Az olajmaffia szálait is a szabadkőműves páholyokból mozgatják !!!

Az olajmaffia szálait is a szabadkőműves páholyokból mozgatják !!!

Megható katonanóta Trianon tragédiájáról 

Nincs már nekem puskám, az olasznak adtam, amikor a harcot könnyezve feladtam.
Katonagúnyámat az osztrák letépte, amért a két karom a határát védte, úgy fizetett érte. Katonagúnyámat az osztrák letépte, amért a két karom a határát védte, úgy fizetett érte.

Zokogástól hangos Duna-Tisza partja, kacagó ellenség osztozkodik rajta.
Suhog az őszi szél, Késmárk felett sírva, Nagy-Magyarországot most teszik a sírba, így volt ez megírva. Suhog az őszi szél, Késmárk felett sírva, Nagy-Magyarországot most teszik a sírba, így volt ez megírva.

Országjáró szellő könnyeink felissza, de senki se hozza a kedvünket vissza.
Bús, szomorú nóta terem aztán itten, az is úgy végződik, verje meg az Isten, verje meg az Isten! Bús, szomorú nóta terem aztán itten, az is úgy végződik, verje meg az Isten, verje meg az Isten!

Délibáb sem játszik, furulya se szólal, tele van az ország bitang árulóval.
Verje meg az Isten, ne szűnjön haragja, azt aki ezt tette, aki ezt akarta, aki így akarta. Verje meg az Isten, ne szűnjön haragja, azt aki ezt tette, aki ezt akarta, aki így akarta.

Lesz még nekem puskám, szurony is lesz rajta, újra felhangzik még: rajta, magyar, rajta!
Ellenség vérében szuronyom megmártom, így szerzem majd vissza szép Magyarországom, Nagy-Magyarországom! Ellenség vérében szuronyom megmártom, így szerzem majd vissza szép Magyarországom, Nagy-Magyarországom!
(Katonanóta 1920-ből) 

Ferenczi Krisztina: Orbán pókhálójában "pofa be, ez az egyetlen érvényes szabály" 
Farkas György 2015. 07. 20. 24.hu
"A pókháló mindenhová elér, a legkisebb településeket is befonja, és a közepén Orbán Viktor ül." Interjú készült Ferenczi Krisztinával halála előtt három nappal. 

Az oknyomozó újságíró másfél évtizeden át kutatta az Orbán-vagyon gyarapodását. A Népszabadságnak - halála előtt három nappal - arról beszélt, számított rá, hogy a Narancsbőr című könyve sikeres lesz, de arra nem, "hogy egy hét alatt 10 ezer példány elmegy belőle". Szerinte azt, hogy Orbán Viktor és környezetének vagyonosodása állammodell lett, nagyon kevesen és nagyon későn vették észre, pedig "ez az első számú probléma. 
Nagyon-nagyon régi célról és alaposan átgondolt stratégiáról van szó, amelynek a kiviteli tervei jórészt alighanem még Simicska Lajos briliáns agyában születhettek meg a kezdet kezdetén. Ez vált érezhetővé végre, talán már nemcsak nekünk, újságíróknak, hanem a közvélemény egy részének is". 
Ferenczi Krisztina azt tanácsolta az utána jövőknek, vizsgálják tovább, miként született meg "az Orbán-közeli kör" vagyona. Szerinte ugyanis lélektani pillanat lesz, amikor feketén-fehéren tisztázódik, mi a szerepük az Orbán-rendszerben, a pénz, a vagyon és a hatalom körforgásában. Mint mondta: egyszerre kívánja ezt a pillanatot az országnak, és félti is tőle. 
"Vajon belenyugszik-e majd Váradi András juhász gyermeke és a hasonló helyzetű emberek megye- és országszerte abba, hogy ki vannak semmizve Magyarországból? Akár lemondó legyintéssel is el lehet majd intézni: persze, így megy ez. Ugyanakkor olyan mértékben rendeződtek át a vagyoni viszonyok a szegények kárára, hogy az aligha marad valamiféle következmények nélkül." 
Szerinte a központosítás közvetlenül kapcsolódik Orbán Viktor vagyoni helyzetéhez. 
"A pókháló mindenhová elér, a legkisebb településeket is befonja, és a közepén Orbán Viktor ül. Nemcsak az általa kontrollált törvényhozás szolgál számtalan esetben személyes érdekeket, de a teljes fideszes politikai osztály és a közigazgatás is Orbán kegyeitől függ, helyben pedig a közmunkát is a polgármester adja, és ha nem vagy vele jóban, akkor éhen hal a családod. Ergo: pofa be, ez az egyetlen érvényes szabály." 
"Ezeken a helyeken, ezekben a helyzetekben semmilyen politikai jogok nem érvényesek. A »pofa be», a teljes kiszolgáltatottság a legfontosabb lépés az új jobbágyság és a cselédlakások Magyarországának visszatérése felé - a kádereknek és strómanoknak közben jut föld, megbízás vagy legalább trafik. Szépen kirajzolták mindezt a miniszterelnök vejének - egy huszonéves jogásznak - az egész országot átérő közvilágítási közbeszerzési sikerei. Az energetika újabban - minden szinten - nagyon érdekli Orbán körét." 
Ferenczi Krisztina szerint a folyamat különösen jól látszik Alcsúton és Felcsúton, ezt ő eléggé közelről követte. 
"A fociban is - amiről úgy tartjuk, hogy talán az egyetlen dolog, amit Orbán őszintén szeret - irdatlan pénzek mozognak, például általában is nehezen átlátható tevékenységű alapítványokon keresztül." 
Az oknyomozó újságíró az interjúban elárulta, hogy '89-ben nagyon szerette, amit Orbán mondott, de szerinte már akkor is ugyanolyan volt, mint most, csak ennek feltárása lett nehezebb. Amikor még az Orbán-bányákról írt, egy-egy cikke után ott álltak mellette a tv-stábok a terepen, még aznap este benne volt az ügy a híradókban. A 2012-es, az Atlatszo.hu-n közölt cikksorozata idején senki nem állt mellette, egyedül volt. Ha az RTL Klub már akkor aktivizálja magát és mellé áll, akkor nem nyert volna a Fidesz tavaly kétharmaddal. További részletek a Népszabadságban. 
Ferenczi Krisztina évekig színészként dolgozott, majd újságíró lett és könyveket is írt többek között az Orbán-család bányáiról. Méltósággal viselt, hosszan tartó, súlyos betegség után 65 évesen, múlt csütörtökön halt meg. 

Három nappal halála előtt üzent az Orbán-vagyonok után nyomozó újságíró – Hátborzongatóan érvényes minden szava

Ferenczi Krisztinával 2015-ben, három nappal halála előtt készített interjút a Népszabadság.

A tényfeltáró újságíró elmondta:

“állammodell lett ez a vagyonosodás”,

és hiba, hogy ezt későn vettük észre. Orbán gyarapodását ugyanis még az újságírók is sokadrangú kérdésként kezelték jó darabig.

Az újságíró kijelentette: a folyamat átgondolt, és valószínűleg az egész stratégia Simicska Lajos agyában született meg.

Ferenczi Krisztina azt a tanácsot adta kollégáinak: vizsgálják meg, hogyan született meg az Orbán-közeli kör, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és a többiek vagyona.

Ferenczi úgy vélte, Orbán Viktor sokáig marad még hatalmon, ám előbb-utóbb mindenki összerakja magában a képet:

“olyan mértékben rendeződtek át a vagyoni viszonyok a szegények kárára, hogy az aligha marad következmények nélkül.”

• figyelmeztetett.

Ferenczi Krisztina

Az újságíró óriási pókként jellemezte Orbánt, aki egy olyan pókháló közepén ül, ami a legkisebb településeket is magába foglalja.

Ferenczi Krisztina szerint a szocialistáknak is van része Orbán gát nélküli terjeszkedésében:

“nagy szerepe van mindebben egy immár nyílt titoknak, az évtizedes Puch–Simicska-összebútorozásnak: Orbán pontosan felmérte, hogy amit tervez, egyedül nem fogja tudni keresztülvinni: a szocialisták rövidlátása pedig romlottsággal is párosult.”

Az oknyomozó szerint Orbán már ’89-ben is ugyanaz a figura volt, megvoltak benne a mostani jellemvonások.

Zárásként pedig azt üzente a nagyvárosi értelmiségieknek, menjenek el vidékre, segítsék az információ terjesztését:

“A tájékozódás esélye és az öntudat teheti a legtöbbet a cseléd-Magyarország visszatérése ellen.”

– mondta Ferenczi Krisztina.

Oszd meg cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!

Botrány: Lekeverték az ATV élő műsorából Paul Lendvait, amikor ki akarta borítani a Lázár-ügy részleteit (+videó!)

Nyugati Fény · június 9., 01:35 · Politika

Lendvai sokat tud Lázár János titokzatos osztrák eurómilliárdos üzleti partneréről. Nem engedték neki elmondani.

Szürreális jelent zajlott az ATV-ben pénteken este. Az Egyenes Beszédvendége Paul Lendvai volt, a tekintélyes magyar származású újságíró, aki évtizedek óta osztrák lapokban elemzi a politikát.

Lendvai 1957 óta Bécsben él, döbbenetes alapossággal ismeri az osztrák politikát és gazdasági életet, így Lázár János legújabb botrányáról is tudott volna új információkat mondani (Lázár friss vagyonnyilatkozatából derült ki, hogy egy titokzatos osztrák eurómilliárdos üzlettársa lett).

Lendvai azonban épp csak belekezdett volna a kínos témába, amikor az ATV műsorvezetője viharsebességgel lekeverte őt az adásból.

Paul Lendvai ennyit tudott elmondani:

“Ez egy cabaret-ba illő jelenet, hogy a potenciálisan legveszélyesebb ember (Orbán) környezetében, Lázár János, most arról beszélnek, hogy ő milyen spekulációval hogyan társult be egy osztrák vállalatba. Véletlenül erről mindent tudok, mert az egyik legjobb barátom nagyapja volt ennek a vállalat tulajának az igazgatója…”

Itt a riporter félbeszakította és kikapcsolta az adásból az újságírót.

Videó:

.

A jobbik eset az, hogy lejárt a beszélgetésre szánt idő. Ez esetben “csak” egy súlyos szakmaiatlanság történt: épp akkor szakították meg az interjút, amikor az alany a személyes tudása okán valami exkluzív dolgot mondott volna el, ami abban a műsorban hangozhatott volna el először. Ilyenkor talán megérné 1-2 percet ráhúzni a beszélgetésre, a következő vendég idejének rovására.

A következtetések levonását az olvasókra bízzuk.

(A teljes beszélgetést itt találod.)

Add tovább cikkünket, hogy másokhoz is eljusson!

Kislánya előtt beszólt az anyuka egy koszos férfinak a boltban – A férfi válaszát már 163 ezren osztották meg

Az amerikai Andy Ross idén májusban munkából hazafelé menet beugrott egy boltba, ahol külsejével felkeltette egy kislány figyelmét.

Ross sejtette, hogy a lány azért bámulta őt ennyire, mert elég piszkos volt, hiszen egyenesen a munkahelyéről jött.

Amikor sorban álltak a kasszánál, a lány még mindig nem vette le a szemét Andyről. Amikor már kifelé mentek a boltból, az anyuka ezt mondta a 7 éves kislányának:

“Látod, ezért kell iskolába járnod!”

Ekkor a férfi nem bírta tovább, odament hozzájuk és megmondta nekik a magáét.

Andy Ross

“Először is, egy piszkos, de nagyon tanult ember vagyok. Nem csak érettségim, de főiskolai diplomám és egészségügyi végzettségem is van. A külsőm alapján azt feltételezni, hogy műveletlen vagyok, elég nagy tudatlanságra vall.”

Ross ezután elmondta, hogy büszke a tetoválásaira, mert ezek jelképezik azt a munkát, amit az országáért végzett katonai orvosként.

Később társtulajdonosa lett egy cégnek, amely a szabadban való túlélésre és vadászatra tanítja az embereket. Kipróbálta az irodai munkát is, de az nem jött be neki, így végül az építőiparban találta meg a helyét. Most már büszke arra, hogy részt vehet Amerika építésében, és minden egyes nap élvezi a munkáját.

“Szeretem a kétkezi és a szabadtéren végzett munkát. Ez azzal jár, hogy néha piszkos leszek. Jól keresek, így probléma nélkül tudok gondoskodni a családomról. Tehát a külsőm egyáltalán nem tükrözi az intelligenciaszintemet vagy azt, hogy mennyi ideig tanultam.”

Végül szép napot kívánt nekik, az anyát pedig megkérte, hogy a jövőben próbáljon meg ne előre ítélkezni az emberekről.

A férfi végül nyolc tanulságot fogalmazott meg a történtek után:

1. Ne ítélj első látásra!

2. Csináld és élvezd, amit szeretsz, így az sosem tűnik munkának.

3. A fizikai munka a legjobb, mert jól megfizethetik.

4. A tanulás fontos, de a felsőoktatás nem garantál semmit.

5. A tapasztalat, a kemény munka és az elhivatottság kell ahhoz, hogy sikeres karriered legyen.

6. Ne legyél s.ggfej szülő, aki s.ggfejt csinál a gyerekeiből!

7. Amikor valakit az intelligenciaszintje és a tanultsága alapján akarsz sértegetni, ne hagyd, hogy egy koszos ember kioktasson.

8. Szükségem van egy zuhanyra ?

Andy Ross a Facebookon is közzétette a történetét, amelyet már több mint 304 ezren kedveltek és 163 ezernél is többen osztottak meg.

A férfi eredeti bejegyzését itt találod:

.

(Szeretlek Magyarország nyomán)

Oszd meg, hogy másokhoz is eljusson!

Vér, könnyek, letépett herék a medencében

Véget ért a híres neves, csilliárdokból megrendezett vizes vb. Azt gondolnánk elülnek a hullámok, elnyugszik mindenki szépen magának, de nem: Akkora a zajongás és csörömpölés, mintha az úszás körül mindenki egyszerre rugdosná a szaros bádogbilijét a medence szélére, hogy aztán a tartalmát beleborítva igazi szarfürdővé váljon a sztori. Amiben már nem víztisztán átlátható kinek melyik sebe vérzik, és kié a letépett here, amit kihalászott a szűrő.

Bienerth Gusztáv monnyonle! Gyárfás csaló, hűtlen kezelő, amúgy meg egy kisstílű genyó!

Tépik, marják, harapják egymást egy ilyen rossznak nem mondható, de nem is túl eredményes hazai vb után. Az világos volt, hogy a FINA-nál erős emberként megmaradó Gyárfás nem hagyja ennyiben a dolgot, ahogy az is, Bienerth majd elharcolgat és megpróbálja elviselni a megaláztatást amíg tudja. Az úgynevezett szakma meg majd megint arra hajlik, mint a rohadt nád, amerről a szél fúj. Azzal meg, amivel tényleg kellene, megint nem foglalkozik senki.

Hogy mivel? Pl ezzel itt ni:

Balra Verrasztó Dávid Rióban, jobbra Budapesten. Bálnahájjal borzasztó égés az olimpián, úszó kinézettel gyönyörű ezüst itthon a vb-n. Elég kontrasztos különbség, ugye? Amiben nincs különbség az az, hogy "edzőbá" mindkét állapotért és eredményért megkapta a fizut függetlenül attól, hogy az elnököt éppen hogy hívták. Most meg megint azért lázadnak, hogy az aktuális elnökkel se'nem lehet együtt dolgozni, mert brühühü. Igen, ezek képesek dolgozásról beszélni úgy, hogy a hazai rendezésű csilliárdos vb-n kétszer felcsendülő magyar himnusz egy amerikai edzőnek - nerszótárban: migránsköcsög - köszönhető. Szóval, mókusmackók, csak ideje lenne eldönteni egyszer és mindenkorra, kivel is tudtok ti dolgozni, és menni kéne a picsába tenni a dolgotokat.

Mert ezt a huzakodást már baromira unjuk!

Orbán Ráhelnek a divat lehet az, ami Orbán Viktornak a foci

A magyar labdarúgás a beleölt állami százmilliárdok ellenére sem fejődött érdemben, a hazai bajnokságot mindössze Európa 36. legerősebb ligájaként tartják számon. Hiába épültek stadionok, alakultak akadémiák és hiába dől most is egyre nagyobb ütemben a tao-pénz, a nemzetközi porondon nem léteznek klubcsapataink. Pedig a futball Orbán Viktor kedvenc sportága, úgy tervezte, hogy a válogatott vb-résztvevő lesz, Nyugat-Európa bajnokságai pedig tele lesznek magyar sztárokkal, hacsak nem minden sztár a hazai bajnokságot erősíti majd.

A nagy szintugrás a terv a divatban is: az a cél, hogy Budapest legyen Európa, sőt a világ egyik highfashion-központja, Magyarországból pedig legyen egy fiatalos, modern prémiummárka. Ahogyan a futballba, úgy erre a területre is állami pénzt irányítottak, és az Orbán család egyik tagja kapta a lehetőséget, hogy saját elgondolásai alapján alakítson át egy egész iparágat. Mára Orbán Ráhel a magyar divat- és dizájnipar meghatározó alakja.

A múlt héten a HVG írta meg, hogy Orbán Ráhel ismeretségi köréből kerülnek ki azok a szakmai irányítók, aki elfoglalhatták az állami divat- és dizájnépítési struktúra frissen gründolt vezetői posztjait. Az is a napokban derült ki, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség 1,9 milliárd forintot kapott az országmárka kidolgozására.

Orbán Ráhel az Úton egy erősebb Európa felé című konferencián a budapesti Marriott szállóban
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Ez az összeg azonban csak töredéke annak, amit az utóbbi években már bele is forgattak a hazai divatipar fejlesztésébe, és minden valószínűség szerint nem is ez lesz az utolsó tétel a sorban.

A magyar márkák körül az elmúlt években annyi pénzt égettek el, hogy ha valaki komolyan vissza akarná termeltetni piaci szereplőkkel, 300 év sem lenne elég rá

– ironizált a 24.hu-nak a budapesti divatszakma egyik régi ismerője. Szerinte a világhódításra kijelölt iparág valójában néhány kis forgalmú belvárosi cégből áll csupán, amely mostantól saját tehetsége helyett az államtól reméli majd, hogy végre sikerül piacot szereznie a termékeinek.

New Yorkban tesznek rá, hogy ki mennyire van jóban a miniszterelnök lányával, folyamatos piaci jelenlét, valós teljesítmény és eszméletlen tőke nélkül ebben a világban nem lehet áttörést elérni

– mondta forrásunk.

Nem ment külső pénzügyi segítség nélkül a magyar piac nagy kivételeként emlegetett Nanushka International Zrt.-nek sem. A Sándor Szandra nevével fémjelzett márkáról a női lapok már hosszabb ideje úgy emlékeznek meg, mint amelyik megcsinálta az igazi nagy dobást: rendszeresen viselik ruháit a trenddiktáló hírességek, és a Net-a-Porteren lehet rendelni a kollekcióból. A Nanushkára ráadásul az amerikai Forbes magazin is felfigyelt. A magyar divat egyik zászlóshajójának bevétele a korábbi, 2015-ös rekordévében közelítette meg először az 500 millió forintot, a forgalom 2016-ban a külföldi sajtómegjelenések ellenére is visszaesett 330 millióra, tavaly azonban kilőtt 700 millió fölötti teljesítménnyel.

Sándor Szandra divattervező, a Nanushka tervező-ügyvezetője megköszöni a Jövő ígérete díjat, amelyet az Ernst And Young Tanácsadó Kft. által felkért független bírálóbizottság döntése alapján adták át 2009 januárjában
(Fotó: Földi Imre / MTI)

2012-ben egy magánbefektető, a korábbi pénzügyminiszter Oszkó Péter irányította Portfolion 2,5 millió euróval szállt be az akkoriban még menő startupként számon tartott Nanushkába. Oszkó, aki a deal bejelentésekor járt életében először kifutós divatbemutatón, azt állította, teljesen átvilágították a márkát, és feltétel volt az eladások folyamatos növelése. Ez ment is egy darabig, de aztán kisiklott a sikervonat, a Portfolion pedig megijedt, amikor újból visszaestek az eladások. Oszkó elmondása szerint a befektető diszkontáron eladta a teljes követelését Nanushkáéknak. A márka azóta újabb külső befektető bevonásával működik: 2016 végén az Eximbank 300 millió forinttal lépett be a divatcégbe, de az továbbra is vastagon, sőt egyre vastagabban veszteséges.

Szinte külön támogatási kategória képződött Zoób Kati körül. Ismert történet a divattervezőről, hogy a Lévai Anikó által is felkarolt projektjét állami céggel finanszíroztatták meg, majd amikor nem jött be, a veszteséget is a cégnek kellett állnia. De hatalmas állami forrást kapott a tervező például a vizes világbajnokság idején is, amikor a milliárdokat felemésztő megnyitó keretében Balatonfüreden is Zoób-bemutatót tartottak 150 modell felvonultatásával.

Zoób Kati divattervező a budapesti Attitude üzletben
(Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI)

A piac többi szereplője általában jóval kisebb léptékű eladásokat produkál, de ebben a körben is általánosan elfogadott nézet, hogy tőkebevonás nélkül nem valósulhat meg semmilyen kiugrás. A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. például két kreatívipari portfóliócégnek, Konsánszky Dóra KONSANSZKY, valamint Áron Eszter ÁERON márkájának adott nagyobb pénzügyi injekciót az utóbbi években.

Az állami milliárdok belépése azonban teljesen összekuszálhatja az eddig sem teljesen tiszta játékszabályokat. Különösen azért, mert már vannak olyanok a pályán, akik mindkét oldalon játszhatnak.

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) Divatipari Marketing Igazgatóságán Orbán Ráhel és a miniszterelnök családjának személyes jó ismerőse, Bata-Jakab Zsófia kapta meg az igazgatói posztot. A környezetébe két, magáncéget működtető nő is felbukkant. Forintos-Szűcs Anita, a Maison Marquise és Abodi Dóra, az ABODI tervezője és art directora állandó szereplői lettek az ügynökség divatügyi megmozdulásainak.

Azt, hogy az MTÜ lesz az új iparági stratégia legyártásának központja, már hosszabb ideje lehetett tudni. Az ügynökség decemberben #hellodivat Divatipari Stratégiai Napot is szervezett, még mielőtt Rogán Antal (aki az új kormány megalakulásával a turizmus felügyeletét is megkapta, noha az semmilyen módon nem illeszkedik tárcája, a Miniszterelnöki Kabinet portfóliójába) februárban hivatalosan közölte volna, hogy a kormány átveszi a szakmai koordinációt és stratégiát dolgoz ki divat- és designiparban, illetve támogatja a terv létrehozását.

Fotó: Bielik István / 24.hu

A 24.hu megkérdezte az MTÜ-t, hogy hogy áll a fél éve beharangozott mű, milyen formátumban és mikor jelenik meg a dokumentum. A válasz ez volt:

Magyarország történetében először, átfogó, a magyar divatipar minden területét érintő divat-, és designipari fejlesztési stratégiát dolgoz ki a Magyar Turisztikai Ügynökség. Az 5 évre szóló koncepció kialakítása, a divatipar területén dolgozó szakemberek bevonásával jelenleg is zajlik.

Az általunk megkérdezett érintettek közül többen azt mondták, szerintük a divatstratégia „ablakon kidobott pénz” lesz. Attól tartanak, hogy most sem azokat a külföldi eladásokat ténylegesen akadályozó gyakorlati kérdéseket fogják vele „megoldani”, mint például az áfa-visszaigénylés, ami rendszerint hónapokig tartó küzdelem a NAV és a divatcégek között.

Az általunk megkérdezettek többsége úgy vélekedett, hogy az állami cégben jelenleg nincsenek jó szakemberek, nincsenek olyan salesesek, marketingesek, brand managerek, akik értik a divatszakmát, a tanácsadóik pedig nem érdekeltek a teljes divatipar segítésében, hanem a saját márkájukat nyomják.

Az iparág fejlődésének a legnagyobb akadálya pedig az, hogy a high fashionnek piaca sincs a fast fashion és a Kínában gyártott ruhák mellett Magyarországon. A médiában szereplő politikusfeleségek, celebek valójában nem jelentenek elegendő vásárlóerőt, nem igazán nő a belföldi forgalom, ezért szinte mindenki a csőd szélén lavíroz.

A külföldi piacok meghódításához állandó jelenlét kell az expókon, kiállításokon, fashion show-kon, csakhogy egy kiállítási stand bérleti díja 4-5 ezer eurónál indul. Eddig viszont úgy tűnik, az igazán menő szakmai kiállítások helyett protokollrendezvényekre szórják a pénzt. Eddig egyébként a Magyar Kereskedőháznál lehetett pályázni a külföldi megjelenésekre. Azt mondják, az idén ez is az MTÜ-höz kerül, így az egész pályázati büdzsét az Orbán Ráhel baráti köréhez tartozó Bata-Jakab Zsófiáék osztják majd szét.

Kiemelt képünkön Egy modell Zoób Kati ruháját mutatja be az Elle Fashion Show nyitónapján a budapesti Millenárison 2013. márciusában. Fotó: Mohai Balázs / MTI

Mészáros Lőrinc a vejével együtt nyert el egy 23 milliárd forintos állami vasútépítést

A Balaton déli partja után az északin is a fénysebességgel gazdagodó felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrincújíthatja fel a vasutat. Legújabban a Szabadbattyán-Balatonfüred vonalszakasz munkálatait nyerte el 23,05 milliárd forintos ajánlattal, de nem egyedül, hanem a vejével, Homlok Zsolttal konzorciumban. Ez derül ki az ajánlatok elbírálása után készült összegzésből. Mészáros cége, az R-Kord Kft. mellett a Vasútvillamosító Kft. a tagja a nyertes konzorciumnak. Az R-Kord Mészáros egyik központi cége, eddig is hasított, tavaly megduplázta az árbevételét. A Vasútvill a klán újabb szerzeményei közé tartozik, Homlok Zsolt egy prágai cégen, Rafinanz Promotion s.r.o. nevű társaságon keresztül cserkészte be.

Mészáros veje Prágán keresztül szállt be a klán vasúti cégszerzésébe

Egy cseh társaságban szerzett 75 százalékos részt Homlok Zsolt. Ezzel is a Mészáros-birodalom gyarapodott.

Az már eddig is világos volt, hogy Homlok Zsolt nem véletlenül veselkedett neki a vasúti biznisznek, de az csak most látható, hogy apósához hasonló tempóban húzza be a megrendeléseket. A Vasútvillben tavaly júliusban jelent meg közvetett tulajdonosként, és nemsokára jött a hír, hogy egy másik érdekeltsége, a 2016 novemberében alapított Homlok Zrt. megszerezte az első milliárdos megrendelését.

Tavaly év végén nyert egy 5,5 milliárdos munkát a MÁV Zrt.-től, a kisvárdai vasútállomás és környezete fejlesztésének második ütemét. Igaz, nem egyedül viszi a pénzt, hanem a Penta Industry Kft.-vel társulva hirdették győztesnek. Alvállalkozóként pedig bevonták az após cégét, az R-Kord Kft.-ét, és persze Vasútvillamosító Kft.-t is.

Nos, a Homlok Zrt.-nek is jut munka az észak-balatoni projektben, az egyik alvállalkozóként vették be. Közreműködik még az Uvaterv Zrt., a Strabag Vasútépítő Kft., a szegedi ZHB Erősáramú Kft., valamint a Vasútépítők Pályatervező, kivitelező és Iparvágányfenntartó Kft. (Utóbbi győri cég a német Wiebe leányvállalata, és azzal került néhány éve a hírekbe, hogy egyedüliként úszta meg az eddigi legnagyobb, 7 milliárd forintos büntetéssel zárult magyarországi vasúti kartellügyet. A cég ügyvezetője akkoriban Szijjártó István volt, a jelenlegi külügyminiszter, akkori kormányszóvivő Szijjártó Péter édesapja.)

Pályázott Homlok volt munkaadója is

Három ajánlat érkezett a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által januárban kiírt felhívására a Szabadbattyán-Balatonfüred vonalszakasz munkálataira. Elég közel estek egymáshoz az ajánlatok: Homlok Zsolt egykori munkaadója, a Switelsky Vasúttechnika Kft. 23,115 milliárdért, a Dömper Kft.-Subterra-Raab Kft. 23,093 milliárdért ajánlkozott. Utóbbinál mindössze 43 millió forinttal olcsóbb a Mészáros-klán vállalási ára. A feladat villamos üzem kiépítése, állomások részleges akadálymentesítése, felsővezeték építési, vasútépítési és kiegészítő építési munkáinak tervezése és kivitelezése. Egyes szakaszokon vágány és kitérőcserére kerül sor, négy állomást átépítenek, magasperont alakítanak ki, valamint átépítik a közúti és gyalogos átjárókat. A kiírás szerint a beruházásnak 2020 júliusáig el kell készülnie.

Kiemelt kép: Máthé Zoltán / MTI 

Kiderült, Orbán Gáspár is egy Soros-intézmény kurzusán tanult

Azt eddig is tudtuk, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Áder János köztársasági elnök legidősebb lánya olyan felsőoktatási intézménybe jár külföldön, ami a CEU-hoz hasonló konstrukció szerint működik.

Most a 444 olvasói küldték el a Bibó Szakkolégium weboldalának egyik linkjét, ami a szakkollégisták szakmai tevékenységét mutatja be. A joghallgató Orbán Gáspárnál többek között ez szerepel:

Főbb kurzusok: Alkotmányjogi érveléstechnika, Korrupcióellenes kurzus – Transparency International

A Transparency International nevű korrupcióellenes szervezet a kormány által ellehetetleníteni kívánt civil szervezetek egyike, amit azért akarnak kicsinálni, mert Soros György is támogatja. Az ügyben szerdán délután lesz népesnek ígérkező tüntetés a Hősök terén.

FELHÁBORÍTÓ! Völner Pál államtitkár szerint elenyésző a kilakoltatások száma!

Mintmár korábban beszámoltunk arról, hogy 2018 Április 30-án lejárt a meghosszabbított, téli kilakoltatási moratórium óta kicsivel több mint két hét alatt 234 családot rakott az utcára a Fidesz kormány! Június 1-én mért adatok szerint amit a Város Mindenkié aktivistái hoztak nyílvánosságra ez a szám már közel 600 családot érint, azaz közel 600 család került földönfutóvá 1 hónap alatt, és ez a szám egyre jobban növekszik napról-napra.

Az elmúlt években általában 3-4 ezer család került utcára a moratórium lejártakor, többségében bedőlt jelzáloghiteles adósok. A szakértők szerint idén 35-38 ezer kilakoltatásra kell számítani, ami közel 100-120 ezer ember lakhatási válságát idézheti elő.

A ma délutáni parlamenti ülésen Völner Pál fideszes igazságügyi államtitkár Demeter Márta LMP-s országgyűlési képviselő kérdésére, hogy:

“MIKOR HAJLANDÓ A KORMÁNY EZEKEN AZ EMBEREKEN SEGÍTENI, MILYEN SEGÍTSÉGET FOGNAK NYÚJTANI ÉS MILYEN LAKHATÁST KÍVÁNNAK BIZTOSÍTANI A KILAKOLTATOTT VAGY KILAKOLTATÁS ELŐTT ÁLLÓKNAK?”

Nincs vége a lakáskálváriának: tízezreket fenyeget a kilakoltatás

E.F.KÖVETÉS

2018.05.06. 08:49 MÓDOSÍTVA: 2018-05-06 11:34:00

FRISSEBB (1)

• A két Bihari utcai tömb maga a no-go zóna

Májussal vége lett a meghosszabbított kilakoltatási moratóriumnak is, ezért újra családok ezreit fenyegeti az utcára kerülés. Közülük a legnagyobb csoportot továbbra is az egykori devizahiteleseknek az a része jelenti, akiken nem segítettek az állami mentőövek. Ők még mindig több tízezren vannak annak ellenére, hogy bankok számára sokuk már eltűnt a rendszerből. De nem csak a bukott hitelesek tarthatnak a kilakoltatástól, budapesti önkormányzati szociális bérházból is hontalanná válhatnak családok egyik napról a másikra.

AVMAz MNB tavasszal publikált adatai szerint jelentős a javulás a kereskedelmi bankok nem teljesítő hitelei terén, tavaly év végén 2010 óta nem látott mélypontra süllyedt a lakosság 90 napnál hosszabb ideje késedelmes hiteltartozása. Számszerűsítve ez 408 milliárd forintot jelent, ami 67 százalékkal kevesebb, mint a 2014-es csúcs, tehát a bankok örülhetnek, hiszen jelentősen kevesebb rossz hitel fenyegeti a stabilitásukat.   

 A BAJBA JUTOTT HITELESEK PROBLÉMÁJA VISZONT NEM OLDÓDOTT MEG EZZEL.

A probléma maradt, csak nem a bankoknál

A Portfolio korábbi becslése szerint ugyanis a csökkenés 40 százalékát a követeléskezelőknek eladott tartozások, 12 százalékát pedig a Nemzeti Eszközkezelőnek átadott lakások fejében leírt összeg teszik ki, tehát csak az esetek töredékében történt meg a törlesztés. (És ahol megtörtént, ott is előfordulhat, hogy csak az ingatlan eladásával sikerült, ami szintén egy családi tragédiát jelenthet. Az MNB adatai szerint 2014 és 2017 között 7803 lakást adtak el önszántukból az adósok, részben valószínűleg hiteltörlesztés miatt.)

A szociális kockázatot hordozó problémás jelzáloghitel-állomány tehát még mindig az ábrán is látható 1000 milliárd forint környékén mozog. A lakhatási fenyegetettség szempontjából csak ez az adat fontos, azonban a hitelekkel kapcsolatos teljesebb képhez még érdemes hozzávenni a Központi Hitelinformációs Rendszer adatait az összes késedelmes hiteltől.

Eszerint tavaly év végén közel 1,6 millió mulasztás volt (ebben benne van az összes késedelmes lakás-, gépjármű- és szabad felhasználású hitel), ami némi csökkenést jelent a 2014-es csúcshoz képest, de még mindig rengeteg. Az 1,6 milliós szám alapján valószínűsíthetjük, hogy

LEGALÁBB EGYMILLIÓ MAGYARNAK VAN VALAMILYEN HITELE, AMIT NEM TUD RENDESEN TÖRLESZTENI.

Az MNB adatai szerint az összes lakossági hitel 7,5 százaléka tartozik a legalább 3 hónapja nem fizető kategóriába, az autóra felvett, és a szabad felhasználású hiteleknél a legrosszabb az arány. 

Felpöröghetnek a végrehajtások

Hogy a követeléskezelőkhöz átkerült 40 százaléknyi adósságot milyen módszerekkel, ütemezéssel hajtják be, és az eredetileg felvett összeghez képest mennyit kell kifizetni végül, az változó, a vége lehet win-win szcenárió is, amikor mind a bank, mind a tartozást megvásárló cég, mind az adós jól jár, ez azonban eseti alkukon múlik.

KAPCSOLÓDÓ

Hatalmasat kaszálnak a rossz hiteleken a követeléskezelők

De ezzel akár a bajba jutott ügyfelek is jól járhatnak. A bankok tömegesen szabadulnak a rossz hitelektől.

A Nemzeti Eszközkezelő (NET) 32 ezer ingatlant vett át a létrehozása óta eltelt 5 évben, ebből 6,3 ezret tavaly. A 35 ezres keretnél jóval nagyobb igény mutatkozna az adósok részéről a NET beavatkozására, tavaly fel is röppent, hogy bővíthetik a keretet, de mostanáig csak 36 ezerretolták ki 2018 végéig.

Nem csak az eszközkezelő pörgött fel a közelmúltban: egészen 2017-ig csak néhány száz kényszerértékesítés jutott egy évre,

TAVALY AZONBAN BRUTÁLISAN MEGUGROTT A PÉNZINTÉZETEK ÁLTAL ELADOTT INGATLANOK SZÁMA, TÖBB MINT 2300 LAKÁS KERÜLT ÍGY A PIACRA

a jegybank statisztikái szerint. Ez az elmúlt 5 év során kényszerértékesített ingatlanoknak több mint a fele, amiből az látszik, hogy a vonatkozó törvény tavalyi szigorítása nem váltotta be a kormányzat által kommunikált célt, és lendületet vettek a végrehajtások. 

Az Igazságügy Minisztérium tavaly ősszel úgy becsülte, hogy több mint 30 ezer lakás vagy ház esetében fordulhat elő, hogy sikeres árverés után kiteszik a lakókat, ha önként nem költöznek el. Már ez is rettenetesen magas szám, de a valóság még rosszabb lehet, a késedelmes jelzáloghitelek száma ugyanis tavaly 120 ezer körül volt, és nincs okunk feltételezni, hogy érdemben változott volna a helyzet azóta. Szerdai hír, hogy a helyzet megoldásaként a KDNP-s Harrach Péter belengette, hogy egyesek könnyített törlesztőrészleteket kaphatnak valamilyen formában.

Szociális bérlakásból is kirakhatnak

De nem csak bukott hitellel lehet utcára kerülni Magyarországon, hanem például úgy is, ha valaki önkormányzati lakásban lakik, amit lebontanak a feje fölül. Májustól pont ez fenyegeti a kőbányai Bihari utca szociális bérházának lakóit, akiknek nagy részével kapcsolatban még mindig nem világos, hova költöztetné át őket az önkormányzat.

Egy kilakoltatásra váró nő kőbányai lakásuk teraszán 2013. május 2-án.

Fotó: Koszticsák Szilárd

A Bihari utcai szociális bérház lakásait néhány éve újították fel 600 millió forintból, ám ekkor a leromlott állapotú épület szerkezetéhez nem nyúltak hozzá (a rekonstrukcióra kiírt közbeszerzésről időközben kiderült, hogy bűncselekménygyanús volt), az pedig mostanra megroggyant.

Az önkormányzat életveszélyesnek nyilvánította a házat, és most kiköltözteti a bérlőket, elvileg akinek nincs tartozása, az kap normális cserelakást, de többen jelezték, hogy bár nincs hátralékuk, utcára kerülhetnek. A 444 riportja szerint például akad a házban olyan hátralékkal nem rendelkező kisgyerekes anya, akinek még rosszabb állapotú házban ajánlottak cserelakást, ezért nem fogadta el, azóta jogcím nélküli lakónak számít és dupla bérleti díjat kell fizetnie.

A Bihari utcaiak egyébként nem szívesen költöznek el máshova, beszámolóik szerint a házban a helyzethez képest jó körülmények jöttek létre, ráadásul többen úgy költöztek be, hogy vállalták a kapott lakás belső felújítását, így tetemes energiát és pénzt fordítottak a bérleményre. 

Információink szerint a moratórium lejártával rögtön megkezdték a kilakoltatási végzések postázását a Bihari utcába. A házban lakóknak a lakhatási jogokkal foglalkozó Utcajogász csoport, és a Város Mindenkié aktivistái próbálnak segítséget nyújtani, az AVM-től úgy tudjuk, van olyan, aki már meg is kapta a végzését, de az érvénytelen volt formai hiba miatt, ezzel most nyertek egy kis időt az első kilakoltatásig.

Borítókép: A Város Mindenkié csoport aktivistája áll egy A lakás több mint árucikk feliratú transzparens mellett egy a IX. kerületi Koppány utcában található épület egyik lakásában, ahol a szervezet aktivistái élőlánccal tiltakoztak egy ferencvárosi család elhelyezés nélküli kilakoltatása ellen. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI.

A NAGY "DEVIZA"-CSALÁS. ÉRTHETŐEN ÉS ÁTLÁTHATÓAN

• 
• 
• 
• 

Érthetően és átláthatóan a valóságról!

Kérek mindenkit, hogy minden lehetséges módon terjessze: megosztással, Email mellékletként; a linkjét továbbküldve!

Keresek FORDÍTÓI segítséget ahhoz, hogy németül, franciául, spanyolul, oroszul a szöveg – aláírást megcsinálhassuk! Az angol fordításra sevaster barátunkat kérem fel, mert ő hihetetlenül sokat segített már eddig is.

Nézzétek, és adjátok tovább!  Menyhért Péter

A nagy csalás! Üzenet Neked! Feladó Menyhért Péte

https://www.youtube.com/watch?v=zzx1l-EOnj0

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre:http://www.civilkontroll.com/newsletter/

7 évvel emelkedhet Magyarországon a nyugdíjkorhatár, ha így csökken a munkaerő

Míg 1980-ban még húsz 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, a következő 35 évre vonatkozó becslés szerint már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra az OECD országokban. Ha a foglalkoztatottság nem nő érdemben, az elöregedés jelentősen visszavetheti a nyugdíjas kori életszínvonalat. Egy friss tanulmány szerint a nyugdíjkorhatár emelése megoldást jelenthet, Magyarországon például 2050-ig a korhatár további 7 évvel történő kitolása, de önmagában a korhatár-emelés kevés: jelentős változásra van szükség a munkaerőpiacon, például a nők munkaerő-piaci aktivitásának növelésével, különben marad a magasabb nyugdíjjárulék, magasabb adók és egy folyamatosan deficites nyugdíjköltségvetés.

Portfolio Tanácsadó Központ - A jövő lehetőségei itt kezdődnek. Vagyon - profi megoldások

Egy friss, a társadalom elöregedéséről és a munkaerőhiány közti kapcsolatról szóló elemzésben a szerzők arra mutatnak rá, hogy a társadalom elöregedése egy gyorsuló, hosszú távú folyamat. Ha ezt az időskori függőségi rátával szemléltetjük (a 65 évesek vagy a felettiek aránya a dolgozó, 20-64 közöttiekre vetítve), akkor azt látni, hogy az OECD országok átlagában 1980-ban még 20 65 éves vagy a feletti korú jutott 100 aktív korúra, ez az arány 2015-re már 40%-kal emelkedett, tehát 28 időskorú jutott 100 aktív korúra.

A következő 35 évre vonatkozó becslés szerint pedig már 53 időskorú jut 100 dolgozó korúra, ami további 90%-os növekedés.

A lenti ábra az időskori függőségi ráta mellett a teljes függőségi rátát is mutatja, ami a szerzők szerint azért lehet relevánsabb mutató, mert azokat a fiatalokat is magába foglalja, akik még nem dolgoznak. Mindez jobban szemlélteti a demográfia hatását az egy főre eső GDP-re (a teljes függőségi ráta tehát a 20 éves vagy annál fiatalabb, illetve a 65 éves vagy annál öregebbek arányát mutatja az aktív korúakhoz képest). 

Annak ellenére, hogy az időskori függőségi rátában volt egy emelkedés, a teljes függőségi ráta az OECD-ben az 1980-ban mért 0,8-ról 0,65-re csökkent 2015-re. Ennek egyik fő oka az 1990-es években a termékenységben látott erőteljes visszaesés, ami a 20 évesek vagy annál fiatalabbak számának relatív csökkenését eredményezte. A tanulmány szerzői szerint a 100 aktív korúra jutó fiatalok száma a következő évtizedekben valamelyest stabilan megmarad a 40-nél, hacsak a termékenységben nem történik valami jelentős változás, ami a teljes függőségi ráta drasztikus emelkedését okozhatja.

Ha a foglalkoztatottság, ezen belül is az időskorúak foglalkoztatottsága nem emelkedik, akkor ezek a demográfiai irányok ceteris paribus (minden más változatlansága esetén) jelentősen visszavethetik a nyugdíjas kori életszínvonalat.

A nyugdíjkorhatár-emelés lenne a megoldás?

A fenti társadalmi kihívásokra a kormányok egy része a nyugdíjkorhatár megemelésével válaszolt, így a tanulmány szerzői utánajártak annak is, hogy önmagában a nyugdíjkorhatár emelése meg tudja-e oldani a munkaerőhiányt az OECD-s és EU-s gazdaságokban, és ha igen, hány évvel kellene megemelni a határt ahhoz (referenciaértékként a 65 évet használva), hogy stabil függőségi rátákat lehessen fenntartani a jövőben.

Kiszámolták, hogy 1980 és 2015 között mennyivel kellett volna emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függési rátát annak 1980-as szintjén tartsák meg. Ha a 65 év a kiinduló szint, akkor a szerzők szerint a vizsgált 35 évben az OECD országokban átlagban 3,4 évnyi korhatár-emelésre lett volna szükség. Ugyanebben a vizsgált időszakban a 65. életévtől a várható élettartam 4,4 évvel emelkedett, tehát ennek a háromnegyedével megemelni a nyugdíjkorhatárt már elég lett volna ahhoz, hogy az időskori függési ráta ne emelkedjen. Ezzel ellentétben a teljes függőségi rátát akkor lehetett volna a vizsgált időszakban stabilizálni az 1980-as szinten, ha a nyugdíjkorhatárt 4,5 évvel csökkentik, tehát 2015-re 60,5 év lett volna az OECD országok átlagában.

Csakhogy a szakértők szerint ezek a számok jelentősen változnak majd a következő 35 évben az OECD országokban. A lenti ábra szerint a 65. életévtől várható élettartam valamelyest lassabb ütemben nő majd, mint a múltban, mellyel így viszont ahhoz, hogy 2015 és 2050 között stabilizálni lehessen az időskori függőségi rátát, már egy 8,4 évnyi nyugdíjkorhatár-emelésre lenne szükség. Ha a fiatalok aktív korúakhoz képesti állandó számával kalkulálunk, akkor valamelyest kisebb, de még így is 6,2 évnyi korhatáremelésre lenne szükség a stabil ráta fenntartásához.

Csakhogy az OECD országokban eddig bevezetett korhatáremelések átlagban csak 1,5 éves emelést mutatnak 2050-re, ez pedig nem elég ahhoz, hogy a modell szerinti időkori függőségi rátát állandó szinten lehessen tartani.

Magyarországon nagyjából 7 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt

Országfüggő, hogy hol mekkora korhatáremelésre lenne szükség ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta fenntartható legyen. 

• Finnországban és Svédországban például ehhez 4,5 évvel kellene megemelni a nyugdíjkorhatárt, míg
• Chilében, Mexikóban vagy Spanyolországban már 11,5 évvel.
• Dél-Koreában a társadalom meglehetősen gyors ütemű elöregedése miatt már 15,5 évnyi emelésre lenne szükség, és
• Dánia az egyetlen a vizsgált országok között, ahol a már bevezetett korhatár-emelési lépések meghaladják azt, amire szükség lenne az időskori függőségi ráta stabilizálásához.
  

A lenti ábrából kiderül, hogy Magyarországon az alapnak vett 65 éves szintről nagyjából 7 évvel, tehát 72 évre kellene emelni a nyugdíjkorhatárt ahhoz, hogy az időskori függőségi ráta 2015 és 2050 között stabilizálódjon.

Tartós deficit jöhet a nyugdíjpénzekben, hacsak nem nő a foglalkoztatottság

Azok a döntéshozók, akik szeretnének egy megfelelő jövedelmi szintet fenntartani a nyugdíjas éveikben lévőknek is, jelentős pénzügyi nyomással szembesülnek majd. Az effektív időskori támogatottsági ráta (az aktív korúak aránya a nyugdíjba vonultakhoz képest) az inverze az effektív időskori függőségi rátának.

Egy felosztó-kiróvó nyugdíjrendszerben (mint amilyen a magyar is), egy százaléknyi csökkenés az időskori eltartottsági rátában 1%-os nyugdíjcsökkenést eredményez az átlagbérhez képest, vagy 1%-knyi emelést a nyugdíj-hozzájárulásban. Mindezek miatt a szerzők szerint csak úgy lehet elkerülni a társadalom elöregedése mellett a nyugdíjak csökkenését, ha 

• ha magasabb nyugdíjhozzájárulást fizetünk,
• magasabb a foglalkoztatottság, például a nyugdíjkorhatár kitolásával vagy a nők munkapiaci aktivitásának növelésével, illetve
• a nyugdíjbüdzsében beáll egy pénzügyi deficit, aminek fedezetét adókkal lehet majd pótolni.
  

Ehhez képest a befizetések által meghatározott (defined contribution) nyugdíjrendszerekben a befizetések mellett a jövőbeni nyugdíj összege a felhalmozott vagyonon elért hozamtól is függ. Ezek a hozamok ugyanakkor nagyban függnek azoknak a gazdaságoknak a teljesítményétől és termelékenységétől, ahová befektették a vagyont.

Ha csak az elmúlt 35 évet nézzük, az időskori támogatottsági ráta (az aktív korúak aránya a nyugdíjba vonultakhoz képest; tehát az inverze az effektív időskori függőségi rátának) kicsivel több mint 25%-kal csökkent az OECD országok átlagában. Mindez pénzügyi instabilitást és magasabb nyugdíjkiadásokat eredményezett, ami magasabb nyugdíj-hozzájárulási rátákban csapódott le. Az állami nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya 1990 óta átlagosan több mint 40%-kal emelkedett.

Ha elképzelünk egy olyan átlagos aktív korút, aki 40 évet megszakítások nélkül végigdolgozott és csak annyi a különbség, hogy 2056-ban vagy 2016-ban megy nyugdíjba, akkor az Európai Bizottság becslése szerint ezekkel a paraméterekkel a frissen nyugdíjba vonuló 2056-ban 10%-kal kisebb nyugdíjra számíthat, mint 2016-ban. Mindeközben a demográfiai időskori támogatottsági ráta ugyanezen időszak alatt mintegy 50%-kal esik vissza,és csak kevés esély van arra, hogy a nyugdíjhozzájárulások növelésével vagy adóemeléssel lehessen a kieső nyugdíjat pótolni az országok többségében.

Mi a konklúzió? Ha a foglalkoztatottsági ráta nem nő érdemben, nagy lesz a nyomás a nyugdíjbevételeken. Az öregedő társadalmakban ezért kulcskérdés lesz, hogyan tudják növelni a foglalkoztatottságot, ha meg akarják őrizni a nyugdíjak jelenlegi szintjét.

Címlapkép: MTI/Bizományosi, Jászai Csaba

2018 a családok éve lesz

A kormány tovább emeli a családi adókedvezmény mértékét, ennek "középpontjába a kétgyermekes családokat állítják" - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök.

Kiemelte: a kormány döntése szerint a jelzáloghitellel rendelkező családok a harmadik és további gyermekek esetén egy-egy millió forintot leírhatnak a tartozásukból, az állam át fogja tőlük vállalni.
A kormányfő hangsúlyozta: 2018 a családok éve lesz.
A program részeként a diákhitel-tartozással rendelkező fiatal nőknek két gyermek esetén a tartozás 50 százalékát, három vagy több gyermek esetén a teljes adósságot elengedik – ismertette. Azt is bejelentette, hogy a diplomás gyed időtartamát kitolják egy évvel, így a gyermek kétéves koráig meghosszabbodik az egyetemisták esetében is.
Fotó: Árvai Károly
Orbán Viktor közölte: “soha nem látott” bölcsődefejlesztésekbe kezdenek; mindenhol, ahol családok élnek, bölcsődét építenek, illetve ha kell, felújítják a meglévőket.
Bejelentette: a külföldön tartózkodó vagy ott élő magyarok előtt is “óvatosan” megnyitják a családtámogatási rendszert, jövőre már ők is kaphatnak a gyermek születése után anyasági támogatást, és az egész Kárpát-medencében jegyezhetnek babakötvényt is.
A kormányfő elmondta: Kopp Mária szellemiségét “ideidézve” kutatóintézetet hoznak létre, hogy a családok segítésére, a családpolitika filozófiai megalapozásához, az európai és a világhelyzet megértéséhez megfelelő intellektuális muníció álljon rendelkezésre.
A miniszterelnök kiemelte: az európai népesedési fordulathoz szükséges szellemi muníció, tudás már rendelkezésre áll. Ma Európában inkább a jó példa, a jó és bátor kormányzati gyakorlat hiányzik, és ma Magyarország ilyet mutatva szeretne hozzájárulni Európa sikeréhez.

Kifejtette: 2030-ra 2,1 százalékra kell emelni Magyarországon a születési rátát, a természetes reprodukció helyreállítása nem egy a nemzeti ügyek közül, hanem “a nemzeti ügy”, nem egy európai ügy, hanem “ez az európai ügy”.
Hangsúlyozta: népesedési fordulatra van szükség, minél több gyermeknek kell születnie, mert ha van gyermek, van jövő. Felidézte: kevesebb mint negyven év alatt Magyarországon “elfogyott” csaknem egymillió ember. Ez több, mint a második világháború alatt elszenvedett teljes emberveszteségünk – hívta fel a figyelmet.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Európában politikai-szellemi fordulat zajlik, az emberek fellázadtak, változásokat kényszerítettek ki a bevándorláspolitikában, de “az ostromlott” Európa csak “egy szusszanásnyi időt” kapott, hogy felmérje a károkat, betömje a réseket, megerősítse a megroggyant falakat, és a tapasztalatok fényében újjászervezze politikáját, rendezze sorait. “A java még hátra van” – fogalmazott.
Kifejtette: míg ugyanis Európa öreg, gazdag és gyenge, addig a világnak az a része, amely az elmúlt években újabb és újabb embertömegeket bocsátott ki, fiatal, szegény és erős. Csak idő és politikai alkalom kérdése, hogy “ismét becsatornázzák az útrakész milliós embertömegeket” – mondta.
A kormányfő közölte: Brüsszelben azonban “a politikai korrektség foglya” a migrációról folytatott beszéd. Aki rámutat a bevándorlás és a terrorizmus közötti összefüggésre, a bevándorlók és a helyiek kulturális konfliktusaira Európában, azt szélsőségesnek bélyegzik – magyarázta.
Orbán Viktor szerint ma számtalan ember kérdezi a kontinensen, hogy hány párizsihoz, brüsszelihez, berlinihez vagy manchesterihez hasonló eseménynek kell Európában történnie ahhoz, hogy végre erőt vegyünk magunkon és hajlandóak legyünk megvédeni magunkat. Magyarország teljes mellszélességgel kiáll Nagy-Britannia mellett, minden erőnkkel azon leszünk, hogy Európa jövője biztonságba kerüljön – jelentette ki.
Fotó: Árvai Károly
Közölte: Magyarország fokozni fogja az EU déli határainak védelmét, és senki olyat nem enged be, akinél csak a halvány gyanúja is felmerül annak, hogy meg akarja támadni a családjainkat, gyermekeinket. Magyarország minden körülmények között meg fogja védeni a családjait, legyen bármekkora is a brüsszeli ellenszél – mondta.
A miniszterelnök kitért rá: ma két álláspont ütközik Európában, azoké, akik bevándorlással akarják kezelni a demográfiai problémákat, és a közép-európai, magyar álláspont, amely szerint a demográfiai gondokat saját erőforrásainkra támaszkodva, tartalékainkat mozgósítva, a magunk lelki megújításán keresztül kell megoldanunk. Az illegális migráció megállítása csak az egyik oldala az Európa jövőjéért folytatott küzdelemnek, csak akkor ér valamit ez a harc, ha melléhelyezünk egy olyan családpolitikát, amely helyreállítja a kontinensen a természetes reprodukciót – mutatott rá.
A kormányfő elmondta: Magyarország is osztozik a népességfogyási gondban, “mi is rosszul állunk”, óriási fordulat kell, hogy elérjük az ideális állapotot és képesek legyünk saját magunk fenntartására.
Fotó: Árvai Károly
Úgy vélte, sok olyan irigylésre méltó életszínvonalú ország van ma Európában, amely súlyos demográfiai problémákkal küzd. Ha ugyanis a család nincs a fiatalok szívében az első helyen, hiába a gazdasági erő, a kiváló mutatók, nem jutunk semmire – magyarázta.
Mint mondta, Közép-Európában még szerencsések vagyunk, mert a fiataloknak még mindig a házasság és a családalapítás az etalon. De amikor a tervek a realitások mezejére kerülnek, a vágyott gyermekek egy része meg sem születik, ezért olyan politika kell, amely félretolja ezekez az akadályokat a fiatalok útjából – jelentette ki. Hozzátette: minél inkább támogatják a családokat, annál több gyerek születik.

Patkányok honfoglalása - Wass Albert

https://www.youtube.com/watch?v=BkSX7l_sAKo

Wass Albert: Patkányok honfoglalása. Előadja:Pregitzer Fruzsina (nem mese a mai fiataloknak) Az ember háza ott állt a dombon és uralkodott. Uralkodott a kerten, fákon, bokrokon és veteményeken. Uralkodott a szántóföldeken, réteken és legelőkön, és uralkodott az erdőn is, amelyik a domb mögött kezdődött és felnyúlt egészen a hegyekig. A fák gyümölcsöt teremtek, a gyümölcsöt leszedte az ember, aki a házban élt, és eltette télire. Összegyűjtötte a veteményt és a pincébe rakta, hogy ne érhesse a fagy. A szántóföldekről begyűjtötte a gabonát, a rétekről a szénát és az erdőből a tüzelőfát. És mindent úgy helyezett el a házban, vagy a ház körül, ahogy az a legcélszerűbb volt. Tél kezdetén beterelte állatait a legelőről, meleg istállókban adott szállást nekik és gondoskodott róluk. Így élt az ember.

Devizahitel CSALÁS! 

A devizás szerződések nem tisztességtelen eljárással, hanem KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSÉVEL, A BANKOK ÉS PARTNEREIK RÉSZÉRŐL KARTELL LEHETŐSÉGEINEK A FELHASZNÁLÁSÁVAL, CSALÁSSAL LETTEK ELKÉSZÍTVE! AZ EU. BÍRÓSÁG RÉSZÉRE BEADOTT KÉRDÉSEK HIÁNYOSAK, FÉLREVEZETŐEK VOLTAK. A SZERZŐDÉSEK CSALÁS BŰNCSELEKMÉNY ELKÖVETÉSE MIATT ÉRVÉNYTELENEK! 
Devizás Sorstársaim! 
Akit a devizában nyilvántartott hitelek negatív és pozitív hatásairól konkrétan tájékoztattak, az ne olvassa tovább! Aki viszont velem együtt úgy értékeli a Bank illetékeseinek, reklámjának, a Bankszövetségének az elnökének a tájékoztatását, hogy becsapták, félrevezették, tehát CSALÁSSAL irányították a "kedvezőtlen" Ft- os hitel helyett a devizásra, annak a szerződése a KÚRIA 2014-es határozatának az 1.-es pontja szerint, valamint Magyarország és az EU törvényei alapján, ÉRVÉNYTELEN! Annak velem együtt semmi köze a devizához, árfolyamhoz, a Bank további akcióihoz, amit az ÉRVÉNYTELEN SZERZŐDÉSSEL VÉGEZTEK. A Bankok, Bankszövetség, és minden illetékes felelősnek a Törvény előtt kell elszámolni mindennel! Többek között a szerződésekben szereplő olyan THM beírással, amely devizás hitel esetében még csak nem is létezhet!!! 

Btk. 373. § Csalás 
373. § (1) Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. 
(6) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha 
a) a csalás különösen jelentős kárt okoz, vagy 
b) a különösen nagy kárt okobb) közveszély színhelyén, 
bc) üzletszerűen 

(Facebook) 

---

Az MNB tevékenységéért a Magyar Országgyűlés tagjait súlyos, elévülhetetlen felelősség teheli! 

A hitellel rendelkező magyar családok közvetlen, míg a lakosság jelentős részének közvetett kifosztása, lehetetlenítése a devizahitelezésen keresztül a Magyar Állam, a Magyar Nemzeti Bank (MNB), az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezető tisztségviselői által megtűrt, illetve támogatottan történt! 
A forint árfolyam alakításának, azaz a forint elleni spekulációnak az előzménye az intervenciós sáv eltörlése (2008. február 26. Magyar Állam és a Monetáris Tanács egyetértésében), valamint az Európai Közösség (EU) és az IMF által (2008. november), Magyarország számára biztosított 20 milliárd euró forrás. 
űAz a tény, hogy a forint spekulációs támadások célpontjává válhat az intervenciós sáv eltörlése után, Simor András jegybankelnök és Veres János pénzügyminiszter számára egyértelmű volt. 
A Magyar Nemzeti Bank számára feladat az árstabilitás, a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitásának biztosítása és ma már a pénzügyi szereplők felügyelete is (2013. október 1.-től). 
A Magyar Nemzeti Bank egyedi válságkezeléssel összefüggő tevékenységét Simor András jegybankelnök "szolgálati titoknak" minősítette. 
A jegybank szerepét, feladatait, céljait tekintve nem nyereségorientált intézmény, amin nem változtat az a tény, hogy a jegybanki devizabefektetések és devizapozíciók felvétele során olyan helyzet került kialakításra, hogy a Magyar Nemzeti Bank számára a forintgyengülés árfolyam típusú nyereséget, míg a forint erősödése veszteséget tudott eredményezni. A jegybanki deviza érdekeltségek miatt a forint árfolyamváltozása, azaz gyengülése "1000, azaz ezer milliárdos" a mérlegadatokban tetten érhető NYERESÉGET állított elő! 
A devizapiaci manipuláció (2008 - 2012) miatti felügyeleti eljárás megindítása iránti követelésünket, feltehetően az "érintettsége okán" a Magyar Nemzeti Bank megtagadja! 
Az MNB teljes tevékenységéért a Magyar Országgyűlés tagjait súlyos, elévülhetetlen felelősség teheli! 
A Bankcsapda Egyesület és annak vezetősége nem meglepő módon, akkor vált különböző típusú támadások és kritikák célpontjává, amikor a kereskedelmi bankok nyilvánvaló felelőssége mellett a Magyar Állam és az állami vezetők büntetőjogi és kártérítési felelősségére kívánta felhívni a figyelmet! 
A fogalomtalan, vitaképtelen, súlyosan ismeret hiányos "új" személyek akik a devizahitelesekre az eddigi tevékenységük alapján, mint megélhetési forrásra tekintettek és tekintenek továbbra is, azok legalább olyan aljas, ha nem aljasabb emberek, mint a devizahitelezésért elsődlegesen felelős magát kormánypártinak vagy demokratikus ellenzéknek nevező - folyamatos hatalmi viszálykodástól hangos - korábbi és alakulóban lévő leendő formációk tagjai! 
Grell Antal 
B.É.CS. 
ui_"ha Petőfi élne, a jegybank már égne!" 

Színjáték az egész devizahitel-mentés?

2013.09.08. 12:44 | Élet a hitel után

A bankok nem értik Orbán nyilatkozatát

Finoman szólva is meglepődtek a bankok Orbán Viktor és Rogán Antal nyilatkozatán. A miniszterelnök és hű vazallusa az elmúlt napokban jelentette ki sajtónyilatkozatban, hogy a bankok erkölcsi kötelessége rendezni a deviza-csapdából kialakult válsághelyzetet. A kijelentés azért is érdekes, mert éppen a kormány volt az, amely a nyár folyamán lényegében kötelezte a bankokat arra, hogy kezdjenek tárgyalásokat a devizahiteleseket megsegítő mentőcsomagok közös kialakításáról. Az újabb irányváltást jelző politikai felszólalások után azonban már tényleg az a benyomás alakulhat ki egyszeri hazánkfiában, hogy csak egy könyörtelen színjáték az egész deviza-mentőakció.

„Nagyon meglepődtünk.”- mondta a magyarországi bankokat tömörítő szervezet képviselője a kormányoldal sajtónyilatkozataira utalva. A Bankszövetség alelnöke szerint a magyar bankok meglepetéssel fogadták a kormányzópárt és Orbán Viktor miniszterelnök nyilatkozatát a devizahitelek ügyében, de remélik, hogy folytatódnak a tárgyalások a kormánnyal.

"Bármilyen végleges, általános megoldást csak együtt, a kormány, a bankok és az adósok részvételével lehet elérni" – mondta Gyuris Dániel pénteken az egyik nemzetközi hírügynökségnek. Az alelnök – természetesen a bankok érdekeit szem előtt tartva – azt is megjegyezte, hogy megfelelő és tényleges megoldást csak a kormánnyal és a hiteladósokkal együttesen, közösen együttműködve alakíthatnak ki a bankok. Szintén hozzátette, hogy a pénzügyi és hitelpiacokon szükséges a megfontoltság, a bizalom, a kiszámíthatóság és a higgadt politikai döntéshozatal, mert csak így képezheti fontos részét egy ország gazdaságának. Ezek nélkül azonban nehéz elképzelni egy működőképes nemzetgazdaságot.

Emlékezhetünk, a pénzügyi világ hazai doyen-je és mindenese, Csányi Sándor is hasonlóan nyilatkozott meg az elmúlt napokban. Csányi azt is elmondta, hogy például a végtörlesztéssel néhány politikus kifejezetten jól járt, rendezni tudták a hiteleiket, minden eddigi más megoldás azonban pont a leginkább rászorulók számára nem jelentett megoldást. Talán nem véletlenül…

Annyi bizonyos, hogy elég zűrzavaros és ellentmondásos a kormány magatartása a devizahitelek kapcsán. A bankokat persze, nem kell félteni, súlyos felelősségük miatt igenis vegyenek részt és áldozzanak a helyreállítás munkálatai során. Azonban nem árt felidézni, hogy a politikai vezetés nem egy alkalommal állította be úgy magát, mint a devizahitelesek megmentőit. Mindezidáig azonban áttörés egyáltalán nem történt. Felettébb furcsának tűnhet az is, a nyár elején még úgy nyilatkozott a kormányhatalom, hogy gyors megoldással kívánnak pontot tenni a deviza-válság végére. A tárgyalássorozat azonban elhúzódott, tényleges megoldási alternatívákat csak független személyek, illetőleg kis részben a hitelintézetek alakítottak ki. És most itt ez a teljesen érthetetlen nyilatkozat…

Mint ismeretes, Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken azt mondta, a bankok erkölcsi kötelességének tartja, hogy önként módosítsák a devizahitel-szerződéseket az ügyfelek javára. A miniszterelnök figyelmeztetett, a visegrádi frakcióülésén arra szólította fel a bankokat a kormány, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerződéseken pedig változtassanak az ügyfelek javára.

A kormányfő szerint a devizahiteleket úgy kell átalakítaniuk a pénzintézeteknek, hogy az árfolyam-módosításból származó veszteség nagy részét ők viseljék, ne pedig az emberek. Ha ezt nem teszik meg november 1-jéig, a kormány lépni fog, és olyan megoldást alkalmaz, amely megszünteti a devizakölcsönöket, de méltányos módon, vagyis a devizahitelesek nem járnak majd jobban, mint azok, akik forintban adósodtak el. Hasonlóan nyilatkozott Orbán Viktor régi bizalmasa, Rogán Antal is, aki az elkövetkező időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai intézkedései közé sorolta a kormány magatartását.

Könyörtelen színjáték?

A felelősség ide-oda dobálása tehát továbbra sem szűnt meg sem a bankok, de legfőképpen nem a politika oldaláról. Érthetetlen, hogy miért kezd tárgyalásokba a kormány, ha aztán úgy dönt, vagy a bankok oldják meg egyedül a problémát, vagy ők. Ráadásul azt követően, hogy egy-két használható megoldás már napvilágot látott. (Talán mégsem akarják vállalni annak terheit?) Mindeközben a hetek és a hónapok csak telnek, egyre többen kerülnek súlyos válságba a devizahitel-adósok közül. Nekik azonnali, biztos megoldásra lenne szükségük, most azonban éppen a bizonytalanságot kapják, megoldást pedig egyáltalán nem.

Úgy tűnik egyelőre tehát, hogy a jelenlegi kormány színjátékot játszik, csak szavakban védi a devizahitelesek érdekeit, ráadásul mindeközben a politikai ellenzék sem kívánja kihasználni az ebből származó előnyöket és ők sem lépnek fel az adósok érdekei mellett.  Megoldásra márpedig mindenképpen szükség lenne, mert egy tízmilliós ország gazdasága egymillió munkaképes, de eladósodott magánszeméllyel aligha fog egyhamar előrelendülni. 

A világhírű közgazdász kitart: „Hibás termék és csalás a devizahitel”

2013.10.04. 13:52 | Élet a hitel után

Új mentőcsomagot állítottak össze a deviza-adósok számára

„Még a vonatkozó jogszabályok alapelveinek sem felelnek meg.” – állította Róna Péter a devizahitelek jogi megítélésével kapcsolatban. A világhírű közgazdász most ennél is továbbment, állítása szerint ugyanis hazudik, aki azt mondja, hogy a deviza-adósokat annak idején nem kényszerítették a szerződések aláírására. A devizahiteleket – mások mellett – Róna Péter is hibás hibás terméknek titulálta korábban, szakmai véleménye mellett pedig azóta is szilárdan kitart. Mindeközben – Róna Péter javaslatait felhasználva – egy új mentőcsomagot állítottak össze ellenzéki politikusok a deviza-adósok számára.

A nemzetközileg is elismert oxford-i egyetemen végzett Róna úgy látja, hogy a hitelintézetek, a közvetítők és a pénzügyi felügyelet mellett bizony, a közjegyzők is nyakig sárosak a devizahitel problémában. „A közjegyzők rendszerint úgy hitelesítették a bankok által megírt hitelszerződéseket, hogy közben pontosan tudták, az anyag hibás, ráadásul még ők maguk sem tudták azokat értelmezni. Ennek ellenére a szerződéseket közokirattá minősítették, így pedig megfosztották a hitelek felvevőit a jogorvoslat lehetőségétől.” – vélekedik a korábban egyébként egy angol bankot vezető Róna. Ezáltal ugyanis jogerős bírósági határozat nélkül lehet végrehajtási eljárásokat kezdeményezni – az adósok pedig rövid idő alatt mélyszegénységben, fedél nélkül találhatják magukat.

Lelkiismereti válságban

 „A devizahitelesek helyzete tükrözi az országunk lelkiismereti, erkölcsi válságát. Ha ebből nem tud kikeveredni Magyarország, akkor feleslegesek a politikai programok és ígéretek.” – állítja Róna ezt legújabb sajtónyilatkozatában.

"Tessék csak figyelni egy kicsit!"

 Róna szerint a közjegyzők rendszerint úgy hitelesítették a bank által megírt hitelszerződést, hogy közben pontosan tudták, hogy az anyag több sebből vérzik, és sokszor maguk a közjegyzők sem tudták értelmezni. A közgazdász szerint azzal, hogy a szerződést mindezek ellenére okirattá minősítették, a közjegyzők megfosztották az ügyfeleket a jogorvoslat lehetőségétől, és így fordulhat ma elő Magyarországon, hogy jogerős bírósági végzés nélkül is utcára tehetnek embereket.

A jogász és egyben közgazdász szerint az egész ország, minden ember számára fontos, hogy legjobb tudásunk szerint végezhessük munkánkat – mindeközben pedig a hitelintézetek ügyfeleik számára is világosan érthető szerződéseket készítsenek. „Hazugság és cinizmus azt állítani, hogy a devizahiteleseket senki nem kényszerítette a szerződés aláírására.” – fejtette ki karakteres véleményét Róna Péter.

A közgazdás egyébként azt is elmondta, a svájci frankot ki kell iktatni a rendszerből, hiszen ahhoz semmi köze a tranzakciónak. A bankok ugyanis minden esetben forintot bocsájtottak az adósok rendelkezésére, így tehát az ügyfelek kizárólag forinttal és annak kamataival tartoznak a pénzintézeteknek.

Új mentőcsomag – tényleg reményt adhat?

 Mindeközben az egyik ellenzéki párt a devizahitelesek helyzetét javítani szándékozó törvényjavaslatot nyújtott be a Parlamentben. A javaslat nemcsak azért érdemel említést, mert az elmúlt hónapok kormányzati ígérgetései után végre tényleges reményt adhat százezrek számára, hanem azért is, mert a javaslat alapján nem róna százmilliárdos terheket az államra. Sőt, még a bankokra sem! Az elképzelés alapján az eljárási szabályok módosításával nehezítené meg a korábban szinte automatikus végrehajtásokat, vagy a tartozások eladását. Ez pedig ösztönzőleg hatna a hitelintézetekre, hogy egyezzenek meg a hiteladósaikkal. A bankoknak ugyanis nem lenne lehetőségük automatikusan végrehajtási eljárásokat indítani, ezáltal elárvereztetni adósaik ingatlanait, ingóságait, s letiltatni fizetésüket. Kénytelenek lennének ugyanis bírósági eljárásokat is kezdeményezni ezt megelőzően – ezáltal pedig minden devizaadósság egyedi értékelést és megítélést is nyerhetne.

Kérdés azonban, hogy a kormánypártok elszenvednék-e azt a nagy presztízsveszteséget, hogy egy ilyen mentőcsomag megszavazásával az ellenzéknek adnák át az erkölcsi győzelmet a devizahitelek által okozott társadalmi problémákkal szembeni küzdelemben.

Jól jártak a politikusok a végtörlesztéssel

Sok politikus is élt a végtörlesztés lehetőségével, több millió forintot nyerve ezzel. A Bors most azokat a képviselőket vette górcső alá, akik nem támogatták a végtörlesztésről szóló verdiktet a tavalyi szavazáson, mégis éltek a kedvezménnyel.

2012.02.03. 13:00 

Vadai Ágnes (Demokratikus Koalíció) Tartózkodott
Férje nyugdíjpénztári megtakarításából, valamint forinthitelből törlesztette házastársával közös devizahitelét. A tartozás nagyságáról nem beszélt. A tavalyi vagyonbevallásában 23,9 millió forintos hitel szerepelt.



Tóth József (MSZP) Tartózkodott
A XIII. kerületi polgármester tavalyi bevallásában még 67 millió forintos devizahitel volt feltüntetve. Erről azt mondta, hogy ez nem az ő hitele, hanem a családtagjainak nyújtott kezességvállalás. Mostanra a devizahitel eltűnt, helyette 40 millió forinttal tartozik magánszemélyeknek. A polgármestert nem tudtuk elérni, így nem tudjuk, valóban élt-e a végtörlesztéssel?


Gőgös Zoltán (MSZP) Tartózkodott
Valóban éltem a végtörlesztéssel, bár nem szavaztam meg. Négy éve vettem fel egy ötmilliós hitelt. Mára a tartozás 8,5 millióra nőtt az árfolyam miatt, most hatmillió forinttal sikerült végtörlesztenem. Nem tartom furcsának, hogy éltem a lehetőséggel. Hasonlóan vagyok a 16 százalékos szja-val is, azzal sem értek egyet, pedig én jól jártam vele. A pártban egyébként nem volt arra vonatkozó utasítás, hogy élhetünk-e vele, vagy sem.

Iváncsik Imre (MSZP) Tartózkodott
A feleségemmel közös lakáshitelünket fizettük vissza. Õ győzött meg arról, hogy mindenképpen éljünk a lehetőséggel. Kétszer ötmillió forintot vettünk föl néhány évvel ezelőtt. Azt nem tudom pontosan, mennyit fizettünk vissza és mennyit nyertünk a végtörlesztéssel, de úgy emlékszem, hogy elég sokat. Sok más törvényt sem támogatok a parlamentben, ennek ellenére mégis vonatkoznak rám is, akárcsak a végtörlesztés.

Karácsony Gergely (LMP) Ellene szavazott
Eldöntöttük, hogy eladjuk a lakásunkat, mert már nem tudtuk volna törleszteni a részleteket. 32 millió forintnyi devizahitel volt rajta. Sikerült megállapodni az adásvételről, közben viszont jött a végtörlesztési lehetőség. Azért éltünk vele, hogy a veszteségeinket nullára csökkentsük. Nemmel szavaztam a törvényre, mert rossz megoldásnak tartom, amely csak növelte a kamatokat és lenyomta a lakásárakat
F. A.–K. CS

Legyőzte a bankot egy gyulai devizahiteles
Bankbotrány: kiteregették Rudolf Péter pénzügyeit

2. Devizás gyászmenet - dr. Polgár Zoltán a Kúria előtt beszél

https://www.youtube.com/watch?v=cS-xfhhEHBE

kilakoltatások: a bankoktól féláron veszik meg ezerszámra a nerférgek a lakásokat!
ezért kussol a fidesz

Surányi: Matolcsyék kifosztották a devizahiteleseket

A volt jegybankelnök az ATV-ben arról beszélt, hogy a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani. Ehhez képest tavaly majdnem 100 milliárd forintot keresett az MNB a devizahitelek forintra váltásán.

Nem sok jót ígér, hogy miután 2015-ben majd' 100 milliárdot keresett a jegybank a devizahitelek forintra váltásán, most azon dolgoznak, a még mindig bajban lévő 144 ezer lakáshitelessel is kezdenének valamit. Felidézi: az egykori devizahitelesek gondjainak nagyobb részét az elszálló forintárfolyam okozta, ezért is érdekes, hogy a korábban két ciklust is MNB elnökként "lehúzó" Surányi György az ATV „Szabad szemmel” című műsorában egy riporteri kérdésre kerek perec azt mondta: a kormányzatnak erkölcsi kötelessége lett volna saját árfolyamgyengítő politikája hatását nem a devizaadósokra hárítani.

Az MNB által kiadott „Félidős jelentés 2013–2016” című beszámolóból viszont az derül ki, hogy a Matolcsy György vezette jegybank valamiféle saját profitra törekvő intézménnyé vált, és e kapcsán az is, hogy a tavalyi „profit” közel 100 milliárd forint volt. Surányi a tévéműsorban azt mondta: az MNB az államháztartás szerves része jogi, számviteli és statisztikai szempontból is. (a blog szerint ez azt jelenti, hogy "ez a pénz a mi pénzünk", nem pedig a jegybanké.)

© Stiller Ákos

Surányi szerint a jegybank a devizahitelek fornitosításán eurónként közel 40 forintot nyerhetett: "Ilyen körülmények között kifejezetten cinikusnak tűnik, hogy az MNB közzétette: mivel még mindig 144 ezer a bajban levő lakáshiteles, csináljanak már valamit a bankok".

Hiába örökölt egy egész házrészt, egy 70 ezres adósság lett a veszte

Az édesapja temetésére kapott támogatást nem tudta visszafizetni Bóta György, így az örökölt ingatlan is gyorsan elúszott, másfél évvel ezelőtt ki is lakoltatták a kétgyermekes családot. Bótáék a „szerencsés” kilakoltatottak közé tartoznak, az árverezésből nekik legalább egy kalyibára futotta.

Lassan ránk omlik a tető

– mutatja a kis kalyibát a sándorfalvi Kővágó dűlőben Bóta György, miközben előkotorja a kapukulcsot. A zártkerti övezetben álló házikóban egy apró szoba és egy kis konyha fért el, ebben laknak négyen másfél év óta. Ők a szerencsés kilakoltatottak, mert nekik maradt annyi pénzük az árverés után, hogy legalább egy kunyhót vegyenek, ahol meghúzhatják magukat. Az albérleti árakat nem tudták volna kiszorítani még kettejük jövedelméből sem.

© Szlavkovits Rita

Másfél évvel ezelőtt a végrehajtási eljárás az után indult be, hogy a szegedi önkormányzat sok évvel ezelőtt temetési segélyt adott Bótának, amikor az édesapja meghalt. Az akkor munkanélküli férfinak egy vasa sem volt. Házrészt viszont örökölt az apjától. Annak a háznak a felét örökölte meg három testvérével együtt, amelynek a másik részében ő maga lakott két kislányával és élettársával. Az önkormányzat visszakövetelte a hetvenezer forint támogatást, de Bóta nem tudott fizetni, ezért fizetési meghagyást küldött az önkormányzat, ami elindította a lavinát.

2016 novemberére jutott addig az eljárás, hogy árverésre került a ház, amiről a férfi úgy értesült, hogy aki megvette az ingatlant, szólt neki. Az értesítőt, amit kiküldtek a címükre, az élettársa elkeverhette, enyhe fokú mentális problémái vannak, mindig mindent elpakol. Ezt próbálták is védőjével bizonyítani, de a ház menthetetlenül elúszott. Bóta ügyvédje abszurdnak nevezte, hogy ilyen kicsi összeg miatt elveszítenek egy házat, panaszt is nyújtott be az ügyben mind a Végrehajtói Kamarának, mind a Törvényszéknek, de hasztalan. Mivel olyan pici volt az összeg, amit követeltek a családtól, az árverés után maradt annyi pénzük, hogy másik lakást kereshettek. Ezért nevezte őket ügyvédjük szerencsésnek, mert legalább nem egy vas nélkül kerültek az utcára, mint sokan mások, akiknek a kilakoltatás után nem ritkán még adósságuk is marad. Azóta eltelt másfél év, most a helyzet az, hogy megélhetésre ugyan futja, de a mentőövként megszerzett kis kunyhó „korszerűsítésére” már nem.

„Megélünk, csak éppen ránk omlik a tető”

„Ha nincs pénzed, az utolsó bőrt is lehúzzák rólad” – mondja keserűen Bóta György, miközben mutatja a vityillót, amit másfél éve vettek az örökölt házból maradt pénzből. Még most is úgy véli a férfi, ha lett volna elegendő pénze, akár még az árverési procedúra beindulása után, akkor sikerült volna megmenteni a házukat, de így nem foglalkozott velük senki. Novemberben lakoltatták ki a családot, röviddel ez után, télvíz idején költöztek a Kővágó dűlőre. Azonnal gondoskodni kellett a fűtésről, a vízellátásról, így legalább belül megcsináltatták a kéményt, szivattyút vásároltak. A picike szobába még a bútoraik sem férnek, éppen csak az ágyaknak van helyük ott. A keskenykonyhában főznek, sütnek, ide van begyömöszölve a hűtő is, de legalább van az is.

© Szlavkovits Rita

„Az fáj, hogy nem jutunk előbbre, a pénzünk arra elég, hogy együnk, a gyerekeknek megvegyük a legszükségesebbeket, de arra már nem futja, hogy megcsináljam a szigetelést a házon, vagy a tetőt rendbe tegyük. Ráadásul, jó volna a tetőteret beépíteni, hogy a lányoknak legyen külön szobájuk, mert most még elvagyunk az öt- és kilencévessel, de ha nőnek, csak kellene nekik egy szoba.”

Bóta élettársa közmunkásként dolgozik Sándorfalván, de a gyerekek után járó családi pótlék, a gyermekvédelmi támogatás, illetve a nő rokkant ellátása és a férfi alkalmi munkái 160 ezer forintot hoznak a konyhára, erre mondta Bóta, hogy ebből négyen is megélnek. Az persze még mindig bosszantja a férfit, hogy az egyik telefonos társasággal még a régi lakásban kötöttek szerződést, majd a kilakoltatás után még egy évig kellett fizetni a hűségidő miatt, pedig a zártkerti területen még a szolgáltatást sem tudta a cég biztosítani, hiába kértek méltányosságot, nem kaptak, erre is mondta a férfi, hogy akinek nincs pénze, az kiszolgáltatott. De már ez is letelt, így ettől a pluszköltségtől is megszabadultak, ám ettől még nem lesz tágasabb a ház.

„Szokjuk, csináljuk”

„Reggel hétre kihozom a gyerekeket a köves útig, ez úgy egy-másfél kilométer, a település tanyagondnoki szolgálata szállítja a gyerekeket az oviba meg az iskolába, és hozzák is őket haza” – meséli a férfi, hogy lassan hozzászoknak a külterületi körülményekhez. Az elárverezett házra nem szeret gondolni, de volt, hogy arra járt, látta, hogy kicserélték az ablakokat. „Az élettársam többnyire déltől hétig dolgozik az önkormányzati strandon, én a gyerekek miatt nem nagyon tudok állandó állásba menni. Alkalmi munkáim mindig vannak, most is a hajdani főnökömnek segítek. De bármibe akarok fogni, rögtön ötvenezer forint, vagy húsz, de ebből a piciből nem tudok lecsípni. Mindig van valami, amit a lányoknak be kell fizetni az iskolában, óvodában, vagy ruhát, cipőt kell venni, vagy valaki megbetegszik” – sorolja a szokásos, de mégis váratlan kiadásokat Bóta György. „Hiába megyek az önkormányzathoz, sehol nem tudnak a ház javítgatásában, bővítésében segíteni.

© Szlavkovits Rita

Amit lehet, azt megcsinálok, de mindent nem tudok. A csok a gazdagoknak van kitalálva” – magyarázza a férfi, miközben megmutatja a kertet, amit az elmúlt másfél évben felástak, lazítottak, bevetették a hátsó kertet kukoricával, elöl paradicsom, karalábé, répa, paprika virul, látszik, hogy dolgos kezek gondozzák az ágyásokat. A kert végében kacsák billegnek, de ahogy Bóta meséli, próbálkoztak nyulakkal is, kevesebb sikerrel egyelőre. Néhány kakas, tyúk is van, a tojásokra pedig a dűlőben akad vevő is. „Nem ezekkel van a baj, hanem a lakhatással, abban viszont nincs segítség, csak tehetetlenség” – teszi hozzá keserűen a férfi.

Sokan vannak túl, és sokan „várják” a kilakoltatást

„Egy bőröndben viszem az életem” – ezt Matuszka Emőke mondja, akit 68 évesen, 31 év után lakoltattak ki tavaly nyáron, Szegeden a bérlakásából. A nyugdíjas asszony közel egymillió forint tartozást halmozott fel, banki adóssága miatt a nyugdíja egy részét letiltották, már nem futotta a maradékból a lakás költségeire. „Öt helyen laktam az elmúlt egy évben, kiskerti üdülőben, aztán egy szobát béreltem, de elköltözött más városba a főbérlő, aztán megint egy hétvégi házban, most pedig egy barátnőmnél húztam meg magam, de itt sem maradhatok örökké” – osztja meg az idős asszony a gondját, de azt is hozzáteszi, hogy esélye nincsen se albérletre, tulajdonra meg aztán végképp nem. Szociális bérlakásra sem jelentkezhet, mert bérlakásból lakoltatták ki, így öt évig még csak nem is igényelhet ilyet.

Tavaly 3636 kilakoltatás volt az országban, ez háromszor több, mint 2012-ben, amikor 1020 lakást ürítettek ki. A Magyar Bírósági Végrehajtói Kar honlapján jelenleg 2613 ingatlan árverési hirdetményt tettek közzé, de a Magyar Időknek nyilatkozó MBVK-elnök, Schadl György szerint az idén kevesebb kilakoltatás lehet, mivel az adósok többször kérnek részletfizetést és a bankok is rugalmasabbak. A lakásaik elvesztésével fenyegetett családok számára jó hír, hogy a KDNP is belengetett egy mentőcsomagot, igaz, ennek részletei még nem ismertek.

Pár hónapon belül, most, hogy lejárt a moratórium, ismét sokan kerülhetnek utcára, olyanok is, akiknek semmi esélyük más ingatlanhoz jutni, de a csillagászati albérleti árakat sem tudják majd fizetni. Bótáék tényleg szerencsések. Bótáék tényleg szerencsések?

"Mi leszünk a saját ellenzékünk. Mindegy melyiket választod, azok is mi leszünk!" (Cion Bölcsei)

A PACE volt elnöke leleplezi Sorost 
Lovas István 2018. június 5. lovasistvan.hu 
Pedro Agramuntot, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ("PACE") volt elnökét korrupcióval gyanúsították meg. Jó hírének megmentése érdekében kutatást végzett és kiderítette, hogy az európai grémiumokban egy egész, különböző szervezetekből felépült hálózat van, amelyet George Soros irányít. Erről beszélt most az orosz Sputnik News hírügynökség német nyelvű szolgálatának. 

Agramuntnak tavaly októberben egy szíriai utazásával kapcsolatos botrány nyomán kellett lemondania. Számos parlamenti küldöttel volt ott, beleértve oroszokat. Találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel is. Nemcsak az "oroszbarát" út miatt támadták, de korrupcióval is vádolták. 
Visszalépése után ki akarta deríteni, hogy kik álltak a személye ellen vezetett politikai kampány mögött. Vizsgálatának eredményei meglepőek voltak. 
Az interjú részletesen ismerteti azoknak - és szervezeteiknek - a nevét, akik irányították az egész kampányt. Ezeket a szervezeteket a Nyílt Társadalom Alapítvány finanszírozta. 
Mindez túlzottan nem lett volna érdekes, hiszen ma már futószalagon derülnek ki ilyen ügyek a Soros-féle, háttérben végzett tevékenységekről. Viszont itt van egy MTI-jelentés 2017. március 29-ről, amely így hangzott: 
"A migrációs válságról, az európai határvédelemmel kapcsolatos jogi vitákról is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Pedro Agramunttal, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökével Máltán, az Európai Néppárt kongresszusa előtt - tájékoztatta Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője szerdán az MTI-t. 
Folytatás: 
http://demokrata.hu/hir/kulfold/pace-volt-elnoke-leleplezi-sorost 

Merkel: Szégyent hoznak Németországra az idegenellenes támadások

2018-05-30 Hírözön

A kancellár kiemelte, hogy egész Németország példaképévé vált Mevlüde Genc, aki elvesztette két lányát, két unokáját és egy unokahúgát a Törökországból származó család solingeni otthona ellen 1993. május 29-én elkövetett gyújtogatásos merényletben, mégis 25 éve állhatatosan dolgozik a béke, az elfogadás és az egymás iránti türelem ügyéért, és Törökország mellett Németországot is a hazájának vallja.

Az öt halálos áldozatot követelő támadás a kilencvenes évek elején – a széteső Jugoszlávia területéről Németországba irányuló menekülthullám idején – lezajlott idegenellenes merényletek „rémisztően hosszú” sorozatába tartozik – tette hozzá a politikus, kiemelve, hogy „a jobboldali szélsőségesség semmiképpen sem a múlt része”.

Továbbra is jellemző, hogy megtámadnak embereket csak azért, mert menedékkérők vagy menekültek, „vagy mert a kinézetük, a bőrszínük miatt annak tartják őket, függetlenül attól, hogy milyen régen élnek velünk”.

Ezek az erőszakos cselekmények szégyent hoznak Németországra, amibe „nem szabad beletörődni, ha valóban számít az országunk, a jogállamunk és az ember méltósága” – mondta Angela Merkel.

Az idegenellenességnek, a rasszizmusnak és az antiszemitizmusnak nincs hely Németországban, és máshol sem, de Németországra a holokauszt miatt különleges felelősség hárul. A holokauszt „arra kötelez, hogy nap mint nap tegyünk az emberhez méltó együttélésért” – tette hozzá a német kancellár.Mint mondta, „ez nem absztrakt figyelmeztetés, hiszen most is terjesztik a jobboldali populista és a szélsőjobboldali eszméket”.

Gyakran a véleményszabadság határait feszegetik, és politikai eszközként használják a tabudöntést, akik ezt teszik. Ez „játék a tűzzel, mert aki erőszakot vet a szavaival, az legalábbis egyetértően tudomásul veszi, hogy az erőszak ki is sarjad” – mondta Angela Merkel.

A többi között arról is beszélt, hogy a nyitottsághoz és a befogadáshoz mindig két fél kell, vagyis azoknak, akik Németországban akarnak élni, az integráció lehetőségét elfogadva át kell venniük a német értékeket, meg kell tanulniuk a német nyelvet és dolgozniuk kell.

MTI

Az amerikai légierő Reaper drónokat kezd működtetni Lengyelországban 

2018.06.01. hidfo.ru 
Az amerikai légierő korábban MQ-9 Reaper drónokat helyezett el egy lengyelországi létesítményben, melyek május végén megkezdik tevékenységüket az EU keleti határán. Március óta ez a második alkalom, hogy az USA drónokat küldött Európába. 

Két hónappal ezelőtt az amerikai légierő "fegyver nélküli" Reaper drónokat küldött Görögországba, a Pentagon szóvivője szerint azzal a céllal, hogy onnan felderítő műveleteket folytasson és "feltérképezze a délről leselkedő veszélyeket." 

A légierő május 21-i közleménye szerint az a tény, hogy az amerikai légierő Európában működik, és MQ-9 Reaper drónokat üzemeltet a Miroslawiec légibázisról, "látható kifejeződése annak, hogy az USA elkötelezett a térség stabilitásának fenntartása iránt." 

Bár a műveletek májusban kezdődtek, a közlemény nem említi, hogy az amerikai drónokat mikor hozták Lengyelországba. 

A The Aviationist jelentése szerint a Reaper-ek május 9-én érkeztek Kelet-Európába. 

Támogatta az idegen haderő jelenlétét – miniszterelnök lett

Megszavazta a lengyel parlament a kormánypárt által támogatott új jelölt, Mateusz Morawiecki miniszterelnöki kinevezését. A politikus várható kinevezésének híre azt követően kezdett terjedni a világsajtóban, hogy kijelentette; támogatja az állandó amerikai katonai jelenlétet Lengyelországban.

A lengyel parlament megszavazta a kormányzó Jog és Igazság párt új miniszterelnökjelöltjének kinevezését. A 460 fős parlamentben Mateusz Morawiecki 243 támogató szavazatot kapott, míg 192-en ellene szavaztak, 25-en pedig nem vettek részt a szavazáson.

Lengyelország korábbi miniszterelnöke, Beata Szydlo december 7-én jelentette belemondását, ekkorra az amerikai sajtóban már terjedtek az új miniszterelnök személyével kapcsolatos “spekulációk”.

Szydlo elsőként október 21-én nyilatkozott arról, hogy kormányátalakítás következik, de ekkor még nem válaszolt arra a kérdésre, hogy ez az ő személyét is érinti-e. Alig két héttel később a miniszterelnök bejelentette lemondását. Ekkor az Associated Press beszámolója már arról írt, hogy a volt “nemzetközi bankár” a volt kormányfőnél hitelesebben tudja képviselni Lengyelországot a nemzetközi színtéren.

A lengyel kormányátalakítás bejelentését megelőzően, szeptember 4-én Morawiecki interjút adott a Fox News hírügynökségnek, melyben nyíltan kijelentette, hogy hosszú távon támogatja az amerikai katonai jelenlét fenntartását Lengyelországban.

“Nagyon boldog vagyok, hogy az amerikai katonák országunkban tartózkodnak”– mondta. Néhány héttel később a lengyel kormányfő lemondott, Morawiecki már hivatalosan is Lengyelország miniszterelnöke.

Mi készül? Kétezer amerikai harckocsi tart az orosz határ felé(hungaryexpres.com) 

Az Egyesült Államok azt tervezi, hogy 3300 katonát küld a balti államokba, Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába és Magyarországra az "Atlanti Megoldás Művelet" nevű hadgyakorlatra hivatkozva. Németországban már tüntetések zajlanak az amerikai harckocsik átvonulása miatt. Brandenburg területén tüntetések kezdődtek amiatt, mert több mint kétezer (!) amerikai harcjármű halad át a térségen Lengyelország irányába, egy ott kezdődő NATO-hadgyakorlatra hivatkozva. 

Izrael most először vesz részt NATO-hadgyakorlaton

Lovas István2018. június 4. 20:31 Terrorszemle

HAARETZ

19 országból, 18 000 katona vesz részt a Saber Strike (Kardcsapás) 18-as  hadgyakorlaton a NATO keleti határán.

A NATO hangsúlyozta, hogy a hadgyakorlat „nem Oroszország provokálása”.

Izrael most először vesz részt NATO-hadgyakorlaton.

Több tucat izraeli ejtőernyőst küldtek Kelet-Európába.

Ezen országok katonái vesznek részt a hadgyakorlaton:

Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Kanada, Lettország, Litvánia, Hollandia, Macedónia, Lengyelország. Spanyolország, Románia, Norvégia, Cseh Köztársaság és a NATO.

Újabb eljárás a Teréz körúti robbantó ellen, elképesztő történet 

Kormánypárti mószer 
2018-06-05 ripost.hu 
A Teréz körúti robbantással vádolt P. László Gergely ellen újabb büntetőeljárást indítottak! Kiderült, hogy cellatársa felkötötte magát, és nem segített rajta, nem hívta az őröket. 
   
Drámai események derültek ki a Teréz körúti robbantás hétfői tárgyalásán, az eljáró ügyész ugyanis arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az előzetes letartóztatásban lévő vádlott ellen büntetőeljárást indított a BV intézet. 
"P. László Gergely cellatársa a napokban öngyilkosságot kísérelt meg, amit a vádlott végig is nézett, viszont nem akarta őt megmenteni. A büntetésvégrehajtási intézet ezért segítség elmulasztása miatt indított ellene eljárást, ami folyamatban van" 

Megszakította a kapcsolatot a külvilággal 

Kirendelt ügyvédje lapunknak korábban elmondta, hogy nehezen tudja védencével tartani a kapcsolatot, ugyanis a beszélőkön sem jelenik meg. Most már azt is megtagadta, hogy a börtönből bármit megküldjenek róla a védőjének. 

"Sajnos nem tudok nyilatkozni a védencemről, legutóbb azt is kérvényezte a BV-től, hogy semmilyen adatot ne szolgáltassanak róla az ügyvédjének. Így nagyon nehéz ellátni a védelmét. Ahogy a tárgyalások előtt és azok szünetében is látszik, csupán az édesapjával tudom tartani a kapcsolatot" - nyilatkozta a -nak dr. Cseterics Krisztián. 

Kapcsolódó: 

Most derült ki: Döbbenetes, mi buktatta le a Teréz körúti robbantót (ripost.hu)  - közölte dr. Kovacsics Gábor, aki hangsúlyozta: csak a szerencsén és a gyors beavatkozáson múlt, hogy a Teréz körúti robbantás vádlottjának cellatársa nem halt meg.

Szájkaratés magyar az, aki ezt a pert ölbe tett kézzel nézi, és nem jön el a következő, hétfői, június 11-kei tárgyalásra, vagy az utána való hétfőire, a Markó utca 27-be,a Fővárosi Törvényszékre, a II-ik emelet 93-as tárgyalóba.

Tisztelt Mindenki! 
P. László elfogásakor, 2016. okt.19-én, nem ismerte el, hogy ő követte el volna a Teréz Krt-i robbantást. Miután apja észrevette, hogy a telefonbeszélgetés során úgy és olyat beszél, mint aki be van kábítószerezve, másnap magára mégis terhelő vallomást tett. Ez 2017. február 15-én történt. Utána apja azonnal vér és vizelet mintát akart tőle vetetni, de ezt az ügyészség elutasította. Azóta, 2017.február közepe óta minden alkalommal elutasított a védők bizonyítási indítványát az ügyészség, most meg hogy már a bíró rendelte el, most meg a BV nem engedte be a toxikológust mintát venni P. Lászlótól. P. László 2018. jan.31-én az első bírósági tárgyaláson visszavonta a beismerő vallomását, és közölte, hogy bent a börtönben kínozzák, nem tud a bíró kérdéseire válaszolni. Nem is válaszolt. Nem is kívánt részt venni a tárgyalásokon. Rosszul is lett, a földre került, s azóta, bár életfogytiglant kér rá az ügyész, MÉG SINCS JELEN AZ ÜGYÉBEN FOLYTATOTT BÍRÓSÁGI TÁRGYALÁSON! A toxikológus se l áthatta, de megvádolták azzal, hogy börtöncella társa öngyilkosságát tétlenül nézte végig (aki persze nem halt meg). Nem P. László tanú "öngyilkosságát "készítik most elő? Hiszen ha valaki a másik öngyilkosságát nem akadályozza meg, arra mondhatják majd, hogy egyetért az öngyilkossággal, azért nem akadályozza meg. Innen már csak egy kis lépés az, hogy magánzárkájába, ahová most állítólag büntetésként fogják tenni, majd maga is "öngyilkos" lesz! P. László 183,5 cm magas, 47 rendőrségi mérés szerint eddig a robbantót 170 és 175 cm közötti magasságúnak mérték. Az biztos hogy egy 174 cm magas referencia személynél alacsonyabb a valódi robbantó! 
Az ügyész kényszerítette rá dr. Zácher Gábort az ügyre, dr. Zácher Gábor meg írt egy tudományosan non-sense toxikológiai vizsgálatot. Leírta, hogy nem tudható, hogy mennyi ideig és milyen dózisban kapott P. László Haloperidolt, de azt szakértői bizonyossággal állítja, hogy a nem ismert dózisú és nem ismert időtartamban adott Haloperidol nem befolyásolta P. László vallomás tételi képességét. 
Aztán dr. Zácher Gábor azt is leírta, hogy a vádlott véréből a kemikáliák vegyészeti módszerrel 1-2 napig, rendkívüli esetben 3 napig mutathatóak ki. Ami persze egy hatalmas baromság. 
A BV be se engedte zácher gábor főoktondit a vádlotthoz, és a toxikológiai vizsgálat úgy született, hogy nem lett biológiai minta véve P. Lászlótól. 
Szájkaratés magyar az, aki ezt a pert ölbe tett kézzel nézi, és nem jön el a következő, hétfői, június 11-kei tárgyalásra, vagy az utána való hétfőire, a Markó utca 27-be,a Fővárosi Törvényszékre, a II-ik emelet 93-as tárgyalóba. 
Most időben megcsináltam az esemény oldalt, íme, kérek mindenkit, hogy nézze, miket posztolok ide fel. 
https://www.facebook.com/events/1775885882502579/ 
A Teréz körúti robbantás hétfői tárgyalásán az ügyész arról tájékoztatta a bíróságot, hogy az előzetes letartóztatásban lévő P. László ellen büntetőeljárást indított a BV-intézet - számolt be a Ripost. 
- P. László Gergely cellatársa a napokban öngyilkosságot kísérelt meg, amit a vádlott végig is nézett, ám nem akarta a másikat megmenteni. A büntetésvégrehajtási intézet ezért segítség elmulasztása miatt indított ellene eljárást, ami folyamatban van - közölte dr. Kovacsics Gábor. Csak a szerencsén és a gyors beavatkozáson múlt, hogy a robbantással vádolt férfi cellatársa életben maradt. 
Mivel P. László nem segített haldokló rabtársán, a büntetőeljárás mellett börtönfegyelmit is kaphat, amelynek következményeként elkülöníthetik a többi fogvatartottól, azaz egy egyszemélyes zárkába kerülhet. 
Van egy fénykép, amelyiken egy referencia személyt ugyan oda állítottak ugyan azon kamera elé, ahol állt a robbantó, nos a referencia személy a rendőrség szerint 174 cm, és a robbantó alacsonyabb nála. P. László meg 183,5 cm magas. Hogy lehet egy 172-173 cm-es robbantó helyett egy nála jó 10 cm-el magasabb személyt megvádolni? 
Üdvözlettel: dr. Fórizs Eszter. 

Megy a balekképzés !!!, vagy a gyilkosság előkészítés !!!

Börtönbe vonult Szima Judit

Börtönbe vonult csütörtökön Szima Judit. A Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetének főtitkárát tavaly novemberben ítélte jogerősen öt év letöltendő szabadságvesztésre a Zalaegerszegi Törvényszék egyebek mellett  folytatólagosan, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett csalás és sikkasztás miatt.

A szervezet néhány nappal ezelőtt holnapján számolt be arról, a Facebookon állampolgári kezdeményezésre eseményt hoztak létre, amely szerint élőláncot szerveznek csütörtök reggelre a veszprémi börtön elé, hogy így tiltakozzanak Szima Judit – igazságtalannak, méltatlannak és törvénytelennek nevezett – büntetése ellen. Morvai Krisztina, jobbikos EP-képviselő szerdai Facebook-posztjában arról ír, hogy nagyon szomorúan, de kénytelen kimondani: Szima Judit élete veszélyben lesz a börtönben, és utolsó reményünk a Kúria felülvizsgálati eljárása, amely még folyamatban van.

Mivel magam is súlyos betegségeken estem át, különösen is megrendít és felháborít, hogy annak ellenére kapta meg börtönbehívóját, hogy az orvosszakértő a betegségeit olyan súlyúnak és veszélyességűnek ítélte meg, amely kizárja börtöntűrő képességét.

-olvasható a bejegyzésben. A csütörtöki tiltakozást egyébként Szima Judit barátai szervezték,

úgy tudjuk, körülbelül tíz-tizenkét ember vett részt a megmozdulásban. Információink szerint a főtitkár már a reggel bevonult.

A Zalaegerszegi Törvényszék tavaly novemberi döntésével súlyosbította az első fokon eljáró Szekszárdi Járásbíróság 2015. júniusi ítéletét. Akkor a TMRSZ főtitkára három év börtönbüntetést kapott.  A törvényszék 2016 őszén kis mértékben súlyosbította a másod- és a harmadrendű vádlott ítéletét is, mindkettőjükre felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki.

A vád szerint a főtitkár 2010 augusztusa és 2011 januárja között fiktív útiköltség-elszámolásokkal több millió forintot tulajdonított el a szakszervezet pénzéből, továbbá lakásában, amely a szakszervezet székhelye is volt, 19 millió forintos beruházást végeztetett el a szakszervezet költségére. Két társának pedig, szintén fiktív útiköltség-elszámolásokkal, másfél millió forintot utalt át.

A bíróság megállapítása szerint a sikkasztás értéke 22 millió forint volt. Szima Judit 2011 novemberétől több mint hét hónapot töltött előzetes letartóztatásban.

Az első fokon még tíz vádlott ellen zajló perben folytatólagosan elkövetett sikkasztás, költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt mondta ki bűnösnek a bíróság a főtitkárt. Az akkori ítélet alapján 22 millió forint vagyonelkobzással is sújtották, de a TMRSZ-szel szemben is 1,1 millió forint vagyonelkobzást rendeltek el. A vádlottak közül egyet felmentettek a bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás vádja alól, a nyolc további vádlott – akik a szakszervezet tisztségviselői vagy alkalmazottjai – felfüggesztett börtönbüntetést, próbára bocsátást, megrovást vagy pénzbüntetést kapott.

Az elsőfokú ítélet ellen a szakszervezeti vezető enyhítésért, az ügyész súlyosításért fellebbezett, így került az ügy Zalaegerszegre. A novemberi ítélethirdetésen a kilenc vádlott közül csak Szima Judit vett részt.

A Zalaegerszegi Törvényszék Szima Judit esetében 22,9 millió forint vagyonelkobzást is elrendelt. A másodrendű vádlottat egy év, két évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság, a harmadrendű büntetését pedig öt hónap, egy évre felfüggesztett börtönre súlyosította. Három vádlott esetében az ítéletek időközben jogerőssé váltak, további háromnak pedig a bíróság változatlanul hagyta az első fokon kiszabott büntetését.

Az ítélet indoklásakor elhangzott az is, hogy Szima Judit hatályon kívül helyezésért és felmentésért fellebbezett, és egyebek mellett a rendőrség, az ügyészség és a bíróság eljárási jogát és törvényességét is kétségbe vonta, a törvényszék azonban megalapozatlannak találta a kifogásait.

Bár a másodfokú bíróság a Szekszárdi Járásbíróság ítéletét megalapozottnak tartotta, néhány ponton módosította. Azt is megállapította, hogy Szima Judit és két vádlott-társa esetében indokolatlanul enyhe volt az ítélet, a törvényi középmértéktől is jelentősen eltérve.

Jobbikos képviselő kérdése és a belügyminiszteri válasz a körmendi gyermekgyilkosság kapcsán

Bana Tibor, a Jobbik Vas megyei elnöke, országgyűlési képviselő az alábbi levelet intézte idén szeptemberben a belügyminiszterhez, amelyre megérkezett a válasz is. A képviselő ezt is megosztotta lapunkkal.

 „Valóban 50 évre titkosították az 1998-as körmendi gyermekgyilkosság aktáit? – tette föl a kérdést Bana Tibor, a Jobbik Vas megyei elnöke, akinek levele alább olvasható:

„Különböző sajtóorgánumokban, internetes portálokon megjelent cikkek, írások felvetik annak lehetőségét, hogy ötven évre titkosították az annak idején nagy vihart kavart, 1998-as körmendi gyermekgyilkosság aktáit . Ezekben Lépold Józsefné írásszakértő úgy nyilatkozott, hogy nem az elítélt Tánczos Gábor követte el a gyilkosságot, a valódi tettes pedig azért nem nevezhető meg, mert a rendőrség ötven évre titkosította az iratok egy részét, ő pedig esküje miatt nem beszélhet. Kérem Miniszter Urat, adjon választ arra, hogy valóban történt-e titkosítás ebben a komoly indulatokat kiváltó és nagy érdeklődésre számot tartó ügyben! Ha igen, akkor miért volt szükség erre, amikor Tánczos Gábor személyében volt egy jogerősen elítélt személy?”

Pintér Sándor a minap keltezett válasza a következő:

„A hozzám intézett „Valóban 50 évre titkosították az 1998-as körmendi gyermekgyilkosság aktáit?” című írásbeli kérdésére az alábbiakról tájékoztatom. A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott nyomozást Tánczos Gábor körmendi lakos ellen emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt . A büntetőeljárás nyomozási szakaszában titkosításra nem került sor . A bírósági szakaszban a tárgyalások a sajtó nyilvánossága előtt – néhány ügyvéd részéről a sajtó bevonásával – zajlottak, mely médianyilvánosság egészen Tánczos Gábor közelmúltban történt szabadulásáig fennállt. A televízióban elhangzottak után az ORFK Kommunikációs Szolgálata – a 2012. szeptember 14-ei közleményében – egyébként cáfolta a rendőrségi titkosítással kapcsolatos sajtóhíreket . A Szombathelyi Törvényszék megbízott elnöke is reagált a Tánczos-akta titkosításával kapcsolatban napvilágot látott sajtóinformációkra . Dr. Hoós Tibor közleményében leszögezte, hogy a Szombathelyi Törvényszék nem titkosította a Tánczos-aktát. Tájékoztatom továbbá képviselő urat, hogy a levelében is hivatkozott dr. Lépold Józsefné ellen, becsületsértés vétsége elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság.”

2020-ig lecserélődik az orosz harckocsik 70%-a

Újabb nagyszabású orosz fegyverkezési tervről számolt be ma a RIA Novosti hírügynökség. Moszkva napokban kiadott közleménye szerint a haderőfejlesztési program keretében nagyszabású modernizáción esik majd át a páncélos fegyvernem 2014 és 2020 között. Konkrétan egy egészen új harckocsicsalád kifejlesztését és rendszerbe állítását tervezik, amivel leválthatnák a jelenleg rendszerben álló, ám lassan elavuló régebbi modelleket. A követelmények egyértelműek: az új harckocsiknak jobb tűzerővel, manőverező-képességgel, elektronikával és páncélzattal kell rendelkezniük, mint a T-90.

”Az orosz kutatócsoportok jelenleg gőzerővel dolgoznak több új generációs harckocsi kifejlesztésén. Terveikkel 2014-ig kell elkészülniük, mivel akkortól fogva szeretnénk elkezdeni a rendszerbe állítási folyamatot, amivel pedig 2020-ra kell végeznünk. Az új modellekkel a mostani MBT-ink 70%-át fogjuk lecserélni, a változtatások tehát drasztikus mértékűek lesznek.” – mondta Szergej Vlaszov alezredes, az orosz Védelmi Minisztérium szóvivője.

Orosz T-90 MBT-k gyakorlaton |Fotó: Alekszej Kudenko, RIAN,

Vezető orosz katonai szakértők szerint a fejlesztés két fő irányban halad. Az egyik projekt a T-99, a másik a T-95 jelzésű MBT létrehozásán fáradozik. Ezekről bővebb információ – legalábbis olyan, ami értékelhetőnek lenne tekinthető – nem áll rendelkezésre, mivel mindkét program szigorúan titkos. A majdani tömeggyártásban viszont csak az egyik vehet részt, tehát két-három éven belül értékelhető eredményt kell produkálniuk, hogy elvégezhetővé váljék a kiválasztási procedúra.

Az orosz szárazföldi erők nehézpáncélos állományának fő erejét a T-72, T-80 és a még gyártásban lévő T-90 harckocsik alkotják. Ezeken kívül számos, az 1960-as és 1970-es években gyártott MBT áll lekonzerválva vagy tartalékállományban. Az aktív típusokat folyamatosan modernizálták, így még a T-72-esek is megfelelnek napjaink követelményeinek. Ennek ellenére leváltásuk ideje elérkezett, hiszen nemzetközi szinten egyre kevésbé állják meg a helyüket.

A Vas megyei rendőrség beperelte a Tánczos-ügy írásszakértőjét

A múlt hónap közepén a magyar bulvármédia szenzációként tálalta egy bizonyos Lépold Józsefné írásszakértő állítását, aki biztos információként állította, nem Tánczos Gábor követte el az 1998-as körmendi gyermekgyilkosságot.

Lapunk megfelelő óvatossággal tálalta a hírt, azt a részt ki is hagytuk belőle – mert meglehetősen hihetetlennek tűnt -, hogy a rendőrség az aktát 50 évre titkosította.

Az állításnak hivatalosan Bana Tibor országgyűlési képviselő járt utána.

A politikus írásban azt kérdezte a belügyminisztertől, hogy igaz-e az üggyel kapcsolatos ötven éves titkosítás.

A kérdésre Pintér Sándor belügyminiszter a napokban a következő írásbeli választ adta.

Tisztelt Képviselő úr !

A hozzám intézett „ Valóban 50 évre titkosították az 1998-as körmendi gyermekgyilkosság aktáit?” című írásbeli kérdésére az alábbiakról tájékoztatom .

A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság folytatott nyomozást Tánczos Gábor körmendi lakos ellen emberölés bűntettének megalapozott gyanúja miatt. A büntetőeljárás nyomozási szakaszában titkosításra nem került sor. A bírósági szakaszban a tárgyalások a sajtó nyilvánossága előtt – néhány ügyvéd részéről a sajtó bevonásával - zajlottak, mely médianyilvánosság egészen Tánczos Gábor közelmúltban történt szabadulásáig fennállt.

A televízióban elhangzottak után az ORFK Kommunikációs Szolgálata – a 2012. szeptember 14-ei közleményében – egyébként cáfolta a rendőrségi titkosítással kapcsolatos sajtóhíreket.

A Szombathelyi Törvényszék megbízott elnöke is reagált a Tánczos-akta titkosításával kapcsolatban napvilágot látott sajtóinformációkra . Dr. Hoós Tibor közleményében leszögezte, hogy a Szombathelyi Törvényszék nem titkosította a Tánczos-aktát.

Tájékoztatom továbbá képviselő urat, hogy a levelében is hivatkozott dr. Lépold Józsefi é ellen, becsületsértés vétsége elkövetésének gyanúja miatt feljelentést tett a Vas Megye Rendőr-főkapitányság .

Budapest, 2012 . október 1.

Tánczos Gábor panaszát elutasította Strasbourg

2005.05.31

A nagy port felvert körmendi gyermekgyilkosság ügye újabb, talán végső fordulatához érkezett: A jogerősen 13 év börtönbüntetést kapott Tánczos Gábor panaszát elutasította a strasbourgi bíróság. Így a magyar hatóságok biztos nem fogják újratárgyalni az ügyet, a hét éve börtönben ülő fiatalember legkorábban 3 év múlva szabadulhat. Tánczos szerint összeesküvés áldozata lett.

A strasbourgi bíróság szerint teljesen rendben van a magyar ítélet 
Újabb döntés született az utóbbi idők egyik legkülönösebb magyar büntetőperében, az úgynevezett körmendi gyermekgyilkosság ügyében.

Az m1 hétfő esti Kék Fény című adásában Kónya István, a Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiumának vezetője részletesen beszélt az ügy jogi hátteréről. Elmondta, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság megalapozatlanak találta és elutasította Tánczos Gábor panaszát, aki azért fordult még 2002-ben a szervezethez, mert szerinte a magyar bíróságok nem tisztességes eljárásban ítélték el. (Strasbourg egyébként nem foglal állást a jogerős ítéletek kapcsán, csak azt nézi, sérültek-e az emberi jogok.)

A kereset három jogsértést tett szóvá, amikor megtámadta az Legfelsőbb Bíróság jogerős ítéletét: a legfontosabb, hogy a vádlottnak nem volt lehetősége a Legfelsőbb Bíróság (LB) előtt vallomást tenni, ezenkívül nem hallgatott meg a testület egy szakértőt, és a védelem nem kapta meg a helyszíni szemléről készült videofelvétel másolatát.

A strasbourgi bíróság alaptalannak találta mind a három fent említett panaszt, így az egész keresetet elutasította.

Ez azt jelenti, valószínűleg végső pont került az ügyre, és a most hét éve börtönben ülő Tánczos Gábornak minimum további három évet kell rács mögött töltenie - ez után elméletben feltételesen szabadlábra lehet bocsátani.

Visszatekintés

Tánczos Gábort még 2002 februárjában ítélte jogerősen 13 évi fegyházra a Legfelsőbb Bíróság, mivel a fiatalember 1998-ban Körmenden brutálisan megölte az iskolából éppen hazaérkező 11 éves Zsófikát. A leányt – akinek a torka át volt vágva egy késsel – édesapja találta meg. 

A gyilkosság idején 19 éves fiatalember úgy került a képbe, hogy a bűncselekmény utáni napon önként jelentkezett a rendőrségen tanúnak, mondván, gyanús hangokat halott a lépcsőházban, ahova barátját ment látogatni. A rendőrség nemsokára őt gyanúsította a bűncselekménnyel. Tánczos Gábor először bevallotta a gyilkosságot, majd a bíróság előtt már következetesen tagadta azt.

A folytatás még ennél is kacifántosabb. A Vas Megyei Bíróság 1999 márciusában első fokon bűnösnek találta a büntetlen előítéletű fiatalembert, ám a fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet, s új eljárás lefolytatását írta elő. Az indoklások között volt egy írásszakértői véleményre való hivatkozás, mely szerint a beismerő vallomások kényszer hatása alatt születtek. Tánczos szintén azt mondta, a vallomásokra a rendőrök pszichikai erőszakkal vették rá.

2001 februárjában ismét ítéletet hozott a Vas Megyei Bíróság. Elsőfokon 13 év szabadságvesztésre ítélte Tánczos Gábort. A verdikt egy cserép dísztárgyon alapult, amellyel Tánczos Gábor - a vád szerint - fejbe ütötte a kislányt. Az összetört cserép mikroszkopikus darabjait ugyanis megtalálták a vádlott ruházatán. A bűncselekmény eszközét - minden valószínűség szerint egy éles kést – azonban nem sikerült megtalálni, és nem tisztázódtak a bűncselekmény indítóokának motívumai sem. Nincsenek tanúk, és a helyszínen nem találtak a gyanúsítottól származó DNS mintát sem.

Az elsőfokú ítélet kihirdetése után néhány nappal a vádlott nagyapja a legfőbb ügyészhez fordult segítségért, mondván, a bűnjeleket szabálytalanul kezelték, s valaki az unokája ruháját szándékosan vagy trehányságból beszennyezte.

Mindezek ellenére a Legfelsőbb Bíróság 2002. február 5-én helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. Somos Zoltánvédőügyvéd ezután fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósághoz.

Tánczos szerint egy összesküvés áldozata lett – a rendőrség cáfol

A TV2 kedd reggeli Mokka műsorában egy börtöninterjú keretében Tánczos Gábor azt nyilatkozta, hogy összeesküvés áldozata lett. A rendőrség nyugtató és kábító injekciókat adott neki, és ezeknek hatása alatt írta vallomásait, amelyek a nyomozás aktuális állapotának megfelelően változtak, mindig úgy, ahogy a rendőrök akarták. Ha a rendőrség olyan szakvéleményt kapott, hogy cseréppel történt a bűncselekmény, akkor cserép szerepelt a vallomásában, később ez a nyomozás előrehaladtával késre változott. Az összeesküvésre pedig az utal, hogy őrizetbe vétele után Kuncze Gábor is megjelent a körmendi sajtótájékoztatón, és kitüntetésben és pénzjutalomban részesített mintegy negyven nyomozót. A rendőrségnek gyors eredményt kellett felmutatnia, és éppen őt találták meg.

Garamvölgyi László, a rendőrség kommunikációs igazgatója cáfolta és egyben mesének nevezte Tánczos Gábor vádjait. A vádlott írásbeli vallomásaiban például leírta a tett színhelyét, amit csak akkor tudhatott, ha ott járt, és az a „legenda” is megdőlt, hogy a barátjánál volt.

A körmendi gyerekgyilkosság (részletek)

Sokan kértétek, hogy a Konteókönyvben megjelent, de az online-választékból hiányzó témát is meg lehessen beszélni. Kicsit tétováztam ugyan, de végül beláttam, hogy az elmúlt évtizedek egyik legfelkavaróbb magyar bűnügye nem maradhat említés nélkül itt, a Konteóblogon sem. Már csak azért sem hallgathatunk róla, mert a nyomozás első perceitől az elkövetőként végül elítélt személy szabadulásáig az eset köré font teóriaháló sűrűsége és kuszasága kiválóan igazolja az összeesküvés-elméletek keletkezésének egyik ökölszabályát: minél nagyobb a homály, annál több a konteó. Az alábbiakban pár bekezdést olvashattok a könyv Tánczos-konteójából, majd ezt követően a kommentek között mindenki elmondhatja véleményét, ahogyan azt a többi témánál már megszokhattuk.

1998. április elseje van, borongós szerdai nap, délelőtt még esett is. Körmenden járunk, ebben a Vas megyei csendes, nyugodt kisvárosban, az osztrák határtól alig tíz kilométerre. H. Zsófi, egy 11 éves helybéli kislány 17.20 óra körül indul haza a zenei különóráról, miután édesapja (előzetes ígérete ellenére) nem várta a suli előtt. Mivel az ilyen esetekre a gyereknek van lakáskulcsa, s a zeneiskola még egy kilométerre sincs a lakástól, 17.35-kor már otthon is van, egy többlépcsőházas lakótömb harmadik emeletén. Hazaútja során több ismerőssel is találkozik, tehát mozgását percnyi pontossággal rekonstruálni lehetett.

[…]

Tánczos Gábort húszszor hallgatják ki, ebből vagy hat alkalommal beismeri a tett elkövetését, s körülbelül ugyanennyiszer vissza is vonja egyre összefüggéstelenebb vallomásait.

[…]

A rendelkezésre álló információkat összevetve a gyilkosságra nagy valószínűség szerint valamikor 17.35 és 17.55 között kerül sor. Ha a hivatalos verziót figyelembe vesszük, ez az az időablak, amelybe Tánczos cselekményének be kell illeszkednie ahhoz, hogy ő legyen az elkövető. Húsz perce van ahhoz, hogy bemenjen a H. család lakásába, ott szóváltásba keveredjen áldozatával, dulakodjanak, belökdösse a nappali szobába, az ágyra lökje, elvágja a torkát, majd fizikailag és érzelmileg lehiggadjon, s a harmadik emeletről felmenjen a negyedikre beszélgetni az ismerősével.

[…]

Szexuális agressziónak nyomát sem találták Zsófi testén. Sem a ruháját nem kísérelték meg letépni, sem nyál- vagy ondónyomot, sem harapást nem fedeztek fel a kislányon vagy környezetében. A lakásból semmi sem hiányzott, tehát klasszikus rablógyilkosságról sem lehet szó, úgyhogy a nyereségvágy szintén kizárható.

[…]

Mennyire vall szakmaiságra, hogy a rendőrség két nyomozója tudomásul veszi egy gyilkos beismerő vallomását, majd minden további nélkül hazaengedik anélkül, hogy ezt jegyzőkönyvbe foglalnák?

[…]

Miért kellett az igazságügyi orvosszakértőnek a lépcsőházban közel három órán át (este tíztől hajnali háromnegyed egyig) várakoznia arra, hogy beléphessen a lakásba és megállapíthassa a halál beálltát? Igaz-e, hogy ezalatt odabent rendőrök tevékenykedtek? Tényleg rendőrök voltak? És vajon mit csináltak?

[…]

Kitől származhatott a Zsófi körmei alatt talált, „feltehetően vérrel szennyezett bőrmaradvány”? Egy biztos: nem Tánczos Gábortól, mert ezt ellenőrizték.

[…]

Azt hiszem, nem vagyok egyedül a kíváncsiságommal: annyira, de annyira szeretném tudni, hogy mi is történt valójában azon a borongós körmendi késő délutánon, s miért alakultak úgy a dolgok, ahogy végül alakultak.

Kommentelésre fel tehát! Ha még nem ismernéd a Tánczos-konteókat, nincs más dolgod, mint kézbevenni a Konteó 1-et, elolvasni a húsz oldalas cikket, majd visszatérni ide és elmondani a véleményed az ügyről.

A könyv bolti ára 2940.- forint, de az on-line felületeken jelentős (akár 20%-os) kedvezménnyel is találkozhat a vásárló, például a Göncöl Kiadó oldalán, ahol külföldre szóló rendeléseket is felvesznek, természetesen az érvényes postázási költségek fejében. Ezen kívül a Librinél, a Molyboltban, a Polc.hu-nál, illetve a Bookline webshopjában is hozzáférhető (amíg el nem fogy). Aki idegenkedik a netes vásárlástól (vagy zsebbe kapja a jövedelmét és nincs bankkártyája vagy folyószámlája), az bemehet a Libri vagy az Alexandra könyvesboltjaiba és ott veheti birtokba a kötetet.

És mivel ez egy ilyen kurtafurcsa poszt, a szavazás is hasonló lesz: nem vesztegetjük az időt finomságokra és árnyalatokra, csak arról kell véleményt nyilvánítsatok, hogy:

TÁNTORÍTHATATLANUL! (AZ OLAJMAFFIÁT LELEPLEZŐ TÚLÉLŐ RENDŐRT, KARANCSI TIBORT KÉRDEZTÜK)

2014-02-10

Kevesen élték túl a rendszerváltozás utáni olajmaffia leleplezéseit, de Karancsi Tibor rendőr százados a túlélők közé került. Vele készítettünk interjút. Az állami maffializmust leleplezései és szervezett üldözése történelmi hőssé tette. Következő tényfeltáró cikkünket olvashatják.

Interjú: Molnár F. Árpád
Közreműködött: Domján Tibor

FELVEZETÉS ÉS A MAFFIAÜGY(EK)
Karancsi Tibor az egyike azon nagyon kevés túlélőknek, akiknek sikerült úgy leleplezniük az olajmaffia állam-bűnszervezeti létezését, hogy mégis életben maradtak. Abban az időben még akadtak rendőrök, akik az igazság oldalán álltak, ezért nevük, mint történelmi hősök nevei kerültek a köztudatba. Azóta más világ jár: a rendőrségen belül mára csupán tapasztalatlan, tudatlan, jogi és törvényi szempontból is analfabéta, bármilyen parancsot végrehajtó surrók, továbbá gyáva nyulak, valamint megrögzött, gátlástalan, szociopata bűnözők tevékenységeivel szembesülünk. Tisztességes rendőrnek hírét-hamvát sem látjuk, de hát nem volt ez mindig így!

Az olajmaffia a rendszerváltás korszakában tudatosan meghozott törvények és joghézagok eredménye volt. Benne volt a maffiában a teljes állami apparátus, fedezte azt a rendőrség, a Vám- és Pénzügyőrség, az ügyészség és a teljes média. Az olajszőkítés multimilliárdosok lajstromát termelte ki és tette máig hírhedt illetve közismert keresztapákká. A halottak száma - beleértve az állam által szervezett gyilkosságokat - ezrekre rúghat. Nem volt ritka az sem, hogy maga a rendőrség szállította, szolgálati autóval a kivégzésre a kellemetlenné vált személyeket. Sokan tűntek el továbbá állami pszichiátriai intézetekbe takarítva, savban feloldva, valamint többek között a föld alá temetve.

Karancsi Tiborral először kb. 2001-ben vagy 2002-ben beszéltem telefonon, noha pl. az 1998. február 27-én, a rendőrség épületében minden valószínűség szerint meggyilkolt Kuzma Mihály rendőr alezredest is pár nappal a halála előtt személyesen akartam megkeresni, amikor a nyilvános politikai, rendőrségi és médiaüldözés már javában folyt ellene, a rendőrségnek és a rendőrség vezetőinek bűnügyei és olajügyei utáni nyomozásai miatt. Lehet, ha akkor veszem a fáradtságot és Kuzma Mihályt megkeresem Békéscsabán, még most is élne.

Ami engem illet, Orbán Viktor és Pintér Sándor első kormányának állami, titkosszolgálati és a Gergényi Péter (egyik maffianevén a Pipás) által akkoriban vezetett Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnszervezeti bűntettei láttán és hatására kezdtem el nagy bőséggel kiemelt állami maffiabűntettek után nyomozni, miután a bűnüldözésben a titkosszolgálattal és a rendőrséggel való kapcsolatom - éppen az állami bűnözés miatt - megromlott, Orbán Viktor pedig széles spektrumú üldözés alá vetett.

Gergényi Péterről egyébként senki nem hozta nyilvánosságra rajtam kívül, hogy ő az a titokzatos személy, akit az alvilágban a Pipásként is emlegettek. Nevét arról kaphatta, hogy annak idején, már Pintér Sándor főrendőreként szokása volt, hogy délceg testtartással úgy járkált fel és alá az irodájában, méltóságteljesen pipázgatva, mint az Alice Csodaországban történet egyik főhőse.

Interjúalanyunk, Karancsi Tibor a tisztességes rendőrök közé tartozott, ráadásul abból az időből, amikor a tisztesség és a becsület a szó legszorosabb értelmében legalább több százszor életveszélyesebb volt, mint ha most jelenne meg egy leleplező rendőr! Az Internet hiánya és gyengesége miatt egészen kb. 2006-ig legalább több százszor akkora esélye volt egy leleplezőnek arra, hogy börtönben, elmegyógyintézetben vagy temetőben végezze, mint most, amikor ma már nem az államilag szabályozott média az egyetlen, ahol megszólalhat! Amíg a média 100 %-a fölött Orbán Viktorok, Pintér Sándorok és hasonszőrű gazemberek rendelkeztek, addig a 10 millió lakost be is altatták szépen a "demokrácia", a "jogállam", a "független igazságszolgáltatás", a "felelős értelmiség" és a "független és objektív média" agyonismételgetett meséivel.
Karancsi Tibor története 1995-ben kezdődött. Az akkori rendőr százados a békés megyei Füzesgyarmat úgynevezett Macskási telepére érkezett, ahol a rendőrség által hivatalosan védett olajszőkítő cég, a Full Marker Kft. akkor is éppen olajszőkítést követett el. A helyszíni, a Full Marker tulajdonában álló tartálykocsikban lévő háztartási tüzelő olajat (HTO) éppen gázolajjá alakították. Az iratokat is a helyszínen fellelő Karancsi Tibor értesítette a főnökeit, akik nem meglepő módon azt az utasítást adták, hogy Karancsiék hagyják el a helyszínt és másutt várják meg a vámnyomozókat.

Mint kiderült, a rendőri vezetők azonban órákra ráültek az ügyre, megvárva, hogy a rendőrséggel szervezett bűnügyi szövetségben működő olajmaffia elhagyja a helyszínt és mindent, ami mozdítható, magával vigyen. A békés megyei rendőrvezetők csak órák múlva szóltak a vámnyomozóknak, akik a rendőrökkel a helyszínre érkezve már csak üres tartályokkal, az elmenekült elkövetők hűlt helyével (helyesebben forró nyomával) és a földön homokkal beszórt olajfoltokkal találkoztak. Kucsera Lajos - Karancsi Tibor főnöke - közölte az olajszőkítést tetten ért századossal, hogy hagyja az egészet, ne nyomozzon, mert széllel szemben nem lehet. A média pedig ugyancsak annyira moslék módon állt ki mindenféle állami bűnözés mellett, hogy a békés megyei rendőröknek még a focicsapatuk sportmezén is az olajbűnöző Full Marker felirat díszelgett, úgy, hogy ezt sem akarta senki észrevenni és belőle leleplező botrányt kirobbantani.

Érthető, hogy ez az olajhamisító ügy is hasonló sorsra jutott, mint csaknem mindig és csaknem az összes többi olajmaffiaügy: Az állami maffiát pénzzel támogató és lefizető Full Marker Kft. helyett Gardefort Kft. néven folytatták tovább, ráadásul ugyanott az olajszőkítést, de ugyanaz a személy, aki a Full Markert vezette, Petronex Kft. néven is tovább olajozott. A maffiát - itt is látható - annyira nem kellett, hogy érdekeljék a látszatok elrejtése és a minimális fedőtevékenységek megszervezése sem, hogy még arra sem törekedtek, hogy legalább az olajbűnöző cégek neveiből elrejtsék, hogy olajjal foglalkoznak. Minek, ha egyszer a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a média teljes egésze, valamint a teljes pszichiátriai bűnöző arzenál stb. az olajmaffia és annak keresztapái szolgálatában állt.

Karancsi Tibor életben maradt. Mivel azonban nem akart belenyugodni a történtekbe, ezért - hasonlóan ahhoz, ahogyan a többi kategóriájú bűnöző szeméttelepeken szokás, mint amilyen pl. a kecskeméti Platán Otthon - 4 éven át próbáltak megszabadulni tőle. Ez alatt az idő alatt Karancsi Tibort 13-szor vonták eljárás alá, súlyos pénzbüntetésre ítélték, az állami olajmaffia ügyeinek eltussolására megpróbálták elmebeteggé nyilvánítani, majd egy négy tagú, "etikainak" nevezett szánalmas és mélységes mély megvetésre méltó bizottság erkölcsi alkalmatlanság címén kirúgta az állásából.

Azért, mert rendőrnek ő volt a legalkalmasabb vagy akár az egyetlen valóban alkalmas az egész siserehad állományból.

Miután a botrány a nyilvánosság előtt is robbant, a teljes állami maffia összefogott. A rendőrség részéről kriminalisztikai szempontból azóta is az egyik leghírhedtebb rendőr, Kurucz Ferenc békés megyei rendőrfőkapitány, a rendőrgyilkosságok eltussolója, az olajmaffia áldozatos védelmezője, Pintér Sándor egyik jobbkeze Karancsi Tibort büntetett előéletű, megbízhatatlan személynek nevezte. A tényfeltáró újságírók visszatérően elrettentő példaként emlegetik Orbán Viktor és Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitányát, Orbán Pétert, aki alaptalannak nevezte Karancsi Tibor vádjait. Pintér Sándor pedig - az olajmaffia kétségtelenül leghírhedtebb alakja, Európa leghírhedtebb tömeggyilkos politikusa, a budapesti, 100-nál több bombarobbantásos cselekmény legfőbb szervezője és legfőbb eltussolója, tehát Orbán Viktor társa - a médiában "álgond, álprobléma, sárdobálás" kifejezésekkel illette az általa üldözött Karancsi Tibor leleplezéseit. Pintér Sándor mellett pedig az az Orbán Viktor állt, aki a 2000-es Parlamenti Olajbizottság működését is egy személyben letiltotta, leállította és betiltotta, hogy semmiféle további adat és bizonyíték ne láthasson napvilágot a magyar lakosságot iszonyú összegekkel kirabló állami bűnszervezeti maffializmusról. Az az Orbán Viktor, aki Pintér Sándorral az oldalán pl. Sándor Istvánt (Papa), a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) olajmaffiát leleplező főnyomozóját egy vasárnapi napon, egyetlen nappal azelőtt, hogy Sándor Istvánt a parlamenti olajbizottság meghallgatta volna, őrizetbe vették, nehogy tanúskodhasson és hátha ezzel sikerül megfélemlíteniük őt és családját.

A Karancsi-ügyet szoktam néha úgy emlegetni, hogy a 130 %-os ügy. Ugyanis az ő leleplezéseiben nyomoztam és kifejezetten a Karancsi-ügyben utaztam az olajszőkítő Macskási-telepre, amikor a titkosszolgálaton keresztül közölték velem, hogy amit csinálok, azzal már 130 %-on vagyok. Ez pontosan azt jelentette, hogy a 100 % az, ahol a politikai gyilkosságot már teljes bizonyossággal elkövetik. Ez időben biztos is voltam abban, hogy meggyilkolnak. Egészen biztos voltam benne, hogy nem élem túl. De hajtott egy erő. Egy erő, amihez képest semmiség volt a saját életem.

Én is túléltem.

Karancsi Tibor üldözését egyébként a világsajtó is példaértékűként emlegette annak lefestésére, milyen mocskos állapotok uralkodnak Magyarországon és mennyire behálóz mindent a politikai bűnözés és a korrupció. A BBC is Karancsi Tibor leleplezéseit és üldözését hozta fel emblematikus példájaként annak, hogy Magyarország a korrupció és az állami bűnözés melegágya.
INTERJÚ KARANCSI TIBORRAL

Karancsi Tibor a HírArénának így nyilatkozott arra a kérdésemre, hogyan él most az olajmaffia egykori leleplezője:

- Sok minden történt az elmúlt 5, 10, 15 évben. '99. szeptember végén szólaltam meg annak idején és azóta sok víz lefolyt, de az elveimet nem adtam fel. Tehát én tántoríthatatlanul a korrupció megrögzött ellensége vagyok és nem nyugszom addig, amíg pl. az olajügyekről szóló 85 éves titkosításnak vége nem lesz, mert már csak 70 év van hátra. De azért nem akarom, hogy az unokám vagy a dédunokám tudja meg az igazságot, hanem életemben szeretném, ha a nyilvánosság megtudná, hogy kik és hova tették el azt a sok ezer milliárd forintot, az állami büdzsé kifosztásával. Az ország nem itt tartana, ha ezek a pénzek befolytak volna. És olyan nincs, hogy akikről szól a történet, azok 85 évre titkosítsák le. Ilyen alapon - mit tudom én - Gipsz Jakab is letitkosíthatná a tyúklopás ügyét, ha abba a székbe ülne, hogy ezt megteheti. Az igazságszolgáltatás arculütése volt ez.

A túlélő rendőr százados eztán Pallagh Lászlóra tért ki. Pallagh László a kisgazda miniszter Torgyán József által vezetett Független Kisgazda Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) országgyűlési képviselője volt, a 2000-es Parlamenti Olajbizottság gyakorlatilag létrehozója. Annak a bizottságnak, amit aztán - látva a világ elé ömlő rengeteg bizonyítékot és vezető tanúvallomást - Orbán Viktor tiltott be. A nemrégiben elhunyt Pallagh Lászlóval - mint azt 2002-2003 óta számos alkalommal nyilvánosságra hoztam - én is beszéltem az olajügyek és többek között olyan rendőrgyilkosságok kapcsán, amilyen a rendőrbűnözést és az állami olajügyeket feljelentéseivel ostromló Dénes Gábor RSZVSZ-őrnagy meggyilkolásának előkészülete és likvidálása volt. Pallagh László egyébként annak a Nógrádi Zsolt olajtanúnak a roppant részletes tanúvallomása hatására robbantotta fel az olajügyeket, aki az állami olajmaffia-hálózat aktív olajozó, családjával milliárdos tagja volt és akit 2002-ben én is felkerestem fóti házában, miután Orbán Viktor és Pintér Sándor, valamint bandáik végeérhetetlen bűntettei hatására kiterjedt, nemzetközi bűnügyi nyomozásokba kezdtem.

Karancsi Tibor így nyilatkozott Pallagh Lászlóról:

- Néhai Pallagh László barátomat személyiségi jogi perekben bíróság elé citálták és arra való hivatkozással, hogy a bizonyítékai államtitkot képeznek, a bíróság megkötöttnek érezte a kezét, hogy ő a titkosítások miatt nem tudja a bizonyítékok körében felsorakoztatni a dokumentált anyagokat, amik a Pallagh László által elmondottakat alátámasztották volna. Ez az igazságszolgáltatás arculcsapása. Mert ahogy volt tanárom, dr. Szikinger István - aki a tanárom is volt a főiskola során, aztán az ügyvédem is volt - ki merte mondani a nyilvánosság előtt a médiában, hogy Magyarországon megszűnt a jogszolgáltatás, igazságszolgáltatás pedig nincs. Olyan nincs. Ez annyit jelentett néhai barátom, Pallagh László számára, hogy súlyos anyagi problémákat okoztak ezzel, amire ráment barátom egészsége és az élete.

- Kuzma Mihállyal, Dénes Gáborral, Szabóval kapcsolatban ha nyilatkoznál valamit - mondtam Karancsi Tibornak, néhány emblematikus meggyilkolt rendőr nevét sorolva, akiknek az állami olajmaffia leleplezései tárgyában én is nyomoztam, Szlovákiától a román határ közelében fekvő Elekig bezárólag számos helyen és több államban.

- Én korábban is elmondtam - felelte Karancsi Tibor -, hogy ezeket az embereket az én szakmai tapasztalatom, hozzáértésem alapján megölték. Ezeket az embereket megölték. Úgy, ahogyan dokumentálva van, a rendelkezésemre bocsájtott anyagok elemzése folytán azok az események vagy azok a rendkívüli halálesetek emberölések voltak.

Karancsi Tibor részletekbe menően beszélt olyan esetekről, mint pl. a Szabó András rendőr meggyilkolása körüli anomáliák, akiről pl. megállapították, hogy a rendőrség udvarán, szolgálati autójában ülve, evés közben főbe lőtte magát.

- És azt minek tudod be, hogy túlélted? Hogy' sikerült túlélni? - kérdeztem Karancsi Tibort.

- Hát én egyszer már voltam odaát, '97. augusztus 31-én, amikor támadók leptek meg. Azt hittem, valakivel összetévesztenek és szolgálatba helyeztem magam és elővettem az igazolványomat és közöltem, hogy zsaru vagyok. Az volt a válasz, hogy pontosan tudom, hogy ki vagy, meg fogsz dögleni! Voltam odaát és visszaküldött egy hang, ha hiszi valaki, ha nem, kézzel-lábbal menni akartam haza a sokat emlegetett fényalagúton, de visszaküldött egy hang, mert nekem küldetésem van és vissza kell mennem. Alapjaiban változtatta meg az életemet ez az élmény. Más szemen keresztül nézem a világot, meg az élet történéseit is és tántoríthatatlanul küzdök az igazságért.


Molnár F. Árpád

KOLLEKTÍV BŰN A MAFFIAÁLLAM ÉS A NEMZETTRAGÉDIA

2014-02-05

Magyarország és a magyar nép maga választotta emberjogi, törvényi, demokratikus, erkölcsi és szociális hanyatlását. A lakosság folyamatosan saját sarát és bélsarát eszi vissza. Pedig voltak, akik mindenki helyett gondolkodtak és beszéltek.

Tényfeltáró cikk: Molnár F. Árpád

Kollégám, Domján Tibor, aki keresztény, a Debreceni Hírhatár főszerkesztője, a HírAréna lapigazgatója, világszintű Echelon-Leleplező ajánlotta a figyelmembe ma Pécsi Kálmán egyik 2006-os cikkét, amelynek a címe: "Gergényi hasonmása". A cikk első három bekezdését elolvasva döntöttem e cikk megírásáról.

Pécsi Kálmán 8 éven át volt büntetőbíró a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, majd elnöki bíró a Pest Megyei Bíróságon. Eztán ügyvéd, majd az Ügyvédi Kamarából való kizárása után jogtanácsos lett. Az időnként nem hasznos, hanem furcsa konfrontációkat is kezdeményező volt bíróval van, hogy bíróságon futunk össze, máskor szakmai jellegű ügyek és állami bűnügyi leleplezések vonatkozásában telefonon vagy személyesen tárgyalunk. Pécsi Kálmán egyébként azok közé tartozik, akik szintén már abban az időben a pártok és a titkosszolgálatok gyűlölt célpontjai voltak, amikor - az Internet széles körű elterjedése előtt - halálosan veszélyes volt nyomozni és tényfeltárni illetve feljelentéseket tenni.

Pécsi Kálmán 2006. május 19-én, a "Magyar Világ" nevű lapban megjelent cikke sok egyéb mellett azért is figyelemre méltó (és ehhez elég volt az első három bekezdést átfutni), mert hozzám hasonlóan már a 2006-os sortüzek előtt felhívta a lakosság figyelmét a sortüzekben és a polgári lakosság elleni rendőrterrorizmusban aztán nyilvános főszerepet vállalt Gergényi Péter bűnöző életmódjára, akiről egyébként már 2001 óta vaskos bűnügyi leleplezéseket eszközöltem.

Gergényi Pétert én is személyesen ismerem. Már azt megelőzően megfordultam nála, hogy a bűnüldözésben az általa vezetett Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitánysággal és az első Orbán-kormány által irányított Nemzetbiztonsági Hivatallal (vagyis a titkosszolgálattal) dolgoztam, Demeter Ervin titokminisztersége felügyelete alatt. Ugyancsak személyesen ismerem a Pécsi Kálmán cikkében emlegetett Kubicsek Andrást, Kecskemét korábbi rendőrkapitányát, aki egyébként hírhedt verőrendőr hírében is állt. A Gergényi Péter által irányított megyei rendőr-főkapitányság kábítószer-elhárításával dolgoztam, legtöbbször Prónai József nyomozóval és főnökével, az ugyancsak hírhedt verőrendőr Miskó Imrével. Ők ketten - ahogyan én is - napi munkakapcsolatban voltak a rendőr-főkapitányság épületétől mindössze kb. 100 méterre fekvő Nemzetbiztonsági Hivatallal, vagyis a titkosszolgálattal. A bűnüldözésben olyan sikereket értem el, hogy egy idő után szó szerint mindenhová személyi titkosszolgálati díszkíséretet kaptam. Az általam jól ismert titkos szolgák közül legalább egy mindig ott tartózkodott tőlem pár méterre, ha munkába vagy ismerőseimhez mentem, ha munkából vagy bárhonnan jöttem, és ez részemről is elfogadott dolog volt.

Kecskeméten történtek azok a halálesetek is, amik miatt Orbán Viktor gyorsan törvényt hozott arra, hogy az ilyen területeket illetően voltaképpen semmi se szivároghasson ki a rendszer működéséről. Amikor - főleg a rendszer bűnözési féktelensége miatt - háborúba kerültem a céggel és a kormánnyal, Orbán Viktor - akitől segítséget kértem - kiterjedt üldözésbe kezdett ellenem, miközben egy minden addigit meghaladó mélytitkosszolgálati beszervezéssel próbált leszerelni, sikertelenül.

Mint arra sokan emlékeznek: amikor Gergényi Pétert Bács-Kiskun Megyéből áthelyezve Budapest rendőrkapitányává nevezték ki, az értelemben és felfogóképességben sokáig radikális sereghajtónak számító magyarországi szélsőjobb (akkoriban a MIÉP-en kívül már a Vona Gábor-vezette Jobbik is létezett) elvakultan hurrázott Gergényi kinevezéséhez, hogy végre itt egy talpig becsületes férfi, egy vasprefektus. Az iszonyú butaság, ami egészen a közelmúltig meghatározta gyakorlatilag a teljes magyarországi szélsőjobbot, Gergényi éljenzésében is náluk mutatkozott meg a legharsányabban. A tények, amiket Gergényi Péterről én már 2001 óta vaskosan, volt belsősként teregettem, vagy amit az említett Pécsi Kálmán-cikkben is olvashattak, önmagukért beszéltek és minden valamelyes IQ-val, logikával vagy minimális stratégiai képességekkel rendelkező személy számára meg kellett volna kongassák a vészharangot. Az ilyen jelenségek fényében - különösen úgy, hogy leleplezésekben, kulcsstratégiai ismertetésekben mindig legalább évekkel, gyakran több, mint 10 évvel előtte jártam és járok a lakosságnak, amely aztán mindig belezuhan az általam előre kiplakátozott csapdákba - azt kell mondjam: a magyarok a 2006-os sortüzeket is megérdemelték, színvonalukhoz méltó rendőrkapitány-bálványt kaptak, Gergényi Pétert, aki halomra lövöldözte őket, és megérdemelték Orbán Viktor példátlan elnöki diktatúráját is, amellyel Magyarország már nem csak az egész Európai Unió demokratikus szempontból is legutolsója lett, de mára a világ jár csodájára a magyarság stratégiai debilitásának, morális infantilizmusának és demokráciára való elképesztő érzéketlenségének és vakságának.

Így jár az a nép, amely sosem hallgat a ragyogó igazságokra, hanem a tényeket pillanatnyi párthordalékként üldözi, a bukott bűnözőket pedig felmagasztalja. A magyar nép állandóan kifelé mutogat, pedig csak azt eszi és issza vissza folyamatosan, de állandóan, amit saját magára okádott.

Pécsi Kálmán - újságíróként - egyébként abból a "Magyar Világ" nevű lapból való, amely hajdan világító fáklyaként tündökölt, ezért annak legjobb újságíróit a magyarországi nácik nagyon gyűlölték és ellenük össze-vissza ügynököztek, szerencsétlenek. A Magyar Világ és átkeresztelt utódja mára már régtől fogva és fölöttébb látványosan elvesztette objektivitását, de hajdani nagy világító tornyainak munkái máig ékeskednek. Így Kőrösi Imre, aztán Gergényit már a 2000-es évek elejétől ugyancsak vaskosan leleplező Lakatos Pál és a legszűkebb baráti társaságukba tartozott Kozenkay Jenő leleplezései.

E három személy lett kiválasztva aztán arra is, hogy tudatosan folyjanak bele az akkor a lakosság számára gyakorlatilag még hírből sem hallott elmetechnológiai leleplező projectbe, amelynek leleplezésére én hoztam létre minden magyar idők legelső médiáját és lettem aztán - minden hozzánk visszajutott magyar és külföldi, valamint tengerentúli szakmai vélemény és álláspont szerint - legalább egész Európa legfőbb Echelon-leleplezője és elmetechnológiai tényfeltárója. A nép tehát még semmit nem tudott, de Kőrösi Imre, Lakatos Pál és Kozenkay Jenő pontosan tudták, hová jönnek és legalább mihez adják a nevüket, amikor egymás után eljöttek hozzám Kecskemétre. Olyan párbeszédek is lezajlottak a lakásomon - pár méterre az ország legfőbb hadi repülőbázisának főbejáratától -, amit máig teljes elhallgatás övez és ami után a 10 ujját megnyalhatná bármelyik lehallgatást végző titkos szolga.

Kőrösi Imre 1990-től az MDF országgyűlési képviselője volt, akinek a Parlamentben elhangzott dörgedelmes beszédei a kor legszamizdatosabb politikusi beszédei voltak. Kőrösi Imre úgy leplezte le sorban az állami és nemzetközi bűntetteket, hogy közben a Parlamentben - hozzá képest - inkább csak öltönyös-nyakkendős, a Kádár-rendszerből átmentett bohócok és a politikai bűnözést akkor már gőzerővel elsajátító, gerinctelen suhancok voltak.

Lakatos Pál - akit egykoron a 10 legnagyobb magyar közé választottak - szintén a leghaladóbb tényfeltárók közé tartozott. A vezetése alatt egykoron működő "Vasárnapi Újság" nevű rádiós műsor olyan ragyogó volt az olajügyektől a külföldi titkosszolgálatok bűnöző akcióinak borogatásáig, hogy a többi média a nyomába sem léphetett. Olyan volt, mintha egy felhőkarcoló állt volna a magyar puszta közepén, ahol a siserehad politikusok és a mindig, minden ismeretből kirekesztett, pórázon rángatott szerencsétlen lakosság saját szintjének megfelelően ismételgette a demokrácia, a jogállam, valamint a független igazságszolgáltatásnak, meg a független és objektív médiának nevezett egy-titkosszolgálati bűnügyi kupleráj meseszőtt hülyeségeit.

Kozenkay Jenő III/II-es kémelhárító volt, aki időnként az ország egyetlen titkosszolgálati tényfeltárójaként létezett. Halálát - a felelős helyekről - máig ahhoz kapcsolják, hogy az Echelon-projectet abbahagyta. Ez időben nagyon vendégmarasztaló hely volt az Echelon leleplezését felügyelő háttér és az életével játszott, aki velem szorosabb kapcsolatot létesített, de az elmeprogramozás leleplezésébe - akár tudatlanságánál, akár gyávaságánál fogva - kellő módon nem folyt bele vagy abból utóbb kiszállt. Jó pár ilyen hulla és egész életére nyomorékká vált szegélyezi az általam alapított HÍRHÁTTÉR tényfeltáró útját, hogy az egyebekről már ne is beszéljek.

A Kőrösi-Lakatos-Kozenkay-trióra egyébként úgy került választás, hogy keresve sem sikerült náluk alkalmasabb magyart találni egy akkoriban olyan - titkosszolgálati kifejezéssel - "kozmikusan titkos" minősítésű világprojecthez, amilyen az egész világot irányítása alá vont elmeprogramozás nyilvános leleplezésének bevezetése volt. A polgári lakosságot - ahogyan akkoriban is hangoztattam - a sötét középkorból kellett előrángatni, miközben csúfosabbnál csúfosabb bukásaik egész sorát is előre bejelentettem.

Egyébként a mindig nagyon kritikus és éles nyelvű Torgyán József is pozitívan nyilatkozott Kőrösi Imréről. Amikor az Orbán-kormány korábbi minisztere, Torgyán József - természetesen tudván az elmeprogramozásról, meg annál sokkal többről is - a lakásomon járt, Kecskeméten, elismételgette, hogy 'jó a Kőrösi, a Kőrösi jó, érdemes vele kezdeni'. Torgyántól függetlenül újságolta egyébként egy másik alkalommal Kőrösi Imre, hogy Torgyán őt annak idején, négyszemközt zseninek nevezte, hozzátéve, hogy persze, nála (mármint Torgyán Józsefnél) nem okosabb, de rögtön utána ő a második legértelmesebb.

Az Isteni Gondviselésnek köszönhető, hogy Kőrösiék annak idején szintén együtt dolgoztak egy akkoriban ugyancsak vezető tényfeltáróval, Szeszák Gyula barátommal, aki Hajdú-Bihar Megye főügyészeként buktatott meg egy 66 vasúti szerelvényből álló olajvonatot, még a '90-es években. A probléma viszont az volt, hogy Szeszák Gyula nem csak nem kapott engedélyt arra, hogy Györgyi Kálmán akkori legfőbb ügyész, Solt Pál (a Legfelsőbb Bíróság akkori elnöke) és Pintér Sándor akkori országos rendőrfőkapitány által nyíltan védett olajvonatot megbuktassa, de az igazságszolgáltatás e három vezetője kifejezetten követelte, hogy hagyja futni az olajvonatot is és az olajszőkítőket is, egytől egyig. Szeszák Gyula azonban komolyan vette, hogy megyei főügyész, ezért annak ellenére sem tussolta el a gigászi botrányt, hogy a vonat és az olaj Hajdú-Bihar Megye rendőrfőkapitányának, Papp Imrének és feleségének, a szintén magas rangú rendőrtiszt dr. Ferenczi Flórának a tulajdonában állt, közvetlenül az olajozásra létrehozott cégeiken keresztül.

Györgyi Kálmán legfőbb ügyész - aki korábban személyes jó viszonyban volt Szeszák Gyulával, ő is nevezte ki Szeszákot megyei főügyésszé - nem számolt azzal, hogy a megyei főügyész önálló hadjáratba kezd az állami bűnözés ellen. Hanem azt remélte, hogy a kinevezéssel megvásárolta Szeszák Gyula hallgatását, hiszen ez mindig így szokott lenni.

Szeszák Gyulát - aki aztán filmjeinkben is ecsetelgette bűnügyi tapasztalatait - a Györgyi Kálmán, Solt Pál és Pintér Sándor nevével nyíltan fémjelzett állami maffia kényszernyugdíjazta, de meglepetésre sem öngyilkosságba kergetni nem sikerült, sem meggyilkolására nem lehetett módot keríteni, pedig akkor és azt követően sokáig ez volt a szokás és az ilyen leleplezők többségét valóban sikerült is végleg kivonni a forgalomból. A leleplezőket szervezett öngyilkosságok útján, valamint pszichiátriákon és elmegyógyintézetben tüntették el, jó néhányuk pedig névtelenül került elföldelésre pl. olyan típusú helyeken, mint a Gergényi Péter-féle, Kecskemét melletti Csalánosi erdő (újabban Csalánosi parkerdőnek is hívják).

Kecskemét voltaképpen mindig is törekedett arra, hogy első legyen állami bűnözésben, korrupcióban és politikai gyilkosságok szervezésében. Kecskemét éppen úgy a vezető szeméttelepek közé tartozott az orosz maffia tombolását illetően, ahogyan a pszichiátriai és a szociális maffia bűnözésében és erkölcsi alávalóságában is. Kecskemét igazi bűnügyi pöcegödör volt és maradt. Ami érték ott megjelenik, az csakhamar vagy meghal vagy távozik. Nem embernek, hanem állatoknak való az, ami akár a rendőrségen, akár az ügyészségen, akár a pszichiátriákon és az olyan elmeszociális szeméttelepeken tombol, amilyen az ország kategóriájában leghírhedtebb intézménye, a koprofágiában végképp alámerült Platán Otthon.

Az Echelon leleplezésével kapcsolatos project előtti Magyarországra visszatérve: Kőrösi Imre, Lakatos Pál és Kozenkay Jenő sokáig és sok tekintetben stratégiai és tanácsadói kulcsfigurák voltak, ezért aztán a mai napig gyűlölt célpontjai maradtak a rendkívül primitív, alulművelt és stratégiailag rendkívül idióta szélsőjobboldali médiának. Amikor a szélsőjobboldali médiáról beszélek, jelenleg, 2014 elején nem a Jobbik nevű pártot minősítem, hiszen az a Best of 2013-as listán több kategóriában győztes lett. Viszont ahelyett, hogy a szélsőjobboldali és neonáci Nemzeti Hírhálós és kuruc.infós mélymagyar nyomorultak nemzetstratégiai és tájékozódási okokból forgatták volna a kor leghaladóbb tényfeltáróinak csuklóból közzé tett leleplező munkáit, ott támadták, ahol bírták. Meg is érdemelték, hogy akiket - tőlük függetlenül én is - sokszor már 10 évvel azelőtt lelepleztünk, hogy aztán - náci vastaps mellett - az ország vezető pozícióiba került leghírhedtebb állami bűnözők lettek, aztán hajléktalanná fosztogassák ezt a szerencsétlen, a szakadékba masírozó disznónyájat és miután istenített vasprefektusaik 2006-ban fejbe lövöldözték őket, még be is börtönözzék ezt a szánalmas csordát hamis vádakkal.

Igaz, a fasizmus sosem az eszéről, hanem a primitív ösztöneiről volt hírhedt. Hiszen a II. Világháborút is azzal veszítette el a náci rezsim, hogy Európa legzseniálisabbjait és legjobb nemzet-felemelő stratégáit - a zsidó tudósokat és minden értelmeseket és igazakat - kikergették az Egyesült Államokba és Palesztinába. Az elüldözöttek aztán az USÁ-ban gyorsan feltalálták az atombombát és megnyerték a II. Világháborút, pillanatok alatt létrehozták a világ legnagyobb gazdasági, katonai és tudományos szuperhatalmát, Palesztinában pedig a rendkívül primitív, barbár és halálosan ellenséges környezetben, a dühöngő arab titkosszolgálatok sűrűjében létrehozták Izraelt, amely aztán mind a mai napig a világ egyik legmeghatározóbb stratégiai pontjává vált.

A nácizmus azért nem tud tanulni és azért nem is fog soha, mert maga az ideológia annyira megköveteli a legalávalóbb ösztönéletet, továbbá olyan nagyon primitív és annyira összeférhetetlen az intellektualitással, amik akár egyenként is kizárják az elkerülését annak, hogy az ilyen rendszerek aztán a kollektív önrombolás, önpusztítás és öngyilkosság biztos útján végezzenek magukkal.

Karancsi Tibor: „Irén nem vette komolyan a fenyegetéseket”

szerző:

Csikász Brigitta

Karancsi Tibor, az egykori szeghalmi főnyomozó, aki részt vett a félholtra vert Kármán Irén könyvének és dokumentumfilmjének az elkészítésében, többször is figyelmeztette az újságírónőt a veszélyekre.

hvg.hu: Mikor ismerte meg Kármán Irént?

Karancsi Tibor: Azután ismertem meg, hogy kirobbantottam a botrányt, és Irén filmet akart a témáról forgatni. Vele a szakmai kapcsolat mellett egy baráti nexus is kialakult, olyannyira, hogy amikor tavaly a családjával Horvátországba utazott, én vigyáztam a házukra.

hvg.hu: Ezek szerint jól ismerte az újságírónőt, és tudta, hogy többször megfenyegették. Nem figyelmeztette?

K.T.:  De igen. Irént a talpraesettsége és bevállalóssága tette nagyon szimpatikussá a számomra. Egy temperamentumos, optimista emberként ismertem meg, aki egyáltalán nem ijedős. Ahogy egyre jobban beleásta magát az olajszőkítési ügyekbe, többször is figyelmeztettem, legyen óvatos, azok ott nem ismernek tréfát. Éppen három hete egy belvárosi kávézóban beszélgettünk hármasban, vele és Sándor Istvánnal. Ott is szóba hoztam, Irén, vigyázz, mert vannak rosszakaróid. Kicsit viccesen  mondtam neki, „a kocsiban a visszapillantó-tükröt ne csak sminkelésre használd”. A Mokkában való szereplése után újra mondtam neki: hátra is kellene nézni, nem? Irén egyébként nagyon jól tudta, hogy aggodalmaskodásomnak alapja van.

hvg.hu: Számított arra, ami péntek este történt?

K.T. : Benne volt a pakliban, de nem hittem volna, hogy "azok" ilyen messzire mennek el. Úgy tűnt, a nyilvánosság egyben biztosítékot jelent: annak idején két év alatt öt munkatársamat ölték meg rejtélyes körülmények között, de azután, hogy kirobbantottam a botrányt, senki sem halt meg. Engem is megfenyegettek, sőt, mint Irént, meg is vertek, még 1997-ben.

hvg.hu: Elfogják a tetteseket?

K.T.: 50-50 százalékos esélye van. A magam részéről mindent megteszek, hogy a bántalmazás elkövetői ne úszhassák meg a dolgot. A rendőrségnek is felajánlottam a segítségemet, állok a rendelkezésükre minden információmmal. Eddig még nem kerestek meg. Személyes tapasztalataim alapján úgy látom, hogy Magyarországon nem igazságszolgáltatás, hanem csak jogszolgáltatás van. Szeretnék ezúttal csalódni.

Különös összefüggések

Karancsi Tibor, a szeghalmi kapitányság volt főnyomozója igen különös összefüggéseket tárt a nyilvánosság elé a ’90-es évek közepén. A nyomozó azt állította, hogy a dél-békési főrendőrök fedezik az „olajmaffia” tevékenységét. Ezt egy konkrét esettel támasztotta alá a nyilatkozataiban: 1995. május 25-én a füzesgyarmat-macskási üzemanyagtelepen vagonokból kőolajat fejtettek át tartályokba és kamionokba. Karancsi ezt jelentette a bűnügyi osztály vezetőjének, K. Lajosnak, aki azzal küldte el a rendőröket a helyszínről, hogy az eset a Vám- és Pénzügyőrség Nyomozó Hivatalának hatáskörébe tartozik, akikkel ő felveszi a kapcsolatot. Ám a történtekről csak órák múlva tájékoztatta az illetékeseket, akik a helyszínre érkezve a szerelvényeknek már csak hűlt helyét találták. Az ügyészség K. Lajost hivatalos személy  által elkövetett cselekmény bűnpártolása miatt vádolja. A százados által feltárt olajügy kapcsán vizsgálat indult el, ennek során több rendőrt elítéltek. Karancsi Tibor nyilatkozataiban mindig hangsúlyozta, hogy ezzel együtt az ügyben a nagypolitika is érintett volt, és annak résztvevői a mai napig is ott ülnek az ország törvényhozó testületében. „Nem véletlen, hogy nyolcvan évre titkosították az olajügy kivizsgálására létrehozott bizottság által elkészített jelentést” – vélekedett.

Emlékeztető: mi is az az olajszőkítés? (Oldaltörés)

Az olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális "üzletága" volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forinttal rövidült meg általa a költségvetés. Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben ütötték fel a fejüket, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. Egy 1990-es kormányrendelet előírta: a fűtőolajat adalékanyaggal színezni kell. A HTO-t 1991-től pirosra festették, ám az adalék a motorokat nem károsította, így azt változatlanul használták üzemanyagként. A fűtőolajként behozott termékeket a vámkezelésnél kellett volna színezni, ami lehetőséget adott a visszaélésekre. Ha a vámost sikerült megvesztegetni, a szállítmányt további beavatkozás nélkül gázolajként értékesíthették. Amennyiben a festék már bekerült az olajba, savazással közömbösítették: a kénsav és más vegyszerek hatására a gázolaj visszanyerte eredeti színét - ez volt az ún. olajszőkítés.

1993 augusztusában az Ipai és Kereskedelmi Minisztériumban operatív bizottságot hoztak létre az olajmaffia megfékezésére. A kettős árrendszer 1995-től megszűnt, röviddel később megszigorították a halasztott vámfizetés szabályait, 1998-tól pedig az üzemanyag céljára szolgáló kőolajtermékeket - függetlenül azok minőségétől - azonnal behajtandó jövedéki adó terhelte. Ezek az intézkedések jelentős mértékben csökkentették az olajjal való visszaélés lehetőségeit.

2000. februárban Pallag László kisgazda képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés ad hoc bizottságot hozott létre az olajügyek és a kapcsolódó korrupciós ügyek feltárására. Júniusban 8-án Nógrádi Zsolt, aki a Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagjának vallotta magát, bizottsági meghallgatása során megdöbbentő állításokat fogalmazott meg: több vezető politikus és három parlamenti párt, továbbá a vám- és pénzügyőrség, illetve a rendőrség érintettségéről beszélt. Az olajmaffiával való együttműködéssel vádolta többek között Pintér Sándor belügyminisztert, volt országos rendőrfőkapitányt, Szabó Iván volt pénzügyminisztert és Lezsák Sándort, az MDF korábbi elnökét is. Bizonyítékok azonban nem kerültek elő, az érintettek pereket indítottak a tanúvallomást nyilvánosságra hozó Pallag ellen, amelyeket sorra megnyertek.

A Legfőbb Ügyészség 2000 márciusában nyilvánosságra hozott vizsgálati jelentése szerint 1991 és 1999 között a kőolajtermékek forgalmazása során 4300 bűncselekményt - hamisítás, csempészet, vámorgazdaság - követtek el. A perbe fogott 340 vádlott többségét börtönbüntetésre ítélték. A dokumentum szerint számos ügyben nem sikerült megtalálni az elkövetőt, és a bűnügyi hatóságok munkáját jogértelmezési problémák is nehezítették.
(MTI)