Nagy
az Isten állatkertje
Kapaszkodjanak meg: Juncker harcot hirdetett, és húsvét után támadásba lendül az “Orbán-jelenség” ellen
Harcot hirdet az álhírek (fake news) ellen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A kereszténydemokrata luxemburgi politikus a Berliner Morgenpost című német lap hírportálján hétfőn ismertetett nyilatkozatában kiemelte, hogy az európai parlamenti (EP-) választás kampányának időszakában személyesen is fellép az Európai Uniót (EU) vagy a közösség javaslattevő és végrehajtó intézményét, az általa vezetett brüsszeli testületet érintő alaptalan híresztelésekkel szemben.
Reagálnunk kell, ha kormányok olyan állításokat tesznek az EU-ról vagy a bizottságról, amelyek nem felelnek meg a valóságnak
– mondta
Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy ebben a tevékenységben
személyesen is részt vesz a következő hetekben. Mint mondta:
húsvét után, szerdától visszalövünk.
Kifejtette,
hogy az EU-tagállamok kormányainak részéről is tapasztalható
igyekezet az EP-választás befolyásolását célzó manipulációra.
Nemcsak Oroszország, hanem EU-s tagországok is megpróbálják
“fake news révén terelgetni a választói akaratot egy bizonyos
irányba”. A Berliner Morgenpost beszámolója szerint az
Európai Bizottság elnöke Orbán Viktor magyar kormányfőt
említette példaként. Mint
mondta, Orbán azt állítja, hogy őt terheli a felelősség a brit
EU-tagság megszüntetéséért (Brexit), pedig meggyőző
bizonyítékok szólnak ennek az ellenkezőjéről.
A magyar kormány azt is állítja, hogy én vagyok a hibás Európa kelet-nyugati megosztottságáért, holott a bizottság mindent megtett ezeknek az árkoknak a betemetéséért
– mondta
Jean-Claude Juncker.
Forrás:
MTI; Fotó: MTI/EPA
Spanyol választások: nem tudnak egyedül kormányt alakítani a bevándorláspárti szocialisták
Spanyolországban szocialista győzelmet és kormányalakítási patthelyzetet jósol a GAD3 közvélemény-kutatóintézet felmérése, amelynek eredményeit a szavazás befejezését követően tett közzé a spanyol közszolgálati televízió (RTVE).
Eszerint
a vasárnap tartott parlamenti választáson a Spanyol Szocialista
Munkáspárt (PSOE) a szavazatok 28,1 százalékát szerezhette meg.
A párt 116-121 közötti képviselői helyre számíthat a 350 fős
spanyol parlamentben, ahol várhatóan sem a baloldali, sem pedig a
jobboldali pártok koalíciója nem lesz képes a kormányalakításhoz
szükséges többséget biztosítani.
Második
helyen végezhet a spanyol konzervatív Néppárt (PP) 17,8
százalékos támogatottsággal és 69-73 mandátummal, majd az
Állampolgárok (Ciudadanos) liberális középpárt következik 14,4
százalékkal és 48-49 képviselővel.
Negyedikként
juthat a törvényhozásba az Unidas Podemos radikális baloldali
pártszövetség a voksok 16,1 százalékával, 42-45 mandátummal,
majd a 10 százalék feletti pártok sorát a VOX radikális
jobboldali erő zárhatja 12,1 százalékkal, 36-38 mandátummal.
Az
eredményekből kitűnik, hogy a bal- és a jobboldali szavazótábor
nagyságrendileg közel azonos méretű – értelmezte az eredményt
Narciso Michavila, a GAD3 elnöke a spanyol köztévé választási
műsorában. Michavila a választás egyértelmű győztesének
nevezte a VOX pártot, amely most először jutott parlamenti
képviselethez, ráadásul nagy arányban.
A
közvélemény-kutatás szerint a nagy pártok mellett nyolc kisebb
párt, köztük katalán és baszk nacionalista erők juthatnak
képviselethez az új, a spanyol demokrácia történetének 14.
parlamentjében.
Spanyolországban
a választási nap folyamán nem készült exit poll felmérés. 12
ezer szavazót telefonon kérdeztek a hét folyamán a kutatók.
A
választási részvétel jóval meghaladta a legutóbbi 2015-ös és
2016-os szavazói hajlandóságot; két órával a szavazóhelyiségek
zárása előtt, délután 18 órakor a jogosultak 60,7 százaléka,
azaz több mint 21 millióan adták le voksaikat. 2016-ban 51,2
százalék volt ez a részidős részvételi arány.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/EFE
pool/Emilio Naranjo
Washington: Békét akarunk, hogy visszavonulhassunk
Az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja egy vasárnapi interjúban hangsúlyozta, hogy csak állandó tűzszünet esetén lehet szó békéről Afganisztánban.
Zalmay
Khalilzad a legnagyobb afgán magán tévétársaság adásában
rámutatott, hogy a kormányellenes tálib erők követelése az
amerikai katonák kivonása az országból, ezzel szemben az Egyesült
Államok a terrorizmusra összpontosít.
Mi a terrorizmusra figyelünk. Nem lesz megállapodás, ha nem látunk állandó tűzszünetet, és elkötelezettséget a háború befejezésére… Békére és politikai rendezésre törekszünk… Békét akarunk, hogy visszavonulhassunk
– mondta
Khalilzad a Tolo News csatornának.
Az
afganisztáni származású diplomata szombaton érkezett Kabulba,
ahol Asraf Gáni elnökkel tanácskozik, majd Katarba utazik, hogy a
tálibok képviselőivel találkozzon.
Az
Egyesült Államok mintegy 14 ezer katonát állomásoztat
Afganisztánban. Részt vesznek a helyi biztonsági erők
kiképzésében, és időnként ki is segítik őket a tálibok és
más szélsőségesek elleni harcukban. Afganisztánban egyaránt
aktív az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezet.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Muhammad
Szadik
Az európai elit tétlenül nézi a muszlim elözönlést, pedig van megoldás – mondta a Polbeatben Dezső Tamás (videó)
Elsöpörheti a kultúránkat a félmilliárdos muszlim népességrobbanás - Polbeat
Az arab világ félmilliárd fős népességrobbanása elsöpörheti az európai kultúrát; az ENSZ hivatalos demográfiai adataiból is világosan kiderül, hogy néhány évtizeden belül hihetetlen tömegek indulnak útnak a közel-keleti és észak-afrikai térségből – mondta a PestiSrácok.hu Polbeat című műsorában Dezső Tamás asszirológus professzor, az ELTE BTK korábbi dékánja, a Migrációkutató Intézet munkatársa, aki az év elején drámai megállapításokat tartalmazó kutatásával igyekezett felrázni a közvéleményt.
Miközben
ezeket a számokat nézzük, nem
látom a nyugati világ szándékát, hogy a betegség gyógyítására
megoldást keressenek –
tette hozzá a kutató Stefka István és Huth Gergely kérdéseire
válaszolva. Pedig volna megoldás – jelentette ki Dezső Tamás,
amire példát is hozott: egy tanulmány szerint 88,2 milliárd
dollár kellene Irak újjáépítésére, miközben Németország
körülbelül ugyanennyit költött négy év alatt a migránsok
eltartására.
Dezső
Tamás szerint az ilyen mértékű népességrobbanások a
történelemben mindig
brutális konfliktusokhoz vezettek, ezért nagyon fontos, hogy
Magyarország is többet költ a honvédelemre, de tudományos
kutatóként ő mégis a békés megoldást, azaz az arab tavasz
által érintett térség fejlesztését szorgalmazza. Irakban,
ahol dolgozom egy régészeti feltáráson, a nekünk segítő
fiatalok mindegyike munkanélküli. Érthető, hogy útnak indulnak –
magyarázta el, hozzáfűzve, hogy Európa nem elég gazdag ahhoz,
hogy a világ összes szegényét megmentse.
Dezső
Tamás felvetette: teljességgel érthetetlen, hogy miért
támogatja a nyugati szélsőliberális elit a muszlim beözönlést,
miközben az ő ideológiájuktól a lehető legmesszebb áll a
radikális imámok által képviselt nézetrendszer. Hozzátette
azt is, hogy egy ismert felmérés szerint a brit muszlimok 44
százaléka szimpatizált az Iszlám Állammal, és ez a szám a
Bataclan elleni merénylet után is 27 százalék volt. Nyugaton
komoly harc folyik a muszlim bevándorlók lelkéért, és az
integrációpártiak vesztésre állnak a
szélsőséges imámokkal szemben; ezt
tudomásul kell venni.
Dezső
Tamás adatokkal és hiteles forrásokkal gazdagon alátámasztott
tanulmányát a Migrációkutató Intézet honlapján ITT
lehet elolvasni.
Polbeat
minden kedden este 19 órakor élőben közvetítve a Revolution
’56 Szabadságharcos Sörözőből (Budapest,
II. kerület, Bem rakpart 53., a Margit híd budai hídfőjénél).
A
videót készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál
PESTISRÁCOK.HU
produkció
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése