Már a kapás dűllőbe is zsinagógát kell építeni mert annyi a holokamu pénzkirablás , hogy a katólikus templom harangjait csak így tudják elnyomni

Már a kapás dűllőbe is zsinagógát

kell építeni mert annyi a holokamu pénzkirablás , hogy a katólikus templom harangjait csak így tudják elnyomni

Tiltakozunk a 2019-es Maccabi Games Budapesten való megrendezése ellen! 
Követeljük, hogy a Magyar Kormány vonja vissza az eseményre beígért 2,1 Milliárd forintos támogatást és fordítsa az összeget szociális, kulturális célokra! 
Álláspontunk szerint a Maccabi Games, amely közkeletű nevén a zsidók európai olimpiája, súlyosan kirekesztő, fajgyűlölő rendezvény. Ellentétes az olimpiai eszmével, mert származási alapon különbözteti meg az embereket, csak zsidó sportolók részvételét teszi lehetővé. 
Álláspontunk szerint a Maccabi Games nemzetbiztonsági kockázatot jelent, 2019. július 29 és augusztus 7 között a magyar fővárosba vonzhat szélsőséges terroristákat, öngyilkos merénylőket. A rendezvény biztonságának megteremtése újabb súlyos, milliárdos kiadást jelentene a magyar államnak. 
Magától értetődő, ha egy nemzet kulturális- és sporteseményeket szervez külföldre szakadt leszármazottainak, rokonainak. Javasoljuk, hogy a 2019-es Maccabi Gamesnek Magyarország helyett Izrael adjon otthont. 
NOMaccabi2019 
https://www.peticiok.com/nomaccabi2019 

Annál is inkább , mert a cigányok , a Kínaiak , a muszlimok , és a homokosok is itt akarnak olimpiázni , és ők is kérik a 2,1 milliárd forintos támogatást, hisz ők is jogosan tartanak igényt a támogatásra , és még a paraolimpikonok támogatás kérését nem is említettem , hol ott a legtöbb joguk nekik van hozzá , hisz magyarjaink sportolhatnak egyet . De a civil szféra is követelhetné ezt a jogot , hogy mielőtt koncentrációs táborrá minősítenék az intézményeket , még egyszer egy jó sportnapot rendeznének , és ha kell a politikus urakat ott tartanák a koncentrációs tábor felavatására , és a hangadókat mindjárt el is vihetnék a megsemmisítő táborba a szemétégető részleg beüzemelésére .

"Orbán rendszere szinte leválthatatlan" - debütált Kálmán Olga új műsora 

2017.03.14. propeller.hu
Elindult Kálmán Olga új műsora a Hír TV-n. Az Egyenesen egyik első vendége Tölgyessy Péter alkotmányjogász, politológus volt, aki az Orbán-rendszer leválthatóságát, illetve leválthatatlanságát latolgatta. 

Tölgyessy elmondta, az Orbán-kormány hatalomra kerülését nagyban segítette, hogy hazánk egy csalódott, sikertelen és gyűlölettel teli ország, a nép pedig előszeretettel harap egy külső ellenségképre, amit Orbán időről időre elővesz. 

A Fidesz jövőre is kétharmadot szerezhet

A Fidesz olyan rendszert épített, ahol jó eséllyel nem leváltható. Ha most megnézzük az esélyeket, az látszik, hogy a legközelebbi alkalommal is kétharmados Fidesz-győzelem várható - de persze semmi sem biztos - fogalmazott Tölgyessy. 

Ha mégis leváltanák, akkor az nem egy szimpla kormányváltás, hanem egy újabb rendszerváltás lesz - tette hozzá. Azt is el kell ismerni - mondta a szakértő -, hogy Orbánék kézzel fogható eredményeket is fel tudnak mutatni. A Fidesz-kormány kihozta az országot az adósságcsapdából, ennek ára, hogy kevesebb pénz jut az oktatásra és egészségügyre. A focival ellentétben. 

Jelentős sajátosság, hogy Orbán nem az államkasszából osztogat, hanem a (jogilag) máséból: bankok, energiaszolgáltatók bevételét nyesi le - lásd rezsicsökkentés. 

Mikor kerülhet lejtmenetbe a kormány?

Tölgyessy szerint az Orbán-kormány végét a nemzetközi trendek változása hozhatja el. A nyugati világban elég általánosan tapasztalható a középosztály leépülése, amit arra alapoz, hogy ma már a lakosság 60 százaléka rosszabbul él, mint a szüleik. 
A szakértő ellenzéki oldalon nem lát kormányváltó erőt. Az MSZP nem tud újítani, a Jobbik lefelé megy, míg 
a Momentum, bár jól megfogalmazta a fiatalok haragját, az átlag szavazó számára nehezen befogadható nyelven beszél. 

Tölgyessy azt is elmondta, Orbán mindezek ellenére folyamatos félelemben van, és ezért tapasztalhatunk olyan indokolatlannak tűnő túlkapásokat, mint a napokban az eleve esélytelen Majtényival szembeni lejáratóhadjárat. 

Nem lepődsz meg, nem sírsz, nem döbbensz meg, csak üveges tekintettel fogadod, hogy még 8 milliárddal drágább lesz a vizes világbajnokság

haszanz 

Előrébb kellene hozni gyorsan a vizes világbajnokságot, mert lassan elfogy az ország pénze, olyan tempóban nőnek a vébé költségei. 

Március 11-én jelent meg az EU-s közbeszerzési értesítőben három eredményhirdetés is. 

• 3,8 milliárd forint a nyitó és záró ünnepséggel kapcsolatos művészeti és technikai lebonyolítási feladatok ellátása. Két győztes: az állami tulajdonú Müpa Nonprofit Kft. és a francia ECA2.
• 1 milliárd biztonsági szolgáltatásokra. Győztes a Fidesz kedvenc biztonsági cége: a Valton-Sec Kft.
• 3 milliárd a Hajós Alfréd és Széchy uszdoa felújítására. Kivitelező Épkar Zrt. 

Hogy mennyi lesz a vége, azzal majd a világbajnokság után számolnak el. Százmilliárd forint felett lesz, az biztos. (Átlátszó)

Amerikában van egy kis földdarab, ahol büntetlenül lehet embert ölni

Herczeg Márk 

2007-ben jelent meg a Free Fire című regény, ami úgy kezdődik, hogy egy csupa vér férfi bemegy egy eldugott vadőrállomásra, letesz az asztalra egy átforrósodott pisztolyt, és közli, hogy épp most ölt meg négy kempingezőt. A vadőr erre megkérdezi, hogy a férfi szeretné-e, hogy hívjon neki egy ügyvédet, mire csak annyit mond: „Ügyvéd vagyok.” A regény ugyanis arról szól, hogy van a Yellowstone Nemzeti Parkban egy 50 négyzetmérföldes (kb. 130 km2-es) terület, ahol nem bünteti a jog a gyilkosságot.

Az a durva, hogy ez a valóságban is így igaz

Brian Kalt, a Michigan Állami Egyetem jogászprofesszora 2005-ben A tökéletes bűntény címmel írt egy 14 oldalas cikket, amiben kifejtette, hogy a Yellowstone Nemzeti Park idahói részén van egy senki földje, ahol az ember súlyos bűncselekményt követhet el, és a hanyagul meghúzott hatásköri határok miatt meg is úszhatja.

Az a baj, hogy a Yellowstone Nemzeti Park három állam határán fekszik. A legnagyobb része Wyomingban van, de 9 százaléka átlóg Montanába (kb. 673 km2) és Idahóba (kb. kb. 130 km2).

A nemzeti parkot 1872-ben hozták létre, mielőtt a három állam 1889-90-ben csatlakozott az unióhoz. Aztán a Kongresszus átengedte a wyomingi szövetségi körzetnek a kizárólagos joghatóságot Yellowstone fölött, tehát a nemzeti park gyakorlatilag egy szövetségi enklávé, ahol az államok nem érvényesíthetik a saját törvényeiket. Ezzel az Egyesült Államokban egyedül itt fordul elő, hogy az egyik állam törvénykezése több másik államba is átnyúlik.

Bürokratikus szempontból, azaz hogy a Yellowstone Nemzeti Park fenntartásába nem kell három államnak is belefolynia, ez teljesen érthető. Csakhogy Kalt professzor szerint az a kérdés, hogy ez összeegyeztethető-e az Amerikai Egyesült Államok alkotmányával. És szerinte nem az.

Egy joghézag miatt folyhat szabadon a vér

Kalt professzor szerint az alkotmány III. cikke kimondja: egy szövetségi bűnügyi pert abban az államban kell lefolytatni, amiben a bűncselekmény megtörtént, az alkotmány hatodik módosítása pedig biztosítja az alperesnek, hogy a tárgyaláson az esküdtszék tagjait abból az államból és körzetből válogassák ki, ahol a bűncselekményt elkövette. De ha valaki a Yellowstone Nemzeti Park kis, idahói részén öl meg valakit, lehetetlenné válna felállítani egy esküdtszéket, aminek a tagjai Idahóban élnek, de a wyomingi körzethez tartoznak, mert ez alapján a parknak azon a 130 km2-es részen kéne élniük.

A professzor szerint az emberek imádnak joghézagokra vadászni, amik lehetővé teszik a tökéletes bűntényt, és persze időről időre kiderül, hogy több ilyen is van, de földrajzi okokból ez az egyetlen kis földterület ilyen.

Mit művelnek az emberek, ha megtudják, hogy szabadon ölhetnek?

Mielőtt Kalt professzor publikálta a cikkét, megijedt a felfedezésétől: mi van, ha az általa halálzónának nevezett terület felkelti egy rakás potenciális gyilkos érdeklődését? Ezért írt az Igazságügyi Minisztériumnak, a wyomingi államügyésznek és képviselőházi meg szenátusi bizottságoknak, hogy kezdjenek valamit az üggyel, mielőtt felhívja a figyelmet az egészre, és valaki él a lehetőséggel.

A megoldás szerinte annyi lenne, hogy a Kongresszus három különböző körzetre osztja a nemzeti parkot, mindegyik állam a saját területén tartaná be a törvényt. Még a törvénymódosítást is megírta ehhez, ami csak három sorból áll, tehát tényleg nem kellett volna fenekestül felforgatni a Yellowstone Nemzeti Park életét, de gyakorlatilag alig reagált bárki, és nem is történt semmi.

Miután megjelent a cikk, felkapta a témát a Washington Post, a BBC, az NPR és még egy japán magazin is, plusz elkészült a Free Fire című regény is, és bestseller lett. Azóta eltelt 11 év, és semmi sem változott.

Ha lehet is ölni, nem egyszerű

A joghézag nem ment fel akármilyen bűncselekmény alól:

• A bűncselekménynek elég súlyosnak kell lennie, hogy abba már be kelljen vonni egy esküdtszéket.
• Ha a gyilkosság máshol történne, csak a holttestet vinné oda a gyilkos, akkor például „gyilkosságra való összeesküvés” vádjával más körzetben is bíróság elé állíthatnák.
• A bűncselekménynek teljes mértékben a nemzeti park idahói részén kéne történnie, mivel ott egyetlen ember sem él, így sehogy sem tudnának felállítani egy esküdtszéket. (A montanain él néhány tucat ember, úgyhogy az kockázatosabb, de ez további alkotmányos aggályokat vet fel.)
• De még akkor is kezdhetnének polgári pert az áldozat hozzátartozói.
• Nincs sok lehetőség bűncselekmény elkövetésére azon a lakatlan, félreeső környéken, mert még egy út sem köti össze a Yellowstone Nemzeti Park többi részével.

Eközben viszont a wyomingi szenátor a Vice-nak azt üzente, hogy tanulmányozta az ún. halálzónát, de az ügyet nem lehetne egykönnyen rendezni, míg az idahói szenátor szerint az egész „science-fiction”, és bár „romantikus” az elképzelés, a gyilkost bíróság elé állítanák Idahóban. (Ami furcsa, hiszen ha már valaki, akkor a szövetségi bíróság lenne ott az illetékes.)

Nem derül ki az igazság, amíg nincs halott

Hiába telt el 11 év a felfedezés óta, a gyakorlatban egyelőre nem derült ki, mennyire lehet kijátszani a joghézagot. Eddig egyetlen esetben hivatkoztak rá: 2011-ben egy természetkárosítással vádolt ember először megpróbált ezzel érvelni, de végül inkább bűnösnek vallotta magát.

Amikor a Free Fire című thriller megjelent, a kiadó elvitte az ihletadó Kalt professzort Wyomingba olvasótalálkozókra. Az egyiken valaki javasolta, hogy menjenek ki az idahói részbe néhány fotót készíteni. A parknak az a része állítólag gyönyörű, mert csavartűjű fenyők, grizzly medvék és vízesések vannak ott. Ennek ellenére a professzor azt mondta: „Egymillió dollárért sem mennék oda. Semmiképp, amíg ez a probléma nincs megoldva, és talán még akkor sem. Az irónia istenei talán arra járnának.” (Vice, SSRN)

Egymilliárdért őrzik majd a vizes vb-t

Az uniós Közbeszerzési Értesítőben megjelent hirdetmény szerint 1 milliárd 65 millió 500 ezer forintért őrzi a 2017-es agyarországi vizes világbajnokság helyszíneit a Valton-Sec Kft. - írta a 24.hu.

Az eredetileg becsült összeg 1,1 milliárd forint volt, a biztonsági cég hajszállal kevesebbért látja el a biztonsági tennivalókat - írta a portál.

Szépen nőnek a vizes vb költségei - és még vélhetően nincs vége

A szerződést hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban ítélték oda, február 16-án kötötték meg. A Valton-Sec mellett a Target Group Facility Management Zrt. és a LFH Biztonsági Szolgálat Kft. is ajánlatot tett. 

A győztes feladata különböző biztonsági feladatok ellátása a Dagály Úszóarénában és környékén, a Hajós uszodában és környékén, a Batthyány téri High Diving helyszínen, a városligeti műjégpályánál, Balatonfüreden pedig a nyíltvízi úszás helyszínein, a hotelekben és a kiegészítő helyszíneken.

A Valton gyakran biztosítja a Fidesz rendezvényeit, az utóbbi időben pedig állami eseményeknél is dolgozott - írta a 24.hu.

Ismerje meg a közbeszerzéseket, keressen a kiírásokban, legyen a nyertesek között!

Gyárfásnak meg kell szednie magát , mert le lesz építve , de valaki likvidálhatná őt is !!!!

A magyar fiatal választása: adósrabszolgaság vagy külföld?

Vajon valóban két lehetőség (az adósrabszolgaság és a határátkelés) áll a magyar fiatalok előtt, vagy csak politikusi túlzásról van szó?

„Jelenleg egy fiatalnak itt, a régióban – Magyarország vagy Lengyelországban vagy máshol itt, a régióban – két lehetősége van, vagy itt marad és adósrabszolga lesz – a devizahitelezésnek is valójában ez a problémája, a következménye, hogy egyszerűen az itteni emberek, munkások nincsenek jól megfizetve. A másik opció, hogy elvándorolnak innen” – fejtegette a jobbikos Gyöngyösi Márton a HírTV-ben.

„Ezek az országok egyfajta csapdahelyzetbe kerültek a saját politikai elitjük közreműködése révén és ennek eredményeként. Ugyanis vagy itthon maradnak és elszegényednek, vannak, vagy pedig elmennek nyugatra” – fejtette ki az ellenzéki politikus.

Ha nem akarod megvárni az adósrabszolgaságot (még ha nem is vagy fiatal), vagy csak kipróbálnád magad külföldön, akkor itt várnak jobbnál jobb állásajánlatok.

SAROKBA SZORULT AZ ÜGYNÖKMÚLT MIATT ORBÁN VIKTOR - ÉS ÚGY VÁLASZOLT, MINTHA EGY KOCSMÁBAN ÜLNE

Hétfőn ismét volt a magyar Országgyűlésben Vona-Orbán csörte, aminek az lett a következménye, hogy a magyar parlamentarizmusban ismét átléptünk egy határt.

Nem igazán lehet tudni, mi jöhet még ezután? Orbán Viktor miniszterelnök korábban Terry Black hangján szólalt meg a parlamentben,

most pedig csicskának nevezte a legerősebb ellenzéki pártot.

Vona Gábor hétfőn arra figyelmeztette a képviselőket, hogy nem tarthatjuk befejezettnek a rendszerváltást addig, amíg nem hoztuk nyilvánosságra a pártállami múlt titkait, az ügynöklistákat. De mi lehet ennek az oka? A jobbikos pártelnöknek van erre is egy magyarázata:

"Én tisztában vagyok azzal, hogy Ön a katonai évei alatt kapcsolatba került a szolgálatokkal, azzal is tisztában vagyok, hogy az Ön családjában is volt olyan, aki 1956-ban a forradalom idején ügynökként dolgozott az ÁVH-nak".

Vona Gábor hangsúlyozta, nem akarnak olyan országban élni, ahol a korábbi diktatúra fenntartói a legmagasabb politikai címre is pályázhatnak. Ezért egyértelműsíteni akarta a helyzetet:

"Válaszoljon nekem arra a kérdésre, hogy mi elől menekül, mi elől fut, van-e esetleg a miniszterelnöknek valami további titkolnivalója ebben a kérdésben, miért próbálja elkerülni azt a helyzetet, ami előbb-utóbb úgyis elkerülhetetlen".

Fricska volt az is, hogy Vona megelőzte Orbánt, és lelőtte a miniszterelnök poénját: "az önök pártjának mindenről Simicska Lajos és Soros György jut az eszébe". (Utalva arra, hogy az agitprop szerint a baloldal mögött Soros, a Jobbik mögött Simicska áll). De Vonát ez a kommunikációs panel hidegen hagyja:

"Engem az érdekel, hogy az Országgyűlésben mellébeszélés nélkül azt az egy mondatot kimeri-e mondani, hogy soha nem voltam ügynök, soha nem adtam senkiről sem írásban, sem szóban jelentést."

Orbán válaszában – ahogy azt mindenki várta – simicskázott: szerinte a Jobbikot eladták, benne ülnek egy nagy vállalkozó zsebében, majd hozzátette: "Önök a Jobbikból, egy nemzeti radikális pártból egy csicskapártot csináltak".

Legközelebb már repül a Kőbányai sör is a Jobbik padsorai felé?

Vona Gábor: Lehet-e más a rendszerváltozás?

https://www.youtube.com/watch?v=lVxpCsIbf_M

Vona eddigi legdurvább felszólalása a Parlamentben! EZT NE HAGYD KI! (2017.03.06.)

https://www.youtube.com/watch?v=4eTe00cwIEI

►Vona indulatos reagálása Orbán beszédére!Ezért akadt rá ki Orbán!Elképesztő!(2017.02.20)

https://www.youtube.com/watch?v=aI5MDg7bHn4#t=2.42317

Menekülnek a napelemes cégek Magyarországról?

Kapcsolódó cikkek

Úszó napelemfarmmal zöldül az Apple

2017-03-22

Bezárták az utolsó széntüzelésű hőerőművet is Pekingben

2017-03-21

Románia energia-felhasználásának közel negyede megújuló forrásból származik

2017-03-20

Az irtózatos magyarországi adók arra kényszerítik a napelemek telepítésével foglalkozó cégeket, hogy a szomszédos országokból kínálják szolgáltatásaikat.

A magyar kormány újabb és újabb sarcok kivetésével “üldözi” ezt a fajta áramtermelési módot. Menekülnek az országból a napenergia-szektorban tevékenykedő vállalatok a napenergiára alapuló áramtermelést terhelő, kirívóan magas közterhek miatt – írja a Magyar Nemzet. Az áttelepülés legfőbb oka, hogy a szomszédos országokban nem kell megfizetni a napelemek után januártól megfizetendő kilónként 114 forintos termékdíjat. Ez hatszor akkora, mint az Európában ugyancsak magasnak számító belga termékdíj és kétszerese a napelemeknél veszélyesebb akkumulátorok termékdíjának. Szlovákiában ezt nem kell átutalni a költségvetésnek és az áfa is csak 20 százalék 27 százalék helyett. Ezért aki onnan kínál a magyar piacon napelemrendszert, az 10 százalékkal alacsonyabb árat mondhat a vevőinek.

Más szóval, ha a fogyasztó egy Szlovákiában bejegyzett cégtől rendeli meg privát naperőművét, akkor arra számíthat, hogy 5-6 év alatt megtérül a beruházása. Ha magyarországi központú vállalattal üzletel, akkor 8-10 évig kell várnia, mire pénzénél lesz. A kormány legújabb húzása, hogy bevezetik a négy kilowatt kapacitású házi erőműveket terhelő elosztói teljesítménydíjat. Ez egyelőre nulla forint, de logikus, hogy azért találták ki, mert így akarják megsarcolni a privát napenergia-rendszerek tulajdonosait, írja a napi.hu.

Lakatos Pál

március 12., 17:44 · 

"Kivándorolunk. Eladó minden!" Ez olvasható egy antik bútorokat hirdető internetes újságban. Egy Dunakesziben élő hölgy a feladó. Két rövid mondat csupán, de benne van egy élet tragédiája. Jajkiáltás ez a három szó, tudatja, hogy elmegyünk, itt hagyunk mindent, ami valamikor nagyon fontos volt nekünk. Itt hagyjuk a házat, a hazát.
Egy ilyen lépésre nem úri jó kedvében szánja el magát az ember. Egy élet kudarca van benne ebben a hirdetésben.
De vajon azok, akiknek figyelniök kellene erre, a hatalmasok, észre veszik-e, hogy itt és családok sokaságánál, valami végérvényesen elromlott, eltörött.

RÉSZLETEK DERÜLTEK KI ROGÁN SÖTÉT BIZNISZÉRŐL

Az Országgyűlés és a Jobbik alelnökének kitartó érdeklődésére végül elárulta a kormány, hogy az ÁKK Zrt. 2013-2016 között összesen 17 ezer 9 darab letelepedési kötvényt adott el külföldieknek.

Sneider Tamás ezúttal is Rogán Antalhoz, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterhez fordult (a korábbi, érdemi válasz nélkül maradt megkeresésekről már beszámoltunk, lásd ITT). A jobbikos politikus meglehetősen kemény hangvételű beadványában nem válogatta meg a szavait.
"Kérem, ha nem kíván (vagy nem tud) válaszolni a feltett kérdésre, akkor írja azt, de a fölösleges mellébeszéléstől kíméljen meg!" - így támadt neki Rogánnak az Országgyűlés jobbikos alelnöke, de a folytatás sem sikeredett baráti hangvételűre.
"Ha a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos kérdések megválaszolása nem tartozik a Miniszterelnöki Kabinetiroda feladatai közé, nem tudnak, vagy továbbra sem akarnak érdemben válaszolni, akkor ismételten kérem, jelölje meg annak a miniszternek vagy éppen üzletembernek a névét és elérhetőségét, aki a kérdésemre érdemben tud válaszolni!" - így zárta az írásbeli beadványát Sneider.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adóügyekért felelős államtitkára, Tállai András válaszolt. A letelepedési magyar államkötvény (LMÁK) forgalomba hozatalára szerződött vállalkozások egyedi jegyzési adatairól az államtitkár nem tudott információt szolgáltatni, azt viszont elárulta, hogy négy év alatt összesen 17 ezer 9 darab kötvény kelt el.

Mindez nem jelenti azt, hogy ennyien kaptak letelepedési engedélyt. Egy-egy tartózkodási, illetve letelepedési engedélyhez 2013-ban és 2014-ben 1 darab 250 000 euró értékű kötvényt, míg 2016-ban 6 darab 50 000 euró értékű kötvényt kellett lejegyezni. Átmenetileg a 2015-ös évben 250 000, illetve 300 000 euró összegben is került sor értékesítésre (egy főre 5 vagy 6 db 50 000 euró névértékű kötvény által).

Befejeződött a paraszttalanítás – Nagyobb a földkoncentráció, mint a Horthy-korszakban

MÁRCIUS 4. 18:23 - SZERZŐ: BUJÁK ATTILA

Páratlan méreteket öltött a föld­­tulajdon koncentrálódása az utóbbi harminc évben, a nagybirtokállomány az 1935-ben regisztrált mé­­re­­te­­ket is meghaladja – nyilatkozta a 168 Órának Kovách Imre szociológus. Riasz­­tóbb jelenség a civilizációs pusztulás, amely a hajdani parasztságot önnön lényegétől, szívós elhivatottságától, paraszti mivoltától fosztotta meg. A magyar falu, bármilyen furcsa is – munkahelyek híján – túlnépesedett.

– Az „elsodort falu”, a móriczi Tragédia, a „Kis Jánosok” világa a magyar kultúrában máig tartósan a nyomor, a represszió, a feudális beszűkültség szimbóluma?

– Az említett irodalmi példák lassan százévesek. Ezek a vidékképek visszatérő állandóságot tükröznek. Az ember néha már gyanút fog, mennyiben közhelyek ezek. Természetesen sok minden változott a falu életében is, ez az ítélet mégis minduntalan visszatér. A városi közvélemény amúgy is hajlamos azt gondolni, hogy a vidék a parlagiasság, az elmaradottság, a bárdolatlanság szimbóluma. A „paraszt” szó a nagyvárosi szóhasználatban eleve pejoratív tartalmú. Hozzá kell tenni: amellett hogy ez igazságtalan, Nyugat-Európában vagy északon nincs így. A „paraszt” lenézése a lassabban fejlődő európai ré­­giók, köztük Közép- és Kelet-Európa társadalmainak jellegzetessége.

– Van ellenvízió is. Hova tegyük a „tiszta forrás”, romlatlan vidék, a tisztaság, a falusi idill megközelítést?

– Az a másik faluértelmezés. A romlatlan, nemes lelkű vidék, ahol szép tájak vannak, jó konyha, pompás borok. Az emberek szegények, ámde becsületesek. A legutóbbi időkig, amíg a falu népfölösleget termelt, a vidék a reformokat tervezők szemében demográfiai bázist, „nemzeti tartalékot” képezett. Ez a kétfajta vidékvízió a reformkortól kezdődően időről időre felbukkan, néha egymással konfliktusban.

– Nem véletlen, hogy a rendszerváltás pillanatában a magyar falu, különösen az értékes földvagyon, azonnal terítékre is kerül.

– A vidék és benne a legvonzóbb, legkívánatosabb része, a földvagyon, kezdettől központi kérdés volt. Hiszen a föld láthatóan, megragadhatóan és elbirtokolhatóan szem előtt volt. Emlékezhetünk a hatásos MDF-klipre, amikor az emberek karókkal fölszerelve a határban ügyködtek. Parasztok már nem voltak vagy nem olyanok voltak, de a mítoszuk még létezett. A vidék újrarendezése és a földmagántulajdon visszaállítása még az SZDSZ-től sem állt távol.

– Azt ezért ne vitassuk el, hogy az annyit csepült téesz és az állami gazdaság 1989-ben egymillió embernek adott munkát.

– Ennyien vettek részt a mezőgazdasági alaptermelésben és a melléküzemágakban. Ma ennek a létszámnak maximum negyede-ötöde számít mezőgazdasági főfoglalkozásúnak.

– Önmagában már az is kérdés, város-e a város, vagy egy álcázott óriás­falu.

– Ez nagyon is bonyolult ügy. A terület, amelyet vidéknek nevezünk, sokkal nagyobb az új EU-tagállamokban, mint bárhol Nyugat-Európában. Mert a várossá nyilvánítás errefelé csak politikai döntés. Egyfajta rangot, legitimációt ad, jó esetben még pénz is jár vele. De a falu ettől nem lesz város. A magyar településszerkezet legnagyobb ellentmondása – Budapest súlyponti helyzetén túl –, hogy a vidék, furcsa ezt kimondani, tulajdonképpen túlnépesedett. Mondhatjuk ugyan, hogy sok a nyugdíjas, hogy a lakosság száma vidéken is csökken, de így sem képes munkát adni. A hagyományos parasztság felszívódott. Megvehető föld gyakorlatilag nincs. Ami van, azt nem feltétlenül a helyiek birtokolják. A vidékiek aránya a huszonkét-huszonnégy százalékos arányszámot képviselő Csehországtól a negyvenhét százalékos Szlovákiáig terjed. A baj csak az, hogy a város a tengődő vidéki népességet a korábbiakkal ellentétben nem tudja felszívni. Budapest lakossága nemhogy nőtt volna, az utóbbi évtizedekben fogyatkozott is. Az emberek kiköltöztek az agglomerációba, vagy ami rosszabb, visszamennek falura, ahol mégiscsak olcsóbb, legalább elemi szinten fenntarthatóbb az élet.

– Mi lett a téeszekkel? Van olyan, amelyik felszínen maradt?

– Téeszek már nincsenek. Lényegében megszűntek. Pár száz gazdálkodási egység maradt, amely ebben a formában működik. A földek zömét egyéni gazdaságok birtokolják. A földhasználók elenyésző kisebbségének birtokában van a termőterület hetvenöt százaléka. A földkoncentráció mértéke nagyobb, mint a Horthy-korszakban. Nagyobb, mint 1935-ben. Az újbirtokosság tagjai tőkés vállalkozók, kevés közük van magához a faluhoz. Az ismert példák egyike, a Csányi-birodalom huszonvalahány-ezer hektáron működik. Ez két nagy alföldi mezőváros alapterülete.

– Tehát helyreállt a magyar történelemből ismert birtokszerkezet, amelynek sok példája van.

– Én csak azt mondtam: a földhasználat koncentrációja nagyobb, mint 1935-ben volt.

– Ami ellen Ángyán József fellázadt, az állami földbérletek célzott elosztása valóban komoly súlyt képvisel a mezőgazdaság rendszerében?

– Nem mondanám. A föld koncentráció­­ja már 2004-re, az uniós csatlakozás idejére kialakult. Valamennyi föld maradt állami tulajdonban is, ám ennek aránya a terület egészéhez mérten sokkal kisebb, mint amilyen figyelmet a politikában és a sajtóban kap. Az utóbbi két évben elárverezett állami földek akkor sem változtattak volna lényegesen a birtokszerkezeten, ha minden hektárt kisembereknek adnak.

– De ők alig kaptak.

– Szimbolikus jelentősége lett volna. A föld azonban túl értékes holmi ahhoz, hogy ennyit is kockáztassanak.

– Lehetett volna másképp csinálni?

– Annak idején úgy látták a kutatók: a nyolcvanas évek második felében 200-250 ezer vidéki család állt készen arra, hogy vállalkozást indítson. A földreprivatizáció egyoldalúsága, a mezőgazdasági támogatások lebontásának módja ezt a réteget eleve a vesztesek közé sorolta. Minden a koncentrációnak kedvezett, miközben csak 1993–94-ben sok százezer ember vált egyik pillanatról a másikra munkanélkülivé. Már akkor látszott: a gazdaság vaslogikája szerint a reprivatizált föld kevesek kezébe kerül. Akikben a bankok bíztak, azok jutottak hitelhez. Akik be tudtak kerülni a fejlesztési rendszerek támogatottjainak körébe, talpon maradtak. Aztán lassan, de biztosan fel tudták vásárolni a földeket. Elfoglalták, részvénytársasággá alakították a volt szövetkezeteket, állami gazdaságokat, és a végén azok földje is magántulajdonba került.

– És felbukkant egy birtokosréteg, amely korábban a falu közelébe sem nézett.

Azért a jelenlegi nagytulajdonosok kétharmada a mezőgazdaság felől jött. Ők a mai bal- vagy jobboldali politikusoknak köszönhetik hatalmas földvagyonukat. De valóban megjelentek olyan befektetők is, akik a mezőgazdaságban járatlanok voltak. Jó befektetési lehetőséget láttak az agráriumban, mert megérkeztek az uniós támogatások. Azt a pénzt, amiért csak le kell hajolni, nem illik veszni hagyni.

– Visszatérve a magára hagyott falu világába: mihez kezdjenek ők, a „földnélküli jánosok”?

– A falusiak jelentős része nem tud hova menni. Számukra a kivándorlás sem megoldás, mert abszolút képzetlenek. Mindez a földhiány következménye is. Mert lássuk be, lassan a harmadik generáció nő fel a munkanélküliségtől sújtott, lepusztuló vidéken.

– A földhöz nem kell szaktudás?

– Dehogynem. Ahhoz kell igazán. A városi értelmiségnek az az elképzelése, hogy a földműveléshez semmit sem kell tudni, elég a kapa nyelét megragadni. Hát nem. A földhöz komoly szak­­ismeret kell, és az akkor is így volt, mikor az ember két ökörrel szántott. Ez a speciális, gyakorlati ismerethalmaz falun sokakból mára teljesen kikopott. A legszegényebb családok azok, amelyek nem termelnek semmit, hiába lenne kertjük. A megfosztottság, az elszegényedés egyik dimenziója, hogy nem csak az iskolai tudást nem tudod megszerezni, a gyakorlati tudáshoz sem tudsz hozzáférni. A falvakból a parasztság tűnt el. A paraszt lehetett szegény is, de a megélhetéséhez szükséges dolgokat ismerte. Lehet, hogy nem volt földje, de ha földhöz jutott, azonnal megművelte. Manapság hiányzik az adaptációs készség, úgy szoktuk mondani, „civilizációs visszaesés” történt.

– Ezt hívják a szakirodalomban a magyar vidék paraszttalanításának?

– A fogalom azt jelenti, hogy miközben fennmarad a viszonylag nagy vidéki népesség, maga a paraszti minőség vész ki. A kultúra tűnik el. Nem jön helyette polgári vagy ahhoz hasonló kultúra.

– Pedig a paraszti életforma volt az, amit a népi értelmiségiek nemzetfenntartó erőnek gondoltak.

– A kádárizmus sikerében valóban komoly szerepük volt a felemelkedni vágyó vidéki tömegeknek. Az említett társadalmi tudástőke akkor még megvolt. A mai faluból az energia párolgott el. Ezt értjük „paraszttalanításon”, jelezve azt is, hogy ez nem organikus folyamat. Nagy szerepe van benne a politikának.

– Ha már a politikához értünk: ki uralkodik a mai magyar falun?

– A falvakban és a faluszerűen működő kisvárosokban klasszikusan konzervatív társadalompolitika működik. Amikor konzervativizmust mondok, nem feltétlenül politikai pártra gondolok, hanem az állandósult, a szociálpolitika eszközei­­vel fenntartott és befagyasztott társadalmi rendre. A társadalom mobilitási csatornái faluban, kisvárosban bedugultak. Hogy a helyzet mégis kezelhető legyen, a legszegényebbek is kapnak valamit.

– Mit kaphatnak a rendszertől ők– Rezsicsökkentést– Közmunkát– Erzsébet-utalványt?

– Sok minden tartozhat ide. Azzal, hogy paraszti mivoltától fosztották meg a parasztot, a változtatásra való készséget is kiölték belőle. Úgy-ahogy integrálják őket közmunkával, segélyrendszerrel. És ki kell mondani: nem látják a politikai erőt, amely sorsukon változtatni tudna.

– A Jobbikban, amely falun népszerű, 2010-ben nem a radikalizmus reményét látták?

• Lehet, de gyorsan kiderült: a Jobbik nem a szegényekre, hanem a középosztályokra hajt. A jobbikos vonzalom falun azt jelenti, hogy történjen már valami, legyenek személycserék is. A baloldal pártjainak a falusi, kisvárosi szegényekhez gyakorlatilag szavuk sincs. Így jött létre a lefagyott vidéki társadalom, amely nagyon kevés készséget mutat arra, hogy sorsán változtasson.

Itt van Tarsoly vallomása: Szijjártó keresett meg az orosz vízumgyár ötletével

Nyugati Fény · február 20., 17:20 · Leleplező

Tarsoly Csaba, a csődbe ment Quaestor vezetője azt állította az ellene zajló per hétfői tárgyalásán, hogy őt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kereste meg a vízumok kiszervezésének ötletével.

A 444 cikke szerint Tarsoly Csaba az ellene folyó per mai tárgyalásán beszélt arról, hogy a Szijjártóval folytatott megbeszélésein az is szóba került: Azerbajdzsánban, Egyiptomban és Fehéroroszországban is létesítenek hasonló központot.

„Engem Szijjártó úr keresett meg, hogy kiszerveznék a vízumkiadást, hogy ne a követségen döntsék el, ki kaphat. Ez egy negyvenablakos központ lett, 15 eurót kerestünk vízumonként. Ez az orosz kereskedőház része lett volna”

– idézi a lap a Quaestor-ügy fővádlottját.

MTI fotó

Az Index számolt be arról, hogy a moszkvai magyar nagykövetség konzuli osztályán több ezer schengeni vízumot adtak el olyan orosz állampolgároknak, akikről valójában azt sem tudták, kicsodák. A külügyi tárca 2013-as belső vizsgálata szerint „tisztázatlan anyagi hátterű és foglalkozású orosz állampolgárok” kapták meg a vízumot „minden látható, dokumentált ellenőrzés nélkül”, köztük prostituáltak is.

A dokumentum szerint a konzulokkal szemben „rendszeres volt a tisztességtelen befolyásszerzés, nyomásgyakorlás, akár fenyegetés”. Az állam ráadásul lemondott a vízumbevételekről is.

Szijjártó és Tarsoly 2014 novemberében – néhány hónappal a Quaestor bukása előtt – nyitotta meg a moszkvai vízumközpontot. A brókercégnél lefoglalt belső levelezés szerint negyvenöt fős létszámmal és igen zsíros haszonkulccsal terveztek: a 90 millió forintos beruházással évi 400 milliós tiszta nyereséget értek volna el egy 2014-es belső számítás szerint.

8 bizonyíték, hogy hazánkban demokrácia nélküli háttérhatalom uralkodik?

2017. március 11., szombat 

Ezek a jelek legalábbis arra engednek következtetni, hogy komoly bajban vagyunk.

Anélkül, hogy politizálnánk, és mélyebben belemennénk a Magyarországot sújtó problémákba, általánosságban véve is aggasztó folyamatok érződnek a levegőben.

Arról van szó, hogy a tőke kiáramlása hazánkból már évek óta zajlik, méghozzá megállíthatatlanul. nem csak a munkaerő áramlott ki, és a szépreményű fiataljaink, de az ország gazdaságilag kivágja maga alatt a fát.

Sokakban felvetődött ezért már az, hogy a különféle kormányok mögött egy és ugyanazon háttérhatalom állhat immáron közel 30 éve, mint eddig.

És ez a háttérhatalom a demokrácia alappilléreinek a lebontásán munkálkodik.

Az itt említett jelek konkrét bizonyítékokként is tekinthetőek arra vonatkozóan, hogy a háttérhatalom létezik, és lassú, alattomos módszerekkel szívja el az ország tartalékait, miközben leépíti a demokráciát.

Nagyon súlyos demokráciai sérelem, hogy ma hazánkban egyes társadalmi csoportokat teljesen kizár a hatalom, és ha az érdekei úgy kívánják, akkor meg is félemlíti őket, vagy súlyosabb esetben fel is számolja azokat.

Napjainkban a korrupció elképesztő méreteket öltött, az emberek azonban már teljesen immunisak rá. Pedig milliárd számra tűnnek el összegek a költségvetésből, ismeretlen helyekre.

A mai magyar társadalomban már a fékek és az ellensúlyok rendszeres nem úgy működik, ahogyan kellene. Sőt, gyakorlatilag nem működik sehogy. Pedig egy egészséges országban ennek alapvetőnek kellene lennie.

Az is nagyon beszédes, hogy az elmúlt években a független bíróságok működése teljesen el lett lehetetlenítve, és az elvileg pártatlan ügyészségek is önkényesen ítélkeznek az egyes ügyekben.

Az is nagyon beszédes, hogy egy állítólagos demokráciában élő országban komplett sajtóorgánumok szűnnek meg rejtélyes módon, egyik napról a másikra. Aki pedig a háttérhatalmak ténykedését emlegeti fel, vagy közel jár ahhoz, hogy felfedje, milyen háttérhatalmi játszmák mennek az emberek feje felett, azt minden tekintetben megsemmisítik.

Egy demokráciában minden fontosabb kérdésről megkérdezik az embereket. Ez sajnos hazánkban nincs így, ugyanis a döntőképességet a háttérhatalom, és az aktuális kormányok mindig is kisajátították, és maguknak követelték.

Hazánkban az alapvető alkotmányos jogok is nagyon sokszor a semmibe vannak nézve. Nem egyszer a Brüsszelben található EU-s bíróságokig kell menekülniük az embereknek, hogy igazságos ítéletek szülessenek.

Megosztottságot akarnak az emberek között, és ez a megosztottság közel 30 éve végigkíséri a magyar társadalmat. A megosztottságra alapozza ugyanis a háttérhatalom a hatalmát. Ha az emberek ugyanis összefognának ellenük, akkor záros határidőn belül eltakaríthatnák őket az országból.

Ezért a háttérhatalom nap, mint nap megosztja az embereket, hiszen azok, amíg egymással vitatkoznak, egymás vérét szívják, addig sem veszik észre, hogy kik is a valódi ellenségek…

Gyűlnek a csontvázak Polt Péter szekrényében – így züllött az ügyészség a politika kiszolgálójává

Fotó: Túry Gergely / HVG

„Előző hivatali ciklusa idején már bőségesen bizonyította, hogy hivatalát nem pártatlan közszolgaként, hanem megbízója kiszolgálójaként tölti be.” Ezt hazánk legfőbb ügyészéről, Polt Péterről írta Kis János az ÉS-ben, miután 2010-ben Polt újra bizalmat kapott a Fidesz-KDNP részéről. A bíróság által jogerősen is szabad vélemény-nyilvánításnak kimondott cikk óta eltelt évek mintha még inkább beigazolták volna a filozófus szavait, hiszen az általa vezetett ügyészség közvetlenül vagy a nyomozás felügyeletén át olyan botrányokban vált részessé, mint Polt lánya élettársának kiengedése a Quaestor nyomozásból vagy a Rogán-ügyekben tett feljelentések elutasítása.

KORMÁNYPROPAGANDA HELYETT VALÓDI HÍREK

Előfizetőket keresünk – támogasd a független tényfeltáró újságírást havi 1000 forinttal!

Arról, hogy korrupciós ügyekben Polt Péter kinevezése óta ténylegesen csökkent-e az ügyészség aktivitása, ahogy azt a Legfőbb Ügyészségtől megkért és megkapott statisztikai adatok alapján egy korábbi cikkünkben állítottuk, vagy az ügyészségnek van igaza, amely módszertani hibával magyarázza a számokat, néhány eset alapján nem egyszerű véleményt mondani. A Polt-életmű a sajtóban is tárgyalt mérföldköveit mégis érdemes végigvenni.

Rokoni, baráti és hűségességi mutatók

Mielőtt rátérnénk a konkrét eljárásokra, nem árt tisztában lenni azzal, hogy miként működött és működik jelenleg Polt Péter irányítása alatt az ügyészi szervezet a gyakorlatban. Azt, hogy miért volt remek választás Polt Péter a legfőbb ügyészi posztra, már megírtuk Polt pályaívét bemutató cikkünkben:

Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére – Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve

Áder kádere – nagyjából ebben egyezett segítőink emlékezete, amikor Polt Péter legfőbb ügyész portréjának megrajzolásához kértünk segítséget. A kaméleonok ügyességével alkalmazkodó természetű, még a vele nem rokonszenvezők szerint is korrekt munkatárs és jó szakember Polt karrierje során nem csak valahai pártjának, a Fidesznek köszönhet sokat, de lendített rajta az MSZP-SZDSZ-koalíció is – nem is egyszer. Tovább az előző részre.

Egy vezető ügyészként dolgozott forrásunk azzal kezdte a munkamenet ismertetését, hogy hangsúlyozta, mivel szignálás van minden szinten, az irat, amíg az előadóhoz elér, végig megy a főnöki láncon, amely eldönti, mi legyen az üggyel. A szignáló lapra a főnök akár le is írhatja a gondolatait, mondjuk azt, hogy miért kell elutasítani a feljelentést, de szóban is instruálhatja az előadót.

Adtak ki olyan utasítást az ügyészségen – tájékoztatott a névtelenséget kérő belső ember –, amely szerint a közérdeklődésre számot adó, kiemelt ügyeket, fontosabb eseményeket, illetve intézkedés tervezetet azonnal jelenteni kell. Persze ritka az, amiről a Legfőbb Ügyészség (LÜ) nem tud, hiszen a politikusok és más “VIP-feljelentők” előszeretettel tesznek ott feljelentést, amit utóbb leküldenek az illetékes főügyészségre.

Forrásunk elmondta azt is, hogy írásban ritkán érkezik utasítás, ugyanakkor azt nem állítja, hogy szóbeli eligazítás nem történik. Szerinte ennek az oka az, hogy az LÜ vezetői kényesen vigyáznak arra, írásos nyom ne maradjon még a belső iratokban sem. És az alsóbb szintű döntések meghozatalát követően úgy tesznek, mintha ők szintén csak akkor értesültek volna arról, hogy mi van benne.

Még Polt Péter korábbi vezetése alatt létrehozták a Legfőbb Ügyészségen a kiemelt ügyek főosztályát – vázolta tovább a helyzetet az Átlátszót tájékoztató személy –, amely közvetlenül Belovics Ervin alá tartozik, mint ahogy a Központi Nyomozó Főügyészség is. Belovicsot Polt Péter még az első ciklusa alatt választotta ki.

„Kétségtelenül okos, tehát alkalmas a napi szakmai munka vezetésére, ráadásul hűséges Polthoz. A korábbi legfőbb ügyész, Kovács Tamás idején is ő volt a tényleges hatalom, amit senki nem is vont kétségbe.”

Az elmúlt évek alatt az ügyészségen is kialakult egy bizonyos kliens rendszer – folytatta forrásunk –, ami azt jelenti, hogy már a fogalmazók felvétele, az ügyészi kinevezések, az alsóbb vezetői beosztások, valamint a főügyészségi és legfőbb ügyészségi posztok sem a képességek és a munkavégzés alapján, hanem sok esetben rokoni-baráti és a hűségességi mutatók alapján dőlnek el.

Az ügyésszé válás sajátos menetét megerősítette másik, egyetemi jogtudós segítőnk is. Az ő megítélése szerint is meglehetősen nehezen átlátható az ügyésszé válás menete: az, hogy milyen testület (pontosan kicsoda) milyen indokok alapján dönt egy-egy jelölt fogalmazóvá, alügyésszé, majd ügyésszé előléptetéséről. Ügyészségi forrásunk szerint az sem okoz gondot az előmenetelben, ha ezeknél a baráti, rokoni ügyészeknél végül buknak az ügyek, vagy más okból tűnik úgy, hogy nem váltak be, mert akkor másik poszton bizonyíthatnak.

„Már van egy olyan ügyészgeneráció, amelyik a viszonylag gyorsan megszerzett a pozícióját a jelenlegi vezetésnek köszönheti, ezért hálás és félti is azt. Másik oldalról viszont van egy elég jelentős frusztrált réteg, amelyik azt látja, hogy a munka dandárja neki jut, az előléptetés és a külön pénzek java viszont, akármilyen sokat és jól dolgoznak, nem.”

Az ügyész természetesen a törvény alapján írásban közölheti, hogy nem kívánja az utasításnak megfelelő intézkedést megtenni, de ez még szóban sem ajánlatos, folytatta forrásunk, aki szerint az akadékoskodás az illető karrierjébe kerülhet, még akkor is, ha a büntető törvénykönyv vagy a büntetőeljárási kódex alapján vannak fenntartásai.

Kaya Ibrahimtól László Petráig

A “cukor és korbács” légkörében hozott határozatokról kezdetektől, Polt első legfőbb ügyészi ciklusa óta közbeszéd tárgya a politikai elfogultság.

Elsőként a Kaya Ibrahim, illetve Josip Tot-féle Fidesz-közeli cégek eltüntetésének sztoriját kell megemlíteni, amelyben a hatóságok nem tisztázták a társaságokat egy nap alatt eladó Schlecht Csaba (a G-nap óta a Lánchíd Rádió főszerkesztője) szerepét. Ezzel kapcsolatban 2001-ben Polt Péter úgy nyilatkozott, hogy az ügyészség alkotmányos kötelesség teljesítette, amikor kellő bizonyíték hiányában nem emelt vádat.

A 2016-os ingerküszöbbel személve megmosolyagtatóan kisstílű eset azért lehetett mégis különösen kínos az első Orbán-kormánynak, mert a tucatnyi, utóbb “kölcsönvett” útlevelek segítségével elvermelt, ide-oda tartozó cégecske mind Simicska Lajos birodalmának része volt valaha. Simicska pedig ekkor élte befolyása csúcsát: az adóhatóság elnökének nevezte ki kisdiákkori barátja, Orbán Viktor Járai Zsigmond akkori pénzügyminiszter.

Ráadásul akadt közöttük igazi ősfideszes vállalkozás is. A pompásan csengő nevű, milliárdokkal tömött kormányagytröszt Századvég elődének tekinthető a jogász szakkollégiumi folyóiratot, a Századvéget kezdetben megjelentető Centum Kft. – olyan illusztris cégalapítókkal, mint például Orbán Viktor, Kövér László, Stumpf István.

Ahogy a többi cég, a Centum is végigjárta a Simicska > Schlecht > Kaya Ibrahim technológiai sort. Míg azonban a máig ködös hasznosságú mikrovállalkozások kevésbé, a politikai sztárok egykori Centumja nagyon is alkalmas volt – az MSZP-SZDSZ akkor még friss Tocsik-botránya után – a Fidesz szappanszagúan tiszta imázsának ledöntésére.

Kaya Ibrahim sztorija ügyészciklusokon átívelő: a botrány 1998-ban pattant ki a Népszabadság közlése nyomán, akkor Polt előde, Györgyi Kálmán vezette az ügyészséget, amelyik nem nyomozott (“sajtóértesülések alapján dehogy” – a szokásos érv alapján). Mivel azonban a hullámok nem ültek el, a rendőrség már a polti érában gyanúsította meg Schletchet, hogy nem sokkal később meg is szüntesse a nyomozást.

A közhatalmi segítséggel folytatott szerecsenmosdatás próbaüzeme annyira jól sikerült, hogy azóta sem állt le, sőt. Az egyik legfrissebb példa László Petra esete. Az N1TV operatőre nemzetközi felháborodást kiváltva rugdosott menekülteket forgatás közben. Az ügyészség ugyan vádat emelt ellene garázdaságért, ám arra nem találtak bizonyítékot, hogy rasszista és/vagy menekültellenes indulat motiválta volna a cselekményt.

Mi a közös a pártközeli cégfantomizálásban és (az ügyészi állásponttal szemben) nyilvánvalóan rasszista erőszakban? A hatalom számára legalábbis kellemetlen hírek.

Az első nem szorul magyarázatra, miért. Csakhogy a második is az. Nem is annyira a lesajnált nemzetközi országmegítélés okán. Elsősorban avégett, hogy a jobbik-közeli televízió riporterének meghurcolása nehogy kedvét szegje az elhódítani és megtartani remélt radikális szavazóknak.

Fősodorként a gazdasági, korrupciós ügyek aktái végezték Polt kukájában. De mindvégig megfigyelhető az is, hogy alapvetően kesztyűs kézzel bánik az ügyészség a szélsőjobbnak kedves figurákkal. Egy-két, a radikális térfélen is kínos bulvárfasiszta (Budaházy György, Orosz Mihály Zoltán) ügye adott esetben eljuthat ugyan a bíróságig – de a kopasz verőemberek politikavezérelt akciói például büntetlenül maradtak.

Ügyek a kukában, 2000-2016

A 2002-es kormányváltás után az egyik első komoly próba a Millenáris Kht. körüli botránysorozat felgöngyölítése lett volna. A Millenárishoz és beszállítóihoz az 1998-2002-es kormányciklus egyik emblematikus nyúlása kötődik, országimázs-mutyi munkacímen.

A felelősségre vonásból azonban semmi nem lett, mert 2003 nyarán a Fővárosi Főügyészség bűncselekmény hiányában megszüntette a Millenáris ügyeiben indult eljárást. Hasonló sorsra jutott az országimázs-ügyben indult valamennyi nyomozás: a Miniszterelnökséghez tartozó Országimázs Központ, a Mert 2000 Rt. és a Happy End Kft. felelős vezetői ellen egymilliárd forintos vagyoni hátrányt okozó hűtlen, illetve hanyag kezelés alapos gyanúja miatt indult eljárások.

A Népszabadság 2003-ban készített egy összesítést, amelyben a Polt-éra addigi ügyeit vizsgálta meg. A cikkben az szerepelt, hogy közpénzek törvénytelen felhasználásának gyanúja miatt 49 feljelentés érkezett a hatóságokhoz. Ezek közül 17 feljelentést egyáltalán nem találtak megalapozottnak.

Így a Fővárosi Főügyészség semmilyen bűntettre utaló nyomot nem talált akkor sem, amikor kiderült: a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal szerint több mint 20 milliárd forintos kár érte az államot, amikor az ÁPV Rt. térítésmentesen adott át 12 agrárcéget a Magyar Fejlesztési Banknak. Az állami MFB utóbb privatizálta őket az akkori sztároligachák közelébe (“piszkos tizenkettő”).

Az MFB 2001-es 445,5 millió euró kötvény-kibocsátásáról sem találta úgy a Polt Péter vezette szervezet, hogy vesztséget okozott volna az országnak.

Az ügyészség nagyot ment a Magyar Televízió Rt. volt elnöke, Szabó László Zsolt ellen hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt folytatott nyomozás során is: az eljárást azért szüntette meg, mert szerinte az MTV-nek veszteséget okozó kiadásokat az úgynevezett megrendelő típusú televíziózás indokolta.

Nem találta az ügyészség aggályosnak azt sem, hogy a Nemzeti Autópálya Rt.-nél elárulták bizonyos személyeknek a tervezett útépítések nyomvonalát, ami alapján az érintettek a megjelölt területeken olcsón földeket vásárolhattak, és azokat a beruházások megkezdésekor haszonnal eladhatták.

„A haszon elérésének módja még akkor is közömbös, ha közpénzről van szó” – ezt az ügyészség a stadion-beléptető kapukkal kapcsolatos, hűtlen kezelés gyanúja miatt indult eljárásban írta le még 2003-ban. A rendőrség az ügyészség utasítására szüntette meg az eljárást 2003 júniusában. A 4,5 milliárdos ügyletről a végső döntést Deutsch Tamás, az első Orbán-kormány sportminisztere hozta.

Az első Orbán-kormány távozása után tett feljelentést az akkori sportminiszter Jánosi György, mert Orbánék egyik utolsó nagy beruházásának tenderén a fővállalkozó 38 százalékos (!) hasznot ért el.

A nyomozás során korabeli médiahírek szerint az ügyészség azt közölte az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatóságával, hogy „a piacgazdaság természetes velejárója és mozgatója a haszon”, a törvényalkotó már 1993-ban „száműzte a Büntető Törvénykönyvből [… ] az üzérkedés tényállását is” A raktárba került beléptető kapukról egyébként kiderült, hogy drágák, túlméretezettek és alkalmatlanok voltak. Olyannyira, hogy „egyes helyeken az összes jegybevétel tizenhat év alatt érte volna el a beruházás értékét.” A hűtlen kezelés miatt folyt eljárást a rendőrség az ügyészség utasítására szüntette meg 2003 júniusában.

Többször elutasította az adócsalás miatt tett feljelentést Gyurcsány Ferenc volt cégének, a Fittelina Kft-nek az ügyében. A volt szocialista kormányfő másik érdekeltsége, a Nomentana Kft. esetében pedig az ügyészség elévülésre hivatkozott – innen látszik, hogy koránt sem csak a Fidesz járt egyedül jól. Polték és a Gyurcsány-kormány különös összjátékáról szintén a már linkelt Polt-portréban olvashatnak részleteket.

És hogy miért nem indultak el a nyomozások? Például azért, mert a feljelentők nem ismerték pontosan a kifogásolt szerződések részleteit. Vagy azért, mert az ügyletek miatt ugyan érte kár az államot, ám ezek a rossz szerződéseknek voltak köszönhetőek, és ha azok nem a károkozás szándékával készültek, nem teremthetnek okot büntetőeljárás megindítására.

Ezek miatt a Medgyessy-kormány közpénzügyi politikai államtitkára, Keller László még 2003-ban úgy vélekedett, hogy „sorozatban megfigyelhetők olyan érthetetlen hibák és anomáliák, amelyek nehezen védhetővé teszik – a sok esetben már terhelő adatokat is produkáló – nyomozások megszüntetését.” Hasonló álláspontra jutott a fentebb már említett Kis János filozófus.

Kihagyott politikusok

Előző Polt-cikkünkben példaképp szerepelt a Kulcsár-ügy is, amelyhez kapcsolódóan az Országgyűlés parlamenti vizsgálóbizottsága is foglalkozott azzal 2003 őszén, hogy a volt K&H-s bróker húszmilliárdos sikkasztásának egyik kedvezményezettje lehetett Rogán Antal mellett, illetve adott esetben javára Kertész Balázs, Rogán egyik bizalmasa. Végül a politikához közel állók közül senki nem került bíróság elé a ma is tartó büntetőügyben. Ezt politikus- és jogászkörökben is sokan annak tulajdonítják, hogy paktum születhetett a politikai ellenfelek között. Ugyanis „blokkolódtak büntetőügyek a fideszes mutyik ügyében, de nem indultak eljárások vezető MSZP-s, SZDSZ-es politikusok, holdudvaroncok ellen sem.”

Így a Kulcsár által bemószerolt Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, majd államtitkár és Puch László MSZP pártpénztárnok ellen sem. Ez a megnemtámadás a 2010-es országgyűlési választási kampány idejéig tartott – amikor is gőzerővel beindult az úgynevezett elszámoltatás. Különös módon még a Bajnai-kormány idején és az MSZP-s többségű Országgyűlés által választott Kovács Tamás legfőbb ügyész vezetésével.

Polt Péter 2010-es újraválasztása után is jöttek az ügyek és a jobbnál jobb hárítások az ügyészség részéről, sőt, bizonyos szempontból Polt szintet lépett: stadionos VIP-páholyos koma és közeli pereputtyok ügye is simán iktatóban végzi.

Hernádi-ügy: amikor az ügyész a legjobb védő

Cinikus, de hatékony húzás volt a Központi Nyomozó Főügyészség részéről, amikor 2012 januárjában megszüntették a Mol elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal szemben folytatott nyomozást, mondván, sem a cégvezető, sem más magyar állampolgár nem követett el bűncselekményt. Ennek a hatósági lépésnek azért volt nagy jelentősége, mert a Mol-vezért a horvát hatóságok azzal vádolták, hogy 2009-ben több millió euró kenőpénz kifizetéséről intézkedett az akkori horvát miniszterelnök, Ivo Sanader részére. Mindezt azért, hogy a Mol megszerezhesse az INA irányítási jogait. A magyar olajtársaság és annak vezére is többször tagadta a vádakat.

Miután a horvát ügyészség megkapta a magyar társszerv iratait, azt válaszolta, hogy nem sérti az Európai Unió vonatkozó jogszabályát – a kétszeres eljárás alá vonás és kétszeres büntetés tilalmát – a Hernádi Zsolt ellen folyó horvát eljárás, mert a Mol első emberével szemben Magyarországon nem folytattak le a büntetőejárást.

Hallgassák ki a Mol jelenlegi és korábbi vezetőit a bosnyák olajcég, az Energopetrol privatizációjával kapcsolatban – ezt kérte szeptember elején a magyar hatóságoktól a szarajevói főügyész. Ismert, még 2010-ben a részvényesek azért tettek feljelentést, mert szerintük a bosnyák Energopetrol 2006-os privatizációjakor a Mol-INA konzorcium magának a bosnyák cégnek az ingatlanjaira felvett jelzáloghitelből fedezte az előírt mintegy 77 millió eurós befektetését.

Kiváltságos kopaszok

Elgondolkodtató volt a Nemzeti Választási Irodánál (NVI) idén február 23-án kialakult helyzet, amikor is – mint emlékezetes – kopasz emberek fenyegető fellépésükkel megakadályozták Nyakó István szocialista politikust, hogy elsőként adja le a vasárnapi boltzár elleni népszavazási kezdeményezését. A Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztálya bűncselekmény hiányában tette ad acta az ügyet.

Csak hogy bár bűntett nincs, bűnpártoló mégis akadt. A rendőrség szerint ugyanis az NVI-t vezető Pálffy Ilonával szemben ez a gyanú merült fel, miután elküldte a kiérkező rendőröket. Az ezzel kapcsolatos részt az eljárásból elkülönítették s az iratokat az abban eljárni illetékes Budapesti Nyomozó Ügyészségnek. Nem foglalkoztak egyébként a hatóságok a kopaszokkal akkor sem, amikor 2013-ban a Fidesz Lendvay utcai székházánál felléptek az alaptörvény negyedik módosítása ellen tüntetőkkel szemben.

Hihetetlennek tűnt az is, amikor idén április elején az ország azzal szembesült, hogy miként szüntette meg a nyomozást az ügyészség a trafikok csókosoknak történő elosztogatása miatt még 2013-ban indult büntetőügyben ugyancsak bűncselekmény hiánya miatt. Bár hangfelvétel volt a történtekről, az ügyészség arra jutott, hogy általuk megtekintett pályázati anyagok nem tartalmaztak jelentős befolyásolásra utaló adatot. Ráadásul a személyes adattal való visszaéléssel gyanúját is lesöpörte az ügyészség.

Az Átlátszó a Legfőbb Ügyészségtől kikért korrupciós bűncselekményekkel kapcsolatos statisztikák alapján írta meg 2015 februárjában, hogy a Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhant a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma. Amennyiben mégis indult nyomozás, azokat 2010 vége óta közel kétszer nagyobb arányban szüntették meg, mint korábban.

A vő és a nő

2015 emlékezetes év volt már csak a Quaestor-ügy miatt is, amelyet pikánssá tett, hogy az ügy főszereplőjének, Tarsoly Csabának a titkára, Mikuska Zoltán nem más, mint Polt Péter lányának a barátja. De még ennek ismeretében is meglepő volt az ügyészség azon meglátása, hogy őt felesleges faggatni.

Az eljárás nem csak a személyi vonatkozásai miatt volt izgalmas, hanem azért is, mert a Fővárosi Törvényszék szerint a vádirat hiányos volt és emiatt meg akarta szüntetni az eljárást. Végül Tarsoly Csaba mégis bíróság elé állt.

Az eljárás elején Tarsoly Csaba kihallgatásával két hetet várt az ügyészség, ugyanis Polt szerint „aki potenciális gyanúsított, az nem hallgatható ki előzőleg tanúként, ez minden emberi jognak ellent mond.” Márpedig ennél kevesebb cinikusabb érvelést hallani: teljesen bevett – bár valóban véleményes – gyakorlat a nyomozó hatóságok részéről a gyanúsítotti idézés előtt tanúként faggatni a büntetőügy kulcsfiguráit. Míg ugyanis a gyanúsított hazudhat vagy hallgathat is, a tanúnak kötelessége beszélni és igazat mondani.

Az ügyészség azt hamar eldöntötte, hogy Tarsoly Csaba nem élt vissza bennfentes információkkal, és a vagyonmentési kísérlet is sikertelen volt, így ezekre vonatkozóan bűncselekmény sem történt. Az ügyészségi eljárás csúcsa egyébként az volt ebben az ügyben, hogy a Fővárosi Főügyészség vezetője, Ibolya Tibor az ATV-nek adott interjújában többek között olyasmiket mondott, „hogy Orgován Béla, a büntetett előéletű közmunkás átvette a céget, egyáltalán nem számít. „Mintha eladót váltana a sarki fűszeres”, mondta.

A majnem-vő Mikuskánál is közelebbi érintettsége lehet Poltnak a jegybankok botrányos alapítványai ügyében: felesége ügyvezető igazgató a Magyar Nemzeti Bankban, s ezen felül több alapítvány felügyelő-bizottságának is a tagja.

Ehhez képest a lehető leggyorsabban, három nap alatt döntött a Fővárosi Főügyészség arról, hogy az Együtt párt az MNB alapítványai ellen hűtlen és hanyag kezelés miatt tett feljelentését elutasítja. Később mégis elrendelték a nyomozást a Pallas Athéné Domus Animae (PADA) Alapítvány ügyében hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt. Az ügyben Tényi István tett bejelentést ismeretlen tettes ellen, miután kiderült, hogy a közérdekű adatként kiadott kuratóriumi jegyzőkönyvek és előterjesztések között komoly eltérések akadtak. Rövid idő után az ügyészség kisakkozta, hogy a jegyzőkönyv két egymástól eltérő verziójának kiadásával semmi gond nincs, így nyomozni sem kell az ügyben.

Portik, Vizó és Rogánék

A hűtlen kezelés gyanúja miatt indult nyomozást az V. kerületi, Rogán Antal polgármestersége ideje alatt történt ingatlanügyekben bűncselekmény hiányára hivatkozva szüntette meg a rendőrség, mivel szerintük az ingatlanok értékesítésére és a bérlői kedvezményre azért volt lehetőség, mert a megfelelő jogszabályok, önkormányzati rendeletek lehetővé tették azt. Ahogy az Index summázta: „bármilyen ingatlant el lehet adni áron alul, ha erre előtte írtak egy jogszabályt”.

A rendőrségi megszüntető határozat ellenére az ügyészség valami csoda révén elrendelte a nyomozás folytatását, aminek jelenlegi határideje október 21 lett. Emlékezetes, az áron aluli értékesítések szépsége az volt, hogy az ingatlanok olyan emberekhez kerültek, akik erősen kötődnek vagy a kerület vezetéséhez, vagy Rogán környezetéhez, netán más kapcsolat miatt mondhatók kormányközelinek, de alvilági kötődés is előfordult.

A Rogánt érintő kenőpénzek sztoriját kimondottan ötletesen védték ki az ügyészségen. A nagyobb összegről a Prisztás József vállalkozó 1996-os megöléséért 15 év szabadságvesztésre ítélt egykori energolos, Portik Tamás beszélt a Juhász Péter ellen Rogán által rágalmazás miatt indított per tárgyalásán 2016 júniusában.

Azt állította, hogy a tízmillió forintnyi pénzt személyesen vitte az akkori polgármesternek, de ezt az ügyészség nem hitte el, mondván, Portik vallomása nem volt elég részletes, így például nem tudott beszámolni a bankók címletéről. Portiknak ellenben hamis vád miatt kell felelnie.

A négymillió forintos vesztegetés sztorijánál az ügyészség arra hivatkozva nem indított vizsgálatot, hogy az esetről az N1 TV-nek nyilatkozó egykori Vizó-alkalmazott, a költségvetési csalás miatt folyó eljárás negyedrendű vádlottja a nyomozás során tett vallomásaiban egészen másképp beszélt. Az nem számított, igaz, ezt ki is hagyták a határozatból, hogy az asszony gyanúsítottként nem volt köteles igazat mondani, valamint nem derült ki az sem, hogy az ügyészség mi alapján döntötte el, hogy a nő mikor mondott igazat és mikor hazudott.

A megszüntetett nyomozások között szerepel az a megdöbbentő ügy, amelyben Mikola István volt egészségügyi miniszter, jelenlegi államtitkár unokaöccsét, az egyik kórház volt igazgatóját, azzal vádolják, hogy szeretőjének nemi szervét savval leöntötte. Mindez három évvel ezelőtt történt. Első körben úgy tűnt, hogy a férfi megússza a dolgot, ugyanis egy év nyomozás után az ügyészség lezárta az eljárást, amelyet a sértett ügyvédjének panasza lendített tovább. Polt az ügy megszüntetését azzal indokolta, hogy a bizonyítékok egymásnak ellentmondóak voltak, így nem látták kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy a gyanúsított követte el a bűntettet.

Mindezek fényében nem csoda, hogy a politikusok sem nagyon kíváncsiak az ügyészség munkájára: amikor 2014 végén az eltelt öv működéséről számolt be Polt Péter az Országgyűlésnek, a 199 képviselő közül csak húszan voltak kíváncsiak a mondandójára.

Tényleg egy emberen múlik?

Miközben a legfontosabb kérdésben foglalhat állást – leegyszerűsítve: ki megy börtönbe és ki marad szabadlábon -, az egész szervezet kvázi állam az államban. Nincs még egy hasonlóan felelősségre vonhatatlan közhivatal.

Az ügyészség büntetőügyekben hozott panaszait a felettes ügyész bírálja el, harmadik, külső kör nincsen. Bár több jogrendben (például Németországban) létezik erre lehetőség bírói úton, az ügyészséget semmi/senki nem kényszerítheti, hogy vádat emeljen, ha nem akar.

A pótmagánvád ehhez kevés: ezzel a lehetőséggel csak a sértett élhet, a közbizalom elleni bűncselekményeknek, márpedig ilyen a korrupció is, jellemzően nincsen “megszemélyesíthető” sértettje. (A Legfelsőbb Bíróság 2004-es jogegységi határozata szerint az az állami szerv, amelyiket kár ért, adhat be pótmagánvádat kvázi sértettként, az Alkotmánybíróság volt utóbb, amelyik ezt a lehetőséget határozatával megszüntette.)

Kapcsolódó cikkek

Az Orbán-rendszer legfontosabb pillére – Polt Péter legfőbb ügyész pályaíve

Bemutatjuk Polt Péter új lakótársait a balatonfüredi luxustársasházban

Polt Péter kinevezése óta meredeken zuhan a politikai korrupciós ügyekben indított büntetőeljárások száma

Polt Péter vizsgálatot indított a Legfőbb Ügyészségről szóló cikkünk miatt

Leváltották az ügyészségi vezetőt, aki nem tudta, hogy Polt Péter ki akarja fogni a szelet a Jobbik vitorlájából

Kokik és sallerek az ügyészségnek Quaestor-ügyben

Kormányzati tényfeltárás és elszámoltatás 1.0 – a végjáték

Jávor Benedek EP-képviselő Korrupcióellenes Ügyészséget hozna létre Magyarországon is

Az ügyészség nem adja ki a kiszivárogtatások ügyében indult belső vizsgálatok jelentéseit

Az ügyészség nem dobott mentőövet Hernádi Zsoltnak

Adónyomozók újranyitották, de az ügyészség furcsán megszüntette a Hajdú-Bét-ügyet

Ügyészi forrásunk elmondása szerint is kockázat, hogy praktikusan kontroll nélkül dolgoznak. Ha az ügyészség – akár bűncselekmény, akár bizonyíték hiányában – megszüntet egy ügyet, nincs, aki felülbírálja.

„Nincs másik ügyészség. Lehet persze a médiában vitázni, de annak semmilyen következménye sincs. Az ügyészség minden esetben azt közli, hogy szakmai döntést hozott és kész. A szervezet azért is jelent nagyhatalmat az igazságszolgáltatás gépezetében, mert egy büntetőügyben nem a rendőr, hanem az ügyész dönt minden fontos kérdésben. Ezt az MSZP-s kormányok addig nemigen vették észre, amíg nem koppantak. A szakmai hatalommal lehet élni és lehet visszaélni.”

Még a költségvetését sem kockáztatja az ügyészség egy-egy hibás döntéssel: amennyiben bűncselekmény hiánya miatt felmentik a vádlottat, a bűnügyi költséget az állam nevében a bíróság kell kiköhögje. Senki nem hallott még elrontott ügyek miatti felelősségre vonásról (például a bíróságon rendre megdőlő elszámoltatási eljárásokban, vagy éppen a bíróságon is megállt, de utóbb tévedésnek bizonyult móri bankrablási igazságszolgáltatási fiaskó esetében).

A szigorú hierarchia csúcsán pedig Polt Péter áll – a már a NER-ben született, az ügyészek jogállásáról szóló törvény szerint voltaképpen akár élete végéig. A 2011-es jogszabály ugyanis a korábbi feles többség helyett az Országgyűlés kétharmadához köti a legfőbb ügyész megválasztását, s előírja azt is, ameddig ez nem jön össze, a korábbi legfőbb ügyész marad hivatalban. Azaz a képviselők egyharmada plusz egy szavazat elegendő ahhoz, hogy megbízói végtelenítsék Polt mandátumát.

Aki ráadásul jogilag is számonkérhetetlen: képtelenség ellene büntetőeljárást indítani, kivéve, ha ő maga kéri. A mentelmi joga ugyanis – az ügyészségi törvény szerint – azonos tartalmú az országgyűlési képviselőkével. Márpedig a honatyák mentelmi jogát a legfőbb ügyész kezdeményezheti felfüggeszteni – a kör bezárult.

Csikász Brigitta – Rádi Antónia

GY FOSZTJÁK KI A GAZDAGABB TELEPÜLÉSEKET

A 200 lelkes Drávaszerdahely néhány hónapja az ország egyik leggazdagabb településének számított, mára azonban az egyik legszegényebbé vált a kormány egyik intézkedése miatt.

Tekintse meg az N1TV Felderítő című műsorát:

FELDERÍTŐ - Így fosztják ki a gazdagabb településeket

https://www.youtube.com/watch?v=dObU_mo-c0k

Marine Le Pen társakat keres az Európai Unió lebontásához 

2017.03.13 magyartudat.com
Marine Le Pen, a francia Nemzeti Front elnöke és államfőjelöltje az Európai Unió lebontását célzó együttműködést ajánlott fel Jaroslaw Kaczynskinek, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökének - állítja a Rzeczpospolita lengyel napilap hétfői kiadása. A PiS azonnal elhatárolódott az állítólagos ajánlattól. 

A PiS-szel szemben kritikus jobbközép napilap hétfői írása szerint Le Pen Párizsban nyilatkozva azt mondta az újság tudósítójának: amennyiben megnyeri a másfél hónap múlva esedékes elnökválasztást, "együttműködést köt Kaczynskivel az Európai Unió lebontása érdekében". 

A lengyel lap szerint Marine Le Pen ajánlata a magyar miniszterelnökre is vonatkozik. "Ha holnap államfő leszek, megvitatom Orbán úrral azt, ami az EU-ban tarthatatlannak tűnik, ami az EU jelenlegi működésében tűrhetetlen" - mondta az elnökjelölt, hozzátéve: hasonló ajánlattal Kaczynskihez is fordul. Megjegyezte: bizonyára nem mindenben értenek majd egyet, de "minden ország szabad és szuverén, hogy saját érdekeit védje". 

Le Pen úgy vélekedett, hogy az EU "lebontásában" Theresa May brit miniszterelnök is "partner" lehet - számol be a Rzeczpospolita. 

A PiS szóvivője, Beata Mazurek a Rzeczpospolita cikkére reagálva Twitter-bejegyzésében közölte: "A PiS nem érdekelt az EU lebontásában". A szóvivő felvilágosítást kért a nyilatkozat hitelességét illetően. 
Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke ezt követően hétfő déli sajtóértekezletén kijelentette: "Le Pen-hez annyi közünk van, mint Putyinhoz". 

A francia radikális politikus állítólagos nyilatkozatáról Konrad Szymanski, az EU-ügyekért felelős lengyel külügyminiszter-helyettes egy lengyel kereskedelmi rádió hétfői műsorában azt mondta: figyelembe véve, amit Le Pen az EU-ról, a közös piacról, az Oroszország iránti politikáról mond, nagyon kétségesnek véli, hogy könnyen megtalálható lenne a közös ügyek széles spektruma. 

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter manipulációval vádolta meg a Rzeczpospolitát. "Évek óta ismerem a szerzőt, ferdíteni szokott, így nem hiszem, hogy az interjú valódi" - mondta a lap tudósítójáról, Jedrzej Bieleckiről. A WSieci című konzervatív hetilap franciaországi tudósítója pedig - aki jelen volt Le Pen sajtóértekezletén, és hangfelvételt készített róla - hamisítványnak minősítette a Rzeczpospolita írását. 

Franciaországi iszlámosodás: sorba bontják a katolikus templomokat

• címlap 
• Hagyományőrzés

 by foszerkeszto - 2017.03.12.0

2800 templom pusztulhat el Franciaországban a következő 10 évben a jelenlegi tendenciák szerint.

A katolicizmus legyengült belülről és kívülről, az iszlám virágzik, és olajdollárok milliárdjaival támogatják az Európába igyekvő bevándorlókat, közölte a Pro Christiani katolikus portál.

“Franciaország nem lesz Franciaország többé, ha több mecset lesz, mint templom”, mondta, hogy egy vezető politikus pár évvel ezelőtt…

magyarno.com

FRANCE: 2800 Churches to be demolished, 1868 Neo-Gothic Église Saint-Jacques d'Abbeville, 2013

https://www.youtube.com/watch?v=S8pXJWVszNM

Farage: Forradalom lesz, ha a brit parlament megakadályozza a Brexitet

Lovas István2017. január 26. 07:23 Terrorszemle

FOX

Nigel Farage volt európai parlamenti képviselő, a brit UKIP elnöke most már mint az amerikai jobboldali Fox News televízió munkatársa kollégájával, Bill Hemerrel beszélgetve ma reggel arra figyelmeztetett: ha a brit parlament meg meri fordítani a tavalyi Brexit népszavazás eredményét, akkor „fellázad” a nép.

Ezzel reagált arra, hogy az ottani bíróság úgy döntött, az EU elhagyásáról döntő referendum végeredményének át kell mennie parlamenti jóváhagyáson.

Farage ezt mondta: „Ha a parlament tagjai túlzottan felvizeznék vagy késleltetnék a Brexit-folyamatot, akkor politikai öngyilkosságot követnének el… Elméletileg megállítható. Gyakorlatban viszont nem fogják. Ha meg akarnák állítani a Brexitet, a nyájas Anglia a legszélsőségesebb módon fog felkelni”.

Obama nyomására mondhatott le XVI. Benedek pápa?

Vincze Viktor Attila

2017. március 12. 20:28

Ferrara-Comacchio volt érseke, Luigi Negri aki idős kora miatt nemrég nyugdíjba vonult a héten a Rimini 2.0 nevű lapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a XVI. Benedek pápa 2013-ban a rá nehezedő "hatalmas nyomás" miatt mondott le. Ezután pedig a Benedek pápához közel álló volt érsek sokat sejtetően úgy folytatta, hogy az nem véletlen, hogy Amerikában katolikusok egy csoportja nyílt levélben azt kérte Donald Trump elnöktől, hogy hozzon létre egy vizsgálóbizottságot annak tisztázására, hogy az Obama-adminisztráció gyakorolt-e politikai nyomást Benedek pápára és a katolikus egyházra.

Az olasz sajtó szerint a konzervatívként számon tartott Luigi Negri érsek, a 2013-as a szentatya lemondása óta eltelt időszakban is rendszeresen meg szokta látogatni a hajdani Benedek pápát, és ő az egyetlen olasz püspök, aki valaha is részt vett az évente egyszer megtartott életpárti felvonuláson Rómában. Negri idén februárban mondott le Ferrara-Comacchio érseki hivataláról, mivel elérte az őt erre kötelező, 75. éves nyugdíjkorhatárt.

A világsajtó vatikáni ügyekkel kapcsolatban érdeklődő részét az elmúlt napokban Benedek pápa egykori bizalmasának Luigi Negri érseknek egy olasz lapban tett nyilatkozata foglalkoztatja.

Az interjúban az érsek szavai úgy értelmezhetőek, mintha a konzervatív olasz főpap arra utalna, hogy Benedek pápa lemondásának hátterében valójában nem is a hivatalos egészségügyi okok álltak.

Sőt Luigi Negri szavaiból az derül ki, mintha egy olyan külső, nem az egyházon belüli erő lett volna az igazi oka Benedek pápa lemondásának, amely az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökének, Barack Obamának a hivatala felől érkezett volna.

Az olasz Rimini 2.0 nevű lap március 6-ai számában megjelent nyilatkozatában Negri érsek sokat sejtetően úgy fogalmazott, hogy bár ő keveset tud a Vatikánt irányító Curia belső működéséről, azonban ennek ellenére biztos abban, hogy:

az igazság előbb utóbb mindenképpen ki fog derülni azzal kapcsolatban, hogy a pápa lemondásával összefüggésben kinek milyen súlyos felelőssége volt a Vatikánon belül és kívül is."

Luigi Negri érsek ezután azt mondta:

Nem véletlen, hogy Amerikában, a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott anyagok alapján katolikusok egy csoportja olyan nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben arra kérte Donald Trump elnököt, hogy hozzon létre egy vizsgálóbizottságot annak kiderítésére, hogy az Obama adminisztráció gyakorolt-e nyomást gyakorolt Benedek pápára. Biztos vagyok benne, hogy kiderül majd kik a felelősök."

Mint ismeretes, XVI. Benedek pápa a 2013. február 11-i beszédében, amelyben bejelentette lemondását, arra hivatkozott, hogy már nagymértékben megromlott testi és lelki ereje ami miatt képtelenné vált megfelelően teljesíteni szolgálatát. Benedek pápa azt is közölte, hogy teljesen szabadon döntött a lemondás mellett.

XVI. Benedek lemondása egyházjogi szempontból megállta a helyét a jogi szakértők szerint. Mindazonáltal, a pápai hivatalról való lemondás, szinte példátlan a katolikus egyház történetében, aminek következtében a lemondás okával kapcsolatban számtalan kétely fogalmazódott meg azóta is világszerte.

Fotó: AFP

Az érseket az olasz lap megkérdezte azzal a dubiával, azaz egyházi eljárással kapcsolatban is, amely arról szól, hogy négy kardinális – Burke, Brandmüller, Caffarra és Meisner – úgymond pontosítást és magyarázatot kértek Ferenc pápától az Amoris Laetitia nevet viselő pápai enciklikájára vonatkozóan, amely az egyházon belül sokak szerint számtalan vonatkozásban elfogadhatatlanul liberális.

Az Amoris Laetitiát tisztázni kell, de sajnos, az egyház jelenlegi vezetője ehelyett továbbra is csak hallgat. Úgy gondolom, hogy a Szentatyának válaszolnia kellene, bár úgy tűnik, hogy ő már eldöntötte ennek az ellenkezőjét."

– mondta Luigi Negri érsek, hozzátéve, hogy nagyon sajnálatosnak tartja, hogy a pápához az Amoris Laetitia enciklikája miatt kérdésekkel forduló négy bíborossal szemben egy őket hibáztató hisztéria bontakozott ki az egyházon belül.

Fotó: iStock

Az itáliai konzervatív érsek szerint ugyanakkor kifejezetten undorítóak azok a javaslatok, amelyek a vitát kezdeményező bíborosoknak a Bíborosi Kollégiumból való kizárást javasolják.

Soros hálózata már a '80-as évek óta befolyásszerzésre törekedett a katolikus egyházban

Soros már a '80-as évektől kezdve jelentős forrásokat biztosított több hivatalos és nem hivatalos katolikus szervezet számára is. Így például, már a kezdetektől Soros pénzéből működött a Legális Katolikus Migrációs Hálózat, a Catholic Legal Immigration Network (CLINIC) nevű szervezet, amelyet az amerikai Katolikus Püspöki Konferencia alapított 1988-ban.

A Center for American Progress (CAP) elnök-vezérigazgatója John Podestà, Clinton elnök volt kabinetfőnöke, hosszú éveken át volt Soros katolikus irányba tett lépéseinek legfőbb segítője. Podesta, mint az egyik legfontosabb "progresszív katolikus", és az amerikai elnök tanácsadó testületének tagjaként, illetve a katolikus egyházi fenntartású Georgetown Egyetem professzoraként is segítette Soros katolikus irányultságú céljainak a megvalósulását.

Különös módon Soros Györgyöt és szervezeteit nem zavarta a katolikus körben tervezett befolyásszerzésben az a tény ezzel egy időben számos ügyben a katolikusok ellen konkrét lépéseket tettek, mint a liberalizmus egyik legfőbb ideológiai ellenfelével szemben. Így például a Soros által finanszírozott Alkotmányos Jogok Központja  (CCR) 2011. szeptember 13-án, hivatalosan felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy annak ügyésze vizsgálja meg vádemelés lehetőségét a Vatikánnal szemben, olyan emberiség elleni bűncselekmények miatt, mint a gyermekek kárára katolikus papok által elkövetett szexuális bűncselekmények.

Érdekes módon 2011 környékén Soros tervei között rövid időre felmerült elérendő célként az, hogy a következő pápa az ő kiválasztottja legyen, egy afrikai katolikus bíboros Peter Turksonszemélyében, aki a Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának volt az elnöke a Vatikánban. Az akkori terv szerint a Vatikánt arra használta volna fel Soros szervezeti hálója, hogy az afrikai pápa személyén keresztül globális kapitalizmusellenes kampányba kezdjen.

A ghánai származású Turkson pápának az lett volna a feladata, hogy a társadalmi igazságosság kérdését globális szintre emelje, ezzel összefüggésben pedig egy globális pénzügyi hatóság létrehozásának szükségessége mellett érveljen, arra hivatkozva, hogy csak az oldhatja meg a világ gazdasági problémáit.

A DC Leaks által nyilvánosságra hozott dokumentumok, melyeket hackerek tulajdonítottak el a Soros György pénzember által jegyzett Open Society Foundationtől újabb részleteit tettek ismertté a Soros-hálózat működésének.

Fotó: MTI Fotóbank

A dokumentumok szerint Soros komoly pénzösszeget fordított a katolikus egyház hierarchiájának manipulálására az elmúlt években. 2015-ben például 650.000 dollárt áldozott a pénzmágnás arra, hogy Ferenc pápa amerikai látogatása apropóján és Hillary elnökválasztási kampánya kapcsán az amerikai katolikus püspököket befolyásolja.

Ferenc pápa 2015. szeptember 22-27. között tartózkodott az USA-ban. Látogatása során fogadta a Washingtoni Apostoli Nunciatúrán az evangélikus Christin Kim Davist. Soros György a Pico és a Faith in Public Life (Hit a Közéletben) nevű baloldali, liberális katolikus szervezeteknek adta névlegesen oda adományként a 650 ezer dollárt.

Fotó: AFP

Soros elsődleges célja ezzel a támogatással az USA vonatkozásában az volt, hogy Hillary Clinton elnökválasztási kampányának sikerét elősegítse. De a támogatással sikerült megszerezni az amerikai püspökök kritikus tömegét, akik például abban a mai napig is fontos szerepet játszanak, hogy kiállnak Ferenc pápa mellett. A New York-i Nyílt Társadalom Alapítvány Oscar Rodriguez Maradiaga bíborossal, Ferenc pápa főbizalmasával is együttműködött a pénz támogatások ügyében és a Soros által megtervezett közös munka végrehajtásában is.

Fotó: AFP

A DC Leaks iratai részletesen beszámolnak a Soros által az amerikai katolikus klérus szervezeteinek nyújtott támogatás céljáról, majd a pénz hasznosításának értékeléséről is.

Az erről szóló jelentésben az olvasható, hogy Sorosék a pápa látogatását pedig arra használták, hogy Ferenc minél többször hangoztassa a Hillary Clinton kampányának középpontjában is álló témákat, köztük az amerikai katolikusok alacsony bérezését.

Fotó: AFP

A látogatás értékeléséről szóló dokumentum sikeresnek nevezi a támogatási projektet. Örömmel nyugtázza, hogy ennek következtében több püspök is kiállt azon elnökjelöltek ellen, akik „a félelemmel kufárkodnak” – ezzel nyilván Donald Trumpra és bevándorláskritikus társaira utaltak.

Az összefoglaló megállapítja továbbá, hogy a szponzoráció a „melegellenes retorika” elleni küzdelemben is jól hasznosult. Ezen kívül elérte azt a célját is, hogy áthangolja a családpárti (értsd: a hagyományos házasságot támogató, abortuszellenes, stb.) katolikusok felfogását, amennyiben ezen elkötelezettségük helyére egyre inkább a fizetésbeli különbségek iránti aggodalom lép.

Ferenc pápa a migrációpárti balliberális globalizmus szövetségese?

Az amerikai jobboldali sajtó szerint egyértelmű, hogy Ferenc pápa személye révén a Vatikán liberális globális politikai és gazdasági erők szövetségese. Ennek megfelelően a pápa nem véletlenül támogatja a Soros György és elvbarátai által helyesnek vélt olyan politikai lépéseket,mint például az illegális migráció minden feltétel nélküli támogatása.

Egyes sajtóvélemények szerint Soros György és Ferenc pápa között kialakult kiváló együttműködésnek az Argentinával kapcsolatos érdekeik adják az alapját.

Soros György a legnagyobb földbirtokos Argentínában (fél millió hektárral),aki a földterület és több mint 150.000 szarvasmarha mellett az argentin pénzügyi eszközök döntő részét is birtokolja. Jorge Bergogliot, azaz Ferenc pápát, aki az első latin-amerikai pápa, pedig mély aggodalommal tölti el a súlyos gondokkal küzdő argentin gazdaság állapota.

Az argentin gazdaságot a rossz nyelvek szerint jelenleg csak két dolog mentheti meg a még további összeomlástól. Az egyik az ottani születésű pápa révén pápa a titkok övezte működésű, de állítólag mély zsebű Vatikáni Bank, a másik pedig a milliárdos bróker, Soros György még mélyebb zsebe.

Soros és Ferenc pápa ma már nem csak a tömeges illegális migráció elfogadásáért, de a mennyei ökoszisztéma megteremtése érdekében is együtt küzdenek az ember okozta klímaváltozás ellen közösen harcolva, miután a Vatikán hivatalos álláspontja (Laudato Si, 2015.05.25.) ma már egy-egy az egyben a Soros-szervezetek erre vonatkozó érvelésének az átvételével meghirdetésre került.  

Az ellentétes álláspontokat képviselő Donald Trump és Ferenc pápa még az amerikai elnökválasztási kampány idején a migráció kérdésében rövid nyilatkozatháborút is lefolytattak, amely során a pápa kétségbe vonta, hogy migrációellenes álláspontja miatt keresztény hívő lenne az amerikai elnök.

Donald Trump válasza így szólt:

szégyenletes dolog egy vallási vezető részéről egyes emberek személyes hitének a megkérdőjelezése. Én büszke vagyok arra, hogy keresztény vagyok, és mint elnök – ellentétben a mostani elnökkel (Obama) nem fogom megengedni, hogy a kereszténységet továbbra is folyamatosan támadják és gyengítsék. Egyetlen vezetőnek, és még vallási vezetőnek, sincs joga ahhoz, hogy kétségbe vonja egy másik ember vallását vagy vagy hitét. Szégyelljék magukat azok akik ma a pápát így irányítják a bábjukként, pont amikor tombol a számtalan emberi életet érintő illegális bevándorlás."

A 2016 áprilisában kiadott Amoris Laetitia pápai enciklika csak tovább szította a feszültségeket a Vatikánban.A dokumentum komoly teológiai és gyakorlati kérdéseket vet fel, ezzel kapcsolatban négy bíboros levélben kérdéseket intézett a pápához az egyházi eljárásnak megfelelő módon, ún. dubia formájában. A dubiát megfogalmazó bíborosok egyike az amerikai Raymond Burke, az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció korábbi tagja. A bíborosi testület tekintélyes része – vele együtt harminc bíboros – fogalmazott meg aggodalmakat az Amoris Laetitiával kapcsolatban még annak megjelenése előtt. Athanasius Schneider, a hagyományhű csoportot erősítő kazahsztáni püspök a LifeSiteNews hírportálnak tavaly júliusban adott interjújában elmagyarázta, hogy az aktív házasságtörők szentáldozáshoz való járulásának lehetővé tétele három katolikus szentséget gyaláz meg: a gyónás, a szentáldozás és a házasság szentségét. Schneider püspök január közepén másik két főpásztorral együtt »lelki keresztes hadjáratot« indított, sürgetve Ferenc pápát, hogy »félreérthetetlenül vonja vissza« azokat a lelkipásztori irányelveket, amelyek aláássák a hitet. Wilfrid Napier dél-afrikai bíboros a liberális protestáns egyházak jelenkorban megfigyelhető összeomlására hívta fel a figyelmet, amelyet felgyorsított a keresztény hit és gyakorlat kulcsfontosságú elemeinek elhagyása. Erre hivatkozva óvatosságra inti szinódusi ügyekben saját katolikus egyházát is, azt mondva: Ferenc pápa Amoris Laetitia című buzdítása logikusan oda vezethet, hogy a poligámiában élők is hozzájuthatnak a Szentáldozáshoz. Az Amoris Laetitia lehetséges hatására szemléletes példa a máltai katolikus egyház, illetve az ottani püspöki kar 2017 januári, erre az enciklikára hivatkozó hivatalos útmutatása. Eszerint még úgy is engedélyezik a házasságtörésben élők áldoztatását, hogy elismerik, ez ellentétes mind a katekizmussal, mind II. János Pál pápa Familiaris Consortio című útmutatásával.

Asszád: senki nem hívta az amerikaiakat Szíriába (vilaglato.info) 

Szombaton interjút adott a közel-keleti ország vezetője a kínai Phoenix televíziónak. Asszádot arról faggatták leginkább, hogy mi a véleménye az amerikai szárazföldi csapatok bevonulásáról. Bassár el-Asszád kijelentette: bármilyen ország - beleérve az Egyesült Államokatt is -, amelynek hadserege engedély nélkül lép be Szíria területére, megszállónak minősül. 

Halálos fenyegetést kaptak a zsidók!

 2016-07-06 newscast team

Irán megfenyegette Izraelt. Azt üzente, hogy “100 ezer rakétával fogja megsemmisíteni a zsidó országot”.

Irán állítása szerint egyre több oka van megsemmisíteni a cionista rezsimet.

Az Iráni Forradalmi Gárda helyettes vezetője adta ki a figyelmeztetést az elpusztító támadásról. “Ha a cionisták csak egy rossz mozdulatot is tesznek, már fel is szabadítottuk a területet.” -mondta.

“Ha a múlt hibáit megismétli Izrael, százezer rakéta fogja érni az országot, és onnan nem lesz menekvés.”

Egyre többen csatlakoznak az Izrael-ellenes tüntetésekhez, ahol zászlókat égetnek és az kiabálják, hogy “halál Izraelre”.

forrás: express.co.uk

ÉBRESZTŐ! ITT NAGY BAJ LESZ!

2016/02/05 TRANSYADMIN 15 HOZZÁSZÓLÁS

 Kedves Barátaim!
Pattanásig feszült a helyzet! Amerika fegyvereket küld
Romániába és Lengyelországba, Putyin már beígérte, ha ez megtörténik, erre a két országra támad. S közben tömegesen jönnek a menekültnek álcázott arab, néger stb. katonák Európába.
Természetesen vegyítve buta áldozatokkal, akik az egészből semmit nem látnak.  Európa, az európai kultúra, a kétezer éves civilizációnk, a kereszténység nagy veszélyben van!

Győzni fognak? Európát futótűzként fogja hatalmába keríteni a “nyugtalanság”!

Ébredjenek! Per pillanat nem kapukat kell nyitni, hanem védekezni kell! Háborús helyzet van! Migránsoknak álcázott katonák támadták meg Európát! Csak idő kérdése és ez kiderül!
Ahogy Nógrádi György szakértő mondja, ez csak a kezdet!

EMBEREK, HONFITÁRSAK, MAGYAROK! KÉREM GONDOLKOZZATOK!

1. KÉRDEZNÉM, KIK EZEK A ZÖMÉBEN 16, 18-40 ÉV KÖZÖTTI, 90%-BAN FÉRFIAK, AKIK “VÉGIGGYALOGOLTÁK, ÉHEN SZOMJAN” A FÉL VILÁGOT ÉS ITT VANNAK? HOL A CSALÁDJUK? HOL VANNAK A FELESÉGEIK, HOL VANNAK A GYERMEKEIK, HOL VAN AZ ÉDES-ANYJUK, AZ ÉDESAPJUK, HOL VAN A ROKONSÁGUK? HA OTT HÁBORÚ VAN, AKKOR AZOKAT GOND NÉLKÜL OTTHAGYTÁK? MIÉRT, HOGYAN?

2. MIBŐL VAN PÉNZÜK IDÁIG ELJÖNNI? MEGSPÓRÓLTÁK? ERRE GYŰJTÖTTEK ÉVEK ÓTA OTT, AHOL ENNI SINCS MIT, ÁLLÍTÓLAG?

3. HA HÁBORÚ VAN, AKKOR EZEK AZ “ÉLETERŐS” FÉRFIAK MIÉRT NEM HARCOLNAK? ELVILEG VAN KI ELLEN, MERT MENEKÜLNEK VALAKIK ELŐL? NEMDE? EZ A HAZA-SZERETET, EZ A FELELŐSSÉG?

4. HAZAFIAK EZEK? NEM ÉRDEKEL, HOGY POLGÁRHÁBORÚ VAGY TÖRZSI KONFLIKTUS VAN A HAZÁJÁBAN, MENJEN HAZA ÉS HARCOLJON A CSALÁDJÁÉRT, A BECSÜLETÉÉRT… AZÉRT NEM SZÉGYEN VAGY IGEN?

5. HOL A “HAZA BECSÜLETE…” VAGY “DRÁGÁBB A RONGY ÉLETE”, HOGY A NEMZETI DAL TÖBBI RÉSZLETÉT NE IS IDÉZZEM!

6. NE ITT LENGESSÉK A ZÁSZLÓT, A TRANSZPARENSEIKET, NE ITT HADONÁSSZANAK A KÉSEKKEL, BOTOKKAL, MACHETEKKEL, NE ITT DOBÁLJÁK KŐVEL A RENDŐRÖKET, A KIRAKATOKAT, HANEM OTT, AHOL AZ IGAZI ELLENSÉG VAN!!

7. NEM ÉN VAGYOK AZ ELLENSÉG, NEM TE, MAGYAR HONFITÁRSAM – NEM ÉRDEKEL, HOGY MI A PÁRTÁLLÁSOD -, HANEM MINDENKI KÜZDJÖN MEG AZ IGAZÁÉRT, DE JÓ HELYEN, AHOL ELSZENVEDTE A SÉRELMEKET. NEM ÉN, VAGY TE GYÚJTOTTAM FEL A HÁZÁT!

8. ÉS NE NYÚLJANAK AZ ÉN ORSZÁGOMHOZ, AZ ÉN CSALÁDOMHOZ, AZ ÉN JAVAIMHOZ. MINT AHOGY EZ MÁR SOK HELYEN MEGTÖRTÉNT!! EZEK NEMSOKÁRA SZERVEZKEDNI FOGNAK, SZEREZNEK FEGYVERT ÉS . . . .
9. KEDVES EURÓPA, KEDVES EU., KEDVES MAGYARORSZÁG, KEDVES HONFITÁRSAK … ÉBRESZTŐ!
ITT NAGY BAJ LESZ!

EZT MOST DRASZTIKUSAN MEG KELL ÁLLÍTANI. DRASZTIKUSAN, AZTÁN LEHET TÖKÖLNI, HOGY HOGYAN TOVÁBB, DE MOST DRASZTIKUS, AZONNALI LÉPÉSEK KELLENEK, MÍG VÉR NEM FOLYIK ITTHON…

Dr. Paulin Ferenc
professzor emeritus
a Magyar Tudományos Akadémia doktora
15-9-21

Közzé tette Istvan Vig

Nemzeti InternetFigyelő (NIF)

Advertisements

Kétsebességes Európa: Brüsszel magára hagyja a kizsákmányolt tagállamokat

2017. március 12. 20:11
Hunhír.info

Az európai vezetők két hét múlva újabb találkozót tartanak, amely a római szerződés megkötésének 60. évfordulóját fogja jelölni. Európa-szakértők szerint ez egy újabb folyamat kezdetét jelenti, melynek során az Európai Unió visszahúzódik az Európai Gazdasági Közösség határai közé, magára hagyva a kelet-európai tagállamokat. A hajdani nyugat-római birodalom örökösei fogják továbbvinni az európai integrációt, a „civilizálatlan” területeket pedig magukra hagyják. Ez a kétsebességes Európa elgondolása, ami az EU elmélyülő válságának hatására mindinkább előtérbe kerül, és annak elismerését jelenti, hogy a keleti tagállamok többé nem remélhetnek fejlődést és növekedést az Európai Uniótól.

Az EU politikai elemzői már hetek óta foglalkoznak annak lehetőségével, hogy a március 25-re tervezett római csúcstalálkozónak messzemenő következményei lesznek; Jean-Claude Juncker ekkor fogja kezdeményezni az úgynevezett „fehér könyv” megvitatását, ami sokak szerint új alapokra helyezheti a nemzetek feletti uniót. A dokumentum várhatóan konkretizálja majd az európai gazdaság felpörgetésével, a terrorizmus elleni harccal és az európai integráció mélyítésével kapcsolatos javaslatokat.

A Ria Novosztyi politikai szakértője, Dmitrij Dobrov szerint ennek az ún. „fehér könyvnek” jelentőségét alulbecsülni nem szabad, mert súlyos üzenetet hordoz a kelet-európai tagállamok számára. A dokumentum egyik javaslata az úgynevezett „kétsebességes Európa” létrehozása – ami az EU vezetői részéről annak elismerését jelenti, hogy az újonnan csatlakozott tagállamokat felzárkóztatni nem sikerült, és nincs semmilyen esélye annak, hogy a jövőben az EU képes lenne kelet-európai országokat felzárkóztatni a nyugat-európai országok szintjére.

„Juncker javaslata annak deklarálását jelenti, hogy bizonyos keleti és déli tagállamok többé nem azt az integrációs utat járják, mint az EU régebbi tagállamai. Az európai integrációs elgondolása túl ambíciózus volt, a terjeszkedés lehetőségeit rosszul ítélték meg, és az újabb tagállamok felvétele nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.” – mondta. Dobrov szerint Juncker javaslata azt mutatja, hogy

Brüsszel a válsághelyzetben magára hagyja a gazdaságilag elmaradottabb országokat, és inkább az unió belső magjának megerősítésére fog összpontosítani.

A szakértő szerint a hajdani nyugat-római birodalom örökösei fogják továbbvinni az európai integrációt, a „civilizálatlan” területeket pedig magukra hagyják. Ez a kétsebességes Európa elgondolása, ami az EU elmélyülő válságának hatására mindinkább előtérbe kerül, és annak elismerését jelenti, hogy a keleti tagállamok többé nem remélhetnek fejlődést és növekedést az Európai Uniótól.

Dobrov kifejti, hogy az EU válsága a nemzetek feletti unió alap struktúrájába volt kódolva, mert eleve nem lehetséges az integráció olyan országok közt, melyek gazdasági, politikai, kulturális fejlődésének szintje egymással nem kompatibilis. „Mi a közös Hollandiában és Bulgáriában?” – kérdi. A szerző azonban arra is rámutat, hogy az európai integráció mélyítése geopolitikai tényezők mentén is megtörik. Lengyelország már meg sem próbálja leplezni birodalmi szemléletét, és saját befolyási zónát épít a térségi országokban – ami így konfliktusba került a francia-német befolyási törekvésekkel.

Dobrov visszautal Belgium miniszterelnökének egy korábbi nyilatkozatára, melyben nagyon lényegretörően kifejtette, hogy „az Európai Unió több mint egy évtizede a permanens válság állapotában van, a felbomlás gyakorlatilag idő kérdése. Az az európai idea, ami a háború utáni generáció számára vonzó jövőkép volt, elvesztette aktualitását.” A szakértő szerint az EU számára valóban kiutat jelent a „kétsebességes Európa” projekt, de ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az Európai Unió visszahúzódik korábbi határai mögé, az utóbbi néhány évtized során csatlakozott tagállamokat pedig magára hagyja: „sajnáljuk, a felzárkóztatás nem sikerült”.

A szakértő ugyanakkor arra is rámutat, hogy a „belső magon” kívül eső országok éppen amiatt ellenzik oly hevesen a kétsebességű Európa elgondolását, mert ezáltal elesnének a felzárkóztatásra szánt uniós forrásoktól. Az „európai projekt” sikertelenségét pedig önmagában az is mutatja, hogy ezek az országok ma nagyobb mértékben függenek az uniós pénzektől, mint az EU-csatlakozás idején.

hídfő.ru

Rémisztő jóslat: A nagy háború küszöbén állunk, 50 millió iszlamista semmisíti meg Európát (szemlelo.com) 

Mi, geostratégiai szakemberek jól tudjuk, hogy a nagy háború küszöbén állunk, jelentette ki Davor Domazet Loso volt admirális és Kolinda Grabar Kitarović horvát elnöknő tanácsadója. Szavai szerint minden embert tisztelni kell, kivéve a migránsokat, akik azért jöttek-jönnek, hogy elpusztítsanak bennünket. A migránsok Németországba való tömeges érkezését és befogadását a kábítószer befecskendezéséhez hasonlította. Mint mondta, a bevándorlók áradata szétmarja a keresztény kultúra maradványait. 

 Kik vitték a négereket Amerikába?

2011. november 23. szerda, 00:00

Témakörök - Háttérhatalom

A rabszolgák története Amerikában Christopher Columbussal kezdődik. Columbus amerikai hajóútját nem Izabella királynő, hanem Luis de Santangelo finanszírozta, aki 17.000 dukátot kölcsönzött hajóúthoz, amely 1492 augusztus 3-án kezdődött.

Columbust 5 zsidó kísérte, (feltehetően katolikusnak kereszteltek), Luis de Torres, a tolmács, Marco, a sebész, Bemal, az orvos, Alonzo la Calle és Gabriel Sanchez.

Gabriel Sanchez, a másik négy zsidó felbujtására rábeszélte Columbust hogy elfogjanak 500 indiánt és rabszolgaként eladják őket Sevillában, Spanyolországban. Columbus nem kapott semmi pénzt rabszolgák árusításából, hanem összeesküvés áldozata lett, melyet Bemal, a hajó orvosa talált ki. Columbust megbüntették és bebörtönözték az összeesküvés következtében. Ez volt a rabszolgaság kezdete az Amerikában.

A zsidókat 1492 augusztus 2-án elkergettek Spanyolországból, és Portugáliából 1497-ben. Sok zsidó emigrált Hollandiába, ahol felállították a Holland Nyugat Indiai társaságot az új világ kihasználására.

1654-ben az első kivándorló zsidó, Jacob Barsimson emigrált Hollandiából New Amszterdamba (New-york) és a következő évtizedben sok követte. A keleti part mentén, elsősorban New Amszterdamban és Newportban, Rhode Szigeten telepedtek le. Peter Stuyvesant kormányzó előírása megakadályozta őket abban, hogy a belföldi gazdaságban tevékenykedjenek, tehát ők gyorsan felfedezték, hogy az indiánok területe termékeny. Nem volt törvény, amely megakadályozta volna a zsidók kereskedelemét az indiánokkal.

Az első zsidó aki az indiánokkal kereskedett Hayman Levy volt, aki olcsó üveggömböket, szöveteket, fülbevalókat, karszalagokat és másik olcsó díszeket hozott be Hollandiából és ezekért értékes szőrméket cserélt. Haymant Levyhez hamarosan csatlakozták Nichola Lowe és Joseph Simon. Lowe kereskedelmének alapötlete a viszki eladása volt az Indiánoknak, szeszfőzdét állított fel Newportban, ahol alkoholos italokat állítottak elő. Rövid időn belül 22 szeszfőzde nyílt meg Newportban, mindannyian zsidó tulajdonban. Ez elzüllesztette az indiánokat, és sok telepes lemészárlásának lett oka.

Newport tengeri kikötője volt az első kereskedelmi központ a rabszolgakereskedésnél, a világ rabszolgakereskedési központja. Észak Amerikában hat zsidó közösség volt: Newport, Charleston, New-york, Philadelphia, Richmond, és Savannah. de voltak zsidók máshol is, szétszóródva az egész keleti part mentén. Bár New-yorkban volt a legtöbb zsidó, a második helyen ezen a téren Newport állt.

Egy hiteles, egykorú beszámoló, melyet hatóságok állítottak fel, 128 rabszolgaszállító hajóról számol be, melyek Charlestonban egy év során kirakodtak. Ezek közül 120 Newporti és Charlestoni zsidók tulajdona.

Egy portugáliai zsidó, Aaron Lopez, aki fontos szerepet játszik a Newporti rabszolgakereskedelemben

1726 és 1774 között a gyarmatok egész forgalmának iratai (beleértve Newportot), számlák, engedélyek, átvételi igazolások, és vámigazolások Aaron Lopez nevét tartalmazzák. Majdnem 50 évig a kereskedelem 50%-át ő folytatta. Volt pár olyan hajója is, amely mások neve alatt futott.

1749-ben alapították az első szabadkőműves páholyt, amelynek tagjai kilencven százalékban zsidók voltak. Húsz évvel később a King Dávid szabadkőműves páholyt alapították meg, melynek minden tagja zsidó volt, ezek egyike Mózes Seixas.

Mozes Seixas petíciója Washingtonhoz

Időközbenben a zsidó befolyás Newportban olyan arányokat ért el, hogy az elnök, George Washington meglátogatta a várost. Mózes Seixas beadványt írt, melyben kérte a zsidók teljes jogegyenlőségét a többi polgárral.

A petíció a legkevésbé sem törődik a négerek helyzetével, kizárólag a zsidóknak kér azonos jogokat a többiekkel. 1750-ben New york lakosságának 1/6-a volt néger, és délen többségben voltak.

A petíció eredményeképpen jogaik még növekedtek, és gyakorlatilag a teljes rabszolgakereskedelem kezükben volt, amit ma sok zsidó író megpróbál leplezni vagy kétségbe vonni.

A hajóskapitányoknak csak kb. 10%-a volt zsidó. Az évek során több mint 100 millió négert szállítottak Amerikába, azonban ezek 90%-a elpusztult az embertelen szállítási körülmények miatt.

Az életben maradottakat 20-60 fontért vették meg a kereskedők, majd több ezer fontért adták őket tovább. A betegek kikúrálására a zsidó kereskedők külön intézeteket hoztak létre a haszon növelése érdekében.

Néhány esetben a négereknek sikerült föllázadni és a hajót visszafordítani Afrikába.

Nagyszámú eredeti irat a Carnegie Intézetben tanúsítja Aaron Lopez folytatott levelezését a rabszolgaszállítás ügyében. Például a következők:

• 1764 június 22, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopezhez.
• 1765 július 22, levél Aaron Lopeztől Kapitány Nathaniel Briggshez.
• 1765 július 22, levél Kapitány Abrahamhoz All-nak.
• 1766 február 4, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.
• 1766 március 7, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.
• 1766 február 20, levél Aaron Lopeztől Kapitány William Steadnak
• 1766 október 8, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.
• 1767 február 9, levél Kapitány William Steadtól Aaron Lopeznek.

Iratok halálesetekről, az Othello nevű hajó kapitányának naplójából:

• Február 6: egy ember megfullad rakodás közben
• Március 18: két asszony kiment a hajóból mert nem voltak lelakatolva.
• Április 6: egy ember halott flux következtében. (kétségtelenül ez egy betegség.).
• Április 13: egy asszony halott flux következtében
• Május 7: egy ember halott flux következtében
• Június 16: egy ember halott Kapitány Henrynél.
• Június 21: egy ember halott James Flussnál.
• Július 5: egy asszony halott láz miatt.
• Július 6: egy leány meghalt, két hónap betegség után.

Hetven éve végezte ki Szálasi Ferencet a purimünnepre vágyó ószövetségi csőcselék

A gettó sötétségéből ugyan épphogy felszabadult, de az onnan hozott örök sötétséggel a magyar világosságot mindig pusztító, purimünnepre vágyó ószövetségi csőcselék 1946. március 12-én küldte a halálba Szálasi Ferencet. A nemzetvezető kormányának tagjait - Jurcsek Béla közellátásügyi miniszter kivételével - zsidó népbírósági perekben ítélték el. Elsőként, 1946. március 2-án Pálffy Fidél földművelésügyi minisztert, majd március 9-én Budinszky László igazságügy-minisztert végezték ki. Március 12-én hajtották végre a halálos ítéletet Szálasi Ferenc nemzetvezetőn, Vajna Gábor belügy-, Beregfy Károly honvédelmi, valamint Rajniss Ferenc vallás- és közoktatásügyi miniszteren. Egy héttel később Szőllősi Jenő miniszterelnök-helyettes és Kemény Gábor külügyminiszter sorsa teljesedett be. Május 2-án Kovarcz Emil tárca nélküli, augusztus 24-én Reményi-Schneller Lajos pénzügy-, valamint Szász Lajos kereskedelem és közlekedésügyi, míg október 30-án - utolsóként - Kassai-Schallmayer Ferenc tárca nélküli miniszter sorsát pecsételte meg a lipótvárosi ámokfutás. A nemzetvezető a halálos ítéletet úgy fogadta, mint kezdő lépéseket az öröklétbe; gyilkosainak pedig megbocsátott, így az őt elveszejtők még csak örömüket sem lelhették gyalázatos tettükben. Az alábbi írás Végvári Levente Attila tollából származik, 2008 októberében jelent meg a Szittyakürt hasábjain. /A Kitartás.net utánközlése alapján/ In memoriam Szálasi Ferenc Jó néhány írás született már Szálasi Ferenc puritán jelleméről, szerény öltözetéről, arról a nemes egyszerűségről, ahogyan élt, és a földöntúli bátorságról, ahogyan a halálba ment. Mégis hiányérzetem volt. Egy valamiről nem esett szó igazán soha: hogy mi ennek a jelentősége, mire lehet ebből következtetni. Annyira így van ez, hogy az ostoba emberek sokszor éppen emiatt gúnyolták. „Kopottas” öltönyén élcelődhettek, amit „folyton viselt”. Tehették ezt a szűkre szabott intellektus jól ismert arroganciájával, amint az emberi, erkölcsi nagyság felé fordul értetlenül. Ahogyan ezek a szellemi törpék minden nagyságot megpróbálnak magukhoz rántani a sárba, mert ez a törvényszerű meg nem értés, frusztrációt okoz személyiségükben, ami fokozatosan dühbe, majd gyűlöletbe csap át. Miként a Gonosz gyűlöli a jót, a Sötétség megpróbálja beárnyékolni a Fényt, negatívumként beállítva, gúnyolva az erényt. Azután így áll be a sorba a szervilis tömegember, aki a morális hullák perverz örömével, mindig oly szívesen rugdos bele a halottnak hitt oroszlánba. De lássuk már mit mond Szókratész: „Úgy gondolod méltó egy filozófushoz, hogy az úgynevezett érzéki örömöket keresse, mint az ínyenc a falatot, az italt, a nemi ösztön kedvteléseit? Vagy a test egyéb szükségleteinek kielégítését? Gondolod-e, hogy az ilyen ember sokra becsüli ezeket? Gondolod-e, hogy az ilyen ember többre becsüli, vagy nagyobb mértékben veti meg, mint amennyire a feltétlen szükség kényszeríti, hogy szép ruhája, cipője, és egyéb testi ékessége legyen? Általában nem úgy tűnik-e neked, hogy az ilyen ember egész figyelmét nem testére irányítja, hanem amennyire csak tőle telik, elfordul testétől, és lelkével foglalkozik? Tehát elsősorban arról lehet a filozófust megismerni, hogy eloldja lelkét a test kötelékétől, inkább, mint bárki más.” Nos, ilyen volt Szálasi Ferenc, aki a Hungarizmus megalkotásával olyasmit teremtett, ami azelőtt politikai eszmerend viszonylatában nem létezett. Aki az erkölcsi, a szellemi, és anyagi hármas tényezőknek olyan összhangját alakította ki világnézetében, aminek megalkotásához valóban filozófiai alapok és magaslatok szükségeltettek. Az ő öltözetének puritánsága nem egyszerű színpadias fogás volt, hanem ténylegesen ezredrangú kérdésként kezelte, hogy mivel cicomázhatja fel magát. Saját szemében messze eltörpültek önös, materiális igényei a nemzet sorskérdései mellett. (Milyen éles is a kontraszt, mai közönséges, köztörvényes „politikusainkat” elnézve!) Mit mond az utolsó szó jogán: Én mindig az igazságot szolgáltam, ezt az igazságot mindig halálosan szeretett nemzetem szolgálatába akartam állítani és meg voltam mindenkor győződve arról, hogy ennek az igazságnak a megvalósításán keresztül tudom a legjobban, a legszebben, a legigazabban szolgálni nemzetem dicsőségét, nagyságát és boldogságát. […] Ezzel kapcsolatosan még csak azt szeretném megállapítani, hogy a vád nem is annyira bizonyított, mint inkább személyemet becsmérelte. Így feladatom is könnyebb, mert hiszen saját személyemmel nem foglalkozom. Itt nemzetünk nagy sorsáról van szó, és ebből a szempontból teljesen érzéketlen vagyok, hogy mit hánynak, mit dobnak énrám. Aki nem érte be az irányított közfelfogás Szálasi Ferencről festett hazug, torz képének „megismerésével”, vette a fáradtságot – és lehetősége nyílott rá – hogy a propaganda színfalai mögé betekintsen, az jól tudja, hogy Szálasi gondolatvilága mindenkor egyedülálló, és lenyűgöző, továbbá olyan szellemi és erkölcsi nagyságról árulkodik, mely egészen rendkívüli. A hazug kommunistáknak és judeoliberális utódaiknak egyetlen „ellenszere” erre, Szálasi összes szellemi termékének agyonhallgatása, bojkottálása, elferdítése, vagy betiltása. Így volt ez, már a ’45-’46-os népbírósági tárgyalásán, mikor is rádión szándékoztak közvetíteni a nemzetvezető kirakatperét, de erkölcsi fölénye bíráival szemben olyan nyomasztó volt, hogy a közvetítést azonnal leállíttatták. "Égbekiáltó igazságtalanságok vannak. Éppen ilyen nagyok az igazságok is, melyekkel szemben megnyilvánulnak." Lássuk csak, mit jegyzett be ez a „háborús bűnös”, ez az „elvetemült tömeggyilkos” börtönnaplójába 1945 karácsonyán, a halál árnyékában. "XII. 24.: Karácsony előnapja. Sokan, nagyon sokan panaszkodnak ezen a napon. Én nem. Még soha annyira élesen nem volt tudatomban, mint ma, hogy az igaz élet, a nagy igazság és a tiszta világosság van mindabban, amiért mi szenvedtünk. Ma újra világosodik. Újra a világosodás és a teljes világosság felé halad a természet, de az emberi világ is. Hála az Egek Urának és az Örök világosságnak, hogy az új életnek ezt a kezdetét megérhettem. (...) A karácsonyfa alatt megbocsátottam minden ellenségemnek. És a karácsonyfa alatt azt kívánom, hogy halálosan szeretett Nemzetem megkezdje útját az Új Életbe, a karácsony örök igazságában és az örök világosság segítségével." Én nem gondolom, hogy különösebb magyarázatra szorulna, miféle lelkiséggel rendelkezik az az ember, aki ilyen gondolatokat vet papírra. Ahogy a nemzetvezető a halába ment, olyan jelenség volt, mely előtt a Markó utcai fogház udvarán összeverődött ordibáló, lipótvárosi tömeg, és a francia sajtó kiküldött tudósítója Fernand Gigon egyaránt értetlenül állt. Így örökítette meg a pillanatot, maga a szélsőbaloldali publicista: "...végre itt van Szálasi Ferenc, a nyilaskeresztesek vezére. Az üvöltő tömeg halált követel a bűnösre, s a bűnök súlya jobban nehezedik vállaimra, mint maga az ég. Egész testemben reszketek, de Szálasi még csak nem is remeg. Alig két méterről nézem lezárt vonású arcát. Semmi reszketés. Semmi izomrándulás. Semmi sápadtság. Ezek a szájak nem tudom hány esetben mondták ki a halálos ítéletet és nem tudom, hány zsidót küldtek az égetőkemencébe (ez természetesen nem igaz - a szerz.). Szeretném tudni, hogy mik az utolsó gondolatai ennek az embernek néhány másodperccel a halála előtt. Egy röpke pillanatra találkozom szempillantásával - utolsó szempillantásával. Úgy érzem, hogy semmire sem gondol, és semmit sem érez. Gránit. Maga az emberré lett gránit. Gránit marad akkor is, amikor elhalad három kivégzett minisztere holtteste előtt. Egyenletes, biztos léptekkel megy a halál felé. Azután csak egyetlen gesztus, egyetlen mozdulat: odahajol a feszülethez, amit a fiatal pap nyújt fel ajkaihoz, hogy megcsókolja. És meghal anélkül, hogy egyetlen izma is megrezzenne vagy a szemében ott ülne a félelem, vagy hogy nyelvével megérintené ajkait. A hóhér feltépi mellén a zöld inget, és egy érem reszket a mellén néhány pillanatig. Tizenöt óra harminc perc..." De, hogyan is érthetnék az anyag szolgái Szálasi Ferenc lelkivilágát. Honnan is tudhatnák, miféle megtisztuláson ment át ő, mire a bitó felé utolsó lépéseit megtette. Választ nem is kaphatunk erre, se a korabeli, se az újabb kori kisstílű, földhözragadt „krónikásoktól”, akik nem többek, mint a hatalom bértollnokai. De megint annál többet mesélnek nekünk erről az ókori bölcsek, és filozófusok. Szókratészt halála az igazság szentjévé avatta. Úgy halt meg, ahogy csak a „beavatottak” tudnak meghalni, akiknél a halál csak egyik mozzanata az életnek. Úgy ment a halálba, ahogy a lét bármely eseménye felé. Platón párbeszédszerűen írta meg munkáit. Phaidon mondja „A lélek halhatatlanságáról” szóló beszélgetésben Szókratész haláláról: „Ami engem illet, valóban egész különösen hatott rám. Nem töltött el részvét, mint valakit, aki meghitt barátja halálánál van jelen. Oly boldognak tűnt előttem magatartásában és beszédében, oly állhatatosan, nemesen végezte életét, hogy bíztam abban, az alvilágba sem isteni küldetés nélkül száll le, ott is jobb sorsa lesz, mint bárki másnak. Így beszél ugyanerről Hérakleitosz: „Ugyanaz az örökkévalóság jelenik meg a mulandó életben, mint a halálban. Ha az ember felfogta ezt az örökkévalóságot, ugyanolyan érzéssel tekint a halálra, mint az életre. Csak akkor van számára az életnek különösen nagy értéke, ha nem tudja magában ezt az örökkévalóságot felébreszteni.” És ezt mondja Nüsszai Szent Gergely egyházatya: „Csak kicsiny, korlátok közé zárt valami az emberi természet, így mondják, de határtalan az istenség és mégis mennyire magához öleli a parányi végtelent. És ki állíthatná, hogy Isten végtelenségét a test korlátja, mint valami edényt fogná körül. Mert szellemünk még életünkben sincs a test határai közé zárva. A test tömegét környezete határolja, a lélek azonban gondolkodás révén, szabadon szárnyal az egész teremtésben. A lélek nem a személyiség, a lélek a végtelenséghez tartozik.” És ehhez igazodnak magának a nemzetvezetőnek örökbe vésett gondolatai: "A mai nappal lezáródott főtárgyalásom. Ítélet: kötél általi halál. A mai naptól kezdődően az Úristen előtt állok. De összehasonlíthatatlanul nyugodtabban, mint dr. Jankó tanácselnök, aki az ítéletet meghozta. […] Számomra teljesen elegendő Isten kegyelme, amit határozottan érzek is. Tudom, hogy velem van és nem fog elhagyni utolsó óráimban sem, utolsó lépéseimnél sem, melyeket földi életemben fogok tenni, és amelyek az első, kezdő lépések az öröklétbe, és vallom és tudom és hiszem: a halhatatlanságba." Amikor mi „gyászoljuk” Szálasi Ferencet, nem az örökkévaló elpusztítására tett ostoba kísérlet fölött „bánkódunk”, hanem a magyar nemzet prófétája előtt tisztelgünk, kegyelettel. A Gonosznak, a Fényre mért súlyos csapása előtt állunk megrendülten, és a nemzetet ért veszteség tölti el szívünket túlcsorduló bánattal. A mai súlyos időkben, talán hajlamosak lehetünk az elkeseredésre is. De idézzük megint Hérakleitoszt: „Az ember nem lesz jobb, ha az történik vele, amit akar: a betegség teszi az egészséget édessé és jóvá, az éhség a jóllakottságot, a munka a pihenést.” Ha most már ezt a bölcsességet nemzetünkre vonatkoztatva próbáljuk értelmezni, akkor talán értelmet nyernek ezek a mai vészterhes napok is. Akkor hihetünk benne, hogy nemzetünknek egy olyan megtisztulási folyamaton kell átmennie, melynek a legalsó hullámvölgyét éljük, és talán a szerencsésebbek közülünk, még megérhetik, hogy beteljesednek Szálasi Ferenc szavai: „Halálosan szeretett Nemzetem rövidesen fel fog menteni. Meggyőződésem, hogy haló poraim elégtételt fognak kapni." Mintha nem is ember beszélne – hiszen ez az ember éppen távozóban van – hanem maga az örök igazság, aki egy mulandó személyiségbe költözött. Ahol valami időbeli a semmibe foszlik, ott van meg mintegy a légkör, amelyben az örökkévalóság megszólalhat. Kapcsolódó: - Fiala Ferenc: Véres március, 1946 - Purim-ünnep 1946-ban - így folytatódott
Forrás: https://kuruc.info/r/7/156251/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Spöttle: a mecsetekben azt tanítják, hogy minden európai nő prostituált; remény sincs a békés megoldásra 

Kossuth Rádió - napimigrans.com
A biztonságpolitikai szakértő személyes afganisztáni tapasztalatai szerint a mecsetekben eleve azt tanítják, hogy az európai nő prostituált, mindenre kapható. Azt pedig, hogy a mi kultúránk alapvetően más, mint az övéké - a nők nem burkában járnak, autót vezetnek, önálló életük lehet, a ranglétrán magasabban állhatnak, mint a férjük, egyszerűen nem tudják felfogni, olyan, mintha azt mondanánk nekik, "parti van a Holdon" - mondta a legújabb berlini molesztálásra utalva. 

Korábban is előfordult már, hogy óvónőket igyekeztek törökül tanítani Németország azon területein, ahol nagyrészt török és kurd gyermekek járnak az oviba, a dolog azonban rendre rosszul sült el, a német szülők ugyanis azt vették észre, hogy a német gyerekek otthon is elkezdtek törökül beszélni velük - mondta a 180 percben Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. 

Nem akarnak "közösködni"
Ma Németországban körülbelül 10 millió legálisan érkezett migráns, vendégmunkás él, a nyelvet azonban többségük máig rosszul, makogva beszéli, és nem is igazán akarják megtanulni, nem nagyon akarnak az európaiakkal "közösködni", megértetni velük magukat - tette hozzá a rendvédelmi szakember a Kossuth Rádió reggeli műsorában. 

Lenéznek minket, mert keresztények vagyunk

Felidézte azt is, a nagyon sok németországi ismerőse közül eddig mindössze egy hívta meg őt meg vacsorára a ramadán után egy kis ünnepségre. Nem rasszizmusról van itt szó, inkább arról, hogy nem nagyon akarnak velünk érintkezni. Lenéznek minket, mert keresztények vagyunk, mert a kultúránk romlott, hiszen a lányaink kihívó miniszoknyában járnak, bikiniben mutogatják magukat a strandon, vagy kézen fogva sétálnak egy fiúval - magyarázta. Nem véletlen - tette hozzá - hogy mindössze egyetlen bikulturális házasságról tud, ahol mindketten nyelvész professzorok voltak. 

"Az európai nő mindenre kapható"

A mecsetekben, mesélte személyes afganisztáni tapasztalatai alapján Georg Spöttle, eleve azt tanítják, az európai nő prostituált, mindenre kapható, elég megnézni az öltözködésüket. Azt pedig, hogy a mi kultúránk alapvetően más, mint az övéké - a nők nem burkában járnak, autót vezetnek, önálló életük lehet, a ranglétrán magasabban állhatnak, mint a férjük, egyszerűen nem tudják felfogni, olyan, mintha azt mondanánk nekik, "parti van a Holdon" - magyarázta a biztonságpolitikus. 

Civilizációk harca

Ez is gyökere lehet annak, ami Berlinben éppen a Kultúrák fesztiválján történt, amikor az arab férfiak rögtön nekiestek a brazil táncosnőknek - fűzte hozzá a rendvédelmi szakember a 180 percben. Itt valóban a huntingtoni "kultúrák harcáról", összecsapásáról van szó, és Spöttle szerint az eddigi tapasztalatok szerint remény sincs a békés megoldásra, ez ugyanis a másik oldalról egy önként vállalt szegregáció. 

Rendre kimaradnak az iskolából

A migráns hátterű fiatalok 15-16 évesen rendre kimaradnak az iskolából (16 éves kor után Németországban nincs tankötelezettség), bandáznak, a parkokban lógnak, ami már önmagában hatalmas biztonsági kockázat - magyarázta Spöttle. Emlékeztetett arra is, hogy most szombaton belehalt a sérüléseibe az a 17 éves német fiú, aki barátnőjével békésen sétált Bonnban, és a gyorsvasút pályaudvarán nagy valószínűséggel arab fialok verték össze őket. A biztonsági kamerák felvételein állítólag mindezt látni is, ám a bonni rendőrség, félve a "szélsőjobb reakcióktól", hírzárlatot rendelt el - tette hozzá. 

Biankó útlevelek

A kiszivárgott német adatok szerint közben pedig már 294 terroristagyanús személy van, 19 ellen vádat emeltek, 20 pedig már őrizetben is van. A felderítéshez hozzájárult az is, hogy a német titkosszolgálatoknak sikerült megszerezni azoknak a biankó útleveleknek a sorszámait, amelyeket annak idején a kormányépületeket elfoglaló Iszlám Állam állított ki - hívta fel a figyelmet a szakértő. 

Nézünk "nagy szemekkel, mint egy cica"

Mi, rendőrök ugyanakkor már régóta segélykérően, "nagy szemekkel, mint egy cica" nézünk a kormányokra, a politikusokra, mert a megoldás mégiscsak az ő kezükben van, és szükség is lenne rá, hiszen nagyon megnőtt a bűnözési arány: a német szövetségi nyomozóhivatal adatai szerint az idén január-márciusi időszakban regisztrált 70 ezer bűncselekmény 45 százalékát frissen érkezett migránsok követték el. 

Menekülnek a lakók Olaszországból: “Itt már nem biztonságos többé!” Brutális vallomás következik!

 2016-11-22 newscast team

Egyre több olasz hagyja el szülőhazáját, ugyanis nem tartják már többé biztonságosnak. A nők teljesen meg vannak rémülve. Rettegnek a bevándorlóktól.

Többen az utcára vonultak tüntetni. Új menekülttáborokat akar nyitni a kormány, ez ellen tiltakoztak az ott élők.

“Itt már nem biztonságos többé! Nincs szabadság” – többek közt ilyen feliratok voltak a tábláikra írva.

Eleanor, 30 éves várandós nő elmondta, hogy már nem mer egyedül hazamenni. Sötétedés után rögtön hívja a férjét.

“Már nincs olyan, hogy este hazamehessek egyedül munkából, vagy beugorhassak a boltba. Nem merek a férjem nélkül elindulni. Több ismerősömnek szólogattak az utcán tartózkodó migránsok, volt akit meg is tapogattak. Rettegünk. Valószínűleg elhagyjuk otthonunkat, mert nem lehet így élni. A hatóságok nem segítenek. Csak magunkon segíthetünk.”

Már 450 ezer migráns érkezett Olaszországba az utóbbi időben.

forrás: express.co.uk

10 éves kisfiút lőttek le a migránsok Svédországban! Óriási a pánik a városban!

 2016-11-27 newscast team

A svéd kisvárosban most kezdik igazán érezni a bevándorlás következményeit.

Hörby város lakóinak élete szinte rémálommá vált az utóbbi időben. A migránsok megpróbálnak mindent felülírni. A város karácsonyfájának kidöntésénél sokkal súlyosabb eset történt itt.

10 éves fiúk mentek a térre, a telefonjukkal Pokemonra vadásztak, (ez egy telefonra kiterjesztett valóság játék, mely GPS-koordináták segítségével juttatja a felhasználót a kis szörnyecskék nyomára) amikor egy csapat idősebb migránsfiú rájuk támadott.

Bottal támadtak a fiatalabbakra. Egyiküknek sikerült elmenekülnie, aki kétségbeesve hívta az anyját, aki egyből riasztotta a mentőket. Másikuk nem járt sajnos ilyen szerencsével. Őt lelökték a földre, majd tarkón lőtték egy air soft fegyverrel.

Az anyuka is kirohant a térre, miután fia hazaért. A többi kisfiú sírt. A tarkón lőtt fiúnak a nyakán csomó keletkezett, és vörössé vált.

A nő is kiakadt. “Akár rendes fegyver is lehetett volna” – mondta sírva.

A mentők azonnal kiértek, a rendőrök azonban csak másfél óra múlva.

“Botrányos itt a rendőrség” – tette hozzá, akik egyébként hallgatnak az esetről. Csak annyit közöltek, hogy bűncselekmény történt.

“A fiam rosszul alszik azóta, és nem mer kimenni egyedül az utcára, fél” – mondta.

A hatóságok nem reagálnak a hívásokra, a rendőrség nem tesz semmit. A lakók csak a régi biztonságot szeretnék “visszahozni” a városba.

forrás: speisa.com

Bikádi László Károly: Gyerekeink élete vagy halála fogja megadni a választ – Beszéljünk nyíltan a migrációról! – A LELKÉSZ VÁLASZOL

2017-03-13 Hírözön, Itthon, Vezércikk

FacebookTwitterGoogle+megosztás926

Felejtsük el a píszít, beszéljünk nyíltan arról, hogy Európa veszélyben van. Irányított migránshordák lepik el hazánkat, melynek következményei beláthatatlanok lesznek, ha továbbra sem teszünk ellene semmit.

„Többségük inkább rabló hordára és új honfoglalóra emlékeztet – nyílt háborút kezdenek Európa közepén – a mohamedán elégtételt fog venni a >>hitetleneken<< – ez az én hazám, őseim vérükkel fizettek érte, jogom van megvédeni – Európának nincs jövője. Ebben a formájában megérett a pusztulásra. Az europeereknek nincs hite, hazája, célja” – ez csak pár gondolat a PolgárPortál interjújából, melyet Bikádi László Károly jogi szakokleveles református lelkésszel, zsinati bíróval készítettünk tabuk nélkül a migrációról.

PolgárPortál: Hogyan áll hozzá az egyházi ember a migráns-kérdéshez?

Bikádi László Károly: Talán furcsának hangzik, de sosem egyházi emberként gondolok magamra, amikor ezt a kérdést felteszik nekem. Értem, hogy mindenki egy szervezet képviselőjeként tekint a lelkészekre, de ennél azért többnek látom magunkat. Mire gondolok? Az intézményesült egyház valóban egy szervezetnek tekinthető, közösségi érdekekkel és szervezettel, de mindenki egyénként keresztyén és én is elsősorban Krisztusnak és a lelki egyháznak a tagjaként tekintek magamra. Vannak egyházi tisztségeim, melyeket a látható egyház szervezetében feladatként elfogadtam, de Isten akaratát kereső emberként, mindig a saját megtapasztalásomat mondom, hirdetem.

A kérdésre válaszolva, a Biblia lapjain folyamatosan találkozunk migrációval. Az első, amikor Ádám és Éva kiűzetnek a paradicsomból és egy addig lakatlan területre „emigrálnak”, ahol gyermekeik lesznek. Káin is migráns lesz, Ábel megölése után, hisz menekülnie kell addigi hazájából. Migráns Ábrahám, Jákob és Izsák, akik az új hon megszerzésének reményében hagyják el őseik földjét, hogy egy új népnek új hazát találjanak. Migránsok József és testvérei, akik Egyiptomba menekítik Jákob gyermekeit, ahol népnyi méretűre szaporodnak, és migránsnak kell tekinteni az Egyiptomból kivonuló, negyven évig a pusztában vándorló, és Kánaánt fegyveres erővel meghódító Józsué vezette zsidóságot is. Sorolhatnánk még a példákat, egy azonban már az eddigiekben is hasonló, ahová beköltöztek az őslakosok, nem igazán számítanak a migráció nyerteseinek: Káinnal egy testvérgyilkost nyernek, Ábrahám közvetlen leszármazottai és később Józsué hadai is kisebb népirtásokat hajtanak végre. Egyiptom gyermekeiről már nem is beszélve, gondoljunk csak a tíz csapásra, vagy a fáraó és a haderő elvesztésére. Persze ehhez, a rosszul reagáló és naív vagy rossz döntéseket hozó őslakosok is kellettek, de egy biztos: A migráció már a Biblia lapjain is komoly kérdés, amit véletlenül sem szabad elbagatellizálni, sőt sok imádság és könyörgés után szabad csak döntéseket hozni.

Az elsődleges válaszom épp ezért, hogy a migráció okait kell megszüntetni, és mindenkinek a saját szülőföldjén megadni a boldogulás és a boldogság lehetőségét.

PP: Különbséget kell tenni menekültek és gazdasági bevándorlók között? Hogyan kell kezelnünk őket?

BLK: Mindenképp, de hogy különböztetjük meg őket? Ha mindenki fel lenne címkézve, hogy menekült, gazdasági bevándorló, terrorista, stb.. könnyű dolgunk lenne. Én személy szerint akkor is inkább a szülőhelyükhöz legközelebb telepíteném le őket a saját kultúrkörükben, de ehhez komoly nemzetközi összefogás kellene és az ő együttműködésük is. Itt az együttműködés nagyobb probléma, mint az, hogy miért is indultak el. Ha vállalnák a szabályainkat és törvényeinket, tiszteletben tartanák a kultúránkat, nem lenne ekkora a baj.

A probléma ott kezdődik, hogy már az ideérkezésük módja és eszközei is törvénysértőek, illegális határátlépés, támadás a határ ellen, stb… A helyi törvények nyílt megtagadása, erőszak és félelem kíséri őket, miközben egy gazdasági elit komoly pénzt nyer rajtuk és Európa meggyengülésén.

Többségük inkább rabló hordára és új honfoglalóra emlékeztet, és nem szegény menekültre. Gondoljunk csak a sokat emlegetett ’56-os magyarokra, akik alázattal segítséget kértek nyugatra menekülve és azonnal be is illeszkedtek a helyi társadalomba, és nem úgy viselkedtek, mint az a másfél millió Németországba érkezett migráns, akiből 2016 decemberére 64-en már dolgozni is kezdtek…

Cselekedeteik alapján inkább rablónak látom őket, de persze majd gyerekeink élete vagy halála fogja megadni a választ pár év múlva, amikor elkezdik hazaköltöztetni őket, és kiderül, hogy akkor együttműködnek, vagy nyílt háborút kezdenek Európa közepén…

Záróképként még egy gondolatsor ehhez a kérdéshez:

Amikor az „Arab tavasz” megbuktatta Kadhafi rendszerét, mi lett az addigi diktatúra haszonélvezőivel? Nyilván menekülniük kellett, mert halálra ítélte őket az új rezsim. Ne vitassuk, hogy ez az új mennyire demokratikus. Legalább annyira mind Kadhafi. Hová menekültek ezek az emberek? A gazdagok nyilván megvették a repülőjegyeket és valahová egy kényelmes új hazába. A szegények? Beolvadtak a menekültek közé és az arctalan tömeg részeként ide kellett jönniük abba az Európába, amely többé-kevésbé, de okozója az Ő „szerencsétlenségüknek”. Ezek ma elvárják, hogy Európa védje meg és tartsa el őket. Jogtalanul ugyan, de nem ok nélkül.

PP: Mi lenne velük, ha visszatoloncolnák őket?

BLK: Ez nem kérdés: a népharag a Francia Forradalom óta egyben igazán verhetetlen, gyilkol. Rövid úton megölik őket.

Ön mit tenne a helyükben? Talán menne önként, vagy megpróbálna bosszút állni minden bajának okozóján, az európai emberen? Nem érdemes belegondolni. A keleti ember bosszút fog állni. A mohamedán elégtételt fog venni a „hitetlenen”, hisz így, bármilyen gonosz módon élt is, míg egy diktatúra része volt, a szent háborúnak köszönhetően a paradicsomba jut.   

PP: Más-e a református gondolkodás ebben a kérdésben, mint mondjuk a katolikus? Tudjuk, hogy a katolikus pápa a befogadásra ösztönöz.

BLK: Református Egyházunk nem foglal egyértelműen állást, mert bár felhívja a figyelmet a migrációból adódó veszélyekre, de az egyén, az egyháztagok lelkiismeretére bízza a döntést. Érthető, de szerintem elhibázott álláspont. Persze egyházunkat annyi támadás érte a kommunizmus és az 1990-óta eltelt neoliberális posztkommunista időkben, hogy sokan talán félnek kimondani a véleményüket. A tavalyi évben elhíresült prédikációm után jómagam és családom is annyi gyalázkodást kapott, hogy megértem azokat, akik félnek. A liberálisok előszeretettel gyalázzák telefonon, sms-ben, és facebook üzenetekben a másként gondolkodókat. Amúgy a lelkésztársadalom összességében a honvédelem mellett és nem bárki ellen foglal állást. Magam is így vagyok ezzel. Ez az ÉN HAZÁM, őseim a vérükkel fizettek érte. Jogom van megőrizni olyannak, amilyennek apáim megálmodták, és kötelességem gyarapítva továbbadni a gyermekeimnek. Felelősnek érzem magam azért, hogy megőrizzem pl. az 1000 éves Sólyi Templomot, keresztyénnek és magyarnak, és aki ezt veszélyezteti, az ellen fel kell lépnem, nem tehetek mást.

PP: Téma-e ez a kérdés a gyülekezetben? Szokott-e erről prédikálni?

BLK: A 2016. esztendőben gyakran prédikáltam a témáról és kerestem az Igei választ erre a kérdésre is. Tudja, én hiszem, hogy az élet kérdéseire ott a válasz a Bibliában, ezért az élet aktualitásairól szólnak az igehirdetések minden vasárnapon. A migráció csupán egy ezek közül, és amíg gyülekezetemmel közösen ki nem veséztük a témát, rendszeresen prédikáltam róla. Most, hogy az igéből megtaláltuk a választ és közös véleményen vagyunk, már csak néha egy-egy gondolat szintjén említem meg: „ugye emlékeztek?” Sajnos az események minket igazolnak, és nem a migránspártiakat.

A reformáció 500. évében persze megkerülhetetlen a kérdés, mit tennének elődeink? A válasz elolvasható a történelemkönyvekből. Harcoltak a hitükért és a hazájukért, és ebben benne van, hogy cselekedeteik bizony bűnös cselekedetek voltak, hisz akár meg is ölték a törököt, labancot, muszkát, de ez a bűn csupán magukra vett, helyettes felvállalása volt a bűnös cselekedetnek, hogy gyermekeik boldogan élhessenek. Melyik szülő ne vállalná ma is, ha kell a poklot, csakhogy gyermekei a menybe juthassanak?

PP: Hogyan látja az ország és Európa jövőjét-e tekintetben?

BLK: Európának nincs jövője. Ebben a formájában megérett a pusztulásra. Az europeereknek nincs hite, hazája, célja… Nincsenek gyökerek, és nincsenek kötődések, minden mindegy, minden relatív, minden leépül. Olyan ez, mint a halál. Amikor a sejtek megszűnnek alávetni magukat az élet törvényeinek, akkor bomlásnak indulnak és meghal a test, és ez akkor van, amikor egyetemesen, sejt szinten szűnik meg a konzervatív egymást akaró támogató összetartozás. Történelmi tanulmányainkban a római Mucius Caevola tűzbe tette a kezét és hagyta elégni, hogy az általa képviselt cél és élete megmaradjon, ma pedig Európa egy halott Caevola, akinek sejtjei vitatkoznak azon, hogy feláldozható-e egy szintén halott kéz… Őrült világ. Csak Isten és a Keresztyénség segíthet rajta.

PP: Mi lehet a megoldás?

BLK: Európa vagy keresztyén lesz, vagy nem lesz…. Európa nincs. Európának újjá kellene születnie. Úgy Krisztusi értelemben, ahogy az Ige mondja: „szükséges néktek újonnan születnetek” János 3:7. Magyarország épp újjászületik. Nehéz a vajúdás és talán fájdalmas is, de most derül ki mi lesz velünk. A nehézségek a történelem folyamán megedzették mindig a magyart, és megfogyva is egyre erősebbek tudtunk lenni. Most megint ez a nagy kihívás, elég lesz-e a hitünk és tudunk-e Istenre figyelni? Európa új reformációra szorul, és ezt úgy látom, mi magyarok indíthatjuk el. Kemény kihívás, de jó dolog, ha Isten eszközének érezhetjük magunkat. Magyarország Európa mértani közepe, itt a híres Dobogó-kő, amit sok vallás a világ szívének tart, és itt egy nép, aminek történelmi viszonylatban mindig nagyobb szíve volt, mint amennyi esze (pl.:külpolitikailag). Ha jól működünk, lehet egy jószívű Európánk még és hiszem, hogy lesz még Eurázsiai megújulás, de ehhez kell egy mindenre kiterjedő reformáció.

Zana Diána – PolgárPortál

Német katolikus egyház: az AfD nem választható párt!

Lovas István2017. március 10. 21:28 Terrorszemle

A német püspöki konferencia elnöke, Reinhard Marx kardinális a radikálisan jobboldali AfD-re vonatkozó döntését csütörtökön így indokolta.

A német püspöki konferencia az Alternatíva Németországért (AfD) pártot hivatalosan a német katolikusok számára nem választhatónak nyilvánította – írja a Deutsche Wirtschaftsnachrichten. (Várjuk a hazai balliberálisok mélyből jövő felháborodását, akik szerint az egyháznak még a látszatát is kerülnie kell, hogy beavatkozzon a politikába.)

Ez nóvum, kommentálja a döntést a független német gazdasági-politikai portál erről szóló tudósításában: a katolikus egyház még soha nem utasított el politikai pártot.

Folytatás:

http://magyaridok.hu/kulfold/nemet-katolikus-egyhaz-az-afd-t-nem-valaszthato-part-1478659/

Majtényi: a menekültek egyenjogúak a magyar állampolgárokkal

Pörge Béla

2017. március 13. 10:15

Az államfőválasztás előtt - a hagyományoknak megfelelően - a két jelölt beszédet tartott. Előbb Majtényi László beszélt.

A Soros Györggyel közösen alapított Eötvös Károly Intézet vezetője, Majtényi László köszöntésében kitért a parlamentből kitiltott újságírókra is. Több ízben is hangsúlyozta az intézmények fontosságát.

legyünk bármilyen meggyőződésen, legyünk bármilyen párt szavazói, mindenkinek jobb intézmények uralma alatt élni, mint emberek uralma alatt, mert az emberek szeszélyesek, kiszámíthatatlanok"

— mondta, majd hozzátette, a programja rendszerkritikus. Megköszönte a támogatást a támogatóinak, külön kiemelte, hogy Soros Györgynek most nem, majd legközelebb köszöni azt meg.

Fotó: MTVA - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap

Majtényi szerint vissza kell térni a parlamenti demokráciához, igaz, arról nem beszélt, hogy most mi a helyzet, pontosan honnan kéne visszatérni. Többször is a szolidaritás fontosságát hangsúlyozta.

Az ismert szólamokat Majtényi sem hagyta ki, beszélt a sajtószabadság megszűnéséről és a köztársaság visszaállításáról.

A beszéd egyik fontos eleme volt a menekültpolitikáról szóló rész, aminek lényege Majtényi szerint az, hogy a menekülteket úgy kell kezelni, mint az itt élőket.

A jelölt a korábbi köztársasági elnökök közül két mintát emelt ki, Göncz Árpádot és Sólyom Lászlót.

Fotó: Magyar Távirati Iroda Zrt.

Majtényi unortodox eszközöket használna: az egyik az elnök korlátlan beszédjogának kihasználása lenne, a másik a törvénykezdeményezések benyújtása, amiket az Országgyűlésnek kötelező lenne megtárgyalnia.

A beszéd végén az is kiderült, hogy Majtényi László kevesebbet szeretne hallani Soros Györgyről, és új alkotmányt akar, népszavazással.

hogy Soros Györgynek most nem, majd legközelebb köszöni azt meg.

Ezekkel a "civil" szervezete kkel fojtogatja a magyarországi közéletet a Soros-polip - a spekuláns keze bárhová elér (vilaglato.info)  Soros György hatvannál is több, hazánkban működő alapítványa, szervezete behálózza az egész magyar közéletet. A milliárdos keze így a sajtón és a politikai elemzőintézeteken keresztül a felsőoktatáson át a pártokig elér. A szervezetek szorosan együttműködnek egymással, a kiemelt zászlóshajók között a személyi és intézményi összefonódások többszörösen áttételesek. Különféle csoportosulások tucatjait csatornázták be néhány központi szervezethez és azok vezetőihez - derül ki a Magyar Idők által készített ábrából.

Döntött az olasz bíróság. Mostantól maszturbálhatnak a migránsok a nyílt utcán!(szemlelo.com)  Az olasz legfelsőbb bíróság döntésének értelmében nem bűncselekmény nyilvánosan maszturbálni. Egy 69 éves férfit felmentettek, mert azt mondta: csak néha csinálja. A férfit egy szicíliai egyetem előtt kapták el, ahol nőket bámulva maszturbált, majd egy helyi bíróság 3 év börtönre ítélte. Ügyvédei azonban egészen a Legfelsőbb Bíróságig vitték az ügyet, ahol a fellebbezésnek helyt adtak, hivatkozva arra a tavaly bevezetett törvényre, melynek értelmében nem bűncselekmény a nyilvános önkielégítés nők előtt.

Egy magyar ember egy napja 

        A magyar ember látott egy reklámfilmet hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amit magyar feltalálóknak köszönhet az emberiség. 
        Kezdetnek fogott egy golyóstollat (Bíró László, 1931), felírta, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó 1929), utána gyufával (Irinyi János 1836) rágyújtott egy cigarettára, közben CD-t hallgatott, nézegette a hologramos matricát a borítón (Gábor Dénes, 1947), majd beszedett egy C-vitamint (Szentgyörgyi 1931). Eszébe jutott egy barátja, telefonált egyet a vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar 1878). Még volt egy kis ideje, ezért játszott egy kicsit a komputerén (Neumann János 1944), elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (Kemény János 1964), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (Simonyi Károly 1974). Megnézett (volna) egy 3D-s filmet, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel 2010) sem tudta megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (Goldmark Károly 1948), és bekapcsolta a tv-t is (Mihály Dénes, 1919). L átva, hogy éppen New Yorkot mutatják be, megörült, hogy színes tv-je van (Goldmark Károly, 1948). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Centrál Park (Asbóth Sándor, ö készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a holdautón (Pávlics Ferenc kb. 1960), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik kockát (Rubik Ernő 1976). 
        Már semmi nem kötötte le, így elindult sétálni, és mivel a közeljövőben autót kívánt vásárolni, autókat nézegetett. Ezért magához vette automata fényképezőgépét (Mihályi József 1938), dilemmázott kicsit, hogy a régebbi típusú kontaktlencséjét (Dallos József 1928) vagy lágy anyagú kontaktlencséjét (Gyorffy István 1959). használja-e? Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (Galamb József 1908,) aztán talált egy dízelmotoros BMW-t (Ansits Ferenc 1983), és megnézett magának egy Chevroletet is, amelynek automata sebesség váltója volt (Bíró László 1932). 
Még felmerült egy VW bogár is a speciális dizájnja miatt (Barényi Béla, 1925). Ez annyira tetszett neki, hogy ennek még a karburátorát is megvizsgálta (Csonka János 1893). De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (Jedlik Ányos 1861), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (Asbóth Oszkár 1928). Ezt a tényt azon melegében elmesélte Pulitzer díjas (Pulitzer József 1917) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott, ahol éppen bemutatták a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait (Losonczi Áron, 2001) - magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt nem sikerült befejezni. 
        Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta, régimódi lévén, még kriptontöltésű lámpáját (Bródy Imre 1930), megivott egy pohár szódát (Jedlik Ányos 1940), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is, meg is találta a legutóbb Bécsben vásárolt Kalmopyrint (Richter Gedeon 1912). Az egész nap fáradozásait kipihenendő visszatért a bakelit lemezhez, és feltette a Kodály-módszer vívmányait világszerte elterjesztő (Kodály Zoltán 1929) Psalmus Hungaricust.