Kobaltbomba
A
kettős mérce tipikus esete: Izraelnek szabad titokban atomfegyvert
előállítania, Iránnak nem
Józan
ésszel azt gondolná az ember, ha valaki utánozza az én
tetteimet, akkor nincsen jogom ítéletet mondani fölötte. A
cionista gondolatmenet azonban más: ha bárki is ugyanúgy
cselekszik, mint ahogyan ők, akkor azt esetleg helytelennek tartják,
sőt az egész emberiségre nézve veszedelmesnek nyilváníthatják.
A
zsidók ugyanis most attól félnek, Irán ugyanolyan ellentmondásos,
homályos politikát folytat nukleáris programjával kapcsolatban,
ahogy azt Izrael teszi. A világon mindenki tudja, hogy Tel-Aviv
atomfegyverek sokaságával rendelkezik, ezt a tényt azonban a
zsidók nem hajlandók beismerni. „A lehetőség, hogy Irán
leutánozza a zsidó állam nukleáris politikáját, egyre
növekszik” – jelentette ki egy névtelenségbe burkolózó
izraeli kormányzati illetékes a The Jerusalem Post című
napilapnak. Ami nem kevesebbet jelent, mint hogy az izraeliek immár
teljesen nyilvánosan hirdetik felsőbbrendűségüket, hiszen
ország-világ előtt kimondják: nekik joguk van olyan tetteket is
végrehajtani, ami másoknak szigorúan tilos.
A
mai nap folyamán Leon Panetta, amerikai hadügyminiszter
megbeszélést folytatott Ehud Barak izraeli védelmi miniszterrel. A
tárgyalások középpontjában a perzsa állam atomfegyver
kifejlesztésére irányuló állítólagos törekvései állnak,
továbbá a felek megvitatták, miként lehet tovább növelni Izrael
nyomasztó katonai erőfölényét a Közel-Keleten. Panetta az
előzetes tervek szerint elzarándokol a Yad Vasem Holokauszt
Múzeumba, ahol részt vesz a holokauszt vallási szertartásokon.
Valamin nagyon törhetik a fejüket a fiúk, ugyanis az elmúlt héten
James Stavridis, az USA európai haderőinek parancsnoka (aki
egyúttal a NATO egyesített erőinek parancsnoka is) tette
tiszteletét Jeruzsálemben.
Az
izraeliek most arról beszélnek, hogy az iráni reaktorokban
jelenleg 20%-os szinten képesek uránt dúsítani, ami nem elég
ugyan az atomfegyver előállításához, csakhogy néhány hónapon
belül el lehet érni a 90%-os dúsítási szintet. Ami, ha sikerül,
akkor már csak rövid idő kérdése az atomfegyver összeszerelése.
Teherán abban a vonatkozásban is utánozza Izraelt, hogy igyekszik
elrejteni a világ szeme elől nukleáris létesítményit. De ezek
szerint amit „szabad Jupiternek, nem szabad az ökörnek”: az
izraeliek szerint ugyanis Iránnak nincsen joga a Qom melletti
hegyekben, mélyen a felszín alatt urándúsítást folytatni. Ezzel
szemben Izrael természetesen rejtegetheti reaktorait, atombombáit,
és még a nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőreit is
kitilthatja a zsidó állam területéről. Ehud Barak honvédelmi
miniszter 2009-ben egy alkalommal arról beszélt, hogy a Qom
városához közeli, föld alatti létesítményt nem is lenne
lehetséges légicsapásokkal lerombolni.
A
neve elhallgatását kérő izraeli tisztségviselő a The Jerusalem
Postnak nyilatkozva kijelentette: “Irán egy jó ideig gond nélkül
folytatni fogja jelenlegi nukleáris politikáját és az
urándúsítást, anélkül, hogy egy határhoz elérkezne, és
nyilvánosan bejelentené a nukleáris fegyver kifejlesztését”.
A
zsidók tehát attól tartanak, hogy Teherán – Észak-Koreával
ellentétben, de Izraelhez hasonlóan – sohasem ismeri be
ország-világ előtt, ha majd atombombákkal rendelkezik, ily módon
igyekezvén elkerülni az ország ellen foganatosított szankciók
szigorítását, illetve a perzsa állam elleni katonai csapást.
Természetesen Izrael egyelőre fantomokkal viaskodik: a perzsa
államnak jelenleg egészen biztosan nincs atomfegyvere, és az sem
biztos, hogy Teherán a nukleáris bomba kifejlesztésén
munkálkodik. De mindegy, elég a feltételezés, és a háború
megindulhat.
Egyébként
egyáltalán nem lenne meglepő, ha Afganisztán, Irak és Líbia
példáján okulva az irániak mégis csak szeretnének atomfegyverre
szert tenni, mert ha kezükben lenne a bomba, aligha mernének
ellenük csapást mérni a cionisták.
A
cionista rezsim 300 atomrakétájával fenyegeti az egész térséget.
Ahmadinezsád:
"A cionizmus egy átültetett májhoz hasonlítható, melyet a
szervezet kivet magából"
Nem
úgy tűnik, mintha Mahmúd Ahmadinezsád iráni államfő
különösebben meg lenne ijedve a cionista fenyegetőzések
hallatán. Az egyiptomi al-Akhbar című lapnak nyilatkozva az elnök
kijelentette: a cionista rezsim halálra van ítélve.
“Izrael
szétesése elkerülhetetlen, és a rezsim összeomlása a közeli
jövőben fog bekövetkezni” – idézte az IRNA perzsa
hírügynökség Ahmadinezsád szavait. Az iráni államfő szerint
a zsidó
állam és a nyugati hatalmak, kiváltképpen pedig az Egyesült
Államok, félnek Irán erejétől, és háborúval akarják
megállítani az iszlám köztársaság befolyásának növekedését;
a támadás idejére pedig jelentős nemzetközi támogatást
szeretnének maguk mögött tudni – hangoztatta
az iráni elnök. Azonban, mint mondta, az „agresszív hatalmaknak
tisztában kell lenniük azzal, hogy Irán nem fogja megengedni
nekik, hogy bármilyen erőszakos lépést foganatosítsanak”.
Simon
Peresz izraeli államfő egy korábbi fenyegető megnyilatkozására
válaszolva Ahmadinezsád a következőt mondta: „Iránnak
nincs nukleáris bombája, ezzel szemben a cionista rezsim 300
atomrakétájával fenyegeti az egész térséget.” Az
államfő ismételten aláhúzta, hogy az iráni nukleáris program
kizárólag békés célokat szolgál, és teljes mértékben
összhangban van a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló
nemzetközi egyezményekkel, melyeket Irán (Izraellel ellentétben)
aláírt.
Ahmadinezsád
rámutatott: az Egyesült Államok nem lesz képes megmenteni a
cionizmust, amely, mint mondta, „egy átültetett májhoz
hasonlítható, amit a test kivet magából, és ennek következtében
szétmállik”.
Az
interjúban Ahmadinezsád kitért arra az amerikaiak által fabrikált
kémhistóriára, mely szerint Teheránnak köze lenne a Szaúd-Arábia
washingtoni nagykövete elleni merényletkísérlethez. “Az USA
ötlötte ki ezeket a hazugságokat azzal a céllal, hogy ellentétet
szítson Irán és Szaúd-Arábia közt” – jelentette ki az iráni
államfő, hozzátéve, hogy az „Egyesült
Államok a világban a terrorizmus támogatója, melyet céljai
érdekében használ föl”.
Látsd
a zsidó terroristákat, az USA számára a zsidó terrorista jó
terrorista csak 9/11 egyet csináltak az államok területén és
atombombát még nem robbantottak az államokban .
Teherán
és Rijád kapcsolatairól szólva annyit mondott, hogy nincsen
szakítás a két ország között, és Irán mindenkor készen áll
a közvetlen tárgyalásokra a meglévő problémák megoldása
céljából.
Ami
pedig az USA és Izrael kardcsörtetését illeti, az államfő azt
mondta, hogy nincs ok különösebb aggodalomra. Annál is kevésbé,
mivel az „Irán elleni fenyegetőzés egyáltalán nem valami új
keletű jelenség”.
Perge
Ottó - Press TV
Hogy
is van ez ,, a bolha ugat az elefántra,, - Az én békés 300 db.
Atombombám nem fenyeget senkit, de akkor zsarollak meg amikor én
akarom, és akkor vetem be amikor én akarom. Én azért lettem
kitalálva, hogy bármikor feszültséget tudjak szítani köztetek,
ezért tudom búbolni még mindig Amerikát, és ha nem tetszik
nekik, hát eljátszunk nekik egy arab terrorista támadást 9/11
ismerős dátum, ötleteink vannak, a FEMA táborok készek, a
törvények is elkészültek mindent csak be kell üzemelni, és ha
egy ilyen nagy nemzettel elbántunk, kik csak úgy ugatnak, ahogy mi
fütyülünk nekik. Nálunk is ott a nagy kényszermunkatábor a
Gázai övezet, gondoljátok, hogy az Amerikai segítséggel
belőletek nem tudunk egy nagy koncentrációs tábort csinálni, ha
nem tudnátok mi az egész emberiséget le akarjuk igázni, mert
a goj nem ember az állatnak koncentrációs táborban a
helye.
Hasadóanyagok táblázata [szerkesztés]
Nuklid
|
kritikus
tömeg, kg
|
átmérő,
cm
|
Ref
|
---|---|---|---|
urán-233
|
15
|
11
|
|
urán-235
|
52
|
17
|
|
neptúnium-236
|
7
|
8,7
|
|
neptúnium-237
|
60
|
18
|
|
plutónium-238
|
9,04–10,07
|
9,5-9,9
|
|
plutónium-239
|
10
|
9,9
|
|
plutónium-240
|
40
|
15
|
|
plutónium-241
|
12
|
10,5
|
|
plutónium-242
|
75–100
|
19-21
|
|
amerícium-241
|
55–77
|
20-23
|
|
amerícium-242
|
9–14
|
11-13
|
|
amerícium-243
|
180–280
|
30-35
|
|
kűrium-243
|
7.34–10
|
10-11
|
|
kűrium-244
|
(13,5)–30
|
(12,4)–16
|
|
kűrium-245
|
9,41–12,3
|
11-12
|
|
kűrium-246
|
39–70,1
|
18-21
|
|
kűrium-247
|
6,94–7,06
|
9,9
|
|
kalifornium-249
|
6
|
9
|
|
kalifornium-251
|
5
|
8,5
|
|
kalifornium-252
|
2,73
|
6,9
|
A bomba alapvető működése
Adva van tehát a szükséges mennyiségű U-235 vagy Pu-239 hasadóanyagunk. De hogyan fogjuk elérni, hogy rövid idő alatt megfusson a reakció? Ez két fő eljárással valósítható meg. Az elsőnél két vagy több, a kritikus tömegnél kisebb anyagmennyiséget robbanótöltetekkel összelöknek, amihez általában plusz neutronforrást is biztosítanak, hogy a láncreakció garantáltan beinduljon. A hirtelen megfutó reakciót a gyors neutronok hozzák létre. Rövid idő alatt hatalmas energiák szabadulnak fel, és a másodperc milliomod része alatt több millió fokos hőmérséklet keletkezik.
Ez
az eljárás egyszerű, és a hatása sem kérdéses. Ilyen elven
működött a Little Boy, amit Hirosimára dobtak le 1945
augusztusában. Azonban ez az eljárás csak U-235 esetén működhet,
Pu-239 esetén nem, mivel abból nagyobb számban szabadulnak fel
spontán neutronok, és a láncreakció által keletkező hő
egyszerűen szétvetné a bombát, mielőtt a részek megfelelően
egybeérnének, és kellően reaktívvá válna. Ennek a problémának
a megoldására dolgozták ki a berobbantásnak nevezett
megoldást.
Itt a reakcióanyag egy üreges gömb (de egyes bombáknál később állítólag áttértek az amerikai focilabdára emlékeztető alakra), amely körül robbanóanyag van. A robbanóanyagnak igen rövid idő alatt kell a Pu-239-et egyetlen pontba összenyomnia. A hirtelen felületcsökkenés (ahol a keletkező neutronok megszökhetnek) és a megnőtt sűrűség miatt szuperkritikussá válik az anyag. A reakció megindulását itt is egy neutronforrás biztosítja, és egy U-238- vagy berilliumtükör veszi körbe a plutóniummagot, amely nagyban javítja a fegyver hatásfokát.
Itt a reakcióanyag egy üreges gömb (de egyes bombáknál később állítólag áttértek az amerikai focilabdára emlékeztető alakra), amely körül robbanóanyag van. A robbanóanyagnak igen rövid idő alatt kell a Pu-239-et egyetlen pontba összenyomnia. A hirtelen felületcsökkenés (ahol a keletkező neutronok megszökhetnek) és a megnőtt sűrűség miatt szuperkritikussá válik az anyag. A reakció megindulását itt is egy neutronforrás biztosítja, és egy U-238- vagy berilliumtükör veszi körbe a plutóniummagot, amely nagyban javítja a fegyver hatásfokát.
A
modern, összetett berobbantási módszerekkel hatásosan lehet
csökkenteni a szükséges reakcióanyag mennyiségét. Amíg egy
tiszta Pu-239 hasadóanyag kritikus tömege gömb formában mintegy
10 kg körüli, berobbantásos eljárással ez 4 kg-ra, a fejlettebb
berobbantásos megoldásokkal pedig egyes becslések szerint akár
1-2 kg-ra is lecsökkenthető. A berobbantásos eljárás használható
az U-235-bombáknál is, ahol a kritikus tömeg mintegy 15 kg-ra
csökkenthető le.
A
neutronbomba
Ha egy kis méretű termonukleáris fegyvernél a felszabaduló neutronokat nem tartjuk bent a reakció lezajlása alatt a bomba belsejében, neutronbombát kapunk. Tömören így lehetne felvázolni e fegyver működését, amelynél a cél az volt, hogy az energia legnagyobb részét nukleáris sugárzás, elsősorban neutronsugárzás és röntgensugárzás formájában szabadítsuk fel. Egy neutronbombánál ez az arány az 50%-ot is elérheti, míg a hagyományos nukleáris fegyvereknél csak a 15%-a szabadul fel ebben a formában.
A neutronbomba két fő tervezett alkalmazási területe az ellenséges nukleáris robbanófejek tönkretétele, illetve az erős neutronbesugárzás által, ballisztikus rakéta-elhárító rakéták robbanófejeként használva. A harctéri, taktikai alkalmazás volt a másik cél: a neutronbomba robbanóereje viszonylag kicsi, de a felszabaduló neutronsugárzás elég nagy távolságból is képes halálos sugárzást okozni a területen lévő katonáknak.
Egy 1 kilotonnás neutron robbanófej felrobbanásakor az attól 690 méterre lévő korai T-72-es harckocsi személyzete szinte azonnal harcképtelen lesz, és rövid idő alatt meghal, de még ha a robbanás után egy új személyzet is száll a harckocsiba, a besugárzott acélpáncélzatból a személyzet 24 óra alatt halálos mértékű sugárzást kap. Nyílt terepen védelmi felszerelés nélkül tartózkodó katona 1100 méteres távolságon belül rövid időn belül meghal, 1350 méteren belül pedig rendkívül súlyos (mintegy 50%-os halálozási arányt jelentő) besugárzást szenved el.
A neutron robbanófejek előnye, hogy a baráti csapatokhoz viszonylag közel is bevethető, de természetesen a kockázati tényező így sem elhanyagolható. A modernebb harcjárművek egy részébe gyárilag neutronelnyelő burkolatot építenek a veszély csökkentése céljából.Kobaltbomba, és más ítéletnap-fegyverek
Az ítéletnap-fegyverek egyik klasszikus változata az, hogy a Föld előre meghatározott pontjain egyszerre robbantanak fel nagy mennyiségű termonukleáris fegyvert, és a légkörbe kerülő radioaktív anyagok annyira elszennyezik a Föld felszínét, hogy az már alkalmatlan lesz az életre (nukleáris tél). Más elképzelések szerint föld és/vagy tenger alatti nukleáris robbantásokkal gigászi földrengéseket és szökőárat lehetne produkálni, melyek hatalmas pusztításra lennének képesek. Ezen tervek legnagyobb része azonban inkább a tudományos-fantasztikumhoz áll közel, mint a valósághoz. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ítéletnap-fegyver teljesen fantazmagória lenne.
Szilárd Leó vetette fel először 1950-ben azt, hogy hamarosan akár olyan nukleáris fegyvereket is kifejleszthetnek, amelyekkel az egész Földön kiirtható az emberiség. A felvázolt terv alapja olyan termonukleáris fegyver, ahol a neutronsugárzás hatására egyébként stabil anyagokból (kobalt, arany, tantál vagy cink) erős gammasugárzást kibocsátó radioakítv izotópot hoz létre és szór szét az egész világon.
Ha egy kis méretű termonukleáris fegyvernél a felszabaduló neutronokat nem tartjuk bent a reakció lezajlása alatt a bomba belsejében, neutronbombát kapunk. Tömören így lehetne felvázolni e fegyver működését, amelynél a cél az volt, hogy az energia legnagyobb részét nukleáris sugárzás, elsősorban neutronsugárzás és röntgensugárzás formájában szabadítsuk fel. Egy neutronbombánál ez az arány az 50%-ot is elérheti, míg a hagyományos nukleáris fegyvereknél csak a 15%-a szabadul fel ebben a formában.
A neutronbomba két fő tervezett alkalmazási területe az ellenséges nukleáris robbanófejek tönkretétele, illetve az erős neutronbesugárzás által, ballisztikus rakéta-elhárító rakéták robbanófejeként használva. A harctéri, taktikai alkalmazás volt a másik cél: a neutronbomba robbanóereje viszonylag kicsi, de a felszabaduló neutronsugárzás elég nagy távolságból is képes halálos sugárzást okozni a területen lévő katonáknak.
Egy 1 kilotonnás neutron robbanófej felrobbanásakor az attól 690 méterre lévő korai T-72-es harckocsi személyzete szinte azonnal harcképtelen lesz, és rövid idő alatt meghal, de még ha a robbanás után egy új személyzet is száll a harckocsiba, a besugárzott acélpáncélzatból a személyzet 24 óra alatt halálos mértékű sugárzást kap. Nyílt terepen védelmi felszerelés nélkül tartózkodó katona 1100 méteres távolságon belül rövid időn belül meghal, 1350 méteren belül pedig rendkívül súlyos (mintegy 50%-os halálozási arányt jelentő) besugárzást szenved el.
A neutron robbanófejek előnye, hogy a baráti csapatokhoz viszonylag közel is bevethető, de természetesen a kockázati tényező így sem elhanyagolható. A modernebb harcjárművek egy részébe gyárilag neutronelnyelő burkolatot építenek a veszély csökkentése céljából.Kobaltbomba, és más ítéletnap-fegyverek
Az ítéletnap-fegyverek egyik klasszikus változata az, hogy a Föld előre meghatározott pontjain egyszerre robbantanak fel nagy mennyiségű termonukleáris fegyvert, és a légkörbe kerülő radioaktív anyagok annyira elszennyezik a Föld felszínét, hogy az már alkalmatlan lesz az életre (nukleáris tél). Más elképzelések szerint föld és/vagy tenger alatti nukleáris robbantásokkal gigászi földrengéseket és szökőárat lehetne produkálni, melyek hatalmas pusztításra lennének képesek. Ezen tervek legnagyobb része azonban inkább a tudományos-fantasztikumhoz áll közel, mint a valósághoz. Persze ez nem jelenti azt, hogy az ítéletnap-fegyver teljesen fantazmagória lenne.
Szilárd Leó vetette fel először 1950-ben azt, hogy hamarosan akár olyan nukleáris fegyvereket is kifejleszthetnek, amelyekkel az egész Földön kiirtható az emberiség. A felvázolt terv alapja olyan termonukleáris fegyver, ahol a neutronsugárzás hatására egyébként stabil anyagokból (kobalt, arany, tantál vagy cink) erős gammasugárzást kibocsátó radioakítv izotópot hoz létre és szór szét az egész világon.
Szilárd Leo 1949-ben |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése