Érdekességek

Érdekességek

Földet kerül a napelemes repülőgép

Bemutatták a világ első napelemes repülőgépének új prototípusát, amely már képes akár “a végtelenségig” a levegőben maradni, vagyis leszállás nélkül átkelni az óceánok fölött is.

Az együléses Solar Impulse 2 az elődjénél jobb tápegységgel rendelkezik a szárnyait borító 7200 napelem által felvett napenergia tárolásához, könnyebb anyagból készült, és szárnyainak fesztávolsága is nyolc méterrel nagyobb. Nem mellékes, hogy az ülés is sokkal kényelmesebb, hiszen a pilótának egyhuzamban több napot és éjszakát kell eltöltenie benne az óceánok átrepülése közben.

Öt nap, öt éjszaka repülés

Bertrand Piccard és André Borschberg svájci pilóták 2015-ben tervezik körberepülni a Földet a napelemes repülőgép feljavított típusával. Már az első prototípus, a Solar Impulse is, amely öt éve szállt fel először, 2010-ben egy nonstop 26 órás repüléssel bebizonyította, hogy a nappal felvett napenergiával lehetséges végigrepülni az éjszakát, eljutni egyik kontinensről a másikra és keresztülrepülni az észak-amerikai kontinensen.

A két pilóta azt tervezi, hogy 20 repülési nap alatt, több szakaszra bontva, akár több hónap alatt repülik körbe a világot, bizonyítandó a megújuló energiaforrások életképességét. Az új repülőgépmodellnek képesnek kell lennie több mint 120 órán – öt napon és öt éjszakán – át egyhuzamban repülni, mert alacsony sebessége miatt ennyire időre van szüksége az Atlanti- és a Csendes-óceán légterének átszeléséhez.

Az egész világ nagy napja

A Svájcban, a payerne-i légi támaszponton szerdán bemutatott új napelemes repülőgép szárnyai 72 méteresek, szélesebbek még egy Boeing 747-es légibuszéinál is, miközben 2,3 tonnás súlya csak 150-ede ez utóbbiénak, nagyjából egy nagyobb autóénak felel meg.

A napelemes világ körüli utazás projektjét mintegy nyolc cég, illetve intézmény támogatja, köztük a szerdai eseményen személyesen is jelen lévő II. Albert monacói herceg alapítványa.

Ulie Maurer svájci védelmi miniszter “az egész világ nagy napjának” nevezte a világ körüli útra alkalmas napelemes repülőgép bemutatását, és dicsérte “a találékony, modern, dinamikus… és egy kissé őrült Svájcot”.

Forrás: Hír24

Railgun – Sci-fibe illő fegyver az amerikai hadseregnél

A hangsebesség hétszeresével lövi ki lövedékét az elektromágneses indukció elvén működő railgun. A fegyvernek egyelőre nincs ennél magyarabb neve, de nem is a megnevezés számít, hanem az erő: a lövedék másodpercenként több km-t tesz meg, és amikor becsapódik, sokkal nagyobb pusztítást végez, mint a hagyományos fegyverek.

Míg egy rakétatöltet 1 millió dollárba is kerülhet, ugyanakkora pusztítást egy railgunnal 25 ezer dollárból össze lehet hozni – derül ki a technológia teszteléséről beszámoló Sky News híréből. A railgun alapja, hogy a hagyományos fegyverekkel ellentétben nem kémiai, hanem elektromágneses hatásra lövi ki a lövedéket, ami így a hangsebesség többszörösével – az USA haditengerészete által tesztelt formában hétszeresével – száguld a célpont felé.

Electromagnetic Railgun Which Fires At Seven Times Speed Of So

http://www.youtube.com/watch?v=atj7cbQ7f-Q

A tervek szerint amerikai katonák két év múlva vehetik használatba a fegyvert, melynek hatótávolsága 110 tengeri mérföld, nagyjából 203 km lesz. A nagy lőtáv, illetve annak gyors elérése mellett az ebből következő előny: ugyanakkora méretű romboláshoz az eddigieknél kisebb lövedék is elég lesz, ha pedig ugyanakkora a lövedék, az értelemszerűen jóval nagyobb erővel végzi majd a dolgát.

Forrás: hvg.hu

Brazíliában nullponti energia-kicsatolót hoztak

Forgalomba (?)

A dél-amerikai ország ismét bebizonyította, hogy a világ előtt jár, ha a földönkívüliek utáni kutatásról van szó? Vagy csak kamu az egész? Mindenesetre az egyik brazil kereskedelmi tévé beszámolója szerint az idegen űrhajók meghajtásánál is használt tértechnológia nyújtotta hihetetlen előnyök immár bárki számára elérhetők.

Míg mindenhol máshol évtizedek óta csak beszélnek róla és ígérgetik, hogy hamarosan elkészül, addig két fiatal brazil feltaláló Nilson barbosa és Cleriston Leal néhány hete már forgalomba is hozta az állításuk szerint ötezer százalékos hatásfokkal működő nullponti energia-kicsatolót.

Az Earth Electron Captor Generator névre keresztelt eszközhöz jelenleg Imperatriz városka lakosai juthatnak hozzá a legkönnyebben, de hamarosan online is rendelhető lesz a termék.

BREAKING: Inventors Harness Free Energy with New Device

http://www.youtube.com/watch?v=fu3LKUydgnE

A brazil feltalálók szerint az eszköz a működéséhez szükséges energia ötvenszeresét képes előállítani. A prototípus alig másfél kilogramm súlyú, a méretei 20x30x15 centiméter és egy átlagos ház teljes energiaszükségletét képes fedezni, amelyhez mindössze 21 wattra van szüksége.

Forrás: ittvannak.hu

Tripla robbanás a Napon – ebből a Föld is kap

Egyszerre három napkitörés robbant ki április 3-án központi csillagunkból.
A spaceweather.com cikke szerint csütörtökön egyetemes idő szerint a késő esti órákban a Nap három aktív régiója produkált napkitörést szinte egyszerre. 

A szakemberek szerint a három erupció között egyfajta kapcsolódás volt, e nélkül kis valószínűséggel mentek volna végbe gyakorlatilag szimultán. 2010-ben egy olyan napkitörés-láncot figyeltek meg a csillagon, mely szinte az egész északi félgömbre kiterjedt – áll a cikkben.

A kitörések során kilökődött anyagból a napokban várhatóan a Föld is fog kapni.

Forrás: pecsistop.hu

Kilenc napra voltunk a digitális világvégétől

Most nem az iPhone 6, a digitális kriptopénz vagy az eltűnt maláj repülőgép tartaná lázban a világot, ha 2012-ben eltalálja a Földet az eddig legnagyobb napkitörés.

Nem is nagyon lennének sem digitális eszközeink, sem globális híreink, mert a gigantikus napvihar akkora pusztítást végzett volna, hogy egyes becslések szerint 4-10 év lenne újraépíteni a tönkrement rendszereket. Mi pedig valószínűleg munkanélküliek lennénk, vagy a forgalmas kereszteződésekben terjesztenénk az ólommal nyomott, papíralapú Indexet.

Ha a Nature Communications tudományos lapban bemutatott napkitörés 9 nappal korábban történik meg, az éppen elkapta volna a Földet, és felülmúlta volna az 1859-es Carrington-esemény hatását, amelyben a napvihar tönkretette a távíróhálózatot, és akkora sarki fényt generált, hogy az még az egyenlítő közelében is látszott.

A Nap legnagyobb koronakidobódásai során több milliárd hidrogénbombának megfelelő energia szabadul fel, és egy mágneses felhő kezd brutális sebességgel száguldani a Föld felé. A felhő hatására mágneses vihar keletkezik, amely megzavarhatja a műholdak, az áramhálózatok és a rádiós kommunikációs eszközök működését.

A NASA Stereo-A űrszondája által 2012. június 23-án észlelt gigantikus napkitörés csúcssebessége 2000 kilométer per másodperc volt, ami körülbelül a négyszerese egy átlagos napkitörés sebességének. A napvihar azért volt erős, mert 10-15 percen belül két koronakidobódás történt, és mindegyiknek az energiája körülbelül egymilliárd hidrogénbombáéval volt egyenlő, állítják a felfedezésről tanulmányt író tudósok. Mivel négy nappal korábban is volt egy koronakidobódás, az minden akadályt eltakarított a brutális napvihar útjából. Nem volt az űrben semmi, ami lelassította volna.

Amikor a napszél elérte a Stereo-A űrszondát, az körülbelül 143 millió kilométerre volt a Naptól, vagyis körülbelül olyan messze, mint a Föld, amely 147 millió kilométerre van tőle. Szerencsére a vihar nem a Föld irányába tartott, hanem pont a Stereo-A felé.

Egy nemrég megjelent tanulmány szerint az 1859-es Carrington-egyesmény ma 2,6 billió dolláros kárt okozna a Földön. Az elkerült napvihar hatása valószínűleg hasonló nagyságrendű lett volna.

Forrás:index.hu

Kipakol a Szcientológia Egyház vezetőjének unokahúga

Önéletrajzi könyvet adott ki a Szcientológia Egyház vezetőjének, David Miscavige-nek unokahúga, Jenna Miscavige, aki a világszerte sokat vitatott hitközösségen belül nőtt fel. A könyvben kemény fizikai munkával, büntetésekkel és agymosással teli gyerekkor tárul elénk.

Jenna hét évesen írt alá egy szerződést, mely arról szól, hogy attól fogva a “Sea Organisationnak”, azaz az egyház hatalmi központjának szenteli magát “a következő évmilliárdokra”. Most, húsz évvel később megírta a sokak által szektának nevezett vallási szervezetből való “drámai menekülésének” történetét “My Secret Life Inside Scientology and My Harrowing Escape” – magyarul körülbelül: “Titkos életem a szcientológiában és drámai menekülésem” – címmel. A Lisa Pulitzerrel közösen szerzett önéletrajzi írás “zavarba ejtő betekintést nyújt egy szervezetbe, mely az idomításra, a félelemre és a külvilágtól való izolálásra” építi fel hatalmát – írja a német Focus magazin, amely több epizódot is felelevenít Jenna szcientológusok közt telt mindennapjaiból.

Szülők nélkül kellett felnőnie

Mivel a szcientológusok abban hisznek, hogy az ember lelke a test halála után is továbbél, azok, akik az egyháznak szentelik magukat, összes rákövetkező életükre elköteleződnek. És a Miscavige család pontosan eszerint járt el. Így került a kis Jenna igen hamar a szcientológia befolyása alá. A lány egy kétszobás lakásban élt együtt testvéreivel és szüleivel, de mivel utóbbiaknak az egyház tagjaként napi 14 óra szolgálatot kellett teljesíteniük, a kétéves Jenna és két idősebb mostohafivére csak éjszakánként láthatta őket. Egészen addig a gyerekek a szcientológusok által fenntartott gyerekfelügyelet alatt állnak.

Az egyház minden hívőt képességeinek megfelelően alkalmaz. Jenna apja számítógépes szakember lesz, a szülők hamar felemelkednek, és nemsokára költözhetnek is a nemzetközi menedzsment főhadiszállására. Csak éppen a gyerekek nélkül. Ugyanis a menedzsmentközpont helyét olyannyira titokban tartják, hogy még családtagok sem tudhatnak arról, hol van. A közösség magyarázata szerint így próbálják megvédeni a kívülállóktól, akik árthatnak az egyháznak. Jenna szülei így indokolták ekkoriban mindezt lányuknak: “Ezek az antiszociális személyek utálták, hogy mi másoknak segítünk, emiatt kellett mindent titokban tartanunk.” A szülei ekkoriban szombat este érkeztek haza a gyerekeikhez, vasárnap délelőtt pedig utaztak is vissza. “A legtöbb vallásban a család és a gyermekek központi helyet foglalnak el, ezzel szemben a szcientológiában fel kell őket áldozni. Hasonlóképpen a ‘Sea Org’-tagok hosszú munkanapjai és alacsony bérei is a szcientológia jólétének növekedését szolgálták” – írja később Jenna.

Mindennapok az internátusban – munka és büntetés

Jenna leírja, milyenek voltak a mindennapok a “Cadet Organization” falai között, amelyet magasrangú szcientológusok gyerekeinek tartottak fenn, és ahol korántsem volt leányálom felnőni. A szerző szerint az intézet leginkább egy katonai táborra emlékeztetett, ahol a gyerekekkel rendszeresen edzőgyakorlatokat és kemény fizikai munkát végeztettek. A gyakorlatok, a szolgálati munka, a tanítás és a házi feladatok elkészítésének ideje percre pontosan volt beosztva. A gyerekmunka, ami alól egyébként semmilyen körülmények között nem kaphattak felmentést, a szcientológusok számára úgy tűnik, normális dolog volt. Jenna szerint olyan körülmények között dolgoztak, melyek egy felnőtt férfi számára is keménynek mondhatók, de bármi panasz, kérdés vagy ellenkezés azonnali fegyelmi eljárást vont maga után. A büntetési formák sem voltak átlagosak: vödörnyi jéghideg víz a fejre, éjszakáztatás a denevérektől hemzsegő, romos disznóólban. Mivel a gyerekeket kötelezték arra, hogy minden “etikátlannak” tűnő dolgot jelentsenek, hamar besúgó lett belőlük. Szinte mindenre engedélyt kellett kérniük, a szerző azt írja, a mai napig rákérdez, hogy elmehet-e wc-re.

A gyerekeket teljes mértékben izolálták a külvilágtól és a napi szolgálat mellett az egyházalapító Ron L. Hubbard műveit kellett tanulmányozniuk. Azt is megtanulták, hogy a hívőkön kívül álló emberek még nem világosultak fel, és “megtisztításuk” egyszer az ő feladatuk lesz. A mindennapi tanulást egy elektropszichométer nevű eszköz segítségével kontrollálták. Ez a szerkentyű egyidejűleg mutatta, ha a gyerek hazudott a felügyelői kérdéseire válaszolva, és vezetett áramot a testbe, ha éppen büntetni kellett. A kérdezés során komoly pszichés terrornak vetették alá őket, folyton visszatérő, gyakran nagyon személyes kérdésekkel zaklatták őket. Jenna azt írja, a módszer eredménye az volt, hogy gyakran maguk is kételkedtek benne, hogy ártatlanok lennének, és olyan volt, mintha egy párhuzamos világban valóban valami szörnyű bűnt követtek volna el, csak éppen nem tudtak róla.

Fizikai és lelki terror, izolálás

Tizenkét évesen otthagyta a tábort, a nevelés egy auditor-képző központban folytatódott. A lány szerint túl sok különbség nem volt a kettő közt: “Alapjában véve csak egyre inkább robotokká váltunk. A reakcióink automatizálódtak, és minden, amit mondtunk, egy bizonyos forgatókönyvet követett.” Olyan üléseken is részt kellett venniük, amelyeken különböző módon provokálták őket, mint például nevetségessé tették, vagy szóban szexuálisan sértegették őket. Emellett gyakran kellett kiszolgálniuk a vezetőséget: kitakarítani az irodájukban, lemosni az autójukat, kimosni a szennyesüket. Mindezt nagyon kevés pénzért, de volt olyan is, hogy hetekig fizetés nélkül kellett kijönnie.

Az egyházvezető unokahúgaként Jennának ráadásul több elektropszichométeres ellenőrzést kellett elviselnie, mint másoknak. Idővel azonban nem csak neki kezdett egyre több problémája támadni a közösségen belül – egyszer rajtakapták, hogy kikezdett egy diáktársával, holott a szcientológusoknál még a flört is tiltott -, fivéreit és édesanyját is büntetésben részesítették, utóbbi büntetőtáborba is került, ahol fizikailag megterhelő feladatokat osztottak rá. Végül az egész család kilépett a szcientológia egyházból, kivéve Jennát, aki – mint később leírta – ekkor még nem érezte magát elég erősnek ahhoz, hogy kilépjen abból a világból, amelyikben felnőtt, és elmenjen egy olyan iskolába, ahol a múltja miatt cukkolják. Csak akkor, amikor – addigra már az ekkor még szintén szcientológus férjével együtt – egy vallási célú kiküldetés során szembe találkoznak a külvilággal, döntöttek úgy közösen, hogy kiválnak az egyház kötelékeiből. A szervezet azonban még ezalatt is sorozatos nyomást gyakorolt rájuk.

Élet a szcientológia után

Jenna azóta Kaliforniában él férjével és közös gyerekeikkel. Nehéz újrakezdésről számolt be, mely során fokozatosan jöttek rá az egyház és a szcientológia tanainak visszásságaira, valamint arra, milyen kegyetlen módszerekkel próbálja az egyházhoz láncolni saját családtagjait az egyház vezetője. Jenna már csak az egyháztól való szakítása után eszmélt rá, hogy mekkora hatalma van nagybátyjának, aki kiskorában egyébként mindig kedves és szeretetteljes volt hozzá, ugyanakkor érezni lehetett, hogy mindenki fél tőle.

A szcientológiáról röviden: A szcientológia tanain alapuló egyházat L. Ron Hubbard (LRH) alapította, aki az úgynevezett dienetika atyja. Eszerint az embereknek meg kell szabadulniuk minden szenvedéstől, hogy azok ne akadályozzák személyes fejlődésüket. Mindezt lehetővé teszi a szcientológiai központ, ahol speciálisan képzett auditorok tárják fel a képzés résztvevőinek jelenlegi vagy korábbi életükben megélt fájdalmas tapasztalatait, és addig szembesítik őket ezekkel, amíg meg nem tisztították a szellemet. Ily módon szerintük legyőzhetőek a pszichoszomatikus betegségek, a neurózisok és pszichózisok, sőt, az intelligenciaszint is növekedésnek indul. A beavatott akár a teljes múltjára is képes visszaemlékezni. Különböző szinteket lehet elérni a folyamatban, a legvégén pedig elénk tárul “a leplezetlen igazság”. Az a személy azonban, aki elérte a legfelsőbb szintet, semmiképp sem oszthatja meg élményeit alacsonyabb szinteken lévőkkel, mert súlyos zavarok, adott esetben halál léphetnek fel.

Forrás: Hír.ma / focus.de

Űrből töltik fel az amerikai hadijárműveket

Bár az amerikai lakosság kisteherautói is hektoliterszámra égetik a drága benzint, az Egyesült Államokban valójában nem a cowboyok fogyasztják el a legtöbb üzemanyagot, hanem a katonaság. Az olajár növekedése arra készteti a Pentagont, hogy alternatív energiahordozók után nézzen.

Mivel az amerikai hadsereg a világ minden táján jelen van, kézenfekvőnek tűnt az űr felé fordulni, ahonnan a Föld összes pontja elérhető, és rádióhullámokkal le tudják sugározni az energiát a hadi eszközökre.

Az Egyesült Államok Haditengerészeti Kutató Laboratóriuma (NRL) olyan megoldást épít, amellyel az űrben begyűjtik a napenergiát, és azt továbbítják a földi eszközökre. Az űrbéli utántöltéssel többé nem kell majd üzemanyag-szállítókat küldeni a veszélyes területekre, és hosszabb küldetéseket tudnak tervezni, mert a járműveknek nem kell visszatérniük a bázisra tankolni.

Az NLR két prototípust próbált ki, amelyek réteges modulokból állnak. Az egyikben egy fotovoltaikus réteg gyűjti be a napsugarak energiáját, a középső konvertálja át rádióhullámmá, az alján elhelyezett antenna pedig továbbítja azt a földi célpont irányába. A modulokat űrbéli robotokkal akarják összekapcsolni, hogy végül egy körülbelül 1 kilométer átmérőjű óriási naperőművet kapjanak. A másik típus nyitott szerkezetű, amellyel koncentrálni tudják a napfényt, és ezáltal nagyobb hatásfokot érnek el.

Az űrbéli kollektorok több energiát gyűjtenek be, mint a földi telepítésűek, mert folyamatosan működnek, az időjárástól függetlenül. Magáncégek is érdeklődnek az űrbéli áramtermelés iránt: egy kaliforniai energiacégnek már szerződése van arra, hogy a Solaren nevű cégtől 2016-ban űrbéli áramot venne át, a japán Shimizu pedig egy 17 ezer kilométer hosszú áramtermelő sávot építene ki a Hold egyenlítője körül, hogy befogja a Nap erejét.

Forrás:index.hu

Új ukrán radar a lopakodók ellen

Jövőre fejeznék be a munkát az új radarrendszeren, amely megbízhatóbban jelzi a lopakodókat.

Az állami kézben lévő, kifejezetten védelmi és tudományos projektekre koncentráló Ukroboronprom a napokban jelentette be, hogy csaknem teljesen elkészültek az MR-1 névre hallgató radarral, amely az eddigieknél megbízhatóbban jelzi az lopakodó repülőgépek jelenlétét a légtérben, emellett pedig több más előnyt is kínál. Kérdés azonban, hogy ki fogja finanszírozni a hátralévő lépéseket, illetve hogy pontosan kivel szemben használnák a végső változatot.

Sajnos a közleményből nem derül ki, hogy milyen módon és mennyiben sikerült növelni a radarrendszer hatékonyságát, erről az illetékesek mélyen hallgatnak. Azt azonban közölték, hogy egyéb előnyöket is kínálnak a meglévő megoldásokkal szemben, így például az MR-1 egyetlen KRAZ teherautóra felszerelhető, szemben a három ilyen járművet igénylő 55Zh5 radarral, mindössze 5 perc alatt üzembe helyezhető, míg a NEBO-SVU rendszernél ehhez 30 perc szükséges, ezzel együtt pedig a felderített lopakodók hozzávetőleges magasságát is jelzi, miközben a VOSTOK-E ezt nem biztosítja.

A lopakodók ellen alkalmazott radarrendszerek UHF- és VHF-rádiójelekkel dolgoznak, az előny abból adódik, hogy a lopakodó technológia (a radarhullámokat elnyelő festékréteg, illetve az azokat más irányba visszaverő speciális forma) elsősorban az UHF-jelekkel szemben hatékony. Nagy kérdés azonban, hogy elsősorban ki ellen szeretnék alkalmazni a kész megoldást, hiszen Oroszország egyelőre saját programjának finanszírozásával küzd, emiatt mindössze 11 darab Tu-160 “Blackjack”, korlátozottan lopakodó bombázóval rendelkezik, miközben éppen az ország egy részének megszállását végzik hagyományos erőkkel – ezek ellen pedig nem sok haszna van egy speciális radarrendszernek.

Az ukránok szintén komoly anyagi gondokkal néznek szembe, emiatt külső forrásokat vonnának be a projekt hátralévő részének finanszírozásához.

Forrás:sg.hu – szerző: Gyurkity Péter

Megnyílt a világ legnagyobb naperőműve

Hivatalosan is megkezdte a működést a világ legnagyobb naperőműve, a kaliforniai Ivanpah Solar Electric Generating System (Ivanpah Napelektromosság-termelő Rendszer).

A Nap fényét háromszázezer, egyenként is számítógép-vezérelt, két méter magas és 3 méter széles tükör vetíti rá a három, egyenként 137 méteres torony egyikére. Az áramtermelés menete innentől a hagyományos erőművekben megszokottakhoz hasonlóan működik: a napenergia felforralja a toronyban tárolt vizet, az így keletkező gőz pedig megforgat egy turbinát, így elektromos áramot termel.

A Las Vegastól 64 kilométerre délnyugatra található telep már 2013 szeptemberében rácsatlakozott a hálózatra, csütörtökön a hivatalos átadás volt már csak hátra. Az adatok szerint a 2,2 milliárd dollárból, vagyis ötszázmilliárd hétszázhúszmillió forintból létrehozott telep 392 megawattos teljesítményre képes.

Az így megtermelt árammal 140 ezer kaliforniai háztartást látnak el, a napenergia felhasználásával 400 ezer tonna szén-dioxid kibocsátást spórolnak meg. Ez utóbbi nagyjából olyan eredménnyel jár, mintha 72 ezer autót vonnának ki a forgalomból.

Az 1600 hektáron elterülő tükörültetvény eredetileg még ennél is nagyobb lett volna, de az építők egy szakaszt végül kihagytak, hogy ne rombolják le a környéken élő sivatagi teknősök élőhelyét. A projekt építése sok embernek adott munkát, a csúcsidőszakban 1000 munkás vett részt a munkálatokban. Az erőmű fenntartása ennél kevesebb embert igényel, 86 állandó állás betöltésére van szükség az üzemeléshez.

 Forrás:index.hu

Úttörő lépés történt a jövő tiszta energiája felé

Először sikerült több energiát kinyerni egy magfúziós folyamatból, mint amennyit az üzemanyag felfűtésére használtak.

Az eredményről a Nature-ben számolt be az Amerikai Egyesült Államok Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumának kutatócsoportja. Az úttörő lépést az úgynevezett mikrorobbantásos magfúziós kísérletek során érték el.

Két alapvető módszer: mágneses összetartás és mikrorobbantás

A jövő energiatermelésének nagy reménye a fúziós reaktor, amely a Naphoz hasonlóan termelné az energiát. Atommagok egyesülnének benne igen magas hőmérsékleten, és a folyamat során rengeteg energia termelődne. Alapanyag lenne bőven, szén-dioxid-kibocsátás nulla, és nem keletkezne évszázadokig megmaradó, sugárzó atomhulladék sem.

A fúziós reaktorok jelenleg kísérleti fázisban vannak, a hozzájuk fűzött remények szerint a század derekán állna üzembe az első energiatermelő példány. Jelenleg két alapvető módszerrel kísérleteznek, ezekről az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársai, Földes István, Réfy Dániel, Szabolics Tamás és Zoletnik Sándor beszéltek.

Az egyik módszer az úgynevezett mágneses összetartású fúzió. Itt egy Tokamak-típusú reaktorban a Föld mágneses terénél körülbelül 200 ezerszer erősebb mágnesek tartják össze azt a viszonylag ritka plazmát (elektromosságot vezető gázt), amelyet fokozatosan felfűtenek, annyira, hogy körülbelül 150 millió fokon megindulhat benne az atommagok fúziója. A mágneses térbe zárt plazma nem ér hozzá a reaktor falához. Ilyen lesz a jelenleg Franciaországban épülő ITER, amely 2023 körül mutathatja majd az első “életjeleket”.

A másik módszer az úgynevezett mikrorobbantásos (más néven inerciális) fúzió. A nagyon sűrű plazma itt egy olyan céltárgyban keletkezik, amelyet igen erős és igen rövid (a másodperc mintegy százmilliomod részéig tartó) lézerimpulzusokkal bombáznak, és ez adja a felfűtéshez az energiát. Maga a fúziós reakció a másodperc milliárdod részénél is rövidebb idő alatt játszódik le.

Először igazolták az elméletet

Az új eredmény ehhez a második módszerhez, a mikrorobbantásos fúzióhoz kapcsolódik. A Livermore Laboratóriumban 2009 óta próbálnak fúziót beindítani egy olyan lézerrel, amely egyetlen impulzus során 1,8 millió joule energiát közöl a céltárggyal. Az első években azonban nem sikerült megfelelően összenyomni a plazmát (hidrodinamikai problémák miatt), így át kellett tervezni a céltárgy szerkezetét és a meghajtó lézerimpulzusok időzítését is.

Ez meghozta az első sikert: a deutériumból és tríciumból (ezek a hidrogén izotópjai) álló plazmában lejátszódó fúziós folyamatok során neutronok és alfa-részecskék keletkeztek (lásd az alábbi ábrán). A nagy előrelépés az volt, hogy a keletkező alfa-részecskék tovább fűtötték a plazmát, körülbelül olyan mértékben, mint amennyire a lézer. Ezzel most először sikerült kísérlettel igazolni az elméletet: a plazma fűtésében, ezáltal a fúziós folyamatok fenntartásában a keletkező alfa-részecskék is részt vesznek, méghozzá a mennyiségükhöz képest egyre nagyobb arányban. E nélkül nem lehetne majd energiát termelni, hiszen nem az a cél, hogy több energiát pumpáljunk a lézerbe, mint amennyit kinyerünk a túloldalon.

A plazma felfűtésének hatásfoka amúgy kulcskérdés. Jelenleg a lézer energiájának kevesebb mint 1%-a fordítódik erre. A mostani kísérletben az energiamérleg ehhez képest már pozitív volt, hiszen ennél az 1%-nál valamivel több fúziós energia keletkezett. Emellett még a lézerek hatásfokán is jelentősen kell javítani. Hosszú út vezet azonban még odáig, hogy az egész energiamérleg nyereséges legyen. A kutatók következő feladata az, hogy javítsák a folyamat hatásfokát, és érjék el, hogy a keletkező alfa-részecskék minél nagyobb arányban vegyék ki a részüket a plazma fűtéséből.

Katonai terület volt

A mikrorobbantásos fúzió vizsgálata jelenleg az alapkutatási, fizikai szinten van. Történeti okok miatt nincsenek benne olyan nagy nemzetközi együttműködések, mint a mágneses összetartású fúzió kutatásában. 1990-ig ugyanis ez katonai finanszírozású terület volt, mert atomrobbantások szimulációjára is alkalmasnak találták. Az utóbbi évtizedekben enyhült a helyzet, egy kis létszámú budapesti–szegedi kutatócsoport is ezzel foglalkozik (néhány alapvizsgálatra a szegedi szuperlézer, az ELI is alkalmas lesz majd ezen a területen). Franciaországban a jövő évben kezd működni egy, a livermore-ihoz hasonló (félkatonai) lézerberendezés, míg az Európai Unió kizárólag békés felhasználású berendezése, a HiPER lézer szerepel az EU nagyberendezéseinek terveiben.

A magyar kutatók sokkal nagyobb szerepet játszanak a mágneses összetartású fúzió kutatásában, így részt veszünk például az ITER építésében, és műszereket szállítunk más kísérleti reaktorokhoz. Minderről a Magfúzió.hu honlapon olvashatnak részletesen.

Forrás: origo.hu

Taranis – Elkészült a britek új drónja

A brit BAE Systems hivatalos közleményben jelentette be, hogy sikerrel zárultak az első repülési tesztek, így a védelmi minisztériummal közösen folytatott munka meghozta gyümölcsét. Az új drón legfontosabb előnye, hogy akár a levegőben operáló ellenfelek jelenléte esetén is bevethető, a távvezérlés mellett pedig önálló repülésre is alkalmas. 

A most közzétett rövidebb videóban egy, leginkább az egykori F117 lopakodóra, illetve picit a B2-es bombázóra hasonlító robotrepülőt láthatunk, ahogy az Ausztráliában, egy kiterjedt sivatag felett repül. A tesztre ugyan már tavaly nyáron sor került, ezt azonban csak most hozták nyilvánosságra, ám most legalább megtudhattunk néhány egyéb fontos részletet is.

Ezek között érdemes megemlíteni, hogy több mint másfél millió munkaórát fordítottak a fejlesztésre, ez több mint 300 millió dollárba került, maga a drón pedig nagyjából egy iskolabusz méreteinek felel meg, bár annál kissé áramvonalasabb.

A kelta istenről Taranis névre keresztelt eszközt elsősorban hosszú ideig tartó megfigyelési feladatokban alkalmaznák, itt válnak majd igazán hasznossá a repülőre szerelt kamerák és érzékelők. Fontos előnye azonban, hogy akár nem teljesen üres, az ellenfelek által benépesített légtérben is bevethető lesz, hiszen jóval gyorsabb azon propellerrel és néhány könnyebb bombával ellátott társainál, amelyek kizárólag a saját oldal által uralt, biztonságos légtérben tudnak közlekedni (lásd az amerikai Predator és Reaper drónokat). A távvezérlés mellett a teljesen önálló repülés is megoldható, bár ez nyilván jóval nehezebb feladatot jelent az alkotóknak.

Az egyelőre nem világos, hogy a lopakodókra emlékeztető kialakítás, és ennek nyilvánvaló előnyei mellett a Taranis miként tudja majd elkerülni a közvetlen légi harcot. A jövőben mindenesetre hagyományos vadászgépekkel együtt teljesíthet majd szolgálatot, így egymást kiegészítve fokozhatják a szigetország védelmi képességeit.

BAE Systems - Taranis Unmanned Combat Air Vehicle (UCAV) Fir

http://www.youtube.com/watch?v=znwU_4lLoGE

Forrás: sg.hu – szerző: Gyurkity Péter

Ijesztő új videó a nagaszaki atombombáról

Eddig soha nem látott videó került ki az internetre a Nagaszakira ledobott atombomba előkészületeiről. A “Kövér embernek” (Fat Man) nevezett bombát egy csendes-óceáni szigetről, Tinianról indították 1945 augusztus 9-én, és 74 ezer ember halálát okozta.

Jópár történész szerint teljesen feleslegesen, mivel a három nappal korábban ledobott hiroshimai bomba után Japán úgyis megadta volna magát.

A felvétel a Los Alamosi Nemzeti Könyvtárból került elő. A videóhoz egy reddites felhasználó remek szakkommentárt írt.

Unedited footage of the bombing of Nagasaki (silent)

http://www.youtube.com/watch?v=Z9v5sW6t0zI

Még az is kiderül a videóból, hogy volt szörfös szál is a nagaszaki bombában: a vízhatlan festéket, amit a Fat Mannél használtak, először szörfdeszkákon tesztelték. A tudósok pedig, akik a bombát kifejlesztették, azon aggódtak, hogy nagyjából 20 százalék volt az esélye, hogy az atombomba idő előtt, még az előkészületek idején felrobban.

Forrás:Index.hu

Folytatódnak a hidegfúziós kísérletek

A napokban jelentették be, hogy a kaliforniai Industrial Heat vállalat vásárolta meg az Energy Catalyzer (E-Cat) névre hallgató hidegfúziós energiaforrást, amelyet eredetileg két olasz tudós fejlesztett ki. A feltalálók ugyan soha nem bizonyították be, hogy alkotásuk valóban kiválthatja a hagyományos technológiákat, ám az új tulajdonos folytatja a megkezdett munkát. 

Az E-Cat tulajdonképpen már évekkel ezelőtt elkészült, legfontosabb előnyének pedig az tűnt, hogy a jelenleg tesztelt fúziós megoldásokkal ellentétben az áramtermeléshez szükséges reakciót (illetve az annak megfelelő folyamatot) nem több millió fokon, hanem akár szobahőrmérsékleten is fenn tudja tartani, ezzel tehát nem lenne szükséges megtalálni és kifejleszteni a különböző speciális anyagokat, mellékelni a brutális hűtést, illetve gondoskodni arról, hogy a plazmaállapotban lévő matéria ne érintkezzen az őt körülvevő burkolattal. Az egyetlen probléma, hogy az érdekes eszköz a mai napig nem igazolta feltalálói állításait, akik egyébként a független teszteket éveken át igyekeztek elkerülni.

A páros egyik tagja, Sergio Focardi, azóta elhunyt, személye tehát nem jelenthet akadályt a munka folytatásával kapcsolatban, ám munkatársa, Andrea Rossi, már többször szerepelt a híradásokban, korábban pedig csalásért el is ítélték. Vele kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a hetvenes években hulladékból szeretett volna olajat előállítani (ennek kapcsán ítélték el, mivel a mérgező anyagoktól egyszerűen megszabadult), ezt követően hasonló forrásból áramot generált volna (az általa elkészített eszközök közül a működő példányok azonban 1 kilowatt helyett 1 wattot produkáltak), a hidegfúziós teszteknél pedig érdekes megoldásokat alkalmazott, eszközét például egy másik energiaforrásra kapcsolta, amely állítása szerint kizárólag a ventilátort üzemeltette.

Mats Lewan és Andrea Rossi

Az E-Cat új gazdája szerint a nikkelpor és hidrogén felhasználásával valóban elektromos áramot állíthatnak elő, bár itt még komoly munkára lesz szükség. Biztató lehet azonban, hogy európai kutatók tavaly végre elvégezhették az első két független tesztet, jelentésükben pedig arról írtak, hogy lehet fantázia a dologban – még a legnagyobb potenciális tévedéssel számoló konzervatív változat szerint is több energiát termelhetnénk, mint az egyéb ismert kémiai reakciók útján. Hogy ez valóban így lesz-e, az majd az elkövetkező években derül ki.

Forrás:sg.hu – Szerző:Gyurkity Péter

Égi Bálna – Itt a jövő repülője

Az Égi Bálna háromszintes, és egyszerre 755 utast visz a fedélzetén. Ha megvalósul.

Izgalmas terveket tett közzé a jövő repülőjéről egy spanyol dizájner - számol be a Daily Mail. Oscar Viñals elképzelése szerint a Sky Whale-re (Égi Bálna) keresztelt gép háromszintes lesz, és a Titanic tengerjáróhoz hasonlóan minden szint egy-egy utasosztályt jelent.

 Összesen 755-en utazhatnának rajta, és 88 méteres lenne a szárnyak fesztávolsága, amivel az Airbus A380-as típusát is megelőzné.

A Harrier típusú vadászgépekhez hasonlóan hajtóművei 45 fokban elhajthatók lennének, így nagy mérete ellenére kis kifutópályával rendelkező repülőtereken is fel- és le tudnak szállni. Szárnyai egy baleset esetén leválnának a géptörzsről, ami megóvná az utasokat a sérülésektől.

Forrás:origo.hu

 

Kína azt állítja, az USA biológiai fegyverekhez gyűjt

kínai, európai és arab géneket

Egy kínai katonai újság, a China National Defence szerint amerikai tudósok kínai etnikumú személyek génjeit gyűjthetik genetikailag célzott biológiai fegyverek kifejlesztésére.

Az 1975-ben életbe lépett Biológiai és Toxikus Fegyverszüneti megállapodás ellenére számos ország, köztük az Egyesült Államok és Izrael is, folytatja a biológiai fegyverek kifejlesztését célzó programokat, írja a lap.

Információik szerint az Egyesült Államok egy titkos projekt keretében olyan genetikai fegyvert fejleszt, ami kínai, fehér európai és arab személyek génjeivel kísérletezik. Sokan úgy gondolják, hogy számos nem katonai szervezet is részt vesz az amerikai génháború projektben, annak reményében, hogy olyan gyógyszereket és élelmiszereket fejlesszenek ki, amelyek megváltoztathatják a célcsoportok génszerkezetét, teszi hozzá a lap.

A cikk arról is beszámol, hogy az Egyesült Államok már számos genetikai fegyverrel rendelkezik, például olyan formában, hogy egy Afrikából vagy a közel-keletről származó vírust juttatnak be mondjuk a borászatnál alkalmazott élesztőbe különböző betegségek elterjesztéséhez. Oroszországról is úgy gondolják, hogy a genetika segítségével fejleszt egy új anthrax (lépfene) jellegű toxin variánst, ami ellenáll az antibiotikumoknak, míg Izraelről az a hír járja, hogy az arabok számára veszélyes, de a zsidó származásúakra ártalmatlan genetikai fegyver kifejlesztésén dolgozik.

Ezek az országok komoly forrásokat biztosítanak a génkutatás számára, mert a genetikai fegyverek nemcsak hatékonyak, de költségtakarékosak is, ha tömeges mészárlásról van szó, áll a cikkben. Összehasonlításképpen az Egyesült Államok hozzávetőleg 5 millió dollárból képes felépíteni a genetikai fegyverek tárolására alkalmas létesítményt, míg ugyanez atomfegyverek esetében 5 milliárd dollárba kerülne. Az Ebola vagy mondjuk a HIV vírus fegyverré alakításával az egész emberiséget elpusztíthatják.

A genetikai fegyvereket sok más módon is bevethetik. Például baktérium vagy vírushordozó rovarokat és mikroorganizmusokat engedhetnek ki a szabadba, a folyóvizekbe, a városokban vagy tömegközlekedési hálózatokban.

A genetikai fegyvereket sokkal nehezebb kimutatni és sok esetben csak a készítő rendelkezik a genetikai „kódhoz” tartozó kulccsal, ami megnehezíti az esetleges ellenszerek kifejlesztését. A hagyományos fegyverekkel összehasonlítva a genetikai fegyverek sokkal nagyobb pszichológiai kárt okozhatnak a célcsoportban.

A biotechnológia rendkívül gyors fejlődésével ezek a fegyverek sajnos egyre nagyobb és valós veszélyt jelentenek az emberiségre nézve.

Forrás: Idők jelei

A lopakodó utódján nincs pilóta

Már elkészült a nehezen felfedezhető robotrepülőgépek következő generációja.

Alig néhány nappal azután, hogy a Lockheed Martin nyilvánossá tette SR-72nevű hiperszonikus felderítőjének terveit, az Aviaton Week egy másik, már tesztüzemben működő járműről adott hírt. Az információk szerint az RQ-180jelű gép a Lockheed Martin RQ-170 Sentinel nevű felderítőjének utódja lesz. A gépet a Northrop Grumman cég fejlesztette, az elkészült példányokat a cég kaliforniai gyárában, és a hírhedt nevadai 51-es körzetben tesztelik.

Az Aviaton Week látványterve
Forrás: Aviation Week

Az új drón az SR-72-hez hasonlóan az 1998-ban visszavonult SR-71-es lopakodó által hagyott űrt hivatott kitölteni, segítségével az amerikai légierő olyan légtérben is végezhet felderítést, ahová nincs engedélye behatolni. A jelenleg felderítésre leggyakrabban használt Global Hawk és Reaper drónok könnyen felderíthetőek, így használatukat leginkább csak ellenőrzött területekre korlátozták. A hiperszonikus SR-72-vel szemben az RQ-180 nem a sebességre, hanem a nehezen felderíthető kialakításra fog támaszkodni ellenséges területek felett, így kerülve el a lelepleződést.

A jelenleg szolgálatban lévő RQ-170
Forrás: Wikipedia

Az gép méretben a jelenleg használatban lévő Global Hawk-hoz hasonlít, szárnyfesztávolsága 40 méter, ami nagyobb, mint egy Boeing 737-es utasszállítóé. Műholdfelvételek szerint a légierő nevadai bázisán már megépült a gép fogadására képes hangár, csakúgy, mint a Northrop Grumman kaliforniai gyáránál. Design tekintetében a gép a feltételezések szerint leginkább a B-2 bombázóhoz fog hasonlítani, ám csupán felderítési célokat szolgál. Az Aviaton Week szerint az új gép legnagyobb előnye a hosszú üzemidő lehet, a cikkben azt állítják;  a jármű akár egy napot is képes lesz folyamatosan a levegőben tölteni.

Az X-47B hordozóról is indítható
Forrás: AFP/Amerikai Légierő

Az RQ-180 nem az első lopakodó drón, a légierő már egy ideje használja a Lockheed Martin által gyártott RQ-170-et, valamint a Northrop Grumman legyártotta az X-47B jelű gép prototípusait is. Utóbbi drón kifejezetten a haditengerészet számára készült, ahol elvárás volt, hogy repülőgép-hordozóról is képes legyen felszállni. Az új drónt azonban a Légierő megrendelésére készítették, itt leginkább a hatótávolság és a nehéz felfedezhetőség volt szempont. Az Aviation Week cikkírója a gyártó és a légierő pénzügyi jelentéseit átnézve arra a következtetésre jutott, hogy a gépek fejlesztésére kétmilliárd dollárt kapott a Northrop Grumman.

Szerző:Kiss Gábor – Forrás:origo.hu http://www.origo.hu/techbazis/20131209-mar-tesztelik-a-lopakodo-dront.html?sec-3

SR-72 – Egy óra alatt ér Londonból New Yorkba

Új hiperszonikus kémrepülőgépet fejleszt a Lockheed Martin, a pilóta nélküli SR–72-es a hangsebesség hatszorosát, azaz 5600 km/órát is el fogja tudni érni repülési magasságban. Legalábbis most ezt mondják, a gép 2030-ra fog elkészülni.

A Yahoo szerint a repülőgép elődjét, az SR–71-est 1998-ban vonták ki a forgalomból, a hatvanas évek óta ez adta az amerikai felderítőgépek derékhadát. A gép becenve Blackbird volt, 24 kilométeres magasságbanháromszoros hangsebességgel repült.

Az új gép pilóta nélküli, a Blackbirdnél kétszer gyorsabban fog tudni repülni. „A hiperszonikus az új lopakodó″ – mondta Brad Leland, a Lockheed Martin hiperszonikus programjának igazgatója. „Az ellenség sem elbújni nem tud, sem mozgatni nincs ideje semmit. A gép mindent megtalál, ez teljesen átrendezi az erőviszonyokat.″ A felderítő gépek nagy előnye a kémműholdakkal szemben, hogy gyorsan állíthatók új célpontra.

Az SR–72-t a Skunk Works, vagyis a Lockheed kaliforniai kutatóprogramja fejleszti, az ő nevükhöz fűződik az SR–71-es és az U–2-es felderítő repülőgépek fejlesztése is (az utóbbi gép a U2 zenekar névadója is).

Az SR–72-t hagyományos gázturbinás sugárhajtómű gyorsítja majd felháromszoros hangsebességre, majd torlósugaras hajtómű (ramjet) gyorsítja tovább, amíg el nem éri a hangsebesség hatszorosát!

A hangsebesség hatszorosával repülve a gép kevesebb mint egy óra alatttenné meg az utat New York és London között.

Forrás: index.hu / 

51-es körzet:Újabb titkokat lepleztek le

Nem ufókat, hanem titokban megszerzett orosz repülőgépeket őrzött a CIA a nevadai sivatagban.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) idén nyáron ismerte el először – egy korábban titkosított besorolású dokumentum nyilvánosságra hozatalával - az 51-es körzet létezését. Nemrég újabb dokumentumok váltak nyilvánossá a nevadai sivatagban lévő, szigorúan őrzött, titkos katonai bázissal kapcsolatban.

A hatvanas, hetvenes és nyolcvanas években keltezett iratokat a George Washington Egyetem nemzetbiztonsági levéltárának honlapján publikálták néhány napja beszkennelve, letölthető formátumban.

Mit keresnek itt ezek a repülők?

A hatvanas évek végén keltezett dokumentumokból az is kiderül, hogy a nevadai katonai bázison titkos úton beszerzett szovjet gyártmányú MiG-21-es és MiG-17s típusú, az ötvenes években kifejlesztett vadászgépek tesztelése is folyt titokban.

Az orosz vadászgépek tesztelésével és szétszerelésével az amerikai hírszerzés megismerhette az ellenséges Szovjetunió által használt technológia gyengeségeit és teljesítménybeli korlátait. Ezek az információk a hidegháború alatt kulcsfontosságúak voltak.

Le tudnánk leplezni magunkat?

Az egykor titkos besorulású dokumentumok egyikében annak lehetőségét vizsgálták a CIA munkatársai, hogy a Nemzeti Felderítő Iroda (National Reconnaissance Office, NRO) fotózza le az 51-es körzetet U-2-es kémrepülőgépével vagy a Corona nevű kémműholddal.

Az USA-n belüli kémkedés ötlete biztonsági okokból merült fel. A felvételek elemzésével az amerikaiak arra akartak rájönni, hogy az oroszok Szputnyik 13-as kémműholdja vajon mit láthat a nevadai sivatag egyik kiszáradt tava mellett lévő területből. Az NRO munkatársainak nem árulták volna el előzetesen, hogy mit fotóznak, az ő feladatuk az lett volna, hogy kémfelvételeikből megállapítsák, az adott területen vajon milyen fajta tevékenység folyik.

A bázis lefotózására végül véletlenül került sor: egy 1974. áprilisi dokumentum szerint az 1973 és 1975 között a Föld körül keringő Skylab űrállomás asztronautái véletlenül fényképezték le az 51-es körzetet (pedig a dokumentum szerint határozott utasításuk volt arra, hogy a kiszáradt Groom Lake környékén még véletlenül se fotózzanak). Egy másik dokumentumban William Colby, a CIA akkori vezetőjének megjegyzése is olvasható, aki szerint nem kell aggódni, mert ha a szovjetek akarják, saját műholdjaikkal lefotózhatják a területet.

A Space Review űrhajózási hírportál cikke szerint a felvétel végül a NASA egyik archívumába került, ahol csak évtizedekkel később, jóval a hidegháború lezárulta után szereztek tudomást létezéséről.

Tudták, mikor figyelnek az oroszok

A Space.com hírportálnak az előbbi cikk szerzője, az űrkutatás történetével foglalkozó Dwayne Day úgy nyilatkozott, hogy ismeretei szerint az oroszok valóban képesek voltak műholdas megfigyelésre, így az 51-es körzet felszállópályáit is felismerhették.

A CIA számára viszont ismert volt a szovjet kémműholdak keringési pályája, így a titkos repülőgépekkel végzett teszteket mindig olyan időszakra időzíthették, amikor ezek éppen nem láthattak rá a körzet térségére.

Szerző: Straub Ádám

Forrás: origo.hu http://www.origo.hu/techbazis/20131106-ujabb-titkokat-lepleztek-le-az-51-es-korzetrol.html?sec-2

Felszállt a szlovák repülő autó

Sikeresen tesztelték a szlovák fejlesztésű repülő autót: az Aeromobil 2.5 egyelőre néhány méteres magasságban repülhetett.

Az Aeromobil első prototípusát még a kilencvenes években fejlesztette ki Stefan Klein szlovák mérn

ök, aki korábban az Audi, a BMW és a Volkswagen autógyárak fejlesztésein dolgozott, hat évvel ezelőtt azonban saját céget alapított, hogy megvalósítsa élete álmát, a repülő személygépkocsit. Klein egyébként nemcsak autót, hanem repülőgépet is tud vezetni, így saját maga egyben az Aeromobil tesztpilótája – számolt be a Discovery.

Az utcán is parkolhat vele

Az Aeromobil 2.5-ös számmal jelölt változatának első tesztrepülése a napokban zajlott, és videón is megörökítették. A felvételen látható, hogy a jármű tökéletesen alkalmas közúti közlekedésre is, mert a több mint nyolcméteres fesztávú szárnyait hátra lehet hajtani, ha nincs szükség rájuk. A földön és a levegőben egyaránt egy Rotax 912-es repülőgépmotor felelős a meghajtásért: az úton 160 kilométer/órás, a levegőben 200 kilométer/órás sebességet biztosítva.

Az úton haladva a jármű átlagfogyasztása 7,5 liter száz kilométerenként, míg repülő üzemmódban ennek a dupláját fogyasztja óránként a hagyományos, autókban használatos üzemanyagból. Az Aeromobil 2.5 légi hatótávja egy tele tankkal 700 kilométer, úton pedig 500 kilométer.

Két utassal száguld vagy repül

A szlovák fejlesztésű repülő autó váza acélcsövekből készül, a karosszéria pedig a versenyautókéhoz hasonlóan erős, de könnyű szénszálas anyagból állítják elő, így össztömege fél tonnánál is kevesebb. A nem túl tágas utastérben két külön kormány szolgál a vezérléshez: a nagyobbikkal az úton, a kisebbikkel a levegőben lehet irányítani a járművet.

A tesztrepülésről készült felvételen az Aeromobil kissé imbolyogva, de gond nélkül felszáll, és néhány méteres magasságban repül tovább. A prototípus tökéletesítéséhez és a végleges jármű gyártásához a szlovák cég most befektetőket és partnereket keres.

Aeromobil Roadable aircraft 2.5
http://www.youtube.com/watch?v=ow6ybXBF9AU

Épületek a Marson?

Még el sem ültek a legutóbbi Curiosity felvétel kapcsán kirobbant viták – melyen egy ismeretlen eredetű fényforrás látható – máris itt egy újabb érdekesség, szintén a marsjáró prezentálásában. A képen mintha épületek (vagy bázis ? ) látszódnának, de sajnos a minőség a “szokásos” , mint azt már megszokhattuk az ilyen és hasonló esetekben. 

A NASA egyébként már cáfolta is, hogy a múltkori fényjelenségnek bármi köze lenne egy esetleges idegen civilizációhoz, és sejthető, hogy a mostani felvétel után sem fognak őszinteségi rohamot kapni. De azt hiszem, ezen már egyikőnk sem csodálkozik.

Buildings on Mars - Photo April 9, 2014.

http://www.youtube.com/watch?v=Q5tfgCiYo88

Ősi idegenek – A genetikai beavatkozás elmélete 1.rész

Néhány tudós szerint már az ősi héber és sumér szövegekben is találhatunk a genetikai beavatkozás elméletére utaló jeleket.

Christian O’ Brian geológus például azt állítja, hogy azokban a szövegekben leírnak egy fajt, amelynek tagjait “fényes egyedeknek” (a továbbiakban fényeseknek) neveznek, amelyet ő az “Elohim” héber szó fordításaként értelmez.

E lények a modern emberi fajt a korábbiakból genetikai manipuláció segítségével alkották meg. Ilyen lények voltak például a “megfigyelők” is, akik közösültek emberi lényekkel is, a “fényesek” azonban ezt bűnnek tekintették.

Az egyik ilyen megfigyelőt nevezték Shemjazának (itt párhuzamot találunk Meier Semjaséjével), Jahve pedig a fényesek egyike volt. O’ Brian szerint a fényesek a felsőbbrendűek voltak, de halandó lények, és az eredetüket homály fedi.

Zecharia Sitchin, izraeli tudós, sumér és babilóniai szövegek alapján állítja, hogy fajunkat űrbéli lények hoztak létre. Nefilimnek nevezte őket, akik közösültek földi lényekkel, de ezt követően vita alakult ki, hogy mi történjen ezzel az újonnan létrehozott fajjal. Sitchin szerint a nefilimek a homo erectus genetikai változásával hozták létre az emberi fajt.

O’ Brian és Sitchin elmélete ősi közel-keleti szövegeken alapszik, de 1950-benXIII. Pius pápa hasonló megállapításra jutott, amikor is kísérletet tett arra, hogy az evolúciót összeegyeztesse a Bibliával. A pápa kijelentette, hogy a katolikus hittel összeegyeztethető az az elmélet, miszerint az emberi test egy másik, már létező anyagból jött létre.

A genetikai beavatkozásról kialakult elméletek megjelennek az ufókról és az Amerikai Egyesült Államok kormányáról keringő történetekben. Linda Howeamerikai ufókutató elmondta, hogy az elmélet megjelent az úgynevezett “elnöki jegyzetpapírokban” is, amelyet Richard Doty AFOSI-ügynök (az AFOSI vagyis az Air Force Office os Special Investigations, a légierő különleges eseteinek kivizsgálására létrehozott hivatal) mutatott meg neki.

Az iratok szerint az USA kormányával kapcsolatot felvett lények azért látogattak a Földre különböző időpontokban, hogy manipulálják a földi főemlősök DNS-ét.

E látogatások mintegy 25 000, 15 000, 5000 illetve 2500 évvel ezelőtt történtek. Ehhez még hozzátartozik az is, hogy azok a lények, akik 2000 évvel ezelőtt érkeztek a Földre, azzal a céllal jöttek, hogy megtanítsák az emberiséget a szeretetre és az erőszak nélküli életre. 

Richard Doty tagadta, hogy valaha is ilyen tartalmú dokumentumokat adott volna Linda Howe-nak, és kijelentette, hogy a genetikai manipulációról szóló történet csupán pletyka és félrevezetés.

De akkor honnan ered ez a történet?

A genetikai beavatkozás elmélete több ufó-történetben is megjelenik. Ez azt mutathatja, hogy az elmélet erősen megragadt az emberi gondolkodásban, és esetleges tudatalatti eredetre is utalhat. Az is elképzelhető, hogy a kapcsolatteremtők egy külső forrás segítségével kaphatták magukról ezt az információt. De lehet, hogy a fentiek kombinációja az igazság.

Lássunk egy példát arra, hogy az elmélet hogyan bukkan fel egy csatornákon keresztül megvalósult kommunikációban. Carla Rueckert médium transzállapotban egy részletesen kimunkált kommunikációt produkált, amely egy Ra nevű lénytől, egy “társadalmi emlékkomplexum” -tól jött, aki űrhajóval meglátogatta a Földet az ókori Egyiptom korában. Ra története az emberi faj eredetéről a következőképpen hangzik:

“A Marson háború dúlt, s e háború következménye az lett, hogy a bolygó lakhatatlanná vált, és az emberi populáció kihalt rajta. A “Jahve”-csoport a modern embertípust 75 000 évvel ezelőtt alkotta meg, amikor is a kipusztult marslakókból genetikai anyagot hozott a Földre. Az első, mai értelemben vett emberi lény ebben az időben jelent meg a Földön. Ez a lény félig a marslakóktól, félig az alig fejlett ősi kétlábú lényből származik, de található benne más bolygóról jött genetikai rész is.” 

Rejtélyek szigete

/Felhasznált irodalom: Richard L. Thompson: Alien Identities/

Ősi idegenek – A genetikai beavatkozás elmélete 2. rész

A genetikai beavatkozás elmélete az 50-es évek elejére nyúlik vissza. AkkoribanRalph M. Holland, az ohiói Cayahoga Fallsban élő mérnök azt mondta, hogy kapcsolatba került emberszerű lényekkel, akiket ők Etherianoknak nevezett el. ezek a lények azt állították, hogy a létezés éteri szintjén élnek. Holland szerint e lények elmesélték neki, hogyan alkották meg az emberi fajt:

“Amikor e lények először érkeztek a Földre, a fizikai testükről kiderült, hogy alkalmatlan arra, hogy a földi környezetben létezzen. Annak érdekében, hogy javítsanak a helyzetükön, különféle keresztezésekkel igyekezték a fizikai testüket alkalmassá tenni a környezethez. Ennek a kereszteződésnek lett a végső eredménye Ádám faja, tehát ez a faj az ősi faj és bizonyos emberszerű őslények keveredéséből jött létre.”

Linda Howe beszámolt egy rablási történetről, amelyben szintén találkozhatunk az idegen beavatkozás elméletével. Az eset egy New Jersey-ben élő asszonnyal, A. Allennel történt meg. Az asszony hipnózisban emlékezett arra, hogy találkozott egy hét láb magas hímnemű lénnyel, akinek macskaszerű pupillái voltak.

Howe azt állította, hogy ez az asszony hitt abban, hogy a homo sapienst eredetileg más bolygóról érkezett lények alkották meg, azért, hogy ásványokat bányásszanak és fizikai munkát végezzenek ennek az úgynevezett “magas (növésű) fajnak”, akik csupán azért érkeztek a Földre, hogy a termést learassák.

Amikor megkérdezték, hogy az asszony vajon honnan szedte ezeket az elképzeléseket, Howe azt mondta, hogy hipnózis során bukkantak fel, miközben az elrablásról kérdezte őt. Howe szerint az asszony nem volt magasan iskolázott, és nem is olvasott túl sok könyvet.

Érdekes, hogy a gondolta, miszerint az emberiséget bányamunkára alkották meg, Zecharia Sitchin A tizenkettedik bolygó című könyvében is előbukkan. A bányamunkáról szóló rész erős hasonlóságot mutat Allen és Sitchin története között.

Egy másik példa, Raymond Fowler A megfigyelők című könyvében található. Könyvében Fowler azt kérdezi:

“Vajon a cro-magnoni embert egy az egyben a földre küldték, vagy pedig e típus a neander-völgyi ember idegen lényekkel történt genetikai keveredésének a terméke?”

Elképzelését a különféle elrablásos elbeszélések genetikával foglalkozó részeiből összegyűjtött tényekre alapozza, és ezeket kombinálta azzal az ismert elgondolással, hogy a cro-magnoni ember közvetlenül követte a neander-völgyi fajt. Fowler idézi a Bibliának Nap fiairól szóló részét:

“Isten fiai szépnek találták az emberek lányait, házasságra léptek velük, és erős, hírneves férfiakat nemzettek.”

Fowler megfigyelőknek (Watchers) nevezte e földönkívüli lényeket, és arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy ezek a lények már az emberi faj kialakulásának kezdetén kapcsolatba léptek vele. A megfigyelők megjelölést Fowler egy Betty Andreasson nevű kapcsolatteremtőtől veszi, akinek az esetét alaposan áttanulmányozta, és az asszony elmondta azt is, hogy elrablói hívták magukat így.

A fenti elméletekben megtalálhatók az ember kulturális hagyományainak gyökerei is, például a Bibliából vett, illetve a sumér mitológiához köthető részletek. Rejtélyes, hogy ez az elmélet vajon miért éppen a kapcsolatteremtő történetekben bukkan fel rendszeresen.

Ennek egyik elképzelhető oka az, hogy a genetikai beavatkozás elmélete igen különös pszichológiai vonzerőt gyakorol az emberre, és arra az elképzelésre készteti, hogy részben idegen lényektől származónak vallja magát, amelyről e lények beszéltek neki először.

Aztán megtörténhet az is például, hogy az idegenek a genetikai beavatkozás elméletét az emberi kultúrából szedték, és ezt arra használják fel, hogy saját elképzeléseik szerint alakítsák az emberi társadalmat.

És végül a harmadik magyarázat, mellyel talán a legtöbben szimpatizálnak: Az elmélet a mi emberi fajunk eredetének igaz képe, és a földönkívüli lények ezt teljes igaz valójában mutatták meg nekünk.

Rejtélyek szigete

/Felhasznált irodalom: Richard L. Thompson: Alien Identities/

Ismeretlen fényforrást észlelt a Curiosity a Marson

A Curiosity által készített érdekes felvételt tett közzé a NASA, melyen egy ismeretlen eredetű fényforrás látszik. 

A kérdés – mint mindig – most is az, hogy vajon mi látható a felvételen. Kamerahiba, természeti jelenség, esetleg valami olyasmi, amit jelenleg még nem ismerünk?

Link a NASA oldalán megjelent fotóhoz

Unidentified Light Source on Mars
http://www.youtube.com/watch?v=eh-wMjjLuwY

Tudatmanipulációs technológiák a a hadviselésben

Lehetséges-e egy adott személy agyába távolról olyan jelet továbbítani, mely sajátlagos, érthető hangeffektusok vagy más típusú információ érzékletét idézi elő? Lehetséges-e hangrezgést oly módon átsugározni, hogy a célszemély valóban hallja “a hangot a fejében”, míg rajta kívül senki sem észleli azt? Lehetséges-e egy adott személy érzelmeit távolról ható elektromágneses eszközök révén megváltoztatni?

A válasz valamennyi kérdésre – Igen!

A tudomány jelenlegi fejlettségi állapota még a legderűlátóbb előrejelzéseket is messze túlszárnyalta: a lehetőségek itt állnak előttünk. A katonai szakirodalomban fellelhető információk szerint mindez valóban lehetséges. Egy sor kísérlet, szabadalom és független kutatás igazolja, hogy ez a technológia ma már nem pusztán a képzeletben létezik.

A technológiák kivitelezhetőségét nem csupán laboratóriumi körülmények között demonstrálták, az eljárásokat terepen is tesztelték.

Az Öbölháború esetében mindig is gyanítható volt, hogy az irakiak nem pusztán a súlyos bombázások miatt tették le tömegesen a fegyvert, hanem mert az amerikai hadsereg az iraki fegyveres erőket nem-halálos fegyverekkel is célba vette, melyek a katonákban félelmet, vagy még ennél is rosszabbat idéztek elő. Kutatások olyan beszámolókat fedtek fel, melyek eme sejtéseket cáfolhatatlan ténnyé formálták.

“Az ‘Öböl Hangja’ a Koránból vett imák és kedvező bánásmódban részesített iraki hadifoglyok vallomásainak közvetítésén kívül egy új, néma pszichológiai eljárás révén naponta pontos információkat sugárzott, meghatározva a harci egységeket, melyeket épp bombázni készült. A pszichológiai terror a katonák elméjében heves félelemkeltő gondolatokat indukált…” 

/UTV News Bureau, Ltd. ” A Psy-Ops Bonanza Ont he desert.” 1991./

Ha jól meggondoljuk, mindez nagyon is ésszerűnek tűnik, kivált, ha tekintetbe vesszük az információkat, melyek egyre növekvő mértékben szivárognak ki az agykontroll fegyverekről.

“A foglyul ejtett és dezertáló iraki katonák szerint azonban, a legkétségbeejtőbb és legnagyobb mértékben demoralizáló művelet az új high-tech típusú tudatalatti üzeneteket sugárzó, ultra-nagy frekvenciájú ‘Néma Hangok’ vagy ‘Néma Tudatalatti Üzenetek’ néven emlegetett technológia bevetése volt.”

/ITV News Bureau, Lted, “High Tech Psychological Warfare Arrives in The Middle East.” 1991/

Az új eljárások alkalmazása jóval túlment a félelemkeltő gondolatok befecskendezésén, s lehet, hogy sokkal erősebb, más tüneteket kiváltó jelgenerátorokat is bevetettek, melyek hatásait a külvilág olyan szimptómákként mint fejfájás, orrvérzés, tájékozódási-zavar, émelygés figyelhette meg. A nem-halálos fegyverek segítségével valamennyit lehetséges előidézni.

A technológia kifejlesztése könnyen nyomon kísérhető irányvonalat követett, melynek kezdetei az 1960-as évekre, a hidegháború idejére nyúlnak vissza. 1961-ben Dr. Allen Frey azt írta:

“Adataink mind ezidáig arra engednek következtetni, hogy az emberi hallórendszer a rádiófrekvencia (RF) spektrumának legalább egy részében reagál az elektromágneses energiasugárzásra. A reakció ráadásul azonnali, s alacsony teljesítménysűrűségnél, a jóval a biológiai károsodást okozó sűrűség alatt jelentkezik”.

/Frey, Allan H. “Audiotory System Response to Radio Frequency Energy.” Aerospace Medicine, Dec. 1961. Vol 32./

Ez a megfigyelés messzire mutató, szerteágazó következményekkel járt, mivel azt jelentette, hogy bizonyos tartományokban az RF hanghatást hozhat létre az emberi elmében olyan energiakoncentrációs szinteken, melyeket eddig jelentéktelenül kicsinek tekintettek.

Később ugyanebben az évben Dr. Puharich megkapta a szabadalmat arra az eljárásra, melynek leírása a következőket is magában foglalta:

“Jelen találmány a kiegészítőleges, hallás útján történő kommunikáció számára hivatott eszközöket biztosítani, alkalmazható például a hallás javítására, közelebbről meghatározva pedig olyan új és továbbfejlesztett eszközökre vonatkozik, melyek a hangjeleknek a felhasználó dentális struktúráján, illetve arcideg-rendszerén keresztül történő átvitele révén segíti a kiegészítőleges, hallás útján történő kommunikációt.”

/US Patent 1961 aug. 8./

1962-re Dr Allan Frey is számottevő előrehaladást ért el munkájában, s ekkor már képes volt távolról, pulzált (modulált) rádióadó alkalmazásával az alanyban hangeffektusokat kelteni.

“Rendkívül kis-átlagteljesítmény-sűrűségű elektromágneses energia alkalmazása révén a hangeffektus mind egészséges egyéneknél, mind pedig teljes halláskárosultaknál kiváltódott. A hatást az antennától 100-200 méter távolságban is sikerült előidézni, méghozzá rögtön az adó bekapcsolásának pillanatában.A hatás távolról történő kiváltódása a vivőfrekvencia és a moduláció rendeltetése.” 

E kutatás során történtek az első próbálkozások arra vonatkozólag, hogy a rádióállomáshoz hasonlóan az emberi elmére is rá lehessen hangolódni.

1989-re a tudomány a modulált jel hordozóhullámon való egyesítésével egy következő nagy lépést tett előre, ami lényegében a hang hatékonyabb továbbítását biztosította:

“Hangeffektus váltódik ki  a személy elméjében, ha a fejet mikrohullámú sugárzásnak tesszük ki a 100-10 000 megahertz tartományban, melyeket egy sajátlagos hullámformával modulálunk.”

A hadsereg kutatásokkal és találmányokkal kapcsolatos igényei azonban sorban a felszínre bukkantak. A gyakorlatból már-már köztudottá vált, hogy a szabadalmakat a kormány visszatartja, a hadsereg pedig saját használatra lefoglalja.

Amikor e rendkívül értékes szellemi tulajdont képező találmányokat úgymond kisajátították, a feltalálók előtt két választási lehetőség állott:

Vagy hajlandók voltak a kormánynak dolgozni, vagy nem folytathatták kutatásaikat, sőt, nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva a kabinet azt is megtiltotta, hogy akár szót ejtsenek róla. Az együttműködést visszautasító tudósok gyakorlatilag búcsút mondhattak kutatásaiknak.

Rejtélyek szigete

Eszelős történelem: Sztálin tényleg félember-félmajom

hadsereget akart?

A XX. század genetikai és biológiai kísérletei mindig adnak megdöbbenésre okot.

Sztálin állítólag ember és majom keresztezésére adott ki parancsot, hogy így hozzák majd létre a tökéletes harcost – írta 2005-ben a The Scotsman, skóciai nemzeti lap.

“Legyőzhetetlen emberi lényt akarok, olyat, amelyik érzéketlen a fájdalomra, ellenálló és táplálkozását tekintve igénytelen” – fogalmazta meg állítólag a szovjet diktátor nagy vágyát, titkos dokumentumokban feltártak szerint. Persze ez nem Sztálin agyából pattant ki: szüksége volt egy „nagyot álmodó” tudósra is, aki megfogalmazta a majom-ember hibridről szóló elképzelését. Sztálin csak őt idézte.

Mivel a Vörös hadsereg megújításához és az első ötéves terv (1928-32) teljesítéséhez is szükség lett volna új munkaerőre, a Politikai Bizottság felé intézett kérést továbbították a Tudományos Akadémiának, miszerint „élő géphadsereg” megalkotására lesz szükség, majom-ember hibrid kreatúrákra. Az ügyet a The Sun csak úgy emlegette: “Sztálin mutáns majom hadserege”.

“Moszkvai lapforrásra” hivatkozva a skót lap szerint 1926-ban, amikor “a Szovjetunió keresztes hadjáratba fogott, hogy fenekestül felfordítsa a világot”, Sztálin a híres szovjet állatorvost és kutatót, a mesterséges megtermékenyítésben és versenyló-tenyésztésben komoly eredményeket elérő Ilja Ivanov-ot bízta meg azzal, hogy végezzen kísérleteket: emberi spermával termékenyítsen meg nőstény majmokat. Ilja Ivanov (1870-1932) 1901-ben létrehozta a világ első, a versenylovak mesterséges megtermékenyítését végző központját, zebra-szamár és európai bölény és tehén hibridjét hozta létre, valamint patkányok, egerek, tengerimalacok és nyulak különböző kombinációit. 1910-ben egy zoológus fórumon elmondta, hogy az ember és annak legközelebbi rokonainak keresztezését tekinti hosszú távú céljának. 1924-ben nyújtott be a kormánynak javaslatokat, s a tudományos világ rosszallása ellenére zöld utat kapott. Dokumentumok bizonyítják, hogy a bolsevik kormány vezetői jóváhagyták Ivanov kutatási támogatását – írja a NewScientist.

A NewScientist a tudós lehetséges motivációs okairól is fejtegeti. Alexander Etkind, a Cambridge-i Egyetem orosz történelem szakértője is világossá tette, hogy az Ivanov-féle “majomember”-kísérlet lefolytatódott az 1920-as években, majd, a csúfos bukás után, feledésbe is merült az eszement ötlet nyomán kivitelezett próbálkozás. Pedig Ivanov úgy gondolta, hogy amennyiben sikerül ember és majom keresztezéséből életképes utódot létrehozni, az magyarázat lehetne Darwin igazára – mondta el Etkind. A kormány persze üdvözölte Ivanovot, az általa kínált kutatás kapóra jött a vallásellenes propagandához, valamint a szovjet tudomány hírnevének növeléséhez.

De Etkind az sem tartja kizártnak, bár erről nincs teljesen meggyőződve, hogy Ivanov lehetett az idős bolsevikoknak a láncszem Serge Voronoff-hoz, aki férfiakat megfiatalító terápiájáról lett híres. (Majd hírhedt és elfeledett.)

1889-ben Brown-Séquard kutya és tengerimalac herekivonatot fecskendezett be a bőre alá, látványos eredményt érve el. Voronoff (1866-1951) azt mondta, az ember azért öregszik, mert elsorvadnak az ivarmirigyei. Majd több kísérlet után, első emberen végzett 1920-as beavatkozása során egy 74 éves férfibe csimpánzhere-darabot ültetett át, a látványos eredmény után világszerte követték a módszert.

Ám a beültetett szövetdarabok 2-5 év után vagy kilökődtek vagy felszívódtak, a felfedezésnek leáldozott – pedig az olasz Riviérán külön majomfarm létesült az üzletág miatt, sőt, Voronoff többek között az öregedő Atatürkön (a Török Köztársaság megalapítója és első elnöke), vagy az angol liga focistáin is hajtott végre beavatkozást, majompetefészek-beültetéssel pedig nőket is próbált megfiatalítani.

De Etkind szerint a legvalószínűbb ok, amiért támogatták Ivanov kutatását, az a társadalmi változásba, a szocialista utópiába vetett hit. A politikus a politikai rendszert, a tudós pedig az embert alakíthatja át, mégpedig az egyéni vágyakat nem ismerő közösségi lénnyé, vélhették a bolsevik vezetők, magyarázza Etkind. Akkor virágkorát élte az emberiség génállományának javítását célzó eugenika.

A tudós 200 ezer dollárt kapott és 1926 februárjában Nyugat-Afrikába vezényelték, hogy ott végezze el a beavatkozást. A Pasteur Intézet segítségét igénybe véve, Guinea, nyugat-afrikai állam Conakry városában Ivanov három nősténymajmot meg is termékenyített, ám a kísérlet, nem meglepő módon, kudarccal végződött.

Ekkor Ivanov Kubába sürgönyözött, méghozzá egy Rosalia Abreur nevű hölgynek, akinek a 20-as évek végén elsőként sikerült elvégezni a Havanna melletti Quinta Palatino birtokon emberszabású majmok mesterséges úton való megtermékenyítését. Ivanov majomspermát kért, hogy azzal termékenyítsen meg orosz nőket. (Talált is öt önkéntest). A sokatmondó “Női G” elnevezésű projektről a The New York Times azonban hírt adott, a többségében vallásos amerikaiak pedig olyannyira felháborodtak, hogy a kísérlet abbamaradt. Időközben Grúziában is létrehoztak egy kutatóközpontot, az oda visszatérő Ivanov azonban szintén a kudarccal kellett, hogy szembesüljön – egyes források szerint a kísérletre nem állt rendelkezésre végtelen majomegyed-készlet, Ivanov utolsó reménye, a kiszemelt (nem vicc: „Tarzan” nevű) 26 éves orangután hím elhalálozott.

Oleg Siskin író Dmitrij Gyemin rendezővel 2006-ban dokumentumfilmet készített a professzorról A Vörös Frankenstein címmel. A filmben szó esik arról, hogy a Sztálin halála után a Gulágról hazatért foglyok saját szemükkel látni véltek Szibériában dolgozó „majomembereket” – de ez minden forrást nélkülöző mendemonda.

Ivanov ezután kegyvesztett lett: népbíróság elé került, ahol öt évre elítélték, majd ezt 1931-ben száműzetésre változtatták – Ivanov végül 1932. március 20-án, kazahsztáni száműzetésben, Alma-Ata városában halt meg, szívrohamban. Zárt körű kutatásai mellett az állatorvosi intézetben is taníthatott, kutatásai további sorsa azonban nem ismeretes.

A Wired magazin még 2011-ben, etikátlan kísérletek kapcsán írt Stephen Jay Gould biológus elgondolásáról a majom-ember hibridet illetően. A biológus szerint a legérdekesebb és etikailag a legelfogadhatatlanabb lenne az embert és majmot ötvözni próbáló kísérlet. Viszont azt mondta, az ember és majom közötti eltérés a fejlődésbeli időzítés különbségéből jön, a felnőtt emberre jellemző nagy agykoponya és a távol ülő szemek a fiatal csimpánzéhoz hasonlóak, ez a neoténia, vagyis a fiatalkori tulajdonságok megtartása a felnőttkorban, a neoténia pedig hozzájárulhatott az ember kifejlődéséhez, ezt lehetne a keresztezéssel vizsgálni. Ember és csimpánz, előbbi a 23, utóbbi a 24 pár kromoszómájával elvileg keresztezhető, az utódok pedig páratlan számú kromoszómájukkal egymás között nem szaporodhatnának. A kísérlet a neoténia ellentmondásos elmélete körüli vitában segíthetne, Gould szerint közelebb jutnánk annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy lehet ilyen különböző két ennyire hasonló genomú faj.

Forrás: Hír.ma - Szerző: Czibere András

további források: scotsman.com, newscientist.com, warhistoryonline.com, dangerousminds.net, mno.hu (Encyclopaedia Britannica), wangfolyo.blogspot.hu, index.hu, origo.hu, rubicon.hu, tenyek-tevhitek.hu, bizzarrobazar.com, kinoreliz.biz, Wikipedia

Megoldották a fekete lyukak paradoxonját

Amerikai kutató talált választ Hawking információs paradoxonjára, mégpedig a lézer működése alapján. 

A fekete lyukak szerkezete és működése körüli viták az elmúlt hónapokban ismét felerősödtek, különösen azután, hogy a téma elsődleges szakértőjének számító Stephen Hawking januárban maga mondott ellent saját korábbi elméletének. Hawking az eseményhorizont létezését vonta kétségbe, egy amerikai kollégája most viszont (véleménye szerint) megtalálta a megoldást az információs paradoxon problémájára.

A fekete lyukakkal kapcsolatban a mai napig komoly kérdéseket vet fel, hogy pontosan mi is történik az általuk elnyelt információval (anyaggal vagy energiával). Hawking 1975-ös felfedezése szerint ezen lyukak nem teljesen láthatatlanok, mivel halvány izzást, egyfajta hőmérsékleti sugárzást kell kibocsátaniuk, ezt nevezik Hawking-sugárzásnak. A sugárzás egy idő után magát a fekete lyukat is felemészti, így az általa korábban elnyelt információ végleg elveszne. Mivel a kvantumfizika szerint az információ nem tűnhet el (hiszen így minden egyes részecske elnyelését követően az egész univerzum válna kiszámíthatatlanná), egy érdekes paradoxon jött létre.

Chris Adami, a Michigan Állami Egyetem professzora szerint a problémát egy egyszerű jelenség oldhatja fel, amely egyben a lézerek működési alapját is jelenti. Ez a stimulált emisszió, amely a Hawking-sugárzással egy időben megy végbe, és gyakorlatilag egy fénymásológép mintájára az eredetileg elnyelt információ tükörképét hozza létre, amely viszont a fekete lyukon kívül marad – a magyarázat szerint ez adná a Hawking által is említett halvány izzást. A népszerű, laikusok körében is jól ismert sztár-tudós sugárzása spontán emisszió, a történet azonban a stimulált emisszióval válik teljessé, ám ez még visszaigazolásra vár, így kollégáik számára is bőven maradt feladat.

Érdemes megemlíteni, hogy a stimulált emisszió jelenlétét korábban már mások is lehetségesnek tartották, ám a kvantum információs elmélet mély ismerete nélkül nem tudták megoldani a paradoxont – mivel Adami professzor a kilencvenes években a terület úttörője volt, ez számára könnyebbnek bizonyult.

Forrás: sg.hu – szerző: Gyurkity Péter

Cayenne bors – a gyógynövények királya, vagyis

minden idők legnagyobb egészség titka

A cayenne borsot gyógynövénykutatók és sok természetgyógyász a gyógynövények királya címmel illeti. Dr. Richard Shulze, a híres gyógynövényszakértő és természetgyógyász a következőt mondta: “Ha mindent meg akarsz tanulni egy gyógynövényről, az a cayenne bors legyen. Ez az egyik leghatékonyabb növény.”

Hatásai olyan sokrétűek, hogy az ember el sem hiszi, hogy egyetlen gyógynövény ennyi mindenre képes lehet. Persze ez az információ nem túlságosan van nagy dobra verve, ezért csak a kitartó igazságkeresőkhöz jut el.

Mi a cayenne bors?

Neve becsapós, mert valójában nem bors, hanem egy chili paprika fajta, amiből csípős ízű, durva paprika őrlemény készül. Az emberiség egyik legősibb gyógynövénye, ami szinte az egész bolygót bejárta és a föld különböző szegleteiben nagyra becsült gyógynövényként van számon tartva. Származása Közép-Amerika, a chili paprikák őshazája.

Az idők kezdete óta termelt növények egyike, az inka, azték és maja civilizációk több ezer éve már használták gyógyításra és az amerikai őslakosság is több mint 9000 éve használja. Az évezredek folyamán India, Kína és a Közel-Kelet gyógyászatának is részévé vált. Ezért bár Dél-Amerikából indult hódító útjára, ma már Indiában, Amerikában, Afrika trópusi és szubtrópusi vidékein is termesztik.

Mire jó a cayenne bors?

Inkább úgy kellene feltenni a kérdést, hogy mire nem, mert azt gyorsabban meg lehetne válaszolni. Ami miatt a legnagyobb hírnevét kivívta, az a szívre és az erekre gyakorolt élénkítő és gyógyító hatása, ugyanis tapasztalatok szerint 30 másodperc alatt képes megállítani a szívrohamot.

Bevétele után szinte másodpercek alatt javítja a szív állapotát és működésbe lendíti azt, ezért szívroham megelőzésére vagy azonnali kezelésére alkalmazzák. Rendszeres fogyasztása top formában tartja a szívet. Ez a gyógynövény egy nagyszerű táplálék a keringési rendszer számára, mert ellátja a szükséges összetevőkel az artériák, vénák, kapillárisok sejtstruktúráját, hogy azok visszanyerjék fiatalos rugalmasságukat.

Szabályozza a vér áramlását a fejtől a lábakig, kiegyenlíti és normálisra beállítja a vérnyomást. Bevételekor egyből hatással van a szívre, aztán fokozatosan kifejti hatását az artériákra, kapillárisokra és idegekre, eltávolítja a lerakódásokat az artériákból, illetve a mérgeket a véráramból.

Javítja a keringést, újjáépíti a vérsejteket, csökkenti a koleszterint, eloszlatja a triglicerideket (a trigliceridek a táplálkozás által felvett zsírok legfőbb alkotóelemei. Normál esetben a vérben csak kis számban vannak jelen).

Cayenne bors az emésztés javítására

Megóvja a gyomor nyálkahártyáját, újraépíti a szöveteket a gyomorban. Gyógyítja a gyomor- és bélfekélyeket.

A cayenne bors természetes melegséget állít elő a testben, stimulálja a bélmozgást, segíti a tápanyagok felszívódást. Mivel stimulálja az emésztési folyamatokat, ezért segíti a gyenge gyomrot, emésztési zavarokra is jó, illetve kezeli a gyomorégést, hasmenést, gyomorbajt, puffadást.

Energia növelésére

Kezeli a gyengeséget és kimerültséget. Betegség esetében segíti, hogy a szervezet visszanyerje belső erejét. Erősíti az immunrendszert, stimulálja az anyagcsere folyamatokat. Több energiát és életerőt ad, általánosan megerősíti a szervezetet és az egészséget.

Gyulladáscsökkentő és gombaölő

Kivételes gombaölő hatása is van. Használható mandulagyulladás, torokgyulladás, torokbántalom, köhögés esetén gargalizálással. Megfázásra és láz enyhítésre is hatásos.

Női problémákra

Menstruációs panaszokra, görcsökre, méhfájdalomra.

Fogyókúrázóknak

Mivel gyorsítja a vérkeringést és a felszívódást, ezért elősegíti más gyógynövények és vitaminok, táplálék kiegészítők hatását. Bármely fogyókúra hasznos kiegészítője, mert stabilizálja az emésztést, ezzel megszünteti a felszívódási problémákból adódó túlzott étvágyat.

Egyéb problémákra

Jó még tengeribetegségre, használható allergia ellen és izomgörcsök enyhítésére, segít a sebgyógyulásban, csökkenti a hegesedést, kezeli az aranyeret, könnyít a fogfájáson, védi a fogakat a szuvasodástól, használható hányás ellen, anorexia kezelésre, gyógyír az ízületekre reuma és gyulladások esetén. Görcsoldó hatású, jó a vesének, a hasnyálmirigynek és még számtalan jótékony hatása van.

Hol lehet beszerezni?

Reformüzletek, bioboltok fűszeres polcán lehet megtalálni. Filléres portéka, 200-300 Ft egy csomag őrlemény.

Mellékhatás?

Eddig még nem érkezett jelentés arról, hogy a cayenne bors bármiféle komolyabb mellékhatást okozott volna, azon kívül, hogy igen csípős. Ezért amikor elkezdjük használni, figyeljünk, hogy fokozatosan szoktassuk hozzá a szervezetünket és apránként növeljük a mennyiséget. Az elején tapasztalhatunk bélmozgásokat, ahogy kifejti hatását a gyógynövény a szervezetünkben, de ez pár nap alatt alábbhagy.

Ez csak annak a jele, hogy a cayenne bors teszi a dolgát szervezetünk helyreállításában. Ötletek, receptek a cayenne bors fogyasztáshoz Mikor elkezdjük fogyasztani, fokozatosan szoktassuk magunkat hozzá, elsőre elég egynyolcad később egynegyed teáskanállal tenni egy pohár folyadékhoz, később növelhetjük az adagot. Függ a cayenne bors erősségétől is, kísérletezzük ki, mi az ami nekünk jó, figyeljünk testünk jeleire.

A legjobban akkor fejti ki a hatását, ha forró vízben oldjuk fel, azaz úgynevezett cayenne bors teát készítünk. Elkészítése: Egy pohár tisztított forró vízbe oldjuk fel a cayenne borsot. Ihatjuk így tisztán, de ízesíthetjük még mézzel és citrommal is.

Akinek érzékeny a gyomra a csípős ételekre, az teheti paradicsomlébe vagy sárgarépalébe is, illetve ne fogyassza éhgyomorra. Legjobb, ha jó sok zöldséget eszik, mielőtt fogyasztja. Ha frissen facsart narancslébe tesszük, akkor igazi immunrendszer felturbózó ital. Kezdődő nátha, megfázás esetén nagyon hatásos kúra.

Forrás: Naturahirek.hu

Ikaria – A sziget, ahol az emberek elfelejtenek

“meghalni”

1943-ban egy görög háborús veterán érkezett az Amerikai Egyesült Államokba. Stamatis Moraitis-nek hívják. Túlélt egy lőtt sebet, Törökországba menekült, útja során beszélt Erzsébet királynővel és egy szállító hajón is dolgozott az Atlantai-óceánon.

Moraitis letelepedett egyik honfitársával New Yorkban. Gyorsan berendezkedett itt, majd később tovább ment egyedül Floridába. Később feleségül vett egy görög-amerikai nőt, született három gyereke, vett egy három szobás lakást és egy 51-es Chevrolet-t.

1976-ban egy nap Moraitis úgy érezte nem kap levegőt. Elment orvoshoz és a vizsgálatok kimutatták, hogy tüdőrákja van. Elsőre nem hitte el, ezért felkeresett kilenc másik orvost, akik szintén megerősítették a diagnózist. Azt jósolták neki, hogy kilenc hónapja van még hátra, ekkor a 60-as évei közepén járt. Moraitis Amerikában maradt és a helyi kórházakban kereste a hatékony gyógymódot, így közel lehet gyermekeihez.

Nem talált itt megfelelő kezelést, állapota nem javult, így inkább úgy döntött visszatér szülőföldjére, hogy ősei mellé temessék a tölgyfák árnyékába. Úgy számolta, hogy kevesebbe kerülne hazájában (200 dollár), mint Amerikában a temetés, több nyugdíja maradna feleségének. Felesége és ő a szüleihez költözött egy apró, fehérre meszelt házba, kéthektáros szőlőültetvény közelébe,Ikaria északi részén.

Eleinte az ágyban töltötte napjait a felesége, vagy édesanyja közelében, kik megerősítették hitét. Vasárnap reggel saját maga bicegett fel a domb tetejére egy görög ortodox kápolnába, melyben egykor a nagyapja volt a pap. Amikor a gyerekkori barátai megtudták, hogy hazaköltözött, minden délután meglátogatták. Órákig beszélgettek egy, vagy két üveg helyben készült bor társaságában. „Ha eljön az idő, boldogan halok meg.”- gondolta Moraitis.

Az ezt követő hónapokban furcsa dolog történt, erősebbnek kezdte érezni magát. Egyik nap fogta magát és ültetett néhány zöldséget a kertben. Nem számíthatott arra, hogy megéri a zöldségek kifejlődését, de minden esetre élvezte a napsütést és az óceán illatát és felesége fel tudja használni a zöldséget, miután ő elment.

A hat hónap eljött, de el is ment, Moraitis nem halt meg. Ehelyett rendbe rakta a kertet és annyira felbátorodva érezte magát, hogy a családi dűlőt is kitakarította. Megkönnyebbülve érezte magát a szigeten, akkor kelt föl, amikor jól érezte magát, késő estig a szőlőültetvényen dolgozott, készített magának ebédet és egy hosszú tervet.

Esténként gyakran sétált a helyi kocsmába és éjfélig dominózott. Az év eltelt,egészsége tovább javult. A szülői házhoz épített néhány szobát, így gyermekei is meglátogathatták. Addig terjeszkedett a szőlőültetvénnyel, míg 400 gallon bort termelt évente. Ma (három és fél évtizeddel később), 97 éves és egy hivatalos dokumentum azt állítja róla, hogy teljesen rák mentes és ő maga azt mondja, 102-edik életkort is megéri. Soha nem járt kemoterápiára, használt drogot, vagy keresett bármilyen terápiát. Csak annyit tett, hogy hazaköltözött Ikaria-ra.

A New York Times egyik újságírója találkozott idén Júliusban Moraitis-el, hogy megvizsgálja a rendkívüli élettartamának okait. Egy évtizede támogatja a National Geographic Society a kutatásokat, amelyek arra irányulnak, hogy a legmagasabb átlagos élettartamot vizsgálják, ahol emberek a legtovább élnek.

 Sardinia’s Nuoro tartományban a legmagasabb a férfi átlag életkor a világon. 2002-ben kezdődött egy kutatás, mely szerint 3 populációt találtak, ahol az emberek mérhetően tovább élnek, mint bárhol máshol. A világon a legtovább élő nők Okinawa szigeten élnek, azt is felfedezték, hogy Costa ricai Nicoya Peninsula-n 100 000 meszticnél alacsonyabb a középkori elhalálozás és a kaliforniai Loma Linda-n az ádventisták az átlagos életkora 10-el több mint Amerikában átlagosan.

A sok kutatási adat alapján minden tényező köthető az élettartamhoz. Ez az, amit a 70 billió dolláros diétaipar és a 20 billió dolláros egészség és fitnesz klub ipar kihasznál és amiért erőfeszítéseket tesz, hogy meggyőzzön, hogy ha a megfelelő élelmiszert esszük, vagy, ha a megfelelő edzésprogramot választjuk, egészségesek leszünk, lefogyunk és hosszabb ideig élünk.

Ez a stratégia azonban ritkán működik. Nem azért nem működik, mert ez rossz elgondolás, sőt ez egy jó ötlet, hogy az emberek egészséges tevékenységeket végezzenek. A probléma az, hogy nagyon nehéz hosszútávon megváltoztatni egy egyén viselkedését, ha körülötte a társadalom mind másképp él. Az Amerikai Egyesült Államokban és Magyarországon is nem megy egy film, egy séta, vagy egy köhögés elleni gyógyszer vásárlása anélkül, hogy ne találkoznánk csokikkal, cukros italokkal, harapnivalókkal. A feldogozott élelmiszeripar több mint 4 billió dollárt költ arra, hogy minket evésre csábítson.

Hogyan küzdjük le ezt? A fegyelem egy jó dolog, de a fegyelem egy izom, ami fejfájást okozhat. Előbb, vagy utóbb az ember enged a könyörtelen kísértésnek. Ahogy a kalóriákhoz jutás nő, úgy csökken a fizikai aktivitás életünkben. 1970-ben a gyerekek 40 százaléka sétált az iskolába, most már kevesebb, mint 12 százalék. A nagyszülők gyakorlás nélkül ötször annyi energiát égetnek egy nap fizikai aktivitással, mint mi.

Annak ellenére, hogy a szigeten viszonylagos elszigeteltség van, kanyargós utak és függetlenül az ott élőktől kezd meghonosodni az amerikai étel kultúra Ikairában is.. A falusi piacon értékesítik a krumplit és kólát. Ezt azonban a tea helyett csak a fiatalok választják. Mivel a sziget is utat ad a globalizációnak, a határok lassan elmosódnak és a szakadék a világ többi pontján élő emberek élettartama és a szigeten élők élettartama közt eltűnik és későbbi generáció emberei sem fognak tovább élni.

A nagy kérdés az, hogyan lehet ezt a folyamatot megállítani és arra ösztönözni az embereket, hogy erősítsék az életösztönt hosszútávon. A leghatékonyabb az lenne, ha az emberek megélnék ezt a rendszert és átélnék a változásokat, így felmérnék a helyzet súlyosságát. A hatékonyság a kölcsönösségen és az összetartáson múlik. Nincs olyan csodaszer, ami a halált sakkban tartja.  A New York times újságírója felhívta Moraitis-t, kiderült, hogy felesége meghalt néhány héttel ezelőtt 85 éves korában, most egyedül él. Ugyanabban a fehérre meszelt házban él mint 35 évvel ezelőtt.

Késő délután vette fel a telefont és azt, mondta, hogy vendégek jönnek, nincs sok ideje. Egy kérdést engedett. Mit gondol a felszívódott tüdőrákról?

„Az csak úgy elment.” – mondta. – „25 évvel ezelőtt visszamentem Amerikába, hogy megkérdezzem az orvosoktól mi történt.” Hosszú csönd után végül is rákérdezett, mi történt.

„Az orvosok, mind meghaltak.”- mondta végül.

 Forrás: BLM magazin – borcsoklink.tk / nytimes.com

Embereken folytatott kísérletek az Egyesült Államokban

Az Egyesült Államok gyakorlatilag a II. világháború vége óta hajt végre kísérleteket saját állampolgárain. Ezek a kísérletek, amellett, hogy túllépnek minden erkölcsi határon, szükségtelenek és embertelenek.

Az 1990-es évek folyamán számtalan új keletű beszámoló jelent meg világszerte, melyek ezekre az embertelen kísérletekre igyekezett felhívni a figyelmet. Az emberek minden egyes tudósítás nyilvánosságra kerülésekor megdöbbentek az ország vezetésének eljárásmódján, s főképp azon, hogy a kormány valójában semmivel sem tudta megnyugtatóan és megfelelően igazolni tetteit. S ha ezekből a jelentésekből többet is egymás mellé helyezünk, a visszaélések mértéke teljesen nyilvánvalóvá válik, és szinte sokkolóan hat az olvasóra.

“A kormánynak dolgozó kutatók úgy tűnik igyekeztek minél sérülékenyebb, és minél kisebb ellenállásra képes embereket – kisebbségek tagjait, szegénysorban élőket, elítélteket, valamint értelmi fogyatékos gyermekeket – felkutatni a hidegháború idején zajló sugárzással kapcsolatos kísérletekhez – közölte anno Hazel O’Leary energiaügyi miniszter.

“Különösen az a jelenség visszataszító, hogy néhány állampolgárral egyszerűen “feláldozhatóként” bánnak.” – Anchorage Daily News 1994. jan 26.

A kísérletek célpontjául szolgáló csoportok azok közül kerültek ki, melyeknél a legkisebb volt az ellenállás valószínűsége, vagyis többnyire a képzetlenek, illetve a könnyen rászedhetők köréből.

“Néhány évtizeddel a II. Világháború után árvaházban nevelkedő gyermekeket használtak fel a diftéria és a szamárköhögés elleni kísérleti vakcinák tesztelésére.” – írja egy 1994-ben megjelent újságcikk.

Legkevesebb ötszázezer embert vetettek alá a szövetségi kormány által támogatott hidegháborús sugárzási, biológiai és vegyi kísérleteknek. Az 1940 és 1974 között folytatott kísérletek a sugárzástól a mustárgázhoz és az LSD-hez hasonló biológiai és vegyi anyagokig terjedtek.

Az Egyesült Államoknak szinte minden területén zajlottak efféle kísérletek. A hadsereg aktái szerint a Kansas Cityben található raktárudvarok, Észak-Dakotában elterülő búzamezők és a Közép-Alaszkától a georgiai tengerpartig húzódó területek adtak helyet a biológiai hadviselés terén folyó hidegháborús kutatásnak.

Sőt, még a keleti part messzeségében élőket is érhette az 1950-es atomkísérletekből származó ugyanannyi maradandó károsodást okozó sugárzás, mint a nevadai robbantásoktól szélirányban lakókat – derült ki a Nemzeti Rákkutató Intézet egy tanulmányából. - Anchorage Daily News 1997. júl. 26.

Alaszkából röppent fel a hír, hogy “a north slope-i körzet 428 millió dolláros követelést hagyott jóvá a szövetségi kormánnyal szemben 79 inuqpiaq falusi javára, akik az 1950-es években végzett radioaktív kísérletek során jódtablettákat kaptak.

A kísérlettel kapcsolatos feljegyzések kiadásakor a következő információk kerültek napvilágra:

“Az utóbbi két év során egy sor I131 kísérletet végeztünk alaszkai eszkimókon és indiánokon, kontrollcsoportként pedig a fehérek különböző csoportjait használtuk. 50 mikrocurie-ig terjedő nyomjelző izotóp-dózisokat alkalmaztunk a thiroid-felvétel, a vizeletürítés, a teljes plazma és I131-es kötésű protein elemzésére, s érzékeny szcitillációs mérőket vettünk igénybe egy teljes, mobilis izotóplaboratórium részeként, melyet a sarkköri Alaszka távoli területeire is el lehettet szállítani. A kísérletek alanyául a tengerparti, illetve a belső területekről származó eszkimók, valamint az atapaszk indiánok két, fort yukon-i és arctic village-i csoportjai szolgáltak.”

Az ország vezetése elítélteken végzett kísérleteket is jóváhagyott, melyekben az ellenség bénítását szolgáló vegyi anyagok tesztelésére került sor.

A kísérletekkel egyidejűleg a kormányzati szervek tagadó nyilatkozatai is megjelentek, melyek ismét a nemzetbiztonság ürügyével próbáltak takarózni. Talán még rosszabb belegondolni abba, hogy efféle kutatásokban a tudományos közösség egyébként megbecsült tagjai is érintettek.

Sandra Marlow, a bostoni Atomsugárzás Kutató Központ alapítója “az amerikai kormány emberi alanyok felhasználásával végzett, sugárzási effektusokat tesztelő kísérleteit, valamint a kísérleteket igazolni próbáló ál-magyarázatokat az amerikai tudományos erkölcs holocaustjának nevezi.

Rejtélyek szigete

A különös emberi öngyulladás

1985. május 25-én késő éjszaka a tizenéves Paul Hayes egy csendes londoni utcán sétált, amikor meggyulladt. Lángokban állt deréktól fölfelé, s azt hitte biztosan meghal, de harminc másodperccel később a lángok éppilyen hirtelen elhaltak.

Bár kézfején, karján és fején súlyos égési sérülések maradtak, Paul egyike a keveseknek, akik túlélték ezt a jelenséget, amely tudomásunk szerint jó kétszázszor megtörtént a XVII. század óta: az emberi öngyulladást.

A legtöbb áldozat elpusztul az ismeretlen eredetű, természetellenes hevességű tűzben, amely rejtélyes módon igen kis területre korlátozódik. Hirtelen gyullad meg, mint Paul esetében is – az áldozatoknak arra se nagyon jut idejük, hogy segítségért kiáltsanak -, és a jelek szerint nincs külső oka.

Az ilyen tűzben gyorsabban elhamvad a test, mint a krematóriumban. Mégis, szinte semmi egyéb nem gyullad meg: lehet, hogy épen marad a ruha a megszenesedett csontokon, vagy az ágy a hamuvá lett test alatt.

Amikor 1951-ben Mrs. Mary Reeser meggyulladt floridai lakásán, a 79 kiló súlyú asszonyból semmi sem maradt, csak négy és fél kilónyi hamu, egy összezsugorodott koponya, egy megszenesedett máj, és egy épen maradt láb, rajta selyempapuccsal. Az ilyen heves tűz elpusztíthatta volna az egész lakást, de csak egy kis körre korlátozódott: a lábfej azért maradt meg, mert az áldozat kinyújtott lábbal szeretett ülni.

Dr. Milton Krogman törvényszéki orvos, a tűzhalálesetek szakértője megmagyarázhatatlannak találta az egészet:

“Ha újra végiggondolom, égnek áll a hajam a félelemtől.Ha a középkorban élnék, a fekete mágiáról dadognék valamit”.

Nehéz ésszerű magyarázatot találni. A Viktória korabeli orvosok az alkoholt okolták. Szerintük az áldozatok olyan mennyiségű szeszt ittak meg, hogy tűzveszélyessé váltak – az alkoholellenes mozgalom magáévá tette ezt a nézetet.

A modern elméletek túlságosan felpuffadt belekre, a statikus elektromosságra, a magas frekvenciájú hangokra és a mikrohullámú sugárzásra gyanakodnak – de hogy ezek miképp fejtik ki hatásukat, azt senki se tudja megmagyarázni.

Rejtélyek szigete

Víz alatti idegenek

Az ufológusok határozatlanok abban a kérdésben, hogy az USO-k, vagyis az “azonosítatlan tenger alatti tárgyak” (Unidentified Submarine Objects) vajon tengeralattjáróként is működő UFO-k, vagy önálló kategóriába tartoznak.

Némelyek úgy vélik ezen objektumok egy ismeretlen tengermélyi civilizációból származnak. Mások szerint a földönkívülieknek tenger alatti támaszpontjuk van az Atlanti-óceán déli részén, Argentína közelében.

Errefelé ugyanis 1952-óta, amikor a Buenos Aires-i kikötőben egy “hatalmas halformájú járművet” pillantottak meg, olyan sok USO-ról érkezett jelentés, hogy a helybéliek bizonyított ténynek tekintik a “földönkívüli-támaszpontok”létezését.

Korábban a Perzsa-öbölt favorizálták az USO-k, ahol 1840 és 1910 között megbízható megfigyelők vagy tucatszor észlelték a hangtalan, fénylő, forgó, olykor negyvenméteres átmérőjű “kerekek” felbukkanását. 1946-ban ezernél is több jelentés érkezett a skandináv tavakba becsapódó vagy azokat elhagyó különös járművekről.

Felmerült, hogy a “kísértetrakéták” esetleg kísérleti stádiumban lévő szovjet fegyverek – de az ő rakétaprogramjuk akkoriban még gyerekcipőben járt, és semmiféle roncsot nem találtak, amely a feltevést igazolta volna.

Józan ésszel úgy lehetne vélni, hogy a vízbe csapódó objektumok valójában lezuhanó repülőgépek vagy a horizonthoz közeli égitestek, a víz alól felszálló járművek pedig tenger alól felbocsátott rakéták – vagy egyszerűen vízimadár-rajok.

Az elektronikus úton megfigyelt USO-k jórésze valószínűleg közönséges tengeralattjáró titkos megbízatással – mint az az ötvennél is több azonosítatlan tárgy, amelyet a svéd haditengerészet észlelt a kilencvenes évekig, s amely majdnem biztosan egytől-egyig szovjet tengeralattjáró volt.

Igen ám, de akadnak azért bőven olyan esetek is, ahol a hagyományos magyarázatokat nyugodtan elfelejthetjük. Nézzünk most ezekből néhányat:

Puerto Rico közelében a Wasp nevű repülőgép-hordozó és még tizenkét amerikai hadihajó négy napon át követett egy víz alatt mozgó tárgyat, amely néha 280 kilométeres sebességgel haladt – a földi tengeralattjárók ennek a negyedére képesek.

Egy középkori japán krónikából származik a legrégebbi USO említése: leírják, hogyan emelkedett ki egy különös, dob formájú, hat méter átmérőjű alkalmatosság 1361-ben a Japán -tengerből.

Az egyik legjobban dokumentált USO-észlelésre 1980 novemberében került sor az észak-brazíliai Amapában. Az araguari folyón átkelő komp legalább hetven utasa látta a körülbelül 4,5 méter kerületű “szilárd tárgyat”, amely kiemelkedett a vízből, jó négy percig lebegett 6-180 méter között, 30 méterre megközelítette a szemlélőket, majd lassan eltávolodott a tenger felé.

Bár a legtöbb USO-jelentés nagyméretű járműről beszél, a Mississippi állambeli Pascagoula folyó torkolatában 1973. november 6-án észlelt USO inkább valami bosszantó rovarhoz hasonlított. A halászok egy “rozsdamentes acél” USO miatt riasztották a parti őrséget, amely csak kilencven centi volt. Sárgás fénnyel villogott és majdnem egy óráig zümmögött a csónak mellett, s az evezőkkel sem sikerült elkergetni.

Rejtélyek szigete / Galactus / Richard O’ Neill – Strange World