Kik ejtették foglyul a magyar államot?
Kik ejtAA ették foglyul a magyar államot?
A
most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk:
egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői
mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és
érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében
most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak.
Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt
delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta.
A
Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes
szervezet 2012-ben közzétett országjelentése
szerint Magyarországon
a korrupció minőségileg új szintre lépett: megjelent egy, a
hazánk fejlettségi szintjén általában már nem jelentkező
probléma, az ún. state capture, a foglyul ejtett állam jelensége.
Az állam – vagy a kormány – foglyul ejtéséről akkor
beszélhetünk, ha egy adott terület működtetéséért felelős
szereplők, törvényhozók illetve állami tisztviselők nem a
közjó, hanem bizonyos magánérdekek logikája szerint alakítják
a kompetenciájukba tartozó terület szabályozását, így az
egyébként formálisan szabályos és legális döntések
egyértelműen bizonyos üzleti csoportok érdekeit szolgálják. Az
államot foglyul ejtő csoport lehet egy vagy több család, csoport,
üzleti vagy ágazati érdekkör. A csoport tagjai ebben az esetben a
közvetett befolyásolás, a legális vagy illegális lobbi
helyett akár ténylegesen is elfoglalhatják az államapparátus
tevékenységük szempontjából fontos pozícióit, illetve bizalmi
embereiket neveztethetik ki ezekre a posztokra.
A
TI megállapításaival összhangban, szélesebb körben is
általánosnak mondható meggyőződés, hogy a Simicska-Nyerges
érdekkör katonái mára vagy megszállták, vagy befolyásuk alá
vonták az államélet szinte összes, számukra fontos
posztját, így értelemszerűen jelentős befolyásra tettek szert
az uniós fejlesztési forrásokra és magyar közpénzekre
kiírt kisebb-nagyobb pályázatok sorsa fölött is. E vélekedéssel
szemben úgy tűnik, hogy – bár valóban számos fontos döntési,
illetve döntésközeli pozícióban találunk olyan állami
tisztségviselőket akik életútjuk alapján kötődnek a
Simicska-Nyerges pároshoz – a képlet ennél kicsit bonyolultabb:
a közpénzekért folyó versenyben sikeresen működnek más,
szintén a Fideszhez, illetve az első Orbán-kormányhoz köthető
csoportok is. A különböző konzorciumi együttműködések vagy az
egyes közhatalmi pozíciókba való kinevezésekkel járó formális
tulajdon-, illetve pozícióátruházások pedig azt mutatják, hogy
ezek a „körön belül” egymással rivalizáló csoportok
adott esetben képesek a hatékony kooperációra is.
A
jobboldali gazdasági holdudvarban meghatározó szerepet játszó
Töröcskei István nagyvállalkozó-bankár legutóbbi állami
kinevezését követően például egyes cégekben korábban meglévő
tulajdonrészeit Nyerges Zsolt vette át, vezérigazgatói pozícióját
a Töröcskei-birodalom zászlóshajójának számító Pro-Aurum
Zrt.-ben pedig Tóth Marianna, Simicska Lajos egyik legrégebbi
kádere örökölte. Tovább árnyalja a képet, hogy egyes, az új
érában kinevezett állami tisztviselők több érdekcsoporthoz is
kötődnek, illetve hogy egyes cégekben, illetve projektekben együtt
lépnek föl az egymással egyébként versengő csoportok; ráadásul
a végrehajtói szinten nem ritka az átjárás a különböző
csoportok között.
A
HVG összesítése szerint a száz milliárd forintot meghaladó
árbevétel után 14 milliárd forint osztalékot fizettek ki a
Simicska-Nyerges cégbirodalom vállalkozásai a tulajdonosoknak csak
2011-es üzleti év eredményeként (Céghajlatváltozás;
HVG 2012. 07.07.) A bevétel túlnyomó része a sajtó által elég
pontosan dokumentált
módon állami
és önkormányzati megrendelésekből adódott, vagyis a 14
milliárdos profitot termelő projektek zöme közpénzekből: uniós
fejlesztési, illetve magyar állami és önkormányzati
költségvetési forrásokból valósult meg. Bizonyos ágazatokban –
például az állami vállalatok és szervezetek közterületi
hirdetéseinek piacán – olyan mértékű volt e cégek
előretörése, hogy a versenytársak lényegében nem
is rúghattak labdába.
Hasonlóképp az építőiparban is egyedülálló a Közgép-csoport
által elnyert közbeszerzések aránya – akár a cég által
megpályázott összes projekthez, akár a többi magyar tulajdonú
építőipari cég közbeszerzésen elnyert megrendeléseihez
viszonyítva.
Bizonyos
esetekben jól látszik, hogy a Simicska-Nyerges cégbirodalom körüli
pártfogói ténykedés nem merül ki az egyes konkrét pályázatokat
támogatómanőverekben,
hanem azon túlmenően erősen emlékezetet azokra a mechanizmusokra,
amelyeket a közgazdasági szakirodalom járadékszerzésként
vagy járadékvadászatként ír
le.
Járadékvadászatról
(rent
seeking)
akkor beszélünk, ha egyes monopolhelyzetben lévő piaci szereplők
az árakat szabályozó-ellenőrző állami hatóságokat
befolyásolva extra jövedelemre tesznek szert. Jellemzően például
a villamosenergia-szolgáltatói
szektorban van
esélye a vállalatoknak a járadékszerzésre. A természetes
monopóliumok mellett az állami szabályozás befolyásolásával
mesterségesen is létrejöhet monopólium, ami a piaci viszonyok
közt elérhetőnél magasabb profitot eredményez az adott
vállalatnak. Ehhez persze szükség van a szabályozó-ellenőrző,
illetve az adott szolgáltatást vagy árut megvásárló állami
szervezet együttműködésének megnyerésére, tehát valamilyen
korrupciós mechanizmusra is.
Amikor
pedig már egyes piaci szereplők írják vagy íratják a saját
működésükre vonatkozó szabályokat, az állam foglyul ejtéséről
(state capture) van szó. A vállalat és az állam közti közvetítő
szerepét piacgazdaságokban általában lobbisták játsszák –
ezzel szemben a mostani magyar helyzet esetében úgy tűnik, hogy az
érintett cégekhez, illetve érdekcsoportokhoz kötődő személyek
kerülnek nagy számban a legfontosabb
szabályozó-döntéshozó-ellenőrző posztokra. Próbáljuk
elképzelni például, hogy a Fideszből érkező Domokos László
vezette Állami Számvevőszék elmarasztalja a Baji Csaba vezette
Magyar villamos Műveket, mert előnytelen szerződést kötött a
Simicska-Nyerges cégek valamelyikével.
A
Kreatív Online, illetve a Kantar Média összesítéséből az
derül ki, hogy az állami szervezetek és vállalatok a
kormányváltás óta feltűnő mértékben növelték köztéri
reklámköltéseiket, miközben erről a piacról – adott esetben a
versenyben való részvétel lehetőségétől is megfosztva –
lényegében kiszorultak a Mahír-Publimont komplexummal konkuráló
cégek. A kínálat ilyen jellegű mesterséges beszűkítése
lényegében monopolhelyzetet teremtett az adott piacon, így a
kormányzathoz közel álló vállalkozói csoportnak lehetősége
nyílt a járadékszerzésre – a Simicska-birodalom ékköve, a
Publimont Kft. 2011-ben kimagasló: 24 százalékot meghaladó
árbevételarányos eredményt produkált, azaz a 4,3 milliárd
forintos árbevétel 1 milliárd fölötti adózott eredményt
hozott.
Hasonlóképp
az „állam foglyul ejtésére” utaló jelenség volt
megfigyelhető például tavaly a közúti közlekedésről szóló
törvény módosításának elfogadásakor. A Nemzeti Fejlesztési
Minisztérium a Közgéptől érkezett helyettes államtitkára,
Schváb Zoltán a jogszabály előkészítésekor tevékenyen
közreműködött abban, hogy olyan szabályozás szülessen, ami
egyértelműen hátrányos
helyzetbe hozza a
közterületi reklámpiac szereplőinek egy részét –
értelemszerűen javítva ezzel a szabályozás által nem érintett
Simicska-cégek pozícióját.
Elképzelhető
persze, hogy pusztán a nyílt és egyértelmű politikai támogatás
is elegendő e cégek helyzetbe hozásához, de valószínűbb, hogy
fontos szerepet játszik a cégbirodalom közpénzekkel való
kistafírozásában az a kapcsolati háló, amelyik néhány
csomópontszerű szervezet és személy körül alakult ki –
jelentős részben még az első Orbán-kormány idején.
Ebben
az időben a Fidesz hátországát jelentő cégek jövedelemhez
juttatását első sorban a Magyar Fejlesztési Bankon (MFB)
keresztül történő autópályaépítés-finanszírozás
révén oldották
meg,
de kulcsszerep jutott az akkori MFB-nek a
privatizációs manőverekben is.
Nem alaptalan feltételezés, hogy az a tulajdonosi és végrehajtói
kör, amelyik fontos bizalmi pozíciókba jutva döntő szerepet
játszott az akkori „eredeti tőkefelhalmozásban” és ennek
részeként a Fidesz-közelinek tartott médiabirodalom felépítésében
is, ma hasonló funkciót tölt be az államigazgatás, illetve az
állami források és vagyon hasznosításának különböző
színterein. Sőt mi több, egyik-másik szereplő ugyanabban a
pozícióban teszi a dolgát ma is, mint három kormányzati
ciklussal ezelőtt.
Bankárok
és bizományosok: az MFB-BÁV-csoport
Részben
a funkció, részben az intézményt irányító személyek miatt az
egyik meghatározó érdekcsoportnak tehát az egykori MFB Zrt.-hez,
illetve az MFB közreműködésével a Töröcskei-Simicska
tulajdonosi körhöz került BÁV Zrt.-hez kötődő szereplők
csoportját tekintjük, ez az MFB-BÁV-csoport.
Az MFB akkori (1998-2002) vezetői közt ott találjuk az
intézmény mai elnök-vezérigazgatóját, Baranyay
Lászlót,
valamint az elmúlt egy évben több milliárdos nagyságrendű
állami megrendelést szerző I.M.G. Kft. vezetőjét, Patonai
Pétert.
Patonai
cégének egyik legnagyobb megrendelője az állami tulajdonú
Szerencsejáték Zrt. – ennek vezérigazgatója, Szentpétery
Kálmán 1999
óta vezette a BÁV-ot, amelynek igazgatóságába akkor került be
az MFB akkori és mostani igazgatósági tagja, Várady
György.
Az akkori MFB és a mostani MFB vezetői közt ott találjuk Orosz
Ferencet,
aki júniusig a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. első embere
volt, Vér
Ivánt,
aki szintén befolyásos „utas” vezető, Nánásy
Csabát,
a Vegyépszer
körüli cégek egyik
kulcsfiguráját, vagy a közismert és méltán népszerű
fejlesztési minisztert,Németh
Lászlónét –
igaz,
Baranyay László akkori elnöki főtanácsadója, a vele mindmáig
bizalmas viszonyban álló Simicska
Lajos azóta
nem vállalt állami pozíciót.
Baranyay
László 2010
júniusa óta újra az MFB Zrt. vezérigazgatója. Az MFB
igazgatóságának – akárcsak az első Orbán-kormány idején -
újra tagja Orosz Ferenc, Vér Iván vagy a Vegyépszer körüli
cégekben is gyakran felbukkanó Várady György. Az akkori
alkalmazottak közül Németh Lászlóné miniszterként formálisan
immár Baranyaynak is főnöke. Az akkori MFB-n keresztül több száz
milliárd forint közpénz jutott autópálya-építő cégekhez,
illetve bizonyos privatizációs manőverekben volt a szervezetnek
kiemelkedően fontos szerepe az állami tulajdonú banknak. Ma a
magyar állam nevében az MFB gyakorolja a tulajdonosi jogokat az
összes nagyobb infrastruktárális beruházással és
forráskihelyezéssel kapcsolatos tevékenységet végző állami
vállalatnál a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-től
Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-ig, de az MFB szervezetéhez tartozik a
Magyar Turizmus Zrt.-től a Diákhitel Központ Zrt.-ig több
tucatnyi különböző egyéb állami vállalat is.
Búza
Éva jelenleg
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. felügyelő bizottsági tagja, a
MAG Zrt. felügyelőbizottsági tagja és a Garantiqa Hitelgarancia
Zrt. vezérigazgató-helyettese. Volt Bibó-kollégista. Az első
Orbán-kormány idején a Magyar Fejlesztési Bank Rt. ügyvezető
igazgatója, vezető jogtanácsosa, később üzleti
vezérigazgató-helyettese, majd elnök-vezérigazgatója volt. Ez
utóbbi pozíciójában Baranyay László váltotta, ő pedig a
később csúfos véget ért Magyar Posta Tetra Rt. vezérigazgatója
lett. Később az MNB-nél, illetve a MÁV-nál dolgozott.
Ilenczfalvi-Szász
Gábor a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. felügyelő bizottságának
tagja és a sokmilliárdnyi fejlesztési forrás fölött
diszponáló Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgatója.
2002-től 2010 áprilisáig a BÁV Zrt. felügyelőbizottsági tagja
volt.
Nánásy
Csaba a
Szerencsejáték Zrt. igazgartóságának tagja, Baranyay Lászlóval,
Kollár K. Attilával és Szentpétery Kálmán
elnök-vezérigazgatóval ül ebben a testületben. Keveset szerepel,
mégis az egyik kulcsfigurája az első Orbán-kormány idején az
MFB-BÁV-Vegyépszer körül kialakult csoportnak – a neve szinte
minden fontosabb ügynél fölbukkan. Felügyelő bizottsági tag
volt 2001-től a Főtaxinál, valamint a 2001-től BÁV-tulajdonú,
majd Nagy Elek testvére, Sárkány Nagy Erzsébet érdekeltségébe
tartozó Metal-Art Zrt.-nél, valamint a Vegyépszer-csoporthoz
tartozó Virex Vagyonkezelő Kft.-nél. Vezérigazgató volt az
egykor az Inforg Rt. tulajdonában álló Pro-Cash Vagyonkezelő
Zrt.-nél, és közvetetten kapcsolódik a jobboldali
médiakonglomerátumhoz is.
Németh
Lászlóné a
Nemzeti fejlesztési Minisztérium minisztere. 1999- 2001 között a
Patonai Péter és Baranyay László vezette Magyar Fejlesztési
Bankban dolgozott, majd az Állami Autópálya-kezelő Rt.
igazgatósági tagja volt. 2001-2002-ben igazgatósági tagja volt a
botrányos véget ért Magyar Posta Tetra Rt.-nek, melynek Kalmár
István volt a vezérigazgatója. Ugyanebben az időszakban a Defend
Security Vagyonvédelmi Kft. felügyelőbizottságában is tag volt.
2000-2002-ben az ELMIB Rt. igazgatóságának is tagja – ugyanekkor
felügyelőbizottsági tag itt Böröcz István, az MTVA jelenlegi
elnöke. Miniszterré történt kinevezése előtt az ismét Baranyay
László által irányított MFB-ben dolgozott
vezérigazgató-helyettesként.
Orosz
Ferenc a
Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. 2012 júliusában lemondott
vezérigazgatója volt. 1998 októberétől igazgatósági tagja volt
az MFB-nek és a BÁV-nak is, 2003-tól a Vegyépszer-tulajdonos Nagy
Elek cégében, a ProCash Rt.-ben is hasonló tisztséget töltött
be.
Szentpétery
Kálmán a
Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója. Saját közlése szerint
mindig kívül állt a politikán, ehhez képest azonban 1999 óta
ott találjuk nem csak a botrányos körülmények között a
Simicska-Töröcskei érdekkörbe került BÁV Zrt. vezetésében, de
a Főtaxi Zrt., illetve a Metal-Art Zrt, vezetőségében is.
Kinevezése óta a Szerencsejáték Zrt. révén milliárdos
nagyságrendű megrendelésekhez jutott a Simicska Lajos érdekkörébe
tartozó HungIster Zrt. és Publimont Zrt., valamint a Patonai Péter
tulajdonolta I.M.G. Kft. egyaránt.
Töröcskei
István az
Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatója, a Fideszhez
köthető cégügyletek és hálózatok egyik csomóponti figurája a
különböző cégekben meglévő vagy volt tulajdonrészei és
vezető tisztségei révén. A Nyergesék révén elhíresült Budai
Malomipari Kft.-től a
Vegyépszer-cégeken és a HírTv Zrt.-n át a CIG Pannónia Zrt.-ig
és a Simicska házaspár tulajdonában lévő, idén 1,7 milliárd
osztalékot fizető Neo-Met Kft.-ig tart a sor.Rendkívül
kiterjedt kapcsolatrendszerrel bír,
a Simicska-féle ProAurum Zrt.-ben állami kinevezéséig
vezérigazgató is volt, tulajdonrészét Nyerges Zsolt, ottani
pozícióját a több Simicska-céget is vezető Tóth Mariann
örökölte. A ProAurum számos, ebbe az érdekkörbe tartozó cégben
tulajdonos, így a Közgépben is. Töröcskei jelenleg az
MVM-tagvállalat MAVIR igazgatótanácsi tagsága mellett a szintén
energetikai profilú PannErgy Nyrt.-ben is igazgatósági tag.
Várady
György az
MFB igazgatóságának tagja, Baranyay szűkebb köréhez tartozik.
1998-tól is hasonló tisztséget töltött be, egyébként igazi
jolly joker, hiszen nevét éppúgy megtalálhatjuk a BÁV Zrt., a
Töröcskei-féle ProAurum Zrt., vagy a Simicska-féle ProA és ProB
Kft.-ben, mint a céghálózatban vagyonkezelői szerepet betöltő
Neo-Met Kft.-ben, de vezető tisztviselő az állami
hitelgarancia-vállalatban, a Garantiqa Zrt.-ben is.
Vér
Iván a
KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt. vezetője, az MFB igazgatóságának
tagja. A KIKSZ az uniós finaszírozású közúti közlekedési
fejlesztési projektek tervezésében és ellenőrzésében
kulcsszerepet játszó szervezet. Vér a Nemzeti Autópálya (NA) Rt.
első vezérigazgatója volt – abban az időszakban, amikor
autópálya-építésben egyeduralkodó volt a Magyar Autópályaépítő
Konzorcium. 1998-2002 között az MFB igazgatóságának is tagja
volt.
Vouszka
Péter az
Állami Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottságának elnöke, a
Magyar Közút Zrt. felügyelőbizottságának tagja. 2004-től
2009-ig, a Vegyépszer Zrt. ”másodvirágzása” idején a
társaság felügyelőbizottságának tagja volt.
Útépítők
és követeléskezelők: a Betonút-csoport
Az
új rend szerinti pénzosztási mechanizmusnak vannak más, kevésbé
látható nyertesei is: így például a Közgép Zrt. által két év
alatt elnyert 200 milliárd forintnyi közbeszerzés mellett
elkerülte a sajtó figyelmét, hogy tavaly azok a konzorciumok,
melyeknek tagja volt az EuroAszfalt Kft. is, csak a
burkolatfelújítási tendereken 75 milliárd forintnyi állami
megrendeléshez jutottak. Az EuroAszfalt Kft. tulajdonosa a
Dunaholding Rt. botrányai óta közismert Dunai
György,
ő a tulajdonosa a PannonAszfalt Kft.-nek és a Betonút
Zrt.-nek is. Az Állami Autópályakezelő Zrt. (ÁAK) jelenlegi
irányítói közül hárman is nemrég még Dunai különböző
útépítő cégeinek vezető beosztású tisztségviselői voltak:
az ÁAK jelenlegi vezérigazgatója, Bakó
Attila egészen
2010 tavaszáig, Horváth
Gergely Domonkos,
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) vezérigazgatója pedig négy
éve még a Betonút Zrt. vezérigazgatójaként tevékenykedett.
Ezen tisztségviselőket a Betonút-csoportként azonosítottuk.
Különös módon szintén az EuroAszfalttól érkezettSuhaji
Tamás,
aki 2010 júliusa óta a Magyar Követeléskezelő Zrt. ügyvezető
igazgatója. A Betonút a Vegyépszerrel párban alkotta azt a Magyar
Autópályaépítő Konzorciumot, amelyik a Hídépítő Zrt.-vel
kiegészülve 1998 és 2002 között 300 milliárd forintot meghaladó
értékű közbeszerzéses munkákhoz jutott.
Bakó
Attila az
Állami Autópálya Kezelő Zrt. vezérigazgatója; 2010. március
31-ig a Betonút Zrt. aláírásra jogosult vezető tisztségviselője,
egy időben vezérigazgatója volt.
Horváth
Gergely Domonkos:
a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója. Korábban több
vezető beosztást is betöltött, 2007-2008-ban a Dunai György
érdekeltségébe tartozó Betonút Zrt. vezérigazgatója volt,
ebben a tisztségében Sári Attila váltotta.
>>>
K-Monitor: Horváth
Gergely (Betonút)
Mihályi
Máté az
Állami Autópálya Kezelő Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese.
2010. március végéig a Betonút Zrt. aláírásra jogosult
munkavállalója volt.
Sári
Attila az
Állami Autópályakezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja, a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. felügyelő bizottságának elnöke.
2004-től 2009 szeptemberéig a Betonút Zrt. alkalmazottja, az
utolsó évben vezérigazgatója, 2010. áprilisáig a Közgép
többségi tulajdonába került, a csongrádi Tisza-gát
felújításának botrányos
közbeszerzésén most
konzorciumban nyertes Kötiviép’B Kft. felügyelő bizottsági
tagja volt.
Suhaji
Tamás: A
Magyar Követeléskezelő Zrt. ügyvezető igazgatója. Kinevezését
megelőzően, 2009-2010-ben az Euroaszfalt Kft. aláírásra jogosult
munkavállalója. Az EuroAszfaltnak most fizetési nehézségei
vanak,felszámolási
eljárást is kezdeményeztek ellene.
Az MKK Zrt. egyebek mellett követelésfelvásárlással, illetve
faktorálással foglalkozik.
Médiavásárlók
és szerencsejátékosok: a Simicska-csoport
Simicska
Lajos egykori APEH-elnök reklám- és médiacégeinek valószínűtlen
mértékű térhódítása közismert, ezért külön csoportként
kezeljük azokat, akik Simicska valamelyik cégénél dolgoztak, és
most az államszervezet valamelyik területén tevékenykednek, ez a
Simicska-csoport. Vida
Ildikó jelenlegi
NAV-elnök Simicska cégbirodalmából érkezett Simicska
helyettesének az adóhatósághoz az első Orbán-kormány idején,
majd a 2002-2010 közötti szocialista kormányzatokat szintén
Mahír-alkalmazottként vészelte át.Szentpétery
Kálmán egyenest
a BÁV Zrt. vezérigazgatói székéből ült át a Szerencsejáték
Zrt. vezérigazgatói székébe – 2011 óta az állami
szerencsejáték-monopólium szinte összes közterületi hirdetése
a Publimont felületein jelenik meg. De szintén Simicska-cégtől
került a közmédia éléreFazekas
Csaba,
majd fél után oda is tért vissza.
Fazekas
Csaba a
kormányváltás után Simicska Lajos műsorgyártó cége,
aSzerencsejáték
Zrt.-vel összefonódott HungIster Zrt. vezérigazgatói
székéből ült át fél évre a közmédiarendszert finanszírozó
MTVA vezérigazgatói székébe; e pozíciójában 2011 márciusában
a Kalmár István helyetteseként a Magyar Posta zavaros ügyeiben
annak idején kétes hírnevet szerzett Böröcz István váltotta. A
HungIster Zrt. azóta is házi beszállítója az MTVA-nak.
Győri
Tibor „Orbán
Viktor személye körüli államtitkár” – 2010 óta tanácsadó,
2012 júniusa óta államtitkári
rangban ad tanácsot,
a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is az irányítása alá
tartozik. Az ELTE jogi karán tanult, Bibó-kollégista, Vida Ildikó
évfolyamtársa. 1995-1998 között a B-Reklám Kft. ügyvezetője,
ekkor lett a cégben tulajdonos Simicska Lajos. Győri 1995-2003
között a Mahír Zrt. vezérigazgatója; 2006-2010 között a
Nézőpont Intézet vezérigazgatója. Felesége, dr. Győriné dr.
Maurer Amália polgári szakos bíró a Fővárosi Ítélőtáblán,
és tagja volt annak a tanácsnak, amelyik jogerős ítéletet hozott
a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. által az Élet
és Irodalom hetilap szerkesztősége ellen
indított sajtó-helyreigazítási
perben.
Sajtóhírek szerint Győri feladata volt 2006-tól az
önkormányzatok gazdálkodásának felügyelete,
illetve olyan elszámoltatási ügyek figyelemmel követése, amelyek
vizsgálata fideszes
érintettséget tárt volna fel.
Horváth
Lajos a
Magyar Követeléskezelő Zrt. és a Magyar Turizmus Zrt. felügyelő
bizottságának elnöke, ez utóbbi állami cég is százmilliós
nagyságrendben hirdet Simicska
közterületi reklámfelületein. 2001-2002-ben az egyik
legértékesebb Simicska-Töröcskei szerzemény, az ekkortájt
privatizált Metal-Art Zrt. igazgatósági tagja volt.
Kollár
K. Attila a
Szerencsejáték Zrt. igazgatósági tagja; Simicska Lajossal való
üzleti kapcsolata a
Fidesz-MDF székházügyig visszavezethető.
Az MDF gazdasági igazgatója már 1992 áprilisától helyet kapott
a Simicska, illetve Varga Tamás és Kövér Szilárd (Kövér László
mai házelnök testvére) által alapított Quality Invest Rt.
felügyelőbizottságában. Simicskával együtt igazgatósági tag
volt a MAHIR Magyar Hirdető Rt.-ben, illetve 1995-ben rövid ideig
tagja volt a Simicska résztulajdonában álló B-Reklám Kft.-nek
is. 2002 elején állami vállalatok, a Hungexpo mellett a Magyar
Fejlesztési Bank és a Szerencsejáték Rt. egyik leányvállalata
által létrehozott Hungexpo Reklám Marketingkommunikációs Rt.
igazgatóságában is helyet kapott.
Kalmár
István:
a NAV informatikáért felelős elnökhelyettese, a Nemzeti
Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke. 1998 és 2000 között
Simicska Lajos jobbkezeként már betöltötte ezt a pozíciót,
később a Magyar Posta elnök-vezérigazgatója volt. Vezetői
tevékenysége nyomán elsősorban a Defend Kft.-vel kötött
szerződéseket, illetve a Tetra-rendszer sokmilliárdos kudarcát
hányták a szemére. A Defend Kft.-ben épp a Magyar Posta révén
lett anno felügyelőbizottsági tag Németh Lászlóné jelenlegi
fejlesztési miniszter.
Vida
Ildikó a
NAV elnöke. Az első Orbán-kormány idején APEH-elnöknek
kinevezett Simicska Lajos vette maga mellé helyettesnek az egykori
Bibó-kollégista Vida Ildikót, több Mahir-leányvállalat volt
vezetőjét. A kormányváltás után visszatért a Mahír
cégcsoporthoz, onnan került 2010-ben az adóhatóság élére.
Mezőgazdászok
és energetikusok: a szolnoki Nyerges-csoport
Közismert,
hogy erős az összefonódás Simicska Lajos és Nyerges Zsolt cégei
között, és az állami szervezetek élén amúgy is találunk jó
néhány kettős kötődésű vezetőt: Baji
Csaba,
az MVM vezérigazgatója vagy Szentpétery
Kálmán,
a Szerencsejáték Zrt vezérigazgatója, illetve maga Németh
Lászlóné nemzeti
fejlesztési miniszter is ilyen többes kötődésű szereplő.
Ugyanakkor van egy olyan kör is, amelyik egyértelműen Nyerges
Zsolthoz és Szolnokhoz kötődik. Többek között Fazekas
Sándor vidékfejlesztési
miniszter és államtitkára, Búsi
Lajos, Hegmanné
Nemes Sára,
az NFM államtitkára és Petykó
Zoltán,
az NFÜ elnöke alkotják a szolnoki csoportot. Az egyszerűség
kedvéért mi most egyetlen halmaznak tekintettük a Nyerges Zsolt
cégeihez köthető tisztviselőket és a Nyergeshez Szolnokon
keresztül kötődők csoportját.
Baji
Csaba a
Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója. A Közgép
energiaipari cégének vezetői székéből ült
át az
MVM vezérigazgatói székébe. Pályafutását az adóhatóság
revizoraként kezdte Szolnokon. A szolnoki csoport egyik meghatározó
cégének, az Axon Vagyonkezelő Rt.-nek volt később
felügyelőbizottsági elnöke. E társaság igazgatóságának a mai
napig tagja a Hídépítő-cégek tulajdonosa, Apáthy Endre: a
Betonút és a Vegyépszer mellett a 2000-ben meglóduló
autópálya-építés nagy nyertese a Hídépítő volt. Az első
Orbán-kormány idején Baji a Paksi Atomerőmű vezérigazgatója
volt. Nyerges Zsolt (és 2005-ig Petykó Zoltán) a tulajdonosa annak
az Arno’99 Zrt.-nek, amelyik korábban az E-OS
Energiakereskedő Zrt-t tulajdonosa volt; a mostani tulajdonos a
Közgép Zrt. 2008 és 2010 között Baji az E-OS Energiakereskedő
igazgatósági tagja volt. Az E-OS cégekkel a Közgép tulajdonosai
bevallottan is az energiakereskedelem és a megújuló energia
piacára próbálnak betörni. Talán ez a magyarázata annak a
különös ténynek, hogy a magyar villamosenergia-ipari
szabályozásban kulcsszerepet játszó MVM-tagvállalat, a MAVIR
Zrt. igazgatóságában ott találjuk Töröcskei Istvánt és az
első fideszes cégvásárlásokban elhíresült idősebb Stumpf
testvért, Jánost. A MAVIR felügyelőbizottságát pedig Nyerges
régi megbízható üzlettársa, Petykó Zoltán vezeti.
Bártfai
Márton a
Concordia Zrt. vezérigazgatója. A Concordia fontos termeltetői,
raktározói és finanszírozói szerepet tölt be az agráriumban.
Kinevezése előtt Bártfai Márton egyebek mellett a Közgép által
tulajdonoltBudai
Malomipari Kft. ügyvezetője,
illetve 2008-2009-ben a Mezort Zrt. által birtokolt Sárvári
Mezőgazdasági Zrt. vezérigazgatója volt.
Búsi
Lajos a
Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára. 1992 óta
hivatásos politikusként a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Fideszben
politizál. Kinevezése előtt éppen a megyei közgyűlés alelnöke
volt, Nyerges Zsolt személyes ismerőse.
Fazekas
Sándor a
Vidékfejlesztési Minisztérium minisztere. A karcagi kötődésű
miniszter 1987-ben végzett Szegeden a jogi karon, 1990 óta
politikusként dolgozik. 2010-ig a Fidesz Jász-Nagykun-Szolnok
megyei alelnöke, a megyei közgyűlés tagja, Nyerges Zsolt
személyes ismerőse. Kisebb botrányt kavart, hogy az általa
vezetett minisztérium költségvetési gazdálkodási főosztályának
élére Nyerges régi üzlettársa, Petykó Zoltán lányát, a
szinte pályakezdő Petykó Adriennt nevezte ki.
Gajdos
Róbert a
Közbeszerzési Hatóság (korábban Tanács) elnöke. Szegeden
egyetemi évfolyamtársa volt a szintén jogász Nyerges Zsoltnak;
egyes nem cáfolt sajtóhírek szerint mind a mai napig jó
viszonyban vannak.
Gopcsa
Péter az
Országos Villamostávvezeték Zrt. vezérigazgatója. Korábban
évtizedekig a Közgép műszaki igazgatójaként dolgozott, majd a
Transelektro Ganz
Röck Zrt. vezérigazgatója
volt. A Ganz Röck csődje óta az OVIT bérli annak eszközeit, és
lényegében folytatja a cég eredeti tevékenységét.
Hegmanné
Nemes Sára a
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelős
államtitkára. 1988-tól 1993-ig a HECO Ipari és Kereskedelmi
Kft.-nél főkönyvelő, 1993 és 1998 között a SÁBA Kereskedelmi
Adótanácsadó és Számviteli Betéti Társaságnál cégvezetőként,
adószakértőként, majd könyvvizsgálóként dolgozott. 2006-tól
Szolnok Megyei Jogú Város alpolgármestere. Hírek szerint fontos
szerepe volt az
új közbeszerzési törvény kidolgozásában.
Horváth
Péter a
Magyar Energia Hivatal elnöke. Kinevezése előtt a MOL-nál
dolgozott különböző tisztségekben. Nyerges Zsolthoz hasonlóan
szolnoki illetőségű, a szolnoki Fidesz elnöke.
Kovács
Ákos a
Magyar Közút Nonprofit Zrt. vezérigazgatója, a Nemzeti
Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházási
vezérigazgató-helyettese. Az első Orbán-kormány idején a
Vegyépszer tulajdonában levő Mahíd 2000 Rt.-t vezette, 2006-ig
ennek vezető tisztviselője volt. Kinevezése előtt a győri
Jedlik-hidat építő KSM-2008 konzorciumot vezette. A konzorcium
tagjai a Közgép, a Strabag és a Mahíd 2000 Zrt. voltak.
Kovács
Pál az
NFM klíma- és energiaügyekért felelős államtitkára; 1988-2004
között a Paksi Atomerőműnél volt osztályvezető, a műszaki
vezérigazgató-helyettes műszaki titkára, a kapacitásfejlesztési
pályázat atomerőművi projektjének vezetője, majd Baji Csaba
akkori vezérigazgató műszaki titkára.
Kövesdi
Zoltán a
Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) elnöke – 2011. szeptember
30-ig a Közgép Zrt. felügyelő bizottsági tagja volt; 1998-2002
között a szombathelyi városi Fidesz-frakcióban politizált, ezt
követően ennek külsős szakértőjeként működött. A Szegedi
Egyetem 880 millió forintos napenergia-hasznosítási pályázatán
a Közgép által tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt. ötödikként
végzett, de a KDB megváltoztatta az eredményt, és a négy másik
indulót kizárta. Ugyancsak a KDB döntésével nyerte el az E-OS
Innovatív Zrt. a 600 milliós költségű újszilvási
naperőműves projektet.
A KDB elutasította a Porr jogorvoslati kérelmét a NIF által kiírt
15 milliárd forintos, a váci vasútállomáshoz kapcsolódó
felújítási munkák ügyében; így az
újabb eljárásban újra indulhat az
a konzorcium, amelynek a Közgép is tagja. A 68-as út Marcalit
elkerülő szakasz ügyében megintcsak
a Közgépnek adott igazat.
A KDB döntése nyomán nyerte el a 13 milliárdos záhonyi
vasúti projektet az
Eurokapu-2011 konzorcium, melynek a Közgép is tagja.
Nyerges
Attila végzettségét
tekintve állatorvos, egyébként Nyerges Zsolt testvére. Németh
Lászlóné kinevezése után került politikai főtanácsadóként a
miniszter asszony mellé a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba.
Petykó
Zoltán a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) elnöke; 2011 áprilisáig a
Közgép felügyelő bizottságának tagja volt. Nyerges Zsolttal
együtt vezette a Nyerges tulajdonában álló, sárvári központú
Mezort Zrt.-t, amelynek négy éven át vezérigazgató-helyettese
volt. 2002-től 2004-ig Nyerges Zsolttal közösen birtokolták az
Anro’99 Zrt-t is. Lánya, Petykó Adrienn a Vidékfejlesztési
Minisztérium főosztályvezetője.
Schváb
Zoltán a
Nemzeti fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős
helyettes államtitkára; 2005-2006 között a Közgép Gép és
Fémszerkezetgyártó Zrt. főépítésvezetője, 2006-tól
főmérnöke. 2006-ban a MÁV-Hajdú Vasútépítő Kft. műszaki
igazgatója, majd 2007-2010 között a Közgép Építő- és
Fémszerkezetgyártó Zrt. építési és tervezési igazgatója,
2008-tól építési, tervezési és vasúti igazgatója.
Tiborcz
Péter 2006
és 2010 között a Fidesz Fejér megyei elnöke, jelenleg a Nemzeti
Fejlesztési Minisztérium energetikai tanácsadója. Testvére,
Tiborcz István a Közgép által tulajdonolt E-OS Innovatív Zrt.
egyik alapítója és jelenleg is igazgatója. A család a Fejér
megyei állami földbérlet-pályázatok egyik nagy
nyertese.
A
helyzet persze – épp a döntéshozatali mechanizmusok
átláthatatlansága, illetve a politikai és gazdasági hatalom
összefonódása miatt – bonyolultabb annál, mintsemhogy leírható
lenne néhány erős, az államszervezet egyes részeit foglyul ejtő
csoport uralmaként. Néhány forrásunk szerint a Közgép
menetelését lassan két éve kísérő botránysorozat egyébként
is arra késztette e furcsa politikai-gazdasági konglomerátum
irányítóit, hogy „kicsit vegyenek vissza”: általános
meglepetésre az utolsó nagy útépítési projekt, az M43-as
autópálya befejező szakaszára kiírt pályázatot nem a Közgépes
konzorcium, hanem a Duna Aszfalt Kft. nyerte. Igaz, a győztes
vállalkozás is inkább barát, mint ellenég: Esztergomban Meggyes
Tamás idején félmilliárdos munkát végeztek épp a Közgéppel
konzorciumban, sőt, Szolnokon is dolgozhattak. Tavasszal az
atlatszo.hu közreadta azon cégek listáját, amelyeknekhitelkeretet
nyitott az MFB:
a magántulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek közül a Közgép
után a második legnagyobb hitelkeretet éppen a Duna Aszfalt kapta.
A
most közreadott névsorral tehát mindössze annyit szerettünk
volna bemutatni, hogy egyes állami vezetők illetve állami
vállalatok vezetői kinevezésük előtt mikor és milyen
kapcsolatban álltak azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek
ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási,
döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Ez a lista nyilván
bővíthető, és bővíteni is fogjuk. Egyrészt fokozott
figyelemmel fogjuk kísérni azt, hogy a listán szereplő állami
tisztviselők döntései milyen projekteket és mekkora összegeket
érintenek. Másrészt nyilván bővíthető maga a névsor is, ezért
arra kérjük olvasóinkat, hogy jelezzék és indokolják
azinfo@atlatszo.hu címen,
ha úgy érzik, kihagytunk valakit.
Becker
András – Bodoky TamásEzt nagy érdeklődéssel olvastam! Ugyanilyen nagy érdeklődéssel olvasnám az antalli érában, és a Horn- Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai időszakok alatt kialakult kapcsolati rendszereket is !!!! Remélem ezek sem váratnak sokat magukra!!!
így van. előrebocsátom: tisztában vagyok vele hogy ami fent olvasható az lehetséges vagy valószínű hogy igaz, és a fent elmített nevek biztos vagyok benne, hogy primitív és korrupt posztkommunista embereket takarnak, de miért érzem úgy hogy sem Bodoky úr, sem Becker nem kapna olyan támogatást, ha az MSZP-s érdekkörökről írna ilyen részletesen? a transparency international és a többi szerverezet függetlenségből nálam már rég elégtelenre vizsgázott, nem kellenek ilyen nevetséges mondtatok már hozzá: "A Transparency International (TI) nemzetközi korrupcióellenes szervezet 2012-ben közzétett országjelentése szerint Magyarországon a korrupció minőségileg új szintre lépett" új szintre lépett a kormányváltással, nevetséges, szánalmas, eddig minden rendben volt? eddig nem volt olyan korrupt az ország, csak most fokozódott ez. eddig is ugyanez volt, lehet hogy pont ugyenezekkel a nevekkel csak ott volt még puch meg leisztinger. a komcsi csányi, meg a komcsi demján, meg a komcsi széles gábor ugyannak a vörös szegfűnek a szirmai, ezek itt eljátsszák a pártharcokat a kis csicskásaikkal, mint orbán és gyurcsány, kapnak hozzá médiasegítséget, színfalak mögött külföldi segítséget, különböző rejtett platformokon, de a lényeg ugyanaz marad. nem változik semmi, nem veszük észre? folyamatosan vitáznaka tévében, gumicsontokat dobnak de semmi se változik hiába változnak a kormányok, folyamatos a megszorítás. eljátsszák a pártharcokat a kis csicskásaikkal, mint orbán és gyurcsány, kapnak hozzá médiasegítséget, színfalak mögött külföldi segítséget, különböző rejtett platformokon, de a lényeg ugyanaz marad. nem változik semmi, nem veszük észre? folyamatosan vitáznaka tévében, gumicsontokat dobnak de semmi se változik hiába változnak a kormányok, folyamatos a megszorítás.
A
zsidó maffia, mindegy , hogy ki van hatalmon, a beépülés erről
is arról is a maffiának a vakoló maffiának kedvez és ez nem
magyar érdek , csak ezt a cionista csőcselék tudja, meg a
talpnyaló kiszolgáló had. Veszed a lapot kamatrabszolga, még
tudsz lélegezni, jó de már nem sokáig, büdös paraszt már teher
vagy az országodban , mit országodban , már rég a cionista
birodalomé ez a fökd csak ti még nem tudjátok.
Maffiacsaládok, oligarchák, zöldbárók
mezőgazdasági kutató-szakmérnök, egyetemi
tanár,
intézetigazgató, az MTA doktora, országgyűlési
képviselő, 2010–2012 között a második Orbán-
kormányban a
Vidékfejlesztési Minisztérium
parlamenti ügyekért felelős
államtitkára.
Mondhatjuk,
hogy Ángyán József szakember
.
államtitkári tisztségéről.
Ángyán József ma a mellette kiálló zöld szervezeteknek írt levelébenindokolta meg a lemondását:
"Ami a lemondásom felajánlását és annak elfogadását illeti, azt kell mondanom, hogy jó lelkiismerettel nem tehettem mást, Miniszterelnök Úr pedig sajnos nem adott lehetőséget a számomra egyre növekvő lelki válságot okozó problémák és a hónapok óta érlelődő végső döntésem okainak személyes megbeszélésére. Ez utóbbit - nem kis szomorúsággal bár, de természetesen - tudomásul vettem, ám ettől világlátásom, a magyarság és a magyar vidék, a helyi gazdaság, a helyi közösségek és családok iránti elkötelezettségem mit sem változott.
Anélkül, hogy lemondásom felajánlását itt részletesen indokolnám, kérem engedjétek meg, hogy az alapvető okokról és körülményekről az alábbiakban tájékoztassalak Benneteket.
Azzal a programmal szemben, amelyet a Nemzeti Vidékstratégiában megfogalmaztunk, amelyet a társadalom túlnyomó többsége - a fórumainkon, az elmúlt nyolc hónap széleskörű társadalmi vitái során megtapasztaltak szerint - teljes mértékben támogat, és amelynek végrehajtására szegődtem, nos ezzel a programmal szemben mohó, zsákmányszerző gazdasági érdekcsoportok, hogy ne mondjam "maffiacsaládok", spekuláns nagytőkés "oligarchák" és a volt TSz-eket, állami gazdaságokat a többiek elől elprivatizáló nagybirtokos "zöldbárók" koalíciója jött létre.
Ez az évtizedek alatt kialakult, ellenérdekelt "maffiahálózat" mindent vinni akar a földtől, az erőforrásoktól a támogatásokon át a piacokig. Mindent vinni akar a vidéki, helyi közösségek, családok elől, és magam, munkatársaim valamint az emberekkel közösen kidolgozott Nemzeti Vidékstratégiánk e zsákmányszerzés útjában álltunk.
Elérte hát ezen érdekcsoport, hogy - amint mondani szokták - elfogyott körülöttem a levegő, ellehetetlenült a közös vidékstratégiánk megvalósítása, elkezdődött annak gyökeres átalakítása, adott gazdasági érdekcsoportok üzleti tervévé züllesztése, és megindult az állami földterületeknek a meghirdetett birtokpolitikai irányelvekkel gyakorta össze nem egyeztethető bérbe adása .
Ezzel a körrel és az általa kikényszerített irányváltással - amely meggyőződésem szerint Dél-Amerikába vezet - jó lelkiismerettel közösséget vállalni nem tudok és nem is akarok! Maradásommal a bennem bízó emberekben nem tarthattam fenn tovább azt a tévképzetet, hogy a közösen meghatározott irányba rendben mennek a vidékfejlesztés ügyei. Én nem csaphatom be az embereket! Soha sem tettem, és ezután sem fogom senki kedvéért sem megtenni! Jeleznem kellett hát a fenti helyzetet és irányváltást, és erre nem maradt más eszközöm, mint lemondásom felajánlása.
A fent leírtak után úgy gondolom, nem kell külön indokolnom, hogy mélységesen egyetértek Miniszterelnök Úrnak az utóbbi hetekben több fórumon elmondott azon tételmondatával, hogy "a gazdasági elitet távol kell tartani a politikai döntéshozataltól!" Örömmel és bizakodással ám egyúttal türelmetlen várakozással is tölt el, hogy e mondat tanusága szerint Miniszterelnök Úr is látja a problémát. Éppen ezért ehhez a megítélésem szerint igen fontos tételmondathoz magam csupán két kisebb, szerény megjegyzést tennék.
Egyrészt a nevezett kör egy részét én nem számítom a szó igazi értelmében vett "elithez" tartozók közé, sokkal inkább az elmúlt zavaros évtizedeink gátlástalan, mohó, másokon átgázoló, zsákmányszerző haszonélvezőinek tartom őket.
Másrészt ahhoz, hogy távol tudjuk e kört tartani a döntéshozataltól, ahhoz előbb el kell őket onnan távolítani, hogy a közpénzek és a nemzet közös vagyona valóban a közjót szolgálhassa. Arról nekem sajnos nincsenek információim, hogy mikor és milyen eszközökkel kezdődik el e körök eltávolítása a hatalomból, de türelmetlenül várom ennek bekövetkeztét. Meggyőződésem ugyanis, hogy erkölcsi megújulás nélkül nincs felemelkedés a magyarság számára!Ahogy látom nem lesz egyszerű a folyamat, de e valódi rendszerváltó, nyíltszini küzdelemben magam is szivesen részt veszek, erre készen állok! Abban a Korten által megfogalmazott »modern kétpártiságban«, amelyben az egyik oldalon a spekuláns multinacionális nagytőke és helyi rezidenseinek érdekei, a másik oldalon pedig az emberek, a helyi közösségek érdekei és értékei állnak, én ez utóbbiak pártján állok és ott is maradok! Meg vagyok győződve arról, hogy az emberek is ezt várják tőlünk, és a két oldal birkózásában velünk vannak. Velük, az emberekkel és nem az oligarchákkal kell szövetséget kötnünk! Ezzel a belső összefogással leszünk kifelé is erősek!
Addig azonban, amíg mindez – rossz előérzeteim szerint komoly megrázkódtatások és katartikus kijózanodások után bár, de törvényszerűen – bekövetkezik, addig is Sík Sándor és Teréz Anya tanácsait követve igyekszem »tenni a jót ott, ahol lehet, úgy, ahogy lehet. Tekintet nélkül arra, hogy másoknak tetszik-e, vagy nem, hogy mások látják-e, vagy nem, hogy lesz-e sikere, vagy nem.« A lemondásom kapcsán kialakult – állásfoglalásra késztető, éles – helyzetben, a számomra is meglepő és megindító, felém irányuló - meg nem szolgált – szeretet láttán úgy érzem, hogy sokan gondolkodunk ugyanígy, és ez ad számomra hitet, reménységet a világunk változtathatóságában. E cselekvés terepeit ma számomra ismét az Egyetem, az Országgyűlés és a civil nyilvánosság fórumai jelentik.
Kedves Barátaim!
Kérlek Benneteket, hogy a fentiekről az általam igen nagyra becsült szervezetetek tagságát és civil szerveződéseitek minden résztvevőjét is tájékoztassátok, és nekik is adjátok át hálás köszönetemet, szeretetteljes, baráti üdvözletemet.
Remélem lesz még alkalmunk közösen tenni hazánk, nemzetünk, a magyarság és annak vidéki közösségei megmaradásáért, felemelkedéséért.
Erőt adó állásfoglalásotokat, kiállásotokat ismételten hálásan megköszönve, »a világ fölött őrködő Rendben« és összefogásunk erejében változatlanul bízva őszinte tisztelettel és baráti szeretettel üdvözöllek Benneteket.Ángyán József
Mindezt nem a balliberális értelmiség vagy média állítja, hanem a lemondásra kényszerült államtitkár, fideszes országgyűlésiképviselő. Ángyán ezzel az ország igaz rákfenéjére mutatott, csakhogy ilyen magas szintről még senki nem jelezte eddig ilyen nyíltan, hogy ekkora a baj.
Vajon a földművelésügyi minisztert (akinek a nevét sem tudom hirtelen) miért nem erről faggatják keményen az újságírók? Miért nem mennek ez ügyben az interpellációk?
Mert persze, lopnak a közösből máshol is, csak külföldön 10 millió euróból eltesznek 1 milliót és mellesleg megcsinálják a beruházást/projektet pöpecül, míg nálunk 10 millió euróból ellopnak 9 milliót, és a végén kiderül, hogy a projekt csak egy alibiprojket, aminek egy célja volt, hogy ellophassák a pénzt.
Mai kisszínes: Magyar dohánycéget hozna helyzetbe Lázár trafiktörvénye ....
Maffiacsaládok?!
Oligarchák?!
Zöldbárók?!
Magyarországon?
Mikor a kétharmad és a NER az emberek érdekében dübörög?!
Vajon Ángyán levével mit fog kezdeni a jobbos sajtó?
Vajon lesz róla dühös Bayer-pubi a Magyar Hírlapban?
Bencsik szervezi az újabb békemenetet, ezúttal az oligarchák ellen?
Behívják a képviselő urat az MTV-be, a Ma Reggelbe interjúra?
forrás
szinte egy az egyben: vastagbőr
"Drukkolok, hogy Orbán Viktor észrevegye, hogy a hatalomhoz csapódó maffia-csoportok nemcsak a Fidesz, hanem az ország hosszútávú érdekei ellen vannak."
Muhaha. Én meg drukkolok, hogy egyre többen vegyék észre, hogy a Fidesz maga a maffia. Miután a komcsi maffiózók is vagy átvedlettek fideszesnek, vagy életkoruknál fogva kihaltak.
Vicces ez a hozzáállás... "Bárcsak Sztalin elvtárs tudna róla"... Hiába, az emberi naivitás örök.
Már a kormányalakításkor érdekes meccsnek látszott a Czerván-Ángyán páros. Számomra sz is érdekes hogy ilyen sokáig megfértek egymás közelében.
Az irányvonalakról meg csak annyit hogy a többség egyértelműen azt a vonalat támogatja ami most felülkerekedett, ugyanis nem akarnak belelátni abban hogy mit is jelent ez. A hangzatos szólamok (termelékenység, minőségnövekedés, versenyképesség növelése) a többség számára elhiteti hogy ez így jó. A támogatások pártfüggetlen módon mindig a nagyokhoz csapódnak így tényleges versenyelőnyre tesznek szert, a kicsik egyre jobban ellehetetlenülnek majd a végén tényleg nem élnek túl és feladják. A nagyok meg hátradőlnek és vége. Eljátszottuk ezt már a kisboltok terén, ott egyre többen jönnek rá hogy nem a pláza és a gigabevásárlócentrum hozza a megváltást? De úgy tűnik hogy még ebből a hibából sem tanulunk hanem itt is hagyjuk ugyanezt a folyamatot lejátszódni.
A cél viszonylag jól látható: az emberek kisközösségek totális függővé (ezáltal irányíthatóvá) tétele. Csak ami működik az egyéni szinten az működik az országok szintjén is. És az érdekes hogy a jelenlegi vezetés nagyon óvna minket (legalábbis a szavak szintjén) ettől a globális függőségtől, de azért arra nagyon figyel hogy az alatta lévő szinteken a függőség növekedjen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése