Ne várd meg a negyedik generációs hatást !!!!!

Milyen hatással vannak a génmódosított élelmiszerek a szervezetre?

Tudj meg többet a GM-növényekről, illetve azok hatásairól!

Horváth Eszter

Bár az európai polgárok nagyrészt a génmanipuláció-mentes mezőgazdaság hívei, ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is.

Jelenleg nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése, és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik, azonban egyre több híresztelést hallhatsz, miszerint különböző génmódosított élelmiszerek lépik át a magyar határt, és kerülnek az asztalodra. Tartanod kell ezektől az táplálékoktól?

Mi is a genetikailag módosított élelmiszer?

Első generációs GM-növények

Az első generációs GM-növények létrehozásának célja a mezőgazdasági termelés segítése, a hozam növekedésének, valamint a gyomirtókkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló képesség kialakulásának érdekében. A rovarrezisztens és a herbicidrezisztens, szárazság- és hidegtűrő növényeket termesztik a legnagyobb területen a világon. A környezetvédő mozgalmak ellenállása miatt azonban elterjedése sok akadályba ütközik.

Második generációs GM-növények

A cégek figyelme ezért a második generációs GM-növények felé fordult, amelyek termelésének célja speciális alapanyagok előállítása főleg ipari felhasználásra. Ez a technológia növények anyagcseréjét és fejlődését változtatja meg.

A géntechnológiai stratégiák lehetőségei a második generációs GM-növények vonatkozásában széleskörűek. Például a zsírsavanyagcsere módosítására vonatkozó géntechnológiai stratégiák a szénlánc hosszúságát és telítetlenségét meghatározó enzimekre alapozhatók. A kutatók előállítottak már olyan repcét, melynek zsírsavai 50%-ban olajsav helyett laurinsavat termelnek. A laurinsav a kozmetika ipar számára fontos alapanyag.

Az anyagcsere-módosítás további lehetőségét a keményítő és cukortartalom növelése jelenti, valamint új fehérjék termeltetése és fehérjék túltermeltetése is lehetséges. A növényi fehérjék egy-két esszenciális aminosavban hiányosak, inkomplettek. Ezzel a technológiával sikerülne olyan GM-növényeket a termesztésbe vonni, amelyek az átlagosnál sokkal több létfontosságú esszenciális aminosavat - például lizint, triptofánt - építenének be a saját fehérjéikbe, így a növények is komplett fehérjeforrást alkotnának.

GMO-ban rejlő lehetőségek

Homályos jövő, veszélyek és kihívások

Mindezek ellenére a kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM növények hatását illetően. Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe.

A genetikai módosítás az állattenyésztésre is kiterjed, például a tenyésztett lazacokat azért vetik alá GM-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák, így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, ezáltal a profitszerzés időszaka megrövidül. A génmódosított lazacok összekerülnek a természetben élőkkel, így megváltoztatják az egész faj tulajdonságait.

Bio kontra GMO

A GM-növények elterjedése háttérbe szorítja a hagyományos gazdálkodást, és a biogazdálkodás megszűnéséhez vezet. A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A bio jelölés uniós feltételei között nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet bio címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9%-ot.

Milyen hatással vannak a GM-növények a szervezetre?

Fontos kérdés az is, hogy az emberi szervezetre milyen hatásai lehetnek a genetikailag módosított élelmiszereknek. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat, és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kéne az alkalmazását.

Az Európaiak nem akarnak GM-növényeket

Amerikában már 1994-ben megjelentek a GM-növények, azonban egyes európai országok kezdetektől fogva tiltották a GM-növények termesztését, valamint nagyobb óvatosságot tanúsítottak a tudományos és technológiai fejlődés ezen irányával szemben. Az Európai Unió 25 tagállamában végzett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 62%-a ellenérzést, jelentős aggodalmat táplál a genetikailag módosított termékekkel szemben.

Az európai polgárok többször is kinyilvánították, hogy - többek között a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt - GMO-mentes mezőgazdaság hívei. Ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is. Jelenleg azonban nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik.

Génmódosított élelmiszerek: érvek és ellenérvek

Heves viták kereszttüzében

Létrehozva: 2013. június 20. 10:03

Módosítva: 2013. június 21. 17:38

Az európaiak nagyrészt a génmanipuláció-mentes mezőgazdaság hívei, ennek ellenére az EU a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, illetve a repce, a kukorica és a szója termesztését is.

Jelenleg nem engedélyezett Magyarországon a genetikailag módosított növények termesztése, és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik, azonban egyre több híresztelést hallunk, miszerint különböző génmódosított (GMO) élelmiszerek lépik át a magyar határt és kerülnek az asztalunkra.

Heves vitákat generál

Számos szakember vitázik azon, hogy a genetikailag módosított élelmiszereknek milyen hatásai lehetnek az emberi szervezetre. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kellene az alkalmazását.

Alig másfél évszázaddal az öröklődés alapvető összefüggéseinek felismerését követően a genetikailag módosított (GM) termékek a modern mezőgazdaság alapanyagaivá váltak. A génsebészet alkalmazásával lehetővé vált egy élő szervezet kiválasztott génjeinek, illetve génszakaszainak átültetése egy másik élő szervezetbe, akár nem rokon fajok esetében is. A géntechnológia a hagyományos nemesítési eljárásokkal szemben sokkal nagyobb variációs lehetőséget ad, és rövid idő alatt teszi lehetővé a célzott tulajdonságokkal bíró mezőgazdasági alapanyagok kialakítását.

Mi az a genetikailag módosított élelmiszer?

A genetikailag módosított élelmiszernek minősül minden olyan termék, amely bármilyen formában tartalmaz genetikailag módosított szervezetet. Az eljárás során megváltoztathatják a növény vagy állat saját génállományát vagy idegen szervezettől is kaphat új géneket (transzgenikus egyed). A transzgénikus növények két nagy csoportba sorolhatók. Az első generációs GM-növények létrehozásának célja a mezőgazdasági termelés segítése, a hozam növekedésének, valamint a gyomirtókkal és a kártevőkkel szembeni ellenálló-képesség kialakulásának érdekében. A rovarrezisztens és a herbicidrezisztens, szárazság- és hidegtűrő növényeket termesztik a legnagyobb területen a világon. A környezetvédő mozgalmak ellenállása miatt azonban elterjedése sok akadályba ütközik. A cégek figyelme ezért a második generációs GM-növények felé fordult, amelyek termelésének célja speciális alapanyagok előállítása főleg ipari felhasználásra. Ez a technológia növények anyagcseréjét és fejlődését változtatja meg.

A géntechnológiai stratégiák lehetőségei a második generációs GM-növények vonatkozásában széleskörűek. Például a zsírsav-anyagcsere módosítására vonatkozó géntechnológiai stratégiák a szénlánc hosszúságát és telítetlenségét meghatározó enzimekre alapozhatók. A kutatók előállítottak már olyan repcét, melynek zsírsavai 50 százalékban olajsav helyett laurinsavat termelnek. A laurinsav a kozmetika ipar számára fontos alapanyag. Egy enzim génjével transzformált repce pedig képes a telítetlen sztearinsav termelésére, így olyan zsírsavakat termel, mellyel felválthatja a kókuszpálma és olajpálma használatát. Az anyagcsere-módosítás további lehetőségét a keményítő és cukortartalom növelése jelenti, valamint új fehérjék termeltetése és fehérjék túltermeltetése is lehetséges. A növényi fehérjék egy-két esszenciális aminosavban hiányosak, inkomplettek. Ezzel a technológiával sikerülne olyan GM-növényeket a termesztésbe vonni, amelyek az átlagosnál sokkal több létfontosságú, esszenciális aminosavat - például lizint, triptofánt - építenének be a saját fehérjéikbe, így a növények is komplett fehérjeforrást alkotnának.

GMO-ban rejlő lehetőségek

A növények fejlődésében az érés módosítását elsőként az USA-ban alkalmazták, az első piacra dobott termék a Flawr Sawr későn puhuló paradicsom volt, egy év múlva a későn érő paradicsom követte. Ez a paradicsom hónapokig szobahőmérsékleten is tárolható volt, anélkül, hogy beérett volna. Az érésben módosított paradicsomok etilén gázban tartva érnek be. Hazánkban az alma módosítására végeztek hasonló kísérleteket. A GM növények "bioreaktorként" is betölthetik szerepüket új fehérjék termelésével és túltermelésével. Vakcinákat termelhetnek gyümölcsökben, amik a fejletlen és fertőző országok lakossága immunizálható a legveszélyesebb fertőző betegségekkel szemben, továbbá antitestek is termeltethetők a növényekkel.

Egyes területeken megoldást jelenthet az úgynevezett aranyrizs elterjesztése. Az aranyrizs genetikai módosítással előállított, béta-karotint termelő rizsfajta. A sárga színű béta-karotin az emberi szervezetben A-vitaminná alakul, mely több funkcióhoz, többek között a látáshoz nélkülözhetetlen. Délkelet Ázsiában - ahol az emberek amúgy is szinte kizárólag rizst fogyasztanak - a többféle elővitamint is tartalmazó GM-rizs tehetné lehetővé a vitaminhiányos gyermekek megfelelő vitaminpótlását.

Napjainkban a szakemberek sokat vitatott kérdése, hogy a fent említett, ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőségek megoldást nyújtanak-e az éhezés problémájára. Egyes szakemberek úgy gondolják, hogy a második generációs növényeket olyan helyeken lehetne elültetni, ahol jelenleg semmi sem terem meg a kedvezőtlen éghajlati viszonyok miatt, például a csapadékhiány vagy a túlzottan sós talaj miatt. A megfelelő gének kukoricába vagy búzába történő bejuttatásával ezeket a növényeket is képessé lehetne tenni arra, hogy a szélsőséges éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodni tudjanak. Más kutatók szerint nem megoldás a GM növényekkel előállított hozamnövelés, mert az éhezés fő oka nem a megtermelt élelmiszerek túl alacsony mennyisége, hanem a rossz élelmiszer-elosztás, a szegénység, a termőföld és a vásárlóerő hiánya.

Homályos jövő, veszélyek és kihívások

A fent említett ígéretesnek tűnő alkalmazási lehetőség ellenére a kutatók is elismerik, hogy kevés a rendelkezésre álló információ, számos megválaszolatlan kérdés merül fel a GM növények hatását illetően. Termesztésük során nagy terhet rónak a környezetre, nem csökken a vegyszerfelhasználás, valamint a kártevőkben is kialakulhat a rezisztencia. Csökken a biodiverzitás, a genetikailag módosított organizmusok bekerülnek a természetes környezetbe. A genetikai módosítás az állattenyésztésre is kiterjed, például a tenyésztett lazacokat azért vetik alá GM-eljárásnak, hogy a növekedésüket felgyorsítsák, így néhány hónap alatt hatalmasra nőnek, ezáltal a profitszerzés időszaka megrövidül. A génmódosított lazacok összekerülnek a természetben élőkkel, így megváltoztatják az egész faj tulajdonságait.

A GM-növények elterjedése háttérbe szorítja a hagyományos gazdálkodást és a biogazdálkodás megszűnéséhez vezet. A génmódosított növények elszabadulása komoly veszélyt jelentene a biogazdálkodók számára. A "bio", azaz "ökológiai termék" jelölés uniós feltételei között nemcsak az szerepel, hogy tilos kémiai úton előállított növényvédő szereket és műtrágyákat alkalmazni, de genetikailag módosított szervezeteket sem szabad használni. A GMO-kat tartalmazó termékeket nem lehet "ökológiai" címkével ellátni, kivéve, ha azok véletlenül kerültek a termékbe, és az összetevők GMO-aránya nem haladja meg a 0,9 százalékot.

Fontos kérdés az is, hogy az emberi szervezetre milyen hatásai lehetnek a genetikailag módosított élelmiszereknek. A megoszló szakmai vélemények között akad olyan, ami előrevetíti az esetleges egészségkárosító hatásukat és olyan is, ami szerint nem kell számolni ilyen jellegű veszéllyel. Az viszont biztos, hogy már önmagában a környezeti károk és az élővilág sokszínűségének csökkenése miatt is kerülni kéne az alkalmazását.

Amerikában már 1994-ben megjelentek a GM-növények, azonban egyes európai országok kezdetektől fogva tiltották a GM-növények termesztését, valamint nagyobb óvatosságot tanúsítottak a tudományos és technológiai fejlődés ezen irányával szemben. Az Európai Unió 25 tagállamában végzett Eurobarometer-felmérés szerint az európaiak 62 százaléka ellenérzést, jelentős aggodalmat táplál a genetikailag módosított termékekkel szemben. Az európai polgárok többször is kinyilvánították, hogy - többek között a hosszú távú következmények ismeretének hiánya miatt - GMO-mentes mezőgazdaság hívei. Ennek ellenére az Európai Unió a tagállamokban engedélyezte az emberi és állati fogyasztásra szánt génmódosított termékek kereskedelmét, valamint a repce, a kukorica és a szója esetében a termesztését is. Jelenleg azonban nem engedélyezett Magyarországon genetikailag módosított növények termesztése és ilyen élelmiszerek előállítása sem folyik.

12 érv a GMO mellett és ellen

KULTÚRA

2007. 02. 21.

Az EU tagországainak környezetvédelmi miniszterei kedden elvetették az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy vonják meg Magyarország jogát a génmódosított növények termesztésének tilalmára. A GMO-val kapcsolatban az elmúlt időkben számos érv és ellenérv hangzott el. Itt bemutatunk néhányat.

Magyarország a tilalom fenntartását egy a KvVM által elrendelt kutatás eredményeire hivatkozva kérte. Mint arról már korábbi cikkünkben is beszámoltunk az MTA Növényvédelmi Kutatóintézete, a Szent István Egyetem és a Magyar Természettudományi Múzeum szakértőiből álló kutatócsoport vizsgálatai rámutattak arra, hogy az EU-ban engedélyezett MON810 jelű, géntechnológiával módosított kukoricafajták toxintartalma (kukoricamoly ellen ható Bt-toxin) száraz időben mintegy 7000-szerese, csapadékos időben pedig 3500-szorosa a kukoricamoly ellen használt hasonló hatóanyagú növényvédő szer egy kezelés során kibocsátott toxintartalmának.

A méreganyagot tartalmazó pollen a rovarokra is veszélyt jelent, többek között a kukoricaföldeken nagy mennyiségben előforduló, csalánhoz kötődő nappali pávaszem hernyójára. Ugyanakkor a Bt-toxint termelő kukorica tarlómaradványa, amelyből egy év múlva is kimutatható a toxin 8 százaléka, negatív hatással van a talajlakó élőlényekre is.

„A Monsanto mérései szerint viszont a MON810 kukorica termesztésénél legfeljebb 300-400 g Bt fehérje képződik egy hektáron, annak is nagy része lebomlik a növény száradásával, és csak körülbelül egy százaléka éri el a talajt. Több EU-s tagállamban végzett vizsgálatok szerint a Bt kukorica nem befolyásolja a talajéletet” – mondta a National Geographic Online-nak Czepó Mihály, a Monsanto Kereskedelmi Kft. termék-engedélyeztetési vezetője.

„A Szent István Egyetem (SZIE) Halászati Tanszéke két éven át két medencében nézte a MON 810 hatását halakra. A Bt kukoricásban kétszer annyi hal maradt életben, mint a kontrolcsoportban, valószínűleg a Bt kukorica alacsonyabb mikotoxin tartalmának köszönhetően. A SZIE 3 éven keresztül végzett szabadföldi kísérleteiben nagy számú nem célzott rovarfaj népességét vizsgálták, és azonosnak találták a Bt kukoricában és közönséges megfelelőjében” – tette hozzá Czepó Mihály.

A génmódosított termékek körül az elmúlt időszakban igen élénk viták folytak és folynak. Az alábbiakban összeszedtünk néhány, a GMO mellett és ellen leggyakrabban hangoztatott érvet. Szakértőink: Móra Veronika biológus, az Ökotárs Alapítvány igazgatóhelyettese és Czepó Mihály, a Monsanto termék-engedélyeztetési vezetője

Egészségügyi hatások

C.M:

A Bt fehérje eddig nem okozott sem egészségügyi, sem környezeti problémát azokban az országokban, ahol a termesztése évek óta folyik. Az USA-ban 11 éve összesen több százmillió hektár a GM növények vetésterülete, melynek legnagyobb részét a szója jelenti.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) adatai szerint a beültetett gének által termelt fehérje az emésztés folyamán hamar lebomlik, így nem várható, hogy a fogyasztóban hosszú távú utóhatást idéz elő.

Egyes kukorica kártevők ellen (pl. kukoricabogár) a gazdálkodók sok vegyszert használnak, ami gyakran felszívódik a növényben, és hosszú távon fejti ki mérgező hatását. Környezetvédelmi szempontból nem mindegy, hogyan érhető el a kívánt hatás: célzottan (az illető kártevő ellen védelmet nyújtó toxint termelő GM növénnyel) vagy rovarölő szerrel, amely a legtöbb esetben az egész területen előforduló hasznos élőszervezetre hatással lehet, és munkaegészségügyi kockázattal is számolni kell.

M.V:

A géntechnológiában rejlő kockázatok leginkább azért aggasztóak, mert sok tekintetben előre nem látható, és ismeretlen mértékű veszélyről van szó. A génsebészeti eljárás egy bonyolult visszacsatolási és kölcsönhatási mechanizmusok által működtetett rendszerbe juttat be egy gyökeresen új elemet.

Ugyanakkor a mai eljárásoknál még nem határozható meg előre, hogy az új gén mely kromoszóma mely területére fog beépülni, és nem tudhatjuk, hogy az milyen hatással lesz a többi gén működésére. A beavatkozás tehát hosszú távon előre nem látható „mellékhatásokat” eredményezhet, amelyek utólagos kezelése sokkal nagyobb költséggel és áldozattal járhat, mint a jelenlegi elővigyázatosság.

Az idegen gének – és az általuk termelt fehérjék – gyakran olyan élőlényekből (pl. talajlakó baktériumból) származnak, amelyekkel emésztőrendszerünk korábban soha nem találkozott. Ezek az új fehérjék potenciálisan allergiakeltő, betegséget okozó, mérgező tulajdonságokkal rendelkezhetnek. Emellett – a gének között működő kölcsönhatások miatt - az új gén közvetetten befolyásolhatja a szervezet saját anyagainak termelését, összetételét is.

Az általában rövid távú állat-etetési kísérletek elsősorban az azonnal jelentkező káros hatások kiszűrésére alkalmasak, a hosszabb távon észlelhető kockázatokról keveset mondanak. Az Egyesült Államokban már 1997 óta a feldolgozott ételek 60-70 százaléka GM szóját és kukoricát tartalmaz, de még nem történt kísérlet ezek egészségügyi hatásának konkrét feltárására. Ezért nem mondhatjuk, hogy ezek semmilyen egészségügyi problémát nem okoznak, hiszen amiről nem tudunk, arról nem állíthatjuk, hogy nincs. Többek között még nem vizsgálták, hogy az étel-allergiák tapasztalható terjedése összefügg-e a GM növények felhasználásával?

Környezeti hatások

M.V:

A GM élőlények nem a környezetüktől elszigetelten léteznek: a természetes élőlénytársulásokba bejutva a bevitt idegen génnek köszönhetően versenyképesebbé válhatnak, kiszorítva más, őshonos fajokat. Génjeiket átadhatják a természetben élő rokon fajoknak vagy termesztett fajtáknak, szelekciós előnyhöz vagy hátrányhoz juttatva azokat.

A GM növények nagyarányú termesztésekor a legnagyobb erőfeszítések ellenére sem lehet biztosítani a GM fajták elkülönítését, sem pedig – génszennyezés esetén -utólagos kivonását. Az elmúlt években egyre több ilyen eset került napvilágra.

2001-ben a Starlink nevű, az Egyesült Államokban csak takarmányozási célokra engedélyezett kukoricafajtát mutatták ki egy sor emberi élelmiszerből, ami nagyarányú termék-visszahívásokhoz vezetett. 2005-ben a Syngenta vállalat jelentette be, hogy éveken keresztül forgalmazott tévedésből a B11 jelű kukorica helyett egy másik, nem engedélyezett változatot (B10). 2006-ban pedig egy szintén nem engedélyezett GM rizs (LL601, a Bayer CropScience terméke) került forgalomba – ez utóbbiak az importszállítmányokkal eljutottak Európába is.

C.M:

A kukoricának Európában nincs természetben élő rokona, vagyis a szél vagy a méhek általi keresztbeporzás miatt esetleg előforduló keveredés csak a többi termesztett kukoricát érinti. A keresztesvirágúaknál, mint például a repce már más a helyzet, itt már előfordulhat keresztbeporzás. Európában és Magyarországon viszont rövid és középtávon várhatóan csak a GM kukorica kerül termesztésre.

A fizikai keveredés elkerülését a termesztésre, a szállításra és a raktározásra vonatkozó előírások garantálják. Az EU szabályai ugyanakkor előírják, hogy a fogyasztók tájékoztatása érdekében 0, 9 százalékos határérték felett jelölni kell az élelmiszer célú terméken a GM-tartalmat.

Magyarországon tavaly a parlament által elfogadott koegzisztencia törvény 400 méteres izolációs távolságot határoz meg a GM és nem GM vetésterület között, holott a nyugat-európai vizsgálatok azt mutatják, hogy akár húsz méter is elegendő. A hazai szigorú szabályozás alaptalan és eltúlzott.

A mezőgazdaságra gyakorolt hatások

M.V:

A ma termesztésben lévő GM fajták túlnyomó részét képviselő rezisztens növények könnyen felgyorsíthatják a gyom- és rovarirtó szerekkel szemben ellenálló gyomok és kártevők megjelenését. Mindez a nagyobb hatású, vagy nagyobb mennyiségű vegyszerek újbóli bevetését teszi szükségessé.

Kanadában, ahol nagy területen termesztenek különböző vegyszerekkel szemben ellenálló transzgénikus repcefajtákat, már három gyomirtó szerrel szemben ellenálló vadrepcét is találtak. Japánban a kikötők környékén már több helyen megjelent genetikailag módosított repce.

Hosszabb távon alighanem a géntechnológia legkomolyabb kockázata, hogy a már amúgy is monokultúrákra alapozott mezőgazdaságot még tovább uniformizálja, mivel nem csupán egyetlen faj alkotja az ültetvényeket, hanem még az egyedek is genetikailag azonosak. Ez pedig csökkenti az élelmiszerellátás biztonságát, mivel az adott agrártársulás sérülékeny a kártevőkkel és az éghajlati tényezőkkel szemben.

C.M:

A rezisztencia nem új jelenség, a növényvédő szerek használata révén már évtizedek óta ismert probléma. Viszont már vannak olyan technológiák, amelyekkel ki lehet tolni a rezisztencia megjelenését. Ráadásul a Bt kukorica esetében egy biztonsági rendszer van beépítve a termesztésbe. A nagyobb táblákon 30 százalék arányban hagyományos kukoricát kell vetni, hogy késleltetni lehessen a rezisztencia kialakulását.

GM növények termesztése nem a monokultúra irányába halad, ugyanis már rég felismerték, hogy a vetésváltás a talajegészség, a rezisztencia megelőzése és a termésátlag magas szinten történő stabilizálása miatt előnyös. Viszont lehetővé kell tenni, hogy ha a gazda szerint növényvédelmi szempontból indokolt, GM kukoricát is vethessen.

Az egy táblába vetett növényegyedek azonossága, szintén nemcsak a genetikailag módosított növények sajátossága, hanem a hagyományos növénytermesztésé is. A homogenítás a hatékony növénytermesztés alapja.

Gazdasági, társadalmi hatások

C.M:

Csehországban, amely hasonló környezeti adottságokkal rendelkezik mint Magyarország, tavaly az 1290 hektáron vetett MON810-es kukorica átlagosan 10 százalékos többlettermést hozott. A GM fajták többlettermése következtében ki lehet vonni mezőgazdasági földeket a termelésből, és más célú hasznosításra fogni.

Magyarországon nem jelent komoly veszélyt a kukoricamoly, ezért a gazdáknak külön-külön kell mérlegelniük, hogy - az előzetes tapasztalataik alapján - mit érdemes vetni a földjükön.

A gazdák általában előre látják, hogy milyen célra és kinek kívánják értékesíteni a terményüket, így annak megfelelő fajtát választanak. A kukorica Európában túlnyomórészt takarmányozásra kerül. A takarmánynövények között, pedig már nagy arányban jelen vannak GM növények, elsősorban a tengerentúlról érkező szója, ezért a GM kukorica megjelenése ehhez képest nem eredményezne jelentős változást, mert a GMO takarmánnyal etetett állati termékeknél (hús, tojás, tej) nem kell jelölni a GMO-tartalmat.

M.V:

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium adatai szerint a GM növények termesztése nem jár sem a vegyszerhasználat komolyabb csökkenésével, sem pedig a termés jelentős növekedésével (a hagyományos és GM-fajták közötti eltérés legfeljebb néhány százalék), ami pedig a technológia egyik fő ígérete volt.

Ettől függetlenül, a GM növények révén esetleg elérhető nagyobb terméshozam a jelenleg rendelkezésre álló fajtaválaszték terméspotenciáljának jobb kihasználásával is elérhető lenne. Ugyanakkor Magyarországon a felvásárlás és az értékesítés már a jelenlegi volumen mellett is évről-évre problémát okoz. Világviszonylatban pedig nem az élelmiszerhiány, hanem az erőforrások egyenlőtlen eloszlása okozza az élelmezési problémákat.

A gyártók a GM növényekre, mint találmányokra szabadalmaztatási jogot vetnek ki. A jogdíjak és licenszszerződések révén nő a gazdálkodók függése, hiszen amellett, hogy minden évben újra meg kell vásárolniuk a vetőmagot (ez a hibrid fajtákra is igaz), a jogdíjak erősen korlátozzák, hogy ki és milyen feltételek mellett használhatja fel azokat.

A GM növények hazai termesztésbe vonása – az esetleg előforduló genetikai szennyezés miatt - veszélyezteti a magyar termények, főleg biotermékek jó eladhatóságát a külföldi piacon, aminek jelenleg fontos garanciája a GM-mentességi igazolás.

A GMO-t irtani nem kell félnetek jó lesz

HEGYESHALMI RICHÁRD

A génkezelt növények gyártói növekvő terméshozammal, a kártékony gyomoknak jobban ellenálló természetes védekező képességgel és magasabb vitamintartalommal kampányolnak. A GMO-k ellenállóbbak a környezeti hatásokkal szemben, gazdagabbak lehetnek a tápanyagokban, a további génmódosításokkal pedig jobban alkalmazkodhatnak a változó környezeti feltételekhez. Ennek ellenére számos uniós országban moratórium tiltja a termesztésüket, egyes vitatott hatástanulmányok mérgezésekről és rákos megbetegedésekről számolnak be.

A génmódosított haszonnövények (GMO) termelési tilalmához Lengyelország is csatlakozott: az országban január 28-tól tilos lesz a Monsanto MON 810 kukoricájának, illetve a BASF Amflora burgonyájának termesztése. A lengyel kormány által elfogadott rendeletnek köszönhetően már nyolc európai uniós tagállamban érvényes a GMO-termesztés teljes tilalma.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára tavaly novemberben büszkén jelentette ki, hogy Magyaroszág 2006-ban az elsők között csatlakozott a génmódosított élelmiszerek fogyasztását és termesztését tiltó országok közé. és ezen a továbbiakban sem kívánnak változtatni. Az ötpárti egyeztetéssel született megállapodás azóta sem változott, sőt, az alaptörvény is kimondja, hogy mindenkinek joga van az egészséges életmódhoz, az egészséges környezethez és az egészséges élelmiszerhez. Budai szerint Magyarország a GMO-pártiak lobbija ellenére sem fog engedni ebből a célkitűzésből.

De mi az a GMO?

A genetikailag módosított élőlények (Genetically Modified Organism, GMO) genomját molekuláris eszközök felhasználásával, mesterséges úton hozzák létre. A genetikai manipuláció általában érintheti a zigótát vagy az ivarsejteket is, néha pedig az öröklődő sejtszervecskéket, például a színtestet és a mitokondriumot is. Ezeknek az élőlényeknek az utódai ugyancsak GMO-k lesznek, vagyis továbbörökíthetik az előzőleg módosított tulajdonságaikat; de ha a beavatkozás csak a szomatikus sejteket érinti, akkor a változás nem öröklődhet tovább.

Génmódosított baktériumokkal hozzák létre a tömegtermelésben gyártott, gyógyászati célú fehérjéket is. Emberi gént hordozó baktériumokból állítják elő a cukorbetegség kezelésére használt inzulint, a hemofília kordában tartásához szükséges véralvadási faktort és a növekedési zavarokat orvosoló növekedési hormonokat. A baktériumok által termelt fehérjék használata biztonságosabb, mint a korábbi készítmények, amikhez holttestekből vonták ki az alapanyagokat, és súlyos fertőzési kockázattal jártak; a páciensek akár AIDS-t, hepatitisz C-t és Creutzfeldt-Jakob kórt is kaphattak ezektől a készítményektől.

A növények génjeit általában a jobb terméshozam, vagy a növényeket támadó rovarokkal, esetleg gyomirtókkal szembeni ellenállóképesség javítása miatt szokták módosítani. Génkezeléssel javítható a növények szárazságtűrése és táplálkozástani értéke, például a vitamintartalma. Az egyik első génmódosított növény 1996-ban került forgalomba; ez egy olyan kukoricafajta volt, ami a Bacillus thuringiensis baktérium mérgét, az úgynevezett Bt-toxint hordozta. A toxinnak köszönhetően a kukorica jóval ellenállóbb volt a kártékony rovarfajokkal szemben, mint a génkezelést nem kapott társai. Ma már létezik a gyomirtóknak is ellenálló rovarrezisztens szója, gyapot és repce is, sőt, olyan génmódosított kukoricát is készítettek, ami A és C vitamint, valamint folsavat is tartalmaz.

A génmódosítás nemcsak a növények, hanem a haszonállatok tulajdonságait is megváltoztathatja. Egy új-zélandi kutatócsoportnak sikerült hipoallergén tejet adó tehenet létrehoznia. A csecsemők másfél százaléka allergiás az anyatejben is megtalálható egyik fehérjére, a béta-laktoglobulinre (BLG), dez Agresearch munkatársai Stevan Wagner vezetésével azonosították a fehérje genetikai kódját, és létrehozták azt a genetikai struktúrát, ami megakadályozza a BLG termelődését. Miután ezt beültették egy tehénbe, az olyan borjút szült, aminek – érthetetlen okokból, de – hiányzott a farka. A növekedési hormonnal kezelt borjú a felcseperedése után olyan tejet adott, amiből teljesen hiányzott a BLG.

Európai ellenállók

Az Európai Unió 2004-ben oldotta fel a GMO-k termesztésére vonatkozó hatéves tilalmat, de szigorú engedélyezési és címkézési szabályzatot állítottak össze. Az Európai Bizottság egyelőre a Monsanto által gyárott kukoricafajta, a MON810 termelését engedélyezte, de Magyarország több más EU-tagországgal azt követelte, hogy a tagországok egyénileg dönthessenek a GMO-k termesztésének engedélyezéséről. Az uniós szabályozás lehetővé teszi a GMO-mentes zónák létrehozását, és a keresztbeporzás megelőzését is fontosnak tartja, hogy a GMO-k ne tudjanak más, természetes úton létrejött növényekkel kereszteződni.

A Népszabadság Online-nak korábban nyilatkozó Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai szabályozási igazgatója szerint a növénynemesítők üdvözölték azt az uniós döntést, amely lehetővé tette a génmódosított élelmiszerek termesztését. Máté szerint jelenleg több tucatnyi, géntechnológiával előállított növényfajta vár uniós engedélyezésre; ezekről kutatóintézetek bizonyították, hogy veszélytelenek az emberekre és az állatokra. Magyarországon azonban moratórium tiltja a génmódosított növények szabadföldi termesztését. A parlamenti pártok ezt teljes egyetértésben támogatják, a döntés mögött meghúzódó szakmai hátteret pedig a GMO Kerekasztal tagjai biztosították.

A Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal sem ért egyet a GMO-k termesztésével. Szerintük az ellenőrzés és a nyomon követés rendszere az ipari felhasználás során nem tudja garantálni a nem génkezelt és a GMO növények elkülönítését, így az is elképzelhető, hogy génkezelt növények kerülnek az élelmiszerláncba. Ezt alátámasztja, hogy tavaly júliusban 160 hektárnyi kukoricát kellett kitárcsázniuk a gazdáknak, miután kiderült, hogy a növények génmódosítással szennyezett vetőmagból keltek ki.

Vitatott tanulmány a rákos kísérleti patkányokról

A Monsanto génmódosított kukoricáját nem fogadta kitörő lelkesedés; egymásnak ellentmondó eredményű tanulmányok készültek a növénnyel kapcsolatban. A legutóbbi, nagy vitákat kitváltott kísérlet, amelyet Gilles-Eric Seralini, a Caeni Egyetem munkatársa végzett a kutatócsoportjával, azt állította, hogy a genetikailag módosított kukorica, illetve a Monsanto által gyártott Roundup gyomirtó hatására óriási daganatok alakultak ki az idő előtt elpusztult kísérleti patkányokban.

Fotó: - / AFP

Seralini úgy véli, hogy a patkányok teljes életciklusát végigkövető teszt reálisabb képet ad a kockázatokról, mint a korábbi, 90 napos etetési kísérletek, amelyekre a GM-növények engedélyezését alapozták. A kutató egy brüsszeli sajtókonferencián azzal védte a tanulmányukat, arra hivatkozva, hogy azt a világ legjobb élelmiszer-toxikológiai folyóirata lektorálta szakmailag a közzététel előtt.

A tanulmány megjelenésekor sokan azt állították, hogy ez a legalaposabb, a GMO-kkal kapcsolatos hatástanulmányok előírásainak megfelelő kutatás, amit a GMO-k szervezetre gyakorolt hatásáról készült. A tanulmány szerint a kísérleti patkányok közül a hímek ötven százaléka, és a nőstények hetven százaléka pusztult el idő előtt, a Roundupot tartalmazó vizet fogyasztott patkányoknál pedig 200-300 százalékkal nőtt meg a daganatos betegségek kialakulásának esélye. A génmódosított kukoricát és nyomokban Roundupot tartalmazó táplálékot fogyasztó állatoknál máj- és vesekárosodást is kimutattak.

Az azonban kevesebb hangsúlyt kapott a hírekben, hogy a kontrollcsoport tagjai is rákosak lettek. A kísérletekhez Seraliniék a Spargue-Dawley patkánytörzset használták, amelynek egyedei két éven belül 60-80 százalékos valószínűséggel mindenféle tápszer nélkül rákosak lesznek.

Részben ezért, részben más okok miatt Seralini tanulmányának hitelességét többen is bírálták. A tanulmányhoz nem köthető szakértők szkeptikusan fogadták az eredményt, szerintük a francia csoport statisztikai módszere nem konvencionális. Az Egyesült Államokban már több kísérletet is végeztek, melyek során Rounduppal kezelt növényekkel etettek kísérleti állatokat, akiknél semmilyen megbetegedés nem volt kimutatható. Seralini egyébként éppen a tanulmány megjelenésére időzítette egy könyve és filmje megjelenését.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal ugyancsak részletesen cáfolta Seralini statisztikai elemzését és módszertanát is. A Critical Biomass blog szerzője a tanulmánnal foglalkozó cikkében szintén megkérdőjelezte a kísérleti módszereket, akárcsak a kutatási eredményeket.

Az Amflora géntechnológiával módosított burgonyájának termesztését is a szennyeződésre hivatkozva tiltották meg: ez olyan, az antibiotikum ellenállóképességét hordozó jelzőgént tartalmaz, amiből a 2001/18/EK irányelv törekvése miatt nem lehet takarmányt vagy élelmiszert készíteni. A határozat kimondja, hogy az antibitoikum-rezisztens géneket hordozó géntechnológiával módosított szervezeteket 2008. december 31-ig ki kell vonni a forgalomból. A növény termesztésére a német BASF Amflora kapta meg az engedélyt; az amylopektinkeményítőt tartalmazó növényt növényt műszaki alkalmazásra fejlesztették ki, az ebből kivont keményítőt pedig a textiliparban, illetve a papír- és építőanyag-gyártásban hasznosíthatják. Legalábbis Németországban, Csehországban és Svédországban, mert Magyarországon tiltott a növény termesztése.

Szlovákiában 2006-ban engedélyezték a Monsanto génmódosított kukoricájának termesztését, így húsz hektáron vethetik a MON810-et. A Szlovákiai Környezetvédelmi Felügyelet, a SIZP igazgatónője szerint ez nem jár kockázattal, mivel Szlovákiában a MON810-nek nincs rokonnövénye, így a transzgén elterjedésétől sem kell tartani. A MON810 az emberi szervezetre gyakorolt ártalmas hatásaitól nem tartanak, mivel a termést bioetanol gyártásához szeretnék felhasználni. Franciaország ugyanakkor 2008-ban tiltólistára helyezte a növényt, és jelezte az EU-nak, hogy csatlakozik a moratóriumhoz, aminek Magyarország is tagja.

Dr. Túróczi György, a Szent István Egyetem növény-védelemtani tanszékének docense szerint a génmódosított kukorica az eddigi vizsgálatok szerint az emberre nem veszélyes, de azért vannak aggályok. Túróczi azt is elmondta, hogy a szárazságtűrő burgonyánál ugyanezt a technológiát használják, de az eljárás potenciálisan különböző kockázatokat jelenthet. Egyrészt a gén megnyilvánulása miatt olyan fehérjék jelennek meg a növényben, amelyek humánegészségügyi problémát okozhatnak, másrészt a beporzás révén ezek a gének eljuthatnak más növényekbe is, ahol esetleg nem kívánatos a jelenlétük.

A lazac a paradicsomban élhet tovább

Egy növény génszerkezete a természetes evolúció hatására is mutálódhat, de több kutató szerint nem mindegy, hogy a növény génszerkezete nemesítés vagy génmódosítás miatt változik-e meg. Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédelmi Szövetség munkatársa elmondta, hogy a nemesítés többnyire azonos fajon belül történik: a meglévő génkészletből megfigyelések alapján választják ki az azonos tulajdonságú növényeket. A transzgenikus technológia ezzel szemben más fajokból származó génszakaszokat juttat a növényekbe. Ezek egyes esetekben vírusokból vagy baktériumokból származhatnak; igaz, ezek gyakran a természetes populációban is benne vannak. Az egymástól gyökeresen különböző fajok között azonban a génátvitel az evolúció során nem alakulhat ki; a sarkvidéki lazacból származó hidegtűrő gén például természetes körülmények között sosem kerülhetne bele a paradicsom genomjába, a molekuláris biológia viszont ezt is lehetővé teszi.

Fotó: Nigel Treblin

Fidrich szerint ahhoz, hogy ezek a gének beépüljenek és fehérjét termeljenek, trükköket kell alkalmazni. A beépülés utáni megnyilvánulást promoterekkel segítik elő, ennek a folyamatnak a sikerét jelzőgének mutatják, esetenként pedig stopjelet is kell adni nekik, hogy abbahagyják a beépülést. Ezek az úgynevezett vektorok vírusokból és baktériumokból származnak, és ez okozhatja a GMO-kkal kapcsolatos problémákat is.

Genetikai tervezés, kézi gyomirtás

Fidrich úgy látja, hogy a GMO-k társadalmi, gazdasági és környezeti hatásai egyaránt aggályosak lehetnek. Az EU-ban engedéllyel termelt kukoricafajtáról épp az MTA kutatóintézetének magyarországi hatástanulmányai mutatták ki, hogy komoly károkat okozhat, például védett lepkefajokat veszélyeztethet. A rovarrezisztens kukoricafaj háromezerszer annyi Bt-toxint termel, mint amennyit a hatályos jogszabályok szerint rovarirtásra lehetne használni, ugyanakkor tény, hogy amit a növény termel, az sosem fog ilyen koncentrációban a környezetbe jutni, mert a növényi anyag lebomlásakor a transzgén is nagy mennyiségben bomlik le. A talajban lévő mikroorganizmusok viszont megszenvedhetik a toxin jelenlétét, és Fidrich szerint a Monsanto állításával szemben a méreg állítólag nem bomlik le rövid idő alatt: a toxin 8-10 százaléka akár egy évvel később is kimutatható a tarlómaradványokból.

A természetvédelmi szakember szerint ökológiai szempontból sem szerencsés a génmódosított növények termelése, mert tovább erősítik az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági módszerek használatát, ami szemben áll a környezetkímélő ökogazdálkodással. Amikor az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában termeszteni kezdték a rovarrezisztens, toxinban gazdag növényeket, az a mérgekkel szemben toleráns gyomok elterjedéséhez vezetett, ami több millió hektárnyi termőterületen vezetett problémákhoz. A gazdák sok esetben arra kényszerültek, hogy további, még erősebb gyomirtó szereket használjanak, esetleg mechanikus, kapával vagy kézzel végezzenek gyomirtást. Ez viszont az ellenkezője annak, amit a GMO-gyártók hirdetnek, ők ugyanis azzal népszerűsítik a termékeiket, hogy a rezisztens növények szükségtelenné teszik a gyomirtást.

A Monsanto ilyen esetekre azt javasolja a gazdáknak, hogy nagyobb mennyiségben használják a Roundupot illetve a szintén általuk fejlesztett, Agent Orange alapú gyomirtók használatát szorgalmazzák. Ez a szer volt az, amit a vietnami háborúban a lombok irtására használtak, és kimutatható a rákkeltő hatása.

Amikor a tudomány vakhitté válik

A GMO-k megítélése nem véletlenül ellentmondásos. Ellenzői a lehetséges kockázatok miatt tiltakoznak a telepítésük ellen, ennek hiányában pedig nem végezhetők hosszú távú hatástanulmányok, holott csak ezek bizonyíthatnák a GMO-k veszélytelen mivoltát. Ugyanakkor tény, hogy még a növénygenetikával foglalkozó szakértők között sem alakult ki tudományos konszenzus arról, hogy valóban veszélyt jelentenek-e. Dudits Dénes akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgatója a létező legjobb, kockázatmentes növénynemesítési módszernek tartja a géntechnológiát, de Darvas Béla ökotoxikológus, a KÉKI kutatója, a GMO Kerekasztal egyik alapítója és a Magyar Géntechnológiai Testület korábbi elnöke többször kritizálta a GMO-növények telepítését.

Az eddigi eredmények alapján arra következtethetünk, hogy nem nagyon vannak komolyan vehető tanulmányok, amelyek alátámasztanák a GMO-val szembeni félelmeket, de az ismeretlentől való félelem természetes reflexe sem tűnik alaptalannak. A téma higgadt, ésszerű kezelését megnehezíti, hogy a GMO-nak látszólag csak hívei és ellenzői vannak, azok a szakemberek pedig, akik higgadtan, a tényeket mérlegelve, kiegyensúlyozottan foglalnának állást, háttérbe szorulnak.

Az érdemi vitát az is megnehezíti, hogy ez nehezen alakulhat ki. A GMO-s élelmiszerek mellett érvelő Popp Józsefet például egy tanulmány publikálása után eltanácsolták a vidékfejlesztési tárca egyik kutatóintézetéből, a Szent István Egyetem doktori tanácsának elnöke, Hornok László akadémikus rágalmazási pert is indított a fentebb említett Darvas Béla ellen, holott mindketten sikeres tudományos pályafutást tudhatnak maguk mögött.

Rákot is okozhatnak a génmódosított növények

A genetikailag módosított növények térnyerése ellen harcol a magyar állam. A szakértők szerint hatással lehetnek betegségek – mint például a rák – kialakulására is.

2014.03.05. 07:00 Sütő Dániel

Néhány évvel ezelőtt a génsebészetet még csak a sci-fik egyik állandó elemeként ismerhette a világ. Mára azonban a tudomány és a technológia odáig fejlődött, hogy játszi könnyedséggel ültetnek be idegen géneket különböző növényekbe. Ezeket hívják GMO-nak, azaz genetikailag módosított organizmusoknak.

Nem vizsgálták a GMO emberre káros hatásait

A modern tudomány egyes képviselői ebben látják a túlnépesedésből és globális méretű elszegényedésből adódó éhezés megoldását. Hiszen egy kis „génsakkozással” egyszerűen létrehozhatnak olyan növényeket, melyek könnyedén megteremnek a legszárazabb éghajlati övben, s ellenállnak a kártevőknek is. Egy dolgot azonban figyelmen kívül hagytak: nem vizsgálták ki a genetikai módosítás lehetséges veszélyeit és a hosszú távú hatásait.

– Nincsenek megfelelő információink arról, hogy a táplálékban lévő GMO-k hogyan hatnak a rák, az allergia és más betegségek kialakulására, a szaporodásra, a hormonrendszerre. Egyre több tudományos cikk tárja fel a módosítás káros egészségügyi és környezeti hatásait, például patkányoknál tumorok kifejlődését, egereknél máj és vesekárosodást, míg méheknél az immunrendszer legyengülését mutatták ki – tudtuk meg Kőrösi Leventétől, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) főosztályvezető-helyettesétől.

Itthon nem kérnek az újfajta tengeriből

Hazai kutatási eredmények is kimutatták, hogy ezek a növények károsan hatottak bizonyos lepkefajokra. A gyomirtó szernek ellenálló módosított növények, s a termesztésük során használt vegyszerek ugyancsak veszélyeztethetik a talaj élővilágát, a vizeink és a levegő tisztaságát is.

– A genetikailag módosított növények termesztésének engedélyezése jelenleg európai uniós hatáskör. Ha egy növényt az EU termesztésre engedélyez, az az unió teljes területére érvényes. Ez ellen jelenleg egyetlen lehetőségünk van védekezni: moratóriumot vezethetünk be a termesztésre, amennyiben új tudományos bizonyítékaink vannak arra, hogy az adott növény káros a környezetre és az egészségre – fejtette ki Kőrösi Levente.

Ezt tette Magyarország mind a MON810-es GM kukorica, mind az Amflora GM burgonya esetében. Csakhogy a független hatásvizsgálatok elvégzését ugyanakkor gátolja, hogy a fajtatulajdonosok nem adnak ehhez vizsgálati alapanyagot.

A Greenpeace is a bevezetés útjába áll

– A megoldás az lenne, hogy a tagállamok maguk dönthessék el, hogy akarnak e GMO-kat termeszteni a területükön vagy sem. Magyarország évek óta ezért harcol az Európai Unióban, és bár a tagállamok többsége egyértelműen támogatja ezt a megoldást, eddig nem sikerült megállapodásra jutni – tette hozzá a szakember. – A minisztérium mellett számos zöld civil szervezet is harcol a módosított növények ellen, többek között a Greenpeace is ellenzi a génmódosított növények természetbe juttatását.

Az Egyesült Államok és Kanada a két fő termesztő

A genetikai módosítást leggyakrabban a kukoricánál, repcénél, gyapotnál és szójánál alkalmazzák. A legtöbb ilyen növénnyel az Egyesült Államokban, Kanadában és Argentínában találkozni, de Brazília, India, Kína, Paraguay, Uruguay, a Dél-Afrikai Köztársaság és Pakisztán is komoly termelőnek számít. Európában Spanyolországbantermesztenek legnagyobb területen GMO-kat, a szomszédos országok közül kis területenRomániában és Szlovákiában.

PRECÍZIÓS MÓDSZEREK A NEMESÍTÉSBEN IS – TÚLLÉPHETÜNK A GMO-N

Új genomszerkesztési megoldásokkal idegen gén átvitele nélkül is lehetséges elérni a kívánt termesztési vagy tenyésztési eredményeket. E módszerek alkalmazásával Magyarország fenntarthatja GMO-mentes státuszát.

A tudomány már továbblépett a GMO hagyományos módszerein, vagyis azon, hogy idegen fehérjét építenek be a DNS-be – áll az otpagrar.hu témában írt elemzésében. Az írás négy csoportba sorolja az eddig előállított, gazdaságilag is jelentős szerepet játszó génmódosított növényeket. Ezek szerint léteznek gyomirtószereknek ellenálló GM-kultúrnövények, amelyeknél egyszerűbbé válik a köztes gyomok irtása; kártevőknek ellenálló GM-növények, amelyek megkönnyítik egyes kórokozók, kártevők ellen a védekezést, úgy, hogy a kártevő elpusztításához szükséges vegyszert maga a GM-növény termeli; vírus-rezisztens GM-növények, amelyek ellenállóak valamely vírusbetegséggel szemben; illetve bioreaktor GM-növények, amelyeket valamilyen speciális anyag előállítása érdekében módosítottak. A génmanipuláció az állattenyésztésben is használható: a genetikailag módosított állatok nagyobb növekedési eréllyel, izomszövet gyarapodással rendelkezhetnek, vagy betegség-ellenállóbbak.

A genetikailag módosított szervezetek, vagyis a GMO-k alkalmazásának gazdasági előnyei egyértelműnek tűnnek, a genetikailag módosított élőlényekkel szemben ugyanakkor egészségügyi, ökológiai, etikai, szociális és még gazdasági jellegű kockázatok is megfogalmazódnak. Ugyanis ha egyszer az ilyen szervezetek kijutnak a környezetbe, azokat onnan nem tudjuk visszavonni. Ráadásul az átvitt gén véletlenszerű elszökéséből adódóan más gazdálkodási módok termékei is szennyeződhetnek GMO-val, amely a piaci értékesítéskor hátrányt jelent. Fennáll annak is a veszélye, hogy a GM-növénybe ültetett antibiotikumrezisztencia-gén átkerül az emberek és állatok bélrendszerében élő baktériumokba, és azok is ellenállóvá válhatnak az antibiotikummal szemben.

Azt sem lehet egyelőre tudni, hogy a GM-növények fogyasztása milyen toxikus hatással bír, vagy nem okoz-e allergén hatást.

Azzal ugyanakkor, hogy az Európai Unió és különösen Magyarország bizalmatlan a „genetikailag módosított” növényekkel és állatokkal szemben jelentős versenyhátrányt okoz magának a globális kereskedelemben. Az elővigyázatosság elvét követve azonban indokolt fenntartani itthon a GMO-mentes termelést. Ugyanakkor látni kell, hogy az elmúlt két évtizedben az USA-ban összesen több százmillió hektár volt a GM-növények vetésterülete, és ez nem okozott sem egészségügyi, sem környezeti problémát. Ez alatt az idő alatt 100 milliárd állatot etettek GM-takarmánnyal és igazoltan egyetlen egyednél sem tapasztaltak káros hatásokat azokban az országokban, amelyekben a tenyésztés már évek óta folyik. Mind a mai napig sem a GMO-tartalmú élelmiszerek ártalmasságára, sem annak ellenkezőjére nincs cáfolhatatlan tudományos bizonyíték. Ráadásul az egyes növényi kártevők, mint például a rendkívül agresszívan terjedő kukoricabogár ellen a gazdálkodók sok vegyszert használnak, ami gyakran felszívódik a növényben, és hosszú távon fejti ki mérgező hatását.

A GMO hagyományos módszerein már túllépett az irányított mutagenezis, a genomszerkesztés.

Ennek lényege, hogy a növény vagy állat DNS-ében „csak” nukleotid-cserét hajtanak végre, ezzel érve el a kívánatos termesztési illetve tenyésztési eredményeket. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének, az EASAC-nak a javaslata arra kérte az EU-szabályozás megfogalmazóit, hogy mondják ki: a genomszerkesztéssel létrehozott termékek, amennyiben nem tartalmaznak idegen fajból származó DNS-t, nem esnek a genetikailag módosított szervezetekre, a GMO-kra vonatkozó szabályozás alá. Amennyiben az Unió nyitott a javaslatra, az új tudományos eredményt Magyarországnak is érdemes lenne kihasználnia. Ugyanakkor a hagyományos nemesítés továbbra is fontos, nem helyettesíthető, a két nemesítési módszer kombinált alkalmazása lehetséges.

VALÓDI BIOKONTROLL: BAKTÉRIUMMAL A KÓROKOZÓK ELLEN

2018. február 13. kedd, 05:27

# AGRÁR, # NÖVÉNYVÉDELEM, # SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, # ZÖLDSÉGTERMELÉS, # CERTIS

Egy olyan baktériumtörzset szabadalmaztatott a Szegedi Tudományegyetem, amellyel baktérium- és gombaellenes növényvédelmet lehet megvalósítani a paradicsom, a paprika, a saláta és a káposzta biotermesztésekor talajos és talaj nélküli termesztőrendszerekben egyaránt.

Miután az elmúlt években számos, a mezőgazdaságban használt kémiai anyagról derült ki, hogy az az emberi egészségre, vagy a környezetre ártalmasak, a vegyszerek kiváltására egyre gyakrabban biokontroll-alapú technológiát alkalmaznak. A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai évtizedek óta foglalkoznak biokontroll-kutatásokkal, vagyis olyan mikroorganizmusokat keresnek, amelyek a szintetikus kémiai vegyszerek helyett hatékonyan alkalmazhatók a mezőgazdaságban.

Most úgy tűnik, a magyar kutatók sikert értek el, és egy olyan baktériumtörzset találtak, és szabadalmaztattak, amely baktérium- és gomba-fertőzéseknek kitett paradicsom, a paprika, a saláta és a káposzta biotermesztésekor hatékony védelemnek bizonyul. A Bacillus mojavensis jelentős mennyiségben termel olyan antibiotikumot, amely

a zöldségfélék gyökérzetében előforduló baktériumok és gombák ellen nyújt védelmet, és növeli a növény ellenálló-képességét.

Az egyetem és az USA egyik legnagyobb biokontroll-termékeket forgalmazó cége, a Certis között nemrég megkötött licencszerződés értelmében a szabadalmat egy nemrégiben a Certis hasznosítja egy új termék előállításához és forgalmazásához. A Bacillus nemzetségben számos olyan törzs ismert, amelyek alkalmazhatók biokontroll célokra. Az új törzs a növények föld alatti és feletti részeit támadó mikrobákkal szemben is védelmet nyújthat.

Bioterrorizmus? Megállíthatatlan lehet a génmódosított növények terjedése

V. Varga József

FMH - Elképesztő, hogy bekerülhettek a szennyezett vetőmagok hozzánk, hiszen országunk szigorúan tiltja a génmódosított növények termesztését - szögezte le Ácsné Bohdanetzky Éva, a GMO-kerekasztal tagja.

Magyarország Európa második legnagyobb kukoricavetőmag-termelő országa, ezért a GMO-mentes környezet fenntartása jelentős gazdasági előnyt jelent számunkra. A kirobbant botrány elsősorban a gazdákat sújtja, kérdéseikre – mikor fejeződnek be a vizsgálatok, hogyan alakul a kártérítés, költségtérítés menete, mi lesz az őszi vetések sorsa? egyelőre nem kaptak választ. A Vidékfejlesztési Minisztérium közlése szerint nem elképzelhetetlen, hogy összességében akár 5000 hektárnyi területen kell majd megsemmisíteni a szennyezett vetőmaggal beültetett táblákon a növényzetet. Fejér megyében eddig mintegy 70 hektáron kellett szennyezett kukoricát betárcsázni.

– A GMO az angol genetically modified organism kifejezés mozaikszavas alakja, amely magyarul genetikailag módosított szervezetet jelent – mondta el érdeklődésünkre Ács Sándorné Bohdanetzky Éva agrármérnök, mezőgazdasági környezetvédelmi szakmérnök. – Azokat az élőlényeket nevezik így, amelyek génállományát biotechnológiai, géntechnológiai beavatkozással módosították. Ezzel az eljárással a fajok közti természetes határokat áttörve bármilyen élőlény génjét át tudják helyezni egy másik fajba. A növényi géntechnológia esetében baktériumból származó géneket ültetnek át termesztett növényekbe (kukorica, szója, repce, gyapot).
– A hibridek, oltványok nem genetikai módosítás termékei! A természetes nemesítés eszközei, amelyek nem lépnek át fajtahatárokat, nem veszélyesek a környezetre és az emberi egészségre – hangsúlyozta. A genetikailag módosított növények termesztését azonban messzemenően ellenzi: mert a természetbe kiengedve visszafordíthatatlan folyamatok indulnak be, s a genetikai szennyeződést nem lehet visszavonni – ezért van szükség ilyen (mint a betárcsázás) drasztikus intézkedésekre.
– A magyar gazdáknak nem a kormány, hanem azok a cégek okoztak kárt, amelyek a szennyezett vetőmagot forgalomba hozták – egyértelműsítette Ácsné Éva.
– A gazdák vétlenek, nem tudhatták, hogy a vetőmag szennyezett. A forgalmazó kötelessége biztosítani a szabványoknak való megfelelést így a GMO-mentességet is. Úgy tudom, a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálja az ügyet, mert ha a forgalmazók tudtak a szennyeződésről, még a szándékosság gyanúja is felmerül, amely súrolja a bioterrorizmus határát – fogalmazott.
– A világon termesztett GM-növényeknek két fő csoportjuk van – tudtuk meg az okleveles agrármérnöktől. – A molyrezisztens Bt-kukoricák esetében a kukoricamoly betegségét okozó baktérium méregtermelő génjét juttatják be a növény génállományába. Ennek eredményeképpen minden sejt termeli a rovarölő mérget, a kukoricamolyt maga a kukorica pusztítja el. A másik csoportba az RR-fajták tartoznak, amelyek szintén egy baktériumgén beültetésével ellenállnak a totális gyomirtó szernek.

Amit egyszer már világméretekben alkalmaznak – megállíthatatlan. Horn Péter egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja kendőzetlenül fogalmazott. Az akadémikus az Agroinformnak elmondta: hazánk helyzete nehezedni fog, mert Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad. Hozzátette: földrészünk például szójaimportra szorul, és nem tud másfélét venni, csak génmódosítottat.

Fejérben is több hektáron kellett kitárcsázni a génmódosított vetőmagot. Részletek itt!

15. fejezet - Transzgenikus élőlények. Génterápia

Tartalom

15.1. A transzgenikus élőlények típusai és felhasználásuk
15.2. Génterápia
15.3. A transzgenikus élőlények felhasználásának tudományetikai és környezetbiztonsági kérdései
15.4. További olvasnivaló a fejezethez

A genetikailag módosított élőlények (GMO: Genetically Modified Organism) magukba foglalják az összes olyan szervezetet, melyek genetikai anyagát módosították valamely géntechnológiai módszerrel. A transzgenikus élőlény pedig egy olyan GMO, melybe egy másik szervezetből izolált gént juttatunk be, amit eredetileg az nem tartalmazott. Az így „kívülről” bejuttatott, exogén eredetű transzgén öröklődik az utódokban, ha az a csíravonalba került be. Transzgenikus élőlények előállítása sokféle módszerrel történhet, amelyeket az előző fejezet (14. fejezet) részletesen tárgyalt.

Az idegen gén (transzgén) termékét a gazdaszervezet ugyanúgy termeli, ahogy a saját fehérjéit. Az expresszió mértéke a génnel együtt bevitt egyéb DNS szakaszoktól függően (promóter régió, 5’ upstream elemek, 3’ UTR) változhat, illetve szövetspecifikussága is ettől függ. Célunk A transzgén expresszálása mellett a gazdaszervezet génexpressziós mintázatának megváltoztatása is cél lehet. Tágabb értelemben transzgénnek nevezhetünk minden olyan, nem feltétlenül gént kódoló DNS szakaszt, vagy mesterségesen előállított gént, melyeket olyan élőlényekbe vagy vektorokba juttatunk be, ahol azelőtt nem fordultak elő. Praktikussági szempontból elkülönítjük a genomiális transzgéneket a cDNS transzgénektől, mely utóbbiak nem tartalmaznak intronokat és a gén körüli szabályozó régiókat. A kifejezetten nagyméretű klónok tárolására/manipulálására kifejlesztett BAC, YAC és kozmid könyvtárak (ld. 7. fejezet) előállításával a genomiális transzgének szabályozó elemeivel együtt történő klónozása könnyen megvalósítható. A transzgenikus élőlények előállítása új távlatokat nyitott a kutatásban, gyógyszeriparban, mezőgazdaságban és számos egyéb iparágban.

A fejezeten belül először példákon keresztül bemutatunk különböző transzgenikus élőlényeket (növényeket, állatokat, mikróbákat) és a legfontosabb felhasználási területeiket. Röviden kitérünk a GMO-kal kapcsolatos tudományetikai és környezetbiztonsági (biosafety) kérdésekre.

15.1. A transzgenikus élőlények típusai és felhasználásuk

A transzgén gazda és a felhasználásuk lehetőségei alapján célszerű külön tárgyalni a transzgenikus növényeket, állatokat és mikrobákat. A transzgenikus növények fő alkalmazási területe értelemszerűen a mezőgazdaság és élelmiszeripar, bár megjegyzendő, hogy ma már gyógyszerek előállítására is be lehet őket vonni. Transzgenikus baktériumokat használnak gyógyszerfehérjék előállítására, a bioremediációban és a környezeti biotechnológia több más területén is. Röviden összefoglaljuk a transzgenikus állatok szerepét az alapkutatásban, a gyógyszeriparban és a gyógyászatban is.

15.1.1. Transzgenikus mikrobák

A baktériumok voltak az első olyan szervezetek, melyek genetikai anyagát módosították laboratóriumi körülmények között. A transzgenikus mikrobák szerepe ma már a bioremediációban nélkülözhetetlen. A higanyszennyezések eltakarításában például egy olyan E. coli törzs bizonyult hatékonynak, ami egér metallotionein (mt-1) és E. coli polifoszfát-kináz (ppk) géneket tartalmaz dohány 16S riboszomális RNS gén konstitutív promótere mögött. Ezek az enzimek higany rezisztenciát és annak felhalmozódását eredményezik a baktériumban. Egy másik alkalmazásban E. coli DH5α törzs lizátumát használták bioriporterként arzént tartalmazó víz kimutatására. A baktérium plazmidja egy arzén-indukált promótert tartalmaz, amely mögé a luciferáz enzim génjét klónozták be. Arzén jelenlétében a luciferáz szubsztrátja újratermelődik. A baktériumkultúrából szuszpenziót készítettek, amit csövekben liofilizáltak. A teszt kit egy-egy csövéhez vizet adva luminométerrel detektálták a minta lumineszcenciájának, így arzéntartalmának a mértékét.

15.1. ábra: Humán inzulin termelése E. coli baktériumban. (A) Baktériumból izolált plazmidot és a humán inzulin génjét (izolált vagy szintetikus) ugyanazokkal a restrikciós enzimekkel hasítjuk, majd a ragadós végeikkel a humán inzulin génjét a plazmidba ligáljuk. Szelekció után a plazmidot a megfelelő E. coli törzsekbe transzformálják, ahol folyamatos a β-galaktozidáz promótere utáni proinzulin transzkripciója és transzlációja. Különböző tisztítási lépések után történik a C-peptid tripszines hasítása, ami az inzulin végleges formáját eredményezi. (B) Az inzulin tisztításához használt HPLC oszlop. (C) Az inzulin termelés folyamata. (a módosított ábra forrása: Walsh, Gary. "Therapeutic insulins and their large-scale manufacture." Applied microbiology and biotechnology 67.2 (2005): 151-159.)

A gyógyászatban is alkalmaznak transzgenikus mikróbákat, rekombináns fehérjék termelésére. Az inzulin az egyik leggyakrabban használt gyógyászati célú fehérje, olcsó és nagy mennyiségű termelése rendkívül fontos. Humán inzulint nagy mennyiségben először Escherichia coli törzsek felhasználásával állítottak elő (a humulin fantázianevű rekombináns inzulint a Genentech cég fejlesztette ki 1978-ban, gyógyszerként az Ely Lilly kezdte forgalmazni 1982-ban). A humán inzulin A és B láncát külön törzs termelte szintetikus nukleotid szekvenciákról, ezeket aztán külön tisztították, majd oxidatív környezetben együtt inkubálták, így a két szál között kialakult két diszulfid-híd kötéssel jött létre az intakt inzulin. Az egyes inzulin láncokat egy lac konstitutív promóter mögé klónozták, a β-galaktozidáz génjével együtt. A pozitív klónokra kék-fehér szelekcióval és ampicillin antibiotikummal szelektáltak. Transzlációt követően a β-galaktozidáz C-terminálisához egy metioninnal kapcsolt inzulint cianogén-bromidos kezeléssel szabadították fel, elhasítva a metionin utáni peptid kötést. Egy másik módszernél a humán proinzulin egyetlen szintetikus szálról íródik át, a polipeptidből pedig tripszinnel hasítják ki a C-peptidet (ld. 15.1. ábra). Rekombináns humán inzulin termelésére élesztőt (Saccharomyces cerevisiae) is használnak. Helyspecifikus mutagenezissel módosított inzulin analógokkal mára már számos eltérő hatóidejű és stabilitású inzulin van forgalomban.

Genetikailag módosított baktériumokkal véralvadási faktorokat, és növekedési hormonokat is előállítanak (ld. 15.1. táblázat). A baktériumok által termeltetett fehérjék jóval biztonságosabbak, mint a korábban alkalmazott módszer, amikor is kadaverekből vonták ki a még le nem bomlott fehérjéket (pl. hasnyálmirigyből inzulint, mely egy cukorbeteget két-három napig lát el). Egyrészt így a szerben jelenlevő kórokozók is továbbjuthattak (AIDS, hepatitis-C, Creutzfeldt-Jakob szindróma), másrészt a megnövekedett igényeket ezekből nem lehetett kielégíteni.

Egyes országok katonai hadviselésének részét képezi a mikrobiális biológiai fegyverek előállítása és esetleges használata. Ezeket a nemzetközi szerződésekben tiltott biofegyverek egy részét transzgenikus baktériumok formájában állítják elő.

15.1.2. Transzgenikus növények

A mezőgazdaságban termesztett transzgenikus növények az egyik leggyakrabban emlegetett példái a genetikailag módosított (GM) szervezeteknek. Az olyan génmódosítások, melyek nagyobb terméshozamot, kevesebb rovarirtószer használatát, nagyobb tápértékű termést vagy betegségeknek ellenállóbb fajtát eredményeznek, számos előnyt jelentenek a mezőgazdaságban. Növények, melyek gyorsabban beérnek, tolerálják a különböző talajszennyezéseket, sót, szárazságot, fagyot vagy egyéb szélsőséges időjárást olyan vidéken is meg tudnak élni, ahol előtte nem, illetve ahol előtte növénytermesztésre nem volt lehetőség. Földünk egyre növekvő emberi populációjának ezek a tulajdonságok a jövőben létfontosságúak lesznek.

Hagyományos növénytermesztők kereszteztek először olyan növényeket, melyek természetes szaporodással nem jöhettek volna létre. Ilyen volt az 1875-ben előállított búza-rozs hibrid, a tritikálé. Hamar rájöttek, hogy a hibrid tartalmazza mindkét faj hasznos tulajdonságait, amire szelektálni lehetett. Az első generációs GM növényeket mutációs szaporítással állították elő, ahol a növények sugárzásnak, illetve vegyszereknek voltak kitéve. Ilyen körülményekkel növelték a mutációs rátájukat, és utódaik közül válogatni lehetett a különböző, stabilan megmaradó és hasznos tulajdonságokra. Ehhez a nem specifikus módszerhez képest a transzgének bevitele egy sokkal pontosabb és szabályozhatóbb módja a kívánt tulajdonságok elérésének.

15.1.2.1. Transzgenikus növények előállítása

Az első transzgenikus növényt 1983-ben állították elő, amikor az aminoglikozid típusú antibiotikumok (pl. kanamicin, neomicin, geneticin) rezisztencia génjét petúnia és dohány növényekbe juttatták be [1]. A kiméra gén a neomicin I-es vagy II-es típusú foszfotranszferáz enzim génjét illetve a nopalin-szintáz gén szabályozó régióit tartalmazta (ld. 15.2. ábra). A neomicin-foszfotranszferáz foszforilációval inaktiválja az aminoglikozid antibiotikumokat, míg a nopalin-szintáz konstitutív promótere biztosítja az állandó expressziót a növényi sejtekben. A kiméra génszakaszt először egy köztes plazmidba klónozták, amiről rekombinációval került be a transzgén egy tumort indukáló plazmidba (Ti plazmid), melyet Agrobacterium tumefacienstalajbaktériumba transzformáltak (ld. 14.4.4. fejezet). Ez a talajbaktérium a természetben is sokféle Ti plazmidot tartalmaz. A baktériummal fertőzve a növényi sejteket, a Ti plazmidból a növényi sejtek genomjába épül be egy DNS-darab (T-DNS), mely tartalmazza a transzgént is. A beépülés célzottan történik, a T-DNS két végén lévő ismétlődő szekvenciák segítségével. A megfelelő plazmiddal transzformált növényi sejtek antibiotikum jelenléte mellett szelektálhatóak.

15.2. ábra: Agrobacterium-közvetített génátvitel. A transzgenikus növények előállításának egyik típusa az Agrobacterium tumefaciens talajbaktériummal történő fertőzés, mely segítségével a növényi genomba beépülő T-DNS-ről történik a transzgén átírása. A módszer jól alkalmazható olyan növényeknél, amit az Agrobacterium hatékonyan képes fertőzni (pl. dohány, paradicsom, burgonya). Szemléltető videó itt nézhető meg.

Az olyan növényeknél, amik nem érzékenyek az Agrobacterium által közvetített folyamatokra, gyakran alkalmazott génbeviteli módszerek a génpuska, a direkt génátvitel protoplasztokba (pl. elektroporációval) és a mikroinjektálásos génbevitel. A protoplaszt (izolált növényi sejt sejtfal nélkül) transzformálása nagyon hatékonyan működik bármely felsorolt fizikai folyamaton alapuló technikával, hiszen nem szükséges biológiai vektor a transzgén közvetítéséhez, így elkerülhetőek a nem-kompatibilis gazda problémák. Homológ rekombinációval pedig specifikusan építhető be a transzgén az ismert növényi genomba. A protoplaszt transzformálásával az egyetlen probléma, hogy a növény regenerációja protoplasztból egy rendkívül kényes folyamat, ami sok problémával jár. A génpuska (ld. 15.3. ábra) számos előnnyel rendelkezik (egyszerű használat, egy lövésből sok transzformált sejt, a legkülönbözőbb szövetek/sejtek transzformálása, stb.), és akkor is hasznosnak bizonyul, amikor más módszer nem működik egy transzgenikus növény előállításánál.

15.3. ábra: Növények transzformálása fizikai módszerekkel. Protoplasztok, vagy sejtfallal rendelkező növényi sejtek transzformálására is alkalmas a génpuska, vagy a mikroinjektor, ami a DNS-t nagy nyomással juttatja át a sejtfalon és a sejtmembránon.

Az első transzgenikus szója létrehozásánál a génpuska sokkal sikeresebbnek bizonyult, mint az Agrobacterium-közvetített transzformálás. A módszer hátránya, hogy a DNS mennyisége nem szabályozható, illetve a transzformált növényi vonalak kis részénél történik csupán genomiális integráció, a citoszolikus plazmid-transzgének pedig hosszútávon nem fenntarthatóak. Protoplasztok illetve embriók mikroinjektálása növényeknél is alkalmazható, azonban a technológia nehézkesebb, és kevésbé hatékony, mint a génpuska.

15.1.2.2. Transzgenikus növények a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Transzgenikus növények első szabadföldi termesztése Franciaországban és az Egyesült Államokban 1986-ban kezdődött, növényirtószerekre rezisztens dohánnyal. 1987-ben alapították az első céget, mely Bacillus thuringiensis baktériumból izolált, rovarra toxikus fehérjét termelő transzgént tartalmazó dohánynövényt állított elő (Bt dohány), szintén Agrobacterium-közvetített technológiával. A dohánymoly lárváját ölő hatást elsőként Bacillus thuringiensis berliner baktériumban termelődő endotoxin (bt2) génjének a bevitelével érték el. A baktérium citoszolikus plazmidjából izolált bt2 vagy cry gén (crystal protein) terméke egy protoxin, mely kristályként jut be a rovar emésztőrendszerébe, itt oldatba kerül, majd proteázok kihasítják az aktív toxint belőle. Később ezen baktériumok plazmidjaiból többféle cry gént izoláltak, így mára a biológiai rovarölő szerek széles spektrumával rendelkezünk (pl. Lepidoptera, Diptera, Coleoptera vagy Hymenoptera fajok ellen). A Bt növények alkalmazhatósága megosztja a kutatókat. Mivel az ilyen növényeket nemcsak a kórokozók, hanem a közelben élő rovarpopulációk is elfogyaszthatják, a toxin ezek populációit is pusztíthatja. Egyesek szerint a Bt kukorica (amelyet ma már nagy területen termesztenek) pollenje áll királylepke populációk, illetve méh kolóniák nagyfokú pusztulásának hátterében, azonban egyikre sincs egyértelmű bizonyíték. Számos kutatás vizsgálja a vad típusú és a Bt kukorica génállományának keveredését is, a transzgének átjutását a vad típusba. Aggodalomra adhat okot az is, hogy egy Bt kukorica a növényvédőszerekben megengedett maximum toxin mennyiség ezerszeresét termelheti.

Az első GM termény az Egyesült Államokban 1994-ben került forgalomba, egy hosszabb eltarthatósági idejű paradicsom formájában (FlavrSavr néven). A génmódosított paradicsomot antiszensz RNS technológiával állították elő. A poligalakturonáz enzim génjét antiszensz RNS szállal csendesítették. A poligalakturonáz a paradicsom érésekor a sejtfalban lévő pektint bontja le, így a paradicsom érés közben puhul, amitől azonban sérülékenyebb lesz, és jobban kitett a fertőzéseknek. Ezért a hagyományos paradicsomot éretlenül szedik le, mivel addig szállítható, amíg kemény és kevésbé sérülékeny. Ez a génmódosított paradicsom azonban nem hozta meg a várt eredményeket. Eltarthatósága megnövekedett ugyan, de éretten mégsem volt elég kemény a szállításhoz, így ugyanúgy zölden kellett leszedni, mint a hagyományosat, ezért vissza is vonták a forgalomból. Szintén egy példa a fogyasztói igények kielégítésére a nem-barnuló alma, mely jelenleg piacra kerülés alatt áll Kanadában és az Egyesült Államokban. Ez a génmódosított alma a barnulást okozó polifenol-oxidáz enzimet csak kis mértékben termeli.

Számos egyéb transzgenikus növényt hoztak forgalomba (paradicsom, krumpli, dohány, kukorica, búza, szója, papaja, citrusfélék, gyapot, repce), melyek ellenállnak a bromoxinil vagy glifozát tartalmú gyomirtóknak, különböző rovarirtóknak, vírusrezisztensek vagy rovarölő hatásuk van.

2000-ben állították elő az első olyan transzgenikus növényt, az aranyrizst, melynek a tápértékét sikerült javítani. Nevét sárgás színéről kapta, mely β-karotin termelésének köszönhető. A cél a főleg Afrikát, Indiát és Ázsia déli részét érintő A-vitamin hiány miatti nagyfokú elhalálozás (és vakság) visszaszorítása volt. Habár humanitárius célokat szolgált, erőteljes negatív visszhangot váltott ki környezetvédők és anti-globalizációs aktivisták körében, elsősorban transzgenikus volta miatt. A β-karotin előállításához, ami az A-vitamin prekurzora, két enzim hiányzik a rizs terméséből (azonban a leveleiben megvan, így az termel is β-karotint): a fitoén-szintáz és a fitoén-deszaturáz (ld. 15.4. ábra).

15.4. ábra: Az aranyrizs előállítása. A rizs endospermiumban a béta-karotin szintézis útvonala a geranil-geranil-pirofoszfátnál megáll. A pirossal jelölt két enzim bevitele azonban biztosítja a teljes bioszintetikus út lefolyását a β-karotinig. A transzgén konstrukció: RB (right border): T-DNS szekvencia; Glu: rizs endospermium specifikus glutein promóter; SSUcrtI: borsó ribulóz bisz-foszfát-karboxiláz kis alegység tranzitpeptid, a kloroplasztiszban való lokalizáció biztosítására; nos: nopalin-szintáz terminátor; Psy: fitoén-szintáz; Ubi1: kukorica poliubiquitin promóter; hpt: szelekciós marker gén; LB (left border): T-DNS szekvencia. Az ábra alsó részén a vad típusú, az első és második generációs aranyrizs fotója (az alsó ábrarész forrása:www.goldenrice.org/Content2-How/how1_sci.php

Az előbbi génjét (psy) a Narcissus pseudonarcissus növényből, az utóbbit (crtl) az Erwinia uredovora talajbaktériumból izolálták. A két transzgént egy plazmidba klónozták, egy konstitutív, és a magban expresszálódó glutein promóter mögé. A plazmidot higromicin antibiotikum rezisztencia markergénnel történő szelekció után Agrobacteriumba transzformálták, így juttatták a transzgéneket rizs embriókba. Kutatások igazolták, hogy az emberi szervezet képes a rizzsel bevitt β-karotinból az A-vitamin hatékony előállítására. Pár évvel később egy új fajtáját állították elő, az aranyrizs 2-őt, ami 23-szor annyi β-karotint termelt, mint elődje. Ebben a változatban az eredeti aranyrizs Narcissus psy génjét a kukorica psy génjére cserélték, mely enzimaktivitása jóval hatékonyabbnak bizonyult. Mindezeket még egy sor aranyrizs változat követte, melyek E vitamint, vas-, cink-iont tartalmaztak. Annak ellenére, hogy jelenlegi kutatások szerint nem okoz semmilyen allergiát, nem hozható kapcsolatba betegségekkel, és egy bögre rizs fedezi a napi A-vitamin szükséglet 50%-át, még nem engedélyezett a piacra kerülése. Egyes kutatók szerint azonban aggályos, hogy nem tesztelték állatokon, így nem jósolható hosszú távú hatása a szervezet egészére, mivel a β-karotinból (amit a rizs túltermel) származó retinoidok bizonyítottan károsak az egészségre. β-karotin azonban természetes A-vitamin forrásként számos más élelmiszerben is van.

15.1.2.3. Transzgenikus növények a gyógyszeriparban, vegyiparban, a környezeti iparban

A transzgenikus növények szerepe a gyógyszerkutatásban is növekvő tendenciát mutat. Géntechnológiai eszközökkel olyan banánt állítottak elő, melyben hepatitisz-B antigént lehet termelni, illetve olyan dohányt, mely monoklonális ellenanyagot termel HIV ellen. Egyik termék sincs még forgalomban, de a GMO növényekben előállított rekombináns fehérjegyógyszereknek szerepe lehet a jövő személyre szabott gyógyászatában.

Ezen kívül a szerves vegyipar is nagy potenciált lát a transzgenikus növényekben. Sok esetben hatékonyabb a termelés, illetve a növények által előállított anyagoknak kedvezőbbek lehetnek a tulajdonságai, mint a kémiai szintézissel előállítottnak. Számos laboratórium foglalkozik azzal, hogy növényekkel biopolimereket termeltessen, amilyenek különböző műanyagok, a természetes gumi vagy a poliaminok. Szintén hasznos lehet a kémiai szintézisekhez szükséges prekurzorok előállítása növényekkel. A rostfehérjék (selyem, kollagén, elasztin, keratin, glutenin vagy rezilin) repetitív DNS szakaszainak kombinációjával, vagy akár szintetikus szekvenciákkal végtelen sokféle, különböző tulajdonságú biopolimer állítható elő.

A bioremediációban is fontos szerepük van a főleg bakteriális transzgéneket tartalmazó növényeknek. Az Arabidopsis thaliana olyan transzgenikus változatát állították elő, amely bakteriális enzimjei segítségével a robbanóanyagokból származó talajszennyezést képes lebontani. A TNT (2,4,6-trinitrotoluén) vagy RDX (hexahidro-1,3,5-trinitro-1,3,5-triazin) olyan mérgező xenobiotikumok, melyek a nem tökéletes robbantások után nagy mennyiségben, hosszú ideig jelen vannak a talajban, bejutva az ivóvizekbe is. Az Egyesült Államokban ez a típusú szennyezés igen nagy probléma. Nem transzgenikus növények is képesek a fitoremediációra, fölvéve a szennyezőanyagot, vakuólumokban vagy a sejtfalukban tárolják azt (Vicia faba, Zea mays, Catharanthus roseus), ám lebontani nem képesek. Bioremediáció mikrobákkal is működhet, azonban számos esetben egy adott vegyület lebontásához szükségesek a növényi enzimek, így a két szervezet ötvözése bizonyult eddig a leghatékonyabbnak.

15.1.3. Transzgenikus állatok az alapkutatásban és a gyógyászatban

Az állatok genetikai módosítása egy viszonylag lassú, aprólékos és drága folyamat, azonban az újabb és újabb módszerek megjelenése egyre egyszerűbbé és pontosabbá teszi a technológiát. A genetikailag módosított állatok egy részét kutatási célokból hozzák létre, hogy a specifikusan megváltoztatott gének fenotípusra kifejtett hatását elemezzék. Így még ismeretlen gének funkciója, vagy azok mutációinak hatása, géninterakciók, vagy a génexpresszió helyei feltérképezhetőek. Genetikai módosítással olyan élőlényeket is létrehozhatunk, melyek érzékenyebbek bizonyos vegyületekre, ezt használják ki a gyógyszerkutatásban, hatóanyagok tesztelésénél. Transzgenikus állatok kiválóan alkalmazhatóak modellrendszerként emberi betegségek, illetve azok gyógyításának kutatására is. Más állatokat úgy módosítottak, hogy bizonyos tulajdonságaikat a gyógyászat vagy az ipar hasznosíthassa.

Az első transzgenikus állatot Brinster és Palmiter 1982-ben állították elő, amikor is egy egér megtermékenyített petesejtjének pronukleuszába mikroinjektálással patkány növekedési hormon (GH) transzgént juttattak (ld. 1.5.2. fejezet). A híres egér ikerpár a Nature folyóirat címlapjára is rákerült (ld. 15.5. ábra). 1985-re nyúl, bárány illetve sertés megtermékenyített petesejtjébe is sikerült mikroinjektálással transzgént bevinni. Megjegyzendő, hogy a patkány GH transzgént tartalmazó egér nem azért lett nagyobb, mert a patkány GH az állat méretét szabja meg, hanem az ún. dózishatás miatt, azaz több patkány transzgén épült be véletlenszerűen az egér genomba. A transzgént a nehézfémekkel szabályozott metallotionein gén promótere mögé építették be a rekombináns DNS konstrukcióba.

15.5. ábra: A patkány növekedési hormon transzgént tartalmazó egér (bal) és vad típusú testvére (jobb) a Nature folyóirat címlapján (Vol. 300,1982. december 16 ; a Nature Publishing Group engedélyével)

A későbbiekben, a szomatikus nukleáris géntranszfer alkalmazásával több, mint 10 transzgenikus fajt állítottak elő (ld. 15.6. ábra). Ezzel a módszerrel született 1996-ban az első olyan bárányklón is (Dolly), amely felnőtt szomatikus sejt genomját örökölte, habár transzgént nem tartalmazott. Ezzel bizonyítást nyert, hogy bármely testi sejtünk genetikai anyagából a teljes szervezet klónozható.

15.6. ábra: Szomatikus nukleáris géntranszfer. A módszer segítségével módosított genetikai anyagú donorsejtek szaporíthatóak. (Forrás: wikipedia.org, GNU Free Documentation License, szerző: Quelle).

15.1.3.1. Xenotranszplantáció és xenogén sejtterápia a gyógyászatban

A szervtranszplantációra várók száma többszöröse a felhasználható humán szerveknek, és szomorú tény, hogy minden évben több ezer beteg hal meg megfelelő szervek hiányában. Ezt az igényt próbálja kielégíteni a xenotranszplantáció, amikor egy nem humán élőlény szervét ültetik be a betegbe. A sertés jó választásnak tűnt a kutatók számára, mivel szerveinek mérete hasonlít az emberéhez, az anatómiája és fiziológiája sem túl különböző, hatékonyan és egyszerűen szaporítható és fenntartható, illetve a technológia adott az immungenetikájának a megváltoztatására. Transzgenikus sertések előállításával a beültetett szerv azonnali kilökődését (HAR: hyperacute rejection response) és a napokkal későbbi akut vaszkuláris kilökődését (AVR: acute vascular rejection) szeretnék elkerülni. A hosszútávú kilökődés elkerülésére egyenlőre csupán az egész életen át tartó immunszupresszánsok szedése jelent megoldást. Bíztató eredményeket mutat a HAR folyamán aktiválódott humán komplement rendszert szabályozó fehérjék termelése az átültetett sertés szervben. Az ember által termelt antitestek felismerik a sertés antigéneket, és az ellenanyag-antigén komplex aktiválja a komplement kaszkádot, ami a membránkárosító komplex (MAC: membrane attack complex) létrejöttéhez vezet. Azonban a komplement kaszkádot szabályozó fehérjék, mint a CD55 (DAF: decay accelerating factor) vagy CD46 (MCP: membrane cofactor protein) meggátolják a MAC kialakulását. Embriók mikroinjektálásával előállítottak DAF és MCP fehérjéket expresszáló transzgenikus sertést, mely sikeresen meggátolta az átültetett sertésvese kilökődését főemlősökben (15.7. ábra). A kilökődés megakadályozására egy másik stratégia, hogy meggátolják a sejtfelszíni antigének kifejeződését. Az antigének főleg az 1,3-α-galaktoziltranszferáz aktivitása révén létrejövő 1,3-α-gal-epitópok. Az α-gal allélt homológ rekombinációval ütötték ki sertés embrionális fibroblaszt sejtekből, ami aztán nukleáris transzferrel került embriósejtekbe, és erre a génre nézve egészséges KO (knock-out) malacokat eredményezett.

15.7. ábra: Xenotranszplantációra használt transzgenikus sertés előállítása. A CD55 fehérjét termelő génszakasz előtt egy citomegalovírus promótere áll (P_CMV), ami biztosítja a gén transzkripcióját már az élet korai szakaszában. A poliadenilációs szakasz (PA) után, és a promóter szakasz előtt találhatóak a restrikciós enzimek hasítóhelyei (Pvu I, Asp 1). (a módosított ábra forrása: Niemann & Kues, 2003, Application of transgenesis in livestock for agriculture and biomedicine. Animal Reproduction Science, 79(3), 291-317)

A szervtranszplantáció mellett a xenogén sejtterápia is biztató eredményekkel szolgál a gyógyászat terén. A xenotranszplantációnál megismert, megfelelő transzgenikus állatokból (sertés, marha) történő sejtizolálás és beültetés megoldást nyújthat a humán őssejtterápia mellett a különböző betegségek, rendellenességek vagy sérülések miatti elhalt szövetek regenerációjára. A xenogén sejtterápia egyes betegségek esetében már klinikai tesztelés előtti fázisban van. Transzgenikus sertés embrionális idegsejteket Parkinson illetve Huntington kórban szenvedő betegek agyába transzplantáltak, ahol azok dopaminerg neuronokká és glia sejtekké alakultak. A sertés eredetű neuronok a beültetés helyéről kiindulva kiterjedt axonhálózatot alakítottak ki a páciens agyában. Számos más példa létezik arra, hogy idegen eredetű sejtek képesek visszaadni a gazdaszervezet egyes szöveteinek funkcióját. Transzgenikus sertés májsejtek transzplantáció után a máj szöveteibe vándoroltak, és ott integrálódva működő LDL receptorokat expresszáltak, ezzel csökkentve egy magas koleszterinszintű nyúltörzsben a szérum koleszterinszintjét 30-60%-kal. A használt nyúltörzs a homozigóta öröklődésű hiperkoleszterinémia állati modelljeként szolgál. Ezzel el is érkeztünk a transzgenikus állatok következő rendkívül fontos felhasználásához, az emberi betegségek állati modelleken keresztül történő kutatásához. A donorsejtek sikeres genetikai módosítása, a xenogén sejtterápia alkalmazása emberi betegségeket modellező állattörzseken sikeres terápiás megoldásokhoz vezethet a humán gyógyászatban.

15.1.3.2. Emberi betegségek állatmodelljei: KO (knock-out) egerek

Knock-out (KO, génkiütött) egerek előállítása mára már általános módszerré vált, mellyel egy gén részét/egészét távolítják el vagy helyettesítik egyéb DNS szekvenciával (ld. 14.5.3. fejezet) A gén kiütésével vizsgálni lehet annak funkcióját, fenotípusát, illetve „utánozni” lehet funkcióvesztéses mutációkon alapuló emberi betegségeket. Az ember és egér génjei között nagyfokú a hasonlóság, ezért a különböző KO egerek jellegzetességeit vizsgálva, illetve a kialakult tünetegyüttesre kezeléseket kidolgozva közelebb kerülhetünk számos genetikai hátterű betegség gyógyításához. A legkülönbözőbb ráktípusok, túlsúlyosság, szívelégtelenség, cukorbetegség, köszvény, Parkinson kór, drogfüggőség, öregedés mind olyan területek, ahol a különböző KO egerek nagy szolgálatot tettek a kutatóknak. Az első KO egeret 1989-ben állították elő Capecchi, Evans és Smithies (ld. 1.5.2. fejezet). Mára már több ezer KO vagy transzgenikus egértörzs létezik (MKMD: Mouse Knock-out and Mutation Database), és évente több millió egeret használnak fel különböző kutatásokhoz.

A célzott génkiütés, mint gén targeting módszer alapjait a 14. fejezetben részleteztük. Ebben a fejezetben a KO egerek létrehozásának a lépéseit foglaljuk össze (15.8. ábra):

A kiütni kívánt gént (célgén) génkönyvtárból izolálják, majd a gént módosítják (deléció, inszerció, specifikus/random mutagenezis). A génszakaszhoz egy markergént is fuzionáltatnak, ami általában egy antibiotikum vagy toxin rezisztencia génje, de lehet egyéb detektálható változással járó géntermék is (szín, fluoreszcencia). A legegyszerűbb, ha homológ rekombinációval kicserélik a markergént a kiütni kívánt génnel.
Egér (fehér) blasztocitából őssejtet (ESC: embyonic stem cell) izolálnak, amit in vitro tenyésztenek.
A módosított génszakaszt elektroporációval juttatják be az őssejtekbe, ami homológ rekombinációval épül be a sejtek genomjába. A sikeres rekombinációs esemény igen ritka, ezért annak az esélye, hogy az őssejt anyai és apai kromoszómája is tartalmazza a módosított gént, igen csekély. Így a legtöbb sejt, ahol a rekombináció megtörtént, heterozigóta lesz erre a génre nézve.
Azokra a sejtekre, amelyek genomja tartalmazza a módosított gént, markergénnel szelektálnak antibiotikum/toxin jelenlétében, illetve a fluoreszcens jel alapján különböztetik meg őket.
A KO gént tartalmazó sejteket egy másik egér (fekete) blasztocitájába visszajuttatják. Így a blasztocita kétféle sejtet tartalmaz: a módosított fehér egérből származót, és a nem módosított fekete egér eredetűt. A blasztocitát ezután beültetik egy álvemhes egér pótanya uterusába, ahol kifejlődhet a kiméra utód. Az utód bundáján valóban látható, hogy kiméra, a fehér egér eredetű sejtek utódai fehér bundát eredményeznek, míg a feketéé feketét.
Néhány kiméra gonádja is lehet fehér egér leszármazott, így az azok által termelt ivarsejtek tartalmazzák a KO gént. Ezért ha a kiméra egereket pároztatják vad típussal, lesz olyan utód, ahol egy kópiában ugyan, de meglesz a KO gén. Ezek az egerek fehérek, de heterozigóták a KO génre nézve.
Már csak keresztezni kell a heterozigóta egyedeket egymás között, hogy kapjunk homozigóta egereket a KO génre nézve, ahol egyáltalán nincs funkcionális géntermék.

Ezzel a módszerrel készült egy örökletes törpeséggel járó betegség, a Laron szindróma állatmodellje is. A Laron szindróma hátterében a növekedési hormon receptorának (GHR: growth hormone receptor) defektusa áll, aminek következtében a növekedési hormonokra nem reagál a páciens. A GHR funkcióvesztésének okát emberben nehéz vizsgálni, aminek etikai és gyakorlati okai is vannak. Homológ rekombináción alapuló célzott génkiütéssel ezért létrehozták a Laron egereket, melyekben a GHR és GHR-kötő fehérje génjét ütötték ki. Az egerek fenotípusa tipikus Laron szindróma jellegzetességeket produkált (születés utáni növekedési hibák, majd törpeség, a GHR és kötőfehérjéjének hiánya, csökkent koncentrációjú inzulin-szerű növekedési faktor I és megnövekedett GH szint). Ezt a modellállatot azóta az öregedés kutatásához is használják, mivel azt figyelték meg, hogy a GH rezisztens állatok életideje meghosszabbodott.

15.8. ábra: Knock-out egerek előállítása. (Forrás: wikipedia.org. GNU Free Documentation licence; szerző: Kjaergaard)

Egy gén kiütése nem minden esetben eredményez életképes utódokat, a KO egérgének 15%-a letális, ezért legjobb esetben is csak embrionális korban tanulmányozható a hatás. Előfordulhat az is, hogy hiába nagyon hasonló az egér genomja az emberéhez, egy gén funkcióvesztése más fenotípust eredményez. Számos betegség modelljét egér helyett patkányra dolgozták ki, mely szaporítás terén lényegében azonos tulajdonságokkal rendelkezik, azonban jóval nagyobb, ami miatt könnyebb operálni vagy vért venni tőle. Fontos megjegyezni, hogy fiziológiai szempontból is ideálisabb választás a patkány. Pulzusa például csaknem a miénkkel azonos, míg az egér szíve 5-10-szer gyorsabban ver. Detoxifikáló enzimjei is jóval közelebb állnak hozzánk, ezért a potenciális gyógyszerek farmakológiai hatását és toxikusságát jobb patkányon vizsgálni. Mindezek ellenére az egérmodellek is rendkívül fontosak, hisz több rágcsáló modelltörzs birtokában jobban meg tudjuk becsülni, hogy az észlelt fenotípus rágcsáló-specifikus, vagy általános az emlősökben.

Az első transzgenikus patkányt azonban csak 2008-ban sikerült létrehozni, melynek fő oka, hogy a KO egerek előállításához használt technológia patkánynál nem működött. Mivel a rekombinációs események gyakorisága igen kicsi, a kutatók egyszerűen nem találtak olyan embrionális őssejteket, ahol ez megtörtént volna. Mivel a szomatikus nukleáris transzfer módszer sem eredményezett KO patkányokat, maradt a kémiai mutagenezis, amikoris N-etil-N-nitrozourea (ENU) injektálásával random mutációkat indukáltak. Az ENU etil-csoportja csoporttranszfer reakcióval a DNS oxigén és nitrogén gyökeire kerül, ami mismatch bázispárosodást eredményez. Az ENU-val injektált hímet vad típusú nősténnyel pároztatták, hogy mutáns utódokat kapjanak. Az ENU mutagenezis körülbelül egy mutációt okoz bármely génre nézve minden 200-700-adik ivarsejtben. Annak ellenére, hogy az ENU mutagenetikus hatása nagy, mivel kicsi a penetranciája, így csupán körülbelül 500 gén mutálódik el egy hímben, és az összmutációk csak nagyon kis hányadának van fenotípusos hatása. AZ ENU módszerrel előállított mutációk feltérképezése igen nehézkes, pénz- és időigényes, ezért ma már nem nagyon használják. Az áttörést a transzgenikus patkányok előállításában a Zn-ujj nukleázok (ZFN: zinc finger nucleases) és a transzkripciós aktivátor-szerű effektor nukleázok (TALEN: transcription activator-like effector nucleases) jelentették, amik a DNS kettős szálán szekvenciaspecifikus hasításra képesek, így segítik a genom célzott módosítását (ld. 14.5.2. fejezet). A hasítással aktiválják a DNS-javító mechanizmusokat, a homológ rekombinációt és a törött végek közvetlen összeragasztását. A nem homológián alapuló közvetlen ligálás a törött végeknél általában mutációkhoz vezet.

A mobilis genetikai elemekkel (retrotranszpozonok, transzpozonok) előállított mutagenezis bár random és nem célzott, mégis alapvető eszköze a transzgenikus emlősök előállításának. Előnye, hogy a gének teljes kiesését eredményező mutagenezis egyenesen az ivarsejtekben történik, a bevitt mutáció pedig stabilan fenntartható. A mutációk továbbá könnyen feltérképezhetőek, így a KO patkányokból történő könyvtárak létrehozása viszonylag egyszerű feladat. KO vonalak és szövetspecifikus CRE-rekombinázt expresszáló patkányok pároztatásával feltételes (kondicionális) mutációkat is létre lehet hozni (további részleteket ld.14.5.4. fejezet).

A rágcsálók fiziológiája, anatómiája, életideje sok esetben jelentősen eltér az emberétől, ami miatt számos betegség modellezéséhez nem megfelelőek. Lassú lefolyású ráktípusokhoz, illetve neurodegeneratív betegségekhez a sertés, bárány vagy marha jobb modell, mivel velük a betegségek hosszabb ideig tanulmányozhatók.

Egy ritka szembetegség (PR: retinitis pigmentosa) sertésmodelljét, melyre a fotoreceptorok korai elhalása jellemző, mikroinjektálással hozták létre. A transzgenikus sertésmodell mutáns rodopszint expresszál, ami hasonló fenotípust eredményez az embernél megfigyelthez. A létrehozott modelltörzs segítségével lehetővé vált a betegség kezelésének folyamatos fejlesztése.

Míg a transzgenikus sertések igen elterjedtek az egyes humán betegségek modellezésében, addig a transzgenikus kutya, macska vagy főemlősök előállítása csak nemrégiben vált lehetővé. Az első transzgenikus kutya 2009-ben született, retrovírus-mediált géntranszferrel. A transzgén egy tengeri szellőrózsa piros fluoreszcens fehérjéje volt, mely random integrálódott a kutya fibroblaszt sejtjeibe. Ezután a fibroblaszt sejtekből szomatikus nukleáris transzferrel a transzgént petesejtbe juttatták, amit osztódás után ültettek be pótanyákba. A kutatók most azon dolgoznak, hogy a kívánt inszerciót specifikus helyre lehessen bevinni. Ha ez sikerül, akkor következő lépésként ösztrogén receptor KO kutyákon tanulmányoznák a hormon termékenységre gyakorolt hatását. Ugyanebben az évben, mikor az első transzgenikus kutya is született, japán kutatók bejelentették, hogy vírus-közvetített géntranszferrel előállították az első stabil transzgenikus főemlős törzset. A transzgenikus vonal sikeresen szaporodik, és utódai is tartalmazzák a transzgént, ami egy zöld fluoreszcens fehérje (GFP: green fluorescent protein). Az újonnan előállított főemlősökben az egéren nem tanulmányozható betegségeket szeretnék vizsgálni, mint amilyen a Huntington kór vagy az infarktus. 2011-ben amerikai-japán kutatók sikeresen hoztak létre GFP transzgént tartalmazó macskát, mely a későbbiekben modellje lehet az emberi HIV okozta AIDS betegségnek, mivel a macska immundeficiencia vírus (FIV: feline immunodeficiency virus) a HIV rokona.

15.1.3.3. Transzgenikus állatok az élelmiszeriparban

Annak ellenére, hogy a transzgenikus növények jóval elterjedtebbek az élelmiszeriparban, számos példát találunk a GM állatok felhasználására is. Az ilyen, géntechnológiai módszerekkel módosított állati termékek egy része arra szolgál, hogy az adott termék emberi egészségre gyakorolt pozitív hatását fokozzák. Ilyen a csökkentett koleszterin tartalom, magas vérnyomást csökkentő angiotenzin-konvertáló enzim inhibitorok vagy immunrendszert stimuláló peptidek jelenléte az ételben. A húsipar nagy felfedezettje egy olyan transzgenikus sertésvonal, ami nagyobb arányban termel telítetlen zsírsavakat, mint telítetteket, így húsa egészségesebb, és fogyasztásával csökkenthető az infarktus vagy a szívproblémák veszélye. Transzgenikus marhával a tejtermékek legkülönbözőbb változatait lehet előállítani: zsírszegény tej (lipidanyagcsere enzim modulációjával), hipoallergén tej (β-laktalbumin gén kiütésével), laktózmentes tej (α-laktalbumin gén kiütésével), vagy csecsemőtej (laktoferrin túltermeléssel). A tejben található egyik fontos összetevő, a kazein különböző típusai határozzák meg a tej fizikokémiai tulajdonságait. Ezért a kazein a tejminőség javításának az egyik fő célpontja. Az egyes összetevők változtatásának hatása, illetve mellékhatásainak mértéke egérmodelleken jól követhető.

15.1.3.4. Transzgenikus állatok a gyógyszeriparban: humán fehérjék előállítása

A terápiára használt humán fehérjék emberi vérből vagy szövetekből történő előállítása kis hatékonyságú, drága, időigényes és magában rejti a humán kórokozók terjesztésének veszélyét. Rekombináns baktérium vagy sejtkultúrák felhasználásával egyszerűbb a gyógyszerfehérjék termelése. Hátrányuk, hogy a baktériumok csak viszonylag egyszerű fehérjék termelésére képesek, a poszt-transzlációs módosításokra alkalmas mechanizmusok pedig limitáltak. Megfelelőnek bizonyul erre a célra többféle transzgenikus állat, a bárány, kecske, marha, sertés, sőt a nyúl emlőmirigye, mellyel sok fehérje előállítható. A rekombináns fehérje az állatból a tejjel távozik, így tisztítása sem jelent különösebb problémát. Ezen állatokban a glikozilációs mintázatok és a poszt-transzlációs módosítások is megfelelőek. Rekombináns fehérjék szekréciójára a tej mellett a vért, a vizeletet illetve egyéb testnedveket is felhasználnak. Ígéretes lehetőség gyengén immunogén antigének elleni ellenanyag termeltetésére neonatális Fc-receptorra transzgenikus állatok (egér, nyúl) létrehozása (az ImmunoGenes cég fejlesztése).

Számos rekombináns fehérjét termelnek emlőmirigy specifikus promóterrel rendelkező génkonstrukciókkal. Az így termelt α-antitripszin, antitrombin-III vagy szöveti plazminogén aktivátor (TPA) jelenleg klinikai kipróbálás alatt áll. Transzgenikus nyulak emlőmirigye által termelt α-glükozidázt sikeresen alkalmazták a Pompe-kór kezelésére. Ez a betegség a glikogénraktározás rendellenességeihez vezet és halálos két éves kor alatt, amennyiben a beteg nem kap α-glükozidázt. Egy másik esetben biológiailag aktív laktoferrint állítottak elő transzgenikus szarvasmarha tejében, amivel profilaxist illetve számos fertőző betegséget lehet kezelni. A géntechnológia úton (baktériumban, élesztőben, növényi és állati sejtekben) előállított terápiás célú fehérjék száma gyorsan növekszik. A 15.1. táblázatban összefoglaltuk a legfontosabbakat (részben az FDA által jóváhagyott, részben klinikai kipróbálás, részben még kísérleti stádiumban vannak)

A különböző baktériumok növekvő antibiotikum rezisztenciájával párhuzamosan egyre nő az újfajta antimikrobiális anyagok iránti igény. A kationos antimikrobiális peptidek (AMP) tulajdonságai igen sok elvárásnak megfelelnek: széles hatásspektrummal bírnak, mind a Gram+, mind a Gram- baktériumokat gyorsan elpusztítják, a klasszikus rezisztencia gének nem hatnak rájuk, illetve különböző állatmodellekben is aktívnak bizonyultak. Az AMP specifikusan a bakteriális sejtmembránnal kerül közvetlen kapcsolatba, amiért a rengeteg anionos foszfolipid és az alacsony membránpotenciál a felelős. Úgy gondolják, hogy az AMP a membránt fizikailag roncsolja, illetve intracelluláris molekulákkal is kapcsolatba lép. Az élővilágban sokféle AMP-t fedeztek már fel, azonban ezek emberre akár toxikusak is lehetnek (pl. rovar AMP).

A bemutatott sikerek ellenére azt is fontos megjegyezni, hogy jelenleg nem minden fehérjét lehet transzgenikus állatok felhasználásával előállíttatni. Az eritropoetin termeltetésére irányuló erőfeszítések például mind szarvasmarhában, mind nyúlban kudarcot vallottak, utóbbi esetben a géntermék toxicitása miatt. A példából látszik, hogy a technológiának jelenleg még vannak korlátai.

15.1. táblázat: Rekombináns fehérjék terápiás használatra

Egy érdekes új fejlesztés a transzkromoszomális állatok létrehozása. A humán immunglobulin teljes nehéz és könnyűlánc szekvenciáját tartalmazó humán mesterséges kromoszómát (HAC: human artificial chromosome) marha fibroblaszt sejtekbe juttatták, amely sejteket ezután nukleáris transzferre használtak. A transzkromoszomális utódok a vérükben humán immunglobulint termeltek. Egy ilyen rendszer nagy előrelépés lehetne a humán poliklonális ellenanyagok termelésében. Szintén ígéretes génterápiás kísérletek folynak a Duchanne izomdisztófia (MDM) HAC-vektorral történő „génjavítására”. Az még a jövő kérdése, hogy az extra kromoszóma mennyire marad fenn a következő generációkban, és mennyire stabil a róla történő expresszió.

15.1.3.5. Transzgenikus állatok a környezetvédelem szolgálatában

Az Enviropig néven elhíresült transzgenikus sertést környezetvédelmi okokból hozták létre. A gabonafélékben található foszfort a sertés nem képes lebontani, így az nagy mennyiségben jut a talajba, illetve ivóvizekbe az ürülékkel együtt távozva. A gazdák eddig foszfort bontó fitáz enzimet is tartalmazó takarmány vásárlására voltak kötelezve, hogy csökkentsék környezetük foszfát szennyezését. Az Enviropig tartalmazza a fitáz gént, ami az állat nyálában termelődik. Az eredetileg E. coli baktériumból származó fitáz gént egy egérből származó konstitutív promóter mögé klónozták be, amit a sertés kromoszómájába mikroinjektálással juttattak be. A módszerhez nem volt szükség virális géntranszferre vagy marker génre, a transzgén a genom egy specifikus helyére épült be, ahol stabilan fennmaradt.

Újabb bizonyíték, hogy a GMO-k meddőséget okoznak

Forrás: Natural News

Az orosz ?Védelem a környezeti veszélyekkel szemben? legújabb tanulmánya, más hasonló eredményeket produkáló kísérletek után, rámutatott, hogy a genetikailag módosított organizmusok (GMO) fogyasztása súlyosan negatív hatással van a szervezetre. Az Oroszország Hangja szerint az orosz Génbiztonsági Intézet és az Ökológiai és Evolúciós Problémákkal foglalkozó Intézet tudósai kimutatták, hogy a génmódosított táplálékkal etetett állatok viszonylag rövid idő alatt teljesen meddővé válnak.

Nem ez az első kísérlet, ami hasonló eredményre jutott a GMO-k és a meddőség közötti kapcsolat tekintetében. Mivel a kutatást a biotechnológia ipartól teljesen függetlenül végezték, az eredmények egészen más képet mutattak, mint a GMO fogyasztás védelmében végzett tesztek.

A kísérlethez használt hörcsögök étrendjét genetikailag módosított szójával egészítették ki és azt tapasztalták, hogy először az állatok lassabban érték el a nemi érettséget, majd az idő múlásával teljesen meddővé váltak.

?Az állatokat több csoportra osztottuk, a csoportokat pedig elkülönítettük egymástól,? magyarázza Dr. Alexej Surov, a tanulmány egyik szerzője. ?Az első csoport az addig megszokott táplálékot kapta. A második csoport étrendjét természetes, genetikailag módosított összetevőket NEM tartalmazó szójával egészítettük ki. A harmadik csoport étrendjéhez genetikailag módosított táplálékot is adtunk, a negyedik csoportnál pedig komolyabb mennyiségű GMO terméket adtunk az étrendhez.?

A tanulmány során Dr. Surov és csapata megfigyelte a születő hörcsögöket, azok növekedési ütemét, a szaporodás gyakoriságát, ütemét és ezeket az adatokat összevetették az állatok étrendjével. Néhány generáció elteltével a GMO-val kiegészített étrenden felnőtt hörcsögök teljesen meddővé váltak.

?Komoly változást tapasztaltunk azoknál a hörcsögöknél, akiket összepárosítottunk és folytattuk a korábbi étrendet,? mondta Dr. Surov. ?A pár lassabban növekedett és lassabban érte el a nemi érettséget. A kölykeikből új párokat alkottunk. Ez volt a harmadik generáció és ők már egyáltalán nem voltak képesek szaporodni. Tehát ezek a GMO-val táplált egyedek teljesen meddővé váltak.?

Vajon az egyre inkább terjedő GMO termékek az emberek jövő generációit is meddővé teszik?

Egy osztrák tanulmány hasonló eredményre jutott genetikailag módosított kukoricával táplált egereivel. Az első szembetűnő változás az ő esetükben is az volt, hogy a kifejlett egyedek kisebb súlyúak voltak a normálisnál és kevesebb kölykük született. Három vagy négy generáció alatt a GMO táplálékon felnőtt szülőktől származó egerek teljesen meddővé váltak.

A gazdák az Egyesült Államokban is arról számoltak be, hogy a genetikailag módosított takarmánnyal táplált disznók és tehenek meddővé váltak. Indiában pedig egy kutatócsoport feltárta, hogy a genetikailag módosított gyapotmaggal etetett bivalyoknál komoly meddőségi és egyéb súlyos problémák alakultak ki.

A cikkhez használt egyéb források:

http://english.ruvr.ru/2010/04/16/6524765.html

http://www.naturalnews.com

http://www.huffingtonpost.com

Adalék a népirtási kísérletek anyagához !!!!

A negyedik generációban ható GMO – s táplálkozás megoldja az emberiség kiirtásának kérdését !!!!

Csak ezt jól el kell titkolni a laikus lakosság elől . Tudod te , hogy mit etetnek veled ???? Jó volna , ha tudatos vásárló válna belőled , és tudatosan kiállnál a GMO mentes élelmiszerek fogyasztása mellet . Ne vegyünk részt a tudatos népirtási terv megvalósításában , ne áldozzuk fel az emberiség nagyobb részét egy szűk csoport érdekű emberi állatnak . Valamikor Mengelének hívták őket . Ma talán Dr Grén – ek- nek nevezném őket , de teljesen mindegy hogyan szólítjuk a HALÁL ANGYALAIT !!!!!!

Vegyük észre ők a halál angyalai , csak azt felejtik el , hogy a mutációval – ők is kipusztulnak – és a többségnek arra kell törekedni , hogy ez a szűk réteg hamarabb kipusztuljon , mint a többség , hogy az emberi értelem ne a faj változatosságát szűkíthesse be , mert a degenerált emberiség egyenlő a kihalás lehetőségével , és ha ez elkezdődött vissza vonhatatlan kárt ne tudjanak okozni , ezért inkább likvidáljátok őket !!! Mert az emberiség nem egy egygenerációs maszlag nem jó az ha istent játszva belekontárkodunk a teremtésbe félőrült tudós képében elhívatottságot érezve megvalósítsa tudományos álmait !!!! Mert ha felébred talán egy olyan torz világot teremt magának , hogy még ő maga is inkább a másvilágra kivánkozik , mint , hogy leélje azt a keserves emberöltőjét ami ki van szabbva rá !!!!

A genetikailag módosított növények bizonyítják, hogy a nemzedék a negyedik generációban okoznak

Mike Adams, 2008. november 20

A géntechnológiával módosított növények egyik nagy előnye, hogy azok a bozók, akik az általuk gyártott feldolgozott élelmiszereket fogyasztják, eltávolítják utódaikat az emberi génállománytól. Ez azért van, mert a GM növények bizonyítottan három vagy négy generáció után okoznak meddőséget.

Ez azt jelenti, hogy a GM élelmiszerek fogyasztása kótyagos időbombát jelent a genetikailag fenntartható hülyén fogyasztók körében, akik GM táplálékot fogyasztanak, a Big Pharma gyógyszereit, a fényvédő termékeket, antibakteriális szappanokat vásárolnak, és beoltják a gyermekeiket.

Ezek az idióták körülbelül egy generációval rendelkeznek, még mielőtt a családfájuk utolsó ágát találnák, amikor az emberi faj jövője szó szerint a vegánok, a nyers élelmiszerek és a természetes egészségügyi fogyasztók közé tartozik, akik tudatosan úgy döntenek, hogy elkerülik a GM-élelmiszereket.

Ez egy teljesen új hullám a természetes szelekció zajlik. Az emberi faj fejlődése nagymértékben megváltoztatja azoknak a javát, akik mérgező élelmiszerekkel, gyógyszerekkel és fogyasztási cikkekkel nem mérgezik magukat. "A legmegfelelőbbek túlélése" hamarosan "kíméletesen kipusztítottak".

Ne feledje: Sok esetben a meddőség az Anyatermészet módja annak, hogy a hagyományos fogyasztóknak elmondják, hogy túlságosan egészségtelenek a csecsemők számára.

A technológia új, az eugenista ideológia a régi

Forrás: prophecynewswatch.com

Amennyiben valaki díjat tűzne ki az emberiséget legkomolyabban befolyásoló, mégis szinte ismeretlen technológiákra, nagy eséllyel aCRISPR nyerne.

Ismerős a szó? Nem? Akkor te is a többséghez tartozol. A “clustered regularly interspaced short palindromic repeat” szavakból összeálló rövidítés egy olyan technológiát takar, aminek segítségével egy baktérium DNS-ének alapszekvenciáit egyszerűen meg lehet ismételni. Ez az ember legújabb kísérlete arra, hogy Istent játsszon.

Még érthetőbben, a módszer lényege, hogy a segítségével a genetikusok megtanulják szerkeszteni az összetettebb genetikájú élőlények génállományát.

Craig Mello Nobel-díjas biológus a National Public Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy a CRISPR “lényegében lehetővé teszi számunkra, hogy kedvünk szerint változtassuk a génállományt. Amivé csak akarjuk. A csillagos ég a határ.”

Talán itt még nem tartunk, de az biztos, hogy ez az új technológia lehetővé teszi a kutatóknak a génállomány gyors és olcsó módosítását, illetve a megváltoztatott gén átvitelét egy másik sejtbe vagy állatba.

Nem csoda, hogy Mello “izgalmasnak” tartja.

Számunkra persze az “aggasztó” jobb jelzőnek tűnik. Nem azért mert önmagában rossz lenne, ha súlyos betegségek gyógyítására esetleg a technika vívmányait is bevetik, hanem azért, mert a történelem már számtalanszor bebizonyította, hogy a tudomány nem képes megállni a betegségek gyógyításánál.

A Washington Post oldalán megjelent cikkben megkérdezték Robert Gebelhoff-tól, hogy “Mi a különbség a génmódosítás és az eugenika között?”

“Nem sok,” válaszolta.

A CRISPR és hasonló technológiák “az emberi génállományban létező genetikai rendellenességek felszámolásával” kecsegtetnek. Miközben nyilván mindenki örülne annak, ha bizonyos betegségek megszűnnének (bár itt fontos megjegyezni, hogy az orvosok között sokan egyre inkább úgy gondolják, hogy a hibás géneknek tulajdonított betegségeket sok esetben egyáltalán nem a gének okozzák, lásd ezt a videót, illetve ezt a másikat az epigenetikáról), nem szabad elfelejteni, hogy az eugenika (másik nevén eugenetika) fő célja szintén a nem kívánatos tulajdonságok kiiktatása az emberi populációkból.

“A genetika és az eugenika közötti kellemetlen kapcsolat mindig is fennállt,” mondja Gebelhoff, ami az ő meghatározása szerint “az emberek fejlesztésének tudományát jelenti az irányított nemzés segítségével”.

Edwin Black “Háború a gyengék ellen” címmel az eugenika történetéről írt kimerítő művében feltárja, hogy az eugenikát a harmadik birodalom borzalmai után nevezték át genetikának, hogy így próbálják tisztára mosni a beszennyezett nevet és elfeledtetni a világgal a tömegesen végzett kényszersterilizálásokat.

A tudósok persze sohasem tettek le arról, hogy génmódosítás útján próbálják “tökéletesíteni” az emberi fajt. Black szerint az egyetlen fékező erő a terület tudósai között, hogy nem akarnak ?nácinak tűnni?.

Nem ironikus, hogy támogatói, például J.B.S. Haldene biológus vagy a Nobel-díjas Joshuea Lederberg szerint a “pozitív eugenika” és rosszhírű elődje között az a fő különbség, hogy az előbbi ?egyetlen élő embert sem fog kiiktatni a génállományból. Ehelyett “a társadalom a negatív tulajdonságok kiiktatásával és a kívánatos jellemzők támogatásával irányítja az ember fejlődését a génmódosítás segítségével.”

A “negatív tulajdonságok”, az “egyetlen élő ember” és hasonló kifejezések azt sugallják, hogy az élet szentsége ismeretlen fogalom az “új eugenika” számára. A “pozitív eugenika” nem egyeztethető össze azzal a ténnyel, hogy “az emberi génállomány diverzitásának meghagyása kifejezett erkölcsi, társadalmi és fizikai előnyöket képvisel.”

Azt pedig, hogy mi számít “negatívnak” és mi “kívánatosnak” mindenek felett a fizikai tökéletesség fogja meghatározni, ami csupán múló értékeket vesz figyelembe, bizonyos ideálok alapján döntve el, hogy mit vagy kit kell kiiktatni és mit vagy kit támogatni, a Gattaca című sci-fiben látottakhoz hasonlóan.

Szerezz be egy eugenetikai igazolást!

Ezt a gyengék elleni új háborút, elődjéhez hasonlóan, a közjó érdekére hivatkozva vívják, tudományos tárgyilagossággal próbálva leplezni a morális ellentmondásokat.

Ideális esetben a tudósoknak fel kellene ismerniük korlátaikat. A tudomány célja helyesen az emberiség szolgálata nem pedig annak leigázása lenne. C.S. Lewis az alábbi módon figyelmeztetett a veszélyekre, amik akkor adódnak, ha a tudomány átlépi korlátait:

“A valóságban természetesen, amikor egy kor, akár az eugenika vagy a tudományos oktatás útján, eléri, hogy kedve szerint alakítsa utódait, minden utánuk következő ember ennek a hatalomnak a páciense lesz. Gyengébbé, nem erősebbé válnak, mert bár lehet, hogy csodálatos gépeket adtunk a kezükbe, mi határoztuk meg, hogy miként használják azokat.

“A természet leigázása az ember által – már amennyiben egyes tudományos tervezők álma megvalósul – néhány száz egyén uralmát jelenti majd emberek milliárdjai felett. Nem létezik, nem létezhet egyszerű hatalomnövekedés az ember oldalán. Minden hatalom, amit az ember kivív magának, egyszerre uralkodik is rajta. Minden előrelépés e téren egyszerre teszi gyengébbé és erősebbé. Minden győzelem alkalmával, az ember nemcsak győztes hadvezér, hanem a győzelmi járművet követő fogoly is egyben.”1

A DNS-ről

https://www.youtube.com/watch?v=N7kmyyS2WxI

DNS Genetika Sejtbiologia Működése

https://www.youtube.com/watch?v=yzGSJFvx5go

Az Arkhón invázió - Óriások a földön az özönvíz előtt és után

https://www.youtube.com/watch?v=ajKuhlt2taE&feature=youtu.be&t=1h40m9s

Elkerülhetetlen a lakosság legális mérgezése: elárasztja az országot a GMO!

2017-10-09 K. P.

Milyen változásokra számíthatunk most, miután a szerb kormány Oroszország, az EU és egyfajta semlegesség közül végleg és egyértelműen az uniót és annak szabályait, “értekrendjét” választotta?

Látványos változások nem várhatók, csak annyi, hogy ami most is éppen elég rossz, még rosszabb lesz.

A rezsim eddig is (persze a polgárok kárára) többnyire (túl)teljesítette az EU elvárásait és megalázó parancsait, de a látszat kedvéért itt-ott mégis némileg késleltette egyes drasztikus intézkedések megtételét. Ezentúl a csatlakozási fejezetek megnyitása felgyorsul, nyíltan zajlik majd az egész folyamat, a legkisebb “akadékoskodás”, kvázi ellenállás is elmarad.

A szerbiai polgárok több mint fele (még Vučić fiát is beleértve) ugyan az uniós csatlakozás ellen van, de hiába: sajnos az immár sziklaszilard és egyre kegyetlenebb hatalmi rendszer, sőt a harmatgyenge ellenzék egy része is ragaszkodik az erősen hanyatló EU-hoz.

Ehhez azonban egyebek között “le kell nyelni a génmódosított békát”.

Az érvényben levő, 2009-ben elfogadott, GMO-ról szóló szerbiai törvény szerint tilos a génmódosított organizmusok, tehát a génkezelt haszonnövények és élelmiszeripari termékek forgalmazása az ország területén.

Amennyiben nem kerül sor a szóban forgó jogszabály módosítására, Szerbia nem válhat a Világkereskedelmi Szervezet tagjává, ezáltal pedig nem számíthat a 30. csatlakozási fejezet megnyitására, amely a külfölddel folytatott gazdasági együttműködéssel foglalkozik. Enélkül pedig lemondhatna az EU-s tagságról. Márpedig ezen a végzetes úton megállni nem lehet…

Semmi kétség, hogy Szerbiában eddig is előfordultak GMO-termékek. Ki tudja, mi mindent etetnek velünk?

A GMO-ról szóló új törvény meghozatala után azonban végképp elszabadul a pokol. Az országot elárasztják majd a génmódosított organizmusok.

Emlékeztetőül íme milyen károkat okozhat a GMO.

Egészségügyi szakemberek szerint a génmódosított élelem fogyasztása a szervezet állapotától függően súlyos allergiát idézhet elő, jelentősen gyengítheti az immunrendszert, legrosszabb esetben pedig daganatos betegséghez is vezethet.

Több kutatás azt mutatja, hogy a GMO-élelmiszerekben legnagyobb kockázatot a beültetett gének és az általuk termeltetett fehérjék, fehérjetermékek jelentik.

A világban folyamatosan nő a (táplálék)allergiás megbetegedések száma, ami simán összefüggésbe hozható a GMO elterjedésével.

Továbbá: bizonyos gének a GMO-élelem elfogyasztásával, a bélben felszívódva ellenállóvá teszik a szervezetet az antibiotikumokkal szemben. Ennek következtében, ha megbetegszik valaki, az orvos által felírt antibiotikumos kezelés hatástalan marad. Ez azt jelenti, hogy a páciensek egy része egy szimpla bakteriális fertőzést sem tud majd kiheverni.

2019. január 9., szerda

Ne várd meg a negyedik generációs hatást !!!!!

Mi is a genetikailag módosított élelmiszer?

Első generációs GM-növények

Második generációs GM-növények

GMO-ban rejlő lehetőségek

Homályos jövő, veszélyek és kihívások

Bio kontra GMO

Milyen hatással vannak a GM-növények a szervezetre?

Az Európaiak nem akarnak GM-növényeket

Génmódosított élelmiszerek: érvek és ellenérvek

Heves vitákat generál

Mi az a genetikailag módosított élelmiszer?

GMO-ban rejlő lehetőségek

Homályos jövő, veszélyek és kihívások

12 érv a GMO mellett és ellen

A GMO-t irtani nem kell félnetek jó lesz

De mi az a GMO?

Európai ellenállók

Vitatott tanulmány a rákos kísérleti patkányokról

A lazac a paradicsomban élhet tovább

Genetikai tervezés, kézi gyomirtás

Amikor a tudomány vakhitté válik

Rákot is okozhatnak a génmódosított növények

PRECÍZIÓS MÓDSZEREK A NEMESÍTÉSBEN IS – TÚLLÉPHETÜNK A GMO-N

VALÓDI BIOKONTROLL: BAKTÉRIUMMAL A KÓROKOZÓK ELLEN

Bioterrorizmus? Megállíthatatlan lehet a génmódosított növények terjedése

15. fejezet - Transzgenikus élőlények. Génterápia

15.1. A transzgenikus élőlények típusai és felhasználásuk

15.1.1. Transzgenikus mikrobák

15.1.2. Transzgenikus növények

15.1.2.1. Transzgenikus növények előállítása

15.1.2.2. Transzgenikus növények a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

15.1.2.3. Transzgenikus növények a gyógyszeriparban, vegyiparban, a környezeti iparban

15.1.3. Transzgenikus állatok az alapkutatásban és a gyógyászatban

15.1.3.1. Xenotranszplantáció és xenogén sejtterápia a gyógyászatban

15.1.3.2. Emberi betegségek állatmodelljei: KO (knock-out) egerek

15.1.3.3. Transzgenikus állatok az élelmiszeriparban

15.1.3.4. Transzgenikus állatok a gyógyszeriparban: humán fehérjék előállítása

15.1.3.5. Transzgenikus állatok a környezetvédelem szolgálatában

Újabb bizonyíték, hogy a GMO-k meddőséget okoznak

A genetikailag módosított növények bizonyítják, hogy a nemzedék a negyedik generációban okoznak

A technológia új, az eugenista ideológia a régi

A DNS-ről

DNS Genetika Sejtbiologia Működése

Az Arkhón invázió - Óriások a földön az özönvíz előtt és után

Elkerülhetetlen a lakosság legális mérgezése: elárasztja az országot a GMO!

Milyen változásokra számíthatunk most, miután a szerb kormány Oroszország, az EU és egyfajta semlegesség közül végleg és egyértelműen az uniót és annak szabályait, “értekrendjét” választotta?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése