A politikai maffia össze állt.
PS MOZI – ELŐKERÜLT BOROS TAMÁS VIDEÓVALLOMÁSA – BEOLVASZTÁS, AZAZ A MAFFIA BESZIVÁRGÁSA A RENDŐRSÉGRE 2
Boros
Tamás videóvallomásának harmadik részének két rendőr
főszereplője Doszpot Péter és Chilko Ferenc. Mindketten a
Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályát
vezették, egymást váltva a poszton. Előbbi Boros szerint a
méretes csalásokban érintett úszómenedzser, Zemplényi György
személyes testőre is volt, majd ezek után visszavették a
rendőrséghez, ahol a 1997 előtti robbantások és leszámolások
ügyeiben nem tudott eredményt felmutatni. Chilkoról pedig Boros
elmondja, hogy Radnai Lászlóékkal együtt alapították a
luxusautó kereskedéssel foglalkozó Conti Car Kft -t, amelynek
óbudai telephelyét az ex-zsaru telkén hozták létre.
SZENVEDI
ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Az 1998
július 2-án, a fővárosi Aranykéz utcában felrobbantott olajos
vállalkozó, Boros Tamás videóvallomásának harmadik részében
ismét az éjszakai élet szereplőinek segítséget nyújtó
rendőrökről beszél. Vallomása két ismertebb, fővárosi
nyomozó, Doszpot Péter és Chilkó Ferenc tevékenységének
bemutatására szűkül, igaz Boros róluk rendőri és ügyészi
kérdésre beszél. Az egykori zsaruk többek között a Budapesti
Rendőr-főkapitányság (BRFK) életvédelmi osztályát vezették,
egymást váltva. Leszerelése után az MSZP nagykátai
képviselőségét elvállaló Doszpotról Boros azt állítja, hogy
egy évig a több százmilliós csalásairól elhíresült
úszómenedzser, Zemplényi Györgynek volt a testőre, Tasnádi
Péterrel együtt. Boros szerint Zemplényi mellett Doszpot sok pénzt
keresett, az éjszakai életben pedig kapcsolatokat épített ki.
Ezek után visszavették a rendőrséghez, pedig Doszpot kapcsolatai
“ide is és oda is” megmaradtak. Talán ennek is köszönhető –
veti fel a pentitó -, hogy a fővárosi rendőrség egyik
leszámolásos, vagy robbantásos ügyben sem tudott eredményt
felmutatni. Ennek ürügyén említi meg Boros a BRFK életvédelmi
osztályát Doszpot előtt vezető Chilkó Ferencet, akit éppen
azért rúgtak ki a rendőrség kötelékéből, mert Radnai
Lászlóékkal együtt megalapították Conti Car Kft-t, Chilko
óbudai telkén. Boros állítja, a később a robbantásokkal és
leszámolásokkal hírbe hozott conti caros csapat Chilko maguk mellé
állításával tette meg az első lépést a ”beolvasztásra”,
azaz a maffia rendőrségbe való beszivárgására. Később a Conti
Cartól nagyon sok minden indul el, de persze csak azért mert
Budapesten ezt megtehették, vidéken már nem lenne ilyen előnyük
– meséli Boros. Aztán a vallomásrészlet végén az ügyésznő
még megkérdezi, hogy van-e a Doszpotról még valami. Boros erre
egy homályos történetet ad elő, hogy a Tanyi Györgyék
valamilyen formában korrumpálják, de ez nem hangzik túl
meggyőzőnek.
Boros Tamás videóvallomása: Az együttműködő rendőrök II.
Interjú a "Koszi klán" egyik vezetőjének tartott Czibere Attilával - Riaszt
"Ne pofázzál te kutya, letépem a fejedet!"- mondta a köztörvényes, pró
Roma putrik Bánffyhunyadon
Mélyszegény hátrányos helyzetű cigányok 1.
Mélyszegény cigányok romániában is
Hajdú-Bét - Tolvajok ideje (Pesty Fekete doboz)
Karsai József - Mi történt valójában a Hajdú-Bét-ügyben? - 2013.05.15
PS MOZI – ELŐKERÜLT BOROS TAMÁS VIDEÓVALLOMÁSA – KILÓRA MEGVÁSÁROLT RENDŐRÖK0
Az
alvilágnak dolgozó rendőrökről beszél Boros Tamás
videóvallomásában, amelynek második részét adja közre a
PestiSrácok.hu. Az 1998 július 2-án, a fővárosi Aranykéz
utcában felrobbantott olajos vállalkozó kis elvetemült gyilkosnak
nevezi Portik Tamást, aki géppisztolyos embereivel úgy sétált a
Váci utcában, mint Bogotában Pablo Eskobar kokainbáró. Szerinte
Portik azért lehetett Budapest korlátlan ura, mert a megvásárolt
rendőrök fedezték az akcióit.
SZENVEDI
ZOLTÁN – PestiSrácok.hu
Boros
József Károly, vagy ahogy magát nevezte Boros Tamás azután
sétált be a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságra vallomást tenni
üzleti ellenfeleire, miután rálőttek házára. Az 1997 január
23-án felvett vallomásból egyelőre közel negyvenöt perc áll
rendelkezésünkre, amelyben az olajbűnözés működéséről,
korrupt zsarukról és az energolosok nemzetbiztonsági kapcsolatáról
beszél egy nyomozó és egy ügyész jelenlétében. Természetesen
a PestiSrácok.hu szerkesztősége semmilyen felelősséget nem
vállal az olajtanú vallomásának igazságtartalmáért, annak
kiderítése az igazságszolgáltatás feladata.
Sorozatunk
második részében Boros egy olyan akcióról tesz említést,
amelyben Tanyi
György és csapata egy kecskeméti vállalkozót indultak
“betámadni”,
de a rendőrség azt megakadályozta. A támadókat kihallgatták,
majd pár nap múlva kiengedték őket, holott Boros szerint tele
volt a kocsijuk Kalasnyikov géppisztolyokkal.
A kihallgatási jegyzőkönyveket pedig egy Elek nevezetű ORFK-s
rendőrtiszt faxolta el a Conti Car autószalonba Radnai Lászlónak,
aki most Portik ügyeiben koronatanú. A felrobbantott olajos
vállalkozó megemlít egy (vélhetőleg a Pest megyei rendőrségen
szolgált) főhadnagyot, akit vesztegetés miatt előzetes
letartóztatásba helyeztek egy Szabolcs nevű gengszterrel, akit
állítólag 200
ezer forintot adott a rendőrnek a robbantásos merényletek
nyomozásának adataiért.
A bűnözőről Boros megjegyezte, hogy az a Tanyi Györgynek
dolgozott. Az ORFK részéről még egy rendőrt említ Boros,
bizonyos Sárai Flóriánt, aki szerinte Portik Tamás kapcsolata
volt. Aztán hosszasan
beszél fővárosi rendőrökről.
A Boros Tamás írásos vallomását feldolgozó korábbi cikkünkben
szintén nagy szerep jutott a BRFK két volt tisztjének, Csontos
Ferencnek és Labancz Ferencnek. Róluk a videóban Boros elmondja,
hogy éjszakai
szórakozóhelyek tulajdonosaitól szedtek védelmi pénzeket. De
egy-két millió forintért azt is el tudták intézni, hogy
kihozzanak bűnözőket az előzetes letartóztatásból. Miként
az írásos anyagban, a videóban is megemlíti az ismert Nirvána
bárban történt esetet, amikor Csontos, Labancz, Portik, Tanyi
visszaszerezték a night clubot a törököktől. Azt állítja
Boros, hogy húsz török tett vallomást Portik és rendőr barátai
ellen, de semmi nem történt.
A pentitó Portikék úgynevezett meneteléséről is elmondja a véleményét. Szerinte azért nem áll senki Portik Tamás útjába és azért Budapest korlátlan ura, mert Csontosék lefedik nekik az akcióikat. “Odamegyek szájon vágom a Portikot és elvisz a Csontos, és én vagyok a börtönben. Szóval addig behúzza mindenki fülét és farkát, hisz mit tudna csinálni. Azt tudja mindenki a Portikról, hogy egy kis elvetemült gyilkos, azon kívül semmi. Háta mögött a megvásárolt rendőrökkel ballag előre és ezt szemtelenül teszi. Géppisztolyos őrökkel rohangál a Váci utcában, mint Bogotában Eskobar. Ha ezt ő itt megteheti, akkor ki mer itt szólni?” – panaszkodik Boros Tamás, aki akkor még csak nem is sejti, hogy lehet, ezért a mondatáért kellett meghalnia…
A pentitó Portikék úgynevezett meneteléséről is elmondja a véleményét. Szerinte azért nem áll senki Portik Tamás útjába és azért Budapest korlátlan ura, mert Csontosék lefedik nekik az akcióikat. “Odamegyek szájon vágom a Portikot és elvisz a Csontos, és én vagyok a börtönben. Szóval addig behúzza mindenki fülét és farkát, hisz mit tudna csinálni. Azt tudja mindenki a Portikról, hogy egy kis elvetemült gyilkos, azon kívül semmi. Háta mögött a megvásárolt rendőrökkel ballag előre és ezt szemtelenül teszi. Géppisztolyos őrökkel rohangál a Váci utcában, mint Bogotában Eskobar. Ha ezt ő itt megteheti, akkor ki mer itt szólni?” – panaszkodik Boros Tamás, aki akkor még csak nem is sejti, hogy lehet, ezért a mondatáért kellett meghalnia…
Fotó:
Hvg.hu
Boros Tamás videóvallomása: Az együttműködő rendőrök I.
Alvilág - Közvetitő - Politika - II. Rész
Felrobbantották a Vörösiszap Tárolót, Kolontárnál ?!! Nem BALESET
PS MOZI: TAKARÍTOTT VOLNA A BÉRGYILKOSSÁG UTÁN – MEGSZÓLAL A TANÚ 1
„Semmi
szín alatt nem vállaltam volna, hogy vér tapadjon a kezemhez,
pedig 300 milliót kaptam volna, ha a házamba csalom H. Tamás régi
üzlettársát, majd miután a házamban a bérgyilkos megölte,
feldarabolom és szőnyegbe csomagolom” – mondta a Pesti
Srácoknak M.G. – akinek a balatonfűzfői villájában a TEK
kommandósainak és a rendőröknek az utolsó pillanatban sikerült
megakadályozniuk a horrorisztikus leszámolást.
TÓTH
GÁBOR VINCE – PestiSrácok.hu
A
tervezett, avagy inkább majdnem bekövetkezett bűncselekmény
részleteiről elsőként
számolt be csütörtökön a
PestiSrácok.hu, majd pénteken tartottak sajtótájékoztatót a
megyei főkapitányságon, ahol a gyilkossághoz használni kívánt
eszközökről készült fotókat, és az elfogásról készült
felvételeket is bemutatták.
„Nagyon,
súlyos brutális bűncselekményt sikerül megakadályoznunk néhány
nappal ezelőtt. H.
Tamás anyagi haszonszerzés céljából akart végezni egy régi
szekszárdi üzlettársával,
a bűncselekményhez társakat is talált a balatonfüredi Sz.
Attila és a balatonalmádi illetőségű M. Géza személyében.
A bűncselekmény állampolgári bejelentésnek köszönhetően
meghiúsult” – mondta Pogány Péter, a megyei
rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatója. Az indíték
részleteiről a nyomozás érdekeiben egyelőre nem nyilatkoznak a
rendőri vezetők, ahogy arról sem, milyen halált szántak a
vállalkozónak. Szilágyi József alezredes, a Terrorelhárítási
Központ Műveleti Igazgatóságának vezetője elmondta, kiemelt
létszámban vettek részt az akcióban, amely során végül
összesen három helyszínen „csaptak le”. Bevonták a TEK
más szervezeti egységeit is annak érdekében, hogy a célszemélyt
mindenképpen meg tudják védeni. „Meg kellett akadályoznunk,
hogy az elkövetőn a közelébe férkőzhessenek és véghezvigyék,
amit elterveztek” – fogalmazott Szilágyi József. A nyomozás
vezetője, Baráth Attila százados kérdésre felvételen mutatta be
azokat az eszközöket, amelyeket a házkutatások során a
helyszíneken foglaltak le. Ezek
az eszközök a gyilkosság elkövetéséhez és a holttest
eltüntetéséhez kellettek volna. Köztük van több pár kesztyű,
egy pisztoly, egy üveg kloroform, ragasztószalag, szemeteszsákok.
- Németh Ákos ügyvéd szerint ügyfele, M.G. életét kockáztatta azzal, hogy elárulta a készülő gyilkosságot – Fotó: PS
A
Pesti Srácok.hunak sikerült megszólaltatnia a történet
kulcsfiguráját, a lakossági bejelentőt. M.G.-nek vérfagyasztó
szerepet szántak a gyilkosság kitervelői, és
a megbízott bérgyilkosok. A fiatal férfi, aki egyedül neveli
három éves kislányát bár, ahogy ügyvédje
fogalmazott „eljárásilag
kiszolgáltatott”,
nem akarta, hogy vér tapadjon a kezéhez, pedig 300
millió forintot ajánlottak
fel számára, ha közreműködik. „Egy ember életének kioltása,
és hogy nekem ahhoz bármi közöm legyen elfogadhatatlan, ezért
szóltam egy már nyugdíjas rendőr ismerősömnek, hogy mire
készülnek Tamásék – később mindenben együttműködtünk,
hogy azt a férfit ne ölhessék meg” – mondta G. Elmesélte, az
ő feladata volt, hogy a vállalkozót a fűzfői villába csalja,
azzal az ürüggyel, hogy vannak dokumentumai, amivel ártani tudna
Tamásnak. A
házban elbújva már ott várt a bérgyilkos. A holttestet aztán
neki kellett volna úgy feldarabolni, hogy azt a szőnyegbe
csomagolhassák, majd savban feloldhassák.
Tamás
és a szekszárdi vállalkozó hosszú éveken át „dolgoztak
össze”. A férfi részben ezekből a közös ügyletekből
hatalmas, két milliárd körüli vagyonra tett szert. M. G.
elmondása szerint azokat a biankó szerződéseket,
papírokat, melyekkel
a kétmilliárdos vagyon H. Tamásra száll,
az ügyvéd már korábban hitelesítette ismerősével. Így
ha a férfi meghal, ennyi pénz ütötte volna H. Tamás markát.
Vagyis ezen a pénzen osztoztak volna a bérgyilkosokkal. A
szekszárdi vállalkozó is régi ügyeskedő, akár csak H. Tamás
ingatlanügyekben járatos – mondta G.
A
fiatalember, aki jelenleg egy korábbi, vagyon elleni bűncselekmény
miatt házi őrizetben van, nagyon
fél. És
kislányát, akit akció idejére ugyan elvittek a rendőrök, de
most újra vele van a házban, még jobban félti. Tudja, hogy amit
tett, azért akár meg is ölhetik. Ezért most két-három erős
barátja vigyáz rá, de ez nem maradhat így örökké. Ráadásul
az sem túl jó hír, hogy gyilkosság előkészítéséért, ha még
nem volt kísérleti szakaszban a bűncselekmény, mindössze 5 évet
lehet kapni a rácsok mögött.Németh
Ákos, M.G. jogi képviselője szerint hősies,
amit a férfi tett, főleg
annak tudatában, hogy most két-három barátján kívül senki sem
vigyáz rá, pedig a gyanúsították pontosan tudják, hogy ő dobta
fel őket. „Azt szeretnénk elérni, hogy
ügyfelem új életet kezdhessen, akár innen távol,
biztonságban, ebben
bízunk a rendőrség együttműködésében” – fogalmazott a
jogi képviselő.
PS Mozi: Horrorisztikus bérgyilkosságot terveztek - megszólal a tanú
BÉRGYILKOST FOGADOTT AZ ISMERT ÜGYVÉD? 3
Kommandós
akcióban fogott el kedden a Terrorelhárítási Központ (TEK) egy
gyilkosságra készülő csoportot a Veszprém megyei Balatonfűzfőn
– értesült a PestiSrácok.hu. A bérgyilkosság felbujtója egy
ismert helyi ügyvéd, Hudvágner Tamás, aki két társával
őrizetbe került. A gyanú szerint a vállalkozónak egy kétmilliárd
forintos ingatlanüzlet miatt kellett volna meghalnia. Az egyik
érintett azonban feldobta a bandát.
Tóth
Gábor Vince
Bérgyilkosságra
adott megbízást a gyanú szerint Hudvágner
Tamás ügyvéd,
akit két társával együtt a TEK kommandósai fogtak el kedden
Balatonfűzfőn. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság pénteken
tart sajtótájékoztatót az ügyről. A PestiSrácok.hu
érdeklődésére egyelőre csak annyit közöltek, hogy egy előre
kitervelten, nyereségvágyból elkövetni kívánt
emberöléshez készülő
csoportot fogtak el a nagyszabású akcióban. A helyszínen az
aprólékosan megtervezett, horrorisztikus
gyilkossághoz előkészített
eszközöket is megtalálták, igaz, a TEK az utolsó pillanatban
csapott le, így a tettenérés megtörtént,
az áldozatok viszont sértetlenül megúszták. Az ismert ügyvéd
ugyan menekülőre fogta, de a ház előtt a kommandósok leteperték.
Az elfogásról készült videófelvételt a
rendőrség ma tette közzé a honlapján.
A
bérgyilkos a házban tartózkodott
A
PestiSrácok.hu információi szerint egy két
milliárdot érő ingatlanügylet miatt
kellett volna meghalnia a vállalkozónak. Ennyit kaszált volna
Hudvágner Tamás veszprémi ügyvéd, aki mellesleg egy cikluson
keresztül a veszprémi képviselő testület fideszes tagja is volt.
Úgy tudjuk, az áldozat az ügyvéd ügyfele volt, és a milliárdos
ingatlan üzletben már minden papírt előkészítettek. Hudvágner
Tamás azzal csalta a fűzfői házhoz a vállalkozót, hogy néhány
részletről még egyeztessenek és írjanak alá papírokat.
Ugyanerre az időpontra hívták a Balaton-parti villához
a felbérelt
gyilkost is. A
terv az volt, hogy kámforos vattával előbb elkábítja áldozatait,
majd egy metszéssel átvágja a torkukat. A holttestek
eltüntetésével a villa tulajdonosát, M. P.-t bízták meg. Mivel
a férfi járatos az egészségügyben, az ő feladata lett volna a
testek feldarabolása és eltüntetése. A
férfi egyik helyi ismerősétől megtudtuk, M. P.-nek köszönhető,
hogy meghiúsult a nem mindennapi leszámolás. Bár a férfit
Hudvágner Tamás életveszélyesen megfenyegette, ő nem engedett
félelmének, sem a felkínált százmillióknak. Így a fűzfői
házat, ahol a szomszédok szerint hónapok óta nagy volt a
jövés-menés, már hetek óta figyelte a rendőrség és a
terrorelhárítás. Kivárták azt a percet, amikor már nem csak
tervezgetés, hanem tettenérés forog fenn. Ugyanis hétfőn, az
akció perceiben már a bérgyilkos is a házban tartózkodott.
A
darabolás helyett megakadályozta a gyilkosságokat
„M.
P. nemrég kezdett új életet, amit komolyan is gondolt, nem akart
bajba kerülni, és azt meg pláne nem, hogy vér tapadjon a kezéhez.
Ezért szólt egy rendőr ismerésének” – mesélte a
PestiSrácok.hu-nak a neve elhallgatását kérő ismerős. Úgy
tudjuk, M. P. korábban kisebb vagyon elleni bűncselekményeket
követett el, de jó útra tért. Akik ismerik, azt mondják el is
akart költözni, minél messzebb, hogy megszabaduljon a múltjától.
Talán ezért is segített most a rendőröknek és akadályozta meg
a kegyetlen vérengzést. Lapunk a helyszínen az egyik utcabelitől
megtudta, fura alakok fordultak meg az amúgy lakatlannak tűnő
háznál. Drága autókkal, öltönyös, nyakkendős, szemlátomást
jómódú emberek.
Az
önkormányzatból az ügyvédi irodába onnan az ingatlan bizniszbe
Hudvágner
Tamás fiatal, agilis, több diplomás ügyvéd nem csak a gazdasági
életben, hanem korábban a politikában is érvényesülni
próbált: 1998-ban
lépett be a Magyar Demokrata Fórumba, melynek
2002 és 2004 között városi elnökségi tagja volt. 2005
márciusában lépett be a Fideszbe. 2004-től
a Veszprém Megyei Jogú Város Közbeszerzési Döntőbizottságának
szakértője, az önkormányzat, a kistérségi társulás, illetve a
város több civil szervezetésnek jogi szakértője volt. Egy
cikluson át 2004 és 2006 között a képviselőtestület Fideszes
tagja, illetve a Sportbizottság elnöke.
Saját
ügyvédi irodáját 2005-ben nyitotta meg. Ugyan ebben egy
benzinkutat és hozzá tartozó shopot épített. Hudvágner neve
ismerősen cseng a helyi ingatlanüzletben is. Lakótömböt
építtetett majd értékesített, később a Dózsa téren
bevásárlóközpontot húztak fel érdekeltségi körei. Dubaji
kapcsolatai révén élményfürdőt és luxus szállodát tervezett
a városba. A
dubaji befektetők több alkalommal meg is jelentek Veszprémben
terepszemlét tartani, és a város vezetésével és az akkori
polgármesterrel, Debreczenyi Jánossal tárgyalni. A befektetés
végül meghiúsult, nem épült dubaji csodapalota Veszprémben –
holott Hudvágner Tamás a hazai sajtóban ezt jó előre
beharangozta. Az ügyvéd cége később parkolóházat is épített
volna Veszprémben – ez idáig ez sem valósult meg.
Kell-e
olcsó lakás?
Veszprémben
már évekkel ezelőtt az is felröppent, hogy Hudvágner Tamástól
nagyon olcsón lehet lakásokhoz jutni, sőt előre le lehet adni a
rendelést, milyen lakásra lenne szükség. Sokan egyenesen a helyi
lakásmaffiával hozzák összefüggésbe a neves ügyvédet. A
PestiSrácok.hu-nak a férfi köreit jól ismerő, neve elhallgatását
késő fiatalember azt mondta, Hudvágner Tamás és üzletfelei, a
J. testvérek egyszerre
20-30 lakást is árultak egy időben. Ezek
általában idős emberek lakásai voltak, akikről „gondoskodtak”,
cserébe azok lemondtak lakásuk, házuk tulajdonjogáról.
Informátorunk azt is mondta, ezek az idős, lerobbant emberek nem
sokkal később idősek otthonába kerültek, ott pedig sokan örökös
nélkül elhunytak. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy Hudvágnert ezen
ingatlanügyek miatt is előveszik-e, most gyilkosság
előkészítéséért és felbujtásért kell felelnie.
AZ OLAJOS ALVILÁG, AVAGY A HATALOM KITARTOTTJAI I. 5
Három
nagy csoportra lehet osztani a kilencvenes évek merényletei és
olajbotrányai mögött álló érdekcsoportokat – derül ki a
PestiSrácok.hu tényfeltáró riportjából, amellyel kolléganőnk
folytatja a korábban az Index.hu-n elkezdett leleplező
cikksorozatát.
Megtudhatják,
hogy a háttérben megbújó személyi kapcsolatok, zsarolók és
megzsaroltak viszonya megkövesítettek egy erőstruktúrát,
amelyben az érdemek helyett még ma is az információtöbblet az
egyetlen, ami fenntartja egyesek hatalmát a másikkal szemben.
SIPOS
ANETT
Az
olajos kishalak többsége középfokú iskolai végzettséggel sem
rendelkezett. Talán ennél fogva alkalmasabbnak is tűntek
végrehajtónak, hisz például a korábban dinnyetermesztéssel
foglalkozó Zs. Bélából senki se nézte ki, hogy túljárhat a
megbízói eszén. A közelmúltban letartóztatott, a kilencvenes
évek nagy port kavaró gyilkosságaiban felbujtással gyanúsított
Portik Tamás is egy ilyennek gondolt legényke volt. A tököli
fiatalkorúak büntetés végrehajtási intézetéből jött fiú
volt, aki már húszas évei idején helyet kapott az olajosok
világában. A névjegykártyája szerint az Energol Rt. marketing
igazgatója volt, másik jó testfelépítésű barátjához,
Drobilich Gáborhoz hasonlóan, aki papíron az Energol
külkapcsolatainak volt a felelőse. Az olajozásban végrehajtóként
funkcionáló izmos fiúk és a kis fuvarosok közül azonban
kevésnek volt annyi józan esze, mint a nemrég előzetes
letartóztatásba helyezett Portik Tamásnak és Vizoviczki
Lászlónak, akik a megkeresett pénzt befektették, ráadásul
pozícióikat évtizedeken át tartani is tudták.
Honnan
indult az olajos alvilág története?
Kezdetben
a lebonyolítással, végrehajtással megbízott keresztapáknak úgy
tűnt: egyszerű a történet. Ők a kapott pénzből saját nevükre
alapított cégekkel megveszik az olajat és a tiszta szeszt
Oroszországban, majd itthon a megbízók kapcsolatrendszerének
köszönhetően értékesítik azt. Az orosz fél részéről is úgy
tűnt, minden sínen van, elégedett a tőlük vásárolt áruk
ellenértékével. A magyarok az olajért és a tiszta szeszért
utólag ugyan, de rendesen fizettek. Cserébe a kiváló magyar
üzleti partnereknek az oroszok is igyekeztek gesztusokat tenni,
nagyrabecsülésük jeleként. Azoknak, akik rendszeresen és nagy
tételeket bonyolítottak, az oroszok bónuszként testőröket is
felajánlottak. Ez rendkívüli módon hízelgő volt ezeknek az
„üzletembereknek”. A naiv magyar keresztapák elfogadták az
ajándékot és felettébb büszkék voltak újdonsült kíséretükre.
Társaságban, üzleti tárgyalásokon kifejezetten kérkedtek az
orosz testőreikkel, akiket a sérthetetlenségük egyértelmű
bizonyítékainak gondoltak akkor. Fel sem merült bennük, hogy
némelyik sokkal több, mint testőr.
Tonhauser
László nyugalmazott rendőrezredes (balra) és Kiss Ernő akkori
dandártábornok az Országgyűlés olajügyeket vizsgáló
bizottságának ülésén 2000-ben. (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
A
keresztapák közvetlen kíséretéhez tartozó oroszok ennek
köszönhetően megfigyelték, mi fán terem a magyar jövedéki
bűnözés. Gyorsan kitanulták, hogyan történik a behozott gázolaj
háztartási tüzelőolajként való vámolása. Hogy mi a szőkítés
menete? Ki az, aki a MOL-tól, vagy a veszprémi vegyészkarról a
szőkítéshez szükséges adalékanyagot biztosítja? Hogyan lesz a
gázolajból magyar területen vámmentes ipari tüzelőolaj, és
miként vámolják az orosz tiszta szeszt ablakmosó folyadéknak…
Rövid
idő alatt kikristályosodott, hogy az üzlet a magyar maffiózók
nélkül is működtethető. Az oroszok ennek megfelelően a
kilencvenes évek közepe felé meg is jelentek a magyar piacon,
amihez komoly segítséget jelentettek az egykori elvtársi
kapcsolatok.
Innentől
kezdve szűknek bizonyultak az országhatárok és a magyar
alvilágnak csak arra a részére volt szükség, akik hajlandóak
voltak az oroszok alá betagozódni. Aki szembement velük az repült,
amihez TNT és Semtex volt a rendszeresen használt vivőanyag.
Az
aranykéz utca titka
Az
Aranykéz utcai robbantásos ügyek még mindig homályosak. A
belőlük újravarrt krimik a legérdekesebb magyar vonatkozású
hírek, pedig már régen lezárt és feltárt részei kellene, hogy
legyenek a legújabb kori magyar történelmünknek.
Tonhauser
László Nem kérek bocsánatot című könyvének 300. oldalán van
egy igen érdekes rész az Aranykéz utcában felrobbantott Boros
Tamásról. Azt írja, Boros úgy döntött megszakítja a
kapcsolatot a Conti Carosokkal. Ki akarta venni az összes pénzét
az üzletből, ami megalapozta a konfliktust, mert ezt a társai
igencsak rossz néven vették. Aztán tovább fajultak a dolgok.
Cseppet sem szívlelték Boros Tamás közeledését az ORFK
Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálata felé, melynek akkor a könyv
szerzője, Tonhauser László volt a vezetője. Jelzésképpen
kézigránátot dobtak egy használt gépkocsik eladásával
foglalkozó telephelyre. Ami után olyan vallomás született, mely
szerint Boros Tamás és egy embere hozatták a kézigránátokat
Debrecenből, darabját 5 ezer forintért. Borost, hogy tanuljon a
dologból ennek alapján előzetes letartóztatásba is helyezték,
majd két hónap múlva bizonyítékok híján elengedték. Ekkor
volt üzlettársai elől Ausztriába menekült.
Boros
Tamás azzal fenyegette az újabban bűnbánó keresztapaként
ismertté vált Radnai Lászlót és galeriját, továbbá az
ellene eljárást folytató rendőröket, hogy kipakol az MTV
stábjának. Miután külföldön is utolérték egykori üzlettársai
és megtudta, hogy az általa nyilvánosan is megvádolt rendőrök
is törleszteni akarnak, úgy döntött végleg kiborítja a bilit.
Ekkor felhívta Tonhauser Lászlót és találkozót kért. Az
illetékes vezetők, Pintér Sándor akkor országos
rendőrfőkapitány, ma belügyminiszter, Ignácz István bűnügyi
vezető, ma a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások
Központi Hivatalának általános elnökhelyettese tudtak a
Tonhauser – Boros találkozóról. Az ott elhangzottak mind
rögzítésre kerültek. Tonhauser könyvében úgy írja le a
beszélgetést, hogy Boros megdöbbentő képet festett a
magyarországi szervezett bűnözésről, abban egyes rendőrök,
ügyészek, bírák szerepéről.
A
könyvben ez az alábbi módon szerepel: „Mindenkit néven
nevezett. Azoknál az általa elmondott eseteknél, ahol a rendőrök
és a bűnözők összefonódásáról beszélt, rákérdeztem, hogy
mi van akkor, ha a azok hasonló szándékokkal találkoztak a
rendőrökkel, mint akkor ő velem. Ezt több esetben cáfolta. Volt
viszont amin elgondolkodott és lehetségesnek tartotta. A
beszélgetés azzal fejeződött be tudja, hogy nincs visszaút.
Segít a rendőrségnek a kialakult szervezett bűnözői csoportok
felszámolásában. Hangsúlyozta, nem kéri, hogy legyünk elnézőek
vele, ha ő bűncselekményt követne el. Pár nappal később
rálőttek Boros Solymári házára. A merénylet annyira
felhergelte, hogy a Pest megyei kapitányságon mindent jegyzőkönyvbe
mondott úgy, hogy az egészet videóra vették ügyész
jelenlétében.”
Ekkor
azonban a BRFK-tól páran azzal a teóriával álltak elő, hogy
Boros megvezette a dörzsölt Tonhausert, és saját maga szervezte
meg a merényletet. A solymári ház rendőri védelmét
megszüntették, majd Boros Tamás ellen pár nappal később az
Aranykéz utcában sikeres merényletet hajtottak végre. Egy kis
Polskiban elhelyezett pokolgéppel felrobbantották. Tonhauser
azt állítja a könyvében, Boros Tamás volt az első olyan
személy, aki komolyan vette a rendőrség munkájának segítését
és a bűnözéssel való szakítás gondolatát. A nyomozó
véleménye szerit Boros igazán azzal bosszantotta fel az
ellenfeleit, hogy példáján felbuzdulva más megzsarolt személyek
is meggondolták magukat, megpróbáltak kitörni a zsarolóik
bűvköréből és felvették a kapcsolatot a rendőrséggel. Kezdtek
bizonyítékokat szolgáltatni és nyíltan jegyzőkönyvbe mondták
ügyüket.
Poroltó
készülékekkel oltják a lángoló autókat a budapesti
robbantásos merénylet helyszínén az V. kerületi Aranykéz
utcában 1998. július 2-án. (Fotó: MTI/Mihádák Zoltán)
Ennek
megfelelően 1996 elejétől több mint 70 robbantás történt. A
rendőrség 7 ügy feltételezett tetteseit fogta el. Boros
vallomásai teljes egészükben soha nem kerültek nyilvánosságra,
nagy részüket államtitoknak minősítették. Eddig a Kecskeméti
maffiaperben mindössze hat oldalt használt fel belőle az
ügyészség, ahol a Conti Car-os Radnai Lászlóval szemben ezzel
akarták bizonyítani a vádlottak bűnszervezetben való
részvételét.
Erővonalak
Ez
alapján a nyilvánosságra hozott hat oldal alapján annyit tudunk,
hogy Boros Tamás Tonhausernek megnevezte az alvilág három
meghatározó csoportját.
1.
Az első rögtön a saját köre volt. Ez a Conti Car Kft. és
a hozzá kapcsolódó más cégek, és a köréjük szerveződött
bűnözői csoportok. Mivel Boros kilépett a cégből, az ezt
követően Radnai László és Csüllögh Zsigmond üzlete volt. A
Conti Car eredendően tisztázatlan eredetű kocsik forgalmazásával,
uzsorakölcsönökkel, pénzmosási célzattal, szállodaiparral és
olajszőkítéssel foglalkozott.
2.
A második Boros által megnevezett csoport a védelmi pénzek
szedésére és zsarolásra szakosodott Energol Rt., akik persze a
nagyobb olajcégek a Fortus Rt és az ETL Rt. olajelosztóiként is
működtek.
3.
A harmadik és tán legerősebb csoport vezetője az orosz – ukrán
kapcsolatokat Magyarországon megjelenítő és felügyelő Szemjon
Mogiljevics, közismert nevén Szeva bácsi volt. Szeva telephelye a
volt Csepel Művek területén épült ki. Cége a Magnex Művek
pakurát és petróleumot hozott be Magyarországra. A pakura
lepárlásából lett gázolaj, aminek a minőségén a petróleummal
javítottak.
A
különféle érdekek Boros vallomása szerint nagyon szorosan
összefonódtak a három alvilági csoport között, akik
felosztották a budapesti éjszakai életet is. Ez a rendszer
személyi váltásokkal ugyan, de hosszú távon képes volt tovább
élni. Így érthetővé válik az Energolból ismert Portik Tamás
jelenlegi feltételezett alvilágon belüli pozíciója és a vele
együttműködő az olajosokat(is) taxiztató Vizoviczki László mai
háttere, valamint a velük szemben feszülő viszonyok ma is
működő erőtere.
2012. augusztus 09. Kik voltak Portik segítői?
Magyar Róbert interjú
Portik
segítői: egy kis adalék a Hír Tv-től (Híradó, 2012. augusztus
9.)
Pénteken
folytatjuk.
A
cikksorozat előző részei az Index.hu-n:
AZ OLAJOS FELVILÁG, AVAGY AZ ÚJ NEMESSÉG KIALAKULÁSA II. 3
Az
olaj a kilencvenes években az új nemesség kialakításának egyik
eszköze volt. A belépő milliárdok a zömében Oroszországból és
Szlovákiából származó olajjal és szesszel elkövetett
adócsalásból keletkeztek. Külön előny volt a régi elvtársi
kapcsolat.
Tényfeltáró
sorozatunk legújabb részéből kiderül, hogy a most évtizedes
késéssel letartóztatott kisebb-nagyobb keresztapák csupán
egyszerű janicsárok, végrehajtók voltak, a gyeplőt ugyanis a
magyar közélet legbefolyásosabb alakjai tartották a kezükben.
Írásunkból képet kaphatnak arról, hogy mely
politikusi-vállalkozói körök alapozták meg az olajjal a minden
bizonnyal unokáról-unokára továbbörökíthető mesés
vagyonukat.
SIPOS
ANETT
Habár
a maffiaügyekkel összefüggésben letartóztatott Portik Tamás,
Radnai László, vagy Vizoviczki László jövedelme egy átlag
magyar számára hatalmas vagyonnak látszott, de nem ők álltak a
kilencvenes évek nagy olajüzleteinek a csúcsán. Sőt az
olajbotrány legismertebb szereplője, az Energol Rt. is csak egy
disztribútor volt, amely csak a mások által behozott naftát
osztotta szét.
Prológus
Az
olajozás is olyan bűnözési forma volt (mint például a
lakásmaffia ügyei), amit a laza törvényekkel alapoztak meg. A
kiskapus jogszabályalkotásban vagy a végrehajtásban együttműködő
embereket megbecsülik, és vigyáznak rájuk. Jól fizető
pozícióval, fix megbízásokkal, ilyen-olyan tagsággal vásárolják
meg lojalitásukat és hallgatásukat. A krimibe illő történetekbe
ékelve sokat emlegetett Energol Rt. és a Conti Car Kft. katonai
biztonsági kapcsolatokkal is rendelkező cégek voltak, ahol a
cégjegyzékben még véletlenül se látszottak a valós
főszereplők, csak az időközben megtollasodott verőlegények.
Nem
érdemes finnyás értelmiségi fejcsóválásba kezdeni, ha az elit
és a jogalkotás szerepe kerül terítékre az olajbűnözés
kapcsán. A kilencvenes évek elején nem voltak nagytőkések, akik
vásárlóként felléphettek volna az állami vállalatok
privatizációjánál. Az államkassza üres volt, s valahogy létre
kellett hozni ezt a társadalmi réteget, központi jóváhagyással,
magyar leleménnyel, de akkor még Moszkva érdekeitől sem
függetlenül.
Rákapott
a plebsz is
Amikor
az Antall-kormányzás elején meghozták a piros és sárga olaj
közti adótartam különbségét kimondó rendeletet, hatalmas
vagyonok összeharácsolására született egyszerű
forgatókönyv. Kezdetben
kis takarékszövetkezetek adták az alaptőkét az első
tartálykocsi olaj behozatalához, aztán
sok más pénzintézet is bekapcsolódott. Az első generáció
többnyire vissza sem fizette kölcsönöket (megtette helyettük az
állam a bankkonszolidáció során). Aztán amikor a plebsz is egyre
jobban rákapott a szőkítésre, és kezdett felhígulni a rendszer,
bezárták a jogi kiskaput. A szocialista Békési László
pénzügyminiszter megszüntette a piros és a sárga olaj közti
különbségeket. Egy rövid, átmeneti időre még megmaradt a
(halasztva) sem befizetett vámon és áfán való nyerészkedés.
Egy-egy cég eltűnt, felszámolták, a hatóságok bottal üthették
az olajosok nyomait.
Aztán
kinyitották egy másik ajtót, ahol már csak az kapott helyet az
asztal mellett, akiket a soha be nem jegyzett, addigi olajosokból
összeáll Magyar Olajipari és kereskedelmi Kamara (MOKK)
kiválasztott (lásd
az Index-cikksorozat második részét). Ez a folyamat, amit
olajozásnak nevez a köztudat egészen 2000-ig tartott.
Az
általam az Indexnek írt sorozat végül meg nem jelent záró
darabjához két videó készült, amelyek sajnálatos módon
elvesztek a szerkesztőségben. Kupa Mihály, az MDF volt
pénzügyminisztere, a háztartási tüzelő olaj adótartamára
vonatkozó szabályok megalkotójaként arról mesélt a filmen,
hogyan és miért nyitotta ki Pandora szelencéjét.
Kupa
Mihály volt pénzügyminiszter a Gyurcsány-Bajnai-kormányzás
idején megkapta a Húsz éves a Köztársaság Díjat. Az más
kérdés, hogy Kupa úr becsülete olajfoltos lett-e a kilencvenes
években és valójában mit is köszönhet neki a húszéves
köztársaság. MTI Fotó: Kovács Attila
A
másik videón Bárándy
György ügyvéd nyilatkozott az olajos védenceitől szerzett
tapasztalatiról,
és nagyjából válaszolt arra kérdésre, hogy mi az álláspontja
egy olyan fiktív helyzetről, ahol az állam vezetői hoznak olyan
jogszabályokat, amivel megteremtik a lehetőséget – ha bűnözés
árán is – a hozzájuk közel állóknak, hogy ők legyenek az új
magyar elit. Ha
úgy tetszik, az új nemesség.
Késleltetett
oknyomozás
Ha
a fent említett igen élvezetes videókat nem is, de a hozzájuk
tartozó írást, most négy év után közreadjuk.
Gyurcsány
Ferenc exminiszterelnök még
hivatali idejében hozta létre a reformokat előkészítő szakértői
csapatát, ahol az adóügyekkel kapcsolatos feladatokkal Monostori
Lajosnét bízta
meg. Ő
annak idején mint APEH-alelnök felelt (volna) többek közt az
olajosok adótartozásának behajtásáért. Sem
az adhatóság, sem Monostoriné nem válaszolt arra a 2008-ban
feltett kérdésre, hogy behajtották-e a Horn-kormány idején a
Bokros-csomaggal elért megtakarításhoz mérhető adótartozásokat,
illetve ha nem, akkor miért nem?
Monostori
Lajosné 2008-ban már a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke
volt. 2005-ben állami kitüntetésben részesült. Augusztus 20-án
Gyurcsány Ferenctől átvehette a Magyar Köztársaság Érdemrend
Középkeresztjét csillaggal, mely a polgári tagozat elismerése.
Monostoriné kvázi veje (lánya élettársa) a Magyar Nemzeti
Vagyonügynökség vezetője volt az előző kormány idején.
Draskovics
Tibor,
a Gyurcsány-kormány igazságügyi minisztere pedig az olajügyekkel
kapcsolatos kormányzati rendelkezések egyik legfőbb alakító
szervezetében, a Pénzügyminisztériumban dolgozott vezető
pozíciókban. Arnold
Mihály, a
VPOP parancsnoka Draskovics Tibort nevezte az egész olajtémának
alapot adó jövedéki szabályozás egyik kulcsfigurájának.
Draskovics még az Indexnek azt állította korábban, hogy a
halasztott vámfizetési engedély kiadásához szükséges
megbízhatósági igazolást feltételül szabó rendelet kiadásakor
államtitkár volt, a rendelet szövegezésében nem vett részt, de
irányának meghatározásában igen. A többszörös exminiszter
tehát 1994-98 között a Pénzügyminisztérium helyettes
államtitkáraként valóban rálátott a jövedéki szabályozásra.
Csupán a megbízhatósági igazolásokról szóló rendeletmódosítás
a rendőrség adatai szerint 1995.
januárjától 1996. közepéig 6,5 milliárd forint adóhiányt
okozott az államnak.
Ki
állt a piramis csúcsán?
Ha
azt akarjuk megtudni ki volt a hatalom legtetején az
olajügyekben, azt
kellene megnézni kinek a cége rendelte meg a legnagyobb tételeket
Oroszországból,
és ki osztotta tovább az olyan nagykereskedőknek, mint például
az Energol Rt. A kérdésre úgy kaphatunk választ, hogy megnézzük,
ki tette rá a kezét az ország legnagyobb olajtárolóira.
Magyarországon a péti volt szovjet stratégiai olajtározó és a
százhalombattai tározók a legnagyobbak. A péti tározót először
az MDF-kormány honvédelmi miniszterén keresztül juttatták olajos
kezekre, a százhalombattai pedig az Apró Piroskáék által a
Magyar Fejlesztési Bank pénzéből kistafírungozott Fortus Rt.-hez
került. Itt
jegyzendő meg, hogy annak idején a kis híján agyonlőtt olajos
vállalkozó Sáska László és Gyurcsány Ferenc közös
érdekeltségébe tartozó Fortus Rt. is nyakig süllyedt az
olajügyekbe. A vállalat ki tudja milyen eredetű és miként
elvámolt szlovák
olajat importált a Magyar Villamos Művek erőművei számára.
Érdekes
módon Apró Piroska vejénél Gyurcsány Ferenc második kormányában
is feltűnt egy, az olajos világból ismerős név: Szűcs Erika
szociális és családügyi miniszter asszonyé, MSZP-s, ma pedig a
Gyurcsány-párt színeiben politizáló független országgyűlési
képviselőé. Szűcs
Erika nevét korábban az ETL Rt. felügyelő-bizottsági tagjaként
említette az Index cikksorozata. Az ETL a Klementinai katonai bázis
köré szervezte olajügyleteit. Az Energol Rt. ügyének vádirata
szerint is ők adták el az olajat az Energolnak, és nem fordítva.
Tehát az Energol inkább csak elosztóként funkcionált. Így
Portik Tamásék csak a nagyok által rátestált feladat végrehajtói
voltak az olajban.
Az
olajügyek nagy mágusaként és az Apró-Gyurcsány-család
jobbkezeként számon tartott Szűcs Erika a devizahitelesek
hatékonyabb megsegítése érdekében szólal fel idén februárban
az Országgyűlésben. MTI Fotó: Kovács Attila
__________
A
Szűcs Erika-féle ETL Rt.-t már működése kezdetén is hatalom
közeli vállalkozásként tartották számon – az ügyvezetőnek
meglehetősen erős csapatot sikerült összeverbuválnia. A
vezérigazgató Bihall Tamás volt, ő volt a Borsod-Abaúj-Zemplén
(BAZ) megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, több cégnél, így
a Tokaj Kereskedőház Rt.-nél, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara
Gazdaságkutató és Vállalkozáselemző Kht.-nál a felügyelő
bizottsági elnöke. 1996-tól az ETL Rt. felügyelőbizottságának
tagja volt Karl Imre MSZP-s képviselő, milliárdos, aki a KISZ-ből
DEMISZ-szé lett ifjúsági szervezet szövetségi kamarása volt a
rendszerváltás környékén. Karl később energetikai
kormánybiztos, majd a Magyar Villamos Művek felügyelőbizottságának
elnöke lett, onnan az MVM stratégiai vezérigazgató-helyettesi
székébe ült át. Az fb-tag Szűcs Erika később is nagy karriert
futott be, az előző ciklusban nemcsak miniszterként, de Miskolc
alpolgármestereként és szocialista képviselőként, a part
választmányának elnökhelyetteseként és a part etikai
bizottságának (!) elnökeként is feltűnt. 2010-ben is képviselői
helyet nyert és amikor Gyurcsány Ferenc Demokratikus Koalíciója
elhagyta a szocialistákat, cseppet sem meglepő módon vele tartott.
Legismertebb botrányába a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank
vezérigazgatójaként keveredett bele. Korábban a
Gyurcsány-érdekeltségű Perfekt Rt. területi igazgatója is volt.
Szűcs Erikát soha nem vonták felelősségre az ETL Rt.-nél
lelepleződött adócsalások és okirat hamisítások miatt, végül
csak a kisebb szereplőknek kellett felelniük.
__________
__________
Brutális
figurák
A
most maffiabűncselekményekkel, gyilkosságok megrendelésével
gyanúsított Portik Tamás kapcsán felemlegetett Energol Rt.-t
1994. november 30-án alapította Portik mellett Drobilich Gábor,
Ferencsik Attila, Kerekes István, továbbá a német állampolgár
Emil Gulyás és fia, Gulyás Emil Róbert. A cég igazgatói
Drobilich Gábor (önbíráskodásért elítélték), Ferencsik
Attila (a kecskeméti maffiaperben elítélték emberölés
előkészületéért és fegyvercsempészetért) és Portik Tamás
(jelenleg előzetes letartóztatásban) voltak. 1996 márciusától
Csikós József, Drobilich
Gábor, Ferencsik Attila és Dékány István vezetették a
céget.
Portik
Tamás kilenc évig szökésben volt, az ellene az Energol-ügyben
felhozott vádak mindegyike elévült. A szökést megelőzően
Portik alkut ajánlott a rendőrségnek. Fenyő János, Seres Zoltán,
Prisztás József, Döcher György, Boros Tamás, Zubovics Gyula,
Muskovics Gyula gyilkosainak és a gyilkosok megbízóinak nevét
ígérte. Cserébe azt kérte, engedjék el a nyolc éves
börtönbüntetését. Az alku nem kötettett meg. Meglepő módon
amostani
előzetes letartóztatása számláján megbízóként
az 1998-as, négy áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás,
Prisztás József két évvel korábbi megölése, illetve a Seres
Zoltán és egy üzlettársa életét kioltó, 1999 áprilisában
elkövetett merénylet szerepel. Utóbbi ügyben a néhány hete
került előzetesbe Bíró László, aki az említett ügyeket
vizsgáló Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szerint sofőrje volt annak a
motorkerékpárnak, amellyel a bérgyilkosok a tahitótfalui
helyszínre érkeztek. Portik tagadja, hogy köze lenne az említett
ügyekhez, és nem tett vallomást azokban. Hasonlóan nem ismeri el
érintettségét Bíró sem.
Szovjet
laktanyák és titkosszolgálati szálak
Csikós
József egykori Energol-vezérigazgató kapcsán
felmerült, hogy az olajos vállalat valójában nemzetbiztonsági
fedőcég lehet.
Csikós annak idején az MSZMP KB agitációs- és propaganda
osztályának egyik alosztályát, később a Belügyminisztérium
Adatfeldolgozó Hivatalát irányította. Jelenleg
épp vizsgálják, hogy lehetett-e kapcsolat az Energol Rt. és a
Katonai Biztonsági Hivatal között. Tekintve, hogy a szovjet
csapatok kivonulása után a laktanyákban hátramaradt gázolaj volt
az első igazán nagy haszonnal kecsegtető áru,
aminek literjét pár forinért lehetett megszerezni, miközben a
gázolaj piaci ára 13 forint volt. A logikai vázat csak tovább
erősíti, hogy az olajozás első éveiben komoly kiugrási
lehetőséggel csak azok a „vállalkozók” rendelkeztek, akik
megvehették a volt szovjet laktanyákat az Állami
Vagyonügynökségtől,
majd az első években azok olajtározóiban pancsolták
piros tüzelő- és a honvédségi kék olajat a szabványos sárgára.
A
ruszkik hazamennek, nézik 1990-ben Esztergomból, ahol Matvej
Burlakov vezérezredes (háttal) nézi a távozó harckocsikat. Az
olajat itt hagyták. MTI Fotó: Friedmann Endre
Mindehhez
a politikusaink úgymond rövidlátására is szükség volt, hiszen
1989 és 1991 között Magyarországról kivonuló orosz csapatok
vezetője Matvej
Burlakov hat forintért ajánlotta fel a magyar államnak teljes
szovjet stratégiai gázolajkészlet literjét.
A stratégiai tartalékot egyébként Nyugat-Európa szovjet
lerohanásához gyűjtötték össze. Elsősorban a péti, illetve
szászhalombattai tározók tartalmáról van szó, illetve a kisebb
szovjet laktanyákban hagyott készletekről.
Az
ajánlatot Bod Péter Ákos (aki
1990. áprilisától 1991. decemberéig ipari és kereskedelmi
miniszter volt) visszautasította,
arra való hivatkozással, hogy az nem jó minőségű olaj. A
szovjet stratégiai tartalék -42 celsius fokos dermedéspontú
könnyű, kénmentes harckocsizó gázolaj volt, ami nem is jónak,
inkább kiválónak számított, így osztrák szomszédunk örömmel
vette meg helyettünk a készlet döntő részét Burlakov
tábornoktól. Schwehatba Péten keresztül 382 millió liter ment
ki, aminek nagy részét ráadásul 1994-ben, a délszláv háború
okán keletkezett üzemanyaghiány idején visszavásároltuk.
Péten
alig 50-70 millió liter maradt, amit a szovjetek már nem tudtak
Schwehatba szállítani.Ezt
a péti tározó fölött rendelkező Szabó Iván MDF-es honvédelmi
miniszter örökölte meg,
és egy-két évig el is gazdálkodott belőle. Szabóék körülbeül
harminc kft.-t alapítottak a péti üzletek lebonyolításához.
Szabó az első Orbán-kormány idején működő olajbizottság
ténykedése után a kitálaló volt maffiózót, Nógrádi Zsoltot
beperelte, amiért az is olajosnak nevezte egy vallomásában. Pedig
az egyik tanú komplett aktát rakott le a Szabó-féle cégek
működéséről cégkivonatokkal, olajszámlákkal, banki
kivonatokkal. Érdekes módon ez a nyomozás is elakadt, sőt, a
sajtóperben eljáró bíró őt is kötő törvényeket ellenére
nem értesítette a rendőrséget és az ügyészséget a tudomására
jutott bűncselekménygyanús ügyről.
László
Csaba (b2.), Szabó Iván (k) és Kupa Mihály volt pénzügyminiszter
a Himnuszt hallgatja azon az EU-csatlakozási ünnepségen, amelyet
Magyarország korábbi pénzügyminiszterei részvételével
rendeztek a Pénzügyminisztériumban.
MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor
MTI Fotó: Rózsahegyi Tibor
Sipos
Anett cikkünk előzményének is tekinthető Index-es cikksorozata:
A
PestiSrácok.hu rögtönítélőszéke. Sajtóperes ügyvédek és
bírók kedvéért: igen, mi is tudjuk, hogy tilos büntetőjogi
következményeket prejudikálni, ez csak poééén! (egy szavazás
plusz egy év)
HÁBORÚ A NAP-KELTÉÉRT: MEGSZÓLAL A TANÚ 12
Fenyő
János médiavállalkozó tizennégy évvel ezelőtti
meggyilkolásáról számos találgatás jelent meg a sajtóban, ám
a valódi okokra eddig még nem derült fény. A PestiSrácok.hu
munkatársa egy olyan emberrel beszélgetett, akit közvetlenül a
bérgyilkosság után a rendőrség tanúként kihallgatott, mivel a
médiacézár szakmabeli konfliktusainak kitűnő ismerője volt.
Vallomásában
a tanú akkor feltárta, miként alakult Fenyő János hatalmi
ütközete Gyárfás Tamással, a Nap Tv akkori tulajdonosával, a
Magyar Úszószövetség mai elnökével, és miként került a képbe
Portik Tamás.
PestiSrácok.hu
Informátorunk
arra kért bennünket, hogy ne írjuk le a nevét. Mi belementünk,
mert olyan érdekes, szerintünk eddig még le nem jegyzett
történésekre világított rá, amelyek jól kiegészítik a lassan
egy évtizede zsákutcába jutott nyomozásról kiszivárgott
információkat. Mint közismert, az éjszaka császáraként
emlegetett Vizoviczki László és az alvilág rettegett uraként
számon tartott Portik Tamás közelmúltbeli letartóztatása,
továbbá a bűnbánó keresztapa, Radnai
László elsőként a PS-ben
ismertetett vallomása adott
új lendületet a minden jel szerint annak idején „felülről”
sem túlságosan támogatott rendőrségi tényfeltárásnak.
Mi
nem állítjuk, hogy a tanú szavai minden téren kiállják a
valóság próbáját, de elgondolkodtató, hogy ha mindezt a tanú
elmondta a rendőrségen is, akkor miként fordulhatott elő, hogy
tizennégy éve csupán pletykaszinten ismerjük a gyilkosság
hátterét, körülményeit és annak felbujtóját. Arról nem is
beszélve, hogy Brády Zoltán, a Kapu szerkesztője már jó nyolc
éve elkészítette a Számvetés című
dokumentumfilmjét, amelyben Fenyő János egy másik bizalmasa, a
felvételkor már – súlyos betegsége miatt – a halála előtt
járó Perczel Tamás pszichológus mesél életéről és nem
mellékesen Fenyő János hatalmi és üzleti konfliktusairól. E
dokumentumfilmet 2006-ban a rendőrség lefoglalta és csatolta a
gyilkosság miatt indult nyomozás anyagaihoz – mégsem történt
semmi. Érdemes összevetni beszélgetőpartnerünk információit a
Perczel Tamás által elmondottakkal. Utóbbiról előszedtünk egy
cikket, amelyet anno a PestiSrácok.hu munkatársa írt meg a Magyar
Nemzetben.
Fenyő
vs. Gyárfás
Először
kezdjük a PS-nél jelentkező informátor, a médiavállalkozók
között zajló akkori háború egyik kényszerű résztvevőjének a
visszaemlékezésével. Eszerint Portik Tamás hihetetlen karrierjére
nincs csak egy magyarázat: ő
a rendőrség, vagy a titkosszolgálat alvilágba épített
informátora,
akiről egy idő után nem lehetett tudni, hogy kinek dolgozik.
Kapcsolatainak minden oldalát kihasználva jutott egyre feljebb, és
a titkosszolgálatok csak mostanában eszméltek rá (vagy
eddig valamilyen érdekből nem is akartak ráeszmélni), hogy
a közelmúlt legnagyobb maffiózóját védik. Így
hát mos ejtették – az eredmény ismert. A tanú szerint a
sajtóban manapság megjelent néhány adat pontosításra szorul:
Fenyő János és Portik Tamás soha nem bérelt együtt villát a
Gellérthegyen, ezt kizárólag Portik bérelte Gyárfástól. A tanú
azt állítja, Fenyő János és Gyárfás Tamás nem ismerte egymást
személyesen, egészen látványos „kibékülésükig”, amelyet
egy akkori kormánypárti politikus hozott tető alá (erről
részleteket alább, Perczel Tamás ismertetésében olvashatnak),
mert már annyira kínos volt a szocialistáknak a két akarnok
háborúja. Érdekesség, hogy annak ellenére nem ismerték egymást,
hogymindketten
a szaknévsoros Bodnár György köpenyéből bújtak elő.
Bodnár nélkül egyikük sem lett volna dúsgazdag, mint ahogy
Várszegi Gábor is más karriert futott volna be. Utóbbinak is
kínos volt már ez a durva háború, állítólag ő is dolgozott
azon, hogy befejeződjön a harc, amely az egész magyar politikai
életet megviselte. Mindkét
fél hatalmas erőket mozgósított: miniszterek és
rendőrkapitányok, főszerkesztők, az újságíró szövetségi
elnök, szinte a komplett médiaelit sorakozott fel a frontokon. Nem
jókedvből: Gyárfás és Fenyő voltak a munkaadói a magyar
sajtó nagyobbik részének.
Fenyő
János, a VICO Rt. elnök-vezérigazgatója és Csintalan Sándor
MSZP ügyvivő 1996. februárjában, a Magyar Újságírók Országos
Szövetsége által, a Hotel Marriottban megrendezett 114.
Sajtóbálján (Fotó: MTI/Soós Lajos)
A
tét: ki csinálhat „kertévét”
Beszélgetőpartnerünk
szerint Fenyő és Gyárfás fő konfliktusa a kereskedelmi
televíziókra kiírt pályázat miatt keletkezett. Mindketten
szerettek volna országos magántévét. Fenyő
az SZDSZ segítségével betette a lábát a Nap-Keltébe, amelyet
addig Gyárfás cége gyártott. A
kereskedelmi tévés pályázathoz, a külföldi befektető
bizalmának elnyeréséhez szakmai csapat szükségeltetett – ez
volt a Nap-Kelte stábja, amelyet mindkét médiacápa magáénak
akart tudni. A tét nemcsak a milliárdos bevétel volt, hanem
a politikai-hatalmi fölény, a műsor által megszerezhető
befolyás. A
tanú úgy vélte, Fenyő János lelövése után a hatalom
mindent megtett, hogy ne derüljön ki az igazság – bárki is
lehetett a megbízó, az csak kellemetlen helyzetbe hozhatta
volna a Horn-kormányt. Így
történt, hogy inkább lecseréltek nyomozókat, elvesztettek
bizonyítékokat, s hamis szálakat szőttek a történetbe.
Teltek
az évek, eljött a kecskeméti maffiaper, ahol az újabban bűnbánó
keresztapaként, azaz pentitóként ismert Radnai Lászlóék
ráeszméltek, hogy „neveltjük”, Portik Tamás ellenük
dolgozott. Ekkor vesztek össze látványosan, ami már
előrevetítette, hogy egyszer majd születik egy terhelő vallomás
Portikra. Portik Tamás jelleme külön figyelmet érdemel: filmet
csináltatott életéről (Kaméleon), s még az Operánál lévő
Callas nevű luxuséttermét is a stáb rendelkezésére
bocsátotta. A
tanú szerint hírlett róla, hogy a körözése alatt is itthon
tartózkodott, átszabatta arcát, és mindent megengedett
magának.Maseratival
járt, s a menekülés évei alatt sem engedett a luxusból.
Gyárfással sosem találkozott volna a vidéki lelencben nevelkedett
csibész, ha nincs a rendszerváltás. Gyárfás
Tamás, ez a belvárosi szolid családban született, karrierista
újságíró és az olajozásból meggazdagodott fiatalember útja a
gellérthegyi villabérlésnél futott össze: ki más, ha nem egy
maffiózó tudta volna kifizetni a 90-es évek közepén a félmilliós
lakbért…
Számvetés
Eddig
a tanú által a rendőrségen elmondott vallomás. Most térjünk át
Brády Zoltán nagyszerű, Számvetés című filmjére, amiben
Perczel Tamás, Fenyő János tanácsadója veszi számba a
médiacézár viselt dolgait. Így írtam a filmről még hat éve:
„Gyárfás
Tamás producernek, Princz Gábor exbankárnak és Székely Herbert
üzletembernek a nevét említi filmre rögzített vallomásában az
elhunyt Perczel Tamás pszichológus, aki halála előtt a
Fenyő-gyilkosság előzményeiről nyilatkozott. A felvételen a
médiacézár bizalmasa állítja: Horn
Gyula akkori kormányfő és Kuncze Gábor volt belügyminiszter is
tudott Fenyő és Gyárfás médiapiaci háborújáról.
Perczel befolyásolni próbálta az 1998-as választások
kimenetelét, és remélte, hogy a „balos” Vico-csoportot és
lapját, a Népszavát átállíthatja a jobboldalra. Perczel
sikeresnek értékelte a törekvést, ugyanakkor azt vélelmezte,
hogy a Vico-vezér vesztében szerepet játszhatott ez a
szemléletváltás is. A médiacézár emellett képtelen volt
abbahagyni magánháborúit, köztük azt a Gyárfással
folytatott „halálos,
vérre menő küzdelmet”,
amelyet a Nap-kelte című tévéműsor jogaiért folytattak –
nyilatkozta a filmben Perczel. Fenyő adatokat gyűjtött Gyárfás
gazdasági kapcsolatairól, és több helyre eljuttatott egy, a
jogsértésekre utaló százoldalas dossziét. Beszámolt Kuncze
Gábor belügyminiszternek is, aki elkérte az iratokat – állította
Perczel, de Kuncze mindezt cáfolta.
Valakik
levették a kezüket Fenyőről
Az
elmegyógyász tudomása szerint a dokumentum eljutott Kiss Ernőhöz,
az időközben megszüntetett Központi Bűnüldözési Igazgatóság
vezetőjéhez is. Fenyő emellett Princz Gábor Postabank-vezér
viselt dolgairól is gyűjtetett információkat, amelyeket a saját
tulajdonában álló Vico-csoporthoz tartozó Népszavában hoztak
nyilvánosságra. Fenyő 1997 őszén találkozott Horn Gyula
miniszterelnökkel is, aki jónak látta volna befejezettnek tudni az
üzletember Gyárfással folytatott küzdelmét. A hadakozások éppen
alábbhagytak, amikor felbukkant Székely Herbert, aki egy ideig a
titkára volt a Vico urának. Székely
célja Fenyő zsarolása volt egy terhelő adatokat tartalmazó
kazettával –vélekedett
Perczel.
A
gyilkossághoz Perczel szerint az vezetett, hogy Fenyőről „valakik
levették a kezüket, és védtelenné vált”. „Lehetetlen
helyzetbe hozta Kunczét”, összetűzésbe került a rendőri
vezetéssel, Horn Gyulával, vagyis „az egész hivatalos
Magyarországgal”.Ezekben
a körökben nem kellett direkt módon utasítást adni valakinek a
meggyilkolására, elképzelhető, hogy valaki akár „önszorgalomból”
is hajlandó volt erre – jelentette ki Perczel. Princz Gábor akkor
érdeklődésünkre nevetségesnek nevezte a pszichológusnak az
állítólagos érintettségére mutató felvetését. Állította:
csak felszínesen ismerte Fenyő Jánost. Gyárfás Tamás, a
Nap-kelte producere a HVG-nek nem cáfolta, hogy akadtak megoldatlan
problémáik Fenyővel, akkori megkeresésünket azonban elhárította.
Székely Herbertet akkor nem értük utol.
ÖNNEK BEJÖN PORTIK ÉS GYÁRFÁS ÍZLÉSE? 7
Nézze
meg, hol fogták el másfél hete az olajos alvilág nagy emberét,
Portik Tamást, és közben gondolkozzon el rajta, hogy Portik
élettársa a sok ezer szebbnél szebb budai ingatlanból miért pont
Gyárfás Tamás médiavállalkozóét szemelte ki magának anno?
PestiSrácok.hu
Hiába
szállnak alacsonyan a sallerek, van úgy, hogy a PS oknyomozói túl
lassan nyúlnak a fegyverhez. Ez történt ma is, amikor – habár
már minden adatot összegyűjtöttünk – a Magyar Nemzet beelőzött
és közkinccsé tette „az Ágnes úti villa titkait”. Képet
azonban nem készítettek a nehezen beazonosítható budai telekről,
így némi értéke még maradt blogunk tényfeltárásának.
A
Nap Tv egykori tulajdonosa, az ingatlanos vállalkozóként is ismert
Gyárfás Tamás (a megboldogult köztévés reggeli műsor
hirdetéseiből mindig lehetett tudni, hogy az aktuális beruházás
a falazásnál, a klozettek beszerelésénél, vagy a tapétázásnál
tart-e – off) még 1992-ben szakította le a XII. kerületi
önkormányzattól az értékes hegyvidéki, Ágnes út 11. alatti
ingatlant, majd felhúzott a telekre egy méretes villát. Gyárfás
a Magyar Nemzet mai számában részletezett dokumentumok szerint
1999. augusztusában elcserélte (!) a házat Portik Tamás
élettársával, Halmos-Rizkó Almával, aki időközben Winner
Hannává változtatta a nevét. Gyárfás a Portik-ügyben folyó
nyomozás érdekeire hivatkozva nem volt hajlandó válaszolni a lap
kérdéseire, így nem derülhetett fény a különös ügylet
részleteire, és arra, hogy a médiavállalkozó mit kapott cserébe
Portikéktól. Az időközben több részre osztott telken fekvő
villa beazonosítása ugyanakkor nem volt egyszerű, és mint utóbb
kiderült, Portikék portáját (a PestiSrácok.hu fotóján látható
módon) nádszövettel fedték el. Egy budai házakat fotózó amatőr
internetes képtárában felleltünk azonban néhány korábbi
felvételt, amin jól látható, mire bukott annak idején Gyárfás
Tamás, később pedig a Portik-pár.
Emlékezetes,
hogy a másfél hete letartóztatott Portik Tamás egykori olajos
vállalkozót azzal gyanúsították meg, hogy ő volt a kilencvenes
évek nagy leszámolási ügyeinek felbujtója. Ezek közé tartozhat
a Fenyő-gyilkosság is. A rettegett Fenyő Jánost egyes hírek
szerint éppen a média- és reklámpiacon kialakult konfliktusai
miatt likvidálták. A Fenyő-aktát a tavasszal újranyitották és
az elmúlt napokban több lap is cikkezett arról, hogy a Portik-ügy
szálai a gyilkosság megrendelőjéhez is elvezethetnek. A
leszámolások korszakáról pedig exkluzív interjút adott a
PestiSrácok.hu-nak Orosz István, a Nemzeti Nyomozó Iroda
bűnszervezetek elleni osztályának egykori vezetője.
A
PestiSrácok.hu rögtönítélőszéke. Sajtóperes ügyvédek és
bírók kedvéért: igen, mi is tudjuk, hogy tilos büntetőjogi
következményeket prejudikálni, ez csak poééén! (egy szavazás
plusz egy év)
VIZÓ, PORTIK ÉS AZ OLASZ MÓDSZER – POLITIKUS ÉS MAFFIÓZÓ NÉHA EGYET AKAR 7
A
szervezett bűnözés elleni harc egyik emblematikus figurája Orosz
István, vagy ahogy a szakmában nevezik „Pityke”, aki 2008-ig
vezette a Nemzeti Nyomozó Iroda bűnszervezetek elleni
osztályát. Nevét leginkább csak a szakmában ismerik,
azonban „saját kezűleg” számolta fel az egykori energolosokból
és conti carosokból álló bandát.
Ez
volt a kecskeméti maffiaper. A múlt hónapban kirobbant rendőri
korrupciós ügyről kérdeztük, kicsit hosszan, de annyi érdekeset
mondott, hogy nem volt szívünk meghúzni…
PestiSrácok
– A
rendőri korrupciós ügyben százezreket, milliókat kaptak a
rendőrök, hogy ne legyen razzia Vizoviczki László diszkóiban,
vagy fontos bűnügyi információkért cserébe. A
rendőrgyanúsítottak vezető pozícióban voltak, tehát nem arról
volt szó, hogy rosszul kerestek, a megélhetésük miatt
korrumpálódtak. Te hogy látod ezt?
– Igen,
ez tény. Én mégis más szemszögből vizsgálom ezt a kérdést..
Beszéljünk a szervezett bűnözés elleni küzdelemről. Aki úgy
építi fel az életét, és a rendőri életpályáját, hogy a
szervezett bűnözéssel foglalkozik, az mindent feltesz egy lapra,
és annak gyökeresen megváltozik az élete. Mert a szervezett
bűnözés, bár közhely, mégis olyan, mint a polip, elmondom,
miért. A szervezett bűnözés résztvevői folyamatosan
monitorozzák, hogy kik dolgoznak ellenük, és nyilván keresik a
gyenge pontjaikat. Ha egyetlen egyszer is egy rendőr megiszik egy
ásványvizet a „pálya túloldalán focizóval”, és például
ad egy kisebb jelentőségű információt, amiről mondjuk azt
gondolja, annak nincsen jelentősége, onnantól kezdve a rendőr
részévé válik a szervezett bűnözésnek. És ez egy mókuskerék,
nincs kiszállás, innen már csak egy ugrás a bűnöző által
fenntartott szórakozóhely portája, mert mondjuk jó pénzt adnak
érte.
– Tehát
azt mondod, hogy rendőrként nagyon könnyen bele lehet sodródni az
ilyen, elsőre nem túl veszélyes, később meg persze életveszélyes
helyzetekbe?
– Igen,
nagyon szűk a határ, én sajnos átéltem hasonló helyzetet.
Saját
szakállára dolgozott, végül megölték
– Kifejtenéd,
ez mit jelent? Talán megkörnyékeztek maffiózók?
– Dehogy!
Parancsnokként éltem át ilyeneket, ugyanis én vezettem a Nemzeti
Nyomozó Irodánál azt az osztályt, amely a legkomolyabb szervezett
csoportok feldolgozásával foglalkozott Magyarországon és
külföldön. Egyik kollégám például puszta elhivatottságból
akart információkat szerezni az alvilágból, de kicsit öntörvényű
módon, és hibázott. Rengeteg információt szerzett onnnan, ahova
beépült, de azt megtartotta magának, és még a
körülményekről sem szólt senkinek. Később derült ki, senki
nem tudta, hogy ő rendőr, szinte a saját szakállára dolgozott,
végül megölték. Az is előfordult, amit az előbb is említettem,
hogy észleltük, az egyik bűnözői csoport, amelyre éppen
dolgozunk, folyamatosan gyűjtötték az egységünk tagjairól és
munkájáról az információkat. Ami persze nem is csoda… Keresték
a gyenge pontjainkat és megtalálták….
– Az
egyik embered által?
– Persze….Egy
itt élő arabról van szó, aki úgy telepedett meg Magyarországon,
hogy egyetemistaként érkezett az országba, de persze ez csak álca
volt, komoly bűnözői karriert épített magának. Behálózott egy
pár embert, akiknek éppen az lett volna a feladatuk, hogy az ilyen
embereket kivonják a forgalomból.
– Neked
mint az egység vezetőjének mi volt erre a válaszod?
Parancsnokként hogyan tudtál ez ellen védekezni?
-
Ennek nyilván vannak jelei. Nagyon fontos a parancsnoki ellenőrzés,
és nagyon fontos, hogy akikkel együtt dolgozol, akár a társaid,
akár a vezetőid, ismerjenek, ismerjék minden oldalad. Úgyis
észreveszik azt, ha mondjuk te a szervezett bűnözés elleni
egységnél dolgozol, és hirtelen sok pénzed lesz. Az feltűnik.
Egy új autó, egy nyaklánc, egy komolyabb cipő, mobiltelefon, vagy
mondjunk egy motorkerékpár. E jelek mellett a parancsnok nem mehet
el, hiszen éjjel-nappal együtt van az embereivel. Többet vannak
együtt, mint a családdal. És abban a pillanatban egy parancsnoknak
kötelessége lépni. És megkeresni az arra illetékes szolgálatot,
illetve egységen belül megtenni azokat a védelmi intézkedéseket,
ami előbb-utóbb bizonyítja, hogy az ember már a sötét oldalon
játszik, vagy csak pengeélen táncol és nem ismerte fel azt, hogy
őt a szervezett bűnözés megpróbálja behálózni. Ezért az a
véleményem, hogy lehet, most mindenki vádol mindenkit, de önmagát
felmenti és csodálkozik, hogy a védelmi szolgálat rendőröket
dob fel. Még szép, hiszen az a dolga, meg az is, hogy a rendőrt
adott esetben megvédje.
Az
érinthetetlenek: Vizoviczki és Poritik
– Véleményed
szerint miért csak most figyelt fel a rendőrség ezekre a
jelenségekre, egyáltalán Vizoviczki Lászlóra, akiről tudható,
hogy nem most kezdte tevékenységét.
– A
Vizoviczki-féle csoport tevékenységére úgy tíz, tizenkét éve,
a Nemzeti Nyomozó Iroda megalakulása körül figyeltek fel. De
lehet, rossz szó, hogy felfigyeltek. Befutottak információk, és
ezeket az információkat egy akkori megállapodás alapján, a
Budapesti Rendőr-főkapitányság kapta meg, mert nekik kellett
volna a csoporttal foglalkozni.
– Miként
futottak be ezek az információk?
– Amikor
az iroda megalakult, felmértük, hogy melyek azok az aktív
bűnszervezetek Magyarországon, amelyek a legkomolyabb veszélyt
jelentik. És ezen a listán szerepelt a Vizoviczki-csapat is.
– Azt
lehet tudni, hogy Vizoviczki az olajos körökből érkezett. Néhány
napja fogták el az érinthetetlennek hitt egykori enegrolos Portik
Tamást is. Miért volt ő érinthetetlen? Ugyanattól, mint Vizó?
– Nem
volt érinthetetlen, több intézkedés volt az elfogása érdekében
korábban is.
– A
te egységed dolgozta föl a kecskeméti maffiaperben elítélt,
szintén energolos bandát, a Radnai László vezette bűnszervezetet.
A Radnaiék elleni nyomozában nem jött képbe Portik?
– Képbe
került és kerestük is, de Portik nagyon konspirált, és komoly
összeget emésztett fel az, hogy sikerült elbújnia előlünk.
– Úgy
hírlik, hogy az Energol alapítói között volt egy még 1994-ben
is aktív titkosszolga is. Szerinted az Nemzetbiztonsági Hivatal
fedezte az Energol akcióit?
– Nem
állítanám ilyen kategorikusan, de visszautalnék arra, hogy
folytattak információgyűjtést az Energol tagjaira, viszont a
rendőri felderítő szerveknek szelektált információkat adtak,
vagy egyáltalán nem mondtak semmit. Roppant módon nehezítette a
helyzetet, hogy aki a rendőri szerveknél célszemély volt, az
némely esetben informátorként dolgozott az NBH-nak. Az energolos
kör feldolgozásakor is találkoztunk ezzel a jelenséggel.
Gyurcsány,
Lamperth, Draskovics a társtettes
-
Mi az oka annak, hogy a belügyi vezetés most zöld utat adott a
kilencvenes évek leszámolásos ügyeinek feldolgozására? Mi
változott tizenöt-húsz év alatt, és milyen érdekek mentén?
– Rendőri
pályafutásom alatti időszakban a belügyi vezetés, vagy a
közvetlen vezetőim egyetlen alkalommal sem gátolták a munkánkat,
ha volt is maszatolás, az a politika berkein belül történhetett.
Naivitás azt gondolni, a mostani politikai közegnek köszönhető,
hogy felszámoltak egy szervezett bűnözői csoportot, nevezetesen
most a Vizoviczky-féle csoportot. A politikusok csak fényezik
magukat és ráülnek egy-egy ügy hullámaira. Most nyilván
mindenki a sárgák közül Gyurcsányt, meg Lamperthet, Draskovicsot
rögtön tettestársként vizionálja, de valószínűleg ez
fordított helyzetben is így lenne. Komolytalan és nevetséges amit
némelyikük művel, vagy művelt a rendőrséggel a rendszerváltozás
óta. Vegyék már tudomásul, ez egy szakma! A tiszta, objektív
végeredmény eléréséhez, a szervezett bűnözés elleni
küzdelemben a szakembereknek mindig rögös utat kell bejárniuk. Az
ellenfél képzett és kíméletlen. Végre a rendőrség is legyen
az, a szervezett bűnözéssel szemben. Ehhez viszont stabilitás és
folyamatosság szükséges, semmiképpen nem négyévenkénti
átszervezés, meg egymásra mutogatás. Van valaki, aki ezt pontosan
tudja, mindkét oldal elfogadta a munkáját, adják neki oda a
feladatot és hagyják dolgozni.
– Érdekes,
hogy egyik már felderített bűnszervezet elleni nyomozásban sem
került elő politikus név, legfeljebb érintőlegesen, de
politikust nehézfiúkkal együtt eddig még nem sikerült a
vádlottak padjára ültetni.
– Egy
felderítő szolgálatnak megvan a kialakult szabályrendszere. A
Radnai-féle körben is – amikor ellenük nyomoztunk – találtunk
politikusokat. Fogtuk, összecsomagoltuk az erre vonatkozó
információkat, és átadtuk a megfelelő szolgálatnak. Nyilván én
most mondhatnék neked parlamentben ülő neveket, de nem akarok. És
nem történt semmi…
– Ezek
szerint van szép számú politikus hazánkban, akik akár
segíthették egy adott bűnszervezet működését?
– Van
bizony, minden oldalról. De nem a rendőrség feladata volt fellépni
velük szemben. Én tudom, hogy ki az az ember a mai magyar politikai
közéletben, akire ha ránézek – ismerve a dolgait –, hánynom
kell…
– Volt
már olyan a praxisodban, hogy fentről szóltak, most már abba kéne
hagyni a nyomozást?
– Ilyet
nem mondtak, de elvitték a nyomozást más irányba.
– Az
ügyészség által?
– Nem.
Beszereztük a szükséges információkat, amelyből kijött, hogy a
szervezett bűnözés a politikai élet résztvevőivel találkozott.
Volt egy közös érdek. Mindenki tudta a másikról, hogy ő hol
focizik, tehát ki kicsoda. Volt egy közös érdek. Ez az én
olvasatomban bűncselekmény. Nyilván ezt be kell bizonyítani,
viszont az nem a mi egységünknek volt a feladata. Ebben az esetben
is fogtuk az aktákat és átadtuk a megfelelő szolgálatnak, de
ezúttal sem történt semmi. Nyilván ezt, valahol, valakik
eldöntötték. A Vizoviczki-ügyben se csodálkoznék, ha
előbukkanna egy-két közéleti résztvevő.
Eldöntik,
ki ellen lehet nyomozni
– Tehát
ez egyfajta döntés kérdése ki kerül bele a levesbe, kik ellen
lehet nyomozni, kik ellen meg nem?
– Ez
döntés kérdése, nyilván. Kérdés, kinek állt érdekében, vagy
kiknek állt érdekében, hogy korábban a Vizoviczki, vagy a Portik
szabadon garázdálkodhasson és ne úgy végezze, mint ahogy a
Radnai banda, amelyet az NNI fölrúgott, tokostól-vonóstól,
leszarva, hogy hány éve működött, kihez volt bekötve. És hála
Istennek, hogy akkor a rendszer jól működött.
– Most
viszont nem, mivel nem rendőri egység számolt fel egy
bűnszervezetet, hanem a rendőrség belső elhárítása a NVSZ?
Normális ez?
– Semmiképpen
sem, tény, valami nem jól működött. A rendőri szakmának most
el kell gondolkodni azon, hogy miért éppen a Nemzeti Védelmi
Szolgálat lépett fel így, kőkeményen egy működő bűnszervezet
ellen…
Adakozó
„vállalkozók”
– Ezek
a bűnszervezetek milyen módon furakodtak a rendőrség berkeibe?
– Kezdő
zsaru voltam a BRFK-n. Nagyhírű, neves, elismert szakemberek kezei
alatt nőttem fel, tanultam ezt a szakmát. Ilyen volt például
Andréka Péter. De nem is ez a lényeg. Abban az időszakban, tehát
a kilencvenes évek legelején, kezdő nyomozóként találkoztam
azzal a jelenséggel, hogy budapesti vállalkozók anyagi
támogatással, vagy technikai eszközök adományozásával
segítséget nyújtottak a rendőrségnek. Ezeknek az embereknek a
nevével évtizeddel később is találkoztam, amikor odakerültem az
NNI jogelődjéhez, a Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságra,
meg később a megalakuló NNI-hez. Nem volt nehéz rájönni, hogy
azoknak a vállalkozóknak a csápjai már akkor ott voltak a
testületen belül, amikor én még kezdő zsaru voltam. És láttuk,
hogy ezek a vállalkozók, ezek a potentátok, elég komolyan a
zavarosban halásznak. Így visszagondolva, összerakva kijön, hogy
bizonyos rendőrök fizikai védelmet adtak ezeknek a személyeknek.
Bizonyos rendőrök pedig információkat adtak nekik.
– Tehát
ezek az úgynevezett vállalkozók és az általuk vezetett csoportok
évtizedig működhettek, a rendőrség tudtával és esetleges
segítségével?
– Igen,
így működhettek. Nyilván ezen csoportok felszámolása lett a
feladatunk. Például ebből lett aztán a hírhedt kecskeméti
maffiaügy.
– Ha
ilyen korrupt a rendszer, akkor egyszerűen szét kéne zavarni az
egész rendőrséget úgy ahogy van….
– Azt
gondolom, le kell most már ülni a vezetőknek és át kéne
gondolniuk, hogy milyen eszközökkel, módszerekkel és egyáltalán
milyen szervezet dolgozzon a szervezett bűnözés ellen. Az a baj,
hogy eltelt két évtized, és ahány politikai kurzus jött,
annyiszor szervezték át a rendőrséget. Ez nem jó, mert gyengíti
a rendszert. Nagy hibának tartom, hogy úgy hozták létre a Nemzeti
Védelmi Szolgálatot, illetve a Terrorelhárítási Központot, hogy
közben nem figyeltek arra, a szervezett bűnözés ellen küzdő,
tapasztalt és sokat látott, jó vénájuk zsaruk jelentős részét
elvitték ezekhez a szolgálatokhoz. De azt sem kellett volna
engedni, hogy a sok tapasztalt zsaru jelentős része, kihasználva a
törvény adta lehetőségeket elhagyta a testületet. Így gyengült
meg a Nemzeti Nyomozó Iroda is. Ez nagyon nagy baj. Ha tudatos volt
akkor azért, ha balfaszság, akkor meg azért.
A
cél: illegális pénzszerzés
– Már
vagy tizenöt éve van a rendőrségen bűnszervezetek elleni
csoport, mégsem sikerült ezeknek túl sok maffiaklánt felszámolni.
Ennek a fentebb említett okai vannak, vagy más?
– Hosszú
éveken keresztül az jellemezte a szervezett bűnözés elleni
küzdelemet, hogy összegyűjtöttek egy-egy csoportról minden
információt, de azt, hogy hogyan kell ezt rendszerbe foglalva
elvinni egy bíróhoz, egy ügyészhez, és azt mondani, kérem itt
van egy bűnszervezet, amely hierarchikusan van felépítve,
politikai, gazdasági, közigazgatási és rendőri kapcsolataik
vannak, és az a célja, hogy minél több illegális pénzt
szerezzen, az kevésbé működött. Szóval hiába van egy egység,
aki gyűjti az információkat, telefonlehallgatással,
megfigyeléssel, beépített emberek, zsaruk révén, az hiába tud
mindent egy adott bűnszervezetről, ha ebből a rendszerből
hiányzik az, hogy az információ halmazt logikusan összerakva a
bíróságra vigye az ügyet. Így az egész felépített
bizonyítékrendszer össze fog omlani.
– Arról
nem is beszélve, hogy ha ebből a csoportból szivárognak ki az
infók….
– Nyilván.
Tehát ezért mondom, hogy számomra most ennek az ügynek okán az a
kulcsmondat: mindenki vádol mindenkit, de önmagát felmenti. Az a
kérdés, megtett-e mindent mindenki, hogy megakadályozza, hogy a
Vizoviczki-csoport, vagy Portik-csoport ennyi ideig működjön?
Nyilván megvannak azok az emberek, akiknek az volt a feladatuk, hogy
ez ellen fellépjenek….
NBH,
NVSZ, NNI
– Említetted
a parancsnoki felelősség kérdését. Sajtóhírek szerint a most
eljárás alá vont rendőrvezetőktől szép számú vagyontárgyakat
foglaltak le. Ha más nem, akkor ez nem feltűnő? Nem szúr szemet a
főnökeiknek, vagy az ellenőrző szolgálatoknak, ne adj isten a
titkosszolgálatoknak?
– Azt
mondom inkább, gyenge volt az a szolgálat, amelynek hírszerzéssel
ezeket a körülményeket fel kellett volna tárni. Nézd, mi zsaruk
vagyunk, a hírekből, az információkból élünk. Hát pont a
saját berkeinken belül nem jutnak el a hírek hozzánk? Úgy, hogy
ráadásul létezik erre egy szolgálat! Vagy ott van az egykori
Nemzetbiztonsági Hivatal, amelynek működött egy olyan speciális
egysége, amelyik a zsaruk életvitelével foglalkozott, többek
között azzal is, kit próbál becserkészni a szervezett bűnözés.
Kérdem én, a magyar titkosszolgálat milyen jelzést adott, és
kinek ebben az ügyben? Mit tettek ők annak érdekében, hogy egy
ilyen bűnözői csoport ne tudjon a rendőrségbe beférkőzni? Nem
akarok neveket mondani, és nem mondok egységeket. De amikor mi, az
egyik bűnszervezet elleni nyomozás utolsó fázisában voltunk, a
csoport tagjainak elfogása előtt megkeresett a titkosszolgálatnál
dolgozó egyik tiszt és megkérdezte, biztos, hogy jó lépéseket
teszünk, amikor felszámoljuk ezt a csoportot? Meg, hogy ők tudják,
ki kicsoda, mit csinál, ésatöbbi. Erre visszakérdeztem, hogy
akkor az elmúlt 15 év alatt miért nem jutott el a csoportról
érdemi információ tőlük a rendőrséghez? Innentől nem
folytatom a történetet…
– Mennyire
gyengült meg a rendőrség szerinted, helyreállítható-e az
egyébként is megtépázott nimbusza?
– A
helyzet az, hogy nem látok olyan irtózatos nagy veszélyt, mert
megvannak azok a józan gondolkodású emberek a rendszeren belül,
akik tudják, hogyan kell a poraiból összerakni nagyon gyorsan egy
hatékonyan működő egységet. Ne higgye senki, hogy nincsen
veszélyesebb csoport, mint amit most felszámoltak. Működnek,
nyilván tudják ezt a megfelelő egységek. Csak akkor el kell már
végre határozni, hogy ugyanúgy ahogy a TEK-et megerősítették,
vagy a NVSZ-t létrehozták és alájuk toltak pénzt, paripát,
fegyvert, tegyék már meg a magyar rendőrséggel is ugyanezt.
Legyen a rendőrségnek egy hosszabb távú stratégiája. És
legyenek mondjuk kevesebben, akik szervezett bűnözés elleni
küzdelemmel foglalkoznak, de fizessék meg úgy őket, és
gondoskodjanak az életükről, hogy eszük ágába ne jusson
senkinek korrumpálódni. A szervezett bűnözés ellen másképp nem
lehet fellépni.
Az
olasz módszer
– Más
országokban is volt hasonló eset? Mármint arra gondolok, hogy
szervezett bűnözés ellen küzdő rendőrök borultak össze az
ügyfeleikkel?
– Persze!
Nézd, még rendőr voltam, amikor Ausztriában a rendőrség belső
védelmi szolgálata és az osztrák titkosszolgálat rajtaütött az
osztrák szervezett bűnözés elleni rendőri egység tagjain, mert
huzamosabb ideje a lengyel maffia tagjait szolgálták. Ausztriában
ez nagy belső károkat okozott a rendőrségen, de profi módon
átgondolták az egészet helyzetet, és reagálni tudtak rá
ellenlépésekkel, mert tudták, hogy nem szabad meggyengíteni egy
központi szervezett bűnözés elleni egységet. Persze a nemzetközi
partnerszolgálatok ingatták a fejüket, köztük mi is, most
valószínűleg ők csinálják ugyanezt, látva az itthoni
helyzetet…
– Az
országos rendőrfőkapitány nálunk sem távolította el élből az
NNI vezetőjét, tehát nem gyengítette tovább az irodát….
– Így
van. Ha én lennék döntésképes pozícióban, azt tenném, hogy
egy stabil, elszeparált, mindenkitől elzárt szervezett bűnözés
elleni egységet hoznék létre, amelynek tagjait kőkeményen
megfizetném. Az egység független lenne, csakis vizsgálóbíró
irányíthatná, meg a szintén önálló, maffiaellenes ügyész.
Ragaszkodnék ehhez, mert tudom, hogy vannak olyanok a magyar
igazságszolgáltatásban, akikre nincs hatással semmiféle
politikus. Akit ez nem érdekel. Akit egy érdekel: ha valaki
Magyarországon bűnszervezetben bűncselekményt követ el, az a
börtönben végzi. Az olasz mintára. És persze olyan vezető kell
a rendőrség élére, aki fel meri vállalni, hogy ha az egyik
egység összerak egy jelentést, amiben politikus is benne van,
akkor nem azon gondolkodik, hogy ha azt továbbítja, akkor lehet a
dolog a visszájára fordul. Persze ez nem csak itt van így, ez
máshol is így van. Ennek ellenére szerinted érdekli a palermói
vizsgáló bírót, hogy ki az a Berlusconi? Itt se érdekelje már!
– Tehát
ezek szerint vannak ilyen emberek a rendszerben, akiknek nem hajlik
meg a gerincük bármilyen politikai kurzus legyen is az országban?
– Hogyne!
Csak nem szabad, hogy elengedjék a rendőrség kezét. Úgyhogy én
két nagyon fontos tanulságát látom a Vizoviczki ügynek. Az egyik
az, hogy ha meggyengült és nimbuszát veszítette a rendőrség,
azt kőkeményen vissza kell állítani. Ezt nem szabad megengedni. A
másik pedig az, amit fentebb említettem: egy másik modellt kell
megvalósítani. De úgy, hogy ahhoz az egységhez ne tudjon odaférni
és odaszagolni senki. Politikus kezébe információ egy működő
bűnszervezetről már csak azután jusson, ha azokat már elfogták.
– Az
a szerencse, hogy olyan belügyminiszterünk van aki valaha rendőr
volt és valószínűleg átlátja mindezt, vagy legalábbis
reméljük…
– Szerintem
rendőrnek jobb volt, mint politikusnak. De tény: tudja milyen
lépéseket kell tenni.
A PESTI ÉJSZAKA TITKAI – DOSZPOT PÉTER IS A NYOMOZÓK LÁTÓKÖRÉBEN? 11
Doszpot
Péter egykori gyilkossági főnyomozó, majd több biztonsági cég
tulajdonosa és rövid ideig az MSZP országgyűlési képviselője a
PestiSrácok.hu-nak azt állította, hogy az elmúlt tíz évben sem
személyesen, sem telefonon nem beszélt az éjszakai élet nemrég
letartóztatott nagy emberével, Vizoviczki Lászlóval.
Doszpot
hozzátette: Azt azért mindenki tudta, hogy Vizoviczki mindent vitt
az éjszakában, ők pedig azt tudták, hogy van egy éles határ. A
volt sztárzsarutazért kerestük fel, mert olyan információ jutott
el hozzánk, hogy az ő meghallgatását is tervezik az ügyben.
Értesülésünk hitelességét erősíti, hogy a Hír Tv Célpont
című műsorában megszólalt a szerb alvilág állítólagos
magyarországi volt helytartója, egy Robert Yugovich álnéven
bemutatkozó rab, aki nyilatkozatában kitért arra is, hogy tizenkét
éve Vizoviczki László védelmében egyszer személyesen utasította
rendre őt egy „akkor tekintélyes és sztárolt életvédelmis
rendőr.” A rendőrségi-alvilági korrupciós botrány politikai
szálait kutató riportunkból az is kiderül: nemcsak MSZP-s, hanem
egy volt SZDSZ-es háttérember is feltűnt Vizoviczki szekértolóinak
sorában.
SIPOS
ANETT
A
PestiSrácok.hu számos háttérbeszélgetést folytatott az elmúlt
két hét során, hogy felfejthessük azokat a politikai szálakat,
amelyek körbefonják „az éjszaka császárának”, Vizoviczki
Lászlónak az elmúlt másfél-két évtizedes ténykedését és
amelyek aligha lehetnek függetlenek attól, hogy épp a Fidesz-KDNP
kormányzás idején érzett akkora bátorságot a rendőrség belső
elhárítása, hogy feltárja a közelmúlt legdurvább
megvesztegetési ügyét. Azt, hogy a szaftos bűnügyben, illetve
annak felgöngyölítésében politikai érdekek is megjelennek,
utalások szintjén már a Heti Válasz és a Népszabadság is
jelezte, s mi sem bizonyítja jobban, hogy mára valóságos
kampánytéma lett, Orbán Viktor miniszterelnök, Polt Péter
legfőbb ügyész és természetesen Pintér Sándor belügyminiszter
is hangsúlyosan beszél az eredményekről. A kormányfő
egyenesen azt mondta a hétvégi tisztavatáson, hogy „véget ért
az a világ, amikor a jog a bűnelkövetők pártján állt és a
bűnözők összefonódtak a rendőrséggel”.
De
lássuk is, miféle világ csillaga áldozik le ezekben a
pillanatokban (ha már a szép új világ kulisszatitkaiba és
függelmi viszonyaiba jóstehetség hiányában nem látunk bele)!
Szóval
múlt pénteken a baloldali elkötelezettséggel nem vádolható Hír
Tv riportot közölt a Vizoviczki-ügy hátteréről. Még aznap a
rendőrség és öt másik hatóság razziát tartott összesen 13
belvárosi és a Hajógyári-szigeten működő szórakozóhelyen. Az
eredmény a korábbi évek gyakorlatával ellentétben elég jónak
mondható. A tapasztalt szabálytalanságokat az ORFK a
következő felsorolásban tette közzé: előfordult a rendőrnek
eladásra kínált kábítószer, lopott áram és gáz, leszűkített
menekülési útvonal, bejelentés nélküli foglalkoztatás,
vizezett szeszesital.
Ki
dolgozott kinek?
A
Hír Tv Célpont című
műsorárában megszólalt
egy szerbiai magyar maffiózó – jelen pillanatban a büntetés
végrehajtás rabja –, s beszélt Vizoviczki, alias „Harcsa”
kapcsolatrendszeréről is. A filmben a 12. perc után azt állította,
hogy nem is Vizoviczkitől kellett félni az éjszakában, hanem a
„rendőreitől”. Említést tett egy esetről a 2000-es évek
elejéről, amikor Vizoviczkit megpróbálták számon kérni a
vállalkozó belvárosi mulatójánál, amiért az az előző héten
megverette az egyik emberüket. A Bank diszkó előtt azonban
rendőrsorfalba ütköztek, majd néhány nappal később felkereste
őt egy „akkor tekintélyes és sztárolt életvédelmis rendőr”,
hogy figyelmeztesse, ezt az embert nem lehet bántani. Az
összezörrenésnek egyéb következménye is lett, mert azután
folyamatosan kaptak rendőri ellenőrzéseket a saját
érdekeltségeikben.
A
PestiSrácok.hu-nak a háttérben nyilatkozó források is
megerősítették azokat a sajtóban terjedő beszámolókat, hogy
Vizoviczki nemcsak könyörtelen volt, hanem egyszerre bőkezű is.
Egyikük elmondta, hogy pár éve kapott egy szemtelenül jó
ajánlatot a vállalkozótól egy speciális feladatra. Egy másik
megkérdezettünknek a belváros közepén volt egy nagy diszkója,
ami most már a Vizo-birodalom része. Azt mesélte, olyan, összeget
mondott neki Vizoviczki a diszkóért, hogy azt nem lehetett
visszautasítani. Az üzlet korrektül és gyorsan bonyolódott,
semmi kívánni valót nem hagyott maga után, nemet mondani azonban
nem lehetett.
A
kérdés itt az, miből futott minderre a védője által csak
ötgyermekes családapának nevezett vállalkozónak? A végső
választ a bíróság feladata lesz megadni az ügyészség és a
nyomozóhatóság tényfeltárása alapján. Húsz éves távlatban
olajból és egyéb bűnözésből szerzett, nagyrészt ukrán pénzek
mulatókban való tisztára mosásáról, majd drogról és
prostitúcióról szólnak a pletykák. Mindegyik kétség kívül
jól jövedelmező üzletág, és az is köztudomású, hogy „cucc”
elengedhetetlen kelléke a Hajógyári-sziget diszkóban játszott
zenéknek. A sziget exhibicionista DJ-i a youtube-ra feltöltött
videóiban nem is titkolták az árukapcsolást. (A Coronita a
Hajógyári-sziget egyik bulihelye):
A
buli színe vörös
Sok-sok
pénzről van tehát szó, Vizoviczki László azonban elkövethetett
egy nagy hibát: a ruletten többször tett a kelleténél a vörös
színre. Emellett hálózatának mérete is folyamatosan növelte a
bukás veszélyét. Az egyéb ügyek kapcsán elfogott dílerek
nyilván elmondták, hol terjesztették az anyagot, elég volt eztán
már csak megnézni, hány razzia volt ezeken a helyeken, és azok
milyen eredménnyel zárultak a többi budapesti szórakozóhelyhez
képest. Hiszen éppen az említett Hír Tv-s riportból derül ki,
hogy a rendőrségnek már 2007-ben konkrét információi voltak
egyes főrendőrök lefizetéséről, ám mégsem tettek semmit. Egy
kormányváltás kellett hozzá…
Tény,
hogy Vizoviczki a Bázis Holdingon keresztül kapcsolatban állt
Gyurcsány Ferencékkel és a baloldallal, ahogyan arra a Heti
Válasz is felhívta a figyelmet.
A holdingnak ugyanis részvényese volt az Alapítvány a Modern
baloldalért. Ez az alapítvány a bukott kormányfő „A buli színe
vörös CD-jéről” és a hamvába halt Amőba mozgalomról ismert.
2006-ban azonban még komolyabb terveket dédelgettek. Országos
klubhálózatot, plasztikusabban szólva mulatóhálózatot és
internetes hírportált gründoltak. Az egyik ilyen
szórakozóhely a debreceni Aranybika szállóban működött
2005-től, ez ma is Vizoviczki-érdekeltségnek számít. Ugyanehhez
az érdekeltséghez tartozik a hajdú bihari megyeszékhely egyik
hírhedt bulifészke, a Home Club és a Nagyerdei Parkban található
Bed Beach és Dokk Beach.
Gyurcsány
Ferenc volt kormányfő 2006 áprilisában, a választási kampány
idején tortát szel a Vizoviczki-birodalommal összefonódott
Alapítvány a Modern Baloldalért (Amőba) buliján. Mellette két
MSZP-s politikus, Hiller István és Lendvai Ildikó. Kampányban
minden segítség elkel. (Fotó: MTI, Beliczay László)
És
néha egy kicsit kék is…
Az
Alapítvány a Modern Baloldalért Gyurcsány Ferenc, Hiller István
és Lendvai Ildikó hozta létre. Az egyesületi célokra létrehozott
Amőba mozgalmat a 2005. október 27-én bejegyzett Bázis Holding
Zrt. volt hivatott megteremteni. A társaság egyik igazgatója az a
Schindler Endre, aki egykor az SZDSZ sajtófőnöke volt, a Sziget
Kft.-től igazolt át az amőbás céghez. A cég nem sokkal
megalakulása után hozta létre a Bázis Centrum Kft.-t, ahol a zrt.
vezető tisztségviselői, Horváth Lóránt és Dávid Zsófia is
társtulajdonosok voltak . A Bázis Holding többségi tulajdont
szerzett a debreceni Bázis Klubot működtető A-Deal Kft.-ben (ami
jelenleg is Vizoviczki érdekeltség). A társaságot Ádor Zsolt
ügyvezette 2006-ban, aki korábban a Fiatal Baloldal alelnöke is
volt. A kft.-t egyébként a kuratóriumi elnök, Horváth Lóránt
alapította, és társtulajdonos volt a társaságban Gőz Gabriella,
Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök akkori sajtótitkára, a
kuratóriumi elnök felesége is. Érdekesség, hogy Gőz 2011-ben a
BRFK-n kapott kommunikációs állást, de hát titkos átjárók a
legvastagabb várfalak alatt is vannak…
S
bár Vizoviczki László 2010 után igyekezett haladni a korral és
megpróbálta újrafogalmazni magát a Nemzeti Együttműködés
Rendszerében, úgy tűnik: a vörös buliból nem tudott
narancssárgát csinálni. Amikor Pintér Sándor 2010-ben újra
Belügyminiszter lett a rendőrség demonstratívan tiszteletét
tette a megfelelő szórakozóhelyeken, egyes hírek szerint ekkor
kezdődött a titkos adatgyűjtés is. Egy már leszerelt operatív
rendőrségi tiszt a PS-nek úgy fogalmazta ezt meg: érthető, hogy
egy jobbos belügyminiszter rosszul viseli, ha a rendőrei baloldali
vállalkozókat szolgálnak ki legálisnak messze nem nevezhető
módon.
Meghallgatják
az egykori sztárzsarut?
Pár
nappal a Hír Tv említett riportja előtt több forrásból
hallottuk, hogy hamarosan meghallgatják a volt életvédelmis
főnyomozót, MSZP-s volt országgyűlési képviselőt Doszpot
Pétert a Vizoviczki-ügyben. Nem elképzelhetetlen, hogy a Hír
Tv-nek nyilatkozó rab vallomása lehet majd az egyik oka az
esetleges rendőri kihallgatásnak, ami azonban még nem
realizálódott. Utánanéztünk Doszpot Péter és Vizoviczki László
közös kapcsolatrendszernek, de cégszinten ilyet nem találtunk. Az
éjszakai élet ismerőinek, illetve a volt rendőröknek a
mondandója sokféle ellentmondással volt tele. Ketten azt
állították, hogy „Doszi és Vizo” valóban dolgoztak együtt.
Egy valaki, aki mindkettőjüket ismeri, azt mondta, egymás mellett
éltek, tiszteletben tartva a másik területét. Az interneten is
keringtek mendemondák, így összességében jobbnak láttuk az
érintettet Doszpot Pétert megkérdezni.
_______
Volt
például egy ilyen blogbejegyzés is: „Vizoviczki Magyarország
legnagyobb vendéglátós vállalkozója, aki mögött meg az MSZP
áll, őt engedi fejlődni, övé az egész Váci utca, a
Hajógyári-sziget, rengeteg étterem, de ami még érdekesebb, hogy
neki a védelmet Doszpot biztosítja, az ő emberei csinálják
mindenhol a portát, elég profi szinten, persze nem kér erkölcsi
bizonyítványt egyik katonától sem, nincs is balhé sehol,
Portikfélék, Tanyifélék ki vannak tiltva ezekről a helyekről.
Még a végén egy Doszpot-Pintér háborúba csöppenünk bele, jó
magyaros módra.”
Doszpot
Péter: Pintér Sándorral eszem ágában sincs háborúzni
Doszpot
Pétert tehát felkereste a PestiSrácok.hu. A volt főnyomozó,
politikus, ma vállalkozó azt mondta, ő az elmúlt 10 évben sem
személyesen, sem telefonon nem beszélt Vizoviczkivel. A blog
bejegyzéssel kapcsolatban pedig azt nyilatkozta: Pintér Sándorral
esze ágában sincs háborúzni, mert értelmetlen lenne, hisz jelen
helyzetben nincsenek egy súlycsoportban.
-
Meglepne, ha meghallgatnának a rendőrségen! Megkérném őket,
hogy tárják elém azokat a bizonyítékokat, ami alapján felmerült
a nevem. Valóban csináltunk portaszolgálatot, de ennek már vagy
négy éve vége. Anno egy baráti vállalkozó helyeit őriztük, de
Vizoviczkinek nem dolgoztunk. A Molin Rouge-t is addig védtük amíg
Vizoviczki meg nem vette. Tudtuk, hogy van egy éles határ. Soha nem
kellett vele még egyezkednem sem. Vizoviczki nem bízott meg külsős
céget, mindig saját emberekkel dolgozott, ráadásul még azokkal a
rendőrökkel sem volt kapcsolatom, akik Vizoviczkivel kapcsolatban
lehettek. Azt azért mindenki tudta, hogy Vizoviczki mindent vitt az
éjszakában – nyilatkozta Doszpot Péter.
A
volt életvédelmis főnyomozó tisztában van vele, hogy korábban
róla is az terjedtek olyan pletykák, hogy rendőrként biztosítja
a razzia mentes életet egyes klubokban. Nevetett rajta és azt
mondta, minden rendőrt, aki valaha szórakozóhelyen dolgozott az ő
számlájára írnak, ami kényelmes elmélet azok részéről, akik
így gondolják, hisz ő és a csapata anno a munkájukból
kifolyólag valóban jött-ment az éjszakában.
-
Az én csoportomból senki nem dolgozott ilyen helyen biztonsági
őrként mellékállásban. Ahhoz én túl nagyképű voltam. Többre
tartottam ennél a gyilkossági zsarukat – nyilatkozta.
Doszpot, pénteken telefonban határozottan jelezte, hogy nem akarja
a nyilatkozatát úgy látni, hogy abból arra lehessen
következtetni, hogy ő is ugyanazt csinálta, amivel a most
letartóztatott rendőröket vádolják, hisz ellene még vizsgálat
sem volt ilyen vádra alapozva.
Pandúrból
lesz a legjobb védelmező?
Igaz,
hogy Doszpot Péterről esetében a rendőrség akkori belső
elhárítása nem igazolt vissza egyetlen olyan állatást sem,
amelyet az alvilág egyes komoly, vagy komolytalan szereplői
felhoztak ellene. Szemben a Gulyás Imrénél(NNI), Hopka
Lajosnál(NNI), Kalmár Tamásnál(BRFK), és Koblencz Attilánál
(BRFK) igazoltnak látszó információkkal. Ugyanakkor tény, hogy
Doszpot 2001-es leszerelése után alakított biztonsági cégei
referenciái között nagyon hamar megjelent később a fővárosi
önkormányzat és a biztosító társaságok mellett olyan mulatók
védelme is, mint a Jam Pub, és a most már Vizoviczki érdekeltségi
körébe tartozó Moulin Rouge. Amikor pedig Doszpot országgyűlési
képviselő lett az MSZP színeiben, nagyon rövid időn belül
menekülni akart a T. Házból – azt mondta nem öregedett még meg
ehhez eléggé. Inkább átigazolt volna a Vám és Pénzügyőrség
Különleges ügyek főosztályának vezetői székébe, de a
folyamatot László Csaba akkori pénzügyminiszter lassította, majd
nemet mondott. A HVG akkor arról írt, a kinevezés halogatásának
okai közt lehetett, hogy Doszpot rendőri múltjában akadtak
magyarázatra szoruló esetek, de László Csaba részéről a
hivatalos érv ez esetben a megfelelő iskolai végzettség hiánya.
A
Vizo-ügy előtt az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatairól
készültek ugyan szakmai anyagok, de egészen mostanáig
rendőrökkel, ügyészekkel, és bírókkal kapcsolatban
tabudöntögetésnek számított bűnről beszélni. A téma kutatóit
is csak a közlekedési bűncselekmények kapcsán felmerült
korrupcióról készült aktákat kapták kézbe. Az a kevés számú
komoly ügy, ami egyáltalán eljutott a bíróságig, többnyire
felmentéssel zárult. Az ok általában a bizonyítottság hiánya
volt. Erről a jogászok pontosan tudják, hogy messze nem egyenlő
az ártatlansággal, csupán annyit tesz, hogy a bűnösségét
kétséget kizárólag nem lehetett bizonyítani, a hétköznapokba
ez azonban nem szüremlik át. Hiszen az, hogy könnyű volt droghoz
hozzájutni a Vizoviczki érdekeltségeibe tartozó
szórakozóhelyeken, közszájon forgott, az hogy rendőri
kapcsolatrendszeren keresztül biztosították a védett terjesztés,
az már legalább 15 éve városi legendaként ismert. Mégsem volt
eddig olyan összehangolt akció, mint most. Örömteli lenne, ha a
lendület megmaradna piros és narancssárga meccsektől függetlenül.
Hát így áll fel a politikai maffia , és a lecsatlakozó alvilág összefonódásából kialakuló politikai elitett a vakolók szabadkőműves módszerekkel zsarolva a pénzügyi világelit akaratát erőltetik a Magyar népre. A rabló elit , még vissza sem mer szólni , hisz tudják , hogy vaj van a fülük mögött, és ha olvadni kezd … Hát így rabolták le a nemzetet a nemzeti vagyonunkat és minden értékünket ellopták a zsidó maffiával , kik beépültek a közigazgatásba , és ahol tudtak ott raboltak , és öltek , mármint az ellen lábosokat meg akit lehetett. Csodálkozunk , hogy padlót fogtunk. Ne csodálkozz a rabló elit többsége nálunk zsidó a szenttehén fajtából , hozzá sem lehet nyúlni , ha kirabolja a gojokat , kirabolja azok csak állatok .
Nem folytatom tovább , hisz ti is látjátok az eseményeket , ahogy elvész ez a szép kis ország a rablógyilkosok kezei között.
EMBERVADÁSZAT A CIGÁNYSORON: HÁLÁS TÉMA, ÁLLAMI TÁMOGATÁSSAL 0
Újra
megszólalt a romagyilkosságok elsőrendű vádlottja, a „debreceni
négyek” vezetőjének tartott Kiss Árpád.
Az
emberöléseket és rasszizmusát tagadó, előzetesben ülő férfi
a PestiSrácoknak azt mondta, politikai kérdésnek tartja, hogy a
sorozatbűntényről az elmúlt három évben színdarab, film és
könyv készült, mert ezek szerinte alkalmasak mind a nagyközönség,
mind a bíróság manipulálására. A hatósági eljárást ügyükben
trehánynak és dilettánsnak tartja, és visszautasítja, hogy
rasszista lenne. Beszél még fegyverekről, autókról meg egy
nőről. Kérdések és válaszok a Venyige utcai börtönből.
PestiSrácok
– Továbbra
is tagadja a sorozatgyilkosságok elkövetését, és nem érzi magát
rasszistának. Elsőrendű vádlottként, a „debreceni négyek”
vezetőjeként mégis ugyanazon a vádlottak padján ül, amelyen
három társa is, akikről viszont bebizonyosodott, hogy
cigánygyűlölők. Nem vet ez „rossz fényt” önre?
– Éppen
ellenkezőleg, mert az összes kihallgatott tanú, akinél ez
egyáltalán szóba jöhetett, nem az én baráti körömbe tartozik.
Felszínesen ugyan ismerhettek, például azt is tudták rólam, hogy
az István ( a másodrendű vádlott – a szerk.) testvére vagyok,
de semmiféle személyes információt nem mondtak rólam. A Perényi1
alkalmazottjai, akiket már kihallgattak az ügyben, és akikkel nap,
mint nap együtt dolgoztam, soha semmilyen rasszista megnyilvánulást
nem tapasztaltak tőlem. Szóval, lehet ilyesmin erőlködni, de
szerintem ez nagyon gyenge érv amellett, hogy a rasszizmus lenne a
motiváció egy ilyen súlyos bűncselekmény elkövetéséhez. Nekem
ez így erőtlen.
– Mit
szól ahhoz, hogy az elmúlt három évben dokumentumfilmek,
riportok, mozifilm, színdarab és könyv készült a
romagyilkosságokról? Legutóbb Fliegauf Bence filmje, a Csak a szél
Berlinben Ezüst Medve díjat nyert…
– Mivel
folyamatban lévő ügyről van szó, nem tartom korrektnek, hogy
szárnyra kapták, hiszen mindegyik alkotás alkalmas arra, hogy a
bíróságot befolyásolja. És persze az embereket is, akik megnézik
a filmet a televízióban, a moziban, vagy elolvassák a könyvet. A
művészi teljesítményt nem akarom minősíteni, de az biztos, hogy
ez egy olyan hálás téma, amire tuti, hogy mindig akad állami vagy
uniós támogatás. Aki ebbe belenyúl, az tudja, hogy garantált a
siker, ugyanis a témát már csak a politikai korrektség címén
sem lehet kritizálni.
– Nem
érzi úgy, hogy a téma ettől függetlenül kikerült a politika
bűvköréből és a társadalmi közbeszédben landolt?
– Nem,
ez az ügy továbbra is politikai kérdés. Azt figyelem ezekben a
megjelent kiadványokban, filmekben, hogy milyen irányba tolják el
a véleményformálást. Nos, nekünk ez egyáltalán nem kedvező,
de aki követi a bírósági eseményeket, megfigyelheti, hogy a
bírósági ügy olyan stádiumba érkezett, amelyben már nyíltabban
lehet beszélni az eljárási hibákról is, s már ott tartunk, hogy
a nyomozásban mégsem volt minden rendben.
– A
tatárszentgyörgyi eset a legjobb példa erre…
– Igen,
az iratok szerint az egy szélsőségesen trehány hatósági munka
volt. Azon gondolkodtam, hogy végeredményben – mivel nem voltam
ott – teljesen mindegy, hogy milyen volt ott a helyszínelés, mert
egy jobb helyszínelés sem hozott volna rám nézve terhelő
bizonyítékot. De ugyanilyen dilettáns, kapkodó, hevenyészett, és
nem igazán törvényes eljárásban foglalták le a fegyvereket is.
– Mire
gondol?
– Megmagyarázhatatlan
események zajlottak a debreceni Perényi1 klubban, a volt
munkahelyemen. Legutóbb, március 19-én ott tartottak egy bírói
szemlét. Végeredményben eljutottunk oda, hogy a bíró azt mondta,
előzőleg nem voltak fegyverek ott, ahol azokat végül megtalálták.
Itt tartunk most. A lefoglalás körülményeiről pedig annyit, hogy
annak egy részén jelen volt egy tanú, aki nem szerepel a
jegyzőkönyvben. A kinevezett hatósági tanú egyáltalán nem
látott semmit, de még a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele.
Egyébként is, a hely alkalmazottjaként elfogult személy volt, így
tehát ez az eljárás szerintem törvénytelen, ami megkérdőjelezi
az ügy legfontosabb bizonyítékait.
– Vagyis
azt állítja, hogy a megtalált fegyvereket előzőleg a rendőrök
tették arra a helyre?
– Nem,
ez nehezen hihető, és nem is állítok ilyet. Csak hát furcsák a
körülmények. Például a számos házkutatási szemle közül ez
volt az egyetlen eljárás, amelyben úgy gondolta a rendőrség,
hogy a kutatás előtt be kell vetni a tűzszerészeket. A
szakértőket viszont Budapestről hozták, mellőzve a
debrecenieket. A rendőrök előre elmondták nekik – és ez
jegyzőkönyvezett tény –, hogy mit kell megtalálniuk a Perényi1
klubban. Így egy viszonylag rövid kutatás után találtak néhány
fegyvert, a kutatást felfüggesztették, nem vizsgáltak meg semmit,
majd bejelentették, hogy megvannak a keresett dolgok. Mindez a
szórakozóhely egyik alkalmazottjának a jelenlétében történt,
aki csupán egy fegyvert látott, a neve mégsem került bele a
jegyzőkönyvbe. Ezek után ezt a fiatalembert eltávolították a
helyszínről és hoztak egy másik alkalmazottat, akinek meg azt
mondták, hogy mostantól ő lesz a házkutatást elszenvedő
személy. Leültették egy teremben, és egy távolabbi helyről –
ahova ő nem látott be – elkezdték kihordani a tárgyakat, ami
órákon át tartott. Úgyhogy a helyszínen nem készült sem videó,
sem pedig fénykép. Ezt tetézték azzal, hogy a végén ennek a
házkutatást elszenvedő személynek a férjét kirendelték
hatósági tanúnak, aki aztán végképp nem volt jelen az egész
eljárásban, és persze a jegyzőkönyvet sem íratták alá vele,
csak a már lezárt csomagokat. Nagyjából tehát így nézett ki az
eljárás.
– Akkor
hogyan találhatták meg a fegyvereket a Perényiben?
– A
testvérem, István, felszólalt ebben az ügyben, és elég nyersen
fogalmazott. Azt mondta, hogy meg volt rendezve az eljárás.
– De
ha nem önök tették oda a fegyvereket, akkor mégis hogyan kerültek
oda?
– Nem
tudom, de számtalan alkalmasabb hely lett volna rejtekhelynek, mint
az a hevenyészett szemétdomb. Egy átjáróház volt, ahova
bármikor bárki bemehetett ellenőrzés nélkül. Munkások,
külsősök és belső alkalmazottak, akiknek a gyerekei is ott
játszottak. Ezek mind igazolt tények, amelyek a szemle alatt
szerintem a bíróságnak is világossá váltak.
– Itt
találták meg az a puskát is, amit a személyéhez köt a vád?
– Igen,
itt.
– Ez
milyen fegyver?
– Konkrétan
golyós fegyver, amivel, állítom, senkit nem lőttek le, de még
csak sebesülést sem okoztak vele.
– Új
volt talán, nem használta még senki?
– Nem,
nem erről van szó. Mást azonban erről nem szeretnék mondani.
– Tudom,
hogy lerágott csont, de a tárgyalásokon is számos alkalommal
vallottak a tanúk úgy, a helyszíneken egy sötét, oda nem illő
terepjárót láttak a gyilkosságok előtt az utcákon közlekedni.
Mi erről a véleménye annak tükrében, hogy a vád szerint önök
egy ezüst színű Opel Astrával jártak a helyszíneken?
– Nem
tudom, van-e ennek valóságtartalma. Mivel a tanúk azt állítják,
valószínűleg tényleg feltűntek fekete autók egymástól távol
eső helyszíneken. De akár városi legenda is lehet, nem tudom. Az
biztos, hogy sem a nyomozó hatóság, serm a bíróság ezzel nem
foglalkozott.
– A
tiszalöki eset (ez az a gyilkosság, amit a vád szerint Kiss Árpád
követett el – a szerk.) tanúi mondták el, hogy az egyik fekete
autó még meg is állt az áldozatok utcájában.
– Igen,
a tanúk azt állítják, hogy ott tulajdonképpen egy
leellenőrizhető útvonalon közlekedett egy oda nem illő autó. A
mi szempontunkból ez annyiban érdekes, hogy ez szembe megy a ránk
terhelő vallomást tévő Csontos István vallomásával, aki azt
mondta, hogy egy autóval közlekedtünk. Felvetődött, hogy a
tettesek több autóval közelítették meg a helyszíneket, a
nyomozáskor ezt rendőri jelentések és egyéb információk is
alátámasztották. De a fekete terepjárónál szerintem érdekesebb
az, hogy az egyik tanú, aki a leginkább láthatta az ott közlekedő
járművet, ezzel szemben pont egy ezüstszínű személyautóról
számolt be abban az időpontban, amikor a lövést hallotta, attól
néhány tíz méterre. Úgyhogy ebből még lehet valami, ami
érdekes fejleményt hozhat.
– Nem
értem, az ezüstszínű autó pont önökhöz köthető…
– Közismert
tény, hogy Csontos István aznap egy ezüstszínű személyautóval
közlekedett…
– Ami
nem az övé volt.
– Igen,
ami nem az övé volt.
– Jó,
később meglátjuk, hogy mi kerekedik ki ebből. Az első három
támadás elkövetését azonban, amelyben nem halt meg senki,
elismerik. Elmondaná, mi késztette önöket ezekre az akciókra,
hogyan történtek azok és mik az előzmények?
– Nem.
Nem is szeretnék már erre visszatérni, csak annyit mondhatok, hogy
nem voltak előzmények. A tárgyalás korai szakaszában felolvasták
a vallomásomat, ennél többet erről most nem szeretnék mondani.
– Van
még egy érdekes momentum, amit elismernek, hogy tudniillik a
tiszalöki támadás éjszakáján – nem messze a helyszíntől –
az Opel Astrával elakadtak egy földúton, és Nyalka Éva (az ügy
koronatanúja, Kiss Árpád egykori munkaadója – a szerk.) önökért
ment, hogy a kocsit kihúzza a sárból. Ha nem önök követték el
a gyilkosságot, mégis mit kerestek ott?
– Erről
is megvannak a vallomások, a bizonyítékok, de a kérdésre adható
válasz is az a kategória, amit még alaposan meg kell rágnom.
Egyszer majd teszek egy olyan vallomást, amiben a mellettünk szóló
bizonyítékokat jobban nyomatékosítom, jobban alátámasztom
tényekkel.
– Hány
óra körül akadtak el azon a bizonyos földúton?
– Hajnali
három óra körül.
– A
tiszalöki támadás pedig hány órakör történt?
– Az
körülbelül este tíz órakor, tehát az elakadás három órakor
volt, és vagy hetven kilométerre Tiszalöktől, lényegében
Debrecentől nem messze.
– Úgy
tudom, azzal védekezik, hogy éppen dolgozott abban az időben.
– Igen,
akkoriban zajlottak a kifejezetten saját szervezésű rendezvényeim.
Én tartottam a kapcsolatot a dj-kkel és a zenekarokkal, tehát ezek
nyoma például a híváslistákban igazolható. Tényleg csak annyi
hiányzik, hogy meghallgassák még a kompetens tanúkat.
– Még
korábban arról cikkeztek a lapok, hogy ön tiltott kapcsolatot
tartott fönn az ügy koronatanújának mondott Nyalka Évával.
Igaz, hogy mobiltelefonon tartották a kapcsolatot az előzetes
letartóztatásban?
– Amikor
ez megjelent, eljárás indult ellenem, hiszen egy ilyen ügy komoly
fegyelmi vétségnek számít minden börtönben, itt a Venyige
utcában is. Az eljárást azonban megszüntették, mivel nem volt
tiltott kapcsolattartás.
– De
mégis hogyan vetődött ez fel?
– Úgy,
hogy az egyik tárgyaláson az Éva bemutatott egy pár sms-t a
telefonján, amit az én számomról kapott. Valaki feltöltötte a
SIM-kártyámat és íródott néhány üzenet, az én nevemben. Csak
az a bökkenő, hogy én abban az időpontban olyan zárkában
voltam, ahol két kamera van, tehát simán ellenőrizték az aznapi
tevékenységemet. Ráadásul ez éppen a reggeli váltás
időszakában történt, amikor feszesebb a felügyelet, tehát nincs
ilyenre lehetőség. A rendőrség azonban nem nyomozta ki az ügyet,
azt viszont az eljárásból megtudtuk, hogy megfigyelték a
családom, az ügyvédem kapcsolattartását és telefonszámait. No,
erről ennyit.
________
Saját
kezükbe vették az igazságszolgáltatást
A
romagyilkosságok ügyében előre kitervelten, aljas indokból, több
emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben
tizennegyedik életévét be nem töltött személy ellen elkövetett
emberölés és más bűntettel vádolja a Pest Megyei Főügyészség
Kiss Árpádot, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt. A
vádirat szerint a Kiss testvérek, illetve Pető Zsolt 2007 végén,
2008 elején arra az elhatározásra jutott, hogy mivel az
igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák
által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a
“rendcsinálást”: fegyveres támadásokat hajtanak végre
cigányok lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott
élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti “problémára”.
Mivel fegyverük nem volt 2008. március 7-én szereztek ilyen
eszközöket: egy vadászfegyverek eladásáról szóló hirdetés
alapján Besenyszögön betörtek a hirdetést feladó házába, ahol
a vadászt két golyós és öt sörétes fegyver, továbbá az
azokhoz tartozó lőszerek átadására kényszerítették. Ezután
július 21-től 2009. augusztus 7-ig kilenc alkalommal –
Galgagyörkön, Piricsén, Nyíradonyban, Tarnabodon, Nagycsécsen,
Alsózsolcán, Tatárszentgyörgyön, Tiszalökön és
Kislétán – támadtak romák házára, amelyben összesen
hat ember, köztük egy ötéves tatárszentgyörgyi kisfiú
vesztette életét. A negyedrendű vádlott, Csontos István az
ügyészség szerint csupán a Tiszalöki támadás előtt
csatlakozott a társasághoz.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése