Züm – züm

Züm – züm

Fejek hullhatnak az elektronikus jegyrendszer körüli botrány miatt

•  Kovács István 

Kemény közleményben reagált a főpolgármesteri hivatal arra, hogy szerződést bontott az elektronikus jegyrendszert szállító céggel a BKK.

Első körben arról számolnak be, hogy Tarlósék nem is tudtak az egész ügyről. Mint Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes írja: “Az elektronikus jegyrendszer projekt (AFC) a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) által leszerződött és menedzselt projekt, amellyel kapcsolatos problémákról se Tarlós István főpolgármesternek, se nekem nem voltak információim.”
Az is kiderül a közleményből, hogy “a BKK Igazgatósága 2018. november 21-én – egyhangú szavazással – azonnali határidővel felmondta az elektronikus jegyrendszer kiépítésére és üzemeltetésére kötött szerződést. A szerződés felmondásának indoka a szállító megfelelő bankgarancia nyújtásával kapcsolatos szerződésszegése.”



A Bagdy szerint a fővárost anyagi kár nem érte, viszont

a probléma hosszú időn át tartó elhallgatása miatt a főpolgármester a szükséges személyi döntéseket meghozza.

Fotó: Halász Nóra

Halálra ítélték a szombathelyi trafikrablót egy 11 éves kislány 30 évvel ezelőtti meggyilkolása miatt

Rémálmok gyötrik a rablás óta – már nem akar eladóként dolgozni a nő, akire múlt héten gázpisztollyal kétszer is rálőtt egy rabló az egyik szombathelyi dohányboltban – számolt be az RTL Híradó. A rendőrség és a TEK szerdán fogta el a gyanúsítottat.

A 112 Press információja szerint a rabló huszonévesen, sorkatonaként meggyilkolt egy 11 éves kislányt, amiért halálra ítélték. Mivel közben megszűnt a halálbüntetés Magyarországon, így életfogytiglant kapott, végül 20 évet töltött el a szegedi Csillagban, majd 2008-ban szabadult.

https://zoom.hu/hir/2018/11/29/halalra-iteltek-a-szombathelyi-trafikrablot-egy-11-kislany-30-evvel-ezelotti-meggyilkolas

“Örülünk a béremelésnek, de miért pont a választásokra időzítik?”

•  Horváth Attila 

• 2018. november 30., 6:31
  

Kásler Miklós humánminiszter 72 százalékos béremelést jelentett be az egészségügyi ágazatban négy éven belül. A Zoom.hu-nak nyilatkozó szakszervezetek és szakértők ezt egyelőre erős fenntartásokkal kezelik, és fontosnak tartanának egy alapos szakmai egyeztetést, ez azonban úgy tűnik, megint elmarad.
A kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat, ezt Kásler Mikós, az emberi erőforrások minisztere jelentette be, az MTI híre szerint újságírók előtt, igaz, ennek nyomát – mint ahogy sajtótájékoztatóról szóló meghívót mi sem kaptunk – más médiumoknál nem találtuk.

Állítólag újságírók írok beszélt a miniszer Fotó: Halász Nóra

79,4 milliárd

Kásler a tudósítás szerint azt mondta, hogy a kormány elfogadta az alap- és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját, és az öt nemzeti egészségprogramot. Azt is kijelentette, hogy emelik az egészségügyi közalkalmazottak, a védőnők és az egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérét.
Továbbá:

• Négy év alatt négy lépcsőben emelik a béreket, ez 2022-re 72 százalékos emelést jelent.
• 2019 júliusától nyolc százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében ismét 20 százalékkal emelkedik a bérük, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal.
• A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán a kormány.
  

Akár jó hír is lehetne

„Nem néhány év múlva kellene a jelentősebb ütemet véghezvinni, hanem azonnal. Ez tehát akár egy jó hír is lehetne, ha az érdemi mértékű béremelés január 1-től kezdődne, amikortól várhatóan a minimálbér és a szakmai bérminimum emelkedik Magyarországon.

Rögtön 30 százalékkal kellene indítani, vagy annál magasabb összeggel, ezen kívül későbbre kellene tolni a kisebb arányokat.

A valódi hatás attól is függ, hogy más ágazatokban mi történik majd, mert ha ott továbbra is emelkednek a bérek, az egészségügyi dolgozók helyzete ezentúl sem közelít majd a többiekéhez, és marad az elvándorlás” – mondta a Zoom.hu-nak Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője.
Szerinte a Kásler-féle kijelentés egy hosszabb távú béremelési javaslat, amit jóval előbb kellett volna megtenni, főként ha figyelembe vesszük, hogy érdemben egy ideig nem is kezdődik el.

Tüntetés a magyar egészségügyért idén márciusban Fotó: Veres Viktor

Négy helyett két ütem

„Attól az ígérettől, hogy jövőre kapnak alig érezhető nyolc százalékot, illetve, hogy valamikor később ennél majd többet, valószínűtlen, hogy megnyugszanak az egészségügyi dolgozók. Főleg úgy, hogy a versenyszférában igen komoly béremelések indultak el a munkaerőhiány miatt” – jelentette ki Soós.
A szakszervezeti vezető szerint fontos megvizsgálni azt is, kikre vonatkozik az emelés. A bejelentésből ugyanis azt lehet kiolvasni, hogy például a családorvosok mellett dolgozó szakalkalmazottakat nem érinti. Ők nem közalkalmazottak, hanem munkaviszonyos dolgozók. Erre az elnök szerint mindenképp egy pontosabb jogszabályi leírás kell.



Ugyanakkor megjegyezte, üdvözlendő, hogy a tárca észrevette, milyen állapotok vannak, és elkezdett foglalkozni az egészségüggyel. Annak mindenki örül, hogy emelkednek a bérek, de négy helyett két ütem kellene, és mindenkire vonatkozóan.

Elfeledett védőnők

„Természetesen örülünk, hogy emelés történik, mert eddig a védőnők mindig kimaradtak. Azonban régóta szeretnénk, ha csatlakozhatnának a szakdolgozói bértáblához is, ezen belül könnyen meg lehetne valósítani a nyolc százalékot.

Ennek híján viszont jóval bonyolultabb, nem tudjuk, hogyan kerül majd bele a fizetésekbe.

A védőnők ugyanis közalkalmazotti bértábla alapján kapják a bérüket, méghozzá a szakmai bérminimumot, azaz 180.500 forintot”– mondta a Zoom.hu-nak Csordás Ágnes Katalin, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke.

Végre a védőnőknél is emelés jöhet MTI Fotó: Balázs Attila

Hangsúlyozta, annak érdekében, hogy valamelyest közelítsenek a szakdolgozói bértáblához, a kormány egy korábbi rendeletben – a védőnőkre vonatkozó részben – különböző kiegészítő pótlékokat és illetménykiegészítéseket határozott meg. Ezt a munkáltatóknak – azaz 90 százalékban az önkormányzatoknak – kötelességük lenne átadniuk a védőnőknek.

Gyakran egyszerűen nem teszik meg, vagy csak részben adják át.

„Örülnénk, ha bevezetés előtt tanulmányozhatnánk a jogszabályt, és érdemben egyeztethetnénk, de ilyen lehetőségre az utóbbi években nem volt példa” – tette hozzá.

A választásokra időzítve

Kincses Gyula egészségügyi szakközgazdász szerint bár minden béremelésnek örülni kell, egyértelműen látszik, hogy a legnagyobb ütemet épp a 2022-es választásra időzítik.

„A kérdés az, hogy lesz-e kinek adni a bért, hiszen ha nem azonnal emelnek, akkor nincs, akit a pályán tartsanak.

Ezen kívül, ha elmarad a szerkezeti és a működési reform, akkor csak tűzoltásról beszélhetünk, egy-két évet ki lehet vele húzni, de ugyanott tartunk majd, mint eddig”.

Azonnali béremelés kellene

„Akkora a baj az ágazatban, hogy fordítva kellene csinálni: azonnal 30 százalékkal kellene kezdeni, hogy aki még az országban van, az ne menjen külföldre, vagy ne igazoljon át a magánegészségügybe. Utána kellene a kisebb emeléseket elvégezni. Ez egyértelmű szándékot jelezne, nem pedig arra utalna, hogy azért emelnek nagyot négy év múlva, mert választások közelednek” – foglalja össze az eddig elhangzottakat Lénárd Rita belgyógyász főorvos.

Erős kétségei vannak Lénárd Ritának Fotó: Halász Nóra

Az 1001 orvos hálapénz nélkül Facebook-csoport egyik vezetője szerint ugyanakkor az egyik legfontosabb, hogy úgy tűnik, a szakdolgozók, valamint a nem szakirányú végzettségű, de az egészségügyben dolgozók is kapnak emelést. Ezen a területen ugyanis óriási a hátrány, itt többek között az

informatikusokra, rendszergazdákra kell gondolni, akikkel évek óta nem foglalkoztak.

Nem egyértelmű

Hozzátette, számára nem teljesen egyértelmű, hogy az emelés az orvosokat is érinti-e majd. De ha még így is lesz – az ő szempontjukból nézve a helyzetet – a növelés mellé teljes reformra és az egészségügyi ágazat szerkezetének átalakítására is szükség lenne. E nélkül szerinte semmit sem ér az emelés.
Kiemelte, fontos lenne azokra is gondolni, akik egy-két éven belül elmennek nyugdíjba, és kitalálni, hogy miként lehetne őket visszafoglalkoztatni. „Ha ők úgy döntenek, hogy nem elég a pénz, amit keresnek, akkor ez a béremelés semmit sem fog segíteni.

Az egészségügy ugyanis azért nem omlott még össze, mert a nyugdíjasok jelenleg is visszajönnek dolgozni, ha ők feladják, akkor nincs sok remény”.

Az egészségügy csapatmunka

Lénárd Ritával ellentétben Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének elnöke már határozottan arról beszélt a Zoom.hu-nak, hogy szerinte az orvosok teljesen kimaradnak a béremelésből.

Csapatmunka MTI Fotó: Nagy Lajos

Továbbá, hogy mennyire nem egyértelmű még az egészségügyi ágazaton belül dolgozók számára sem Kásler Miklós csütörtöki bejelentése, jól mutatja, hogy – ugyancsak ellentmondva Lénárd reményeinek – Dénes szerint a technikai személyzet, például a villanyszerelők és a gépészek esetében nincs, illetve nem folytatódik a béremelés.

„Az egészségügy az csapatmunka, szükség van minden szereplőre”

– hangsúlyozta.
Reagálva a másik ágazati újdonságra, elmondta, hogy szerinte a sürgősségi ellátás kapcsán jó döntés lehet, hogy bevezetik az alapellátó egységeket, de már most is vannak olyan Sürgősségi Betegellátó Osztályok, amelyek így működnek. Az viszont már szerinte nem biztos, hogy hatékonyabb ellátást eredményez, ha egy hasfájós beteget a triázs (betegosztályozási rendszer – a szerk.) automatikusan a sebészeti osztályra helyez. Annak ügyeletesei ugyanis hosszú órákig a műtőben lehetnek, és csak azt követően kezdik meg a beteg ellátását.
Kásler másik bejelentésével kapcsolatban megjegyezte, az öt nemzeti egészségügyi program kifejezetten fontos és hiánypótló anyag, de forrást igényel, aminek a fedezetét egyelőre nem látják. Hozzátette, az

elmúlt 20 évben gyakorlatilag egyetlen népegészségügyi program sem valósult meg teljes egészében.

Kerítésen benyúlva törték el egy budapesti nő nyakcsigolyáját

Lakásuk kerítésén keresztül rángattak meg egy budapesti nőt, amely támadás következtében eltört a nyakcsigolyája. Tanács Erika egy XVII. kerületi házban élt családjával. Párjától egy idő óta egy férfi folyamatosan pénzt kért – írja a Bors. A tartózás pedig már elérte az egymillió forint fölötti összeget. Ezt az összeget szerették volna visszakapni, ezért a hölgy a közösségi médiában próbált hozzájuk hasonló sorstársakat találni, akikkel együtt feljelenthetnék a zsarolókat. Ekkor történt a támadás, egy kisebb család jött el hozzájuk.

A nő a lapnak azt mondta, hogy július 24-én a kora esti órákban megjelentek a tartozóik a házunk előtt. Olvasták, hogy a közösségi médiában is megírtuk a dolgot, amit számon kértek. A szóváltás közben ragadta meg a tartozó család női tagja a haját, és teljes erőből ráncigálni kezdte. Ez pedig durva következményekkel járt. Tanács Erika egyik csigolyáját ugyanis korábban megműtötték, amely gyógyulófélben volt, ám a támadás miatt a korábban műtött 6-os, 7-es csigolya közötti rész sérült, amelyet azonnal műteni kellett – mondta. A rendőrség hivatalból pedig súlyos testi sértés miatt indított eljárást az elkövetők ellen.

Kézről kézre adták, legalább száz férfivel feküdt le 16 éves kora előtt

Tizenhat éves korára már legalább 100 férfi közösült azzal a fiatal lánnyal, akit 1998 és 2001 között adtak kézről kézre főleg ázsiai férfiak.

A jogi okokból névtelenséget élvező lány elmondása szerint a férfiak egymásnak adták tovább a telefonszámát, majd a férfiak utasították, hogy találkozzon velük. Tizennégy éves korában teherbe is esett, amivel végképp tönkretették fiatalságát.
A lány most a sheiffieldi bíróság előtt áll, ahol egyre több megnevezett támadóját hallgatják ki az ügyben.

A legnehezebb azokra emlékeznem, akik csak egyetlen alkalommal jöttek hozzám.

A legtöbb férfi arab származású, és a bűntény idejében 17-20 év között voltak. Elsőként Ali Akhtarral került kapcsolatba közülük, akit bár elsőre nem igazán kedvelt, később mégis belezúgott, mivel a férfi minden nap meglátogatta és ezáltal különlegesnek éreztette a lányt. Tőle esett teherbe is, gyermeküket 15 éves korában hozta világra.
(Metro)

Vascsővel erőszakolt meg a férfi egy hétéves kislányt, aki azóta is az életéért küzd

• 
  
• 2018. szeptember 20., 17:28
  

Negyven forintot és egy csokit ígért neki, ezzel csalta el egy szemétlerakóhoz a 21 éves férfi.

A felháborító és döbbenetes eset Újdelhi északi részén, Indiában történt a napokban. A huszonéves férfi előre kitervelt módon elcsalta, majd többek között egy vascsőt feldugva erőszakoskodott a kislánnyal.
Azóta szegényt kórházban ápolják, állapota kritikus a csőből a szervezetébe jutó baktériumok miatt. A férfit a rendőrség nemsokkal a rémtett után elfogta és állapotos felesége azóta is nehezen hiszi el a történteket.

“Sok vitánk volt az alkoholproblémái miatt, de sosem gondoltam volna, hogy képes egy ilyen ördögi cselekedetre. Megérdemli, bármilyen büntetést is rónak ki rá.”

Márpedig sokan a halálbüntetést tartják az egyetlen elfogadható válaszreakciónak a brutális tettre. Ezzel szolgáltatnának igazságot a kislánynak és családjának, ugyanakkor példát is statuálnának, mivel az országban világelső a nőkkel, és a kiskorúakkal szemben elkövetett nemi erőszak.
(via Daily Mail/borítókép illusztráció: Pixabay)

Hiába rejtőzött autó alá, a férfi kirángatta és 11 órán át erőszakolta a nőt

Az utcán szólította le, majd cipelte haza a 27 éves Nial Healey, aki megfenyegette: ha megpróbálja értesíteni a rendőrséget, azonnal megöli.

A férfi az utcán szemelte ki áldozatát, akit ezek után addig üldözött, míg a nő menedéket nem keresett egy autó alatt. Mindhiába.
Minden ott indult, mikor a férfi kinézte magának 40-es éveiben járó áldozatát, aki épp barátnőivel beszélgetett egy padon. Le is szólította azzal, hogy szereti az idősebb nőket, és jött is az ártalmatlannak vélt kontra:

“Én egy picit túlkoros vagyok neked, nem gondolod?”

Nevettek, majd mind visszamentek a nő egyik barátjának házába. Mikor egy idő után megkérték Healey-t, hogy távozzon, a férfi mindaddig az ajtó előtt várt, míg áldozata haza nem indult. Ekkor kezdte őt követni, hiába mondta neki a hölgy határozottan, hogy nem szeretné, ha hazakísérné.
A férfi felháborodottan kérdezte:

“Szerinted úgy nézek én ki, mint egy kis pöcs?!”

Majd hirtelen rátámadt, és a nőnek volt annyi lélekjelenléte, hogy menedéket keressen egy autó alatt. Ám ez sem segített, mivel a férfi a lábánál fogva kirángatta, majd szülei házához vitte. Közben azt suttogta a fülébe, hogy minden házfalba beveri hazáig a fejét, míg meg nem hal, ha valahogy jelezni próbál a rendőrségnek. Ezek után 11 órányi horror következett, amitől a nő még a tárgyaláson is remegett.
Végül elkapták az erőszakoskodót és tegnap hatrendbeli erőszak vádjában találták bűnösnek a manchesteri bírósági tárgyaláson. A bíró szerint a könyörtelen támadás hátterében nem állhat sem átmeneti elmezavar, sem más. Első fokon életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.
(via Metro)

A magyar társadalom negyede még mindig erősen zsidóellenes

Két napja járta be az európai sajtót a CNN felmérése, amely lesújtó adatokat közölt a kontinensen még mindig élénken élő antiszemitizmusról. A magyarokra különösen rossz fényt vet, hogy a közvélemény-kutatás szerint a hét vizsgált országból csak hazánkban nagyobb azoknak az embereknek az aránya, akik barátságtalanok a zsidókkal, mint akik nem. De valóban lehet-e növekvő antiszemitizmusról beszélni Magyarországon? Tényleg magasabb nálunk a zsidók elleni előítéletesség, mint a nyugat-európai országokban? És ha igen, miért? Kovács András, a CEU professzora és a magyarországi zsidóságról készült két legnagyobb szociológiai kutatás vezetője szerint a magyar társadalom körülbelül negyedére valóban jellemző az erőteljes zsidóellenes beállítódás, de a fentihez hasonló közvélemény-kutatásokat több okból is érdemes óvatosan kezelni.

Nem tudják, mi a holokauszt

Minden huszadik európai még sosem hallott a holokausztról. Több mint a negyedük meg van róla győződve, hogy a zsidóknak túl nagy a befolyása az üzleti életben. Ötből egy ember pedig úgy gondolja, hogy az antiszemitizmus csak egy reakció a zsidók tevékenységére – ezeket az eredményeket hozta a CNN hírtelevízió kutatása, amelyet hétezer ember bevonásával készített hét európai országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Svédország és Magyarország).

A 18 és 34 év közötti franciák közül a CNN szerint minden ötödik még nem hallotta a holokausztról. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A felmérés szerint a legkevesebben Franciaországban hallottak a holokausztról, ott a 18 és 34 év közötti korosztályból minden ötödik azt válaszolta a kérdezőbiztosnak, hogy nem tudja, miről van szó. Ausztriában – Adolf Hitler szülőhazájában – ugyanez az arány 12 százalék. Ugyanitt volt a legmagasabb azoknak az aránya (tíz emberből négy), akik azt mondták, hogy „csak keveset” tudnak a 75 évvel ezelőtt történtekről.
Az európai közvélemény túlnyomó többsége ennek ellenére egyetértett azzal, hogy a holokauszt emlékét életben kell tartani, hogy soha többé ne ismétlődhessen meg. A megkérdezettek harmada mégis úgy gondolja, hogy a „zsidók arra használják fel a holokausztot, hogy előnyt kovácsoljanak belőle”.
Ami Magyarországgal kapcsolatban különösen hangsúlyos, az a zsidókkal szemben táplált ellenszenv:

a vizsgált országok közül egyedül hazánkban magasabb azoknak az aránya, akik barátságtalanok a zsidókkal szemben (21%), mint akiknek jó véleménye van róluk (19%).

A maradék hetven százaléknak semleges volt a hozzáállása.
Lengyelország mellett szintén Magyarország volt az, ahol tízből négy ember úgy gondolta, hogy a zsidóknak túl nagy befolyásuk van az üzleti életben, minden harmadik szerint hasonló a helyzet a politikában, negyedük pedig a médiában is „zsidó befolyást” lát.
A közvélemény-kutatás egyik legérdekesebbnek tűnő része, hogy minden országban jelentősen túlbecsülték a világ zsidó népességének számát, Magyarországon nem is kevéssel: a magyarok negyede hiszi azt, hogy a világ lakosainak több mint 20 százaléka zsidó. A valóság ezzel szemben az, hogy ez az arány 0,2 százalék. Ráadásul tízből négy ember tippelte azt, hogy saját országában 3 és 10 százalék közötti a zsidó lakosság száma, pedig a világon egyetlen ország van, ahol két százaléknál magasabb ez az arány: Izrael. De erre később még visszatérünk, több okból is.

A zsidóellenességnek is több dimenziója van

A közvélemény-kutatás érthetően hatalmas figyelmet kapott, Kovács András, a CEU professzora ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy óvatosan kell kezelni a megállapításait. Az egyetem Zsidó Tudományok Programjának (Jewish Studies Program) vezetője emlékeztetett rá, hogy a CNN kutatásának sem a pontos módszertanát, sem a kérdéseit nem ismerjük – márpedig az ilyen felmérések esetében ez létfontosságú az eredmények elemzéséhez.

A szegedi Új Zsinagóga belső tere. Magyarországon több részletes kutatás is készült már az antiszemitizmusról. MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

„Hiába válaszolja valaki, hogy túl nagy befolyása van a zsidóknak az üzleti életben, egyáltalán nem mindegy, mi a mögötte rejlő érzelmi töltet: utálja is ezekért a zsidókat, vagy csak visszhangoz egy elterjedt sztereotípiát. Még az is lehet, hogy valaki a fenti kijelentést pozitívan értékeli. A zsidóellenességnek több dimenziója van: a radikális vagy kemény antiszemiták közé azokat szoktuk sorolni, akiknél egyszerre kimutathatók előítéletes gondolatok, ellenszenv, és még diszkriminálni is képesek lennének a zsidókat” – mondta Kovács a Zoom.hu-nak.
Részletes kutatások Magyarországon is rendszeresen készülnek a témában, a Tett és Védelem Alapítvány megbízásából a Medián évente vizsgálja az antiszemita előítéletességet a magyar társadalomban a Kovács András által kidolgozott módszerrel. Ezek az eredmények is alátámasztják, hogy az antiszemitizmus szintje hazánkban magasabb, mint számos nyugat-európai országban.

Magyarországon jelenleg a társadalom körülbelül negyedére jellemző erőteljes zsidóellenes beállítódás

– ez a szám 2010 óta 21-26 százalék között ingadozik. Valamilyen szintű antiszemitizmus a társadalom harmadára jellemző, kicsit több mint 30 százalék ért egyet például azzal a kijelentéssel, hogy a zsidóknak túl nagy befolyása van ma Magyarországon, a felnőtt lakosság kétharmada viszont nem antiszemita – ismertette az eredményeket a CEU professzora.

Már nyíltan lehet utálni

Ahogy a CNN felmérése is rámutatott, ezek a számok nyugat-európai összehasonlításban magasnak számítanak. Németországban egy 2016-os felmérés szerint a felnőtt lakosság 10 százaléka számított tradicionális antiszemitának, ami körülbelül fele a magyar adatoknak. Más a helyzet a „másodlagos antiszemitizmussal” – a németek 26 százaléka állítja, hogy a zsidók megpróbálják kihasználni és a maguk javára fordítani a zsidóüldözéseket, és nagyjából ugyanennyien vannak azok, akik Izrael „kritikájába” csomagolják zsidóellenességüket.

A berlini holokauszt-emlékmű: a németek tudatosan próbálják feldolgozni a történemet. Fotó: MTI/EPA/Carsten Koall

Kovács András szerint a különbségekre nem nehéz magyarázatot találni: Németországban például már több mint hatvan éve tudatosan próbálnak tenni az antiszemitizmus ellen, míg Magyarországon az 1990-es évekig tabutéma volt a kérdés, hazánkban csak 20-30 éve foglalkoznak nyíltan a témával.
Arra a kérdésre, hogy a politikai közeg felhasználja-e a létező előítéletességet, így meg is teremtve azt, a szakértő a 2009-es adatokat hozta fel példának. Ekkor hatalmas ugrás történt az antiszemiták arányában, körülbelül kétszer annyian vallották magukat zsidóellenesnek, mint korábban. Nem nehéz észrevenni, hogy az ugrás összefüggött a Jobbik előretörésével, majd 2010-es parlamentbe jutásával. Az ő megnyilvánulásaikkal párhuzamosan háttérbe szorult a norma, amely szerint az antiszemitizmus nyilvánosan nem vállalható, és egyre többen gondolták azt, hogy „ha a Jobbiknak a Parlamentben szabad, akkor nekem is”.

„Az antiszemita érzelmeknek ez a növekedése a látencia megszűnésének a következménye”

– mondta Kovács András, aki a magyar zsidóságról két átfogó szociológiai kutatást is vezetett, az egyiket 1999-ben, a másikat tavaly.
Az utóbbi felmérés körülbelül a magyar zsidóság majdnem kétezer tagjának kérdőíves válaszain alapult, és az idén publikálták. Egyik legérdekesebb eredménye az volt, hogy bár a korábbiakhoz képes a magyarországi zsidók személyesen jóval ritkábban élnek meg antiszemita zaklatást, mint az ezredforduló körül, de kétharmaduk szerint nagy vagy nagyon nagy az antiszemitizmus az országban.

A magyarországi zsidóságról tavaly készült átfogó felmérés. MTI Fotó: Kovács Tamás

Kovács András ezt az internethasználat általánossá válásával magyarázta, hiszen manapság a közösségi médiában, különböző internetes oldalakon sokkal könnyebb antiszemita tartalmakkal találkozni, ami jelentősen befolyásolja az érintettek tapasztalatait.
A szakértő a szociológiai tanulmány alapján a CNN felmérésének egy másik sokat idézett pontjára is kitért. Sok újságban sokkoló adatként közölték, hogy a magyarok negyede szerint a világ lakosságának több mint húsz százaléka zsidó, de „az igazság az, hogy a magyarországi zsidó lakosság 25 százaléka is minimum negyedmilliósra becsülte saját létszámát, pedig a valóságban körülbelül 100 ezer emberről beszélünk” – tette hozzá.
Félmilliárdot ad a kormány
Véletlen időzítés, vagy nem, a magyar kormány éppen a napokban fogadta el azt a határozatot, amelynek értelmében 2019-ben 525 millió forinttal, 2020-tól pedig a költségvetésbe automatikusan beépülő 500 millió forinttal támogatják az európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmet. A költségkeret az Európai Tett és Védelem Liga felállításához járul hozzá, amely a törvényalkotás, az igazságszolgáltatás, a monitoring-kutatás és az oktatási rendszer területén fog kiterjedt tevékenységet folytatni. Létrehoznak egy 24 órás antiszemita incidens-bejelentő zöldvonalat is. A kezdeményezést az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanyahu mellett a holland, a belga, a francia és a spanyol zsidó közösség is üdvözölte – írta közleményében a Tett és Védelem Alapítvány.

A Hír TV riportere feltett egy valódi kérdést Halász Jánosnak Gruevszkiről, másnap már röpült is

A parlament nemzetbiztonsági bizottsága szerdán tartott rendkívüli ülést Nikola Gruevszki miatt. A kormányoldalról csak Halász János jelent meg, de ő is elég volt, hogy megfúrja az érdemi tanácskozást.

Ez után kapta el a folyosón az ülésről távozó Halászt a kormánybaráttá szelídített Hír TV riportere, Medgyesi Miklós és azt a kérdést tette fel neki: „ha Demeter Mártát támadják minősített adatokat nyilvánosságra hozatala miatt támadják, akkor

amiatt lesz-e vizsgálat, hogy a Magyar Idők címlapon hozta Gruevszki menekültügyi eljárásának végeredményét?”

A hvg.hu úgy tudja, hogy Medgyesi egy nappal később, csütörtökön már be is hívták, és a megbeszélés végén közös megegyezéssel távozott a tévétől, ahol 5 éve dolgozott. Villámgyors távozása nyilvánvalóan kapcsolatban van a Halásznak feltett kérdéssel.

A  szerkesztő-riporter megerősítette, hogy csütörtökön közös megegyezéssel elhagyta a

Hír TV-t, de kérdésekre nem válaszolt, mondván, köti a munkaszerződése.

Belülről bomlik a Fidesz: Fellázadtak Orbán ellen!

Négy éve, amikor a 2014-es választáson megszűnt a párhuzamos hivatalviselés lehetősége, több mint 90 országgyűlési képviselőnek kellett döntenie, hogy a parlamentben marad-e, vagy megelégszik a polgármesteri poszttal. A többség akkor az önkormányzatot választotta. Mára azonban már mindenki számára világos, hogy a választással nem pusztán az országgyűlési képviselőséget, hanem gyakorlatilag minden lobbierejüket, befolyásukat is elvesztették a Fidesz helyi politikusai. Eddig nagy volt a csend, Tusványoson szóltak be először nyíltan a miniszterelnöknek. 
Egy budapesti fideszes polgármester Tusványoson az Orbán Viktorra váró pulpitus mellől, az egyik szomszédos előadósátorból küldött kritikus üzentet a miniszterelnöknek. A Fideszben meglehetősen szokatlan a kritikák nyílt megfogalmazása, a polgármestereknek azonban nem maradt más lehetőségük. Mióta megszűnt az átfedés a kormánypárti országgyűlési képviselők és az önkormányzati politikusok csoportja között, odafönt nem hallgat senki a véleményükre. 
Kovács Péter, a XVI. kerület fideszes polgármestere szombaton előadott kiselőadásában azt fejtegette, hogy szerinte alapvetően rossz irányba megy az önkormányzati politika, a kormány nem az önkormányzatok fejlesztésében gondolkodik, hanem inkább a leépítésben. Az Index helyszíni beszámolója szerint hasonló véleményen volt Budafok fideszes polgármestere is. Karsay Ferenc a biológiából vett hasonlattal próbálta leírni a helyzetet: az önkormányzat olyan, mint a testben a sejt, amivel ha probléma van, az ember teljes egészsége rámehet. 
A fideszes polgármesterek régóta elégedetlenek a 2014 óta kialakult helyzettel. Eddig csak Tarlós István kormányzati konfliktusairól lehetett hallani, pedig a fővárosi és vidéki polgármestereken közben elhatalmasodott a kiszorítottság és a mellőzöttség érzése. Az egykori országgyűlési képviselők saját bőrükön tapasztalhatták, hogy mind kevesebb kérdésben veszik számításba álláspontjukat, és még az önkormányzatok működését érintő ügyekben sem egyeztetnek velük. 
A budapesti "nagyágyúkból" szerveződött BÖSZ (Budapesti Önkormányzatok Szövetsége) létrejöttekor komoly lobbierőt tulajdonított magának, a szervezetben remélték, hogy ellensúlyt képezhetnek a főpolgármester, Tarlós Istvánnal szemben, és sikerrel befolyásolhatják a kormányzati döntéseket is. A fővárosi fideszes politikusoknak azonban csalódniuk kellett, a BÖSZ-ből egyáltalán nem lett ütőképes alakulat. Az utolsó nagy pofon pedig akkor érte a tagokat, amikor végre sikerült közös nyilatkozatot összehozniuk a Klik átszervezése ellen, de a közoktatási intézmények államosításának újabb köréről kormányszinten nem kértek a véleményükből. 
Az egyik fővárosi polgármester szerint ez a mentalitás hitelteleníti a kormány Brüsszelnek küldött üzeneteit is. 
Orbán Viktor rendszeresen támadja az uniót azért, mert a nemzeti kormányok helyett a brüsszeli adminisztráció kezébe ad egyre több döntési kompetenciát. A miniszterelnök azonban az országon belül pontosan ugyanazt csinálja, amit Európában nem szeret, kiüríti a helyi kormányzást, és mindent a központi kormányzat kezébe ad – magyarázta a polgármester. 
Kínos ellentmondásra hívta fel a figyelmet egy másik városvezető is. Miközben a kormány adó- és rezsicsökkentéssel kampányol, annyi forrást von el az önkormányzatoktól, hogy azok kénytelenek egyre több és egyre kreatívabb adókkal kipótolni a hiányos költségvetést. Az elvonás kényszeríti rá az önkormányzatokat arra is, hogy újabb és újabb közterületi büntetésfajtákat vezessenek be, amelyek aztán közutálat céltáblájává teszik őket. 
Többen emlékeztettek arra, hogy a baráti polgármesterek akkor sem kaptak előzetes információt, amikor a csok lakásépítési kedvezmények bevezetésével párhuzamosan módosították az építési szabályokat. Egyik forrásunk szerint az engedélyek kiadásának átalakítása jó nagy káoszt okozott az önkormányzatokban, amit utólag kell valahogy orvosolni. Most egyszerűbb egy 290 négyzetméteres házat megépíteni, mint egy homlokzati ablakcserét engedélyeztetni – mondta az egyik polgármester, aki szerint végső soron ezek a bosszantó szabályozási bakugrások is az önkormányzatok tekintélyét ássák alá az állampolgárok szemében. 

Botrány: Bekapcsolva maradt Lezsák mikrofonja, lebukott – Szervezett akció volt az ellenzék elnémítása (+videó)

Nyugati Fény

 · 2018. november 28., 10:55 · Leleplező

Ilyen nincs: Lezsák a segítőjével megbeszéli, milyen ürüggyel némíthatná el az ellenzékiek mikrofonját!

Beszámoltunk róla, hogy tegnap este zajlott a rabszolgatörvénynek nevezett, botrányos törvényjavaslat vitája a Parlamentben.

A levezető elnök, Lezsák Sándor sorra némította el a képviselők mikrofonjait, majd zárta ki őket, végül az egész vitát házszabály-ellenesen lezárta.

Most előkerült a videó arról, ahogy a vita szünetében Lezsák Sándor mikrofonja véletlenül bekapcsolva maradt, és lehetett hallani, ahogyan a segítőjével megbeszéli: hogyan vethet véget az ellenzéki képviselők felszólalásainak.

Ahogy a mérce.hu kiszúrta: rövid tanakodás után, hogy vajon meddig folytathatják a felszólalásokat az ellenzékiek, segítője azt javasolta neki: hivatkozzon a szövegismétlésére, vagyis hogy a képviselők egyszer már elmondták a mondanivalójukat, és az “semmi újat” nem tartalmaz.

Az alábbi videón 1:55-től hallható:

.

Jobb minőségben:

.

Lezsák pedig így is tett, a hosszabb felszólalásokat nem engedélyezte, sőt elkezdte az ellenzéki képviselőket kitiltani a vitáról.

Végül egy olyan pillanatban, amikor még lettek volna felszólalok, tehát a vitának tovább kellett volna tartania, egyszerűen fogta és házszabály-ellenesen lezárta a vitát.

Itt egy összefoglaló videó arról, hogyan fojtotta bele a szót Lezsák az ellenzékiekbe:

Belefojtják a szót az ellenzékbe a rabszolgatörvény vitáján

https://www.youtube.com/watch?v=NYWjFguh_u4

Lezsák Csengeri Dénesnek nézte az ellenzéket

azt gondolta , hogy az ő nyelvüket is lenyomja a torkukon !!!

Mit keresnek ilyen gyilkos politikusok a tisztelt házban ????

A büntetésvégrehajtási intézet ilyen emberekre vár , de ki kéne bujni a mentejmi jog alól , hogy Csengeri Dénes után mehetnének !!!

Ahová Mihály dugta a lopott telefont, oda csak kevesen dugják – fotó

Nemrég komlói tolvajok hülyeségén röhögött az ország, erre most Szegedről érkezett egy olyan rendőrségi hír, ami bármilyen B-kategóriás vígjáték kisstílű bűnözőinek becsületére vált volna.

H.V. JÚNIUS 20., 10:30

Történetünk hőse a 44 éves F. Mihály, aki június 18-án vásárolni ment egy szegedi áruházba. Fogott egy cipót, egy telefont és egyéb termékeket, berakta ezeket a kosarába, majd bement a próbafülkébe.

Innen a pénztárhoz vitte az útja, ahol mindent kifizetett a mobil kivételével. Mihály már a siker kapujában állt, de valószínűleg nem voltak kötélből az idegei, mivel a biztonságiak felfigyeltek a zavart viselkedésére. Kérdőre vonták, ennek során kiderült, hogy a férfi

a kosárban lévő vekni BELSEJÉBE belegyömöszölte a telefont, amit így próbált ellopni.

A telefont rejtő cipó (fotó: police.hu)

A kapitányság nyomozói kihallgatták Mihályt, melynek során a férfi bűncselekmény elkövetését elismerte, ellene lopás miatt indult eljárás. A rendőrök a gyanúsítottat őrizetbe vették, majd az illetékes ügyészségen előterjesztést tettek előzetes letartóztatásának indítványozására.

Kitálalt a soroksári futónő özvegye: “a zsaruk mindent elrontottak, amit lehetett”

Lesújtó véleménnyel van a rendőrség munkájáról Kardos Lajos, akinek feleségét öt éve ölték meg, miután futni indult soroksári otthonukból. Emellett meggyőződése szerint még hullagyalázás is történt a szörnyű tett során.

H.V. OKTÓBER 30., 09:55

Minderről a férfi a Blikknek mesélt. Szerinte minősíthetetlen a rendőrség munkája.

“Amikor a nyomozás indult, a zsaruk mindent elrontottak, amit csak lehetett. Amit ők csináltak, az munkának nem nevezhető, nagy nulla. Az első három hónapban bakiktól és hibáktól hemzsegett a ténykedésük, amit már – bármennyire is szerették volna – az ügyet később megkapó Petőfi Attila vezérőrnagy és csapata sem tudott korrigálni.”

– mondta Kardos Lajos, hozzátéve, őt az első számú gyanúsítottként tartották számon annak dacára, hogy semmi sem szólt ellene.

“Úgy kezeltek, mint egy gyilkost, miközben az igazi elkövető vidáman élte az életét. Amikor most kiderült, hogy ártatlan vagyok, természetesen senki nem mondta: „elnézést, Lajos, ezt benéztük”. Sőt, még mindig én könyörgöm, hogy kapjak információt, komoly sikereket azonban ezen a téren nem könyvelhetek el”

– idézte a Blikk a gyászoló férj szavait.

A férfi azt is elmondta, a feleségét igenis megerőszakolták, valamint hullagyalázás is történt, erről biztosan tud. Hozzátette, ha rendesen működik a rendszer, felesége a mai napig él. A férfit – R. Szilvesztert -, akit megölésével gyanúsítanak, már korábban le kellett volna ültetni, jogerős ítélet volt ellene, de nem volt börtönben.

Banális hiba? Több éve elkaphatták volna a soroksári futónő gyilkosát

Egy hónappal a szörnyű tett után elkaphatták volna a soroksári futónő megölésével vádolt férfit, azonban lapértesülés szerint egy rendőrségi rutin elmaradása miatt fontos nyom sikkadt el. Ha minden rendben ment volna, már valószínűleg rég pont lenne az ügy végén.

H.V. OKTÓBER 24., 10:40

Minderről a Blikk számolt be szerdán. A lap felidézte, hogy Kardos Lajosné Gyurik Krisztinát 2012-ben támadták meg futás közben Soroksár és Pesterzsébet között, a tettes bántalmazta, majd egy kötéllel megfojtotta. A gyilkos a nő ruháját és telefonját is elvitte.

A lap szerint a megölt nő férje az elvitt telefon papírjait a gyári számmal együtt a nyomozás elején átadták a rendőrségnek, az adatok viszont nem kerültek be a rendszerbe. Így mikor egy hónappal az eset után betörés közben elkapták a tettel vádolt R. Szilvesztert Siófokon egy betörés miatt, hiába volt nála Krisztina telefonja, mikor ellenőrizték azt, nem találtak egyezést a rendszerben, mivel anno nem vitték fel az adatokat.

A férfi védője, dr. Lichy József a Blikknek elmondta, azt hitte, Siófokon hibáztak, de kiderült, ott minden rendben volt, az adatok egyszerűen nem voltak rögzítve a rendőrségen. Az ügyvéd és védence azt is megbeszélte, hogy R. Szilveszter továbbra sem tesz vallomást.

A gyanúsítottnak egyébként megtalálták a DNS-ét a helyszínen. A férfi azzal védekezett, látta, amint egy férfi bántalmazza a nőt, segített neki, majd továbbállt. R. Szilveszter DNS-e azonban a kötélről is előkerült, amivel megfojtották az anyát, így kizárnak tartják, hogy bárki más is ott lett volna.

Add tovább, hogy másokhoz is eljusson!

Már rég börtönben kellett volna ülnie, amikor ölt a soroksári nő gyilkosa

Újabb csavarról írnak az öt évvel ezelőtti soroksári gyilkosság kapcsán. E szerint a nő megölésével vádolt R. Szilveszternek nem lett volna módja véghezvinni a szörnyű tettet.

H.V. OKTÓBER 3., 08:36

Mint ismert, idén szeptemberben derült ki, hogy a gyanú szerint egy olyan férfi ölhette meg öt éve Gyurik Krisztinát, aki már évek óta börtönbüntetését tölti. A Blikk most újabb fejleményről számolt be az ügy kapcsán.

R. Szilvesztert a lap szerint a bíróság jogerősen elítélte sorozatbetörések miatt még 2013. szeptember 25. előtt, a soroksári futónő halálát megelőzően. A férfinak tehát elvileg rég rács mögött kellett volna lennie a gyilkosság idején. Szilveszter azonban nem ment börtönbe, ellene körözést adtak ki.

A Blikk úgy tudja, a vádlott a körözés miatt búvóhelyéül a gyermekkorából jól ismert helyszínt, a Pesterzsébet és Soroksár között lévő Vízisport utcát, illetve annak környékét választotta. Gyurik Krisztina megszokott futó útvonala is érintette ezt a területet, az édesanya ráadásul általában mindig ugyanabban az időpontban kocogott.

“Megtanulta Orbán Simicskától, csak csicskákkal működik a rendszer”

•  Kovács István
  

A héten komoly átrendeződés zajlott le a kormánypárti médiánál, az eddigi fideszes médiatulajdonosok sorban ajánlották fel érdekeltségeiket a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak.

Polyák Gábor, a Mérték Médiaműhely vezetője szerint bár az átlagembereknek szinte semmit nem jelent ez a változás és a NER is “csupán” évi pár milliárd forintot spórolhat mindezzel, a kormánypárti médiumok vezetőinek viszont komoly fejtörést okozhat, mert a kiskirályok elkezdték magukénak érezni ezeket a sajtótermékeket és kiszivattyúzni belőlük a pénzeket.



„Ennek a világnak most vége, ez egy világos üzenet volt számukra Orbán Viktortól” – mondta.
Az elemző ugyanakkor figyelmeztetett, a folyamat nem most indult, vissza kell tekintenünk egészen 2015-ig, amikor Simicska Lajos „önálló életre kelt”. Akkoriban Orbán még több kis erőközpontban gondolkodott, főként súlytalan szereplőkkel.

„A mostani centralizáció sokkal jobban elő van készítve, körül van bástyázva, nem lesz Simicska 2, ha mozdulnak, akkor a fejükre omlik minden” – véli Polyák.

Szerinte a G-napnak éppen az volt a komoly tanulsága, hogy csak „csicskákkal” lehet megcsinálni ezt a rendszert.
Attól viszont szerinte nem kell tartani, hogy mindenhol egységesen ugyanaz lesz a címlap, mint a Mediaworks portálok esetében az Orbán-interjúknál láthattuk, ugyanazt a – mint fogalmazott – perverz önállóságot élvezhetik, mint eddig.



„Az átkosban is elég volt hetente összehívni a főszerkesztőket” – tett hozzá. A mostani helyzet egyébként Polyák szerint nem sokban különbözik az érett szocializmus sajtóirányításától.
A szakember szerint volt még egy fontos üzenete az összevonásnak: megmutatni Európának, hogy ezt is megtehetik.

„Ilyen szintű központosítás nyugaton nincs, ez semmilyen módon nem egyeztethető össze a jogállamisággal vagy a demokráciával”.

Polyák úgy gondolja, a központosítás jól illeszkedik abba fordulatba, amit a Gruevszki-ügy vagy a fegyverkereskedők kiadása Oroszországnak is jelez: a kormány elengedte a látszatot, egyszerre több fronton is szembehelyezkedtünk a szövetségeseinkkel.
A Fidesz emellett az ellenzéknek is üzent a történtekkel. Polyák szerint azzal, hogy a Szabad Földet átvették a szocialisták volt pártpénztárnokától, Puch Lászlótól, azt akarták demonstrálni, hogy az „ősszocik” a rendszer részei és úgy táncolnak, ahogy Orbán Viktor fütyül. A Szabad Föld ráadásul egy nagyon értékes lap, mert épp azokon a vidéki kistelepüléseken olvassák, ahova a független sajtó már alig ér el.



A 476 médium között nem egy magazin található, arra a felvetésünkre, hogy akkor most már a bulvárlapokban is Orbán interjú lesz-e, Polyák úgy reagált: nem kell ilyen éles váltásokban gondolkodni. Inkább finom módszerekkel fogják átadni az üzeneteket. Példaként említette, hogy mostantól nagy szeretetben mutogathatják a párokat, míg a melegtémát kivehetik az újságokból. Ez szinte észrevétlen lesz, finom manipulációval mégis át lehet alakítani az olvasók világról való gondolkodását – zárta az elemző.
Felállt a központosított médiaportfólió
Szerdán jelentették be, hogy a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Talentis Group Zrt. megvásárolta a Magyar Idők kiadóját, és a Mediaworks-ön keresztül közvetett tulajdonába került a Borsot is kiadó Lapcom, az Inform Média, valamint a Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó vállalat. Egyúttal az is kiderült, hogy Mészáros a médiaérdekeltségeit a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnak adja. A bejelentés után nem sokkal sorban jelezték a kormánypárti médiumok tulajdonosai, hogy ők is felajánlják az alapítványnak az érdekeltségeiket. Így egy helyen koncentrálódik többek között az Origo-t kiadó New Wave Media Group Kft., a HírTV Zrt., a HírTV médiaszolgáltatója, a Modern Media Group Zrt., a Lokál, a Lokál extra lapok, a lokal.hu és a 888.hu, a Retro Rádió, Ripost Média Kft., a Ripost napilap, a Hello! magazin, valamint a ripost.hu és a faktor.hu internetes hírportálok kiadója is, összesen 476 médiatermék került az alapítvány kezelésébe.

SEMMIS A DEVIZA ALAPÚ HITEL !!!

A Csalás (kemény!)

LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG1055 Budapest, Markó u. 16. Tisztelt Legfőbb Ügyészség! Alulírott Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezete (rövidített nevén BAÉSZ, székhelye 5711.Gyula, Fehér-Körös utca 69. nyilvántartási száma: 2817, képviseli Kásler Árpád mint a BAÉSZ elnöke ) mint érdekvédő társadalmi egyesület ezennel közvádas f e l j e l e n t é s t teszünk az OTP Bank Nyrt. 1051 Budapest, Nádor u. 16.,  Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt. 1051 Budapest, V.ker. Vigadó tér 1., Raiffeisen Bank Zrt. 1054 Budapest, Akadémia u. 6., Erste Bank  Nyrt. 1138 Budapest , Népfürdő u. 24-26.,  AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 1138 Budapest, Váci u. 135-139., FHB Bank Kereskedelmi Bank Zrt. 1132 Budapest,Váci u. 20., CIB Bank Zrt. 1027 Budapest, Medve u. 4-14., Budapest Bank Nyrt. 1138 Budapest, Váci u. 188., MKB Bank Nyrt. 1056 Budapest,Váci utca 38., Merkantil Bank  Zrt. 1051 Budapest, József A. u. 8., Lombard Lízing Zrt. 6720 Szeged, Somogyi u. 19. Unicredit Bank Hungary Zrt. 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6. ellen elsősorban a Büntető Törvénykönyv 318. § (1)-ban foglaltak szerinti csalás büntette és a Btk.296/A. § foglaltak szerinti fogyasztók megtévesztésének magalapozott gyanúja miatt. Ezért mint a csalás törvényi tényállása: Btk.318. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart és ezzel kárt okoz, csalást követ el. (6) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen nagy kárt okoz, b) a jelentős kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon c)980 követik el. (7)981 A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, b) a különösen nagy kárt okozó csalást a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott módon, c)982 követik el. Mely törvényi tényállás elemeit a megnevezett pénzintézetek azzal valósítják meg,hogy - az adósokat színlelt jogügylettel (kölcsönszerződés) tévedésbe ejtették - az adósoknak kárt okoztak ( vagyoni és nem vagyoni károk) A fogyasztók megtévesztése megjelenik abban, hogy a pénzintézetek kölcsönszerződést kötöttek az adósokkal, hiszen ilyen tartalmú tartozáselismerő nyilatkozatokat írattak alá velük, megtévesztve ezáltal őket abban a tekintetben , hogy az áru megfelel a magyar jogszabályoknak, holott a legfőbb ügyész is elismerte, hogy a devizaalapú hitelezésnél a „A szerződés elsődleges tárgya a magyar joggyakorlatban nem szokásos fogalom.” A gyanútlan és banki háttérműveletekben járatlan adósok felültek a csábító reklámoknak (melyekkel a bankok még akkor is bombázták a médián keresztül a potenciális ügyfeleiket amikor az USA-ban és Nyugat-Európában már bankházak mentek csődbe és a válság begyűrűzése a bankok egymás közötti hitelezési gyakorlata miatt biztosra volt tehető, éppen ezért árfolyamkockázatról nem is lehetett a szerződések aláírásakor beszélni csak egy biztosan bekövetkező eseményről amely csak és kizárólag az adósokat fogja sújtani) és aláírtak egy olyan szerződést amelyet a Polgári törvénykönyvben saját maguk is ellenőrizni tudtak, hiszen kölcsönért mentek a bankba nem pedig a bank devizakereskedésének prédáivá akartak válni. Hivatkozunk továbbá a Szegedi Ítélőtábla Pf.I.20.052./2012/7. sz. ítéletére melyben az eljáró bíróság nem tesz mást mint a magyar jogtól idegen (mégis magyar jogintézményként feltüntetett) kölcsönszerződésből igyekszik kigyomlálni a deviza adásvételi szerződésre jellemző árrésnek a fogyasztóval való megfizettetését azáltal, hogy tisztességtelenek mondja ki azt a kikötést amely ellenszolgáltatás nélküli plusz bevételhez juttatja a bankot. Az ítéleti indokolás kimondja: A devizaalapú forinthitel esetén a felek nem kétféle jogügyletet kötnek: egyfelől egy kölcsönt, és másfelől egy ténylegesen nyújtott devizakölcsön „megvásárlása” (a bank részéről), illetve forint törlesztéskor a devizarészlet „eladása” történik, hanem jogilag egységes (egyetlen) devizaalapú kölcsönszerződés jön létre közöttük. A kölcsönszerződés alapján a bank az ügyfél részére devizát nem bocsát a rendelkezésére, sem effektíve, sem átvitt, jelképes értelemben. Devizához ezen ügylet keretei között a kölcsönvevő semmilyen módon és mértékben nem juthat, kizárólag forintot bocsát rendelkezésére a hitelező. Miután az adósnak devizát nem nyújt a hitelező, ilyet nem bocsát a rendelkezésére, ezért az adósnak nincs is mit eladnia a hitel folyósításakor — a bank részéről a folyósításkor nem történik devizavétel (az ügyfélnek nincs eladható devizája). A kölcsön jogügyletben devizaértékesítés — eladás és vétel — tehát nem történik, ezért az eltérő vételi folyósításkori, és eladási törlesztési árfolyamon a hitelező különbözeti árrést nem alkalmazhat. „Mintha vétel” és „mintha eladás” jogilag nem létezik — értelmezhetetlen —, a „virtuális szolgáltatásért” pedig legfeljebb „virtuális ellenérték” jár. A fentiekből is egyértelműen látszik, hogy már az Ítélőtábla szintjén is szembeötlő az a törekvés, hogy kiiktassa a kölcsönből mint jogügyletből a deviza adásvételt. Eközben a bank a Ptk.ban nevesített Kölcsönszerződést köt az adóssokkal és a kölcsönösszegre vonatkozó tartozáselismerő nyilatkozat megtételére kötelezi az adóst , amely a kölcsön folyósításának feltétele. A jogügyletben felmerülő kereskedelmi árrés kiiktatása azzal, hogy vételi árfolyamot alkalmaz a Bank a havi, devizában megállapított törlesztőrészlet adós általi megvásárlásakor, a lényegi problémát nem orvosolja. Ugyanis a lényegi probléma az, hogy nem kölcsön lett rendelkezésre bocsátva, hanem egy deviza adásvétel vételi ára. És ez az, ami miatt a kereskedelmi árrés felmerül, ha eladási áron számol törlesztéskor a Bank. Amennyiben az Adóstól követelt devizaösszeg az Adós rendelkezésére lett volna bocsátva névértéken, akkor eladási árfolyam alkalmazásával sem keletkezne kereskedelmi árrés, MERT AKKOR VALÓBAN PÉNZKÖLCSÖN ADÁS TÖRTÉNT VOLNA, ÉS NEM DEVIZA ADÁSVÉTEL. A kereskedelmi árrés a deviza adásvétel esetén a jogügylet lényege miatt felmerül, de akkor nem lehet pénzkölcsön adásként rögzíteni a gazdasági eseményt, mint ahogy azt a pénzintézetek rögzítették. Deviza adásvétel esetén nem rögzíthető a vételi ár hitelfolyósításként, nem rögzíthető a Bank által megvásárolt deviza hiteltartozásként, csak adásvételből eredő tartozásként. Nem követelhető az adásvétel során keletkezett tartozásként nyilvántartásba vett devizaösszegre ügyleti kamat, mert a devizaösszeg nem hiteltartozás, nem kölcsöntartozás, hanem az adásvétel miatt fennálló pénztartozás. Erre az összegre jogosan felszámítható az árfolyamkülönbözet és a kereskedelmi árrés, de akkor nem kölcsönügyletről van szó. Kölcsönkamat viszont fel sem merülhet, mert nem pénzkölcsön adás történt. A fentebb megnevezett pénzintézetek ugyanis az úgynevezett devizaalapú hitelek esetében  a valóságtól eltérő jogcímen tüntették fel a gazdasági eseményt, ezzel tévedésbe ejtették, tévedésben tartották az adósokat és ezáltal anyagi kárt okoztak nekik, kimerítve úgy a Btk.318.§-ban foglaltakat mint a Btk.296/A.§-ban foglaltakat. Ennek alátámasztására hivatkozni kívánunk, egyrészről a legfőbb ügyész dr. Polt Péter, a Kúriának címzett szakmai álláspontjára, melyből alább idézünk, másrészről mint Magyarország (jogász) miniszterelnökének többszöri nagy nyilvánosság előtt tett nyilatkozatára, miszerint a bankok becsapták és félrevezették az adósokat.. Egyik nyilatkozata 2011.09.23-án Dabason hangzott el „A devizahiteleseknek segíteni kell, mert az nem megy, hogy egy országban egymillió embert becsapjanak – jelentette ki Orbán Viktor kormányfő Dabason, egy városfejlesztési beruházás átadási ünnepségén.” 2012.12.23-án a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Orbán Viktor miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a devizahiteleseket „BECSAPTÁK és FÉLREVEZETTÉK”. Tisztelt Legfőbb Ügyészség, a devizaalapú hitelek esetén sem a hitelszerződésre (hitelnyújtásra), sem a kölcsönszerződésre (kölcsönnyújtásra) vonatkozó jogszabályok szerinti jogügylet történt meg valójában, csak annak álcázták. A pénzintézetek a nyilvántartásba vett devizaösszeg helyett annak folyósítás napi árfolyamon, vételi áron számolt forint ellenértékét folyósították. Ez a gazdasági esemény amennyiben kölcsönnyújtás, a nyilvántartott deviza teljes összegében nem követelhető, mert a folyósításkor nincs átadva a deviza névértéke, ami az árfolyam változás okozta értékbeli változásának átadását biztosítja a kölcsön tárgyának, vagyis a nyilvántartott devizaösszegnek a forint vételi áron történt folyósítását követő értékbeli változása az Adós részére nincs átadva Az Adóstól csak annak a forintnak, mint tőkének a névértéke követelhető mint visszafizetendő kölcsöntőke, amely az Adós részére rendelkezésre lett bocsátva. Ptk.523.§(1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2) Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön). Kölcsönadásnak nem felel meg a gazdasági esemény, mert kölcsönadáskor a Hitelező meghatározott pénzösszeget bocsát az Adós rendelkezésére, amelyet az Adós köteles megfizetni kamattal vagy anélkül. Ellenben a pénzintézetek nem a rendelkezésre bocsátott forintösszeget követelik, hanem annak folyósításnapi, devizában számolt névértékét, ezért a folyósított forint névértékétől eltérő összeget követelnek . A devizaösszeg helyett annak a folyósítás napján érvényes, vételi áron forintban számolt ellenértékét. bocsátják az Adósok rendelkezésére. Ezáltal magának a devizának mint kölcsöntőkének a névértéke nem kerül átadásra, ehelyett a folyósítás napján érvényes árfolyamon, vételi áron számolt forintösszeget bocsátja rendelkezésre a Bank, ez az átadott forint névértékét tartalmazza, de a devizáét nem. Tehát valós pénzkölcsön adás nem történt meg. A kölcsönként követelt devizaösszegnek a névértéke nem került átadásra, ezért annak kölcsönként történő követelése nem felel meg a pénzkölcsön adásról szóló jogszabályi rendelkezéseknek, Ptk.523.§, Hpt. 10.2 hiszen a pénzintézet által megjelölt kölcsöntőkével az Adós soha nem rendelkezett. Ténylegesen a deviza forintban számolt vételi ára lett az Adós rendelkezésére bocsátva, de ezt a pénzintézetek hitelfolyósításként közölték az Adósok banki kivonatain. A valóságban a forintösszeg deviza ellenértékét hitelszámlán veszik nyilvántartásba a Hitelezők, annak ellenére, hogy a deviza rendelkezésre bocsátása nem történik meg. A deviza forintban számolt vételi árát bocsátják az Adós rendelkezésére, mint vevők, de ez a gazdasági esemény deviza adásvételnek felel meg. A gazdasági esemény, ami történt, nem hitelszerződés, nem kölcsönszerződés kapcsán következik be, hanem deviza adásvételekor. Idézet a Ptk. vonatkozó Nagykommentárjából: c) A kölcsönszerződés alapján a hitelező a meghatározott pénzösszeget köteles az adós rendelkezésérebocsátani. A hitelező akkor, amikor a kölcsönösszeget az adós rendelkezésére bocsátja, azt egyben az adós tulajdonába is adja (119. §). Ez teszi lehetővé, hogy az adós a megkapott pénzt (vagy más helyettesíthető dolgot) a saját céljaira felhasználja. A rendelkezésre bocsátás különféle módon történhet. A tipikus mód a kölcsönösszegnek, illetőleg a kölcsönadott helyettesíthető dolognak a közvetlen átadása. De történhet egy számla nyitásával úgy is, hogy pl. az eladó a ténylegesen felajánlott vételárat nem veszi át a vevőtől, hanem azt kölcsönként a vevőnél hagyja, s a vevő a vételárnak megfelelő kölcsönösszegről ad elismervényt. Ez valójában a constitutum possessorium és a brevi marnu traditio sajátos vegyülete, tehát két jogi aktus lebonyolításának összevont (lerövidített) módja. Ilyenkor valóságos kölcsönszerződésről van szó. Ha azonban a vevő a vételárat nem tudja megfizetni, s a vételárnak megfelelő összegről mint kölcsönösszegről ad elismervényt, ez a tartozás jogcímének megváltoztatását jelenti, tehát nem jön létre önálló kölcsönszerződés, s így nincs szó a kölcsönösszeg „rendelkezésre bocsátásáról”. Az alakilag kölcsönként jelentkező követelések a legkülönfélébb követeléseket takarhatnak, ami visszaélésekre is alkalmat adhat. A számviteli törvény azon rendelkezését is megsértették a pénzintézetek, amely a gazdasági események rögzítését a valóságnak megfelelően, a más jogszabályokban előírt adatok rögzítésével írja elő. A pénzintézetek nem a valós gazdasági eseményt rögzítették. Ezzel jogot keletkeztettek oly módon, hogy a valóságban deviza adásvételnek megfelelő gazdasági esemény helyett hitelszerződést rögzítettek a számviteli rendszerükben. Ezzel érték azt el, hogy kölcsönadás helyett a folyósítás napján általuk egyoldalúan meghatározott deviza vételi árát adták át az Adósoknak, és ennek ellenére magának a devizának a névértékét követelik, a mindenkori forint árfolyamon. Erre deviza adásvételkor van lehetőség, de pénzkölcsön adásnál a kölcsönösszegnek nem keletkezik árfolyam különbözete, mert önmagához képest árfolyam különbözete semmilyen pénzösszegnek nincs. Azonban a bankok nem a rendelkezésre bocsátott forintösszeget követelik az adósoktól, hanem a hiteltartozásként nyilvántartásba vett , de rendelkezésre nem bocsátott devizát névértéken. A névérték azonban a folyósítást követően nem ellenértéke a vételi árnak az árfolyam napi szintű változása miatt. A deviza adásvétel a Bank mint vevő által a vételárnak mint előlegnek a megfizetésével történik, és mint adós által megfizetendő devizaösszeget, névértéken nyilvántartásba veszi a Bank, amelyet az Adós részletekben fizet meg. Mivel pénzkölcsön adásként rögzítik a deviza adásvételt, ezért a hitelszámlán nyilvántartásba vett devizaösszegre kamatot számolnak fel, miközben kölcsöntőkeként a deviza soha nem volt rendelkezésre bocsátva, ezért arra ügyleti kamat nem számolható fel. Mivel a deviza helyett annak forint megfelelőjét vételi áron folyósítja a Bank, de a havi törlesztő megvásárlásához eladási áron, virtuálisan adja el az Adósnak, ezért kereskedelmi árrés terheli az Adóst költségként, de ez a költség már nem virtuális, hanem valós. A kereskedelmi árrés maga a legfőbb bizonyítéka a devizakereskedelemnek. Kereskedelmi árrés kizárólag deviza (valuta) kereskedelemben merülhet fel, és mivel valós devizában történő pénzkölcsön nyújtás nem történt, a kereskedelmi árrés felmerülése kétséget kizáróan bizonyítja azt, hogy egy burkolt devizakereskedelemmel állunk szembe, amelyet alakilag kölcsönszerződésnek álcáztak a Hitelintézetek és más követeléseiket takargatják a kölcsönszerződésekkel és más követeléseiket is követelnek az Adósoktól mint azt a kölcsönszerződés alapján törvényesen lehetne. A devizakereskedelemnek másik bizonyítéka az, hogy a Bankok a Ptk. 231.§-ára hivatkoznak, amikor a pénztartozás devizában történő meghatározását a jogszabályok által megengedettnek tekintik. Ugyanis pénztartozás keletkezhet pénzkölcsön adás esetén is devizában, de ezt a pénzkölcsön adásról rendelkező jogszabályok azon esetekre korlátozzák, amikor a deviza át is van adva, mert kizárólag ezekben az esetekben rendelkezik vele az Adós, és kizárólag ezekben az esetekben történhet meg a devizaösszeg kölcsönként történő visszafizetése. Ezek a jogszabályok kógensek, míg a Ptk. 231.§-a diszpozitív, tehát az ellenérték devizában történő meghatározásának biztosítja ugyan a lehetőségét, de nem kötelező jelleggel. Ezen túlmenően, pénzkölcsön adásnál a törvényi rendelkezések nem teszik lehetővé a pénztartozás meghatározását a pénzintézet által rendelkezésre bocsátott összegtől függetlenül, mivel visszafizetési kötelezettséget írnak elő az Adós számára. A visszafizetési kötelezettség pedig elválaszthatatlan a pénzintézet kötelezésétől, mert visszafizetni csak rendelkezésre bocsátott pénzösszeget lehet. A Bankok megengedettnek tartják ellenértékként meghatározni a devizát pénzkölcsön adásnál, amire viszont a pénzkölcsön adásról szóló jogszabályok nem biztosítanak lehetőséget, hiszen magának az ellenértéknek a meghatározására nincs lehetőség amiatt, hogy a Bank és az Adós kötelezettsége a meghatározott pénzösszeg vonatkozásában kizárólag azonos lehet. A kamat az a százalékszerűen meghatározott szolgáltatás, amelyet a kötelezett a főtartozás összegén felül ennek használatáért teljesít a jogosultnak, s amelynek a mértéke a főtartozás összegéhez és a használat idejéhez igazodik. A kamat tehát járulékos szolgáltatás, mert főtartozást tételez fel. A főtartozáson felül jár, s a főtartozással egynemű dologban visszatérően kell fizetni. Fentiekből megállapítható, hogy a főszolgáltatás forintban történt, akkor az ellenszolgáltatás is csak forintban történhet, azaz ha a Hitelező forintban folyósít csak a folyósított forint ellenértékét és az arra járó kamatot követelheti, mint a főszolgáltatásért járó ellenszolgáltatást, ha pedig devizában történt a folyósítás, akkor csak devizában vagy a deviza névértékének megfelelő forintban követelheti a kamatot. A Névérték fogalma Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok: Minden nyomdai úton előállított (előállítható), vagy dematerializált értékpapír, vagy a Szt. által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, továbbá annak kamatát, egyéb hozamát a hitelezőnek (az értékpapír birtokosának) megfizeti. [Szt. 3 § (6) 2.] Számviteli törvény 3.§ (6) 2. hitelviszonyt megtestesítő értékpapír: minden olyan nyomdai úton előállított (előállíttatható) vagy dematerializált értékpapír, illetve e törvény által értékpapírnak minősített, jogot megtestesítő okirat, amelyben a kibocsátó (adós) meghatározott pénzösszeg rendelkezésére bocsátását elismerve arra kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét, valamint annak meghatározott módon számított kamatát vagy egyéb hozamát, és az általa esetleg vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír birtokosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti, illetve teljesíti. Ide tartozik különösen: a kötvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a pénztárjegy, a célrészjegy, a takaréklevél, a jelzáloglevél, a hajóraklevél, a közraktárjegy, az árujegy, a zálogjegy, a kárpótlási jegy, a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy; Ez a törvényhely a bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a pénzintézetek mindig névértéken rögzítik az általuk kibocsátott értékpapírok után kapott kölcsönt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, a kibocsátó az értékpapírral ismeri el, hogy az értékpapíron szereplő összeget a hitelező a rendelkezésre bocsátotta és kötelezi magát, hogy a pénz (kölcsön) összegét és annak számolt kamatát az értékpapír birtokosának megfizeti. A fent nevezett pénzintézetek többsége a devizaalapú hiteleket szintén jelzáloglevél kibocsátásával finanszírozta és nem mást, mint a jelzáloglevél névértékét fizeti vissza az arra számolt kamattal a jelzáloglevél tulajdonosának, hitelezőjének. Tehát nem mást fizet vissza. Ellenben az Adóstól,akinek devizaalapú hitelt nyújt, nem a rendelkezésére bocsátott pénzösszeget követeli, hanem a nyilvántartásba vett deviza névértékét, amelyet nem ad át az adósnak, csak a folyósítás napján a névérték vételi árfolyamon számolt forint ellenértékét. A nyilvántartásba vett kölcsön összegének névértékéhez még akkor sem jutna az Adós, ha ugyanazon a napon devizát vásárolt volna belőle, mert Ő nem pénzintézet, így csak eladási áron juthatott volna devizához, amellyel kisebb devizaösszeg vásárolható, így semmilyen úton-módon nem lett rendelkezésére bocsátva, a törvényi előírásoknak megfelelően a kölcsön összege-feltéve de meg nem engedve-még más devizanemben sem. Mint látjuk, a nyilvántartásba vett devizaösszeg névértéken nincs átadva az Adósnak. A Bank megtartotta magának, de követeli. Számviteli törvény A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem 165. §(1) Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (2)A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. A számviteli törvény előírása szerint szabályszerű az a bizonylat, amely az ADOTT GAZDASÁGI ESEMÉNYRE VONATKOZÓAN a más jogszabályban előírt adatokat a VALÓSÁGNAK MEGFELELŐEN, hiánytalanul tartalmazza. Ptk.231. §(1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. (2)Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani. Nincs lehetőség arra, hogy egy megtörtént gazdasági eseményt ne a valóságban történtek szerint rögzítse egy gazdálkodó szervezet a könyvelésében. A devizaalapú hitelek esetén az Adós számára a közleményként a devizaösszeg a folyósítás napján érvényes árfolyamon, vételi áron számolt forintértéke “hitelfolyósítás ” elnevezéssel jelent meg az Adós banki kivonatán jóváírásként. Ezzel egyidejűleg a hitelnyilvántartási számlán a Bank hiteltartozásként nyilvántartásba vette a devizaösszeget, (a 250/2000. Korm.rendelet alapján amely csak a nyilvántartást teszi kötelezővé de nem a devizaárfolyamon történő beszorzást) amelynek megfizetésére az Adóst kötelezte. A devizaösszegnek a folyósítás napján értékben megfelelő forintösszeg folyósítása vételi árfolyamon mint gazdasági esemény nem hitelfolyósítás és nem kölcsönfolyósítás. Ez a gazdasági esemény DEVIZA VÉTELÁR FOLYÓSÍTÁS, ezért a számvitelben való rögzítése nem lehet más, és nem rögzíthető pénzkölcsön adásként, hitelfolyósításként, és a deviza nem vehető nyilvántartásba hitel-kölcsöntartozásként, csak deviza adásvétel miatt fennálló pénztartozásként. Minden további esemény ennek a következménye. A Ptk. 231.§ (2) bekezdése vonatkozik rá mint más jogszabály, de a forintfolyósítás miatt a devizakövetelés re kölcsön jogcímen nincs lehetőség a Ptk.523.§-ában kógensen elrendeltek miatt. Kizárólag adásvétel lehet a bank követelésének jogcíme. Amiért nem hitelezés és nem kölcsönadás történt, azt az alábbi törvényhelyek támasztják alá: Ptk. 522. §(1) Bankhitelszerződéssel a pénzintézet arra vállal kötelezettséget, hogy jutalék ellenében meghatározott hitelkeretet tart a másik szerződő fél rendelkezésére, és a keret terhére – a szerződésben meghatározott feltételek megléte esetén – kölcsönszerződést köt, vagy egyéb hitelműveletet végez. (2) A bankhitelszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. 523. §(1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2)Ha a hitelező pénzintézet, – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles (bankkölcsön). Hpt. 2. számú melléklet I. Pénzügyi szolgáltatások 10.1.Hitelnyújtás: a hitelező és az adós között írásban létesített hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére, jutalék ellenében és a hitelező kötelezettségvállalása meghatározott szerződési feltételek megléte esetén a kölcsönszerződés megkötésére, vagy egyéb hitelművelet végzésére. 10.2.Pénzkölcsönnyújtás a)a hitelező és az adós között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni;…(visszafizetni csak azt lehet amit megkaptak). Hitelszerződés esetén hitelkeret rendelkezésre bocsátása történik rendelkezésre tartási jutalék ellenében. A tartozáselismerés 242. §(1) A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. Mivel az Adósok kölcsöntartozás megfizetésére vállaltak kötelezettséget, ezért, amennyiben más jogcímen keletkezik tartozásuk, annak követelésére a kölcsön jogcímet rögzítő tartozáselismerő nyilatkozat alkalmatlan. Ezen túlmenően, egyik legalapvetőbb szempontja az adózásnak éppen az adózó bevételeinek jogcíme. Ezesetben nem mindegy, hogy a bank kölcsön jogcímen könyveli le a nyilvántartásba vett devizaösszeg miatti követelést, vagy adásvétel jogcímen, mert a befolyó bevételnek más az adóügyi vonzata. A tartozáselismerés a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal történik. Tehát kereskedelmi tevékenység történt, vásárlás, és nem kölcsön rendelkezésre bocsátás, mert nem a névérték lett átadva, hanem annak ellenértéke, a forintban számolt vételi ára. dr. Polt Péter beadványából: „A normál banküzemi működéshez tartozik és alapvető pénzügyi közgazdasági összefüggéseken alapul a deviza vételi és eladási árfolyamok alkalmazása és megkülönböztetése. Devizában meghatározott és nyilvántartott kölcsön folyósítása és törlesztése, ha az forintban történik, a következő módon alakul: A hitelintézetek a kölcsön folyósításakor devizavételi árfolyamot alkalmaznak, mert a bankművelet során a jóváhagyott kölcsönösszegnek megfelelő devizát forintfizetés ellenében megvásárolják a kölcsön felvevőjétől (adóstól), A törlesztő részletek megfizetésekor a hitelintézet deviza-eladási árfolyamon az esedékes törlesztéshez szükséges összegben devizát ad el az adósnak, hiszen az adós a szerződési feltételek szerint bár forintban fizet, de annak nyilvántartása devizában történik. Tény, hogy ténylegesen sem a törlesztéskor, sem a hitelösszeg folyósításakor manuálisan nem kerül sor a deviza átadására, majd rögtön a deviza forintra történő átváltására (illetve ellenkező előjelű ügyletben fordítva), Ez azonban nem változtat azon a tényen és körülményen, hogy ez egy szokásos pénzügyi művelet, melyben eladáskor deviza eladási, vételkor pedig deviza vételi árfolyamatot alkalmaznak. Vannak olyan szerződéses konstrukciók is, amelyek nem forintban történ folyósítást, illetve törlesztést írnak elő, hanem mind a kölcsön folyósítása, mind a törlesztése devizában történik. Ekkor az adós kölcsönszerződésbe nem foglalt kötelezettsége a deviza megszerzése: ha az adott devizával nem rendelkezik, akkor a deviza vételi árfolyamon történő beszerzésével az átváltási költséget szintén neki kell viselnie. Más kérdés, hogy ez esetben az alkalmazott deviza vételi és eladási különbözetből eredő nyereség a tranzakciót lebonyolítónál keletkezik, és nem a bankot illeti. Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerűen és elválaszthatatlanul hozzátartozik,” Jó lett volna ha a tisztelt legfőbb ügyész mellékelte volna okfejtéséhez, a hozzátartozó kölcsönadásra vonatkozó törvényhelyeket is, amelyek lehetővé teszik az általa felsoroltakat. A Ptk.231.§.-t ez esetben akkor lehetne alkalmazni, ha tényleges devizahitelről lenne szó, amikor az Adósnak át van adva a deviza oly módon, hogy a Bank azt minden tulajdonságával együtt átadja. A folyósításkori állapotában, és a jövőre nézve való állapotában. De forint rendelkezésre bocsátása esetén a Ptk. 231.§-a szerint csak akkor kötelezhető az adós deviza megfizetésére, ha az ügylet deviza adásvétel, mert pénzkölcsön adásnál nincs lehetőség a pénztartozást a hitelező által rendelkezésre bocsátott pénzösszegtől eltérően meghatározni , mivel a Ptk.523.§-a és a Hpt. 2. számú mellékletének I. 10. 2. pontja kógensen rendelkezik a pénzkölcsön adásról és lex speciális jogszabály, a Ptk 231. §-a pedig diszpozitívan rendelkezik a pénztartozás meghatározásáról szerződéses kapcsolatok esetén és generális jogszabály. Ahhoz, hogy a jövőre nézve való állapotában az Adósé legyen, mindenképpen a devizát kell, hogy megkapja az Adós. Mert ha nem a devizát kapja meg az Adós, akkor nincs meg az a lehetősége, hogy a tulajdonába került összeget mint devizát eladhassa, elkölthesse, befektethesse stb. Márpedig pénzkölcsön adáskor az Adós szabadon rendelkezhet a pénzkölcsön összege felett.. De ha deviza helyett forintot folyósítanak a számára, de deviza összeggel tartozik, akkor CHF formájában sem eladni, sem befektetni, sem elkölteni nem tudja, vagyis nem rendelkezik a kölcsön összegével, holott a törvényi előírásoknak megfelelően, a kölcsön összegét rendelkezésre kell bocsátani. Ahhoz, hogy a nyilvántartásba vett kölcsönösszeggel rendelkezzen, először újra át kell váltania, és azért a forint összegért, amit a folyósítás napján a devizáért kapott, nem ugyanazt a CHF összeget fogja kapni már aznap sem, mert csak eladási árfolyamon tudja átváltani a kapott forint összeget CHF-re, mert a követelt kölcsön összege CHF. A vételi árat valamiért kapták az adósok, itt a devizáért, tehát azt át kell adniuk – de akkor ehhez adásvétel jogcímen jutottak, és nem kölcsön jogcímen s emiatt nem vehető tartozásként fel hitelszámlára, hanem adásvételből eredő követelést írhat elő a vevő(pénzintézet). A jogcím nem más, : “(justus titulus), oly cím, mely az igénybe vett jognak a jog által elismert alapját képezi, tehát a jog szerzésére alkalmas. Épp úgy a tulajdonjog megszerzésére alkalmas cím a kölcsön, mert a kölcsönvevő a kölcsönvett érték tulajdonosává lesz, de a haszonkölcsön nem az, mert haszonkölcsön címén tulajdont szerezni nem lehet.” Forrás: Pallas Nagylexikon A jogcím az a cím, amellyel a pénzösszeg, az ingatlan, az áru tulajdon jogához hozzájutunk.. Ebben az esetben a devizához jut hozzá a Bank azon az áron, ami annak vételi ára, azaz a forintösszeg. Itt a vételi ár kifizetésével jut birtokba a Bank, mi meg az ellenértéket megkapjuk érte, a forintot. A Bank ellenben a deviza vételi árának folyósítása helyett a deviza névértékét követeli, ami magában hordozza a deviza árfolyam változása miatt az árfolyam különbözet Adóstól történő követelését, miközben a deviza névértéken nincs rendelkezésre bocsátva az Adós részére. Ez speciális adásvétel, két azonos rendeltetésű dolognak, a kétféle pénznemnek az adásvétele. Itt a vevő a Bank, célja a deviza tulajdonjogának megszerzése. Ez adásvétel jogcím. Kölcsön jogcímnél a deviza át kell legyen adva az Adósnak, és azt kell visszafizesse. Az Adósok pedig nem kölcsönt kaptak, mert amit kaptak, a forint összegét, azt nem kell visszafizessék, ellenben mint eladók, a deviza NÉVÉRTÉKÉT kell átadják, mert a Bank a deviza névértékét veszi a hitelszámlán nyilvántartásba, hiszen a rendelkezésre bocsátás napja szerinti devizaösszeget követeli megfizetni. Tehát az Adósok az eladók az ügyletben, akiket kifizet a Bank, miközben ő válik a deviza tulajdonosává a10-20-30-év alatt. A KERESKEDELMI ÁRRÉS, KIZÁRÓLAG AZÉRT KÉPZŐDIK, MERT DEVIZAKERESKEDELEM FOLYIK a kereskedelmi árrés az adós terhe, ami igazi devizahitelnél nem merül fel, ha az Adós magát a devizát használja fel, és csak törlesztéskor vesz devizát, AZ ADÓSNAK RENDELKEZÉSI JOGA KELL, HOGY LEGYEN A KÖVETELT DEVIZA FELETT, MERT EZ A TULAJDONLÁS LÉNYEGE, ha nincs tulajdonlás, nincs követelési lehetőség sem, kölcsön jogcímen. A REÁLFOLYAMAT ÁTÜLTETÉSE A KÖNYVELÉSBE . A folyamat leírható a pénzmozgás a valósan történt események szerint. Ehhez hozzá kell rendelni a hatályos magyar jogszabályi rendelkezéseket. Ezek után, a számviteli törvény megsértésével bekövetkező hatásokat szükséges megvizsgálni, hogy melyek is voltak azok a más jogszabályok, amelyeket a számviteli törvény ír a 165.§ (2) bekezdésében, és aszerint volt-e könyvelve. Számviteli törvény 165. § (2) A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak. Adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan mindig van más jogszabály, mert a számviteli törvény az magának a könyvelés menetének a leírása. De ezt arra felhasználni nem lehetséges, hogy nem azokat a jogszabályi rendelkezéseket használja, amelyek a reálfolyamatot leírják, mert azáltal hamisítás, csalás történik. Mint ahogyan történik is. PACTA SUNT SERVANDA A megállapodás kötelez. De nem lehetséges mást lekönyvelni, mint amire a megállapodás kötelez. Nem lehetséges az, hogy ha valakinek vételárat adnak át, akkor arra kötelezzék, hogy kölcsön jogcímen fizesse meg az általa eladott árut, mert ez egy adásvétel. És nem vonatkozhat rá a pénzkölcsön adásról szóló jogszabály. A könyvelés van felhasználva arra, hogy a valóság meg legyen hamisítva. Márpedig a könyvelést a “más jogszabályok “szerint kell végezni, mert a könyvelés csupán egy váz, amibe bele kell helyezni a valós folyamatokat. Olyan ez, mintha valaki a más nevében, személyi irataival vesz fel kölcsönt. Megvannak a pénzösszegek, megvannak a papírok, de nincs kin követelni, ha kiderül, hogy csalás történt, előbb meg kell találni az elkövetőt. Adósok pénzt kaptak, vannak papírok, de nem azon jogszabályokat alkalmazza a Bank, amelyek vonatkoznak a jogügyletre, mert ami történt, az nem kölcsön adás, nem felel meg a kölcsön adásról szóló jogi követelményeknek és rendelkezéseknek. És nem elegendő a szerződést nézegetni és arra hivatkozni, mert a szerződésben foglalt dolgok kötelezik az Adósokat, de csak akkor ha a folyamatokat a valóságnak megfelelően írták le. Ha ez nem így történik, tisztel legfőbb ügyészség, akkor a “MEGJEGYZÉS” rovatba bele kell írni, hogy CSALÁS” És ebben az esetben nincs gond, mert a könyvelés a megjegyzéssel együtt leírja a valós folyamatokat. Ptk. 523. § (1) „A kölcsönszerződés alapján a hitelintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles.” A Hpt. szerint a kölcsönszerződés: „Pénzösszeg rendelkezésre bocsátása a hitelintézet részéről, melyet az adós a szerződésben megállapított időpontban, kamat ellenében köteles visszafizetni.” A jogviszony keletkezése: A kölcsönszerződés érvényességéhez nem szükséges annak írásba foglalása. de a jelentős hitelezői kockázat miatt jellemzően, ezt is a hitelintézetek által egyoldalúan kialakított blankettaszerződésekbe foglalják. A jogviszony alanyai: Egyik alanya a hitelező, aki a kölcsönt nyújtja. A Polgári törvénykönyv szabályozása alapján bárki lehet, míg a Hpt. értelmében csak hitelintézet nyújthat ilyen pénzügyi szolgáltatást. Másik alanya az adós, aki szintén lehet bárki, jogi személy, egyéb gazdasági társaság és természetes személy. A jogviszony tartalma: A hitelező legfőbb kötelezettsége, a szerződésben meghatározott összeg adós rendelkezésére bocsátása. Ez alól csak a clausula rebus sic stantibus esetében mentesül, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás állott be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, vagy ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye. Az adós főkötelezettsége a kölcsön összegének visszafizetése és a kamat megfizetése. A kamat a pénz használatának ellenértéke, mivel az adós azzal sajátjaként rendelkezik. A kölcsönügylet tehát egyrészről nem más, mint pénzösszeg tulajdonba adása. Az adós a kölcsönösszeg szerződés szerinti visszafizetésétől annyiban térhet el, hogy azt előbb is visszafizetheti. Az adós a kölcsön felvételére nem köteles, ekkor természetesen a kamatot sem kell megfizetnie. Arra az időre azonban, mely alatt a hitelintézet – akár hitelszerződés alapján, akár anélkül – a kölcsönösszeget a rendelkezésére tartotta, jutalékot köteles fizetni. Az adós pedig köteles a kölcsön összegét visszafizetni. VISSZAFIZETNI, semmi mást nem lehetséges, mint amit az Adós meg is kapott, megfizetni igen, de visszafizetni NEM. Összefoglaló: A szóban forgó hitelintézetek, a Ptk.231.§-ra való hivatkozással kölcsön jogcímen tartanak nyilván olyan névértékű összegeket amelyek névértéken nem lettek rendelkezésre bocsátva, a kölcsönszerződésekre és a pénzkölcsönnyújtásra vonatkozó hatályos magyar jogszabályok értelmében, amelyek kötelező jelleggel rendelkeznek. Ezzel szemben egy deviza adásvételből származó pénztartozással rendelkeznek az Adósok, de nem adásvétel jogcím van feltüntetve az adósságot tartalmazó közokiratban, hanem kölcsön jogcím. Így a pénzintézet a kölcsönadáskor felszámolható kamatot, az adásvételkor felszámolható kereskedelmi árrést és az árfolyam különbözetet is felszámolja úgy a havi törlesztő részletre mint a tőkehátralékra,, a hamis jogcím mögé rejtőzve, amellyel becsapta és megtévesztette a vele szerződő adósokat. Azoknak a jogügyleteknek amit a pénzintézetek lefolytattak Magyarországon nincs jogszabályi háttere, vagyis jogszabályi háttér nélkül, félrevezették és becsapták az Adósokat. Erről a tisztelt legfőbb ügyész úr így vélekedik a Kúrának címzett szakmai véleményében: „A szerződés elsődleges tárgya a magyar joggyakorlatban nem szokásos fogalom, önmagában nem is értelmezhető, ezért célszerű a hivatalos magyar fordítást az eredeti angol szöveggel összevetni.” Az Adósok, csakis a magyar hatályos jogszabályokban foglalt és rögzített feltételek mellett kívántak pénzkölcsönhöz jutni, de nem azt kapták, hanem valójában egy deviza adásvétel részeseivé váltak, kölcsön jogcím álcája alatt úgy, hogy a deviza adásvétel további járulékos költségeit és kockázatait (deviza csere ügyletek) is ők fizetik meg a pénzintézetek részére. Az Adósok nem kölcsöntartozásból származó pénztartozással rendelkeznek, hanem deviza adásvételből származó pénztartozással. Viszont a közjegyzők által ellátott közokiratokban és a végrehajtási záradékokban KÖLCSÖN jogcím van feltüntetve. Mivel azonban kölcsön jogcímen a valóságban nem keletkezik meg az adósok tartozása, mert nem kölcsönadás történt, hanem deviza adásvétel, ezért a közjegyzői okiratokban foglalt kölcsön jogcím szerint nem áll fenn tartozásuk az adósoknak, így a közokiratok végrehajtási záradékkal nem láthatók el. Mint ahogy korábban is utaltunk rá, Magyarország miniszterelnöke is többször kifejtette, hogy csalás és félrevezetés áldozatai lettek az Adósok. Ennek a csalásnak és a fogyasztók megtévesztésének következtében, ezrek lettek öngyilkosok úgy, hogy még az ügyészség és egyéb hatóságok nem rendeltek el rendkívüli nyomozást az ügyben. Holott egy hibás termék esetén az a termék azonnal visszahívásra kerül és a felelősök felderítése megkezdődik, de ezesetben mindez nem történt meg a mai napig, ami felveti annak gyanúját, hogy az állami apparátusnak takargatni valója van, esetleg összefonódása az érdekelt pénzintézetekkel. Itt már annyira előrehaladott állapotba jutottak az események, hogy már önmagában csak egy pénzügyi csalássorozatról nem beszélhetünk, hanem ennek járulékos következményeiből adódóan nagyszámú emberéletet és egyéb tragédiát követelő, szándékos  bűncselekményről. Ezúton kérjük a tisztelt Legfőbb Ügyészséget a fentebb leírt és megindokolt feljelentés kiemelten fontos és súlyos társadalmi hatásaira való tekintettel, minden részletre való kivizsgálására, a szükséges eljárások lefolytatására, indokolt esetben a vétkes bankárok, valamint vétkes állami felügyeleti szervek vezetői ellen azonnali elfogató parancs kiadására és a felelősök  büntetőeljárás alá vonására. Kásler Árpád, a BAÉSZ elnöke, Töviskesné Dsupin Judit, BAÉSZ főtitkár Kelt: Gyulán, 2012.12.27. napján