2018. február 13., kedd

A cinege cipője







A cinege cipője







Mit mond Nitti a volt olasz miniszterelnök Magyarországról? 


Francesco Nitti, Olaszország volt miniszterelnöke "Nincs béke Európában" című művében Magyarországról a többi között ezt írja: 
Magyarország szenvedte a legsúlyosabb területi és gazdasági megcsonkítást. Ez a szegény ország, amely egykor a civilizációt és a kereszténységet is megmentette, olyan kegyetlen bánásmódban részesült, amelyre nem találni magyarázatot, hacsak nem a szomszédos népek prédára való vágyában és abban a tényben, hogy ezek az alantasabb népek, látván az erősebb legyőzését, teljes tehetetlenségre kívánták kárhoztatni. Tényleg semmivel sem lehet igazolni azokat az erőszakos rendszabályokat és azt a kizsákmányolást, amely magyarföldön történt. Ami Magyarországon a román megszállás során lefolyt, a rendszeres rablást és rombolást sokáig igyekeztek titkolni. A háború után Magyarországtól mindenki áldozatot kívánt és nem akadt senki, aki érdekében egy békülékeny, jó szót szólt volna... 
Valamennyi hadviselő állam közül talán Magyarország az az ország, amely lakosságának számához viszonyítva a legtöbb halottat vesztette: a Habsburg-monarchia tudta, hogy számíthat a magyarok hősiességére s a legvéresebb vállalkozások tömeggyilkosságára jelölte ki őket. így ez a kicsiny nép ötszázezernél több halottat és tömérdek hadirokkantat áldozott fel. 
Egy nép, amely olyan szellemi fokon van, mint a magyar, elfogadhatja jelenlegi status quoját ideiglenes szükségül, de remélhetjük-e mi, hogy nem jog igyekezni mindent visszaszerezni, amit igazságtalanul elveszett és nem lesz-e néhány éven belül újabb és rettenetesebb háború. 
* 
Ugyancsak Nitti írja "Európa hanyatlása és az újjáépítés útjai" című művében a következőket: 
Az összes legyőzött országok között Magyarországon él leghatalmasabban a nemzeti érzés. Bizonyos, hogy a büszke és kitartó magyar nemzet még talpra fog állani és senki sem hiszi, hogy Magyarország sokáig tűri a trianoni szerződés kemény rendelkezéseit. A magyar bíboros hercegprímástól kezdve az utolsó parasztig senki sem nyugodott bele mai sorsába. Magyarország ezer éven át nagyon sokszor megmentette Európát és a kereszténységet az ázsiai betörésektől és ma is Európa legfontosabb bástyája a bolsevizmus ellen. 
A háború után három évvel Budapesten még mindig ott voltak a szövetségközi katonai ellenőrző bizottságok. 1922. április 15-ig ott volt az angol katonai bizottság 19 tisztje és 18 altisztje. A franciának 22, illetve 48, az olasznak 33 és 62, a japánnak 6 tisztje volt ott. Április 15-e után csökkentették a missziók létszámát. A missziók tagjai nemcsak, hogy általában elsőrangú szállodákban éltek a magyar állam költségén, hanem fizetésüket is saját országuk pénznemében kapták. A természetben kapott szolgáltatáson és e fizetésen kívül a katonai misszió tagjai még más járandóságot is kaptak. 
A jóvátételi bizottság, valamint a határmegállapító bizottság és a katonai bizottságok kiadása akkora, hogy amikor olvassuk, megalázást és borzalmat érzünk. Nitti nyilatkozatai közül legérdekesebb talán "A béke" című könyvének magyar fordításához fűzött előszava, melyben a többi között ezt mondja: 
A versaillesi szerződés és a saint-germaini, trianoni, neullyi szerződések a legbecstelenebbek, amelyeket csak ismer a modern történet. Ezek Wilson valamennyi elvének megtagadását jelentik és megszegését mindannak, amit az antant a háború alatt hirdetett. 
Egyetlen néppel sem bántak el azonban gonoszabbul, mint a magyar néppel: egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét s raboltak ki jobban. Magyar­ország lakosságának szétosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja. 
A magyaroknak nincs többé fegyverük s nincs pénzügyi eszközük sem, a lelkük azonban szilárdabb, mint valaha volt. Nem lennének annak a nemes és lovagias nemzetnek sarjadékai, amely megmentette Európát a barbárok beözönlésétől, ha megtörtek volna a fájdalom eme korszakában. 
Az angol, francia és amerikai írók közül többen elismerték Magyarország megcsonkításának igazságtalanságát. Egyikük sem akart azonban rámutatni arra, hogy ki volt a felelős ezért a bűnért. Amikor én mint Olaszország miniszterelnöke résztvettem a nemzetközi konferenciákon, már túlkéső volt a szerencsétlenség elhárítása: sokat szenvedtem azonban ezért a bűnért, amelyet ilyen könnyelműen követtek el s ma is kérdem, miért követelték Clemenceau és munkatársai, - őket az a gondolat vezette, hogy szolgálatot tesznek ezzel azoknak az államoknak, amelyeknek elő kell segíteniük a francia hegemóniát, - hogy ilyen lehetetlen módon osszák fel az ősi magyarföldet. 
A magyar nemzet rá fog találni a maga útjára. 
Előre látom, hogy Magyarország új háború és új rombolás nélkül vissza tudja venni elvesztett területeit. Ennek a kilátásnak biztosítása végett meg kell azonban őriznie jelenlegi józanságát és össze kell szednie magát. A nagy fájdalmak lesújtanak, de gyakran a feltámadás okai. Ami a holnapot illeti, minél erősebb lesz Magyarország, s minél nagyobb lesz ellenálló képessége, annál inkább fognak neki igazságot szolgáltatni. 
(Facebook) 


2017. január 17. / 18:37




Putyin „Nagy-Moldova” térképével ajándékozta meg Igor Dodont


Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta Igor Dodont, a Moldovai Köztársaság elnökét, és tevékenysége méltatása mellett egy térképpel is kedveskedett kollégájának.

Az Igor Dodonnal folytatott tárgyaláson Putyin támogatásáról biztosította Moldova területi integritását és tömbön kívüli, semleges státusának fenntartását. Kijelentette, hogy Moszkva kész közvetítőként és kezesként fellépni a Dnyeszeren túli konfliktus rendezésében.
Az orosz elnök méltatta Dodont, amiért az felkereste a Dnyeszter menti szakadár köztársaságot, amivel tanúsította, hogy kész a konstruktív párbeszédre és az ország területi épségének helyreállítására. Putyin elégedettségét fejezte ki amiatt, hogy Chisinău aktívabb szerepet akar vállalni a Független Államok Közösségében.
Kijelentette: Oroszország azt a tényt szem előtt tartva működik majd együtt Moldovával a kétoldalú gazdasági kapcsolatok helyreállításán, hogy a volt szovjet köztársaságnak érvényes társulási szerződése van az EU-val. Putyin szerint az a tény, ugyanúgy, mint Ukrajna esetében, kockázatot hordoz magában, ugyanakkor nem zárta ki az orosz-moldovai-uniós háromoldalú együttműködés lehetőségét.

Igor Dodon a közös sajtótájékoztatón azonban kijelentette, hogy a társulási szerződés csak addig lesz érvényben, ameddig pártja meg nem nyeri a következő parlamenti választásokat. Az orosz elnök egy, a XVIII. századi Moldva határait ábrázoló térképet ajándékozott Dodonnak, mely magába foglalja az egykori fejedelemség később Romániához került területeit is. 

[Forrás: MTI, Mediafax]



2017. január 26. / 19:46


Csalással viselj háborút!




Ez az ószövetségi ihletettségű jó tanács a román soviniszták körében igencsak nagy népszerűségnek örvend. Mi, magyarok megszokhattuk, hogy a csalás, a szemtelen hazugság és az otromba hamisítás egyenrangú szerepet játszik a magyarság elleni harc eszköztárában, de mégis minden egyes alkalommal megdöbbenünk, amikor újra és újra szembesülünk ezekkel az alantas módszerekkel.

 A Bihar megyei román sajtó örömmel számolt be arról, hogy Nagyváradon egy Avram Iancu előtt tisztelgő emléktáblát avattak a minap. Normális esetben számunkra ez egy alapvetően érdektelen hír volna, de tudjuk azt, hogy Romániában az emlékezetpolitika minden, csak éppen nem normális, különösen nem akkor, ha a magyarok is „benne vannak” a dologban. Ebben az esetben pedig alaposan benne vagyunk, valamennyien. 

Azt talán mondani sem kell, hogy Avram Iancu személyét a világon semmi sem köti Nagyváradhoz vagy Bihar megyéhez. Ennek ellenére a megyeszékhelyen határrendészeti iskola, valamint utca viseli a nevét, az egykori Széchenyi téren ormótlan, giccses köztéri szobra áll. Ugyanilyen, túlméretezett és bármiféle művészi értéket nélkülöző szobra van Nagyszalontán (hogy a magyar többségű hajdúvárosban mit kereshet, az külön érdekesség), valamint egy dél-bihari település, Keményfok is Avram Iancu nevét viseli a román térfoglalás jegyében.


A nagyváradi Zöldfa utcában, az azonos nevű egykori fogadó falán felavatott emléktáblát az Avram Iancu nevét viselő „kulturális társaság” helyezte el, az avatást katonai tiszteletadás mellett ortodox egyházi szertartás követte, az eseményt pedig a móc vezérről elnevezett iskola diákjainak műsora zárta. Az emléktábla kihelyezésének apropója vagy inkább ürügye az volt, hogy 1850-ben ebben a fogadóban szállt meg Iancu, Bécs felé tartó útján.  Az csak megmosolyogtató lenne, hogy a románság valódi történelem és gyökerek híján mindenkinek szobrot állít, aki átutazott a városon (Mihai Viteazul, Eminescu, Avram Iancu), de a dolog persze egyáltalán nem ennyire vicces. Nem intézhetjük el ezt ugyanis egy legyintéssel, hiszen Avram Iancu mai fogalmaink szerint tömeggyilkos volt, és mi magyarok voltunk a szenvedő felek. Nagyenyed, Zalatna, Verespatak és más erdélyi települések több ezer magyar civil áldozata az ő felelőssége, ez történelmi tény. Mint ahogyan az is, hogy ezért őt sohasem vonta felelősségre senki, a haja szála sem görbült meg. Avram Iancu ugyanis az a fajta hasznos idióta volt, aki azt kapta jutalmul a Habsburgoktól, mint a magyarok büntetésképpen. Hiába rendezett Pesten vacsorát a tiszteletére Haynau, hiába fogadta Ferenc József császár, nem tudta elérni a célját, a románok nem kaptak semmit 1848-49-es gyalázatos szereplésükért.

A nagyváradi emléktábla felirata már csak hab a tortán, hiszen a Iancut örömmel, tisztelettel és szeretettel fogadó nagyváradiakról is szó esik a szövegében. Az az aprócska tény, hogy 1850-ben Váradon alig éltek románok, nem zavarja a táblaállító nagyromán hazafiakat, azt pedig aligha hihetjük, hogy a császári önkénybe belefásult magyarok örömujjongásba törtek volna ki az illusztris gyilkos láttán. Elkönyvelhetjük, hogy Szent László egykori városát ismét bemocskolták egy hazugsággal, és izgatottan várhatjuk, lesz-e olyan magyar szervezet, mely akár csak halványan is tiltakozik ez ellen a történelemhamisító és egyértelműen a magyaroknak üzenő emléktábla ellen. 

Barta Béla



2016. november 8. / 09:20


A tömeggyilkos Avram Iancu lesz a román nép hőse


Elfogadta 168 szavazattal és 10 tartózkodással hétfőn a képviselőház azt a törvénytervezetet, melynek értelmében Avram Iancu az ún. „Román Nemzet Hőse” titulust kapja.

Az alsóház ezzel elutasította az államfő kérését, amelyben a jogszabálytervezet újratárgyalását kérte. Az elfogadott törvény értelmében „az erdélyi románok legnagyobb hőse emlékének tiszteletére” Avram Iancut a „Román Nemzet Hősének nyilvánítják”.

Klaus Iohannis elnök sem a jóérzés vagy igazságérzet miatt utasította el a törvény aláírását. Az államfő arra hivatkozva küldte vissza újratárgyalásra a jogszabályt, hogy egy Avram Iancu nagyságához mérhető személyiség iránti tiszteletet nem lehet „beváltani” sem jogi, sem politikai értelemben. Azzal érvelt továbbá, hogy az Alkotmány kizárólag Románia elnökét jogosítja fel arra, hogy tiszteletbeli titulusokat adományozzon. Ezeket a titulusokat a kormányfő által ellenjegyzett rendeletek szentesítik, nem pedig a parlament által hozott törvények.

A képviselőház döntő fórum volt ebben a kérdésben. 

[Forrás: Agerpres]

2017. január 13. / 16:45



Trump-dosszié: Moszkva lezártnak tekinti az ügyet


Moszkva lezártnak tekinti Donald Trump kompromittálási ügyét, mert figyelemre nem érdemes, hamis információk állnak a hátterében – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján.

„Már mindent elmondtunk, amit csak tudtunk erről a jelentésről, már elmondtuk, hogy az a papír nem tekinthető jelentésnek. Lezártuk a vitát ebben a témában, és nem szoktunk hamis híradásról ilyen sokáig tárgyalni” – mondta. Peszkov szerint a Kreml semmit nem tud arról a személyről, aki állítólag összeállította a megválasztott amerikai elnökre nézve állítólag kompromittáló jelentést. Sajtójelentések szerint a Trump orosz megfigyeléséről szóló összefoglaló szerzője egy Chrsitopher Steele nevű volt brit titkos ügynök, akinek az elmúlt napokban nyoma veszett.
Az orosz elnök szóvivője kizárta annak lehetőségét, hogy a kialakult helyzet negatív benyomást gyakoroljon az orosz–brit kapcsolatokra. „Sokszor jelennek meg ilyen álhírek, ez sem az első, igaz, igen alacsony színvonalú. Egyszerűen nem kell erre úgy odafigyelni, ahogy azt az érzelmi fellángolásban élő Amerikában teszik” – hangoztatta.
Peszkov korábban visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Oroszország akár Trumpot, akár korábbi demokrata párti riválisát, Hillary Clintont terhelő információkkal rendelkezne. 
[MTI]



Államférfiak, történészek a trianoni diktátumról


„Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja.” (Frissítve: 2016-06-05 20:46) Vladimir Iljics Lenin: „Rájuk erőszakolták a békét, de ez a béke uzsorás béke, gyilkosok és mészárosok békéje… hallatlan béke, rabló béke…ez nem béke, ezek olyan feltételek, amelyeket útonállók késsel a kezükben diktálnak a védtelen áldozatoknak.” Lord Mattisone miniszter mondta később az angol felsőházban mentegetőzésként: „Uraim! Én vagyok az egyetlen miniszter, aki részt vettem a békeszerződések tárgyalásánál és aláírásánál. Foch francia tábornagy győzött meg mindannyiunkat, hogy Csehszlovákia határait így kell meghúzni, mert ez erős németellenes bástyát jelent Európa szívében. Ezért a nagy érdekért, nagy igazságért kellett tisztán magyar területeket adni Csehországnak, és ezért kellett megbocsátani Románia árulását. Trianon diktátuma, tehát nem a »magyar bűnök« miatti büntetés volt.” Veterlé abbé 1921. június 17-én a francia képviselőházban kijelentette: „Bizonyos vagyok benne, hogy népszavazás esetén sem a csehek, sem a románok, sem a szerbek nem kapták volna meg a szükséges szavazatok egyharmadát sem.” André Tardieu háromszoros francia miniszterelnök a La paix című könyvében: „Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében.” Tomás Garrigue Masaryk Csehszlovákia első elnöke: „Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között.” Lord Viscount Rothermere a Daily Mail kiadója és főszerkesztője, 1927. június 21-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt – Hungary s Place in the Sun) című cikkében a következőket írta: „Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést.” Francesco Nitti olasz miniszterelnök 1924 szeptemberében: „Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Egyetlen néppel sem bántak el gonoszabbul, mint a magyar néppel, egyetlen országot sem kínoztak meg, marcangoltak szét és raboltak ki jobban. Magyarország népének felosztása a modern civilizáció egyik legszégyenteljesebb lapja. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula… a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel… Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” 1925-ben (könyvében): „Eddig egyetlen vegyes nemzetiségű állam volt a Kárpát-medencében, most lett belőle négy-öt. Az igazságot helyre kell állítani…, nincs béke, amíg a hazugságok érvényben vannak, a revízió előbb-utóbb elkerülhetetlenné válik.” Henri Pozzi, francia szakértő, aki jelen volt a tárgyalásokon: „Az Európa sorsát eldöntő politikusok annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről, mint az a tízéves kisdiák, akinek bizonyítványába a magyarországi tanítónő nem írja bele ezt a mondatot: a felsőbb osztályba léphet. Köztük is a legnagyobb tekintély az önmaga által meghirdetett elvekkel is gyakran ellentmondásba keveredő Wilson amerikai elnök volt, aki rendszeresen összetévesztette a szlovákokat a szlovénekkel, s akin az egyre súlyosabb jelekben megnyilvánuló elmebaj ekkorra már annyira elhatalmasodott, hogy ezt diplomatái alig bírták mások előtt titkolni, majd fél év múlva meg is halt. … Pasics, Masarik és Bratinau, de különösen Wilson és Clémenceau olyan játékot játszottak, amely egykor a világtörténelem szégyene lesz. … Annyit tudtak Magyarország földrajzáról és történelméről, mint egy 10 éves kisdiák. Benes a legszörnyűbb földrajzi, néprajzi ostobaságokat is könnyed mosollyal adta elő. Senki nem kérdezett, mert mindenki félt, hogy valós vagy színlelt tájékozatlansága kiderül, így esetleg nem tud eleget tenni megbízóik által koreografált véres színjátéknak.” Eduard Benes, cseh politikus emlékirataiból: „Mivel láttam a veszélyeket, Párizsban egyedül láttam hozzá a jövő békéjének megalkotásához. Majdnem mindent improvizálva, források és bibliográfia nélkül készítettem.” Herbert Henry Asguit angol miniszterelnök 1925-ben mondta: „Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye.” Artur Neville Chamberlain angol miniszterelnök: „A trianoni szerződés eredménye Európában nem béke, hanem az új háborútól való félelem.” Stanley Baldwin angol miniszterelnök: „Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” Asquit angol miniszterelnök a lordok házában 1925. július elején azt mondta: „Célszerű lenne a békeszerződéseket felülvizsgálni. Az Osztrák–Magyar–Monarchia romjain új államok létrehozásával súlyos és végzetes tévedés történt, revízió szükséges”. David Lloyd George brit miniszterelnök a Londonban, 1928. október hó 4-én előadott beszédében kijelentette: „A teljes okmány- és adattár, amit egyes szövetségeseink a béketárgyalások során nekünk szolgáltattak, hazug és hamisított volt. Nem vettük észre a szövetségeseink által elénk terjesztett statisztikák valótlanságát, amelyek végül is a diplomácia történetének legigazságtalanabb békéjét hozták létre, és amelyek következménye a nemzetközi törvények és a nemzetközi jogok legdurvább megsértése volt.” Lloyd George angol miniszterelnök a béketárgyalások végső stádiumában meglehetősen kemény szavakkal fejezte ki kétségeit a leendő határokkal kapcsolatban: „Nem lesz béke Közép-Európában, ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és, hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek, mint egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását”. 1929. október 7-én mondott beszédében: „Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt.” Philipp Marshal Brown, a Princeton Egyetem (USA) professzora: „Veszélyes dolog a történelmet úgy kiigazítani, hogy népeket és területeket cserélgetünk elvont elméletek alapján. … Magyarországot oly mértékben darabolták fel és csonkították meg, hogy önálló nemzeti életet élnie igen nehéz, hacsak nem lehetetlen.” Roderick Mac Eachon, a washingtoni Katolikus Egyetem professzora: „Minden rablásvágy és igazságtalanság közül … Magyarország kapta a legkönyörtelenebb részt. Ezt az országot, mely ezer éven át volt a bástyája a kultúrának és a civilizációnak, a szó szoros értelmében szétszakították, kegyetlenül feldarabolták, s végül területének kétharmad részét odaadták a szomszédos ellenséges nemzeteknek.” Lord Newton, a brit Lordok Házának tagja, 1921-ben, a trianoni diktátum angol parlamenti vitájában: „A magyar nagyon önérzetes nép, erős nemzeti és hazafias érzésük van, és nem hiszem, hogy bármibe is könnyen belenyugodnék, amit igazságtalannak tart.” Baldwin, angol miniszterelnök: „Európa békéje a trianoni békeszerződés napján szűnt meg.” Théophile Delcassé, egykori francia külügyminiszter: „Egy nemzet nincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy ha aláírt, késsel a torkán, egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás.” Maniu román miniszterelnök, az erdélyi románok vezére az 1920-as évek végén kijelentette: „…az úgynevezett magyar elnyomás alatt nekünk, erdélyi románoknak jobb dolgunk volt, mint most”. Andrej Hlinka páter a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én a következőket mondta: „Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt.” Stipics, a magyarországi szerbek vezére 1925-ben röpiratban tette közhírré: „Az elmúlt hatesztendős jugoszláv uralom a mi szerbjeinkben kiváltotta a régi magyar uralom utáni vágyakozást.” Temperley, angol történész a magyarországi kommünről: „Mi sem befolyásolta döntő módon Magyarország határait, mint az 1919 márciusában kitört bolsevik forradalom, amely diktátorként trónra ültette Kun Bélát …” Dempsey, angol történész a wilsoni 14 pont magyarországi fogadtatásáról: „Amikor Magyarország magához tért a vereség döbbenetéből, amely vereség akkor következett be, amikor seregei még kielégítő sikerrel harcoltak a harctereken és határai érintetlenek voltak – bizonyos fokú optimizmussal várta a béke korszakát. Hitét elsősorban Wilson elnök Tizennégy Pontjára alapította, továbbá az angol nép igazságérzetére … Wilson elnök neve, valamint az ő Tizennégy pontja a népek önrendelkezési jogával és az annexiók elvetésével hangzott minden ajkon. … Megrendítő hittel kapaszkodtak e szalmaszálba.” Aldo Dami, francia történész a nemzetiségek beolvasztásáról: „Ha Magyarország erőszakos beolvasztó politikát akart volna folytatni kisebbségeivel szemben – ez volt mellesleg a francia királyok politikája – erre évszázadokon keresztül bőségesen lett volna ideje. … Franciaország különösképpen ezeréves egyesítési politikájának köszönheti, hogy politikai bukásai után 1815-ben és 1871-ben fennmaradhatott. Magyarországot ezzel szemben 1920-ban megbüntették azért, mert elhanyagolta az egyesítést és hagyta nemzetiségeit saját területén szabadon fejlődni. … Ha valóban elnyomta volna őket, ma nem lennének trianoni határok.” Cherfis, tábornok, író, Franciaország: „A trianoni béke, amely tudatlan, sőt talán rosszindulatú politikusok csináltak, valóságos szégyen ránk nézve. Igazságtalan és képtelen intézkedéseket tartalmaz. Magyarország története századokon át tele van dicsőséggel s tudjuk, hogy védőbástyája volt a kereszténységnek a törökök ellen és ezért megérdemelte volna, hogy ne csonkítsák meg. Ezt a békeszerződést meg kell és meg fogják változtatni.” Für Lajos történész, volt honvédelmi miniszter: „A Trianon után elűzött, beolvasztott, elpusztított emberek és a természetes népszaporulat hiánya, azaz a valóságos és virtuális veszteség arányaiban nagyobb, mint volt a százötven éves török hódoltság alatt. … A határok módosítása nélkül lehetetlen egyesíteni azt, amit határok szabdalnak szét… Ne higgye senki, hogy az Európai Unió mindent megold, … az EU-ban tovább folytatódik szétmorzsolódásunk folyamata. … El kellene indítani valamilyen revíziós mozgalmat. Hiszen ki tudná megmondani, mikor roppan nagyot a ma oly megrendíthetetlennek látszó világhatalmi konstrukció. Készen kellene állni az új helyzetre, nem szabadna beletörődni a pillanatnyilag megváltoztathatatlannak tűnő rendbe.” Trianon után minden reggel a Magyar Hiszekegyet imádkozták a gyerekek Csonka-Magyarország iskoláiban: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.”
Forrás: https://intermatrix.hu/nagy-emberek-trianonr%C3%B3l?honnan=Nemzeti_Hirhalo




Dr. Grespik László halálára

Készült: 2016. december 27. kedd, 
A Magyarok Világszövetsége megdöbbenéssel  értesült Grespik László korai elhunytáról. Az MVSZ Sajtószolgálat MVSZ vezetők rövid nyilatkozatával és Dr. Grespik László utolsó nemzetpolitikai alkotásának, Trianon semmisségének jogi úton történő kimondatására irányuló petíciójának közlésével búcsúzik Tőle.
Amikor 2ooo tavaszán, a Magyarok Világszövetségének elnökévé választottak, és másnap hadat üzent nekem a fél világ, két fiatal ügyvéd sietett önként, hathatós megsegítésemre. Egyikőjük Grespik László volt... Életereje teljében bekövetkezett elmúlása nem csupán családjának, hanem egész nemzetünknek nehezen feldolgozható,  fájdalmas veszteség –   mondta Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke.
A Magyarok Világszövetsége Fővárosi Szervezetének elnöksége mély megdöbbenéssel értesült egykori elnökhelyettese, Dr. Grespik László haláláról –  írta közleményében Gyetvay György Gergely, az MVSZ Fővárosi Szervezetének elnöke. Grespik Laci harcostársunk elvesztése mindnyájunk számára elviselhetetlen terhet ró a vállunkra. Kíválló képességű ember volt, aki jogászként mindvégig a szervezetünk és a összmagyarság oldalán állt. Íróként, közszereplőként, de magánemberként is közismert volt kívételes humora, mellyel a legnehezebb időkben is derültséget, felüdülést hozott mindnyájunkra. Mérhetelen optimizmusa sokunknak adott reményt. Honfitársi szeretete pedig sokunkat áthatott élete során.
Grespik Lászlót 52 éves korában érte a halál.  Emléke szívünkben örökké él! Az Örök világosság fényeskedjék neki!
Petíció a trianoni diktátum semmissége miatt annak nemzetközi bíróság előtti megtámadásáért és az eredeti helyzet visszaállításának követeléséért
 Mi, akik a Magyar Nép nevében ma személyesen megjelentünk, kifejezésre juttatjuk azok nevében is, akik nincsenek itt, hogy nem nyugszunk bele a Trianonban történt és a II. világháború után véglegesíteni szándékozott Magyarország-megcsonkításba és követeljük, hogy az ellen tegyen konkrét jogi és politikai lépéseket a Kormány mint Magyarországot képviselő szerv. „Az a magyar, akinek fáj Trianon”, mondja a közismert mondás.
 2019-ben lenne 99 éve, hogy elvesztettük ősi országunk és szeretett lakosságunk nagy részét. Követeljük, hogy ne hagyja tétlenül telni az időt a Kormány. Indítson mielőbb pert megfelelő nemzetközi bíróság előtt, megfelelő ország-alperesek ellen, megfelelő tartalmú keresetlevéllel az iránt, hogy bíróság állapítsa meg a békediktátum semmisségét, és rendelje el az in integrum restitutiót, vagyis az eredeti helyzet visszaállítását. Ez terjedjen ki mind ősi területeink visszakérésére, mind az elszenvedett hadisarc kamattal növelt visszakövetelésére, és olyan kártérítésre, mely alkalmas annak az elmaradt haszonnak és annak a tömeges lelki szenvedésnek a kompenzálására, mely érte országunkat, hazánkat, népünket a békediktátummal. Nehéz megfogalmazni mindazt, amit kérni kellene, mert erre eddig senki semmilyen konkrét erőfeszítést nem tett, részletesebb tervet nem alkotott. Eljött az ideje.
 Követeljük, hogy Magyarország perbeni keresetlevele tartalmának megszerkesztésére és a perbeni képviselet ellátására szervezzen a Kormány egy, nemzetbiztonsági érdekből jól fizetett, jól képzett és felesketett szakértői csapatot, mely álljon jogászokból, történészekből, gazdasági szakemberekből, és minden felvetődhető egyéb szakterületű szakemberekből, akik kapjanak meg minden segítséget és lehetőséget munkájuk minél hatékonyabb és gondosabb végzésére, beleértve a kisegítő személyzetet, infrastruktúrát és az erkölcsi megbecsülést is.
 Meggyőződésünk, hogy az alapvetően erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel, alattomosan szerzett országterületeink birtoklása bitorlás, vagyis jogtalan használat, mely nem indíthatta be a nemzetközi közjogban is ismert területelbirtoklást (a nemzetközi jogban van 99 évre példa), végleges tulajdonjog-átszállást. Meggyőződésünk, hogy a szerződés semmis, aminek természetes jogkövetkezménye az in integrum restitutio. Meggyőződésünk, hogy a szerződés semmisségére bárki határidő nélkül hivatkozhat és mivel a semmisség tegnap, ma és holnap is fennáll, ezért annak csupán megállapítása lenne a nemzetközi bíróság dolga, de a semmisség annak ítéleti kimondása nélkül is fennáll. Meggyőződésünk, hogy azzal, hogy ha valaha is a magyar állam bármilyen joglemondó nyilatkozatot tett a trianoni békediktátum vitatásáról való lemondás, az az által előállított helyzet megváltoztathatatlanságáról, szintén semmis, mert a semmis szerződés nem létező szerződés és a semmisség eleve jogba, jó erkölcsbe és a természetjogba ütköző, joghatást kiváltani nem képes. Ezért a semmis szerződést elfogadó jognyilatkozat szintén semmis, joghatást kiváltani nem képes.
 Elődeink és mi soha meg nem szavaztuk a kegyetlen és álnok országcsonkítást és azt, hogy ez örökre így is maradjon. Ezért mi, magyarok követeljük, hogy a magyar államot képviselni jogosult Magyar Kormány ne maradjon passzív többé, érdekeink és akaratunk szerint pedig feltétlen köteles arra, hogy újabb joglemondó jognyilatkozatot többé nem tehet. Eljött az idő elkezdeni tenni valami konkrétat, ami üdvös, erkölcsös és praktikus is.
 Tisztában vagyunk azzal, hogy „a per az per”, vagyis bizonytalan kimenetelű, sikerességét biztosra venni nem lehet, de reménykedünk a sikerben, legalábbis már pusztán a perindítás kedvező hatásában, mert ha meg nem próbáljuk, akkor semmi soha sem sikerülhet. „Minden munka nehéznek látszik, míg meg nem próbálod” – írja Zrínyi Miklós, idézve egy római hadászati írót. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi helyzet is jelentős tényező egy ilyen, nagy és számos érdekeket érintő ügyben, vagyis a per önmagában valószínűleg kevés az ítélet végrehajtását is magában foglaló eredményességhez. Ezért követeljük, hogy mind a peres, mind a peren kívüli eredményességhez keressen a Kormány minél tartósabb és erősebb nemzetközi szövetségeseket, akik ugyanúgy léteznek, mint ellenfeleink. Vlagyimir Putyin 2016. szeptember elején egy interjúban a II. világháború után kialakított európai határok rendezése kapcsán kifejezetten megemlítette a magyar határ revíziójának lehetőségét is – a románok nagy ijedtségét kiváltva. A Szovjetunió, Jugoszlávia széthullott, új államok keletkeztek, a két Németország egyesült, már csak egy nagy jogos határmódosítás várat magára Európa közepén: a trianoni diktátum által kialakított határoké.
 Tisztában vagyunk azzal, hogy az elvett területek mostani lakossága már nem ugyanaz és ebből is számos megoldandó probléma származna pernyerésünk esetén. Ezek megoldására is fel kell készülnünk, megfelelő módon, de ahogy a jogtalan döntések következményeit országunk elszenvedte, úgy volnának kötelesek tűrni a visszarendezést a pervesztes államok és lakosságuk. Továbbá a visszarendezés költségeire szükséges volna fordítani a jogszerűen, bírói döntéssel visszafizettetett hadisarc egy részét, vagyis abból telnie kell erre is az eddig bitorló, államunkat körbevevő államoktól járó pénzből. Megfontolandó a békediktátumot aláíró összes állammal, utódállammal szembeni arányos kárigény-érvényesítés.
 A jogilag lehetséges nemzetközi jogi per által teremtett helyzetet ki kellene használni országunk tekintélyének, erejének növelésére. És nem utolsó sorban végig egyezségekre kellene törekedni a nemzetközi bírói hatalom, per számunkra jótékony meglétét kihasználva.
 Vannak eszmék, melyek nem maradhatnak örökké fenn, mert téveszmék, mert az igazsággal ellenkeznek. Téveszmének tartjuk azt a megrengethetetlennek ábrázolt hitrendszert, hamis szabályrendszert, hogy a trianoni határok megváltoztathatatlanok és nem szabad erről még beszélni sem. „Szabályszegőnek” kell ahhoz lenni, hogy valaki szembe menjen a hagyományos „bölcsességgel” és újat alkosson. Ez már neurobiológiailag is bizonyított. Újat csakis „hitrombolók” tudnak alkotni. Mi jogszerű hitrombolók vagyunk. Számunkra a régi állapot az új. Már kreatív szemmel nézzük az igazságot, ami az, hogy a trianoni határokon belüli terület, természeti kincsek a miénk örökre, jogszerűen el nem birtokolhatók tőlünk.
 Ami jogszerűen visszajár, csak azt kérjük, egyetlen négyzetméterrel, egyetlen forinttal többet sem. De ezt kérnünk kell végre! Követeljük, hogy ezt a jogi és természetjogi igazságossági elvet tartsa szem előtt a minket képviselni köteles és jogosult Kormányunk, amelytől természetjogi alapon követeljük, hogy igaza tudatában, kreatívan és okosan álljon a trianoni országcsonkítás jogi és politikai visszaváltoztatási kívánalmához. Önkéntes alapon nem kapunk semmit vissza. Helyettünk más nem intézkedhet. Magyarország kell forszírozza.
  
 A mi szándékunk alapvetően nem erőszakos úton való területszerzésre, pénzkövetelésre, idegen lakosság feletti uralom-szerzésre terjed ki. Azonban az óhatatlanul felvetődő nemzetbiztonsági kockázatok miatti párhuzamos óvatos és ügyes lépéseket is szorgalmazunk.
Budapest, Kossuth tér, 2016. november 30.
Dr. Grespik László ügyvéd
Nyers Csaba, a tüntetés szervezője
MVSZ Sajtószolgálat
9091/161227
„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.


Botos László: Nocsak! A "humanitárius" embercsempészek finanszírozásáról 

Ausztriában és Németországban a menekülttáborokat egy svájci cég (OPS) üzemelteti, amelynek a Barcleys Bank a többségi tulajdonosa, ő pedig a Rothschildok fő bankja. 

Világszerte hasonló emberek üzemeltetik a "humanitárius" és "emberjogi" szervezeteket, beleértve Afrikát is. 
Egyszerű dolog ez: a "humanitárius" szervezetek az államok kormányaitól pénzeket inkasszálnak, amiket aztán szétosztanak a "rászorulóknak", akik ezért a pénzért utat vásárolnak Európába, amely útért visszafizetnek a "humanitárius" embercsempészeknek. 
Európába érkezésük után az államok ismét fizetnek a "menekültekért", mégpedig a táborokat üzemeltető szervezetnek. És mindezért Soros úr - Rothschild jobbkeze - lobbizik az EU - nál, amely kényszeríti a politikusokat, hogy évente további milliónyi "menekültet" fogadjanak be. 
A kultúra szétrombolása, új rendszer felállítása mellett, ez egészen jó üzlet. 
(Legjobb az egészben az, hogy az adófizetők fizetik a "menekülteknek" az ideutazásukat, itt - tartózkodásukat és olyan egyéb előnyöket, amilyen szociális ellátás összegeihez a helybeliek nem juthatnak.) 
S ezeket a pénzeket a bankárok világuralmi csoportja - a Wall Street bűnözői forgatják, inkasszálják!!! 

Már Izraelben is rájöttek? 

"Globális káoszért kampányol Soros - állítja a The Jerusalem Post. 
Az izraeli lap szerint a magyar származású amerikai milliárdos által támogatott projektek mind egy célt szolgálnak, gyengíteni a nemzeti erőket, hogy azok ne tudják megvédeni törvényeiket és közösségeik értékeit. 
"Ösztönözni a migrációt", "befolyásolni a választásokat" és "újságírókat pénzelni" - a többi között ezek szerepelnek a Soros György tervei között egy izraeli lapban megjelent cikk szerint. 

A szerző azzal kapcsolatban fogalmazza meg véleményét Sorosról, hogy augusztusban az üzletember által támogatott Nyílt Társadalom Alapítvány dokumentumai közül több, mint 2500 szivárgott ki az interneten. Az iratokban az is szerepel, hogy a Soros által finanszírozott civil szervezeteknek a támogatásért cserébe mindent meg kell tenniük, hogy Európában megszűnjenek a határellenőrzések, a migránsok visszatoloncolása lehetetlenné váljon, az illegális bevándorlóknak pedig egyre több joguk legyen. Az akták szerint a milliárdos 2,2 milliárd forintnak megfelelő összeget szán azoknak a szervezeteknek, amelyek aktívan részt vesznek a migráció sújtotta országok kormányainak a befolyásolásában vagy lejáratásában. 

A The Jerusalem Post azt írja, hogy a Soros által támogatott projektet mind egy célt szolgálnak, a nyugati demokráciákban meggyengíteni a nemzeti erőket, hogy ne tudják megvédeni országuk és közösségeik törvényeit, értékeit. A cikk szerint ennek érdekében Soros megpróbálta befolyásolni a 2014 - es magyarországi és európai parlamenti választások eredményét." (Jerusalem Post, MTV Híradó) 

Mondjuk mi ezt, évek óta. Most viszont az a jó, hogy a Jerusalem Postra nagyon nehéz lesz azt mondani, amit ránk szoktak ilyenkor. Úgyhogy kíváncsian várjuk, milyen kreatív megoldással rukkolnak elő a Soros által megvásárolt kis csírák. 

Addig is: Sorost nem kéne kitiltani végre? Például mindenhonnan.... 



Vona Gábor mecseteket akar Magyarországon

Bokor Gábor
2017. január 18. 13:28
A Jobbik elnöke az RTL Klubnak adott interjújában elmondta, hogy a pártja engedélyezné Magyarországon a mecsetek építését.

Újabb botrány van kibontakozóban a radikális Jobbiknál, miután a párt cukisodó elnöke elment ahhoz az RTL Klubhoz, amit korábban még porig romboltatott volna.
Ha Jobbiknak lehetősége lesz, hogy az úgynevezett koncessziós jogokról döntsön, akkor a következőt fogom javasolni: a TV2 és az RTL Klub szűnjön meg, a székházaikat romboljuk porig, hintsük be sóval és alakítsunk ki a romokból egy mementót, azzal a felirattal, hogy: „így jár mindenki, aki Magyarországon a magyart gyalázza!”
– mondta korábban Vona Gábor.
A Jobbik elnökének most pont sikerült beszaladnia ebbe a tévébe, hogy Baló Györgynek elmondja: Toroczkai Lászlóval ellentétben ő engedélyezné Magyarországon a mecsetek építését, és az üldözött keresztényeknek sem biztosítana menedéket.
Kérdés, mennyire nyelik majd le mindezt azok a jobbikos szavazók, akik azt is zokon vették már, hogy Vona Gábor az utóbbi időben több olyan képet is feltöltött a közösségi oldalára, melyeken kismacskákkal pózol. A sorozatos esetek, valamint amiatt, hogy a politikus egyre inkább a baloldalhoz dörgölőzik, néhány nappal ezelőtt volt jobbikosok tüntetést is szerveztek Vona és a Jobbik jelenlegi politikája ellen.
Vona Gábor már eladta a lelkét a vakolóknak !!! Így beállt a gyurcsány Orbán mögé Ő is agymosott lett , ha lehet vállaszatok mást aki agyát nem mosták ki !!!
Ne az új világrendszer emberét tegyétek meg vezetőnek , vagy olyan embert vállaszatok , akit , ha az agymosást elvégezték rajta likvidálni tudjátok !!!, mert nemzetárulóválik belőlük !!!!
Itt az idő levadászni az agymosott vezetőinket , mert az új világrend urai azt hiszik , hogy őket agymosottá – biorobottá téve az egész népet megvették általuk . Hát ezért kell likvidálni őket , és juss el az agymosóig , akiket át kell programozni a szerkezettel azokat kell agymosottá tenni akik már a sátán emberei , és be kell szerezni több agymosó gépet , hogy a helytartóinkat átt tudjuk állítani nemzetállami vezetőkké !!!


Mi a következménye annak, ha valaki eladja a LELKÉT?
Merkel korrekt kritikája - Erika Steinbach (volt CDU tag)


Már 47 kongresszusi képviselő bojkottálja Trump pénteki beiktatási ünnepségét



Már 47 demokratapárti kongresszusi képviselőre nőtt azok száma, akik nem fognak elmenni Donald Trump pénteki elnök beiktatási ünnepségére.
Arcuk a fotón látható.



Halálosan megfenyegették a demokraták a Trump beiktatására meghívott énekesnőt

Sümeghi Lóránt

2017. január 18. 07:28



WASHINGTON, 7:28
Jennifer Holliday énekesnő elvállalta, hogy fellép Donald Trump megválasztott amerikai elnök pénteki beiktatási ünnepségén, aztán ezt váratlanul lemondta. Kedden egy televíziós műsorban felfedte a "műsorváltozás" okát: halálos fenyegetéseket kapott.

Az 57 éves, színes bőrű színész-énekesnő korábban négy amerikai elnök – George W. Bush, Bill Clinton, George H. Bush és Ronald Reagan – beiktatási ünnepségén is fellépett.

Most az ABC televízió kora délutáni beszélgetős műsorában könnyezve mondta el, hogy durva fenyegetéseket kapott miután tudatta: fellép Donald Trump beiktatási ünnepségének koncertjén.
A bejelentést követő napon mintha az egész világ ellenem fordult volna. Twitter-bejegyzésekben és Instagram-üzenetekben támadtak nekem, leniggereztek és halálos fenyegetéseket is kaptam"
– mondta a Tony-díjas énekesnő. 
A tévéműsorban értésre adta, hogy azért vállalta el a fellépést – ahogy ezt az egyik közösségi oldalon is már nyilvánosságra hozta –, mert művész, és szereti Amerikát. Mint ismeretes, korábban több ismert művész visszautasította, hogy fellépjen Donald Trump január 20-i beiktatási ünnepségén. A ceremónia idején számos csoport és mozgalom tüntetésre készül.



Biden figyelmezteti Európát

Joe Biden, az Egyesült Államok leköszönő alelnöke szerint a liberális világ és jogrend számára jelenleg Oroszország jelenti a legnagyobb veszélyt.
Úgy gondolja Oroszország jelenlegi célja, hogy meggyengítse az Európai Uniót. Az amerikai alelnök a davosi gazdasági fórumon nyilatkozott erről. Biden szerint Oroszország felől kibertámadások várhatók az európai választások alatt, többek között Németországban, Franciaországban és Hollandiában is. „Ez újra meg fog történni, ezt megígérhetem. Oroszország célja érthető: szeretnék elpusztítani a nemzetközi liberális jogrendet” – mondta Biden.






Szárazföldi háborúra készülnek Európában?

 by foszerkeszto - 2017.01.181






37 vonatszerelvény több mint ezer vagonja viszi Németországból Lengyelországba a három és félezer Amerikából érkezett katonát, írja a Russia-insider.
A katonák és fegyverzetük ezúttal nem légi úton érkezett, hanem tengeren és a német kikötőből vasúton és közúton vitték Lengyelországba, Ez azt jelenti, hogy az USA hadászati léptékben kezdte modellezni jelentős szárazföldi erők átdobását Európába és azok mozgatását a kelet-európai hadszínterén.
Ne feledjük!
Az USA a második világháború óta nem vívott szárazföldi háborút Európában.
1999-ben Jugoszlávia ellen légi háborút folytattak, s nem került sor szárazföldi csapatok harci bevetésére.
Szárazföldi háborúra készülnek Európában?
Thürmer Gyula
magyartudat.com




Új védelmi rendszert kapnak az orosz páncélosok, az amerikai rakéták ellen

 by foszerkeszto - 2017.01.200
Oroszország új aktív védelmi rendszere az Arena-M megvédi a T-72 és T-90 tankokat az amerikai optikailag követett (Wire-irányított (TOW)) rakétáktól, közölte a Machine-Building Design Bureau vezető tervezője, Valerij Kashin a TASS-szal.
Az új aktív védelmi rendszer, az Arena-M vizsgálata jelenleg is folyik Oroszországban, tette hozzá Kashin.
Az aktív védelmi rendszer szükségességét, Oroszország legújabb közel-keleti harci tapasztalatai alátámasztják, jegyezte meg.
Az Arena egy aktív védelmi rendszer, melynek célja, hogy megvédje a tankokat a páncéltörő gránát, és tankelhárító irányított rakéták károkozásától.
Pontosabban, az Arena rendszer egy multifunkcionális radar, megnövekedett zavarójellel, melyet összekapcsoltak a toronyra elhelyezett speciális lőszerekkel, és így működésképtelenné teszi az amerikai páncéltörő fegyvereket,
Fotó: © EPA / Robert GHEMENT
magyartudat.com




A jövő szárazföldi harcjárműve: túlélni mindenáron!



Egy harcjárműnél nagy gondot fordítanak arra, hogy megtalálják az ideális egyensúlyt a mozgékonyság, a tűzerő és a védelem terén. Az első kettőről már volt szó, itt az ideje a harmadikról, a védelemről is beszélni.

Először is tisztázni kell, mit értünk védelem alatt. Noha alaphelyzetben a páncélvastagság a fő kritérium, nem csak ez tartozik ide, hanem minden apróság, ami növelheti a túlélési esélyt. Márpedig ez nem a páncélnál kezdődik, hiszen annak feladata az, hogy megvédje a belsejében lévő sérülékeny embereket és gépeket akkor, ha már eltalálták a járművet. Az első dolog tehát a felderíthetőség, ez először is vizuális (szemmel látható) felderíthetőséget jelenti, amelyet álcázó festéssel és különféle álcahálókkal, növényzettel és hasonló megoldások alkalmazását jelenti. 

Egy Chieftain harckocsi álcázóhálóval

Az infravörös tartományban (vagyis a hőkisugárzáson alapuló érzékelőknél) való álcázás az utóbbi időkben kezdett elterjedni, de ideális megoldás egyelőre nincs: az energiatermelés hőfejlesztéssel jár, márpedig egy harckocsinak (különösen egy modern harckocsinak, amelyben rengeteg elektromos és hidraulikus rendszer van) még álló helyzetben is sok energiára van szüksége, hogy a haladáshoz szükséges gigászi teljesítményről már ne is beszéljük. Az amerikai M1 Abrams harckocsik fejlesztésénél egy kis méretű turbógenerátor beépítésével álló helyzetben kiváltható a sok hőt termelő gázturbina működtetése. Az infravörös keresők elleni álcázás legáltalánosabb megoldása a kipufogórendszerek árnyékolása hővédő takarólemezekkel, hogy közvetlenül ne lehessen rálátni, valamint a kipufogógázt hideg levegővel keverik, hogy minél kevésbé legyen forró, vagyis árulkodó. 

Az infravörös álcázás fontosságát jól mutatja ez a kép. A mozgásban lévő M-60-as harckocsi szinte világít a keresőben

Ha már felfedezték a járművet, és gyors oltalomra van szükség, akkor jön a ködfüggöny, vagyis amikor a harcjármű ködgránátvetőivel az infravörös hullámhossz számára átlátszatlan füstfelhőt hoz létre - persze ez csak ideiglenes rejtőzésre alkalmas, és az mindenki számára világos lesz, hogy nagyságrendileg merre van a jármű. Az akusztikus felderíthetőség minimalizálása, vagyis magyarul a zajcsökkentés szintén egyre inkább előtérbe kerül. Újabban már a lopakodás sem tűnik lehetetlennek, amikor tisztán elektromotorok által meghajtva (viszonylag) csendesen tudják megközelíteni az ellenséget, ilyenre lesz alkalmas elvileg a jelenleg még fejlesztés alatt álló amerikai FCS program harcjárműve is. Lánctalpas járműveknél már egy ideje bevált megoldás a gumírozott futófelület illetve futógörgők alkalmazása, amellyel akár felére is csökkenthető a lánctalp keltette zaj. A jövőben akár teljesen műanyagból készített lánctalp is elképzelhető, amely alig hangosabb, mint egy gumikerekes jármű.

A második feladat a célfelület csökkentése, vagyis a méret minimalizálás, persze ésszerű keretek között. Egy kis méretű harcjárművet ráadásul nem csak észrevenni nehezebb, de eltalálni is, ami szintén jelentősen növeli a túlélési esélyeket. Ezen a téren a II. világháború utáni amerikai harckocsik (M-48, M-60 széria) nem teljesítenek túl jól, mivel megjelent egy nagy parancsnoki kupola légvédelmi géppuskával, amely jelentősen megemelte a magasságot. A szovjet harcjárművek alacsonyabbak voltak, illetve különösen jól teljesített e téren a svéd Strv. 103 torony nélküli harckocsi (vagy talán helyesebb rohamlövegnek nevezni).

Néhány ismertebb harckocsi méretarányos vonalrajza
Az Strv. 103 torony nélküli harckocsi

A lövedéket azonban találat esetén mégis a páncél állítja meg, éppen ezért fontossága megkérdőjelezhetetlen. A harckocsik hosszú ideig a hadihajógyártásból átvett technológiával készültek, páncéllemezeket szegecseléssel rögzítettek egymáshoz. Ez azonban egy nagyon is komoly problémát vetett fel: egy, a harckocsi melletti robbanástól a szegecsek feje leszakadhat, és a belső térben szabályos lövedékként viselkedve veszélyt jelentenek a személyzetre. Az I. világháborús angol harckocsikban ezért a kezelőszemélyzet egyfajta védőmellényt, acélsisakot és az arcot védő láncpáncélt viselt. A szegecselt páncélzat egyébként még a második világháború elején is csaknem egyeduralkodó volt, bár már megjelent az öntött acélból kialakított páncélzat, majd egyre inkább elterjedt a hegesztéssel összeállított acélpáncél.

Maga a páncél ekkor még többnyire ötvözött acéllemez volt, egyes esetekben felületi edzéssel. A páncélzat vastagsága a két világháború között még jellemzően 10-30 mm között volt, ami a géppuskalövedékek és a kisebb űrméretű páncéltörő puskák ellen nyújtott védelmet, de egy átlagos páncéltörő ágyú még 500 méterről is kényelmesen átütötte. A világháború előrehaladtával azonban a páncélzat egyre vastagabb és vastagabb lett, a háború végén a nehéz harckocsik testének homlokpáncélzata már elérte a 100-120 mm-t, a torony homlokpáncélzata pedig akár a 180 mm-t is. Persze felmerül a kérdés: miért nem ugyanolyan vastag a páncélzat mindenhol a járművön, hiszen hiába van 90 mm-es páncélzata elöl, ha hátul csak 20 mm vastag, amit még a két világháború közötti páncéltörő ágyúk is átvisznek?

Nos a páncélzatnál több tényező közötti kompromisszumokról kell beszélni: a legfontosabb a tömeg. Tételezzünk fel a második világháború elején egy 20 tonnás tankot, melyen a kellő mozgékonyság fenntartása mellett mondjuk 5 tonnányi páncélzat lehet. Ha ezt egyenletesen elosztjuk, akkor mindenhol egy közepesen gyenge páncélzatunk lesz (most ez jelentsen mintegy 20 mm-es páncélzatot), ami messze nem elegendő, hiszen ennyi nem képes megállítani egy 500 méterről kilőtt 37 mm-es páncéltörő lövedéket. Ezért elveszünk onnan, ahol várhatóan kevés találat lesz - ilyen a tetőpáncélzat, a hátsó rész, illetve kisebb mértékben az oldalsó rész -, és áthelyezzük oda, ahol több találat várható (főleg a test homlokrésze és a torony). Így elöl már 40-50 mm-es páncélzatunk van, ami már viszonylag jelentős védelmet nyújt, viszont hátul és a tetőn csak 10-15 mm-es. Eközben ügyelni kell a súlyelosztásra is, valamint a méretből adódó lehetőségekre.

Persze mindig az adott körülményeket kell figyelembe venni, ha például az ellenség uralja a légteret, akkor a tetőpáncélzat vastagságát célszerű megnövelni, hiszen a repülőgépek felülről támadnak. A páncélzat vastagságának növelésére mindig voltak "tábori" megoldások, például lánctalp-részelemeket erősítettek a torony és a test elejére és oldalára, de van/volt példa homokzsákok, vagy akár beton használatára is (pl. a Stug III. rohamlöveg esetén).

A páncélzat hatásossága azonban nem csak a vastagságától vagy az anyagától függ, de attól is, hogy milyen szögben éri a lövés. Ha a lövedék szögben éri a felületet, megeshet, hogy egyszerűen lepattan róla, minimális kárt téve benne. De van még egy oka, ami miatt előnyös a ferde páncélzat: a rajta vízszintesen áthaladó lövedéknek hosszabb utat kell megtennie. Ezt használta ki például a szovjet T-34-es harckocsi. A német harckocsik páncélzata akkor még függőlegesen volt kiképezve, és csak a Pz.V. "Panther" harckocsin vették át a döntött páncélzat használatát.

A kép jól illusztrálja, miért előnyös a döntött páncélzat

A második világháborúban megjelentek a korábbi cikkben már említett HEAT lövedékek, amelyek nem a lövedék tehetetlenségi energiájával ütötték át a páncélzatot, hanem kémiai erővel. Mivel ezek páncélátütő képessége (az akkori viszonyok szerint) igen nagy volt, különféle ötletes megoldások kezdtek elterjedni, hogy a harckocsitól minél messzebb aktiválják a HEAT robbanófejet, mivel így amire a valódi páncélzathoz ér a kumulatív sugár, már nem lesz elég erő benne, hogy át is üsse. Ezért először a kötényezés jelent meg, amely a harckocsi oldalán a lánctalp mellett lett egy vékony fémlemez a test egész hosszában felrögzítve, illetve a tornyon körbe távtartókkal egy hasonló alkalmatosságot helyeztek fel. A megoldás bevált, bár a védőkötényezés sérült részeit mindig pótolni kell, amire harchelyzetben nem mindig volt lehetőség. 

Egy kései Panzer IV-es, látható a test elejére felszerelt lánctalpelemek, illetve a torony és a test oldalán a kötényezés

Ez a fajta védelem még mindig rendszerben van, nemrég például az Irakban szolgáló Stryker 8x8-as harcjárművekre szereltek rácspáncélzatot, ami nem más, mint egy acéllemezekből összeállított kerítés, amely fél méterre túlnyúlik a testen, és a feladata ugyanaz, mint a második világháborús kötényezésnek: még a harcjárműtől messze aktiválja a páncéltörő rakéták robbanófejét. 

Vállról indítható rakéták elleni rácspáncélzat egy Irakban lévő Strykeren
Itt egy picit kitérnék a harckocsipáncélzat hatásosságának legáltalánosabb viszonyszámára, amelynek jele az RHA (Rolled Homogenous Armour). Ez annyit jelent, hogy az adott páncélzat n milliméter vastag hengerelt acélpáncéllal egyenlő védelmet nyújt, így nyújtva némi támpontot és összehasonlítási alapot a védelmi értékek terén - és ez a lövedékekre is vonatkozik, tehát összehasonlíthatjuk azt is, hogy az adott lövedék át képes-e ütni (elméleti szinten) az adott páncélt. A korábbi ismertetőben már említett HEAT lövedékek ellen ez azonban később, a réteges páncélzatok megjelenése után már nem volt elegendő, ezért kettéválasztották, és CE (Chemical Energy - kémiai energiával átütés, vagyis HEAT robbanófejek ellen) illetve KE (Kinetical Energy - kinetikai energiával átütés, vagyis a hagyományos páncéltörő lövedékek ellen) jelöléssel illetettek. A lövedékek páncélátütő képességét hasonlóan jelölik, így elméleti szinten már lehet tudni, hogy az adott páncélzatot az adott lövedék képes-e átütni, vagy sem.

Itt egy kis táblázat pár harckocsi páncélzatának legerősebb részének (torony front és a test homlokpáncélzatának) hozzávetőleges RHA értéke, valamint pár páncéltörő lövedék és rakéta páncélátütő képessége. Az értékeknél figyelembe kell venni, hogy ezek csak becslések, melyek a netről származnak, tehát inkább csak irányadó számoknak tekinthetőek. 
Típus
Torony front
KE                                          CE
Test homlokpáncélzat
KE                                       CE 
T-72M1
350
500
400
500
T-84 + Kontakt-5
750
1050
700
1000
M1A1
450
800
450
650
M1A2SEP
950
1400
550
800
Leopard 2A5
900
1700
620
710
Challenger 2
950
1600
660
1000
Néhány páncéltörő lövedék átütőképessége:
KE lövedékeknél a lőtáv is szerepel, CE esetén ez nem befolyásoló tényező.
Orosz 125mm-es lövedékek:
3VBM-19 2 km-es lőtávnál: 660 mm KE 
3VBK-29, HEAT: 650 mm CE
Orosz pct. rakéták:
9M119M, T-80U harckocsi 750 mm CE
Kornet-E, 1200 mm CE
USA 120mm-es lövedékek
M829A2, 2 km-es lőtávnál 750 mm KE
M830A1, HEAT: 650 mm CE
USA pct. rakéták:
AGM-114K Hellfire II, 1050 mm CE
BGM-71F Tow-2B: 950 mm CE 

A HEAT lövedékek elleni hatásosabb védelemre szolgál a német Leopard 1 harckocsin megjelent üreges páncélzat, amelynél a páncélzatban speciális üregeket alakítottak ki, hogy a kumulatív sugár hatásfokát csökkentsék. Ennek a megoldásnak az előnye az, hogy ha két 15 cm-es páncéllemez között hagyunk egy 15 cm-es részt, akkor a HEAT lövedékek ellen ez nagyobb védelmet nyújt, mint egy homogén 30 cm-es páncélzat, miközben a tömeg nem nőtt.

Az 1960-as évektől kezdve újfajta szendvicspáncélzat kezdett elterjedni, amelyek különböző sűrűségű és keménységű rétegekből épültek fel, hogy minél hatásosabban semlegesítsék a páncéltörő lövedékeket. A legáltalánosabb technika szerint két (vagy több) acélpáncél közé egy kerámia réteg került, amely nagyon hatásosan csökkentette a kumulatív sugarat. A szovjet tudósok és mérnökök miután rájöttek erre, próbálgatni kezdték, melyik az ideális anyag, és a boron-karbid réteg tűnt az eszményi megoldásnak. Az új T-64B harckocsik első sorozata ilyen boron-karbidos réteges páncélzattal rendelkezett, de ez az anyag elég drága volt, így a vezetés azt adta ki a gyáregységeknek, hogy olcsóbb alternatívát keressenek.

Az eredmény elég kaotikus lett, mivel a gyáraknak csak két dologra kellett ügyelniük: arra, hogy teljesítsék a mennyiségre vonatkozó tervet, és hogy ne lépjék túl a költségkeretet. Emiatt aztán sokszor azt használták, ami éppen volt: így a páncélzatba egyes esetekben szilicium-karbid, máskor szilicium-oxid került, de volt példa arra, hogy acéllal töltötték ki, sőt, olyan is, hogy egyszerűen üresen hagyták a helyét. Nyugaton az angol harckocsikban Chobham néven debütált a szendvicspáncélzat, és ez is egy kerámia réteget tartalmazott. Először a Chieftain tankon jelent meg az 1970-es években, de folyamatosan fejlesztették később is. A jelenlegi Challenger II. harckocsi esetén már a Dorchester fantázianevű, többrétegű változatot használják, amely nemcsak egyszerű rétegekből áll, hanem a többféle réteg, illetve üreg alaposan megtervezett kombinációjából, hogy minél jobb védelmet nyújtson a különféle páncéltörő eszközök ellen.

Az M1A2 'Abrams' harckocsi páncélzatának feltételezett metszete. Természetesen a pontos felépítés titkos

Ugyanakkor az is kiderült a '70-es és '80-as évekre, hogy elhanyagolták a kinetikai lövedékek elleni védelmet, és az újabb és újabb páncéltörő nyíllövedékek ellen is tenni kell valamit. Ehhez viszont sűrű és kemény anyag kell, ezért wolfram és hozzá hasonló nehézfémek kezdtek feltűnni a páncélrétegek között, sőt az M1A1 és A2 harckocsik esetén 1988-tól kezdve szegényített urániumot (U238-at) használnak. Ezek az anyagok miután sokkal sűrűbbek, mint az acél így nagyobb védelmet tudnak nyújtani a kinetikai energiát használó (hagyományos) páncéltörő lövedékek ellen. Cserébe persze jelentősen megnövelik a harcjármű tömegét, az M1A1 esetén csak a szegényített uránium alkalmazása mintegy 5 tonna plusztömeget jelentett.

A modern szendvicspáncélok esetén a kemény kerámialemezeket könnyű, de erős anyagba, például üvegszál erősítésű műanyagba ágyazzák, amelyet kívülről egy gumi fedőlemez takar, aminek az a feladata, hogy óvja a felesleges sérülésektől a páncélelemet. A jól összeállított "szendvics" akár másfélszer-kétszer olyan nehéz acélpáncéllal is felérő védelmet nyújt, igaz, több helyet is kíván, hogy elnyelhesse a becsapódási energiákat.

Leopard 1 harckocsi utólag felszerelhető passzív páncélzattal

Ezek aztán akár kiegészítő páncélzatként, utólag is felszerelhető téglák formájában is feltűntek főleg a nyugati és az izraeli harcjárműveken, a régebbi M-60A3-asoktól kezdve a legmodernebb Challenger II-es harckocsikig.

Egy izraeli M113-as reaktív páncélzattal felszerelve

A páncélvédelem növelésének egy érdekes aspektusa a reaktív páncélzat (Explosive Reactive Armour - ERA). Már az 1950-es években felmerült, hogy a HEAT lövedékek ellen robbanóanyaggal töltött dobozokat vagy kapszulákat szerelnek fel körben a járműre. Ha egy HEAT robbanófej felrobban, az általa létrehozott kumulatív sugár felrobbantja a benne lévő robbanóanyagot, és ez semlegesíti, vagy legalábbis gyengíti annak erejét. A probléma ott volt, hogy egy olyan robbanás amely erre képes túl nagy, és valószínűleg begyújtaná a mellette lévő dobozokban lévő robbanószert is.

Az 1960-as évek végén egy izraeli cégnél megoldást találtak a problémára. Egy robbanótöltetet két fémlemez között helyeznek el, úgy, hogy a külső lemez le-fel tud mozogni és a várható behatolással szöget zár be (általában 60 fok körül). Amikor egy HEAT töltet felrobban a páncélon, a kumulatív sugár átégeti a külső fémlemezt és eléri a robbanótöltetet, berobbantva azt. A robbanótöltet formázott kialakítása miatt a külső fémlemezt felfelé kezd el mozogni, belevágva a kumulatív sugárba. Persze a viszonylag vékony fémlemezt átüti a sugár, de ahogy az felfele mozog, folyamatosan friss, sértetlen anyag kerül az útjába. Így a fémlemez valós vastagságának többszörösét kell átütnie, vagyis még csak egy 10 mm-es páncéllemez is akár több száz milliméternyi akadályt képez a HEAT lövedékek útjában.

Persze azt is meg kell oldani, hogy ne aktiválja a reaktív páncélblokkokat a kézifegyverek tüze, valamint azt, hogy a működése ne tegyen kárt a harckocsiban. Hátránya pedig az volt, hogy a kisütött blokkokat amint lehetett, cserélni kell. Az izraeli reaktív páncélzatot 'Blazer' néven illeték, és hamarosan felbukkant azokon a harcjárműveken, amelyek olyan helyekre mentek, ahol vállról indítható páncéltörő rakétákkal lőhetnek rájuk, és igen hatékonyan látták el feladatukat.

A szovjetek ugyanezen az elven kifejlesztették a saját ERA változatukat, amely hamarosan elterjedt az első vonalbéli egységeknél. A fejlesztésnél azonban ők tovább mentek: a "Kontakt-5" típusú ERA úgy van kiképezve, hogy a páncéltörő nyíllövedékek ellen is hathatós védelmet nyújtson. Ezt a változatot a NATO is letesztelte, miután a német egyesülés után a kezükbe kerültek a volt keletnémet hadsereg Kontakt-5-el felszerelt T-72-esei. A tesztet az akkori kor leghatásosabb nyugati páncéltörő lövedéke, az M1A1 és A2 Abrams harckocsikhoz rendszeresített M829 gyengített uránmagvas páncéltörő nyíllövedékével hajtották végre, és a nyugati megfigyelők legnagyobb meglepetésére a lövedék a T-72-es ERA-val védett páncélzatán nem volt képes áthatolni! 

T-90 harckocsi "Kontakt-5" reaktív páncélzattal

Némileg meglepő módon a nagy nyugati hatalmak eléggé bizalmatlanul viszonyultak a reaktív páncélzatokhoz, és inkább a következő generációs változatok kifejlesztésébe kezdtek. Az ERA szükségességét viszont kénytelen-kelletlen még az amerikai hadsereg is belátta, és az izraeli Rafael cégtől ERA blokkokat rendelt az Irakban szolgáló M2 és M3 Bradley harcjárművekre.

Egy reaktív páncélzattal felszerelt Bradley lövészpáncélos Irakban. Az ERA megállította az RPG lövedéket
A reaktív páncélzat mellett szót kell ejteni az aktív védelemről is. Az 1950-60-as években kezdtek a páncélelhárító rakéták egyre inkább elterjedni, irányított, vagy irányítatlan típusok jelentek meg a gyalogságnál, vagy harcjárműre telepítve, helikoptereken és repülőgépeken. Védekezni ezek elleni igen nehéz. Ugyan meg lehet bújni egy ködfüggöny takarásában, de így a harckocsi is vakká válik, és nem tud harcolni. Alternatív lehetőség a találat bevállalása, vagyis a páncélzat megerősítése, de a pótpáncélzat jelentősen megnöveli a harckocsi tömegét és befogadó méreteit is, ráadásul az egyre hatásosabb páncéltörő rakéták ellen egyre komolyabb, és ezzel együtt egyre nehezebb kiegészítő páncélzatra van szükség.

Kézenfekvőnek tűnik, hogy inkább megpróbáljuk valahogy semlegesíteni a rakétalövedéket, mielőtt eléri a harcjárművet. A haditengerészeteknél már az 1970-es években megjelentek ilyen eszközök, ahol vagy egy radarirányítású gépágyúval (pl. Phalanx vagy Goalkeeper rendszerek) vagy rakétákkal (pl. RAM vagy Sea Wolf rendszerek) pusztítják el a közeledő rakétát. Csakhogy a viszonylag sima vízfelület felet haladó rakétát már kilométerekről lehet észlelni, és akár több másodperc is maradhat a védekezésre, míg a szárazföldön, az egyeletlen terepen, növényzettel vagy épületekkel teli harcterületen erre sokkal kevesebb idő marad.

Az első harckocsira telepített aktív rakétavédelmi rendszer a világon az 1983-ban rendszerbe állított szovjet Drozd 1030M volt. A Drozd három fő elemből áll: két-két rakétakonténer a torony oldalán, egyenként 2-2 db 107 mm-es elhárító rakétával, felette egy-egy milliméter-hullámhosszon működő radar, valamint a torony hátulján elhelyezett vezérlő egység. Ha a radar egy rakétát érzékel, akkor a felé néző konténerből a megfelelő időben elindít egy elhárító rakétát, amely a beprogramozott találkozási ponton felrobbantja a 19 kg-os harci részt, és a rakéta előtti területet repeszfelhővel borítja be.

Drozd 1030M egy T-90 harckocsira szerelve

A rendszer képes a harckocsihoz közeledő rakéták elpusztítására, amennyiben azok sebessége 70-700 m/s közé esik, illetve a torony előtti 80 fokos megsemmisítési zónában közelednek. A rendszer teljes tömege kevesebb, mint egy tonna. Az utódja is elkészült már, a Drozd-2 kisebb elhárító rakétákat használ, és a torony két oldalán 5-5 van elhelyezve belőle, úgy, hogy az első változatnál sokkal nagyobb védőzónával rendelkezik, a torony előtti 240 fokos területet képes lefogni.

Szintén orosz fejlesztés az ARENA. Az alapelv hasonló, egy repeszfelhővel semlegesíti a közeledő lövedéket. A rendszer két fő részből áll: a torony hátulján, egy árbocon foglal helyet egy milliméter hullámhosszon működő radar amely a védett szektorokat figyeli, észleli és beméri a közeledő rakétákat, valamint a védőtöltet-kazettákból, amelyek a torony külső oldalán, az első 220-290 fokos szögben vannak elhelyezve. Ha a radar közeledő veszélyforrást érzékel, egy számítógép kiszámítja a egy találkozási pontot, és a megfelelő időben aktiválja a megfelelő irányba álló védőtöltet-kazettát, amely egy töltetet lő ki kb. 3 méter magasságba. 

Az ARENA rendszer működési elve

A formázott töltet berobbanása után az adott irányba hatalmas repeszfelhőt hoz létre, amely mintegy 15-25 méterre a harckocsitól megsemmisíti a közeledő rakétát. Persze ezeknek a rendszereknek megvan az a hibájuk, hogy ha baráti egységek vannak a védőzónában, akkor azok potenciálisan veszélyben vannak, hiszen könnyen az ő nyakukba hullhat a védőrendszer repeszfelhője.

ARENA védelmi rendszer egy T-80UM harckocsin

Azt persze tudni kell, hogy még a legkeményebb harckocsik páncélzata is sebezhető (alaphelyzetben, reaktív páncélzat és egyébb plusz védelem nélkül), még egy M1A2 Abrams számára is veszélyt jelent egy egyszerű válról indítható páncéltörő rakéta, ha oldalról vagy hátulról éri a találat valamelyik sebezhetőbb ponton. Erre Irakban nemrég volt példa. 

A jármű kialakításánál gondolni kell arra, hogy mi történik, ha mégis átüti valami a páncélzatot, vagyis ügyelni kell arra, hogy a legénység túlélési esélyei még egy esetleges találat esetén is maximálisak legyenek. Az egyik legfontosabb dolog a lőszer elkülönítése, hiszen legkönnyebben ez okozhat problémát. A szovjet/orosz T-64, T-72, T-80, T-84 és T-90-es harckocsi esetén például a harckocsi parancsnoka és az irányzó az automata töltőgép lőszertárolója felett ülnek, és ha valami baj történik, az összes töltet felrobban, azonnal megölve a legénységet, és nagy valószínűséggel a robbanás ereje egyszerűen le is repíti tornyot. Az első Öböl-háborúban is az iraki T-72-esek tornya nem azért repült messzire a harckocsi testétől, mert olyan erősek lennének az M1 Abrams tankok ágyúi, hanem egyszerűen azért, mert a szegényített uránium magvas lövedékek tűzvészt okoztak az eltalált harckocsiban, amely begyújtotta az ott található lőszereket és indítótölteteket.

A nyugati harckocsik többségében a lőszert a torony hátuljában lévő rekeszben tárolják, amelynek előre meg van gyengítve a teteje, hogyha egy belső robbanás történik, akkor a felszabaduló energia ne a harckocsi belsejébe, hanem ki, a szabadba távozzon. Szintén a túlélést növeli, ha a legénységet minél messzebb helyezzük a várható találat helyétől. Mivel egy harckocsi esetén a legvalószínűbb, hogy a jármű elejét éri találat, ezért izraeli mérnökök a hajtásláncot a Merkava harckocsikon a jármű orrába helyezték, és a két hátsó ajtón keresztül szükség esetén gyorsan el tud menekülni a személyzet. 

Egy izraeli Merkava Mk3. harckocsi, a test jobb oldalán látható a kipufogónyílás, a motor ugyanis a harctér elé került, hogy plusz védelmet nyújtson a személyzetnek

Mit hoz a jövő a védelem terén:

Álcázás terén jelenleg még mindig nincs jobb, mint a hagyományos terepszínű álcázás. Igaz nemrég már új, digitális álcázó mintázatok jelentek meg, melyek még hatékonyabbak az emberi szem megtévesztésében. Noha dolgoznak a kutatók azon, hogy egyfajta kaméleon módjára képes legyen a jármű beleolvadni a környezetbe, ennél az lehet a fő probléma, hogy mozgás közben még az is megeshet, hogy a folyamatosan mozgó színek csak még jobban kiemelik a háttérből, ahelyett, hogy elrejtenék. Ennél is ambiciózusabb terv, amikor kamerákkal és valamiféle megjelenítő rendszerrel átlátszóvá teszik a járművet, ám ennek sikeressége erősen kérdéses, hiszen nagyon nehéz úgy megvalósítani, hogy ne csak egy adott szögből nézve legyen átlátszó.

A hősugárzás és a zajkibocsátás csökkentésére jelenleg a legideálisabb megoldásnak az elektromotorok alkalmazása tűnik, amelyeket lopakodó üzemmódban akkumulátorok, vagy energiacellák táplálnak, normális üzemmódban pedig dízelgenerátor. A járművek méretének csökkentése szintén fontos kritérium, ezt főleg úgy érik el, hogy a toronyból a testbe száműzik a legénységet, és a fegyvereket bentről, távirányítással kezelik, emiatt a torony sokkal kisebb lehet, hiszen már nem kell a legénység helyét is kialakítani benne.

A páncélzat esetén az egyik legáltalánosabb irányvonal a műanyag páncélzat, amelynél különféle kompozit műanyagok váltják ki a fém páncélzatot. Noha elsőre kicsit morbidnak tűnhet, az ilyen páncélzatok életképességét már teszteken bizonyították. A probléma ott van, hogy egy adott vastagságú hagyományos páncélzathoz képest azonos védelmi keppességekhez akár háromszor olyan vastagnak is kell lennie a műanyag páncélzatnak, ami a jármű méreteit növeli meg káros mértékben (csak elég belegondolni, hogy egy modern tank tornyának homlokpáncélja 40-60 cm vastag, csak szorozzuk be hárommal...), igaz a súlya még így is csak fele akkora. A jövő könnyű harcjárművein minden bizonnyal fel fognak tűnni ezek, várhatóan még az évtized vége előtt. 

Az United Defense cég CAV-ATD kompozit műanyag páncélzatú tesztjárműve

A súlycsökkentés terén sokat várnak a titán alkalmazásától. Eddig a fő gondot a gyártás magas ára jelentette, de az új gyártástechnológiai megoldásoknak köszönhetően a közeljövőben olcsóbb lehet az előállításuk, és már egyes részelemeknél alkalmazzák is őket (például búvónyílások ajtajainál).

A reaktív páncélzat utódain már most dolgoznak. A kutatások fő célja a robbanóanyagok kiváltása, melyek problémát okozhatnak a páncélzat kezelésénél, szállításánál és balesetveszélyt jelenthetnek még békeidőben is. Erre próbál megoldást találni a SLERA (Self-Limiting ERA), mely csak nagyon minimális robbanóanyag mennyiséget tartalmaz, így kevésbé veszélyes. Sőt, egyes változatoknál nem robbanóanyagot használnának, hanem valamilyen vegyi anyagot, amely a kumulatív sugár hatására fejlesztené a panelek elmozdítására szükséges gáznyomást.

Ennél is tovább megy a NERA (Non-Explosive Reactive Armour), amelynél a lemezek mozgását nem robbanás végzi, hanem elektromágnesek, az aktiválást pedig speciális érzékelőkkel oldják meg. A megoldásnak további előnye, hogy egymás után többször is lehet aktiválni, szemben a hagyományos változatokkal, melyek "egylövetűek".

Egy kisérleti NERA páncélzat tesztelése egy Bradley lövészpáncéloson. Figyelemre méltó, hogy három találatot is "túlélt"

Dolgoznak már az intelligens páncélzaton, amely felismeri a közeledő veszélyforrást, és a beazonosított lövedék, vagy rakétatípus ellen előre beprogramozott védekezési módszert alkalmazza, kezdve az aktív védelemtől a reaktív páncélzaton át az elektronikus zavarórendszerekig. Kérdés persze az, hogy egy ilyen rendszer nem lesz-e túl drága és bonyolult a harctéri alkalmazásra...

Aktív védelem terén az Egyesült Államokban az FCLAS program keretében kisrakéták alkalmazásában látják a megoldást. A közeledő lövedéket itt is egy radar méri be, majd a kis méretű elhárító rakéta indul az elpusztítására, és mintegy 5 méterre a járműtől megsemmisíti azt. A rendszer olyan kicsi és könnyű, hogy akár a Hummer terepjárókra és a teherszállító gépjárművekre is felszerelhető. A tesztek sikeresek voltak, és 2005 elején-közepén várhatóan már rendszerbe is fog állni.

Felül az amerikai FCLAS, alul a német AWiSS aktív védelmi rendszer

Persze Európában is folynak fejlesztések. A Diehl cég már teszteli a AWiSS (Abstandwirksames Schutzsystem) rendszert, amely egy radarból és két kis elhárító-rakéta vetőből áll, amelyek a torony tetején foglalnak helyet. A rakétavetők szükség esetén a közeledő rakéta vagy lövedék felé fordulnak, és indítják az elhárító-töltetet. Franciaország szintén elhárító rakéta alapú rendszert tervez a Leclerc 2010 program keretében. Az elképzelés szerint az elhárítórakétát optikai kábelen keresztül irányítja egy számítógép, hogy minél pontosabban elfogja a veszélyt jelentő lövedéket.





Német tankok az orosz határon
 by foszerkeszto - 2016.10.270
A Litvániába telepített NATO  zászlóaljban szolgálatot teljesítő német katonák fegyverzetét Leopard 2 tankokkal egészítik ki, közölte csütörtökön a német védelmi minisztérium képviselője Thomas Frueh a TASS-nak.
Valóban, az a döntés született, hogy tankokat telepítünk a térségbe, de számukat egyenlőre nem közöljük, hozzátéve, hogy a teljes számot az ottani igények határozzák meg.
Korábban a Német védelmi miniszter Ursula von der Leyen azt mondta, hogy Németország célja, hogy küldjön 400-600 fős katonai kontingenst litván szolgálatra.
Mindent egybevetve, a német zászlóalj mintegy 1000 főből fog állni. Várható, hogy Belgium, Luxemburg, Hollandia, Norvégia és Horvátország is küld a fegyveres erőt Litvániába.
A Leopard 2 harckocsit, az 1970-es évek elején fejlesztettek ki és 1979-ben állítottak szolgálatba. Jelenleg a Bundeswehr fő harckocsitípusa. A Krauss-Maffei-Wegmann cég gyártja. Ezzel a típussal váltották le a korábban rendszeresített Leopard 1-et. Különböző változatai Németország fegyveres erőin kívül más országok hadseregeiben is szolgálatot teljesítenek.
Két fő sorozata van. Az első sorozat modelljei (a 2A4-ig bezárólag) függőlegesen kialakított toronnyal rendelkeztek, a második sorozatban (a 2A5 és a későbbi változatok) – sok egyéb változtatás mellett – már döntött falú (nyílhegyhez hasonló alakú) tornyot alkalmaztak. Valamennyi modellt ellátták digitális tűzvezető rendszerrel, lézeres célkeresővel, lövegstabilizátorral, a lövegcsővel párhuzamosított géppuskával és éjjellátó készülékkel (az első járműveknél még fényerősítő készüléket használtak, később infravörös készüléket vezettek be helyettük).
A német védelmi minisztérium 100 darab Leopard 2s harckocsival akarja növelni erejét, így számuk 328 lesz.
Fotó: © EPA / JENS Buettner
magyartudat.com




Szíria: Az orosz védelmi minisztérium figyelmeztette az amerikai stratégákat



 by foszerkeszto - 2016.10.060






A Szíriába telepített Sz-400-as és Sz-300-as légelhárító rakétarendszerek hatósugara meglepetést okozhat minden azonosítatlan repülő objektumnak – figyelmeztette csütörtökön az amerikai stratégákat az orosz védelmi minisztérium szóvivője.
Igor Konasenkov szóvivő moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a légvédelmi rakétarendszerek a hmejmími orosz légi támaszpontot és a tartuszi haditengerészeti kikötőt védik. Az orosz védelmi tárca egy nappal korábban megerősítette a Fox News amerikai hírtelevízió értesülését, miszerint Szíriában megerősítették az orosz légvédelmet.
Konasenkov tábornok szerint Oroszország azért telepített egy újabb Sz-300-as üteget Szíriába, hogy kizárja a szeptember 17-én történtek megismétlődését, amikor Deir-ez-Zórnál az amerikaiak vezette koalíció harci repülői fél órán át bombázták a szíriai kormányerők állásait.
A tábornok szerint szerint a dilettánsok “illúziói”, amelyek szerint léteznek láthatatlan repülőgépek “kiábrándító valóságba ütközhetnek”.
Konasenkov közölte, hogy az orosz légvédelem le fog lőni minden, a szíriai kormány által ellenőrzött területre kilőtt rakétát. A szóvivő arra az amerikai médiaértesülésre reagált, amely szerint Washingtonban fontolóra vették, hogy csapást mérjenek a szíriai kormányerőkre.
A tárca közölte, hogy az Sz-300-as és Sz-400-as rendszereknek ilyen támadás esetén “nem lesz idejük mérlegelniük, hogy kié a rakéta”.
“Minden olyan rakéta- vagy légicsapás, amely a szíriai kormány által ellenőrzött területek ellen irányul, nyilvánvaló fenyegetést jelent az orosz katonák számára” – közölte Konasenkov.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a francia hivatali partnerével, Jean-Marc Ayrault-val közösen megtartott moszkvai sajtótájékoztatóján kijelentette: a Sz-300-as és Sz-400-as föld-levegő rakéták kizárólag védelmi célokat szolgálnak és senkire nézve sem jelentenek fenyegetést.
Az orosz és amerikai katonák az incidensek elkerülése érdekében egyeztetik katonai fellépésüket Szíriában. A rendezéssel kapcsolatos politikai kapcsolatokat hétfőn az amerikai fél kezdeményezésére felfüggesztették, írja Pogár Demeter Moszkvából.
magyartudat.com




Minél előbb találkozik Putyin Trumppal, annál jobb

 by foszerkeszto - 2017.01.151
Minél előbb létrejön Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump megválasztott amerikai elnök találkozója, annál jobb – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az NBC amerikai televíziónak vasárnap adott interjújában.
A TASZSZ orosz hírügynökség által ismertetett nyilatkozatában Peszkov elmondta: várható, hogy Putyin a bevett protokoll szerint üdvözölni fogja majd Trumpot a január 20-án esedékes beiktatása alkalmából.
“A továbbiak tőlük, az ő döntésüktől függenek majd” – mondta, hozzáfűzve, hogy a két vezetőnek “minden esetben beszélnie kell majd egymással”.
Peszkov hangsúlyozta, hogy Oroszország nem hajtott végre hackertámadásokat az Egyesült Államokban és Putyin ilyenekre nem adott utasítást.
magyartudat.com





Elege lett Merkelből és távozik a CDU-ból





 by foszerkeszto - 2017.01.151


Erika Steinbach levélben köszönte meg Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek azt a szolgálatot, amelyet az egész Európai Uniónak és különösen a németeknek tett szerinte Magyarország külső határának következetes védelmével.

Várják az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű parlamenten (Bundestag-) kívüli jobboldali német pártban Erika Steinbachot, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik tekintélyes tagját, aki a hét végén bejelentette, hogy a kancellár menekültpolitikája miatt távozik a CDU-ból.
“Kedves Steinbach asszony, a konzervatív CDU-sokat mindig szívesen látjuk az AfD-ben” – írta a Twitteren Beatrix von Storch, az Afd egyik elnökhelyettese, európai parlamenti (EP-) képviselője.
Egy másik elnökhelyettes, Alexander Gauland alapító tag – aki 2013-ban, negyven évi tagság után lépett ki a CDU-ból és kezdett hozzá az AfD megszervezéséhez – a Welt am Sonntag című vasárnapi lapnak elmondta, hogy tárgyal majd Erika Steinbachhal, és ugyan nem akar semmit erőltetni, de politikai terveiről is beszél vele. Kiemelte: Steinbach távozása azt jelzi, hogy a CDU-ban nincs már hely a konzervatívoknak, és a párt eltávolodott alapértékeitől.
Erika Steinbach a lapnak elmondta, hogy egyelőre nem tervezi az átlépést az AfD-be, de reméli, hogy a párt az őszi választáson bejut a Bundestagba, és így “lesz végre ismét ellenzék” a német parlamentben .
Hozzátette, hogy a CDU-ban “lépésről lépésre szándékosan marginalizálták, sőt megbélyegezték a konzervatív elemet”, az AfD pedig éppen olyan ügyeket karol fel, amelyek a háttérbe szorultak az utóbbi években.
A 73 éves politikus 1974-ben csatlakozott a CDU-hoz, 1990 óta a Bundestag tagja. A párt és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) frakciószövetségének emberi jogi szóvivője, 1998-tól 2014-ig a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetségének (BdV) elnöke volt.
A CDU-nál szigorúbb menekültpolitikai irányvonalat képviselő CSU-ban megértéssel fogadták Erika Steinbach döntését. A politikus “a CSU-ból nem lépett volna ki, ebben teljesen biztos vagyok” – nyilatkozott Bernd Fabritius CSU-s Bundestag-képviselő, aki Steinbachot követte a BdV elnöki tisztségében.
Erika Steinbach a Welt am Sonntagnak adott interjúban élesen bírálta Angela Merkelt, amiért szerinte megsértette a német törvényeket azzal, hogy 2015 őszén megnyitotta a határokat a menekültek előtt. “Az, hogy hónapokon át azonosítás nélkül, buszokkal és vonatokkal hoztak át embereket a határon, nem egy kivétel(es eset) volt, hanem egy szándékos intézkedés, amely szembement a jogszabályainkkal és az Európai Unió szerződéseivel” – vélekedett.
Steinbach tavaly augusztusban az iszlám jogrend (saría) elutasításáról szóló nyilatkozatra kötelezte volna a CDU muzulmán vallású új tagjait, szeptemberben pedig levélben köszönte meg Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek azt a szolgálatot, amelyet az egész Európai Uniónak és különösen a németeknek tett szerinte Magyarország külső határának következetes védelmével.
magyartudat.com












A T-90 harckocsi

A T-90 harckocsit, amely a orosz hadsereg fegyverzetének legmodernebb tagja, 1993-ban kezdték gyártani kis darabszámban, alapként felhasználva a T-88 néven jegyzett prototípust. A T-90-t a Karcev-Venediktov tervezőiroda fejlesztette ki a Nyizsnyij Tagilban lévő Vagonka Műveknél. Bár eleinte úgy tűnt, hogy egy teljesen új eszközzel van dolgunk, a legyártott típus valójában a T-72BM-re alapult, kiegészítve a 80-as család néhány jellemzőjével. A T-90-t az alváz és a torony újgenerációs páncélja jellemzi. Két variációt, a T-90S-t és a T-90E-t tartják lehetséges export modellnek. A tervek szerint a korábbi típusokat 1997. végére T-90-nel cserélik majd le, az elérhető pénzalapoktól függően. 1996. közepére 107 darab T-90 lépett szolgálatba a Távol-keleti Katonai Körzetben.


A T-72-től eredő GPO Uralvagonzavod által gyártott T-90 a legmodernebb harckocsi az orosz haderő soraiban. A hagyományos kialakítás mellett, a T-90 magában hordozza a T-72 összes rendszerének - köztük az ágyú - modernizálását is. A T-90 közbenső megoldás, amíg a Nyizynyij Tagilban kifejlesztett harckocsi bevezetése meg nem történik, amelyet a pénzalapok hiánya miatt elhalasztottak. Gyártásának fő oka az alacsony ára mellett valószínűleg az volt, hogy a gyártósoroknak az új tervek megszületéséig kisdarabszámú megrendeléseket biztosítsanak. Ez a néhány száz darab, melyet le is gyártottak, különböző becslések szerint 100 és 300 darab közötti mennyiség van szolgálatban, alapvetően a Távol-Keleten.

A T-90 megőrizte az elődök 125 mm-es 2A46 típusú ágyúját, mely képes APDS és HEAT és HE-FRAG, valamint időzített repeszlőszerek kilövésére. A 9M119 Refleksz AT-11 SNIPER lézerirányítású rakéta kumulatív töltetével egyaránt hatékony páncélozott célok, sőt, alacsonyan repülő helikopterek ellen is. A rakéták képesek 4000 m távolságról a 700 mm-es páncél átütésére, így a T-90 számára lehetővé teszi azt, hogy előbb támadja meg az ellenséges járműveket és helikoptereket, mielőtt azoknak lehetősége nyílna erre. A számítógépes tűzvezető rendszer, a lézeres távmérő együtt az Agave irányzó-hőkamerával lehetővé teszi az éjszakai mozgó célok megsemmísitését.


A harckocsit precíziós ködfüggönyt fejlesztő felszereléssel és automatikus töltőberendezéssel is ellátták, ez utóbbi a nagy tűzgyorsaságot biztosítja. A másodlagos fegyverzet magában foglal egy párhuzamosított 7,62 mm-es PKT , valamint egy légi és földi célok elleni 12,7 mm-es géppuskát is. A T-90-t az alacsony méretek jellemzik, akár csak a korábbi orosz típusokat. Lapos, lekerekített és középen elhelyezett toronnyal rendelkezik, amelyet kombinált passzív páncéllal és aktív védelemmel láttak el. Ez a T-90-t a világ legjobban védett harckocsijává teszi.

A tetőpáncélt és a tornyot másodikgenerációs reaktív páncéltestekkel (ERA) borították. Az ERA a toronynak szögletes, kagylóhéjat formázó külsőt kölcsönöz. A torony tetején elhelyezett ERA páncél a felülről érkező támadások ellen is védelmet nyújt A T-90-t felszerelték a TSU-1-7 Stora-1 optoelektronikus védelmi rendszerrel, amelynek feladata a SACLOS rendszerű páncéltörő rakétákhoz használt lézertávmérők és lézeres besugárzó eszközök működésének zavarása.

A Stora-1 egy ellentevékenységet végrehajtó rendszer. Működése akkor leghatékonyabb, ha egy olyan rendszerrel együtt működtetjük, mint az ARÉNA. Az IDEX kiállításon 1995-ben Abu Dhabiban a rendszert egy orosz harckocsira telepítették. Az első T-90-re szerelt applikáció az orosz hadseregnél 1993-ban lépett szolgálatba.


A Stora-1 rendszereket jelenleg T-80UK, T-80U, T-84 és T-90 harckocsikra szerelnek fel. A Stora-1 négy fő részt foglal magában: az elektrooptikai interfészt, amelyben kapott helyet a zavaró, modulátor, ellenőrző szervek; a torony mindkét oldalán felszerelt, előre tüzelő ködgránátvetők billentyűzetét, amelyek ködfüggönyt képesek létrehozni; egy lézeres besugárzásjelzőt, precíziós és kisebb pontosságú fejekkel és az ellenőrző berendezést az ellenőrző szervekkel, mikroprocesszorral és a ködfüggöny kialakításának kézi irányítószervekkel. Ez dolgozza fel a szenzoroktól és a ködfüggöny kialakító rendszertől érkező információt. A

z ágyú két oldalán két infrasugárzó kapott helyet, amely folyamatosan kódolt villogó infrazavarást bocsát ki páncéltörő rakéta közeledésekor. A Stora-1 360 fokos vízszintes és -5 - +25 fok közötti függőleges szögtartományban érzékel. A 12 ködgránátvető tömege 400kg. A ködfüggöny kialakítására legalább 3 másodperc szükséges és az 20 másodpercig lebeg a levegőben. A függöny 50-70 méter távolságban alakul ki. A T-90 egy V-84MS jelzésű, 618kW (840LE) teljesítményű, négyütemű V-12 dugattyús, „mindenevő” dízel motorral rendelkezik, amely egyaránt működik T-2, TS-1 gázolajjal és A-72 benzinnel. Ez a motor csak 18,6 LE/t teljesítmény-tömeg mutatóval rendelkezik, ami kevesebb, mint a T-80-é.

A harckocsi személyzete 20 percen belül képes átkelő berendezést felszerelni, amellyel 5 méter mély vízakadályt képes leküzdeni. A harckocsi ABC védelmi rendszerrel és felszerelhető aknamentesítő berendezéssel is rendelkezik. A T-90-nek legalább három különböző változata ismert. Az oroszok 1996. júniusára ígérték a különböző felszereltségű és motorjellemzőkkel bíró export változatot, amelyeket az orosz ismertető anyagok egyaránt megneveznek: T-90S (vagy C, ami a nem ciril nyelvű fordításokban jelenik meg) és a T-90SK parancsnoki változatot.

A T-90K parancsnoki változat különbözik a rádió és navigációs berendezésekben, valamint az Ainet HEF lőszerek távrobbantásában. Ezen kívül található információ a T-90E-ről is, de ez nem került kifejlesztésre. India középtávú terveiben T-90 tankok beszerzését tervezik, azokra a próbákra alapozva, amelyeket már befejeztek. Bár a megrendelést lemondták, mert 124 Arjun tankot terveznek rendszerbe állítani a Védelmi K+F Szervezeten keresztül, nehéz lenne megmondani, hogy ezt mikor teljesítik. Addig is T-90 tankok néznek szemben a pakisztáni T-85 tankokkal.






Az Orosz Harkálytól a Tésztagyárig

Vajon mi lehet a közös egy madár és egy élelmiszergyár között, vetődhet fel a kérdés. Első blikkre semmi, ám a haditechnika iránt érdeklődők talán már megtapasztalhatták, hogy a fegyverek „névadói” előszeretettel adnak félrevezető fedőneveket a saját eszközökre, míg az ellenség cuccára aggatott név már esetenként beszédes is lehet. Nos, ezen írás témáját az amerikaiak először Orosz Harkálynak (Russian Woodpecker) emlegették, míg a szovjet specialisták Duga néven („Körív”) ismerték. A köznép – már aki beszélt róla egyáltalán – a méretei miatt „Tésztagyárnak” nevezte azokat a létesítményeket, amelyek fő feladata az amerikai ballisztikus rakéták indításának érzékelése volt. És így értelemszerűen a szovjet válaszcsapás elrendelésének elindító mozzanata.Az Orosz Harkály elnevezést egy rádióamatőr adta annak az éterben tapasztalható ismétlődő harkálykopácsolásra emlékeztető kattogásnak, ami a rövidhullámú sávban volt tapasztalható és természetesen zavarta az amatőr rádiózást – mellesleg a polgári repülés kommunikációját és a rádiós műsorszórást is -, ami érthetően sok rádióamatőrt idegesített. (Nem azért mondom, de a volt századparancsnokom lelkes rádióamatőr volt, és olyan barátnőt keresett, akivel hívókódokkal lehet beszélgetni: amikor utoljára láttam a nőtlen szállón lakott.) A titokzatos és gazdátlan jel forrása sok spekuláció forrása volt, azonban a szakértők (és a rádióamatőrök) a jel gondos tanulmányozása után arra jutottak, hogy annak oka egy rendkívül nagyteljesítményű horizont mögé látó radarrendszer (over-the-horizonton radar, OTH). Természetesen ennek az elméletnek a bizonyítására csak a Szovjetunió szétesése után volt lehetőség: ez volt a Duga-3 (orosz: Дуга-3) és amint azt korábban említettem a ballisztikus rakétaindítást előrejelző hálózat része volt. Persze a NATO katonai hírszerzése addigra már lefényképezte a rendszert, és amint később látni fogjuk a beszédes „Steel Yard” (Vasudvar) nevet adta.

A hozzá nem értők számára – most már közéjük tartozom én is, de tanulmányaimból az alapokra még emlékszem - muszáj egy kicsit megvilágítanom a rádióhullámok terjedését, anélkül, hogy reménytelenül elijesszek bárkit is a további olvasástól. Nem lesz egyszerű. Tehát a lényeg az, hogy a rádióhullámokalapvetően egyenes vonalban terjednek, azaz kábé mint a fény. Minél magasabban van az antennánk és azon az adó (az a kütyü, ami kibocsátja a rádióhullámokat), annál nagyobb távolságra lehet ellátni a tetejéről, azaz a rádióhullámok is addig tudnak eljutni. Máris megfejtettük, hogy miért a Kékesen van tv-torony és nem Szegeden, ami az ország legmélyebb pontja. Igen ám, de a Föld állítólag gömbölyű, azaz – kicsit kisarkítva – a milánói dómot nem azért nem látjuk mert messze van (a rádióhullámok fénysebességgel terjednek, akárcsak a fény, pikk-pakk meglátnánk) hanem mert a görbület „kitakarja”, azaz a horizont alatt/mögött van. Na jó, azért is, mert itt ülünk a Kárpát-medencének nevezett gödör alján.


A másik dolog, hogy a Föld légköre a rádióhullámok egy fajtáját pontosan úgy veri vissza, mint a fényt az átlagos tükör. Azaz ahhoz, hogy „megnézzük” Floridát az kell, hogy betükrözzük a rádióhullámokat a horizont mögé, majd ugyanezen az úton az visszaverődik, amit egy másik kütyüvel (a vevővel) felfogunk. Az adónál az egyik fontos paraméter a teljesítmény (azaz milyen erős jelet bocsát ki), míg a vevőnél az érzékenység (azaz mi a leggyengébb jel, amit még érzékelni tud). Na ennyi, aki ennél többet akar tudni a témáról az itt olvashat utána. De térjünk vissza harkályunkhoz.

A szovjetek már a 60-as években elkezdtek dolgozni a ballisztikus rakéta elhárító rendszereket kiszolgáló korai előrejelző radarokon, de a legtöbb ilyen korai elképzelés azon alapult, hogy a radarok „lássák” a felbocsátott rakétákat (line-of-sight). Ez a látótávolsága ugyan nagy volt, de még sem annyira nagy, hogy elemezni lehessen, honnan jön az áldás és szólni a Szovjetunió főtitkárának, hogy melyik nyomógombbal tudja az apokalipszist elindítani/folytatni. Mivel abban az időben a szovjet műholdak felszereltsége erre a feladatra még nem volt alkalmas a választás a horizont mögé látó radarokra esett.Az első kísérleti rendszert, Duga-1 néven (itt és itt látható a GoogleMapon), Ukrajnában Mikolajiv helyiség közelében építették meg, ahonnan sikeresen észlelték a 2500 kilométerre lévő Bajkonur Űrközpontról startoló rakétákat. Ezt követte a Duga-2 kísérleti rendszer, ugyanitt, amely képes volt követni a Távol-Keletről és a Csendes-óceánon tengeralattjáróról indított – gondolom saját - rakétákat, amint Novaja Zemlja (Jeges-tenger) felé repülnek. Mindkét radarrendszer kelet felé nézett és meglehetősen alacsony teljesítményű volt, de a koncepció bevált és megkezdődött az igazi működőképes rendszer építése Duga-3 néven. A GoogleMap-on adó és vevőállomások.
 
Az új Duga-3 rendszernél az adó és a vevő között mintegy 60 km távolság volt és 1976-tól kezdett működni és idegesíteni a rádióamatőröket, vagyis az Orosz Harkály el kezdett kopogtatni. Az adóteljesítmény becslések szerint elérte a 10 MW-t, ami maradjunk annyiban, hogy bazi nagy. Az okosok bemérték, hogy honnan jönnek a jelek és a nyomok Ukrajnába vezettek, majd további pontosítások után megtalálták a kopogás forrását egy akkor jelentéktelen kisváros közelében, amit úgy hívtak, hogy Csernobil. Igen, ez az a Csernobil.

Bár a legkorábbi jelentések is azt gyanították, hogy ez egy horizont mögé látó radarrendszer és ez maradt a legnépszerűbb hipotézis a hidegháború alatt, mégis számos más elmélet jelent meg. Például, hogy zavarják a Szabad Európa Rádió adását, de ezt hamar kizárták, mert a Harkály történetesen a moszkvai rádiót is zavarta. Idővel egyre több információ állt rendelkezésre magáról a jelről és annak jellemzőiről. A lényeg az, hogy amikor aztán Kelet-Oroszországban is megjelent egy második harkály, amely érdekes módon úgy „kopácsolt”, hogy az első harkályt ne zavarja, akkor a következtetés elkerülhetetlen vált: az oroszok megint kitaláltak valamit. Szinte látom magam előtt az átlag amerikait, amint dühösen csapkodja a tévéjét, mert csíkosan jön a Rambo II. A hisztis rádióamatőrök mozgósították a szürkeállományt és már külön szűrőberendezéseket készítettek a kattogás gyengítésére.

Ez így tartott a 80-as évek végéig, akkor a jelek ritkábbá váltak, majd 1989-ben el is tűntek. Bár a Duga-3 leállításának okát nem hozták nyilvánosságra, de ennek fő oka valószínűleg az volt, hogy a Szovjetunió a 80-as évek végére „belerokkant”. a hidegháború fegyverkezési versenyébe. A másik tényező az lehetett, hogy az USA addigra sikeresen kifejlesztette a korai előrejelző műholdak rendszerét, amely azonnal, közvetlen és rendkívül megbízható figyelmeztetést adott, míg a radar alapú felderítésnél mindig számolni kell az esetleges ellenséges és légköri zavarokkal. Egyes jelentések szerint a távol-keleti létesítményt (adó és vevő) Komszomolszk-na-Amure közelében 1989. novemberében vonták ki a rendszerből. Az eredeti Duga-3 a szerencsétlenül járt csernobili erőmű 30 kilométeres zónájában van és teljesen leállították, karbantartásáról már nem is beszélnek, de a maradványok még mindig látszanak. Tulajdonképpen a Duga-3 után új korai előrejelző radarrendszerek építését még tervbe vették, de befejezésükről nem sok hír van, erről talán a Munkács környékiek tudnának beszélni, akik csak tésztagyárnak nevezték a helyi beton monstrumokat.

A rejtélyes eszközök és tárgyak előszeretettel válnak különböző összeesküvés elméletek kedvenc témájává. Hát így kapcsolják össze a csernobili erőműbalesetet a Harkállyal, vagy időjárást befolyásoló és szabályzó hidegháborús fegyvert látnak benne, esetleg egy ördögi elmekontroll adóállomást vizionálnak. Viszont ezt a területet már átengedem a paranormális tevékenységet kutató esetleges szerkesztőtársaimnak.
Update: Medvegyev 2011-ben adta át az új tésztagyárat, a neve Voronyezs DM. Az orosz híradó is beszámolt róla itt.   

Forrás és képek: wikipedia, http://englishrussia.com




    1. Hullámterjedés
    2. 3.15.1. A Föld légköre és rétegei Az elektromágneses hullámok terjedésében nagy szerepet játszik a Föld légköre. A légkör alsó, kb. 11 km. magasságig terjedő szakasza a troposzféra. Az időjárási jelenségek jellemzően ebben a légrétegben zajlódnak le. A 11…80 km. magasságban található réteg a sztratoszféra. A 80 km. magasság feletti réteg neve ionoszféra, melynek a rádióhullámok terjedésében nagy szerepe van. Nevét onnan kapta, hogy az itt található gázokat a Nap sugárzása erősen ionizálja: a semleges gázmolekulák atomjaiból elektronokat taszít ki, így pozitív töltésű ionokat és szabad elektronokat hoz létre. E szabad elektronok egy semleges molekulával negatív iont alkotnak, vagy egy pozitív ionnal találkozva rekombinálódnak. A töltött részecskék nagy koncentrációjának következtében az ionoszféra egyes rétegei elektromosan vezetővé válnak, és (egy frekvenciatartományban) az elektromágneses hullámokat képesek visszaverni, reflektálni. Az ionoszférát magát is több, különböző tulajdonságú rétegre osztják fel: - az ionoszféra legalsó rétege a D réteg, mely 40…80 km. magasságban nap közben alakul ki, majd az éjszaka folyamán eltűnik. Ez a réteg inkább elnyeli, csillapítja az elektromágneses hullámokat. - 100…160 km. magasságban található az E réteg, amely napfelkelte előtt keletkezik, és részben éjszaka is fennmarad. Az E rétegben inkább alacsonyabb frekvenciákon már létrejön visszaverődés, egyes esetekben pedig rövid ideig igen magas frekvenciákat is reflektál (sporadikus E-terjedés). - 180…400 km. magasságban alakul ki az F réteg, amely nappal az alsó F1 és felső F2 rétegre hasad. Éjjel az alsó réteg teljesen rekombinálódik. A rövidhullámú jelek visszaverése szempontjából főleg az F rétegnek van jelentősége. Napfoltok, naptevékenység Az ionoszféra állapotát - és így a rádióhullámok terjedését, visszaverődéseit, csillapítását - erősen befolyásolja a Nap aktivitása, leginkább a napfoltok (a Nap 6000-7000 °C felületi hőmérsékletéhez képest több száz, esetleg ezer °C-val kisebb hőmérsékletű, nagy kiterjedésű területek) képződése. A napfoltok számának növekedésekor a Nap az átlagosnál nagyobb mértékben bocsát ki különféle hullámhosszúságú sugárzásokat, melyek növelik az ionoszféra ionkoncentrációját és így hullámvisszaverő képességét, ezzel javítva a rövidhullámú összeköttetések lehetőségeit. A napfoltok száma a tapasztalatok szerint 7…17 év közötti ciklusokban változik. A napfoltok nem egyenletesen oszlanak meg a Nap felületén, ezért gyakran tapasztalható, hogy a Nap saját tengelye körüli, kb. 27,5 napos forgási ciklusa szerint változnak a terjedési viszonyok. A naptevékenységet folyamatosan mérik, és jellegét különböző mérőszámokkal jellemzik: - I vagy SFI (Solar Flux Index) a napfluxus, 2800 MHz-en (λ = 10,7 cm) rádióvevővel mérik. SFI értéke 60 és 300 közé esik, a rövidhullámú rádióösszeköttetések szempontjából a magasabb érték a kedvező. - K a Föld mágneses terének aktivitását jelző, logaritmikus jellegű mérőszám, melyet 3 óránkénti mérések eredményeként határoznak meg. Értéke 0 és 9 között lehet. A magasabb érték (K > 4), illetve K növekedése erős változásokra utal, ami a rádióösszeköttetések szempontjából kedvezőtlen (pl. nő az ionoszféra rétegeinek csillapítása, csökken a MUF (ld. alább)). - A az utolsó 24 óra (8 db.) K mérései eredményeinek linearizált átlagából képzett mérőszám, értéke 0…400 közé esik (K és A összefüggése: K 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A 0 3 7 15 27 48 80 140 240 400 - R a relatív napfoltszám: a napfoltok számát, méretét, stb. összegző mérőszám. Napfolt minimum idején 0, maximumkor 200 feletti érték is lehet. Számítógépes programokkal a fenti mérőszámok alapján meghatározhatók adott frekvenciákon az összeköttetések lehetőségei. 3.15.2. Felületi és térhullámok, kritikus frekvencia, MUF, LUF A föld felszínén felállított adóantennától a vevőantennáig az elektromágneses hullámok három úton juthatnak el: az optikaihoz hasonló közvetlen terjedés, a troposzférán át a földfelszín mentén terjedő felületi hullámok, valamint az ionoszférán visszaverődő térhullámok útján. (1. ábra) 1 1. ábra Az ultrarövid hullámok általában közvetlen terjedéssel jutnak az adótól a vevőantennáig. Az áthidalható távolságot az antennák magassága, és a köztük lévő tereptárgyak csillapítása befolyásolja. A felületi hullámok a Föld görbületét követve, fokozatosan csillapodva terjednek. Az alacsonyabb frekvenciájú (közép és különösen a hosszú hullámú) adókkal nagy távolság hidalható át (az adó hatótávolsága főként teljesítményétől függ). A magasabb frekvenciájú hullámok azonban jobban csillapodnak, ezért csak kisebb távolságra terjednek (rövidhullámon, amatőr adóval a 80 m-es sávban kb. 100 km, a 10 m-es sávban már csak kb. 15 km. távolság hidalható át felületi hullámokkal). A térhullámok teszik lehetővé a rövidhullámok nagy távolságú terjedését. Az ionoszférába érkező elektromágneses hullámok terjedési iránya megtörik és - ha a feltételek ehhez megfelelőek – a hullámok a Föld felé visszaverődnek. A visszaverődéshez szükséges, hogy a visszaverő rétegnek elég nagy legyen az ionkoncentrációja. A tapasztalat szerint - minél nagyobb az üzemi frekvencia, annál nagyobb ionkoncentráció szükséges a visszaverődéshez, - minél „laposabban” lépnek be az elektromágneses hullámok az ionoszférába, annál könnyebben verődnek vissza (ezért alkalmasak a DX munkára a lapos kisugárzási szögű antennák). Az ionoszféra állapotától függő, ún. kritikus frekvencia (fkr) felett az ionoszférát merőlegesen elérő hullámok már nem verődnek vissza. Szokásos értéke nyáron 4…9 MHz, télen 3…14 MHz. Ha a hullámok nem merőlegesen érkeznek az ionoszférába, az a maximális frekvencia, amelynél a visszaverődés még létrejön (MUF = Maximal Usable Frequency) az ionoszféra állapotától és a kisugárzási szögtől függően változik. Kis kisugárzási szögnél a MUF nagyobb, akár a kritikus frekvencia ötszörösét is elérheti. (Kb. 5 m-nél rövidebb hullámokkal már a leglaposabb kilövési szögnél sem jön létre visszaverődés, az elektromágneses hullámok elhagyják a Föld légkörét. Ez teszi lehetővé, hogy ultrarövidhullámok útján pl. az űrhajókkal rádiókapcsolatot tartsanak fenn.) A legalacsonyabb használható frekvencia (LUF = Lowest Usable Frequency) az alacsony frekvenciás hullámokat elnyelő D réteg állapotától függ. A 2. ábra mutatja, hogy a kisugárzás helye és a visszaverődött hullámok vételi helye között holt zóna alakul ki, ahol az adóállomás jelei nem vehetőek. A reflexió többszörös is lehet: a földre visszaérkezett hullámok ismét reflektálódnak, majd az ionoszférán verődnek vissza, stb., így a jelek viszonylag kis adóteljesítmény mellett is megkerülhetik a Földet. Ez teszi lehetővé, hogy az amatőr állomások térhullámok segítségével a Földön minden távolságot áthidaljanak. 2. ábra 2 Az ionoszféra magasságának és ionizációs állapotának változása miatt a visszaverődés, és így a holt zóna helye is folyamatosan változik, emiatt a vett jel erőssége is ingadozik. Ezt a jelenséget nevezik fading-nak (elhalkulás). A vevőkészülék AGC áramkörének egyik feladata a fading ellensúlyozása. Az adóantennától a távoli vevőantennáig az elektromágneses hullámok két úton is eljuthatnak: a két állomás közötti rövidebb útvonalon (ezt nevezik SP = Short Path, rövid utas terjedésnek), vagy a Földet megkerülve (ez az LP = Long Path, hosszú utas terjedés). Utóbbi irányt akkor érdemes használni, amikor a kedvezőbb ionoszférikus viszonyok miatt a nagyobb távolság dacára is jobb átvitelt lehet megvalósítani. 3.15.3. Hullámterjedés a rövidhullámú amatőrsávokon 160 m-es amatőrsáv (1,81-2,0 MHz) A sávon főleg télen és éjszaka létesíthetők nagyobb távolságú összeköttetések. Nappal 80 km. körüli távolság hidalható át. Éjszaka a D réteg megszűtével nem nyeli el a hullámokat, ekkor több száz vagy ezer km-es (ritkán interkontinentális) összeköttetések is elképzelhetők. 80 m-es amatőrsáv (3,5-3,8 MHz) A D réteg elnyelő hatása miatt nappal az áthidalható távolság csekély, néhány száz km. (Télen nagyobb az áthidalható távolság, mint nyáron.) Napnyugta után a D réteg megszűnik, így nem csillapít, ezért éjszaka a hatótávolság nő, és az F rétegről reflektált térhullámok útján interkontinentális összeköttetések is létesíthetők. Ilyenkor a holt zóna kb. 1000 km. A napfoltok száma a 80 méteres terjedésre alig van hatással. A légköri zavarok e sávban- különösen éjjel - nagy intenzitással jelentkezhetnek. 40 m-es amatőrsáv (7,0-7,1 MHz) A D réteg a 7 MHz-es jeleket is csillapítja, ezért nappal az áthidalható távolság kb. 1000 km. A holt zóna 100 km körüli. Éjszaka (a D réteg megszűntével) az áthidalható távolság megnő, interkontinentális összeköttetések is létesíthetők. Ilyenkor a holt zóna kb. 1000 km. A sávzaj ebben az amatőrsávban is jelentős. 30 m-es amatőrsáv (10,1-10,15 MHz) A 30 m-es sáv tulajdonságai átmenetet képeznek a 40m-es és a 20 m-es sávok között. Kedvező terjedési körülmények között mind nappal, mind éjjel nagy távolságú összeköttetések létesíthetők. A sáv csak 50 kHz széles, ezért csak kis sávszélességű üzemmódokat (CW, RTTY, stb.) használhatunk. 20 m-es amatőrsáv (14,0-14,35 MHz) Ez a sáv általában éjjel-nappal alkalmas nagy távolságú összeköttetések létesítésére (az éjszakai terjedés csak napfoltminimumkor szűnik meg). A Föld napfényes részén a D réteg időnként erősen csillapítja a hullámokat, ekkor érdemes lehet a sötét oldalon „LP” (hosszú utas) összeköttetés létesítésével próbálkozni. (Természetesen ehhez megfelelő nyereségű, irányított antenna szükséges.) A holt zóna nappal 1000 km (napfoltmaximumkor 400 km) körül van, nyáron néha teljesen eltűnik. Éjszaka a holt zóna kiterjed, a 4000 km-et is elérheti. 17 m-es amatőrsáv (18,068-18,168 MHz) A sáv tulajdonságai középúton vannak a 20 és a 15 méteres sávokhoz viszonyítva. Kedvező hullámterjedés esetén éjjel-nappal lehetővé teszi a DX összeköttetések létesítését. Így (csupán 100 kHz-es szélessége ellenére) tehermentesítheti a 20m-es amatőrsávot. 15 m-es amatőrsáv (21,0-21,45 MHz) A terjedési viszonyokat a napfolttevékenység erősen befolyásolja. Napfoltmaximum idején egész nap, viszonylag kis teljesítménnyel is alkalmas nagy távolságú összeköttetések létesítésére. Napfoltminimumkor a sáv inkább a nyári hónapokban, és csak nappal használható; éjszaka a DX összeköttetések valószínűsége nagyon csekély. 3 Légköri zavarok e sávon alig jelentkeznek. 12m-es amatőrsáv (24,89-24,99 MHz) Tulajdonságai a 10m-es sávhoz hasonlóak, bár előfordul, hogy 12 m-en akkor is van terjedés, amikor a 10 m-es sáv már nem használható. A terjedési viszonyokra a napfolttevékenység nagy hatással van. 10 m-es amatőrsáv (28,0-29,7 MHz) Az ultrarövidhullámú tartomány határán elhelyezkedő amatőrsávon a terjedés a napfolttevékenység függvénye. A D réteg elnyelő hatása ezen a frekvencián gyakorlatilag elhanyagolható. Napfoltmaximum idején a nappali órákban kis teljesítménnyel is alkalmas nagy távolságú összeköttetések lebonyolítására, ha a hullámok a Föld napsütötte felén haladnak. A holt zóna kb. 4000 km. Napfoltminimum idején DX összeköttetésekre a sáv alkalmatlan, legfeljebb az E rétegről szórványosan fellépő visszaverődés tesz lehetővé közepes távolságú összeköttetést. 3.15.4. Hullámterjedés a klasszikus URH amatőrsávon 2 m-es amatőrsáv (144,0-146,0 MHz) Az ultrarövid hullámokon (kivételes esetektől eltekintve) az ionoszférán nem jön létre visszaverődés. Az összeköttetések elsősorban közvetlen terjedéssel, az optikai látóhatáron belül jöhetnek létre. Az ilyen összeköttetések igen kis teljesítménnyel, az ionoszféra állapotától és az időjárási viszonyoktól szinte függetlenül létrehozhatók. A 2 m-es sávban (a levegőnek a magassággal csökkenő törésmutatója következményeként) az áthidalható távolság az optikai látóhatárt kb. 15%-al meghaladja. E sávban (a fentiek alapján számítható) áthidalható távolság az adó- ás vevőantenna magasságától függ: ( ) d 13,4 +⋅= hh 21 ahol d az áthidalható távolság (km) h1 az adóantenna telepítési magassága (m) h2 a vevőantenna telepítési magassága (m) Nagytávolságú terjedés a) Troposzférikus terjedés A troposzféra hőmérséklete általában a magassággal csökken, de időnként hirtelen hőmérsékletugrások (inverziók) is előfordulnak, amelyek a légsűrűség változásával, az pedig a közeg törésmutatójának változásával járnak. Az ultrarövid hullámok a fényhez hasonlóan az inverziórétegbe érve megtörnek, és a Föld felé visszaverődnek (3. ábra). 3. ábra Előfordulhat, hogy különböző magasságokban több inverziós réteg képződik, és az ultrarövidhullámok e két réteg között addig verődnek oda-vissza, amíg az alsó réteg elvékonyodása helyén a Föld felé ki nem lépnek (troposzferikus hullámvezetéses átvitel, ducting, ld. 4.a ábra) Ilyen esetben az adás és a lehetséges vétel helye között nagy holt zóna alakul ki. 4 4. ábra A Föld felszíne és egy nagy kiterjedésű inverziós réteg között létrejöhet a 4. b. ábrán bemutatott reflexió is, amikor nincs holt zóna a lehetséges vételi helyek között. b) Meteor nyomvonalas összeköttetés Egyes meteor áramlatok periódikusan keresztezik a Föld pályáját, és a légkörbe érve elégnek, előtte azonban az atmoszférában ionizált csatornát hoznak létre. A kis nyomású légkörben ez a csatorna rövid idő alatt eloszlik, rövid ideig azonban az ultrarövid hullámok számára visszaverő felületként működhet. Az ilyen összeköttetés néhány másodpercig (sűrű meteorzápor esetén legfeljebb 1-2 percig) tartható fenn. c) Visszaverődés az északi fényről (Aurora-összeköttetés) A Nap időnként elektromos töltésű részecskefelhőt lövell ki magából, amely nagy sebességgel közeledik a Földhöz, és azt 24-36 óra alatt éri el. A Föld mágneses erőtere ezeket a részecskéket a sarkok felé irányítja, ahol a magasabb légkörbe érve ionizálják azt (és „sarki fény” megjelenését okozzák). Az északi fény megjelenésének körzetében létrejövő ionizációs gócok alkalmasak az ultrarövidhullámok visszaverésére. A diffúz reflexió következtében a jelek erősen torzulnak, ezért csak távíró összeköttetés hozható létre. d) Szórt (sporadikus) E-visszaverődés Az ionoszféra E rétegében időnként nagy ionizációjú inhomogenitások lépnek fel. E szórt gócokról a 30…100 MHz közötti frekvenciájú elektromágneses hullámok visszaverődhetnek. A hullámok 100-150 km. magasságban reflektálódnak, így az adótól 900…2000 km. távolságban érnek vissza a földfelszínre. 3.15.5. További, engedélyezett URH sávok 50,0-52,0 MHz 432,0-438,0 MHz 1240-1300 MHz 2300-2450 MHz 5650-5850 MHz 10,00-10,5 GHz 24,00-24,25 GHz 47,00-47,2 GHz 75,5-81,5 GHz 122,25-123 GHz 134-141 GHz 241-250 GHz






Russia MOD - T-14 Armata Main Battle Tank At Army 2016 [720p]


T-14 Armata Russian Main Battle Tank - Tank Overview


Az MBT Revolution - Jelenleg talán a világ legjobb tankj



Elképesztő, hogy mikre képes !
A Rheinmetall által gyártott MBT Revoulution valójában nem egy új típusú tank, hanem a Leopard 2A4 továbbfejlesztett változata, és mivel a cég még nem nyilatkozott a harckocsi pontos megnevezéséről, ezért nevét illetően is vannak még kérdések, mivel emlegetik úgy is, mint Leopard 2A8(tekinte, hogy a korábbi széria neve 2A7 volt), Leopard MBT, vagy Leopard 3. A megnevezések közül valószínüleg az MBT Revolution, vagy a Leopard 2A8 áll a legközelebb az igazsághoz, de az is lehet, hogy a későbbiekben egy teljesen új nevet kap.
A Rheinmetall tehát nem egy új harckocsit épített, csupán egy modernizációs csomagot kínál a már meglévő 2A4-es Leopardokhoz, de a cég kijelentette, hogy a későbbiekben minden Leopard 2-es típushoz elérhető lesz majd ez a felszerelés.
Rheinmetall Defence - Leopard 2 MBT Revolution [1080p]



A fejlesztések

Páncélzat

Talán az első és legfontosabb, és ezzel együtt legszembetűnőbb újítás a harckocsi majdnem minden részén megerősített reaktív páncélzat, ami az eredeti 2A4-es tömegét majd 10 tonnával megnövelte, és melynek pontos szerkezetét és összetételét a cég titokban tarja, de nagy valószínűséggel a már jól bevált Chobham kerámia ötvözetből álló rétegelt páncélzatnak a legújabb változatáról van szó.Sajnos a cég még arról sem nyilatkozott, hogy az új páncélzat mennyire ellenállóképes a lövedékekkel szemben, azaz hány milliméter rétegelt acélnak felel meg az új ötvözet, de tekinve, hogy a 2A4-es páncélzata 940 milliméternek felelt meg, az új páncélzat valószínűleg bőven egy méter feletti értékeket produkálhat. A páncélzathoz hozzátartozik még az is, hogy ez a harckocsi is megkapta azt a hőmérsékletszabályozó rendszert, amit az újgenerációs lengyel Pl-01-es harckocsin is használnak.Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy a tank teljes felületén megváltoztassa a hőmérsékletét és így elrejtőzzön a hőkövető rakéték és hőkamerák elől.

Védelmi rendszer

A páncélzat mellett nem elhanyagolható az a 12 kamerából álló rendszer sem, melyből a tornyon sarkonként 3-at helyeztek el, hogy teljes, 360 fokos védelmet biztosíthasson és mely az éjjellátó, hő, valamint infravörös érzékelése mellett képes felismerni és a tankon található reaktív páncélzattal ellencsapást mérni a közelgő lövedékre, még mielött az becsapódhatna.

(A reaktív páncél működéséről lentebb találhattok egy rövid videót. )

Ezek mellett a tank természetesen rendelkezik még nukleáris, biológiai, vegyi és EMP védelemmel, valamint füstgránátokat kilővő ROSY rendszerrel is.

Csapásmérő rendszer

A 12 kamerából álló rendszer nem csupán védelmi célokat szolgál, hanem képes intelligens célpontfelismerésre és azok egyidőben történő többszámú nyomonkövetésére, így ha a harckocsiban lévő parancsnok ellenségesnek vél nem csupán egy, hanem több célpontot, akkor az első likvidálása után a torony képes autómatikusan a következőre fordulni és pontosan bemérni, így értékes másodperceket spórolva.
A harckocsi célzó és a löveg stabilizáló rendszerét is megújították, hogy a tank nagy sebesség mellett és extrém terepen haladva is képes legyen a pontos célon tartásra, ezzel akár 70 kilométer/órás sebesség mellett is képes tökéletesen pontos lövést leadni.

Fegyverzet

-Fő fegyverzet
A löveget tekintve nem történt komolyabb változtatás, csupán az acél megmunkálását és összetételét illetően, így hosszabb élettartamra téve szert.
-Másodlagos fegyverzet
A harckocsi tetején helyet kapott egy 12,7 mm-es, a tank belsejéből távirányítható géppuska, melynek kamerája ugyanúgy képes a hő, infravörös és éjjellátó kép megjelenítésére, mint a fő kamerarendszer.
Beszereltek még egy 7,62 mm-es koaxiális géppuskát is.

Meghajtás

A motort tekintve sem történt változás, így megtartották az MTU MB-837 Ka501 típusjelzésű dízelmotort, bár a cég a későbbiekben ezt is tovább akarja fejleszteni, mert a plusz páncélzat által megnövekedett tömeg miatt a tank gyorsulása romlott.

Adatok

Személyzet: 4 fő
-Parancsnok
-Lövegkezelő
-Töltő
-Sofőr

Tömeg és méretadatok

Súlya: 65 t
A harckocsi hossza: 7,7 m
Hossza a löveggel együtt: 9,7 m
Szélessége: 3,7 m
Magassága: 2,5 m

Fegyverzet

Fő fegyverzet: 120 mm-es Rheinmetall L/44
Lövedék tárolókapacitása: 42 darab
Másodlagos fegyverzet: Egy 12,7 mm-es távirányítható és egy 7,62 mm-es koaxiális géppuska
Lövedék tárolókapacitása: ismeretlen

Meghajtás

Motor: MTU MB-837 Ka501
A motor specifikációi: 12 hengeres, 47,6 literes dízelmotor
A motor súlya: 2200 kg
Teljesítmény: 1500 Le és 4700 Nm
Végsebesség: több mint 70 km/h
Hatótávolság: 500 km






Putyin: Oroszország ma minden potenciális agresszornál erősebb

 by foszerkeszto - 2016.12.221
A brit Salisbury Plain lőtéren az ellenséget orosz gyártmányú páncélosok és orosz egyenruhák jelképezik. Ilyen típusú kiképzést a náci Németország alkalmazott a második világháború idején. 
Oroszország ma minden potenciális agresszornál erősebb, de hadereje nem lazíthat, készen kell állnia bármiféle fenyegetés elhárítására – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium kollégiumának csütörtöki moszkvai tanácskozásán.
Még sok mindent kell tennünk, ezzel együtt nagyon sok tényező, nemcsak a katonaiak, hanem a történelmünk, a földrajz és az orosz társadalom belső állapotának figyelembevételével magabiztosan lehet azt mondani, hogy ma erősebbek vagyunk bármelyik potenciális agresszornál – mondta.
“Bármelyiknél” – nyomatékosította Putyin, aki tisztségénél fogva az orosz fegyveres erők főparancsnoka.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy ez a helyzet nagyon gyorsan megváltozhat, ha Oroszország akárcsak egy pillanatra is ellazul és akár egyetlen kudarcot is elszenved a hadsereg és a haditengerészet modernizálása, a csapatok kiképzése terén. Szavai szerint Oroszországnak komoly figyelemmel kell kísérnie minden a határai közelében történő katonai mozgást, csakúgy, mint a globális katonai és politikai helyzetben végbemenő változásokat és gyorsan kell módosítania a potenciális fenyegetés elhárítására vonatkozó terveket.
Az elnök hangsúlyozta: szavatolni kell, hogy az orosz hadászati rakétafegyverek garantáltan áthatoljanak minden meglévő és leendő rakétavédelmi rendszeren. Feladatnak nevezte a nem nukleáris stratégiai erők, a nagypontosságú fegyverek, a korszerű kommunikációs eszközök és rádióelektronikai harci eszközök fejlesztését. Felhívta a figyelmet a fegyvernemek kiegyensúlyozott fejlesztésének fontosságára.
Kijelentette, hogy a hadászati egyensúly biztosításában kulcsszerepet játszó nukleáris triád (atommeghajtású tengeralattjárók, interkontinentális ballisztikus rakéták, hadászati bombázók) állapota megfelelő szintű.


A nukleáris erőknél a korszerű fegyverek aránya csaknem 60 százalék.
Később Szergej Sojgu védelmi miniszter elmondta, hogy Oroszország idén 41 ballisztikus rakétát állított hadrendbe, és a hadászati kilövőállások 99 százaléka harcra kész, több mint 96 százalékuk pedig azonnali bevetésre is kész. Jövőre újabb három egységet szerelnek fel modern fegyverekkel, a légierőnél pedig öt korszerűsített hadászati bombázót állítanak hadrendbe.
Vlagyimir Putyin szerint a 2016-ban megrendezett váratlan hadgyakorlatok azt bebizonyították, hogy a csapategységeket  rövid idő alatt nagy távolságokra lehet átdobni és azok stratégiai irányokban gyorsan képesek csoportosulásokat létrehozni.
Szergej Sojgu éves beszámolójában egyebek között rámutatott, hogy Oroszországnak történelme során először sikerült határainak teljes hosszában rakétavédelmi előrejelző rendszert kiépítenie. Elmondta, hogy az orosz fegyveres erők harcképessége 2016-ban 14 százalékkal erősödött. A haditechnikai és fegyverzeti közbeszerzés idén 5 százalékkal nőtt, az állandó készültségben lévő egységek korszerű eszközökkel való ellátottsága pedig elérte az 58,3 százalékos szintet.
A NATO megduplázta hadgyakorlatainak intenzitását, amelyek többségének jellege oroszellenes – mondta, hozzátéve, hogy Oroszország nyugati, délnyugati és sarkvidéki területein meg fogja erősíteni egységeit.
Kiemelte, hogy a brit Salisbury Plain lőtéren az ellenséget orosz gyártmányú páncélosok és orosz egyenruhák jelképezik. Mint mondta, ilyen típusú kiképzést a náci Németország alkalmazott a második világháború idején.
Sojgu kijelentette, hogy az orosz légierő Szíriában 18 ezer bevetésen 35 ezer fegyverest ölt meg és megakadályozták az ország széthullását. Felsorolása szerint a militánsok 775 kiképzőtábora és 405 fegyverkészítő műhelye is megsemmisült.
A Közel-Kelet és Afrikában terjedő +színes forradalmak+ láncolata megszakadt – mondta a miniszter.
Putyin elnök a tanácskozáson hangoztatta, hogy Oroszországnak maximálisan ki kell használnia a fegyverei iránt a szíriai fellépése nyomán megnövekedett külföldi érdeklődés adta lehetőségeket, írja a TASS.
Fotó: © Mikhail Metzel / TASS
magyartudat.com
Földosztás zsidóknak Magyarországon??? - kötelező!!!




Háború a nemzet ellen 1. TELJES DVD Film


Háború a nemzet ellen 2


Háború a nemzet ellen 3
Háború a nemzet ellen 4


Pap Gábor; ellopott Őstörténetünk - Magyartalanítás módszertana



Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)