A cionista fasiszta zsidó az emberiség gyilkosa

A cionista fasiszta zsidó

az emberiség gyilkosa

Nemzeti hírháló riportjaiból

2012. Június 16., Szombat 21:08

Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják!

Írta:  ION COJA

"Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak, hogy a Szentföldre lépjenek?"
 Titkolt információk - Ideje, hogy a zsidók és a magyarok is megtudják!

Ki küldte Auschwitzbe a 460.000 zsidót Magyarországról?

Éveken át úgy tudtam én is, mint más, hogy a magyarok, a románokkal ellentétben, Auschwitzbe küldték, a halálba, polgártársaikat a zsidókat. Magyarországról 1944-ben százezer számra küldtek zsidókat a haláltáborba vasúton, ahonnan nagyon kevesen tértek azután haza. Az eset jól ismert és sokat hangoztatott. Én magam is többször írtam a témáról, az 1990 előtti hivatalos történelem tudomány nyomvonalát követve, miszerint amíg a romániai zsidók nagy része megmenekült, addig a magyarországiak egy dúrva megsemmisítésnak voltak alávatve. Maga Winston Churchill is beszélt erről a magyar Történelmi eseményéről, mint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáról. Ez volt az 1991-ben megjelentetett Transilvania Invincibile Argumentum című könyvem egyik fejezetének a címe is, amely viszont jóval 1990 előtt íródott.
Ezt a fejezet címet újra használtam a 2004-ben megjelent Protocoalele Kogaionului című könyvemben, de itt már azért, hogy megkövessem régebbi állításaimat ebben a témában. Most megteszem újra, kijelentve, hogy az 1944-es magyarországi zsidók tragédiájáért nem a magyarok a hibásak sem a magyar hatóság! Még nem is a németek, mondhatnám!...Hanem a zsidók!
Viszont hét évvel a Protokolljaim kiadása után azt tapasztalom, hogy hipotéziseim nem jutottak el egyetlen magyarhoz sem. Ez természetesen az én hibám elsősorban, mert nem tudtam soha jól eladni az írásaimat. Most újra jelentkezem, több okból is, amelyek közül az egyik, hogy a csíkszeredai fiatal székely hokisok még büszkébbek legyenek arra, hogy magyarok és nem, Isten őrizz!, románok...
1990 után , mint ismert, a románok is azon kapták magukat, hogy holokauszttal vádolják őket is! A vádlók kétes foglalkozású zsidó szerzők voltak. Egyik napról a másikra a romániai holokauszt szakértői lettek. Magam elég informáltnak tartottam ahhoz, hogy válaszoljak a vádakra. Így kerültem, akarva-nem akarva, bele ebbe a hórába, amit ha belekerültem, akkor végig kell járni, vagyis tovább kellett informálódjak ebben a témában. Eljutottam oda, hogy megtudjam, mennyire megalapozatlanok a jól ismert magyar vádak! Ismétlem: magalapozatlanok! Kitaláltak vagy legjobb (legrosszabb!) esetben is eltúlzottak.
Pontosítom, hogy a magyarországi zsidók sorsáról, akiket Auschwitzbe küldtek, nem egy kormányülésen, se nem a budapesti parlamentben döntöttek. Még nem is egy náci gyűlésen. A döntés a legmagasabb színtű zsidó kezdeményezésre született: a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságában!
Állításom alátámasztására Roger Garaudy, Az izraeli cionizmus pere című munkájának adatait használtam ( a romániai kiadás címe: Procesul sionismului israelian). Ennek a munkának az adatait még senki nem vonta kétségbe. Roger Garaudy, jól ismert baloldali egyéniség, demokratikus beállítottsággal, mentes mindenféle párt besorolástól, többször kapott kritikát egyesektől az utóbbi írásainak, úgymond, antiszemita jellege miatt, de senki sem tudta felróni neki azt, hogy valótlan vagy elferdített adatokat tett közzé. Roger Garaudytól olyan adatokat vettem át a témával kapcsolatban , amelyek mindenike zsidó szerzőktől vagy intézményektől származik. Idézek továbbá a Protocoalele Kogaionului című írás 77-79 oldaláról. Roger Garaudytól megtudjuk, hogy a Palesztinába jutáshoz nem volt elegendő a zsidó származás. Jó minőségű zsidó kellett legyen, magasabb minőségű anyagból gyúrva. A zsidók Palesztinába való belépésének feltétele az volt, hogy a majdani Izrael államnak ne legyenek a terhére (47-ik oldal).
Még 1935-ben egy jelentős cionista vezető, Ytzhak Gruenbaum felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell legyen a felhatalmazásuk arra, hogy a bevándorlókat kiválogassák és ne fogadjanak be mindenkit (ugyanazon oldal). Úgy tűnik, hogy a Hitler által elfoglalt Európában azon zsidók részaránya, akik méltatlanok a Szentföldre való belépésre elérte a 90%-ot! Az Európából a nácik által elüzött zsidók problémája, akiket a cionisták nem siettek befogadni Izraelbe elsősorban a cionista doktrinából ered. A problémát nem a segítőkészség oldaláról, hanem az ország szükségleteinek szemszögéből kezelték (ugyanaz az oldal). Más cionista doktrinák szövegei sokkal kifejezettebbek, embertelen cinizmustól és pragmatizmustól átitatva.
Íme, mi olvasható az 1943-ban a Zsidó Ügynökség Megmentő Bizottságának Memorandumában: Vajon mindenkit kell segítsünk, akinek szüksége van annélkül, hogy figyelembe vennők az egyének jellemzőit? Nem kellene az egésznek egy nemzeti-cionista jelleget adnunk és megpróbáljuk megmenteni azokat, akik hasznára lehetnek Izrael földjének és a judaizmusnak? Tudom, hogy embertelennek tűnik a probléma ilyenszerű felvetése, de világossá kell tennünk, hogy ha meg tudunk menteni 10.000 embert az 50.000-ből, akik hozzájárulnak az ország megerősödéséhez és a nemzet újjászületéséhez vagy az 1.000.000 zsidó aki teher lesz az országnak, akkor vissza kell fognunk magunkat és meg kell mentenünk azt a 10.000-et, a kivül maradt millió elkeseredett kérése és szitkozódása ellenére is (47-48-ik oldal). Tehát a 10.000 hasznos zsidó és az egy millió alkalmatlan közül a cionistákat csak a hasznos érdekelte. A többi egy millió (vagy hat) zsidóval történhetett bármi, akár meg is halhattak, nem jelentett veszteséget a cionistáknak. Ez a lehetőség nem zavarta egyik cionista vezetőt sem! Sőt, úgy tűnik, hogy éppen az ők érdekeit szolgálta!
A fenti szöveg ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mi is történt az Auschwitzbe érkezett zsidókkal: két táborra osztották őket a jellemzőik alapján, éppen a hasznosság elve szerint. Aki a német haditermeléshez hozza tudott járulni (az ország megszilárdításához) az életben maradt. A többiek, akik valóságos teher voltak a nácik számára is, mint emberi hulladékok gyorsabban befejezték földi pályafutásukat.
Még megjegyezhetjük, hogy a fenti szöveget egy intézmény adta ki, nem pedig egy szívtelen, kótyagos egyén, és mégis tele van az emberiséggel szembeni határtalan megvetéssel, ami nem állt meg a kinyilatkoztatások színtjén, hanem nagyon is konkrét és reális következményei lettek meghatározva százezrek életét vagy eseteg milliókét, ha a mediatizált holokausztot és a zsidó szenvedést sírató propagandisták adatait vesszük alapul. Ilyen mérvű cinizmussal és megvetéssel csak irodalmi szövegekben vagyunk megszokva, ahol a magatartás és helyzetek ilyen eltúlzásának művészi szerepe van és a következmények is csak ezen a színten maradnak. Ebben az esetben ennek a szövegnek kimondottan gyilkos, emberírtó szerepe van. Hol van innen a híres zsidó szolidarítás? Miért nem működött? Az emberi szolidarításról nem is merek beszélni!
Egyébként ezek a cionista szövegek a kétféle minőségű zsidókról, egy gyakorlati életfilozófiáról árulkodnak és egy idáig a történelemben nem létező pragmatizmusról, amely lélegzet nélkül hagy minden normális embert, zsidót vagy keresztényt: Egy egyszerű filantrópikus mentése a németországi zsidóknak csak kellemetlenségeket okozott volna a cionistáknak, főleg hogy a mentés esélyei annál kissebbek, minél nagyobb a katastrofa. A németországi zsidók érdekében tudunk cselekedni, ha ezek palesztinába hozzák a vagyonukat. A jelenlegi menekülteknek nincs meg ez az előnyük, mert üres kézzel akarnak jönni.
Ezek tehát nem tudnak semmit adni a Yichouvnak (ez volt Izrael neve, mielőtt 1948-ban elismerték volna független államként), és nem várhatunk másra, mint amit eddig is megállapítottunk a németországi zsidók nagy részéről: teljes eltávolodást, sőt ellenséges magatartást Izrael földjével szemben, a tisztelet hiányát minden iránt, ami zsidó, egy embertömeg, amelynek semmi köze a cionizmushoz és amelyikből teljesen kihalt a nemzeti érzés (48.oldal).
Robert Garaudy kommentárja: ezen szövegek idézése világosan mutatja a különbséget a judaizmus, mint vallás, amit tisztelek és a nacionalista, leigázó politikai cionizmus között, amit elitélek. Mi több, ezek a szövegek világossá teszik azoknak az csalását és álnokságát, akik ma síratják azokat az áldozatokat, akiket nem akartak megmenteni.(49.oldal).
Megjegyzendő mondat: azoknak a csalását, akik síratják azokat az áldozatokat, amelyeket nem akartak megmentani!

Tehát zsidók, akik nem akartak zsidókat megmenteni! Miért? Mert szegény zsidók voltak, üres kézzel...

Egyre világosabb, hogy a II. világháború idején a zsidó elit egy mesterséges szelekciót hajtott végre, azon zsidók között, akik a jövendő Izraelt kellett benépesítsék, akik a háborút kellett átvészeljék. Azok a zsidók, akik izraelitának voltak programálva, azok minőségi zsidók kellett legyenek: cionista eszmékkel, akik elutasították a többségi nemzetbe való beolvadást, amit egyre több zsidó hallgatólagosan már elfogadott. A másik oldalon a szegény zsidók, akik a cionisták szerint egy embertömeg, akinek semmi köze nem volt a cionizmushoz, nemzeti érzelmek hiányával és amely nem mutatott tiszteletet semmi iránt, ami zsidó vagy héber. Ezért őket a megmentésből ki kellett zárni! Vajon nem ez a tömeg volt összesen hat millió?...A híres hat millió?
Jegyzet: A fentiekből egy káprázatos, de egyáltalán nem abszurd, hipotézis állítható fel, ami a cionista doktrina szövegeiből levezethető: a holokauszt, mint büntetés azoknak, akik nem viseltettek tisztelettel mindaz iránt, ami zsidó vagy héber!
Egyelőre csak jeleztem ezzel a hipotézissel, hogy később leellenőrizhessem, más megfelelő dokumentumokkal. Lehet, hogy megteszik mások ezt az ellenőrzést. Más hozzáértőbbek, tanultabbak...

Milyen helyzetben voltak a magyarorszégi zsidók ebből a cionista szemszögből nézve?

Ők arról voltak ismertek, hogy hajlandóak voltak az asszimilációra vagy már asszimilálódtak. A dualizmus idején hagyományosan ők magyarnak vallották magukat, különösképpen népszámlálások idején vagy más lojalítási teszteken. Megkockáztatom azt állítani, hogy kevés olyan zsidó volt , aki ott hagyta volna a konfotját, amiben itt élt, azért, hogy Palesztinába menjen és ott mindent kezdjen előlről. A zsidók is emberek! Hős és vértanú nép nem létezett soha...Csupán a cionista doktrina követte ezt: kiválassza az eljövendő Izraelnek azokat a zsidókat, akikből egy hős és vértanú nép legyen...
Megállapíthatjuk, hogy a magyarországi zsidók nem élvezték a cionista vezetők szimpátiáját. Abba a csoportba sorolták, akik nem méltóak, hogy a Szentföldre lépjenek?
Idézek tovább a Protocoalele Kogaionului című könyvből, 77-79. oldal.
Tehát nagyon sokszor a németországi, de általában a nácik által elfoglalt országokban a zsidók nem voltak mások, csak emberanyag, amelyikből az Izraelt alapító cionisták kiválasztották (egyébként is kiválasztott nép), hogy melyik zsidó élhet meg, kivándorolva Palesztinába és melyik gyengébb minőségű, hasznavehetetlen és nemkivánatos, az marad a nácik rendelkezésére.Ezt mondja a nagy cionista Ben Gurion is, az új Izrael állam első elnöke: azt a kissebbséget, amelyet meg lehetett menteni, ki kellett választani a palesztinai cionista projektnek megfelelően (44.oldal).
Tehát a cionisták gondja az volt, hogy megmentsék a hős és vértanú kissebbséget és a hat milliós többséget hagyták a kivégző táborok gondjára.
Nota bene: hogy a náci lágerek sorsára hagyott zsidók alkották a többséget, mint következtetést alátámasztja, expressis verbis (kimondottan) Roger Garaudy kommentárja is, amelyet Rudolf Kastnerrel kapcsolatban tesz, akit az 50-es években a nácikkal való kollaborálásért itéltek el. A perben Rudolf Kastnert azzal vádolták, hogy egyetértésben a cionista vezetőkkel (akik közül a legtöbben a per idején miszterek voltak) Eichmannal üzletelt 1684 hasznos zsidó (a kiemelés Roger Garaudytól) kiszabadításáról és Palesztinába emigrálásáról, mint az eljövendő Izrael építéséhez szükséges emberekről, annak fejében, hogy meggyőzi a 460.000 magyarországi zsidót, hogy csak egy egyszerű áttelepítésről van sző, semmiképpen sem az Auschwitzi haláltáborokba való szállításról.
Halevi bíró rámutatott arra, hogy ezek a gyilkosságok mind a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek (44.oldal).
Kegyetlen mondat: ezek a gyilkosságok a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történtek. Ezek a gyilkosságok...vagyis a magyarországi zsidók szinte teljes kiirtása a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongressus jóváhagyásával vagy pontosabban hozzájárulásával történt.

Néhány tisztázó kérdés:

Az Izrael építésénél hasznos 1684 zsidó, feltehetően mind szuper-tehetségek volt, mindenik közülük egy potenciális Nobel-díj várományosa. Megtudták ők valaha is, hogy milyen feltételek mellett szabadultak Németországból és kerültek Palesztinába? Közzétették valaha is ezt a listát az 1684 névvel?
Ha a 460.000 zsidó Auschwitzi haláltáborba küldése a Zsidó Ügynökség és a Nemzetközi Zsidó Kongresszus jóváhagyásával történt, akkor miért vádolják még ma is a magyarokat, a magyar államot és a magyarságot úgy általában a 460.000 magyar zsidó Németországba deportálásával és meggyilkolásával 1944 tavaszán?
Rögzítsük még egyszer milyen gyilkosságról is van szó: a holokauszt folyamán, a magyarországi zsidók deportálása Winston Churchill szerint az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága volt. Éveken át ez a gyilkosság a magyar hatóságok számlájára van írva, akik a zsidók kitelepítését olyan túlbuzgósággal végezték, amellyel még a németeket is elámították. Roger Garaudy azzal a aprósággal szolgál, amellyel megsemmisíti a magyar hatóságok érdemét: maguk a zsidók is siettek berakodni a vagonokba, hiszen a saját cionistáiktól biztosítást kaptak arra, hogy csak egy egyszerű áthelyezésről van szó. Hogy milyen könnyen elhitték a zsidók, hogy csak egy egyszerű áthelzyezésről van szó, a cionista vezetők szemében még inkább egy plusz ok lett, hogy mind a 460.000 zsidó gyenge minőségű, haszontalan, aki megérdemli a sorsát, hogy vágásra küldjék, mint az állatokat, egyszóval méltatlanok voltak, hogy a Szentföldre lépjenek.
Évekkel előbb, különböző alkalmakkor kommentáltam ezt az emberiség történetében a legvisszataszítóbb gyilkosságot, különbséget téve a magyarok ázsiai, hun állatias viselkedése és a románok emberiessége és tűrőképessége között. Úgy hiszem vissza kell vonjam akkori megállapításaimat és véleményemet. Mea culpa! Sajnálom, hogy a tévedésem nem volt teljes! Szerettem volna, hogy visszavonom a vádjaimat és kész! Sajnálatos módon nem azért kell visszavonjam vádjaimat, mert nem igazak, nem egyeznek a tényekkel, nincs értelmük, hanem azért mert másoknak kell azokat címezzem! Vádjaimat fenntartom csak másnak kell címeznem, amelyre Roger Garaudy kényszerít: a cionizmus! A cionizmus a hibás a 460.000 magyarországi zsidó sorsáért, akiket a nácik a cionisták jóváhagyásával az Auschwitzi kemencékbe szállítottak! Ismétlem: nácik a cionista vezetők jóváhagyásával...Sőt a cionisták közreműködésével! Mert ezek azok a vádak, amelyeket Roger Garaudy megfogalmaz: a cionista zsidók a felelősek az emberiség legvisszataszítóbb gyilkosságáért! Ismétlem: a minősítés Winston Churchilltől származik.Egy gyilkosság, amelynek 460.000 teljesen ártatlan zsidó esett áldozatul. Vagy másképpen mondva: az emberiség legvisszataszítóbb gyilkossága, kizárólag egy zsidó üzlet, amelynek gyilkos szerzői cionista zsidók, az áldozatok pedig haszontalan zsidók. A visszataszítóságát még inkább növeli az a tény, hogy a háború után a zsidók ezzel a gyilkossággal a magyarokat vádolták meg. Teljesen visszataszító. Nec plus ultra.
Post scriptum 2011: örülök, hogy a magyarországi és a bárhol élő magyarok tudomására hozhatom, hogy nem az ő vállukat nyomja ez a népírtás. Ideje, hogy a magyarok megtudják ezt az igazságot és ennek megfelelően reagáljanak. Még fontosabb az, hogy a zsidók maguk megtudják az igazságot és reagáljanak ennek az igazságnak megfelelően!
Mert ez az igazság lényege.
És egy utolsó kérdés: Az átszállítás szervezője Eichmann, nem volt véletlenül zsidó, úgy ahogy nagyon sok zsidó mondja?...
ION COJA
http://romanicablues.files.wordpress.com/2011/09/ion-coja.png?w=592
Forrás: http://duft.extra.hu/?p=12742 valamint http://www.nemenyi.net/default.asp?SID=1&AID=0&Direkt=95825&honnan=Nemzeti_Hirhalo

A kasztok háborúja elkezdődött

Miről tárgyaltak Davosban a „világ urainak képviselői"? „A világ átformálása: következmények a társadalom, a politika és az üzleti élet számára." – az a.

http://idokjelei.hu/2014/01/a-vilagot-ujra-kell-inditani-mondja-a-vilaggazdasagi-forum-alapitoja/

Meg tudja valaki határozni, hogy mióta (mindig is így volt) a gazdasági élet nem foglalkozik a határokkal, azóta miért érzi rosszabbul magát az átlagember? Nos, egyszerűnek tűnik a dolog; már nem csak a közvetlen fölötte álló vagyonos réteg húzza le róla a bőrt, hanem láthatóvá vált az oligarchiák bankok általi gazdaságnyúzó óriási szerepe is. A világot uraló 1 ezrelék (igen, talán még az is sok 7 000 000 000 embernek az 1 ezreléke 7 000 000, inkább 1 tíz ezrelék 700 000 ember, de maradjunk az egyszerűség és az érthetőség miatt az 1 ezreléknél), azaz 1000 emberből 1 él úgy, hogy érdeke a tőzsde-kizsákmányolás szerencsejátékának a fenntartása, azon gondolkodik, hogy hogyan tudja tovább spekulálni a világot.

(Az engedelmesség négy lépcsője: 10 embernek adj minden nap egy tábla csokoládét és a 10 embert kérd meg, hogy valamennyien mindennap adjanak egy-egy kockacukrot annak a 10 embernek, aki mindennap leköp 10 embert – ha megvan, van ezer alattvalód! Amint látható 1000 emberből 110 azt, amit kap, 890 viszont megaláztatik, de a sokáig tartó hajlamhelyzet egy olyan alapkövetkeztetést, dogmát ver a tudatba, amelyet megváltozhatatlannak minősít.)

Nincs már nyílt nemzetellenesség, mert minden manipulációs alapon, tudatalatti befolyásolással történik. Bár itt-ott még robbanásponton tudják tartani a nemzeti önérzetet, de amint az ukrán lány mondja (http://www.letenyemedia.hu/cikkek/kijevi-segelykialtas--a-rendorok-egyesevel-fognak-minket-megolni--ha-besotetedik.html)
már nem a másik nemzet megtámadása, bűnbakká nyilvánítása a cél, hanem annak az egyszerű ténynek a felismerése, hogy aki látszatra ad, gondoskodik, szolgál, az valójában a haszonérdek hajcsára. Kiemelném a következő sorokat: „Szabadságot akarunk. Szabadulni akarunk a diktatúrától. Szabadok akarunk lenni a politikusoktól, akik csak magukért dolgoznak. Készek lelőni, megverni, megsebesíteni embereket, hogy mentsék a pénzüket, házukat, hatalmukat" - mondja. Mentsék a pénzüket, házukat, hatalmukat – a köpködő kaszt lelepleződik! A ma embere még csak a köpködők kasztját tudja felismerni, de holnap már a csoki zabálók kasztja is lebukik és holnap után az őket etető 1 ezrelék is.

A kamatrabszolgaság hajlamreflex bilincse berozsdállt. A megalázott emberek tömegei már elkezdték letépni az illúzió-pénz álarcát, de az 1 ezrelék még mindig a haszonlesés paravánja mögött spekulál: „Soros György pedig megduplázta tétjét az S&P 500 összeomlására. Fogadásának teljes összege 1.300.000.000 dollár."

Maholnap fordul a világ (ha leírnának minden adósságot, mint hét évente a mezopotámiai írnokok tették, talán még kedvükre alakíthatnák az Újvilágrendet, de egyébként a vég kezdete eljött), közbeszól Isten és természeti katasztrófákkal csapást mér a világra. Elkezdődik egy igazi világháború a kasztok között, csak a mindenség-egység életösztöne tud majd véget vetni ennek a háborúnak. EMBER LÉGY ÉSZNÉL!

2014. 02.21.

Gavallér János

Majdan

Vért okád ártatlanul az utca.
Majdan másképp vonul a tudatba.
Média-isten előtt leborul
az igaz, s győz az érdekhazugság,
Majdan ferdítve őrzi a tudat.
Zsoldot kaptak uszító gennyférgek,
hogy árulják el a mindenséget
- a kígyó önön farkába harap-,
rohan egymásnak esve a csapat:
Becsapott tömeg provokál, bárhol
éhbérért őrjöng, előttük a csont
lóg, mint új irányt mutató kolomp.
Megy a tömeg! Zúg a halálkolomp!
Holnap majd újra osztjuk, ami nincs!
Előre bajtárs! Ingyen semmi sincs!

Néha egy-egy szusszanásnyi szünet:
Nem érti senki, kezelve hogy lesz
a tünet. De zúg a halálkolomp:
Menni kell bajtárs, lásd, ott lóg a csont!
Média-isten előtt leborul
az igaz, s az ég lassan beborul.

2014. 02. 22.

Ukrajna: sötét gyaloggal lép, sakk…

Írta:  Madarász László

„Érdekes sakkjátszma" zajlik Ukrajnában, de a legérdekesebb az, ahogy sötét tisztjei távolból figyelik a magányos gyalogjuk akcióját, miközben pont a sötét erőket érdekli legkevésbé annak sorsa! Világos akár ütheti a neki felkínált bábot, avagy ki is léphet a sakkból. Bármely megoldást választja is, rövidtávon hátrányba kerül. Ennél is érdekesebb, hogy sötét előretolt sakkfigurájának épségében, világos lényegesen jobban érdekelt, mint a sötét bábukat irányító cionista hatalom!

Gondolom egyértelmű, ebben a „játszmában” Ukrajna tölti be a sötét gyalog szerepét! Talán az is magától értetődő, hogy valójában nem Ukrajnáról van szó, hanem valami másról! Ukrajna csak a játszma (nagyon esetleges) további hozama lehet nyugatnak, de az, hogy feláldozható, az nyilvánvaló!

De kezdjük az elején:

A 2008 évi válságot megelőzően, ha a világgazdaság dollárban lebonyolított összes kereskedelmét 100% -nak vesszük, akkor ez a szám 2013. év végére kb. 80%, illetve ez alá esett. A dollár elszámolású üzletek arányának csökkenése elsősorban annak tudható be, hogy az un. BRICS országok (sorrendben: Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrikai Köztársaság) egymás közötti kereskedelmükben nem a dollárt, hanem saját valutájukat használják. Ezzel a megoldással, végső soron a dollárt, mint tartalékvalutát gyengítik. E vonatkozásban talán a legnagyobb csapást az USA számára az jelentette, hogy az elmúlt év óta Oroszország ellátja Kínát kőolajjal, miközben a két ország közötti elszámolás nem dollárban, hanem renminbiben (Kína valutája) bonyolódik. Amennyiben a dollárban elszámolt kereskedelmi arány jelentősen tovább csökken, az a dollár bedőléséhez vezethet. Viszont a dollár nem csak tartalékvaluta, hanem belföldi fizetőeszköz is, melynek leértékelődése belpolitikai válság kirobbantója lehet az USA –ban. Az adóság halmazra épített amerikai álom fenntartásához eddig is más külső források (Irak, Líbia, stb.) bevonására volt szükség, és ennek az expanziónak az igénye napjainkban már hatványozott! Viszont Oroszország és Kína megakadályozta Szíria „bevételét” a BT- ben, sőt Oroszország hadihajókat küldött a Földközi tengerre, részben a Fekete tengeri flottából is. Szíria jelentős kőolaj és gázforrásokkal rendelkezik. A térségben rajta kívül csak egy ország rendelkezik nagyobb készletekkel, mely még szintén független a dollár mindenható hatalmától, ez pedig Irán. A biztonságosabb út ennek meghódítására Szírián keresztül vezet.

Ahhoz, hogy a cionisták rövid távú céljukat (Szíria, Irán) elérjék, Oroszországot gyengíteni kell! Egyfelől jelentős orosz erőket kell lekötni még saját területen, másfelől az orosz Fekete tengeri flottát távol kell tartani Szíria partjaitól. Az orosz haditengerészeti támaszpont a Krím félszigeten van, mely Hruscsov teljességgel érthetetlen döntése következtében Ukrajnához került, így a bázist az oroszok csak bérlik! A bérleti szerződés meg ugyebár felmondható, adott esetben… A Fekete tengeri flotta ütőképességének csökkentése elengedhetetlen –amerikai szempontból-, mert a Szíriai Tartus kikötő, szintén bérlet keretében orosz támaszpont, és összetűzés esetén ennek megvédésére, a Fekete tengeri flotta is bevonható.

Tehát az Ukrajnai események alakulását kizárólag cionista érdekek befolyásolták. Nagyon jól mutatja ezt az alábbi összefoglaló:

• -          Janukovics évekig tárgyalt az EU vezetőivel a társulási szerződés aláírásáról. Ám azok olyan előnyöket nem tudtak, vagy szándékosan nem akartak felmutatni, mely meghaladta volna az orosz vámunióhoz történő csatlakozás várható eredményeit, ezért az elnök, az utóbbi mellett döntött.
• -          Ezért 2013 novemberében megindulnak a tüntetések, melyek „véletlenül” pont a Szocsi olimpia alatt teljesednek ki fegyveres összetűzésekben. Mivel jártam Kárpátalján és tudom, hogy a munkanélküliség iszonyatos mértékű, és leginkább alkalmi munkából élnek az emberek, vajon miként tudta fenntartani magát és családját a Majdanon több hónapig kitartó néhány ezer ember? Vagy fizettek nekik a kitartásukért? Ez volt a fizetett állás?
• -          Megalakul egy új kormány, melynek „jeles” képviselőit addig legfeljebb álarcban és fegyveresen láttunk. Az addig kendőbe burkolózott új kormányt, a „demokrácia élharcosa” az EU azonnal legitimnek tekinti, annak ellenére, hogy demokratikus választásra sor sem került! (Csak azt nem értem, ha pl. Franciaországban újra gyújtogatnának és randalíroznának a már ott született arab és néger fiatalok, és új francia kormányt választanának maguk közül, vajon azt is legitimnek tekintené az EU?)
• -          Az új kormány első intézkedése az volt, hogy eltörölte a nyelvtörvényt, azaz a kisebbségek nyelvhasználati jogát. Ezen intézkedés ellen az emberi jogok „zászlóvivője”, az EU, még csak fel sem emelte a szavát! Nem véletlen, mert így Putyinnak lépniekellett!
• -          Az új kormány megalakulása után, Catherine Asthon kijelenti, hogy Ukrajnának azonnali 30 milliárd Euro hitelre van szüksége. Eltelik néhány nap, elkezdenek tárgyalni 15 millió Euró hitelről, manapság 11 millióról hallani. Úgy látszik, értékelődik le az ukrán forradalom, vagy talán puccs!?

Az a véleményem, a háttérben egy megállapodás körvonalazódik Putyinnal. Lehet, Putyin feladja Szíriát, vagy csak Aszad elnököt áldozza be és megtarthatja Tartust is (egyelőre), cserében a többségében oroszok lakta ukrán területek, akár közbenső úton is, Oroszországhoz tartozhatnak! További engedményként Putyin lassítja az orosz sarkvidéki katonai objektum kiépítését? Igaz, Putyinnak számolnia kell azzal is, hogy nyugat (cionisták), Ukrajnához hasonlóan képes feszültségeket szítani Oroszországban is. Ha ismeri a történelmet, bizonyára tudja, hogy ez az orosz cár életébe került (Leninék által), ezért bukott el Németország az I. világháborúban (Karl Liebknecht és Rosa Luxemburg „áldásos” tevékenysége), de említhetném a Károlyi kormány és Kuhn (Kohn) Béla szerepét is. A cionizmus fedőneve ekkor: a kommunizmus volt. Tehát Putyin helyzete sem könnyű. Bizonyára konzultál Kínával is, ahol szintén félni lehet egy belső lázadási hullámtól. Bár a két ország egyetlen pillanat alatt be tudná dönteni a dollárt, ha valamennyi tulajdonukban lévő amerikai állampapírt piacra dobnának. (ez együttesen kb.: 1280-1300 milliárd dollár, ebből Kína: 1200 milliárd) Ám ezzel saját maguk alatt is vágnák a fát. Főleg Kínában a munkanélküliség, ezzel együtt az elégedetlenség, egy pillanat alatt az egekbe szökne. Viszont azt megtehetik, és szerintem meg is teszik, hogy nem vásárolnak több amerikai állampapírt! Ez a megoldás kíméletesebben vezet a pénzügyi összeomláshoz, és fel tudnak arra készülni, közben a kínai anyahajók is elkészülnek.

Egyszóval világos valószínű most kilép a sakkból, hogy felkészültebben, okosabban tudjon védekezni is, támadni is. Ez viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a következő pofont Kína kapja majd, pl. mondjuk a könnyűipari és elektrotechnikai tömegcikkek USA-ba, EU-ba történő kivitelének korlátozásával, vagy vámtételek emelésével.

Véleményem szerint Magyarországnak feltétlenül számolnia kell Oroszország és Nyugat megegyezésével. A keleti nyitás politikáját tehát véletlenül sem szabad feladni! Viszont a Kárpátaljai magyarok és ruszinok érdekében tárgyalni kell a még meglehetősen bizonytalan helyzetben lévő ukrán vezetéssel is, ám legfeljebb államtitkár helyettesi szinten. Ha sikerül megértetni velük, hogy Magyarország Kárpátaljai beruházások támogatásával támogatja majd, a magyar cégek megtelepedését Ukrajnában, jobb esetben Ukrajnához tartozó autonóm Kárpátalján, és ez legfőképpen ukrán érdek, úgy elejét lehet venni, a szélsőséges támadásoknak. Munkahelyek teremtésével szerintem csodát lehet tenni. Természetesen kormányzati szinten is ki kell állni a Kárpátaljai magyarok és ruszinok érdekeiért!

Amennyiben a kereskedelmi kapcsolatokat nem ápoljuk Oroszországgal, könnyen úgy járhatunk, mint az Antall kormány idején. Antall József „zseniális előrelátással” felmondta a magyar – orosz kereskedelmi megállapodást, miáltal az akkori Csehszlovákia gyorsvonati sebességgel előzte meg a magyar gazdaságot, ugyanis ott továbbra is kereskedtek az oroszokkal, pedig a szovjet csapatok onnan is kivonultak! Erre szoktam mondani, hogy Csicsolinába több ész szorult, mint Antallba, hiszen a kivonuló utolsó orosz katonát szájon csókolta. (Na, ezt a kormányfőtől nem vártam volna el, de a kereskedelmi egyezmény felmondását sem!)

Most is könnyen így járhatunk. Mi tartjuk a haragot az oroszokkal az EU elvárás miatt, közben valaki elfoglalja helyünket a kereskedelem terén és pont az EU-ból! Ezért életveszélyes Fodor Gábor állásfoglalása! Ha ő már júdáspénzről beszél, megkérdezném tőle, hogy az szdsz mennyi júdáspénzt kapott a nemzeti vagyon kiárusításáért? Továbbá: csak nem a magyar néppel szándékozik megfizettetni a már nem létező szdsz által hátrahagyott több, mint egy milliárdos tartozást? Én személy szerint, Fodor Gábor következő megnyilvánulását „ukrán rendőri módon” szeretném látni: a tv képernyője előtt letérdelve kér bocsánatot az szdsz által, a magyar emberek kárára elkövetett bűnökért! Például a Gusztos Péter által (gusztustalanul) bejelentett „megélhetési bűnözés” fogalmának kitalálásáért, a különböző „Bokros jellegű” megszorító intézkedésekért, az állami vagyon elherdálásáért, stb. Személy szerint kérjen bocsánatot azoktól, akiket a megélhetési bűnözők fosztottak meg életüktől, vagy tettek nyomorékká! Ukrajnában összesen nem történt annyi tragédia az elmúl néhány hónapban, mint amennyit az általa is vezetett szdsz követett el közvetve, ámokfutásai alatt, a dolgozó magyar emberekkel szemben!

Ezért van az, hogy Martonyi Jánossal értek egyet, aki külügyminisztersége alatt először mondott okosságot, a maga langyos módján: „A politikát és a gazdasági érdekeket el kell választani.” Igen, a Kárpátaljai magyarok és ruszinok védelme érdekében a politikánknak a legnagyobb óvatossággal kell kezelni az ukrán fejleményeket, de valahol az orosz érdekeket is meg kell értenünk! Kívánatos lenne ezt Putyin tudomására hozni, és megerősíteni, hogy politikai retorikánk a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat nem érinti!

Madarász László

Látlelet a zsarnokságról

Írta:  Gavallér János

A rendre gyakorolt hatás legfőképpen a lom elhatalmasodása révén jön létre. Minél nagyobb a lom annál jobban hat és a rend fölé nő. A lassú, de biztos uralkodás érdekében - a lom hat – felcserélődnek a szerepek (rejtett információk a magyar nyelvben), létrejön a hatalom, még érthetőbben HAT A LOM.

A tízparancsolatot állították egyfajta mércének, ahol parancs, hogy „Ne ölj!"

De hisz az egyszerű emberek sohasem gondolták úgy a dolgok megoldására, hogy megölik a másként gondolkodó, másként cselekvő, másként gazdálkodó embertársaikat, azt mindig minden korban parancsba kapták a (hat a) lomgyakorló rezsimtől. A (hat a) lomhatásnak joga felülírni a tízparancsolatot, az Isteni törvényeket? Az egyszerű emberben nincsenek meg a magasztos eszmék, az egyszerű ember génjeiben, a szüleitől kapott szívreflexekben őrzi a törvényt és ott senki szívében nincs erőszakhajlam.

„Ne lopj!"

A társadalmi normák alakítják ki azt a hajlamreflexet az emberekben, hogy a (hat a) lomparancsok megkerülhetetlenek és mivel kiölni még nem tudták a következtetések levonására képes gondolkodást, így önfeloldozást, nevezzük bűnözéshajlamnak (pl. cigányság, de az adó elkerülés is egyfajta hajlamreflex), gyakorol a mindennapokban. Természetessé válik egy olyan társadalomban a bűn, ahol az első milliókat „mindenki" a törvények megkerülésével, csalással szerzi, de ahol ezt a bűnt gazdasági érdekekre hivatkozva még titkosítják is (lásd pl. olajügy, autópálya építés), ott mi sem természetesebb, minthogy a megfelelési hajlam, csalókká, bűnözőkké neveli az embert. A szokás (ok, szok, soká, szokás) meghatározza a cselekvést, azaz a sokáig gyakorolt kizsákmányolás (akár banki, akár gazdasági) pszichoszomatikus (lelki eredetű) viselkedést, betegséget okoz. Beteges cselekménysorozatok alakulnak ki a harmónia nélküli megalázkodás gyakorlatokból, azaz a (hat a) lom kénytelen újabb törvényekkel korlátozni azt a helyzetet, amit önmaga hozott létre.

„Ne tény hamis tanúbizonyságot!"

Azt kell mondani, megint csak a bibliából idézve, hogy „azt cselekedjétek mással, amit szeretnétek, hogy veletek cselekedjenek", azaz a viselkedési forma is (adócsalás) egyfajta tanúbizonyság, még pediglen az elfogadott normákról alkotott magatartás. Kérdezném: Ebben a társadalomban van olyan egyén, aki nem játszotta ki a törvényeket? Válaszolok, igen van, de azok belebetegedtek a megfelelési kényszermegélhetésbe (róka fogta csuka). Az életvitel a legnagyobb tanúbizonyság és sajnos a (hat a) lomgyakorlók feljogosítva érzik magukat arra, hogy a „kiskapun" közlekedjenek, amivel példát statuálnak. Hierarchikus (rangsorolt) a törvényfelfogás, legszerencsétlenebbnek (hajléktalan) semmit sem szabad (kitiltva a közterekről, elit negyedekből) – Az emberi jogok, kit érdekelnek-, a legszerencsésebbnek mindent szabad (kijátszani a gazdasági törvényeket, majd a tényt titkosítani) és a kettő közt az őrlőmalomban, az élet teljesen személytelen reflexidő.

Még idéznék arról a bizonyos kőtábláról:

„Ne borulj le nekik és ne engedd, hogy szolgálatukra kényszeríttess!"

Gavallér János
2014.01.22.

Tatár bifsztek tartár mártással...

Írta:  Nagykun-Kovács László

Az étlapon tálalt zónamenü érdekes ízekkel kecsegtet. Legalábbis ez van kilátásban azoknak a titkó­ros társaságoknak a meghívóján, amelyekről a népi bölcsesség azt figyelte meg, hogy előszeretettel „robbantanak ki világháborúkat, hogy aztán szeretetlakomát szervezzenek az árvák részére".

Mindennapi Mátyás Királyunkat add meg nekünk ma!
avagy
Tatár bifsztek tartár mártással s desszertként orosz „krémessel"?

Amint arra korábbi tanulmányunk (A Szent Korona és a Miatyánk) lábjegyzetében felhívtuk a figyelmet, jelenleg a világ hadseregeit s vezetőségét ez a „szellemközösség” tartja megszállva, amelyet maga Jézus az Evangéliumokban a „légiónak” hív. (S amely Jézussal, s az ő hatalmával szembesülvén a ten­gerbe rohan. Ez hamarosan várható. Eljön az ezer éves béke birodalma.) Ez a légió Magyarországon sem ismeretlen: 

• 1948-ben nálunk államot alapított s
• az 1950-es években a Fehér Ház (ma Országgyűlési Képviselői Ház) alagsorában szó szerint él­ve bedarálta a magyar szabadságharcosokat, majd a húscafatokat a halaknak a Dunába lökte
• a nyelvével folyamatosan hazudik, bal kezével csal, hogy a jobb kezével lophasson.

1. oA nyelvével és a folyamatos hőbörgésével nagyüzemben használja az orv-tömeghip­nózist, hogy közben az unokatestvérei banki manipulátor segítségével elsikkaszthas­sák a nemzeti vagyonunk jelentős részét.
2. oS mivel nem tiszta a lelkiismeretük, gyűlölik azokat, akiket meglopnak s megkárosíta­nak. S állandóan kitámadnak.
3. oA Szent Korona hamarosan vissza fogja venni tőlük a megszólalás s az ahhoz szük­séges lélegzetvétel jogát, és ki fogja vágni a nyelvüket, hogy ne hazudhassanak to­vább. Nemcsak ő értük szól az üdvtörténet [1].

Nos, vegyünk komolyan a Korona figyelmeztetését, mert nem kispályásokról van szó. CSONTVÁRY Kosztka Tivadar, akinek a neve (Csont és Vér-Vár) egyszer s mindenkorra elintézte őket.

S a Szent Koronán lévő Atya, Fiú, apostolok és szentek, illetve szent királyok rángatják és zengetik a vészharangokat:

Figyelők, őrködjetek a vártán. Ezek a titkóros társaságok megérezték a vesztüket, s utolsó erejüket összeszedve nagy verekedést akarnak kirobbantani [2]. (S ne legyen illúziónk, a nagy verekedés jelenleg terítéken, azaz katonai terepasztalon lévő terveinek fő célpontja mi vagyunk[3]. Mi vagyunk Európa és a világ kulcsa. Ha esetleg nem tudnánk róla.)

A Szent Koronán lévő Atya, Fiú, apostolok és szentek kérnek, könyörögnek nekünk, hogy imádkoz­zunk, kellő áhítattal és mély hittel. „Mert az Úr közel [4]”. Bármi történjék is, hitünk ne rendüljön meg, mert az Úr megadja nekünk azt, amit mi magyarok könyörgéseinkben, nemzeti imádságunkban min­dig is kértünk és kérünk: „Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel.” Nos, az „Úr közel”, mint folyamatosan jelezzük, karnyújtásnyira, ha kezünket imára kulcsoljuk és letérdelünk. 

S lássuk azt a tudást, amellyel az Úr segíteni akar.

A. Az európai hadszíntér elemzése.

 Ma a világ, ha a híreket olvassa, csak a desszertre összpontosít, az orosz krémesre, anélkül, hogy tudná, hogy mi a fő fogás az étlapon. Nekünk magyaroknak tudnunk kell. Ez nem más, mint a „tatár bífsztek” és a „tartár mártás”. Érdekes, lehet itt egyáltalán íz-harmóniáról beszélni?

 Ha orosz, akkor miért éppen krémes? S ha krémes, miért nem francia? Vajon, tudjuk-e, hogy az 1914-ben kirobban s ilyen-olyan eszközökkel sajnos mind a mai napig, tehát jelenleg is dúló Nagy Vereke­dés (a csángók szóhasználatában) utolsó óráiban, 2014 márciusában, a legádázabbnak minősített harci cselekményei miért éppen a Krímben zajlanak? Miért innen fenyeget az elmúlt fél évszázad legnagyobb fegyveres összeütközésének veszélye? (Ha kezünkbe vessük az elmúlt hétvége híreit és politikusi nyilatkozatait.)

 Nos, azért, mert a kozák származású A. Fomenkó statisztikus akadémikus, még 1992-ben – a statisz­tika tudománya segítségével - nyomára akadt a világtörténelem egyik legnagyobb összeesküvésé­nek. A történelem mélyéről előásta az Atilláén kívül a földkerekségen valaha is létezett legnagyobb birodalom, a szibériai Tartár Birodalom(Tatárország) nyomait. (De ez nem kozák magánügy: ez a világ közügye.) Ld. csatolt térképet. (PDF-ben letölthető.)

 S mivel itt nem állt meg, bizony bennünket is húsba vágóan érint, az elevenünkre tapint.

 Ugyanis korábbi gyanúnk mára már egyre inkább meggyőződésünkké szilárdul. A Kedves Olvasó vegyen mély lélegzetet, ugyanis nagyon is úgy tűnik, hogy az 1241-42-es tatárjárás több mint 700 éves csontvázként kibukott a szekrényből. Kb. úgy, mint ahogyan a besenyők és a magyar honfog­lalás is.

 Besenyők. Mint emlékezhetünk rá, a mára 80-as éveit taposó volt államfő még az elmúlt évszázad vé­gén is - a Honfoglalás 1100 éves évfordulóján - olyan kijelentéseket engedett meg magának, hogy a magyar honfoglalás úgy történt, hogy a magyar törzsek a besenyők elől menekültek s így kerültek a Kárpát-medencébe. Nem tudom értjük-e? A hivatalos dajkamese az, s azóta ettől semelyik államfőnk sem határolódott még el, hogy „a magyarokat a besenyők kergették a Kárpát-medencébe.” Vizsgál­juk meg, hogy van-e valóságtartalma ennek a merész kijelentésnek? (A jelenlegi hivatalos verziónak.) Természetesen van.

• Az igaz, hogy voltak besenyők.
• Volt s mind a mai napig van Kárpát-medence is.
• S még az is igaz, hogy volt magyar honvisszafoglalás is.

De csak ennyi s nem több. A besenyők ugyanis nem maradtak meg 1100 éven keresztül államalkotó tényezőnek. De mi magyarok igen. S ebből nyilvánvalóan az a következés adódik, hogy a besenyő kergetés - nyilvánvaló szándékkal koholt - mese, amelynek semmi nyoma nincs sem az igaz valóság­ban, sem pedig a regényes történelemben. (De ez persze nem zavarja a kiagyalóit!)

S most térjünk vissza a 1241-42-es tatárjárásra. Amikor az idegenszívűek ijesztgetni akarnak bennün­ket, akkor mindig Muhit és Mohácsot veszik elő s a mumussal, a tatárokkal és a törökökkel riogat­nak bennünket. Arra már vitéz mezőkövesdi Szántai L. kutató is felhívta a figyelmet a Képes Krónika képeit elemző előadássorozata keretében, hogy atatárjárás épülete más volt „tatarozás előtt”, mint „tatarozás után”. A tatárok egyáltalán nem győztek Muhinál, hanem súlyos vereséget szenvedtek. Nem csodálkozunk. Akkor az iskolákban miért tanítják ennek éppen az ellenkezőjét? Tehát tőle (Szán­tai Lajostól, a Képes Krónika vitéz kutatójától) tudhatjuk, hogy

• tatárjárás is volt,
• muhi csata is volt,
• de nem úgy, ahogyan azt nekünk a „hivatalos” propaganda dajkameséje oktatja. 

Vagyis a gyengébbek kedvéért (a besenyőkkel párhuzamot vonva): annyi bizonyos, hogy:

• tatárok is voltak,
• jártak is Európában, nálunk is, s
• volt muhi csata is. 

De csak ennyi s nem több. Nem úgy, ahogy mi azt hisszük (pl. a „tatár-mongolok” oroszok voltak, oroszul-törökül és tatárul beszéltek és arab és ószláv írásrendszert egyaránt használtak [5]. S nem a mai Mongólia területén élő népet jelentik. Döbbenjünk meg nyugodtan: ez utóbbiaknak semmi vagy alig valami közük a mongol birodalomhoz.) s gondoljunk bele, hogy mi közben mennyire rettegünk is a tatárok nevének még a említésétől is. Még így 700-egynéhány évvel később is. Érthető? Döbbenet [6].

Ugyanis a valóság nagyon-nagyon más. S itt nagyon hálásak kell legyünk a kozákoknak (A. Fomenkó­nak). Két tényért mindenképpen, ugyanis bizonyítani véli, hogy 

• a német Romanovok az oroszokkal nem viselkedtek „angyalként”, azaz kesztyűs kézzel s „ál­dásos ténykedésük” semmivel nem különbözött attól, mint amit velünk a kuzinjaik, a Kapzsi­burgok (értsd Hbsburgok) műveltek Magyarországon. Ott is volt II. József. A Tartár Birodalom a világ valaha is létezett egyik legnagyobb világbirodalma volt, ha hihetünk a Brit Enciklopé­diának. (PDF-ben ez ugyancsak letölthető lent.)

Ebből látható, hogy az 1754-ben volt egy óriási Nagy-Tartária (azaz Nagy-Tatárország)

S a Romanovok és nyugat-európai rokonaik ezt az alapvetően orosz szibériai tatár államot úgy el­tün­tették a Föld színéről, hogy nyoma sem maradt, illetve csak alig, s kész csoda, hogy A. Fomenkó kuta­tócsapatának egyáltalán sikerült kiásnia a történelmi sírjából. 

Visszatérve a menüre. Ezt a birodalmat Tartár Birodalomnak hívták (innen maradt a „tartár mártás” elnevezés), ez a helyes eredeti helyes változat, nem pedig a „tatár”), ugyanis maga a „tatár” elneve­zés (s így maradt fenn a „tatár bifsztek” elnevezésben) a német Romanovoktól ered az eredeti tartár nép, ill. birodalomnév felülírására az eltüntetés szándékával. 

Gondoljunk csak bele, hogy a XIX. első felében Petőfi a „János vitéz” című költeményében az európai hadszíntér egyik legnagyobb szereplőjeként a tatár királyt írja le (még évtizedekkel Napóleon után is). S mi, Petőfi és Jókai mai ük- és szép­unokái, már nem is tudjuk, sőt nem is gondolnánk, hogy Petőfi ezt nem a kisujjából szopta, hanem tényleg léteztek tatár királyok. Sőt, a legutolsó cárjukat a Roma­novok[7] 1785-ben győzték le – egyébként rájuk jellemzően csalárd - csellel és utána ezt a nagy hódító háborút Madárijesztő-féle (Az orosz Pugacsov név ugyanis magyarul azt jelenti, hogy „madárijesztő”) parasztlázadásnak hazudták. S ebben a hazugságban tettestárs volt, azaz együttműködött velük az e­gész „művelt” világ. S ez szégyen, mert: hullarablók és orgazdák voltak.) (Ez persze legyen csak az ő szégyenük.) 

A jelenlegi tudásunk szerint a Romanovok-Kapzsiburgok mindennél jobban rettegtek ennek a tartár birodalom feltámadásától s az Oroszországtól keletre eső nyugat-európaiakat (s köztük bennünket magyarokat)„mumusként” velük riogattak s riogatnak mind a mai napig. (Tehát a dajkamese szerint: „a mumus tatárok rosszak, félni kell tőlük, mindent elpusztítanak.”) S eléggé hatékony munkát végez­tek, mert bárki magyarnak említjük is a tatárok nevét, kiráz bennünket a hideg.Gondolhatnánk is a „tatárjárás” okán, hogy: „joggal”.

De akkor idézzük fel ismereteinket saját magunkról. Ugyanis ugyanennek a német családnak, a „két­fejű sasnak” a másik fejét képviselő Kapzsiburgok a „művelt” nyugat-európaiakat pedig velünk, ma­gyarokkal és a hunokkal riogatják mind a mai napig („Jaj, Istenem, csak a magyarok nyilaitól ments meg minket![8]”. S a hideg őket pedig tőlünk,”hun-magyaroktól” rázza ki. Gondolhatnák is „nagyon művelt nyugat-európai barátaink”, a „magyarjárás” (magyar kalandozások) okán, hogy: „joggal”. Mi, állítólag „barbár magyarok” ugyanis állítólag „végig fosztogattuk és végigraboltuk, végig gyúj­togattuk” a „művelt nyugat-európai városokat, államokat”. S „Nyugat-Európa térdig gázolt a saját vérében” a „barbár magyarok” „vandalizmusa” miatt. S mi ezt a dajkamesét szó nélkül tűrjük s le­nyeljük mind a mai napig. Tegyük hozzá, hogy Heribert Illig német történész bebizonyította, hogy az a kor, amikorra a krónikák ezeket az állítólagos „magyar” barbárságokat teszik, nem is létezett. Vagyis csak regényes történelemről van szó. Erről ennyit. 

A. Fomenkó („Famankó”) sok mindent felszínre hozott erről a közel és távoli múltról [9]. Mi azonban nem megyünk messzemenő következtetésekig. Néhány dolog tűnik csak biztosnak, de ezek is ele­gendőek ahhoz, hogy komolyan elgondolkodjunk. A. Fomenkó ui. nem kevesebbet állít, mint hogy:

• Az orosz-tatár birodalmak államalkotó népei szkíták voltak.
• Atillára büszkék voltak. (S ezt egy osztrák követ emlékirataiból tudják.)
• A vallásszabadságot tiszteletben tartották[10]. 

S tegyük hozzá, az Oroszhonban 1992 után - korlátozottan ugyan, de valamennyire azért mégis csak - érvényesülő „nagyobb szabadságnak” köszönhetően más orosz történészek is komoly húrokat pengettek meg. Ebből két dolgot idézünk.

1. 1.(Olyannyira nem tudnak semmit a saját történelmükről, hogy) a legelső krónikás feljegyzésük az orosz történelem kezdetéről az, hogy egy katonai expedíciójuk komoly hajóraj támogatással sikeres partraszállást hajt végre Bizáncban s majdnem be is veszi [11].
   1. a.Tehát fogalmuk sincs arról, hogy milyen orosz törzsek voltak, azokat hogy hívták, s milyen fejedelmeik voltak.
      1. i.(Tegyük hozzá: mint a mellékelt ábra mutatja, a kétfejű sas Romanov nyaka nagyon alapos munkát végzett az oroszoknál: az ő múltjukat tényleg vég­képp eltörölték [12].(S tegyük hozzá: mondjunk hálát a Teremtőnek s persze Petőfinek és Jókainak, hogy a kétfejű sas másik fejének, a Kapzsiburgoknak mindez nálunk, magyaroknál nem sikerült nekik.)
2. 2.A másik merész következtetésük, hogy: az akkori oroszoknak genetikailag semmi közük sincs a „szlávokhoz”.S ezzel feladták-feladják nekünk, nyelvészeknek a leckét. (S a törté­nészeknek is, tegyük hozzá.) 

Következtetések: az eddigi valósnak hitt eurázsiai történelmet alaposan bizony A-tól Z-ig felül kell vizsgálni[13]. Nem lehet célunk [14], hogy értékítéletet mondjunk A. Fomenkó azon kőkemény állításai felett (amellyel 1992-ben szó szerint lerohanta a világot), hogy valóban igaz-e az, hogy:

• az orosz-tatár birodalmak a szkíták utódai voltak-e?
• Atillára valóban büszkék lehettek-e?

Nem célunk ennek eldöntése [15], annyi azonban már most is egészen bizonyosan tudható, hogy

• pl. a szkíták az igazságot az emberi életben is nagyobb becsben tartották s megölték azt, akit hazugságon kaptak. Ez tény.

Meg kell kérdeznünk az oroszoktól, hogy életszerűnek tartják-e, hogy kései utódjaik, a jelenlegi oroszok ezeknek a híres szkítáknak (az őseinknek) tényleg utódai-örökösei lehetnek-e [16]. Semmi sem zárható ki, akár meglepetéseket is tartogathat a történelem, mindenesetre éppen ezt kell majd tisz­táznunk. Annyi azonban meggyőzőnek tűnik Fomenkó ténymegállapításaiból, hogy a vallásszabad­ságot tiszteletben tartották. S így úgy tűnik, hogy a tordai országgyűlésünk szelleme annyira azért nem állhatott tőlük távol. 

S most térjünk vissza a hívó szóra és a Szent Korona - Kedves Olvasónak címzett - személyre szabott üzenetére, a mai krími helyzet elemzésére.

B. A „közeljelen” elemzése.

 A kozákok „szeme fényének” számító A. Fomenkó professzor oknyomozó történelem-kutatásnak na­gyon meglepő következtetései vannak. Szerinte ugyanis, s erről külön könyvet írt, Jézus Krisztus a Krímben születetett. Ennek valóságtartalmát nem akarjuk, s nem is nagyon tudjuk eldönteni, csak annyit tu­dunk, hogy a mi Hunyor-Magyar eredetmondánk a Krímbe vezet. Viszont A. Fomenko másik követ­keztetését nagyon is (99 %-ban) lehetségesnek és valószínűnek tartjuk, miszerint Jézus Krisztust valójában a Boszporuszi szoros tőszomszédságában feszítették keresztre. Igen, megdöb­bentő tény. Kapaszkodjunk meg. Így már érthető Csontváry visszatérő gondolata, hogy Atilla nagykirály a mai Libanonból indult világhódító útjára (tegyük hozzá: győzedelmes világhódító útjára.) Perdöntő bizonyítékok szólnak mellette, bármennyire hihetetlennek tűnik is. Pl. az, hogy a jelenlegi vallási világközpont, Jeruzsálem csak a napóleoni háborúkat követően jelent meg a történelmi világtérképeken, Új-Jeruzsálem néven. Ha ez igaz, már pedig a térképek tanúbizonysága szerint igaznak tűnik, akkor meg kell kérdeznünk, hogy „Jó, de hol volt az Ó-Jeruzsálem?”

 De ez csak kitérő volt. Számunkra most csak annyi fontos, akármi is az igazság, s Szent Koronánk cselekményindítója, az Atya most csak egy elvitathatatlan körülményre hívja fel a figyelmünket. Neveze­tesen, hogy létezik ma olyan világvallás (az előbb említett emberi húst, emberi vért és emberi cson­tot kívánó-szomjazó) titkóros társaságok világvallása, akiknek érdeke fűződik ahhoz, hogy az oro­szok (egészen pontosan a legkeményebb magjuk, a kozákok) ne lehessenek otthon az általuk Jézus születési helyszínének tekintett félszigeten. (A meleg tengeri kijárathoz valóban fűződik érdekük, ez igaz. De ez a vallási szempont fontosabb. Presztízskérdés.) Ugyanis valahogyan ez a légió nem na­gyon rajong a Názáreti Jézusért. Például a templomaiban betiltja az őt szülő Szűz Mária nevének még csak az említését is. Már pedig a kozákok joggal akarnak otthon lenni a Krímben, akár ott született Jézus, akár nem. Annak pedig minden keresztény örülhet, hogy ennyire szeretik Jézust, s hogy lám, ennyire magukénak akarják tudni. (S ha esetleg a történelmükben nemzetként nem viselkedtek is keresztény mivoltukhoz méltóan, értékeikkel összhangban, akkor azért nyilván felelniük kell. Mint ahogy minden egyes népnek is.) Majd kikutatjuk, eldöntjük, hogy mennyire van igazuk [17]. De ez már a jövő zenéje.

Még egy fontos körülmény a jelenkor s közeljövő eseményeinek megértéséhez. Az I. Világháború 1914-ben tört ki. S nekünk különösen fontos tudni, hogy az I. Világháború legnagyobb csatája a ma­gyar huszárság és a kozák lovasság között lezajlott nagy ütközet volt. El nem tudjuk képzelni, hogy mekkora óriási haderőt összpontosítottak, vontak össze a kozákok. S bármennyire erőfölényben is voltak, hatott a Korona ereje: győztek a mieink s ezzel eldöntötték a hamarosan lassanszázadik évé­be lépő Nagy verekedés kimenetelét. Győztünk. S most is győzünk, az akár már idén befejeződő Nagy Verekedésben. (Higgyük el: visszakapjuk elveszett területeinket. Meg fog hasadni a világ hatal­masságainak a kőszíve!) Tegyünk róla (imádkozzunk buzgón), hogy vége szakadjon, és mihamarabb eljöjjön Csuda Buda nagykirályunk ezeréves béke virágbirodalma. (Ld. másik tanulmányunkat: „Szent Korona és a Miatyánk”.)

Legyünk büszkék erre a győzelemre, s mondjunk Hálát a Teremtőnek és imádkozzunk, hogy segíthes­sen, és hogy megmaradhassunk. Éljen a magyar megmaradás! Éljen Kossuth apánk, éljen a haza. Éljen az igazságos Mátyás Király, akinek imája nélkül ez a rövid szösszenet sem jöhetett volna létre.

Trianon semmis!

Írta:  Dr. Eva Maria Barki

A mai jogi értelmezés szerint a trianoni diktátum semmis, mert nem egyenrangú tárgyalások, hanem a vesztes államok által kényszerhelyzetben történt aláírás eredményeként jött létre. Vegyük végre a kezünkbe a sorsunkat, ne mindig mástól várjuk a segítséget!

 Dr. Eva Maria Barki nemzetközi jogász: Trianon semmis!

Kedves Magyar Barátaim, Székelyföldön, Erdélyben, Magyarországon, a határokon túl és szerte a világon ! Trianon mindnyájunk számára egy fel nem dolgozott trauma.

Azok számára is, akik nem akarnak, vagy nem tudnak errol beszélni. Az igazságtalanság mindenkinek fáj. És nincs senki, aki az igazságtalanságot ne ismerné el Nyugaton és Keleten egyaránt, mindenhol – Románián kívül.

Az első világháború utáni békerend jogi értelmezés alapján semmis, mert nem egyenrangú tárgyalások, hanem a vesztes államok által kényszerhelyzetben történt aláírás eredményeként jött létre. Mindenütt jogtalanul, ahol az alapvető emberi jogok ellen, az önrendelkezési jog semmibe vételével húztak új határokat.

Azóta változott a helyzet. Az önrendelkezési jog teljes elismerést kapott nemcsak a tudományban, de az írásos nemzetközi normákban is. A Polgári Jogok Nemzetközi Egyezség okmánya, amely 1966-ban született, és 1976-ban lépett hatályba, és amelyet majdnem minden ENSZ-tagállam aláírt, köztük Románia is, kötelezi a kormányokat az 1. cikkelyének betartására, amely szerint:

I. cikkely:

"Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket."

1989. november 4-én (pontosan 33 évvel a nagy magyar szabadság- és függetlenségi harc leverése után!) Európában ütött az önrendelkezési órája. Ezen a napon egymillió ember ment az utcára Lipcsében, azt skandálva: ‘Mi vagyunk a nép!’ Ezt a klasszikussá vált önrendelkezési követelést az egész világ diplomáciai erofeszítései sem tudták megakadályozni.

Azóta az önrendelkezési hullám egész Európán végigsöpört. A német újraegyesítés után kivívták maguknak az önrendelkezést az észtek, lettek, litvánok, szlovének, szlovákok, horvátok, macedónok, koszovói albánok, számtalan új határ jött létre. A Közel-Keleten ugyan még nem kezdodött el a határmódosítási folyamat, de bekövetkezte várható a jövoben.

Összeomlott, és továbbra is szétesoben van az elso világháború utáni kényszer-békerend. Kivéve a magyar területen. Egyes-egyedül a magyarság huséges a kegyetlen diktátumhoz. Másutt már ünnepelték és ünnepelnék a szabadságot. Mi csak gyászolunk és ápoljuk a sebeinket.

Az üzenetem a mai napon

Ne nézzünk visszafelé, ne emlékezzünk Trianonra, végre nézzünk elore! Vegyük kezünkbe a sorsunkat, ne várjunk segítséget külföldrol, ami sohasem fog megérkezni, ne várjunk megoldást az Európai Uniótól, mert nincs politikai akarat ebben a szövetségben, tehetségtelen és képtelen közbelépni. Ne hallgassunk a politikusokra, akik nem hajlandóak az érdekeinket képviselni. Cselekednünk kell. Hallgatással és tétlenséggel problémákat nem lehet megoldani.

Nekünk is jár az önrendelkezési jog. Mi is ‘szabadon meghatározhatjuk a politikai rendszerünket és szabadon biztosíthatjuk a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlodésünket’ Mert ránk is vonatkozik: ‘Mi vagyunk a nép’. Nincs magyar kisebbség a Kárpát-medencében. A magyarság államalkotó nép, több mint ezeréves közös történelemmel, közös hagyománnyal, közös jogrendszerrel, közös kultúrával.

A Kárpát-medencében Mi vagyunk a nép!

Ezt fel kell mutatni, hogy mindenki lássa és mindenki hallja. Tüntetéssekkel, nyilatkozatokkal és aláírásokkal. Hogy soha többé ne kelljen gyászolni, hanem a jövőben mi is ünnepelhessünk. Mert: Mi vagyunk a nép.

Isten áldja a magyar népet!

Dr. Eva Maria Barki

magyartudat.hu

Beküldte:Szufi

2014. Március 03., Hétfő 02:21

Ukrajna népei: Rabok lesztek, vagy szabadok?

Írta:  leszerelt

NE TÜZELJETEK TESTVÉREITEKRE! NE TÜZELJETEK FAJTÁTOKRA! NE HAJTSÁTOK VÉGRE A GONOSZTEVŐ IDEGEN KISSEBBSÉG "PARANCSAIT"!

Ukrajna népei: Rabok lesztek, vagy szabadok?

Politikai hírekkel általában nem foglalkozunk. De testvéreink(*) kritikus helyzete Ukrajnában általában, és Kárpátalján kimondottan, arra késztet bennünket, hogy honlapunk foglaljon állást ebben az esetben.

Ami most Ukrajnában zajlik félelmetesen hasonlít a Cohen (Kun) Béla-vezetett zsidó patkánylázadásra Magyarországon 1918-19-ben. (http://magyarmegmaradasert.hu/kiletunk/harcaink/item/3815, http://magyarmegmaradasert.hu/in-english/our-history/1701). Mindkét esetben nyugateurópai bankárdinasztiák dolgoztak ki, pénzeltek és juttattak hatalomra egy törvénytelen zsidó helytartót. Cohen (Kun) Bélát a nyugateurópai és amerikai zsidó dinasztiák (pl. Loeb, Khon, Schiff, Rothschild) pénzelték Franciaországból Lenin (zsidó Blank család ivadéka) közvetítésével. Arszenyij Jacenyukot hasonlóképp nyugateurópai és amerikai zsidó dinasztiák pénzelik, ezúttal Belgiumból (Brüsszelből). Kétségtelen, hogy a napokban hatalomra tolt Arszenyij Jacenyuk(**) és zsidó fajtársai megbízása Ukrajna népe teljes leigázása. Ezt minden józan ésszel rendelkező ember félreérthetetlenül olvashatja az EU Ukrajnának szánt föltételeiben (http://www.hidfo.net/2013/12/05/ukrajnai-helyzetjelentes-hidfonet-modra).

Eszközük ma épp úgy a szüntelen hazudozás és hamis propaganda mint 18-19-benvolt nálunk Magyarországon. Na meg, természetesen, a terrorizmus, azaz félelemkeltés, avval a különbséggel, hogy terroreszközük ma nem a kötél, hanem mesterlövészeik golyói. De hóhéraik ugyanazok a gonosztevők, akiket már négyezer évvel ezelőtt hébernek ("habiru", "hálóval, behálózással gyilkol") hívott az emberiség.

Jelen pillanatban magyar és ukrán testvéreinket csak az ukrán hadsereg képes megmenteni a pokoltól. Fölhívjuk vezéreik figyelmét Andrei Tarasov ukrán altengernagyra, aki hazafiassan visszautasította a Kijevet terrorizáló patkánykormány "parancsát".

Ukrán hadvezérek!

Fontoljátok meg jól a törvénytelen rendeletek és parancsok teljesítésének következményeit. NE TÜZELJETEK TESTVÉREITEKRE! NE TÜZELJETEK FAJTÁTOKRA! NE HAJTSÁTOK VÉGRE A GONOSZTEVŐ IDEGEN KISSEBBSÉG "PARANCSAIT"! Az egyetlen igazi hatalom most a ti kezetekben van. Emlékezzetek eskütökre. Az, hogy mit fogtok látni tükrötökbe meg unokáitok szemébe most dől el. Vessétek be erőtöket hazátok megmentésére a fővárosotokat terrorizálló patkányok karmaiból még mielőtt azt el nem vesztitek, mint ahogyan azt mi magyarok elvesztettük 1918-19-ben. Mert ha nem, ti is elvesztitek hazátok kétharmadát - vagy az egészet.

Testvéri szeretettel
leszerelt

_______

USA, az orvgyilkos nemzet

Írta:  Doug Noble

Az USA történelme nem egyszerűen a hódító háborúk és a politikai gyilkosságok történelme. Ez az izrali lobby által irányított nagyhatalom folyamatos és tömeges gyilkosságok révén tör a világhatalomra. Nem csak távoli, egzotikus országokban, hanem mindenhol. Itt, Európában is. [Fordítót keresünk!]

Fifty Years of US Targeted 'Kill Lists': From the Phoenix Program to Predator Drones

"A broad-gauged program of targeted assassination has now displaced counterinsurgency as the prevailing expression of the American way of war." – Andrew Bacevich

This spring the US drone killing program has come out of the closet. Attorney General Eric Holder publicly defended the drone killing of an American citizen, while Obama's counter terrorism czar John Brennan publicly explained and justified the target killing program. And a New York Times article by Jo Becker and Scott Shane chronicled Obama's personal role in vetting a secret "Kill List."

This striking new transparency, the official acknowledgment for the first time of a broad-based US assassination and targeted killing program, has resulted from the unprecedented and controversial visibility of drone warfare. Drones now make news every day, and those of us who have been protesting their use for years have heightened their visibility in the public eye, forcing official acknowledgment and fostering worldwide scrutiny. This new scrutiny focuses not only on drone use but also, and perhaps more importantly, on the targeted killing itself – and the "kill lists" that make them possible.

This new exposure has set off a firestorm of reaction around the globe. Chris Woods of the Bureau of Investigative Journalism told Democracy Now! "The kill list got really heavy coverage ... newspapers have all expressed significant concern about the existence of the kill list, the idea of this level of executive power." A Washington Post editorial noted that "No president has ever relied so extensively on the secret killing of individuals to advance the nation's security goals." Becker and Shane of the Times pronounced Obama's role "without precedent in presidential history, of personally overseeing the shadow war ..." And former president Jimmy Carter insisted, in a recent editorial in The New York Times, "We don't know how many hundreds of innocent civilians have been killed in these (drone) attacks, each one approved by the highest authorities in Washington. This would have been unthinkable in previous times."

Really?

In fact, US assassination and targeted killing, with presidential approval, has been going on covertly for at least half a century. Ironically, all this drone killing now offers us a new opportunity: to pry open the Pandora's box hiding long-held secrets of covert US assassination and targeted killing, and to expose them to the light of day. What we would find is that the only things new in the latest, more publicized revelations about kill lists and assassinations are the use of drones, the president's hands-on approach in vetting targets, and the global scope of the drone killing.

Those of us in the Upstate Coalition to Ground the Drones, Code Pink and other groups protesting US drones for years have correctly focused on the use of drones as illegal, immoral and strategically counterproductive. We have abhorred the schizophrenic ease of remote killing, the uniquely frightening horror of a drone strike, and the unavoidable (even intentional) killing of countless civilian "terrorist suspects" in "signature strikes." We have also warned of the proliferation of drones in countries around the globe and of their procurement by US police forces and border patrols, for surveillance and "non-lethal" targeting.

But drones are not the only, or even the most important, concern. It's the targeted killing itself, past and present. In this article I start to unravel what the latest demands for transparency should lead us to investigate fully: the fifty year history of US assassination and targeted killing that has resulted, quite directly, in the present moment. Those who are mortified by the latest revelations of Obama's kill list have much to learn from a more comprehensive, historical perspective on US killing around the globe. Who knows: Perhaps someone in Congress might even be prodded to do what Senators Fulbright and Church did in years past: hold hearings on this continuing execration taking place in our name. Until then, what follows is an introduction to this ongoing horror story.

Section 1 of this article briefly reviews the lethal history of the US Phoenix Program in Vietnam, the original source of subsequent US counter terrorist tactics and strategies. Section 2 revisits briefly the well-worn history of US kill lists and assassinations in Latin American countries, followed by the somewhat less-well-known history of US kill lists and assassinations in countries on other continents. Section 3 traces the direct legacy of Phoenix, even its explicit resurrection by the key architects of the US targeted killing programs in Iraq and Afghanistan, and in a growing number of "countries we are not at war with."

One point of clarification and definition. It is well known that in recent history the US has orchestrated assassination attempts, both successful and unsuccessful, on major world leaders. Examples include: Lumumba under Eisenhower, Castro and Diem under Kennedy, Gaddhafi under Reagan, Saddam Hussein under Bush, and Allende under Nixon. The term "assassination" is typically restricted to such killings of political leaders, and President Ford's executive order banning assassination applies only to the assassination of foreign heads of state. The focus of this article is different. Here we discuss the US-generated kill lists used over the last half century, under direct presidential authority, for the targeted killing of thousands of civilians suspected of being or harboring terrorists/ insurgents, from Vietnam to Guatemala, from Indonesia to Iraq, right up to the present day.

The Phoenix Program

The US Phoenix Program was a secret, large scale counter terrorist effort in Vietnam. Developed in 1967 by the CIA, the Phoenix Program, called Phung Hoang by the Vietnamese, aimed a concerted effort to "neutralize" the Vietcong Infrastructure (VCI) consisting of South Vietnamese civilians suspected of supporting North Vietnamese or Viet Cong soldiers. The euphemism "neutralize" meant to kill or detain indefinitely. Then CIA Director William Colby, while insisting in 1971 Congressional hearings that "the Phoenix program is not a program of assassination," nonetheless conceded that Phoenix operations killed over 20,000 people between 1967 and 1972.

Phoenix targeted civilians, not soldiers. Operations were carried out by "hunter-killer teams" consisting both of US Green Berets and Navy Seals and by South Vietnamese Provincial Reconnaissance Units (PRUs), units of mercenaries set up for assassination and "counter terror." A Newsweek article in January 1970 described Phoenix as "a highly secret and unconventional operation that counters VC terror with terror of its own." Robert Kaiser of the Washington Post reported Phoenix being called "an instrument of mass political murder...sort of Vietnamese Murder Inc.," designed to terrorize the civilian population into submission."

Until 1970 the computerized VCI blacklist was a unilateral American operation. After the devastating 1968 Tet offensive, South Vietnamese President Thieu declared: "The VCI must be eliminated... and will be defeated by the Phoenix program." Phoenix became a ruthless "bounty hunting" program to eliminate the opposition. The US and South Vietnamese created a list of tens of thousands of suspects for assassination. These names were centralized and distributed to Phoenix coordinators. From 1965-68 U.S. and Saigon intelligence services maintained an active list of Viet Cong cadre marked for assassination. The program for 1969 called for "neutralizing" 1800 a month.

The VCI blacklist became corrupted by officers inserting their personal enemies' names to get even. Due process was nonexistent. Names supplied by anonymous informers showed up on blacklists. CIA Director Colby admitted in 1971 that the blacklists had been "inaccurate." Few senior VCI leaders were caught in the Phoenix net. Instead its victims were typically innocent civilians. A Pentagon-contract study found that, between 1970 and 1971, ninety-seven per cent of the Vietcong targeted by the Phoenix Program were of negligible importance. By 1973, Phoenix generated 300,000 political prisoners in South Vietnam. Military operations such as My Lai used Phoenix intelligence; in fact, the My Lai massacre, hardly an isolated incident, was itself a Phoenix operation.

Apologists have offered rationales for Phoenix that sound eerily similar to those used to defend current drone attacks. Phoenix was typically referred to as a "scalpel" replacing the "bludgeon" of search and destroy, aerial bombardment or artillery barrages. Alternatively, it was called a precision "rifle shot rather than a shotgun approach to target key political leaders ... and activists in VCI." Military historian Dale Andrade explains, "Both SEALS and PRUs killed many VCI guerrillas – that was war. They also inevitably killed innocent civilians – that was regrettable.... but (Phoenix) operations were much more discerning than the massive affairs launched by conventional ...forces. That fact was often lost in the rhetoric of assassination and murder ..."

Phoenix was created, organized, and funded by the CIA. Quotas were set by Americans. Informers were paid with US funds. The national system of identifying suspects, the elaboration of numerical goals and their use as measures of merit, was designed and funded by Americans. One former US Phoenix soldier conceded, "It was "heinous," far worse than the things attributed to it."

Kill Lists from Phoenix to Latin America

The US intelligence community formalized the lessons of the Phoenix Program in Vietnam by commissioning Project X, the Army's top-secret program for transmitting Vietnam's lessons to South America. By the mid-1970s, the Project X materials were going to armies all over the world. These were textbooks for global counterinsurgency and terror warfare. These included a murder manual, "Psychological Operations in Guerrilla Warfare," which openly instructed in the assassination of public officials, and was distributed to the Nicaraguan Contras. Another manual, "Human Resource Exploitation Training Manual," was used widely in Honduran counterrorism efforts.

Use of the Project X material was temporarily suspended by Congress and the Carter administration for probable human rights violations, but the program was restored by the Reagan administration in 1982. By the mid-1980s, according to one detailed history, "counterguerrilla operations in Colombia and Central America would thus bear an eerie but explicable resemblance to South Vietnam."

What follows is a brief sketch of the widespread application of US-promulgated Phoenix-derived reigns of terror, kill lists, and death squads throughout Latin America and beyond. Much of this is familiar territory to many activists and scholars, and is merely the tip of the iceberg, but it merits review as a backdrop for the current context of kill lists and targeted assassination.

US KILL LISTS AND ASSASSINATION IN LATIN AMERICA

The U.S. Army's School of Americas (SOA), started in 1946, trained mass murderers and orchestrated coups in Peru, Panama, Argentina, Ecuador, Bolivia, Guatemala, El Salvador, and Mexico. The SOA trained more than 61,000 Latin American officers implicated in widespread slaughter of civilian populations across Latin America. From 1966-1976 the SOA trained hundreds of Latin American officers in Phoenix-derived methods. Between 1989-1991 the SOA issued almost 700 copies of Project X handbooks to at least ten Latin American countries, including Bolivia, Colombia, Peru, Venezuela, Guatemala, and Honduras. In 2001, SOA was renamed Western Hemisphere Institute for Security Cooperation (WHISC), but peace activists know it as School of Assassins.

The CIA trained assassination groups such as Halcones in Mexico, the Mano Blanca in Guatemala, and the Escuadron de la Muerte in Brazil. In South America, in 1970-79, Operation Condor, the code-name for collection, exchange and storage of intelligence, was established among intelligence services in South America to eradicate Marxist activities. Operation Condor promoted joint operations including assassination against targets in member countries. In Central America, the CIA-supported death toll under the Reagan presidency alone exceeded 150,000. The CIA set up Ansesal and other networks of terror in El Salvador, Guatemala (Ansegat) and pre-Sandinista Nicaragua (Ansenic).

Honduran death squads were active through the 1980s, the most infamous of which was Battalion 3–16, which assassinated hundreds of people, including teachers, politicians, and union leaders. Battalion 316 received substantial CIA support and training, and at least 19 members graduated from the School of the Americas.

In Colombia, about 20,000 people were killed since 1986 and much of U.S. aid for counternarcotics was diverted to what Amnesty International labeled "one of the worst killing fields." The US State Department also supported the Colombian army in creating a database of subversives, terrorists and drug dealers.

In Bolivia, Amnesty International reported that from 1966-68 between 3,000 and 8,000 people were killed by death squads. The CIA supplied names of U.S. and other foreign missionaries and progressive priests.

In Ecuador, the CIA maintained what was called the lynx list, aka the subversive control watch list of the most important left-wing activists to arrest. In Uruguay. Every CIA station maintained a subversive control watch list of most important left wing activists. From 1970-72 the CIA helped set up the Department of Information and Intelligence (DII), which served as a cover for death squads, and also co-ordinated meetings between Brazilian and Uruguayan death squads.

In Nicaragua, the US provided illegal funds to the Contras, and Marine intelligence helped maintain a list of civilians marked for assassination when Contra forces entered the country.

In Chile, 1970-73, CIA-created unions organized CIA-financed strikes leading to Allende's overthrow and subsequent suicide. By late 1971 the CIA was involved in the preparation of lists of nearly 20,000 middle-level leaders of people's organizations, scheduled to be assassinated after the Pinochet coup.

In Haiti, U.S. officials with CIA backgrounds in Phoenix-like program activities coordinated with the Ton-Ton Macoute, "Baby Doc" Duvalier's private death squad, responsible for killing at least 3,000 people.

For over thirty years the US military and the CIA helped organize, train, and fund death squad activity in El Salvador. From 1980-93, at least 63,000 Salvadoran civilians were killed, mostly by the government directly supported by the U.S. The CIA routinely supplied ANSESAL, the security forces, and the general staff with electronic, photographic, and personal surveillance of suspected dissidents and Salvadorans abroad who were later assassinated by death squads. US militray involvement in El Salvador allowed "the lessons learned in Vietnam to be put into practice ... assisting an allied country in counterinsurgency operations."

In Guatemala, as early as 1954, the U.S. Ambassador, after the CIA-orchestrated overthrow of the Arbenz government, gave to the new Armas government lists of radical opponents to be assassinated. Years later, throughout Guatemala's 36-year civil war, Washington continuously to supported the Guatemalan military's excesses against civilians, which killed 200,000 people.

US Assassination Programs Exported to Other Countries

In Indonesia, 1965-66, the US embassy and the CIA provided the Indonesian military with lists of the names of PKI militants, which were used by Suharto to crush the PKI regime. This resulted in "one of the worst episodes of mass murder of the twentieth century," with estimates as high as one million deaths.

In Thailand, in 1976, the new junta used CIA-trained forces to crush student demonstrators during coup; two right-wing terrorist squads suspected for assassinations tied directly to CIA operations.

In Iran, the CIA launched a coup installing the shah in power and helped establish the lethal secret police unit SAVAK. The CIA and SAVAK then exchanged intelligence, including information and arrest lists on the communist Tudeh party. Years later, in 1983, the CIA gave the Khomeni government a list of USSR KGB agents and collaborators operating in Iran, which the Khomeni regime used to execute 200 suspects and close down the communist Tudeh party.

In the Philippines, in 1986, Reagan increased CIA involvement in Philippine counterinsurgency operations, carried out by more than 50 death squads. In 2001, before 9/11, the Bush administration sent a unit of SOF to the Philippines "to help train Philippine counter terrorist forces fighting against Muslim separatists" within groups like Abu Sayyaf. After 9/11 US-Filipino cooperation was stepped up and the ongoing separatist conflict was cast, to the benefit of both sides, as "the second front in the war on terror." In Feb, 2012, a US drone strike targeting leaders of Abu Sayyaf and other separatist groups killed 15 people, the first use of killer drones in Southeast Asia.

A "global Phoenix Program": drone targets worldwide

"A global Phoenix program ... would provide a useful start point" for "a new strategic approach to the Global War on Terrorism." – David Kilcullen

IRAQ

Despite the US-perpetrated counter terrorist slaughter in Latin America and elsewhere in the 1970s-1990s, the US Special Forces debacle in Mogadishu in 1993, popularized in the film Black Hawk Down, severely impacted US willingness to use Special Forces in counter terrorist missions for the next decade. But then, after 9/11, things changed drastically. On September 17, 2001, President Bush signed a secret Presidential finding authorizing the C.I.A. to create paramilitary teams to hunt, capture, detain, or kill designated terrorists almost anywhere in the world. The pressure from the White House, in particular from Vice-President Dick Cheney, was intense, and in the scramble, a search of the C.I.A.'s archives turned up – the Phoenix Program.

In July , 2002, Defense Secretary Donald Rumsfeld sent an order for a plan to make sure that special forces could be authorized to use lethal force 'in minutes and hours, not days and weeks.'" Rumsfeld prompted Bush to authorize the military to "find and finish" terrorist targets. Here he was referring to "the F3EA targeting cycle" used in anti-infrastructure operations by Special Operations Forces. F3EA, an abbreviation of find, fix, finish, exploit, analyze, utilizes comprehensive intelligence to "find a target amidst civilian clutter and fix his exact location . . . . enabling surgical finish operations ... to catch a fleeting target."

Lt General William (Jerry) Boykin, Delta commander in Mogadishu, deputy undersecretary for Defense for Intelligence and a key planner of the Special Forces offensive in Iraq, announced, "We're going after these people. Killing or capturing them ... doing what the Phoenix program was designed to do, without all the secrecy."

Back in 1963, the CIA had supplied lists of communists to the Baath party coup so that communists could be rounded up and eliminated. Now, forty years later, it was the Baathists' turn to be rounded up by Special Forces and CIA and executed. After the 2003 invasion of Iraq, the U.S. military notoriously developed a set of playing cards to help troops identify the most-wanted members of Saddam Hussein's government, mostly high-ranking Baath Party members. Less well-known was the secret targeted killing of thousands of Baathist civilians by US Special Forces.

Seymour Hersh wrote in 2003 that "The Bush Administration authorized a major escalation of the Special Forces covert war in Iraq. ... Its highest priority (being) the neutralization of the Baathist insurgents, by capture or assassination. A former C.I.A. station chief described the strategy: "The only way we can win is to go unconventional. We're going to have to play their game. Guerrilla versus guerrilla. Terrorism versus terrorism. We've got to scare the Iraqis into submission." The US even hired thousands of contract killers previously responsible for US-sponsored extra-judicial killings and death squad activity in Latin America. The operation—called "preëmptive manhunting" by one Pentagon adviser—had, according to Hersh, "the potential to turn into another Phoenix Program."

Global Phoenix

In 2009, the Office of the Secretary of Defense sponsored a paper by the National Defense Research Institute entitled "The Phoenix Program and Contemporary Counterinsurgency." The paper notes, "The persistent insurgencies in Iraq and Afghanistan have generated fresh interest among military officers, policymakers, and civilian analysts in the history of counterinsurgency. The Phoenix Program in Vietnam—the U.S. effort to improve intelligence coordination and operations aimed at identifying and dismantling the communist underground—is the subject of much renewed attention."

The paper continues, "As the United States and its allies shift their focus to Afghanistan and weigh counterinsurgency alternatives for that country, decisionmakers would be wise to consider how Phoenix-style approaches might serve to pry open Taliban and Al-Qaeda black boxes."

Two key architects of the current Phoenix-style global counterinsurgency efforts by the US are David Kilcullen and Michael Vickers. David Kilcullen has been counterinsurgency advisor to two former Middle East commanders, General Stanley McChrystal (formerly head of Special Operations) and General David Petraeus, now CIA Director. Michael G. Vickers, made famous in the book and film Charlie Wilson's War about the CIA's anti-Soviet Afghan campaign of the 1980s, is currently Under Secretary of Defense for Intelligence, wielding such vast authority over the US war on terror that, according to a Washington Post profile, Pentagon colleagues refer to as his "take-over-the-world-plan."

Kilcullen wrote in a much-quoted 2004 paper entitled "Countering Global Insurgency" that "Counterinsurgency campaigns in Afghanistan and Iraq have reawakened official and analytical interest in the Phoenix Program." He proposed that "a global Phoenix program ... would provide a useful start point" for "a new strategic approach to the Global War on Terrorism," one which would focus on "interdicting links ... between jihad theatres, denying sanctuary areas, ... isolating Islamists from local populations and ... disrupting inputs" from others.

Vickers issued a Phoenix-style directive in December 2008 to "develop capabilities for extending U.S. reach into denied areas and uncertain environments by operating with and through indigenous foreign forces or by conducting low visibility operations." "It's not just the Middle East. It's not just the developing world. It's not just non-democratic countries – it's a global problem. Threats can emanate from Denmark, the United Kingdom, you name it." According to a Washington Post profile, "the most critical aspect of Vicker's plan targeting al-Qaeda-affiliated networks around the world involves US Special Forces working through foreign partners to uproot and fight terrorism." US military and Special Operations forces would "pay indigenous fighters and paramilitaries who work with them in gathering intelligence, hunting terrorists, fomenting guerrilla warfare or putting down an insurgency."

Pentagon colleagues have said of Vickers, "he tends to think like a gangster." Pentagon press secretary Geoff Morrell revealed that getting Bin Laden in Pakistan was Vicker's "baby," and "more than anyone else in the department, he drove the issue." 2011 New York Times Vickers summarizes his strategy this: "You make a deal with the devil to defeat another devil." "I just want to kill those guys." A 2011 Such is the megalomaniacal mission underlying the US global war on terror, its kill lists and worldwide program of targeted assassination.

Killer Drones Revisited

"Engaging in any assassination blurs the line between the good guys and the bad." It is also "a proclamation of weakness and an admission of failure." – John Jacob Nutter, The CIA's Black Ops

The purpose of this article is to reframe the current attention on killer drones and Obama's "kill list" within an historical perspective. The goal here is not to discourage the escalating protest against killer drones or against Obama's targeted assassination program around the globe. As stated at the outset, the unprecedented visibility of these nefarious activities and of the outraged public response to them is precisely what is needed at this time. This heightened awareness also affords a perfect opportunity to revisit the extraordinary history of US assassination and targeted killing that has led directly and explicitly to these activities.

Focus on the drones alone will not be sufficient. For even the major counter terrorist mastermind David Kilcullen himself, an avid proponent of the global targeted killing program, has argued against the use of drones. In a 2009 New York Times editorial he argues that "The goal should be to isolate extremists from their communities; (they) must be defeated by indigenous forces...Drone strikes make this harder, not easier." He adds, "The use of drones displays every characteristic of a tactic – or, more accurately, a piece of technology – substituting for a strategy, (with minimal understanding) of the tribal dynamics of the local population. This creates public outrage and a desire for revenge."

Scholar Maria Ryan, in a 2011 article entitled "War in Countries We Are Not at War With," writes: "In 2006 the Pentagon announced that it had sent small teams of Special Operations troops to US embassies to gather intelligence on terrorism in Africa, South East Asia and South America...There is, then, a covert side to the Global War on Terrorism that is not visible and not currently knowable in the absence of whistleblowers, leaks, or things gone wrong."

The heightened public attention paid to drone killing might very well, in time, lead to some welcome success in curtailing their use. But too narrow a focus on the US deployment of Predator and Reaper drones might also distract us from other forms of Phoenix-derived targeted killing still being perpetrated globally – and covertly – by our Assassination Nation.

Forrás: Mathaba

Ötven éve az amerikai célzott " Öld listák " : A Phoenix Program Predator Drone

" A széles nyomtávú program célzott merénylet most kényszerült felkelőellenes , mint az uralkodó kifejezést az amerikai út a háború. " - Andrew Bacevich

Idén tavasszal az amerikai drone gyilkos program jött ki a szekrényből . Eric Holder főügyész nyilvánosan megvédte a drone megölését egy amerikai állampolgár , míg Obama a terrorizmus elleni küzdelem cár John Brennan nyilvánosan magyarázni és indokolni a cél gyilkos programot. És a New York Times cikke Jo Becker és Scott Shane megörökítettek Obama személyes szerepe elbírálása egy titkos " Kill List . "

Ez a feltűnő új átláthatósági , a hivatalos elismerést első alkalommal a széles körű amerikai merénylet és célzott megölése program eredményeként a példátlan és ellentmondásos láthatóságát drone hadviselés . Drónok most, hogy híreket minden nap, és azoknak, akik már tiltakoztak használatuk évek fokozták a láthatóság a nyilvánosság előtt , arra kényszerítve a hivatalos elismerés és támogatása világszerte ellenőrzés. Ez az új vizsgálat elsősorban nem csak a drone használatra, hanem , és ami talán még fontosabb , a megcélzott megöli magát - és a "kill listák " , hogy tegyék lehetővé .

Ez az új expozíciós elindult a Firestorm reakció szerte a világon. Chris Woods , a Bureau of Investigative Journalism mondta Democracy Now ! " A Kill List kapott igazán nagy lefedettség ... újságok mind fejezték ki aggodalmukat , hogy létezik a Kill List , a gondolat, ezen a szinten a végrehajtó hatalom . " A Washington Post szerkesztőségi megjegyezte, hogy " nincs elnöke soha támaszkodott , így széles körben titkos gyilkos egyének előre a nemzet biztonsági céljait. " Becker és Shane a Times kimondott Obama szerepét " példa nélküli az elnöki történetében , személyesen felügyeli az árnyék háború ... " és a korábbi elnök, Jimmy Carter ragaszkodott , egy nemrégiben szerkesztői a New York Times , "Nem tudjuk, hogyan sok száz ártatlan civilt öltek meg ezekben a ( drone ) támadások , amelyek mindegyike által jóváhagyott legmagasabb hatóságok Washingtonban . Ez elképzelhetetlen lett volna a korábbi időkben. "

Tényleg ?

Sőt , az Egyesült Államok merényletet és a célzott gyilkosságok, az elnöki jóváhagyás óta folyik titokban legalább fél évszázada. Ironikus, hogy mindez drone megöli most kínál nekünk egy új lehetőséget : felfeszít a Pandora szelencéjét bujkál régóta dédelgetett titkait titkos amerikai gyilkosság és célzott megölése , és tegye ki a napvilágot . Mit találunk , hogy az egyetlen dolog, az új , a legújabb , még nyilvánosságra kinyilatkoztatásokat ölni listák és gyilkosságok a használata herék , az elnök gyakorlati megközelítés átvilágításnak célokat , és a globális körét a drone gyilkos.

Azok közülünk, az állam északi részén Koalíció a földhöz a drónok , Code Pink és más csoportok tiltakoztak amerikai herék évek óta jól fókuszálva használatára herék illegális , erkölcstelen és stratégiailag kontraproduktív. Mi irtózott a skizofrén könnyű távoli gyilkos , egyedülállóan félelmetes horror egy drone sztrájk , és az elkerülhetetlen (akár szándékos ) megölése számtalan civil " terrorizmussal gyanúsított " az " aláírás sztrájk . " Azt is figyelmeztetett elterjedése herék országban szerte a világon, és a beszerzési az amerikai rendőrség és a határ menti járőrözés , a felügyelet és a " nem halálos " célzás.

De a herék nem az egyetlen , vagy akár a legfontosabb , aggodalomra ad okot. Ez a megcélzott megöli magát , a múlt és a jelen . Ebben a cikkben azt elkezdi megfejteni , mi a legújabb igényeket az átláthatóság kell, hogy vezessen bennünket , hogy vizsgálja meg teljesen : az ötven éves történetében az amerikai gyilkosság és célzott megölését azt eredményezte , egészen közvetlenül , a jelen pillanatban . Azok, akik elhalt a legújabb fejleményekről Obama Kill List sokat kell tanulni egy átfogó, történelmi szempontból az amerikai megölése szerte a világon. Ki tudja : talán valaki a kongresszus még az is ösztökélte , hogy amit szenátor Fulbright és a templom volt az elmúlt években : tart meghallgatásokat a folyamatos utálattal zajlik a nevét. Addig is , mi következik a bevezetés e folyamatban lévő horror történet.

1. § A jelen cikk röviden áttekinti a halálos történelem az amerikai Phoenix Program Vietnamban , az eredeti forrás későbbi amerikai terroristaellenes taktika és stratégia . 2. szakasz vizsgálja felül röviden elnyűtt története az amerikai ölni listák és gyilkosságok latin-amerikai országokban , majd a valamivel kevésbé ismert történetét az amerikai ölni listák és gyilkosságok országokban más kontinenseken . 3. szakasz nyomok közvetlen öröksége Phoenix , sőt kifejezett feltámadás a legfontosabb építészek az Egyesült Államok célzott gyilkos programok Irakban és Afganisztánban , és egyre több " országok nem vagyunk háborúban . "

Egy pont tisztázása és meghatározása . Köztudott , hogy a közelmúltban az USA-ban hangszerelt gyilkossági kísérlet , mind a sikeres és sikertelen , a nagy világ vezetői . Ilyenek például : Lumumba alatt Eisenhower , Castro és Diem alatt Kennedy , Gaddhafi alatt Reagan , Szaddám Huszein alatt Bush , és az Allende alatt Nixon . A " merénylet " általában korlátozzák az ilyen gyilkosságok a politikai vezetők és a Ford elnök ügyvezető érdekében tiltó merénylet csak a merénylet a külföldi államfők . A hangsúly az e cikk más. Itt beszéljük meg az USA által generált ölni listák alkalmazták az elmúlt fél évszázadban , közvetlen elnöki hatalom , a célzott megölését több ezer civil gyaníthatóan vagy bűnpártolást terroristák / lázadók , a Vietnamból Guatemala , Indonézia Irakba , egészen a mai napig .

A Phoenix Program

Az amerikai Phoenix program egy titkos , nagyszabású terroristaellenes erőfeszítést Vietnamban. Alakult 1967-ben a CIA , a Phoenix program , az úgynevezett Phung Hoang a vietnami , amelynek célja összehangolt erőfeszítéseket, hogy " semlegesítse " a Vietkong Infrastructure ( VCI ), amely a dél- vietnami civil gyanúsított támogató észak-vietnami és vietkong katonák. Az eufemizmus " semlegesítse" azt jelentette, hogy ölni, vagy lefoglalják a végtelenségig. Ezután a CIA igazgatója , William Colby , miközben ragaszkodik ahhoz 1971-ben kongresszusi meghallgatások , hogy "a Phoenix program nem egy program gyilkosság , " ennek ellenére elismerte, hogy a Phoenix műveletek megölt több mint 20.000 ember között, 1967-ben és 1972-ben.

Phoenix célzott civilek , nem katonák . Műveletet hajtottak végre a " vadász - gyilkos csapat ", amely mind az amerikai zöld sapkát és Navy Seals , valamint a dél-vietnami Provincial Reconnaissance egységek ( Prus ) egység zsoldosok létre a gyilkosság és a " terror ellen . " A Newsweek cikk 1970 januárjában le Phoenix , mint " a szigorúan titkos és nem szokványos művelet, számlálók VC terror a terror a saját . " Robert Kaiser , a Washington Post jelentette, Phoenix , hogy az úgynevezett " eszköze a tömeges politikai gyilkosság ... valami vietnami Murder Inc. , " célja, hogy rettegésben a civil lakosságot a hiánypótlásra. "

Amíg 1970-ben a számítógépes VCI feketelista volt egyoldalú amerikai működését. Miután a pusztító 1968 Tet offenzíva , dél-vietnami elnök Thieu kijelentette : " A VCI fel kell számolni ... és kerülhető meg a Phoenix program." Phoenix lett a kegyetlen " bounty vadászat" programot, hogy megszüntesse az ellenzék . Az amerikai és a dél-vietnami létre egy listát a több tízezer gyanúsítottak a merénylet . Ezek a nevek centralizált és elosztott Phoenix koordinátorok . A 1965-1968 Egyesült Államok és Saigon hírszerzés fenn aktív listát Viet Cong káderek jelölve merényletet. A program a 1969 kérte, hogy " semlegesítő " 1800 egy hónap .

A VCI feketelista sérült lett tisztek behelyezésével személyes ellenségeik nevét , hogy még . Due folyamat létezik. Nevek által névtelen informátorok mutatta fel feketelistákat . CIA igazgatója Colby elismerte, 1971-ben , hogy a feketelista volt " pontatlan ". Kevés vezető VCI vezetőket fogtak a Phoenix net . Ahelyett, hogy az áldozatok általában ártatlan civilek . A Pentagon - szerződést tanulmány úgy találta, hogy 1970 és 1971 között , kilencvenhét százaléka a Vietkong által megcélzott Phoenix Program voltak elhanyagolható jelentőségű . 1973 , Phoenix keletkezett 300.000 politikai foglyok Dél-Vietnamban . Katonai műveletek, mint a My Lai használt Phoenix intelligencia , sőt , a My Lai mészárlás , alig egy elszigetelt eset volt, maga is a Phoenix működését.

Apologéták felajánlották magyarázattal Phoenix , hogy a hang kísértetiesen hasonló használt védeni a jelenlegi drone támadások . Phoenix általában nevezik a " szikét " helyett a " bunkósbot " a Search and Destroy , légi bombázások és tüzérségi vízlépcsők . Alternatívaként nevezték a precíziós " puska lövés helyett egy puskával megközelítés cél legfontosabb politikai vezetők ... és aktivisták VCI . " Hadtörténész Dale Andrade magyarázza , "Mind a tömítések, és Prus sokakat megölt VCI gerillák - ez volt a háború . Azt is elkerülhetetlenül megölt ártatlan civilek - ez sajnálatos .... de ( Phoenix ) műveletek sokkal igényesebb , mint a hatalmas ügyek indított a hagyományos ... erők . Ez a tény gyakran elveszett a retorika a gyilkosság és gyilkosság ... "

Phoenix jött létre , a szervezett , és finanszírozott a CIA . Kvótákat állapítottak meg az amerikaiak . Informátorok fizettek az amerikai alapok. A nemzeti rendszer gyanúsítottak azonosítására , kidolgozása számszerű célok és azok használatát az intézkedések az érdem , tervezte és finanszírozta az amerikaiak . Egy korábbi amerikai Phoenix katona elismerte , "Ez volt a" szörnyű ", sokkal rosszabb, mint a dolgokat, amelyeket neki tulajdonítanak. "

Ölj listák Phoenix Latin-Amerika

Az amerikai hírszerző közösség formalizált a tanulságokat a Phoenix Program Vietnamban az üzembe Project X , a hadsereg szigorúan titkos program átvitelére vietnami órák Dél-Amerikába . Az 1970-es évek , a Project X anyagokat fognak hadsereg a világ minden tájáról . Ezek a tankönyvek a globális felkelőellenes és terror hadviselés. Ezek közé tartozik a gyilkosság kézikönyv " Lélektani Műveleti a Guerrilla Warfare ", ami nyíltan utasította a merénylet köztisztviselők volt, és kiosztották a nicaraguai Contras . Egy másik kézikönyv, "Human Resource Exploitation Training Manual " -t széles körben használják a hondurasi counterrorism erőfeszítéseket.

Használata a Project X anyagot ideiglenesen felfüggesztette a kongresszus és a Carter-kormányzat az valószínűsíthető az emberi jogok megsértése , de a program helyreállították a Reagan-kormányzat 1982-ben. Az 1980-as évek szerint egy részletes történetét , " counterguerrilla műveletek Kolumbiában és Közép-Amerikában így szerepel a hátborzongató , de megmagyarázható hasonlít a Dél-Vietnamban. "

Az alábbiakban egy rövid vázlata a széles körű alkalmazása USA - kihirdetett Phoenix származó uralkodik a terror , ölni listákat , és a halál osztagok egész Latin-Amerikában és azon túl. Ennek nagy része ismerős területén számos aktivista és tudós , és csak a jéghegy csúcsa , de érdemben vizsgálja felül a hátteret a jelenlegi helyzetben a Kill listák és célzott gyilkosságra .

Amerikai KILL Listák és meggyilkolása Latin-Amerikában

Az amerikai hadsereg School of Americas ( SOA ) , indult 1946-ban , képzett tömeggyilkosok és hangszerelt puccsok Peru, Panama , Argentína , Ecuador , Bolívia , Guatemala , El Salvador és Mexikó . A SOA képzett több mint 61.000 latin-amerikai tisztségviselők érintettek széles körben levágása polgári lakosság egész Latin-Amerikában. A 1966-1976 SOA képzett száz latin-amerikai tisztek Phoenix eredetű módszerekkel. Között 1989-1991 SOA ki csaknem 700 példányt Project X kézikönyvek legalább tíz latin-amerikai ország, köztük Bolívia, Kolumbia , Peru , Venezuela , Guatemala és Honduras . 2001-ben , SOA átkeresztelték nyugati féltekén Intézet Biztonsági Együttműködési ( WHISC ) ​​, de a béke aktivisták tudja, hogy a School of Assassins .

A CIA képzett merénylet csoportok, mint például Halcones Mexikóban , a Mano Blanca Guatemalában , és a Escuadrón de la Muerte Brazíliában. Dél-Amerikában , a 1970-1979 , Operation Condor , a kód -name gyűjtése, cseréje és tárolása intelligencia hozta létre között a titkosszolgálatok a dél-amerikai felszámolására marxista tevékenységeket. Operation Condor támogatni a közös műveletek, beleértve a merényletet célpontok ellen a tagországok . Közép-Amerikában , a CIA által támogatott halálos áldozatok száma a Reagan elnöksége egyedül meghaladta a 150.000 . A CIA létre Ansesal és más hálózatok terror El Salvador , Guatemala ( Ansegat ) és a pre- Szandinista Nicaragua ( Ansenic ) .

Hondurasi halál osztagok aktív volt az 1980-as években , a leghírhedtebb az volt zászlóalj 3-16 , amely meggyilkolta több száz ember, köztük tanárok, politikusok és szakszervezeti vezetők . Battalion 316 kapott jelentős CIA támogatást és képzést , és legalább 19 tagja végzett a School of the Americas .

Kolumbiában , mintegy 20.000 embert öltek meg 1986 óta , és sokkal az amerikai támogatás counternarcotics került átirányításra , amit az Amnesty International jelölt " az egyik legrosszabb gyilkos mezők ". Az amerikai külügyminisztérium is támogatja a kolumbiai hadsereg az adatbázis létrehozásának a felforgatók , terroristák és a kábítószer-kereskedők .

Bolíviában , az Amnesty International jelentése szerint 1966-68 között, 3000 és 8000 embert öltek meg a halál osztagok . A CIA szállított nevét az amerikai és más külföldi misszionáriusok és progresszív papok .

Ecuadorban , a CIA fenn , amit hívták a hiúz lista , más néven a felforgató ellenőrzése nézni listát a legfontosabb baloldali aktivisták letartóztatását . In Uruguay . Minden CIA állomás fenn felforgató ellenőrzése watch lista a legfontosabb baloldali aktivisták . A 1970-1972 a CIA segített létrehozni a Department of Information and Intelligence ( DII ) , amely szolgált a fedezetet a halál osztagok , valamint a koordinált találkozók brazil és uruguayi halál osztagok .

Nicaraguában , az USA-ban nyújtott illegális forrásokat a Contras és tengeri intelligencia segített fenntartani egy listát a civilek kijelölt merénylet , amikor Contra erők lépett be az országba .

Chilében , 1970-1973 , CIA által létrehozott szakszervezetek szervezett CIA által finanszírozott sztrájkok vezető Allende megdöntésére és az azt követő öngyilkosság. A késő 1971-ben a CIA részt vett az előkészítésében listák közel 20.000 középszintű vezetői élők szervezeteit , a tervek szerint merénylet után Pinochet puccs .

Haitin , az amerikai tisztviselők a CIA hátterű Phoenix -szerű program tevékenységei hangolni a Ton -Ton Macoute , "Baby Doc" Duvalier privát Death Squad , felelős megölve legalább 3000 ember .

Több mint harminc éve az amerikai hadsereg és a CIA segített megszervezni , a vonat , és alap Death Squad tevékenységet El Salvador . A 1980-1993 , legalább 63.000 salvadori civilt öltek meg , többnyire a kormány közvetlenül támogatja az USA-ban a CIA rendszeresen szállított ANSESAL , a biztonsági erők és a vezérkar elektronikus , fényképészeti , és a személyes felügyelete gyanús disszidensek és Salvadorans külföldön aki később meggyilkolta a halál osztagok . Amerikai militray részvétel El Salvador tette " a tanulságok Vietnamban , hogy a gyakorlatban ... segítése egy szövetséges ország felkelőellenes műveleteket. "

Guatemalában , már 1954-ben , az amerikai nagykövet , miután a CIA - hangszerelt megdöntése Arbenz kormány adta az új Armas kormány listáját radikális ellenfelei , hogy meggyilkolták. Évekkel később , az egész Guatemala 36 éves polgárháború , Washington folyamatosan támogatta a guatemalai hadsereg túlkapások ellen, civilek , amely megölt 200.000 ember .

Amerikai Merénylet programok exportálják más országokba

Indonéziában , 1965-1966 , az amerikai nagykövetség , és a CIA feltéve, hogy az indonéz hadsereg névsort a PKI militáns , amelyek alapján a Suharto , hogy leverjék a PKI rendszer . Ez azt eredményezte, " az egyik legrosszabb epizódok tömeggyilkosság a huszadik század " a becslések olyan magas, mint egy millió haláleset .

Thaiföldön , 1976-ban , az új junta használt CIA által kiképzett erők leverjék hallgató tüntetők közben államcsínyt két jobboldali terrorista osztagok feltehetően a gyilkosságok kötődik közvetlenül a CIA-műveletek .

Iránban , a CIA indított puccs telepítése a sah hatalmon, és segített létrehozni a halálos titkosrendőrség egység SAVAK . A CIA és a SAVAK majd cserélni intelligencia, beleértve az információs és letartóztatás listák a kommunista Tudeh párt . Évekkel később , 1983-ban , a CIA adta a Khomeini kormány egy listát a Szovjetunió KGB ügynökök és kollaboránsok működik Iránban, ami a Khomeini rezsim végrehajtásához használt 200 gyanúsítottak és zárja le a kommunista Tudeh párt .

A Fülöp-szigeteken 1986-ban Reagan fokozott CIA részvétel Fülöp leverés műveletek által végzett több mint 50 a halál osztagok . 2001-ben , 9/11 előtt , a Bush-kormány küldött egy egységnyi SOF , hogy a Fülöp-szigeteken ", hogy segítsen a vonat Fülöp terroristaellenes erők ellen harcoló muzulmán szeparatisták " csoportokon belül , mint Abu Sayyaf . 9/11 után amerikai- fülöp-szigeteki együttműködést fokozni , és a folyamatban lévő szeparatista konfliktus leadott javára mindkét fél , mint " a második front , a terror elleni háborúban . " A február , 2012 , egy amerikai drone sztrájk célzó vezetői Abu Sayyaf és más szeparatista csoportok megölt 15 embert , az első használat gyilkos herék Délkelet-Ázsiában .

A " globális Phoenix Program" : drone célokat világszerte

" A globális Phoenix program ... lenne hasznos kiindulási pont " az " új stratégiai megközelítés a terrorizmus elleni globális harcban . " - David Kilcullen

IRAK

Annak ellenére, hogy az USA - elkövetett terrorizmus elleni vágás Latin-Amerikában és másutt a 1970 - 1990-es években , az amerikai különleges erők összeomlás Mogadishu 1993 , népszerűsítette a filmben Black Hawk Down , súlyosan érintette Egyesült Államok hajlandóságát, hogy különleges erők a terrorizmus elleni missziót a következő évtizedben . De aztán , 9/11 után , a dolgok drasztikusan megváltozott. Szeptember 17-én 2001-ben Bush elnök aláírt egy titkos elnöki megállapítás felhatalmazza a CIA létre félkatonai csapatok vadászni , elfog, őrizetbe , vagy megölni a kijelölt terroristák szinte bárhol a világon. A nyomás a Fehér Ház , különösen alelnöke Dick Cheney , erős volt, és a tülekedés , a keresés , a CIA irattárában felbukkant - a Phoenix Program .

Júliusában , 2002 , védelmi miniszter Donald Rumsfeld küldött Ahhoz, hogy a terv , hogy megbizonyosodjon arról , hogy a különleges erők számára engedélyezhető halálos erő " percben és órában , nem napokban és hetekben. " " Rumsfeld kéri Bush , hogy engedélyezze a katonai " megtalálni és befejezni " terrorista célpontok . itt utalt a" F3EA célzó ciklus " használt anti- infrastrukturális műveleteket különleges Műveleti Erők . F3EA egy rövidítése megtalálja, fix , kivitelben , kihasználják , elemzése, használ átfogó intelligencia , hogy" megtalálják a cél közepette civil rendetlenséget , és rögzítse a pontos helyét. . . . így sebészeti kivitelben műveletek ... elkapni egy röpke cél. "

Lt General William ( Jerry ) Boykin , Delta parancsnoka Mogadishu, helyettes államtitkár Defense Intelligence és a fő tervező , a különleges erők támadó Irakban bejelentette , "Mi lesz ezek után az emberek . Killing vagy befogják őket ... Ennek amit a Phoenix program célja az volt , hogy nem , anélkül, hogy ez a nagy titkolózás . "

1963-ban , a CIA benyújtotta listáját kommunisták , hogy a Baath párt puccsot , hogy a kommunisták lehet kerekíteni , és megszüntette . Most , negyven évvel később , ez volt a Baathists " fordulat kell kerekíteni a különleges erők és a CIA és kivégezték . Miután a 2003-as iraki invázió , az amerikai hadsereg közismerten kidolgozta a játékkártya , hogy segítsen csapatok azonosítani a legkeresettebb tagja Szaddám Huszein kormánya , főleg magas rangú Baath párt tagjai. Kevésbé ismert volt a titka célzott megölését ezer Baathist civilek az amerikai különleges erők .

Seymour Hersh azt írta 2003-ban , hogy " A Bush-kormány engedélyezte jelentős eszkalációja a különleges erők titkos iraki háború .... A legmagasabb prioritású ( egyelőre) a semlegesítése Baathist felkelők , a befogás vagy merénylet . A volt CIA- főnök leírt a stratégia : "Az egyetlen mód, hogy nyerni , hogy menjen szokatlan . Fogunk kell játszani a játékot . Guerrilla szemben gerilla . A terrorizmus ellen a terrorizmus . Meg kell ijeszteni az irakiak a hiánypótlásra . "Az Egyesült Államok akár bérelt ezer szerződés gyilkosok korábban felelős USA által szponzorált bírósági eljárás nélküli kivégzéseket és halált csapat tevékenységét Latin-Amerikában. Működése úgynevezett" megelőző manhunting " egy Pentagon tanácsadó - volt , szerint Hersh , " a lehetőség, hogy kapcsolja be egy másik Phoenix program . "

Global Phoenix

2009-ben , a Hivatal a védelmi miniszter támogatásával a papír a Nemzeti Védelmi Kutatóintézet "Az Phoenix Program és Kortárs leverés . " A papír megjegyzi: " A tartós insurgencies Irakban és Afganisztánban generált friss érdeklődése katonatisztek , a politikai döntéshozók és a civil elemzők történetében leverés . A Phoenix Program vietnami - amerikai javítása érdekében intelligencia koordináció és műveletek azonosítását célzó és lebontása a kommunista földalatti - a tárgya sok megújult figyelmet . "

A papír így folytatja: " Mivel az Egyesült Államok és szövetségesei elmozdulás a figyelmet, hogy az afganisztáni és mérjük felkelőellenes alternatívákat az adott ország , döntéshozók lenne bölcs dolog , hogy fontolja meg, hogy Phoenix - stílusú megközelítések is szolgálhat felfeszít tálibok és az al-Kaida fekete doboz ".

Két fő építész a jelenlegi Phoenix -style globális felkelőellenes erőfeszítéseit az USA-ban David Kilcullen és Michael Vickers . David Kilcullen volt felkelőellenes tanácsadója két korábbi közel-keleti parancsnokok , General Stanley McChrystal ( korábbi vezetője a speciális műveletek ), és a General David Petraeus , most már a CIA igazgatója . Michael G. Vickers , híressé tette a könyv és a film Charlie Wilson háborúja a CIA szovjetellenes afgán kampány 1980-as években , jelenleg a védelmi miniszter az intelligencia , hadonászó olyan nagy hatalmat az Egyesült Államok terror elleni háború , amely szerint a a Washington Post profil Pentagon munkatársai hivatkoznak, mint a "take -over -the- world- tervet. "

Kilcullen írta egy sokat idézett 2004 papír című " Elleni Globális Felkelés " , hogy " leverés kampány Afganisztánban és Irakban is felébresztette a hivatalos és analitikai érdeklődés a Phoenix program . " Azt javasolta, hogy "a globális Phoenix program ... lenne hasznos kiindulási pont " az " új stratégiai megközelítés a terrorizmus elleni globális harcban ", amely elsősorban arra összpontosít, " megakadályozásában, kapcsolatok ... a dzsihád színházak , tagadja szentély területek , ... leválasztó iszlamisták a helyi lakosság és ... megzavarása bemenet " másoktól.

Vickers ki Phoenix -style irányelv 2008 decemberében a " képességek kialakításának kiterjesztésének amerikai belenyúlni tagadta területek és bizonytalan környezetben a működő és a hazai külföldi erők és kis látótávolság műveleteket. " "Ez nem csak a Közel-Keleten . Ez nem csak a fejlődő világban . Ez nem csak a nem demokratikus országokban - ez egy globális probléma . Fenyegetések árad Dánia , az Egyesült Királyság , akkor nevezd meg . " Szerint a Washington Post profil ", a legfontosabb szempont a Vickers tervet dolgoztak ki az al - Kaida - kapcsolt hálózat világszerte magában amerikai különleges erők , együttműködve külföldi partnereivel , hogy vágják ki , és a terrorizmus elleni harcban . " Amerikai katonai és a különleges műveleti erők is " fizetnek bennszülött harcosok és félkatonai szervezetek , akik dolgoznak velük felderítő , vadászat terroristák szításával gerilla- hadviselés , vagy letette a felkelés. "

Pentagon munkatársai azt mondta Vickers , " hajlamos úgy gondolkodni, mint egy gengszter . " Pentagon sajtótitkára Geoff Morrell azt mutatta, hogy egyre Bin Laden pakisztáni Vickers "baby ", és "több, mint bárki más az osztályon , ő vezette a kérdés. " 2011 New York Times Vickers összefoglalja a stratégia a következő: "Te alkut az ördöggel , hogy legyőzze egy ördög . " " Csak azt akarom megölni azokat a fickókat . " A 2011 Ilyen a megalomániás küldetése alapjául az Egyesült Államok terrorizmus elleni globális háború , hogy ölni listák és világszintű program célzott merénylet .

Killer Drones Revisited

" Részvétel bárminemű merénylet elmossa a határt a jó fiúk és a rossz. " Ez is " egy kiáltványt a gyengeség és a felvételi a kudarc. " - John Jacob Nutter , a CIA Black Ops

E cikk célja, hogy reframe aktuális figyelmet gyilkos herék és Obama " Kill List " a történelmi perspektíva . A cél itt az, hogy ne gátolják a növekvő tiltakozás gyilkos droidok , vagy ellene Obama célzott merénylet az egész földkerekségen . Amint azt az elején , a példátlan láthatóságát ezen aljas tevékenységek és a felháborodott nyilvános választ nekik pontosan mire van szükség, ebben az időben . Ez fokozott figyelmet is nyújt a tökéletes alkalom, hogy újra a rendkívüli történetét az amerikai gyilkosság és célzott gyilkosságok vezetett közvetlenül és kifejezetten ezekre a tevékenységekre.

Fókuszban a herék, önmagában nem elegendő. Még a legnagyobb terroristaellenes elme David Kilcullen magát , lelkes támogatója a globális célzott gyilkos programot , úgy érvelt használata ellen herék. Egy 2009-es New York Times szerkesztői azt állítja, hogy : "A cél az, hogy elkülöníteni szélsőségesek a saját közösség , ( ők) kell legyőzni bennszülött erők ... drone sztrájk , hogy ez nehezebb , nem könnyebb . " Hozzáteszi: "Az a herék megjeleníti minden jellemző taktika - vagy , pontosabban , a darab a technológia - helyettesítő stratégia , ( minimális megértés) a törzsi dinamikája a helyi lakosság . Ez olyan közfelháborodást , és a bosszúvágy . "

Scholar Maria Ryan , a 2011 című cikkében: " Háború országokban, ahol egyáltalán nem háború , " írja: " 2006-ban a Pentagon bejelentette, hogy elküldte a kis csapat a különleges műveleti katonák az amerikai követségek gyűjteni intelligencia a terrorizmus elleni Afrikában, Délkelet-Ázsiában és Dél-Amerikában ... Ott van , akkor egy rejtett oldala a terrorizmus elleni globális harcban , ami nem látható, és jelenleg nem megismerhető hiányában a bejelentők , szivárgás , vagy a dolgok rosszul. "

A fokozott nyilvánosság figyelmét fordítani drone gyilkos is nagyon jól , az idő , vezet néhány üdvözlendő siker korlátozzák azok használatát. De túl szűk a hangsúly az amerikai telepítési Predator és Reaper drónok azt is elvonja minket más Phoenix -ből származó célzott gyilkos még elkövetett világszerte - és titokban - a mi meggyilkolása Nation .

Forrás : Mathaba

Történelmünk központi titkai (VI. füzet)

Írta:  Grandpierre K Endre

„Nincs kegyetlenebb zsarnokság, mint az, amelyik a törvények nevében, a jog színeiben cselekszik; amelyik éppen azokkal az eszközökkel végez áldozataival, amelyek megmentésüket kellene szolgálják." (Montesquieu 1734/1975, 128.)

TÍZEZER ÉVI KÜZDELEM HAZÁNK MEGMARADÁSÁÉRT?

„Sajnos, hogy elzárják a sasokat S héják és kányák szabadon rabolnak." (Shakespeare 1592 k./1985, 14.)

Székelyudvarhelyen a Csonkaváron, melyet 1563-ban János Zsigmond erdélyi fejedelem építtetett, kőbe vésett felségjelvények.pajzson kettőskereszt,
négy égtájsáv és Nap, Hold kíséretében még a 19. sz. vége felé is verses felirat hirdette:
„Mert hogy mily káros idegen fejedelem hatalma,
a téged sújtott csapásokból megtanulhattad."
(Jakab - Szádeczky 1901, 265.)

1.) EGY ÚJ GESTA HUNGARORUM KÖRVONALAI

Tízezer éven át küzdöttek a szkítamagyar népek Kárpát-medencei hazájuk megtartásáért és visszavívásáért. Ez a fogalom - tízezer év - álljon hát munkánk legelején. Tízezer évekre megy vissza a magyar őstörténelem.

Anonymus agyontámadott-rágalmazott, korát messze meghaladó remekművében, a Gesta Hungarorumban megkapó tömörséggel, mélyreszántóan foglalta össze az árpádi bejövetel eseményeit. Középkori krónikáinknak ez a legkiválóbbja még ma is titkokat rejt, és titkokat közvetít. Mégis ma már, közel ezer évvel nagyszerű művének megírása után időszerű egy új Gesta Hungarorum elkészítése és közrebocsátása (l. Grandpierre K. 1998), amely részint éppen az anonymusi műre alapozva mélyebbre hatol vissza az időben, és tízezer év magyar őstörténetét foglalja kereteibe, beleértve a 896. évi árpádi hadműveleteket is, amelynek mélyebb feltárásához és összefoglalásához új lehetőségeket és távlatokat nyitott az idő.

Tízezer év vagy éppen tízezer évek magyar őstörténete. Lehetséges ez, szükségszerű ez, törvényszerűen bizonyítható ez? Az igazság, a történelmi valóság feltárása mindenkor szükségszerű. Ők azt mondják: ezer év. Mi azt mondjuk: tízezer év. Igaz, el kellismernünk: óriási idő az ezer vagy ezeregyszáz év. Sok európai állam nem tekinthet vissza ilyen tekintélyes múltra. Ezer évi építés vagy romlás, rombolás, ezer évi küzdelem s elernyedés, ezer évi megmaradás, felfelé törés vagy bukdosás és zuhanás. Emberöltőkemberöltőkre, nemzedékek nemzedékre, vér a vérre, csaták csaták után, vad táj megművelése, városfeltornyozás és városletaroltatás ezerszáz éven át. Nagy idő az ezer esztendő. De távolról sem minden. Lehet sok is, kevés is. Attól függ, mire és kire mérik? Akinek tízéből kilencet elragadnak, azt csontjáig kifosztották.

Megalkuvás, hunyászkodás s önfeladás dívik. Korunk vezérürüi kialakították a megalkuvás művészetét. „A politika a kompromisszumok művészete" (Antall József).
E valóságos hitelvvé emelt torz, bűnös, önigazoló magatartásnak éppen fordítottja a valóság: a politika a kompromisszumok elkerülésének művészete. A „kompromisszumok művészete" - a mindent feladás művészete.

Agyonlapított történelem a miénk, elföldelt, lefejezett, felnégyelt történelem. Nemcsak ősi hazánkat, nemzetünket darabolták fel, de történelmünket, eszméletünket, nemzettudatunkat is. Égrabló ködök alatt hever a magyar világ. Őstörténetünk egészét megtagadták, ősapáinkat a múlttagadás bitójára vonták, s emléküket is törölték (s aki múltunk tagadja - jövőnket rabolja meg). Múltunk torzsáján élünk. Hazugságködözésben botorkálunk. Útjelző tábláinkat hamisakkal cserélték ki. Óriási homályfoltok húzódnak mindenfelé. Vakfoltok. Mesterségesen készült szürkehályog a nemzet tekintetén.
Védvárunk köddel elárasztva, kapui kitárva, őrszemei álomba bódítva, csapatostul özönlik az ellenség, s arra, aki riad, s fennen kiált, arra „feszítsd meg!"-et gajdolnak.

Kiáltani kell mégis. Az ezer évvel szemben tízezer évet kiáltunk. Teljesen tisztában vagyunk vele: aki ezer évet mond, azt megfontoltnak, bölcsnek s mértéktartónak nyilvánítják, még akkor is, ha tízből kilencet megtagad. Márpedig, aki a tudomány eredeti eszméit feladó modern történetírás fellegvárában fészkel, megteheti - meg is teszi -, hogy ami bizonyos, még azt is megtagadja.

Aki pedig többet merészel említeni a mesterségesen szűk keretek közé szorított látszat-valóságnál, arra kész az ítélet: fantazmagóriás képzelgő, délibábhajkurászó, futóbolond. S élve eltemetik: agyonhallgatják. Mert ellentmond a „magas tudománynak",a konokul tudománytalan ellen-történettudománynak, amely, legalábbis önértékelése szerint, csalhatatlan, akár a pápa, minden állítása kétségbevonhatatlan és nem téved soha. Soha, mondja, de tegyük hozzá: olykor, olykor előfordul. Soha, mondja önmagáról, de ahogy közelebbről, mélyebben megvizsgáljuk, rájövünk: gyakran, mind -
untalan. Következetesen. S mindenkor tudományellenesen és magyarellenesen. Ha valaki így bicegne, vállával minden lépésnél kétoldalt a földet verné.

Hogy állunk hát a tízezer évvel? Nézzünk szembe könyörtelenül a valósággal: elképzelhető, hogy nem ezer, de tízezer? Netán többtízezer vagy százezer? Ki merészelhetné felelőtlenül, kellő alapok híján elibénk festeni tíz(valahány)ezer év szédítő távlatait, megtízszerezni (vagy éppen százszorozni) ittlétünk tényét, s visszavinni honosságunkat, létünket tíz évszázad szűk köréből mondjuk a vízözönig vagy még annál is tovább, a jégkorszakokig vagy még tovább, kimondván, hogy régi, ősrégi nép a magyar, a világ legősibb népeinek egyike.

Meg kell hagyni: a földkerekség számos népe viszi vissza sokezer évre eredetét.
Többezeréves ősmúltról szólnak az egyiptomiak, indiaiak szent iratai. Kínai írástudók kerek negyvenezer évre teszik kultúrájuk eredetét. Harmincezer éve élnek, hitük szerint, mai nyugat-európai területükön a baszkok. Újabb kutatások harminc-negyvenezer évreteszik Amerika őslakóinak ottani létét. Tízezer-tizenkétezer évvel számolnak a kurdok is. Mezopotámia népeinek emlékei ugyancsak hat-nyolc-tízezeréves múltról regélnek. Meggyőződésükért mégsem éri gáncs őket, senki sem pocskolja, kárhoztatja, vádolja őket ezért.

A magyarnak azonban ez szigorúan tilos. A magyarról nem szabad semmi kedvezőt mondani, semmi jót. Legfőképpen pedig tilos kimondani az igazat, ha az mellette szól. Mégis kimondjuk: tízezer évek óta él nemzet e hazán. Mégpedig nem azért, miként rágalmazóink állítják, mintha versenyre akarnánk kelni a hazugokkal, a történelem - hamisítókkal, hanem éppen ellenük. Fel kell mutatni végre a történelmi igazságot. Nem képzelgés kell, de tények, történelmi tények hiteles vallomása, bizonyítékok, bizonyítás.
A hamisítások csak ideig-óráig tarthatók fenn. Így üzeni az idő ellen-historikusainknak: Uraim! Az önök órája lejárt! Mert íme, szétszakadnak a történelmünket borító sötét fátylak.

A magyar nép története nem Árpáddal kezdődik, még kevésbé Szent Istvánnal. Pontosabb, ha azt mondjuk, közvetlenül a vízözön után Nimróddal, aki „nagy vadász vala az Úr előtt", és fiaival, Magorral és Hunorral. Mi több, kemény bizonyítékok alapján még egy óriási, felmérhetetlen időtávlatú lépcsővel tovább mehetünk vissza az időben: egészen az Aranykorig, az emberiség őskoráig. Mert valójában Nimróddal, Magorral és Hunorral nem a magyarok története kezdődik, hanem az eseményeknek az az ámulatos,világviszonylatban egyedülálló láncolata, amit az őshaza visszaszerzésére irányuló, hőskölteménybe illő küzdelmek soraként őrzött meg össznépi emlékezetünk, történeti és mondai hagyományvilágunk.

A hazaszeretetnek, a szülőhazához való nemes, önfeledt ragaszkodásnak olyan mágikus eseménysora ez, amely túlmutat az adott nép, a magyar nép keretein és méltó rá, hogy az emberi hazaszeretet egyetemes eposzaként tartsa számon az emberiség történelmi emlékezete.

2.) NYOMAVESZETT ŐSEINK

De térjünk vissza a tízezer évhez. Haladjunk fokról fokra. Jó ideje hatalmi nyomással, taroló erővel széltében terjesztett nézet (amely a kizárólagosság igényével, hatalmi hírveréssel mindmáig fennen tartja magát - politikai fórumok, tudományos intézetek, sajtó, médiák: közfélretájékoztatás), miszerint 896-ban honfoglalás történt, s a magyarok 896-ban Árpáddal jöttek be Magyarországba. Jöttek? Nem ezt a kifejezést alkalmazzák. Vandálul berontottak, rátörtek fegyveresen a Kárpát-medencében - a pánszlávtörténelemhamisítás szerint - békésen itt éldegélő szláv népekre. Barbár, vad hordaként rájuk törtek. Leverték, leigázták őket, fegyvereik erejével rájuk települtek. Majd beolvasztották őket, úgy, hogy nyomuk se maradt, mintha soha nem is voltak volna. Úgy ám, bizony. Azelőtt híre sem volt, hirdetik, sehol a magyarnak, legkevésbé itt Magyarországon. (A székelyekről, pannonokról meg a többi itt élt szkítamagyar népek sorsáról még Jehova közbenjárására sem volnának hajlandók tudomást venni eme bársonyszékkoptató,szemellenzőjüket készségesen viselő és ezekhez körömszakadtáig ragaszkodó urak.)

Ezer éve toppant a világra minden előzmény nélkül - mondják - a magyar nép, valahogy úgy, ahogy a szikra kipattant Minerva homlokából, ahogy a gomba kinő eső után a földből. Az ezer évvel a tízezer évet tagadják meg, lefejezik teljes őstörténetünket ésnyomtalanítják őseleinket, méltatlan feledésbe döntve dicső küzdelmeiket.

Miért hát e megrögzött, konok és oktalan tagadás? Kinek érdekében teszik? Kit szolgálnak vele? Volt vala tehát, mondják, írd és mondd, egyetlen „honfoglalás". Se több, se kevesebb. Egy ujjon ki lehet számolni. Eddig mennek. Mert ennél tovább már nem mehet a lefogyatás. Nagy uraim, de hátha mégis? Ki merjük jelenteni, felelősségünk teljes tudatában, miszerint:

3.) NEM VOLT EGYETLEN HONFOGLALÁS SEM!

– Mert egy „maroknyi nép" (Széchenyi) által végrehajtott honfoglalás, fegyveres hódítás a Kárpát-medencében élők tömegeivel szemben nem más, Szabó Dezső kedvenc szavával élve, mint „sült őrület", magyarul: valószerűtlen képtelenség.
– Mert az úgynevezett honfoglalásról régi történetírásunkban, középkori krónikáinkban soha sehol egy szó sem esik, ilyesmiről említés sem történik.
– Ennek egyszerű oka, hogy maguknak az árpádiaknak - és középkori krónikáinknak - sejtelmük sem volt a „honfoglalás"-nak még a fogalmáról sem.
– Ennek egyszerű oka pedig az, hogy a honfoglalás fogalmát kerek ezer évvel később, ezer évvel az árpádi bejövetel után találták ki: a múlt század első felében, a nyelvújítás során eszelték ki minden egyéb hon-nal kapcsolatos szóösszetételünkkel (honfi, honleány, honáruló stb.) egyetemben, és a szabadságharc leverése után, a Bach-korban és azt követően terjesztették el gőzerővel a magyarirtó kormányzatok áruló bértollnokai és áltudósai (részletesebben l. Grandpierre K. 2005). Honfoglalás, s ráadásul egyetlen honfoglalás! Lépjünk egy kissé tovább!
– Innen visszaugorva, középkori krónikáink nyomvonalát követve, még egy „honfoglalás" kerül elő: a 373. évi hunmagyar visszajövetel.
– Némileg figyelmes vizsgálatra fény derül a harmadikra is, az avarok vezette hon - visszavételre (566).
– Hamarosan követi ezt a negyedik is, a griffes-indás avaroknak a 674. évben lezajlott beköltözése. (E két utóbbi honvisszavételt középkori krónikásaink annyira egyértelműen magyarnak tartották, hogy meg sem nevezik, meg sem említik az avarokat. Kézai Simon mester pedig egyszerűen a 700-as évszámot tünteti fel a magyarok bejövetele időpontjának (Kézai 1283 k./1984, 120.).Továbbhaladva visszafelé, további visszajövetelek sora ködlik fel, de az adatirtás és adatpusztulás folytán hiányokba, nehézségekbe ütközünk. Újonnan előkerült ősgesztánk, a Tárih-i Üngürüsz segítségével azonban mégis Nimródfia Hunor vízözönt követőhonvisszavívásáig sikerül tovább tágítani a sort.
– Tanulmányunkban (Grandpierre K. 1979) az agatirszek (agatörzsek) és szarmaták be ölelésével hétre emeltük a honvisszavételek számát, szerényen megjegyezve, hogy a honvisszavívásoknak ez a hetes sora még kiegészítésre szorul, mivel még mindig erősen hiányos. Azóta tovább tágult a kör. Mindebből talán az is kiviláglik, miszerint:

4.) SÚLYOS KÁROKAT OKOZ A „HONFOGLALÁS" TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁSSAL FELÉRŐ HANGOZTATÁSA

Mert akaratlanul is azt állítjuk ezáltal:
1. Erőszakkal ragadtuk el más népektől hazánk területét, területrablóként, fegy - veres agresszorokként kívülről törtünk be a Kárpát-medencébe.
2. Erőszakkal települtünk rá az itt élő szláv lakosságra.
3. Beolvasztottuk őket. Ennek álbizonysága: az állítólag itt élt szlávoknak jószerivel nyoma sincs - nyoma se volt soha!
4. Idegenek, jövevények, betolakodók vagyunk saját hazánkban.
5. Bitoroljuk hazánk területét.
6. Közvetve azt is állítjuk ezen a módon, hogy bizonyos más népek - szlávok (szlovének), vlachok - már a magyarok előtt is itt éltek hazánkban: vagyis a történettorzítás révén kincstári historikusaink kezére játszanak a történelemhamisítóknak.
7. Összefoglalva: közvetett formában bár, de lényegében ugyanazt hangoztatják, amit ellenségeink, ősi felségterületeink elorzói.
A honvisszavételek ténye ezzel szemben azt tanúsítja, arra figyelmeztet, hogy az agresszió, bármilyen formában történjék is, nyíltan vagy alattomban, fegyveresen vagy lopva, megtévesztés útján, nem lehet végérvényes. Szabad népek leigázása a történelemben nem törvényszerű s nem visszafordíthatatlan jelenség, más népek felségterületeinek végleges elragadása csak a legritkább esetben sikerülhet.

5.) A VÍZÖZÖN UTÁNI ELSŐ HAZAVESZTÉS ÉS ELSŐ HONVISSZAVÉTEL

Számos történeti munkánkban érintettük már Nimród fiának, Hunornak történetét, szükségszerűen, mivel mai tudásunk szerint őstörténetünknek e sarkalatos mozzanatával kezdődik a magyar honvisszaszerzések sora. A kutatás előrehaladásának ütemébenelkerülhetetlen, hogy újabb meg újabb tények, háttérrészletek előkerülésével mindújra visszatérjünk rá.

Őstörténetünknek ezt a páratlan értékű adatát Törökországban fennmaradt kétségtelen hitelű ősgesztánk, a régi magyarból latinba átmentett, latinból törökbe átültetett és magyarba Blaskovics József által csak legújabban visszafordított Tárih-i Üngürüsz ősgesztája őrizte meg. Az az őskrónika, amelyről a magyarság ezer éven át semmit sem tudott (Részletes ismertetését l. az Aranykincsek hulltak a Hargitára c. munkánkban, Grandpierre K. 1990).

Tízezer éve az emberiségre sújtó természeti csapásokkal, drámai éghajlatváltozással s Atlantisz elsüllyedésével járó természeti kataklizmát, a jégkorszak elmúltát, illetve a vízözön s a Bábeli torony építését közvetlenül követően Nimródfia Hunor vezetésével, égi elrendelésre már magyar honvisszavételre kerül sor.

Elképesztő tényadata ez egy ősnép tragédiasorozatának és ősszülőföldje megtartásáért vívott tízezer éves küzdelmének. A kellő megértés biztosítására, ha utalásszerűen és érintőlegesen is, fel kell idéznünk jelzett munkánk alapján a történtek főbb mozzanatait:

A. Nimród, a nagy vadász felvezeti fiait, Magort és Hunort arra a helyre, ahol a természetfölötti erők küldötte, a csodálatos vad nemsokára meg fog jelenni.
B. A mágikus képes beszéd alapján íródott történet a jelképek nyelvén szól hozzánk. Nimród, a természetfölötti hatalmakkal kapcsolatban álló félisteni lény, az atya, az előd, azért vezeti az utódait, Magort és Hunort a jelzett helyre, hogy az égi látományrévén, amelynek megjelenéséről ő maga eleve tud, mintegy megszabja sorsuk irányát.
C. A csodálatos vad nem földi lény, hanem a Világmindenség képmása, megtestesülése. Az őstestvérpár színe előtti felbukkanása a Világegyetem akaratát tudatja megjelenésének puszta ténye által a fiúkkal, nevezetesen azt, hogy készüljenek fel hivatásukra és szervezzenek hadat a Kárpát-medencében (Pannóniában) élő üngürüsz nép megsegítésére.
D. A fiúk megértik a jeladást, Hunor azonban (akire ezúttal a gyakorlati megvalósítás hárul) a mindennapi élet nyomására késlekedik a feladat végrehajtásával és Adzsem (Perzsia) padisahjával részt vesz holmi helyi csetepatéban, ezért „támadás" éri, azaz az égiek büntető csapása.
E. Hunor megérti a figyelmeztetést és immár késedelem nélkül visszatér seregével Pannóniába, a „vele azonos nyelven beszélő" üngürüsz (hungarus, azaz magyar) néphez.

Ennyit mond az ősgeszta, teljesen nyitva hagyván a kérdést: mi történt időközben otthon? Miért rendelték el az Égiek az őshazába való visszatérést? S miért intették-büntették meg Hunort, mikor késedelmeskedett? Nyilvánvaló: valami nagy baj, elferdülés, elfajulás következett be a teremtésben, valamilyen szent, az egész kozmikus világra kiható, a történeti-erkölcsi világrendet csorbító elvetemedésről van szó, amit haladéktalanul, mindenáron helyre kell állítani. Bajba került az őshaza, az otthoniak létét, szabadságát veszély fenyegette. Az üngürüsz (magyar) nép segítségre szorult.
Bekövetkezett az emberiség ősidők óta egyhelyben lakó ősnépének első hazavesztése, s a természetfölötti kozmikus erők tudják, hogy ebbe belerendül a földi világrend, az egész emberi világ, mert bekövetkezett a „kizökken az idő" kárhozata (Shakespeare), és kifordul rendjéből az emberi történelem.

Az üngürüsz/magyar népre sújtó bajt, veszedelmet haladéktalanul el kell hárítani!
A természetfölötti erők akarata ez. S megjelenik Magornak és Hunornak, Nimród király fiainak a csodálatos vad, homlokán a Nappal, Holddal, oldalán a csillagokkal, a kozmikus világ képében az egész kozmikus világgal.

Történeti és mondai hagyományok alapján kétségkívül megállapítható:
– Az üngürüsz-hungarus, azaz a magyar nép már ezt megelőzően, a vízözön előtti korban, a vízözönnél mérhetetlenül korábban itt élt a Kárpát-medencében.
– Ugyanerre - a magyar nép ősvoltára, őshonosságára - kell következtetnünk a Föld benépesítésének bibliai ősmondájából is.
– Meghökkentő tényadat, hogy a magyarság már ekkor - a vízözön korában - két részre tagolódik, egy belső és egy külső ágra, s kétfelől vívja, két területen, létéért való harcát.
– De elkerülhetetlenül következik fentiekből az is, hogy hazánk letagadhatatlanul az üngürüsz-hungarus-magyar nép ősszülőföldje, ős szülőhazája, méghozzá felmérhetetlenül régesrégi idők óta, s ennek okán fennállása, épségben való fennmaradása egyik elemi tartozéka a történelmi világrendnek.
– Ezért lépnek közbe az Égi hatalmak a magyar őshaza sértetlenségéért, függetlenségének és szabadságának helyreállításáért.
– Mert az őshazával, illetve népével valamilyen ismeretlen baj történt, minden jel arra utal, hogy idegen hadak törtek rá és - már ekkor! - hazavesztés következett be. Hazavesztés tízezer évvel ezelőtt!
– Ezért rendeli el az Ég, a kozmikus csillagvilág képviseletében megjelenő csodálatos vad által Hunor és hadseregének haladéktalan visszatérését.
– Mert ebben az időben - közvetlenül a vízözönt követő években - nem csupán hazavesztés történik, de bekövetkezik a honvisszavétel is. Tényleges históriai adatokra épülő jelenlegi tudásunk szerint ekkor zajlik le, Nimródfia Hunor vezetésével az első honvisszavétel.

Vizsgálódásainknak természetesen óhatatlanul ki kell terjednie arra, mi ment végbe Hunor küldetését megelőzően a Kárpát-medencében, s miféle történeti fejlemények okozhatták az üngürüsz nép ezt követően sorozatosan bekövetkező bajbakerüléseit?

Egyidejűleg, különös ellentmodásként vetődik fel a kérdés: miként lehetséges, hogy szkítamagyar nép - mert ideje már nevén neveznünk magunkat -, az őskori-ókori világtörténelem leghatalmasabb - sőt a Biblia tanúsága szerint - egyetlen ősnépe időről időre elveszti hazáját, s csupán külső egységei révén tudja visszaszerezni azt?

E rejtély felderítéséhez az idők mélyére kell visszamennünk, olyan talányaihoz, eseményeihez nyúlva az emberiség őskezdeteinek, mik irdatlan romokként hevernek az emléktelenség és a hazug mellébeszélés ködében, akár az óceán mélyén Atlantisz romjai.

6.) A NÉPEK ANYJA

Bél Mátyás, európai hírű magyar tudós (1684-1749), a Hellenistica második részének második fejezetét idézve, érdekes adatokat közöl a szkítamagyarok régiségéről: „Szinte egyetlen nép sincs Európában és Ázsiában, mely ne északról áramlott volna ki; innenjöttek azon népek leszármazottai, akik Európa és Ázsia legtöbb részén laktak. Szkíta tehát az, amely észak felé majdnem minden népet nyelvével együtt kibocsátott magából.
Mivel pedig a szkíták területe óriási kiterjedésű volt, és messze elnyúlt délkelet és délnyugat irányába, a népeket innen Európába, onnan Ázsiába taszította ki magából.

Minthogy azonban a Szkítiából kiáramló népek, ahogyan az évek folyamán elfajzottak ősi szokásaiktól, úgy változtatták nevüket is és kaptak más elnevezéseket, őseinken pedig ezzel ellentétben a szkíta nevezet nagyon sokáig megmaradt, míg végül aztán őket iselőször hun, majd avar és hun-avar, utoljára pedig magyar néven ismerte meg Európa, ezért nem keverednek bűnbe a magyar dolgokkal foglalkozó írók, amikor az ékes szkíta nevezetet - ha csakugyan az - népük számára védelmükbe veszik." (Bél 1718/1984, 128-129.).

Mindez tökéletesen egybevág az ókori kútforrások adataival, így a Xenophón-éval is, aki szerint Európát és Ázsiát a szkíták uralják (Xenophon cca. i.e. 371. után/1897, 14.).
Még a hunokkal szemben végletesen elfogult római historikus Ammianus Marcellinus is a következőket írja: „Egyiptom népe valamennyi közt a legrégibb, hacsak a schyták nem versenyeznek vele régiségben." (Marcellinus i.sz. 39?/1916, I. 334.).

Számunkra itt mégis fontosabb, hogy a fenti adat összecseng a Genezis ősszétrajzási mondájával, illetve az előző fejezetünkben (l. 5. fejezet, 163-202.) ezzel kapcsolatban kifejtett megállapításokkal.

Legújabban, antropológiai ásatások feltárásainak eredményeiként Vértesszöllősön, Rudabányán és más ásatásoknál is többszázezer, sőt 10-12 millió éves embertani leletek, ősembercsontvázak kerültek elő. A leletek embertani vizsgálatai a magyar alkati sajátosságokkal egyező kerekfejű embertípusra utalnak, erősen valószínűsítve, hogy ez az emberfajta, a szkítamagyar, őshonos itt, és évmilliók óta él a Kárpát-medencében (Grandpierre A. 2011a, b, c,d).

7.) A SZKÍTÁK KILÉTE REJTÉLYÉNEK MEGFEJTÉSE

Mégis mielőtt továbbmennénk, tisztáznunk, illetve - ha lehet - bizonyítanunk kell, hogy szkíták-e a magyarok? Tudjuk, hogy az 1848-1849-i szabadságharc leverését követő megtorlás korában, a Bach-korban a magyarság szellemi tönkretétele céljából, számos más nemzetrontó mételytan közt kincstári, hatalmi történetírásunk nagy erővel kezdte terjeszteni - a nemzet heves ellenállása és tiltakozása ellenére - a finnugor származás elméletét. Közel egy évszázadba tellett, míg sikerült ráerőltetni a nemzetre. Emlékeztessünk itt a diadalmas romantikájú shakespearei szavakra:

„Sem kőtorony, sem rézből vert falak,
S szűk légű börtön, sem kemény bilincs
A szellem erejét meg nem köthetik."
(Shakespeare 1599/1999, 123.)

Sajnos, szörnyű századunk ennek gyakran az ellenkezőjét tanúsítja: az emberiség fölé nőtt hatalmi hazugsággépezetek kitekerik a szellem és az igazság nyakát, akár csirketolvaj az elmarkolt csirkéét.

A Bach-korban ránk erőszakolt finnugorizmus nem tudományos, hanem politikai elmélet. Nélkülöz mindennemű tudományos alapot. (Tüzetes bírálatát - jelen tárgyunkon kívül esvén - külön munkában ejtjük meg.) Célja a magyar nemzettudat megroppantása, a dicső múlthoz, a világbíró szkítasághoz tartozás meghazudtolása.
Merőben koholt, bizonyítatlan, tudománytalan eszközökre épül.

Bizonyítsuk a magunk igazát. Nagy léptékben haladva, kezdjük a régi görögökkel, nem is az idézetek tömkelegével, csupán a szkíta népnév értelmezésével. A görögök ugyanis a szkíta népnevet a maguk nyelvéből értelmezvén, arra a szófejtésre találtak, hogy a szkíta jelentése = bőrruhás. „Telitalálat" volt, s az egész világot meggyőzte, meghódította, annyira, hogy még ma is dívik ez az értelmezés. A szkíták ugyanis csak - ugyan bőrruhások voltak. A szkíta harcosok bőrruhában jelentek meg a világ népei előtt.
Egy az egyben találó volt az értelmezés.

A rejtett hiba ott lapult ebben, hogy maguk a szkíták sem jártak mindig bőrruhában.

Így hát, ha levetették a bőrruhát, már nem voltak többé szkíták? Ha pedig ismét felöltötték, ismét szkítákká váltak? Hát a szkíta nők, meg gyermekek. Akik nem viseltek bőrruhát? Ők külön népfajhoz sorolandók? Nem is szólván arról, hogy régidőben a bőrruha viselése meglehetősen általános jelenségnek számított, ez volt az emberiség első ruházata, így hát bajosan alkalmas a szkítaság jellemzésére. És vajon mindig bőrruhát viseltek? És ha ez csak egy időben vált divattá, azelőtt nem voltak szkíták? Ha a ruházati divattal határoznak meg egy népet, óhatatlanul a valóságosnál szűkebb időkeretek adódnak.

További bökkenő: miért nevezték volna el magukat görög szóval?
Még egy furcsaság: miért vált volna szükségessé, hogy felső ruházatukról nevezzék el magukat? A világbíró szkítaságnak nem volt semmilyen más nevezetessége, jellegzetes tulajdonsága, semmi, ami önmaga meghatározására alkalmasabb lett volna? Ki hiheti el ezt?

További furcsaság: a szkíta nyelv kerüli a mássalhangzótorlódást. A szkíta népnév pedig mindjárt ezzel a magyar eredetű szavaknál soha elő nem forduló szk-val indul.
Így jogos hát arra következtetnünk, hogy a két mássalhangzó között léteznie kellett egy magánhangzónak, ami idegen ajkon később kiesett. Következésképp az eredeti névalaknak a szek, szik, szak tőszóval kellett kezdődnie. A szkíta név eredeti névalakjának tehátkövetkeztetésünk szerint sz-e-kíta, sz-i-kita vagy sz-a-kíta formában kellett előfordulnia.

De mit jelentene ez? Nem értelmetlen ez a név? Antik forrásokban nyomára akadunk ennek a névalaknak a sicul, siculis, sicil, siculis, sican, sicamber és hasonló népnévváltozatok szótövében. Célszerű talán a magyarból megkísérelnünk a megfejtést? Miért amagyarból?

– Már maga az a tény is indokolhatja ezt, hogy tagadhatatlan történelmi tények tanúsága szerint a mai Magyarország volt a Szkíta Birodalom központja, ősi magva.
– Össznépi meggyőződés szerint a magyarság az ókori szkítaság utóda, maradéka.
– Ugyanez élt évszázadokon át a világ köztudatában. Priszkosz rétor például, aki a 449-es évben személyesen megfordult Atilla udvarában, következetesen szkítának mondja Atilla népét.
– Ezer esztendőn át itt éltek a sicanok és sicemberek.
– Oldalakon át sorolhatnánk a történelmi Magyarországgal közvetlenül szomszédos, tehát őket tapasztalatból kitűnően ismerő középkori bizánci és egyéb historikusok megnyilatkozásait, akik a szkítákkal, szkíta népekkel, pannonokkal, szarmatákkal,besenyőkkel, dákokkal, hunokkal, avarokkal azonosnak veszik a magyarokat. Ízelítőül csupán néhány rövid adat a magyarok szkítaként, hunként említéséről:
– Priscos rétor és bizánci titkos diplomata (i. sz. 449): szkíták, onugorok, ugorok, saragurok (Zichy 1897, 31.).
– Jordanes (550) hunugorok (Iordanes i.sz. 550/2005, 49.).
– Theophilactos Simocatta (610-641): ungori, unnugarai „Unguri: Populi Hunnici."(Hungárok: hun nép) (Zichy 1897, 31.).
– Theophanes (810-842): unogundur, unogardur (Zichy 1897, 31.).
– Georgios Monachos (842): unnoi, ungroi (Zichy 1897, 31.).
– Hinckmar (862): ungri (Zichy 1897, 31.).
– Joannes Kinnamos (1180-1183): pannonok, hunok (Moravcsik 1984, 195.).
– Constantinos Manasses (1173): paionok (azaz pannonok) (Moravcsik 1984, 158.).
– Michael Rhetor (1149-1156): pannonok (Moravcsik 1984, 136.).
– Michael Patriarcha (1165-1167): schyta, pannon, sauromata (Moravcsik 1984,149.).
– Nicetas Choniates (1200 körül): pannonok, dákok (Moravcsik 1984, 261.).
– Anna Comena (1148): szarmaták, dákok (Moravcsik 1984, 103.).
– Michael Attaleiates (XI. sz.): sauromaták (szarmaták) (Moravcsik 1984, 93.).
– Ezeknek a hiteles szerzőknek a szkíta népek azonosságát tanúsító adatainak sorát ellen-historikusaink - ki mint él, úgy ítél alapon - azzal próbálták meghazudtolni, hogy ezek a köztiszteletben álló szerzők holmi nemlétező, fellengzős divatot követve, antik népek neveit aggatták rá a szkíta népekre - sutba vágva ennek kedvéért a történelmet és az elemi történetírói tisztességet.
– A magyarságnak egyik hatalmas alkotórészét, Erdély őslakosságát az antik szerzők sicul, siculisnak nevezték, magyarul székely a nevük. A sic-sec névalakváltozás tehát a székely népnév által bizonyítottnak mondható.
– De lépjünk tovább a szkíta, szekita - székita népnév értelmezésében.
– A szék tőszó a magyarban ülőalkalmatosságot jelent, azaz olyan helyet, pontot, amely magasabb a puszta föld szintjénél, tágabb értelemben: kiemelkedő helyet, magaslatot, átvitt értelemben: magasabb, kiemelt helyet. Őstörténetünkből, a szkíták történetéből tudjuk, hogy tanácskozások, táborozások esetén a magasabb hely a legkiválóbbakat, a királyokat illette meg, ezen a módon is jelezve érdemeiket.
– Priszkosz rétor arról számol be, hogy mikor a Hun birodalomban tett látogatásakor egy magaslaton akarják felverni a sátrukat, a szkíták közbelépnek és lebontatják sátrukat: a magaslati hely egyedül a királyukat, Atillát illeti meg.
– Régi székel szavunk egyértelmű az országol, trónol fogalmával. A székel név jelentése természetesen nem az, hogy ül, hanem az, hogy országol, uralkodik, magának a királyi széknek a pontos neve: trónszék. Félreérthetetlenül erre utalnak székhely, királyi székhely, székfőváros, székesfehérvár stb. szavaink is.
– Így hát székely népnevünk (amelyet ellen-historikusaink minden elképzelhető és lehetetlen módon megpróbáltak csűrni-csavarni, félrecsavarni, hamisan értelmezni) egyszerűen székelő, trónoló népet jelent a székely közigazgatási egységek, a székely székek tanúsága szerint is.
– Vagyis a székely kiemelt, kimagasló, központi helyzetű népet, központi szkíta törzset, királyi népet jelent.
– A szék-ta népnév utótagja, a -ta nem más, mint táj szavunk kihalt névalakja (Grandpierre K. - Grandpierre A. 2006, 100.). A széki-ta népnév pontos jelentése tehát: kimagasló = széki tájon - központi országtájon országoló királyi nép.
– Íme az ókori legendás szkíták, a királyi szkíták, az igazságos szkíták utódai, kiket a világ árulói hóhérkézre vetettek, ma is itt élnek köztünk.

A magyar-szkíta azonosságnak, a székelyek szkíta voltának, mi több, a székely-szikan (sican/szikul/sicul) és a szkíta népnév azonosságának újabb bizonyítékaival szolgálunk az alábbiakban.

8.) A SZKÍTA-MAGYAR NÉPAZONOSSÁG EGY REJTÉLYES TOVÁBBI BIZONYÍTÉKÁRÓL

Középkori krónikáink szerint száznyolc magyar nemzetség, azaz száznyolc magyar népcsoport élt az Álmos és Árpád vezette honvisszavétel idejében. Ennek a krónikás adatnak a vizsgálatára külön tárgyalást, külön szakaszt igényel. Itt csupán azért kellett ezt a tényt megemlítenünk, hogy utalhassunk a szkítamagyar népek egy mindmáig felfedezetlen népnév-jelzésű csoportjára, nevezetesen a -ta utótagú népnévvel bíró népekre.

A szétágazó, sokrétű tárgyat a rövidség kedvéért itt csupán felvázoljuk. Számos ókori-középkori nép viselte együvé tartozása, hovatartozása jeleként ezt a -ta utótagot népnévben. Érdekes módon a korszak elmúltával ezek a -ta utótagú nép - nevek csaknem egytől-egyig eltűntek, elenyésztek. Némileg csoportosítva s népneveiket tagolva soroljuk fel őket. A tüzetesebb megvilágítás kedvéért térjünk vissza a -ta utótag jelentésére. Mint már utaltunk rá, táj szavunk kiveszett névalakja ez. Számos közszavunkban, helynevünkben e régi névalak megőrződött, s népneveink egész sorában a népi összetartozás jelzéseként fennmaradt.

Közszavaink közül idetartozik puszta ősszavunk, amelynek ősjelentése: pusz-ta, azaz: fűs-ta, azaz: táj, vagyis puszta szavunk - amit szótagugratásos formában szláv népek sora sztyeppe alakban tőlünk vett át - jelentése: fűs táj.

Ez az ősszó maradt fenn gyermeknyelvi „Táj, táj" búcsúszavunkban, s az esztelneki gyermekvigasztalóban:

„Ne ríjj, ne ríjj, kicsikém,
Menjünk, menjünk tájba."

Lássuk hát népneveinket!
Első - hazai - csoport:
Ennek élére természetesen a Szék-i-ta (Szkíta) népcsoport neve kívánkozik. Ma-ota: Maoták, maotisziek. A népnév jelentése: Magyar-ó-táji nép. Szár-ma-ta: A Szár szótő származás, származék stb. szavainkkal függ össze, s itt azt jelzi, hogy ez a nép ma(gyar) tájról szár(mazik). Szármata népnevünk (mert ez a helyes, ékezetes névalak) rejlik a dákok hajdani fővárosának, Szármiszegetuzának a nevében is: Szármi a (a Szármata népnév rövidített alakja), Szege (szeke, azaz székely), Getuza (azaz Géta). A Dák főváros tehát ennek a három szkíta népnek a székhelye volt. (ennek már önmagában meg kellene döntenie a mondvacsinált dákoromán elméletet, ha hallgatnának bármi érvre vagy tényre.)

Vegyük mindjárt a dák népnevet. Eredeti névalakja: daka vagy daga. Dageszta, Dagesztán, azaz, Dakeszta, Dakesztán, vagyis: daga- v. daka-ta, azaz daka táji (őstáji) nép. A dákok régi hazája. Jaz-a-ma-ta: Jász-magyar-táji nép. Dal-ma-ta: dal- v. dulma(gyar) táj nép. (l. Dúl király leányai. Egyébként a nagybesenyők ötödik ága a Talmát v. Dalmát törzs volt.) (Padányi 1989, 440.). Maták, azaz matyók: ma(gyar) táji nép. Szi - bar-i-ta: Szübarita, Szübarosz.

„Mi a magyar most? Rút sybaríta váz.
Letépte fényes nemzeti bélyegét..."
(Berzsenyi 1810/1999, 107.)

Ef-ta-li-ta: Fehér hun. Var-chon-i-ta: Várkunok, Várhun. Kar-an-ta: Karantánok (Karintia), Kel-ta: Kel(eti) tá-jú nép, keleti eredetű nép, Galáták (Gallok): Gal táji, azaz kel(eti) táji nép, Ge-ta: Eredeti népalakja feltehetően ger-ta vagy gel-ta lehetett, de a köztes mássalhangzó kihullott, Thyszageta, Gepi-da - Gepi-ta, azaz gyepű-táji nép, perem nép. Ennyit ízelítőül.

Második csoport:
Meglehet ez a csoport még népesebb. De itt beérjük a puszta felsorolással. Kezdjük a Biblia szerinti három ősatya, Sem, Kám és Jáfet népeinek nevével. Meglepő módon itt is előjönnek - méghozzá később, mint látni fogjuk - sűrű rajokban a magyar táj szó régi névalakjával a -ta utótaggal megjelölt népek. (Tán mégiscsak igaza volt a Széchenyikönyvtár első főigazgatójának, a nagyműveltségű Horvát Istvánnak, aki szerint a Biblia „pözsög a magyar nevektől"?) (Horvát 1825, 19.). Mindez megerősíti a Bibliában megőrzödött és egyéb történelmi és tudományos bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a magyar volt az emberiség első népe. Semita (Szemita), Hamita, Jafetita (Sem, Hám és Jáfet nevéről). Adamita, Hettita, Kánaánita, Szamarita (azaz Szamaritánus), Eomita, Izraelita, Izmaelita, Kusita v. Kashita (Kusok), Moabita, Hurrita, Amorita, Amelecita, Szodomita, Ammonita, Mezopata (Mezopotámia), Filiszta (Fliszteus), Paleszta (Palesztinok), Gadita, Jehudita, Kitta (Kittanok), Sumnita, Szubatrai v. Szubatrui

És mindehhez még hozzácsatolhatók olyan nevek is, mint Egyipta azaz Egyiptomiak, vagy Parthia, Kréta, Hargita, és más ezekhez hasonlók.

Kissé tréfásan szólva, az embernek már-már az az érzése támad, mintha nem lett volna szabad a népeket e magyar szó-utótag használata nélkül megnevezni sem. Rendkívül érdekes, hogy a -ta utótagú népek özöne az ókor és a középkor elmúltával valósággalelenyészett és napjainkban legfeljebb elvétve, ha találhatunk egy-kettőt.

9.) MIKÉNT TÖRTÉNT A FÖLD BENÉPESÍTÉSE?
Kiegészítések az ősnyelv széttöredezésének és a föld benépesítésének őshagyományához

Mindenekelőtt idézzük fel ismét a Genezis Bábeli toronyról szóló történetének a magyarságra vonatkozó legfőbb tételeit:
– „Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt."
– „Most még egy nép ez, és mindnyájuknak egy a nyelve."
– „Zavarjuk össze a nyelvüket" - mondta az Úr. És az Úr parancsára, rendelkezésére bekövetkezett az emberiség addig együtt élt népeinek szétfutása, és egységes nyelvének összezavarása s a nyelvek elkülönülése.
– „Így szélesztette szét onnan őket az Úr az egész föld színére" (Biblia 1979, 16.). Kérdés: van-e hiteles háttere, elfogadható, igazolható történeti alapja ennek a bibliai históriának?

Nincs kétségünk aziránt, hogy ősrégi történeti hagyományokra épülő ősmondai anyag ez. Efféle történetet ugyanis senki sem eszelhet ki a semmiből. De igazolja történeti hitelességét az a körülmény is, hogy az említett eseményeknek valamikor valóban meg kellett történnie. Senki sem vitatja ugyanis, hogy az emberiség közös eredőből, egyetlen kezdeményből, egyetlen törzsből fejlődött ki, s így magától értetődő, hogy az ősidőkben, az emberré válás folyamatának évmilliói alatt, az ember szükségszerűen azonos nyelven beszélt, az emberiség ősnyelvén. Ennek kétségtelen nyomai mindmáig fennmaradtak a világ nyelveiben.

Az ősnyelv létezéséből szervesen következik az ősemberiség együttélésének ténye.
Szükségszerűen be kellett hát következnie a népek és ennek folytán a nyelvek elkülönülésének, mégha ez nem is a bábeli torony építése során ment végbe, hanem korábban.
A Biblia tehát itt ősrégi hagyományt őrzött meg.

Másfelől az is megállapítható (anélkül, hogy itt a feljegyzés kérdésében időrendi vitákba bonyolódnánk), hogy a jelzett történet a zsidó elit babiloni fogságát követően foglaltatott be a Genezisbe. Így hát a zsidók Babilonból hozták magukkal a mondát.

Maga a Biblia, mi több, e szakaszának a címe is (Bábel tornya), több mint valószínűvé teszi a történet babiloni eredetét. Egyébként köztudott, hogy a zsidókereszténység a „pogány" babiloni őshiedelmek számos elemét vette át.

10.) A BÁBELI MONDA REJTELES IDŐRÉTEGEI

A Bábel tornya monda tárgyának történeti vizsgálata élesen eltérő időrétegek egybeötvöződését tanúsítja, s rejtett, de mélyreható zavarról árulkodik, amire még nem figyelt fel a kutatás. Bontsuk szét kissé ezeket az időrétegeket.

Bábel tornya építésének hozzávetőleges ideje meglehetős biztonsággal megállapítható és rögzíthető a vízözönt követő évekre. A vízözön pusztító csapását elszenvedett emberiség a maga védelmére nemcsak Babilonban, de Egyiptomtól a brit szigetekig ésAmerikáig a földkerekség számos más pontján is hatalmas magas építményeket emelt.
A megalit kor piramis-szerű, roppant építményei is alighanem erre vezethetők vissza.

Ámde bajosan volna ebbe a korba, a bábeli torony korába helyezhető a nyelvek keletkezésének és a föld benépesítésének mondája, hiszen ekkor már benépesült a föld, létezett Atlantisz, sőt már meg is semmisült, s létezett Babilon és Szemúr országa mellettEgyiptom, India, Kína, és léteztek az ókori világ egyéb jelentős népei. Nyilvánvaló hát, hogy a nyelvek elkülönülése és a Föld benépesítése jóval korábban ment végbe, jelentős időtávolságban a bábeli toronyépítés előtt.

A Genezis eme részének feljegyzői számára azonban az - egyébként pompásan rendezett - ókori főváros zavar és zavarodottság érzetét keltette, egyrészt mivel tán némileg tájékozatlanok voltak a babiloni hagyományokban, másrészt mivel Bábelban valóbanhatalmas, számukra idegen nyelvű embertömeg nyüzsgött. (Ekként vált Bábel a zűrzavar fogalmává.) Érthető hát, ha a számukra riasztóan félelmetes bábeli torony építéséhez kapcsolták a nyelvzavarodás, valamint a népek szétszéledésének és a föld benépesítésének históriáját, azt az adattalan folyamatot, amely az ősidőkben, tízezer vagy éppen százezer évekkel korábban ment végbe.

Azokban az ősidőkben, mikor a Babilonban megőrződött, és onnan a Genezisbe átkerült őshagyomány szerint az emberiség még egyetlen nép volt és egyetlen nyelven beszélt, a Biblia tanúsága szerint ez a nép és ez a nyelv - a Genezis tanúsága szerint Nimród és fiainak, Magornak és Hunornak népe és nyelve volt, vagyis: a magyar nép és a magyar nyelv (l. 5. fejezet, 163-202.). Történeti értelemben tehát hitelesnek fogadhatjuk el a bábeli torony építésének és a nyelvzavarodásnak, illetve a Föld benépesítésének mondáját.

Rendkívüli érdeklődésre tarthat még számot az a körülmény is, hogy a Genezis elítélendő, kedvezőtlen jelenségként tárgyalja, s az Úrnak az emberiséget sújtó, büntető csapásaként fogja fel az emberiség ősnyelvének szétforgácsolódását és az új nyelvekkeletkezését. A Genezisnek ez a mozzanata minden bizonnyal ugyancsak őseredőkre vezethető vissza, hiszen nem a Biblia megíratásának korában, de még napjainkig sem tisztázott, hogy kedvező vagy ártalmas jelenségnek tekinthetjük-e az ősnyelv feldarabolódását, az új nyelvek keletkezésének mind tovább bővülő folyamatát. Ha csupán ez az egyetlen adat, egyetlen hiteles forrás szólna a magyarok ősnép voltáról, már akkor is gondolkodóba kellene esnünk. De a Biblia híradását kútforrások serege egészíti ki, azókori hellén, latin és egyéb szerzőktől a középkori kútfőkig.

11.) NÉGY VILÁGTÁJ URAI

Mindezt alátámasztja a hun-magyar hagyomány, miszerint a Napisten képében, a Napisten földi másaiként országló szkíta napkirályok a négy világtáj urai voltak, hiszen ez semmi mást nem jelent, mint azt, hogy az egész földi világ az uralmuk alá tartozott.
Könnyű belátni, hogy ez a történeti jellegű szkíta őshagyomány más oldalról ugyan, de lényegében ugyanazt mondja, amit a Genezis bábeli torony mondája tartalmaz: a Földön egyetlen nép, egyetlen nyelv létezik: Nimród őskirály, Magor és Hunor (Magyar és Hun)atyjának népe.

Ennek a kettős, egymást megerősítő hagyománynak a vizsgálata szükségszerűen felveti a kérdést: elfogadható-e ez egy pillanatig is történeti valóságnak, vagy pedig képtelen hiedelmek körébe kell sorolnunk? Úgy véljük, a megelőző szakaszban, a Genezis megőrizte ősmonda időrétegeinek vizsgálatánál megválaszoltuk ezt a kérdést, s itt elég, ha megerősítésül csupán annyit fűzünk hozzá, hogy a négy égtáj urainak mondája is elsősorban az emberiség őskorára, Aranykorára vonatkoztatható, arra az ősidőszakra, amikor még egységes volt és egyetlen népet alkotott az emberiség.

Aláhúzza ennek a rejtett alakban fennmaradt különös kettős hagyománynak a hitelét, hogy a két monda - a Babilonból eredő bibliai, és a magyar-hun hagyományban fennmaradt mondai elem - lejegyzőinek sejtelme se volt a kettő összetartozásáról, és nem csupán a Négy Világtáj mondáját feljegyző középkori magyar krónikások - Kézai Simon és a későbbi krónikák - nem eszméltek rá a kettős hagyomány őstörténeti összefüggésére és annak jelentőségére, de ahhoz mindmáig történetírásunk sem talált fogódzót magának.

Pedig erre vonatkozóan adott volt minden eshetőség. Fontos kiegészítője ugyanis ennek az őshagyománynak a négy világtáj Őreinek Atilla hun nagykirály korából fennmaradt hagyománya. Kézai A magyarok viselt dolgai c. krónikájában arról számol be, hogy Atilla nagy nyugati hadjárata megkezdésekor a világ négy égtája felé őrszemeket állított fel (Kézai 1283 k./1984, 127.). Őrszemeinek első csoportja Sicambriától kiindulva Köln germán városig húzódott, éjjel-nappal őrködvén, egymástól olyan távolságban helyezkedett el, hogy mindegyikük hallhassa a másik (azaz őr szomszédja) kiáltását. A második (csoport, ágazat) a Litváig, a harmadik a Don folyam mentéig, a negyedik szára Dalmát városáig állt őrséget, s ezek szavából és kiáltozásából a világ négy tája értesülhetett arról, hogy Atilla mit tesz, és miféle tevékenységgel van elfoglalva.

A Kézai feljegyezte anyag félreérthetetlenül a négy égtáj urainak őshagyományára épül. A négy égtáj, azaz a földkerekség urai hozták létre annak idején a négy világtáj Őreinek szervezetét, ez őröklődött át a hunok korára és Atilla ezt a hagyományt újította fel az ő korára lényegesen megváltozott körülmények között. Mi több, a négy világtáj urainak az emberiség kőkorából eredő hagyománya - habár elhomályosult értelmű, sorvadt, rejtett formában - még napjainkban is él a magyar közgondolkodás jelképeiben és a szokáshagyományban.

A magyar király koronázásakor, a magyar király frissen dombolt dombra áll és kardjával jelképes vágást tesz a négy világtáj felé. Ebben az ősi és mára már feledésnek indult szertartásban a kis domb, amelyre a király áll, a földgömböt jelképezi, a négy világtáj felé tett vágás pedig annak az elhomályosult őstudatnak a jegyében történik, mely szerint a magyar király - a négy égtáj ura.

Szorosan ehhez tartozik a négy folyóma is elevenen élő, hagyományelhomályosodás folytán némileg eltorzult hagyománya, amely egyaránt megnyilatkozik úgy a népköltészetben, mint a hazafias műköltészetben („Ott, ahol zúg az a négy folyó..." stb.). A „négy folyó" ugyanis, nem más, mint a köztudatból kiveszett ősképzet, a négy világtáj képzetének késői áttétele.

Ugyanez érvényes az őshagyományok szellemében készült esztergomi oroszlános címerre is, amelyen az életfa előtt álló oroszlán, mint napjelkép, a napot, a Napistent, az oldalán ékeskedő négy sáv pedig a négy világtájat jelzi, jelképezi.

12.) AZ ARANYKOR BUKÁSÁNAK VÉGZETES KÖVETKEZMÉNYEI →