Ott
ahol zug az a négy folyó !!!!
Hatalmas a baj Franciaországban. Leállítják az atomerőműveket
2016-05-25 rt.com - meteon.org
A Nogent-sur-Seine atomerőmű dolgozói ma reggel megszavazták, hogy 24 órás sztrájkkal tiltakoznak a kormány munkaügyi reformjai ellen ezért ma 21 órától leáll a munka a létesítményben. A szakszervezet szerint a többi francia atomerőmű is követi a Nogent példáját, ezekben most szavaznak a munkások, hogy csatlakozzanak e a sztrájkhoz.
Hatalmas csapás lesz ez a francia gazdaságnak ugyanis az elektromos áram 75 százaléka atomenergia előállításával történik az országban.
Tegnap óta benzinhiány van Franciaországban ugyanis a munkaügyi reformok miatt tiltakozó olajfinomító munkások sem dolgoznak, ők el is barikádozták az olajfinomítókhoz vezető utakat.
Manuel Valls kormányfő tegnap kijelentette, hogy nem enged a követeléseknek és kész akár a hadsereget is bevetni, hogy rend legyen az országban.
Nyertünk
Fontos pert, ráadásul. A konkrét ügynél pedig tán még lényegesebb, hogy felcsillant a jogállam piciny sugara a bíróságon, mert tapasztalatunk az, hogy egyébként már ott is terjed az önkényuralom sötétje.
Volt
ugyebár a számos ellenünk lefolytatott éjszakai
rendőrattak közül
egy, aminél nem voltunk hajlandóak kimenni jogerős tüntetésünkről
a Kossuthon, és ezért kivittek
minket,
meg persze föl is jelentettek. Az alapsztorit
megírtam Felségsértés címen
nemrég, javaslom elolvasni, mert most olyan mélységig már nem
megyek bele. Orbán rájött, hogy szobrot avat, kiadta
a TEK-csicskáknak,
hogy takarítsanak el minket, azok utasították a zsarukat, Ők
meg parancsértettem üzemmódba
kerültek, és takarítottak.
Namost
ilyen persze jogállamban nincs. Van egy jogerős
gyülekezés, ott nem sétafikál senki, csak az, aki egyetért a
tüntetés céljával, mindenki másnak keresnivalója semmi
arrafelé. A mélyen tisztelt közjogi méltóságoknak sem,
Orbán is csak akkor jöhetett volna be a tüntetési
területre, ha ahhoz én hozzájárulok. Mondjuk,
érdekes szitu lett volna, hogy részt vesz egy olyan demonstráción,
ami épp ellene van, dehát láttunk már tőlük
csodákat. Szóval még a legnagyobb Góréknak sem szabad teljesen
a gazda: nekik is alkalmazkodni kell mások elnyert
alapjogaihoz.
Mondom: jogállamban.
Ha Európában valaki 2015 január legelején
elnyer egy tüntetési jogot egy területre, akkor azt márciusban -
erősen utólag, nemde - a Miniszterelnök sétálhatnékja nem
írja fölül. Képzeljük már el egy pillanatra, hogy a
Gecinek épp a netadós tüntetés idején
keletkezett volna kedve sétálni egyet az Erzsébet hídon.
És mivel ilyenje lett Neki, ezért aztán az Ő védettszemélységére
hivatkozva a TEK beletakarítja a Dunába a tüntető
tömeget. Na, ilyen nincs, persze. Vicces lenne, ha az, aki
ellen épp tüntetnek valahol valakik, föloszlattathatja az
ellene folytatott tüntetést pusztán azzal, hogy odamegy.
A
helyzet persze még ennél is súlyosabb volt
jogtiprásilag, mert a hely, ahol a szoboravatás volt, kábé150
méterre volt a mi tüntetésünktől. A Parlamentnek pedig
van vagy 20 kibejárata, ebből 18-on simán ki lehetett
volna jönnie a Gecinek úgy, hogy semmiféle
térbeli ütközés nincs. De persze nem Ő lenne, ha így tett
volna: csakazértis takarítsanak el minket,
nem lesz itt mindenféle Orbán elleni tüntetés, miközben Ő épp
szobrot emel. Persze saját magának, a konkrét alakok
lényegtelenek, pocsék is a szobor, de az most mindegy.
Eltakarításunk után két
dolog történt. Egyrészt, mivel nem mentünk
magunktól, följelentettek minket személyenként
szabálysértésért, és a rendőrség gyorsan ki is szabott
ránk fejenként átlagosan 50 ezer forint bírságot.
Az eseményen kint levő 26 emberből 16 kapott
ilyesmit, úgyhogy 800 ezer forintot kívántak
behajtani a nem túl gazdag demokratákon. A másik történést
én indítottam:megtámadtam bíróságon a tüntetésünk
föloszlatását, mivel evidens, hogy jogerős gyülekezést nem
lehet szétkapni védett személy utólag
keletkezett szoboravatási vágya miatt. És közben
persze másik bíróságon fellebbeztünk a
szabálysértési bírságok ügyében is.
Ez
két különböző bírósági folyamat, összefügg persze,
ezért aztán a szabálysértési bírságainkról szóló
tárgyalást föl is függesztették addig, amíg az alapkérdésben -
kinek erősebb a joga, a tüntetésnek, vagy a védett személynek -
ítélet nem születik. Hát, született.
Azt a döntést írtam meg Felségsértés címen,
mert annak aztán jogállamhoz semmi köze nem volt.
Megállapították, hogy tényleg föloszlattak minket, ám
szerintük a védett személy miatt bármi
és bárki, bármikor, bárhonnaneltakarítható.
Röviden: anyátok.
Holnap a védett személynek sétálni támad kedve a lakásodban,
Kedves Olvasóm, és kivágnak onnan, mert a Te jogod semmis Vele
szemben.
Na
most ilyen persze nincs. Olyan a döntés,
mintha Szíjjártópetya, vagy Rogántóni szövegezte
volna, ment is Strasbourgba az ügy,
asszem hanyattesnek az európai bírák, mert ilyet
azért ritkán látnak. Mondom, a döntés lényege az: a védett
személy elől minden eltakarítandó, ezzel
pedig fölszámolták mintegy mellékesen a
gyülekezés alkotmányos jogát. Ugyanis jogilag nincs
különbség egy kétórás, vagy egy folyamatos tüntetés
között, tehát bármelyiket szétverhetik, ha épp
annak, aki ellen szól, ahhoz van kedve, hogy belesétáljon
az ellene tüntetők tömegébe.
Na,
ezt a döntést hozta a nemjogállami bíró,
és innen folytatódott a másik: a személyenkénti szabálysértési
bírságok elleni fellebbezési per. Erről is írtam az
első tárgyalási nap után, és bejött a
megérzésem. A bíróhölgynek volt
vér a pucájában. Azt ugyan nem mondta ki, hogy a másik
bíróság szarházi
Orbán seggnyalók gyülekezete
volt, de igazából ez nem is volt Tőle elvárható. Viszont 14
embernél nullára
csökkentette a
bírságot, és helyette figyelmeztetést adott, két embernél
pedig 10 ezerre zuhant a summa, mert Nekik már volt korábbi jogerős
szabálysértési bírságuk, amit figyelembe kellett vennie.
Amit
megtehetett, megtette. A többi a mi
dolgunk innentől. Az alapeset már elment Strasbourgba,
mihelyt ott ítélet lesz, annak megfelelően a figyelmeztetéseket
is törölni fogják, és persze kártérítésre is
mindenki igényt tarthat a jogtalan meghurcoltatás miatt.
Strasbourgba szopni jár a Fidesz, nem kétséges, hogy
a gyülekezési jog, vagy a védett személy utólagos
sétálhatnékja-e a fontosabb jogállami alapelv. Csak
hát Orbánék mindig az idővel játszanak. Mire
ebből ítélet lesz, az perszeévek. És addig nem túl
vaskos pénztárcájú embereket köteleztek
volna nagyösszegű bírság kifizetésére,
vagy közmunkára, vagy börtönben való
leülésre. Na, ez maradt el.
Köszönjük, Bírónő.
Köszönjük, Bírónő.
Zavargások Brüsszelben, a rendőrség vízágyúkat vetett be
Több mint 60 ezren vonultak utcára kedden Brüsszelben Charles Michel jobbközép kormányának megszorító politikája miatt, a békésnek indult tüntetések zavargásokba torkolltak, az aktivistákat a rendőrség vízágyúkkal oszlatta szét.
Legalább egy rendőr és számos aktivista is megsérült. A békésen indult, hatóságok által engedélyezett tüntetés vége felé néhány tucat ember elkezdett köveket dobálni a rendőrségre, majd tülekedés tört ki a tömeg soraiban.
A belga főváros rendőrségének adatai szerint többen mentek tüntetni a belga szakszervezetek korábbi bejelentéseihez képest, amelyek 50 ezer részt vevővel számoltak.
“A 45 órás munkahét ellen tüntetünk. S az ellen, hogy 67 éves korig dolgozzunk, emellett minden évvel egyre több óráig, ez elfogadhatatlan és ezt nem engedjük a kormánynak” – jelentette ki a három nagy belgiumi szakszervezet közül a szocialista FGTB közalkalmazottakat tömörítő ágának szóvivője az RTL televíziónak.
Áprilisban munkabeszüntetéssel tiltakoztak a közalkalmazottak Belgiumban a kormány megszorító intézkedései ellen a CGSP szocialista szakszervezet felhívására.
A
Michel-kormány a következő öt évben 11 milliárd eurót akar
megspórolni gazdasági és szociális reformjai révén, és egyebek
között azt tervezi, hogy 2030-tól 65 évről 67 évre emeli a
nyugdíjkorhatárt, valamint befagyasztja a bérek és segélyek
indexálását a gazdaság versenyképessége és a
foglalkoztatottság növelésének érdekében. A szakszervezetek
azzal vádolják a kabinetet, hogy takarékossági intézkedései
aránytalanul súlyosan érintik a munkavállalókat, a
közszolgáltatásokon való spórolást pedig a társadalom egésze
megsínyli.
(MTI)
Bal-Rad komm: Balgák ezek a belgák! Ahelyett, hogy a fokozatosság elvét követnék!-mindjárt dühöngeni kezdenek.
Először PETÍCIÓ! Meg másodszor is! Meg harmadszor is! Utána alaposan ráijeszteni a qrmányra! Fenyegetésekkel. Egyre keményebb fenyegetésekkel! Majd sztrájkot kilátásba helyezni. Utána sztrájkbizottságokat szervezni! Majd a bizottságokat koordináló bizottságokat megalakítani! Először alapszervezeti szinteken. Utána ágazati szinteken. Majd még szélesebb körben. Ami után bíróságra menni!
Úgy mint Döbrögisztánban!
Persze a belgák azok másak! Ők már naggyon csehül állnak! Érthető az izgalmi állapotuk.
Bezzeg nálunk…!
Hiába no! Nálunk egy Igazi Nemmegszorító Nemmzetthy Ügyek Qrmánya regnál! Nálunk csak Birkamenet…-legfeljebb!
Függetlenségünk
záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk,
oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren,
hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd
a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény
formájában,Molnár
Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
vagy
paypal utalással:
AZ ELHALLGATOTT LENGYEL ISZLÁM ELLENES MEGMOZDULÁS (VIDEÓ). FRISSÍTÉS!
A
vonulás fenségessége egyértelmű! 51 percen keresztül, zenei
aláfestés mellett, szöveg nélkül, csendben vonul a
kereszténységet megvédeni elszánt lengyel tömeg! Libabőrösen
néztem végig az egész filmet!!! Ajánlom minden magyar
hazafinak!!!
A
lengyel hazafiak példát mutatnak összefogásból és kiállásból
Európa értékei mellett, az iszlamizáció ellen!
Kövessük
példájukat!!! A svájci hazafiak is követendő példának tekintik
ezt a lengyel megmozdulást!!!
150thousPeople!(HD)Poland Rises Against Islam/March Of Independence2015/MarszNiepodległości(ENG SUB)
forrás:
svájci vágatlanok (uncut-news) vagy itt direkt a youtube-ról
Frissítés
2016 május 17:
Erdélyi
Olvasónk jelzésére, mely szerint a videó ott nem nézhető meg,
letöltöttük a videót és felraktuk az új-zélandi szerverünkre:
150thousPeople!(HD)Poland Rises Against Islam/March Of Independence2015/MarszNiepodległości(ENG SUB)
Ezek
szerint Románia letiltotta a videót! Nehogy valakiknek ott is
esetleg eszébe jusson egy nagy tüntetést szervezni. A román
fasiszta hatalom nemcsak a magyaroktól fél, akik szerintük már
születésüktől fogva revizionisták, hanem a saját népének
esetleges emancipálódásától is retteg!!!
Nemzeti
InternetFigyelő (NIF)
NYÍLT LEVÉL A MIGRÁNSOKHOZ
KEDVES
(?) MIGRÁNSOK!
Bocs,
hogy nem hívlak benneteket sem menekültnek, sem menedékkérőnek,
de nem tartalak benneteket annak. Biztos akad köztetek néhány, de
az a kevés igazán elenyésző számú. Bár, ha jól belegondolok,
ti igenis menekültek vagytok.
Menekültök a saját kultúrátok, a saját vallásotok szigorú szabályai elől. Menekültök az elől az élet elől, amit aztán itt Európában ránk akartok kényszeríteni, némileg átdolgozott formában. Veritek a melleteket, hogy ti vagytok a nagy muszlim férfiak, közben pedig lejáratjátok nem csak saját magatokat, de vallásotokat is. Vagy elfelejtettétek, hogy a Korán nem engedi az alkoholfogyasztást? No és a drogokról vajon mit ír a Próféta?
Menekültök a saját kultúrátok, a saját vallásotok szigorú szabályai elől. Menekültök az elől az élet elől, amit aztán itt Európában ránk akartok kényszeríteni, némileg átdolgozott formában. Veritek a melleteket, hogy ti vagytok a nagy muszlim férfiak, közben pedig lejáratjátok nem csak saját magatokat, de vallásotokat is. Vagy elfelejtettétek, hogy a Korán nem engedi az alkoholfogyasztást? No és a drogokról vajon mit ír a Próféta?
A
Korán bizony nem engedi a vendéglátóval szemben azt a viselkedést
sem, amit ti megengedtek magatoknak itt, a vendéglátó Európában.
És a Korán azt sem engedi meg, ahogy azokkal a lányokkal bántatok,
szerte Európa városaiban. De azért gyere, vetkőzz, hadd nézzem
most én a te tested. Vajon van rajta tetoválás? Mert én tudom,
hogy az iszlámban halálos bűn a férfi testének megváltoztatása,
halálos bűn a tetoválás. Bárcsak annyi tízezresem volna, ahány
tetovált, „Allah akbar”-t kiáltót láttam közületek az
elmúlt hónapokban! Nézzük hát, rajtad milyen a jel, barátom?
Kopt keresztény vagy, csuklódon a keresztelés örök jelével,
vagy bűnöző, magát muszlimnak hazudó betolakodó?
Ha
mi elmegyünk az országaitokba látogatóba, kőkeményen
betartatjátok velünk a szabályokat. Nem grasszálhatunk csak úgy,
útlevél nélkül nálatok. Fehér európai nőként még a
döglesztő melegben sem hordhatok kényelmes, rövid ruhát, és nem
mászkálhatok fedetlen fejjel. Ha vendégeskedni akarok az
országotokban, akkor rohadnom kell az izzadtságban, a fejem
búbjától a talpamig becsomagolva. De ha elmegyek hozzátok, akkor
ezt is vállalom. Azért, mert így fejezem ki a tisztelemet, na és
mert nem szeretnék mocskos börtöneitekben megrohadni egy kivillanó
váll miatt.
Nálunk,
Európában nincsenek ilyen szigorú dolgok. Tetszett nektek, hogy
itt minden sokkal szabadabb, mégis, a ti kultúrátoknak és a mi
szabadságunknak valami sajátos, nyakatekert és nagyon visszás
elegyét akarjátok létrehozni. Tetszett a szabadság, de azért az
ne járjon mindenkinek. Ide jöttetek, mert itt vannak éttermek,
kocsmák, alkohol és szép lányok. Nektek pedig minden kell,
egyszerre, azonnal, csak mert jár. Kell, hogy aztán a saját
képetekre formáljátok. De most őszintén: ha mindent
megváltoztattok, akkor mi lesz itt olyan, ami annyira vonzott
benneteket? Úgy egyáltalán, tudjátok ti, hogy mi a fenét
akartok?
Vagy
kell az európai fíling, kirabolható balekok, megverhető buzik és
megerőszakolható lányok, de kell egy fal is a két világ között?
Nálatok, a falon belül a burka meg a saria, kívül meg minden,
amit elvehettek, ha éppen arra fáj a fogatok? Szabad ki- és
bejárás, a ti kedvetek szerint?
Hát, hajrá. Próbálkozni a kettős világgal lehet, de ha kérhetem, minket széles ívben kerüljetek el. Mert lehet, hogy a német, osztrák és finn pasik töketlenek, és nem álltak ki a lányok, asszonyok mellett. De ha emlékeztek, ti kölni arab macsók, volt ott egy keletről jött kidobó. És lehet, hogy Európa politikusai töketlenek, pátyolgatnak benneteket, hívnak és szeretnek. De csak kicsit gondoljatok vissza: van pár ország, ahonnan széles ívben ki lettetek rúgva.
Hát, hajrá. Próbálkozni a kettős világgal lehet, de ha kérhetem, minket széles ívben kerüljetek el. Mert lehet, hogy a német, osztrák és finn pasik töketlenek, és nem álltak ki a lányok, asszonyok mellett. De ha emlékeztek, ti kölni arab macsók, volt ott egy keletről jött kidobó. És lehet, hogy Európa politikusai töketlenek, pátyolgatnak benneteket, hívnak és szeretnek. De csak kicsit gondoljatok vissza: van pár ország, ahonnan széles ívben ki lettetek rúgva.
Na,
olyanok vagyunk mi, mint az a megtermett kidobó. Itt benneteket
senki nem szeret. Nem kérünk a szeméthegyeitekből, nem kérünk a
kulturálatlan kultúrátokból, szóval nem kérünk belőletek. És
ne tévedjetek el magabiztosságotokban: csak a bundesmutti hívott
titeket. Nálunk csak pár agymosott feminipunci, meg sérült lelkű
liberális tárta szélesre felétek a karját és a lábait. Itt,
keletebbre a lányok készülnek. Nem a fogadásotokra, sokkal inkább
esetleges hívatlan érkezésetekre. Merthogy a hívatlan és még
bunkó vendéget mi nagyon nem szeretjük. Viszont ügyesen
megleckéztetjük.
Képezzük
magunkat belőletek, hogy tudjuk, mi az, amit NEM akarunk. Olvassuk a
Koránt, nézzük videókon a viselkedéseteket. Készülünk
keményen – belőletek! És felénk még akadnak a portáshoz
hasonló kemény gyerekek. Olyanok, akik tanulmányozva benneteket
már pontosan tudják, nektek nem elég a tökötökre lépni. Már
tudják, hogy ti a vér szagától megvadulva még ádázabbak
lesznek. Veletek hosszú harcot, ökölcsatát vívni bizony nem
szabad. Emlékszünk még, mit műveltetek a Tahír téren a saját
asszonyaitokkal, azokkal, akik veletek álltak a könnygáz elé.
Veletek együtt, a ti szabadságotokért. Emlékszünk a rettegő
szavaikra, a sírásukra, ahogy meggyalázásukat elmesélték. Hát
a mieinkkel ezt nem fogjátok tenni. A mi lányaink ugyanis nem
használati tárgyak. És készülnek a fiaink, hogy megvédjék
őket, hogy továbbra is nyugodtan élhessenek a mi kicsi
országunkban.
Szóval,
kicsit sem kedves migránsok, maradjatok csak a bundesmutti szoknyája
mellett, és röhögjetek jókat a kölni polgármester néni
lányoknak szánt viselkedési kódexén. Még. Mert ha lassan, de
ébredeznek a német fiúk is. Utána majd a franciák, az osztrákok,
a finnek, és mind a többi. De számotokra a legnagyobb csalódás
lányaink harca és lázadása lesz.
Persze
hiába mondanám nektek, kik azok az Erinnüszök, Görögországból
ti csak Leszbosz és Kósz szigetét ismeritek, a mitológiát vajmi
kevéssé. De mi itt, kelet felé tele vagyunk ilyen bosszúálló
Erinnüszökkel. Sok apró, ébredező és belőletek felkészülő,
bosszúálló nő, aki nem hagyja, hogy az övéit bárki bántsa.
Olyan, aki nem hagyja magát, nem hagyja családját. Előbb vagy
utóbb kiismerünk benneteket, és a tervetek, hogy a lányainkat
burkába dugjátok, miközben ti élitek itt a kifacsart, sajátos
képre formált, muszlimnak nehezen nevezhető életet, lassan csak
keserű álom lesz nektek.
Mert:
„Forr a világ bús tengere, ó magyar!
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
S a föld lakóit vérbe mártott
Tőre dühös viadalra készti.”
Ádáz Erynnis lelke uralkodik,
S a föld lakóit vérbe mártott
Tőre dühös viadalra készti.”
Ha
harc, hát legyen harc. Ti kezdtétek! Emlékeztek? Még ott,
Röszkén. Párizs, Brüsszel, a „muszlim szilveszter” már csak
a folytatás. Itt, nálunk mutattátok meg először igazi arcotokat.
„Ha ismerjük az ellenséget és ismerjük magunkat is, akkor száz
csatában sem jutunk veszedelembe.” Hát mi már dolgozunk ezen. És
ha kell, akkor megyünk segíteni nyugatabbra.
Soha
ne felejtsétek el, honnan kapta a mi kontinensünk a nevét! Európa
lehet, hogy vén, ám igenis gyönyörű, és ha kicsit megtört, és
sokat szenvedett is, akkor is igen büszke NŐ!
Nem-szeretettel
és nem-üdvözlettel:
Egy
szőke, zöld szemű, fehér bőrű európai nő
Nemzeti
InternetFigyelő (NIF)
MEGSEMMISÜLT A VÁD A BUDAHÁZY ÉS TÁRSAI ELLENI MAGYAROK NYILAI PERBEN
Almási
Lajos videós tudósítása a tárgyalásról. A felvételen Budaházy
és Gaudi latolgatja az esélyeket a Magyarok Nyilai büntetőperről
dr. Szikinger István ügyvéd megsemmisítő erejű védőbeszéde
fényében.
A
Fővárosi Törvényszéken május 20-án kezdte meg és május 23-án
fejezte be a védőbeszédét dr. Szikinger István ügyvéd,
Budaházy György védője a 17 hazafi elleni immár hetedik (!) éve
folyamatban levő büntetőeljárásban.
Nem
kis tétről van szó, mivel a Nemzeti Együttműködés Rendszerének
ügyészsége – a Bajnai rendszer ügyészsége által megkezdett
tévúton végighaladva – drákói (Budaházy Györgyre felső
határhoz közeli, azaz 20 éves szabadságvesztést kért, de a
többiekre is hosszú éves tételeket!) fegyházbüntetések
kiszabását kérte a szerinte egyértelműen terrorszervezetnek
minősülő Hunnia Mozgalom megvádolt tagjaira.
Miközben
Gyurcsány és társai még most is szabadlábon ügyködnek a
nemzetünk ellen, “dübörög az elszámoltatás”, most éppen
azok ellen, akik a vád szerint erőszakkal szegültek szembe a
2010-ben megbukott önkényuralmi rendszerrel.
(És
nemzeti jogvédőkkel szemben is: 2006
ősze miatt ma én ültem a vádlottak padján! Beszámolóm
rövidesen látható lesz.)
Többségük
már hosszú időt töltött előrehozott büntetésként előzetes
letartóztatásban, Budaházy két és fél évet.
Sokadmagammal
(többek között dr. Morvai Krisztina, ifj, Hegedűs Lóránt, Novák
Előd, Sneider Tamás, Toroczkai László és még sok hazafi) én is
ott voltam ezen az egyszerre nemzetpolitikai és jogtörténeti
jelentőségű eseményen.
Dr.
Szikinger István ügyvéd szakmailag kifogástalan, kiválóan
felépített és elképesztően alapos, érzelmi hatásoktól sem
mentes szenzációs védőbeszéde tételesen zúzta halomra a
Budaházyék ellen emelt vádakat mind büntető anyagi jogi, mind
büntető eljárásjogi szempontból, de megkerülhetetlenül pontos
és erős emberi jogi, illetve alkotmányjogi megalapozottsággal is.
Nemcsak jogászok, de minden hazafi számára is ajánlott a
védőbeszéd megtekintése amely itt látható:
Hunnia per: Szikinger védőbeszéd 01/1 2016.05.20.
Hunnia per: Szikinger védőbeszéd 04/1 2016.05.23.
Hunnia per: Szikinger védőbeszéd 04/2 2016.05.23.
Hunnia per: Szikinger védőbeszéd 05/1 2016.05.23.
Hunnia per: Szikinger védőbeszéd 05/2 2016.05.23.
A
több mint száz tárgyalással járó bizonyítási eljárás végére
végképp egyértelművé vált, hogy egyetlen vádlottal szemben
egyetlen vádpont sem állhat meg, bár a döbbenetes az, hogy ezt
még a vádemelés előtt, hat évvel ezelőtt világosan levezettük
dr. Morvai Krisztinával és dr. Kabódi Csaba
büntetőeljárás-jogásszal közös vizsgálatunkban és az erről
készült dokumentumfilmben (Magyar Guantanamo:
Magyar Guantanamo - Törjük át a hallgatás falát!
Még
sorra következik a többi védő (köztük nemzeti jogvédő ügyvéd
kollégák is) védőbeszéde, majd a vádlottak védekezése,
viszontválaszok, utolsó szó jogán elmondott vádlotti
nyilatkozatok és az ítélethozatal. Utóbbira lehetséges, hogy már
csak ősz elején kerül sor. Kérem figyeljék a tárgyalásokról
szóló híradásokat, és ha tehetik menjenek is el, amelyikre
tudnak. Fontos, hogy érezzék a meghurcoltak, hogy nincsenek
egyedül.
Ezek
után már a bíróságnak is sokkal könnyebb lesz törvényes
ítélettel felmenteni az összes vádlottat és aztán végre sor
kerülhet rehabilitációjukra annyi meghurcoltatás után.
A
tárgyalásról a pestisracok.hu így számolt be:
A
Mátyás Király Tv (Buncsik Marianne és Kovács Péter) videós
összefoglalója a május 20-i tárgyalásról, amelyen
nyilatkozik még mellettem Budaházy Edda, Budaházy György és
édesanyja is.
Honfitársi üdvözlettel:
dr.
Gaudi-Nagy Tamás nemzeti jogvédő
Nemzeti
InternetFigyelő (NIF)
Budaházy György a tárgyaláson - exkluzív interjúk (2016.05.20)
Nekem
egy kérdésem volna . Miért nem a Draskovics ellen folyik ez a
terrorista per ? Ha jól emlékszünk az olaj maffia kereszt apára
annak idején bizony a politikusi szenny ládák ,a rendőrség , a
honvédség , a titkosszolgálatok , a biróságok , az ügyészségek
, és mindenféle hatalmi ág bizony benne volt a rablásokba , és a
gyilkosságokba . Több embert öltek meg mint Kádár az 56 . - os
vészkorban , ha nem ez a terrorizmus akkor mi ???? Amit úgy
kreálnak a büdös zsidók , mert e mögött is a cionista zsidóság
húzódik meg !!!! 56 előtt ugye a Dunába darálták az embereket ,
most egy Pintér , és gyilkosság BT – je likvidálta , és szedte
be a pénzeket , de ön járó volt a rendőrség , honvédség ,
titkosszolgálat ügyészségek bíróságok a politikusok a
szocialisták , szdsz esek , még polgárháborút is ki akartak
robbantani a titkosszolgálatokkal karöltve , hogy a magyar gladio
mennyire volt ebben benne az nem derült ki , mert végül nálunk
nem jött össze , de Ukrajnába , ott igen , még ma is gyilkolják
az Ukrán civileket nőket gyerekeket , öregeket !!! , és kik ugye
nem gondoljátok , hogy a cionista zsidók olyan helyi hatalmasak
voltak , hogy ezt ők vitték végre , nem itt a szabadkőművesek
cionista bérgyilkosok moszad cia zsoldban lévő gladiosok , és
hatalmas pénz, és fegyver mozgatások után alakult ki a
polgárháború . Hogy hazánkba is erre játszottak a draskovics
pintér szeny alakok , meg a páholyosok , azt nem kell , különösen
bemutatnom , hisz mindenki szeme láttára történt az összekető
legyilkolása is Racsi bátyi fiát így öngyilkolták meg , hogy ne
érhessenek fel a gyurtyány hóhérhoz .
A
terroristákat ott keressétek a nép itt csak az elszenvedője e
terroristák akcióinak !!!
Hogy
mennyire benne volt a politikai elit a köztársasági elnökünknek
helikopterrel hordták a nem nokiás dobozos pénzeket , és mikor
lezuhant a helikopter a pénz is ben éget a gépbe !!!
Drága
barátaim azért én megkaptam az eléget bankókat igaz egy héttel
később , de pótolták a fiuk !!!!
És
hogy mennyire vérszemet kaptunk , hát a nemzeti vagyonotokat is
elloptuk , és az óta sincs elszámoltatás , gyáva ez a nép az
szdsz , már rég kimult a pénzt elvertük ingó ingatlanokat
elkócsa vetettük , bizony itt már nincs mit keresnetek , még a
zsidó halottainkat is egymás tetejére hantoljuk , hogy a betevő
falatjaink meglegyen , nem véletlenül megyünk minden évbe a
kormányhoz földárverezés kiírásáért , és zsinagóga
építéséért könyörögni , hogy a nyugdíjas állásainkat
életfogytiglanná vátoztassa a kormány !!! És ti mit akartok ,
örüljetek , hogy csak egy két terrorista pert indítunk ellenetek
, balekok , mert ti csak baleknak kelletek , hogy legyen ki elvigye a
balhét , majd draskovics fogja elvinni , mit gondoltok , hisz ő a
páholy utasításait hajtotta végre , és a többi is csak közben
a huzat teletömte nekik a kiépített nagy zsebeiket pénzzel
ékszerrel , és minden jóval !!!! Itt az elszámolás az olajos
benzines molotov koktél lehet , amivel felgyújtod az összerabolt
ingatlanainkat !!!
Na
pá aranyom , ha hülye goj vagy , hagyod , hogy tovább lopjunk , ha
ébredezel , behivod a migráns muszlimokat , és elvégezteted velük
a piszkos munkát , és mikor a cionista rablóhad elpucol ,
megpróbálod a muszlimokat utánuk ereszteni !!!
SZOLGASÁGBA TASZÍTANÁ AZ EU A FÜGGETLENSÉGÜKÉRT KÜZDŐ TAGÁLLAMOKAT, ÍGY HAZÁNKAT IS?
Dr.
Morvai Krisztina EP képviselő és dr. Gaudi-Nagy Tamás európai
jogi szakjogász, az NJSZ ügyvezetője az Európai Parlament idei
májusi plenáris ülése után, annak tapasztalatairól beszélgetnek
“a színfalak mögött”, Strasbourgban.
A
témák:
– brutális büntetéseket fizettetne a kötelező migráns áttelepítésnek ellenálló tagállamokkal az EU
– a megbukott dublini menekültügyi rendszer reformja és a schengeni “szabad” belső határok megőrzése címén teljesen központosított bevándorlási- és menekültügyi “megoldást” akarnak, kötelező automatikus áttelepítéssel – a két kiemelt vita elemzése
– hogyan csempészné be Európába az EU újabb gazdasági bevándorlók millióit az embercsempészet-emberkereskedelem elleni harc és az áldozatok védelme ürügyén? – a jelentés vitájának elemzése
– a migránsáradatért nem kis részben felelős Törökország által kizsarolt EU-török megállapodás alapján küszöbön áll 80 millió török vízummentes EU-ba utazási lehetőségének megnyitása,
– az EU kétarcúsága: miközben harcos állásfoglalásban áll ki a muszlim krími tatárok jogaiért és követeli közülük egyes politikai fogolynak minősített személyek szabad lábra bocsátást Oroszországot ostorozva, addig tétlenül és közönyösen szemléli, hogy az elcsatolt magyarok jogait egyre többször és durvábban sértik meg különösen Erdélyben, ahol Beke István és Szőcs Zoltán székely hazafiak “terrorizmus” gyanújával már lassan fél éve bizonyítékok nélkül sínylődnek román börtönben,
– a “dübörgő” elszámoltatás hazai eredményei: Budaházy Györgyre 20 év és 15 társára tíz évet meghaladó fegyházban letöltendő büntetést kért az ügyész a Hunnia perben, dr. Gaudi-Nagy Tamást pedig május 25-én vádlottak padjára ültetik az ügyészség 2006 őszi dicstelen szerepét taglaló, még országgyűlési képviselőként tett kijelentése miatt
– háborús menekültek helyett most már nyíltan bevándorlókról és munkát kereső, “innovatív” gazdasági migránsokról szólnak a friss EU dokumentumok, a cél: az illegális migráció helyett a tömeges legális bevándoroltatás távoli idegen kultúrákból Európába; a kiemelt vita és a Bizottság közös bevándorlási politikát erőltető veszélyes javaslatának elemzése
– kitekintés: Orbán Viktor miniszterelnök délvidéki látogatásának értékelése és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat erdélyi jogi monitorozó útjának néhány tapasztalata
– a kézdivásárhelyi székely hazafiak üzenete a bukaresti börtönből
– brutális büntetéseket fizettetne a kötelező migráns áttelepítésnek ellenálló tagállamokkal az EU
– a megbukott dublini menekültügyi rendszer reformja és a schengeni “szabad” belső határok megőrzése címén teljesen központosított bevándorlási- és menekültügyi “megoldást” akarnak, kötelező automatikus áttelepítéssel – a két kiemelt vita elemzése
– hogyan csempészné be Európába az EU újabb gazdasági bevándorlók millióit az embercsempészet-emberkereskedelem elleni harc és az áldozatok védelme ürügyén? – a jelentés vitájának elemzése
– a migránsáradatért nem kis részben felelős Törökország által kizsarolt EU-török megállapodás alapján küszöbön áll 80 millió török vízummentes EU-ba utazási lehetőségének megnyitása,
– az EU kétarcúsága: miközben harcos állásfoglalásban áll ki a muszlim krími tatárok jogaiért és követeli közülük egyes politikai fogolynak minősített személyek szabad lábra bocsátást Oroszországot ostorozva, addig tétlenül és közönyösen szemléli, hogy az elcsatolt magyarok jogait egyre többször és durvábban sértik meg különösen Erdélyben, ahol Beke István és Szőcs Zoltán székely hazafiak “terrorizmus” gyanújával már lassan fél éve bizonyítékok nélkül sínylődnek román börtönben,
– a “dübörgő” elszámoltatás hazai eredményei: Budaházy Györgyre 20 év és 15 társára tíz évet meghaladó fegyházban letöltendő büntetést kért az ügyész a Hunnia perben, dr. Gaudi-Nagy Tamást pedig május 25-én vádlottak padjára ültetik az ügyészség 2006 őszi dicstelen szerepét taglaló, még országgyűlési képviselőként tett kijelentése miatt
– háborús menekültek helyett most már nyíltan bevándorlókról és munkát kereső, “innovatív” gazdasági migránsokról szólnak a friss EU dokumentumok, a cél: az illegális migráció helyett a tömeges legális bevándoroltatás távoli idegen kultúrákból Európába; a kiemelt vita és a Bizottság közös bevándorlási politikát erőltető veszélyes javaslatának elemzése
– kitekintés: Orbán Viktor miniszterelnök délvidéki látogatásának értékelése és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat erdélyi jogi monitorozó útjának néhány tapasztalata
– a kézdivásárhelyi székely hazafiak üzenete a bukaresti börtönből
Szolgaságba taszítaná az EU a függetlenségükért küzdő tagállamokat, így hazánkat is?
Nemzeti
InternetFigyelő (NIF)
Ezer családot lakoltattak ki a moratórium lejárta óta
Országszerte megközelítőleg ezer családot lakoltattak ki otthonából a kilakoltatási moratórium lejárta óta. Körülbelül ötezer ember vesztette el egyetlen otthonát, több tucatnyi családtól elvették és állami gondozásba helyezték kiskorú gyermekeiket, mert a szülőknek nincs hol lakniuk – tudatta a Magyar Szociális Fórum kedden kiadott tájékoztatásában.
A kilakoltatások legfőbb oka a fizetésképtelenség. Ez egyaránt vonatkozik az önkormányzati bérlakásokból kilakoltatottakra, és azokra, akik elvesztették tulajdonukat, mert nem tudták törleszteni jelzáloghiteleiket.
Az önkormányzati bérlakásokból túlnyomórészt olyanokat lakoltatnak ki, akiknek a jövedelme oly szerény, hogy dönteniük kell, esznek-e vagy rezsit és lakbért fizetnek. A jelzálog-hiteltörlesztés képtelensége miatt az első negyedévben több száz család feje fölül vették el a fedelet, jóllehet a devizahitel néven elhíresült pénzügyi konstrukció egykori törvényességéhez erős kétségek férnek, hatalmi körökben mégsem merült fel a kártalanítás vagy a kártérítés követelménye. A politikai vezetés – vélhetően a bankokra kivetett különadó kivetése miatt – megengedte, hogy a bankok kilakoltassák, aki nem fizet.
Most
mondjátok meg , ezek után nem gondoljátok úgy , hogy azt a
molotov koktélt még is be kéne vetni !!!!!
Amit
láttok két élet munkájával össze kuporgatott vagyonka , és a
kirabolt meghurcolt emberi lény , kinek ez jár , ez a munka bére .
Fegyvert
nem tartanak , hisz becsülettel szolgálták el éltüket , és ez
az eredmény , még egyet tehettek volna mikor a hiénák megérkeztek
előtte a gázt kinyitni , és mikor bent vannak berobbantani , hogy
egy végrehajtóval kevesebb sanyargassa a magyart !!!
„Megoldásnak” egyebek között a Nemzeti Eszközkezelőt és a magáncsőd intézményét szánták, de az egyikről kiderült, hogy eredeti rendeltetése, a lakhatás megmentése helyett olykor piaci szereplőként viselkedik, és nem feltétlenül a bentlakók megmentése a célja, az utóbbi pedig halva született, hiszen a létminimum alatt élők négymilliós seregének megélhetése nem biztosítható magáncsőddel, legfeljebb olyan gazdasági- és társadalompolitikával, amelyre a kormány és az állam volna képes, ha munkát, kenyeret és lakhatást akarna biztosítani.
A Magyar Szociális Fórum arra is felhívta a figyelmet, hogy társadalmi kiállással és szolidaritással számos kilakoltatást sikerült megakadályozni. Példaként hozta fel a négygyermekes galgahévízi, az ötgyermekes biharkeresztesi, és a főváros VI. kerületében élő 72 éves rokkant férfi esetét. Mindegyik kilakoltatást úgy sikerült elkerülni, hogy az önkormányzat, vagy az eszközkezelő, esetenként mindkettő a megoldást kereste a lakáskiürítés helyett, rugalmas, segítő és kompromisszum kész magatartást tanúsított, eleget tett az MSZF kérésének.
A
Nemzeti Eszközkezelő hétfőn arról tájékoztatta a Magyar
Szociális Fórumot, hogy határozatlan idejű lakásbérleti
szerződést kötött az öt kiskorú gyereket nevelő
biharkeresztesi családdal. Az Eszközkezelő bírósági végzéssel
alátámasztott kilakoltatási szándékának megváltoztatásában
döntő szerepet játszott a társadalmi kiállás a családért, a
biharkeresztesi polgármesteri hivatal emberségessége, az
érintettek kompromisszumkészsége, és magának az Eszközkezelőnek
a rugalmas, belátó, küldetését komolyan vevő hozzáállása is
– írta a „Munkát-Békét-Biztos megélhetést” jelszaváról
ismert emberjogi szervezet.
(MSZF)
Bal-Rad komm: “…az első negyedévben több száz család feje fölül vették el a fedelet…A politikai vezetés – vélhetően a bankokra kivetett különadó kivetése miatt – megengedte, hogy a bankok kilakoltassák, aki nem fizet…”
-Azaz: mindenki léphet egyet előre! Csakhogy az első sorban állók előtt ott a szakadék! És a bekötött szeműek tömött sora szépen egyet előrelép! Egy lépéssel mindenki közelebb került a qrmányzati álomhoz!
Függetlenségünk
záloga a közösségi finanszírozás.
Ha tetszett ez a cikk,
oszd meg és/vagy kommentáld a cikket a facebookon, twitteren,
hozzászólásokban nagyobb médiafelületeken.
Facebookon: Balrad.com, a Twitteren: @Balradcom
Támogasd
a Bal-Rad munkáját pénzadományoddal postai küldemény
formájában,Molnár
Erzsébet 2747 Törtel, Petőfi-ut. 12.
vagy
paypal utalással:
Itt az adatolt bizonyíték: az osztrák belügy csalt a választásoknál – az osztrák sajtó hallgat
Aki ráklikkel az alábbira, ott láthatja a táblázatot az adatsorokkal: 146,9 %-os (!) részvételt hazudtak
Bizonyíték
a csalásra: az osztrák belügyminisztérium közzétette a
hivatalos választási eredményeket. Aki megnézi, mit jelentettek
ezek az adatok a mintegy 11 ezer lakosú, festői Waidhofen an der
Ybbs városkában, azt látja, hogy ott a
szavazók 146,9 %-a (!) adta le szavazatát.
Vagyis a lehetséges maximum (minden szavazásra jogosult szavaz is)
majdnem másfélszerese. És az osztrák sajtó ezt „nem vette
észre”. Ott így győzött a zöld Van der Bellen a
szavazatok 52,7 százalékával, a 47,3 %-ot kapott szabadságpárti
Norbert Hofer előtt. És ha „csak” a száz százalék szavazott
volna, ki győz? Nem kellene újra számolni a szavazatokat az egész
országban?
„Mi
van a választói kártyák összeesküvése mögött?”
gúnyos címmel a vezető osztrák lap honlapjára tegnap 11 óra 32
perckor kitett cikke arról számol be, hogy az Osztrák Szabadság
Párt (FPÖ) a választások megkérdőjelezésével fenyeget, miután
a belügyminisztérium honlapjára „véletlenül” hibás adat
került fel. (Mivel a „véletlen” hibát a Die Presse nyilván
véletlenül nem nevezi meg közelebbről, nem tudni, hogy a fentebbi
hamisításról van-e szó, amelyre a cikket kommentelő egyike hívja
fel a figyelmet, vagy volt-e más is.) Az írás hozzáteszi,
hogy az FPÖ az osztrák közszolgálati ORF-fel szemben is
manipulációs vádat hangoztatott. A cikk „lead”-je
(összefoglalója): „Az
FPÖ a választások megtámadásával fenyegetőzik. A
belügyminisztérium egy hibája tüzeli a hamisításról szóló
híreszteléseket. Központi manipulációra semmiféle utalás
nincs, de egy nem központi legalábbis elképzelhető”. (Ami
a gúnyos címet illeti, a vezető osztrák lap elfelejtett számos
egyéb cikkének ezt a címet adni: „Mi van a Putyin le akarja
rohanni Európát összeesküvés mögött?)
Ferenc
pápa üzent
a tegnap kezdődött és ma befejeződő isztambuli Világ
Humanitárius Csúcstalálkozónak, ahol Erdogan török elnök
mellett az ENSZ főtitkára is részt vesz. A
pápa „azzal fenyegette a Nyugatot, hogy egyetlen menekült sem
maradhat befogadás nélkül”,
írja a jobboldali olasz lap.
Donald
Trump ismét „belegyalogolt” Bill Clintonba azzal,
hogy hétfőn új
videót
bocsájtott útjára, amelyen több
nő durva szexuális magatartással vádolta a volt elnököt,
beleértve Juanita Broaddricket, miközben a „szélhámos Hillary”
hallható, amint a háttérben „csacsog”, jelenti az amerikai
internetes hírportál.
Európa
tízszer annyi kárt szenvedett az USA-nál kereskedelmében
Oroszországgal, amióta a vele szemben érvényben lévő
szankciókat bevezették,
olvasható a most nyilvánosságra hozott Oroszország: a
transzatlanti egység tesztje című jelentés előszavában, amelyet
Stephen Szabó, a Transzatlanti Akadémia ügyvezető igazgatója
írt. Az EU teljes kereskedelme Oroszországgal 2013-ban 326,5
milliárd euró összegű volt, ami 2015-re 210 milliárd
dollárra csökkent. Ezzel szemben az amerikai-orosz kereskedelem
38,2 milliárd dollárról 23,6 milliárd dollárra csökkent
ugyanezen időszakban, jelenti az orosz hírügynökség angol nyelvű
hírportálja. Csakhogy, nyilatkozta Szabó a hírügynökségnek, a
nyugati „egységet” az elkövetkező idők alaposan próbára
teszik majd. 2017 januárjában új amerikai kormány veszi át a
vezetést. Ez évben kerül sor a német és francia választásokra,
és az új felállású kormányokkal a „transzatlanti egység”
az orosz szankciókat illetően próbát áll majd ki. Németország
és Franciaország üzletei köreiben már most erős a szankciók
ellenzése. „Magyarország, Görögország, Ausztria és
Olaszország szintén megkezdte az Oroszország elleni büntető
lépések ellenzését”. Velence tartomány holnap szavaz arról,
hogy elismerje-e a Krím-félszigetet Oroszország részének és
megszüntesse-e az Oroszország elleni szankciókat.
A
német Bayer AG tegnap részletezte ajánlatát az amerikai Monsanto
62 milliárd dollárért történő megvásárlására. A két cég
együtt a világ egyik legnagyobb agrokémiai vállalkozását hozná
létre. A Monsanto jelenleg világelső a mag- és gabonagenetikában,
míg a Bayer a gyomirtók terén bizonyított. A két cég együtt
„valódi globális mezőgazdasági vezető” lenne. A felvásárlás
magában foglalná azt, hogy a Bayer AG átvállalja a Monsanto 8
milliárd dolláros adósságát is.
A Cipruson vasárnap
tartott parlamenti választásokon most
először egy ultrajobboldali párt képviselői kaptak helyet a
törvényhozásban.
A Nemzeti Népfrontnak (ELAM), amely igen hasonlatos a görög
„neonáci” Arany Hajnal pártjához, most két képviselője van,
miután a szavazatok 3,7 százalékát szerezte meg. Ugyanez a párt
2011-ben még csak egy százalékot kapott, jelenti az uniós ügyekre
szakosodott lap.
A
magát „harcos baloldalinak” nevező hírportál „Orbán
a migránsok meggyilkolására szólít”
címen
azt írja, hogy „hazánkban” (hogy
ez hol van, és ki a szerző, a cikkből nem derül ki)
nagy a rémület attól, hogy Ausztriát egy szélsőjobboldali
vezeti, mintha ez lenne az egyetlen európai ország e téren. Kissé
gyorsan felejtjük – írja a cikk szerzője – az
ultranacionalista Orbán „elnök” országát, ahol az európai
testületek impotensek abban, hogy korlátozzák a Magyarországon az
emberi jogok elleni súlyos merényleteket. Ez az az ország, ahol
Orbán tűzparancsot adott ki a migránsokkal szemben, és amely
ország „már elkövette azt az elképzelhetetlen szörnyűséget,
hogy különösen embertelen szögesdróttal… kerítette körbe
magát”. A szerző az utolsó mondatában kijelenti, hogy „egyre
jobban szégyellek európainak lenni”.
A
párizsi Sorbonne Egyetemen működő Celsa újságíródiákjai
Röszkére vonultak és onnan küldték el
tudósításukat „Magyarország:
a szögesdrót mögött a migránsok utolsó reménye Európa
kapujában” címmel.
Kulcsszavak: kisgyerekek,
kék szemből csöpögő könnyek (a
cikkhez mellékelt, szögesdrótba kapaszkodó kisgyereknek éjfekete
szemei vannak), trikó
alatti bekötött sebek, por, hőség, szenvedés.
Az újságírótanoncok azért érkeztek tíz napra Magyarországra,
hogy tanulmányozzák „a szabadságra szomjas ifjúság és
egy ultrakonzervatív kormány között őrlődő ország összetett
aktualitását”. (A
30 éve működő tanoda nem küldte el diákjait gyötrődésfigyelőbe
Magyarországra 2006-ban.)
Ausztria: már szabad beszélni a 146,9 %-os választási csalásról; végképp megőrült az EU gazdája (is):
a német fejlesztési miniszter, Gerd Müller azt javasolja, hogy az EU költségvetésének 10 százalékát fordítsák a “menekültválságra” (Guardian)
Tegnap
este 10 óra előtt néhány perccel az osztrák napilap végre ki
merte nyögni, hogy valami nem stimmel a belügyminisztérium
számadataiban – miután idézhette a hazug adatok
forrását. „146,9
százalékos választási részvételi arány
Waidhofen/Ybbsben” címmel
ad hírt a vasárnapi elnökválasztás „hivatalos” belügyi
adatairól, és azt így kezdi: „Mint
Robert Stein, a belügyminisztérium választási osztályának
vezetője hétfőn este kijelentette…, az eredményt korrigálják”.
Stein hozzátette, „Ez azonban nem jelenti az összeredmény
jelentős változását”. A hibát a jövő hétig „befagyasztják”,
és meghagyják az adattárban. A cikk arra is rátér,
hogy Heinz-Christian
Strache FPÖ-elnök Linz esetében „lehetséges választási
csalást szimatolt”,
amiért túl nagy arányú volt ott a levélben leadott szavazatok
aránya.
Németországban
is idézték Stein urat a 146,9 százalékos részvételről: a
hírtévé portálján ezzel a címmel jelent meg a
csalás: „Választási
defekt Ausztriában: a 147 százalékos részvételi arány
felmérgesíti az FPÖ-t. Az
engedelmes kutyamédium már az első mondatában kitette az FPÖ elé
a „jobboldali populista” jelzőt. Robert Stein szerint a hibát
„sajnálatos módon” az illetékes tartományi hatóság követte
el. A tévé ezután Strachét
idézi, aki kijelentette, megvizsgáltatnak minden
rendszertelenséget.
Gerd
Müller, német fejlesztési minisztert idézi a brit lap, aki
szerint az EU költségvetése 10 százalékát kellene a
„menekültválságra” fordítania.
Tegnap
este 6 órakor a globális orosz adó vezető híre arról szólt,
hogy milyen kemény összecsapások történtek Brüsszelben a 60
ezer tüntető és a rendőrség között. A
szakszervezetek által szervezett demonstráció a kormány
„antiszociális” politikája ellen irányult, mert a résztvevők
úgy látják, hogy az jelentősen rombolja az ország
társadalombiztosítási rendszerének alapjait. Az adó idézi a
szakszervezeti vezetők azon panaszát, hogy Charles Michel
miniszterelnök (a Magyarországot az Európai Parlamentben
folyamatosan támadó balliberális Louis Michel volt belga
külügyminiszter fia) szabadpiaci politikája az elmúlt két
évben egy átlagos belga családnak mintegy havi száz eurójába
került. A szakszervezeti vezetők arra is felszólították a
kormányt, hogy szüntesse meg a nagyvállalatok adóelkerülési
gyakorlatát. (A
brit közszolgálati adók hírportálja világhíreket tartalmazó,
nyomtatva 8 oldal terjedelmű híradásai közül egyetlen egy nem
szól a brüsszeli konfrontációról, illetőleg eseményről.)
*
*
*
Az
orosz légierő szíriai
hadműveleteinek szeptember végi megkezdése óta a szíriai
hadsereggel együttműködve az
Iszlám Állam 28 ezer militánsát ölte meg,
ami a terrorcsoport állománya több mint egyharmada. Az amerikaiak
által vezetett koalíció két év alatt ötezret, közölte Szergej
Lukjanov, az orosz hírszerzés helyettes vezetője.
DER SPIEGEL
A
német hírmagazin főszerkesztője reggeli köremailjét azzal
kezdi, hogy Merkelnek (nem
EU-t ír!) a
Törökországgal kötött megállapodása olyan épülethez
hasonlít, amelyen naponta jelennek meg óriáshasadékok. Vasárnap
a kancellár Isztambulba utazott, hogy Erdogan török elnökkel
beszéljen, aki Merkelt egy negyed órán át váratta. Majd közölte
vele, nem gondol arra, hogy engedjen az európaiak kívánságának
és enyhítse a terrorellenes törvényein. Erre Merkel
közölte, akkor nem lesz gyors vízummentesség a törököknek. /Így
dönt Merkel a helyszínen „demokratikusan” az EU nevében, azt
meg sem kérdezve/.
Így hazudik
a(z) Euronews: Maria Zaharova az orosz külügyminisztérium
szóvivője kijelentette, a hírtévé egy cikkében Szergej Lavrov
orosz külügyminiszter twitter-fiókjában olvasható üzenetére
hivatkozott azzal, hogy így reagál Moszkva Velence regionális
tanácsának azon döntésére, hogy eltörlik az Oroszország elleni
szankciókat. Kár, hogy Lavrovnak nincs twitter-fiókja,
mondta Zaharova, kiemelve, a csatornát az ilyen hamis hírek
elhiteltelenítik.
*
*
*
Szergej
Lavrov orosz külügyminiszter
hangsúlyozta, a Moszkva-Peking kapcsolatok jelentik az orosz
külpolitika legfontosabb súlypontját. Ezt kínai kollégájának
mondta a Sanghaji Együttműködési Szervezet ülésén, jelenti az
orosz hírügynökség német nyelvű portálja.
*
*
*
Edward Snowden,
az amerikai titkosszolgálat volt munkatársa hamarosan új
dokumentumokkal lepi meg a világot.
A vezető
amerikai lap „A republikánus zsidó koalíció elítéli az
újságírókkal szemben antiszemitizmust” címmel arról ír, hogy
a Sheldon Adelson kaszinómágnás által súlyosan finanszírozott
Republikánus Zsidó Koalíció kedden elítélte az elnöki
versenyről tudósító amerikai újságírók ellen egyre növekvő
antiszemita támadásokat. Ilyen kommentek „áradata” jelent meg
a twitteren és más közösségi médiában, miután ezen újságírók
Donald J. Trumpról negatív módon írtak.
Az
Európai Sajtófotó Ügynökség egyik fotósát, a
drúz származású Atef Szafadit arra akarták kényszeríteni, hogy
vegye le nadrágját mielőtt belép az izraeli miniszterelnök
irodájába.
Ezt megtagadta, és nyomában a külföldi tudósítók nem voltak
hajlandóak beszámolni Netanjahu találkozójával a francia
miniszterelnökkel, Manuel Valls-szal folytatott megbeszéléséről.
Az Izraelben működő külföldi sajtótudósítók szervezete
elítélte a megszégyenítő magatartást, jelenti az angol nyelvű
izraeli médium.
Tegnap a
Monsanto visszautasította a német Bayer AG ajánlatát, hogy 62
milliárd dollárért az amerikai céget felvásárolja. A
Monsantónál kijelentették, a „biotech” cég nagyobb vételi
ajánlatot érdemel, tudósít róla a globális terjesztésű
amerikai lap.
A
francia tévé hírportálja – majd több francia médium –
tudósított arról, hogy Nadine
Morano, egy korábbi jobboldali francia miniszter,
aki jövőre az elnökjelöltségért is harcolni kíván, azt
mondta a párizsi északi pályaudvarról (Gare du Nord), hogy „az
Afrika” és „már nem Franciaország”. Utána
feltette a kérdést: „Ezt nincs jogunk kimondani? Ez az
igazság.”
Hillary
Clinton, a demokratapárti jelöltje a Fehér Háznak, elutasította,
hogy egy utolsó vitát folytasson Bernie Sanders vetélytársával.
A vitára a két politikust a Fox News tévéállomás kérte fel.
Szóvivője azzal hárította el a meghívást, hogy Clintonné az
idejét hasznosabban töltheti el a kampányolással, írja a
népszerű francia alternatív hírportál.
Zöldek: Európa felelőssége befogadni a migránsokat
2016.
május 24. 12:18
PÁRIZS,
12:18
Yannick
Jadot, az Európai Zöld Párt francia EP-képviselője szerint
Európának morális és jogi felelőssége a bevándorlók
befogadása, aggodalomra pedig semmi ok: "gazdag kontinens
vagyunk".
A
zöldpárti képviselő, Yannick Jadot a France
24 vendége
volt hétfőn, a műsorban többek között a migránsválságról
és a szélsőjobboldal előretöréséről kérdezték, példaként
említve az Osztrák Szabadságpártot.
Úgy gondolom, hogy el kell mondani az igazságot az európai polgároknak. Közös felelősségünk és kötelezettségünk befogadni a migránsokat, különös tekintettel azokra, akik Szíriából, Szomáliából, Irakból és Afganisztánból érkeznek.”
– jelentette
ki Jadot.
A
francia politikus szerint Európának meg kell mentenie ezeknek az
embereknek az életét, erre pedig úgy véli, hogy a nemzetközi
jog is kötelez bennünket, tehát európai vezetőinek úgy kellene
cselekednie, ahogyan azt Angela Merkel is tette.
Jadot
szerint felesleges minden aggodalom amiatt, hogy a bevándorlók
elveszik az emberek otthonát, munkáját, hiszen „Európa
egy gazdag kontinens”,
ezeknek az embereknek pedig szolidaritásra van szükségük, nekünk
meg rájuk. Az EP-képviselő a műsorban elmondta, hogy a szíriaiak
minőségi, képzett migránsok, akikre minden országban szükség
van.
Yannick
Jadot szerint a migránsok befogadásának a közös
felelősségvállaláson és a „valóságon kell alapulnia, nem a
nacionalizmuson”.
Nem
kell befogadni !!! Ha munkaerőre van szükség a Spanyoloknál 1, 5
millió munkanélküli van , dolgoztassa őket németország , a
munka kultúra is megvan , és a képzésükre sem kell milliárdokat
kiadni . Itt a nemzet államok lebontása folyik !! Egy homogén
államban ahová migránsokat telepítettek , mindig lesz kiélezett
ellentét amit meglovagolva az őslakosságot kilehet játszani .
Eddig eltakarították az útból a nemzeti burzsoáziát Európa
szerte a nemzetté válást hordozó elemeket , nálunk a
parasztságból kulák lett , és ledarálták a Dunába , most újabb
betelepítéssel nem hogy Trianon semmissé tételét érnénk el ,
még azt a maradék területet is elvesztenénk !!! Egy polgárháború
, és az ország 3 , - 4 részre szakítással , már nem is volna
magyar !!!!
Egy
Judapesti Majdan cionista gladioval a polgárháború receptjét
kínálja , és a nagy zsidó birodalom Kárpátmedencei kiépítését
szolgálja a mostani politikai maffia ezt a célt valósítja meg
ezért küzd , és fárad , hogy közben a zsebük jól tele legyen
tömve , szarik ő a mi kártalanításunkra . Nemzeti vagyon ide
vagy oda azt bizony ellopták , és csak úgy tudjuk vissza szerezni
, ha fegyvert fogunk , és felégetjük a rablott ingatlanokat a
rablókkal együtt .
Ezzel gyakorlatilag beismerték, hogy két éve csaltak a választáson
Az
még csak hagyján, hogy 8
magyar alkotmánybíró szerint azt
a választói csoportot, amelyik közvetlen
és erősebb, valamint intenzív kapcsolatban van Magyarországgal,
diszpreferálni kell azokkal szemben, akik szerintük sincsenek
közvetlen, erős és intenzív kapcsolatban
Magyarországgal. Tudniillik a határon túli szavazók számára
kényelmi okokból
megengedett
a levélben szavazás, a magyarországi állandó lakcímmel
rendelkező, de külföldön dolgozók számára viszont meg kell
nehezíteni a választást, ezzel akadályozva őket politikai jogaik
gyakorlásában.
Ebben
nincs semmi meglepő, Orbán miniszterelnök már tavaly
októberben elmondta,
hogy az Alkotmánybíróság
alapvetően kereszténydemokrata többségű.
A tagok többsége láthatóan most is tudta, hogy kik és miért
választották meg őket.
Ami
viszont ennél is durvább, hogy az AB, Navracsics Tibor
akkori közigazgatási és igazságügyi miniszter, valamint
Pállfy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke indokaira
alapozva lényegében
a választási visszaélések megelőzésére és a választások tisztaságának biztosítására hivatkozva
hagyta
helyben a jelenlegi szabályozást.
Eredetileg
ugyanis a törvény minden külföldön tartózkodó magyar
állampolgárnak lehetővé tette a levélszavazást, hogy az
alkotmányos alapjog gyakorlását előmozdítsa.
Majd ezt megváltoztatták úgy, hogy aki a szomszédos országok
valamelyikében él, az továbbra is szavazhat így, aki nem, annak
el kell zarándokolni valamelyik külképviseletre.
Navracsics
szerint ez azért történt, mert
[a] választópolgároknak a szavazás napján külföldön tartózkodása nem ellenőrizhető,
nem lehet olyan törvényi garanciát biztosítani, amely ezt lehetővé teszi. A levélben
szavazók névjegyzékére történő felvétel iránti kérelemben tehát a választópolgár
következmények nélkül tehetne akár olyan hamis tartalmú nyilatkozatot, mely szerint
a szavazás napján külföldön tartózkodik. A szankció nélküli, valótlan tartalmú
nyilatkozattétel lehetősége azzal a következménnyel járna, hogy az a választás
tisztaságát veszélyeztetné azzal, hogy a szavazatok előzetes megvásárlását és a
szavazás titkossága sérelmének megvalósítását megkönnyítené.
Az
NVI-t vezető Pállfy ennél is tovább ment:
[a]rra ugyanis nincs lehetőség, hogy ellenőrizhető legyen az, hogy a levélben
szavazást kérő választópolgár valóban külföldön tartózkodik-e a szavazás napján.
Ennek hiányában pedig gyakorlatilag bárki igényelhetné a szavazási levélcsomag
megküldését, így egyes pártok a szavazatvásárlás olyan módját alkalmazhatnák, hogy
annak a választópolgárnak fizetnek a szavazatáért, aki kikéri a postai szavazólapot, a szavazatvásárló előtt kitölti és átadja részére, majd a szavazatvásárló postán feladja a válaszborítékot.Ez a visszaélés természetesen külföldön élők esetében sem zárható ki, de
gyakorlatilag – a választópolgárok kisebb számára és földrajzi szóródására tekintettel
– jóval kisebb veszélyt jelent a választások tisztaságára.
Magyarul: az
Orbán-kormány akkori igazságügyi minisztere és a Fidesz-KDNP
által megválasztott NVI-elnök azt állítja, hogy
tudták, hogy a levélben szavazással csalni lehet,
a pontos módszert is ismerték,
a szomszédos országokban élőknek ezt mégis lehetővé tették.
Semjén
büszkén hirdette, hogy már félmillióan kaptak
állampolgárságot azok közül, akik nem
viselik a magyarországi választáson hozott döntésük
következményét.
Közülük 200 ezren regisztráltak, több mint 128 ezren szavaztak
is.
Azt
senki nem állíthatja, hogy ne mondták volna meg előre:
A
Fidesz-KDNP listája 2014-ben a levélben leadott szavazatok
95 százalékát kapta meg.
Ezekből
a tényekből milyen más következtetést lehetne levonni, mint hogy
tudatosan csaltak? Egyszerűen naivak lettek volna, és csak a
véletlen hiperszerencsének volt köszönhető a putyini
Oroszországot jóval fölülmúló, legfeljebb Észak-Koreára
jellemző kormánypárti fölény?
béel
2016.
május 24. kedd, 10:42
Szó
sincs semmilyen puskaporról és bombáról - nyilatkozta. A
Bekéékkel szimpatizáló erdélyi magyar ifjúsági szervezetek
eközben újabb tüntetést terveznek.
„Újdonság
és döbbenet nemcsak számomra, hanem mindenki számára, aki ismeri
a fiamat és Szőcs Zoltánt, az az állítás, hogy kaptak tíz
kilogramm puskaport és hat gránátot, amivel fel akarták
robbantani december elsején a fél várost, valamint hogy az
elkobzott petárdák tíz százalékával elvégzett kísérlet
szerint a feltételezett robbantás nagy kárt okozott volna” -
nyilatkozta a Háromszékcímű
napilapnak Beke Ernő, a terrorizmussal vádolt székelyfölföldi
HVIM-es, Beke István Attila édesapja a vádirat ismertetését
követően.
„Kérdem
én, hol kapták a puskaport és mikor? A november 30-ai
házkutatáskor találták a fiamnál, vagy netalán volt egy második
házkutatás is, amiről nem tudunk? Ilyen nem volt! Határozottan
cáfolom ezeket a képtelen vádakat. Ha a fiamnál puskaport és
gránátokat találnak, a tárgyalásra már rég sort
kerítettek volna” – adott hangot felháborodásának Beke Ernő.
Állítása
szerint a négyszáz petárdát a fia 2014-ben rendelte meg, de nem
szállították le, csak 2015 novemberében, miután rájuk szólt,
hogy kifizette már. Ebből 250 darab a fia cégének egyik
alkalmazottjáé volt, 150 maradt Istvánnak, 46 pedig még az előző
évekből maradt meg, becsomagolva egy dobozba. A pukkantós
petárdákkal nem lehet robbantani – szögezte le.
Amúgy
fia Esztelneken egy volt istállóban berendezett egy airsoft-termet:
ez olyan sportjáték, amelyben egymás ellen harcolnak a csapatok.
Országszerte háromszáz hasonló klub létezik, a pukkantós
„bombát” is oda tervezték. Akik lehallgatták az erről szóló
beszélgetéseket, azt feltételezték, hogy igazi bombát akarnak
készíteni – mondta.
Beke
Ernő összefüggést lát a december elsején bedobott, a
Kézdivásárhelyen tervezett robbantásról szóló hír, a
gázvezeték-robbantás szándékának megszellőztetése és a
kilátásba helyezett szakszervezeti megmozdulások között.
December elsején a szakszervezetek fel akartak vonulni Bukarestben –
akkor megjelentek a vármegyések a bombákkal, és mindenki a tévé
készüléke előtt maradt. Most ugyanúgy tiltakozásokat terveztek
a tanügyi szakszervezetek, erre bedobták a gázvezetékek
felrobbantásának tervét – ecsetelte.
Az
ügyészek azon vádjára is kitért, amely szerint a vármegyések
orosz szervezettől vártak volna segítséget, mondván, sem a fia,
sem Zoltán nem tud oroszul. „Ilyen hülyeségeket állítani, hogy
a robbantással vissza akarták állítani a hajdani hatvannégy
vármegyét, már több, mint képtelenség” – szögezte le.
Felidézte továbbá: miután a fiát letartóztatták, pár hétre
rá országos szinten 1,7 tonna petárdát koboztak el, de azok
tulajdonosaival nem történt semmi. Aztán ott a craiovai eset: a
célkeresztbe került kiskorú beismerte, hogy szimpatizál az Iszlám
Állam terrorszervezettel, de elengedték.
Újabb
tüntetés készül Bekéék mellett Kézdivásárhelyen
A
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM), az Erdélyi Magyar
Ifjak (EMI) és a Minta ifjúsági szervezet vezetői közös
csíkszeredai sajtótájékoztatón jelentették be, hogy újabb
tüntetést tartanak vasárnap Kézdivásárhelyen a
merényletkísérlettel vádolt Beke Istvánnal és a felbujtással
vádolt Szőcs Zoltánnal való szolidaritásuk kifejezésére.
Az
ifjúsági szervezetek képviselői szerint a romániai szervezett
bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) által
összeállított vádirat teljes mértékben valótlan állításokon
alapul.
„Ha
hagyjuk, hogy közösségünk tagjait meghurcolják valós indokok
nélkül, akkor visszatérünk a huszadik század sötétebb
pillanatait idéző módszerekhez” – fogalmazott Sorbán Attila
Örs, az EMI országos elnöke.
A
székelyföldi terrorvád miatt decemberben estéről estére, majd
januárban heti egy alkalommal tömegek vonultak
az utcára Kézdivásárhelyen,
az őrizetbe vettekkel szolidaritásukat, a román hatóságok
eljárásával szemben pedig bizalmatlanságukat fejezvén ki. Kisebb
utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön Marosvásárhelyen és
Gyergyószentmiklóson is tartottak.
Hunnia per: Szikinger védőbeszéd 01/1 2016.05.20.
Budaházy György beszéde a Hunnia perben 2011.03.02.
Gaudi-Nagy
Tamás
Dübörgő
"elszámoltatás": 2006 ősze miatt Gaudit állítják
bíróság elé
Gyurcsány
szabadlábon, Gergényiék felmentve, a 2006 őszi igazságtételért
küzdő nemzeti jogvédő a büntetőbíróság előtt, tíz évvel
a 2006 őszi rendőrterror után- ez a mérlege jelenleg a NER 2006
őszi igazságtételének.
Még 2014 júniusában adtam hírt ( http://bit.ly/1TtP5gC ) a 2006 őszi rendőrterror miatti nemzeti jogvédő országgyűlési képviselői munkám kapcsán ellenem indított koncepciós büntetőeljárásról. A vád nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás.
Országgyűlési
képviselőként és nemzeti jogvédőként elkövetett "szörnyű"
tettem után három és fél évvel végre eljött a napja, hogy
szembe nézhetek a bíróságon vádlóimmal: a 2006 őszi
megtorlásokban bűnrészes ügyésszel és a vádat képviselő
Központi Nyomozó Ügyészség ügyészével. Méltó ajándékot
készítettek elő a 2006 őszi rendőrterror közelgő 10.
évfordulójára... De ők is kapnak tőlem.
A
tárgyalás helyszíne: Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055
Budapest, Markó u.25.) III. emelet 311.
Időpont:
2016. május 25. 8.30
Bíró:
dr. Pócza Róbert
Védőm:
dr. Csisztai-Molnár Péter ügyvéd (Nemzeti Jogvédő Szolgálat)
És
hogy mindez miért ? Mert 2013. október 23-án a "Valódi
számonkérést 2006-ért! " címmel a Közhatalom
Jogsértettjeinek Egyesülete és a Nemzeti Jogvédő Szolgálat
által Budapesten a 2006 őszi rendőrterror egyik jelképes
helyszínén, az Astoriánál tartott tüntetésen
(http://bit.ly/22ndKnj )
megdöbbentő tényeket hoztam nyilvánosságra a 2006 őszi
megtorlások ökleként működő és akkor a hírhedt Falvai Zsolt
által irányított Budapesti Nyomozó Ügyészség zsoldjában
állt, megtorlásokban részt vett ügyészségi titkárról (aki
most már ügyész- kiérdemelte...) - névvel. Mert végre neveket
akarunk hallani és megbüntetett megtorlókat látni. Ezért is
lettem országgyűlési képviselő, ezen dolgoztam rengeteget,
sajnos ezen a téren (szemben a jóvátétellel) eddig - nem miattam
- mérsékelt eredménnyel.
A
tüntetés azt fejezte ki, hogy "mi az igazság iránt
elkötelezettek nem nyugodhatunk, és nem is nyugszunk mindaddig,
míg a szemkilövőket, a szemkilövetőket és a velük cinkos
hivatalos személyeket a börtönbe nem juttatjuk." Itt
jelentettük be a 2006 őszi igazságtételt követelők közösségi
oldalának létrejöttét, amely azóta is működik
:https://www.facebook.com/2006igazsaga/
A
gyalázatos ügyészi tettről szóló információt - amelyet egy
2006 őszén meghurcolt jogsértettől kaptam a "Res Iudicata-
2006 ősze: ítélt dolog" c. dokumentumfilm
( http://bit.ly/1s6FBMf )
bemutatóján - másnap a Hír Tv-nek adott interjúban is közöltem.
Akkor még országgyűlési képviselő voltam: hivatalos
személyként kötelességem volt ez, miután egy hivatalos személy
törvényellenes cselekményéről értesültem.
A
"jó hírnevére" kényes ügyész feljelentett, majd a
szervezett bűnözés és korrupciós bűncselekmények
leleplezésére hivatott csúcs ügyészi szerv, a rettegett
Központi Nyomozó Főügyészség buzgó "nyomozati munkával"
közel ezer oldalnyi nyomozati iratot termelt ki és átvette a vád
képviseletét. Ha a 2006 őszi megtorlók és korrupt politikusok
ügyében lennének ilyen alaposak, akkor nem lenne ilyen sanyarú
az elszámoltatás mérlege...
Nos
tehát valódi elszámoltatás helyett a "Birodalom visszavág":
állok elébe. Ezúttal is totális vakvágányon mozognak, ráadásul
én ezen a terepen saját jogvédő tapasztalataim és ismereteim
okán rendkívül otthonosan mozgok. Hazai pálya ez nekem,
színtiszta jogvédelem, ami a szívem csücske, nem politikai
maszatolgatás, ködszurkálás.
A
vád tárgyává tett kijelentéseket országgyűlési képviselőként
hoztam nyilvánosságra, ezért büntethető nem vagyok, erről - és
nem a lopás-korrupció-politikus bűnözés mentegetéséről -
szól a mentelmi jog, amely a mandátum lejárta után is fennáll a
képviselőként ebben a minőségben közölt tény vagy vélemény
miatt. Ugyanakkor a közérdekből közzétett tényeket bizonyítani
is tudom és fogom. Ezért sem vagyok büntethető.
A
velem, mint 2006-os igazságtételért harcoló nemzeti jogvédő
elleni koncepciós perben az lesz az egyik célom, hogy bemutassam
nyilvánosságnak az ügyészség 2006 őszi megtorlásokban
játszott gyalázatos szerepét, amely miatt tudomásom szerint
közülük senkit nem bocsátottak el és nem büntettek meg. Ez
gyalázatos és tűrhetetlen. A parlamenti vizsgálóbizottságban
pedig a meghallgatott katonai ügyész rezzenéstelen arccal mondta
a képünkbe 2010-ben, hogy az azonosító jelvény hiánya a
rendőrök fegyelmére és féktelen tombolására semmilyen
hatással nem volt, ezért a parancsnokok nem felelősek...
Az
eljárást nyugodtam tekinthetjük egyfajta válasznak a legfőbb
ügyészhez országgyűlési képviselőként 2012-ben intézett,
2006 őszi felelősségre vonást követelő
felszólalásomra( http://bit.ly/1s6FNeg )
Az
igazság legyőzése elleni kísérletek kudarcra vannak ítélve.
Mert a mi oldalunkon van az igazság és a jog is. Csak végig kell
menni a küzdelem útján a győzelemig!
Várok
minden kedves hazafit, akinek szívügye a 2006 őszi igazságtétel
és a teljes elszámoltatás!
Budapest, 2016. május 24.
Matolcsy György újraírva a jegybankokra vonatkozó szabályozást beveszi a családtagjait és a barátait a bank pénzének elosztásába. Mindezt az Európai Unió (EU) egyik tagországában teszi. Amióta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke lett, egymilliárd dollárnyi összeget tolt át hat alapítványba az MNB-től, fittyet hányva a felügyelőbizottság ellenkezésére és az EU rosszallására.
Ezekkel a megállapításokkal indul a Bloomberg cikke, amely részletesen ismerteti nemzetközi olvasótáborával az MNB körüli botrányt. A cikkből kiderül, hogyan jutottak pénzhez az alapítványokból Matolcsy rokonai és Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesei, továbbá hogyan adtak ki a bankelnökről szóló, illetve általa írt könyveket, és hogyan vásárolták vissza azok egy részét.
El akarták titkolni
Matolcsy szerint ez a forrás - nagyjából megfelel a NATO-tag Magyarország védelmi büdzséjének - új helyén már nem közpénz, és Orbán Viktor miniszterelnök harcolt azért, hogy ennek jegyében titkosítsák felhasználását. A hatalom ellenfeleinek ritka sikere volt, amikor az Alkotmánybíróság ezt megakadályozva leszögezte, hogy a közpénz így nem alakulhat át magánpénzzé.
A kiterjedt patrónusi rendszer nyilvánosságra kerülése sok magyart megdöbbentett, pedig többségük támogatta Orbán - akit a Bloomberg Vlagyimir Putyin orosz elnök rajongójaként jellemez - manővereit az úgynevezett illiberális állam kialakítása felé. A magyar kormányfő pártja 2010-ben és 2014-ben is kétharmados többséget szerzett a parlamenti választásokon.
Ez durva!
Gyakorlatilag egy nagy halom dokumentum bizonyítja a jegybank megkérdőjelezhető kifizetéseit az elnökéhez kapcsolódó személyeknek - fejtegette Otilia Dhand, a kockázatelemzéssel foglalkozó brüsszeli Teneo Intelligence tanácsadó cég szakértője. Még kelet-európai mércével mérve is messze a szokásos mértéken felüli uram-bátyám kapitalizmusról tanúskodik ez az ügy.
A Bloomberg elpoénkodik azon, hogy az MNB épülete a budapesti Szabadság téren van, az USA nagykövetségének szomszédságában, majd részletesen ismerteti a még 2014-ben keletkezett 1,8 milliárd dollárnyi nyereség egy részének sorsát. Az elmúlt két évben a 60 éves Matolcsy és az alapítványok többi kuratóriumi tagja a közfigyelmet elkerülve költötte és fektette be a jegybankból áttolt pénzt.
"Leminősítették" Magyarországot
Matolcsy elhárította, hogy interjút adjon az ügyben a hírügynökségnek. A hazai nyilvánosságban következetesen tagadja vétkességét, az ügyet az ellenzék botrányos politikai támadásának tartja. Orbán határozottan kiáll szövetségese mellett.
Nem jó hír a magyar kormánynak, hogy a Transparaency International januárban, azaz még a botrány kirobbanása előtt az összes többi EU-tagországnál erőteljesebben rontotta Magyarország helyezését éves korrupciós listáján. Az indoklás szerint a korrupció a magyar miniszterelnök irányítása alatt centralizálttá vált és szisztematikusan folyik.
Politikai cél
A Bloomberg idézi Lentner Csabát, az egyik alapítvány kurátorát, korábbi képviselőt, aki kijelentette, hogy a cél Orbán hatalomban tartása olyan hosszú ideig, ameddig csak lehet. Ezt szolgálja a fiatal választók tudatának formálása a kormány alapelveinek szellemében.
A 2018-as választás szerinte azon fog eldőlni, hogy mennyire lesznek elfogadottak a kormány gazdasági, szociális és ideológiai elvei. Ez egy csata, amelynek egyik bajnoka Matolcsy - derült ki a szavaiból.
Az EU-t külön aggasztja, hogy az egyik alapítvány, amely 218 millió dollárral gazdálkodik, társintézményével együtt pénzügyi befektetéseket is folytat. Egyebek mellett államkötvényeket vesznek. Az európai alapszerződés tiltja a jegybankoknak országuk államkörvényeinek "közvetlen vásárlását".
Van okuk az idegességre
A Bloomberg szakírója, Simon Zoltán úgy véli, hogy az Európai Központi Banknál meg kellene szólalnia a riadócsengőnek, ha igaz, amit Bod Péter Ákos közgazdász professzor, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, volt jegybankelnök mond.
Ennek semmi köze az MNB monetáris politikájához - jellemzi az alapítványi háló működését. Sokkal inkább egy családi pénzesládikóról van szó. Az egész az úgynevezett patrióta gazdaságpolitika paródiája. Valójában egy sokkal egyszerűbb fogalommal, a nepotizmussal jellemezhetjük, ami itt folyik.
Így segítette a Miniszterelnökség Orbán vejének közbeszerzési sikereit
Orbán
Viktor eddig legfeljebb családi környezetben – például lánya
esküvőjén vagy karácsonyi pálinkakóstolás alkalmával – tűnt
fel veje, Tiborcz István társaságában. A vejéhez kötődő,
ellentmondásos módon szerzett állami megbízások miatt pedig csak
kényelmetlen kérdéseket kapott, de eddig kimaradt a több hatóság
által is vizsgált ügyekből.
Van
azonban egy olyan pont, ahol Tiborcz üzleti ügyei összekapcsolódtak
Orbán hivatalával. A Direkt36 által megszerzett dokumentumok
szerint ugyanis a Miniszterelnökség jelentős szerepet játszott
abban, hogy Orbán vejének cége könnyedén, érdemi verseny nélkül
jusson nagyértékű állami beruházásokhoz.
A
Miniszterelnökség feladata az, hogy ellenőrizze a nagyobb értékű
uniós közbeszerzések szabályosságát. 2014-ben azonban komolyabb
aggályok nélkül átengedték azokat a közvilágítási
pályázatokat, amelyek úgy voltak megírva, hogy azokon
gyakorlatilag csak Tiborcz akkori cégének, az Elios Innovatívnak
legyen esélye nyerni. Ezeknek a pályázatoknak az ügyében most
nyomoz a magyar rendőrség és vizsgálódnak az uniós hatóságok
is.
A
Miniszterelnökség ezeknek a hatósági eljárásoknak a megindulása
után változtatott csak a gyakorlatán, és kezdte átíratni a
közvilágítási pályázatokat. Addigra azonban már átengedtek
nyolc olyan pályázatot, amit kiírói az Eliosra szabtak. Az
összesen 4,6 milliárd forint értékű munkákat a cég egy
kivétellel versenytárs nélkül nyerte el.
A
Miniszterelnökség közölte, hogy a korábbi uniós ellenőrzések
hatására és azok tapasztalataiból kiindulva lettek szigorúbbak
2015-től. Az Eliosnak kedvező korábbi közbeszerzésekért a
közbeszerzéseket kiíró városokra hárították a felelősséget.
Azt írták, ők az engedélyezéssel csak ahhoz járultak hozzá,
hogy a városok kiírják a pályázatokat, de ez nem jelent
garanciát arra, hogy az, amit engedélyeztek, törvényszerű. Pedig
az ellenőrzésnek pont az a lényege, hogy ezt megvizsgálják, és
szabálytalanság esetén a Miniszterelnökségnek további
lehetősége is volt a kifogásolt pályázatok megállítására. Ők
ezt mégsem tették meg.
Megkérdeztük
a Miniszterelnökséget, hogy tudtak-e arról, hogy az engedékeny
ellenőrzésekkel az Eliosnak kedveztek, de nem adtak konkrét
választ a kérdésünkre. Megkérdeztük azt is, hogy Orbán
Viktornak volt-e tudomása arról, hogy a saját hivatalában
ellenőrzik azoknak a közbeszerzéseknek a kiírásait, amelyekben a
veje cége érdekelt volt. A Miniszterelnökség szerint az
ellenőrzéseket végző főosztály „napi működését nem a
miniszterelnök irányítja, egyetlen közbeszerzési eljárásra,
vagy annak ellenőrzésére nem gyakorolt, nem gyakorolhat
befolyást”.
Tiborcz
István közölte, hogy nem beszélt soha apósával az Elios
közbeszerzéseiről. „Miért beszéltem volna? Családi ügyekről
szoktunk beszélgetni, nem másról” – mondta május 11-én,
amikor a Bocuse D'or szakácsversenyen sikerült elcsípnünk néhány
mondatra.
Amikor még csak az Elios volt elég jó
Az
egész történet azzal indult, hogy a magyar városok sorban
elkezdték LED-lámpákra cserélni az utcai lámpáikat, mert a
kormány egymás után két uniós pályázatot is kiírt erre a
célra.
Az
első körben, 2013 őszén 8,8 milliárd forintot osztottak szét 33
önkormányzat között, és a települések a teljes költség
legalább 85 százalékát, de sokszor a teljes költségvetést
uniós forrásból kapták meg. A közbeszerzések többségét
2014-ben írták ki. Ebben a körben tarolt az Elios: ugyan a 33-ból
csak 12 önkormányzatnál nyertek, de ezek voltak a legnagyobb
beruházások, így a közvilágítás-korszerűsítésre fordított
teljes összeg 72 százalékát ők nyerték el. A cégnek legnagyobb
sikerei idején felerészben a miniszterelnök veje volt a
tulajdonosa, aki 2015 áprilisban kiszállt a vállalkozásból.
Tavaly márciusi
cikkünkben bemutattuk,
hogy mi tette lehetővé ezt a menetelést. A később az Elios által
elnyert közbeszerzésekben olyan referenciákat kértek, amelyeket
kevés kivétellel csak az Elios tudott teljesíteni. Akkor
megkérdeztük az önkormányzatokat, tudatában voltak-e annak, hogy
az általában külsős cégek által készített kiírásnak csak
egy cég tud megfelelni. Több önkormányzat is arra hivatkozott,
hogy a közbeszerzéseket két minisztérium – köztük a
Miniszterelnökség - is megvizsgálta és jóváhagyta.
Az
uniós forrásból finanszírozott kisebb beruházásokat legfeljebb
csak utólag ellenőrzik a magyar és az uniós szervek is. A 300
millió forint feletti építési beruházások pályázatait viszont
egy minisztérium és a Miniszterelnökség is megvizsgálja
előzetesen. A közvilágítási pályázatokat műszaki szempontból
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ellenőrizte, és minden
beruházást támogattak. Azt, hogy a közbeszerzés a törvényeknek
is megfelel-e, egy másik szervezet, az úgynevezett központi
koordinációs szerv végzi. Ez 2013 végéig a Nemzeti Fejlesztési
Ügynökség volt, de 2014-től Lázár János a Miniszterelnökséghez
vonta ezt a feladatot, így a közvilágítási pályázatokat egy
kivételével már a Miniszterelnökség ellenőrizte.
Az
ellenőrzéseket a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeleti
Főosztálya végezte, az ellenőrzéseket az ezért a területért
felelős helyettes államtitkár, Császár Dániel írta alá, a
jelentéseket pedig a főosztály jogi és közbeszerzési
szakértői készítették a Miniszterelnökség megfogalmazása
szerint „a szakmai függetlenség szabályainak megfelelően.”
Tavaly
április végén a Miniszterelnökséghez fordultunk, és kértük a
közvilágítási közbeszerzések minőségellenőrzési
jelentéseit. A Miniszterelnökség azzal utasította el a
kérésünket, hogy szerintük ezek az iratok munkadokumentumok, így
nem tartoznak a közérdekű adatok körébe. A Társaság a
Szabadságjogokért nevű szervezet segítségével pert indítottunk
az adatokért, és miután a pert megnyertük, megkaptuk az iratokat.
Kapcsoltak, csak későn
Ezekből
kiderült, hogy 2014-ben nyolc olyan közbeszerzési kiírást
vizsgáltak, amelyek az Eliosnak kedveztek, többek között például
azzal, hogy csak nagyértékű LED-lámpás referenciát fogadtak el.
Ezekben egyszer sem kifogásolták ezt a feltételt, ami szinte
minden más céget kizárt a versenyből, csak az Eliosnak hagyva
lehetőséget a pályázatra. Kisebb jelentőségű, szinten az
Eliosnak kedvező követelményeket ugyan szóvá tettek, de az
önkormányzatok sok esetben ezeket is változatlanul hagyták.
Jellemző
példa erre egy, az Eliosra szabott közbeszerzésekben szereplő
referenciakövetelmény. Ez előírta, hogy a pályázó cég átlagos
statisztikai létszáma legalább 20 fő legyen (az Elios
statisztikai létszáma 2013 végén 21 fő volt). Ezt több
minőségellenőrzésben szóvá tette a Miniszterelnökség, és
kérték, hogy indokolják meg, miért van erre szükség, hiszen a
munkát egyéb foglalkoztatási jogviszonyban is lehet végezni, és
“álláspontunk szerint a verseny e körülmény előírásával
nem szűkíthető”. Ennek ellenére a követelmény két kivétellel
benne maradt a később az Elios által elnyert közbeszerzésekben.
A
jelentésekben a szöveges észrevételek után a közbeszerzést
részenként is lepontozták aszerint, hogy megfelelő-e vagy sem, és
ha nem, akkor alacsony vagy magas kockázatot jelentenek-e a hibák.
Az egyik szempont minden vizsgálatban az volt, hogy a közbeszerzés
tervezete megfelel-e a “hatékony és eredményes pénzgazdálkodás
elvének”. Ebből a szempontból kivétel nélkül minden város
kiírását magas kockázatúnak minősítették, azaz úgy
gondolták, hogy nem felelnek meg ennek az elvnek.
Bár
a jelentések végén az olvasható, hogy ha az ellenőrzésben akár
egyetlen pontot is magas kockázatúnak minősítenek, akkor nem
lehet elindítani a közbeszerzési eljárást a kifogásolt részek
javítása nélkül, ezeknél a pályázatoknál ezt mégsem
tartották be. Több közbeszerzést is úgy írtak ki az
önkormányzatok, hogy változatlanul hagyták például azokat az
alkalmassági követelményeket, amelyeket a Miniszterelnökség
kifogásolt vagy magas kockázatúnak tartott.
A
jelentések végén az is szerepel, hogy ha az ajánlatkérők -
ebben az esetben az önkormányzatok - úgy írják ki a
közbeszerzést, hogy nem változtatják meg a kritizált pontokat,
akkor a Miniszterelnökség szabálytalansági vagy más jogorvoslati
eljárását indíthat. Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, hogy
a közvilágítási pályázatok között volt-e olyan, amely ellen
eljárást indítottak, de a válasz szerint nem volt ilyen, mert az
önkormányzatok ellenvéleményt írhattak vagy indoklást adhattak
a felmerült kifogásokra, és ők ezeket is mérlegelve hoztak
döntést a tenderekről.
A
2014-ben készült ellenőrzésekben egyetlen alkalommal sem
kérdezték meg a városokat, hogy megvizsgálták-e, hány cég tud
megfelelni a követelményeknek, és nem figyelmeztették őket arra,
hogy a versenykorlátozó feltételek miatt akár az uniós támogatás
is veszélybe kerülhet.
2015
elejétől aztán megváltozott a Miniszterelnökség hozzáállása.
A dokumentumokat átvizsgálva az derült ki, hogy ettől kezdve a
Miniszterelnökség is kifogásolta az Eliost helyzetbe hozó, nagyon
szigorú elvárásokat. Békéscsabát például kérték, hogy írják
át azt a követelményt, ami korábban elvégzett, nagy összegű
LED-lámpás korszerűsítést írt elő a munka feltételeként. “A
referenciakövetelmény álláspontunk szerint túlzottan összetett
és indokolatlanul szűkíti a versenyt, ezért kérjük,
szíveskedjenek a minimumkövetelmény feltételrendszerén lazítani”
- írták a jelentésben.
Sőt,
azt is észrevették, hogy az önkormányzatok a lámpák típusát
is nagyon részletekbe menően meghatározták a pályázatokban. Ez
volt az egyik olyan feltétel, amely kedvezett az Eliosnak.
Több
várostól is azt kérte a Miniszterelnökség, hogy nyilatkozzanak
arról, hogy “ismereteik alapján a termékek milyen széles köre
képes megfelelni az eljárás dokumentációban szereplő
paramétereknek, illetve a becsült potenciális ajánlattevői kör
volumenéről”. Arra is figyelmeztették a városokat, hogy ha
“versenykorlátozóan határozzák meg a műszaki tartalmat, és
kizárólag egy ajánlat érkezik, akkor az súlyos audit kockázatot
jelent, mely korrekciót vonhat maga után”. Azaz az unió részben
vagy egészben visszavonhatja a támogatást.
Más
jelei is voltak a szigorításnak. Míg a 2014-es jelentésekben a
kifogásolt pályázati elemekről még csak indoklást kértek, egy
évvel később már egyszerűen felszólították a városokat, hogy
töröljék az “indokolatlan” és versenykorlátozó kitételeket
a közbeszerzésekből.
Miért lettek szigorúbbak 2015-ben?
Megkérdeztük
a Miniszterelnökséget, hogy miért szigorítottak be 2015-ben a
közvilágítási pályázatok vizsgálatainál, de nem kaptunk
konkrét választ. Csak általánosságban írtak arról, milyen
szempontok befolyásolják a vizsgálatokat, illetve megemlítették,
hogy az ellenőrzésnek folyamatosan változnia kell a gyakorlatban
felmerült kérdésekre, illetve az uniós hatóságok vizsgálatainak
megállapításaira reflektálva. A Miniszterelnökség
hozzáállásának változása egybeesett ugyanakkor több, az Elios
szerződéseit érintő történéssel.
A
cég LED-lámpás közbeszerzéseivel azután kezdett intenzíven
foglalkozni a sajtó, hogy Orbán Ráhel 2014 decemberében kiírta a
Facebookra az azóta elhíresült bejegyzését arról, hogy férjével
a saját lábukon állnak. Négy közbeszerzés ügyben az Átlátszó
cikke nyomán már 2014 decemberében feljelentést tett Schiffer
András, és az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is már januárban
nyomozni kezdett ezeknek a közbeszerzéseknek az ügyében. A
Miniszterelnökség tehát éppen akkor kezdte szigorúbban
ellenőrizni a közvilágítás-korszerűsítési közbeszerzéseket,
amikor már az uniós és a magyar hatóságok is elkezdték
vizsgálni ezeket.
A
Miniszterelnökség azt állítja, hogy 2015-ben volt egy általános
szigorítás a vizsgálatoknál, aminek az Európai Bizottság 2014
novemberi auditvizsgálata volt az oka. A válaszukban nem írják,
de a korábbi nyilatkozatokból kiderül, hogy az Bizottság
vizsgálata szabálytalanságokat talált egy sor uniós
finanszírozású programnál és beruházásnál. A
Miniszterelnökség szerint ezek után “a Bizottság részéről is
egyértelmű elvárás volt az ellenőrzések szigorának fokozása”.
Lázár
János 2014 decemberében egy közleményben meg is fogalmazta,
milyen gyakorlatot várnak el a közbeszerzések. Az egyik utasítása
például az volt, hogy a kiírók nem kérhetnek túl magas és túl
szűken meghatározott referenciát. Ezért nem fogadták el 2015-től
az ellenőrök azt, hogy egy LED-es közvilágítás-korszerűsítési
munkára kizárólag LED-es közvilágítás-korszerűsítési
referenciával lehessen pályázni, mint ahogy tették azt egészen
addig az Eliosnak kedvező közbeszerzésekben, elősegítve ezzel
Tiborcz István cégének sikereit. Ezek azonban nem új szabályok
voltak, ezt korábban is számon kérhették volna az
önkormányzatokon.
Az
uniós vizsgálatokra való hivatkozás a közvilágítási
minőségellenőrzési jelentésekben is előkerül. 2015 márciusában
például Békéscsabától azért kérték, hogy kisebb értékű
referenciát kérjenek, mert az, amit terveztek. “jelentősen
meghaladja az elfogadható mértéket, amelyet audit tapasztalatokra
tekintettel nem áll módunkban elfogadni”.
Békéscsaba
a 380 millió forintosra tervezett beruházáshoz 350 millió
forintos LED-lámpás referenciát akart kérni. Ehhez hasonló arány
a korábbi kiírásokban teljesen általános volt: Keszthelyen
például a 320 millió forintos beruházáshoz 270 millió forintos
referenciát kértek, Kecskeméten pedig a 704 millió forintoshoz
630 millió forintos referenciát kellett igazolni. Ezek azonban még
mind 2014-ben történtek, és a Miniszterelnökség egyik városnak
sem szólt arról, hogy csökkentsék az összeget.
Megkérdeztük
a Miniszterelnökséget arról, tudatában voltak-e annak, hogy a
2014-es engedékeny ellenőrzésekkel az Eliosnak kedveztek.
Konkrétan nem válaszoltak, de általánosságban azt írták, hogy
a közvilágítási pályázatok az ellenőröknek is újak voltak,
és csak a kiírásuk után kezdték el „kialakítani és
fejleszteni” az ezzel kapcsolatos gyakorlatukat. Megjegyezték azt
is, hogy az uniós kritikák után egyből szigorítottak, amivel
pont az volt a céljuk, hogy megelőzzék a verseny korlátozásnak
lehetőségét.
A
2015-ös szigorításnak jól látható következménye is lett a
közbeszerzésekben. 2014-ben nyolc olyan közbeszerzést ellenőrzött
a Miniszterelnökség, amelyeket az Eliosnak kedvező féltetelekkel
írtak meg. A lényeges változtatások nélkül kihirdetett
tendereket egy kivételével versenytárs nélkül nyerte el Tiborcz
István cége. 2015-ben összesen nyolc közvilágítási
közbeszerzést vizsgáltak előzetesen. A szigorúbb ellenőrzés
miatt mindegyikből kikerült például az a követelmény, hogy csak
LED-lámpás referenciával lehetett jelentkezni a munkára. 2015-ben
már minden beruházásra legalább két cég pályázott – igaz, a
munkák többségét így is az Elios nyerte el.
110
ÉVES MEGTÉRÜLÉS
A kongó stadionok országa leszünk, de telt házas koncentrációs táborokat üzemeltetünk !!!!
Noha a többség nem helyesli a fejlesztési programot, egy érdekkör miatt folytatódnak az építkezések
B. Molnár
László, 2016. május 25., szerda 10:10, frissítve: szerda 12:52
Az
új MTK-stadion látványterve. A nézők nem csak a tervből
hiányoznak, itt háromezer embernek is örülnének
Fotó:
Nagy Béla / Magyar Nemzet
Bár
feketén-fehéren kiderült, hogy a magyar lakosság többsége nem
ért egyet az Orbán Viktor vezette kormány stadionépítési
hullámával – a Századvég reprezentatív felmérése alapján a
megkérdezettek 56 százaléka helyteleníti a beruházásokat –,
természetesen folytatódnak a munkálatok. Sőt, a tervek alapján
2020-ig 32 új stadion épül mintegy 220 milliárd forintért.
A jövő évi
költségvetésben a nemzeti stadionfejlesztési programon belül
12,369 milliárd forint van előirányozva, amiből a legtöbbet a
szombathelyi Haladás-stadion felújítására adja majd a kormány,
5,6 milliárd forintot. A diósgyőri stadionra 3,769 milliárd, a
székesfehérvári Sóstói Stadionra 1,5 milliárd, a budapesti
Illovszky Stadion munkálataira 1 milliárd, míg a Bozsik Stadionra
500 millió forint van előirányozva. Április végén jelentették
be a paksi stadion teljes felújítását és átépítését. A 2017
őszére befejeződő projekt a 4500 férőhelyes, fedett és
nemzetközi meccsekre is alkalmas új stadion teljes költsége 1,4
milliárd forint, a helyi önkormányzat 600 milliót áldoz a
beruházásra.
Még az idén
átadják az MTK új, modern, 6500 néző befogadására alkalmas
stadionját, amely az egyesületnek egy árva forintjába sem került,
míg az állam 6,3 milliárd forintot különített el a projektre.
Miközben mindenki számára világos, hogy a kék-fehérek
találkozóin – talán a Fradi elleni bajnokit kivéve – sosem
lesz telt ház. Sőt, maga Deutsch Tamás, az MTK Budapest klubelnöke
a Bumm.hu portálnak adott videonyilatkozatában elismerte, a
stadionépítések egyelőre nem váltották be a hozzájuk fűződő
reményeket. Bízik abban, hogy az új létesítményben sikerül
majd az átlagnézőszámot háromezerre feltornászni. Kijelentette,
ha ez nem sikerül, az az ő személyes kudarca lesz.
Stadionrekonstrukciós
program 1998–2002.
Tíz stadiont érintett (Újpest 800 millió Ft, Nyíregyháza és
Székesfehérvár 500-500 millió Ft, Dunaújváros és
Zalaegerszeg 400-400 millió Ft, Pápa 200 millió Ft). 6-7
milliárd forint volt az összköltség. Az önkormányzatok
fizették a költségek 50 százalékát, és ők voltak a
fenntartók.
Stadionfejlesztési
program 2013–2020.
Tíz év alatt 32 stadion épülne. 220 milliárd forint a
tervezett összköltség (döntően közpénz). Eddig 7 stadiont
adtak át, 42,11 milliárdból, amiből 40,2 milliárd Ft közpénz
(Felcsút 3,5 milliárd, Debrecen 13,5, Ferencváros 19,51,
Gyirmót 0,91, Szolnok 2,5, Mezőkövesd 1,25, Balmazújváros
0,64). |
A
szombathelyi stadion egy külön eset. A korábban tervezett 9,6
milliárd forint helyett milliárdokkal többért, 15,2 milliárd
forintból épülhet meg – a kormány költségvetési tételként
emelte be a különbözetet a 2017-es büdzsébe –, amiben a
Swieteksky-ZÁÉV konzorcium a kivitelező. Sőt, itt a beruházás
reklámozására nettó 17,5 millió forintért leszerződtették a
Young and Partners Kommunikációs és Tanácsadó Kft.-t, amelynek
tulajdonosa nem más, mint a külügyminiszter barátja, Kuna Tibor.
Persze
a fentiek ismeretében már jól tudhatja mindenki, van olyan kör,
amelynek megéri a kormány stadionfejlesztési programja, aminek
keretein belül 2020-ig 220 milliárd forintot költenének el 32 új
stadion felépítésére. Miután közgazdászok szerint
megközelítőleg 110 év múlva térülnek meg ezek a beruházások,
felmerül, vajon az országnak megéri-e mindez.
17 százalékos kihasználtság
– A
hazai foci színvonalának süllyedésével együtt az elmúlt öt
esztendőben a hazai stadionok kihasználtsága összesen 17
százalékos volt, és a csökkenő nézőszámot nem az ultramodern,
a szükségleteken bőven túlmutató beruházásokkal lehet és kell
megállítani. A nemrég zárult bajnokságban átlagosan 17 ezer
néző volt a lelátókon fordulónként, aminek a felét a Fradi
meccsei hozták – jelentette ki lapunknak Muszbek Mihály
sportközgazdász.
A szakma
mindig is azt javasolta a kormánynak, hogy egy nemzeti stadiont, egy
nemzetközi meccsek megrendezésére alkalmas klubstadiont építsenek
– de csak ott, ahol több évtizedes focikultúrával bír az adott
egyesület –, míg a többi esetben a meglévő létesítményeket
újítsák fel a valós nézőszám 3-4-szeresét befogadó
nézőtérrel.
– Előre
megmondtuk, a stadionok minősége nem jár együtt a nézőszám
emelkedésével, és sajnos igazunk lett. Még a viszonylagosan
sikeres Debrecen esetében is jelentős visszaesés volt
tapasztalható. Ráadásul az sem jó, hogy tömegközlekedéssel
alig lehet ezeket a stadionokat megközelíteni, kevés a parkolóhely
körülöttük. És akkor nem lehet megfeledkezni arról sem, hogy
nemcsak megépíteni, hanem fenntartani is kell ezeket a
létesítményeket, ami jelenleg olyan 50-70 milliárd forintos
költséget jelent évente – tette hozzá a szakember.
Így is akad
a világon olyan, akinek tetszik a magyar stadionfejlesztési
program. Nemrég hazánkban járt a kameruni labdarúgó-szövetség
vezetése, megcsodálta a debreceni Nagyerdei Stadiont, a budapesti
Groupama Arénát és a felcsúti Pancho Arénát. Batamak Pierre
Joseph, a kameruni szövetség elnöke elárulta, mivel hazája lesz
a 2019-es Afrika Kupa házigazdája, bízik abban, hogy a
stadionépítésben nagy tapasztalatot szerzett Magyarország részt
tud venni a kameruni stadionok és pályák kivitelezésében is.
Ennek
a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A
megjelenés időpontja: 2016. 05. 25.
Hová tűntek?
Miért is nem háborogtunk anno? NL. szösszenete
A
közelmúltban kirobbant brókerbotrányok közepette az emberek
elfelejtik, hogy Hazánkat anno még nagyobb rablás érte mint a
brókerbotrányok teljes értéke összesen.
Mi is volt ez a
rablás?
HÁT A PRIVATIZÁCIÓ ÉS A CUKORIPARUNK ELVARÁZSLÁSA A
CUKORKVÓTA MIATT.
KB. 4000 EZER MILLIÁRD FORINTNYI NEMZETI
VAGYON PÁROLGOTT EL (AKKORI
reálértéken B-R),
MUNKAHELYEK, MEGÉLHETÉSEK, CSALÁDOK MENTEK TÖNKRE.
Egyedül a
Magyar Munkáspárt emelte fel hangját a privatizáció és a Hazai
cukoripar eltüntetése ellen.
Liberális és konzervatív
tőkéseink meg hagyták, hogy a Nemzeti Iparunk elsorvadjon. Kár,
hogy Népünk hosszútávú memóriája nem működik, amikor a
szavazófülke magányában elfelejtik azt a pusztítást amit
tőkéseink végrehajtottak privatizáció címszó alatt.
Munkáshírek.hu
Bal-Rad komm: De hogy legyen még “hab is a tortán”-PIACAINKAT önként és dalolva átadtuk, belső fogyasztói piacunkkal együtt! Külső hiteleinket pedig ezzel egyidejűleg RENDESEN ÉS PONTOSAN FIZETTÜK! Jah! Hogy mindettől függetlenül annak mértéke mégis folyamatosan nőtt?! És hogy mára már az AKKORINAK KÖZEL TÍZSZERESÉRE NŐTT?!
Hát ilyen az élet!-ILYEN A MAGYAR ÚRI VIRTUS! (Persze virtuskodó uraink nem a másfél millió munkanélküli, de nem is a “keményen dolgozó kisemberek” közül kerültek ki!)
MI-MAGYAROK!-MEGMUTATTUK: ÍGY KELL EZT CSINÁLNI!
MEGÉRTE? EZT AKARTUK? EZT AKARTAD?
POLT PÉTER NEM MOND LE - SZERINTE LESZ A QUAESTOR-ÜGYBEN TÁRGYALÁS
Törvényesen
végzem a dolgom, nincs olyan törvényi feltétel, ami a távozásomat
indokolná, így nincs okom lemondani - mondta a legfőbb ügyész a
Népszabadság keddi számában megjelent interjúban.
Polt Péter
hozzátette azt is, az ügyészségen nem egy emberen múlik, hogy
miből lesz ügy és miből nem. Ezért szerinte alaptalan az a
felvetés, hogy nem várható pártatlan eljárás az ügyészségtől
a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványai ügyében amiatt, hogy a
felesége két felügyelőbizottságban is tevékenykedik.
"Eddig
sem azon múlt, hogy indult-e eljárás vagy sem, hogy kik vagy kinek
a kijei dolgoztak egy adott helyen. Mindenkor a tények és a
törvények határozzák meg, miből lesz ügy és miből nem" -
fogalmazott. Egyértelmű a törvényi szabályozás, hogy mely
esetekben, mely ügyészségeknek van hatáskörük és
illetékességük eljárni - mondta.
A legfőbb
ügyész a korrupciós ügyekről szólva azt mondta, vannak ilyen
ügyek, bár kétségtelenül jóval kevesebb, mint amennyi lehetne.
Úgy fogalmazott, egy olyan világjelenséggel állunk szemben,
amelynél az egyre kifinomultabb elkövetési módszerek, valamint a
vesztegetők és a megvesztegetettek érdekazonossága miatt az ügyek
igen nehezen deríthetők fel.
Véleménye
szerint nem elsősorban büntetőjogi eszközökkel lehet igazán
hatékonyan fellépni a korrupció ellen, hatékonyabb tud lenni a
megelőzés, amihez elengedhetetlen a döntési folyamatok
egyszerűsítése, átláthatóvá tétele.
Polt
Péter sikerként értékelte a hazai futballcsalások elleni
eljárást (miközben
enyhe ítéletek születtek) és
a Vizoviczki-ügyet, mert - mint mondta - az egyik legveszélyesebb
korrupciós jelenség, amikor az alvilág a bűnüldöző szervekbe
épül be. Ugyancsak az egyes ügyeken túlmutató jelentőségű az
a sikersorozat, amelyet a határátkelőkön értek el az utazókat
és a fuvarozókat megsarcoló hatósági korrupcióval szemben -
sorolta.
Úgy vélte,
hogy korrupciós ügyeket titkosszolgálati eszközök nélkül ma
már szinte lehetetlen felderíteni és bizonyítani. Nem egy ügy
azonban még a vádemelésig sem jut el, mert formai okok miatt a
bíróság előzetesen kirekeszti a bizonyítékok közül az így
szerzett adatokat. Meggyőződése, hogy van olyan megoldás, amely
az emberi jogok tiszteletben tartása mellett is segíti,
egyszerűsíti az efféle bizonyítékok felhasználását a
bíróságok előtt, és lát is ilyen törekvéseket, de idő kell,
hogy e törekvések törvénnyé váljanak. Rendkívül hatékony
eszköznek bizonyult a Nemzeti Védelmi Szolgálat megbízhatósági
vizsgálata a rendvédelem és bizonyos köztisztviselői körök
ellenőrzésére - tette hozzá.
Szóba
került a szocialistákkal szembeni két szimbólikus ügy
is, Hiszékeny
Dezső felmentése,
és Hagyó Miklós NOKIA-s doboza - amelynek létezése már a
bírósági tárgyaláson is megkérdőjeleződött. Polt Péter
válaszában elmondta:
"Tény, hogy egyes ügyekben első fokon enyhe, illetve részben vagy egészben felmentő ítéletek születtek a kérdéses ügyekben. Én azért javasolnám, hogy várjuk meg a jogerős ítéleteket, ahol ilyen még nem született. (..) Bízom benne, hogy a végére kiderül az igazság és választ kap ezekre a kérdésekre. Nem tehetem meg, hogy jóslásokba bocsátkozom. Azt viszont megígérhetem, hogy akiről bebizonyosodott, hogy hazudott, alaptalanul vádolt meg másokat, annak meg lesznek a következményei".
A Quaestor-ügyről szólva
a legfőbb ügyész kijelentette, szó sincs az ügy
megszüntetéséről, lesz tárgyalás. Kiemelte, ilyen monstre
ügyben, ilyen gyors nyomozásra még nem volt példa. Jelezte, a
bíróság nem is vitatta a vád törvényességét, csupán
kellékhiányosnak minősítette azt. Hozzátette, amennyire csak
lehetséges, igyekeznek teljesíteni a bíróság kérését.
Megjegyezte, nemrég a Buda-Cash-ügyben pontosan ugyanazon a módon
nyújtották be a vádiratot, ahogy a Quaestor-ügyben, és abban az
ügyben a bíróság nem emelt kifogást a módszerünk ellen, és
szó nélkül befogadta a vádiratot.
Varga szerint a magyar reformok működnek, meghozták az eredményt
Meghozták
az eredményt a kormány 2010-ben indított gazdasági átalakító
intézkedései, a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő
felminősítésében visszaköszönnek a legfontosabb területeken
elért eredmények – hangsúlyozta a nemzetgazdasági miniszter
szombaton, Budapesten, sajtótájékoztatón.
Varga
Mihály hozzátette: amikor belevágtak a gazdaság átalakításába
2010-ben, elmondták, hogy először leminősítések lesznek, majd
felminősítések. Ez a felminősítés is bizonyítja, hogy a magyar
gazdaság átalakítása sikeres volt, a magyar reformok működnek.
A hitelminősítő a javuló államháztartási folyamatok, a
csökkenő államadósság, a kedvező külső egyensúlyi mérleg és
a bankszektor javuló helyzete alapján sorolta befektetésre
ajánlott kategóriába a magyar államadósságot – mondta.
Ez
jó hír a magyar emberek számára abból a szempontból, hogy
kevesebbet költ az állam az adósságra, így több pénz jut
beruházásokra, adócsökkentésre, bérfelzárkóztatásra –
emelte ki.
A
miniszter kérdésre válaszolva elmondta: a következő egy-másfél
évben akár a 40-60 milliárd forintot is elérheti a megtakarítás
a magyar államadósság-piacon a hozamcsökkenés hatására, ha egy
másik hitelminősítő is felminősíti a magyar
államadós-besorolást.
Varga
Mihály megjegyezte azt is, hogy várakozásaik szerint a másik két
hitelminősítő is hasonlóképp dönthet, hiszen a három nagy
többé-kevésbé együtt mozog, és "furcsának tartaná",
ha az egyik intézmény minősítése jelentősen eltérne a másik
kettőétől.
Elmondta:
ahhoz, hogy a befektetési alapok nagyobb mértékben vásároljanak
magyar állampapírt, belső szabályzatok alapján háromból
legalább két hitelminősítőnél kell befektetésre ajánlott
kategóriába kerülnie a magyar államadós-besorolásnak.
A
nemzetgazdasági miniszter szerint a Fitch felminősítésének egyik
súlypontja a csökkenő államháztartási hiány, a növekvő
adóbevételek, a másik az egyre inkább belső finanszírozásból
megvalósuló csökkenő államadósság. Fontos tényező volt Varga
Mihály szerint, hogy a fizetési mérleg évek óta Európában is
jelentősnek számító többletben van, és az uniós források
felhasználásában is élen járt Magyarország a 108 százalékos
kifizetéssel.
A
Fitch értékelésében kiemelte, hogy javult a bankszektor helyzete,
jelentősen csökkentek a bankok külső kitettségei, és a
devizahitelek forintosítása, a bankadócsökkentés, a banki
mérlegállomány javulása is szerepelt a döntésben – fejtette
ki Varga Mihály.
Kitért
arra, hogy újabb felminősítéshez járulhat hozzá a külső
adósság további csökkentése, tovább javíthatja a kilátásokat
az államadósság további mérséklése is, valamint egy erősebb,
stabilabb gazdasági növekedés. Megjegyezte, hogy az első negyedév
adatai alapján van mit "javítani és segíteni" ezen a
téren. Az üzleti környezettel, kiszámíthatósággal együtt ezek
azok az elemek, amelyekkel tovább lehet javítani a kilátásokat –
tette hozzá Varga Mihály.
A
miniszter úgy látja, piaci szempontból már rég befektetésre
ajánlott kategóriában volt az ország. Amikor a hosszú lejáratú
állampapírok hozamai lényegében kedvezőbbek, mint a három
fokozattal a magyar besorolás felett lévő Lengyelország hozamai,
akkor "nincs miről beszélni" – fogalmazott. Az adósság
megújításánál mindenképpen fontos, mit mondanak a
hitelminősítők – jegyezte meg.
Arra
a kérdésre, hogy nem tart-e a forint túlságos megerősödésétől
az euróval szemben azt mondta: az árfolyamváltozás a gazdaság
teljesítményét rövid távon kevésbé fogja befolyásolni. Az
államadósság egy része még mindig devizában van, a
forinterősödés csökkentheti ezt a mértéket – fejtette ki. A
másik oldalon ott van az export, ami februárban 9,5 százalékkal
bővült, annak ellenére, hogy 310 forint volt az euró
átlagárfolyama. Azt mondta, nem tart az erősödéstől, és
megjegyezte: a magyar gazdaságban, az exportálókban megvan az a
potenciál, hogy ilyen árfolyam mellett is eredményesen tudjanak
megjelenni a külső piacokon.
A
Fitch Ratings pénteken késő este a három nagy nemzetközi
hitelminősítő közül elsőnek emelte vissza befektetésre
ajánlott kategóriába a devizában kibocsátott hosszú lejáratú
szuverén magyar adósságállomány osztályzatát, amelyet az
eddigi "BB plusz"-ról egy fokozattal "BBB mínusz"-ra
javította. Az új besorolás kilátása stabil. A másik két cég,
a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service egyelőre a
befektetési ajánlású alapszinttől egy fokozattal elmaradó –
"BB plusz", illetve "Ba1" – besorolással
tartja nyilván a hosszú lejáratú magyar szuverén
devizaadósságot, de a Moody's magyar osztályzatának kilátása
pozitív, ami felminősítés lehetőségére utal.
Bevándorlási kötvény: pénzért bárki jöhet
Szinte csak kínaiak és
oroszok vásárolnak letelepedési kötvényt Magyarországon, hogy
cserébe szabad mozgást kaphassanak az Európai Unióban. Az
elmúlt több mint másfél évben beérkezett csaknem 1550
kérelemből 1470-et nyújtottak be orosz vagy kínai
állampolgárok. A kötvényekből az idén több mint
ötvenmilliárdos bevétele van az államnak, de a haszon egy része
a papírokat értékesítő, többnyire offshore hátterű cégeknél
marad.
Kapc |
Három éve vásárolhatnak külföldiek letelepedési
kötvényt Magyarországon. Az értékpapír nem olcsó: legalább
háromszázezer eurót, több mint kilencvenmillió forintot kell
fizetnie annak, aki meg akarja vásárolni, hogy szabadon jöhessen
Magyarországra és így a teljes Európai Unióba. Szinte csak
kínai és orosz állampolgárok vásárolják. Ez azután derült
ki, hogy Mesterházy Attila MSZP-s képviselő kikérte az adatokat
a Belügyminisztériumtól.
Ezek szerint
másfél év alatt 1374 kínai és 98 orosz állampolgár jelezte,
hogy venne a kötvényből. Összesen pedig 1549 külföldi.
Közülük eddig 842-en kaptak rá engedélyt – hangzott el az
RTL Klub híradójában.
A
letelepedési kötvényből idén ötvenmilliárd forint folyt be
az államkasszába. A papírt értékesítő cégek is jól járnak,
hiszen a vásárlók legalább háromszázezer eurót fizetnek. A
kötvény névértéke azonban csak 271 ezer euró. vagyis 29 ezer
euró az értékesítő magáncégeknél marad. A vásárlók öt
év után kapják vissza a pénzüket. Bár az állam kamatot nem
fizet, a lejáratkor újra háromszáz ezer euró jár nekik,
vagyis az értékesítő cégeknél maradt 29 ezer eurót, kb.
kilencmillió forintot az adófizetők pénzéből kell kipótolni.
Szijjártó
Péter új magyar vízumközpontot adott át Moszkvában, ahol
éppen orosz sportolók veszik át dokumentumaikat.
Mesterházy
Attila MSZP-s képviselő azt mondja: az egész csak arra jó, hogy
kormányközeli emberek offshore cégei jól járjanak az üzlettel.
„Úgy
tűnik a számomra, hogy ahol fizetnek érte, amiben van pénz,
amin tudnak keresni a fideszes haverok, ott működik a befogadás
és az integráció, a menekültek, a szerencsétlenek pedig
menjenek haza – a kormány szerint. ”
Szerinte az
is kérdéses, egyáltalán megéri-e az államnak a
kötvénykibocsátás, amikor a piacon olcsóbban is pénzhez
juthatna.
Letelepedési
kötvényt egyébként mindössze hét, a Rogán Antal vezette
gazdasági bizottság által kijelölt cég árulhat. Ezek zöme
offshore hátterű vállalkozás.
Véletlenül kiderült, hogy mennyit kaszálnak most a letelepedési kötvényen
-
SZALAI -KÖVETÉS
2015.04.16.
09:15 MÓDOSÍTVA: 2015-04-16 11:14:58
Bődületeset kaszálnak Rogán ötletén
De
az nem az állam. Tízmilliárdokkal pumpálunk tele offshore
cégeket, cserébe bejutást biztosítunk az EU-ba szinte bárkinek.
A tervet Rogán Antal vitte elejétől a végéig, ő ajánlgatta a
titkos offshore vállalkozókat is.Tovább
Még durvább biznisz lett Rogán Antal ötletéből, a letelepedési kötvényből, derült ki most nem szándékoltan. Az ötlet annyi, hogy Rogán beadott egy törvényt, ami szerint a Rogán Antal vezette bizottság dönthet arról, hogy a Rogánéknál jelentkező pár offshore cég a Rogán Antal által utólag kitalált szempontrendszer alapján kapjon évi pár tízmilliárdot. Amit a magyar állam is kaphatna.
Még durvább biznisz lett Rogán Antal ötletéből, a letelepedési kötvényből, derült ki most nem szándékoltan. Az ötlet annyi, hogy Rogán beadott egy törvényt, ami szerint a Rogán Antal vezette bizottság dönthet arról, hogy a Rogánéknál jelentkező pár offshore cég a Rogán Antal által utólag kitalált szempontrendszer alapján kapjon évi pár tízmilliárdot. Amit a magyar állam is kaphatna.
Nem sok köze van a letelepedéshez a kötvénynek
A
letelepedési kötvénnyel az unióban való beutazás és további
uniós utazgatási lehetőséget kínáló magyar letelepedési
papírjainkat adjuk el elsöprő többségben kínaiaknak. Egy kínai
jelentkezőnek eddig 250 ezer eurónyi (nagyjából 77,5 millió
forintos) ilyen kötvényt kellett vennie a Rogánék által
engedélyezett kajmán-szigeteki cégtől. Ezen a kajmán-szigeti cég
azonnal keresett 21 ezer eurót, mivel ők a névértéknél
alacsonyabb áron vehették meg ezt a kötvényt, plusz 45 ezer euró
kezelési költséget.
Azért kérhettek ilyen sokat, mert Rogánék azonnal kizárták a verseny lehetőségét, kartellszerűen felosztották az országokat, és egy országból csak egy cégnél lehetett jelentkezni. Az eddigi több mint 2300 jelentkezőnél ez 50 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett szűk másfél év alatt. De még mindig nem tudni, hogy miért nem a magyar államnak, ha már kiárusítjuk a papírjainkat. A jelentkezők ellenőrzését egyébként a belügy végzi, azzal sem a furán beiktatott közvetítőcégeknek kell törődni. Legutóbb itt írtunk erről az egészről bővebben.
Idéntől megemelték 300 ezer euróra jelentkezéshez szükséges letelepedési kötvények névértékét.
A Napi Gazdaságnak viszont már elmondták, még ha csak úgy is, hogy "kedvező folyamatok" és "kedvező lehetőségek" dacára márciusban most csak 31 ilyen kötvényt adtak el. Igaz, nem mind az új 300 ezres verzióból, abból csak 18 darab ment el, a 250 ezresből pedig 13-an vettek, ami még tavalyi igénylés, mondta el nekünk utána az ÁKK. Utóbbiból 2,9 millió euró, a drágábból 4,8 millió euró folyt be, tehát átszámolva 2,3 milliárd forint érkezett a költségvetéshez.
Ez ugyanis azt jelenti hogy a jelentkezőnként 300 ezer eurós névértékű kötvényeket átlagosan 266 ezer euróért veszik már a Rogánék által jóváhagyott közvetítőcégek.
Azért kérhettek ilyen sokat, mert Rogánék azonnal kizárták a verseny lehetőségét, kartellszerűen felosztották az országokat, és egy országból csak egy cégnél lehetett jelentkezni. Az eddigi több mint 2300 jelentkezőnél ez 50 milliárd forint körüli bevételt jelenthetett szűk másfél év alatt. De még mindig nem tudni, hogy miért nem a magyar államnak, ha már kiárusítjuk a papírjainkat. A jelentkezők ellenőrzését egyébként a belügy végzi, azzal sem a furán beiktatott közvetítőcégeknek kell törődni. Legutóbb itt írtunk erről az egészről bővebben.
Idéntől megemelték 300 ezer euróra jelentkezéshez szükséges letelepedési kötvények névértékét.
A Napi Gazdaságnak viszont már elmondták, még ha csak úgy is, hogy "kedvező folyamatok" és "kedvező lehetőségek" dacára márciusban most csak 31 ilyen kötvényt adtak el. Igaz, nem mind az új 300 ezres verzióból, abból csak 18 darab ment el, a 250 ezresből pedig 13-an vettek, ami még tavalyi igénylés, mondta el nekünk utána az ÁKK. Utóbbiból 2,9 millió euró, a drágábból 4,8 millió euró folyt be, tehát átszámolva 2,3 milliárd forint érkezett a költségvetéshez.
Ez ugyanis azt jelenti hogy a jelentkezőnként 300 ezer eurós névértékű kötvényeket átlagosan 266 ezer euróért veszik már a Rogánék által jóváhagyott közvetítőcégek.
Azaz
jelentkezőnként már 34 ezer eurót nyerhetnek, már a 45-70 ezer
euróba kerülő kezelési költség mellett, tehát összesen 79-104
ezret (forintban 23-31 milliót).
Ha idén is eladnak 2000 ilyen papírt, akkor nem túl megerőltető munkával fognak keresni nagyjából 50-60 milliárd forintot.
Ha idén is eladnak 2000 ilyen papírt, akkor nem túl megerőltető munkával fognak keresni nagyjából 50-60 milliárd forintot.
Iránban felakasztottak egy korrupt milliárdost és négy segítőjét
Kivégeztek
egy iráni milliárdost, az Iráni Iszlám Köztársaság története
legnagyobb csalási ügyének fővádlottját - jelentette az állami
tévé.
Mahafarid
Amír Hoszrávit a Teherántól északra lévő Evin börtönben
akasztották fel, miután a legfelsőbb bíróság fenntartotta a
halálos ítéletet - tette hozzá a tévé. Golam Ali Riahi,
Hoszrávi ügyvédje a khabaronline.ir című honlap szerint közölte,
hogy védence kivégzéséről nem értesítették előzetesen.
Hoszrávi
birodalmához legalább 35 cég tartozott, amelyek az
ásványvízgyártástól kezdve, a futballklub-fenntartáson át a
húsimportig nagyon sokféle tevékenységgel foglalkoztak.
Az
ítélet szerint 2007-től kezdődően hamis dokumentumokkal vettek
fel összesen 2,6 milliárd dollárnyi hitelt az egyik legnagyobb
iráni banktól, a Saderattól, hogy felvásároljanak különböző
vagyontárgyakat, köztük olyan állami cégeket, mint a Khuzestan
acélipari vállalat.
A
bűnperben 39 vádlottat ítéltek el, öten kaptak halálbüntetést,
ketten életfogytig tartó, a többiek pedig néhány évtől 25 évig
terjedő börtönbüntetéseket.
Az
ügyben érintett volt egy másik nagybank, a Melli is. Ennek elnöke,
Mahmúd Reza Havari a botrány kirobbanása után lemondott
tisztségéről, és 2011-ben Kanadába szökött. Elismerte, hogy a
bank részt vett a csalásban, de kijelentette, hogy ő személy
szerint ártatlan.
Az
iráni hatóságok elfogatási parancsot adtak ki ellene.
(MTI
nyomán)
Anders Breivik karlendítéssel köszöntötte a bíróságot
MEGOSZTÁS:
Megkezdődött
Anders Behring Breivik legújabb pere, aki azzal vádolja a
norvég államot, hogy megsérti az emberi jogait, mivel majdnem öt
éve magánzárkában tartják.
A
37 éves Breivik kopaszra borotvált fejjel,
nemzetiszocialista karlendítéssel köszöntötte a bíróságot
a per keddi kezdetén. A tárgyalást biztonsági okokból a börtön
tornatermében tartják – írja a The Local.
Breivik
szerint a norvég állam az európai emberjogi konvenció két
pontját sérti meg: azt, amelyik tiltja „az embertelen vagy
megalázó bánásmódot és büntetést”, a másik tiszteletben
tartja az egyén „magán és családi élet” és a
kapcsolattartást. Márpedig Breiviket elzárva tartják a többi
rabtól, a külvilággal való kapcsolattartást pedig szigorúan
ellenőrzik. Leveleit cenzúrázzák, hogy megakadályozzák egy
„szélsőséges hálózat” kialakításában, látogatót pedig a
legritkább esetben fogadhat, akkor is szinte kizárólag hivatalos
személyeket, akiktől üvegfal választja el.
Breiviket
2012 augusztusában maximum 21 éves börtönbüntetésre ítélték
77 szélsőbaloldali norvég fiatal meggyilkolásáért.
Kennedy meggyilkolása és a “nem létező lobbi”
JFK
meggyilkolása közvetlen hatással volt az amerikai cionista
lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael
militarizálódására egyaránt.
(Gazdag
István)
A
magányos tettes hivatalos teóriáját védelmező konvencionalisták
és a különböző összeesküvés-elméleteket hangoztató
konspiracionisták között csak tovább nőnek az ellentétek. Egy
legutóbbi Gallup-felmérés szerint ez utóbbiak ugyan már csak
(még mindig ?) az amerikai társadalom 61 százalékát képviselik,
de volt olyan időszak is, amikor öt amerikai közül négy gondolta
azt, hogy nem Lee Harvey Oswald követte el a dallasi merényletet,
vagy legalábbis nem egyedül.
A
történészek azonban állítólag "minden részletre
kiterjedően megcáfolták ezeket az elméleteket", mondja
Hahner Péter történész A nem létező rejtély c. monográfiája
megjelenése kapcsán, hozzátéve: "Ma a dokumentumok 98
százaléka hozzáférhető" (Népszabadság, 2013. november
22.). Ez persze önmagában nem jelent semmit, mert egyes megrögzött
konspiracionisták nyilván élnek a gyanúperrel, hogy talán éppen
a továbbra is titkosított 2 százalék tartalmazza a lényeget.
Ráadásul igencsak tekintélyes mennyiségű anyagról van szó. "A
dokumentumok, amelyek több tízezer oldalt tehetnek ki, csak a
gyűjtemények egy részét képezik, amelyeket a kormányzati
levéltárosok szerint még fél évszázaddal Kennedy elnök
meggyilkolása után sem hoztak nyilvánosságra" ("Troves
of files on JFK assassination remain secret", The Boston Globe,
2013. november 25.).
Jefferson
Morley, a Washington Post volt riportere, a JFKfacts című honlap
moderátora évek óta folytat jogi csatározást 1100 titkos
dokumentum nyilvánosságra hozataláért, amelyeket a CIA továbbra
sem hajlandó kiadni, egy 1992-es bírósági döntés ellenére sem.
Lamar Waldron amerikai történész, aki nemrég megjelent könyve
tanúsága szerint - Hahner Péterrel ellentétben - továbbra is
rejtélyesnek véli Kennedy meggyilkolását (The Hidden History of
JFK Assassination, Kindle Edition, 2013 november 12.), a napokban
egyenesen a Fehér Háztól kérte, hogy rendelje el az FBI, a CIA és
más kormányügynökségek által visszatartott dokumentumok
kiadását, amelyek mennyiségéről a Nemzeti Levéltár egyszerűen
nem hajlandó nyilatkozni.
Hahner
Péter szerint az összeesküvés-elméleteket Oliver Stone filmje is
gerjesztette, amelyben úgymond "mindenki gyanús, kivéve,
furcsamód, a Szovjetuniót". Vele ellentétben Paul Findley,
Illinois állam republikánus képviselője speciel azt tartotta
furcsának, hogy "a Kennedy-gyilkosságról írt és mondott
összes szó között a Moszad izraeli titkosszolgálat sohasem
került említésre" (Washington Report on Middle Eastern
Affairs, 1992 március). Oliver Stone ominózus politikai thrillere
(JFK, 1991) sem törte meg az ezzel kapcsolatos omertát, ami
egyáltalán nem meglepő, ha tudjuk, hogy a film producere, Arnon
Milchan volt az izraeli atomprogram egyik főszponzora.
Majd
csak 1994-ben jelenik meg Michael Collins Piper
underground-bestsellere (Final Judgment. The Missing Link in the JFK
Assassination Controversy), amely a CIA legfelsőbb körei, az
amerikai szervezett bűnözés és a Moszad kooperációjának
tulajdonítja a merénylet kitervelését és elkövetését. Piper
tézisét egyébként a néhai elnök levelezését tartalmazó
referencia-kötet (The Letters of John F. Kennedy by Martin W.
Sandler, Bloomsbury Publ., 2013) kiadója "az összes
összeesküvés-elmélet közül az egyik legérdekesebbnek"
tart, mert "vitathatatlan, hogy a sajtó és a közvélemény
tudtán kívül kemény vita bontakozott ki egyrészt Ben-Gurion
izraeli miniszterelnök, aki úgy vélte, hogy nemzete túlélése az
atomkapacitás elérésétől függ, másrészt Kennedy között, aki
hevesen ellenezte azt". Kettejük kötélhúzását Ethan
Bronner, a New York Times főszerkesztő-helyettese utóbb "hevesen
védelmezett titoknak" minősítette lapjában (The NYT, 1998.
október 31.).
Piper
szerint "nagyon széleskörű forrásainak, valamint hírszerzési
és szervezett bűnözői körökkel fenntartott nemzetközi
kapcsolatainak köszönhetően Izraelnek megvolt az eszköze, a
lehetősége és az indítéka, hogy főszerepet játsszon az
évszázad egyik legnagyobb bűncselekményében - és meg is tette".
Ben-Guriont ugyanis, aki 1948 óta egészen 1963. június 16-i
lemondásáig vezette országát, és aki - Michael Karpin izraeli
szerző szerint - egyenesen "szentnek" tekintette az
izraeli atomprogramot, annyira feldühítette Kennedy e téren
tanúsított okvetetlenkedése, hogy hivatalának utolsó napjaiban
parancsot adott a Moszadnak az amerikai elnök kiiktatására. Más
források is megerősítik, hogy Ben-Gurion valósággal
megszállottjává vált a témának, amely nála a totális
paranoiáig fajult, mert úgy érezte, hogy Kennedy makacskodása
közvetlen fenyegetést jelent Izrael puszta létezésére nézve.
Ahogyan
Avner Cohen fogalmaz, "Ben-Gurionnak egyáltalán nem voltak
skrupulusai a tekintetben, hogy Izraelnek tömegpusztító
fegyverekre kell szert tennie", ugyanakkor viszont "egyetlen
amerikai elnököt sem aggasztotta jobban az atomfegyverek
elterjedésének veszélye, mint Kennedyt" (Israel and the Bomb,
Columbia University Press, 1998). Miután tapasztalta, hogy Kennedy a
nyomásgyakorlás különböző formái ellenére sem változtatta
meg a véleményét, Izrael titokban a kommunista Kínával
szövetkezett, és mivel mindkét ország elemi érdeke volt az
atomfegyverkezés, a Moszad és a kínai titkosszolgálat egyesített
erővel igyekezett kifürkészni az amerikai atomtitkot (vö. Gordon
Thomas, Seeds of Fire. China and the Story Behind the Attack on
America, Dandelion, 2001).
Ezen
az úton haladva az izraeliek létrehozták a dimonai atomtelepet,
amikor azonban Kennedy amerikai ellenőröket küldött a
létesítménybe, Ben-Gurion utasítására sebtében felhúztak egy
kamu változatot is, amelyben természetesen nem találtak
bizonyítékokat az atomfegyver-fejlesztésre. Kennedy persze
tökéletesen tisztában volt az izraeliek mesterkedésével. "Ezek
a kurafik állandóan hazudoznak az atomkapacitásukról",
mondta egyik bizalmasának, Charles Bartlett újságírónak.
Könyvében Cohen megismétli ezt a kijelentést, szerinte ugyanis
Ben-Gurion annyira szívén viselte az atomkérdést, hogy arra a
következtetésre jutott: az amerikai vezetőknek még magánkörben
sem célszerű elmondani az igazságot Dimonáról.
Mivel
Kennedy tovább fokozta a nyomást Izrael titkos atomfegyverkezési
programjának feladása érdekében, Ben-Gurion inkább megvált a
posztjától. Az amerikai elnök azonban nem kímélte az új izraeli
miniszterelnököt, Lévi Eskólt sem. Avner Cohen szerint világosan
az értésére adta, hogy az USA Izrael iránti elkötelezettségét
és támogatását "komolyan veszélyeztetheti", ha az
izraeli vezetők nem szolgáltatnak "hitelt érdemlő
információkat" a nukleáris téren kifejtett
erőfeszítéseikről. Kennedy kérése példátlan volt, és
valójában sokkal inkább ultimátumnak tűnt. "Kennedy levele
válság közeli helyzetet teremtett Eskól irodájában", írja
Cohen.
JFK
meggyilkolása tehát közvetlen hatással volt az amerikai cionista
lobbira, az USA közel-keleti politikájára és Izrael
militarizálódására egyaránt. A "cui prodest"
posztulátuma ismét beigazolódott. Alig egy évtized múlva az
Izrael-lobbi már úgy elhatalmasodott Amerikában, hogy William
Fulbright demokrata párti szenátor egy tévéműsorban kondította
meg a vészharangot miatta: "Izrael ellenőrzi az Egyesült
Államok szenátusát: tagjainak nagy többsége, mintegy 80
százaléka feltétel nélkül támogatja Izraelt; mindazt, amit
Izrael akar, meg is kapja.
Megdöbbentő,
amilyen mértékben a zsidók ellenőrzik a médiumokat, és az a
gát, amelyet a Kongresszusban kiépítettek. Itt a zsidó befolyás
teljesen uralja a terepet, és csaknem lehetetlen megkapni a
Kongresszustól valamit, amit nem támogatnak" (Face the Nation
/ CBS, 1973. április 15.). Szavainak utóbb republikánus
képviselőkollégája, Paul Findley adott súlyt azzal, hogy
elmondta: "Elnökválasztási kampánya során egy New York-i
zsidó csoport felajánlotta Kennedynek, hogy fedezik a
kampányköltségeit, ha engedi, hogy ők alakítsák a közel-keleti
politikáját. Ő azonban nem egyezett bele. (...) Elnökként csak
korlátozott támogatást nyújtott Izraelnek" (Washington
Report on Middle Eastern Affairs, 1992. március).
Michael
Collins Piper végkövetkeztetése szerint "a mérleg a
következő: John F. Kennedy szilárdan elhatározta, hogy
megakadályozza Izraelt az atombomba gyártásában. Lyndon B.
Johnson egyszerűen az ellenkező irányba fordította tekintetét.
JFK halála tehát jótékonynak bizonyult Izrael nukleáris ambíciói
számára, ahogyan a bizonyítékok mutatják". Piper elméletét
a dimonai létesítmény katonai jellegét leleplező és ezért
Izraelben 18 év börtönre ítélt Mordeháj Vanunu atommérnök is
osztja, világosan azzal vádolva a Moszadot, hogy meggyilkolta
Kennedyt. Utóda, a vietnámi háborúba belegabalyodott, könnyen
befolyásolható Johnson már csak egy tehetetlen báb volt Izrael és
amerikai cinkosai kezében. 1965 januárjában például
elsüllyesztette az Izrael ellen is kemény
atomsorompó-erőfeszítéseket szorgalmazó Gilpatric-jelentést,
mert tartott az amerikai zsidók reakciójától. Richard Nixon
azonban még nála is továbbment a cionista entitással való
kollaborálás útján, nem véletlenül nevezte Golda Meir izraeli
miniszterelnök "Izrael valaha volt legjobb barátjának".
Avner
Cohen Israel and the Bomb című könyvének recenziójában Reuven
Pedatzur katonai elemző elismeri, hogy "JFK amerikai elnök
meggyilkolása brutálisan véget vetett az amerikai adminisztráció
masszív nyomásgyakorlásának Izrael kormányára, hogy ez utóbbi
fejezze be az atomprogramját. (...) Kennedy nagyon világosan
megmondta az izraeli miniszterelnöknek, hogy semmiképpen sem
fogadná el Izrael atomhatalommá válását". Pedatzur így
folytatja: "Ha Kennedy életben maradt volna, kétséges, hogy
ma Izrael a nukleáris opció birtokosa lenne" (Ha'aretz, 1999.
február 5.). Cohen könyve, amely tehát megerősíti a zsidó állam
és Kennedy közötti konfliktus tényét, bombaként robbant
Izraelben, leleplezései az ország vezető napilapja szerint
"szükségessé tennék Izrael egész történelmének az
átírását". A szerző fő tézise, hogy az izraeli atombomba
kérdése kapcsán egy "szentháromság" érvényesül: a
homály mint hivatalos politika, a cenzúra mint kényszerítő erő
és a tabu mint társadalmi magatartás. Ahogyan Cohen teljes joggal
megállapítja, jelenleg Izrael az egyedüli atomhatalom a nyolc
közül, amely homályba burkolja ezt a képességét. Mindez
különösen aggasztó annak tudatában, hogy "az izraeliek
lényegében készek lennének szükség esetén felrobbantani a
világot, önmagukat is beleértve, ha arab ellenségeik legyőzéséhez
ezt kellene tenniük" (Seymour M. Hersh, The Samson option:
Israel's nuclear arsenal and American Foreign Policy, Random House,
1991).
Egy
jogállamban a törvények mindenkire vonatkoznak. Legalábbis ezt
gondolta a már említett William Fulbright, az amerikai szenátus
külügyi bizottságának elnöke, akit megdöbbentett az a tény,
hogy a Zsidó Ügynökség által létrehozott Amerikai Cionista
Tanácsot (AZC) az érvényben lévő jogszabályokkal ellentétben
nem egy "idegen kormány ügynökeként" regisztrálták.
Ezért 1962-ben szenátusi meghallgatásokat tartott az anomália
felderítésére. Emlékeztetőül: ekkoriban JFK volt az államfő,
fivére, Robert Kennedy pedig az igazságügyi miniszter. A szenátusi
vizsgálat eredményeként 1963 októberében - vagyis egy hónappal
Kennedy elnök meggyilkolása előtt - az igazságügyi tárca azt
követelte, hogy a Cionista Tanácsot "külföldi ügynökként"
vegyék nyilvántartásba. A körülmények szerencsés összejátszása
(?) folytán azonban ad acta került az ügy. Kennedy halála
kétszeresen is Izraelnek kedvezett, amely így az atomprogramjával
kapcsolatos indiszkrét kérdezősködést éppúgy megúszta, mint
az amerikai adminisztráció szívébe plántált dárdahegye (az
AZC) idegen ügynökként való regisztrációját. Ilyen véletlenek
vannak? Egyes megrögzött konspiracionisták kételkednek ebben.
Izrael végül kikecmergett a darázsfészekből. Egy államfő
meggyilkolása árán.
JFK
halála az amerikai kormány átalakítását eredményezte, és
fivére megvált az igazságügyi tárcától. Az "idegen
ügynök" stigma elkerüléséhez a Cionista Tanács nevet
változtatott: immáron belső lobbivá maszkírozva Amerikai-izraeli
Közügyek Bizottsága (AIPAC) néven koordinálja azt a több tucat
szervezetet, amelyek azon ügyködnek, hogy az amerikai politikai
környezet egy idegen állam érdekében befolyásolják. A jelek
szerint igen eredményesen.
JFK
meggyilkolásának hivatalos tézisére a Warren-bizottság jelentése
tette rá a pecsétet. Ezt a testületet a Legfelsőbb Bíróság
elnökéről nevezték el, akire Johnson elnök a vizsgálat
vezetését bízta, helyette azonban - David Talbot amerikai újságíró
szerint - Allen Dulles, a CIA Kennedy által nyugdíjazott
ex-igazgatója vitte a prímet. Konklúzióit egy évvel később
hozták nyilvánosságra 26 kötetben. Eszerint Lee Harvey Oswald
egyedül követte el a tettét, egyértelműen sohasem tisztázott
indítékból. Három golyót lőtt ki a dallasi könyvraktár ötödik
emeletének egyik ablakából: az első célt tévesztett, a második
hátulról találta nyakon az elnököt, majd áthaladva rajta John
Connally texasi kormányzóba fúródott, aki Kennedy előtt ült az
elnöki párt szállító nyitott limuzinban, a harmadik pedig
telitalálatnak bizonyult, gyakorlatilag szétrobbantva az elnök
fejét.
A
hivatalos tézis ellenfelei meghamisított dokumentumokról (Oswald
puskás fényképe, Kennedy bonctani jelentése stb.) beszélnek, és
arról a túlságosan is ideális és túlságosan is komplett
életrajzról, amellyel a hatóságok etették a sajtót alig pár
órával Oswald letartóztatása után. Ráadásul a hivatalos
ballisztikai szakvélemény is hagyott (enyhén szólva) némi
kételyt maga után. Ez utóbbi kérdéssel a Kennedy - és az
időközben ugyancsak politikai merénylet áldozatává vált Martin
Luther King - meggyilkolásának vizsgálatára utóbb felállított
képviselőházi különbizottság (HSCA 1976-78) is behatóan
foglalkozott, és 1979-es jelentésében nyíltan bírálat tárgyává
tette a Warren-bizottság munkáját és következtetéseit. Noha
hitelesítette azt a feltételezést, hogy Oswald háromszor lőtt,
és ő ölte meg hátulról az elnököt, a különbizottság mégis
"95 százalékosra" teszi egy második orvlövész
létezését. Jelentésének teljes terjedelmét azonban csak 2029
után ismerheti meg a közvélemény.
Hahner
Péter történész és kollégája, Meszerics Tamás egyfajta
"komilfó" leereszkedéssel viszonyul a JFK meggyilkolása
kapcsán (is) felmerült összeesküvés-elméletekhez, amelyeket a
szakmabeliek úgymond "minden részletre kiterjedően
megcáfoltak" (Népszabadság, 2013. november 22.). Efféle
gondolatok azonban nem csak egzaltált képzelgők agyából
pattannak ki. Amint azt Ungváry Krisztián történész - konkrétan
a kormány által felállítani tervezett Veritas Történetkutató
Intézet kapcsán - nemrég kinyilatkoztatta: a "veritas"
szó azt a látszatot kelti, mintha létezne egyetlen történelmi
igazság, és valaki ennek az igazságnak a kizárólagos birtokosa
lenne, holott ennél azért előrébb tart a történettudomány, és
egymás mellett több igazság is létezhet, a történészeknek
éppen az a feladatuk, hogy minél sokoldalúbban, a politikától
függetlenül mutassák be a múlt eseményeit (Népszabadság, 2013.
november 13.).
Admonícióját
bizonyára általános érvényűnek szánja, beleértve a
holokauszt-kutatást is, amelyet számos országban (így nálunk is)
törvényileg korlátoztak, de például francia történészek egy
csoportja kampányt folytat a korlátozást elrendelő ún.
Gayssot-törvény megváltoztatásáért. "A történelem az
emlékezet csatája, de amikor az ellenbizonyítékot elfojtják,
közelebb vagyunk a szovjet korszak történelem-gyártásához",
írja Oliver Stone, aki szerint "mindig meg kell kérdőjeleznünk
azokat, akik megmondják nekünk, hogy mit gondoljunk" ("JFK
conspiracy denials are in denial", USA Today, 2013. november
21.).
Ami
Kennedy meggyilkolását illeti, elsőként mindjárt a fivére,
Robert találta hihetetlennek a "magányos gyilkos"
teóriát, aki bár politikai okokból nyilvánosan nem hangoztatta,
kezdettől fogva összeesküvésre gyanakodott, és magánkörben
bátyja özvegye, Jackie is osztotta ezt a nézetét (vö. Tim
Naftali és Alexander Fursenko, One Hell of a Gamble: Khrushchev,
Castro, and Kennedy, 1958-1964). Oswald másik feltételezett, de
túlélő "áldozata", Connally kormányzó a maga részéről
"egyetlen másodpercig sem hitt a Warren-bizottság
következtetéseiben"(idézi O. Stone uo.). Sőt mi több,
Kennedy utóda, Lyndon B. Johnson, akit egyes konspiracionisták a
lehetséges összeesküvők között tartanak számon, szintén
összeesküvésre gyanakodott: "Sohasem hittem, hogy Oswald
egyedül cselekedett, bár azt el tudom fogadni, hogy meghúzta a
ravaszt" (vö. Leo Janos: "The Last Days of the President,
LBJ in retirement", The Atlantic Monthly, 1973. július). Robert
McClelland, aki a dallasi Parkland kórház fiatal sebészeként a
merénylet után elsőként vizsgálta meg JFK holttestét, 50 évvel
később is kategorikusan állítja, hogy a Warren-bizottság
megállapításai "hamisak", és hogy "a gyilkossági
parancs kormányunk legfelsőbb szintjéről jött...". Első
kézből származó információi szerint Oswald a CIA ügynöke
volt, és csak "azért volt ott, hogy elterelje a figyelmet a
másik lövészről" (metronews.fr, 2013. november 22.).
Ezek
közé az XXL-méretű konspiracionisták közé tartozik Valéry
Giscard d'Estaing volt francia köztársasági elnök is. Amikor
amerikai hivatalos látogatásán megkérdezte vendéglátóját,
Gerald Fordot, a Warren-bizottság egykori tagját, hogy
vizsgálataikban mire jutottak, ezt a választ kapta: "Először
arra a következtetésre jutottunk, hogy ez nem egy elszigetelt
bűncselekmény, hanem valami szervezett dolog. Abban biztosak
voltunk, hogy szervezett volt, de nem tudtuk felderíteni, hogy kik
által." Az eddigi francia köztársasági elnökök sorában
racionális gondolkodása miatt "technokrataként"
elkönyvelt VGE a televízió nyilvánossága előtt nyilatkozva
mindehhez hozzátette: "Létezett tehát egy szervezet, amelyet
valójában nem derítettek fel, amely gyűlölte Kennedy elnököt,
vagy félt tőle, és ezért elhatározta, hogy megszabadul tőle. Ez
a meggyőződésem" (RTL, 2013. november 21.).
Egy
nappal Giscard d'Estaing szenzációs bejelentése után John Kerry
amerikai külügyminiszter az amerikai köztévében ugyancsak
elmondta, hogy komoly kétségei vannak a "magányos gyilkos"
elmélettel kapcsolatban. Oswaldot szerinte irányították, hogy
kik, azt nem tudja, de a CIA érintettségét kizárta (NBC, 2013.
november 22.). Egyébként Kerry egy héttel korábban azt kérte,
hogy nyissák meg a Kennedy-gyilkosság titkos archívumait. Ki
tudja, talán olyan dokumentumok is lapulhatnak bennük, amelyek még
a (magyar) történészeknek is újat mondanának. A
konspiracionistákról nem is beszélve.
Wikileaks: Orbán szervezte a zavargásokat.
2015.
március 01. - 08:58
19
komment
A
Hír Tv két nappal a zavargások előtt már szerződött a
közvetítésre
Wikileaks
sokat számára kellemetlen pillanatokat szerez, főképp annak,
akinek van takargatni valója. Ez a hírcsatorna tisztességes, avagy
maffiás úton hozzájut titkos dokumentumokhoz, és nyilvánosságra
hozzák. Sok politikus szeretné eltüntetni a Wikileaks-et. A
fentiekben bemutattam röviden a Wikileaks tevékenységét,
melynek magyarországi anyaga is van.
Egy elcsípett távirat 2006 októberi zavargások kapcsán.
"A
táviratot Budapestről küldték Washingtonba, és bizony elég
világosan kitűnik belőle, hogy a budapesti amerikai követség
információja szerint a Fidesz kapcsolatot tart fent „az
erőszakos tiltakozókkal”. Sőt, a táviratból arra is lehet
következtetni, hogy a Fidesz által szervezett demonstráció
helyszínének kiválasztásában is látott a követség
valamiféle kapcsolatot a molotovkoktélokat dobáló csőcselék és
Orbán Viktor pártja között. Majd a követségi jelentés így
folytatja: „Bármennyire is a legjobb oldalát láttuk a
nagykövetekkel a nemrég tartott találkozón Orbán Viktornak, ez a
kaland [mármint Orbán összeköttetései a szélsőséges
demonstrálókkal] azt bizonyítja számunkra, hogy Orbán még
mindig hajlandó a tűzzel játszani."
galamuscsoport.hu
Evvel
még nincs vége. Figyeljetek a dátumokra! 2006. szeptember
17-én vasárnap került nyilvánosságra az őszödi beszéd. Ez
köztudott. A beszéd hatására (spontán) zavargás tört ki
Budapesten.
Szeptember
15-én pénteken egy magyar hírtelevízió (Hír Tv) ajánlatot tett
két brit hírcsatornának azzal, hogy a hétvégén "érdekes"
dolgok fognak majd történni Pesten, és szívesen tudósítanának
a brit tévék számára is. Hogy is van ez?
Kis
magyarázat a fidesz és a Hír Tv kapcsolatára: Feltehetően fidesz
befolyáltsága és pénze alatt működik a csatorna és csak is
fidesz fényezésével foglalatoskodnak. Olykor meghívnak bal oldali
politikusokat, melyeket a porba akarnak alázni a riportjukkal.
De
a fentiekkel a Hír Tv kimerítette az államrend erőszakos
megdöntésére tett kísérletben való közreműködés
bűncselekményét?
Zéé
Rosszul járnak a TTIP-vel az európai gazdák - GMO-DÖMPING JÖN?
2016. május 23. MNO
Agrárágazatok tűnhetnek el, a génmódosított termékek viszont teret nyerhetnek ˇ Fontos lenne a nemzeti vétó.
Egy tüntető Párizsban. A hétvégén a világ négyszáz pontján tiltakoztak a mérgező növényvédő szereiről és génkezelt vetőmagjairól elhíresült amerikai biotechnológiai cég, a Monsanto ellen
Nemhogy növekedést, hanem inkább hanyatlást hozna a vén kontinens mezőgazdasága számára az Európai Unió és az Egyesült Államok között tervezett szabad kereskedelmi megállapodás - állapítja meg több elemzés is. Mégis tartani kell attól, hogy Brüsszel feláldozza az agráriumot az egyezmény oltárán. Az eddig ködösítő magyar kormány hozzáállása viszont változni látszik a titkos tárgyalási dokumentumok közelmúltbeli kiszivárogtatása óta.
Pusztító hatással járna az európai mezőgazdaságra és élelmiszer-termelésre, ha szabad utat kapna az amerikai mezőgazdasági lobbi az Európai Unió és az Egyesült Államok között készülő, viták kereszttüzében álló szabad kereskedelmi egyezmény (TTIP) megkötésekor - figyelmeztet a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége által összeállított tanulmány.
Génmódosított versenytársak jönnek
Olyan óriásvállalatok tartják kézben ugyanis az amerikai agrártermelést, amelyek iparszerű, a környezetet és az egészséget kockáztató mezőgazdasági modelljével szemben esélyük sincs az emberi léptékben, ám emiatt jóval drágábban termelő európai gazdálkodóknak. Jó példa erre az amerikai marhahús-értékesítés, amelynek több mint felét adja a hizlalótelepek mindössze két százaléka. Ezeken a helyeken az EU-ban tiltott növekedésserkentő hormonok és antibiotikumok alkalmazásával, génmódosított (GMO) szójaszármazékon tartott marha húsának 100 kilogrammja 100-150 euróval lesz olcsóbb, mint egy európai gazdaságban. Az amerikai szántóföldi termelésben is azért manipulálják a növények génszerkezetét, hogy gazdaságosabban lehessen őket előállítani: úgy becsülik, a génmódosított vetőmag hektáronként száz dollárral több hasznot hoz, mint a GMO-mentes változat, ugyanakkor az egészségi kockázatok ma még felmérhetetlenek. Mindezek ellenére félő, hogy a TTIP-tárgyalásokon Brüsszel feláldozza az európai mezőgazdaságot, hogy cserébe az uniós - főleg a német - járműipar lehessen a megállapodás egyik nyertese.
Bár a washingtoni és a brüsszeli tárgyaló felek úgy próbálják "eladni" a készülő Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerséget (TTIP), hogy a vámok és egyéb korlátok lebontása mindenkinek előnyös lesz, több külföldi elemzés is arra jut, hogy az európai gazdák a vesztesek közé fognak tartozni. Ugyanakkor jelentősen megugrana az Európai Unióba irányuló amerikai agrárimport - figyelmeztet a Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetségének legújabb tanulmánya. A szerzők felidézik a francia Előrejelzések és Nemzetközi Információk Kutatóközpontjának (CEPII) számításait, miszerint a TTIP hatására hosszabb távon csaknem egy százalékkal csökkenne az uniós mezőgazdaság hozzájárulása a bruttó hazai termékhez (GDP), míg az amerikai agrárszektor gazdasági teljesítménye közel két százalékkal növekszik. Hasonló következtetésre jut az Európai Parlament (EP) megbízásából készített elemzés is: 2025-ig ugyan 56 százalékkal nőhet az USA-ba irányuló európai agrárexport (miközben az EU-ba érkező amerikai import 116 százalékkal bővülhet), ám az uniós mezőgazdaság a GDP 0,3-0,7 százaléka közötti mértékben veszítene a súlyából. (Az EU és az USA közötti agrárkereskedelem értéke 35 milliárd dollárra rúgott 2013-ban.) Különösen a nem vámjellegű intézkedések lebontásából profitálnának jelentősen az amerikaiak. Ha eltörölnék a szigorúbb uniós élelmiszer-biztonsági, illetve egészségügyi szabályok 25 százalékát, akkor például 20-szorosára nőnének az amerikai tejtermékeladások az EU-ban.
Ezen így csak az amerikaiak nyernek
A washingtoni mezőgazdasági minisztérium (USDA) tanulmánya is arra jut, hogy a TTIP létrejötte az Egyesült Államoknak kedvez, az európai termelők által elért előnyök minimálisak lesznek. Amennyiben a felek az összes védővámot és importkvótát kiiktatják a mezőgazdasági termékek kereskedelméből, akkor az EU-ba irányuló amerikai behozatal értéke mintegy 5,5 milliárd dollárral nő, míg az európai gazdák csak kevesebb mint 800 millió dollárral tudják bővíteni amerikai kivitelüket. Utóbbiak számára rosszabbodik a helyzet, ha eltörlik a növekedési hormonok és az antibiotikumok felhasználásával előállított húsok uniós korlátozásait: ez az európai marhahús-termelés 1,52 százalékos visszaeséséhez vezetne, miközben az amerikai marhahúskészítmények importja csaknem kétmilliárd dollárral nőne. Ha Brüsszel feloldaná a növekedésserkentőket tartalmazó húsok forgalmának tilalmát is, csaknem három százalékkal esne vissza az uniós sertéságazat teljesítménye, ellenben az EU-ban eladott amerikai serté shústermékek értéke közel 2,4 milliárd dollárral nőne. A klórral vagy más vegyszerrel átmosott csirkehús forgalmazásának engedélyezésével az európai baromfiágazat csaknem egy százalékkal zsugorodna. A génmódosított növényekre vonatkozó uniós szabályozás fellazításának hatására pedig elöntené az öreg kontinenst az amerikai szója és a kukorica.
Minden ágazatot érinthet
Az európai agrárágazat árban sem tudna versenyezni az amerikai termelőkkel - derül ki az elemzésekből. A szigorúbb uniós előírások a baromfi esetében 5 százalékkal növelik a költségeket, míg az amerikai gazdák az uniós önköltségi szint 78 százalékán állítják elő terméküket. A sertéshúst is 30 százalékkal olcsóbban tudják kínálni az amerikaiak. Ha a TTIP következtében ezek az agrártermékek elárasztják az európai piacot, az uniós gazdák jövedelmezősége jelentősen csökken, ami egyes ágazatokban csődhullámhoz vezethet: ilyen vesztes lehet például a legeltető szarvasmarhatartás.
- A külföldi elemzések is megerősítik a Századvég Gazdaságkutató Zrt. néhány hónapja kiszivárgott vitaanyagának következtetéseit, miképpen a legfontosabb európai mezőgazdasági ágazatok versenyhátrányt szenvednének az egyezmény miatt - fejtegette lapunknak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége - Föld Barátai Magyarország programvezetője. Ugyanakkor egyik jelentés sem tudott olyan forgatókönyvet felmutatni, amely az amerikai termelők jelentős érdeksérelmével vagy veszteségével járna. - A Greenpeace környezetvédő szervezet által május elején nyilvánosságra hozott titkos tárgyalási dokumentumok alapján pedig még erősebb az aggodalom, hogy a brüsszeli bizottság hajlandó lenne feláldozni az európai mezőgazdaságot, ha cserébe az uniós - főleg a német - járműipar lehet a TTIP egyik nyertese - vélekedett a szakértő.
Már csak aláírásra vár...
Veszélyeket rejt a CETA is. Az eddigi információk alapján a transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TTIP) várhatóan vegyes hatáskörbe tartozik - derül ki a magyar külügyi tárca lapunknak korábban küldött válaszából. A vegyes egyezmény azt jelenti, hogy életbelépéséhez - az Európai Parlamenté (EP) mellett - szükség van a nemzeti parlamentek jóváhagyására is. Ez azonban - a külügyi tárca válasza alapján - most még nem tűnik biztosnak, pedig szakértők úgy látják, nagyon fontos lenne így kezelni a TTIP-t, mert az Európai Unió és Kanada között közelmúltban tető alá hozott szabad kereskedelmi megállapodás (CETA) is aggasztó tanulságokkal szolgál. A már csak ratifikálásra váró CETA-egyezményben például közös célkitűzésként szerepel a "biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása", ami akár a szigorú uniós előírások lazításához is vezethet. Nem sok jóval kecsegtet, hogy Kanadában már engedélyezték a génmódosított lazac árusítását. Ráadásul a CETA akkor is veszélyes lehet hazánk számára, ha a parlament nem ratifikálja. A Magyar Természetvédők Szövetsége arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyezmény ideiglenes hatálybalépéséhez elegendő az EP jóváhagyása, és a sokat bírált állam-befektető vitarendezési mechanizmus keretében a kanadai cégek három éven belül akkor is beperelhetnek egyes uniós országokat, ha egy tagállam vétója miatt végül nem lépne életbe a CETA. Ezért kell nagyon figyelni arra, hogy mi kerül egy ilyen megállapodás végső szövegébe - vélik a TTIP hazai ellenzői. A magyar kormány korábbi ködösítő magatartása is kezd változni, így a parlament e heti napirendjére kerülhet az LMP határozati javaslata, amelyet néhány hete a Fidesz még lesöpört az asztalról. Ebben az ellenzéki párt azon álláspont képviseletére kötelezné a kormányt Brüsszelben, hogy a formálódó TTIP, CETA és a Szolgáltatások Szabad Kereskedelmi Egyezménye (TISA) vegyes megállapodásnak minősüljön, így azokat nemzeti par lamenti szinten kell majd ratifikálni vagy elutasítani.
Izrael több tízezer bombát kap “védelmi célokra”
Az
amerikai szenátus elfogadott egy újabb tervezetet, miszerint 1,87
milliárd dollár értékben adnak el fegyvereket Izraelnek. Az új
fegyverüzlet részeként 750 bunkerromboló bombát, 3000 Hellfire
rakétát, 250 közepes levegő-levegő rendszert és 4100
GPS-irányítású, ún. sikló-bombát adnak el, emellett az üzlet
részét képezi 14500 rakétavezérlő rendszer, amivel az izraeli
haderő korszerűtlen rakétáit GPS-vezérlésűvé tudják
átalakítani. A fegyverüzletet bonyolító Defense Security
Cooperation Agency közleménye szerint a bombákat “védelmi
célokra” adják.
A
DSCA szerint Izrael kezdeményezte az új fegyverüzletet, és az
“csak olyan fegyvereket tartalmaz, melyekkel az ország már
rendelkezik”. Ugyanakkor az izraeli sajtó szerint az üzlet
közvetlen köthető az Iránnal az atomenergetika terén folytatott
tárgyalásokhoz. Benjamin Netanyahu állítólag nyomást gyakorol
az amerikai kormányra annak érdekében, hogy F-35-ös vadászgépeket
és más, korszerűbb fegyverrendszereket is kapjanak. Izraeli
sajtóorgánumok szerint a kormány azzal számol, hogy amint Iránnal
megszületik a végső megállapodás és a nyugati országok
eltörlik a szankciókat, megrendülhet a Közel-Keleten Izrael eddig
betöltött szerepe, vagyis, hogy az ország az Egyesült Államok és
a nyugati országok elsődleges támogatottjaként működhet, és
ezzel monopolhelyzetet tarthat fenn a térségi országokkal szemben.
A
helyi sajtó arra is felhívja a figyelmet, hogy minél tovább
húzódik az Iránnal folytatott tárgyalás, annál nagyobb mértékű
fegyverkezési verseny alakulhat ki a térségben. Oroszország
légvédelmi rendszereket szállít Iránnak, mert a tárgyalások
végső eredményét nem valamiféle nemzetközi jogi norma, hanem a
résztvevő hatalmak közti katonai erőegyensúly fogja
meghatározni. Oroszország emiatt igyekszik javítani Irán
tárgyalási pozícióján, az Egyesült Államok pedig egyre nagyobb
arányú katonai erővel jelenik meg a térségben, hogy ezt
ellensúlyozza. Az izraeli kormány a tárgyalássorozat kezdete óta
magát az Iránnal folytatott tárgyalásokat ellenzi, mivel úgy
értékeli, hogy az energetikai együttműködésen felül Irán
éveken belül elsődleges felvásárló piaccá válhat a
fegyveripari cégek számára is, ami viszont Izrael pozícióit
gyengíti.
Az
újabb amerikai-izraeli fegyverüzlet kapcsán szakértők a
Gázai-övezet elleni újabb “háborúra” (amennyiben az
egyoldalú pusztítást lehet annak nevezni) is hivatkoznak. Eszerint
a kormány amiatt kell kierőltessen egy újabb fegyverüzletet, mert
Izrael kezd kifogyni a modern fegyverzetből. A Gázai övezet
szétbombázása során ugyanis olyan mértékű “hiány”
keletkezett, amit a saját ipar nem tud pótolni, és időközben az
Iránnal folytatott tárgyalások is a megállapodás irányába
mutatnak.
Eközben
az amerikai kormánynak szintén érdeke a Izraelnek történő
fegyvereladás. Miközben Irán orosz légvédelmi rendszerekhez jut,
Washington az Izraelnek történő fegyvereladások fokozásával
gyengíti Irán tárgyalási pozícióit. A bunkerromboló bombák
eladása szintén arra vezethető vissza, hogy Washington a mélyen a
föld alatt található iráni nukleáris létesítmények elérését
akarja lehetővé tenni Izrael számára, hogy így keményebb
elvárásokat fogalmazhasson meg az Iránnal folytatott
tárgyalássorozat lezárásaként.
Erdogan megzsarolta az Európai Unió vezetőit:30 milliárd eurót követelt
Egy görög
lap nyilvánosságra
hozta egy a török államfő és európai vezetők közti,
novemberben tartott találkozó jegyzőkönyvét, amiből kiderült,
hogy a török vezető 30 milliárd eurót követelt az Európai
Uniótól, ellenkező esetre az összes migráns Európába
buszoztatását helyezte kilátásba.
Novemberben
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az
Európai Bizottság elnöke Recep Tayyip Erdogan török államfővel
folytatott megbeszélést a migrációs válság kezeléséről. A
találkozóra Antalya területén került sor 2015 november 14-én.
Addigra az Európai Unió és Törökország megállapodott arról,
hogy Európa 3 milliárd eurót fizet Törökországnak a migrációs
válság kezelésére. Az Euro2Day görög napilap által
nyilvánosságra hozott dokumentumokból azonban kiderül, hogy
Erdogan ennek tízszeresét követelte, és Törökország nem fogja
leállítani a migránsáradatot, ameddig ezt az összeget meg nem
kapja. Épp ellenkezőleg: Erdogan kijelentése szerint
buszjáratokkal Európába hordják az összes bevándorlót, hogy az
európai vezetőknek kellő “motivációja” legyen az összeg
kifizetésére.
A
dokumentum szerint Erdogan nem fogadta el azt az ajánlatot,
miszerint Európa a következő két év során 3 milliárd eurót
fizet. A török vezető ehelyett évente 3
milliárd eurót követelt, ellenkező esetben semmisnek tekinti a
migrációs válság rendezéséről korábban kötött
megállapodást, és buszjáratokkal százezresével fogja a
migránsokat Európába szállítani. A találkozón Erdogan
bejelentette, hogy nem egy halott kisgyermeket fog partra mosni a
tenger, hanem Európa vezetői felkészülhetnek tízezer halott
gyermek látványára, és az Európát sújtó minden eddiginél
nagyobb migrációs hullámokra.
A
dokumentumból kiderül, hogy Erdogan a Görögországnak adott
segélyhez hasonlította a migrációs válságot, és arra
hivatkozva követelt 30 milliárd eurót az európai vezetőktől,
hogy az Európai Unió tagállamai Athént is kisegítették a
pénzügyi válságból. Az európai vezetők azon válaszára,
miszerint a görög válságnak az Európai Unió fennmaradása volt
a tétje – ezért fizették be a tagállamok az Athén
kisegítéséhez szükséges összeget -, Erdogan azt felelte, hogy a
bevándorlásnak pedig a schengeni övezet fennmaradása a tétje, és
amennyiben nem kapják meg a kért 30 milliárd eurót, tömegesen
fogják Európába buszoztatni a migránsokat, vagyis a schengeni
övezet szükségképpen elbukik. A török államfő cinikusan
utalást tett arra, hogy az Európai Unió semmit nem tud kezdeni a
bevándorlókkal, ha egyszer elérik az EU határait.“Hogyan
birkóznak meg a menekültáradattal, ha nem kötjük meg ezt a
megállapodást? Meggyilkolják őket?”
A
dokumentum alátámasztja, hogy Törökország tisztában van az
Európai Unió belső gyengeségeivel, abból adódó kiszolgáltatott
helyzetével, és ezt az állapotot zsarolással saját előnyére
fordítja. Korábban egy lettországi
EP-képviselő nyilatkozott arról,
hogy Törökország zsarolja az Európai Uniót, de kijelentését a
politikusok többsége és az európai közvélemény nem vette
komolyan.
Merkel megbuktatása olcsóbb lenne
Az
Európai Bizottság azt tervezi, hogy bírságot szab ki azokra az
uniós tagállamokra, melyek nem hajlandóak letelepíteni a
közel-keleti és afrikai migránsokat. Az EU védelmi pénzt fizet
Törökországnak, így próbálják beszedni a szükséges összeget.
Február
elején egy görög napilap nyilvánosságra hozta egy a török
államfő és európai vezetők közti, novemberben tartott találkozó
jegyzőkönyvét, amiből kiderült,
hogy a török vezető 30 milliárd eurót követelt az Európai
Uniótól, ellenkező esetre pedig az összes migráns Európába
buszoztatását helyezte kilátásba. Azóta az Európai Unió
beleegyezett, hogy fizet a törököknek, átveszi a Törökországba
érkező szíriai menekülteket, emellett nemsokára a
vízummentességet is megkapják. A zsarolást követően minden, a
török államfő által követelt intézkedést meghoztak
Brüsszelben, amiből láthatóvá vált, hogy az Európai Unió
védtelenül áll Ankara nyomásgyakorlásával szemben.
Gyakorlatilag védelmi pénzt fizetünk egy NATO-országnak, miközben
továbbra is azt kell gondolni, hogy a szövetségesünk.
Nemrég
azonban kiderült, hogy azok az országok kell befizessék a védelmi
pénzt, amelyek nem akarnak részt venni se a török paktumban, se a
migránsok erőszakos letelepítésében. Kedden a Financial
Times arról számolt be, hogy az Európai Bizottság negyedmillió
euró bírságot szabhat ki azokra az országokra, melyek nem akarnak
migránsokat befogadni. A lap szerint ez részét képezi a bizottság
dublini egyezmény megreformálására tett javaslatainak, és bár a
konkrét összeg még változhat, az már biztos, hogy a központi
irányításnak nem engedő tagállamok ellen szankciókat, pénzügyi
kényszerítő intézkedéseket fognak hozni.
Ez
a bírság migránsonként
mintegy 80 millió forintot
jelent. Ennyiből egy magyar munkanélkülinek kertes házat adhatna
a kormány (vagy Brüsszel), és hosszú éveken át segélyezhetné,
emellett kifizethetné a munkaerőpiacra visszalépéshez szükséges
felsőoktatási képzését és nyelvkurzusait. Brüsszel ennek az
összegnek egy részét ehelyett közel-keleti és afrikai
migránsokra költi, akiknek nagy része írni-olvasni
nem tud –
a fennmaradó részét pedig kifizetné a török államfőnek, aki
továbbra is amiatt tudja zsarolni az Európai Uniót, mert az nem
hajlandó megvédeni a saját határait.
Kapcsolódó: Külügyminiszter:
Európa el kell fogadja, hogy a migrációs válság megoldásának
része az erőszak
Az
Európai Unió azért nem hajlandó megvédeni saját határait, mert
az unió politikájára legerősebb befolyást gyakorló gazdaság
politikai vezetői máig
vezekelnek egy több mint 70 évvel ezelőtt megbukott rezsim
intézkedéseiért, és bizonyítani akarják, hogy ők befogadóak,
szolidárisak, elfogadják a másságot.
Ennek jegyében egyetlen év leforgása alatt közel kétmillió arab
migránst engedtek be az Európai Unióba, és mindenkit rasszistának
neveznek, aki szerint ez hiba volt. Merkel – és a bizonyítási
kényszerben szenvedő németországi politikai elit – kényszeres
szolidaritása Európa egészét megsemmisítheti. Így lassan ideje
lesz végezni egy gyors költségszámítást, hogy melyik lenne
olcsóbb:
- Letelepíteni a migránsokat, és miattuk jóval többet költeni a rendvédelemre, a titkosszolgálatokra, a potenciális terroristák megfigyelésére, és a fehér nőket erőszakoló arab-afrikai migránsok miatt robbanásszerűen megerősödő szélsőjobboldal kontroll alatt tartására,
- kifizetni 80 millió forintot minden egyes be nem fogadott migránsért, miközben Brüsszel havonta egyre nagyobb számú migránst akarhat ránk erőltetni, és az idők végezetéig fizethetünk emiatt,
- vagy megbuktatni Merkelt, és végre hermetikusan lezárni az unió külső határait.
Biztosak
vagyunk abban, hogy más tagállamok politikusainak fejében is
megfordultak már hasonló gondolatok – ahogyan abban is, hogy egy
Merkel elleni közös puccs költségeit is egyenletesen el lehetne
osztani a résztvevő országok közt, és a végső számla mindent
egybevetve is jóval szerényebb lenne, mint évtizedeken át
bajlódni a migránsokkal és kvótarendszerrel.
"Akik nem hisznek Allahban, nem emberek" - az utca emberének véleménye az EU érett Törökországból
“Keleti veszedelem”
– Miért utálnak minket Európában?
– Irtsátok ki a magyarokat! (Hunguros eleminandos esse!).
Az európai magyarellenesség gyökerei
-
Szégyenletes az Európai Unió magyarokkal szembeni viselkedése -
mondta felháborodottan svájci történész ismerősöm, akivel
hajdanán együtt jártam a genfi egyetemre. - Ezer év óta
a magyarság az európai keresztény műveltség
kihagyhatatlan elemét képezi. Magyarország hosszú
évszázadokon át Európa védőbástyája volt, ugyanakkor
tudósaival és művészeivel jelentős szerepet játszott az
európai műveltség kimagasló eredményeiben. Már egyedül az
1956-os szabadságharc áldozatvállalásáért Európa hálás
lehetne a magyaroknak, hiszen ti indítottátok el azt a
folyamatot, amely végül is a Szovjetunió és az
európai kommunizmus összeomlásához és Európa
rabnemzeteinek a felszabadulásához vezetett. Történészként
soha nem értettem meg, hogy az első világháború után a
győztes nagyhatalmak: Franciaország, Nagy-Britannia és az
Amerikai Egyesült Államok miért éppen azt a népet büntették
meg a legjobban, akinek semmi köze nem volt a háború
kirobbantásához. Kegyetlenül feldarabolták, elvették
területének legnagyobb, leggazdagabb részét és több millió
magyart kényszerítettek idegen, ellenséges fennhatóság
alatt élni, ahol üldözés, megalázás és léleknyomorító
soviniszta törvények örökös rabszolgaságába kerültek. A
magyarokat képmutató módon a kisebbségek elnyomásával
vádolták meg azok a nagyhatalmak, amelyek országaikban
betiltották a kisebbségek nyelvhasználatát, gyarmataikon
véres kézzel kormányoztak és szörnyű népirtásokat
követtek el!
- Mindezek
ismeretében teljesen érthetetlen az Európai Unió
vezető politikusainak hisztérikus magyarellenes viselkedése
az ország alkotmánya miatt. Részletesen tanulmányoztam az új
magyar alkotmányt, amely minden bizonnyal Európa egyik
legdemokratikusabb alaptörvénye, mégis az európai politikusok
jelentős hányada antidemokratikusnak találja,
ugyanakkor elfogadja, hogy Csehország és Szlovákia továbbra
is törvényben tartsa a II. Világháború után megfogalmazott
magyarok és németek kollektív bűnösségét kimondó,
fajgyűlölő Benes-dekrétumokat. Ez nem más, mint egy
elfogadhatatlan kettős mérce alkalmazása, amely veszélyezteti
az Európát meghatározó szellemiséget és jogrendet - mondta
határozottan a tényeket kiválóan ismerő svájci történész,
aki a doktorátusát az I. Világháborút lezáró békeszerződésekből
írta.
- Ezt senki sem érti, kivéve a magyar balliberális ellenzék képviselőit, akik sugallói és lelkes szövetségesei a Magyarország elleni rágalmazások megfogalmazóinak.
- Hogyan létezhet egy nemzetellenes ellenzék Magyarországon? Ha ez nálunk Svájcban megtörténne, az egész ország egyöntetűen fellépne ellenük és hazaárulóknak bélyegezné őket.
- Nem ismernek se Istent, se embert, se hazát, ha pénzről és hatalomról van szó - válaszoltam leverten.
- A pénz és a hatalom minden politikus éltető kenyere, de van egy meghúzandó határ a becsület, a becstelenség, a hazaszeretet és a hazaárulás között, amelyet, ha a politikus átlép, nemzetének érdekeit jövőbeli boldogulását veszélyezteti. A magyarokkal szembeni ellenséges európai magatartásnak azonban egy mélyebb, rasszista oka is van.
- Mélyebb, rasszista oka? Mit jelentsen ez? - néztem megdöbbenten a történészre.
- Keleti nép vagytok. Az európaiak mindig rasszisták voltak, soha nem kedvelték a más fajú népeket. A keletieket a legkevésbé, mert féltek tőlük.
- De hiszen már több mint egy évezrede európaiak és keresztények vagyunk!
- Emlékezz vissza egyetemi tanulmányinkra. Carl Gustav Jung azt mondta, hogy a népek közti rokonszenv és ellenszenv kialakulását a közösségi tudatalatti évezredes előítéletei okozzák. A harcias keletiektől, a keleti inváziótól mindig félt Európa, ti pedig, ha akarjátok, ha nem, Európa számára keleti nép vagytok! Ez viszont ne ijesszen meg benneteket, vállaljátok keleti származásotokat és a szövetségeseiteket elsősorban keleten keressétek - mosolyodott el vigasztalóan a magyar történelmet és a magyar lélektant is jól ismerő svájci történész ismerősöm.
Napokig
visszhangzott bennem ez a beszélgetés, hosszan elgondolkodtatott
és fájdalmas kérdések sorozatát indította el bennem.
Mi történt
velünk, magyarokkal? Hogyan jöhetett létre ez a
borzalmas törésvonal a nemzeti oldal és a balliberális oldal
között, amely már a XIX. század vége óta megmérgezi a
magyar közéletet? Miért dolgozik a balliberális ellenzék
Károlyi Mihály és Jászi Oszkár óta az ország érdekei ellen?
Miért állnak inkább az ellenségeink oldalára és miért
segítették elő hataloméhes tevékenységükkel az ország
trianoni tragédiáját? - záporoztak bennem a szívfájdító
megválaszolhatatlan kérdések.
A
balliberális oldal felelőtlen nemzeti érdekeket semmibe vevő
magatartása mellett azonban az európai nagyhatalmak
magyarellenes politikája még fájdalmasabb, még nehezebben
megválaszolható kérdéseket vetett fel. Miért bánik velünk
ellenségesen Európa már hosszú évszázadok óta? Mi a
bajuk velünk? Az, hogy magyarok vagyunk? Igaza lenne a svájci
történésznek, hogy az európaiak rasszisták és ellenszenvük
fő oka az, hogy keleti népnek tartanak bennünket?
Trianon:
őslakókat kiirtó, kisebbségeket megsemmisítő háborús bűnös
hatalmak
magyarellenes bűnténye.
magyarellenes bűnténye.
Sokat
vívódtam magamban a svájci történész feltételezéséről,
keleti eredetünk ellenségességet kiváltó jelentéséről.
Trianon az európaiak évszázados atavisztikus előítéleteinek
következménye lett volna, amelyben keleti eredetünk szerepet
játszott? Trianon ugyanakkor a hazugság és a magyarellenes
propaganda diadala volt, az igazságukat naivul védő magyarokkal
szemben.
A
győztes nyugati hatalmak - Franciaország, Nagy-Britannia, az
Egyesült Államok - magyarellenes magatartásukat képmutató
módon a magyarok elnyomó, türelmetlen, magyarosító
kisebbségi politikájával magyarázták. A magyarok szemében
meglátták a szálkát, a sajátjuk pedig véres vasgerendával
volt tele! Az igazság, a történelmi tények nem érdekelték
őket. A magyarság a történelme során Európa legbefogadóbb
népe volt, ezért maradtak fenn a
szlovákok és a rutének és ezért fogadták be Erdélyben a tízezrével betelepülő oláhokat (románokat) és Délvidékre a szerb menekülteket. A szlovákok, rutének, románok, szerbek megtarthatták nemzeti sajátosságaikat, hagyományaikat, nyelvüket és vallásukat, iskoláik és templomaik voltak.
szlovákok és a rutének és ezért fogadták be Erdélyben a tízezrével betelepülő oláhokat (románokat) és Délvidékre a szerb menekülteket. A szlovákok, rutének, románok, szerbek megtarthatták nemzeti sajátosságaikat, hagyományaikat, nyelvüket és vallásukat, iskoláik és templomaik voltak.
Mi történt
ugyanakkor Franciaországban a más nyelvű kisebbségekkel?
1850-ben Franciaország lakosságának a fele nem francia
anyanyelvű volt: németül beszélő elzásziak, lotaringiaiak,
flamandok, bretonok, baszkok, katalánok, provansziak, olaszok.
50 évvel később, a XX. század elején a francia kisebbségek
nagy többsége elvesztette anyanyelvét, elfranciásodott.
Mi történt? A franciák egyszerűen betiltották a kisebbségi
nyelvoktatást, a francia nyelv kötelezővé vált. A francia
kultúrfölényre hivatkozva elnyomták a kisebbségeket és
megszüntették nemzeti azonosságukat. Ugyanezt tették az angolok
a szomszédos kelta népekkel, a welsziekkel, a skótokkal és
az írekkel. Rájuk támadtak, elfoglalták területüket,
leverték szabadságharcaikat, betiltották anyanyelvüket,
vallásilag megosztották (az északír probléma) és végül
elangolosították őket.
Kisebbség
demokratikus megoldása amerikai módra !
Az
amerikaiak még radikálisabban oldották meg az Egyesült
Államok őslakóinak a nyelvhasználatát: egyszerűen
kiirtották őket és a helyükre Afrikában összefogdosott
rabszolgákat telepítettek.
A nagy
gyarmatbirodalmakat építő angolok és franciák még
kíméletlenebbül viselkedtek ázsiai, afrikai és óceániai
gyarmataikon élő őslakókkal. Borzalmas kegyetlenséggel
bántak velük, a földjeiket elvették, az ellenállókat
lemészárolták, nemzeti kultúrájukat lerombolták.
Afrikában, Ázsiában, Amerikában, Ausztráliában,
Polinéziában, Új-Zélandon több millió ember életébe
került az angol, francia gyarmatosítás.
Kínával az
angolok jól jövedelmező ópiumkereskedelmet folytattak,
majd amikor a kínai császári hatóságok betiltották a kínai
lakosságot lelkileg és testileg tönkre tevő
ópiumfogyasztást, az angolok háborút indítottak a
Kínai Birodalom ellen (1839-1842 és 1856-1860) és
kikényszerítették, hogy a kínai kormány engedélyezze
továbbra is az ópium fogyasztását, kereskedelmi fogalmazását.
Az igazság az, hogy Trianon fő felelősei - Franciaország, Anglia és az Egyesült Államok - igazi háborús bűnösként viselkedtek az I. Világháborút megelőző évtizedekben, szörnyű népirtásokat végeztek az általuk ellenőrzött, elfoglalt területeken.
A
magyarok ugyanakkor emberségesen és toleránsan viselkedtek, nem
támadtak egyetlen szomszédjukra sem, nem vettek részt a
rabszolga-kereskedelemben és nem mészároltak le egyetlen
őslakost sem, sőt, évszázadokon át védték Európát a
keletről és délről jövő támadások ellen. Mindezek után az
angolok, a franciák és az amerikaiak képesek voltak
megvádolni a magyarokat a kisebbségek elnyomásával! A
gyilkos megvádolta áldozatát, hogy életben akart maradni.
1919-ben egy évvel a magyarokra kényszerített békediktátum
aláírása előtt az angolok Új-Delhiben belelőttek az indiai
függetlenségért tüntető békés fegyvertelen tömegbe és
több ezer ártatlan embert megöltek. Ugyanezt tették a
franciák Afrikában és Indokínában és a hollandok Jáva és
Bali szigetén.
Trianonban
mégis a magyarokat ítélték el a kisebbségek
feltételezett elnyomásáért és az igazi bűnösök emberiség
ellen elkövetett bűntettei büntetlenek maradtak.
Gazdasági
gyarmatosítás Afrikában és Magyarországon
A látszólag
függetlenné vált afrikai országok továbbra is szenvedik
a gyarmatosítás szellemi és anyagi következményeit.
Gazdasági függőségük tovább súlyosbodott az angol,
francia, amerikai érdeket képviselő multinacionális
vállalatok kizsákmányoló tevékenysége következtében.
Magyarországon
hasonló folyamat zajlott le: az ország a szovjet
gyarmati függőségből a nyugati multinacionális vállalatok
függőségébe került. Amerikaiak, franciák, angolok,
hollandok, olaszok, németek fillérekért felvásárolták a
jól jövedelmező banki-, biztosítási- és energia szektort,
az ipari, kereskedelmi, vendéglátó és telekommunikációs
cégeket. A virágzó magyar élelmiszeripar teljes egészében
a kezükbe került és megtévesztő zsebszerződésekkel
megszerezték a legjobb dunántúli és alföldi termőföldeket.
Gyakran előfordult, hogy a könnyen megszerzett magyar vállalatokat
bezárták és a magyar termékeket a saját
termékeikkel helyettesítették. Nincs nagy különbség a
függetlenné vált afrikai országok függősége és
Magyarország nyugattól való függősége között. Afrikában
is, mint Magyarországon a nyereségéhes nyugati vállalatok,
gyarmattartóként a kezükben tartják úgy a gazdasági
hatalmat, mint a nagy tömegeket befolyásoló médiákat. Ha
a félrevezetett emberek mégis rájönnek, hogy mi történik velük
és egy olyan kormányt merészelnek választani, amely a nemzet
érdekeinek megfelelően kormányoz, és nem veszi tekintetbe a
multinacionális nagyvállalatok nyereségérdekeit, akkor
azonnal elindul a hazug lejárató kampány az ország és a
kormány ellen. Ha ez Afrikában vagy Ázsiában történik,
a multinacionális világhatalom még radikálisabban jár el.
Katonai puccs, lázadás, polgárháború kirobbantásával vagy
emberi jogokat védő direkt katonai beavatkozással büntetik
meg a népet és buktatják meg a kormányt.
A XIX. és a
XX. században a gyarmatosítók lőfegyvert használtak
az ellenállás megtörésére. A XXI. században viszont a
médiák tudatmódosító, hazugsággal mérgezett manipulációs
technikájával és a fogyasztói társadalom áruözönének
csábos ajánlataival törik meg a bennszülöttek ellenállását.
Kettős
mérce alkalmazása
Az
Európai Unió és az európai intézményrendszer magyarellenes
magatartása érthetetlen módon már a rendszerváltozás után
ismét újra indult. Először is sorozatos
szerződésszegésekkel és súlyos jogsértésekkel igyekeztek
háttérbe szorítani a magyar gazdasági érdekeket és
megakadályozni, hogy a magyarok gyorsabban az unió tagjai
legyenek, mint szomszédaik, a csehek, a szlovákok, a lengyelek
és a szlovénok.
Az
Orbán-kormány magyar érdekeket képviselő intézkedései és
törvényei felerősítették a magyarellenes európai
támadásokat, amelyeket álságos és képmutató módon
igyekeztek a magyar demokráciát és a magyar sajtószabadságot féltő
magatartásként álcázni. Alapot kértek a többször kétharmados
veszteséget szenvedő magyar balliberális ellenzék
képviselőitől, akik az EU-ba menekültek képviselőként a
népharag elől. A tiszességet, nemzeti identitást pedig valamelyik
angyalföldi kocsma füstös mélyén szerezték, miközben a
svájci normák szerint hazaárulóként sugallói, legtöbbször
indikátorai és lelkes szövetségesei a Magyarország elleni
rágalmazásoknak. Valójában a nyugati multinacionális
vállalatok könnyen megszerzett extranyereségét féltették.
Szemérmetlenül azt állították, hogy a magyar alkotmány és
a magyar törvények sértik az európai demokratikus normákat
és az emberi méltóságot, ugyanakkor szemet hunytak a II.
Világháború óta Csehországban és Szlovákiában érvényben
lévő Benes-dekrétumok felett.
A szlovák
jogrend továbbra is helyesnek és törvényesnek találja a
kollektív háborús bűnösnek tekintett magyarok II.
Világháború utáni lemészárlását, vagyonának elkobzását,
a magyar családok földönfutóvá való tételét. A magyarokat
kisemmiző kínzó, gyilkoló szlovák és cseh háborús bűnösök
egyszer és mindenkorra mentesültek a felelősségre vonás
alól. A szlovák parlament ezzel megerősítette, hogy az
etnikai tisztogatás, a nemzeti kisebbségek megsemmisítése
elfogadható magatartás lehet egy európai államtól. Az
Európai Unió mindezért a szlovákokat, a szlovák alkotmányt
nem ítélte el, viszont a magyarokat elmarasztalta, mert a
magyar alkotmány diszkriminálja a homoszexuális kisebbséget
és nem fogadja el az egyneműek házasságát.
Mi okozza az
európaiak magyarellenességét, az igazságtalan kettős
mérce alkalmazását, amely ugyanúgy tetten érhető ma az
Európai Unió részéről, mint ahogyan már megnyilvánult
Trianonban és a Trianon előtti évszázadok során? 907-ben,
nem sokkal a honvisszafoglalás után, a német püspökök
által vezetett európai keresztes sereg hadiparancsa világosan
mutatta az iszonyatos célkitűzést: Irtsátok ki a magyarokat!
(Hunguros eleminandos esse!). Árpád fejedelem vitéz
lovasíjászainak köszönhetően azonban a népirtásra buzdító
hadiparancsot nem tudták végrehajtani. A kereszténység felvétele
ellenére a nyugati előítéletek továbbra is fennmaradtak a
magyarok ellen. A német-római császár már Szent István
korában a magyarokra támadt. A későbbi évszázadokban sem
változott a helyzet, sem a tatárjárás, sem a török háborúk
idején. 1526-ban Mohácsnál Szulejmán szultán I. Ferenc
francia király szövetségeseként indította a támadást a
magyar haderő ellen. A török idők után az osztrák elnyomás
következett. A szabadságharcainkat nyugat jóváhagyásával
vérbe fojtották és következett a trianoni tragédia, a
II. Világháború szörnyűsége és a szovjet gyarmati sorsot
felváltó nyugati multinacionális világcégek lélekölő
gyarmatosítása.
A kérdést tehát jogosan tehetjük fel: mi baja Európának velünk? Igaza lenne a svájci történésznek, hogy az európai gondolkodás hagyományosan rasszista és nem befogadó?
Vitathatatlan
tény, hogy az utóbbi évszázadok történelme, a
felsőbbségüket tűzzel-vassal hirdető európai rasszizmus
története is. Más fajú, más vallású népeket mélyen
lenézték, kirekesztették, legyenek azok fekete
afrikaiak, ázsiaiak, arabok, zsidók, indiaiak vagy keletiek.
Az európai rasszizmus megnyilvánult minden olyan földrészen,
ahol az európaiak megjelentek Amerikában, Afrikában,
Ausztráliában, Ázsiában. Az őslakókat megfélemlítették,
ellenállásukat fegyverrel letörték, rabszolgaként dolgoztatták
és ellenállás esetén tömegesen lemészárolták őket. A
magyarokat keleti népnek tekintették, évszázadokon át a
lovas műveltségű szkítákkal és hunokkal azonosították.
A magyarok
ellen megnyilvánuló évszázados európai ellenségességben,
minden bizonnyal a keleti népek ellen érzett tudatalatti
rasszista előítéletek jelentős szerepet játszották.
Keleti
népek: hunok, avarok, magyarok
A IV. és az
V. században a keletről érkezett lovas műveltségű hunok
mély lelki traumát okoztak ellenfeleiknek. Könnyedén térdre
kényszerítették a kor két európai nagyhatalmát, a
Kelet-Római Birodalmat (Bizáncot) és a Nyugat-Római
Birodalmat, de a harcias germán népeket, a gótokat, a gepidákat,
a vandálokat, a frankokat és a burgundokat is.
Atilla, a hun
uralkodó (tengrikút hunul) jóságos és kegyelmes volt a legyőzött
népekkel. Meghagyta földjüket, politikai és vallási
intézményeiket és a királyaikkal barátsági szerződést
kötött. Udvarában több tucat kisebb-nagyobb hatalmú germán
király és fejedelem tartózkodott. A rómaiakkal ellentétben
a hunok a legyőzött ország lakosságát nem vitték
el rabszolgának, hanem meghagyták szabadságukat. A dekadens
Római Birodalom az V. századi fennmaradását a hunoknak
köszönhette. A római császároknak hun testőrsége volt és
a legütőképesebb légiókat hun segédcsapatokból
állították össze, melyeket Atilla bocsátott a császár
rendelkezésére. Hun segítség nélkül a Római Birodalom már
régen összeomlott volna, a sorozatos germán támadások
következtében. A kereszténnyé vált Római Birodalomban azonban
a főpapok nagy része beleértve a pápát, veszélyesnek
tekintette a pogány hunok befolyását a növekedésnek induló
fiatal keresztény egyház számára. Ebben az időben kezdték
Attilát bemutatni úgy, mint gyermekszívet csemegeként evő
barbárt! Ebben a mai napig részt vállalnak a (direkt írom
kisbetűvel) "magyar" MTA nehezen tisztelhető baololdali
érzelmű történészei!
Ekkor
kezdődött a hunok démonizálása, a lehető legijesztőbbre
való lefestése, nehogy előfordulhasson, hogy az erőszakkal
és megfélemlítéssel megkeresztelt, gondolkodásában még
félig, pogány tartományok lakossága rokonszenvezzen a
keletről érkezett pogányokkal. A hungyűlölő római főpap
és történetíró, Marcellus Ammianus soha nem látott egyetlen
eleven hunt sem, mégis a hunellenes propaganda és
hazug rágalom-hadjáratok legismertebb történelmi
személyisége lett. A kereszténység legnagyobb ellenségeként,
az ördög szövetségeseként írta le a hunokat, akik
öldöklésből és rablásból élnek, mindent nyersen
fogyasztanak, nem ismerik a főzési és sütési eljárásokat.
A nyereg alatt puhított hús nevetséges meséjét is Marcellus
Ammianus találta ki. A hunok lejáratására bevetett hazug
vádakat és félelemkeltő rágalmazásokat később
átvették ugyanúgy a középkori történészek, mint a modern
történetírók, hivatkozva az írott forrás mágiaként
elfogadtatott dogmájára.
A hunok után
a VI. században keletről érkezett lovas műveltségű avarokat
és a IX. században szintén keletről érkezett lovas
műveltségű magyarokat az európaiak hunnak vagy szkítának
nevezték, és a hunok leszármazottainak tekintették. Nem
véletlenül, hiszen az avarok és a magyarok a hunok utódainak
tartották magukat és büszkén vallották hun származásukat.
A magyarság sohasem tekintett Atillára és népére nyugat
gyűlölködő szemével, nemcsak vérrokonsági meggyőződése,
hanem közös lovas műveltségű szellemi és lelki
értékrendszere miatt is. Atillát és hunjait csak a magyar
tudományos kutatás értheti meg - írta Eckhardt Sándor a
Magyar Szemlében (1940.).
A több mint
ezer éves Kárpát-medencei magyar történelem során a
hun-magyar rokonság mindig a magyar nemzettudat alapját
képezte. Zrínyi Miklós Atillát, mint az első magyar királyt
méltatja (1651) és Kölcsey Ferenc a Himnuszban megemlékezik
a hun ősökről: "Általad nyert szép hazát Bendegúznak
vére" (Bendegúz Atilla atyja volt).
A magyarságra
visszasugárzó évszázados hun és lovas műveltségű
népellenes európai előítéletek visszaszorítására a
magyar politikai és tudományos körök a finn-ugor nyelvészeti
elméletet találták a legmegfelelőbbnek a nyugati ellenséges
magatartás ellensúlyozására. Feltételezéseik szerint a
finn-ugor nyelvészeti elmélet nagy előnye az, hogy tagadja a
hun-magyar rokonságot és az európaiak számára egy
elfogadható rokonszenves kis északi néppel, a finnekkel hozza
rokoni kapcsolatba a magyarokat. A rendszerváltozás után
a finn-ugor rokonság erőszakos dogmatikus terjesztése még
jobban felerősödött. Az egyetemeken, a főiskolákban, a
középiskolákban a finn-ugor rokonságot megmásíthatatlan
tényként tanítják. A magyar történelmet bemutató külföldieknek
szánt kiadványokban erőteljesen kiemelik és aláhúzzák
a magyar-finn-ugor rokonság dogmáját. A kilencvenes évek
elején a magyar bulvársajtó hosszan beszámolt a magyar
köztársasági elnök finn-ugor rokonnépeknél tett
látogatásáról, amelynek során az őstörténelmünket
kevéssé ismerő elnök meghatódva részt vett egy közös
ősöket felidéző medvetoron(!). Azóta Magyarország több
finn-ugor világkongresszust rendezett és 2013. tavaszán a
magyar parlament elfogadta, hogy ezen túl minden év
októberében finn-ugor napot fog ünnepelni az ország. A
finn-ugor rokonság külföldi terjesztése azonban nem
állította meg az európai előítéletek magyarság ellenes
megnyilvánulásait. Nyugatot nem érdekli, hogy finn-ugornak
hirdetjük magunkat vagy sem, továbbra is keleti idegenként
tekintenek ránk.
A
külföldiekre nem volt semmilyen hatással a finn-ugor rokonság
hirdetése, viszont hatalmas károkat okozott a magyar lélekben.
Már Gárdonyi Géza megjegyezte, hogy a hamis finn-ugor
rokonság erőszakolása a magyar nemzettudat tatárjárását
jelenti, mert lerombolja ősi legendáink, mítoszaink,
krónikáink érzelmi értékeit. Minden népnek szüksége van az
ősök által tovább adott mítoszra és nemzeti történelem
tudatra. A mítosz, az ősi történelemtudat a nemzeti
megmaradás fontos feltétele. Ha a mítoszt és az ősöktől
örökölt történelemtudatot szétzúzzák, akkor a nemzetet
összetartó érzelmi és történelmi értékeket is
szétzúzzák, a nemzet torzsalkodó és megosztott tömeggé
válik és ügyes manipulátorok azt tesznek vele, amit akarnak.
Ez mégsem lehet a finn-ugor elmélet terjesztésének a célja!
Vagy mégis?
Mindenesetre
a finn-ugor elmélet terjesztésével jól összekuszálták az
amúgy is súlyosan sérült nemzet tudatát és egyáltalán
nem befolyásoltuk vele a külföldi célközönséget. Ha
tetszik, ha nem, az európai tudatalattiban élénken él az
évszázados lelki beidegződés a magyarság keleti
gyökereivel kapcsolatban, amely továbbra is látványosan
megnyilvánul az európai intézmények politikusainak
magatartásában.
Magyarság:
kelet és nyugat összekötő hídja
Az
európai tudatalattiban erőteljesen működő kelet-ellenesség
kisebbségi érzése gátlásokra és atavisztikus félelmekre
épül. Az európai kelet-ellenesség azonban nemcsak a keletről
érkezett ősi lovas műveltségű népeket érinti, hanem a
gazdaságilag megerősödött távol-keleti népeket, a
kínaiakat, a japánokat, a koreaiakat és a dél-kelet
ázsiaiakat is. Igaza van a svájci történésznek, hogy az
európaiak ellenséges magatartása a magyarság keleti népekhez
kötődő szellemi és lelki gyökerei ellen érzett
ellenszenvre épül.
Az
európaiak a keleti népekre a leggyakrabban meg nem értéssel,
irigységgel és félelemmel tekintettek. Csodálták őket és
féltek is tőlük. A nagy inváziók mindig keletről érték
Európát és az esetek nagy többségében a keletiek legyőzték
a nyugatiakat.
A
XXI. század gazdasági háborújában kelet ismét győzelemre áll.
Kína, Japán, Korea, Dél-kelet Ázsia, sőt az olaj- és
energia-gazdag közép-ázsiai török népek áruikkal
elfoglalják és legyőzik az európai gazdaságot. Európa kelettel
szembeni gazdasági vereségét beképzelt kulturális és
civilizációs magasabb rendűségével igyekszik minimalizálni
és ellensúlyozni. Szándékosan elhallgatva a keleti
civilizációk több ezer éves kulturális és
tudományos teljesítményét, amely jóval Európa előtt járt.
A folyamatos erkölcsi, társadalmi és gazdasági krízisben
vergődő Európát kelet látványos gazdasági előtörése
nagyon zavarja, mert érezteti vele, hogy a jövő
végérvényesen keleté és a keleti szellem győzedelmeskedik
a nyugati szellem felett.
Mindezek
tudatában eljött az ideje, hogy megüzenjük a
magyarokkal ellenségesen viselkedő Európának, büszkék
vagyunk keleti gyökereinkre, nincs szükségünk a finn-ugor
nyelvészeti feltételezésekkel bizonygatni európaiasságunkat.
Elég bizonyítéknak tartjuk, hogy több mint ezer éven át
az európai kereszténység keleti védőbástyája voltunk és
hatalmas véráldozatok árán bizonyítottuk hovatartozásunkat.
Keleti
gyökerű európaiként őszintén együtt szeretnénk működni
minden európai néppel Európa felvirágoztatásáért.
Ugyanakkor testvéri kezet nyújtunk keleti lovas kultúrájú
rokonainknak, a törököknek, a kazahoknak, az üzbégeknek,
a kirgizeknek, a türkméneknek, a tatároknak, a mongoloknak és
Távol-Kelet népeinek, a kínaiaknak, a japánoknak, a
koreaiaknak, a dél-kelet ázsiaiaknak.
Így
teljesíthetjük az Isten által ránk bízott küldetést, Eurázsia
keleti és nyugati népei szellemi és lelki összekötő
hídjának a felépítését, kelet és nyugat szellemi és
lelki összhangjának a megteremtését.
Forrás:
C.B.R.Gy. - Svájc
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése