Kaparjuk meg a felszint

Kaparjuk meg a felszint

Önvédő növénytársítások

Írta:  Hegedűs Attila György

A megfelelő növénytársítás nem a biokertészek találmánya, hanem már régóta használatos fogás. Egymáshoz illő növények csoportba ültetésével olyan növényközösségeket hozhatunk létre a konyhakertben, amelyek segítik, védik, támogatják egymást.
A kártevők, kórokozók távoltartásán túl odacsalogatják a hasznos, beporzó rovarokat. Más fajok pedig összegyűjtik, ezáltal megkönnyítik a növekedéshez szükséges tápanyagok felvételét. Lássuk tehát, mit mivel érdemes együtt ültetni?​     ​
Először is nem árt tudnunk, hogy a társítandó növények önvédő hatása akkor a legjobb, ha már a kezdetektől fogva együtt fejlődnek, azaz együtt ültettük/vetettük őket. 
Figyelem: ne várjunk teljes védettséget, hiszen ezzel a módszerrel csak annyi lehet a célunk, hogy a kártevők ne szaporodjanak el mértéktelenül, illetve az általuk okozott kár még elfogadható mértékű legyen. A növényvédelem ezen módja tehát elsősorban azoknak ajánlott, akik a friss konyhai alapanyagokon nem akarják növényvédő szerek maradékát érezni, vagy nem szívesen vesznek a hátukra permetezőgépet.
Nézzünk néhány párosítási receptet:
Vessünk körömvirágot a paradicsompalánták közé. A körömvirágból áradó erős illat távol tartja a levéltetveket.
A sárgarépát és a különböző káposztaféléket neveljük együtt a zsályával, hogy az elűzze a kártevőket.
Ha a sárgarépát és a póréhagymát (vagy bármelyik hagymafélét) a veteményesben egymás mellé ültetjük, ez a páros számos kártevőt tántorít majd el a rágcsálástól. A póréhagyma elűzi a répát károsító legyeket, míg a répa a hagymalegyet és a molyokat riasztja el.
Ha sarkantyúkát ültetünk a káposztaágyás köré, az mágnesként magához vonzza a káposztalevélen falatozó hernyókat.
Metélőhagymát (snidling) nem csak a konyhakertbe ültethetünk, hanem a virágágyás szélére is.
Ha kaprot vetünk, azzal olyan ragadozó rovarokat csalogatunk a kertbe, amelyek a levéltetveket fogyasztják.
A fokhagyma szaga ugyancsak a levéltetveket rettenti el a szívogatástól. A rózsa kiváló társnövénye.
A gilisztaűző varádics erős szagát utálják a hangyák. A növény neve nem arra utal, hogy a növény elűzi a földigilisztákat, hanem arra, hogy a népi gyógyászatban bélférgesség elleni kezelések során alkalmazták.
A hüvelyesek családjába tartozó növények (borsó, bab) a talaj tápanyagtartalmát javítják azzal, hogy gyökérgümőikben összegyűjtik nitrogént.
Cickafarkot ültetve növeljük a társnövények életerélyét, mivel a cickafark összegyűjti a foszfort, kalciumot, szilíciumot, amelyek a növényi részek fejlődéséhez nélkülözhetetlenek. Ezen kívül mutatós virágaival hasznos rovarok tömkelegét vonzza a virágoskertbe.
Kártevőirtás állati segítőtársakkal
NE CSAK A NÖVÉNYEK megfelelő társítására ügyeljünk, hanem arra is, hogy a kártevők elleni küzdelemben sok hasznos segítőre akadunk az állatok körében is. Ezeket a fajokat védenünk kell, segítve megtelepedésüket a kertben. A kártevő rovarok irtásában sokat segítenek az énekes madarak, például a cinegék. Szintén sok rovart pusztítanak a kertekben élő emlősök közül a sünök, a denevérek és a vakondokok. Ugyanezen okból nagyon hasznosak a békák, a gyíkok és a siklók. A hasznos, rovarpusztító rovarok közül mindenki jól ismeri a katicabogarakat, amelyek egy nyáron több ezer levéltetűt falnak fel. Hasznosak a fátyolkák, a fülbemászók, az aranyos bábrablók, valamint a fürkészdarazsak egész sora. Utóbbiak között akad olyan is, amely liszteske ellen vethető be igen sikeresen.


Mit mikor vessünk?


Lassan tervezhetjük, milyen gyógynövényeket ültetünk, érdemes ezért áttanulmányozni néhány általános érvényű tanácsot a fűszer- és gyógynövényekről. 
Alapvető tudnivaló: legtöbbjük fényigényes, ezért napos helyre vessük, illetve ültessük és az évelőket teljesen külön az egynyári növényektől.


Az évelők némelyikét ültethetjük egészen száraz helyre, illetve díszítő értéke miatt évelő virágágyba, vagy sziklakertbe. Az egynyári növényeket vethetjük, illetve ültethetjük a zöldségnövények sorai közé is, mivel kedvezően hatnak azok fejlődésére (például kártevőktől védik, csalogatják a méheket a virágok megtermékenyítéséhez.)


A fűszer- és gyógynövényeknek kevés károsítója, illetve betegsége van, ezért nem igényelnek vegyszeres permetezést. Teának, illetve fűszernek általában virágzáskor vágjuk a növényeket. A szárakat kis csomókba kötve, szellős, száraz helyen felfüggesztve szárítjuk. Száradás után a virág és levélrészeket a szárról lemorzsoljuk, és sötét, száraz helyen tároljuk.


Bazsalikom: meleg-igényes növény, ezért inkább palántaneveléssel szaporítjuk. Vetés április elején, kiültetés május közepén.


Borsikafű, csombor: vetés április elején.


Borsos menta, borsmenta: magját áprilisban kis cserepekbe vessük, és nyár végén ültessük végleges helyükre, egymástól 70-80 cm-re. 


Citromfű: magvetés április július között cserépbe. Kiültetés augusztusban illetve következő év tavaszán. Ősszel ne ültessük, mert kifagyhat. 


Édeskömény: április elején vessük 50-60 cm sortávolságra, 2-3 cm mélyre.


Izsóp: márciusban vessük cserépbe, majd szeptemberben ültessük ki.


Kapor: legeredményesebben úgy szaporíthatjuk, hogy késő ősszel vagy kora tavasszal elszórjuk a magját a kertben. Érdemes nyáron is vetni, így ősszel a fagyok előtt még szedhetünk zöldkaprot.


Kamilla, orvosi székfű: egyéves áttelelő gyógynövény. A túl laza talajok kivételével bárhol termeszthető.
Szaporítása: vethető kora tavasszal is, de több virágot hoz, ha nyár végén, szeptember elején vetjük. Az elmunkált, gyommentes talajra szórjuk el a magot, majd gereblyézzük és tömörítsük a felületet. A kamilla az őszi esők hatására kikel, áttelel és májusban virágzik.
A Kamilla fényen csírázik nem szabad befedni! 


Kerti kakukkfű: április elején vessük kis cserepekbe, 0,5 cm mélyen.  A hajtásokat a nyár folyamán csípjük vissza, hogy jobban elágazzon. A virágzás elején vágjuk, évente kétszer, május végén és szeptemberben.


Lestyán: termesztéshez mélyrétegű, nedves talajt igényel. Áprilisban vessünk néhány magot 10-12-es cserépbe. Kiültetés szeptemberben, jól megtrágyázott helyre. A házi kertben egy-két tő elegendő.


Levélpetrezselyem: nagyobb cserépbe vagy balkonládába is vethetjük, hogy mindig frissen juthassunk hozzá. Minél korábban, lehetőleg márciusban vessük el. Leveleit nyár elejétől az erősebb fagyokig, majd a tavaszi kihajtás után a magszár képződésig szedhetjük.


Levendula: tekintve, hogy a mag csírázásához hideg hatásra van szükség, ezért ősszel kell vetni 0,5-1 cm mélyen, ritkán szórva. Tavasszal a kelés elhúzódhat május elejéig. Sűrű kelés estén ritkítani kell. Amikor a palánták elérik a 10-15 cm magasságot, akkor 8-10 cm magasan visszacsípjük, azért hogy elágazzanak. A fejlett növényeket szeptember-október elején ültetjük ki egymástól 40-50 cm-re.
A levendulát, rozmaringot, zsályát eredményesen lehet félfás zöld dugvánnyal szaporítani...július végén augusztusban, tartsd párában 1-2 hét alatt magától gyökeresedik persze ehhez egy jó szomszéd vagy anyatő kell...!


Majoranna: magvetés márciusban, fólia alá, szórt vetéssel, vagy kis cserepekbe nagyon sekélyen, 2-3 mm mélyen. Kiültetés április végén 15-20 szálas csokrokban.


Rozmaring: télen fagymentes, de hűvös helyen kell tartani. Védett helyen, (pl. kőfalak déli oldala előtt) kiültetve többnyire áttelel. Májusban vessük cserepekbe, sekélyen. 10 cm magasság felett kissé csípjük vissza, hogy elágazzon. Később ültessük nagyobb cserépbe.


Szurokfű, oregano: vetés április-májusban cserepekbe. Kiültetés szeptemberben 30-40 cm-re.
Száraz virágzáskor kell levágni, szárítani, majd a száraz virágokat és leveleket morzsoljuk le a szárról.


Tárkony: két típusa van, a francia és az orosz tárkony. A francia tárkonyt csak tősarjakkal lehet szaporítani, az orosz tárkony viszont magról is szaporodik. Áprilisban vessük cserépbe. Kiültetés szeptemberben 40-50 cm-re. Betakarítása, szedése: második évtől vágható. Hosszú szárait virágzás előtt, 10 cm-re a föld felett vágjuk le, majd szárítsuk, és száraz leveleket húzzuk le a szárról.


Zamatos turbolya: ne a zöldséges ágyba vessük, hanem olyan helyre, ahol magját elszórva éveken keresztül kikelhet. Gyommentes talaj felületére szórjuk kora tavasszal, vagy inkább késő ősszel, majd gereblyézzük, tömörítsük a talaj felületét.
Elszórt magjaiból a nyár végi - őszi esők után késő ősszel is kikel.


Zsálya: vetés áprilisban cserépbe. 10 m2 beültetéséhez. Kiültetés augusztus végén- szeptemberben, 50-70 cm-re. Virágzás május-júniusban. Az elvirágzott szárakat vágjuk ki.
 
• Hegedűs Attila György                
  Magyarok Szövetsége
  Beküldte: Szalontay Béla

Kert szalmabálán

Írta:  Joel Karsten által

Az új bálákat ősszel szerezzük be, mert ősszel könnyebben jutunk bálához. Nem kell őket zárt helyen tárolni. Csak helyezzük el őket a kertben, közel a felhasználási helyükhöz. A csapadék, az időjárás nem árthat nekik. Ez is része a szalmabálák ültetéshez való előkészítésének. A tényleges előkészítő munkákat tavasszal, a kiültetés előtt kezdjük meg (beöntözés, trágyázás).
• ♦  Mi az a szalmakert? A szalmakertben az ágyásokat szalmabálából építjük.
• ♦ A szalmabála ágyásban csak zöldséget nevelhetünk? Nem, a szalmabála ágyásban kerülhet virág, termény, gyógy- és fűszernövény is.
• ♦  Hogy ültethetünk a szalmaágyásokba? Ültethetünk a bálába és a bálára is.
• ♦ Hogyan biztosítjuk a megfelelő tápanyagellátást? Használjunk komposztot, jó minőségű kertiföldet.
• ♦ Miből készül a szalma? A szalma készülhet bármilyen kalászosból, zabból, búzából, árpából stb.
• ♦ Mitől nem esik szét a bála? A szalmabálát szorosan össze kell fogni lebomló kötöző anyaggal.
Ez csak néhány kérdés, ami felmerülhet bennünk első információk hallatán.

A szalmaágyás előnyei

Ha nem áll talaj a rendelkezésünkre, ha valamilyen oknál fogva nem lehet a talajt megmunkálni, ha kis területre akarjuk koncentrálni a növényeket, akkor próbálkozzunk ezzel a megoldással.
Nagyon nagy előnye a közeg tisztasága: kevés benne a kártevő, és gyommag. Miután jó hőszigetelő, és a szerves anyag bomlási folyamata hőfelszabadulással jár, kitolja a szezont, mert melegen tartja a növényeket.

Szalmabála ágyás lépésről lépésre

Joel Karsten, a szalmabála kertek (Straw Bale Gardens) című könyv szerzőjének ajánlásával.
Miután legegyszerűbben ősszel jutunk szalmabálákhoz, állítsuk fel őket a kertben már ősszel. De,akinek kora tavasszal, tél végén van lehetősége beszerezni, tegye meg akkor.
A kiválasztott területet takarjuk fóliával vagy kartonlappal (széthajtott, szétvágott doboz), nehogy az erőteljes növekedésű gyomok átfúrják magukat a szalmán, és kidugják a fejüket ott, ahol nem kéne.
A bálák mennyisége, elrendezése függ a rendelkezésre álló helytől, a terület adottságaitól, mint benapozottság, öntözhetőség. Az elrendezés lehet egészen attraktív és feltűnést kerülő is.
Egy bála ajánlott mérete:  30 cm x 100 cm x 40 cm. Vágott részével fölfelé helyezzük el. Az bálát összetartó zsineg az oldalán fusson, nem az ültetési felületen.
Tavasszal a szalmát a felhasználás előtt öntözzük be, és legalább két hétig hagyjuk állni, hogy biokémiai folyamatok megfelelően beinduljanak. A szalma egyébként rögtön összeseik, ha frissen használjuk föl, mert a mikrobiológiai tevékenység megindulása miatt, a lebontó folyamatok, amelyet a bálába juttatott tápelemek is felgyorsítanak, hőt termelnek. A beültetett palántákat, elvetett magvakat pedig hősokk érheti. A bála frissességére nézvést igaz a mondás, hogy minél öregebb, annál jobb. A szalma „érési” folyamatait trágyázással gyorsíthatjuk fel.
A beöntözéssel egyidejűleg öt napon keresztül bálánként 3 bögrényi szerves trágyával szórjuk meg, amit bőven beöntözünk, hogy minél mélyebbre kerüljön. A következő nap tartsunk szünetet, és csak öntözzünk. Ne törődjünk vele, hogy a szomszéd az ablakból bámul. Ezt követően három napig másfél bögrényi szerves trágyával végezzük el az előbbi műveletet. A 10. nap öntözés előtt három bögre halliszt: fahamu keverékét szórjuk szét a foszfor és a kálium bejuttatása céljából. A folyamat végére beindulnak komposztálódási folyamatok, ha az ujjunkat bedugjuk a bálába melegnek és nedvesnek érezzük, és talajszerű csomókat is fogunk találni a komposztálódás eredményeként.
Előfordulhat, hogy a szalmában magvak maradnak és ezek kihajtanak. Nem muszáj megszabadulni a kihajtott, fűszerű növényektől, mert sok vizet nem zavarnak.
Az öntözés kulcskérdés. A szalma vízáteresztő képessége magas. Az egyik legalkalmasabb módszer az öntözésre a csepegtető öntözés.Ha bálasor két végénél póznát tűzünk le, közötte középen lyuggatott gumitömlőt vezetünk végig, amelyet kb. 25 cm-enként rögzítünk u alakban hajlított dróttal. A tömlőn keresztül történik a csöpögtető öntözés. A póznák között kb. 25 cm-enként kerítés huzalt feszítünk ki. Ha esetleg később szükség lesz rá, ezekkel rögzíthetünk egy fényáteresztő ponyvát, ideiglenes melegházat hozva létre a fagyos éjszakákra.
A csöpögtető öntözés másik, legköltségkímélőbb formája, ha levágjuk a Pet palack alját körben, és  a nyakrészen rajta hagyjuk a kupakot. Majd kilyukasztjuk a kupak körüli részeket egy vékony tűvel. Süllyesszük a palánták mellé a kupakkal lefelé. Töltsük fel vízzel. Így folyamatosan vízzel látjuk el a palánta. A vízbe adhatunk pl.  komposztteát, szerves tápoldatot.
Ha eljött a palánták kiültetésének ideje, kotorjuk ültetőgödröt, szórjunk a bele kevés steril palántaföldet vagy tőzegmohát, és ültessük bele a palántát. Ha vetünk szórjuk el a magvakat, és takarjuk őket öt cm vastagon palántafölddel. Ha a bála oldalába egynyári virágokat és fűszernövényeket ültetünk nagyon mutatós szalmaágyásunk lesz, és a szomszéd is a csudájára fog járni.
Szükség esetén a levéltrágyázás szintén jó kiegészítés a tápanyag utánpótláshoz.
A szalmaágyás nagy előnye, hogy csekély mértékű a gyomosodás veszélye. Ha mégis megjelenik egy-két gyom, azokat kézi erővel (kihúzás) eltávolíthatjuk. Szervestrágyázás alkalmazásakor nagyobb mértékű lehet a gyomosodás a komposzt használatához viszonyítva.
A kártevők elleni védekezés is egyszerűbb a szalmaágyásokban. Ennek fő oka a talajszintnél magasabb elhelyezkedés. Miután a szalmaágyás csak egy szezonban használható az áttelő formák nem maradnak a helyszínen. A helyesen kezelt komposztban pedig nincs fertőzési góc. Ha mégis fellépnek kártevők, ezek többsége szárnyas kártevő. Ezek ellen a hagyományos védekezési módok alkalmazhatók.
A szalmabála szezon végére megpuhul, megszürkül. Jövőre remek komposzt készülhet belőle, ha elhordjuk a komposztládába, komposzt rakásba. A „használt” bálákat beáshatjuk a talajba is.
Forrás: Division of Agricultural Sciences and Natural Resources • Oklahoma State University pods.dasnr.okstate.edu
A fotók a “Learn to Grow a Straw Bale Garden” FB oldalról származnak.
Beküldte Szalontay Béla

Nem kapál nem gyomlál, csak elszór

Írta:  Sepp Holzer

Nem kapál, nem gyomlál, csak elszór 50 féle magot, mégis virul Holzer kertje... - Régi-új gondolatokat ébreszt bennünk Sepp Holzer abban a róla készült filmben, melyben olyan növényeket termeszt, - pl. melegcsapdák alkalmazásával tököt és szőlőt fenn osztrák hegyekben -, amiket más eddig ott elképzelhetetlennek tartott.
Régi-új gondolatokat ébreszt bennünk Sepp Holzer abban a róla készült filmben, melyben olyan növényeket termeszt, - pl. melegcsapdák alkalmazásával tököt és szőlőt fenn osztrák hegyekben -, amiket más eddig ott elképzelhetetlennek tartott. Úgy is fogalmazhatnánk, a gazda kertje egy kicsit más, mint a helybeli szomszédoké, és akkor még igen enyhén fogalmaztunk. A kert évről-évre úgy újul meg, hogy közben, egyszerűen nem lehet másképp leírni, ontja magából az egészséges és tápláló zöldségeket és gyümölcsöket.
Miben rejlik ezen érdekes mintagazdaság titka?
A permakultúra, azaz a keringő földművelés és az agroerdészet ismeretében, foglalhatnánk össze, ha egy mondatban szeretnénk megfogalmazni a siker titkát. „Teremts természetes keringést, és akkor a természet neked fog dolgozni!” Azaz „a természettel kooperációban és nem konfrontációban kell élni”, vallja a gazda.
Holzer több mint 40 éve műveli kertjét saját módszere szerint, - a szerint a módszer szerint, mely teljesen ellentmond különben a „hagyományos”, azaz az intenzív, ezer, tízezer hektárokat magába foglaló, a termőföldet végül teljesen elpusztító mezőgazdaságnak -, így ez a környezetkímélő metódus akár a jövő kertművelése is lehet.
Mindez persze csak akkor érhető el, ha a gazda a permakultúrát alkalmazza a kertjében. Hogy mi is a módszer lényege, azt nézze meg a kedves olvasó az alábbi filmrészekben, érdemes.
Így megtudhatjuk, hogyan lehet az ázsiai kertműveléshez hasonló teraszokat kialakítani az osztrák hegyekben a célból, hogy ne mossa le a víz a földből az értékes tápanyagokat a völgybe, azaz a talajt megkötni, hogyan kell/lehet mindehhez a földterület 30 %-át elfoglaló tórendszert kialakítani, valamint dombágyásokat megépíteni, de megtudhatjuk még azt is, hogyan lehet pl. új területeket a permakultúra „uralma” alá vonni. E tevékenység révén, ahogy Holzer elmondja a filmben, elkerülhető az öntözés és a trágyázás, a kapálás és a gyomlálás, avagy pl. a vegyszeres permetezés, - hisz a trágyázását maguk a növények végzik el egymásnak -, így a teraszos rendszer alkalmazása, ahogy kifejti a gazda, igencsak megéri a vállalkozó szellemű kertésznek.
De láthatunk még mást is a videóban.
A gazda a gyümölcsfák elültetésével egyidejűleg, azaz tavasszal csak elszórja a zöldségek magvait, és azok egy-két hét múlva már ki is kelnek. Hogyan lehetséges ez? Holzer szerint egyszerűen csak ismerni kell a természet működését, - amit ő már gyerekkorában elkezdett megfigyelni -, és megfelelően alkalmazni a szabályait. Szerinte ez a titka az egésznek. Ahogy elmondja: minél sokrétűbb a növényvilág, annál stabilabb a rendszer. E növényközösségben a zöldségek és a gyümölcsfák egymást váltják és szabályozzák, és ez az, ami csodálatos a természetben. A gazda éppen ezért nem ismeri azokat a fogalmakat, hogy gaznövény vagy kártevő, hiszen minden növénynek és állatnak szerepe van a rendszerben. A vadállatoknak is olyan kedvenc növényeket kell ültetni például, amit igen szeretnek, így ha ezek találhatók a gabonák mellett, az őzek nem bántják a haszonnövényt, békén hagyják azt. De szerepet kapnak az egész évben szabadon élő disznók is, amik az állandó élelmiszert keresve a gazda szerint fellazítják a talajt a dombágyásokban, így megakadályozható a növények felesleges „összegabalyodása”. A kertész a malacait így a kedvenc munkatársainak nevezi.
A filmben, illetve a többi részben még számos más hasznos ötlet, információ hangzik el, bárki alkalmazhatja ezeket, ha kedvet kap hozzá. Az első rész után még egy rövidebb-hosszabb bevezetőt fűzünk a második részhez is, így a második rész alább szintén megtekinthető.

A második részben folytatódik az első részben már részben ismertetett tórendszer szerepének, működésének bemutatása, melynek következtében sajátságos mikroéghajlat alakul ki a hegységben. Ennek a specifikus éghajlatnak köszönhetően jönnek létre azok a meleg- és nedvességcsapdák, melyek lehetővé teszik olyan zöldségek és gyümölcsök termesztését a térségben, amik itt különben nem élnének meg.
Növénytársításokból is kaphatunk ízelítőt, hogyan kell pl. együtt termeszteni a burgonyát és a gabonát. Érdekes az is, hogy Holzer magról termeszti a krumplit, mely módszert már alig vagy csak könyvekből ismernek a gazdák. Mint kifejti, keresztezi is a burgonyákat, így kísérletezgetve a jobb és jobb hozamok érdekében. De keresztezi a cukkinit és a tököt is, illetve termeszt olyan ellenálló fekete kukoricát is, mely fő tápláléka volt anno az észak-amerikai indiánoknak.
Láthatunk még képkockákat a hagyományos, gépeket alig használó szüretelésről, a gabona felhasználásáról, számos kultúrnövény megmentéséről, a magok begyűjtéséről és a felesleg értékesítéséről is. De megtekinthetjük azt is, miért nyereséges és fenntartható Holzer mintagazdasága a sokoldalú termény-betakarítás révén, illetve bepillantást nyerhetünk abba is, hogy értékesíti garanciával a gazda a földlabdás fáit terjesztendő a permakultúrát, halakat a tóból, terményeket, zöldséget, gyümölcsöt. Láthatjuk még azt is, a kertész állandó hőmérsékletű sziklapincéjében hogyan maradhatnak egész évben frissek a gyümölcsök, de megtudhatjuk azt is, hogyan adja a természetet kedvelő embereknek bérbe az „üzletember” többszobás faházát. Nem utolsó sorban hírt kaphatunk arról is, Holzer hogyan akarja bevonni a helyben lévő többi gazdát, erdészeket és hatóságokat is a permakultúrába, hogy fellendítsék azt a területet a térségben, ami egyébként hátrányosnak számít Ausztriában. Végezetül a gazda elmondja még azt is, hogy kezdett el tervei megvalósításába már kisgyermekként, valamint hogyan jött létre a későbbiekben e csodálatos kert az osztrák hegyek között.

Remélhetőleg, sikerült kedvet kapni a kedves olvasónak ahhoz, hogy a második részt is megtekintse!

 
Forrás: http://utajovobe.eu/hirek/elelmezes/5328-nem-kapal-nem-gyomlal-csak-elszor-50-fele-magot-megis-virul-holzer-kertje
Beküldte: Raffai Klára

Kálium tartalom a talajban

Írta:  Tejfalussy András

A Magyar Tudományos Akadémia és az Agráregyetemek ma azt taníttatják, hogy „kifogy a kálium a talajból”, ha a gazdák nem vásárolnak kálium műtrágyát is. Ezzel kapcsolatban a talajlaboratóriumok talajminta mérési adataira hivatkoztak.
Arra, hogy ha nem használtak kálium műtrágyát kevesebb, ha pedig használtak, akkor több a talajban a növények által könnyen felvehető („vízoldható”) kálium. A káliummal nem műtrágyázott talajokban kb. 90 mg/kg. A káliummal műtrágyázottban akár négyszer több is lehet.
A hazai talajokban 1% és 6% közötti az összes kálium tartalom. (A már vízoldható állapotban lévő és a még agyagásványhoz kötött kálium, együtt.) Ez azt jelenti, hogy ha 1 köbdeciméter talaj 1,5 kilogramm és 2% a káliumtartalma, akkor ez 30 grammnyi kálium. Ilyenkor 30 kg kálium van 1 köbméter talajban. Például az én 1000 négyzetméteres kertemben, 2% káliumtartalom esetén, 150.000 kg kálium van az 5 méteres gyökérzónában. Egy 2% káliumtartalmú talajos, 10.000 négyzetméter (1 hektár) termőterület 5 méteres gyökérzónájában másfél millió kilogramm tömegű kálium tárolódik. Ha a káliumtartalma 6%, akkor a káliumkészlete háromszor ennyi, 4,500.000 kg
Az említett akadémiai és egyetemi kutatók szerint 1 hektár termőföldből 12 tonna kukoricatermés kb. 200 kg káliumot vesz ki. Előírják, hogy minden évben legalább ennyi káliumot kell műtrágyával pótolni. Azért, hogy a talajban 300 mg/kg körüli legyen a vízoldható kálium. Megfigyelték, hogy természetes módon a termőtalajban csak annyi kálium pótlódik az agyagásványból, hogy fennmaradjon a 90 mg/kgnyi vízoldható kálium. Azért vásároltatnak a magyar gazdákkal Izraelből és más külföldi országokból
kálium műtrágyát, mert ezek a kutatók a talajban természetesen pótlódó 90 mg/kg vízoldott kálium többszörösét tekintik optimálisnak. Ha a talajlaboratórium a többszörös káliumtartalom csökkenését jelzi, az állami szaktanácsadók, akiktől a gazdák állami támogatása is függ, kötelezően előírhatják a kálium műtrágya vásárlását.
A hazai mezőgazdasági vezetők és szaktanácsadók azt nézik, hogy mennyi vízoldható káliumot mért a talajlaboratórium a talajfelszínről vett talajmintákban. A mért vízoldható káliumtartalmat a vezető akadémiai és egyetemi talajtanos kutatók által vélelmezett több száz mg/kg-os „élettani optimálissal” hasonítják össze. Az általuk előírt kálium műtrágya dózis optimumot a nitrogén, foszfor és kálium stb. műtrágyák és dózis kombinálásaik tényleges élettani hatását vizsgálni képes hatásmérések teljes mellőzésével állapították meg.
Ha a növények által felhasznált kálium mindig a talajból pótlódna csak, s ha a hazai szaktanácsadók megelégednének a vízoldható kálium természetes, 90 mg/kg-os mennyiségével, akkor a magyar talajok természetes káliumkészlete feleslegessé tenné a kálium műtrágya vásárlást. Ha a növények által kivont kálium visszakerülhet a talajba a növényi szármaradványokkal, az állati- és emberi ürülékkel együtt, a hazai talajok kálium műtrágya nélkül korlátlan ideig termőképesek maradnának.
Egyéb módszerekkel is folyamatosan kikényszerítik a kálium műtrágya vásárlást. Például 20 évig nem nőtt a kálisóval műtrágyázott területeken az őszi búza termése. Csak a költsége nőtt. Az ezt kimutató kutatók (a Gödöllői Agrártudományi Egyetemi Kompolti Kutató Intézet) nem azt javasolta, hogy hagyják abba a kálium műtrágya használatát. Elérték, hogy díjazzák azt a pályázatukat, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az OMFB, ami szerint ismétlődően, „periodikusan kell a káliummal műtrágyázni”. Konyhasóval kevert kálisót is engedélyezett műtrágyaként a minisztérium. Miért? Feltehetően azért, hogy ha valahol kiderül a kálisó aszálykár fokozó hatása, ráfoghassák a konyhasó talajtermékenységet rontó hatására, amit a Biblia is hangoztat. Pl. a „40%-os kálisó” nevű műtrágyákban 26% konyhasó van, lásd: http://www.tejfalussy.com/dokumentumok/emailkonyvek/52.emailkonyv:1.es.2.peticio.pdf
Az általam feltalált Antirandom mérési elrendezési software-n alapuló sokváltozós környezeti hatásvizsgáló mérés számos nemzetközi szabadalmat kapott, lásd: http://www.tejfalussy.com/antirandom/. Ezekkel több tízezer parcellás szántóföldi hatás-méréssel egyértelműen bebizonyítottuk, hogy óriás kárral jár a káliummal műtrágyázás. A melléklet szerinti speciális mérésemmel közvetlenül is láthatóvá tettem, hogy a kálium műtrágya általánosan rontja a növények stressz tűrését és fokozza az aszlykárt. Nem csak a vízhiányhoz, túlmelegedéshez való védekező képességüket csökkenti, de pl. a nitrogén és foszfor műtrágyákhoz, s a palántatűzdelési időpontokhoz alkalmazkodási képességüket is csökkenti.
Hazánkban tudatosan nem veszik figyelembe a hiteles, konkrét méréseket, amelyek szerint csökkenti a növények életképességét, alkalmazkodó képességét, ha káliumműtrágyával növelik a talajban a vízoldott kálium mennyiségét. Aki akadályozza a kálium műtrágya eladást, azt aljas rágalmakkal stb. igyekeznek ellehetetleníteni, lásd melléklet. Mindez mit bizonyít? Véleményem szerint egyértelműen csak azt, hogy A KÁLIUM TÚLADAGOLÓ MŰTRÁGYÁK TITKOS VEGYI FEGYVEREK, TEHÁT TERRORISTÁK AZ ALKALMAZTATÓI! (Az élelmiszerek konyhasó helyett kálisóval ízesítése, a hazai Stop só program is vegyi fegyver használat, mert a megnövelt káliumtartalmú élelmiszerek életrövidítő hatásúak.)
Verőce, 2015. 07. 02..
Üdv, Tejfalussy A.

Bövebben a mellékletben olvashatunk: →

A mikroorganizmusok nélkül nem lenne élet

Írta:  Reményi Mihály

Bevallom őszintén, egy kicsit már vártam, hogy mikor jön el ez a pillanat, vagyis amikor nyíltan is szembeszállnak a mikrobiológiai készítményekkel.

A mezőgazdaság forradalma

Tény, valóban vannak olyan készítmények, Amelyek hatásfoka minimális, azonban itt is kijelenthető, hogy káros hatással egyik sem rendelkezik! Elegendő a biztonsági adatlapot megtekintenünk vagy a készítmény részletes leírását, hogy milyen baktériumok és gombafajok találhatók meg benne. Csupán azok, Amelyek amúgy is jelen vannak, illetve kellene, hogy legyenek a mindennapi életünkben, sőt már az emberiség előtt jelen voltak.
Úgy érzem, hogy még mindig szeretünk szemben úszni az árral minden területen, nem kivétel ez alól a mezőgazdaság sem. Számomra egyszerűen felfoghatatlan, hogy miért nem lenne könnyebb haladni a fejlődéssel? Miért kell a berögzült dolgokat alkalmaznunk, ha van egy egyszerűbb és sokkal jobb megoldás? Nem véletlen nevezik a mikroorganizmusokat a mezőgazdaság forradalmának. Sokkal nagyobb figyelmet kellene, hogy kapjanak minden területen.
Nem szeretnék senkit megsérteni, de továbbra sem értem, hogy miért kell két termálkút egy kisvárosnak, amelyből az egyik vize felhasználás nélkül a szabadba ömlik. Mezővárosról lévén szó, a mezőgazdaságból él a lakosság jelentős része, fóliák fűtésére lehetne használni - amely a legnagyobb költséget jelenti egész évben -, helyben friss élelmiszert lehetne előállítani, és nem mellesleg munkahelyeket teremtene. Magyarország medence-jellege miatt szerencsére még nem szűkölködik a vízben, de ha így folytatjuk tovább, akkor kérdéses, hogy meddig...
Miért kell az egyik legkedveltebb tavunk kikötőjét kotortatni vagyonokért, amikor az iszapszintet sokkal kisebb költséggel csökkenteni tudjuk a mikroorganizmusok segítségével? Nem mellesleg még a vízminőség is javul. A kotrással viszont csak átmeneti iszapcsökkenést érünk el, de maga a probléma nem oldódik meg.
Akkor vált egy kicsit világossá a helyzet, amikor az egyik barátom ebből írta a szakdolgozatát, mondanom sem kell milyen kétkedve fogadták az egyetemen. Ennek ellenére nagyon jó eredményeket ért el. Egy ökológiai ágazatvezető ki sem szeretné próbálni, mert nem hisz benne. Ha ő ezen az állásponton van, akkor így már minden érthető, a termelőktől sem számíthatunk így nagyobb lelkesedésre.
Miért lehet ez?
A tapasztalataim alapján a mikroorganizmusoknak csak a káros hatását ismerik, vagyis a kórokozókat. Azt azonban még mindig kevesen tudják, hogy a mikroorganizmusok nélkül nem lenne élet. Számos nélkülözhetetlen folyamat nem zajlana le hiányukban: erjedés, lebomlás. A mikroorganizmusok mindenhol jelen vannak, a vizektől kezdve a talajokon át az emésztőrendszerünkig. Azonban a túlzott vegyszer, tartósítószer és műtrágya használattal fokozatosan elpusztítottuk a számunkra hasznos baktériumokat. Ezért van ma manapság számos emésztőrendszeri probléma, a mezőgazdaságban a terméketlen talajok, a szerves anyagok egy év után sem bomlanak le a talajba forgatva, egyre gyakoribb az eutrofizáció a természetes vizeinknél is.
A mikrobiológia szerintem egy nagyon szép és hasznos terület, amelynek a hasznosítása még igen gyerekcipőben jár hazánkban, legalábbis a hétköznapi életben. A mikroorganizmusok esetében a dominancia elve érvényesül, vagyis azok a baktériumok, gombák szaporodna el és maradnak életben, amelyek nagyobb számban jelen vannak. Ha elpusztítjuk a mikroorganizmusokat és rossz körülményeket teremtünk, akkor nagy eséllyel számolhatunk, hogy a kórokozók fognak megjelenni. Növénytermesztés esetén egyre gyakoribbak a talajból fertőző gombás és baktériumos betegségek.
Miért nem lehet negatív hatása?
A kemikáliákkal ellentétben nem halmozódnak fel túlzottan sehol, mindig az egyensúlyra törekszenek, mivel parányi "élőlényekről" beszélünk. Ha nem ideálisak a feltételek - hőmérséklet, víz, tápanyag -, akkor az egyedszám csökken. Ha ideálisak a feltételek, akkor is csak olyan mértékben szaporodnak el, amennyire szükséges. Ezért van az, hogy egy szennyvíz esetén sokkal drasztikusabb változás figyelhető meg sokkal rövidebb idő alatt, mint egy enyhén szennyeződött, algás víz esetében. Vagyis a szennyvízben sokkal nagyobb mennyiségű szerves anyag található, így ott gyorsabb a szaporodásuk és látványosabb a lezajló folyamat.
A legérdekesebb számomra az, amikor az ökoszisztémával érvelnek, hogy ha beavatkozunk, károsíthatjuk. Szeretném megkérdezni, akkor is gondoltunk erre, amikor ész nélkül kiszórtuk a kemikáliákat, és az a talajvízzel a közeli vagy akár távolabbi természetes élőhelyekre is eljutott, elszennyezve azt? Magyarországon a talajvíz már olyan mértékben szennyezett, hogy ivásra egyáltalán nem, de nagyon sok helyen még öntözésre sem használható fel. Ha ez így van, akkor már nem mindegy, ha tovább terheljük hasznos mikroorganizmusokkal, amelyek megtisztítják a talajt és a vizeket, elősegítik a vegyi anyagok lebomlását.

A gyártás során a mikroorganizmus törzsoldaton és a táptalajnak használt cukornádmelaszon kívül csapvizet használnak fel. Az utóbbi összetevő miatt - vagyis az az ivóvíz, amit fogyasztunk, tartalmazhat higanyt, arzént és egyéb szennyező anyagot - kell feltüntetni, hogy esetlegesen tartalmazhat higanyt és arzént. Akkor mi is a veszélyesebb és károsabb?
Már jó ideje használjuk az EM-BIO-t, és eddig még semmilyen negatív hatást nem érzékeltünk. Hacsak valakinek a talaj szerkezet javulása, a nagyobb termésmennyiség, a csökkenő vegyianyag-szint, vagy a csökkenthető növényvédelmi kezelések nem jelentik a negatív hatást.
Több készítményt is kipróbáltam már, csupán a hatékonyságban volt különbség, de negatív hatást sehol nem tapasztaltam. Természetesen az valakinek elég erőteljesen negatív, ha a termelő csökkenti a felhasznált vegyszerek mennyiségét...
De ennek ellenére én csak ajánlani tudom őket. Szerencsére a humángyógyászatban már az orvosok is hangsúlyozzák a fontosságát. Reméljük, hamarosan más területekre is eljut ez az információ. 
Misi

A hasznos mikroorganizmusok

Írta:  Reményi Mihály

Az előző cikkben a talajok jelenlegi állapotáról írtam. Valóban ennyire kétségbeejtő és elszomorító a talajok jelenlegi állapota, szerkezete? Sajnos úgy tűnik, hogy évről évre egyre rosszabb a helyzet. Ha nem történik változás a mezőgazdasági termelésben, akkor komoly problémákkal szembesülhetünk a kiváló természeti adottságaink ellenére is.
A probléma eléggé összetett, azonban a legnagyobb figyelmet a talajok szervesanyag-tartalmára, illetve megfelelő mikrobiológiai állapotára kellene fordítanunk. A vízgazdálkodási problémák viszonylag könnyen orvosolhatóak, azonban a megfelelő mikrobiológiai állapot és a szerves anyagok visszapótlása lényegesen hosszabb folyamat.
Aktív talajélet régen és ma?
A műtrágyák és növényvédő szerek megjelenése előtt megfelelő volt a talajok mikrobiológiai állapota. A mikroorganizmusok számos folyamathoz nélkülözhetetlenek, bizonyos növények hiányukban el is pusztulnak. A talajképződési és átalakulási folyamatokban kiemelkedően fontos szerepe van a baktériumoknak, gombáknak. A szerves anyagok lebomlását is a baktériumok, gombák végzik, alakítják át a növények számára felvehető tápanyagokká.
Ma egyre szembetűnőbb a mikroorganizmusok hiánya. Nem kell mikrobiológiai vizsgálatokat végeznünk ahhoz, hogy ezt megállapítsuk. A visszaforgatott növényi maradványok gyakran egy év után sem bomlanak le a talajban.
Így komoly problémát jelent a talajmunkák elvégzésekor, a magágy elkészítésekor, palántázáskor. Illetve a szerves anyagok mennyisége folyamatosan csökken a talajban, és ha nincs utánpótlás, akkor teljesen megváltozik minden tulajdonsága a talajnak, illetve a tápanyagtartalom is csökken.
A szerves anyagokból képződő humusz kolloidok kiemelkedő jelentőségűek. A humusztartalom nem csak a tápanyagok miatt fontos, ennék sokkal összetettebb. A talajok pufferképességének nevezzük azt a tulajdonságot, hogy a talaj a külső káros környezeti tényezőket milyen mértékben képes tompítani. Ezek a káros környezeti tényezők lehetnek fizikai (pl. taposás, talajmunkák, erózió), illetve kémiai eredetűek (savanyodás, só felhalmozódás, kilúgzódás, vegyszermaradványok, túlzott műtrágyahasználat, a növények gyökérsavai). A szerves anyagok visszapótlásával a talaj pufferképességét növelhetjük, így a káros környezeti tényezők hatását is nagyobb mértékben képes csökkenteni. Vagyis sokkal kisebb az esélye a talajmunkák negatív következményeinek kialakulására.
A mikroorganizmusok a szerves anyagok lebontása mellett elősegítik a növények tápanyag- és vízfelvételét, emellett a talajlakó kártevők, kórokozók kiszorításában is kiemelkedő a jelentőségük. Számos növény a mikroorganizmusok hiányában el is pusztul, nagyon jó példa erre a fenyőfélék és a mikroorganizmusok szimbiózisa. Egyes Ázsiai országokban a mikrobiológiai készítményeket használják a szárazságtűrés fokozására.
Megkülönböztetünk aktivált és passzív mikrobiológiai készítményeket.
Az aktivált készítmények olyan készítmények, amelyek egy speciális táptalajon, egy adott technológiával felszaporítottak. Ezek a készítmények a már aktív mikroorganizmusokat tartalmazzák, vagyis kijuttatva "azonnal megkezdik működésüket". Ezzel szemben a passzív formában lévő készítmények kijuttatásakor a mikroorganizmusok számára több feltételnek teljesülnie kell: tápanyag, megfelelő nedvességtartalom, hőmérséklet, megfelelő pH. Ha bármely tényező nem megfelelő, akkor nem kezdik meg "élettevékenységüket".
Az Em-bio aktivált mikrobiológiai készítmény. Az előállítása egy cukornádmelasz és víz keverékéből álló táptalajon történik fermentációval. A nagy előnye abban rejlik, hogy egy készítményen belül megtalálhatóak anaerob és aerob mikroorganizmusok is, vagyis egy készítmény számtalan célra felhasználható: talajkezelésre, állománykezelésre, vízkezelésre, szennyvízkezelésre és komposztálásra.
A következő részben a felhasználás lehetőségeit, kijuttatásának módját, mennyiségét részletezzük.
Misi

A szerves trágya semmivel nem pótolható!

Írta:  Reményi Mihály

Az ünnepekre ismét hazautaztam vidékre, mondanom sem kell nagyon jó volt, és egy ilyen hosszabb időszak után nagyon nehéz visszatérni és visszarázódni a nagyvárosi életbe...

Éghajlatváltozás, avagy nemtörődömség, kapzsiság

Az úton nézelődve akaratlanul is szembetűnt a termőföldek állapota, valljuk be, elég elszomorító képet mutat az alföldi területeken. A zöldellő búza helyett a legtöbb táblán víz áll. Szándékosan nem neveztem belvíznek. Régebben ilyenkor mindig elszomorodtam egy kicsit, ma már inkább dühös vagyok. Hogy mi ennek az oka? A tanulmányaim során sikerült ezt megértenem, részletesen átlátni az összefüggéseket, ezért külön köszönet Dr. Molnár Endre tanár úrnak, aki a talajtan elmélete és gyakorlata mellett a föld szeretetét is átadta. Annak a földnek a szeretetét, amelybe vetünk, amelyre építünk és tapossuk nap mint nap.
Remélem, hogy a cikk végére minden olvasó megérti, hogy mi is a legfőbb problémám, és miért érzek mérhetetlen dühöt és tehetetlenséget.
Kezdjük az elején.
Minden előadásomon elhangzik, hogy a föld a kertészkedés, mezőgazdasági termelés alapja! Ha nem megfelelő, nem tartjuk karban, akkor komoly problémák jelentkeznek idővel. A kulcsszó az időn van, ezért is legyint a legtöbb földtulajdonos ilyenkor. Azonban ez bármikor bekövetkezhet, lehet, hogy csak évek múlva, de az is lehet, hogy már két éven belül. Minden csak a talaj pufferképességén, szerkezetén, művelésmódján, szervesanyag-tartalmán, víz- és levegőháztartásán múlik. Azonban, ha bekövetkezik, akkor drasztikusak a változások és a visszafordításuk jóval több időt vesz igénybe.
Magyarország medence-jellegéből kifolyólag vizekben gazdag, aminek örülnünk kellene. A vízszabályozás és lecsapolások során számos árokrendszer került kialakításra, amely a területek vízelvezetését biztosította és biztosítja, vagy biztosítaná a mai napig. Ezek a vízelvezető árkok a legtöbb termőföld mellől eltűntek, beszántották őket a nagyobb mennyiségű termés reményében. Nagyobb föld, több termés elvén. Azonban most a természet úgy látszik, hogy visszafoglalja azt, ami eredetileg is hozzá tartozott. Miért kell meglepődni, hogy víz borítja a területeket, ahol régen mocsár volt? Főleg abban az esetben, ha a vízelvezető árkokat be is szántottuk, felszámoltuk, vagy a legjobb esetben csak nem tartjuk karban, nem tisztítjuk, hogy biztosítsuk a víz szabad elfolyását.
A területek vízszabályozása lenne a legkevesebb, legkönnyebben megoldható feladat az árokrendszer kiépítésével. Ennél sokkal nagyobb probléma a mezőgazdasági kizsákmányoló technológia. Az évek során felgyülemlett mennyiségű vegyszerek és műtrágyák jelentősen lerontották a talajok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait. Emellett a szerves anyagokat sem juttattuk vissza, valamint a talajművelés sem volt megfelelő. A szerves trágya semmivel nem pótolható! Jó lenne, ha megértenék a földtulajdonosok, hogy a szerves trágya nem csak tápanyagot biztosít a növényeknek, amit műtrágyával is tudunk pótolni. Nem ennyire egyszerű, a szerves trágya kijuttatásával visszapótoljuk a szerves anyagokat, vagyis a humuszt. A humusz részecskék fontosságába nem szeretnék kémiailag belemenni, mert akkor azt több oldalon keresztül is tárgyalhatnánk. Röviden a humusz felelős a talajok pufferkapacitásáért. A talajok esetében azt a tulajdonságot nevezzük pufferképességnek, hogy az adott talaj milyen mértékben tudja tompítani a káros hatásokat, amely lehet fizikai és kémiai, de akár biológiai is!
A szerves anyagok jelentős mértékben javítják a talaj levegő- és vízháztartását, lazítja a talaj szerkezetét, könnyebben le tud szivárogni a csapadék. Ma már szerencsére egyre több helyen végzik el a tarló beszántását, valószínűleg ez annak hatására kezdődött el, hogy törvényileg megtiltották a tarlóégetést.
Ilyenkor záporoznak a negatív vélemények. Sokkal jobb volt az égetés, mert hiába forgatja vissza a növényi maradványokat, még gyakran egy év múlva sem bomlik le. Gondolkozzunk egy kicsit... Valóban nem bomlik le és akadályozza a magágy előkészítési, vetési vagy palántázási munkálatokat. Miért is lehet ez, és hogyan orvosolhatjuk?
A vegyszerek és túlzott műtrágyahasználat miatt a talajban lévő mikroorganizmusok - amelyek a lebontást végzik - jelentős vagy teljes része elpusztult. Vagyis már nincs aktív talajélet, nincsenek meg azok a lebontást végző baktériumok és gombák, amelyek biztosították a folyamatos körforgást. Így a legfontosabb teendőnk a vízrendezési problémák megoldása mellett ezeknek a mikroorganizmusoknak a visszapótlása.
A következő részben ezekről a hasznos mikroorganizmusokról lesz szó, hogy még jobban megismerhessük őket és jelentőségük fontosságát.
Misi

Önellátás

Írta:  Gál Tamás Étékelés:

Tele a kamra, nem számít az áremelés - Ma már drágább az idő. Ezért oldjuk meg úgy az önfenntartást, hogy minden meglegyen amire szükségünk lehet a kertből, de ez ne jelentse azt, hogy teljesen leköt az ezzel járó munka. Ne akadályozza az önellátást a más elfoglaltságokkal való összeegyeztethetetlen idő, vagy energia. Jó lenne lazábban annál, mint ahogyan ezt a nagyszüleinknél láttuk, de vegyük át tőlük azt a tudást, amit ma már nem használunk. Lessük el más népek tudását is, alkalmazzuk a mai ötleteket és a technikát. Dolgozni most is kell, aki nem szereti a növényeket, annak ezután is teher marad a munka. Aki szereti, az okos kertésszé válhat és még több örömöt fog találni benne, kevesebb munkával !
Zöldségtermesztés - könnyítésekkel
Törekszünk arra, hogy minél többet kihozzunk, egy adott területből. A fajtaválasztással, a művelési móddal, az egymást segítő növényekkel. Szakítunk a hagyományos ágyásokkal. De figyelünk a talajerőutánpótlássra, a vegyszermentességre, a terület folyamatos beültetettségére, valamint nagyszerű ötleteket alkalmazunk.
Zöldségtermesztési ötletek >>

---

Nyers zöldségek
Nem újdonság, hogy 42 fok felett elpusztulnak a növények élő részei. Tudjuk, mégis főzünk. Valakik kipróbálták, hogy mi lenne, ha sok nyers zöldséget ennénk. Sőt, mi lenne, ha szinte csak ilyeneket ennénk ? Tudom, erre bekapcsol a sziréna, hogy kell enni húst .... Azért csak olvass tovább, nagyon hasznos lesz !
Nyers zöldségek >>

---

Akvapónia
A halak trágyája a vizet nitrátossá teszik. A növények növekedésének egy szakasza fokozottan igényli a nitrogént. Nem lehetne a kettőt összekapcsolni ? A halak vizével öntözzük a növényeket, ami a gyökérzónában megtisztul és mehet vissza a halakhoz. A halak és a növények egymást segítik. Etetjük a halakat és nőnek a növények is. Meleg helyen ez télen is működik. Így mindig van friss zöld és friss hal.

---

Kenyérsütés otthon
Bár ma már vannak kiváló pékségek, de még ha a szomszédunkban lenne is, nem versenyezhetnek azzal a kenyérrel, ami otthon készül. Mert hogy ez nem akármilyen kenyér !

---

Tartósítás
Bőséges asztal télen is, vegyszerek nélkül is. Üvegben, hordóban, padláson, polcon, pincében, veremben és még máshol is, mindenütt lehet élelmiszer. Télen is lehet enni változatos, egészséges ételeket. A "tavaszi fáradtság"-ot el is felejtheted.
Tartósítási módszerek >>

---

Talajerő utánpótlás
Azt mindenki tudja, hogy jó termés a jó földből lesz. És mitől lesz jó a föld ?
1. Nem mérgezzük meg a földben lakó baktériumokat és más hasznos élőlényeket. Ha ezek elpusztulnak, akkor hiába vannak ásványi anyagok a földben, nem tudja a növény jól hasznosítani.
2. Nem csak veszünk, adunk is. Vissza kell pótolni a földtől elvett értékeket.
A műtrágyázással megszegjük az első szabályt. Ha nincsen műtrágyázás, akkor meg a másodikat. Hogyan lehet mindkét szempontot betartani ?
Talajerő utánpótlás >>

---

Öntözés
Ez egyszerű ! Megnyitjuk a csapot és lehet is öntözni ! De ... aztán kezdenek a dolgok bonyolódni. Drága a víz, a kút, a szivattyú, vagy sok idő a rendszeres öntözéssel bajlódni. Ráadásul a csapvíz és a kútvíz nem a legjobb minőség az öntözéshez. Esővízből meg képtelenség annyit tárolni, hogy kitartson.
Mi hát a megoldás ?
Öntözés >>
És még sok - sok ötlet jó tanács képekkel vídeókkal részletesen ITT látható olvasható >>

---

Miért kell az önellátás ?
Azért, hogy szabad lehess, ne kelljen az életedet a legnagyobb kiadásokhoz igazítani.
Ha megszabadulsz a jelentősebb rezsiktől, akkor nem kényszerülsz rá a magas bevételre, nyugodtabb életet élhetsz, lazább munkát is választhatsz.
A háztartásod készpénz igénye jelentősen csökken, ezért csökken a függőséged a főnöködtől, a politikától, a gazdasági helyzettől.
Mellékhatásként pedig egészségesebb lehetsz lelkileg is és testileg is.

Az önműködő önelátás nem azt jelenti, hogy minden teljesen automatizált. De azt igen, hogy úgy valósulhatnak meg a fenti célok, hogy nem válnak robottá a mindennapok.
Ha az élelmiszerönellátást is szívesen választod, akkor megismerheted az ásás, kapálás, permetezés nélküli kertészkedést éa a téli friss zöldségtermesztés önműködő lehetőségét.

A cél az, hogy  kényelmesen éljünk, anyagi biztonságban és egészségesen. Ez jó hatással van a lelkünkre és a gondolkodásmódunkra is, ami aztán kihat a környezetünkre is.

A legfontosabb területek, amik ezt megalapozzák: lakhatás, rezsicsökkentés, energiaellátás, szigeteltség, jelentősen csökkentett munkaigényű élelmiszertermelés, gyógyszer és orvosfüggőség csökkentése, nyers ételek, háztartásivegyszerek, költségcsökkentő tételek, szemléletmód

Neked még lesz nyugdíjad ? A nyugdíjrendszer Európa szerte súlyos gondokkal küzd. A nyugdíj "jár, de nem jut".
A nyugdíjas években az alacsony rezsire és az egészségre fokozottan szükség lesz.
Kezdd el kiépíteni a saját önellátásod, vagyis egy bizonyos mértékű anyagi függetlenséget. Segít a technika, és más módszerek is. Ezt egészíti ki lehetőségként a rendszeres elfoglaltság, ami a maihoz képest egy sokkal könnyedebb kertészkedést jelent.
Az egészséges étrend mellett biztosan neked is sokkal kevesebbet kell költened gyógyszerre, orvosra.
Az öngondoskodásnak ez is egy formája. Automatizált, vagy a minimál munkaigényre kiélezett  energia és élelmiszerelőállítás. Az alacsony nyugdíj így akár nem is nyomasztó, sőt nagy az ellentét, a betegségben, kiszolgáltatottságban töltött évek és az egészséges, testileg, szellemileg is aktív, nyugodt életmód között.
Részletek: >>

Az Évkerék Ökotanyán

Írta:  Vaskor István

Évkerék Ökotanya: nevezhetjük mintaprojektnek, mégis az itt gazdálkodó fiatal házaspár élete inkább emberi megközelítésben egy lélekemelő történet.

Szeged közelében, Balástyán él egy házaspár. Kiss László és Kiss-Kovács Orsolya az Évkerék Ökotanyán zöldséget termel, állatokat tart, és egész életvitelét igyekszik fenntarthatóvá tenni. Jelenlegi életük, munkájuk, szellemiségük alighanem sokaknak mutat jó és követendő példát és a szlogennel élve: megér egy misét.

László Békés megyében, Szeghalmon nőtt fel, Orsolya a Budapest melletti Dunakeszin. Mindketten mezőgazdasági vonalon tanultak: a férj kertészmérnöknek Budapesten, a feleség környezetgazdálkodási agrármérnöknek Gödöllőn. Történetükről Orsival, az Évkerék Ökotanya „szóvivőjével" beszélgettünk.

- Végzettségeteket tekintve a vidékhez való vonzalom nem meglepő. Mégis mi késztetett Benneteket a nagy elhatározásra, a vidéki életre, a gazdálkodásra?

- Mindkettőnk esetében egyszerűek és ésszerűek voltak az okok – mondja Orsi. – Én életem nagyobb részét a fővárosban és környékén éltem le, így a városban felvetődő, kézenfekvő problémákkal - hulladéktermelés, szennyezett és egészségtelen környezet, rossz minőségű élelmiszer, táplálkozásból eredő betegségek - fogyasztóként szembesültem elsőként.

Aztán az egyetemi éveim alatt Borsod és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében két kutatásban vettem részt, melyek során vidékfejlesztési interjúkat késztettünk gazdálkodókkal.

Ekkor tapasztaltam, hogy a jelenlegi termesztési és elosztási struktúra egy sor társadalmi és környezeti problémát generál, ahelyett hogy egészséges helyi élelmiszerrel közvetlenül látná el a városban élőket és megélhetést biztosítana a vidéki gazdálkodóknak, akik a tájjal fenntartható, öko módon gazdálkodnak. Leendő gazdálkodóként megcsendült bennem a kérdés: vajon létezik ilyen gazdálkodási mód, ilyen rendszer, ilyen kapcsolat?

- Nyilván férjedben is érlelődött hasonló gondolat.
- Laci szakiránya az egyetemen a növényvédelem volt. Gyakorlatban is végzett növényvédelmi kutatásokat a munkahelyén, így sokat tapasztalt a kémiai növényvédelemről. A mai növénytermesztés műtrágyán és növényvédőszeren alapul. Az emberre, talajra gyakorolt káros hatások először a termelőket és közvetlen környezetüket veszélyeztetik, majd az élelmiszeren keresztül a fogyasztókat. Ugyanakkor, aki a konvencionális gazdálkodásba egyszer belekerül, onnan váltani ökológikus gazdálkodásra szinte lehetetlen. Egyértelmű volt számára, hogy ez egy zsákutca, s felvetődött benne is a kérdés: akkor hogyan lehet egészségesen és fenntartható módon gazdálkodni?

- Az iméntieket hallva, számomra már most nem meglepő, hogy életetek miért éppen az Évkerék Ökotanyához kötődik.

- A tények ismeretében egyértelműen megfogalmazódott bennünk, hogy az ökogazdaságokat fogyasztóként is támogatnunk kell. Kerestük a módját, hogy elérhető áron és minőségben jussunk bio zöldséghez, hogy megismerjük a gazdálkodás módját, gyakorlatát.

A Gödöllői Egyetem találkoztam a Nyitott Kerttel, akik jó tíz évvel ezelőtt alapították meg Magyarországon az első közösségi bio zöldségdoboz rendszert, a gödöllői Waldorf Iskola családjainak közreműködésével. Ez a dobozrendszer az Amerikában és Angliában is elterjedt CSA - magyarul közösség által támogatott mezőgazdálkodási rendszer - elveire épült, hogy családokat lásson el elérhető áron bio zöldséggel, és segítse a kis családi biogazdaságok fennmaradását. Rengeteget olvastam és kutattam ezeket a külföldi termelői-fogyasztói együttműködéseket, Angliában dolgoztam is egy ideig egy ilyen gazdaságban, majd 2009-ben házhoz jött a végső motiváció.

A Tudatos Vásárlók Egyesületének szervezésében Magyarországra látogatott Benoit Hertz és felesége - akik Provence-i termelők - és megismertették velünk az AMAP közösségi zöldségdoboz rendszerük működését. Ekkorra már megérett bennünk az elhatározás, hogy létrehozzunk egy ilyen gazdaságot, egy közösség által támogatott mezőgazdasági rendszert, amely talán megoldást adhat az agroélelmiszer-rendszer problémáira. Az életmódváltásunk egy csodálatos kísérője volt ennek a hosszú folyamatnak.

- Merthogy az elméleti megközelítés után következett a gyakorlat, azaz belevágtatok a sűrűjébe.

- Egy tanyát választottunk új életterünknek, ahol a város után hatalmas, természetes és szabad a tér, az évszakokat pedig a bőrünkön érezzük minden nap. Az állatok és a föld iránti felelősség sok mindent átformál, testet és lelket egyaránt, s ha valaki megtapasztalja a saját termény örömét és biztonságérzetét, egyértelmű hogy önellátóvá akar válni. Mi közel hét hektáron gazdálkodunk - szántó, kert, gyümölcsös, legelő -, ami egy családi ökogazdaság számára ideális méretű. A kertünk idén egy hektár területű: itt több mint 100 fajta zöldség- és fűszerfajtát termesztünk a zöldség közösségünk - AMAP rendszerünk tagjai – számára. Telepítettünk egy vegyes gyümölcsöst és homoktövist, vetettünk egy kis gabonát és lucernát.

- Ma már állatok is színesítik tanyátok életét. Hogyan birkóztok meg a tartásukkal?

- Az állatok nagy felelősséget jelentenek, de nagyon fontos elemei egy ökogazdaságnak. Ők adják a trágyát, hasznosítják a növényi „hulladékot" és rendben tartják a területeket. Az állattartás felelősségéhez azért szép lassan szerettünk volna hozzászokni, így egy kismacskával, egy mudival és egy komondorral indultunk. Azóta 40 tyúk, két tucat, már itt kelt aprójószág - kiscsibe, pulykapipe, gyöngyös csibe - szaladgál az udvaron. 13 racka juhunk és egy sodrott ló legeli a gyepet, és két kis malac követel mindennap kétszer hátvakarást és darát.

- Ti nem piacoztok, hiszen az AMAP-rendszer lényege másról szól. Hogyan működik a Zöldségközösség?

- A piac - főleg egy termelői piac - nagyon fontos helyszín, de mi mégsem szerettünk volna piacra menni a zöldségeinkkel. Ennél sokkal szorosabb és közvetlenebb kapcsolatra vágytunk, amely jobban érzékelteti mindkét féllel – a termelővel és vásárlóval, a várossal és a vidékkel - a kötődés és egymásrautaltság fontosságát. A megtermelt zöldséget a Zöldségközösség tagjai közt osztjuk szét, akik hosszú távon elköteleződtek mellettünk. Ez az AMAP-rendszer lényege.

A tagok, vásárlók, elkötelezik magukat, hogy - jelen esetben - 3 hónapig a zöldségközösség tagjai lesznek, és hetente átveszik az egységesen összeállított dobozokat. E emellett önkéntes munkával is hozzájárulhatnak a közösség működéséhez, cserébe mi a dobozokat hetente a kert terményeiből összeállítjuk, és egy átvevőpontra szállítjuk. Nincsen felesleg, nincsenek közvetítők. Itt mi vagyunk, akik minden alkalommal találkozunk a közösség tagjaival. Itt mindenki egyenrangú, olyan emberek, akik elkötelezték magukat egymás támogatására. Hogy mi a kötőanyag? A közvetlen emberi kapcsolatból születő bizalom.

- Ezek több, mint felemelő gondolatok!

- A mi nagy örömünkre pedig tények. A bizalmat erősíti, hogy a közösségnek lehetőséget biztosítunk, hogy meglátogassák a gazdaságot, és egy találkozó keretében megbeszéljük a szezon tapasztalatait és a következő időszak terveit. Erre nagyon nyitottak az emberek. Sokan szeretnének belelátni a gazdálkodás mikéntjébe, megtapasztalni azt, megismerni a kertet, amiből az asztalukra került minden héten a zöldség. A találkozókon minden közösségi tagot szívesen látunk, s a jövőben év közben is szeretnénk alkalmat biztosítani a látogatásra, mert sokan jelentkeztek, hogy önkéntesként segítenének a kerti munkákban.

- Kikből áll a közösség?

- Olyan párokból, családokból, fiatalokból, kismamákból, akik tudatos fogyasztók, az ízek és a konyha szerelmesei, a tiszta és megbízható élelmiszert keresik. Olyan emberekből, akik élelmiszer önrendelkezésüket kezükbe véve felelős döntéseket hoznak a mindennapi fogyasztásaikról.

- Végezetül még egy Veletek kapcsolatos kérdés: hány órát dolgoztok egy nap, hogyan bírjátok ezt a sok munkát?

- Tudod, ha munkahelyed van, és egy cégnek dolgozol, reggel nyolckor leteszed a saját életed. Elbúcsúzol a családodtól, és nyolc órát dolgozol valaki másnak a céljáért, más keze alatt, egy helységben, ahol az év 365 napjában ugyanolyan fény- és hőviszonyok közt - nagy valószínűséggel a számítógép előtt ülve – várod a műszak végét. Nekünk nincsen munkaidőnk.

Azt mondhatnám, hogy mindig munkálkodunk, sokat és sokszor kemény fizikai munkát végzünk. De közben így éljük az életünket, együtt, egymással, a saját magunk által választott természetes életterünkben, megélve azt, ami nekünk fontos. A felelősség és a jelenlét egy gazdaságban olyan, mint a szülőé, de nem érezzük lemondásnak a tanyára fordított időt.

A közösség tagjai által a mi megélhetésünk és munkánk alapozódik meg, hiszen arra tettük fel életünket, hogy helyi családokat lássunk el tiszta, egészséges, szezonális élelmiszerrel az ökológiai tájgazdálkodás módszereit alkalmazva. Ez már több mint egy átlagos fogyasztó-vásárló kapcsolat a multik polcai közt!

Fotó: Nicolas Dabar

---

 Forrás:http://www.sokszinuvidek.hu/index.php/eletmod/1149-Egy-fiatal-h%C3%A1zasp%C3%A1r-megragad%C3%B3-t%C3%B6rt%C3%A9nete-az-%C3%89vker%C3%A9k-%C3%96kotany%C3%A1n

A biogazdálkodásról

Írta:  dr. Sárközy Péter

A biogazdálkodás fogalmának különbözõ értelmezését elkerülendõ az EU Bizottság külön kiadványban határozta meg az egyetemes érvényû irányelveket.

A biogazdálkodás szabályozása az EU-ban

Maga az elnevezés országonként változik (organikus, ill. szerves, biológiai, ökológiai stb.), lényegében azonban ugyanazt jelenti: olyan gazdálkodási rendszereket határoz meg, amelyek tilalmazzák vagy korlátozzák a mûtrágyák és egyéb vegyszerek használatát. Termelésük egyik fontos eleme a vetésváltás, a környezet védelmével karöltve, általában a fenntartható mezõgazdaság kibontakozásának elõsegítése. Célul tûzték ki kiváló minõségû, szermaradványoktól mentes termékek elõállítását, továbbá olyan módszerek bevezetését, amelyek a vegyi készítmények alkalmazása nélkül is megõrzik, sõt javítják a talaj termékenységét. Az elõírások betartására mind a termelés, mind a forgalmazás mûveletsoraiban ellenõrzõ szervezeteket hoztak létre a tagországok. Külön rendelkezések szabályozzák az ellenõrzés módozatait, nemkülönben az eladásra kínált termék eredetét, feldolgozását, csomagolását, beltartalmi jellemzõit tanúsító igazolás (centrifikáció) kiállítását.
A biogazdálkodás több szempontból eltér a szokványos (fõleg az ún. "ipari mezõgazdaság" jegyében meghonosodott) eljárásoktól. Egyebek között
• - nem szennyezi a talajt és az élõvizeket mérgezõ vegyületekkel;
• - a biológiai sokrétûség fenntartására törekszik a növény- és az állatvilágban egyaránt;
• - igyekszik a talajszerkezet és a talajban élõ szervezetek (edafon) egyensúlyának fenntartására;
• - a szervesanyag-tartalom növelése révén mérsékli az ásványi tápanyagok kilúgozódását, kimosódását;
• - a növényvédelemben szintén erõsen támaszkodik a természetes egyensúly megõrzésére; ugyancsak természetszerû módszerekkel igyekszik az állandó növényvédõszer-használatot helyettesíteni;
• - elsõsorban a természetes, a helyi és a megújuló energiatartalékok feltárására törekszik;
• - az energiatakarékos módszerek alkalmazása révén is csökkenti a gazdaság függõségét a külsõ erõforrásoktól.
Kétségtelen tény, hogy a biogazdálkodást sokan bírálják. A bírálók elsõsorban azt emelik ki, hogy az elérhetõ termésátlagok többnyire gyengébbek, mint a szokványos (kemizált) termelési gyakorlatban. Ez a megállapítás a nagy átlagokra érvényes. Behatóbb vizsgálatok viszont arra utalnak, hogy igen erõs a szóródás az üzemi eredmények és a hozam jellege szerint. Az is megfigyelhetõ, hogy a számszerû csökkenés fõképpen az átállás szakaszára vonatkozik. Bizonyos idõnek kell eltelnie ahhoz, hogy a talaj is, a növény is "visszakerüljön az egyensúlyi állapotba", s ettõl fogva a termelés ismét növekedésnek indul.
Az is kétségtelen, hogy a biotermelés induló költségei magasak. Ennek okai: a jelenlegi helyzetben a "beálló" üzemek szétszórtan helyezkednek el; gyakran a méretük sem éri el a kívánatos, kedvezõ arányokat; a termékek feldolgozásához és csomagolásához különleges berendezéseket igényelnek; s a szóban forgó berendezések teljesítõ képessége nem mindig használható kellõképpen ki. Ugyancsak akadnak bonyodalmak az áru forgalmazása és értékesítése körül. Tetézi a nehézségeket, hogy egyes mûveletek nem mindig gépesíthetõk, legalábbis nem olyan mértékben, mint a jól kialakult szokványos gazdálkodásban. Emiatt nagyobb a kézimunka-igény. (Az utóbbi hátrányt némileg ellensúlyozza a foglalkoztatottság javulása a vidéki körzetekben.)
Ami pedig a fogyasztói árakat illeti, ott a biotermékekre sokszor "rárakódó" közvetítõi járulékok rontják a versenyhelyzetet. Az EU tagállamaiban a biogazdaságok eleinte - külön feltüntetve - nem szerepeltek a statisztikában. Csupán a hivatalos elismerés (1991) óta váltak az adatok nyilvánossá. Ezek szerint minõsített és bejegyzett termõterületük 1987 és 1993 között megnégyszerezõdött, megha-ladta a 400 000 ha-t. Az EU 2092/91. sz. rendelkezése szerint az adatszolgáltatást kötelezõvé kell tenni. Ezt a rendelkezést az 1992. és 1993. években kiegészítették, végrehajtási utasítással is ellátták. Az elõírásnak megfelelõ módon elõállított, kezelt és csomagolt növényi termékeket a kijelölt szervezetek védjeggyel látják el (az angol nyelvterületen "biológiai", a francia, görög, holland, olasz, portugál országokban "organikus", Dániában, Német- és Spanyolországban pedig "ökologikus" megjelöléssel). Az állati termékekre vonatkozóan egyelõre az egyes államok belsõ törvényes rendelkezései érvényesek, a közös javaslat 1995. július 1-tõl léphet hatályba.
Az EU Bizottság meghatározta azoknak az adalékoknak a körét, amelyek a biotermelésben fölhasználhatók, illetve amelyek alkalmi igénybevételét az illetékes szervezet engedélyéhez kötik. Ugyancsak intézkedett a szállítmányozásban és a kereskedelmi forgalomban kötelezõ szabályok betart(at)ásáról.

A biogazdálkodás támogatása

A biogazdálkodás az utóbbi esztendõk során támogatást élvez, részint az egyes tagállamok, részint az Unió forrásaiból.
Kiváltképpen Dánia, Hollandia és Németország segítette ennek a gazdálkodási módnak, illetve szemléletnek a térhódítását anyagi eszközökkel. Franciaország, Nagy-Britannia szintén, Belgium azonban kevésbé mutatkozott segítõkésznek. A többi EU-országban az állami beavatkozás késett.
A támogatás mértéke és formája különbözõ. Dániában pl. már 1987-ben hoztak olyan törvényt, hogy az átállás idõszakára (a bejelentett hektárok száma alapján) kapjon pénzügyi támogatást a biogazdaság. Németországban a tartományok különbözõ megoldásokhoz folya modtak. A Saar-vidéken a dánokéhoz hasonló támogatást nyújtanak az elsõ három évre. Más tartományokban jelentõs összegekkel támogatják az EU külterjesítési törekvéseit, a biogazdálkodásra támaszkodva. Ugyanez történt az Egyesült Királyságban. Hollandiában minta- biogazdaságokat is rendeztek be, egyúttal ingyenes tanfolyamokon oktatják a követendõ eljárásokat. Csaknem valamennyi tagországban immár külön tanácsadó szolgálatot szerveztek a biotermelés elõmozdítására. A közép- és felsõoktatásba, különösen a továbbképzésbe úgyszólván mindenhol beiktatták a szükséges tudnivalókat.
Ami a kutatást illeti, Németországban már 1970 óta végeznek szabatos összehasonlító kísérleteket a bio- és a szokványos termelési módszerek értékelésére. Újabban Belgium, Dánia és Franciaország is csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez.
Maga az Európai Unió a 2328/91. sz. rendelkezését 1993 végén egészítette ki (EEC No 3669/93. szám alatt). Ez a kiegészítés a fejlesztési tervek alapján nyújt beruházási segélyt azzal a céllal, hogy "javítsák a gazdasági szervezetek hatékonyságát". Ezen belül támogatják a kedvezõtlen adottságú üzemeket, egyszersmind ösztönöznek a - megjelölés szerint - "alternatív gazdálkodási módszerek" bevezetésére. Hangsúlyozzák, hogy a mezõgazdasági termelést össz hangba kell hozni a környezetvédelemmel és a táj jellegének megõrzésével. Ilyen értelemben közvetlen pénzügyi támogatást itélnek meg a fenti követelményeket érvényesítõ gazdálkodók részére. Valamennyi tagország elkészítette errõl szóló javaslatát az EU Bizottságnak. A fölmerülõ költségek 50%-át a közös pénzalapból fedezik; kivételesen 75%-ot is szánnak a hátrányos helyzetû területekre.
Az EEC No 2085/93. sz. rendelkezés kísérleti és bemutató üzemek, továbbá kutatóhelyek létesítésével igyekszik a biogazdálkodás révén közelebb kerülni a fenntartható mezõgazdaság jelszavával kitûzött célok megvalósításához, az 1994-1999. évi idõszakban. A törekvés elõmozdítására szívesen várnak javaslatokat az EU kebelén belül és bármely más ország szakembereitõl, tudósaitól.

Áttekintés a biogazdálkodásban használt szerekrõl

I. A biogazdálkodásban engedélyezett tápanyagpótló és talajjavító adalékok

Istállótrágya, hígtrágya, vizelet, szalma, tõzeg, gombatrágya, gilisztahumusz, háztartási hulladék vagy növényi maradványok komposztja, húsüzemi és halászati melléktermékek, élelmiszeripari és textilipari melléktermékek, moszatfélék, fûrészpor, forgács, fahamu, természetes foszfátkõzet, lúgsalak, káliumkõzet, kálium-szulfát (ellenõrzés után!), mészkõ, magnéziumkõzet, meszes magnéziumkõzet, Epsom-só (magnézium-szulfát), gipsz (kalcium-szulfát), nyomelemek (bór, réz, vas, mangán, molibdén, cink - ellenõrzés után!), kén (ellenõrzés után!), kõliszt, agyag (bentonit, perlit), kalcium-klorid (ellenõrzés után), elsõsorban almafák kezelésére mész- és magnéziumhiány esetén).

II. Növényvédõ szerek

Piretrin-készítmények természetes (krizantém)-alapanyagból (lehetõleg szinergikusan), derris- és kvasszia-készítmények, ryania-készítmények, propolisz, kovaföld, kõliszt, metilaldehid-készítmények csapdákhoz, kén, bordói és burgundi lé, nátrium-szilikát, szódabikarbóna, káliszappan, feromonok, Bacillus thuringiensis készítmények, víruské szítmények, növényi és állati olajok, paraffinolaj.

III. Nem mezõgazdasági eredetû termékek

1. Élelmiszer-adalékok
Kalcium-karbonát, tejsav, szén-dioxid, almasav, tokoferol, lecitin, citromsav, borkõsav, monokalcium-foszfát, alginit, agar-agar, karragénmoha, mézga, pektin, karbonátok, argon, nitrogén, oxigén
2. Ízesítõk
Természetes eredetû fûszerek és adalékok
3. Víz és só
Ivóvíz, konyhasó (nátrium- vagy káliumklorid)
4. Mikroorganizmusok
Külön rendelkezések szerint
5. Ásványi anyagok, vitaminok
Külön rendelkezés szerint.
dr. Sárközy Péter egyetemi tanár
EU9504
Beküldte Bio Matyi

Növényvédő növények

Írta:  Zoli

Életünk során számos növényt megismerünk, hallottunk szüleinktől, nagyszüleinktől azok gyógyító hatásairól. Ludas Matyi is ilyen növényeket kért, amikor másodszor verte meg Döbrögit. Például szagosmügét, macskagyökeret, kutyabengét.

 Rovarölő, gombaölő, lombtrágya ? mindez elkészíthető házilag is! Gyógy- és gyomnövényalapú, folyékony készítményekről lesz szó.

Tápanyag-utánpótlás céljára az egyik legalkalmasabb a talajba dolgozott érett komposzt, vagy istállótrágya ? figyelembe véve a kellő lebomlási időt. A növényvédelem legfontosabb fegyvere a megelőzés. Ennek elemei a következők: jó termesztési környezet kialakítása, vetésváltás, fertőzött növényi részek eltávolítása, rezisztens növények, egészséges szaporítóanyag, élő, aktív talaj, termőhelyi adottságoknak megfelelő termesztés.
Természetközeli gazdálkodás esetén beavatkozásra csak különleges esetekben lehet szükség. Ilyen lehet egy kártevő hirtelen és nagymértékű fellépte, a fiatal állomány (fácskák vagy palánták) védelme.
A házilag készíthető növényi levek sok esetben megoldást jelentenek, és elkészítésük egyszerű.
De ismerjük-e a gyógytartalmú növények egyéb hatásait, mire tudjuk alkalmazni a kertészetben. A legegyszerűbb, amikor bemegyünk egy növényvédő üzletbe, permetezzük a növényeinket, aztán elfogyasztjuk és bevisszük a szervezetünkbe a mérget. Az alább felsorolt növények szárított leveleiből készült permetlével megóvhatjuk saját egészségünket és környezetünket is.
A bioveteményesben a jó termés és a kártevők elleni hatásos védekezés alapja, hogy a gazdák a növényeket évről évre cserélik, azaz más-más növénytársulások váltják egymást! Te se ültess egyfajta növényeket ugyanarra a területre, mindig vegyes kultúrát alakíts ki! Így növényeid optimálisan hasznosítják a tápanyagokat, egymás számára ideális környezetet teremtenek, és elűzik a kártevőket.

Íme, a legjobb és a legrosszabb növénytársítások:

A bab társa lehet a zeller, a saláta, a retek, a petrezselyem, a padlizsán, a kapor, a karfiol és a cékla, de nem szabad a bab mellé ültetni hagymafélét, édesköményt és borsót.
A burgonya ideális partnere a zöldbab, a karalábé, a karfiol, a kapor, a káposzta, a spenót, a fokhagyma és a saláta, de nem kedveli a tök, az uborka, a zeller, a paradicsom és a paprika közelségét. A burgonyabogarat leginkább a zöldbab és a fokhagyma űzi el a közeléből.
A karfiol kívánságlistáján szerepel a bab, a borsó, a cékla, a saláta, a szamóca és a zeller, míg határozottan idegenkedik a káposztától.
A káposzta szereti a pillangós virágú növények közelségét. Kifejezetten előnyös lehet számára, ha salátát ültetsz mellé, mert az száműzi a földibolhákat, a rebarbara pedig megvédi a gyökerét a pusztító golyvával szemben. A káposzta nem szereti a paprika, a paradicsom és a sárgarépa közelségét.
A paradicsom szinte megkívánja, hogy a közelébe vöröshagymát és fokhagymát ültessenek, de kedveli a babot, a karalábét, a kukoricát, a retket, a spenótot és a sárgarépát is. Ugyanekkor idegenkedik a burgonyától, a borsótól és a tökféléktől.
A paprika kedvence a zeller és a bazsalikom, de rosszul tűri, ha burgonyát telepítenek a közelébe.
A sárgarépa védőnövénye a vöröshagyma (kivált a répalégy nem szereti a hagymát), de a káposztán és a céklán kívül mindennel összeültetheted.

Permetlé saját kezűleg!

Ha a kiskertedben már megjelentek a kártevők, akkor sem kell lemondanod a vegyszermentes gazdálkodásról. Bár a boltban kapható permetszereknél macerásabb növényi alapanyagokból „ellenanyagot” kotyvasztani, ne add fel elveidet, hanem próbáld ki a következő recepteket!
A levéltetvek ellen a legjobb orvosság a csalánpermetezés: 10 kg friss csalánt áztass be egy napra 50 liter esővízbe! Ha nem szeretnél élni ezzel a biztos, de nagyon büdös módszerrel, jó megoldás lehet a fák közé ültetett sarkantyúka, mert magához vonzza a tetveket. A zöldbab levéltetve ellen viszont rebarbarafőzettel védekezhetsz. Hetente többször permetezz ezzel a szerrel!
Csalánlé
Főként levéltetvek ellen hatásos, ám növényeink tövét akkor is locsolhatjuk vele, ha éppen semmiféle kártevő nem telepedett meg rajtuk, hiszen a csalán magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt általános erősítő szerként is működik.
A permetszerhez 1 kg felaprított friss zöld csalánt felöntünk tíz liter vízzel, és 36-48 órai állás után hígítatlanul permetezünk vele.
Ha tovább hagyjuk a vízben a csalánt, megerjed, ami egyáltalán nem baj, ezután is felhasználható. Ebben az esetben naponta keverjük át, hogy a bomlási folyamathoz sok oxigént kapjon. 10-14 napi erjesztés után 10-szeres hígításban használható.
A legfontosabb: a csalánerjedéskor iszonyatosan büdös, emiatt már az elején adjunk hozzá macskagyökér-kivonatot, vagy kőport (a zeolit kertészetekben kapható természetes anyag).
Később is lefedve tartsuk átható szaga miatt. A lé hetekig megtartja hatását, ősszel pedig a megmaradt csalániszapot ráönthetjük a komposztra.
Egy másik levéltetvek elleni természetes szer:
fél liter víz
2 evőkanál cukor
2 evőkanál ecet
2 evőkanál mosogatószer
"A vizet, a cukrot, az ecetet és a mosogatószert, bármilyen mosogatószer lehet, össze kell keverni, majd néhányszor le kell permetezni vele a növényt. Az egyik vevőmtől kaptam a tippet, az orchideán én is kipróbáltam, gondolom más növényeken is működik." – mondta.
A kártevő rovarok hatásos ellenszere a kifőtt és kihűlt burgonyalé, míg a kártékony csigák kiváló gyűjtőnövénye a rebarbara.
Az őszibarackot megtámadó tafrinás levélfodrosodás ellen jó eséllyel küzdhetsz mezeizsurló-főzettel (10 liter vízben áztass 15 dkg szárított füvet), de atejes víz is hatásos lehet 1 : 1 arányban. A zsurlótea megelőzésként gombás fertőzések kivédésére is alkalmas.
A szamócaatkát, a szamóca egyik legkártékonyabb ellenségét fokhagymalével teheted ártalmatlanná: 10 liter forrásban lévő vízhez tegyél 70 dkg apróra vágott fokhagymát. A siker érdekében fel kell emelned a leveleket, és alulról is be kell permetezned őket.
Általános gombaölő szerként bevált a tölgyfakéreg-főzet (1 liter vízben 10 dkg kérget főzzünk meg), és a varádicsvirág főzete (3 dkg virágot 1 liter vízben áztassunk három napig, majd háromszorosra hígítva permetezzük le a gombás részeket).
A tarackot csicsóka ültetésével számolhatod fel.
A cseresznyelegyet peterakás idején (a virágzás után három héttel) fehérürömteával távolíthatod el. A legyek 20 fok fölött bújnak ki a talajból, kikelésüket vastag mulccsal késleltetheted.
A légykártól a hagymát sárgarépa ültetésével védheted meg.
A drótférgeket félbevágott krumplival gyűjtheted össze, a répaféléket támadó fonálférgeket bársonyvirág telepítésével teheted ártalmatlanná, míg a szamócát mustárral vagy körömvirággal védheted meg a „fonalas” ellenségektől.
A lisztharmatra érzékeny növények védőnövénye a mellé ültetett fokhagyma és a sarkantyúka. Az uborka testőre ekkor a bazsalikom, a salátáé a turbolya.
Diólé - Így készül:
„2 liter vizet felforralok, majd belegyűrök jó sok diófalevelet, amit a kis zöld szárával együtt vágtam le. Megvárom míg kihűl, kiszedem a leveleket, és spriccelős flakonba teszem. Levél megy a komposztba, elriasztja a legyeket, meg a hangyákat. Az összes növényre jó, a spenótra is fújtam, meg a salátákra is."
(Gyöngyi Kerepesi osztotta meg VIDÉKEN ÚJRAKEZDŐK csoportban.)
Valaki megjegyzést fűzött ehhez, hogy ő gyerekkorában diólevéllel dörzsölte be a bőrét, a bogarak ellen.
A rovarriasztó és bőrszépítő hatás tudományosan is igazolható: "A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza."- lehet 
Tejes permetlé:
4 liter forralt és fölözött tejet keverjünk el 2 liter vízben és permetezzük ki, hígítás nélkül.
A fiatal paradicsom palántákat permetezzük vele, mert a gomba és vírusos fertőzések megelőzésére szolgál. / Kéthetente a levelekre permetezve a tejes víz hatásos ellenszere lehet a gazdák munkáját igencsak megnehezítő gombának. / A tej éppoly hatékony megoldásnak tűnik, mint a hagyományos kén- és réztartalmú növényvédő szerek, viszont nem rontja a gyümölcs zamatát.
A tradicionális módszerek többsége nem bizonyult hatékonynak, nem úgy a tej vagy a savó. Még kérdés, a tej hogyan fejti ki hatását, mindenesetre a teljes zsírtartalmú változat alkalmazása tűnik a legeredményesebbnek. Elképzelésünk szerint a tejzsír és a savó fehérjéi valószínűleg olyan mikroorganizmusokat táplálnak, amelyek a tőkén elfoglalják a lisztharmat élőhelyét, akár fel is falják annak spóráit
MEZTELEN CSIGÁRA
"Akinek van meztelen csigája, de nincs saját vagy lízingelt futó kacsája, egy tipp a csiga buli megfékezésére.
1 nagy fej fokhagymát (nem kell megpucolni csak szétszedni) 1 liter vízben felfőzni. Hagyni kihűlni, majd leszűrni.
1liter lötyi, 10 liter víz hígításban kipermetezni, főleg a növényeket. Helyzettől függően többször ismételni.
Működik!"
Környezetbarát tetűirtás
Hozzávalók: rebarbara szára levelestől, csalán, kesztyű, kés, öntözőkanna esővízzel, az áztatásra kiszemelt edény. A többit elvégzi a napfény
Gombafertőzésre
Zsurlófőzet - A gombafertőzésre hajlamos növényeket, például a paradicsomot, az epret és a rózsákat megelőzésképpen zsurlófőzettel permetezzük. Erősen párás, nedves napokon, amikor fennáll a gombásodás veszélye, mindenképp permetezzünk vele (közvetlenül a növényre és a talajra is).Készítése egyszerű: 30 dkg zsurlót 5 liter vízben egy órán keresztül főzzünk kis lángon, majd ötszörösére hígítjuk, lehűtjük és már használhatjuk is.
Reggel a leghatásosabb, biogazdák szerint kéthetente érdemes megismételni a permetezést. A zsurló nem az a tipikus kerti növény, így érdemes kirándulások alkalmával begyűjteni. Ha viszünk magunkkal egy növényhatározót vagy az internetről letöltött fotót, biztosan rátalálunk, a mezei zsurlót különös levelei miatt nehéz összetéveszteni más növénnyel.

És még néhány fontos növény:

Pitypanglé
A pitypangból készült permetlé növekedésserkentő a legtöbb növényre.
A szerhez körülbelül 2 kg friss levélre van szükség, melyet tíz liter vízben két hétig erjesztünk, naponta kevergetve.
Ötszörös hígításban tavasszal és ősszel a talajra és a növényekre permetezzük.
A felsoroltakon kívül természetesen még számos növényből készíthetünk permetszert, érdemes a témában böngészni az interneten vagy bújni a szakkönyveket, hiszen magunknak és családunknak teszünk jót azzal, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt termelünk meg, amelyek nem tartalmaznak vegyszermaradványt.
Kamila Nemes pipitér 1 - Chamaemelum nobile és az Orvosi székfű - Matricia recutita: A növények szárított drogja Azulén tartalmú és a belőle készített por és permetlé baktérium, vírus és gombaölő hatású.
Kamillalé
Két marék kamillavirágot másfél liter vízben fél napig áztatunk, majd leszűrjük és ötszörös hígításban permetezünk (locsolókannával is mehet a növényekre). Tapasztalatok szerint a zöld levéltetveket riasztja.
Orvosi rebarbara - Rheum officinale 2 : Levél lemezének főzete levéltetű és atkaölő. A frissen mérgező leveleit megfőzik és rovarirtót készítenek belőle. A friss, savanyú nedvű gyöktörzs réz tisztítására alkalmas.
Nagy csalán - Urtica dioica 3 : A levelek szárított leveleiből készített permetlé Hisztamin tartalmú, hatásosan irtja az atkákat és levéltetveket.
Szappanfű - Saponaria officinalis 4 : Permetleve pajzs- moly- és vértetvek ellen nagyon hatásos. A növény szárított drogjának felületaktív Szaponin tartalma a gyógynövény alapú permetezőszerek hatékonyságát fokozza, de pajzs-moly- és vértetvek ellen permetleve önmagában is biztos.
Csillaghagyma - Tulbaghia violacea 5: A növény gyökerének illata elűzi a rágcsálókat, például vakond, pocok.
Dalmátvirág - Tanacetum cinerariifolium 6 : A szárított levél Piretrint tartalmaz. A szétszórt por távol tartja a legyeket, hangyákat, csótányokat, poloskákat. A háziállatok szőréből kiirtja a bolhákat és a tetveket. A porból permetlé is készíthető, ami még a burgonyabogarat is elpusztítja. Virágjának szárított drogja a melegvérű állatokra veszélytelen rovarirtószert, mindeközben nem károsítja a környezetet. Piretrint tarztalmaz. A lakásban vagy a kertben szétszórt por távol tartja a legyeket, hangyákat, csótányokat, poloskákat. A házi állatok szőréből kiírtja a bolhákat és a tetveket. Alapanyaga a margarétához hasonló dalmátvirág virágzata, ezt szárítják, és zúzzák finom porrá. A porból permetlé is készíthető, amely még a burgonyabogarat is elpusztítja. A hasznos rovarok megóvása érdekében alkonyatkor kell vele permetezni, a hatóanyag másnapra lebomlik. A Pyrethrum elsősorban a levéltetvek ellen hatásos - egytől egyig elpusztítja őket -, ám fontos hangsúlyoznunk, hogy sok más, kevésbé kártékony rovarra nézve is ártalmas lehet. Hogy ez utóbbiakat megóvd, célszerű a szerrel este lepermetezni a beteg növényeket, hiszen ilyenkor a rovarok többsége már nyugovóra tér.
Féregűző varádics - Tanacetum vulgare 7 : A dalmátvirághoz hasonló hatással bír. A növény szárított drogja ugyancsak tartalmaz Piretrint. Az őrlemény a dalmátvirágéhoz hasonlóan alkalmazható. A küszöb elé szórva távol tartja az egereket, hangyákat.
Boldogasszony tenyere - Tanecetum balsamita 8 : Szárított levele távol tartja a bolhákat, tetveket, hangyákat és a legyeket.
Murokrépa - Daucus carota 9 : Gyökerének szárított drogja és a belőle készített por és permetlé csíraölő (baktérium- és gombaölő) hatású.
Orvosi székfű - Matricaria recutita és Nemes pipitér 10 - Chamaemelum nobile: E növények szárított drogja Azulén tartalmú és a belőle készített por és permetlé baktérium, vírus és gombaölő hatású.
Kerti izsóp - Hysopous officinalis 11 : A növény szárított drogja Penicilin tartalmú, pora és permetleve baktériumölő hatású.
Rozmaring - Rosmarinus officinalis 12 : A virágos hajtás szárított drogja baktérium és gombaölő hatású.
Kerti ruta - Ruta graveolens 13 : A szárított levéldrog rovarűző és csíraölő hatású.
Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum 14 : A növény szárított levéldrogja rágcsálók irtására szolgáló Dikumarint tartalmaz.
Istenfa - Artemisia abrotanum 15 : Szárított levéldrogjának permetleve és pora rovarűző.
Fehér üröm - Artemisia absinthium 16 , és Fekete üröm - Artemisia vulgaris: Szárított levéldrogjuk hatékony rovarűző.
Bíbor kasvirág - Echinaecea purpurea 17 : Szárított gyökérdrogja baktérium és vírusölő hatású.
Szagosmüge - gallium odoratum 18 : Szárított levéldrogja hatékony rovarűző.
Illatos macskamenta - Nepeta cataria 19 : Szárított drogja rágcsálók és földibolhák ellen hatásos.
Olasz szalmagyopár - Helichrysum italicum 20 : Levél és virágdrogja baktérium és gombaölő hatású.
Fokhagyma - Allium sativum : A növény minden része,de különösen a hagymája a sarjadozó gombák és baktériumok ellen hatóanyagot tartalmaz.
Díszítő védőnövények
A nálunk egynyáriként tartott ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért a komposzttároló mellett lehet nagy segítségünkre a légyűzésben. A teljes növény, különösen a magja mérgező. A dekoratív sarkantyúka (Tropaeolum majus) és A bársonyvirág, népies nevén büdöske (sp. Tagetes) a másodlagos anyagcsere termékeket tartalmazó illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat.
A bio-védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az intenzív illat- és szaganyagok kiválasztása. E növények levelei, vagy virágai illóolajokat választanak ki másodlagos anyagcseréjük folyamán, melyek egyes állatokat vonzzanak, másokat taszítanak. A borágó (Borago officinalis) elsősorban gyógynövényként ismert, ám dísznövényként sem utolsó. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a csigák. Ezért, ha az ágyások köré ültetjük, a borágóval körbevett területre nem jutnak be ezek a puhatestű kártevők.
Fűszerek és zöldségek
A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát (Allium sativum) ültetni, ami riasztja az egereket, a fonálférgeket és a szürkepenésztől is véd. A szürkepenész ellen egyébként minden hagymafaj alkalmazható, így a fokhagymánál dekoratívabb, kompakt növekedésű, lilásrózsaszín virágú metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a snidling is, mely egyáltalán nem fest kirívóan a dísznövények között.
Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.
A lisztharmat-megbetegedésekre érzékeny növények köré érdemes a fűszerként jól ismert bazsalikomból (Ocimum basilicum) ültetni néhány tövet. Egyrészt szárított leveleikkel levesek, sültek, pácok és mártások ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítőital is készíthető a bazsalikomból. Másrészt ez a félméteres termetű növény gátolja a lisztharmat fertőzés terjedését, de a méheket magához csalogatja. Így ideális a lisztharmat-érzékeny almafajták, és az egynyári virágok - például petúniák - társaságába ültetni.

Honnan szedjem?

Váratlanul, valamint ritkán fellépő kezelési igény esetén a növényeket természetes környezetükből is begyűjthetjük: rétről, erdő széléről. Ám kerüljük a forgalmas útszéleket! Ha kis mennyiségre van szükségünk (például egyetlen fácska védelme), vásárolhatunk szárított gyógynövényt is, és a készítményt abból állítsuk elő.
A rendszeresen használt gyógynövényeket érdemes termeszteni. Elhelyezhetjük őket külön ágyásban is, mégis inkább a veteményes növényeinek közelébe célszerű ültetni őket, hiszen megfigyelések szerint előnyös hatásukat a talajon keresztül is kifejtik. Nagyobb ágyások, szélesebb sorközök esetén elférnek az ágyás szélén is.
A felhasználható növények között (lásd táblázatunkat 21) vannak mindennapos zöldségek, fűszerek (fejes káposzta, majoránna), ritkább élelmiszerek (rebarbara, pasztinák), teaként gyakran fogyasztott gyógynövények (kamilla, zsálya), kevéssé ismert gyógynövények (cickafark, lándzsás útifű), valamint a jelentős gyógyhatásuk dacára is gyomnövényként kezelt fajok (csalán, magas aranyvessző).
A növények gyűjtéséhez metszőolló, sarló, kerti kesztyű, terepen történő szedéshez szellős kosár szükséges. A levek elkészítéséhez hordóra lesz szükségünk. Célszerű beszerezni több, esetleg különböző méretű, de azonos anyagú hordót. Ne használjunk fémhordót! Ugyanis az erjedésben levő oldat ? nemkívánatos vegyi folyamatokat elindítva ? reakcióba léphet a fémmel.
Szükségünk lesz még esővízre is. Ennek hiányában jó a napfényes helyen tartott, állott víz is. A hordó lefedéséhez műanyag- vagy fémháló kell. Ezzel akadályozzuk meg, hogy állatok essenek bele. A képződő szagok elnyelésére meghinthetjük a lé felszínét kőzetőrleménnyel.
A lé keveréséhez nagyméretű fakanál, gumikesztyű szükségeltetik, a kijuttatásához tölcsér, locsolókanna, kézi viráglocsoló, háti permetező vehető igénybe.

Elkészítési módszerek

Erjesztett lé: Friss növényből 1 kilogrammnyit, szárítottból 100?200 grammnyit teszünk 10 liternyi esővízhez. Mérés hiányában a növénnyel félig telerakott edényt felöntjük vízzel. Sose töltsük tele, mindenképpen hagyjunk helyet a felhabzásra! Naponta egyszer alaposan kavarjuk meg. A lé megzavarosodik, majd habképződés indul. A habosodás 10?20 nap alatt magától elmúlik, ekkor a lé felhasználható.
Áztatott lé vagy hidegvizes kivonat: A növényt 1 napig áztatjuk hideg esővízben. A vizet használjuk fel, enyhébb hígításban.
Préselt lé: Az apróra vágott növényből gyümölcscentrifugával levet préselünk ki. Hígítási arány:
1 dl növényhez 100 liter víz.
Forrázat: A növényt felaprítjuk, forrásban levő vizet öntünk rá. Kevergetjük, majd 15 perc után leszűrjük.
Főzet: A növényt felaprítjuk,
1 napig áztatjuk, majd felforraljuk, és 20?30 percig főzzük. Hűtés után használjuk. Ha megerjed, erjesztett léként is használhatjuk.

Kijuttatás, felhasználás

A különféle felhasználási célokat a táblázatban foglaltuk össze. Ha permetezünk vele, használat előtt le kell szűrni a folyadékot, különben eltömi a szórófejet. Kórokozók ellen 1 : 4?1 : 5 arányban használhatók, lombtrágyaként viszont akár 1 : 50 arányú hígításra is szükség lehet.
Tápanyag-visszapótlására hígítás nélkül használhatjuk ősszel, illetve kora tavasszal: locsoljuk a veteményes sorai közé, öntözzük be a fák tövének környékét. A tömény levet tapadást elősegítő anyaggal (vízüveg) keverten a fák törzsére is kenhetjük.
Tenyészidőszakban történő talajöntözésre (palánták beiszapolására, virágzás elősegítésére) általában 1 : 10?1 : 20 arányú hígítást készítünk.
Az erősítő szert fiatal növényeknél, az egy adott kártevő gyérítésére szolgáló készítményt a probléma felléptekor, a virágzást serkentő, termésfokozó szereket rügyfakadáskor juttassuk ki!
A felmaradt levet hígítás nélkül a komposztra, vagy idősebb fák tövéhez lehet önteni. Hígított maradékot komposztra, vagy veteményesben a sorközökbe lehet önteni.
21

Növény neve	Készítmény	Felhasználási cél
macskagyökér	préselt lé	Fiatal palánták erősítése, ellenálló-képességének fokozása, virágzás serkentése. Jó hatású rózsákra, pillangósokra, paradicsomra és kabakosokra. Ne használjuk salátafélék, hagyma és sárgarépa esetében!
csalán, rebarbara	préselt lé	Levéltetvek ellen
csalán	erjesztett lé, főzet	Mikrotápanyagok visszapótlására, levéltetvek ellen, gombás betegségek (pl. zellerrozsda) ellen
torma	erjesztett lé, főzet	Monília és káposzta-gyökérgolyva ellen
fekete nadálytő	erjesztett lé	Nitrogéntrágyázás, talajállapot-javítás, növekedés és virágzás serkentése
édeskömény	erjesztett lé	Tápanyag-visszapótlás
kamilla	préselt lé, forrázat	Rothasztó baktériumok ellen, magcsávázás
fejes káposzta	erjesztett lé	Trágyázás, paradicsom erősítése
körömvirág	áztatott lé, hideg vizes kivonat	Ősszel kiültetendő palánták erősítése, gyomok gyérítése
hagymafélék	erjesztett lé	Baktériumok és gombák, rágcsálók ellen
csikófark (v)	erjesztett lé	Takácsatka ellen
zsurló	forrázat	Lisztharmat ellen, gyomok gyérítése, szamóca és paradicsom gombás betegségei ellen, (csalánnal kombinálva) zellerrozsda ellen
orvosi zsálya	áztatott lé	Káposztalegyek ellen
torma	főzet	Monília ellen
rebarbara	áztatott lé	Levéltetvek ellen
bodza	erjesztett lé	Állati kártevők riasztása
gilisztaűző varádics	erjesztett lé	Gyomok gyérítése, állati kártevők riasztása
keverék: levendula, magas aranyvessző, orvosi somkóró, menta, üröm, petrezselyem, lestyán	erjesztett lé	Gyomok gyérítése
keverék: kerti sarkantyúka, közönséges bábakalács, lórom, menta, orvosi angyalgyökér, vöröshagyma	erjesztett lé	Gombás betegségeke ellen
keverék: gilisztaűző varádics, kaukázusi medvetalp, kerti ruta, kerti sarkantyúka, királydinnye, orvosi angyalgyökér, pasztinák, petrezselyem, üröm, zeller, zsálya	erjesztett lé	Állati kártevők riasztása
keverék: fekete nadálytő, pitypang, medvetalp, lándzsás útifű, cickafarkkóró, csalán, izsóp, majoranna, menta	erjesztett lé	Palánták erősítése, tápanyag visszapótlás





Felhasznált források:
http://www.szepzold.hu/novenyvedo_anyag_tartalmu_gyogynovenyek
http://www.haszon.hu/agrar/gazdaasszony/480-keszitsuenk-noevenyved-leveket.html
http://www.femina.hu/otthon/4_hatekony_termeszetes_novenyvedoszer és a Wikipédia számtalan oldala
http://www.kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=493
http://emf-kryon.blogspot.se/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html?honnan=Nemzeti_Hirhalo


Kapcsolódo hasznos oldal: →
Aki már kipróbálta illetve használja is, küldje be tapasztalatait, esetleg javítson ki bennünket.  >Zoli<

Életünk során számos növényt megismerünk, hallottunk szüleinktől, nagyszüleinktől azok gyógyító hatásairól. Ludas Matyi is ilyen növényeket kért, amikor másodszor verte meg Döbrögit. Például szagosmügét, macskagyökeret, kutyabengét.

 Rovarölő, gombaölő, lombtrágya ? mindez elkészíthető házilag is! Gyógy- és gyomnövényalapú, folyékony készítményekről lesz szó.

Tápanyag-utánpótlás céljára az egyik legalkalmasabb a talajba dolgozott érett komposzt, vagy istállótrágya ? figyelembe véve a kellő lebomlási időt. A növényvédelem legfontosabb fegyvere a megelőzés. Ennek elemei a következők: jó termesztési környezet kialakítása, vetésváltás, fertőzött növényi részek eltávolítása, rezisztens növények, egészséges szaporítóanyag, élő, aktív talaj, termőhelyi adottságoknak megfelelő termesztés.
Természetközeli gazdálkodás esetén beavatkozásra csak különleges esetekben lehet szükség. Ilyen lehet egy kártevő hirtelen és nagymértékű fellépte, a fiatal állomány (fácskák vagy palánták) védelme.
A házilag készíthető növényi levek sok esetben megoldást jelentenek, és elkészítésük egyszerű.
De ismerjük-e a gyógytartalmú növények egyéb hatásait, mire tudjuk alkalmazni a kertészetben. A legegyszerűbb, amikor bemegyünk egy növényvédő üzletbe, permetezzük a növényeinket, aztán elfogyasztjuk és bevisszük a szervezetünkbe a mérget. Az alább felsorolt növények szárított leveleiből készült permetlével megóvhatjuk saját egészségünket és környezetünket is.
A bioveteményesben a jó termés és a kártevők elleni hatásos védekezés alapja, hogy a gazdák a növényeket évről évre cserélik, azaz más-más növénytársulások váltják egymást! Te se ültess egyfajta növényeket ugyanarra a területre, mindig vegyes kultúrát alakíts ki! Így növényeid optimálisan hasznosítják a tápanyagokat, egymás számára ideális környezetet teremtenek, és elűzik a kártevőket.

Íme, a legjobb és a legrosszabb növénytársítások:

A bab társa lehet a zeller, a saláta, a retek, a petrezselyem, a padlizsán, a kapor, a karfiol és a cékla, de nem szabad a bab mellé ültetni hagymafélét, édesköményt és borsót.
A burgonya ideális partnere a zöldbab, a karalábé, a karfiol, a kapor, a káposzta, a spenót, a fokhagyma és a saláta, de nem kedveli a tök, az uborka, a zeller, a paradicsom és a paprika közelségét. A burgonyabogarat leginkább a zöldbab és a fokhagyma űzi el a közeléből.
A karfiol kívánságlistáján szerepel a bab, a borsó, a cékla, a saláta, a szamóca és a zeller, míg határozottan idegenkedik a káposztától.
A káposzta szereti a pillangós virágú növények közelségét. Kifejezetten előnyös lehet számára, ha salátát ültetsz mellé, mert az száműzi a földibolhákat, a rebarbara pedig megvédi a gyökerét a pusztító golyvával szemben. A káposzta nem szereti a paprika, a paradicsom és a sárgarépa közelségét.
A paradicsom szinte megkívánja, hogy a közelébe vöröshagymát és fokhagymát ültessenek, de kedveli a babot, a karalábét, a kukoricát, a retket, a spenótot és a sárgarépát is. Ugyanekkor idegenkedik a burgonyától, a borsótól és a tökféléktől.
A paprika kedvence a zeller és a bazsalikom, de rosszul tűri, ha burgonyát telepítenek a közelébe.
A sárgarépa védőnövénye a vöröshagyma (kivált a répalégy nem szereti a hagymát), de a káposztán és a céklán kívül mindennel összeültetheted.

Permetlé saját kezűleg!

Ha a kiskertedben már megjelentek a kártevők, akkor sem kell lemondanod a vegyszermentes gazdálkodásról. Bár a boltban kapható permetszereknél macerásabb növényi alapanyagokból „ellenanyagot” kotyvasztani, ne add fel elveidet, hanem próbáld ki a következő recepteket!
A levéltetvek ellen a legjobb orvosság a csalánpermetezés: 10 kg friss csalánt áztass be egy napra 50 liter esővízbe! Ha nem szeretnél élni ezzel a biztos, de nagyon büdös módszerrel, jó megoldás lehet a fák közé ültetett sarkantyúka, mert magához vonzza a tetveket. A zöldbab levéltetve ellen viszont rebarbarafőzettel védekezhetsz. Hetente többször permetezz ezzel a szerrel!
Csalánlé
Főként levéltetvek ellen hatásos, ám növényeink tövét akkor is locsolhatjuk vele, ha éppen semmiféle kártevő nem telepedett meg rajtuk, hiszen a csalán magas vitamin és ásványi anyag tartalma miatt általános erősítő szerként is működik.
A permetszerhez 1 kg felaprított friss zöld csalánt felöntünk tíz liter vízzel, és 36-48 órai állás után hígítatlanul permetezünk vele.
Ha tovább hagyjuk a vízben a csalánt, megerjed, ami egyáltalán nem baj, ezután is felhasználható. Ebben az esetben naponta keverjük át, hogy a bomlási folyamathoz sok oxigént kapjon. 10-14 napi erjesztés után 10-szeres hígításban használható.
A legfontosabb: a csalánerjedéskor iszonyatosan büdös, emiatt már az elején adjunk hozzá macskagyökér-kivonatot, vagy kőport (a zeolit kertészetekben kapható természetes anyag).
Később is lefedve tartsuk átható szaga miatt. A lé hetekig megtartja hatását, ősszel pedig a megmaradt csalániszapot ráönthetjük a komposztra.
Egy másik levéltetvek elleni természetes szer:
fél liter víz
2 evőkanál cukor
2 evőkanál ecet
2 evőkanál mosogatószer
"A vizet, a cukrot, az ecetet és a mosogatószert, bármilyen mosogatószer lehet, össze kell keverni, majd néhányszor le kell permetezni vele a növényt. Az egyik vevőmtől kaptam a tippet, az orchideán én is kipróbáltam, gondolom más növényeken is működik." – mondta.
A kártevő rovarok hatásos ellenszere a kifőtt és kihűlt burgonyalé, míg a kártékony csigák kiváló gyűjtőnövénye a rebarbara.
Az őszibarackot megtámadó tafrinás levélfodrosodás ellen jó eséllyel küzdhetsz mezeizsurló-főzettel (10 liter vízben áztass 15 dkg szárított füvet), de atejes víz is hatásos lehet 1 : 1 arányban. A zsurlótea megelőzésként gombás fertőzések kivédésére is alkalmas.
A szamócaatkát, a szamóca egyik legkártékonyabb ellenségét fokhagymalével teheted ártalmatlanná: 10 liter forrásban lévő vízhez tegyél 70 dkg apróra vágott fokhagymát. A siker érdekében fel kell emelned a leveleket, és alulról is be kell permetezned őket.
Általános gombaölő szerként bevált a tölgyfakéreg-főzet (1 liter vízben 10 dkg kérget főzzünk meg), és a varádicsvirág főzete (3 dkg virágot 1 liter vízben áztassunk három napig, majd háromszorosra hígítva permetezzük le a gombás részeket).
A tarackot csicsóka ültetésével számolhatod fel.
A cseresznyelegyet peterakás idején (a virágzás után három héttel) fehérürömteával távolíthatod el. A legyek 20 fok fölött bújnak ki a talajból, kikelésüket vastag mulccsal késleltetheted.
A légykártól a hagymát sárgarépa ültetésével védheted meg.
A drótférgeket félbevágott krumplival gyűjtheted össze, a répaféléket támadó fonálférgeket bársonyvirág telepítésével teheted ártalmatlanná, míg a szamócát mustárral vagy körömvirággal védheted meg a „fonalas” ellenségektől.
A lisztharmatra érzékeny növények védőnövénye a mellé ültetett fokhagyma és a sarkantyúka. Az uborka testőre ekkor a bazsalikom, a salátáé a turbolya.
Diólé - Így készül:
„2 liter vizet felforralok, majd belegyűrök jó sok diófalevelet, amit a kis zöld szárával együtt vágtam le. Megvárom míg kihűl, kiszedem a leveleket, és spriccelős flakonba teszem. Levél megy a komposztba, elriasztja a legyeket, meg a hangyákat. Az összes növényre jó, a spenótra is fújtam, meg a salátákra is."
(Gyöngyi Kerepesi osztotta meg VIDÉKEN ÚJRAKEZDŐK csoportban.)
Valaki megjegyzést fűzött ehhez, hogy ő gyerekkorában diólevéllel dörzsölte be a bőrét, a bogarak ellen.
A rovarriasztó és bőrszépítő hatás tudományosan is igazolható: "A diólevélnek keserű nyálkahártya-összehúzó, tonizáló hatása van, cserzőanyagokban nagyon gazdag. Összehúzó, cserző hatását a levél tannintartalma, baktériumölő, gombaölő, rovarölő és rovarriasztó hatását pedig a vele kapcsolatban lévő ellagénsav okozza."- lehet 
Tejes permetlé:
4 liter forralt és fölözött tejet keverjünk el 2 liter vízben és permetezzük ki, hígítás nélkül.
A fiatal paradicsom palántákat permetezzük vele, mert a gomba és vírusos fertőzések megelőzésére szolgál. / Kéthetente a levelekre permetezve a tejes víz hatásos ellenszere lehet a gazdák munkáját igencsak megnehezítő gombának. / A tej éppoly hatékony megoldásnak tűnik, mint a hagyományos kén- és réztartalmú növényvédő szerek, viszont nem rontja a gyümölcs zamatát.
A tradicionális módszerek többsége nem bizonyult hatékonynak, nem úgy a tej vagy a savó. Még kérdés, a tej hogyan fejti ki hatását, mindenesetre a teljes zsírtartalmú változat alkalmazása tűnik a legeredményesebbnek. Elképzelésünk szerint a tejzsír és a savó fehérjéi valószínűleg olyan mikroorganizmusokat táplálnak, amelyek a tőkén elfoglalják a lisztharmat élőhelyét, akár fel is falják annak spóráit
MEZTELEN CSIGÁRA
"Akinek van meztelen csigája, de nincs saját vagy lízingelt futó kacsája, egy tipp a csiga buli megfékezésére.
1 nagy fej fokhagymát (nem kell megpucolni csak szétszedni) 1 liter vízben felfőzni. Hagyni kihűlni, majd leszűrni.
1liter lötyi, 10 liter víz hígításban kipermetezni, főleg a növényeket. Helyzettől függően többször ismételni.
Működik!"
Környezetbarát tetűirtás
Hozzávalók: rebarbara szára levelestől, csalán, kesztyű, kés, öntözőkanna esővízzel, az áztatásra kiszemelt edény. A többit elvégzi a napfény
Gombafertőzésre
Zsurlófőzet - A gombafertőzésre hajlamos növényeket, például a paradicsomot, az epret és a rózsákat megelőzésképpen zsurlófőzettel permetezzük. Erősen párás, nedves napokon, amikor fennáll a gombásodás veszélye, mindenképp permetezzünk vele (közvetlenül a növényre és a talajra is).Készítése egyszerű: 30 dkg zsurlót 5 liter vízben egy órán keresztül főzzünk kis lángon, majd ötszörösére hígítjuk, lehűtjük és már használhatjuk is.
Reggel a leghatásosabb, biogazdák szerint kéthetente érdemes megismételni a permetezést. A zsurló nem az a tipikus kerti növény, így érdemes kirándulások alkalmával begyűjteni. Ha viszünk magunkkal egy növényhatározót vagy az internetről letöltött fotót, biztosan rátalálunk, a mezei zsurlót különös levelei miatt nehéz összetéveszteni más növénnyel.

És még néhány fontos növény:

Pitypanglé
A pitypangból készült permetlé növekedésserkentő a legtöbb növényre.
A szerhez körülbelül 2 kg friss levélre van szükség, melyet tíz liter vízben két hétig erjesztünk, naponta kevergetve.
Ötszörös hígításban tavasszal és ősszel a talajra és a növényekre permetezzük.
A felsoroltakon kívül természetesen még számos növényből készíthetünk permetszert, érdemes a témában böngészni az interneten vagy bújni a szakkönyveket, hiszen magunknak és családunknak teszünk jót azzal, ha olyan zöldséget, gyümölcsöt termelünk meg, amelyek nem tartalmaznak vegyszermaradványt.
Kamila Nemes pipitér 1 - Chamaemelum nobile és az Orvosi székfű - Matricia recutita: A növények szárított drogja Azulén tartalmú és a belőle készített por és permetlé baktérium, vírus és gombaölő hatású.
Kamillalé
Két marék kamillavirágot másfél liter vízben fél napig áztatunk, majd leszűrjük és ötszörös hígításban permetezünk (locsolókannával is mehet a növényekre). Tapasztalatok szerint a zöld levéltetveket riasztja.
Orvosi rebarbara - Rheum officinale 2 : Levél lemezének főzete levéltetű és atkaölő. A frissen mérgező leveleit megfőzik és rovarirtót készítenek belőle. A friss, savanyú nedvű gyöktörzs réz tisztítására alkalmas.
Nagy csalán - Urtica dioica 3 : A levelek szárított leveleiből készített permetlé Hisztamin tartalmú, hatásosan irtja az atkákat és levéltetveket.
Szappanfű - Saponaria officinalis 4 : Permetleve pajzs- moly- és vértetvek ellen nagyon hatásos. A növény szárított drogjának felületaktív Szaponin tartalma a gyógynövény alapú permetezőszerek hatékonyságát fokozza, de pajzs-moly- és vértetvek ellen permetleve önmagában is biztos.
Csillaghagyma - Tulbaghia violacea 5: A növény gyökerének illata elűzi a rágcsálókat, például vakond, pocok.
Dalmátvirág - Tanacetum cinerariifolium 6 : A szárított levél Piretrint tartalmaz. A szétszórt por távol tartja a legyeket, hangyákat, csótányokat, poloskákat. A háziállatok szőréből kiirtja a bolhákat és a tetveket. A porból permetlé is készíthető, ami még a burgonyabogarat is elpusztítja. Virágjának szárított drogja a melegvérű állatokra veszélytelen rovarirtószert, mindeközben nem károsítja a környezetet. Piretrint tarztalmaz. A lakásban vagy a kertben szétszórt por távol tartja a legyeket, hangyákat, csótányokat, poloskákat. A házi állatok szőréből kiírtja a bolhákat és a tetveket. Alapanyaga a margarétához hasonló dalmátvirág virágzata, ezt szárítják, és zúzzák finom porrá. A porból permetlé is készíthető, amely még a burgonyabogarat is elpusztítja. A hasznos rovarok megóvása érdekében alkonyatkor kell vele permetezni, a hatóanyag másnapra lebomlik. A Pyrethrum elsősorban a levéltetvek ellen hatásos - egytől egyig elpusztítja őket -, ám fontos hangsúlyoznunk, hogy sok más, kevésbé kártékony rovarra nézve is ártalmas lehet. Hogy ez utóbbiakat megóvd, célszerű a szerrel este lepermetezni a beteg növényeket, hiszen ilyenkor a rovarok többsége már nyugovóra tér.
Féregűző varádics - Tanacetum vulgare 7 : A dalmátvirághoz hasonló hatással bír. A növény szárított drogja ugyancsak tartalmaz Piretrint. Az őrlemény a dalmátvirágéhoz hasonlóan alkalmazható. A küszöb elé szórva távol tartja az egereket, hangyákat.
Boldogasszony tenyere - Tanecetum balsamita 8 : Szárított levele távol tartja a bolhákat, tetveket, hangyákat és a legyeket.
Murokrépa - Daucus carota 9 : Gyökerének szárított drogja és a belőle készített por és permetlé csíraölő (baktérium- és gombaölő) hatású.
Orvosi székfű - Matricaria recutita és Nemes pipitér 10 - Chamaemelum nobile: E növények szárított drogja Azulén tartalmú és a belőle készített por és permetlé baktérium, vírus és gombaölő hatású.
Kerti izsóp - Hysopous officinalis 11 : A növény szárított drogja Penicilin tartalmú, pora és permetleve baktériumölő hatású.
Rozmaring - Rosmarinus officinalis 12 : A virágos hajtás szárított drogja baktérium és gombaölő hatású.
Kerti ruta - Ruta graveolens 13 : A szárított levéldrog rovarűző és csíraölő hatású.
Illatos borjúpázsit - Anthoxanthum odoratum 14 : A növény szárított levéldrogja rágcsálók irtására szolgáló Dikumarint tartalmaz.
Istenfa - Artemisia abrotanum 15 : Szárított levéldrogjának permetleve és pora rovarűző.
Fehér üröm - Artemisia absinthium 16 , és Fekete üröm - Artemisia vulgaris: Szárított levéldrogjuk hatékony rovarűző.
Bíbor kasvirág - Echinaecea purpurea 17 : Szárított gyökérdrogja baktérium és vírusölő hatású.
Szagosmüge - gallium odoratum 18 : Szárított levéldrogja hatékony rovarűző.
Illatos macskamenta - Nepeta cataria 19 : Szárított drogja rágcsálók és földibolhák ellen hatásos.
Olasz szalmagyopár - Helichrysum italicum 20 : Levél és virágdrogja baktérium és gombaölő hatású.
Fokhagyma - Allium sativum : A növény minden része,de különösen a hagymája a sarjadozó gombák és baktériumok ellen hatóanyagot tartalmaz.
Díszítő védőnövények
A nálunk egynyáriként tartott ricinust (Ricinus communis) a házilegyek elkerülik, ezért a komposzttároló mellett lehet nagy segítségünkre a légyűzésben. A teljes növény, különösen a magja mérgező. A dekoratív sarkantyúka (Tropaeolum majus) és A bársonyvirág, népies nevén büdöske (sp. Tagetes) a másodlagos anyagcsere termékeket tartalmazó illóolaja révén elűzi, elpusztítja a káros baktériumokat, férgeket, gombákat, egyéb talajlakó kártevőket és a gyümölcsfákat is védi levéltetű-invázió esetén. Emiatt gyakran ültetik konyhakertbe is. Főleg paradicsommal és uborkával összeültetve ajánlott. Díszíti a spenót és saláta sorokat.
A bio-védőnövényként alkalmazható fajok többségére jellemző az intenzív illat- és szaganyagok kiválasztása. E növények levelei, vagy virágai illóolajokat választanak ki másodlagos anyagcseréjük folyamán, melyek egyes állatokat vonzzanak, másokat taszítanak. A borágó (Borago officinalis) elsősorban gyógynövényként ismert, ám dísznövényként sem utolsó. Szőrös levelei és levélnyelei miatt elkerülik a csigák. Ezért, ha az ágyások köré ültetjük, a borágóval körbevett területre nem jutnak be ezek a puhatestű kártevők.
Fűszerek és zöldségek
A liliomok és rózsatövek közelében érdemes fokhagymát (Allium sativum) ültetni, ami riasztja az egereket, a fonálférgeket és a szürkepenésztől is véd. A szürkepenész ellen egyébként minden hagymafaj alkalmazható, így a fokhagymánál dekoratívabb, kompakt növekedésű, lilásrózsaszín virágú metélőhagyma (Allium schoenoprasum) a snidling is, mely egyáltalán nem fest kirívóan a dísznövények között.
Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket stb.
A lisztharmat-megbetegedésekre érzékeny növények köré érdemes a fűszerként jól ismert bazsalikomból (Ocimum basilicum) ültetni néhány tövet. Egyrészt szárított leveleikkel levesek, sültek, pácok és mártások ízesíthetők, és még pikáns ízű szörp és üdítőital is készíthető a bazsalikomból. Másrészt ez a félméteres termetű növény gátolja a lisztharmat fertőzés terjedését, de a méheket magához csalogatja. Így ideális a lisztharmat-érzékeny almafajták, és az egynyári virágok - például petúniák - társaságába ültetni.

Honnan szedjem?

Váratlanul, valamint ritkán fellépő kezelési igény esetén a növényeket természetes környezetükből is begyűjthetjük: rétről, erdő széléről. Ám kerüljük a forgalmas útszéleket! Ha kis mennyiségre van szükségünk (például egyetlen fácska védelme), vásárolhatunk szárított gyógynövényt is, és a készítményt abból állítsuk elő.
A rendszeresen használt gyógynövényeket érdemes termeszteni. Elhelyezhetjük őket külön ágyásban is, mégis inkább a veteményes növényeinek közelébe célszerű ültetni őket, hiszen megfigyelések szerint előnyös hatásukat a talajon keresztül is kifejtik. Nagyobb ágyások, szélesebb sorközök esetén elférnek az ágyás szélén is.
A felhasználható növények között (lásd táblázatunkat 21) vannak mindennapos zöldségek, fűszerek (fejes káposzta, majoránna), ritkább élelmiszerek (rebarbara, pasztinák), teaként gyakran fogyasztott gyógynövények (kamilla, zsálya), kevéssé ismert gyógynövények (cickafark, lándzsás útifű), valamint a jelentős gyógyhatásuk dacára is gyomnövényként kezelt fajok (csalán, magas aranyvessző).
A növények gyűjtéséhez metszőolló, sarló, kerti kesztyű, terepen történő szedéshez szellős kosár szükséges. A levek elkészítéséhez hordóra lesz szükségünk. Célszerű beszerezni több, esetleg különböző méretű, de azonos anyagú hordót. Ne használjunk fémhordót! Ugyanis az erjedésben levő oldat ? nemkívánatos vegyi folyamatokat elindítva ? reakcióba léphet a fémmel.
Szükségünk lesz még esővízre is. Ennek hiányában jó a napfényes helyen tartott, állott víz is. A hordó lefedéséhez műanyag- vagy fémháló kell. Ezzel akadályozzuk meg, hogy állatok essenek bele. A képződő szagok elnyelésére meghinthetjük a lé felszínét kőzetőrleménnyel.
A lé keveréséhez nagyméretű fakanál, gumikesztyű szükségeltetik, a kijuttatásához tölcsér, locsolókanna, kézi viráglocsoló, háti permetező vehető igénybe.

Elkészítési módszerek

Erjesztett lé: Friss növényből 1 kilogrammnyit, szárítottból 100?200 grammnyit teszünk 10 liternyi esővízhez. Mérés hiányában a növénnyel félig telerakott edényt felöntjük vízzel. Sose töltsük tele, mindenképpen hagyjunk helyet a felhabzásra! Naponta egyszer alaposan kavarjuk meg. A lé megzavarosodik, majd habképződés indul. A habosodás 10?20 nap alatt magától elmúlik, ekkor a lé felhasználható.
Áztatott lé vagy hidegvizes kivonat: A növényt 1 napig áztatjuk hideg esővízben. A vizet használjuk fel, enyhébb hígításban.
Préselt lé: Az apróra vágott növényből gyümölcscentrifugával levet préselünk ki. Hígítási arány:
1 dl növényhez 100 liter víz.
Forrázat: A növényt felaprítjuk, forrásban levő vizet öntünk rá. Kevergetjük, majd 15 perc után leszűrjük.
Főzet: A növényt felaprítjuk,
1 napig áztatjuk, majd felforraljuk, és 20?30 percig főzzük. Hűtés után használjuk. Ha megerjed, erjesztett léként is használhatjuk.

Kijuttatás, felhasználás

A különféle felhasználási célokat a táblázatban foglaltuk össze. Ha permetezünk vele, használat előtt le kell szűrni a folyadékot, különben eltömi a szórófejet. Kórokozók ellen 1 : 4?1 : 5 arányban használhatók, lombtrágyaként viszont akár 1 : 50 arányú hígításra is szükség lehet.
Tápanyag-visszapótlására hígítás nélkül használhatjuk ősszel, illetve kora tavasszal: locsoljuk a veteményes sorai közé, öntözzük be a fák tövének környékét. A tömény levet tapadást elősegítő anyaggal (vízüveg) keverten a fák törzsére is kenhetjük.
Tenyészidőszakban történő talajöntözésre (palánták beiszapolására, virágzás elősegítésére) általában 1 : 10?1 : 20 arányú hígítást készítünk.
Az erősítő szert fiatal növényeknél, az egy adott kártevő gyérítésére szolgáló készítményt a probléma felléptekor, a virágzást serkentő, termésfokozó szereket rügyfakadáskor juttassuk ki!
A felmaradt levet hígítás nélkül a komposztra, vagy idősebb fák tövéhez lehet önteni. Hígított maradékot komposztra, vagy veteményesben a sorközökbe lehet önteni.
21

Növény neve	Készítmény	Felhasználási cél
macskagyökér	préselt lé	Fiatal palánták erősítése, ellenálló-képességének fokozása, virágzás serkentése. Jó hatású rózsákra, pillangósokra, paradicsomra és kabakosokra. Ne használjuk salátafélék, hagyma és sárgarépa esetében!
csalán, rebarbara	préselt lé	Levéltetvek ellen
csalán	erjesztett lé, főzet	Mikrotápanyagok visszapótlására, levéltetvek ellen, gombás betegségek (pl. zellerrozsda) ellen
torma	erjesztett lé, főzet	Monília és káposzta-gyökérgolyva ellen
fekete nadálytő	erjesztett lé	Nitrogéntrágyázás, talajállapot-javítás, növekedés és virágzás serkentése
édeskömény	erjesztett lé	Tápanyag-visszapótlás
kamilla	préselt lé, forrázat	Rothasztó baktériumok ellen, magcsávázás
fejes káposzta	erjesztett lé	Trágyázás, paradicsom erősítése
körömvirág	áztatott lé, hideg vizes kivonat	Ősszel kiültetendő palánták erősítése, gyomok gyérítése
hagymafélék	erjesztett lé	Baktériumok és gombák, rágcsálók ellen
csikófark (v)	erjesztett lé	Takácsatka ellen
zsurló	forrázat	Lisztharmat ellen, gyomok gyérítése, szamóca és paradicsom gombás betegségei ellen, (csalánnal kombinálva) zellerrozsda ellen
orvosi zsálya	áztatott lé	Káposztalegyek ellen
torma	főzet	Monília ellen
rebarbara	áztatott lé	Levéltetvek ellen
bodza	erjesztett lé	Állati kártevők riasztása
gilisztaűző varádics	erjesztett lé	Gyomok gyérítése, állati kártevők riasztása
keverék: levendula, magas aranyvessző, orvosi somkóró, menta, üröm, petrezselyem, lestyán	erjesztett lé	Gyomok gyérítése
keverék: kerti sarkantyúka, közönséges bábakalács, lórom, menta, orvosi angyalgyökér, vöröshagyma	erjesztett lé	Gombás betegségeke ellen
keverék: gilisztaűző varádics, kaukázusi medvetalp, kerti ruta, kerti sarkantyúka, királydinnye, orvosi angyalgyökér, pasztinák, petrezselyem, üröm, zeller, zsálya	erjesztett lé	Állati kártevők riasztása
keverék: fekete nadálytő, pitypang, medvetalp, lándzsás útifű, cickafarkkóró, csalán, izsóp, majoranna, menta	erjesztett lé	Palánták erősítése, tápanyag visszapótlás





Felhasznált források:
http://www.szepzold.hu/novenyvedo_anyag_tartalmu_gyogynovenyek
http://www.haszon.hu/agrar/gazdaasszony/480-keszitsuenk-noevenyved-leveket.html
http://www.femina.hu/otthon/4_hatekony_termeszetes_novenyvedoszer és a Wikipédia számtalan oldala
http://www.kertpont.hu/index.php?menu=cikk&CId=493
http://emf-kryon.blogspot.se/2013/05/termeszetes-permetlevek-kertbol-mezorol.html?honnan=Nemzeti_Hirhalo


Kapcsolódo hasznos oldal: →
Aki már kipróbálta illetve használja is, küldje be tapasztalatait, esetleg javítson ki bennünket.  >Zoli<