2018. február 17., szombat

Világ helyzete II.





Világ helyzete II.


A Világ helyzetével, aktuális témákkal és főleg olyan IGAZSÁGOKKAL foglalkozunk, amiket nem feltétlenül mutat a főáramú (mainstream) média viszont ismeretük nélkülözhetetlen, hogy megértsük a körülöttünk zajló folyamatokat.Hiszen a valódi igazságért mindig a dolgok mögé kell nézni.Ha véleményetek van, írjátok meg, vagy a Facebook-oldalon is megoszthatjátok!
Frissítve: 2 perc 51 másodperc







Új "Világhelyzet" ? Kína január 1-től nem dollárban kereskedik, (még olajat sem) és nem vesz USA államkötvényt !



2013.12.21. - 17.44

Peking január 1-től nem vesz dollárt, nem vesz US államkötvényt és a jövőben nem dollárban kereskedik olajjal ! ! ! 
Ez a hír végig kellett volna söpörjön a médiában, ám mégsem nagyon hallhattunk itthon sem elemzéseket, milyen hatásai lehetnek ennek a két pólusú világra, Kelet és Nyugat viszonyára nézve. 
Mondják, hogy a profit államhatároktól semleges és egyetlen egy cél van, amire az országokat birtokló korporációk szövetsége törekedik: a mindenkori profit maximalizálása.A képlet viszont nem ilyen egyszerű és egyetlen dolog abszolút nem mindegy a jövőt tekintve: 


Vajon az elkövetkező időkben a világot irányító Illuminati vérvonal családjai+ a nemzetközi pénzhatalmi elit és a piramis csúcsán állók milyen eseményekre és földrajzilag hová szeretnék helyezni a hangsúlyt ? 
- Új gazdasági térségek felemelésére, mely szükségszerűen nemkívánatos népességrobbanást is okozna ? 
- Vagy netán a "két világ" konfliktusának kiélezésére, mely elvezethet egy hatalmas pusztuláshoz és apokalipszishez ?
Hiszen amellett, hogy hatásos "eszköz" drasztikus népességcsökkentésre, egybenmegteremti egy régi világ romjain felépülő Új Világrend lehetőségét is, mely ismét hosszabb időre korlátlan teret biztosít a hatalom megtartásához ? Jó kérdések, ezt tudom....  A válaszokat sajnos vagy szerencsére még nem.....Aztán, hogy ez az "orwelli szép új világ" egy Új-Jeruzsálem (ZION) központú Föld lesz-e vagy egy Kína központú keleti blokk uralta érdekszféra, erre talán 50 év múlva tudunk tisztán visszatekinteni majd.Egyelőre a szemünk előtt alakulnak ki egy drasztikus átalakulás körvonalai, melyben egy dolog látszik csak biztosan: Ez messze nem lesz zökkenőmentes !(SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
Közben tovább mérgesedik a viszony:
Az Egyesült Államok folyamatosan provokálja Kínát, és feszegeti tűrőképességének határát.Amint Peking kinyilvánította Kína új, védett tengeri légvédelmi határait, és jelezte a terület feletti légi forgalom ellenőrzésének jogát - az USA erre reagálva bombázókat küldött a kérdéses terület fölé, kockáztatva, hogy esetleg le is lőhetik azokat.
Kína azonban az Egyesült Államokkal szemben nem ilyen kisstílű játékot játszik. Válaszul Peking robbantott, csak nem bombát, hanem politikai bombát. A hír olyan jelentőségű, hogy az Egyesült Államokban főáramú hírben alig jelent meg - és a nyugati sajtóban igyekeznek eltitkolni.Peking közölte, hogy január elsejétől nem vásárol tovább dollárt.
Valuta tartalékai elegendőek, és nem növeli a dollár tartalékokat. 

Ezzel együtt az amerikai államkötvényeket sem vásárolják tovább.
Eddig Kína hatalmas összegekkel tartotta fent az Egyesült Államokat. Napi egymilliárd dollárt utaltak át, a folyamatos kötvény vásárlásokra. Az amerikai sajtóban nagy a hallgatás, de a gazdasági szaklapok kezdik kongatni a vészharagokat. Ez pedig az ún. Nightmare Scenario - azaz a "rémálom forgatókönyv" elindulását jelentheti.

Kína hosszú éveken át kitartóan támogatta az Egyesült Államok talpon maradását - de az USA semmi mással nincs elfoglalva Oroszország bekerítésén és ellehetetlenítésén kívül, mint Kínát elvágni a nyersanyagoktól, valamint abban a csendes-óceáni térségben akar nyomást gyakorolni, ahol Kína képes lenne kibontakozni - ezért elérkezett az idő, hogy Peking válaszlépéseket tegyen és megleckéztesse a világ eddigi diktátorát, az USA-t. Egy angol közgazdásznak feltett kérdésre, hogy mi ebből Kína haszna, hiszen elképesztő mennyiségű olcsó árut szállít az Egyesül Államokat - és így az USA valószínűleg válaszlépésként lezárja a beszállítási lehetőségeket -, meglepő választ olvashattunk. Az Egyesült Államok képtelen lezárni az utat a kínai áruk előtt. Először is azért, mert a Kínában működő cégek, amelyek az USA-ba szállítanak, nagy számban amerikai cégek vagy vegyesvállalatok.
A másik, ami pedig ennél sokkal fontosabb, hogy nincs alternatívája a kínai olcsó árucikkeknek.  Egy átlagos amerikai háztartásban a berendezések 70-80 százaléka kínai

Olcsó, közepes minőségű termékek, melyek használatához, és az olcsóságából adódó problémáihoz már hozzászoktak az emberek. Ahhoz a brutális inflációhoz, amelyet a kínai áruk kivonása jelentene, senki nincs hozzászokva.Amennyiben pedig az USA lezárná a határokat, Kína válaszlépésként piacra dobhat 3.6 trillió dollárnyi valutát és államkötvényt. Ekkora összeg piacra dobása következtében mind az USA gazdasága, mind a világpiac azonnal összeomlana.

Valójában már most is összeomlana, hiszen csak az emberek hiszékenysége és a "fogyassz-vásárolj-ne foglalkozz semmivel-magatartás tartja életben.Kína dollártartaléka háromszor akkora, mint a legnagyobb valutatartalékkal rendelkező országé, és több, mint Európa legerősebb iparával rendelkező országának, Németországnak egy évi teljes nemzeti összterméke.
Az ügy kapcsán a gazdasági szakemberek első körben az egész hírt politikai manővernek tekintik.Kína valószínűleg belátható időn belül egyeztetni fog az Egyesült Államokkal, és megfelelő pozícióból akar tárgyalni. Nyomást akar gyakorolni Washingtonra, a csendes-óceáni terület feletti uralom kérdésében.
Kína meghátrálásra akarja kényszeríteni az Egyesült Államokat. Egyetlen gazdasági szakember sem tartja valószínűnek, hogy Kína kifűrészelné maga alól azt a kiváló és jól jövedelmező világgazdasági pozíciót, amelyet az elmúlt időszakban elért.

Ha megteszi, az olyan világpolitikai folyamatokat indíthat be, olyan káosz állapotokat idézhet elő, melyet ma még megjósolni sem lehet.A gyenge gazdaságú országok azonnal bedőlnének, ahol pillanatokon belül eluralkodna a káosz.
A stabil nagyhatalmak nem fognak közbeavatkozni, mivel nincs meg a hozzá szükséges pénzügyi tartalék, mert éppen ennek összeomlása okozza magát a káoszt. Így a világ nagy részén tartós káosz uralkodna el, és hosszan elhúzódó háborús időszak következne.

Ezt Kína semmiképpen sem akarhatja, és éppen ezért biztosak abban, hogy Peking a súlyának megfelelő józansággal kezeli a helyzetet. Ha viszont a konfliktusba belemegy, azt csak abban a reményben tenné meg, hogy maximálisan felkészülve győztesként kerülhet ki egy nyugat elleni megsemmisítő háborúból.
A dolog hátulütője, hogy amint a hír felröppent, és megkezdődtek a találgatások,Kína újabb bejelentést tett, a továbbiakban az olaj üzleteket sem dollárban bonyolítja. 

Már ez önmagában is hatalmas kiesés lenne az Egyesült Államoknak, mivel a 2013-as évben a legnagyobb olaj felvásárló Kína lett.

A kínai piacról származó petro-dollárok kiesése önmagában válságos állapotokat fog okozni az USA pénzpiacán.A továbbiakban Kína saját pénzeszközét fogja használni nagy valószínűséggel. Főleg, hogy a napokban hallhattuk, hogy a Yuan a második leggyakrabban használt valuta a dollár után, melyben az üzleteket kötik és letaszította az eurót is...
A Reuters gazdasági szakembere szerint, ha Kína ezt meglépi, akkor új fejezet kezdődik a történelemben. 

Az Egyesült Államok sajtója nem foglalkozik az üggyel, és ezt nagyon rosszul teszi. Az amerikai embereknek - és teszem hozzá, az európai átlagnak sincs fogalma arról valószínűleg, hogy mit jelent ez az egész.
Forrás: Exopolitika Cikkek linkjei a témáról: RT News / Bloomberg / CNBC / Infowars / 






Izland bankárokat zár börtönbe olyan pénzügyi csalás miatt, ami a Rothschild-Európában megszokott



2013.12.18. - 12.27

Bankárokat zártak börtönbe olyan bűncselekmény és pénzügyi csalássorozat miatt, mely a Rotschildok uralta Európában és Egyesült államokban bevett gyakorlat. Kína, Oroszország, Irán és Izland kivételével a pénzvilágot egy olyan hatalom irányítja, amit mi csak "Rothschild - befolyásként" ismerünk... így ebben a 4 országban pénzügyi terrorizmusért nyugodtan vádat is emelhetnének ellenük. (Max Keiser)

A katari-kormány és bankok segédletével végrehajtott csalássorozat Izlandon. Bankárokat zártak börtönbe a bűncselekmény miatt.

A bank pénzt kölcsönöz Katarnak. Katar pedig részvényeket vásárol izlandi bankokban, hogy mesterségesen növeljék a banki részvények árfolyamát. Majd ezt a mesterségesen kialakított magas árat használják fel kölcsönök adására, beszerzésekre. Ha megnézzük Nagy-Britanniát és Európa legnagyobb bankjait, ott pontosan ugyanez a tisztességtelen kereskedelem folyik. 
A kamatokat és árfolyamokat mesterségesen tartják fent és manipulálják a maximális profit érdekében...

"Mennyiségi lazítással" a jegybank kölcsönt ad a kereskedelmi bankoknak, hogy részvényeket vagy kötvényeket vegyenek - természetesen a jegybankban. Tehát pontosan azt teszik, ami Izlandon bűncselekmény.A legfontosabb mondanivaló: mivel Izlandnak, Oroszországnak, Kínának, Iránnak olyan bankrendszere van, amelyek nincsenek az amerikai Federal Reserve és a Bank Of England irányítása alatt, ők szabadon emelhetnek vádat pénzügyi bűncselekmény esetén. 
Európában és az USA-ban nincs ilyen szabadság, mert a bankárokat a svájci Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) és a New-Yorki-i Federal Reserve védi, akik globális szinten paktálnak össze, hogy saját magukat és bankáraikat védjék. Természetesen a gazdaságokat ez katasztrofális mértékben sújtja. Nő a szegénység elképesztő mértékben és az életszínvonal pedig úgy zuhan, mint a Viktoriánus kor óta még soha.A fenti 4 ország kivételével a pénzvilágot egy olyan hatalom irányítja, amit mi csak "Rothschild - befolyásként" ismerünk...

Hiszen a Rothschild-család birtokolja a FED-et és a Bank Of England-et is. Kína, Oroszország, Irán és Izland viszont nincs alárendelve a családnak és így ott pénzügyi terrorizmusért nyugodtan vádat is emelhetnének ellenük.- A kormányoknak mennyire kellene szabályozniuk az ilyen túlkapásokat ?
- Igazából a kormányokat teljesen maguk mellé állítják bankáraik. Például az Egyesült Királyság kormányát a Barclay's Bank. A Roya Bank Of Scotland-ról pedig kiderült, hogy kisebb vállalkozásokat üldözött halálra, juttatott csődbe, hogy aztán az egyik leányvállalatuk fillérekért felvásárolhassa és eszközeiket megszerezhesse. Ezek ma már közismert tények.Tehát ezek David Cameron és aMarc Carney (Bank Of England) közreműködésével pénzügyi terroristaként működnek... és részt vesznek a vagyon elkobzásában a magánemberek irányából a hatalom kezébe. Lényegében ellopják azt és egy pénzügyi apartheid-rendszert tartanak fent.Izlandnak volt bátorsága megtenni, hogy a csalók ellen vádat emeltek. Vietnámban nemrég egy ilyen csaláson ért bankárt ki is végeztek... Elrettentő példát kellene mutatni !Kapcsolódó és egyben legnézettebb cikk a VilagHelyzete.com-on:
Miért mindig IZLAND ? Miért nincs a hírekben ? Hát ezért...
Izland elnöke: "Hagyni kell a bankokat csődbe menni !"






Tudományos felfedezés:Japán tudósok igazolták-Az Univerzum valójában tényleg egy Hologram!



2013.12.14. - 16.19

Egy friss tudományos felfedezést szeretnék veletek megosztani, amit számos helyen közöltek, mégsem láthattunk róla beszámolót ! Az elmúlt napokban söpört végig tudományos körökben a hír, miszerint japán kutatók egyértelmű bizonyítékra jutottak abban a kérdésben, hogy az Univerzum tényleg egy hologram !

A NATURE magazin szerint is, mely leközölte az eredményeket, immáron meggyőző bizonyíték áll rendelkezésre, hogy az általunk ismert univerzum egy alacsonyabb dimenziójú univerzum kivetülése.
(És ha ezt a gondolatot tovább folytatom, akkor nyilvánvalóan a miénk kivetülése pedig magasabb dimenziók felé mutat irányt... Talán mégis igaz az okkult ősi mondás ? "As Above So Below" - "Amint fent, úgy lent is"..... ? Ez csak úgy eszembe jutott.... (SBG Buddha)Az elméletet egyszerű szavakkal a hitelkártya hologramjával lehet talán megmagyarázni. Bár akik olvastak már tanulmányokat a holografikus univerzumról, nekik nem kell ezt különösebben magyarázni.Professzor Kostas Skenderis a "University of Southampton" tudósa év elején már elmagyarázta ezt a koncepciót: "Az elmélet hasonló a hagyományos hologramokhoz, ahol egy háromdimenziós képet kódolnak le egy kétdimenziós felületen - mint egy bankkártyán például. Csak jelen esetben az egész Univerzum van kódolva ilyen módon."
A japán kutatók kétféle számítást végeztek el: 
- az egyik mutatta egy fekete lyuk belső energiáit és hozzá kapcsolódó egyéb tulajdonságokat.
- a másik számítás egy alacsonyabb dimenziójú kozmosz energiáit számolta ki. 
Mindenki meglepetésére MIND A KÉT EREDMÉNY TELJESEN EGYEZETT ! A kaliforniai Stanford Egyetem elméleti fizikusa Leonard Susskind megerősítette, hogy korrektek a számítások. 
"Számszerűleg megerősítették - talán legelőször egy olyasvalamit, amiben már biztosak voltunk, de eddig csak sejtéseink lehettek róla - nevezetesen, hogy a fekete lyukakban lévő termodinamika is előállítható egy alacsonyabb dimenziójú univerzumból"


A valóság holografikus modelljéről már hallhattatok Michael Talbot - Holografikus Univerzum c. filmjében : érdemes most újra megnézni a tudományos felfedezés tükrében !
Ebben a videóban és előadásban Dienes István beszél arról, hogy mi is ez a "Holografikus Univerzum"
Forrás: A Nature / Telegraph cikkből fordította SBG Buddha - VilagHelyzete.com






Miért halt meg Paul Walker ? Halála körül rengeteg nyugtalanító kérdés kerül elő...



2013.12.09. - 20.21

Egy ideje, pontosabban Paul Walker halála óta gondolkozom rajta, hogy írjak vagy ne írjak az esetről, hiszen rengeteg információ kering az interneten, ami egyáltalán nem ad megnyugtató választ arra a kérdésre: Miért és hogyan kellett meghalnia a köztudottan "egyszerű", a segítségnyújtásra, jótékonyságra kifejezetten nagy hangsúlyt fektető, igazán pozitív példaként felhozható színésznek ?

Most először én mondom, hogy jelen esetben egy Összeesküvés-elmélet, amiről írok, hiszen bizonyítani nem lehet soha....Egy egyszerű baleset, amelyben egy karbonszálas Porsche az ütközésben felrobban és olyan szinten roncsolódik össze, hogy felismerni sem lehet ?

- Műszaki hibát említenek, de nem vizsgálják, ....majd később cáfolják..., egy másik sárga autót is megemlítenek, de aztán azt is cáfolják..... A Porsche gyár mégsem vonja vissza vizsgálatra a szériát.
- Azt sem értem, hogy annyi bekamerázott utca és telefonnal rohangáló ember ellenére, egyetlen videó létezik csak a baleset utánról és egy a drón-szerű felvillanásról.... A balesetről viszont nincs semmi....
- Az utcán készült biztonsági kamerafelvételek (állítólag) eltűnnek...  Illetve egyetlen egy mégis kiszivárog.
- 2 nappal Paul halála előtt az internetre kiírják, hogy autóbalesetet szenvedett és meghalt..majd kiderül, hogy csak hoax... Aztán mégis bekövetkezett a baleset.... Közlekedési balesettől egy Porsche ilyen szinten megsemmisül ?
A Fülöp-szigeteken pusztító tájfun után Paul Walker azonnal akcióba lép és segélyszervezetén keresztül szervezkedik, majd érkeznek a hírek, hogy mindenkit: gyerekeket és nőket beoltanak "kanyaró és gyermekbénulás elleni" vakcinával...  

Az Unicef + Bill & Melinda Gates féle Rand Corporation tevékenységéről nektek nem kell sokat magyaráznom .....
Éppen kezdenek kiderülni az oltási-program visszásságai, majd bekövetkezik Paul Walker halála. A kettő közötti összefüggés nagyon erőltetettnek tűnik természetesen....de....
A hivatalos nyilatkozatok naponta mondanak ellent egymásnak... karamboloztak, felrobbantak, összeégtek, még élt..már nem élt... anyósülésen ült, majd még nem azonosították a testeket...majd jött a gázcsapra ráhajtás, mikor kiderült a Porsche nem robban fel az ütközéstől....
És megjelenik egy videó, mely drón-támadásról beszél. Az alábbi összeállításban is látszik.
(Hasonlóan, ahogy anno az osztrák szélsőjobbos Jörg Heidert is likvidálták Mercedesében. Természetesen "baleset" volt, az autó állapota viszont ott is önmagáért beszélt a szakértők szerint.......



Keringenek az infók a szimpla balesettől a Fülöp-szigeteki tervezett oltásokig, de sejtem, hogy 2 hét alatt elül majd az egész és szokás szerint mindenki megy dolgára...

Sok minden nem stimmel az ügyben...ez az egy viszont látszik. Mindenkinek a legjobb belátására bízom..... Nézzétek meg a videókat ! 
A Halálos iramban készítői töltötték fel a videót a filmekből összevágott jelenetekkel. Ők így emlékeznek az elhunyt sztárra :






Szövetségesek haláltáborai - A II. világháború másik oldala, ami kimaradt a történelemkönyvekből



2013.12.07. - 16.10
AZ AMERIKAI, BRIT ÉS FRANCIA HALÁLTÁBOROK A II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN„kár, hogy nem ölhettünk meg több németet!”(David  Dwight Eisenhower)Idézet Dr. Ernest F. Fisher, az USA nyugalmazott ezredesének leveléből (Arlington, Virginia, 1988):„… Eisenhower nemcsak a nemzeti szocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken. …Lábuk alatt hamar mocskos és fertőző ingovánnyá vált a talaj. Az időjárás viszontagságainak kitett, a legprimitívebb egészségügyi ellátást is nélkülöző, alultáplált foglyok hamarosan belehaltak az éhezésbe és a betegségekbe. 1945 áprilisától az amerikai és a francia hadsereg nemtörődöm módon mintegy több mint egymillió embert pusztított el, főként amerikai táborokban. … Ez a példa nélküli tragédia több mint negyven esztendeig titokban maradt a szövetséges archívumokban. Hogyan került napvilágra ez az iszonyatos háborús bűn?Az első nyomokat 1986-ban hozta nyilvánosságra James Bacque és munkatársa. … E bizonyítékokat olyan katonai jelentésekben találták meg, amelyeknek fedelén az „Egyéb Veszteségek” mézesmázos cím állt. Bacque-kal 1987 tavaszán találkoztam Washingtonban. Együtt dolgoztunk a National Archives-ben és a Virginia-i Lexingtonban lévő George C. Marshall Alapítványnál, és az általunk talált bizonyítékokat rakosgattuk össze.
Az amerikai és a brit kormány legfelsőbb szintjei által 1944-ben készített tervekből kiderült, hogy Németországot, mint nagyhatalmat egyszer s mindenkorra el akarják pusztítani, méghozzá egy parasztgazdaság szintjére süllyesztve, ami milliók éhezését jelentette volna. … Eisenhower gyűlölete az amerikai történelemben példátlan HALÁLTÁBOROK borzalmait okozta. … E borzalom nagyságrendjéről akkor nem nyerhetünk némi képet, ha azt tekintjük, hogy eme halálesetek száma sokkal nagyobb volt, mint amit a német hadsereg a nyugati fronton 1941 júniusa és 1945 áprilisa között okozott. Az elkövetkező elbeszélésben lehull a lepel erről a tragédiáról.”    Konrad Adenauer német kancellár 1948-as memoárjaiban olvasható, hogy az1945-48 közötti brutális üldöztetések során a 18 millió német menekültből 6 millióan vesztették életüket. (Olvasható a Crimes and Mercies c. könyvben is.) A háború után a német hivatalok kutatásokat kezdtek folytatni az eltűnt katonák és civilek megmaradt családtagjainál, valamint a postai bejegyzések között. Eszerint 1,4/1,7 millió németről mai napig sincs hivatalos adat. Adenauer kancellár a hivatalos névsort átadta 1951-ben az ENSZ-nek. 1989-ben megnyitották a KGB titkos archívumait, ahol James Becque alapos kutatást folytatott 1992-93 között. Meglepően pontos nyilvántartást talált, melyet az oroszok a hadifoglyokról és a deportált civilekről vezettek. A német kormány vizsgálatai szerint az Odera-Neisse vonaltól keletre eső területekről az oroszok közel 220 ezer civilt hurcoltak el. Ez a KGB archívuma szerint 271.672 ember volt, akik közül 66.481-en haltak meg. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy a KGB adatai megbízhatónak tekinthetők. Az oroszok 1941.jún.22 és 1945.szept.9 között 2.661.232 német katonát és civilt ejtettek foglyul összesen, akik közül 517.081-en haltak meg. Tehát a fenti adatokból arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az eltűntnek nyilvánított 1,4/1,7 millió német közül körülbelül félmillióan haltak meg szovjet táborokban, a nyugati szövetségesek táboraiban pedig a hiányzó 900.000-1.200.000 német veszítette életét a hivatalos halálozási arányszámok alapján számolt foglyokon felül.  James Bacque és kollégái nagyon alapos kutatásokat folytattak a National Archives-ban, a Virginiai Lexingtonban lévő Geogre C. Marshall Alapítványnál, az Amerikai Külügyminisztérium Archívumában, az USA Nemzeti Levéltárában, az Orosz Föderáció Elnökének Archívumában, államvezetők naplóiban, emlékirataiban. A katonákkal, magas rangú tisztekkel, hivatali vezetőkkel folytatott beszélgetések kellő bizonyítékkal szolgáltak arra, hogy bizonyítsák, az USA és szövetségesei hogyan követték el ezt az iszonyatos háborús bűntettet.Stephen E. Ambrose, a II. Világháború vezető történésze a következőket írja egy Bacque-nek címzett levelében:„Története szenzációs és megdöbbentő, amit nem lehet többé elhallgatni. … Ön tudja, mi az igazság azokkal a fiúkkal, azoktól idéz, akik jelen voltak és a saját szemükkel látták, Ön birtokolja egy olyan borzasztó igazság körvonalait, amelyet alig tudok elviselni. …Kimondhatatlan szégyennel tölt el. … Ön valóban nagyszabású történelmi felfedezést tett, amelynek teljes hatását sem Ön, sem én, sem bárki más nem tudja teljesen elképzelni. …”1.DÖNTÉS NÉMETORSZÁG SORSÁRÓLA MORGENTHAU-TERV:Roosevelt egy nyilatkozatában így fogalmaz: „Keménynek kell lennünk Németországgal, úgy értem a német néppel, nemcsak a nácikkal. Vagy kasztrálni kell a német népet vagy úgy kell elbánni velük, hogy ne tudjanak olyan embereket nemzeni, akik a múlt példáját követnék.” Henry C. Morgenthau amerikai pénzügyminiszterEisenhower tábornokkal volt a legelégedettebb, mert ahogy mondta, ő „keményen akart a németekkel bánni”.  (1943-ban, Teheránban, az Orosz Nagykövetségen tartott vacsora során Sztálin a következőket mondta: „A háború után 50.000 német tisztet akarok felsorakoztatni és lelőni.” Roosevelt fia, Elliott, aki akkor az USA hadseregének dandártábornoka volt, válaszul poharát emelte „nemcsak az ötvenezerre, … hanem még sokszázezer német halálára”.)Morgenthau 1944 szeptemberében elkezdte a terv kidolgozását. Határozott elgondolása az volt, hogy Németországot ipara és bányái tönkretételével „állattenyésztővé” kell tenni, egy hatalmas farmmá kell változtatni. Tudta, hogy az ipar lerombolása komoly éhínséghez vezetne. Cordell Hull szerint: „A Morgenthau-terv Németországból a földek kivételével mindent kitörölne. Ez azt jelentette, hogy a német lakosságnak csak 60 %-a tarthatta magát el a földből, a fennmaradó 40 %-ra halál várt volna.” Ez kb. 20 millió német halálát jelentette volna. Morgenthau Churchillel Quebeckben folytatott tárgyalásán rámutatott, hogy ha a német ipart lerombolják, a nyersanyagért folytatott küzdelem lecsökken és megnyílnak a piacok a brit, amerikai és francia gyáriparosok előtt. A tervet egy titkos jegyzékben fogadták el, melyet Morgenthau kirobbanó örömmel fogadott: megkaptuk, amit akartunk” – mondta. Lényege: „… A Ruhr- és Saar-vidék iparának e megszüntetésére irányuló program várt célja Németországot jellegben elsődlegesen mezőgazdasági és földművelő országgá változtatni.” (Aláírások: FDR és WSC, 1944. szeptember 16.)Fred Smith pénzügyminiszter így ír: „ A Morgenthau-terv 1944. augusztus 7-én du. kb. 12.35-kor Dél-Angliában egy sátorban született meg. A tervet Dwight D. Eisenhower tábornok terjesztette elő. … aki így szólt: Nem érdekel a német gazdaság és személy szerint nem támogatom, ha az a németeknek bármiféle könnyebbséget jelenthet. A németek kivívták a büntetést. Nem kérdés, hogy a vezéreiknek és az SS csapatoknak halálbüntetést kell adni, ám a büntetés ezzel még nem érhet véget. … nem látom értelmét, hogy egy paranoiással szelíden bánjunk, a német lakosság összessége paranoiás. … kemény kézzel kell bánni velük. Semmi értelmét nem látom, hogy támogassuk gazdaságát vagy bármiféle lépést tegyünk a megsegítésükre.” (Fred Smith: United Nations World, 1947. március. Beszerezhető az ENSZ Könyvtárból, New York.)Lord Keynes brit közgazdász 1944. november 26-án kérdezte egy beszélgetés keretében Roosevelt elnököt, vajon „teljesen agrárgazdaságot” tervez-e Németország számára. Roosevelt elmondta, hogy bár az amerikai közvéleménynek azt mondták, a tervet elvetették, titokban azonban szándékukban áll megvalósítani. Roosevelt elmondta, hogy „nem szorítják teljesen” agrárszintre, a terv „meglehetősen messze ment a Ruhr-vidék iparának visszaszorításában és számos alapvető német iparág megszüntetésében.”Herbert Hoovernek, volt amerikai elnöknek adott amerikai hírszerzési jelentés szerint „a német gazdasági termelés adatainak csak egyötöde hihető, a többi meghamisított, hogy a felsőbb körökre jó benyomást tegyen. Az alacsonyabb beosztásúak közé Morgenthau emberei épültek be.” Ez a politika általános éhezést eredményezett Németországban a civil lakosság körében is. Nyilvánvaló, hogy a Szövetségesek politikája 1945 májusától bő egy évig szándékosan akadályozta a németeket saját élelemellátásukban és élelmiszerimportjukat fedező exportjukban is. Svédországnak és Svájcnak is megtiltottak minden segélycsomag szállítását.”
(Alfred de Zayas: Nemesis at Potsdam, Lincoln és London, University of Nebraska Press, 1989.) A hiányról és többletköltségekről panaszkodó Szövetségesek szállítottak ugyan némi búzát Németország számára, ám közel sem annyit, amely fedezte volna a rengeteg rekvirált ipari (szétszerelt gyárak, üzemek, gépek,) és mezőgazdasági gépek, állatok, stb. értékét és közel sem annyit, hogy az megakadályozza a tömeges éhhalált, épp csak annyit, hogy egy kommunista forradalmat megelőzhessenek.
Churchill csak annyira akarta Németországot legyengíteni, hogy Oroszország ellen hasznos csatlós állam lehessen és védelmet nyújtson Nagy-Britannia számára.
Ma már tudjuk, hogy Churchill utasította vezérkarát, „hidegvérűen vizsgálják meg, kifizetődő lenne-e mérges gáz bevetése, elsősorban mustárgázra gondolok”. (1943. dec. 2-án Bari kikötőjében az elsüllyesztett John Harvey amerikai hadihajón 2000 mustárgáz-bombát találtak.) Nagy-Britannia 1942-től ötmillió antrax-al preparált élelmiszercsomagot gyártott a Gruinard-szigeten, melyet Németországra akartak ledobni, de az 1944 júniusi partraszállás miatt erre nem került sor! (A szigetet csak a 90-es évekre sikerült megtisztítani.) Churchill 1939 novemberi rádiónyilatkozatában ez áll:„Ez a háború egy brit háború és célja Németország lerombolása, … Kiéheztetjük a németeket. Leromboljuk városaikat. Felégetjük terméseiket és erdeiket.” 
Churchill 1945. febr. 7-i parlamenti beszédéből: „… Már megöltünk 6-7 millió németet, tehát van elég hely Németországban a keleti régiókban élő németek számára”.Sztálin egyetértett a Morgenthau-tervvel, ahogy Churchill mondta: „Oroszország szándéka, hogy megszerezze a német gépeket, harmonizál Nagy-Britannia azon érdekével, hogy betöltse a Németország hagyta űrt.”


2. AZ EGYEZMÉNYEK MEGSZEGÉSE1910. január 26-án az USA is aláírta a Hágai Szerződést, melynek néhány fontosabb pontja a következő volt:- A hadifoglyok az ellenséges kormány felügyelete alatt állnak, de nem az őket fogva tartó személyek és egységek felügyelete alatt. Emberi módon kell velük bánni.Tulajdonukban marad minden, kivéve fegyverek, lovak és hadi iratok.- Az állam joga a hadifoglyok munkába állítása. Ezek a munkák nem lehetnek túl nehezek.- A kormány kötelessége a hadifoglyok ellátása. Ennek ugyanolyannak kell lennie, mint az adott kormány csapatainak ellátása.- Béke esetén a hadifoglyokat a legrövidebb időn belül el kell engedni és hazaszállítani.1929. július 27-én az USA, Nagy-Britannia és Franciaország is elfogadta Genfben azt a megállapodást, melynek értelmében hadifoglyai a Nemzetközi Vöröskeresztfelügyelete alatt is állnak.1943-ban azonban a Szövetségesek megállapodtak abban, hogy a német hadifoglyokat rabokként kezelik, akikkel az adott ország katonai parancsnoka rendelkezik.David Dwight Eisenhowert 1945-ben felhatalmazták – megszegve a Hágai és Genfi Egyezményt -, hogy a német hadifoglyokat nem kell elengednie, hanem továbbra is fogságban tarthatja, ily módon a hadifoglyok ki lettek szolgáltatva a győztes állam terrorjának.Philip Lauben ezredes 1987 novemberében nyilatkozta James Bacque írónak: „… a Vorges-i régió amerikai és francia táborok annyira rosszak, hogy egész Vorges egy nagy HALÁLTÁBOR”. Lauben ezredes rendszeresen dolgozott a heti POW- és DEF-dokumentumokkal, és kijelentette vallomásában, hogy az Egyéb Veszteségek kategória alatt halált vagy szökést értettek. Később Lauben ezredest a Pentagon megfenyegette, nyilatkozatát pedig módosítania kellett a BBC-riporterének.Tom F. Whayne ezredes 1946 januárjában! azt jelentette, hogy a táborok „erősen túlzsúfoltak és a járványokhoz ideális feltételeket biztosítanak”. (Jelentés USFET Főhadiszállásnak, 1946. január 8., Tom F. Whayne ezr., in RG 332, 383.6, 51-es irattartó.) Pollack alezredes „előrehaladott mértékű éhezést” jelentett az ausztriai amerikai táborokból (1945. szeptember 26. RG 112, 54B és 36, NARS), Ashe őrnagy éhezést jelentett Berlinben (1945. nov.24., RG 112, 615-ös irattartó, NARS), és a Nemzetközi Vöröskereszt „riasztó állapotokat” jelentett a franciaországi amerikai táborokról (1946. 740.00114 EW 1-146-3047, 3624-es irattartó, Külügyminisztérium).   George S. Patton tábornok Beatrice Pattonnek írt levelében így fogalmaz: „Pokoli dolog nemtörődömséggel háborút viselni és csalárdsággal győzedelmeskedni.” A POW-táborokban történt borzalmas NÉPÍRTÁST több fontos intézkedéssel érte el Eisenhower és vezérkara, mellyel megszegték a Genfi Egyezményt:- FOGLYOK SZABADON BOCSÁTÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA: 1945. május 13-án Omar Bradley és Lee tábornokok parancsba adták a foglyok szabadon bocsátását, de Eisenhower május 15-én egy SHAEF-rendelettel ezt hatályon kívül helyezte (SHAEF Központtól, 6. Hadseregcsoport jelentései, NARS, Washington).(SHAEF: Legfőbb Főhadiszállás, Felderítő Szövetséges Erők)Werner Waldemar ezredes (vöröskeresztes egység) vallomása (1990.dec.Toronto) bizonyítja, hogy a Clark tábornok olaszországi parancsnoksága idején több ezer szabadon engedett foglyot Eisenhower utasítására az amerikai tisztek újra elfogtak, bebörtönöztek és rabszolgamunkára szállítottak Franciaországba.
 - A SZÁLLÁS ÉS KORHÁZI ELLÁTÁS FELTÉTELEINEK HIÁNYA: 1945. április 21-én egy Eisenhower aláírású SHAEF üzenet tudatta a tisztekkel: „Az új fogolytáborok szállást és egyéb komfortot nem biztosítanak. … a helybeli anyagokat felhasználva majd maguk a foglyok tökéletesítik.” A foglyoknak azonban nem engedélyezték még azt sem, hogy a „helybeli anyagokat felhasználva” szállást készítsenek, egy május 1-jei hadmérnöki parancs ezt kifejezetten megtiltotta.(Ad Sec Com Z Főhadiszállás, Hadmérnöki részleg, USA. IN RG 332,12. Irattartó, NARS, Washington). Roosevelt április 12-i halála után Truman elnök folytatta elődje politikáját.Március 21-én ismét csökkentették az élelmiszer fejadagokat. Valentine M. Barnes alezredes is elismeri egyik levelében, hogy nem igényeltek elegendő fejadagot a hadifoglyok számára. Áprilisban az amerikai hadsereg raktáraiban valójában bőven volt sátor és élelmiszer, de arról nem ír, ezek miért nem jutottak el a foglyokhoz. Április 22-én a hadseregnek 50 napnyi normál tápértékű fejadag állt rendelkezésre, mely 5 millió embernek biztosított volna 4000 cal./nap/fő élelmet, további 50 napra 2000 kalória élelmet. „Hatalmas mennyiségű elfekvő német készletek voltak…, de ez nem jelentette, hogy ehhez a katonai egységek hozzáférhettek volna vagy azokat közcélokra használhatták volna.” (Ross and Romanus: The Quartermaster Corps, 537.o.) A szolgálatban lévő hadtáptisztek ezeket a készleteket nem kaphatták meg, mert a parancsnokoló tábornokok ezeket megtagadták. (Lee tábornok rendelkezése. In: RG 331, 383.6, 156.irattartó, NARS, Washington).Az Egészségügyi Alakulat táboraiba kirendelt orvosok jelentéseiben az elhalálozások okaiként az éhezést, vérhast, tífuszt, tüdőgyulladást, tetanuszt, vérmérgezést, végkimerülést, kóros soványságot jelölték meg. A betegségek közül a tüdőgyulladás és a vérhas tette ki az elhalálozások 85 %-át. A minden ellátást nélkülöző kórházakban az ápoltakat tanuk elmondása szerint ágyukból betegen és félmeztelenül küldték vissza a táborokba, mialatt ugyanazok a kórházi ágyak ezrével álltak üresen. A jelentésekben olvasható, hogy 8 gyűjtőkórházban 1.062 üres ágy volt, az un. „PWTE-t támogató kórházakban” pedig júniusban 16.229 szabad ágy volt, miközbena táborokban tízezrével haldokoltak a betegek. (Napi Ad See Jelentés, 1945. június 18. RG 332 15-ös irattartó, NARS Washington.)Idős, kórosan sovány német fogoly Rheinsbergben- AZ ÉLELMISZER FEJADAGOK CSÖKKENTÉSE ILL. MEGTAGADÁSA: Churchill, Eisenhower és Sir Alan Brook hadseregtábornokok 1945. május 15-én tárgyaltak a foglyok fejadagjainak csökkentéséről. Olyan emberek élelmét akarták csökkenteni, akik az amerikai hadsereg szeme láttára haldokoltak már akkor is. Azt a több millió foglyot, akiket titokban Eisenhower DEF-státuszba minősített át, elvesztették jogaikat az életben maradáshoz élelem hiányában. (Jegyzőkönyv, CIGS, 1945. május 15. In: RG 59 740.00119, Control Germany 161445, 3666-os irattartó, Külügyminisztériumi Archívumok, Washington.) (POW jelentése: hadifoglyok; DEF: lefegyverzett ellenséges erők)Lee tábornok szerint egymillióval több ember volt az európai táborokban, mint amennyit a SHAEF elismert. Ez azt a célt szolgálta, hogy meghiúsítsa Lee-nek a foglyok élelmezésére irányuló célját. A dokumentumokból jól látható, hogy a hadszíntér tábori csendőrségének felügyelője által 1945. június 2-án, egy napon kiadott két jelentés között a foglyok eltűnnek. Az élelem-kibocsátást a SHAEF G3-tól kapott fogolyszámra alapozták, mely 1 millióval kevesebb volt a valóságos adatnál.(A tábori csendőrség felügyelőjének júliusban kiadott jelentése, a SHAEF G3 fogolyszám csökkenés 900.000. QM Jelentések, Abilene., valamint  Frankfurti am Main Főhadtörténészi Hivatal jelentése.)Eisenhower 1945 májusában írásban rendelkezett a foglyok élelmiszer fejadagjának lecsökkentéséről. Az eljárás szerint további írott parancs hiányában a tisztek megtagadták a szükséges táplálékot és egyéb ellátmányt. Hughes, aki Eisenhower egyik különleges segédtisztje volt, így ír naplójában:„Nehézséget okoz a német hadifoglyok fejadagjainak lecsökkentése.”
(Hughes Iratok, Kongresszusi Könyvtár, Kézirat-részleg, Washington). Meg kell jegyeznünk azt a tényt – melyet gyakran meghamisítanak – hogy az 1944-45-ös gazdasági évben sokkal több búza, rozs és kukorica volt Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kanada és az USA együttes területén, mint ugyanezeken a területeken 1939-ben. Az USA és az Egyesült Királyság termelésnövekedése jóval felülmúlta a Ny-Németország és Franciaország termeléskiesését. A kanadai búza-többlet 1944-45-ben 440 millió véka felett volt. Az USA-ban kukoricából is nagy volt a felesleg. Franciaországban az 1944-es búzatermelés a fogyasztásnál 500 ezer tonnával volt nagyobb. (McSherry tábornok jelentése, SHAEF, Rosenman bírónak, 1945.márc.15. Rosenman iratok, Hyde Park). A legnagyobb pusztulást elszenvedett és egyben a legnépesebb zóna Németországban a brit zóna volt, ahol 1945 nyarán igen magas búza- és rozstermést arattak le (170 %-os!!!), a britek a foglyokat használták fel az aratáshoz. (Árpaszem Művelet – Barleycorn Operation). Tehát az USA és Európa élelmiszerhiányára NEM lehet hivatkozni! Kanada 1945 folyamán 6 milliárd dollárnyi élelem- és pénzajándékot adományozott Nagy-Britanniának. Az USA nemzeti összterméke a háború alatt 50 %-al növekedett, és 25 milliárd dollárt adományozott Nagy-Britanniának. (H. Duncan Hall: North American Supply. London. H.M.Nyomdahivatal, 1955.) „Az Egyesült Államokból és a helyiektől” az amerikai hadsereg a foglyok részére napi 2,5 millióval több fejadagot szerzett be 1945 júliusában, mint amennyit a foglyoknak kiadott. Augusztusban ez napi 3 millióra emelkedett. A „helyi beszerzés” kifejezés a hadseregnek a németektől való élelmiszer-rekvirálására utal, ami tömeges élelmiszerhiányt okozott Németországban! A francia haderő szintén nagyon jelentős mennyiségű élelmet konfiskált a német polgárságtól, aminek súlyos élelmiszerhiány lett a következménye, és széleskörű éhínséghez vezetett !!! (A német-osztrák ügyek főtitkára, 1945. aug. 2., in Series Y Internationale, 1944-49, 282. köt. 120.o. Quai d’Orsay). De Gaulle tábornok képviselője 1945 decemberében ezt írja: „A francia zónában az embereket legjobban a francia haderő rekvirálásai sújtják”. (In Series Y Internationale, Y51-1, 1945. nov./dec., 283.köt., 241.o.)

A Nemzetközi Vöröskereszt szerint a német lakosság és menekültek ennek következtében éheztek. Az amerikai hadsereg rekvirálásai és a közlekedés megszűnése miatt fennálló általános élelmiszerhiány következtében a németek még minimális fejadagot sem tudtak a német lakosságnak és a német területeken tartózkodó egyéb nemzetiségűeknek és hontalanoknak juttatni. (Max Huber a Külügyminisztériumnak, 1945.aug.30. In: 800.142/9-2745, külügyminisztériumi, NARS, Washington.) Jelentés készült arról, hogy az amerikai csapatok 1945 júliusában német falusiaktól (francia zónában is) 100 birkát, Csehszlovákiában Domazlicében és Hosfounban 100.000 húskonzervet, tonnaszám szárított borsót, cukrot, birkát és 700 tenyészlovat rekviráltak. (Hadügyminisztérium a SHAEF Forwardnak, június 9. In: SHAEF Távirati Napló, Abilene.) M. Layeillon francia diplomata szerint „a Szövetségesek szemet hunynak a Németországban állomásozó csapatok rekvirálása felett, mely összességében nagyon jelentős.” (Series Y Intern. 1944-49, Y-59-2, 363. köt.,nov.Quai d’Orsay, Párizs.)1945 augusztusában az amerikai hadsereg raktáraiban még mindig 778.000 „élelmezéshez szükséges német felszerelési” cikk volt, 2.106.000 tisztításhoz szükséges felszerelési cikk, 99.000 személynek elegendő étkezési felszerelés, 6 millió toalett cikk, 227.000 darab barakk-felszerelés, 920.000 méter egyenruhaanyag és 19.000 tonnát meghaladó orvosi felszerelés volt!!! (Használható ellenséges hadieszközök leltára, katonai kormányzó jelentése, 1945. augusztus, Abilene.) Henry C. Settle ezredes, a Le Havre-i 106. hadosztály helyettes parancsnoka mondta egy Bacque-el (a témában kutató író) folytatott beszélgetése során:„Annyi élelmünk volt, hogy azt sem tudtuk, mit kezdjünk vele… csak meg kellett főznünk.” Littlejohn tábornok Eisenhowernek okt. 10-én írt levelében arról ír, hogy az Amerikai Hadseregnek jelentős feleslege van bizonyos tételekből, és ezeket el kellene osztani. „ … a felesleg 1945 októberében 39 %-os volt!!! …felkértek, hogy növeljük a hadseregben a gyümölcsléadagokat.” (In: RG 92, Vezérlő Hadbiztosi Hivatal, Általános Levelezés, 1936-45. 587-es irattartó, NARS, Washington.) A felesleget néhány tiszt az USA-ba akarta visszaküldeni.A Le Figaro-tól Serge Bromberger újságíró készített interjút a francia táborok felügyelőjével, a francia Louis Buisson tábornokkal, aki elismerte, hogy a német foglyok csak napi 900 kalóriát kapnak. Így nyilatkozott: „ez pusztán arra elég, hogy egy ágyban mozdulatlanul fekvő ember ne haljon meg túl hamar”. (Le Figaro, 1945. szept. 22. és 29.) Bromberger újságíró pedig így írt: „Egy teljesen hiteles forrás, Le Meur atya, aki látta az éhező embereket a táborokban megerősítette, hogy a foglyok állapota nyomorúságos.” Buisson tábornok fényképeket mutatott Brombergernek, aki azt írta egy cikkében: „csontvázaknak látszottak.”A franciák sok, az amerikaiak által nekik átadott foglyot szándékosan azért éheztettek, hogy rávegyék őket a francia Idegenlégióban való szolgálatra. „1946-ra a Légió 20.000 emberéből 60 % német volt.” (Arthur L. Smith Jr.: Warrior Without Honor: Germany’s War Veterans 1945-49. 2. fejezet 70.o.) - DEF-STÁTUSZBA TÖRTÉNŐ ÁTSOROLÁS: A POW (hadifogoly) státuszban fogva tartottakat Eisenhower egy 1945. március 10-i utasításában átsoroltatta DEF (Lefegyverzett Ellenséges Erő) státuszba (melyet 1945. április 26-án a CCS jóváhagyott!), aminek azért volt döntő jelentősége, mert míg a hadifoglyokat az USA élelmezte, addig a DEF státuszban lévőket „a Szövetséges Erők felügyelete alatt a Német Hadseregtől várják élelmezésüket, elbocsátásukat és képviseletüket.”Ezzel sikerült megkerülni és kijátszania a Genfi Egyezményt!
A német hatóságok viszont nem tudták ellátni a több millió DEF-státuszban lévő foglyot, mert a Szövetségesek megszüntették a központi német szerveket, a jóléti intézményeket és a Német Vöröskeresztet is, így eltörölték a kereskedelem fontos összetevőit, a fenntartásra nem maradt „hatóság”!!! 1945. aug. 04-én Eisehower utasítására már a fogvatartott teljes német haderő DEF-státuszba lett átsorolva, mely a halálozási arány megnégyszereződését jelentette. „Indoklás nincs.”- írta. (Eisenhower a CG-k keleti és nyugati hadkerületeinek, 1945.aug.4., In: RG 332 amerikai hadszínterek, II.VH, SGS 370.01 NARS, Washington.) - A NEMZETKÖZI VÖRÖSKERESZT ÉS MINDEN MÁS SEGÉLYSZERVEZET LÁTOGATÁSÁNAK ÉS SEGÍTSÉGNYÚJTÁSÁNAK MEGTILTÁSA: 
A háború vége felé az USA felhatalmazta a svájci kormányt, hogy vegye át a németektől a Védelmező Hatalom szerepét. 1945. május 8-án a német kormányt megszüntették, az Amerikai Külügyminisztérium közölte a washingtoni svájci nagykövettel, hogy kormánya megszűnt védelmező hatalom lenni. (Külügyminisztérium a Követségnek, Párizs, 1945. május 12. In: 740.62114/5-445. Külügyminisztérium).


Az Amerikai Külügyminisztérium értesítette a Nemzetközi Vöröskeresztet, hogy nincs értelme a további látogatásoknak, mivel nincs Védelmező Hatalom, melynek jelenteni lehetne. Ezzel a kül-és hadügyminisztérium kijátszotta a Nemzetközi Vöröskeresztet és a svájci kormányt. Ez az intézkedés végleg megpecsételte a több millió fogoly sorsát. Eisenhower rendeletben tiltotta meg a tiszteknek, hogy a foglyok a német lakosságtól bármilyen élelmiszert és egyéb segítséget kapjanak, amit azonnali lelövéssel büntettek. A hadügyminisztérium megtiltotta, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottsága (ICRC) meglátogassa a táborokat és továbbítsa a foglyoknak a 13,5 millió darab vöröskeresztes élelmiszercsomagot!, mely tilalmat még az adományokra is kiterjesztették!, valamint arra, hogy a német foglyok postát kaphassanak vagy küldhessenek! A 13,5 millió magas proteintartalmú élelmiszercsomag 12.000 kalóriát tartalmazott és minden német foglyot 1946 tavaszáig életben tarthatott volna! ( E.W.Mayer, a Nemzetközi Vöröskereszt küldöttjének levele Edwin Plittnek, Külügyminisztérium, 1945. július 26. In: 711.62114 Posta/7-2645., valamint egy jegyzőkönyv a SCHAEF G5-nek vöröskeresztes küldöttekkel 1945. június 13-n, Párizsban folytatott értekezletéről. In NARS, Washington.)
A franciák rendelkeztek ezen felül még 1,6 millió élelmiszercsomaggal. A többletélelmiszer-csomagokat, melyeket a Vöröskereszt gyűjtött össze különféle országokból, a SHAEF elkobozta. (Frederik M. Vinson pénzügyminiszter utasítása a külügyminiszternek. 1945. nov. 28. In: 740.62114/11-2845, Külügyminisztérium és Dunning of Amcoss a SHAEF G1-nek, máj.29. In: 383.6/6 27-es irattartó, NARS, Washington.)1945 május végén svájci raktárakból, ahol 100.000 tonna élelmiszerkészlet volt, két tehervonatot indított el a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Mannheimba és Augsburgba. Az amerikai tisztek azzal az indokkal fordították vissza a szerelvényeket, hogy raktáraik tele vannak. Max Huber a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságának elnöke így ír jelentésében: „Miután a németországi szövetséges hadseregek által megígért, de rendelkezésünkre nem bocsátott vonatok hiányában sajátjainkkal szállítmányoztunk Németországba, … vonatainkat nem fogadták.  A raktárak telítettsége pozitív bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a kiosztások továbbra is függőben maradtak. … Nem egyeztethető össze szervezetünk hagyományával az, hogy tétlenül álljunk, mialatt hatalmas segélykészletek állnak azonnal rendelkezésünkre, valamint ismerve a rengeteg tábor folyamatosan egyre veszélyesebbé váló helyzetét.”  (Max Huber jelentése a Külügyminisztériumnak, 1945.aug.30.) Huber állítása szerint olyan sok volt az élelem, amit nem fogadott a szövetséges hadsereg, hogy vagonok ezreire volt szükség azok visszaszállítására Párizsba és Brüsselbe. A genfi Nemzetközi Vöröskereszt tulajdonában lévő 500 teherautón kívül Hubertnek továbbiakért is folyamodnia kellett, hogy a genfi adományozóknak visszavihesse a 30.000 tonna készletet. Az USFET Eisenhower aláírásával közölte, hogy raktáraik telítettek és megfelelő mennyiségű készlet áll rendelkezésükre. (Eisenhower a hadügyminisztériumnak, 1945.nov.2., RG 332 7-es irattartó.) A német civilek ellátását, az árvák örökbefogadását, és egyéb szociális segítő munkát szeretett volna elvégezni Németországban az Amerikai Kvékerek Társasága, akiket Eisenhower azzal utasított el, hogy ezeket a feladatokat a német népjóléti képviseletek látják el, viszont német képviselet nem létezett, annak ellenére sem, hogy azt a németek háromszor is kérvényezték. (Levelezés Pickett, Eisenhower és Marshall között, 1945.júl.13. NARS, Washington és jegyzőkönyv vöröskeresztes társaságok találkozója, Genf, 1946.jan.14. Mr. Dayton beszéde.) D.A. Davis, a New York-i YMCA hadifogoly-segélyezésétől július 9-én javasolta az Amerikai Külügyminisztériumnak, hogy az amerikai hadseregtől kapott minden áruért fizetnének, csak el tudják juttatni azokat az amerikai táborokban fogva tartott német foglyoknak. Az ajánlatot elutasították.  Meg kell jegyeznünk, hogy kb. 2 millió szövetséges fogoly ellátása Németországban a háború befejezése előtt teljes mértékben megfelelt a Genfi Egyezményben foglaltaknak. A németországi fogolytáborokat és koncentrációs táborokat is! rendszeresen látogatták és felügyelték a Nemzetközi Vöröskereszt küldöttei, és azokról jelentések is készültek. A német kormány 1.500 kalóriát biztosított a szövetséges foglyoknak, valamint a megfelelő szállás mellett biztosította a postai küldemények átadását is!, mely naponta + 2.000 kalóriát  jelentett minden fogolynak. Így a szövetséges foglyok a háború végéig napi 3.500 kalóriával voltak ellátva, valamint megkapták a külföldről érkező ruha- és gyógyszerküldeményeket is! A szövetséges foglyok 98 %-a tért haza épségben a német táborokból 1945 májusában az Amerikai Vöröskereszt hírközlése szerint!!! (Hadügyminisztérium RG 407 AG055, 1948. aug.26. és a Vöröskereszt. In: SHAEF Iratok, NARS, Washington.)- AZ ADATOK MEGHAMISÍTÁSA: 1945 augusztusában Littlejohn pontosan elismerte, amit májusban Lee tábornok mondott: „A hadsereg kevesebb fogolyról tesz jelentést, mint amennyi van.” Littlejohn aug. 27-i memorandumában, melyet a Hadszíntér Szolgálati Erők főparancsnokának írt, arra a következtetésre jutott, hogy a hadsereg adatai nagyon „pontatlanok, az élelmezendő emberek száma valójában 1.550.000-rel nagyobb. A hivatalos 3.700.000-es kérelmi alappal szemben összesen 5.250.000-en vannak.” (Littlejohn a CG-nek, TSFET Főhadiszállás, 1945.aug.27. In: QM Jelentések, NARS, Washington.) Németországban több, mint 200 amerikai tábor volt, Németország francia zónájában, valamint Franciaországban együttesen több, mint 1.600 francia tábor működött. Legalább tízszer annyi német halt meg francia és amerikai táborokban a háború után, mint 1941 júniusa és 1945 áprilisa között É-Európában a nyugati front összes csatájában.A valóságos elhalálozási arányszámok fő bizonyítékaként jelölhetjük meg a „Medical History, European Theater of Operations” (Egészségügyi Történet, Európai hadszíntér), 14. kötet, 16. fejezet, RG 332, 166. i, Nemzeti Archívumok, Washington DC-ben található dokumentumot.  Az ebben található táblázatok az amerikai hadsereg egészségügyi alakulatai által az Európai Hadszíntéren 1945. május – júniusában készült felméréseken alapulnak. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy az éves elhalálozási arány 35,6 % volt (havi 2,9 %)!. Bad Kreuznachban (szintén POW-tábor) az arány még magasabb volt, havi 4,2-5,4 % között mozgott. Julien százados szerint, az amerikaiaktól átvett heidesheimi táborban havi 3 %, a remageniben havi 5,5-10 % közötti és a rheinbergi táborban havi 3-15% közötti volt az elhalálozás. (Georg Weiss, Toronto, James Bacque-nek adott vallomása; Julien százados jelentése, 11 P60, Vincennes;  Charles von Luttichau, Washington; Wolfgang Iff vallomása, Frankfurt.) Az ETO Egészségügyi Története felmérésében szereplő táborok közül hatban a megfigyelt elhalálozási arány magasabb volt 35,6 %-nál. A Mentőtársaság sofőrjei által megfigyelt arány 43 % volt! A halálozási adatok azt mutatják, hogy a francia táborok is katasztrofálisak voltak.  A Német Menekültügyi Minisztérium 1950. március 31-én bejelentette, hogy a nyugatnémet családok még mindig nem találnak 1.407.000 személyt.     A Szövetségesek által a II. Világháborúban foglyul ejtett németek összlétszáma az összes hadszíntérről: 9.040.839 fő volt. Ebből az amerikaiak összesen 5.886.310 főt ejtettek, Északnyugat-Európában 5.224.310 főt. (Források: NW Europe: SHAEF G1, jún. 2. Italy-South Austria: Alexander hadseregtábornok a SHAEF-nek; Bejövő Napló, máj. 8 és 17., 1945, Abbilene. Germans int he US: Daniel Costelle: Les Prisonniers (Párizs: Flammarion, 1975), 208.o.) A dokumentumokból világosan kitűnik, hogy a SHAEF-USFET nyilvántartásokat szándékosan meghamisították, hogy kb. 1 millió foglyot elrejthessenek. 1945. június 2. volt az az időpont, amikor a hadszíntér tábori csendőrsége felügyelőjének (TPM) napi jelentését heti jelentésre változtatták és az átállás során egyszerűen töröltek 1.042.537 foglyot a nyilvántartásokból!!!(Éjféli Csúsztatás) Az első június 2-i fogolyszámokat megadó SHAEF G3 táblázat 2.927.614 POW és DEF fogolyról szól, J.C.H. Lee tábornok levele azonban az adatot 3.878.000-re korrigálja, Lee tábornok és a SHAEF közötti vita tárgyát képező fogolyszám tehát 950.386 fő.A hivatalos dokumentumokból tehát az alábbi adatokra következtethetünk:Az USA által É-Európában foglyul ejtettek száma:                 5.224.310 fő___________________________________________________________Hivatalos elhalálozások (heti 0,6 %-al számolva!)  POW-táborokban (45.jún.9.-szept.8.):  145.208 fő DEF-táborokban (45.máj.8.-szept.8.):    310.992 fő TPM jelentésekből törölve 1945.jún.2.-án:   1.042.537 fő Elhalálozások a franciáktól történő fogolyvisszaadáskor:  26.000 fő Elhalálozások (45.szept.-46.jan.1.):    124.023 fő Elhalálozások az elbocsátott foglyok között:   67.200 fő                                                                                              _______________
                                                     Összes elhalálozás:               1.715.960 főEz a cikk csak a SHAEF területén (Északnyugat-Európa) az amerikai hadsereg által foglyul ejtett német foglyok halálának vizsgálatára terjed ki (összesen: 5.224.310 fő). Nem vizsgáljuk az olaszországi, ausztriai és az észak-afrikai hadjáratok során az amerikaiak által foglyul ejtett 660.000 fogoly, az Észak-Európában a franciák, britek és kanadaiak által ejtett 2.020.529 fogoly, valamint az Olaszországban és Ausztriában foglyul ejtett 1.134.000 német fogoly sorsát, mivel ezekről nincsenek fennmaradt dokumentumok (összesen: 3.816.529). Tehát a 9.040.839 összes szövetséges fogolylétszámból csak 5.224.310 fogolyra jutó elhalálozást vizsgáljuk. Tudjuk, hogy még1947-ben is működtek az amerikai, francia és brit táborok. Fontos lenne annak vizsgálata is, hogy hány fogoly volt még ezekben a táborokban 1946. január 1-után, valamint azt, hogy mi lett a fent említett 3.816.529 fogoly sorsa.3. AZ AMERIKAI, FRANCIA ÉS BRIT HALÁLTÁBOROK BORZALMAIAz emberek behajtása a táborokba 1945 márciusa után Eisenhower parancsára a Rajna nyugati partján. Óriási területeket szögesdróttal vesznek körül és ide deportálják a foglyokat, köztük sebesülteket, amputáltakat, nőket, gyerekeket és öregeket is. Május 8-a után az összes hadszíntérről ilyen DP (POW) táborokba szállítják be a foglyokat marhavagonokban vagy teherautókon.Annak ellenére, hogy Eisenhower utasítására a fényképek és a legtöbb terhelő dokumentum megsemmisítésre került, sok ezer német és amerikai szemtanú írta le könyveiben, cikkeiben, leveleiben és mondta el a táborokban uralkodó borzalmas körülményeket, az ott történteket, alacsony rangú katonáktól egészen a magas rangú tisztekig. (1950-ben az összes tábori dokumentumot és fényképet megsemmisítették, mely tényt Eddy Reese, a NARS vezető levéltárosa igazolt 1986-ban James Bacquenek tett nyilatkozatában.)   A Rajna-menti 6 mérföld kerületű Rheinberg táborában áprilisban egyáltalán nem volt élelem, úgy mint a többi „Rajna-réti” táborban sem. „Nem voltak sátrak, sem épületek, sem főzési lehetőség, sem víz, sem latrinák. Egy emberre 175 négyzetlábnyi hely jutott, de egy ideig ennek ötöde-tizede. Néhány táborban annyi ember zsúfolódott össze, hogy még lefeküdni sem tudtak. A 18-as Központi Kontinentális Fogolytáborban 33 ezer hadifogoly van, befogadóképessége 6-8 ezer.”(Tábori csendőrség-felügyelő története, 1945.máj.18., 4.o. In: RG 332, 22.irattartó, NARS, Washington) Katasztrofális zsúfoltság, megbetegedések, a rossz időjárás és alultápláltság volt a jellemző az amerikai táborokra. Erre két amerikai tábornok figyelmeztetett, James B. Mason és Charles H. Beasley jelentésükben így írnak:„Április 20. viharos nap volt, eső váltakozott havas esővel, hóval, csontig ható széllel, ami északról söpört végig a Rajna-völgyi síkságok felett. Megdöbbentő látványt nyújtott a szögesdrót mögött melegedni egymáshoz kucorodott majdnem 100.000 nyúzott, apatikus, koszos, komor, üres tekintetű ember, koszos német egyenruhában és bokáig a sárban. Itt-ott koszos fehér foltok látszottak, amelyek közelebbről megnézve bekötözött fejű, karú vagy ingujjban álló emberek voltak! Az emberek már napok óta nem ettek, a víz biztosítása pedig gondot okozott – habár csupán 200 jardnyira folyt a magas vízállású Rajna.” („Jelentés egy amerikai német hadifogolytáborba tett látogatásról”, James B. Mason ezredes, MC-USA és Charles H. Beasley ezredes, eredeti kiadás The Medical Surgeonban, 107.köt., 6.sz. (1950.dec.), 437.o.)Richard Steinbach ezredes, aki az egyik legfontosabb szemtanúja volt a haláltáborok borzalmainak, a követezőket írja memoárjaiban: „a körülmények szörnyűek.  A foglyok többségének nem volt fedél a feje felett, többségük teljesen lesoványodott, némelyeknek TBC-jük volt, mások pedig lassanként megőrültek. ... A Morgenthau-terv volt az oka…. Az éheztetéssel Morgenthau szabadjára engedte a Németország ellen felgyülemlett érzéseit. … Sokkal inkább a bosszú volt a célja,… Természetesen a tervet jóváhagyó Franklin D. Roosevelt elnök szintén felelős volt. … Egyszerre csodálkoztam és undorodtam.” Steinbach ezredes más táborokban is ugyanilyen állapotokat tapasztalt, így ír: „… beszéltem Burress tábornokkal. Elmondása szerint a német hadifoglyok állapota minden felfogóképességét meghaladta.” Steinbach ezredes áthelyezése után Daniel McConnell tizedes szerint az állapotok még rosszabbra fordultak. McConnellnek egy „kórházat” kellett átvennie Heilbronnban 1946 telén. Ő így ír: „Baker 4-ben, a tábor kórházában, ahová a haldokló foglyokat vitték a főtáborból.” Az amerikai táborokban az ilyen kórházak egyszerűen csak arra voltak jók, hogy könnyebben össze lehessen szedni a hullákat. Így folytatja: „Egy vizsgálati út nyomán megértettem, hogy a Baker 4 csupán névleg volt kórház. A tisztaságnak még a legelemibb normáit sem tartották be. Nem voltak tisztító- és fertőtlenítőszerek, …. elviselhetetlen volt a bűz. … A műtéteket fájdalomcsillapítás nélkül végezték. Éjjelente géppuskaropogások vagy puskalövések hallatszottak, amint egy-egy fogoly szökni próbált a szögesdróton át. … Sok holtestet a tábor közelében lévő árokhoz vittek tömegsírba, majd megindult a buldózer, hogy betemesse a testeket!!!”Martin Brech, aki amerikai őrként szolgált Andernachban mondta el elbeszélésében James Bacquenek a következőket: „Az Andernachban lévő 50-60.000 ember éhezett, szállásuk egyáltalán nem volt, földbe vájt üregekben éltek és fűvel táplálkoztak. Amikor a szögesdróton át egy kevés élelmet akartam becsempészni nekik, egy tiszt így szólt: Ne adjon nekik enni, politikánk szerint nem élelmezhetjük őket. … Néhány tiszt játékból kinyitotta a szomjúságtól őrült foglyok számára a kapukat, akikrohanva indultak a Rajnához inni – közben géppuskával lőtték őket. Láttam, hogy vagonszám visznek ki holttesteket a táborból, de nem mondták meg, hogy hol és hogyan temetik el őket.”Merril W.Campbell parancsnok, aki a Time magazinnak is írt levelet, valamint James Baquene is lejegyezte tapasztalatait a következőket írja:
„Szemtanúja voltam, hogy Németországban a második világháborúban az amerikaiak kegyetlenül bántak a német foglyokkal. 
Az Egyesült Államok őrmestereként láttam, amikor egy amerikai katona egy német tisztet megölt azért, mert nem akarta óráját és jegygyűrűjét átadni. … 10.000 vagy még több német fogoly volt a nyílt mezőn, váll váll mellett. Esett az eső, havas eső és hó is. A csapatnyi fogoly legalább három napig volt élelem, víz nélkül. Ami az élelmet és a vizet illeti, személy szerint az gondolom, hogy tudtak volna nekik adni. Az őrök jórészt nagyon kegyetlenek voltak. …Azon a reggelen, amikor a foglyokat elvitték, csapattestem parancsot kapott, hogy Garmischba menjen, mivel a csapat kivonult a területről. Visszanéztem, hova viszik a foglyokat; ameddig elláttam, mindenütt mély sár volt. Halottak fejei, karjai és lábai álltak ki a sárból. Felkavarodott a gyomrom és undor töltött el.”
Egy másik amerikai tiszt a következőket mondta el 1990-ben Bacquenek: „Pontosan az ön által oly helyesen leírt állapotok uralkodtak Regensburgban, Moosburgban és Alsó-Bajorország és Ausztria egyéb táboraiban is. A halál és az amerikai tisztek alá beosztott lengyel őrök által alkalmazott kegyetlen bánásmód közhelyszámba ment.”Julien százados, aki 1945 júliusában látogatta meg a dietersheimi tábort, így ír: „… sáros, élő csontvázakkal benépesített föld; néhányuk éppen akkor halt meg, néhányuk a meleg júliusi nap ellenére karton darabokat szorított magához, és azok alatt kucorodott össze. Földbe vájt gödrökben fekvő, éhségtől ödémás, a várandósság paródiájaként kidudorodó hasú nők meredtek rám; erőtlen, idős, hosszú ősz hajú emberek figyeltek; az éhezéstől karikás szemű hat-hét éves gyerekek néztek rám élettelen tekintettel. … Élelmet egyáltalán nem találtam e 32.000 embert számláló diestersheimi táborban. … sok haldokló beteg a forró júliusi ég alatt piszkos takarókon feküdt a földön az amerikaiak által elvitt sátrak nyomait őrző területen.” Ez a Diestersheim körüli 5 tábor 103.500 foglya júliusban az amerikaiaktól a franciáknak átadott helyreállítási-munkaerő egy része lett volna, ám a franciák közöttük közel 33 ezer öregembert, nőt, 8 év alatti gyermeket, 8 és 14 év közötti fiút, halálos beteget és bénát találtak! (Julien százados jelentése a Troisieme Régiment de Tirailleurs Algérienstől, 11P60 és 11 P65-ös irattartó, Vincennes.) Julien százados jelentésében olvashatók a következők a Troisieme Régiment des Tirailleurs Algériens-től (11 P60.irattartó, Vincennes): „ 6 éves gyerekek, várandós nők, 60 év feletti férfiak is voltak a táborokban. Mivel a DEF-táborokban nem készültek feljegyzések és a hadifoglyokról készült jelentések nagy részét pedig az 50-es években megsemmisítették, senki nem tudja hány civilt börtönöztek be. Francia jelentések rámutatnak, hogy akiket az amerikaiak feltételezetten közmunkára rendelkezésükre bocsátottak, 32.640 nő, gyerek és idős ember volt!” (1950-ben az összes nem-regisztrált tábori dokumentumot és fényképet megsemmisítették, melyet Eddy Reese, a NARS vezető levéltárosa igazolt 1986-ban.)Az Amerikai Hadügyminisztériumi memorandumokból kitűnik, hogy rengeteg ember volt „elismert státusz” nélkül fogságban. Ezekbe a haláltáborokba az amerikai hadsereg többszázezer civilt terelt össze, többek között nőket és gyerekeket is, akik soha nem harcoltak. Ide hurcolták az elfogott öregekből álló polgárőrség (Volksturm) tagjait is. Több amerikai táborban volt nőknek kialakított részleg, sokan kisgyerekkel voltak. Attichy-ben a „baba-szektorban” kb. 10.000 gyerek volt, akiket nehezen viselhető körülmények között teherautóval és vonattal hurcoltak a táborokba. … a legtöbben vérhasban és alultápláltságtól szenvedtek. … a kórházként működő egyik egykori francia barakkban nyolcszáz ember feküdt mindenfelé, az ágyakon és a hideg betonpadlón is. … A CCE 27 működése az egész rendszerre jellemzőnek tűnt.”  (Frederick Siegfriedt százados levele James Bacquenek, 1990.júl.)Ben H. Jackson százados a következőkről számolt be 1989-ben Baquenek: „… amikor közeledtem az egyik Rajna-menti táborhoz már egy mérföldről érezni lehetett a szagát. Barbár dolog volt.” Arthur W. von Fange főhadnagy 1990-ben szintén James Baquekel folytatott beszélgetésében mondta a következőket: „1945 márciusában Remagen mellett úgy 12, emberekkel teli lezárt tehervagont láttam vesztegelni egy mellékvágányon. Kiáltásokat hallottam bentről, amelyek fokozatosan elhaltak. Nem hiszem, hogy három napig kitartottak.”De la Bosse alezredes jelentésében ezt írja: „Hechtsheimban rongyos, csontvázzá fogyott emberek másztak a földön százával…” Jelentésében a táborokat „BAGNES DE MORT LENTS”-nek, A LASSÚ HALÁL TÁBORAINAK nevezte. Összességében a franciák 166.000 férfit, nőt és gyermeket találtak ezekben a táborokban a „lehető legsiralmasabb állapotban”. (De la Bosse alezredes jelentése, 1945.szept.15. 11 P60-as irattartó, Vincennes és Juin Lewisnek másolat a 3470-es sz. jelentésben, 1945. okt.15., Caffery a Külügyminisztériumnak, NARS, Washington.)Sury alezredes egyik jelentésében írja le a következőket: Rousseau, aki Julien százados tiszttársa volt, a dietersheimi tábor kapujánál állva Julien szeme láttára lőtt agyon foglyoknak élelmet hozó nőket. Rousseaut sosem állították hadbíróság elé. (Sury alezredes jelentése, Troisieme Régiment de Tirailleurs Algériens, 1945.dec.31. 11 P60-as irattartó, Vincennes.) Francia tisztek jelentéseiben a következőket olvashatjuk: „A Sainte-Marthe-i táborban a 700 fogolyból csak 85-en voltak munkaképesek!… A hechtsheimi egykori amerikai táborban találtak 2/3-a éhezett! … Erbiseulban a munkára kapott férfiak negyede – ahogy a franciák mondták – „déchets”, hulladék volt. … Mindezek a szörnyű állapotokkal volt magyarázható, a hivatalos napi fejadag 800 cal. volt.” (Jelentések különböző tisztektől, 11 P165, 7 P40-es és 11 P60-as irattartók, Vincennes., Juin panaszlevele J.T.Lewis ezredesnek, 1945.okt.11. 3470-es levél, Caffery a Külügyminisztériumnak, NARS, Washington.)Wolfgang Iff vallomásában 1987-ben: „Szektoronként 10.000 fős rheinbergi alosztályból 30-40 tetemet vonszoltak ki naponta. Nekem kellett segédkeznem a holttestek táborkapun kívüli vonszolásában, onnan azokat talicskákban nagy fémgarázsokba szállították, ahol levetkőztettük a holttesteket, a dögcédula felét leszakítottam, 15-20 testet egymás mellé egy rétegben kinyújtóztattam, 10 lapátnyi oltatlan meszet szórtam rá, majd 1 méter magasságig ugyanígy újabb rétegeket raktam. A személyes tárgyakat az amerikaiak számára egy zsákba tették, majd eltávoztak. Néhányan a fagyos áprilisi éjeken szerzett fagyásból eredő üszkösödés következtében haltak meg.  Sokan túl gyengék voltak ahhoz, egy 14 éves fiút is beleértve, hogy megkapaszkodjanak a latrinagödör felett átvetett deszkában, beleestek a gödörbe és megfulladtak. Néhányuk testét kihúzták; volt, amelyik mocsokkal beterítetten feküdt. Néha napi 200-an is meghaltak. Más, hasonló méretű szektorokban naponta 60-70 elszállítandó testet is láttam.” (A foglyoknak nem mondták el, mi történt a holttestekkel, de az 50-es években német pályajavító munkások fedeztek fel sok tömegsírt, emberi maradványokat, egymásba gabalyodott „Második Világháborús Német Hadsereg” feliratú alumínium dögcédulákkal.) Tehát a 100-120 ezer fős rheinbergi táborban napi 330-770 elhalálozás történt több fogoly állítása szerint is, mely arányos Wolfgang Iff állításaival.    Paul Kaps német katona, aki a Bad Kreuznach-i táborban volt fogságban, így ír: „… Ebben a szektorban mintegy 10.000 hadifogoly és civil volt. A legrosszabb állapotban azok voltak, akiket számunkra ismeretlen okoknál fogva a kórházakból szállítottak át… frissen amputált katonák féllábbal és mankó nélkül, akik most tehetetlenül feküdtek a mocsokban vagy hasukon csúszva közlekedtek; vak bajtársak, akiknek még a fején volt a turbánszerű kötés, és kézenfogva kellett őket vezetni. … A 9. szektorban a legfiatalabb 14, a legidősebb 79 éves volt. Egyik éjjel, 1945. május 8-án 48 foglyot lőttek agyon.” (Paul Kaps: „…und täglich sang Zarah Leander”: Die Rheinplatz, 171, 1985. július 27.)A rendszertelen foglyokra lövöldözés a franciáknál és az amerikaiaknál is egyaránt jellemző volt, melyet igyekeztek eltussolni. Részeg tisztek éjszakánként jeepjükkel nevetgélve és lövöldözve hajtottak át a táboron és közben géppuskáikkal irtották a foglyokat. Egy feljegyzett esetben 47 halottat és 55 sebesültet számoltak össze. (Gobillard alezredes jelentése a koblenzi hadikormányzónak, 1945. aug.27., 11 P60-as irattartó, Vincennes.) Egy másik feljegyzésben a francia őrök úgy tettek, mintha szökési kísérletet észleltek volna, 10 foglyot lőttek le. Soubeiray főhadnagy a Harmadik Algériai Ezredből tiltakozó levelet írt ez ügyben felettes tisztjének, elítélve az őröket, akik „elfogadhatatlan embertelenséget mutattak”. (Soubeiray hadnagy levele, 1945.szept.3., 11 P60-as irattartó, Vincennes). A 108. Gyalogsági Ezrednél pedig már olyan nagyfokú kegyetlenkedéseket tapasztalt a régió parancsnoka Billotte tábornok, hogy az ezred feloszlatását javasolta. (1945. aug. 30-án Billotte a Deuxieme Bureau-nak, Párizs., 11 P60 v. 11 P165-ös irattartó, Vincennes.)Henry W. Dunning, az Amerikai Vöröskereszt hadifogoly-részlegének munkatársa tanulmányozta Jean-Pierre Pradervand, a franciaországi Nemzetközi Vöröskereszt delegációjának vezetőjének beszámolóit a francia táborokban tapasztalt szörnyű állapotokról, 1945. szept. 5-én jelentést küldött a vöröskereszt washingtoni központjába, melyben ez áll: „a franciaországi német hadifoglyok helyzete kétségbeejtővé vált és nemsokára nyílt botrányba fullad. … Emberi csontvázakról mutatott képeket, valamint francia táborparancsnokok leveleit, akik felmentésüket kérik, mivel nem bírják elviselni az éhenhaló foglyok látványát. Pradervand a francia kormány minden tagjához folyamodott, de hiába.” (Dunning a Külügyminisztériumnak, 1945. szept. 5. Külügyminisztériumi Archívumok, Washington.) 1945. szept.26-án Pradervand levélben kérte De Gaulle tábornok segítségét és jelezte, milyen borzalmas állapotok uralkodnak a táborokban. Levelében ezt írja: „… E foglyok most 600.000-en vannak. 50.000-en amputáltak, vakok, őrültek, tuberkolózisban szenvednek, stb., 150.000-en súlyosan alultápláltak. … nem élik túl a telet. … A Vöröskereszt Nemzetközi Szövetségének rendelkezésre áll a Német Vöröskereszttől megmaradt bizonyos tőke, az USA-ban lévő német foglyoktól kapott ajándékok, valamint francia kézben lévő hadifoglyok ajándékai. Ezen a pénzen a Bizottság vásárol élelmet, ruhát és orvosságot a német foglyok számára. … rengeteg élelem van Genfben is, melyeket a Bizottság hajlandó megvenni, hogy átadhassák a foglyoknak.” Leveléhez fényképeket is csatolt. Levelére nem kapott választ! De Gaulle-nak szüksége volt az amerikai élelmiszer- és fegyverszállítmányokra a Ho Chi Minh-nel folytatott vietnámi háborújához, valamint ahhoz, hogy Szíriát elfoglalhassa a britektől, így szemet hunyt a francia haláltáborokban uralkodó borzalmak felett.George Weiss fogoly tanúvallomása (Toronto, 1988): „Egész éjjel egymáshoz passzírozva kellett ülnünk. A legrosszabb a vízhiány volt. Saját vizeletünket ittuk meg. Néhányan a földre hajoltak és azt nyalogatták, hogy valami nedvességhez jussanak. A Rajna pedig ott folyt a kerítés másik oldalán. Az őrök a kerítés másik oldaláról vizet és cigarettát árultak nekünk. Egy cigaretta 900 márka volt. Ezreket láttam meghalni. A holttesteket ezután elszállították.”  Johannes Heising, egy Rajna-menti kolostor apátja volt, aki a 90-es években kiadott egy könyvet a remageni amerikai táborokban átéltekről. Franz-Josef Plemper szintén ebben a táborban volt fogoly, így ír: „… egyik éjjel az amerikaiak élő embereket buldózereztek be rókalyukaikba. 1945 áprilisának egyik éjjelén az esőben és sárban velőtrázó sikolyokra és hangos nyögésekre ébredtem félálmomból. Felugrottam, és úgy 30-50 méterre egy buldózer fényeit pillantottam meg. Majd láttam, amint a buldózer elindul az ott fekvő foglyok tömege felé. Az elején egy tolólemez volt, mellyel utat vágott magának. Hogy hány embert temetett be élve a lyukakban, nem tudom. Nem lehetett már megállapítani. Tisztán hallottam a kiáltásokat: Gyilkosok!”  Helmut Liebich tizedest 1987-es vallomása szerint az amerikaiak 1945. április 17-én fogták el és a gothai DEF-táborba szállították, ahol nem voltak sátrak, csak a sárrá dagasztott mező köré húzott szögesdrót. A kevés kis élelemért, amit kaptak (és melyet később még a felére is csökkentettek) valóságos vesszőfutást kellett tenniük úgy, hogy az őket bottal ütő őrök sorfala között kellett előregörnyedve futniuk. Április 27-én a heidesheimi táborba szállították őket, ahol napokig semmi élelmet nem kaptak, sorra haltak meg a földön fekvő emberek. Egy esős éjjelen Liebich látta, amint a puha homokos talajba vájt gödör fala ráomlott a kimászni képtelen, gyenge emberekre. Megfulladtak, mielőtt társaik kimenthették volna őket. Látta, hogy napi 10-30 holttestet vonszoltak ki részlegéből, ahol eleinte 5.200-an voltak. Később a Bad Kreuznach melletti egyik táborba, Bingen-Budesheimba vitték, ahol a foglyok száma 200.000 és 400.000 között mozgott, fedele, élelme, vize, gyógyszere és elegendő helye senkinek sem volt. Hamarosan vérhast kapott és a tífuszt is megkapta. Félájultan egy nyitott tetejű vagonban 60 másik fogollyal ismét útnak indították, a hollandok a hidakon állva dobálták rájuk a köveket. 3 nap után támolygott be a hatalmas rheinbergi amerikai táborba, ahol szintén nem volt se fedél se élelem számára. Amikor egy kisadag élelemhez jutott, az rothadt volt. Az emberek itt ezt mondták: „35 napig éheztek, 15 napig egyáltalán nem kaptak enni.” Az ilyen jellegű táborokban 1945 májusában a halálozási arány évi 30 %-os volt. Még a foglyok naplóiban vezetett írásokat is ellenőrizték az őrök, büntetés járt azért, ha arról írtak, ami a táborokban folyt. A rheinbergi tábort június közepén adta át az amerikai hadsereg a briteknek a szemtanúk vallomása szerint úgy, hogy eldózerolták a tábor egy részét, ahol a vájatokban még élő emberek voltak.  Heinz Janssen így ír a Kriegsgefangenen in Rheinberg c. írásában (1988): ”Csak 1945 áprilisában többszázezer német katonát, kórházi ápoltakat, amputáltakat, női kisegítőket és polgári személyeket fogtak el. Az egyik fogoly 80 éves volt, egy másik pedig 9 éves. … Gyötrő éhség és szomjúság voltak társaik, és vérhasban haltak meg. Hétről-hétre kegyetlen ég áztatta esővel őket … amputáltak kétéltűként csúsztak, fázva és átfagyva a sárban. Nap és nap után és éjre éj a szabad ég alatt feküdtek kétségbeesetten Rheinberg homokjában, vagy beomló vájataikban kimerülten aludtak bele az örökkévalóságba.”Werner Steckelings, aki a 1503477-es sz. fogoly volt, 1986-ban, Stralenben tett vallomásában elmondta, hogy a nagy amerikai heilbronni táborból, ahol egy földbe vájt üregben éhezett, elszállították őt egy francia táborba, Ribesaltesba. Víz alig volt, a vizet hordó teherautó vezetője a kapu előtt nyitotta ki a tartályt és amint a víz a piszkos földre ömlött, nevetett a benti, szomjazó foglyok kiabálásán. Barakkjában naponta 3-4-5 ember halt meg a 80-ból. Voltak napok, amikor 20 holttestet segített a tábor bejáratához vonszolni. Később átszállították őt az aubagnei táborba, ahol fejét leborotválták. Kopasz volt, 36 kiló és 19 éves. Így vitték őt egy műtrágya-gyárba dolgozni 3 évre.Heinz T., aki egy 18 éves fiú volt, amikor egy rövidnadrágban, mezítláb vitték el az amerikai katonák egy kórházból május 8-án, így vall: „… mindannyiunkat bevagoníroztak, … három napig utaztunk bezárva, megérkeztünk Rennes-be. A táborban több, mint 100.000 fogoly volt. … Majd 8 hónapig maradtunk Rennes-ben. … Igazi élelemhiány volt. Amikor az amerikaiak elhagyták a tábort, csúnya dolgokat műveltek a franciákkal, akik rajtunk bosszulták ezt meg. Az amerikaiak mindent elvittek a katonai kórházakból. Betörték az ablakokat, hogy a fűtésrendszert is elvihessék. … Később, amikor legyengültünk, és a legkisebb mozdulattól is elájultunk, számolhattunk, hogy még hány óránk van hátra. Az alultápláltság elért abba a stádiumba, hogy a túl gyorsan tett legapróbb gesztus is ájuláshoz vezetett. Emlékszem, amint mind ott ültünk a napon a földön, azt mondtam magamnak, rendben, még hat óra a levesig, és mivel semmi dolgom, mondtam, rendben, ha ezt az apró és gyors mozdulatot teszem a kezemmel, akkor három órán át ájult leszek, ha még egyszer megteszem, akkor az még három óra, az összesen hat, ami nem számít be fogságom idejébe. Olyan ritkán kaptunk enni, hogy az emberek általában betegek voltak, és aki beteg volt, kórházba került. Ha valaki kórházba került, azt nem láttuk viszont. A Vöröskeresztet nem láttuk, két évig senki nem jött sem ellenőrizni, sem takarót hozni. 1947-ben jöttek először. Az épületek közötti füvet ettük.”
Charles von Lüttichau, aki túlélt 3 hónapot a táborban, így ír: „Egész éjjel vízért sorakozó emberek csoszogtak a vájatok között csúszós földhányásokon. Rémálmukban az emberek kiáltoztak. Zsúfolt szögesdróttal körülvett táborokban tartottak a szabad ég alatt, és alig volt élelem. A latrinák csak a szögesdrót-kerítések melletti, gödrök fölött átvetett gerendák voltak. Aludni csak úgy tudtunk, hogy kézzel üreget vájtunk a földbe, aztán a vájatokban összebújtunk. Nagyon össze voltunk zsúfolódva. A beteg emberek a földre végezték dolgukat. Hamarosan sokunk annyira gyenge volt, hogy még a nadrágját sem tudta letolni dolga végzése előtt. Így ruhánk és a sár is, amin jártunk, ülnünk s feküdnünk kellett, fertőzött volt. Eleinte az esőt kivéve nem volt vizünk. Később több órás, néha egész éjszakai sorban állás után csak néhány kortynyit kaphattunk.Az ásással felhányt puha földön, a vájatok között kellett járnunk, így könnyen beleeshettünk az üregekbe, de kimászni már nehéz volt. Tavasszal majdnem egyfolytában esett. Többnyire nem volt mit ennünk. Máskor kaptunk egy kevés K fejadagot. A csomagolásból láttam, hogy egytizedét kaptuk annak a fejadagnak, amit saját embereiknek osztottak. Így végül talán 5 %-át kaptuk az amerikai hadseregbeli normális fejadagnak, ami 4000 kalória volt. Panaszkodtam az amerikai táborparancsnoknak, hogy megszegi a Genfi Egyezményt, ám ő csak annyit mondott: „Felejtse el az egyezményt. Önöknek semmi joguk sincs. … Pár nap múlva a táborba egészségesen került ember már halott volt. Láttam társainkat, amint a tábor kapujához holttesteket vonszoltak, ahol azokat egymás hegyén-hátán a szállításra szolgáló fuvar kocsira hajigálták.”Gertrude Maria Schuster túlélő írja Krigsgefangenenlager Galgenberg und Bretzheim c. könyvében, (1985, 40-41.o.): „Egy 17 éves fiú, aki láthatta a távolban szülőfaluját, állandóan a szögesdrót-kerítés mellett állt sírva. Egyik reggel a foglyok lelőve találták a kerítés lábánál. Az őrök himbálódzó testét figyelmeztetésül a drótra akasztották. A foglyokat kényszerítették, hogy elsétáljanak mellette. Sokan felkiáltottak, „Morder, morder!” Megtorlásképpen ezeknek a foglyoknak 3 napig visszatartották a fejadagjukat. … Sokunknak ez a halálát jelentette.”     C.H. Beasley ezredes tudott a táborokban fennálló borzalmas körülményekről, jelentésében így ír: „az öregek és gyengék nem képesek az adott körülmények között élni. Sinzigben öregek, rokkantak és legyengültek is vannak. … A szükségesnek ítélt körülmények a jelen felszerelésekkel még csak meg sem közelíthető.” A helyzet javítását azonban nem szorgalmazta ő sem, elrendelte, hogy DDT-t szórjanak a foglyokra, ezzel akadályozva meg a tífusz kitörését. Beasley utasítására a remageni tábor kapujára kifüggesztették: Tífusz, tilos a bemenet!”.(PWTE Helyzetjelentés, április 30. Beasley, NARS, Washington.) Francis Biddle, az USA egykori igazságügy minisztere szerint a holttestektől elszedett órákkal és ékszerekkel a hatalmas németországi feketepiacot látták el. Több ezer amerikai tiszt és őr adott el a német piacokon ékszereket és órákat, melyeket a német foglyoktól és halottakról szedtek le. Némelyek 1-1 alkalommal 8.000 dollárt is kerestek, majd a pénzt titkosszolgálati emberükön keresztül visszacsempészték az USA-ba és ott farmot vásároltak rajta.(Biddle iratok. Konferencia Jegyzetek, Nemzetközi Haditörvényszéki Iratok, G.Arents Resaerch Library, Syracuse, New York, 1945.okt.2.)4. A TÖRTÉNTEK ELTITKOLÁSA, NÉMETEK ELLENI PROPAGANDAHADJÁRATHogyan lehetett ilyen széleskörű és milliókat érintő borzalmakat eltitkolni? A táborokból elengedett vagy a briteknek ill. franciáknak átadott emberek terjesztették, elmondták mi folyik ezekben a táborokban. A tábori híreket nem lehetett eltitkolni a németek elől, de a sajtóban való nyilvános tárgyalásukat meg lehetett tiltani. 
Eisenhower és képviselői fenntartották a cenzúrát, az újságoknak, könyvkiadóknak, rádióállomásoknak és filmszínházaknak engedélyre volt szükségük, hogy az amerikai zónában működhessenek. Patton tábornok jegyezte fel egy ebédnél Eisenhower szavait: „… amíg hadiállapot volt, egyedül a rend és a fegyelem volt fontos, de most, hogy a hadiállapot megszűnt, a világ közvéleménye lett a fontos – látszólag akár helyes, akár nem.” (Blumenson: Patton Papers , 784. o.)Amikor a német nemzet négy részre szakadt 1945 után, történelmét a politikai megosztottság, a cenzúra, az elkendőzés és a szövetségesek felé irányuló kritikától való félelem törte darabokra. Ebben a témában sem formálódott intelligens közvélemény, mivel nem engedték azt megnyilatkozni.  A megszállás kezdete utáni általános zűrzavarban a britek kampányt kezdtek a híresztelések ellen. Megdöbbentő a tény, hogy egy értekezleten éppen egy német polgármester szavai voltak a következők: „ A Neue Hannoverische Kurierban és a Nachrichtenblattban jelenjék meg minden híresztelés hivatalos cáfolata. A Katonai Kormány adjon ki rendeletet, hogy a nép olvassa el a cáfolatokat, majd a Katonai Kormány külön rendelkezzék arról, hogy a cáfolatokat el is kell hinniük.” Miután eltörölték a zónákat és a nyílt cenzúrát, nem változott a helyzet, az Adenauer kormány ideje alatt kialakult viselkedés, a bűntudat, az önvádaskodás már a német nép történelmének részévé vált. 1964-ben Harry Elmer Barnes amerikai történész megdöbbenve tapasztalta a németek körében uralkodó és a történelemben páratlan bűntudatot, mely az önvád iránti érthetetlen függőséggel párosul.  Mindebben sok történész az átnevelő kampány „sikerét” látja, melynek a német nemzetet alávetették a háború után.Walter Lippmann , a The New York World főszerkesztője így ír: „Egy háborút csak akkor lehet elveszettnek tekinteni, ha területét elfoglalja az ellenség, a vereséget szenvedett nép vezető elitjét háborús bűnös perekben elítélik, a meghódítottakat pedig átnevelő programnak vetik alá. Ehhez nyilvánvaló módszer a győztes történelemszemléletének a vesztes agyába való beültetése. Csak ha a győztes háborús propagandája belépőt talált a legyőzött történelemkönyvébe és a következő nemzedék is elhiszi azt, akkor tekinthető az átnevelés valóban sikeresnek.” (idézi H. Diwald: Geschichte der Deutschen, Propylaen, Frankfurt 1978.)   Fridrich W. Grimm nyilatkozta a következő szavakat, melyeket neki 1945 májusban egy magas rangú szövetséges tisztségviselő mondott el: „addig fogjuk folytatni ezt a horror-propagandát, amíg senki nem fog elfogadni egyetlen jó szót sem a németekről. … és amíg maguk a németek is annyira össze nem lesznek zavarodva, hogy már egyáltalán nem tudják, hogy mit tegyenek!” (Politische Justiz, die Krankheit unserer Zeit, Scheur, Bonn 1953.)UTÓSZÓA brit főügyész, Sir Hartle Shawcross egyik 1984. március 16-i beszédében a következőket mondta:„Lépésről-lépésre jutottam arra a meggyőződésre, hogy a kommunizmus céljai Európában sötétek és végzetesek. A nürnbergi perek során én, az orosz kollégákkal együtt elítéltem a náci agressziót és terrort. Most úgy vélem, hogy Hitler és a német nép nem akart háborút. De mi hadat üzentünk Németországnak és le akartuk azt rombolni, összhangban az erők egyensúlyának elvével és az amerikaiak Roosevelt vezetésével felbátorítottak bennünket. Nem vettük figyelembe Hitler felhívásait, hogy ne lépjünk be a háborúba. Most kénytelenek vagyunk észrevenni, hogy Hitlernek igaza volt. Együttműködést ajánlott Németországgal, ehelyett 1945 óta a szovjet birodalom hatalmas erejével állunk szemben. Szégyenkezem és le vagyok törve, hogy azokat a dolgokat, melyekkel mi Hitlert vádoltuk ma naponta tapasztaljuk, csak más előjellel.”
Ajánlott irodalom:Alfred De Zayas: Nemesis at Potsdam, Lincoln és London, University of Nebraska Press, 1989.Forrás: WW2.huJames Bacque: A megtervezett halál c. könyveKapcsolódó cikkek: 
A világháborúk és Izrael létrejöttének elhallgatott előzményei
Megdőlt az antiszemitizmus genetikai alapja - Maga a szó is tudományosan értelmetlen !






A legnagyobb holokauszt, ami a Földön létezett - és a "Hálaadás" valódi háttere



2013.11.30. - 17.55

Az RT News - American Holocaust címmel készített műsort a világtörténelem legnagyobb szervezett és szisztematikus népirtásáról. 
A Truthseeker (igazságkereső) című műsora feltárja, hogy a Hálaadás története minden szempontból hamis és egy olyan pozitív mítoszt épít fel a világ legnagyobb genocídiuma, népirtása fölé, ami kőkemény történelem-hamisítás. 
Célja, hogy elfedje a valódi bűnösöket. Mindemellett a valóság ránk nézve elég szégyenletes, ezért nem is tanítják ma sem az iskolákban. Elég nyilvánvalóvá válna, hogy a szabadkőműves "alapító atyák" mindennek irányítói és kivitelezői voltak. Megrendelők pedig ugyanúgy a befolyásos európai vérvonalak irányítói, mint később egy másik sötét időszak idején....
"LIES my teacher told me" (Hazugságok, amiket tanítottak nekem az iskolában) című bestseller részletesen ír erről az időszakról.
Az az elképzelés, hogy az európaiak vitték a civilizációt Amerikába, egyszerűen hamis és hazugság ! Pont fordítottja az eseményeknek :
A civilizált Amerikát barbár európaiak lepték el. Az indiánok gyönyörű, tiszta városokban éltek, mezőgazdaságuk és kereskedelmük virágzott. Nagy hangsúlyt fektettek a személyes higiéniára és kultúrára. A mosdatlan, barbár telepeseket csak az arany érdekelte. A világ legnagyobb népirtása következett, és a maradék bennszülöttek jogait Amerika ma sem védi.

"A Földön található legcsodálatosabb város. Ötször akkora, mint London vagy Róma.Hatalmas tornyok és épületek emelkednek ki a vízből. 60.000 ragyogó ház, milyen tágasak és milyen jól meg lettek tervezve, gyönyörű kőfalakból és cédrusfákból és más illatos fákból épültek. A város számtalan utcája és sugárútja olyan tiszta és rendben tartott a nagyszámú lakosság ellenére. Csatornák bonyolult hálózata metszi keresztül-kasul a várost, mint egy óriási Velence. Csodálatos lebegő kertjeihez hasonló pedig sehol másutt a világon nem látható."
"Miközben az európaiak szennyezett városi folyókból ittak vizet, hatalmas csatornák szállították Amerika vizét friss forrásokból. A leglenyűgözőbb látványt azok a kereskedelmi területeknyújtották, ahol épületfát, cserepeket és egyéb építőanyagokat adtak és vettek, csakúgy, mint azöldséges-gyümölcsös utcák, ahol mindenféle zöldséget, gyümölcsöt, mézet, mogyorókrémet és csokoládét lehetett venni.
A színes ruházatot viselő lakosság személyi tisztasága és higiéniája, a szappanok, illatosító szerek és leheletfrissítők pazar használata megdöbbentő volt."
A legtöbb európai sohasem fürdött és mindig magán hordta a ruháját. Feenie Ziner geográfusszerint a zarándokoknak borzalmas szaguk volt. Az indiánok hasztalanul próbálták meg őket a fürdésre megtanítani. A telepeseknek rothadó fogaik miatt bűzös volt a leheletük is. A halál és éhezés közöttük olyan megszokott volt, hogy a holttesteket egyszerűen csak nyitott gödrökbe, ún. "szegény lyukakba" dobálták. Sokan lettek alkoholisták és öngyilkosok a bevándorló telepesek közül.


Az első telepesek legendáját lényegében szándékosan változtatták meg - jegyzi meg James Loewen író, mivel az igazság olyan szégyenletes volt. Valójában több száz mérfölddel délebbre telepedtek le és Amerikában maradtak, mert a küldetés sikertelen volt.A valód cél az volt, Robert Beverly történész szerint, hogy aranyat találjanak és visszavigyék Európába. Hamarosan éhezni kezdtek és indián tetemeket kezdtek el megenni.
"Napokat töltöttek azzal, hogy ötletszerűen gödröket ástak a Földbe, boldogtalanul keresték az aranyat, ahelyett, hogy növényeket ültettek volna. Elfogtak néhány indiánt és arra kényszerítették őket, hogy tanítsák meg a gyarmatosítókat gazdálkodni."
A bennszülöttekkel való lakomázás nem egészen úgy történt, ahogy a Hálaadást a TV-ben és a tankönyvekben bemutatják. 
"A gyarmatosítók pohárköszöntőt mondtak az indiánoknak az örök barátságra, mire a törzsfőnök, a családja és kétszáz követője holtan esett össze a méregtől, amit az italukba tettek."Az általánosan elterjedt tankönyvekben a "szűzföld" a legelterjedtebb elnevezés az amerikai kontinensre. Valójában - jegyzi meg Francis Jennings történész - "ez egy megözvegyült föld".
"A második világháborúban végzett náci etnikai tisztogatás is épp elég borzalmas volt, mondja David Stannard történész - mégis teljes mértékben eltörpül a világtörténelem legnagyobb tömeges népirtása mellett.  Százmillió indián halála az amerikai holokausztban.Egyesek itt is betegségektől haltak meg, amiket az európaiak hurcoltak be, de nagyon nagy számban haltak meg szándékos politikai eredményként, melynek célja a faj kiirtása volt és ezt a tényt az általánosan használt történelemkönyvek mind a mai napig továbbra is eltitkolják."
<<< Indián nemzetek térképe Észak - Amerikában
Az első kormány teljes költségvetésének 80%-át az indián települések támadására költötte, hogy elvegyék fejlett farmjaikat. "A telepesek valószínűleg sohasem maradtak volna életben maguktól" - írja Jennings.  Amerika teljes lakosságának 80%-át pusztították el akkor.  
Az amerikai holokausztról szóló lejegyzések szerint a gyarmatosítók vezetői városról városra jártak és szándékosan ölték meg az összes férfit, nőt és gyermeket. 
A parancsok legfentebbről jöttek: George Washington utasítására legalább 28-30 szeneka várost, a mohawk, onondaga és kajuga nép összes várostát a földdel tették egyenlővé. George Washington azt írta, hogy az "indián országot el kell pusztítani".
Thomas Jefferson az indiánok teljes kiirtását tűzte ki célul. A Nobel-békedíjas Theodore Roosevelt "kedvezőnek" nevezte a bennszülött faj kiirtását. 
Stannard azt írja, hogy a népirtás hivatalos állami politika volt.Kalifornia kormányzója, Peter Burnett 1851-es törvényhozáshoz szóló üzenetében: "Az irtást addig kell folytatni, míg az indiánok ki nem halnak."Egy másik kormányzó nyilvános hirdetményt adott ki az összes indián "üldözésére, meggyilkolására és megsemmisítésére". Tanúk számolnak be arról, hogy a vérfürdő gyakorlatilag kiirtotta a bennszülött fajt. "A fehérek úgy lőtték le őket, mint a farkasokat, férfiakat, nőket és gyermekeket, ahogy érték őket. Ez a bennszülöttek elleni irtó hadjárat a faj végső kipusztítását tűzte ki célul." A beszámolók szerint az mentette meg őket a végső pusztulástól, hogy rabszolgaként kezdték el több helyen használni az indiánokat. Az irtási politika a fehérek érdekeit kezdte sérteni. Az indián munkaerő nélkülözhetetlen.
<<< Már 3 éves kortól magas áruk volt az indián lányoknak - mondta Marysville Appeal, mert"kettős szerepet kaptak : munkát végeztek és testi vágyakat élhettek ki rajtuk".
Az interjúban megszólal Phil Lane az Ihanktonwan első nemzet örökös törzsfőnöke.
- Mit töröltek ki a történelemből ? - Voltak olyan gyakorlatok, amelyekről az ember néha nem szeretne beszélni. Nemcsak arról, hogy elpusztították az emberek nagy részét, hanem arról, ahogyan ezt tették. Ez a történelem során a legnagyobb emberi veszteség.
A túlélő indiánok ellen még mindig folyamatban van a kulturális népirtás - számol be a Truthout.A 20. század kezdetétől a gyermekeket ún. "indián bentlakásos iskolákba" kényszerítették, hogy "kiirtsák belőlük az indiánt" - az egyik alapító atya Richard Pratt szerint. "Öld meg az indiánt! Mentsd meg az embert ! " (Richard Pratt) Az indiánok kötelesek nevüket nyugati névre, pl. Tomra változtatni, fehér emberre jellemző ruhát hordani és fehér emberre jellemző hajviseletet vágni. Az indiánokat arra kényszerítik, hogy felvegyék a kereszténységet és a nyugati kultúra egyéb velejáróit. 
Az interjúban megszólal Lenore Stiffarm, az Atsina törzs tagja:
"A szövetségi rendőrök célja az volt, hogy kiverje az indiánt az emberből. Kiverték apámból a nyelvet, miközben felnőtt, egész életében gyakorlatilag meg volt törve a keze. Ő még beszélt az anyanyelvünkön, de sohasem akarta, hogy én megtanuljam. Én a katolicizmusból próbálok felgyógyulni, mert a katolikus egyházban szexuálisan bántalmaztak." 
Daniel Sheehan azt mondja, hogy a népirtás tovább folytatódik, ezért elindította a dakota gyermekmentési projektet, hogy leállítsa az indián gyermekek kényszerű elvitelét. - Daniel, mi történik a gyerekekkel ?- "Azt tapasztaltuk, hogy nemcsak általános volt a gyermekek elvitele; ez történt minden egyes rezervátumban és gyakorlatilag minden nagyobb városban. A népirtás elleni nemzetközi rendelkezésnek van egy olyan rendelkezése, amely határozottan népirtásként azonosítja azt, ami folyik. Amikor egy adott államban egy fajilag domináns kultúra részét támadják, bennszülött gyermekeket ragadnak el törzsüktől és a fehér kultúrába erőszakolják őket."
"A legfelsőbb bíróság még ma is másodrangúnak tartja a bennszülötteket" - írja Robert Williams, az ismert jogtudós.
- Az élete során minden harmadik indián nőt megerőszakolnak. Az esetek 86%-ban nem indián követte a nemi erőszakot. Ennek közvetlenül az az oka, hogy a törzsek nem tudnak bírósághoz fordulni az ilyen bűncselekmények miatt. Ha megnézzük a civilizáltabb népeknek a bánásmódját, az indiánok bánásmódjának történelmét, valójában el kell gondolkodnunk, hogy KIK A BARBÁROK és KIK A CIVILIZÁLTABBAK !
<<< Fontos megemlíteni azt a tényt is, hogy az indiánok húskészletét majdnem mind lemészárolták, hogy az őslakosok ne jussanak fehérjében gazdag élelmiszerhez, a bölények húsához. Tudott dolog az, hogy az indián nép a természettől, csak azt vette el, ami fontos volt számára a fennmaradáshoz.
Egy nagyon híres tanulmány megállapította, hogy a törzsekkel megkötött minden egyes szerződést lényegében valamikor megszegték. A Legfelsőbb Bíróság szerint nem voltak vagyoni jogaik, és ezért nem is voltak igazságos kártérítésre jogosultak. És ez a vélemény borzalmas módon mondja ki, hogy a bíróság elismeri, amit mindenki tud: hogy az amerikai bennszülött törzseket leigázták és a szerződések értelmetlenek. Tehát a sztereotípiák fennmaradtak és ez még mindig érvényes törvény az Egyesült Államokban. Az indiánok körében a legnagyobb az öngyilkossági arány és a rákbetegségek előfordulása a nyugati félgömbön. A 44 éves átlagéletkor alacsonyabb, mint Afganisztánban és megközelítőleg annyi, mint a gyarmatosítók idején volt Európában.

A zarándokok partraszállásának 350. évfordulójára meghívták Frank James bennszülöttet, hogy felszólaljon. Amikor azonban meglátták a beszédét, ami egy telepesnek a valóságban írt beszámolójából származott, nem hagyták, hogy felolvassa."A zarándokok éppen csak felfedezték a partot négy nappal korábban és már ki is rabolták őseim sírjait, ellopták a kukoricát, búzát és babot. Az indiánok tudatában voltak ennek, mégis üdvözölték és oltalmazták a telepeseket. Aligha tudtak róla, hogy a telepesek puskái fogják őket megölni. Ami megtörtént, azon már nem lehet változtatni, de most egy szebb Amerikáért dolgozunk, egy "indiánosabb" Amerikáért, ahol az emberek és a természet fontossá lesznek."
Frank segített nemzeti gyásznapot indítani minden Hálaadás napján, ami tiltakozás a Plymouth kikötőben és a Mayflower makettjénél. A nyugati parton ezrek gyűlnek össze a Hálaadás-elleni napon, hogy arra kérjék az USA-t tartsa tiszteletben az indián jogokat ígérő szerződéseket és a nemzetközi jogot. Megerősítették a Fort Laramie szerződés érvényességét, mely jogokat ad indiánoknak a területre. Az ENSZ - az ellene szavazó négy ország: USA, Ausztrália, Kanada, Új-Zéland  - ellenére határozatot hozott, mely kimondja a bennszülött törzsek önrendelkezési jogát. És felszólítja az államokat, hogy adják vissza az indián törzseknek az ellopott földeket.
A Mexikói Mozgalom egyetlen nemzetbe szeretné tömöríteni az amerikai bennszülötteket, ahogy ők mondják, az európaiak által létrehozott mesterséges határok nélkül.
- "A demográfia mellettünk áll és 50 év múlva mi leszünk többségben, ezért azt mondom az európaiaknak, húzzák félre a széküket, ahogyan mi is tettük. Rettegtünk, attól a sok borzalomtól, amit elkövettek ellenünk. Népünk 95%-át kiirtották, földjeinket ellopták, saját földünkön nyomorba döntöttek bennünket. "Az USA-ban máris több városban többségben vannak a bennszülöttek. Nyolc éven belül további nyolc államban lesznek kisebbségben a fehérek. 30 éven belül ez lesz az összes államban. Vajon a fehérek és a szabadkőműves alapító atyák mai rokonai / örökösei milyen lépéseket terveznek ezt a tendenciát és az előzményeket látva ? Lehet jobb nem megtalálni a választ..... (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)

<<< Ülő Bika a legnagyobb indián volt a hatalmas tömegmészárlások idején. Ő a népét akarta óvni. 
Kategóriák: Magyar nyelvű hírolvasó







Matt Damon igazi "ébresztő beszéddel" állt az igazság oldalára - Az engedelmesség a probléma!



2013.11.25. - 21.02

A napokban a közismert színész, Matt Damon olyan beszédet mondott széles közönség előtt, amit joggal nevezhetünk "ébresztőnek", hiszen mikor Howard Zinntől idéz, az igazsággal szembesíti azokat, akiknek fogalmuk sincs arról, ami a világban folyik:
a dolgok nagyon rossz irányba haladnak és egy "hatalmas baljós előjel", amiben most élünk.Arra próbálja felhívni a figyelmet, hogy ha ezt hagyjuk, hamarosan nagyon csúnya fordulatot vesznek majd az események. Az előkészületek maximálisan erre utalnak és a zsarnokság élvezői, a hatalom valódi birtokosai és irányítói jól tudják azt, hogy erejük az emberek tudatlanságából és birka mód irányíthatóságából fakad....
A jogállamiság csak törvényessé tette és végletekig fokozta azt az igazságtalanságot, ami a középkorban létezett. Az igazi problémát pedig azok a milliók jelentik, akik birka módjára követik a kizsákmányolók parancsait. (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)"Azzal kezdem, hogy a világ a feje tetejére állt, és a dolgok teljesen rosszul mennek.
Nem a megfelelő emberek vannak börtönben, és nem a megfelelő emberek vannak szabadon.
Nem azok vannak hatalmon, akiknek kell, és nem azok vannak hatalom nélkül, akiknek kell. A gazdagság olyan módon van felosztva ebben az országban és a világon, ami nem egyszerűen reformot kíván, hanem a gazdagság drasztikus újrafelosztását.

Abból a feltevésből indulok ki, hogy nem kell erről túl sokat mondanunk, hiszen csak el kell gondolkodnunk a mai világ helyzetén, és máris rájövünk, hogy a dolgok a fejük tetejére álltak. Ha nem gondolkodunk, ha csak a tévét bámuljuk, és a statisztikát meg hasonlókat nézzük, akkor tényleg azt hihetjük, hogy nem mennek olyan rosszul a dolgok. Vagy csak egy picit mennek rosszul.
Csak egy picit kell magunkba vonulnunk, majd amikor visszajövünk, és ránézünk a világra, elborzadunk. Tehát abból a feltevésből kell kiindulnunk, hogy a dolgok valójában a fejük tetejére álltak; és mi most a felfordulásról beszélünk -- a polgári engedetlenségről. És amint kimondjuk, hogy a polgári engedetlenségről van szó, azzal azt mondjuk, hogy problémánk a polgári engedetlenség, de nem ez a problémánk.Problémánk a polgári engedelmesség, problémánk az a sok-sok ember a világ minden részén, akik követik kormányuk vezetőinek parancsait, és háborúba mennek; és milliók haltak meg az engedelmesség miatt.

Láthatjuk, hogy ezt történt a náci Németországban, tudjuk, hogy a probléma az engedelmesség volt, az, hogy az emberek engedelmeskedtek Hitlernek. Az emberek engedelmeskedtek, - ez hiba volt. Szembe kellett volna szállniuk, ellenállást kellett volna kifejteniük, és ha ott lettünk volna, megmutathattuk volna nekik.
Sztálin Oroszországában is ez volt, tudjuk, hogy az emberek engedelmesek, az emberek olyanok, mint a birkák. Ne feledjük azokat a nehéz időket, amikor az embereket a feudalizmus zsákmányolta ki, minden borzalmas volt a középkorban
De most nyugati civilizációban élünk, jogállamiságban.Ez a jogállamiság törvényessé tette és végletekig fokozta azt az igazságtalanságot, ami a jogállamiság előtt létezett, ezt tette a jogállamiság. 
Amikor a világon minden nemzet azt tapasztalja, hogy a jogállamiság a vezetőket szolgálja, és balsorsra ítéli az embereket, kezdjük ezt felismerni. Gondolkodásunkban felül kell emelkednünk e nemzeti határokon.

Nixon és Brezsnyev sokkal többet osztott meg egymással, mint amit Nixon velünk.
J. Edgar Hoover sokkalta többet osztott meg a szovjet titkosrendőrséggel, mint amennyit velünk.Egy nemzetközi jogrend létezése az, ami az összes ország vezetőjét elvtársi viszonyban köti egymáshoz. Ezért lepődünk meg mindig, amikor találkoznak egymással, mosolyognak, kezet ráznak, együtt szivaroznak.
Valójában kedvelik egymást, nem számít, mit mondanak.Azt próbáljuk elmondani, hogy valójában vissza kell térnünk a függetlenségi nyilatkozat alapelveihez, céljaihoz és szelleméhez.

Mert az azt mondja, hogy ellenállást kell kifejteni a jogtalan hatalommal és erőkkel szemben, amelyek megfosztják az embereket életüktől, szabadságuktól, boldogsághoz való joguktól.Ilyen feltételek között arra a jogunkra hívja fel a figyelmet, hogy a kormányt változtassuk meg vagy töröljük el jelenlegi formájában, a hangsúly pedig az eltörlésen van.A függetlenségi nyilatkozat alapelveinek megállapításához azonban meg kell szegnünk a törvényt.
Nem szabad tovább engedelmeskednünk az olyan törvényeknek, amelyek gyilkolni küldenek, vagy a gazdagságot rosszul osztják fel, vagy bagatell vétségekért bebörtönöznek embereket, míg másokat súlyos bűnök esetén sem börtönöz be.

Remélem, hogy ez a szellemiség nemcsak a mi országunkban fog győzni, hanem más országokban is, mindenkinek szüksége van rá. Valamennyi országban az embereknek az engedetlenség szellemét kell követniük az állammal szemben, ami nem metafizikai dolog, hanem erő és gazdagság, és a világ valamennyi országában az emberek között egyfajta függetlenségi nyilatkozatra van szükség, mert mindenki ugyanarra törekszik."
Egy friss 25 perces videó-összeállítást csatoltam a cikkhez, mely megtekintése után talán érthetővé válik, miért valós az aggodalom, amit korábbi cikkekben írtam és miért beszél Matt Damon is erről.... 
Szó van benne a vezető tábornokok leváltásáról az USA-ban, illetve arról miért beszélnek egybehangzóan bennfentes katonák és DHS informátorok "szükségállapot" és katonai irányítás  (Martial Law) bevezetéséről, ahogy elindul a gazdasági dominó..... (SBG Buddha)
Kategóriák: Magyar nyelvű hírolvasó

Fordulat: a világ elismerte Irán jogát az urándúsításra és az USA feloldotta Irán pénzügyi forrásait !

2013.11.24. - 19.50

A világ elismerte Irán jogát az urándúsításra - Irán és a Hatok megegyeztek a nukleáris problémát illetően
- Izrael természetesen tajtékzik ...de ezt már megszoktuk. Illegálisan tartott nukleáris töltetei kizárólag az appartheid-rendszert fenntartó terrorállamnak lehetnek ....A feszült, öt napos genfi konferenciát követően, amely még szombaton éjjel, egészen vasárnap reggelig tartott, a Hatoknak és Iránnak sikerült történelmi megállapodást elérni az iráni atomprogramot illetően.Mielőtt bármit is olvasunk a témában, azért jobb, ha tisztában vagyunk a ténnyel, miszerint egy színjáték része mindaz, amit Iránnal szemben és a nukleáris program tekintetében látunk. Az egész közel-keleti térség komoly érdekszféra ütközési zónája kelet és nyugat között, viszont a jövőbeni események, irányvonalak háttéralkuk keretében és nem nyílt tárgyalásokon dőlnek el !
Izrael természetesen szintén komoly sakkfigura a játékban és a megértéshez célszerű figyelembe venni, hogy olyan döntés nem fog születni, mely az USA-t és Izraelt is irányító nemzetközi háttérhatalom szándékaival vagy hosszútávú céljaival ellentétben állna. Ezt a hírek elolvasása előtt mindenképp el kellett mondanom... (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
Ha már nukleáris program, ezt a dokumentumfilmet mindenkinek figyelmébe ajánlom a teljes kép érdekében, ha még valaki nem látta volna ! Israel's Secret Weapon - Izrael titkos fegyvere

A világ elismerte Irán jogát az urándúsításra
Irán újrakezdheti az urándúsítást a genfi konferencián elért megállapodás értelmében – jelentette be az iráni külügyminiszter, Mohamed Dzsavad Zarif.John Kerry amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás nem feltételezi az Irán általi urándúsítást, erre csak a nemzetközi közösséggel való „közös megegyezés után” lesz lehetőség.Az iráni média mindeközben arról számolt be, hogy a tárgyalás eredményeképpen „elismerték Irán jogát az urándúsításra”.
„A jelentős korlátozások segítenek az iráni atomfegyver létrehozásának megakadályozásában, hiszen megfosztják Iránt az atombomba létrehozásának lehetséges módjaitól” – mondta Barack Obama.Amennyiben a várakozások beigazolódnak, a megállapodás egy sok éves konfliktus enyhülését és Irán békés nemzetközi közösségbe való visszatérését eredményezheti.
Közben kiderült, hogy az USA titkos tárgyalásokat folytatott Iránnal a háttérben: Az USA bevallotta a titkos tárgyalásokat IránnalAz USA és Irán titokban kétoldalú tárgyalásokat folytatott, amik hozzájárultak az iráni nukleáris kérdésben való megegyezéshez.Ezt közölte a Reuters ügynökség az amerikai kormány egy magas rangú képviselőjére hivatkozva.A forrás szerint a tárgyalások párhuzamosan zajlottak a „hatok” konzultációjával. A kétoldalú találkozók folyamán olyan ötleteket dolgoztak ki, amiket utána felajánlottak az általános tárgyalásokon.A kétoldalú konzultációt lefolytatták szeptemberben, októberben és novemberben.
Az USA feloldotta Irán 8 milliárd dolláros pénzügyi forrásaitAz amerikai kormány vasárnap feloldotta az iráni aktívákat 8 milliárd dollár értékben a genfi konferencia eredményeképpen – jelentette az IRNA iráni hírügynökség az Iráni Kereskedelmi és Iparkamara volt elnökére, Alinaki Hamusira hivatkozva.A nukleáris probléma kérdésének megoldása „fokozatosan javítja Irán kereskedelmi kapcsolatait az európai országokkal, még az USA-val is” – mondta Hamusi.
Steinitz: A genfi megegyezés közelebb viszi Iránt az atombomba megszerzéséhezIzrael elítélte a megegyezést az iráni atombombát illetően, amit a Genfben lefojtatott tárgyalások során értek el.
„Izrael nem csatlakozhat a világi örömhöz, ami megtévesztésen és önámításon nyugszik”, - áll Yuval Steinitz, a hírszerzési miniszter bejelentésében.
„Ez egy rossz megegyezés, mert akadályozza az elfogadható megoldás keresését a jövőben. Az Észak-Koreával kötött sikertelen megállapodáshoz hasonlóan, a jelenlegi megállapodások ténylegesen közelebb vihetik Iránt az atombomba megszerzéséhez”, - mondta Steinitz.
Putyin helyre tudja-e rakni Netanjahut ?Vlagyimir Putyin szeretné meggyőzni Benjamin Netanjahut az ENSZ közvetítői „hatosa” (Oroszország, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) és Teherán közötti újabb, köztes egyezmény elfogadásáról. 
Az előkészített dokumentumban szó van a szankciók részleges törléséről, cserébe az iráni nukleáris program felgöngyölítéséért és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) részéről a teljes ellenőrzés biztosításáért.
Az izraeli kormányfő meglehet, kísérletet tesz arra, hogy rábeszélje az orosz elnököt: ne támogassa a „nukleáris problémáról” szóló megállapodást Iránnal.
Azt nem lehet tudni, miben reménykedhet Netanjahu. Hiszen Moszkva már választott: az iráni probléma rendezése javára. Teljesen világos, hogy nem lehet megoldani szankciókkal az iráni nukleáris problémát – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. - Oroszország régen elismerte Irán jogát a békés atomra, azzal a feltétellel, hogy a NAÜ részéről megvan az ellenőrzés.
Az Irán elleni szankciókat fokozatosan oldanák fel, annak megfelelően, ahogyan eleget tesz a program korlátozására vonatkozó követelményeknek. Ez a cél még soha nem volt annyira közel, mint most – állapította meg Szergej Lavrov.
Vannak, és nem is kevesen, akik nemigen búsultak el a folyamat megakadása miatt. De a november 21-én kezdődő soros genfi találkozón ott lesznek a tárgyalóasztalon azok a konkrét dokumentumok, amelyek a korábbi találkozón is körvonalazódtak.Netanjahut igyekszik meggyőzni az Egyesült Államok is. John Kerrykülügyminiszter elmondta, hogy az utóbbi időben szinte naponta beszél telefonon az izraeli kormányfővel. Egyénként 30 éve ismerik egymást. Kerry november 18-án, azt követően, hogy Washingtonban találkozott a török külügyminiszterrel, kijelentette: az Egyesült Államok soha nem tesz olyat, ami megingathatná Izrael biztonságát.Már szenátorként is, az esetek száz százalékában szavaztam izraeli barátaink támogatására. Biztosíthatom őket és másokat: amit teszünk, semmiképpen nem jelent veszélyt Izraelre. Éppen ellenkezőleg. Meggyőződésünk, hogy (az iráni nukleáris problémára vonatkozó köztes egyezmény) csökkenti a veszélyt.Maga Netanjahu nem egyszer jelentette ki, hogy az ajánlott egyezmény „rossz ügylet”, és ezt ő nem fogadja el. Izrael önállóan fogja biztosítani a zsidó állam biztonságát. Vagyis: nem retten vissza attól sem, hogy preventív csapásokat mérjen az iráni nukleáris létesítményekre.Számos elemzőnek az a vélemény, hogy az izraeli kormányfő blöfföl. Abban azonban mindenki egyetért, hogy Izraelt igencsak nehéz lesz rábírni a Teheránnal kapcsolatos megegyezés elfogadására.

Készült Oroszország Hangja cikkei alapján - (SBG Buddha - VilagHelyzete.com)
Kategóriák: Magyar nyelvű hírolvasó

Új régészeti leletek felülírják a történelmet és alátámasztják a védikus írásokat? A mai civilizáció egy régebbi ismétlődése?

2013.11.23. - 17.06

Az Oroszország Hangja és más források arról számoltak be, hogy 300 millió éves alumínium gép darabját találták meg Vlagyivosztokban. Szakértők azt mondják, a talált fogas léc gyártási folyamat és nem természeti erők műve. A történelem ciklikusan váltakozik. A felhőkarcolókkal tűzdelt megalopoliszok nem új keletűek. Sok millió évvel ezelőtt is volt (vagy lehetett) nem egy ilyen világ, mint a mai.Zamanskaya szerint, egy Vlagyivosztoki illetőségű férfi egy hideg téli estén bukkant a fogasléc formájú fémre, ami egy széndarabból állt ki, amivel éppen az otthonát akarta fűteni. A felfedezése megbabonázta, és mint felelős polgár úgy döntött, hogy segítséget kér a Primorye régióban élő tudósoktól. Miután vezető szakértők megvizsgálták a fémtárgyat, a férfi megdöbbent, mikor megtudta felfedezésének feltételezett korát. A fémdarab feltehetően 300 millió éves, amire még a kutatók is csak azt tudták mondani, hogy valószínűleg nem természeti erők hozták létre, hanem azt valaki legyártotta. Az, hogy kik használhattak alumínium fogaskereket még az idők hajnalán, továbbra is megválaszolatlan kérdés.A lelet nagyon hasonlít egy fogazott fémlécre, melyet mesterségesen hoztak létre. Olyan, mint a mikroszkópoknál használt fogasléc, illetve különböző műszaki és elektronikai eszközökben használatos alkatrész, mondja az író Natalia Ostrowski a KP UA Daily munkatársa.

Napjainkban viszonylag gyakori, hogy furcsa tárgyak kerülnek elő ásványi anyagokból. Az első ilyesfajta felfedezés még 1851-ből való, mikor Massachusetts-i bányászok találtak egy cink-ezüst, díszített vázát egy kibányászott kődarabban, melynek korát egészen a kambriumi időkre datálták, ami körülbelül 500 millió évet jelent. Hatvanegy évvel később amerikai tudósok Oklahomában egy vasedényt találtak, ami egy széndarabba volt ágyazódva, és ami 312 millió évesnek bizonyult. Aztán 1974-ben egy romániai homokkő bányában egy alumínium szerkezet részét találták meg, melynek eredete ismeretlen volt. Egy kalapácsra vagy egy Apolló űrhajókon használt lábtámaszra hasonlított, a darab korát a Júra korzsakra tették, melyet ember akkor nem készíthetett. Mindezek a felfedezések nemcsak, hogy tanácstalanná teszik a tudósokat, de aláássák a modern tudomány legalapvetőbb tanításait is.A fémdarab, amit nemrég Vlagyivosztokban találtak egy újabb tény, ami zavarba ejti a tudósokat. A széndarab, amiből a tárgy előkerült a Chernogorodskiy bányából, Khakasia régióból került Primorye-be. Tudva, hogy a szénkészletek ebben a régióban körülbelül 300 millió évesek, orosz szakértők csak arra tudnak következtetni, hogy a tárgy csak a szén képződése előtt kerülhetett oda.
Egy másik kérdés, ami nagyon érdekli a tudósokat, hogy az alumínium ötvözet vajon földi eredetű-e? Meteoritok tanulmányozása alapján ismert, hogy létezik a földön kívüli eredetű alumínium-26, mely ezt követően magnézium-26-tá bomlik le. A 2%-os magnézium tartalom talán jelentheti, hogy a darab a földön kívülről érkezett. De lehet bizonyíték korábban a Földön létező ismeretlen civilizációk létezésére is. Mindenesetre további vizsgálatok szükségesek ezen feltevések megerősítésére.
Az első vizsgálatokat Oroszországban végezte az anomália kutató és biológus Valerij Brier, aki az alumíniumból vett mikroszkópikus méretű mintákat tanulmányozta. Valery Brier röntgendiffrakciós elemzésnek vetette alá a fémet. Ez azt mutatta, hogy nagy tisztaságú alumíniumról van szó, melynek mindössze 2-4% százalékos a magnézium tartalma. A Szentpétervári Magfizikai Intézet főmunkatársa Igor Okunev is megerősítette a lelet korát.

Egy Cape Nazimova közeli orosz szigeten végzett tengerfenék alatti 9 méter mélyen történt szikla minta fúrásakor egy furcsa fémötvözet került felszínre, melyet a történelem előtti korban a homokkő tartósított, korát 240 millió évesre tették. A különleges ötvözet drabjai szokatlan összetételűek voltak, és nem tett túl jót a fúrógépnek sem. Az ötvözetek egyértelműen mesterségesek voltak, amit csak intelligens lények hozhattak létre, mondta Brier.Nem olyan régen szintén Oroszországban találtak egy mechanikus szerkezetet, mely vulkáni kőzetből került elő, korát 400 millió évre becsülik.
Megállapítást nyert, hogy a Kamcsatka-félszigeten, 150 mérföldre Tigil falutól a Szentpétervári Egyetem régészei furcsa kövületeket találtak. A leletek megbízhatóságát igazolták. Yuri Golubev régész és társai elcsodálkoztak azon, hogy a szakértők szerint ezek egy valamiféle gép alkatrészei.

A legősibb vázát 1851-ben Massachusetts-ben egy kőbányában történt robbantás eredményeként fedezték fel. Ez egy ezüst-cink váza, melyen szőlőre hasonlító díszítés látható. A váza életkorát 534 millió évesnek találták, ahogy a sziklát is, amiből előkerült.Egy másik furcsa lelet amit egy darab szénben találtak, egy fém edény, ahogy a képen is látható. 1912-ben Oklahomában került elő, korát 312 millió évre becsülik.



Romániában 1974-ben, egy homokkő bányában nem kevesebb mint 1 millió éves alumínium alkatrészt találtak, ami egy kalapácsra vagy a “Viking” és az “Apollo” űrhajókon található lábtámaszra hasonlít.
Az emberi faj eltitkolt történelme - Az emberiség eredete
— Az emberi faj rejtélyes eredete c. könyv olyan bizonyítékokat tár elénk, amelyek alátámasztják azt, hogy a jelenleg ismert darwini elképzelés nem helyes. Michael A. Cremo ismeretterjesztő előadása könyvének anyagából. Az emberi faj rejtélyes eredete című könyv 1997 novemberében jelent meg magyar nyelven, s gyors egymásutánban még kétszer került kiadásra. — Ebben az időbenMichael A. Cremo hazánkban járt, s nyilvános előadásokon, egy vitafórumon, televízió és rádióműsorokban, valamint a sajtó képviselői számára adott interjúkban mutatta be kutatómunkája eredményét. Az alábbiakban nyilvános, diavetítéses előadásának rövidített formáját közöljük.Michael A. Cremo - Az emberi faj rejtélyes eredeteNagy tisztelettel adózom Charles Darwin és korai követői előtt, hiszen hasonló helyzetben voltak, mint amilyenben én vagyok most, és azt hiszem, nagyon nagy bátorságra volt szükségük, hogy megtegyék azt, amit tettek.A darwinizmus alapvető tétele az, hogy a hozzánk hasonló emberi lények primitívebb elődökből fejlődtek ki. Először a mai majmok és emberszabású majmok ősei léteztek, utána az ember elődei, a majomemberek illetve ősemberek, végül pedig a hozzánk hasonló emberi lények. Az emberi faj eredetével kapcsolatos kérdésekre azonban másféle válaszok is vannak. Amikor az emberek a darwini elmélettel szembenálló véleményeket hallanak, általában azt gondolják, hogy ezek biztosan a Bibliából származnak.
Engem az inspirált a kutatásra, hogy huszonöt éven keresztül tanulmányoztam India ősi írásait. Ezek az ősi szanszkrit írások többek között arról számolnak be, hogy a hozzánk hasonló emberi lények rendkívül hosszú időn keresztül éltek együtt majomemberszerű élőlényekkel. Más szóval, a majomemberek elképzelése nem egy új dolog − ezek az ősi írások is hasonló élőlényekről beszélnek. Nagyon érdekesnek találtam ezt, s azon tűnődtem, vajon létezik-e valamiféle kézzelfogható bizonyíték, amivel ez alátámasztható lenne.
Egyesekben persze felvetődhet az, hogy megfelelő dolog-e tudományos kutatómunkát végezni ősi könyvekből származó elgondolások alapján. De ha szigorúan tudományos szempontból nézzük, teljesen mindegy, honnan származik egy elképzelés: jöhet a saját elménkből, egy ősi könyvből, egy barátunktól − a lényeg az, hogy van-e olyan bizonyíték, amely alátámasztja az elméletet. Nyolc éven keresztül teljes körű régészettörténeti kutatómunkát végeztem.
Általában azt halljuk, hogy az összes valaha felfedezett bizonyíték az emberi evolúció bevett elméletét támasztja alá. Az alaptörténet úgy szól, hogy körülbelül kétmilliárd éve kezdődött el az élet a bolygón, s úgy ötvenmillió éve jelentek meg a legelső majmok és emberszabású majmok. Mintegy 4-5 millió évvel ezelőtt jelentek meg az első ősemberek, az Australopithecusok, körülbelül száz, vagy kétszázezer évvel ezelőtt pedig a legelső modern típusú emberi lények. És általában azt halljuk, hogy az összes felfedezett bizonyíték ezt a bevett forgatókönyvet támasztja alá.
Nyolcéves kutatómunkám alatt azonban arra a felfedezésre jutottam, hogy az utóbbi százötven évben a régészek és az antropológusok hatalmas mennyiségű olyan bizonyítékot fedeztek fel, amelyek azt támasztják alá, hogy e hosszú idő szinte teljes tartamán keresztül olyan emberi lények, amilyenek mi is vagyunk, ugyancsak léteztek a bolygón. Ezeket a leleteket szakavatott régészek, geológusok és paleontológusok fedezték fel, tudományos folyóiratokban számoltak be róluk, és tudományos konferenciákon vitatták meg őket. De azt találjuk, hogy e leletanyag teljes egészében hiányzik a mai kézikönyvekből. Miért van ez? Erről a Tiltott régészet című könyvemben beszélek, amelyben több száz olyan esetet mutattam be, amelyek azt bizonyítják, hogy sok millió évvel ezelőtt is léteztek emberi lények.
A könyv nagy figyelmet keltett a tudományos világban. És nem csupán negatív reakciókat váltott ki, pozitív visszajelzések is vannak. Például az egyik tudománytörténeti folyóiratban, a könyv egyik precenziójában az állt, hogy előttem még senki nem pillantott bele ilyen mélyen a régészet történetébe. A világ számos egyetemén, régészeti tanszékén is beszéltem, s számos régészeti konferencián tartottam előadásokat. Mindig azt hangsúlyozom, hogy legalább tudniuk kell az összes olyan bizonyítékról, ami tanulmányaikhoz, kutatási területükhöz tartozik. Azt mondom nekik: „Bármit is szeretnétek kezdeni ezekkel a bizonyítékokkal, az a ti dolgotok, de legalább tudatában kell lennetek minden létező leletnek. Talán úgy ítélitek meg, hogy a bizonyítékok egy része elfogadható, egy másik része viszont nem, de legalább tudnotok kell róla, hogy léteznek.”Miért hiányzik annyi lelet a mai szakkönyvekből? Ennek az oka egy olyan folyamat, amit éntudásszűrésnek nevezek. Azok a jelentések, leletek, amelyek összhangban vannak az általánosan elfogadott elméletekkel, nagyon könnyen átjutnak ezen a szűrőn. Azokat a jelentéseket pedig, amelyek élesen szemben állnak az elfogadott elméletekkel, általában elutasítják. Így vagy feledésbe merülnek, vagy mellőzik, illetve bizonyos esetekben elhallgatják, tudatosan eltussolják őket.
<—- 500 − 600 millió éves vasból készült váza
Ma este csak egy párat szeretnék megosztani Önökkel abból a több száz esetből, amiket a könyvemben részleteztem. Az esetekkel kapcsolatban két szempontot fogunk figyelembe venni. Először is az ember rendkívül ősi múltjának tényleges bizonyítékait, másrészt pedig a tudásszűrés folyamatát vizsgáljuk meg, és megpróbáljuk feltárni annak az okát, hogy miért nem hallunk manapság ezekről a leletekről. Mivel a régészetnek az egész történetét megvizsgáltam, a ma este bemutatásra kerülő esetek egy része természetesen régebbi, más leletek viszont újabb keletűek.Az első eset egy múlt századbeli kaliforniai felfedezés. Aranylelőhelyre bukkantak Kaliforniában, s bányászok dolgoztak a helyszínen, hogy felszínre hozzák az aranyat.Vájatokat fúrtak a sziklába, s az aknákban, több ezer lábnyi mélységben, olykor emberi csontvázakat, lándzsahegyeket és mindenféle kőeszközt találtak a hegy különböző pontjain. Ezekben a leletekben az a szokatlan, hogy a szikla, amelyben találták őket, a korai eocén időszakból való, vagyis több mint ötvenmillió éves. A geológusok nagyon alapos vizsgálatnak vetették alá a helyet, s mind egyetértettek abban, hogy a rétegek ilyen idősek. Persze a modern régészet szemszögéből ez igencsak meghökkentő dolog. Senki nem számított arra, hogy olyan bizonyítékra bukkannak, ami az ember ötvenmillió évvel ezelőtti létezését támasztja alá. De a bizonyíték ott van, s a tudományos világnak Dr. J. D. Whitney számolt be róla, aki akkoriban Kalifornia állami geológusa volt. Egy nagy könyvet írt a leletekről, amit a Harward Egyetem adott ki.Miért nem hallunk manapság ezekről a felfedezésekről? Ez Dr. William Holmesnak, a washingtoni Smithsoni Intézet tudományos munkatársának köszönhető. Azt mondta, hogy ha „Dr. Whitney értette volna az emberi evolúció modern elméletét, akkor nem hozta volna nyilvánosságra a felfedezéseit, az elébe táruló bizonyítékok hatalmas mennyisége ellenére sem.” Más szavakkal, hogyha a„leletek nincsenek összhangban az elfogadott elmélettel, akkor, bármilyen meggyőzőek is, félre kell őket tenni!”Sajnálatos dolognak tartom, hogy a tudományos közösségen belül van egy réteg, amely inkább ideológiai, politikai mintsem tudományos okok miatt kötelezi el magát a darwinizmus mellett. S ez a leletek kezelésében is megmutatkozik. A tudásszűrés folyamata ez, ami mind a mai napig tart.Tavaly egy televíziós műsorban szerepeltem, amit az MBC, az Egyesült Államok legnagyobb tévétársasága készített. A tévéprogram Az ember rejtélyes eredete címet viselte. A műsor készítése során azt javasoltam a producereknek, hogy menjenek el a berkeleyi Kalifornia Egyetemen lévő Természettudományi Múzeumba, ahol e leletek találhatóak, s filmezzék le őket. Nem mondom most el az egész történetet − a lényeg az, hogy a múzeum vezetői mindenféle kifogásokat találtak, s végül nem engedték meg, hogy a tévétársaság lefilmezze a leleteket. Ez egy valódi “X akták” eset, s nem egy olyan dolog, ami csak a televízióban történik.A tudományos közösségen belüli politikai rétegben nagy felháborodást keltett, amikor a műsort leközölték a televízióban. A vezető tudományos szervezetek tagjai arra akarták rávenni a kormányt, hogy büntesse meg az MBC tévétársaságot, amiért az amerikai népnek bemutatta a műsort. Megpróbálták rábírni a Szövetségi Kommunikációs Bizottságot (ami az Egyesült Államok kormányának az a szerve, amely a tévétársaságok számára kiadott engedélyekért is felelős), hogy több millió dollárral büntesse meg a tévétársaságot a műsor bemutatása miatt. Noha a próbálkozás nem járt sikerrel, maga a tény, hogy ilyen irányú erőfeszítéseket tettek, azt mutatja, hogy van egy réteg a tudományos közösségen belül, amelyik nem szívesen látná, ha nyílt párbeszéd folyna az emberi eredettel kapcsolatos összes bizonyítékról.Vajon manapság is tesznek-e hasonló felfedezéseket? − kérdezhetné valaki. Az előbbi leletek kora 40-50 millió év, amikor, a bevett elmélet szerint, még csak a legelső majmok és emberszabású majmok léteztek. S ahogy mondtam, azt az ellenvetést tehetné valaki, hogy rendben van, a múlt században történhetett ilyesmi, de vajon fedeznek-e fel manapság is ehhez hasonló dolgokat? A válasz: igen, ma is fedeznek fel ilyen leleteket. - 1979-ben Afrikában, Tanzániában, Mary Leakey több tucat lábnyomot talált. A fizikai antropológusok, akik megvizsgálták a lábnyomokat, azt állították, hogy azok teljesen megegyeznek a mai ember lábnyomával. De olyan kőzetben találták őket, ami majdnem négymillió éves. A jelenlegi elképzelések szerint abban az időben nem létezhettek olyan élőlények, melyek ilyen lábnyomokat tudtak volna hagyni. Akkor viszont milyen magyarázatot próbálnak adni ezekre a lábnyomokra? Azt mondják, hogy négymillió évvel ezelőtt élt egy majomember Kelet-Afrikában, amelynek a lábnyoma pontosan olyan volt, mint a miénk, s ő hagyta ezeket a nyomokat. Ez egy nagyon érdekes javaslat, de nincs semmilyen kézzelfogható bizonyíték, amivel alátámasztható lenne. Az akkoriban létező majomembernek, az Australopithecus afarensisnek a csontjait már megtalálták. Megtalálták a lábcsontjait is, ám a lábujjai sokkal hosszabbak, mint az emberi lábujjak. Egy ilyen láb nem tudott volna olyan lábnyomokat hagyni, mint amilyeneket Mary Leakey talált Tanzániában. A tudomány csak egyetlen olyan élőlényt ismer, ami ilyen lábnyomokat hagyhatott maga után: ez a hozzánk hasonló emberi lény.Egy másik példa a tudásszűrésre. Mexikóban, egy Hueyatlaco nevű helyen, az antropológusok árkokat ástak a földbe, s nagyon fejlett kőeszközökre bukkantak. A kőeszközök korát megállapítandó, megkértek egy geológust, hogy határozza meg a kőzetréteg korát, amelyben találták őket. A geológus, Dr. Virginia Steen-McIntyre, munkatársaival együtt négy különböző módszert használt a lelőhely korának meghatározására, s mindegyik módszer kb. háromszázezer éves kort mutatott. Ez két ok miatt is különös. Az egyik az, hogy ebben az időben sehol a világon nem létezhettek olyan élőlények, akik ilyen eszközöket tudtak volna készíteni. Másrészt Észak-Amerikában, kb. harmincezer évvel ezelőttig nem is élhetett emberi lény. Tehát az, hogy hozzánk hasonló, háromszázezer évvel ezelőtt élő emberek bizonyítékaira bukkantak Mexikó területén, meghaladta azt, amit az antropológusok el tudtak fogadni, ezért megtagadták, hogy nyilvánosságra hozzák a geológus kormeghatározását. Ehelyett húszezer évben határozták meg a lelőhely korát. A geológus pedig, aki a háromszázezer éves kormeghatározást adta, nagyon nagy nehézségekkel találta magát szembe a szakmájában, melyet végül fel kellett adnia. Amikor cikket írtam e felfedezésekről, eredetileg a kőeszközökről készült fényképeket akartam hozzá felhasználni, de amikor engedélyt kértem az antropológusoktól a fényképek megjelentetésére, azt válaszolták, hogy csak abban az esetben járulnak ehhez hozzá, ha nem említem meg a lelőhely háromszázezer éves korát. Ez egy újabb példa a tudásszűrés folyamatára.

Természetesen hosszasan folytathatnánk a sort, több száz ilyen esetről tudnék Önöknek beszámolni, sok héten át beszélhetnék róluk.

A kőeszközök nagyon fontos régészeti leleteknek számítanak. A múlt évszázadban Carlos Ribeiro, Portugália vezető geológusa sok száz kőeszközt fedezett fel húszmillió éves kőzetrétegekben. Hasonló korú kőeszközökre bukkantak Franciaországban is, melyekről a Francia Tudományos Akadémia tudományos folyóirataiban jelentek meg beszámolók. Egy német geológus, az Indiai Geológiai Szolgálat szakembereivel együtt húszmillió éves leleteket fedezett fel Burmában. A felfedezések eme nagyon érdekes sorát, a 40-50 millió éves kaliforniai aranybánya-leleteket, a nagy számú húszmillió éves kőeszközt, az ötmillió éves afrikai lábnyomokat stb. szemlélve azt láthatjuk, hogy igencsak ellentmondanak annak a jelenleg elfogadott elméletnek, mely szerint az emberi lény százezer évvel ezelőtt jelent meg.Előadásom hátralévő két-három percében egy rövid pillantást vethetünk arra, hogy vajon milyen messzire nyúlhatnak vissza a leletek az időben? A The Geologist című tudományos újság egy nagyon érdekes jelentést közölt egy emberi csontvázról, amit Illinois Államban találtak kilencven lábbal (2,7 m) a föld alatt. A jelentés szerint, közvetlenül a csontváz fölött, érintetlen, szilárd kőzetréteg volt. Illinois állami geológusától megtudtam, hogy a kőzetréteg, ami alatt a csontvázat találták, háromszázmillió éves. Egy másik jelentés olyan aranyláncról számol be, amit kb. háromszázmillió évesre datált szénben találtak. A Scientific American beszámolót közölt egy fémvázáról, amit ötszázmillió éves kőzetben tártak fel.
Számos olyan beszámoló is van, melyek jóval régebbi korokba nyúlnak vissza. Dél-Afrikában például fémgolyókat találtak, párhuzamos vésetekkel az egyenlítőjük körül, több mint kétmilliárd éves ásványi üledékben. A régészet teljes történetét megvizsgálva azt találjuk, hogy több száz olyan bizonyíték van, amely azt támasztja alá, hogy hozzánk hasonló emberi lények mérhetetlenül hosszú ideje léteznek már e bolygón. Természetesen majomemberek is léteztek, de a leletanyagot megvizsgálva azt látjuk, hogy pusztán egy időben éltek az emberekkel, s nem az történt, hogy az egyik a másikból fejlődött volna ki. Szóval úgy tűnik, hogy a jelenlegi, az ember eredetére vonatkozó darwini elméletet nem támasztják alá a tények.Aktuális-e a védikus tudás a modern világban ? Videó-előadás-beszélgetés
Forrás: (Írta) : AnathDas / aranykor.freeblog.hu
Kategóriák: Magyar nyelvű hírolvasó

Oldalak





Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)