2020. április 7., kedd

Aki bujt aki nem ...






























Aki bujt aki nem ...



Üresen kong a világ legnagyobb


atombiztos kormányóvóhelye


A világ legkiterjedtebb méretű kormánybunkerének pontos helyszínét egy dokumentum birtoklása miatt, mindvégig tudta az ellenség. Az 5,7 milliárd német márkáért megépített 20 kilométer hosszú szuperbunker ráadásul "csak" egy Hirosimára ledobott atombomba ereje ellen tudott eredményesen védekezni-, a szovjetek 250-szer nagyobb kapacitású töltetei ellen már nem. Pedig ők voltak az első számú ellenfelek.


















A nyugatnémet kormányóvóhely központi vezérlője (Fotó: Wikipedia.de)


Le a föld alá!


Az NSZK egykori vezetői az atombiztos kormányóvóhely-építések tükrében jobban féltették életüket a Varsói Szerződés tagállamainak irányából esetlegesen rájuk kilőtt atom-, vegyi-és biológiai töltetű ballisztikus rakéták hatásától, mint keletnémet politikustársaik a NATO hasonló intenzitású és összetételű esetlegesen megelőző, vagy válasznak szánt atomcsapásakor. Erre utal az a tény, hogy míg a keletnémet állam vezetőjeErich Honecker csak 1973. február 5-én rendelte el pártja és kormánya védelmében egyföld alatti bunkerváros kiépítését Prenden mellett, addig Konrad Adenauer kancellár már 1950-ben parancsba adta egy minden védelemmel ellátott államóvóhely kialakítását.
Út a semmibe (Fotó: Spiegel.de)

















3000 ember föld alatti mentsvára (Fotó: Wikipedia.de)

A leendő bunker helyszínét több szempont alapján kellett kiválasztani: Mivel akkoriban úgy kalkuláltak, hogy az országot érő rakétatámadás észlelésekor és a becsapódás várható időtartalma között maximum félóra maradhat csak az evakuálás lebonyolítására-, így Bonn repülőterétől mérve 20-30 kilométeres körívben kellett megtalálnia a mérnököknek azt az ideális, földrajzilag jól rejthető „mentsvárat”, amely 3000 védett személy ideiglenes otthonává alakíthatnak majd át. A „porosz takarékosság” jegyében ugyanis az NSZK vezetőinek fontos szempont volt, hogy ne egy teljesen új, hanem lehetőleg egy használaton kívüli föld alatti objektumban alakítsák majd ki államigazgatásuk szupertitkos óvóhelyét. Az építészeknek éppen emiatt arra is kellett ügyelniük, hogy az átalakításra kiszemelt műtárgynak ne legyen komoly történelmi múltja-, hiszen mind a keletnémetek, mind a szovjetek birtokában voltak -a szövetségi hírszerzés szerint- annak a dr. Hans Kammlerjegyezte „SS-gyárlistának”, amely kódneveikkel együtt tételesen felsorolta és osztályozta a Harmadik Birodalom összes föld alá rejtett hadiipari üzemét.  














Alfa holdbázis a valóságban (Fotó: Spiegel.de)
Majdnem hűtőajtó (Fotó: Spiegel.de)

Kémjátszma nagyban


A speciális feltételeket szem előtt tartva, a helyszínkutatások és a levéltárak tüzetes átvizsgálása során bármennyire is meglepőnek tűnt-, de váratlanul pozitív eredménnyel zárult a nyomozás Bonn számára: „Mivel a franciák az első világháború után nem kívántak menekülésre, csempészésre, fegyverek szállítására alkalmas közlekedési folyosókat fenntartani Németországgal, így a Ruhr-vidék megszállásakor az Eiffel-hegyvonulatban kialakított Ahrtalbahn vasúti alagutat, több más társával közösen felrobbantották. Az expozíciótól kialakult súlyos statikai hibák, az állandó életveszély és az idő súlyos hiánya miatt a Reich éppen ezért sohasem tudott működtetni az Ahr-völgyében és a környező hegyekben gyárat vagy hadi üzemet, kivételt csak az Ahrweilerbe telepített csapágygyár jelentette. Javaslatunk szerint éppen ezért a Marienthal fölötti jelenleg 1,3 kilométer hosszúra csonkult vasúti alagút beomlott részeit nyugodtan kiemelhetjük, és új funkcióval elláthatjuk.” 
















Marienthal község, mögötte pedig a kormányóvóhelyet rejtő Silberberg és Kuxberg sziluettje (Fotó: Wikipedia.de)















A marienthali bunker építése egy korabeli felvételen (Fotó: Spiegel.de)
A marienthali bunker építése egy korabeli felvételen (Fotó: Spiegel.de)
















Az ex-nyugatnémet bunker átnézeti térképe (Grafika: Falanszter.blog.hu)

A Stern és a Spiegel magazinokban gyakran publikáló Michael Preute szakújságíró 2008-ban meglepő kutatási bejelentést tett közzé. Állítása szerint több nyilvánossá vált Stasi iratban talált olyan KGB-nek tett kódolt jelentést, amelyben az „NSZK kormányát, kémhálózatát valamint Konrad Adenauer kancellárt együgyűnek és degeneráltnak állították be azért, mert a nyugatnémetek eleve nem vették számításba, sőt még csak nem is gondoltak arra-, hogy velük ellentétben Moszkvának nem a csonka, hanem a teljes Kammer-lista a birtokában van! Így az 5,7 milliárd márkából megépíteni kívánt Dernau-Marienthal község fölötti kormányóvóhely létéről és annak építési körülményeiről már akkor mindent tudtak a Kremlben, amikor Bonn még az első kapavágást el sem rendelte, hiszen a Harmadik Birodalom regnálása idején itt egy V1, V2-gyár működött.” Ennek a kincset érő tudás ismeretében így Hruscsov bármikor röhögve odapörkölhetett az Eiffel-hegygerincre Adenauer fejére egy atomtöltettel.
Ebben a föld alatti televíziós stúdióban biztatta volna a kancellár a demokrácia védelmére  a porrá égett népét (Fotó: Spiegel.de)
Alagút a semmibe (Fotó: Hadsz)
Ezt az elképesztő felfedezést a hadtörténész-újságíró még egy felettébb érdekes információval, és egy magas rangú tanú vallomásával tromfolta meg: a nyugatnémet és amerikai hírszerzés miután 1968-ban rájött, hogy a szupertitkos Ahr-völgyi kormánybunker cseppet sem olyan titkos már vagy jó 8 éve a Varsói Szerződés tagállamai előtt, mint ahogy azt korábban gondolták-, kettős játékba kezdtek. A 20 ezer munkás bevonásával elindított építkezést annak ellenére nem állították le, hogy az NSZK kormányát baj esetén már nem ebbe az objektumba evakuálták volna, hanem egy teljesen másik helyre. Werner Nührenberg, a szövetségi haderő nyugalmazott dandártábornoka ugyanis arról tájékoztatta a riportert, hogy az egyik katonai manőver alkalmából véletlenül szigorúan titkos 60 oldalas kézirat került a kezébe Hamburgban. „Azt olvastam benne, hogy nemzetközi válság vagy háború esetén a kormány egyetlen tagja sem kereste volna fel a bunkert. A gyakorlatok célja sokkal inkább arra irányult, hogy a kancellárt, a minisztereket és azok családjait a Lufthansa légitársaság teljes flottájával az Egyesült Államokba, a floridai Orlandóba szállítsák”. Az információ olyan hihetetlennek tűnt, hogy a magazinok főszerkesztői nem voltak hajlandók a tényeket nyilvánosságra hozni, holott az írás valódiságát Orlandóból is megerősítették. A magas rangú katonatiszt állítását egy további részlet is alátámasztotta. A 61-es autópálya szakaszán Meckenheim és Bad-Neuenahr/Ahrweiler között majd két kilométer hosszúságú parkolóhely épült 1973-ban, amit soha nem adtak át a forgalomnak. Szükség esetén ez a szokatlanul nagyméretű parkoló nyújtott volna lehetőséget a repülőgépeknek a le-és felszállásra, hogy a kormány innen menekülhessen az Egyesült Államok irányába. A szükségrepülőtér melletti adóantenna még ma is található Kirspenich felé haladva.

A világ legnagyobb bunkere


A világ legkiterjedtebb bunkerláncolatának kiépítését Adenauer rendelete ellenére, csak tíz évvel később, 1960-ban kezdték el építeni a nyugatnémetek. A „Rózsakert” fedőnévre hallgató beruházás első lépéseként először megtisztították az első világháború ideje alatt berobbantott szakaszokat-, amelyekkel így ismét teljessé válhatott a Bonn-Köln Vasúttársaság 1910-ben elkezdett, majd 1914-ben átadott 2,5 kilométer hosszú vasúti alagútja. Mivel az egykori kötött pályás nyomvonalat a Vasúttársaság két szőlőhegy alatt építette meg, így a Silberberg és a Kuxberg közötti 60 méteres felszíni szakaszt felszámolták, hogy itt alakíthassák ki az objektum jól álcázott központi, két 25 tonnás MAN gyártmányú vasbetonajtóval védett bejáratát. (Északi szélesség 50°32’21’, keleti hosszúság 7°2’32’). Természetesen egy új folyosó fúrásával a föld alatt továbbra is összeköttetésben maradt az így kettészakított járat. A kétszintes műtárgyhoz további öt önálló védelemmel megerősített (keleti oldalt 192, 194, 123; nyugati oldalt pedig 223, 283 kódnevekkel ellátott) mellékbejáratot, a lökéshullámok kiegyenlítése miatt pedig további 26 darab többször megtört alakú vészkijáratot, kürtőt is kivezettek a hegyekre telepített erdőkbe.












Egy utolsó telefonhívás az otthon maradtaknak (Fotó:Spiegel.de)














A Stasi és KGB kémjeinek szükségtelen volt ide lejutniuk. Mindenről tudtak (Spiegel.de)

Az ívesen hajló kelet-nyugati irányú vasúti alagútra ezután kezdték el észak-déli irányban, „fürtönként” kereszt-és párhuzamos irányban a különböző mélységű és szélességű tárnákat, szobákat és járatokat robbantási eljárással ráaggasztgatni. A terület így érte el mai 83 ezer négyzetméteres nagyságú, 20 kilométer hosszú állapotát. A központi bejáraton belépve egy nagy csarnokba juthatunk el, amelyből nyílt a gázmaszk szoba, a 80 objektumőrző katona-, valamit a 180 fős karbantartó személyzet pihenő-és hálótermei. Az öt nagyobb technikai egységre felosztott komplexumban elektromos autókon tovább gurulva, a folyosó mindkét oldalát a hadvezetési központ alá rendelték. Az 5 parancsnoki teremben természetesen a Bundeswehr vezérkara nemcsak a hadsereg veszteségeit követhette nyomon a falitérképeken, hanem az ország elektromos hálózatának, nukleáris erőműveinek kapacitását és sérülését is. Ezek a termek mögött volt a kancellár és a miniszterelnök spártai módon berendezett, ám saját zuhanyzókkal ellátott szobái. E két helyiséget Bonn az 1960-as évek végén korszerűsítette-, ekkor kerültek ide a málnaszínű kanapék és fotelek, valamint a narancssárga burájú állólámpák is. A szobák designja meglepően hasonlított az „Alfa holdbázis” című német tévéfilmsorozatban felvonultatott kellékekre. Természetesen az elnöki szobák mellett recepció és titkársági szobákat is kialakítottak.
A kancellár pihenő-és szálláshelye a marienthali kormánybunkerben (Fotó: Spiegel.de, Wikipedia.de)
Posztapokaliptikus fodrászat a kormánybunker mélyén (Fotó: Spiegel.de)
A sziklafelszín alatt 110 méternyire kialakított kisvárosban összesen 936 hálószoba szolgálta ki az ide menekített 3000 politikus, alkotmánybíró, bankár és katona kényelmét. A kormányzati munka kiszolgálásához további 897 irodát, három konferenciatermet és 5 büfét is csatasorba állítottak. Persze a félősöknek ökumenikus templomot, az igényeseknek pedig három bézs színű drapériával dekorált fodrászstúdiót is kialakítottak. A komplexum baloldali (silberbergi) szárnyában képezték ki a bunkerrendszer gépházát, víz-és szennyvíztisztító termeit, két mély kútját, bonyolult gázszűrő-, fertőtlenítő-és szellőztető berendezéseit, az áramszolgáltatásért felelős generátorokat, valamint a speciális műtőkkel felszerelt 5 kórházat és egy fogorvosi szalont is. Érdekes, hogy a keletnémet kormányóvóhellyel ellentétben Marienthalban bár nem alakítottak ki könyvtárat, de egy kerékpár-és targoncaraktárt már igen. A világ legnagyobb kiterjedésű, és az NSZK legdrágább anyagi ráfordításával megépített komplexumba több, mint 25 ezer ajtót és zsilipet építettek be. Talán meglepő, de tény- annak ellenére, hogy Bonn számára 1968-ban már egyértelművé vált, hogy Moszkva csaknem egy évtizede ismeri kormánybunkerének helyszínét, az 1972-re átadott objektumban éjjel-nappal 150 technikus és mérnök felügyelte a 30 napra elegendő élelmiszerrel, ivóvízzel és gyógyszerrel feltöltött rendszer üzemképességét.
Elektromos kisautókkal könnyebb és gyorsabb volt a közlekedés (Fotó: Spiegel.de)













A szovjet atomtól elpusztított német tájat, alpesi tájat ábrázoló falfestéssel idézték fel (Fotó: Spiegel.de)

A „Rózsakertben” a Bundeswehr kétévente háromhetes, úgynevezett WINTEX- gyakorlatok segítségével tartotta „edzésben a reflexeket.” A marienthali erősségben a NATO bevonásával kétszer rendeztek törzsvezetési gyakorlatokat-, egyszer 1966 októberében, majd a berlini fal leomlásának évében, 1989 novemberében. Michael Preuteújságíró további kutatásai szerint a hadsereg sokszor értelmetlen, akasztófahumornak is beillő vásárlásokat is erőltetett: „Például az egyik fejes kitalálta, hogy a Mezőgazdasági Minisztérium büdzséjéből 75 ezer márka értékben töltsék fel a bunker készletét hó-és szívlapátokkal is, hogy a nukleáris támadás után az ide bezárt 3000 ember könnyen ki tudja majd magát ásni. A Bundeswehr a beszerzést azzal indokolta, hogy mivel a komplexum csak egy 20 kilotonnás, Hirosimára ledobott bombatámadás ellen nyújt csak megfelelő védelmet (holott 1962-ben ennél már 250-szer erősebb töltetű rakétákat tartott hadrendjében a Szovjetunió) -így az életben maradtaknak legyen valamilyen esélye a felszínre kijönni.” Ennek tükrében -jelenti ki az újságíró az igazságot- az évi 20 millió márkás fenntartási költség kimagasló pazarlásnak számított egy olyan komplexumra, amely eleve használhatatlan és Moszkva számára mindvégig ismert volt.
Helmut Kohl titkársága (Fotó: Hadsz)
Ezeknek a tényeknek köszönhetően, illetve annak, hogy a két Németország egyesítése után ismét Berlin lett a régi-új főváros-, a komplexumot a kormány 1997. december 8-án bezáratta. Az eszközök és a haditechnikai tárgyak leselejtezése után a 20 kilométeres járatrendszert az állam azonban hiába ajánlotta fel többször is kereskedelmi célokra-, a felújítási és az átalakítási munkák oly tetemesnek bizonyultak a magánszférának, hogy az összes befektető megriadt a terület megvásárlásától. (Pedig a vállalkozók terveztek ide diszkót, luxusszállodát, gombafarmot, civilek és bankok által bérelhető műkincstrezort is.) Mivel a labirintusrendszer Európa legjelentősebb hidegháborús építészeti emléke-, így 2005-től egyre többen hangoztatták, hogy a műtárgy ne csak műemlék legyen, hanem a korszakot bemutató kiállítótér is. A 30 millió eurós költségekre hivatkozva azonban a kormány csak egy 203 méter hosszú Kuxberg alatti szakasz renoválására volt hajlandó, amelybe 2008-óta múzeumi keretek között bárki ellátogathat. Időközben a világ legkiterjedtebb rendszerének födémje egyre több helyen beszakadt, s a nagyközönség elől elzárt terület 17,3 kilométeresre csökkent.

Regierungsbunker "Codename Rosengarten" Dienststelle Marienthal

Gerüstet für den großen Knall - Teil 2/2

Objekt 17/5001 -- Honecker-Bunker in Prenden

Drábik János: "Kiválasztottak"

FIrst Euro Hawk Lands in Germany

Az orosz T-90 vs M1 Abrams tank. vagy PR vs Reality (angol al).

Izrael használ minket, mint egy kurva: Traficant

Leopard 2A6M / A6 / A5 / A4 Tanks Firing: Canadian / German / Dutch

Kampfpanzer Leopard 2A6



Mivel a hatóságoknak köszönhetően pár héttel ezelőtt sikerült bejárnom és körbefotóznom a Horthy Miklós építtette magyar kormánybunkert, illetve a Sziklának nevezett Országos Légvédelmi Parancsnokságot, így a következő részekben majd azokat mutatom be.
Jamrik Levent



2011-BEN LEOMLIK AZ 

OLAJDOLLÁR-FAL” – AZ USÁ-T DÖNTŐ PÉNZÜGYI- ÉS 

OLAJSOKK ÉRI


A szerző honlapján többször idézett  Franck Biancheri szájtjáról. (felfogásukkal, személyükkel szembeni fenntartásait is megírta, nem mindenben ért egyet velük, vannak torzulásaik, illetve hiányosságaik*) Előrejelzéseiket egyesek gyakran minősítették tévesnek némely hazai fórumokon. A jelen események fényében  érdemes felidézni, hogy már 2008 júniusában előre jelezték az észak-afrikaiarab államok térségének összeomlását:
Elemzésünk szerint Egyiptomot politikai csapás formájában fogja érni a globális rendszerválság durva szakaszba lépése. A társadalmi instabilitás erősebb lesz, mint a rezsim rendőrállami jellege. Szerintünk ez az ország lesz az utolsó bástya a Maghreb-övezet összeomlása előtt, melyet a mára az egész Közel-Keletet eluraló Amerika-ellenes erők okozta feszültség vált ki. Amennyiben, ahogy mi véljük, Egyiptom nagyon instabillá válik 2009 elejére, Tunéziát, Algériát és Marokkót hamar elmossa a hullám.
A nemzetközi helyzet fokozódásának megfelelően legutóbbi hírlevelük, fizetős elemzéseik ingyenes ismertetői elég tömények és izgalmasak: Globális rendszerválság / Világméretű geopolitikai felbomlás – 2011 vége: Az “Olajdollár Fal” leomlása  és egy döntő monetáris- és olajsokk az Egyesült Államok számára
Bár nem mondja így, szerinte nem esélyes, hogy a mostani rezsimváltásokat az USA generálta volna, mert a térség rezsimbedőlései következtében “leomlik a petrodollár-fal”, ami miatt az idei év végére egy drámai monetáris-olajsokk éri az USÁ-t.
az 1945 utáni világ szemünk láttára omlik össze az USÁ-val az élen, a nemzetközi közösség minden nap lejjebb bomlik egy kicsit, akárcsak a világ legtöbb országának társadalmi és gazdasági szövete”
A térségbeli szovjet hatalmat védő berlini falhoz hasonlítja az USA “arab falát”, vagy “petrodollár-falát”, ami a szemünk láttára omlik össze.
ez a “fal” része volt a szélesebb rendszernek, amit Washington épített fel, hogy fenntartsa (US A dollárban) kivételezett hozzáférését a térség olajforrásaihoz és védelmezze Izrael érdekeit.”
tehát a Müncheni Biztonsági Konferencián a berlini fallal való összehasonlítást alaposabban átgondolva a német kancellár asszony ezzel a kérdéssel fordulhatott volna szomszédjához, Hillary Clinton USA külügyminiszterhez: “Nem gondolja, hogy a jelen események Tunéziában és Egyiptomban korai jelei azon rezsimek bukásának, melyek fennmaradásukhoz Washingtonra vannak utalva? És hogy ez rohamosan összeomlaszthatja a rendszert, amelyet évtizedekkel ezelőtt építettek ki az Egyesült Államok olajellátása céljából? Ezáltalösszeomlasztva a globális olajszámlázási rendszert és abban a dollár központi szerepét[7] ? Miközben a müncheni biztonsági konferencia résztvevői hirtelen ráébredhettek volna, hogy végre valami komoly dolgot tárgyalnak meg, [8] , Angela Merkel hozzátehette volna: És mi lesz Izraellel? Nem gondolja, hogy a “fal” leomlása miatt nagyon gyorsan újra kell gondolni az egész térségbeli USA-Izrael politikát [9] ?” – Sajnos a konferencián ez a kérdés nem hangzott el…
A világ által az utóbbi két év során megtapasztalt pénzügyi és  gazdasági válság  az 1945 után kialakított világrend végét jelzi. 1989-ben összeomlott ennek “szovjet oszlopa”, most pedig szemtanúi vagyunk a “nyugati oszlop” gyorsuló lebomlásának, az Egyesült Államokkal a szétesés központjában.
Miután két évtizedig éltünk a “véget ért történelem” mítoszában,  melyben a Nyugati Tábor az egész világra van kényszerítve, szinte lehetetlen elképzelni “a világot AZUTÁN”,  melyben  a tendenciákat nem Washington, vagy a Wall Street szabja meg, ahol az Anglo-Amerikai nem feltétlenül jelent “modernt” és ahol a dollár már nem király többé. “
Hogy ennek az egésznek a fele sem tréfa és az arab rezsimbukások mellett a minapi wisconsini (USA, Közép-Nyugat, hagyományosan stabil, békés vidék!) “lázongások” hírei után már a brit kormány NÉPFELKELÉSTŐL  való félelmei is jelzik!!!Jövőnk.info: Zavargásokra és általános munkabeszüntetésekre készülnek Londonban
Az arab világban zajló folyamatok, és az euró-zóna megmentésére létrehozott pénzügyi alap újabb megszorításokat vont maga után az angol kormány részéről is, ami egyre fokozódó unió-ellenes hangulatot váltott ki az angliai munkásság körében. (…)
Fokozott rendőri erők védik a kormányhivatalt és további egységeket tartanak készenlétben Londonban, hogy a kormány által a népre kirótt megszorítások elleni tömeges felvonulások ne fokozódhassanak népfelkeléssé.
Nagy-Britannia fő szakszervezetének vezetője példátlan társadalmi harcokra és 
a „jóléti állam” modelljének összeomlására figyelmeztetett. Az országrendőrségi vezetői már hónapok óta készülnek a kormány megszorítási intézkedései által kiváltott társadalmi zavarokra, és a hatóságok különös figyelmet fordítanak a fontosabb létesítmények, mint például a metróhálózat és az energiaközpontok védelmére. Szállítási menedzsereket és egyes börtönfőnököket is bevontak az országos akcióba, hogy az esetleges zavargásokat azonnal kezelni tudják. Több ezer börtön, iskola, kórház, vasútállomás, buszgarázs és energialétesítmény munkásait tartják fokozott megfigyelés alatt, különös tekintettel azokra a helyekre, ahol a fegyveres erők körében működő szakszervezetek tagjai bármilyen tevékenységet folytatnak.
  • Az egyik fő hiányosság, hogy a Biancheri-csapat úgy tűnik, nem tud az olajcsúcsról, legalábbis soha nem említette. Az USA dominanciájának megszűnése utáni újjáalakuló világrendben “felemelkedő hatalmakat” vizionál, tehát ez nem “geddonista”, “Olduvai-elmélet” talaján álló felfogás, mint az enyém, amelyben az összes létező és potenciális hatalom visszahanyatlik a modern kor alatti szintre és az erőforrásbőségen alapuló komplex, modern társadalom örökre véget ér.



láthatatlan hadviselés: te Toto, én azt hiszem már nem vagyunk Kanszaszban!


"Szükségünk van egy pszichikai műtét programmra a társadalmaink politikai ellenőrzése alatt tartásához. Célja az agy külső fizikai irányítása. Mindenkit, aki eltér a megszabott normától műtéti úton meg lehet csonkítani. … Az embernek nincs joga a saját agyának fejlesztéséhez. ...Elektromos úton kell irányítanunk az agyat." 

Dr. Jose Delgado
Yale Egyetem Orvosi Iskola, Neuropszichiátriai Osztályigazgató
USA Kongresszionális Rekord 26, Vol. 118, 1974. február 24. 

Úgy gondolom, hogy a legtöbb ember egyetért abban, hogy egy másik ember elméjébe való kalkulált és technológiai úton történő behatolás, az emberi agy/elme szándékos megcsonkítása vagy rongálása, az emberi értelem és a szellemiség szabadságnak beleegyezés nélküli és manipulatív módon történő korlátozása vagy elnyomása nem más, mint egy monumentálisan barbár agresszió, amely porig rombolja az emberi elme fejlődésének és civilizációjának sokezer éves történelmét. Eme agresszió több, mint az emberi szellemiség és értelem barbár megerőszakolása. Eme agresszió több, mint az alapvető emberi jogok barbár megsértése. Eme agresszió maga az élet értelmének lerombolása, az ember távirányítású bioleketromosrendszerré alacsonyítása és az emberi faj agytalan állati sorba való taszítása. Már pedig pontosan ez van megvalósulóban azoknak a tudatot és fizikai működést manipuláló fegyvereknek a segítségével, amelyeket kolletív nevükön bioelektromos fegyvereknek vagy irányított energia fegyvereknek nevezhetünk és a nagyonis megtévesztő elnevezésű szubletális fegyverzet kategóriába tartoznak.

Az első atomrobbanás alamagordoban 1944-ben történt. Az atomvillanás egy rövid időre felvillantotta a modern világ harcosainak az elméiben, hogy milyen lehetőségek is rejlenek az atomban és az a villanás örökre megváltoztatta a háborúzás természetét. A nukleáris háború a civil lakosságot tette a háborúk célpontjává, vagyis megváltoztatta a hagyományos háborúzás szabályait. A háborúzás már nem katonák katonák elleni ütközetéről szól, hanem a civil lakosság tömeggyilkosságáról. A puskapor egyszeriben a kis fellázadók, forradalmárok és törpenépségek fegyverévé vált, akik a nukleáris nagy hatalmak idegeire mentek a harciaskodásukkal. Akik atombombával rendelkeztek azonnal rádöbbentek, hogy a háborúzás roppant veszélyes lehet, mert kiválthatja a Föld felrobbantását. De ahogy a nukleáris háború megváltoztatta a hagyományos háborúzás természetét, úgy tette szükségessé a láthatatlan hadviselést. A hadviselés legbiztonságosabb formája a csendben és láthatatlanul indított háború lett. A 2. Világháború vége felé láthatatlan hadviselésre irányuló kutatások kezdődtek meg különböző formákban, aminek következtében idővel a modern idők harcosai előjöttek néhány igen szörnyűséges módszerekkel az ellenség népességének legyőzésére anélkül, hogy az ellenség egyáltalán tudatában lenne, hogy háborúban állnak vele. A mai láthatatlan fegyverek nagyobb méretű fenyegetést jelentenek az életre, mint egy termonukleáris holokauszt. Ezek a láthatatlan fegyverek úgy lettek kifejlesztve, hogy a célpontoknak még csak tudomásuk sem volt róla, hogy rajtuk kísérletezték ki őket, és még akkor sem ismerhetők fel, amikor gyilkolnak vagy amikor irányított robotokká teszik az embereket.

Ezek a láthatatlan fegyverek magukba foglalnak olyan módszereket és eszközöket, amelyek az emberek elméit, érzelmeit és központi idegrendszereit célozzák meg. Ilyen módszerek és eszközök az irányított eleketromágneses impulzusok és mikrohullámú sugarak, amelyekkel hangokat sugározhatnak a fejeinkbe vagy akár halálra égethetnek minket. A láthatatlan fegyverek közé tartozik az elektromagnetikus kórterjesztés és a gén-specifikus pusztítás, azok a biológiai és kémiai fegyverek, amelyekkel tömegeket lehet elpusztítani vagy férfiakat kasztrálni. És végül, az emberiség ellen jelenleg bevetett leghatásosabb láthatatlan fegyver a környezeti hadviselést lehetővé tévő eszközök, amelyekkel egész régiók időjárását, gazdaságát és populáció elmeállapotát destabilizálni tudják.

Az alábbiakban rá fogok térni az általam ismert láthatalan fegyvertechnológiákra részletesebben, de előszőr kezdem az alapokkal:
    1. az atmoszfáránkban történő elektromos aktivitás természetes sugárzásokat produkál. ezeket a sugárzásokat "Schumann rezonanciának" nevezzük, amelynek a legerősebb sugárzása 7.8 Hertz erősségű. Ezek a majdnem mozdulatlan (szkalár) extrém alacsony frekvenciájú sugárzások természetes módon léteznek a föld elektromágneses térségében, ami a földünk és az Ionoszféra között helyzekedik el. A föld természetes "agyhullámai" (rezgései) azonosak a föld felszínén élő ember elméjének frekvenciaspektrumával. Röviden, ha a Schumann rezonancia leesik 6.9 Hz-re, akkor az ember elméjének rezonanciája is le fog esni erre az értékre.
    2. a földben található 64 ásvány modulálja a föld belsejéből kiáramló geomágneses sugarakat. Ugyanezek az ásványok találhatók meg az emberi vér vörös vérsejtjeiben. Elmondható tehát, hogy kapcsolat van az emberi vér és a föld belsejéből sugárzó geomágneses hullámok között.
    3. amennyiben egyensúlytalanság áll be a Schumann rezonancia és a geomágneses hullámok között, úgy az emberi szervezet természetes bioritmusában is egyensúlytalanság áll be.
Néhány frekvencia hatása az emberi összszervezetre és elmére:
    - a 6.66 Hz depressziót, búskomorságot, önpusztító gondolatokat okoz
    - a 7.83 Hz-es frekvencia a föld természetes sugárzása, egy embert jólét érzésével tölti el (ezért mennek az emberek a természetbe relaxálni!!!!)
    - 8 Hz-en működik egy ember agya, amikor "látóvá" válik. A kézrátéttel gyógyító szintén 8 Hz-es hullámokat sugároz a betegbe.
    - a 9.41 Hz a piramisok frekvenciája
    - a 10 Hz hipnotikus állapotba hozza az agyat
    - a 10.80 Hz lázadó, randalírozó magatartást idéz elő
    - a 388 MHz károsítja az emberi szervezetet
    - 400-450 MHz az 'ablak' az emberi tudathoz, ez a frekvenciaspektrum a valóságérzékelésünk háttér rezgése
1. KÖRNYEZETI ÉS KLÍMAHADVISELÉS, GEO-FEGYVEREK
Nem kell tudósnak lennünk ahhoz, hogy felismerjük valami nincs rendben az időjárásunkkal. Szokatlan számú hurrikánok, gigászi tömeggyilkos tsunamik, árvizek, szárazságok, hirtelen jött viharok, szokatlanul enyhe telek és forró nyarak tarkítják a világ időjárásának térképét manapság. Az átlaghőmérséklet 0.7°C emelkedett és a sarki jégréteg 2/5 része olvadt el az elmúlt 60 év alatt. Várhatóan a folyóink vízmennyisége radikálisan csökkenni fog a következő egy-két évtizedben. A hivatalos propaganda szerint a Föld éghajlatváltozásáért, amelyet pontosan ezek a szélsőséges időjárási jelenségek és átlaghőmérséklet emelkedés bizonyítanak, az emberi tevékenység a felelős. Ilyen emberi tevékenységek az üvegházgázokat termelő megnövekedett ipari tevékenységek, az emberiség nagy mennyiségű szén-alapú tüzelőanyag felhasználása, a megnövekedett mennyiségű autóhasználat következtében levegőbe kerülő szén-dioxidok, a tömérdek mennyiségű műanyagzacskók és csomagolók haszálata, amik lebomlási ideje átlagosan 300-400 év, illetve az erdőirtás és csökkenő zöldterületek. Magáért a hivatalos környezeti propagandáért a Róma Klub felelős, akik a Globális Pszichopata Bűnkartell környezeti politikáját koordinálják. Ennek a szervezetnek az elsődleges célja olyan krízis propaganda terjesztése, ami indolkolttá teszi a hatalom centralizációt, illetve az eugenikát és az ipari fejlődés elnyomását a harmadik világban. Érdemes tehát némi egészséges szkepticizmussal fogadni az általuk sok szervezeten át terjesztett tényeket és megoldás ajánlatokat, mivel hajlamosak 'sokk adatok' közlésére, dezinfromálására és olyan ajánlatok megtételére, amelyek a központi hatalmat sürgetik. Az armaggedonisták azt terjesztik, hogy elérkezett az isteni ítélkezés ideje, a bibliában megírt végidők jelenségeinek vagyunk tanúi. Ezt természetesen a vallásos armaggedonisták terjesztik, akik mindenáron az emberi világ végét akarják látni.

A Róma Klubtól és a szervezett vallások armageddonistáitól függetlenül, kétségtelen, hogy természetellenesen élünk és, hogy a szemléletünkön és a természethez való hozzáállásunkon változtatnunk kell. Azonban igen gyanúsan sem a Róma Klub, sem a nemzetközi hivatalos beszámolók egyike, sem a szervezett vallások armaggedonistái nem számolnak be arról a fenomenáról, amit
'környezeti hadviselésnek' nevezünk és azokról a fegyverekről, amiket ehhez felhasználnak. A 'környezeti hadviselés' kifejezés a természetes ökológia, mint például a klíma és az időjárás, tudatos megváltoztatását vagy manipulálását takarja, a földrendszer bármely részének - beleértve az ionoszféra és a magnetoszféra, amelyek manipulálásával szárazságot lehet előidézni, illetve a föld tektónikuslap rendszere, amely manipulálásával akár olyan szeizmikus eseményeket is elő lehet idézni, mint a földrengések - befolyásolásával, amellyel tudatosan fizikai, gazdasági, pszicho-szociális károkat lehet okozni bármely kiválasztott geofizikai vagy populáció lokalitásban - egy stratégiai vagy taktikai háború részeként.

A környezeti és klímahadviselés fegyvereit gyűjtőnéven geo-fegyvereknek nevezzük és nagyban felelőssek az elmúlt 15-20 évben tapasztalható szélsőséges időjárásért, és egyre erősödő gyanúk és bizonyítékok szerint tömegpusztító cunamikért és földrengésekért is. Ám sem a környezetvédelmi szervezetek, sem a média, sem a politikusaink nem beszélnek róluk, annak ellenére, hogy ma már olyan cégek is léteznek, amelyek nyíltan felajánlják időjárásbefolyásolás szolgáltatásaikat, olyan célokra is, mint a 'rasszista rezsímek elleni küzdelem'. Röviden, genocídiumra, kínzásra és mindenféle más „istencsapásra”. És annak ellenére sem, hogy ezeknek a környezetkárosító és manipuláló fegyvereknek a létezését letagadni nem lehet, hiszen nem csak tudósok és meteorólógusok állítják már, hogy tudatosan előidézett klimaváltozásokról és természeti katasztrófákról van szó, hanem még az 
Egyesült Nemzetek 1977-es egyezménye, az 'Egyezmény a krönyezetmodifikáló technológiák katonai vagy más ellenséges használatának tiltására' (Convention on the Prohibition of Military or Any Other Hostile Use of Environmental Modification Techniques' (Resolution 31/72, 10 December 1976), is ékesen bizonyítja létezésüet. Ironikusnak találom, hogy a Pentagon is csatlakozott a globális felmelegedés konszenzushoz és egy tanulmányban hosszasan és részletesen tanulmányozta különböző globális felmelegedési szenáriók következményeit. Irónikus, mondom, mivel a Pentagonnak van egy bizonyos klímahadviselési programja, olyan felszereléssel, ami elismerten működik és befolyásolja a klímánkat.

A klíma és az időjárás befolyásolásának lényegében 3 főkategóriája létezik. Az első a szokványos időjárási mintázatok elnyomása, a második a szokványos időjárási mintázatok felerősítése, és a harmadik a teljesen új időjárási mintázatok előidézése. Az időjárs és klíma befolyásolását két alapvető technológiával eleht elődiézni: felhő seeding és irányított energia.
1985. január 10-én egy hivatalos szabadalom lett beadva az USA Szabadalmi Hivatalánál a 4,686,605. szabadalomszám alatt,'Módszer és felszerelés a Föld atmoszférájának, ionoszférájának, és/vagy magnetoszférájának bármely régiójának megváltoztatására' elnevezéssel. A sazbadalmat 1987. augusztus 11-én hagyták jóvá. Ez a szabadolom elmagyarázza az 'elektron ciklotron rezonanciás melegítő módszert', amely módszer jelenleg az Új Világrend megvalósítása céljából van felhasználva, mind az amerikaiak, mind pedig az oroszok által, mint időjárás módosító, klímahadviselési és elme agykontroll fegyverzet.HAARP
A Globális Pszichopata Bűnkartell egyik irányított energia geo-fegyvere a gokonai (alaszkai) bázisú, USA Légierő és az USA Tengerészet irányítása alatt álló 
HAARP (High Frekvency Aurorial Research Program), azaz a Magas Frekvenciájú Auroriális Kutató Program. A HAARP egy szuper erős (1.800 megawatt összerősségű) rádióhullám sugárzó technológia, aminek az legfontosabb komponense az úgy nevezett ’Ionoszféra Kutató Instrumentum’(Ionosphere Research Instrument - IRI). A HAARP 180 darab 72” magas toronyból áll, amelyek együttesen sugároznak egy 2.8-tól 21 MHertzig terjedő keskeny energiasugarat. A tornyok termosztatikus halmokon állnak 80” távolságban egymástól egy kb. 12 x 15 méteres derékszögű területen. Mindegyik tetején van két kereszteződő antennája (dipólusa), a egyik alacsony sávú (2.8-8.3 MHz) a másik pedig magas sávú (7-10 MHz). Mindegyik dipólusnak egy saját transzmittere van, amik az IRI-k alatt fekszenek 30 darab klímatizált búvóhelyben. Mindegyik búvóhely 12 darab 10 kilówattos transzmittert rejt, azaz összesen 360 darab transzmitter, ami 3.6 megawatt erősséget ad az IRI-nek. Továbbá, maguk a tranzmitterek 5 nagy generátor által vannak működtetve, amik 16 megawatt erőt adnak.

A HAARP úgy működik, hogy az IRI tornyai együttesen egyetlen sugárnyalábot képezve felnyitják az ionoszférát (vagyis az atmoszféránk legfelsőbb rétegét, ami a Földtől 40 és 500 mérföld közötti távolságban helyzekedik el) úgy, hogy a Földről felmelegíti a megcélzott ionoszféra területet. Az elektromágneses hullámok részben visszaverődnek a Földre és behatolnak minden élőbe és élettelenbe. Az ionoszféránkon tudatosan előidézett gigászi lyukakon át pedig az atmoszféránkba jutnak a világegyetem kártékony sugárzásai. A HAARP lényegében olyan, mint egy gigászi melegítőtorony, ami komoly zavarokat okoz az ionoszférában, nem csak óriási lyukakat furva bele, hanem hosszú vágásokat is szelve abba a védelmező rétegbe, ami körülöleli a Földünket és az azon létező minden életet, és megakadályozza a halálos sugárzásokat a bolygónk bombázásától. Ma már tudományos kutatások bizonyítják, hogy a HAARP működik és képes árvizeket, szárazságokat, hurrikánokat és földrengéseket előidézni. A mesterséges szárazság előidézése úgy történik, hogy a HAARP-pal mikrohullámú sugarakat lövellnek a stratoszféránkba, azt felmelegítik, majd aerosol alakú kémiai anyagokat juttatnak a légkörbe. A HAARP mikrohullámú sugarai és az olyan kémiai anyagok, mint a bárium titánatok, metil aluminium és potásszium keverékek, lényegében kiszárítják az atomoszféránk base-line nedvesség gradientjeit.

A HAARP nem más, mint egy hódító fegyver, az Új-Világrend egyik leghatásosabb geo-fegyvere, amellyel tudatosan és választékosan destabilizálják egész régiók mezőgazdasági és ökológiai rendszereit. Teljes gazdaságokat képesek destabilizálni klímamanipulációval, de még lényegesebben, a HAARP úgy alkalmazható, hogy az "ellenség népessége" nem is tud róla és még csak hadseregeket sem kell bevetni. 2001-ben egy cikk a Tudomány és Globális Biztonság tudományos lapban azt állította, hogy az infrahullám (ami nem más mint a HAARP által is előllított Extra Alacsony Frekvenciájú sugárzás egyik típusa) lokalizált föüldrengéseket képes okozni. Tehát a HAARP nem csupán extrém időjárási jelenségeket – szárazság, nagy esőzés okozta áradások, különös forróság stb. – képes előidézni, hanem akár földrengéseket is a világ bármely pontján.

Kihangsúlyozom, hogy a HAARP működik és a használata lehetségesen végzetes következményekkel bír a világunk éghajlatára és minden életre a Földön. Az Új-Világrend pszichopata őrültjeinek egyik célja a világ 6.5 millárd lakosának 1 milliárd, vagy még annál is kevesebb főre történő aggresszív redukálása háborúkkal, eugenikával, biológiai és kémiai fegyverekkel, irányított energia és geo-fegyverekkel. A HAARP-ot emberéleteket követelő szélsőséges időjárási körülmények és gigászi szárazságok előidézéséhez alkalmazzák, hogy tudatosan elpusztítsák az emberiség java részét. A világ sátánista hatalmasai tudatosan idézik elő a bibliai jóslatokban szereplő földrengéseket, szárazságokat, és viharokat. Nem beszélve a háborúkról. (Ennyit az armageddonisták szilárd meggyőződéséről, hogy Isten idézi elő az általuk talapsztaltakat!)

(Egyébiránt a HAARP (és a következő részben említett orosz Fakopány) lényegében Dr. Nikola Tesla ’halálsugara’ tudományos kutatásnak álcázva! Miközben a tudományos propaganda Einstenie fókuszált mindehol - akinek a leglényegesebb egyenlete téves - Dr. Nikola Tesla tudományos munkásságát használták fel valódi tudományos fejlesztésekhez.)
A Fakopáncs
Sokan hallottak már a HAARP-ról, de annál kevesebben a Fakopáncs Projektről. Ő lenne a HAARP orosz megfelelője. Mint két gonosz testvér úgy áll ez a két torony a világ felett szerteszét szórva halálsugaraikat minden élőre és élettelenre. Csernobiltól nem messze áll a fényképen látható Fakopáncs elnevezésű torony, amellyel tandemben az amerikai HAARP-pal jelenleg megváltoztatják a föld mágneses mezejét időjárás módósítás, vulkánikus aktivitások és földrengések előidézése, a lakosság magatartásának irányítása, illetve elektronikus vírusterjesztés céljából. 1977. január 10-én az amerikai kormány hivatalosan is titkos partnere lett az oroszoknak az Fakopáncs Projektben, amikoris szofisztikált tudományos anyagokat és felszereléseket küldött nekik a kutatásaikhoz és a fejlesztéseikhez.

A Földünk atmoszférájában atmoszférikus gőzfolyók találhatók, amelyek az egyenlítőtől erednek és a pólusok felé haladnak. A két hemiszférában átlagosan 5-5 ilyen gőzfolyó található egy időben. Ezek az atmoszférikus gőzfolyók több ezer mérföldön át is folynak a fejünk felett és némelyikük annyi vizet mozgat meg, mint itt lent a Földön az Amazon, vagyis bármely pontján bármely adott másodpercben kb. 364 millió liter vízforgalmat lehet lemérni. A leghosszabb atmoszférikus gőzfolyó 4.800 mérföld hosszúságú! Az atmoszférikus gőzfolyók néha beszippantódnak egy-egy alacsonynyomású rendszerbe és ekkor óriási mennyiségű vizet zúdítanak ránk. Jelenleg az USA és Oroszország együttesen figyeli és manipulája ezeket az atmoszférikus gőzfolyókat a Fakopáncs Projekt leplezett időjárásmódosító tevékenységei céljából. Ez csupán a Fakopáncs egyik alkalmazása.
GWEN-tornyok és Elate-tornyok
Jelenleg a föld természetes geomágneses sugárzásait a föld több pontján mesterségesen előállított alacsony frekvenciájú sugárzásokkal helyettesítik úgy nevezett GWEN-tornyok, és azok Elate-tornyok elnevezésű orosz megfelői segítségével. A tornyokkal bizonyos frekvenciákat olyan módon lehet regulálni, hogy az effektív megváltoztatja a föld természetes geomágneses erőterének erősségét bármely georgráfiai területen. Ezeknek a GWEN és Elate transzmittereknek több funkciójuk van, mint például az 
1. időjárásmódosítás, 2. a tömegek magatartásának és kedélyének manipulációja (agykontroll és tudatmódosítás), 3. szintetikus telepátia üzenetek sugárzása a kipecázott alanyok fejébe, és 4. tömegek fizikai megbetegítése. (Specifikusan, a 388 MHz károsítja az emberi szervezetet, de például az extra alacsony frekvenciával (ELF) meg lehet változtatni az RNS és a DNS működését is.) Személyszerint NEM tudom, hogy hol vannak Magyarország területén ilyen GWEN vagy Elate-tornyok (ha valaki tudja, akkor küldje el nekem az információt!)- ha egyáltalán vannak-, de az ismert, hogy 200 mérföld a hatótávolságuk és az is ismert, hogy az USA-ban, Oroszországban és más országokban már alkalmazzák ezt a technológiát a fentiekben említett funkciókra. Úgy manpulálják vele tömegek kedélyállapotát. magatartását és tudatállapotát, hogy az embereknek még csak fogalmuk sincs róla! A megszaporodott skizofrénia eseteket, véleményem szerint, részben a tornyok által sugárzott szintetikus telepátia üzeneteknek is köszönhetjük.

A GWEN-rendszer, azaz a 
Ground-Wave Emergency Network - Felszíni Hullám Készenléti Hálózat, az amerikai HAARP-pal és az orosz Fakopánccsal van harmonizálva. A GWEN-tornyok (és az Elate-tornyok) átlagosan 200 mérföldnyi hatótávolsággal bírnak. A GWEN-rendszer lényegében egy katonai kommunikációs rendszer, aminek a fejlesztése még ma is folyamatban van. A rendszer extrém alacsony frekvenciában (VLF) működik, a tranzmissziók pedig a 150 és 175 kHz közötti frekvenciaspektrumon folynak. A tornyok képesek a felső VHF-től az alacsony UHF-be is sugározni 225 és 400 MHz között. Ezek a spektrumok azért lettek kiválasztva, mert a jelei olyan hullámokon utaznak, amelyek a földhöz tapadnak, ahelyett, hogy szerteszét áramolnának az atmoszféránkban. A GWEN-tonyok 360fokban sugároznak kb. 200 és 300 mérföld távolságba, azonban a jelzései 200 mérföld felett erősen gyengülnek. Az egész Amerikai Egyesült Államok be van hálózva ilyen GWEN-tornyokkal olyan módon, hogy lefedik a teljes populációt.1. A GWEN és Elate toronyok katonai alkalmazása: 
2. A GWEN és Elate tornyok elmekontroll alkalmazások: 
3. A GWEN és Elate tornyok időjárásmódosítás alkalmazása: 
Chem-sáv/Kémiai sávok
A Globális Pszichopata Bűnkartell geo-fegyver arzenáljában megtalálható a chem-trailnek elnevezett fenomena, azaz a kémiai-sáv. Ezt a jelenséget részben az emberiség, főként a japánok és a magyarság egy régi barátjának, idősebb Teller Edének köszönhetjük, aki köztudottan különös vonzalmat érzet a nagy pusztítóerejű fegyverekkel szemben. 1997-ben többed magával egy tanulmányt mutatott be [], amelynek célja a globális felmelegedés megakadályozása volt. Ebben a tanulmányban olyan ajánlatokat
ide kattints az eredeti tanulmány megtekintéséheztesznek a felemelegedés, a krizís szintű UV/kozmikus sugárzás és ózon-réteg megfogyatkozás krízésének megakadályozására, mint például gigászi mennyiségű ionizált szubmikron részecskék feljuttatása és szétszórása az atmoszféránkban. Míg a tálalt öltletek kétségtelenül nagyszerűek voltak a tanulmány készítői, mintha elsiklottak volna ama apróság felett, hogy az alkalmazásra ajánlott kémiai anyagok - aluminium, bárium, szelénium, thórium stb. - milyen hatással lesznek az emberi egészségre és a környezetünkre. Úgy tünik, hogy az olyan kifejezések, mint a 'biztonság', 'toxicitás', 'letalitás', 'környezeti befolyás', és 'etika' nem igen szerepeltek eme hírneves tudósoknak a szótáraiban. Lényegében olyan megoldásokat ajánlottak, amelyek némelyike több kárt okoz az emberi egészségben és a környezetünkben, mint jót tenne. Az alapötlet az volt, hogy ezek az ionizált nehézfém részecskék gátolják és visszatükrözik a napsugarakat és az ajánlott alkalmazásukkal megkadályozzák az ártó sugarak bejutását az atmoszféránkba, kb. 1-2%-kal csökkentve az UV sugarakat. A kémiai anyagok atomoszféránkban történő szétszórásának gigászi feladatához többek közt, katonai és kereskedelmi repülőket ajánlottak.

Ma főként az USA-ban és Kanadában egyre több beszámoló van a levegőben látható furcsa kémiai-sávokról és az USA Védelmi Osztályának (DOD) 'RF Dominancia' programja bizonyítja, hogy Teller Ede és társai eredeti ötletét fegyveresítették. A CIA eredetileg a Coverleaf Projekt alatt kísérletezte ki ezeket a kémiai-sávokat, aminek keretében az aerozált anyagokat a felső atomoszféránkban, a stratoszférában szórták szét. Ma már olyan anyagokat alkalmaznak, mint az aluminium, thórium, szelénium, szilikon karbide, cirkonium, illetve más sugárzás-visszaverő fémek és fém oxidok. Az alkalmazott anyagok egy része természetesen visszahullik a Földre, köztük a thórium is, ami 98% tisztaságban van alkalmazva.

A kémiai-sávoknak nem csak környezetünk tudatos károsítására alkalmazzák, hanem más alkalmazásai is vannak. Ilyen alkalmazás az egészségkárosítás, ami akémiai sávokat a biológiai terrorizmus kategóriájába is sorolja. A permetekben alkalmazott anyagokat már réges-régen klinikai vizsgálatok alá vetették. A kémiai anyagokon kívül szárított hemoglobin-mentes patogéneket hordozó disznó vörtösvérsejteket és más kórokozókat is találtak bennük. Sőt ismeretlen sejteket is, amikről csak találgatják, hogy valamiféle mesterséges 'nanosejtek'. Okozhatnak tehát vírusos betegségeket és ismeretlen eredetű betegségeket is vele, aminek azonnali megjelenései vannak vagy pedig alvó ügynökökként maradnak a szervezetünkben és a HAARP/Fakopáncs/GWEN/Elate rendszerek által előídézett ELF hullámokkal a későbbiekben olyan biológiai zavarokat idézhetnek elő a szervezetünkben, amivel aktiválják őket. A
Morgellon szindróma, amit már bizonyos emberek a 21. század pestisének neveznek állítólag egy ezen tudatosan előidézett kórok közül. Külön egy érdekesség, hogy habár a Morgellon szindróma rostokat hoz létre a bőr alatt, olyan rostokat, amelyek mikroszkóppal láthatóak és le is fényképezhetők, az egészségügyi szervezetek 'hallucinációknak' nevezik ezeket a rostokat!A permetben felfedezhető némely anyag tudatmódosító hatással lehet ránk. Ezek előidézhetnek apátiát vagy agressziót. A Flór és szelénium például elősegíti, hogy hangokat halljunk. A leglényegesebb dolog azonban az, hogy felfedezték, hogy olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyek leblokkolják különböző aminósavak interakcióját egymással, amelyek a MAGASABB TUDATTAL KAPCSOLATOSAK, illetve megnövelik a dopamin termelést az agyban, amivel az ELME ALACSONY REAKTÍV RÉSZÉBEN egy amolyan álomíttas érdektelenséget (hasonlatos bizonyos drogok által előidézett módosított tudatállapotokhoz) idéznek elő. Tehát kémiai-sáv permetek olyan anyagokat is tartalmaznak, amelyekkel elő tudják idézni, hogy az embereknek nehezére esik megkülönböztetni a valóst a valótlantól, és olyannyira eltompítja őket, hogy még vissza sem tudnak harcolni.
Cunami-bomba
Egy másik geo-fegyver a 'cunami bomba'. (És ezután a mondat után szinte hallni vélem, hogy magadban felkiáltasz, "Na, ne!") Ma már de-klasszifikált iratokból tudjuk, hogy 1944-ben és 1945-ben, a II. Világháború alatt titkos katonai cunami-bomba kísérleteket folytattak az Új-Zéland-i Aucklandtól nem messze elterülő Whangaparaona terület környékén a Csendes-óceánban. Az Auckland Egyetem Thomas Leech professzorát rendelték ki a katonasághoz, hogy részt vegyen egy projektben (Projekt Seal), amelynek keretében egy sor titkos víz alatti robbantásokat végeztek, amikkel mini-cunamikat idéztek elő. A kísérletek folytán a víz alatt robbanóanyagokat helyzetek el bizonyos stratégiai alakzatokban, hogy aztán a kontrollál felrobbantásukkal gigászi árhullámokat okozzanak. A technológia felé komoly érdeklődést mutatott az amerikai és a britt kormány is, akik aztán maguk tovább fejlesztették ezt a cunami-bomba technológiát. Több feltételezés látot napvilágot arról, hogy a Japán földrengés és az azt követő cunami is mesterségesen voltak előidézve, sőt a néhány évvel ezelőtt Indonéziában töbszázezer életet követő szuper gigászi cunami is már ilyen mesterséges cunami volt.
2. BIOLÓGIAI ÉS KÉMIAI FEGYVEREK 
A biológiai és kémiai fegyverek, illetve a bioterrorizmus és a kémiai terrorizmus a fekete biológiai/kémia termékei, és mint minden pusztító fegyvert ezeknek a legveszedelmesebb alakjai is jobbára a Fekete Testvériség csoportjai és a Globális Pszichopata Bűnkartell tartják birtokukban. Míg a biológiai fegyverek igen hatásosak, a kémai fegyvereket már sokkal nehezebb halálos dózisokban alkalmazni így a bevetésük fő célja inkább a félelemkeltés és megfélemlítés. 1998-ban híresztelések láttak napvilágot, hogy a Dél-Afrikai kormány olyan genetikai mérnöklési programokat finanszíroz, amelyek keretében fajspecifikus biológiai fegyvereket fejlesztenek ki. Az izraeli kormányról is hasonló híresztelések terjengtek. A dél-afrikaiak állítólag a feketéket elpusztító, míg az izraeliták az arabokat elpusztító génspecifikus fegyverek kifejlesztésén dolgoztak. Sokan szkeptikusan fogadták ezeket a híreszteléseket annak ellenére, hogy ilyen biológiai fegyverek kifejlesztése tökéletesen lehetséges és több mint valószínű, hogy már léteznek is. Ami a kémiai fegyvereket illeti, roppant hosszú listán lehetne részletezni azokat a támadásokat, amik keretében már bevetették őket vagy a bevetésükkel fenyegettek. Kezdhetnénk a listát a pulykák jogait védő szervezettel és befejezhetnék Izraelben az export gyümölcsök megmérgezésével vagy a Magyarországra importált mérgezett ételekkel. Az ismert esetek egyike sem okozott tömeges halált, de annál alkalmasabb volt a populáció soraiban történő félelemkeltésre.
Biológiai fegyverek
Csak, hogy világos legyen, milyen hatással lehet bevetni némely biológiai fegyvert: ha veszünk példának okáért egy gram smallpoxot, ami roppant fertőző és fatális, és amire jelenleg nincs oltás, mert 1979-ben leálltak az oltóanyagok készítésével, és ezt az egy gramot kiengedjük a levegőbe, hogy kb. 100 esetet produkáljunk vele, az esehetőség kiváló arra, hogy a vírus 6 héten belül globális fertőzést okozzon és a halálos esetek száma többszáz millió ember legyen.

Az alábbi lista a jelenleg ismert biológiai fegyverekhez felhasználható baktériumok, vírusok és toxinok listája, a teljesség igényessége nélkül, amelyek alkalmasak az emberi szervezet, kereskedelmi állatok, kereskedelmi növények és a környezet károsítására: 
Enterohaemorrhagic Escherichia coli, serotípus 0157 és más verotoxint termelő serotípusok, Legionella pneumophila, Bartonella Quintana, Coxiella burnetii, Rickettsia rickettsii, Rickettsia prowasecki, Clostridium botulinum, Brucella abortus, Bacillus anthracis (anthrax), Chlamydia psittaci, Brucella melitensis, Burkholderia mallei, Yersinia pseudotuberculosis, Francisella tularensis, Brucella suis, Burkholderia pseudomallei (Pseudomonas pseudomallei), Clostridium tetani, Salmonella typhi (tífusz), Yersinia pestis (pestis), Shigella dysenteriae, Vibrio cholerae (kolera), Clostridium perfringens, Mycoplasma mycoides, Xanthomonas campestris pv. oryzae, Xylella fastidiosa, Xanthomonas campestris pv. Citri, Xanthomonas albilineans, Kyasanur vírus, Rift Valley láz vírus, Majom himlő vírus, Marburg vírus, Machupo vírus, Lymphocytic choriomeningitis vírus, Lassa láz vírus, Junin vírus, Hantaan vírus, Ebola vírus, Eastern equine encaphilitis vírus, Western equine encephalitis vírus, Louping ill vírus, Murray Valley encephalitis vírus, Omsk haemorrahagic láz vírus, Orouche vírus, Powassan vírus, Rocio vírus, St. Louis encephalitis vírus, Japanese encephalitis vírus, Sárgaláz vírus, Variola vírus, Venezuelan equine encephalitis vírus, Thick-borne encephalitis vírus, Fehér vírus, Dengue láz vírus, Chikungunya vírus, Congo-crímeai haemorrhagic láz vírus 
A sejt a pokolból
Ez az elnevezés egy bizonyos pfiesteria
piscicida nevű mikróbának az új elnevezése, amiből igen hatásos toxinokat lehet kivonni. A produkált tünetek olyanok, mint a zavarodottság, memóriavesztés, koncentrációs képességek csökkenése, motorkoordinációs zavarok és egy sor más mentális funkciók zavara vagy elveszítése. És ezek a toxinok levegőn és kontaktusra is jól terjednek. 
Botox (botulinum toxin): A botox proteinje neurotoxin és ez a világ legtoxikusabb anyaga, legalábbis a biológia világában. A természetes lakóhelye a föld és könnyen ki is lehet választani belőle. A fegyveresített alakja klasszifikált titok, de tudjuk, hogy aerozol formában vagy akár ivóvízbe is be lehet vetni. Nincs íze, nincs szaga és 2 -14 nap alatt megjelennek a tünetek, amik dupla látás, nyelés és beszéd problémák, izomgyengeség, hányás és léguti összeomlás. Amikor a tünetek már megjelennek nem lehet semmit sem tenni. A megfertőzöttek járó-kelő halottakká válnak. Habár van ellenszer, a nagy tömegek immunizációja nem megoldható. Nagy mennyiségű ivóvíz és élelmiszergyárak kontaminálásához elég nagy mennyiségű botoxra van szükség, de őszintén szólva az élelmiszergyártás centralizálása igen szép alkalmat nyújthat egy bioterroristának egy botox általi tömeggyilkossághoz.
Aflatoxin: Egy bizonyos penész termeli ezt az anyagot, ami májrákot okoz. Ez valóban egy szuper biológiafegyver ugyanis roppant nehéz megkülönböztetni, hogy a rákot természetes betegség vagy szándékosság okozta-e. Még annak felismerése is nehézséges lenne, ha egy egész célpopulációt megfertőznének vele.
Ricin: A ricin egy protein toxin, amit a castor babból vonnak ki. Úgy giylkol, hogy elpusztítja a sejtjeink protein szintetizátor mechanizmusának egy fontos részét, a ribosomát. Ez egy lasssan ölő méreg, ami végül a szervezet teljes összeomlását okozza. Alkalmas a genetikai mernőklésre, hogy még hatásosabb biológiai fegyvert készítsenek belőle. Jelenleg bizonyos ráksejtek célzott elpusztítására is alkalmazzák, de pontosan emiatt a "mágikus golyó" tulajdonsága miatt kiválóan alkalmas szofisztikált biológiai fegyverhez is. Kiváló szer 'orvgyilkossághoz'. Teoretikusan lehetséges az immunizáció, de jelenleg tudomásom szerint nincs vakcina. A tünettörténet hasonlatos a botoxhoz és miután a tünetek megjelennek már nincs mit tenni.
Anthrax: Egy régi kedvenc a biológiai fegyverek közt a B. anthracis, ami egy aerobic sporaformáció, gram pozitív baktérium. Roppant fertőző és halálos az ember és a domesztikált állataink közül sokra. Sebeken át terjed legjobban, de belélegzés útján is terjedhet. Ha be van lélegezve, akkor pulmonáris anthraxot okoz, ami 80%-ban halálos kimenetelű. Az anthrax spórák sok éven át megmaradnak a földben és teljesen használhatatlann teszik azt az ember és az állatok számára. Ma már olyan virulens és rezisztens fajták lettek kifejlesztve, amiket nem lehet antibiotimukkal kezelni. A sima anthrax viszont jól kezelhető, ha azonnal megkezdődik az antibiotikumos kezelés és 60 napon át folytatódik.
Smallpox: Ez egy DNS vírus, aminek a genetikai kódját már feltérképezték. Könnyen kultiválható és nagy mennyiségben előállítható rövid idő alatt. A genetikai mérnőklés egyik legfontosabb kandidátusa, mert könnyű úgy megváltoztatni, hogy a jelenleg hatásos vakcniák ne használjanak. És párosítani is lehet például a botox génnel, ami biztosítja a 100%-os fatalitást. Roppant fertőző és emberi érintkezés útján terjed belégzés során. A világ legtöbb embere fogékony erre vírusra, mivel 1979-ben a WHO leállította az oltást. A mortalitás százalék sztrain függő, de például a variola major sztrain 50%-os fatalitással jár.

Kémiai fegyverek
Ami a kémiai fegyvereket illeti, ebből is van néhány, amit érdemes szóvá tenni. A kémiai fegyverek lehetnek mérgező gőzök és gázok, folyadékok vagy szolid anyagok, amiknek toxikus hatása van az emberi szervezetre, állatokra és növényekre. Be lehet őket vetni bombák formájában, aerosol alakban repülőgépekről, hajókról és kocsikból vagy folyadék formájában a földön. Némely kémiai fegyver teljesen szagtalan és íztelen. Ezeknek a szereknek lehetnek azonnali vagy késleltetett hatásai (percektől napokig), azonban sokkal nehezebb beventi őket halálos dózisban, mint a biológiai fegyverket, mivel a szabadban hamar illannak. Lényegében hat féle kémiai fegyver létezik:

· tüdőkárosító ügynökök, mint például a foszgén
· cianidok
· hólyagosító ügynökök, mint például a mustár
· ideg ügynökök, mint például a GB, GD, GA, GF és VX
· bénító ügynökök, mint a BZ
· és végül tömegkontroll fegverek, mint például a Mace


Sarin: Egy ideggáz, ami roppant toxikus és gyorsan hat. Eredetileg mint rovarirtót kísérletezték ki Németországban, de sokkal hatásosabb, mint a normál rovarírtók. Egy szagtalan, íztelen és színtelen folyadék, amit inkább gázosított alakban szoktak bevetni.
Cianid: Ez a potenciálisan mérgező gáz több alakban létezik. A hidrgén cianid és a cianogén klorid színtelen gázok, míg a szódium cianid és a potásszium cianid kristály alakban előállított. Ez a kémiai anyag nem szagtalan, igen kesernyés mandula szaga van, amiről be lehet azonosítani. Élelmiszereket mérgezhetnek vele.
Soman: Szintén egy ideggáz és szintén a németek fejlesztették ki, mint rovarirtót. Színtelen, íztelen folyadék formájában alkalmazzák, aminek kámfor illata vagy rohadó gyümölcs szaga van.
Szulfur mustár: Mustárgázként is ismerjük. Jöhet gáz, olajos folyadék vagy szolid alakban. Gáz alakban színtelen, de folyadék és szolid alakban sárgától barnáig terjed a színe. Általában mustár, fokhagyma vagy hagyma szaga van.
VX: Ideggáz, amit az Egyesült Királyságban fejlesztettek ki a kártékony hatású DDT helyett. Egy lassan párolgó szagtalan és íztelen, színes olajos állagú folyadék alakban alkalmazzák.
ÉÉÉRDEKESSÉG: 1994 decemberében Vancouver Kanadában, egy 'Állatjogi Milicia' elnevezésű szervezet levélben értesítette a médiát és az üzleteket, hogy a karácsonyi pulykákat patkányméreggel ízesítették 'a pulykák jogainak nevében, tiltakozásként sok millió pulyka értelmetlen lemászárlásáért'. Több ezer pulykát vettek le az élelmiszerüzletek polcairól, ám a túlbuzgó milicista szervezet nem váltotta valóra a fenyegetését.

1994 Szilveszterén Dushanbe, Tadzsikisztánban 9 katona és 6 civil halt bele cianiddal dúsított szilveszteri pezsgőzésbe, amit az orosz békefenntartó katonákat elszállásoló bázis melletti boltban adtak el. 53 ember került kórházba, ebből 11 civil egyenesen az intenzív osztályra. Az esetről, mint előre megfontolt terrorcselekményről számoltak be a médiában.
Flór fegyver 
A flór egy egyszerű, de igen hatásos kémiai fegyver. A vízbe folyamatosan adagolt kis mennyiségű fluorid idővel gyengíti az emberek akaraterejét a dominanciával szembeni ellenállásra, azzal, hogy lassan megmérgezi és narkotizálja az agy bizonyos részét, amitől aztán az ember szubmisszívvé válik azoknak az akaratával szemben, akik uralkodnak rajta. A németek és az oroszok is fluoridot öntöttek az ivóvízbe, hogy a háborús fogjokat lebutítsák és engedelmessé tegyék, de szódium fluorid (nátrium fuorid) például jelen van ma is a vízünkben és a fogkrémeinkben. A publikum jobbára teljesen tudatlan, hogy ez a kémiai anyag egy igen mérgező anyag, amit aluminium készítés során nyernek, amit aztán elvegyítenek egy finomított foszfátkővel, amit viszont, mint patkány mérget használnak. A fluorin minden lényegesebb kábító gyógyszer részese, beleértve a Prozacot, ami jelenleg világ legkedveltebb depresszió ellenes szere és olyan dokumentált mellékhatásai vannak, mint az öngyilkossági ideációk, erőszakos magatartás, idegesség, szorongás, alvatlanság és szexuális diszfunkciók. A fuorid sok gyógyszerben jelen van, mint potenciátor, azaz hatékonyságnövelő adalék. 1954-ben Elliot Perkins, tudós és író az alábbiakat nyilatkozta a fluórról: 'A valódi cél a víz flórózásával a tömegek ellenállásának csökkentése a dominanciával, az irányítással és a szabadságok elveszítésével szemben.' És 'A legnagyobb őszinteséggel állítom, mint tudós, aki több, mint 20 évet töltött a flóridok kémiai, biokémiai, fiziólógiai és patológiai kutatásával: bárki, aki egy évig vagy annál hosszab időn át iszik mesterségesen flórozott vizet, soha többe nem lesz az aki egykoron volt, akár mentálisan vagy fizikailag.'

3. NEM-HALÁLOS (SZUBLETÁLIS) FEGYVEREK, IRÁNYÍTOTT ENERGIA FEGYVEREK (DEW)
Mintha a geo-fegyerek, a biológiai és kémiai fegyverek nem lennének már elegendők az emberi faj kipusztításához, az oroszok és az amerikaiak a nyakunkba sózták még az úgynevezett szubletális (nem-haláos) fegyverket, amik elnevezésüket becsapva nagyonis halálosak lehetnek. És no már férleértés ne essék, sok évvel ezelött Professzor Jose Delgado egy bikát megállított velük vágtában egyetlen gombnyomással.

A nem-halálos irányított energia fegyverek által okozott agyzavarok 
HOMLOK LEBENY (a homlok mögött)
-Többlépcsős feladatokhoz szükséges sorozatos komplex mozgás tervezésének képességének elveszítése (pl. kávé főzés)
-Spontaneitás elveszítése
-Flexibilis gondolkozás elveszítése
-Egyetlen gondolat álhatatossága
-Koncentrációs képesség elveszítése
-Érzelmi változások
-Társadalmi viselkedésben beálló változások
-Személyiség változások
-Problémák a problémamegoldó készséggel
-Nyelvhasználati nehézségek
-Testrészek mozgásának elveszítése
PARIETAL LEBENY (a fej közepe és hátsó része)
-A tárgyak megnevezésének képességének elveszítése
-Olvasási problémák
-Rajzolással kapcsolatos problémák
-A jobb és a bal megkülönböztetésének képességének elveszítése
-Nehézségek matematikai problémák megoldásával
-Bizonyos testrészék létezésének nem észlelése,
-Problémák a közvetlen környezet észlelésével
-Problémák a vizuális figyelem fókuszálásával
-Nehézségek a szem és kéz koordinálásával
HALÁNTÉK LEBENYEK (a fej fülek feletti része)
-Nehézségek az arc felismeréssel
-Nehézségek a beszélt szavak értelmezésében
-A rövid távú memória elveszítése
-Interferencia a hosszú távú memóriával
-Felajzott vagy megcsappant szexuális aktivitás
-A kategorizáció képességének elveszítése
-A jobb lebeny sérülésétől kitartó beszédet lehet észlelni
-Agresszív magatartás
CERBELLUM (a koponya alja)
-A kifinomult mozgás képességének elveszítése
-A járás képességének elveszítése
-Kéz kinyújtásának és tárgyak megfogásának képességének elveszítése
-Remegés
-Szédülés
-Összefolyó beszéd
-A gyors mozdulatok megtételének képességének elveszítése
NYAKSZIRTI LEBENY (a fej leghátsó része)
-Látási zavarok
-A környezetben elhelyezkedő tárgyak észlelésének nehézsége
-Nehézségek a színek identifikálásával
-Hallucinációk
-Vizuális illúziók
-Szóvakság – szavak nem felismerése
-A tárgyak mozgásának nem észlelése
-Nehézségek az olvasással és írással

AGYTÖRZS (mélyen az agyban)
-Megcsappanó légzés képesség, ami fontos a beszédhez
-Nehézségek az étel és a folyadék lenyelésével
-Nehézségek a szervezettséggel és a
-Környezet érzékelésével
-Egyensúly és mozgás problémák
-Hányinger és szédülés
-Alvási zavarok 

NEUROPHONE SYSTEMS… these allow the satellite or microwave transmissions of voices etc directly to the brain of targets (eg US Pat # 3393279 16/7/68 P. FLANAGAN and US Pat #3647970 7/3/72 P. FLANAGAN). • BRAINWAVE ANALYSERS… these allow satellite brainwave scanning or neural monitoring plus electronic brain link ups with thought - deciphering computer software (eg US Pat #6011991 1/4/00 A. MARDIROSSIAN) • DIRECTED ENERGY WEAPONS… these are too numerous to list but they allow destruction, movement of objects, personal illness, debilitation, even death (eg US Pat # 5123899 23/6/92 J.GALL & US Pat #5289439 22/2/94 J. GALL allowing control of consciousness/moods of the target).
MK-Delta:

Mély álom
Az MK-Delta (Mély álom) egy CIA program, ami 19..-ben futott és célja az agy elektromágneses hullámokkal történő szubliminális programozása, érthetőbben a civil lakosság magatartásának és attitüdjének távolról történő befolyásolása és programozása. Tranzmisszió és vétel: televízió antennák, rádió antennák, villamos áram vezetékek, a matracok rugója. Moduláció a 60 Htzes wiringnek. A frekvenciák a VHF, HF és UHF, modulated at ELF. Olyan technológiát dolgoztak ki, amivel televizíó és rádióadó antennákat felhasználva olyan energiákat tudnak sugározni az emberi elmébe, amivel befolyásolhatják a magatartást. A tünetek fáradtság, kedély kilengések, magatartásibeli abnormitások és szociális bűnözés. Mellékesen megjegyezném, hogy a legelső dolog, amire felfigyeltem miután visszatértem Magyarországra az pontosan az itt felsorolt tünetek voltak, főként a magatartásbeli abnormitások és a szociális bűnözés, amelyek pillanatnyi impulzusok agytalan kiélésében, gátlástalanságban, mások jogain való lábbal tiprásban, hazudozásban, csalásban és mások manipulálásában nyilvánul meg.
Gondolatolvasás

Orwell 1984-jében megjelenített 'gondolatrendőrség' már működésbe lépett. A gondolatolvasás egyik mérföldköve az úgynevezett "transzkarnális mágneses stimuláció" [Transcarnal Magnetic Stimulation], azaz TMS. A technológia abból áll, hogy intenzív mágneses stimulit fokuszálnak az agy specifikus részére, amivel bizonyítottan befolyásolni tudják a gondolatokat, érzékelést és magatartást. Állítólag alkamas az obcesszív-kompulzív zavar gyógyítására, és némelyek már ott tartanak a technológia ajnározásában, hogy azt állítják a technológia alkalmas fájdalmas szerelemi kapcsolatok emlékeinek kitörlésére. Mint minden új technológiának ennek is van pozitív oldala, azonban ne álltassuk magunkat azzal, hogy nem főként gonosz és manipulatív célokra lesz/van alkalmazva. Ez a technológia hasonlatos a beültetett microchiphez, amivel gondolatokat és magatartást tudnak manipulálni és közönséges távrányítású bioelektromosrendszerekké tudnak minket degradálni. Egyenlőre katonai technológiának minősül és egy sisak felvétele szükséges a működtetéséhez. Nem meglepő, hogy egy orosz civil aktivista speciális sisakkal a fején él éjjel s nappal, mivel nem akarja, hogy a gondolatait befolyásolják vagy az elméjét megsüssék. A legtöbb ember paranoiás vagy skizofrén őrültnek nézi, holott ő teljesen tisztában van azokkal a katonai technológiákkal, amikkel befolyásolni tudják a gondolkozásunkat és magatartásunkat.
V2K: Voice to Skull (hang a fejbe)

1973-ban a Walter Reed Katonai Kutatóintézet felfedezte, hogy kivülről besugárzott hallást lehet elérni pulzáló mikróhullám audiógrammokkal. Az áldozaton elért hatás egy skizofréniát mimikáló hanghallás, amely hangok nem az áldozat saját gondolatmenteinek részesei. Ez az eszköz kiválóan alkalmas tehát arra, hogy titkos akciók leple alatt megőrjítésk az ellenséget mindenféle fejében felhangzó hangokkal, vagy, hogy agyprogramozással létrehozott gyilkosoknak nyomtalanul továbbítsanak utasításokat. Az intézmény a magas feszültségű mikrohullámú sugárzás biológiai hatásait is kutatta, amelynek részleteit egy “MW (mkrohullámú) fegyverek” elnevezésű szimpóziumon adott elő.

Az USA szabadalmi hivatalában a 
6.587.729-es számú 2003. július 1-én szabadalmazott szabadalom meghatározása a következő: "olyan gépezet, amivel hallhatóan lehet értelmes beszédet kommunikálni felhasználva rádiófrekvenciás hallóeffektust". A szabadalom az amerikai légierő titkárának a nevén van és élő bizonyítéka annak, hogy egy ember olyan módon hallhat értelmes, összefüggő, fenyegető vagy más természetű hangokat a fejében, hogy nem szenved paranojás skizofréniában. Mitöbb, ennél és az előzően említett kommunikációs technológiánál már sokkal szofisztikáltabb technológiák is léteznek, olyan fegyvertechnológiák, amelyekkel távolról elektronikus úton lelehet blokkolni egy ebmer memóriáját és helyette kellemetlen memóriákat, illetve sugallatokat lehet besugározni az elméjébe, amelykről azt hiszi a saját gondolatai. A technológia elnevezése szintezikus telepátia és mint "tudatbefolyásoló technológiát" tartják számon.

Míg ezekkel a láthatatlan tudatbefolyásoló fegyverekkel elő lehet idézni álemlékeket, hallható hangokat, és éjszakai rémálmokat, egy ember normális mozgását és működését is korlátozni lehet akút fájdalom, belső szervi összeomlás és halál előidézésével, illetve a normális érzékelés (látás, hallás, szaglás stb) manipulálásával. Röviden összefoglalva ezekkel a fegyverekkel egy embert a távolból lehet kínozni, irányítani, megbetegíteni és meggyilkolni.
Tömegkontroll fegyverek

2001. máricusában az USA haditengerészete bejelentette, hogy olyan szubletális (nem-halálos) fegyvereket alkalmaznak, amellyel úgy tudnak tömegeket kordában tartani, hogy óriási fájdalmat okoznak nekik olyan módon, hogy felforralják az emberi bőr vízmolekuláit. A fegyver 96 GHz elektromágneses sugárzást használ és 2-3 másodpercen belül érezhető az általa okozott fájdalom. Izrael egy olyan tömegkontrollra és kínzásra alkalmas fegyvert fejlesztett ki a "sikoly" név alatt, ami képes elveiselehtetlenül hangos sikoltást hallatni a célszemélyekkel és ez akkor is hallható, ha eltakarják a fülüket. Ez szintén egy elektromágenses ....
Hologrammok
Three-dimensional images that look like real objects called holograms are in the DOD’s arsenal. Holograms are created using lasers. Scientists at the University of Arizona have been working on advanced holographic technology since at least as far back as 1990. Holograms are considered a NLW and are to be used on the civilian population as part of PsyOp. Holograms can be projected to specific areas. Some of the following uses have been considered: To cloak small or large objects so they are temporarily invisible to the enemy, to confuse and terrify people in the battlespace, to distract the enemy, to create illusions, to project gigantic images of certain gods over enemy territory. Holograms are also to be projected into rooms occupied by the enemy. The DSB mentioned that sophisticated PsyOp to be used on the civilian population includes the projection of sounds and images to specific points in space. Holograms can be used, says the Air Force, “to scare a target individual to death.” The Air Force has also considered using satellites with holographic laser projectors to send these holograms to anyplace on the ground, sky, or air.3
4. PSZIHCIKAI HADVISELÉSI ÉS AGYKONTROLL PROGRAMOK
Az agykontrollnak két vállfaja létezik: a trauma alapú és a nem trauma alapú. A trauma alapú agykontroll lényege a fizikai trauma, míg például a nem trauma alapú agykontroll történhet pszichoelektronikus fenyverekkel, illetve elektronikus úton tévék, rádiók és antennák által sugárzott szblimináis üzenetekkel.

Amiről az alábbiakban részletezett agykontroll programok és az előzőkben már részletezett pszichoelektronikai fegyverek szólnak, az nem más, mint annak a Glibális Pszichopata Bűnkartell által folytatott tudatos politikának az éles vége, amely célja az emberi faj átalakítása egyedi szabad-gondolkozó és szabad-akaratú teremtő lényből egy csoportnyi birkává és robottá. Az agykontroll egy fegyver. Egy olyan fegyver, ami nem golyókat lő a célpontokra, hanem helyzeteket fabrikál köréjük, nem puskapor hajtja, hanem információ, nem csinál nyilvánvaló zajt, és nem okoz nyilvánvaló fizikai sérüléseket vagy mentális sérüléseket. De mégis okoz 'zajt', és mégis okoz fizikai és pszichikai sérüléseket, és mégis befolyásolja a személy szociális működését. Mindezek nyilvánvalóak egy szakember számára, aki tudja, mit kell figyelni. Az emberek jobbára nem értik meg az agykontroll fegyvert, talán csak annyit érzékelnek, hogy valami nincs rendben az életükben, vagy a társadalmaikban. És mivel nem tudják, hogy pontosan mi is az, ami nincs rendben, nem tudják elmondani ezt az érzést racionális módon, vagy intelligenciával kezelni a problémát. Nem tudják miként kérjenek segítséget és nem tudják miként asszociálják magukat másokkal, hogy megvédelmezék önmagukat. Amikor az agykontrollt nem hirtelen, hanem graduálisan és folyamatosan vezetik be, akkor a publikum alkalmazkodik hozzá és megtanulja tolerálni a jelenlétét és annak befolyását az elméjükre, életükre és társadalmaikra. Az agykontroll azonban egy olyan fegyver, ami az emberek vitalitását, életrevalóságát, véleményét, szabad akaratát, magatartását, mobilitását, természetes és társadalmi energiáit, fizikai, mentális és érzelmi erősségeit és gyengeségeit támadja meg.

Az agykontroll kifejlesztése mögött olyan intézmények állnak, mint mint az amerikai CIA, a britt Tavistock Intézet, a Rockefeller Alapítvány, sok-sok nemzetközi egyetem, pszichiátriai intézmény, és számtalan kutató és tudós. Jelenleg egy Globális Üldöztetés, Kínzás és Gyilok program is érvényben van világszerte, amely egy sátánista-fasiszta pszichikai hadviselési program és egy másik fejezetben részletesen írok róla, mivel rengeteg embert érínt az egész világon. Azonban ez a globális program különböző kisebb agykontroll programokban volt kikisérletezve a CIA által, a Stázi, a KGB, a Mossad és különböző sátánsit aszekták szakértelmének bevonásával is. Kétségtelenül a legnagyobb felháborodást az MK-Ultra elnevezésű agykontroll program vívta ki, aminek keretében borzalmas attrocitásokat követtek el emberek ellen. A legtöbb ember valószínűleg teljes hitetlenkedéssel viszonyul ezekhez a programokhoz, mert az effajta őrületes történetekkel szemben természetes szkepticizmussal bírnak. Azonban az alábbiakban felsorolt és részletezett agykontroll kísérleti programok bizonyítottan létező és dokumnetált programok voltak és, mint ahogy már említettem, ezekre alapozták a ma érvényben lévő és világszerte sok ezer, hanem sok millió, áldozatot szedő Globális Üldöztetés, Kínzás és Gyilok Programot.

EZ A OLDAL MÉG ÉPÍTKEZÉS ALATT ÁLL! EZ A OLDAL MÉG ÉPÍTKEZÉS ALATT ÁLL! ......
Montauk Projekt
A Montauk Projekt egy nem-trauma alapú, hanem elektronikus alapú agyprogramozás. Al Bielke, aki főszerepett játszott a Montauk Projekt kifejlesztésében állította, hogy körülbelül 10 millió ember van világszerte, akik az ilyen Mantauk típusú agyprogramozás áldozativá váltak. A legtöbb áldozat az USA-ban található, ahol álíltása szerint minden nagyobb vársoban működnek Montauk programok.
 





Az AEGIS Európában is bizonyította hatékonyságát



Art of WAR  |   2015. 12. 18., 12:10

Idén októberben az Egyesült Államok Haditengerészete (US Navy) első alkalommal tesztelte saját felségvizein kívül, NATO területen az AEGIS SM–3 ballisztikus rakétavédelmi rendszerét.
A tesztelés során az amerikai haditengerészet rombolójáról indított SM-3 típusú elfogó rakéta sikeresen semmisítette meg az északnyugat Skócia egyik partvidéki szigetéről indított ballisztikus rakétát.
A tesztre Nagy Britannia legnagyobb rakéta lőterén, a Hebridákon található kísérleti rakétalőtéren került sor. Ez volt egyébként az SM–3 típusú rakétának a 37. tesztje, melyeknek 87 százaléka sikerrel zárult. A gyakorlat során ugyancsak sikeresen tesztelték az AEGIS fegyverrendszerrel felszerelt NATO és amerikai hadihajók közötti adatcserét.
Tekintettel az AEGIS fegyverrendszer éles tesztek során mutatott hatékonyságára, egyre több ország szeretné hadihajóit felszerelni AEGIS ballisztikus rakétaelhárító rendszerrel. Az AEGIS eredetileg egy hadihajók (cirkáló vagy romboló) fedélzetére kifejlesztett fegyverrendszer, melynek radarját (AN/SPY-1 – a fordító kiegészítése) egy speciális szoftverrel tesznek alkalmassá a beérkező ballisztikus rakéták detektálására és követésére. A világon egyébként több mint 100 amerikai és más országbeli hadihajó van felszerelve az AEGIS rendszerrel, azonban ezeknek kevesebb, mint fele rendelkezik a ballisztikus rakéták és az alacsony röppályán keringő műholdak megsemmisítéséhez szükséges szoftver-módosítással. Jelenleg az amerikai haditengerészet mintegy 30 hadihajója alkalmas ballisztikus rakétavédelmi feladatokra. Az átalakítás költsége kb. 15 millió dollár, amely a már említett szoftver módosításon kívül magába foglalja a megkívánt hardver elemek árát is.
Úgy tűnik azonban, hogy a beruházás megéri az árát. Ugyan jelen pillanatban csak az Egyesült Államok és Japán rendelkezik ballisztikus rakétavédelmi rendszerrel felszerelt AEGIS hajókkal, Törökország, Dél-Korea és még néhány ország szintén érdeklődét mutat beszerzésük iránt. Ezeken felül jelenleg Romániában és Lengyelországban van folyamatban a rendszer „szárazföldi” verziójának telepítése („AEGIS Ashore” az amerikai EPAA – European Phase Adaptive Approach program keretében – a fordító megjegyzése).
A Romániában telepített rendszer egyébként nem más, mint az első – eredetileg a New Jersey-ben található kísérleti bázison felépített – szárazföldi AEGIS rakétavédelmi rendszer, amelyet szétszerelés után (2014) behajóztak (mintegy 60 darab nagyméretű konténerre volt szükség), hogy azután mindösszesen egy év alatt újra rendszerbe állhasson, immár az új helyén. Az Egyesült Államok további két szárazföldi AEGIS rendszer telepíti, az egyiket Lengyelországba, a másikat pedig Hawaii-ra. A három rendszer összköltsége – beleértve az újonnan legyártandó két komplexumot és a hozzájuk tartozó rakétákat (24 rakéta települési helyenként) valamint indító berendezéseket – eléri majd a 2,3 milliárd dollárt. 
A ballisztikus rakéták megsemmisítéséhez az AEGIS rendszer a haditengerészet „szabvány rakétájának” (Standard Missile – SM) két típusát használja. A ballisztikus rakéták elfogása és megsemmisítése alapvetően a RIM 161A vagy más néven a Standard Missile 3 (SM–3) típusú rakétával történik. Ennek a hatótávolsága több mint 500 km, a megsemmisítési zónájának felső határa meghaladja a 160 km-t. Az SM-3 rakéta alapvetően az SM–2 típusú rakétán alapszik (SM–2 Block IV). Az SM-2 rakéta ugyancsak rendelkezik ballisztikus rakétaelhárító képességgel,azonban csak a védendő objektum közelében (terminal phase – a rakéta repülésének végső fázisa – szerk. megjegyzése) képes a beérkező ballisztikus rakéta harci részének megsemmisítésére (az egyik teszt során az SM–2 Block IV rakéta csak mintegy 19 km magasságban semmisítette meg a beérkező ballisztikus rakétát). Ezzel szemben az SM–3 típusú rakéta képes a ballisztikus rakéták harci részének megsemmisítésére akár 200 km magasságban is. Azonban, amíg az SM–3 rakéta kizárólag ballisztikus rakétaelhárító képességgel rendelkezik, az SM–2 Block IV rakéta egyaránt hatékony hagyományos légi célok és ballisztikus rakéták ellen is. Ráadásul az SM–2 típus ára kevesebb, mint fele az SM–3-nak.
Az SM–3 rakéta négy fokozattal rendelkezik. Az első két fokozat az légkör elhagyásához szükséges sebességre gyorsítja a rakétát, míg a harmadik fokozat az atmoszférán kívüli mozgáshoz biztosítja a tolóerőt. Minden egyes manőver előtt a rakéta GPS jel alapján korrigálja a röppályáját. A negyedik fokozat maga a 9 kilogrammos LEAP (Lightweight Exo-Atmospheric Projectile) harci rész, amely infra szenzorok segítségével vezeti magát a célra és semmisíti meg azt.
Fordította: Matyi Tibor alezredes
Dicsérjétek a Fekete – Tengeren az orosz vadászgép leiskolázta az égisz rendszerüket , és egy halom ócskavasnak bizonyult , mikor rárepült a cirkálóra fegyvertelenül , és rakétatámadást szimulált , a cirkálójuk felmondta a szolgálatot, és nem csak a fegyverrendszer , de maga a cirkáló is beadta a kulcsot ócska teknőként hánykolódot a vízen . Így gyorsan bevonszolta magát egy Román kikötőbe , a legénység több tagja meg beadta a felmondását , mivel nem akarja az életét kockáztatni a semmiért egy ócskavasban !!!






Kína a rakétavédelmi rendszerek áttörésére képes hiperszonikus fegyvert tesztel

Art of WAR  |   2015. 12. 14., 09:44

Kína elvégezte az amerikai rakétavédelmi rendszer áttörésére tervezett DF-ZF típusú (korábban WU-14-ként ismert) hiperszonikus siklójárművének (Hypersonic Glide Vehicle – HGV) hatodik repülési tesztjét.
A DF-ZF egy olyan, rendkívül nagysebességű rakéta, amely állítólag képes áthatolni az elfogórakéták képességeire alapozott amerikai légvédelmi rendszereken” – írta Bill Gertz, a The Washington Free Beacon főszerkesztője. A DF-ZF siklórakéta indítására Kína Shanxi tartományában, a Wuzhai rakétakísérleti-központban került sor. A fegyvert ballisztikus rakéta szállította közel az atmoszféra határáig, ahol az levált a hordozóeszközről, majd siklórepüléssel tett meg néhány ezer kilométert a Kína nyugati részén található becaapódási pontig.
A DF-ZF HGV repülési tesztjét – amely során a légi támadóeszköz Mach 5 feletti (a hangsebesség ötszörösénél nagyobb) sebességgel repült – az amerikai hírszerző ügynökségek is figyelemmel kísérték– jegyezte meg Gertz.
A ballisztikus hordozórakéta a DF-ZF HGV robbanófejét a világűr és az atmoszféra határáig juttatta, azaz, nagyjából 100 km földfeletti magasságig. A magassági csúcspont elérését követően a siklórakéta – egy viszonylag lapos röppályán – siklórepülést, majd gyors emelkedést (pull-up maneuver) végez, melynek eredményeként sebessége a hangsebesség tízszeresét (~12 359 km/h) is elérheti.
Egyelőre nem ismert, hogy a kínai HGV hagyományos vagy nukleáris robbanófejjel kerül felfegyverzésre.
Fordította: Papp Tamás



A tenger alól támadja Oroszország az ISIS állásait


Art of WAR  |   2015. 12. 10., 12:58

Az orosz védelmi minisztérium videón mutatta be, ahogy 3M-54 „Kalibr” rakétákat lőttek ki az ISIS Szíriában található állásaira a „Rosztov-na-Donu” tengeralattjáró fedélzetéről. A rakétaindításról készült felvételt 2015. december 9-én hozták nyilvánosságra.
Szergej Sojgu védelmi miniszter december 8-án számolt be Oroszország elnökének, Vlagyimir Putyinnak a rakétaindításról. A védelmi miniszter elmondta, hogy a Rosztov-na-Donu tengeralattjáró a Földközi-tengeren tartózkodott, amikor a rakétaindításra sor került. Az elnök utasította a minisztert, hogy vizsgálja meg az új, nagypontosságú fegyverek által elért eredményeket és kifejezte azon reményét, hogy nem kell a későbbiekben nukleáris robbanófejeket alkalmazni.
 Групповой пуск крылатых ракет «Калибр» подлодкой «Ростов-на-Дону» по объектам террористов в Сирии


Групповой пуск крылатых ракет «Калибр» подлодкой «Ростов-на-Дону» по объектам террористов в Сирии


A Kalibr és X-101 rakéták nagyon hatásosnak bizonyultak, és ezeket az új, korszerű, nagyteljesítményű és nagypontosságú fegyvereket egyaránt fel lehet szerelni hagyományos és nukleáris robbanófejjel is. Ugyanakkor bízom abban, hogy a terrorizmus elleni harcban soha nem kell alkalmazni nukleáris töltetet”, - mondta Vlagyimir Putyin.
Forrás: lenta.ru





A KTRV bemutatta a Grom-E1/E2 stand-off fegyverrendszereit

Art of WAR  |   2015. 09. 02., 11:10

Az oroszországi Harcászati Rakétafegyver-gyártó Üzem (KTRV) élve a MAKSZ 2015 légiszalon nyújtotta lehetőséggel - bemutatta a nagy nyilvánosságnak két új fejlesztését, a Grom-E1 irányított cirkáló rakétát és a Grom-E2 siklóbombát. Mindkét fegyver jelenleg a próbaidőszak alatt van – nyilatkozta Borisz Obszonov, a KTRV vezérigazgatója.
A fegyvereket a hordozó repülőgépek belső felfüggesztési pontjaira tervezték, hátranyilazott szárnyakkal elférnek a belső fegyverterekben. Mindkét fegyver kombinált INS/GLONASS (inerciális és GPS-vezérelt) vezérléssel rendelkezik. A Grom-E1 rakétahajtómüve helyére a Grom-E2-nél megnövelték a harci részt. Ennek köszönhető, hogy a Grom-E1 300 kg-os harci része a Grom-E2-nél meghaladja a 450 kg-ot. A fegyverek össz-súlya 600 kg körül van, a hatótávolságról nem közöltek információt – azonban mint stand-off („indítsd és felejtsd el”) fegyverek, a hordozók képesek még a biztonságos saját légtérből indítani őket.
A KTRV bemutatta a Grom-E1/E2 stand-off fegyverrendszereit






Érkezik a Satan utódja

Art of WAR  |   2015. 02. 03., 10:07




Orosz bejelentés szerint már 2018-2020 között leváltják a nukleáris robbanófejekkel felszerelt R-36M2 Vojevoda (NATO-kód: SS-18 Mod 5 Satan) interkontinentális rakétákat.
Az utód, a 100 tonnás indítási tömegü, Szarmat nevet kapottrakétarendszer tesztelése 2015-től kezdődik majd meg, és az eredeti tervek szerint másfél éven belül be is fejeződik. Ha a kezdeti, repülőgépről végzett ledobási tesztelések sikerrel zárulnak, az első indításra már 2017-ben sor kerülhet.
Satan
A rakétarendszer terhelhetősége 10 tonnásra tervezett, melyet 10-15 termonukleáris robbanófej és számos, a rakétavédelmi rendszereket megtévesztő, manőverező „csali” tehet majd ki. A leváltandó, 211 tonnás indítási tömegü, 8,7 tonna hasznos terhelhetőségü R-36-os ballisztikus rakétacsalád tagjai változattól függően 1-3 termonukleáris töltettel rendelkeznek.



Sikeres tesztlövészetet hajtottak végre a Bulava rakétával


Art of WAR  |   2014. 09. 11., 11:32

Oroszország sikeres tesztlövészetet hajtott végre az új, tengeralattjáróról indítható Bulava típusú ballisztikus rakétával (SLBM). A rakéta indítását a Borej-osztályú, Vlagyimir Monomah nevét viselő nukleáris meghajtású tengeralattjáróról hajtották végre.
Az új ballisztikus rakéta indítására az Oroszország észak-nyugati részén található Fehér-tengeren került sor, a rakéta célpontja pedig a Kamcsatka-félszigeten található Kura tesztlőtéren volt, amelyet sikeresen eltalált. A most lezajlott teszt részét képezi a Vlagyimir Monomah nukleáris meghajtású tengeralattjáró fegyver- és rendszertesztjeinek, közölte Igor Konasenkov vezérőrnagy, a védelmi minisztérium szóvivője.
Bulava
Az első sikeres tesztlövészet a Bulava ballisztikus rakétával
A háromfokozatú Bulava rakéta képes akár 10 darab robbanófej hordozására is, hatótávolsága pedig eléri a 8 000 kilométert. A Borej-osztályú tengeralattjárók az Orosz Haditengerészet első poszt-szovjet, ballisztikus rakétahordozó eszközei, amelyek az idősebb hajók 2018-ban történő nyugdíjazása után az orosz flotta stratégiai nukleáris elrettentő erejét fogják képezni. Oroszország tervei szerint 2020-ig 8 darab ilyen osztályú hajóval fog rendelkezni. 
Vlagymir Monomah
A Borej osztályú Vlagyimir Monomah nukleáris meghajtású tengeralattjáró
Az előző teszteken a kifejezetten a Borej-osztály hajói számára kifejlesztett Bulava rakéta rendre kudarcot vallott. Tavaly szeptemberben az Alekszander Nyevszkij nukleáris meghajtású tengeralattjáróról történő tesztelés során tapasztalt hibákat követően Szergej Sojgu, orosz védelmi miniszter további 5 darab tesztindítást rendelt el. A tesztek során tapasztalt hibák ellenére az Orosz Hadsereg ragaszkodik az alternatívával nem rendelkező Bulava rakétákhoz, mint a Borej osztály fő fegyverzetéhez.



Az öt leghalálosabb légvédelmi rakéta



Art of WAR  |   2014. 10. 28., 10:36

A légvédelmi rakéták hatékonyságáról „A háború fegyverei: Az öt leghalálosabb légvédelmi rakéta” (Weapons of War: The Five Deadliest Air Defense Missiles) címmel a „The National Interest” internetes portál egy érdekes cikket közölt, ebből olvashatnak most részleteket Olvasóink!
A cikk szakmaisága sokak szerint megkérdőjelezhető, mivel a lista elkészítése során a szerző nem a különböző rendszerek technikai paraméteri összehasonlítására, vagy a modern technológia alkalmazása mértékének megállapítására törekedett, mindazonáltal tény, hogyha egy rövid időre is, de a figyelem központjába helyezte a légvédelmi rakétarendszereket és üde színt hozott a légvédelmi értekezések világába.
Külön érdekességet jelent számunkra, hogy az öt „leghalálosabbnak” ítélt eszközből hármat Magyarországon is testközelből ismerhetünk – ismerhettünk. A cikk fordítása az alábbiakban olvasható:
"A légtér védelme és a földi telepítésü rakéták repülőgépek ellen történő alkalmazása viszonylag új keletü jelenségnek számít. Elsőként Németország kísérletezett a technikával a II. Világháború idején, majd a háborút követően a nagyhatalmak versenyt futva igyekeztek kifejleszteni saját eszközeiket. Az első igazolt légvédelmi rakétával történő lelövésre 1959-ig kellett várni.
A felszíni telepítésü légvédelmi rakétarendszerek (SAM – Surface to Air Missile) méretei és alkalmazásuk sajátosságai olyan különleges hordozó eszközöket igényeltek és igényelnek, amelyeket csak a konvencionális hadseregek képesek biztosítani, ezért alkalmazásuk leginkább a hagyományos háborúk során volt megfigyelhető. Ennek köszönhetően a légvédelmi rakéták alkalmazása nem volt igazán gyakori, kivételt az arab-izraeli háborúk és Vietnam jelentettek, illetve azok a konfliktusok, ahol hagyományos haderők álltak egymással szemben.
A hordozható, vállról indítható légvédelmi rakétarendszerek (MANPADS – Man-Portable Air Defence System) megjelenése és azok képessége az alacsonyan repülő légi célok megsemmisítésére kiterjesztette a “felhasználók” körét a gerillákra, terroristákra és további nem „katonai szervezetekre”.
Katonai és polgári repülőgépek is célpontjai voltak ezeknek a mobil, könnyen elrejthető rakétáknak, háborúban és békeidőben egyaránt. Ahogy Szíria és Líbia elveszítette rakéta készletei fölött az ellenőrzést, a hordozható légvédelmi rendszerek elterjedése egyre inkább aggasztó problémává válik.
A légvédelmi rakéták veszélyessége két módszerrel mérhető: a megsemmisített repülő eszközök számával, illetve a becsült hatékonysággal. A cikk kedvéért mi most mindkettőt figyelembe vesszük.
Az elektronika fejlődésének köszönhetően a légvédelmi rakéták hatékonysága és a különböző repülő eszközök eljárásaival szembeni védettsége folyamatosan növekszik, tehát egyszerü lenne összeállítani a listát a legújabb, azaz (elméletileg) a legjobb rendszerekkel. Ebben az esetben azonban figyelmen kívül hagynánk néhány olyan rakétát, ami a múltban igazán hatékonynak bizonyult.
A lista első tagja nem tartozik a legmodernebb rakéták közé, de a leghosszabb szolgálati időt élte meg. Az 1953-ban tervezett SZ–75 „Dvina” légvédelmi rakétarendszert több mint ötven éven át tartották hadrendben a világ számos országában.
A fixen telepíthető SA–2, amelyet eredetileg a gyors, nagy magasságban repülő amerikai bombázók elleni harcra terveztek, a szovjet légvédelmi erők legjelentősebb fegyvere volt. A rendszer főbb elemei a hosszú, kétfokozatú, radarvezérelt rakéta, a P–12 felderítő lokátor (NATO kódneve: „Spoon Rest”) és az RSN–75 (NATO KÓDNEVE: „Fan Song”) rávezető berendezés voltak. 1959-ben „Desna” kódnévvel hadrendbe állt a rendszer mobil változata, majd 1961-ben megjelent az SZ–75M „Volhov”. A Volhov képes volt a légi célok megsemmisítésére 7 és 43 kilométer távolság közötti tartományban, akár 30 kilométeres magasságig.
A szovjet exportnak köszönhetően az SA–2 a szocializmus első vonalában szolgált Kubától Mongóliáig. Kivette részét a Hatnapos háborúból, a vietnami háborúból, a jóm kippúri háborúból, az irak-iráni háborúból, az 1991-es Öböl-háborúból, a jugoszláv polgárháborúból és az abháziai harcokból. Az SA–2-nek tulajdonítható az első légvédelmi rakétával elért célmegsemmisítés: 1959-ben egy tajvani RB–57D felderítő repülőgépet lőttek le vele Kína fölött. A CIA pilóta Francis Gary Powers U–2 típusú kémrepülőjét hármas SA–2 rakéta sorozattal semmisítették meg az oroszországi Szverdlovszk fölött 1960-ban.
Az amerikai pilóták által „repülő telefonpózna” névvel illetett SA–2 az észak-vietnámi közepes és nagy magasságú légvédelmi rendszer gerincét alkotta. Az észak-vietnámi jelentések 5800 (!) SA–2 rakétaindításról számolnak be, amivel 205 amerikai repülőeszközt semmisítettek meg. 1965-ben átlagosan tizenöt SA–2 indításra jutott egy találat, majd 1972-re – az amerikai harceljárások, az elektronikai harc és az önvédelmi rendszerek fejlődésének köszönhetően – ez az arány ötven az egyre romlott.
Élettartam növelő modernizációknak köszönhetően az SA–2 továbbra is húsz ország haderejében áll szolgálatban. Az abháziai harcok során 1993-ban lelőtt orosz SU–27 Flankert tartják a rendszer utolsó sikeres alkalmazásának. Fél évszázadon keresztül mutatott kiváló hatékonysága azonban a modern harcmezőn már nem jelent kihívást.
Az SA–7 Grail a légvédelmi rakéták AK–47-e: olcsó, könnyü és könnyen kerül rossz kezekbe. A szovjet hordozható légvédelmi rakéták első generációjába tartozó SA–7 egy nagyjából tíz kilogrammos rakéta egy indító csőben, amelynek méretei hasonlóak egy feltekert mozi poszterhez. Az SA–7 maximális sebessége hangsebesség feletti (2000 Km/h), hatótávolsága pedig 4500 méter.
A NATO alacsonyan repülő légi támadó eszközei elleni védelmet szolgálta. Bőségesen ellátták vele a szovjet harci alakulatokat: SA–7 tüzcsoport oltalmazta a gépesített (páncélos), légi mozgékony, tengerészgyalogos és müszaki századokat. Egy szovjet zászlóalj fölött átrepülő NATO gépet legalább három SA–7 vett volna célba.
Ez a fajta „telítés” azért volt szükséges, mert az SA–7, mint első generációs hordozható légvédelmi rendszer, viszonylag kezdetlegesnek számított. Az 1969 és 1970 között zajló „Felőrlő háború” során az egyiptomi csapatok 99 indítással 36 célt semmisítettek meg, melyek egyike valószínüleg az izraeli A–4 Skyhawk elleni első sikeres rakétaindítás volt. A rakéta kisméretü harci részének köszönhetően a legtöbb találatot kapott gép csak megsérült és nem semmisült meg. A pilótafelkészítés és a repülőgépek átalakítása következtében az 1973-as jóm kippúri háború idejére a rendszer hatékonysága drámaian lecsökkent.
Az SA–7 legnagyobb hátránya – a többi első generációs hordozható légvédelmi rakétához hasonlóan – az infravörös (hő követő) rávezetési módszerben rejlett, ami a légi cél legerősebb hő kibocsátásának irányába kormányozta a rakétát. A rendszer a harctevékenységi körzetet elhagyó – a harcfeladatukat már végrehajtott –, távolodó repülőgépek hajtómüvének hátulról érzékelhető hőjét fogta be. Az 1980-as években a szovjet erők ellen harcoló afgán mudzsahed csoportok nem kedvelték az eszközt, mondván az hajlamosabb befogni a nap sugárzását, mint a repülők és helikopterek hő kibocsátását.
A hagyományos haderőkön felül az SA–7 komplexumot világszerte használták/használják különböző lázadó és terrorista csoportok Szíriától Észak-Írországig és Spanyolországig. Jelentések szerint szíriai lázadó csoportok a hivatalos haderőtől zsákmányolt SA–7 típusú fegyverekkel rendelkeznek, és legalább egyet indítottak is egy izraeli helikopter ellen a Gázai övezetben 2012-ben. A rodéziai bozótháború során a rodéziai légitársaság két járatát lőtték le a lázadók ilyen rakétával."
Fordította:
Nagy Sándor százados
Forrás:



Az öt leghalálosabb légvédelmi rakéta


2. rész


Art of WAR  |   2014. 11. 06., 09:57

A légvédelmi rakéták hatékonyságáról „A háború fegyverei: Az öt leghalálosabb légvédelmi rakéta” (Weapons of War: The Five Deadliest Air Defense Missiles) címmel a „The National Interest” internetes portál egy  érdekes cikket közölt, melynek első részét a közelmúltban tettük közzé oldalunkon, most következik a folytatás.
"Az SA–6 Gainful rendszer az európai, afrikai és közel-keleti konfliktusok veteránja, amely az 1973-as jóm kippúri háború alatt mutatkozott be. Lánctalpas jármüről indítható radarvezérelt rakéta. Ahhoz képest, hogy tervezése az 1950-es években történt, alkalmazási területe igencsak széles: képes légi célok elfogására 4 és 24 kilométer közötti távolságban 50-től 14.000 méter magasságig.
Az 1973-as jóm kippúri háború során vált híressé, amikor Egyiptom behatolt a Sínai-félszigetre. Az egyiptomi erők 32 SA–6 üteggel rendelkeztek, melyek feladata a 2. és 3. Hadsereg előrenyomulásának oltalmazása volt. A rendszerrel eladdig nyugati erők nem találkoztak, így az izraeli légierő (IAF – Israeli Air Force) sem volt képes azonosítani  az SA–6 radarjának kisugárzását.
Az izraeli légierőt meglepte az arab hadseregek váratlan támadása és nem volt képes elnyomni azok légvédelmét a saját légi müveleteinek megkezdése előtt. Az SA–6 rendszernek köszönhetően az IAF közel 50 gépet veszített a háború első három napja során. A rendszer olyannyira hatékony volt, hogy a háború harmadik napján az IAF parancsnoka elrendelte, hogy amennyiben nem elengedhetetlenül szükséges, úgy repülői maradjanak távol a Szuezi-csatornától.
Az IAF magára vállalta a „repülő tüzérség” szerepét, az SA–6 azonban számos esetben megakadályozta az izraeli szárazföldi csapatok légi támogatását. Az SA–6 mindaddig fenyegetést jelentett, amíg Izrael kombinált földi és légi ellentámadása meg nem bontotta az egyiptomi légvédelmi rendszert. A háború végéig körülbelül negyven F–4 Phantom és A–4 Skyhawk lelövése volt az SA–6 számlájára írható, ami az említett típusok izraeli állományának 14 százalékát jelentette.
A rendszer közel harminc országban állt szolgálatban és huszonkettő még napjainkban is alkalmazza. Az SA–6 által jelentett fenyegetés igazán csak azután csökkent, miután zsákmányolt rakéták elemzését követően sikerült nyugaton a megfelelő ellentevékenységet „kifejleszteni”. Két amerikai F–16 lelövése tudható be a Kubnak: az elsőt az 1991-es Öböl-háborúban semmisítették meg Irak fölött, a másikat pedig 1995-ben Boszniában. A legutóbbi „sikeres” megsemmisítés egy baráti tüz esemény volt 2003-ban Lengyelországban, amikor gyakorlatozás közben egy lengyel légvédelmi rakétaüteg lelőtte a lengyel légierő SU–22 Fitter vadászbombázóját.
A Stinger egy tipikus második generációs hordozható légvédelmi rakéta. Hírnevét Afganisztán hegyei között szerezte, ahol nagyon hatékonynak bizonyult a szovjet helikopterek és repülők ellen, így alkalmazása hozzájáruhatottt a háború lerövidítéséhez is.
Az SA–7-hez hasonlóan a Stingert az amerikai szárazföldi erők önlégvédelmére fejlesztették ki. Azonban az SA–7-től eltérően a Stinger már rendelkezik az „all-aspect” képességgel, tehát képes a célokat bármely irányból befogni és megsemmisíteni, nem csak hátulról. Ez a képesség lehetővé teszi az amerikai légvédelmi rakétacsapatok számára, hogy az ellenséges repülőket lelőjék, még mielőtt azok támadhatnának, vagy legalábbis eltéríthetik őket feladatuktól.
A Stinger újabb verziói már kettős rávezető rendszert alkalmaznak, amely az infravörös és az ultraviola sávban müködik. A korábban hatékonyan alkalmazott infracsapdák az ultraviola sávban nem müködnek. Az előző generációs rakétákhoz képest a Stinger nagyobb harci résszel rendelkezik, ami lehetővé teszi, hogy sérülések okozása helyett gyakran valóban le is lőjék a harci repülőket.
1986-tól az Amerikai Egyesült Államok titokban Stinger rakétákkal látta el az afgán lázadókat: a mudzsahed 500 indító berendezést és 1000 rakétát kapott „ajándékba”. A Stinger első – meg nem erősített – sikere 1986. szeptember 25-én volt, amikor egy Mi–8MT Hip helikoptert lőttek le vele Jalalabad mellett. 1986 és 1989 között a Szovjetunió közel 270 repülő eszközt veszített Afganisztánban.
A Stinger harctéri hatásfokát különböző források 4 és 70 százalék közöttire teszik. Bármi is a valóság, a szovjet légierőnek bizonyítottan meg kellett változtatnia az eljárásait, a szovjet szárazföldi erők pedig gyakran maradtak közvetlen légi támogatás nélkül és helikopteres müveleteiket is korlátozniuk kellett.
Az Amerikai Egyesült Államok hadseregének Patriot rakétája a világ egyik leghíresebb légvédelmi rakétarendszere. Közismertté az 1991-es Öböl háború során vált, amikor a koalíciós erők és az izraeli lakott területek védelmére alkalmazták Szaddam Husszein Scud-rakétáival szemben. Habár abban az időben hatalmas sikernek állították be, a Patriot valódi hatásfoka 10 % alatt mozgott.
Azóta a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a Patriot egy kiforrott rakéta rendszerré vált, amely képes a legkülönbözőbb repülési profilú célokat is befogni. Az eredetileg csak repülőgépek elleni védelemre tervezett Patriot mára képes helikopterek, cirkálórakéták, ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek ellen is megfelelő védelmet biztosítani. Harci alkalmazása szerint a Patriot a ballisztikus rakéták robbanófejeit a végső megközelítési fázisban küzdi le.
A Patriot fejlesztések két eltérő rakétát eredményeztek. A légvédelmi rakétaütegek mindkettőt alkalmazhatják, hogy a legkülönbözőbb kihívásoknak is megfeleljenek. A PAC–2/GEM (Patriot Advanced Capability–2 / Guidance Enhanced Missile) változat repülők, cirkálórakéták és kisebb hatótávolságú harctéri ballisztikus rakéták ellen alkalmazható. Egy indító berendezés négy rakétát hordoz. A PAC–2/GEM hatótávolsága 70 kilométer, a megsemmisíthető célok maximális magassága pedig 84000 láb (25600 méter).
A PAC–3 MSE (Missile Segment Enhancement) kifejezetten a ballisztikus rakéták elleni védelemre lett kifejlesztve. A rakéták kisebbek, így az indító berendezés négy helyett tizenkettőt hordozhat. Hatótávolsága 35 kilométer a maximális magasság pedig 112000 láb (34100 méter).
A Patriot az 1970-es és 80-as évek terméke, amikor a harctéri rakétavédelem követelményeit még nem fogalmazták meg, ezért a rendszer kifejlesztésének célja egyszerüen a repülőgépek elleni hatékony védelem volt. Az idő múlásával azonban kiderült, hogy a rendszer meglepően jól modernizálható. Az 1991-es Öböl-háború során tapasztalt hiányosságok után a 2003-as müveletek alatt már kilenc iraki harctéri ballisztikus rakétát semmisítettek meg vele."
Fordította: 
Nagy Sándor százados
Forrás:
http://nationalinterest.org/feature/weapons-war-the-five-deadliest-air-defense-missiles-10969





Első SM–3 Block IB elfogórakétáját indította az Aegis Ashore rendszer



Art of WAR  |   2014. 06. 25., 13:25


Az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség (MDA - Missile Defence Agency) által tett bejelentés szerint a Hawaii szigetekről végrehajtott kísérlet során az Aegis fegyverrendszer sikeresen elfogta, követésbe vette, majd az Aegis Ashore rendszer függőleges indítókonténeréből (VLS - Vertical Launch System) indított elfogó rakéta segítségével megsemmisítette a szimulált ballisztikus rakéta  típusú célanyagot. A kísérlet során a rendszer számos tűzvezetési és megsemmisítési funkcióját is tesztelték.
Mivel a teszt során éles célanyag nem került felhasználásra, így leginkább az SM–3 Block IB rakéta biztonságos indítási és a szimulált célanyag elleni kivezetési folyamatát vették górcső alá az MDA és a gyártó Raytheon vállalat szakemberei.
Az MDA szóvivője, Richard Lehner elmondása alapján az Aegis Ashore rendszer következő éles rakétaindítása 2015 közepére várható, mikor is valós célanyag felhasználásával állítják kihívás elé a rakétavédelmi rendszert.
Sikeres Aegis Ashore teszt
Az MDA május végi tesztjének fő célkitüzése annak igazolása volt, hogy az eredeti hajófedélzetre telepített konfiguráció elemeinek fizikai elhelyezkedésétől eltérően az Aegis fegyverrendszer képes magától a fegyverrendszer központi elemeitől távol (mintegy 3,5 mérföld ~ 6 km) elhelyezkedő VLS indítórendszerből megbízható módon és megfelelő pontossággal elfogórakétát indítani.
Sikeres Aegis Ashore teszt


Az Aegis Ashore rendszer kifejlesztése az amerikai Rakétavédelmi Ügynökség projektje, melynek elsődleges célja az európai rakétavédelmi erőfeszítésekhez történő amerikai hozzájárulás, a háromlépcsős EPAA program második fázisának támogatása. Az rendszer ugyanazokat a kulcselemeket tartalmazza, mint az Aegis-rendszerrel felszerelt rombolók és cirkálók: az AN/TPY-1- típusú radarberendezést, a tüzvezető rendszert, az Mk 41 VLS, azaz függőleges indítórendszert, a számítógépes adatfeldolgozó-rendszert, a különböző kivetítő és megjelenítő rendszereket, valamint ezek müködését biztosító elektromos tápegységeket és a vízalapú hütőrendszert. A felsorolt berendezések – a függőleges indítórendszer és az SM–3 (Standard Missile) elfogórakéták kivételével – egy négyszintes, Aegis Ashore Deckhouse (fedélzeti felépítmény) elnevezésü létesítményben kapnak helyet, amely megoldás szintén a fegyverrendszer hajófedélzeti kivitelezéséből eredeztethető.
Fordította/szerkesztette: Könczöl Ferenc alezredes
Forrás: Daniel Wasserbly/Jane\'s Defence Weekly

Na lehet nyalni az amerikaiaknak , hogy ezen az irányon maradjanak , hisz ezt az oroszok megsüketítik megvakítják , és csak a dollármilliárdok bánják , meg azok akiket cserbenhagyott a védelmi rendszer !!!




Hadrendbe állt az első negyedik generációs orosz atom-tengeralattjáró



Art of WAR  |   2014. 06. 18., 13:43


Hadrendbe állt az első Jaszeny-osztályú, negyedik generációs orosz atom-tengeralattjáró az észak-oroszországi Szeverodvinszkben 2014. június 17-én, kedden.
A K-560-as többfeladatú, nukleáris meghajtású hajó az Orosz Haditengerészet legcsendesebb tengeralattjárója. Fedélzetén 90 fős személyzet van. Csendes üzemmódban, víz alatt 52 kilométeres óránkénti sebességre képes. A támadó tengeralattjárón 24 darab korszerü Oniksz és Kalibr cirkálórakétát helyeznek el és nyolc torpedót képes egyszerre útnak indítani. Nemcsak hadihajók és tengeralattjárók, hanem szárazföldi célpontok ellen is bevethető.
Szeverodvinszkről elnevezett atom-tengeralattjárót 1993 decemberében kezdték építeni a Szevmas hajógyárban és 2010 júniusában bocsátották vízre. Azt követően közel 250 napot töltött próbaüzemen a tengerben. Viktor Csirkov, az Orosz Haditengerészet főparancsnoka az atom-tengeralattjáró ünnepélyes hadrendbe állítása alkalmából elmondta, hogy a jövőben robotizált berendezésekkel kívánják növelni az ilyen fegyverzetek harci képességét. A robotok a célpontok felderítését segítik és a tengeralattjárók rejtőzködését tökéletesítik. 
Az RBK orosz hírügynökség közlése szerint 2020-ig nyolc Jaszeny-osztályú atom-tengeralattjárót építenek Oroszországban az ország haditengerészete számára. Csirkov tengernagy az ünnepségen kijelentette: „megköveteljük az ipartól, hogy megállás nélkül, amint befejeződik az előző tengeralattjáró-generáció tervezése, lásson hozzá a következő generáció tervezéséhez."



Mennyi időnk van atomrobbanás után


Kiszámolták!


Art of WAR  |   2014. 01. 21., 13:03


A kaliforniai, légköri kutatásokkal foglalkozó Lawrence Livermore National Laboratory (LLNL) kutatója, Michael B. Dillon számításokat végzett arra vonatkozóan, mennyi idejük van embereknek egy atomrobbanás után, hogy a megfelelő menedéket elérjék. Dillon három számítást végzett az emberek helyes cselekedetét modellezve egy esetleges atomrobbanás esetére.
A számítások alapjául a kutató az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák hatóerejét (13-18 és 21 kilotonna) vette alapul. Ezek alapján a Dillon által végzett számítások elsősorban azokat az embereket érintenék, akik a robbanás epicentrumától meglehetősen távol helyezkednek el, életüket nem veszítik el a robbanás közvetlen hatásától, azonban meglehetősen közel ahhoz, hogy a későbbiekben hatással legyen rájuk a radioaktív kihullás.




Hirosima ...(Fotó: wikipedia.org) Az első modellezés esetén azzal számol a kutató, hogy egy személy talált egy menedéket és ott várta meg azatomrobbanást. Ez valószínüleg azt jelenti, hogy nincs a közelben megbízhatóbb menedék. Ebben az esetben a személynek meg kell várnia, a radioaktív kihullást és csakis azután kereshet biztonságosabb menedéket. Ez azt jelenti, hogy a személynek minimum 12 órát kell helyben maradnia a robbanás után.
A második számítási modell annyiban tér el az elsőtől, hogy a legnagyobb biztonságot nyújtó menedék maximum öt percre található attól, ahol a személy átvészelte az atomrobbanást. Ebben az esetben a menedékben lévő személynek az atomrobbanás után haladéktalanul el kell hagyni jelenlegi menedékhelyét, és gyorsan átjutni a biztonságot nyújtó fedezékbe – így nem hat rá közvetlenül a robbanás és nem éri a radioaktív kihullás sem. Mindazonáltal nem ajánlott hosszú időt nyílt területen tölteni, mivel elkerülhetetlen az, hogy sugárzás érje a személyt.
Végül a harmadik modell azt feltételezi, hogy 15 perc alatt több elérhető, biztonságosabb menedék található annál, ahol a személy átvészeli a robbanást. Dillon számításai szerint ebben az esetben a túlélőnek nem szükséges 30 percen belül elhagyni menedékét, csak azután hogy megtervezte a leggyorsabb útvonalat a biztonságos menedékhez. A modellezések során feltételezték, hogy a túlélő jó helyismerettel rendelkezik és tisztában van a menedékek elhelyezkedésével, mint pl. pincék, metróalagutak.
Dillon úgy véli, az általa végzett számítások vészhelyzetben a tízes nagyságrendtől több százezres túlélést biztosíthatnak. A számításokat felhasználhatják az amerikai hatóságok és vészhelyzeti szolgálatok a megfelelő evakuációs tervek kidolgozásához például olyan területeken, ahonnan elsődleges az emberek kitelepítése.
Az Egyesült Államokban a jelenleg érvényben lévő szabályozás szerint egy esetleges nukleáris fenyegetés közlése esetén az embereknek a legrövidebb időn belül menedékhelyre kell vonulniuk. A legjobb menedékként tartják számon a megerősített falakkal és vastag betonfedővel rendelkező pincéket. Az ilyen menedékekben a túlélőknek nem kevesebb, mint 12 órát ajánlott eltölteni.


Three Mile Island atomerőmü(Fotó: wikipedia.org)
A Dillon által publikált kutatási adatokkal azonban nem mindenki ért egyet, így többek között Lawrence Vayn, a Stanford Egyetem kutatója sem. Véleménye szerint Dillon nem vette figyelembe a „közösségi viselkedési formákat”. Példaként említette a Pennsylvania-ban található Three Mile Island Nuclear Generating Station atomerőmüben, 1979-ben bekövetkezett balesetet, amikor elméletileg a szükséges néhányezer ember evakuációja helyett 200 ezer ember igyekezett elhagyni a környéket, nagyban megnehezítve ezzel a mentésirányítók munkáját.








Oroszország megsemmisítette vegyi 

fegyvereinek 76 százalékát





Art of WAR  |   2013. 09. 11., 12:47


Oroszország már több mint 30,6 ezer tonna mérgező harci anyagot semmisített meg, ami a Szovjetuniótól még a hidegháború idejéből „örökölt” vegyi fegyver készleteinek több mint 76 százalékát jelenti - jelentette be szeptember 9-én, hétfőn Kirovban a sajtó képviselői előtt Valerij Kapasin vezérezredes, a vegyi fegyverek biztonságos tárolásáért és megsemmisítéséért felelős orosz állami hivatal vezetője.
Oroszország nem lassítja a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményből ráháruló kötelezettségek teljesítésének ütemét - hangsúlyozta a tábornok. Bejelentette: a Kirov megyében lévő maradikovói objektumban épp a napokban semmisítettek meg 537,6 tonna mérgező harci anyagot (idegméregnek számító szománt). Az ottani megsemmisítő üzemben eddig összesen 6770,5 tonna mérgező harci anyagot semmisítettek meg, ami az e helyen eredetileg tárolt arzenál 98 százalékának felel meg. A vezérezredes szerint ezzel Oroszország teljesítette a vegyi fegyver megsemmisítésének ez évre eső kötelezettségét. 
A vegyi fegyver felhalmozott tartalékainak megsemmisítése az egyezményből fakadó kötelezettségeknek megfelelően, az 1996-ban elfogadott szövetségi célprogram keretében folyik Oroszországban. Kezdetben hat megsemmisítő üzemet hoztak létre, ezekből kettőben - a Szaratov megyében lévő Gornij faluban, valamint az Udmurdföldi Kambarkban - már bevégezték a munkát. Így jelenleg még négy ilyen létesítmény müködik, mégpedig a maradikovói objektumon kívül Pocsepben, Leonyidovkában és Scsucsjéban.




Megkezdődtek a Club-K rakétakomplexum 

tesztjeiű



Art of WAR  |   2012. 09. 14., 09:32

Néhány évvel ezelőtt a világ tömegtájékoztatási eszközei az orosz védelmi ipar teljesítményével voltak tele azok után, hogy az oroszok a malajziai LIMA-2009 kiállításon jelentették be új rakétakomplexumukat, a Club-K-t. A média, a katonai szakértők, a haditechnikai eszközök „szerelmeseinek” érdeklődését a rakétakomplexum egyedi megoldású indítóállása váltotta ki.
A Club család többi tagjától – amelyek szintén „Kaliber” osztályú rakétákat használnak – eltérően, a Club-K nem rendelkezik önhordó alappal. Menetben a rakétaindító állvány semmiben sem különbözik egy 20 vagy 40 láb hosszúságú, „standard” konténertől. Ennek tükrében ez a megoldás feltételezhetően jelentősen növelni fogja a komplexum harci potenciálját.
A Club-K tervezési munkálatairól először mindössze egy animációs film volt fellelhető, amely nagy általánosságban mutatta be a müködést, valamint a rakéták konténerben történő elhelyezésének előnyeit. Azonban ez csak egy számítógépes animáció volt. A konténeres rakétaindító állványt müködés közben csak később, 2011-ben, az IMDS-2011 Nemzetközi Haditengerészeti Kiállításon láthatták az érdeklődők. Akkor a kiállítási területen rögtön két konténert is bemutattak, amelyek úgy méretükben, mint berendezésükben eltértek egymástól. Ugyanakkor a bemutatott indítóállványok csak müködő „modellek” voltak és nem prototípusok. 2012. augusztus 22-én a „Morinformszisztéma-Agat” konszern hivatalos internetes oldalán egy hírben számoltak be a Club-K komplex kísérleteinek beindításáról.
A hírhez csatoltak egy rövid videót is, az első indítások egyikéről, hiszen ez esetben is, mint általában, kilövési tesztekkel vette kezdetét a sorozat. Információk szerint, az indítási próbák során a H-35UE típusú cirkálórakétát alkalmazták. A nyilvánosságra került videón az látható, hogy a rakéta begyújtja a hajtómüvet és sikeresen elhagyja a szállító-indító konténer belsejében található indítóállványt. Jelenleg nem a kilőtt rakéta röppályája a fontos, hanem sokkal inkább az, hogy a kezdeti szakaszban, az indítás után a rakéta elhagyja a szállító-indító konténert és az a biztonsági zónán kívül csapódjon a földbe, ahol nem sebesít meg senkit.
A Club-K tesztjeinek beindítása ismételten az újszerü rakétaindító állványra és álcázásra terelte a szakemberek figyelmét. Előnye, hogy elméletileg bármilyen, konténer szállítására alkalmas szállítóeszközön (vasút, közút, folyami-, tengeri út), különlegesebb előkészületek nélkül bárhová eljuttatható. Előnye mellett természetesen kétségeket is felvet, hiszen több szakember arra figyelmeztet, hogy a különleges jelölés nélküli konténerek milyen módon szállíthatók „civil” kereskedelmi körülmények között.
A felmerülő kritikák és viták azonban a legkevésbé zavarják a fejlesztőket. Augusztus végén került sor az első indítási tesztekre H-35UE típusú rakétákkal és a közeljövőben újabb kísérletekre kerül sor más típusú – 3M-54E és 3M14E – rakétákkal.
Napjainkban a projekt munkálatai a kezdeti szakaszban vannak. Az első rakétaindítások technikai részleteit nem hozták nyilvánosságra, a fejlesztő cég csak az ilyen esetekben szokásos rövid értékelést adta közre, azaz „sikeres”.








Tűz pusztított a

repülőgép-hordozón



Art of WAR  |   2012. 02. 24., 15:35


2012. február 22-én, szerdán hajnali 3 óra körül tűz ütött ki a Brazil Haditengerészet egyetlen hadrendben álló, Sao Paulo névre keresztelt repülőgép-hordozóján. Információk szerint a lángok a matrózok alvóhelyén csaptak fel, akik közül ketten nem tudták időben elhagyni a tűz keletkezésének helyszínét.
A repülőgép-hordozó az esetet követően az Ilha de Cobras (Rio de Janeiro, Guanabara-öböl) haditengerészeti bázison kötött ki. A két sérült közül az egyik hajnali 5 óra körül életét vesztette, a másik megégett matrózt a Marcilio Dias haditengerészeti kórházba szállították: az orvosok szerint állapota kielégítő. A tüzben egy további matróz is megsérült, azonban csak a talpán szenvedett kisebb égési sérüléseket, melyek ellátása után már el is hagyhatta a kórházat. A Brazil Haditengerészet bejelentése szerint a tüzet sikerült időben megfékezni, nem terjedtek szét nagyobb területen, így a hajóban nem esett jelentősebb kár.
Sao Paulo hordozó
Brazília 2000-ben írta alá azt a szerződést, melynek értelmében megvásárolták Franciaországtól a Foch névre keresztelt repülőgép-hordozót. A közel 1400 fős személyzetü, több mint 32 000 tonna vízkiszorítású hadihajó „Sao Paulo” néven 2001 februárjától kezdte meg szolgálatát a Brazil Haditengerészet állományában. A franciáknál a Charles de Gaulle hordozó váltotta a Brazíliának értékesített Foch-ot.

NAe São Paulo

https://www.youtube.com/watch?v=zp6_Li8DgiU



Oroszországban újra rendszerbe 


állhatnak a harcászati vasúti


rakétakomplexumok



Art of WAR  |   2011. 12. 28., 09:00

A stratégiai rakétacsapatok parancsnoka, Szergej Karakajev altábornagy a közelmúltban egy interjú során elmondta, nem elképzelhetetlen, hogy a stratégiai rakétacsapatok kötelékében ismételten rendszerbe állnak a harcászati vasúti rakétakomplexumok. A komplexumokat 2005-ben vonták ki a szolgálatból. A parancsnok ugyanakkor elmondta, hogy napjainkban zajlanak az előkészítő munkálatok, amelyek eredményeképpen egy esetleges pozitív döntés után újra sor kerülhet a rakétakomplexumok építésére.
Harcászati vasúti rakétakomplexumOrosz katonai szakértők nagytöbbsége úgy véli, hogy a jelenlegi fenyegetettség fényében Oroszország biztonságának megőrzése érdekében szükséges az olyan fegyvernemek fejlesztése, amelyek jelenleg korlátozás alá esnek. A fejlesztés érdekében nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy Oroszország kilép a START (STrategic Arms Reduction Treaty – Stratégiai Fegyvereket Korlátozó Egyezmény) megállapodásból.
A START II egyezmény alapján vonták ki a stratégiai rakétacsapatok állományából a harcászati vasúti rakétakomplexumokat, amelyek RT-23 „Mologyec”, szilárd-hajtóanyagú interkontinentális ballisztikus rakétával láttak el. Katonai szakértők úgy látják, hogy a harcászati vasúti rakétakomplexumok földi infrastruktúrájának legnagyobb része megfelelő állapotban van azok gyors rendszerbeállításához.
A harcászati vasúti rakétakomplexumok „újraélesztésével” kapcsolatban a legbonyolultabb kérdés a „Mologyec” rakéták, amelyeknek előállítása napjainkban irreálisnak tünik már csak azért is, mert a gyártás joga ukrán kézben van.
A kosztromai rakéta hadosztály korábbi parancsnoka, Viktor Smonov vezérőrnagy úgy nyilatkozott, hogy az új harcászati vasúti rakétakomplexumokat „Topol-M” vagy RS-24 „Jarsz” típusú rakétákkal is fel lehet fegyverezni.
Oroszország – hazai vélemény szerint – nagyon pazarló volt akkor, amikor vakon követte az amerikai lépéseket és csökkentette saját rakéta- és nukleáris potenciálját. Most azonban az Egyesült Államok cselekedetei – rakétavédelmi rendszer kiépítése szinte Oroszország határain – késztetik arra, hogy megfontolják ezen erők megújítását.
A hadseregből kivont vasúti rakétakomplexumok nagy előnye volt a gyors helyváltoztatás lehetősége, hiszen egy huszonnégy óra alatt, akár 1000 km-t is meg tudtak tenni, illetve az útvonal bármely pontján képesek voltak a rakétaindításra. Az első komplexumot 1987-ben állították rendszerbe, amikor megalapították az első rakétaezredet, három indítóállvánnyal. 1999-ig az indítóállványok száma 36-ra nőtt – ekkor a hadsereg három rakéta hadosztállyal rendelkezett, minden hadosztály alárendeltségében négy-négy ezreddel.
A harcászati vasúti rakétakomplexumok üzemeltetése során mindössze egy rakétaindításra került sor, melynek során RT-23UTTX „Mologyec” típusú rakétákat lőttek ki. Ezeket gyakorló indításokat a kosztromai területről hajtották végre, amelynek során a rakéták megsemmisítették a Kamcsatka területén található célpontokat.
A vasúti komplexumok magas túlélési aránya nem csak mobilitásának köszönhető, abban jelentős szerepet játszanak az alagutakkal teletüzdelt sziklás útvonalak, ahol veszély esetén nagyszerüen el lehetett rejteni a szerelvényeket. természetesen a vasúti rakétakomplexumok üzemeltetése jelentős anyagi ráfordítással biztosítható, azonban ez mind hozzájárul az ország biztonságához.
Ezen okok miatt került napirendre a harcászati vasúti rakétakomplexumok „újjáélesztésnek” kérdése, és egyes vélemények szerint a kérdésben hamarosan döntésnek is születnie kell.

БЖРК - Боевой Железнодорожный Ракетный Комплекс







Új ballisztikus rakétát tesztel


Oroszország





Art of WAR  |   2011. 10. 04., 10:00


Az orosz Védelmi Minisztérium tájékoztatása szerint 2011. szeptember 29-én, csütörtökön sikeres tesztet hajtottak végre az új típusú, tengeri telepítésű interkontinentális ballisztikus rakétával. A „The Liner” (Óceánjáró) kódnevú rakétát a Barents-tengeren, a Delta IV-osztályú Tula stratégiai tengeralattjáróról indították, célterület a Kamcsatka-félszigeti Kura teszt-körzet volt.
Igor Konashenkov ezredes, a Védelmi Minisztérium szóvivőjének tájékoztatása szerint: „A rakéta robbanófeje a kijelölt  területen csapódott be.” A „The Liner” a jelenleg az Orosz Haditengerészetnél rendszeresített szilárd hajtóanyagú „Sineva” kódnevü, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakéta (SLBM - submarine-launched ballistic missile) továbbfejlesztett változata. Az új rakéta nagyobb hatótávolsággal és a rakéta-elhárító rendszerek elleni kibővített védelmi képességekkel rendelkezik.
Az orosz Állami Rakéta Központ mérnökei szerint a rakéta képes célba juttatni négy darab közepes hatóerejü vagy tizenkét darab kis hatóerejü töltetet, illetve ezek variációit. Összehasonlításképpen, az oroszok sokat áhított „Bulava” kódnevü tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétája csak hat darab kis hatóerejü töltetet képes célba juttatni.




Rohamtempóban fejlesztették ki


a szovjet atombombát



Art of WAR  |   2010. 09. 21., 11:22

1949. szeptember 25-én jelentette be a TASZSZ hírügynökség, hogy a Szovjetunió is rendelkezik nukleáris fegyverrel. A szovjet nukleáris program kezdetei a ’40-es évek elejére tehetők, igazi lendületet azonban 1945 augusztusa, a Hirosimát és Nagaszakit ért amerikai atomtámadások után vett: mindez nem véletlen, hiszen egyértelmű, hogy a két bomba ledobása legalább annyira szolgált a Szovjetunió elrettentésére, mint Japán térdre kényszerítésére.
Joszif Visszarionovics Sztálin először 1942-ben hozott döntést arról, hogy a vörös birodalomnak ki kell fejlesztenie az új fegyvert, miután egy fiatal tudós, Georgij Flerov egy neki írt levélben tájékoztatta a rendelkezésre álló lehetőségektől. A szovjet nukleáris program tudományos vezetője Igor Kurcsatov lett, míg a politikai irányítást maga Lavrentyij Berija, az NKVD rettegett vezére látta el. Maga Kurcsatov a lehető legjobb választás volt a feladatra: az első oroszok között volt, akik komolyan foglalkoztak magfizikai kérdésekkel, ráadásul közismert fanatizmusa miatt közvetlen kollégái is generálisnak nevezték. A programban számos korábban bebörtönzött fizikus és kémikus is részt vett. A szovjetek semmit sem bíztak a véletlenre: a kísérletek és a lázas előkészületek fedőintézmények hálózata alatt futottak, a központot pedig Moszkvától mintegy 40 kilométernyire hozták létre.
Harry S. Truman amerikai elnök először a potsdami konferencián, 1945 júliusában tett említést Sztálinnak az Egyesült Államok új csodafegyveréről, de konkrét részleteket nem osztott meg vele a bomba természetéről. Mindenesetre egyes források szerint a diktátor már ekkor pontosan tudta, miről van szó, és azonnal utasítást is adott Kurcsatovnak a szovjet program felgyorsítására. Amennyiben hihetünk a korabeli anekdotáknak, Kurcsatov először azt válaszolta a diktátor kérdésére, hogy még legalább két évtizedbe és rengeteg pénzbe kerül majd, mire a Szovjetunió is elkészíti a maga nukleáris tölteteit, Sztálin azonban hallani sem akart erről, és közölte: a szovjet atombombának öt éven belül el kell készülnie. A Hirosima és Nagaszaki elleni amerikai atomtámadásokat követően 1945 augusztusában a munka „hivatalosan” is magasabb fokozatba kapcsolt.
A gyors haladáshoz a saját kutatási eredmények mellett nagyban hozzájárultak azok a hírszerzők is, akik bennfentes információkat szolgáltattak az amerikai bomba elkészítésének titkairól: mára egyértelmü bizonyítékok támasztják alá, hogy a Manhattan Projectben számos szovjet kém is tevékenykedett. Emellett számos nélkülözhetetlen berendezést szállítottak a Szovjetunióba a német területekről is, hiszen a nácik szintén számos erőfeszítést tettek korábban a „csodafegyver” kifejlesztésére, és tudományos szempontból sok tekintetben jóval előrébb jártak, mint a szovjetek. A szovjet atomprogramban dolgozó tudósok a külvilágtól hermetikusan elzárva, szinte börtönszerü körülmények között tevékenykedtek: menet közben kémkedés gyanújával többüket is kivégezték.
Az első szovjet atomreaktor – egyben a legelső Európában – végül 1946 karácsonyán, december 25-én lépett müködésbe. Ennek ellenére Vjacseszlav Molotov szovjet külügyminiszter 1947-es kijelentését („az atombomba nem titok többé”) a világközvélemény blöffnek vette, pedig nem volt az. Igaz, az első szovjet plutóniumreaktort csak a következő év júniusában helyezték üzembe Cseljabinszk vonzáskörzetében. Innentől még további egy évre volt szükség az első kísérleti nukleáris robbantásig, melyet a kazah sivatagban hajtottak végre, az első szovjet atombomba pedig 1949. augusztus 29-én robbant fel Szemipalatyinszkben. Az RDSZ-1 vagy másnéven Első Villámlás fedőnevü, 22 kilotonnás eszköz (amerikai kódneve szerint a Joe-1) tulajdonképpen a Nagaszakira ledobott Fat Man bomba másolata volt. Moszkva ezt követően még közel egy hónapig nem tett bejelentést a történésekről, az Egyesült Államok azonban nagyon hamar rájött, hogy az amerikai atommonopólium korszaka befejeződött, miután egy U-2-es kémrepülőgép levegőmintákat szolgáltatott a szovjet légtérből.
A TASZSZ végül szeptember 25-én jelentette be, hogy a Szovjetunió is rendelkezik atombombával, mire válaszul Harry S. Truman amerikai elnök is bejelentette az új amerikai fegyverkezési programot. Ezt követően az Egyesült Államok felgyorsította hidrogénbomba-fejlesztési tevékenységét, mely addig csupán takaréklángon üzemelt. Itt azonban már jóval kisebb időkülönbséggel követte az amerikai bombát a szovjet: az amerikaiak 1952. november 1-jén kipróbált új csodafegyverét már a következő év nyarán követte annak szovjet változata, igaz, erről utólag már tudható, hogy nem volt „valódi” többfázisú hidrogénbomba. Ennek ellenére a hidegháború éveiben pszichológiai- és propagandaszempontból is rengeteget jelentett a felrobbantása.
Az első valódi szovjet kísérleti hidrogénbombát végül 1955. november 22-én robbantották fel szintén Szemipalatyinszk térségében.
A nagyhatalmi vetélkedés egyik technikai végpontja a szovjet Cár-bomba felrobbantása volt 1961. október 31-én: a 27 tonnás, 8 méter hosszú és 2 méter átmérőjü bomba hatóereje 50 megatonnás volt.




Új légvédelmi rakétarendszer


az orosz 


hadseregben



Art of WAR  |   2010. 02. 19., 13:49
Az orosz hadsereg átvehette első Sz-400 Triumf (S-21 Growler) légvédelmi rakétarendszereit. Az új rendszer első két példányát a Moszkva melletti Elektrostalba telepítették. Az előzetes tervek szerint 2015-ig 18 zászlóaljat kívánnak átfegyverezni a korszerű Sz-400-as típusra.
Az új Sz-400 Triumf hatótávolsága közel 400 kilométer, több mint kétszerese az amerikai Patriot rendszerének. A szakértők szerint az Sz-400 akár 2025-ig is szolgálhatja az orosz hadsereget, hatékony megoldást jelentve a különböző légi célpontok (például robotrepülőgépek, csökkentett észlelhetőségü repülőgépek, cirkáló és ballisztikus rakéták) észlelésére és megsemmisítésére, akár 30 kilométeres magasságig. Az oroszok szerint a most rendszerbe állított új légvédelmi rakétarendszer háromszor hatékonyabb, mint a korábbi orosz típusok. Az Sz-400-ast egyelőre csak az orosz fegyveres erők számára gyártják, ezidáig konkrét terv még nincs a rendszer külföldi értékesítését illetően. 



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése