Világok között IV.

Világok között IV.

Ábrahám bölcsességei: személyes energiánk irányítására a mindennapi életben 1.

Létezik egy Abraham elnevezésű csodálatos tanítókból álló csoport a nem-fizikai dimenziókban, mely határtalan intelligenciáján keresztül osztja meg az emberiséggel az Univerzum működésének törvényeit.

1
Soha, senkit nem taníthatsz meg arra, hogy miként rezegjen, és nem is formálhatsz a képedre senkit, hogy úgy rezegjen, mint te. Nem az a feladatod, hogy megjavítsd őket: nem romlottak el. A Te feladatod, hogy válassz abból, ami neked a legjobban esik és szilárdítsd meg önmagadban annyira, hogy élvezetet és örömet adjon neked. Ahogy ezt teszed, egyensúlyba kerülsz a saját forrásod energiájával és egy lenyűgöző tapasztalatban lesz részed. Csak azt kell elkerülnöd, hogy a saját örömöd mások megéléseitől függjön, mert akkor mindig ebbe menekülsz majd.

2
Van, aki szerint nem törekedhetsz pénzszerzésre, mert a pénz iránti vágy nem spirituális, hanem materiális. De szeretnénk, ha emlékeznél arra, hogy egy nagyon is anyagi természetű világban élsz, ahol a lélek testesül meg. Nem tudod magadat elválasztani spirituális lényedtől, és amíg testben vagy, a fizikai, anyagi világtól sem. Minden fizikai természetű dolog, ami a környezetedben lenyűgöz, valójában spirituális természetű.

3
Nem azon kell dolgoznod, hogy az önmagad számára természetes magas rezgésszinten légy, hiszen ez természetes a számodra. Ehelyett fel kell hagynod azzal, hogy olyan gondolatokat hordozol, amelyek leviszik a vibrációs szintedet. Ennek a titka, hogy többé nem irányítod olyan dolgokra a figyelmedet, amelyek megakadályozzák, hogy elengedd magad és harmóniában rezegj valódi önmagaddal.

4
Vannak, akik azt mondják, hogy ha egy kellemetlen dolgot elég sokáig csinálsz, idővel kellemessé válik. De mi nem ezt hirdetjük. Sokkal inkább az egyensúly megteremtésének, majd a cselekvésnek a hívei vagyunk. Mindig azt hirdetjük, hogy a félelemtől meg kell szabadulni; nem szeretnénk, hogy olyasmit végezz, ami félelmet kelt benned. Lehet, hogy a legkisebb (belső) ellenállás érdekében nem szabad lóra ülni. Az is lehet, hogy a legkisebb ellenállás érdekében csak másik lóra kell szállni – de a félelem miatt végül soha sem cselekszünk.

5
Ha azt látod, hogy valaki valamilyen szörnyűséget él meg, elkezdesz erőteljesen vágyni a helyzet megoldására, és annak a rezgései törnek elő belőled... Amikor csak a változtatásra összpontosítasz, máris jobban érzed magad. Ezzel annak az áramlatnak a részévé váltál, ami a megoldás egy darabja.

6
Egyáltalán mi a rossz? Rossz az, ami különbözik attól, amit én akarok. Ki dönti el, hogy mi a rossz? Jerry és Esther a tojómadarat figyelte, ahogy rendezgette a tojásokat a fészekben, amíg a szomszéd macskája megette az egyik tojást. Eszter azt mondta: 'rossz macska'! A macska azt mondta: 'jó kismadár'!

7
Ha az emelkedettségre, a bőségre vagy a jólétre gondolsz, feltöltődsz pozitív érzelmekkel. Ebben az érzésben úgy megbízhatsz, mint egy iránytűben, ami mutatja, hogy az adott dolog (ami a valóságban mindig két dolgot jelent) melyik oldalán állsz. Legyen szó pénzbőségről, vagy a pénz hiányáról, az egészségről, vagy annak hiányáról, egy társról, illetve annak hiányáról – amikor jó érzéseid vannak, mindig akkor vagy abban a állapotban, hogy bevonzod, amit akarsz.

8
Nem az évekről, a korról, vagy a fiatalságról van szó, hanem a lejtőn való megindulásról. A hanyatlás az összhang meglétéről, vagy hiányáról szól. A lejtőn való megindulás attól függ, hogy a jelen pillanatban az elágazás melyik ágán indulsz? Most melyik úton induljak? Most melyik úton induljak? Erről szól ez az egész.

9
Van a gondolat, a formát öltött gondolat és a testet öltött, megjelenített gondolat. A megjelenítést mindig az adott személy nézőpontja alakítja. Az a tér-idő valóság tehát, amit észlelünk, nem más, mint vibrációs értelmezés. Így az a gondolati forma, amely az emberre vonatkozik, egy tágabb perspektívából származik és folyamatosan fejlődik minden tapasztalás által, amit az emberek itt, a bolygón megtapasztalnak. Amit mi embernek vagy humán lénynek látunk, az valójában vibrációs értelmezés. Nos, a majmoktól származik-e az ember? Nem, az ember egészen más elképzelést takar. Akkor hát hogyan alkalmazható ide az evolúció elmélete? Mi azt mondjuk, hogy mivel minden faj gondolati formája, illetve a megélt tapasztalatai szerint ölt testet, a létezésük eszméje terjeszkedik. A terjeszkedést a gondolat legmesszebb ható kitörései végzik és ezt támogatja a Forrás energiája, ami mindenhol ott van, ahol a gondolat.

10
A fizikai tapasztalás a gondolat élenjáró, legmesszebbre kiható színtere, a gondolat legtávolabbra törő kiterjedése. Nem a kezdőpontnál állsz, hanem itt, az áttörés legelső frontján és megéled a gondolataid megjelenítését. Ahogy megtapasztalod ennek a manifesztálódásnak az ellentmondásait, új vágyakkal állsz elő, amelyek behívják az Életerőt.

11
A világ minden vallásának, amiből egyébként sokkal több van, mint amennyiről tudomásod van, megvan a lehetősége a tökéletes kiteljesedésre. Amikor azonban azt gondolod,hogy be kell bizonyítanod, hogy a tied az egyetlen igazság – és ítélkezően szegülsz másokkal szembe – elválasztod magad a Kapcsolatodtól, amelyet az ítélkezésed előtt megtaláltál a vallásodban.

12
Nincs jobb annál, mint egy boldog helyre kerülni, bevonzani egy boldog embert és boldogan élni vele az idők végezetéig, ahelyett, hogy egy negatív helyen egy negatív ember társaságában próbálsz a boldogságra törekedni.

13
Abban a demokráciában, amiben élsz, a társadalom nagy része ugyanolyan kötöttségeket él meg, mint más fennálló rendszerek lakosai. A kötöttségek ugyanis nem a kormányzat jellegétől függenek, hanem attól, hogy az egyén mennyire kapcsolódik olyan rezgéshez, amelyek megakadályozzák a jólét áramlását.

14
Az életben elért siker mércéje nem a megszerezhető javak. Nem a pénz, vagy a vagyon. Hanem a megélt boldogság mértéke.
15
Nem létezik a rossz, vagy a jó, a betegség, vagy az egészség áramlata. Csakis a Jólét áramlata létezik. A kérdés, amit fel kell tenned magadnak, nem más, mint hogy 'Ebben a pillanatban beengedem-e a jólétet a világomba, vagy sem? Megengedem, hogy ide jöjjön, vagy sem?'.
16
A megengedés művészetét gyakoroljuk. Ez azt jelenti, hogy alapnak a legjobb érzést kiváltó gondolatot vesszük, nem pedig a legigazibb, vagy a leginkább valódinak tűnő gondolatot. Ha kimondod, ahogy épp bejön, az szembesít azzal, hogy hányadán állsz magaddal: 'A francba is, elmondom úgy, ahogy van. Azért úgy mondom, ahogy van, mert mindenki azt akarja, hogy azt mondjam, ahogy van.' Mondd úgy, ahogy van, ha szereted, ahogy van. De ha nem szereted, ahogy van, akkor ne úgy mondd, ahogy van – hanem úgy mondd, ahogy szeretnéd, hogy legyen. Ha elég sokáig mondod úgy, ahogy szeretnéd, hogy legyen, akkor elkezded úgy érezni, ahogy akarod, hogy legyen. És ha úgy érzed, ahogy akarod, hogy legyen, akkor úgy is lesz, ahogy akarod.
17
Az Univerzum nem büntet és nem ajándékoz. Az Univerzum válaszol arra a rezgésre, amit kibocsátasz. Minél örömtelibb vagy, annál tökéletesebb bőség áraszt el – te választod meg ennek a bőségnek a mikéntjét.
18
Nem koncentrálhatunk valakinek a gyengeségeire annak érdekében, hogy a felszínre hozzuk az erősségeit. Ha azt szeretnéd, hogy jó érzés árasszon el, ne arra gondolj, hogy ők szerinted mit csinálnak rosszul. Ehelyett azt kell sugároznod, ami téged boldoggá tesz, amikor sugárzol magadból. Ha ezt teszed, képes leszel jeleket küldeni, ami segíti őket, hogy újra kapcsolatot teremtsenek önmagukkal.
19
Azokat a dolgokat keresd, amiket ebben a pillanatban nagyra értékelsz. Ettől olyan állapotba kerülsz, amikor mindent megengedsz magadnak, akkor is, ha még nem tudott testet ölteni a vágyad. 'Sokan vannak olyanok most is, akik azt az álmot tapasztalják meg, amit én is szeretnék, akik egykor ott voltak ahol most én tartok. Rajta vagyok az utamon. Semmi sem hibádzik. Minden kibontakozik a maga tökéletességében. Itt vagyok tökéletes, ahol vagyok, és afelé tartok, ami még tökéletesebben kielégíti minden vágyam.' Ez az a hozzáállás, ami megengedi a kiteljesedést.
20
Ha valami letaglóz, az azért van, mert nem akaródzik azon a fordulatszámon pörögni, amit Te magad kértél az Univerzumtól. Az Univerzum válaszolt a kérésedre. Te egyszerűen még nem állsz készen arra, hogy befogadd.
Forrás: Sewaja

Megismétlik a fénynél gyorsabb részecskék kísérletét

Nemrégiben érkezett a hír, hogy a fénynél gyorsabb részecskéket találtak a tudósok. A neutrínók, amelyek eszerint gyorsabban haladnának a fényt alkotó fotonoknál, azonban még korántsem biztos, hogy valóban megdöntik a relativitáselmélet alaptézisét. (Einstein teóriája szerint a fénynél nem lehet nagyobb sebessége semminek.) Most ugyanis megismétlik az egy hónappal ezelőtti kísérletet, amelyben neutrínók gyorsabban haladtak állítólag a fénynél.

Azok a tudósok, akik az egy hónappal ezelőtti, világraszóló kísérletet végezték, bejelentették, hogy újra elvégzik a tesztet, méghozzá másféleképpen, mint korábban. Mindezzel az őket ért kritikákra reagáltak a kutatók, sőt most azt is lehetővé akarják tenni, hogy mielőtt publikálnák eredményeiket, más fizikusok is megoszthassák a tudományos közvéleménnyel téziseiket.

Az Opera elnevezésű kísérlet egyik résztvevője, a BBC-nek nyilatkozó Sergio Bertolucci szerint az egyik legfontosabb dolog most az, hogy a kísérlet messzemenő hatásait alaposan megfontolják, és „ne bolondozzák körbe” a világot előzetes eredményeikkel.

A korábbi kísérlet szerint az európai részecskegyorsítóból, a Nagy Hadronütköztetőből, Genfből egy neutrínónyaláb valamivel előbb elérte a 732 kilométerre lévő „célállomást”, az olaszországi Gran Sasso laboratóriumot, mint azt a fény tette volna.

Márpedig Einstein relativitáselmélete szerint a fénynél nem lehet gyorsabban haladni. Éppen ezért a kísérletet bírálók szerint valamilyen „rendszerhiba” történhetett az egy hónappal ezelőtti teszt során. A CERN kutatási igazgatója, Bertolucci szerint most a kísérletet az eredetitől eltérő körülmények között akarják megismételni. Más időzítéssel és ütemezéssel küldik most a sugárnyalábot Gran Sassóba, hogy kiszűrjék ezeket a „rendszerhibákat”.

 Forrás: HVG

Pénzfeldobással más világok felé

Melyiket nehezebb elképzelni: azt, hogy az idő maga örökké létezik, vagy azt, hogy az óra egyszer csak megáll, s az idő nem múlik tovább? Amerikai kutatók a kérdés megválaszolását más világegyetemek létezésének lehetőségével kombinálták.

A világegyetem a különböző csillagászati megfigyelések szerint 13,7 milliárd évvel ezelőtt, az ősrobbanás során alakult ki. De furcsamód úgy tűnik, túl tökéletesre sikeredett: az ősrobbanással kialakult tér-idő, a fizikai törvények, a különböző fizikai állandók egy kis eltérése esetén már életképtelen volna; nem lennének bolygók, de még talán az egyszerű részecskék sem alakultak volna ki.

Így a világegyetem vagy megtervezett konstrukció, vagy a fizikai állandók hihetetlen kis valószínűsége mellett jött létre. A probléma feloldását sokan a multiverzum-elméletben látják. E szerint végtelen világegyetem létezik, s ebben az esetben már nem is annyira meglepő, hogy van közöttük olyan, amelyikben a kialakult fizikai állandók megfelelnek a mi világegyetemünkben mérhetőknek. A több univerzum létezésére nem csak „filozófiai” alapon gondolhatunk; a fekete lyukak elméleti vizsgálata arra enged következtetni, hogy a fekete lyuk élete is véges, a különös égitest halálakor pedig új világegyetem keletkezik. (Hangsúlyozzuk, hogy ez csak egy igen nehezen ellenőrizhető elmélet, már ha egyáltalán ellenőrizhető. Papíron mindenesetre működik.)

A többi világegyetem tanulmányozása, létük bizonyítása igen nehezen elképzelhető. Ezért a szakemberek a matematika eszköztárát elővéve sokszor csak különböző gondolatkísérletekkel, valószínűség-számítással igyekeznek kezelni a problémát.

Raphael Bousso (Kalifornia Egyetem) és munkatársai véges világegyetemmel számoltak, hogy a valószínűség-számítás matematikailag alkalmazható legyen. 2010-ben arra jutottak, hogy ez két esetben lehetséges: vagy valóban véges számú világegyetem létezik, vagy a világegyetemek száma ugyan végtelen, az idő azonban az univerzumokban egy idő után nem telik tovább. Hiába volna tehát végtelen világegyetem, ha az időnek mindegyikben van egy korlátja. Így nem tudunk lottózni valamennyi univerzumban, s végtére is belátjuk: lottón csak kis eséllyel lehet nyerni. A matematika tehát nem sérül.

Boussóék még azt is megadták, hogy a mi világegyetemünknek hozzávetőleg ötmilliárd éve van még. (Későbbi számításai azt mutatták, hogy a világegyetemnek, legalábbis az idő múlásának, tulajdonképp bármelyik pillanatban vége lehet.)

Persze maga Bousso is furcsállotta ezeket az eredményeket. S minthogy ezek igen meglepő kijelentések, idén tovább folytatta kutatásait a következő gondolatkísérletet állítva föl. Egy kaszinóban érméket dobunk fel. Minden alkalommal, ahogy az érme leérkezik, hirtelen mély álomba merülünk. A meglehetősen furcsa játékot vezető díler, ha fej lett, egy perc múlva, ha írás, akkor egy óra múlva felébreszt. A fogadást közvetlenül ébredés után kötjük: ki kell találnunk, hogy a fej vagy az írás oldala nézett-e felfelé az érmének. Természetesen ébredéskor nem tudjuk, mennyit aludtunk, vagyis amíg nem nézzük meg az időt vagy az érmét, akkor akár fejet vagy írást is dobhattunk.

Az esély tehát 50-50 százalék. De mi a helyzet akkor, ha a világegyetemnek bármelyik pillanatban vége lehet? Bousso szerint amikor felébredünk, egy új, extra információval gazdagodunk: még létezik a világegyetem. Az elalvásunkkor azt gondolhattuk, egy perc múlva nagyobb az esélye az univerzum létezésének, mint 59 perccel később. Azaz – anélkül, hogy az órára néznénk vagy megtudnánk, fejet dobtunk-e vagy írást – nagyobb az esélye annak, hogy csak egy percet aludtunk: tehát az érme nagyobb valószínűséggel mutatja fej oldalát. Egyetlen létező világegyetem esetén tehát nagyobb az esélye, hogy fejet dobtunk. De mi a helyzet a multiverzum létezése esetén?

Ezt vizsgálta meg Bousso munkáiból kiindulva Alan Guth (Massachusetts Egyetem) és Vitalij Vancsurin (Stanford Egyetem) is. Ők a multiverzum-elméletben figyelembe vették, hogy minél idősebb egy világegyetem, annál nagyobb a „mérete”, s annál gyakrabban hoz létre újabb világegyetemeket. Mindez már önmagában is befolyással lehet az érme oldalának valószínűségére. Vagyis nem abból indultak ki, hogy véges vagy végtelen számú tagot számlál-e a multiverzum, hanem abból, hogy a világegyetemek „gyakorisága” egyre csak nő, ahogyan az idő telik. S míg Bousso eredetileg véges számú világegyetemből kiindulva jutott arra a következtetésre, hogy az időnek egyszer vége szakad, Guth és Vancsurin elméleti úton kimutatták, hogy multiverzum esetén az idő akár örökké is létezhet.

A multiverzum valószínűség-számítással és gondolatkísérletekkel történő kutatása minden bizonnyal érdekes. Azonban sajnos a kutatók egy része sokszor elfelejti megemlíteni, hogy egyáltalán nem biztos, hogy léteznek más világegyetemek. Mert ha nem léteznének, s a mi világegyetemünk sem szűnne egyszer csak meg, akkor a valószínűség-számítással sem lennének problémák…

Forrás: NOL

Baba születik 1: Miért éppen ő választott minket?

Ma már spirituális körökben teljesen természetes alapú információ, hogy a hozzánk leszülető lelkek választják meg a szüleiket, a szülők "csak" fizikai szinten biztosítják mindehhez a testet. Sokszor éppen a jövendőbeli szülők magatartása, szokásrendszere akadályozza meg a lélek befogadását, mert nem azt teszik és nem úgy, ahogy azt a baba karmája szerint biztosítani kellene. A babák vajon milyen alapon választják ki a szülőket?

Amennyiben elfogadjuk, hogy babánk egy lélek, aki minket választott következő megszületése lehetőségeként, akkor nagyon könnyű dolgunk van, mert útjának az előzményeire tekintve sok kérdésünkre megkapjuk a választ.

Ismeretek sokaságára teszünk szert, ha meglátjuk milyen előfeltételekkel startol a mostani életében, mind szellemi-lelki, mind fizikai síkon.

Elsősorban megtudhatjuk, hogy babánk a teremtéstörténet kapcsán mivé alakult. Krizantén bölcs által lediktált teremtéstörténet rövidített változatából megtudhatjuk, hogy a Teremtő először hatalmas egységszellemeket teremtett, melyek miután gőgösek és irigyek lettek, elbuktak és szétestek egy-egy szellemmé. Azon szellemeknek, akik továbbra sem tanultak hibáikból még tovább csökkent a rezgésszámuk, és két félre szakadtak szét, egy férfi és egy női lélekre. Ők a duálpárok, akik fizikai szinten nem találkoznak egymással. Ezen lelkek addig maradnak egymástól távol, amíg a sok-sok leszületésük folytán, ki nem javítják sorozatos tévedéseiket. Ez az időintervallum mindenkinél más és más. Van, akinek 1 millió, van, akinek százezer leszületésbe telik. Majd újra szellemmé válnak, és felemelkedésükkel egységszellemekké válnak. Aztán választhatnak: vállalják a segítést a Földön egy újabb leszületéssel, vagy más égi szférában segítenek.

A Földön 2004-ig testet öltöttek majdnem teljes egésze lélek volt, illetve olyan szellem, aki a saját inkarnációs ciklusában szétesett, de azóta újra egyesült duáljával. Ez azért volt így, mert eddig az időig a föld volt a javuló lelkek-emberek színpada. 2004-től pedig érkezhettek a Földre el nem bukott szellemek, hogy a bolygó felemelkedésében segédkezzenek. Most a lakosság közel 2/3 2006. nyara után egyesült szellem, a maradék hányad fele el nem bukott szellem, a másik fele lélek, illetve idetartoznak még a tündérek is.

A tündérek nem szerepeltek Isten teremtéstervében, csak a középkor keveredett világában alakultak ki szükségszerűen. Ebben az időszakban nagyon nehéz volt az emberekkel bánniuk az Égieknek, mert olyan alacsonyra csökkent a népesség rezgésszáma, olyan alacsony tudatszinten leledztek az emberek, hogy csak segítséggel tudták őket előrelendíteni. Létbe hívták a tündér létformát, amit azok a lelkek foglalhattak el, akik az akkori, középkori időszak átlag ember szintjén túlhaladtak, és nem bírtak volna ott tovább fejlődni. Azok a lelkek, akik tündér testbe inkarnálódtak, több életen keresztül öltöttek ilyen testet. Ez időszak alatt – ellenben a lélekkel, aki testbe születik meg – nem saját fejlődésük, hanem az embereken való segítés, és azok fejlődése volt a céljuk.

Tehát megtudhatjuk, hogy babánk hol tart az inkarnációs sorozatban. Egyben maradt szellem/el nem bukott szellem, lélek - ezen belül azt is, hogy férfi vagy női lélek, már újra egyesült lélek, aki sikeres életei miatt szellemmé válhatott, vagy esetleg tündér.

Miért fontos ezt tudni? Mert ezekből az ismeretekből sok következtetést le lehet vonni. Lássuk csak miket:

1. El nem bukott szellem
2. Férfi vagy női lélek
3. Újraegyesült lélek
4. Tündér

Mielőtt megismerkedünk velük, fontos azt leszögezni, hogy bármilyen is legyen gyermekünk, nem szabad túlértékelni, olyan elvárásokat támasztani feléje, amit esetleg nem bír teljesíteni. Ezek az ismeretek a gyermekkel való közös életünket könnyítik meg. De nem arra valók, hogy eltorzítsák elképzelésünket, és arra ösztönözzenek, hogy sarjunkról extrém, felnagyított dolgokat képzeljünk.

El nem bukott szellemek

Nagy tudású, hitű, tisztaszándékú lények, akik testbe érkezésük után is minden bizonnyal megtartják ezeket a kincset érő jellemvonásokat. Közelebbi élményük van a Legfelsőbbhöz.

Olyan szülőket választ, akik fel tudnak nőni hozzá, van elég ismeretük, nyitottak az újra, nagy a hitük. A mostanság divatos kifejezéssel élve a tudatosságra törekvő szülőket választja. Akik nem csak a vásárlásban tudatosak (no szatyor, bio, szelektív stb.), hanem ők maguk kérik a foganást, maguk választják az egymással való foglalkozást, így esetenként kiiktatják életükből a tévénézést, hogy több időt tölthessenek egymással. A szülők a problémáik megoldására törekszenek. Ebből kifolyólag törekednek a harmonikus légkör kialakítására.

Sokszor öltenek ezek a gyermekek kristályaurát.

Ha ezt egy szülő meghallaná, bizonyára azt szeretné, hogy neki is ilyen születésű gyermeke legyen. De nem minden ilyen szellem választ effajta életet. Mivel a szellemben két lélek kapcsolódik össze, ezért kétszer olyan erős, és kétszer több terhet tud elviselni. Ezért amennyiben szüksége van a megtapasztalásra, nehezített körülmények közé születik meg.

Ezek a gyermekek érdeklődőek, kezdeményezők. Könnyebben bocsátanak meg. A tervüket kitartóan viszik véghez. A belső bizonyosságból adódóan lehetnek makacsak, önfejűek. A serdülőkorban akadhatnak gondok, de ha van kire támaszkodniuk, akkor azt sérülés nélkül átvészelik.

Felnőttként sok tapasztalatra tesznek szert. Hamar és többnyire jól döntenek, és véghez viszik mindazt, mit elterveztek. Nem kell feltétlen óriás dologra gondolni. Már az nagyon jónak számít, ha nagyjából a születése előtt eltervezett életét éli valaki. Mert főként a szellemekkel élőknél lehet nagy a kísértés és a bukás veszélye. Ugyanis, ha elbukja az életet, – beképzelt lesz, hatalomra tesz szert, és mindent magának használ fel – bukása könnyen csökkentheti rezgését, és kettéválhat. Ekkor nagyobbat bukik, mint ha egy lélekkel élő szúrná el az életét.

A cikket Kemény Veronika írta a pécsi spirituális baba-mama klub foglalkozására.

Forrás: Spirituális Anya blog

Baba születik 2: Miért éppen ő választott minket?

Most megtudhatjuk, miért választ a baba magának férfi vagy női testet és mennyire nem az számít, hogy mit szeretnének a szülők... Képet kapunk az indigó- és kristálygyerek fogalmáról, és a tündérségről. A fényportál szerkesztősége nem minden esetben azonosul a fogalmak mindegyikével, de az írásokat változatlan formában közöljük.

Férfi vagy női lélek

Ha lélek születik, akkor úgy tekintsünk gyermekünkre, mint aki már rengeteg életet élt már meg. Volt szakács, matróz, ácsmester, bíró, művész stb. élt már az összes kontinensen, volt férfi és nő is, szegény adakozó, fukar, gyógyító vagy sámán. Beérte a legkevesebbel, és nem volt elég a legtöbb sem.

Miért fontos a férfi vagy női lélek megkülönböztetése a testbe születéskor? Ha férfi lélek születik férfi testbe, akkor rendkívül határozott, katonás ember válhat belőle. Ha ehhez hozzáadódik a bal agyfélteke dominanciája, azaz a férfi irányítottság, akkor enyhén szóval makacs lehet majd. Ha női lélek születik női testbe, akkor érzékeny, esetleg visszahúzódó, lágy és kedves. Férfi irányítottsággal határozottabbá válik a nő. Akkor érdekes, ha ellenkező nemű lélek, ellenkező nemű testet ölt. Bizonyára mindannyian ismerünk lágyabb férfiakat, és rövid hajú, karakán hölgyeket.

Az indigóaura gyakran fordul köztük elő, kb. 1997 óta születtek ilyen energia testtel. Babaként az utolsó pár közvetlen előző életben átélt markáns élmény hatására alakulnak ilyenné vagy olyanná. Az el nem bukott szellemeknek a foganása előtti élményük a Legfelsőbb, míg a lelkeknek az előző életei vannak rá nagy hatással. Míg ezeket a szellemeket nem az addig rosszul megoldott tapasztalatok hajtják a földre, hanem az azon való segítés, addig a lelkeknek az a feladatuk, hogy az elmúlt életek hibáit kijavítsák. Amikor a közvetlen előző életében meghal a test, végig látja elmúlt életét, és mindazt, amit rosszul tett vagy nem oldott meg. Arról a helyről, ahol legközelebb le fog születni mindezeket átgondolja, s számba veszi, mit kell legközelebb kijavítania. Lélek is, szellem is úgynevezett hálótervet készít, melyben kiválasztja leendő szüleit, testvéreit egész rokonságát, a kultúráját, országát, városát, a helyét, ahova születni fog. Nem egy darab tervet, hanem sok lehetséges utat tervez.
A lélek szülei olyanok, olyan genetikai kóddal rendelkeznek, akik hordozzák magukban mindazokat a tulajdonságokat, amelyek a léleknek a mostani életéhez szükségesek lesznek.

Mire gondolhatunk? 

Mindenre. Amilyen test alkalmas a jelen élet megvalósításához, olyan adottságú szülőket választ. Ez lesz a fizikai test. Példa: ha egy lélek hosszú idők óta önbizalom-hiányos volt, és most ezt szeretné felülírni, úgy sudár termetű, szép vonású szülőket választ, hogy ő is azzá váljon, és megalapozza testi szinten a lehetőséget annak, hogy ebből kifolyólag nagy legyen az önbizalma. De lehet ennek fordítottja is, amennyiben más megtapasztalásra vágyik, akkor más kinézetű szülőkre esik a választása.

Amilyen mintákkal rendelkeznek a szülök – melyeket saját őseiktől örököltek – olyan lesz a gyermek gondolati mintázata. Példa: Ha folyton dolgozó családba ölt testet, akkor az lesz a feladata, hogy már korán felismerje ennek hátrányait, és felnőttként önszántából ne kövesse a kapott mintákat.

Tehát a lélek indulása előtt megkapja mindazt a sok feladatot, amit meg szeretne oldani: hibák kijavítása, feladatok végrehajtás stb. ezt nevezzük életprogramnak, melyek hajtják őt előre. Idősebb korában a környezete is, és az életprogramja is hatással van rá. Ez pedig művészet. Hogyan oldja meg helyesen az életét? Ha mégsem úgy alakul az élete, akkor van esélye visszakanyarodni az optimális útra. Ugyanis Isten mindenkit szabad akarattal ruházott fel. Nem madzagon rángatható bábukat teremtett, hanem önálló gondolattal rendelkező lényeket, akik döntést hozhatnak.

 

Ha tudnánk, hogy mit terveztünk el, akkor aszerint élnénk. A gyermekeinknek nincs letakarva a terv. Ők látják egészen kisiskolás korukig, amíg a sok ismeret le nem fedi. Ha a szülő nem partner ennek megtartásában, már korábban bekövetkezhet ez.

Amennyiben a lélek előtte nem gyakorolta az alázatosságot, visszaélt javaival, hatalmaskodott mások felett, úgy elképzelhető, hogy következő életében szegényebb sorsot választ magának, hogy megtapasztalhassa milyen az ellenkező oldalon lenni. Minden sorsot magunk választunk magunknak. A rosszat is. Ebből kifolyólag nincs rossz. Az előfordulhat, hogy a környezet a szabad akaratából kifolyólag a sanyarú sorsra rá tesz még egy lapáttal, hadd szenvedjen még jobban, de a lélek a hálóterv készítésekor minden lehetséges kimenetelt megvizsgált. Így voltaképpen rossz dolog még sem történhet vele, legfeljebb több tapasztalattal a zsebében tér majd haza.

Nem csak a külső belső megjelenés döntő a szüleivel, rokonaival kapcsolatban, azt is figyelembe veszi, hogy éltek-e már közös életben, és kialakult-e köztük karmikus kapcsolat. Azok a személyek, akik valaha ártottak, vagy tartoznak a léleknek, azaz karmikus adósságuk van feléje, azokból lesznek: a baba szülésznője/dúlája, gyermekorvosa, védőnője, óvónője, tanítója stb. Olyan személyek, akik ezt a kis lelket segíteni fogják az útján.
S akik felé neki van törleszteni valója, pedig mind olyanok lesznek, akiknek élete során ő fog tudni segíteni: Pl. osztálytársak, felnőtt korában tanítványai, páciensei stb.
Lélekként születettre úgy kell tekinteni, mint a Nagy vándorra, aki rója az életeket, rengeteget tapasztal, és most a mi szívünket szeretné meghódítani. Epedve várja szeretetünket. Foglalkozzunk vele sokat, és korán vonjuk bele a hétköznapi tevékenységekbe. Ha komolyan vesszük eredetét, idővel arról a pár életről is tudomásunk lehet, amiből alkotta a jelenlegit. Ezáltal segítségére lehetünk már most gyermek korában azokban a dolgokban, amiken – saját választása által – dolgoznia kell. A mi gyermekeink megkaphatják tőlünk szülőktől azt a segítséget, amit mi még nem kaphattunk meg, mert a mieink nem tudtak róla, hogy ez is lehetséges.

Lélekként született gyermekek sok támogatást igényelnek. Azon szülők, akik nyíltak az újra és a változtatásra biztosítani tudják gyermekeik számára azt az alapot, melynek segítségével a hálótervüket képesek nagy részben megvalósítani. A lélek létforma sem jobb és nem rosszabb a szellemnél. Más megtapasztalás. Minden élet, így beleértve a mostanit is esély arra, hogy a tudat visszatalál Istenhez, rá vágyik, így emelkedik rezgésszáma, és lehetősége lesz a szellemé válásra. Ha támogatjuk ebben, és mutatjuk neki a szeretetteljes példát, akkor minden bizonnyal sikerül is neki.

Újraegyesült lélek

Ők magukban hordozzák mindazt, ami az el nem bukott szellemekről és a lelkekről szólt. Ők egy darabig olyan életet éltek, mint az el nem bukottak, majd szétesésük után, mint a lelkek. Testbe született lények mindegyike ír hálótervet, és onnantól kezdve, hogy testben vannak már nem csak szellemi mivoltukkal, hanem a földi tudatukkal is meg kell birkózniuk. Szabad akaratuk van, döntéseket hozhatnak, amelyeknek következményei vannak. Az új élet mindig remény a javításra. Így ők is javítottak, majd felemelkedtek. Ezzel a többlettudással rendelkeznek a lelkekkel szemben. Tudják milyen volt az edény alján, és most már azt is, hogy milyen a felszínen. Ebből kifolyólag gyermekként óvatosabbak, megfontoltabbak, mind a cselekvésükben, mind a döntéseikben. Például az evésben már gyerekkoruktól kezdve megfigyelhető, hogy először csak a nyelvük hegyével érintik meg az új ételt, és ha már teljesen megbizonyosodtak annak finomságáról, csak utána esznek teljes kanállal belőle. Sokszor választanak kristályaurát.

Nehezebb őket a csaliba vinni. Mivel lélekként rengeteget tapasztaltak, ezért nagy esélyük van arra, hogy belső indítatásból kamaszkorukban is ellentmondanak pl. a cigarettára, vagy a drogra.

Magabiztosak. Vágy van a szívükben az újításra. Könnyebben felismerik a már nem működő mechanizmusokat, és szívesen változtatnak rajtuk. Elegendő erejük van hozzá, hisz már birtokában vannak a megtapasztalásnak, hogy saját erejükből feljebb emelkedtek.

Ha a szülő ebben partner, gyermeke szárnyalni fog. Szellemként már nem olyan könnyű elnyomni bennük a hozott tudásukat. A lelkekkel ellentétben nekik nem feltétlen hullik alá a fátyol kisiskolás korukban, ami eltakarja a szellemi tudást.

Tündér

Folyamatosan születnek testbe újra 1997 óta. Igaz lélekként válhattak tündérré, de többségük utána szellemmé vált.

Annak ellenére, hogy az ő inkarnációs sorozatukból kimaradt vagy 800 év, amit tündérként éltek és nem emberként, mégis hasonló nagy tapasztalatokkal rendelkeznek. Igaz más formában. Ők nem csak a saját bőrükön tapasztalták meg a különböző döntések eredményeit, hanem az embereken való segítésük által kapott gondolatokat, érzéseket beépíthettek saját életükbe. Emiatt rendkívül érzékenyek a környezetük hatásaira. Itt főként nem a világi életre kell gondolni, a földi szennyeződésekre stb., hanem a szűk családi kör életére, érzés és gondolatvilágára. Szinte mindent nem csak, hogy megéreznek, hanem magukra is vesznek, ezáltal a szülők hangulataira, rossz közérzetére sokkal több betegséggel reagálhatnak, mint más gyerekek. Kicsit zárkózottabbak is lehetnek, és ha a környezetüktől nem kapnak kellő odafigyelést a saját kis világukban töltik idejük nagy részét.
Határozott elképzelésük van az életről. Sokan választanak vagy a természettel vagy az emberekkel kapcsolatos foglalkozást.

Hogy hogyan szerezhetünk tudomást arról, hogy ki gyermekünk? A pécsi spirituális baba mama klubnak az a célja, hogy többek közt olyan tudásra, és készségekre tegyünk szert, aminek segítségével nem csak ezekre a kérdésekre, hanem sok egyébre is választ kaphassunk.
Örüljünk gyermekünknek és szeressük nagyon, bármilyen lény is, ez a lényege mindennek.
Írta: Kemény Veronika a pécsi spirituális baba mama klub foglalkozására 

Forrás: Spirituális Anya blog  

Baba születik 3: Spirituális gyermekáldás

Mitől más a spirituális gyermekáldás a normál, szokásos gyermekáldástól? Tartalmában, értékeiben nagyon sokban. Spirituális gyermekáldásról akkor beszélünk, amikor a szülők megbeszélik a lélekkel, mikor szándékozik érkezni. Ennek több módja lehet. Vagy speciális kommunikációval, vagy horoszkóp számításokkal.

A Baba születik – miért ő választott minket című írás folytatása ez. Ezért annak az idevonatkozó részét bemásoltam. Krizantén bölcs által lediktált teremtéstörténet rövidített változatából megtudhatjuk, hogy a Teremtő először hatalmas egységszellemeket teremtett, melyek miután gőgösek és irigyek lettek, elbuktak és szétestek egy-egy szellemmé. 

Azon szellemeknek, akik továbbra sem tanultak hibáikból még tovább csökkent a rezgésszámuk, és két félreszakadtak szét, egy férfi és egy női lélekre. Ők a duálpárok, akik fizikai szinten nem találkoznak egymással. Ezen lelkek addig maradnak egymástól távol, amíg a sok-sok leszületésük folytán, ki nem javítják sorozatos tévedéseiket. Ez az időintervallum mindenkinél más és más. Van, akinek 1 millió, van, akinek százezer leszületésbe telik. Majd újra szellemmé válnak, és felemelkedésükkel egységszellemekké válnak. Aztán választhatnak: vállalják a segítést a Földön egy újabb leszületéssel, vagy más égi szférában segítenek. Lélek is, szellem is úgynevezett hálótervet készít, melyben kiválasztja leendő szüleit, testvéreit, egész rokonságát, a kultúráját, országát, városát, a helyét, ahova születni fog. Nem egy darab tervet, hanem sok lehetséges utat tervez. Indulása előtt megkapja mindazt a sok feladatot, amit meg szeretne oldani: hibák kijavítása, feladatok végrehajtás stb. ezt nevezzük életprogramnak, melyek hajtják őt előre. Idősebb korában a környezete is, és az életprogramja is hatással van rá. Ez pedig művészet. Hogyan oldja meg helyesen az életét.

Ha mégsem úgy alakul az élete, akkor van esélye visszakanyarodni az optimális útra. Ugyanis Isten mindenkit szabad akarattal ruházott fel. Nem madzagon rángatható bábukat teremtett, hanem önálló gondolattal rendelkező lényeket, akik döntést hozhatnak. Ha tudnánk, hogy mit terveztünk el, akkor aszerint élnénk. A gyermekeinknek nincs letakarva a terv. Ők látják egészen kisiskolás korukig, amíg a sok ismeret le nem fedi. Ha a szülő nem partner ennek megtartásában, már korábban bekövetkezhet ez. Amennyiben a lélek előtte nem gyakorolta az alázatosságot, visszaélt javaival, hatalmaskodott mások felett, úgy elképzelhető, hogy következő életében szegényebb sorsot választ magának, hogy megtapasztalhassa milyen az ellenkező oldalon lenni. Minden sorsot magunk választunk magunknak. A rosszat is. Ebből kifolyólag nincs rossz. Az előfordulhat, hogy környezet a szabad akaratából kifolyólag a sanyarú sorsra rá tesz még egy lapáttal, hadd szenvedjen még jobban, de a lélek a hálóterv készítésekor minden lehetséges kimenetelt megvizsgált. Így voltaképpen rossz dolog még sem történhet vele, legfeljebb több tapasztalattal a zsebében tér majd haza. Aki tudja, hogy életét saját maga választotta, könnyebben elfogadja minden nehézségével, és feladatával együtt. Kevésbé hárítja másokra a felelősséget. Jobban felmerül benne a vágy, hogy a saját kezébe vegye életének irányítását. Nem csak a külső belső megjelenés döntő a szüleivel, rokonaival kapcsolatban, azt is figyelembe veszi, hogy éltek-e már közös életben, és kialakult-e köztük karmikus kapcsolat.

Azok a személyek, akik valaha ártottak, vagy tartoznak a léleknek, azaz karmikus adósságuk van feléje, azokból lesznek: a baba szülésznője/dúlája, gyermekorvosa, védőnője, óvónője, tanítója stb. Olyan személyek, akik ezt a kis lelket segíteni fogják az útján. A fogantatással párhuzamosan testet ölt a lélek. (A fent leírtak alapján már tudjuk, hogy akár a szellem is testet ölthet, de a könnyebbség kedvéért az előadásban végig lélekről lesz szó). A petesejt és az ondósejt egyesülésével létrejön a megtermékenyített petesejt, és társul hozzá maga a lélek. Ettől kezdve az már nem csak finom energia, hanem anyagi is. A lélek az eddigi szabad lebegő érzését elveszíti. Sikerült megérkeznie. Ujjongás, boldogság érzése hatja át annak ellenére, hogy szabadságát elveszítette. De mivel sokat tett azért, hogy leszülethessen nem a szabadság érzése fontos a számára. Mi teendője most? A környezetét befolyásolja, amennyiben szükség van rá. Mert nem mindegy, hogy MIÉRT fogan meg egy ember.

Foganhat a baba:

• Véletlenül – „becsúszott”
• A nő taktikázik – a férj megfogása, marasztalása a kapcsolatban 
• Az anya mindenáron babát AKAR! Akár úgy is, hogy az apa csak a magját adja, nem kell feltétlen hosszú távú párkapcsolat 
• Évek óta várnak rá, nem sikerül, ezért művi úton 
• Vártak rá. Sajnos csak nagyon kis hányadánál valósul meg a szeretetteljes várakozás. 

Spirituális gyermekáldásról pedig akkor beszélünk, amikor a szülők megbeszélik a lélekkel, mikor szándékozik érkezni. Ennek több módja lehet. 

• A szülők megtudakolják a leendő babától – azaz látnak, hallanak, és így felveszik vele a kapcsolatot
• Összekötő ember veszi fel a kapcsolatot, és kérdezi meg a babát • Horoszkópból kiszámítják mikorra esedékes a baba foganása
• Valamilyen más jövendőmondó technikával állapítják meg.

Milyen előnye van annak, ha netán évekkel előre tudjuk, mikor szeretne a csöppség hozzánk megszületni? Nos, óriási előnyei vannak ennek. Párat megemlítenék: 

Ha éppen aktív, felnőtt életünk szakaszát éljük, akkor előre megtervezhetjük, hogy mit szeretnénk addig megvalósítani: tanulás, utazás, (netán esküvő), munka elkezdése (mostani törvény szerint 180 nap minimum a Gyedhez). Lélekben is felkészülhetünk rá. Tudatosan átértékelhetjük az életünk, hisz a gyermek szülése előtt általában az ember inkább csak kap az élettől, de attól kezdve ad. Nehéz felkészülni arra, milyen lesz anyának, azaz odaadónak lenni. De ha így előre tudja az ember mennyi ideje van erre, hány éve van vissza, évekkel korábban könnyebb rákészülni, mint amikor tudatosul benne, hogy megfogant a baba! Spirituális gyermekáldás esetén, amikor előre megbeszéltük jöttét, már az első perctől biztosak lehetünk érkezésében. Ez mind az anyának, mind a babának nagyon hasznos. Emiatt nem azzal kell foglalkoznia a léleknek, hogy – anyját, apját meggyőzze arról (olyan gondolatokat ébresszen a szülők fejében) – miért lesz jó, ha ő megszületik, vagy miért nem volna jó az abortusz, hanem örülhet testbe szállásának, és anyja, apja örömének. A lélek mindent lát, hal, érez, tud. Tudja anyja gondolatát, átérez mindent, amit az anya is. Amennyiben tudatosan fogant, az anyának hosszú ideje volt felkészülni, és nagy esélye van rá, hogy saját elfojtott érzelmeit, feldolgozta, feloldotta, így azoknak nem kell most várandósan felszínre törniük betegség vagy tünet formájában. Mik lehetnek ezek? Vegyük az általános esetet, csak úgy jött a baba, nem volt ideje az anyának rákészülni: Ebben az esetben mindenképpen valamiféle áldozattal jár a gyermek fogadása. Vagy azért, mert derékba tört a karriere az anyának = elfojtott elutasítás. Vagy, mert testvér esetén még 2 évig kell otthon – 4 fal közt maradnia. Ezekben az esetekben várandósági hányás, émelygés, szédülés lesz úrrá rajta. Minden betegségnek lelki oka van, hisz az ember lelke szeretne ezáltal valamire rámutatni. Ha elfogadjuk ezt a szemléletet, akkor megérthetjük a terhesség alatt kialakult gondokat, betegségeket. A spirituális gyermekáldás esetén nagy esélye van az anyának arra, hogy problémamentesen teljen a 9 hónap. Ha így telik, a magzat fürdik szülei feltétlen szeretetében. Az egységet élik meg, nem kell olyan harmóniából kibillentő dolgokkal foglalkozniuk, mint akikhez más módon érkezett a lélek. Sajnos általános terhességnél óriási teher egy babának az első 12 hét. Ezt az időszakot végig drukkolja, mi lesz, ha felfedezik jöttét, és mit döntenek sorsa felől. Örülnek-e neki, vagy sem, megtartják-e vagy sem. Természetesen a spirituális gyermekáldásnál ezt a terhet sem kell cipelnie.

De, miért lenne ez teher, kérdezhetnénk? Számtalan tulajdonság, viselkedés gyökere a magzati korra nyúlik vissza. Amennyiben nem várt gyermek az illető, gyerekként is, felnőttként is kevés az önbizalma, önbecsülési gonddal küzd. Előfordul, hogy ezt leplezze, álarcot visel, de amikor valami éles helyzet áll elő, lehullik róla, és képtelen kontroll alatt tartani helyzetét. Pl. fóbiák alakulhatnak ki nála. Amennyiben a léleknek nem tetszik a fogadtatás, nem tetszik pl. az, ahogyan az anya gyanakodni kezd az elmaradt menstruáció kapcsán a terhességre, meg is gondolhatja magát. Az első 12 hétben el is mehet. Ilyenkor spontán, korai vetélés lehet. Ez történhet úgy is, hogy észre sem veszik jöttét-majd mentét, de úgy is, hogy 6.- 12. hétben megy el. Sokszor fordul elő az is, hogy miután elment, megsiratják annak ellenére, hogy nem várták. A lélek szándékosan tervezi így a helyzetet. A hiányból az ember mindig többet tanul. Amíg ott van, az természetes, ha eltűnik, rögtön sajnálják, és jobban foglalkoznak vele. Bárhogyan is fogant valaki, a lényeg, hogy megszületett. Ez az írás nem vádol senkit, hanem lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a következő babóca hogyan foganhasson meg! A lélek a hálótervben megtervezi kikhez születik meg. Ebben számít a lélek arra, hogy nem csak megfogan, hanem meg is születik. Az anyának mindig ott van az esély önmagát, aktuális tervét, célját felülírni, és szeretettel fogadni a jövevényt! Amennyiben megadatik a gyermek, legjobb szívből elfogadni! A lélek ki-be járkál, hol becsusszan a testbe, hol szárnyal. Ahogyan mi is. Alvás közben lelkünk végzi a feladatát, ébredéskor viszont testünkbe érkezik vissza. A lélek egészen a születéséig így tesz. 

Írta: Kemény Veronika

Forrás: Spirituális Anya blog

Elképesztő sugárzást mértek a Rák-ködben

A Rák-ködből érkező nagy energiájú gammasugárzást mértek a Smithsonian Intézet Whipple obszervatóriumában működő VERITAS-rendszer - segítségével.

Meglepte a Rák-köd a csillagászokat

A rögzített gammasugárzás 100 milliárd gigaelektronvoltnál - 1 GeV - egymilliárd elektronvolt - erősebb. Ez nagyobb energia, mint amilyent elméletileg lehetségesnek tartottak: egymilliószor erősebb, mint a röntgensugár, és százmilliárdszor haladja meg a látható fény energiáját.

"Bármely elméleti fizikust, ha megkérdeztünk volna egy évvel ezelőtt, hogy létezhetnek-e ilyen energiájú gammasugár-impulzusok, szinte mindegyikük határozott nemmel válaszolt volna. Nincs olyan elmélet, amely számolt volna azzal, amit találtunk" - emelte ki Martin Schroedter, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatója, a Science magazinban megjelent tanulmány társszerzője.

A cikk vezető szerzője, Nepomuk Otte - Kaliforniai Egyetem - asztrofizikusa szerint a Rák-köddel kapcsolatos felfedezések alapjaiban változtathatják meg a gammasugárzás természetével, képződésével kapcsolatos ismereteket.

Bár több magyarázat is lehetséges, a kutatók szerint további adatok szükségesek, hogy megértsék ezeknek az impulzusoknak a természetét.

Ebben a munkában segíthet a VERITAS 2012 nyarára tervezett átállítása, amelynek köszönhetően a teleszkóprendszer a mostaninál sokkal érzékenyebbé válhat.

A nagyon nagy energiájú kozmikus sugárzás észlelésére szolgáló VERITAS 2007-ben lépett működésbe: a rendszer egyfelől felrobbant csillagok maradványait, távoli galaxisokat, hatalmas gammakitöréseket hivatott detektálni, másfelől a rejtélyes sötét anyag felkutatására szolgál.

Forrás: Hír24

Szuperfejlett idegen civilizációk lakják a fekete lyukakat?

Egy orosz kozmológus szerint nem kizárt, hogy az élethez szükséges körülmények uralkodhatnak a szupermasszív fekete lyukak belsejében. Ennek fényében ott akár a földinél sokkalta fejletteb civilizáció is létezhet.

A kissé hajmeresztő elmélettel Vyacheslav Dokuchaev kozmológus állt elő. A fekete lyukak olyan erős gravitációval rendelkeznek, hogy mindent magukba szívnak, még a fényt is, és ami egyszer átlépte egy fekete lyuk eseményhorizontját, az nem szabadulhat a szörnyetegtől. Dokuchaev szerint a fekete lyukban vannak azonban olyan régiók, ahol a fotonok stabil pályákon keringve "életben maradhatnak", nem lesznek a kozmikus szörny martalékává. A tudós meglátása az,hogy ha fotonok megbújhatnak, nincs okunk feltételezni, hogy nagyobb objektumok, mint például egy bolygó miért ne tehetné ugyanezt.

Dokuchaev szerint ha létezne ilyen módon élet, az vélhetően sokkal fejlettebb lenne a földinél, elképzelhető, hogy a Kardasev-skála harmadik helyét foglalná el - írja a Daily Mail.

A nevezett skála (jellemzően elképzelt idegen, az emberinél fejlettebb) civilizációk technológiai fejlettségének mérőeszköze, melyet Nyikolaj Kardasev szovjet csillagász javasolt először, 1964-ben. A skála elméleti, mivel jelenleg csak az emberi civilizációt ismerjük. Alapvetően három fokozatba sorolja a civilizációkat. Az egyes típusba azok tartoznak, akik bolygójuk erőforrásait teljes mértékben uralják. A kettes típusba azok tartoznak, akik csillaguknak és bolygórendszerüknek mesterei, végül a harmadik típust azok alkotják, akik galaxisuk erőforrásait uralják maximálisan.

A skálán a fokozatok között törtszámokkal jellemezhető fejlettségi szintek is elképzelhetőek, ez esetben az emberi civilizáció fejlettsége napjainkban 0,7-0,75 között van.

Forrás: STOP

Feltárták egy fekete lyuk "anatómiáját"

Egy szupermasszív fekete lyuk "anatómiáját" tárták fel soha nem látott pontossággal több műhold és földi telepítésű teleszkóp segítségével, az eredményeket itt olvashatják.

Egy szupermasszív fekete lyuk "anatómiáját" tárták fel soha nem látott pontossággal több műhold és földi telepítésű teleszkóp segítségével, az eredményeket az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban tették közzé.

A nemzetközi kutatócsoportban négy kontinens 21 intézményének 26 asztronómusa vett részt Jelle Kaastra, a Holland Űrkutatási intézet asztrofizikusával az élén.

A tudósok az Európai Űrügynökség (ESA) XMM-Newton röntgencsillagászati műholdja felvételei mellett elemezték a NASA Hubble, Chandra és Swift űrteleszkópjai által készített képeket, ahogy a WHT és PARITEL földi telepítésű távcsövekkel is végeztek megfigyeléseket.

A csillagászati eszközök sokasága igen széles spektrumú vizsgálatokat tett lehetővé: egyaránt készültek képek infravörös fényben, a látható fény tartományában, ultraibolya fényben, ahogy történtek röntgen- és gammacsillagászati megfigyelések is.

A vizsgált szupermasszív fekete lyuk 500 millió fényévnyire, a Markarian 509 katalógusjelű galaxisban "terpeszkedik". Óriási képződményről van szó, amely a 300 milliónyi naptömegnyi anyagot tartalmaz. Ráadásul a fekete lyuk napról napra növekszik, ahogy folyamatosan "habzsolja fel" az anyagot.

A képződményt száz napon át figyelték, ez időszak alatt az objektum "felülmúlta" önmagát - fényessége szokásos 25 százalékos ingadozás helyett 60 százalékos változásokat "produkált", ami arra utal, hogy óriási turbulenciák keletkeznek a fekete lyuk által beszippantott gázok folyamában. A felvételeken jól látható az is, hogy a gravitációs szörny által beszippantott anyag spirálisan áramlik be a fekete lyukba.

A megfigyelések azonban az anyag ellentétes irányú mozgását is kimutatták, a gravitációs szörny ugyanis folyamatosan "gázlövedékekkel" bombázza környezetét. Ezek a fekete lyukat tápláló "portartályból" szakadnak ki és óránként több millió kilométeres sebességgel "spriccelnek szét". A tudósok meglepetésére kiderült, hogy a "portartály" 15 fényévnyire található a fekete lyuktól, sokkal távolabb, mint a szakemberek korábban feltételezték.

"Régóta viták tárgyát képezi az asztronómusok körében a kiáramló gázok eredete" - jegyezte meg Jelle Kaastra.

Forrás: Ma

Fémalapú élet? Szervetlen molekulákból álló buborékok, mint élő sejtek

Az esetleges szilíciumalapú életről már sok feltételezés látott napvilágot. Nemrégiben egy ennél is merészebb elgondolás született. Vajon rejtőzhet a világegyetemben olyan élőlény, melynek létezése fémekre és nem a szénre épül? Talán. Egy glasgow-i laboratóriumban egy kutató pontosan ezt próbálja bebizonyítani.

Lee Cronin már sikeresen létrehozott óriási fémtartalmú molekulákból sejtszerű, és néhány, élőlényekre jellemző tulajdonsággal rendelkező buborékokat. A szerves biológián kívül is működő evolúcióban szilárdan hívő kutató reményei szerint zömében szervetlen, önmagát megsokszorozó (önreplikálódó) egységeket is kifejleszthet buborékaiból.

Építőelemei olyan nagy méretű „polioxometalátok”, melyek oxigénhez és foszforhoz kötődő fématomokból, pl. volfrámból, állnak. Ha az említett atomokat egyszerűen összekeveri, magától összeálló, sejtszerű gömböket kap.

A kutatás elején munkatársaival egy kis, pozitív töltésű ionhoz, pl. hidrogénhez vagy nátriumhoz kötődő negatív töltésű, nagy fém-oxid-sót hozott létre. Ennek a sónak az oldatát egy másik, kis, negatív ionokhoz kötődő nagy, pozitív töltésű szerves ionokból álló sóoldatba fecskendezték. Amikor a két só találkozott, részeket cseréltek, és a nagy fém-oxidok a nagy, szerves ionokkal alkottak párokat. Az új só vízben oldhatatlan, héjként kicsapódik a befecskendezett oldat körül.

Cronin a létrejött buborékokat szervetlen kémiai sejteknek nevezte el, és véleménye szerint e képződmények messze nem csupán furcsaságok. A buborékok fémgerincét módosítva azokat a természetes sejtekre jellemző membrán tulajdonsággal tudta felruházni. Például egy, a kémiai szerkezet részeként lyukat tartalmazó oxid lyukacsos membránná válik, mely méret alapján válogatva, szelektíven engedi ki vagy be a kémiai anyagokat a buborék falán át, pontosan úgy, ahogy az élő sejtek membránja. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy a membrán szabályozza, milyen kémiai reakciók mehetnek végbe a falon belül, ez pedig a specializált sejtek egyik legfontosabb tulajdonsága.

A kutatócsoport buborékon belüli buborékokat is létrehozott, és ezzel az élő sejtek belső szerkezeteit utánzó részecskéket alkotott. Mi több, az „új sejteket” megpróbálják rávenni a fotoszintézisre oly módon, hogy fényérzékeny festékhez kötött oxidmolekulákkal telítik őket. A kezdeti kísérletek azt sugallják, hogy sikerült létrehozniuk olyan membránt, mely a vizet hidrogénionokra, elektronokra és oxigénre bontja fény hatására. Ez a fotoszintézis első lépése.

Úgy tűnik, e membránon keresztül protonokat is át lehet pumpálni. Ez a lépés a fényből való energianyerés kulcsmozzanata. Ha ezeket a lépéseket Corninék össze tudják kapcsolni, létre tudnak hozni egy növényi sejthez hasonló anyagcserével rendelkező, a saját energiaellátását biztosító „sejtet”.

A szintetikus biológusok egyelőre nem mondanak véleményt, várják a további fejleményeket. Cronin buborékai addig nem lesznek valódi élő egységek, amíg nincs bennük valamilyen DNS-hez hasonló anyag, mely az önreplikációt és az evolúciót irányítaná – állítja Manuel Porcar spanyol kutató. Ezt elméletileg lehetségesnek tartja, azonban elképzelni sem tudja, milyen rendszerrel próbálkozhatnának Croninék. Ezt pedig még maga az angol kutató sem tudja. A múlt évben azonban beszámolt arról, hogy rá tudta venni a „polioxometalátokat” arra, hogy egymást használják templátként az önreplikációhoz.

Egy nagyra törő, hét hónapig tartó kísérletsorozatban Croninék nagy tömegben állították elő buborékjaikat, majd különböző pH-értékű, különböző vegyületeket tartalmazó lombikokba és kémcsövekbe injekciózták ezeket. Abban bíztak, hogy a kevert környezetben majd csak a „legéletképesebb” buborékok maradnak „életben”. Ha a pH túl kicsi, a buborékok feloldódnak, ami a cseppek halálát jelenti. Mások fennmaradhatnak és felszaporodhatnak. Hosszú távon pedig majd kiderül, hogy ezek a „sejtek” képesek-e saját kémiai összetételüket úgy módosítani, hogy a különböző körülményekhez alkalmazkodni tudjanak. Cronin célzott arra, hogy legutóbbi munkájuk ezt mutatja, de részleteket egyelőre nem árult el.

Ha igaza van, akkor szélesre tárul a földön kívüli élet lehetőségeinek ajtaja. Cronin nincs egyedül, Tadashi Sugawara japán kutató is elképzelhetőnek tartja, hogy létezik a világegyetemben nem szénalapú élet. Miért ne létezhetne szervetlen anyagokra épülő lény? A japán kutató szerint Cronin persze még messze jár attól, hogy ezt be tudja bizonyítani, de kutatásaival legalább új irányt mutat.

Forrás: NOL

Tanítás vagy leigázás? Forgatókönyvek a földönkívüliekkel való találkozásra

Kimeríthetetelen energiaforrásokat és a rák gyógyszerét vagy az emberiséget elpusztító háborút és halálos kórokozókat hozna egy Földön kívüli civilizáció bolygónkra érkezése? Mivel valószínűleg lényegesen fejlettebbek lennének nálunk, a találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erősebben befolyásolná. Amerikai csillagászok forgatókönyvei az emberiség legfontosabb eseményére.

Az emberiség történelmének talán legfontosabb eseménye egy földönkívüli intelligenciával való kapcsolatfelvétel lenne. Az Acta Astronautica című nemzetközi csillagászati folyóiratban megjelent cikkben Seth Baum, Jacob Haqq-Misra és Shawn Domagal-Goldman a találkozás lehetséges következményeit gondolta végig - bár azzal persze ők is tisztában vannak, hogy földönkívüli intelligenciáról egyelőre nincs tudomásunk, hiába kutatják már fél évszázada a SETI programok keretében.

A szerzők közül Seth D. Baum a Pennsylvaniai Állami Egyetemen végzi doktori tanulmányait, és a tudomány, a mérnöki tevékenység valamint az etika átfedéseit vizsgálja, míg Jacob D. Haqq-Misra ugyanitt dolgozik posztdoktori kutatóként, és többek között az éghajlatváltozás következményeivel, asztrobiológiával és filozófiával foglalkozik. Shawn D. Domagal-Goldman pedig a NASA bolygótudományi részlegének munkatársa.

Kiindulásként a szerzők feltételezték, hogy ha egy intelligens civilizáció kapcsolatba tud lépni velünk, akkor nálunk lényegesen fejlettebb technológiával bír. Ha más civilizációkra is a miénkhez hasonló technikai fejlődési ütem jellemző, akkor néhány évszázaddal az űrhajózás megkezdése után már lényegesen messzebbre juthattak nálunk. Tehát annak az esélye, hogy a fejlettség közel azonos fázisában találkozzunk velük, igen csekély. Ennek megfelelően egy találkozó kimenetelét az idegenek szándéka az emberiségénél erősebben befolyásolhatja.

Előnyös kapcsolat

A cikk szerint számos lehetőség van arra, hogy a Földön kívüliekkel létrehozott kapcsolat kedvező legyen az emberiség számára. Ebben a kategóriában két esetet különítettek el a szakemberek.

Egyszerű megfigyelés: amikor csak felfedeznénk az idegeneket, de nem lépnénk kapcsolatba velük. Ebben az esetben ez az esemény az emberiség gondolkodásmódjára hatna, filozófiai, vallási következményei lennének. Ez lenne az emberi történelem egyik legfontosabb felfedezése, mivel fontos a lenne a tudat, hogy nem vagyunk egyedül a Világegyetemben. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egyes vallások követőinek megrendítené a hitét - bár egy nemrég közölt felmérés ettől eltérő eredményre utal. Az sem zárható ki, hogy a társadalom egyes csoportjai között konfliktusokhoz vezetne a földönkívüliek felfedezése. A felfedezés hatása a szerzők szerint ahhoz lenne hasonló, mint amikor kiderült, hogy nem a Föld a Világegyetem középpontja.

   
Együttműködő földönkívüliek: ebben az esetben a felismerésen túl egyéb kapcsolat is kialakulna az idegenekkel. Mivel a földönkívüliek fejlettebbek, sokat tanulhatna tőlük az emberiség. Természettudományi és technikai ismeretekkel segíthetnének a földi problémák, például környezeti és egészségügyi gondok megoldásában. A szerzők szerint az is elképzelhető, hogy az előnyök nagyobb részét egy szűkebb társadalmi kör aratná le.

Semleges kapcsolat

Elképzelhető, hogy bár nagy horderejű lenne a földönkívüliek felfedezése, mégsem okozna jelentős változást az emberiség számára. Ide sorolható az a helyzet is, ha a pozitív hatások mellett nagyságrendileg ugyanannyi negatív is jelentkezik, és ezek közel kiegyenlítik egymást.

 

A tanulmány szerint az is elképzelhető, hogy a felfedezést követően - miután jobban megismerik az emberiséget - az idegenek már nem tartanák szükségesnek, hogy további információval szolgáljanak magukról vagy tudásukról - és a kapcsolat egyre kevésbé járna érezhető következményekkel.

Sajátos helyzetben az is elképzelhető, ha az idegenek nem hoznak különösebb "hasznot" az emberiségnek, és nem is érdeklődnek sokan irántuk közülünk - bár itt lennének bolygónkon, mégsem befolyásolnák jelentősen az életünket. Ehhez hasonlít a District 9 című film története, ahol egy pórul járt idegen űrhajó utasai próbálnak boldogulni a Földön, miközben csekély az emberek érdeklődése irántuk.

SETI - Search for Extraterrestrial Intelligence, azaz Földön kívüli intelligencia keresése. A SETI a földönkívüli intelligenciák keresésére irányuló programok gyűjtőneve. Ezek keretében az égbolt minél több pontjáról érkező sugárzást különböző hullámhosszakon egyidejűleg vizsgálnak, lehetőleg minél hosszabb időn keresztül. A sugárzásban olyan jellegzetességeket próbálnak felfedezni, amilyeneket természetes folyamatok nem hoznak létre.

Ártalmas idegenek

Néhány kutató, például a Nobel-díjas Sir Martin Ryle csillagász vagy Stephen Hawking fizikus is hangot adott már véleményének, hogy inkább kerülni kellene az idegenek keresését és a velük való kapcsolatfelvételt. A cikkünk alapját képező tanulmány szerzői is felvetették ezt a lehetőséget, és több olyan esetet is vázoltak, amelyben az emberiséget súlyos hátrányok érnék.

Ez a károkozás lehet szándékos, amikor az idegenek célzottan ártanak, de lehet véletlen esemény is, amikor akaratlanul pusztítanának el számunkra fontos dolgokat. Elvben az sem kizárható, hogy egy általunk ismert és használt erkölcsi szabályrendszernél "magasabb szintű" rendszer alapján állítják meg fejlődésünket. Lehetséges, hogy tőlünk mint gyorsan fejlődő civilizációtól féltenék az értékeiket, erőforrásaikat, idővel saját magukat is.

Ezekben az esetekben sem kell feltétlenül a filmekben gyakori direkt fegyveres összecsapásokra gondolni - írják a tanulmány szerzői. Ha nem gyors elpusztításunk a cél, egy célzott és komoly beavatkozás - például a földi táplálékláncba - kevésbé látványosan járna végzetes következményekkel.

A tanulmány szerzői szerint felmerülhet, hogy az idegenek más bolygókat féltenének tőlünk, mert látnák, mennyire súlyosan szennyezzük környezetünket, mennyire rossz hatással vagyunk az élet sokfélségére, milyen pazarlóan aknázzuk ki az erőforrásokat. Ha ez valamilyen "galaktikus etikett" szabályaival ütközne, mint a békés együttélést veszélyeztető civilizációt kellene megzabolázniuk, esetleg elpusztítaniuk bennünket.

A tudományos fantasztikus irodalomban is megjelent már a lehetőség, hogy mindössze egy káros információt adnának át a földönkívüliek. A "lesugárzott", számítógépes vírushoz hasonló adatcsomag súlyos károkat okozhatna erősen számítástechnika-függő világunknak.

Gépekkel találkozhatunk majd

Seth Shostak, a SETI intézet csillagásza szerint ha egyszer személyes találkozóra kerül sor egy földlakó és az idegenek között, utóbbiakat gépek fogják képviselni. Ennek megfelelően a mi civilizációnk esetében is lehetséges, hogy nem emberek fognak terjeszkedni és végső soron fennmaradni az űrben, hanem az általuk létrehozott gépek.

A fejlődés sebessége is a robotoknak, illetve egyéb mesterséges, szintetikus lényeknek kedvez. A 13,7 milliárd éves Világegyetemben 4,5 milliárd éve született meg a Föld, és 3,7-3,9 milliárd éve alakult ki rajta az élet. Bolygónkon az intelligens élet megjelenését közel egymillió évvel ezelőttre datálják, az emberi civilizáció pedig csak fél évszázada ért el arra a szintre, hogy kilépjen a világűrbe. Ha a fejlődés ilyen ütemben halad, elképzelhető, hogy rövid időskálán belül úgynevezett posztbiológiai lényekké alakulnak utódaink, elhagyván az emberi test sérülékeny és szűk korlátok közé szorított lehetőségeit. Ha pedig a Világegyetemben a Napnál idősebb csillagokat és a Földnél idősebb bolygókat tekintjük, ilyen fejlődési sebesség mellett az idegen civilizációk már rég elérhették azt az állapotot, amikor "egyszerű" biológiai lényeknél fejlettebb formákká alakultak.

 A földönkívüliek akaratlanul is elpusztíthatják az emberiséget például valamilyen káros biológiai ágens, vírus vagy baktérium behurcolásával - hasonlóan ahhoz, ahogyan egy-egy elzárt szigeten is kipusztultak bizonyos fajok, amikor a hódítók és velük együtt újabb élőlények jelentek meg. De sokan úgy gondolják, hogy egy másik bioszféra olyan mértékben is különbözhet a sajátunkétól, hogy azok biokémiailag nem is tudnának egymással "kommunikálni" - egy idegen "vírus" ezért nem árthatna a földi bioszférának.

További érdekes lehetőség, ha olyan életformák települnének meg bolygónkon, amelyek közvetlenül nem károsak számunkra, de a különféle erőforrásokat, tápanyagokat nálunk hatékonyabban használják ki, és ezzel elveszik az életteret a többi életformától. Végső soron az a lehetőség is szándék nélküli negatív következmény lenne, ha az idegenek tudásának és képességeinek megismerése nyomán az emberi társadalom érdeklődése úgy változna meg, ami kulturális hanyatlást eredményezne.

Forrás: Origo

Ezért lehet gyógyító erő a lélek

Széles spektrumú gyógyító erővel rendelkezik, mellékhatások nélkül - ez az elme. Milyen előnyös hatásait találta a bizonyítékon alapuló orvostudomány a meditációnak, a placebóknak, a pozitív gondolatoknak, az önhipnózisnak, a hitnek és a társasági életnek?

A gondolatok, vélekedések és meggyőződések, azaz az elme testünkre és egészségünkre gyakorolt hatása bizonytalan kutatási terület. A New Scientist brit ismeretterjesztő lap összegyűjtötte a legújabb eredményeket és kísérleteket, melyek többek között a bizalom, a pozitív gondolkodás, a meditáció vagy a vallásos hit gyógyító hatását érték tetten.

Meglepő eredmény a placeboszerek hatásosságáról

A placebohatásról szerzett ismereteink szerint az a hit, hogy egy gyógyszer vagy kezelés segíteni fog, még akkor is előidézheti a kívánt hatást, ha a szer vagy kezelés valójában semleges, mert a beteg pusztán cukortablettát vagy sóoldat-injekciót kapott. A kutatók eddig úgy gondolták, ez a hatás csak akkor jelenik meg, ha a kísérleti alanyokkal elhitetik, hogy valóban hatékony gyógyszert kapnak. Úgy tűnik azonban, hogy magában a palacebohatásban való hit is elegendő lehet.

Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója a közelmúltban egy kísérlet során irritábilisbél-szindrómában szenvedő betegeknek egy teljesen semleges hatású szert adott. A betegeknek ezt őszintén el is mondták, ugyanakkor hozzátették, hogy ennek ellenére a szer jelentősen csökkentheti betegségük tüneteit azokon az öngyógyító folyamatokon keresztül, melyeket a szellem testre gyakorolt hatása vált ki. Az önkéntesek állapotuk javulásáról számoltak be. A kutatók szerint a javulás titka az lehet, hogy a betegeknek adtak valamit, amiben hihettek, és meggyőző módon elmagyarázták nekik, miként működhet - és ez már elég volt a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításához.

Akinek pozitív képe van önmagáról, jobban kezeli a stresszt

Széles körben elfogadott, hogy a szorongás és a negatív gondolatok megbetegítenek. A stressz - az a hit, hogy veszélyben vagyunk - a szimpatikus idegrendszer közvetítésével kiváltja a "küzdj vagy menekülj" reakciót. Ez a válaszreakció azért alakulhatott ki, hogy megvédjük magunkat a veszélytől, ha viszont hosszú távon fennmarad, akkor növeli többek között a cukorbetegség és a pszichés betegségek kockázatát.

A kutatók mostanában kezdenek rájönni, hogy a pozitív meggyőződések nem pusztán azáltal hatnak, hogy elnyomják a stresszt, önmagukban is vannak pozitív hatásaik. A biztonságérzet vagy az a hit, hogy a dolgok jóra fordulnak, segíthet abban, hogy szervezetünk fenntartsa és helyreállítsa magát. Úgy tűnik, az optimizmus csökkenti a stresszhormonok, például a mellékvesék által kibocsátott kortizol szintjét. Továbbá csökkenti a betegségek iránti érzékenységet azáltal, hogy mérsékli a szimpatikus idegrendszer aktivitását, illetve stimulálja a paraszimpatikus idegrendszert, mely a "pihenj és eméssz" választ irányítja.

De nemcsak annak lehet előnyös hatása, ha valaki optimistán látja a jövőt, hanem annak is, ha rózsaszínben látja önmagát. Azok az emberek, akik önmagukat pozitívabban értékelik, mint ahogy mások őket, a stresszre mérsékeltebb szív- és érrendszeri választ adnak, vérnyomásuk és pulzusuk gyorsabban helyreáll, továbbá alacsonyabb az alap kortizolszintjük.

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen dolgozó David Creswell kísérlete azt mutatja, a pesszimistábbak is segíthetnek magukon. A kutatók vizsga előtt álló diákoknak azt a feladatot adták, hogy írjanak rövid esszéket olyan esetekről, amikor számukra fontos tulajdonságokról tettek tanúbizonyságot, mint például a kreativitás, hit vagy a függetlenség. A feladat célja az volt, hogy növeljék a résztvevők önértékelését. A vizsga napján ezeknek a diákoknak a vizeletében kevesebb adrenalint és más stresszhormont találtak, mint a kontrollcsoport tagjainál. A hatás azoknál volt a legkiugróbb, akik az elején leginkább aggódtak vizsgaeredményük miatt.

A jó barátok egészségre gyakorolt hatása felér a dohányzás elhagyásával

Az emberekkel szembeni attitűdnek komoly hatása lehet az egészségre. A magányos élet növeli a szívroham, a pszichés betegségek, különösen a depresszió kockázatát, míg azok, akik elégedettek társas életükkel, jobban alszanak és lassabban öregszenek. Ez a hatás olyan erőteljes, hogy a magány feloldása ugyanolyan jót tesz az egészségnek, mint a dohányzás abbahagyása - mondja John Cacioppo, a chicagói egyetem kutatója, aki a szociális elszigetelődés hatásait tanulmányozza.

A kutatások szerint azok, akik gazdag társasági életet élnek és érzelmileg mély kapcsolatokat ápolnak, ritkábban betegednek meg, és tovább élnek. Ez részben azért lehet, mert a magányos emberek gyakran nem törődnek eléggé önmagukkal. Cacioppo kutatása szerint azonban ebben szerepet játszhatnak fiziológiai mechanizmusok is. Úgy találta ugyanis, hogy a magányos embereknél felülszabályozottak a kortizolkibocsátásban és a gyulladásra adott reakciókban szerepet játszó gének, a baktériumok ellen küzdő immunsejtek pedig aktívabbak. Úgy véli, az evolúció során az emberi szervezet úgy fejlődhetett, hogy a társas elszigetelődés észlelése beindítja az immunrendszer azon részeit, amelyek a sebgyógyulásban és a bakteriális fertőzés legyőzésében vesznek részt. A csoportban létezés viszont azoknak az immunreakcióknak kedvez, melyekre a - közeli kapcsolatokban gyorsan terjedő - vírusok legyőzéséhez van szükség.

Cacioppo további érdekes felfedezése, hogy a magányosság érzése nem a szociális háló méretétől függ. Ha valaki elégedett társas életével - annak ellenére, hogy csak egy-két jó barátja van - nincs oka aggodalomra. De ha valaki általában véve fenyegetőnek éli meg a közösségben létezést, vagy gyakran érzi magányosnak magát, annak egészsége érdekében ideje változtatnia a hozzáállásán.

A meditáció lassítja az öregedést, erősíti az immunreakciókat

A meditáció egészségre gyakorolt hatásáról még kevés vizsgálat áll rendelkezésre, de ezek arra utalnak, hogy rákos betegeknél erősítheti az immunreakciót, major depresszió esetében (amikor ez a fő kórkép) védelmet nyújthat a visszaesések ellen, és lassíthatja a HIV-vírus szaporodását.

Az amerikai kaliforniai egyetemen dolgozó Clifford Saron kutatása szerint a meditáció az öregedést is lassíthatja. A telomerek, a kromoszómát alkotó DNS-szál végein található, védelmi funkciót ellátó, többszörösen ismétlődő szakaszok, a sejt minden egyes osztódásakor rövidebbé válnak, és így szerepet játszanak az öregedésben. A kutató nemrégiben arra az eredményre jutott, hogy a telomereket felépítő egyik enzim szintje magasabb azokban az emberekben, akik háromhónapos meditációs gyakorlaton vettek részt, mint a kontrollcsoport tagjainál.

A meditáció valószínűleg csökkenti a stresszválaszt, a meditáló embereknél ugyanis alacsonyabb kortizolszintet találtak. Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a meditáció változásokat idéz elő az amygdalában, az agy azon részében, mely a félelemérzésért felelős, és válaszol a fenyegetésekre. Egy képalkotásos vizsgálat pedig azt az eredményt hozta, hogy már egyetlen tizenegy órás meditációs tréning is szerkezeti változásokat okozhat az agyban.

Az önhipnózis segíthet a bélbetegségekben

Peter Whorwell, a manchesteri egyetem kutatója hosszú évek óta gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy a hipnózis segíthet az irritábilisbél-szindróma kezelésében. Eljárása során ismerteti pácienseit a bélrendszer működésével, majd megtanítja őket arra, hogy vizuális és tapintási érzetek használatával képzeljék el, hogy bélrendszerük normálisan működik. Eredményei szerint hipnózisban betegeinek egy része csökkenteni tudta belei összehúzódását, ami tudatos kontrollal nem sikerülhet, bélfaluk pedig kevésbé érzékennyé vált a fájdalomra.

A hipnózis hatásairól végzett kevés klinikai kísérlet szerint a módszer segíthet a fájdalom elviselésében, továbbá a szorongás, a depresszió, az alvászavar, az elhízás vagy akár a pikkelysömör gyógyításában. Nehéz ugyan jó hipnoterapeutát találni, de Whorshell szerint a lényeg az önhipnózis, melyet az ember hozzáértő segítségével könnyen megtanulhat.

A hit, az életcél, az életfeladat szintén véd a stressz okozta káros hatásoktól

A gondolatok és meggyőződések gyógyító hatására irányuló kutatások közül azok a legvitatottabbak, amelyek a vallásos hit hatásaira kérdeznek rá. Ezeknél a vizsgálatoknál gyakran megkérdőjelezik mind a módszertant, mind pedig a tudós elfogulatlanságát. Néhány kutató a placebóval állítja párhuzamba a vallásos hit egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusát: bízni abban, hogy valamilyen isten meggyógyít ugyanolyan hatékony lehet, mint hinni egy gyógyszerben vagy orvosban.

Paolo Lissoni, a milánói San Gerardo Kórház orvosa viszont úgy gondolja, hogy a spiritualitáshoz kapcsolódó pozitív érzések ténylegesen hasznos fiziológiai válaszokat keltenek. Egyik kutatása során például arra az eredményre jutott, hogy a mélyen vallásos, előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek jobban reagálnak a kemoterápiára, és tovább életben maradnak, mint azok, akiket orvosaik úgy írtak le, mint akiknek "kevés hitük" van. A felmérésben követett hívők 40 százaléka még három évvel később is életben volt, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán kevesebb, mint 10 százaléka.

Megint mások úgy vélik, valójában itt az a lényeg, hogy valaki rendelkezik-e életcéllal, bármi legyen is az. Ha van elképzelés arról, hogy miért van valaki a világon, és melyek a fontos dolgok az életében, akkor ez erősíti azt az érzést, hogy az illetőnek ellenőrzése van az események fölött, amelyek így kevesebb stresszt okoznak. De már pusztán annak is hasonló hatása lehet az egészségre, ha több idő jut olyan tevékenységekre, amelyeket az illető szeret és értelmesnek talál.

Forrás: Origo

Egy kutya gyógyító ereje

Van-e lelke egyáltalán egy kutyának? Reinkarnálódnak-e az állatok? Lehettünk-e állatok előző életeinkben? Mindegyik feltett kérésre van pozitív és negatív válasz is. Aztán mi magunk vagyunk a szűrő, akik eldönthetjük, hogy melyik választ fogadjuk el feltett kérdésünkre… Az igazi társ kirándul, nyaral a gazdival, és ott is védelmet nyújt. No és pihen, szórakozik ő is.

Van-e lelke egyáltalán egy kutyának? Reinkarnálódnak-e az állatok? Lehettünk-e állatok előző életeinkben? Mindegyik feltett kérésre van pozitív és negatív válasz is. Aztán mi magunk vagyunk a szűrő, akik eldönthetjük, hogy melyik választ fogadjuk el feltett kérdésünkre…

 

Kutyásként én azt gondolom, hogy van lelke minden olyan állatnak, amelyik emberközelben él, és amelyik érzelmek kimutatására képes és nemcsak ösztönszerűen működik. Néha kételkedem benne, hogy reinkarnálódnak, néha viszont úgy érzem van valóság alapja. Azt azonban én magam nem tudom elfogadni, hogy előző életeinkben – és a jövőben – állatok is lehettünk.

Az tudományos tény, hogy egy szelíd, kedves kutya jelenléte, szőrének simogatása jótékony hatással van az egészségre, csökkenti a vérnyomást. Azzal, hogy gondoskodást és rendszerességet igényel, rendszerességre, mozgásra, átgondoltságra készteti a gazdáját. Persze mindez visszájára is fordulhat, ha a kutya irányítja a gazdit vagy az egész családot. Ahol kutya van a gyerekek mellett, ott ismeretlen az allergia, mert a gyerek immunitása megerősödik a természetes kosz és szőrhullás mellett. Vannak gyerekek, akik képesek akár a kutya táljába is belecsemegézni és nem lesznek betegek (persze ez egyáltalán nem ajánlatos). A kutya testi-lelki nevelő eszköz, segítség és igazi társ. Oldja a magányt, figyelmével nap mint nap gyógyít.

Tudjuk, hogy látják az aurát és látják a szellemeket, az angyalokat. Értetlenül nézzük, amikor számunkra érzékelhetetlen zajokra és energetikai blokkokra reagálnak, esetleg ránk ugrálnak jelezve, hogy ne menjünk erre vagy arra. Napközbeni élményeiket ugyanúgy feldolgozzák éjszaka, álmaikban, mint mi, emberek. Sokszor tapasztalhatjuk, hogy alvás közben is futnak, ugatnak, civódnak. Majd megint figyelnek ránk és figyelmet igényelnek.

Hiszem azt, hogy a kutyák nemcsak társaink, hanem spirituális lények mind. A kutyatámadásokról szóló hírek elszomorítóak, és nem e kutya gonoszságról, hanem a rossz gazdiról, annak rossz neveléséről, vagy mindenféle gazda és gondoskodás teljes hiányáról tanúskodnak.

Érdemes megbecsülni ezeket a társakat, akik megérdemlik néha az extra gondoskodást, a nyaralást is.

Ez a néhány kép pont arról tanúskodik, hogy a képen látható kutya a nyaralás során is képes ellátni szerepét, miközben kikapcsolódik, de úgy is figyel és őriz, és tapasztal. Ez a kutya a jelenlétével is gyógyít, megnyugtat.

 
 

-eszme-

Programozott álom

Az álmok többsége a tudatalattiban felhalmozódott emlékek, elfojtott problémák, vágyak, félelmek előtörése. Ám vannak olyanok is, amik a szellemi lét tudatos emlékei, vagy ezek töredékei, hiszen szellemünk soha nem pihen olyan formán, ahogyan a test.

Amikor ez utóbbi ellazul, valamilyen fokon elengedi a szellemet, aki szabadabban közlekedhet, kevesebb dolog láncolja az anyaghoz, mint ébrenlétünk során.

A szellemi sík emlékei

Az álmodó sokkal több lehetősséggel, képességgel rendelkezik szellemi állapotban (tehát pl. alvás közben is), mint anyagi testben zárva. Így emlékezhet előző életeire ugyanúgy, ahogyan a tervezett jövőjére is. Az alvás a testben lévő szellem számára olyan, mint egy meg szabadulás, hasonlítható a halál állapotához. a testből ideiglenesen kiszabadulva oda kerül, ahová halála után megy majd. És nem tévesztendő össze az álmok zavaros asztrális régiójával, ami csak a két, nagyon eltérő sík − az anyagi és a szellemi − közötti átmenet mellékterméke, a látott szellemi valóság eltorzulása.

Az alváskor kiszabaduló szellem találkozhat más, akár éppen testben, akár szellemi alakban lévő ismerőseivel, bejárhat asztrális és egyéb nem anyagi síkon található tájakat, tanulhat, és elvégezhet olyan küldetéseket, munkákat, amiket a szellemi síkon „félbe hagyott”. Persze a még kevésbé tiszta emberi szellem olyan régióba kerül, amilyen megfelel a szintjének.

Van, aki szellemi állapotában is csak az örömöket hajszolja, míg más tanul, fejlődik, vagy másokat segít. Erre persze kevesen emlékszenek tudatosan, így marad a zavaros álmok megfejtésének kísérlete és az álmoskönyvek népszerűsége.

Gyakorlati szempontból kétféle álmot különböztethetünk meg tehát. Az egyik a két régió (anyagi és szellemi világ) közötti átmeneti zavarodottsághoz köthető. Az ébrenlét problémái épp úgy átszövik, mint a szellemi valóságban történt események. Az álom e két hatás kavargó masszájának eredménye. Persze ez esetben is a szellemi régiókat érjük el, csak ébredés után nem arra emlékszünk, hanem az oda és a vissza útra, amikor az anyagi problémáink, a gondolataink, érzéseink és a test „súlya” kerül előtérbe és elnyomja a valódi érzékelésünket.

A másik álom a szellemi síkra emlékezés, és az információk áthozása, amit megérzéseknek, tisztánlátásnak, jósálmoknak, tudatos álmoknak is nevezhetünk. Ezek azok az álmok, amikor a szellemi közlések átkerülhetnek az anyagi síkra, azaz bizonyos értelemben, „szellemidézés” történik. Amikor alszunk, közvetlenül beszélhetünk azokkal, akik nincsenek anyagi testben (azaz szellemekkel), barátainkkal, tanítóinkkal.

A probléma abban áll, hogyan hozzuk át ezeket az álmokat anélkül, hogy teljesen eltorzulnának. Az anyagi test nehezen tudja megfogni, megtartani azokat az információkat, amiket a szellem teljesen más érzékszervekkel fogott fel. Így a valódi történések torzulása vagy elfelejtése a legtöbb esetben bekövetkezik.

Álmodom?

A tudatos álom technikája segít abban, hogy el tudjuk különíteni a zavaros képeket a valódi álmoktól, vagy is a szellemi emlékektől. Az alapja az, hogy meg kell tanítani magunknak, hogy felismerjük, hogy éppen álmodunk. Amikor ez a felismerés megtörténik, az álom legtöbb részlete befolyásolhatóvá válik, azaz az ember szelleme érvényesül. Néha a tudatos álom megtörténik spontán módon is, de ahhoz, hogy igazán dolgozni tudjunk vele, nekünk kell előidéznünk. A programozás első lépése a valóság tesztelése. Az életünkben előforduló bármilyen helyzetben (utcán, otthon, evés közben, tv nézéskor, zuhanyozáskor, beszélgetés közben stb.) fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy most álmodom-e. eközben keresni kell olyan jeleket, amik ennek vagy éppen az ellenkezőjének (tehát az ébren létnek) a meglétére utalnak. Amikor ez a kérdezésszokásunkká válik, meg fog történni álmunkban is. Akkor pedig találni fogunk az álmodásra utaló jeleket.

A tudatos álomnál az a lényeg, hogy a tudatosságban bekövetkező „szakadásokat” észrevegyük. A gyakorlat lényege, hogy naponta többször is ellenőriznünk kell, hogy ez a tudatosság (ami lényegében visszaemlékezés) fenn áll e. Megyünk az utcán, és körül nézünk. Minden normális, minden olyan, amilyennek lennie kell. Visszagondolunk az előző lépéseinkre. Emlékszünk mindenre, vissza tudjuk követni az eseményeket. Kiléptünk a házból, előtte ültünk a szobában, az előtt főztünk vagy egyéb dolgokat műveltünk. A lényeg az, hogy ezt a figyelést beprogramozzuk magunkba, szokásunkká tegyük. Ha bekerül a tudatunkba, hogy mindig keresni kell a folyamatosságot, mindig kérdezni, hogy ébren vagyunk e, akkor ezt előbb utóbb álmunkban is meg fogjuk tenni. Mivel a folyamatosságot ott nem fogjuk megtalálni, ebből azonnal rájövünk, hogy álmodunk.

Ennél a módszernél fontos a pontosság, a részletesség. Megnézhetjük, milyen dátum van, milyen ruha van rajtunk, azt mikor vettük fel, mit fogunk még eztán csinálni. Lényeges, hogy tényleg komolyan vegyük, ne csak rámondjuk, hogy persze, ébren vagyok, hanem lelkiismeretesen nézzünk meg mindent. Ha bármikor eszünkbe jut a kérdés, azonnal végezzük el a tesztelést. Ne hagyjunk ki egy alkalmat se. Ezt a tesztet naponta el kell végezni legalább 5-ször, de a több persze sokkal jobb. Amikor szokásunkká válik, már álmunkba is meg fogjuk tenni.

Van néhány lényeges tesztkérdés, amit mindig ellenőrizhetünk. Ilyenek az: Ki vagyok, mi a munkám, mi a címem, mi a telefonszámom, Amit csinálok, azt szoktam e tenni máskor is? Hol vagyok, mit csinálok itt, szoktam-e ide járni? Mennyi az idő? Van e valami furcsa a környezetemben, az emberekben, tárgyakban, növényekben, állatokban? Mi történt korábban, honnan jöttem, mi volt x órával ezelőtt, mi a következő feladatom, merre akarok menni, mit akarok ez után csinálni?

Az előzőeket kiegészítő technika a fordulás teszt. Napjában többször meg kell pördülnünk a sarkunkon 180 fokot, és megnézni, hogyan követi a valóság ezt a pörgést. Normál esetben normál sebességgel követi, a fizikai törvényeknek engedelmeskedve. Amikor álmodunk, akkor viszont lehet lassabb a kép, vagy sokkal gyorsabb, esetleg olyan van mögöttünk, ami ott sem lehetne logikusan, vagy amikor fordulunk megint 180 fokot (tehát az eredeti irányba állunk vissza), már nem az van előttünk, ami korábban volt.
 

Egy másik módszer a tudatos álom állapotának elérése, hogy félálomban végig meg kell őriznünk a tudatosságot, és követni a (fizikai világ helyett már a szellemi) történéseket, természetesen a nem tudatos álomba belecsúszást elkerülve. Ekkor az alvás állapota bekövetkezik, ám a tudat éber marad. Amikor a test átlép az alvásba, előfordul, hogy az alany átéli az alvásparalízist, ami alatt úgy érzi, képtelen megmozdulni. Ha ilyenkor pánikba esik, szintén lekerül a tudatos álom felé vezető útról.

Amikor sikerül tudatosítanunk, hogy „most álmodom”, elkezdhetünk szétnézni az adott területen, ahol éppen vagyunk, illetve gondolati úton meghatározni, hogy hova szeretnénk elmenni, kivel akarunk találkozni. Sokan próbálkoznak repüléssel, ami meglepően nagy összpontosítást igényel. Minél gyakorlottabbak vagyunk, annál könnyebben és tovább tudjuk fenntartani a tudatosság állapotát, úgy hogy akit érdekel a téma, e cikk olvasása után se feledje megkérdezni magától: Álmodom?

Álombéli gyakorlatok

Minden hirtelen változás − például a sikeres gyakorlat felett érzett lelkesedés − kizökkenthet a tudatos álomból, vagy a tudat lassan belecsúszhat egy normális álomba. Sokszor előfordul a felébredés illúziója is. Ez esetben az álmodó azt hiszi, hogy már ébren van, ám csak átkerült a normál álmodás állapotába.

A tudatos állom gyakorlása többnyire gyorsan eredményre vezet. A neheze ezután már az, hogy tartsuk fenn minél tovább ezt az állapotot, mivel nagyon könnyű „belealudni”. Amikor már megy a tudatos álom, de közben úgy érezzük, hogy halványul az éberségünk, kezdjünk el forogni körbe, kinyújtott karokkal (az álombeli testünkkel persze), és akkor a korábbi állapot nagy eséllyel visszaáll.

Asztrális utazások

Sokan tapasztalnak álmaik során képeket, történéseket, amelyeket valóságként élnek meg. Ezeknek az álmoknak a nagy része az asztrál síkon való „utazás” eredménye. Ebből adódik az asztrális utazás elnevezés, ami ennek a síknak a meditációban történő elérésére utal. Az ősi tanítások szerint több lehetséges módszer van a belépésre, de legkönnyebben talán a 25 lapból álló Tattwa kártyák használatával ismerhetjük meg. Az alap kártyákon az öt indiai őselem szimbólumait használjuk. A föld jele egy sárga négyzet (prithivi), a vízé egy ezüst holdsarló (apas), a levegőé egy kék kőr (vayu), a tűzé egy vörös háromszög (tejas), és a téré egy lila tojás (akasha). A húsz kiegészítő ezek párosításából jön létre. Aki az asztrális utazásban már járatos, természetesen ezek nélkül is, szinte bármikor képes ráhangolódni. Az asztrál sík nagyon változékony, de vannak benne állandó pontok, melyekhez újra és újra vissza lehet térni akár tudatos álom segítségével is.

Forrás: Látogatók

Bizonyítékok a telepátia létezésére

Szkeptikus vagy a telepátiával kapcsolatban? Pedig néhány kutatás és történelmi tény arra utal, hogy a jelenség nagyon is létező dolog.

A telepátia két személy között az érzékszervek és hangok használata nélkül létrejövő összeköttetés. A gondolatok és érzések megosztása nem a beszéd vagy a nonverbális kommunikáció segítségével történik, hanem valamilyen más, ismeretlen tudati síkon. A kommunikációban részt vevő személyek ráhangolódnak egymás frekvenciájára. Ilyenkor két ember ugyanabban a pillanatban, egymástól távol ugyanazt gondolja.

A telepátia létezésének magyarázatát egyelőre nem találják a kutatók, a szkeptikusoknak azonban már a huszadik század egyik legnagyobb pszichológusa, C. G. Jung is azt üzente, hogy felesleges túlzottan belebonyolódniuk szubjektív tudatosságukba. Véleménye szerint, miközben az ember mindenhatónak érzi magát a természet jelenségeivel szemben, éppen legcsodálatosabb fegyverét, a saját pszichéje működését nem ismeri.

Jung szerint a telepátia a kollektív tudattalan segítségével működhet. Ez egy úgynevezett központi tudatalatti csatorna, mely olyan információkat tárol és továbbít, melyek az emberiség múltjával és ezáltal jövőjével is kapcsolatosak lehetnek. A kollektív tudattalant modern megközelítésben nevezhetjük akár egy magasabb intelligenciájú hírtovábbító rendszernek is.

Sheldrake kutatása

Egy brit tudós, Rupert Sheldrake igyekezett bizonyítani a telepátia létezését. Vizsgálatai elkezdéséhez az úgynevezett telefon-telepátia adta az ihletet. Ezt a jelenséget bizonyára te is ismered: gondolsz valakire, és az illető hamarosan felhív. Sheldrake szerint túl gyakran fordul elő a jelenség a hétköznapokban ahhoz, hogy véletlen legyen. Vizsgálatai során megkérte kísérleti alanyait, hogy adják meg négy rokonuk vagy ismerősük nevét és telefonszámát. Később a kutató találomra felhívott egyet a négy közül, és megkérte, hogy telefonáljon az érintett személynek. A kísérletben részt vevő személytől pedig a telefon csörgésekor megkérdezték, mit gondol, ki keresi.

A kísérlet során a válaszok találati arányának 25%-osnak kellett volna lennie – mivel összesen négy nevet adtak meg az alanyok. Ennek ellenére az eredmény azt mutatta, hogy a vizsgálati alanyok 45%-os gyakorisággal meg tudták mondani, ki keresi őket telefonon. Ez pedig kizárja annak eshetőségét, hogy az egész pusztán a vak véletlen műve lenne. A kutatás eredménye tehát azt bizonyítja, hogy a telepátia igenis létezik. Sheldrake szerint mindez egy úgynevezett morfogenetikus mező segítségével valósulhat meg, mely a telepátia szempontjából nem különbözik a Jung által említett kollektív tudattalantól.

Az ikrek közötti különös kapcsolat

A tudomány fejlődése következtében és a modern termékenységi kutatásoknak köszönhetően egyre gyakrabban fordulnak elő világszerte ikerterhességek. Közismert, hogy az ikrek, különösen az egypetéjűek, rendkívül szoros lelki kapcsolatban állnak egymással. Gyakran fordul elő esetükben, hogy telepatikus képességeiket szinte a gondolatolvasás szintjére fejlesztik. Megesik, hogy egymástól távol, más városokban élve is megérzik a másik fájdalmát vagy örömét.

Ugyanakkor az ikrekéhez hasonló telepatikus kapcsolatra képesek olykor az édesanyák is. Különösen az egymással szoros kapcsolatban álló anya és gyermek esetén fordul elő, hogy az édesanya egyszerűen megérzi, ha gyermekével valami baj történt. A spirituális tanok hívei a jelenséget azzal magyarázzák, hogy az energiaadó olyan tudati kapcsolatba lép a másik személlyel, melynek eredményeképpen ez utóbbi aktivizálja rejtett energiáit.

A hírszerzés szolgálatában

Nem pusztán szoros családi kötelékek állhatnak a telepátia hátterében, vannak olyan emberek, akik telepatikus képességekkel rendelkeznek. Bár első hallásra talán nevetségesnek tűnhet, az Amerikai Egyesült Államok kormánya is alkalmazott úgynevezett távolbalátó embereket a Star-Gate nevű titkos katonai akció során. A telepatikus képességekkel bíró személyek feladata az volt, hogy titkos katonai bázisok helyét határozzák meg a világ másik felén.

A katonai program főhadiszállása Marylandben volt, Irántól több kontinensnyi távolságra. Ám nem csupán az ellenséges támaszpontok helyét kellett meghatározniuk, hanem a túszok egészségi állapotára vonatkozó információkkal is szolgálniuk kellett a CIA számára. A telepátia ilyen irányú alkalmazása azt mutatja, hogy a jelenséget érdemes komolyan venni.

/Horváth Eszter/

Forrás: Rejtélyek Szigete

A Transzcendentális Meditáció segíthet a depresszió kezelésében

A Transzcendentális Meditáció (röviden TM) egy stressz csökkentő technika, melyet egykoron (részben) a Beatles tett népszerűvé. Egy új keletű tudományos vizsgálat rámutat, hogy sikeresen használható a depresszió kezelésére.

A kutatók eredményei szerint a depressziós tünetek közel a felére csökkentek azok körében, akik ezt a terápiát folytatták 12 hónapon át. A Transzcendentális Meditáció támogatói szerint ez a fajta meditáció képes a stressz csökkentésére és egy nyugalmi állapot megteremtésére, melyet „pihenő éberségnek” neveznek.

Az évezredes indiai hagyományokon alapuló Transzcendentális Meditáció a hatvanas évek végén jött divatba a nyugati országokban, amikor a Beatles tagjai, valamint olyan hírességek, mint Mia Farrow vagy Donovan váltak a módszer követőivé. A TM gyakorlása 15-20 percen keresztül, csukott szemmel, kényelmes ülő helyzetben történik, miközben az ember csendesen ismételget egy személyre szabottan átadott, jelentés nélküli szót, avagy mantrát.

Világszerte sok ezer gyakorló vallja, hogy a meditáció révén boldogabbakká és egészségesebbekké váltak. Egy újabb tudományos vizsgálat szerint, mely Seattle-ben, a Magatartástudományi Társaság éves közgyűlésén kerül ismertetésre, a meditáció a depresszió kezelésében is segít, és még olyan páciensek esetében is hatékony lehet, akiknél csak a depresszió kockázata mutatható ki, de még nem váltak beteggé.

A depresszió a modern világ egyik igen komoly problémája. Nemzetközi szinten (és Magyarországon is) a felnőtt lakosság több mint 15 százaléka élete során legalább egy súlyos depresszión átesik, ezek fele egynél több alkalommal.

– Eredményeink igen biztatóak, és alapot nyújtanak ahhoz, hogy a Transzcendentális Meditáció hatékonyságát további vizsgálatoknak vethessük alá a depresszió kezelésében – nyilatkozta Dr. Hector Myers, a tanulmány társszerzője, a Los Angelesi-i Kalifornia Egyetem (UCLA) professzora, egyben az egyetem pszichológia tanszékén a klinikai pszichológusok képzésének vezetője.

Az UCLA-n végzett kutatások során 36, klinikai depresszióban szenvedő egyént vizsgáltak, egy másik, a Hawaii Egyetemen folytatott vizsgálat pedig 112 olyan egyénre irányult, akik a szívmegbetegedések kockázatát mutatták, valamint igen magas volt náluk a depresszió kialakulásának kockázata. Mindkét tanulmány során a csoportok tagjait összehasonlították olyan egészséges emberekkel, akiket szintén arra kértek, hogy gyakorolják a Transzcendentális Meditációt. A kutatás egy egy éves időszakon keresztül figyelte a két csoport tagjait.

A vizsgálatok eredménye szerint a páciensek igen gyorsan megtapasztalták a meditáció jó hatásait. A depresszióban szenvedők arról számoltak be, hogy tüneteik a kezelés elkezdődésétől számítva mintegy felére csökkentek, és a hatások az év hátralévő részében is fennmaradtak. Hasonlóképpen, azok körében is, akik a szívmegbetegedések kockázatát mutatták, a meditáció jó hatásai három hónap elteltével már megmutatkoztak, és ez idő alatt a depressziós tünetek is mintegy harmadára estek vissza. A jó hatások itt is megmaradtak az egész év során, miközben a páciensek folytatták a meditáció gyakorlását.

Az elmúlt évben azt is kimutatták, hogy a meditáció a szívbetegek körében csökkentheti a szívinfarktus kialakulásának kockázatát. Korábbi tanulmányok pedig még azt is jelzik, hogy a Transzcendentális Meditáció csökkenti a vérnyomást, továbbá hasznos a fájdalmaktól szenvedő betegségek, az alvásproblémák, a kimerültség, valamint a szorongásos rendellenességek esetén is.

Ez év elején egy mentális egészséggel foglalkozó jótékonysági szervezet annak érdekében tett felhívást, hogy ez a fajta kezelési mód elérhető legyen az angol egészségügyi rendszer keretein belül, minden olyan ember számára, aki depresszióban szenved. Ám arra is felhívták a figyelmet, hogy a körzetorvosoknak csak mintegy fele fér hozzá azokhoz a kurzusokhoz, amelyet felírhatnának betegeik számára.

(A Daily Telegraph cikke nyomán)

Forrás: tminfo

Déja Vu - Mintha már átéltem volna

Olykor erőt vesz rajtunk egy furcsa érzés, amely csak pillanatokig tart. Ez az érzés elhiteti velünk, hogy amit mondunk, teszünk már régebb elhangzott, megtörtént, és szinte újra éljük az életünket. Ez a titokzatos érzés, a déjá vu.

A déjá vu – magyarul „már láttam” -, vagy más néven paramnézia jellegzetes érzés, váratlanul kezdődik, egyik pillanatról a másikra, minden átmenet nélkül előjön, s rögtön, teljes intenzitással jelentkezik. Úgy érezzük, a helyzetet már egyszer átéltük, és a meghittség érzése ilyenkor annyira erős, hogy még azt is tudni véljük, mi fog történni a következő pillanatban.

A déjá vu sorsfordító pillanat

- A déja vu érzés túlságosan finom, nem annyira konkrét, és csak néhány pillanatig tart, utána minden visszatér a régi kerékvágásba. A déjá vu élmény valójában egy módosult tudatállapot, ilyenkor az elme mintha kilépne a térből és az időből, az ember, pedig zavarodottá válik, mert a jövő, ami történni fog vele, emlékként jelenik meg előtte. Úgy érzi, ezt már egyszer átélte, és tudni véli a folytatást is. Az ezotériában a déjá vu érzést sokféleképpen magyarázzák, és egyesek szerint a déjá vu-nek kiemelt jelentősége van minden ember éltében, ugyanis amikor az érzet megrohan bennünket, fontos dolog történik velünk, akár sorsfordító pillanatokat élhetünk át.

- Hogyan lehet sorsfordító, amikor a déjá vu általában a leghétköznapibb pillanatokban jelentkezik?

- A déjá vu jellegzetes eleme, hogy nem pontos érzet, de felerősíthető olyan szintre, hogy konkrétan tudjuk, mi történhet velünk. Például egy útkereszteződéshez érkeztem, és déjá vu-érzésem van. Nem enged-em, hogy ez az érzés megszűnjön, elkezdek gondolkodni rajta, és beugrik egy kép, mintha ebben a kereszteződésben már jártam volna – noha akkor voltam ott először -, és ha átmegyek a zöldön, jön egy autó, ami elüt. Miután a lámpa zöldre váltott, nem léptem le a járdáról, vártam, és valóban jött egy autó, ami nem ütött el.

- Vagyis ha meg tudjuk ragadni a déjá vu pillanatát, és képesek vagyunk tudatosítani, szinte képszerűen látni magunkban az érzést, akkor befolyásolhatjuk a sorsunkat?

- Igen. Hiszen amit átéltem déjá vu-ben a lehetséges jövőmnek a képe volt, amit sikerült befolyásolnom azzal, hogy meg tudtam kapaszkodni ebben a megváltozott tudatállapotban. Képes voltam elgondolkodni rajta, és elkerültem a balesetet, vagyis a sorsom ezzel egy új fordulatot vett.

Sok déjá vu, sok élet

- A déjá vu ezek szerint sorsszerű figyelmeztetés?

- Vannak, akik az ezotériában a déjá vu-t azzal is magarázzák, hogy az ember az életét nem egyetlen egyszer éli, hanem mindaddig újra és újra kell születnie, míg a benne rejlő tanulságot meg nem érti. Nagyon sokan élik úgy végig az életüket, hogy nem tudják, mi a sorsfeladatuk, a velük történő eseményekből nem vonják le a tanulságot, és nem értik, hogy miért az a sorsuk, ami. Például minél több déjá vu érzése van valakinek, annál inkább nem tudja, hogy mi a feladata, hiszen ezek az élmények arra utalnak, hogy valaki már sokadszorra éli ugyanazt az életet, de még mindig valamit nem tesz megfelelően. A déjá vu éppen abban a pillanatban tör rá, amikor hibázni készül – például a saját karmikus útjáról letérni -, és a sors ezzel az érzettel üzenetet küld: most figyelj, mert hibázhatsz! A déjá vu ilyenfajta magyarázata nagyon hasonló ahhoz, amit Platón írt, miszerint a déja vu daimon, azaz a lelkiismeret hangja, ami akkor szólít meg bennünket, amikor valami rosszat készülünk elkövetni.

Az unalmas pillanatok

- Ha otthon kevergetem a tűzhelyen a borsófőzeléket és déjá vu-m van, honnan tudhatom, hogy milyen sorsforduló előtt állok, vagy milyen hibát fogok elkövetni?

- A harmadik értelmezési lehetősége szerint az unalmas – vagy rutinszerű - pillanatokban nem vagyunk koncentrált állapotban, tudatunk nincs beszorítva a jelenbe, a mostba, ilyenkor képesek vagyunk korlátlanul átfogni a múltat és a jövőt. Úgy éljük meg a tudatunk működését, hogy visszatér egyetlen pillanatra a lehetséges jövőnk. Ha sikerülne ezt a pillanatot megragadni, és elgondolkodni azon, amit láttunk, éreztünk – ami nem könnyű, hiszen ez egy érzet, ami gyorsan jön és megy -, akkor ez például segítségünkre lehet a saját életünk, sorsunk mélyebb megértésében.

- A déjá vu érzés létrejöhet például film, vagy könyvélmény hatására?

- Nem. Az egészen másfajta ismerősség érzet. A déjá vu kimondottan a saját visszaemlékezésünkkel áll kapcsolatban, amikor rájövünk, hogy a helyzetet, amelyet most átélünk, már korábban láttuk valahol. Ez a látás, nem a szemmel való látáshoz köthető, hanem párbeszédre való visszaemlékezés, vagy olyan zenére való ráismerés, amelyet korábban sohasem hallottunk. Azok a szavak is így viselkednek, amelyek már a nyelvünkön vannak, de csak nem akarnak beugrani. Képtelenek vagyunk kimondani, viszont ha meghalljuk, rögtön felismerjük.

- Mi különbség van a reinkarnációs emlék és a déjá vu között?

- A reinkarnációs emlékezés a déjá vu-nél sokkal konkrétabb és tudatosabb. Tárgyakat, helyeket ismerünk fel, de a reinkarnációs élmény leginkább az emberi kapcsolatainkban jelenik meg. Például akár több ezres tömegben idegen emberek találnak egymásra, szinte ki tudják választani, hogy ki az, akihez valamiféle kötődésük van. A reinkarnációs élmény nagyon erős belső élmény, ami leggyakrabban úgy jelentkezik, hogy felismerünk valakit, aki valahonnan ismerős. Hiába nyomozunk, a jelenlegi életünkben nem találunk vele semmiféle közös kapcsolódási pontot, és mégis lelkileg közelebb áll hozzánk, mint például a szüleink, vagy a testvéreink.

Ezzel szemben a déjá vu arról szól, hogy az emberi tudat, mélyebb rétegeiben képes a jövőérzékelésre. Ebből következik, hogy a jövő folyamatosan alakuló lehetőség, és a tudatunk képes ezt befolyásolni. A déjá vuról azt is állítják, hogy rés az időn, ezen a résen át bepillantást nyerhetünk a létezés örök körfogásába. Ilyenkor egy pillanatra minden kitisztul előttünk, úgy érezzük a jövőnket egy pillanatra a kezünkben tarthatjuk, és ezáltal mondhatjuk, hogy a déjá vu valójában kegyelmi állapot.

/Tarr Bence László - Izing Klára/

  

Forrás: Rejtélyek Szigete

Az Örök Élet

Elemezve az első történelemkönyveket, melyek az emberiség eredetéről szólnak, kiderül, hogy valamikor Ádám és Éva idején, bizony hosszú volt egy ember élete, akár 900 évet is élt. Aztán a Vízözön után kevesebb mint 30 generáció alatt lerövidült a mai időtartamra.

Ráadásul többszáz évesen gyereket nemzettek, ahogy tette Noé is, mikor 500 éves korában fia született. Mindezt tetézte, hogy a leírások nem szólnak semmilyen öregedési folyamatról, ez nem volt látható, tapasztalható sem fizikai, sem szellemi vonatkozásban A 900 évesek erejük teljében dolgoztak még. Érdekes jelenség, hogy a nagyon hosszú élettartamú fenyők, melyek sok száz, akár ezer évig is élnek, nem mutatnak semmilyen öregedési folyamatot Ilyenek ma is találhatók Amerikában és Kanadában.

Aztán, a Vízözön után rohamosan csökkenni kezdett az élettartam A Noé utáni tizedik generáció esetén az élettartam már a Noé 959 évéhez képest csak 240 év volt, majd a huszonhatodik generáció esetén, mely Mózes kora volt, már senki sem élt tovább mint 120 év, és ez tekinthető ma is a maximumnak. Ehhez jött még az öregedés folyamata, így aztán az élet egy része az öregség fizikai és szellemi jelenléte miatt kiesik, ez a második gyermekkor.

Tehát jól látható, hogy a Vízözön után, valami hirtelen és radikálisan megváltozott, de vajon mi?

Magyarázatot sokan próbálnak találni, de csak az emberi géntérkép megszerkesztése, illetve az ember eredtének nem elmisztifikált, hanem valós, a mai ésszel felfogható értékelése tud segítségünkre lenni Kiemelkedő munkásságával hozzájárult a jelenleg legelfogadhatóbb elmélet kidolgozásához George Williams professzor New York-ban, illetve Zecharia Sitchin, aki az emberi eredet legavatottabb megfejtője.

Először felmerült a gondolat, hogy akkoriban egy év, nem a mai egy év, tehát nem a Föld keringési periódusa, hanem például a Hold keringési periódusa Ezt azonban hamar ki lehetett zárni, mert a leírások szerint, akkor nagyon sok embernek 4-5 éves korában családja, gyereke lett volna Tehát valószínű, hogy az akkori egy év tekinthető a mai egy évnek.

Másfelől és ez még biztosabb, ezeket az eseményeket nem 15-12000 évvel ezelőtt írták le, hanem 4-5000 évvel ezelőtt, úgy, hogy az istenek szokása szerint, kötelességük volt mindent naplózni, történelmet írni Az isten, aki ezeket az eseményeket és számokat lediktálta 5000 évvel ezelőtt, mikor az ember már csak a mai rövid élettel rendelkezett, biztosan nem változtatta meg az évek számolási módszerét egyik napról a másikra. Ha a leírások mindig naprakészen készültek volna, akkor elképzelhető lenne több ezer év alatt az átállás, bár akkor is hirtelen és nem fokozatosan.

A génkutatók ma már ki tudták számolni, hogy egy génhibáktól teljesen mentes emberi szervezet, ha csak természetes módon halhat meg, akkor maximum 1300 évig tud élni Ez tekinthető az örök élet elméleti maximumának Mivel azonban ez már Ádám korában sem teljesült maradéktalanul, hiszen vannak olyan gének, melyek az élet elején hasznosak, míg a vége felé már károsan hatnak, ezért már akkor sem lehetett elérni ezt, hanem kb a 900-1000 év jelentette a valós határt. Természetesen ezt a valós értéket is csak ideális esetben lehetett elérni, ha nem halt meg valaki erőszakkal, betegségben, balesetekben.

A Vízözön után rögtön megindult a drasztikus életciklus csökkenés. Két különböző magyarázat született.E szerint a Vízözön után, az istenek, azaz a Földre szállt űrhajósok, megelégelve a Vízözön előtti elfajzott életet, úgy döntöttek, hogy az emberi életet, mely az elején túl hosszúra sikeredett, lerövidítik, maximum 120 év lesz, ahogy ez a Bibliában le is van írva Ekkor hozhatták be az emberi szervezetbe az öregedésért felelős géneket, ez rövidítette meg a várható életkort és csak így magyarázható, hogy igazából miért jelent meg maga az öregedés, mint jól észlelhető folyamat, és azóta viszont állandósult a 120 év maximum. Később a történelem folyamán az élet nehézségei szabtak gátat a várható élettartamnak.

Napjainkban jutott el az emberiség oda, hogy a jólét miatt emelkedni tud a várható élettartam, bár ez még messze nem éri el a 120 éves limitet Elérni várhatóan tömegesen nem fogja, hiszen maga a jólét hoz magával sok olyan problémát, mely csökkenti az élet hosszúságát Jelenleg ezek a jóléti tényezők ugyanolyan veszélyesek, mint évszázadokkal ezelőtt a rossz életkörülmények.
 

(megjegyzés: ma már olyan kísérletek is zajlanak, hogy egy intravénás injekcióval génmódosítást lehet végrehajtani, ezt arra az esetre szánják, ha az életkörülmények drasztikusan változnának, az így módosított génállomány öröklődik).

Még talán egy-két generáció és az ember fel is nő szellemileg arra a szintre, hogy megértse ezeket a magyarázatokat és nem hinni vagy nem hinni kérdése lesz, hanem tudás és megértés.

Forrás: Látogatók

A szinkronicitás

Világunk eseményei összefüggnek, az okok okozatokat szülnek, a közvetítés folyamatai pedig a fizika törvényeivel magyarázhatók.

A fizika, a kémia, a biológia vagy akár a pszichológia megfigyelései szinte maradék nélkül képesek számunkra megértetni azt, hogy hogyan is tevődnek át hatások, hogyan is generálják egymást a valóság jelenségei. Vannak azonban olyan események, amelyeket a természettudományok nemhogy megmagyarázni, de elhelyezni sem igazán képesek világszemléletükben, ezek pedig a parapszichológia hatáskörébe sorolhatók. A jelenkori tudományos parapszichológia kísérleti eredményei tényként tárják elénk az érzékszerveken túli észleléseket (telepátia, távolbalátás, jövőérzékelés), illetve azt, hogy tudatunk közvetlenül, vagyis az ismert fizikai közvetítők működése nélkül képes hatni anyagi rendszerek állapotára, folyamataira (tárgymozgatás, véletlenbefolyásolás).

Bár az említett képességek létezése világképformáló tényező, a valóság megfigyelhető jelenségei között még ezeknél is megdöbbentőbb módon megnyilvánulókra bukkanhatunk. A misztikusan különös "véletlen" egybeeséseket - C. G. Jung svájci pszichiáter fogalmával - szinkronicitásnak nevezzük.

A rendkívül nehezen értelmezhető szinkronicitás jelenségeket mindenek előtt érdemes egy-két életből vett példával illusztrálni. Ha már Jungra hivatkoztam az imént, kezdjük az ő praxisából származó - tán a legnépszerűbbé vált - példával. Jung, amikor egy alkalommal éppen egy neurotikus hölgy álomanalízisét végezte, a hölgy megemlítette, hogy álmában egy aranyszínű szkarabeuszbogár jelent meg. Rögtön ezután Jung egy koppanást hallott az ablakon, majd amikor kinyitotta egy zöldarany európai szkarabeuszbogár esett be rajta. Jung a bogarat a hölgyhöz vitte és a következő szavakkal adta át: "Íme hölgyem az Ön SZKARABEUSZA!" A történet még megemlíti, hogy a beteg állapotában innentől gyökeres javulás állt be, ami szimbológiailag a szkarabeusz élettel és újjászületéssel kapcsolatos jelentésével is egybevág.

Mi is történt itt tulajdonképpen? Szkeptikusan szemlélve az eseményt - mint majd minden hasonló esetben - a különös véletlenre gyanakodnánk. Bár a véletlenek elméletileg nem zárhatók ki, valójában a szinkronicitás ténye sem cáfolható. A szkarabeusz megjelent az álomban, az analízisben, az ablakban, és végül szimbológiai értelemben a gyógyulásban is. Hasonló jelentésű elemek egyidejű, nem oksági összefüggésben álló felbukkanásáról van szó. A Jung által idézett példához hasonló esetekről számtalan leírás és megfigyelés áll rendelkezésünkre, nyilvánvalóan saját életünkből is. A dolgok, mintha valami mágikus módon vonzanák egymást, egyszerre történnek a bajok, egyszerre fordulnak jobbra a körülmények, bizonyos események ismétlődése gyakran bizonyos szereplők vagy feltételek (nem logikusan összefüggő) ismételt megjelenéséhez kötődik.
 

Paul Kammerer osztrák biológus nemcsak felfigyelt erre a különleges jelenségre, hanem módszeresen vizsgálni is kezdte, például olyan véletlensorozatokban keresve a rendszerszerűséget, mint a parkon áthaladó gyalogosok ruházatának, vagy bizonyos jegyek (buszjegy, színházjegy, ruhatárjegy) számainak ismétlődése. Sejthető módon meg is találta, így például egy-egy szám gyakorta bukkant fel naponta többször érthetetlen azonosságot mutatva önmagával, vagy ugyanígy azonos színű ruhákban és kiegészítőkben több sétálót látott, mint amit a véletlentől elvárhattunk volna. Itt kell megállnunk egy pillanatra, ugyanis a megfigyelő elvárásai - mint ezt a parapszichológia is bizonyítja - befolyásolja a megfigyelt esemény kimenetét. Bármilyen furcsa a szinronisztikus események középponti rendezőjét - úgy tűnik - a tudatosságban kell keresnünk. Ebben a megközelítésben azonban újabb komoly problémával találkozhatunk, az egyéni és a kollektív tudatosság, illetve az anyagi folyamatok és a tudati folyamatok kibogozhatatlannak tűnő viszonyaival.

Ha ugyanis jobban megfigyeljük a szinkronicitásjelenségeket, legtöbbjük elemei csupán egyetlen megfigyelő (a MEGFIGYELŐ) számára rendeződnek valódi egybeeséssorozattá. Ha valaki például zöld-sárga csíkos daxlikkal álmodik, majd egy antikvárium véletlenül fellapozott vicclapjából csakúgy visszaköszön rá ez a sajátos látomás, mint ahogy még egy játékboltban és egy farsangi menetben is találkozik vele ugyanaznapon, akkor Ő az, aki ezeket az egyébként különnálló jelenségeket sorozatként észlelte. Gondoljuk el, milyen végtelenül bonyolult koreográfia lett volna szükséges akárcsak a jungi szkarabeusz-szinkronicitás szándékos megrendezéséhez. Az egyéni tudat pszi képességeinek - az ilyesfajta esetekben - kellőképpen hatni kell a kollektív tudattalan milliárdnyi lelki érdekből font pszi és cselekvésbeli szövevényére, csakúgy ahogy a megnyilvánulni készülő valóságnak az elképzelhetetlenül sok variációjú - és az egyébként minden észlelő számára szükségesen egyaránt adekvát választ hordozó - véletlenállapotaiból az önmaga számára markánsan megjelenő aktuális üzenetet is létre kell hoznia. Ha az iménti mondat kissé barokkos bonyolultsága elijesztőleg hatott, akkor közel járhatott a szinkronicitás logikai megértésének valós képtelenségéhez.

A számunkra térben és időben lezajló - tehát lokális - események megértéséhez, természetesen a valóságról alkotott - vagyis szintén lokális összefüggések tapasztalataira épülő - antropomorf világszemléletünket tekintjük az egyetlen lehetséges viszonyítási rendszernek. Ez pedig szinte bizonyosan helytelen, ugyanis a parapszichológiai eredmények világosan bizonyítják, hogy például saját tudati tevékenységeink egy része (jövőérzékelés, telepátia, távolbahatás, halálközeli élmény stb.) bizonyosan nem lokális jelenségként működik. Röviden szólva, egy multidimenzionális rendszer kisebb részeként keressük egy nagyobb egész törvényszerűségeit, amit értelemszerűen képtelenek vagyunk felfogni. Egy találó megfogalmazás szerint a szinkronicitásjelenségek léte egy nemlokális univerzumot feltételez lokális jelenségekkel. Ahhoz, hogy maguk a folyamatok megtapasztalás jellegűvé váljanak, egy olyan magasabb tudati síkon kellene őket vizsgálni, ami talán analóg lehet a már említett halálközeli élmények panorámatudatával - itt lehet egyidejűleg áttekinteni egy teljes élet összes pillanatát -, vagy analóg lehet bizonyos meditációs technikák által kiváltott tudatállapotokkal.

Az általunk tapasztalt oksági rendszerben például elképzelhetetlen az, hogy egy okozat megelőzze az azt kiváltó okot - pedig hát a jövőérzékelés is ezt sugallja -, vagy az, hogy egy aktuális megfigyelés elvárása visszamenőleg befolyásolja az észlelet kialakulásához szükséges összes anyagi eseményt (ilyen lehet például az, amikor valaki egy autópályán az elvárásának megfelelően a várható véletlen arányhoz képest sokkal több piros autót észlel áthaladni). Triviális és okságilag szintén zavarbaejtő példa, amikor egy televízió csatornáit váltogatva különböző műsorokban szinte ugyanaz a mondat ismétlődik. A megértéshez valószínűleg közelebb vihet minket, ha megpróbáljuk - legalább elvi szinten - feladni az oksági folyamatokhoz fűződő megszokott tér-idő elképzeléseinket, sőt magát az okság sorrendiségét vagy irányultságát is relatívvá tesszük, ami már egy egymással egyszerűen tartalmi rokonságot mutató mellérendelt eseménycsoport képét vázolja fel.

Hangsúlyozni kell azonban, hogy a szinkronicitás jelenségek zömében az elemek között gondolati tartalmak is szerepelnek, vagyis az eseménysorozat egymást vonzó tagjait nem lehet fizikai formák vagy állapotok affinitásával magyarázni. Akárhonnan is közelítjük meg a kérdést, a szinkronicitás jelensége sokkal inkább egy álomállapothoz hasonló flexibilitású tudati valóság, mint egy konkrét anyagi rendszerekből álló fizikai törvények által determinált materiális valóság létét sejteti. A megoldáshoz - egykoron talán - egy olyan pszichofizikai világkép kialakulása vezethet el minket, ami bizonyosan nem sokban fog hasonlítani a jelenleg általános világszemlélethez.

Ami számunkra addig is fontos lehet, az leginkább a szinkronicitásnak az életünkben, sorsunkban hasznosítható üzenete. A parapszichológia kategorizált jelenségein túlmutató általánosabb megállapítással élve, a szinkronicitás egyfajta holografikus módon képes pszichés életünket a valóság legkülönfélébb rétegeiben visszatükrözni. Ez részben sorsunk, pszichés mélyrétegeink megismerését segítheti, másrészt, ennek szellemében a valóságteremtés öntudatlan mágiáját egy magasabb tudatossági fokra emelheti. A régi idők madárjóslásának példájára, egy kérdéshez válaszként rendelt véletlenesemény megfigyelésével olyan információkhoz juthatunk, amelyekhez logikai úton nem férhetünk hozzá (erről szól egyébként többek között a Tarot és az I-Ching gyakorlata is), illetve bizonyos jövőképek vagy események modellezésével erősíthetjük azok bekövetkezésének valószínűségét.

Mindezen folyamatok az emberi kultúra hagyományaiban régről ismertek, ami újszerű eleme lehet a szinkronicitásjelenségek mai "használatának" az inkább egy univerzális törvényszerűség dogmatikus formuláktól mentes felismerése, ezzel egyetemben a mai racionális gondolkodás számára legalábbis elfogadhatóvá tétele. Ha pedig másra nem, arra - mint Allan Combs és Mark Holland "Szinkronicitás" című könyvében olvashatjuk - biztosan alkalmas, hogy szürkének és kiszámíthatónak tűnő valóságunk kulisszái mögött megismerjük Hermészt, a Kópét, a világok közt közvetítő kozmikus tréfamestert, akit modern világunkban már-már elfeledtünk.

/Paulinyi Tamás/

Forrás: Rejtélyek Szigete

Darwin, a materializmus diadala és az élet bukása?

A világ és az ember eredete mindig is foglalkoztatta az emberiséget, bár igaz választ sosem talált erre a kérdésre, legalábbis napjainkig.

A kezdetek − Az első írásos adatok a Teremtés eposzban lelhetők fel. Ez a legősibb sumer alkotás és a legkomplexebb. Főleg a Naprendszer kialakulásával foglalkozik (részletek), illetve valamilyen szinten az élet kialakulásával a Földön. A sumer leírások a földi élet kialakulását időszakokra bontják, és nagyjából ez megfelel az evolucionista elmélet szakaszainak.

A Krisztus utáni időkben íródott Biblia is a sumer ismeretekből táplálkozik, azonban olyankor íródott, mikor már a több ezer éves ismeretek, mint „mese” éltek, így fordulhatott elő, hogy nem mindig ismerték, amit fordítottak. Ennek következménye, a helyenkénti nem értelemszerű fordítás, így lett például a sumer élet kialakulásának időszakaiból „nap” mint időszak megjelölés a Bibliában, azaz a sumer hét darab, időben egyenként több százmillió éves szakasz, napnak lett fordítva a Bibliában (egy többszázmillió éves időszak = egy nap).

A sumer kultúra még nem misztifikálta el az eredet kérdését, azonban a görög már igen, ez lett a görög mitológia, a római kultúra már inkább katonai volt, sem mint tudományos, ekkor már minden ősi tudást elfelejtett az ember.

A Római Birodalom bukása után erős sötétség ült az emberi tudásra, és csak annyi információ létezett, amennyit a vallás átadott.

Ekkor főleg a teremtés elmélet létezett, ezt még a tudósok, mint például Newton (1642-1727) is támogatták, mondván a bonyolult életformák, vagy szervek nem tudtak csak úgy maguktól létrejönni. Később William Paley (1743-1805) érdekes kérdést tett fel, ha az élet bonyolultsága olyan akár egy óraműé, akkor ki az órásmester, aki ezt összerakta, mert csak úgy magától nem áll össze egy óramű.

Az 1800-as évek közepén egyfelől a technikai fejlődés, másfelől az ideológiai változások a materializmus megerősödését eredményezték, ennek egy markáns képviselője volt, Charles Darwin (1809-1882), aki az 1859-ben megjelent, A fajok eredete c. művével komoly kihívást jelentett az addigi teremtés elméleteknek.

Mai nézetek

Napjainkban Európa északi országaiban a lakosság 80-85% biztosan hisz a darwini evolúcióban, Európa középső országaiban ez az arány 60-70%, Európa déli részein 50% körül, míg az Egyesült Államokban kevesebb, mint 40%.

A mai iskolák tantervében szinte kizárólagosan az evolúció szerepel, mint tananyag.

Meg sem említik, hogy bármi más is létezne. Kivéve az Egyesült Államokat, ahol hol azért perelnek be egy iskolát, mert egy alternatív teremtés elméletet is oktatnak, vagy azért, mert éppen hogy nem. Ott igazából a tanáron múlik, hogy mit tanít, de jól szinte sosem sül el a dolog.

Magyarországon tipikus példa, hogy a fiatalon végzett tanár, az iskolák 5-8 osztályában viccként üti el az alternatív teremtés gondolatát, nevetve megkérdi a gyerekektől, hogy el tudják képzelni, hogy UFO-któl származunk? Hangos nevetés, és a kérdés már nem kérdés többé.

Szerencse, hogy a diákok tudnak olvasni, és az interneten hamar sok jó, valós információt tartalmazó oldalt találnak, és elgondolkoznak.

Intelligens Tervezés

Napjainkra felerősödött a XIX. század végén indult mozgalom, melynek neve Intelligens Tervezés (Intelligent Design). Olyanok, mint F.C.S. Schiller, az oxfordi egyetem kutató filozófusa, Larry Witham, Polányi Mihály vegyész és filozófus, Michael Bebe biokémikus, C.B. Taxton kémikus, W.L. Bradley agykutató, R.L. Olsen geokémikus, prof. Dean Kenyon, Michael Denton aki akkora hatást ért el napjainkban Evolution c. könyvével, hogy sokan megkérdőjelezik a darwini evolucionizmust.

Az Intelligens Tervezés mozgalom híres tudósokból áll, akik sorra bizonyítják a darwini materialista fejlődéstörténet hibáit. Ők a legnagyobb hiányosságnak azt tartják, hogy rengeteg az ismeretlen az evolúciós elméletben, nagyon sok dolog nem bizonyított, sőt elképzelni sem tudjuk.

Bár egy-egy fejlődési szakasz modellezhető, azonban a legtöbb nem. A feltételezett fejlődési időrend 70%-a egyszerűen hiányzik, vagy csak belemagyarázott, de annyira, hogy az már fájdalmas.

Ráadásul vannak olyan szervek, melyek nem igazán tudtak kialakulni a „semmiből” folyamatos fejlődés révén, ilyen például a szem. Ma minden tudós egybehangzóan állítja, hogy ez a szerv vagy ilyen, amilyen ma, vagy nem képes ellátni funkcióját.

Ehhez hasonlóan több szerv is van még, ahol hiányzik sok-sok láncszem a fejlődésben.

Az Intelligens Tervezés mozgalom tábora egyre növekszik, ami nagyon érdekes, hogy egyre több olyan kutató csatlakozik a mozgalomhoz, aki előzőleg vagy hitt a darwini evolúcióban, vagy csak szimpatizált vele, aztán amikor egy-egy szakterületen mélyre „ásott”, megdőlt saját materialista nézete és ekkor rengeteg korlát szabadult fel, és el kezdte megérteni a dolgokat.

Az Intelligens Tervezés mozgalomra jellemző, hogy megkérdőjelezi a darwini materializmust, ugyanakkor nem áll elő konkrét magyarázattal. Nem állítja, hogy ki teremtette az egész világot, az élőlényeket, az embert, de hitelt érdemlően bizonyítja a darwinizmus hibáit, belemagyarázásait. A mozgalom bizonyítja, hogy egy ilyen bonyolult világmindenség, vagy csak akár az élet a Földön akkora komplexitással rendelkezik, hogy az csak úgy magától, bármilyen irányítás, vagy szervezés nélkül nem jöhetett létre.

Bioinformatika

Hol lehet az igazság? Talán a bioinformatika megadja a választ. Az elmúlt néhány évszázadban eluralkodott az emberi gondolkodásban a „természettudományos” világnézet, mely a valóságot egzakt, matematikai módszerekkel igyekszik leírni, logikai következtetéseket hoz, és csak azt hajlandó elfogadni, amire „bizonyítékot” talál. Sokszor viszont azt sem akarja elhinni, amit lát, hiszen bármilyen tapasztalását meg tudja kérdőjelezni aszerint, hogy el akarja hinni, vagy sem.

Minden olyan esetben, mikor nem tud a természettudományos világnézet valamit, a saját törvényeivel, szabályaival bizonyítani, arról nem vesz tudomást, az nem létezik.

Mivel csak az anyagi világot ismeri el valós létezőként, egyre gyakrabban találkozik olyan jelenségekkel, törvényszerűségekkel, hogy a saját megismerési módszerei alkotják a legnagyobb gátat, képezik megismerési, fejlődési korlátait. Paradox helyzet, hogy egyre gyakrabban szembesül azzal a helyzettel, hogy nem lát túl a saját maga építette falon.

A fizikusok, a természettudósok közül mindig is kiemelt szereppel bírtak, mert egyfelől számokkal, matematikai törvényszerűségekkel dolgoztak, másfelől azonban gondolkodási módjukban nem korlátozottak, gondolkodásuk szabadabb.

 

A mai kutató fizikusok kivétel nélkül tudják és vallják, hogy az ember az univerzum része, egy köldökzsinórral kapcsolódik ahhoz, a világmindenség hatásai és törvényei alól nem hogy nem vonhatja ki magát, hanem azok egyenesen feltételei létének. Amiért a modern ember nem akarja tudomásul venni, hogy csak a saját környezetében életképes, attól az még igaz. A környezetünk bármilyen minimális változása, például ha csökken a légkör oxigéntartalma, vagy pár fokkal hidegebb lenne, 4-5 métert csökkenne a földek vízszintje, mind komoly megélhetési problémát jelentene, pedig ez bolygónk életében említésre sem érdemes változás.

Az embernek fontos kapcsolatai vannak a szűkebb és tágabb értelemben vett külvilágával, melyet bioszférának nevezünk. Napi életünk során alkalmazkodnunk kell az évszakok, a nappalok − éjszakák változásaihoz, az időjárás változásaihoz, de még ahhoz is, hogy milyen természeti környezetben élünk (tenger, hegy, alföld, stb.). Tudjuk továbbá, hogy a Hold fázisai befolyásolják a női hormonrendszer működését, a napfolttevékenység, illetve a napkitörések befolyásolják a fertőző betegségek terjedését (statisztikailag igazolt).

Szűkebb körben az ember nem tud függetlenül létezni embertársaitól sem, kedélyállapotára, munkaképességére, gondolkodására nagymértékben kihat az emberi társaság, hiszen van, akivel jól érezzük magunkat, és van, akitől szeretünk távol maradni. Éppen így alakulnak ki baráti társaságok, közösségek, vagy ezért váltunk munkahelyet.

Amióta a műszeres méréstechnika érzékelési szintjei elérték a mai „álomhatárokat”, azóta nem csak az ősi, több ezer éves leírásokból tudjuk, hanem ki is tudjuk mérni, hogy a szervezetünknek antennái vannak, melyek biztosítják a kapcsolatot a környezettel. A legismertebb az agy antennája, a hippocampus, mely egyébként minden emlős jellemzője. Ennek segítségével „vesszük” a világmindenség jeleit, melyek igazából elektromágneses jelek. Az élőlények a belső biológiai óráik ritmizáláshoz a külső, a bioszféra jeleit használják. Ez teljesen hasonló, mint a széles körben megvásárolható karórák esete, mikor is egy atomóra rádiójeleit veszik, és naponta legalább egyszer pontosra állítják magukat. Ha hatótávolságon kívül vannak a karórák, akkor havonta fél percet is késhetnek, vagy siethetnek. De ha veszik a jeleket, akkor pontosan működnek, mint az atomóra.

Mondhatjuk, hogy éppen ezen természetben jelenlévő rezgések miatt, az emberiség, a fejlődése során hozzászokott bizonyos környezeti jellemzőkhöz, anyagtípusokhoz, színekhez, formákhoz, stb., ezek, élete meghatározó részévé váltak. A mesterséges anyagok tömkelege nem tartalmazza ezeket a megszokott jeleket, rezgéseket, így egyfajta hiányállapot áll elő. Látható, hogy nem csak azért kell sokat lenni a természetben, mert jó a levegő, hanem hogy az évmilliók alatt megszokott ingerkörnyezetet biztosítani tudjuk, hiszen ezek hangolják egészségre a szervezetet, azaz vegyük az atomóra rádiójeleit, hiszen karóránk már elhangolódott.

Az univerzum hullámtermészete nem csak hogy létezik, hanem szigorúan meghatározza az emberi életet, tehát az emberi élet, egy alrendszere a világmindenségnek. Éppen ezért e köldökzsinór nélkül nincs élet. Ezt meg is tapasztalták az első űrhajóknál, tengeralattjáróknál, a beton bunkereknél, ahol az egyébként tökéletes egészségi állapotban lévő, orvosok és tudósok hada által ellenőrzött és irányított emberek, néhány nap alatt betegek lettek, ismeretlen okok miatt, „szétesett” egészségük, bár minden szervük önállóan tökéletesen működött, csak együtt nem (mint amikor egy zenekar széthangolódik karmester hiányában). A természetes környezet biztosítása érdekében mesterségesen gerjesztik a földi elektromágneses jeleket, ott, ahol ezek nem léteznek, vagy nagyon gyengék (űrutazások, tengeralattjárók, bunkerek, beton toronyházak).

Az ember, társas lény, „érzi” másik ember jeleit, ettől szimpatikus vagy nem valaki, még anélkül, hogy beszéltünk vele.

A család is hasonló, hiszen egymásnak szimpatikus emberek közösen szeretnének élni. Évek alatt, mivel folyamatosan veszik egymás jeleit, összehangolódnak, egymáshoz szoknak, sőt kialakul egy függőség is. Amennyiben az egyik fél jelenléte hosszabb ideig megszűnik, úgy hiányállapot lép fel. Tudósok egyértelműen kimutatták, hogy több év együttlét nem múlik el nyomtalanul, a másik fél lenyomata (engram) ott marad, erre emlékszik a szervezet egész életén át, még ha agyilag nem is akarja. Éppen ezért több évi házasság után nem lehet örökre elválni, mert mindkét fél sérült marad.

Fizikából és kémiából azt tanultuk, hogy az anyag egységnyi építőkockái, az atomok is elektromágneses vibrációként értelmezhetőek, egymástól csak vibrációs paramétereikben különböznek. A „mégis mozog a Föld” megállapítás a múlt század elején a „minden csak vibrációként értelmezhető”-vel bővült. Ezért van az, hogy az anyagminták azonosítását már hosszú ideje kizárólag ezeknek a vibrációs paramétereknek az azonosításával végzik a laboratóriumok.

Az atommag körül az elektronok különböző pályákon keringenek és csupán az elektronok helyzete határozza meg, hogy az illető anyag mi lesz, lehet akár vas vagy műanyag.

Ráadásul a keringő, rezgő elektronok által elfoglalt térbeli hely nagyságrenddel nagyobb, mint az atommag és az elektronok anyagi térfogatának összessége. Ez azt jelenti, hogy amikor az autóban, vagy repülőben ülünk, akkor igazából szinte nincs alattunk anyag. Ha az elektronok nem rezegnének ilyen gyorsan, ki is esnénk, mert maga az anyag nagyságrenddel kevesebb. Ha leállítanánk egy pillanatra a rezgést, akkor a repülő úgy nézne ki, mint egy szita, ahol a lyukak felülete nagyságrenddel nagyobb, mint a tömör anyag.

Ezt már az iskolában is tanítják, azonban kevesen gondolkodnak el a valóságtartamán.

Minél bonyolultabb egy anyagi szerveződés (sejtek, szövetek, szervek, stb.), annál komplexebb a rá jellemző vibrációs spektrum, annál összetettebb biológiájának dinamikája: a különböző vibrációs tényezők ismétlődésének ritmikája.

A spektroszkópiás mérések elterjedésével a „kémiai labor” felirat valójában csak mint múzeumi ereklye maradhatott meg a modern laboratórium ajtaján, mert ma már szinte kizárólag olyan mérőműszerek használatosak a méréseknél, amelyek ezeket az élő szervezetre jellemző vibrációkat / rezgéseket azonosítják, és ezáltal minden eddiginél pontosabb képet adnak a vizsgált szövetekről.

Az élőlény és az élettelen tárgy, hasonló szerkezetű, teljesen hasonló atomokból épül fel, innentől fogva az élet fogalma nagyon kisarkított, az élet definíciója nagyon szélsőséges. Lehet, hogy egy másik megfogalmazás kellene.

Ami az igazi különbség egy élőlény és egy élettelen tárgy között, az önregeneráció képessége. Addig, amíg egy gép elhasználódik, a folyamatos működése során, addig egy élőlény regenerálódik, így valósítva meg, hogy élete lényegesen hosszabb, mint az őt alkotó sejtek élete, melyek ciklikusan kicserélődnek.

Materializmus, a fejlődés egyik foka

A materialista szemlélet nem ad magyarázatot a regenerációra, a lelki feltöltődésekre, mikor egy jó hír feldobja az embert, vagy olyan eseményekre, mikor egy rossz hír szinte teljesen megbénítja az immunrendszer működését (laboratóriumokban, vagy biorezonanciás elektrodinamikai teszteléssel kimutatható).

 

Pedig az élőlények rendelkeznek energetikai és lelki tényezőkkel. Ezek nem férnek bele a materialista nézetbe. Éppen ezért ütközik bele egyre jobban a materializmus a mai tudásba, tapasztalásba. Olyan ez, mintha a materializmus műanyag játékkocka lenne egy gyerek számára. Annak a korosztálynak megfelel, de amikor felnő a gyerek, már ennél többet szeretne. Valahol itt tartunk mi, jó volt a materializmus egy ideig, de túlnőttük, tovább kell lépni.

A középkorban a vallás és eszméi domináltak, majd jött a materializmus mindent elsöprő szerepe, most tovább kell lépnünk. A természet tudja mindezt, mert egy önszabályzó mechanizmus.

Minden élő szervezet jellemzője az alkalmazkodás képessége (adaptáció), ami azt jelenti, hogy a külső körülmények változása esetén, a saját belső működését úgy szabályozza, hogy a rendszer stabilitása fennmaradjon (homeosztázis). A jól hangolt önszabályozó rendszer nem igényel külső beállítást, a korrekcióhoz szükséges információkat önmagában hordozza. Az élő szervezet, minden ember alkotta szerkezettől eltérően kívülről nem állítható. Nincs hol, és nincs mit beállítani.

Például az ember a szobai termosztáttal szabályozza lakása fűtését, a gépkocsik minden egyes alkatrészének működési paramétereit a gyárban előre beállítják, a hűtőszekrényben állíthatjuk, hogy milyen hideg legyen.

A DNS ismerete átalakította az agyról alkotott elgondolásokat. A DNS tökéletesen irányítani tudja az életet, míg az agy inkább egy adattár, ahova a napi életünk, tapasztalataink, a tanult és megélt dolgok lenyomatai kerülnek, ezek alakítják további viselkedési formáinkat. Az agy inkább könyvtár, és az ember egészének viselkedését befolyásolja. A gond ott kezdődik, mikor az agy átveszi olyan funkciók vezérlését, amelyet nem kellene. Például, ha agyunk szerint táplálkozunk és nem a sejtek igényei szerint. Az agyban tárolt képet pedig a reklámok végeláthatatlan sora alakítja.

Éppen a materializmus következménye a materialista világunk, a rossz értékrend, amikor is csak az számít, amit birtokolni tudunk és cél a „minél többet”. Ez a rossz értékrend eredményezte a fogyasztói társadalmat.

Úgy tűnik a természet a túlzott materialista szemlélet kompenzálásaként, egyre több és egyre spirituálisabb új emberi generációt hoz létre, így egyre több „indigó gyerek” születik.

Összefoglalva

Ha a világot és eseményeit nem csak apró részletekben látjuk, hanem egyben, akkor egyértelműen látható, hogy az élet, lévén egy teljesen önszabályzó rendszer, mely mindig alkalmazkodik környezetéhez, képes alakulni, változni, ily módon a darwini evolúció bizonyos fejlődési útjai tényleg valósak. Valószínű ezeket vette észre Charles Darwin, és ezekből általánosított. Azonban elméletének csak kevesebb, mint egyharmada bizonyítható, így általánosítani, kiterjeszteni ismeretlen eseményekre eléggé bizonytalan dolog. Nem mindenki lesz maratón futó, aki le tud futni 2-3 kilométert, pedig a darwini evolúcióelmélet szerint igen.

A kezdeti meseszerű, mitológiai életfelfogást felváltotta a szigorúan megfogható, anyagi, materiális, de egymagában egyik sem elég. Itt az ideje a materiális mellé tenni egy spirituálisat is, mert csak így egyben kerek az egész.

Majd az élet ezt megteszi, és ránk kényszeríti, ha akarjuk, ha nem, ha elfogadjuk, ha nem.

A materializmus legnagyobb „problémája”, hogy teljesen lebutítja az emberiséget, lelki és gondolkodási nyomorba süllyeszti. Azáltal, hogy azt mondja, hogy teljesen véletlenül vagyunk itt, de ennyi erővel akár nem is lennénk, az emberi élet merő véletlen és céltalan, meg is teremti azt a sok gondolkodási korlátot, melyet lebontani hosszú munka lesz. Egy társadalom, mely véletlen és céltalan, annak tényleg nincs se múltja, se jövője.

Szerencsére a mai fiatalok nagyon spirituálisak, okosak, lassan csak megmosolyogják a materializmust. Még, ha nem is tudják, mi az igaz, de tudják, hogy mi kevésbé igaz. Egy-két évtizeden belül ezek a fiatalok irányítják az emberi társadalmat. ők már nem a materializmuson nőttek, hanem a sci-fi-n. Aki szereti a scifi-t az spirituális. Minden scifi tartalmaz igazságot. Nem véletlenül működik az USA-ban majd két évtizede a Tudatosság Program. Mi már megéljük a materialistától eltérő irányzatok iskolai oktatását is.

Forrás: Látogatók

Szertartásos gyógyítások

A szertartások, úgy tűnik, jelen életünkre vagy jelentőségüket, erejüket vesztették, vagy pedig minél kacifántosabbak, érthetetlenebbek, annál inkább hiszünk csodálatos, varázslatos erejében. Vannak, akik az egyik, mások pedig a másik fajta szertartást kedvelik. Pedig valójában az az energia lényeges, ami a szertartás közben keletkezik. Hiteles emberek által végezve ez az energia létezik, míg kóklerek kezében kiüresedik.

Csodák és csodálatos módszerek: SVT (Spirituális Választerápia), Krisztusi Fénypontos Terápia, Kártyajóslás és gyógyító szertartások.

„Ha kíváncsi vagy egy helyzet gyökerére, vagy a közeljövő történéseire, várlak szeretettel tizennégy fajta jóskártyámmal. Ha pedig szeretnél bekukkantani a jóslás titkaiba, szeretnél segíteni a barátaidnak, ügyes-bajos dolgokban a tarot segítségével, megtanulhatod, hogyan használd ezt az ősi sorselemző módszert, egyénileg vagy csoportosan jöhetsz tanfolyamra. Ahogy behatolsz a titkok világába, egy olyan világ nyílik meg előtted, amelybe való bepillantás csak keveseknek adatik meg.” – írja Rita, és utána egy nagyszerű meghatározást ad a szertartásokról.

Jaime perui szertartást celebrál

Mi is a szertartás valójában?

Szertartás az is, mikor a papok celebrálják a misét, de a szertartásoknak ennél sokkal ősibb gyökerük van. A szertartás Égi segítség kérése, oly módon, hogy egy-egy Égi Hatalom közbenjárását kérjük ügyünkben. Ily módon már az ősemberek is tartottak szertartásokat, mikor állattotemek szimbólumait pingálták a barlangok falára, a sikeresebb vadászat reményében. És vajon nem tartasz te is tudattalan szertartásokat akkor, mikor nem kelsz fel bal lábbal az ágyból, mikor megköpködsz valakit, hogy az szerencsés legyen, vagy ne fogjon rajta a rontás?„És vajon gondolkodtál-e már azon, hogy mi az a szertartás?

A szertartás a legerősebb mágikus eszköz, mellyel valaha találkoztam. A mágia pedig nem más, mint az Égiek hatalmának segítségül hívása ahhoz, hogy az általad jónak vélt körülmények bekövetkezzenek. Persze itt is igaz a mondás, hogy a "Legyen meg a Te akaratod", ne pedig az enyém. Hiszen "megcsinálhatjuk" azokat a dolgokat, melyeket itt és most szerencsésnek vélünk, de ki tudja, hogy valóban a szerencsénket hordozza-e hosszú távon? Ezt az Égiek előre látják, de mi nem!

A szertartás általában olyan, mint ez misztikus party. Kreatívan felhasználunk sok mindent, például speciális zenét, segédeszközöket, tevékenységeket, pszichoterápiát, meditációt, alkotó tevékenységeket, mint a varrás, festés, vagy éppen a tánc vagy a sámándobolás és minden esetben meghívunk egy Égi segítőt, hogy adja hozzá a Felsőbb támogatást. Ily módon azt veheted észre, hogy az életed változni kezd, s szépen lassan eléred a célodat.”A szertartásokat egy-egy ünnep alkalmából (nyári napforduló, téli napforduló, Mindenszentek, Boldogasszony ünnepek stb.) szoktuk tartani, és persze vannak olyan ünnepek is, melyekről lehet, hogy még soha nem hallottál, de az ősi népek megtartották, ilyenek a Hold ünnepek. Lehet szertartást végezni egy számodra fontos esemény megkoronázásaként, vagy éppen hogy előidézéseként is. Ezért tartunk szerelem bevonzó, pénzteremtő, gyógyító szertartásokat is.

Forrás: Csodacentrum

A szertartások évtizedeken keresztül erejüket és jelentőségüket vesztve, eltakarva maradtak előttünk. Így sok ember szemében csak üres formasággá vált. Alap szertartásaink is, mint a keresztelő, az esküvő, a temetés. Átvették helyüket a sokszor lelkileg kiüresedett ünneplések, melyek megpróbálták pótolni az évszázadokon keresztül meggyökeresedett ősi formákat. Csakhogy a forma sokszor üres maradt, és nélkülözte a szertartások oly fontos erejét és jelentőségét. Megjegyzem: sokszor a hagyományos formákat betartó egyházi temetési szertartások is üresebbnek tűnnek egy szívhez szóló megemlékező búcsúztatásnál… Hogyan lehet ugyanazzal a szöveggel, „ledarált monoton imádkozással” 15 perc alatt méltón eltemetni valakit? Néhol még a búcsúztatott személy neve sem hangzik el… Érdemes néhány cikkben a szertatásokról összegyűjteni információkat.

-eszme-