Csak azt nem hallgatják le, akit nem akarnak

Csak azt nem hallgatják le,

akit nem akarnak

Olcsó, nem saját néven lévő, eldobható telefon az egyik legjobbnak tartott megoldás egy volt nemzetbiztonsági tiszt szerint arra, ha attól tart valaki, hogy lehallgathatják. Lehallgatni ugyan csak törvényesen lehet, de titkosszolgálatok tevékenysége nehezen ellenőrizhető, így annak a vizsgálata sem egyszerű, hogy minden lehallgatást törvényesen végeznek-e. Rengeteg embert lehallgatni technikailag lehetséges, de a felvételek feldolgozása kapacitást igényel, ami véges.

Töredéke csak a lehallgatások száma ahhoz képest, amit az emberek valójában gondolnak – hangsúlyozta a hvg.hu-nak egy volt kémelhárító tiszt. „Nemcsak arról van szó, hogy csakis indokolt esetben lehet lehallgatni valakinek a telefonját, hanem drága mulatságnak is számít, és technikai eszközt, emberi erőt igényel. Amennyiben nagyon sok embert hallgatnának le, akkor sok ember kellene a keletkezett anyagok feldolgozásához.”

Az elmúlt években a kormány fokozatosan bővítette a titkosszolgálati ellenőrzés, megfigyelés alá vontak körét. Legutóbb az Alkotmánybíróság állta útját annak a törvénynek, amely lehetővé tette volna, hogy a közszolgákat, családtagjaikat, titkáraikat szúrópróbaszerűen titkosított módszerekkel bármikor megfigyeljék. Az alkotmányvédő testület még nem fejezte be a jogszabály vizsgálatát, ezért felfüggesztette a törvény augusztus 1-i hatálybalépését. A Fidesz kezdeményezte javaslat, majd a nyomában született kormányrendelet-tervezet több ezer ember, többek között tankerületi igazgatók megfigyelését tette volna lehetővé bármilyen ok vagy gyanú felvetődése nélkül. A tervezet készítői arra hivatkoztak, garancia kell arra, hogy a fontos posztok beosztottjai ne legyenek korrumpálhatók.

Az Ab által felfüggesztett rendelkezések lehetővé tennék, hogy az érintettek folyamatos nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álljanak, sőt évente kétszer 30 napig titkos információgyűjtés folyjék. Az a közszolga, aki ehhez nem járult hozzá előzetesen, az elveszthette volna az állását. Ennek egyik, mondhatni legkedveltebb része manapság a lehallgatás.

Lehallgatások számolatlanul?

Egy, a hvg.hu-nak nyilatkozó volt kémelhárító szerint most sem lehet tudni, hogy hazánkban egy évben mennyi telefonlehallgatást hajtanak végre, mivel titkos lehallgatásokat végezhet a bűnügyi felderítés, a katonai elhárítás, a hírszerzés, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) és a terrorelhárítás. Ezt bírósági engedély, az NVSZ és a Terrorelhárítási Központ esetében az igazságügyekért felelős miniszter hozzájárulása teszi lehetővé. A TEK és az NVSZ kivételével a lehallgatásokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) végzi el. Az NBSZ egy szolgáltató szervezet, amely biztosítja a hátteret a titkos információgyűjtésekhez, így a lehallgatásokhoz is.

Fotó: Stiller Ákos

A titkosszolgálatok tevékenysége nehezen ellenőrizhető, így annak a vizsgálata sem egyszerű, hogy minden lehallgatást törvényesen végeznek-e. A volt kémelhárító szerint szerencsésebb lenne, ha a polgári titkosszolgálat civil, parlamenti kontroll alatt állna, de kétharmados kormányzás mellett – jegyezte meg – ennek nincs is jelentősége. Mindenesetre azt a hvg.hu által megkérdezett szakmaibeliek közül többen aggályosnak tartották, hogy a TEK és a Nemzeti Védelmi Szolgálat esetében nem kell bírói engedély a titkos információgyűjtéshez. „A bíróság mégis csak a törvényességet felügyeli, míg a miniszter nem, ő egy párt embere” – hangsúlyozták, miért van szerepe ennek a különbségnek.

A volt tiszt hozzátette: az, hogy bárkit, bármikor lehallgathatnak, nem jelenti azt, hogy meg is történik, mivel nincs akkora kapacitás, amely révén több százezer vagy több millió magyar telefonbeszélgetéseit fel tudnák dolgozni. „Összeesküvés-elméletek bőven akadnak, a realitás azonban egészen más.”

"Ha megcsalja a párját"

Az egykori kémelhárító és a volt rendőr is azt közölte a hvg.hu-val, nyomós ok kell ahhoz, hogy valakit lehallgathassanak. Leginkább az, hogy az illető bűnöző, terrorista legyen, olyan személy, aki veszélyt jelent az állam biztonságára. „A felmerült gyanú alapján a bíró harminc napra engedélyezi a lehallgatást, ami később meghosszabbítható.” A lehallgatás mehet a szolgáltatón keresztül (telefon, mobil, sms, internet) vagy saját vonalon – közölték szakmabeliek a hvg.hu-val nevük elhallgatását kérve. Elmondták, a programok megadott kulcsszavakra figyelnek fel és dobják ki azt, hogy melyik beszélgetésre érdemes figyelmet fordítani. Az úgynevezett rejtjeltiszt kezeli ezt, és a kért hanganyagokat le is gépelteti, ezt követően pedig az átirat megy a lehallgatást kérő nyomozónak.

A volt rendőr hangsúlyozta, hogy törvényesen bárkinek a telefonját le lehet hallgatni, de csak célirányosan, és ha az eljárásjogilag megalapozott. „A törvénysértő lehallgatás bűncselekménynek számít.” Szerinte a ma rendelkezésre álló technikai eszközökkel nem gond valakinek a hívásait és a beszélgetéseit bármikor, bármeddig „szemmel tartani”. A hanganyagok elemzéséhez azonban emberek is kellenek. A kapacitások pedig végesek a nemzetbiztonságnál.

„A törvények betartásához garanciák kellenek, mert fontos, hogy azokat az adatokat, amelyeket a telefonok lehallgatásával megszereztek, mire használják fel. Éppen ezért mindenképpen érvényesülnie kell a célhoz kötöttség elvének. Például, ha a hatóságok egy kábítószeres ügy miatt hallgatják valakinek a mobilját, és közben „lánykereskedelemről” értesülnek, akkor ezt az információt csak külön engedéllyel lehet felhasználni. Amennyiben a lehallgatás során értesülnek az illető magánéleti zűrjeiről, például, hogy megcsalta a párját, a személyiségi jogokra való tekintettel nem használhatják fel az így szerzett infókat” – sorolta a férfi.

Egy korábbi, a hvg.hu-nak adott interjújában Földi László, egykori hírszerző, az Információs Hivatal volt műveleti igazgatója arra kérdésre, hogy megcsapolható-e a például a kormányzat információs rendszer gerincvezetéke, azt válaszolta, hogy technikailag sok minden lehetséges. „A kémprogramok telepítését szinte lehetetlen bizonyítani, amennyiben a behatoló nem követ el valamilyen durva hibát. Ha léteznének magán-titkosszolgálatok, azokról elsőnek az NBH-nak kellene értesülnie, nyomozni utánuk, majd miután felderítette, le kellene lepleznie a működésüket.”

A Deutsch-család "megfigyelése" és a Nyírfa-ügy

1997-ben derült ki, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szocialista parlamenti képviselőkről az Információs Hivatalnak (IH) az ukrán szervezett bűnözéssel kapcsolatos munkája során „merültek fel” adatok, ezek gyűjtését azonban egy tavaly novemberi belső vizsgálat törvénytelennek minősítette. Az IH műveleti igazgatóját, Földi Lászlót a Fővárosi Bíróság (ma Fővárosi Törvényszék) Katonai Tanácsa bűncselekmény hiányában felmentette a jogosulatlan adatkezelés vádja alól és bizonyítottság hiányában az államtitoksértés vádja alól. A Fidesz 1998-as kormányra kerülése után néhány hónappal Orbán Viktor arról számolt be, hogy fideszes politikusokat és családtagjaikat, többek között Deutsch Tamást és az ő rokonait is megfigyelték, lehallgatták. Igaz, később kiderült, hogy az „aktákban” szereplő céges érdekeltségekhez nem kellett titkos adatgyűjtést folytatni – azokhoz akár egy újságíró vagy magánszemély is hozzáférhetett volna. Az egyik legnagyobb lehallgatási botrány az UD Zrt.-hez kötődött. 2008-ban az NBH feljelentése alapján házkutatást tartottak a cég vezetőinél, mert a gyanú szerint a vállalkozás internetes információgyűjtésre alkalmas titkos hálózatot hozott létre, és kormányzati szervek rendszereibe akartak behatolni. Két évvel később a Nemzeti Nyomozó Iroda az UD Zrt. vezetője ellen haditechnikai termékkel visszaélés gyanúja miatt indított nyomozást megszüntette. Az ügy megmutatta egyébként, hogy a politika mennyire átszövi a titkosszolgálatokat, és a történtek hatással voltak az MDF és Fidesz belügyeire, valamint kiderült az is, hogy országgyűlési képviselőkkel folytatott beszélgetéseket is lehallgattak.

Magáncégek és eszközeik

A volt IH-vezető beszélt arról is, az eszközrendszer a kormány kezében van, ő legálisan használhat operatív eszközöket. Hatóságai, amennyiben rendelkeznek a szükséges engedélyekkel, legális lehallgatásokat végezhetnek. Magáncégek is végezhetnek információgyűjtést, de nekik nem állnak rendelkezésükre ugyanazok a speciális felszerelések és eszközök, mint az NBH-nak (mai nevén AH-nak).

Alkotmányvédelmi Hivatal - a titkok háza

Fotó: Túry Gergely

A telefonbeszélgetések során elhangzottakra persze nem csak a hatóságok kíváncsiak. Az emberek sokszor szeretnék tudni, hol jár a párjuk, vagy miről beszélget másokkal. A magánakcióhoz kereskedelmi forgalomban is kapható eszközök simán beszerezhetőek, így kapható tollkamera, lakás vagy autós kulcstartóval egybeépített kamera vagy plüss maciba illetve játékba épített „rejtett” kamerák. Kapható olyan eszköz is, még ha nem is olcsó, amely révén bele lehet hallgatni a kontrollált személy telefonbeszélgetéseibe, sms-ei ellenőrizhetőek.

Szintén említettek a hvg.hu-nak olyan táska nagyságú, profi készüléket, amellyel magáncégek, például nyomozóirodák feltűnés nélkül lehallgathatják a telefonos beszélgetéseket. A táska beszerzéséhez azonban kapcsolat és komolyabb anyagi háttér kell, ugyanis százmillió forintba kerül. A megfigyelésre, lehallgatásra alkalmas termékek egy része engedélyköteles. Amennyiben nem forgalmazható, mégis rendelkezik vele valaki, akkor haditechnikai termékkel és szolgáltatással való visszaélést követ el, amelyért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

Blokkolás vagy "telefonutaztatás"

A hallgatózók ellen van egyébként megoldás, mert olyan termékek is vannak, amelyek blokkolják a kéretlen kíváncsiskodók ellen a telefonkészüléket. Egy magánnyomozó azonban a legbiztosabb és az egyik legolcsóbb megoldásnak mondta a hvg.hu-nak néhány ezer forintos, más nevére vásárolt mobiltelefonok használatát, ami bármikor eldobható. „Ha már nincs szükség a készülékre, a legjobb feltenni egy vonatra, hadd találja meg és használja valaki. Ez aztán teljesen félrevezetheti a lehallgatókat.”

A digitalizáció nagy kaput nyitott a világra, de magával hozta azt, hogy sokkal könnyebb lett belepillantani az emberek életébe. Mint a hvg.hu korábban írt róla, elterjedtek a mobilban elhelyezettkémszoftverek, lehallgatható a Skype is, sőt egy vírus képes aktiválni számítógépünk mikrofonját és web kameráját.

Fotó: Pinoytutorial Techtorial

A volt NBH-s forrásunk szerint a megfigyeléstől, lehallgatásoktól tartó emberek mostanság visszatérnek a régi klasszikus módszerekhez, amelyeknél az a lényeg, hogy csak az üzenetet elküldő és megkapó személyek tudják, miről van szó. „Például van fix helyük és időpontjuk a találkozóhoz, és a telefonban ezeket nem említik meg, vagy mások előtt nem ismert postaládában elhelyezett levelek révén üzennek egymásnak.” Nemrég pedig az Izvesztyija orosz napilap arról számolt be, hogy a számítógépes kémkedés miatt az orosz titkosszolgálatok a titkos információk védelme érdekében előnyben részesítik a hagyományos írógépeket.

Belát a lakásunkba és le is hallgat minket az új vírus

A Kaspersky Lab szakértői egy újabb veszélyes, böngésző alapú sérülékenységet azonosítottak, amely a gyanútlan felhasználók életét örökíti meg, tudtuk nélkül. A legújabb sebezhetőséget kihasználó vírusok a Google Chrome böngészőjén keresztül fotózzák le az áldozatok féltett pillanatait.

Talán köztudottnak mondható, hogy az Adobe Flash programja egy felkérés után képes aktiválni a készülékünk mikrofonját és webkameráját, amelyet teljes mértékben kontrollálhat a felhasználó. Azonban a Google Chrome böngészője olyan sebezhetőséget tartalmaz, amelyben a böngésző képes egy fotóval elrejteni a biztonsági-felkérés paneljét. A felhasználó csupán a grafikára kattint (ami lehet egy play gomb vagy egy bezárásra szolgáló X ikon), de ekkor a webkamera rögzíti a fotót, amelyet a rendszer továbbít a kiberbűnöző szerverére.

Fotó: digitizor

Persze azt gondolja az ember, hogy ez vele nem történhet meg hiszen a saját készülékének webkamerája jelzőfénnyel rendelkezik, azonban mikor már észrevesszük a gépünk készenléti fényének felvillanását, akkor a fotónk már a kiberbűnöző illegális szerverén található. A Kaspersky szerint a leginkább érintett operációs rendszerek a Windows 7, 8 a Mac OS X és a Linux egyes verziói.

Az ellopott és begyűjtött fotókat később visszaéléseknél, valamint akár zsarolásoknál is felhasznáhatják a kiberbűnözők. Továbbá a Kaspersky Lab kutatói olyan eseteket is azonosítottak és elemeztek, ahol a kiberbűnözők még a készülék mikrofonját is képesek voltak észrevétlenül bekapcsolni, amelynek köszönhetően így több órányi beszélgetéseket rögzítettek.

A Kaspersky Lab szakemberei azt tanácsolják, hogy lehetőség szerint tiltsuk le ezeket a funkciókat a Google Chrome speciális beállításai között.

Ha képben szeretne lenni a számítógépe biztonságával kapcsolatban, lájkolja és figyelje a hvg.hu Tech rovatának facebookos oldalát.

Önnek van mobilja? Lehet, hogy lehallgatják!

Előfordulhat, hogy Ön még soha nem hallott a TruePositionról. Ám ha van mobiltelefonja, a geolokációs technológiát kínáló cég tudhat Önről - a hívásairól, sms-eiről, arról, hogy most éppen hol van. Bárkit lekövethetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a Karibi térségben a Wired cikke szerint.

A TruePosition egy pennsylvaniai cég, mely geolokációs technológiát kínál. Tudatosan maradnak a háttérben - ők a világ legfontosabb geolokációs cége, amelyről soha senki nem hallott.

Eredetileg legnagyobb ügyfeleik amerikai telefontársaságok voltak, akiknek az amerikai Szövetségi Kommunikációs Bizottság (Federal Communications Commission, FCC) előírása szerint pontos helymeghatározással kell segíteniük a rendőrök, a tűzoltók és mentők munkáját. Az USA-ban évente több mint hatvanmillióan telefonálnak a 911-re, és mivel egyre több hívás érkezik mobilról, ami - mint a neve is mutatja - nincs lakcímhez rendelve, az FCC megkövetelte, hogy a mobilszolgáltató kérésre pontos helymeghatározást adjon a segélyhívó központnak. Ehhez használják a TruePosition technológiáját.

Nem verték nagydobra, de a TruePosition az elmúlt négy évben világszerte terjeszkedett, és már nem csak a segélyhívó központok munkáját könnyíti meg. A Wired cikkében több részletet is ismertet a TruePosition fő tevékenységéről, a "location intelligence" kifejezésből rövidített LOCINT technológiáról, mely nem csak a hírszerzés vagy a bűnüldöző szervek számára elérhető. Bármilyen védeni vágyott infrastruktúra köré láthatatlan digitális falat képesek húzni. Egy kőolaj-finomító, egy atomerőmű esetében például a figyelőrendszer adatbázisában szerepel mindazok telefonszáma, akik jogosultak belépni. Ha valaki jogosulatlanul tartózkodik a területen, a telefonja alapján azonnal jelzik az illetékeseknek - ecsetelte az előnyöket a TruePosition marketingigazgatója, Brian Varano a Danger Roomnak.

Fotó:

A TruePosition ezt geofencingnek hívja, ami földrajzi határfigyelést jelent. A céghivatalos jelentése szerint a helymeghatározó technológia valós idejű és a múltban történt wireless eseményeket gyűjt, analizál, tárol és mutat meg, illetve a megfigyelt mobiltelefon használóinak helyzetét követi.

Arra is lehet használni, hogy jelezzen a hatóságoknak, ha egy terroristagyanús egyén, vagy egy bűnöző belép a reptéri terminálba, buszpályaudvarra vagy más esetleges célpontra. Meg tudják figyelni a gyanús alakok helyzetét, le tudják hallgatni, kivel mit beszélnek, megnézhetik, milyen üzeneteket váltanak.

A  TruePosition az Egyesült Államokban mobiltelefon-szolgáltatóknak értékesíti a szolgáltatást, de gyanús, hogy a kormány is a vásárlói között van. Világszerte pedig meg nem nevezett kormányoknak dolgozik - áll Varano ugyanezen a nyilatkozatában. "Amióta 2008-ban kijöttünk a LOCINT-tel, a világ minden pontjáról a belügyminisztériumok és a védelmi minisztériumok sorra kopogtatnak nálunk" - fogalmazott.

Fotó:

Ez viszont már sokak szerint felháborító. Fantasztikus, ha bántalmazott nőknek segítenek, vagy ha a potenciális terroristákat távol tudják tartani az atomerőművektől, és fel tudják deríteni a kapcsolati hálójukat is. De olyan kormányok kezében, melyek nem tartják tiszteletben az emberi jogokat, a TruePosition technológiával például a disszidensek hálózatát is megfigyelhetik.A technikai háttér
A TruePosition lokációs eszköze, az "Uplink Time Difference of Arrival" vagy U-TDOA (visszaküldött érkezési időkülönbség) kiszámolja, mennyi időbe telik a jelnek elérnie egy adott mobiltelefonról a cellatorony adóvevő-állomására telepített érzékelőt. Meghatározzák, milyen különbséggel éri el a jel a különböző tornyokat, a Wireless Location Processor nevű szerverek kiszámolják a telefon helyzetét. Az USA-ban 75 000 toronyra tettek ki vevőt országszerte. Mindegyik akkora, mint egy-egy pizzásdoboz.

A technológia nem keverendő össze a GPS-szel. Hálózat alapú, nem függ a telefon GPS-vevőjétől, sem műholdaktól, és pontos - legfeljebb 50 métert téved.

Varano nem árulta el, mely államok kormányai használják a TruePosition LOCINT szolgáltatását, de európai, közel-keleti, latin-amerikai és a karibi országok is vannak köztük.

Legalább 150 millió mobilon van gyárilag kémszoftver

Billentyűzetfigyelő, a telefon fizikai koordinátáinak követése, sms-olvasó: fejlesztők szerint egy „diagnosztikai szoftver” képes egy sor adatot begyűjteni, amit a készülék gazdája inkább megtartana magának. Az amerikai cég programját 150 millió okostelefonra előre telepítették – minőségbiztosítási okokból, érvelnek.

Az összes sms, a telefon tulajdonosának fizikai koordinátái és még sok egyéb információ kémlelhető ki egy egy amerikai cég szoftverével, amit előre telepítettek 150 millió okostelefonra – írja a Spiegel.

Ráadásul a CarrierIQ nem az egyetlen cég, amely hasonló szolgáltatást kínál: július közepén írtunk arról, hogy a TruePosition nevű, geolokációs technológiát kínáló vállalat szolgáltatásával bárkit követhetnek az USA-ban, Európában, a Közel-Keleten, Latin-Amerikában vagy a karibi térségben.

Ha tehát az amerikai CarrierIQ szoftverét 150 millió mobilra telepítették előre, a megfigyelt eszközök száma valójában ennek többszöröse lehet.

A CarrierIQ maga közölte büszkén októberben, amikor a Nielsen piackutató céggel kötött együttműködési megállapodást, hogy jelenleg 150 millió, „nap mint nap használt” mobilt lehet a megoldásával megfigyelni. A Nielsent arra kérték, hogy elemezze, milyen tapasztalatai vannak a fogyasztóknak a táblagépek és okostelefonok használata során. Ehhez a CarrierIQ, "egyedülálló forrásokat" ígért.

Hogy  Trevor Eckhart connecticuti rendszergazda is komolyan érdeklődni kezdett aziránt, mennyire különlegesek ezek az adatok.
Ő is fejleszt alkalmazásokat Android okostelefonokra, és a munkája során fedezte fel a CarrierIQ szoftverét. A program telepítve volt arra a HTC eszközre, amivel Eckhart dolgozott. A szoftvert a gyártó vagy a szolgáltató telepíthette, mielőtt értékesítették a készüléket.

Fotó: AP

A fejlesztőt határozottan nyugtalanítja, amit talált. A programot alaposan elrejtették, egy laikus arra sem jön rá soha, hogy egyáltalán ott van a gépen, a felügyeleti szoftver letiltása, eltávolítása így szóba sem kerülhet. Ami azt jelenti, hogy a CarrierIQ egy sor érzékeny információhoz fér hozzá.

A fejlesztő szerint többek között meg lehet figyelni a billentyűzetet, le lehet kérni, milyen internetes oldalakon böngésztek a telefonnal, mire kerestek a Google-on, hozzá lehet férni azonosítókhoz és jelszavakhoz, PayPal átutalások adataihoz, meg lehet nézni, milyen sms-eket küldött és fogadott a készülék, és azt is meg lehet mondani, hol van fizikailag a készülék. Nem probléma a szoftvernek lementeni a telefonkönyv adatbázisát, de a beszélgetéseket nyomon követni sem.

A CarrierIQ tagadja, hogy a szoftvert billentyűzetfigyelésre és naplózásra is lehetne használni. Azzal érvel a cég, hogy a szoftvertelepítés célja az volt, hogy az elemzések segítségével javítsák a hálózat minőségét. A Wirednek adott interjúban hosszasan sorolják az érveiket.

A Spiegel megkeresésére a legtöbb nagy gyártó - HTC, Samsung, Apple - nem válaszolt. A Nokia visszajelzett, azt állítva, nem használja a CarrierIQ szoftverét.

Egy chpwn nevű hacker szerint az iPhone-okon megtalálható a CarrierIQ-szoftver egyik verziója, de alapbeállításként deaktiválva.

A Spiegel a nagy mobilszolgáltatókat is megkérdezte; a T-Mobile és az O2 Németországban maga nem használja a Carrier IQ szoftverét, de vizsgálják, mit telepítettek a gyártók az eszközökre. A Vodafone és az E-Plus-csoport válaszában pedig az áll, hogy a vállalat sem a CarrierIQ megoldását, sem más, hasonló diagnosztikai szoftvert nem használ.

Olcsón lehallgathatók a mobilok

Nemcsak a titkosszolgálatok milliós eszközeivel van mód a mobiltelefonok lehallgatására. Egy pár tízezer forintos, itthon is forgalmazott eszközzel, minimális műszaki ismerettel bárki lehallgathatja a közelben lévő telefonokat.

Egy új állapotában 50-60 ezer forintért, használtan ennél is olcsóbban beszerezhető femtocella, azaz mobilhálózati minibázis szükséges ahhoz, hogy le lehessen hallgatni a mobiltelefonokon folytatott beszélgetéseket.

A módszert Tom Ritter, az iSEC Partners etikus hackere meglehetősen látványosan demonstrálta aPublic Radio East munkatársának. Amikor az újságíró belépett a találkozóhelyre, Ritter és társa máris bemérte készülékét, majd arra kérték, hogy menjen kis, és telefonáljon. Miután megszakította a hívást, behívták, és visszajátszották neki a teljes beszélgetést.

Az iSEC biztonsági szakemberei szerint a módszer alkalmazásához egy bárki által letölthető, ingyenes szoftverre, valamint egy 250 dollárért beszerzett femtocellára volt szükségük.

Fotó:

A femtocellákat azoknak osztják ki a szolgáltatók, akik olyan helyen laknak, ahol nincs elég térerő. Lényegében egy nagyon kicsi mobiltoronyról van szó, ami működéséhez természetesen szükség van arra, hogy összegyűjtse a környezetében lévő mobiljeleket, a telefonhívások mellett természetesen az sms-eket és a mobilnetezés közben megadott információkat is.

A teljes körű lehallgatáshoz mindössze annyi szükséges, hogy a lehallgatni kívánt készülék a femtocella 10-12 méteres hatósugarán belül legyen. A módszert az amerikai Verizon hálózatán tesztelték, de Ritter szerint valószínűleg lehet hasonlóan kihasználható biztonsági rést találni más szolgáltatók hálózatán használható femtocellák szoftverében is.

A szakember az augusztus elején, Las Vegas-ban rendezendő Def Con hackerkonferencián beszél majd részletesen a módszerről.

Kémkedjen a Google Earthszel!

A Google Earth legújabb, 4.

A Google Earth legújabb, 4.2-es változatában megjelent egy új réteg (layer) a Featured Contents csoportban, Gigapxl Photos néven. Ha bekapcsoljuk, akkor kis fényképezőgépet ábrázoló ikonok jelennek meg a földgömbön, olyan helyeket jelölve, ahol különlegesen nagy felbontású fényképeket találhatunk. Ezek a fotók természeti látványosságokat és építészeti alkotásokat ábrázolnak. Az elnevezés nem véletlen, ezek a képek több gigányi képpontból állnak. Ha a helyeket jelölő ikonra kattintunk, egy ablakban megnézhetjük a fotó kicsinyített változatát, elolvashatjuk a tudnivalókat a nevezetességről. Egy dupla kattintással vagy a „Fly into this photo” linkre kattintva, kellemes repüléssel jutunk a kép készítésének helyszínére, ahol a megjelenítés átvált háromdimenziós nézetre és a műholdkép előterében megjelenik az óriási felbontású fotó.
A térkép jobb felső sarkában lévő vezérlőgombok jelzik, hogy ezen a képen egyre apróbb részleteket figyelhetünk meg. Ha például kezdetben egy műemléképület-együttest látunk, egészen addig közelíthetünk a fotóra, amíg az egyik újságos automata ablakába kitett napilap vezércikke is olvashatóvá válik.
Ezeket a különleges felvételeket a Gigapxl Project (gigapxl.org) készíti, pillanatnyilag az Amerikai Egyesült Államok és Kanada területén. A nagyvárosok közül San Francisco, Los Angeles, San Diego, Calgary, Colorado Springs, Dallas, Seattle és Denver részleteit ismerhetjük meg, a természeti csodák közül pedig nem hiányzik a  Grand Canyon vagy  a Yellowstone park.

A weben is kóstolót kaphatunk a gigapixeles képek felbontásából

Fotó:

A kezdeményezésről a név alapján azt hihetjük, hogy digitális fényképezőgéppel dolgoznak, azonban ilyen felbontású kamerák nem léteznek. Ezért a fotók hagyományos filmre készülnek, majd ezt szkennelik be egy olyan berendezéssel, amelynek 6 mikron a felbontása. Az keletkezett kép 4000 és 6000 megapixel közötti felbontású. A kisebb méretű képek 44000 x 22000, a nagyobbak 88000 x 44000 képpontból állnak.  Ezt a felbontást talán úgy lehet a legjobban elképzelni, hogy ha egy hagyományos tévéképernyőn szeretnénk annyi képpontot megjeleníteni, amennyit egy ilyen fotó tartalmaz, 10 ezer tévére lenne szükségünk.

[[ Oldaltörés: Második oldal ]]

Ezeket az adatokat olvasva már nem kell csodálkozni, ha gyakorlatilag tetszőleges mélységig zoomolhatunk egy-egy ilyen különleges fotóra.  
Ezeket a képeket eredetileg nem azért készítették, hogy egy újabb látványossággal bővítsék a Google Earth-t. A világ csodáinak dokumentálása volt a cél, olyan felvételekkel, amelyekből az adott hely legapróbb részletei is megismerhetők. 

Egy kis fényképezőgépet ábrázoló ikon jelzi a Gigapxl képek helyét

Fotó:

Itt még hagyományos fotónak tűnik a felvétel

Fotó:

Az előző kép egy kis részlete

Fotó:

Aki még nem töltötte le az ingyenes Google Earth programot, az is ízelítőt kaphat abból, mit is jelent egy ekkora felbontás. A Gigapxl Project oldalain találhatunk egy nagy képgyűjteményt, amelyek közül egyet-egyet kiválasztva egy képsorozathoz jutunk, ami egyre nagyobb részletességgel mutatja a felvételt. Például a http://gigapxl.org/gallery-WhitePass.htm címen egy hegy gyomrába vágott alagútból kibukkanó vonatot találunk, és a képsorozat végére már azt is tudni fogjuk, hogy a mozdonyvezető melyik baseball csapat sapkáját viseli.

Főoldal > Hírek > Bűnügy

220 milliót loptak magyar hekkerek!

A vámosok megtalálta a pénzt

Több mint 200 millió forintot lopott el egy háromtagú magyar csoport mégpedig az internet segítségével. A vám- és pénzügyőrség gyanúja szerint ugyanis a három hekker feltörte egy volt szovjet utódállam területén működő bank számítógépes rendszerét, és onnan átutaltak maguknak 1,5 millió amerikai dollárt, vagyis körülbelül 220 millió forintot. A pénzt több több bankszámlán és offshore cég számláján is átfutatták, és végül 71 millió forintot fel is vettek készpénzben.

A vám- és pénzügyőrség nyomozóinak ez a készpénzfelvétel lett a gyanús, mert a hazai pénzintézet a szabályoknak megfelelően jelezte a hatóságoknak a nagyobb összegű pénzfelvételt. Sipos Jenő, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának szóvivője az RTL Hírek.hu-nak elmondta, hogy ez volt az első hekker-ügyük, és a nyomozáshoz külön informatikus szakember segítségét is kérték. Azóta pedig az ellopott 1,5 millió dollárt részben lefoglaltak, részben zároltak.

Hackerek, a script kölykök és a titkosszolgálat

Az első hekkertámadás számítógépek ellen 1963-ban volt. A Sicontact Kft. által készített tanulmány szerint akkor még a hekkerek kizárólag nagy tudású számítógépes szakértők voltak, ráadásul földrajzilag is korlátozott volt a tevékenységük, hiszen nem volt internet. Azóta viszont ez a korlát megszűnt, és az internet terjedése miatt nagyon sokan meg tudtak szerezni olyan eszközöket, amellyel komoly számítógépes ismeretek nélkül is be tudnak törni mások számítógépére. Ők az úgynevezett „script kölykök”, akik a világhálóról töltik le a vírusirtó programokat és az egyéb hekkereszközöket, majd a házilag készített kártevőket szabadjára engedik a világhálón. Így lehetséges, hogy ma több tízezernyi új vírus és egyéb kártevő jelenik meg naponta.

Persze nem ezektől az amatőröktől kell a legjobban tartani, hanem az olyan profiktól, akik tevékenységét lényegesen nehezebb leleplezni. Ezért például ma már minden ország titkosszolgálata foglalkozik a számítógépes hadviseléssel, és igyekszik felkészülni arra, hogyan hárítson el egy ellenséges hekkertámadást.

Felbecsülhetetlen vagy titkos károk, és a póker

A hekkerek és a vírusok készítői rengeteg kárt okoznak a magánembereknek, és az okozott bosszúságokat vagy az újabb installálások összegét igen nehéz kiszámolni. Az igazi hekkerek célpontjai viszont inkább a nagyvállalatok és azok ügyfelei. Többször előfordult már, hogy magyarországi bank nevében, magyar nyelvű e-mailben próbáltak meg bűnözők olyan adatokat megszerezni az ügyfelektől, melyek segítségével hozzáférhetnek a banknál vezetett számlákhoz.

Ráadásul nem csak a banki adataink értékesek. A múlt hónapban például egy olyan vírus terjedt el, amelynek az volt a célja, hogy online játékosok – például pókerezők – belépési adatait és jelszavát megszerezve hozzáférést biztosítson a játékosok internetes számláihoz. Ezzel a programmal meg tudják figyelni a hekkerek, hogy melyik játékosok nyeri a legnagyobb összeget pókerben, majd elorozzák a nyereményt.

A legnagyobb károkról viszont nem nagyon lehet hallani. Egy tőzsdén is jegyzett részvénytársaság ugyanis nem fogja nagydobra verni, ha betörnek a vezérigazgató számítógépére, és ellopják a stratégiai terveket.

Számít a kalap színe?

Az informatikusok a jóindulatú hekkereket fehér kalapos hekkereknek hívják. Az ő feladatuk, hogy az adott vállalat megbízásából megpróbálják feltérképezni, hogy a cégük informatikai rendszere mennyire sérülékeny. Ők sokszor a vállalat felsővezetésétől kapják a megbízást, és még az informatikai vezető sem tudja, mikor lépnek akcióba. A fehér kalaposok célja így nem a károkozás, hanem az, hogy erősebbé tegyék az adott vállalat informatikai rendszerét. De a titkosszolgálatok számítógépes szakértői bármikor kaphatnak egy olyan feladatot, hogy törjenek be valakinek a számítógépére. Ők a professzionális hekkerek.

Kik járnak jól a hekkertámadásokkal?

A vírusokból és a hekkerekből sok cég nagyon jól megél. Az vírusirtó szoftverek forgalmazói például több százmilliárd forintos forgalmat bonyolítanak le évente, és más védőrendszerek kiépítésére is rengeteg költenek a nagyobb vállalatok.

A védekezésnél az alap a jó vírusirtó

A hekkerek elleni védekezésnél alapvetően fontos, hogy folyamatosan frissített, megbízható, kémprogramvédelmi képességekkel is felruházott vírusirtó szoftvert használjanak a számítógépeken. Emellett érdemes olyan biztonsági programcsomagot telepíteni, amelyben a vírus- és kémprogramvédelem mellett egy tűzfal is megtalálható. Fontos tudni, hogy ma már nem csupán e-mailben terjednek a vírusok, hanem az internetezés közben is megfertőződhet a gép. Így aki megfelelő vírus- és kémprogramvédelem nélkül merészkedik ki az internetre, az pórul járhat. Ezenkívül fontos, hogy körültekintően válasszunk vírusirtót. Az ingyenes antivírus programok például sokszor reklámcélokat szolgálnak az adott gyártó számára, és számos olyan funkció nem található meg bennük, amely már csak a fizetős változatokba kerül be.

Az óvatosság máshol sem árt. Az OTP Bank például az eddig említett tanácsok mellett külön felhívja az ügyfelei figyelmét arra, hogy nyilvános helyen – például internetkávézóban – ne használják a webes bankot, hiszen ott könnyebben el lehet lesni a személyes adatokat. És persze alapvető szabály, hogy a jelszavakat nem szabad kiragasztani a monitorra vagy az íróasztalra.

Segítség, nem tudok fertőzni! - így kémkedik egy magyar ügynök

Egy magyar főtiszt is lebukott az új kémkedési botrányban. Az ellenzék a kormánytól és a parlamenttől várja a FinFisher-ügy tisztázását.

Egyszerre hátborzongató és komikus, ahogy a magyar titkosszolgálat próbál(t) megbirkózni a hirhedt kémszoftverrel, a FinFisherrel. Az Átlátszó.hu nyomán a NOL is beszámolt már arról, hogy egy hacker által kiszivárogtatott dokumentum-csomagból kiderült, a lehallgatásokat végző Nemzetbiztonsági Szakszolgálat is használja a diktatúrák kedvenc trójai kémprogramját. A FinFisher használatáról most több izgalmas – és néhol hajmeresztő – részlet is kiderült, miután többek között az Index és az Apple blogja is szemezgetett a terjedelmes csomagból.

Az interneten szabadon elérhető dokumentumcsomag többek között tartalmazza a szoftvercég és megrendelői közötti levelezéseket. Az Index figyelt fel arra, hogy a magyar titkosszolgálat nem kifejezetten konspiráltan levelezett, a kéréseiket „Zoltan Hungary SSNS” aláírással küldték a szoftvercég ügyfélszolgálatára (az SSNS a Special Service of National Security, vagyis a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat rövidítése), de a levelezés kiszivárogtatásával felettese is dekonspirálódott: Balogh Péter mérnök ezredes, aki az Index szerint – a kiszivárgott levelezésben az egyedüliként - a munkahelyi, nbsz.gov.hu végződésű email-címét adta meg kapcsolattartásra.

A parancsnok

Balogh – amint azt egy egyszerű Google-kereséssel kideríthetjük – a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Felsőfokú Vezető Képző Tanfolyamának parancsnoka, akit tavaly kitüntetésben is részesítettek. Az egyetem honlapján tavaly megjelent interjúban így jellemzik: „Az amerikai beavatkozás után létrehozott iraki NATO kiképző misszióban és az afganisztáni békefenntartásban tapasztalatokat szerző, katonai híradástechnikai üzemmérnök és haditechnikai üzemmérnök képzettséggel is rendelkező főtiszt.”

Az interjúból kiderül, hogy Balogh hosszú ideje katonai pályán dolgozik: „Mióta a felnőtt eszemet tudom, mindig katona voltam, az érettségi után azonnal a katonai főiskola következett, így közel harminc éve hordom az egyenruhát. Eddigi karrierem során háromszor voltam misszióban, kétszer Irakban, egyszer Afganisztánban. Mindenkor ellenséges környezet fogadott, több helyen lőttek ránk” - nyilatkozta. Azt is elmondta, hogy 2011 végéig részt vett az iraki katonai vezetők oktatásának szervezésében, Afganisztánban pedig nem kevésbé izgalmas feladata volt, amiről leplezetlenül beszélt is: „...ott a magyar kontingens biztonságával kapcsolatos feladatokat hajtottam végre. Olyan információkat kellett gyűjtenünk, melyek segítségével elkerülhetővé vált egy esetleges támadás ellenünk” – nyilatkozta az ezredes.

Igyekszünk elfogni

A cikkből kiderül továbbá, hogy Balogh egyik képzettsége rádiófelderítő. „A laikus ezt úgy képzeli, hogy ül valaki egy fejhallgatóval a fülén és tekerget egy gombot, hallgatózik.” „Ez 2013-ban nagyon naiv elképzelés?" - kérdezi az interjú készítője. Mire Balogh: „A rádiófelderítés ma még valóban jelenti ezt a dolgot is. A rövidhullámú adásoknál ma is létezik ez a fajta keresés. De az eszközök egyre modernebbek: például szórt spektrumú, frekvenciaugratásos, internetalapon működő berendezések jelennek meg, melyek ráadásul kódolt üzeneteket továbbítanak. Ezeket nagyon nehéz kezelni. A munka során nemcsak az üzenetet igyekszünk elfogni, de a kisugárzó adó helyét is próbáljuk lokalizálni. A mai rádiófelderítő információtechnológiailag magasan képzett, több idegen nyelvet beszélő munkatársat jelent."

(A Google nyilvános találati listáján két olyan információ is elérhető, amely feltételezhetően róla szól. Mások mellett Balogh Péter mk. ezredes lektorálta a Felderítő szemlét, a Katonai Felderítő Hivatal hivatalos folyóiratát; a Magyar Honvédség 2003-as járőrbajnokságán pedig a 35 év feletti férfi csapatban indult Balogh Péter alezredes (KFH) - a KFH szintén a Katonai Felderítő Hivatal rövidítése.)

Nem tud fertőzni

A kiszivárgott levelezés szerint a FinFisher kémprogram használata nem lehet egyszerű. „Zoltán” többször kért segítséget az ügyfélszolgálattól - egyszer például azért, mert nem sikerült megfelelő fertőzött CD-t létrehoznia. Egy alkalommal pedig tönkrement a Lenovo laptopjuk, amit a szoftvergyártól kaptak. Hiába telepítették újra a rendszert egy másik laptopon, az nem tud fertőzni. Egy másik levelezésből pedig az derül ki, hogy a magyar titkosszolgálat (is) használ úgynevezett keylogger alkalmazást, amivel egyszerre több számítógépen rögzítik a billentyű-leütéseket (többek között jelszavakat is). „Zoltán” ugyanis arról panaszkodott az ügyfélszolgálatnak, hogy nem működik megfelelően a szolgáltatás.

Élő kapcsolat?

Legalább ennyire érdekes a legfrissebb levelezésük dátuma. Ez 2014. május 23. Ami arra enged következtetni, hogy a szoftver használatát - legalábbis májusig - nem unta el a magyar titkosszolgálat.

Biztonságos iPhone

A kiszivárgott csomaggal foglalkoztak kedden az Apple hivatalos blogján is, ahol közzétettek egy táblázatot arról, hogy milyen operációs rendszereken milyen üzembiztonsággal fut a kémprogram. Örömhírként újságolták el, hogy amíg a „FinFinisher pompásan érzi magát mindegyik Androidon, Blackberryn, imádja a Symbiant és a Windows Mobile-t, az iOS egyszerűen MEGEMÉSZTHETETLEN a számára. Nem tud vele mit kezdeni, a zárt rendszerre csak egyféleképpen tud behatolni, ha előtte jailbreakelte azt valaki.

Hasonló biztonságban vannak a Windows Phone felhasználói is, bár a táblázatból kiolvasható leírás alapján ennek elsősorban az az oka, hogy még nem álltak rá a feltörésre a fejlesztők, az viszont tényleg csodálatos hír, hogy az Apple egy olyan rendszert rakott le az asztalra, amit százmilliók használnak, mégsem sikerült behatolnia a kémprogramnak. Pedig igény lenne rá. Az egyetlen kaput a felhasználó nyithatja, ha saját elhatározásból feltörte már korábban a rendszert" - írják az Apple blogján.

Új Duna-gate

A kémbotrány kedden már a parlamentig is eljutott, legalábbis két kisebb ellenzéki párt tiltakozásának erejéig. A Demokratikus Koalíció már „új Duna-gate-ként” emlegeti a botrányt, és Pintér Sándor belügyminisztertől vár választ arra, hogy hány személy vagy szervezet ellen folyik jelenleg ilyen jellegű megfigyelés bírói végzés nélkül, van-e köztük civil szervezet és tud-e minderről az országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága.

Vadai Ágnes arra is kíváncsi, hogy milyen fokú gyanú kell egy ilyen megfigyeléshez, a megfigyeltek hány százalékáról derült ki, hogy valóban veszélyt jelentett hazánk biztonságára, és a megfigyelések mekkora hányada bizonyult utólag jogtalannak.

Az LMP eközben a parlament nemzetbiztonsági bizottsága elé viszi a kémkedési botrányt. „A Lehet Más a Politika felháborodással értesült arról, hogy a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat eszköztárában is szerepel az a program, amelyet elsősorban elnyomó politikai rendszerek alkalmaznak ellenségeik utáni kémkedésre” – írta Szél Bernadett. A bizottságtól várják annak kiderítését, hogy a Finfishert és a hasonló, a megfigyeltek számítógépeire észrevétlenül települő és az azon tárolt információkhoz totális hozzáférést biztosító kémprogramokat valóban alkalmazza-e a szakszolgálat, s ha igen, milyen körben, milyen céllal és gyakorisággal.

Illusztráció: Keyloggert a magyar titkosszolgálat is használ
Kacper Pempel / Reuters

Nyusztay Máté
NOLhttp://nol.hu

2014.08.13.