesztése halláskárosultak számára”.

A bejelentések szerint a Pillar és a BME-Infokom kamu fióktelepeket hozott létre azért, hogy regionális támogatási projektekben vehessen részt. A Pillar cégjegyzékében Bicskén és Téten tüntetett fel fióktelepet, az BME-Infokom pedig Bicskén és Etyeken, a Dávid-majorban. A két cég 2014. január és 2016. január között kibérelt egy 2050 négyzetméteres, 190 fő befogadóképességű irodát a fővárosban.

Ez elég izgalmas fejlemény, mivel

a szóban forgó operatív programban nem is szerepel a közép-magyarországi régió, így budapesti helyszín nem felel meg a támogatási feltételeknek. Viszont megfelelnek a kritériumoknak a két cég által bejegyeztetett fióktelepek, hiszen Bicske és Etyek a közép-dunántúli, Tét pedig a nyugat-dunántúli régióban fekszik – ha tényleg ezeken a helyszíneken dolgoznak a projekteken.

A vizsgált projektek közül a legtöbb informatikai cégekhez kötődik, de az egyikben például a Waberer’s-Szemerey Kft. bukkan fel konzorciumvezetőként. Utóbbi az idén áprilisig Matolcsy György jegybankelnök egyik unokatestvérének, Szemerey Lórándnak az érdekeltségében állt.

Szemerey Lóránd, a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft. ügyvezető igazgatója (balra) és Pais József, a DAF Hungary Kft. ügyvezetője Fotó: Vajda János / MTI

A határokon átívelő nyomozás során az OLAF megállapította, hogy a BME-Infokom és a Pillar csak papíron foglalkoztatott távmunkában dolgozókat, valójában egy budapesti irodában zajlott az ügymenet.

Bizonyíték is van a manipulációra: a papíron vidéki telephelyeken dolgozó embereket e-mailben arra utasították, hogy a projektek ellenőrzésekor a látszat kedvéért jelenjenek meg „a megvalósítási helyszíneken”. A 31 projekt keretében több mint 3300 hamis, munkaszerződésekbe foglalt nyilatkozat született, amelyek szerint az alkalmazottak vagy a telephelyeken dolgoztak, vagy a telephelyekről kaptak utasítást, valamint távmunkásként dolgoztak.

Az OLAF mindezek alapján megállapította, hogy

a kedvezményezettek a pályázatot csakis azért nyújtották be vidéki megvalósítási helyszínnel, mert így el tudták számolni a pályázatukat, de megkerülték a konvergenciarégiókra vonatkozó szabályozást és jogosulatlanul jutottak uniós, illetve magyar támogatáshoz.

Még a recepcióst is uniós pénzből fizették

Problémák derültek ki az alkalmazottak javadalmazásával kapcsolatban is, kis túlzással boldog-boldogtalant uniós pénzből fizettek ki. Az operatív program kiírása szerint a K+F projektekre szánt uniós pénzből a felsőfokú végzettségű kutatókat és fejlesztőket, illetve a középfokú végzettségű segédszemélyzetet, tehát a műszaki, természettudományi, orvosi vagy agrár végzettségű foglalkoztatottakat lehet kifizetni. A Pillar és a BME-Infokom azonban a pályázati pénzből fizette az egyik pénzügyi igazgató, a számviteli és HR-munkatársak, az ellenőrzési és marketingszemélyzet, a titkár, sőt még a recepciósok munkabérét is. Márpedig utóbbiak nem minősülnek K+F segédszemélyzetnek, ezért a költségeiket nem lehetett volna elszámolni az uniós társfinanszírozás keretében.

Vastagon fogott a ceruza és fiktív számlák is előkerültek

Az OLAF által átnézett e-mailekből kiderült az is, hogy jelentősen túlárazták a projekteket, az egyik cég esetében például 400 százalékos volt a túlárazás.

Mesterséges alvállalkozói láncok közbeiktatásával megdrágították az árakat, a felsrófolt költségeket pedig munkabér kifizetésével átcsatornázták a nonprofit vállalkozásoktól a profitorientált partnerekhez.

A projektek megvalósítása a gyakorlatban főleg a Pillarra és a BME-Infokomra hárult, sok esetben pedig kétséges volt, hogy azokat valóban a profitorientált konzorciumi tagok alkalmazottai végezték-e el. Ezen felül a BME-Infokom volt az is, amely az éves bérleti díját „barter” keretében 9 millió forintos költségelszámolásra cserélte.

A céghálóba szintén bekapcsolódó BiFarma Kft. hamis készpénzfizetési számla benyújtásával támasztotta alá kifizetési kérelmét, amely szerint 44 ezer eurót és 12,8 millió forintot fizetett szerb beszállítójának, de ezeket az összegeket valójában sosem adta át. A nemzetközi vonalat pedig tovább erősítette az az eset, amelyben a BiFarma olyan lett cégektől rendelt szoftvereket a magyar kedvezményezettnek, amelyeknek nem is ez volt a profiljuk. És hogy még átláthatatlanabb legyen a sztori: a lettek egy hongkongi offshore-t bíztak meg a feladat teljesítésével.

Szerver és tanulmány aranyáron

Az egyik projekt keretében az Euronet Zrt. négy darab Fujitsu szervert, úgynevezett pengekiszolgálót szerzett be az ANT Kft.-től nettó 18 millió forintos egységáron. A szervereket eredetileg a Fujitsu Technology Solutions Kft. adta el 2,9 millió forintos darabáron a HRP Hungary Kft.-nek, tőlük vásárolta meg az ANT.

A kedvezményezett Euronet Kft. tehát öt-hatszoros árat fizetett a szerverekért annak ellenére, hogy állítása szerint napi szinten foglalkozik hasonló informatikai berendezésekkel, így ismeri a piaci árakat. Szintén az Euronet fizetett ki csaknem 39 millió forintot a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesületnek (HTE), hogy a következő témakörökben írjanak tanulmányt: mikrofonfajták, hang- és zajfelismerő megoldások bemutatása, hang-, beszéd- és zajfelismerés a gyakorlatban.

Képünk illusztráció
Fotó: Alexandr Kryazhev / Sputnik / AFP

A HTE a tanulmány elkészítésével az Euronet székhelyével megegyező címre bejegyzett Exicom Rendszerház Kft.-t bízta meg nettó 20 millió forintért, de az OLAF szerint a tanulmányt végül maga a HTE készítette el.

A két tanulmány megírása 38+55 munkaórát vett igénybe, ezért az Euronet 37,5 millió forintot fizetett ki a HTE-nek: munkaóránként 403 ezer forintot. Egy másik cégnek 48 millió forintot fizetett az Euronet okosszemüvegekkel kapcsolatos tanulmányokért, itt 324 ezer forint volt az órabér.

A fájlok egy része eltűnt, mire megérkezett az OLAF

Az OLAF a Pillarnál és a BME-Infokomnál 2016 őszén helyszíni ellenőrzést tartott, amelynek során a társkedvezményezettként való részvétellel kapcsolatos nyilatkozatok megtekintése mellett hozzáférést kértek több személy e-mail fiókjához, illetve laptopjához. A csalás elleni hivatal igazságügyi szakértői digitális kriminalisztikai adatgyűjtés keretében vizsgálták meg a levelezéseket és a számítógépeket. Az egyik laptop tartalmát sikerült is lemásolniuk, másik kettőről azonban kiderült, hogy a projekthez kapcsolódó dossziékat eltüntettek, az egyiknél ráadásul olyan speciális programmal dolgoztak, amely visszaállíthatatlanul törli a fájlokat.

Mindezek ellenére az OLAF elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy megállapítsa:

a feltárt tények kimerítik az Európai Közösség pénzügyi érdekeit sértő csalás, valamint a magyar büntető törvénykönyvben meghatározott költségvetési csalás fogalmát, ezért indokolt a közel 9 milliárd forint visszafizetése.

Január óta nyomoznak, de nem hallgattak még ki senkit

Polt Péter legfőbb ügyész idén márciusban arról tájékoztatta Ingeborg Gräßlét, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnökét, hogy számos, az OLAF által kifogásolt ügyben rendeltek el nyomozást. A bizonyítéknak szánt listán szerepel a fent részletezett ügylet, kutatás-fejlesztési programokra igényelt uniós támogatással összefüggésben elkövetett költségvetési csalás bűntetteként.

Az OLAF két céget érintő ajánlása 2017. december 29-én érkezett meg a Legfőbb Ügyészséghez, továbbította azt a Fővárosi Főügyészségnek, az utóbbi pedig – az OLAF-ajánlások esetén mindig követett gyakorlatnak megfelelően – 2018. január 9-én nyomozást rendelt el különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt. A nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóság Központi Nyomozó Főosztálya folytatja. Az ügyben a NAV ezidáig senkit nem hallgatott ki gyanúsítottként – derült ki a Legfőbb Ügyészség lapunknak adott válaszából.

Csengeri örökösnő: Kósa Lajos maga ajánlott segítséget a vagyon megszerzéséhez

Tóth R. Tamás

Hoppácska! Érdekes dolgok derültek ki Sz. Gáborné vallomásából.

…nálam lényegesen magasabb végzettségű és tudású személyektől is azt a tájékoztatást kaptam a különböző e-mailben megküldött okiratok alapján, hogy ez a hagyatéki vagyon létezik

- szerepel az írásbeli vallomásban, melyet a Független Hírügynökség szerezett meg és közölt belőle részleteket.

Sz. Gáborné arról is írt, hogy azt követően kötött szerződést Kósával, hogy:

"közjegyzők, kül- és belföldi ügyvédek, jogászok, közgazdászok" is arról tájékoztatták, hogy valóban jelentős vagyont örökölt. Majd hangsúlyozta, amit már korábban is elmondott, hogy a fideszes politikus: "többször is eljárt velem együtt külföldön és Svájcban is".

Állítom ezt annak ellenére, hogy a magyar sajtóban ő sok éves barátság után engem csalónak nevezett.

- tette hozzá.

"Számtalan bizonyíték van arra, hogy az ügyemben az elérhető okiratok ismerete mellett az egyébként közgazdász végzettségű Kósa Lajos is eljárt kül- és belföldön, mert őt is meggyőzték az örökségről rendelkezésre álló dokumentumok" - írta. Vallomása szerint "nem zárja ki" annak a lehetőségét, hogy valakik "évek óta becsapnak".

Nos, a jó öreg Kósa Laller, akit a választások idején még saját pártja is bújtatott, több nagy menekülést is bemutatott már. Vajon ezúttal sikerrel jár?

Kósa Lajos mégsem jelentette fel a csengeri örökösnőt

ÚJSÁGÍRÓ. 2018. 09. 26. 11:30

Mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni - idézi Helmeczy László ügyvéd Simicska Lajost.

A Független Hírügynökség – miután közölte a „csengeri örökösnőként” emlegetett asszony vallomásának részleteit – megkérdezte ügyvédjét is. Helmeczy László a mesés örökségről azt mondta, védence óvónőként végzett, jogban járatlan emberként a papírjaival szakértőket keresett meg, külföldi és belföldi ügyvédekkel tárgyalt.

És nem volt kétség, senkiben sem, hogy a hagyaték létezik.

Az ügyvéd a nyomozati anyagok alapján nem tud állást foglalni, ezek hitelesek-e vagy sem, de ő nem is ment el közjegyzőhöz, mint Kósa Lajos, egyetlen rokona sem kapott nyolcszázmillió forintos ajándékról szóló iratot. Vannak kétségei, hogy valós-e a hagyaték, és ha igen, mekkora összegű, de védence neki is azt mondta, az örökség  létezik, hozzá is jutott volna, ha nem fogják el Svájcban.

Hazahozták Svájcból a csengeri örökösnőt

Sz. Gábornét a magyar rendőrök őrizetbe vették. 

Megkérdeztem többször is, így egy az egyben: nem lehet Mária, hogy magát is becsapták?  Mi van akkor, ha egy jól szervezett társaságág áll az ügylet mögött, és arra sarkallják önt, hogy vegyen fel, a pénzre hivatkozva kölcsönöket? Ügyvédre, szállodára, illetékekre, egyebekre.

Szabóné szerint Kósa Lajos számláit is ő fizette, amikor többször elment vele külföldre intézni a hagyatékot. Helmeczy László azt mondja, a csengeri asszony mindent elmondott a kölcsönökről, a Kiskun Tender Kft.-től kapott pénzt át kellett adnia egy fontos embernek, akit nem akar megnevezni. Amikor hiányzott a pénz a  cég könyveléséből, Szabónéval – bizonyíthatóan utólag – aláírattak egy elismerő nyilatkozatot a kölcsönről.

Kérdeztem: Mária, ezt miért írtm alá, de én hiánytalanul mindig tovább is adtam. Megnyugtattak, hogy nyugodtan írjam alá, nem lesz a dologból semmi baj.

Amikor személycsere volt a cégnél, feljelentést tettek, s mivel sosem kért a védence átvételi elismervényt a pénzről, az érintett le fogja tagadni. A közvetett bizonyítékok alapján is meg lehetne találni, kinek akartak ennyire hálásak lenni.

Mindenki el fogja játszani a hülyét; a cégnél valaki vizsgálatlan gombát evett, és ennek hatására majd’ másfél éven keresztül különböző összegeket küldött Szabónénak.

Az ügyvéd azért indítványozta Kósa Lajos rendőrségi meghallgatását, mert érthetetlennek tartja a reakcióját. Mégis egy közgazdászról és egy tekintélyes politikusról van szó.

Ha én vagyok Kósa Lajos  helyében, és egyszer csak azt mondja nekem Csengerből a Maláj Bt. vezetője, aki egyébként egy csengeri háziasszony, hogy nekem ezerakárhányszáz milliónyi euróm van, és úgy döntöttem, mert élek-halok a hazámért, hogy magyar államkötvényekre akarom ezt az összeget beváltani, akkor én, mint a rendészeti bizottság elnöke, aki közvetlen kapcsolatban vagyok az ORFK-val, a Belügyminisztériummal, bizony csak megfordul a fejemben, hogy tájékoztatnom kellene illetékes szerveket, hogy van itt valami egészen különleges dolog?

Szerinte Kósa Lajosnak el kell magyaráznia, miért hitt Szabónénak,  kötött szerződéseket, fogadott el nyolcszázmillió forintot.

Mi alapján? Simicska Lajos óta tudjuk: mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni. Tudjuk. De akkor mondja ezt: alkotmányos jogom volt, hogy hülye legyek.

Az ügyvéd furcsállja azt is, hogy a sokéves barát csalónak nevezi Szabónét, akitől több sértett még most sem kéri a pénzt.

A sértettek nagy részét a rendőrség szedte össze. Feljelentést a Kiskun Tender és Orendi Mihály tett. Még Kósa sem tett feljelentést.

Kósa: Ez egy csalássorozat, a hölgy egy csaló

Bekiabálások, bejátszott népdalrészletek is voltak.

Azt mondta, tesz, de nem tett, azt neki látnia kellene. Helmeczy László szerint jelenleg semmi nem támasztja alá, hogy Szabóné úgy kért kölcsönöket, hogy tudta, nincs hagyaték és éppen

Kósa és társai közbenjárása erősítették Szabónéban a hitet, hogy a hagyaték létezik. (…) Százával állnak rendelkezésemre olyan fényképek, amelyeken látható, hogy Kósáék hatalmas társaságban ünneplik Szabó Gábornét.

Az ügyvéd szerint Kósa Lajos érintettsége lehet a magyarázata, hogy egy csengeri háziasszony állítólagos csalása ügyében már a Nemzeti Nyomozó Irodának kell nyomoznia. Helmeczy László szerint Kósa állításával ellentétben hiteles a közjegyzői okirat, ha nem lenne az, már elővették volna a közjegyzőt.

Szabóné fizikálisan és mentálisan is tönkrement, már többször ki kellett vinni a kórházba, indokolt lenne a szabadlábra helyezése az egészségi állapota miatt; az ügyészség mégis kezdeményezni fogja az előzetes letartóztatás folytatását.

Fotó: Sopronyi Gyula / 24.hu