Működik a GMO maffia

Működik a GMO maffia

 GMO ALJASSÁGOK

Gőzerővel működik a GMO maffia. A génmódosított organizmusok  - növények és állatok, baktériumok, stb.  -  termelése és termeltetése óriási üzlet ma már a világban. Hatalmas pénzeket fektettek bele ezért a súlyos károsító hatásokról írni, beszélni manapság már tilos. Aki ellenszegül úgy járhat mint Pusztai Árpád kutató. A még nem teljesen behódolt országokat   - mint amilyen hazánk is -  erős nyomás alatt tartják (USA, EU országok részéről), hogy beszennyezzenek minket is. Erőltetik a GMO-kukorica, burgonya, szója, stb. termesztését, hogy mielőbb lekerüljünk a tiszta országok térképéről. Ugyanis ha mégis kiderül majd a GMO káros hatása, komoly gazdasági hátrányt jelent a beszennyeződött országok számára. Piacaikat elveszíthetik, az ár lecsökken mert senkinek sem kell(ene) a káros hatású GMO termék.  És ahol egyszer már pl GMO kukoricát, termesztettek ott többé nem lehet tiszta kukoricát termelni mert a módosított génállomány már mindenhol jelen van a környezetben(mezőn).  A tiszta országok termékei viszont jócskán felértékelődnének.  Ezért fontos, hogy Magyarországon soha senki ne termesszen/tenyésszen GMO élőlényt!! Maradjon tiszta az ország!!   És ne csodálkozzunk ha pl. olyan focistákról, kajakosokról hallunk akik hirtelen szívleállás következtében haltak meg sportolás közben.  Az importált élelmiszerekben ugyanis rengeteg GMO anyag van (pl szója, kukorica, burgonya) .A fejlődő szervezetek számára (gyerekek) különösen veszélyes.

De ez még nem minden. A GMO termékeket igen könnyen népirtásra is lehet használni.  Az emberiség létszámát 6500 millióról 225 millióra (kb.3,5%-ra) akarják csökkenteni. Az alábbi írásokból sok minden kiderül...   

Génmódosított (GMO) takarmánnyal etetett egér:

Génmódosított csirke:

 

Pusztai Árpád

Gondolatok a génmódosított élelmiszerek kapcsán kialakult vitáról

Magyarországon, mint a világ más országaiban is, heves viták dúlnak a génmódositás hivei és ellenzői között. Nem csak a napi sajtóban, televizióban, ujságokban de tudományos szaklapokban is vitacikkek és más publicisztikai irások jelennek meg a génmódositás mellett és ellen. Igy a Magyar Biokémiai Egyesület tájékoztatójában, a Biokémiában, 1999 juniusi számával beinditott egy tudományos vita sorozatot a géntechnológia szerepéről, s ebbe később a Magyar Tudományos Akadémia lapja, a Magyar Tudomány is bekapcsolódott. Elkerülhetetlenül e vita egy jelentős részét a Rowett Research Institute-ban 1995 és 1998 között a génmódositott (GM) burgonyával végzett élelmiszertudományos vizsgálataink, s ezek eredményeinek a jelentősége és vélt hibái képezték és képezik még most is. Noha a történtek közismertek és mejelentek nyomtatásban is(1,2),a cikk végéhez hozzáillesztettem egy rövid históriai epilogust. Akit érdekel hogy mi történt elolvashatja, de egyszerüen figyelmen kivül is hagyható.

Ezt a gondolatfuttatást nem annak szántam, hogy részletekbe menve, pontrol pontra aláhuzzam a különböző tollakból származó tudományos érveket, következtetéseket és gondolatokat amelyekkel megegyezem vagy hogy megcáfoljam azokat amelyeket hibásnak tartok ebben a vitasorozatban. A legtöbb téves adatot és nézetet már különben is kijavitották azok a kedves tudóstársaim (3-5) akik vették maguknak a fáradtságot, elolvasták és analizálták a GM burgonyával végzett munkánk adatait amiket a Lancetben publikáltunk (6) vagy amiket a Rowett intézet igazgatója, jogainkat semmibe véve és minden ellenkezésem dacára, az interneten publikált. Legfeljebb csak azokra a tárgyi tévedésekre kell rámutatnom itt melyek elkerülték a figyelmüket vagy nem tartoznak bele szervesen a gondolatmenetükbe. Számomra a legfontosabb ebben a cikkben néhány gondolatot felvetése amit a vitával és a vitában résztvevőkkel kapcsolatban fontosnak vélek és amit döntőnek tartok a génmódositás jelentőségének és jövőjének megitélésében.

A vita:

Az egyik legfontosabb és állandóan visszatérő reakció a génmódositás mellett kardoskodó tudósok irásaiban, a már paranoia határát súroló panaszkodás a média ellen. Nem teljesen érthető érveik szerint valamilyen összeesküvés történt és történik folyamatosan a génmódositott élelmiszerek ellen az ujságokban és a televizióban. A csúcspontot ebben egy márciusi angol TV program, "The Rise and Fall of GM" jelentette amiben a program szerkesztői szerint a génmódositás "bukásának" és az e miatt bekövetkező százmilliók éhezésének az előidézői a zöldek és a média torzitásai továbbá a telthasú nyugati intelligencia elzárkózása ettöl a potenciálisan világmegváltó technológiától voltak. Kétségtelenül a különböző zöld NGO-ok sosem titkolták, hogy ellenzik a GM technológia bevezetését és ez ellen minden eszközzel küzdeni fognak ahogy ezen jogukat a demokratikus államrend biztositja számukra. De a beállitás, hogy a zöldek ennyi hatalommal rendelkeznének, már majdnem nevetséges tulzás. A multinacionális biotechnológiai vállalatok szervezettsége és pénzmilliói mellett a zöldek még labdába sem rughatnak. Például a Monsanto cég egy millió angol fontot szánt 1998-ban az angliai hirdetési kampányuk finanszirozására. Az eredmény siralmas volt mert a kampány végén a GM technologia ellenzőinek a száma jelentősen megnött nemhogy csökkent volna. A többi biotechnológiai vállalat is vádolta a Monsantot hogy túl aggressziv és nem odavaló érveket használtak fel kampányukban, és igy nem a média volt a felelős a kampány bukásért. Az Edinburghban 2000 februárjában tartott OECD konferencia egyik érdekes észrevétele is az volt, hogy az angol (és más európai országok) publikumának GM élelmiszerek elleni reakciója nem a média, a zöldek vagy "maverick" tudósok bűne hanem a sajátjuk. Ők maguk, a biotechnológiai vállalatok és tudósaik a felelősek "a rossz sajtójukért". Nem lehet csodálkozni az emberek elutasitó magatartásán mert a biotechnológiai vállalatok PR (public relation) gurui első hozzáállásukban nem magyaráztak semmit, csak elintézték a közönség tájékoztatását egy frázissal. Ennek a lényege az volt, hogy mindenki legyen nyugodt mert a GM élelmiszereket vagy a vállalatok maguk vagy pedig az FDA (az Egyesült Államok Food and Drug Administration hivatala) részletesen és minden más élelmiszernél tökéletesebben megvizsgálta és abszolut biztonságosnak találta. Ezt az önelégült, leereszkedő és egyáltalán nem igaz hozzállást a BSE-ből (marha kergekór) éppen hogy kikecmergő angol publikum ugy fogadta mint amikor a bikát vörös posztóval ingerlik. Természetesen a média is megérezte ezt a hangulatot, s miután a sajtó ujságot akar eladni, ők is rátettek egy lapáttal. De ha ez nem segitette volna elő a példányszám emelkedést az ujságok már régen el is felejtették volna hogy GM élelmiszerek egyáltalán léteznek. A sajtó érdeklődése különben is rövidéltű. Két nap, esetleg két hét körülbelül behatárolja érdeklődésüket. Ezzel szemben most már majdnem két éve napirenden van a GM élelmiszerek ügye, s ez azt mutatja, hogy valahol a biotechnológiai vállalatok hibát vétettek és ezt vagy nem hajlandók vagy nem tudják elismerni és kijavitani. Jenes Barnabás és Halász Gergely irásukban (7) hiába utalnak naivan arra, hogy a sajtónak a feladata a helyes tájékoztatás. A sajtó fő feladatának azt tekinti, hogy fennmaradását biztositsa a minél nagyobb példányszám eladásával. A jó tudományos meggyőzésen alapuló helyes tájékoztatás a biotechnológiai vállalatok feladata lenne, s ezt nem lehet átruházni senkire sem.

A vita résztvevői:

A következő alapgondolat a génmódositási technológia tudós proponenseinek a szerepéhez kapcsolódik. Ők azzal vádolják azokat a tudósokat akik ellenzik a GM élelmiszerek bevezetését vagy akárcsak megkérdőjelezik a génmódositás tudományos alapjait, hogy modern ludditák, mert meg akarják állitani a tudomány fejlődését. Venetiáner Pál akadémikus odáig megy el a Magyar Tudományban megjelent cikkében (8), igaz megkérdőjelezve ezt a cimében, hogy a "Géntechnológia-ellenesség - tudományellenesség?" Elemzése szerint ezek a nagyon heterogén táborhoz tartozó emberek, akik ellenzik a géntechnológiát, visszaélnek a tudományos érvelés látszatával és különböző logikai és dialektikai hibákat követnek el. Ezzel szemben, fejti ki a továbbiakban, az igazi tudományos közösségen belül nincs komoly ellentét a géntechnológia egészének a megitélésében. Ilyen és ehhez hasonló érvekkel próbálják a génmódositás mellett sikra szálló tudósok kiszoritani a legális tudomány köréből azokat a tudós kutatókat akik fenntartással fogadják ezt az uj technológiát illetve akik a génmódositás modszereinek kiszámithatlansága miatt nem is fogadják el, hogy a génmódositás mikéntjét lehet-e egyáltalán technológiának nevezni. Röviden a GM hivői szerint csak ők az igazi tudósok és mindenki más nem az. Ezen felfogásukat széles körben "ex katedra" hirdetik anélkül, hogy egy pillanatra is elgondolkoznának azon, hogy az ilyen szélsőséges és önelégültséggel teli nézetek milyen reakciót kelthetnek a társadalom zömében akik csak annyit látnak az egészből hogy, lám-lám a tudósok ismét marakodnak. Mint a rossz pap aki vizet prédikál és mégis bort iszik, a tudományos érvelés meggyőző erejéről prédikáló GM hivő tudósok az exkommunikáció bunkóját pörgetik a GM-ben nemhivő eretnekekkel szemben.

A GM párti tudósok állandóan csepülik a napi sajtót mert ezek, mint állitják, szenzációhajhászásuk miatt mindent meghamisítanak. Kétségtelenül ebben van valami igazság. Sajnos a Biokémiában és a Magyar Tudományban megjelent cikkek jó példáját adják annak is, hogy a tárgyi tévedések, félremagyarázások, túlzások és rosszindulatú és kiragadott idézetek használata nem csak a zúg-sajtónak a privilégiuma. Vegyük példaként Dudits Dénes akadémikus cikkét a Biokémiában (9). Az ember azt gondolhatná, és joggal, hogy egy elismert és magas poziciójú tudós mikor véleményt nyilvánit egy ilyen fontosságú és a szakmájába vágó problémával kapcsolatban, előzőleg részletesen elolvassa a művet amit kritizálni akar, ha lehetséges meghallgatja a szerző előadását, kielemzi az adatokat és felméri az azokból eredő következtetések helyességét és utána elmondja a véleményét. Ezzel szemben mi történt? A Biokémiában irott cikkében ugyan hivatkozott a Rowett Kutatóintézet honlapjában leközölt adatainkra, de miután ezek elolvasására nyilván nem tudott elég időt szakitani, adataink többségét félreidézte. Csak egy pár nyilvánvaló példát ragadok ki. Nem inditottam el semmiféle kampányt sem a GM élelmiszerek ellen sem mellettük. Egy TV program 150 másodpercében a nem tesztelt, de már közforgalomban lévő GM élelmiszerek esetleges veszélyességével kapcsolatos aggályaimról beszéltem az angol publikumnak és ezt teljesen jogosan tettem miután a Rowett intézetben folyó kisérleteket az angol adófizetők finanszirozták és hasonló, a biotechnológiai vállalatoktól független, kisérletsorozat nem létezett és még ma sem létezik. Dudits akadémikus szerint én figyelmen kivűl hagytam, hogy ezek a "korai fázisban félbeszakadt kisérletek"?"egyetlen láncszemet jelenthetnek egy közel évtizedes fejlesztési folyamatban". Sajnos cikkében idézett irodalmi hivatkozásai ezt nem erősitették meg pedig magam részéről szivessen vettem volna ha ennek a láncszemnek legalább egyik-másik kimagasló példáját közölte volna, mert tudomásom szerint ezt az évtizedes fejlesztési folyamatot csak egy nem-független (Monsanto tudósok irta) cikk jelzi.
Nem teljesen világos hogy mi a jelentősége annak, hogy a két gumóminta "postán" érkezett a Rowett-be (valóságban zsákszámra teherautóval). Gondolom Szegeden, a Dudits akadémikus intézetének a kutatói is kollaborálnak más területen dolgozó kutatókkal mert mindent egyedül senki sem képes véghezvinni. Sajnos, nem láttam a GM tesztelési adataikat a tudományos irodalomban, s igy nem győződhettem meg módszereikről és eredményeikről. Tudomásom szerint még a biotechnológiai ipar is egyedülálló fontosságunak tekintette a három nagy intézetet magában foglaló és általam koordinált kollaborációs munkát amiben a GM technológia majd minden fontos környezeti, egézségügyi és fejlődéstani következményét kritikusan megvizsgáltuk a GM burgonyát használván modelként. A hóvirág lektin gént a Rowett-ben végzett előzetes kisérletsorozataink alapján és a mi közreműködésünkkel vitték át a burgonyába egy olyan módszerrel amit kivitelező kutatóink a Monsanto laboratóriumában fejlesztettek ki a nyolcvanas évek végén és amivel a szomaklonális variabilitást minimumra lehetett csökkenteni. Nem teljesen világos az sem, hogy Dudits akadémikus minek alapján jelentette ki oly nagy biztonsággal, hogy a toxikus glükoalkaloidszint nem került meghatározásra? Csak ugy mellékesen jegyzem meg, hogy az alkaloid szint mindig alacsonyabb volt a transzformált vonalakban mint a nem- transzformáltakban, s igy a GM burgonya etetése során talált kedvezőtlen hatásokért ezeket nem lehetett felelőssé tenni.
A logikai bakugrást sem fedezte fel Dudits akadémikus mikor a mi két póstán érkezett gumómintánkról ir. Nem jutott az eszébe, hogy ezek esetleg annak a folyamatnak az eredményei amiről ő is ir mikor a több száz transzformáns szelektálását emliti hogy a nem kivánt vonalakat elvethessék, s a további munkát azokkal a kivánt genotipusokkal folytathassák amik a gént stabilan kifejezik. Az igazság az, hogy a két GM burgonya vonal pontosan egy ilyen szelekciónak volt az eredménye. Ezt a két "mintát" éveken keresztül növesztették Rothamstead-ben (IACR, Dél-anglia) nagyméretű "field-trial"-okban, készen arra, hogy forgalomba hozhassák a megfelelő engedélyeztetés után.
A részletekben ugyszintén komoly tudóshoz nem illő pontatlansággal sokat tévedett. Igy például a kontroll burgonyához a kisérletekben nem 1200 hanem csak 30 microgram hóvirág lektint adtunk per gram táphoz. Nem 20 percig hanem 60 percig főztük a burgonyát és nem 110 C fokon hanem a viz normális forráspontján, 100 C fokon. A lektin a főzés után nem nyomokban maradt vissza hanem az eredeti mennyiség 20%-ában. A kisérletekben nem 12 patkányt használtunk hanem csoportonként 6-ot. Igy például az első két kisérlet mindegyikében 42-öt. Egyetlen kisérletben sem használtunk 12 patkányt és igy nem tudom, hogy honnan szedte ezt az adatot. Sem a TV programban sem máshol nem hivatkoztam a karfiol mozaik virusból származó promoterre mint a fő gyanusitottra, ez a következtetés nem tőlem származik. Igaz, hogy a Lancet cikkünk világosan utal arra a lehetőségre, hogy vagy a vektor befolyására vagy pedig a bevitt gén ki nem számitható hatására változások állhattak be a burgonya saját génjeinek a müködésében, de ennek a pontos megállapitása további munkát igényelne és ezt a géntechnológiát féltő tudománypolitikusok nem engedték. Dudits akadémikus nyilvánvalóan nem érti a különbséget, amit az angol fogyasztóközönség kiválóan érzett, hogy a Rowett-ben a biotechnológiai vállalatoktól függetlenül folytatott kutatómunka és a biotechnológiai vállalatok tudósainak kutatása között a lényeges különbség az volt, hogy nekünk nem fűződött semmi érdekünk ahhoz, hogy a GM burgonyáink különböznek-e a konvencionális burgonyától vagy sem. A mi munkánk hitele 40 év tapasztalain és 280 nemzetközi tudományos folyóiratokban közült cikken alapult és ami a legfontosabb, mi nem csak függetlenek voltunk hanem az angol publikum is annak látott bennünket.
Dudits akadémikus jól ismeri mindazokat a problémákat és hiányosságokat amik, állitásával ellentétben, jelenleg nem teszik lehetővé, hogy egy adott gén müködését befolyásolni és korlátozni tudjuk. A forgalomban lévő GM növények döntő többsége a karfiol mozaik virus promoterével készült, mert a levél-specifikus promoterek hatásfokát a biotechnológiai cégek túl alacsonynak tartják és igy kutatásukra kevés pénzt szenteltek. Remélhetőleg további kutatások majd ezt is lehetővé fogják tenni.
Cikke végén Dudits akadémikus ismét hivatkozik a GM technológia egyik mumusára, tudniillik hogy a mi befejezetlen és hibás kisérleteinket alapul véve a média annyira megfélemliti a gazdákat és a vásárlókat hogy azok nem fognak szabadon dönteni a GM termékek mellett. Ha ez az érv nem lenne annyira patetikusan túlzó még talán hizelgőnek is vélhetném.
Sajnos Dudits akadémikus nincs egyedül kisérleteink félremagyarázásában. Venetiáner Pál akadémikus is azzal érvel, hogy senkinek sincs oka azt feltételezni, hogy a Royal Society és más neves testületek tudósai ne lennének pártatlanok mikor a GM technológia érdemeit hirdetik vagy éppenséggel a mi GM burgonyával végzett kisérleteinket támadják. Sajnos, miután ezek a tudósok nem szeretik a nyilvánosságot és kritikájukat név nélkül közölték, az egyszerű emberben olyan gondolatok is támadhatnak, hogy esetleg ezeknek a tudósoknak valami takarnivalójuk van. Az angol publikum is érezte a különbséget a Royal Society kritikusai és az eredményeink mellett kiálló 24 nemzetközileg elismert kutató között akik mind aláirták memorandumukat és nem bújtak névtelenségük mögé. Közben adataink egy részét a Lancet leközölte és igy mindenki tanulmányozhatta a kisérleti protokollunkat és eredményeinket. De ez sem zavarta a Royal Society (London) jelenlegi elnökét mikor az ujságoknak adott interjujában elvetette az eredményeink valósságát, mert mint mondta, a kontroll kisérletekben a használt fehérjekoncentráció nem volt azonos a teszt csoportéval. Ezzel szemben a cikkben világosan le volt irva, hogy a kisérleteinkben használt tápok mindegyikében a fehérje koncentráció és az energiatartalom azonos volt, s igy szinte elképzelhetetlen számomra, hogy lehetett ezt félreérteni és félremagyarázni. De hát a nem szakember ujságirónak ezt könnyen be lehetett magyarázni és igy meg is jelent az ujságokban és elhangzott a BBC TV adásában. Azóta is mindenki ezt a kijelentést idézi ami nem a média tulzása hanem egy közismert és nagy tekintélynek örvendő tudós ferditése. Egy más példában a Rothamstead (ahol a burgonyánkat növesztették) igazgatója (a Lancet cikkünk egyik referee-je) ugy nyilatkozott az ujságiróknak, hogy kisérleteink nem voltak jók mert mi a kisérlet közben megváltoztattuk a tápot amit a különböző csoportoknak adtunk a kisérlet elején ("changing horses midstream"). Ismét ezt a valótlanságot (legjobb esetben esetleg ferditésnek tekinthető kijelentést) nem a média találta ki hanem egy magas poziciójú tudóstól származott.

Mindezek a példák csak azt irták le, hogy noha megegyezem Dudits akadémikus zárómondatának gondolatával , hogy "a rossz termékek idejekorán történő kiszűrése (és) a közvélemény korrekt tájékoztatása elvezethet majd oda, hogy ez a nemesitési módszer alapja lesz a környezetbarát, minőségközpontú agrártermelésnek", ugy érzem hogy ezt a GM hivő tudósok az idö többségében csak frázisként használják. Mondanivalójuk és hozzáállásuk lényege az kellene legyen hogy konstruktivan előre nézzenek és arról beszéljenek hogy miképpen tudnánk előrelépni és magunk mögött hagyni ezt a meglehetősen steril vitát és a más véleményt valló kutató tudósok leszólását. Sajnos ehhez azt kellene bevallani, hogy nincs minden rendben a génmódositással és rá kellene venni a biotechnológiai vállalatok felelős vezetőit, hogy jelentős profitjuk egy részét szánják rá a GM bevezetéséből eredő egézségügyi és környezetvédelmi problémák kutatására. Venetiáner Pál ellenében állithatom, hogy a molekuláris biológusok nagy részét leszámitva, az orvostudomány és a táplálkozástan szakértői, továbbá fiziológusok és biokémikusok egy nem jelentéktelen hányada velem együtt, nem osztja a GM pártiak azon véleményét, hogy a biotechnológiai ipar jelenlegi termékei nem jelenthetnek veszélyt az emberiség számára. Ugy érzem, hogy ezek az agnosztikus tudósok inkább állnak a tudomány biztos talaján mikor azt proponálják, hogy nézzük meg vajjon a GM élelmiszerek tényleg azonosak-e a nem-GM párjukkal vagy sem, állitsunk fel módszereket annak a vizsgálatára hogy vajjon rövid- és hosszútávú etetés során lesznek-e szervi és növekedésbeli elváltozások fiatal állatokban és hogy immun- és endokrin rendszerük fejlődése zavartalan lesz-e vagy sem. Elvégre nagy professzoraink éveken át sulykolták belénk fiatal egyetemi hallgatókba a tudományos módszerek lényegét, amit röviden igy lehetne összefoglalni, hogy semmit se fogadjunk el kritikátlanul. Miért van az, hogy ebből a génmódositás módszere és termékei mindig kivételek? Miért kellene felfüggesztenünk kritikai érzékünket mihelyst a GM technológiáról van szó?

A jövő:

Meggyőződésem, hogy a tudományos racionalitás végül is felül fog kerekedni és tudósokhoz illően, hagyományaink szerint és társadalmi felelősségünk teljes tudatában elkezdjük azt a munkát amit már 20 évvel ezelött el kellett volna kezdenünk. Tovább kell fejleszteni és uj módszereket felállitani a génmódositásra, hogy a jelenlegi, nem biztonságos technológiát egy precizebb és veszélytelenebb technológiával hellyetesitsük. Lépéseket kell tennünk abba az irányba is, hogy megértsük a gének müködésének szabályozását, gátlását és a gének kifejezésnek elősegitését.
Nem felel meg a valóságnak az amit a GM biotechnológiai vállalatok próbálnak elhitetni velünk, hogy nincsenek megfelelő módszerek a GM élelmiszerek biológiai tesztelésére. Tény, hogy klasszikus toxikologiai vizsgálatokat nehéz, bár nem lehetetlen, élelmiszereken végrehajtani. Az ilyen tipusú vizsgálatokra különben is főleg akkor lenne szükség ha, valamilyen oknál fogva, valamilyen toxin génjét használnák fel a transzformációra. Ettől eltekintve, normális körülmények között toxinok megjelenésére főleg csak akkor számitunk ha a nem-transzformált növény vagy annak valamilyen része maga is tartalmazott, esetleg csak nyomokban is, valamilyen toxint. A legjobb példa erre burgonya glükoalkaloidjai amik főleg a levélben fordulnak elő magas koncentrációban, de a zöldülő burgonyagumóban is jelen vannak. Pontosan e miatt határoztuk meg a glükoalkaloid szintet a két GM burgonya vonalunkban, hogy kizárjuk annak a lehetőségét, hogy a génbevitel megváltoztatta a glükoalkaloid szintet a gumóban.
A toxikológiai vizsgálatoknál általánosabb jelentőségű és potenciálisan szélesebb körű az alkalmazása azoknak a fiatal állatokon elvégzett rövid- és hosszabbtávú etetési kisérleteknek amiket a GM burgonya mintáinkkal végeztünk. Ezek összekapcsolhatók metabolikus vizsgálatokkal és az immun rendszerben és a hormon háztartásban beálló lehetséges változások vizsgálatával. Ilyen tipusú kisérletek mindennaposak az állati táplálkozástan és takarmányozás terén és igy metodikájuk kölcsön vehető, legalább is mint kiindulópont uj metodikák fejlesztésére. Az állati táplálkozástanban különben is mielött megváltoztatnák az állati tápok összetételét és uj fehérjeforrásokat és tápanyagokat vezetnének be, ezek hatását majd minden esetben szigoruan megvizsgálják patkányokon vagy más laboratóriumi állatokon végzett etetési elő-kisérletekben és az eredményeket nemzetközi táplálkozástani folyóiratokban közlik. Több százra tehető az ilyen cikkeknek a száma és laboratóriumunkból is legalább 40 ilyen cikk jelent meg az utóbbi 20 évben. Igy aztán előfordulhatott az a paradox helyzet hogy az állatokkal etetett tápokat sokkal részletesebben és tudományosabban tesztelik mint az élelmiszereket, legyenek azok konvencionális vagy GM élelmiszerek.
Több izben tettem és publikáltam javaslatot egy lehetséges és kivihető GM tesztelési program beinditására. Utoljára Edinburghban, a 2000 február végén tartott OECD konferencián tartott előadásomban részleteztem javaslatom. Miután ennek a szövegét a honlapomon részletesen leirtam(http://www.freenetpages.co.uk/hp/a.pusztai) itt csak nagy vonalakban vázolom fel.
A tesztelési program több lépést tartalmaz:

1. Kémiai összetétel vizsgálat. Az első lépésben a kiválasztott transzformált vonalat (vonalakat) szigorúan párositva a nem-transzformált szülő vonallal egymás mellett és azonos körülmények között ujra növesztjük és az ezekből vett számos mintát kémiai analizisnek vetjük alá. Makro és mikro komponenseket és a növény ismert biológiailag aktiv összetevőit meghatározva megállapitjuk, hogy a transzformáció okozott-e lényegbevágó, statisztikailag szignifikáns összetételbeli különbséget a transzformált és a szülői vonalak között.
2. GM növényből izoláljuk a bevitt génproduktumot és megvizsgáljuk hogy vajjon azonos-e az eredeti géntermékkel. Ezt nemcsak kémiai hanem biológiai módszerekkel is megvizsgáljuk. Igy például megmérjük laboratóriumi patkányok bélrendszerében (ELISA, stb) hogy van-e különbség a két génproduktum "in vivo" stabilitása között vagy sem. Ezt semmiféle "in vitro" teszt nem helyettesitheti. Ugyszintén meg kell határoznunk azt is, hogy az eredeti és a GM génterméknek mi a hatása a bélrendszer sejtjeire és hogy ezek, vagy más vektor komponensek miképpen befolyásolják a bél sejteknek a metabolizmusát és strukturáját.
3. Rövid- és hosszútávú etetési kisérletek. Azonos fehérje és energia tartalmú szemi-szintetikus tápokat etetünk fiatal, gyorsan növő állatokkal szigorú "pair-feeding" rezsimben. A tápok között az a főkülönbség, hogy mig a GM táp a GM növényt tartalmazza addig a kontroll patkánycsoport tápja egy ugyanolyan mennyiségű nem-transzformált vonalat. Egy második kontroll ugyszintén kötelező. Ebben a csoportban az első kontrollhoz hasonlóan a nem-transzformált növényen alapuló tápot etetjük, de hozzákeverjük ("spiking") az izolált gén terméket ugyanolyan arányban, ahogy azt a transzformált növény tartalmazza. Ez a kontroll arra adna felvilágositást, hogy a vektornak, illetve a génmanipulációs technológiának van-e valamilyen hatása. A GM és a szülővonalakat mind nyersen mind hőkezelés után is teszteljük. A kisérletek végén összehasonlitjuk a különböző tápokkal etetett állatok növekedését, szerveik fejlődését, és ellenőrizzük az immun- és endokrin -rendszerük működését megfelelő tesztekkel és statisztikai módszerekkel.
4. A kisérleteket szükségszerüen ki kell terjesztenünk mind him és nőstény patkányokra, mert ezek különbözőképpen reagálhatnak. Ami még fontosabb, ezeket a kisérleteket a GM illetve nem-GM tápok etetésével több generáción át is el kell végeznünk, hogy megállapitsuk vajjon a génmódositás hatással van-e a szaporosodásra és az egymás után következő generációk fejlődésére és egészségére.
   5. Ha a rövid és főleg a hosszutávú etetési és egyéb állatkisérletek eredményei elfogadhatóak és nem indikálnak elfogadhatatlan egézségügyi veszélyeket, a következő lépésben a GM élelmiszerek hatását meg kell vizsgálnunk humán önkénteseken végzett klinikai kisérletekben. Ezeket a gyógyszerek teszteléséhez hasonlóan több fokozatban kell végrehajtani jól kidolgozott kétszeresen vak ("double-blind") placebo-kontrollált módszerekkel.

Noha még egy ilyen vagy ehhez hasonló kisérlet sorozat végén sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy a GM élelmiszernek vannak-e hosszutávú káros hatásai az emberiségre, de elindíthatnának bennünket egy olyan irányba ahol kizárhatnánk egyes káros hatásokat. Meggyőződésem szerint fennáll annak a lehetősége, hogy a jelenlegi technológiával (karfiol mozaik virus promotert és antibiotikum rezisztencia gént tartalmazó vektor, stb) előállított és forgalomban lévő első generációs GM élelmiszerek potenciálisan veszélyesek és igy forgalmazásukat legalább őt évre fel kellene függeszteni. Ez idő alatt alá kellene vetni őket egy fenntihez hasonló vagy azzal azonos tesztelési programnak és csak akkor engedni újra forgalomba hozásukat ha ezek a tesztek nem indikálnak az egézségre (és környezetre) elfogadhatatlan káros hatásokat. Nagyon fontos követelmény az, hogy ezeket a vizsgálatokat nem a biotechnológiai vállalatok kutatói hanem tőlük független tudósok végezzék és az eredményeiket utána nemzetközileg elismert folyóiratokban közöljék a szokásos "peer review" után. Hogy az eredmények még szélesebb körben is ismertek legyenek, a folyóirat megjelenése után az eredményeket az interneten is közölni kell és az elfogadást megelőző génbizottságok munkája is nyílt legyen mint azt az OECD Konferencia is proklamálta: az egész folyamat legyen nyitott, áttekinthető és átfogó ("open, transparent and inclusive"). Ha mindezen kritériumnak eleget tettünk biztos vagyok abban, hogy a biotechnológiai ipar és a GM hivő tudósoknak sem lesz okuk panaszkodni a média túlzásaira, a zöldek ellenkezéseire és szkeptikus tudóstársakra mert polgártársaink és a fogyasztó közönség lesz annyira érett hogy ne utasitson el egy olyan technológiát ami a saját és az emberiség érdekét szolgálja.

Történeti epilógus:

Egy 1998 augusztusi angol TV program 150 másodpercében elmondtam a nézőknek, hogy a patkányokon GM burgonyával végzett etetési kisérleteink eredményei azt jelezték, hogy a génmódositásnak lehetnek káros következményei is. Miután a fiatal patkányok növekedésében és egyes szerveik fejlődésében zavarok keletkeztek és az immunrendszerük stimulálhatósága lecsökkent mikor GM burgonyán alapuló táplálékkal etettük őket, eredményeink óvatosságra kell hogy intsenek. Ezeknek az eredményeknek különösen nagy volt a fontosságuk mert bár azt a GM burgonyát amivel mi kisérleteztünk még nem hozták forgalomba, de a TV program sugárzásának idején az angol közönség már majdnem két éve fogyasztotta a GM szójából és GM kukoricából készitett élelmiszereket amiket kibocsájtásuk előtt nem vetettek alá a miénkhez hasonló biológiai tesztnek. Igy a biotechnológiai vállalatok az angol fogyasztókat használták mint kísérleti nyulakat ami véleményem szerint megengedhetetlen. A TV interjút az igazgatóm hozzájárulásával adtam és, egyességünk szerint, minden kísérleti adat nélkül. Még a transzgént sem neveztem meg. Két napon át az igazgatóm az égig dicsérte munkánkat és eredményeinket. A Rowett és ő előnyösen kiaknázta a helyzetet, mert még a TV program adása előtt átvette tőlem a mediával való kapcsolat tartását . Sajnos az igazgatóm a munkánk részleteivel nem volt tisztában, s így a számtalan TV és rádió riportban és "press release"-ben sok téves adatra hivatkozott. Ezeket később, miután politikai és egyébb okok miatt ellenem fordult, felhasználta tudományos hitelem rontására. Ezt annál is inkább tehette mert kihasználván intézeti pozicióját felfüggesztette munkámat és elhallgattatott. Ennek az lett a következménye, hogy engedélye nélkül nem beszélhettem és így nem cáfolhattam meg akármit is mondott. Ez az állapot hét hónapig tartott és ez az egyik fő oka a majdnem teljes tudományos konfuziónak. Végül is a brit parlamenti alsóházi "Science and Technology Committee" megelégelte a média és a tudományos körökben előállt zavaros állapotokat és, mint a legföbb jogi hatalom az országban, feloldotta a szerződési kötelezettségemből eredő rámkényszeritett hallgatást. Ugyanakkor a parlamenti bizottság felkért, hogy írott beadványban és szóban is előadjam a történteket és vizsgálataink eredményeit Ez volt az a pont amikor a Rowett igazgatója úgy döntött, hogy véleményemet figyelmen kívül hagyva, a génmódosítási munkánkról a birtokukban lévő bizalmas jelentéseimet felteszi az intézet honlapjára, de facto publikálván eredményeinket. Ezeket a bizalmas munkariportjainkat használta fel, ismét a megkérdezésünk nélkül, a Royal Society és egyébb bizottságok munkánk birálatára. Ettől a ponttól kezdve megindulhatott a tudományos vita a biotechnológia hívei és azon tudósok között akik ugy vélték, hogy a tudományos módszer és a tudósok felelőssége megköveteli, hogy a génmódosítást olyan szigorú vizsgálatoknak vessék alá mint azt jelentősége és potenciálisan káros hatása megköveteli. Ennek a vitának a módszerei és történései sajnos nem növelték a tusósok hírnevét ami a jelenlegi felmérések szerint majdnem egy szinten áll a meglehetősen alacsonyan taksált politikusok és média képviselőivel.

Irodalomjegyzék
(1) Pusztai, Á. (2000) Academic freedom: Is it dying out? The Ecologist, 30, 26-29.
(2) Pusztai, Á. (2000) GM Foods - Dr Pusztai speaks. Laboratory News, February issue.
(3) Sajgó, M. (1999) Biotechnológia: a szellem már kivül, de megvan-e még a palack? (Kisért Asylomar) Biokémia, 23, 38-40.
(4) Baintner, K. (1999) A genetikai módositás és a félremódositott tájékoztatás - Válasz Dudits Dénesnek. Biokémia, 23, 64-67.
(5) Darvas, B. (1999) Nézőpontok, ha különböznek (Homage to Árpád Pusztai). Biokémia, 23, 99-102.
(6) Ewen, S.W.B., Pusztai, A. (1999) Effects of diets containing genetically modified potatoes expressing Galanthus nivalis lectin on rat small intestine. The Lancet, 354, 1353-1354.
(7) Jenes, B., Halász, G. (2000) A veszélyes géntechnika? Biokémia, 24, ???
(8) Venetiáner, P. (1999) Géntechnológia-ellenesség - tudományellenesség? Magyar Tudomány 1999. 10 szám, 1170-1176.
(9) Dudits, D. (1999) A géntechnológia szerepvállalása a növénynemesitésben: a Pusztai botrány üzenete. Biokémia, 23, 41-43.

Forrás: http://www.ketezeregy.hu/egesz/GM1.html

A génmódosított Amflora burgonya:

 Európában ezt (és egy kukoricafajt) már

 lehet termelni.    Katasztrófális jövő.

Hogyan tették tönkre Argentína virágzó mezőgazdaságát és hogyan döntötték nyomorba a lakosságát a GMO-multik és más aljasságok.  

Intő jelek Magyariország számára:

A pusztítás vetőmagvai

F. William Engdahl: Lehet-e béke egy génmanipulált élelemmel teli világban?

(Kan es in einer Welt mit 'Gen-Food' Frieden geben?) Az alábbi cikk a szerző könyvének előfutáraként jelent meg, melynek címe:

A pusztítás vetőmagvai. A genocídium geopolitikája.

"Az erkölcs bátorsága" (Mut zur Ethik)(1) XIII. kongresszusán, melyet az idén tartottak Feldkirchben, William F.Engdahl, publicista és író bemutatta a legújabb könyvét. Ennek címe: "A pusztítás vetőmagvai. A genocídium geopolitikája". (Horvátországban már a bestseller lista első helyén áll; rövidesen megjelenik német és angol nyelven.) A génkezelt élelem és a béke közötti összefüggésről tartott riasztó beszámolója fontos hozzájárulás volt a kongresszus idei témájához: "Mi kell ahhoz, hogy békésebb legyen a világ?" A végkövetkeztetése: Nem lesz béke, ha nem sikerül tényleges érvényt szerezni a genocídiumra vonatkozó nemzetközi törvénynek.

A cím, amelyet választottam, némelyek számára talán különösnek tűnik. De biztosíthatom önöket, hogy az minden csak éppen nem különös. Tekintettel arra, ami ma a genetikailag módosított organizmusoknak (élő szervezeteknek) - rövidítve GMO-nak nevezik őket - az egész emberi táplálkozási láncban való tömeges elterjesztése miatt kockán forog, egy előre beprogramozott hadiállapottal számolhatunk, amennyiben nem cselekszünk gyorsan, és nem változtatunk a helyzeten. Szeretném az új könyvem (Seeds of Destruction: The Geopolitics of Geneocide; - Die Saat der Zerstörung: Die Geopolitik des Genozids; - A pusztítás vetőmagjai. A genocídium geopolitikája) néhány

vonatkozásával megvilágítani, hogy ezen mit értsünk.Ha a mércét a nürnbergi perekhez igazítjuk, akkor a génkezelt gabonaféléknek és a GMO-élelemnek az egész

világon való elterjesztését az "emberiség elleni bűntettek" közé sorolhatjuk, és oda is kell sorolnunk. Mindaddig,amíg ennek a problémakörnek az igazi természetét tudomásul nem vesszük, semmiféle béke nem lehetséges, a legkevésbé pedig egy igazságos béke minden nép számára.Ebben az összefüggésben a leglényegesebb a genocídiumnak (a népirtásnak) a kérdése. Idézek az Egyesült Nemzetek 1948-as, "a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről" szóló egyezményéből. Ennek II. cikke meghatározza a népirtás fogalmát: "A jelen egyezmény népirtáson a következı cselekmények valamelyikének,valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával való elkövetését érti:

a) a csoport tagjainak megölése;

b) a csoport tagjainak súlyos testi vagy lelki sérelem okozása;

c) a csoportra olyan életfeltételek szándékos ráerőszakolása, amelyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése;

d) olyan intézkedések elrendelése, amelyek a csoporton belüli születések meggátolására irányulnak."

A III. cikk így szól: "Büntetendık a következő cselekmények:

a) a népirtás;

b) a népirtás elkövetésére irányuló összeesküvés; (...)

e) a népirtásban való bűnrészesség."

A IV. cikk pedig: "Büntetendők mindazok a személyek, akik népirtást vagy a III. cikkben felsorolt más cselekményt elkövetnek, függetlenül attól, hogy ezek államvezetők, közhivatalnokok vagy magánszemélyek."(2)

A génmanipulált szervezetek felhasználásával kapcsolatos három esettel szeretném szemléltetni, miért kell követelnünk a genocídiumra vonatkozó nemzetközi törvények betartását. Pert kell indítanunk olyan kormányok,tudományos kutatók és magánvállalkozók ellen, amelyek részt vesznek a GMO-mezıgazdaságnak a lakosságunkra tukmálásában. Az első példa az iraki GMO-gabonára vonatkozik. Ezután feltárom, hogyan rohanták le Argentínát GMO-növényekkel, végül egy kis San Diego-i biotechnológia-céggel foglalkozom. Irak megkapja az amerikai "demokrácia magját"

"Mi azért vagyunk Irakban, hogy elvessük a demokrácia magvait, hogy az ott gyarapodjon, és elterjedjen azönkényuralmi rendszerek egész területén." (George W. Bush) Amikor George Bush a "demokrácia magvainak" elvetésérıl beszélt, csak kevesen gondoltak arra, hogy ı ezen a Monsanto vetőmagját értette. Irak amerikai megszállását követıen, 2003 májusában, Paul Bremer III., Henry Kissinger hajdani munkatársa, az Ideiglenes Koalíciós Hatóság (Coalition Provisional Authority - CPA) igazgatója lett. Bremer felügyeletet gyakorolt az ország egész területén, és mindig jelentést tett Donald Rumsfeldnek. 2004 áprilisában Bremer 100 új, hosszú távon kötelezı érvényő törvényt bocsátott ki, hogy Irakot ellenőrzés alatt tartsa.

Az Egyesült Államok által elrendelt törvények - vagy ahogy nevezték őket: rendeletek - azt voltak hivatva biztosítani, hogy Irak újjáépített gazdasága a "szabad piac" kedvenc amerikai modelljének új kiadása legyen. "A terv az, hogy belőle egy teljesen szabad piacot csináljunk" mondta a USAID-nál (US Agency for International Developement - az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Hivatala) Irak Újjáépítése Irodájának egyik szóvivője.

A 81. számú rendelet

Bremer rendeleteinek egyike a 81. számú: "A szabadalmakra, az ipari formatervezésre, a titkos információkra, az integrált áramkörökre és a növényfajtákra vonatkozó törvény".

E rendelet bizonyos növényfajtákra vonatkozó szabadalmak birtokosainak, hatalmas külföldi multinacionális cégeknek, húsz évre kizárólagos jogot adott arra, hogy vetőmagvaikat az iraki mezıgazdaságban használják. A védett növényfajták genetikailag módosított élő szervezetek (GMO) voltak.Az irakiak már 8000 évvel Krisztus elıtt foglalkoztak mezıgazdasággal, és csaknem minden búzafajt és búzafajtát létrehoztak, melyeket ma a földön termesztenek. Egy olyan rendszerben dolgoztak, amelyben a vetőmagot megőrizték, abból vetettek, és az idők folyamán természetes ellenállóképes-séggel bíró hibrideket nyertek. A 81-es rendelet értelmében ma mindez gyakorlatilag törvénytelen. Az irakiak ezekből az értékes természetes vetőmagfajtákból sok esztendő óta mintákat őriztek egy Abu Graibban levő vetőmag-bankban. Az Egyesült Államok megszállása idején ez a rendkívül értékes vetőmag-bank eltünt.

Az Ideiglenes Koalíciós Hatóság (CPA) 81. számú rendelete Irak jövőbeni táplálását globális multinacionális magáncégekre bízta. A 81-es rendelet részleteit Paul Bremernek a Monsanto-konszern írta meg, amely a világ egyik vezető GMO-vetőmag- és GMO-gabona-szállítója. Nincs vetőmag a vetéshez. A háborút követően az iraki parasztok arra kényszerültek, hogy vetőmagért az állami mezőgazdasági

minisztériumhoz forduljanak. A 81-es rendelet állítólagos célja az volt, hogy "jóminıségő vetőmagot biztosítson Irak számára és támogassa az ország belépését a WTO-ba" (a Kereskedelmi Világszervezetbe). Hogy mi a "jó minőség", azt a megszálló hatóság határozta meg. Mihelyt a 81-es rendeletet kibocsátották, a USAID megkezdte

több ezer tonna Amerikából származó "igazoltan kiváló minıségő búzavetőmag" szállítását, amelyet szubvencionáltak, és a mezőgazdasági minisztérium eleinte csaknem ingyen osztotta ki a kétségbeesett iraki parasztoknak. A USAID független tudósoktól megtagadta az engedélyt annak a megvizsgálására, hogy vajon nem

GMO-vetımagról van-e szó.

A 81-es rendelet célja egy új iraki vetőmagpiac létesítése volt, ahol a nemzetközi konszernek az ő - génmódosított - vetőmagjaikat eladhatják, és amelyet a földművelők minden idényben ismételten meg kellett vásároljanak. A régi iraki törvények tiltották, hogy biológiai nyersanyagok magántulajdonban legyenek. Az új, az Egyesült Államok által kikényszerített szabványtörvény a vetőmagokra vonatkozó monopóliumok jogának rendszerét vezette be.

"Adjatok nekik főtt tésztát, hadd egyenek!"

Irak számára hatféle búzavetőmagot kellett előállítani. Ezek közül a parasztok három olyat kell használjanak, melyek terméséből csak tésztát lehet készíteni. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok segítségével 2004 után Irakban termesztett a búzának az 50%-át exportra szánták, mert a tészta az iraki táplálkozási szokásoktól idegen étel.

Amikor 2004 tavaszán a 81. számú rendeletet Bremer Ideiglenes Hatósága kihirdette, a fiatal radikális pap, Moqtada al Sadr hívei tiltakoztak az al Hawza című lapnak az amerikai katonai rendőrség által történt betiltása ellen. Az Ideiglenes Hatóság azzal vádolta a lapot, hogy "hamis cikkeket" közölt, amelyek "erőszakos cselekmények valódi veszélyét" idézhetik fel. A példaként idézett cikk állítása szerint Bremer "politikája arra irányul, hogy éhezni hagyja az iraki népet, így az embereket a mindennapi kenyerük gondja foglalja le, és ne legyen alkalmuk politikai és egyéni szabadságukat követelni".

"Don't cry for me, Argentina"(3)

Egyetlen ország mezıgazdasága sem élt meg olyan radikális átalakítást, mint Argentínáé.A hetvenes években Argentínának figyelemreméltó életszínvonala volt. Mezőgazdasági rendszere sokoldalú volt,produktív, és főleg kis családi vállalkozásokból állt. Akkoriban az argentin marhahús olyan jó minıségű volt, hogy versenyre kelt a texasival. A gazdagon termő földeken a farmok oly nagy többlettermést értek el, hogy az jóval meghaladta a hazai élelmiszer-szükség-letet. A mezıgazdaság nem igényelt állami támogatást, a farmerek adósságai pedig elenyészőek voltak. Mindez megváltozott a 80-as évek adósságválsága következtében.1989-ben Carlos Menem elnökkel, idısb George Bush elnök és David Rockefeller közeli barátjával, az ország gazdasági tönkretételének újabb fázisághoz érkezett, amelynek lefolyásához hasonlót John Perkins írt le igen szemléletesen "Egy gazdasági bérgyilkos vallomásai" címő könyvében. Azzal az indokkal, hogy az adósság megfizetéséhez szükség van a GMO-szójabab-kivitelre, Menem Argentína mezőgaz-daságát egy exportot szolgáló új monokultúrává alakította.1991-ben Argentína titkos kísérleti területté változott, ahol géntechnikailag átalakított növények mezőgazdasági termelésben való hasznosítható-ságát vizsgálták. Menem egy Biotechnológiai Tanácsadó Bizottságot hozott létre,hogy felülvigyázza a génkezelt kukorica-, napraforgó-, gyapot-, búza- és főleg szójababfajták szántóföldi kikísérletezésére szóló licencek kiadását. Arról, hogy ezek a GMO-növények vajon biztonságosak-e, sem a kormány, sem pedig a bizottság nem kezdeményezett nyilvános vitát. Egyébként génkezelt növényeket addig sehol nem termesztettek ilyen mennyiségben.

A Biotechnológia-Bizottság találkozói titkosak voltak, kutatási eredményeiket soha nem hozták nyilvánosságra. Külföldi transznacionális GMO-konszernek megbízásából tevékenykedtek. Nem meglepő, hogy a bizottság tagjait végül a Monsanto, a Syngenta és a Dow AgroSciences alkalmazta. 1996-ban Menem licencet adott a St. Louis-i

(Missouri) Monsanto konszernnek, amely a génmanipulált szójababnak, ennek a világ mezőgazdasága számára stratégiailag fontos takarmánynak a legnagyobb előállítója.

Miután a GMO-szójabab-vetımagot 1996-ban bevezették az argentin mezőgazdaságba, nagy külföldi cégek, mint a Cargill, a külföldi biztosító társaságok és konszernek, például a Seabord Corp. megkezdték az ettől kezdve (dollárban kifezezett értékben) potom áron kapható argentin termıföld tömeges felvásárlását. Argentína földjét a

vetőmag óriási ipari termelőhelyévé alakították át.

A gazdasági válság következtében a bankok a legjobb termőföldek hektárjainak millióit bocsátották árverésre. Az egyedüli vásárlók, amelyek dollárt tudtak befektetni, külföldi társaságok vagy magánszemélyek voltak. A kisbirtokosoknak filléreket ajánlottak fel a földjükért; ha visszautasították, gyakran megfélemlítéssel vagy karhatalommal űzték el őket. 2001-ben az Adeco Agropecuria nevő argentínai vagyonkezelő társasága (holding

company) révén Soros György New York-i milliárdos, hedgefond-spekuláns volt a legnagyobb földbirtokos Argentínában.

A profit növelése céljából kansasi mintára úgy készítettek elő hatalmas földterületeket, hogy az óriási mezőgazdasági gépeket a nap mind a huszonnégy órájában üzemeltetni tudják. A berendezést gyakran GPSműholdak (GPS - Global Positioning System = Globális Helymeghatározó Rendszer) segítségével távirányították úgy, hogy a földművesnek egyetlen egyszer sem kellett a traktort vezetnie. A termelő családi gazdaságok alapján működő hajdani mezőgazdasági rendszert visszavetették egy újfeudális állapotba, melyben egy maroknyi latifundista stílusú, nagyhatalmú, reakciós, gazdag nagybirtokos uralkodik.

A génkezeltszója-forradalom tíz év alatt teljesen átalakította Argentínában a mezıgazdaságot. A 70-es években a szójabab semmilyen lényeges szerepet nem játszott az országban. 2004-ben, Monsanto nyolc ottani éve után, több mint 14 millió hektáron termesztették a génkezelt szójababot. Hatalmas gépekkel irtották ki az erdőket. A mezőgazdasági sokféleség a legrövidebb időn belül egy monokultúrának adta át a helyét. Több mint egy évszázadon át az argentin szántóföldek, mindenekelőtt a pampák, kiterjedt kukorica- és búzatáblákból álltak, közöttük zöld legelőkkel, amelyeken marhacsordák legeltek. A talaj minıségének megőrzése érdekében a földművesek vetésforgót alkalmaztak, a gabonatermesztés után hagyták, hogy a föld füvet hajtson a marhák számára. A szójababtermesztéssel az ország egy monokultú-rává változott, és mivel a szójabab fontos tápanyagokat von ki a talajból, a növények mind több műtrágyát igényelnek Monsantótól. A nagy hús- és tejtermelő gulyákat, amelyek évtizedeken át szabadon kóboroltak a legelőkön, most az Egyesült Államokban szokásos módon, szűk tömegtakarmányozott parcellákon karámokban tartják, hogy több helyet teremtsenek a jövedelmezőbb szójabab számára. Walter Pengue argentin agrárökológus, a génkezelt szójabab hatásainak szakértıje, a várható

helyzetrıl ezt mondta: "Ha ezt így folytatjuk, ez a föld talán már ötven év múlva egyáltalán semmit nem fog teremni."

A szójabab már 2004-ben az összes argentínai megművelt területeknek csaknem a felét, azaz 48%-át foglalta el, és ennek 97%-a Monsanto-féle génmanipulált szójabab volt. A tejtermelő szarvasmarhát tenyésztők száma 1988 és 2003 között a felére csökkent. Először történt, hogy tejet kellett importálni - meglehetősen magas áron Uruguayból. Mivel a szójababtermesztés százezreket űzött el a földjükről, a szegénység és a hiányos táplálkozás gyorsan terjedt. Argentína 1970-ben még a világ legmagasabb életszínvonalú országai közé tartozott. Akkor a lakosságnak mintegy

öt százaléka élt a szegénységi szint alatt. A szegények aránya 1998-ban elérte a 30%-ot, 2001-ben pedig már 51 % volt. Az Argentínában régebben teljesen ismeretlen alultápláltság a becslések szerint 2003-ban a 37 milliós összlakosságnak már 11-17%-át érintette. Az államháztartás hiányaiból eredı mélyreható nemzetgazdasági válságok

közepette az argentinoknak be kellett látniuk, hogy többé nem képesek a megélhetésüket - úgy, mint régebben - egy kis földdarabon biztosítani. Az ország földjét óriási szójatáblák borítják, amelyek az élethez szükséges gabonafélék termesztését megakadályozzák.

A feudális nagybirtokosok tevékenységüket az erdők tömeges letarolásával kezdték, hogy a tömegméretű szójatermelés számára helyet biztosítsanak. A földművelő közösségekkel egyszer csak közölték, hogy a földjük már valaki másnak a tulajdona. Ha vonakodtak önként távozni, fegyveres csoportok elrabolták a marháikat, felgyújtották

a gabonájukat, és még további erőszakoskodással fenyegették meg őket. Néhány esztendő alatt több mint 300 000 (háromszázezer) kisbirtokost és farmert űztek el a földjéről.

Miután a GMO-szójabab-forradalom tönkretette a hagyományos mezőgazdasági termelést, az argentinok drámai változást tapasztaltak a hozzáférhető élelmiszerek terén. Az új szójabab-monokultúra révén a 2002-es gazdasági válság a lakosságot már reménytelenül kiszolgáltatott helyzetben találta. Mind többen éheztek az országban. A

kormány az élelmiszerhiány miatt felkelésektől tartott, és a Monsanto, valamint az óriási szójabab-felvásárlók, mint a Cargill, a Nestlé és a Kraft Foods a "segítségére siettek" ebben a helyzetben. Noha a szójababot állati takarmányként termesztették, az éhezőknek jótékonykodva szójából készült ételeket osztottak, hogy elımozdítsák a nagyobb szójababfogyasztást.

Vidéken a szójabab-monokultúra következményei még szörnyőbbek voltak. A hagyományos földművelő közösségeket az óriási új szójababültetvények közelében súlyosan érintette a glifozátnak, a Monsanto Roundup Ready néven használt gyomirtó szerének repülıgépről való szórása. A Lom Senes-i földműveseknek, akik ott a saját

szükségletükre különbözı zöldségeket termesztettek, egész termése elpusztult, miután a szomszédos területeket Roundup Readyvel bepermetezték. Ez a szer minden növényt megöl, kivéve a különleges, génmanipulált Monsantonövényeket,

amelyek "gyomirtószer-rezisztensek".

Egy 2003-ban készült tanulmány kimutatta, hogy a permetezés hatása nem korlátozó-dik a termések elpusztítására. Az ott élőknek megdöglöttek a tyúkjaik, és más állataik is károsodtak, különösképp a lovak. A kiszórt gyomirtószer az embereknél súlyos rosszullétet, hasmenést, hányást és bőrkisebesedést okoz. Egyes jelentések GMO-szójaföldek közelében fejlődési rendellenességekkel született állatokról szólnak. Torzul fejlődött banánról és édesburgonyáról,hirtelen elpusztult halakkal teli tavakról is hallani. Földműves családok jelentik, hogy gyermekeik testén a közeli szójaföldek permetezése után különös foltokat találnak.

Egy spermaölő kukoricával teli üvegház

Egy Epicyte nevő kis biotechnológiai magáncég 2001 szeptemberében San Diegóban sajtókonferenciát tartott. Az Epicyte bejelentette, hogy sikeresen kifejlesztettek egy újabb GMO-gabonát - a fogamzásgátló kukoricát. Ehhez egy ritka sajátossággal, az immunális terméketlenséggel bíró nők szervezetéből antitesteket nyertek ki. Ezt követően izolálták a terméketlenségért felelős antitestek létrehozásában illetékes gént, és a géntechnika segítségével beépítették a közönséges kukoricába.

"Van egy üvegházunk tele kukoricával, amely spermiumok elleni antitesteket termel" - büszkélkedett Mitch Hein, az Epicyte elnöke. Az Epicyte éppen akkor kötött egy kutatási és licencegyezményt a Dow Chemical nevő géntechnológiai óriáscéggel,

amely hajdan a vietnámi háborúban alkalmazott Agent Orange lombtalanító szert gyártotta, és egyike a három génmanipulált vetőmagot termelő agrobusiness-óriásnak az Egyesült Államokban. Ennek a joint-venture-nek az a célja - ismertették -, hogy a gabonafélék génmanipulálásának a területén az Epicyte technológiai áttörését egyesítsék a Dow AgroScience erejével. Az Epicyte a Syngentával, a GMO-vetımagvak területének svájci óriásával is együttmőködésbe lépett. 2002 októberében a CBS-News hírül adta, hogy az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériuma is országszerte finanszírozott szántóföldi kísérleteket különbözı növényekkel, amelyekből a

gyógyszerészetben felhasználható anyagok nyerhetők, köztük az Epicyte sperma-ölőgabona-technológiáját is.

Az Epicyte úgy mutatta be spermaölő kukoricáját, mint egy hozzájárulást a világ "túlnépesedése" problémájának megoldásához. Feltételezhetı, mondták, hogy azt már 2006-tól vagy 2007-tıl a kereskedelemben is forgalmazni fogják.

A sajtóértekezlet után az Epicyte "frontáttörésérıl" többé nem esett szó. Magát a céget 2004 májusában átvette egy pitsborói (Észak-Karolina) biotechnikai magántársaság. Az Epicyte Pharmaceutical céget megvásárolta a Biolex. A tömegkommunikációban többet nem lehetett hallani a spermaölő kukorica kifejlesztéséről. A téma eltűnt a színről.

Jól értesült körökből azonban kiszivárgott, hogy a kutatás titkos alapokon tovább folyik, mivel a kukorica, amelynek a fogyasztása a férfiak spermáját terméketlenné teszi, robbanékony politikai jelentőséggel bírhat. A mexikói farmerek egyszer már fellázadtak a génmanipulált kukoricának Oaxacában, Mexikó kukoricatermelő kincseskamrájában történt tiltott forgalomba hozatala miatt. El lehet képzelni, milyen hatása lenne, ha

megvizsgálnák a kukoricát, a legtöbb mexikói fő táplálékát, és kiderülne, hogy az Epicyte fogamzásgátló antitestjeit tartalmazza. "Kér az úr egy fogamzásgátló kukoricacsövet, vagy esetleg egy gyilkostortillát?" Vagy még egy tál kukoricapelyhet?

A terminátor-öngyilkosvetőmagtól(4) a fogamzásgátló hatású génmanipulált kukoricáig jutás hamarosan világossá tette, hogy az Egyesült Államok nagyhatalmú elitkörei, elkötelezett neomalthusiánusok, miért választottákelsődleges stratégiai céljukként a génmanipulált növényeknek a világ élelmezési láncaiba való bevezetését. Ezt az

elitet nemcsak a Rockefeller és a Ford Foundation, valamint más, Amerika leggazdagabb családjainak magánvagyonával összefonódott alapítványok alkotják. Ide tartoznak még az Egyesült Államok Külügyminisztériuma, a Nemzetbiztonsági Tanács, az USA Mezıgazdasági Minisztériuma, továbbá a Nemzetközi Pénzügyi Alap (International Monetary Fund), a Világbank (World Bank) és az Egyesült Államok hivatalainak - beleértve az Egészségügyi Világszervezetet (WHO - World Health Organization) és az Élelmezési és Mezıgazdasági Szervezetet (FAO - Food and Agriculture Organization) - vezetı körei is.

A népesség csökkentése és a génmanipulált növények ugyanannak az átfogó stratégiának a részei: drasztikusan leredukálni a világ lakosságát. Némelyek, mindenekelőtt a katolikus egyházhoz és annak vonzásköréhez tartozó

emberek, valamint az Egyesült Államok és más országok kisebbségi szervezetei elég bátrak voltak ahhoz, hogy a folyamatot annak nevezzék, ami valójában: genocídiumnak, amelynek során tudatosan megtervezett eljárással, a "világot fenyegetı éhség problémája megoldásának" nevében, egész népcsoportokat módszeresen kiirtanak.

A génmanipulált vetőmagvak globális elterjesztésének az Egyesült Államok és Anglia kormányai részérıl történő támogatása valójában a Rockefeller Alapítvány 1930-as évek óta érvényes politikájának a folytatása. Akkoriban a nácik eugenikai kutatásait finanszírozták: a népességszám tömeges és olcsó csökkentése - fajtisztaság az eugenika révén.Winston Churchill, egy gonosz rasszista, 1925-ben helyeslően nyilatkozott a biológiai hadviselés lehetőségéről."Ragályok, melyeket módszeresen bevetnek, és célzottan emberekre és állatokra irányítanak [...], lisztharmat a növények elpusztítására. Lépfene (anthrax) a lovak és a marhák megölésére [...]" - írta. Ted Turner, CNN-alapító és milliárdos, akinek az ENSZ-alapítványa a "népességszabályozás" céljaira egymilliárd dollárt adományozott, 1996-ban azt fejtegette, hogy a világ eszményi állapota az lenne, ha nem lakná 225 milliónál több ember. Ez a gondolkodásmódja a túlságosan gazdag, hatalommal bíró és paranoid embereknek. Sajnos ezek óriási befolyást gyakorolnak a normális világra.

A Sunshine Project (Napfény Tervezet), amely a biológiai fegyverek és a genetikai manipuláció leleplezésére irányuló kritikai szellemű kutatási terv, arról adott hírt, hogy "az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Oroszország és Németország kutatói olyan genetikailag manipulált biológiai hadi hatóanyagok fölött rendelkeznek, amelyek új

halálos válfajokat hoznak létre [...]. A génmanipulációt a klasszikus biofegyverek arzenáljának bővítésére lehet használni [...]." Az 1980-as években, amikor a Rockefeller Alapítvány a génmanipulált rizs létrehozására irányuló, a génmanipuláció kezdetét jelző nagy projektjét beindította, az amerikai Pentagon észrevétlenül a biotechnológia

katonai alkalmazásával kezdett foglalkozni.

2001-ben a Bush-adminisztráció a génmanipulált spermaölő kukorica és a génforra-dalom más fejleményeivel kapcsolatban jellemző módon megtagadta a biofegyverek kifejlesztése nemzetközi tilalmának az elfogadását.

Jogilag kötelező biofegyver-megegyezésről lett volna szó, de az Egyesült Államok vonakodása a nemzetközi megbeszéléseket zátonyra futtatta. 2004-ben a British Medical Association (a Brit Orvosok Szövetsége) egyik tanulmánya, miközben a "genetikai haditechnológia" területén tett haladásra hívta fel a figyelmet, arra a követ- keztetésre jutott, hogy a világot csak néhány év választja el "borzalmas biofegyverek létrehozásától, amelyek képesek lesznek csak azokat az embereket megölni, akik egy bizonyos etnikai csoporthoz tartoznak"."Hajlamosak vagyunk azt mondani, hogy józan esze birtokában ezeket senki soha nem használná fel", jegyezte meg Steven Block professzor, a Stanford Egyetem biofizikusa, egy férfi, akinek többéves tapasztalata van a Pentagon és a kormány titkos biológiai kutatásairól. "De" - tette hozzá - "nem mindenki bír józan ésszel [...]." Egy olyan világban, amelyben élelmiszer-biztonságunk révén az élet és halál fölötti ellenőrzést négy magántársaság tartja a kezében, békében élni lehetetlen.(5)

Megjelent: Zeit-Frage, 42/2005 (2005. október 31.) 

Az archívumból elérhető:

 http://www.zeit-fragen.ch/ARCHIV/ZF_135a/T01.HTM

Fordította: Tóth Károly Antal

A fordító megjegyzései:

(1) Ez a szervezet európai munkacsoportnak mondja magát. A német név jelentése szó szerint "Bátorság az erkölcshöz". Más nyelveken az elnevezés bizonyos határok között változik. Angolul például "Courage to Take Moral Stance" (Bátorság az Erkölcsi Állás-foglaláshoz), franciául "Oui a l'Ethique" (Igent az Erkölcsre).

(2) A hivatalos magyar szöveget nyelvhelyességi szempontok és a tartalom iránti hőség igénye miatt (az angol eredetivel is összevetve) néhány helyen megváltoztattam.

(3) A Don'n cry for me Argentina (Ne sírj értem Argentína) egy híres dalnak a címe, amelyet Madonna mint főszereplő énekelt az Evita című, Eva Perónról, a XX. századi argentin politika nagyasszonyáról 1996-ban készített filmben.

(4) A terminátorgén megöli annak a génkezelt növénynek a magvait, amelyikbe beépítették. Ezért a vetőmagot minden évben újra az előállító cégtől kell meg-vásárolni.

(5) Köszönöm Bruckner Zoltán segítségét, aki kitűnő német nyelvtudásával hozzájárult egyes szövegrészek pontosításához.

www.nibiru.hu  

MAGYARORSZÁGOT IS BESZENNYEZIK A GMO MULTIK !!!!!!!

KATT:  http://index.hu/gazdasag/magyar/2011/07/08/genmodositott_buzat_vetettek_baranyaban/

Génmódosított kukoricát vetettek Baranyában

Mintegy 160 hektárnyi kukorica kitárcsázására kényszerültek baranyai gazdák, miután kiderült, hogy a növények génmódosítással szennyezett vetőmagból keltek ki - adta hírül az MR6, a régió rádiója pénteken.

Bognár Lajos, Vidékfejlesztési Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeleti és agrárigazgatási helyettes államtitkára megerősítette az MR6 értesülését, és elmondta, hogy a szennyezett vetőmag több termelőtől, nemzetközi forrásból származik. Mint elmondta, a génmódosított vetőmagból nemcsak Baranyában, hanem az ország más területein is felhasználtak. A vetőmagtételeket folyamatosan vizsgálják, a szaktárca még nem tudja, országosan mekkora területen kell kivágni a növényeket.

Az MR6 úgy tudja: az ügyben érintett a két legnagyobb nemzetközi vetőmaggyártó cég, és országosan akár több ezer hektárra is kerülhetett génmódosított vetőmag.

A baranyai gazdák nehezményezik, hogy a vizsgálatok miért csak most derítettek fényt a génmódosított vetőmag használatára, júliusban ugyanis már nem tudnak újra vetni, egész évi termésük kárba veszett. Problémát jelent az is, hogy a vetőmagot Baranyában terítő szigetvári cég felszámolás alatt ál, így ha nemzetközi vetőmaggyártók kártérítést fizetnek a történtekért, pénzt elsőként nem a termelők, hanem a szigetvári társaság hitelezői kapnak.

Megsemmisítették azt a mintegy 400 hektár magyarországi kukoricavetést, ahol az eddigi hatósági ellenőrzések kimutatták, hogy - a tiltás ellenére - génmódosított kukorica-vetőmag került a földbe - közölte péntek délután az MTI érdeklődésére Bognár Lajos, az élelmiszerlánc-felügyeletért és az agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár pénteken. Az ellenőrzések során az ellenőrök Pioneer és Monsanto fajtákat egyaránt találtak az elvetett vetőmagok között. A hatóság azt nem vizsgálja - az unión belüli áruk szabad áramlása miatt -, hogy miként került az országba a GMO-val szennyezett vetőmag, de azt igen, hogy hová került az áruból - közölte a helyettes államtitkár.

AZ ELSZABADULT REPCE 

GMO botrányok

Egyéb aljasságok:

 Egy e-mail-ből...

"Tényleg rettenetes, hogy mivel etetnek bennünket.

MAGYAR WEBOLDALON ( TEREBES FŰSZERKÖNYV )  MÁR RÉGÓTA SZEREPEL A NÁTRIUM GLUTAMÁT KÁROS HATÁSAINAK LEÍRÁSA, ELŐFORDULÁSI HELYE, ALKALMAZÁSA, KÁROSÍTÓ HATÁSA.

EZEN A LINKEN OLVASD EL, MERT TÉNYLEG DÖBBENETES, ÉS EGYÁLTALÁN NEM TITKOLJÁK EL MÉG MAGYARORSZÁGON SEM!

LINK:

http://www.terhttp://www.terebess.hu/tiszaorveny/fuszer/glutamat.html ebess.hu/tiszaorveny/fuszer/glutamat.html

Nátrium-glutamát (E-621)

 

angol: monosodium glutamate (MSG)
francia: glutamate monosodique, glutamate de sodium
spanyol: glutamato monosódico
német: Mononatriumglutamat (auch: Natriumglutamat)
japán: umami; Ajinomoto (registered trademark); gurutamin san'natoriumu
kínai: weijing
filippínó: vetsin

E-621, nátrium-glutamát 

Szerep: ízfokozó

Hatás: depresszió, étvágynövelõ, fejfájás, mellkasi fájdalmak, szapora szívverés

Érzékeny embereknél az ún. "kínaiétterem-jelenséget" váltja ki (halántéktáji nyomást, hát- és fejfájást). A patkányoknál szaporodási zavarokat és - az utódoknál - tanulási nehézséget okoztak. Étvágynövelõ hatása elhízáshoz vezet. A fogyasztót megtéveszti az élelmiszer tényleges összetételét illetõen. A glutamátot általában szójából nyerik, és húskészítményekhez adagolják. Az arra érzékenyeknél nyaki és hátfájást, gyengeséget, fejfájást, szapora szívdobogást okozhat.

A kínai vendéglõ szindróma

Nem a szégyen jele, amikor a savanyú-erõs leves vagy a szecsuáni csirke elfogyasztása után nem sokkal néhány vendég arca elvörösödik. Ehhez gyakran a felsõ testfél bõrének kipirulása és migrénes fejfájás is társul. Az ok a kínai ételek jelentõs nátrium-glutamát tartalma.

Ázsiában legalább kétezer éve használják a nátrium-glutamátot az ételek ízének fokozására. Korábban a tengeri hínár fõzetébõl nyerték ki, ma fermentációs eljárással készül. A nátrium-glutamát a glutaminsavnak, a fehérjéket felépítõ egyik aminosavnak a nátrium sója. A glutaminsav kálcium és kálium sói is ízjavító hatásúak.

A glutaminsav számos táplálékfehérjénk építõköve, például sajtokban, húsokban, gombafélékben, cukorborsóban és tejben nagyobb koncentrációban mutatható ki. Egy része szabad, más aminosavakhoz nem kötõdõ formában található. Csak ez a szabad glutamát rendelkezik ízjavító tulajdonsággal. A paradicsom és bizonyos sajtok ízjavító hatása részben a szabad glutaminsav tartalmuknak köszönhetõ.

A nátrium-glutamát finom, fehér, kristályos por, megjelenésében hasonlít a sóhoz vagy a cukorhoz. Érdekes módon nincsen saját íze. Még ma sem teljesen világos, hogy a glutamát milyen mechanizmussal fokozza más ételek ízét. Egyes vélemények szerint a nyelv ízérzõ receptorainak ingerküszöbét csökkenti, míg mások szerint a glutamát íze a sós, az édes, a savanyú és a keserû mellett az ötödik alapíz. Ez az "umami", az ízletesség íze. (Umami japánul ízletességet jelent.)

A nátrium-glutamát az emberek kis százalékánál közepesen súlyos allergiás reakciót vált ki, melyet többnyire bõrpír, az állkapocs és a mellizomzat megfeszülése, végtagzsibbadás, fejfájás és általános gyengeség jellemez. A reakció röviddel a glutamát tartalmú étel elfogyasztása után alakul ki. Súlyos anafilaxiás reakciót még soha nem figyeltek meg.

A tüneteket az érzékeny egyéneknél kísérleti körülmények között is reprodukálni lehet. A kórmechanizmus ismeretlen, de a tünetek alapján valószínûsíthetõ, hogy nem IgE által közvetített reakcióról van szó.

Amega 1997. december
© Konzulta KKt. Minden jog fenntartva.

Glutamát

Az ázsiai konyha úgy használja a nátrium-glutamát nevû ízfokozó adalékanyagot, mint mi Európában a sót és a borsot. Az éttermi asztalok elengedhetetlen kelléke. Pedig a legújabb kutatások szerint a Na-glutamát nem egyszerûen csak allergiát okoz, de idegi elváltozásokat is, mint pl. Parkinson- vagy Alzheimer-kór. Az összefüggésekre a 70-es években figyeltek fel, amikor hosszabb idõt Kínában töltött páciensek egyaránt elesettségrõl, nyakban, karon és háton érzett fokozott viszketésrõl, heves szívverésrõl panaszkodtak.

A gyanú a Kínában már 100 éve intenzíven alkalmazott ízfokozóra, a nátrium-glutamátra terelõdött. Érdekes módon a tünetek sokkal határozottabban jelentek meg az európaiak és amerikaiak esetében, míg a kínaiak és japánok viszonylag ellenállóbbaknak bizonyultak.

Tény azonban, hogy az emberek zöme érzékenyen reagál a glutamátra. A súlyos asztmásokat pedig kifejezetten megviseli a glutamát csekély jelenléte is. Sokáig az FAO vagy az EU szakértõi elbagatellizálták a jelenséget, mondván, nincsen tudományos bizonyíték a glutamát egészségi kockázatára.

A vitatott ízfokozók legújabb megítélése sokkal szigorúbb: a Független Egészségtanács Fóruma (az UGB Fórum) áprilisi száma éppen ezzel foglalkozott. A cikk szerint a glutamát igenis kerülendõ, egészségkárosító hatású adalékanyag. Sajnos a hagyományos élelmiszerek (fõként konzervek, levesporok, fûszerkeverékek, fûszersók) bõségesen tartalmaznak Na-glutamátot.

A bioélelmiszerekben természetesen tilos a Na-glutamát használata. Kedves vegetárius olvasóink! Kérem, saját érdekükben ezentúl figyelmesen olvassák az egyes szendvicskrémek, növényi pástétomok összetevõinek névsorát. Ha Na-glutamát vagy csupán ízfokozó elnevezésû összetevõvel találkoznak, inkább válasszanak másik terméket, amely mentes ettõl.

Umami, az ötödik alapíz

Az umami az ötödik alapíz az édes, savanyú, sós és keserû mellett. Természetesen fordul elõ ez az íz például a paradicsomban, a parmezánsajtban és a japán konyhában használt kombu nevû barnamoszatban (Laminaria japonica). A legismertebb, ezt az ízt kiváltó mesterséges adalékanyag, a nátrium-glutamát, amit 1907-ben fejlesztett ki Dr. Ikeda Kikunae vegyész professzor a Tokiói Császári Egyetemen.

Az íznek alapvetõ jelentõsége van a japán és kínai konyhákban, de a nyugati konyhamûvészetben kevés utalást találhatunk rá, leginkább "erõteljesen kellemes ízként" vagy "kínai" ízként utalnak rá. Az ízérzetet a glutamátra specifikus ízlelõ receptorok váltják ki.

A leggyakoribb umami ízt kiváltó glutamát-alapú élelmiszer-adalékanyagok Európában az E 620 - E 625 számmal jelöltek. A nátrium-glutamát az E 621-es számot viseli.

Az japán umami szó jelentése "finom íz". A kínai nyelvben a weijing szó utal erre az ízre.

 
Vegeta 
RK Podravka Vegeta, Ante Starèeviæa 32, 48000 Koprivnica, Hrvatska
A Podravka gyár ételízesítõje (só, nátrium-glutamát és szárított zöldség), az egyik legismertebb importáru, s egyúttal a volt JSZSZK minden egyes háziasszonyának a jobbkeze. Valószínûleg Jugoszlávia egyik legelsõ ún. brand terméke, a mindenki által jól ismert, nevetõ szakácsot ábrázoló rajzzal, aki összeérintett mutató és hüvelykujjával fordul felénk. Egy, ma már idõs asszony találta ki, akit Koprivnicában mindenki csak Vegeta Néninek hív. A tény, hogy a Vegeta "titkos összetevõje", a nátrium-glutamát kiemeli az étel ízét, õsidõk óta ismert; a kínai konyha kommersz változatában régóta használt adalék.
Az elnevezés etimológiáját illetõen két elmélet létezik: az egyiket a Klaiæ-féle szótár definíciójában olvashatjuk: a Vegeta a latin 'vegetus' (egészséges, erõteljes, erõs) megfelelõje. A másik a szót annak összetevõibõl - vitaminok, glutamát és különös 'taste' - származtatja.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Umami
http://en.wikipedia.org/wiki/Basic_taste#umami
http://chemse.oxfordjournals.org/cgi/content/full/27/9/843
http://en.wikipedia.org/wiki/Monosodium_glutamate
http://www.e-szamok.hu/csoport/izfokozok
http://www.ajinomoto.com/
http://curezone.com/foods/msg.asp
http://www.foodandwine.hu/2009/02/02/natrium-glutamat-koncentracioja-anyatejben/#more-7707
http://index.hu/tudomany/2011/05/30/sulygyarapodashoz_vezethet_a_sok_natrium-glutamat

A rák és a glutamát

Egyes rákos megbetegedések esetében magas számban mutathatók ki a glutamátreceptorok. (A glutamát ingerületátvivõ aminosav, de normális esetben csak nagyon kis koncentrációban van jelen, az agyi neuronok közötti információátvitelben játszik szerepet.) E receptorok stimulálásával a leggyakoribb daganatfajták gyorsabban nõnek és terjednek, így halálosabbá is válnak. Ez volt az, amit legelõször fedeztek fel az agytumorral (glioblastoma multiforme) kapcsolatban. Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, 14-szer gyorsabban nõnek, mint azok, amelyek nem.

Ma már az is ismert, hogy a mell-, prosztata-, bõr-, vastagbél-, tüdõ-, petefészekrák, valamint a fej- és nyaki tumoroknak vannak glutamátreceptoraik. Serkentve ezeket, a daganat terjedésnek indul, és megtámadja a környezõ szövetet. A glutamátreceptorok blokkolásával viszont elérhetõ, hogy az addig ellenálló daganat hirtelen érzékeny legyen a kemoterápiára.

S jó, ha tudjuk, a glutamátadalékok gyakoriak az ételeinkben. A feldolgozott élelmiszerek nagy koncentrációban tartalmazzák a glutamát különbözõi sóit; ízfokozó hatása miatt használják fel az élelmiszeriparban. Ezek az adalékanyagok megzavarják a szokásos kezelési eljárást, és burjánzásra serkentik a daganatot.

Mindazonáltal, míg a glumatát-adalékanyagok segítik a rák növekedését és gyarapodását, addig számos természetes összetevõ, mint amilyen a kvercetin és a kurkumin, megóv a rák terjedésétõl; ezek megtalálhatók a legtöbb zöldségben, de megvásárolhatók étrendkiegészítõk formájában is.

Dr. Horváth István MD Glutamát a születéstől a halálig Ha elolvassa cikkünket megtudja, mik azok a glutamát receptorok. Arra is választ kap, miért rakják tele a gyártók nátriumglutamáttal az élelmiszereket. Ismeri az E621-et? Ha nem tudja mi ez, olvasson tovább. Hogy ki a felelős ezért a ételmérgezésért? Kiderült, hogy agydaganatot es rákot okoz. Az amerikai kormány nem akarta beismerni, hogy hibát követtek el, mert az ugye az rosszul nézett volna ki számukra. Inkább hazudoztak és visszatartották a kutatások eredményeit, melyek bizonyították, hogy hosszútávon életveszélyes a fogyasztása. A legnagyobb multik valamint a média is kezében tartja a kormányokat. Újságokban, rádióban tv-ben nem lehet az igazságra találni, mert a főszerkesztő kihúzza a cikkeket. Rengeteg fitness újság van a piacon, ha a mélyére nézünk kiderül, a Monsanto cég áll a hátterükben. Ez a cég akarta elérni, hogy Magyarországon is kötelező legyen az általa kifejlesztett génkezelt kukorica termelése. Ez a cég akarja a világ összes ételét ellenőrizni. Nemrég Indiában néhány földműves öngyilkos lett a Monsanto miatt. Szóval akkor ez is azt jelenti, hogy már a fitness újságokban leirtaknak sem lehet hinni!? Nagyon jól tudják ezek a nagy cégek, hogyan kell, és lehet az embereket manipulálni. Tudják, hogy csak azt hisszük el, amit olvasunk a magazinokban vagy a tv-ben látunk. Egyetlen kormány sem húz hasznot abból, ha a nép fizikálisan és mentálisan egészséges. Ilyen néptől rettegne a kormány. Manipuláció, vastagon. Dr Russel Blaylock, aki a nátriumglutamát keresztapja írta az "Exitotoxins" című könyvet, melyben pld. a NutraSweet és aszpartám édesítőszerekről is beszélt. Rájöttek, hogy az agy külső részén is glutamát receptor sejtek vannak, csakúgy, mint minden belső szervben és szövetben. Az egész emésztőrendszer a nyelőcsőtől a vastagbélig ilyen glutamát receptorokat tartalmaz. A szív elektromos irányító rendszere is számos glutamát receptorral rendelkezik. A spermiumot, csontokat, mellékveséket, tüdőt, petefészket és a kálcium lerakódását is a glutamát receptorok ellenőrzik. Tehát mikor nátriumglutamátot eszik (E621), akkor a vérében a nátriumglutamát szint megemelkedhet akár 20-szoros értékre is. Ezért rohannak sokan wc-re étkezés után, izgalmi állapotba kerülnek a nyelőcső és bél receptorai. Előfordulhat, hogy irrátibilis bélszindrómát vált ki, vagy ha ez már kialakult, akkor sokkal rosszabb lehet a helyzet. Reflux esetén is romolhat az állapota. Sokszor ez is okozza a szívinfarktust, mert megzavarja a szív áramellátását a túlzott glutamát fogyasztása. A vizsgálatok minden ilyen esetben alacsony magnézium mennyiséget állapítottak meg. A szervezet alacsony magnézium szintje esetén a glutamát receptor hiperérzékennyé válik. Az emberek, főleg az atléták, elég könnyen szívinfarktust kaphatnak a glutamát receptorok miatt, ha nem szednek extra magnézium kiegészítőket. Ha glutamát tartalmú ételeket vagy italokat fogyasztanak, vagy diétás kólát isznak edzés előtt, akkor túlizgatják a glutamát receptorokat, és miatt rendkívül megnő a veszély, hogy azonnal szívinfarktust kapjon az illető. Szokott Ön cukormentes Red Bull-t adni gyermekének vagy iszik-e ilyet edzés előtt? Persze a halotti bizonyítványon nem azt tüntetik fel, hogy "a halál oka: nátriumglutamát". Többek között azért sem, mert az orvosoknak fogalma sincs a nátriumglutamát kutatások eredményeiről. Felhúzott szemöldökkel néznek egymásra és a halál okát ráfogják valamire, jobb híján: szívinfarktus. Még a kardiológusok sem tudják, hogy a szív elektromos irányító rendszerében, de magában a szívizomban is glutamát receptorok vannak, Emberek millióinak szívritmuszavara (Arrhythmia) van, amely életveszélyes, de egyetlen orvos sem hívja fel a betegek figyelmét, hogy óvakodjanak a nátriumglutamáttól és aszpartámtól, pedig ezek okozzák a szívinfarktus legnagyobb veszélyét . A bébiételekkel ugyanez a helyzet. Azt hazudják, hogy kivették a bébiételekből a nátriumglutamátot. De ez nem igaz. Kivették a színtiszta nátriumglutamátot, és átnevezték "hidrolizált fehérje" és "kazeinát" valamint egy tucat más névre. Az összes bébiétel címkéjén látható, tele vannak nátriumglutamáttal. Szegényanyukák, tudtuk nélkül károsítják gyermekük idegrendszerét. Pedig az első 18 hónap a legfontosabb időszak a bébi életében, hogy ne adjunk neki semmilyen toxikus ételt. Csodálkoznak, hogy gyermekük túlsúlyos vagy kövér? Állatkísérletekben megfigyelték, hogy az ételekhez adott nátriumglutamát azonnal elkezdte hizlalni az állatokat. Ha kivonnák a forgalomból, a gyártók százmillárdokat veszítenének. Gondoljon csak arra, hogy mennyi pénzt keresnek ezzel. És azzal, hogy a nátriumglutamát által okozott tüneteket, betegségeket kezelik. A kormánynak ez igy nagyon jó, ők kontrollálják az élelmiszer törvényeket, melyekben a szénhidrát, zabpehely, cukor és hasonló termékek ajánlott bevitelét kezelik. Ne izgassa fel magát, Magyarországon is van élelmiszer ajánlás és törvény! Észrevette, hogy inkább különböző szénhidrátokat és a fehér kenyeret tartja előnyben a tápanyagdús teljes kiőrlésű kenyér helyett? Vagy állandóan sült krumplit kivám köretnek? Ismerős, ugye? A nátriumglutamáttal felszedett súlyt elég nehéz edzéssel leadni, de még annál is nehezebb leszokni azokról az ételekről, melyek tele vannak az étvágyát irányító glutamáttal. Ezek a metabolizmust is kibillentik az egyensúlyából. Ezért is nő a hátsó felük, és egyre nagyobb lesz. Az elhízáson kívül metabolikus szindromát is okoz, így leptin érzékenység alakul ki. Ez az a hormon, amely a bevitt/leadott energiát, azaz a metabolizmust is szabályozza. Dr. Blaylock azt is bebizonyította, hogy nagyon kevés nátriumglutamát elég a leptin érzéketlenség kialakulásához. A nátrumglutamát egyik legveszélyesebb formája a szójakivonat. A szójabab természetes módon nagymennyiségű glutamátot tartalmaz. Jóval többet, mint bármelyik növény, zöldség. A szójahidrolizálása során a szója fehérje elválik a glutamáttól. A glutamát szintje ezért jóval magasabb a vegetáriánus ételekben. A vegetáriánusok úgy eszik az ilyen ételeket, mintha ezek lennének a legegészségesebbek a világon. Ne feledjük, a nátriumglutamát a legizgatóbb "méreg". Minél több van belőle az ételben, annál finomabbnak tűnik, és annál többet akar enni belőle. 25 éven keresztül CT-vel vizsgálták egy olyan csoportot, azok közül, akik a legtöbb szójás ételeket fogyasztották. A tanulmány eredménye az volt, hogy a legtöbb szóját fogyasztóknál fordult elő a legmagasabb arányú elmebaj (dementia), illetve agysorvadás. Ezeknek az embereknek mangán szintjük is jóval magasabb, amely az agy ugyanazon részére mérgező, ahol az ismereteink szerint a Parkinson-kór keletkezik. A legtöbb vegetariánus megeszi a különböző méregkeverékeket a szójaételekben, és azt hiszi, hogy egészséges és tápláló. Holott hihetetlen módon pusztítják idegrendszerüket, csakúgy, mint más belső szervüket is. Ez nem azt jelenti, hogy aki nem vegetárianus, az nem mérgezi magát. Csak lehet, hogy nem eszik annyi szóját. A magyar ember legtöbbször vegetával és piros arannyal főz, melyek bővelkednek ebben az "idegméregben". Dr Blaylock már annyi kutatást végzett a nátriumglutamáttal kapcsolatban, hogy az amerikai kormány nem tud, nem mer ellene tenni. A kutatás eredményeit még a kormányok és az FDA (Élelmiszer Hivatal) korrupt kutató orvosai sem tudják megcáfolni. Hagyják, hogy dolgozzon magában, de nem engedik a média közelébe, hogy nyilatkozzon a nátriumglutamátról vagy a NutraSweet és társairól. Igazából a legjobban attól fél a kormány, ha elvesztené a csatát Dr. Blaylock ellen, az rossz eredményhez vezetne. Hogyan magyaráznák meg a népnek, hogy miért hazudtak, és miért kellett meghalnia emberek millióinak a nátriumglutamát fogyasztása miatt. Dr Blaylock egyetlen lehetősége az emberek tudomására hozni, hogy milyen eldugott veszély leselkedik rájuk az ételekben, az általa írt könyvek, videók, és nyilatkozatok, sokszor a "föld alatt". Magazinok, újságok, tv csatornák feketelistán tartják, ott nem engedik szerepelni, nyilatkozni. Emberek tízmilliói fogyasztanak nátriumglutamátot, édesítőszereket, és senki nem mondja, hogy ezektől a szerektől mindenféle neurológia problémánk lesz, beleértve a halált is, mint mellékhatást. Dr Blaylock beszámol arról is, több ezer betegét szabadította meg a gyógyszerek szedésétől azzal, hogy megtiltotta nekik a nátriumglutamátot tartalmazó ételek fogyasztását, és magnézium kiegészítőket adott. Pedig ezek a betegek mind különböző neurológiai betegségtől szenvedtek, különböző epilepsziás jellegű rohamokkal. Arról nem beszélve, hogy a nagy mennyiségű gyógyszerek szedése ellenére is rohamuk volt. A legtöbb ideggyógyásznak, és azon orvosoknak, akik rohambetegségeket kezelnek fogalmuk sincs a nátriumglutamát káros élettani hatásáról. Persze hogy nincs fogalmuk. De ha lenne, akkor is minden este azon meditálnának, hogy a nátriumglutamát fogalma kimenjen a fejükből, hiszen a gyógyítás nem üzlet. Minden idegtudománnyal foglalkozó újság glutamát receptorokról beszél. Ma nagyon felkapott dolog. Ellenben arról senki nem beszél és ír, hogy mit keres a glutamát az ételben koncentrált formában, és miért? Csak arról beszélnek, hogy a glutamát egyfajta izgató méreg. De arról már nem, hogy a gyermekeknél is egyre több szívinfarktust okoz, és nem tudjuk mitől történhetett, hiszen tegnap még semmi baja nem volt a gyermeknek, ma meg megállt a szíve. Esetleg ma éppen megvakult az egyik családtagunk és hasonló helyzet állt elő. Ha megkérdezi az élelmiszergyártó cégeket, hogy az "élesztő-kivonat" (nátriumglutamát) mit keres a csomagoláson levő összetevők listáján, büszkén mondják, hogy a glutamát természetes formában fordul elő a természetben. A paradicsom és tengeri hínár is tartalmazza. Úgy gondolják, jogosan írják hatalmas betűkkel a csomagolásra, hogy "100%-ban természetes". Ez a HAZUGSÁG! A természetben teljesen más kötésben vannak jelen ezek a glutamátok. Különböző aminosav csoportokban vannak jelen, nem pedig elizolált-szabad-aminosavként. Ha tényleg természetes formájában fogyasztja a glutamátot, mint komplex fehérjét, azt a gyomor képes rendesen megemészteni. Az emésztőrendszerben szinte nincs szabadkötésű aminosav a paradicsomból, és a tengeri hinárból, vagy bármilyen más természetes ételből. Szabad kötésű aminosav nem létezik a gyomorban, hiszen ha természetes az étel, akkor az kombinált aminosavként szívódik fel, amit a máj lebont, így nagyon kicsi koncentrátumban fordul elő. Ezért a szervezetnek nem okoz gondot. Ha a gyártók hidrolizálják, vagy élesztő kivonatként adják az ételhez, akkor az már nem természetes, és a címkézés is megtévesztő. Miután az aminosavból szabadkötésű aminosavat állítanak elő, ez a szervezet számára már méreg. Ha az emésztőrendszeren keresztül az a glutamic sav a szervezetbe kerül, akkor a vér glutamic-sav szintje 20-szorosára emelkedik, de gyakori a 40-szeres koncentráció is. Az úgynevezett "blood brain barrier" nem képes ilyen mennyiségű glutamic-savat lebontani, mivel ez nem természetes neki. Tehát az állítás az étel csomagolásán, hogy " természetes", egy nagy hazugság. Aki nátriumglutamáttal telepakolt ételt eszik, annak néhány fűszernövény, melyek blokkolják a glutamic savat, csillapítják a glutamát toxikus hatásait: a kurkuma, silimarin, vagy gingko biloba. De a legjobb javaslat az, hogy messziről kerülje a csomagolt ételeket. Egyetlen csomagolt ételről sem lehet biztosan állítani, hogy ne lenne tele glutamáttal. Az összetevők listáján kiderül, hogy a glutamát nem is egyszer, hanem 2-3 vagy többször is szerepel. Az összetevő listát úgy kell értelmezni, hogy a legelső helyen levőből van a legtöbb, a második helyen levőből a második legtöbb, és így tovább. Néhány eldugott glutamát név, melyet érdemes figyelni: minden ami "hidrolizált", élesztőkivonatok, monosodium glutamate, monopotassium glutamate, glutamate, glutamic-sav, zöldség-fehérje kivonat, zselatin, minden ami "autolizalt" (autolyzed), sodium caseinate, búza-kivonat, mesterséges izesités, természetes izesítés, aroma-azonos ízesítés, kalcium caseinate, texturált-fehérje, tejsavó-izolátumok, ízfokozók. Valószinüleg fut még más néven is. Ha az összetevők listája "fűszerek" megnevezést tartalmaz, akkor a legtöbb esetben az is tartalmaz glutamátot. A törvény szerint, ha az ételhez már előre összekevert állapotban adnak hozzá valamit, akkor nem kell feltüntetni az összetevők listáján a glutamátot. Csak azt kell ráírni, hogy paprika-bors keverék, de közben tele van glutamáttal is. Ellenben a címkére csak annyi kerül: "fűszerek". Ha az összetevő listáján több glutamátnak megfelelő nevet lát, az annyit jelent, hogy az étel nagy mennyiségben tartalmaz glutamátot. Elgondolkodott már azon, hogy miért nem tudja letenni a chips-es zacskót, ha egyszer nekiállt az evésnek? Nézze meg az összetevők listáját, a hidrogénezett olajokon kívül tele van glutamáttal. Az izgató toxinok túlizgatják az érzékelőbimbókat a nyelvén, és további habzsolásra késztetik. A toxikus hatás nem fejeződik be a nyelvnél, tovább izgatja az emésztőrendszer glutamát receptorait, aztán a glutamát bekerül a véráramlatba, onnan az agyába, és az agyban az agysejtjei a szó szoros értelmében szétdurrannak. mivel a glutamát túlizgatja őket. Vigyázzon, ne ez legyen a legnagyobb izgalma! Aztán a lelkiismeretének könnyítése miatt a chips-et leöblíti diétás kólával, és a kólában levő aszpartám rátesz még 1-2 lapáttal. Kész a recept egy jó kis szívinfarktusra vagy agydaganatra, de lehet, hogy csak megvakul tőle. Bármelyik is az eredmény, mind csupa izgalom. Egyetlen kérdés maradt: miért teszik a nátriumglutamátot az ételbe? Azért, mert a feldolgozott ételeknek egyébként hányingert keltő íze lenne, és nem enné meg senki. Továbbá késztet az evésre, hízlal, betegséget okoz. Vagyis üzletet hoz a házhoz. Állatkísérletet is végeztek az aszpartámmal. 108 patkányt etettek 2 év 8 hónapig az édesítőszerrel. Egy dobozos kólában található aszpartám 2/3 részét etették velük. Az eredmény: TUMOR.  "

Más népirtási tervek is vannak !!

Bizony ám !! 

  Döbbenetes:  

Bill és Ted zseniálisan álcázott kalandja (1.rész)

https://www.youtube.com/watch?v=nbjwkTov_Gg

A videó KEDD anyagát tartalmazza, aki letiltotta azt szerzői jogi okok miatt.

 Ma már minden gonoszság megtehető a világon és meg is teszik a sátáni tervek végrehajtói.

--------------------------------

TTIP = HALÁL

Az ú.n. Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény az EU számára

maga a pusztulás, a halál. Ezért is erőltetik annyira, akárcsak a muszlim

bevándorlást. A legnagyobb károkozás irányába visznek mindent a szabad-

kőműves maffiózók azaz az ú.n. háttérhatalom. Ha megkötik, Németország

kivételével szinte minden EU-s ország számára katasztrofális következmé-

nyekkel fog járni, így Magyarországra is   -  és főleg a magyar mezőgazdaság

számára  -   a legsötétebb idők jönnek. Gyakorlatilag megszűnnek az egyes

országok törvényei mert mindent a multicégek érdekeinek vetnek alá. Az

egyes országok nem korlátozhatják a multik tevékenységét, nem sérthetik

gazdasági érdekeiket, gyakorlatilag azt tehetnek majd amit kapzsiságuk és

pofátlanságuk diktál. Az óriáscégek és leányvállalataik irányítják majd a világot,

az egyes kormányok és a nemzeti jogrend gyakorlatilag megszűnnek létezni,

lényegtelen és hatástalan aprósággá válnak. Szabadon forgalmazhatják a

mérgező termékeiket, GMO-s, vegyszeres élelmiszereket, stb. és nem lehet

ellene tenni semmit. Sőt! Ha az egyik ország valamilyen törvénye vagy rendelete

tiltja pl. egy mérgező adalék használatát amelyet az USA-ban lehet használni,

akkor a gyártó amerikai cég beperli(!!) az adott országot és garantáltan meg

is fogja nyeri a pert. És dollár milliárdokat ítélnek meg kártérítésként(!!) egy 

olyan cégnek, amely mérgezni akarta a lakosságot. Na, ez a tipikus szabad-

kőműves mentalitás. Mindent ami jó, ami helyes, erkölcsös, egészséges,

tiszta, fényteljes, természetes, isteni, stb. rombolni, pusztítani, lezülleszteni.

Gyakorlatilag megszüntetik az ú.n. "elővigyázatosság elvét" amely eddig

valamilyen kevés védelmet azért jelentett (de így is bőven mérgeztek minket).

Kártérítési esetek már voltak pl. Kanada és az USA között, Kanada rengeteg

pénzt kifizetett az elméletileg elmaradt haszonért, az "üzletemberek" meg

röhögtek/röhögnek a markukba, hogy milyen könnyen le lehet nyúlni a

szegény átlagember vagy inkább az elhülyített ostoba szavazó pénzét.

Ez a sötét jövő áll előttünk ha nem akadályozzuk meg a TTIP megkötését.

/Állítólag ki fognak szivárogtatni bizonyos infókat itt...(angolul)/