2017. február 5., vasárnap

Nincs új a nap alatt




Nincs új a nap alatt







A NÉP ELŐTT titok! 
2017-01-21 
balrad
Miért nem nyilvános a jelentés a 4-es metróról? 
A NÉP ELŐTT titok!


Elég nagy a kommunikációs káosz az uniós csalásellenes szervezet (OLAF) jelentése körül. December végén derült ki a Politico cikkéből, hogy az OLAF "súlyos szabálytalanságokat: "csalást és lehetséges korrupciót" állapított meg a 4-es metró finanszírozásánál. A cikk szerint emiatt összesen 283 millió euró (mostani árfolyamon nagyjából 87,5 milliárd forint) visszafizetését javasolta, és javaslatokat tett a magyar, valamint a brit hatóságoknak. 

A szervezet egy jelentést készített a megállapításairól. A dokumentum megérkezett Magyarországra, és ez alapján a Miniszterelnökséget vezető Lázár János feljelentést tett, de az ügy körül rengeteg a kérdőjel. 

Mikor és ki? 

Lázár János szerint például volt olyan projektmenedzser, aki a pályázat lebonyolítása mellett a nyertesektől kapott megbízást. 
A miniszter szerint "a korábbi szocialista-liberális városvezetés" miatt kell majd pénzt visszafizetni, mert szabálytalanságokat, sőt, bűncselekményeket követtek el a beruházásnál. A fő felelősök Demszky Gábor volt főpolgármester, 2006 és 2009 közötti MSZP-s helyettese, Horváth Csaba, és Atkári János volt főpolgármesteri tanácsadó. 

A volt főpolgármester szerint amíg a jelentés titkos, addig nincs értelme cáfolnia Lázár vádjait, miszerint ő a felelős a 76 milliárdos uniós bírságért. 

Utóbbit meglepné, ha ebbe a jelentésben szerepelne a neve, mert már évek óta nem volt hatásköre, mire uniós pénzek kapcsolódtak a 4-es metróhoz. Demszky Gábor rágalomnak nevezte az állításokat. Látatlanban azt feltételezte, hogy későbbi, a támogatásért feltételül szabott, de elmaradt fejlesztések miatt nyomoz az OLAF.

Tarlós István főpolgármester szerint viszont a nagyjából nyolcvan észrevétel egy kivétellel a 2006-2009-es időszakra vonatkozik, bár a jelentés neki sincs meg, csak a beruházó utódjaként "vannak hiteles információi". A Magyar Narancs az OLAF-tól olyan választ kapott, hogy "a beruházás összes szakaszában komoly szabálytalanságokat - csalás és korrupció gyanúja" - tárt fel. 

Mennyit kell visszafizetni? 

A Politicón megjelent cikk alapján az OLAF 228 millió euró visszatérítését javasolta az uniós regionális alapnak, 55 millió eurót pedig az Európai Befektetési Banknak. Ez összesen mai árfolyamon 87,5 milliárd forint. 

Lázár János viszont arról beszélt, hogy 76,5 milliárd forint az, amit uniós fejlesztésként fizettek ki, és ennyibe fog kerülni az, amit "a korábbi szocialista-liberális városvezetés művelt Budapest élén". Ez még akkor se passzol, ha csak a regionális támogatást nézzük, mai árfolyamon az is csak 70,5 milliárd. 

Tarlós István 59 milliárdra számít, mert a Lázár János által említett büntetés "egy szélső érték", ami "nem valószínű, hogy realizálódna". 

Miért nem nyilvános a jelentés? 

A tényeket hamar tisztázhatná, ha nyilvános lenne a jelentés, de nem az. "Nem tartom véletlennek, hogy titkosan kezelik" - célozgatott Demszky Gábor szándékos susmusolásra. Atkári János egyenesen arról beszélt, hogy a dokumentum talán nem is létezik. 

A Miniszterelnökség viszont már napokkal ezelőtt állította, hogy "maximálisan elkötelezett" a jelentés nyilvánosságra hozása mellett. Ha tényleg így van, miért nem teszik közzé? Ráadásul ha az irat valóban az MSZP-SZDSZ vezetést kiáltja ki főbűnösnek, a kormánynak még politikai érdeke is fűződne a nyilvánossághoz. 

Uniós korlátozás miatt lehet homály 

A Miniszterelnökség az Index kérdésére azt válaszolta, hogy a dokumentum korlátozott terjesztésű minősítést kapott az OLAF-tól, az Európai Bizottság szervétől. Mivel az anyagot nem a Kormány készítette, abba egy mondatot nem írt, így a készítő és egyben minősítő engedélye nélkül nem is oszthatja meg a nyilvánossággal." Az uniós képviseletünk egyeztet az EU kvázi-kormányával, az Európai Bizottsággal az anyag nyilvánosságra hozásáról. 

Rákérdeztünk a Bizottságnál, hogy tényleg van-e ilyen korlátozás. Egyelőre még nem kaptunk hivatalos választ, de egy bizottsági forrás könnyen elképzelhetőnek nevezte, hogy valóban így van. 

Kihúzhatják a neveket 

A versenyjogi eljárásokat hozta hasonló példának: ott szerinte késleltetve, a bizalmas adatokat, köztük a neveket kitakarva adnak ki dokumentumokat. Az EUrologus is járt már úgy, hogy hiába kért ki egy jelentést uniós pénzfelhasználási szabálytalanságokról egy magyar programnál, hivatalosan megtagadták bizalmas adatok védelmére hivatkozva (csak postán küldve indoklást). 

Vagyis ha nyilvánosságra lehet hozni a dokumentumot, neveket talán akkor se fogunk látni. Ettől még persze a szövegkörnyezetből és az időpontokból könnyen lehet, hogy ki lehet majd találni, kikről van szó. 

Az OLAF egyébként óvatosan szokott kommunikálni. Amikor a szervezet vezetője, Giovanni Kessler 2015 decemberében Budapesten járt, csak finomkodva utalt rá, hogy Magyarországról furcsán kevés csalást jelentenek a hatóságok. 

76 milliárdnál kevesebb lehet a büntetés 

A büntetésről Tarlós István helyesen mondta, hogy azt majd az Európai Bizottság fogja megállapítani. Az OLAF csak ajánlást tett, ami a végleges büntetés felső határa lehet, de valószínűleg ennél kevesebb lesz. 

Az viszont érdekes, hogyan lett a Politico által írt, mostani árfolyamon 87,5 milliárd forintnyi összegből a Miniszterelnökségnél 76,5 milliárd. Talán a régi ügyeknél az akkori árfolyamon számoltak. 
(index) 

Bal-Rad komm: Hogy egy kicsit képben legyünk: 26 MILLIÓ (!) FORINTOT LOPTAK EL a 4-es metroból. MÉTERENKÉNT! 
Ennek az összegnek úgy háromnegyedét a Demszky-féle banda regnálása idején csippentették el VALAKIK! A döbrögisták CSAK negyede formán "teljesítettek"! Abszolút jogos tehát a horda fölháborodása, hiszen EZ AZ Ő KÁRUK! 
Nyilvánvalóan MI NEM FOGJUK MEGTUDNI, hogy kik loptak. Név szerint nem, merthogy az OLAF tiszteletbentartja az EU-ukázt. Júdáspénz kapcsán nem nevesítünk, azt majd a JOGOSULTAK egymás közt intézik gentleman agreement módon. 
Hogy értsük: a Magyarországért járó lízingdíjhoz A NÉPNEK semmi köze! Az CSAKIS az eladókat illeti! 
Fantasztikus



Itt kezdődik a probléma! Brutális összeggel kap többet egy migráns egy átlagos magyar embernél!


Az elképesztő méretű migránshullám nemcsak a terrorizmus markáns betoppanását Európába hozta magával. Az új jövevények érkezése nyomán kiderült, hogy a korábbi évtizedek jövevényeinek beilleszkedése sem sikertörténet, és a nyugat-európai csillogó felszín alatt régóta nagyon súlyos gondok érlelődnek. Az egyik ilyen, hogy egyre több városban kerülnek többségbe a főleg muzulmán bevándorlók, ami a termékenységi rátájukat az európaiakéval összehasonlítva nem is csoda…
A 23 gyerekéből 22-t még mindig nevelő Ghazia A. tavaly menekült el Szíriából, és telepedett le Németország Rajna-vidék-Pfalz tartományában. Ennyi gyereket persze nem egyetlen feleséggel hozott össze, abból is van neki négy, a Korán szabályait betartva. A muzulmán szent könyv viszont azt is előírja, hogy a több feleségről azonosan kell gondoskodni, emiatt az iszlám világban sem igazán gyakori, így mindez Ghazia anyagi helyzetéről is árulkodik. Szíriában autókölcsönzőt és parkolóházat üzemeltetett, Németországban viszont nem dolgozik: a vallási előírások szerint ugyanakkora figyelmet kell szentelnie a feleségeinek és a különböző feleségeitől született gyerekeinek, ez viszont most elveszi minden idejét. A német hatóságok ugyanis nem fogadják el a poligámiát, ezért Ghaziának választania kellett egy „főfeleséget”, akivel együtt él, míg a többieket „barátnőként” tartják nyilván, és más-más lakásokban helyezték el egy helyi hivatalnok által „kivételnek” minősített eljárással. Az apa pedig vándorolhat a családjai között.
A családi idill szétszakításáért a német adófizetők kárpótolják őket évente 110 millió forintnak megfelelő összegre becsült támogatással. Saját elmondása szerint azonban nem ebből a csöppnyi segélyből tervez élni, és nagyon szeretne újra dolgozni, ha lenne rá ideje.
forrás: hirorigo.net


Putyin: “Romániának fogalma sincs, mit csinál velük Amerika!”


A románok sohasem fogják megtudni, hogy milyen változtatásokat hajtanak végre az amerikaiak a deveselui bázison lévő rakétasilóikban, amelyeknek a közelébe sem engedik őket – jelentette ki Vlagyimir Putyin pénteken.
Az orosz elnök a 20. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum alkalmából a világ 12 vezető hírügynökségének képviselőivel találkozott. Az Európában kiépítendő amerikai rakétavédelmi rendszerről kijelentette, hogy Moszkva nagyjából tisztában van vele, hogy annak keretében melyik évben fognak 500 kilométernél nagyobb hatótávolságú rakétákat hadrendbe állítani, ami szerinte fenyegetést jelent majd az orosz nukleáris potenciál számára.
Vlagyimir Putyin nyugtalanságát fejezte ki amiatt, hogy az Oroszország és az Egyesült Államok közötti katonai szembenállás “új dimenzióba húzza be a világot”. Véleménye szerint stratégiai erőegyensúlyra van szükség, amely az elmúlt 70 évben szavatolta, hogy el lehetett kerülni a nagyobb katonai konfliktusokat.
Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az “orosz kártyát” minden amerikai elnökválasztási kampányban eszközként használják fel.
forrás: kitekinto.hu






Itt csak zsidók élhetnek, ha nem vagy az, csak szolgaként maradhatsz”



Jichák Joszéf, Izrael országos főrabbija a szokásos heti hitszónoklatában népes gyülekezet előtt kijelentette: A háláhá (a zsidó vallási törvény – H. J.) értelmében gojnak nem szabad laknia Izrael országában (Erec-Jiszráélben). Pontosabban: csak akkor lakhat Izraelben, ha magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el először a Babiloni Talmudban megjelent Noé fiainak hét parancsát, amely közül a bálványimádásra (‘ávodá zárá – עבודה זרה) vonatkozó tiltás a rabbinikus értelmezés szerint a keresztényeket is érinti, miután utóbbiak Jézust istennek tekintik, tehát bálványimádók.
Idézzük szó szerint és teljes terjedelmében Jichák Joszéf főrabbinak a megnyilatkozását: A zsidó vallási törvény értelmében gojnak nem szabad laknia Izrael országában, illetve csak akkor, ha magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Noé fiainak hét parancsát. Ha pedig nem hajlandó elfogadni azokat, amelyek közül az egyik úgy szól, hogy nem szabad elkövetni öngyilkosságot, ha ezeket nem hajlandó elfogadni, elküldik majd Szaúd-Arábiába. Oda küldjük majd. Mindezt a zsidó vallási törvénykezés értelmében. Ha megtehetnénk, ha meglenne hozzá a kellő hatalmi erőnk, ezt kellene cselekednünk. A gojoknak tilos Izrael országában lakniuk. Csakhogy ehhez nincs meg a kellő hatalmunk, ezért várjuk a Messiás eljövetelét, aki elhozza a teljes és valódi megváltást, s majd akkor megteszik ezt (a gojok Szaúd-Arábiába küldését – H. J.) Gér tosáv, azaz aki magára nézve kötelező érvényűnek fogadja el Noé fiainak hét parancsát, az lakhat Izrael országában. Mert kik lennének a mi szolgáink? Kik lennének a mi segédeink? Hát ők (a Noé fiainak hét parancsát elfogadó gojok – H. J.) lesznek majd a mi segédeink. Ezért aztán megengedjük nekik, hogy itt maradjanak az országban.
Jichák Joszéf országos főrabbi, s egyben a keleti zsidó vallásos párt, az izraeli politikai életben igen befolyásos, minisztereket is adó Sász párt szellemi vezére megígérte a hallgatóságának, hogy azokat a gojokat, akik nem hajlandók magukra nézve kötelező érvényűnek elfogadni a fentebb említett Noé fiainak hét parancsát, elküldik majd Szaúd-Arábiába… Amikor eljön majd a teljes és igazi megváltás, meg is teszik ezt, fogadkozott az országos főrabbi. Persze maradhatnak magukat a zsidóknak alávető gojok – szolgának és cselédnek.
forrás: titkolthirek.hu


"2016-ban a magyar nemzet elindult Trianon megdöntésének útján" 


Patrubány Miklós januári nemzetpolitikai előadásának felvétele

Patrubány Miklós januári nemzetpolitikai előadásának felvételeJanuár 15-én Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke megtartotta idei első nemzetpolitikai előadását A 2016. év magyar szemmel címmel. A másfél órás előadás keretében ismertette és kommentálta a 
Magyarok IX. Világkongresszusának Záró-nyilatkozatát és fontosabb határozatait.

A legfontosabb nemzetstratégiai feladatnak továbbra is a történelmi magyar alkotmány jogfolytonosságának helyreállítását nevezte, idézve az előző, VIII. Világkongresszus Záró-nyilatkozatát: "történeti alkotmányunkon kívül nincs és nem is lehet életképes magyar nemzet".

Az elnök előadását így összegezte: "2016-ban a magyar nemzet elindult Trianon megdöntésének útján".

Az előadás keretében Patrubány Miklós annak a véleményének is hangot adott, hogy mindkét cél érdekében a magyar nemzet máris meghozta véráldozatát. Szerinte Rácz Sándoron akkor hatalmasodott el a gyilkos kór, amikor Magyarország három legfőbb közjogi méltósága 2012-2013-ban válaszra sem méltatta, amikor náluk jelentkezett, hogy eleget téve a Magyarok VIII. Világkongresszusa határozatának, ismertesse annak Záró-nyilatkozatát.

Hasonlóképpen a Trianon megdöntéséhez vezető út első áldozatának nevezte Grespik Lászlót, aki pár nappal hirtelen jött halála előtt szerkesztett meg egy petíciót, amelyet Magyarország kormányához intézett a trianoni békeparancs semmisségének kimondatásáért.

Az előadás 
ide kattintva tekinthető meg.MVSZ Sajtószolgálat 


Nemzeti gyász: A magyar összetartozás ereje - Levél Ausztráliából

Készült: 2017. január 23. hétfő, 08:00
Találatok: 91

A magyar nemzeti összetartozás ereje a gyász pillanataiban is megmutatkozik. A veronai autóbusz-tragédia áldozatairól Ausztráliában is megemlékeztek. Adelaide-ből Ladó László, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencén Kívüli Térségének Ausztráliáért és Új-Zélandért  felelős alelnöke küldött beszámolót.
A nemzeti gyásznapon, január 23-an, Dél-Ausztráliában korán ébredtünk, és a tragikus hír sokunkat csak ezen a reggelen ért el. 
A délután öt órára meghirdetett megemlékezésre több mint ötvenen érkeztek. A rövid köszöntés után Tóth M. Katalin tiszteletbeli konzul mondott beszédet, és a rendelkezésre álló információt közölte a megjelentekkel. Részvétnyilvánítás céljára egy emlékkönyvet nyitottunk meg, amelynek aláírására bíztatta a résztvevőket.
A könyvet még két hétig a konzulátuson alá lehet írni olyanoknak, akik nem tudtak személyesen megjelenni. Utána pedig elküldjük az iskolának. 
Ezután virágcsokrokat helyeztünk el a klubház előtti kertben álló emlékművünkön a tragikus körülmények között elhunyt diákok és kísérőik emlékére. 
A délutáni kánikulát, a 38 fokos hőseget hirtelen felhőszakadás kísérte. Az arcokon leguruló esőcseppek mosták a könnycseppeket...
MVSZ Sajtószolgálat

A Don-kanyarban elpusztult hősökért

Készült: 2017. január 22. vasárnap, 17:01
Találatok: 58


Január 22-én emlékmisét végeztek Felnémeten (Eger része) a Don-kanyarban 1943 januárjában elpusztult magyar honvédekért. A megemlékezésen a Magyarok Világszövetségét v. Oláh István, a Kárpát-medencei Térség elnöke képviselte.
Alább közzétesszük v. Juhász Szabolcs emlékezetes beszédét, amelyet a Történelmi Vitézi Rend képviseletében mondott a Donhoz kivezényelt Dobó István 14. honvéd gyalogezred emléktáblájánál 2016. október 14-én. Idézet beszédéből:
Az ősi jótörvényű Szkíták vagyunk, kik a föld legigazságosabb törvényét kaptuk Teremtő Atyánktól, ez a mi Alkotmányunk, a Szent Korona Tana, mely újra elvezethet minket Isten országába, itt a Földön… Feltámadásunk akkor veszi majd kezdetét, amikor elkezdjük énekelni népdalainkat, táncolni fogjuk ősi magával ragadó, sodró lendületű néptáncainkat, magyarul fogunk írni múltunkról, jelenünkről és jövőbeli terveinkről, nem ránk kényszerített finomnak titulált idegen nyelven… Ezután mi földre szegzett tekintettel járni nem fogunk, mert nem félünk, s aki nem fél az félelmetes. A kezünkből kicsavart magyar lobogót fölvesszük és magasra emeljük, s rá ez lesz hímezve újra, Istennel a Hazáért és a Szabadságért, Előre!”
v. Juhász Szabolcs

Jókora jutalmat kapnak a NAV-osok, ha hozzák az adóbevételeket


Negyedévente 6,25 milliárd forint lebeghet az adóellenőrök szeme előtt.
A nemzetgazdasági miniszter negyedévente 6 milliárd 250 millió forinttal megemelheti a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) személyi juttatási kiadását, amennyiben teljesülnek a miniszter által meghatározott negyedéves bevételi tervek – a jövő évi költségvetésben szereplő összeg megegyezik az idei költségvetésben szereplővel.
A miniszter a bértöbblet közterheire – szintén negyedévente – 1 milliárd 687,5 millió forintot engedélyezhet. Ez az összeg is megegyezik az ideivel.
A NAV személyi juttatásokra – az ideivel megegyezően – 71 milliárd, azok közterheire pedig 19,1 milliárd forintot fordíthat jövőre.
Az adóbeszedési teljesítéshez kötött prémium így a bér 35 százalékát teszi ki.



Kevesebb munkáért magasabb bért ígérnek a NAV-nál


Az életpályamodell bevezetésével júliustól emelkedik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak bére - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden a közszolgálati médiának.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azon alkalmazottai, akik a NAV-törvény alá tartoznak, három lépésben 50 százalékos, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak.
Új rendszert vezetnek be a NAV-nál
Fotó: Vorigin Dóra [origo]
A témában megjelent korábbi híradásokhoz képest az államtitkár, már ütemezést is közölt: életpályamodell bevezetése három lépcsőben valósul meg.Július elsejétől a NAV-törvény alá tartozó dolgozók bére 30 százalékkal emelkedik,a vezetők átlagosan 15 százalékos emelést kapnak. Ezt követően 2017 január elsején 5 százalékos, 2018 január elsején további 15 százalékos béremelés lesz - mondta az államtitkár.
A béremelés 21 320 dolgozót érint, azaz mindenkire vonatkozik.A NAV létszáma az elmúlt négy évben már több mint 2000 dolgozóval csökkent, a NAV átalakulásával még kevesebben dolgoznak majd a szervezetnél.

Tállai András bejelentette, július elsejétől nemcsak fizetésemelés lesz, hanem előmeneteli lehetőséget teremtő teljesen új rendszert vezetnek be. A tervezett rendszer külön elismeria NAV-nál eltöltött éveket, tíz év után 75 százalékos illetményalap-szorzó lesz,ami ötévenként 25 százalékkal emelkedik.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

A NAV elárulta, kikre száll rá tavasszal

Méltányos bérezést kérnek a NAV-osok

A NAV egyik kezében fegyver, a másikban simogatás lesz



Az életpályamodell bevezetésével júliustól emelkedik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dolgozóinak bére - mondta Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden a közszolgálati médiának.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) azon alkalmazottai, akik a NAV-törvény alá tartoznak, három lépésben 50 százalékos, a munka törvénykönyve alá tartozó dolgozók pedig egyszeri 30 százalékos béremelést kapnak.

Új rendszert vezetnek be a NAV-nál

Fotó: Vorigin Dóra [origo]
A témában megjelent korábbi híradásokhoz képest az államtitkár, már ütemezést is közölt: életpályamodell bevezetése három lépcsőben valósul meg.Július elsejétől a NAV-törvény alá tartozó dolgozók bére 30 százalékkal emelkedik,a vezetők átlagosan 15 százalékos emelést kapnak. Ezt követően 2017 január elsején 5 százalékos, 2018 január elsején további 15 százalékos béremelés lesz - mondta az államtitkár.
A béremelés 21 320 dolgozót érint, azaz mindenkire vonatkozik.A NAV létszáma az elmúlt négy évben már több mint 2000 dolgozóval csökkent, a NAV átalakulásával még kevesebben dolgoznak majd a szervezetnél.
Tállai András bejelentette, július elsejétől nemcsak fizetésemelés lesz, hanem előmeneteli lehetőséget teremtő teljesen új rendszert vezetnek be. A tervezett rendszer külön elismeria NAV-nál eltöltött éveket, tíz év után 75 százalékos illetményalap-szorzó lesz,ami ötévenként 25 százalékkal emelkedik.



Új irány a NAV-nál: a bűnözőket üldözik, a tisztességes adózókat nem bántják


Az adóügyekért felelős államtitkár azt szeretné, ha tisztességes adózók többszöri ellenőrzése helyett a valódik csalókat találnák meg a revizorok. A névtelen bejelentésekkel is kevesebbet foglalkoznak – írja a szerdai Magyar Nemzet.
Az érdemtelen ellenőrzés túlságosan leterheli ugyanis a NAV-ot, mivel a revizorok száma idén a kritikus háromezer alá csökkent.
A kormány az illetékrendszert is át akarja alakítani, mert az államtitkár szerint ezekből csak évi 100 milliárd folyik be, miközben kilencszáz dolgozót köt le ez a munka. A lap ezzel szemben azt írja: 2015-ben nem 100 milliárd, hanem 344 milliárd forint folyt be az illetékekből.
Tállai szerint a NAV dolgozóinak létszáma jelentősen csökkent, de nem elbocsátások miatt, hanem azért, mert nem vesznek fel új munkatársakat. Míg 2011-ben 23 ezren dolgoztak a NAV-nál, nemsokára 20 ezer alá csökken a létszám – tette hozzá.
A lap szerint ez sem stimmel, mert 2016 februárjában ötszázalékos, 1122 fős leépítés történt, és ezt a hatóság annak idején elismerte. Március 21 320 fő volt a létszám, ami arra utal, hogy havonta több százan hagyják ott a NAV-ot – olvasható a cikkben.
A névtelen bejelentésekkel is sokkal kevesebbet foglalkoznak már, mivel a szabályozás lehetővé teszi, hogy 2015. október 1-jétől már csak kiemelt esetekben vegyék figyelembe ezeket. Pedig szakértők szerint a legjobb infók éppen a bejelentésekből futnak be.
Tállai azt is szeretné, ha a jogorvoslati rendszer elfogadná, hogy az adózónak is lehet igaza. Most a bíróság előtti adóügyek 80 százalékát a hatóság nyeri ugyanis. Az államtitkár a végrehajtások számát is csökkentené, illetve több esélyt adna a tartozások megfizetésére a villámgyorsan elrendelt inkasszók helyett.



Andy Vajna 6 milliárdot szakított kaszinóin



D KOM20160526003
- MT -
- MT -KÖVETÉS
2016.06.01. 10:27
Egy év alatt megduplázta kaszinóbizniszének nyereségét Andy Vajna filmügyi kormánybiztos, szerencsejáték-szervező cégei tavaly több mint hatmilliárd forintos profitot termeltek. 
Vajna a Las Vegas Casino Kft. nevű cégén keresztül öt helyet üzemeltet Budapesten, köszönhetően annak, hogy tavalyelőtt a gyakorlatilag megkapta ajándékba az államtól az egész fővárosi szerencsejáték-piacot. Ebből már eddig is elég jól profitált, 2014-ben is hárommilliárdot kaszált a bizniszen. Tavaly jelentősen bővítette hálózatát, ami az eredményeken is meglátszik. 
A Las Vegas Casino Kft. egész pontosan 6,13 milliárd forint adózott eredményt ért el, amit teljes egészében kifizetett osztalékként a tulajdonosnak. 
A kaszinókirály várhatóan idén még ennél is többet szakíthat majd, mivel a tervek szerint hamarosan belép az online kaszinópiacra is, szintén erős állami hátszéllel.
Vajna egyébként egy relatíve bonyolult, bár nem kifejezetten átláthatatlan céghálóban üzemelteti kaszinóit. A Las Vegas Casino Kft. egy azonos nevű luxembourgi cég, a Las Vegas Casino s.á.r.l. kezében van, ez utóbbi pedig egy másik luxembourgi cég, az Andy Vajna monogrammját viselő AV Investments s.á.r.l. tulajdona. Ez utóbbit pedig Vajna saját átláthatósági nyilatkozata szerint egy azonos nevű magyar vállalkozás, az AV Investments Kft. birtokolja. Ez a cég részben személyesen Vajna, részben az exproducer amerikai filmes cégének, a Las Vegas-i Cinergi Pictures Entertainmentnek a tulajdonában van.

Bruce Willistől a TV2-ig

A Cinergit Vajna még 1989-ben alapította, és számos nagyobb amerikai filmet gyártott a céggel. A legnagyobb dobása a Die Hard - Az élet mindig drága volt, de ennél a cégnél készült az Evita és a Nixon is. A Cinergi filmjeinek nagy része viszont elhasalt a mozikasszáknál, így Vajna 1998-ban bezárta a boltot, a filmes jogokat pedig eladta.
Ennek ellenére a jelek szerint ennél a cégnél futnak össze magyarországi érdekeltségeinek bevételei.
A Heti Válasz korábban arról írt, Vajna céghálója úgy van felépítve, hogy évi kétmillió dollárig a kisebbségi tulajdonos Cinergi Pictures Entertainmentnek kell elutalni a nyereség 99 százalékát. A cégnek otthon adó amerikai Nevada állam egyébként bár nem klasszikus offshore-helyszín, az Egyesült Államokon belül mindenképpen adóparadicsomnak számít.
Az AV Investments Kft. viszi Vajna további érdekeltségeit is, de ez a cég még nem tette közzé pénzügyi jelentését, ezért egyelőre nem tudni, hogy összesen mennyit keresett tavaly a kormánybiztos, aki bár saját állítása szerint független a politikától, Rogán Antal és Habony Árpád is jó barátja.
Korábban az Átlászó írt arról, hogy Vajnának két cége is volt a karibi adóparadicsomban, Curacaón, amelyeken keresztül magyar érdekeltségeit irányította. Azóta Vajna azt állította, hogy ezektől megvált. Ugyanakkor korábban már kiderült róla, hogy nem feltétlenül úgy épül fel céghálója, ahogy azt nyilvánosan állította.
2014-ben mindenesetre az AV Investments Kft. 6,5 milliárdos osztalékot kapott, majd fizetett ki a tulajdonosoknak, idén pedig vélhetően még jobban járhat.

Nem megy a tévé

Ugyanakkor nem teljesen fenékig tejfel a kormánybiztos élete, ugyanis az általa frissen megszerzett, és keze alatt erősen kormánybaráttá alakított TV2-csoport 2015-ben 5,5 milliárdos veszteséget jelentett.



Egy miniszterelnökségi dolgozó egymillióért 


jut el Kecskemétre



- szalai -
- SZALAI -KÖVETÉS
2017.01.27. 15:31
16 miniszterelnökségi dolgozót az év hátralévő részében áfa nélkül 16,2 millióért fognak minden munkanap Kecskemétre szállítani busszal, derül ki Közbeszerzési Értesítőből. A nyertes az a cég, amelyik Lázár Jánosék embereit eddig is szállította, a Szalai Busz. A pályázat nem volt meghirdetve a Közbeszerzési Értesítőben, de nyílt pályázatnak számított. A végső győztes ár tehát 27 százalékos áfával 20,6 millió forint lett, a fejenként 1,29 milliós árat érdemes összehasonlítani taxiárral vagy mondjuk a vonatjeggyel. 
Egyébként azért kell oda-vissza buszoztatni naponta Kecskemétre Budapestről 9, Gödöllőről pedig 7 embert, mert a kormány Kecskemétre tette az Agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkárságot.

berles 1109
Fotó: szalaibusz.hu
Legutóbb tavaly nyert el hasonló pályázatot a Szalai Busz nevű vállalkozás, akkor 10 hónapot vállaltak 18 millió plusz áfáért. És ezzel még olcsóbbak is voltak, mint amivel a tárca kalkulált, a Miniszterelnökség eredetileg 19 millió forintot szánt az utaztatásra.
Bánhatja a Volán, hogy nekik nem szóltak, a kívülről nézve elég borsos árúnak tűnő szolgáltatáshoz képest ők szinte pont féláron kínálják az éves bérletüket bárki számára, korlátlan utazással, rengeteg busszal.


Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó (b) Andrew G. Vajna a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos (k) és Havasi Bertalan a kormányfõ sajtófõnöke (j) érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére Kötcsén (2013.)
Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó (b) Andrew G. Vajna a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos (k) és Havasi Bertalan a kormányfõ sajtófõnöke (j) érkezik a Polgári Magyarországért Alapítvány rendezvényére Kötcsén (2013.)
Fotó: Varga György / MTI
Egyes híresztelések szerint egyébként Vajna pont azért kapta meg annak idején a kaszinókoncessziókat az államtól, hogy a szerencsejáték-bevételekből finanszírozza médiapiaci terjeszkedését. Ezt Vajna tagadta. Ettől függetlenül közpénzből, az Eximbank által nyújtott 13 milliárdos hitelekből vásárolta be magát a TV2-be. A cég a vajnai hatalomátvétel évében növelte ugyan az árbevételét, de brutálisan nőtt a vesztesége is.
A csatornát üzemeltető TV2 Média Csoport Kft. tavaly 18,4 milliárdért értékesített, ami egészséges, bár nem igazán eget rengető növekedés az egy évvel korábbi 17,6 milliárdos, illetve a két évvel korábbi 16,1 milliárdos értékhez képest. A tavalyi adatokban ugyanakkor vélhetően még nem sok nyoma van annak, hogy időközben a kormány elkezdte önteni a hirdetési pénzt a cégbe, a TV2 pedig a bőkezű állami dotáció fényében megduplázta a hirdetési árait.
Ha pedig a tavalyi adatok irányadóak, akkor Vajna tévéje egy újabb állami pénznyelővé alakulhat, hiszen a csatorna továbbra is masszívan veszteséges. Sőt: míg 2014-ben nagyjából másfél milliárdos mínuszban zárt, addig tavaly 5,5 milliárd folyt el a cégből. A nézettségi adatok pedig nem valami biztatóak, és a csatorna természetesen durván el is van adósodva.
A TV2-vel Vajnához került az adó külső műsorgyártó cége, az Interkatív Kft. is, de ennek az eredményében nem volt számottevő változás. A TV2-t üzemeltető TV2 Média Csoport Kft. tulajdonosa a Magyar Broadcasting Co., amely Vajna fő befektetési cégének, az AV Investments Kft.-nak, illetve a Super Station Kft.-nak a tulajdona. Utóbbi szintén az AV Investments kezében van. Korábban itt mutattuk be részletesen a nagy TV2-sztorit.

A nagy TV2-sztori

Idővonalon mutatjuk, hogyan szabadult meg a német tulajdonos a csatornától, hogyan került a Fidesz érdekeltségébe és miként lett belőle ellenzéki politikusokat lejárató médium.Tovább
Vajna ezek mellett a rádiópiacon is terjeszkedik, Radio Plus Kft.-je a 96,4-es frekvencián indít csatornát Budapesten, és a híresztelések szerint egy újabb adót is meg akar szerezni. A Radio Plus egyébként nem termelt eddig értékelhető eredményt, bár nem is csinált sok mindent.

Családi biznisz

A filmügyi kormánybiztos felesége, Vajna Tímea is egyre bővülő cégbirodalmat birtokol.
Ő és az AV Investments közösen birtokolja a Beauty Enterprises Hungary nevű céget, amelyhez több másik vállalkozás is kapcsolódik. Ez a cég viszi a Miss Universe Hungary szépségversenyt is, amely egyébként a Vajna kezében lévő TV2-n fut. De ehhez a céghez kapcsolható például a házaspár belvárosi gyémántszalonja is, amelyben egy szingapúri cég is résztulajdonos.

Kelemen Henrietta a Miss Universe Hungary 2014 szépségverseny gyõztese (k) a Thália Színház elõtt tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján 2014. szeptember 15-én. Mellette Andrew G. Vajna producer a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos (b) és felesége Palácsik Tímea a verseny szervezõje.
Kelemen Henrietta a Miss Universe Hungary 2014 szépségverseny gyõztese (k) a Thália Színház elõtt tartott bemutatkozó sajtótájékoztatóján 2014. szeptember 15-én. Mellette Andrew G. Vajna producer a nemzeti filmipar megújításáért felelõs kormánybiztos (b) és felesége Palácsik Tímea a verseny szervezõje.
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A Beauty Enterprises 2014-ben 13,7 milliós árbevétel mellett 73 milliós veszteséget szenvedett el. Tavaly már jobban ment a szekért, de még mindig 21 milliós mínusz jött csak össze. Vajna Tímeának van egy modellügynöksége is, a Universe Management Kft.-val egyebek mellett a férje által irányított filmalap pénzéből támogatott forgatásokra castingol lányokat, és ők közvetítik ki a Miss Universe helyezettjeit is.
Ettől függetlenül ez azért a számok alapján nem tűnik hatalmas biznisznek: a Universe Management tavaly 11 milliós árbevétel mellett 1,9 millió adózás utáni eredményt ért el. A kormánybiztos és felesége az utóbbi időben tovább bővítheti portfólióját, állítólag a fánkbizniszre és a csokos építkezésekre is rárepülhet. Előbbi már a nyáron elindulhat, de utóbbira is létrehozott egy építőipari céget Vajna.
De Andy Vajnának van jó pár döglődő cége is, ilyen például a RC Fashion Kft. és a Sport & Fashion Kft., amelyek luxusruházati boltokat vittek, nem sok sikerrel. De nem áll jól a budapesti Nobu étterem szénája sem, legalábbis az ezt üzemeltető, szintén az AV Investments kezében lévő BUNO Kft. tavaly 56,6 millió forintos, idén pedig 9 milliós veszteséget könyvelt el. Erről Vajna korábban azt mondta, 3-4 év alatt várja a több millió dolláros befektetése megtérülését.
Nem ment jól az InterCom se: Vajna legöregebb, filmforgalmazással foglalkozó magyar cége hosszú ideje veszteséges, és ez 2015-ben sem változott: 128,9 milliós mínuszban zárt a vállalkozás. Vajna egyébként állítása szerint a céget hónapokkal ezelőtt eladta a menedzsmentnek, így az már nem tartozik érdekeltségi körébe



Bepánikolt a Google a Trump által kitiltott 


munkatársai miatt


Joób Sándor
JOÓB SÁNDORKÖVETÉS
Kolbert András
KOLBERT ANDRÁSKÖVETÉS
2017.01.28. 17:50 MÓDOSÍTVA: 2017-01-28 23:29:45


Botrányos jelenetek játszódtak le a világ repülőterein, miután életbe lépett Donald Trump elnök új rendelete, amely hét muszlim országból megtiltotta a beutazást az Egyesült Államokba. A Google több mint száz munkatársát érintheti a rendelkezés, de az IT szektor mellett a tudományos kutatások és az űrkutatás terén is komoly fennakadásokat okozhat az új szabály. Két iraki az Atlanti óceán felett repült, amikor életbe lépett a rendelet, emiatt a New York-i repülőtéren vették őrizetbe őket. Nem utazhat az Oscar-díj átadásra egy iráni filmrendező sem. Válaszul Irán is kitiltja az amerikaiakat.

A Google vezetése egy belső utasításban haladéktalanul visszarendeli az Egyesült Államokba az összes olyan munkatársát, akik azokban az arab országokban vannak, amelyek ellen Donald Trump elnök beutazási tilalmat vezetett be.  

GettyImages-513101784
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary
Donald Trump elnök pénteken jelentette be, hogy sokkal szigorúbban fogják szűrni, ki léphet be az országba. Az  elnöki rendelet azonnali hatállyal és határozatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette a beutazást  Szíriából, Iránból, Irakból, Szudánból, Líbiából, Szomáliából és Jemenből.
Az amúgy indiai származású Google-vezető, Sundar Pichai azt írja: több mint száz alkalmazottjukat érintheti a beutazási korlátozás, írja a Bloomberg. Pichai szerint fájdalmas látni, milyen hatással van az elnöki rendelet a vállalat alkalmazottaira. A Google mindig egyértelművé tette, hogy támogatja a bevándorlást, és ez ezután sem fog változni.

A kutatásra is káros az új rendelet

Az érintett emberek a Google-nak dolgoznak, de munkájuk miatt gyakran kell külföldre utazniuk. A Google attól tart, hiába van érvényes vízumuk, nem térhetnek vissza az USA-ba. A cég szerint fennáll a veszély, hogy családok szakadnak szét, és nagy nehézségekbe ütközik a jövőben tehetséges szakemberek Egyesült Államokba utaztatása. Az elnöki rendelet azokra is vonatkozik, akiknek már zöldkártyája, azaz állandó tartózkodásra jogosító engedélyük van, amivel munkát is vállalhatnak az Egyesült Államokban. 
A Google nem az egyetlen olyan cég, amely korábban és most is hangoztatja, hogy az ő tapasztalataik szerint káros lehet a bevándorlók kitiltása – az IT szektor mellett a tudományos kutatások és az űrkutatás terén is komoly fennakadásokat okozhat, ha az USA hirtelen olyan embereket nem enged vissza, akik évek óta ott élnek és dolgoznak.
Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója is elítélte a rendeletet. Posztjában azt írta: az ő felmenői Németországból, Ausztriából és Lengyelországból vándoroltak be az USA-ba, felesége szülei pedig Kínából és Vietnamból menekültek. Az Egyesült Államok egy bevándorlók által alkotott nemzet, amire büszkének kell lennünk, írta Zuckerberg. "Mint közületek sokakat, engem is aggasztanak a legújabb elnöki rendelet következményei. Fontos az ország biztonsága, de ezt úgy kell biztosítanunk, hogy azokra koncentrálunk, akik valóban veszélyt jelentenek".

A probléma nem teljesen új. Elon Musk, a Tesla és a SpaceX vezetője hónapokkal Trump megválasztása előtt válaszolt őszintén egy témába vágó kérdésre, és a válaszból kiderült, hogy Musk cégeihez is szívesen vettek volna fel sokkal több külföldi szakembert, de korábban is léteztek korlátozások, melyek megakadályozták őket ebben. Azok azonban nem elnöki határozatok voltak, csak szigorú szabályok írták elő, milyen átvilágításon kell átmennie annak, aki az űriparban akar dolgozni.

Megérkeztek, őrizetbe vették őket

Trump elnöki rendeletének már látszanak a hatásai. Szombaton nem engedtek felszállni öt iraki és egy jemeni állampolgárt egy New Yorkba tartó EgyptAir járatra, jelentette a Reuters. Az érintettek tranzitutasként érkeztek a kairói repülőtérre. A források közölték: annak ellenére tartóztatták fel, majd irányították át őket hazájukba tartó járatokra, hogy érvényes vízumuk volt az Egyesült Államokba.  
A New York Times arról írt, hogy két iraki éppen az Atlanti óceán felett repült, amikor életbe lépett Donald Trump rendelete. Mindkét embernek érvényes vízuma volt. Egyikük tíz évig dolgozott az Egyesült Államok kormányának Irakban tolmácsként és más beosztásokban. Munkája miatt két alkalommal is támadás érte Irakban. Trump beiktatásának napján kapott vízumot az USA-ba. A hírek hatására a Kennedy-reptérnél tüntetés kezdődött. 
A másik iraki családegyesítés keretében utazott New Yorkba. Felesége dolgozott az amerikaiaknak Irakban, ő és gyermekük már az USA-ban él. A férfi feleségének a repülőtéren azt mondták, férjét az elnök rendelete értelmében valószínűleg visszaküldik Irakba. Csak néhány órán múlt az is, hogy csapatával vissza tudott térni Kanadából az USA-ba a szudáni-ausztrál kettős állampolgárságú NBA-játékos, Thon Maker, a Milwaukee Bucks újonca. Nadhim Zahawi konzervatív brit parlamenti képviselő a Twitteren azt írta, ő sem léphet be ezután az Egyesült Államokba, miután iráni születésű. 
2017-01-24T134108Z 2 MTZGRQED1N93YJVP RTRFIPP 0 USA-TRUMP
Fotó: Kevin Lamarque / Reuters
Mirror szerint a rendelet alapján nem utazhat el az Oscar-díj átadásra a legjobb külföldi film kategóriájában jelölt alkotás rendezője, az iráni Asghar Farhadi sem. Irán bejelentette: az Egyesült Államok döntésére válaszul ők sem engedik be az amerikai állampolgárokat az országba. Irán szerint Trump rendelete sérti a nemzetközi jogot. Az iráni külügyminiszter szerint Trump rendelete "nyílt támadás a muzulmán világ és az iráni nép ellen". 
Washington felfüggesztette az iráni Lautenberg programot is, amelynek keretében iráni vallási kisebbségek ideiglenes vízummal Ausztriában készültek fel az áttelepülésre az Egyesült Államokba. A 27 éves amerikai programot eredetileg a Szovjetunióban élő zsidó emberek megsegítésére találták ki. Ausztria a program keretében tranzitországként működött, ahol a saját hazájukban fenyegetésnek kitett iráni keresztények, zsidók és a bahái vallás tagjai érkeztek osztrák vízummal. Az osztrák kormány kénytelen volt a program mintegy 300 jelentkezőjének visszamondani a vízumát, akik még nem jutottak el Ausztriába. Az osztrák külügyminisztérium szerint az érintettek közül csupán mintegy száz embert sikerült eddig értesíteni arról, hogy jelenleg nem tudnak Ausztriába belépni.

Tanácstalanok a légitársaságok

A rendelet váratlanul érte a légitársaságokat. A holland KLM légitársaság bejelentette: világszerte hét utasát nem engedte fel amerikai járataira. Utasaikat arról kellett tájékoztatniuk, hogy "nincs értelme elvinnünk őket az Egyesült Államokba". A KLM illetékese szerint egyelőre nem teljesen világos, hogy pontosan kikre vonatkozik a beutazási tiltás.
A berlini amerikai nagykövetség egyik munkatársa a Spiegelnek azt mondta: nincs információjuk arról, hogy érinti a korlátozás a hét arab ország Berlinben élő állampolgárait. A Lufthansa is tanácstalan. Csak annyi tájékoztatást tudott adni, hogy az utazók kísérjék figyelemmel az Egyesült Államok hivatalos közléseit. 
Több nemzetközi légitársaság is megtagadja a felszállást amerikai járataira iráni állampolgárok számára, jelentette az AFP.  Két teheráni utazási iroda munkatársai arról számoltak be, hogy a dubaji Emirate Airlines, a török Turkish Airlines, és az abu-dzabi Etihad Airways légitársaságok jelezték: ne adjanak el jegyeket amerikai vízummal bíró irániaknak, mert nem fogják őket felengedni az Egyesült Államokba tartó járataikra.
Egy iráni diák, aki Kaliforniában tanul, azt mondta az AFP-nek, hogy február 4-én akart visszarepülni az Egyesült Államokba Iránból, de a török légitársaságnál vásárolt jegyét visszavonták. Az iráni nő így felvette a kapcsolatot kaliforniai egyetemével, amely annyival tud neki segíteni, hogy küld egy levelet, amelynek segítségével talán Európából visszarepülhet Kaliforniába.
A Qatar Airways katari légitársaság szombaton figyelmeztetést tett közzé a honlapján. A szöveg szerint az említett hét muszlim ország állampolgárai csak akkor utazhatnak az Egyesült Államokba, ha állandó tartózkodásra jogosító engedélyük (zöldkártyájuk) van, vagy ha külföldi kormányok, az ENSZ, nemzetközi szervezetek vagy a NATO alkalmazottaiként kaptak vízumot. Később szombaton Gillian Christensen, a nemzetbiztonsági hivatal szóvivője módosította a fenti közlést. Eszerint a hét muszlim ország állampolgárait érintő beutazási tilalom a "zöldkártyásokra" is vonatkozik.

Felgyorsítják a biometrikus azonosítást

Az elnöki rendelet szerint a 120 nap letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. Trump korábban közölte, hogy a Közel-Keletről menekülő keresztények élveznek majd előnyt.
Általában is megszigorítják a beutazásokat: az Egyesült Államokba belépő valamennyi utast szigorú vizsgálatnak vetik alá. Felgyorsítják a be- és kilépők biometrikus ellenőrzését. A szövetségi államok megkapják a jogot, hogy a későbbiekben maguk döntsenek arról, akarnak-e majd befogadni menekülteket, s ha igen, akkor hol telepítik le őket.  
A rendeletet az elnök a Pentagonban (a védelmi minisztériumban) írta alá, miután ünnepélyes keretek között beiktatta tisztségébe James Mattis védelmi minisztert. "Új ellenőrző intézkedéseket vezetek be, hogy távol tartsam a radikális iszlamista terroristákat az Egyesült Államoktól. Nem akarjuk őket itt". Csakis azokat engedik be, akik "támogatják az országot és mélységesen szeretik népét".  


Plusz betűket adtak hozzá a DNS-hez



Tóth Balázs
TÓTH BALÁZSKÖVETÉS
2017.01.25. 14:41
Néhány hibás próbálkozás után létrejött az első félmesterséges organizmus, és több osztódás után is megmaradnak benne a tudósok által összerakott extra bázispárok - írja a BBC.
A földi élet alapját négy betű határozza meg, az A, T, C és G egyedi kombinációiból áll össze minden egyes élőlény genetikai információja. Ezt egészítette ki plusz két betűvel egy nemzetközi kutatócsoport, kínai, amerikai és francia tudósok részvételével. A kutatók végső célja az, hogy a mesterséges organizmusokkal tudjanak újfajta gyógyszereket termelni.
Azt már korábban sikerült elérni, hogy az X és Y, a két új betű megjelenjen egy Escherichia coli baktérium dns-ében, de a beültetett információ néhány osztódás után eltűnt a laboratóriumi tenyészetből.
A tudósok azonban elvégeztek néhány módosítást:
  • módosították a moblekuláris transzportert, ohgy az E. coli könnyebben megába fogadja a mesterséges bázispárt
  • optimalizálták az Y-t
  • létrehoztak egy genetikai "helyesírásellenőrzőt" az organizmusnak
  Ezzel elérték, hogy amelyik sejt eldobja az X-et és az Y-t, az pusztulásra legyen ítélve.
A félszintetikus organizmus hatvan osztódás után is megtartotta a két új betűt a genomjában, ezért a kutatók úgy vélik, hogy a mesterséges információk a végtelenségig ott maradnak. 




Kész az első disznó-ember hibrid


Hegyeshalmi Richárd
2017.01.27. 10:21 MÓDOSÍTVA: 2017-01-27 10:21:34

Egy kutatócsoportnak a világon először sikerült létrehoznia egy ember és disznó keresztezésével készült kimérát. Az így elkészült ember-disznó hibridet a szervátültetéseknél használhatják.
Világszerte rengetegen nem jutnak megfelelő szervekhez, így lehetetlen elvégezni rajtuk az életmentő műtétet. A tudósok növeszthetnek laborban hasnyálmirigyet, májat vagy vesét; ettől remélik, hogy idővel az orvostudomány megszabadulhat a szervhiánytól.
Az új szervek létrehozásának egyik módja a kiméra: a más állatokban növesztett emberi szervek. A kutatók évtizedeken át küszködtek vele, hogy működőképes szöveteket és szerveket hozzanak létre. A sikerüket a technikai tényezők éppúgy hátráltatták, mint a politikai ellenszél. 

Fotó: Salk Institute / Cell
mostani tanulmányt író kutatók két dolgot csináltak, amit az elődeik nem tettek meg:
  1. Két, távoli kapcsolatban lévő faj embrióját keresztezték.
  2. Egy másik élőlényben növesztett szervet használtak egy betegség kezelésére.
A kaliforniai Salk Institute biológusai, Juan Carlos Izpisua Belmonte és Jun Wu négy évet töltöttek azzal, hogy felnőtt emberi őssejteket fecskendeztek 1500 disznóembrióba. Arra voltak kíváncsiak, hogy melyik élhet tovább néhány hétnél. A legjobb eredményt az úgynevezett köztes pluripotens őssejtekkel érték el: körülbelül 20 nappal a kezelés megkezdése után a fluoreszcens jelölések kimutatták, hogy minden százezredik sertéssejtre egy emberi sejt jutott.

03
Fotó: Salk Institute / Cell
A kutatók azért választották a sertést, mert velük már régóta kísérleteznek a gyógyászatban. A szívtranszplantációkhoz gyakran használnak sertésektől származó szöveteket, és a rekombináns DNS technológiák bevezetése előtt gyakran ezekből nyerték a mesterséges inzulint is. A kimérák abban is segíthetnek, hogy a páciensek szervezete magától tudjon inzulint termelni. Izpisua Belmonte és Wu remélik, hogy a módszerüket a jövőben erre is felhasználhatják; a kutatásaik is elsősorban ezt célozták.
A szakértők következő lépése a sejtszaporodás hatékonyságának növelése lesz. A Salk kutatói azt szeretnék, ha sikerülne elérni, hogy minden ezredik, sőt, akár minden századik sertéssejtre jusson egy emberi. Wu szerint innentől fogva lehet a gyakorlati alkalmazáson gondolkozni.





Fotó: Salk Institute / Cell
Kérdéses, mi lesz, ha sikerül elérniük ezt az arányt. A kutatóknak innentől azzal is foglalkozniuk kell, hogy a nagyobb emberisejt-számú szövet felhasználása etikailag aggályos-e.


Trump felpörgetné az IS elleni 


harcot



Bolcsó Dániel
BOLCSÓ DÁNIELKÖVETÉS
2017.01.29. 10:00
Bár a szombati nap főleg arról szólt a világban, hogy Donald Trump rendelettel függesztette fel a beatuzást az Egyesült Államokba hét muszlim országból – jó nagy felfordulást okozva ezzel –, ugyanezen a napon más fontos rendeleteket is aláírt az új amerikai elnök. Ezekben nekimegy az Iszlám Államnak, átalakítja a nemzetbiztonsági tanácsot, és megtiltja a lobbizást a volt kormánytagoknak – derül ki az MTI összeállításából.

Harcok Moszul közelében
Harcok Moszul közelében
Fotó: Anadolu Agency
A rendeletek részletei egyelőre nem ismertek, de a legfontosabbnak az Iszlám Állam felszámolásáról szóló ígérkezik, hiszen Trump korábban azt ígérte, a Fehér Házba költözése után rövid úton elsöprik a nyugati erőkön már évek óta kifogó terrorszervezetet. Az új rendelet arról szól, hogy a vezérkari főnökök egyesített bizottságának 30 napon belül felül kell vizsgálnia az Iszlám Állam elleni terveket. Trump arra is utasította a kormányát, hogy új külföldi partnereket kutasson fel a terroristák elleni harchoz.
Gondolom, rendkívül sikeres lesz
– mondta Trump az intézkedésről a maga nehezen tolmácsolható egyszerűségével.
Apró érdekesség, hogy a nálunk leginkább (az angol Islamic State nyomán) IS-ként rövidített szervezet új nevet is kap az új harchoz. Eddig ugyanis az Obama-adminisztráció leginkább ISIL-ként hivatkozott a magát folyamatosan átnevező, és a nevét a szimbolikus kommunikációban felhasználó szervezetre, de Trump a rendelet aláírásakor inkább ISIS-ként emlegette őket.
A másik két intézkedésével Trump egyrészt elrendelte a nemzetbiztonsági tanács átalakítását, másrészt megtiltotta a lobbizást a kormánya tagjainak a posztjukról való távozásuk után öt évig. Ez utóbbit már múlt ősszel megígérte, amikor a washingtoni mocsár lecsapolásáról beszélt, ebben a cikkben írtunk arról, milyen nehézségekbe ütközhet a terv.

Trump lecsapolja a mocsarat, Orbán lobbistáját is rögtön eltilthatják

Korai volt az öröm. A Századvég 1,4 milliárdért felbérelt lobbistája nem hiába utálta Trumpot.Tovább

A kitiltások? Nagyszerűen működnek!

Trump az aláírás után újságírói kérdésre védelmébe vette a korábban aláírt és rögtön nagy felháborodást kiváltó beutazás-korlátozó rendeletét is. Mint mondta, intézkedései "nagyon jól működnek", ami "látható is a repülőtereken", az amerikai rendvédelmi szervek pedig teljes mértékben fel voltak készülve a végrehajtásukra. Az elnök úgy fogalmazott, a rendelete nem "muzulmán tilalom", és azt a célt szolgálja, hogy megvédje az amerikaiakat a terrorizmustól.

Bepánikolt a Google a Trump által kitiltott munkatársai miatt

Trump új rendelete alapján a cég több mint 100 munkatársa arab országból nem térhet vissza az USA-ba.Tovább
A vitatott rendelettel Trump azonnali hatállyal és határozatlan időre felfüggesztette szíriai menekültek befogadását, és 120 napra felfüggesztette egyes muszlim országokból érkező menekültek beutazását az Egyesült Államokba. Az ideiglenes beutazási tilalom Szíriára, Iránra, Irakra, Szudánra, Líbiára, Szomáliára és Jemenre vonatkozik. A 120 nap letelte után elsőbbséget élvez majd a vallásuk miatt üldözött kisebbségek befogadása ezekből az országokból. Trump korábban közölte, hogy a Közel-Keletről menekülő keresztények élveznek majd előnyt.



Mennyi adót fizetnek az Andy 


Vajnához köthető cégek?


vajna
Az Andrew G. Vajnához köthető magyar társaságok 4 év alatt 33,3 milliárd forint árbevételt értek el, a cégekből osztalékként 3,5 milliárd forintot vettek ki az offshore hátterű külföldi tulajdonosok. A Vajna-környéki birodalomnak csak a kaszinós cégei sikeresek, az összes többi vállalkozás súlyos veszteségeket termel, ennek megfelelően társasági adót is alig fizetnek. A Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft.-nek például 2 milliárd forint árbevétel mellett csupán 2,4 millió forintnyi társasági adót kellett befizetnie.
Feltérképeztük az Andy Vajna magyar vállalkozásai mögött burjánzó offshore cégbirodalmat
Andrew G. Vajna magyarországi érdekeltségeit vizsgálva az Átlátszó egy meglehetősen terebélyes, offshore-cégekkel teletűzdelt céghálót talált, a filmipari kormánybiztoshoz jelenleg legkevesebb hét offshore cég köthető, melyek összesen tíz vállalkozásban érdekeltek Magyarországon. Maga Andy Vajna tulajdonosként egyetlen magyar cégben sem szerepel, a láncban fölöttük álló luxemburgi, amerikai, és curacao-i társaságokban viszont mindenhol az ő nevébe botlunk. Tovább a cikksorozat előző részére.
Andy Vajna kormánybiztos a nyilvánosság előtt igyekszik sikeres üzletembernek mutatni magát, a valóság azonban az, hogy a hozzá köthető vállalkozások többsége papíron súlyosan veszteséges volt az elmúlt négy évben.
A filmipari kormánybiztoshoz összesen 18 cég köthető, ebből 7 offshore hátterű vállalkozás, ezeknek van Magyarországon további 11 érdekeltsége. Mivel ebből kettő csak 2014-ben alakult meg, így a “portfólióból” 9 cég mérlegeit tudtuk megvizsgálni, melyek nem egy esetben tartogattak meglepetéseket.
Kiderült ugyanis, hogy hiába a rengeteg vállalkozás, jól menőnek valójában csak kettő nevezhető, ráadásul mindkettő az államhoz sok szálon kötődő szerencsejáték-iparhoz kötődik.
Vajna egyik nyereséges vállalkozása a Las Vegas Casino Kft., amely kaszinóüzemeltetéssel foglalkozik. Ez az a cég, amely megnyerte az igen értékes állami kaszinókoncessziókat. A másik társaság pedig Bár-Co Kft., amely a helyiséget bérli a Las Vegas Casino-nak. Hogy ehhez, tehát a helyiségbérléshez miért kell egy külön cég, az a mérlegből nem derült ki.
Mindkét cég offshore társaságokon keresztül köthető Vajnához. A Las Vegas Casino tulajdonosai luxemburgi és amerikai cégek, közte a Las Vegas Casino s.a.r.l., valamint a szintén luxemburgi AV Investments s.a.r.l. A Bár-Co Kft. tulajdonosa 2014 óta ugyancsak az AV Investments s.a.r.l., azt megelőzően pedig a Las Vegas Casino s.a.r.l. volt.


A Las Vegas Casino Kft. 2010-2014 között 16 milliárd forint árbevételt ért el, adózott eredménye 3,1 milliárd forint volt, amit mind ki is fizetett osztalékként a luxemburgi tulajdonosnak.
2013-ban egyébként Vajna a Las Vegas Casino Kft.-n keresztül a szintén általa irányított Nemzeti Filmalapnak is komoly összeget juttatott: a 2013-as mérlegben rendkívüli ráfordításként 220 millió forint Nemzeti Filmalap filmtámogatás szerepel.
A Bár-Co árbevétele ugyanebben az időszakban, tehát 2010-2014 között 1,7 milliárd forint, adózott eredménye pedig 418 millió forint, amiből 324 millió forintot fizetett ki a tulajdonosnak. E két vállalkozás tehát összesen 3,5 milliárd forint osztalékot termelt a Vajnához köthető offshore cégeknek az elmúlt négy évben.
Vajna többi érdekeltsége viszont egyáltalán nem ment ilyen jól, pedig volt, amelynél az árbevétel a 4 milliárd forintot is elérte. Ilyen a filmforgalmazással foglalkozó Intercom Zrt, amely a szintén offshore Magyar Enterprises-en keresztül köthető Vajnához.
Mint az a nyilvános cégadatokból kiderül, az Intercom a többmilliárdos árbevétel mellett hatalmas veszteségeket termelt. Mérleg szerinti eredménye 2010-ben például 4 milliárdos árbevétel mellett mínusz 973 millió forint volt, 2013-ban pedig 2,6 milliárd forint mellett mínusz 451 millió forint.
Az Intercomból osztalékot nem vettek ki, ugyanakkor társasági adót is alig fizettek: bár 2010-2014 között 12,7 milliárd forint árbevétele keletkezett a cégnek, adófizetési kötelezettsége csupán 30 millió forint volt.
Papíron több tízmilliós veszteséget termel a Nobu luxuséttermet üzemeltető Buno Kft. is. A Buno árbevétele 2010 óta folyamatosan nőtt, 220 millió forintról 646 millió forintra, ám még így sem lett pozitív a mérleg: a társaság 2010-ben 148 millió forint, 2013-ban pedig 52 millió forint veszteséget könyvelt el. Így társasági adót ez a cég is alig fizetett, négy év alatt mindössze 2,4 millió forint adófizetési kötelezettsége keletkezett.


Súlyos mínuszokat találtunk Vajna két luxusruházati érdekeltségében is. A Roberto Cavalli üzletet üzemeltető RC Fashion Kft.-nek két éve egyáltalán nincs bevétele, előtte két év alatt 336 millió forint hozott, de ez a bevétel sem tudta nyereségessé tenné a társaságot.
Az RC Fashion Kft. mérleg szerinti eredménye 2010-ben mínusz 136 millió forint volt, míg egy évvel később mínusz 23 millió forint. Ez mára mínusz 1,4 millió forintra csökkent. A cégnek négy év alatt mindössze 620 ezer forintnyi adókötelezettsége keletkezett. Az üzlet egyébként már bezárt.
Ugyanilyen számokat produkált a Byblos divatházat üzemeltető  Sport & Fashion Kft., amely az elmúlt négy évben bár ugyancsak több, mint 330 millió forint árbevételt ért el, nyereséges csak egyetlen évben volt: 2011-ben, amikor 43 millió forint adózott eredményt ért el.
Mérleg szerinti eredménye aztán 2013-ban mínusz 68 millió forintra csökkent. Ennek a cégnek mindösszesen 464 ezer forint adófizetési kötelezettsége keletkezett, a két luxusruházati üzletnek tehát négy év alatt összesen alig több, mint 1 millió forint társasági adót kellett befizetnie.
A Vajnához köthető többi, kisebbnek mondható cég hasonlóan sikertelen 4 évet tudhat maga mögött. Az Intercom European Kft. 2012-ben produkált egyedül pozitív eredményt (12 millió forintot), a Közraktár 4 Kft. szintén 2012-ben 4 millió forintot, a Gibs Kft. 2011-ben 154 ezer forintot, 2013-ban 901 ezer forintot. Utóbbi a 2010-és évet több, mint 130 millió veszteséggel zárta. Ez a három cég 4 év alatt 12,2 millió forint árbevétel mellett 1 millió forint társasági adót fizetett.
Oroszi Babett


Az 1700 milliárdos sztori – az áfa-ügy első három hónapja


cimlap
A bűnügyi elnökhelyettes nyilatkozata óta már a NAV vezetői sem vitatják, hogy legalább évi ezer milliárd forintról van szó – vagyis évente minimum két négyes metró ára tűnik el az áfacsalás révén. Az adóhatósági hierarchia csúcsán azonban a botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.
Három hónappal ezelőtt, 2013. november 8-án közölte a nyilvánossággal Horváth András, hogy feljelentést tett az ügyészségen. Horváth állításának lényege, hogy az adóhatóság megkülönböztetetten kezeli azokat a kereskedelmi láncokat és közvetlen beszállítóikat, amelyek a hálózatos áfacsalások tényleges haszonhúzói. Horváth azt mondja, évek óta bizonyos érdekkörök befolyása érvényesül a NAV vezetésében, és a hálózatos áfacslásokkal szembeni tehetetlenségnek ez a magyarázata. Számításai szerint évente mintegy 1700 milliárd forint adótól esik el a költségvetés.
November 11-én érkezett meg a NAV első reakciója, a „hétvégi átvilágítás”, amely természetesen nem igazolta Horváth vádjait – viszont a hivatal följelentette a volt szakkoordinátort.  A feljelentést később a NAV módosította – az Átlátszó kérdésére adott homályos válaszból sejthető ugyanakkor, hogy ilyen indokkal azelőtt soha senkivel szemben nem kezdeményeztek büntetőeljárást. A hivatalok és a kormánypárti sajtó első sorban Horváth elleni akciókkal, illetve lejárató cikkekkel reagált a botrányra.
November 25-én újabb volt NAV-dolgozó szólalt meg: részben megerősítette, részben kiegészítette a Horváth által mondottakat, bemutatva, hogyan gyengítette az ellenőrzési hatékonyságát az az átszervezés, amelynek során felszámolták a Kiemelt Ügyek Igazgatóságát. Időközben az is kiderült, hogy – a korábbi állításokkal szemben – mégis állítottak le vizsgálatokat, illetve hogy mind Horváth, mind a másik, a nevét eddig nem vállaló ex-NAV-dolgozó évekkel ezelőtt már több csatornán is jelezte különböző vezető kormánypárti politikusoknak az áfacsalások felderítése körüli hivatali anomáliákat.
Ennek ellenére december 17-én kormánypárti szavazatokkal úgy döntött a parlament, hogy nem jöhet létre a NAV ügyében vizsgálóbizottság. Elvileg persze igen, de a bizottság létrejöttének a kormánypártok szabta feltétele, hogy a Horváth feljelentésével indult ügyben jogerős elmarasztaló ítélet szülessen. Ha tehát az ügyészség nem emel vádat, akkor vizsgálóbizottság sem lesz; de ha ez mégis megtörténne, csak az első fokú ítélet megszületése is reálisan legalább két év, de nem kizárható, hogy pusztán a nyomozás is eltart addig – így de facto megakadályozták a vizsgálóbizottság felállítását. Ezzel sikerült elérni, hogy egyetlen szervezeten, az ügyészségen kívül senki ne ismerhesse meg Horváth András zöld dossziéjának tartalmát.
Eközben sorra jelentek meg cikkek, amelyek milliárdos értékű áfacsalások ügyében megtalálták azt, amit a NAV hiába keresett: legyen szó Szlovákiából származó gyanúsan olcsó kristálycukorról, vagy cégek sorával évek óta sokmilliárdos adóhiányt felhalmozó „üzletemberek” vállalkozásairól. A NAV is fokozódó aktivitást mutat az elmúlt két hónapban: sorra lepleződnek le milliárdos áfacsalásos ügyletek.
Leállított vizsgálatok
Horváth András egyik alapállítása, hogy a legtöbb kereskedelmi lánc, illetve e cégek közvetlen beszállítói a legfőbb haszonhúzói a hálózatos áfacsalásos ügyleteknek, illetve hogy az adóhatóság nem lép fel a rendelkezésére álló eszközökkel velük szemben. Horváth állításait a NAV vezetői az első pillanattól vitatták és kategorikusan tagadták – többek közt, hogy egyes vizsgálatokat leállítottak volna.
Ezzel szemben Varga Mihály miniszter Vágó Gábor LMP-s képviselőnek a leállított vizsgálatok számát firtató kérdésére február 7-én kelt levelében a következőt válaszolta: „А Központosított Ellenőrzési Szakterületen 2007-2012 között 1290 központosított ellenőrzési ügyet rendeltek el, míg az elnöki döntéssel elutasított ügyek száma mindösszesen 46 volt. 2007-2012 között mindösszesen 25 ügyben nem történt meg az elnöki döntésre történt felterjesztés.” Vagyis a mondott időszakban 46 esetben nem tudták lefolytatni az úgynevezett kapcsolódó vizsgálatot a kezdeményező revizorok, mert a NAV elnöke nem adott rá engedélyt, 25 esetben pedig vagy a területet irányító főigazgató, Somos Katalin, vagy az illetékes elnökhelyettes, Csillag Dezsőné nem továbbította az elnöknek a revizorok kérelmét.
A hierarchia csúcsán
A NAV elnökének életpályája nagyjából közismert – Vida Ildikó 2010. június 28-i kinevezése előtt két héttel még a Simicska-féle Mahir Zrt. egyik aláírásra jogosult vezetője volt. Mahires karrierje jóval korábban, még 1995 őszén kezdődött, ekkor lett a Magyar Hirdető Eger Kft. ügyvezetője. A cég ekkor a B-Reklám Kft. tulajdonában volt, ennek egyik tulajdonosa pedig – akkor és azóta is – maga Simicska Lajos. (Az ügyvezetői poszton Vida Stumpf Jánost váltotta, őt pedig néhány hónappal később Schlecht Csaba. Stumpf és Schlecht kulcsszereplői voltak az ezekben az években zajló pártház- és a Kaya Ibrahim-botránynak.)
Vida Ildikó az előző Fidesz-kormány alatt is vezette már az adóhatóságot – akkor Simicska Lajos vitte magával a Mahirtól elnökhelyettesnek, majd Simicska távozása után lett ő az elnök; a 2002-es kormányváltás után visszatért a Mahirhoz. Vida Ildikóval szemben Somos Katalinról, a Kiemelt Adó és Vám Főigazgatóság főigazgatójáról alig van publikus információ; Csillag Dezsőnéről, adószakmai elnökhelyettesről pedig mindössze annyi tudható, hogy jogász, „életpályája az adók világához kapcsolódik”, és hogy 2010-es kinevezése előtt főosztályvezető volt az elnök alatt működő Központi Hivatalban.
Somos Katalin főigazgató – a NAV oldalán olvasható önéletrajza szerint – szintén évtizedek óta dolgozik az adóhatóságnál, 1996 óta ellenőrzési területen. 2001-ben igazgató lett Pest megyében a Kiemelt Adózók Igazgatóságán, 2008-től pedig országosan is ő irányította a kiemelt adózók ellenőrzését, 2010 őszétől a Kiemelt Ügyek és Adózók Főigazgatóságának főigazgatója. Később, az APEH és a VPOP fúziójával ezen adózói kör vámügyeivel kapcsolatos hatósági tevékenység is a főigazgató irányítása alá került.
Bár a tavaly év eleji átszervezés a regionális igazgatóságokhoz telepítette az adózók és az ügyek jelentős részét, 2013-ig teljes egészében Somos Katalin irányítása alatt állt a kiemelt adózók ellenőrzése. A felelősségi szintek szerint tehát – a NAV elnöke és elnökhelyettese után – Somos Katalin főigazgató az, aki azért az ellenőrzési területért felelős, ahol a legnagyobb értékű áfacsalások történtek. Értelemszerűen a kapcsolódó vizsgálatok lefolytatását megtagadó határozatokon is e három vezető valamelyikének aláírása szerepel.
A kormánypártok által elszabotált parlamenti vizsgálóbizottság lehetőséget teremtett volna arra is, hogy tisztázódjon, mely cégek esetében és milyen okból tagadták meg az adóhivatali vezetők a vizsgálat lefolytatásához szükséges engedélyt. (A kapcsolódó vizsgálatok mindig hálózatos áfacsalások ügyében folytak, a hálózaton átvándorló áfacsalt termékek pedig zömmel a kiskereskedelmi láncok polcain landoltak.) Azt mindenesetre forrásaink egybehangzóan állították, hogy az áfacsalások mértéke nem a kormányváltással ugrott meg, hiszen például a gabonával elkövetett csalások zöme a kormányváltás előtt történt.
A leállított vizsgálatok mellett a Kiemelt Ügyek Igazgatóságának (KÜIG) fölszámolása az a mozzanat a történetben, ami további magyarázatot igényel: bizonyos jelek arra utalnak, hogy – szemben a NAV hivatalos álláspontjával – az átszervezés következtében gyengült az adóhatóság ellenőrzési képessége; éppen a hálózatos áfacsalások felderítése terén.
Forrásaink szerint annak csekély a valószínűsége, hogy a szervezeti átalakítást célzó kezdeményezés az ellenőrzési szakterületet közvetlenül nem ismerő minisztériumi apparátustól indult volna – sokkal valószínűbb, hogy a NAV valamelyik vezetőjétől származik a javaslat. Az ügyben a nemzetgazdasági minisztériumhoz fordultunk közadat-igényléssel, de a kérdésre, hogy ki kezdeményezte az átszervezést, lényegében nem kaptunk választ; így egyelőre nem tudjuk, ténylegesen ki áll a KÜIG felszámolása mögött. Az mindenestre különös, hogy az áfacsalások körüli botrány kirobbanása óta eltelt három hónapban a területért felelős vezetők egyike sem szólalt meg.
Becker András



Makogni sem tudunk, annyira sok pénzt 


költött el a kormány decemberben



Orbán Viktor kormánya ugyan gyakran beszél az államadósság elleni harcról, de valójában amint lenne egy kis lehetősége, hogy csökkentse az államadósságot (vagy az országot kifosztó, nagyon magas állami újraelosztást), rögtön elkölti inkább az egészet – derül ki a kormány honlapján megjelent tájékoztatóból.
Decemberben egészen hihetetlenül sok pénzt szórtak el:
3353 milliárd forintot, egyetlen hónap alatt.
Mindezt azért, hogy kétségbeesetten feljebb tolják az egyébként csalódást keltő GDP-növekedést, és kicsikarjanak valami költségvetési hiányt.

Ez úgy jön ki, hogy az év első tizenegy hónapjában – a magyar gazdaság utóbbi évtizedei alatt példátlan módon – több adót szedett be a kormány, mint amennyit elköltött. Ráadásul decemberben jön be a költségvetés bevételeinek jelentős része. November végén 60 milliárdos többet volt az éves mérleg, erre jött decemberben 3353 milliárd forint kiadás és 2446 milliárd forint bevétel. Az évet így 843 milliárd forint hiánnyal zárta az állam.
Hogy mennyire más volt ez az év, mint az eddigiek, az lenti ábrán is jól látszik a piros vonalból:
A novemberi kiadások 1729 milliárd forintot tettek ki, ennek majdnem a dupláját égették el decemberben. Háromezermilliárdból akár olimpiát is lehetne rendezni, vagy meg lehetne építeni belőle a Paks II-t. Vagy nagyságrendekkel csökkenteni a GDP-arányos államadósságot (ez az NGM számításai szerint marad 70 százalék felett), esetleg rátartalékolni egy áfa- vagy nagyobb járulékcsökkentésre.
A pánikszerű decemberi pénzköltésről még mindig nem tudni mindent. Egy jelentős része előleg lehet uniós projektekre, de 50-50 milliárd ment a nyugdíjasoknak és az Eximbank tőkeemelésére, 70 milliárd a kórházakra.
Az egész évben az állami vagyonra közel ötven milliárddal költött többet a kormány, mint egy éve: a 2015-ös 287 milliárd helyett 333 milliárdot. A szociális kiadások csökkentek, 671 milliárd forintra.
Az sem érdektelen, hogy miért került ilyen irigylésre méltó helyzetbe a kormány, hogy őrületen kelljen költenie, hogy egyáltalán valami költségvetési hiányt tudjon kierőszakolni. Ennek az az oka, hogy
a kormány 658 milliárd forinttal több adót vont el a gazdaságból, mint egy éve.
Részben a GE adóparadicsom-szerű befizetése áll emögött, de az állami földérékesítések százmilliárdja is lehetővé tette a kormány legújabb őrült pénzköltését. Érdekes módon az áfabevételek (állítólag) élénkülő fogyasztás mellett mindössze 0,1 százalékkal nőttek, pedig újabb szektorok körültek az e-kasszás körbe.



Épülhet az első úszó város! Ez a jövő? 


Vagy gigantikus adócsalás?



Január elején együttműködési megállapodást írt alá Francia Polinézia kormánya és a kaliforniai Seasteading Institute az első úszó város megépítésére. A létesítmény Tahiti szigete mellett lesz.

Az úszó városok koncepciója évtizedek óta keringő utópia, erős libertáriánus beütéssel, és ennek a megállapodásnak köszönhetően most egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy megvalósulhasson.

Az óceán megszabadít a nemzetállamoktól



A nyílt óceánokra épített városok koncepciói évek óta léteznek, keringenek, finomodnak: félig alámerülő rendszerekről, uszályokról és egyéb lebegő infrastruktúrákról szoktak álmodozni a tervezők, néhányan már konkrét terveket is közzétettek honlapjaikon. De a tervezés központi eleme mindig a társadalmi vízió: az óceánon lebegő városokat amolyan Szingapúr- vagy Hong Kong-szerű szuverén városállamoknak képzelték el, amelyek a hagyományos nemzetállamoktól függetlenül működhetnének. Talán ezért is lett népszerű néhány úszóváros-elképzelés. 






A Seasteding intézet megálmodója Patri Friedman, Milton Friedman unokája, a kezdeti fő támogatók között pedig ott volt Peter Thiel techmilliárdos, a Trump-kampány lelkes támogatója, az egyik legismertebb libertariánus befektető is. 2008-ban hozták létre az intézetet, és egy 2009-es esszéjében Thiel arról írt, hogy az úszó város lehetőséget teremtene, hogy a politika minden formájától megszabaduljanak.
Thiel azóta már eltávolodott az intézet munkájától, de az erős ideológiai körítés megmaradt, annak ellenére is, hogy a Seasteading Institute vezetői szerint az úszó városok első formálódó megvalósulása közel sem lesz ennyire radikális.
A vezérigazgató, Randolph Hencken szerint az első megvalósuló úszó város közel lesz Francia Polinézia partjaihoz, nem a nyílt tengerre fognak építkezni. Bár ez technológiailag már lehetséges lenne, de borzasztó nagy költségekkel járna. A most kötött megállapodás azt a kérdést is nyitva hagyta, hogy a Francia Polinézia felségvízén épülő mesterséges sziget pontosan milyen szabadságjogokkal bír majd, mennyire kell alkalmazkodniuk a helyi törvényekhez.
A Seasteading Institute látványterveiből.
Hencken ugyanakkor bízik benne, hogy a helyi hatóságok gyakorlatilag teljes önkormányzati jogot adnak az úszó városnak, és egy különleges státuszú gazdasági zónát hozhatnak létre.
A tervezőknek időközben azt is be kellett látniuk, hogy hiába volt akkora a kezdeti libertárius lelkesedés, lehet, hogy mégsem lesznek elegen, akik hajlandók lennének kiköltözni a semmi,a  nyílt víz közepére, távolra minden más civilizációtól. Ekkor jött a módosított terv, hogy tengerparti fogadóországokkal állapodnak meg. Ez persze azt is jelenti, hogy lemondanak a teljes önkormányzás igényéről. Míg a nyílt vizeken maximum csak az ENSZ Tengerjogi Egyezményére kellett volna tekintettel lenniük, most az annyira utált kormányokkal kell megegyezniük.
És ugyan a megállapodást nagyon lelkesen szemléli a kaliforniai start-up közeg libertáriánus szárnya, a helyiek közül nem mindenki osztozik ebben a lelkesedésben. Sokan aggódnak a környezet állapotáért, és amiatt is sokan aggódnak, hogy a helyi közösségek életét hogyan dúlja majd föl egy rakás szomszédba költöző gazdag, fiatal techvállalkozó. 
A mostani együttműködési megállapodásban két kötelezettséget kellett vállalnia a kaliforniai intézetnek. Egyrészt a projektnek bizonyítania kell, hogy előnyös a helyi gazdaság számára, másrészt pedig nem károsíthatják a környezetet. Ha ezekkel kapcsolatban megfelelő garanciát tudnak letenni a helyi kormány elé, akkor kezdik majd el közösen kidolgozni a kormányzási kereteket.
Erre kell majd rábólintania a francia-polinéziai kormánynak és az egész tárgyalássorozat végén valószínűleg a francia kormánynak is. Nem véletlenül jegyezte meg a BBC elemzése a megállapodás megkötése után, hogy hiába a szabadelvű álmok, elég ironikus, hogy az első gyakorlati lépésekhez Európa leginkább intervencionista államával kell majd megegyezniük.
A tervek szerint az építkezés már 2019-ben elindulhat, de egyelőre rengeteg a kérdés. Még azt sem döntötték el, hogy az elmúlt évtizedben felhalmozott rengeteg építészeti terv közül végül melyiket valósítsák meg.
Ugyanennyire nyitott kérdés az is, hogy pontosan milyen társadalmi berendezkedést szeretnének az úszó városban, hogy hogyan működének a közszolgáltatások, hogy ezeket milyen forrásokból fedeznék. Hencken elmondása szerint elsősorban egy olyan teret szeretnének létrehozni, ami mindenféle kísérletezésre lehetőséget teremtene.
Ugyanígy kérdés az úszó város ellátása is: a leírások szerint cél ugyan az önfenntartásra törekvés, de látják a korlátokat, élelmiszert például valószínűleg majd a szárazföldi területekről kell importálniuk.

Úszó adóparadicsomok?

Az úszó városok projektjével kapcsolatos másik gyakori kritika, hogy szép ez a sci-fi körítés meg az utópisztikus hangulat, de azért nehéz ezt máshogy nézni, mint hogy néhány nagyon gazdag amerikai egy saját adóparadicsomot akar építeni magának. És miközben ezek a milliomos techvállalkozók kivonnák magukat az államok ellenőrzése alól, tevékenységüknek és termékeiknek a piacai ugyanúgy a nyugati államok maradnának.
És nagy kérdés, hogy pontosan hogyan is profitálnának mindebből a befogadó államok. Egy Tahitin élő tévés újságíró hosszan beszélt minderről a Guardian cikkében. Alexandre Taliercio nem látja, hogy a leggazdagabb amerikaiaknak létrehozott mesterséges adóparadicsom bármiben segíthetne a francia-polinéziai lakosok helyzetén: a szigetcsoportokon óriási a munkanélküliség, elszegényedett a társadalom, a szociális ellátások pedig szétesőben vannak. 
Egy októberi, a Business Insidernek adott interjújában az intézet vezetője, Randolph Hencken utalt is arra, hogyan kell majd elképzelni a mesterséges város és a szigetek közötti együttműködést. A sziget egyrészt építkezési helyszín lehet az úszó város számára, másrészt pedig mivel közel van, feleségével bármikor átruccanhat egy motorcsónakon étterembe vagy egy jógaórára.
A francia-polinéziai kormány közleményében kiállt a megállapodás mellett, szerintük gazdasági előnnyel járhat a városépítés a szigetcsoport számára. Külön kiemelték a befolyásos befektetők érkezését, élükön Thiellel, de Thiel szóvivője útján cáfolta a Guardian kérdésére, hogy bármi köze lenne a mostani megállapodáshoz. 

Az óceánjárók legendája

A számtalan nyitott kérdés és felmerülő aggály ellenére az úszóvárosprojekt ezzel a megállapodással minden eddiginél közelebb került a megvalósuláshoz, a jelenlegi tervek szerint 2019-ben tényleg elkezdődik valamiféle építkezés Francia Polinézia partjaitól nem messze a Csendes-óceánon. 
És bár az ötletet jelenleg teljesen belengi a libertarianizmus mindig gyanús szelleme, a vizekre költözés ideológiailag kevésbé elkötelezett verziói is könnyen meghatározóvá válhatnak a következő évtizedekben. Egyre inkább rendelkezésre állnak ehhez a technológiai feltételek, Kína katonai terjeszkedése mesterséges szigetek révén a Dél-kínai tengeren pedig akár lendületet is adhat a békésebb célokból tengerre vágyóknak.
Az úszó városok apostolainak könyve idén márciusban jön majd ki, Joe Quirk és Patri Friedman közös kötete után vélhetően még nagyobb lendülettel fog beindulni a vita és az ötletelés. 
Érdekes adalék még, hogy bár nem nagyon szokás erre így gondolni, de a tengeri városokra költözés egy bizonyos formában már rég meg is valósult. Tyler Cowen ír arról a Bloombergen megjelent cikkében, hogy egyre több olyan ember akad, főleg gazdagabb nyugdíjasok, akik állandó jelleggel óceánjáró hajókra költöztek. Ezeket a tengeri óriásokat is magáncégek üzemeltetik, a fedélzeten érvényes szabályokat pedig magánjogi szerződésekkel állapítják meg. Ráadásul évi 40 milliárd dolláros üzletágról van szó, ez annyi, mint mondjuk Ghána vagy Szerbia GDP-je. 
Egy egész éves óceánjáros utazás már olcsóbb lehet, mint egy éves lakhatás egy jól felszerelt nyugdíjas-otthonban vagy egy saját otthon fenntartása menőbb környéken. Az sem igaz, hogy a hajókra költözés eltávolodást jelentene az emberi közösségektől, hiszen ezeken az óceánjárókon a személyzet állandó közösségi programokkal fogja össze az együtt utazókat, ráadásul állandó orvosi felügyelet is van, ami szintén fontos szempont lehet az idősebbek számára.
(Források és további olvasnivalók: Factor TechBBCBloombergWiredGuardian)


A mai 35-50 évesek lesznek a legnagyobb 


vesztesei a nyugdíjrendszernek!


Annak, aki  nem akarja alább adni  az életszínvonalát nyugdíjas korára legalább 20-30 millió forintot  kellene félre tennie és  muszáj elfogadnia, hogy sokkal jobban magunkra leszünk utalva nyugdíjas éveinkben Az már most tisztán  látható, hogy  a mai 35-50 évesek a legnagyobb vesztesei a nyugdíjrendszernek. Valójában korrekt számaink sincsenek a ma és a jövő nyugdíjasairól és nem tudhatni még, hogy  mi  lesz a sorsa annak a tömegnek, akik a rendszerváltáskor elveszítették munkájukat és azóta sincs nagyon nekik.-írja a hvg.hu
Arra a kérdésre, hogy valójában milyen életszínvonalra számíthat egy ma harmincas éveit taposó magyar állampolgár  nyugdíjas korában, úgy 2050 körül?
A szakértők meglátása szerint, akkorra elképzelhető a 70 éves nyugdíjas korhatár, ugyanis már a következő évtized elején 65 év a nyugdíjkorhatár nemtől függetlenül. 2050 körül a várható élettartam azok számára, akik elérik a nyugdíjkorhatárt, 85 év lesz, ez pedig a rendszer fenntartása szempontjából elég soknak számít, mert várhatóan  így körülbelül 15-20 évet tölt majd nyugdíjban. Ez nyugdíjban töltött 15  év egyre inkább európai sztenderd kezd lenni. A későbbi nyugdíjrendszert 3 tényező fogja meghatározni:  egyre tovább élünk, de egyre kevesebb gyerek születik, aki majd beléphet a munkaerőpiacra, nincs utánpótlás. A foglalkoztatási mutatók hazánkban még az Európai Unióhoz képest is roppant alacsonyak. Számítások szerint 2050 körül már csak  8 millióan leszünk ( nem vettük figyelembe az elmúlt években megindult kivándorlást), és sokkal több lesz a nyugdíjas, és jóval kevesebb a dolgozó fiatal.
Ezért érdemes annak, aki még teheti előre gondolkodnia  és takarékoskodnia. Ahhoz, hogy a nyugdíjkorhatár (70) év utáni 15 évet gondtalanul élje legalább 40 évig a bére 15%át kell félretennie nyugdíjcélú megtakarításra. Az a fő gond, hogy a nagyobb jövedelműek meg tudják ezt tenni, de azok vannak túlsúlyban, akik egyáltalán nem tudnak félretenni a nyugdíjas évekre. A fiatalok is tudják, hogy majd 31-40 év múlva nem sok jóra számíthatnak, de hát majd lesz valahogy, gondolják.  Mostanában várható majd egy olyan korosztály nyugdíjba vonulása, akik a rendszerváltás után sok évet elvesztegettek, mert nem voltak bejelentve, vagy azért mert nem volt megfelelő képzettségük nem találtak munkát, így nincs meg még a nyugdíjhoz szükséges minimális  szolgálati idő sem, a statisztikai adatok szerint 20-40 ezer ilyen ember van. de ez egy 15-20 éves távlatban több százezer embert jelent.
Szponzorált linkek 
Vannak olyan vélemények, hogy egy a mainál sokkal szűkebbre szabott, lecsupaszított állami nyugdíjat kellene létrehozni, mint Nagy Brittaniában, ez lenne az úgynevezett első pillér ehhez társulna   párhuzamosan egy ennek megfelelő csökkentett járulékfizetés. Ez alá kellene tolni egy  alapnyugdíjat, úgymond  nulladik pillérként: vagy esetleg azt ehetne mondani: hogy mindenki, aki magyarországi járulékfizetőnek számít, az kapjon például 70 éves kora felett havi 30 ezer forintot, vagy még egy olyan megoldás elképzelhető, hogy ezt valamilyen jövedelemhatárhoz, vagyonhoz kötik. Ennek a megoldásnak nehéz lenne finanszírozása, bizony  nagyon magas lenne a költségvetési hiány néhány évtizedig. Az állami rendszer mellett, lennie kellene egy ösztönzött magánmegtakarítási rendszernek , akár a munkáltatón keresztül vállalati nyugdíjpénztárak létrehozásával. Erről szólnak ma már a nyugati államok reformjai.
Számos fejlett országnak, és hazánknak is az a nagy problémája, hogy több gyerekre lenne szükség, mert ez  nem csak nyugdíjkérdés. Ma, a szükséges 2,1 helyett csupán  1,3-as termékenységi ráta van Magyarországon, így pár évtizeden belül valóban túlságosan lecsökken majd  az aktív populáció, nem lesz aki GDP-t termeljen, járulékot fizetni  is túlságosan kevesen fognak, és így egyenesen következik,  a nyugdíjakat sem lesz miből fizetni. Ezért lenne ideális, ha egy családban több gyerek születne, mivel az állami nyugdíjrendszer és a különböző újraelosztó rendszerek működésének köszönhetően, megszűnt a családokon belül az intergenerációs támogatás, így nincs szükség a több gyerekre. Lehetne ösztönözni  komolyabb támogatásokkal a gyerekvállalást, mint pénzügyi támogatások, az anyák segítése a munkaerőpiacra való visszatérésre, bölcsődék kialakítása, stb., olyan lehetőségekre van szükség, amelyek valóban támogatják  a kisgyermekes szülők munkavállalását.


Felvásárolt Egyesült Államok 
Fricz Tamás 2016. november 17. Magyar Idők 

Hatalmas médiagépezet dolgozott azon, hogy sem az amerikaiak, sem mi, európaiak ne ismerjük fel az Egyesült Államokban zajló elnökválasztás valódi tétjét. Ez sok tekintetben sikerült is nekik; éppen ezért kell hangsúlyosan kimondani: Donald Trump elnökké választása történelmi esemény, óriási esély arra, hogy a globális elit uralma megtépázódjon, és az amerikai társadalom újra talpra álljon - mind gazdaságilag, mind szuverenitásában. Ez a valódi tét, amely a következő négy évet meghatározza Amerikában. 
A globális erők, amelyek az Egyesült Államokat is a markukban tartják, pontosan érezték és tudták a veszélyt, amely Trump esetleges megválasztásában rejlett. Éppen ezért tettek meg mindent, hogy Trump úgy tűnjön fel az emberek előtt elsősorban a hazájában, de a nemzetközi közvéleményben is, mint egy totális kőbunkó, aki agresszív, modortalan, erőszakoskodik a nőkkel, buta, mint a tök, és nem ért semmihez. Ezzel szemben áll Hillary Clinton, a megfontolt, tapasztalt asszony, az igazi szakértő, akinek a kisujjában van a bel- és a külpolitika. Vagyis Clinton a bennfentes, a "klub" tagja, akiben bíznak a piacok és a befektetők (vagyis a globális pénzügyi elit szereplői), míg Trump egy igazi kívülálló, egy alulról jött senki, akit az elit soha nem fogad be maga közé, és ezért el kell kergetni jó messzire a hatalomtól. 
Valljuk be: olyan hatalmas erők "tolták" felénk ezeket a fekete-fehér képeket a jelöltekről, hogy alig tudtuk kivonni magunkat a hatásuk alól, ha egyáltalán sikerült. Bár sokan annak szurkoltunk, hogy törjön meg végre a globális elitokrácia által dróton rángatott amerikai elnökök sorozata (sajnos Obamának sem sikerült kitörnie ebből az ördögi körből), mégis az elsöprő fölényben lévő neo­liberális közvélemény-formálóknak sikerült olyan képet sugallni Trumpról, hogy végül elbizonytalanodott az ember, vajon tényleg ez a 70 éves fickó-e az, aki kellő intelligenciával, átlátóképességgel, koncepcióval rendelkezik az előtte álló heroikus feladatok megoldására. 
Éppen ezért emeljük ki azt, ami valóban fontos és meghatározó a programjában: Trump az amerikanizmusra helyezi a hangsúlyt a globalizmussal szemben, vagyis vissza kívánja szerezni az Egyesült Államok önállóságát és szuverenitását a globális elitokrácia markából. Trump helyesen ismerte fel a jelenlegi világhelyzetet: a rendkívül szűk kört alkotó (főleg bankárdinasztiákra épülő) szupergazdag pénzügyi és vállalati világelit az elmúlt évtizedek során felvásárolta, megvette az Egyesült Államok politikai elitjét, kormányait, politikusait és képviselőit. A médiumokat szintúgy: jelenleg hat tulajdonos tartja kézben a teljes amerikai médiapiacot. Majd a felvásárolt USA-t használja fel arra, hogy a világ piacai feletti uralmat is megszerezze - ez nem kis részben már teljesült -, ezen keresztül pedig a globális politikai hatalmat is magához ragadja. Ebben a játékban Hillary Clintonnak nagyon fontos szerepet szántak, mint ahogyan egyébként Angela Merkel vagy Jean-Claude Juncker szerepe sem t eljesen elhanyagolható, ha mindennek az európai viszonylatait nézzük. 
Trump kristálytisztán látta ezt, és tudatosan vállalta a brutálisan nagy erőkkel szembeni küzdelmet annak érdekében, hogy a világ jelenlegi, alapvetően eltorzult, igazságtalan, globális uralomra épülő szerkezete megváltozzon. Trump nem véletlenül nem egy pártról beszél - hiszen ő teljesen más minőség ahhoz képest, mint amit a Konzervatív Párt eddig jelentett -, hanem mozgalomról, amely az emberekre, 
a társadalomra, ha tetszik, a civil társadalomra épít. A teljes politikai elitet összességében tartja korruptnak - nincs kimondva, de aligha hiányoznak ebből a konzervatívok -, akiket már régen megvásároltak; csak a polgárok és azok mozgalma lehet az, amely képes szembeszállni a globális hatalmat gyakorló elitokráciával. Trump tehát valójában nem egy párt, hanem egy társadalmi mozgalom vezetőjeként lépett fel, amely mozgalom a Wall Street-i bankár- és multinacionális elit (tehát a nem amerikai, hanem globális erők) ellen lép fel, azaz nem politikai, hanem társadalmi küzdelmet vív. 
Talán kicsit túlzás J. F. Kennedyt és Donald Trumpot összehasonlítani, ám minden különbözőségük ellenére az alapvető felismerésükben kísértetiesen hasonlítanak egymásra - és mindketten jó helyen kapizsgálnak. Idézzük csak fel, mit is mondott Kennedy 1963-as, elhíresült rádióbeszédében, amit azóta is megpróbálnak - még mindig - jelentékteleníteni. A következőket: "Hölgyeim és Uraim! A »titkos« szó ellenszenves egy szabad és nyitott társadalomban. Népünk örökletesen és történelmileg ellenzi a titkos eszközökkel létrejött titkos társaságokat és titkos eljárásokat. Ellenszegülünk a világ egy monolitikus és szégyenteljes összeesküvésének, mely kizárólag titkolt eszközökön alapul, hogy befolyását megnövelje. Beszivárgással, felforgatással a választások helyett, megfélemlítéssel a szabad választások helyett. Ez a rendszer, amit megterveztek - óriási emberi és anyagi forrásokkal, egy igen hatékony gépezetben -, katonai, diplomáciai, felderítési, gazdasági, tudományos és polit ikai műveletekből áll. Munkálkodásai rejtettek, nem publikusak, hibáit eltemetik, nem reklámozzák, ellenzőit elhallgattatják, nem dicsőítik, nem kérdőjelezik meg kiadásaikat, titkaikat. Szolón, az athéni törvényalkotó megtiltotta, hogy megtörjünk az összeesküvések nyomására. Kérem, informálják az amerikai közvéleményt: az embernek annak kell lennie, aminek született - szabadnak és függetlennek." 
Nos, Donald Trump úgy döntött, hogy informálja az amerikai és a nemzetközi közvéleményt arról, hogy az összeesküvés létezik, és egyre láthatóbb. Egy, természetesen a magyar első nyilvánossághoz soha el nem jutott kampánybeszédében így fogalmazott (a szöveg fontossága miatt engedtessék meg a kicsit hosszabb idézet): "Ez egy globális hatalmi rendszer, mely felelősséggel tartozik a gazdasági döntésekért, melyek meglopták a dolgozókat, az ország vagyonát szétlopták, és egy kis csoport hatalmas vállalatainak és politikusoknak a zsebébe tették azt. Ez a harc a nemzetünk túléléséért folyik, és ez az utolsó esélyünk megmenteni azt. Ezek a választások határozzák meg, hogy szabad nemzet vagyunk-e még, vagy csak illúzió a demokrácia, és mi gyakorlatilag egy kis embercsoport kezében vagyunk, akiknek a globális érdekeik a rendszer korrupciójában rejlenek. A mi rendszerünk pedig korrupt, ez a realitás. [...] Clinton gépezete egy ilyen táprendszer közepében van; mi ezt a a WikiLeaks-dokumentumo kból tudtuk meg, amelyek feltárták, hogy Hillary Clinton titokban találkozik a nemzetközi bankokkal, hogy megtervezzék az USA szuverenitásának a megsemmisítését, hogy meggazdagítsák a globális pénzügyi erőket, megvédjék a szponzorok és barátok különleges érdekeit. [...] A leghatalmasabb fegyver, amit elővettek Clintonék, a vállalati média, a sajtó; valljuk meg, a vállalati média többé nem foglalkozik újságírással; ők a politikusok különleges érdekeit védik, amelyek nem különböznek más lobbisták és bankárok érdekeitől, személyes célok által hajtottak. Nem az önök érdekeit, hanem a sajátjukat követik. Mindenkit, aki kihívást jelent számukra, elátkoznak és megvádolják szexizmussal, rasszizmussal, idegengyűlölettel. [...] A politikai elit, mely védi őket, be van vonva egy hatalmas, titkos és szélesen szétterjedt bűncselekménybe." (Mindkét beszéd forrása: www.alternativhirek.blogspot.hu
1963 és 2016 - két dátum, amelyeket összeköt a modern történelem: két amerikai ember kimondott néhány tényt a nemzetközi közvélemény előtt, amelyek tudása nélkül nem érthetjük a világ működését. Nagyon remélem, hogy a két dátum történéseinek hasonlósága itt be is fejeződik. 
Azt javaslom mindannyiunknak, hogy ne azt nézzük, milyen a haja Trumpnak, hogy néz ki, hogyan beszél, mennyire megnyerő modorú, vagy mennyire oxfordi a stílusa. Ezeket felejtsük el, mert ha erre figyelünk, mi is csapdába esünk. Sokkal fontosabb dolgok forognak kockán! 
Trump komolyan gondolja, amit mond, és amire törekszik, az jót tenne a glóbusz társadalmának. 
Erősen javaslom, hogy álljunk mögé. 



A globális amerikai pénzügyi-politikai lap idézi a kínai külügyminisztérium nemzetközi gazdasági ügyekért felelős főosztálya vezetőjét, Csang Künt (Zhang Jun), aki kijelentette: "Ha szükséges, hogy Kína töltse be a vezető szerepet, a felelősséget magára vállalja. Ezt a megjegyzését a davosi Világgazdasági Fórumon mondta, miután elhangzott Hszi Csin-ping kínai elnök ottani beszéde, idézi őt ma a WSJ. 

Kína elnöke: Kelet-Jeruzsálem a Palesztin 


Állam fővárosa és pénzt kapnak tőle a 


palesztinok



Hszi Csin-ping kínai elnök Kairóban az Arab Liga előtt tartott beszédében felszólított a Palesztin Állam létrehozására az 1967 előtti határokkal és bejelentette, 7,6 millió dollár segélyt ad a palesztinoknak.
Hangsúlyozta: a palesztin problémát nem szabad marginalizálni.
Hszi elnök Kairóból Teheránba utazik.


Heisler: a szívünk Izraelé, nem akarjuk, hogy 

a magyarok asszimiláljanak minket

Részlet az itt megjelent interjúból (elképzelhető, hogy nem tökéletes a fordítás, amennyiben olaszul értő olvasóink hibát vesznek észre benne, kérjük, jelezzék): Ma a kötelékek ez a kerület [zsidónegyed] és Jeruzsálem között erősebbek, mint valaha. „Magyarország, ahol élünk; Izrael, ahol a szívünk van” - magyarázza Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke. „Sohasem tudnánk Izrael nélkül élni, ami tényleg segít nekünk és helyi intézményeinknek. Büszkék vagyunk arra, hogy zsidók vagyunk, valamint értékeinkre; meg akarjuk ezeket őrizni anélkül, hogy a magyarok asszimiláljanak minket.” Oggi i legami tra questo quartiere e Gerusalemme sono più forti che mai. “L’Ungheria è dove abitiamo, Israele dove abbiamo il cuore” spiega Andràs Heisler, presidente della Federazione delle Comunità Ebraiche Ungheresi (MAZSIHISZ ). “Non potremmo mai vivere senza Israele, che aiuta molto noi e le nostre istituzioni locali. Siamo fieri di essere ebrei e dei nostri valori, che vogliamo preservare senza farci assimilare dagli ungheresi”. Mi a tanulság? 1. A zsidók szíve, azaz hűsége mindig Izraelé, a többi ország legfeljebb a lakhelyük, tehát nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. 2. Ha valaki netán párhuzamot próbálna felhozni, hogy Magyarország is segíti a felvidéki, erdélyi és délvidéki magyarokat, ezért nincs gond az itt-ott élő zsidók számára nyújtott izraeli támogatásával, az jobban teszi, ha ezt az aljas csúsztatást befejezi: a külhoni magyarok nem hagyták el a szülőföldjüket, hanem a megkérdezésük nélkül változtatták meg a határokat, ellenben a zsidók elhagyták a Földközi-tenger túloldalán lévő hazájukat, és több száz vagy több ezer kilométerre lévő országokba vándoroltak be. 3. A zsidók nem magyarok, hiszen egy nép saját magát nem kell hogy asszimilálja, ráadásul meg is akarják őrizni kívülállóságukat. Éppen ezért nincs olyan, hogy magyar zsidó, csak magyar állampolgárságú zsidó van. (Hidra - Kuruc.info) 
Forrás: https://kuruc.info/r/6/154310/?honnan=Nemzeti_Hirhalo

Huzzatok a picsába innen , beengedjük rátok a muszlimokat !!!!



Gyöngyösi akkor is fenntartja, ha Olga 

rohamot kap: nemzetbiztonsági kockázat az 

izraeli-magyar kettős állampolgárság

A nő, aki nem képes felfogni, hogy az állampolgárság nem feltétlenül egyenlő a nemzeti, és főleg nem a vallási hovatartozással - mert akikre ő gondol, ott együtt van mindhárom... Csak a magyar hazához és nemzethez való hűség hiányzik belőlük, ezért kényes ennyire a téma nekik. A következő műsorban akár ki is lehet mondani: igen, éppen ezért veszélyes a "mellékes" izraeli állampolgárság.
Forrás: https://kuruc.info/r/6/154008/

Gyöngyösi Márton vs Olga Kálmán: 

"Nemzetbiztonsági kockázat az izraeli-

magyar kettős állampolgárság"


Üdvözítő utak Teljes film 2016 Magyarul film Romantikus filmek,szerelem filmek,vígjáték teljes

Jason Statham New Movie 2017 - Best action movie 2017



Nap képe: Izraeli tank az Iszlám Állam 


birtokában



Az Iszlám Állam kezére jutott több izraeli 

gyártmányú M60T sabra tipusú tank, miután 



török hadsereg megfutamodod a szíriai Al-

Babnál vivott csatában.

Orientalista.hu – Zenobia

Mustárgázt találtak Moszulban




Mustárgázt találtak az iraki Moszulban az orosz gyártású rakétákat tartalmazó egyik raktárban – közölte szombaton Haider Fadil, az iraki különleges erők dandártábornoka.
Fadil tudatta: francia tisztviselők megvizsgálták a talált vegyszert, és megerősítették, hogy mustárgázról van szó.
A mustárgázt egy tartályban tárolták, több mint egy tucat orosz felirattal ellátott föld-föld rakéta mellett.
A dandártábornok közölte, a rakéták típusa arra enged következtetni, hogy a Moszul nyugati felét még mindig ellenőrző Iszlám Állam (IÁ) vegyi fegyverek kifejlesztésén dolgozott.
Ennek veszélyére iraki és amerikai tisztviselők már többször is figyelmeztettek. A 2014-ben az IÁ által lerohant Moszul egyetemét korábban térségbeli főhadiszállásaként használták a terroristák, az iraki kormányerők azt gyanítják, hogy a terroristák a létesítmény laboratóriumában vegyi fegyvereket állítottak elő.
Az utóbbi két év során több jelentés is napvilágot látott, amely szerint a dzsihadisták mustárgázt vetettek be Irakban, főként a kurdokkal vívott harcokban. Tavaly márciusban Taza városának mintegy 200 lakója szorult orvosi kezelésre a támadást követően, köztük 17-en további kórházi kezelésben részesültek égési sérülések, légzési nehézségek és bőrkiütések miatt.
A kén-mustár vegyületek hólyaghúzó hatásúak a csupasz bőrön, illetve a tüdőben, kis dózisban túlélhetők, nagyobb adagban viszont halálosak. A vegyi fegyverek, így a mustárgáz bevetését nemzetközi szerződés tiltja.
Orientalista.hu – Hirado.hu




Merkel sajnálkozik a muszlimok 


beutazását tiltó rendelet miatt




Angela Merkel német kancellár sajnálattal fogadta, hogy Donald Trump amerikai elnök rendeletben megtiltotta több muzulmán ország állampolgárainak beutazását az Egyesült Államokba – közölte vasárnap a kancellár szóvivője.
Steffen Seibert közleménye szerint a német kormányfőnek az a meggyőződése, hogy senkit sem lehet a terrorizmus elleni küzdelemre hivatkozva „általános gyanú alá helyezni” származása vagy vallása miatt.
A genfi menekültügyi egyezmény megköveteli a nemzetközi közösség tagjaitól, hogy humanitárius okok alapján fogadjanak be háborús menekülteket. Ez kötelessége valamennyi országnak, amely csatlakozott az egyezményhez. Angela Merkel kifejtette, elmagyarázta ezt a politikát az amerikai elnöknek a szombati telefonbeszélgetésükön – áll a közleményben.
A német kormány megvizsgálja, hogy az amerikai elnök rendelete milyen következményekkel jár a kettős állampolgársággal rendelkező német állampolgárok számára, és azt is áttekinti, hogy adott esetben miként képviselheti az érintettek érdekeit – tette hozzá Angela Merkel szóvivője.
A német kancellár és az amerikai elnök közép-európai idő szerint szombaton késő délután 45 perces telefonbeszélgetést folytatott. Ez volt Angela Merkel és Donald Trump első megbeszélése. A két vezető közös közleményt adott ki a beszélgetésről, ebben hangsúlyozták, hogy a szoros német-amerikai együttműködés mindkét ország biztonságát és jólétét szolgálja, és hozzátették: mindkét félnek az a szándéka, hogy az „egyébként is kiváló bilaterális kapcsolatokat tovább mélyítsék a következő években”.
Egyetértenek abban is, hogy a NATO-nak alapvető jelentősége van a transzatlanti kapcsolatokban, és fontos szerepe van a béke és a stabilitás megőrzésében. Közös meggyőződés, hogy a szövetségnek vállalnia kell a 21. század kihívásait, a közös védelem és a kollektív biztonság pedig a katonai kapacitások fejlesztését célzó megfelelő beruházásokat igényel, valamint „méltányos hozzájárulást valamennyi szövetséges részéről”.
A szombati beszélgetésről kiadott közlemény szerint Angela Merkel és Donald Trump megegyezett abban, hogy intenzívebbé teszik az együttműködést a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség elleni küzdelemben, valamint a közel-, és közép-keleti térség, illetve Észak-Afrika stabilizációjának terén.
Donald Trump elfogadta a német kancellár meghívását a legfejlettebb iparú államokat és a legnagyobb feltörekvő országokat, illetve az EU-t mint intézményt összefogó G20 csoport soros német elnöksége alkalmából júliusban Hamburgban rendezendő csúcstalálkozóra, és kifejezte örömét, hogy „rövidesen Washingtonban üdvözöli őt” – áll a közleményben.
Orientalista.hu – MTI


Trump féle légicsapás: Száz civil és egy 


amerikai katona halt meg




A legújabb jelentések szerint egy amerikai katona is meghalt, és három megsebesült.
Egy amerikai légitámadásban mintegy 30 ember halt meg Jemenben, köztük az al-Kaida terrorszervezet feltételezett tagjai és civilek – jelentette a Reuters hírügynökség. Az AFP hírügynökség több mint 100 halálos áldozatról adott hírt.
A rajtaütést helikopterekkel és drónokkal hajtották végre Jemen középső részén, ahol amerikai értesülések szerint az al-Kaida tagjai tartózkodtak. Ez volt az első jelentős amerikai légi csapás azóta, hogy hivatalba lépett az új amerikai elnök.
Ez volt az első jelentős amerikai légicsapás azóta, hogy hivatalba lépett Donald Trump amerikai elnök. A közép-jemeni al-Beidaa tartományban az amerikai hadsereg drónjai és Apache helikopterei egy iskolát, egy mecsetet és egy börtönt támadtak meg, ahol az értesülések szerint az al-Kaida tagjai tartózkodtak. Az EFE spanyol hírügynökség úgy tudja, hogy a különleges erők helikopteren szállított katonái ezután támadást intéztek egy, a fővárostól, Szanaától 270 kilométerre délkeletre fekvő falu több háza ellen.
jemen
A Reuters hírügynökség értesülése szerint a három megölt al-Kaida tag Abdur-Raúf ad-Dahab, a terrorszervezet egyik vezetője, illetve két fivére.
Az arab-félszigeti országban az Abed Rabb Mansour Al-hadidi megbuktatott jemeni elnököt szolgáló erők 2014 szeptembere óta harcolnak az ország egy részét, köztük a fővárost ellenőrző húszi mozgalom és az oldalukon álló különböző csoportok ellen, amelyek Ali Abdallah Saleh volt elnökhöz maradtak hűek. A konfliktust súlyosbítja, hogy 2015 márciusa óta légicsapásokat mérnek a jemeniekre a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció tagjai. Az ENSZ adatai szerint több mint 7 ezren haltak meg a jemeni konfliktusban, többségük civil áldozat volt, s további 3 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.
Orientalista.hu – Zenobia (Hirado.hu, Euronews)

Újab palesztin falurombolás – ketten 


meghaltak (képek)




Rendőrökkel csaptak össze szerda reggel egy izraeli beduin falu lakói, miközben a hatóságok megpróbálták végrehajtani a település engedély nélkül felhúzott épületeinek lerombolásáról hozott bírósági határozatot. A hatósági fellépés során meghalt egy rendőr és az őt állítólag elgázoló beduin férfi – jelentette szerda reggel a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet.
A súlyos incidens a Negev-sivatagban található Um al-Hiran faluban történt. A rendőrség szóvivője szerint Jákub Musza abu al-Kian, az egyik pusztulásra ítélt ház tulajdonosa – a törvényen kívül helyezett Iszlám Mozgalom aktivistája – autójával a rendőrök felé hajtott, és szándékosan halálra gázolta a 34 éves Erez Lévit. A gázolót – egy 47 éves középiskolai tanárt – ezután lelőtték.
A helyiek szerint a férfinak valójában nem állt szándékában a rendőrök közé hajtani, s jelzett is, hogy csak azért ül autóba, hogy eltávozzon háza közeléből. Szerintük elsőként a rendőrök lőttek, emiatt elvesztette az uralmat járműve felett, nem tudta megállítani az autót, amely ezért haladt tovább a rendőrök felé.
Az incidens után zavargások törtek ki, amelyekben többen megsebesültek, köztük rendőrök is. Egyelőre nem világos, hogy egy tömegoszlató gumilövedék vagy a tiltakozók köve találta el a fején a Közös Arab Lista párt vezetőjét, Ajman Odét, akit kórházba szállítottak.
A rendőrség lezárta a faluhoz vezető utat. A lerombolásra kijelölt épületek beduin lakói nem hajlandóak elhagyni házukat, a falu vezetői sztrájkot hirdettek, az iskolákból hazaküldték a gyerekeket, és az arab közösség vezetői felszólították híveiket, hogy menjenek Um al-Hiranba megakadályozni a házak felszámolását.
Um al-Hiran helyén a tervek szerint Hiran néven egy 2400 lakásból álló települést építenek fel, amely zsidóknak ad majd otthont, s cserébe a falu mintegy hétszáz eddigi lakosának házhelyeket ajánlottak fel a közeli beduin falvakban. A faluban az állammal kötött megegyezés nyomán novemberben megkezdték a hivatalos engedélyek nélkül felhúzott épületek felszámolását, miután többéves jogi csatározás után, 2016 januárjában a legfelsőbb bíróság is elutasította az érintettek kérését, hogy lakóhelyükön maradhassanak.
Orientalista.hu – MTI


Még több izraeli telepeslakást építhetnek




Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök és Avigdor Liberman védelmi miniszter jóváhagyta 2500 újabb telepeslakás felépítését Ciszjordániában – jelentette a helyi sajtó kedden.
Építkezünk, és építeni is fogunk” – jelentette ki Netanyahu a döntés után a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet szerint. Az új telepeslakásokról szóló jóváhagyás két nappal követte az izraeli kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetését.
Visszatérünk a normális élethez Ciszjordániában” – hangoztatta Avigdor Liberman, hangsúlyozva, hogy az építkezések célja a „lakhatási igények kielégítése”.
A védelmi tárca szerint az új otthonok többségét azokban a nagyobb ciszjordániai települési övezetekben húzzák fel, amelyek a kétállami megoldás, vagyis a palesztin állam megszületése után is Izraelben maradhatnának területcserék révén, 1967 előtt is Izraelhez tartozó területek átadása fejében.
A Háárec című újság honlapja azonban ezt megkérdőjelezte, szerintük az építkezések tervezett helyszínei kívül esnek ezeken a telepesblokkokon. Az új lakások közül a legtöbb, kilencszáz, az Ariél nevű telepesvárosban épül fel.
Trump neve is feltűnik
Száz új lakóegységet azon a Bét El nevű telepen fognak létrehozni, amely nem része egyik települési övezetnek sem, s amelynek Donald Trump 2003-ban tízezer dollárt adományozott a telepeseket támogató David Friedman nevű barátja tiszteletére, akit az Egyesült Államok izraeli nagykövetévé jelölt néhány héttel ezelőtt.
A Bét Elben, a szélsőséges telepesek egyik fellegvárában működő jesiva, vagyis zsidó vallási iskola 2013-ban húszezer dolláros adományt kapott a Kushner családtól, Donald Trump vejének családjától – jelentette a Háárec még decemberben.
Ez már a második nagyszabású izraeli lakásépítési terv jóváhagyása az 1967-ben elfoglalt területeken a választási kampányában az izraeli telepespolitikával elnéző álláspontot hirdető Donald Trump beiktatása óta.
Régi tervet valósítanak meg
Előzőleg vasárnap Jeruzsálemben jelentették be ötszázhatvanhat új otthon megépítését a város keleti felében, az egykor Jordániával érvényes tűzszüneti vonalakon, a „zöld vonalon” túl, az 1948 és 1967 között Jordániához tartozó területeken.
A frissen bejelentett építkezési terveket már régóta a fiókokban őrizték, de a várható nemzetközi, elsősorban amerikai tiltakozástól tartva az utóbbi években az építkezések jelentős részét befagyasztották.
Barack Obama elnöksége idején Washington élesen bírálta az izraeli vezetést az 1967-ben elfoglalt területeken folyó építkezések miatt. Az utóbbi évtizedekben hasonló véleményen voltak az amerikai demokrata és a republikánus vezetők egyaránt, mert úgy vélték, hogy a ciszjordániai építkezések megcsonkítják a jövendő palesztin állam területét és ezzel megnehezítik a béke megteremtését.
Tiltakoznak a palesztinok
A Palesztin Hatóság kedden elítélte az újabb izraeli telepeslakások bejelentését. Mahmud Abbasz palesztin elnök szóvivője kijelentette, ahogy az új tervek csapást próbálnak mérni a térség nyugalmára, valamint elősegítik a szélsőségeseket és a terrorizmust.
Orientalista.hu – MTI



A szemünk láttára esik szét Dél-Korea, 


mert az elnök becsapta a választóit



Az elnök ellen alkotmányos vádeljárás folyik.

  • Az ügyészség letartóztatná a Samsung valódi vezérét, a cselekvőképtelen Li Kunhi fiát, Jay Y. Lee-t.
  • Az utcákon százezrek tüntetnek a korrupció miatt.
  • Dél-Koreában, ahol a korrupció a rendszer alapja.
  • Mindez azért, mert az elnök eredetileg ennek a korrupt rendszernek a felszámolását ígérte. A rendszer egésze megingott.
Az elnök ellen tüntetők Pak Kunhje portréin taposnak Szöülban. Woohae Cho/Getty Images
Pak Jungszu, a dél-koreai elnök, Pak Kunhje ügyében eljáró különleges ügyész január 15-én a Samsung elnökhelyettesének letartóztatását kezdeményezte. Jay Y. Lee nem szimplán elnökhelyettese a vállalatóriásnak, hanem a 2014-es szívrohama óta cselekvőképtelen Li Kunhi egyetlen fia és örökösjelöltje is egyben.


Bár végül csütörtökön a bíróság első körben elutasította Lee letartóztatását, az ügyész döntése így is mérföldkő. Olyan, amit nehéz magyar kontextusban értelmezni. A Samsung a dél-koreai gazdaságban játszott szerepéhez fogható cég nincs Magyarországon. Ez az egy vállalatcsoport önmagában megtermeli az ország exportjának ötödét. És nem valami harmadik világbeli banánköztársaságban, hanem az Egyesült Államok hatodik legnagyobb kereskedelmi partnerénél.
Bár az elemzők szerint az ifjabb Lee letartóztatása rövid távon nem igazán befolyásolja a jellemzően önálló menedzserek irányította cégcsoport működését, a hosszútávú stratégiai döntések meghozatalát már béníthatja. Ennek pedig végső soron az egész dél-koreai gazdaságra jelentős hatása lehet.

Milliós ajándékok az elnök bizalmasának

A vád szerint Lee az elmúlt években arra utasította a Samsung leányvállalatait, hogy összesen 43 milliárd wont, cirka 10,5 milliárd forintot utaljanak át Pak Kunhje elnök bizalmasának, Csoj Szunszilnek és két alapítványának, a papíron a koreai kultúrát és sportot promótáló Mi-R-nek és a K-Sportnak.
A kultúra és a sport támogatása akár nemes gesztusnak is tűnhetne, ha nem esett volna időben nagyon közel egy másik, sorsfordító döntéshez. Lee apja szívrohama óta próbálta átvenni a Samsung cégbirodalom vezetését, de ennek feltétele volt két társult vállalat egyesülése. Ezt azonban a cégek nagyrészvényesei hónapokig sikerrel gátolták, mígnem Mun Hjanpjo, a sorsdöntő szavazatokat birtokló állami nyugdíjalap vezetője váratlanul támogatásáról nem biztosította Leet.
Egy héttel a fordulat után Lee meghívást kapott Pak Gun-hje elnöktől, aki ezen a személyes találkozón kérte Leet Csoj alapítványainak támogatására. Lee nem aprózta el. A Samsung hamarosan 5 milliárd forintot utalt az alapítványokna, és, biztos ami biztos, még 1,8 milliárdot a dél-koreai díjlovaglók támogatására. Csoj lánya díjlovagló, versenylovát is a Samsung pénzéből vették.
De nemcsak a lovát, hanem németországi házát, sőt, még a kutyái ruhácskáit is ebből a támogatásból fizették, ahogy a zsebpénzét is, amiből Európában élhetett.
Ez ugyan távolról, de még egészen közelről nézve is korrupciónak tűnhet, az érintettek tagadják az összefüggést. De nem is ez a szokatlan, hanem az, hogy ebbe a korrupciós botrányba kivételesen a regnáló elnök és a dél-koreai gazdaság egyik legjelentősebb figurája is belebukhat.

Ahol a korrupció a norma

Félreértés ne essék, Dél-Koreában az kicsit sem szokatlan, ha egy elnök korrupciós botrányba keveredik. 1987 óta hat elnököt választottak Dél-Koreában, közülük öt is korrupciós botrányok közepette távozott ötéves uralma végén. De míg korábban csak az elnökök családtagjait érték vádak, most maga Pak Kunhje áll a botrány középpontjában.
Ahogy abban sincs semmi szokatlan, ha egy cégvezető ellen eljárás indul. Lee apját például kétszer is elítélték, legutóbb 2009-ben. Igaz, valódi büntetést egyik esetben se kapott, és az elnöki kegyelmek miatt még a priuszát is törölték.
Dél-Koreában ugyanis a korrupció nem kivétel, hanem maga a norma. A dél-koreai gazdaság legfontosabb szereplői a csejbolok, a családi tulajdonban lévő vállalatkonglomerátumok, amik azért nőhettek ekkorára, mert a mindenkori politikai vezetés kedvező adótörvényekkel és olcsó energiával támogatta fejlődésüket, cserébe az anyagi támogatásért, amit a cégek adtak nekik.
A modelt, ami Dél-Koreát éhező agrárállamból a világ egyik leggazdagabb ipari nagyhatalmává tette, Pak apja, Dél-Korea első katonai diktátora találta ki. Pak Csanghi 1963-tól 1979-es meggyilkolásáig tartó uralma alatt a dél-koreai gazdaság szárnyalt. Ezért a mai napig sok rajongója van, annak ellenére is, hogy diktatúrája idején fizikailag is megsemmisítették a másként gondolkodókat. Sokak szerint lánya is csak az ő máig tartó népszerűségének köszönheti választási győzelmét, mert amúgy még párttársai sem tartották a legokosabbnak. A kampányában, ahol rendszerint egy kis jegyzetfüzetből próbálta felolvasni a mondandóját, egyszer mindenkit meglepve bejelentette, hogy lemond az elnökségről. Valójában parlamenti képviselőheléyről akart ekkor lemondani.
Bár Dél-Korea 1987-ben békés átmenettel szakított a diktatúrával, a diktatúra gazdasági modellje a mai napig él.
Ez alapján már-már felfoghatatlan, ami most történik.

Felbőszült az Isten

No nem az, hogy koreaiak százezrei tiltakoznak. A tiltakozás csak a korrupcióhoz mérhető nemzeti sport az országban. Olyan sport, amit a koreaiak tökélyre fejlesztettek. A koreai tüntetéskultúrában teljesen normálisnak számít, ha valaki tiltakozásból levágja egy ujját, lefejezett kutyák fejével pakolja körbe magát, középületeket gyújt fel, harakirit követ el, vagy szimplán letolt gatyával vonul fel-alá Szöul utcáin azután, hogy a fociválogatott a megkent-megvett bírók segítsége ellenére nem jut döntőbe a hazai rendezésű világbajnokságon. És ne feledkezzünk el kedvenceimről, a koreaiak érzelmeit sértő országok zászlóit felfalókról sem.
A Nobel-békedíjas exelnök, Kim Dedzsung szavajárása szerint Koreában "a nép az Isten". De nem ám a puhány, elsőszülött fiát bűneinkért feláldozó újszövetségi, hanem a haragtartó, bosszúszomjas ószövetségi. Egy olyan Isten, amit az elnöknek tisztelnie kell.
Pak ebből a szempontból jól kezdett. Fő kampányígérete pont az apja által kiépített korrupt gazdasági rendszer felszámolása volt. Az ígéretét hitelesítette, hogy apját és anyját is meggyilkolták. Vagyis család hiányában nem élhetett a dél-koreai elnökök hagyományos módszerével.
Ehelyett inkább új szintre emelte a korrupciót, amelynek részben az őt szülei halála után, fiatal felnőttként befogadó, Csoj Szunszil apja által alapított, a sámánizmust keresztényi elemekkel vegyítő szekta, részben pedig önmaga lett. Magyarán, a korrupt rendszer felszámolása helyett részben önmagát tette meg a korrupt rendszer haszonélvezőjének.
Ez pedig komoly törést okozott az addig olajozottan működő gépezetben, aminek ezidáig a sajtó is része volt, része kellett legyen. A sajtó feletti ellenőrzést megkönnyítette, hogy a két legnagyobb, közszolgálati hírtelevízió vezetőit személyesen az elnök nevezheti ki, a magántelevíziók sugárzási engedélyét pedig bármikor megvonhatja a kormány, a sajtó egésze pedig nagyban függ a hirdetési piac két legnagyobb szereplőjétől, az államtól és a csejboloktól.
A mostani botrány kirobbanásakor még úgy tűnt, hogy hamar vége lesz a sztorinak. A Szegje Ilbo napilap már 2014-ben beszámolt egy titkosszolgálati dokumentumról, ami befolyással való üzérkedéssel gyanúsította Csojt és családját. Pak elnök keményen kikelt a szivárogtatás ellen, a lap kiadóját elnökének kirúgására kényszerítette. A hatóságok pedig a dokumentumban felvetett bűncselekmények vizsgálata helyett a Szegje újságíróit kezdték vizsgálni hírnévrontás gyanújával. Az adóhivatal is rájuk szállt.
Az irat kiszivárogtatásával vádolt rendőr, akit szintén Csojnak hívnak, megölte magát. "Idefigyeljetek, újságírók! Létezésetek egyetlen oka és értelme az emberek joga arra, hogy tudjanak a történésekről. Tegyétek a dolgotokat!" - írta búcsúlevelében.

Itt a nap legundorítóbb magyarjainak 


listája



Ők azok, akik ma teljes támogatásukról biztosították Kiss lászló elítélt nemi erőszaktevőt. 

Ők azok, akik teljesen normálisnak találják, hogy a válogatott szövetségi kapitánya maradhasson egy ember, aki két társával együtt megerőszakolt egy fiatal lányt az uszodában. 
Ők azok, akik ezt nyilván eddig is tudták, de nem érdekelte őket.
Ők azok, akik még a nyilvános lebukás után sem értik, hogy ez miért kínos, gusztustalan és vállalhatatlan.
Ők azok, akik elképesztő módon próbálják mentegetni a menthetetlent. 
Ez az eset prímán megmutatja, hogy micsoda félelmetesen alpári világ a magyar versenyuszodáké, ahol a mi kutyánk kölyke nyugodtan erőszakolhat, ha hoz pár aranyérmet cserébe. 
Ettől az egész ügytől csak felfordulhat az ember gyomra, az enyém azért kavarog különösen, mert vesztemre most olvastam bele, ahogyan egy Legendásnak Számító Újságíró - aki azt állítja, hogy a hatvanas éveket a Sportuszodában töltötte - facebookos kommentekben éppen szabályszerűen azzal vádolja a csoportos nemi erőszak áldozatát, hogy szeretett kefélni, Kisst meg Egerszegi olimpiai aranyaival mentegeti, miközben undorító célzásokat tesz arra, hogy az áldozat akarta ezt az egészet.
A szövetség kiposztolta az aláírásokkal megerősített nyilatkozatot


Ez pedig az elnökség és az edzőbizottság teljes névsora, közülük senki nem tiltakozott:
Elnökség:
Elnök
Gyárfás Tamás 
Főtitkár
Szántó Éva
Átalános Alelnök
Dr. Szabó Tünde
Szakmai Alelnök
Dr. Sós Csaba
Elnökségi tagok
Becsky András
Cseh László
Fodor Szabolcs
Güttler Károly
Dr. Hargitay András
Kiss László
Sass Katalin
Dr. Tóth Ákos
Dr. Török Enikő
Tőrös Károly
Vizi Csaba
Dr. Wladár Sándor
Edző Bizottság
vezető: Kiss László
tagok: Bernhardt Károly, dr. Egressy János, Gellért Gábor, Güttler Károly, Horváth Péter, Horváth Tamás, Lőrinczi György, Ludmány László, Molnár Ákos, Lakatos Roland, Plagányi Zsolt, Polgár Sándor, Sárdi Ákos, Selmeci Attila, Tóth Ramón, Tőrös Károly, Turi György, Virth Balázs
(Megjegyzés: a cikkben szereplő eredeti névsor az úszószövetség honlapjáról származott, de az sajnos nem volt naprakész. Ez itt a javított lista; az érintettektől elnézést kérünk.)
Frissítés: Cseh László jelezte, hogy ő semmiféle ülésen nem vett részt, aminek a Kiss László melletti kiállás volt a témája, mert ilyenre nem is hívták. Kiderült, hogy a szövetség vezetője, Gyárfás Tamás nem az elnökséget szavaztatta meg, hanem a sportág vezetőit, bármit is jelentsen ez.


Az Anti-Trump tüntetésen a hétvégen több százezer ember megjelent. Több mint 50 különbözü "civil" szervezetek szervezésében történt ez. A New York Times, és nem az orosz propaganda beszámolt arról, hogy ezeket Soros György alapítványai, az Open Society Foundation és a Soros Foundation finanszírozzák. Soros szivesen indirekt módon, a "demokrácia" címszó alatt szivesen beavatkozik a nagy politikába, pl. a kelet-európai "színes forradalmak", Szerbia, Grúzia, Kirgizia, Ukrajna és most Amerika. 




Miután ez a TPP, az Ázsia szabadkereskelelmi szerződést felrugta. Ez a legtermészetesebb a világon, amit egy normális gondolkodású ember (politikus) ebben az esetben tehet. Az amrikai munkaerő egyszerűen nem versenyeztethető meg még ennél is jobban a kínaival. 



AZ AFD FELHAGYNA A NÁCI MÚLTÉRT 


VALÓ VEZEKLÉSSEL?



Zsidó szervezetek és politikusok tiltakoztak az AfD türingiai elnökének kijelentése miatt: Björn Höcke "szégyenteljesnek" titulálta a berlini holokauszt-emlékművet és szíve szerint átírná a történelemkönyvek nemzetiszocialista múltra vonatkozó részeit.
Björn Höcke egy drezdai sörcsarnokban tartott pártrendezvényen beszélt arról, eljött végre az ideje leszámolni a háború utáni politikai konszenzussal, ami "pocsék és nevetséges" színben tüntette föl hazáját, és véget kell vetni a holokauszt miatt szégyenkező megemlékezéseknek.
"Még mindig egy teljesen legyőzött nemzet mentalitása a miénk"
- jelentette ki Höcke, majd hozzátette:
"A német az egyetlen nép a világon, ami a szégyen emlékművét állította föl a fővárosában."
A tartományi elnök szerint elég volt abból, hogy az ország nemzetiszocialista múltját szánalmasnak állítja be az oktatási rendszer. Úgy véli, ha az AfD hatalomra kerül "újra kell írni a történelemkönyveket".
Elítélte a "bűntudati politikát", ami szerinte "lebénítja" Németországot, ezért "180 fokos fordulatra van szükség":
"Eddig nem gyászolhattuk a saját áldozatunkat."
Drezda 1945-ös bombázását "háborús bűnnek" nevezte, ami arra szolgált, hogy a németeket "megfossza kollektív identitásuktól".
A beszéd hatalmas belpolitikai felzúdulást váltott ki: a németországi zsidók tanácsa, illetve Yakov Hadas-Handelsman, Izrael németországi nagykövete is azonnali bocsánatkérésre szólította föl Höckét, de nem maradt el a szociáldemokrata Sigmar Gabriel alkancellár elhatárolódása sem.
A botrányos kijelentések valószínűleg jócskán megnehezítik majd a szélsőjobboldaltól magát elhatárolni szándékozó párt esélyeit az idei parlamenti választásokon.
Érdekes adalék, hogy az AfD-n belül a mérsékeltebb irányt képviselő Frauke Petry társelnök eddig mindig kiállt Höcke mellett, aki eddig sem fukarkodott a megkérdőjelezhető kijelentésekkel.



ÉRETTSÉGI NÉLKÜL IS VEZETNÉ 


NÉMETORSZÁGOT SCHULZ


Megállítaná a "dühöngő nacionalizmust", beengedné a migránsokat, megadóztatná a multikat, és nem szégyelli alacsony végzettségét.

Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a szabályokat betartó és keményen dolgozó emberekért, a társadalmi igazságosságért és a megosztottság legyőzéséért küzd a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, és győzelemre készül - jelentette ki Martin Schulz vasárnap Berlinben, az SPD kancellárjelöltjeként mondott első beszédében.

Az Európai Parlament volt elnökét pártjának választmánya vasárnap egyhangú döntéssel tette meg kancellárjelöltnek és javasolta pártelnöknek. A párt élére márciusban, rendkívüli kongresszuson választják meg.

A több mint 150 éve működő párt országos választói támogatottsága történelmi mélységben, 20-23 százalék körül van, Martin Schulz szerint azonban győztesként kerül majd ki a szeptember 24-i Bundestag-választásból. "Azzal a szándékkal indulok el, hogy Németország kancellárja legyek" - mondta.

Nem igazság, hogy még millió eurós nagyságrendű bónuszt is kap egy nagyvállalat vezetője, ha válságba taszítja a vállalkozást, miközben egy bolti eladót a legkisebb hibáért elbocsátanak, és nem igazság, hogy multinacionális óriásvállalatok kevesebbet adóznak Németországban, mint a sarki pékség, a gazdagok pedig adóparadicsomokba menekítik a vagyonukat - húzta alá Martin Schulz, harcot hirdetve az adókerülés ellen és az "adózási igazságosság" megteremtéséért

Kiemelte, hogy 
"humánus menekültpolitikára" van szükség, amely a menekülés okainak felszámolására törekszik. Ezért a német és az európai külpolitika feladata a szíriai békefolyamat előmozdítása, valamint a küzdelem a szegénység és az instabilitás ellen Afrikában.

Ugyanakkor "Európának is teljesítenie kell", a szolidaritás és a tehermegosztás elvét a külső határok védelmében és a menekültek "méltányos" elosztásában is érvényesíteni kell, mert ez az uniós tagországok együttműködésének alapja - tette hozzá, aláhúzva, hogy meg kell alkotni egy "európai bevándorlási törvényt". Ezzel kapcsolatban az európai szolidaritás megbontása leghangosabb képviselőjének nevezte Orbán Viktor magyar kormányfőt. Kijelentette: a német érdekek "nyílt megsértése", hogy a bajor CSU "udvarol és tapsol" Orbán Viktornak, aki "minden szolidaritást elutasít Németországgal a menekültpolitikában".

Hozzátette, hogy Németország szolidáris a segítségre szoruló uniós társállamokkal, de ha "egyes tagországok" úgy értelmezik a szolidaritást, hogy az agrártámogatásokra és a strukturális alapokból származó pénzekre azt kell mondani, hogy "igen, kérem", a menekültekkel való szolidaritásra pedig azt, hogy "nem, köszönöm", akkor "a következő német kormánynak össze kell kötni a menekültpolitika ügyét a következő uniós költségvetés tervezésével".
 
A tavaszi franciaországi és hollandiai változásokkal kapcsolatban elmondta, Németország megtapasztalta, hova vezet a nacionalizmus, ezért az SPD megvédi a demokráciát és "védőbástyát" alkot az ismét "dühöngő nacionalizmussal" szemben. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a CDU/CSU-tól jobbra álló, Bundestagon kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt szerinte nem alternatíva, hanem "szégyen" Németországnak". Mint mondta, egészen más országot akar, aki a szabad sajtót támadja és hazug sajtónak nevezi.

Életútjával kapcsolatban hangoztatta, hogy nem tartja "foltnak" vidéki származását és alacsony iskolai végzettségét, az ezzel kapcsolatos bírálat pedig "arrogáns és elitista". Kiemelte, hogy élettörténete éppen azt mutatja, hogy pontosan érti és átérzi a németek többségét feszítő gondokat, ami alapvető elvárás egy kancellárral szemben.






Egy tudóscsoport szerint az elmúlt hónapok olaszországi földrengéseit egy augusztusban a CERN svájci kutatólaboratóriumban kezdődött kísérletsorozat a felelős. A CERN-ben található a világ legnagyobb gépe, ahol a kutatók részecskéket ütköztetnek egymásnak fénysebességgel, hogy megtudják, hogyan működnek a fizika törvényei és hogy esetleg megtalálják a párhuzamos univerzumokat.
















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése