A
sátánisták tobzódnak a metszetfarkúak alpári rituáléján
Putyin: Románia és Lengyelország orosz rakéták célkeresztjében találhatja magát
2016. május 28. Independent - 888.hu
Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmeztette Romániát és Lengyelországot, hogy könnyen orosz rakéták célkeresztjében találhatják magukat, amennyiben az USA kiterjeszti rájuk rakétavédelmi rendszerét.
Putyin eddigi legbaljósabb fenyegetése hangzott el pénteken, miután Moszkva régóta arra figyelmezteti az USA-t és szövetségeseit, hogy amennyiben kiterjesztik a rakétavédelmi rendszert, megtorló lépésekre számíthatnak.
Az USA szerint a rendszer Irán ellen jött létre. A rakétavédelem Románia egyes részein már élesítve van. Jelenleg az amerikaiak azon dolgoznak, hogy Lengyelország területét is lefedjék.
Tegnap még nem tudták a román állampolgárok, hogy milyen érzés, ha rakéták irányulnak rájuk. Ma már meg kell hoznunk bizonyos intézkedéseket, hogy garantáljuk a saját biztonságunkat. Lengyelország is hasonló lépésekre számíthat" - mondta sokat sejtetően az orosz elnök.
Putyin beszédéből nem derül ki pontosan, hogy Oroszország mire készül pontosan. Arról azonban biztosította a nemzetközi közvéleményt, hogy nem Moszkva fogja megtenni az "első lépést", csupán reagál a kialakult helyzetre.
Addig nem cselekszünk, amíg nem látunk rakétákat a közvetlen szomszédságunkban" - mondta Putyin.
Az orosz elnök vitatkozott azzal az állásponttal, hogy a védelmi rendszert Irán ellen hozták létre, hiszen idén, egy nemzetközi megállapodás keretében leállt Irán nukleáris programja és a perzsa államnak be kellett érnie az eddig épített atomerőmű működtetésével. A rakétavédelmi rendszer - amely radarokból és elhárító rakétákból áll - fenyegetést jelent Oroszország számára, mert azzal támadólag lehet fellépni orosz városok ellen.
Putyin a Krím-félsziget annexiójával kapcsolatban kijelentette, hogy ez nem képezheti vita tárgyát. Oroszország és Törökország kapcsolatára utalva elmondta, hogy azok jelenleg is fagyosak. Az orosz fél szeretett volna tárgyalásokat kezdeni, de a törökök elzárkóztak ez elől.
Az orosz-török viszony azután került mélypontra, hogy 2015 novemberében a törökök lelőttek egy orosz vadászgépet, amely betévedt a légterükbe.
Putyin szerint a Déli-áramlatot az Európai Bizottság mesterkedése kaszálta el, mert nyomást helyeztek Bulgáriára, hogy álljon el a projekttől. De jelenleg épül egy balti-tengeri vezeték, és reményét fejezte ki, hogy itt nem ütköznek hasonló akadályokba.
A V4 vezetői támogatják a háborús készülődést
A
Visegrádi Csoport támogatja a NATO kelet-európai haderőépítését
– ez derült ki Antoni Macierewicz lengyel védelmi miniszter
csütörtöki közleményéből, aki láthatóan a V4 egésze nevében
nyilatkozik a háborús készülődésről.
Szerdán
a Visegrádi Négyek (Cseh Köztársaság, Lengyelország,
Magyarország és Szlovákia) egy cseh faluban találkoztak, hogy
egyeztetést tartsanak a Varsóban július 8.-án kezdődő
NATO-csúcstalálkozó előkészítése kapcsán. A Liblice területén
tartott találkozó eredményeiről a lengyel védelmi miniszter azt
mondta, hogy ott valamennyi visegrádi ország miniszterei
egyetértésüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy Varsóban
döntést kell hozni a NATO kelet-európai jelenlétének további
bővítéséről.
Macierewicz
nyilatkozatáról a Telewizja Republika számolt be. A védelmi
miniszter kijelentése szerint Oroszország ártani akar a
NATO-országok és Európa biztonságának, és erre a legjobb
válasz, ha a NATO fokozza katonai jelenlétét az orosz határ
mentén, ennek részeként pedig amerikai katonák érkeznek
térségünkbe.
Varsóban
július 8.-án kezdődik a NATO csúcstalálkozója. Lengyelország
hatóságai a találkozó előkészületeinek részeként őrizetbe
vettek és az oroszoknak kémkedésselvádoltak
meg egy
ellenzéki vezetőt, aki a NATO-csúcstalálkozó idején
szakszervezeti demonstrációkkal egybekötött ellentüntetést
szervezett volna, tiltakozván a NATO háborús készülődése
ellen, amiben a visegrádi országok lengyel vezénylet alatt részt
vesznek.
Korábban
számos európai vezető emelte fel hangját a Kelet-Európában
zajló káros folyamatokkal szemben. Sahra Wagenknecht, a német Die
Linke párt politikusa szerint a NATO vezetői nem
beszámíthatóak,
és az Amerikai Egyesült Államok szembefordította
a lengyel kormányt Európával,
hogy így megosztottságban tarthassa európai vetélytársait.
Közös légvédelmet hoz létre Oroszország és Örményország
A
Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) főtitkára
ma kijelentette; Oroszország
és Örményország tárgyalásokat folytat egy új megállapodás
tervezetéről, ami közös légvédelmi rendszert hozna létre a két
ország közt.
Nyikolaj
Bordjuzsa szerdán Jerevánban tartott sajtótájékoztatót, ahol
kijelentette, hogy mindkét ország törvényhozói előkészületeket
folytatnak ez ügyben. A főtitkár emlékeztetett, hogy Oroszország
korábban hasonló megállapodást kötött Belorussziával és
Kazahsztánnal is.
Az
ODKB egy nemzetközi katonai szövetség, amely magában foglalja
Oroszországot, Belorussziát, Kazahsztánt, Kirgizisztánt,
Tádzsikisztánt és Örményországot. A szervezet célja, hogy a
tagállamok közösen lépjenek fel a terrorizmus, valamint más,
“nem-hagyományos” biztonsági kihívások ellen.
Ilyen,
az ODKB által kezelt aktuális kihívások közé tartozik a
terrorszervezetek tevékenysége Szíriában és más térségi
országokban, valamint a háborús zónák kiterjedése által
kiváltott tömeges migráció. A főtitkár elmondása szerint a
szervezet egy közös rendszert helyezett működésbe, hogy
megakadályozza a konfliktus-zónákból a tömeges bevándorlást.
Ennek részeként az ODKB közös katonai erővel lépne fel, ha egy
tagállam tömeges migrációs hullámnak lenne kitéve.
A
közös légvédelmi rendszer szintén egy aktuális biztonsági
kihívásra adott nemzetközi válasz: napokkal a szíriai tűzszünet
életbe lépését követően kiújultak a fegyveres harcok
Hegyi-Karabah területén, ami a nyugati katonai tömb
terjeszkedésének új gócpontjává válik. Szíriában az
illegális NATO-beavatkozást és nyugati részről egyoldalú
légtérzár létrehozását az orosz légierő és az S-300-as
légvédelmi rendszerek jelenléte tudta megakadályozni.
Az
örmény-orosz közös légvédelem egyezménye lehetővé teszi,
hogy Oroszország legitim módon részt vegyen a Hegyi-Karabah
helyzetének stabilizálásában, ha a konfliktus kiterjedése esetén
a NATO illegális beavatkozást kezdene a konfliktus-zónában. Ennek
veszélye fennáll, hiszen a konfliktus kiújulását követően
azonnal azerbajdzsáni delegáció utazott
Brüsszelbe,
ahol tárgyalásokat kezdtek a NATO képviselőivel.
Kecskével közösülést nézett Angela Merkel
Megnyitották
Svájcban a világ leghosszabb és legmélyebben fekvő földalatti
vasúti alagútját – majd a kereszténységre gyakran hivatkozó
vezető politikusok sátánista elemekben bővelkedő (!) megnyitó
ünnepségen vettek részt. Többek között kecskével közösülést
nézett Angela Merkel, és az Európai Unió más vezető
politikusai.
A
világ leghosszabb földalatti vasúti alagútját nyitották meg
Svájcban: az építési munkálatok közel két évtizedig
tartottak, melynek köszönhetően az Alpok alatt földalatti
gyorsvasút köti össze Észak- és Dél-Európát. Mondhatjuk, hogy
remekművet hoztak létre a svájciak, ami forradalmasítja az
európai teherszállítást, – de az esemény kapcsán sajnos nem
ez bír legnagyobb hírértékkel.
Az
alagút megnyitó ünnepségére Volker Hesse német színházigazgató
állított össze egy “színdarabot”, ami hivatalos megnevezése
szerint a svájci kultúrát reprezentálja. Ezen az előadáson a
“színészek” többek között
egy kecskének öltözött alak előtt térdepeltek ruha nélkül, majd később kecskével közösülést imitáltak.
Ezt
a színdarabot megtekintették Európa vezető politikusai – többek
között a magát kereszténynek nevező Angela Merkel, aki
ünnepélyes keretek közt nézte a kecskével közösülést (a BBC
képes beszámolója megtekinthető itt).
Szimbolikus
gesztus? Angela Merkel egy év alatt beengedett Európába kétmillió
ismeretlen migránst – köztük bűnözők tízezreit, akik európai
nők százait erőszakolták meg. Az elkövetőket egyébként máig
nem fogta el a német rendőrség. Tehát, miközben Merkel a
kecskével közösülést nézte, az erőszaktevők továbbra is
szabadon utazgatnak az EU területén.
Ezen
a sátánista “színdarabon” nem csak Angela Merkel vett részt,
hanem más, vezető európai politikusok, akik utólag
semmilyen kritikával nem illették a látottakat.
Megjelent többek között Francois Hollande francia elnök, Matteo
Renzi olasz miniszterelnök és Christian Kern osztrák kancellár
(az ő részvételükről itt számol
be a BBC).
Angela
Merkel német kancellár odahaza egy Kereszténydemokrata
Unió nevű párt politikusaként bitorolja a kancellári
széket. Ilyen keresztények ők – a választóknak keresztények,
de titokban a föld alatt együtt elfogadhatónak tartják a
kecskével közösülést.
A
sátánisták tobzódnak a metszetfarkúak alpári rituáléján,
ezek a szabadkőművesek ontják az észt , még jó , hogy ember
vagy gyermek áldozásra itt nem került sor !!
Merkel befogadó politikája elhozta a terrorizmus korszakát Európába
Már
a német közéletben is céltáblává vált Angela Merkel, aki
kancellárként korábban még viszonyítási pont volt a
legbefolyásosabb politikusok számára is, de a liberális
bevándorlás-politikával saját hatalmát ásta alá. Német
újságírók szerint Merkel politikai hatalma erodálódott, bukása
elkerülhetetlen.
Erik
Kirschbaum – újságíró – úgy véli, Angela Merkel
szabadesésben csökkenő támogatottsága a németországi politika
utóbbi két évtizedének egyik leglátványosabb bukása lehet; a
külső szemlélő számára a kancellár hatalma és befolyása
töretlen, de a színfalak mögött Merkel hatalma erodálódott –
mára a politikusok többsége csak megkerülendő akadálynak
tartja, de nem hatalmi tényezőnek. Merkel bukása bármelyik
pillanatban bekövetkezhet, és azon a napon mindenki számára
egyértelmű lesz, hogy az általa képviselt bevándorlás-politika
is megbukott Európában.
A
német újságírók a migrációs válság kezdetén még központi
utasításoknak megfelelő értelmezési közegben kellett írják a
bevándorlással kapcsolatos híreket, de mára ez az állapot
szintén felbomlott; az újságírók tekintélyes része Merkel
támogatottság-csökkenésének indokával foglalkozik, amivel maga
is hozzájárul a kancellár bukásához. Erik Kirschbaum
amerikai-német újságíró szerint Angela Merkel mára nem az az
országot – és Európát – egyesítő erő, aminek támogatói
mutatni akarják, ehelyett a kancellár személye megosztó tényezővé
vált, ami a kormányképtelenség szélére sodorta Németország
politikai vezetését. Merkel támogatottsága évtizedes hivatali
idejéhez képest ma áll legalacsonyabban, és a migrációs válság
kezeletlenül hagyásával hatalma tovább erodálódik.
A
kancellárt mostanra koalíciós szövetségesei, saját párttársai
és helyi vezetők is kritizálják, a német politikusok többsége
pedig attól tart, hogy Németország elveszíti az ellenőrzést
saját határai felett, amiért Angela Merkel egy személyben tehető
felelőssé. A kereszténydemokrata politikusok szerint ugyan idén
már nem fognak Merkel személyét illetően bizalmatlansági
szavazást tartani, de számos vita van folyamatban arról, miért
választotta az amerikai Times magazin az év emberévé Angela
Merkelt éppen akkor, amikor Európa miatta nem képes kezelni a
kontinens elözönlését. Armin Schuster kijelentette, hogy az
emberek ellenőrizetlenül özönlenek át a határon, Németország
feladta az önvédelmet, és Angela Merkel nemzetbiztonsági
szempontból rémálommá változtatta az országot.
Német politikus:Merkelnek távoznia kell a közéletből
Angela
Merkel fontolóra kellene vegye, hogy lemond és visszavonul a
politikából, amiért nem kezelte megfelelően a tömeges
bevándorlást, és bizalmi válságot idézett elő az Európai
Unióban.
Az
Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Parlamenti
Közgyűlésének volt alelnöke, Willy Wimmer egy moszkvai
konferencián jelentette ki az újságíróknak nyilatkozva, hogy
Merkel közszereplése romboló hatást gyakorol az Európai Unió
egységére, és jobban tenné, ha lemondana posztjáról. A korábban
a német védelmi minisztérium államtitkáraként is szolgáló
politikus a RT TV nemzetközi konferenciáján kijelentette,
hogy Angela Merkel bevándorlás-politikája teljes kudarc volt. Bár
a Times magazin “az év emberének” választotta a
kancellárasszonyt, amiért“többet
várt el országától, mint bármely más politikus”,
Wimmer hangsúlyozta, hogy Angela Merkel jelen támogatottságával
egy amerikai lap címlapján szerepelni még károsabb, mint amilyen
romboló hatást a migrációs válság helytelen kezelése okozott.
Az európai lakosság többsége ugyanis ellenzi a német kancellár
befogadás-politikáját, és az emberek elgondolkoznak azon, miért
egy olyan személyt választ az év emberévé egy amerikai lap,
akinek közmegítélése Európában minden eddiginél rosszabb,
és európaiak tízmilliói gondolják úgy, hogy Angela Merkel
Európa érdekeivel ellentétesen cselekszik.
A
Times annak adományozza az “év embere” címet, aki az adott
évben “legnagyobb hatást gyakorolt a világra” – Angela
Merkel politikájának köszönhetően pedig a napokban megérkezett
Németországba az egymilliomodik bevándorló, ami nem csak
biztonsági kockázatot jelent az európai országok számára, de
hosszú távon az európai demográfiára is hatást gyakorol.
Angela
Merkel korábban elsöprő erejű támogatottságát a migrációs
válsághoz történő ultraliberális hozzáállás miatt
elveszítette; a Bild német napilap adatai szerint novemberben volt
az a fordulópont, amikortól már többen ellenzik a kancellár
politikáját, mint amennyien támogatják. A TNS-Emnid által,
november utolsó hetében végzett felmérés során a válaszadók
48%-a gondolta úgy, hogy Angela Merkel már inkább ne induljon
jelöltként a következő választásokon.
Merkel választási vereségre készülhet a migránsok miatt
A
német kormány alkalmatlannak bizonyult a migrációs válság
kezelésére, aminek kellemetlen következményei lehetnek a 2017-es
választások idején. Bajorország miniszterelnöke, Horst Seehofer
szerint már egyértelmű, hogy a kormány belebukott a befogadás
politikájába.
A
Der Spiegel magazin szerint a bajor kormányfő, a
Keresztényszociális Unió (CSU) vezetője arra figyelmeztette az
ország vezető politikusait, hogy 2017-ben teljes bukással kell
szembenézniük, ha nem állítják le a bevándorlást és a
migrációs válság megoldatlanul marad. Seehofer pártja mostanra
egy elhúzódó vitában áll Angela Merkel – létszámban igencsak
megfogyatkozott – követőivel, mert a kancellár továbbra is
ellenzi a bevándorlás korlátozását. A bajor kormány szerint egy
maximális létszámot kellene megállapítani arra vonatkozóan,
hogy éves szinten mennyi bevándorlót képes befogadni Németország,
és amint ez a keret kimerül, a további migránscsoportokat már
vissza kellene fordítani a német határon, és automatikusan
megtagadni a menedékjog megadását. A Kereszténydemokrata Unió
(CDU) szervezetére nehezedő fokozott nyomás ellenére Merkel
fenntartaná a korlátlan bevándorlást, ami Seehofer szerint a
teljes bukás ígéretét jelenti 2017-ben. A választók többsége
ugyanis nem akar se menekülteket, se gazdasági bevándorlókat, és
a nép ellenében történő kormányzás Merkel pártjának
támogatottságát fokozatosan
leépíti.
Seehofer
szerint azonban nem csak a választási vereséget biztosítja be
Angela Merkel politikája, hanem a korlátlan bevándorlás a
korábban érkezett idegen kultúrájú közösségek integrációját
is ellehetetleníti, és amennyiben a kancellár nem hajlandó az
ellentétes álláspontokra helyezkedő felek közti
kompromisszumra, egyre valószínűbbé válik egy olyan helyzet,
hogy a választásokat megelőzően – a koalíció szakadása miatt
– a német kormány akár hónapokra is kormányzásképtelenné
válhat. Merkel a CSU és CDU képviselői részéről egyaránt
össztűz alá került, január elejére pedig tarthatatlanná vált
a kancellár migránsbarát hozzáállása, miután Kölnben –
rendőrségi adatok szerint – 379 szexuális zaklatás történt
egyetlen éjszaka alatt. Mint utóbb kiderült, 16 tartományból
12-ben történtek hasonló esetek – az összes, Kölnben újév
idején történt bűncselekmény száma pedig meghaladta az ezret.
Ennek részét képezték rablások és más erőszakos cselekmények
is, miközben a rendőrségi beszámolókból kiderült, hogy
valamennyit migránsok követték el.
Angela
Merkel regnálásának végét fémjelezte az a kínos eset, amikor a
migránsok által elkövetett tömeges szexuális zaklatások és
nemi erőszak bűncselekmények után Merkel több
mint egy hétig nem kommentálta nyilvánosan
a történteket. A kancellár támogatottságában már novemberben
bekövetkezett az a fordulópont, amikor hivatalos
közvélemény-kutatások jelezték, hogy a lakosság többsége
elutasítja Merkel politikáját. A Kölnben történtek hatására a
kancellár támogatottsága tovább csökkent, pedig Seehofer már
tavaly nyáron, a nagy migrációs hullám kezdetén jelezte, hogy a
probléma kezeletlenül hagyása politikai vereséghez vezet. A német
szövetségi rendőrhivatal januárban nyilvánosságra hozott adatai
szerint egy
év alatt 186 ezer bűncselekményt követtek el bevándorlók.
Már
a vakolók is elismerik , hogy kudarcott vallot a muszlin betelepítés
Németországba , így a páholyok szembe kerültek a nemzetükkel ,
és ez bizony olyan kudarc , hogy az Európai Egyesült Államok képe
, most a történelem szemét dombjára került , Európa vezetőivel
egyetemben !!!!
De
, hogy fogjuk kihajtani Európából ezt a sok potenciális
terrorista elemmé válható siserehadat !!! Vagy háborút akarnak
generálni Európában , és így csökkenteni a létszámot . Már
megint a kisemberek véárére megy a játék . !!!! Mi lenne , ha a
migránsokat a vakoló páholyok ellen fordítanánk , és a cionista
kőműves páholyokat kitessékelnénk a kontinensről , mielőtt a
harmadik világháborút elindítanák , hogy kő kövön ne maradjon
e kontinensen , de Amerikából sem !!!!!
Talán
megéri azt az álldozatot , hogy likvidáljuk a kontinens vakolóit
a 33 fokozatúakat mindenképpen , és az ennél magasabb ranguakat
is !!!, a bankár kaszttal együtt , hogy az uzsora civilizációt
felszámoljuk , mert úgy gondolom senki nem akar kamatrabszolgaként
élni a zsidó fasiszta világbirodalomban , kis gojocskaként ődni
, és várni mikor mondják fasiszta uraik , hogy elég volt a
robotolásodból , beteg is vagy öreg is vagy , és csak a kenyeret
zabálod , itt az idő , hogy átkerülj a másvilágra , és a
beültetett chiped rádiófrekvenciás jelre beléd eresztené a cián
töltetett !!!
Ugye
milyen szép világ ??? , ezt akarod a gyerekeidre hagyni , vagy
mielőtt likvidálnak te irtod ki a fasiszta zsidóját , hogy e föld
egy tisztább szellemiséget áraszthasson !!!
Vacilálsz
pedig már két világháborút az emberiség nyakába akasztottak e
sátánisták , és te reménykedsz , hogy megjavulnak ezek az
állatok , de sajnos csalódni fogsz , jusson eszedbe ez mikor a
vágóhídra terelnek , és már semmit sem csinálhatsz , csak
elszenveded a méltatlan halált !!!
Ember
vagy te az unokáidért sem mertél cselekedned mikor kellett volna ,
ők meg az emberiség 90 % - át akarják likvidálni szemrebbenés
nélkül , mert feléljük ugymond az erőforrásokat !!!
Innen
úgy látszik , hogy pusztulniuk kell , te is úgy látod onnan , már
csak a cselekvési tervet kell végrehajtani , hogy az emberiség túl
élje ezt a liberális vész korszakot amit a zsidó vakolók
diktálnak az emberiségnek . Öld meg őket , mert törvényt hoznak
, hogy jogosan ölhetik meg gyermekedet unokádat , és ez dicsőség
lesz a sátánista zsidó fattyunak aki kiereszti vérét a
kicsinyednek !!!
Haladunk
az igazi vérvádak felé , és mostantól nem elvétve lesz
Solymosy
Eszter , és a körmendi kislány vérének a kieresztése , mert a
törvény menteséget ad e szörnyű tetteikre !!!
Ne várd meg , hogy ez legyen a valóság !!!
“Eurázsiai antant” jöhet létre a NATO ellen
Mahdi
Darius Nazemroaja geopolitikai szakértő szerint az eurázsiai
integráció fenyegeti az Egyesült Államok fennhatóságát
Európában, és a nyugati szövetséges országokat Washingtontól
független cselekvésre készteti. A szakértő szerint egy
Oroszország, Kína és Irán közti stratégiai szövetség komoly
kihívást jelent a NATO keleti terjeszkedése számára, és ennek
már látható jelei mutatkoztak az április 16-án, Moszkvában
tartott nemzetközi biztonsági konferencián, ahol Oroszország,
Kína, India, Irán és más hatalmak megállapodtak a NATO további
terjeszkedésének megakadályozásáról.
Az
esemény és a münichi konferencia közti elsődleges különbség,
hogy itt a résztvevő hatalmak egyenlő félként jelentek meg és
szólaltak fel, a szövetséges országok képviselőinek
felszólalásait egyenlő mértékben figyelembe vették –
ellentétben a NATO struktúráival, ahol az Egyesült Államok
küldöttein kívül valamennyi politikai szereplőt teljes mértékben
ignorálják és legfeljebb végrehajtó szerepet ruháznak rá.
Nazemroaja
szerint a geopolitikai helyzetben viharszerű változások zajlanak,
és a jelenlegi tendencia az Egyesült Államok érdekeivel
alapvetően ellentétes. Elmondása szerint egy eurázsiai antant
jöhet létre, aminek kezdő ütőerejét Oroszország, Kína és
Irán hármas szövetsége alkotja, de a jövőben további
politikai, stratégiai, gazdasági, diplomáciai és katonai
egységesülésen fog keresztülmenni a szövetség, ami más
hatalmakat is bevon vonzáskörzetébe. Ennek az
Oroszország-Kína-Irán hármas hatalomnak közös nevezője, hogy
elutasítják a jelenlegi status quo-t, miközben Washington egy
olyan, korábbi állapotban akarná tartani a nemzetközi
viszonyokat, amiben az amerikai külpolitika globális kezdeményező
erővel rendelkezik, de más országok ellenlépéseket sem képesek
tenni Washington egyoldalú cselekvéseire.
Ezzel
szemben Oroszország kezdeti lépésként S-300 és S-400
rakétavédelmi rendszerekkel látja el Örményországot és
Belorussziát, ami középtávon egészen Kamcsatkáig egy egységes
védelmi fal létrejöttéhez vezethet. A szakértő elmondása
szerint ez egy határozott ellenlépés az amerikai rakétarendszerek
Európába telepítésére, ami az amerikai terjeszkedés ellen
fellépő hatalmakat további katonai integrációra készteti.
Nazemroaja
szerint az S-300 rendszer Iránnak történő eladása több mint
üzlet. Ez egy politikai döntés, melynek célja az orosz-iráni
katonai együttműködés fokozása, ami katalizátor szerepet
tölthet be az eurázsiai integrációban. A szakértő szerint a
közeljövőben létrejöhet egy egységes eurázsiai légvédelmi
rendszer, ami Washingtontól függetlenül működik és az Egyesült
Államoknak nem lesz irányítása felette.
Kibővítik a Sanghaj Együttműködési Szervezetet
Batier
Hakimov, Oroszország Sanghaj Együttműködési Szervezetbe küldött
képviselője szerint a szövetség következő csúcstalálkozóján
döntés születhet India és Pakisztán felvételéről.
A
Sanghaj Együttműködési Szervezet alapításának oka eredetileg
az volt, hogy elrettentse az Egyesült Államokat a térségben
folytatott terjeszkedéstől, valamint, hogy megakadályozza, hogy
Washington a Közel-Kelet országai felett is stabil befolyást
építsen ki. Tekintve, hogy az Egyesült Államok legfrissebb
állásfoglalásai szerint 2016 után mégis fenntartják az
afganisztáni katonai jelenlétet, India és Pakisztán belépése
igen kellemetlen helyzetbe hozhatja az amerikai külpolitikát.
Afganisztán ugyanis kapocs a Sanghaj Együttműködési Szervezet
északi országai (Oroszország, Kína, közép-ázsiai tagállamok)
és a déli blokk (India, Pakisztán) közt.
Washington
tisztában van azzal, hogy a Sanghaj Együttműködési Szervezet
közvetlen vetélytársat jelent a régióban, emiatt 2000 óta
blokkolja Kabul csatlakozási törekvését. Ennek ellenére
Afganisztán belépése is a következő csúcstalálkozó témái
közt lesz, ami közvetlen magyarázattal szolgál arra, miért akar
az Egyesült Államok katonai jelenlétet fenntartani Afganisztánban
2016 után is. Eközben a NATO már lekötelezte Afganisztánt egy
2017-ben kezdődő misszióra a “szoros baráti viszony” nevében,
melynek részeként egy új bázist nyitna Kabulban. Afganisztán
legnyomósabb indoka a Sanghaj Együttműködési Szervezethez
csatlakozásra a tálib ellenállás erősödése, az amerikai
csapatok kivonulását követő fokozott instabilitás, és éppen
ezt használja ki a NATO is Afganisztán saját befolyási övezetében
tartására.
Ugyanakkor
az Ufa (Baskírföld) területén tartandó csúcstalálkozón részt
vesz az afgán elnök is, és számos más ország csatlakozási
kérelme kerül megvitatásra; többek között Pakisztán, India,
Szíria, Belorusszia, Kambodzsa és Egyiptom belépéséről is
döntés születhet. Irán külügyminisztere a találkozó idején
Moszkvába utazik, hogy az együttműködés lehetőségeiről
tárgyaljon. Irán számára már a csatlakozás lehetősége is
komoly tárgyalási alapot képez a nyugati országokkal szemben, így
miközben a perzsa állam a nyugati szankciók elengedéséért
cserébe jelentős gazdasági engedményekre kényszerül, a keleti
katonai szövetséggel együttműködés Irán pozícióit javítja
az atomprogram kapcsán folytatott tárgyalásokon.
Féltik a karrierjüket, de nem fogadják el a transzatlanti rémálmot
Németország
semleges pozíciót kell felvegyen az Egyesült Államok és
Oroszország gazdasági háborúja közepette, mert a
minisztériumokban és a hadseregben egyre több tisztviselőnek van
alternatív nézőpontja a kormány külpolitikai döntéseiről.
Monika
Dorner osztrák jogtudós szerint a nyugat-európai országok
minisztériumaiban és fegyveres erőiben egyre nő azon tisztviselők
száma, akik alternatív nézőpontot képviselnek a meghatározó
külpolitikai döntésekkel kapcsolatban, és ebben a tekintetben
élen jár Németország. Elmondása szerint a hatalmi struktúrák
alkalmazottai jóval mélyebb megértéssel rendelkeznek annál, mint
amit az országok külpolitikája tükröz, de közülük csak nagyon
kevesen merik kockára tenni karrierjüket azzal, hogy nagy
nyilvánosság előtt hangot adjanak véleményüknek – emiatt nem
születnek felelős döntések.
Dorner
a Contra magazinnak nyilatkozva kifejtette, hogy az Egyesült Államok
nyomást gyakorol a vezető nyugat-európai politikusokra, mert
fokozottan tart attól, hogy az Európai Unió és a posztszovjet
térség együttműködésében jóval több lehetőség rejlik
annál, mint amit a transzatlanti együttműködés képvisel, és
ezzel a nyugat-európai hatalmi struktúrák szakértői is tisztában
vannak. Elmondása szerint az Egyesült Államok háborúra készül
Oroszország ellen, mert nem várja meg, amíg Nyugat-Európa egy
reális gazdasági együttműködés mellett dönt és függetleníti
magát az amerikai befolyás alól.
Dorner
felhívta a figyelmet arra, hogy a válság ellenére Európa nyugati
országai máig fejlett iparral és technológiai szektorral
rendelkeznek, Oroszország pedig kimeríthetetlen természeti
erőforrásokkal, és olyan katonai erővel, ami stabilizáló
tényező lehet Nyugat-Európa számára is.
A két gazdasági tömb együttműködése önmagában egy új, minden tekintetben önellátó szuperhatalom kialakulásához vezethet, amiben az Egyesült Államok részvétele szükségtelenné válik.
Washington
emiatt próbál éket verni az Európai Unió és Oroszország közé,
és ez az egyetlen oka annak, hogy a NATO haderő-összpontosítást
folytat Kelet-Európában: az Egyesült Államok katonai konfliktust
akar kirobbantani két rivális gazdasági térség közt, mielőtt
azok szorosabb együttműködést alakítanának ki. Dorner szerint
egyedül az amerikai nyomásgyakorlásnak tudható be, hogy az
Európai Unió gazdasági háborút kezdett Oroszország ellen. A
szankciós politika ugyanis megakadályozza, hogy a két gazdasági
tömb szorosabb együttműködést kezdjen; ehelyett elszigeteli
egymástól Washington két riválisát, ami mindkét felet
sebezhetőbbé teszi az amerikai gazdasági érdekérvényesítéssel
szemben.
Dorner
szerint sokak számára Vlagyimir Putyin démonizálása jelenti azt
a fordulópontot, ahonnan már nem tudják elfogadni az amerikai
külpolitika által szabott irányt. “Ha
Putyin olyan közveszélyes őrült lenne, mint amilyennek a média
lefesti, ilyen katonai erővel már egy hét alatt meghódíthatta
volna Európa felét.”Ezzel
szemben a gyakorlat azt mutatja, hogy a transzatlanti tömb
viselkedik agresszorként. Németország újraegyesítése után
Mihail Gorbacsov ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy a NATO nem
terjeszkedik tovább a volt Szovjetunió érdekövezetéhez korábban
tartozó országokra. Ezzel szemben a NATO két évtized alatt
bekebelezte Kelet-Európát, és már Oroszország határainál tart.
Dorner
szerint a mai nemzetközi környezet legnagyobb kihívása, hogy újra
fel kell ismerni, ki barát, és ki ellenség. Az Egyesült Államok
pedig a felszínes diplomácia mögött arra törekszik, hogy Európát
elszigetelje potenciális szövetségeseitől, mert két kisebb
rivális könnyebben kezelhető, mint egy új szuperhatalom.
Jean
St'Ay
2015.
május 29. péntek, 17:30
A
dáko-román kontinuitás: fasisztoid redukcionizmus. Juj, Dan Alexe
könyve kiveri a román nemzeti biztosítékot.
Dan
Alexe nemrég
megjelent könyve, a Dákopátia
és egyéb román eltévelyedések (Humanitas
Kiadó) sokakat meg fog botránkoztatni – nemcsak a „dákopatákat”,
hanem azokat is, akik még mindig magukon viselik a kommunista
történészek által írt történelem okozta mérgezés nyomait.
Nagy lármát fog kiváltani, nagy mennyiségű kommentárt és
véleményt, vitát és Facebook-harcot fog okozni. De az
kétségtelen, hogy az általa kiváltott zűrzavar egészséges. A
nacionalista kommunizmus által a múltban bátorított román
protokronista betegség mindenféle csatornákon visszatér és
meglepő könnyedséggel fertőzi meg az elméket.
Amit létrehoz, az a nyilvánvaló ostobaság.
Az
ostobaság ellen pedig erős orvosságokra van szükség, hogy
kilábaljon a rá jellemző tehetetlenségből. Dan Alexe könyve
erős gyógyszer. Ironikus, szarkasztikus, művelt, erős nyelvészeti
és történelmi érveken alapuló, néha játékos, újságírói
vénával megírt – a racionális olvasó rendkívül kedveli majd,
a honi „okkultistákat” pedig halálra fogja idegesíteni. Dan
Alexe ezzel a könyvével szükséges józansági közszolgálatot
hajt végre.
Az
alábbi összefoglaló távolról sem adja vissza a könyv által az
olvasónak nyújtott teljes élvezetet. Ez csak egy bevezető és
azoknak a mentális kisiklásoknak a feltárása, melyeken a
„dákopátia” alapul. A következő gondolatokról van szó:
*
A dákopátia eltévelyedés, bolyongás. A dákopaták egy ádámi
nemzetet, egy korszakokon, évszázadokon, kultúrákon átívelő
román biológiai lényeget posztulálnak.
*
A „dákopaták” szerint egyetlen igazság van – a dáko–román
kontinuitás. Posztulátumként mondják ki, hogy a román nép
biológiai kapcsolatban áll a dákokkal, figyelmen kívül hagyva
azt, ami egy népet meghatároz – a nyelvet, a kultúrát. Ez
fasisztoid redukcionizmus.
*
A dákopata elmélet egy ókori szerzőktől származó, szórványos
elemekre alapozva improvizált mesterséges, magányos entitás
mitologizálása. A történelemmel, nyelvészettel, antropológiával,
etnográfiával és régészettel kapcsolatos mélységes
tudatlanságon alapul.
*
A „dákopaták” egyike sem szakértője egyik olyan területnek
sem, amelyről beszél. De a médiában sikerült kiemelkedő és
káros pozíciót megszerezniük.
*
Az ókori szerzők nem csalhatatlan források ezen a téren. A
görögök és a rómaiak sohasem foglalkoztak szomszédaik
identitásával. Még azt is nehéz feltárnunk, milyen nyelven
beszélt Nagy Sándor. Ha nem tudták, hogy milyen nyelven beszélnek
a szomszédaik, akkor vajon volt-e fogalmuk arról, milyen nyelven
beszéltek a tőlük 1000 kilométerre, északon élő népességek?
*
A „dákopaták” egy valószínűtlen mitológiai múltat
rekonstruálnak. Átvetítik az ókorba a mai Románia térképét és
kiszámítják, mekkora terület romanizálódott. Nagyon nehéz
felbecsülni az általunk ma Dáciának nevezett terület ókori
népességét, de nem érhette el a több százezer főt. Ez eleve
megsemmisíti a latinizálás ellenérvét – a „dákopaták”
azt állítják, hogy ez a Hérodotosz által emlegetett fenséges és
dicsőséges népesség nem latinizálódhatott. Hérodotosznak
fogalma sem volt erről. Amikor ő azt állítja, hogy a trákok
ugyanolyan sokan voltak, mint az indiaiak, ez egy egyszerű címke
volt,
egy ókori protoújságíró elnagyolt címkézése.
*
A „dákopaták” egy szerencsétlen hagyományra támaszkodnak. Az
alapkövet Densuşianu rakta
le, aki egy
vidéki okkultista jegyző volt,
és nem rendelkezett nyelvészeti tanulmányokkal. Meglepetten látom,
hogy ma nyelvészként komolyan lehet venni Densuşianut, miközben ő
a XIX. századi okkultisták világához tartozik, akik a tarotról
meg a piramisokról írogattak.
*
Ami a román és az albán nyelv rejtett rokonságát illeti: itt
egyértelmű különbséget kell tenni a nyelvek közötti –
felületes – szókölcsönzések és a tipológiai hasonlóságok
között. Vegyük, például, az angol nyelvet. Ha a szókincs
alapján ítélnénk, akkor újlatin nyelvről lenne szó, hiszen a
szavak többsége a latinból és a franciából származik. Az angol
nyelv főleg a normann hódítás után latinosodott el – a
normannok franciául beszéltek –, aztán a reneszánszig a francia
volt az udvari nyelv. De
az angol nyelvtan germán marad.
*
Van egy dolog, amivel kapcsolatosan a „dákopaták” mélységesen
tévednek. Nem fogják fel, hogy az albán és a román egyidejűleg
latinosodott a római hódítás révén. Óriási a román és az
albán nyelv közös szókincse. De az albán a szókincset illetően
mélységesen latinosodott, míg a struktúrája latinosodás előtti
maradt. Bizonyos
dolgok közösek lettek a román nyelvvel – ami hosszas együttélést
mutat. Például
a főnév végi határozott névelő – ami megkülönbözteti a
románt a többi újlatin nyelvtől – az albán nyelvvel közös.
További érv az is, hogy mindkét nyelv mélyrehatóan befolyásolta
a balkáni szláv nyelveket. A bolgár és a macedón nyelv, az
összes többi szláv nyelvvel ellentétben, elvesztette a hajlítást,
nincsenek esetek, az esetek a szóvégi határozott névelővel
jönnek létre. Ez nem jön létre spontán módon, ez a szomszédok
hatására alakul ki.
*
A kaukázusi kultúrák példája. A Kaukázusban létezik a világ
legnagyobb nyelvi változatossága. Gyakorlatilag mindenki a saját
nyelvét beszéli – nem ugyanannak a nyelvnek a dialektusait. A
kétmillió lakosú és Hollandia méretű – nagyrészt hegyvidéki
– Dagesztánban 26 hivatalosan elismert nyelvet beszélnek, és
mindegyik még külön dialektusokkal is rendelkezik. Ennek ellenére
a Kaukázus megdöbbentő egyformaságot mutat. Mind egyformán
öltöznek a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig. Ugyanolyan a
népviseletük, ugyanolyanok az ételeik, még akkor is, ha másképp
nevezik őket, ugyanazok a legendáik, ugyanazok a háztartási
eszközeik. Következésképpen a nyelv egy dolog, a tárgyi,
háztartási civilizáció más, ezek nem esnek egybe. Nekünk
azt verték a fejünkbe az iskolában, hogy
egy nyelv azonos a – vizuális, grafikus, kézműves – kultúrával.
Ez
nem igaz. Így hát az, hogy a töltött káposzta és a miccs
Anatóliától Erdélyig mindenfelé megtalálható, semmivel sem
csökkenti a román nyelv értékét, vagy a román kultúra
egyediségét.
Ferenc pápa az evangélium hirdetését az iszlám dzsihádhoz hasonlította
MÁJUS
20, 2016KÖZZÉTETTE: THEA2,438
Thea:
Való igaz, hogy a dzsihád kifejezés eredetileg „törekvést”
és nem kard általi háborút jelent, ez a fajta összehasonlítás
azonban, főleg a XXI. század eseményeinek tükrében, nem mondható
túl szerencsésnek és egy újabb példája a pápa enyhén szólva
érdekes szóhasználatának, amiből kaptunk
már ízelítőt más
alkalommal is. Ti hogyan értelmezitek a pápa szavait? Egy biztos:
ritkán hallunk semleges véleményeket vele kapcsolatban…
Forrás: trunews.com
A
francia La
Croix nevű
hírportálnak adott interjújában a pápa arról beszél,
hogy Jézus felhívása
az evangélium hirdetésére nem különbözik a radikális
iszlamisták által folytatott dzsihádtól:
„Azt hiszem, hogy ma nem az iszlámtól, hanem inkább az Iszlám Államtól és az általa vívott radikális háborútól félnek az emberek, ami részben az iszlámból táplálkozik. Igaz, hogy a hódítás az iszlám lelkület fontos része, ugyanakkor Jézus kijelentését, amikor Máté evangéliumában elküldi tanítványait, hogy tegyenek tanítványokká minden népet, szintén értelmezhetjük egyfajta hódításként.”
A
pápa azt is kifejtette, hogy nem szeret Európa „keresztény
gyökereiről” hallani, mert zavarja a „gyarmatosító felhang”
és arra szólított fel, hogy az európaiak integrálják a
muszlimokat.
„Erre az integrációra annál inkább szükség van, mert a jólét önző hajszolása közben a csökkenő születési ráták súlyos problémákat hoznak Európa számára. Demográfiai űr van kialakulóban.”
A
pápa a szocialista gazdaság előnyeiről is ejtett néhány szót:
„A Közel-Keleten és Afrikában folyó háborúk tekintendők az elsődleges problémáknak, illetve a fejlődés hiánya Afrikában, ami éhezést eredményez,. … Az emberiség vagyonának nagy része a lakosság egy kis hányadának kezében összpontosul. … A teljesen szabad piac nem működik. A piacok önmagukban jónak mondhatók, ugyanakkor támasztékra, egy harmadik félre vagy államra is szükségük van, ami felügyeli és kiegyensúlyozza őket.
Más szóval szocialista piacgazdaságra [van szükség].”
Érdemes
megfigyelni, hogy a katolikus hívők között egyre többen
tekintenek éles kritikával a pápa tetteire és kijelentéseire. Az
egyik legismertebb, az Egyesült Államokban 1967 óta megjelenő
hagyományos katolikus lap, a Remnant például
nyílt levélben szólította lemondásra Ferenc pápát.
„Sürgős felhívás Ferenc pápának: változtasson irányt vagy mondjon le pápai hivataláról.
Egyre több katolikus hívő, köztük bíborosok és püspökök jutnak arra a felismerésre, hogy az Ön pápasága, amely egy váratlan pápaválasztás eredménye, káros az egyházra. Többé lehetetlen tagadni, hogy Ön vagy képességeinek, vagy akaratának híján képtelen azt tenni, amit egy pápának tennie kell: önmagát és az egyházat is folyamatosan kötelezni arra, hogy engedelmeskedjen Isten Igéjének és ellenálljon minden olyan opportunista kísértésnek, amely az alkalmazkodást, a felhígulást és a megalkuvást célozza meg.”
Ferenc pápa tényleg a kereszt bukásáról beszélt New Yorkban?
SZEPTEMBER
30, 2015KÖZZÉTETTE: THEA23,375
Ferenc
pápa Egyesült Államokbeli látogatásával szinte minden médium
foglalkozott, hiszen a világ szemében a Katolikus Egyház feje a
kereszténység egy tekintélyes táborának képviselője, aki
komoly befolyással bír híveire, így érthető módon mindenki
kíváncsi véleményére, függetlenül attól, hogy mit gondol
személyéről. A New yorki Szent Patrik katedrálisban tartott
beszéde (prédikációja?) során egy olyan mondat is elhagyta
száját, amit nem hagyhatunk kommentár nélkül. (A
teljes beszéd angol nyelven)
A
mondat, ami a pápa anyanyelvén hangzott el, és aminek a Vatikán
által jóváhagyott angol nyelvű fordítása több hírportálon
megjelent, a következő:
Angol
nyelven:
„And
if at times our efforts and works seem to fail and produce no fruit,
we need to remember that we are followers of Jesus…
and
his life, humanly speaking, ended in failure, the failure of the
cross.”
Magyarul:
„Amennyiben
időnként erőfeszítéseink és munkánk látszólag nem képesek
gyümölcsöt teremni [tükörfordításban: elbuknak a
gyümölcstermésben], emlékeznünk kell, hogy mi Jézus követői
vagyunk… és
az Ő élete, emberileg fogalmazva bukással végződött, a kereszt
bukásával.”
A
kérdéses rész a pápa beszédéből (angol fordítással):
A
mondattal kapcsolatban több keresztény fórumon is indult
beszélgetés (link, link),
amelyek leginkább azzal foglalkoznak, hogy vajon a pápa egy
látszólagos, a korlátolt emberi felfogás szerinti bukásról
beszélt és csupán szerencsétlenül („emberileg”?)
fogalmazott, illetve beszédét szerencsétlenül írták meg
számára, vagy valóban bukásnak tekinti Jézus áldozatát,
ami által örök életünk van.
Tény
azonban, hogy a Vatikán által jóváhagyott fordítás szerint a
pápa Jézus bukásáról beszélt és semmilyen egyéb magyarázatot
nem fűzött a gondolathoz, hogy egyértelműsítse mit is gondol
valójában Jézus haláláról.
Az
Igéből tudjuk, hogy közvetlenül Jézus keresztre feszítését
követően tanítványai is hasonlóan éreztek1,
egészen Uruk három nappal későbbi feltámadásáig, amikor is a
bánatot öröm váltotta fel. A tanítványok kezdeti zavaráról
inkább csak viselkedésük árulkodik és az evangéliumok írói is
valószínűleg mosolyogva gondoltak vissza azokra a napokra,
miközben évekkel később, már a Szent Lélek által, az elvégzett
feladatot teljes egészében felfogva, Jézus életének legfontosabb
mozzanatait leírták és megőrizték számunkra és maguk tesznek
bizonyságot arról, hogy bár szemtanúi voltak az emberiség
történelmének legjelentőségteljesebb eseményének, mégsem
értették meg azonnal.2
A
kereszt bukásáról azonban egyetlen szót sem olvashatunk
könyveikben és leveikben. Ellenkezőleg. Az Újszövetség írói
egytől egyik annak győzelméről tesznek bizonyságot.
„Lefegyverezte
a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan pellengérre
állította őket, diadalmaskodva rajtuk a kereszten.”3
„Mert
a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek,
de nekünk, akik megtartatunk, Isten ereje.”5
Gondoljunk
továbbá Pál apostolra: ha valaki, akkor ő feljogosítva érezhette
volna magát, hogy bukásról beszéljen saját életét illetően.
A
Korinthusbeliekhez írt második levelében felsorolja, mi mindenen
ment keresztül megtérése után:
„Többet
fáradoztam, többször bebörtönöztek, többször megvertek,
gyakran kerültem halálos veszedelembe. A zsidóktól ötször
kaptam negyvenet egy híján. Háromszor megvesszőztek, egyszer
megköveztek, háromszor hajótörést szenvedtem, éjjel-nappal
hányódva a tengeren. Gyakran voltam úton, veszedelemben folyókon,
veszedelemben rablók között, veszedelemben népem körében,
veszedelemben pogányok között, veszedelemben városban,
veszedelemben pusztában, veszedelemben tengeren, veszedelemben hamis
testvérek között, fáradságban és vesződségben, gyakori
virrasztásban, éhségben és szomjazásban, gyakori böjtölésben,
hidegben és mezítelenségben.”6
A
római gyülekezethez írt levelében ugyanakkor mégis arról
beszél, hogy „mindezekben felettébb diadalmaskodunk az által,
aki szeret minket”7.
A
pápa amerikai útjának egy másik fontos aspektusa az ökumenizmus
népszerűsítése, ami által sokak szerint a majdani világvallást
készíti elő. Manhattanben mondott beszédében köszöntötte más
vallások híveit, „elsősorban a muzulmánokat, akik az egy élő
és kegyes Istent imádják és hozzá imádkoznak”.
A
muzulmánok köszöntésével önmagában nincs is semmi gond, hiszen
keresztényként legfőbb feladatunk elérni azokat, akik még nem
ismerték meg Jézust személyesen. A probléma abban áll, hogy a
hallottak alapján a pápa mintha magát a muzulmán vallást ölelné
keblére és a Krisztusban való megváltás helyett, ami az egyetlen
út az igazi békéhez, egy emberi megoldást próbál kínálni a
konfliktusra. A konzervatív keresztények között sokan már a
„Chrislam” (magyarul talán ’Kereszlám’-nak lehetne
fordítani) vagyis a kereszténység és iszlám szavakból képzett
szóval jellemzik a pápa által képviselt vonalat.
Mindezek
mellett nem tartozom azok közé, akik a pápát a Jelenések
könyvéből ismert Hamis Prófétának gondolják8.
A
fent említett beszédben is inkább az Ige erejének hiányát
látom, ami nélkül az emberi bölcsességnek hitető beszédét
kapjuk a lélek és az erő megmutatása helyett9.
Pál
arra emlékeztet minket, hogy ne olyan beszédekkel prédikáljunk,
amelyekre „az emberi bölcsesség tanít, hanem amelyekre a Szent
Lélek tanít, lelkiekhez lelkieket szabván”10.
E nélkül, függetlenül attól, hogy milyen szerepet tölt majd be
a pápa a jövő eseményeiben, könnyen előfordulhat, hogy így
vagy úgy, de az Antikrisztus és kormányának szekerét tolja majd.
Fontosnak
tartom megemlíteni, hogy Ferenc Pápának a többi vallás
integrálásával kapcsolatos erőfeszítései egyre több katolikus
hívőt ébresztenek rá arra, hogy valami nincs rendben, így Isten
ezt is az Őt szeretők javára fordítja, amin persze nem lepődünk
meg, hiszen ez is ígéreteink közé tartozik11.
- Thea
Török-cseh diplomáciai botrány kilátásban…
Egy
cseh ügyvédnő megbüntetését követeli a prágai török
nagykövet.
Törökország
prágai nagykövete szerint Klára Samková ismert cseh ügyvéd
súlyosan megsértette az iszlám vallást egy nemrég a parlamenti
alsóházában megtartott szemináriumon, s ezért az illetékes cseh
hatóságoknak eljárást kellene indítaniuk ellene.
“Méltóságteljes
vitára számítottunk az iszlámról, és szerettük volna
megmagyarázni, hogy a terrorista szervezetek nem az iszlámot
képviselik. Ennek a nőnek a szavai azonban sokkoltak és csalódást
keltettek” –
mondta
Ahmet Bigali a közszolgálati Cseh Televíziónak pénteken. A török
diplomata leszögezte: bármiféle vallás elleni uszítás az
európai és a cseh jogszabályok szerint is büntetendő, mert a
szólásszabadságnak is megvannak a maga határai.
Felszólalásában
Klára Samková a totalitarizmushoz hasonlította az iszlám vallást,
amely szerinte ugyanolyan, mint a nácizmus, a fasizmus vagy a
kommunizmus. Az iszlám vallás “bűnös és gonosztevő állami
ideológia” – jelentette ki az ügyvédnő, aki egyik markáns
képviselője a csehországi iszlámellenes mozgalomnak. Samková
szerint ezért az iszlámmal kapcsolatban úgy kell eljárni, mint a
totalitárius rendszerek esetében: harcolni kell ellene, le kell
győzni, és egyszer mindenkorra meg kell akadályozni terjedését.
A
beszéd elhangzása után a török nagykövet és néhány további
diplomata elhagyták a tárgyalótermet. A diplomaták most állítólag
mérlegelik, hogy feljelentsék-e az ügyvédnőt az iszlám vallás
megsértése miatt.
Ahmet
Bigali a televízióban azt mondta, hogy a cseh hatóságoknak
feljelentés nélkül is eljárást kellene indítaniuk Klára
Samková ellen. “Az ilyen nyilvános viselkedés büntetendő.
Minden demokratikus államban az államügyészség hivatalból
intézkedne” – vélekedett a török diplomata. Megjegyezte, hogy
mindenkinek joga van véleményt mondani, de mások vallását nem
szabad megsértenie.
“Az
elhangzott kijelentésekkel saját hatáskörünkben már
foglalkoztunk. Az ügyet továbbítottuk a rendőrségnek, és várjuk
álláspontját” –
reagált
a televízióban elhangzottakra Jan Lelek, az egyik prágai kerületi
ügyészség vezetője, részleteket azonban nem árult el, arra
hivatkozva, hogy folyamatban lévő eljárásról van szó.
Korábban
a cseh külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki, amelyben
megállapította, hogy az iszlám és a totalitárius rendszerek
ilyesféle összemosása számára elfogadhatatlan, egyúttal a
vallások közti párbeszédet szorgalmazott.
Klára
Samkovának az iszlámról tett kijelentései nem egyedülállóak
Csehországban, ahol létezik egy erős iszlámellenes mozgalom, s
annak egyik tavaly novemberi rendezvényén Milos Zeman államfő is
részt vett.
“Úgy
vélem, hogy a Cseh Köztársaságnak diplomáciai úton ki kellene
utasítania a nagykövet urat az országból, mert beavatkozott
belügyeinkbe” – reagált
Ahmet Bigali pénteki nyilatkozatára Klára Samková.
Orientalista.hu
– MTI
Az ENSZ szerint gyermekeket ölni nem bűn – ha az nemes cél érdekében történik
2015
szeptemberében az ENSZ Kafkát megszégyenítő húzással
Szaúd-Arábiát bízta meg az Ember Jogi Tanács egyik bizottságának
vezetésével. Ennyi erővel művelődési és közoktatási
miniszterré lehetne kinevezni Fekete Pákót.
Az
ENSZ mindezt csupán néhány nappal azután lépte meg, hogy
Jemenben a szaúdiak lebombáztak egy lagzit.
A
szúdiak emberjogi hozzáállása még a jemeni násznép
vérbefojtása nélkül is minimum érdekes. A nők egy hajszálnyival
érnek kevesebbet a kecskéknél, lefejezéskultúrában pedig
legfeljebb csak az Iszlám Állam versenyképesebb náluk.
Ja
igen, az az Iszlám Állam amit Joe Biden szerint a szaúdiak is
támogatnak.
Az
ENSZ nemrég hozta nyilvánosságra a jelentését Children and armed
conflict címmel. A jelentés a különböző fegyveres
konfliktusokban a gyermekeket ért atrocitásokkal foglalkozik.
A
végén van egy lista azokról a felekről akik gyermekeket rabolnak,
soroznak, erőszakolnak, ölnek, csonkítanak, illetve iskolákat,
kórházakat támadnak.
A
jemeni konfliktusban való részvétele miatt Szaúd-Arábia is
felkerült a gyermekmészárosok listájára.
Persze
a szaúdiaknak ez egyáltalán nem tetszett, és azonnali
helyreigazítást követeltek. Szerintük ugyanis “mindenki
láthatja, hogy a koalíció nemes feladatot hajt végre a jemeni
emberek érdekében”.
Ban
Ki-moon pedig úgy döntött, hogy a “pontosság” fontossága
miatt a koalícióval közösen felülviszgálják majd a tényeket,
de addig is leveszik a szaúdiakat a gyermekgyilkosok listájáról.
Ügyes
kis pincsi ez a Ban Ki-moon, nem?
Orientalista.hu
– Sorkoz.blog.hu Politikai Ateista
Offenzív orosz légitámadások a szír-török határ mentén
Az
orosz és szír repülőgépek bombázták a fegyveres csoportok
állásait, miután lejárt azaz ultimátum amit az úgynevezett
„mérsékelt ellenzéknek” adtak, hogy szakítsák meg a
kapcsolatot az Al-Kaidával és a többi terrorista szervezettel. –
közölte az almasdarnews.
Orosz
katonai repülőgépek bombázzák vahabita fegyveresek állásait a
szíriai-török határon
Egy
nappal azután, amikor az Orosz Honvédelmi Minisztérium
bejelentette, hogy egy utolsó esélyt ad a “felkelő”
csoportoknak a Dzsabhat Al-Nuszra (Al-Kaida) és más szélsőséges
terrorszervezetektől való elkülönülésre, az Orosz Légierő
számos légi támadást hajtott végre Lattakia tartomány északi
területei felett, amelyek során a “dzsihadista” felkelőket és
szövetségeseiket támadta.
Egy
Lattakia tartományi katonai forrás szerint az orosz katonai
repülőgépek a Lattakia (Szíria) és Törökország közötti
határvonal mentén összpontosították a légi csapásikat, ahol
“dzsihadista felkelő” (értsd: vahabita terrorista) csoportok, a
Dzsabhat Al-Nuszra (Al-Kaida) és a Dzsaish Al-Turkmen fegyveresei
illegálisan belépnek Szíria területére.
A
katonai forrás hozzátette, hogy az Orosz Légierő számos ponton
lesújtott a Dzsabhat Al-Nuszra (Al-Kaida) terrorszervezet
fegyvereseire és szövetségeseire a Turkman-hegységben,
Északkelet-Lattakiában annak ellenére, hogy ezek a légi csapások
közel történnek a Hatay határállomáshoz és a Török Fegyveres
Erők állásaihoz.
A
Szíriai Légierő vahabita fegyveresek állásait bombázta
Észak-Hamaban
A
Szíriai Arab Légierő nagyszámú légi támadást hajtott végre
csütörtökön, amelyekben a Szíriai Fegyveres Erők ellen harcoló
“dzsihadista” fegyvereseket bombázta Hama tartomány északi
részén.
A
jelentések alapján szíriai vadászbombázók mértek csapásokat a
Dzsund Al-Aksza terrorszervezet (Al-Kaida frakció) állásaira
Morek, Al-Lataminah, Lahaja, Latmin, Kafr Zita és Khan Shejkhun
(Dél-Idleb) helységekben, végezve számos megszálló vahhabita
fegyveressel.
Jelenleg
a Szíriai Légierő fokozza légi csapásait a Hama tartomány
északi területén, válaszul a Dzsund Al-Aksza terrorszervezet
állandó támadásaira, amelyeket a Szíriai Fegyveres Erők és a
polgári lakosság ellen indított Mhardeh és Szkajlabijah városok
térségében.
Orientalista.hu
– Szíriai Arab Hadsereg
Az Európai Uniót egy idióta – vagy még rosszabb – irányítja
Biztosan
emlékszel még arra az atyai pofonra, amit Jean Claude Juncker
kevert le Orbán Viktornak, miután keményen lediktátorozta.
Az
eseményt mindenki a saját pártállása szerint értelmezte. Volt
aki szerint Juncker egy fasz volt. A másik oldalon viszont
tapsoltak, mert a demokratikus EU jóságos főnöke jól kiosztotta
a rakoncátlankodó magyar Mussolini-t.
A
helyzet azonban az, hogy Juncker nem csak Orbánt pofozta le.
És
még csak nem is arról van szó, hogy verekedős kedvében volt az
Európai Bizottság főbohóca.
Nem
kell kétszer megnézned a videót, a megvilágosodához. Elsőre
kiderül, hogy hol láttál utoljára a Junckeréhez kísértetiesen
hasonlító mozdulatokat.
A
kocsmában, zárás előtt, 15 fröccs után.
Jean Claude Juncker, President of the European Commission drunk and bitch slaps leaders
https://www.youtube.com/watch?v=TnLeVSRrLVc
Juncker, drunk during the European Summit in Riga - Juncker borracho en la Cumbre Europea en Riga.
Juncker
részeg mint az ágyú.
Donald
Tuskról pedig az egykori Jelcin egykori testőre jut eszembe, aki
állandóan készenlétben állt, hogy megakadályozza, hogy a főnöke
összeroskadjon.
Európa
első embere.
Fasza.
Orientalista.hu
– Sorkoz.blog.hu (Politikai Ateista)
Megrendszabályozták a pokol korcsait a német hazafiak
Megtámadták,
majd a menekülő betolakodókat
még üldözőbe is vették német hazafiak Németországban. A
menekülő ösztönlények közül kettőt utolértek és szintén
megvertek a hazájukért aggódó tisztességes németek. Az
esetet végignézők hangos örömujjongásban törtek ki és migráns
ellenes jelszavakat ordítottak.
A
KÉP CSAK ILLUSZTRÁCIÓ!
A
hivatalos statisztikák is beszámolnak arról, hogy egy év
leforgása alatt az Európán kívülről érkező torzszülöttek
elleni támadások kimagasló mértékben, az ötszörösére
emelkedtek. tavaly már 923 esetet rögzítettek a 2014-es 175
helyett. A befogadó táborok ellen pedig 90%-ban olyan fiatalok
indítanak támadást, akik azelőtt semmilyen szinten nem követtek
el bűncselekményt. A tavalyi támadások közül 177 fizikai
erőszakkal is járt, köztük 3 gyilkossági kísérlet is történt.
Ezzel
szemben a külföldi állampolgárok tavaly 402.741 esetben
követtek el bűncselekményt. A zsebtolvajlások 75,7%-át, az
erőszakos rablások 40,2%-át, valamint a minősített lopások
43%-át nem német állampolgárok követték el! Ezek az emberszerű
korcsok azösszlakosságon belüli arányukhoz képest jóval
magasabb mértékben vettek részt nemi erőszakban és emberölésben
is.
1945-ben
a sátán ellen vívott küzdelem ideiglenesen elbukott. Sokáig úgy
tűnt, hogy a több millió hősi halált halt harcos áldozata hiába
való volt. Azonban egyre inkább rá kell jönnünk arra a tényre,
hogy az általuk képviselt szellemiség még annyi év után is
képes a legsötétebb időkben is lángra gyújtani a hazafiak
szívét!
Európa
meg fogja vívni a szabadságáért folytatott harcát. A
materializmus ördögi férgeinek pedig hamarosan, igen csak forróvá
fog válni a talaj a lábuk alatt, a világ minden egyes pontján! A
megcsonkított és halálraítélt fehér népek hazafiai pedig
mindent meg fognak tenni a felelősök bűnhődése érdekében. Az
új, emberibb világunk felépítése közben pedig a gonoszság
minden formáját száműzni fogjuk. Ez egyszer talán utoljára.
“Az ellenállás lángja sosem alszik ki” – így zajlott a HVIM Trianon-ellenes felvonulása
Mintegy
ezer fő részvételével tartotta meg szokásos Trianon-ellenes
felvonulását a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom a
békediktátum 96. évfordulója alkalmából. Az AlfaHír
összefoglalója a budapesti megemlékezésről.
A
rendezvény az Ötvenhatosok terén kezdődött, elsőként Fülöp
Erik, Tiszavasvári polgármestere és a Jobbik alelnöke szólalt
fel, aki elmondta: városvezetőként több száz alkalommal vett
részt a magyar állampolgárságot felvevő külhoni honfitársaink
eskütételén.
Egy
alkalommal egy család négy generációval együtt érkezett, többek
közt egy dédnagypapával, akinek a Himnusz éneklésekor könnyek
szöktek a szemébe. Az eskütételt követően azt mondta, most már
büszkén, magyarként halhat meg – a család tájékoztatása
szerint néhány hónappal később el is hunyt. Fülöp Erik
elmondta: a történet örökre beleégett az emlékezetébe.
Rávilágított:
a HVIM ellen összehangolt támadást folyik, de a mozgalom jelszavai, a hit, a hűség és a bátorság erőt kell, hogy adjanak a tagoknak. A vármegyéseket arra kérte, hogy a jövőben is ugyanilyen elánnal folytassák harcukat, ha kell, szavakkal, ha kell, tettekkel az utcán.
a HVIM ellen összehangolt támadást folyik, de a mozgalom jelszavai, a hit, a hűség és a bátorság erőt kell, hogy adjanak a tagoknak. A vármegyéseket arra kérte, hogy a jövőben is ugyanilyen elánnal folytassák harcukat, ha kell, szavakkal, ha kell, tettekkel az utcán.
RADIKÁLISOK
MUTATNAK PÉLDÁT
A
színpadon ezt követően Volner János, a Jobbik országgyűlési
képviselője és alelnöke vette át a szót, aki rávilágított:
évszázadokon keresztül idegen hatalmakkal szemben kellett küzdenie
a magyarságnak, ám mindig az ellenállás volt az, ami megőrzött
minket.
A
közösség tagjait olyan radikálisokként jellemezte, akik
összetartása példaértékű a jelenben is; a hétköznapokban is
megmutatják, hogy bármit megtesznek országuk boldogulása
érdekében. Bár elmondása szerint az emberek arcán sokszor
csüggedést lát, mégis reményt ad az, ha látja, sokan nem adják
fel az álmot, hogy a magyarság egyszer újra egyesülhet.
HOL
A KORMÁNY KIÁLLÁSA?
A
harmadik felszólaló Toroczkai László, a HVIM alapítója,
Ásotthalom polgármestere és a Jobbik alelnöke volt, aki elmondta:
a HVIM tagjai azok, akik a legtöbb támadást kapták az elmúlt
évtized során a Kárpát-medencében. Megemlítette az ukránok
ellenségeskedését és szankcióit, a felvidéki kitiltásokat, a
szerbek támadását, valamint a mozgalom erdélyi vezetőinek, Beke
Istvánnak és Szőcs Zoltánnak románok általi, koholt vádak
alapján történő börtönbe vetését.
A
nagyjából ezerfős tiltakozó tömeget a legutóbbi eset súlyához
képest maroknyinak nevezte, hiányolva a társadalom és a magyar
kormány kiállását is a Bukarestből irányított állami
terrorral szemben. Megemlítette Szávay Istvánt, a Jobbik
országgyűlési képviselőjét is, akit régi barátjának tart.
Mint mondta, az, hogy őt kitiltották Romániából, csak azt
mutatja, hogy jól végzi a dolgát elszakított honfitársaink
érdekében, hiszen a románok az egész magyar nemzeti oldallal le
szeretnének számolni. Végezetül kijelentette: az, hogy őt a
Jobbik alelnökének választották, arra ösztönzi, hogy még
intenzívebben fellépjen az igazságtalanságok ellen. Felszólalását
“Vesszen Trianon!” kiáltással fejezte be.
KETTEN
IS DÍJAT KAPTAK
A
HVIM ezt követően átadta a Magyar Ellenállás-díjat is, ezúttal
rendhagyó módon két embernek is. Az első kitüntetést Incze
Béla, a szervezet alelnöke adta át Orosz Mihály Zoltánnak,
Érpatak polgármesterének, aki a cigány-magyar együttélés
helyzetének rendbetételében bizonyított az elmúlt időszakban.
Orosz Mihály Zoltán megtiszteltetésnek vette, hogy az általa
kiválónak tartott szervezet tüntette ki.
A
mozgalom tagjainak elmondta: a liberálisok rendre próbálják
ellehetetleníteni a nemzeti érzelmű embereket, először a média,
később az úgynevezett jogvédők, végezetül a bíróság által,
ám
nem szabad, hogy ez megtörje őket, meg kell tenni, amit megkövetel a haza.
nem szabad, hogy ez megtörje őket, meg kell tenni, amit megkövetel a haza.
A
második díjat Magvasi Adrián, portálunk főszerkesztője adta át
Toroczkai Lászlónak.
Beszédében
elmondta: a rendezvényre igyekezve egy pénzérmébe botlott, mely
egy 1914-es fillér volt. Ezt egy szimbólumnak tartja, melyre utalva
azt mondta, a Jóisten akár így is emlékeztethet minket a trianoni
diktátumra. Hasonló szimbólumnak tartja a díjazottat, Toroczkai
Lászlót is, aki nemcsak Magyarországon, hanem lassan
Európa-szerte válik a bevándorlás elleni küzdelem ikonikus
alakjává.
SOHA
SEM ALSZIK KI AZ ELLENÁLLÁS LÁNGJA
Az
egyre növekvő létszámú tömeg ezt követően átvonult a szerb
nagykövetség elé, ahol Buka Bolgárka, a HVIM délvidéki tagja
felolvasta Wass Albert: Patkányok honfoglalása című művét.
A menet következő állomása a román nagykövetség volt, ahol Sebestyén Rita, egy ifjú székelyföldi lány saját költeményét szavalta el. A román hatóságok által meghurcolt Szőcs Zoltánnak és Beke Istvánnak pirotechnikai bemutatóval jelezte a tömeg, hogy az ellenállás lángja soha nem alszik ki.
A menet következő állomása a román nagykövetség volt, ahol Sebestyén Rita, egy ifjú székelyföldi lány saját költeményét szavalta el. A román hatóságok által meghurcolt Szőcs Zoltánnak és Beke Istvánnak pirotechnikai bemutatóval jelezte a tömeg, hogy az ellenállás lángja soha nem alszik ki.
A
román nagykövetség előtt Zagyva György Gyula szólalt fel, aki
megköszönte a résztvevőknek, hogy eljöttek a felvonulásra.
Hangsúlyozta a kiállás fontosságát az igazságtalanságokkal
szemben. Zagyva szerint az elmúlt évek is bizonyítják, hogy ha
jogsértések érik a határon túli magyarokat, sem az Európai
Unió, sem a magyar kormány nem szólal fel ellenük. Véleménye
szerint ahogy Románia több nemzeti érzelmű magyart kitiltott az
országból, úgy ezt megtehetné hazánk is, a potenciális jelöltek
listája ráadásul igencsak hosszúra nyúlna. Zagyva rámutatott:
a román hatalom ráébredt, hogy a székelyföldi autonómia
reálisan megvalósulhat, ezért minden aljas eszközt megragad, hogy
ellehetetlenítse és megfélemlítse azokat, akik kiállnak
mellette.
Hangsúlyozta: a HVIM a következő időszakot arra szenteli majd, hogy az erdélyi magyarságot ért jogsértésekkel szemben még keményebben fellépjenek, és megismertessék azokat Európával és az egész világgal.
Hangsúlyozta: a HVIM a következő időszakot arra szenteli majd, hogy az erdélyi magyarságot ért jogsértésekkel szemben még keményebben fellépjenek, és megismertessék azokat Európával és az egész világgal.
Ezt
követően a tömeg látványos megmozdulással fejezte ki
szolidaritását a bebörtönzött erdélyi hazafiak mellett: néhány
percre mindenki leült a földre, ezzel is üzenve Szőcs Zoltánnak
és Beke Istvánnak, hogy tartsanak ki, mindannyian mellettük állnak
és nem lehet őket eltántorítani céljaiktól.
VÉGE
AZ ÁLMODOZÁS IDŐSZAKÁNAK
A
végállomás a szlovák nagykövetség volt, ahol a Dobay Gergey, a
mozgalom felvidéki elnöke szólalt fel, és a magasba emelték a
tavalyi civil kezdeményezés eredményeképp megszülető felvidéki
zászlót.
Dobay
felhívta a figyelmet: nincs idő tovább álmodozni, itt az idő
hátrahagyni a kishitűeket, hiszen az elmúlt húsz év során 110
ezer felvidéki magyar tűnt el. Véleménye szerint nem lehet
megoldást várni attól a politikai elittől, mely mindig csak két
választás közt tartja fontosnak a helyi autonómia kérdését. “A
jövőt mi alakítjuk, végre kell hajtanunk Isten által ránk
ruházott feladatunkat” – mondta.
A
rendezvény a Boldogasszony Anyánk közös eléneklésével ért
véget.
Betyárok
a Trianon-felvonuláson
(AlfaHír)
Körmendből nem lesz Köln! – Migránsok törtek rá a körmendi kézilabdás lányokra
Három
napsem telt el, és máris botrányt okoztak a migránsok a körmendi
menekülttáborban. A kézilabdás lányokat megbámuló
bevándorlók betörték a befogadó állomással
szomszédos sportcsarnok ablakát. A gyerekek szülei félnek, az
edzések elmaradnak – írja Atv.hu. Ilyenkor hol vagytok kedves
migránssimogató idióták? Most miért hallgatok? Esetleg megint a
lányok provokálták a szegény bevándorlókat, mint ahogy az
szerintetek Kölnben történt?
A
Betyársereg kiemelten fogja figyelni a Körmenddel kapcsolatos
eseményeket. Annyit már előre mondhatunk, hogy nem fogjuk hagyni,
hogy Körmendből Köln legyen!
Fotó:
Béli Balázs/Alfahir.hu
A
befogadó állomás természetesen nyitott, tehát a migránsok
bármikor elhagyhatják azt. Ez korábban azt is jelentette, hogy
sokan egy pár kilométeres sétával egyszerűen átmentek
Ausztriába. Nyugati szomszédunk azonban nemrégiben ismét
határellenőrzést vezetett be, és ez még legalább fél évig így
is marad. A migránsok tehát aligha jutnak majd át, a jövőben
minden bizonnyal a 12 ezres kisvárosban fognak bóklászni.
Szerdán
viszont további 40 migránssal gyarapodott a befogadó állomás,
amelynek egyik oldala közvetlenül szomszédos a rendészeti
szakközépiskola sportcsarnokának üvegfalával. Az atv.hu úgy
tudja, miután a bevándorlók odagyűltek és a junior-serdülő
leánycsapat edzését kezdték el tanulmányozni, az iskola
ügyeletes tisztje kiment hozzájuk, és távozásra szólította fel
őket, amelynek eredményeként az egyik férfi berúgta az ablakot.
Mivel
a tábor nyitott (nem is lehet zárt az uniós jogszabályok miatt),
vagyis az abban lakó bevándorlók szabadon mozoghatnak a városban.
Elhelyezkedésére nézve az ideiglenesnek szánt befogadó állomás
sátrai a Tesco-val szemben, a BM Rendészeti Szakközépiskolájával
egy ingatlanon találhatók. Itt működik a város vérkeringésébe
becsatornázott sportcsarnok, amely edzések, sportszakkörök
állandó helyszíne, és amelyet ugyanazon a kapun keresztül lehet
megközelíteni, mint a menekülttábort.
Faragó
András, a Körmendi DMTE Egyesület Elnöke elmondta az atv.hu-nak,
hogy az edzést azonnal meg kellett szakítani, és a lányokat
biztonságba helyezték. Mint mondja, a szülők fel vannak
háborodva, hogy a város nem védi meg a gyerekeiket, és nem
értik, hogy ha ennyi rendőrt kivezényeltek a közbiztonság
javítására, miért éppen az egyik legforgalmasabb
sportlétesítménynél nem valósult meg az őrzés-védés.
Miután sok szülő jelezte, hogy addig nem hozzák sportolni a
gyermekeiket, amíg a csarnok mellett migránsok tanyáznak, az edző
kénytelen volt kiírni, hogy egy ideig szünetelnek az edzések.
Egy
körmendi szülő szintén arról számolt be a lapnak, hogy bár
lánya aktív kézilabdás, azért nem engedi el a már meghirdetett
nyári sporttáborba, mert az általuk is csak „határőr
csarnoknak” hívott komplexumban nem látja garantáltnak gyermeke
biztonságát.
MEGALAPOZATLANSÁG,
HANGULATKELTÉS?
Az
ATV.hu portálon 2016. május 5-én 9 óra 45 perckor megjelent,
„Botrány Körmenden: rátörték az ablakot a kézis lányokra a
migránsok” című cikk “hangulatkeltő, állításai
megalapozatlanok.” – olvasható a rendőrség közleményében.
A
cikk tényként közli, hogy „rátörték az ablakot a kézis
lányokra a migránsok”, ugyanakkor az ablak
megrongálódásának nincs szemtanúja. A sportcsarnokba az ott
sporttevékenységet végzőkön kívül senki nem ment be,
személyi sérülés nem történt (ezt viszont senki nem is
állította – a szerk.)
A
szakközépiskola ügyeletes tiszthelyettese utólag szerzett
tudomást az ablak megrongálódásáról. A Körmendi
Rendőrkapitányság rongálás szabálysértés elkövetésének
gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen.
Körmenden nyugalom van. A városban a menedékkérőkkel szemben rendőri intézkedésre nem került sor, részükről a hatóságok nem tapasztaltak agresszív magatartást. A rendőrség a településen fenntartja, illetve folyamatosan biztosítja a megfelelő közrendet, közbiztonságot.
– olvasható
a közleményben.
(AlfaHír
nyomán Betyársereg)
Az ’50-es évek terrorja Erdélyben – fenyegető SMS-ek és izzó magyargyűlölet
Csonkahoni
magyarként el sem tudjuk képzelni, micsoda terror sújtja december
óta a külhoni magyarságot. Fenyegető sms-ek, emberi jogok porba
tiprása, izzó magyargyűlölet…
A
pillanatnyilag Romániához tartozó Erdélyben helyi magyarok
beszámolói szerint az utcán szinte izzik a magyargyűlölet. A
román kormány ugyanis nem éppen „európai” eszközökkel él
az erdélyi magyarsággal szemben. Csak szemezgetünk barbár
módszereikből, amelyek sajnos az Európai Unió szemét nem
szúrják. De hogy is szúrnák, hiszen ők a migránsok
kényeztetésével vannak elfoglalva, és mint tudjuk, a székelyek
mindenek, de nem migránsok saját hazájukban, annyi biztos!
Egy
erdélyi nagyvárosban élő Hatvannégy Vármegye Ifjúsági
Mozgalom-tag (továbbiakban: vármegyés) arról számolt be, hogy a
társasháznak, amelyben lakik, portásánál érdeklődött két
civil rendőr, miféle lakos, mióta lakik ott stb. Azóta bármi
rongálás történik a házban, őt kérdezi a kurátor.
Románia
legnézettebb tévécsatornáin beszéltek nyíltan Beke Istvánról
és Szőcs Zoltánról úgy, mint egyértelmű terroristákról.
Természetesen átterelve a vádat az egész magyarságra. Majd
heteken keresztül minden egyes vármegyés arcképét többször
bemutatták a csatornán mint „a terrorista barátai”, hogy még
ennyire se érezzék kényelmesen magukat évezredes hazájukban.
Azóta az utcán különféle bandák méregetik, támadják meg,
illetve munkahelyükön zaklatják őket.
A
román hatalom még a legaljasabb eszközökkel sem restellt élni,
hogy megfélemlítse a vármegyéseket, és ezzel megtörje a
magyarság igazán tevékeny, előadásokat, kulturális
rendezvényeket, magyar gyerektáborokat, magyar koncerteket szervező
magját. Ugyanis a két vármegyés börtönbe vitele után fenyegető
sms-eket küldtek több HVIM-tagnak rossz magyarsággal: „úgy
tunik, te következel. vigyazz egy kicsit magadra”.
Mindez
az 50-es évek rémes napjait idézi mindannyiunk számára, ha
belegondolunk, hogy nekünk kellene ilyen körülmények között
élnünk: az utcán megnéznek az idegenek; a határon megállítanak,
kipakoltatnak, kérdezgetnek; fenyegető üzeneteket kapunk; és
bármely éjszaka teljesen váratlanul betörhetnek hozzánk a
„rendőrök”, hogy legalább három egész hónapra embertelen
körülmények között, rácsok mögött tengessük napjainkat
nagyobb magányban és elszigeteltségben, mint amit valaha
tapasztaltunk. A vádak természetesen koholtak, a pereket saját
pályán, saját nyelven játsszák, saját ügyvédekkel.
TÁMOGATNÁ
A SZÉKELY HAZAFIAKAT?
Anyagi
támogatást az alábbi számlaszámokra lehet
küldeni:
RO10BTRLEURCRT0240034001 – EURO RO65BTRLGBPCRT0240034001 – GBP RO23BTRLHUFCRT0240034001 – HUF RO60BTRLRONCRT0240034001 – RON
Kedvezményezett: Szőcs Melinda
SWIFT kód: BTRLRO22
Közleménybe írja bele, hogy “gyűjtés” (gyujtes).
Bank neve: BANCA TRANSILVANIA S.A.
RO10BTRLEURCRT0240034001 – EURO RO65BTRLGBPCRT0240034001 – GBP RO23BTRLHUFCRT0240034001 – HUF RO60BTRLRONCRT0240034001 – RON
Kedvezményezett: Szőcs Melinda
SWIFT kód: BTRLRO22
Közleménybe írja bele, hogy “gyűjtés” (gyujtes).
Bank neve: BANCA TRANSILVANIA S.A.
Ezért
nem biztosíték a jogi feddhetetlenség. Bárminemű bizonyíték
hiányában is rá lehet húzni a vizes lepedőt akárkire.
Legalábbis annyira, hogy megbélyegezzék, és szabadságát
korlátlan ideig elvegyék. Aztán jöhet a perek végeláthatatlan
sora, amelyek legtöbbjén nem történik semmi, csupán elnapolják
az ügyet, hogy még tovább tartsák fogva a vádlottakat.
És
ami az egyik legfontosabb vonatkozása az ügynek: ez a támadás nem
pusztán a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalmat célozza. A
román állam most teszteli Magyarországot, meddig mehet el a
magyarság elnyomásában. Hol a határ, hol az ingerküszöb,
amire már felállnak a politikusok a Parlamentben is. Hát itt az
idő… De nincs mit félnünk, mert ahogy Szőcs Zoltán bukaresti
börtönben írt április
15-ei levelében olvashatjuk:
„Az
Úr azokkal van, akik bíznak Őbenne, akik a jót és igazat
cselekszik, akik nemzetünk jövőjét Istenhez kötözve a
homlokukon hordják.”
(AlfaHír)
A Betyársereg egy terrorszervezet?! – Volner János kiütéses győzelme a K.O.-ban
április
3, 2016 a Hírmondó
Miért
támadják a Rend és tisztesség programot? Miért baj, ha egy
cigánytelepen a törvényt betartatják? A Betyársereg
terrorszervezet lenne? A ringben Volner János a Jobbik alelnöke és
Gulyás Márton liberális aktivista. Volner az igazság szellemében,
sportszempontból nézve egy igazi jobbegyenessel küldte földre
ellenfelét.
Gulyás
Márton, sok szélsőséges baloldali és liberális aktivistához
hasonlóan, már többször vádolta a Betyársereget azzal, hogy
terrorszervezetként működik. Volner profi
módon, Gulyás összes demagóg és hazug
kijelentését remekül védte. Mondhatni, az igazság szellemében,
sportszempontból nézve egy igazi jobbegyenessel küldte földre
ellenfelét.
Gulyás
egyértelműen túllépett a normalitás határán, frusztráltságából
adódó gyűlölete, ami az egészséges és teljesen tiszta
életszemlélettel szemben nyilvánul meg a 34. perctől kezdve
látható. Gulyás Márton megnyilatkozása, undorító és utálatos,
nem csak azért, mert hazug és szemét módon manipuláló, hanem,
mert a következményeket tekintve megállapíthatjuk azt, hogy az
egész jelenség, amit ő képvisel szembe megy az élni akarás
szemléletével.
K.O. - Volner vs Gulyás: A Betyársereg olyan, mint a Ku Klux Klán
(Betyársereg,
N1Tv)
Gyanús volt az állambiztonságnak, hogy Orbán és Kövér Soros pénzéből finanszírozza a Századvéget
2016. május 27. 444.hu
Az állambiztonság az 1980-as években a kezdetektől megfigyelte a Soros Alapítvány magyarországi működését. Az erről szóló jelentéseket pár éve megjelentették. A Könyvtáros Tumblr ezek a megfigyelési jegyzőkönyvek között rábukkant arra a részre, ahol a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége többek között a Fidesz-alapítók és Soros György találkozóiról is írt.
A 1988. május 4-én írt III/III-87/5.-as jelentés beszámol arról, hogy "Soros György f. hó 5-én felkeresi a Rajk László Szakkollégiumot, ahová a Jogász Szakkollégiumból is várnak hallgatókat. A találkozón a fiatalok beszámolnak a kollégium működéséről általában és az alapítványból kapott támogatás felhasználásáról. A Soros Alapítvány titkársága képviseletében jelen lesz Kardos László és Vásárhelyi Miklós. Kardos kívánsága, hogy a Jogász Szakkollégium képviselői között jelen legyen Kövér László és Orbán Viktor (mindketten a Fidesz szervezői) is. Az információ forrása megbízható; tartalma részben ellenőrzött. Intézkedés: megszervezik a találkozó operatív ellenőrzését."
A találkozón Kövérnek és Orbánnak be kellett számolnia annak a 400 ezer forintos támogatásnak a felhasználásáról, amit a Bibó István Szakkollégium 1987-ben kapott a Soros Alapítványtól a Századvég című kiadványsorozat elkészítésére.
Soros-pénzek a 444-ben
Győr Ágnes,
2014. május 26., hétfő 05:06, frissítve: kedd 09:02
Soros
Györgyhöz köthető az a Media Development Investment Fund (MDIF),
amelynek leányvállalata húszszázalékos tulajdonrészt szerzett a
444.hu hírportált kiadó cégben.
A Mandiner.hu
értesülései szerint az MDIF egyébként nem számít teljesen új
szereplőnek a magyar médiapiacon. 2012-ben a Magyar Narancsot kiadó
kft.-be is bevásárolta magát, de már 2010-ben is 250 ezer, míg
2007-ben 67 ezer dollárral támogatta a balliberális hetilapot.
hirdetés
A New York-i
központú MDIF – amely 2012 decemberéig Media Development Loan
Fund néven futott – egy nonprofit alap. Olyan országokban fektet
be, amelyekben a „szabad és független médiához való
hozzáférést veszély fenyegeti”. Jellemzően hiteleket és más
pénzbeli juttatásokat ad, főleg orosz, ukrán, szerb, de kis
részben afrikai vagy latin-amerikai médiumoknak. Támogatói és
befektetői között megtalálható többek közt a Soros György-féle
Open Society Foundation. A lap információi szerint a befektetőalap
munkatársai korábban több országban is Soros alapítványánál
dolgoztak.
Ismert, a
múlt héten jelentették be, hogy húszszázalékos tulajdonrészt
vásárolt a 444-et kiadó Magyar Jeti Zrt.-ben egy amerikai
befektetési alap, a Digital News Ventures. Az értesülést pénteken
megerősítette a hírportál főszerkesztője. Uj Péter csak azt
követően számolt be saját oldalán erről, hogy a Kreativ.hu
nyomán már több internetes portál is megírta a hírt. A
főszerkesztő szerint az MDIF-nek egyetlen ismert médiabefektetése
volt a térségben: a SME című szlovák napilap. Úgy látszik,
arról nem tud, hogy érdekeltségük van a Magyar Narancsot kiadó
cégben is.
A
Hahának is jutott
|
A
Magyar Nemzet 2013 áprilisában számolt
be arról,
hogy több mint kétszázmillió forint adományt kapott
2011–2012-ben a Haza és Haladás Alapítvány. Bajnai
Gordonékat Amerikából támogatták a legbőkezűbben, a Soros
Györgyhöz köthető Center
for American Progress az
adományok több mint felét adta. A bőkezű adakozók közé
tartozott Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter is.
Amerikai
segítséget kapott a
kormányellenes fellépéseiről hírhedtté vált Hallgatói
Hálózat (HaHa) is. Az Egyesült Államokból érkezett
közösségszervezők a Civil Kollégium Alapítvány
szervezésében érkeztek Magyarországra, azonban a háttérben
Soros György magyar származású üzletemberhez vezetnek a
szálak.A
lap leleplező cikkében nyilvánosságra
került „amerikai segítséget” a szervezet korábban a
Klubrádiónak adott nyilatkozatában elismerte, ugyanakkor
megszólaló aktivistájuk akkor azt hangsúlyozta: a segítség
elfogadása ellenére szó
sincs politikai befolyásról.
Ennek ellenére a
Hír Televízió Célpont című műsora kiderítette,
hogy a szélsőbalos gondolkodó radikális módszereit alkalmazó
amerikai szakemberek által felkészített aktivisták igenis
politikai megállapodás végett ültek asztalhoz a Bajnai Gordon
nevével fémjelzett Együtt 2014-gyel.
|
Gondolatok
a Fidesz-Likud testvériség megalakulásának évfordulóján
2005.
június 19-én a hivatalos látogatáson Izraelben tartózkodó Orbán
Viktor felkereste a cionizmus egyik alapító atyjának, Theodor
Herzlnek a síremlékét, majd ellátogatott a Jád Vásem Intézetbe,
ahol fejet hajtott a holokauszt zsidó áldozatainak emléke előtt,
ezt követően pedig az intézmény igazgatójával tárgyalva
javasolta, hogy gróf Esterházy János is kapja meg a zsidómentőknek
járó Világ Igaza címet. Vendéglátójával, Szilvan Salom
külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén a felek
elfogadhatatlannak nevezték az Európában újonnan feltámadó
antiszemitizmust, megállapítva, hogy ez a jelenség
Nyugat-Európában különösen a baloldalon erős, jellemzője az
Amerika-, a globalizáció- és az Izrael-ellenesség. Orbán
találkozott a Likud politikusaival is. Ekkor hangzott el az azóta
már legendássá vált kijelentés: „A Likud az egy nemzeti párt,
kormányzó párt és nemzeti párt Izraelben. Mi is nemzeti párt
vagyunk Magyarországon, az elveink is közel vannak egymáshoz,
szeretnénk, hogy ha a jövőben az együttműködésünk még
szorosabb lenne, mint a múltban volt. Ennek a jövőre nézve lehet
jelentősége” – jelentette ki a Fidesz elnöke. Lett is, miként
rögtön látni fogjuk. A „történelmi jelentőségű” orbáni
mondatok épp nyolc évvel ezelőtt hangzottak el. S hogy hazánk
jelenlegi miniszterelnöke akkori kijelentését mennyire komolyan
gondolta, arról tanúskodnak az elmúlt három év fejleményei,
metaforikusan szólva úgy is fogalmazhatunk, hogy napjainkban érik
be a nyolc esztendővel ezelőtti vetés termése. Mind bőségesebben.
S aligha valami tévképzet vagy összeesküvés-elmélet mondatja
azt velünk, hogy Magyarország ma nem más, mint a zsidó
világbirodalom egyik közép-európai provinciája. Közismert, hisz
maga Simon Peresz izraeli államelnök nyilatkoztatta ki 2007 őszén,
miszerint a jelenkorban birodalmakat, szuperhatalmakat nem a
hagyományos eszközökkel, reguláris és jól felfegyverzett
hadakkal, háborúk kirobbantásával (persze azzal is) lehet
létrehozni, hanem gazdasági-pénzügyi trükkökkel, amelyek révén
és a világmédia kézbentartásával egy láthatatlan háttérhatalom
a világ nagy részét leigázhatja és rabszolgasorba döntheti.
Peresz nem kertelt: már akkor kijelentette, hogy zsidó tőkés
érdekeltségek felvásárolják Magyarországot. Igaz, ekkor még –
a napjainkra aggodalomra okot adóan megromlott egészségi állapotú
– Gyurcsány Ferenc volt Magyarország miniszterelnöke, s
természetesen a szocialista-szabaddemokrata kormány úgy nyugtázta
a pereszi nyilatkozatot, mintha mi sem történt volna, azonban
jogfolytonos módon ugyanezt az irányvonalat folytatta a
Fidesz-KDNP-kormányzat is 2010-től. Tekintsük át a „felvásárlás”
tényeinek szemszögből csak a legutóbbi néhány hét politikai
történéseit. Azon túl, hogy állami és pártvezetők
rendszeresen járnak Izraelbe, ahol Isten tudja, miféle titkos
üzleti és politikai paktumokat kötnek a zsidó állam elitjével,
újra és újra hitet tesznek az antiszemitizmus elleni harc
létjogosultsága és fontossága mellett. Ebből a szempontból
különösen visszatetsző és hányingerkeltő volt Rétvári
Bencének, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
államtitkárának legutóbbi izraeli látogatása. A gyarmati
főhatósághoz jelentéstételre rendelt budapesti rezidens szinte
könyörgött a zsidóknak, hogy érjék el bármilyen eszközzel
hírportálunk lekapcsolását, a világhálón való elérhetetlenné
tételét, továbbá, vessék latba befolyásukat és
kapcsolatrendszerüket a Jobbik mielőbbi betiltása érdekében.
Aligha tévedünk, ha kijelentjük, hogy egy ilyen szánalmas,
szervilis könyörgés elhangzását követően magyar állami
szuverenitásról és függetlenségről teljességgel értelmetlen
beszélni, egyáltalán a puszta gondolatát is felvetni ennek. Az
ideológiai átnevelés, valamint a gyarmati rabszolga népesség
tudatának átprogramozása abban a tekintetben is „jó ütemben”
halad, hogy éppen hétfőn szavazta meg a mameluk-parlament azt a
határozati javaslatot, amely lényegében véve kötelezővé teszi
a középiskolások számára az auschwitz-birkenaui munkatábor
meglátogatását. Mintha eddig nem lett volna alaposan
túlreprezentált az ún. holokauszt megismertetése
történelemoktatásunkban, s úgy általánosságban tekintve, nem
jutna éves átlagban minden egyes naptári napra két
holokauszt-emléknap Magyarországon. Ami – valljuk be őszintén –
már egetverően unalmas és provokatív célzatú is egyben. Tovább
folytatva a Fidesz-Likud-nász „áldásos” következményeinek
áttekintését, megállapíthatjuk, hogy 2010 óta folyamatosan
afféle „isteni ajándékként” egy bizonyos Efraim Zuroff nevű
köztörvényes bandita úgy jár-kel Magyarországon és követeli
tisztességben megőszült magyar hazafiak bebörtönzését – nem
egyszer halálba is kergetve őket –, mintha erre neki bármiféle
morális, jogi vagy politikai alapja volna. Azonban az egész
történetben nem is ez a legtragikusabb és leggroteszkebb. Zuroff
csak azt teszi, amit a bosszú népének prominensei az ókortól
fogva, ha úgy tetszik az Eszter-féle purim óta cselekszenek.
Tegnapi hír, miszerint a gyűlölettébolyban szenvedő utolsó
esélyes vadász parancsára a Budapesti Nyomozó Ügyészség ún.
háborús bűntett miatt vádiratot nyújtott be Csatáry László
ellen a Fővárosi Törvényszékhez. Nos, e hír hallatán tegyük
fel a lényegi kérdést. Az addig rendben van, hogy a veszettül
soviniszta és fajgyűlölő, bitóra való Zuroff azt teszi, amit
„választott népisége” okán tennie kell. De miért ugrik az ő
füttyentésére a Budapesti Nyomozó Ügyészség? E bűnüldöző
csúcsszervezet talán csak nem héber érdekek mentén nyomoz, ily
módon súlyos nemzetbiztonsági kockázatot jelentve? Magát a
vádiratot tekintve pedig teljes mértékben lejáratják magukat és
az egész szakmát a budapesti perzekútorok. Vegyünk néhány
„perdöntőnek” szánt kitételt a szövegből! "Horváth
György rendőr vezérőrnagy, főkapitány-helyettes 1944. május
elején a vádlottat mint rendőr-segédfogalmazót nevezte ki a
téglagyári (Kassán – L.Zs.) internáló- és gyűjtőtábor
elöljárójának." Kizárólag ezen a mondaton összeomlik az
egész koncepciós koholmány. Segédfogalmazót nem szoktak
semmiféle elöljárói feladat ellátásával megbízni. Ez az
állítás nagyjából akkora képtelenség, mint a chicagói,
Magyarországról elszármazott „holokauszt-túlélők” által a
MÁV ellen indított per keresetlevelében szereplő orbitális
hazugság, miszerint 1944-ben a magyar vasutasok deportálandó
zsidókat lőttek volna agyon. Aztán folytassuk tovább
szövegelemzésünket: „a deportálandók közé tartozó egyik
személy erre vonatkozó, kifejezett kérése ellenére megtiltotta,
hogy a kb. 80 fővel telezsúfolt, ablaktalan tehervagonokon az abban
tartózkodók amúgy is embertelen körülményeinek megkönnyítése
érdekében ablakokat vágjanak." Nos, ez az állítás is úgy
baromság és abszurd hazugság, ahogy van. Vajon a körülményeket
figyelembe véve, hogyan is kellett volna ezeknek a nyílásoknak
elkészülniük? Kézifűrésszel? Esetleg konzervnyitóval? S miért
csak a szerelvény egyetlen kocsijáról tesznek említést? A többi
kocsira miért nem kellett ablakot vágni? Úgy véljük, hihetőbben
kellene az ügyészeknek hazudozniuk! Mindazonáltal a fenti történet
is mutatja, hogy a Likud testvérpártjának uralma alatt zsidó,
vagyis idegen érdekek képviseletében már ennyi is elegendő egy
ártatlan öregember meghurcolásához, esetleges halálba
kergetéséhez, ami egyébként a Zuroff nevű aljas gazember nyíltan
bevallott és hirdetett célja is. Konklúzióként megállapíthatjuk
tehát, hogy nyolc esztendővel ezelőtt Orbán valóban történelmi
kijelentést tett, a Likud-Fidesz házasság kánaáni
termékenységűnek bizonyult, az addig is kivételezett helyzetben
lévő magyarországi zsidóság előtt – a beköltözőkkel
folyamatosan gyarapodva – soha nem látott lehetőségek nyíltak
meg: a Kárpát-medence középső része lett az új „ígéret
földje”. Mindenféle vonatkozásban. Ám magyarként csak annyit
válaszolhatunk erre, hogy köszönjük, nem kérünk belőle: sem az
országhódító-gyarmatosító héberekből, sem az őket kiszolgáló
Fideszből, egyáltalán senkiből, aki nem ennek a nemzetnek a
javán, boldogulásán és feltámasztásán munkálkodik. Lipusz
Zsolt – Kuruc.info
Forrás: https://kuruc.info/r/7/113892/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Forrás: https://kuruc.info/r/7/113892/?honnan=Nemzeti_Hirhalo
Csányi már nagyobb földesúr, mint Frigyes herceg volt
Az
állami földeladások az LMP szerint leginkább a nagybirtokok
kialakulásához vezetnek. A párt összehasonlította, hogy a mai
Magyarország legnagyobb földesurai mennyi föld fölött
rendelkeznek, és összehasonlították azzal, hogy a környék
utolsó nagy földesurainak mennyi földje volt azon a vidéken –
írja azIndex.
Pár
agrárvállalkozó már Habsburg-birodalmi értelemben is rengeteg
föld fölött rendelkezik, Csányi Sándor például már
nagyobb úr Baranyában, mint anno Frigyes királyi herceg.
Az
adatok szerint Leisztinger Tamás már nagyobb úr Csongrádban,
mint anno a Károlyi család volt. Mészáros Lőrinc már kezdi
behozni Alcsút régi urát, Habsburg Józsefet. Zászlós Tibor
az általa irányított cégeken keresztül már nagyobb birtokot
igazgat Csákvár környékén, mint Gróf Eszterházy Móriczot
A
Simicska Lajoshoz és Nyerges Zsolthoz köthető Mezort cégcsoport
pedig már sokszor akkora földdel bír Lepsény környékén, mint
anno Gróf Nádasdy Lipót és családja.
Schiffer András lemond minden tisztségéről, kiszáll a politikából
PANYI
SZABOLCSKÖVETÉS
2016.05.31.
00:04
- Távozik a pártpolitikából az LMP alapítója, vezetője és legismertebb arca. Döntését hétfő este jelentette be hivatalosan a párt elnökségének.
- Schiffer 2012-ben a belharcok miatt egyszer már ideiglenesen lemondott tisztségeiről, most nem erről van szó. A távozása okairól, időzítéséről és következményeiről exkluzív interjúban beszélt az Indexnek.
- Az LMP nem tudott áttörni, mert nincs meg körülötte a szellemi erőtér, így ennek a felépítésén dolgozna, mondja Schiffer, aki valószínűleg egy alapítványt fog létrehozni.
- A társelnöki posztról június 1-jével, mandátumáról augusztus 31-gyel mond le, és nem indul a 2018–19-es választásokon sem. A napi daráló, a parlamenti „szarszippantás″ után visszamegy ügyvédnek. Az LMP sikere és függetlensége miatt nem aggódik.
Két
éve az EP-választás éjszakáján diadalittas beszédet mondott,
Magyarország következő kormányzó pártjaként beszélt az
LMP-ről. Tényleg komolyan gondolta?
Az LMP sajnálja, de tudomásul veszi a döntést
Szerdán
a párt országos elnöksége és parlamenti képviselőcsoportja
együttes ülésen dönt a folytatásról.
„A Lehet Más a Politika nem marad ugyanaz Schiffer András nélkül, de ugyanazért dolgozik, mint eddig vele közösen. Az LMP célja továbbra is az, hogy alternatíva legyen az elmúlt évtizedek politikai zsákutcájával szemben” – írta Gál József szóvivő.
Abszolút, jóllehet nem cövekeltem le időpontot ehhez, de hosszú távon nem inspiráló az, hogy az ember egy viszonylag kisszámú frakcióban legyen képviselő. Attól viszont a hideg ráz, hogy kistestvérként egy koalíciós kormány részeként ott legyünk akár a Fidesz, akár az MSZP és vidéke mellett. Azért vágtam bele tehát a történetbe 2007–08-ban, mert van egy képem arról, milyen Magyarországot szeretnék. Ehhez egy eszköz a párt és a parlamenti részvétel, de korántsem egyedüli. Abban a mérlegelésben pedig, hogy mikor melyik eszközt választja az ember, kizárólag elvi szempontok játszhatnak közre. Számomra mindig felfoghatatlan volt, amikor pár tíz- vagy százezer forint alapján döntött valaki a saját politikai sorsáról. A politika sohasem válhat megélhetési kérdésé.
Kívülről önről azt lehetett látni korábban, hogy lubickol a parlamenti vitákban, az egyik legaktívabb képviselő. De feltűnt az is, hogy az utóbbi időszakban kevesebbet szerepel.
„A Lehet Más a Politika nem marad ugyanaz Schiffer András nélkül, de ugyanazért dolgozik, mint eddig vele közösen. Az LMP célja továbbra is az, hogy alternatíva legyen az elmúlt évtizedek politikai zsákutcájával szemben” – írta Gál József szóvivő.
Abszolút, jóllehet nem cövekeltem le időpontot ehhez, de hosszú távon nem inspiráló az, hogy az ember egy viszonylag kisszámú frakcióban legyen képviselő. Attól viszont a hideg ráz, hogy kistestvérként egy koalíciós kormány részeként ott legyünk akár a Fidesz, akár az MSZP és vidéke mellett. Azért vágtam bele tehát a történetbe 2007–08-ban, mert van egy képem arról, milyen Magyarországot szeretnék. Ehhez egy eszköz a párt és a parlamenti részvétel, de korántsem egyedüli. Abban a mérlegelésben pedig, hogy mikor melyik eszközt választja az ember, kizárólag elvi szempontok játszhatnak közre. Számomra mindig felfoghatatlan volt, amikor pár tíz- vagy százezer forint alapján döntött valaki a saját politikai sorsáról. A politika sohasem válhat megélhetési kérdésé.
Kívülről önről azt lehetett látni korábban, hogy lubickol a parlamenti vitákban, az egyik legaktívabb képviselő. De feltűnt az is, hogy az utóbbi időszakban kevesebbet szerepel.
2010–14
között tényleg nagyon élveztem a parlamenti vitákat, de az
orgazmikus élmény már elmúlt. Régen Gaudi kollégával
versenyeztünk azon, ki nyom több kétpercest. Nemcsak az változott,
hogy ma kisebb a parlament, és eltűnt Gaudi is, hanem lett
egy új házszabály, ami gyakorlatilag teljesen kiüresítette az
érdemi parlamenti vitát. Az elmúlt három hónapban komolyan
átgondoltam, mi a küldetésem, és hogyan tudom hatékonyabban
hasznosítani az energiáimat.
2014 májusától mostanáig az mozgott bennem, hogy egyrészt nyilván van a párt és a szavazótábor felé egy óriási felelősségem abban, hogy a médiában és a parlamentben hogyan szerepelek. Másrészt egyszerűen párttörténeti okokból van egy komoly felelősségem a pártépítésben. Harmadrészt azonban abban is felelősség terhel, hogy létrejön-e az LMP mint globalizációkritikus, ökopolitikai irányzat körül az a szellemi erőtér, ami mindig hiányzott. Az elmúlt időszakban be kellett látnom, hogy a három szerep együtt nem megy.
Soha egy olyan ciklus nem volt, amikor a geopolitikai viszonyok olyan erősséggel jöttek be a magyar nyilvánosságba, mint most, és a migrációs válság csak egy tétel ebben. Irdatlan erők ütközőpontjában áll Magyarország, és az országon belül több tűz között kell talpon maradnia az LMP-nek. Ezért ez a ciklus nagyon élesen megmutatta,
2014 májusától mostanáig az mozgott bennem, hogy egyrészt nyilván van a párt és a szavazótábor felé egy óriási felelősségem abban, hogy a médiában és a parlamentben hogyan szerepelek. Másrészt egyszerűen párttörténeti okokból van egy komoly felelősségem a pártépítésben. Harmadrészt azonban abban is felelősség terhel, hogy létrejön-e az LMP mint globalizációkritikus, ökopolitikai irányzat körül az a szellemi erőtér, ami mindig hiányzott. Az elmúlt időszakban be kellett látnom, hogy a három szerep együtt nem megy.
Soha egy olyan ciklus nem volt, amikor a geopolitikai viszonyok olyan erősséggel jöttek be a magyar nyilvánosságba, mint most, és a migrációs válság csak egy tétel ebben. Irdatlan erők ütközőpontjában áll Magyarország, és az országon belül több tűz között kell talpon maradnia az LMP-nek. Ezért ez a ciklus nagyon élesen megmutatta,
ha nincs meg a szellemi erőtér, ami stabilitást adna egy rendszerkritikus politikának, a párt nagyon nehezen tud áttörni.
Schiffer András a politikában
Schiffer
András közéleti pályáját 1989-ben az Új Nemzedék mozgalom
koordinátoraként kezdte, majd 1990 és 1992 között az Ifjú
Szocialisták alapítója és ügyvivője, a baloldali ifjúsági
mozgalomból való távozása után pedig 1992 és 1995 között az
Alternatív Háló koordinátora volt.
1996-tól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa lett, ő vezette a szervezet politikai szabadságjogok munkacsoportját, 2004 és 2008 közt pedig ügyvivőként magát a TASZ-t. 2000-től a Védegylet tagja, később munkatársa, 2005-ben pedig a „Sólyom for president!” kampány szervezője lett. A kezdeményezés sikerrel járt, Sólyom Lászlót az Országgyűlés az MSZP-s Szili Katalin ellenében köztársasági elnökké választotta.
2008-ban megalapította a társadalmi mozgalomként induló Lehet Más a Politikát (LMP). A következő évben az LMP párttá alakult, Schiffer választmányi tag és szóvivő lett. A párt a 2009-es EP-választáson a 2,61 százalékos eredményével megelőzte az SZDSZ-t, ez pedig ugródeszkát jelentett a parlamenti választásra. 2010-ben az LMP 7,48%-kal 16 mandátumot szerezett, Schiffer volt a listavezető. Az LMP képviselőcsoportja frakcióvezetővé választotta, amiről a belharcok miatt 2012-ben ideiglenesen lemondott. 2014-ben az LMP 5,38%-ot ért el, Schiffer András azóta társelnökként és frakcióvezetőként állt a párt élén, mostani lemondásáig
1996-tól a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa lett, ő vezette a szervezet politikai szabadságjogok munkacsoportját, 2004 és 2008 közt pedig ügyvivőként magát a TASZ-t. 2000-től a Védegylet tagja, később munkatársa, 2005-ben pedig a „Sólyom for president!” kampány szervezője lett. A kezdeményezés sikerrel járt, Sólyom Lászlót az Országgyűlés az MSZP-s Szili Katalin ellenében köztársasági elnökké választotta.
2008-ban megalapította a társadalmi mozgalomként induló Lehet Más a Politikát (LMP). A következő évben az LMP párttá alakult, Schiffer választmányi tag és szóvivő lett. A párt a 2009-es EP-választáson a 2,61 százalékos eredményével megelőzte az SZDSZ-t, ez pedig ugródeszkát jelentett a parlamenti választásra. 2010-ben az LMP 7,48%-kal 16 mandátumot szerezett, Schiffer volt a listavezető. Az LMP képviselőcsoportja frakcióvezetővé választotta, amiről a belharcok miatt 2012-ben ideiglenesen lemondott. 2014-ben az LMP 5,38%-ot ért el, Schiffer András azóta társelnökként és frakcióvezetőként állt a párt élén, mostani lemondásáig
Fotó:
Huszti István
Amikor
a szellemi erőtér hiányára panaszkodik, arról is beszél, hogy a
magyar nyilvánosságot inkább a nyers hatalmi kérdések érdeklik?
Ebből lett elege?
Nem lett elegem, de van egy olyan – lehet, illuzórikus – törekvésem, hogy a figyelem ne arra irányuljon, éppen milyen személyi pletykák meg kombinációk vannak, ki kit győz le mondjuk egy kormányülésen, egy pártkongresszuson. Nem a médiát akarom kritizálni, de számomra sokkhatás volt, hogy miközben az európai–amerikai szabadkereskedelmi tárgyalásokról szóló holland, osztrák, német parlamenti vita máshol címlapsztori, nálunk meg az a vezető hír, ki mit lopott el vagy ki kivel kardozik. Ennek nagy része van abban, ahol az ország most tart.
Visszakérdeznék: ebben nincs felelőssége az LMP-nek? Arra gondolok, hogy a pártja azokból a globalizációkritikus, zöld civil hálózatokból szívta ki a kádereit, amik a 2000-es évek derekán felívelőben voltak. Jött az LMP, az egészet bevitte a hatalmi diskurzusba, aztán a párton belüli hatalmi konfliktusok ezt a civil közeget is megosztották, ami így végül elsorvadt.
Ezt nem így látom. Ha megnézzük, hogy Dániában, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban vagy Angliában mi a helyzet a globalizációkritikus térfélen, akkor egész egyszerűen nem lehet ilyen fénykort mutatni, sem 2000–2005 között, sem a '90-es évek elején. A szomorú valóság az, hogy a környező országokban nemcsak a rendszerkritikus, hanem egyáltalán a társadalmi mozgalmak – szakszervezetek vagy akár egyházi mozgalmak – jóval erősebb lábazatokon állnak.
Nem lett elegem, de van egy olyan – lehet, illuzórikus – törekvésem, hogy a figyelem ne arra irányuljon, éppen milyen személyi pletykák meg kombinációk vannak, ki kit győz le mondjuk egy kormányülésen, egy pártkongresszuson. Nem a médiát akarom kritizálni, de számomra sokkhatás volt, hogy miközben az európai–amerikai szabadkereskedelmi tárgyalásokról szóló holland, osztrák, német parlamenti vita máshol címlapsztori, nálunk meg az a vezető hír, ki mit lopott el vagy ki kivel kardozik. Ennek nagy része van abban, ahol az ország most tart.
Visszakérdeznék: ebben nincs felelőssége az LMP-nek? Arra gondolok, hogy a pártja azokból a globalizációkritikus, zöld civil hálózatokból szívta ki a kádereit, amik a 2000-es évek derekán felívelőben voltak. Jött az LMP, az egészet bevitte a hatalmi diskurzusba, aztán a párton belüli hatalmi konfliktusok ezt a civil közeget is megosztották, ami így végül elsorvadt.
Ezt nem így látom. Ha megnézzük, hogy Dániában, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban vagy Angliában mi a helyzet a globalizációkritikus térfélen, akkor egész egyszerűen nem lehet ilyen fénykort mutatni, sem 2000–2005 között, sem a '90-es évek elején. A szomorú valóság az, hogy a környező országokban nemcsak a rendszerkritikus, hanem egyáltalán a társadalmi mozgalmak – szakszervezetek vagy akár egyházi mozgalmak – jóval erősebb lábazatokon állnak.
Ebben az országban egy nyűves általános sztrájk nem volt a rendszerváltozás óta!
Szóval
nagyon jól hangzik, meg lehet ezzel minket ekézni és sehová sem
vezető, moralizálgató vitákat folytatni, hogy az LMP mit szívott
ki és honnan. De ha igaz ez a feltételezés, hogy az LMP valamit
kiszívott, hogyan szívhatta ki egyáltalán? Mert ha vannak erős
társadalmi struktúrák, ez a kérdés fel sem vetődik.
Akkor a pártja miért nem inkább katalizálta ezt a civil szférát?
Pontosan ide akarok kilyukadni!
Van ebben az LMP-nek mulasztása?
Most még nem biztos, hogy kapható interjúalany vagyok arra, hogy mulasztásokról beszéljek. Egy dolgot viszont érzek, és pontosan ez vezetett ide. Amikor például berobban egy ilyen globális migrációs krízis a magyar nyilvánosságba, egy rendszerkritikus pártnak nemcsak arra van szüksége, hogy rögtön és ne pár hónapos késlekedés után legyen megalapozott, világos, markáns véleménye, de egy szellemi erőtérre is, hogy azt hatékonyan tudja közvetíteni. És mivel nincs ilyen erőtér, ki-ki ahhoz méricskéli a mi mondatainkat, hogy az mennyire klappol a Habony-művek vagy a ballib véleményformálók nyelvi leleményeihez. És ezt az egyenletet nem tudjuk megoldani anélkül, hogy a saját szellemi hátországunkat meg ne képeznénk.
Valamiféle pártmédia-építésben venne részt?
Jogilag egy párthoz kötődő médiában nem látok sok fantáziát. De amikor szellemi erőtérről beszélek, beleértem azt is, hogy legyen meg az a média is – sok minden lehet, akár portál, tévé, rádió, miegyéb, akár beszélő fejek –, amelyek egyébként egy rendszerkritikus párt gondolkodására nyitottak. Az elmúlt egy évben azért kellett verekedni, hogy a mi álláspontunkat magáért mérje meg a nyilvánosság.
És ez nem igazán sikerült.
Intellektuálisan sikerült, de az érzetet nem sikerült kifejleszteni. Akit érdekel a politika valamelyest, az láthatta, hogy amit egy párt megtehet, azt az LMP megtette. De van, amit már nem tud egy párt megtenni. És én azt látom, nekem ebben van feladatom. Azt már sikerült átvinnünk, hogy az LMP mit utasít el az elmúlt huszonöt évből. Amit nem sikerült, hogy mire mond igent a következő huszonöt évre. És ez az, aminek a feltételeit pártpolitikával, parlamenti keretek közt nem biztos, hogy meg lehet teremteni. Ezen szeretnék tehát a jövőben változtatni.
Akkor a pártja miért nem inkább katalizálta ezt a civil szférát?
Pontosan ide akarok kilyukadni!
Van ebben az LMP-nek mulasztása?
Most még nem biztos, hogy kapható interjúalany vagyok arra, hogy mulasztásokról beszéljek. Egy dolgot viszont érzek, és pontosan ez vezetett ide. Amikor például berobban egy ilyen globális migrációs krízis a magyar nyilvánosságba, egy rendszerkritikus pártnak nemcsak arra van szüksége, hogy rögtön és ne pár hónapos késlekedés után legyen megalapozott, világos, markáns véleménye, de egy szellemi erőtérre is, hogy azt hatékonyan tudja közvetíteni. És mivel nincs ilyen erőtér, ki-ki ahhoz méricskéli a mi mondatainkat, hogy az mennyire klappol a Habony-művek vagy a ballib véleményformálók nyelvi leleményeihez. És ezt az egyenletet nem tudjuk megoldani anélkül, hogy a saját szellemi hátországunkat meg ne képeznénk.
Valamiféle pártmédia-építésben venne részt?
Jogilag egy párthoz kötődő médiában nem látok sok fantáziát. De amikor szellemi erőtérről beszélek, beleértem azt is, hogy legyen meg az a média is – sok minden lehet, akár portál, tévé, rádió, miegyéb, akár beszélő fejek –, amelyek egyébként egy rendszerkritikus párt gondolkodására nyitottak. Az elmúlt egy évben azért kellett verekedni, hogy a mi álláspontunkat magáért mérje meg a nyilvánosság.
És ez nem igazán sikerült.
Intellektuálisan sikerült, de az érzetet nem sikerült kifejleszteni. Akit érdekel a politika valamelyest, az láthatta, hogy amit egy párt megtehet, azt az LMP megtette. De van, amit már nem tud egy párt megtenni. És én azt látom, nekem ebben van feladatom. Azt már sikerült átvinnünk, hogy az LMP mit utasít el az elmúlt huszonöt évből. Amit nem sikerült, hogy mire mond igent a következő huszonöt évre. És ez az, aminek a feltételeit pártpolitikával, parlamenti keretek közt nem biztos, hogy meg lehet teremteni. Ezen szeretnék tehát a jövőben változtatni.
Fotó:
Huszti István
Magyarra
lefordítva, a korrupcióellenes fellépés vagy az
ügynöknyilvánosság a médiában átment, a zöld-öko-satöbbi
elképzeléseik meg nem igazán. Jól értem?
Nem kötekedni akarok, de pont ezek a mondatok mutatják, mit nem sikerült elérni. Tehát igen, azt sikerült átvinni, hogy itt vannak csávók, akik derekasan fölnyomnak korrupciós ügyeket, esetleg még tisztességesek is, ráadásul az ügynökaktákat is ki akarják nyitni, de van valami homályos zöld gazdasági izé, amit nem értünk. Holott amikor mi korrupcióról beszélünk, azt az egységes képet kellene felvázolnunk – és ebben van feladat –, hogy a politikai döntéshozatal az egész világon vagy nagy cégek zsebében van, mert a profit előzi az embert, a népeket, vagy a közös kasszát bizonyos nagy politikusok teszik zsebre, és azért nem jut oktatásra, egészségügyre, mert ellopják.
Nem kötekedni akarok, de pont ezek a mondatok mutatják, mit nem sikerült elérni. Tehát igen, azt sikerült átvinni, hogy itt vannak csávók, akik derekasan fölnyomnak korrupciós ügyeket, esetleg még tisztességesek is, ráadásul az ügynökaktákat is ki akarják nyitni, de van valami homályos zöld gazdasági izé, amit nem értünk. Holott amikor mi korrupcióról beszélünk, azt az egységes képet kellene felvázolnunk – és ebben van feladat –, hogy a politikai döntéshozatal az egész világon vagy nagy cégek zsebében van, mert a profit előzi az embert, a népeket, vagy a közös kasszát bizonyos nagy politikusok teszik zsebre, és azért nem jut oktatásra, egészségügyre, mert ellopják.
Mennyit bukik Schiffer a visszavonuláson?
Az
LMP mindig kiállt a transzparencia mellett, tehát érdekelne,
mekkora az a társelnöki és képviselői fizetés, bizottsági
bónuszokkal, amitől elesik?
Társelnökként mi soha egy árva büdös fillért nem vettünk fel a Dettivel. Az elmúlt hat évben gyakorlatilag egyetlen fillér költségtérítést nem vettem fel, a taxit, vidékre, ha vonattal mentem, a vonatjegyet, saját zsebből fizettem. Azt meg már tuti nem hiszi el senki, de a képviselői fizetéssel sem vagyok kristálytisztán tisztában, mivel nem használok bankkártyát.
Egyáltalán?
Nem. Havonta fel kell vennem a pénzt a bankfiókban.
Akkor csak megszámolja, mennyi van a borítékban.
Ez olyan 850 ezer forint szokott lenni.
Ezután nem kell már adózni?
Gondolom, mivel ennyit utal át a hivatal. Nemcsak hogy rendes offshore cégem nincs, de ezekhez sem értek, hogy mikor mennyi a nettóm. Van, amikor kicsit kevesebb, kicsit több, mikor milyen tb-plafont hogy lépek át. De ez kikalkulálható a nyilvános adatokból. Na most amikor az én utolsó teljes ügyvédi időszakom volt 2010 tavaszán, akkor valamivel többet kerestem ennél a 850-nél. Ha hozzászámítjuk, hogy hat év eltelt, mondjuk azt, anyagilag egyáltalán nem vagyok kétségbeesve, hogy visszamegyek ügyvédnek.
Ügyvédi keresete meddig volt?
Az elmúlt bő két évben semmit nem vettem már fel az irodától, nem is vehettem, szögre van akasztva a talár. De 2010 után is csak minimális összeg volt, mert jórészt csak ingyen pereket vittem, a politikával összefüggően közérdekű adatkérési pereket. Azt hiszem össze is néztük 2010-ben Karácsony Gergő, az Ertsey Kati meg én, hogy nekünk igazából még érvágás is volt anyagilag a politika. Na most ha a 2010-es ügyvédi helyzetemet vetítem ki, én ma ügyvédként jobban keresnék.
Tehát akkor simán csak visszamegy ügyvédnek.
Nyilván. Viszont két éve szüneteltetnem kell a praxisomat, és azért praktikusan nekem a nulláról kell ezt újraépíteni. Közben pedig már nem az a helyzet van az ügyvédi piacon, mint a kilencvenes évek derekán, amikor egyre-másra alapítottak pályakezdő fiatalok vállalkozásokat. Kezdő ügyvédként még én is fürdőztem a lehetőségekben, de aztán elég durva világ jött az ezredfordulótól. De mondom, az anyagi része ahogyan 2010-ben, úgy most sem játszik kicsit sem szerepet a döntésemben.
Mire jutott tehát az elmúlt három hónap gondolkodása után?
Társelnökként mi soha egy árva büdös fillért nem vettünk fel a Dettivel. Az elmúlt hat évben gyakorlatilag egyetlen fillér költségtérítést nem vettem fel, a taxit, vidékre, ha vonattal mentem, a vonatjegyet, saját zsebből fizettem. Azt meg már tuti nem hiszi el senki, de a képviselői fizetéssel sem vagyok kristálytisztán tisztában, mivel nem használok bankkártyát.
Egyáltalán?
Nem. Havonta fel kell vennem a pénzt a bankfiókban.
Akkor csak megszámolja, mennyi van a borítékban.
Ez olyan 850 ezer forint szokott lenni.
Ezután nem kell már adózni?
Gondolom, mivel ennyit utal át a hivatal. Nemcsak hogy rendes offshore cégem nincs, de ezekhez sem értek, hogy mikor mennyi a nettóm. Van, amikor kicsit kevesebb, kicsit több, mikor milyen tb-plafont hogy lépek át. De ez kikalkulálható a nyilvános adatokból. Na most amikor az én utolsó teljes ügyvédi időszakom volt 2010 tavaszán, akkor valamivel többet kerestem ennél a 850-nél. Ha hozzászámítjuk, hogy hat év eltelt, mondjuk azt, anyagilag egyáltalán nem vagyok kétségbeesve, hogy visszamegyek ügyvédnek.
Ügyvédi keresete meddig volt?
Az elmúlt bő két évben semmit nem vettem már fel az irodától, nem is vehettem, szögre van akasztva a talár. De 2010 után is csak minimális összeg volt, mert jórészt csak ingyen pereket vittem, a politikával összefüggően közérdekű adatkérési pereket. Azt hiszem össze is néztük 2010-ben Karácsony Gergő, az Ertsey Kati meg én, hogy nekünk igazából még érvágás is volt anyagilag a politika. Na most ha a 2010-es ügyvédi helyzetemet vetítem ki, én ma ügyvédként jobban keresnék.
Tehát akkor simán csak visszamegy ügyvédnek.
Nyilván. Viszont két éve szüneteltetnem kell a praxisomat, és azért praktikusan nekem a nulláról kell ezt újraépíteni. Közben pedig már nem az a helyzet van az ügyvédi piacon, mint a kilencvenes évek derekán, amikor egyre-másra alapítottak pályakezdő fiatalok vállalkozásokat. Kezdő ügyvédként még én is fürdőztem a lehetőségekben, de aztán elég durva világ jött az ezredfordulótól. De mondom, az anyagi része ahogyan 2010-ben, úgy most sem játszik kicsit sem szerepet a döntésemben.
Mire jutott tehát az elmúlt három hónap gondolkodása után?
Visszaadom a társelnöki megbízatásomat párton belül június 1-jével, másrészt augusztus 31-gyel a parlamenti mandátumomat, és ezzel a frakcióvezetést is.
Az
látszik, hogy egy ilyen szellemi erőtérnek a megépítését a
napi daráló és a választási ciklus kényszerei egyszerűen
akadályozzák. És még valami,
hogy a spekulációkat megelőzzem: 2018–19-ben nem kívánok indulni egyik választáson sem.
Brüsszelbe
soha nem akartam kimenni, önkormányzati választáson meg soha nem
is jelöltettem magam.
A párttagságát megtartja?
Persze, föl sem merül az ellenkezője! Nem arról van szó, hogy én bedurciztam. A 2013-14-es, illetve a jelenlegi frakciótársaimnak pedig emberileg is hatalmas köszönettel tartozom azért, hogy ezt az utat együtt bejártuk.
Azt azért nem zárja ki, hogy valaha visszatérhet a parlamenti politizáláshoz.
Józan ésszel 2018–19-ig lehet tervezni. Az biztos, hogy akkor nem fogok ringbe szállni.
Az LMP pártalapítványának vezetésében, ha felkérik, vállalna tisztséget?
A pártalapítványnak van egy kuratóriuma, aminek a mandátuma tart. Ráadásul az én döntésem pontosan abba az irányba mutat, hogy minden szinten szeretnék kimaradni mindenféle napi pártpolitikából.
Csak a további spekulációk miatt: megüresedik jó néhány alkotmánybírói hely, és úgy néz ki, az ellenzék jelöltje is bejuthatna a testületbe. Érdekelné ez a munka?
Túl azon, hogy én június 19-én töltöm csak be a 45. évemet, az ember legyen önazonos. Végig azt képviseltem az elmúlt években, hogy elfogadhatatlan, ha egy párt vezetéséből és főleg a parlamentből vagy az EP-ből akarnak valakit behekkelni akár saját párttársai, akár az ellenfelei az Alkotmánybíróságba. Mindenben szeretném tartani magam ahhoz, amit törvényhozóként kezdeményeztem, tehát teljesen kizárt.
Egy KDNP-s politikustól megtudtuk, a Sándor-palotában is üresedés lesz.
Jaj, hagyjon már békén! Egyrészt ott is 45 év a korhatár. De ha már a tréfa kategóriánál vagyunk, maradjunk abban, hogy én kétségtelenül nem vagyok református, viszont legalább katolikus sem.
A párttagságát megtartja?
Persze, föl sem merül az ellenkezője! Nem arról van szó, hogy én bedurciztam. A 2013-14-es, illetve a jelenlegi frakciótársaimnak pedig emberileg is hatalmas köszönettel tartozom azért, hogy ezt az utat együtt bejártuk.
Azt azért nem zárja ki, hogy valaha visszatérhet a parlamenti politizáláshoz.
Józan ésszel 2018–19-ig lehet tervezni. Az biztos, hogy akkor nem fogok ringbe szállni.
Az LMP pártalapítványának vezetésében, ha felkérik, vállalna tisztséget?
A pártalapítványnak van egy kuratóriuma, aminek a mandátuma tart. Ráadásul az én döntésem pontosan abba az irányba mutat, hogy minden szinten szeretnék kimaradni mindenféle napi pártpolitikából.
Csak a további spekulációk miatt: megüresedik jó néhány alkotmánybírói hely, és úgy néz ki, az ellenzék jelöltje is bejuthatna a testületbe. Érdekelné ez a munka?
Túl azon, hogy én június 19-én töltöm csak be a 45. évemet, az ember legyen önazonos. Végig azt képviseltem az elmúlt években, hogy elfogadhatatlan, ha egy párt vezetéséből és főleg a parlamentből vagy az EP-ből akarnak valakit behekkelni akár saját párttársai, akár az ellenfelei az Alkotmánybíróságba. Mindenben szeretném tartani magam ahhoz, amit törvényhozóként kezdeményeztem, tehát teljesen kizárt.
Egy KDNP-s politikustól megtudtuk, a Sándor-palotában is üresedés lesz.
Jaj, hagyjon már békén! Egyrészt ott is 45 év a korhatár. De ha már a tréfa kategóriánál vagyunk, maradjunk abban, hogy én kétségtelenül nem vagyok református, viszont legalább katolikus sem.
Fotó:
Huszti István
Van
egészségügyi oka a döntésének?
Pont múlt hétfőn voltam EKG-rutinvizsgálaton. Épp azon gondolkodtam, amikor kapcsolták rám az elektródákat, milyen kurva jó lenne, ha találnának valami kis befigyelést azoknál a hullámoknál, mert az lenne a legegyszerűbb kommunikációs patron. De pár perc múlva a doktornő szertefoszlatta a reményeimet, mert már messziről ránézve mondta, hogy tökéletes.
Családalapítási szándék, nyugodt élet kertes házzal, kutyával?
Meg lehet engem kövezni, de állatot nem tűrök meg a lakásban.
Pont múlt hétfőn voltam EKG-rutinvizsgálaton. Épp azon gondolkodtam, amikor kapcsolták rám az elektródákat, milyen kurva jó lenne, ha találnának valami kis befigyelést azoknál a hullámoknál, mert az lenne a legegyszerűbb kommunikációs patron. De pár perc múlva a doktornő szertefoszlatta a reményeimet, mert már messziről ránézve mondta, hogy tökéletes.
Családalapítási szándék, nyugodt élet kertes házzal, kutyával?
Meg lehet engem kövezni, de állatot nem tűrök meg a lakásban.
Azt kár titkolni, ha az ember nincs benne a darálóban, akkor a magánéletével nyilván jobban tud foglalkozni, ami után mégiscsak feltöltődhet újra kreatív energiákkal.
De
semmiféle magánéleti ok nem játszott közre.
Külföldi kitérő szóba jöhet?
Isten őrizz, én nem bírok külföldön élni! Annak idején nem voltam hajlandó elfogadni egy ösztöndíjat sem, amikor Maastrichtba kellett volna kimennem 1992–93-ban. Az Egyetemi Kávézó a Szerb utcában jobban vonzott.
Mikor döntötte el, hogy visszavonul?
Inkább háttérbe húzódást mondanék. Nem volt egyetlen ilyen pillanat. Érzékeltem már 2014-ben is, sőt, már előtte is, mivel jár, hogy ez a szellemi erőtér nincs készen. De a 2014-es év nem csak a parlamenti választásról szólt, hanem utána jött az EP és az önkormányzati, majd a sors úgy hozta, hogy gyors egymásutánban még három időközi országgyűlési választás.
Külföldi kitérő szóba jöhet?
Isten őrizz, én nem bírok külföldön élni! Annak idején nem voltam hajlandó elfogadni egy ösztöndíjat sem, amikor Maastrichtba kellett volna kimennem 1992–93-ban. Az Egyetemi Kávézó a Szerb utcában jobban vonzott.
Mikor döntötte el, hogy visszavonul?
Inkább háttérbe húzódást mondanék. Nem volt egyetlen ilyen pillanat. Érzékeltem már 2014-ben is, sőt, már előtte is, mivel jár, hogy ez a szellemi erőtér nincs készen. De a 2014-es év nem csak a parlamenti választásról szólt, hanem utána jött az EP és az önkormányzati, majd a sors úgy hozta, hogy gyors egymásutánban még három időközi országgyűlési választás.
Amikor benne vagy három plusz három kampányban, egyszerűen végig sem lehet gondolni, hogy esetleg fölállj.
Utána
meg 2015-ben ugyanígy erkölcsi kötelességemnek éreztem, hogy
végigcsináljak egy olyan országjárást, ami legalább az alapjait
megvetheti annak, hogy minden körzetben jelen tudjunk lenni helyi
szervezetekkel. Van egy egyszerű és objektív oka, miért
most: ciklusfelezőn vagyunk. Amikor friss mandátuma van az
embernek, nem illik visszaadni. Viszont ha egy párt legismertebb
arca már a kampányhoz közeledve jelentené be, hogy köszöni
szépen, de nem kéri, az meg már merénylet lenne a párt ellen.
Úgyhogy márciusban kezdtem el, kezdhettem el a hátra lépést
komolyan átgondolni, és mostanra futott ez ki.
Amikor 2012–13-ban a későbbi PM-esekkel meccseltek, nem merült föl már akkor is, hogy inkább hagyja az egészet és kiszáll?
Dehogynem. Konkrétan felmerült, amikor a frakcióvezetésről lemondtam 2012 januárjában.
Az egy taktikai lemondás, taktikai visszavonulás volt.
Igen, de azért átfutott a fejemen az, hogy vissza kéne lépni teljesen. Csak ott a tét jóval nagyobb volt: az, hogy kívülről egy magyar parlamenti pártot el lehet-e téríteni a saját küldetésétől. Akkor nem azt mérlegeltem, nekem mihez van kedvem, hanem azt éreztem, van egy olyan felelősségem, ami minden pátosz nélkül bőven túlmutat az LMP-n.
Amikor 2012–13-ban a későbbi PM-esekkel meccseltek, nem merült föl már akkor is, hogy inkább hagyja az egészet és kiszáll?
Dehogynem. Konkrétan felmerült, amikor a frakcióvezetésről lemondtam 2012 januárjában.
Az egy taktikai lemondás, taktikai visszavonulás volt.
Igen, de azért átfutott a fejemen az, hogy vissza kéne lépni teljesen. Csak ott a tét jóval nagyobb volt: az, hogy kívülről egy magyar parlamenti pártot el lehet-e téríteni a saját küldetésétől. Akkor nem azt mérlegeltem, nekem mihez van kedvem, hanem azt éreztem, van egy olyan felelősségem, ami minden pátosz nélkül bőven túlmutat az LMP-n.
Egervári, Nikolics, Storck
Most,
hogy visszavonul, mit fog csinálni a nyáron?
Eb lesz, aztán meg olimpia!
Kiutazik Franciaországba?
Az utolsó pillanatig latolgatom, ráadásul élnek kint unokatestvéreim. De őszintén szólva biztonsági szempontból ami Franciaországot körülveszi, az elbizonytalanít. Ugye én kétszer is belekerültem a sűrűjébe a terrormicsodáknak: épp szombat reggel indultam volna Lyonból Párizsba, amikor lefújtak minden vonatot a párizsi támadás miatt, aztán pár perccel a robbantás után landolt a gépem Brüsszelben. Szóval egy picit óvatos vagyok.
A szakszervezeti tüntetéssorozat és káosz azért, gondolom, inspiráló.
Az abszolút! De őszintén szólva engem nem csak az Eb vonz. Futballszurkolóként nekem az, hogy végre egy kerti kocsmában nem külföldi csapatoknak kell szurkolni, hanem magyarnak, legalább akkora élményt jelent, mint a helyszínre kimenni. Iszonyú jó hangulatú Bb- meg vb-meccseket néztünk a Ráckertben, de nekem hiányérzetem volt, hogy a dicstelen mexikói vb-szereplés óta nem lehet magyar csapatnak szurkolni. Pedig emlékszem, hogy majdnem megbuktam fizikából is '86-ban, akkor voltam elsős, annyira vártam a mexikói vébét.
A Magyarország–Ausztria meccsre mit tippel?
A támadójáték a kulcsa a történetnek. Ami isteni csoda az elmúlt három évtizedhez képest, hogy én nem tudom, hogy csinálja a Storck, de a védelmet egészen kitűnően megszervezte. Pedig egyébként a védőink gyengébbek, mint a támadószekció. Király meglepő módon jobb, mint fiatalkorában, bár általában a kapusok vén korukra lesznek jók. A felkészülési meccseken is az látszott, hogy az előrejáték nagyon akadozik. Az izlandiak abszolút beállnak bekkelni, ők ebben kurva jók, és az osztrákoknak sem egyszerű föltörni a védelmüket. Az a kérdés, hogy ha ezekben a napokban Storck össze tudja rakni a támadójátékot, szerintem az izlandiakat meg az osztrákokat is le tudjuk verni. Benne van persze az is, hogy nulla ponttal kullogunk haza.
De ez olyan dolog, hogy a fociban is az ember kívülről rohadt okos, hogy hogyan kéne összerakni a válogatottat, meg főleg milyen taktikával. Egy fociedző számára ez legalább olyan idegesítő, mint amikor nekem mindenféle emberek politikai kommunikációs tanácsokat osztogatnak. Engem ezzel a világból ki lehet kergetni. Emlékszem, ezt először akkor gondoltam végig, amikor én már éppen parlamenti képviselő voltam, és apám unokatestvérének férje lett a szövetségi kapitány, Egervári Sándor. És tettem néhány próbálkozást, hogy okoskodjak neki, szerintem a válogatottnak hogyan kéne kinéznie.
Lehet, meg kellett volna fogadnia.
Nem, nem, ott az első időszakban jól muzsikált, amikor a svédeket itthon is megverte. Aztán a válogatott persze a végére kicsit szétesett. De az az igazság, hogy itt az alapjait annak, amit a Dárdai meg a Storck csinált, azt tényleg Egervári vetette meg. Akárcsak a játékosok, akik most itt kulcsemberek – mármint a nem nagyon fiatalok –, azok az Egervári alatt lettek stabil válogatottak. Na de én akkor gyorsan visszarettentem, hogy Jézus Mária, én ugyanazt játszom el a Sanyival, amit velem játszanak el mindenféle emberkék, hogy jönnek, és mondják a világmegváltó politikai kommunikációs tanácsokat.
Viszont például Nikolics minden objektív mérce szerint – bár most épp Vonával vitatkoztam össze ezen a patkóban, leszólta nekem a Nikolicsot, ami szokás – Európa egyik legjobb góllövője. A lengyel bajnokság pedig jóval jobb, mint a magyar. A Storck azt mondja, a Legia mégiscsak egy bajnokcsapat a lengyeleknél, alapvetően offenzív taktikával lépnek fel náluk sokszor jóval gyengébb csapatokkal szemben, az EB-n ez meg nem ugyanaz, én ezt értem. Ezzel együtt amikor a Nikolicsot szélsőként meg hátravontként játszatja, azért az elég durva. De az elmúlt hat év tapasztalata alapján nagyon óvatosan osztanám az észt, hogy hogyan kell összerakni egy válogatott csapatot.
De meglehet a hat pont?
Szerintem meg lehet csinálni. Hogy az izlandiakat meg az osztrákokat megverjük, az meglehet. Az osztrákok szerintem semmivel nem jobbak, mint a norvégok, az izlandiak ellenben gyengébbek. A nyugatra kikerült magyar focistákkal az a baj, hogy nagyon sérülékenyek, a másik meg, hogy szerintem a marketingjük finoman szólva nem túl jó. De ha megnézzük, kik vannak az osztrák válogatottban, azért olyan sokkal jobb nyugati csapatokban nem játszanak, mint a mieink.
Tehát úgy érzi, most viszont eljött a pillanat, hogy se egy kampányhelyzet, se külső hekkelési kísérlet, se szervezeti megingás nincs, így a távozása nem rengeti meg az LMP-t.
Igen.
Kinek mondta el először a döntését?
Az első ember, akivel az erőteljes kétségeimet megosztottam, Róna Péter volt.
A családjának mikor?
Nem túl régen.
Hogy reagáltak?
Érdekes, hogy akiknek én elmondtam, mindenki egyetértett, pontosabban maximálisan megértették az indokaimat. Arra számítottam, megpróbálnak ezerrel lebeszélni, de nem ez történt. Ez megerősített, hogy helyesen döntök. Egyébként az első ciklusban évekig úgy jöttem ki egy-egy parlamenti vitáról, hogy
Eb lesz, aztán meg olimpia!
Kiutazik Franciaországba?
Az utolsó pillanatig latolgatom, ráadásul élnek kint unokatestvéreim. De őszintén szólva biztonsági szempontból ami Franciaországot körülveszi, az elbizonytalanít. Ugye én kétszer is belekerültem a sűrűjébe a terrormicsodáknak: épp szombat reggel indultam volna Lyonból Párizsba, amikor lefújtak minden vonatot a párizsi támadás miatt, aztán pár perccel a robbantás után landolt a gépem Brüsszelben. Szóval egy picit óvatos vagyok.
A szakszervezeti tüntetéssorozat és káosz azért, gondolom, inspiráló.
Az abszolút! De őszintén szólva engem nem csak az Eb vonz. Futballszurkolóként nekem az, hogy végre egy kerti kocsmában nem külföldi csapatoknak kell szurkolni, hanem magyarnak, legalább akkora élményt jelent, mint a helyszínre kimenni. Iszonyú jó hangulatú Bb- meg vb-meccseket néztünk a Ráckertben, de nekem hiányérzetem volt, hogy a dicstelen mexikói vb-szereplés óta nem lehet magyar csapatnak szurkolni. Pedig emlékszem, hogy majdnem megbuktam fizikából is '86-ban, akkor voltam elsős, annyira vártam a mexikói vébét.
A Magyarország–Ausztria meccsre mit tippel?
A támadójáték a kulcsa a történetnek. Ami isteni csoda az elmúlt három évtizedhez képest, hogy én nem tudom, hogy csinálja a Storck, de a védelmet egészen kitűnően megszervezte. Pedig egyébként a védőink gyengébbek, mint a támadószekció. Király meglepő módon jobb, mint fiatalkorában, bár általában a kapusok vén korukra lesznek jók. A felkészülési meccseken is az látszott, hogy az előrejáték nagyon akadozik. Az izlandiak abszolút beállnak bekkelni, ők ebben kurva jók, és az osztrákoknak sem egyszerű föltörni a védelmüket. Az a kérdés, hogy ha ezekben a napokban Storck össze tudja rakni a támadójátékot, szerintem az izlandiakat meg az osztrákokat is le tudjuk verni. Benne van persze az is, hogy nulla ponttal kullogunk haza.
De ez olyan dolog, hogy a fociban is az ember kívülről rohadt okos, hogy hogyan kéne összerakni a válogatottat, meg főleg milyen taktikával. Egy fociedző számára ez legalább olyan idegesítő, mint amikor nekem mindenféle emberek politikai kommunikációs tanácsokat osztogatnak. Engem ezzel a világból ki lehet kergetni. Emlékszem, ezt először akkor gondoltam végig, amikor én már éppen parlamenti képviselő voltam, és apám unokatestvérének férje lett a szövetségi kapitány, Egervári Sándor. És tettem néhány próbálkozást, hogy okoskodjak neki, szerintem a válogatottnak hogyan kéne kinéznie.
Lehet, meg kellett volna fogadnia.
Nem, nem, ott az első időszakban jól muzsikált, amikor a svédeket itthon is megverte. Aztán a válogatott persze a végére kicsit szétesett. De az az igazság, hogy itt az alapjait annak, amit a Dárdai meg a Storck csinált, azt tényleg Egervári vetette meg. Akárcsak a játékosok, akik most itt kulcsemberek – mármint a nem nagyon fiatalok –, azok az Egervári alatt lettek stabil válogatottak. Na de én akkor gyorsan visszarettentem, hogy Jézus Mária, én ugyanazt játszom el a Sanyival, amit velem játszanak el mindenféle emberkék, hogy jönnek, és mondják a világmegváltó politikai kommunikációs tanácsokat.
Viszont például Nikolics minden objektív mérce szerint – bár most épp Vonával vitatkoztam össze ezen a patkóban, leszólta nekem a Nikolicsot, ami szokás – Európa egyik legjobb góllövője. A lengyel bajnokság pedig jóval jobb, mint a magyar. A Storck azt mondja, a Legia mégiscsak egy bajnokcsapat a lengyeleknél, alapvetően offenzív taktikával lépnek fel náluk sokszor jóval gyengébb csapatokkal szemben, az EB-n ez meg nem ugyanaz, én ezt értem. Ezzel együtt amikor a Nikolicsot szélsőként meg hátravontként játszatja, azért az elég durva. De az elmúlt hat év tapasztalata alapján nagyon óvatosan osztanám az észt, hogy hogyan kell összerakni egy válogatott csapatot.
De meglehet a hat pont?
Szerintem meg lehet csinálni. Hogy az izlandiakat meg az osztrákokat megverjük, az meglehet. Az osztrákok szerintem semmivel nem jobbak, mint a norvégok, az izlandiak ellenben gyengébbek. A nyugatra kikerült magyar focistákkal az a baj, hogy nagyon sérülékenyek, a másik meg, hogy szerintem a marketingjük finoman szólva nem túl jó. De ha megnézzük, kik vannak az osztrák válogatottban, azért olyan sokkal jobb nyugati csapatokban nem játszanak, mint a mieink.
Tehát úgy érzi, most viszont eljött a pillanat, hogy se egy kampányhelyzet, se külső hekkelési kísérlet, se szervezeti megingás nincs, így a távozása nem rengeti meg az LMP-t.
Igen.
Kinek mondta el először a döntését?
Az első ember, akivel az erőteljes kétségeimet megosztottam, Róna Péter volt.
A családjának mikor?
Nem túl régen.
Hogy reagáltak?
Érdekes, hogy akiknek én elmondtam, mindenki egyetértett, pontosabban maximálisan megértették az indokaimat. Arra számítottam, megpróbálnak ezerrel lebeszélni, de nem ez történt. Ez megerősített, hogy helyesen döntök. Egyébként az első ciklusban évekig úgy jöttem ki egy-egy parlamenti vitáról, hogy
jó-jó, de most már vissza kellene menni dolgozni. Mármint az ügyvédi irodámba. Ahova most végre vissza is megyek a praxisom kétéves szüneteltetése után.
Sólyom
Lászlóval beszélt a döntéséről?
Az elmúlt hónapokban találkoztam és beszélgettem Sólyom Lászlóval.
Számít arra, hogy a mostani nyilvános bejelentés után a pártban sokan mégis megpróbálják maradásra bírni?
Nem hiszem. De el akartam azt kerülni, hogy úgy mondjam el a pártnak, hogy közben nem állok a sajtó elé. Nem elsősorban azért, mert esetleg akkor majd szivárogni fog. Hanem mert ha ezt így csinálom házon belül, úgy tűnhetett volna, mintha sakkoznék vagy zsarolnék, valakiket valamire csak rá akarnék venni. Ennek a látszatát is el akartam kerülni.
Felmerül az az értelmezés, hogy egyszerűen cserbenhagyja a pártot.
Eszem ágában nincs kilépni a pártból! A frakciónak, amennyire csak igénylik, szeretnék a rendelkezésére állni kívülről. De ami a cserbenhagyásos felvetést illeti, pontosan erről beszéltem! Ez a vád a politikusok drogja, a folyamatos önfelmentés a visszalépés, a mandátum visszaadása, a távozás alól. Hogy igaz, nem hatékony, amit csinálnak, sőt leharcolja őket, de mégsem teszik meg. Mert
Az elmúlt hónapokban találkoztam és beszélgettem Sólyom Lászlóval.
Számít arra, hogy a mostani nyilvános bejelentés után a pártban sokan mégis megpróbálják maradásra bírni?
Nem hiszem. De el akartam azt kerülni, hogy úgy mondjam el a pártnak, hogy közben nem állok a sajtó elé. Nem elsősorban azért, mert esetleg akkor majd szivárogni fog. Hanem mert ha ezt így csinálom házon belül, úgy tűnhetett volna, mintha sakkoznék vagy zsarolnék, valakiket valamire csak rá akarnék venni. Ennek a látszatát is el akartam kerülni.
Felmerül az az értelmezés, hogy egyszerűen cserbenhagyja a pártot.
Eszem ágában nincs kilépni a pártból! A frakciónak, amennyire csak igénylik, szeretnék a rendelkezésére állni kívülről. De ami a cserbenhagyásos felvetést illeti, pontosan erről beszéltem! Ez a vád a politikusok drogja, a folyamatos önfelmentés a visszalépés, a mandátum visszaadása, a távozás alól. Hogy igaz, nem hatékony, amit csinálnak, sőt leharcolja őket, de mégsem teszik meg. Mert
minden nagyképűség nélkül sokkal nehezebb egy ilyen döntést meghozni, mint bejutni a parlamentbe. És ilyenkor jön az önfelmentő magyarázat, hogy én ezt nem tehetem meg, mert cserbenhagynám a többieket.
Én
meg azt gondolom, az ember elsősorban a hazájának és annak az
eszmének tartozik, amit képvisel. Ha ezt hatékonyabban tudja úgy
szolgálni, hogy megmarad épeszű embernek és próbál legalább
pár évig kívülről rátekinteni az egészre, akkor ez a
felelősségteljes döntés. Az elmúlt hat évet a parlamentben úgy
csináltam végig, hogy hihetetlen önkontrollt kellett hétről
hétre, napról napra magamra erőltetni, hogy ne higgyem el azt,
hogy onnantól kezdve, hogy az ember bekerül ebbe az elvarázsolt
kastélyba, a sírig vagy míg a választók meg nem unják, neki ott
a helye. Ez nem így van. De nem is arról van szó, hogy én
megcsömörlöttem, és most mindent odavágok.
Kicsit mégis úgy tűnik.
Sajnálom.
Kicsit mégis úgy tűnik.
Sajnálom.
Fotó:
Huszti István
Őszintén,
nincs benne ez is?
Sokféle illúzióm volt, de olyan soha, hogy létezhet olyan párt, olyan parlament, ahol nincsenek éles viták. Ez az antikvitás óta a demokrácia velejárója. Az viszont kétségtelen, hogy bár állampolgárként, újságolvasóként is erre számítani lehetett, de mégis,
Sokféle illúzióm volt, de olyan soha, hogy létezhet olyan párt, olyan parlament, ahol nincsenek éles viták. Ez az antikvitás óta a demokrácia velejárója. Az viszont kétségtelen, hogy bár állampolgárként, újságolvasóként is erre számítani lehetett, de mégis,
a pártringbe, a parlamenti ringbe bekerülve annyi szart szippant be az ember, ami egyszerűen mérgez! Főleg, ha viszonylag kis hadsereg élén kell folyamatosan a tűzvonalban lenni.
Sikerélmény
se volt túl sok.
Ellenkezőleg! Tessék visszaolvasni az annalesekben, hogy a mindenféle ilyen mitológusok, valóságmagyarázó megfejtők hányszor nyilatkoztatták ki 1990-től kezdve, hogy itt új pártnak semmi esélye, legfeljebb súlyos milliárdokkal. Hogy ezt a vastörvényt megtörtük, önmagában siker. Az pedig ezt is felülmúlta, hogy minden jövendölés ellenére és iszonyatos ellenerőket legyőzve ezt a pártot bent tudtuk tartani a parlamentben. Büszke vagyok a pártomra és hálás a választóinknak, illetve aktivistáinknak ezért és örülök, hogy ennek a két sikersztorinak részese lehettem.
Ez egy hatalomtechnikai eredmény, ügyesen kardoztak. De mit értek el, amivel alapvetően meg tudták változtatni a magyar politikát? Mert ilyen szerintem nincsen.
Oké. Én most pont félúton vagyok abban, hogy még tudom mondani a kincstári szöveget...
Ne a kincstári szöveget mondja!
Jó, de ott még nem tartok. Majd három hónap múlva a magam szempontjából higgadtabb és objektívebb képet tudok adni. De azt úgy megjegyzem, egy csomó kérdés – mint a klímavédelem, a környezeti kérdések vagy a dolgozói szegénység, a nemek közötti bérszakadék, az offshore-ozás, legutóbb a TTIP elleni fellépés, de az LMP-frakció tematizálta úgymond a Közgéphez köthető lenyúlásokat, a Tiborcz-ügyet, a NAV-botrányt – mind egyáltalán nem vagy sokkal kisebb hatásfokkal kerültek volna be a főáramú közbeszédbe az LMP nélkül.
Gondolja, hogy a továbbiakban Schiffer András nélkül az LMP ezt tovább tudja vinni?
Semmilyen kétségem nincsen. Ha csak a közvélemény-kutatásokat nézzük az elmúlt egy évből, ami valóban nem a párt áttöréséről szól mondjuk 2015 júniusa, a migrációs válság kezdete óta, mégis, a jelenlegi kutatások azt stabilan mutatják, hogy az LMP most vasárnap simán bekerülne a parlamentbe. 5%-on van a biztos szavazóknál, ami jó kampánnyal 7% is lehet. De nem akarom megkerülni a kérdést, ami ha jól értem az, hogy az én ismertségem, múltam nélkül nem hal-e meg a párt.
Ellenkezőleg! Tessék visszaolvasni az annalesekben, hogy a mindenféle ilyen mitológusok, valóságmagyarázó megfejtők hányszor nyilatkoztatták ki 1990-től kezdve, hogy itt új pártnak semmi esélye, legfeljebb súlyos milliárdokkal. Hogy ezt a vastörvényt megtörtük, önmagában siker. Az pedig ezt is felülmúlta, hogy minden jövendölés ellenére és iszonyatos ellenerőket legyőzve ezt a pártot bent tudtuk tartani a parlamentben. Büszke vagyok a pártomra és hálás a választóinknak, illetve aktivistáinknak ezért és örülök, hogy ennek a két sikersztorinak részese lehettem.
Ez egy hatalomtechnikai eredmény, ügyesen kardoztak. De mit értek el, amivel alapvetően meg tudták változtatni a magyar politikát? Mert ilyen szerintem nincsen.
Oké. Én most pont félúton vagyok abban, hogy még tudom mondani a kincstári szöveget...
Ne a kincstári szöveget mondja!
Jó, de ott még nem tartok. Majd három hónap múlva a magam szempontjából higgadtabb és objektívebb képet tudok adni. De azt úgy megjegyzem, egy csomó kérdés – mint a klímavédelem, a környezeti kérdések vagy a dolgozói szegénység, a nemek közötti bérszakadék, az offshore-ozás, legutóbb a TTIP elleni fellépés, de az LMP-frakció tematizálta úgymond a Közgéphez köthető lenyúlásokat, a Tiborcz-ügyet, a NAV-botrányt – mind egyáltalán nem vagy sokkal kisebb hatásfokkal kerültek volna be a főáramú közbeszédbe az LMP nélkül.
Gondolja, hogy a továbbiakban Schiffer András nélkül az LMP ezt tovább tudja vinni?
Semmilyen kétségem nincsen. Ha csak a közvélemény-kutatásokat nézzük az elmúlt egy évből, ami valóban nem a párt áttöréséről szól mondjuk 2015 júniusa, a migrációs válság kezdete óta, mégis, a jelenlegi kutatások azt stabilan mutatják, hogy az LMP most vasárnap simán bekerülne a parlamentbe. 5%-on van a biztos szavazóknál, ami jó kampánnyal 7% is lehet. De nem akarom megkerülni a kérdést, ami ha jól értem az, hogy az én ismertségem, múltam nélkül nem hal-e meg a párt.
Fotó:
Huszti István
Jól
érti. Evidencia, hogy az LMP Schiffer András pártja, nehéz
elképzelni, hogyan fog létezni nélküle.
Jó, én meg azt gondolom, egy sikeres párt nem függhet egyetlen embertől. De amiért nem gondolom, hogy az én távozásom gátolna az LMP-t a sikerben, arra három dolgot mondanék. Egyrészt nem véletlenül ciklusfelezőben teszem ezt. Hogy legyen elég idő alkalmazkodni a távozásom utáni léthez.
Jó, én meg azt gondolom, egy sikeres párt nem függhet egyetlen embertől. De amiért nem gondolom, hogy az én távozásom gátolna az LMP-t a sikerben, arra három dolgot mondanék. Egyrészt nem véletlenül ciklusfelezőben teszem ezt. Hogy legyen elég idő alkalmazkodni a távozásom utáni léthez.
Túl a saját terveimen, azért is adom vissza a mandátumomat, mert nem vagyok hülye meg álszent. Pontosan tudom, ha csak ötödikként beülnék a frakcióban hátra, akkor is engem keresnének a kamerák.
Ennek
a helyzetnek is szeretném elejét venni, nem akarom bénítani a
többieket. Másrészt párton belüli szervezeti értelemben a
társelnökök hatásköre gyakorlatilag nulla, annyi, mint az angol
királynőnek az Egyesült Királyságban. Egyetlen forintról, s
egyetlen alkalmazottról sem dönthetnek önállóan a társelnökök.
Az osztrák zöldeknél Van der Bellen óta az elnökjelölt
gyakorlatilag lediktálja, milyen elnökséggel akarja vezetni a
pártot. Ez durvább, mint amivel mondjuk Vona rendelkezik. Mi ennek
a tizedével sem rendelkezünk. Sőt, kialakult egy olyan
szervezeti kultúra az LMP-ben, ahol még az informális befolyás is
szitokszó: az van, hogy ha bármilyen személyi döntésnél
Dettivel kinyilvánítjuk, ki mellett tesszük le a voksunkat, akkor
az alkalmasint még kontraproduktív is. Így tehát szervezeti
értelemben bőven pótolható vagyok.
A harmadik indok, amiért szerintem nem járna fatális következményekkel a pártra a távozásom, hogy míg a Jobbik felett van egy szalonképességi üvegplafon,
A harmadik indok, amiért szerintem nem járna fatális következményekkel a pártra a távozásom, hogy míg a Jobbik felett van egy szalonképességi üvegplafon,
az LMP felett nagyjából 8-10% körül egy szervezettségi-erőnléti üvegplafon van. Tehát hogy Kisvárdától Körmendig jelen van-e a párt, mint ahogy jelenleg nincs.
Ha
ezt az üvegplafont nem tudja áttörni a párt, velem se fog feljebb
menni. Ha viszont a következő másfél évben ezt az üvegplafont
az LMP át tudja törni, akkor meg nélkülem is el tud érni két
számjegyű eredményt.
Augusztus 31-e után hogy kell elképzelni az ön közéleti szerepvállalását?
A nyáron szeretném ezt majd részleteiben átgondolni, kicsit kiszellőztetve az agyamat. A jogi teste valószínűleg egy alapítvány lehet, ahol ezt a szellemi erőteret nemcsak itt, egy fővárosi elefántcsonttoronyban, de az egész országra kiterjesztve meg lehet építeni hosszú évek alatt. Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol nem a külföldi fejlesztési források és befektetések, hanem a belső szellemi teljesítmény a fejlődés motorja, ahol a fiatalok itthon tudják kibontakoztatni alkotóképességüket, amelyik megőrzi természeti erőforrásait, és olyan világot, ahol az ember előzi profitot.
Sólyom Lászlónak szán valamilyen szerepet ebben az alapítványban?
Minden, ami konkrét terveket, struktúrákat, személyeket illet, arról leghamarabb ősszel tudok beszélni. Annyit tudok mondani, hogy számomra nagyon sokat adott az, hogy Sólyom professzor úrral az elnöki leköszönése után is fennmaradt egy élő, viszonylag rendszeres kapcsolat. Például a 2012–13-as harcoknál az ő véleménye, amit magánban megosztott velem, hihetetlenül sokat jelentett.
Beszéljünk még az utódlásról!
Nem hiszem, hogy az az én dolgom.
Mennyire fog belefolyni?
Semennyire, mert nem lenne tisztességes. A frakcióvezetésben jogilag mindenképp Schmuck Erzsi frakcióvezető-helyettes lép a helyemre, ha akár csak egy átmeneti időszakra is. Detti 2012-ben szinte az utcáról belépve, a legnagyobb tányérdobálások közepette felépítette magát az egyik legismertebb hazai női politikussá, Erzsi és SRB (Sallai Róbert Benedek) mögött meg ott van egy negyedszázados zöldmozgalmi hitelesség és tapasztalat. Ikón (Ikotity Istvánon) pedig rajta van a napi politikai szempontból két legsúlyosabb terület, az oktatás és az egészségügy.
És a parlamenten kívül is épültek nálunk politikusok, gondolok az országos ismertségű Hadházy Ákosra, a fiatalabbak közül pedig ott van két tehetséges figura, Gál Józsi szóvivőnk és Ungár Péter, aki az Európai Zöld Párt vezetőségébe is bekerült. Ráadásul Meszerics Tamással és Csárdi Antallal az LMP jelen van az EP-ben és a fővárosi közgyűlésben is. Tehát nem gondolom, hogy olyan hatalmas űr keletkezne utánam, amit ne lehetne betölteni.
Ha valódi veszélyét látja, hogy az LMP akár a Fidesszel, akár a mostani baloldallal szövetséget akar kötni, közbeavatkozik? Őrködik a háttérből a párt függetlensége felett?
Kizártnak tartom, hogy ilyet tegyen az LMP. Az önálló stratégia mögött ott van egy szinte százszázalékos kongresszusi döntés 2014 őszéről, innentől kezdve tehát a kérdést az én szerepem semmilyen formában nem befolyásolja. De ha a sors úgy hozza, nyilván sarkalatos kérdésekben fenntartom magamnak a jogot, hogy a véleményemet elmondjam.
Augusztus 31-e után hogy kell elképzelni az ön közéleti szerepvállalását?
A nyáron szeretném ezt majd részleteiben átgondolni, kicsit kiszellőztetve az agyamat. A jogi teste valószínűleg egy alapítvány lehet, ahol ezt a szellemi erőteret nemcsak itt, egy fővárosi elefántcsonttoronyban, de az egész országra kiterjesztve meg lehet építeni hosszú évek alatt. Olyan Magyarországot szeretnénk, ahol nem a külföldi fejlesztési források és befektetések, hanem a belső szellemi teljesítmény a fejlődés motorja, ahol a fiatalok itthon tudják kibontakoztatni alkotóképességüket, amelyik megőrzi természeti erőforrásait, és olyan világot, ahol az ember előzi profitot.
Sólyom Lászlónak szán valamilyen szerepet ebben az alapítványban?
Minden, ami konkrét terveket, struktúrákat, személyeket illet, arról leghamarabb ősszel tudok beszélni. Annyit tudok mondani, hogy számomra nagyon sokat adott az, hogy Sólyom professzor úrral az elnöki leköszönése után is fennmaradt egy élő, viszonylag rendszeres kapcsolat. Például a 2012–13-as harcoknál az ő véleménye, amit magánban megosztott velem, hihetetlenül sokat jelentett.
Beszéljünk még az utódlásról!
Nem hiszem, hogy az az én dolgom.
Mennyire fog belefolyni?
Semennyire, mert nem lenne tisztességes. A frakcióvezetésben jogilag mindenképp Schmuck Erzsi frakcióvezető-helyettes lép a helyemre, ha akár csak egy átmeneti időszakra is. Detti 2012-ben szinte az utcáról belépve, a legnagyobb tányérdobálások közepette felépítette magát az egyik legismertebb hazai női politikussá, Erzsi és SRB (Sallai Róbert Benedek) mögött meg ott van egy negyedszázados zöldmozgalmi hitelesség és tapasztalat. Ikón (Ikotity Istvánon) pedig rajta van a napi politikai szempontból két legsúlyosabb terület, az oktatás és az egészségügy.
És a parlamenten kívül is épültek nálunk politikusok, gondolok az országos ismertségű Hadházy Ákosra, a fiatalabbak közül pedig ott van két tehetséges figura, Gál Józsi szóvivőnk és Ungár Péter, aki az Európai Zöld Párt vezetőségébe is bekerült. Ráadásul Meszerics Tamással és Csárdi Antallal az LMP jelen van az EP-ben és a fővárosi közgyűlésben is. Tehát nem gondolom, hogy olyan hatalmas űr keletkezne utánam, amit ne lehetne betölteni.
Ha valódi veszélyét látja, hogy az LMP akár a Fidesszel, akár a mostani baloldallal szövetséget akar kötni, közbeavatkozik? Őrködik a háttérből a párt függetlensége felett?
Kizártnak tartom, hogy ilyet tegyen az LMP. Az önálló stratégia mögött ott van egy szinte százszázalékos kongresszusi döntés 2014 őszéről, innentől kezdve tehát a kérdést az én szerepem semmilyen formában nem befolyásolja. De ha a sors úgy hozza, nyilván sarkalatos kérdésekben fenntartom magamnak a jogot, hogy a véleményemet elmondjam.
Valaki
nagyon berághatott Magyarországra és már inkább menekülne
innen: erre utal az az ingatlanhirdetést, ami az Ingatlan.com-on
jelent meg,
és egészen viccesen próbálja eladni a 67 milliós 13.
kerületi lakást.
Idemásoljuk
a teljes leírást, ha esetleg időközben eltűnne. Kordokumentum.
Londoni cég véglegesen megválna tévedésből Magyarországon vásárolt lakóingatlanától. A Felcsúttól nem messze, a Hollán Ernő utcában található, országgyűlési képviselőknek járó, lakhatási támogatás igénybevételére is alkalmas 113 nm alapterületű lakás most egy hétig kiemelt kedvezménnyel kerülhet az Ön tulajdonába!
Az ingatlan 3 szobából (miniszterelnöki dolgozó – 18nm, központi ellenség-meghatározó és migráncs-figyelő főhadiszállás – 24,5nm, korrupció elfedő analitikai labor – 20nm) illetve a szobákat összekötő, gyenge kommunikációs képességű egyének számára doorstep sajtótájékoztatók tartására alkalmas előtérből (19 nm), az EU-s pénzek lenyúlásának kifőzésére alkalmas konyhából, a gátlástalanság emésztésére alkalmas étkezőből illetve minden egyéb kormányzati célt kiszolgáló mellékhelyiségekől áll. A teljes körű felújítás során nem csak a falfestés és a Klebersberg-kori parketta újult meg, de az Eliosnak hála az utcai világítás is, így a kilátást a jótékony homály fedi. A vagyonnyilatkozatok valódiságának ellenőrzésére betolakodó újságírók ellen riasztórendszer véd. Az erkély jelenleg 6 nm, de miniszterelnöki engedéllyel akár a szomszéd ház rovására korlátlanul megnövelhető. Az épületben Schindler list-je helyett Schindler liftje működik, a lakás azonban első emeleti lévén lépcsőn is könnyedén megközelíthető.
Rezsi Szilárdnak – és a földszintet bérlő cukrászdának – köszönhetően a közös költség mindössze 13.000 Ft. A tömegközlekedés Tarlós István szerint kiváló: itt jár a korszerű 3-as metró, melynek csak a füstjét lehet látni és egymást érik az ácsorgó 4-es/6-os villamosok, valamint a hibaelhárításra váró 75-76-os trolik. Végső elkeseredés esetén a Duna mindössze 200 m. Bár a Víg Szinház is, arra most kevés igény mutatkozik.
A lakás pénzügyileg rendezett és jelenleg államosítás előtti utolsó tulajdonosát keresi. Ne habonyozzon, vegyen fel unokatestvéri hitelt még ma! Hívja az MNB-t a 06 (1) PIZ-KELL telefonszámot és kérje Gyurit! Ingatlanközvetítők a szerződéses feltételekről a bejegyzés alatt található címen vagy Árpi nevű kommunikációs és agyhalott-képző státusz-lovagunknál érdeklődhetnek.
„Az ország elitjét hirtelen milliárdokat szerző senkik alkotják”
KaG, 2016.
március 20., 20:00
Vesztes
ország az, amelynek elitjét, hirtelen milliárdokat szerző senkik
alkotják – véli a Concorde Értékpapír vezetője.
Jaksity
György a nol.hu-nak adott interjújában azt mondta: Magyarországon
elmaradt a pénzügyi szemléletváltás, ami a 2008-as világválság
után szükséges lett volna, és ezt a tavalyi brókerbotrányok
bizonyítják a legjobban. Az üzletember azért örülne
egy budapesti
olimpiának,
mert ahogy fogalmazott: végre konszenzus jönne létre egy olyan
témában, amely nem valamivel szemben, hanem valami mellett mozgatja
meg pár évig a magyarokat. Hozzátette: a politikai elitnek morális
fejlődést egy olimpia sem hozna, mert szerinte „a megvalósítás
és a pénzkilopás tekintetében nagyjából úgy zajlana a projekt,
ahogy ma mennek a dolgok.”
KIDERÜLT: EGYSZER MÁR FELMENTETTE A MINISZTERELNÖK MATOLCSYT EGY CÉGES BULI UTÁN
Dr. Matolcsy
György jegybankelnök az MNB honlapján röviden közzétett szakmai
önéletrajza szerint a rendszerváltás idején rövid ideig Antall
József közvetlen munkatársaként ténykedett, ám néhány
hónapnyi munka után a magyar kormány egy londoni bank
igazgatótanácsába delegálta, más nézetek szerint oda száműzte.
Hogy miért ívelt ennyire lefelé Matolcsy életpályája, arról
több teória is született, például szóba került egy
kiprivatizált állami nagyvállalat is, amelyben igazgatósági
tagságot kapott.
Göncz Árpád
1990. május 24-ei hatállyal nevezte ki Matolcsy Györgyöt a
Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárának. Matolcsy ezen
felül Antall József
miniszterelnök személyes gazdasági tanácsadója, a
Gazdaságpolitikai Titkárság vezetője és a Gazdasági Kabinet
titkára volt. Korabeli források szerint Matolcsy
eleinte nagy szerepet játszott a privatizáció előkészítésében,
majd 1991-ben a nem túl nagy hírű Privatizációs Kutatóintézet
ügyvezető igazgatója lett. Ennek az intézetnek a keretei között
jelentette meg „A
magyar privatizáció” című könyvét. A kötet
ismertetője szerint a szerzők a Gazdaságpolitikai Titkárság
munkatársaiként egészen közelről élhették át az új politikai
struktúra kiépülését, próbálták segíteni a
tulajdonátrendezést és a privatizáció felgyorsítását.
Matolcsy
karrierje aztán egyszer csak megtört. Ómolnár Miklós erre az
eseményre úgy emlékszik vissza „Torgyán
a kapuk előtt” című könyvében, hogy „Oláh
Sándor (FKgP képviselő – szerk.) 1990. november 5-én
interpellációban mutat rá, hogy Matolcsy Györgynek, a
privatizációs ügyek államtitkárának személyes indítékai is
lehettek, amikor oly jelentős szerepet vállalt az előpritivázációs
törvény előkészítésében. Matolcsy Györgyöt rövidesen
felmentik, s kinevezik a később megalapítandó Privatizációs
Kutatóintézet igazgatójává”.
Ómolnár Miklós
Ómolnárról
tudni kell, hogy a ’90-es években a kisgazda Kis Újság
főszerkesztőjeként, az FkgP legfiatalabb képviselőjeként került
az Országgyűlésbe. Még az is benne volt a levegőben, hogy
megkínálják egy miniszteri tárcával. Egy szó, mint száz, a tűz
közelében élt, napi szinten, testközelből hallhatta a parlamenti
folyosó pletykáit. Érdekes mellékszál, hogy manapság
„bulvárpápaként” hivatkoznak Ómolnárra. Megfordult több
lapban, a Story magazin főszerkesztőjeként is kipróbálta magát.
Jelenleg az állami cégek pénzéből kitömött Ripost.hu
tulajdonostársa, főszerkesztője.
Ómolnár
általában jó időben, jó helyen van, de a pontosság nem az
erénye, hiszen Oláh Sándor ominózus felszólása 1990. október
30-án hangzott el. Mindenesetre érdemes elolvasni a
beszédrészletet, mert a tartalma olyan, hogyha ma elhangzana egy
átlagos parlamenti ülésnapon, akkor szinte fel sem tűnne. Olyan,
mint egy mocskos retrocukrászdában készült finom csokifagyi, ami
rávilágít a szomorú igazságra, hogy a múltat képtelenek
vagyunk magunk mögött hagyni.
„Sajnos az időkorlátozás számomra már nem teszi lehetővé, hogy idézzek, csak egy rövid történetet mondok el Önöknek. Az előprivatizációt megelőző spontán vagy vad privatizáció korszakában egy vendéglátó vállalat az Állami Biztosítóval és hat magánszeméllyel összeállt egy nagy, 90 üzletes vállalkozást létrehozni zártkörű részvénytársasági keretben. A 80 milliós vendéglátós, a 40 milliós állami biztosítós vagyon mellett a privátok 30 ezer forintot vittek be, s ezért a 30 ezerért kaptak ennél a 90 üzletes cégnél – amelyben a Múzeum kávéház s egyéb híres, jó vendéglátó egységek is benne vannak – háromévi igazgatótanácsi tagságot, további öt év ígéretével. Ezek között a személyek között az egyik egy dr. Matolcsy György nevű, személyazonossági száma: _____. Én nem tudom ez ki, nincs apparátusom, hogy azonosítsam, vajon nem azonos-e véletlenül ugyanazzal az emberrel, aki a kormánynál a privatizáció irányelveivel, módszertanával foglalkozik. Amennyiben nem, minden Matolcsy Györgytől bocsánatot kérek, kivéve attól, aki igazgatótanácsi tagságot szerzett 30 ezerért ebben a jól menő buliban. Egy kormányt nem a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye, hanem az elvszerű politika, a tisztességesen végzett munka tud megvédeni, megmenteni a jövő számára. Ha valaki a törvénykezés során vagy a törvények alkalmazása során alkalmatlanná válik arra, hogy a minimális erkölcsi mércének megfelelően végezze a dolgát, én sajnos szomorúan ülök le, és ezért nem tudom elfogadni a választ.”
A
személyazonossági számot a személyes adatokra tekintettel
természetesen kitöröltük, holott az a parlament.hu oldalán
egy az egyben megjelent. Ugyanakkor az annak részét képező
születési évszámból egyértelműen kiderül, hogy az említett
dr. Matolcsy György ugyanaz a Matolcsy György, mint akire az FkgP
képviselője gondolt. Később ezt több korabeli cégtársa is
megerősítette.
Utánajártunk
és megtudtuk, hogy a Múzeum kávéház 1989-ben alakult, az
1998-ban megszüntetett Balaton – Budapest Vendéglátó Rt.
fióktelepe volt. Ebben a cégben Matolcsy György 1989. 11. 20. és
1990. 06. 01. között igazgatósági tag volt. A láncolatnak olyan
jól csengő nevű tagjai voltak, mint például a balatonszemesi
Fasor Étterem,a balatonszárszói Véndiófa, a budapesti Kisrabló
Étterem, a Costa Rica Presszó, a Vénusz étterem vagy a Hess
András téri Fortuna Söröző, utóbbi címén a cégadatok szerint
egy későbbi időben Night Club is üzemelt.
Tehát az
időközben elhunyt Oláh szavaival élve, a
mostani jegybankelnök huszonhat éve is jól menő buliban
részesült. Antall József alig két hónappal a
felszólalás után megtette azt, amire Orbán Viktor sokak kérése
ellenére sem hajlandó:felmentette
a kétes ügyekben érintett Matolcsyt. Göncz Árpád a
miniszterelnök javaslatára dr. Matolcsy Györgyöt, a
Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát erre vonatkozó
kérésével egyetértésében 1990. december 31-ei hatállyal,
érdemei elismerése mellett felmentette. Matolcsy ekképpen csupán
nyolc hónapos kormányzati kitérőt tett, majd előbb a
Privatizációs Intézet igazgatója lett, utána a magyar kormányt
képviselte az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban,
Londonban, a lehető legtávolabb Budapesttől.
Ugyanakkor
meg kell jegyeznünk: Matolcsy ugyan a fentiekben taglalt eset után
távozott, de nem teljesen egyértelmű a logikai láncolat. Egyrészt
Oláh felszólalása októberben hangzott el, Matolcsy azonban
már júniusban kivonult a
Balaton – Budapest Vendéglátó Rt.-ből. Természetesen
azt nem tudni, hogy milyen feltételek vagy körülmények mellett.
Érdekes az is, hogy szeptemberben Lukáts Miklós is politikai
államtitkárként lett kinevezve a Miniszterelnök Hivatalba, egy
ideig tehát ugyanazt a tisztséget legalább két fő töltötte be,
az azonban a Magyar Közlönyből kiderül, hogy Matolcsy helyére
csak 1991. január 15-én kerül új személy. Távozása ezek
szerint sürgető lehetett.
DARABOKRA HULLHAT AZ EU! MÁS TAGÁLLAMOK IS KÖVETHETIK NAGY-BRITANNIA KILÉPÉSÉT
Wolfgang
Schäuble német pénzügyminiszter szerint más tagországok is
kiléphetnek az Európai Unióból, ha Nagy-Britannia távozik onnan.
A
miniszter kiemelte: nem
lehet kizárni, hogy újabb tagállamok is távoznak, ha a brit
EU-tagságról két hét múlva
esedékes népszavazás
eredményeként Nagy-Britannia kilépne az
Európai Unióból.
„Hogyan reagálna például a Nagy-Britanniával hagyományosan rendkívül erős kapcsolatban álló Hollandia?”
vetette
fel. Azonban ha
csak a britek távoznának, az EU nem kerülne végveszélybe.
"Európa szükség esetén Nagy-Britannia nélkül is működik"
-
mondta Wolfgang Schäuble. Nagy-Britannia megszenvedheti a
kilépést, mert gazdasági kapcsolatok sűrű hálózata köti össze
uniós tagállamokkal - tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy a
Brexit (Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése) esetén a
britek nem élvezhetnék az egységes uniós belső piac előnyeit,
mint a nem EU-tag Norvégia vagy Svájc, mert ehhez „egy
olyan klub szabályait kellene elfogadniuk, amelyből éppen
kilépnek”.
A Brexit a belső piac elutasítását jelenti, és erre az esetre
érvényes az az alapszabály, hogy "in is in, out is out",
vagyis nincs
köztes megoldás,
Nagy-Britannia vagy uniós tag marad, vagy teljes egészében
megszűnik tagsági jogviszonya - húzta alá a német
pénzügyminiszter.
Úgy
vélte, a
Brexit esetén fel kell hagyni az uniós integráció elmélyítésével.
Az esetleges brit távozásra nem lehet az a válasz, hogy
„egyszerűen még több integrációt követelünk”, és a tagság
megőrzését pártolók csekély arányú győzelmét is arra
irányuló „figyelmeztetésként és ébresztőként kell felfogni,
hogy nem mehet minden úgy tovább, ahogy eddig” - mondta a
Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Hozzátette,
hogy az esetleges brit távozás a többi tagországra is negatív
hatást gyakorolhat, "de
euróövezeti kollegáimmal együtt mindent megteszünk a
következmények korlátozásáért, minden lehetséges
forgatókönyvre felkészülünk, hogy csökkentsük a veszélyeket" -
mondta Wolfgang Schäuble.
Kovács tartozása
Kommunikációs zavarok a kormány és a Fidesz szóvivőinél
Buzna Viktor,
Hutter Marianna, 2016. május 28., szombat 06:33, frissítve: szombat
12:56
Kellemetlen
kérdéseket kapott a kormányszóvivõ az interjúban. Sokkal
tartozik Soros Györgynek
Fotó: Nagy
Béla / Magyar Nemzet
Jelenlegi
árfolyamon akár 23 millió forintot is vissza kellene fizetnie
Kovács Zoltán kormányszóvivőnek, ha Soros György visszakérné
a korábban fideszeseknek adott támogatást. A szóvivő egy
interjúban sikertelenül próbálta összeegyeztetni a
háttérhatalomról alkotott elképzelését, valamint a Fidesz és
az amerikai milliárdos közös múltját. Ráadásul a Fidesz
szóvivőjét is megcáfolták Soros-ügyben.
Soros
György semmilyen politikai elvárást nem támasztott a
tanulmányaimra adott, számos ösztöndíjért cserébe –
állította csütörtök este az ATV
Egyenes beszéd című műsorábanKovács
Zoltán. Kálmán Olga műsorvezető azután tette fel a korábbi
ösztöndíjakkal kapcsolatos kérdéseket, hogy a kormányszóvivő
részletesen ismertette a Soros György politikailag motivált
háttérhatalmáról alkotott, hivatalos kormányzati álláspontot.
Bár válaszával a szóvivő alapjaiban rengette meg a kormányzati
kommunikáció hitelességét, a beszélgetés második felében is
kitartott álláspontja mellett.
hirdetés
Az interjú
mélypontját mégis akkor érte el a kormányszóvivő, amikor a
műsorvezető arról kérdezte: ha Soros György kéri,
visszafizeti-e a számára korábban megadott ösztöndíjak
összegét. Az Orbán Viktor miniszterelnöktől érkezett
utasításnak ugyanis Kovács Zoltán látszólag vonakodva tenne
eleget.
Szijjártó
is beszélt a Soros-ösztöndíjakról
|
Soros Györgynek kellene felvetnie, hogy az érintett fideszes politikusoknak és kormánytisztviselőknek vissza kell-e fizetniük a korábban általuk felhasznált, a magyar származású amerikai üzletemberhez köthető szervezetektől felvett ösztöndíjakat – erről Szijjártó Péter beszélt péntek este az ATV Szabad szemmel című műsorában. A külügyminiszter elismerte: tizenhat évesen maga is az Egyesült Államokba látogatott egy Sorosékkal együttműködő szervezet jóvoltából, de ezzel nem érzi összeegyeztethetetlennek, hogy napjainkban már Soros és az amerikai külpolitika kapcsolatáról beszélhessen. Szerinte ugyanis egészen biztos, hogy Sorosnak komoly befolyása van az amerikai külpolitikára, és az is, hogy az üzletembernek nem tetszik a magyar kormány tevékenysége – utóbbinak egyébként Soros többször maga is hangot adott. (RZ) |
Tárgyal
a bizottság
|
Mi
a bánatnak kellenek nekünk a
pártok?
EDGAR SWAN 13 május 2015 blastingnews.com
Természetesnek vesszük, ragaszkodunk hozzájuk. Valóban nincs élet pártok nélkül?
Sok szó esik arról, mennyi mindenre költi az éppen aktuális kormány a pénzünket, miközben arra nem jut forrás, amire kellene. Arról viszont ritkán esik szó, maguk a pártok mennyi pénzünket emésztik fel. Az pedig meg sem fordul a fejünkben, hogy miért is kell közpénzből eltartani a pártokat, azon belül pedig a megélhetési politikusokat.
Miért nem beszélünk erről?
Természtes állapotnak tartjuk, hogy pártok márpedig vannak, rájuk lehet szavazni a választások alkalmával és minden magyar állampolgárnak alapvető kötelessége zsebbe nyúlni és fizetni, mint a katonatiszt. Márpedig ez történik. A Fidesz szavazó fizeti az MSZP, LMP és a többi párt fenntartását és viszont. A senkire sem szavazó is fizet. Ugyan nem vagyok politikai szakértő (sem), de felmerül bennem a kérdés: miért? Miért nem tartják el önmagukat a különböző politikai pártok? Tagdíjból, az legalább önkéntes. Vagy amiből akarják, felőlem gyárthatnak kicsi Orbán matrjoskákat, Tóbiás szobrocskákat, Schiffer falvédőket, Gyurcsány uzsonnás dobozokat, Vona baseball-ütőket és árusíthatják őket. Hová van az felírva, hogy az adófizetőnek kutya kötelessége eltartani mindenkit, aki csak politikusnak vallja magát?
EDGAR SWAN 13 május 2015 blastingnews.com
Természetesnek vesszük, ragaszkodunk hozzájuk. Valóban nincs élet pártok nélkül?
Sok szó esik arról, mennyi mindenre költi az éppen aktuális kormány a pénzünket, miközben arra nem jut forrás, amire kellene. Arról viszont ritkán esik szó, maguk a pártok mennyi pénzünket emésztik fel. Az pedig meg sem fordul a fejünkben, hogy miért is kell közpénzből eltartani a pártokat, azon belül pedig a megélhetési politikusokat.
Miért nem beszélünk erről?
Természtes állapotnak tartjuk, hogy pártok márpedig vannak, rájuk lehet szavazni a választások alkalmával és minden magyar állampolgárnak alapvető kötelessége zsebbe nyúlni és fizetni, mint a katonatiszt. Márpedig ez történik. A Fidesz szavazó fizeti az MSZP, LMP és a többi párt fenntartását és viszont. A senkire sem szavazó is fizet. Ugyan nem vagyok politikai szakértő (sem), de felmerül bennem a kérdés: miért? Miért nem tartják el önmagukat a különböző politikai pártok? Tagdíjból, az legalább önkéntes. Vagy amiből akarják, felőlem gyárthatnak kicsi Orbán matrjoskákat, Tóbiás szobrocskákat, Schiffer falvédőket, Gyurcsány uzsonnás dobozokat, Vona baseball-ütőket és árusíthatják őket. Hová van az felírva, hogy az adófizetőnek kutya kötelessége eltartani mindenkit, aki csak politikusnak vallja magát?
Hány olyan jelenlegi politikus van, aki képes lenne a munkaerőpiacon eladni a tudását? Lázár mit csinálna? Szijjártó? Vona? Mesterházy? Dúró Dóra? Rogán? Orbán? Sorolhatnám oldalakon keresztül. Mihez értenek? Miben jók?
A jelenleg önmagukat politikusként definiáló emberek megélhetési politikusok. A megélhetésük függ a pártoktól, hiszen nagyon kevés tudna olyan életszínvonalat biztosítani önmagának, a családjának, amit most a fizetésükből biztosítani tudnak. Nem is igazán van más választásuk, a párt érdekeit szolgálják.
Ezzel csak az a baj, hogy nekik a választók érdekeit kellene szolgálniuk, de ezt csak nagyon kevesen teszik meg és csak addig a pontig, ameddig a gazdapárt azt engedi. Ezek az emberek karriert építenek a mi távolról sem önkéntes adakozásunkból. A megélhetésük függ attól, hogy bent maradjanak a parlamentben, különféle bizottságokban. Aki éppen vezető pozícióban van, tömi a híveit nagy cégek vezetői testületeibe, sportbizottságokba, mindenhová, ahol jó pénzt fizetnek.
A Fidesznek szüksége van az MSZP-re és viszont. Összefonódnak, összenőttek. A látszat-viták ellenére függnek egymástól, összetartanak, mégpedig saját érdekükben és a választók érdekei ellenére. Háttéralkukkal, színfalak mögötti megállapodásokkal biztosítják a létüket.
Hol van az előírva, hogy az országnak el kell tartania a pártokat? Az hová van vésve, hogy kizárólag pártokra lehet szavazni? Miért nem lehet egyes emberekre, szakértőkre? Miért ne állhatna össze egy kormány civil, az adott területhez bizonyítottan értő, megfelelő gyakorlattal és elismertséggel rendelkező emberekből? Miért ne lehetne a minisztériumokat hozzáértőkből felállítani? Ki írta azt elő, hogy a politikai berendezkedés, a választási törvények ilyenek és ezeken változtatni nem lehet? Hozták magukkal a honfoglalók?
Egyáltalán, kiről szól ez az ország? Orbánról, Gyurcsányról, Selmeczi Gabrielláról, Bokros Lajosról, Kósáról, MSZP-ről, LMP-ről, Jobbikról, Fideszről, DK-ról? Miért róluk? Miért nem rólunk, polgárokról?
El tudjuk mi dönteni, kire akarunk szavazni. Melyik szakemberre. Mellette azt is el tudjuk dönteni, melyik pártnak szeretnénk tagdíjat fizetni. Aztán majd hétvégén, sörözgetés közben jól el tudunk azon vitázni, melyik párt jobb és miért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése