Lázongások kora
Amerikában is nagy a baj
|
Mint
azt már korábbi cikkeinkben is megírtuk, az Amerikában élő
fehérek száma is rohamosan csökken.Vannak olyan helyek ahol
telepeket hoznak létre az összefogó fehér családok és egymást
segítve próbálják élni hétköznapjaikat, az őket körülvevő
színes bőrűek támadásaitól.
Az
eluralkodó néger probléma(mint nálunk a cigány), mellett
hatalmas problémát jelentenek a beáramló ázsiaiak és a gyorsan
szaporodó latin népek.
A
BBC által kiadott legújabb tanulmány szerint mára az 5 év alatti
fehér gyerekek száma 49,9 százalékra csökkent. Ez olyan, szinte
visszafordíthatatlan problémát okoz a fehér közösségnek, hogy
a még jól gondolkodó, épp eszű, tisztességes amerikai
családoknak szinte esélyük sincs a túlélésre.
Öt
éven belül a 18 éves korosztálynál fiatalabbak is veszélyben
lesznek.
Elképesztő
számadat, hogy 2012-ben az ázsiai bevándorlók 3%-al növelték
számukat a földrészen. Igaz,hogy a fehér gyermekek születésének
száma nagyobb volt mint az elhalálozottaké és a fehér populáció
bevándorlása is megnőtt ez még sem lehet megoldás. A színes
bőrű családoknál több a gyermek és a beáramló fehér
népek(főként európaiak) általában munkát vállalnak. Ez
időszakos és kimondottan kevés, bizonyos időközönként ezek a
munkavállalók hazatérnek a szülőhazájukba. Így komolyan nem
lehet számításba venni jelenlétüket!
Alföldi
Pál - Jövőnk.info
Németország vége?
|
Németország
lejtőn van, a legújabb, pontosabban a legelső népszámlálási
adatok szerint. A németeknél az újraegyesítés óta nem volt
népszámlálás. Az NDK-ban 1981-ben, az NSZK-ban 1987-ben volt az
utolsó népszámlálás. A helyzet, amit a számok mutatnak
aggasztónak mondhatók. Ne csodálkozzunk, hiszen a németek olyan
tévútra tévedtek, hogy csak egy új Führer tudná kihúzni őket
a gödörből, amit maguknak ástak nagyon szorgalmasan.
A
multikulturalizmus megtette hatását, ami érződik a kialakult
demográfiai helyzeten is. 80,2 millió ember él jelenleg a német
határok között. Ez 1,5 millióval kevesebb, mint amit becsültek.
6,2 millió külföldi él az országban. 15 millió embernek
külföldi gyökerei vannak, magyarán az ország negyede nem is
német. A külföldiek 18-20 százaléka török. Az ország 55-60
százaléka 50 éven felüli. Elöregedő társadalom, ami gyereket
nem akar, és nagyrészt a nyugati egyke gyermekkel rendelkező
család, vagy a szingli élet a jellemző. Házasság 18,2 millió
van, de a németek büszkélkedhetnek már 34 000 meleg házassággal
is. Hát ez lett az egykori büszke németekből, elöregedő,
buzi-imádó, gyermektelen, elkorcsosuló haldokló ország.
Fazekas
József - Jövőnk.in
Kit hallgatnak le és miért?
|
Azokban
az emberekben akik nem foglalkoznak mélyebben politikai, gazdasági
dolgokkal és nem keresik a dolgok miértjeit sokszor felmerülhet a
kérdés, hogy kit és miért hallgatnak le és milyen
titkosszolgálati eszközökkel?
Az
egészben az abszurd az, hogy rengeteg emberben fel sem merül a
kérdés és az sem, hogy ez mennyire valós! Sokan úgy bedőlnek az
aktuális politikai hatalomnak, hogy teljes mértékben kiszolgálják
azt és bégető birkaként zabálják be az odadobott szénát(hamis
infót).
Így
történik ez most az USA-ban is, ezért tudott oly nagy port kavarni
Edward Snowden aki egy külsős cég által dolgozott az NSA -nak és
a CIA-nak!
Az
úriembert elmondása szerint roppant mód zavarta, hogy az amerikai
kormány beleavatkozik az magánéleti szentségbe és az internet
adta szabadságba. Ezért döntött úgy, hogy az általa birtokolt
titkos adatokat kiszolgáltatja a sajtónak!
A
bomba nagyot robbant és az ügy már nem csak Amerikában kavarja az
állott port hanem szinte az egész világon.
Persze
nem azért amiért azt a cikk bevezetőjében említett megvezetett
emberek hiszik, hanem annál sokkal összetettebb dologról van szó!
Aki
kicsit is jártasabb a témában annak nem kell bemutatni a
telefonlehallgatások sokaságát és precizitását. Itt ki kell
hangsúlyozni, hogy ezzel nem csak az USA él hanem az összes
titkosszolgálat a világon! Senki ne essék tévedésbe, hogy
valakitől is engedélyt kérnek ehhez! Sőt!
Az
internet ellenőrzés nyíltan folyik, és valaki is kizárja annak
lehetőségét, hogy magán levelezésekbe is belepillant az
elhárítás? Ugyan már!
A
lényeg az és ezt most sokan tudják,Obama meg a kabinet vakarhatja
a fejét érte,hogy egy titkos projekt ha nem is teljes anyagát
vesztette el és akkora információ halmaz esett ki a kezükből
amit nagyon hosszú idő alatt lehet csak rendbe rakni vagy pótolni!
Mert
itt most nem azért megy a vita, hogy néhány "terroristának"
,drogdílernek, kormány által nem szimpatikus embernek lehallgatták
a telefonját vagy átnézték a levelezését! Eddig is csinálták
és ezután is csinálni fogják!
Elvesztettek
valamit, elvesztettek valamit ami az övék és hatalmas információ
ami az ellenség kezében hatalmas fegyver!
A
titkosszolgálatok most őrült tempóval dolgoznak, oly mértékű
háttérmunka folyik ami elképzelhetetlen egy átlagos embernek. Az
ügyben minden nagyobb hatalom érintett (USA, Oroszország ,EU,
Kína),és a Kína-USA helyzetet tovább élezheti, hogy Edward
Snowden a hírek szerint Hongkongban rejtőzködik! A két ország
között kiadatási szerződés áll fent, de ilyen esetben azt Kína
egy perc alatt felrúghatja és az újabb komoly politikai
változásokat hozhat keleten! Az orosz politikai vezetés lépései
is cifrázhatják az ügy kimenetelét, mivel Oroszország nagyon jó
politikai kapcsolatokat ápol a keleti birodalommal!
Ha
Snowdent elkapja az elhárítás egész biztosan elítélik, mi azon
sem csodálkoznánk ha menekülés közben "véletlenül"
elhalálozna. Ha ez nem történik meg akkor hosszú éveket tölt
rácsok mögött ami nagy megaláztatásokban fog eltelni és ha
szabadul akkor még beszélnie sem lesz kedve!
Az
az ország aki menedékjogot biztosít majd neki, hemzsegni fog az
amerikai titkos ügynököktől és E. Snowdennek nem lesz egy
nyugodt napja sem!
Eddig
egyedül Izland ajánlotta fel nyíltan a menedékjogot!
Várjuk
az ügy kimenetelét és sok sikert kívánunk Edward Snowdennek a
bujkáláshoz, mert az élete innentől kezdve nem lesz egyszerű!
Lehet, hogy ez egy vezeklés,mert rádöbbent,hogy eddig a sátánt
szolgálta!
Alföldi
Pál - Jövőnk.info
Az angliai The Grove hotelben tartják idén Bilderberg-csoport éves összejövetelét
|
A
csoport a világ hozzávetőleg 130 nagyon befolyásos emberét
tömöríti, a politika, a gazdaság és a média világából.
Tagságot csak meghívással lehet szerezni. Évente egyszer
találkoznak Európa valamelyik luxus-szállodájában, illetve
minden negyedik évben Észak-Amerikában.
A
gyűlés teljesen zártkörű, ez ad okot az összeesküvés
elméletek gyártására. Úgy tudjuk az USA elnöke állandó tagja.
Kennedy nem lépett be. Meglepő! El is távozott a másvilágra!
Magyar
részről Martonyi János vett részt meghívottként 2008-ban, aki
azt tanácsolta a külügyi bizottság tagjainak, hogy akit meghívnak
az vegyen részt rajta, de semmi konkrétat nem árult el.
Azt
mi sem tudjuk miről beszélgetnek három napon keresztül, de abban
bizonyosak lehetünk, hogy nem arról tartanak eszmecserét miként
mentsék meg a földet a sok mocsoktól amit ők és rabszolgáik
szórtak szét a világban!
Ami
titkos és zárt az sohasem igaz! Mert az igazság tesz szabaddá!
Alföldi
Pál - Jövőnk.info
Afganisztánban és Pakisztánban kiképzett fegyveresek terrorcselekményét előzte meg az FSZB Moszkvában
|
A
Nemzeti Terrorelhárító Bizottság közleménye szerint az orosz
FSZB terrorcselekményt akadályozott meg Moszkvában. Az akció
során két fegyverest megöltek, egyet, pedig elfogtak.
„Erőteljes
akciónk megakadályozta, egy a fővárosban tervezett
terrorcselekmény kísérletét”, közölte nyilatkozatában a
Nemzeti Terrorelhárító Bizottság.
A
RIA Novosti, hírszerző szervekre hivatkozó tájékoztatása
alapján, „a fegyvereseket az elmúlt hónapban megfigyelés alatt
tartották”.
A
három férfi „orosz állampolgár és az afgán-pakisztáni
térségből érkeztek, ahol kiképezték őket” – közölte a
Bizottság. Mindhárman muzulmánok.
Egyes
jelentések szerint a fegyveresek kiképzése a pakisztáni
Észak-Vazirisztánban zajlott, habár egyelőre nem lehet tudni,
hogy melyik csoporthoz tartoznak.
„Az
információ, az Üzbegisztán Iszlám Mozgalmával való lehetséges
kapcsolatukról, ellenérzés alatt van. Sőt, különleges
alakulatok próbálják kideríteni, hogy a Moszkvai terület
lakosságából voltak-e kapcsolataik fegyveresekkel” - jelentette
a RIA Novosti, hírszerző forrásokra hivatkozva.
Az
orosz szakszolgálat szerint, Vazirisztán a tálib extrémizmus
melegágya.
„A
világ minden részéről érkező terroristák számára működnek
kiképzőtáborok. Az Egyesült Államok szervei többször
megkeresték a pakisztáni kormányt, azzal a javaslattal, hogy egy
hadművelet keretében semmisítsék meg a fegyvereseket, azonban
Pakisztán ezt elutasította” - idézett hírszerző szerveket az
Interfax
Ahogy
az FSZB egységek feltűntek a Moszkva területi kisvárosi háznál
és követelték a feltételezett fegyveresektől, hogy adják meg
magukat, azonban válaszul tüzet nyitottak.
„A
viszonzott tűz következtében ketten meghaltak közülük, egy
pedig fogságba esett” – olvasható a közleményben.
A
különleges alakulatok egyik tisztje a lábán megsérült és
kórházba szállították. A civil lakosság körében nem voltak
károk vagy sérülések.
Nem
hangzott el, hogy hol tervezték elkövetni a terrorcselekményt, de
egy orosz hírszerző szervre hivatkozva a RIA Novosti Moszkva
belvárosát nevezte meg.
„A
nyomozás érdekében nem hozzuk nyilvánosságra a pontos helyet”
– közölték.
Moszkva
számos, szórványos terrorcselekménynek volt tanúja az elmúlt
években, legutóbb a helyi Domodedovo Nemzetközi Repülőtér
érkező területén 2011. januárjában, amikor 36 ember meghalt és
180-an megsebesültek. 2010. márciusában, a moszkvai
metrórobbantásban 41 ember meghalt és körülbelül százan
megsérültek.
Jövőnk.info
Görög német konfliktus várható!
|
A
gazdasági "válság" egyik nagy vesztese Görögország! A
turisztikára berendezkedett államháztartás nem tudta tartani az
uniós követelményeket, tarthatatlanná vált a költségvetés. A
teljes államcsődöt ugyan nem mondták ki, de ez tulajdonképpen
megtörtént.
Az
Európai Unió mentőcsomag (csomagok) bedobása mellett döntött,
melyben Németország hatalmas szerepet vállalt, mivel a németek az
unió mozgatórúgója és a legerősebb gazdasági tényező!
Ezek
a hatalmas összegek nagy terhet rónak Németország nyakára és a
német társadalomra, gazdaságra, mely valószínű belső
konfliktusok alapja is lehet. Az uniós mentőcsomag elkerülhetetlen,
mivel az unió alapja megingott. Pénzügyileg az a pár ország
amelyeknek még a gazdasági háttere megfelelő, ezt a látszat
uniót fenntartani sokáig már nem tudja!
A
fokozódó problémák között, erősödő politikai (Arany Hajnal
és más európai hazafias erő)nyomás alatt tervezi a görög
kormány Németország feljelentését a még meg nem fizetett
"háborús jóvátétel" miatt, amit a görögök a német
megszállás miatt követelnek!
Ez
nem új téma a két ország között, viszont a német kormány már
többször kijelentette, hogy ők már minden "háborús
jóvátételt" rendeztek!
Görögország
hivatalosan nem nyújtotta még be követelését, de a háttérben
már most nagyon nagy a konfliktus és az ellentét a két ország
közt. Ez a lépés még nagyobb szakadékot húzhat a két ország
között és hatalmas belső problémákat hozhat magával.
Az
unió megingott alapjai így tovább fognak gyengülni, mivel ebben
az esetben Németország is élni fog nagyhatalmi tényezőjével,
melyet viszont a görög kispolgár fog a bőrén megérezni!
A
kormányoknak el kéne gondolkodni milyen játékszabályokat kell
betartani, mert ezeket a szabályokat mindig az adott rendszer írja
és széllel szemben felesleges vizelni, mert a szél az erősebb!
Alföldi
Pál - Jövőnk.info
Menekülnek a zsidók
|
Franciaországban
nagyon megszaporodtak a zsidók elleni támadások. Tavaly 614
antiszemita támadás volt. Az előző évinek majdnem a kétszeresére
nőtt a támadások száma. A támadások viszont jogosak. Jogosak,
hiszen a Franciországban élő muzulmánok odacsapnak a
kaftánosoknak a világban lezajló és zsidók által irányított
arabellenes támadások miatt. Mindennaposak lettek a verések,
fenyegetések, de már terrorakciókat is végrehajtottak a
bajkeverők ellen. Nem is csoda, hiszen mondhatjuk, hogy a fagyi
visszanyalt. A zsidók által terjesztett és az európai zsidó
politikusok által erősen támogatott multikulturalizmus árnyoldalát
most érezhetik meg ezek a bajkeverők. Az általuk támogatott és
terjesztett neoliberális eszme is visszacsapott az azt kitervelő
méregkeverőknek. A menekülés tehát megindult és menekülnek a
zsidók, hiszen süllyed a hajó, amit elsősorban ők rongáltak
meg. Nagy Britannia és az USA a kivándorlási célpont, illetve az
őshaza Izrael. Habár ott sem érezhetik majd magukat biztonságban.
Az USA szétszakadása a küszöbön áll. Mivel amerikai
honfitársaik a négerek és a dolgozni nem akaró spanyolajkúak
társadalmát hozták létre, a börtönrendszer, jogrendszer és a
rendfenntartó erők már lassan képtelenek megfékezni őket. Az
amerikai fehérek visszaszorulnak, hagyományos vallásaikkal együtt.
Nagyon sokan a négerek közül muzulmánok lesznek, sokan a
börtönökön belül. Mivel már a börtönökben is megjelent a
dzsihadista gondolkodás, így az amerikai zsidók és a jövevény
zsidók sem lesznek itt sokáig biztonságban. A helyzet ugyanez Nagy
Britanniában is. Az angol konzervativizmus és a multikulturalizmus
halálos elegye végezni fog velük. Izrael meg már így is a kész
életveszély számukra. Egy erősödő Irán és bármikor, az
iszlamista fundamentalizmus által eltűnő amerikai csalós arab
országok elintézik majd a szentföldi hittestvéreiket is. Izrael
Amerika barát előretolt bástyáinak összeomlása (Irak, Jordánia,
Szaúd-Arábia, Egyiptom) maga alá fogja temetni Izraelt is a
közeljövőben. És akkor mi marad? Igen, Európa középső része
az utolsó gyarmatok. De mi majd teszünk arról, hogy ezek ne
legyenek vonzóak a sáskahadnak!
Fazekas
József - Jövőnk.info
Irán tesztelte az új anti-hajó rakétáit
|
Az
iráni forradalmi gárda sikeresen tesztelte az új, rövid
hatótávolságú cirkáló rakétákat, amik sikeresen
elpusztították a kis- és közepes méretű célokat. Az iráni
fejlesztésű Zafar (Diadal) elnevezésű rakétát a dél-nyugati
Bandar Abbas kikötővárosban tesztelték.
A
teszt során a rakétának motorcsónakokat kellett megsemmisítenie.
A
Zafar egy rövid hatótávolságú, radarirányítású hajó elleni
rakéta, amit kis és közepes méretű célpontok elleni támadásokra
fejlesztettek ki.
Az
elmúlt években Irán folyamatosan fokozta az ország védelmi
képességét.
Sántosi
Károly - Jövőnk.info
A Közel-keleti konfliktus: Gyorsított tanfolyam kezdőknek
|
Időszámításunk
előtt 1500: A héberek meghódították Kánaán földjét
A
Tóra (az Ószövetség első 5 könyve) elmondja hogyan menekültek
el az ókori héberek (zsidók) Egyiptomból, és miként foglalták
el Kánaánt (mai Palesztinát). A héber Isten, Javhe a
”kiválasztott népét” Kánaán lakóinak elüldözésére
utasította.
Amerika és Anglia katonai erőit felhasználva, Izrael uralni akarja a régiót
Biblia;
(5Mózes 7:1): ”És
Jehova, a te Istened a kezedbe adja őket, és te verd meg őket.
Mindenképpen add őket pusztulásra. Ne köss velük szövetséget,
és ne is légy velük kegyes.” Ezek,
és más erőszakos versek, vallási és világi alapokként
szolgálják a zsidók Palesztinával szembeni követeléseit. A Tóra
kijelenti, hogy a zsidók Egyiptomból jöttek Kánaánba. A Tóra
dicsőíti a Kánaán-i fajirtást.
Időszámításunk után 0-33: Megszületett a Kereszténység Júdeában
A
lélek tanítója, a názáreti Jézus sok követőre talált
Palesztinában (akkori nevén Júdea). Megváltoztatta az Ószövetség
kíméletlen részeit, követőinek egymás iránti szeretetet
tanítva és megbocsájtást a bűnözőknek, akik megbánták
tetteiket. Jézus fizikailag megtámadta az uzsorásokat és
leleplezte a magas rangú zsidó papokat (farizeusokat), mint
képmutatókat. A farizeusok akkor befolyást gyakoroltak Júdea
római kormányzójára (Poncius Pilátusra), hogy feszítse
keresztre Jézust. Pilátus vonakodott, de meg kellett békítenie a
farizeusokat. Megkorbácsoltatta Jézust és keresztre feszítette
őt.
Jézus
követői (az apostolok) azt állítják, hogy tanítójuk három nap
után feltámadt halálából. A zsidó és római üldöztetés
ellenére, a korai keresztények tovább terjesztették Jézus
tanításait. 300 évvel később, Róma áttért a kereszténységre
(a római katolikus és a görög katolikus vallásokra).
A
zsidó farizeusok Jézus keresztre feszítésére győzködték
Poncius Pilátust. Egy igazságos ember keresztre lett feszítve,
mellyel a zsidó-keresztény konfliktus megszületett.
135: A Rómaiak leverik a zsidó lázadást
A
római időkben Izrael Júdea néven volt ismert. Ez a főleg zsidó
lakta terület volt a legellenszegülőbb római tartomány. 135-ben
a rómaiak leverték a legutolsó lázadást, mely után a zsidók
szétterjedtek mindenhol a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Ezt
a szétszóródást nevezzük diaszpórának. Miután Hadrian császár
leverte a zsidó lázadást, a szent városukat Jeruzsálemet
felégettette. Jeruzsálem át lett nevezve Aelia Capitolina-nak, és
a zsidóknak meg lett tiltva, hogy ott lakjanak. Hadrian császár
átnevezte az országot Júdeáról Sziria-Palesztinára.
790-810: A Kazár birodalom felvette a zsidó vallást
A
kazárok török eredetű népek. Birodalmuk a mai Ukrajna,
Nyugat-Oroszország, Észak-Törökország, Grúzia,
Nyugat-Kazaksztán és Azerbajdzsán területén volt. Nem tisztázott
okok miatt, az egész kazár nemesség áttért a judaizmusra. Az
alattvalók hamarosan követték őket. DNS vizsgálatok is
igazolják, hogy az askenázik kazárok.
Mikor
rusz harcosok (a mai európai-oroszok) legyőzték a kazárokat
960-ban, a kazár zsidók (mai nevükön áskenázik) megtelepedtek
szerte Európában, főleg keleten (Lengyelországban,
Oroszországban, Magyarországon, Németországban, stb.). Az
áskenázi zsidók, akiknek nincs rokoni kapcsolatuk a júdeai
zsidókkal, ma a világ zsidó népességének 80%-át teszik ki. Az
áskenázik uralják az izraeli és az amerikai politikai életet és
köztudott róluk, hogy megkülönböztetést tesznek maguk és a
sötétebb szefárdi (az eredeti) zsidók között.
Az áttért kazár birodalomnak nincs származási kötődése Judeához/Izraelhez!
1200-1900: Kiéleződött az ellentét a zsidók és az Európai "vendéglátóik" között
A
második évezred folyamán az Európában szétszóródott zsidóknak
folyamatosan menekülniük kellett minden honnan. Minden ország
ahova csak a lábukat betették, előbb vagy utóbb elüldözte és
kitiltotta őket. A zsidók azt állítják, hogy üldöztetésük
oka mások irigysége az üzleti életben elért sikereik miatt és a
keresztény népek bosszúja Jézus meggyilkolásáért. Mert
szerintük a kereszténység nem tűri meg maga mellett a judaizmust.
Ezzel
szemben Európa keresztény nemzetei azt mondják, hogy a zsidóknak
a pénzhez és a politikai hatalomhoz való gátlástalan
ragaszkodása, a becstelen üzelmeik, a kereszténységgel szembeni
támadásaik, a "gazdanép" elleni üzleti és politikai
bujtogatás a valódi oka az ”antiszemitizmusnak”
(zsidóellenesség).
Néhány
az ismertebb zsidó-ellenes eseményekből: Kitiltás Angliából
1290-ben, kitiltás Franciaországból 1394-ben, a spanyol inkvizíció
és kitiltás 1492-ben, a németországi Hep-Hep lázadás, Martin
Luther ”A zsidók és hazugságaik” esszéje 1543-ban, és az
orosz progromok.
A zsidók európai országokból való kitiltásaik történelmi térképe.
1516-1918: Palesztina Török Ottomán uralom alatt
Palesztina
földje az Ottomán Török Birodalom részévé vált 1516-ban. Az
Ottománok szigorú uralkodása idején a muszlim többség és a
keresztény és szefárdi zsidó kisebbségek Palesztinában,
általában jól megvannak egymással. Ez a tény cáfolja a sokak
által hangoztatott modern mítoszt, hogy a zsidók és az arabok
évszázadok óta háborúznak.
Késői 1800-az évek: Megszületik a cionizmus
Az
1800-as évek végére, a cionizmusnak ismert mozgalom népszerűségre
tett szert Európa áskenázi (kazár) zsidóinak köreiben. A
cionizmus célja egy zsidó ország létrehozása Palesztinában. Az
1880-as és 90-es évek alatt, a zsidó Rothschild család, a
világtörténelem leggazdagabb családja támogatja az első
"aliyah-ot". Ekkor körülbelül 20.000 zsidó vándorol ki
Palesztinába, akik közül csak 10.000 telepedett le véglegesen
ott.
Az
Ottománok megengedték ezt, de a helyi palesztinok tiltakoztak
ellene. Azonban idővel eltűrték őket, mert a zsidók a
palesztinok létszámához képest nagyon kevesen voltak. Nem
tudhatták mit jelentett valójában a hosszú lejáratú ”teve
orra” cselszövés! 1890-ban a cionista Rothschild Edmund báró
betette lábát az ajtó közé, amin az első áskenázi zsidók
becsordogáltak Palesztinába.
1897: Az első cionista kongresszus
Az
első Cionista Kongresszus Bázelben volt megtartva. A kongresszust
Teodór Herzl vezette – akit ma ”Izrael alapító atyjának”
tartanak. Herzl megjósolta, hogy a zsidó nép országának
létrehozásához 50 évre lesz szükség, és egy nemzetközi
testület lesz az, ami végül Palesztinát a zsidóknak fogja adni.
Adva,
hogy az Ottomán birodalom sohasem mondott volna le Palesztináról
önkéntesen, és az Egyesült Nemzetek Szövetsége akkor még nem
létezett, Herzl látomása figyelemre méltó. Herzl, aki minden
bizonnyal egy Rothschild ügynök volt, ma egy nagyra becsült
személyiség Izraelben.
1914-1918: Az első világháború a cionisták hasznára vált
A
”szerencse” úgy hozta, hogy 1914-ben kitört az első
világháború Európában. Hogy ebben mennyiben volt benne a
cionista zsidók keze, arról megoszlanak a vélemények. Azonban
tény, hogy a háború egymással szembe állította Britannia,
Franciaország és Oroszország ”Szövetségét” a
Németországból, az Osztrák-Magyar Birodalomból és az Ottomán
Török Birodalomból (akinek ellenőrzése alatt áll Palesztina)
álló ”Központi Hatalmakkal”.
1916-ra,
a Központi Hatalmak katonailag előnyösebb helyzetbe kerültek.
Oroszország egy kommunista forradalom előtt állt, Franciaország
borzalmas vesztességeket szenvedett, Britannia német
tengeralattjárók blokádja alatt volt, és Németországnak egy
négyzetmétere se lett elfoglalva. Németország, (aki soha nem
akarta ezt a háborút!) békét és a háború teljes befejezését
ajánlotta fel Britanniának. Ekkor indultak be cionisták!
1916 március: a cionisták ajánlata a briteknek
A
brit kormány és a cionisták nyélbe ütöttek egy piszkos üzletet.
A cionistákat Chaim Weizman, Izrael jövendőbeli első elnöke
vezette. A cionisták megígértek hogy befolyásukat felhasználva,
bele fogják rángatni a hatalmas Amerikát a háborúba a britek
oldalán, hogy Németországot és Ottomán szövetségeseit le
tudják verni. És az USA bevonásáért cserébe, a britek azzal
fogják majd megjutalmazni a cionistákat, hogy a háború után
birtokukba veszik Palesztinát a legyőzött törököktől. A britek
akartak egy zsidó országot adni a cionistáknak egy afrikai
területen, de a cionisták ragaszkodtak Palesztinához!
1916: jönnek a jenkik!
Miután
megszületett az egyetértés Palesztina sorsával kapcsolatban, az
amerikai cionisták, mint Bernard Baruch, Louis Brandeis, Paul
Warburg, Jacob Schiff, és mások, azonnal munkához láttak, hogy
Woodrow Wilsont kényszerpályára vigyék. A cionista befolyás
alatt álló sajtó a német császárból és népéből vérszomjas
embereket csinált, akiknek eltökélt szándékuk a civilizáció
tönkretétele volt. 1916-ban, az USA, az előző évi Lusitania
”eseményt” felhasználva, belépett a háborúba a britek
oldalán, az idióta ”biztonságossá tesszük a világot a
demokráciára” ürügy felhasználásával.
1917. november 2.: A Balfour-nyilatkozat
Mint
egy fizetséget egy szolgálatért, Nagy-Britannia kiadja a
”Balfour-nyilatkozatot” 1917 novemberben, egy évvel Németország
kapitulálása előtt. De a piszkos üzlet valójában 1916
márciusában lett megkötve. Az Egyesült Királyság
külügyminisztere, Arthur James Balfour által Walter Rothschild
bárónak átadott nyilatkozat megállapítja ”Őfelsége kormánya
szívesen veszi egy nemzeti haza megteremtését a zsidó nép
számára Palesztinában, és minden tőle telhető támogatást meg
fog adni ezen cél elérésére.”
A
mai cionisták november 2-át ”Balfour Nap”-ként ünneplik. A
palesztinok meg továbbra is gyászolják november 2-át, mint
fájdalmas elárulásuk dátumát.
1918: Az amerikai katonai erő megfordította a háború menetetét
Amerika
belépése a háborúba problémát jelentett a Németországnak és
az Osztrák-Magyar birodalomnak, és lehetővé tette a brit
katonáknak az Ottomán birodalom lerombolását. Az USA hadseregéhez
való csatlakozás helyett, 10,000 amerikai-zsidó önkéntes
megalakította saját egységét (Zsidó Légió) és a britek
oldalán harcolt Palesztina ” félszabadításáért!”
A háború utáni karikatúra a német katonát hátba szúró zsidót ábrázolja.
Miközben
az USA előretört a németekkel és az osztrák-magyarokkal szemben,
Németország cionistái elkezdték aláásni befogadó nemzetük
háborús erőfeszítéseit A német cionisták abban a tudatban
voltak, ha Anglia és az USA megnyeri a háborút, Palesztina
rövidesen az övüké lesz. A háború végére sok német emberben
alakult ki az a vélemény, hogy zsidóik ”hátba szúrták őket.”
1922: Brit uralom Palesztina felett
A
Központi Hatalmak elvesztették a háborút és országhatáraik meg
lettek szabdalva a ”versailles-i békeszerződés”-ként ismert
gonosz aljasság által. Három évig tartó katonai megszállás
után, Rothschild brit bábjai hivatalosan is létrehozták a ”brit
mandátumot” Palesztina felett. Elkezdődött a tömeges
bevándorlás. Az 1920-as és 1930-as évek alatt a brit katonai erők
összejátszottak a zsidó fegyveres csoportokkal az arab felkelés
brutális leverésére.
1925-1945: Adolf Hitler felemelkedése és bukása
Németország
megalázó veresége után sok német hitte, hogy a zsidó befolyás
volt felelős a háború elvesztéséért és az azt követő
Versailles-i békeszerződésért. A kegyetlen szerződés németek
millióit kényszerítette otthonaik elhagyására és hatalmas
kártérítések pénzbeli megfizetésére kötelezte. Az ezt követő
bankjegy nyomtatás mindent leromboló hiperinflációt és
depressziót okozott.
Adolf
Hitler a nemzetközi pénz kölcsönzőket a kommunizmus
támogatásával és a háború utáni gazdasági katasztrófa
előidézésével vádolta. Mikor, végül Hitler 1933-ban hatalomra
jutott, azonnal intézkedett, hogy a német bankok és a sajtó
zsidók általi ellenőrzése megszűnjön. A zsidók elítélték
Hitlert szerte a világban, és nyomást gyakoroltak a brit és
amerikai kormányokra, hogy harcoljanak Németország ellen. 1939-ben
a II. világháború elkezdődött, és megint romlásba vitte
Németországot.
1945-1948: A zsidóság népirtással kapcsolatos követelései
A
II. világháború alatt 30,000 zsidó gerilla (köztük nők és
gyerekek) csatlakozott más kommunista ”partizánokhoz” a német
katonák ellen vívott harcért. Válaszként a partizán problémára,
a németek sok európai zsidót munkatáborokba zártak. Ez egy
biztonsági intézkedés volt, háborús időkben ez bevett szokás
minden hadviselő félnél. Ugyan ezt tette Amerika és Anglia is
többek között.
Zsidó partizánok (köztük nők és gyerekek) hátba támadták a német katonáknak.
A zsidók hamarosan táborokba lettek internálva.
A
háború végére az elégtelen táplálkozás és a tífusz miatt
(melyek a "szövetségesek" által a táborok utánpótlási
vonalainak folyamatos bombázásai végett kialakult készlethiánynak
tudhatók be), sok táborlakó meghalt. A zsidók azt állítják
hogy 6 millió zsidó halála része volt egy szándékos ”gázkamrás”
népirtó programnak, a holokausztnak. Néhány történész amellett
érvel, hogy a halálesetek száma nagyon el van túlozva, és, hogy
azokat tífusz járvány okozta, nem elgázosítás.
Tekintet
nélkül arra, hogy mi a valódi igazság, a ”holokauszt”
történetét jogalapként használták fel a cionisták a zsidó
állam létrehozásáért.
1945-47: A cionisták elárultak a briteket
A
II. világháború befejeztével a megviselt Anglia szegény volt és
kimerült gazdaságilag. A felbátorodott cionisták kihasználták
ezt a lehetőséget arra, hogy létrehozzanak egy országot.
Terrortámadásokat indítottak a britek ellen – a legismertebb
ezek közül az 1946-ban végbevitt jeruzsálemi King David Hotel
(ahol Brit Mandátum Irodáinak központja) volt. A terrortámadás
91 különböző nemzetiségű embert ölt meg. Ez volt a köszönet
amit a britek kaptak a kazár zsidóktól azért, hogy ellopták
nekik Palesztinát!
A King Dávid Hotel bombázása megrázta az egész világot
1947 november: Az ENSZ feldarabolta Palesztinát
Az
USA akkori elnöke, Harry Truman támogatásával, aki nehéz elnöki
választások előtt állt és szüksége volt a cionista
támogatásra, a brit mandátummal együtt hamar szabad utat adott az
”ENSZ általi Feldarabolás”-nak, pontosan úgy, ahogy azt Teodór
Herzl előre megmondta 1897-ben. Az ENSZ általi feldarabolás két
részre osztotta Palesztinát.
Egyik
részét a kazár-európai zsidók kapták meg, akik akkor már
özönlöttek oda Európából, a másik részét a helyi palesztinok
fennhatósága alá helyezték, akinek ezek ellenére sem volt soha
semmi beleszólásuk a dolgokba. Mindössze öt hónappal a
feldarabolás után, 1948 májusában Izrael el lett ismerve egy új
államként.
1948: A cionisták terrorja az arabok kiűzésére
A
”feldarabolás” után a Palesztina izraelieknek adott felén több
millió palesztin még úgy élt, ahogy azt ők tették évszázadok
óta. Azért, hogy ”meggyőzzék” a palesztinokat otthonaik,
földjeik és városaik elhagyására, fegyveres izraeli
terrorbandák, mint az Irgun, mészárolták az arab férfiakat,
nőket és gyerekeket.
Az 1948-ban elkövetett Deir Yassin-i mészárlás a palesztinokat ősi otthonaik elhagyására kényszerítette.
A
leggyalázatosabb mészárlást Deir Yassin-ban vitték véghez, ahol
a zsidók kézigránátokat dobtak arab otthonokba, elvágták nők
és gyerekek torkait, és a hullákat kútjaikba dobták. Egyik
terrorizált arab falu menekült a másik után. Sokuk, a mai napig
menekülttáborban él. Ez felháborodást váltott ki mindenhol az
arab világban. Az 1948-as háború egy arab erőfeszítés volt az
elnyomott palesztin testvéreik felszabadításara de, az izraeliek
az amerikai támogatásból (a Hitleri Németországtól
"zsákmányolt") kapott modern fegyverekkel könnyen
legyőzték ellenfeleiket.
1954: Az izraeli ügynökök Amerikai célpontot támadtak majd az arabokat vádolták meg vele
A
legendás Mossad – izrael titkosszolgálata – jelszava az, hogy
”Csalással kell háborút csinálni.” A legelső, amerikai
célpont ellen irányuló terrortámadás 1950-ben történt meg,
Egyiptomban. Mikor az egyiptomi hatóságok elkapták az igazi
tetteseket, kiderült, hogy araboknak álcázott zsidók voltak. A
szándékuk Amerika és az arabok szembeállítása volt. Az izraeli
”elhárítás” mai napig fenntartja, hogy az izraeli kormány
semmit nem tudott a dologról. Ennek ellenére, az egy történelmi
tény, hogy az első Amerika ellenes terrortámadás a Közel-keleten
nem arabok, hanem izraeli kémek hajtották végre.
1963: ”AIPAC” – Megszületett az amerikai zsidó lobbi
Az
Amerikai Izraeli Közügyek Bizottsága (AIPAC) azzal a céllal lett
létrehozva, hogy az amerikai politikusokat rávegye Izrael
támogatására. Idővel, a szervezet Amerika legbefolyásosabb lobbi
csoportjává vált. Tagsága ma 100,000 erősen motivált adakozó
aktivistából áll – akik közül sokan jó összeköttetésekkel
rendelkező milliomosok. Mindkét amerikai párt ambiciózus
politikusai, ahogy híres újságírók és akadémikusok is, jól
tudják, hogy keresztbe tenni az AIPAC-nak karrierjük végét
jelenti.
1968: Izrael további palesztin területeket foglal el
1968-ban,
megint harcok törtek ki Izrael és egy arab országokból álló
koalíció között. A cionisták örökös áldozat szerepét
követelő állításaival szemben, Izrael kezdte el a háborút.
Izrael győztesen került ki a rövid konfliktusból, ami ”Hatnapos
Háború” néven lett ismert. A hat nap alatt Izrael még több
palesztin területet szállt meg. Emellett még szír és egyiptomi
területeket is elfoglaltak.
A
háború alatt Izrael megtámadta az USS Liberty nevű amerikai hajót
– 37 tengerészét megölve. Izrael azt állítja baleset volt, de
a szerencsés amerikai túlélők és magas rangú tisztek állításai
is azt mutatják, hogy a támadás egy szándékos kísérlet volt az
amerikai hajó elsüllyesztésére, majd Egyiptomra hárítva a
felelősséget érte.
Izrael
a mai napig folytatja brutális és megalázó ”1968-as
megszállását”, és bizonyítva a gyenge palesztinok feletti
zsarnokságát mészárlásokkal, mint Sabra és Shatila 1982-ben,
Öntött Ólom Hadművelet 2008-ban, és a napjainkban végbemenő
Védelmi Oszlop Hadművelet (2012).
2003: A cionisták 9/11-et egy Irak elleni háború elindítására használták fel
Irak
elnöke, Szaddam Husszein, az elnyomott palesztinok egy katonailag
erős védelmezője volt. Irak területének egy részére fáj a
foguk, amit a cionisták ”Nagy Izrael”-nek hívnak (az
Ószövetségben a Nílus (Egyiptom) és az Eufrátesz (Irak) közötti
terület). Azért, hogy elérjék hosszú távú céljukat a régió
uralására, Husszeint el kellett távolítani.
Az
izraeli Mossad és az amerikai CIA által kitervelt és véghezvitt
szeptember 11.-ei ”hamis zászló” támadások az amerikai nép
féldühítését szolgálták, mely végül szabad utat biztosított
korlátlan háborúkra (a globalizmusért és a cionizmusért) a
Közel-Keleten és Közép-Ázsiában. 2003-ban az USA kormány
eleget tett a cionista követeléseknek és lerohanta Irakot. Szaddám
Husszeint, aki semmi rosszat nem tett Amerikának elfogták és
kivégezték. Több, mint 5,000 amerikai katona, és 500,000 iraki
vesztette életét az iraki háborúban.
2011: A cionista Amerika meggyilkolta Kadhafit
A
líbiai vezető, Muammar Kadhafi régóta kritizálta Izraelt.
Kadhafi végig kitartott amellett, hogy Izrael hamisan vádolta őt
amerikai katonák meggyilkolásával egy németországi diszkóban.
Egy brit rendőrnő, Yvonne Fletcher meggyilkolásával, és a Pan Am
103 repülőjárat felrobbantásával.
Kadhaffi
nyilvánosság előtt vádolta a cionistákat amerikai Kennedy elnök
meggyilkolásával azért, mert JFK meg akarta akadályozni Izraelt
nukleáris fegyverek előállításában. Izraelnek jelenleg több,
mint 200 nukleáris bombája van.
Kadhaffi
legfőbb bűne az volt, hogy az nyers olaj kereskedelmében az eddig
kizárólagosságot játszó dollárt (értéktelen papírlapot)
felváltotta az aranyra. Ezzel a tettével meg is pecsételte a
sorsát.
2011-ben,
a NATO légitámadásokat indított Líbia ellen, miközben a CIA
által kiképzett ”lázadók” hadműveleteket hajtottak végre a
szárazföldön. Mint Szaddám Husszein, Kadhafi is életével
fizetett antiszemitizmusáért.
2012 és utána: Irán és Szíria következnek
Mint
Irak és Líbia, úgy Irán és Szíria is szintén akadályozzák az
Izraeli terjeszkedést a Közel-Keleten. Amerika és a NATO - Izrael
bábjai dolgoznak a függöny mögött mindkét kormány
elüldözésére. Előbb-utóbb bele lesznek rángatva a háborúba
Izrael érdekeiért.
Hogy mi lesz a végjáték?
A
cionisták a Tórát (az Ószövetség első 5 könyve)idézik, mint
Palesztinához való jogosultságuk alapját, ahonnan a rómaiak
2,000 évvel ezelőtt elüldözték őket. A bibliai vers, amiből a
vallásos és istentagadó zsidó összeesküvése származik a
Teremtés könyvében van leírva (1Mózes 15:18): ”Ezen
a napon Jehova szövetséget kötött Ábrahámmal, ezt mondva: 'A te
magodnak adom ezt a földet az Egyiptom-folyótól a nagy folyóig,
az Eufráteszig' “(Irak).
A
két kék sáv az izraeli zászlón a két nagy folyót jelképezi. A
cionisták sose fognak megpihenni, amíg el nem lopták Egyiptom
nyugati részét, egy nagy részt Irakból, Libanonból, Szíriából
és Jordániából (és Szaúd Arábia déli részét). Közel-kelet
térképének ilyen radikális átrajzolásához egy nagyszabású
regionális (vagy globális) háború lesz szükséges.
(tomatobubble.com)
Fordította:
Márton László - Jövőnk.info
Adrian Salbuchi: A készülő világkormány
|
A
nyitott szemmel járó, logikusan gondolkozó emberek a világ elmúlt
éveinek, mondjuk úgy 2001. szeptember 11 óta bekövetkezett
eseményeit látva mind azt kérdezik: Mi történik? Egyre erősödő
erőszakhullám, háborúk, kézzelfogható hazugságok, megszállás,
megrendezett támadások, társadalmi zavargások, elszegényedés,
romlás és halál. A világ egy veszélyes és szánalomra méltó
hely lett és nincs jele a javulásnak…
A
logikus kérdés: Miért? Miért történik mindez? Magyarázhatjuk-e
az emberi gonoszsággal? Esetleg a tudatlansággal? Lehetséges, hogy
csupán egy sor rossz döntésről van szó fontos ügyekben?
Szinte
mindenkinek van saját filozófiája szerinti kész válasza ezekre a
kérdésekre. A legracionálisabban gondolkozók azt mondják csupán
teljesen normális emberek rossz döntéseiről van szó, ebben a
mai, egyre összetettebb világban. Az optimisták vállat vonnak és
azzal söprik félre a problémát, hogy háborúk, üldöztetés,
szegénység és korrupció mindig is voltak a világban. A
pesszimisták, mint mindig, sajnálkozva hangoztatják, hogy
mindennek vége, különösen, ha a „térj meg, mert 2012-ben itt a
világvége” kategóriához tartoznak. Mit higgyünk akkor?
Elöljáróban néhány szó az „összeesküvésekről”
Akinek
a fenti magyarázatok egyike sem nyerte el a tetszését, és úgy
érzi, a világ problémáit szándékosan idézték elő, az
események folyását pedig egy maroknyi ember irányítja,
vigyázzon, mert könnyen összeesküvés elméleteket gyártó
őrültnek bélyegezhetik.
Túlságosan
ne aggódjunk emiatt, mert akik számára a globális hatalmak
működésének alternatív magyarázatai csupán „összeesküvés
elméletek” azok a) vagy teljesen tájékozatlanok, és szerintük
a világ olyan, amilyennek a tévé mutatja, vagy b) rövidlátóak a
kulcsfontosságú, hosszú távú geopolitikai kérdésekben, vagy c)
szándékosan próbálnak másokat megtéveszteni és érdekeltek a
globális hatalmi elit védelmében, amely mindig kényelmetlenül
érzi magát, ha valaki reflektorfény alá helyezi őket. Ebben a
cikkben csupán az utolsó kategóriának szentelünk néhány sort.
Az
„összeesküvés elmélet” vádját megcáfolni egyáltalán nem
olyan nehéz feladat, mert legtöbbször normális emberi
viselkedéseket bélyegeznek ezzel a kifejezéssel. Mi lenne, ha
összeesküvést kiáltanánk minden alkalommal, amikor kettő vagy
több ember közös érdekből vagy egy közös cél érdekében
összeül, hogy tevékenységüket koordinálják és egyesítsék
erőiket céljaik gyorsabb és biztosabb megvalósításáért?
Ilyesmit nap mint nap látunk saját környezetünkben, az iskolában
vagy akár saját családunkban. Az ilyen emberi viselkedés annyira
hétköznapi, hogy senki sem tartja említésre méltónak, kivéve,
ha a világ hatalmasai teszik ugyanezt.
Minden
alkalommal, hogy valaki kijelenti, néhány hihetetlenül gazdag és
befolyásos ember összefogott, hogy együtt elérjenek egy közös
célt, bizonyos emberek, bizonyos csatornákon azonnal kiáltozni
kezdik, hogy „Összeesküvés elmélet!” és mindent megtesznek,
hogy az ilyen következtetéseket csírájában elfojtsák és
ellehetetlenítsék.
Hogyan
képzelheti bárki, hogy a hatalmasok összefogtak saját érdekeiket
előmozdítandó? Tenne ilyet egy befolyásos helyzetben lévő
ember? Egy politikus, üzletember vagy vállalkozó? Ilyen nem
történhet! Hogyan merészeli bárki is azt állítani, hogy a
globális bankárok összeesküdtek, hogy a pénzügyek manipulálásán
keresztül minden gazdaságot, piacot, kormányt és a médiát
hatalmuk alá hajtsanak? Hogyan állíthatja bárki, hogy a világ
hatalmasai a Trilaterális Bizottsághoz vagy a Külkapcsolatok
Tanácsához hasonló szervezeteket hoznak létre, hogy legfontosabb
tervüket, a világkormány megalakítását támogassák? Hogyan
lehet bárki annyira paranoiás, hogy azt feltételezze, a hatalom
arra használja erejét, hogy „saját embereit” helyezze a
Fehérházba, a parlamentbe, a Downing Street-be, a Casa Rosada-ba
(argentin elnöki palota) vagy a világ legnagyobb médiumainak
főszerkesztői székébe? Hogyan feltételezhetnénk, hogy a
hatalmon lévők még több hatalmat akarnak?
Ez
a fővonalas média és az utca emberének reakciója, amikor az
egyértelműen közös célokkal, érdekekkel rendelkező
bankárokról, olajmágnásokról, hadipari cégekről,
politikusokról és szervezeteikről, bankjaikról, lobbijukról és
hadseregeikről van szó, akik azért szövetkeznek, hogy vagyonukat
és hatalmukat felhasználva teljhatalmat szerezzenek társadalmunk
felett. Mindez annyira egyértelmű, hogy csak a rendkívül naiv
emberek (vagy az elit által fizetett szemtelen elemzők) hiszik
ennek ellenkezőjét. Naiv lenne azt gondolni, hogy Soros György
soha nem veszi fel a telefont, hogy terveit megbeszélje Henry
Kissingerrel vagy Christine Lagarde-dal, vagy, hogy David Rockefeller
soha nem vacsorázik a Rothchild, Morgan vagy Warburg családok
tagjaival.
Ne
hagyd, hogy az „összeesküvés” szó megtévesszen! Akik ezzel a
címszóval akarják elhallgattatni a nyitott szemmel járó és
logikusan gondolkozó embereket, azért teszik, mert tudják, nincs
rájuk nézve veszélyesebb, mint a nyitott szemmel járó és
logikusan gondolkozó emberek. Most nézzük meg hogyan is működik
a világ. Hívhatod összeesküvésnek, vagy aminek tetszik.
A világkormány
A
maroknyi, igen befolyásos és gazdag kisebbség által megálmodott
világkormány felállításának terve több évszázadra vezethető
vissza. Gyökerei a politika színpada mellett, a társadalmi,
kulturális és vallási körökből erednek, gyakran szimbolikusan
„okkultista” felhanggal.
A
törekvést a jelenkorban leginkább „Új világrendként”,
„Egységes világként” vagy mostanában egyszerűen
„globalizációként” emlegetik. Mindegy minek nevezzük, a tény,
hogy a nemzeti szuverenitás – ami nem más, mint a nép
szabadsága, hogy a saját sorsukat befolyásoló döntések
meghozataláért felelős nemzetállamokat alkosson – mára annyira
elmosódott fogalommá vált, hogy alig akad, aki jelentését képes
lenne megfogalmazni. Ez a tendencia talán elfogadható lenne, ha a
nemzeti szuverenitás háttérbe szorulása elősegítené az
emberiség egészét érintő globális problémák megoldását,
azonban az egyre növekvő szegénység, az éhezés, a terjedő
betegségek és az egyre több térséget érintő háborúk egészen
más képet mutatnak. Miért? Azért mert a világkormány nem a
közjót előtérbe helyező, erős globális intézmények
munkájából, hanem egyes szektorok hasznát és érdekeit előnyben
részesítő magánintézményekből ered. Ha létezik egyetlen,
szinte soha nem említett jellemző, amivel leírhatnánk a szemünk
előtt felemelkedő világkormányt az az, hogy „privát”.
Magánhatalom
Kezdjük
az alapoknál: A világot ma nem az igazság, nem a közérdek iránti
elkötelezettség, nem a nemzetközi jog vagy a morális értékek,
és nem is a demokrácia irányítja. A világot jelenleg a hatalom
irányítja és ezt a hatalmat egy apró, zsarnoki kisebbség
jogtalanul ragadta magához. Mit értünk hatalom alatt?
Először
is a hatalom azt a képességet jelenti, amellyel a megtervezett,
támogatott, megszervezett és végül kivitelezett tettek a kívánt
rövid, közép és hosszú távú eredményeket hozzák. A hatalom
az az erő, ami az ellenállás erejétől függetlenül is képes
véghezvinni céljait, illetve képes bizonyos események
megtörténtét megakadályozni, függetlenül azok erejétől, ha
kell háború által.
Ez
magában foglalja a politikát, a gazdaságot, a pénzügyi és
üzleti világot, a technológiát, a kultúrát, a pszichológiát
és (a legvégső esetben) a háborút. A hatalom gyakorlásához az
összes rendelkezésre álló erőforrás összehangolt és
intelligens felhasználására van szükség a konkrét célok
elérése érdekében.
Másodszor,
fontos megkülönböztetni a formális hatalmat a valós hatalomtól.
A médiában a formális hatalom, mint például a kormányok vagy
pénzpiacok által magas szinten elért eredményeket mutatják
nekünk. A dolgokat ténylegesen mozgató valós hatalmi erők
azonban ritkán láthatóak. Ők tervezik meg, hogy mi, mikor, hol és
ki által történik. Most a valós és formális hatalom közötti
szimmetriák segítségével vizsgáljuk meg, hogyan működik ez a
globális rendszer:
A
valós hatalom politikai, gazdasági és társadalmi folyamatokat
hajtó diszkrét, proaktív szerkezetek és szervezetek köré
összpontosult. Ezek a folyamatok vonatkozhatnak egy nemzetre,
területre, társadalmi rétegre, köz- vagy magánintézményre,
vagy ezek kombinációjára. A valós hatalom hatékonysága a
folyamatosságban rejlik, ami lehetővé teszi, hogy erejét a
hatalom összpontosítására használja. A valós hatalom olyan,
önmagukban sokszor láthatatlan eszméket fűt, amelyek azonban
nagyon is látható eredményeket hoznak.
A
formális hatalom a valós hatalomtól eredő stratégiákat és
döntéseket kivitelező szerkezetek köré összpontosult. Ide
tartoznak a vezető multinacionális cégek, transznacionális
bankok, média monopóliumok, a legfontosabb egyetemek és az egyes
országok legmagasabb szintű kormánytagjai (elnökök,
kabinettagok, kongresszusi képviselők, bírák). A formális
hatalom szerkezetei felelősek az alacsonyabb szintről eredő magas
szinten bekövetkező hatásokért.
A
hatalomért folyó harc sok szempontból hasonlít a szörfözésre.
Mindkettő esetében fontos egyensúlyban maradni, nem szabad leesni
a deszkáról, rugalmasan kell irányítani a sebességet, az irányt
és a dőlésszöget. A jó szörfösök megtanulják meglovagolni a
hullámokat. Fontos megértenünk a hatalom alapvető és kegyetlen
törvényét: Akik a hatalom birtokában vannak, céljaik elérésére
és érdekeik előmozdítására használják hatalmukat és a
hatalmat nélkülözők kénytelenek viselni a hatalommal bírók
tetteinek következményeit. Ebben rejlik a legtöbb ország
problémájának gyökere is, hiszen a hatalom már a nem a közös
emberi érdekekért küzdő szerkezetek kezében van.
A piramis
A
hatalmat legkönnyebb az üzletvilághoz hasonlítva megérteni,
hiszen a modern vállalat több évszázad alatt fejlődött
kulcsfontosságú „privatizált” hatalommá, átvéve az
irányítást a közintézményektől, alapvetően privát, három
szintre osztható gazdasági szerkezetek kezébe helyezve azt:
A
részvényesek a cég valós tulajdonosai, de nem folynak bele a cég
irányításába és inkább a pénzügyekre, mint a gazdasági
termelésre koncentrálnak. Az igazgatók a részvényeseket
képviselik és a cég működését az ő érdekeik szerint
felügyelik. Legfőbb feladatuk a részvényhozamok minél kisebb
költséggel elérhető növelése, így a kapitalista vállalat
alapvetően társadalomellenes szerkezet. A menedzserek a vállalat
napi szintű vezetésével megbízott jól fizetett alkalmazottak.
Általában jól kiképzett, keményen dolgozó szakértők, akik
tehetségükkel viszik előre a céget.
A
világkormány alapvető szerkezete már ma is létezik, de egyelőre
még kevésbé észrevehető, mert a „kormány” koncepciójához
köthető minták még nem láthatóak. Mivel a hatalom magánkézben
van, a világkormány inkább hasonlít a fent leírt hagyományos
magánhatalmi szerkezetre. Ez a globalizmus alapja is, ahol a hatalom
szintén magánkézben van és a demokrácia az előnyben részesített
politikai rendszer, amivel a privát hatalmi szerkezetek a kormányt,
például a pénzen keresztül irányítják.
Éppen
ezért a nyilvános hatalom – a „kormány” – a legtöbb
országban csupán a döntéshozói szerkezet (elnök,
miniszterelnök, kongresszus, parlament, stb.) alacsonyabb szintjén
helyezkedik el. A közép- és magas szintű döntéshozói hatalom a
nemzeti kormányok és országok felett áll, így nekünk, a népnek
nincs beleszólásunk a minket érintő döntésekbe. Vizsgáljuk
meg, hogyan néz ki a globális hatalom hierarchiája a gyakorlatban:
Legfelsőbb szintű döntések (értsd: a világ „tulajdonosai”) – a geopolitikai szint
Az
üzletvilágban a felső szintű döntéseket a részvényesek
hozzák. A világkormányban ez a hatalmi elit kiváltsága. Néhány
nagyhatalom kivételével, mint az USA, Nagy-Britannia, Oroszország,
Kína vagy Franciaország, a nemzeti kormányoknak nem sok
beleszólása van a felső szintű döntésekbe, ahol az igazi
hatalom a világ urainak kezében van. Ezt a hatalmat a következő
főbb, geopolitikai tengelyek koordinálják:
Agytrösztök
– Kompakt, hierarchikus, nagyhatalmú tervezőközpontok globális
hálózata. Közülük néhány ismertebb a Külkapcsolatok Tanácsa
(CFR), Trilaterális Bizottság, Bilderberg csoport, Chatham House,
Világgazdasági Fórum vagy az Új Amerikai Évszázad Projekt
(PNAC). Feladataik közé tartozik az összetett politikai,
gazdasági, pénzügyi, technológiai, katonai és kulturális
folyamatok hosszú távú alakítása, egy konzisztens, fenntartható
és összetett geopolitikai modellbe integrálva őket, a hosszú
távú nemzeti, regionális és globális hatalom elérése
érdekében.
Pénzügyi
dinasztiák – Sok generáció óta óriási gazdasági, pénzügyi
és társadalmi hatalommal rendelkező családok, mint a Rothchild,
Rockefeller, Morgan, Mellon, Bin-Laden, Buffet és hasonlók.
Királyi
és nemesi dinasztiák – Évszázadok óta óriási társadalmi,
gazdasági, vallási és pénzügyi hatalommal rendelkező családok
(mint a brit, holland, spanyol, belga uralkodócsaládok, vagy
Franciaország, Németország, Ausztria, Olaszország és Portugália
koronázatlan nemesei). Szoros kötelékek fűzik őket iszlám
megfelelőikhez és az USA vagy a távol-kelet pénzügyi
„nemességéhez”.
Vallási
szervezetek – A kulcsfontosságú vallások politikai szerkezetei,
különösen a Vatikán, az Anglikán egyház, a Lutheránus és
Kálvinista egyházak, a Zsidó Szanhedrin vagy számos Evangéliumi
szervezet, amely nyíltan cionista elveket vall. [Fontos megjegyezni,
hogy itt szervezetekről és azok bizonyos befolyásos, sokszor
beépült vezetőiről, tagjairól nem az egyes vallások tagságáról
van szó. „Mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az
Úr azt nézi, ami a szívben van.” (I. Sámuel 16:7) – Idők
Jelei]
Nemzetek
feletti politikai szervezetek – Idetartozik a szabadkőművesség,
a cionizmus, a nemzetközi szociáldemokratizmus, a nemzetközi
kereszténydemokratizmus és számos civil és lobby szervezet. Ez a
globális hatalom piramisának legmagasabb lépcsőfoka. Az
„illuminátus” hagyomány minden részét megtalálhatjuk itt: a
pénzhatalmat képviselő „öregek” egész kerekasztala ez, a
híres dinasztiák, királyi családok, sejkek, vatikáni és egyéb
papok, rabbik és nemesek egész sora, akik közül a „világ
királya” egy napon felemelkedik. Ez az utolsó lépcsőfok.
Szervezett
bűnözés – Nem meglepő, hogy a szervezett bűnözés
együttműködik a törvényes hatalommal, sőt előfordulhat, hogy a
hatalom hozta létre különféle „operatív megállapodások”
keretében. A határok igen homályosak, mivel számos szervezett
bűnözői csoport sikeresen beágyazódott a törvényes
szervezetekbe, beleértve olyanokat, mint a CIA, MI6, Mossad, DEA,
FBI, SEC, egyes pénzintézetek, tőzsdék és katonai vagy
biztonsági erők.
Középszintű döntések (a „döntéshozók”) – A stratégiai szint
A
privát üzletvilágban az ilyen jellegű hatalom az igazgatók
kezében van. A világkormány esetében ez néhány nagyjátékosra,
például multinacionális cégekre, transznacionális
pénzintézetekre, média monopóliumokra, nagy egyetemekre és a
nemzeti kormányok egyes szektoraira (különös hangsúllyal a
külpolitikai, gazdasági és védelmi ügyekre) utal.
Óriási
források felett rendelkeznek, amelyekkel, többek között, előre
jóváhagyott jelöltek és pártok politikai kampányait
finanszírozzák, ügyelve a hitelesség látszatának megőrzésére,
hogy a szavazók úgy érezzék, ők választják meg azokat, akik
irányítani fogják őket. Hívjuk ezt mondjuk a „demokrácia
színjátékának”.
A
monopóliumot élvező médiaszervezetek intenzív rövidtávú
pszichológiai hadműveleteket hajtanak végre (például választások
előtt), miközben az oktatási rendszer közép- és hosszú távú
pszichológiai nyomást gyakorol, hogy a lakosság nagy része
higgyen, elfogadja és megkérdőjelezés nélkül magáévá tegye a
„demokrácia színjátékát”.
Alacsonyabb szintű döntések (napi szintű ügyek) – az „ügyvezetői” szint
Az
üzletvilágban ezek a dolgok az ügyvezetők vagy menedzserek
kezében vannak. A világkormány szemszögéből nézve ez a szerep
a „hatóságok”, értsd kormányok, rendfenntartó szervezetek,
fegyveres és biztonsági erők, felügyeleti szervek, stb. kezében
összpontosul. Ide tartozik az „elnök”, az ügyvezető hatalom
fejeként, a „miniszterelnök”, a képviselők, a bírák és a
kormány törvényhozói szervezetei.
Éppen
ezért egy nemzet elnöke vagy miniszterelnöke, kormányzása rövid
ideje alatt csupán rövidtávú ügyvezetői, döntéshozói
hatalommal bír. Országaink szárnyaszegett elnök-vezérigazgatói
ők, akiket az elit által gondosan előre kiválasztott ellenzék
folyamatosan szorongat.
A dinamika
A
konfliktusok egy másik komoly forrása, hogy a pénzügyi, gazdasági
és társadalmi folyamatok egymástól eltérő dinamikával és
úgymond saját „ütemezéssel” rendelkeznek.
Pénzügyek
(gyorsütemű változások) – A modern technológiáknak
köszönhetően a pénzmozgások valósidőben történnek, miközben
a világ pénzügyi játékosai spekulációikat vagy befektetéseiket
egyik piacról a másikra, egyik valutából egy másikba irányítják,
szuperszámítógépek, összetett szoftverek és telekommunikációs
hálózatok segítségével a nap 24 órájában a hét minden
napján.
Dinamika:
A pénzügyek „ütemezése” másodpercben, esetleg percben
történik és javarészt automatikus. Ez a hatalmas előny
magyarázza, hogy miért uralkodik a pénzvilág mindenek felett.
Gazdaság
(közepes ütemű változások) – A gazdasági folyamatok a
pénzügyeknél sokkal lassabban mennek végbe, hiszen egy autó,
repülőgép, TV legyártásához, egy ruha megvarrásához, egy
szolgáltatáshoz, az ezekhez szükséges tudás elsajátításához
idő és energia kell.
Dinamika:
A gazdaság „ütemezését” napokban, hetekben, hónapokban, sőt
években mérjük. A valós gazdaság sokkal lassabban működik,
mint a természetellenesen fölé rendelt virtuális pénzvilág.
Társadalom
(lassú változások) – A mentális paradigmákat, morális
értékeket, társadalmi szokásokat, stílusokat, stb. vezérlő
kollektív folyamatok a gazdaságnál is lassabban mennek végbe.
Manapság hihetetlen társadalmi és kulturális „átformálás”
megy végbe globális szinten. A társadalmi változásokat két fő
eszköz segítségével érik el:
Az
oktatási rendszer: A globális elit terveinek támogatása
szempontjából fontos társadalmi, kulturális, gazdasági és
politikai témák oktatását eltorzították, megfertőzték,
lebutították és fejtetőre állították.
A
média: Világnézetünk és a „valóság” torzítása mellett a
média, a szórakoztatóipar segítségével, demoralizáló,
destruktív, sokszor perverz tartalmakat közvetít az ókori
„cirkuszt a népnek” elv alapján, a modern technika újításaival
megspékelve.
Dinamika:
A társadalmi és kulturális változások igen lassúak. Ütemezését
évtizedekben, generációkban, sőt évszázadokban mérjük.
A világhatalom „kerekei”
A
globális geopolitikai hatalom szerkezete nagyjából a
következőképpen néz ki:
Vezető
multinacionális társaságok – Az ipar, szolgáltatóipar,
kiskereskedelem, olajipar, energiaipar, bányászat, R&D, hadügy,
légiközlekedés, élelmiszeripar, mezőgazdaság, vegyipar,
építőipar, szállítmányozás, tanácsadás, stb. Fortune 500
cégei. Magán pénzintézetek – Inter- és transznacionális
bankok, pénzügyi tanácsadók, hitelminősítők, tőzsdék,
alapkezelők, biztosítók és viszontbiztosítók, nyugdíj és
befektetési alapok, stb. Országos és nemzetek feletti többoldalú
entitások – Nemzetközi valutaalap (IMF), Világbank,
Inter-American Development Bank (IADB), Nemzetközi Fizetések Bankja
(BIS), minden központi bank, kiemelve a Federal Reserve bankot és
az Európai Központi Bankot, az ENSZ, stb.
Egyetemek
és akadémiák – A politikatudományokra, nemzetközi és
kormánykapcsolatokra és a közgazdaságra specializálódott
intézmények (például: Harvard, MIT, Columbia, Princeton, Yale,
Johns Hopkins, Chicago, Stanford, Georgetown, Oxford, Cambridge,
London School of Economics). Multimédia monopóliumok – The New
York Times, Washington Post, Newsweek, CNN-Time Warner, CBS, MSNBC,
Fox, BBC, The Economist, Der Spiegel, Foreign Affairs, Reuters.
Kormányok
– Kulcsfontosságú helyi és külpolitikai, gazdasági, pénzügyi
és monetáris pozíciók.
Ahhoz,
hogy az Új Világrend elérje céljait ennek a hatalmi keréknek a
megfelelő irányba kell forognia, amit az agytrösztök és
geopolitikai tervezőközpontok hálózata a vezetőfülkéből
diszkréten, de nem titokban, viszont rendkívül következetesen
irányít. A rendszer a hatalom minden egyes fontos fogaskerekének
konkrét forgatókönyvet készít, hogy az előírt ütemezés
szerint tegyék a dolgukat.
Ez
egy igen összetett hierarchiával rendelkező, rendkívül
fegyelmezett, piramisszerű rendszer és megfigyelhetjük, hogy a
piramison lefelé haladva a működtetők és szereplők száma egyre
nő és ezzel arányosan egyre kisebb fogalmuk van az összképről,
a terv egészéről. A titkosszolgálatokhoz hasonlóan mindenki csak
annyit tud, amennyire szerepe betöltéséhez szüksége van és csak
a csúcson állóknak van rálátásuk az egész helyzetre, illetve
csak ők tudják hol állnak a legfőbb terv teljesítésében.
Akiket érdekelnek a szimbólumok azoknak az amerikai egydollároson
látható mindent látó szemet tudnám felhozni példának.
A pénzhatalom
A
pénzhatalom rendkívül demokráciaellenes. Számomra mindig
meglepő, amikor politikusokat, a médiát, egyes értelmiségieket,
akadémikusokat vagy más véleménynyilvánítókat hallok a
demokráciáról beszélni, azt sürgetve, hogy mindenki mindenhol a
demokrácia elvei szerint cselekedjen, de soha egyetlen szót sem
szólnak a pénzügyek vagy a gazdaság demokratizálásáról. Ez
tabu téma, annak ellenére, hogy mindenki látja, a pénzvilág és
a gazdaság a lehető leg demokráciaellenesebb és kifejezetten
diktatórikus elvek alapján működik. Az a baj, hogy azok, akik
megtehetnék – újságírók, elemzők, politikusok – nem mernek
felszólalni.
“Poderoso
Señor es Don Dinero” – A pénz nagy úr – írta Don Francisco
de Quevade y Villegas spanyol költő négy évszázaddal ezelőtt,
és valóban hihetetlen látni, hogyan menetel előre ez a „nagyúr”,
egyre nagyobb hatalom birtokában a jelen vészterhes században is.
A
világkormány a küszöbön áll. Évtizedeken keresztül amolyan
globális árnyékkormányként működött, mindvégig készülve az
igazi, nyilvános színrelépésre, a hivatalos, „törvényerejű”
világkormány megalakulására. Olyan rendszert kényszerítenek a
világra, amelyben a „demokráciának” és a kapitalizmusnak
sajátos értékei vannak, amelyeket a részvételhez el kell
fogadnunk, beleértve olyan transzcendentális értékeket is, mint
az igazság vagy a boldogság. A világkormány állampolgárainak
fel kell adniuk saját gondolkozásukat ennek a tudati (tehát nem
politikai vagy gazdasági) rendszernek a javára.
A
demokrácia és a kapitalizmus tudati rendszerek. A legtöbb ember
észre sem veszi, hogy gondolkodását is ezek a rendszerek
befolyásolják. Ezért a demokrácia és a kapitalizmus egy
diktatórikus rezsimet képviselnek. A diktatúra, vagy
parancselvűség a társadalom feletti teljes irányítást jelenti
és ez soha nem volt még olyan erős a történelem folyamán, mint
most. A demokratikus és kapitalista rendszerek parancselvűsége
olyan kifinomult, hogy még a vágyainkat is a rendszer határozza
meg. Azt kívánjuk, amit a rendszer akar, hogy kívánjunk.
Ennél
egyértelműbben nem fogalmazhatunk. Amennyiben az igazi demokrácia
a nép, azaz a többség érdekeit hivatott képviselni, a közjó és
közérdek védelme mellett, akkor kimondhatjuk, hogy ma sehol sincs
demokrácia a világon, mert az a színdarab, amit demokrácia néven
játszunk, teljes mértékben demokráciaellenes és kizárólag a
pénzhatalom érdekeit szolgálja.
Aki
ezt nem érti meg, az nem értheti meg, hogy miként is működik ma
a hatalom a világon és így soha nem értheti meg mi a baj és
miért tartunk ott, ahol tartunk. Enélkül pedig nincsenek válaszok
és nincsenek megoldások.
Adrian
Salbuchi, argentin politikai elemző, író és rádiós műsorvezető.
Számos geopolitikai és gazdasági témájú könyve jelent meg
spanyolul és a legutóbbi, „Az eljövendő világkormány:
Tragédia vagy reménység?” angol nyelven, ami saját weboldalán
megvásárolható. A szerző, a Second Republic Project alapítója,
jelenleg számos argentin és nemzetközi vállalat stratégiai
tanácsadója.
– New
Dawn -
(Fordította:
idokjelei.hu)
Szemfényvesztés újra?
|
A
magyarországi baloldal nem létezik. Ha ideológiai alapokat
tekintjük, akkor meghalt Kádárral, ha pedig történelmi szinten
vizsgáljuk meg a dolgot, akkor azt mondhatjuk, hogy sosem volt
ilyen.
A
baloldali eszmék alapját megalapozó zsidó Marx és Engels szavai
százmillió ember halálát okozták a későbbiekben. Ezzel az
eredménnyel nevezhetjük az általuk kialakult kommunista eszmét
pusztítónak és károsnak. Nem csoda, hogy a kommunizmus
szélsőséges formái, illetve az anarchizmus sem tudott egyértelmű
eredményeket felmutatni a munkás és dolgozó tömegek számára.
Vele
valami véget ért, és ez fáj még mindig a tömegeknek
A
parlamentáris demokráciában működő mérsékelt irányzat, a
szociáldemokrácia sem tudott hatékonyan politizálni a munkás és
paraszt tömegek érdekében. Történelmi szinten így a munkás és
paraszt tömegek képtelenek voltak társadalmi súlyuknak megfelelő
politikai nyomást kifejteni. Magyarországon a helyzet még
szélsőségesebb, hiszen a magyar politikai bal élére, vagy a
második vonalba szinte mindig a zsidó bajkeverők kerültek.
Nincs
ez másképpen ma sem. A magyar politikai életben éppen csak túl
vagyunk a félidőn, de a háttérben megbújó cionista
háttérhatalom kezében a média nagy részével és óriási
összelopott tőkével már építi az országot tovább pusztítani
akaró terveit.
A
2010-es választások a liberális baloldal politikai megsemmisülését
okozták majdnem. Hozzá kell tenni, hogy nem lett volna kár értük.
A Fidesz vezette csapat sem tud hatékonyan az országért és
lakosaiért kiállni, nem utolsó sorban azért, mert a zsidó
háttérhatalom oda is befészkelte magát stabilan. De mozgolódás
van a rendszerben, hiszen a baloldali politikai mozgás megindult.
Lehet, hogy néhány orbáni elszólás a bankrendszerrel
kapcsolatban kiverte a biztosítékot?
A
bankrendszer a mindenkori zsidó uzsora alapja bármilyen történelmi
kort vizsgálunk meg. Az IMF és a hozzá kapcsolódó bankrendszer
nem akar hallani arról, hogy a bankok profitjához hozzányúljon
valaki. Nagy a lehetősége annak is, hogy a balliberális oldalon
csoportosuló zsidó kritikus tömeg minden erejét összeszedi,
mielőtt végleg megszünteti a magyar élet létalapját a
Kárpát-medencében. Ezt már jól előkészítette a cionista banda
az ún. nemzeti radikális páston is felügyeletet gyakorolva, a
hazaszerető tömegek feltérképezésével és párhuzamos
leépítésével. Csak a megfelelő ember, a megfelelő név, illetve
a megfelelő stílus és a megfelelő mondanivaló szükséges ahhoz,
hogy szétverje a jelenlegi, neki nem tetsző rendszert. A
gondolkodni nem akaró, sajtóval befolyásolt buta tömeg az alapját
adja majd a színjátéknak, ami 2014-ben lefolyik majd.
Rájöttek,
hogy az MSZP kiöregedett, belülről szétesett és a korosodó
támogatói hamarosan elhagyják ezt a világot.
A
szegfű már kevés, a kávéjuk lefőtt
Az
LMP nem tudott kitörni a fővárosból, támogatottsága kicsi és
képtelen volt a magyarellenes SZDSZ nyomdokaiba lépni. Most pedig a
szakadás előtt áll, aminek az oka egyszerű. Van egy valóban zöld
része a pártnak, amelynek a középpontjában az európai zöld
program áll, míg a másik része erősen kapcsolódik az elmúlt
évtizedek neoliberális és zsidó vérszívókhoz. A szakadással
az esélytelenek körébe léptek a következő választáson, csak
egyes csoportjaik mehetnek be a parlamentbe az Együtt 2014
színeiben.
A
csapat típusos, de egyedül nekik sem megy
A
DK és Gyurcsány egy ortodox balliberális irányzat lett, élen az
öszödi szemfényvesztővel. Gyurcsány személye pedig inkább
terhes lenne az új csoportnak, mint hasznos. Elsősorban az idősebb
korosztály szélsőbalos szárnya támogatja majd.
Hithű,
de már lejárt a lemeze
És
ott van a Milla élén a legalizált drogkultúrát Magyarországra
bevezetni akaró Juhász Péterrel, aki védte már a cigányokat,
támadta az új médiatörvényt és mondhatjuk, hogy szembement a
józan és normális magyar ember mindenféle erkölcsével. A
kendermagosok harcosából lett a Milla vezetője és a
zsidó-cionista háttérhatalom szóvivője (biztos, hogy nem kevés
összegért).
Juhász
Péter a kendert nem tudta legalizáltatni, de ennek ellenére már
megint kábítja a népet
A
Milla a Magyar Szolidaritás Mozgalommal és Kónya Péterrel,
illetve a Haza és Haladás Egyesülettel, élén a libás Bajnaival
próbál betörni Együtt 2014 néven a politikai színtérre. Juhász
és csapata Bajnaival és a régi SZDSZ csúszómászóival akar
visszajönni, illetve szélsőséges gondolkodásával egy újabb
kulturális és társadalmi armageddont elindítani.
Együtt
a hányinger koalíciója
És
mi lenne az eredménye?
1,
totális zsidó térnyerés 2, cigányok elszabadulása, 3, teljes és
mindenre kiterjedő magyarellenesség, 4, végső csapás a magyar
fiatalokra és családokra, 5, az ország teljes és totális
kiszipolyozása és az élet ellehetetlenítése.
Abban
biztosak lehetünk, hogy a szél összefújja a mocskot 2014-ben és
egymás nyakába fognak borulni az előbb felsoroltak.
Összefújva
a szemét: SZDSZ, Milla, MSZP, LMP, zsidók és még ki tudja…
Azonban
a mocsoknak van egy jó tulajdonsága, mégpedig az, hogy
eltakarítható. De ez már a mi feladatunk lesz.
Jövőnk
Infó - Tényfeltáró Munkacsoport
Pártalapításról pró és kontra
|
Mozgalmunk
háza táján elmúlt évben lezajlott változások viharában, valós
érvek híján gyakran merült fel velünk szemben „vádként”,
hogy pártot akarunk alapítani. (Nonszensz módon pont azok
részéről, akik pártalapítást kezdeményeztek.) Most, hogy a
Jobbik hitelét vesztette, és tagadhatatlanul csúszik lefelé a
lejtőn, szintén többekben megfogalmazódik a pártalapítás
kérdése. Alábbiakban ezt a kérdést vizsgáljuk meg, pro és
kontra, álláspontunk kifejezésével.
A
pártalapítás mellett érvelők szerint ez az egyetlen esély, hogy
beleszólhassunk a nagypolitikába, és nemzetérdekű változásokat
lehessen elérni. Ezeknek az embereknek, jó szándékuk teljes
elismerése mellett is azt kell, hogy mondjuk: nem ebben a világban
élnek! Nemcsak hogy naivnak, de egyenesen vaknak kell lenni, hogy
valaki azt gondolja, hogy ebben a rendszerben bármiféle beleszólást
lehet szerezni, pláne gyökeres változásokat elérni,
parlamentáris úton.
A
hungarista elődökre való hivatkozás is sántít. Egyrészt mert
eleve más idők jártak akkor. A társadalom még nem agymosott,
fogyasztói tömeg volt. Az emberek aktívak voltak, hittek a
jövőben, és bíztak. A Nyilaskeresztes Párt is többszázezres
tagsággal bírt. És némileg más volt még a rendszer is. Másrészt
pedig Szálasi ennek ellenére már akkor azt mondta: "Parlamentáris
úton a hatalmat addig lehetett megszerezni, amíg a politikai
hatalom nem volt a zsidóság kezében. Amint a zsidóság a
politikai hatalmat is megkaparintotta - teljesen mindegy, hogy
közvetlenül vagy közvetve, és hogy politikai hatalmát
közvetlenül vagy közvetve gyakorolja - teljesen kizárt,
parlamentáris úton a hatalmat átvenni. Az így hatalmat gyakorló
zsidóság mindent vérbe vagy anarchiába fojt. Ellenszere: a
népmozgalom."
Mára
a helyzet csak romlott. Társadalmi öntudat nincs. Az emberek
fásultak, bizalmatlanok, inaktívak. Napjainkra pedig kiábrándultak,
nem csak a pártokból, de lassan az egész rendszerből. A pártok
taglétszáma szánalmasan alacsony, a választásokon a részvételi
hajlandóság maga a parlamentáris demokrácia cáfolata. Akiket még
szavazásra lehet buzdítani, azokkal gyakorlatilag mindent meg lehet
etetni. Lásd az elmúlt választások eredményeit. Maga a rendszer
pedig a nemzet szempontjából csak rosszabb lett. A pártrendszer
eleve egy beteg találmány, ráadásul a nemzetellenes erők
játszótere. Az említett történelmi kor óta ezek az elemek
teljesen kezükbe kaparintották azt, és a maguk érdekei szerint
alakították tovább. Méghozzá úgy, hogy ott a nemzet hiteles
képviselői labdába se rúghassanak. Komolyan gondolni azt, hogy
ezen a térfélén tényleges eredmény érhető el, szánni való
naivitás!
A
Jobbik „sikere” megszédített, és a későbbi fejlemények
tanulságának levonása helyett a mai napig bűvkörében tart
némelyeket, nem tudnak elszakadni a parlamentáris demokrácia
gondolatától. Képtelenek felmérni, hogy a Jobbik eredményeinek
jó részét (a korkövetkezmény mellett) a hatalmi számításnak
köszönheti. (Pl. legalább utólag fel kellene ismerni, hogy ha a
hatalom nem akarja, akkor a Magyar Gárda nem kap kiemelt
sajtóvisszhangot.) Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a
szegedista párt, mint olyan, valós fenyegetés nem jelentett a
rendszernek. (A párttal bekerülő valódi hazafiak egy minimális
kockázati tényezőként jelentek meg, szemben a zsidósított, és
már az elején zsarolhatóvá tett és korrumpálódott
pártvezetéssel – erről később.) Nem csoda, hogy a párt hamar
besimult a rendszerbe, és lózungokon túl alig menő
tevékenységével csalódást okozott előbb a radikális
hazafiaknak, majd szép lassan a többi szavazónak is.
Ha
mindezeket, és a levonható tanulságot (ez idáig nem kerülhetett
tisztán és hitelesen nemzetérdeket képviselő párt a rendszerbe)
figyelmen kívül hagyjuk, akkor is marad a pártrendszer és
pártoskodás értelmét firtató kérdés. Bejutott „a párt” –
na és? A jobbikos képviselők maguk panaszkodnak, hogy semmibe nem
látnak bele, javaslataikat lesöprik, beleszólásuk pedig semmibe
nincs. Egy 17 százalékos pártról van szó. De beszélhetnénk az
MSZP-ről, vagy bármelyik más pártról. A kérdés tehát: hol itt
a nagypolitikába való beleszólás? Sehol! Arról pedig végképp
ne álmodozzon senki, hogy a rendszer megbízható és beavatott
pártjai mögött álló, milliárdokkal játszó és országokat
irányító zsidó világbirodalom majd kormányra hagy evickélni
egy alulról jövő, valóban nemzetérdeket képviselő erőt! Elég
az álmodozásból, tessék felébredni!
A
nagypolitikába való beleszólás és a változások kivívásának
parlamentáris úton való lehetőségéről tehát ennyit! Van még
egy momentuma a pártban való gondolkodásnak, amit még felhoznak
néhányan, és amiben – az első felvetéseket gyorsan elfelejtő
józanság mellett – több ráció van. Ez pedig a parlamentáris
rendszer anyagi forrásainak kihasználása. Azaz a játékban való
részvétel azzal a szándékkal, hogy az így megszerezhető
forrásokkal legyen biztosítva a más irányú működés. Kvázi az
állam megfejése, az amúgy is szétszórt (nem mellesleg tőlünk
zsákmányolt) anyagiak hasznosítása.
Utóbbit,
a játéktér biztosította, más kihasználható lehetőségekkel
együtt - melyekre itt nem térünk ki - tekinthetjük eszköznek.
Eszköznek és semmi másnak! Ez számunkra csupán ilyen szemszögből
jöhet számításba, eshetőségként, és az sem holnap. Pláne nem
tekintjük ezt központi és elsőrangú kérdésnek.
A
kérdés túlhangsúlyozása, pláne ahhoz fűzött naiv álmok
helyett megvan a határozott és szilárd elképzelésünk a nemzeti
érdek érvényesítésének útjáról. Melynek első lépéseit már
meg is tettük. Elképzelésünket, illetve azok időszerű elemeit a
későbbiekben fogjuk ismertetni.
Bánfalvi
Béla - Jövőnk.info
Érpatak nem tűr tovább
|
Varga
Domokos György
Érpatak
nem tűr tovább
Esettanulmány
a balliberális média „zsigerből elkövetett”
valóságtorzításáról
A
„zsigerből követte el” kifejezés a szóban forgó ügyben
Érpatak polgármesterétől származik. Dr. Orosz Mihály Zoltán
azzal a kéréssel fordult néhány nemzeti elkötelezettségű
szerkesztőséghez, hogy ossza meg olvasóival „az Érpataki Modell
liberális lejáratási kísérletének tényfeltáró
cikksorozatát”. E cikksorozatban állította a valótlanságokat
közlő újságíróról, hogy a „becstelen csúsztatást”,
„ferdítést” „zsigerből követte el”.
Habár
az Új médiatörténelem címmel összefogott tanulmányokban
figyelmünket a rendszerváltás kezdetei és a Fidesz elsöprő
választási győzelme (2010) közötti időszakra fókuszáljuk, ha
ennek az időszakasznak a megértését akár korábbi, akár későbbi
események elemzése elősegítheti, átlépünk az időkorláton.
Ezt tesszük most is, ugyanis mind a „lejáratási kísérlet”,
mind pedig a polgármester kérése a 2013. évhez kötődik.
Legalábbis dátum szerint. Valójában a most vizsgált történet
egész hazai rendszerváltásunk média- és törzsi csatározásainak
beszédes sűrítménye, megjelenítője – éppen ezért érdemesül
kitűntetett figyelmünkre.
A
történet főszereplői
-
Érpatak – egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kistelepülés
-
dr. Orosz Mihály Zoltán – Érpatak polgármestere
-
Tódor János újságíró
-
coMMMunity.eu – „a szélsőjobboldali eszmék magyarországi
terjedése ellen tiltakozók kezdeményezésére 2010 őszén indult”
világhálós portál
-
Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ)
A
történet dióhéjban
Dr.
Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester nyilvános ünnepséget
– megemlékezést – szervezett települése egyik
közintézményében. Ezen megjelent Tódor János újságíró is. A
polgármester először távozásra szólította fel, majd rendőri
segítséggel kivezettette a rendezvény helyszínéről. A MÚOSZ
nyilatkozatban állt ki az újságíró mellett és a jelenség
ellen.
„Statáriális”
ítéletalkotás
Ezen
a szemléletes kifejezésen itt és most azt a gyors, felületes,
súlyosan elmarasztaló, mondhatni megsemmisítő erejű
véleményalkotást értjük, amely a dióhéjban – tehát
felületesen – megismert történet nyomán születik a gyanútlan,
jóhiszemű átlagolvasóban. Szükségszerűen az a megítélés
támad benne, hogy a polgármester úr durván visszaélt hatalmával,
s az újságíró eltávolíttatásával akadályt gördített a
tájékozódási és a tájékoztatási szabadság (a szólás- és a
véleménynyilvánítási szabadság) érvényesülése elé. S ezzel
egyetemben a jóhiszemű átlagolvasó mindjárt azt is helyénvalónak
ítéli, hogy a MÚOSZ mint szakmai érdekvédelmi szervezet teljes
mellszélességgel kiállt Tódor János újságíró mellett. S
végezetül: e jóhiszemű átlagolvasóban mély ellenérzés fog
lerakódni Érpatak településsel és „önkényuralmista”
polgármesterével szemben.
Mindez
kiváltképp indokolttá teszi, hogy tüzetesebben is szemügyre
vegyük a történteket. Ha ugyanis kiderülne, hogy a rögtönzött
– „statáriális” – ítéletalkotásunk súlyosan elhibázott,
és az újságíró és a MÚOSZ magatartása valójában nem az
igazság kiderítését, hanem sokkal inkább elfedését szolgálta;
a polgármester intézkedése pedig valójában nem a tájékozódási
és tájékoztatási szabadság korlátozására irányult, hanem a
valóság szokásos – személyesen is megtapasztalt –
eltorzításának megelőzésére; akkor mindebből messzemenő
következtetéseket vonhatnánk le. És nem is csak a szóban forgó
esetre nézvést, hanem rendszerváltozásunk egészére...
A
történet előzménye
A
polgármesternek és az újságírónak volt már alkalmuk
„találkozni” egymással. Tódor János három részes
cikksorozatot írt Orosz Mihályról ezzel a címmel: Egy
Szálasi-hívő polgármester ámokfutása I-III. A cikksorozatot az
Átlátszó nevű hírportál közölte. Érpatak polgármestere
helyreigazítást követelt, méghozzá nem kevesebb, mint 29 –
huszonkilenc! – tényállítás vonatkozásában. A
sajtó-helyreigazítási kérelmet a hírportál teljes terjedelmében
közzétette.
Nos,
úgy véljük, hogy ekkora „tévedéssorozat” (hazugságsorozat)
elkövetésének nagyon alapos oka, illetve indítéka kell, hogy
legyen. És hasonlóképpen nagyon alapos okot, illetve indítékot
kell feltételeznünk a legtekintélyesebb magyar újságíró-szövetség
magatartásánál is, hiszen végül is egy huszonkilencszeres
„hazudozó” védelmében állt ki. Joggal feltételezhetjük,
hogy ezeknek az indítékoknak médiatörténeti jelentőségük van.
A
hazugságsorozat
Az
előzmények alapján már sejthető, hogy a polgármester személye
és tevékenysége közéletünk olyan témáit érinti és olyan
kérdéseit veti fel, amelyeknél ritkaságszámba megy a tárgyilagos
– valóságnak megfelelő – tényleírás és állásfoglalás,
annál gyakoribb viszont a csúsztatás, hamísítás, vagy épp
színtiszta hazugság. Az még megfejtésre és eldöntésre vár,
hogy a „zsigerből” – törzsi elfogultságból vagy
leküzdhetetlen igazodásvágyból – való megközelítés már
eleve eltorzítja magát a látást (az ismeretek tényszerű
befogadását), vagy „csupán” a látottak tudatos és módszeres
eltorzítására ösztökél. Egy bizonyos: a 29 helyreigazítandó
„tényállítás” és a velük szemben felsorakoztatott tények
és érvek kiváló alkalmat teremtenek számunkra ahhoz, hogy egy
gyakorlati példán, egészen közelről vehessük szemügyre a
magyar tömegközlés egyik legnagyobb rákfenéjét: a kétfelé
szakadt valóságot.
Első
cikk
Az
újságíró tényállítása A helyreigazítási kérelem szerinti
valóság
Cikksorozatunk
a magát közbiztonság-javítónak, munkahelyteremtőnek hazudó
szociális faluprogramot, az úgynevezett „érpataki modellt”
kiagyaló és megtestesítő érpataki polgármester, Orosz Mihály
Zoltán személyiségét, eszméit, sorozatosan törvényeket, emberi
méltóságot és személyiségi jogokat sértő tevékenységét
vizsgálja. 1./ Nem hazudjuk az általam kidolgozott és már
nemzetközi érdeklődést is kiváltó (Finnország, Anglia,
Ausztria, Olaszország, Németország, Franciaország, Lengyelország)
Érpataki modellről, hogy közbiztonság-javító és
munkahelyteremtő, mert valóban az, ugyanis ezt a helyi rendőrségi
statisztikák is és a modellt alkalmazó településeken elért
eredmények is egyértelműen bizonyítják. 2./ Polgármesteri
tevékenységem nem sért sorozatosan törvényeket, emberi
méltóságot és személyiségi jogokat sem.
Érpatakon
az újhungarizmus nem holmi elszigetelt szélsőjobbos hőzöngés,
unatkozó fajmagyarok hobbipassziója, hanem a községi közélet
szerves része. Ezen állítás valótlan, mert Érpatakon a
szélsőjobbos hőzöngésnek, unatkozó fajmagyarok hobbipasszióját
képező újhungarizmus nem a községi közélet szerves része.
Budai
Gyula elszámoltatási kormánybiztosnak, a mezőgazdasági tárca
államtitkárának is, akinek persze esze ágában sem volt a magát
törvények fölött lebegőnek képzelő polgármestert
elszámoltatni... Ezen állítás azért valótlan, mert 1./ Budai
Gyulának azért nem volt esze ágában elszámoltatni, mert egy kb.
250 milliós éves összköltségvetésű településen, ahol van
közel 70 milliós megtakarítás, ott nem kellett vizsgálódnia és
2./ egyébként sem merült fel semmilyen bűncselekmény gyanúja
Érpatakon. 3./ nem képzeltem magamat soha törvények fölött
lebegőnek, ugyanis ez a valótlan kifejezés csak a lejáratás
céljából lett közzétéve minden alap nélkül.
Miközben
a köztörvényes bűncselekmény miatt jogerősen elítélt Orosz
2009 és 2010 között egy éven át illegitim módon bitorolta a
polgármesteri pozíciót, a képviselőtestület megkerülésével
írt alá szerződéseket, megállapodásokat, rendelkezett a község
költségvetésével. Ezen állítás valótlan, mert
1.
/ jogszerűen soha életemben nem ítéltek el
2./
egyetlen egy másodpercig sem bitoroltam a polgármesteri tisztséget
3./
nem vagyok olyan személynek tekinthető, akinek jogerős elítélés
miatt megszűnt volna a polgármesteri tisztsége
4./
2009 és 2010 között egy éven át illegitim módon nem bitoroltam
a polgármesteri pozíciót
5./
a képviselőtestület megkerülésével nem írtam alá
szerződéseket, megállapodásokat
6./
a képviselőtestület megkerülésével nem rendelkeztem a község
költségvetésével
A
legfőbb bajom az érpataki modellel, hogy nem tudom, mi is az, pedig
húsz évig voltam képviselő. A fele sem igaz. Az általam
kidolgozott és a nevemhez kapcsolódó Érpataki Modell kapcsán
amit állítunk, az minden a valóságnak megfelelő és teljesen
igaz.
A
lényege az ennek a közbiztonsági programnak, hogy az Orosz vezette
önkormányzat a szabálysértési bírságokat a szociális
ellátásból vonja le, ami szerintem teljesen törvénytelen. A
polgármester aláírat egy üres papírlapot, egy biankót, amire
aztán azt ír rá, amit akar. Ha nem írod alá, nem kapsz egy
fillért sem és kizárod magad a közmunkából. Öt és fél év
alatt nem sikerült elérni, hogy egy dokumentumot kiadjon nekünk a
községi gazdálkodásról. Ezen állítás valótlan, mert
1./
az általam vezette önkormányzat a szabálysértési bírságokat a
szociális ellátásból nem vonja le
2./
soha nem írattunk és nem íratunk alá semmilyen üres papírt,
biankót
3./
soha senkinek nem mondtuk, soha senkit nem kényszerítettünk azzal,
hogy „Ha nem írod alá, nem kapsz egy fillért sem, és kizárod
magad a közmunkából.”
4./
a községi gazdálkodásról rendszeresen beszámolunk és szükség
esetén dokumentumokkal is alátámasztjuk. Orgovánék részére
bemutattuk az egész gazdálkodásra vonatkozó dokumentumokat.
Az
érpataki büntetések, így például a gyommentesítések sorozatos
elmulasztása ügyében körbejártam a dolgokat: Bakti Péter mezőőr
járja a települést és neki kell lefotóznia a portálokat
büntetés céljából. Ezen állítás valótlan, mert Bakti Péter
mezőőr nem azért járja a települést, hogy büntetés céljából
fotózza le a portákat, hanem azért, hogy a helyi rendelet alapján
és a hatályos jogszabályok alapján a portákat elhanyagolókat az
önkormányzat felszólítsa a kötelezettségei teljesítésére, és
ha ennek valaki nem tesz önként eleget, csak akkor bünteti meg az
önkormányzat.
Az
eljárásokat mindannyiszor az Érpataki Mezőőri Szolgálat
kezdeményezi, amelynek a jogszabályok szerint nem lenne joga a
község belterületén intézkedni. Ezen állítás valótlan, mert
1./
az eljárásokat nem minden alkalommal a mezőőr kezdeményezi, az
eljárást bármelyik lakos is elindíthatja, ugyanis volt amikor ezt
konkrétan pl. Szőllősiné Fitos Éva kezdeményezte. 2./ Bakti
Péternek és Oláh Krisztiánnak mint önkormányzati
alkalmazottaknak igenis van ellenőrzési jogkörük a belterületen,
ugyanis ezt a polgármester egyéb munkáltatói jogköre gyakorlása
keretében a munkaköri leírásban utasításba adhatta és adta is
részükre, és a szabálysértés jelzése alkalmazotti viszonytól
függetlenül is állampolgári kötelezettség.
Ugyanakkor
tudomásom van róla, hogy verekedés miatt Baktit jogerősen
elítélték. Ezen állítás valótlan, mert Bakti Pétert
tevékenysége elején intézkedés közben egy cigány származású
család kapával, kaszával, villával felfegyverkezve megtámadta,
és ő nem futott el, hanem megvédte magát, mely cselekményével
kapcsolatban a hatóságok intézkedéssel fejezték be az eljárást,
úgy ítélve meg az adott szituációt, hogy Bakti Péter a több
személy által ellene irányuló kapás-kaszás-villás támadás
során túllépte a jogos védelem szabályait.
Második
cikk
Az
újságíró tényállítása A helyreigazítás szerinti valóság
Egy
Szálasi-hívő polgármester ámokfutása
1/
Nem vagyok Szálasi-hívő, pláne abban a negatív értelemben nem,
melyet a szélső liberális sötét véleménydiktatúra
képvisel-követel-parancsol. 2./ Nemzetközi érdeklődésnek és
elismertségnek örvendő modellépítő munkásságom nem ámokfutás,
hanem országos és nemzetközi hírű példamutatás és
közösségszolgálat.
A
matek-fizika tanárból immár a második ciklusban Érpatak
polgármesterévé avanzsált Orosz Mihály Zoltán... Ezen állítás
valótlan, mert matematika-fizika szakos középiskolai tanárból,
teológusból és joghallgatóból nem a második ciklusban, hanem
már a harmadikban választottak meg polgármesternek.
a
spirituális úton járó férfi, a homo viador Ezen állítás
valótlan, mert a spirituális úton járó férfit teológiai
szaknyelven nem homo viadornak, hanem homo viatornak nevezzük.
A
Lángoló Női Rend, amely ugyancsak az érpataki polgármester
elmeszüleménye... Ezen állítás azért valótlan, mert a Lángoló
Női Rend nem az érpataki polgármester elmeszüleménye, hanem egy
Magyarországon törvényesen működő egyházi intézmény, kvázi
szerzetesi rend.
Néhány
hónapja az elhívatott érpataki polgármester doktori, dr. titulust
biggyesztett a neve elé. Kérdésemre, hogy miféle doktort is
tisztelhetünk személyében, elmondta, hogy a Sophia Perennis Egyház
teológiai képzésén két év alatt szerezte a fokozatot
„Kérdeztük, mikor láttuk, hogy néhányszor dr.-ként ír alá,
hogy mikor és hol doktorált, de erre soha nem volt hajlandó
válaszolni” – kommentálta Gagna János önkormányzati
képviselő a rejtélyes kisdoktorit." Ezen állítás valótlan,
mert 1./ Dr. Orosz Mihály Zoltán nem biggyesztett doktori címet a
neve elé, hanem a törvényesen működő Sophia Perennis Theológiai
Akadémián szerzett (theológiai) doktori címet (ami nem azonos a
tudományos doktori fokozattal) és 2./ nem kettő év alatt, mert
annyi idő alatt nem lehet doktori címet szerezni, hanem hetes (7)
év alatt. 3./ A folyamatban lévő tudományos doktori fokozatának
kutatási területe: Az üdvösség ember, az Isten eredeti képének
helyreállítása a lélekben. A (metefiziko-tradícionális)
transzcendentális pneumeto-pszichológia alapjai. Ez soha senki
előtt nem volt és ma nincs eltitkolva.
mélyszegénységben
élő faluból „kiirtó", két lábon járó modell Ezen
állítás valótlan, mert Érpatak nem egy mélyszegénységben élő
falu, ugyanis az összköltségvetésének kb. 30 százaléka
megtakarítás. Az Érpataki Modell nem jár két lábon, ugyanis az
egy koherens, konzekvens és kompetens elvrendszer és módszertan a
vidéki települések problémáinak hatékony megoldására.
Érpatak
község honlapja egy valóságos új hungarista fórum Ez egy
alaptalan rágalmazás, ugyanis az újhungarista fórumok teljesen
más jellegűek és más honlapokon találhatók, s nem az érpatak
önkormányzatának hivatalos honlapján.
A
módszerei ellen fellépőket, tiltakozókat – legyenek azok az
önkormányzat képviselői, jogvédők vagy sajtómunkások –
pedig azonnal beperelni. Ezen állítás valótlan, mert nem az
Érpataki Modell módszerei ellen fellépőket pereljük be, hanem a
jogsértőket.
Érpatakot
...a beavatottak már a hazai újhungarizmus vidéki fellegváraként
emlegetnek Ezen állítás valótlan, mert semmiféle beavatottak nem
emlegetik Érpatakot a hazai újhungarizmus vidéki fellegváraként.
az
újhungarista jelmezverseny első fordulójára, amelynek kezdetén a
magyar mellett a német himnuszt is meghallgatták az egybegyűltek,
az árpádsávos zászlóval feldíszített általános iskolában
került sor Ezen állítás valótlan, mert Érpatakon soha nem volt
újhungarista jelmezverseny, így ilyet az érpataki általános
iskolában sem rendeztek.
Harmadik
cikk
Az
újságíró tényállítása A helyreigazítás szerinti valóság
Egy
Szálasi-hívő polgármester ámokfutása Szálasi Ferenc
vonatkozásában a vélemény-nyilvánítás szabadságát és a
toleranciát hirdető liberálisok által kötelezően előírt
fékevesztett gyűlölet elutasításából és megtagadásából nem
következik a vallási értelemben vett hívővé válás és a
példaképként való követés és imádat. Hamis az a liberális
tematizáció, mely szerint vagy gyűlöljük, vagy imádjuk, hamis
az a következtetés is, hogy aki nem gyűlöli, akkor már az
mindenképpen imádja és követi is. Szálasi Ferenc életét és
történelmi szerepét is az ellene irányuló szélsőséges uszítás
és vad gyűlölködés helyett (és nélkül) igenis újra kell
értékelni és a helyére kell tenni, mint ahogyan minden történelmi
kort és személyt így kell vizsgálni és értékelni, még ha ez a
médiaterrorral megerősített, szélsőségesen uszító és
felforgató véleménydiktatúrának olykor nem tetszik is. A
történelmi értékeléseket elvek, princípiumok és értékrendek
alapján és nem a média-szuggesztió által fenntartott
közösségmegosztó és uszító előítéletek és gyűlölködések
által kell elvégezni.
Az
egykori nyilas nemzetvezetőt példaképként emlegető... Ezen
állítás valótlan, mert Szálasi Ferencet pontosan: „mártírhalált
halt nemzetvezetőnek” neveztem, ugyanis ő is – akár a szintén
mártírhalált halt Tisza István miniszterelnök – egy
törvényesen megválasztott országvezető volt, akit egy
törvénytelen rezsim meggyilkolt.
2009.
november 3-án magánlaksértésért jogerősen felfüggesztett
szabadságvesztésre ítélte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Bíróság Ezen állítás valótlan, mert egész életem során
eddig jogszerűen soha nem ítélt el bíróság. 2009. november 3-án
egy jogtipró és törvénysértő ítélet született,
magánlaksértésért jogerősen soha nem kaptam felfüggesztett
szabadságvesztést semmilyen bíróságtól.
Fel
kellett volna állítani, ám erre a közigazgatási hivatal
törvénysértő hanyagsága miatt nem került sor. Ezen állítás
azért valótlan, mert jogtipró és törvénysértő ítélethez nem
kapcsolódhat joghatás, ezért a közel hét éves polgármesteri
tevékenységem alatt idő közben soha nem kellett volna a
polgármesteri tisztségemből felállni, az a harmadszori
megválasztásom során soha meg nem szakadt, hanem töretlenül és
megszakítatlanul fennáll.
ezáltal
kvázi a közigazgatási hivatalból hülyét csináló érpataki
községvezetőnek adva igazat, hogy a vonatkozó jogszabályok
szerint neki nincs jogköre arra, hogy a munkakör átadását
kikényszerítse Ezen állítás valótlan, mert 1./ A közigazgatási
hivatalból soha nem csináltam hülyét, 2./ ugyanis a polgármesteri
tisztséget soha nem kellett volna átadnom jogszerűen meghozott
ítélet miatt, ugyanis törvénysértő ítélethez nem fűződhet
joghatás, és 3./ a jogtipró és törvénysértő ítélet sem
mondott ki polgármesteri tisztséggel összefüggésben lévő
bűncselekményt; 4./ a törvénysértő ítélet nem létezik, azt
ugyanis a Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette.
a
szavazóit etető-itató kampánya folytán ... ismét ő lett a falu
ura Ezen állítás valótlan, mert nem a szavazóim etetése-itatása
miatt lettem polgármester, hanem a korábbi ciklusban felmutatott
országos hírű teljesítményem által.
Érpatak
polgármestere, amilyen alkalmakkor a Magyar Nemzeti Arcvonal katonai
gyakorlójában, páncélsisakban feszítő Orosz Mihály Zoltán
beszédeiben Szálasit is példaképül állítja a község lakói
elé. Ezen állítás valótlan, mert a kitörésnapi alkalmakkor
katonai gyakorlóban vagyok ugyan, de ez nem a Magyar Nemzeti
Arcvonal gyakorlója, hanem a Becsület Légiójának formaruhája.
Visszautasítom az Magyar Nemzeti Arcvonal nevű hazafias
szervezetnek a szélsőségesen kirekesztő és intoleráns
liberálisok vélemény-diktatúrája és média-terrorja általi
sötét értelmezését.
akik
polgármesterük akaratának engedelmeskedve a nyilas eszméket a
közigazgatás részévé tették Ezen állítás valótlan, mert a
valóságnak megfelelően nem állítható az, hogy Érpatakon a
nyilas eszméket tettük a közigazgatás részévé, ugyanis abból
a tényből, hogy a szélsőségesen kirekesztő és intoleráns
vadliberálisok vélemény-diktatúrája és média-terrorja általi
sötét történelemhamisító értelmezést nem valljuk magunkénak,
ebből még nem következik, hogy „Érpatakon a nyilas eszméket
tettük a közigazgatás részévé”.
Tudomásom
van róla, hogy Érpatak Község polgármesterének korábban a
bíróság a polgármesteri tisztséggel összefüggésben elkövetett
bűncselekmény miatt a büntetőjogi felelősségét megállapította,
így az (...) ítélet jogerőre emelkedésének napján a
polgármester e tisztsége megszűnt. Ezen állítás valótlan, mert
jogszerűen soha nem állapítottak meg velem kapcsolatban
polgármesteri tisztséggel összefüggésben elkövetett
bűncselekményt, így polgármesteri tisztségem soha nem is szűnt
meg. Ezzel kapcsolatban csatolom a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
18.Bf.657/2011/2. számú jogerős végzését, mely ezt pontosan
kifejti és megerősíti.
A
tényszerű cáfolatok felsorolása és az ezeken alapuló,
pontonkénti helyreigazítási kérelem után Érpatak polgármestere
ezzel zárta levelét:
„A
szerző álláspontunk szerint súlyosan megsértette a sajtó
hiteles tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét, melyet a
hatályos sajtótörvény szerint sokoldalúan, tényszerűen,
időszerűén, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan kell
teljesítenie. A tudósítás valótlan tényállításokat
tartalmaz, lényeges információkat elhallgat, illetve tévesen
közöl. A megjelentek alkalmasak az olvasók véleményének negatív
befolyásolására és negatív értékítélet kialakítására Dr.
Orosz Mihály Zoltán polgármester személyével kapcsolatban. Ezt
igazolják az atlatszo.hu weboldalán a cikkhez és a riporthoz
fűzött rendkívül pejoratív hozzászólások. A további jogvita
elkerülése érdekében nyomatékosan kérjük Önöket a
helyreigazítás határidőben történő megjelentetésére ugyanúgy
(azonos módon, helyen és nagyságrendben), valamint kérjük a
cikkhez fűzött súlyosan becsületsértő gyalázkodó
hozzászólások törlését is. Ezek elmaradása esetén
haladéktalanul sajtó-helyreigazítási, büntető és kártérítési
eljárást fogok kezdeményezni a T. Címmel szemben.”
Nos,
a 2012. május 15-én kelt levélben foglalt tények és nyomatékos
figyelmeztetések hatására a szóban forgó hírportál – mint
említettük – teljes terjedelmében közölte az érpataki
polgármester helyreigazítási kérelmét. Itt akár vége is
szakadhatott volna a történetnek, ám Tódor János újságírót
29 helyreigazított „tévedése” sem tántorította el küldetése
végrehajtásától. Tegyük mindjárt hozzá, hogy – mint látni
fogjuk – Orosz Mihály polgármester bértollnoki megbízatást
sejt Tódor újabb fellépése mögött; mi viszont úgy véljük,
hogy tehette „szent meggyőződésből” is, vagy akár a
„politikailag korrekt” újságíró-szalonhoz való igazodás és
tartozás vágyából fakadóan is...
A
történet második szakasza
Tódor
János újságíró újabb akciójára egy újabb „kitörésnapi”
visszaemlékezés adott alkalmat. Az újságíró megjelent s szó
nélkül helyet foglalt a polgármester szervezte és meghirdette
nyilvános ünnepségen, méghozzá a coMMMunity.eu, azaz „a
szélsőjobboldali eszmék magyarországi terjedése ellen tiltakozók
kezdeményezésére 2010 őszén indult” világhálós portál
tudósítójaként. Orosz Mihály mint a rendezvény házigazdája
távozásra szólította fel, ennek azonban ő nem tett eleget. Ekkor
kérte a polgármester a rendőri segítséget.
Természetesnek
tekinthetjük, hogy ezek után Tódor János nem a megemlékezésen
történtekről tudósított, hanem az eltávolítását ecsetelte és
a rendezvény egészét minősítette a maga módján, mégpedig a
coMMMunity.eu portálon megjelent cikkben: Eltávolították a
jogvédőt és az újságírót a Kitörés Napjáról (2013. február
9.). De hogy önkéntes vagy megbízásos küldetésének – „a
szélsőjobboldali eszmék magyarországi terjedése ellen”
–magasabb szinten, eredményesebben tudjon eleget tenni, panasszal
fordult mind a Magyar Újságírók Országos Szövetségéhez, mind
pedig az ügyészséghez. Miként nemsokára kiderül, ezt utóbbival
már az egy évvel korábbi rendezvény során is próbálkozott, ám
hiába. Az újságírók szövetségét mozgósítani azonban csak
most adódott lehetősége, s meg is kapta a teljes támogatást. A
MÚOSZ testületi állásfoglalást hozott az ügyében, az esetet –
ugyancsak a maga módján – ismertette médiaszakmai honlapján és
az ügyészséghez benyújtott panaszt is közzétette .
Hogy
megint szemügyre vehessük a balliberális média példaértékű
megtestesítőinek jellemző gondolkodásmódját és munkamódszerét
(beleértbe jellegzetes szóhasználatát, nyelvpolitikáját), a
honlapon megjelent „tényállításokat” ismét szembeállítjuk
a helyreigazíttató „sértett” szerinti valósággal. Több mint
figyelemre méltó, hogy válaszképpen a balliberális média
sajátos – „politikailag korrekt” – nyelvpolitikájára
(vagyis a demokráciát felülíró, a politikai erőteret erősen
befolyásoló nyelvhasználatára) az idők során kialakult a
„nemzeti oldal” sajátos nyelvhasználata, nyelvpolitikája..
Második
rendezvény
Az
újságíró
és
az újságíró-szövetség tényállítása A helyreigazítás
szerinti
valóság
Ügyészséghez
fordul a neonáci ünnepségről kitiltott újságíró
Ezen
állítás valótlan, mert Érpatakon nem volt neonáci (újnáci)
megemlékezés, pláne abban a leegyszerűsítő, szélsőségesen
kirekesztő és gyűlöletkeltő kontextusban és hamis
fogalomrendszerben, amiben a cikk írója emlegeti önkényesen a
neonácizmust, olyan értelemben Érpatak soha nem volt neonáci
rendezvény, ugyanis ha lett volna és lenne az ország bármely
pontján, akkor a rendőrség azt azonnal feloszlatta volna. A
tavalyi rendezvénnyel kapcsolatban a Tódor nevű bértollnok a
megyei főügyészséghez is fordult kivizsgálási kérelemmel,
melyre állítása szerint is az alábbi válasz érkezett Dr. Zsíros
István Megyei Főügyésztől: „Szerkesztő Úr levele, illetve az
abban hivatkozott cikk tartalmát abból a szempontból is
megvizsgáltam, hogy bűncselekmény, illetve szabálysértés
elkövetésére utaló tényeket, körülményeket tartalmaz-e. Ilyen
körülményt azonban nem találtam, ezért ügyészi intézkedésre
nem látok lehetőséget.” Továbbá csatolom a kormány közeli
Demokrata című hetilap 2013-02-13-ai számának A Főhajtás joga
című cikkét, mely szintén elismerőleg nyilatkozik a Kitörés
napja megemlékezés jogosságáról, melyből egyértelműen
bizonyítható, hogy egy kitörésnapi megemlékezés semmiképpen
sem tekinthető neonácizmusnak. Tódornak mint önjelölt
nácizmus-szakértőnek ezen cikk kapcsán is lehet rettegni, nácizni
és kirekesztő módon (liberális „értéksemlegességgel” és
„toleranciával”) gyűlölködni.
A
MÚOSZ a jogállami normákat erősítő, határozott és azonnali
intézkedések végrehajtását követeli a hatóságoktól. Ezen
állítás valótlan, mert Érpatakon méltóság teli megemlékezés
volt az 1945. február 11-ei Budavári Kitörés alkalmából, melyet
a polgármester vezetett. Ezen a rendezvényen – melyen mellesleg a
rendezvényünket korábban gátlástalanul gyalázó Tódor János
nevű bértollnokot a rendezvény méltóság teli és biztonságos
lebonyolítása érdekében nem kívánatos személynek
nyilvánítottuk – semmilyen jogsértés nem történt. Így a
jogállami normákat erősítő, határozott és azonnali
intézkedések végrehajtásának követelése a hatóságoktól
teljesen indokolatlan.
Erre
Orosz azt mondta: „Ha nem mennek el, hívom a rendőreimet!” Ezen
állítás valótlan, mert ezt a kamera felvételek egyértelműen
cáfolják, és ezt a valótlan ferdítést a Tódor-féle bértollnok
igazságot gyűlölő bal-liberális vénájának megfelelően
zsigerből követte el, valószínűleg azért, hogy azt a valótlan
látszatot keltse, mintha valamilyen összefonódás és törvénytelen
viszony lenne a polgármester és a rendőrség között. Azért,
hogy ezt a hamis képet be tudja állítani, szüksége volt erre a
becstelen csúztatásra és így lehet a balliberális média aljas
gyakorlatának megfelelően félretájékoztatva zülleszteni és
hülyíteni az olvasóközönséget az „objektív tájékoztatás
nevében”. Az Élet és Irodalom 2013-02-15-én megjelent,
„Polgármester rohamsisakban” című cikkében is korrigálva
lett a Tódor nevű bértollnok hazug állítása: „Ha nem mennek
el, hívom a rendőröket!” Ezért kérem, hogy Önök is ennek
megfelelően korrigálják a csúsztatást és erről tájékoztassák
az olvasóközönséget, ugyanis az olvasóknak joguk van tudni az
igazságot a hazug manipulációk helyett.
...a
róla és az általa létrehívott közigazgatási-közbiztonsági
modellről tavaly az atlatszo.hu oknyomozó portálon megjelent
cikksorozatom (Egy Szálasi-hívő polgármester ámokfutása I-III)
váltott ki. Az írás ellen sajtópert indított Orosz, amit
elvesztett, és ezt képtelen az óta is megemészteni. Ezen állítás
azért valótlan, mert ezen három mocskolódó cikkel kapcsolatban
Tódor hazug állításával ellentétben (!!!) egyik esetben sem
kellett sajtópert indítani, mert a neoliberális hírportál nem
merte vállalni a sajtópert és mind a 3 cikk kapcsán magától és
önkéntesen közzétette a sajtó-helyreigazítási kérelmünket
teljes terjedelmében. A Tódor nevű firkász velünk kapcsolatos
gyalázkodásai közül minden bírósági per nélkül 29
tényállítás valótlanságát ismerték el önkéntesen az alábbi
webhelyen: http://atlatszo.hu/2012/05/23/helyreigazitas/. Az, hogy a
Tódor nevű bértollnok és ügyeletes firkász rendszeresen
hazudik, az már nem újdonság számunkra, de a liberális
bértollnokoknak meg kell azt is tanulni lassan, hogy egyre többen
vannak, akik a hazudozást és a gyalázkodást nem tűrik és ezzel
egyre jobban szembesítik a hazug újságírókat.
Időközben
megérkezett az újfehértói rendőrség két egyenruhása, un.
jobbikos kézfogással (!) kezet fogtak az álcaruhában és
rohamsisakban parádézó polgármesterrel (ami eléggé abszurd volt
mi tagadás) Ezen állítás azért valótlan, mert 1.) un. jobbikos
kézfogás nem létezik (!!!), 2.) ahhoz pedig, hogy az érpataki
polgármester kivel, hogyan (és kivel nem) fog kezet egy
szabadosság-hívő liberális bértollnoknak semmi köze. Tudjuk,
hogy a neoliberális társadalom-züllesztő ideológia képviselői,
firkászai, jogvétői sokszor felsőbbrendű értékrend
felsőbbrendű képviselőinek képzelik magukat, de nálunk ez a
önfetisizálásuk és önbálványozásuk nem jön be, mi erre nem
vagyunk vevők, és meg kell maradniuk a saját hatáskörüknél, és
nem kérünk a rendszeres hatáskör túllépésükből, ne
avatkozzanak be a mi személyes kapcsolatainkba fejben felállított
ostoba és nevetséges elvárásrendszereik bevezetésével.
...majd
odajöttek hozzánk, és közölték, azonnal kövessük őket
igazoltatás céljából. Nem kérdezték sem Orosztól, sem tőlünk,
hogy mi a baja velünk. Ezen állítás azért valótlan, mert amit a
videó felvételen elmondtam a liberális mocskolódó bértollnok
Tódor Jánosnak az eltávolításuk okáról, ugyanazt elmondtam a
kiérkező járőröknek is és utána ők Tódor hazugságával
ellentétben ezen tájékoztatásom után (!!!) hivatali
kötelességüket teljesítve átvették az intézkedést.
Ezen
állítás valótlanságát a kamera felvételek is és a jelen lévők
is egyértelműen bizonyítják, és ezt a valótlan
állítást-ferdítést a Tódor-féle bértollnok igazságot gyűlölő
bal-liberális vénájának megfelelően zsigerből követte el,
valószínűleg azért, hogy azt a valótlan látszatot keltse,
mintha valamilyen összefonódás és törvénytelen viszony lenne a
polgármester és a rendőrség között. Azért, hogy ezt a hamis
képet be tudja állítani, szüksége volt erre a becstelen
csúztatásra és így lehet a balliberális média aljas
gyakorlatának megfelelően félretájékoztatva zülleszteni és
hülyíteni az olvasóközönséget az „objektív tájékoztatás
nevében
...
a rendezvény házigazdája, egyben főszónoka Orosz Mihály Zoltán,
a község szélsőjobboldali polgármestere. Ezen állítás azért
valótlan, mert Érpatak polgármestere abban a leegyszerűsítő,
szélsőségesen kirekesztő és gyűlöletkeltő kontextusban és
hamis fogalomrendszerben, amiben a Tódor János-féle bértollnok
önkényesen használja a „szélsőjobboldali” jelzőt, olyan
értelemben Érpatak polgármestere soha nem volt „szélsőjobboldali”
és most sem „szélsőjobboldali”. A Tódor-féle bértollnokoknak
ugyanis az önkényes gyűlölködő megbélyegezgetésekről le kell
szokni, még akkor is, ha őket ezért „jól megfizetik”.
...magából
kikelve, a már helyet foglalt hallgatóság előtt, szitoközönt
zúdított ránk Ezen állítás azért valótlan, mert Érpatak
polgármestere csak ismertette a tolerancia-bajnokokkal a véleményét,
gyakorolta a szabad vélemény-nyilvánítást és a
szólásszabadságot, éppen azt, amit ők sérthetetlen értékekként
annyira védelmeznek, és gyakoroltatta a tolerancia-bajnokokkal a
toleranciát és a másság tiszteletét, de úgy látszik utólag,
hogy ezeket a nagy demokratikus vívmányokat és szabadságjogokat
nem sikerül nekik gyakorolni, hanem csak mindenáron velünk
kívánják ezeket gyakoroltatni az általuk képviselt és
védelmezett társadalmi devianciák irányába, és ha mi nem
fogadjuk el ezeket a felforgató eszméket és társadalmi és/vagy
emberi degenerációkat az elvárt szélsőséges toleranciával,
akkor mi vagyunk a nácik és a rasszisták, ők pedig az önjelölt
rettegők és náci-szakértők, valamint ők a világ legprofibb
rasszizmus-specialistái, akik speciális szimattal meg vannak áldva,
és ők már időben tudnak nyüszíteni és kirekesztő módon
gyűlölködni az emberiség állítólagos megmentése céljából.
A
MÚOSZ megdöbbenve és felháborodottan áll az eset előtt.
Szolidárisak vagyunk kollégánkkal, aki Érpatakon egy betiltott,
neonáci eszméket hangoztató szerveződés egyenruháját viselő
csoport részvételével megtartott eseményről kívánt tudósítani.
Ezen
állítás azért valótlan, mert Érpatakon az általános iskola
évek óta önkormányzati rendeletbe foglaltan közösségi színtér,
melyet önkormányzati rendezvények megtartására az önkormányzat
folyamatosan használhat és használ is. Magyarországon semmilyen
lista nincs a betiltott szervezetek tagságáról és egyenruháiról,
mely személyeknek tilos lenne részt venni önkormányzati
rendezvényeken. Ha ilyen titkos listákról tud a Magyar Újságírók
Országos Szövetsége, akkor álljon elő vele. Ha a Magyar
Újságírók Országos Szövetsége nincs ilyen listák birtokában,
akkor pedig ne hőzöngjön arról, hogy betiltott, neonáci eszméket
hangoztató szerveződés egyenruháját viselő csoport tagjai
vesznek részt a rendezvényen. Az önkormányzatnak a Tódor nevű
liberális, idegen szívű bértollnok és társai fejében lévő
listák ellenőrzéséről és a Tódor-féle hivatásos rettegők
fejben felállított törvényeinek alkalmazására az
önkormányzatnak sem joga, sem igénye nincs. Az önkormányzat fő
szervezője élt azzal a neoliberálisok által kivívott szervezői
szabadság-jogával, hogy – éppen úgy, amint az Izrael melletti
szimpátia tüntetés esetében eltávolították Novák Előd
országgyűlési képviselőt (lásd: Kommentár nélkül: A zsidók
„béke”tüntetésén állították elő Novák Elődöt
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=48XC1kr2EZg)
– eldöntheti a részt venni akarókról, hogy a rendezvény
biztonságos és méltóság teli lebonyolítása érdekében kit
tekint nem kívánatos személynek a rendezvényen, és biztonsági
megfontolásokból eltávolíttatta az illetékesekkel a rendezvényt
korábban az atlatszo.hu honlapon aljas módon gyalázó újságírót
és társát. A velünk kapcsolatos Tódor nevű firkász
gyalázkodásai közül minden bírósági per nélkül 29
tényállítás valótlanságát ismerték el önkéntesen.
http://atlatszo.hu/2012/05/23/helyreigazitas/.
Mozgatórugók
itt és ott
Másutt
bővebben s alaposabban körüljárjuk a szereplők lehetséges és
valószínű lelki mozgatórugóit, ezért itt inkább csak említést
teszünk róluk, s csupán néhány tényezőről szólunk bővebben.
Döntő
fontosságúnak ítéljük a „törzsi” hovatartozást. Az
újságíró is, az újságíró-szövetség is, az újságíró
által tudósított honlap is a balliberális eszmerendszer
jellegzetes képviselője, megtestesítője.
Mindhárom
szereplőre jellemző, hogy idegenkedik a nemzet mint valóságos,
hús-vér közösség történelmi és kulturális hagyományaitól,
a hagyománytisztelettől, s különösen félelmet, szorongást,
megvetést vagy gyűlöletet ébreszt benne a zsidó népirtással
vagy a nácizmussal bármilyen módon összefüggésbe hozható
történelmi esemény vagy új keletű nemzeti törekvés.
Utóbbiak
közé tartozik a közösségek (pl. faluközösségek) önvédelmi
erejének, képességének növekedése, az egyéni szabadságjogokkal
szemben az egyéni kötelességek s a közösségi szempontok
elsődlegességének hangoztatása.
A
balliberális, elvont eszmerendszer (világlátás) szellemi-lelki
burkában nem lehet eljutni addig a felismerésig, hogy bármilyen
ellenséges hadsereg gyűrűjéből, de különösen a
kíméletlenségének számtalanszor tanújelét adó szovjet
hadsereg gyűrűjéből megkísérelni a kitörést, ez olyan
cselekedet, amely joggal vívja ki a hús-vér utódok tiszteletét;
különösen, ha figyelembe vesszük az idevágó, közismert
történelmi tényeket.
Az
elmúlt pár évtized történései mind világszinten, mind hazai
szinten az uralkodóvá vált balliberális eszmerendszer kudarcát
bizonyították. Az egyéni és kisebbségi jogoknak és érdekeknek
a közösségi (többségi) jogok és érdekek elé való helyezése
meggyengítette a nemzeti és helyi közösségeket. A „politikailag
korrekt” utat követő hatalom a „kisebbségi” szempontok és
jogok hangoztatásával voltaképpen származási (faji) síkra
terelte az egyéni normaszegéseket, megnehezítve ezzel a közösségek
önszabályozását. Ha egy normaszegő egyént egyéni normaszegése
(törvénysértése) miatt a közösség bármiképp elmarasztalni
(büntetni) igyekszik, a balliberális eszmerendszer hívei –
beleértve a sajtójukat – gyakran közbeavatkoznak, s a büntetési
szándék kiváltási okaként nem a normaszegést hangoztatják,
hanem a származást feltételezik, rasszizmussal,
kisebbségellenességgel, szélsőjobboldalisággal, hasonlókkal
bélyegezve meg a közösséget. Ennek közvetlen következményeként
mintegy lovat adtak a normaszegők alá, további normaszegésre
(„megélhetési bűnözésre”) sarkallva őket. Az elmúlt évek
során élhetetlenné és lakhatatlanná tettek ezzel számos kisebb
települést, s országos szinten is szembeállították egymással a
magyar nemzettest cigány és nem cigány önazonosságú részét,
vagyis sikeresen megosztották, önvédelmi, életképességi
szempontból gyengítették a nemzetet.
A
balliberális eszmerendszer hazai képviselői természetszerűleg
nagy külső támogatást nyernek mindazoktól, akiknek érdekükben
áll, hogy minél védtelenebb, minél kihasználhatóbb legyen a
magyar nemzet. A más nemzetek érdekeit, ill. a saját hasznukat
szem előtt tartók nyilvánvalóan (természetszerűleg) ott és úgy
támadták és támadják, gyengítik a magyar nemzetet – ennek
önvédelmi képességét –, ahol csak lehet. Ennek legegyszerűbb,
legkézenfekvőbb módja az olyan „hívószavaknak” a bedobása,
tervszerű, módszeres alkalmazása, mint a „rasszista”,
„antiszemita”, „náci”, „nacionalista”,
„szélsőjobboldali” stb., illetve az ezekkel való
megbélyegzés.
Fontos
látnunk, hogy a nemzetet, ennek közösségeit és egyedeit ily
módon gyengíteni szándékozók az általunk vizsgált,
rendszerváltoztatós évtizedekben nagy támogatást kaptak a
gyanútlan, jóhiszemű nagyközönségtől, a közvélemény és a
közvélemény-formálók ilyen – azaz gyanútlan és hiszékeny –
részétől, a „politikailag korrekt” jó szándékú
elfogadóitól.
Nem
véletlenül.
Ugyanis
a balliberális eszmerendszer egészen addig, amíg hitelesen,
következeteses képviseli önmagát, hitelesen és következetesen
képes a hús-vér – tehát nem eszmei, hanem valóságos –
közösséget szolgálni. Amíg a baloldaliságot nem úgy értelmezi
– vagyis nem úgy fordítja le a gyakorlat nyelvére –, hogy egy
önmagát kiválasztó, kiváltságos élcsapat mondja meg, mi a jó
a népnek; s amíg a liberalizmust nem úgy értelmezi, hogy az
egyének szabadsága fontosabb a közösség szabadságánál, s a
kisebbségek szabadsága fontosabb a többség szabadságánál;
addig a baloldali liberalizmus fontos szerepet tölthet be az egyéni
és a közösségi jogok, illetve az egyéni és a közösségi
boldogulások harmonizálásában. A balliberális eszmerendszer
attól (onnantól) válik közösségromboló erővé (tényezővé),
hogy szabadságot hirdetve kizárólagosságra (uralomra,
hegemóniára) törekszik; a másság tiszteletét követelve a neki
nem tetsző másság kirekesztésére törekszik; s a többpárti
demokráciát a „politikailag korrekt” gondolkodás- és
viselkedésmód megkövetelésével, azaz véleménydiktatúrával
írja felül.
Visszatérve
a vizsgált esetünkre, esettanulmányunkra: a MÚOSZ médiaszakmai
honlapján megjelent (a hatóságoktól „jogállami normákat
erősítő, határozott és azonnali intézkedések végrehajtását”
követelő) cikk hangsúlyozza, hogy „Tódor János négyszáz
kilométert utazott, hogy a helyi önkormányzat honlapján
népszerűsített nyilvános rendezvényről tudósítson”. Ám
valójában – mint láthattuk – nem a puszta beszámolás végett
utazott ilyen sokat, hanem hogy politikai küldetését hajthassa
végre, azaz fellépjen „a szélsőjobboldali eszmék magyarországi
terjedése ellen”. Nem azért készült olyan messzire, hogy
eredeti hivatásának, közvetítői szerepének megfelelően kellő
pártatlansággal és elfogulatlansággal tájékoztasson egy vidéki
közösség életéről, törekvéseiről, hanem hogy a tájékoztatás
álcája mögé bújva eleve elítélő véleményt alkosson és
alkottasson az erre kiszemelt áldozatról. Pulitzer-díja sem arra
szolgált, hogy a tárgyilagos tájékoztatás követelményében
megerősítse, hanem arra, hogy továbbra is a balliberális
eszmerendszernek nem tetsző viselkedést, gondolkodást, kultúrát
becsmérelje. Eleve megfogalmazott és rögeszmeként megmerevedett
álláspontjában ezért semmilyen valóságos tény meg nem
rendíthette.
Ugyanis
nem hitkérdés, hanem cáfolhatatlan, bizonyított tény például,
hogy az általa megvetett, újnácinak nevezett polgármesteri
magatartás, ill. hivatali ténykedés nem csupán Érpatak
többségének, de kisebbségi sorban élő cigányainak is előnyére
szolgált. Nem valamelyik szélsőjobboldali híradásból, hanem –
egyebek között – a Hír TV helyszíni tudósításából
értesülhettünk arról, hogy az „érpataki modell” – Orosz
Mihály „elmeszüleménye”, „ámokfutása” – csakugyan
életképes, sőt határozottan sikeresen működik. Érpatak
polgármestere a nácinak, hungaristának becsmérelt felfogásával,
erőteljesen kinyilvánított nemzeti és hazafias
elkötelezettségével a maga vezette településen, helyben
sikeresen megoldotta azt a problémát, amelynek megoldhatatlansága
egynémely más településeknél már ma is polgárháború
kitörésével, etnikai (cigány – nem cigány) összetűzéssel
fenyeget.
Olyan
fontos kérdéskör ez, amely szükségessé teszi, hogy a Hír TV
szóban forgó, tizenegy és fél perces tudósításából, a
Keresztmetszet című műsorából szó szerinti részeket –
tényeket, tényszerű megítéléseket – emeljünk ki.
Műsorvezető:
„Tiszta
udvar, rendes ház. No és biztonságos falu. Ma már nyugodtan
üldögélhetnek kertjeikben az érpatakiak. Néhány év alatt a
Szabolcs megyei település önkormányzata olyan rendet teremtett,
hogy ma már csodájára járnak az érpataki modellnek.”
Orosz
Mihály polgármester:
„Hogyha
valaki gátolja a munkánkat, akkor azokkal szemben maximálisan
fellépünk. Soha nem nézzük, hogy cigány vagy magyar. Kétféle
embert ismerünk itt Érpatakon: aki Érpatak fejlődését
szolgálja, meg aki rombolja Érpatakot és Érpatak hírnevét. És
aki Érpatak fejlődését segíti, az a szövetségesünk, és aki
meg Érpatakot rombolja és Érpatak fejlődését gátolja, az az
ellenségünk. Az ellenségeinknek azt mondjuk, hogy harcra
számíthatnak. És addig fogunk velük harcolni, amíg vagy meg nem
változnak, vagy el nem költöznek.”
Műsorvezető:
„Majd
két éve annak, hogy választás elé állította a bűnözőket és
a rendbontókat az érpataki polgármester. A Nyíregyházától 20
km-re eső faluban úgy döntöttek: mivel másképp nem megy, helyi
szinten fogják meghatározni a beilleszkedés alapvető
szabályait.”
Marozsán
József polgárőr:
„A
betörések , a lopások annyira el voltak szaporodva, hogy nem
lehetett a lakást /szabadon/ hagyni. (...) az öregek nem mertek
kimenni a kinti vécéjükre.”
Egy
helyi lakos
„...leütöttek,
elvittek kerékpárt, hűtőszekrényt, vagy betörtek oda, ahol
disznóvágás volt, reggelre eltűnt”
Műsorvezető:
„A
helyzet odáig fajult, hogy az egyedül élő idős emberek
vasárnaponként már a templomba sem mertek elmenni (...) De
mindennaposak voltak a bántalmazások és a fenyegetőzések is.”
Marozsán
József polgárőr:
„Mióta
az a két mezőőr van, senki semmihez nem nyúl hozzá.”
Bakti
Péter mezőőr:
„A
ránk bízott külterületen az elmúlt egy évben körülbelül 50
alkalommal kellett intézkednünk. Ebből olyan 30 esetben azonnal
sikerült az elkövetőket rács mögé juttatni.”
A
műsorvezető és a polgárőr:
– Polgárőrként
dolgozott sokáig. Szót fogadtak maguknak?
– Nem.
És nem is tehettünk semmit sem. Csak annyit, hogy jelentést
tettünk. De hiába tettük a jelentést a nagykállói rendőrségre,
nem csináltak semmit sem.
– Hogy-hogy
most megváltozott ez a dolog?
– Azért,
mert az újfehértói rendőrség úgy állt Érpatakhoz, hogy
komolyan vette az egész dolgot.
Műsorvezető:
„Ezt
megelőzően viszont nem volt állandó rendőri jelenlét az 1800
fős faluban. Sőt az is megtörtént, hogy hívás után 5 órával
értek ki a helyszínre. (...) sokat nyomott a latban, hogy a
szabálysértési őrizet intézményét már egy 500 forintos
falopás esetén is alkalmazták. Mára az áramlopásokkal is
leszámoltak.”
Veres
Sándorné családgondozó, Gyermekjóléti szolgálat.
„Ezt
próbáljuk most a szülőkbe sulykolni, hogy a gyereknél akkor
érünk el igazán eredményt, ha kicsi kortól kezdve magatartási
szabályokat felállítunk, a jutalmazás-büntetés elvét
alkalmazzuk. Most már azért, hála Istennek, egyre többen jönnek
tanácsért.”
Műsorvezető:
„Az
mindenképp pozitív, hogy a nagy lógások kora lezárult.”
Veres
Sándorné:
„Félnek
a családi pótlék megvonásától. Visszatartja őket, és a szülők
felkeltik a gyerekeket és elküldik az iskolába. Tényleg, most már
csak akkor hiányoznak, ha betegek. Előre szólnak, feljönnek
hozzánk, telefonáljunk be az iskolába, beteg a gyerek.”
Orgovány
Sándor elnök, Lungo Drom, Érpatak
„(...)
azt gondolom, hogy ez nekünk is nagy öröm, mert az érpataki
cigányemberekről is van szó, hogy itt a közbiztonság mennyit
javult, s hogy a cigány társadalom is megpróbál beilleszkedni az
úgymond a többségi társadalomba. Ez maximálisan jó nekünk
is!”
Műsorvezető:
„Bakti
Péternek szó szerint meg kellett küzdenie a rendért. Másfél
évvel ez előtt történt, hogy négy főt próbált igazoltatni.
Amikor megtámadták és kapát vágtak a vállába, ő persze védte
magát. A bíróság azonban másképp ítélte meg...”
Bakti
Péter mezőőr:
„Három
év próbaidőt kaptam. (...) Azt mondta /a bíró/, hogy el kellett
volna szaladnom. És akkor ez a helyzet nem állt volna elő. De
azért intézkedés közben nem szaladgálunk, én így gondolom. És
ha holnap meg kell tennem, akkor is oda fogok állni és intézkedni
fogok.”
Orgovány
Sándor elnök, Lungo Drom, Érpatak
„Annyiban
segítettünk az embereknek, hogy a saját kertjeiket kiszántottuk,
és megtermelték a saját megélhetésükhöz szükséges
dolgokat.”
Műsorvezető:
„(...)
A polgármester sosem volt a segélyezés híve. Náluk már évekkel
ezelőtt a munkát helyezték előtérbe. A közmunkások az elmúlt
időszakban valóban sokat tettek a település képéért...”
Így
már „duplán” érthetővé válik, miért kell a balliberális
törzsnek – vagy miért kell a Pulitzer-díjas újságírónak –
minden követ megmozgatni, hogy kellően elrettentő képet mutasson
fel Dr. Orosz Mihály Zoltán polgármesterről és modelljéről.
Ugyanis az igazság kiderülése alapjaiban rengetné meg a
balliberális eszmerendszert és híveit, no meg különféle
haszonélvezőit. Ha szélesebb körben nyilvánvalóvá válna, hogy
legfőbb ellensége, a magyar „nacionalizmus”, a magyar
„hazafiság” még azokon a kisebbségeken is eredményesebben tud
segíteni, amelyeket a balliberálisok nagy csinnadrattával a
védőszárnyuk alá vettek éppen a „nacionalizmus” ellenében,
akkor ez végképp kihúzná a talajt az elfajzott – a hús-vér
közösségektől elidegenedett – balliberális eszmerendszer alól.
De nem csak ez alól: a „politikailag korrekt” véleményuralom
alól is. Ezt pedig már a külföldi támogatók sem engedhetik
meg.
(S
legalább zárójelben tegyük hozzá: ugyanezért nem engedhetik
meg, hogy a nemzeti liberalizmus talaján álló, Orbán Viktor
vezette Fidesz-KDNP pártszövetség második kormányzási időszaka
sikerrel járjon. Miként Navracsics Tibor miniszter fogalmazott a
Vasárnapi Újság című rádióműsornak adott nyilatkozatában :
„Magyarország balra tolódása ellen még soha nem emeltek szót
német és osztrák értelmiségiek, márpedig volt idő, amikor
erőteljesen balra tolódott ez az ország. Így azt láthatjuk, hogy
nemcsak ország és ország, de ideológia és ideológia között is
működik a kettős mérce!” A Guardian című lapban egyenesen ezt
a kérdést teszi fel cikke címében a publicista, Tibor Fischer, a
nyugati „hisztérikus” médiának üzenve: „What on earth is
this ignorant nonsense being spread about Hungary?” Magyarul: „Mi
a csuda ez az ostoba képtelenség, amit Magyarországról
terjesztenek?” )
Miként
is írta Orosz Mihály Zoltán? „...a liberális bértollnokoknak
meg kell azt is tanulni lassan, hogy egyre többen vannak, akik a
hazudozást és a gyalázkodást nem tűrik, és ezzel egyre jobban
szembesítik a hazug újságírókat.” Mondhatni, bő két
évtizednyi rendszerváltozás után teljesen érthető lelki
törekvés ez a balliberális média áldozatai részéről. Mint
ahogy a balliberális média munkatársai és támogatói részéről
is teljesen érthető, hogy maradék erejük, lehetőségeik
mozgósításával ennek a szembesítésnek igyekeznek elejét
venni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése