elméd gyógyító hatalma

Emile Coué:

Emile Coué: Elméd gyógító hatalma
2
3
Fontos tudnivalók a könyvr l
Az Elméd gyógyító hatalma c. könyv a pozitív gondolkodás egyik alapm ve.
Ez a kötet Coué közvetlen írásai mellett - melyekhez az el#szót Dr. Domján László
írta - tartalmazza a Coué-féle tanfolyamok és tréningek oktatóinak tapasztalatait és kutatási
eredményeit is: Fritz Lambert professzor és Emile Leon jegyzeteit.
Az általános szakmai bevezet# Szabó Lajos atya, missziós pap munkája, hiszen Magyarországon
# foglalkozott el#ször érdemben a Coué-módszerrel és szakmai segítségével
is támogatta e könyv megjelenését.
A Coué-metodika legfrissebb szakmai eredményei a Szervgyógyító mondatok,
Rosszindulatú folyamatok, valamint a Szuggesztió a gyógyításban c. fejezetek egy részében
találhatók, ezért ezek nyelvezete talán kissé eltér a kötet sajátos, a század els#
felében megszokott stílusától.
A cím tegez# stílusával ellentétben a könyv szerz#i nem használják a tegez# formát,
kivéve az Összefoglalást, amelyben Fritz Lambert professzor közvetlen tanácsai találhatók
, az eredeti német szöveg stílusának megfelel#en.
A könyvben leírt gyógyító és öngyógyító módszerek elsajátításához, kitartó alkalmazásához
sok sikert kíván a magyar kiadás szerkeszt#je:
Simonfalvy Tamás
4
El szó
Az orvosi Nobel-díjat 1904-ben Iván Petrovics Pavlov kapta. Pavlov felfedezte,
hogy szavak hatására mérhet# élettani változások következnek be. Ha a kísérleti alanynak
például azt mondják, hogy "Most megszúrom Önt egy t vel", akkor annak b#rerei
összehúzódnak. A szervezet így védekezik a várható vérveszteség ellen.
Emil Coué (1875-1926) francia gyógyszerész a szavak gyógyító erejét fedezte fel. A
szavak ugyanis nemcsak akkor fejtenek ki kimutatható élettani hatást, ha t szúrásról
szólnak, s nem csupán akkor hatónak, ha más, hanem akkor is, ha mi magunk mondjuk
ki azokat.
José Silva, a híres Silva-féle agykontroll kifejleszt#je azon az úton ment tovább,
amit Emil Coué kezdett meg. Nagyon messzire jutott ezen az úton, de módszerének fontos
gyökereit jelentik Coué felismerései, s ezt nem is titkolja. José Silva legnagyobb
tudománytörténeti érdeme talán az, hogy bebizonyította, a sokáig misztikusnak hitt
pszichikus képességek mindannyinkban kifejleszthet#k.
A legnagyobb felfedezések és találmányok sokszor döbbenetesen egyszer ek. A
Coué-módszer szinte már felülmúlhatatlanul egyszer . Annyira az, hogy sok, csupán a
technika vívmányaiban bízó ember el se tudja hinni, hogy ilyen szimpla módszer egyáltalán
hatásos lehet.
Pedig hatásos lehet. Nemrég beszéltem egy asszonnyal, akinek kisfia egy magyar
paptól kapott tanács hatására gyógyult ki évek óta tartó, kínzó betegségéb#l. Az atya
tanácsa így szólt: - Kisfiam, mondd magadban, átéléssel, minél többször: "Napról napra
jobban vagyok, hála neked Istenem". (Ezt a mondatot én is gyakran dudorászom énekszer
en.)
Ez a könyv kultúrtörténeti érdekesség is, hiszen a század elején1 íródott. Stílusa kissé
régies, mondanivalójának lényege azonban nem. Szívb#l kívánom, ez a m is segítsen,
hogy minél többen, minden szempontból, egyre jobban legyünk.
Dr. Domján László
az orvostudomány kandidátusa,
a Silva-féle agykontroll oktatója
1 Csak a Coué közvetlen írásaiból készült fejezetek íródtak a század elején.
5
Szakmai bevezet
Még fiatalember voltam, amikor a Coué-módszer segítségével elvégeztem egy kísérlete:
rendszeres gyakorlással igyekeztem szuggesztív er#met növelni, és mikor úgy éreztem
, hogy gondolataim elég összefogottak és egységesek, az utcán egy megfigyel#helyr
#l az emberek jobb vállára koncentráltam. Elképzeltem, hogy az általam kibocsátott
gondolater# szinte megérinti #ket, és kissé megüti a jobb vállukat.
Az eredmény leny göz# volt: a kiszemelt személyek sorra hátraforgolódtak, mintha
valamit érzenének, vagy valakit várnának. Ekkor értettem meg, hogy milyen óriási hatalma
van gondolatainknak.
Életkorban már közelebb járok a kilencvenhez, mint a nyolcvanhoz, de azóta is ajánlom
betegeimnek a Coué-módszert, és magam is gyakorlom. Miért? Mert ha ezt az eljárást
a táplálkozás teljes átalakításával együtt alkalmazzuk, nemcsak az egészségünket
#rizzük meg. Többr#l van szó! Súlyos betegségb#l gyógyíthatjuk ki magunkat és másokat.
Az utóbbi években számtalan módszer terjedt el, melyek az emberi psziché gyógyító
erejét igyekeznek mederbe terelni.
Gyakran kapok olyan kérdést: Atya, melyiket alkalmazzam, melyikben bízhatok igazán?
Nos, a válaszom: Coué-módszer és autogén tréning.
Bár Coué a századel#n élt, és módszerét akkor fejlesztette ki, annak hatása nemhogy
kisebb lenne a divatos eljárásokénál, hanem általában tartósabb és megbízhatóbb!
És még egy fontos szempont! Betegeimnek mindig azt tanácsolom, hogy a szuggesztív
gyógyító mondathoz, vagy mondatokhoz tegyék hozzá azt is: Hála neked uram! Ez
megduplázza, s#t megsokszorozza szervezetünk erejét.
Szabó Lajos atya, lazarista missziós pap
6
1.
Filozófiai gondolatok
a szellemr l
A tudatos önszuggesztió, azaz a tudatos önbefolyásolás megértése és biztonságos
alkalmazása érdekében szükség van annak elfogadására, hogy lényünk szellemi természet
. Ennek a felismerésnek végtelenül nagy jelent#sége van.
Fel kell ismernünk, hogy nemcsak húsnak, csontoknak, idegeknek, agyvel#nek, b#rnek
stb. vagyunk a képz#dményei, hanem valójában alakot öltött szellem vagyunk.
Minden él#lényben, legyen az növény, állat vagy ember, található egy bizonyos alakító
er#. Ha különféle magokat vetünk egy virágcserépbe, akkor ugyanabból a fekete
földb#l különféle növények fejl#dnek ki. Az alakító er# tehát nem a földben rejt#zik,
hanem a magban. Ez az er# alakítja az anyagot. Platon "megvalósult gondolatok"-ról
beszél. Goethe "bevésett alakokról" ír, amelyek megelevenednek. A nagy sebész, Carl
Ludwig Schleich azt mondja: "A világmindenségben minden gondolatból lett teremtve,
szellemb#l született."
Nálunk, embereknél, a mi esetünkben sincs ez másként. Mi is alakot öltött szellemek
vagyunk. Azt is mondhatjuk: A test a lélek ruhája. Azt az alapelvet, hogy a szellem uralkodik
az anyag felett, teljesen a magunkévá kell tennünk, ha meg akarunk tanulni gyógyító
szellemi befolyást gyakorolni testünkre, s#t ezen túlmen#en: uralkodni akarunk
sorsunk felett.
A szellemi alakító er# els#dlegességét minden nagy gondolkodó meger#síti, de legtömörebben
mégis Keyserling szemléletében fejez#dik ki ez az igazság.
Íme: "Az elképzelés teremti a valóságot". Az emberi alkotótevékenységgel jól szemléltethetjük
Keyserling mondatának lényegét: mindannak, amit az ember tesz vagy alkot,
el#bb meg kell születnie gondolatvilágában.
Egy széknek például el#bb létre kell jönnie az asztalos képzeletében; azután lerajzolja;
a rajz a m helybe kerül, ahol elkészítik a széket. A székr#l alkotott elképzelés így
testet ölt. Éppen így a háznak el#bb az épít#mester képzeletében kell megjelennie. Azután
készíti el az épület tervét. Csak ezt követ#en kezd#dhet az építés. Az építésznek
pontosan figyelembe kell vennie a nehézségi er#t és a statikai szilárdság törvényeit. Különben
- amint már megtörtént - összed#lne a ház. A tudatos önbefolyásolás alkalmazásával
kapcsolatban bizonyos törvényeket nekünk is figyelembe kell vennünk, amelyeket
a kés#bbiek során még ismertetünk. E fejezet célja, hogy olvasóim pontosan megértsék:
Ami meg fog valósulni, annak el bb gondolatban léteznie kell.
Teljesen kizárt annak a lehet#sége, hogy valamilyen tárgy létrejöjjön anélkül, hogy
valaki el#tte el ne képzelte volna. Ez a tény érvényes cselekedeteinkkel kapcsolatban is.
Lehetetlen, hogy megtörténjen egy lopás, ha elkövet#jét nem tölti be el#bb a lopás gondolata.
Éppen ilyen kevésség történhet meg valamilyen jótett elképzelése.
A szellem a létez#t, a valóságost képviseli, míg az anyag csupán a szellem megjelenési
formáját. Már Platon felismerte, hogy a világ teremt# gondolata megel#zi megjelenését.
Mivel a "szellem" fogalmát nem lehet megmagyarázni, körül akarom írni, mit
értek ezen: A szellem az a hatalom, amely mindazt, ami létezik, megteremtette, az egész
világmindenséget, földünket, az utolsó atomig. Ennek a teremt szellemnek kis részecskéjét
jelenti mindegyikünk. Eredetünk a szellemb#l fakad; testünk csak a szellem megjelenési
formája. Ha tehát egészségügyi vagy anyagi valóságunkban változtatni akarunk
7
a tényeken, akkor a bennünk él# szellemi er#forrásokhoz kell fordulnunk. Ehhez gondolatokra
van szükség, hiszen a gondolatok közvetítenek a szellem és az anyag között.
8
2.
A gondolater hatalma
A gondolat rendkívül fontos szerepet játszik életünkbe. Gondolataink befolyásolják
például közérzetünket. Minden ember tudja, hogy a bánat, gond, harag, gy lölet hátrányosan
befolyásolhatja testi teljesít#képességét. Azt is tudjuk, hogy egy kedvez# hír
összes élettevékenységünket, tetter#nket jelent#sen fokozhatja. Teljesít#képesnek és
er#snek érezzük magunkat hatására. Ha azonban szomorú hír lep meg bennünket - jogosan
mondjuk: "lesújtó" hírnek -, akkor megfigyelhetjük, hogy testileg letörtnek érezzük
magunkat, és energiaszintünk lényegesen csökken. A népnyelvnek sok találó kifejezése
van ezekre az állapotokra. Például "elsárgult az irigységt#l". Ma már tudjuk, hogy az
irigység máj- és epe-rendellenességeket okoz, és sárgasághoz is vezethet. Az "összetört
szívvel meghalni" kifejezés is nagyon találó. Bánattal teli gondolatok a legsúlyosabb
veszélynek és károsodásnak tehetik ki a szívet. Azt is szokták mondani, hogy valaki
"megdermedt a félelemt#l". A félelmet okozó gondolatok valóban megakadályozhatnak
minket abban, hogy egy lépést is tegyünk; valóban megdermedünk a félelemt#l. Tehát
szervi elváltozásokat élünk át csupán a gondolatok hatására.
Minden olvasó végezhet most egy kísérlete, amennyiben elképzeli, hogy zöld, éretlen
, savanyú citromba harap. Akinek egy kis fantáziája van, annak összefut a szájában a
nyál ennek az elképzelésnek a hatására. Itt is láthatjuk, hogy csupán a harapás gondolatának
hatására megnövekszik a nyálkiválasztás. Jóllehet nincs nálunk citrom, mégis észrevehet
# szervi hatás keletkezett.
Ha egy éhes embernek valaki ízletes ünnepi ételekr#l beszél, gyakran ez a válasz:
"Hagyd abba, mert összefutott a nyál a számban." Ez az ünnepi ebéd talán már két hete
volt; már csak a mesél# emlékezetében létezik. Szemléletes elbeszélésével azonban a
hallgatóban megjeleníti az étkezés képét. Ez pedig a száj nyálmirigyeinek fokozott m -
ködéséhez vezet.
Meglep#, hogy bár a gondolatoknak nagy jelent#ségük van életünkben, mégis oly
kevés figyelmet fordítunk rájuk. Úgy gondolkodunk, mintha gondolataink teljesen lényegtelenek
lennének. S#t egy közmondás szerint: "A gondolatok vámmentesek". Rossz
lenne, ha mindenért úgy kellene vámot fizetnünk, mint gondolatainkért; a gondolatok
er#k, amelyek meghatározzák sorsunkat.
Szomorúan kell megállapítanunk, hogy az összes gondolatok 80%-a a gondolkodó
fáradozása ellenére nem értékes; legfeljebb 20%-uk fizeti meg az értük vállalt fáradságot.
Felt n#, hogy mi emberek ajtónkat és ablakunkat gondosan bezárjuk a betör# el#l,
nehogy birtokunkat és javainkat veszélyeztesse. Ezzel szemben szinte minden rossz
gondolatot meghívunk magunkhoz, és ezek a rossz gondolatok biztosan veszélyesebbek,
mint bármilyen betör#.
Dr. med. Sanders mesélte a következ#ket: "Annyira megtanultam úszni, hogy egy
napon elhatároztam, egyedül körülúszom a nagy úszómedencét. Bens#mben meg voltam
gy#z#dve ennek sikerér#l. A kísérlet jól sikerült. Már körülbelül háromszor körbeúsztam
a medencét, amikor hirtelen ez jutott eszembe: mi történne, ha hirtelen nem tudnám
folytatni? Ugyanabban a pillanatban már éreztem is, hogy süllyedni kezdek... Egyik társam
segített ki kellemetlen helyzetemb#l."
Herbert Hoyer a következ#ket tette hozzá a gondolatok hatalmáról szóló megfigyelésekhez:
"Gondolataink ebb#l értelmünk számára felfogható, bizonyára nem könnyen
érthet#." Emiatt sok emberb#l ambivalens érzéseket vált ki, amikor felszólítják: "Neved
gondolataidat! Ebben az esetben minden szempontból kedvez#bben alakulna az életed".
9
A kifogások és nehézségek ellenére a pozitív gondolkodás kutatói és oktatói újra és
újra megvilágítják számunkra a gondolatok hatalmát. Azok számára viszont, akik már
most szeretnék gondolataik erejét céljaik szolgálatába állítani, nagyon fontos megismerkedniük
a történés törvényeivel, hiszen az ember csak azon tud uralkodni, amit ismer.
Tanulságos röviden visszaemlékeznünk arra, ahogy az emberiség kapcsolatba került
az elektromossággal. Természetesen ez az er# már akkor is létezett, amikor az emberek
még nem fejtették meg titkát. Az elektromosság tehát nem "kitalált" dolog, mint például
a puskapor, hanem "felfedezett" természeti er#. Mint ilyen, a természetben megvan a
maga eredeti és sajátos értelme. Ott keletkezik, majd sz nik meg ismét, és ennek során
teljesíti természetes rendeltetését. De az ember kulturális alkotómunka számára egykor
még semmit sem jelentett, csak félt ett#l a jelenségt#l, melynek gócai néha hatalmas
villámokban lobbantak ki. - Törpe méretekben végül az ember kezébe került: Ha egy
darab borostyánkövet kend#vel dörzsölünk, akkor a k# egészen könny tárgyakat (például
apró darab papírt) magához vonz. Hosszú id# telt el, mire megismertük ennek a
titokzatos er#nek a törvényeit, és saját szolgálatunkba állítottuk. Mára teljesen a hatalmunkba
került.
A gondolatok erejével kapcsolatban hasonló a helyzet. Egyre inkább bizonyított
tény, hogy a gondolat is természeti er#, és hatalmas lehet#séget ad a kezünkbe. Nincs
olyan ember, aki ne gondolkodna. Mindenki tudatához kovácsolt láncként hordozza
magával gondolatait, gyakran eléggé kínzó módon. Ritkán, sajnos nagyon ritkán gondolkodik
valaki saját gondolatairól. Pedig létfontosságú tisztában lennünk azok m ködésével
és következményeivel. Általában gondolattalanul gondolkodunk.
A gondolatok azonban er k, amelyek feltétlenül következményekkel járnak: mert a
gondolatok érzéseket váltanak ki, és az érzések azok, amelyek a hatást okozzák. Ezek a
következmények, hatások a természeti törvény feltartóztathatatlanságával és könyörtelenségével
hatnak. Tavasszal elcsodálkozunk azon, ahogy a friss zöld feltartóztathatatlanul
el#tör a száraz ágakból és kopár földb#l. Jóllehet szemeink a növekedés folyamatát
nem tudják érzékelni, mivel az túl lassan történik, de a természet friss zöldbe öltözik.
Épp ilyen kevéssé látjuk vagy érezzük a rádióhullámokat, jóllehet kéretlenül és megkérdezésünk
nélkül áthatolnak testünkön is. Végtelenül sok olyan dolog van, amit kezeinkkel
nem tudunk megfogni, de fel tudjuk fogni. Ami azonban számunkra létfontosságú és
nagyobb jelent#ség , mint a növények növekedése és a rádióhullámok, az annak felismerése
, hogy gondolataink épít# vagy romboló er#k lehetnek. Sajnos az ember keveset
tud saját gondolatainak hatalmáról. Ebb#l a tudatlanságból azonban zabolátlan és gondolatnélküli
gondolkodás fakad. Egy embernek sem jutna eszébe, hogy egy fél mázsás
ládát engedjen a lábára esni. De miért nem engedi ezt? Mert pontosan ismeri azokat a
fájdalmas hatásokat, amelyeket ez a cselekedet kiváltana. A jobb megértés kedvéért feltételezzük
, hogy a fájdalom csak negyed év múlva jelentkezik, akkor biztosan nem gondolnánk
a ládára, ami a mostani fájdalmunkat okozta. Hasonló azonban a helyzet gondolatainkkal
kapcsolatban. Az örök sikertelen általában nem gondol arra, hogy sikertelenségéért
gondolatait tegye felel#sség. Úgy gondolja, hogy a sikeres ember a szerencse
által megajándékozott valaki. Micsoda tévedés! Az ok és okozat e világában a "szerencsés
esetnek" nincs helye. Az olyan történést, amelynek nem ismerjük el#feltételeit,
egyszer en véletlennek nevezzük. Valójában "becsapódunk"; gondolataink er#i azok,
amelyek gyakran ezeket a "véletleneket" okozzák. Az olyan ember, aki állandóan a boldogtalanságra
, szegénységre, sikertelenségre és betegségre gondol, lehetetlen, hogy boldog
, sikeres és egészséges legyen. Ok és okozat! A szerencsétlen flótást ez a gondolat
tölti el: "Minden, amibe belekezdek, tönkremegy." Amíg így gondolkodik, tönkre is kell
mennie mindannak. Ok és okozat! A siker embere - a sikerre gondol, különben nem len10
ne a siker embere. A probléma csupán az, hogy gondolataink hatásai olyan észrevétlenül
növekednek, mint tavasszal a növények. Észrevétlenül és feltartóztathatatlanul.
Az életünkben lejátszódó események gyökerét egy egyszer mondatban ki lehet fejezni:
minden kifejezetten érzelmi gondolat, amely betölti elménket, meg kell, hogy
valósuljon, amennyiben emberileg lehetséges.
Ha azonban azt kell megállapítanunk, hogy az emberiség élvezettel és megható kitartással
beszél a betegségr#l, nyomorról, hanyatlásról és szerencsétlenségr#l, akkor sajnos
azt is el kell ismerni, hogy a világon lev# rendkívül sok nyomorúságért saját maga felel
#s. Ennek egyik f# oka, hogy a gondolatok nem hatnak olyan gyorsan és
érzéskelhet#en, mint a lábunkra es# félmázsás láda. Ha így történne, nyilván megsz rnénk
negatív elképzeléseinket. Óvakodnunk kell az értelmetlen gondolatoktól.
Éppen olyan biztosan, mint ahogy a lábunkra es# súlyos láda fájdalmat okoz, oly
biztosan hatnak rossz gondolataink, egészen hasonló módon, fájdalmat okozva nekünk.
A helyzet azonos, mint a magvetés során: Aki bogáncsmagot vet, az nem várhat gabonatermésre.
A napraforgó magból soha nem kelhet ki és növekedhet hatalmas tölgyfa. Éppen
ilyen kevéssé várhatunk rossz gondolatainktól és érzéseinkt#l, a gy lölett#l, gondtól
, irigységt#l, félelemt#l, gyengeségt#l stb., komoly és jó gyümölcsöket. Ez éppen
olyan értelmetlen lenne, mintha a gyommagvakból gabonát akarnánk nevelni. Tehát
inkább tanuljunk meg gondolatainkból olyan er#t kovácsolni, amely gyógyít és önbizalmat
ad.
11
3.
A tudat és a tudatalatti
Aki a pozitív gondolkodás - egyáltalán a gondolatok - m ködését szeretné megismerni,
annak abból a tényb#l kell kiindulnia, hogy lelki életünk két alapvet# módon nyilvánul
meg. Tudatosan és tudattalanul. - Amíg énünk egy része számunkra tudatos marad, addig
a másik, hatalmasabb rész tudatunk hullámai alatt létezik. A tudat és a tudatalatti
úgy aránylik egymáshoz, mint 1 a 10-hez A tudat és a tudatalatti értelmezése a legtöbb
laikus számára problémát jelent esetenként elképzelésük teljesen hibás.
E két fogalom nem egy-egy helyet jelöl az agyban, vagy a pszichében, hanem egyegy
állapotot A "tudatunk hullámai alatt" kifejezést csupán szemléletessége miatt használjuk.
Ebb#l egyenesen következik, hogy a tudatalatti állapotot szinte egyáltalán nem
vesszük figyelembe életünk alakításában, pedig jelenléte egyszer en kimutatható.
Mindenki ismeri az "éjszakai vándor" (holdkórosság) tüneteit. A holdkóros minden
ébresztés nélkül felkel, elhagyja szobáját, ezután cselekvéshez lát. Néha befejezi félbehagyott
munkáit, majd visszatér szobájába és ismét lefekszik. Reggel persze nagyon
elcsodálkozik azon, hogy el#z# napi befejezetlen feladatai elkészültek. Mégis # volt az,
aki mindezt elvégezte anélkül, hogy tudott volna róla. Milyen hatalom irányította cselekedeteit
, ha nem a tudatalatti énje?
Ha egy rózsacsokor díszíti a szobánkat, és alaposan megszemléljük a növény virágát,
szárát, levelét, akkor a rózsáról alkotott kép a tudatunkban van. A rózsa illata, színe
azonban sokakban kellemes érzéseket ébreszt, pozitív lelkiállapotot teremt. Ez a folyamat
viszont már a tudatalatti m ködés eredménye. Erre az adott pillanatban senki sem
gondol! A rózsával kapcsolatos élmények leginkább ajándékozásokhoz, névnapokhoz
köt#dnek.
Mi más lenne lelkünkben a kellemes érzések forrása egy rózsacsokor láttán, mint a
tudatalattiból hirtelen feltolakodó emlékeink. Másképpen fogalmazva: nem kell szüntelenül
a rózsára vagy más korábbi emlékre gondolnunk ahhoz, hogy pszichénkben maradjon.
A tudatalatti elraktározza és egészen váratlan pillanatokban vetíti ki tudatunkra.
A temet# mellett elhaladva sem azért vannak sötét gondolataink, mert már el#re eltervezzük
, hanem azért, mert a temetéssel kapcsolatos élményeink hirtelen aktivizálódnak.
A tudatalattihoz számos funkció kapcsolódik.
Módszerünk szempontjából az a legfontosabb, hogy életünk élményeinek hatalmas
tárháza. A tudatalattiba merült élmények és információk látszólag "nem élnek", de valójában
teljes hatalmat gyakorolnak életünk felett. Kedélyállapotunk szüntelenül változik.
A hirtelen eluralkodó melankólia vagy az elsöpr# örömmámor mind-mind tudatalatti
gyökerekb#l táplálkozik, és bizonyos határok között állandóan ismétl#dik.
Lássunk néhány példát! Vannak olyan emberek, akik reggelenkéntm ár munkahelyük
közelébe érve egyre feszültebbé válnak. Talán a gyaloglástól vagy az id#járástól? Nem!
Munkájuk sorozatos kudarca, néha a rossz légkör már a hivatalba lépés el#tt rávetíti
árnyékát a lélekre, más szóval a negatív élmény a tudatba kerül. A tudat alatt lappangó
kellemetlen élményt a munkahely puszta elképzelése is aktivizálni tudja.
Ha egy medd# n#nek kedves, pufók gyermekekr#l beszélünk, ez elegend# ahhoz,
hogy mindazt a fájdalmat felszínre hozza benne, amit egykor átélt - abban a pillanatban,
mikor felfogta és megértette betegségét.
A házastársak minden házassági évfordulón visszaemlékeznek a "nagy találkozásra",
és ilyenkor mindig ugyanazt a kellemes melegséget érzik. Az els# pillanatok elképzelé12
se elegend# ahhoz, hogy magával vonja a hozzá kapcsolódó összes élményt és érzést! A
tudatalatti tehát aktivizálható.
Egyes emberek világfelfogása sötét, másokról alkotott véleménye rendszerint rossz.
Kisebbrend ségi érzésüket cinizmussal, rosszindulattal próbálják álcázni. Az ilyen személyiség
tudatalattija megtelik sötét természet információkkal, és bármit lát vagy hall,
csupán diszharmóniát vált ki tudatalattijából. Nem is válthat ki és nem is aktivizálhat
mást, mint amivel feltöltötte azt.
A pozitívan gondolkodót ezzel ellentétben mélytudata gyakran lepi meg a harmónia
és életigenlés érzésével.
A tudatalatti másik fontos jellemz#je az egyetemes emberi bölcsesség. A befogadott
és tárolt információk a tudat szeszélyeit#l és a tudatos állapotra oly jellemz# kedélyváltozásoktól
mentesen kerülnek értékelésre. Ezért állítják sokan, hogy a tudatalatti mindig
érett és számunkra kedvez# elképzeléseket hordoz, amelyek gyakran álmok, megérzések
, sugallatok formájában jutnak el tudatunkba.
A tudatalatti ugyanakkor könnyen hisz és nagyon befogadóképes. Ha tudatunkat
negatív gondolatokkal töltjük meg, id#vel tudatalattinkat is elkorcsosítjuk.
Az épít# hatású, pozitív elképzelések módszeres ismétlése viszont tévedhetetlen,
tökéletes "fegyvert" kovácsol a mélytudatból, amely bármikor segítségünkre lesz a létért
és az egészségért folytatott küzdelemben.
De milyen hatalma van pszichénk tudat-tudatalatti felépítésének szerveink m ködése
fölött? Hogyan tehet beteggé valakit egy gondolat, és hogyan gyógyulhat meg ugyanaz a
személy egy másik, gyógyító gondolattól? Az az elképzelés, amely áthat és ural bennünket
, bebocsátást nyer mélytudatunkba. Ezáltal befolyásolja idegrendszerünket, amely
minden szervünk és szervrendszerünk felett uralmat gyakorol.
A gondolat elválaszthatatlan szövetségese tehát az idegrendszer. Amilyenné formáljuk
gondolatainkat, olyanná formálja az idegrendszer egészségünket.
13
4.
Értelem és intuíció
Ha a tudatos önbefolyásolás alkalmazása által el#nyökre szeretnénk szert tenni, akkor
nemcsak az értelemt#l kell tanácsot kérnünk. Ha csak erre hagyatkoznánk, igen értékes
, bennünk lakó, a megismerésben segít# er#ket hanyagolnánk el. Sok ember hajlamos
az értelem túlértékelésére. Ezért szükség van tisztázni az értelemmel kapcsolatos
tényeket. A tudomány biztosan az emberi rételem legkit n#bb virága. De Shakespeare
joggal állítja: "Több dolog van az ég és föld között, mint amir#l a könyvekb#l szerzett
tudásunk álmodhatna." Létünknek csak egészen kis részét tudja értelmünk feltárni. Ha
valaki áttanulmányozza az összes tudományt, a végén fel fogja ismerni, mint az ókori
Szókratész: "Tudom, hogy semmit sem tudok."
Éppen elég sok ember van, akik azt, amit értelmük segítségével nem tudnak megragadni
és megérteni, egyszer en elutasítják, mint nemlétez#t. Ez az eljárás rendkívül
sommás és nagyon kényelmes, de a valóság nem igazolja.
Az értelem a legjobb szolga, amit az ember birtokol. A szolgának azonban sohasem
szabad uralomra jutni. A tiszta értelmi beállítottság nem tudja boldogsághoz vezetni az
embert, mivel ebben az esetben legjobb er#i parlagon hevernek. A legnagyobb kárunk
az, hogy megfeledkezünk, vagy eltekintünk a szellem értelem feletti helyzetér#l. Amilyen
mértékben értékelnünk kell az értelmet, olyan mértékben fel kell ismerünk, hogy
vannak bennünk más, különleges lehet#ségek, amelyek az értelmet messze felülmúlják.
Ezek a lehet#ségek azok, amelyeket az intuíció, sejtés, lelkiismeret, sugallat és hasonló
más kifejezésekkel, fogalmakkal szoktunk jelölni. A legélesebb értelem sincs abban a
helyzetben, hogy azt, amit intuíciónak nevezünk, megértse, kikutassa vagy pótolja.
Ezek a bels# hangok, ez a bels# tudás, nekünk embereknek a sajátosságunk, de értelmünk
számára gyakran idegen mindez. Az intuíciót mindenki birtokolja kisebb-nagyobb
mértékben, aszerint, ahogy ezeket a képességeket figyelembe veszi és ápolja, vagy elhanyagolja.
Az embert rádióállomáshoz lehet hasonlítani. Szüntelenül adunk és átveszünk. Kétségtelenül
átvesszük embertársaink gondolatait, de éppen így biztos az is, hogy híreket
veszünk, sejtéseink vannak, amelyek gyakran nem származhatnak embertársainktól,
amelyek például figyelmeztetéseket tartalmaznak saját dolgainkkal kapcsolatban, amelyeket
csak mi magunk ismerünk. Így bels# táviratokat is fogadunk, amelyek figyelmeztetnek
minket azzal kapcsolatban, amit éppen tenni szándékozunk. Ha ezeket a figyelmeztetéseket
nem fogadjuk el, akkor nem maradnak el a csapások sem.
De hát ki a feladója ezeknek a titokzatos híradásoknak?
Minden ember, aki foglalkozik saját lelkivilágával, pontosan megérti az intuíció m -
ködését. Aki már volt olyan élethelyzetekben, amelyek után szemrehányásokat tett magának
amiért nem követte bels# hangjait, szintén tudja mir#l van szó.
A világ vezet# személyiségei, nagy politikusok, hadvezérek, m vészek, gazdasági
vezet#k stb. intuitív emberek. Ennek csorbítása nélkül kit n# logikával gondolkodók
lehetnek. De a logikának sohasem fogják átadni a vezetést.
Gondoljunk a népnyelv kifejezésére: "Finom orra van", vagy "Mindent el#re sejt".
Minél inkább engedjük kibontakozni e bels# hangokat, és minél jobban követjük azokat,
annál jobb lesz életünk min#sége. Sajnos általában sokkal inkább értelmünket követjük,
mint intuíciónkat. Ez a számunkra rendkívül fontos bels vezetés azáltal fejl dik, ha
hisszük, teljes bizalommal hisszük, hogy belülr l a jóra vezet. Az intuíció az emberei
psziché m ködésének egyik alappillére, a másik f# pillér azonban a hit. A bels# vezetés
14
megmutatja nekünk a helyes utat - a hit pedig, segít, hogy gondolataink valósággá válhassanak.
Az értelem e két pólussal szemben szolga szerepet játszik. Ezért mondja nagyon
helyesen a nagy sebész, Dr. Schleich: „Minden kultúra elt+nik az értelem túlértékelése
következtében." Egy régi indiai közmondás így fejezi ki ezt az igazságot: "Az értelem
az a sárkány, ami a paradicsom kapuja el#tt fekszik." Gyakran az értelem az önzés
eszközévé válik; megmutatja nekünk, hogy milyen úton - akár görbe úton is - tudunk
el#nyhöz jutni. Ekkor azonban jelentkezik a lelkiismeret hangja. Balga dolog ezt figyelmen
kívül hagyni. Soha nem válik javunkra az az el#ny, amellyel kapcsolatban a
lelkiismeret azt mondja: Igazságtalanságot követtél el!
Nem másra, mint a bels# hangra gondol Goethe, amikor a Faustban ezt mondja: "A
jó ember sötét törekvéseiben tudatában van a helyes útnak". Lavater ezt írja: "Hallgass a
benned beszél# Isten halk hangjára! Mindig az legyen vezet#d, akkor soha nem esel
tévedésbe!"
Ha tehát a tudatos önbefolyásolás segítségével boldogabb életet akarunk élni, akkor
ápolnunk kell bels# hangjainkat. Egyedül ezek segítségével tudjuk megkülönböztetni a
jó gondolatokat a rosszaktól. A negatív képzetekt#l szakadjunk el, a pozitív gondolatokat
töltsük meg er#vel, hogy hatékonnyá váljanak. Mert nem minden gondolat valósul
meg. Különbséget kell tennünk hatékony és hatástalan gondolatok között. Csak akkor
hatékony a gondolat, ha a hit megvalósuláshoz vezeti.
15
5.
A hit
Amint az olvasó tudja, mi a nagy teremt# léleknek kis része vagyunk. Ennek következtében
bennünk is jelen kell lennie a teremt# er#nek. Ez az er a hit.
A tévedések elkerülése érdekében szeretnék arra utalni, hogy itt a "hit" szót nem az
egyházi dogmák értelmében akarom használni. Mint vallásos ember, magától értet#d#en
figyelembe veszem az összes vallási szemléletmódot, és ebb#l a szempontból senkit
sem szeretnék befolyásolni. E hitvallásbeli dolgok ápolását nem tekintem kötelességemnek
, hanem az illet# egyházak feladatának tartom. E könyvben a hétköznapi hitre gondolok.
Mivel minden gondolat, ami betölt engem, hasonló jelent#ség azzal, amit hiszek
, ilyen értelemben nincs olyan ember, aki ne hinne.
Így az egyik hisz a felemelkedésben, meg van gy#z#dve arról, hogy jó üzletet fog
kötni, - a másik pedig fél és gyakran gondol arra, hogy neki minden rosszul sikerül.
Vannak emberek, akik gyógyulásukban hisznek, míg mások szilárdan kitartanak abban a
hitben, hogy betegek maradnak. Azt is meg kell állapítanunk, hogy vannak olyan emberek
, akiknek szilárd, kitartó a hitük, ellentétben azokkal, akik ma ezt és holnap azt hiszik.
Gondoljunk csak azokra a betegekre, akik egyik orvostól futnak a másokhoz, éppen
ingatag hitük következtében. Egyesek mindent elhisznek, az igazság kivételével.
A német nyelvben a "hinni" szó, nagyon sok más fogalommal rokon értelm . Például
ezt mondják: "Azt hiszem, megváltozik az id#járás.", vagy: "Azt hiszem, ott fenn a
hegyen nagyon szeles az id#." stb., ehelyett így is mondható: "Úgy vélem, megváltozik
az id#járás." stb. S#t néhány értelemszer meggy#z#désre is a hit fogalmát alkalmazzák.
Tehát a hit szó a köznyelvben nagyon gyakori, néha úgy t nik, hogy hitelét vesztette és
bizonyos részvéttel teli mosollyal tekintenek rá.
A pozitív önbefolyásolás tekintetében teremt hitnek nevezzük a gondolattal, elképzeléssel
való teljes betöltöttséget, tehát azt az állapotot, amikor a gondolat vagy elképzelés
tökéletesen uralja és áthatja a pszichét.
A teremt# hit önmagában lev# er#t jelent, aminek a gondolat ad célirányt.
A következ# példa szemléltesse a fentieket: Az elektromosság önmagában álló er#.
A gondolat segítségével, amely akaratunkat megmozdítja, izzásba hozhatunk vele egy
lámpát, vagy f#z#edényt m ködtethetünk általa. Egyedül az akaratunk, amely ezt a villanykörtét
izzásba akarja hozni, nem elegend#, szükségünk van az elektromosság kifejezett
erejére.
Hasonló viszonyban áll egymással az akarat és a hit. Egy meghatározott cél elérése
érdekében egyedül az akarat nem elegend#, csak ha a hit - teljes gondolati betöltöttség -
kifejezett ereje járul hozzá, akkor érjük el a célt. Tehát meg kell tanulnunk így gondolkodni:
"Akarom és tudom." A legtöbb embernek nincs fogalma arról, hogy a hit teremt#
ereje határozza meg sorsát. Mi emberek túl szívesen és túl könnyen hisszük el a rosszat,
szomorút, a romboló dolgokat, hisszük a betegséget, nyomort, ínséget, stb. Aki felismerte
, hogy hitünk az egyetlen teremt# er#, ami fölött rendelkezünk, az óvakodni fog attól,
hogy ilyen módon tévesen használja, mert ha rosszat hiszünk, akkor a rossz oldal szerint
fogunk cselekedni. Át kell alakítanunk hitünket, ha minden szempontból sikereket akarunk
elérni. A jó iránti bátorság is hozzátartozik a pozitív gondokozáshoz, és csak annak
felismerése adhatja meg nekünk a szükséges bátorságot az önbizalom elnyeréséhez,
hogy a szellem számára semmi sem lehetetlen. A teremt# hitet épp olyan kevéssé lehet
megmagyarázni, mint például a szellemet. De végtelenül sok múlik azon, hogy olvasóim
jól megértsenek.
16
A hit jobb megértése érdekében utalok a "megszállottság" szóra. A megszállottság
magába zárja a gondolattal, vagy eszmével történt teljes betöltöttség fogalmát, és ez a
teljes betöltöttség a hit. Például mondhatjuk, hogy Zeppelin grófot betöltötte, megszállta
a kormányozható léghajó gondolata. Néhány olvasó bizonyára emlékezni fog rá, miként
gúnyolták gróf Zeppelint, # azonban feláldozta egész vagyonát, és nem bátortalanították
el a veszteségek és gúnyolódások. Rendkívüli er#vel rendelkezett a végs# sikerbe vetett
hite, olyan er#vel, amely segítségével megélte eszméjének megvalósulását.
Ha egy súlyos beteget megszáll, azaz betölt az a gondolat, mely szerint nem lehet
segíteni állapotán, akkor elveszett. De újból és újból megtapasztalta, hogy olyan emberek
, akikr#l lemondtak, ismét meggyógyultak, mert hitték, hogy egészségesek lehetnek.
Vagy tételezzük fel, hogy két üzlettulajdonos teljesen azonos feltételek mellett cs#dbe
jut. Az egyik a kett# közül öngyilkos lesz, a másik öt év múlva ismét felküzdi magát.
Mi a különbség e két üzletember között? Egyikük azt hiszi, azaz betölti az a gondolat,
hogy: "Nem tudok kitartani, ezért tönkremegyek." A másik azonban azt hiszi: "Er#sebb
vagyok a sorsnál, nem engedem eldobni magam általa.", és így öt év múlva ismét a csúcson
van.
Tehát teremt# er# van a kezünkben; lehetünk derülátók vagy borúlátók, hihetünk a
jóban vagy a rosszban. Eléggé felt n#, hogy mi emberek milyen könnyen hiszünk a
rosszban, és milyen nehezen a jóban. El kell gondolkodnunk e tény felett. Nyilvánvalóan
egy ellenséges és idegen befolyás azon fáradozik, hogy hitünket, teremt# er#nket
rosszra és rosszul használjuk. Err#l az ellenséges befolyásról kés#bb még fogok beszélni;
most csak azt kívánom megállapítani, hogy ez az ellenséges befolyás mindjárt elveszíti
hatalmát, mihelyt megvonjuk t#le hitünket.
Mindenekel#tt látnunk kell, hogy a hit és az értelem két teljesen különböz# dolog,
tehát az értelmi meggy#z#dés még nem biztos, hogy teremt# hit; egybeeshet valódi teremt
# hittel, de nem feltétlenül kell egybeesnie.
Kézenfekv#, hogy a teremt# szellemnek sokkal többet kell teljesítenie, mint termékének
, az értelemnek. Ha egy boldogtalan emberb#l boldog ember lesz, elégedetlenb#l
elégedett, sikertelenb#l sikeres, betegb#l egészsége, akkor sokan azt gondolják, hogy
csoda történt. Ilyen esetekben azonban az illet# ember csupán teremt# erejét használta
helyesen és jó értelemben. Ezek az úgynevezett csodák nem mások, mint a szellem hatásai.
Azaz még ma is igaz: "Hited megmentett téged."
Mindenesetre még egyetlen embert sem tettem egészségessé; csupán meg tudtam
mutatni számára a gyógyuláshoz vezet# utat; sajnos azonban senkit sem tudok arra
kényszeríteni, hogy valóban járjon ezen az úton, azaz hitét helyesen használja.
Egy biztos: minél egyszer bben, minél simábban fogja fel valaki ezt a problémát,
annál gyorsabban éri el a sikert. Az er bennünk van.
Az elmondottak meger#sítésére szeretnék néhány példát említeni neves orvosok gyakorlatából
Az idegorvos Dr. von Gulat-Wellenburg azt mondja, hogy el#rehaladott állapotban
lev# tüd#tuberkulózis a hit hatalma által nemcsak javult, hanem "az orvosi várakozással
ellentétben teljesen meggyógyult".
Dr. med. Brauchle, akinek jó hangzású neve van a tudományos világban, és az olvasó
számára is ismert lehet, a következ# személyes élményér#l számolt be, amit egy Coué
által vezetett csoportban tapasztalt:
Egy id#s, meg#szült, púpossá összeesett ember kereste fel a tanfolyamot. Egyik kezével
botjára, a másokkal az #t kísér# hölgy karjára támaszkodott. A férfi nagyothalló
volt; közvetlenül a fülébe kellett kiabálni, hogy megértse a hozzá beszél# szavait. Coué
maga elé kérte. Felszólította, hogy álljon fel. Csak fáradsággal és nehezen tudott járni.
17
Coué a kezével végighaladt a beteg fájó, nehezen mozgó hátán. "Elmúlik, elmúlik, elmúlik
..." - mondogatta. Rövid id# múlva a beteg felállt, könnyen és hajlékonyan. Most
a lábak következtek. Ezeken végigpásztázva mondta: "Elmúlik", ezt gyakorolta rövid
ideig. Ekkor felállt a beteg a szélr#l, és fiatalos ruganyossággal futott az el#tte haladó
Coué mögött. Egyedül tudott járni az, aki még néhány perccel ezel#tt alig tudta fenntartani
magát két támasz segítségével. Rossz hallása befolyásolása érdekében Coué arra
kérte, hogy nézzen egy szilárd pontra, és a fülébe kiáltotta: "Hall engem?" - "Igen, én
hallom Önt." Három lépés távolságból: "Hall még Ön engem?" - "Igen, még hallom."
Tíz lépés távolságból: "Ön most szintén jól hall?" - "Igen, nagyon jól hallok." Ezután a
másik fülével is ugyanez történt. Az id#s beteg egyáltalán nem értette, mi történt vele.
Miel#tt megérthette volna, tudott járni és hallani. Túláradó örömmel akart hálát mondani
Couénak, aki azonban vidám nevetéssel utasította el magától annak gyanúját, hogy #
segített: "Köszönje meg ezt Ön saját magának; járó és halló képességeibe vetett hite
segített Önnek."
Az el#bbieket maga is csak meger#síteni tudom, mégpedig saját megfigyelésem
alapján amit Nancy-ban tettem egy Coué professzor által vezetett tanfolyamon. Éppen
így azok a sikerek is, amelyeket saját tanítványi körömben megfigyelhettem, nem egy
bennem m köd# különös képességre vezethet#k vissza, hanem betegeim pozitív hitének
erejére. Újból és újból beigazolódott az ismert mondat: "Hited segített neked".
A jól ismert berlini idegorvos, Prof. Dr. med. J. H. Schultz meger#síti: "Általánosan
ismert tény, hogy rendkívül sok gyógyszerre és orvosi beavatkozásra érvényesek e szavak:
az orvosi eszközökkel csak korlátozott mértékben érhetünk el sikereket, annál több
eredményt hoz az eszközökkel és a beavatkozással kapcsolatos pozitív hit. Az összes
"háziszer" nagy száma és az egészséges életmóddal kapcsolatos utasítások, egyeseknél a
hit kritikáját jelentik.
E ponton teljesen egyetértek mesteremmel Couéval, aki azt mondja:
"Az itt jelenlev# orvosok vagy gyógyszerész kollégák ne lássanak bennem ellenséget;
sokkal inkább a legjobb barátjuk vagyok. Egyrészt abból a kívánságból fakadóan
beszélek, hogy legyen szabad felvenni az orvosi fakultás tantervébe a szuggesztió elméletét
és gyakorlatát, a gyógyítandó betegek és az orvosok javára. Másrészt szeretném
alapelvként állítani, hogy az orvos írhat minden hozzáfordulónak egy vagy több orvosságot
, akkor is, ha ez nem lenne szükséges. Ha ugyanis egy beteg az orvoshoz meg, elvárja
, hogy gyógyszert kapjon, ami meg fogja gyógyítani. Nem tudja, hogy a gyógyító
hatást általában a hygiene és a diéta fejti ki; ezek mellékesnek t nnek számára, csak a
gyógyszerekre esküszik. - Nézetem szerint elégedetlen lenne a beteg, ha az orvos csak
valamilyen diétát írna fel gyógyszer nélkül; úgy vélné, hogy emiatt nem volt szükséges
felkeresnie az orvost. Ha a páciensek nem kapnak valamilyen bevehet# gyógyszert,
gyakran más orvosokat keresnek fel. Ezért tartom jelent#snek, hogy az orvos mindig
írjon fel valamit."
A hittel kapcsolatban szólnunk kell a félelemr#l is. A félelem a legveszedelmesebb
ellenségünk, mert a félelem a rosszban való hit, a hit pedig teremt#, alakító er#. Ezért
amit#l félünk, az gyakran bekövetkezik. A félelmet tehát a negatívumban való hitnek is
nevezhetjük. Ha félek valamit#l, akkor abban hiszek, hogy amit#l félek, az számomra
megjelenik. Mivel pedig, amint mondtuk, a hit alakító, teremt# er#, nem is csoda, ha ily
módon rossz következményekkel kell számolnunk. A félelem nem hagy aludni, akadályozza
az alvást. A migrénes rohamtól való félelem kiváltja a rohamot. A jégen történ#
elesést#l való félelem eséshez vezet. A betegségt#l való félelem könnyen betegséghez
vezethet. "A legnagyobb rossz azonban a félelem."
18
"A hit végtelenül er#sség tesz, a félelem gyengévé teszi rabszolgáit.", mondja egy
költ#.
Dr. med. Schleich két példája megmutatja, mit képes okozni a félelem. U mesélte:
Rendelése során egy hölgy a ventillátor által keltett légmozgás következtében arra a
téves hitre jutott, hogy a szemét megszúrta egy méh. A következményekr#l való félelem
15 percen belül tyúktojás nagyságú daganatot okozott az alsó szemhéján. Dr. Schleich
hozzáf ti: "A félelem, az elképzelés, a gondolat egyedül plasztikusan és pozitív módon
megváltoztatta a szemhéj szövetét."
Továbbá mesélt egy férfir#l, aki le akarta operáltatni a karját, mivel állítólag súlyos
vérmérgezése volt, amelyr#l azt hitte, hogy halálát fogja okozni. A különböz# sebészek
elutasították a m tétet, mivel a kar teljesen egészséges volt, így Dr. Schleich sem hajtotta
végre. A férfi felkiáltott: "Miért nem amputálnak? Szeretnék megmenekülni." Másnap
halott volt. Dr. Langerhans a legalaposabban boncolta fel a halottat, és semmiféle halálokot
nem talált. Dr. Schleich önszuggesztió által létrejött halának tekintette ezt az esetet.
Minél jobban legy#zzük magunkban a félelmet, annál inkább urai leszünk az életnek.
Még az "alázat" fogalmáról szeretnék beszélni. Az alázatot nem szabad összetéveszteni
a szemforgatással és hasonlókkal. Alázaton az értelem szellemnek történ akaratlagos
alárendelését értem. A valóságban sajnos értelmünket mindig újból és újból a szellem
fölé helyezzük. Ez keser en megbosszulja magát bennünk. A tudomány nagyra értékelése
mellett nem tudom elkerülni, hogy ne óvjak mindenkit az emberi értelem
mértéktelen túlértékelését#l. Rossz lenne számunkra, ha az értelem mellett szellemi
örökségünket elhanyagolnánk. Végül minden tudomány eljut egy olyan pontra, amelynél
meg kell állapítania, hogy alapjában véve semmit sem tud a valóságról.
Az életben szükségünk van az értelmünkre, de ez nem zárja ki azt, hogy legjobb
er#inket, mindenekel#tt a szellemieket használnunk kell. A tisztán értelmi beállítottságú
ember önmaga számára állít korlátokat, amelyeken nem tud átlépni, mivel az intuíciót
figyelmen kívül hagyja. Vannak olyan emberek, akik rendkívül sokat tanultak, rendkívül
sokat tudnak, de a legkézenfekv#bb és ezért a legnagyobb: a szellem ismerete. De a
szellem ismeretére nem lehet eljutni az értelem által, hanem csak az intuíció segítségével.
Az is igazságtalan lenne, ha csak a kiemelked# értelemmel megajándékozottak tudnának
közeledni a szellemhez. Ellenkez#leg, az értelem sokszor akadálynak bizonyul,
azaz mindaddig, amíg annak megszállottjai vagyunk. Csak ha birtokoljuk, azaz uraljuk
az értelmet, akkor lesz nagy hasznunkra.
Nincs olyan ember, akit ne szorítana valahol a cip#. Aki jól megért engem, az olyan
fegyvert kap a kezébe, amelyikkel sikeresen tud védekezni a problémáival szemben.
Meg fogja tapasztalni, hogy nem kiszolgáltatottan áll szemben a sorssal. Igaz ez a kijelentés:
"Minden lehetséges annak, aki hisz." Mert a hit hatékonnyá teszi a gondolatokat.
A hatékony, jó gondolatok szükségszer+en jó gyümölcsöket érlelnek, de éppen így a
hatékony, rossz gondolatok rossz gyümölcsöt hoznak. Tehát törekednünk kell arra, hogy
uralkodjunk gondolatainkon, azaz saját érdekünk, hogy pozitív elképzeléseket teremtsünk.
A tudatos önszuggesztió célja az, hogy a jónak ismert és ezért akart gondolatok
hatékonnyá tegye.
E cél elérése érdekében mindig szem el#tt kell tartanunk azt az alapelvet, mely szerint
a szellem uralkodik az anyag felett. Ez az alapelv jelenti az alapot, a biztos hátteret a
tudatos önszuggesztió sikeres alkalmazásához. Mihelyt valóban felismertük, hogy lényegünk
szellemi természet , és ez a felismerés bels# élményünkké vált, eljutottunk az
oly szükséges önbizalomhoz is. Ekkor már nem engedjük becsapni magunkat a
"megváltoztathatatlan tények" hibás elméletét#l.
19
Ha meg kellett tapasztalnunk, hogy rosszul látunk vagy megyünk, vagy hallunk vagy
eszünk, vagy ha a leggonoszabb fajta fájdalmak kínoznak minket, vagy tartós gazdasági
üzleti sikertelenségeink vannak, akkor sajnos hajlamosak vagyunk e tényeket megváltoztathatatlanoknak
tartani. Nagyon könnyen elfogadjuk, hogy testünknek hatalma van
így kínozni bennünket, vagy azt, hogy tehetetlenül állunk szemben a sorssal. Ekkor saját
kárunkra átsiklunk a szellem valósága felett. Pedig az az els#, a létez#, a teremt#. Sohasem
szabad elveszítenünk szem el#l azt a tényt, hogy minden anyagi, testi valóság alakot
öltött szellem. Mint a teremt# lélek részeinek, nekünk is hatalmunk van gondolataink
által önmagunkra alakító er#vel hatni, és sorsunkat, valamint testünket a helyes
irányba befolyásolni.
Emellett még egyszer hangsúlyoznunk kell, hogy a szellemet nem szabad összetéveszteni
, felcserélni az értelemmel. Az értelem csak termék, és a szellem egyik eszköze.
Az értelem segítségével csak bizonyos mértékig tudjuk felfogni a dolgokat. Ezzel szemben
a szellemhez csak intuitív módon közeledhetünk, érezni kell, soha nem lehet kiokosodni.
"Ha nem érzitek, soha nem fogjátok zsákmányul ejteni.", mondja Goethe.
Kétségtelenül vannak képességeink, amelyek messze meghaladják értelmi képességeinket.
Éppen ezeket azonban többnyire nem ismerjük fel. Minél mélyebben ismerjük
meg a teremt# szellemet és minél jobban alárendeljük magunkat, annál jobban tudjuk
hasznosítani rejtett képességeinket. Ez cáfolhatatlan igazság, és az összes vallás alapja.
20
6.
Babona
A babona nagyon értékes segédeszköz számunkra a hit lényegének megértésében. A
babonáról azt mondják, hogy tudománytalan, de gyakran pozitív hitet indukál, és ez
fontos. Ha például egy fiatalember, akinek a kezén szemölcs van, elmegy egy öreg
anyókához, hogy kivetesse vele a szemölcsöt, akkor ez a folyamat a következ#képpen
játszódhat le: Az öreg anyóka azt mondja neki, hogy telihold idején menjen egy útkeresztez
#déshez és ásson el ott egy darab szalonnát. Azután induljon hazafelé, és a világért
se nézzen hátra, különben az egész dolog hatástalan lesz. A tanács lelkiismeretes
teljesítése által a szemölcs biztosan el fog t nni. Fiatalemberünk mindent pontosan teljesít.
Várja a holdtöltét, elmegy az útkeresztez#dhez, elássa a szalonnáját, a lehet# leggyorsabban
hazafelé indul, és gondosan ügyel arra, hogy meg ne forduljon. Szemölcsei
valóban elmúlnak.
Hasonló dolog valójában nagyon sokszor el#fordult. Természetesen kézenfekv , hogy
a szemölcs nem a telihold, az útkeresztez dés, a szalonna és a hazafelé tartó úton történt
vissza nem fordulás hatására t+nt el. Csupán a hit volt az, ami ezt az eredményt
létrehozta, az a hit, mely szerint az említett feltételek betartása esetén a szemölcsök elt
nnek. Tehát látható, hogy önmagában közömbös, milyen úton valósul meg a hit.
Gyakran találkozunk rendkívül intelligens emberekkel, akik azonban babonásak. Ismerte
egy nagykeresked#t, aki pénteken semmiféle üzletet nem kötött, bármilyen csábító is
volt az. Ismertem egy másik urat, aki reggel az indulásnál simán megfordította autóját,
ha egy macska szaladt át el#tte az úton. Pedig biztos, hogy a macskák ártatlan állatok, és
nem hoznak szerencsétlenséget az autósra. Azoknak, akiknek az a babonájuk, hogy a
péntek szerencsétlenségük napja, azt tanácsolom, hogy másként állítsák be magukat,
azaz higgyék, hogy a péntek szerencséjük napja. Ha valaki ezt megteszi, ha ehhez a hithez
tartja magát, csakhamar megtalálja az alkalmat annak megállapítására, hogy a péntek
valóban szerencsét hoz szerencsétlenség helyett.
Még egyszer mondom, ahogyan a hit létrejön, az önmagában közömbös. Az a fontos
, hogy az ember hisz. Így megállapítottam, hogy az emberekben, mégpedig minden
körben, éppen úgy mint minden népben létezik a csodákban való hit. A kételked t sem
zárom ki ezek köréb l, is hajlamos az ilyen hitet befogadni, ha nem is nyilvánosan.
Ha valahol fellép egy csodadoktor, megfigyelhet#, hogy minden társadalmi réteg
képviselteti magát a jelenlév#k között. Intelligenciától és anyagi helyzett#l függetlenül.
A csodákban való hit létezése nagyon elgondolkodtató. Nem lehetne olyan általános, ha
nem jönnének létre ismételten olyan sikerek, amelyek igazát bizonyítanák.
A csodában való hitnek van alapja, de a csoda nem kívülr#l jön, hanem bennünk van
az oka. Tényleg lehetséges a betegségek gyógyulása, ha hiszünk a gyógyulásban. Egyedül
hitünk a dönt#.
Itt-ott el#fordul olyan babona, amely eredetileg nem volt az. Olvasóim ismerhetik
azt az esetet, hogy vannak olyan emberek, akik harmadikként nem gyújtanak rá egy gyufaszállal
a cigarettára. Azt hiszik, hogy egyiknek a három közül meg kell halnia. Ez a
babona tudomásom szerint a háborúban keletkezett. Ha a sötétben a katonák meggyújtották
cigarettájukat, és hárman egy szál gyufáról gyújtottak rá, természetesen könnyen
megtörténhetett, hogy egyikük a három közül elesett. Ennek oka az volt, hogy az ellenség
figyelmes lett a fényl# pontra, és t z alá vette azt. Jóllehet most már semmi sem
igazolja ezt az eljárást, semmi ok nincs annak betartására, az eredeti óvatossági el#írás
babonaként mégis tovább él.
21
Egyáltalán nem egyszer minden estben megállapítani, hogy vajon babonáról van-e
szó vagy nem. Egyrészt vannak babonás nézetek, amelyeknek egészen természetes magyarázatuk
van; másrészt lehetséges, hogy egy nagyon érzékeny idegrendszer+ ember
er s intuícióval olyan dogokra képes, amelyek az átlag embernek megközelíthetetlenek.
Ha ezekr l beszél, természetesen nagyon könnyen babonás ember hírébe jut. Számunkra
mindebb#l csak az tény értékes, hogy "hív# lesz."
Ezt a felismerést üdvözölnünk kell, ha le akarjuk gy#zni a negatív babonát. Pontosabban
helytelen, hogy életünket ilyen hitt#l tesszük függ#vé. Bels# világunk mélyebb
megismerése a káros babonát magától kikapcsolja. Be fogjuk látni, hogy egy macska,
ami keresztezi utunkat, ártalmatlan állat, a péntek éppen olyan jó nap, mint a többi stb.
S#t nyugodtan ülhetünk 13-an az asztalnál, és nem kell félnünk attól, hogy valami rossz
fog történni emiatt. Ha felfogjuk, hogy egyek vagyunk a teremt# lélekkel, akkor valószín
leg nem lesz szükségünk babonára.
22
7.
A szuggesztió titka
A szuggesztióról már nagyon sokat írtak. A szuggesztió fogalmát nehéz pontosan
meghatározni. A tudomány különféleképpen próbálta magyarázni lényegét.
Professzor Baudouin például azt mondja: "A szuggesztió egy gondolat tudatalatti
megvalósulása", de mindjárt hozzáteszi, sajnos nem lehet tudni, hogyan valósul meg ez
a gondolat tudattalanul.
Ezzel a meghatározással a gyakorlati életben nem sokra megyünk. A legkülönfélébb
nézetek uralkodnak a szuggesztió lényegével kapcsolatban, mégpedig nemcsak a széles
nyilvánosság körében, hanem a tudományos életben is. Laikus körökben sz#rszálhasogató
nézetekkel találkozunk. Egyrészt úgy t+nik, hogy szuggesztióval minden lehetséges,
másrészt ilyen vélekedést is hallani: "Ez csak szuggesztió!" Egyeseknek az az elképzelésük
róla, hogy az valami démonikus, titokzatos hatalom, aminek nem lehet ellenállni. A
korábbi években a hipnotiz rök éppen elég mutatványt végeztek, ami a nagyközönségre
káros hatással volt, mert tudatosan azt az elképzelést alakította ki, mintha bel#lük ijeszt
# hatalom áradna, amely alól senki sem vonhatja ki magát. Ehhez járult még a szennyirodalom,
ami természetesen a saját érdekében az ilyen téves felfogást a legélénkebben
támogatta. A szuggesztió kérdése a róla közreadott sok írás és el#adás ellenére még ma
sem világos.
Körülbelül 40 éve foglalkozom a szuggesztióval, és arra a következtetésre jutottam,
hogy nem látjuk a fától az erd#t. Szeretném el#rebocsátani, hogy itt nem akarok tudományos
meghatározást adni. Megállapítottam, hogy az összes szuggesztiós jelenség,
teljesen mindegy, hogy vajon ébrenléti állapotban, hipnózis, önszuggesztió vagy egyéb
szuggesztiós formában jött-e létre, tulajdonképpen nem más, mint saját hitünk hatása.
Azt is mondhatjuk: Minden, ami lelkileg befolyásol minket, az szuggesztió. Így a mosolygó
napfény vidám kedvet szuggerál, az es#s, borús id#járás szomorú hangulatot.
Egy tál gyümölcs a rá való étvágyat szuggerálja, a t z pattogása az éppen most bef tött
kályhában melegérzetet szuggerál, bár a h#mér# bizonyítja, hogy a h#mérséklet még
nem növekedett. Az orvos vállvonogatása megsemmisít# szuggesztiót válthat ki. A végzetes
mosoly egy hölgy hírnevét tönkre teheti.
A szuggesztió tehát nem egyedül a szótól vagy az írástól függ. Hangsúlyozom: Minden,
ami lelkileg befolyásol miket, az szuggesztió, mert abban a pillanatban, amelyikben
lelki befolyásolás alatt állunk, egy annak megfelel hit is létrejön bennünk.
Minél inkább kutatja valaki ezt a kérdést, annál inkább rájön, hogy a hit, valamint a
szuggesztió hallatlan nagy szerepet játszik életünkben. S#t az annyira keresett és dics#ített
igazság is bizonyos mértékben ett#l függ. Számomra úgy t nik, hogy mi emberek az
abszolút igazságra csak a matematikában juthatunk: kétszer kett# négy. Minden más
nyilvánvalóan változásnak van alávetve. Éppen a tudományban tapasztaljuk ezt ismét és
ismét, hogy egy új ismeret csupán a következ# talapzatát képezi. Így sok minden, ami
tudományosan megdönthetetlenül, szilárdan állt, az egy új ismeret hatására meginoghat.
Amíg azonban azt hiszem, hogy ez vagy az az igazság számomra abszolút igaz, addig
számomra éppen az az igazság. Amit én hiszek, az az én számomra igaz, és amit az
olvasó hisz, az az # számára igaz. Ha mi emberek erre a tényre egy kevés id#t szentelnénk
, és a szemünk el#tt tartanánk, bizonyára megért#bbek lennénk. Általában azonban
mindenki a maga igazára esküszik, azaz a maga hitére, és emellett semmilyen más bálványt
nem t r meg.
23
Életünkben a legnagyobb jelent#sége mindenesetre a tudattalan önszuggesztiónak
vagy tudattalan önbefolyásolásnak van. Amíg élünk, a bölcs#t#l a ravatalig, ki vagyunk
szolgáltatva ennek az er#nek. Megfigyelhet#, hogy milyen tudatlanul és gyanútlanul
szolgáltatja ki magát az ember rossz gondolatoknak: Minél inkább ezt teszi, annál inkább
okoz magának kárt a rossz szuggesztiók által. Minél inkább sikerül a tudattalanul
ható önszuggesztiót tudatosra változtatni; annál inkább rendelkezésünkre áll. Tudatos
önszuggesztiót végezni annyit jelent, mint az embernek arra nevelnie önmagát, hogy
higgyen annak megvalósulásában, amit el akar érni.
Egy életet tudattalan önszuggesztió nélkül leélni éppen úgy lehetetlen, mint egy autónak
kerekek nélkül utazni. Mindazonáltal tudom, hogy magyarázatom, mely szerint a
szuggesztió nem más, mint hitünk hatása, nem jelent kimerít# meghatározást. Csak
abban az esetben, ha tudjuk, mi a hit, akkor tudjuk azt is, hogy mi a szuggesztió. De e
magyarázat segítségével a szuggesztió általános értelmét annyira megvilágítottam, hogy
abból mindenki gyakorlatilag használható ismeretekhez juthat.
Különös az a megfigyelés, hogy a legtöbb ember milyen keveset tud a hitr#l. A legtöbben
teljesen gyanútlanok, nem is sejtik, hogy saját hitük határozza meg sorsukat.
Valójában nincs nagyobb imádság, mint amellyel hite kérünk. Azok az alapelvek is,
amelyeket Coué felállított, véleményem szerint a hit alapelvei.
Minél inkább felismerjük a hit teremt# erejét, annál jobban tudjuk használni a saját
érdekünkben. Minden valóban nagy jelent#ség dolog alapjában véve egyszer , és így
áll a helyzet a szuggesztió használatával kapcsolatban is. Aki eddig követte útmutatásomat
, az a tudatos önszuggesztió használata által nagy haszonra tett szert, függetlenül
attól, hogy milyen célt t zött ki maga elé. Azon a területen, ahol hatni tud, éppen úgy
használható, mint például az elektromosság világításra, f#zésre, utazásra, anélkül, hogy
tudnánk, mi az elektromosság. Kizárt dolog, hogy mi emberek ki tudjuk kapcsolni életünkb
#l a szuggesztió hatását. Minden beszélgetés, amelyet egy másik emberrel folytatunk
, minden koncert, amelyet látogatunk, minden színházi darab, amelyet megnézünk,
a társas érintkezés az üzletben és a családban, minden amit teszünk és elt rünk az életünkben
, lelki hatást gyakorol ránk, hitünket ebbe vagy abba az irányba kormányozza,
azaz ezt vagy azt szuggerálja belénk. Amíg ezt az er#t nem tudatosítjuk, addig játéklabdái
vagyunk. Mihelyt azonban létezését felismerjük és bölcsen tudjuk irányítani, akkor
sok nyomorúságot és bánatot takaríthatunk meg magunknak. Ha azt hiszem, hogy én
vagyok a legszerencsétlenebb ember a földön, akkor valóban az is leszek. Ha sikerül az
ellenkez#jét hinnem, akkor az lesz a törvényszer és szükségszer következménye, hogy
boldognak és elégedettnek érzem magam. Boldog és elégedett érzéseink sokkal kevésbé
függenek a küls# körülményekt#l, mint azt általában gondoljuk. Az életb#l szerzett
megfigyeléseink alapján tudjuk, hogy olyan emberek, akiknek minden okuk meg volt
arra, hogy boldognak és elégedettnek érezzék magukat, mégsem voltak azok. Ellenben
ismerünk olyan embereket, akiket csodálunk lelkük harmóniája és elégedettségük miatt,
jóllehet küls# körülményeik alapján erre semmiféle indítékuk nincs. Ez a felismerés már
egyedül igen értékes. Látható bel#le, hogy az elégedettség és harmónia nem attól függ,
amit az ember átélt, hanem attól, ahogy átélte. E "hogyan"-ra azonban van befolyásunk
annak felismerése által, hogy hitünk az egyetlen teremt#, alakító er#, és a hit segítségével
alakítani tudjuk sorsunkat, amennyiben olyan dologról van szó, amelynek esetében
ez emberileg lehetséges. Ebb#l következik, hogy ily módon meg tudjuk változtatni azokat
a dolgokat, amelyek számunkra nem kedvez#ek. Ennek el#feltétele az egészséges
gondolkodás. Az értelmes ember egyáltalán nem kísérli meg, hogy olyasmiben higgyen,
ami lehetetlen. Másrészt meg kell állapítanunk, hogy értelmünk nem mindig képes megkülönböztetni
a jót a rossztól. A következ# kis történet szemléltetheti ezt:
24
Egy apa sétált át az erd#n ötéves kisfiával. A kisgyerek egyszer csak nadragulyát
talált, ami nagyon csábítóan hatott, és feltétlenül meg akarta szerezni a maga számára,
de az apa nem teljesítette ezt a kívánságát. Tudta, hogy a nadragulya mérgez#, és természetesen
nem adott mérgez# gyümölcsöt gyermekének. A kisfiú azonban teljesen más
véleményen volt, nem nyugodott bele abban, hogy apja ezt a szép "cseresznyét" nem
adja oda neki. Könyörgött apjának, de az hajthatatlan maradt.
Nálunk nagy gyermekeknél nem így van? Mi is mindenféle dologért könyörgünk,
amir#l azt gondoljuk, hogy számunkra nagyon kívánatos, de a világszellem ismeri a
nadragulyát, és nem adja nekünk. U tudja legjobban megítélni, vajon kívánságunk jó
vagy rossz-e számunkra. Tehát a világszellemnek feltétlenül bizalmat kell szavaznunk,
mivel a legjobbat akarja nekünk, és ha valamit megtilt nekünk, akkor annak biztosan
megvan az oka. Milyen kevéssé érti az ötéves gyerek apja indítékait, éppen olyan kevéssé
értjük mi nagy gyerekek a világszellem szempontjait. Aki befelé hallgat, az biztosan
megtalálja a jó utat. Azt a célt, amit bens#nk jóváhagy, nyugodtan követhetjük annak
elérhet#ségébe vetett hittel. Az elérhet#ség határát nem tudjuk meghatározni. Láttam
lehet#vé válni olyan dolgokat, amelyekr#l az értelemnek azt kellett mondania, hogy lehetetlenek.
Alig hiszem, hogy van valami a világon, amit olyan nagy haszonnal alkalmazhatnánk
, mint a tudatos önszuggesztió.
Úgy t nik számomra, mintha mindez csak kés#bbi nemzedékek számára lenne fenntartva
, Coué pedig a tudatos önszuggesztió alkalmazásának útkészít#je volt csupán, s
mégis örömmel állapíthatom meg, hogy tanítása egyre inkább elterjed.
Sok rejtélyes dolog van az emberi életben, de legrejtélyesebbnek az t nik számomra,
hogy mi emberek hitünk teremt# erejét rosszul használjuk. S#t ezt a magatartást természetesnek
találjuk. Mi több, hajlamosak vagyunk arra, hogy minden további nélkül
elhigyük a rosszat, a szomorút, a gonoszt. Közvetlen önnevelésre van szükségünk annak
érdekében, hogy a jót elhiggyük.
Mindnyájan tudjuk, hogy vannak olyan emberek, akik er#sen szuggesztív egyéniségek
, azaz meggy#z#en hatnak. Ezek azok az emberek, akiknek nagymértékben megvan
az a képességük, hogy meghatározzák embertársaik hitét. Ez azonban csak akkor sikerül
nekik, ha #ket is er#s hit tölti be. Egyáltalán nem jut eszükbe az, hogy mások meg tudnák
tagadni t#lük a hitet. Minden jó keresked#, ügyvéd, minden ember, aki meg tudja
gy#zni a másiakt, jó szuggesztív adottságokkal rendelkezik. Teljesen mellékes, hogy
vajon tud-e vagy sem err#l a képességér#l. Csupán a hitr#l és annak hatásáról van szó.
Az olyan ember, aki nem hisz önmagában, nem tudja elérni, hogy mások higgyenek
benne. Ismerünk olyan embereket, akik órákon át beszélnek, és mégsem hiszünk nekik.
Egy másik pedig csupán azt mondja: "Ez így van", és máris elhisszük. U tudatában van
annak a hitnek, hogy az, amit mond, valóban igaz, vagy pedig ha tisztességtelen természet
, sziklaszilárdan hiszi, hogy a másikat nagyobb tudásával meg tudja gy#zni. Az
idegen szuggesztió (a másik ember szuggerálása) a hit másik emberre történ# átvitelét
jelenti.
Ha sikerül ez az átvitel, akkor sikerül a szuggesztió is, és hatnia kell. Az önbizalom
nélküli ember nem lehet jó szuggerátor, vagy csak addig a pontig sikerül neki, ameddig
szilárdan hisz önmagában. Pozitív és negatív emberekr#l beszélünk. A pozitív ember
nem kételkedik, és ez a bels# kétségeskedést#l való mentessége egész lényét meghatározza
, kifejez#dik szavaiban, gesztusaiban. Minél szabadabb a kétségekt#l, annál pozitívabba
hat, azaz annál er#sebb a hite. Csak így tudja hitét másokra átvinni, azaz másokat
szuggesztió által így tud befolyásolni. Ismételem: minden szuggesztiós hatás a hipnózistól
az ébrenlétben történ# szuggesztióig, az önszuggesztió vagy idegen szuggesztió
, csupán saját hitünk hatásait jelentik. A hipnózisban is ez történik, itt is lesznek elfo25
gadott és visszautasított szuggesztiók, azaz lesznek amelyeket elhisznek és lesznek
olyanok, amelyeket nem. A hipnózisban a hit határa, azaz az adott szuggesztió elfogadásának
a határa egyedül és kizárólag a hipnotiz#r bels# beállítottságától függ. Ha például
a hipnotizált személy elhiszi, hogy a hipnotiz#rb#l olyan er# árad, amelynek nem tud
ellenállni, akkor minden megvalósul, amit a hipnotiz#r hipnotizál. Bizonyos határok
között olyan szuggesztiókat is átvesz, amelyek károsak számára, mivel elhiszi, hogy
nem tud azoknak ellenállni. De nem szabad azt gondolnunk, hogy az ember kiszolgáltatott
a hipnotikus álomban. Tudatalattija állandóan #rködik, az nem alszik. Ebb#l látható,
milyen rendkívüli értéket jelent a szuggesztió törvényeinek ismerete, egyrészt a károktól
való megszabadulás, másrészt a tudatos sikerek elérése érdekében. E törvények rossz
alkalmazása biztosan megbosszulja magát.
Tévedés azt feltételezni, hogy hipnózis segítségével több minden elérhet#, mint a
tudatos önszuggesztió alkalmazásával. Ennek az ellenkez#je igaz. Minden dolog, ami
hipnózis segítségével elérhet#, az elérhet# önszuggesztióval is, és emellett az az el#nye
is megvan, hogy az önszuggesztió hatása maradandó. Az, aki ismeri és alkalmazza az
önszuggesztiót, az abban a helyzetben van, hogy az elért sikert állandósíthatja. Továbbá
a tiszta hipnotikus befolyásolás a hipnotizált személyt többé vagy kevésbé hipnotiz#rét
#l teszi függ#vé, míg az önszuggesztió alkalmazása során a illet# önálló marad, és a
tudatos önszuggesztió fegyvere mindig és mindenütt rendelkezésére áll.
Arra is emlékeztetem az olvasót, hogy egy és ugyanazon er# jelenti a tudatos önszuggesztió
és a hipnózis alapját is. De el#nyösebb a tudatos önszuggesztió alkalmazása.
Dr. J. H. Schultz professzor így ír: "Míg a fegyelmezett és önszuggesztió segítségével
végzett nevel# kezelés az egész személyiségnek rendkívül jó és tartós sikereket biztosít
, addig a bizonyos mértékig nyers, primitív hipnotikus kezelés többnyire tartós sikereket
nem tud hozni ilyen esetekben." (Néhány megfigyelés az alkoholistákkal kapcsolatban.)
Felszólítom az olvasót, hogy egyszer kritikusan vizsgálja felül ebben a világban
szerzett élményeit, és akkor bizonyára eljut arra a belátásra, hogy végs# soron mindig a
hit volt a dönt# mozzanat. Minél inkább felfogjuk, hogy a szellem valóban uralkodik az
anyag felett, annál több lehet#ség tárul fel számunkra. Mivel szerencsére itt nem esetlegességekkel
van dolgunk, hanem változhatatlan törvényekkel. Ezek a törvények természeti
törvények, és mi mindnyájan alá vagyunk vetve nekik. Az, hogy vajon ismerjük-e
ezeket vagy sem, az mindegy. A szellemi törvényeket semmiféle módon nem lehet kijátszani.
Ebben a világban minden az ok és okozat alapján történik. Jó ismerni az okokat, a
hatás meghatározása érdekében.
26
8.
A három törvény
Ez a fejezet három törvénnyel foglalkozik, amelyeket ha jól megértünk és követünk,
akkor rendkívüli sikereket érlelnek számunkra. Ez a három törvény a hit három törvényét
jelenti. Már írtam a hitr#l, és ezért az olvasó itt kétségtelenül könnyebben és jobban
meg fog érteni.
Az els# törvény így hangzik; Minden elképzelés, minden gondolat, ami betölt minket,
megfog valósulni, amennyiben ennek az elképzelésnek, ennek a gondolatnak a megvalósulása
emberileg lehetséges.
Megfigyelhet#, hogy az a gondolat, amelyik betölt, áthat, ural minket, ugyanaz, mint
amit hiszünk. Itt látjuk hitünk teremt# tevékenységét. Sajnos ennek a dolognak van fonákja
is. A "törvény nem érdekl#dik" az után, vajon a minket betölt#, átható, uraló gondolat
számunkra jó-e vagy rossz, s#t talán megsemmisít#. Mihelyt lehetségessé válik
ennek a gondolatnak, elképzelésnek a megvalósulása, annak meg kell történnie. Egy
szerencsétlen flótást biztos olyan gondolat tölt el, mely szerint neki pechesnek kell lennie.
Ha az ember azt hiszi, hogy gyógyíthatatlan beteg, azaz, ha betölti ez a gondolat,
akkor nincs segítség számára. Éppen úgy, mint ahogy minden látható ok nélkül elsorvadnak
emberek, éppen úgy egyes olvasók bizonyára látták, hogy számukra ismer#s,
látszólag reménytelenül megbetegedett emberek mégis meggyógyultak. Ha utána érdekl
#dünk, általában a következ# választ kapjuk: "Soha nem kételkedtem felgyógyulásomban
, hanem hittem benne." Egy m tét sikerére a gondolati beállítottságnak nagyon nagy
hatása van, nem mindegy, hogy a beteg bizakodva, vagy félelemmel telve néz elébe.
A negyedik fejezetben Dr. med. Carl Ludwig Schleich által ismertetett est bizonyítja,
hogy mennyire függünk elképzeléseinkt#l, hiszen egy teljesen egészséges ember azért
halt meg, mivel állítólag vérmérgezése volt, és nem amputálták beteg karját, # pedig úgy
gondolta, hitte, hogy e képzelt mérgezésbe bele kell halnia. Látjuk, hogy a pszichénket
betölt# gondolat sorsunkat meghatározó er#vé válik.
Dr. Baerwald a következ#képpen fejezi ki ezt: "... a gyógyászat területén a következ
# meghatározás adhat: A szuggesztió egy (a tudattalan útján) megvalósult gondolat."
Gyakran találkozni azzal a nézett