2019. június 5., szerda

Károg a holló a jegenyén






Károg a holló a jegenyén




Szijjártó helyre tette a CNN Obama- és Clinton-párti műsorvezetőjét



Egyre jobban tetszik nekem ez a kis mocsok !!! Kinőtte a kezdők bizonytalanságát , és bizony úgy érzem , hogy egy kis magyar érdek mentén kezd el politizálni , nem úgy mint az elődje , ki a szabadkőműves páholy csöcsén csüngve leste óhajaikat , és csak a 33 . tétel volt a magyar érdek védelme , és kiállás az érdekeinkért az szinte sohasem volt tapasztalható !!! De nem is csoda ez , hisz az egész külügy az egy kádertemető volt , vagy van – ezt nem merném biztosra venni , de , hogy egy csomó III/ III ügynök és besúgó ott landolt az biztos . Többek között a Német Zsolt is
olyan képlékeny gerinctelen alakokkal van volt tele az égig érő mesterségesen állított fűzfa és a leveleiket e férgek személyesítették meg !!!
Ugye azért ott is söprögetett a kis barátunk , és még fog is söpörni , nem hagyja , hogy ott érje útól a nyugdíjazása , vagy a halál , elfoglalva sok tehetséges fiatal helyét kiknek nem voltak ajánlóik , és nincs olyan , hogy meg kell gondolni hogy kirughastom e , mert leszólnak ,hogy már megint kirúgtak egy emberünket , és mi lesz így a páholyunk befolyásával , hisz ezek az emberek a vakoló páholyok előre tolt káderei voltak vannak , talán nem lesznek a jövőben , de ez csak állom a jelenlegi káderek csemetéit is el kell rejteni egy jó zsíros állásba , és ugye még pácsolgatni is kell őket , hogy az önállóságba bele tanuljanak , és cselekvő képesek legyenek , mint a Szijjártó !!!
Csak remélni tudom , hogy az önállóságot tartani tudja , és nem törik ketté a gerincét , hogy maradjon csak karrierista politikus !!
Már nagyon a bögyömbe voltak ezek a kis pucsinozók a sátáni szekta világmegváltó képviselői , kik évente 500 ezer gyereket rabolnak el USA szerte , hogy ferde hajlamaikat kiéljék rajtuk . És a végén már mint roncsokon a sátáni szertartásokon emberáldozat bumutatással szabadítsák meg a szenvedésüktől őket . És akkor arról nem is beszélek , hogy meg is kóstolják őket így a Hillary Clinton fekete miséin is történt már ilyen láthattátok a választáson járni is képtelen volt a Krajcer – Jakab kór eluralkodott rajta , de tudták , hogy mitől volt ilyen , és injekciókkal enyhítettek az állapotán , de ő attól még szereti az emberhúst , mint a királyi család tagjai is a rezidenciájuk kertjében nemrég tártak fel gyermeksírokat , ami a kannibalizmus jegyeit hordozta magán !!!!
A mi sátánistáink vajon melyik páholyban tömörültek , és milyen gyakran végeznek fekete miséket gyermek álldozással , és utána a szerveket a szervkereskedelem hálózata szippantja magába !! Vajon járnak e még azok az elrabolt kamionok a fővárosban , melyek műtőként lettek átalakítva , és a fiatalokat bedrogozva e kamion műtőkbe terelik , hogy a szerveiket az el al repülők rögtön el is szállíthassák a kiszemelt páciensek megsegítésére otthon a család meg várhatja a soha meg nem érkező csellengő gyermeküket !!!!
Az olaj után az emberkereskedelem a legjobb üzletág keleten , és nyugaton egyaránt !!!!
No ennyit és ne többet , hisz akkor az én pofázmányom elnyomná a valódi hírt amiért is tollat ragadtam !!!


Európának meg kell őriznie a keresztény kultúrát és hagyományt, és nincs szükség arra, hogy ettől a kultúrától teljesen eltérő tömegek jöjjenek a kontinensre – minderről Szijjártó Péter beszélt a CNN-nek. Az Origo cikke szerint a külgazdasági és külügyminiszter azt is közölte, hogy a továbbra is határozottan kiállnak a keresztény közösségek védelme mellett, valamint az antiszemitizmus ellen is határozott küzdelmet folytatnak majd. Szjjártó Péternek a műsorban többször is helyre kellett tennie az Obama- és Clinton-párti, a demokraták érdekeit képviselő csatorna álhírek felvetésével próbálkozó műsorvezetőjét, Hala Goranit.
Ez egyáltalán nem volt meglepő, mivel a két vezető a világ legfontosabb kérdéseit hasonlóan látja, így például az illegális migráció, a terrorizmus elleni küzdelem és a keresztény közösségek megvédése területén hasonlóan gondolkozik a két politikus 
hangsúlyozta Szijjártó Péter a Hala Gorani által vezetett esti műsorban a CNN-en.
Arra a műsorvezetői kérdésre, hogy milyen keresztény közösségeket kell megvédeni Európában, a magyar külügyminiszter közölte, hogy ilyet senki nem mondott, hanem arról beszéltek, hogy a keresztényeket globálisan kell védeni. Szijjártó Péter a műsorban elmondta, hogy Magyarország pont azért indította el a Hungary Helps programot, hogy segítséget nyújtson a világban üldözött keresztényeknek, főként a Közel-Keleten élőknek.
A magyar kormány ezen program révén segíti a keresztény közösségeket, hogy hazatérjenek, házakat, iskolákat és kórházakat építünk nekik
tette hozzá.
Szijjártó Péter a műsorban ismételten megerősítette a magyar kormány azon álláspontját, hogy hazánk nagyon szigorú migrációs politikát folytat, csak legálisan lehet belépni Magyarország területére.
Az erős határvédelem mellett továbbra is kitartunk, és mi magunk akarjuk eldönteni, hogy a jövőben kivel akarunk együtt élni
hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.
A mi határozott pozíciónk az, hogy Európának meg kell őriznie a keresztény kultúrát és hagyományt, és nincs szükség arra, hogy ettől a kultúrától teljesen eltérő tömegek jöjjenek a kontinensre. Éppen a migráció eredményeként nőtt meg az antiszemitizmus Európában, ami ellen a magyar kormány továbbra is határozottan fellép.
mondta.    
A műsorvezető ezt követően az amerikai képviselőház demokrata vezetésű külügyi bizottságának Magyarországot érintő kritikáiról kérdezte a magyar külügyminisztert. Szijjártó Péter közölte, ezek egyszerűen hazugságok, mivel Magyarországon a kormánypártok három egymást követő szabad választáson szereztek kétharmados többséget. Hala Gorani szerint azonban a magyar kormány nem küzd az antiszemitizmus ellen, mivel Soros György ellen kampányoltak. Szijjártó Péter erre elmodta, hogy ez egyszerűen álhír, mivel amikor a magyar kormány Sorosról beszélt, akkor soha nem hozta szóba sem a vallását, sem a származását. Mi csak arról beszéltünk, hogy miért nem értünk egyet Soros politikai nézeteivel.
Origo, CNN





Szijjártó: New Yorkból és Brüsszelből ne helyezzenek nyomást Magyarországra



Az lenne a helyes, ha New Yorkból és Brüsszelből nem helyeznének nyomást Magyarországra sikertelen modellek végrehajtása érdekében, ugyanis míg Európában az elmúlt években kudarcot vallottak a migrációra épülő próbálkozások, a magyar modell nemzetközi sikertörténet lett – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban az ENSZ Gazdasági és Szociális Ügyek Bizottságának (ECOSOC) ülésén.
Az elmúlt években Európában kudarcot vallottak a migrációra épülő gazdaságpolitikai és társadalompolitikai stratégiák – hangoztatta a miniszter. Ezzel szemben Magyarországon az elmúlt években olyan gazdasági növekedést sikerült elérni, amely lehetővé tette a családok nagyarányú támogatását, és a kormány ezzel is világossá tette, hogy a bevándorlás helyett a családok támogatásában látja a helyes választ az Európát és ezen belül Közép-Európát kétségtelenül érő népesedési és munkaerőpiaci kihívásokra – emelte ki Szijjártó Péter.



Politikai cenzúra? – Letiltotta a Mediaworks hirdetési fiókjait a Facebook



Facebook.com letiltotta a Mediaworks Hungary Zrt. által kiadott lapok és hírportálok hirdetési fiókjait – írta meg a Magyar Nemzet. Az amerikai cég döntésének valószínűleg politikai, ideológiai okai vannak.
A lap érdeklődésére, hogy ez miért van így, nem érkezett válasz a Facebooktól.

Az elmúlt hetekben a Facebook terveiről érkezett hírek alapján azonban nyilvánvaló, hogy az amerikai cég döntésének politikai, ideológiai okai vannak
írja a Magyar Nemzet.
Több milliós olvasótáborunk azon tagjait, akik az elmúlt években a közösségi oldalon is követni kezdték híreinket, arra biztatjuk, hogy a jövőben ne a Facebookon, hanem kizárólag az eredeti internetes címeken keressék tartalmainkat.
írja a Mediaworks.
A Mediaworks portfóliójához tartozik többek között a Világgazdaság, a Nemzeti Sport, a megyei lapok és a Szabad Föld, a már említett női lapok és receptújságok mellett.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI



A gyermekvédelem ügye nem tűr kompromisszumokat”


No ez az áll humanizmus kifelé mutatjuk a gondoskodást , és közben a sátánisták elrabolják poroncsainkat , és végül a szervketreskedők boncasztalán kötnek ki !!!



A gyermekvédelem ügye nem tűr kompromisszumokat – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért felelős államtitkára kedden Kalocsán, egy gyermekvédelmi fórumon.
Fülöp Attila úgy fogalmazott, ha gyermekről van szó, senki nem köthet kompromisszumot, nem lehet félmegoldásban gondolkodni; mindent el kell követni annak érdekében, hogy ha egy fiatalt bármilyen trauma, stresszhelyzet ér, felnőve rendezett életet élhessen. Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskola Kalocsai Gyermekotthona által szervezett országos találkozón az államtitkár kiemelte: a speciális szükségletű gyermekek védelme és neveltetése nem a fiatalok és nevelőik magánügye, hanem a közösség ügye. Az intézményekből kikerülő, rendezett körülmények között élő fiatal ugyanis már nemcsak a saját életét, hanem a város, a megye, és az ország életét is befolyásolja – tette hozzá.
Kiemelte: a tavaly ősszel útjára indított Befogadlak elnevezésű nevelőszülői programnak, gyermekvédelmi kampánynak éppen az volt a célja, hogy felhívja a társadalom figyelmét, nagyon sok támogatással és odaadással minden élethelyzeten lehet változtatni, segíteni.
A kormány igyekszik minden támogatást biztosítani a speciális gyermekvédelem területén is. A fejlesztéseknek köszönhetően Kalocsán és Zalaegerszegen is sikerült a közelmúltban új helyekkel bővíteni az őket ellátó intézményeket – mondta az államtitkár.  Az egyházi szerepvállalásról azt mondta: az egyházaknak a szociális és gyermekvédelmi területen végzett munkája nem újkori jogszabályi kötelezettségeken, hanem évszázados, évezredes vállalásokon, hagyományokon alapul. A kormány pedig támogatja, segíti ezen törekvéseket – fűzte hozzá.
Bábel Balázs érsek, a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye vezetője kiemelte: az egyház a nevelés valamennyi olyan formáját támogatja, amely hozzájárul, hogy “a mai fiatalok felnőve jobb emberekké váljanak”.
Az érsek szerint a speciális szükségletű gyermekekkel foglalkozóknak “nem szabad elkeseredniük, és minden nehézséget vállalniuk kell, elsőszámú módszerük pedig a személyes hozzáállás és példamutatás kell legyen”. Beszélt a több mint száz éve ifjúságneveléssel foglalkozó Regnum Marianum katolikus közösségben folyó munkáról is. A szervezet – amely kétezer gyermekhez és fiatalhoz ér el – az ország egyik legnagyobb lelkiségi mozgalma, mégis fontosnak tartja és őrzi a személyesség értékét – fogalmazott.
A Kalocsán nyolcadik alkalommal megrendezett országos konferencián Juhász Gábor, a helyi gyermekotthon vezetője úgy fogalmazott, hogy tevékenységük speciális szakembereket igényel, és ezek az intézmények az utolsó lehetőségei a fiatalok társadalmi integrációjának.
Font Sándor a térség fideszes országgyűlési képviselője kijelentette: a gyermekvédelemben dolgozóknak minden támogatásra szükségük van, hiszen nehéz terepen végzik munkájukat, és lelkileg is nagy kihívás a rájuk bízott fiatalok integrálásának felelőssége.
MTI, Vezető kép: MTI


Nemzeti Légiót hozott létre a Mi Hazánk



Nemzeti Légió elnevezéssel honvédelmi, hagyományőrző szervezetet hozott létre a Mi Hazánk Mozgalom – jelentette be a párt elnöke kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.
A Nemzeti Légió nem a korábban az MSZP és a Fidesz által aljas módon betiltott és a Jobbik által elárult Magyar Gárda jogutódja, de eszmeiségének és szellemiségének örököse – fogalmazott Toroczkai László. Azt mondta, az egyesületi bejegyzés alatt álló szervezet alapvető missziója a honvédelmi alapismeretek oktatása, a katonai hagyományok ápolása, illetve katasztrófahelyzetekben, például árvíz idején az élet- és vagyonvédelem. Kijelentette, az elmúlt évtizedben nem szűntek meg, sőt súlyosbodtak azok a tényezők, amelyek korábban a Magyar Gárda megalakulásához vezettek.

Vagyis az elszánt, magukért tenni akaró magyar embereknek joguk van ahhoz, hogy megszervezzék saját védelmüket
értékelt. Toroczkai László szerint aktualitást ad a légió létrehozásának, hogy éppen száz éve alakult meg a Nemzeti Hadsereg, amely Horthy Miklós vezetésével “megtisztította az országot a kommunistáktól”.
Csakúgy, mint száz évvel ezelőtt, ma is az anarchia felé halad az ország, hiszen van olyan cigány párt, amelyik cigány tartományt akar leválasztani Magyarországról és olyan település, Törökszentmiklós, ahol cigány klán tartja rettegésben a helybelieket
mondta. Kijelentette, az anarchia, a bűnözők elleni fellépés mellett a légió feladatának tekinti, hogy támogassák azon magyar emberek ezreit, akiket jogtalanul kilakoltatnak. Ezért jelen lesznek a kilakoltatásoknál is. Toroczkai László közölte, a rendőrségi tiltás ellenére mindenképpen megtartják a Törökszentmiklósra meghirdetett demonstrációjukat. Arról is szólt, hogy a Nemzeti Légió zászlóbontása június 1-jén Szegeden lesz. A szervezet vezetője Födelmesi László, a Francia Idegenlégió volt katonája lesz, stratégiai szövetségesük pedig a Betyársereg. A sajtótájékoztatót terepszínű egyenruhás “légionáriusok” gyűrűjében tartotta Toroczkai László.
PS/MTI, fotó:MTI/Mónus Márton

Na végre fiuk nem kell várni hogy a szátokba esik majd a sült galamb !!!
De ne csak a renitenskedő cigány hordára hegyezzétek ki a figyelmeteket , mert a háttérből a zsidó gárda is bele kontárkodik a magyar életbe !!! A cigány bűnözők irányítását a cionista kapcsolatok tükrében nézzétek , ügyeljetek arra , hogy ne hogy több legyen itthon a mecset és a zsinagóga mint a templom , mert már a dülőkön is zsinagógákat építtetnek a kazár cionista új magyarok . Kicsit beszélni héber a farkamat most műtettem , de még nem érzem , hogy a kazárjaink felkaroltak volna , pedig az ő farkuk csak egy kicsivel előbb lett műtve , de egyetlen családtagjuk sem volt még zsidó vallású , csak így több haszon juthat nekem is az elrabolt magyar javakból !!!!

A politikában olyan, hogy véletlen, nem létezik - avagy módszerváltás 


"Az emberekkel elhitetik, hogy értenek a politikához, pedig maguktól is lehetne annyi eszük hogy belássák, lövésük sincs hozzá, hiszen hét országgyűlési képviselő választás is kevés volt ahhoz, hogy kiválasszon magának a nép egy olyan politikai erőt, amelyik normális, békésen fejlődő környezetet teremtene számára. 

Ennek két oka lehet: 

1. Nincs az országban néhány száz értelmes, becsületes ember, akiket a választók az ország élére választhatnának vezetőnek, - ami önmagában is sértő és komolytalan feltételezés -, vagy pedig 

2. a politikusok látható és meghatározó halmaza valójában egy szélhámos társaság, akik évtizedek óta hazudozva orránál fogva vezetik a népet. 

A politika egy igen magas energiájú erőtér, ahol minden hatás mögött komoly hatóerőnek kell állnia, ezért ebben az erőtérben csak olyan tényezők működhetnek, akik rendelkeznek ezzel a nagy hatóerővel. Megjegyzem, a magyar választók - mivel nem értenek a politikához és könnyen becsaphatók -, nem rendelkeznek ezzel a hatóerővel, épp ezért nem jelenik meg az érdekük a magyar politikai életben, a törvényhozásban. 
Fodor - Orbán
Magyarország nem szabad ország, hanem gyarmat.

Az országunk idegen hatalom ellenőrzése alatt áll. 
Dr. Bogár László pl. évek óta úgy kezeli az ország gyarmati állapotát, mint magától értetődő dolgot: 
"Válaszúthoz érkeztünk: A magyar társadalmi, gazdasági, politikai eliteknek el kell dönteniük, hogy ... szembeszegülés helyett inkább a birodalom kiszolgálását választják, és értelemszerűen a saját népükből préselik ki azokat az erőforrásokat, amelyeket aztán kiutalnak a birodalomnak, vagy pedig szembesülnek azzal, hogy ez a folyamat a végéhez közeledik" 

De ugyanerről beszél Kövér László, az Országgyűlés elnöke is egy választások előtti rádióinterjúban, akinek az információi nyilvánvalóan hitelesek, hiszen ő az ország második legnagyobb közjogi méltósága: 

"... minden más baloldali tömörülés, - már most itt a számottevőkre gondolok, maradjunk az Együtt Magyarországnál, az MSZP-nél -, nem engedhetik meg maguknak, hogy egymás esélyeit rontva, külön induljanak. És hát, ha nagyon cinikusan akarnék fogalmazni, akkor azt mondanám, hogy az hagyján, hogy ezt maguknak nem engedhetik meg, de a megbízóik sem engedhetik meg nekik, hogy ezt a luxust megengedjék maguknak. Tehát igenis rá lesznek kényszerítve, ha józan belátásukból nem, akkor külső erő, a finanszírozóik erejével arra, hogy valamilyen kompromisszumot kössenek..." (2013.09.01. MR1 7:55) 

Szóval sokan tudják, hogy az országunk nem szabad ország, csak éppen az ország alkotmány (tákolmány - szerk.) szerinti "urai", vagyis a nép nem tudja. Nem csoda, hiszen tudjuk, hogy mindig a megcsalt hitves tudja meg utoljára az igazságot, mert előtte titkolják legjobban a dolgot. 

Felvetődik a kérdés, hogy kik ezek a "külső erők", akik a politikusainkat utasítják? 

Politikusaink 100%-os izraeli függőségben vannak. Ezt támasztja alá az a feltétel nélküli, alázatos meghunyászkodás is, ahogyan a politikai elit Izraellel és a zsidósággal szemben viselkedik. Ezen túl nagyon beszédes az is, ahogyan a hazai választási eredmények igazodnak az aktuális izraeli belpolitikához: Mikor Izraelben a jobboldali Likud párt volt hatalmon, akkor itt is jobboldali kormány lett, ha a baloldali Munkapárt, akkor itt is a baloldal nyert. Ez alól a 2002-es Medgyessy győzelem volt a kivétel, amikor a hatalomba meglepetésszerűen bekerült Orbánt a Likud visszahívta az élvonalból. Emlékezzünk csak a baloldal hatalomra juttatásának körülményeire, az újraszámlálási huzavonára, vagy a sehová sem vezető Polgári Körök létrehozására. Színjáték volt mind, melynek a teljes politikai paletta részese volt. 

A Likud szakadása és a Kadima nevű középpárt győzelme lehetővé tette Gyurcsány számára 2006-ban az újrázást, minek hallatán a dolgozószobájában táncra perdült. Ez a párt volt hatalmon Izraelben akkor is, amikor 120 izraeli katona "terrorelhárítási gyakorlat" keretében magyar rendőri egyenruhában szétverte a Fidesz ünneplő tömegét, és mindenki mást, akit az utcán értek. Őket Gyurcsány rendelte, de Gyurcsányt az öszödi beszéd után mégis Orbán védte meg, mivel az Izraelben eldöntött rendhez mindkét félnek tartania kellett magát. 

Szemernyi kétségünk nem lehet afelől, hogy a politikusokat nem mi, hanem valamilyen láthatatlan idegen érdek mozgatja, jobb és baloldalon egyaránt. 
The Bibi boom

Kérdés, hogy felismerhető-e ez az egyébként láthatatlan hatalom, amely évtizedek óta ellenőrzi a magyar politikai hatalmat. 

A láthatatlan hatalomban megoszlás támadt. Korábban, ha volt is ilyen, belügyként kezelték és kifelé egységesek voltak, de 2010 körül a zsidó milliárdos Soros György, a maga liberális nyitott társadalmi elképzelésével szembement a konzervatív izraeli kormány érdekével, és ez látható megoszlást hozott a zsidó háttérhatalomban. Soros a szervezeteivel nemkívánatos személy lett Izraelben. 

Napjaink Magyarországának politikai életét alapvetően ez a zsidó belső ellentét határozza meg: Soros a liberális oldalon, Netanjahu - mint Izrael jobboldali miniszterelnöke - a konzervatív oldalon. Soros a nyitott társadalmi ideáljával és a bevándorlási politikájával nyilván nem egymaga áll, hanem egy - szintén láthatatlan - hatalmi tömörülés akaratát képviseli, annak megvalósításáért küzd. Netanjahunak pedig bevallottan a cionizmus az eszményképe, amely mögött szintén befolyásos zsidó vallási, gazdasági és politikai körök állnak. Ez a két eszménykép kibékíthetetlen ellentétben áll egymással, küzdelmük mára már ölre menő, és bizonyítani fogom, hogy ez az ellentét határozza meg a belpolitikánkat is. 

Netanjahu 2017-ben eljön Budapestre, hogy megerősítse a választások előtt Orbán pozícióját, de a hazai zsidóságot képviselő, szoclib beágyazottságú MAZSIHISZ fájdalmas hangját meg sem hallja. Vajon miért? Azért, mert tudja, hogy az ő politikai hátterük mögött Soros áll. Félelmetes, hogy erről a belső megoszlásról még az izraeli nagykövetség sem tud, és meggondolatlanul elítélik Orbán Soros elleni kampányát, amit Netanjahu látványosan visszavonat. Vagyis úgy olvassuk ezeket a sorokat, hogy az ebben az írásban feltárt konspiráció a szokásos diplomáciai szint alatt, a saját diplomatáik előtt is rejtve történik. 

Érdekes a hazai ellenzéki politikai paletta alakulása, a választások előtti kavalkád. Figyeljük meg, hogy a mozgások miként igazolják a fenti feltételezést. Nem kérdés, hogy a gyarmattartó ország leosztása szerint a választást Orbánnak kell megnyernie, amihez a hivatalos váltótársnak, az ellenzék konspirációba vont részének is asszisztálnia kell, mint ahogy tette ezt Orbán is a 2002-es választásokon megrendezett bukásakor. 

A hivatalos, vagyis Izrael által támogatott szoclib erő az MSZP és a DK, Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag egyszemélyes pártja. Figyeljük meg, hogy ez az a két politikai erő, ami megoszlást hoz az ellenzéki összefogásban. Az MSZP-nek kötelező Orbán győzelmét ily módon is támogatnia, de Gyurcsánynak is van annyi esze, hogy ő is csak akkor kerülhet még egyszer hatalomba, ha elfogadja és támogatja ezt az izraeli döntést. Ennek köszönhetően nem jöhet létre az egységes ellenzéki front, 
Hungarian Nightmare: Viktor Orban's War on George Soros

Sorosnak marad a többi ellenzéki párt, az LMP-vel az élén. Háttértámogatásként ott lehetnek az 1%-ot el nem éro kicsik, de a Jobbik nélkül esélytelenek lennének, és láss csodát, a Jobbik is egyszerre csak Soros György védelmére kel. Ez valóban csoda. Mi történhetett a Jobbikkal? 

Nos, a Jobbikról tudni kell, hogy őket a radikális ellenzék lekötésére hozták létre egy titkos alkuval a MIÉP ifjúsági tagozatából, amikor már látszott, hogy a MIÉP szétesik. Ezt az alkut a Kovács Dávid féle vezetés nem volt hajlandó elfogadni, ekkor lépett elő a Polgári körös Vona Gábor a második vonalból. Ennek köszönhetően a korábban parlamenti küszöböt sem elérő párt 2010-ben 12%-kal bejut a törvényhozásba. 

Ott viszont ki volt jelölve számára a mozgástere: egyrészt viselnie kellett a Fidesz részéről kapott megaláztatásokat (Orbán a Magyar Gárdáról: "kiosztok nekik két pofont, és hazazavarom őket"), emellett zsidózhatott, cigányozhatott, de a kormánynak komolyan nem árthatott, pl. a korrupciós ügyekbe nem árthatta magát. Szóval a Jobbik, Vona révén fogott párt volt, célja a Fidesz hatalmának biztosítása a szélsőjobb oldaláról. Ezt Vonán kívül senki, vagy csak nagyon kevesek tudták a pártban, hiszen ezeknek az alkuknak a lényege az egyszemélyi kötődés. Ahogy a Fidesz Orbán által, úgy a Jobbik Vona által van elkötelezve a megbízóinak. Az ő dolguk, hogy az ebből fakadó nehézségeket a vezetéssel és a tagsággal megetessék. Ez része a vállalásnak. 
Vonáék elárulták az alapításkori értékeket - állítja a Jobbik volt alelnöke

Csakhogy történt egy megoszlás Orbán és Simicska között, ami lehetőséget adott Vonának, hogy kibújjon az egyre arrogánsabb gazdája uralma alól, és más gazdát keressen Simicska személyében. Ehhez persze el kellett távolítani az igazi radikálisokat a vezetésből - megjegyzem, nem sok volt. A tagsággal pedig nem volt sok gond, hisz könnyen elhiszi a mesét, amit mondanak neki, mert el akarja hinni. Ez egyébként minden pártnál így van. Szóval Vona Orbán alól átigazol egy másik erős ember hatalma alá, és láss csodát, a Simicska által támogatott Jobbik egyszerre csak észreveszi, hogy Orbánék lopnak, és országszerte megjelennek az erről szóló plakátok. Hát nem érdekes, hogy évekig erről semmit sem lehetett hallani a Jobbiktól? 

Viszont Simicska és Vona is tisztában vannak azzal, hogy zsidó támogatás nélkül Magyarországon nem lehet hatalomhoz jutni, ezért becsatornázzák magukat Soros György mögé, mint az LMP reménybeli koalíciós partnere. Nézzük meg: annak ellenére, hogy a két párt a politikai paletta ellentétes oldalán áll, az utóbbi időben nem kritizálják egymást, sőt, nagyon is megértően nyilatkoznak egymással kapcsolatban. A terv valószínűleg az, hogy hatalomra kerülve Szél Bernadett lesz a miniszterelnök, és természetesen a Jobbik is kap néhány tálcát. 

Nos, ez az ellenzéki attak elég reménytelen, több okból is. Egyrészt mert a Fidesz hatalmi pozícióban van, amivel gátlástalanul vissza is él - lásd a választási rendszer átszabását, a közszolgálati és a kereskedelmi média bedarálását, vagy az ellenzéki pártokra kirótt százmilliós bírságokat, miközben ő számolatlanul költheti a közpénzt a pártja propagandájára. Továbbá a választási eredményeket feldolgozó számítógépes program is az ő kezükben van, ráadásul Trump hatalomra jutásával a nemzetközi politikában is megerősödött a konzervatív vonal. Kialakult egy Amerika - Izrael - Törökország - Oroszország tengely, ami természetesen nem jelent teljeskörű együttműködést, de tény, hogy a fő törésvonal tekintetében egy oldalon állnak. 

Cirkuszi játék az egész. 

Most elemezzük egy kicsit a keresztény nemzeti kormányunk elmúlt nyolc évét, hogy megpróbáljuk kitalálni, mi lehet a kormány gazdájának a célja az országgal, vagyis milyen jövőt szánnak nekünk, "humán erőforrásoknak". (Már az elnevezésből is érezhető az Isten képmására alkotott emberrel szembeni megvetés, lenézés.) 

Összeomlás határán billeg az egészségügy mióta csak kormányoznak, a kórházi ellátás színvonala a legrosszabb Ceausescu időket idézi, a kötelező alapellátás pedig az orvoshiány miatt belátható időn belül (a terveknek megfelelően) össze fog omlani. 

A nemzőképes, érvényesülni akaró ifjúság elvándorlása töretlenül folytatódik, vagyis a magyar fiatalok százezreinek gyermekei idegen állampolgárként látják meg a napvilágot. 

Az oktatás évtizedes struktúráját egy tollvonással felrúgják: az intézmények működtetési jogát az önkormányzatoktól megvonják, és egy működésképtelen országos szervezet kezébe adják. Az arrogáns intézkedés egyetlen célja csak az lehet, hogy az oktatás egészséges működését ellehetetlenítsék. 

Az Európai Parlament infógrafikájából kiderül, hogy Magyarországon a legmagasabb a forgalmi adó, és a legalacsonyabbak között vannak a tőkére kivetett adóterhek. Vagyis a szegények adójának is nevezett ÁFA a legmagasabb, a gazdagok tőkéjének jövedelmére kivetett adó a pedig a legalacsonyabb. Ugye kitaláljuk, hogy kinek a kormánya valójában az Orbán kormány? 

Másfélszer több pénzt adott a multiknak a Fidesz, mint a szocik, ráadásul az országunk számára kedvezőtlenebb feltételekkel. 

Magyarországnak még soha nem volt olyan tokebarát kormánya, mint az Orbán kormány. Ez a kormány egy sorozat, titkosított, úgynevezett stratégiai megállapodást írt alá a multinacionális cégekkel, az egészen elképesztő mértékű kedvezményeket adta ezeknek a cégeknek, több mint a duplája annak az összegnek, annak az átlagnak, amit a visegrádi másik három regisztrál. (..) Ugyanakkor a magyar hazai vállalkozókat pedig a sikertelenségre ítéli, két okból kifolyólag: Az egyik az, hogy a multikra sújtott adók és különböző terhek még a negyedét sem teszik ki annak a tehermennyisségnek, amiket az Orbán kormány a hazai vállalkozókra sújtott. ...és kizárja annak a lehetőségét, hogy Magyarországon talpra álljon egy velük versenyképes, magyar tulajdonú tőkés termelő osztály. (...) A legalacsonyabb Magyarországon a társasági adó, miközben a munkát a legsúlyosabb adókkal terheli." - Mondja Róna Péter közgazdász a Hírtv műsorában. - Azt pedig én mondom, hogy a munkabért azért kell magas adókkal súj tani, mert az a magyar családok megélhetését, fejlődését szolgálja, ami viszont ellentétes a kormány megbízóinak szándékával. 

"Inotai András, az MTA Világgazdasági kutatóintézetének egykori vezetője úgy véli: az egészségügyet, az oktatást, a kutatás-fejlesztést és az innovációt is tudatosan rombolja le a kormány. (...) Olyan mértékű szellemi népirtás folyt az elmúlt években, és még nagyobb intenzitással folyik ma Magyarországon, amivel - ha lenne ilyenre felhatalmazása - a fizikai népirtás bűntényéhez hasonlóan a hágai bíróságnak kellene foglalkoznia - jelentette ki. " 
Menekülnek az országból a képzett vidéki fiatalok - haza meg nem jönnek

Napnál világosabb, hogy az ország kiürítése, elnéptelenítése, a lakosság kivéreztetése folyik. "Naponta 300 kilakoltatást tesznek föl a Végrehajtó Kamara honlapján, 300 ember, 300 család veszíti el az ingatlanát naponta, és hallgat mindenki..." - halljuk a Nemzeti Civil Kontroll alapítójától. Nem a pénzünk kell nekik, hanem a területünk, az életterünk. Nyilvánvalóan azért, mert a csodálatos Kárpát-medencénkre szemet vetett az izraeli vezetés. - De nem tudják kivel kezdtek ki, nem tudják, hogy a mi védelmünk nem ebből a világból való. 

Szóval, kedves Magyar Választópolgár! Szavazhatsz, akire akarsz, esélyed nincs arra, hogy abból a csapdából, amibe a hazaáruló politikusaid vittek, a magad erejéből kiszabadulj. Sötét erők játékszere vagy, a vezetőid nem vesznek ember számba, szimpla "erőforrásnak" tekintenek, amit addig használnak, ameddig szükségük van rá. 
NEEM PÁRT- GYIRÁN ISTVÁN alapító tag

Kedves Olvasó! A fentiekben megismerhettél egy modellt, melynek segítségével ellentmondásmentesen értelmezhetők az ország politikai történései. Nem szabad lebecsülni a teljesítményt, mert lényegében az egész emberi megismerés egy modellalkotási folyamat, melynek során egyre tökéletesebb modellt alkotunk a környezetünk viselkedéséről. Az egyre tökéletesebb modell segítségével tudunk egyre hatékonyabb eszközöket létrehozni. Az a jó modell, amely nem tartalmaz ellentmondást, vagyis a modell egyes feltételezései nem állnak ellentétben más elemeinek a viselkedésével. Márpedig ez a modell nemcsak hogy ellentmondásmentes, de remekül értelmezhető segítségével sok-sok, eddig megmagyarázhatatlan apró mozzanat is: 

Pl. az, hogy az EU-ban, Németországgal az élen, a Soros elleni kampányt antiszemitának tartják, ezzel szemben az izraeli nagykövet szerint "Orbán sorosozása nem antiszemita megnyilvánulás". - Ki tudná értelmezni ezt az ellentmondást e modell nélkül? 

A migráció kezdetén Orbán ki sem merte ejteni Soros György nevét, csak halványan utalt rá, mint egyes migránssegítő szervezet támogatójára, bár már akkor is mindenki tudta, hogy ő áll a migráció mögött. Ma pedig óriásplakátokon ábrázolja, mint ijesztő mumust. Azt, hogy egy nemzetközi szinten meghatározó zsidó milliárdost óriásplakátokon kigúnyoljon, egy országot ellene hangoljon, a maga erejéből soha nem merné megtenni. Ezt úgy, és csakis úgy teheti meg, ha erre egy másik, hasonló erejű zsidó hatalom neki felhatalmazást ad. E felhatalmazásra bizonyíték Netanjahu budapesti baráti látogatása és az izraeli nagykövetség viselkedése. 
Viktor Orbán, geboren 1963

Megjegyzem, ugyanez játszódott le Vonával is, aki Simicskától kapott felhatalmazást arra, hogy a korábbi gazdáját, Orbánt - szintén óriásplakátokon - tolvajnak nevezze. Simicska megtudott valamit Orbánról, ami után Orbánt hazaárulónak nevezte. A nyilvánosságnak azt mondta, hogy az RTL oroszok általi megvétele volt az ok, de ez minden bizonnyal elterelés, mert ez nem lett volna elég ok a látványos, Simicska egész gazdasági helyzetét, a vállalati birodalma egzisztenciáját felborító szakításra. Nyilvánvalóan megtudta Orbán tulajdonképpeni küldetését, és ahhoz már nem volt hajlandó asszisztálni. 

Végezetül: sajnálom Orbán Viktort. Fiatalon, gyanútlanul leszerződött a gonosszal. Hallani, hogy baj van az idegrendszerével. Nem csodálom. Az az óriási erőtér, és az a rettenetes hazugsághalmaz, amelyben ő évtizedek óta mozog, mindenkit felőrölne. Őt is anya szülte, és nyilván nem arra készült ifjú korában, hogy lepusztítson egy országot, milliókat megnyomorítson azért, hogy az idegen hódítók ellenállás nélkül birtokba vehessék a területüket. Ebbe a csapdába minden bizonnyal fokozatosan csalták be, és kínjában nem tud már annyi milliárdot összelopni, amivel kompenzálni tudná ezt az embertelen küldetést. (Igaz, megpróbálja.) Ez Orbán jobbik olvasata. Van rosszabb is, de én alapvetően jóhiszemű vagyok, ezért ezzel nem foglalkozom. Lelke rajta, Isten legyen hozzá irgalmas..." 

(Gyirán István tavalyi elemzése kivonatolva) 
(illusztrációk: KJ) 




Az összes devizahitel szerződés semmis!?





Kérjük oszd meg, lájkold és csatlakozz   --- ez minden magyar családon segíthet, aki hitelt vett fel!!! -Köszönjük!!!

Szinte az összes devizahiteles szerződés érvénytelen, azaz semmis – legalábbis ez következik a Fővárosi Törvényszék OTP ellen hozott jogerős döntésének indoklásából.

divider]Persze a Kúria mindent felülvizsgál az üggyel kapcsolatban.

Semmis az a kölcsönszerződés, amelynél a szerződésben nincs leírva az adóst terhelő minden költség – derül ki a Fővári Törvényszék OTP ellen múlt héten meghozott jogerős döntésének indoklásából.

A devizahiteleknél nem volt előre meghatározva, hogy a kiutalt hitel mennyibe fog kerülni. Ezt még a bank sem tudta akkor kiszámolni amikor a szerződést aláírták.

A BANK NEM HIVATKOZHATNA ARRA, HOGY AZ EMBEREK IS UTÁNNA NÉZHETTEK VOLNA A DEVIZAHITEL SZERZŐDÉSÜK MEGFELEL-E A JOGSZABÁLYOKNAK


A legtöbb szakember és laikusnak is az a véleménye, hogy azért a bankhoz ment mindenki hitelt felvenni, mert ebben a témában a bank volt a szakember.
Ha tönkre megy az autó fékrendszere, akkor nem a henteshez megyünk, hanem az autószerelőhöz.
Ha a fék miatt baleset ér bennünket, akkor a felelősség a szerelőt terheli.








Bennünket nem is terhelhet, hiszen azért mentünk szakemberhez, mert mi nem értettünk hozzá.

A bank is egy szakcég, aki pénzzel foglalkozik. Csak, hogy Ő nem volt korrekt, mert, mivel az emberek nem értenek a pénzhez átverték a hitelfelvevők legnagyobb részét. Olyan szerződést írattak alá mindenkivel, ami nem felelt meg a jogszabályoknak sem.


Térjünk vissza az OTP perhez.

Az OTP ellen, a teljes hiteldíj számítási módja alapján indított pert elsőfokon elbukta az a jogász, aki a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) égisze alatt tevékenykedik. A Fővárosi Törvényszék számtalan pontban osztotta az elsőfok véleményét, a legfontosabb kérdésben azonban ellentétesen határozott. A részletes indoklás és a döntés alapján (ami ma került nyilvánosságra) úgy tűnik, a PITEE olyan fogást talált a rendszeren, amibe kapaszkodva szinte minden devizahiteles akár meg nem történtté is teheti az elmúlt évek lidércnyomását. Mielőtt részleteznénk, hogy miről is van igazán szó, azért rögzítjük: a jogászok körében sebtében végzett felmérésünk során a perben nem érintettek közül egyelőre senki sem gondolja, hogy a Kúria változatlanul hagyja ezt az ítéletet.

A leírtak alapján az OTP a teljes hiteldíj (THM) számítása során figyelembe vette, hogy az adós a devizahitelhez vételi árfolyam jutott, míg a törlesztést eladásin teljesítette, de annak számítási módja és mértéke nem volt világos előtte. 

Hasonló okból a Szegedi Ítélőtábla a Kásler Árpád, a Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke és felesége kezdeményezte perben ezt az eljárást már részben érvénytelennek minősítette. A Kúria iránymutatása az ilyen ügyekben még nem ad eligazítást, az ugyanis csak az egyoldalú szerződésmódosításokról szól (a gyakorlati következmények egyébként még ezen a téren is a konkrét ítéletekből derülhet majd ki). A helyzetnek viszont most mindenképpen változnia kell. Az OTP ugyanis mindkét ügyben törvényességi felülvizsgálatot kért.

THM-számítás
A konkrét mértéknél az OTP (nem minden bank tett egyébként így) a törlesztőrészleteket forintban, méghozzá a deviza eladási árfolyammal kalkulált forintértékkel vette számításba. A tét most már nagyon nagy. A mostani döntésben alaposan rávertek a szegedire. A bíróság ugyanis nem egyetlen pontot, hanem a teljes devizahitel-szerződést mondta ki semmisnek.

A hitelintézeti törvény akkor hatályos szövege szerint ugyanis – mint az indoklásban olvasható – „semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíj mutatót és a hiteldíj mutató számítása során figyelembe nem vett egyéb költségek meghatározását és összegét vagy becslését; továbbá a szerződéssel kapcsolatos összes költséget”. A költségek közé pedig a bíróság besorolta az „árfolyamrést” is.

Bizonyos esetekben a semmissé nyilvánításnak extrém következményei is lehetnek. Leginkább a kisebb összegű autóhiteleknél fordulhat elő az, hogy a felvett hitelnél már többet is visszafizettek az adósok az évek során, miközben a bank - az árfolyam változása és a kamatok megugrása miatt - még mindig nyilván tart bizonyos tartozást. A semmisség és az azt követő elszámolás ilyenkor azt is eredményezhetné, hogy a bank fizet vissza némi pénzt az adósnak.


Mindez azonban egyelőre elméleti gondolatmenet, hiszen az egyetlen konkrét semmisségi ügyben érintett OTP jelezte: nem ért egyet az ítélettel, ezért minden jogorvoslati lehetőséggel élni fog. Fellebbezni nem tud, de a Kúriához 60 napon belül felülvizsgálati kérelemmel fordulhat, ez pedig még megfordíthatja a dolgok állását. Az ügy visszakerülhet valamelyik korábbi stádiumba, és más bíróhoz kerülve más eredményt is szülhet egy új tárgyalás.

Egyelőre Kásler Árpád áprilisban meghozott jogerős ítélete is a Kúrián várakozik. Abban az ügyben január közepén várható döntés.

Az OTP nem gondolja, hogy tévedett bármikor is. Még a Kásler per után sem vettek vissza a vehemenciájukból, sőt az OTP tulajdonosa Csányi Sándor megfenyegette Kásler Árpádot, aki most 100 millió forintra perelte az OTP vezért.


Szalay Krisztina és a civilek mentették meg a kilencgyerekes családot, amelynek Orbán Viktor csak minden jót és kitartást tudott kívánni

2019. MÁJUS 14. 13:07 - SZERZŐ: 168 ÓRA

Több mint 11 millió forint gyűlt össze a kilencgyerekes zsámboki családnak, amelyet a kilakoltatás veszélye fenyeget. Jelenleg úgy tűnik, megoldódik a lakhatásuk - mondta a Klubrádióban Szalay Krisztina színésznő, aki gyűjtést indított a család javára.
Április 30-án lejárt a téli hónapokra hozott kilakoltatási moratórium, ezért közel kerültek ahhoz, hogy otthon nélkül maradjanak, és a gyámügy elvegye nyolc gyereküket – a kilencedik nyáron lesz 19 éves. 


Szalay Krisztina
Fotó: Bazánth Ivola
Az anya korábban Orbán Viktortól is megpróbált segítséget kérni, a miniszterelnök kabinetirodája azonban azt üzente vissza, hogy Orbán további minden jót és kitartást kíván nekik.
Végül Szalay Krisztina segített. Gyűjtést indított, amelynek köszönhetően 11,2 millió forint gyűlt össze néhány nap alatt. Úgy néz ki, hogy a család ebből már a tud venni egy házat Zsámbokon és ki tudja vásárolni az adósságát is. Ezért a színésznő leállította a gyűjtést. 
 




Ballib szakértelem: milliárdos kárt okozott Zuglónak Karácsony parkolási ámokfutása





Ez melyik kazár együttesben játszik ????


Tavaly év végéig 739 millió forintos veszteséget (!) okozott a Karácsony Gergely vezette Zuglónak a méregdrága parkolásüzemeltetés. Ráadásul most kiderült: Karácsony nem a legolcsóbb ajánlatot adó cégekkel kötött szerződést, s ez már a szerződéskötés pillanatában további 200 milliós, összességében tehát milliárdos kárt okozhatott Zuglónak. És akkor az elmaradt haszonról még nem is beszéltünk, hiszen fideszes vezetésű kerületekben érdekes módon évi több százmilliós nyereséget termel a parkolás. Mentségére szóljon: a cicák simogatásában Karácsony Gergely tényleg jó…
Benyújt, tartózkodik, aláír, majd kezeket széttár. Karácsony vesszőfutása a zuglói parkolással – ezzel a címmel írt ma oknyomozó cikket a Mandiner.hu. Ebben kiszámolták:
a Karácsony Gergely (MSZP-Párbeszéd) polgármester által a képviselő-testület elé terjesztett szerződés-tervezet már önmagában azzal is rendkívül komoly, nagyjából 200 (azaz kétszáz) millió forintos veszteséget okozhatott a kerületnek, hogy a drágább árajánlatot adó cégeket bízta meg a parkolás-üzemeltetéssel.
A cikk fölidézte: a fizetős parkolásra az önkormányzat MSZP-s többségű közbeszerzési bizottsága először gyorsított eljárást írt ki, ám azt a Közbeszerzési Döntőbizottság indokolatlannak minősítette, megsemmisítette a közbeszerzést, és egymillió forintra bírságolta a kerületet. A 204 darab parkolóóra beszerzésére, azok 60 hónapos üzemeltetésére kiírt újabb, immár nyílt közbeszerzési pályázaton már három cég indult, de egyet kapásból kizárt a szocialista többségű közbeszerzési bizottság.
A versenyben maradó két ajánlat közül a képviselőtestület végül a drágábbat, az összesen mintegy 1,1 milliárd forintról szólót fogadta el: amelyben az automaták beszerzési ára nettó 78 millióval, az üzemeltetésük kétéves költsége pedig több mint nettó 200 millió forinttal volt magasabb, mint a másik, 806 millió forintos ajánlat. A győztes így végül a C-Ware Kft., a Parkeon SAS, valamin a SIS Parking Kft. konzorciuma lett.
Karácsony Gergely szignója a Zuglónak több százmilliós veszteséget „termelő” fizetős parkolási szerződésen. (Forrás: Mandiner)
A C-Ware Kft.-nek előnyös döntést polgármesterként Karácsony Gergely terjesztette a képviselőtestület elé. Bár a főpolgármesteri tisztségért induló párbeszédes politikus tartózkodott a saját előterjesztéséről való szavazásnál, „igen” szavazatára nem is volt szükség, hiszen a helyi MSZP-s, fideszes többség megszavazta a határozatot. Ám Karácsony ezek után nem vétóval élt, hanem aláírta a többség által megszavazott szerződést. Karácsony az Átlátszónak azzal indokolta, hogy nem élt a polgármesteri vétójával: „a kizárt cégnek többféle jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll”.
A Mandiner emlékeztetett: Zuglóban még 2017-ben tették fizetőssé a parkolást. Várnai László, a Civilzugló Egyesület önkormányzati képviselője a jegyzőtől kikérte a fizetős parkolási kiadások és bevételek adatait, amelyekből kiderül:
  • a rendszer 2018 végéig nagyjából 739 millió forint veszteséget okozott az önkormányzatnak.
Ez tehát azt jelenti, hogy a drágább ajánlat kiválasztása és a parkolási rendszer eddigi veszteségei miatt Zuglót összességében milliárdos nagyságrendű kár érte, nagyrészt Karácsony Gergely dilettáns előterjesztésének és aláírásának köszönhetően.

KÉPVISELŐK KONTRA JEGYZŐ

Mint arról beszámoltunk, a zuglói képviselő-testület – a napi egymillió forint veszteséget termelő parkolás-üzemeltetés miatt – hétfőn úgy döntött, azonnali hatállyal fölbontja a parkolási cégekkel kötött szerződést. Ám kedden a kerület jegyzője, Papp Imre jelezte, törvényességi kifogást nyújt be a döntés ellen, mert szerinte az több szempontból jogsértő. A jegyző a portálunk birtokába jutott levelében arra hivatkozott, a testület által előterjesztett módosító javaslat nem jelöli meg pontosan, melyik szerződéseket kell a polgármesternek felmondania, nem egyértelmű, így alkalmatlan joghatás kiváltására. Ráadásul a SIS Parkinggal kötött üzemeltetési szerződés júliusban amúgy is megszűnne (ha az önkormányzat nem él hosszabbítási jogával), egy másik üzemeltetési szerződés pedig már meg is szűnt. A jegyző kiemelte: rendkívüli felmondásnál az önkormányzat köteles megfizetni a díj arányos részét és az okozott kárt, vagyis a kerület nem járna jobban. 
Ha a parkoláshoz nem is, a szelfizéshez (és a cicasimogatáshoz) legalább ért Karácsony Gergely. (Fotó: Horváth Péter Gyula/PS)

FIDESZES KERÜLETEKBEN SZÁZMILLIÓS HASZNOT TERMEL A PARKOLÁS

Karácsony Gergely hónapok óta próbál kikászálódni a főként általa előidézett zuglói parkolási slamasztikából, sikertelenül. A legjobb védekezés a támadás jegyében márciusban a Fővárosi Közgyűlésben ő kezdte el kioktatni a főpolgármestert és a fideszes képviselőket parkolás-ügyben, mire Tarlós István alaposan helyretette őt. Akkor több fideszes polgármester bemutatta saját kerületének pozitív mérlegét, melyre Karácsony Gergely nem tudott érdemben válaszolni, helyette átláthatóságról szónokolt és igazságos parkolási rendszert követelt a fővárosnak. A több száz millió forintos zuglói parkolási veszteségre vonatkozó kérdésekre annyit felelt: a számokkal jelenleg nem akar foglalkozni.
Közben Tarlós István az atv.hu-nak azt nyilatkozta: az Állami Számvevőszéknek kellene vizsgálnia Zuglóban a parkolási ügyet. „Amit Karácsony polgármester úr csinál, az már egy paródia” – fogalmazott a főpolgármester.
Összehasonlításképpen: a fideszes vezetésű Ferencvárosban a parkolás tavaly 290 milliós nyereséget hozott a kerületnek, az idei évben pedig több mint 400 milliós profit várható. Ennyiből is jól látszik, mi a különbség egy fideszes és egy baloldali kerületvezetés között szakértelem, vagyongazdálkodás és teljesítmény terén. (Ugyanez igaz „nagyban”, kormányzati szinten is.)



Kacagjunk együtt: a Czeglédyt „fedező” Gyurcsányné a tolvajok miatt aggódik





Minden nap képes mosolyt csalni az arcunkra Gyurcsányné, aki már-már a Sas-kabaré színvonalán mulattat. Legújabb videógyöngyszemét – az egyesült Európa reklámozása mellett – a tolvajok elleni harcra hegyezte ki. Hogy Apró-sarj Klára asszony konkrétan kikre gondolt, nem árulta el, de nem kizárt, lízingtrükkökben megfáradt férjére, aki kétszer csupán az elévülés miatt úszta meg a felelősségre vonást. Netán a szektapártjuk által „bújtatott”, hatmilliárdos kárt okozó maffiaszervezet vezetésével vádolt Czeglédy Csabára. Esetleg a nemrég lekapcsolt bolgár üzlettársukra, az ügyfeleit potom 600 milliárd forinttal lenyúló Cvetan Vasziljevicsre… Ki tudja?
Sokadik kampányvideójával jelentkezett kedden délelőtt a DK uniós listavezetője, Gyurcsányné – ennek örül most erdő-mező népe s a virágok. Az alkotás megtekintéseutáni első gondolatunk az, hogy ha Apró-sarj Klára ne adj’ Isten nem jutna ki Brüsszelbe, kiváló papagájidomár lehetne. Tudniillik, órákon keresztül képes pislogás nélkül ismételgetni: „Európai Egyesült Államok”. A párját (és nézőit) ritkító előadást az agresszív késpengeajkak látványa és az elviselhetetlenül cérnavékony hang foglalja bizarr keretbe.

DEHOGY FENYEGET MINKET BRÜSSZEL!

Az egész egy végnélküli litánia az európai birodalom mellett. Hiszen egy ilyen egybegyúrt államgombócban sokkal jobb élni, mint magányosan, egyedül – szűrhetjük le a következtetést Gyurcsányné eszmefuttatásából. Mint fogalmaz:
Mostanában sokat vitatkozunk arról, hogy mennyire legyünk európaiak, hogy az „Európai Egyesült Államok” fenyegeti-e önállóságunkat. Hadd mondjak erre maguknak egy hétköznapi példát. Képzeljünk egy embert (sic!), aki egyedül él, magányosan, nem tartozik senkinek számadással, döntéseit egyedül hozza, csak a saját érdekeit veszi figyelembe. És képzeljünk el egy másik embert, akinek nagy családja van, sok barátja, éppen ezért a döntéseinek jelentős részét közösen kell meghozniuk. Néha vitatkoznak is, urambocsá’, néha még veszekednek is. Mondanák erre, hogy a nagy családdal, sok baráttal rendelkező ember gyengébb, elesettebb? Szerintem nem. Ugyanígy gondolkodunk Európáról is.
Hát persze, de sem a tágabb családunktól, sem a barátainktól nem vennénk jó néven, ha erőszakkal át akarnák rendezni a lakásunkat, kidobálnák a nekik nem tetsző bútorainkat, elő akarnák írni, hogy fogadjunk be a házunkba hajléktalanokat, s követeléseik nem teljesülése esetére örök haragot, bosszút helyeznének kilátásba. Az ilyen családtagokkal, „barátokkal” jobb a távkapcsolat, a legfeljebb évi egyszeri telefonbeszélgetés. Ugye érti, mire gondolok,  tisztelt Gyurcsányné asszony?  
Vajon az, hogy közösen őrizzük Európa határait és tengerpartjait, ez jó nekünk? Szerintem igen.
folytatja Dobrev Klára. Jónak jó lenne. Csakhogy nem őrzik. Sőt, aki elkezdte rendesen őrizni – mint Magyarország 2015-ben a kerítés megépítésével –, azt hónapokig gyalázták, büntetéssel fenyegették. Most pedig Matteo Salvinit üldözik, szapulják Brüsszelből, amiért a kikötők lezárásával, az embercsempész „civilek” hajóinak elkobzásával gátat szabott a földközi-tengeri vízitaxiztatásnak.
Az, hogyha félmilliárd európai polgár közös pénzzel fizet, az euróval, az nem lenne biztonságosabb, stabilabb nekünk, magyaroknak a forint helyett?
Vagyis mondjunk le a maradék pénzügyi önállóságunkról is, s adjuk át azt egy brüsszeli sóhivatalnak. Remek, „hazafias” ötlet…

TOLVAJOS AGGODALMAK

S ekkor érkezünk el a videó legizmosabb, legkacagtatóbb részéhez. Gyurcsányné a szövetségbe forrt uniós birodalom egyik tartópilléréhez, az európai ügyészséghez való csatlakozásért kardoskodik.
Vagy ha ellopják a pénzünket, és ezt az európai ügyészség felügyelné, és nem engedné, hogy a tolvajok büntetlenül megússzák, szerintem attól is egy igazságosabb és erősebb Magyarország lenne.
Tehát annak a DK-nak a listavezetője beszél a „tolvajok” elleni hatékonyabb küzdelem fontosságáról, amely párt képviselő-jelöltjévé tette a vád szerint több mint hatmilliárd forintos kárt okozó maffiaszervezet feltételezett vezetőjét, Czeglédy Csabát. S nyilvánvalóan csak azért tették rá a listájuk 36. helyére, hogy az így szerzett mentelmi joggal megakasszák a büntetőeljárást. Ócska trükközés volt, semmi más. És ehhez asszisztált a Nemzeti Választási Bizottság nyolc ellenzéki delegáltja. Hogy miért fedezik egy gigantikus méretű költségvetési csalás vádlottját? Csak tippelni tudunk. Talán, mert ő is segíthette pénzzel a DK és az MSZP kampányát. (Ez egyébként a bíróság szerint jogkövetkezmény nélkül kijelenthető.) S talán ennek viszonzásaként Gyurcsányék családi cége nagyjából kétszázmillió forintos kölcsönt adott Czeglédynek, törvénytelenül. Klára asszony ezt utóbb azzal magyarázta, hogy szeret segíteni a bajbajutottakon
Továbbá az a Dobrev Klára aggódik a „tolvajok” miatt, akinek férje pofátlan lízingtrükkök, privatizációs machinációk segítségével alapozta meg milliárdos magánvagyonát a rablóprivatizáció időszakában – az állam rovására. S utóbb kétszer is csupán az elévülés mentette meg attól, hogy büntetőeljárás induljon ellene. Ismert: a Gyurcsány-féle Nomentana Kft. svindlije, illetve a Szalay utcai lízingügylet is bűncselekmény gyanúját vetette föl, ám annyi idő telt el az elkövetés óta, hogy a nyomozó hatóság elévülés miatt nem indíthatott eljárást. Az sem éppen makulátlan jellemre utal, hogy a sukorói kaszinómutyi ügyében Gyurcsányt gyanúsítottként hallgatták ki, de végül a büntetőeljárást megszüntették ellene.
A Gyurcsány-famíliát más tekintetben is körüllengi a „tolvajlás” ájere. Még egyik külföldi üzlettársukról is folyton rossz hírek érkeznek. Márciusban éppen arról értesülhetett a nyilvánosság, hogy Belgrádban elfogták Gyurcsányék bolgár üzlettársát, Cvetan Vasziljev bankárt, aki a nyomozás adatai szerint 600 milliárd (!) forintnak megfelelő összeggel károsította meg bankjának ügyfeleit… És akkor most arra bővebben ki se térjünk, hogy a Gyurcsány-család egy magyar zsidó honfitársunktól a kommunisták által erőszakkal elszedett rózsadombi villában él…
  • Ennyiből is látni, hogy Gyurcsányéknál hitelesebben ma senki sem beszélhet a „tolvajokról”…
Így uszítottak magyart a magyar ellen Gyurcsányék 2004-ben. A plakáton a patkányozós Bangóné és családja látható… (Forrás: Magyar Idők)

SZIMBÓLUM

A videó végén Dobrev Klára kijelenti: „Csak a kishitűek vagy gyengék félnek az együttműködéstől”. Majd azt bizonygatja, nincs veszélyben a magyarságunk az egyesült Európától, „ugyanúgy magyarul fogunk beszélni, ugyanúgy Kölcsey Himnuszát fogjuk énekelni, és a piros-fehér-zöld zászló fog lobogni a Kossuth téren”. Mondja ezt ő, akinek a férje 2004-ben a határon túli magyarok egyszerűsített honosítása ellen uszított, aljas hazugságokra hivatkozva magyar testvéreink megtagadására buzdított. Hányinger, tényleg.
Az viszont némileg vicces és szimbolikus, hogy a magyarkénti megmaradásunk zálogaként azt hozza föl Gyurcsányné, hogy a szorosabb unióban is megmarad majd a Pilóta keksz és a pöttyös Túró Rudi. Miközben ezt a két, eredetileg magyar csemegét sajnos már régóta külföldi cégek gyártják, s fölözik le utána a hasznot.
Tekinthetjük tehát szimbolikusnak is Dobrev elszólását: pont annyira maradunk magyarok az általa ránk erőszakolni vágyott „Európai Egyesült Államokban”, mint a Pilóta vagy a Pöttyös. Névlegesen.


Ez most melyik páholyból osztja az észt ő lett a sátánlédi hazánkban , hogy kapjabe a sátán szarvát , és fuvolázzon rajta !!!


Tiltakozó nagygyűlés a Vesszen Trianon!-lista kirekesztése ellen 

A Magyarok Világszövetsége, az Országos Trianon Társaság, az Egységes Magyar Nemzeti Néppárt és a Vesszen Trianon!-lista közösen tiltakozó nagygyűlésre hív. 
Időpont: 2019. május 25., 11 óra (az EP-választás előtti napon) 
Helyszín: Kossuth tér, az Alkotmány utca torkolatánál. 
HA fáj Neked Trianon, tarts velünk! 
HA bánt a jogtiprás, tarts velünk! 
HA a Vesszen Trianon!-listára szavaznál, tarts velünk! 
Üzenik a szervezők. 
MVSZ Sajtószolgálat 




A pálhalmai börtönben járta ki Farkas Flórián miniszterelnöki megbízott a 8 általános iskolát!


Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk,20 évesen fejezte be az általános iskolát Farkas Flórián az Országos Roma Ömkormányzat volt elnöke jelenleg Orbán Viktor megbízott miniszteri biztosa, méghozzá a pálhalmai börtönben.
Flóri későn érő típus szerintem, de szerintem még mindíg nem érett, de fideszes politikusnak pont megfelelő . Lásd 21.század kiemelkedő alakjai között. Az ember esze megáll attól ami ebben az országban folyik nap mint nap.
Mint korábban kiderült, az általános iskola 1-6. osztályát szülőfalujában, Tiszaroffon végezte. Az 1957-es születésű Farkas a Tiszaroffi Baptista Általános Iskola és Óvoda igazgatója, Patocsai László által aláírt dokumentum szerint a 6. osztályt 1971/1972-es tanévben végezte el, 15 évesen. Az általános iskola 7. osztályát már a szolnoki Dolgozók „Tejüzem” Iskolájában végezte el három évvel később, 1975. január 30-án, egy 160 órás tanfolyam keretében. A 8-at már Dunaújvárosban, a Földes Ferenc Dolgozók Iskolájában járta ki. Az általános iskolai tanulmányait befejező okiratot 1977. június 9-én állította ki az intézmény, vagyis 20 éves volt, amikor általános iskolai tanulmányait befejezte. A Romnet szerint ez az intézmény egy börtön oktatási intézménye lehetett, méghozzá a Pálhalmai Országos Büntetés-Végrehajtási Intézet.






Egy kicsit komolyabb irányba terelve a beszélgetést: az tény, hogy egy ilyen széles társadalmi réteg, mint a cigányság, minden aktuális kormány számára rendkívül fontos. A probléma megoldását mindenki saját ügyének tekinti mindaddig, amíg sikerül tőlük megszerezni a szükséges szavazatokat. A választások elmúltával aztán mindenki saját politikai céljainak és vérmérsékletének megfelelően “kezeli az ügyet”. A jelenlegi kormány így kezeli (ezt az ügyet is): felelősnek tűnő pozíciókba ültetnek hozzá nem értő (értsd: buta, esetenként primitív, vagy gyogyós) fideszes embereket, akiket könnyen lehet mozgatni a joystick-kel, mert nincs önálló, esetleg alternatív elképzelésük, ezért ellenvélemény meg sem fordul a fejükben, egyébként is ez létük lényege.
Ők a szalmaemberek a Fideszben, egy szóval strómanok, tolvajok, cselédek és amíg szüksége van rájuk a hatalomnak, addig lesznek is. Persze ehhez a szerephez is kell “némi nemű tehetség”. Hát Flórinak a lopáshoz van!
(OLKT/NyF.)

Szó szerint elhúznak a picsába a magyarok az országból!



Békeidőben ennyi ember még soha nem menekült el Magyarországról 2010 óta! De mint tudjuk Orbán Viktor miniszterelnök szerint, csak:
KALANDOZNAK!”
Én ezt erősen megkérdőjelezném! Nézzük tehát a tényeket. Több mint félmillió ember hagyta itt Magyarországot az elmúlt években, ennyien az 56-os forradalom után sem mentek el. Békeidőben olyan szintű elvándorlás, mint 2010 óta a Fidesz kormányzása óta, még nem volt – mondta a Pénzcentrumbeszámolója szerint Andor László, a Millennium Intézet tanácsadó testületének elnöke egy mai konferencián.






A MAGYAR ELVÁNDORLÁS MÉRTÉKE EZÉRT BRUTÁLIS SZÁMOKAT PRODUKÁL!
Elhangzott még: a foglalkoztatott elvándorlók 40-50 százaléka visszajön. Utána nem biztos, hogy Magyarországon is marad, de egyszer biztosan visszatér, de az is lehet, hogy csak pihenni, nyaralni, rokonokat látogatni jönnek. Az ittmaradottak száma csupán 1,2 százalék, ami katasztrófális. Ha azt gondolnánk, hogy itt az elvándorlási emelkedés vége az országból, akkor tévedünk. Ma reggel 1,5 millió üres álláshely volt megtalálható a német munkaügyi hivatal rendszerében, ami a 2004-es érték 2,5-szerese – figyelmeztetett Komáromi Róbert, a német munkaügyi hivatal nemzetközi kapcsolatok osztályának munkatársa.
 
olkt.hu



Bank Barbara Egy internálótábor utóélete – avagy a recski internálótábor újraindítására tett kísérlet 1955-ben


Semmi nem vész el csak átalakul”



És most mi következik a koncentrációs internáló táborok nagyjából készen állnak stadionnak álcázva , a jó öreg kazárok már alig várják , hogy börtönőri állás ajánlatokat kapjanak , és hogy a táborból lehetőleg senki ne szabaduljon , hogy az elkobzott lakásokat a fajtestvéreik birtokba vehessék !!!!
Köszönjük neked Orbán Viktor !!!

Háború sincs éhinség sincs , talán egy páran éhen hallnak , de a többség az elvegetál !!!!




A z 1953. július 26-án megjelent, 1034/1953. (VII. 26.) számú Minisztertanácsi határozat1 szabályozta az internáló- és kitelepítő táborok feloszlatását. Ezen a napon jelent meg a Magyar Közlönyben a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1953. évi 11. törvényerejű rendelet is.2 A tervek szerint augusztus elejétől megindultak az internáló-, kitelepítő- és zárt táborokban levő személyek felülvizsgálatai.3 Akikről a felülvizsgáló bizottság úgy döntött, hogy nem veszélyesek a „demokratikus államrendre”, azokat szabadon bocsátották. Ez sok esetben bizonyos feltételek mellett valósulhatott meg. Többen voltak olyanok, akiket megadott városból és/vagy területről kitiltással vagy rendőrhatósági felügyelet alá helyezés mellett engedtek el. Azon személyek, akiket a vizsgálóbizottság továbbra is kockázatosnak tartott az elbocsátásra, azokat Kistarcsán, a két különbíróság valamelyike további börtönbüntetésre ítélhette. A hivatkozott minisztertanácsi határozat szerint a táborok teljes felszámolását 1953. október 31-éig be kellett fejezni. Ehhez a határozathoz, illetve a belügyminiszter 1. számú utasításának végrehajtásához 1953. július 30-án ütemterv is készült.4 Ezt követően, 1953. szeptember 11-én kelt az Országos Rendőrkapitányság vezetőjének 00451-15/1953. TÜK. számú utasítása, amely összefoglalta az államvédelmi internáltak szabadon bocsátásával kapcsolatos eljárást.5 A szabadítások az internálótáborokból hol akadályoztatva, hol zökkenőmentesen folytak, és a visszaemlékezések, illetve levéltári dokumentumok alapján 1953. szeptember 19-ével a recski internálótábort kiürítették, vagyis a jelentések szerint nem volt már több internált a tá borban.6 1954 nyarán Erdey Sándor és Benkő Zoltán volt recski internáltak visszamentek a tábor helyszínére, de csak a kőbányába mentek fel, és messziről készítettek pár felvételt az elhagyatott táborról, amelyet nem közelítették meg, mivel a tábor területén focimeccs volt éppen, és nem akarták megkockáztatni, hogy felismerjék őket.7 „A Mátrába érve irányt vettem Recsk felé, csak mikor a falu előtti jelzőtábla előtűnt, akkor vették észre a többiek, hogy hol vagyunk. […] Meglehetősen gyors tempóban elértük a tábort […] közben már feltűntek az üres őrtornyok és a táborkerítés, ugyanabban az állapotban, ahogy mi annak idején hagytuk. Megint Recsken voltunk! Elértük a tábort, megpillantottuk a törzsépületet, a barakkokat, a kórházat és a legszörnyűségesebbet, a fogdát. Már a sorompónál is voltunk, amely ugyanúgy mint régen, le volt engedve. A mellette lévő őrbódéból mindannyiunk megkönnyebbülésére nem ÁVH-s, hanem egy szimpatikus idősebb bácsika jött ki és igazolványt kért. […] A felnyitott sorompón áthaladtunk a szerszámtároló latrina és a sikló mellett, és máris a bánya alsó szintjén, a rakodónál voltunk. Egy ismeretlen irodaépületből, melyet szabadulásunk óta építettek, kijött egy civil ruhás bányai alkalmazott a mi fogadásunkra. […] megkérdeztem tőle, hogy kik vannak lent a táborban? A kiöntőhöz lépve lemutatott: Az ÁVH-sok éppen futballoznak a falu válogatottjával. A vér egy pillanatra meghűlt ereinkben, de azért folytattuk a »vizsgálatot«. Minden gépi berendezést működőképesen, eredeti állapotában találtunk. A dudva, a fű itt is, mint a barakkoknál, mindent benőtt, de emlékeinket ez sem tudta elhomályosítani. […] Villámgyorsan lefényképeztem, »terepszemlénket« gyorsan befejeztük és visszaindultunk a tábor felé. Érthető okokból nem fordultam rá a labdarúgó pálya felé vezető útra, hanem kissé tovább mentem az elhagyott barakkok irányába. […] A gépháztető fedezete alatt még egy pár fölvételt csináltam az elhagyott táborról és máris tovább robogtunk.”8 A visszaemlékezésből megtudható, hogy 1954-ben, az akkori „hírek” szerint, a tábort köztörvényes elítéltekkel lebontatták. Nagyon sokáig „mindenki” így tudta, hiszen nem volt róla írott dokumentum, „csak” a visszaemlékezések, illetve a dezinformációk. A Magyar Országos Levéltárnak nem olyan régen átadott többdoboznyi anyagában aztán előbukkantak azok a dokumentumok, amelyek segítségével rekonstruálhatóvá és jól nyomon követhetővé vált a recski internáló- és munkatábor 1953. szep- TANULMÁNY Bank Barbara Egy internálótábor utóélete – avagy a recski internálótábor újraindítására tett kísérlet 1955-ben „Semmi nem vész el csak átalakul” A recski tábor kerítése és a barakkok (Gyarmathy Lívia gyűjtéséből) 2 tember 19-i bezárását követő sorsa. Mielőtt azonban az internálótábor további története ismertetésére sor kerülne, fontos kitekinteni Magyarország akkori külpolitikájára és katonapolitikájára, ugyanis pont ennek a két sarkalatos témának a „szélén” járva érthető meg a recski internálótábor későbbi sorsa. *** Az ország háborús mozgósításának mind elvi, mind szervezeti kereteit a Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Kollégium ülésén tárgyalták meg, 1949. május 10-én és ezt követően, szeptember 9-én.9 A kollégium a következő alapelveket fogalmazta meg: az ország-mozgósítási munkákat egyetlen koordinációs szervnek kell irányítania, amelyet az Országos Tervhivatalban (OT) állítottak fel. A védelmi kiadások tervezése a továbbiakban is az OT feladata és felelőssége. A háborús és békeidőszaki követelményeket, miután a hadsereg vezérkara kidolgozza, ezeket átadja az OT-nak. Minden fontosabb minisztériumban létre kell hozni az ország-mozgósítással és katonai kérdésekkel foglalkozó (fő) osztályokat. Az ország-mozgósítási munkának a Koordinációs és Racionalizálási Munka fedőnevet adták, amelyet „KORA” mozaikszóval rövidítettek.10 A kül- és belpolitikai történések következtében a mozgósítási munkák irányítására, a tárcaközi koordinációk ellátására (Nehézipari Minisztérium – HM – OT) létrehoztak egy új kormányzati szervet, az Üzemgazdasági Tanácsot.11 A tanács elnökévé Gerő Ernő államminisztert nevezték ki, valamint tagja lett Farkas Mihály honvédelmi miniszter, Vas Zoltán, a Tervhivatal elnöke, Zsoinyec Mihály nehézipari miniszter, Friss István, az MDP Államgazdasági osztályának vezetője és Székely Béla vezérőrnagy, vezérkari főnök. Az előterjesztésben pontosan meghatározták a testület feladatát, amely elképzelésben egyik pontként az ország népgazdasági mozgósítási tervének elkészítése is szerepelt.12 A nagyon részletesen és aprólékosan kidolgozott tervezet és a szigorúan központosított tervezés nagy apparátus mozgósítását tette szükségessé. Ezért 1951 októberében az OT-nak öt általános igazgatási egységbe szervezetten 8 elvi és 12 szakfőosztálya működött. A XIX-es kódszámon az Általános Üzemi Főosztálynak hét osztálya működött, ebből a számunkra érdekes a Különleges Munkáltatási csoport, a letartóztatottak és elítéltek foglalkoztatása.13 A munka addig hol gördülékenyebben, hol nagyon nehezen folyt, egészen 1953 nyaráig, amikor a felállt Nagy Imre-kormány programjában nemcsak az amnesztiát és a törvénytelenségek megszüntetését ígérte, hanem kiemelt szerepet kapott az akkor már extrém kereteket öltött hadiipari termelés csökkentése, és ennek polgári célokra való fokozott ütemű átállítása. Az új katonapolitikai elvek kialakításakor a honvédség vezetőinek igyelembe kellett venniük úgy a júniusi párthatározatokat, mint a júliusi kormányprogram céljait és a szovjet katonapolitika elvárásait. A hadsereg létszámának csökkentését, szervezetének egyszerűsítését és leépítését, a hadiipar átalakítását úgy kellett végrehajtaniuk, hogy a katonaság harckészültsége és a hadrafoghatóság nem csökkenhetett.14 A katonapolitika legfőbb irányító szerve továbbra is a Honvédelmi Tanács maradt, amelynek élén a mindenkori miniszterelnök állt, a tanács tagjai pedig a párt első titkárából, a belügy-, a honvédelmi, a kohó- és gépipari miniszterekből, valamint a vezérkar főnökéből állt össze.15 A hadműveleti és a mozgósítási problémák továbbra is a Honvédelmi Tanács alá tartoztak. A további felszólalásokból, intézkedésekből az a kép tűnik ki, hogy a katonai vezetés gondolkodásában továbbra is élt az a sztálini nézet, hogy elkerülhetetlen egy újabb világháború. Ennek egyik bizonyított megnyilvánulása volt Bata István altábornagy, akkori honvédelmi miniszternek a Katonai Tanács 1953. október 29-i ülésén elhangzott beszéde, melyben a kül- és belpolitikai helyzet értékelésekor kifejtette: téves az a gondolat, hogy a „háborús veszély elmúlt volna, és a hadsereg felszerelésében, kiképzésében sokkal lassúbb ütemet lehet diktálni. […] Ha a békét fenn akarjuk tartani, akkor erősnek, még erősebbnek kell lennünk. […] Csak az erő és egyedül csak az erő képes visszatartani az imperialista gyújtogatókat a III. világháború kirobbanásától.” Egyik legfontosabb feladatként meghatározta, hogy az „erőinket nem kímélve mindent elkövessünk, hogy a vezetésünk alatt álló hadsereget […] olyan kiképzési és harckészültségi színvonalra emeljük, hogy bármely percben készen legyen a rohambrigád megtisztelő feladatának végrehajtására”.16 Hasonlóan fogalmazott pár hónappal a Bata-féle beszéd előtt, 1953 augusztusában Nógrádi Sándor is, aki a Néphadsereg országos pártaktíva-értekezletén elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a nemzetközi helyzet bizonyos enyhülése nem szüntette meg a harmadik világháború kitörésének lehetőségét, és visszautasította azokat a véleményeket, amelyek szerint megszűnt a háborús veszély.17 Mindezeken felül Kovács István ezredes, a hadműveleti csoportfőnök 1954. október 11-én előterjesztett egy javaslatot a honvédelmi miniszter részére a „Néphadsereg hatéves perspektivikus átfegyverzési tervéről”. A tervezetben az ország védelmi képességének és a hadsereg harckészségének erősítése érdekében a légvédelem és a légierő korszerűsítését tartotta a legfontosabbnak. Szerinte a harmadik világháborút egy nagy erejű atombom ba-támadással fogják megkezdeni, ezért kell az atombombákat szállító repülőgépeket már a felszállásukat követően támadni, és lehetőleg a saját területük felett hatástalanítani. A megelőző csapáshoz és a védelemhez viszont elengedhetetlen a légvédelem és a légierő korszerűsítése, fejlesztése. Sőt! A vezetés folytonosságának biz tosí tásához atombiztos főparancsnoksági és hadsereg-vezetési harcálláspontok kiépítését javasolta. Kovács István egy rövidebb (1955–1956) és egy hosszabb (1957–1960) periódussal tervezve kívánta megvalósítani ezen feladatokat. Az első időintervallumban került volna sor a honvédség békeszükségleteinek kielégítésére, a légvédelem, légierő és a raktárhálózat korszerűsítésére, a második periódusban pedig az „M” igények18 kielégítését és kiépítését tervezték.19 Így nem csoda az sem, hogy 1954 közepén felötlött a vezetőkben a volt recski internálótábornak az újraaktiválása mozgósítás esetén. Hogy ez végül is miért nem valósult meg, abba valószínűleg beleszólt az 1956-os forradalom és szabadságharc, illetve a hadsereg leépítése. 1954. június 3-án kelt az a titkos levélmásolat, amely a recski ingatlanok átadásáról szól. Eszerint a Belügyminisztérium és a Honvédelmi Minisztérium (HM) között létrejött megállapodásban kijelentették a felek, hogy a recski ingatlanokat a HM átvette.20 Abban az állapotban a tábor épületeit a HM raktárnak használta: „elsősorban a mezőgazdasági kiállítás miatt kiürítendő marhaistállóban elhelyezett anyagok beraktározására használja fel.” 21 1954. december 22-én Pápai Imre államvédelmi hadnagy kiszállt a volt tábor területére, és felülvizsgálta a „Recsk-i (kőbánya melletti) volt internálótábor állapotát és annak felhasználási lehetőségét”.22 Ez a jelentés két szempontból is fontossá vált: elsősorban azért, mert ez az első hivatalos és részletes „leltárjelentés” a táborról, arról hogy milyen állapotban találták az akkor kivonuló tisztek, hány épületből állt, milyen körletekre osztották, hogy nézett ki. Másodsorban pedig azért jelentős, mert megtudjuk belőle, hogy a HM visszaadta a volt internálótábor területének bérleti jogát a BM kezelésébe. A jelentés további részében a kőbánya melletti tábort három nagy „körletre” osztotta: az őrség területére, az internáltak szálláshelyére és a munkahelyre, vagyis a kőbánya területére, melyeket külön-külön megvizsgált és egyben javaslatokat tett a tábor további felhasználására, az épületek állagának javítására.
Az őrség körletében nyolc darab, részben szétszedhető, vasvázas barakképület és hat darab, részben téglából, illetve kőből épített épület állt. Az őrségi rész épületeinek állaga megfelelőnek tűnt, azonban karbantartási munkák végzése feltétlenül szükségesnek bizonyult. Ugyancsak itt találtak rá egy 45 KW-os aggregátorra és tartozékára az őrség főépülete mögött, az úgynevezett aggregátorházban. Ennek az állapota kifogástalan volt. Az épületekkel kapcsolatban a felülvizsgáló tiszt javaslata az volt, hogy a vasvázas barakkokat szedjék szét, és a későbbiekben más helyen használják fel. Továbbá az aggregátort és a műszerfalat szereljék le, és szállítsák fel Budapestre. A téglavázas épületeket meghagyásra javasolták, amelyeket „a kőbányát üzemeltető bánya részére fel lehetne ajánlani munkásszállás és iroda részére”.23 A garázsépületet elbontásra „ítélték”, és az onnan kikerülő anyagot a BM Heves megyei Főosztály részére akarták átadni, „mely anyagokat szintén garázsépítés céljára tehergépkocsik elhelyezésére a Főosztály feltudná használni. Ezt a munkát rab munkaerővel a Főosztály elvégezné.”24 Az internálótábor második nagy részét képezte az internáltak szállása. Az oda felhúzott építmények, a kórházi épület kivételével, favázas barakkok voltak.25 A favázas épületek külső burkolata hasábfa, belső burkolata 6-os téglafal, tetőfedése cserép volt. Tetőzete megroskadt, a cserép igen sok helyen már akkor hiányzott, melynek következtében az épület erősen beázott. Az ajtók, ablakok nem záródtak, nagy részük széttöredezett. Az internált részhez tartozott továbbá az istállóépület, a fűrészszín és a virágház, amely igen rossz állapotban volt akkoriban is. A szállás barakkok nem szakszerű építéséből kifolyólag (120 méteres barakképület egybeépítve) végeredményben azt a következtetést vonták le a felülvizsgálók, hogy állandó karbantartás mellett sem lehet biztosítani ezen épületek állagát. Erre a területre azt javasolták, hogy az internált rész kerüljön teljes lebontásra, kivéve a kórház épületét. Az előterjesztés szerint a bontásból nyert faanyagot tüzelőként használják fel, mely így több tonnát tesz ki. A tetőfedő cserép és a tégla átadását bontott anyagként a helyi TÜZÉP-nek vagy más szervnek adják át. A harmadik körlet a munkahely (kőbánya) volt, ahol két kisebb építmény kivételével egyéb épületet nem leltároztak. Ezeket az épületeket az üzemeltető vállalat akkor is folyamatosan használta. Az internálótábort és a kőbányát kettős kerítésrendszer vette körül: 2-2½ méter magas gömbfa tartóoszlopra drótkerítést, három méterenként szögesdrótot húztak fel. A teljes kerítés hossza körülbelül 10 km volt. A felülvizsgálati eredmény az volt, hogy a kerítést teljesen le kell bontani, és a faoszlopokat tüzelőként használják fel.26 Idetartoztak még az őrtornyok, amelyekből a tábor területén 80 darab állt akkor, de ezeknek a deszkaanyaga is 30%- ban megrongálódott. Ezért az őrtornyokat is lebontásra ítélték. A vizsgálat azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy „a táborba beépített faanyagot felbecsülni nem lehetséges, miután igen nagy mennyiségről van szó. A tábor területén több őrbódé van, azonban ezek állapota igen rossz. A tábor karbantartása – le nem bontása esetén – évente több százezer forintot tenne ki, de így sem lehetne biztosítani az épületek állagának tartós megőrzését. A Honvédség az átvétel után 300.000 Ft összeget izetett ki a karbantartási munkálatokra, minden különösebb eredmény nélkül.”27 Mindezen felül szó volt még a recski, úgynevezett alsó tábor állagáról is. Ebből megtudjuk, hogy azt is felszámolták, és az őrzéséről senki nem gondoskodott, de erről a BM Heves megyei Főosztály nem tett jelentetést. Az alsó tábor 5-6 darab favázas barakkból állt, amelyek „lebontása nehézségbe nem ütközik, mivel komolyabb értéket nem képvisel”.28 Pápai hadnagynak ez csupán egy javaslattétele volt. 1954. december 28-án kelt feljegyzésében Papp Gyula rendőr főhadnagy29 azt írta, hogy „a tábor területeit sem a Megyei főosztály, sem pedig más BM szerv ott nem tudja felhasználni, sem hivatali, sem más célra, mert ez a tábor Recsk községhez is 6 km-re van”.30 A táborral kapcsolatos további javaslattételre – és a szükséges intézkedések megtételére – 1955. január 10-éig kért haladékot Papp. Ám a táborral kapcsolatos ügyek intézése még ebben az évben, 1954. december végén tovább zajlott. A BM Anyagi és Technikai Főosztály Elhelyezési Osztálya, az egri megyei börtön képviselője és a recski Kőbánya Vállalat igazgatója levelet írt Nagy Ivánnak Egerbe, a megyei börtönbe, miszerint az alsó tábort felmérték, és ezt követően kijelentette, hogy az lakások kialakítására nem alkalmas, de az építőanyaga felhasználható újabb építkezésekhez. Megnézték a felső tábort is, amelyről azt írták, hogy a vállalat bejelenti az igényét a „telepre”, mert ott kis javításokkal vannak lakható épületek.31 Később folytatódott a huzavona, hogy a volt internálótábor – mind a felső, mind az alsó tábor – kinek a kezelésében maradjon, mivel 1955. január–februárban kiderült, hogy a HM továbbra is igényt tartott a felső táborra, ami azért érdekes, mert valószínű, hogy egy 1954 végén vagy 1955 elején készült beszámoló arról tudósít, hogy az épületek a karbantartás hiánya miatt folyamatosan tönkremennek.32 Az alsó tábor átadásának ügyében tárgyalásokat folytatott a BM és a Kőbánya Vállalat illetékese,33 a HM pedig továbbra is húzta az időt, folyamatosan megválaszolatlanul hagyva a BM illetékesei által írt leveleket, miközben Hantos László államvédelmi alezredes osztályvezetőnek záros határidőn belül javaslatot kellett tennie a tábor végleges felhasználására.34 A dilemmát és az időhúzást Garasin Rudolf büntetés-végrehajtási ezredes35 által aláírt jelentés döntötte el, miszerint a recski tábort „Mozgósítás” esetére használható állapotba kellett hozni.36 Vagyis a visszaemlékezéseknek, „szájhagyománynak” ellentmond a Garasin által készített, 1955. június 16-i beszámoló és tervezet, amelynek címzettje Berecz Béla37 államvédelmi vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Anyagi és Technikai Osztályának vezetője volt. A jelentésben az állt, hogy Garasin utasítást kapott arra, hogy a recski tábort „M” esetre38 készítse elő. Ezért megvizsgálták a tábor állapotát, az épületeken való javítási lehetőségeket, illetve a bővítések szükségességét. A tervet három szakaszban szándékoztak megvalósítani. Az elképzelések szerint 1955-ben a táborban meglévő épületek állagának a megóvása, a tetőzetek megjavítása, az ajtók, ablakok rendbehozatala volt a cél. A lényeges az volt, hogy a felújítás és a tatarozás mind a felső, mind az alsó táborra39 vonatkozott. Garasin végig a két táborban gondolkodott, nem csak az eredeti felsőben. Az általa felvázolt tervben 1956-ban tatarozták volna a barakkokat, A recski kényszermunkatábor őrei 5 a fürdőhelyiség megépítését és a villamos berendezések rendbehozatalát, helyreállítását is ekkorra szándékozták befejezni. drótkerítést, három méterenként szögesdrótot húztak fel. A teljes kerítés hossza körülbelül 10 km volt. A felülvizsgálati eredmény az volt, hogy a kerítést teljesen le kell bontani, és a faoszlopokat tüzelőként használják fel.26 Idetartoztak még az őrtornyok, amelyekből a tábor területén 80 darab állt akkor, de ezeknek a deszkaanyaga is 30%- ban megrongálódott. Ezért az őrtornyokat is lebontásra ítélték. A vizsgálat azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy „a táborba beépített faanyagot felbecsülni nem lehetséges, miután igen nagy mennyiségről van szó. A tábor területén több őrbódé van, azonban ezek állapota igen rossz. A tábor karbantartása – le nem bontása esetén – évente több százezer forintot tenne ki, de így sem lehetne biztosítani az épületek állagának tartós megőrzését. A Honvédség az átvétel után 300.000 Ft összeget izetett ki a karbantartási munkálatokra, minden különösebb eredmény nélkül.”27 Mindezen felül szó volt még a recski, úgynevezett alsó tábor állagáról is. Ebből megtudjuk, hogy azt is felszámolták, és az őrzéséről senki nem gondoskodott, de erről a BM Heves megyei Főosztály nem tett jelentetést. Az alsó tábor 5-6 darab favázas barakkból állt, amelyek „lebontása nehézségbe nem ütközik, mivel komolyabb értéket nem képvisel”.28 Pápai hadnagynak ez csupán egy javaslattétele volt. 1954. december 28-án kelt feljegyzésében Papp Gyula rendőr főhadnagy29 azt írta, hogy „a tábor területeit sem a Megyei főosztály, sem pedig más BM szerv ott nem tudja felhasználni, sem hivatali, sem más célra, mert ez a tábor Recsk községhez is 6 km-re van”.30 A táborral kapcsolatos további javaslattételre – és a szükséges intézkedések megtételére – 1955. január 10-éig kért haladékot Papp. Ám a táborral kapcsolatos ügyek intézése még ebben az évben, 1954. december végén tovább zajlott. A BM Anyagi és Technikai Főosztály Elhelyezési Osztálya, az egri megyei börtön képviselője és a recski Kőbánya Vállalat igazgatója levelet írt Nagy Ivánnak Egerbe, a megyei börtönbe, miszerint az alsó tábort felmérték, és ezt követően kijelentette, hogy az lakások kialakítására nem alkalmas, de az építőanyaga felhasználható újabb építkezésekhez. Megnézték a felső tábort is, amelyről azt írták, hogy a vállalat bejelenti az igényét a „telepre”, mert ott kis javításokkal vannak lakható épületek.31 Később folytatódott a huzavona, hogy a volt internálótábor – mind a felső, mind az alsó tábor – kinek a kezelésében maradjon, mivel 1955. január–februárban kiderült, hogy a HM továbbra is igényt tartott a felső táborra, ami azért érdekes, mert valószínű, hogy egy 1954 végén vagy 1955 elején készült beszámoló arról tudósít, hogy az épületek a karbantartás hiánya miatt folyamatosan tönkremennek.32 Az alsó tábor átadásának ügyében tárgyalásokat folytatott a BM és a Kőbánya Vállalat illetékese,33 a HM pedig továbbra is húzta az időt, folyamatosan megválaszolatlanul hagyva a BM illetékesei által írt leveleket, miközben Hantos László államvédelmi alezredes osztályvezetőnek záros határidőn belül javaslatot kellett tennie a tábor végleges felhasználására.34 A dilemmát és az időhúzást Garasin Rudolf büntetés-végrehajtási ezredes35 által aláírt jelentés döntötte el, miszerint a recski tábort „Mozgósítás” esetére használható állapotba kellett hozni.36 Vagyis a visszaemlékezéseknek, „szájhagyománynak” ellentmond a Garasin által készített, 1955. június 16-i beszámoló és tervezet, amelynek címzettje Berecz Béla37 államvédelmi vezérőrnagy, a Belügyminisztérium Anyagi és Technikai Osztályának vezetője volt. A jelentésben az állt, hogy Garasin utasítást kapott arra, hogy a recski tábort „M” esetre38 készítse elő. Ezért megvizsgálták a tábor állapotát, az épületeken való javítási lehetőségeket, illetve a bővítések szükségességét. A tervet három szakaszban szándékoztak megvalósítani. Az elképzelések szerint 1955-ben a táborban meglévő épületek állagának a megóvása, a tetőzetek megjavítása, az ajtók, ablakok rendbehozatala volt a cél. A lényeges az volt, hogy a felújítás és a tatarozás mind a felső, mind az alsó táborra39 vonatkozott. Garasin végig a két táborban gondolkodott, nem csak az eredeti felsőben. Az általa felvázolt tervben 1956-ban tatarozták volna a barakkokat, A recski kényszermunkatábor őrei 5 a fürdőhelyiség megépítését és a villamos berendezések rendbehozatalát, helyreállítását is ekkorra szándékozták befejezni.

  1. Erre az évre tervezték még egy 250 férőhelyes laktanya építését is. Az 1957-es évben akarták megvalósítani azt, hogy a tábor férőhelyét további 1500 fő befogadóképességgel bővítsék, amellyel párhuzamosan és értelemszerűen a konyhához is hozzá kell építeni. A felújításokhoz és a bővítésekhez szükséges összeget az egri megyei börtön részére kellett kiutalni. A felújításokhoz, illetve a tábor karbantartásának megkezdéséhez kizárólag a miniszter írásbeli utasítására volt szükség. Az biztos, hogy 1955. június 27-én a BM Elhelyezési és Felhasználási Osztály arra kapott ígéretet, hogy a beruházásra vonatkozó éves igényeik feljegyzésre kerülnek. Berecz Béla államvédelmi vezérőrnagy azonban 1955. szeptember végén tájékoztatta a BM Büntetés-végrehajtási Parancsnokságot, hogy a recski tábor készenlétbe való helyezéséhez a kért felújítási összeget és a karbantartási anyag szükségleteit jelentette Bartos Antal miniszterhelyettesnek. Erre Bartos azt az utasítást adta, hogy „a bizottság mérje fel a tábor készenléti állapotban való elhelyezésének minimális szükségleteit. A munkálatok kivitelezéséhez hozzáfogni azonban csak a Miniszter Elvtárs írásbeli parancsa után karbantartási pénzkeretet biztosítunk.”40 Azután megint sokáig nem történt semmi. Erre abból lehet következtetni, hogy a dokumentumok 1956. március 30. előttről, 1955 szeptembere óta nem tudósítanak. 1956. március 30-án aztán Parádon a Belügyminisztérium által kijelölt bizottság és a Belkereskedelmi Minisztérium képviselője aláírt egy jegyzőkönyvet, miszerint a Belkereskedelmi Minisztérium megbízottja kijelenti, hogy a megtartott helyszíni szemle alapján a felső tábor kőépületei, továbbá az alsó tábor épületei raktár céljaira megfelelnek. Ezeket hajlandók raktározás céljára átvenni. A felső tábor fafelépítményű volt szállás-, műhely és egyéb körleteit a tárca használni nem tudja, ezért azt nem akarták átvenni. A Belügyminisztérium megbízottjai úgy reagáltak a kérésekre, hogy a Belkereskedelmi Minisztérium kérésének megfelelően számításba jöhet a fenti épületek ideiglenes használatra történő átadása a következő feltételek mellett. A Belkereskedelmi Minisztérium mint üzemeltető mindaddig, amíg az épületek a használatában lesznek, az épületek karbantartásáról, állagmegóvásáról és őrzéséről gondoskodni fog. Amennyiben a Belügyminisztériumnak a jövőben az épületekre szüksége lesz, a felszólítástól számított három hónapon belül az épületeket eredeti jellegüknek megfelelően visszaadja a BM kezelésébe. A beépített aggregátort és egyéb biztonsági berendezéseket a BM az épületek átadásának idején elszállítja.41 Ezek azonban csak irányelvek voltak. Az, hogy a tényleges szerződés miért nem valósult meg, az ezekből a dokumentumokból nem derül ki, annyi azonban bizonyos, hogy egy hónappal ezen jegyzőkönyv után Berecz Béla államvédelmi vezérőrnagy újfent javaslatot tett a recski volt internálótábor felhasználására.42 Ez a titkos jelentés lényegében ugyanazokat a megjegyzéseket, javaslatokat tartalmazza, mint az előző tervezetek. Hogy miért nem valósult meg Garasin Rudolf tervezete, arra jelenleg nem állnak rendelkezésre dokumentumok, de annyi biztos, hogy a tábort 1957-ben lebontották, nem újjáépítették. 1957. február 7-én felfektették a Belügyminisztériumban azt az ügyiratot, amely a „Recski bontási anyag felszámolása” címet kapta.43 A Belügyminisztérium Építési és Elhelyezési Osztálya kapta meg feladatként, hogy téglánként felszámolja a volt recski internáló- és munkatábort. A javaslat értelmében elsősorban több büntetés-végrehajtási intézet kapta meg a bontott anyagokat. Így kapott a Fejér és a Győr megyei rendőr-főkapitányság, az állampusztai, nagyfai, baracskai és a pálhalmai munkahely-parancsnokság az igényelt bontási anyagokból. Ezenkívül tüzelőanyagot utaltak ki a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányság számára. Ezért összegzésként elmondható, hogy az 1950–1953 között működött recski kényszermunkatábort „véglegesen” 1957. február–márciusban bontották le teljesen úgy, hogy csak az államvédelmi hatóság belső őrségének törzsépületéhez nem nyúltak, és csak a mögötte levő aggregátorházat hagyták meg részben épen.
Bank, BarBara Das Nachleben eines Internierungslagers – ein Versuch zur Wiedereröffnung des Internierungslagers in Recsk im Jahre 1955 (Zusammenfassung) Der Aufsatz rekonstruiert die Geschichte des Internierungslagers, betrieben ab 1950 durch die Staatssicherheitsbehörde in der Nähe des Dorfes Recsk zwischen 1953-1957 anhand der Dokumenten, die vor kurzem im Ungarische Nationalarchiv zugänglich wurden, und stellt dabei die politische und militärische Faktoren, die Pläne und Maßnahmen der ungarischen Führung, die sich unter den Umständen des Kalten Krieges auf den Dritten Weltkrieg vorbereitete, sowie die für die Mobilmachung des Landes im Kriegsfall geschaffenen institutionellen Rahmen. Die ab Sommer 1953 amtierende Regierung von Imre Nagy versprach eine Amnestie und die Beseitigung der Gesetzeswidrigkeiten; am 26. Juli 1953 wurde in einem Beschluss des Ministerrates über die Aulösung der Internierungslager verfügt. Mit der Wirkung von 19. September 1953. wurde auch das Internierungslager von Reck geräumt. Die militärische Führung bekannte sich aber weiterhin für die Unabdingbarkeit eines neunen Weltkrieges, und Mitte des Jahres 1954 kam die Reaktivierung des Internierungslagers von Recsk auch zur Sprache. Am 22. Dezember 1954. überprüfte ein Leutnant der Staatssicherheit, Imre Pápai „den Zustand und die Nutzungsmöglichkeit des ehemaligen Internierungslagers bei (dem Steinbruch) Recsk“; es ist der erste ofizielle und detaillierte „Inventarbericht“ über das Lager, über dessen Zustand, Gebäuden und Baracken. Laut eines Entwurfs von 16. Juni 1955 wurde dem Oberst des Strafvollzugs, Rudolf Garasin – der für den Fall der „Mobilmachung“ 6 die Sanierung des Lagers von Recsk vorgeschlagen hat – die Weisung erteilt, das Lager für den Fall „M“ vorzubereiten, und die Kapazität bis Anfang 1957 um 1500 Plätze zu erweitern. Ende April 1956 schlug Béla Berecz, Generalmajor der Staatssicherheit erneut die Benutzung des ehemaligen Internierungslagers vor. Die Pläne von Garasin wurden nicht verwirklicht, für die Feststellung der Ursachen davon stehen zur Zeit keine Dokumente zur Verfügung. Das Zwangsarbeitslager wurde im FebruarMärz 1957 „endgültig“ und vollständig abgerissen.

1 Magyar Közlöny, 32. szám, 1953, 198. p. A rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézményének megszüntetése, valamint a kitiltások feloldása. 2 Magyar Közlöny, 32. szám, 1953, 195–197. p. 3 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár (MNL OL) XIX–A–83- –a–501–1953. Az 1953. július 24-én megtartott Minisztertanácsi értekezlet négy pontban foglalta össze az internálás és a kitelepítés megszüntetéséről szóló döntését. Elsőként leszögezték, hogy a rendőrhatósági őrizet alá helyezés (internálás) intézménye megszűnik, és az erre vonatkozó jogszabályok hatályukat vesztik. A következő két pontban utasítja a belügyminisztert, hogy az internálásokat, a kitelepítéseket 1953. október 31-ig fel kell oldani. A negyedik pontban rögzítette azt, hogy a határozat nem érinti az egyes városokban való letelepedés engedélyhez kötéséről szóló jogszabályok hatályát. 4 Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) 4.1 A-506. 152–153. p. 5 ÁBTL 4.1. A-508. 133–136. p. Szigorúan titkos utasításként kapta meg valamennyi első fokú és középfokú rendőri hatóság vezetője. 6 ÁBTL 4.1. A-506. 7 Erdey Sándor: A recski tábor rabjai (Budapest, 1989, 261–264. p.) 8 Erdey: i. m., 261–264. p. 9 Bővebben: Germuska Pál: Totális mozgósítástól a stratégiai tervezésig – Az Országos Tervhivatal Általános Szervezési Főosztályának története, 1948–1971. (Hadtörténelmi Közlemények, 2008. 1., 69–90. p.; a továbbiakban: Germuska 2008) 10 A későbbiekben majd csak „KR”. Az országmozgósítási előkészületeket ettől kezdődően – a határozat értelmében – az OT Általános Üzemi Főosztálya fogta össze. Ennek az előterjesztése az MDP Államvédelmi Bizottságának részére 1950 májusára készült el. 11 MNL OL XIX–A–83–a, 57. d. A Minisztertanács 1950. szeptember 22-i ülésének határozata alapján. 12 MNL OL XIX–A–83–a, 57. d. 1950. szeptember 22-i Minisztertanácsi értekezlet. Bővebben: Germuska 2008, 77. p. 13 MNL OL M-KS 276. f. 116. cs. 15. ő. e. „T”; Germuska 2008, 79. p. A másik hat osztálya: Távlati Tervezési Osztály, Elvi Csoport, Terv Csoport, Ipari Osztály, Testületi Osztály, Áruraktározási Csoport (tartalékolás). 14 Okváth Imre: Bástya a béke frontján – magyar haderő és katonapolitika 1945–1956. (Budapest, 1998, 320. p.; a továbbiakban: Okváth 1998) 15 Okváth 1998, 281. p. A Nagy Imre-kormány alatt nem született olyan párt- vagy kormányhatározat, amely a Honvédelmi Tanács hatáskörére vonatkozóan rendelkezett volna, ezért a szerepe, illetve jogállása 1955 végéig tisztázatlan és rendezetlen volt. 16 Hadtörténelmi Levéltár (HL) 102/05/2. d. III. cs. 155.; és Okváth 1998, 284–285. p. 17 Okváth 1998, 284. p. 18 Mozgósítás igénye. 19 Okváth 1998, 308. p. és HL MNVK Hdm. Csfség. 1954. 8. d. 1. cs. 20 MNL OL XIX–B–1–ax 11. doboz. A megállapodás titkosított volt és a 37-397/1954. számon iktatták. 21 MNL OL XIX–B–1–ax 11. doboz. A dokumentumra tollal Pápai Imre államvédelmi hadnagy rávezette, hogy 1954. június 15-én tudomásul vették a megállapodást. 22 MNL OL XIX–B–1–ax 9. doboz. 1954. december 23-án kelt jelentés, amelyet Pápai Imre államvédelmi hadnagy, Hantos László államvédelmi alezredes részére címzett a BM Elhelyezési Felhasználási Alosztályához. 23 MNL OL XIX–B–1–ax 9. doboz. 24 MNL OL XIX–B–1–ax 9. doboz. 25 Nem biztos, hogy a kórház épülete téglából volt. Valószínű, hogy fölcserélték az épületeket, mivel a fogda épületének az alapzata tűnik még ma is masszívnak, ezt nem tudták teljesen megsemmisíteni, viszont a kórház épülete „eltűnt”. Így a fogda lehetett a téglaépület és a kórház – amelyet a visszaemlékezések alapján is gyorsan felépítettek, amikor engedélyt kaptak arra – tűnik a favázas barakknak. 26 A kerítés teljes lebontása sem valósult meg, máig áll a bánya és a táborok közötti részen a szögesdrótkerítés, amelyet az akkor még facsemeték, később megnőtt és terebélyesedett fák teljesen bekebeleztek, ezért ehhez nem tudtak hozzányúlni. 27 MNL OL XIX–B–1–ax 9. doboz. 28 MNL OL XIX–B–1–ax 9. doboz. 29 Papp Gyula rendőr főhadnagy, 1954 végén a BM Heves megyei Főosztály Anyagi Osztályvezetője volt. 30 MNL OL XIX–B–1–ax 11. doboz. 31 MNL OL XIX–B–1–ax 11. doboz. 32 MNL OL XIX–B–1–ax 9. doboz. 33 MNL OL XIX–B–1–ax 11. doboz. 1954. február 4-i beszámoló. 34 MNL OL XIX–B–1–ax 11. doboz. 1955. március 5. 35 Garasin Rudolf (Csáktornya, 1895–Budapest, 1969): mérnök szakképzettségű. 1915 októberében orosz hadifogságba esett, ezt követően a Vörös Gárda önkéntese, szakaszparancsnoka, majd zászlóaljparancsnoka. 1918-ban a nemzetközi brigádban harcolt. 1921-től a magyar emigráció ügyeinek intézésével foglalkozott. 1924-től különböző nyomdaipari üzemek igazgatója volt. 1932-től a moszkvai nyomdaipari tröszt vezérigazgatója. 1940-től a moszkvai könnyűipar helyettes főnöke. 1941-ben a moszkvai Népfelkelők Lenin hadosztály 1. gyalogezredének hadtestparancsnoka, majd sebesüléséből felgyógyulva, az egyik szibériai katonai építkezési osztag vezetője. 1943-tól az I. Ukrán Front politikai osztálya, 1944-től a Központi Politikai Osztály instruktoraként antifasiszta iskolát, partizáncsoportot szervezett. 1947 áprilisában leszerelt. 1951-ben jött Magyarországra. 1951–1955 között az Igazságügyi Minisztérium, majd a Belügyminisztérium kötelékében teljesített szolgálatot büntetés-végrehajtási ezredes rangban. 1957–1961 között mongóliai nagykövet, majd 1961- ben nyugdíjazták. 36 MNL OL XIX–B–1–ax 11. doboz. 37 ÁBTL 2.8.1 – 0467. Berecz Béla (Mezőtúr, 1907–Budapest, 1994) államvédelmi vezérőrnagy. 1951–1953 között a MN Hadtápszolgálat Főnökség Hadbiztos Csoportfőnökség vezetője volt, honvéd vezérőrnagyi rangban. 1953. szeptember 29-én a HM Hadtáp Csoportfőnökség állományából a BM Anyagi és Technikai Főosztály állományába nevezték ki főosztályvezetőnek. 1962-ben nyugállományba helyezték. 38 Mozgósítás esetén. 39 1951 nyarán megnyitotta az ÁVH a recski úgynevezett alsó tábort, vagy kis tábort. Kezdetben a felső, nagy táborból csoportosítottak át politikai internáltakat, kb. 100 főt. Három barakkot építtettek velük, ahová elszállásolták őket. Ha valaki „vétett” lent, annak a büntetése az volt, hogy fölvitték a felső táborba, és ott fogdába tették. Az alsó táborban lápot csapoltak, utat építettek, csatornáztak. A táborok felszámolása következtében köztörvényesek dolgoztak tovább az útépítésen. 40 MNL OL XIX–B–1–ax 3. d. 41 MNL OL XIX–B–1–ax 9. d. 42 MNL OL XIX–B–1–ax 3. d. 43 MNL OL XIX–B–1–ax 3. d.



Cornstein nagykövet: Trump azt mondta a végén Orbánnak, hogy úgy érzi, mintha ikrek volnának


Lényegében a koncentrációs táborok itt és ott is készenlétben állnak !!!, hogy ez az ikerhavában , vagy később , de befog népesülni . Hogy itt is ott is zsidó gyarmatként fog üzemelni az nem kétséges , a kamatrabszolgák seregei pedig csak azt remélhetik , hogy elkerülik a megsemmisítő tábort !!!!
Mely nagyüzemben megoldaná a főváros meleg víz ellátását !!! , és eltüntetné az utcáról a másként gondolkodókat , hát most mond , hogy ,, ÉLJEN SZÁLASI „

Lesz még ez rosszabb is , de fel a fejjel , mindőnket nem tudnak elpusztítani , egy – egy jajszót még talán ki tudunk préselni !!!


David Cornsteinnel készített interjút a 444.hu, amiből kiderül, az USA magyarországi nagykövete azon dolgozik, hogy rendezze a két ország kapcsolatát. Eddigi fáradozásainak legfontosabb eredménye volt a hétfői Trump – Orbán találkozó, aminek második felében ő is ott ült a tárgyalóasztalnál.
A 444.hu-nak adott interjút David Cornstein, aki a Trump-Orbán találkozó után a lap kérdésére válaszolva arról beszélt, hogy a találkozó valóban hosszabb volt a szokásosnál és minden szempontból elérte a célját. Cornstein szerint ez azért lehet, mert a két vezető nagy tisztelője egymásnak, azok alapján, amiket olvastak a másikról, de még sohasem találkoztak. A nagykövet elmondta azt is, hogy véleménye szerint eddig nem szentelt túl sok figyelmet az amerikai vezetés Magyarországnak, de ez még az Obama-kormány hozzáállásából adódott.

Trump ehhez képest abból indul ki, hogy barátok vagyunk, szövetségesek a NATO-ban, nagyszerű közös történelmünk van, és ennek megfelelő kapcsolatban kell lennünk egymással. Úgyhogy amikor elkezdtem a kapcsolatokat kiépíteni, akkor az első dolgom volt, hogy megmutassam, Amerika szelleme és szíve is megváltozott Magyarország iránt. 
Úgy fogalmazott, hogy ezután jelentős amerikai politikusok érkeztek Magyarországra, utoljára Mike Pompeo külügyminiszter. Cornstein javasolta a találkozót, az elnök pedig jól fogadta, és ez vezetett a miniszterelnök meghívásához. 
Sok mindenről volt szó. Beszéltek a bevándorlásról, amit hasonlóan látnak, a határellenőrzésről, és szóba került a fegyvervásárlás, a kereskedelmi kapcsolatok bővítése is, de inkább csak általánosságok szintjén, most nem mentek bele az apró részletekbe. Arról volt szó, hogy ezekben az ügyekben, amelyek mindkét országot érintik, együtt kell működnünk. A legfontosabb az volt, hogy létrejöjjön a kapcsolat, ami alkalmat adhat a folytatásra. 
Elárulta azt is, hogy a találkozón ugyan szóba került az energetika, de nem ez volt a kifejezett téma. Viszont Ukrajna ügye is felvetődött. Mint mondta: az Egyesült Államok komoly támogatója Ukrajnának, katonai, anyagi és humanitárius segítséget is nyújt számára. Hozzátette: “megrendített minket, hogy már több mint tízezer életet oltottak ki Ukrajnában, őszintén a szívünkön viseljük az ukrán nép sorsát. ” 
Ugyanakkor megértjük a magyar miniszterelnök és a kormánya aggodalmait is, akiket a 150-175 ezer ukrajnai magyar sorsa foglalkoztat. Támogatjuk a magyar ügyet az oktatás és a nyelvhasználat tekintetében, az nem lehet, hogy akik egész életükben csak magyarul beszéltek, azoknak hirtelen ukránul kelljen tanulniuk és ügyeket intézniük. 
De azt is elmondta, hogy ő nem ért egyet az ukrán törvények és a NATO-s ügyek összekapcsolásával. Véleménye szerint Ukrajna fontos ütközőzóna Oroszország, illetve az orosz hadsereg és Magyarország között.
Ennek megmaradása nagyon fontos, Magyarországnak is, és ez összefügg a NATO és Ukrajna jó kapcsolatával.
A nagykövet szerint Trump és Orbán nagyon hasonlóan látják a világot, úgyhogy okkal remélheti, hogy a kapcsolatuk nagyon jó irányba fog fejlődni.
Azt hiszem, hogy a találkozón nagyon világosan kiderült, hogy milyen ez a két ember, és azt mondta a végén az elnök Orbánnak, hogy “olyan, mintha ikrek volnánk”. Azt mondta, hogy “nem mindenki ért egyet velünk, nem mindenki szeret minket, de nézzük meg az eredményeinket”. Ilyen az elnökünk, az eredményekre koncentrál. És ha az elnök azt látja, hogy eredményt tud valakivel elérni, akkor nem azzal foglalkozik, hogy kicsoda-micsoda az illető, hanem az eredmény érdekében jó kapcsolatot alakít ki vele. 
Hozzátette: a magyar miniszterelnöki küldöttséget különösen nagy delegáció fogadta, ez sem általános. Az elnökön kívül ott volt az alelnök is, az új védelmi miniszter, Pat Shanahan, ott volt Nick Mulvaney, az elnök kabinetfőnöke, John Bolton nemzetbiztonsági főtanácsadó, Sarah Sanders, akinek talán a legnehezebb munkája van a Fehér Házban az elnök sajtófőnökeként, Larry Kudlow, az elnök tudományos főtanácsadója, John Sullivan külügyminiszter-helyettes, mert Pompeo külügyminiszter éppen Európában tárgyalt, és a szintén külföldön tárgyaló Rick Perry energetikai miniszter helyettese, valamint Cornstein. A diplomata szerint sokan akartak találkozni Orbán Viktorral, mert hallani akarták, hogy mit mond, és tudni, hogyan lehet tovább építeni a kapcsolatokat – tette hozzá David Cornstein a 444.hu-nak adott interjúban. 
PestiSrácok.hu/444.hu, fotó:MTI


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése