2019. augusztus 15., csütörtök

Moszkva kénytelen lesz új nukleáris rakétákat kifejleszteni, ha Washington is





















Putyin:

Moszkva kénytelen lesz új nukleáris rakétákat kifejleszteni, ha Washington is





Oroszország kénytelen lesz szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú eszközöket kifejleszteni, ha az Egyesült Államok is így tesz majd - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kreml honlapján hétfőn közölt nyilatkozatában.
 Putyin szerint az orosz ellenlépésekhez időre lesz szükség, de ameddig az orosz fegyveres erők nem jutnak ilyen eszközökhöz, addig az INF-szerződés amerikai felmondásából fakadó kockázatokat a már meglévő légi indítású H-101-es és Kinzsal, valamint tengeri indítású Kalibr rakétákkal, továbbá perspektivikus fegyverrendszerekkel fogja "megbízhatóan hárítani", beleértve a hiperszonikus Cirkon rendszert is.
Az Egyesült Államok pénteken mondta fel hivatalosan a Szovjetunióval 1987-ben a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött (INF-)szerződést. Washington és Moszkva kölcsönösen egymást vádolta az egyezmény megszegésével.
Putyin most ismét kizárólag az Egyesült Államokat hibáztatta a történtekért, ugyanakkor az amerikaiak és szövetségeseik józan eszére és felelősségérzetére apellált. Hangot adott meggyőződésének, hogy az INF-szerződés felmondása "elkerülhetetlenül a globális biztonsági rendszer tartószerkezetének leértékelődését és megingását vonja maga után, beleértve a hadászati támadófegyverekről szóló egyezményt és az atomsorompó-egyezményt is".
"Egy ilyen forgatókönyv semmi által fel nem tartóztatott fegyverkezési verseny kiújulását jelenti" - hangsúlyozta az orosz vezető.
Putyin ismételten kifejezte Moszkva készségét arra, hogy haladéktalanul felújítsa Washingtonnal a hadászati stabilitásról és biztonságról szóló teljes körű tárgyalásokat "a káosz elkerülése érdekében, amelyben nincsenek szabályok, korlátozások és törvények".
Az orosz elnök, miután kilátásba helyezte, hogy elrendeli a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök gyártását, ha az amerikai fél is így tesz, leszögezte, hogy Oroszország nem fog elsőként ilyen eszközöket telepíteni. Ígérete szerint Moszkva kizárólag tükörintézkedéseket fog hozni.
Putyin arra utasította az orosz védelmi és a külügyi tárcát, valamint a Külső Hírszerző Szolgálatot (SZVR), hogy figyeljék a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos további amerikai lépéseket. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a kialakult helyzetet, és nem elégedhet meg az amerikaiak és szövetségeseik által hangoztatott, semmivel sem alátámasztott békeszerető nyilatkozatokkal.










Kütyü mánia

Straus RoyalHome kompresszor (25 liter)


Ár:
29.990 Ft
22.490 25%Ft

Cikkszám:
IRP-000005710
Elérhetőség:
20 db raktáron




Leírás és Paraméterek



  • Maximum 8 bar nyomású, 25L-es tartállyal rendelkező 1500W-os légkompresszor
  • Kiváló ár-érték arány, megbízható osztrák minőség
  • Remekül használható kerekek, gumijátékok és egyéb eszközök felfújására
  • Néhány egyéb alkalmazási terület, melyekhez a megfelelő kiegészítővel használhatod: festés, szivattyúzás, homokfúvás, vágás, köszörülés, fúrás
Tulajdonságok:
  • Hálózati feszültség: 230V, 50Hz
  • Teljesítmény: 1500W
  • Fordulatszám: 2850 1/min
  • Működési nyomás: 0-8 BAR
  • Levegőszállítás: 110 liter/perc
  • Szükséges olaj: normál kompresszor olaj (nem tartozéka, használat előtt külön be kell szerezni és fel kell vele tölteni!)
  • Üzemi hőmérséklet: 5°C - 40°C -ig
  • Levegő tartály kapacitása: 25L
  • Hengerek száma: 1
  • Típus: Olajkenéses hengeres légkompresszor
  • Biztonsági szelep
  • 2 kimenet, külön nyomásmérővel
  • Réz gyors csatlakozó a kimeneteken
  • Olajszint jelző ablak
  • Ki/bekapcsoló gomb
  • 3 méteres tápkábel
  • Tartály levegő leeresztő szelep
  • 2 kerék és hordozó fogantyú
  • Súly: 27 kg
  • A csomag tartalma:
  • 1 db légkompresszor (tartály, nyomásmérő, szelep, motor)
  • 1 db légszűrő
  • 2 db kerék








Ha az USA nukleáris rakétát fejleszt, az oroszok is így tesznek

Oroszország kénytelen lesz szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú eszközöket kifejleszteni, ha meggyőződik róla, hogy az Egyesült Államok is így tesz – figyelmeztetett Vlagyimir Putyin a Kreml honlapján hétfőn közölt nyilatkozatában, amelyet az MTI szemlézett. Az orosz elnök egyúttal ismételten kifejezésre juttatta Moszkva tárgyalási készségét.
Putyin szerint az orosz ellenlépésekhez időre lesz szükség, de ameddig az orosz fegyveres erők nem jutnak ilyen eszközökhöz, addig az INF-szerződés amerikai felmondásából fakadó kockázatokat a már meglévő légi indítású H-101-es és Kinzsal, valamint tengeri indítású Kalibr rakétákkal, továbbá perspektivikus fegyverrendszerekkel fogja „megbízhatóan hárítani”, beleértve a hiperszonikus Cirkon rendszert is.
Az Egyesült Államok pénteken mondta fel hivatalosan a Szovjetunióval 1987-ben a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök 
felszámolásáról kötött (INF-)szerződést. Washington és Moszkva kölcsönösen egymást vádolta az egyezmény megszegésével.
Putyin most ismét kizárólag az Egyesült Államokat hibáztatta a történtekért, ugyanakkor az amerikaiak és szövetségeseik józan eszére és felelősségérzetére apellált. Hangot adott meggyőződésének, hogy az INF-szerződés felmondása „elkerülhetetlenül a globális biztonsági rendszer tartószerkezetének leértékelődését és megingását vonja maga után, beleértve a hadászati támadófegyverekről szóló egyezményt és az atomsorompó-egyezményt is”.
Egy ilyen forgatókönyv semmi által fel nem tartóztatott fegyverkezési verseny kiújulását jelenti” – hangsúlyozta az orosz vezető. Putyin ismételten kifejezte Moszkva készségét arra, hogy haladéktalanul felújítsa Washingtonnal a hadászati stabilitásról és biztonságról szóló teljes körű tárgyalásokat „a káosz elkerülése érdekében, amelyben nincsenek szabályok, korlátozások és törvények”.
Az orosz elnök, miután kilátásba helyezte, hogy elrendeli a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök gyártását, ha az amerikai fél is így tesz, leszögezte, hogy Oroszország nem fog elsőként ilyen eszközöket telepíteni. Ígérete szerint Moszkva kizárólag tükörintézkedéseket fog hozni.
Putyin arra utasította az orosz védelmi és a külügyi tárcát, valamint a Külső Hírszerző Szolgálatot (SZVR), hogy figyeljék a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákkal kapcsolatos további amerikai lépéseket. Ezt azzal indokolta, hogy Oroszország nem hagyhatja figyelmen kívül a kialakult helyzetet, és nem elégedhet meg az amerikaiak és szövetségeseik által hangoztatott, semmivel sem alátámasztott békeszerető nyilatkozatokkal.




Jövőre elkezdhetik kitermelni a kőolajat Budapest alól



Meglepő lehet, de mások mellett a Népstadion és a Groupama Aréna gyepe alatt is olaj van. A pályázat már megnyílt az érintett területeken való kőolaj- és földgázkutatásra és -termelésre. Év végére meglehet a győztes, jövőre pedig indulhat is a készletek feltérképezése.
A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.




A Thököly út és Dózsa György út sarka nagyvárosias környék, kevesen képzelnének ide olajkutakat. Ugyanez a helyzet a Népstadion vagy a Groupama Aréna gyepével, a Kerepesi temetővel vagy a Népligettel, és egész Dél-Pest, Csepel és Budafok-Tétény családi házakkal és panelekkel sűrűn benőtt változatos városi tájaival: nem olyan helyek ezek, ahol azt várnánk, hogy nagy léptékben fogják pumpálni a földből az energiahordozót.
Pedig ezek mind egy olyan terület határain belül vannak, amire – kilenc másik koncessziós terület társaságában – most lehet pályázni kőolaj- és földgázkutatás és -termelés céljával. Aki év végére győztesként kerül ki a pályázati körök után, az jövőre már el is kezdheti a Budapest közel fele alatti szénhidrogén kincs felderítését, majd kitermelését.

A területet úgy hívják, hogy Érd szénhidrogén koncessziós terület, és Vál, illetve Etyek (sőt, egy kis részen Alcsútdoboz) határától Budaörsön, Érden és Dunaharasztin át egészen Dél-Pestig foglal magába 675 négyzetkilométert. A pályázat nyertese – várhatóan a Mol Nyrt. vagy egy nagy külföldi hátterű olajvállalat – az egymással folytatott versenyben meghatározott koncessziós díj fejében a 2020 elején várható szerződéskötéstől számított húsz évig termelheti itt az általa feltárt kőolajat és földgázt.*
A fenti térképen látható, hogyan ékelődik a kijelölt terület a korábbi években kiosztott koncessziós területek közé (ezeket határolják a fekete vonalak), illetve a Mol korábbi, részben most is aktív bányatelkei mellé (ezek a kisebb piros sokszögek). Merthogy többek között Tóalmás, Gomba és Ócsa mellett hosszú évek óta termel már a Mol a főváros környékén kőolajat, sőt, a 2013 óta működő koncessziós rendszerben eddig kiosztott területek minimálisan már eddig is benyúltak Budapest közigazgatási határain belülre.*
De hát hogy lehet egy ilyen sűrűn lakott területen végezni egy ilyen zajos, veszélyes és szennyező tevékenységet?
Ez nem derül ki teljesen világosan a földtani szolgálat honlapján olvasható komplex érzékenységi és terelhetőségi vizsgálati jelentésből. Ugyan egy nagyon alapos, mellékletekkel együtt több mint 260 oldalas dokumentumról van szó, amely minden fizikai szempontból körbejárja a tudnivalókat és a lehetséges problémákat, mégis
szembeszökő, hogy az ott lakó emberek legfeljebb az olajkutak, üzemek, tárolók és általában a termelés akadályaiként jelennek meg. 
Hosszasan elemzi a jelentés a terület geológiai viszonyait, a várhatóan alkalmazott fúrás technológiáját, a katasztrófa-, levegő-, zaj- és vízvédelem kérdéseit, a természet, a táj, a termőföld és a kulturális örökség védelmét. De arról, hogy az olajtermelés felfuttatásának milyen hatása lenne mondjuk az olajkutak környékén lakók ingatlanáraira, vagy hogy hogyan befolyásolhatja ez az emberek életminőségét, milyen társadalmi ellenállásba ütközhet, semennyi szó nem esik.







szembeszökő, hogy az ott lakó emberek legfeljebb az olajkutak, üzemek, tárolók és általában a termelés akadályaiként jelennek meg. 
Hosszasan elemzi a jelentés a terület geológiai viszonyait, a várhatóan alkalmazott fúrás technológiáját, a katasztrófa-, levegő-, zaj- és vízvédelem kérdéseit, a természet, a táj, a termőföld és a kulturális örökség védelmét. De arról, hogy az olajtermelés felfuttatásának milyen hatása lenne mondjuk az olajkutak környékén lakók ingatlanáraira, vagy hogy hogyan befolyásolhatja ez az emberek életminőségét, milyen társadalmi ellenállásba ütközhet, semennyi szó nem esik.
Az érdi koncessziós terület területhasználata a CORINE műhold-alapú rendszer szerint. Piros: település, lila: ipari/út, zöld: erdő, sárga: mezőgazdasági.
A bányatörvény 2010 utáni módosításánál jelentősen egyszerűsítették és több szempontból is rugalmassá tették az engedélyezési folyamatot, de azért a pesti kitermelés esetében így is szigorú korlátnak tűnik, hogy belterületen elvileg nem folytatható bányászati tevékenység. Ezt néhány fővárosi önkormányzat fel is rótta a vizsgálati jelentés szerint, Ferencváros és Zugló például egyenesen azt írta a bányászati hivatalnak, hogy területén egyáltalán nem jöhet szóba semmiféle bányászati termelés. Más önkormányzatok nem ilyen kategorikusak, több helyen nagyon is számításba jöhetnek a budapesti külterületi részek. Az etyeki önkormányzat pedig például csak „különös figyelmet kért” a majdani olajvállalat munkagépeitől a beomlásveszélyes pincék miatt.
A bányatörvény 2010 utáni módosításánál jelentősen egyszerűsítették és több szempontból is rugalmassá tették az engedélyezési folyamatot, de azért a pesti kitermelés esetében így is szigorú korlátnak tűnik, hogy belterületen elvileg nem folytatható bányászati tevékenység. Ezt néhány fővárosi önkormányzat fel is rótta a vizsgálati jelentés szerint, Ferencváros és Zugló például egyenesen azt írta a bányászati hivatalnak, hogy területén egyáltalán nem jöhet szóba semmiféle bányászati termelés. Más önkormányzatok nem ilyen kategorikusak, több helyen nagyon is számításba jöhetnek a budapesti külterületi részek. Az etyeki önkormányzat pedig például csak „különös figyelmet kért” a majdani olajvállalat munkagépeitől a beomlásveszélyes pincék miatt.

Az ezen túli korlátozások viszont puhák, például az is, hogy lakott területtől „rendszerint”, „általában” 300 méter távolságra lehet csak olaj- vagy gáztermelést végezni. Ha tehát a koncesszió nyertese jelentősebb mennyiségű olajat talál, akkor onnantól kezdve egy gyorsított bürokratikus folyamat kezdődik, amelyben a vállalatnak és a hivatalnak is van némi mozgástere abban, hogy hol lesznek a létesítmények.
A vizsgálati jelentés több helyen is leszögezi, hogy
egy város sem jelent akadályt egy-egy szénhidrogén tározó biztonságos letermelésénél”,
mivel a legtöbb biztonsági és szennyezési veszély ott fenyeget, ahol elkezdték fúrni a kutat. Márpedig létezik ferde fúrás is, ezért ha nem tudnak közvetlenül a megtalált szénhidrogén-telep fölött kutat létesíteni, akkor elméletileg a felszínen néhány kilométerrel messzebbről is hozzáférhetnek. Így nem lenne meglepő, ha Budapest külső részein épülnének az olajkutak (feltéve, hogy pont a sűrűn lakott részek alatt találják meg a kitermelendő anyagot).
Érdemes mégis számba venni, mennyiféle veszélyt és kellemetlenséget okozhat a szénhidrogén-feltárás és -termelés. Ahhoz, hogy 3D-s képet tudjanak alkotni – és így jobban meghatározhassák, hol érdemes fúrni – kisebb földrengéseket kell előidézni, ami komoly zajjal és természetkárosítással jár (a lökéshullámok visszaverődéséből állítják össze a később elemezhető képet). A koncessziót megnyerő cég, ha akarja, akár négy évig is folytathatja a kutatást. A kőolaj és földgáztermelés ismert kockázatokkal jár, a szállóportól és az ivóvízkészlet szennyeződésétől a mérges gázok kiszabadulásán át a kútrobbanásig. Ezeket a kockázatokat legfeljebb mérsékelni lehet, de megszüntetni nem, ami városi környezetben elég aggasztóan hangzik.
Ezzel együtt a nagyvárosi olajtermelés, bármilyen furán is hangzik, nem teljesen a valóságtól elrugaszkodott dolog. Ha ott van az olaj, hát ott kell kitermelni, gondolhatják több helyen, és az USA-ban több nagyváros is egyenesen az alatta elterülő olajmezőnek köszönheti a felemelkedését. Köztük a máig nagy lendülettel termelő Los Angeles, Houston és Oklahoma City. Amerikában mára ravasz trükkökkel oldották meg, hogy a városlakók ne szembesüljenek az ablakuk alatt folyó nyersanyag-kitermeléssel: az olajkutak egy részét egyszerűen irodaépület-álcák alá rejtették.
A londoni Gatwick reptér közelében is találtak egy óriási palaolaj-lelőhelyet, igaz, ennek kitermelése (részben éppen a lakosság ellenkezése miatt) nem kezdődött meg. Magyarországon viszont nem kapott túl nagy visszhangot, hogy a Mol egy szegedi Lidl parkolója mellett, belvárosi területen fúrt egy méretes földgázkutat. De Szolnok belterületén is működik olajkút.
Mennyi olajat rejthet a föld Budapest alatt?
Ezt nem tudjuk, mivel az ország nagy részével ellentétben éppen a főváros alatti rész csekély mértékben kutatott. A Pest alatti rész például szinte teljesen ismeretlen terület, az Érd és Törökbálint alatti részről is csak néhány 2D szelvény áll rendelkezésre. Ezért nagy a bizonytalanság, hogy pontosan mennyi energiahordozó lapulhat a földben.
A kőolaj és a földgáz egy bonyolult geológiai-kémiai folyamat végén jön létre. Leegyszerűsítve akkor rendeződik kitermelhető mezőbe, ha – miután a nyomás hatására kipréselődött az anyakőzetből – vándorolni kezd a porózusabb tárolókőzetben, de megállásra kényszeríti a keményebb zárókőzet. Ha pedig a zárókőzet íves-boltozatos, akkor alakul ki a csapda, amely az olaj után kutató geológusok-mérnökök legfőbb célpontja.
udapest és Érd alatt nem teljesen ideálisak a körülmények, például a kőolaj viszonylag fiatal lehet, a vándorlási útvonal pedig nagyon rövid, ennek ellenére az ország más részeihez hasonlóan itt is nagy eséllyel kialakulhattak olyan csapdák, amelyekben kitermelésre érdemes mennyiségű szénhidrogén gyűlt össze. Mindezek alapján – részben a bányászati törvényben kijelölt módszertan szerint – a következőt becsli a vizsgálati jelentés.
Összességében tehát 300 ezer tonna (azaz kétmillió hordó) kőolajra és félmilliárd köbméter földgázra lehet számítani.
De valójában nem tudni, ahogyan azt sem, hogy ki lehet-e majd termelni gazdaságosan. A magyar szénhidrogén-koncessziós rendszer eddigi tapasztalatai szerint nagyon kockázatos üzlet ez: a vállalatok viszonylag alacsony arányban találnak kitermelhető szénhidrogént, ha viszont igen, akkor nagyon megérte a befektetés.
Az eddig kihirdetett 34 koncessziós területen a legtöbb cég – az eddig leadott eredménybeszámolók szerint – csak a veszteségeket halmozza, csak három-négy területen működő koncessziós cég mutatott fel érdemi termelésre utaló, több milliárdos bevételt. Ez utóbbiak közül volt az egyik a nyugat-ormánsági területen működő Lakócsa Koncessziós Kft., amely az utóbbi évtizedek legnagyobb magyar kőolaj-találatával büszkélkedhet.
Van tehát váratlan siker is, de jellemzőbbek a kudarcosnak tűnő történetek. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a hazai kőolajtermelés kizárólag olyan, óriási és jól finanszírozott szereplők játéka marad, amelyek nem érzik meg, ha néhány év után simán le kell írniuk egy néhány százmillió forintos koncessziós díjat és pármilliárd forintnyi beruházást, amennyiben nem találnak megfelelő mennyiségű olajat vagy földgázt.
Érdekes egyébként a bányahivatali dokumentum érvelése, amiben azt igazolják, hogy a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésének hosszú távú célja mellett sem gond a magyar szénhidrogén-tartalékok kitermelése. A hivatal ezt úgy oldja meg, hogy az energiabiztonság – tehát végső soron a magyar szuverenitás – célját egyszerűen előrébb sorolja a CO2-kibocsátás csökkentésénél. Az ország úgyis fel fog használni valamennyi szénhidrogént a jövőben is – jelenleg 80 százalékban importálunk kőolajból és földgázból is -, ezért ha nő a hazai termelés, azzal az importot fogjuk visszaszorítani, a felhasználás viszont önmagában nem fog nőni.
A kérdés igazából inkább az, hogy érdemes-e a városban lakó rengeteg ember érdekeit is alárendelni az energiabiztonságnak.
(G7)

Hogyan takarítsuk a gázégőfejet? Ezzel az egyszerű trükkel pillanatok alatt túl lehetsz rajta


2 percen belül tiszta lesz a gázégőfej ezzel az egyszerű trükkel
Hogyan fogj hozzá?

Tedd a gázégőfejeket egy csepp ammóniával és egy pohár vízzel egy nejlon zacskóba! A jól bezárt zacskót óvatosan hagyd éjszakára a szabadban állni (erre az ammónia átható szaga miatt van szükség). A gázégőfejeket másnap délelőtt vagy délután a zacskóból kivéve láthatod, hogy a piszkos égőfejek ismét úgy ragyognak a tisztaságtól, mint újkorukban!
Praktikusnak tartod ezt a tisztítási ötletet? Mindenképp oszd meg más háztartásbeliekkel!










Rárúgta az ajtót a szerverpiacra az új EPYC

ÍrAbu85ta: 


A Rome platformmal akkora előnyt kapart össze magának a cég, hogy még az Opteron érában sem rendelkeztek hasonlóval.

Az AMD két éve jelezte a Naples kódnevű, első EPYC generáció megszületésével, hogy újra betámadják a szerverpiacot, ahol az Opteron sorozattal az előző évtized első felében jól teljesítettek, de az Intel idővel elhúzott a Xeonnal. Az EPYC viszont első körben jól teljesített, a cég háromszorosára növelte vele az érintett szegmensben a részesedését, illetve a paraméterek szempontjából is tudott újat mutatni, és leginkább akkor tudott kiemelkedő képességeket biztosítani, ha az adott megrendelőnek számított az átlagosnál nagyobb biztonság, illetve az egy tokozás szintjén mért teljesítmény és fogyasztás.

[+]
A Naples platform azonban nem volt alkalmas arra, hogy mindenhol kimagaslóan jól teljesítsen, viszont a figyelmet felhívta magára, tehát mindenképpen hasznos fejlesztésről volt szó. Az AMD ugyanakkor már az előző évben elmondta, hogy az igazán ütős szerverplatformjuk a Rome lesz, amelynek az egyedi felépítését még múlt novemberben mutatták meg. A vállalat megtartotta a Socket SP3r2-vel való kompatibilitás, noha a legtöbbet fogyasztó processzorok nem biztos, hogy minden eddig megjelent szerverben működni fognak, de a 180 wattos, vagy ez alatti TDP-vel rendelkezők igen. Ez már eleve egy nagyon jó fejlesztési lépcső az érintettek számára, de ami ennél is fontosabb, hogy az eredeti négylapkás felépítést leváltotta egy sokkal modernebb chiplet dizájn. Ilyen formában a Rome platformhoz való processzorok tokozásának közepén lesz egy 14 nm-es node-on készülő I/O lapka, amely lényegében tartalmazza a memória- és PCI Express vezérlőt, a déli vezérlőhidat, illetve a különféle egyéb interfészeket, és ehhez kapcsolódnak a 7 nm-es node-on készülő CPU chipletek, amelyek Zen 2 magokat használnak, és maximum nyolc használható belőlük. A teljes magszám így elérheti a 64-et, ami 128 szálat jelent tokozásonként, míg a megosztott L3 gyorsítótár maximális kapacitás 256 MB. Természetesen a nyolccsatornás DDR4-es memóriavezérlő megmarad, de már kezelni fogja a 3200 MHz-es effektív órajelű modulokat is, illetve nagyon fontos, hogy a rendszermemória maximálisan megengedett kapacitása 2 TB-ról 4 TB-ra nőtt.

[+]
A fenti átalakítással egy működésre vonatkozó változás is érkezik. Az első generációs, EPYC 7001-as sorozat három NUMA csoportra volt osztva összesen nyolc domainnel, ami a szerverpiac tipikusan NUMA-aware munkafolyamatait tekintve nem jelentet eget rengető problémát, viszont lapkák és a tokozások közötti késleltetés az optimálisnál magasabb lehetett. Az új, EPYC 7002-as sorozat már két NUMA csoportra oszlik, ráadásul összesen két domainnel, amivel az AMD szerint a késleltetési értékeket 15-19%-kal tudták mérsékelni.
Sokat módosult még a PCI Express kezelése is. Egyrészt az új EPYC CPU-k már PCI Express 4.0-s vezérlővel rendelkeznek, és csak olyan sávot kínálnak, amely megfelel ennek a szabványnak. A modernizálásnak több előnye is van. Egyrészt sávonként kétszeres az adatátviteli teljesítmény, ami a szerverpiacon tényleg egy hasznos dolog, mivel itt azért tipikusan vannak olyan munkafolyamatok, amelyeket ma a PCI Express 3.0 limitál. Másrészt az első EPYC generáció alapját adó Naples platform tokozásonként 128 darab PCI Express 3.0-s csatornát kínált, de ugye kétutas konfigurációban 64 csatorna a processzorok összeköttetéséért felelt, tehát az AMD az egyutas és a kétutas kiépítésnél is 128 felhasználható sávot kínált. A két tokozás összeköttetésére ráadásul ajánlott a nagy tempó, így muszáj volt elhasználni ennyi csatornát, viszont a Rome szerverplatformnál már lehet trükközni.
Az AMD alapértelmezetten most is 64 csatornát ajánl, de elképzelhető, hogy ebből a kétutas kiépítés az adott környezetben nem igazán profitál, viszont pont szükség lenne 128-nál több szabadon felhasználható sávra. Ilyenkor opcionális lehetőség a szervergyártók számára, hogy a tokozások összeköttetésére 48 sávot használjanak, ami PCI Express 4.0-nak köszönhetően még mindig nagyobb sávszélességek kínál az első generációs EPYC-nál, a maradék 160 csatornát pedig használható a különböző gyorsítókhoz, vagy éppen SSD-khez. Bónuszként a érkezik még a WAFL névre keresztelt szolgáltatás, amely lényegében egy-egy extra PCI Express sávot takar tokozásonként, amiket a gyártók felhasználhatnak a BMC-hez (Baseboard Management Controller, amely bizonyos alapfunkciókat végezhet el az adott rendszeren belül), méghozzá anélkül, hogy a szabadon felhasználható csatornákhoz kellene nyúlni.
    
[+]
Javul a biztonság is, ugyanis az AMD külön kiemelte, hogy a szerverpiacon nem elég gyorsnak és energiatakarékosnak lenni, az is számít, hogy a processzor kellően biztonságos legyen, és eszerint tervezik a dizájnjaikat. A cég az első generációs Zennél vezetett be erre alapvető fontosságú szolgáltatásokat SEV és SME jelzéssel, amelyeket az alábbi hírben taglaltunk. Az új generációs EPYC ezeket viszi tovább, illetve kiterjeszti a képességeket, így mostantól már a PCI Express eszközök hozzáférhetnek a titkosított lapokhoz, valamint a friss processzor 509 titkosított memóriakulcsot tárolhat, szemben az előző generáció 15-jével. Utóbbi egy lényeges változás, mert így sokkal több virtuális gép kezelhető.
A fentiek mellett az AMD pár új utasítással is kiegészítette a második generációs EPYC-et, de ezek egy része megtalálható az asztali Zen 2-es processzorokban is. Ami viszont érdekes, hogy a vállalat ugyan a SIMD motor teljesítményét megkétszerezte, de az AVX-512 beépítésével már nem foglalkozott. A céget megkérdeztük ezzel kapcsolatban, és azzal magyarázták a lépésüket, hogy arra szeretnének fókuszálni, amit a piac valóban használ, és nem prioritás azoknak a képességeknek a beépítése, amiket majd egyszer valamikor támogatni fognak a szoftverek. A cég szerint ezekkel az a probléma, hogy bizonyos újítások sok tranzisztort igényelnek, miközben megfelelő szoftvertámogatás nélkül használhatatlanok. A tranzisztorokat azonban el lehetne költeni úgy is, hogy a piac által jellemzően futtatott szoftvereknél hozzanak gyorsulást. Egy példával élve, természetesen kivitelezhető lenne az AVX-512 támogatása, akár 512 bites SIMD motorokkal is, de ehhez kompromisszumokat kellene kötni többek között a gyorsítótára kapacitása szempontjából. Márpedig előbbi képességet a futtatott programok jelentős része nem is használja, míg utóbbi előnye gyakorlatilag mindenhol kijön, ezért is van összesen majdnem 300 MB-nyi cache az új EPYC csúcskonfigurációjában.
A vállalat természetesen az érkező modellek specifikációit is elárulta, amelyeket az alábbi táblázat részletez:

AMD EPYC 7002-es sorozatú szerverprocesszorok
Típus
Alap/Turbó órajel
Szálak száma
L3 cache
Támogatott konfiguráció
Fogyasztás (cTDP)
Listaár (dollár)
EPYC 7742 (64 mag)
2,25/3,4 GHz
128
256 MB
kétutas
225/240 W
6950
EPYC 7702P (64 mag)
2/3,35 GHz
128
256 MB
egyutas
165/200 W
4425
EPYC 7702 (64 mag)
2/3,35 GHz
128
256 MB
kétutas
165/200 W
6450
EPYC 7642 (48 mag)
2,3/3,3 GHz
96
256 MB
kétutas
225/240 W
4775
EPYC 7552 (48 mag)
2,2/3,3 GHz
96
192 MB
kétutas
165/200 W
4025
EPYC 7542 (32 mag)
2,9/3,4 GHz
64
128 MB
kétutas
225/240 W
3400
EPYC 7502P (32 mag)
2,5/3,35 GHz
64
128 MB
egyutas
165/180/200 W
2300
EPYC 7502 (32 mag)
2,5/3,35 GHz
64
128 MB
kétutas
165/180/200 W
2600
EPYC 7452 (32 mag)
2,35/3,35 GHz
64
128 MB
kétutas
155/180 W
2025
EPYC 7402P (24 mag)
2,8/3,35 GHz
48
128 MB
egyutas
165/180/200 W
1250
EPYC 7402 (24 mag)
2,8/3,35 GHz
48
128 MB
kétutas
165/180/200 W
1783
EPYC 7352 (24 mag)
2,3/3,2 GHz
48
128 MB
kétutas
155/180 W
1350
EPYC 7302P (16 mag)
3/3,3 GHz
32
128 MB
egyutas
155/180 W
825
EPYC 7302 (16 mag)
3/3,3 GHz
32
128 MB
kétutas
155/180 W
978
EPYC 7282 (16 mag)
2,8/3,2 GHz
32
64 MB
kétutas
120/150 W
650
EPYC 7272 (12 mag)
2,9/3,2 GHz
24
64 MB
kétutas
120/150 W
625
EPYC 7262 (8 mag)
3,2/3,4 GHz
16
128 MB
kétutas
155/180 W
575
EPYC 7252 (8 mag)
3,1/3,2 GHz
16
64 MB
kétutas
120/150 W
475
EPYC 7232P (8 mag)
3,1/3,2 GHz
16
32 MB
egyutas
120/150 W
450
A táblázatból látható, hogy az egyes modellek többféle TDP-vel rendelkeznek. Ez tulajdonképpen azért van, hogy az adott szervergyártó a célterülethez tudja szabni a rendszert, tehát lényegében a két-három paraméterből kiválaszthatják, hogy melyik konfigurációban járatják a processzorokat. Az AMD egyébként egyetlen terméket sem limitál, tehát bármelyiket is választja a potenciális megrendelő, mindegyik ugyanazokat a képességeket biztosítja, így még a legolcsóbb fejlesztéssel is elérhetők a biztonsági szolgáltatások, a 128+1 darab PCI Express 4.0-s sáv, a nyolccsatornás DDR4-es memóriavezérlő, illetve a 4 TB-os maximálisan kiépíthető memóriakapacitás.

A vállalat a Rome platformmal abszolút a piacszerzésre megy rá, amire jó esélyük van, mert az Intel aktuális, hasonló kategóriába sorolt Xeonjainál, 1,8-2-szer gyorsabbak az új EPYC-ek. A legtöbb feladatnál elmondható, hogy az egyutas konfigurációjú Rome platform a kétutas konfigurációjú Cascade Lake-SP fejlesztésekkel versenyez, a kétutas EPYC pedig a négyutas Xeonokkal. Értelemszerűen kevesebb tokozás mellett sokkal kisebb az üzemeltetési költség, tehát nemcsak olcsóbb magát az EPYC-re épülő szervert megépíteni, hanem még a használat, illetve bizonyos szoftverlicencek tekintetében is spórolni lehet vele. Még az EPYC számára nagyon kedvezőtlen környezetben, vagyis az AVX-512-es alkalmazásoknál is hasonló teljesítményre képes az AMD leggyorsabb, EPYC 7742-es processzora, az Intel Xeon Platinum 8280-hoz viszonyítva, ráadásul utóbbi másfélszer drágább, miközben a legtöbb alkalmazásban egy EPYC 7742 majdnem tartja a lépést két Xeon Platinum 8280-nel is.



Az AMD azt is bejelentette, hogy a friss fejlesztésük megdöntött 80 világrekordot a teljesítmény és a hatékonyság tekintetében, tehát kijelenthető, hogy a trónfosztás történt.
A Rome platformra hamarosan érkeznek a szerverek, illetve a Google is elérhetővé teszi Cloud Engine-ben a rendszert. Az AMD pedig már a Zen 3-at babusgatja, amelyről elárulták, hogy elkészült, így Milan platform mintáit hamarosan elkezdik szállítani, vagyis jövőre meg is jelenhet az utód, a tervezőcsapat pedig már a Zen 4-re fókuszál.




Máris találtak valamit a Galaxy Note10-nél, aminek sokan majd nem örülnek



Bár egy tech-szakértő szerint nem jelent nagy problémát a Samsung döntése, hogy megfosztja egyik eszközét attól, hogy a most bejelentett Galaxy Note10-ekkel lehessen használni, nem biztos, hogy a felhasználók is egyetértenek majd ezzel.
Rossz hírt kapnak azok, akik az újonnan bejelentett Galaxy Note10-re pályáznak, és használnák hozzá a Gear VR virtuálisvalóság-szemüveget, ugyanis – bár ez a New York-i bemutatón nem hangzott el – sem a Note10, sem a Note10+ nem kompatibilis ezzel a kiegészítővel. Az értesülést a Twitteren tette közzé az egyik tech-szakértő, aki állítólag a Samsungtól kapott megerősítést a fentiekről – írja az Android Headlines.
Egyből el is indult a találgatás, mi lehet a döntés hátterében. Többen is úgy vélik, hogy a Samsung (aki korábban adaptert adott a Galaxy S10-hez és S10+-hoz a Gear VR-kompatibilitás érdekében) lemond a telefonos virtuális valóságról. Mindezt az is alátámasztja, hogy 2017 óta nem frissítette a Gear VR készülékeket. Azt azért kivárta – mondják a rossz nyelvek –, hogy a Google is bejelentse, hogy az elérhetőbb áru Pixel 3a nem támogatja a Daydream VR platformot.
A Samsung jelenlegi lépését az is erősíthette, hogy a telefonos VR ugyan olcsó, azaz sokak számára elérhető, viszont számos korlátozással kell szembesülnie a felhasználónak. A legbosszantóbb talán az, hogy falja az akku energiáját, egy kissé intenzívebb VR-használat mellett naponta akár kétszer is tölteni kell a telefont. Problémák vannak a felbontással is: lehet, hogy egy játék remekül néz ki egy Quad HD telefonon, de messze nem olyan egy VR headsetben, amikor a telefon túl közel van a szemhez, Túlmelegedési gondokat is tapasztaltak a Gear VR-nél, a telefon melegedése sokszor a játékok és alkalmazások leállásához vezetett. Ráadásul még bizonyos mozgásbeli megkötések is jártak a Gear VR-rel, így összességében érthető, ha a Samsung kihátrálna mögüle.
Vannak persze önálló VR-megoldások is (saját akkuval), ezért sem tartja nagy érvágásnak a fent említett tech-elemző a Samsung döntését. Azonban van az éremnek egy másik oldala is, nevezetesen, hogy az önálló VR-szemüvegek akár 5-7-szer olyan drágák lehetnek, mint a Gear VR. (Vagy akinek telik a Galaxy Note10-re, annak ez nem probléma?) És azért az se feledjük, hogy az okostelefonok felbontása, frissítési frekvenciája, hűtési rendszere, akkumulátora is folyamatosan javul, azaz elhárulhatnak a telefon-alapú VR mostani hátrányai.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése