2020. február 8., szombat

Egészségünkért 6.

























Egészségünkért 6.


A szervezet megtisztitása



Írta:  Alexander Sztrasnij


    Talán bizony akadnak olyanok, akik a beleiket, veséjüket vagy tüdejüket mosóporral mossák? Szó sincs róla, ezt csak azért találtam ki, hogy az Ön figyelmét a problémára irányítsam. Remélem, sikerült elérnem, hogy Ön elolvassa az alábbiakat, sőt hozzáfog a belső nagytakarításhoz. Hiszen még mosópor sem kell hozzá.
    Hát ugyanazért, amiért a külső. Élettevékenységünk során testünkben rengeteg biokémiai melléktermék keletkezik, mely a beleken, a vesén és a bőrön keresztül távozik el. Ehhez jön még a tüdőnkbe kerülő szmog, cigarettafüst, a gyomrunkba jutó műtrágya-maradványok, az ivóvíz káros elemei, az alkohol, a különböző tabletták. A bélcsatornából pedig az ott lévő mérgek szívódnak fel. Mivel szervezetünk nem működik maximális teljesítménnyel, nem képes idejekorán kitakarítani magából mindent. Ha egy gépkocsi akárcsak pár órán keresztül maximális teljesítménnyel működik, felforr benne az olaj. Ezért van, hogy az emberi agy átlagban csak 20 %-os teljesítménnyel dolgozik. Ezért van, hogy a boltból hazatérő háziasszonynak túl nehéz az ötkilós bevásárló szatyor. Kiválasztó rendszerünk sem távolít el mindent tökéletesen.
    A méregtelenítés arra figyelmezteti kiválasztó rendszerünket, hogy végig kell vinni azt, amit ő örökké csak holnapra halaszt. Sőt, holnaputánra. Persze, valamikor ezt beavatkozásunk nélkül is megteszi, csakhogy addigra a vesében, epehólyagban már lerakódik néhány homokszem. Ebből később kövek lesznek, a májban felhalmozott mérgek pedig a vérbe jutva már másnap reggelre fejfájást idézhetnek elő.
    Hát vajon kötelező mosakodni? Nem, sem ez, sem az nem kötelező. Emberek milliói élnek anélkül, hogy fogalmuk lenne a szervezet méregtelenítéséről vagy akár egyszer is megtették volna azt. Közép-Afrikában vagy Szibériában olyan emberek is élnek, akik életükben még sosem mosakodtak. No de mikor érezzük magunkat jobban? Ha nyakig ülünk egy mocsárban, vagy fürdés, fogmosás után? A szervezet méregtelenítésének eljárásai nemcsak jó közérzetet biztosítanak, hanem a meglévő és rejtett betegségek gyógyítását is elvégzik.
    J. Osawa természetgyógyász, a makrobiotika megalapítója szerint a belső salaklerakódásnak hét stádiuma van. Kérem, ismerkedjék meg velük, s maga állapítsa meg, mennyire tiszta a szervezete.
    Az első stádiumban a külsőleg egészséges ember észreveszi, hogy jóval fáradékonyabb, mint korábban. "Azelőtt mindig végigdolgoztam a napot, s mindez meg se kottyant. Most meg feleannyira sem bírom az iramot". Erre az állapotra találták ki az orvosok a "krónikus fáradtság" elnevezést.
    A második stádiumban a fáradtságot gyakori fejfájás tetézi, az ember szaggatást érez a csontjaiban.
    A salak-felhalmozódás harmadik stádiumára az jellemző, hogy a bőrben lerakódott mérgező anyagok különböző allergiá s vagy ekcémás kiütéseket okoznak.
    A negyedik stádiumban a biológiai szennyeződések homok, kő vagy kalcium lerakódás formájában halmozódnak fel a vesében, epehólyagban, izületekben.
    Az ötödik stádiumban bekövetkezik a megtámadott szervek deformációja.
    A hatodik és hetedik stádiumban kóros szövet elváltozások következnek be a májban, agyban és más szervekben, rosszindulatú daganatok keletkezhetnek.
    Nos, messze van még az agyi deformitásoktól? Gratulálok! Lehet, persze, hogy Ön mit sem érez a fenti stádiumokból, frissnek, egészségesnek érzi magát. Ez esetben nem szükséges méregtelenítenie. De ha mégis, úgy elmondom, hogyan is kell csinálni.
    A legegyszerűbbtől a legkülönlegesebbig rengeteg eljárás létezik. Az egyes kiadványokban általában visszaköszönnek a régi könyvekből kiírt javallatok, melyek általában így szoktak kezdődni: "Végy egy literes dunsztos üveget, tégy bele vágott zabszalmát, önts rá ezt, tégy hozzá azt és fogyaszd hat napon át. Ezen kívül semmi mást ne igyál, ne egyél".
    Nem nagy dolog, de honnan szerezzen zabszalmát a városi ember, ráadásul télvíz idején? No és ha hozzá jut, vajon képes-e lovak módjára egy héten át zabszalmán élni?
    Vagy vegyük a következő javallatot: "A méregtelenítés hatvan napig tart. Az első tíz napban csakis rizst fogyasztunk, a második tíz napban 24 órán át adjon magának beöntéseket saját vizeletéből ..." Hogy ezután mit kell tenni? Nos, ami engem illet, már nemhogy hatvan napig folytatni, de elolvasni sincs kedvem. Kíváncsi volnék, akár egyszer is kipróbálták magukon ezt a gyógymódot azok a természetgyógyászok, akik javasolják?
    A Kis Herceg észrevette, hogy ha a katona nem teljesíti a tábornok parancsát, akkor a tábornok a hibás. Én orvos vagyok. Ha pácienseim nem teljesítik azt, amit tanácsolok nekik, akkor a vétkes valószínűleg én vagyok. Ezért aztán csakis olyan egyszerű, a gyakorlatban is kipróbált méregtelenítési eljárásokat javaslok Önnek, amelyek nem 60 napot, hanem mindössze 5 percet, egy vagy maximum három napot igényelnek. Hogy úgy mondjam, gyógykúra lustáknak. Vagy pedig elfoglaltaknak. Ha pedig mindez Önnek nem elegendő, jó pár könyv akad még a könyvespolcon, amely ezzel a problémával foglakozik.
    Tulajdonképpen egy két napos diétáról van szó. Bármely nap elvégezhető, de mégiscsak jobb a szombat-vasárnap, amikor a szervezet pihen. Már pénteken készítsen elő három liter kefirt, szeleteljen fel kb. 30-40 deka kenyeret, lehetőleg a barna fajtákból. A kenyérszeleteket tegye ki az ablakpárkányra, hogy a napsütéstől szombatra kétszersült legyen belőlük. Ha nem süt a nap, megfelel a kenyérpirító is vagy valami más.
    1. nap. A nap folyamán igya meg az egész kefirt, közben harapjon hozzá a kétszersültből. Mindig akkor igyon, s közben rágcsáljon kétszersültet, amikor megéhezik. Ha nem szereti a kefirt, megteszi helyette a szénsav nélküli ásványvíz is.
    2. nap. Kefir helyett reggeltől estig igyon cukormentes gyümölcs- vagy zöldség-levet, megint csak három liternyi mennyiségben és egyen hozzá kétszersültet. Konkrétan milyen lé legyen? Ízlése szerint választhat – alma-, paradicsom-, sárgarépa- vagy bármely más gyümölcs- és zöldség-lé közül. A fenti módszert ajánló természetgyógyászok a kúra alatt esténként még beöntést is javasolnak. Jómagam úgy vélem, rendeltetésének megfelelően a vastagbél amúgy is eltávolít magából mindent. Nem kell tehát még különféle szerves és szervetlen dolgokat oda bejuttatni. Ámbár, ha valakinek kedve telik benne, miért is ne tehetné meg.
    Kollégáimmal több ezer páciensünknek ajánlottuk már ezt a módszert. A kúra után többségük beszámolt arról, hogy testükben csodálatos könnyűséget éreztek, erőnlétük és közérzetük pedig jelentősen javult. Akadtak azonban olyanok is, akiknél az első nap tovább fokozódott a fáradtság rossz szájszagot és bőr viszketegséget éreztek, ezért felhagytak az egésszel. Nagy kár. Mindez ugyanis megfelel a toxikus anyagok "rejtekhelyükről" való eltávozásának tüneteinek. Egér vagy patkány írtáskor is azt látjuk, hogy a kártevők először tömegesen menekülnek odúikból. Utána viszont steril körülmények maradnak az élőhelyeiken. Úgyhogy aggodalomra semmi ok.
    Milyen gyakori legyen az ilyen gyógykúra?
    Elegendő havonta egyszer. Ha viszont Ön a salak-felhalmozódás harmadik stádiumában van, ha szorulásra hajlamos vagy jelentős súlyfeleslege van, akkor jobb, ha kéthetenként egy alkalommal megteszi.
    És kinek nem javasoljuk a vastagbél-méregtelenítést?
    Az ellenjavallat cukorbetegeknek, gyomorfekély eseknek, erősen savas gyomorhurut osoknak és a szoptatós anyáknak szól.
    Könyvünk számára mondta el dr. Jurij Petrov, a szegedi bioklinika vezetője az alábbiakat.
    – Melyik embert nevezte Hippokratész epésnek? Az utálatost, aki minden apróságért robban, aki rátámad szeretteire, barátaira, saját magára. Az ókori görögök tudták, hogy ezt nem annyira a csapnivaló jellem vagy a rossz nevelés okozza, hanem az epe pangása.
    Betegeink vallják, hogy a tisztító kúrák után megszűnnek a családi perpatvarok. Senki nem töpreng ezen különösebben, mindössze annyi történik, hogy az ember egyszer csak észreveszi, hogy stressz helyzetekben kevésbé "akad ki". Nyugalma helyreáll, kevésbé ingerült, kevésbé hajlamos a konfliktusra, egyre ritkábban fortyan fel, egyszerűbbé válik az élet, sőt, másként tekint egy sor dologra, s mindezzel együtt fizikailag is sokkal jobban érzi magát. Mi az elsődleges? Mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás? Nem a salakanyagokban van-e a családi konfliktusok eredete?
    – Ha jól értettem, "tisztítsd meg májadat, s megtisztítod a lelkedet"?
    – Inkább így: Szabadulj meg a felesleges epétől, s megszabadulsz a bosszúságtól. A felesleg tehát a felhalmozódott és pangó epe. Ahogy a fáradt olaj szennyezi a motort, úgy szennyezi szervezetünket a felesleges epe. Amíg jelen van, a májsejtek lusták új epét termelni.
    Vagy vegyünk egy másik analógiát, de ne a műszaki életből, hanem a konyhaművészetből. Romlott étolajból két-három napig, sőt akár egy hétig is készíthetünk ételt. De aztán végleg megromlik. Valamivel azonban mégiscsak főzni kell. Mit tegyünk? A romlottat frissre kell kicserélni.
    A fizikai stabilitás lelki kiegyensúlyozottsághoz vezet. Ha az ember úgy érzi, ura a testének, azt tesz vele, amit akar, nem pedig megfordítva, amikor a szálak a kezében futnak össze, akkor már nem a testére figyel - na megkönnyebbültem, egészséges lettem, a magam ura vagyok.
    – De hogyan végezzük el a máj tisztítását?
    – Szerezzünk be hozzá szorbitot.
    – Az meg micsoda?
    – A szorbit nem más, mint glükóz nélküli cukor. Recept nélkül kapható a gyógyszertárakban. Oldjunk fel belőle evőkanálnyit egy deci forró vízben, igyuk meg éhgyomorra, feküdjünk a jobb oldalunkra és tegyünk a máj tájékára meleg vizestömlőt.
    Ne ülő helyzetben végezzük a kúrát, mert akkor összenyomódnak az epevezetékek. Maradjunk fekvő helyzetben másfél-két órát. Ha ezt hasmenés követi, minden rendben van. Ha elmarad a hasmenés, ez azt jelenti, hogy szervezetünk nem reagál a szorbitra, és más eszközökhöz kell folyamodnunk. Szorbit helyett alkalmazhatunk magnéziumot, mézet, két friss tojássárgáját, oliva- vagy napraforgóolajat. Persze, nem mindenki képes felhajtani fél pohár étolajat, fél pohár vízben feloldott cukrot viszont igen.
    – Meddig tart a hasmenés?
    – Általában mindössze egy-két alkalommal. Ha pedig tovább tart, együnk valamit gyengén főzött rizzsel. Nem baj, ha enyhe szédülést vagy gyengeséget érzünk. Első alkalommal ez néha megesik, de a következőkben már nem ismétlődik meg.
    – Mindezt naponta kell csinálni?
    – Nem, hetente mindössze egyszer. Megtehetjük két-három alkalommal is, de a legjobb, ha két hónap alatt mindössze 8-10-szer végezzük el. Az emésztőrendszerbe jutva a szorbit a nyombélben felszívja az ott felhalmozódott epét és eltávolítja a szervezetből.
    – Az ilyen méregtelenítés a lélektani egyensúlyon kívül mást is eredményez?
    – A szervezetből eltávozik az allergia, amellyel szemben más beavatkozások hatástalanok volnának. Az ekcéma, bőrgyulladás gyakran a második-harmadik kúra hatására múlik el. Ha pedig egy idő után a kiütések ismét megjelennek, betegeink már tudják, hogy újabb két-három kúra után minden rendbe jön. Az ilyen betegségeknél, ide értve a pikkelysömört is, kezdetben erősödnek a tünetek, további pikkelyek jelennek meg. Itt feltétlenül el szoktuk mondani betegeinknek, hogy örüljenek, ha újabb kiütések jelennek meg, mert ez esetben a szervezet jól reagált a kezelésre. Ezután eltűnnek a kiütések és tartós enyhülés áll be. Azok a betegek, akik kénytelenek tablettát is szedni, felére vagy harmadára csökkenthetik gyógyszer adagjukat. A máj megújul. Ugyanahhoz a gyógyhatáshoz a szokásos gyógyszeradag helyett elenyésző mennyiségre lesz csak szükség. Rendkívül jelentős mértékben csökken a altató, nyugtató és depresszióellenes gyógyszerek mennyisége is.
    – Vannak-e ellenjavallatok ehhez a kezeléshez?
    – Igen, a magas láz, a májzsugor és az epekő.
    – Mi a helyzet a szövődményekkel?
    – Hétéves praxisunk alatt ilyet nem tapasztaltunk.
    – Voltak-e olyan esetek, amikor hatástalannak mutatkoztak a kezelések?
    – Gyakorlatilag nem. Nem emlékszem, hogy a gyógymód ne működött volna.
    – A kúra után milyen hosszú ideig tart annak hatása?
    – Egy-két kezelés után egy vagy két hónapig tart. A teljes kúrát, azaz 8-10 kezelést követően a gyógyhatás legalább hat hónapig, de akár egy évig is eltarthat. Ezért a kezeléseket, csakúgy, mint odahaza a nagytakarítást évente két-három alkalommal el kell végezni.
    – El lehet-e távolítani a szervezet más sejtjeiből is a salakanyagokat?
    – Igen, de másként, koplalással. Mitől szabadul meg a háziasszony nagytakarításkor? A felesleges dolgoktól. Így van ez koplaláskor is: a szervezet elsősorban azt adja le, amire nincs szüksége - a vízben oldott mérgeket. A koplalást persze be kell fejezni, mielőtt a sejtek a szükséges dolgoktól is megszabadulnának.
    – Köszönöm, hogy megosztotta velünk tapasztalatait és hozzájárult, hogy azokat közzé tegyük!
    Amennyiben kérdései lennének, úgy felteheti azokat személyesen a Bioklinika vezetőjének: Szeged, (62) 471–541 tel.
    A vesében folyamatosan képződnek különböző sókristályok. Ezek nem irritálnak bennünket és rendszeresen el is távoznak szervezetünkből. Ha viszont a vese nem távolítja el őket a kellő gyorsasággal, akkor ez homok és kövek képződéséhez vezet. Amikor a vesekő már kialakult és mérete meghaladja az egy centimétert, ezen már semmiféle átmosás nem segíthet. Hogy mindez ne következzék be, tegye az alábbiakat.
    Nyáron a vese átmosására a legjobb a görögdinnye. A dolog végtelenül egyszerű. Naponta délután 5 és 7 között– amikor a legintenzívebb a szervezet vizeletkiválasztó tevékenysége – fogyasszon el annyi dinnyét, amennyit csak tud. Ezt követően vegyen melegvizes ülőfürdőt, s mindaddig maradjon benne, amíg vécére nem kell mennie. A görögdinnye kiváló vizelethajtó, a meleg víz pedig nem csak a húgyvezetékeket tágítja ki, hanem a vesehomok és apróbb kövek eltávozását is elősegíti. Télen a vizelethajtó tea receptje alkalmazható, melyet pár oldallal később, a házi gyógyfüves kúra javaslatunknál talál meg.
    Hogy érzi magát egy szellőzetlen lakásban? Ha kinyitjuk az ablakot, felfrissül a levegő. A tüdő átszellőztetéséhez azonban nem elegendő, ha kinyitjuk a szánkat.
    Foglaljon helyet egy fotelban anélkül, hogy hátradőlne. A hátát tartsa egyenesen. Fújja ki teljesen a levegőt, majd lassan szívja tele a tüdejét. Tartsa vissza a levegőt mindaddig, amíg jól esik, aztán végezzen lassú kilégzést. Üldögéljen így egy-két percig. Esetleg könnyű szédülést érez, de aggódjon, mert ez így van jól. Oxigénhiányhoz szokott agya ekkor töltődik fel friss energiával. A szédülés aztán hamar elmúlik. Ismételje meg a procedúrát három-négy alkalommal. Naponta végezze el a gyakorlatot, de ha restelli a dolgot vagy "nem ér rá", akkor tegye, amikor éppen eszébe jut.
    Van egy másik eljárás is. Hogy operáció után elkerüljék a tüdő pangását, a beteggel léggömböt szoktat fújatni. Elképzelhető, hogy e módszer Önt is jobban "megihleti".
    Nem tudom kitől származik az eljárás, amit most fogok javasolni, de a szakirodalomban általam olvasottak közül ez a legegyszerűbb.
    Öntsön 5 grammnyi babérlevélre 3 deci vizet, s gyenge lángon forralja 5 percig, hogy eltávozzanak belőle a vesét irritáló illó olajok. Ezután vegye le a tűzről és a babérlevéllel együtt öntse termoszba, majd hagyja állni 3 órát. Az így kapott főzetet fogyassza apró kortyokban három napon át. Étrendjét ezalatt igyekezzék közelíteni a vegetáriánus koszthoz – minél kevesebb húst eszik, annál jobb. A kúrát ismételje meg egy hét múlva.
    Erre azoknak van szükségük, akiknél zsír vagy elmeszesedett lemezkék rakódtak le az érfalakon, melyek szív fájdalmat, magas vérnyomást, agyi vér elégtelenséget okoznak. A recept tibeti orvosoktól származik, időszámításunk előtt a IV. századból.
    Készítsen keveréket tíz-tíz deka kamilla, orbáncfű, homokiszalmogyoparvirag és nyírfalevél hozzáadásával. Kávéskanálnyi keverékből 2-2.5 deci vízzel készítsen teát, 15-20 percig hagyja állni, majd tegyen hozzá egy kávéskanál mézet és igya meg. Reggel és este igyék a teából mindaddig, míg az el nem fogy.
    Sokan tusolnak vagy fürdenek naponta. De vajon elegendő-e mindez? Ha nincs salak-felhalmozódás, akkor bőven. De ha van? Akkor a bőrmirigyekben felhalmozódott toxikus anyagok nem mindig választódnak ki a bőr felületére, s egyszerű tusolással nem lehet őket eltávolítani. A szervezetben maradó toxinok bőrbetegségeket okoznak, és az egész testben a nehézkesség-, kényelmetlenség-érzést keltenek.
    Melyik az a gyógykúra, amely után csodálatos könnyűséget érez az ember? A szauna. A forró gőz felgyorsítja az anyagcserét, kitágítja a pórusokat, s ezáltal eltávolítja a felhalmozódott szennyeződést. Az esetben, ha Ön nem kedveli a szaunát, vagy az Önnek valamilyen oknál fogva ellenjavallt, akkor odahaza tegye a következőket.
    Engedjen a kádba meleg vizet, s oldjon fel benne másfél kiló közönséges konyhasót. Vegyen ilyen fürdőt hetente egy-két alkalommal, de mindenféle rendszer nélkül is megteheti, amikor úgy érzi, hogy meg akar szabadulni a toxinoktól. A sós víz – amely tulajdonképpen nátrium klorid oldat – minden kiszív a pórusokból, ami nem oda való. Ne felejtse el a sós fürdő után tusolással leöblíteni magáról a kioldott szennyeződést.
    Forrás: http://www.astra-lit.com/Termeszet/megtisztitasa.htm
    Beküldte: Diószegi Ede


Coca-Cola önmaga is veszélyes


Írta:  Tejfalussy András

    Egyébként a literenként 1,5 gramm káliummal is mérgezett Coca-Cola önmaga is veszélyes. Ugyanis az 1 gramm káliumot 8 óránál hamarabb bejuttatás, vagy az annál több káliumot 1 napon belül bejuttatás esetére a gyógyszertári számítógépben nemrég látott KÁLIUM-R tabletta figyelmeztető is a vérszérum-kálium szintet ellenőrzést,+ EKG-vel szívműködést ellenőrzést ír elő, mivel mérgező
     Coca-Cola önmaga is veszélyes
    Kód: Coca-Cola-bombahatás-100627
    T. RENDŐRKAPITÁNYSÁG, VÁC

    Feljelentés, a Ptk. 484-487. §. szerinti kárelhárításként:

    Ha igaz, amit a melléklet dokumentál, a jelen irattal feljelentem Önöknél a Coca-Cola-t forgalmazni és reklámozni engedő, s a bombaként kombinálódásait eltitkoló OÉTI-t és felettes szerveit! Egyébként a literenként 1,5 gramm káliummal is mérgezett Coca-Cola önmaga is veszélyes. Ugyanis az 1 gramm káliumot 8 óránál hamarabb bejuttatás, vagy az annál több káliumot 1 napon belül bejuttatás esetére a gyógyszertári számítógépben nemrég látott KÁLIUM-R tabletta figyelmeztető is a vérszérum-kálium szintet ellenőrzést,+ EKG-vel szívműködést ellenőrzést ír elő, mivel mérgező, lásd: www.aquanet.fw.hu. A Coca-Cola és a másik élelmiszeripari termék gyilkoló bomba-hatását célszerű óvatosan ellenőrizni a melléklet szerinti egyszerű kísérlet mergismételt elvégzésével!

    Verőce, 2010. 06. 27.

    Tejfalussy András dipl. mérnök, méréstani szakértő
    TUDOMÁNYOS RENDŐRSÉG PJT
    2621 Verőce, Lugosi u. 71.
    * * *
    Vajon hogyan készül egy igazi, egy egy valódi BOMBA!!!!!! * Most megtudhatod! *
    Múlt év áprilisában egy 10 éves gyerek, a Dante Alighieri (São Paolo /Brazília) általános iskola diákja, összeesett az órán, anélkül, hogy bármilyen betegség előzetes jelét adta volna. Azonnal kórházba vitték, de csak a halál beálltát tudták megállapítani..
    OK: A gyomor felfúvódása okozta, fulladásos halál.
    A bonctani vizsgálat megállapítása szerint, állapotáért az elfogyasztott ital és táplálék tehető felelőssé… Mely egy üveg Coca Cola Light és egy Mentoscukorka volt…
    „A gyermek halálát egy valóságos BOMBA okozta, amely a két termékben lévő anyagok keverékéből állt elő.”
    Doktor Alexandre B. Mergenthaler, szerint, aki a francia vegyi intézet ,l’ Institut USP, tanára a ‘light’ összetevői, mint az Acesulfam K INS930 vegyülve a Mentos cukorkában lévő aromával, egy végzetes összetevőt hoznak létre: Ta9V4. Ez az anyag olyan mennyiségű gázt képes felszabadítani amely robbanáshoz vezet!!
    Időközben, sem a Coca-Cola sem a Mentos nem nyilatkozott az esttel kapcsolatban.
    27/06/2010 15:17:58 hora Brasilia PPS-®Redoma-cs
    Egy másik cikk az origóról
    Amikor megiszol egy pohár kólát: változások a szervezetben
    Vajon a reklámokban miért jár együtt a kóla a mosolygással? Mert elszállsz tőle. Igaz, a kokaint közel 100 éve eltávolították belőle - ugyanis felesleges volt.
    Az első 10 percben
    Egy pohár kólát, ha megiszol, 10 teáskanálnyi cukor bombázza meg a szervezetedet (a napi ajánlott bevitel 100 százaléka). Azért nem hánysz azonnal az émelyítő édességtől, mert a foszforsav elkendőzi az ízét, így magadban tudod tartani.
    20 perc után
    A vércukorszinted megugrik, ami az inzulintermelés robbanásszerű beindulását eredményezi. A májad erre úgy reagál, hogy minden cukrot, amihez csak hozzáfér, zsírrá alakít át. (És ebben a pillanatban abból, bizony, nincs hiány).
    A 40. percnél
    A koffein felszívódása teljes. A pupilláid kitágulnak; a vérnyomásod megemelkedik; reakcióként a máj még több cukrot juttat a véráramba. Az adenozin receptorok az agyunkban gátlódnak, ami megakadályozza, hogy elálmosodjál.
    45 perc elteltével
    Szervezeted fokozza a dopamintermelést, ami serkenti az agy örömközpontjait. Fizikailag egyébként a heroin is ugyan így működik.
    Egy óra múlva
    A foszforsav megköti a kalciumot, a magnéziumot és a cinket a bélben, ami újabb lökést okoz az anyagcserében. Ezt tetézi, hogy a rengeteg cukor és mesterséges édesítőszer fokozza a kalcium kiválasztódását a vizeletben.
    Érezhetővé válik a koffein vízhajtó hatása. (Pisilned kell.) Ez garantálja, hogy kiüríted magadból a csontjaid számára szükséges megkötött kalciumot, magnéziumot és cinket, valamint a nátriumot, az elektrolitokat és a vizet.
    Miután a benned zajló pörgés lecsillapodik, lezuhan a vércukorszint. Ingerlékennyé illetve lomhává válsz. Mostanra szó-szerint kipisilted a kólában lévő összes vizet. Ezt a kiürített vizet azonban olyan értékes tápanyagokkal töltötted fel, amelyeket a szervezeted hidratálásra, illetve erős csontok és fogak építésére használhatott volna fel.
    Ezt követi a következő néhány órában a koffein szintjének zuhanása is. (Dohányosok esetében mindössze két óra alatt.)
    Valójában nem is a kóla az ellenség, hanem az az óriási cukoradag, koffein és a foszforsav kombinációja, ami a legtöbb szénsavas üdítőitalban megtalálható. A lényeg tehát a mérték!
    http://lifenetwork.hu/lifenetwork/taplalkozastudomany/20100626-amikor-megiszol-egy-pohar-kolat-valtozasok-a-szervezetben.html
    Medipress




Ételed legyen a gyógyszered!



Írta:  Morgó Sapiens

    Az ősi tudás töredékei lassan-lassan újra felszínre törnek. A modern tudomány újra felfedezi a spanyol viaszt, hogy tudniillik "Amit eszel, azzá leszel!"
    Ebben a dokumentumfilmben olyan emberek nyilatkoznak, akiknek sikerült elszakadni a jelenlegi hivatalos medicina csőlátásától, és így igen látványos eredményeket tudtak elérni a jelenleg "gyógyíthatatlannak" kikiáltott betegségek terén is, mint a például. a rák, stb. Különösen érdekes a filmben, hogy amire Szent-Györgyi Albert ezelőtt 70 éve felhívta a figyelmet, azt most a nyugat újra felfedezi.
    A C-vitamin tehát valóban különleges: Szent-Györgyi Albert szerint nem is vitaminként, hanem élelmiszerként kellene fogyasztanunk. Azt mondja, tekintsük az aszkorbinsavat háztartási cikknek. Kilós kiszerelésben kellene árusítani, s az üzletekben egy sorban álljon a cukorral, a liszttel és a sóval. Szent-Györgyi naponta 1 gramm C-vitamint evett 84 éves koráig. Akkor tüdőgyulladás döntötte le a lábáról, s az adagot 1-ről 8 grammra emelte, és hamarosan felépült.
    A lenti videóban gyógyítók nyilatkoznak tapasztaltaikról, az angol nyelvű videó megértését magyar szövegaláírás segíti.
    Forrás: kataklizma.info




Csodákra képes a kövirózsa



Írta:  egeszsegter.hu



    A népi gyógyászatban gyakran használják a növény levelének kipréselt, zselés nedvét külsőleg és belsőleg egyaránt gyulladáscsökkentő, hűsítő, összehúzó hatása miatt.
    kövirózsaA kövirózsa latin neve sempervivum, azaz örökké élő – ez a név a növény szívósságára és remek túlélő és alkalmazkodó képességére utal. Bálint gazda "koplalóművésznek" becézi, érdemes tehát a kertben helyet találni számára.
    Népi elnevezései: fülfű, égdörgőfű, mennykővirág, kövirózsa, házi kövirózsa, fali kövirózsa, kőrózsa, fülbeeresztőfű, fülbefacsarófű.
    A húsos levelű virág legfőbb hatóanyagai a csersav, a gyümölcssav, a C-vitamin, a szabad aminosavak, a flavonoidok és a nyálkaanyag.
    Az ókorban a kövirózsáról azt vélték, megvédi a házat a villámcsapástól, ezért gyakran ültették a házak tetejére.
    Számos fajtája létezik. Levelei színének árnyalta típusonként eltérő. Magyarországon vadon csak a Villányi hegységben fordul elő, termesztett körülmények között azonban gyakran találkozhatunk vele. Húsos, csillag alakban szétterülő levelei sokféle hatóanyagot tartalmaznak.
    A kövirózsa, amellett, hogy sziklakertek gyönyörű örökzöld dísze, és nem igényel folytonos, aprólékos gondozást, csodás gyógyhatással is rendelkezik.
    A kövirózsa gyógyhatása
    ● baktérium és vírusölő hatása van,
    ● szájüregi fertőzések, rovar- és csaláncsípések, övsömör, orbánc, vágott sebek, égési sérülések kezelésére, és ajakherpesz, futószemölcs leszárítására,
    ● a kövirózsa leve a középfülgyulladással járó fülfájást is enyhíti, fülbe csepegtetve, rövid időn belül érzékelhetjük a javulást,
    ● ha nedvét egyszerű, gyógyszertári krémbe keverjük, használhatjuk májfolt vagy egyéb bőrelszíneződés halványítására, eltüntetésére,
    ● napégés ellen az aloe verával is felveszi a versenyt. Préseljük ki egy alaposan megmosott virág leveleit, keverjük össze egy evőkanál olívaolajjal, adjunk hozzá pár csepp levendulaolajat, és kész is a tökéletes napozás utáni kence,
    ● a kövirózsa félbevágott levelét tyúkszem eltávolítására is használhatjuk. Éjszakára rögzítsük a tyúkszemre, majd másnap áztassuk ki a lábunkat, és kapargassuk le az elhalt bőrt. Ismételjük meg esténként, ameddig szükséges,
    ● csillapíthatod a gyantázás utáni égő érzést, valamint a viszketést,
    ● hatásos a bárányhimlő gyorsabb leszárítására,
    ● a levél forrázatát teaként torokgyulladásra, hörghurutra, kisebesedett száj és afta gyógyítására használhatod,
    ● a kövirózsa nedvét használd aranyérre és szopástól kirepedezett mellbimbók kezelésére is,
    ● gyulladáscsökkentő, lázcsillapító, külsőleg fájdalomcsillapító, baktérium és vírusölő hatású,
    ● a népi gyógyászatban használták hasmenés kezelésére és féregűzésre, külsőleg végtagi fájdalmat enyhítettek vele,
    ● az erős fejfájást általában percek alatt enyhíti, ha egy maroknyi levelet teszünk
  • a homlokra,
    ● napjainkban, a kozmetikai iparban is használják.
    A növény használatának nincs ellenjavallata, semmilyen mellékhatástól nem kell tartani.
    Forrás: egeszsegter.hu





Kender… "Elvégre ez is Isten növénye"



Írta:  CK. és Rick Simpson
    Gyógyszeripari érdekek, pénzéhség és hiúság, valamint a big pharma vállalatok összeesküvése az egészség ellen!
    Interjú Rick Simpsonnal a kenderolaj titkáról: ezért nem engedik, hogy gyógyszer legyen belőle!
    Rick Simpson   Egy újságíró keresve sem találhat jobb interjúalanyt Rick Simpsonnál: ez a jó kedélyű kanadai öregúr elképesztő odaadással és hozzáértéssel beszél arról, ami az ő asztala. Ez pedig nem más, mint a Phoenix Tears, egy rendkívül erős marihuána kivonat, avagy kenderolaj, ahogy ő nevezi. Állítása szerint emberek ezreit gyógyította már ki vele a rákból, s az egyetlen ok, amiért nem terjedt el világszerte, a bűnös profitérdekek között keresendő.Prágában beszélgettünk.
    Cannabis Kultusz: Az ön által kifejlesztett kannabiszkivonat valóban képes gyógyítani egy sor gyógyíthatatlannak mondott betegséget, például a Sclerosis Multiplexet és a rákot is?
    Rick Simpson: A történelem során a kendert mindig is orvosságként kezelték. Ha a legerősebb kenderfajták virágából – amit ugyan szokás marihuánának is nevezni, de én nem szeretem ezt a szót – kivonatot készítesz, és rendszeresen fogyasztod, akkor azzal nagyon is jót teszel a szervezetednek. Hadd tegyem hozzá: senkinek sem javaslom, hogy cigarettába tekerje és elszívja, és nem pusztán a dohányzás káros mivolta miatt. A gyógyhatás ugyanis akkor érvényesül, ha a hatóanyagokat nagy koncentrátumban tartalmazó kivonatot fogyasztod. Cigarettába tekerve a hatóanyagok 90 százaléka elszáll a füsttel. Kanadában emberek ezreit sikerült már meggyógyítani, köztük rákosokat, ízületi gyulladásban és Lou Gehrig-kórban szenvedőket is.
    Kiváló eredményeket értünk el az AIDS-szel, tehát az úgynevezett gyógyíthatatlan betegségek terén. Ez a legnagyszerűbb orvosság ezen a bolygón. Az egyetlen ok, amiért a kendert törvényen kívül helyezték, az a gyógyszeripari cégekre vezethető vissza. Túl nagy pénzek forognak kockán, amikért eladhatják a kemikáliákat.
    CK: Miért nem csinálnak a kenderolajból is pénzt?
    RS: Miután kigyógyítottam magam a rákból 2003-ban, elmentem a kanadai kormányhoz, a rákellenes ligához és úgymond az összes fejeshez, aki döntést hoz ebben a kérdésben. Mind elutasítottak, merthogy a gyógyszerem alapanyaga a marihuána. Ez nonszensz! A marihuána nem okoz függőséget, nem káros. Nézd meg ezzel szemben azt a szemetet, amit gyógyszerként adnak! Kemoterápia és sugárkezelés a rák ellen?! Ez elmebaj! Szerintem ezek az általános gyógymódok okozzák a rákot! Hogyan gondolhatja bárki, hogy annyi méreg, amitől az ember haja kihullik, segíthet egy beteg emberen?!
    Ez őrültség!
    CK: Ha mindez ennyire nyilvánvaló, akkor miért tartunk még mindig itt?
    RS: Mert kimosták az agyunk – nem- csak a miénket, az orvosokét is. Az 1800-as évek végén és a századfordulón az orvosi szakirodalom faltól falig a kenderről szólt.Kenderből készültek a gyógyszerek világszerte. Aztán hirtelen, a 20. század elején az Egyesült Államok akkori elnöke, fejesei és még néhány gazdag cimborája összejöttek, és létrehozták az orvosi alapítványokat. Az empirikus tudományon alapuló gyógyszereket félrelökték, helyettük vegyszerekből kezdtek előállítani orvosságokat. Hogy miért? Mert a „haverok" mind vegyiparral foglalkoztak!
    Micsoda szégyen, micsoda hazugság! Szerintem manapság az orvosok nem tanulnak a gyógyszerekről, ők csak a gyógyszergyárak dílerei. Ha pedig megnézed a halálozási statisztikákat, a túladagolásos halálesetek nyolcvan százalékát gyógyszerek okozzák. Ezzel szemben hány embert ismersz, aki kendertől halt meg? Egy sincs. A kender egy természetes antibiotikum, úgy gyógyít, mint semmi más.
    CK: Mit gondol, eljön még az idő, amikor a szakirodalom újra faltól falig a kenderről fog szólni?
    RS: Azt tudom csak, hogy az összes törvény és jogszabály, ami valaha is hatályba lépett a kender ellen, mind hazugságban fogant.
    A kender nem árt senkinek, ez a legnagyszerűbb növény, amit ember termeszthet. Ötvenezer különféle dolgot lehet készíteni belőle, nem beszélve a gyógyszerekről.
    Az olaj ráadásul erősíti is a szervezetet, segít megvédeni az egyes betegségektől.Szerintem minden nő, férfi és gyerek ezen a bolygón naponta kellene, hogy fogyasszon egy keveset az olajból, hogy megőrizzék az egészségüket. Persze sokan mondják, hogy tartsuk távol a gyerekektől, de ez megint csak nonszensz. A földön a legegészségesebb gyerekek azoktól az anyáktól születtek, akik kendert fogyasztanak Jamaicában. A 80-as években tanulmány is készült erről, utána lehet nézni. Az iskolákban manapság egyre több diáknál fordul elő figyelemhiányos rendellenesség, amire az orvosok vegyszereket írnak fel, például Ritalint. Miért nem kenderolajat adnak? Az nem ártana nekik! Ez egy olyan gyógyszer, amit egész életedben szedhetsz, nem válsz függővé tőle, és nem is ártalmas.
    CK: Eddig mit tettek annak érdekében, hogy felszámolják ezt az elmebajos állapotot?
    RS: Három éve nyilvánosságra hoztuk a kezelésekről szóló dokumentációkat, készült egy film is, amit mostanra már emberek milliói láttak
    (A „Run from the cure" című film teljes egészében megtekinthető a Youtube-on – A Szerk.).
    Az egész világon vannak csoportjaink, százezrek készítik el és használják ezt a gyógyszert, mert megosztottuk a titkát. Egy edény kell hozzá, egy kevés oldószer és egy font (kb. 450 gramm) jó minőségű kendervirágzat.
    Az instrukciók ingyen olvashatók a phoenixtears.ca oldalon, ahol az adagolásra vonatkozó információk is megtalálhatók. A kezelést ugyanis kis dózisokkal kell kezdeni, általában öt hétig tart, amíg a páciensek eljutnak addig, hogy egy adagjuk 0,3 gramm olaj legyen.
    CK: Ha teljesen biztonságos, akkor mi szükség van a dózis lassú növelésére?
    RS: Ezekkel az apró lépésekkel lehet kialakítani a szervezetben a THC-val szembeni toleranciát. Ha egyszerre nagyobb dózisban kerül az olaj a szervezetbe, akkor sem történik semmi baj, legfeljebb sokat alszik tőle a páciens. Sokan mondják, hogy nem tudnak bevenni egy grammot 24 órán belül, de egy hónap után már képesek rá. Én az interjú előtt fogyasztottam az olajból. Úgy nézek ki, mint aki be van tépve?
    CK: Egyáltalán nem.
    RS: Azért nincs ilyesmiről szó, mert a szervezetemben kiépült a tolerancia a THC-val szemben, a pszichoaktív hatása így már nem, csak minden egyéb jótékony hatása érvényesül.
    CK: Ki lehet gyógyulni a rákból?
    RS: A legtöbb belső daganatot, a legkomolyabb rákos megbetegedések esetében, ha a pácienst még nem érte túl sok ártalom a kemoterápiától és a besugárzástól, akkor körülbelül 90 nap alatt gyógyítani lehet. Ha idejönnél hozzám, hogy most diagnosztizáltak tüdőrákot nálad, akkor egy hatvangrammos kezelést javasolnék, mint mondtam, szép lassan növelve a napi mennyiséget. A harmadik hónap végére megszabadulnál a ráktól.
    CK: Hány embert sikerült eddig a phoenixtearsszel meggyógyítani?
    RS: Lassan tíz éve, 2003-ban kezdtem ezzel foglalkozni, azóta évről évre többen keresnek fel. Pontos adataim nincsenek, megbecsülni tudom, nagyjából ötezren lehetnek. Közülük csaknem minden második személyesen keresett fel a legkülönbözőbb betegségekkel.
    CK: Elképzelhető, hogy előbb-utóbb kereskedelmi forgalomba kerül az olaj?
    RS: Nem hiszem, talán nincs is rá szükség. Az elkészítése egyszerű, minden tudnivaló ingyen elérhető az interneten, nem kell érte fizetni.
    CK: Sokan nem is sejtik, hogy létezik a kémiai gyógyszerek alternatívája, őket hogyan lehet elérni és meggyőzni?
    RS: Ez rendkívül nehéz, mert a mainstream média sokszor szándékosan tartja vissza az információt. Tavaly Csehországban például megkeresett egy hölgy a legnagyobb cseh napilaptól, interjút kért tőlem, amit el is készített, remek munkát végzett. Végül mégsem közölték le az újságban.
    CK: Miért?
    RS: Mert a szerkesztők tulajdonosi ellenőrzés alatt állnak. És mit gondolsz, kik a tulajdonosai a legnagyobb médiumoknak?
    CK: Akkor hát mit tehetünk?
    RS: Talán, ha csak egyszerűen egymás mellé állunk... Elvégre ez is Isten növénye, ami ártalmatlan, sőt a legpotenciálisabb gyógyhatású növény a földön, amit ezer és ezerféle módon használhatunk. Kinek van joga azt mondani, hogy nem lehet a mienk? Nem hal meg tőle senki, nem okoz függőséget. Hogyan mondhatja bárki, akár egy kormány is azt, hogy nem termesztheted meg ezt a növényt a saját egészséged érdekében? Az embereknek rá kell ébredniük arra, hogy valójában mi is történik, aztán egyesülnünk kell. Ha már sokan vagyunk, akkor odaállhatunk a frontvonalra, és azt mondhatjuk, hogy „ide figyelj, akarjuk az orvosságunkat, úgyhogy pofa be!". Muszáj lesz engedelmeskedniük.
    CK: Szerintem ez nem lesz ilyen egyszerű.
    RS: Márpedig ilyesfajta nyomást kell gyakorolni. Beszélni kell róla, minél szélesebb körben, fel kell mutatni, hogy még csak nem is valami újdonságról van szó.
    A legnagyobb gyógyszergyárak az 1800-as években kender alapú gyógyszereket gyártottak. Akkoriban vált gyakorlattá, hogy a gyógyszergyárak kivonatokat készítettek gyógynövényekből. Mind közül a kender volt a legismertebb, és gyakorlatilag ugyanazt az olajat állították elő, amivel most én is gyógyítok. Ez az egész hisztéria a profitról szól. Ha te egy gyógyszergyár vagy, és készítesz egy gyógyszert, ami teljes mértékben hatásos, az nem viszi előre az üzletet. Ők nem akarnak meggyógyítani,sőt, az orvosok sem, mivel kimosták az agyukat.
    Ha az anyukád azt mondja, hogy a méreg jó lehet a nyavalyádra, vagy a besugárzás jó hatással bírhat, akkor azt gondolnád róla, hogy megőrült.
    De ha ugyanezt egy fazon fehér köpenyben mondja...!?
    És végigmész a programon, csinálod hetekig, amit mond. Hazudnak nekünk, és még csak nem is tudnak róla!
    Ezen kell változtatnunk.




A mák mindig is gyógynövény volt.



Írta:  Száraz György


    Elgondolkozták már azon, hogy vajon mitől fekete a mák? Tudtad, hogy a mák tartósítja a csontokat? Hogy a világ egyik legegészségesebb növénye? Hogy a néphit szerint gyógyította a vakon született csecsemőket? Hogy spirituális hatásaiért mindig is alkalmazták a boszorkányok és a varázslók? Sok egyéb érdekes és hasznos információt megtudhatsz a mákról.
    A mák – az egyik legegészségesebb táplálék
    A mák az egyik legrégibb egyéves növény. De milyen növényt is illetünk ezzel a névvel?
    A mák a boglárkavirágúak rendjébe tartozó mákfélék családjának névadó nemzetsége. A mák virágzásakor a csészelevelek lehullnak. A magház gubóterméssé fejlődik, amelyben sok apró mag található. Ezt ismerjük mi mákmagként.
    Fajai Eurázsia, Afrika és Észak-Amerika mérsékelt és hideg égövi területein honosak. Általában fagytűrők. A nemzetség több faját (pipacs, alpesi mák, keleti mák, izlandi mák) dísznövénynek ültetik. Vannak olyan változatok, amelyeket kimondottan kertészeti célokra nemesítettek ki.
    A kerti, étkezési mák fontos élelmiszernövény. Gubója alkaloidákat tartalmaz, ezért az ópiumgyártás alapanyaga.
    A görögök és rómaiak gyakorta mézzel keverve fogyasztották a mákot. Indiában az előbbieken kívül méregként és ellenméregként is alkalmazzák.
    Magyarországon a karácsonyi és a húsvéti ünnepi asztalokon foglal el előkelő helyet, de a mindennapi étkek között a mák sokféle variációival találkozhatunk: a mákos guba, a mákos tészta, a mákos bejgli, a mákos rétes, a mákos fagylalt, a mákos palacsinta és számos sütemény népszerű alkotóeleme. A forrázott máktöltelék mézzel vagy édesítőszerrel, reszelt citromhéjjal ízesítve, mazsolával és gyümölcsökkel dúsítva, alkalmasint lekvárral kiegészítve isteni csemege készíthető belőle.
    A mák szimbólumrendszere igen gazdag. Kínában az érzéki gyönyörrel állt kapcsolatban. Az asszíroknál a néphit az örömmel hozta összefüggésbe. A görögöknél az alváshoz és a túlvilághoz kapcsolódik. A mák a magja miatt a bőség egyik szimbólumának számított.
    A fecskéről úgy tartották, hogy összegyűjti a mák nedveit és gyógyítja a vakon született csecsemők látását, illetve éppen ezért a fecskefűről úgy tartották, hogy a szembetegségekre jó.
    Más megközelítésben mágikus ismérveket tulajdonítottak a máknak: a termékenységre ható és a ráolvasásoknál is hasznosítható energiái vannak. Azon pedig senki nem fog meglepődni, hogy a jövendőmondók is előszeretettel fogyasztották a mákot. (Nem a mák főzetére gondolok.) A boszorkányságban elsősorban füstölőszereket készítenek belőle.
    Fontos megemlíteni, hogy a mákmag önmagában egy abszolút mértékben egészséges és ártalmatlan élelmiszer. A mák méltán szerepelhet az egészséges étrendben. A táplálkozástudomány szerint az egyik legegészségesebb növény. Tápanyagtartalma önmagáért beszél.
    100 g mákra vetítve
    ♠ Energiatartalma: 537 kcal
    ♠ Fehérje: 20,5 g
    ♠ Szénhidrát: 23,9 g
    ♠ Zsír: 38,2 g zsír
    ♠ Vitaminok: B1-, B2-, B3-, B6-vitamin
    ♠ Ásványi anyagok: főként kalciumot, cinket, mangánt, rezet, vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot tartalmaz. (A nagy vasatomoktól nyeri a fekete színét.)
    A mák mindig is gyógynövény volt. Fertőtlenítő, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító hatása közismert volt már évezredekkel ezelőtt is. A mákolaj pedig kifejezetten jó a csontritkulásra.
    Gyógyhatásai között még ki szokták emelni, hogy csillapítja a köhögést és oldja a görcsöket.
    A mák éretlen gubójának szárított nedve az ópium. Ennek hatásai nem csak a gyógyítás során kamatoztathatók, hanem mámort keltő, hedonista célokra is használhatók. 2006. január 1-től a fehérvirágú mák drognak minősül.
    A zöld termés – mákgubó – felvágása révén képződő, megszilárduló „tejnedv" a természetes ópium, mely 25-féle alkaloidot tartalmaz. A mákgubóban található egyik legértékesebb hatóanyagot, a morfiumot 1805-ben különítették el, azóta is a fájdalom érzetének csökkentésére alkalmazzák. A morfium előállítását a magyar Kabay János találmánya forradalmasította az 1920-as években. Ő egy olyan eljárást dolgozott ki, amelynek köszönhetően nemcsak a zöld mákgubóból, hanem a csépelt mákszalmából is jó hatásfokkal lehet hatóanyagot kivonni. A legnagyobb máktermelő országok: India és Törökország.
    zlovákiában egyszer egy temetőnyi sírt kellett exhumálni. A feltárók legnagyobb megrökönyödésére az elhunytak csontjai teljesen épek voltak. A kutatók nyomába eredtek ennek a rejtélynek. Végül kiderítették, hogy a helybéliek rendszeresen, majdnem minden nap fogyasztottak mákot, mivel a falucska a máktermesztés egyik állomása volt. Hihetünk-e ennek a felfedezésnek?
    Úgy tűnik, hogy a későbbi tudományos vizsgálatok és tesztek megválaszolták a kérdést. Ugyanis azt a meglepő eredményt hozták, hogy a mák olajában található jelentős mennyiségű foszfor hatására roppant hatékonyan szívódott fel és épült be a tesztalanyok csontjaiba a kalcium.
    A szlovákiaihoz hasonló esettel máshol is találkoztak már a régészek és az orvosok. Egészségi állapotunktól és hajlamainktól függően érdemes rendszeresen mákot fogyasztanunk.
    Jogi nyilatkozat: Cikkeinknek és bejegyzéseinknek nem áll szándékában orvosi tanáccsal szolgálni, diagnózist felállítani vagy gyógymódot javasolni. Az itt kifejezésre juttatott nézetek nem feltétlenül tükrözik a hírközlő médium álláspontját.
    Akit jobban érdekel a téma, mindenképpen javaslom, hogy olvasson utána és tudjon meg többet róla.
    Alkalmazása mindig csak saját felelősségre ajánlott. Használatáról kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét. Nem árt, ha az orvos szakirányú természetgyógyász is!



Miért éppen diófákat kell ültetnünk?



Írta:  Tóth Ferenc


    Valaha, amikor az embert még nem szakította ki a teremtés rendjéből a saját maga által teremtett művilág, a diót még mindenütt isteni, szent faként tisztelték.
    Bölcsőt és koporsót készítettek belőle. De nem csak asztalosmunkával, hanem életet termő szertartással is! Ha gyermek született, diót ültettek a tiszteletére. Ha meghalt egy szeretetre méltó ember, diót ültettek a sírjára. A dióhéjból a gyermekek játékbölcsőt is készítettek. A dióhéjba kanócot téve és méhviaszt öntve diómécsest kapunk, amit meggyújtottak a megemlékezés napján a sírokon, ablakokban, ligetekben, berkekben, forrásoknál, szikláknál.
    A zöld diólevélből gyógyfőzetet készítettek, vagy éppen bolhaűzésre használták. A frissen lehullott sárga diólomb gyönyörködtette a szemet, hempereghettek benne a gyerekek, és megbújhattak alatta az Élet kerekét forgató szorgos kis élőlények. És még nem is szóltam a dióbélről, ami a mogyoróval együtt megkoronázott minden eledelt, amihez fogyasztották. Egy egész könyv is kevés lenne felidézni, hány szálon kapcsolódott az emberek élete ehhez a tiszteletreméltó fához.

      Hová tűnt mindez?

    Az emberek többsége ma nem ültet diót sem születéskor, sem temetéskor. A gyerekek fröccsöntött műanyaggal játszanak, vagy képernyőt bámulnak. A betonsírokkal rideggé tett temetőkbe halottak napján alumíniumhüvelybe öntött paraffinmécsest viszünk, az ablakokban a tévé fénye villog, odakünn pedig a fákon fennakadt műanyag zacskókat zörgeti a szél.
    Gyógyfőzetek helyett a vegyipar termékeit veszik már azok is, akik még ismerik a régi gyógymódokat. A lehullott diólombot gondosan szemeteszsákba rakják az emberek, és még rémmesét is költenek hozzá saját lelkiismeretük és ősemlékezetük elaltatására. Azt sulykolják egymás fejébe, hogy „a dió avarja tönkreteszi a talajt, még komposztálni sem lehet”. A dióbél és a mogyoróbél pedig annyira sem érdekli a mesterséges arommákkal elrontott ízlésű gyerekeket, hogy felszedjék a földről ezt az értékes ajándékot.
    A felnőttek pedig, ha ültetnek még egyáltalán diófát, a kereskedelemből vesznek megbízhatónak vélt oltványt, magról eszükbe sem jut ültetni. Sőt, a diólomb rágalmazásához hasonlóan a magról kelt diókról is rémmeséket költenek. Azt mondják, hogy „elfajzik, értéktelen termést hoz majd”.
    Márpedig a dió sorsát és a mi sorsunkat különösen erős kapocs fűzi össze! Nem is lehet másképp, hisz évszázadokon, vagy tán évezredeken át együtt éltünk a dióval bölcsőtől koporsóig, koporsótól bölcsőig. Mert élet a születés előtt is van és a halál után is. Az Élet fájára szüksége van az evilági embernek is, és a túlviláginak is.
    Ezért komoly kéréssel fordulok minden magyar és nem magyar testvéremhez. Adjuk vissza a dió minden részének, még a lehullott lombjának is azt a tiszteletet, ami valaha megillette! Ne higgyük el, hogy a talaj védelmezője, a földet betakaró avar árthat a földnek! Ne higgyük el, hogy a magról kelt dió értéktelenebb, mint az oltvány! Később fordul ugyan termőre, de tovább is él, és a szemet is jobban gyönyörködteti. Helyezzük vissza a diót evilági életünk mindkét kapujába őrnek, a két kapu között pedig oltalmazónknak, hisz a legnagyobb melegben is védi a talajt a kiszáradástól, az embert pedig a nap hevétől! Amikor esszük a dióbelet, adjon hálát ki-ki hite szerint azért az eledelért, ami a jelenlegi nagy tékozlás, természetpusztítás utáni ínséges időkben még sokakat menthet meg az éhhaláltól!
    Tóth Ferenc
    Forrás: utajovobe.eu



Miért jó, ha csíp a paprika?



Írta:  Mazsi

    Az igazi erős paprika gyógyhatásai. Nagyon sokan szeretik a paprikát, van, aki a csípős paprikát!
    Az igazi erős paprika gyógyhatása
    Ritkítja a vért, serkenti a vérkeringést, felmelegíti, energiával tölti fel a szervezetet, a hangulatra is jó hatással van. Megelőzi a szív- és koszorúér megbetegedéseket. A népi orvoslásban a csípős paprikát a rossz emésztés, gyomor- és bélpanaszok esetén is ajánlott. Felgyorsítja az anyagcserét. Baktérium ölő hatása is van.
    csipospaprika1
    Tévhit, hogy árt a gyomornak és gyomorfekélyt okoz. Nagy mennyiségben, ugyan ingerelheti az emésztőrendszert, de eközben a gyomrot olyan váladék elválasztására készteti, amely a gyomornyálkahártyának védelmet nyújt az izgató anyagok (pl. savak, aszpirin, alkohol) ellen.
    Enyhe vízhajtó, így húgysavkiválasztást fokozó hatása szintén ismeretes, mely szintén nem közömbös szempont a reumás megbetegedések esetében, mivel a húgysavlerakódás fontos tényező kialakulásukban.
    Megfázáskor is gyakran ajánlják a betegeknek az erős paprikát. Enyhíti a torokgyulladást, és az orrduguláson is segít, mert felhígítja az orrmelléküregben megtapadt nyákot. Fertőtlenítő hatását is gyakran emlegetik.
    Ma már kapszaicin tartalmú krémeket is alkalmaznak cukorbaj okozta idegkárosodásra, végtagfájdalmakra vagy migrénre.
    Miért jó, ha csíp?
    Amikor a szánkban azt érezzük, hogy csíp, mar, akkor az agy endorfint (boldogsághormont) küld fájdalomcsillapítóként. Ettől érezzük olyan jólesőnek az erős paprikát, és ettől olyan élvezetes azt fogyasztani. És vágyunk rá, hogy együk, hiszen a boldogság érzésével társul. Aki épp boldogtalannak érzi magát, próbálja ki az erős paprika kedélyjavító hatását, csak nehogy sírás legyen a vége annak, aki nem bírja az erőset.
    A csípős paprikában található kapszaicin gyorsítja az ételek áthaladását a tápcsatornán, ennek köszönhetően hatékonyabbá teszi az emésztést, gondoskodik a többi tápanyag megfelelő felszívódásáról, illetve a salakanyagok mielőbbi kiürüléséről. Fontos azonban, hogy önmagában nem eredményez fogyást! A kapszaicin képes csökkenteni a vérben található alacsony sűrűségű, azaz ,,rossz" LDL-koleszterin szintjét, megakadályozva ezáltal az érelmeszesedést, valamint az amiatt jelentkező szív- és érrendszeri problémák kialakulását.
    Akik a csípős ízekben gazdag étrendet részesítik előnyben, általában kisebb arányban szenvednek ilyen jellegű krónikus megbetegedésekben. A kapszaicint nemcsak belsőleg lehet alkalmazni: kenőcs formában kitűnően élénkíti a vérkeringést, hozzájárulva ezzel az adott terület sejtjeinek megújulásához, valamint több oxigénhez jutásához.
    Első használatkor szokatlan lehet a csípő-égő érzés, amit a krém hagy, de hűvösebb napokon kifejezetten kellemesnek bizonyul majd az enyhe melegítő hatás.
    Az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedő betegek, akiknél egy adott bélszakasz tápanyag-feldolgozó képessége csökkent vagy megszűnt, elvileg nem ehetnek fűszeres ételeket.
    Több kutató is azt állítja viszont, hogy a csípős ízek a kapszaicin miatt kifejezetten jót tesznek, mert a káros baktériumok elpusztításával hozzájárulnak a bélflóra helyreállításához.
    Biztosan tapasztaltad már, hogy valahányszor csípős paprikát eszel, folyni kezd az orrod. A kapszaicin ugyanis fokozza az orrnyálkahártya működését, amivel segíthet a krónikus arcüreggyulladásban szenvedőkön.
    A kapszaicin a felső légutak megnyitásával csökkentheti a légszomjat, időleges komfortérzetet biztosítva.
    Ha valamilyen emésztőrendszeri vagy légúti fertőzés kínoz, érdemes adnod egy esélyt a csípős paprikának. A kórokozók jelentős része ugyanis nem bírja a kapszaicint, ami erős aromájának köszönhetően természetes fertőtlenítőszerként működik.
    Cukorbetegek számára különösen ajánlott a fogyasztása,x mivel ők fogékonyabbak az ilyen betegségek elkapására. Amennyiben valamilyen emésztőrendszeri fekélyes megbetegedésben szenvedsz, esetleg érzékeny az epéd, mindenképpen kérdezd ki orvosod véleményét a kapszaicin fogyasztásáról!
    Forrás: hirmagazin.eu
    Beküldte: Áldás rád



Földi mandula, az egészség kicsiny gumója - Dr. Andor Ákos, Jakab István




A sokoldalú földimandula



Írta:  több forrás

    Egy igen elterjedt növényről van szó, aminek a gyökérgumója ehető. Az íze olyan, mint a manduláé és a a vízi-gesztenyéé, állaga az utóbbira hasonlít. Már az ókori Egyiptomban népszerű kultúrnövény volt, mára pedig hazánkban is megtalálható közönséges gyomként. Nem gyógyítja az anyám-kínját is, viszont értékes alapanyag lehet.
    A földimandula számos egyéb néven fut, úgymint tigrismogyoró, chufa, zulu mogyoró. Gyakorlatilag egy fűféle, a papyrus növény közeli rokona. 2-3 cm hosszú kis gyökérgumójaiért termesztik, mely gazdag szénhidrátokban és olajokban, így felhasználása igen sokszínű, még biodízel gyártásához is megfelelő.
    foldimandula1
    A növény elsősorban szénhidrátot és olajat raktároz a „mandulákban". A spanyol dietetikai adatbázis alapján 100 g nyers földi mandula átlagosan 24 g olajat és 43 g a szénhidrátot tartalmaz. Ebben a mennyiségben mindössze 6 g fehérje, viszont 17 g rost van. Azért ezekben az adatokban is nagy lehet a szórás fajtától, földrajzi- és termesztési körülményektől függően. A vitaminok közül megtalálható benne némely B-vitamin, de igazán az E-vitamin tartalma kiemelkedő, azért némi C-vitamint is tartalmaz. Ásványi anyagok közül a kálium-, foszfor- és cink- és vastartalmát érdemes megemlíteni.
    Hogy ezek a tulajdonságok mégis kinek és hogyan szolgálhatják az egészségét, azt nemsokára kifejtem, de előtte még merüljünk el a földimandula történelmi és néprajzi sajátosságaiban.
    De mielőtt folytatnánk (Magyar Megmaradásért szerkesztő) nézzük és hallgassuk meg mit mond a VNTV műsorban elhangzott "Földi mandula, az egészség kicsiny gumója" - Dr. Andor Ákos, Jakab István előadásban → 
    foldi mandula VNTV
    VNTV: „Vallom az evolúciós étrend alapelvét: „Ne fogyasszunk olyan élelmi anyagokat, amelyekhez az emberi szervezet a törzsfejlődés során nem szokott hozzá, vagy amelyek az emberi szervezet számára károsak, idegenek!"... – Dr. Andor Ákos

     Milyen jó, hogy a blognak már van egy régésze/néprajzkutatója, így Nagy Balázs most is tud nekünk valami érdekeset mesélni a témában:
    A magyar nép körében édes, ehető gumója révén mandulapaka néven ismerté vált növényt először az ókori Egyiptomban kezdték el termeszteni úgy hatezer éve (körülbelül ekkor házasították több-kevesebb sikerrel a macskát is), majd arab közvetítéssel jut el a középkor során Európába, előbb az Ibériai-félszigetre, majd Szicíliába – innen származik a növény latin elnevezése is: Cyperus esulentus. A 16. században már Magyarországon is ismert gyógynövény.[1] Hipokratész a palkát, mint a női terméketlenség elleni gyógynövényt említi az időszámításunk előtti ötödik században:
    „(...) jó illatú ibolyagyökeret vágva és külön átszitálva, ugyanannyi palkát, végül is a kiáztatott anyagot mintegy gyurmát virágborral kell átitatni; ebből aztán olajfélét kell készíteni, és arasznyi lépharaszt-flastromra kenve, kis tokba behelyezve, hogy el ne illanjon, kell odatenni."[2]
    A gyógyászati használat emlékét őrzi, hogy megtalálható II. Rákóczy György gyógyszerei között is 1650-ben.[3] Feltehetően már ekkor is az édes gumók kerültek hasznosításra.
    Manapság a fogyasztás mellett „üldözött" gyom is hazánkban, mely a 2000-es évek elején indult hódító útjára a Mediterrán vidékek felől előbb az ország déli végei felé – elsőként Somogyban[4] jelenik meg vad gyomként -, hogy ma már a Nyírségben is keserítse a felé kevésbé nyitott gazdák hétköznapjait.
    A vad változat így néz ki virágzáskor
    Mi van benne?
    Sajnos sok életmód portálon, és reklámanyagban elég sok túlzó és félrevezető infó van a földimanduláról, ez se gyógyít mindent, és Hipokratész elméletét is, mint történelmi érdekességet tartsuk számon. Sőt, még a növénnyel foglalkozó szakirodalmakban is számos olyan hatásról lehet olvasni, hogy „véd a cukorbetegségtől, ráktól", ilyen olyan dolgokat gyógyít. Én beleástam magam, vajon mire hivatkoznak a szerzők, viszont megdöbbentem, hogy ilyen jellegű hatásait soha senki sem vizsgálta, pusztán egymásra hivatkoznak az írók... Értsd, ezek pusztán szóbeszédek, nem valódi megfigyelések, kísérletek nehogy valaki elhiggye az ezekre épülő marketingszövegeket! Egyénként sem gondolhatja senki, hogy pusztán egy növény fogyasztása komplett betegségeket ellen védelmet fog nyújtani, vagy éppen elűzi azokat. Ettől függetlenül még értékes táplálék, és bizonyos diétákban jótékony hatása lehet.
    Így néz ki frissen kihúzva a földből:
     frissen kihúzva a földből

    100 g nyers földimandula akár fedezheti a napi rostszükséglet felét (a napi szükséges rostbevitel felnőtteknél 25 g), ezáltal kiváló rostforrás. A magas rosttartalmú élelmiszerekből relatíve lassabban és egyenletesebben szívódnak fel a szénhidrátok. Emellett a rostok teltségérzetet okoznak, segítik az emésztést, és táplálják a bélflórát.
    Rengeteg kalória van benne (407 kcal 100 g-ban!), szóval a fentiek ellenére például cukorbetegség, túlsúly, elhízás esetén nem célszerű túlzásba vinni a fogyasztását! Azért ilyen kalóriadús, mert sok benne az olaj.
    Olajösszetétele az olívaolajjal közel azonos, E-vitaminból pedig tényleg sok van benne. 100 g nyers gumó fedezi is egy felnőtt átlagos E-vitamin szükségletét.
    Amit még érdemes megemlíteni, az a B1,2,3,6-vitamin- és C-vitamin-, vas-, foszfor-, cink-, kálium- és magnéziumtartalma, ezekből ugyanis tényleg értelmesebb mennyiséget tartalmaz (értsd 100 g földi mandulából ezen mikrotápanyagokból a napi szükségletünk 10-30%-át tudjuk fedezni). Azért a szakirodalomban elég nagy a szórás azzal kapcsolatban, mennyit is tartalmaz belőlük a „mandula", vélhetően már csak azért is, mivel ez egy raktározó képlet, nagy változik a környezeti hatásoktól miből mennyit tárol dugiban ott a növény.
    Részletes beltartalmi adatokat lásd ITT.
    Mégis mire lehet használni?
    1. Növényi "tej"
    Vegánoknak, a tej valamely összetevőjére allergiásoknak, érzékenyekneknek hasznos lehet. Az elkészítés módjához IDE kattints.
    tej
    (kép: flickr.com, Nathan Gibbs)
    2. Gluténmentes liszt
    Lehet kapni a boltokban, de iszonyatosan drága. Mindenesetre gabona eredetű allergiák, intoleranciák esetén lehet vele kísérletezni.
    liszt
    3. Zöldségként ételekbe
    Én eddig csak nyersen ettem a Szezonkertben, de az íze és textúrája valóban annyira hasonlít a a távol keleti konyha kedvelt vízigesztenyéjéhez, hogy bátran ajánlom a pótlására.
    salátákban
    (kép.http://www.taste.com.au)
    4. Pontycsali
    Állítólag imádják a pontyok. Remélem ezentúl minden horgász keresgéli majd a vízparton a vad földi mandulát! :) A vad típuson azért kevesebb gumó lesz, erre készüljenek fel. IDE kattintva találhattok egy videót, hogyan kell elkészíteni a csalit.
    Aki tud még felhasználási tippeket, ne tartsa magában!
    Csodanövény? Nem. Viszont van benne egy csomó hasznos dolog, mint oly sok más növényben. Sajnos a boltokban kapható földimandula vagy tigris mogyoró szinte biztos, hogy import termék, pedig itthon is megterem. Mivel dísznövényként is jól funkcionál, több szempontból is érdemes lehet kísérletezni vele a kertben.
    [1] Ubrizsy-Savoia Andrea: Tulajdonopsi bejegyzések és magyar növénynevek Petro Pena és Mathias Lobelius Stirpium Adversaria Nova (1570) című könyvének egy példányában. Savaria 36. (2013) 7-21.
    [2] Hippokratész: A terméketlen nőkről Fordította: Nagy Ferenc. Orvostörténeti közlemények 75-76. (Budapest, 1975) 151-170. 166.
    [3] Sz. Tóth, Magda: II. Rákóczy György gyulafehérvári patikájának gyógyszerei és felszerelése 1650-ben. Orvostörténeti közlemények 125-132. (Budapest, 1989-1990). 111-142. 116.
    [4] DANCZA I. - PATHY Z. - DOMAC С 2004: Cyperus esculentus (yellow nutsedge) - a new weed in Hungary. Zeitschrift Pflanzenkrankheiten Pflanzenschutz, Sonderh. 19: 223-229.




A propolisz



Írta:  Szalay László és mások


    A kaptár kisebb-nagyobb réseinek betapasztásához és belsejének fertőtlenítéséhez a méhek propoliszt használnak. A propoliszt a növények, főleg a fűz és nyár rügyének ragadós váladékából alakítják át. A méhcsalád láthatatlan védelmét képezi a propolisz: egy erős, nagy mennyiségű propoliszt termelő családban gond nélkül elpusztítja a vírusokat és baktériumokat. Magas antioxidáns tartalma van: antibiotikumként működő (!), és hámosító hatású flavonoidokat valamint ferulasavat tartalmaz, de találhatóak benne a táplálék felszívódását segítő enzimek, aminosavak, B1, B2, B6, C, E vitamin és ásványi anyagok. A kaptáron kívül is sokoldalúan lehet használni a propoliszt - az emberi szervezetben is kihasználhatjuk hatását.
    Adagolása
    Mielőtt kipróbálna valamilyen propolisz készítményt, bizonyosodjon meg róla, hogy nem allergiás rá! Figyelni kell még arra is, hogy a sok írásban túladagolt (rendszeresen 200-300 csepp/nap) alkoholos propolisz tinktúra a tömény alkohol miatt már károsíthatja a májat.
    A propoliszból az ember 10-20 mg-ot visel el naponta 1 kg testsúlyra vetítve, de a tinktúrák sűrűségét lehetetlen pontosan megállapítani. Ha 50 ml alkoholban feloldunk 20 gramm viaszos nyers propoliszt, abból napi ~100 cseppnél több nem ajánlott egy 70 kilós embernek (1 ml = kb. 25 csepp). A propolisz-túladagolást jelezheti felduzzadt szemhéj, csalánkiütés, vérnyomáscsökkenés. Az adagolást sosem a véglettől kezdjük, hanem kis adagokat egyre növelve, és akkor nem jelenthet problémát: normális adagolásban semmilyen mellékhatása nincs. Túladagolás esetén 4-5 napig szüneteltetni kell a fogyasztását, majd apránként újrakezdhető.

    A propolisz minőségét 2 évig megőrzi, de ezt rövidíti a magas hőmérsékleten való tárolás és ha napfény éri.
    A propolisz már ismert tulajdonságai:
    • - Erősíti az immunrendszert;
    • - természetes antibiotikum (szerű) és gyulladáscsökkentő hatású;
    • - használható légcsőhurut és allergikus jellegű asztma esetében.
    • - Vírus, baktérium és gombaölő, - használatos például influenza, herpesz és egyes bőrbetegségek ellen;
    • - növeli az erek rugalmasságát;
    • - segít megfázásos megbetegedések esetében;
    • - vérnyomáscsökkentő hatású, valamint
    • - használják még fekélyek, vérkeringési és szívbetegségek kiegészítő kezelésére is, valamint
    • - sebgyógyításra, reumatikus bántalmakra, ízületi, derék -és gerincfájdalmakra;

    Felhasználása, propolisz kivonatok:
    A propoliszból többféle készítmény létezik, ezeket megvásárolhatjuk vagy el is készíthetjük nyers propoliszból:
    Propoliszos méz
    A propolisz és a méz minden egészségügyi előnyét ötvözi a propoliszos méz. Ajánljuk torokfájásra - ezt egy nap alatt elmulasztja -, gyulladásokra. A drága gyógyszereknél sokszorosan hatékonyabban gyógyítja ezeket a tüneteket napi 2-3 kiskanállal fogyasztva. A propolisz-tinktúra egyébként nem túl kellemes, alkoholos ízét is kiküszöböli mézzel elkeverve, sőt így már különlegességként is hat. A természet antibiotikuma, a propolisz pedig még hatékonyabban fejti ki jótékony hatását, mivel a mézzel vegyítve lassabban, alaposabban terül szét torkunkban, és hosszabb ideig is érintkezik a gyulladt felülettel.
    A méz egy kivételes tulajdonsággal rendelkezik: minden idegen anyagot kidob magából. A propolisszal ez csak részben sikerül - egy része feljön a méz tetejére -, de azért érdemes fogyasztás előtt néhány másodpercet kevergetni.
    Propolisz tinktúra
    Általában a propoliszból oldatot készítenek. Ebből készíthetjük el a többi propolisz készítményt is. Először egy üvegben annyi "tiszta" (70% Propolisszal a pálinkát is szokták egészségesebbé tenni, persze ehhez nem szükséges a patikai alkohol.
    Az oldatot használhatjuk testerősítésre, betegség kezelésére:
    - nem forró teába, egy kanál mézre csepegtetve, vagy kockacukrot az oldatba mártva is fogyaszthatjuk. Ezt tehetjük rendszeresen, naponta 2 alkalommal 10-20 cseppet, immunerősítőként. Betegség esetén (ha nem fogyasztott rendszeresen propoliszt) kezelhetjük magunkat napi 2-3 alkalommal, 20-30 cseppnyivel.
    vagy használhatjuk külsőleg:
    - horzsolásra, sérülésre kenve - krémként, mézben vagy tinktúraként - hámosító hatása miatt gyorsítja a gyógyulást és egyben fertőtlenít. Szájsebekre fültisztítóval kenve napi néhány alkalommal hasonló hatást érhetünk el.
    Propolisz krém, balzsam
    Az alkoholban feloldott propoliszt ilyenkor mindenképp átszűrjük, majd az üvegét kinyitva, vagy kicsit esetleg melegítve elpárologtatjuk az alkoholt, hogy végül egy méz-szerű, sűrű anyagot kapjunk. Ezt keverhetjük valamilyen krémbe (vazelinnel összefőzve ajánlják, de az valami átverés lehet - inkább tejkrémbe vagy babakrémbe, mert az fel is szívódik egy héten belül:) ).
    A krém fő felhasználási területei: égések, fagyások, aranyér, prosztata-gyulladás, köröm -és bőrgombásodás, reumatikus bántalmak.
    Tabletta
    A propoliszos tablettát gyomor- és bél-bajokra javasolják - a gyógyszerekkel ellentétben ez nem károsítja a bélflórát!
    Amire mi használjuk:
    - Torokfájás esetén napi 2-3 alkalommal a már nem forró teába mézet, 10 csepp propolisz tinktúrát (vagy propoliszos mézet) és fél kiskanál virágport teszek, így egy vitaminbombát és fertőtlenítőbombát kapok egyben. Nálam évek óta 4-5 napig tartott egy beazonosítható vírusos megbetegedés, így viszont utoljára másfél nap alatt lezajlott!
    - családunk strapabíróbb tagjai ilyenkor tinktúrában megmártott kockacukrot szopogatnak;
    - ínygyulladás esetén oldatba mártott fültisztítóval naponta többször kenjük a sebet, az akár 2 hétig fájdalmas sebek néhány nap alatt múlnak el;
    - külső, mély sebeinken is szoktam propolisszal kísérletezni, a különbség látványos. Pattanások ellen is használjuk - de tinktúrát csak éjszakára, mert fél napra sárga pöttyöt hagy. Talán majd krémbe keverve.
    Amire önök használják
    - Egyik kedves vásárlónk naponta fogyaszt reggelente 20 csepp tinkturát, és azóta a reggeli köhögései teljesen elmúltak, amit sajnos a dohányzás okozott
    - Egy jóbarátom a propolisz vízhajtó hatását használja ki fogyókúrához
    - Egy ismerősünk nagyon súlyos, rendszeres felfázása esetén csak propolisszal tudja hatékonyan megszüntetni a tüneteket. Az egyik neves, boltban kapható propolisz tablettánál elmondása szerint jóval gyorsabban segít a mi tinktúránk.
    Ön mire használja hatásosan a propoliszt? Ossza meg olvasóinkkal! Írja meg e-mailben a népi gyógymódok oldalunkon!
    További gyógymódok
    Szemelvények dr. Szalay László: Méhdoktor című könyvéből
    A következőket külföldi orvosok hatásosan alkalmazták (részletek a könyvben):
    • - propoliszos tampont helyezve a fül külső hallójáratába, a fül gennyes folyását 10-15 nap alatt meggyógyítja
    • - a szájüreg és gége betegségeit 3-5%-os propolisz oldatos aeroszolos inhalációval kezelték (napi 10x)
    • - propoliszkenőcsös kötéssel égési sebeket, bőrátültetést gyógyítanak
    • - propoliszos végbélkúpot használtak dülmirigygyulladás teljes gyógyítására
    • - hüvelygolyókkal 80%-nál nagyobb százalékban gyógyítottak vele méhnyak-gyulladást
    • - gerincfájdalom, reumatikus bántalmak ellen 10%-os propoliszos krémmel kenegetjük esténként a beteg részt. A krémet bedörzsöljük, puha ronggyal bekötjük. A fájdalmat azonnal elmúlasztja.
    • - a kézen levő fertőzések ellen (pl. szálka) is hatásos.
    • - Lábgombásodást 25-40%-os krémmel néhány napig kenegessünk.
    • - Övsömörre hosszabb ideig 15%-os krémmel használatos.
    • - tüdőgyulladásra ajánlanak étkezés előtt egy órával napi 3x 15-35 csepp tinktúrát
    • - használták koponyalékeléskor, valószínűleg nagyban segítette a túlélést
    • - véraláfutás kezelésére
    • - használják amputációknál, trombózisnál, vírusos agyvelőgyulladásnál, fehérvérűségnél, nőgyógyáaszti bántalmaknál
    • - drazséban menopauzánál, korai öregedésnél, légző -és emésztőszervi gyulladásoknál, pszichikai zavaroknál
    • - gyomorfekélyt (étkezések előtt 15 perccel 5 csepp tinktúrával) panaszmentessé tesz az esetek 90%-ban 2 héten belül!
    • - pörsenéses betegségeket 95%-nál teljesen meggyógyított egy kísérlet során, ahol krémmel vagy tinktúrával kenték a bőrt
    • - használják foghúzás után fájdalomcsökkentésre és gyógyításra
    • - amikor már semmi sem hat, a nyálkahártya leukoplákiáját (helyileg és általánosan alkalmazva, napi 50 csepp hideg tejben) a propolisz meggyógyíthatja
    • - nőgyógyászatban hatékonyan használják: fehérfolyásos sarjadzás, hüvelygyulladás, méhnyak kimaródása, műtét utáni sebfertőtlenítés
    • - egy kísérletben idegbeteg és agyérelmeszesedésben szenvedő betegeknek adtak drazsét. Egy hónap után nélkülözhetővé váltak az értágítók és nyugatók. Két hónap után jelentős javulás mutatkozott a figyelem és emlékezőképesség terén.
    • - Izomfájdalmaknál, lumbágónál, erős fejfájásnál, izomfeszülésnél, ízületi merevedésnél a betegek nagyrésze jelentős javulást érez propolisszal
    • - a mindig műtétre javasolt ínhüvelygyulladást pihentetve és napi 2-3x propoliszos kenőcsöt rákenve 2-3 hét alatt az esetek 80%-ban teljes gyógyulás várható
    • - állítólag gátolja a rosszindulatú daganatok tömeges jelentkezését. Nagy reményt ne fűzzünk hozzá, mert erre bizonyíték egyáltalán nincs, de immunerősítőként mindenképp érdemes használni daganatos betegségnél.
    • - herpeszre is ajánlott, sebeket pedig heg nélkül képes gyógyítani
    Mindezek gyógyítása természetesen függ a szakszerű adagolástól, a propolisz felhasználási formájától, és a betegség pontos fajtájától is (pl. nem minden gombafajtát öl meg).
    Propolisz, a diabétesz természetes ellenszere!
    A legújabb kutatások kimutatták, hogy a propolisz egyik nagyszerű előnye az is, hogy képes csökkenteni a vércukorszintet. Ez azt jelenti, hogy e méhészeti termék képes a vérben található glükóz szintjét stabilizálni, normalizálni, így bizonyos idő után akár mellőzhetőkké válthatnak bizonyos cukorbeteg gyógyszerek is.

    A propoliszról röviden:

    A propolisz, vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek a kaptár védelmére, a betolakodó baktériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek. Ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag, melyet a fák rügyeiről, fiatal ágairól, levélnyeleiről gyűjtenek be a méhek, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják.

    Hogyan kezelhető a cukorbetegség a propolisszal?

    Minden cukorbeteg számára szükség van egy megfelelő étrendre és rendszeres testmozgásra. De vannak olyan gyógyszerek is, melyek a vércukorszintet a normál állapotban tartják. Azonban, ha ezt mellőzni szeretnénk, akkor érdemes rendszeresen fogyasztani propoliszt, hiszen ez az anyag képes csökkenteni a vér glükóz szintjét. 1988-ban megállapították, hogy a propoliszt ezenfelül csökkenti a vérnyomást, nyugtató hatással bír és képes a sejtekig eljuttatni a glükózt. 2005-2012 között végzett kutatások arra az eredményre jutottak, hogy a propolisz képes kezelni a vércukorszintet és képes helyreállítani az anyagcsere folyamatokat is. Valamint erős antioxidáns hatással is rendelkezik, így képes helyreállítani a cukorbetegségből fakadó szövődményeket is. A propolisz csökkenti a vérzsír arányát is, ami szintén nagyon előnyös. A propolisz ezenkvül potenciális antibitoikumként működik az inzulinfüggő cukorbeteg számára is. A propolisz fokozza az inzulinra való érzékenységet is.

    Forrás: http://propolis.hu/a-propolisz-es-a-diabetesz

    Forrás: http://www.mezfutar.hu/propolisz/
    Beküldte: anikogyorgyi



Horváth István, az orvostudomány doktora, mint kuruzslót a hatalom letartóztatta


Írta:  Cser Ferenc


    Megdöbbentem – és bár Abszurdisztán polgára vagyok, mégis igyekeztem a hír forrása után kutakodni, mert nem akármilyen vád ez: az orvostudományok doktorát a hatalom kuruzslás vádjával letartóztatja! Bizonyára a kutatásai jelentik a 'kuruzslást', hiszen a föltehetően Szócska által riasztott pintőrség „lefoglalta az összes iratot és a komputereit”
     Abszurdisztán: az orvostudomány doktorát, mint kuruzslót tartóztatják le Narancsisztán pribékjei
    Horváth István, az orvostudomány doktora, mint kuruzslót a hatalom letartóztatta.
    "Horváth István orvosbiológus prof. úr 30 év kutató munkája eredményeként, melynek során mint az USA tudósaival mint az orosz kutatókkal együttműködött, megalkotta az érelmeszesedés elleni oltóanyagot. Ő az egyetlen a világon, akinek sikerült ezt a megoldást megvalósítani. Az előző években többször biztatták őt különböző pályázatok útján a magvalósítás reményével. Egy 7...4 éves nyugdíjas egy hivatalos akkreditáláshoz sosem képes annyi pénzt összeszedni, ami ezt megoldani tudna. Egyedül a mindenkori államhatalom képes ennek az anyagi hátterének a biztosításához. A múlt rendszerben megkérdezték tőle a minisztériumban, hogy miért jó az a hazánknak, ha annyi öreg embernek megmenti az életét !!!!!! Felháborító, hogy ilyen emberek ülhettek a magyar egészségügy vezetőségében. Nos ebben az évben Horváth professzor úr ismét a minisztériumban járt és ígéretet kapott Szócska miniszter úrtól a segítséghez. Ezt követő napokban a rendőrség megszállta a professzor lakását és kuruzslás vádja miatt lefoglalta az összes iratot és a komputereit. Még aludni sem engedték az öreg tudóst a lakásában.
    A professzor állítása szerint ezzel az oltóanyaggal képes lenne Magyarországon megmenteni azt a 15 000 embert ,amely évente eltávozik infarktus miatt és meggyógyítani több százezer embert, melyek az érelmeszesedés következményei miatt szenvednek illetve meghalnak. Amennyiben az ő eljárását Magyarország üzletileg megvalósítaná, képes lenne hazánk akár 100 milliárd dollár valutát hozni nemzetünk asztalára és ezt minden évben. Gondolják csak el mit jelent ez a magyar nemzet számára. Úgy tűnik komoly érdekeket sért a magyarság de az emberiség ilyen fokú megsegítése. Meddig lehet még az ilyesmiket elviselni?"
    Megdöbbentem – és bár Abszurdisztán polgára vagyok, mégis igyekeztem a hír forrása után kutakodni, mert nem akármilyen vád ez: az orvostudományok doktorát a hatalom kuruzslás vádjával letartóztatja! Bizonyára a kutatásai jelentik a 'kuruzslást', hiszen a föltehetően Szócska által riasztott pintőrség „lefoglalta az összes iratot és a komputereit”
    Az első levél, ami kérdésemmel kapcsolatban megérkezett látszólag igazolta a gyanúmat. Ez olvasható benne:
    „Most kaptam ezt a levelet, olvassátok el. Mi már foglalkoztunk vele, a végeredményről, állásfoglalásról nem tudok semmit. Talán mégiscsak mögé kéne állni, jó lenne utánanézni, hogy tényleg átkutatták e a lakását. A kabinettülésről semmi hír, döntöttetek már? Jó lenne tudni, mert nekem is szoros a programom, ha otthon vagyok.”
    Az egyik fickó kérdezi a másiktól a fentieket, a válasz, amit kapott:
    „Horváth prof injekciójáról mégegyszer: azóta jobban utánajártam a konkrétumoknak, s azt tudtam meg, hogy komoly pénzekért oltogatott embereket illegálisan, ezért rohanták le. Több év börtönt fog kapni.
    A levélben szereplő hatalmas humán és dollármilliárdos nemzeti nyereség egy elrugaszkodott feltételezés csupán. Az egészséghez való hozzáállást kellene gyökeresen megváltoztatni, a barkácsolgatós profitérdekelt orvos(ál)tudományt kidobni végre, s teret engedni a tényleges gyógyításnak, mely az embert nem egy adathalmazként kezeli...
    Az állam hozzáállásáról pedig csak annyit, hogy legalább 10-20 évvel megnőne a most születő magyar kisbabák élettartama, s jócskán az életminősége, ha a kötelező "védőoltások" ürügyén beléjük erőszakolt biológiai-vegyi fegyvereket elhagynák. De az idegenszívű vezetők szerint még mindig túl sokan vagyunk, ezért hajtóvadászatot folytatnak a felvilágosult szülők ellen. De hiába beszélem rojtosra a számat immár egy éve, a Jobbik e mellé sem akaródzik odaállni, mert a kabinetben lévő orvosok érzékenységét is érinti a szakmát minősítő kritika.”
    Aztán a fenti levélváltásra utalva még egy véleményt kaptam, íme:
    „ X. Y. Úr levelére reagálnék. Mit jelent a barkácsolós orvoslás? Mert ami jelenleg az egészségügyben folyik gyógyítás címén tisztelet a kivételnek, mert tudjuk, hogy van ilyen is az nem más, mint tudatos emberirtás. Soha nem fogja engedni a nagytőke, hogy egész egyszerű és olcsó módszerrel mérsékeljék az érrendszeri megbetegedések folytonos növekedését.
    A gyógyszerlobbi egyszerűen ki írtja azokat az embereket, akik megpróbálnak úgynevezett alternatívát ajánlani. Egyébként pályázatot nyújtott be a Nemzeti Erőforrás Minisztériumba a humánkísérletek elvégzésére, s ennek kapcsán teszik süllyesztőbe. Nem gyógyszerként alkalmazta, hanem alternatívaként, és nem volt sikertelen. Egyébként nem igaz, hogy nagy pénzekért adta az injekciót.
    Amennyiben profitérdekeltségről beszélünk, akkor elsősorban a gyógyszer lobbi profitbevételeiről kellene beszélni. Mit tesz a klinikai orvoslás? Nem a gyógyszer lobbit szolgálja ki? Hát dehogy nem.
    Nézzük meg, egy érredszeri megbetegedésnél hány gyógyszert írnak fel az illető betegnek, amit szednie kell. Legalább 3-4 félét, plusz javasolják a különböző koleszterincsökkentőket, melyek mellékhatásait elfelejtik közölni. Vérnyomáscsökkentők, vérhígítók, melyek impotenciát csinálnak, és nem elég, hogy betegek, még a házaséletük is tönkremegy. Ettől lesz csak igazán depressziós egy férfi.
    Mindennek meg kell vizsgálni a hátterét is mielőtt véleményt alkotunk.”
    Most légy okos Domokos! Nincs mit tenni, olvassunk el két riportot dr. Horváth Istvánnal, orvosbiológus kutatóval, az MTA doktorával. Az egyiket Medveczky Attila tollából ITT (minthogy fönnáll a gyanúm, hogy az interjút onnan hamarosan törölni fogják, ezért átvettük és nálunk ITT olvasható), a másikat közvetlenül a választások előtt Orbán Éva készítette és a Kapu áprilisi 2010 számában közölte, ITT olvasható (nálunk meg ITT).
    A Medveczki-riport címe: “Életmentő találmányok - Beszélgetés Dr. Horváth István orvos-biológussal”, Orbán Éváé meg: „Évente 15.000 magyar élet a tét!”
    Elolvastam mind a kettőt. Tekintve, hogy eredeti 'szakmám' kémia, vegyészmérnöki diplomám és közel 40 éves anyagkutatói múltam van, a beszélgetést értem. A lényegét és a következményeit egyaránt, hiszen kutató-vegyészként fél évet dolgoztam a Chinoin technológia 3. laborjában is, ahol bele kellett kóstolnom mind a gyógyszerek, mind a gyógyszergyártás lényegébe. Ennek alapján bátran állást foglalhatok: minden valószínűség szerint Szócska a gyógyszerlobbi érdekeit tekintve küldte dr. Horváth Istvánra a kommandót – és nem kétséges, föltehetően haláláig börtönbe is csukatnák. Az iratokra, a számítógépre meg azért volt szüksége a banditáknak, hogy a 'titok' – amit a beszélgetések során csak pedzeget, de nem árul el – a kezükbe kerüljön. No nem azért, hogy gyártsák, forgalmazzák, hanem föltehetően azért, hogy végleg elsüllyesszék, ahogy a XX. század történelme során számos jelentős fölfedezésnek ez lett a sorsa.
    A beszélgetésekből kiderül, hogy a szer nem olcsó valami és ha Horváth dr. valakinek ilyet beadott és annak költségeit kérte csupán el, akkor sem két fillért kellett kapnia. Horváth doktor árra vonatkozó kérdésre ezt válaszolja Medveczkinek:
    „Egy szigorúan bizalmas tanulmányt készítettünk a gyártásról, forgalmazásról, így csak annyit árulhatok el, hogy kb. 10.000 euró lesz az ára.”
    A szert kezdetben sertéseken ellenőrizte és miután ott nem tapasztalt negatív hatást, ő volt az első ember, akin ezt kipróbálta, magát ezzel meg is gyógyította. Kuruzslás?
    Minthogy idős ember életét menti meg, az eurokonform 'népnemzetiek' (narancs) szerint bizonyára az. Persze, a gyógyszerlobbi szerint mindenképpen, mert csakis az ő profitjukat növelő szerek forgalmazhatók, teljesen függetlenül attól, hogy azok hatásosak-e, vagy sem. Sőt, ha nem azok, az még jobb: rövidebb ideig élnek az emberek, nincs nyugdíj-gond! Amíg robotolnak, rabszolgaként értéket termelnek,addig éljenek, utána fölösleges – talán erre gondolhatott Szócska a kommandó értesítésekor. Az EU-nak a természetes gyógynövényekre vonatkozó tilalma ezt már előre jelzi is.
    Ellenpélda, hogy egy ausztráliai orvos rájött, hogy a gyomorfekélyt egy baci okozza és, hogy igazát bizonyítsa, megfertőzte saját magát, ezt társaival ellenőriztette és aztán az alkalmazott gyógymód utáni gyógyulását is. Kuruzslás? Bizonyára az, hiszen Oslo Nobel-díjjal jutalmazta a tettet.
    Van még egy video is, itt látható.
    Minthogy a gyurcsány-kormány idején semmi jóval nem biztatták Horváth dr.-t, Orbán Éva közvetlenül a választások előtt lévén ezt kérdezte:
    „A választásokat követően van-e remény a támogatásokra?”
    A válasz:
    „Feltételezhető, ha lesz egy magyar érdekeket képviselni akaró és tudó új kormánya az országnak, fölismerik ennek a jelentőségét. Akiknek fontossá válik, hogy 15.000 fiatal magyar élet megmaradjon, azok támogatni fogják.”
    A hatalom válaszát láthatjuk: letartóztatták, mint kuruzslót.
    Hogy kuruzsló-e Horváth dr., azt bizonysággal nem tudom, Hogy komoly összegeket, hasznot számolt-e fel ügyfeleinek azt sem. Azt viszont tudom, hogy Narancsisztán immár egyértelműen Abszurdisztán és képtelen vagyok elhinni, amit olyankor állítanak, amikor valamilyen üzleti lobbi érdekei a háttérben fölsejlenek. A beszélgetések, a videó engem arról győzött meg, hogy Szócska is besorolható az Orbán-kormány negatívjai közé. A korábban megfogalmazott Kölcseyre hajazó gondolat érvényesebb, mint valaha:
    'Hazudnak rendületlenül,
    Ne hidd el, óh magyar!'
    Ne hidd el, hogy egy orvos professzor kuruzsló, ha valami újat feltalál és azt a gyógyítás szolgálatába szándékozik állítani és ebben a hatalom, a politika nem, hogy nem társ, hanem sokkal inkább ellenfél. Ellenérdekelt, mert szavaival ellentétben pénzügyileg nem érdeke, hogy a magyar ember megélje a nyugdíját és még kevésbé az, hogy azt hosszabb ideig élvezze is.
    Cser Ferenc
    Forrás: http://www.nemenyi.net/default.asp?SID=0&Cal=&AID=0&Direkt=90819
    Beküldte: Törpapa




Koleszterin - A nagy hazugság


Írta:  Horváth István


    A nyolcvanas évek elején még javában ette mindenki ami jólesett, amikor 1984 március 26-án a TIME magazin a címlapján hozott, és tényként tálalt egy tudományosan nem alátámasztott vélekedést, miszerint a magas koleszterinszintért elsősorban a tojás és a zsírban dús táplálkozás a felelősek. A cikk lavinát indított el, és orvosi körökben is hamarosan elterjedt ez a nézet, pedig semmilyen felmérés, vagy komolyabb kutatás nem igazolta.
    Orvosnál

    - És hogy áll a koleszterinje, Józsi bácsi?
    - Az, mint a cövek angyalom, mint a cövek!

    "Az igazán jó vicc, amin először önfeledten kacagunk, majd a következő pillanatokban elgondolkodunk rajta és magunkévá tesszük a benne foglalt bölcsességet."
    (Nibiru: A létezés alapkérdései )
    A rémült nyugat

    A nyolcvanas évek elején még javában ette mindenki ami jólesett, amikor 1984 március 26-án a TIME magazin a címlapján hozott, és tényként tálalt egy tudományosan nem alátámasztott vélekedést, miszerint a magas koleszterinszintért elsősorban a tojás és a zsírban dús táplálkozás a felelősek. A cikk lavinát indított el, és orvosi körökben is hamarosan elterjedt ez a nézet, pedig semmilyen felmérés, vagy komolyabb kutatás nem igazolta.

    A koleszterinnel megrémisztett amerikaiak, és a többi, hozzájuk hasonlóan becsapott népek azóta is abban a tudatban élnek, hogy a zsír és a tojás káros az egészségre, a testükben lévő koleszterin pedig mint valami Damoklesz kardja lebeg a fejük fölött. Ennek megfelelően a világon ma hatalmas mennyiségben gyártják a koleszterin- és zsírszegény ételeket, a koleszterincsökkentő gyógyszerek előállítása pedig dollármilliárdos üzlet a gyógyszeriparnak.

    A 20. század eleje óta gyártott margarinról ekkor terjesztették el, hogy az a mi megmentőnk. Még ma is szívbarát margarinról beszélnek, pedig már több éve ismert a margarinban lévő transzzsírsavak igen káros hatása. Én valahogy sosem voltam oda a margarinért. Anyám használta ugyan a süteményeiben, de nekem eszembe sem jutott kenyérre kenni, csak ha nem volt vaj a közelben, akkor is csak némi undorral. Később ezért aztán hiába kezdték nyomni, hogy a margarin milyen egészséges, engem ez nem hatott meg, azon túl, hogy sosem voltam hajlamos felülni a különböző kampányoknak. Több mint tíz évvel később hallottam, hogy az egerek nem is eszik meg a margarint, mert érzik, hogy az nem élelmiszer! És valóban. Mint az nem is olyan régen kiderült, az úgynevezett transzzsírsavak miatt kifejezetten káros az egészségre a margarin! Nem hogy nem védi meg a szívünket, de éppen ellenkezőleg! Kóros elhízást, és cukorbetegséget is okoz többek között, de alapvetően csökkenti a szervezetben lévő "jó koleszterin" szintet, ráadásul bizonyítottan meddőséget is okoz. Nesze neked margarin! Mindezek ellenére mindig mindenhonnan a koleszterinhalandzsát halljuk. Az úgynevezett orvosszakértők a zsírmentes táplálkozást népszerűsítik, miközben elfelejtik kihangsúlyozni, hogy az élelmiszeripar által felhasznált zsír java transzzsír! Mindeközben pedig jót hallgatnak az esszenciális zsírsavakról, melyekből egy gramm sincs az élelmiszeripari termékekben.

    De hogy is van ez a koleszterinnel?

    Számtalan tudományos munkából, többek között dr. Uffe Ravnskov: Koleszterinmítoszok c. mindenre kiterjedő, nagy mintákon végzett vizsgálatokon alapuló munkájából tudhatjuk, hogy a koleszterinszint nem oka, se nem befolyásolója azoknak a betegségeknek, melyeket neki tulajdonítanak. Sőt, épp az ellenkezője az igaz! Kiderült, hogy a koleszterinszegény diétán élőknek dupla akkora az esélye, hogy szívinfarktust kapjanak, mint azoknak, akik tartósan magas koleszterinszinttel élnek. (Pláne, ha közben margarint is esznek. Lásd a transzzsírsavaknál.) Ráadásul akinek magasabb a koleszterinje, az nehezebben betegszik meg egy sor betegségben. A koleszterin ugyanis nem valami káros anyag a szervezetben, hanem a szervezet anyagcseréjének és működésének egy fontos alkotó eleme. Ha létezne "rossz" koleszterin, akkor a szervezet le tudná azt bontani. Onnan lehet tudni, hogy rossz a gondolkodásunk, hogy az emberi és állati szervezetek egyikében sincs olyan enzim, ami az LDL (a "rossz" koleszterin) lebontására képes lenne. A szervezet vigyáz a koleszterinre, mert jól tudja, hogy szüksége van rá.

    Koleszterinből van az idegsejteket óvó myelinburok, és a sejtek közötti minőségi összeköttetést biztosító gliaszövet is, ami az agysejtek pontos kommunikációjához nélkülözhetetlen. Hiányában többet hibázik az agy, romlik a memória, a reakcióidő, a figyelem. A koleszterin a zsíranyagcserében is nagyon fontos szerepet játszik, belőle készülnek ugyanis az epesavak is, melyek a zsírok lebontásához szükségesek. A koleszterin felelős még többek között a sejtek membránjainak rugalmasságáért, de belőle készül számos hormon prekurzora (előanyaga) is, melyekből aztán többek között mellékvesekéreg hormonok és nemi hormonok lesznek.

    Bár igaz, hogy a kiugróan magas LDL szint, alacsony HDL ("jó" koleszterin) mellett jelezhet bizonyos egészségtelen folyamatokat a szervezetben, a magas LDL szint önmagában nem jelent semmit sem, ha a HDL is arányosan követi. Az is tévhit, hogy koleszterinben szegény diéta csökkenti a koleszterinszintet. Sőt! Az esetek egy részében az exogén (táplálkozásból származó) koleszterinbevitel csökkentése, a szérum- (vérben megjelenő) koleszterin szintet éppenhogy megnöveli! Egyébként a publikált adatokkal (8-20%) szemben átlagosan nagyjából 5%-nyit csökken a koleszterinszint a vérben, ha koleszterinmentes diétára kárhoztatjuk magunkat. Ez az 5% ide vagy oda pedig igen csekély, azaz gyakorlatilag elhanyagolható.

    Bár különösebben nem izgattam magam miatta, de egy időben én is elhittem a koleszterin-mesét. Csak akkor kezdtem bele egy kis nyomozásba amikor idősödő szüleim vérképét megfigyeltem. Apámnak, aki hatalmas zsíros húsokat eszik előszeretettel (a rántott húst is csak tarjából hajlandó megenni) és aki szerint a zöldség a nyulaknak való, alacsonyabb a koleszterinszintje mint az enyém, és ezen sorok írásakor 77 éves kora ellenére olyan rugalmasak az erei mint egy tinédzsernek. Anyámnak ellenben, aki amúgy karcsú volt világ életében, és aki a levesből is főleg a zöldséget eszi ki, kiemelkedően magas a koleszterinje. Ha másból nem, ebből nyilvánvalóvá vált számomra, hogy a koleszterin-rémképpel, meg az állandóan hirdetett koleszterinszegény táplálkozással valami nagyon nincs rendjén. Mivel a környezetemben körbekérdezve is szinte szóról szóra hasonló esetekről értesültem, elkezdtem foglalkozni a témával, és hamar meg is találtam a választ a kérdéseimre. A legfontosabb hogy a táplálkozás elhanyagolható mértékben befolyásolja csak a vérben lévő koleszterin mennyiségét, utóbbit ugyanis a máj szabályozza. A táplálékkal elfogyasztott koleszterinből közvetlenül egy gramm se kerül be a véráramba, ellenben a máj 3-4-szer annyi koleszterint termel magától, mint amennyit megeszünk. A máj akkor emeli föl a szérum-koleszterin szintet, ha valami ellen védekeznie kell a szervezetnek. A hibás koleszterin-agyagcsere hosszú idő után valóban plakkosodáshoz, majd később érelmeszesedéshez vezethet , de mivel ez a jelenség már valami okán jelentkezik, nem a koleszterinszintet kell csökkenteni, hanem a kiváltó okot kéne megszüntetni. Igen ám, de ebben nincs semmi üzlet! A koleszterinszint-csökkentés a nyugati orvoslás sajnálatos hozzáállásából adódik; nem a betegséget, hanem a tüneteket kezeli. Ráadásul, mint ahogy lenni szokott, ennek mellékhatásaként a szervezetet komplexen károsítja.

    Napjainkban az orvosok szinte biztos, hogy koleszterinszint-csökkentő pirulákat fognak felírni annak, akinek magas az LDL szintje. Ez hatalmas üzlet a gyógyszergyártóknak, viszont nagy kárt okoz az ember szervezetében. Ezek a szerek (sztatinok) ugyanis a közhiedelemmel ellentétben nem a "rossz" (azaz a szervezet számára közvetlenül nem felhasználható) koleszterintet csökkentik, hanem a koleszterinszintézist akadályozzák. Azaz a szedésükkel a szervezet normális működésébe avatkozunk bele. Az aránytalanul magas LDL szint jelzi, hogy felborult a koleszterin-anyagcsere. A koleszterin-szintézis akadályozásával logikusan csökkenthető ugyan az LDL szint, de ezzel a HDL, azaz a "jó" koleszterin szintje is csökken. A sztatikokkal tehát megakadályozzuk, hogy a szervezet ellássa magát a számára nélkülözhetetlen koleszterinnel. A koleszterinszintézis akadályozása miatt fellépő koleszterinhiányos állapot miatt fogamzási problémák, butulás, libidó csökkenés, emésztési zavarok a leggykoribbak, de akár a szervezet védekező, önfenntartó képességének teljes összeomlása is előfordulhat.

    A nyugati orvoslás tünetkezelő jellege miatt fordulhat elő, hogy mostanában azt az abszurdumot hirdetik, miszerint a tesztoszteron javítja a memóriát. Ezt abból szűrték le, hogy akinek mesterségesen leállították a tesztoszteron termelését, az kisebb agyi teljesítményre volt képes. Holott mindössze arról van szó véleményem szerint, hogy valamivel (feltehetőleg sztatinokkal) gátolták, vagy leállították a szervezetben zajló normális koleszterin-szintézist, hogy ne termelődhessen a tesztoszteron DHEA nevű prekurzora. Ez viszont azt eredményezte, hogy nem lehetett jelen elegendő mennyiségben az agyi neuronok (idegsejtek) tökéletes kapcsolódását biztosító koleszterin sem, ami - teljesen természetes módon - a memória romlásában mutatkozott meg. Az öregedéssel kapcsolatos memóriaproblémák sem a hormonszint csökkenése miatt állnak elő közvetlenül, hanem a beszűkült erek kisebb oxigénszállítási képessége, vagy éppenséggel a vészesen alacsony szérum-HDL szint miatt, amikor is nem jut elég közvetlenül felhasználható koleszterin az agyba, ezért nincs megfelelő kapcsolódás a neuronok között.

    Érdekes, hogy a koleszterin-anyagcsere felborulása afféle civilizációs betegségként értékelhető. A szervezet védekezik valami ellen, ami gyakran az állandó stressz, de lehet a szennyezett levegő, a táplálkozás során bevitt ártalmas anyagok (tartósítószerek, élelmiszer adalékok, színezékek, stb.) valamint az egyéb környezeti ártalmak, mint pl. a háztartásban használt vegyi anyagok gőzének belélegzése, vagy bőrön keresztül történt felszívódása, és a munkánk, vagy életünk során történt mérgezések. Mivel a stressz önmagában védekezésre kényszeríti a szervezetet, ezért minden olyan dolog, ami stresszel jár, okozhat magas koleszterinszintet. A városi zajtól kezdve a munkahelyi hajszoltságig bezárólag. Ez logikus, hiszen a szervezet ilyenkor főleg az adrenalin és kortizon termelésre koncentrál elsősorban. Ez viszont hosszabb távon visszaüt, mert amíg a szervezet a stresszhormonok termelésére rendezkedik be, elhanyagolja az egészséghez, és a termékenységhez nélkülözhetetlen nemi hormonok készítését. Mindenki ismer olyan nőket, akik a munkehelyükön, vagy a magánéletükben elszenvedett stressz miatt képtelenek megfoganni. A férfiak esetében a stressz kevésbé látványos, de ugyanolyan káros. Egy dolog biztos. Az öröklődésen kívül elsősorban az életmód függvénye, hogy valakinek magas-e a koleszterinje, vagy sem.

    Szervezetünkben kifejtett hatásukat tekintve a nemi hormonok testünk legfontosabb öregedést gátló és egészségvédő anyagai. A tesztoszteron, az ösztrogén és számos egyéb hormon prekurzora (előanyaga) viszont egy a főleg a mellékvese kéreg által termelt dehidroepiandroszteron (DHEA) nevű anyahormon, ami szintén koleszterinből készül. Ha akadályozzuk a koleszterinszintézist, lecsökken a DHEA szint, és vele együtt a nemi hormonok szintje. Ezért ha pl. egy ereje teljében lévő férfi, vagy nő az orvosa tanácsára elkezd koleszterinszint csökkentőt szedni, nem elég, hogy a libidója csökken, de hamarosan számítania kell a szervezet leépülésére és az idős emberek különböző betegségeire is. Csontritkulás, izületi bántalmak, bőrelvékonyodás és foltosodás, fokozott ráncosodás, haj és körömproblémák, stb. (Ezért újabban pótolják a nemi hormonokat is. Persze újabb pirulával.) Nem véletlen, hogy a DHEA fogyasztása újabban kezd úgymond divatba jönni mostanság az idősebbek körében, de egyelőre nem ajánlom a szert, mert véleményem szerint csak komoly orvosi vizsgálat után lenne szabad szedni. Egyszer majd erről is írok.

    A sok pénzért kifejlesztett gyógyszert mindenáron el kell adni. Akkor is, ha haszontalan, de még akkor is, ha ártalmas.    A koleszterinszintcsökkentők története

    Agyonkutatott téma, hogy a vér magas koleszterinszintje fokozza a kardiovaszkuláris megbetegedések kockázatát. Elég, ha azt mondjuk: infarktus, trombózis, agyembólia. Ezzel jól lehet riogatni az embereket, hisz majdnem mindenki élni akar. 2004-ben abból támadt némi kis botrány, hogy függetlennek vélt szakértői bizottság leszállította a normálisnak tekintett koleszterinszinthatárt, aminek következtében egyből további hétmillió amerikainak kellett volna szednie élethossziglan valamely sztatint, vagyis a modern koleszterinszint-csökkentők családjának egyik tagját. Csakhogy hamarosan kiderült, hogy a kilenctagú bizottság nyolc tagja olyan gyógyszercégek felé elkötelezett anyagilag, akik sztatinokat gyártanak. Miközben a szakértők szó szerint fél Amerikát sztatinokkal etetnék, valójában csak minden ötszázadik embernek van genetikai okokból magas koleszterinszintje, a többi normális étkezéssel és némi sporttal normál szintre tudná letornázni koleszterinszintjét. A ma sztatinokat szedőknek mindössze 1%-a az, aki genetikai hiba miatt rászorul a gyógyszeres kezelésre. A többit meggyőzték arról, hogy jó neki, ha szedi. Azt elfelejtették megmondani neki, mit nyer ezzel és milyen áron.
    Az első sokkot a Baycol nevű     koleszterinszint-csökkentő 2001-es visszahívása okozta. Ezt 1998-ban vezették be a piacra, és 2000-ben ismerték fel az első halálesetet a szer szedése következtében. Ez nyilván nem azt jelenti, hogy ez az eset volt az első, hanem ez volt az első gyógyszernek tulajdonított halál. 2001 augusztusáig, mire a Bayer visszahívta szert, hivatalosan 31-en haltak meg a szer hatására, a cég viszont minden hónap halogatással további hetven millió dollárt nyert az üzleten. A "ritka mellékhatás" az volt, hogy a gyógyszer egyeseknél izomsejtszétesést, izomgyulladást és következményes veseproblémákat okozott. A valódi halálesetek számát nem ismerjük, van aki 200-ra becsüli, de gondolni kell a rengeteg májkárosodásból fakadó későbbi problémákra és halálra is. A sztatinok kapcsán ma úgy becsülik, hogy minden századik embernek májproblémái lesznek, minden ezredik ember van kitéve ennek a "ritka" mellékhatásnak, és minden milliomodik hal bele. Mivel nem tudni ki az "ezredik" és ki a "milliomodik", így a sztatinok szedése egyfajta orosz ruletthez hasonlít.

    A sztatinokat 1987-ben fedezték fel, e mellékhatások azóta ismertek, s a visszavont Baycolon túl a mai modern koleszterinszint-csökkentők jórészt a sztatincsoportba tartoznak: vagyis ugyanazok a veszélyek velük kapcsolatban is fennállnak. De amíg nincs botrány, addig nincs visszavonás. 2002-ben e gyógyszercsoport 14 milliárd dollár forgalmat jelentett a világon.

    A gyógyszercégek reklámjai az orvosok közvetítésével szinte már életmentő gyógyszereknek állítják be a sztatinokat. Az emberek fejében ugyanis a koleszterinszint csökkentés azonos a koszorúér elmeszesedés és az infarktus kivédésével. Ez azonban messze nincs így. Pl. az American Journal of Cardiology 2003 augusztusi számában megjelent vizsgálat kimutatta, hogy a koleszterinszint gyógyszeres csökkentése egyáltalán nem csökkentette az érfalakon képződő plakkok arányát. Egy ugyanitt megjelent 2004-es vizsgálat szintén úgy találta, hogy a szív koronáriákban képződő plakkok arányát nem befolyásolták a sztatinok. Az International Journal of Cardiology 2003-as tanulmánya gyakorlatilag nem talált kapcsolatot a koleszterinszint és a plakkképződés között. Egy 2004-ben az Arteriosclerosis, Thrombosis, and Vascular Biology-ban megjelent vizsgálat szerint a vizsgálati személyek megfelelően alacsony szinten tartott koleszterinszintjük ellenére nagy számban kaptak infarktust, vagyis az alacsonyan tartott koleszterinszint nem feltétlen véd a kardiovaszkuláris eseményekkel szemben. A Journal of American Medical Association 2002-ben közölte egy igen nagy mintán, 10 355 betegen végzett nyolc éves követéses vizsgálat eredményét, mely szerint a gyógyszeres koleszterinszint-csökkentés semmivel nem csökkentette a kardiovaszkuláris kockázatot. A betegek fele koleszterinszint-csökkentőt kapott, a másik fele diétázott.

    Az úgynevezett CARE vizsgáltban öt éven át 4159 beteget követtek. A betegek fele placebot kapott, a másik fele sztatint. A placebocsoporthoz képest a sztatint szedők közül 2.4%-al kevesebben kaptak infarktust, 1.2%-al kevesebben agyvérzést. Hasonló eredményt mutatott az PROSPER vizsgálat, amely a placebo csoporthoz képest 2.1%-al csökkentette az összes kardiovaszkuláris eseményt. A halálos infarktusok száma 0.9%-al csökkent. Szinte ugyanilyen eredményeket hozott a Skóciában végzett WOSCOPS vizsgálat. Az ASCOTT-LLA az infarktus és sztrók kockázatban 1.2%-os csökkenést ért el 3.3 év alatt. Ezek a statisztikák emberi nyelvre lefordítva úgy hangzanak, hogy kb. 50-100 embernek kell öt éven át sztatint szednie, hogy közülük 1 ember megússza az infarktust, míg a placebocsoportban lesz 1 infarktus.

    Beszédesebbek a teljes halálozási aránnyal kalkuláló elemzések, ezekben ugyanis összegződnek a rejtett negatív mellékhatások is. A WOSCOPS vizsgálatban öt év alatt 0.9%-os, a HPS vizsgálat 1.8%-os, a 4S vizsgálat 4%-os, az ASCOTT-LLA 0%-os javulást mutatott az összhalálozásban, míg a PROSPER egészséges embereknél semmilyen preventív előnyt nem talált. Öt nagy sztatinvizsgálat metaanalízise azt mutatta ki, hogy az egészséges szívű embereknél prevencióként alkalmazva a sztatinokat, csak 0.3%-os összhalálozási előnyt lehetett elérni. A már szívbetegeknél egy másik metaanalízis 1.8%-os előnyt tudott csak az összhalálozásban kimutatni a sztatinok javára. Miközben tehát a sztatinokat az emberiség megmentőjének próbálják beállítani, hatásuk igen csekély, szedésük viszont nem veszélytelen. A legnagyobb probléma, hogy a vizsgálatok rövid távúak, míg a szervezet enzimrendszereibe való beavatkozásnak hosszú távon van igazi kockázata.

    A Sentara Health Plan vizsgálatban 66 800 nőt 35 éven át követve azt találták, hogy akik egy éven át szednek sztatint, azoknak később duplájára nőtt a mellrák kockázata. A CARE vizsgálatban a sztatint szedő nők csoportjában 12 mellrák fordult elő, míg a placebo csoportban egy. A 12 mellrákos betegből négyet arra hivatkozva negligáltak, hogy már eleve rákosak voltak, vagy a vizsgálat elején alakult ki náluk a rák, de az arány még így is nyolc az egyhez. A PROSPER vizsgálatban 25%-al több új rákos megbetegedés fordult elő a sztatint szedők körében. Más vizsgálatok enyhe emelkedést találtak a rákra való kockázatban a tartósan sztatint szedők körében. Egyre komolyabb aggodalmat kelt az is, hogy a sztatinok rontják a memóriát, a reakcióidőt, a figyelmi képességeket. Ennek hátterében az idegeket bevonó gliaszövet károsodását tételezik fel.

    Természetesen, ha megkérdezi orvosát, gyógyszerészét, mindennek az ellenkezőjét hallja. Az orvoslás kibontakozó válsága részben a hitelvesztésben rejlik, hogy azok, akik igazán illetékesek lennének eligazítani minket, már maguk is dezinformáltak a gyógyszercégek reklámtevékenysége által.

    Forrás: http://www.kolesterin.hu/menu1.html
    Beküldte: E Ilona





A Magyarság ősi gyógymódjai


Írta:  Ismeretlen

    Table of contents
    « Prev All Pages Next »
     Szinte minden betegségre, bajra volt gyógyír őseinknél. Teljesen természetes volt az a szemlélet, hogy a betegséget mindenek előtt a lélek megbetegedése, legyengülése okozza s ez válik testi tünetté. Koponyalékelésre utaló nyom népvándorlás kori magyar koponyaleleten A gyógymódok a kezelés mellett mindig tartalmaztak lelki segítséget is. A népi bölcsességek tanácsokat adtak arra, hogyan lehet egészségesen, megelégedetten hosszú életet élni.

    A Magyarság ősi gyógymódjai

    „ Tüzet viszek ne lássátok, ég a ruhám ne hagyjátok,
    Aj, áj, kecskeháj,
    Majd meggyógyul, hogyha fáj.
    Tüzet viszek ne lássátok, ég a ruhám ne hagyjátok,
    Aj, áj, kecskeháj,
    Majd meggyógyul, hogyha fáj. "
    (Ghymes együttes - népdal)
    Ebben a leckében egy olyan gyógymódról és szemléletrendszerről kap teljes képet, amiről eddig ilyen összefogott formában nem olvasott vagy hallott, más szakirodalmakban. A könyv végére lehet, hogy meglepő és új információkkal, nagyszerű ősi tudással felvértezve, magyarságára még büszkébben vághat az ősi tradicionális gyógymódok megismerésébe.
    A Kárpát-medencébe keletről visszatérő magyarság igen magas gyógyító kultúrával rendelkezett. Ennek egyik legkiemelkedőbb bizonyítéka a koponyalékelés ismerete és használata.

    Szinte minden betegségre, bajra volt gyógyír őseinknél. Teljesen természetes volt az a szemlélet, hogy a betegséget mindenek előtt a lélek megbetegedése, 1-koponyalekeleslegyengülése okozza s ez válik testi tü-nette.
    Koponyalékelésre utaló nyom népvándorlás kori magyar koponyaleleten A gyógymódok a kezelés mellett mindig tartalmaztak lelki segítséget is. A népi bölcsességek tanácsokat adtak arra, hogyan lehet egészségesen, megelégedetten hosszú életet élni.
    Bizonyára ön is ismer ilyen bölcsességeket! Ilyen pl. Gazda szeme hizlalja a jószágot! Ahol nagy az ínség, közel a segítség! írjon Ön is néhányat!
    A betegség kialakulásának leggyakoribb okai a test és a lélek közötti szakadás, a harmónia hiánya, a kiegyensúlyozott életmód, a táplálkozás felborulása. Ha az ember nem a világ rendje, a természet tanításai szerint él és cselekszik, előbbutóbb megbetegszik. Az ősi magyaroknál is vezérlő elv volt a mértékletesség.
    Korabeli feljegyzések alapján bizonyos, hogy őseink tudásának része volt a testnedvek (pl. vizelet, vér) vizsgálata alapján történő betegségmegállapítás, a gyógyírok (viasz, vaj, faggyú, szurok, méz, tej stb.) használata. Elterjedt lehetett a hővel, melegítéssel, izzasztással, ásványokkal, hanggal, hangszerekkel, énekekkel való gyógyítás, de a masszázs, a csontkovácsolás és a sebészeti beavatkozások is. Alkalmaztak: iszappakolást, agyag- és színterápiát, köpölyözést, gyógynövényeket és gyógyelelmiszereket. Mindent átszőtt és megerősített azonban - s ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni - a ráolvasás, az ima, a fohász, a különféle „módosult tudatállapotokban" való gyógyítás, gyógyulás.
    A régi magyarság a természeti elemeket isteni őselvként tisztelte. Ezek az ős-elemek - tűz, víz, föld, levegő,- illetve az ezekben lévő erők okozhattak betegségeket, de gyógyíthattak is. Ez azon múlt, hogy az embernek milyen viszonya volt a természet rendjével. Belesimult-e az isteni törvényekbe, vagy azok ellenére próbált élni.

    Példák az ősi gyógymódokra: Testnedvek - terápiák

      Saját vizeletterápia

    Margitnéni összeválogatott számunkra néhány néprajzkutató által gyűjtött népi beszámolót ezekhez a betegségekhez.
    „Maguk hova mennek?" Aszongya édösapám: „Há mi biza erősen búsulunk ennek a gyermeknek a szömiét, ne hogy járt." -„Ne menjenek sehova, mennyének haza, s egy szép tiszta rongyot vizeletbe mártsanak meg, s borítsák a szömire a gyermöknek, s felelek róla, hogy három napra a szöme megtisztul." Aszongya édösanyám: „Nem, nem, itt vagyunk s visszük a doktorhoz." A doktor rendölt orvosságot, de biza a gyermöknek a szöme nem tisztult. A bánat ölte meg, hát most mi lesz. Azt mondja édösanyám, ő biza tenne, de a gyermök erősen tiltakozott, hogy neki a szömire aztán pisis rongyot ne. Mikor elaludt a gyermök, hát édösanyám tiszta vizeletbe mártotta fehér rongyot, s a szömire borította. Hát már másnap vevődött észre, hogy javul a szöme. S ahogy három éjjel - me nappal nem tudták csinálni, mert a gyermök a világér sem engedte meg-, borogatta, s hát gyönyörűen megjavult a szeme." (BernádIlona gyűjtése)
    A magyar népi gyógyászatban a vizeletet pattanás, sebek, viszketegség, szemölcs, légycsípés, rozsdás szegtől való sebesülés, mellgyulladás, gyomorfekély, tüdőbaj, torokfájás gyógyítására használták. Ma is vannak vizeletterápiáról (úgynevezett urinoterápia) szóló könyvek, de az étkezés módosulása és a civilizációs ártalmak miatt a benne foglaltak többsége sajnos már nem állja meg a helyét, mivel ma már jóval több méreganyagot ürít az ember a vizelettel, mint üríthetett ősünk. Ezért ezt a módszert csak, mint néprajzi érdekességet említjük. Ezzel a gyógymóddal a kutatóknak és a modern tudománynak jelentős kételyei vannak.

      Érvágás

    Egy másik példa a vérleszívással, vérleeresztéssel való gyógyításra, melyet elsősorban magas vérnyomásnál alkalmaztak:
    „Édesapám mesélte, hogy volt egy asszony, aki mindig szedett össze a vizekből piócákot, vérszípókot, s azokot egy üvegbe tartotta. Amikor hívták beteghez, csak ránézett, s mán tudta hogyha a beteg piros vót, hogy a vérivel van baj. Azokot a piócákot rearakta, addig hagyta, amig teleszívták magukot vérrel, s lehullottak róla." (Kovászna, BernádIlona gyűjtése)
    Nagy fejfájásnál homlokon eret vágtak.

      Gyógyírok

    Szembetegségekre a tavasszal megeredő szőlőt megvágták, ezt összegyűjtötték s a beteg szembe csepegtették. A kövirózsából is sajtoltak levet, melyet a fülbe csepegtettek gyulladás ellen. Anyatejet használtak kisbabáknál, mikor csipás lett a szeme. Az édesanya szoptatás közben a szemébe is fejt egy kicsit.
    Egy példa a fertőtlenítő, immunrendszer erősítő pakolásra:
    „Köményt főztünk, hagymát törtünk. A hagymát törtük reá a hasára, pálinkával. Mikor aprózott meg, akkor kentük meg. Ha köhögött, akkor vettünk tormát, reszeltünk meg, s tartottuk egy kicsit, veresedett meg a hátacskája, s vettük le. Tettünk káposztalapit ide a melyire. Ilyeneket csináltunk, s gyóvult, gyóvult." (Erdély, Bernád Ilona gyűjtése)
    A fokhagyma igazi csodaszer volt, sok betegségre használták. Árpa ellen a szemre kenték, fülfájásra a fülbe dugták, torokfájásra teáját itták s kifőtt szárát a nyak köré tekerték.
    A mézet is sokféle betegség ellen használták. A langyos méz a savtúltengésben szenvedőket gyógyította. Semlegesítette a gyomorsavat, bevonta a nyálkahártyát, elpusztította a baktériumokat. Segítette az emésztést, a májmüködést, méregtelenített, erősítette az immunrendszert és az idegrendszert.
    „Nyombélfekélyem volt 18-30 éves koromig. A kórházat is megjártam miatta, amikor vérezni kezdett. Sokat szenvedtem vele, különösen ősszel és tavasszal voltak erős fájdalmaim. Egyszer valaki - akit már ezzel a módszerrel meggyógyított egy tudós asszony - javasolta, hogy próbáljam meg én is. Minden reggel felkelés után közvetlenül éhgyomorra egyem meg egy kávéskanál langyosra melegített mézet. Megpróbáltam, egy évig folytattam a kúrát, s tökéletesen meggyógyultam tőle."
    Sepsiszentgyörgy, Bernád Ilona gyűjtése)

      Gyógyítás hővel, melegítéssel, izzasztással

    Hő, meleg
    „Ha a gyermeknek fájt a füle, melegítették párával. Megmelegítettek egy kis csuporba vizet, vagy nagyobb fazékba, s úgy leborították a fejit, s rátartották arra a párára. Tettek egy-egy követ, úgy mondták, hogy békasó, amit a Marasból hoztak, olyan gömbölyűt, hogy az még nagyobb párát csinál, me betették a tűzbe." (Magyarlapád, Bernád Ilona gyűjtése)
    „Mikor a gyomrunk fájt, egy kicsi székecske vót, bikkfából volt csinálva, édesapám bocskorkötni csinálta, azt melegítettük meg a füttőn, s ültünk rea. Ha ezután es fájt, akkor egy pléhfedőt melegítettünk, rongyba belefogtuk, s tettük a hasunkra." (Csornakor ös, Bernád Ilona gyűjtése)
    Ide sorolható az iszappakolás is, mely lazítja a görcsössé vált izmokat. Hatóanyagai a bőrön át könnyebben felszívódnak.
    „Akinek reomája van, arra nagyon jó, ha iszapot tesznek. Vízből kiszedett iszapot megmelegítenek, aztán leszűrik. Ruha küzi teszik, osztán ráborítják, és avval borongatják naponta egyszer, és az pár nap alatt helyrehozza..."
    (Lázári, Bernád Ilona gyűjtése)

      Izzasztás - izzasztókunyhó

    Az izzasztókunyhó egyik legősibb szereink (szer - régi magyar szó, jelentése: rend, valamilyen rend szerint való cselekvés) egyike. Két írott forrás ismert, melyekben megemlítik. Az egyik Hérodotosz beszámolója (i.e. 425.) a szkíták közt tett utazásáról, melyben így ír: „Három faágat egymás felé hajlítottak, gyapjú anyagokkal (nemez?) beborították, szorosan átkötözték és vörösen izzó köveket tettek a kunyhó közepén lévő edénybe." Hérodotosz azt is megjegyezte, hogy a szkíták gyakran használtak gyümölcsöket a szertartás során, melyeket az izzó kövekre szórtak, hogy a felszabaduló gőzt belélegezzék.
    A másik forrás a Kassai kódex, melyben XIII. századi, a mongoljárás utáni időkből származó, úgynevezett „mágusperek" jegyzőkönyvei találhatók. Fehér M. Jenő közlésében így hangzik az egyik per anyaga:
    "Vizsgálat Lőrinc fia Tuba mágus ellen Káinokpusztán
    A per II. Moys és Simon fráter, Muthmer királyi prépost jelenlétében folyik. A vád szerint Tuba az új kenyér ünnepén és az azt követő napokban mezítelen leányokkal gyűjtetett volna magának bizonyos gyógyfüveket, hogy azoknak nagyobb ereje legyen. A beteggyógyítással is foglalkozó sámánról a tanúk vallomásai nagy elismeréssel beszélnek. Szerintük a vádlott a vizelet színéből is meg tudta állapítani a betegség okát. Orvosságszerei között szerepelt egy „észveszejtő" erős ital, amelytől az ápoltak erősfokú izzadást kaptak. A legsúlyosabb vád azonban az volt, hogy az izzasztó módszert ősi szokás szerint úgy alkalmazta, hogy felhevített kövekre vizet öntve, a gőzbe ültette betegeit. Egy Kozma nevű beteg így fulladt meg, mert hozzátartozói, az ő távollétében, tovább akarták folytatni az izzasztás müveletét. A tanúk ! mind a sámán érdekében szólaltak fel, még a halott Kozma fia is, akinek a vallomása szerint a mágus megtiltotta, hogy az ő távollétében gőzöljék a beteget, de az olyan állhatatosan kérte, hogy enyhítsék meg fájdalmait, és így kamrájában újra gőzölték, és azt hitték róla, hogy elaludt, pedig már halott volt. A bizottság „contra fidem nihil est" jeligével feloldotta ugyan a vádlottat, de halálbüntetés terhe alatt eltiltotta minden betegség kezelésétől."
    A két forrás tehát bizonyítja, hogy a szkítáknál, mint rokon vagy mint a magyarok őseit is magába foglaló népnél az izzasztókunyhó szertartás létezett, de még tizenhét évszázaddal később is gyógyító tudásunk része volt. Azóta, mint ősi „pogány" (latin eredetű szó: pagan, paganus = vidéki, népies. Ma úgy mondanánk, hagyományőrző) szokást tiltották.

      Az izzasztókunyhó szertartása

    Az izzasztókunyhó összetett gyógyító szertartás. Tisztán megélhető benne a négy elemmel való közvetlen kapcsolat. Ott van a föld, amin a résztvevők ülnek, a levegő, a gőz, amit belélegeznek, a víz, amit a kövekre locsol a szer vezetője, és a tűz, melyben a köveket felforrósítják. Ha röviden összefoglalnám az izzasztókunyhójelentését, az a megtisztulás és újjászületés. Mindhárom szinten (test, lélek, szellem) gyógyít. A gőz belélegezve izzadást vált ki, ezzel kiégeti a méreganyagokat a szervezetből. Az imák, fohászok, énekek a lelket tisztítják és a gondok, örömök megfogalmazása által a szellemi úton való járást is segítik.
    gyermekfej nagyságú vulkanikus köveket. Ezek a kövek sok ezer éve, „születésük" óta gyűjtik a világ rezgéseit, információit, tudását. Ezt a tudást melegíti fel a tűz, s ezt teszi láthatóvá a víz locsolásával létrejövő gőz. A tűz a férfi minőség. Itt is megjelenik tehát őseink kettős (dualista) szemlélete. E szerint a szemléletmód szerint a teremtett világban ellentétpárok működnek s a köztük lévő harmónia, feszültség hatja át életünket. (Ellentétpárok: tűz - víz, ég -föld, nappal - éjszaka, Nap - Hold, fent - lent, kint — bent, fény - árnyék, egészség - betegség, nő — férfi, látható - láthatatlan, segítő erő - ártó erő, egység - kétség, szeretet -félelem stb.)
    A szertartás a tüz megrakásával kezdődik. A szer vezetője minden követ egyenként felemel kelet, dél, nyugat, észak felé, majd az ég és a föld felé mutatja őket, miközben fohászkodik a Teremtőhöz. Huszonnyolc kő kerül a máglyába, bár ez alkalmanként más szám is lehet. A huszonnyolcas szám a holdhónap napjainak száma. A négyes és a hetes szám szorzata, melyben a négy a négy világtájat, a hét a négy világtáj mellett az eget, a földet és a középpontot, a teremtés pontját jelképezi. Ez nem más, mint a szív, a szívcsakra vagy szívcsokor, hiszen akkor élünk kiegyensúlyozottan, ha létünket a szeretet vezérli. Ha alsó erőink (az öv alatti részünk s az oda tartozó erőcsokrok) vezetik tetteinket, túl anyagiassá, a materiális lét rabjaivá válhatunk. Ha a felső erőink (harmadik szem, koronacsokor) működnek dominánsan, elszakadhatunk a realitásoktól.
    A „csakra" szó jelentéséről (kerék) már esett szó korábban, a magyar „csokor" szó ezt az erőközpontot idézi. Ha megnézünk egy virágcsokrot, illetve egy ábrát a csakrák formájáról, egyértelmű lesz a hasonlóság a kettő között. Fontos, hogy mint minden élő szervezetnek, így a Földnek is megvan a maga hét csakrája, vagy ahogy a magyar nyelvben ezt ma is őrizzük: csokra. Ezek közül a középső, a szívcsokor éppen Magyarországon van, a Pilisben. Legmagasabb pontjának neve Dobogókő, nem véletlenül. Itt dobog a Föld szíve.
    A kövek elhelyezése után fával borítják őket. Tisztelettel bánnak a fákkal, hiszen azok az életüket adják azért, hogy az izzasztókunyhó szertartás létrejöjjön. Miközben a kövek felmelegszenek, míg vörösre izzanak, a kunyhót takarókkal, vásznakkal, bőrökkel, nemezzel borítják. A kunyhóba való belépés előtt megfüstölik magukat zsálya, cédrus, harmatkásafü vagy boróka füstjében. Négykézláb, a Nap járásának irányában haladva mindenki leül odabent. Négy kör, négy menet van a szertartás során ezek a négy irány üzeneteit fogalmazzák meg, illetve minden résztvevő a saját életében fontos eseményeket szövi rá a világtájak adta jelentésekre.

      A négy irány üzenetei

    Nyugat: A nyugvás, elmúlás iránya. Itt tér nyugovóra, szentül meg a Nap. Ide tartozik tehát mindennek az elmúlása, vége, a halál. A szülők, nagyszülők, távolabbi ősök, a bölcsesség iránya. Bármi, amin már túl kell lenni, letenni terhét. Évszaka az ősz, eleme a föld, színe a fekete, napszaka az este, ideje a múlt.
    Észak: Az éjszaka, az álmok, a látomások helye. Ezek mutatják számunkra a belső igazságainkat. Ez a lelkiismeretnek, a lelkiismeret aranytükrének, a megtisztulásnak és az igazságnak iránya. Ide tartozik minden, amitől szeretnénk megtisztulni, lemosni magunkról. Évszaka a tél, napszaka az éj, eleme a víz, színe a fehér, ideje pedig az időtlenség, hiszen álmainkban „álomidő" van, ami egészen más, mint az ébrenlétünk során megszokott időkeret.
    Kelet: A keletkezés, indulás, születés, gyógyulás iránya. Ide köthető minden kezdet: egy új kapcsolat, munkahely, lakás, terv illetve ezekre való törekvés, vágyakozás. Ide tartozik a gyermekszületés is. Évszaka a tavasz, napszaka a reggel, eleme a levegő, színe a vörös. Ideje a jövő. Ebben az irányban - a kunyhó harmadik körében - lehet testi, lelki, szellemi gyógyulásért is imádkozni.
    Dél: A deli szó népmeséink deli legényét juttathatja eszünkbe, a magas, erős legényt. Itt süt legerősebben a Nap, itt áll legmagasabban, itt ragyog legfényesebben. A dél tehát az erő iránya. Ebben az irányban lehet erőt kérni bármilyen feladat elvégzéséhez, illetve köszönetet mondani bárkinek. Évszaka a nyár, napszaka a dél, eleme a tűz, ideje a jelen, színe a sárga.
    A kunyhóban, miután minden résztvevő beült, bekerül az első hét kő. A köveket az izzó parázsból vasvillával vagy szarvasaganccsal hozza a kunyhó közepén lévő gödörbe a tüzember, aki minden esetben férfi. Ott a kunyhóvezető illatos füveket, szárított növényeket szór rájuk - zsályát, harmatkásafüvet, borókát, cédrust, kakukkfüvet és még többféle gyógyhatású növényt. Ezek belélegezve fokozzák a tisztulást, anélkül, hogy bármilyen káros hatást okoznának.

    Ha minden kő bent van, elkezdődnek az imák, a fohászok. Csak a megszólalás sorrendje kötött. A vezető szól először, majd a Nap járásával egyező irányban haladva beszélnek a többiek.

    Amikor izzasztókunyhó szertartáson voltam, érdekes, ősi módon mondtuk el az imát. A megszólalás így hangzik: „Rokonaim". Majd az ima végeztével a befejezés: „Minden a rokonom". Innen tudja a sorra kerülő, hogy az előtte lévő befejezte fohászát. Fontos, hogy ezek hangosan, érthetően, őszintén hangozzanak el, de ugyanilyen fontos, hogy később senki ne beszélje ki a másikat, hiszen akkor nem nyílnának meg egymás előtt odabent.

    Ha végigért a kör, az iránynak megfelelő dalok következnek, melyeket közösen énekelnek dob, csörgő kísérettel. Most önnek is bemutatjuk az egyik dalt, amely a nyugati körben szól!
    Halálban születek, születve meghalok Egyszerre kigyúlnak, kihunynak csillagok Keletről jön a fény, nyugaton megpihen Minden lét elmúlik, s nem múlik semmi sem
    (Sólyomfi Nagy Zoltán)
    Próbálja átérezni a vers ritmusát, akár tapsolhat, dobolhat vagy egy régi lopó-tökkel csöröghet is ehhez a dallamhoz. Hunyja be a szemét, és próbálja elképzelni, milyen érzés is lehet a kőnél ülve énekelni, kántálni ezt a dalt! Ha van kedve, próbaképpen fel is veheti magnóra.
    A négy kör során egyre forróbb a levegő, a gőz egyre erősebb, de távolról sem kibírhatatlan. Ha valaki mégsem bírja, akkor a körök közötti szünetekben kimehet, de ha kiment, már nem térhet vissza a kunyhóba, hiszen a születéskor sem közlekedünk ki-be. De a szertartás akkor is teljes, ha valaki nem marad végig bent.Van négy kizáró ok, amit nagyon fontos figyelembe venni és betartani.
    Nem vehet részt az izzasztókunyhó szertartáson: - akinek súlyos szív-, érrendszeri betegsége, - súlyos tüdő-, légzőszervi betegsége, - súlyos idegrendszeri betegsége van, - illetve azok a nők, akik épp menstruálnak.

    Ez utóbbi talán kirekesztőnek tűnhet, ugyanakkor ez egy pozitív megkülönböztetés. Ilyen időben a nők elvonultak, nem végeztek házimunkát, nem dolgoztak, nem neveltek gyermeket, csak a saját szellemi létükkel törődtek. Tették ezt a többi, szintén ebben az állapotban lévő nővel együtt. Ilyenkor nagy erők mozogtak, mozognak minden nőben. Erős álmokat kaptak, melyre különösen érdemes volt odafigyelni, és sokszor az egész közösség életét, jövőjét befolyásolták.

    Kedves Hallgatónk, ha Ön hölgy, érdemes lehet egy próbát tennie. Egy alkalmas időpontban próbáljon a „nehéz napokon" egy picit távol maradni a munkától, elvonulni és csak a saját teste jelzéseire, éjszakai álmaira koncentrálni. Az időszak - lehet akár csak 1 nap - alatt vezessen feljegyzéseket. Különleges élményben lehet része! Fontos, hogy ez idő alatt ne fogyasszon alkoholt és ne végezzen böjtös gyakorlatokat.

    A szer végén a résztvevők a Nap járása szerint kijönnek és lefekszenek a földre. Sokszor ilyenkor jönnek a legnagyobb élmények: testelhagyás, repülés, felszabadulás. Noha ez a kunyhóban is előfordulhat, de nem ez a cél. Cél a megtisztulás.

    Izzasztókunyhó szertartást - lehetséges veszélyei miatt, csak tapasztalt, arra beavatott gyógyító vezethet.

    www.solyomfia.hu - Ha izzasztókunyhó szertartásra szeretne menni, ezen a weblapon nemcsak bőségesen olvashat ezekről, hanem megtalálhatja aA Magyarság ősi gyógymódjai - Gyógyítás ráolvasással
Írta:  Ismeretlen

    A Magyarság ősi gyógymódjai - Gyógyítás ráolvasással


Írta:  Ismeretlen


    A ráolvasás azon az ősi tudáson alapszik, hogy minden kimondott szónak teremtő ereje van. „.. .S kezdetben vala az ige." Már gondolatainkkal is teremtünk, segítjük egy esemény, érzés létrejöttét, megvalósulását, de a kimondott szó még erősebb. Megigéz, igéz szavainknak az ige az alapja, szótöve, tehát nyelvünk tökéletesen kifejezi ezt a felfogást. Igével, igézéssel tehát el lehet távolítani a nem megfelelő, ártó erőket, így a betegséget is. Lássunk erre néhány néprajzkutatók által gyűjtött példát:

      Árpára

    „Én, árpa téged learatlak, kévébe kötlek, kalangyába raklak, szekérre felraklak, elviszlek haza, csűrbe lehánlak, kicsépellek, kiszórlak, megrestállak, kiszelellek s akkor elviszlek a malomba, két nagy kővel megsúroltatlak, liszt lesz belőled, hazaviszlek, kovászt csinálok, megdagasztom kenyérnek, kemencét megtüzelem, a tüzet kihúzom, s hogy megkel a tészta, bevetem a kemencébe, megsütöm és kenyérnek sütöm, és megegyük. Úgy elmúljék, mint a só a vízbe s a viasz a tűzbe. Váljék semmivé. S elfújja s eltöpdösi, el háromszor." (Gyimes, Salamon Anikó gyűjtése)

    „Hetvenhétféle boszorkányos asszonyok, heten vótatok, hétből maradjon hat, hatból maradjon öt, ötből maradjon négy, négyből maradjon három, háromból maradjon kettő, kettőből maradjon egy, az az egy úgy odalegyen, mint a só a vízbe s a viasz a tűzbe.

    S akkor keresztet vet rejik, s tü, tü, tü, eltöpi. Ezt az olvasást arra kell mondani, mikor veszik el a zsírját a tehénnek, vagy ha elbetegedik a marha, hát olvasnak a vízre. Mind csak rendesen keresztet vetnek, a vízre, egy tálba vizet tesznek, s keresztet vetnek a vízre, s kerítik, s akkor mondják. Háromszorig olvas. S aztán akkor abból a vízből tőt az állatnak es a szájába, s a többit reamossa. S aszongyák, akkor attól el kell távojzék. A boszorkány csinálja azt a betegséget." (Gyimes, Salamon Anikó gyűjtése)    Daganatra, gyűlésre
    3daganatra
    Szenes víz igézés ellen

    „Kik dálák, Feketi dálák, Veresz dálák, Igízésztül találta, Meggyülekezzett véle, Elmújék sz elmaradzson, Uljan tisztán mind vált. "

    (Szabófalva, Kallós Zoltán gyűjtése)
    Gyermek megigézése ellen
    „Fejed hasadékából, Arcod napfelkeltéből.
    Halász horgocskája,
    Ragadd meg a bőröcskét,
    A bőröcskét a csonton,
    A csont maradjon egészségesen... "

    (Baluest, Harangozó Imre gyűjtése)

      Gyógyítás hanggal, zenével

    A hang, rezgés. A világegyetem lényege szintén rezgés. Minden ami él, rezeg. A molekulák, atomok mozgása és a közöttük lévő tér kölcsönhatása adja azt a feszültséget, mely maga az életerő. Hangunkkal megrezegtetjük a levegőt, alakítjuk azt. A betegségeknek egyik ősi megfogalmazása: nem megfelelő rezgés. A disszonancia ha nem is létrehozója, de jelölője a betegségeknek, így az arra való jótékony hatással az egészségre is hatni lehet. Mindennek, mindenkinek van rezgése, kisugárzása. A hanggal gyógyító táltos erre a rezgésre „hangolódott rá", s a megfelelő gyógyhatású rezgés (hang, ének) előidézésével gyógyított.

    Gyakori volt a csörgő energiakiegyensúlyozó hatásának használata, mellyel a csakrák, csokrok működését tudták harmonizálni. A beteg fölött rázva a csörgőt, a hangok keltette rezgés volt gyógyhatású.

    A dob hangja szintén gyógyerejű volt, bár sokkal dinamikusabban, mint a csörgőé. Dobbanása erőt adott ahhoz, hogy a beteg saját maga, vagy a táltos megküzdjön a nem megfelelő erőkkel.

    A legmélyebb, leghatásosabb kezelési forma azonban az ének. A gyógyító lélek-utazást tesz a beteghez s a megállapított kór ellen ható gyógyító éneket kér s hoz. Ezt énekelve, lehetőleg a betegnek megtanítva váltotta ki az áldásos hatást.

    Próbáljon CD-n, kazettán vásárolni vagy a rádióban figyelni néhány olyan ősi magyar népdalt, amikben efféle üzenetek vannak. Akár meg is tanulhat néhányat! Vajon melyik milyen bajra volt jó? Ha a környezetében élnek még idősek, akik emlékezhetnek efféle módszerekre, érdemes lehet elbeszélgetni velük erről, esetleg felvételt is készíteni róla.

      Csontkovácsolás, masszázs (kenés)

    A népi gyógyászatban igen régen használják a kificamodott, fájó csontok, testrészek helyrerakásának módjait. A csontkovácsok a csigolyák közötti részek mozgatásával az azok közti kalcium lerakódást szüntetik meg. A módszer ma is ismeretes, de orvosi diplomához kötött a csontkovácsok tevékenysége.

    „Vótak olyanok, melyiknek a lába kisirült, s helyretették. Fogta meg, kente, s tette helyre. Vaj egy ín ki vót menve. Azt addig kente, hogy visszatette. Kisirült a kezed, visszatette." (Moldva, Bernád Ilona gyűjtése)

    „Nagyapámnak eltörött a lába, felszökött a térde kalácsa. S akkor egy évig úgy gyógyult, egyenesbe a lába. S akkor meghallottunk egy gyógyító embert, Szancolba. Balázsfalva mellett van az a község. Akkor elment a vásárba, a vásárból odavitték, hogy gyógyíttassa a lábát. S aszongya nagyanyám, hogy az öreggel megitatott egy liter pálinkát rendre. S amíg a pálinkát megitta, tá-jolgatta azokat az inakat, mind-mind forróvízzel. Azokat mind-mind addig mosogatta, hogy olyan lett a lába, mint egy rongy. Osztán akkor hasra fektette az öreget, feltette a lábát a hátára, ide ne, így a fenekihez, s azonnal a térdekalácsa leszökött a helyire." (Magyarlapád, Bernád Ilona gyűjtése)

      Ima, fohász

    Minden gyógyítás alapja. A gyakorlati kezelések előtt, alatt, után alkalmazták, de önállóan is teljes értékű gyógymódnak tartották. A lélek tisztításán, gyógyításán keresztül hatott vissza a testi bajokra is.

    „Add meg nekem Isztenem, mindennapi kenerem. Ürezz meg te minden rossztúl, Minden baj, minden gonosztúl. Adj szüléknek egisszíget, Kergeszd el a betegszíget, Házunkban mindig jó legyen, Teljbe minden csak menjen. Őrangyalom alíssz el, És hulnap reggel külts fel, Újból menen nekünk jól, Meddig a Nap leszentül.
    (...)
    (Csángó imádság, Bosnyák Sándor gyűjtése)

    A négy elem

    Levegő, szél

    A régi hitvilágban kétféle szél létezett: a külső szél, mely lehetett kiszámíthatatlan, romboló, de építő, segítő is, és a belső szél, azaz a lélegzet (eredeti írásmóddal lélekzet), mely - ahogy az írásmód is mutatja, nem más, mint a lélek - illetve a lélek egyik része.

    Szavaink, szólásaink sokat megőriztek e hagyományból: agyszélhűdés, szívszélhűdés, szélütés, szélanya, valakit rossz szél ért, kiadja a páráját, jó a széljárás, szeleburdi, szeles, felfuvalkodott, szélhámos, rossz szél fúj belőle stb.

    írjon Ön is néhány széllel kapcsolatos mondást, szólást, ha eszébe jut:

    A lélekzésben(!) megjelent a világ polaritása, kettőselvüsége. A belégzés a befogadás, elfogadás, elmélyülés, a kilégzés az adás, kifelé fordulás, aktivitás jelképe volt. A gyógyításoknál a füstölés jelenítette meg a levegő elemet.

      Tűz

    A régi magyar hagyományban kiemelt szerepe volt. Még István király egyik rendeletében is szerepel (Dekrétumainak második könyve, 8. fejezet), hogy a vasárnapi kötelezővé tett templomba járás alól csak a tűz őrzői kaptak felmentést. Több ünnep, szer, népszokás és hétköznapi hiedelem kötődik hozzá. Őseink négy legfontosabb ünnepe a Nap útjához, a fény mértékéhez igazodott, azt fogalmazta át teremtő jelképeivel emberi nyelvre.

    A tavaszi és őszi napéjegyenlőség a fény és árnyék, tüz és víz egyensúlyának ünnepe. A nyári napforduló a fény, a tüz uralmának, erejének ünnepe, a téli napforduló (karácsony) a sötét uralma végének, a fény, a tüz újjászületésének ünnepe volt. Ezen kívül a hétboldogasszony ünnepek is az évkor menetéhez, a természet rendjéhez, a tüz növekvő vagy csökkenő erejéhez, hatásához igazodtak.

      Az év tűzhöz kötődő jeles napjai

    Karácsony: a szó jelentése téli napforduló (kara = sötét, fekete, csony =változik, fordul). Ekkor áll meg a sötét időszak növekedése és háromnapnyi „várakozás" után újjászületik a fény. Jézus születésének ünnepét is azért tették erre a napra a Niceai Zsinat döntésében, mert ő a keresztény világban a „fényhozó" - bár hivatalos adat nincs születésének pontos idejéről. A régiségben - hogy Molnár V. József szóhasználatával éljek - ifjú sólymokat reptettek e napon. A sólyom a közvetítő az égi és a földi világ között, Isten hírnöke. A karácsonyi ünnepkörhöz tartoztak a ma már korábbi, Luca napi szokások is - például a tüzcsiholás - hiszen a naptárreform előtt ez volt a napforduló ideje (Luca = lux = fény), egybeesett karácsonnyal. Ez volt az újév.Gyertyaszentelő (tüzszentelő) boldogasszony: február 2-a, a természet, a fák ébredésének ünnepe. Még láthatatlanul, de elindulnak a nedvek, az élet áramai. A régiségben ezen a napon előbb megáldották a tüzet, majd a kereszténnyé vált hagyományban a szentelt tűznél áldották meg a gyertyákat.Tavaszi napéjegyenlőség: a fényesség ideje egyenlővé válik a sötétség idejével. Régi szokás szerint ekkor lófuttató versenyeket tartottak.
    Húsvéti locsolkodás:     a fiatal, de az élet újjáteremtésére már képes leányokat a fiúk házról házrajárva, nagy vödör vízzel locsolták meg. A férfi teremtő, megtermékenyítő tüzének szimbóluma ez, mágikus varázslás azért, hogy az élet köre tovább haladjon, a leányok képesek legyenek gyermekeket szülni. A locsolásért cserébe adott tojás ezt a termékenységet idézte meg.Májusfa állítás (szerelemünnep vagy termékenység ünnepe): az eladó sorban lévő leányok kertjében állították a fiatal legények a májusfát, ezzel jelképezve érzelmeiket. A szerelem, a két ember közti érzelem fellobbanó, erőben ragyogó tüzének ideje ez. A fa termékenységi szimbólum, földbe kapaszkodó gyökereivel, abból táplálkozó ágaival, leveleivel s a születő gyümölcsökkel. Egyben a férfiasságnak, a férfierőnek is jelképe.
    Nyári napforduló:     a tüz, a fény teljességében van, leghosszabb a nappal. Ősi hagyomány szerint e napon nagy tüzeket raktak, megköszönve a Nap életadó tüzét, földet. Idekötődik a tűzön járás és tűzugrás szokása (a fény erejével legyőzzük a bennük rejtőző sötétet, megbirkózunk félelmeinkkel). Egész éjjel égtek az áldozati máglyák, a köré gyűlt sokaság énekkel, tánccal virrasztott, tüzet ugrott, hálával, köszönettel szívében.Őszi napforduló: a fény, a Nap erejének, tüzének csökkenése elérte az egyensúly állapotát, a nappal és éj egyforma hosszú. E naptól a sötétség válik erősebbé, a külvilági tüz fogyásával a belső, befelé forduló, emésztő tűz nyer teret. Őseink táltosai a régi hitben élve kis kenyereket (pogácsákat) osztottak, elsősorban a szegények között.A csíksomlyói búcsú: során a csángó asszonyok a kelő Nap tüzében a Teremtőt látják, tisztelik. Régi szokásunk, a Napbanézés máig megmaradt formája ez, mely arra alapul, hogy jeles napokon a felkelő Napban valóban megpillantható Isten arca. A Nap nem Isten tehát, hanem annak egy - nagyon jelentős - megjelenési formája. Őseink nem „Napimádók" voltak, hanem az életadó égitestben a teremtő erő, így maga a Teremtő megjelenését tisztelték.

    A tűz a Nap földi tükröződése. Szent volt ezért minden tüz, és megtisztelő, fontos feladat a tűz őrzése. A tűzhely pedig - a tűz helye - oltár. A meleget, fényt adó Nap oltára. A családi lét, élet középpontja, így a szeretet jelképe is. Egyik gyakran használt szavunk, a szoba, nem más, mint a csángó vidékeken ma is használatban maradt tűzhely neve, a szóba, kissé átalakult jelentéssel.

    A tűz a szerelem jelképe. A szenvedélynek lángja van, a szerelemnek tüze, mely elemészt izzásával, de fényében egyúttal megélhetjük a teljességet, az eggyé válás isteni állapotát.

    A tűz az áldozat színtere. Lángja átalakítja azt, amit belerakunk, ezzel képessé teszi arra, hogy felszálljon az ég, Isten, a lelkek útja felé. Őseink szabadtéri áldozati oltárok tüzében küldték felajánlásaikat, kéréseiket, ajándékaikat a Felső Világ felé, hogy a köznapi életet teljesebbé, egészebbé, egészségesebbé tegyék.

    A tűz a megtisztulást szolgálta. A kicsi gyermekeket tűzzel szentelt vízben mosdatták, ami annyit jelent, hogy a tűzszentelőkor (Tűzszentelő Boldogasszony) elégetett mogyorófa vagy nyírfa elszenesedett darabját tették a fürdővízbe.

    Töménytelen szólásunk, közmondásunk vesz példát a tűzről, mutatva a nép bölcsességét, jelképekben gondolkodó észjárását. Bizonyára Ön is tud ilyeneket, mi most néhányat kiragadunk:
    - Aki közelebb van a tűzhöz, jobban melegszik.
    - Ami derék tűzzé vált, nehéz eloltani.
    - A polyva megég a tűzben, az arany pedig ott tisztul.
    - Amint rakod a tüzet, úgy forralod a vizet.
    - Hazának füstje is kedvesebb, mint idegen országnak tüze.
    - Nem gyújthat az, kinek magának sincs tüze.
    - Tüz, víz és asszony épen legyőzhetetlen.
    - Tüzet okád, mint a táltos.
    Népmesénk címe, de változatokban is sok történetben fordul elő a parazsat evő paripa. Szép jelkép ez, mely valóban a táltos időkbe vezet vissza. A mese szerint a legkisebb fiú, ki nem hallgatván a gazda tiltására, meglátja a vézna, erőtlen, csont és bőr lovat, annak kérésére parázzsal eteti meg. Erre a ló erőre kap s csodálatos táltos paripává válik, kivel a hős átugratja az üveghegyet, felvágtat a csillagok közé.

    így szemlélteti ezt egy táltos ének:
    4tuzetrkkTÜZET RAKOK
    Énekkel gyógyító táltos, övén a jellegzetes tarsoly, kezében a tradíciók szerint elkészített dob és dobverő (Hagyományőrző felvétel a mai korból)

    Tüzet rakok, mellé ülök
    Vörös fényben elrévülök
    Lángok szirmában elégek
    Megyek égnek, megyek égnek

    Tüzet rakok, mellé állok
    Dobom hátán mesze szállok
    Pirkadó ég lelkem hívja
    Alig bírja lovam szíja

    Tüzet rakok, körbe állom
    Szemem előtt éber álom
    Múlt és jövő jelenedik
    Háromból egy kerekedik

    Tüzet rakok, körbejárom
    Táncba repít bíbor lángom
    Lelkem időből kimozdul
    Múlt s jövő jelenbe fordul
    Tüzet rakok, körbejárom
    Táncba repít éber álom
    Lángok szirmában elégek
    Megyek égnek, megyek égnek
    (Sólyomfi Nagy Zoltán)
    Honfoglaló őseink viseletéhez tartozott a tarsoly, mely az övön hordott, kis méretű bőr tartó volt, gyakran ezüst-, vagy aranylemezekkel díszítve. Több elgondolás van arról, mit tarthattak benne. Egyik legvalószínűbb, hogy tűzgyújtáshoz használt kellékek (kovakő, szikrapattintó, taplógomba, száraz fű...) tárolására szolgált. Hiszen a vándorló életmód nem mindig tette lehetővé élőtüz szállítását, bár bizonyára törekedtek rá.
    - Ha Ön is szeretné megismerni a tarsolyviselet ősi magyar hagyományát, látogasson el erre a weblapra. A híres magyar hagyományőrző képzőművész, Nyers Csaba csodálatos alkotásai is megtekinthetők itt.
    Bizonyára Ön is tudja, hogy honfoglaló őseink ételei nem olyanok voltak, mint a mai ételek. Semmi közük nem lehetett a gulyáshoz, a paprikához, hiszen ezeket a növényeket sokkal később (Amerika felfedezése után) telepítették be az országba. Ma nagy divat ilyen ételeket készíteni nemcsak a tradíció őrzése miatt, hanem azért is, mert az ősi magyar ételek alapanyagai nagyon egészségesek, teljes értékű táplálkozást tesznek lehetővé hússal és anélkül elkészítve is. A legtöbb táplálék alapja a tönkölybúza.
    A magyar ember még ma is életnek nevezi a gabonát. A gabonamagvak valóban életek: a búzából, tönkölybúzából, árpából, rozsból, hajdinából, zabból, rizsből, kölesből, kukoricából könnyen elkészíthető ételek változatosak, olcsók, laktatók, tápanyagokban gazdagok. Nyers Csaba képzőművész szakácskodik is. Elkötelezett híve a természetes konyhának - ősi, szinte feledésbe merült recepteket, a Kárpát-medence népi-paraszti konyhájának ízeit kelti életre, és ezekre alapozza új gabonaételeit is. A hangsúly a változatos gabonafelhasználáson van, azaz: együnk minél többféle gabonát, próbáljunk változtatni az újabb kori helytelen étkezési szokásokon - ez egészségünkre válik. Néhány különleges receptje az ELO hallgatóinak ajánlva:
    Süssünk, főzzünk gabonából!
    A gabonák mindent tudnak, amit a korszerűnek nevezett és reklámozott táplálékok nem tudnak. Könnyen, gazdaságosan termelhetők és tárolhatók. Tápanyagban gazdagok, ízletesen, változatosan elkészíthetők. Laktatók, olcsók, egészségesek! Hiszem és vallom, - mondja Nyers Csaba - hogy a jövő orvostudományának nem a gyógyszer, a sebészeti kés lesz a legfőbb eszköze, hanem a megelőzés és a helyes életmód, s ennek szerves részeként a táplálkozástudomány. Ebben rejlik egészségünk záloga.
    Étrendünk minden egyes eleme hatással van testünkre, valamilyen módon befolyásolja, megváltoztatja azt. Ezektől a változásoktól függ egész életünk. Érdeklődésünket fordítsuk tehát táplálkozásunk irányába. Segítenek ebben a tapasztalati megismerésre építő egészséges táplálkozási, ételtársítási szemléletek, amikről már volt és még lesz is szó. Egyénenként kell képezni, figyelni magunkat. A gabonák fogyasztásával kiutat találhatunk hétköznapjaink betegségeiből. A gabonamagvak minden életfontosságú tápanyagot tartalmaznak. Őseink sok ezer éve fogyasztották a tönkölyt (nemesített búza őse), árpát, kölest és hajdinát.
    Ismerjük meg a hántolt kölest! Az egyik legkönnyebben és leggyorsabban elkészíthető gabonánk.
    Élettani hatásai: a köles az egyetlen olyan gabonaféle, amely a teljes értékű fehérjék mellett hét aminosavat is tartalmaz és lúgos kémhatása miatt különösen alkalmas betegeknek, növésben lévő fiataloknak, gyermekeknek. Kovasav tartalmának köszönhetően a bőrt rugalmassá, a hajat fényessé, a fogakat, körmöket erőssé teszi. Kevés keményítőt tartalmaz, így könnyen emészthető és nem idéz elő gázképződést. Magas a fűtőértéke, sok szerves sót és rostanyagot találunk benne. Vese és hólyaggyulladásra, valamint lép betegségek esetén javasolt. Fontos, hogy minden gabonát, így a kölest is először finom szűrőben folyóvíz alatt, majd lábasban bő vízzel át kell mosni! Ez a parányi, sárga hántolt mag főzéskor megdagad, így legalább négyszeres vízmennyiséget igényel.
    Zöldséges kölesleves
    A recept lényege és elkészítésének ötletei: hagyományos zöldséglevesként készül, de úgy, hogy először olajon apróra vágott hagymát pirítunk, majd kb. 1,5 liter vízzel felengedjük és beforraljuk. Csak ezután tesszük bele egyszerre az átmosott 10 dkg kölest és a tisztított, kockára vágott vegyes zöldségeket. Beforraljuk, majd fűszerezzük: bazsalikommal, kakukkfűvel és tengeri sóval. Öt percig lassú tűzön főzzük, majd lefedve félretesszük. így összesen húsz perc alatt elkészíthető.
    Köles-lencse egytál
    Ételtársítási szemléletünkben jó tudni, hogy a gabonanemüek és a hüvelyesek (mint a bab, borsó, lencse) együttes fogyasztásával teljes értékű fehérjéhez jutunk. A lencsét és a kölest külön készítjük el.
    A lencsét 2-3 órára beáztatjuk, majd szűrőben folyó- és lábosban bő vízzel átmossuk. Csak ezután főzzük meg bő vízben, babérlevéllel, só nélkül. A kölest is jól átmossuk, majd a lencse leszűrt levével együtt négyszeres vízmennyiséggel felengedjük. Ekkor beleteszünk apróhagymát, karikára vágott vegyes zöldségeket, burgonyát és felforraljuk. Takarék lángon kb. 10 percig főzzük lefedve, olykor óvatosan megkavarva. Ha megpuhult, fűszerezzük majoránnával és tengeri sóval, majd hozzákeverjük a kész lencsét. Kb. 35perc alatt elkészíthető. Tormás céklasalátával tálcájuk és meghintjük őrölt szezámmaggal. Mézes-mazsolás kölespuding (tojás nélkül)
    1 liter tejet felfőzünk kb. 5 dkg mazsolával, majd hozzáadunk 15 dkg átmosott kölest. Kevergetve a mag puhulásáig főzzük. Ekkor 1 evőkanál kukoricakeményítőt feloldunk 1 dl hideg vízben, hozzáöntjük a köleshez és beforraljuk. Félretéve 1 csomag vaníliás cukorral és két kanál mézzel ízesítjük. Kiolajozott pudingformába szedjük és ha kihűlt, kistányérra borítjuk. Bármilyen híg gyümölcslekvárral körbeöntjük és egész dióval díszítjük. Kb. 20 perc alatt elkészül.
    Ünnepi búza
    Hozzávalók: 4 csésze búza tisztítva, megmosva, egy éjszakán át áztatva (tönköly), 2 csésze mazsola megmosva, 2 csésze dió, különféle befőttek és méz, 2 csipet tengeri só.
    A búzát puhára főzzük, kétszeres mennyiségű enyhén sós vízben. Ha kész tiszta konyharuhára terítjük szikkadni. Egy csészényit félreteszünk. A többihez hozzátesszük a diót, a mazsolát és kis lyukú húsdarálón ledaráljuk. A félretett főtt búzát hozzákeverjük, esetleg kevés mézet is teszünk bele. Kis tálkákba adagoljuk, különféle befőttekkel. A délszláv népeknél elmaradhatatlan karácsony esti étel.
    Tudta Ön, hogy az ősi magyar konyha alapvető hozzávalói közé tartozott nemcsak a számtalan folyami és tavi hal, hanem az ártereken és lápokban nagy számban élő, ám azóta alig felfedezhető teknős ízletes húsa is? Tudta, hogy a rák húsát ínyencségként tálalták fel? Tudta Ön, hogy őseink a népvándorlás ideje alatt is ismertek és használtak számos olyan fűszert, amit csak cserekereskedelem útján szerezhettek be?
    A gabonafélékhez leginkább ajánlott fűszerek
    Búzához: koriander, majoránna, bazsalikom. Tönkölyhöz: koriander, kakukkfű, majoranna, bazsalikom.Barnarizshez: lestyán, curry, sáfrány, majoranna, kakukkfű. Árpához: zsálya, szegfűbors, babérlevél, kakukkfű. Köleshez: gyömbér, bazsalikom, majoranna, koriander.Rozshoz: köménymag, kakukkfű. Zabhoz: csombor, édeskömény, izsáp, lestyán.Kukoricához: szurokfű, kakukkfű, rozmaring. Zöld-aszalt tönkölyhöz: tárkony, bazsalikom.Hajdinához: izsáp, majoranna, bazsalikom. Amaranthoz: ánizs, köménymag, édeskömény.
    Tűz az égi tűz is. Ha felnézünk a tiszta éjszakai égre, ezer és ezer apró tüzet láthatunk ott csillagok képében. Ezek megfigyelése, a belőlük, általuk kiolvasott tudás átadása a régi ember szerves létének kihagyhatatlan része volt. Népmeséink a csillagok útját, a világ forgását, menetét mondják el jelképekbe sűrítve s aki tudta olvasni e jelképeket mély ismeretek birtokába jutott. Olyan tudás ez, melyet ma is megszerezhetünk, ha meséinket ilyen szemmel, lélekkel olvassuk, értjük. A csillagokról azt is tartották, hogy nem mások, mint e világról eltávozott rokonaink rakta tábortűz, mely körül ülve minket, utódokat figyelnek.
    Egyik legrégibb teremtéstörténetünk szerint a világ tűzből, egy onnan kipattant szikrából született, ezért is hívják világnak, azaz világosságnak.
    Föld
    Földanya mindannyiunk édesanyja. Bolygónk maga is élőlény, önálló élettel rendelkezik, s ahogy bánunk vele, úgy gondoz bennünket, s ha megbetegítjük őt, akkor mi is beteggé válunk, hiszen nélküle, egyensúlya nélkül nem élhetünk. Ezért szó szerint is édesanyánk. Tavasszal azt mondják, Földanya várandós. Ő szüli a gyermekeket, a növényeket, mely a táplálékunk. Föld nélkül enni, inni nem tudnánk, sőt állni, járni sem. A föld a hagyományos kultúrákban a legnagyobb, közös érték volt. Kincseit adja, ha megfelelően, tisztelettel bánunk vele. Szántás előtt a vidéki ember megízlelte a földet, kezében morzsolgatta. Azt nézte, „mennyi benne az élet".
    Víz
    A tisztaság, tisztulás eleme. Szinte nem volt olyan gyógyítás, melyben valamilyen módon meg ne jelent volna. Kezelések előtti kézmosásnál, főzetek készítésénél, hütőfürdőnél, az izzasztásnál mind alapvető fontosságú lételem. Átveszi az ima, a fohász rezgéseit és továbbviszi. A víz elválaszt, de össze is köt, mint népdalainkban a folyó, s a révész (aki a tátos egyik megfelelője). A források régen szent helyek voltak. Mindenki tudta, hogy nélkülük semmilyen élet nem létezne, ezért tisztelték, felajánlásszalagokkal és köszönetszalagokkal feldíszítették, tisztán tartották. A hely szellemének énekeltek, ajándékokat vittek, hogy a víz ki ne apadjon, továbbra is tisztán adja az életet.

      ÖSSZEFOGLALÁS - 13. lecke

      A MAGYARSÁG ŐSI GYÓGYMÓDJAI

    1. Gyógyítás testnedvekkel, gyógyírokkal, hővel
    2. Az izzasztókunyhó szimbolikája és a szertartás menete
    3. Gyógyítás ráolvasással, hanggal, zenével
    4. Gyógyítás imával, fohásszal
    5. A négy elem (levegő, tüz, föld, víz) jelentése és üzenete
    6. Gabonakonyhai alapismeretek



    ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
    1. Mi a betegség kialakulásának leggyakoribb oka?
    2. Mit gyógyítottak fokhagyma segítségével?
    3. Mit jelképeznek az izzasztókunyhó fő részei?
    4. Hol van a Föld szívcsokra?
    5. Mi a tüz és víz gyermeke, mely az imákat viszi?
    6. Használták-e a ráolvasásnál a visszafelé számolást?
    7. Melyik a négy elem?
    8. Mit jelent a karácsony szavunk?
    9. Mit nevez a népnyelv „életnek"?
    SÁMÁN ÉS TÁLTOS GYÓGYMÓDOK ÉS A SÁMÁNDOB
    „ Török gyerek megvágta;
    magyar gyerek gyógyítja,
    síppal, dobbal,
    nádi hegedűvel"
    (Népdal)
    A gyógyító emberek tudásukkal és különböző eszközökkel kezelték a beteget és gyógyították a kórt. Sok különböző elnevezés maradt fenn melyek a kezelési módok közötti különbségekre is utalnak. Ezeket a gyógyítókat ma is felfedezhetjük, különböző tanfolyamokon, egyes gyógymódokat el is sajátíthatunk.

    Tudta ön, hogy van Magyarországon táltos egyház is? A Kovács András vezette táltos gyülekezet minden évben hatalmas tüzünnepet szokott tartani a nyári napfordulókor, Szent Iván éjjelén. Ehhez azok is csatlakozhatnak, akik nem tagjai az egyháznak, vagy a szervezetnek. Ha kedve van, esetleg próbálja ki!    A magyarság „tudó emberei"
    Táltos
    Legmagasabb tudással a Táltos - régebbi szóhasználattal Tátos bírt. Az ősibb szó mutat rá annak jelentésére is: a Tát szóból ered, melynek jelentése: nyit. A táltos kinyitja lelkét, szellemét, tudatát és e megnyílt, nem hétköznapi tudatállapotban sokkal több felé áradó erőt, energiát, sugárzást érez meg, mint úgynevezett hétköznapi tudatállapotban. Mindennek van kisugárzása, minden ember, állat, növény, tárgy bocsát ki magából információt nem látható formában, nemcsak a televízió, a rádió, a mobiltelefon. A valóság nemcsak a kezünkkel megfogható, hanem a nem megfogható, nem látható világ is. A táltos tehát képes arra, hogy a környező világ mások számára rejtett' erőit is érzékelje és az így szerzett többlet tudás segítségével válaszokat, megoldásokat keressen olyan kérdésekre, melyek hétköznapi szinten - „józan paraszti ésszel" nem megválaszolhatók.

    A táltos birtokolt minden olyan képességet, melyet a később felsorolt, más névvel rendelkező gyógyítók bírtak és használtak.

    Ennek a „megváltozott tudatállapotnak" elérésére a révülő táltos különböző módszereket és eszközöket használt, melyeknek részleteire később térünk visz-sza.

    www.taltos.hu - A táltos iskola és a táltos egyház weblapja, rengeteg izgalmas írással áll rendelkezésre, többek között népi gyógymódokról. Megismerkedhet itt a székely-magyar rovásírással.
    Lássunk két történetet, melyben a Csallóközben élt tudó emberek, tátosok tetteiről tudhatunk meg részleteket:

    „Idesapamtul tudom azt is, hogy minden baj az íletbe rontástul van. Megbetegszik az ember vagy a barom, egyszer csak nem eszik a disznó, vagy víres tejet ád a tehén, ez mind rontástul van. Mer vannak ollan emberek, akik a rossz szellemek szógái. Ezek elatták a lelküket az ördögnek, osztán rontani tudnak. Ezek no, a boszorkányok. A rontás ellen csak a tudósok tunnak segíteni, akiknek tudományuk van. Azok meg a jó lelkek szógái, mer azok is küszkönnek egymással látatlanul.

    Idesapám Csallóközben vót pásztor, neki is vót illen tudománya. Vót úgy, hogy valakinek elbitangút a barma, há apámhoz gyütt segítsígír. Ű megmonta messzirül, hogy hun van a jószág. Ha valakit megrontottak, azt is megmonta, hunnan gyütt a rontás. Montam néki, hogy taníccson meg rá engem is, de ü azt monta, hogy nem mondhatja el, mer akkor má többet ü sem használhatja. Majd a halálos ágyán akkor rám hagyja a tudományt. Dehát akkor ippen katona vótam, nem vótam otthun, há így nem kaptam meg a tudományt. (Dr. Timaffy László gyűjtése)

    Táltos történeteink a régi hit maradványait őrizték meg. A Kisalföldön úgy tarják, hogy abból a gyerekből lesz tátos, aki foggal születik, aztán gyerekkorában a táltosok elrabolják, széjjeltépik, újra összerakják, majd meg kell küzdenie egy másik táltossal. A táltos- viaskodások mén vagy bika formában történtek.

    „Öregapám bujtár vót meg akkor, kint őriztek a csordát a bolganyi kanyarban. Dillőn odajött hozzájuk egy ember. Igen ágrólszakadt vót, rossz fótos kabátot viset, meg egy tollas kalapot. A bujtárok ott ültek a tűz körül, szürcsűték a tarhonyás levest, az állatok meg körben hevertek a bokrok hűsé-ben és csöndesen kérődztek. Megsajnálták a szegény embert, odahítták, hogy egyen velük.

    - Ne levest aggyatok nékem - mondta -, hanem egy kis frissen fejt tejet.

    A bujtárok azt is hamar előkerítették, odaadták neki. Hát amíg itta, egyszercsak így szót:

    - Jót tettetek velem. Ez a tej erőt ad. Nagy szükségem lesz rá, mert ma még nekem nagy dúgom lesz.

    - Mi az a nagy dolog? - kérdezték a bujtárok. Akkor elmonta, hogy majd dílután jön egy nagy fekete fölhő, abban gyün a fekete tátos fekete bikává változva és avval kell neki megküzdenie fehér bika képiben. Kérte a bujtárokat, hogy segítsenek neki. Ha a fekete bika lenne erősebb, szaladjanak oda és üssék el a csülkit a csörgősbottal. Mert ha ő győz, akkor jó világ lesz, ha meg a fekete tátos kerekedik fölül, akkor igen nagy baj szakad a szigetre. Fogadkoztak is a bujtárok; hogy ők majd elverik alaposan azt a fekete bikát. Avval elköszönt és el is ment. Végigballagott a legelőn, aztán a végin fölmászott egy látófára. A bujtárok csodálkozva néztek utána, mert egészen a tetejibe mászott, asztán gyütt egy fehér felhő és eltűnt benne.

    Ragyogóan sütött a déli nap. Az állatok abbahagyták a kérődzést és megindultak legelni. Egyszercsak délután hirtelen ahogyan az az ember megmondtajött ám a rohadtsarok felől egy fekete felhő. Egykettőre itt volt és eltakarta a Napot. Pillanatok alatt előugrott belőle a fekete bika, egy fehér felhőből meg a fehér bika. Azonnyomban összementek. Csak úgy csattogott a szarvuk, prüszköltek, rúgták a hantot, ahogy küszködtek egymással. Előbb a fehér bika teljes erőből tolta, szorította hátrafele a feketét. Hirtelen széjjelváltak, aztán a fekete ugrott a fehér oldalának, hogy belevágja hatalmas szarvát. De az ügyesen kitért a halálos döfés elől. Összeugrottak. Tompán koccant a homlokuk. Tolták, nyomták egymást, s most meg a fehér bikának kellett hátrálnia. Szaladtak a bujtárok, hogy segítsenek neki, de addigra olyan tátorjan rossz idő lett, hogy csak úgy szakadt az eső, dörgött meg villámlott és olyan szél kerekedett, hogy a fákat tördelte.

    így hát nem tudtak a közelükbe jutni. Egyszer csak láttak, hogy a fekete bika bezavarja a fehéret az égeresbe. Aztán hamarosan csönd lett. Ahogyan jött a vihar, úgy el is múlt. Kisütött újra a nap és a madarak csicsergésbe kezdtek. Fölkerekedtek a bujtárok, hogy megnézzék mi lett. A bikáknak addigra nyomuk veszett. Csak a letördelt ágak, az összetaposott sár mutatták a küzdelem nyomait.

    Nem telt bele tíz nap, olyan dög gyütt a jószágra, hogy naponta tízesivei ásták el őket. Akkor mondta öregapám a bujtároknak:

    - Látjátok, ez azér van, mert a fekete tátos legyőzte a fehíret."
    (Dr. Timaffy László gyűjtése)    Tátos-Kelemen Dénes

    Csallóközből származott, pásztor volt a vajkai, cikolaszigeti szilaj csordánál. Dunaremetén halt meg, 1915-ben. A nép tátosnak mondja. Cselekedeteinek számos tanúja van még. A fia úgy tudja édesanyjától, hogy apját gyerekkorában este egy idegen fehér bika megnyomkodta. Három napig feküdt tőle, mintha meghalt volna. Mikor magához tért, nem volt semmi baja, csak a fején nőtt egy akkora csomó, mint egy tyúktojás. Holtáig nem múlt el neki. Ebben hordta a táltosoktól kapott tudományát. Mert az a bika is táltos volt, azóta lett ő is táltos.Csiba László ismert egy túlsóféli (csallóközi) Csóka János nevű pásztort, aki bujtár korában együtt őrzött Kelemen Dénessel. Azt mondta róla, hogy    Sós Antal pásztor mondta a következőt:
  • következő szertartás időpontját és jelentkezhet is rá. Szerte az országban elérhetők ezek a szertartások.




A Magyarság ősi gyógymódjai – Folytatás



Írta:  Ismeretlen

    Table of contents
    « Prev All Pages Next »
    Sós Antal pásztor mondta a következőt:

    „ Egyszer apám íjjel kiment vizelni a kunyhóbul. Hát ott látott legelni a kará-mon kivül egy szép fekete csikót. Két-három éves lehetett. Bekiáltott, hogy má megin kinn maradt este egy csikó! Avval odament hozzája, nosfejibe húzott egy kötőféket. Úgy vezette a karámhoz. Én odaszaladtam, ki akartam neki húzni a zárófát, hogy a csikó bemehessen, de sehogyse tudtam. Olyan nehéz lett egyszerre, hogy mégse tudtam mozdítani. Igen sötít vót. A csikó nyugtalan lett, idesapám megsimogatta a fejit és akkor érezte, hogy a csikónak em-berválla vót. Hamar lekapta rúla a kötőféket, a csikó meg elugrott. De visszakiáltott:

    Szerencsíd, hogy ésszel éltél s nem kötöttél be a karámba! Hát mind a ketten hallottuk, hogy a tátos Kelemennek a hangja vót".
    (Dr. Timaffy László gyűjtése)
    Cikolán többen is egyöntetűen mondták el, hogy saját szemükkel látták, amint az öreg Kelemen leszúrta bunkósvégü csörgősbotját, rátette kalapját s megparancsolta neki, hogy őrizze helyette a csordát, amíg bemegy a faluba dohányért. És a csorda a bot körül legelészett, amíg az öreg vissza nem jött. A fia mondta el, hogy marhaganéba érlelt galagonyabotja volt. Apja saját maga faragta meg. Hegyesedő végére a Dunát faragta rá, ebből nőtt ki egy leveles folyóka, (iszalag), kígyómódra körülkanyarogta a botot és bunkós fejénél a Nappal, a Holddal és a csillagokkal ért véget. Ide véste a neve betűit is: K. D. Apja kívánságára melléje tették a koporsóba, amikor eltemették, mert nem hagyta el soha. Akárhova ment mindig vele volt. Ha lefeküdt aludni, akkor is maga mellé tette.

    Egyszer Nyárosban megvadult a Villám bika. Fához nyomott egy bujtárt és hárman se bírtak vele. Csak az öreg Kelemen Dénes, a „tátos" mert elébe menni puszta kézzel. Rohant a bika feléje is, de keményen a szeme közé nézett és ráparancsolt, hogy: megájj! Villám megtorpant és odakullogott hozzá, mint egy kutya és megnyalta a kezét.

    Kukorica és tollfosztásra is meghívták. Itt különböző varázslatokkal szórakoztatta a fosztókat. Legtöbbet emlegetett mutatványa az volt, hogy „vizet küldött" rájuk. „ Mind láttuk, hogy csak úgy ömlött be a szobaajtón a víz. Fölugráltunk az asztalra, padra, székekre, s amikor levette rólunk a vizet, nagyot nevetett, hogy fönn „kukurcútunk" mind az üres szobában ". Arra is emlékeznek, hogy törek-rostára parazsat tett, erre füveket szórt és így füstölte meg a beteg jószágot. Közben ráolvasott: „ mintha visszájárul számút vóna ". Régi halottvirrasztásokra is elhívták. „Kifüstűte a halottbúi a gonoszt, hogy nyugta legyen tülle"... „Öregrostára parazsat rakott és zsebibűl füveket szórt rá ". Mások szerint „fiatal nyírfahajtást tett a parázsra, úgy sistergett rajta mint a zsír. Ezzel körülfüstűte a halottat és morgott is hozzá valamit. "

    Egy hétig haldoklott. Teljesen egymaga kínlódott a szobában, mert még a gyerekei sem mertek hozzá bemenni. Pedig folyton hívta őket a nevükön és kérte, hogy jöjjenek be, hadd adhassa rájuk a tudományát, hogy nyugodtan meghalhasson. „ Ennivalót is csak úgy adtak be neki az ajtóbul, vetéllő lapáton. Végre mégis meghalt. Nagy csörömpölést hallottak a szobábúl. Benéztek, hát akkor ugrott ki az ablakon az ördög fekete macska képiben. Akkor vitte el a lelkit. "
    (Dr. Timaffy László gyűjtése)
    www.saman.lap.hu - minden amit a sámánokról és a táltosokról tudni lehet. Gyűjtemény az Interneten.Látó

    A Látó szintén olyan ember volt, aki látott, érzett szemmel nem látható, a hétköznapi ember számára nem érzékelhető erőket. Hozzá első sorban tanácsért fordultak, hogy képességeit kihasználva kiderítsenek rejtett dolgokat. Kezeléssel, gyógyítással ritkán foglalkozott. Ma is vannak „természetfeletti" (vagy annak tartott) képességekkel rendelkező emberek, akik képesek összefüggések vagy a jövendő meglátásra. A népnyelv „igazlátóknak" is mondta őket.    Rejtező

    A Rejtező a révülés ősi technikáit alkalmazva lépett kapcsolatba a hétköznapi érzékelésen túli erőkkel. Szintén tanácsért, információért fordultak hozzá, illetve jeles napokon, szertartások alkalmával segített kapcsolatot építeni a hétköznapi és a nem hétköznapi világ között.    Tudós, Tudákos, Javas

    A Tudós ember, Javas ember olyan bölcs volt, aki értett bizonyos gyógyításhoz gyógynövényekkel, állati eredetű anyagokkal, mondókákkal, imákkal, fohászokkal. Ismerte a csillagok járását, üzenetét és szintén érzékelt olyan erőket, energiákat, melyek a hétköznapi ember számára érzékeihetetlenek voltak. Jósolt, javasolt ez életvitel jobbá tételéhez, értett a rontások levételéhez.

    Híres parasztorvos volt Mecsér község gyógyító embere, Kettinger András. Anyja s öreganyja is „orvosolt" a faluban, tőlük származott a tudománya, melyre még ma is emlékeznek. A hagyomány szerint huszonkét éves korában nagy betegségbe esett. Három hétig volt élet s halál között, míg végre meggyógyult. De soha többé nem volt a régi, nagyon megváltozott. Zárkózott lett, befelé forduló, nem nősült meg, anyja mellett élt s dolgozott a „javaskodásban". Mire 52 éves lett, édesanyja a halálos ágyán átadta neki az „egész tudományát". Maga azt állította, hogy nem az ördöggel cimborál, hanem mindent Isten nevében tesz. A gyógyszerek használata előtt a betegeivel is imádkoztatott. A gyógyfüveket maga szedte, főzte. Volt egy híres főzete, melyet „flastrom"-nak nevezett. Közszájon forog az alábbi gyógyítása:

    „H. F. kocsmáros volt Mecséren. Egyszer ló harapta meg a karját. Nagy baj lett belőle, mert elmérgedt, elfeketedett és már csak a csont és bőr volt szinte rajta. W. doktorhoz járt vele, de hiába. Beküldte a kórházba, ott könyökből le akarták vágni a karját. De nem hagyta. Azt mondták, hogy belehal. így jött haza és itthon Kettinger vette kezelésbe. Főzött rá mindenféle füveket, mosógatta velük mindennap és a végén a „flastromból" rakott rá. Fél évbe is beletelt, de meggyógyította. Még sokáig dolgozott a karjával utána."
    (Dr. Timaffy László gyűjtése)
    Füves
    Dallos Laci Ferdinánd, füvesember

    Gyógynövényekkel gyógyított. Ismerte a régóta gyógyításra használt füveket, fákat s az azokból készíthető teákat, főzeteket. Figyelte a Hold változásait, gyakran nemcsak füveket, hanem különféle pálinkákat és gyógyborokat is főzött. (Erre a fitote-rápia anyagrészben receptet is talál.) A füves gyógymódokról Ön is sokat tanult már az előző leckékben.    Garabonciás

    „Garabonciás diák"-ként maradt fönt az elnevezés. Eredetileg tudta befolyásolni az időjárást, „fellegajtó-nyitogatónak" is hívták. A szó két részből áll össze: gara = kara = fekete, és bonc = bontó. Úgy olvashatjuk tehát, hogy fekete erőkkel bontó vagy rontó. A régi, lovas-nomád időkben csatabűvölőnek is nevezték, hiszen az ő feladata volt az ellenség erejének gyengítése, elsősorban rossz időjárás, jégeső, forgószél rájuk zúdításával.

    Sok monda él a nép ajkán a hajdan vándorló diákokról, a garabonciásokról, akik mindenféle varázslatot tudtak csinálni.

    „Meg az apámtúl hallottam, hogy a foggal született gyerekbül garabonciás lesz. Nálunk Burgenlandban sárkánydiáknak is mondják. Azt is mondják, hogy az ilyennek szőrös a háta. Hét évig marad otthon, akkor elbúcsúzik apjatúl, anyjátúl, aztán eltűnik, többet nem láttyák. Meg köll neki birkózni óriásokkal és ha győz, akkor lesz neki hatalma. A fölhőkbe jár, ott láttyák. Legyün az emberek közé és ha befogaggyák, azokat megsegíti. Ha gyön a zivatar, jégeső, akkor leveszi a kalapját, meglengeti és szétoszlik a fólhő. Tud neki parancsúni. De ha nem fogaggyák be, nem adnak neki enni, oda jégesőt, zivatart küld. Mert azt is tud csináni.

    Egyszer láttam én is garabonciást. Ollan 11 éves lehettem, én vittem az apámnak ebédet a rétre. Az aggját kaszálták. Nem messzi vót egy vízfoló, egy tó. Aztán akkor abbul kigyütt egy ember. Abbul a vízbül. Fekete ruha vót rajta, egy ollan köpeny féle, meg kalap a fejin. Biblia vót a kézibe. Abbul óvasott. De hogy mit, azt én nem hallottam. Egyszer csak kigyütt egy kígyó is abbul a vízbül. Fölüt az ember hátára. így mentek ketten. A kígyó csapkodott a farkával, nos amerre csapott, arra dütek a fák. Akkora szél gyütt, hogy még az ágakat is tördelte. Egyenest ment a falu fele. Mire odaért a kígyó eltűnt a hátárul. Ott találkozott egy öregasszonnyal. Jajveszeküt kegyetlenül.

    - Jajistenem, hogy járt a tehenem! Mindig megfeji valaki, nos vér gyün ki má a tej helyett.

    - Megájj - aszongya az ember-, majd én megsegítem. Odament a legelő szélire, letette a tarisznyáját, osztán a bottyával kegyetlentül verte. Annyira verte, hogy borzasztó. Egyszercsak ordított a falu felül egy ember.

    - Ne üss, ne üss az Isten álgyon meg!

    De az csak verte a tarisznyát veszedelmesen. Az ember meg rimánkodott:

    - Ne üss, ne üss az Isten álgyon meg! Többet nem csinálok ilyet!

    Akkor abbahagyta és eltűnt. így szabadította meg a szegény asszony tehenit a rontástúl".
    (Gaál Károly gyűjtése)
    Harsány
    Szertartások, ünnepek, gyógyítások alkalmával dobolt, énekelt, hogy a rossz, ártó erőket távol tartsa, a jó, segítő erőket hívja. Helységnevek, családnevek is őrzik tevékenységének emlékét.    Igric
    Szertartások, ünnepek alatt „hegedölt", hogy az e hangokra megjelenő, erősödő segítő erőket hívja, segítse.    Boszorkány
    A hagyomány szerint a boszorkány nem tudással született, nem révülés során kapta tudományát, hanem tanulta, örökölte. Elsősorban rontással foglalkozott.

    Jellemző magyar jóslási és rontási mód volt a babolás. A baboláshoz fekete-fehér és rajzos babokat használtak, megfelelő számban és ezeket szitában, rostában forgatták. A baboláshoz csak száraz babot lehetett használni, a babok számát és arányát úgy válogatták meg, hogy mire voltak kíváncsiak, mit akartak megtudni. A babok (bábok vagy babák) a rostában „elevenként" mutatták meg a választ a kérdésekre.
    A parádi Regina néni az 1970-es években még tudta s megmutatta, hogyan kell babbal rontani. A nyers vagy megfőtt babot az éj sötétjében annak a háza elé, a küszöbre kell önteni, akit meg akarnak rontani. Ha reggel belelép, kész a rontás. De ha más lép bele, a rontás arra száll. A bábaboszorkányok éjfélkor jártak kísérteni fekete vagy fehér köntösben, de tehették ezt macska, kutya vagy liba alakjában is. Előfordul, hogy ló alakban kísértenek s ilyenkor úgy lehet megszabadulni tőlük, hogy a kovács patkót ver a lábára. A megpatkolt boszorkányról szóló történetek egész Magyarország szerte ismertek.

    Bár nem kifejezetten boszorkányokhoz kötődik, egyszerű emberek is ismerték azt a rontást, illetve inkább szerelmi kötést, miszerint ha egy legényt meg akartak szerezni, felvették annak lába nyomát a sárból, menstruációs vért kevertek az italba, szeméremszőrt tettek az ételbe, különösen pogácsába vagy kenyércipóba. Ezért a legények a lányos háznál csak akkor fogadtak el ételt vagy italt, ha kedvükre való volt a lány, nehogy akaratuk ellenére hatalmukba kerítse őket valaki.

    Ezeken az elnevezéseken túl a nép ajkán hazánk különböző vidékein más és más kifejezésekkel is illettek gyógyító, különleges képességű embereket. De a felsorolt elnevezések is változhattak tájegységenként.

    Felmerülhet a kérdés -jogosan, hogy akkor     ki a sámán?

    A válasz nagyon egyszerű. A sámán szót eredetileg csak az evenkik vagy man-dzsu-tunguzok ismerték.     A Szibériában élő nép nevezte így saját gyógyító embereit, a révülni tudó, a szertartásokat irányító, a szellemvilággal kapcsolatba lépő szellemi vezetőit. Sehol máshol a világon nem ismerték ezt a szót, hiszen minden népnek megvolt a saját nyelvén a saját kifejezése a gyógyítani tudó, szellemvilággal kapcsolatba lépő, szertartásokat tartó, tudó emberekre. Maga a szó -sámán - magyarra fordítva pontosan azt jelenti: „az ember, aki tud" vagy rövidebben „tudó ember".

    A néprajzkutatók, antropológusok kezdték világszerte elterjeszteni e kifejezést más népek tudóira. Sámánizmusnak vagy sámánizmusnak neveznek ma már minden, a nagy világvallásokon kívüli, „természetközeli" vallási rendszert, világfelfogást.     Sámán szoros értelemben csak az evenkiknél volt és van. így a magyar hagyományban sem beszélhetünk sámánokról, de olyan emberekről igen, akik hasonló feladatokat láttak el.

    A révülés, mint a kapcsolatteremtés módja a nem hétköznapi világgal

    Hogy a révülést megértsük, nézzük meg magát a szót. A rév = átkelő. A révülő ember a hétköznapi világot, a hétköznapi érzékelést jelképező innenső folyópartról átlép, átkel a folyó túlpartjára, mely nem a hétköznapi világ, nem a túlvilág, csak megváltozott tudatállapotban érzékelhető világ. A révülő ember összeköti e két partot, hogy a túlpartról információkat hozzon. Ezeket az információkat pedig azok számára teszi használhatóvá, akik nem rendelkeznek ilyen képességekkel, akik nem tudnak „utazni".

    A révülést egy irányított álomként lehet leírni. Az utazó ember a lélekutazas alatt képeket lát, hangokat hall, érzései, érzelmei vannak. De nincs kiszolgáltatott helyzetben, mint az álmokban, hanem be tud avatkozni az eseményekbe céljai elérése érdekében. Mindig egy konkrét feladattal, megfogalmazott kérdéssel indul el az útra és arra keresi a választ.

    A révülés irányított módszere azon a tudáson alapul, hogy a lelkünk több részből áll. Két fő részre osztható, melyek a következők:
    Kötött lélek:     a testet elhagyni nem tudó, az életfunkciókat fenntartó lélekrész. Látható megjelenési formája a lélegzet (régiesen: lélekzet). Ha megszűnünk lélegezni, hamarosan meghalunk. Ez a lélekrész tehát a testhez kötötten működik, azt elhagyni nem tudja.Szabad lélek: a testet elhagyni tudó olyan lélekrész, mely bizonyos időszakokban, lelkiállapotban ki tud lépni a testből. Részben ez történik a megérzések során, az álmodásban, de legerősebben a révülés során. Ez a lélekrész, melyet őseink íz-nek hívtak képes arra, hogy a testből kilépve, a tér és az idő számunkra megszokott korlátait túllépve messzi utakra induljon. Az íz szó mai nyelvünkben többféle jelentést hordoz, de mindegyik köthető az eredeti jelentéshez (ízeltlábú = részekből áll a lába, lekvár = képlékeny halmazállapotú). Amikor a régi időkben két férfiember meglátogatta egymást, mielőtt bármiről szó került volna, rágyújtottak egy pipára. A hozzávaló dohányt saját maguk keveréke alkotta, s egymást megkínálva vele ízt, azaz lelket adtak egymásnak önmagukból. Ha egy étel ízletes nemcsak a hozzáadott fűszereknek köszönhető, hanem mindenekelőtt annak, hogy jó lélekkel készítették.

    Egyik régi megmaradt nyelvemlékünk mai olvasatban így szól:

    „ ...látjátok feleim szemetekkel, mik vagyunk. Isa por és hamu vagyunk. (...) "

    Ebben a részletben az isa szónak van számunkra jelentősége. Régebbi fordításokban az íme szóra ültették át. Mára azonban kiderült, hogy a szó az íz (isza, isa) régi leírt formája. Ha a lélek szóval helyettesítjük be, a szöveg akkor válik igazából teljessé. Hiszen lélek és test vagyunk. Az íz szónak mai nyelvünkben szintén megvan egy közeli jelentése. Ez pedig az ész, másképp mondva tudatos lélek. A révülő ember a lélekutazás során nem veszíti ugyan eszét, de azt az öntudatát, mely a hétköznapi tudatállapotban megvan, részben igen. Olyan érzés a lé-lekutazás állapotban lenni, mintha az ember egyszerre lenne e hétköznapi világban, s egyszerre lenne a folyó túlpartján, a nem hétköznapi valóságban, érzékelve, látva a szellemvilágot, a szemmel nem látható erők birodalmát.

    A révülést a dob, csörgő hangja, ereje kíséri, segítve ezzel a táltosnak a megváltozott tudatállapot elérését. Amikor utazását befejezte, s visszatér e világba, az ott kapott információkat közössége javára használja fel.

    Sok olyan szólásunk van, mely ezen a régi hagyományon alapul, azt fejezi ki:Valaki magához tér (azaz nem volt teljesen magánál, lelkének egy része eltávozott).

    Ha valaki részeg, ez azt jelenti, hogy nincs teljes tudatánál lelkének csak egy része van ott, tudatának, eszének nincs teljes birtokában.

    Szédül szavunk egy olyan állapotot tükröz amikor is teljes egységünkből lelkünk egy részének eltávozása miatt kétségbe esünk, szétdülünk.

    Ha valakire azt mondják, csak hálni jár belé a lélek, ez szintén azt fejezi ki, hogy nincs teljes erejében, lelki egészsége s így testi egészsége sem teljes.

    Ha valaki önmaga szokásaitól eltérően viselkedik vagy furcsaságokat beszél, mondják neki: térj már magadhoz! Jó kifejezője ez annak, ha úgy érezzük, hogy a másik nem teljes tudatának birtokában beszél, dönt. Ezt a kifejezést akkor is használják, ha valaki elveszíti az eszméletét (eszét, öntudatát).

    A révülést más szóval rejtezesnek is mondják. A szóban az fejeződik ki, hogy a rejtező ember egy másik világba merül el, s a hétköznapi világ számára nem látható, nem érzékelhető helyeken jár.

    Szépen fogalmazza ezt meg Arany János Toldi című müvében:
    „Mondd meg ezt, jó Bence, az édesanyámnak,
    Gyászba borult mostan csillaga fiának:
    Egykorig nem látja, még nem is hall róla,
    Eltemetik hírét, mintha meghalt volna.

    De azért nem hal meg, csak olyaténképen,
    mint midőn az ember elrejtezik mélyen,
    És mikor fölébred bizonyos időre,
    Csodálatos dolgot hallani felőle. "
    Abban a korban, amikor a révülés, rejtezés már nem kívánt, nem követett gyakorlat volt, előfordult, hogy egy ember, kinek halálát állapították meg, több nap után magához tért. Ezt hívták tetszhalott állapotnak, mely spontán módon is bekövetkezhetett, s szerencséje volt annak, ki még a sírba temetés előtt tért magához.

    Nézzünk néhány példát a révülésről, rejtezésről, a magyar kultúrkörből:

    „Volt itt mostanában a tanyák között egy táltos. Olyan negyven év körüli ember, a magamfajta parasztok közül. Azt mondják, ezelőtt egy évvel álmában megjelent neki valamelyik szent és azóta minden hónapban két-három napig egyfolytában alszik. Ilyenkor tud beszélni a halottakkal. Annak jeiéül, hogy csakugyan táltos, kinőtt még egy másik fogsora."
    (Diószegi Vilmos gyűjtése
    „Vak Linához járnak tudakozódni az elholtak után is. Azt mondák, ilyenkor elveszti az eszméletét, még fél órára is; amikor magához tér, akkor beszél a halottról. Máskor ilyent mond: elrejtőzöm, holnap beszélek róla."
    (Diószegi Vilmos gyűjtése
    Az öregek elmondása szerint volt Csépán egy olyan ember, aki megmondta, hogy kinek mit csinál a másvilágon a rokona és ezt onnan tudta, mert „ e vót rej-tődve ".

    Sárközben is ismert a rejtezés fogalma. Sárpilisen az akkor 80 esztendős Deák Éva néni mesélte az alábbi történetet:

    „Elrejtőzött: aludt, behunyta szemeit azt úgy mondott. Előbb letette az asztalra a tükröt és mondta: majd mikor ő beszél, akkor fogjuk meg a tükröt és nézzünk bele. Szépen lefeküdt az ágyra, megreszkötött, lehunyta szemeit, elrejtőzött és akkor kezdett beszélni. Mikor el volt rejtőzve: Na most láti-e -kérdezte álmos hangon - most farag. Megen egy darabig hallgatott, aztán megszólalt megint álmosan: Most megy be a szobába, nézzenek csak hamar a tükörbe, farag valamit kint. Félóra hosszáig is el volt rejtőzve." (Diószegi Vilmos gyűjtése)

    Szintén a révülésre, rejtezésre használták a palócok, a matyók és a bodrogköziek az elragadtatódik szót. Borsodszemerén úgy tudják, hogy a tudós „ el vót ragadtatva, azután beszélt. Mikor el van ragadtatva, nem szól semmit, mintha alunna. Mikor felébred, akkor mond. "

    Az istensegítsi székelyek úgy tudják Bukovinában, hogy „ a fétáltosoknak olyan napjai, órái vannak. Mikor rájuk jön, lefeküsznek, elesznek, mennek a másvilágra. A lelki megy el. A lelkek értekeznek. Ott van az ágyban a teste, de a lelke jár, kóborol. Nincs az esze ezen a világon, a túlvilágon van akkor az esze. A fétátos egy-másfél óra hosszáig szokott elenni. "

    Moldvában a pusztinai székelyek szerint a táltos: „Elett, mintha meg lett volna halva; egy-két óráig úgy vót, alutt, az elméje el volt. Maga - fordult felém az elbeszélő - vághatta volna a kézit, ő nem érezte. Mikor elett, gyéren-gyéren meg-szusszant; tíz percig, negyedóráig nem volt szüverése; - gondolták: halt meg. Amikor felébredt, akkor mondott. "

    Három világ a révülésben
    Alsó Világ

    Az Alsó világ a látható világ szintjén a föld felszíne alatti terület. Nem azonos a pokollal (amely szó nyelvünkben régen a magzatburkot jelentette). A csakrák, magyarul csokrok rendszerében az Alsó Világ nem más mint a Gyökércsokor és a Szexcsokor. Az Alsó Világba révülő, utazó táltos tehát azért indul oda, mert a magával vitt megválaszolandó kérdés a múlthoz, az ősökhöz, a testiséghez, az anyagi léthez, az anyasághoz, az öröklődéshez, a föld erőkhöz kapcsolódik. Az Alsó Világban található a táltos segítője, segítő állata, aki az ottani eligazodásában segíti. Ez leggyakrabban állat formában érzékelhető számára (erőállat), ahol az állat szó egy állapotot jelent. Azt a minőséget, s mivel formába öntött lényként létezünk, azt a formát, mely által az utazó képessé válik a nem hétköznapi valóságba való átlépésre, s az ottani tájékozódásra. Az állat nem egy alacsonyabb rendű lény - ahogy a növények s ásványok sem azok -, hanem egy más, ösztönösebb, az ősi teremtő erőket tisztán magában hordozó létforma. Tőle kapja a táltos az utazáshoz szükséges erőt. Ez a lény gyakran megegyezik a dob segítő szellemével, tehát annak az állatnak a szellemi erejével, lelkével, kinek bőréből a dob készül.

    Középső Világ

    A Középső Világ fizikai szinten a föld felszíne és a felhők közötti terület. A csakrák, erőcsokrok rendszerében ez a terület a Napfonat, a Szívcsokor és a Torokcsokor. Ahogy az Alsó Világ a testiség szintje, a Középső Világ a lélek szintje, az a hely, ahol a lelkes lények élnek. Középső Világba akkor utazik a táltos, ha olyan embert kell gyógyítania, vagy olyasvalakivel kell kapcsolatba lépnie, aki térben, sőt időben távol van.

    Felső Világ

    A Felső Világ fizikai szinten a felhők fölötti terület. A csakrák, erőcsokrok rendszerében a felső két csokrunk, azaz a Harmadik Szem és a Korona csokor, ez a szellemiség szintje. A táltos akkor utazik a Felső Világban, ha valamivel kapcsolatban bölcsességet, tudást, információt kér. Itt lakozik a Tanító vagy Szellemi Tanító, aki leggyakrabban ember formában érzékelhető a révület során, s aki szellemi tudásával, tanításaival segít.

    Amikor a táltos utazást tesz bármelyik világba, melyek átjárhatóak egyikből a másikba egy utazás során is át lehet kerülni. Akkor a szabad lelke teszi meg ezt az utazást, melyet belső látásával érzékel. A segítő és a tanító egyszerre van az utazóban és rajta kívül. „Amint fent úgy lent, ahogy kint úgy bent."    A táltos eszközei

    A dob
    A dob a táltos legfontosabb eszköze volt. Nem más, mint népmeséinkben maga a táltos paripa. Nézzünk egy jellemző jelenetet, mely hasonló változatban sok mesében előfordul. A vándorlegény (szabólegény, királyfi) azon az úton, melyen haladva ki akarja szabadítani a hétfejű sárkány által elrabolt szőke (Nap = tudás, fény!) királykisasszonyt, elér egy gazda házához, ahol elszegődik szolgálatra, egy esztendőre (három nap egy esztendő).
    A gazda, miután elmondja néki dolgát, lelkére köti, hogy az udvar végében lévő, hét lakattal lezárt istállóba be ne menjen. A vándorlegény - a három testvér közül a legidősebb, nem is megy oda. Később ifjabb testvére, ugyanezen a - beavatási - úton járva szintén elkerüli az istállót. No de milyen a legkisebb testvér, aki a kisgyermeki nyíltságot, kíváncsiságot és őszinteséget hordozza? Az első útja a tiltott helyre vezet s ott csudák csudájára mit lát? Egy vézna kis gebét, ki még lábra sem tud állni. De halk hangon így szól a fiúhoz: - „Etess meg parázzsal!" A kisfiú, bár furcsállja a kérést, elmegy, s egy vaslapáton hoz parazsat a kicsi lónak. Az megeszi s lám egy gyönyörű szép, hófehér szőrű táltos paripa lesz belőle. Hátára pattanva a legkisebb fiú átugrat az üveghegyen, túlvágtat az Óperenciás (ober = túl valamin németül, Enns = folyó a mai Ausztriában) tengeren is, és felrúgat a csillagok közé. Olyan dolgokat tud megtenni, mit eddig soha. Ez a táltos paripa tehát nem más, mint az utazó, lélekutazó, révülő ember dobja. A dobütések a paták dobbanásai, melyek az erőt adják az út során adódó nehézségek leküzdéséhez.

    Sámándobok: a hagyomány szerint készített szakrális tárgyak, melyeket használatuk avat igazi táltos dobbá. A rajzolat később is rákerülhet A dobot a táltos maga készítette olyan állat bőréből, melyet maga ejtett el, s amely számára erővel bíró volt. Leggyakrabban szarvas, ló bőrét használták, hiszen ezek a lények az erőt, lendületet (ló), a természetességet, az égiekkel való kapcsolatot, férfierőt (szarvas) jelképezték. Formája sokféle lehetett, bár a fennmaradt leírások, és a szita, rosta formája alapján valószínű, hogy leggyakrabban kerek alakú volt.

    Díszíthették olyan festésekkel, rajzokkal, karcolásokkal, melyek a táltos utazásának élményeit, a bejárt világokat, világképet ábrázolták. Köthettek rá szalagokat, tollakat, csörgőket, patákat, köveket, kristályokat, ásványokat, bőröket, azért, hogy az általuk megidézett erők segítsenek a táltosnak sikeresen megtenni útját. A dob nem formájától lett táltosdob, tehát nem lehet „táltosdobot készíteni", hanem attól, aki és ahogy használta. A dobot első használat előtt avatási szertartáson szentelték meg s utána is, lehetőség szerint minden használat előtt megtisztították. így szól egy dobavató ének:



    MUTASD AZ UTAT, DOBOM
    Mutasd az utat dobom Agancsos, patás
    hátasállatom Mutasd az utat dobom
    Agancsos, patás hátasállatom
    Hívj, hívj, örvénylő mélybe le Oda, hol
    dobog Földanyám szíve Hívj, hívj, a fényes
    ég felé Vigyél éltető Nap-apám elé

    (Sólyomfi Nagy Zoltán)

    Csörgő, láncos bot, kuszori

    Másik fontos eszköz volt a csörgő. Leginkább keményebb szarvasbőrből, szarvaspatákból, őzpatákból, csontokból készült, később fémet is használtak. Hangja finomabb, mint a dobé, így leginkább az erők, energiák kiegyensúlyozására, a csakrák (csokrok) harmonizálására használták. A segítő erőket, „jó szellemeket" hívták vele, inkább nőies jellegű eszköz volt.

    A láncos bot is hasonló szerepet töltött be. A ráerősített fémfüggők, zörgők, csontdíszek, paták a bot ütemes rázásával adták ki hangjukat, mellyel az utazást, szertartást, gyógyítást kísérték, segítették. Dob híján a bot gyakran töltötte be annak szerepét, illetve olyan feljegyzés is fennmaradt, miszerint még az út elején járó táltos csörgős botot használt, míg méltóvá nem vált arra, hogy saját dobja legyen.
    A     kuszori nem más, mint egy fából, régebben talán szarvasagancsból kifaragott, lehajló lófejú bot, melyet bizonyos szertartások alkalmával - megőrződötten Somogy megyében - szalagokkal feldíszítettek s a résztvevőket hívták, terelték vele egybe.





    Síp, körtemuzsika

    A síp - kettős csontsíp, cserépsíp - a levegőt rezgette meg, így a lélek rezdülései szólaltak meg általa. A magasabb, élesebb hangok a felső világ, a szárnyas lények, madarak hangját szólaltatták meg, a mélyebb, tompább hangok a középső és az alsó világ, a lelkes lények és a föld alatti mélyedések, barlangok lakóinak

    hangján rezegtek. Megidézték vele őket, hogy a szertartás vagy gyógyítás során erejükkel a gyógyítót, vagy a beteget segítsék. (Használtak tilinkót vagy egyszerű ún. „pásztorfurulyát" is)

    A     dobkészítés

    A régi időkben a táltosok maguk készítették dobjaikat. Formája sokféle lehetett, bőre szarvas-, vagy lóbőrből készült. Ez azért volt fontos, mert a dob, mint a népmese részletből is kitűnik, a táltos hátasállata. Olyan tulajdonságokkal kellett rendelkeznie, hogy legyen elég ereje, kitartása és szellemisége ahhoz, hogy a táltost céljához eljuttassa. A dob nem attól táltosdob (más kultúrákban sámándob), hogy valamilyen speciális formája van, hanem attól, hogy táltos használja a nem látható világgal való kapcsolatfelvételre.

    A dob mérete is nagyon különböző volt, az egészen kicsiktől a szinte ember nagyságúig sok méretben készítették. Legelterjedtebbek a 40-60 cm átmérőjű dobok voltak, hiszen ezt fél kézben tartva, másik kézben dobütővel kényelmesen tudták használni.

    A     dob kerete

    A keret elkészítéséhez könnyű, hajlékony fát használtak. Vagy kivágtak egy megfelelő átmérőjű fát, kérgét lehántották, egy körülbelül 10 cm széles szeletet levágtak belőle, belsejét kiégették, majd simára csiszolták kívül-belül, vagy a fatörzsből hosszanti irányban (szálirányban) vágtak ki egy hosszú csíkot, körülbelül 1-1.5 cm keskeny léccé faragták, majd kör alakban meghajlították. Ha a fa nem hajlott eléggé, hevített víz gőze fölött tudták könnyebben meghajlítani. Az összeillesztést fapeckekkel vagy nyers bőr szíjakkal végezték. A leggyakrabban használt fa fajták: a cédrusfenyő, a szilfa, a nyírfa, az éger és a kőris voltak. Természetesen másfajta fákból is készíthették a keretet, ha a táltos számára az valamiért különös jelentőséggel bírt.

    Ma könnyen készíthetünk dobkeretet rétegelt lemezből, mely nyírfából és égerfából áll. Legjobb a 3-4 mm vastag lemezt szálirányban hosszú csíkokra vágni. A csík szélessége adja meg a dob keretének (kávájának) magasságát. 3-4 réteg lemezt megfelelő hosszúságúra vágva, egy erre a célra készített sablonba hajlítunk, és a rétegeket egymáshoz erős fa ragasztóval rögzítjük. Nagyon fontos a rétegek pontos egymáshoz illeszkedése, és erős összeragasztása.

    A     dob bőre

    Noha úgy gondolhatnánk, hogy lóbőrhöz, szarvasbőrhöz jutni nagyon nehéz, kis kitartással és megfelelő helyen való érdeklődéssel találhatunk ilyen nyers bőröket. Ha mi magunk készítjük ki a bőrt, annak menete a következő:

    Áztassuk a bőrt négy napon keresztül langyos vízben, ne tegyünk hozzá semmilyen adalékanyagot. Cseréljük a vizet mindennap. Ez az idő elég ahhoz, hogy a rostok fellazuljanak, és a szőrt könnyen el lehessen távolítani a bőrről. A feláztatott bőrt feszítsük ki egy nagy keretre, rögzítsük stabilan, és egy ferdén lefaragott szarvaslábszárcsonttal vagy bőrvakaróval tisztítsuk meg a szőrtől. Fontos a másik oldalnak (hús oldal) megtisztítása is. Ha a bőr túl vastag, ezen az oldalon tudjuk elvékonyítani. Ezt a müveletet nagyon óvatosan, figyelemmel kell végezni, hiszen ha túl erősen nyomjuk rá a kaparó eszközt a bőrre, könnyen kilyukadhat, átszakadhat s akkor minden eddigi munkánk kárba vész. Ha a bőrt megtisztítottuk, meleg de nem napos helyen szárítsuk ki. Hagyjuk a kereten, mert fontos hogy egyenesre feszüljön ki. Ez az időjárástól függően 2-3 napig tart. Száradás után vágjuk le a keretről és szabjuk ki a megfelelő alakú részt belőle. A keret átmérőjéhez adjuk hozzá a káva magasságát, majd még adjunk hozzá 2-3 cm-t. Az így kapott oldalhossz annak a négyzet formájú bőrnek a mérete, ami a keretünkhöz megfelelő. Ha a bőrt körben a kávához erősítjük (szegekkel vagy nyersbőr szíjjal), akkor e négyzet formából vágjuk ki a megfelelő méretű szabályos kört. Ha olyan dobot készítünk, ahol a hátsó oldalon a négy bőrnyelv képezi a fogót, akkor a négyzet sarkait hagyjuk meg erre a célra. A bőr kiszabása után újra áztassuk langyos vízbe, s ha szükséges áztassunk mellette a lehullott részekből kivágott hosszú szíjakat is. Néhány óra eltelte után a bőr készen áll a felfeszítésre. Helyezzük a keretet a bőr közepére, s a hozzáerősítésnél feszítsük meg úgy, hogy a vizes bőr a dob közepén körülbelül 1 cm-t lengjen ki. Ha nem feszítjük meg elég jól, a dob hangja tompa lesz, ha túlfeszítjük, hangja nagyon magassá válhat, sőt, el is szakadhat a bőr.

    A száradás 2-3 napig tart. Ez után vágjuk le a bőrszíj fölös részeit, illetve ha a bőr valahol eláll a kávától, azt a részt is simítsuk le.

    A     dobverő készítése

    A dobot leggyakrabban dobverővel ütötték. Ennek fája szintén szakrális erejű fákból készült, például: fenyő, mogyoró, májusfa, cédrus. A dobverő hosszúságát mindenki a saját kéztartásához igazította. A fa lehetett hengeres formájú, s akkor a fej részét, mellyel a dobot ütötték puha vagy keményebb bőrökkel vonták be. A keményebb fej erősebb, hangsúlyosabb hangokat adott, a puhább fej, amit gyakran prémekkel borítottak, tompább, visszafogottabb hangot adott. Szintén nem volt mindegy, hogy milyen bőröket használtak. Erővel bíró, vadon élő, nem ember tenyésztette állatok bőre volt a legmegfelelőbb. Ezekben volt a legtöbb isteni erő, mely a teremtés természetességét hordozta. A dobverőre köthettek csengőket, csörgőket, patákat. Ezek hangjai megerősítették a dobogás, vágtatás érzését.

    A dobot gyakran festették. Legelterjedtebben a három világ jelképeit festették rá. Az ábrát három részre osztották két vízszintes vonallal vagy bonyolultabb díszítéssel. Az alsó rész jelképezte az Alsó Világot, s ide gyakran festettek föld alatti vagy víz alatti lények ábráját. A középső rész a Középső Világot jelentette, melyben szárazföldi állatokat, madarakat, emberi alakokat ábrázoltak. A felső részben, mely a Felső Világot jelképezte szintén gyakoriak voltak a madár ábrázolások, s olyan szellemlények rajzai, akik ott laknak. Nagyon sok dob felső részén lehetett látni Nap és Hold jelképeket, nem ritkán csillagokat vagy csillagképeket.

    E három világot fa motívum köthette össze, melynek gyökerei az Alsó Világba kapaszkodtak, törzse a Középső Világban állt, míg ágai, koronája a Felső Világba nyúlt. Ez a fa szimbóluma volt annak, hogy e három világ összekapaszkodik, együtt ad egy természetes egységet, s a fán való közlekedés által a táltosnak lehetőséget arra, hogy e világokat megismerhesse, ott lélekutazásokat, révüléseket tehessen.

    Másfajta ábrákat is festettek a dobra, ha erre szellemi útmutatást kaptak. Elterjedt volt az a gyakorlat, hogy a dob használója a saját maga által megtapasztalt élményekből merítette a dob ábráit, rajzolatát. Utazásai során a dobot azon a helyen ütötte dobverőjével, ahol éppen járt.

    A festékek természetes anyagokból, földből, ásványokból, pácokból készültek, sőt előfordult az is, hogy a táltos a dobot saját vérével festette meg. A dob rajzának elkészítéséhez mindenkinek ajánlom, hogy tegyen utazást szellemi segítőjéhez, tanítójához, s kérje annak tanácsát. Ha ilyen kapcsolata nincs a nem hétköznapi világgal, akkor kérje tapasztalt ember segítségét.

    A dobkészítés aprólékos, összetett feladat. Sok kis részleten múlik, hogy a dob hangja megfelelő lesz-e és bírja-e azokat az erőket, melyek, mint a népmesék táltos paripája, segítik-e gazdáját az utazásban. Ilyen dobot rendelésre készíttethetünk mesterrel is.

    A     dob avatása

    A dobnak birtokolnia kellett az ég, a föld és a négy világtáj erejét, segítségét, ezért a dobavató szertartás során azt a négy iránynak, s a négy irányhoz tartozó alapelemnek mutatták be, kérve a föld, a víz, a levegő, s a tűz áldását. Az ég felé tartva a Teremtő Öregisten, a föld felé tartva Földanya, Boldogasszony áldását kérték. A hetedik ponthoz, a szívhez, mint saját világunk középpontjához érintve arra adtak választ a többiek tanúsága mellett, hogy hogyan és mire használják majd a dobot, a dob által keltett, megidézett erőket. Mindezt fehér lóbőrre állva, szent esküvéssel tették. Majd a régebben beavatott dobok hangját követve csatlakoztak azokhoz, s így jelképesen a dobok, dobbal bíró emberek családjának tagjaivá váltak.    Őseink istenképéről

    Már beszéltem az ellentétpárokról, melyek létünket átszövik. Ősi istenképünk és a hozzá kapcsolódó elnevezés nagyon szépen kifejezi a fény-árnyék, sötét-világos, kifelé fordulás-befelé fordulás, születés-elmúlás kettősségét. Isten szavunk az ősten, ösztön (azaz őserő), ősteremtő kifejezésekre utal. A ten szó talán a tenmagad szóra is visszavezethető, azaz jelölheti a mindannyiunkban létező teremtő erőt, a mindünkben ott élő Istent.

    Őseink ezt a kettős szemléletet, fény és árnyék látszólagos küzdelmét három isteni minőséggel, az azt kifejező szavakkal jelölték.

    Kara Tengri: nyelvünk ó-türk rétegéből származó szó. Kara = fekete, sötét (lásd: karácsony) Tengri = Isten, Kara Tengri tehát Fekete Istent vagy Sötét Istent jelöl. Azt az időt és minőséget, amikor a sötét van uralomban, az éjszakák jóval hosszabbak a nappaloknál, amikor a befelé fordulásnak, a lebontásnak ideje van. Kara Tengri az éjszaka ura, évszaka a tél, ünnepe a téli napforduló. Kök Tengri: a szó szintén nyelvünk ó-türk rétegéből ered, jelentése Kék Isten (Kök = kék, lásd: kökény) Kök Tengri a Fény Ura, a nappal, a világosság, a kifelé fordulás megjelenítője. A napon belül délben van erejében, mikor legfényesebben ragyog a nap. Évszaka a nyár, ünnepe a nyári napforduló.    Bor Tengri: a fény és a sötét közötti határvonal sosem egy pillanat, az átmenet a kettő között fokozatos. Amikor beborul az ég, a fény veszít erejéből s hidat képez a sötétség felé. Bor Tengri a fény és sötét egyensúlyának ideje, ez a reggel, az este, a pirkadat, az alkonyat, a tavasz, az ősz. Bor Tengri ünnepei a tavaszi napéjegyenlőség és az őszi napéjegyenlőség. Bor szavunk mai értelmében is visszautal az ősi jelentésre, hiszen egyrészt a borok opálos színükkel átmenetet képeznek a fény és a sötét között de még inkább egyértelmű szimbóluma az átalakulásnak. A szőlőt megérése után leszüretelik, levét, vérét kiontják, hordóba, koporsóba eltemetik, hogy kiforrjon, újjászülessen. Ezt a szimbólumot a keresztény misztika is átvette, utalva benne a feltámadás lehetőségére.

    Kara Tengri, Kök Tengri és Bor Tengri tulajdonképpen egyazon isteni minőség három megjelenési formája. A Teremtés, Megtartás, Lebontás erői jelennek meg bennük. Közös névvel őseink szóhasználatában Világügyelő Tengri Kán-nak nevezték. Ő a legfelsőbb teremtői minőség, az a mindent, mindenkit átható erő, ami a világot létrehozta, működteti és átalakítja minden pillanatban. Ez az erő ott van testünk minden sejtjében, atomjában, ott van lelkünk minden rezdülésében, ott van tudásunk minden apró részletében. Ott van a világ látható és nem látható formáiban egyaránt.    A táltosok és gyógymódjaik, dobkészítés

    1. A magyarság tudó emberei (táltos, látó, rejtező, tudós javas, füves, garabonciás, harsány, igric, boszorkány)
    2. A révülés
    3. A táltos eszközei (dob, csörgő, láncos bot, kuszori, síp, körtemuzsika)
    4. Dobkészítés
    5. Őseink istenképéről

    1. Mit jelent a táltos (tátos) szó?
    2. Milyen állatok képében küzdöttek a táltosok?
    3. Mi volt a garabonciás legfontosabb feladata a lovas-nomád időkben?
    4. Rontottak vagy gyógyítottak-e régen a boszorkányok?
    5. Mit jelent a szabad lélek s mi volt a neve?
    6. Mely csakrákat, csokrokat öleli fel a Középső Világ?
    7. Mi szimbolizálta a táltos dobját a népmesékben?
    8. Kellett-e avatni a táltos dobját?
    9. Mit jelent a Kök Tengri elnevezés?

    Felhasznált irodalom és ajánlott könyvek listája
    Badiny Jós Ferenc: A sorsdöntő államalapítás. Ősi Örökségünk Alapítvány, 2000.
    Bíró Lajos: „Kerek Isten Fája...". Debrecen, 2002.
    Benkő Mihály: Julianus nyomdokain Ázsiában. Timp kiadó, 2001.
    Bernád Ilona: Egészségünkért. Uránia kiadó, 2002.
    Boros János - Rapcsányi László: Vendégségbenőseinknél. Gondolat, 1975.
    Bödők Zsigmond: Világjáró magyarok. Magyar Talentum, 2001.
    Cey-Bert Róbert Gyula: A sólyom embere útjai. Paginarum, 2001.
    Diószegi Vilmos: A sámánhit emlékei a magyar népi műveltségben. Akadémiai, 1998.
    Diószegi Vilmos: A pogány magyarok hitvilága. Akadémiai Kiadó, 1967.
    Diószegi Vilmos (szert): Az ősi magyar hitvilág. Gondolat, 1978.
    Dömötör Tekla: Táltosok Pest-Budán és környékén. Szépirodalmi Kiadó, 1987.
    Fazekas István-Székely Sz. Magdolna: Igézet ne fogja. Fekete Sas, 2001.
    Forrai Sándor: Küskarácsontól sülvester estig. Múzsák.
    Forray Zoltán Tamás: Árpád a papkirály és a mágusok titkai. Magánkiadás, 1994.
    Forray Zoltán Tamás: Ősi hitünk I. - A mag népének rejtett titkai. Magánkiadás, 2001.
    Hoppal Mihály: Sámánok. Helikon Kiadó, 1994.
    Hoppal Mihály: Folklór és közösség. Széphalom könyvműhely. 1998.
    Kiszely István: A magyar nép őstörténete. Magyar Ház Kiadó, 2001.
    Kiszely István: A magyarok eredete és ősi kultúrája. Püski, 2000.
    Kóka Rozália: Egy asszony két vétkecskéje. Timp kiadó, 2001.
    Kodolányi János: Pogány Tüzek. Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2000.
    László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Magyar Élet Kiadása, 1944. Püski, 2000.
    Levin-Grantovszkij: Szkítiától Indiáig. Gondolat, 1981.
    Lugossy József: Ősmagyar csillagismei közlemény. Debrecen, 2002.
    Magyar Adorján: A csodaszarvas. Magyar Adorján Baráti Kör, 1991.
    Molnár V. József: Egészség. Melius Alapítvány, 1995.
    Nyers Csaba : Gabonakonyha.TIMP kiadó, 2000.
    P. Ábrahám Ernő: A Csudaszarvas. Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt., 1925.
    Paksi Zoltán: Égi utak csillagüzenetei. Új Forrás Könyvek, 2001.
    Pócs Éva: Élők és holtak, látók és boszorkányok. Akadémia, 1997.
    Pócs Éva: Magyar néphit Közép- és Kelet-Európa határán. L'Harmattan, 2002.
    Ransanus: A magyarok történetének rövid foglalata. Európa, 1985.
    Róna-Tas András: Nomádok nyomában. Gondolat, 1961.
    Salamon Anikó: Gyimesi csángó mondák, ráolvasások, imák. Helikon, 1987.
    Sámándobok, szóljatok. Madách, 1971.
    Szkíta kincsek nyomában. Helikon, 1985.
    Szántai Lajos: Továbbélő honfoglalás. Főnix könyvek, 1998.
    Takács György: Babba Mária. Főnix könyvek, 2002.
    Dr. Timaffy László: Táltosok, tudósok, boszorkányok. Hazánk Kiadó, 1992.
    Varga Géza: A magyarság jelképei. írástörténeti Kutató Intézet, 1999.
    Varga Géza: A székely rovásírás eredete. írástörténeti Kut. Int. 1998.
    Voight Vilmos (szerk): A varázsdob és a látó asszonyok. Európa, 1966

    Beküldte: SZUFI

Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)