Másokat
fele ennyi bizonyítékokkal ítélnek 15 – 20 év börtönre ,
csak a maffiózóknak jár ez a kegy !!!!!
Arról
nem is beszélve , hogy a büdös rohadt kazár cenzor meg akarja
akadájozni , a történet tovább adását.
A
delikvens mint én is csak szakaszokat tud bevinni 10 – 20
próbálkozásra . Az Ildikó nagy asszony csak bólintott annak
idején , és már ment az infó a szemétkosárba . Az volt ám a
szabadkőműves diktatúra
azt
sem tudtad , hogy van ilyen , de a párt elitje mind vakoló volt ,
legalábbis a döntéshozók mind a páholy tagjai voltak , és akit
kiszámoltak , az bizony rákkal búcsúzott az árnyék világtól .
Most
meg minden kazár tömörülés veszi a jogot és cenzurázik .
Ahelyett , hogy a buzeráns kurva anyjukal foglalkoznának , vagy
egymással fajtalankodnának , úgy legalább élvezhetnék egymás
társaságát , mi meg a világhatalomra törő kazárságot
felvilágosíthatnánk , hogy a végső időkben ,ők is mennek a
levesbe , és csak 500 millió emberke fog élni , és azok , biztos
, hogy nem ők lesznek , mert eddigre felmorzsolódnak majd , és
csak biorobotokká alakított homoszapiensek lesznek rabszolgaként
szolgálatba állítva , és ha eljön az idő , csak egy rádió
jelre a ciános chip elteszi őket a más világra , Ez lesz a szép
új világ mindenkit ellenőrzés alatt tartanak majd , ez lesz a
totál fasizmus , mely azt a 300 családot fogja majd szolgálni ,
kik a föld lakosságát ma is kirabolják , két világháborúval
ritkítottak bennünket , és balek háborús bűnösöket
akasztgattak , és mint fő bűnösök , róluk egy szó sem esett
soha , a buta goj meg bezabálta mindet , és megzsarolva , fizeti a
sarcot , mint bűnüs nemzet !!!
Gyárfás új ügyvédje szerint Princz Gábor szerepét jobban kellett volna vizsgálni a Fenyő-ügyben (PS-interjú!!)
Gyárfás Tamás ellen nem szabadna vádat emelnie az ügyészségnek, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok még a megalapozott gyanúhoz is gyengék – ezt nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Zamecsnik Péter ügyvéd, aki Bánáti Jánossalegyütt látja el a Fenyő-ügyben felbujtással gyanúsított Gyárfás védelmét. A védő portálunknak megemlítette azt is, szerinte a rendőrségi nyomozás lényegében csak a Nap TV volt tulajdonosára koncentrált és nem kellően foglalkozott Fenyő János másik nagy ellenfele, a pár hónapja elhunyt Princz Gábor szerepével. Az ismert ügyvéddel mindezek mellett a Fenyő-gyilkosság egykori főnyomozójáról, a Tasnádi Péter-féle állítólagos megbízásról és a Portik-hangfelvételekről is beszélgettünk
Ügyvéd
úr nemrég kapcsolódott
be a Fenyő-ügybe és
immár Bánáti Jánossal közösen látják el Gyárfás Tamás
védelmét. Az iratok megismerését követően mi az első
benyomása, lesz vádemelés, vagy lát esélyt arra is, hogy
megszüntetik az eljárást?
Fenyő
János 1998-as lelövése után több hullámban zajlott a nyomozás,
mikor, milyen intenzitással. Eközben megjelentek hírek, álhírek,
amelyekben mindig utaltakGyárfás
Tamás és még néhány személy nevére. A fővárosi főügyész
fél évvel ezelőtt úgy nyilatkozott, hogy „soha
ennyi bizonyíték nem volt még a Fenyő-ügyben” és
véleménye szerint lesz vádemelés. Nos, ezek után nehéz arra
gondolni, hogy megszüntetik az eljárást, ki kell derülnie, hogy
ki ölette meg Fenyőt. Ha szakmailag nézem, Gyárfás
vonatkozásában ennek az ügynek nem szabad a vádemelésig
eljutnia.
Miért?
Mert
álláspontom szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok még a
megalapozott gyanúhoz is gyengék.
Nem
tartja elképzelhetőnek, hogy egyértelmű bizonyíték van Gyárfás
ellen, csak még a nyomozás érdekeire tekintettel azt önök nem
ismerhették meg?
Nem.
Ezt
mire alapozza?
A
Fenyő-ügyben 2012-ig egy igen széleskörű nyomozás folyt,
rengeteg embert meghallgattak, új bizonyítékokat szereztek be, ami
után a rendőrség készített egy rendkívül alapos összefoglaló
jelentést. Ebben nem nevesítették Gyárfás Tamást, hanem azt
írták le, hogy a felbujtó személyéhez nem jutottak közelebb.
2012 és Gyárfás meggyanúsítása között semmi nem történt,
tehát ma is ugyanazok a tanúvallomások, közvetett, vagy közvetlen
bizonyítékok állnak rendelkezésre. Ha hét éve az volt a hatóság
álláspontja, egyébként helyesen, hogy nem jutottunk közelebb a
felbujtóhoz, akkor mi alapján lenne most más a helyzet? Ami új
bizonyíték, azok a Portik Tamás által rögzített hangfelvételek.
Csakhogy a
felvételeken egyetlen
alkalommal sem hangzik el Gyárfás Tamás részéről, hogy Portikot
bármivel megbízta volna, vagy az általa elmondottakkal
egyetértene. Ilyen nincs. A kényesebb mondatokat Portik mondja,
csak az attól még nem lesz igaz. Ez egy jól bevált zsarolási
módszer, hogy az ember a másik szájába kísérel meg adni
bizonyos kijelentéseket.
Gyárfás
Tamást Portikhoz hasonlóan felbujtással gyanúsítja a rendőrség,
de mindketten tagadják, hogy bűncselekményt követtek volna el.
Fotó: Horváth Péter Gyula/PS
Gyárfás
Tamás korábban úgy nyilatkozott,
Portik őt nem zsarolta és nem is fenyegette, ám később, miután
a leiratokból ez kiderült, hirtelen megváltoztatta az
álláspontját…
Gyárfás a zsarolás alatt pénzbeli igényt értett. Portik Gyárfásra rá akart ijeszteni, mi lenne, ha ő azt állítaná a rendőrségen, hogy ő a megbízó. Anyagiak helyett azt akarta nála elérni, hogy kapcsolatai révén Gyárfás hozza össze vezető politikusokkal, vagy tekintélyes bűnüldözőkkel. Általa értékesnek vélt információkat kívánt adni az ő nyugodt élete érdekében. Gyárfás nem beszélt senkivel, nem mutatta be senkinek. Az persze egy érdekes eljárásjogi kérdés, hogy maguk a hangfelvételek egyáltalán mennyire felhasználhatók. A 2003-2004-ben készült beszélgetések felhasználhatóságára vonatkozó szabályok ugyanis gyökeresen mások voltak, mint az új büntetőeljárási törvény tavalyi életbelépése után.
Az teszi még gyanússá Gyárfást, hogy amikor Portik először jelentkezett nála és a Fenyő-gyilkossággal kapcsolatos megbízásra utalt, nem küldte el őt azonnal. Annak ellenére sem, hogy Gyárfás azt állította, akkor még nem tudta, Portik mennyire veszélyes.
Erre végtelenül egyszerű a magyarázat. Gyárfás Tamás tartott attól, ha Portikot elküldi, akkor az általa megígért egyéb fenyegetések be fognak következni. Ne felejtsük el, Gyárfás úr neve egykor összeforrott a Magyar Televízió reggeli műsorával, a magyar mellett kiemelkedő pozíciói voltak, vannak a nemzetközi sportéletben is. Azt gondolom, hogy rövidtávon sem veszi ki magát jól, ha állandóan összefüggésbe hozzák egy gyilkossággal.
Igen ám, de Gyárfás 2009-ben mégiscsak megszakította a kapcsolatot Portik Tamással, pedig egy szűk körön kívül még abban az időben sem tudta senki, hogy az Energol-vezér több gyilkossági ügyben is érintett lehet. Mi változott?
2009-ben
derült ki védencem számára, hogy Portik rögzített egy vele való
beszélgetést, amikor azt le akarta neki játszani. Ez számára
mindent felülírt. Fontos megemlíteni, az ügy egykori nyomozójának
köszönhetően a védencem neve bekerült a Fenyő-ügy kapcsán a
köztudatba, aki a mai szemmel nézve igen egyoldalúan próbálta a
bizonyítékokat értékelni. Érdekes módon csak és kizárólag
Gyárfás Tamás, mint lehetséges szóba jöhető felbujtóval
foglalkozott, másokkal nem, azt hangoztatva, hogy az általa
számításba vehetőek közül, csak neki voltak alvilági
kapcsolatai. Ha egy kicsit is alaposabb, akkor tudhatná, hogy ez
messze nem így volt.
Gyárfás Tamás azért került már a legelején a nyomozás célkeresztjébe, mert neki köztudottan komoly konfliktusa volt Fenyő Jánossal.
Természetesen egy rendőrnek az a dolga, hogy bizonyítékokat gyűjtsön. Csak nem egyoldalúan. Valóban volt konfliktus a Nap-kelte című műsor szerkesztése miatt, de a bíróság 1996. október 11-én Gyárfás javára döntött. Innentől kezdve megszűnt az ellenségeskedés. Ezek után teljesen kizárt, hogy másfél évvel később megrendeljen egy gyilkosságot. Ráadásul Fenyő és Gyárfás kibékültek egymással, amire még okirati bizonyíték is van. Mi több: kezet fogtak. Fenyő nevében nem nyilatkozhatom, de az biztos, hogy Gyárfás a megállapodást komolyan vette. Visszakapta a Nap TV-t, sikeres embert volt. Mi érdeke fűződhetett volna ahhoz, hogy egy ilyen helyzetben kiszolgáltassa magát az alvilágnak?
Az
1998-ban meggyilkolt Fenyő János a kereskedelmi televíziózásba
is bele
akart vágni, de
úgy halt meg, hogy nem teljesült a nagy álma. Fotó: nava.hu
A rendőrség szerint a békülést egyik fél sem gondolta komolyan és Gyárfás tudta, Fenyő János nem fog belenyugodni a vereségbe. Ahogy Portik az egyik beszélgetés leirata szerint fogalmazott: a médiacézár, ha életben marad, „eltaposta” volna a Nap TV volt tulajdonosát.
Az,
hogy pletyka szinten ki, miről beszél, egy dolog. Önmagában a Nap
TV körüli harc lezárult. Én azt tudom ismételni, amit Gyárfás
Tamás mond, hogy részéről ez a vita itt befejeződött. Azonban
figyelemre méltó, hogy Fenyő nem csak a Nap TV-t szerette volna
megszerezni, hanem a Postabankhoz köthető összes újságot. Jóval
közelebb esik az a háború az emberölés időpontjához,
hozzátéve, hogy Fenyő korábbi pszichológusa, tanácsadója,
Perczel Tamás is azt állította Brády Zoltán 2004-ben készült
dokumentumfilmjében, hogy a Postabank-botrány kirobbanása után az
igazi nagy ellensége Fenyőnek a pár hónapja elhunyt Princz Gábor
volt.
Perczel Gyárfással összefüggésben is úgy fogalmazott, hogy egykori főnöke vele halálos, vérre menő küzdelmet folytatott.
Ami 1996-ban lezárult. Perczel arra hivatkozott, hogy egy nappal Fenyő halála előtt az OTP Bank Nyrt. a Gyárfás vezette OTP-Sport Plusz SE-ből kilépett, a hatóságnak bizonylatokkal igazoltuk, hogy ez nem így történt. Az ügy igazi kérdése az, hogy Gyárfás Tamás felbujtott-e bárkit? Ő ezt határozottan visszautasítja. A Fővárosi Ítélőtábla jogerősen elítélte Jozef Rohácot a Fenyő-gyilkosság elkövetéséért. Amíg az ellenkezőjét nem állapítja meg bármely rendkívüli jogorvoslat kapcsán a bíróság, addig Jozef Rohác a merénylet elkövetője. Látott már valaki olyan profi bérgyilkost, aki ingyen és bérmentve, a megbízó két szép szeméért öl embereket? Mert Rohác és Gyárfás között nincs kapcsolat, ez ténykérdés. Portik és Rohác között utóbbi szerint nem volt kapcsolat, Portik pedig nem tett vallomást és arra utaló adat, hogy köztük bármilyen pénzmozgás lett volna, nincs. A hangfelvételeken Portik Tamás és Gyárfás sok mindenről beszélnek, de pénzről, megbízási díjról nem.
Az Aranykéz utcai robbantás ügyében igazolták, hogy Portik és Rohác ismerte egymást. Sőt, egy vallomás szerint a szlovák bérgyilkos tízmillió forintot kapott Fenyő lelövéséért Portiktól, aki állítólag a Nap TV egykori urán keresztül megszerezhető politikai kapcsolatok miatt adott utasítást a leszámolásra.
A Gyárfás és Portik között zajló hangfelvételek leiratából is az vehető ki, hogy ügyfelem, mint már hangsúlyoztam, senkinek sem mutatta be Portokot, senkinél sem járt el az érdekében. De visszakanyarodva még Kovács ezredeshez: a Laborc Sándorral folytatott 2008-as beszélgetés alatt Portik arról panaszkodik, hogy Kovács Lajos őt arra akarta rávenni, valljon az úszószövetség volt elnökére. Tasnádi pontosan ugyanezt mondta: meglátogatta a börtönben Kovács Lajos és azt ígérte, kinyílik a zárkaajtó, ha Gyárfásra vall. A hatósági munkának is vannak korlátai. A rendőrnek az a dolga, hogy a bizonyítékot gyűjtse, nem az, hogy gyártsa.
Kovács
Lajos nyugalmazott ezredes szerint egy
egyszerű üzleti-haragos viszony volt az áldozat és a gyilkosság
megbízója között. Fotó:
blikk.hu
Az
nem fér bele egy nyomozó munkájába, hogy megpróbál valakit
vallomásra bírni?
Az, hogy valakit arra kérnek, hogy tegyen vallomást, az rendben van, de, hogy konkrétan arra ösztökéljék, hogy egy ártatlanra valljon, az nem férhet bele. Ez felveti a hivatali bűncselekmény gyanúját.
Kovács Lajos Gyárfással kapcsolatban azt nyilatkozta, nem érti, „mi a fenének barátkozik a legmagasabb körökbe is bejáratos ember olyan sötét alakokkal, mint Tasnádi Péter vagy Portik Tamás” ? Gondolom ez is a rendőrség gyanúját erősítette.
Ez Kovács ezredes úr szemlélete. Portik Tamással bérlőként került kapcsolatba ügyfelem a 90-es évek közepén. Ha hozzám bejön valaki és az én tulajdonomba lévő ingatlant bérbe veszi és tisztességesen fizet, nem szoktam elkérni erkölcsi bizonyítványt. Ez nevetséges lenne. Ráadásul, akkor még Portik neve fel nem merült bűnözőként a köztudatban. Tasnádi Péterrel, mint hirdetésszervező ismerkedett meg. Tasnádi milliókat hozott Gyárfás vállalkozásaiba. Ez az egész megközelítés azt gondolom, hogy megalapozatlan.
Ha már Tasnádi Péter szóba került: nemcsak ő, hanem 2005-ben a volt felesége is úgy vallott, Gyárfás Tamás megbízta Tasnádit, hogy bérgyilkosokkal ölesse meg Fenyő Jánost. Gyárfás azt állította, ebből semmi nem igaz, lényegében egy családi perpatvar áldozata lett. Ha ez így van, Tasnádi ex-neje miért nem csupán akkori férjére vallott, miért érte meg neki belekeverni a Fenyő-ügybe minden ok nélkül Magyarország egyik legbefolyásosabb emberét, vállalva ezzel a hamis tanúzást is?
Tasnádi Péter volt feleségének vallomása Gyárfást illetőleg nem közvetlen, hanem közvetett bizonyíték, mert csak azt tudja elmondani, amit egykori férjétől, vagy annak egyik bizalmasától hallott. Tasnádi Las Vegasban volt, amikor megtörtént a merénylet és elmondása szerint jót nevetett, amikor tudomást szerzett a gyilkosságról, majd bizalmasával elhatározta, „lehúzzák” Gyárfás Tamást. Ebből az következik számomra, hogy komolytalan történetről van szó és erre ítéleti tényállást alapozni nem lehet. Kovács Lajos is azt állította jelentésében, hogy nagyon sokáig a végletekig kiállt a férje mellett. Miután Tasnádi az anyósát méreggel leöntötte, a kedvese helyett a kertészt leszúratta, őt pedig meg akarta öletni, volt neje hangot váltott.
Tasnádi
Péter azt állítja, Gyárfás 1997-ben megbízta őt, hogy ölesse
meg Fenyő Jánost, de a Nap TV volt tulajdonosa szerint ilyen soha
nem történt. Fotó: tasnadipeter.com
A
Tasnádi-vonal a hatóságnak azért nagyon fontos, mert ezzel
lehetne igazolni, hogy Gyárfásnak valóban szándékában állt
megöletni Fenyő Jánost, csak a nehézfiú végül nem szervezte
meg a merényletet, csupán a megbízási díjat vágta zsebre.
Kovács Lajos egy interjúban hangsúlyozta,
ez a történet már azelőtt be volt bizonyítva, hogy Tasnádi
Péter ezt elismerte.
Ez Kovács úr véleménye, amit én tiszteletben tartok, holott erős kétségeim vannak ezeket illetően. Tasnádi legutóbb azt vallotta, hogy 1999. december 30-án Márianosztrán, a börtönben Kovács úrnak azt mondta, hogy őt Gyárfás bízta meg. Kovács úr akkor ezt a közlést nem tartotta fontosnak. Az általunk kezdeményezett kihallgatáson kollegámnak, dr. Bánáti Jánosnak legalábbis ezt mondta, amikor ezt észrevételezte. Itt jegyezném meg, én a nyomozás hibáját abban látom, hogy a hatóság régóta egy koncepcióhoz ragaszkodik és attól nem hajlandó eltérni. Ebben az ügyben talán ez a legnagyobb hiba, hiszen a Perczel Tamás által is említett Princz-szálat nem vizsgálták kellőképpen, csak Gyárfás Tamás esetleges felbujtói szerepére koncentráltak. Van több olyan vallomás, amely az azóta szintén elhunyt Kiss Ernő dandártábornokkal, a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) egykori vezetőjével kapcsolatos, aki megtiltotta beosztottjainak, hogy a Princz-vonallal foglalkozzanak.
Kiss Ernő a 2012-es vallomásában tagadta, hogy belenyúlt volna a nyomozásba.
Azok
a tanúvallomások, amik erről szólnak, részletesek és hitelesnek
tűnnek. Ami még fontos, hogy más tanúk azt is megemlítik, hogy a
Postabank-botrány kirobbanása után Fenyőnek csúnya
összeszólalkozása volt Princz Gáborral és a vita hevében
elhangzott, ha Fenyő nem kapja meg a bankhoz köthető
médiaportfóliót, akkor a páncélszekrényében őrzött, a volt
bankelnökre nézve kényes információk nyilvánosságra kerülnek.
A Princz-vonalat erősíti még Radnai Lászlónak, a Conti-Car
autókereskedés egykori tulajdonosának az a vallomása, miszerint
Portik Tamás egyik embere, T. Tamás a Fenyő-gyilkosság után nem
sokkal a Keleti pályaudvar közelében lévő bankfiókból felvett
120 millió forintot. Ezt a rendőrség elintézte annyival, hogy a
Keleti pályaudvarnál nem is volt Postabank fiók. Ott valóban nem,
de a közelben, az Erzsébet körúton bizony volt. A másik „döntő
érv” pedig
úgy szólt, hogy a pénzfelvételt nem támasztják alá
bizonylatok. Ez valóban így van, mégpedig azért, mert mint ahogy
a Postabank jogutódjának, az Erste Banknak az illetékes vezetője
a hatóságnak írásban jelezte, a bizonylatokat tíz év után
megsemmisítik. A hatóság a banktól Radnai László vallomása
alapján kért tájékoztatást 14 évvel Fenyő meggyilkolása után.
Szakmai meggyőződésem, hogy ezen a szálon tovább kellett volna
nyomozni, ám ezt mégsem tették meg a rendőrök.
Gyárfás
mellett Princz Gábornak is volt konfliktusa a meggyilkolt
médiacézárral. Fotó: MTI
Ha
be is igazolódna, hogy Princz Gábornak megbízóként köze volt a
Fenyő-gyilkossághoz, az mennyiben gyengítené a Gyárfás elleni
gyanút? Radnai László arról is beszélt, hogy Princz mellett az
úszószövetség volt elnöke is felbujtója lehet az emberölésnek.
Nem ez lenne az első eset a kriminalisztika történetében, hogy
egy bűncselekménynek több megbízója van.
Princz Gábor esetleges megbízói szerepe abszolút gyengíti a védencemmel szembeni gyanút. Arra pedig semmilyen adat nincs, hogy Portikot többen bujtották fel. Megint csak ismételni tudom, 1996. október 11-et követően Gyárfás győztesként élte az életét. Visszakapta azt, amit Fenyő el akart venni tőle; az MTV reggeli műsorának szerkesztését.
Ha
jól tudom, kérték a hatóságoktól a Portik-Princz beszélgetések
leiratát, amennyiben azok léteznek.
Mi
az összes Portik-hangfelvétel leiratát
kértük, hiszen ezeknek a lefoglalása a
Fenyő-gyilkosság nyomozása ügyében történt. Biztosak vagyunk
abban, hogy Portik nem pusztán a Gyárfás Tamással zajlott
beszélgetéseit rögzítette. Szeretnénk megismerni
valamennyit, amely a Fenyő-üggyel bármely vonatkozásban
kapcsolatos. Nyilván van közöttük több indifferens felvétel is,
mégis szeretném ellenőrizni és nem hagyatkoznék a nyomozó
hatóság álláspontjára. Ez a tisztességes eljárás elvéhez
hozzátartozik, hogy védőként meggyőződhetek arról, hogy a
Fenyő-ügy szempontjából ezek a bizonyítékok nem tartalmaznak-e
releváns adatot.
Vezető kép: hirklikk.hu
Újabb sztárügyvéd képviseli Gyárfás Tamást
Golyót
neki is !!!
Bánáti János marad Gyárfás Tamás védője, de a sportvezető a napokban Zamecsnik Péter ügyvédet is meghatalmazta arra, hogy járjon el az ügyében – értesült a Magyar Nemzet.
A
lap szerint az ismert ügyvéd a Kúria nyilvános ülésén
személyesen képviseli a Fenyő-gyilkosság kapcsán felbujtással
gyanúsított Gyárfást, valamint kollégájának, Bánáti Jánosnak
az ügyből történő kizárással kapcsolatos jogi álláspontját.
Ahogy azt a PestiSrácok.humegírta, Polt
Péter legfőbb ügyész a törvényesség
érdekében jogorvoslati indítványt nyújtott be a Kúriához és
kezdeményezte, hogy a legfőbb bírói fórum állapítsa meg: a
Fővárosi Törvényszék törvénysértést követett el, amikor
megváltoztatta a Budai Központi Kerületi Bíróság (BKKB)
határozatát és elutasította a Bánáti János kizárására
irányuló ügyészi indítványt.
A
BKKB nyomozási bírája elsőfokon azért zárta
kia Fenyő-ügyből Bánátit,
mert egyetértett azzal az ügyészi állásfoglalással, hogy a védő
tanúvallomást tett, így nem vehet részt tovább az eljárásban.
Az ügyvéd a döntést megfellebbezte, és a Fővárosi Törvényszék
jogerősen Bánáti Jánosnak adott
igazat. Az
indokolás szerint Bánátit valóban megidézte két kérdésben
tanúként a nyomozó hatóság, ám az ügyben nem volt „érdemi
tanú”.
Polt Péternek ugyanakkor a büntetőeljárási törvény biztosít egy olyan kivételes jogorvoslati lehetőséget, amely szerint ha egy jogerős bírósági döntés szerintük törvénysértő, és az más módon jogilag már nem támadható, akkor a legfőbb ügyésznek módja van a Kúriához fordulni. A kérdésről a május másodikára kitűzött nyilvános ülésen dönt a legfőbb bírói fórum, ám e kérdésben csak a törvénysértés megállapítására van lehetősége.
Vezető kép: Horváth Péter Gyula/PS
Fővárosi főügyész: Még soha nem állt rendelkezésre annyi bizonyíték a Fenyő-ügyben, mint most! (PS-interjú!!)
Soha ennyi bizonyíték nem állt még rendelkezésre a Fenyő-gyilkosság ügyében, mint jelenleg – mondta el a PestiSrácok.hu-nak adott interjújában a Fővárosi Főügyészség vezetője. Ibolya Tibor hozzátette, Gyárfás Tamás meggyanúsítása óta is történtek a leszámolás nyomozásában pozitív fejlemények és úgy látja, az ügy el fog jutni a vádemelésig. A főügyész portálunknak beszélt arról is, hogy közös lengyel-magyar nyomozócsoportot hoznak létre abban a milliárdos áfacsalási ügyben, melynek egy feljelentés szerint érintettje lehet két egykori főrendőr, illetve Staudt Gábor, a Jobbik nemrég lemondott országgyűlési képviselője. Ibolya Tibort mindezek mellett még a Prisztás-merénylet kapcsán elrendelt perújításról, a Quasetor-ügyről, hivatali elődje, Ihász Sándor ügyészséget ért kritikájáról, a korrupció elleni küzdelemről, valamint az új büntetőeljárási törvény legfontosabb tapasztalatairól is faggattuk.
2018
nyarán életbe lépett az új büntetőeljárási törvény. Mik az
elmúlt hónapok legfontosabb tapasztalatai?
A
jogalkotó részéről kifejezett óhaj volt, hogy a
büntetőeljárásokat fel kell gyorsítani. Nagyon jól alakulnak a
számok, jók a visszajelzések, sikerült egy olyan törvényt
alkotni, amit eddig a gyakorlat is visszaigazolt. Magyarországon a
büntető-igazságszolgáltatás színvonala továbbra is magas, az
ügyeket pedig gyorsabban be lehet fejezni. 2018. július elsejétől
november 30-ig előkészítő ülésen, illetve az új Be. életbe
lépése előtt kitűzött első tárgyaláson a Fővárosi
Főügyészség illetékességi területén 1200 terhelttel szemben
fejezték be azonnal az eljárást. Ennél erősebb bizonyíték
arra, hogy jó az új törvény, szerintem nincs.
Az
eljárások felgyorsításában kulcsszerepet játszik, hogy a
terhelt, a védő és az ügyész egyezséget köthetnek. Ezzel
összefüggésben milyen visszajelzések érkeztek?
Nagyon
pozitívak. Én a magam részéről nagyon egyezségpárti vagyok. A
világ legdrágább eljárása a büntetőeljárás, amennyiben
azt „rendes” büntetőperben
viszik végig, ráadásul a magyar szabályozás az objektív igazság
pártján áll. Ez a gyakorlati büntetőeljárásban azt jelentette,
hogy az eljárásokat nagyon könnyen el lehetett húzni, mindig
lehetett új nyomozati cselekményt indítványozni, mindig lehetett
újabb bizonyítási eszközt követelni az ügyésztől a bíró
vagy a védelem részéről. Az egyezség azonban pont abba az
irányba viszi az eljárást, hogy lehessen a nyomozás során úgy
megállapodni az elkövetőkkel, hogy win-win szituációk
létrehozásával gyorsan, akár napok alatt be lehessen fejezni az
eljárást. Például bonyolult bizonyítású, időigényes
gazdasági ügyekben ez nagyon nagy előrelépés, hiszen az államnak
nagyon komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy az őt megillető
jövedelemhez minél hamarabb hozzájusson. És azok az elkövetők,
akik ilyen cselekményeket követnek el, ha látják, hogy „baj
van”,
akkor beismerő vallomás, és a kár, vagyoni hátrány
visszafizetése esetén jobban járnak. Minél hamarabb beismernek,
annál jobban. Az új törvény erre épül. A Gazdasági Bűnügyek
Osztályán tizenegy olyan személy volt már tavaly július elseje
óta, akivel egyezséget kötöttünk, ők több száz millió forint
visszafizetését vállalták a magyar állam részére. Ez win-win
szituáció, mert mindenki jól jár, az állam, a hatóságok és
végső soron a terhelt is. Ugyanakkor nincs elvtelenség, mert a
terheltet megbüntetik, mégpedig azért a bűncselekményért, amit
elkövetett, de enyhébb büntetéssel csak akkor úszhatja meg, ha a
feltételeket teljesíti.
Ibolya
Tibor elégedett az új büntetőeljárási törvénnyel. Fotó:
Horváth Péter Gyula/PS
Ez
azért is fontos, mert korábban több ügyben is azt lehetett
tapasztalni, hogy az érintett hiába tett beismerő vallomást, a
végén súlyos szabadságvesztésre ítélték.
Tegyük
hozzá, beismerés és beismerés között is van különbség. A
büntetőjogban a feltáró jellegű beismerő vallomás számít
igazán enyhítő körülménynek. Az a fajta beismerés, amikor a
gyanúsított az elé tárt bizonyítékok hatására hozza meg ezt a
döntést, az kevesebb súllyal esik latba, de az új büntetőeljárási
törvény egyébként ezt is díjazza. Fontos ugyanakkor megemlíteni,
hogy Magyarországon, az angolszász rendszertől eltérően, a
tényállásról és a minősítésről nem lehet alkudozni. Ez nem a
piac, a terheltnek és a védőnek ebben a kérdésben nem osztanak
lapot, a tényállást és a minősítést a nyomozó hatóság és
az egyezség előtt az ügyészség határozza meg. Itt arról van
szó, hogy van a nyomozó hatóságnak egy bűnfelderítő, vizsgáló
tevékenysége, és ha már van egy megállapítható tényállás és
minősítés, akkor vagy a nyomozóhatóság, vagy az ügyészség
felajánlja az egyezségkötés lehetőségét.
Ugyancsak újdonság, hogy az új büntetőeljárási törvény két szakaszra bontja a nyomozást. Ez a változtatás is beváltotta a hozzá fűzött reményeket?
Kriminalisztikai
alapvetés, hogy ameddig nincs gyanúsított, azt felderítésnek
nevezzük, ha már van gyanúsított, vizsgálati szakról beszélünk.
Gyakorlatilag ezek a szakmai szabályok, amelyek eddig is léteztek,
kerültek be az új büntetőeljárási törvénybe és ezekhez
igazította hozzá a jogalkotó az új törvényt. A rendőrség
szakmai felkészültsége, infrastruktúrája lehetővé teszi, hogy
az eljárás felderítési szakában tudja, hogy mit kell a nyomozás
érdekében elvégeznie. Ebbe az ügyész csak akkor szóljon bele,
ha törvényességi problémát észlel. Amikor azonban már van
gyanúsított, az ügyész az, aki tudja, hogy a bíróságnak milyen
törvényes, perrendszerű bizonyítékokra van szüksége ahhoz,
hogy kimondja a terhelt bűnösségét. Ezért szakmailag is az
indokolt, hogy az eljárás vizsgálati szakaszában az ő szerepe
legyen a meghatározó.
Egy
éve úgy nyilatkozott, az ügyészek nem érthetnek mindenhez, ezért
specializálódniuk kell. Hol tart ez a folyamat?
A szükséges specializáció a Fővárosi Főügyészségen már megtörtént, legutoljára az önálló Gazdasági Bűnügyek Osztálya jött létre, ami jól működik. Nyilván a főügyészség szervezete a törvénymódosítások hatására is változik, most is folyamatban van egy ilyen jellegű változás: a tervek szerint a jelenlegi Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) – a hatáskörének a kiüresedése miatt – átszervezéssel megszűnik és az új szervezeti egység Fővárosi Nyomozó Ügyészség néven alakul meg a közeljövőben. Az egység hatásköre új jogkörökkel bővül majd.
.
Fotó: HorA főügyész elmondta, hamarosan megalakul a Fővárosi
Nyomozó Ügyészségváth Péter Gyula/PS
Melyekkel?
Budapesten
ez az új egység foglalkozhat az előkészítő eljárásokkal. Ez
az eljárás szintén új eleme a büntetőeljárási törvénynek:
ez az a szakasz, amikor még a bűncselekménynek az egyszerű
gyanúja nem fogalmazható meg. Itt van nagy szerepe a leplezett
eszközöknek, korábbi nevén a titkos információgyűjtésnek. De
az átalakult nyomozó ügyészségnek lesz más feladatköre is,
például az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények
nyomozását, ami rendőri hatáskörbe került, kizárólag a
Fővárosi Nyomozó Ügyészség fogja felügyelni Budapesten.
Visszatérve
a gazdasági bűnügyekhez, még főügyész úr is elismerte, ezek
nehezen nyomozható ügyek. Sajnos több ügyet is lehetne sorolni,
melyeknél úgy tűnik, elakadt a hatóság. Az ellen mit tudnak
tenni, hogy egy-egy bonyolultabb bűncselekmény elkövetője ne
ússza meg a felelősségre vonást?
A
specializáció pont azért szükséges, hogy ezeknek a nyomozásoknak
a szakszerűségét biztosítani tudjuk. Olyan ügyészek dolgoznak a
Gazdasági Bűnügyek Osztályán, vagy a IX. Kerületi Ügyészség
gazdasági bűnügyek részlegén, akiknek megvan ehhez a
felkészültsége, hiszen zömében speciális végzettségük is
van.
A
bonyolultabb ügyek közé tartozik a Quaestor-ügy pénzmosásos
szála. Ebben van esetleg fejlemény?
Jó
hír Quaestor-ügyben, hogy reményeink szerint az alapügyben 2019
végére az elsőfokú ítélet talán megszülethet. A kérdésére
válaszolva, a soltvadkerti ügyrész befejeződött, ahol a
bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezelés mellett van pénzmosásos
szál is. Ebben reményeim szerint még januárban vádat emelünk. A
nagyobb pénzmosási ügy továbbra is folyamatban van.
A
magyar ügyészség folyamatosan a politika kereszttűzében van, az
ellenzék egy része elfogultsággal vádolja önöket, ezért
Magyarország Európai Ügyészséghez való csatlakozását
szorgalmazzák. A magyar kormány viszont szuverenitási kérdésként
kezeli az ügyet. Önnek mi a véleménye az Európai Ügyészségről?
Az
Európai Ügyészséghez történő csatlakozás kérdése nem
ügyészségi kérdés, így én erre nem tudok válaszolni.
Egyébként az ellenzéki pártok indoka – a korrupció
elleni fellépés – a magyar ügyészségnek is kiemelt célja, az
új Be. bizonyos szabályai is pont ezt a célt szolgálják. Például
az előbb már említett leplezett eszközök bekerülése az új
törvénybe. A régebben titkos információgyűjtésnek nevezett
eljárásban született bizonyítékokat korábban sokszor azért nem
lehetett felhasználni, mert volt a bíróságok részéről egy erős
ellenállás, aminek döntően az volt a jogi indoka, hogy a titkos
információgyűjtés részletes szabályai nem a büntetőeljárási
törvényben szerepeltek. A bíróság ilyenkor többnyire azzal
indokolt, hogy az így beszerzett bizonyítékok törvényesen nem
felhasználhatók. Azaz, korábban nem mindig maradt törvényes
eszközünk a bizonyításra.
Ha
jól emlékszem, pár évvel ezelőtt főügyész úr is írt a
korrupció elleni küzdelem nehézségeiről, a különböző
szervezetek között szétforgácsolódott felderítésről. Az új
törvénnyel ez is megoldódott?
Részben igen. A jelenlegi büntetőeljárási törvény sokkal több lehetőséget biztosít a korrupció elleni küzdelemre, mert a leplezett eszközök beemelésével sokkal egyszerűbbé vált a bizonyítás. Innentől egy bíró sem mondhatja, hogy ezt nem fogadom el bizonyítéknak, mert ha a büntetőeljárási törvényben írtak szerint van lefolytatva az eljárás, akkor azt nem lehet kizárni a bizonyításból, a felhasználhatóság kérdése fel sem merül.
Nemcsak
a politikusok, hanem hivatali elődje, a jelenleg a
Fenyő-ügyben bűnpártolással
gyanúsított volt
Fővárosi Fellebbviteli Főügyész, Ihász Sándor is kritikát
fogalmazott meg az ügyészség működésével kapcsolatban. A volt
főügyész egy interjúban arról
beszélt,
hogy a félelem uralja a szervezetet, csökkent a szakmai színvonal
és menekülnek onnan a kollégák. Erre reagálna valamit?
Azt
tudom válaszolni, ha egy ügyészi álláshelyet kiírunk, akkor
tízszeres túljelentkezés van. Arról sem tudok, hogy menekülnének
a munkatársak az ügyészségről, nyilván van fluktuáció, de ez
nem az ügyészi kart, hanem az írnoki, tisztviselői és fizikai
állományt érinti leginkább, a Budapesten intenzíven emelkedő
bérek miatt. A színvonalcsökkenésről pedig annyit, hogy 2012
előtt az ügyek két százalékát sem fejezték be a gyanúsítást
követő harminc napon belül a fővárosban, az én vezetésem alatt
ez a szám gyakran elérte a húsz százalékot.
Mit
szólt, amikor megtudta, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség
(KNYF) mivel gyanúsítja Ihász Sándort?
Megdöbbentem.
Arról
tudott, hogy a volt fellebbviteli főügyész baráti kapcsolatban
áll Gyárfás Tamással?
Nem.
Soha
ennyi bizonyíték nem állt még rendelkezésre a Fenyő-ügyben,
mint jelenleg. Gyárfás Tamás meggyanúsítása óta is van újabb
pozitív fejlemény a nyomozásban, és az én véleményem szerint
ez az ügy el fog jutni a vádemelésig.
Rossz
hír Gyárfásnak: Ibolya Tibor szerint soha nem volt még ennyi
bizonyíték a Fenyő-ügyben, mint most. Fotó: Horváth Péter
Gyula/PS
A
már jogerősen lezárt Prisztás-ügyben ugyanakkor perújítást
rendelt el ősszel a Fővárosi Ítélőtábla, miután Jozef Roháč
tanúként azt állította, nem Portik egykori testőre, hanem ő
végzett a vállalkozóval. A bíróság döntését nem érzi
kudarcnak?
Egyáltalán
nem. Megjegyzem, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség azért
ellenezte a perújítás elrendelését, mert a meglévő
bizonyítékok alapján Roháč vallomását enyhén szólva is
megkérdőjelezhetőnek tartja. Úgy gondolom, ez a perújítás
során a bíróság számára is nyilvánvalóvá fog válni.
A
Budapesti Nyomozó Ügyészség (BNYÜ) néhány héttel ezelőtt
kezdett nyomozni abban
a – Lengyelországban is vizsgált – áfacsalási ügyben,
amelynek egy feljelentés szerint volt rendőrök és a Jobbik nemrég
lemondott országgyűlési képviselője, Staudt Gábor is érintettje
lehet. A NAV korábban arra hivatkozva, hogy nem a magyar
költségvetést érte kár, nem indított nyomozást. Ezzel akkor a
felügyelő ügyészség is egyetértett. Mi változott, hogy mégis
megindították az eljárást?
A
bizonyítékok értékelése a szakmánk legnehezebb része, hiszen
többféleképpen lehet mérlegelni ugyanazokat a bizonyítékokat. A
konkrét esetben nemcsak arról van szó, hogy a korábbi
bizonyítékokat felülmérlegeltük és máshogy döntöttünk,
hanem új adatok merültek fel, de ennél többet nem mondhatok. Azt
elárulhatom, hogy szándékaink szerint a lengyel kollégákkal
együtt közös nyomozócsoportot hozunk létre és a végére járunk
ennek az ügynek.
Vezető
kép: Horváth Péter Gyula/PS
Régi felvételen szólal meg Gyárfás és a később meggyilkolt Fenyő János!
Egy keresztényüldöző ne próbálgassa magára az üldözött keresztény szerepét – Válasz Lendvai Ildikó kérdésére
Lendvai Ildikó, egy egykori kommunista, majd szocialista vezér, aki nyugdíjas éveit békésen, egy demokráciában élheti le annak ellenére, hogyha rajta és elvtársain múlna, még mindig tartana az egypártrendszer Magyarországon. És mivel elmaradt az elszámoltatás és a felelősségrevonás az előző rendszer bűneivel kapcsolatban, Lendvai Ildikónak is nagyon megnőtt a bátorsága, felerősödött benne a proligőg. Így próbálgathatta magára legutóbbi, Népszavában elsütött cinikus fogalmazványában az üldözött keresztények sorsát, és tette fel a kérdést: üldözött kereszténynek minősül-e? Erre pedig egy 21. századi, méltó választ kell adni, íme:
Nehéz
szavakba foglalni is, illetve egyáltalán értelmet találni Lendvai
Ildikó, nyugdíjas kommunista legújabb fogalmazványában,
amely Üldözött
keresztény leszek?címmel
jelent meg nemrégiben. Nos, mivel a kérdést Lendvai Ildikó
magának sem válaszolja meg, kénytelen leszek én megfelelni erre a
fogas kérdésre. Előbb azonban megpróbálnám összefoglalni mit
próbál leírni Lendvai Ildikó, bár valójában egy
zavaros, irigységtől, butaságtól, értetlen prolidühtől
megterhelt szóhalmaz, ami valami olyasmit próbál sugallni, hogy a
kormány nem törődik a szegényekkel, és az elesettekkel,
ellentétben minden üldözött keresztény mellé állítana egy
államtitkárt.
Ha üldözött kereszténynek nyilvánítanának, mindjárt külön államtitkárság foglalkozna velem. A fogyatékos, az egyedülálló szülő, a szegény, a munkaképtelen, a kilakoltatott ilyesmire nem számíthat
– fogalmaz,
kár, hogy a lélegeztetőgépezést kifelejtette belőle. Bár
Lendvai azt állítja, esze ágában sincs „elviccelni az üldözött
keresztények tragédiáját”, valójában ennél sokkal rosszabbat
tesz. Csorgó
nyálú exmunkásőrökből, besúgókból és provokátorokból álló
követőinek a hatalom elvesztése fölött érzett évtizedes,
rongyos dühét most éppen az üldözött keresztényekre, illetve a
megsegítésük érdekében létrehozott segélyprogramra irányítja.
Nem
múlt el nyomtalanul Lendvai életében sem, hogy az MSZMP központi
bizottságának tudományos, közoktatási és kulturális osztályán
dolgozhatott, profin kitanulta a rosszindulatú suttogópropaganda
minden csínját és bínját, és tökéletesen képes uralni az
egybites munkásmozgalmi tudatokat. Ami miatt most kénytelen vagyok
Lendvai Ildikóról fogalmazványáról írni, az is tulajdonképpen
jól bele is illik ebbe a munkásságba, hiszen mindjárt az első
bekezdésével rombol, hazudik és félrevezet. A
keresztényüldözéssel kapcsolatban ugyanis ezzel indít:
Sürgősen tisztázni szeretném: üldözött kereszténynek minősülök-e? Ebben az esetben tudniillik miniszterelnök úr értem is kiállt európai programjában: „Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát.” Eddig ugyan szegény Gellért püspök esete óta nemigen lehetett hallani az Unió területén keresztényüldözésről, de így legalább egy követelés máris ki van pipálva.
Ugyan
szerintem igazából senkit nem érdekel, mit szeretne tisztázni és
miért Lendvai Ildikó, vagy hogy egyáltalán hogyan merült fel
benne ez a fölvetés, azt viszont fontos leszögezni, hogy ennek
ellenére Lendvai Ildikó is azonnal lebukik a hazugságaival.
Ugyanis egy volt MSZMP központi bizottsági alkalmazott ugyan hogy meri venni a bátorságot leírni azt, hogy Gellért püspök esete óta nemigen lehetett hallani az Unió területén keresztényüldözésről, miközben csak az általa is csodált és éltetett vörös uralom évtizedei sem szóltak másról, mint a keresztények üldözéséről.
1948-ban
6.500 egyházi iskolát államosítottak, 4.500 szerzetes veszítette
el a hivatását, 1950-ben kétezer szerzetest internáltak, majd a
Hittudományi Egyetemet is bezáratták. Csak a papok és szerzetesek
ellen 2.500-3.000 eljárás indult 1945 és 1972 között, 1956 után
ráadásul megszaporodtak a tömegesen elkövetett papgyilkosságok
is, több azóta boldoggá avatott pap vagy szerzetes lett a rendszer
áldozata. Arról egyelőre nem is lesznek tényleges adatok, hogy a
mindennapok embere milyen hátrányokat szenvedett azért, mert
vallásos életet élt, egyházi iskolába járt, esetleg templomban
mert megházasodni. Ahogyan arról sem kaphatunk átfogó képet,
hogyan figyeltette az állam az MSZP szavazóbázisának egy részét
alkotó egykori besúgók révén a keresztény közösségeket,
hogyan zsarolták, mire kényszerítették azokat, akik nem
fordítottak hátat a vallásuknak a karhatalmi elnyomás ellenére
sem.
Ha ez nem – Lendvai Ildikó lelkes támogatása mellett zajlott – keresztényüldözés, akkor rémisztő elképzelni, hogy mi számíthat egy kommunistának annak.
És
akkor ismételjük meg ezt az elképesztően cinikus és lehetetlen
kérdést: Lehet-e Lendvai Ildikó üldözött keresztény. Nos,
természetesen nem lehet, még az említett cikkben maga is bevallja,
hogy hidegen hagyja a vallás (bár meg lett keresztelve).
Üldöztetésről pláne nem beszélhetünk, hiszen a kommunista
bűnök elszámoltatásának elmaradása miatt ma is kényelmesen, az
orosz és magyar kommunista hátsók fényesre polírozásáért
kiérdemelt busás nyugdíjból élhet egy valóságos demokráciában,
nem pedig egy elnyomó, vallásellenes de különben iszonyatosan
béna diktatúrában, amilyennel ugye a kedves elvtársakkal
próbálkoztak, és ami, ha rajtuk, azaz például Lendvai Ildikón
múlna, akkor tartana még most is, a 21. században. Szóval
állíthatjuk, hogy Lendvai Ildikóból nem lehet üldözött
keresztény.
Ő ugyanis egy keresztényüldöző. Vagy legalábbis volt, ahogy az az egész galád rendszer, amelynek éltetője, építője, kihasználója és ideológusa is volt.
Lendvai
Ildikó, és az elvtársai által azóta holtvágányra vezetett
vörös villamos bizony számolatlanul gázolta el, nyomorította el
a keresztény embereket, lehetetlenítette el életüket. Ezért
ha nyugodt lelkiismerettel szeretne az időskor felé fordulni,
Lendvai Ildikó is lassan elkezdhetne erőt gyűjteni a
bocsánatkérésre. Mindenki
már csak ezt várja tőle is, és a tettestársaitól. Egyéb
szerepet a történélem már nem szánt nekik.
Forrás:
Népszava/s4c.hu/Rubikon; vezetőkép: MTI
Orbán Viktor megmutatta Matteo Salvininek a déli határvédelmi rendszert (Videó!)
Orbán Viktor miniszterelnök az Instagram-oldalán egy olyan képet osztott meg, amelyen Matteo Salvini olasz belügyminiszterrel közösen a magyar határt védő kerítésnél beszélgetnek. Az olasz belügyminiszter is tett közzé képeket, a déli határnál zajló találkozóról, illetve egy rövid videót is megosztott az eseményről a Facebookon. Az olasz belügyminiszter közösségi oldalán élőben közvetítette a Pintér Sándorral közös sajtótájékoztatójukat is.
Az
olasz belügyminiszter magyar kollégájával,
Pintér Sándorral helikopteren utazott Röszkére,
ahol megtekinti a hatékony magyar
határvédelmet. Matteo Salvini csütörtökön
azt posztolta a Facebookon: Élőben
tekintem meg a magyar kormányzat által bevezetett határvédelmi
rendszert, mellyel megállítható az illegális bevándorlás.
Olaszországba és Európába csak engedéllyel lehet belépni! –
hangsúlyozta az olasz tárcavezető a Ripost beszámolója szerint.
Az Origo arra emlékeztetett, hogy
útban hazánk felé Salvini ugyancsak nyilvánosan
kijelentette: Magyarországra
érkezem egy új Európát építeni. Európa
két vezető politikusának az a célja, hogy egy teljesen más, a
jelenlegi vezetés szemléletétől eltérő szellemi alapokon álló
Európát alakítsanak ki. Orbán Viktor és Matteo Salvini hivatalos
találkozója ma délután lesz Budapesten.
Matteo Salvini
✔
@matteosalvinimi
In Italia, in Ungheria e in Europa si entra solo con il permesso!
Per difendere i confini e la sicurezza dei nostri figli, il 26 maggio scegli la Lega.#26maggiovotoLega
331
15:48 - 2019. máj. 2.
Matteo
Salvini a Twitteren közzétett fotókhoz azt is megjegyezte: nagyon
örül annak, hogy személyesen láthatta, mennyire hatékony a
magyar-szerb határvédelmi rendszer és a kormány milyen
határozottan nemet mond az illegális bevándorlásra. Az olasz
belügyminiszter számára vélhetően valóban nagy jelentőséggel
bír a mai magyarországi látogatás, délután élőben
közvetítette közösségi oldalán Pintér Sándorral közös
sajtótájékoztatójukat is.
Forrás:
Ripost/Origo. Kiem
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése